Gazsó István

~o~

Vasutassport a magyarországi egyesületek intézményesülésének korában – vasutas életpályák a

századfordulón

~o~

2008. október

mesélek

A századforduló éveiben megjelenik Magyarországon egy új játék, a korábban angol rugósdinak hívott, de mai nevén minden bizonnyal jobban ismert – labdarúgás. Néhány éven belül hatalmas népszerűségre szert téve, nézők ezrei és ezrei követik helyszínen a mérkőzéseket. A kor tanúi szerint labdarúgásunk az első világháború előtti évekre – azaz alig több, mint tíz év alatt – a világ egyik, ha nem a legjobbja lett. Nos, persze nem az egész világé, de Anglia és a Brit szigetek egy másik dimenziót jelentettek akkoriban még a zöld gyep szerelmesei számára.

Száztíz évvel később, mikor az egyszerű kutató arra vetemedne, hogy megvizsgálja, miként is sikerült ily korán, ily hatalmas nemzetközi elismertségre szert tenni, azzal kell szembesüljön, – nincs forrása. Böngészheti a korabeli lapokat, olvasgathat kétes forrásértékű klubtörténeteket, megismerheti az egyesületi statisztikákat, de ha arra kíváncsi, hogy kik játszották magát a játékot, akkor sajnos ki kell ábránduljon. Így jártam én is.

~o~

Törekvés, Testvériség. Nem lehet egyszerűen hagyni átsiklani a figyelmünket ilyen nevek felett. Rendszerest szembe jönnek, keresztezik az utam. Kik voltak ezek?

Vasutas sportegyesület mindkettő. A Törekvés az Észak Járműjavítóé, a Testvériség az Istvántelki Főműhelyé.

A „Töri” prominensei ott bábáskodnak a Magyar Labdarúgók Szövetségének 1901-es megalakulásánál, voltak addigra tehát valakik. Önálló vasutas alakulat egy olyan korban, melyről hihetnénk, csak az urak és a gazdag polgárok hódolhattak szabadon szenvedélyeiknek. És, hogy milyen igazunk is van, legyen arra bizonyíték, a labdarúgás előtti időkben a legkülönfélébb sportágakban eredményeket elérők között csak elvétve találunk munkásokat. A vasutasok úttörők voltak a munkássport terén.

~o~

Ennyit a témaválasztás, a vasutasság sportja, a vasutasság egyesületesedése miértjéről. A hogyan a nagyobb kérdés, és mint az látni fogjuk – nem is olyan egyszerűen.

1

Bevezető

Első bevezető – egyesületesség, egyesületesedés

Az egyesülési jogot hazánkban törvény nem biztosítja. Hiába kutatjuk át az 1847/48. és korábbi törvényeket, azok az egyesülés szabadságáról nem szólnak. Ez nem a törvényhozó feledékenységén mulott, mint inkább azon, hogy e jog fennállását soha nem vonták kétségbe. Miután pedig hazánk nem az írott alkotmányú országok sorába tartozik, e kétségbevonhatatlan jog törvényhozási úton való kimondása felesleges volt. A legteljesebben elismeri ennek a jognak fennállását a legelső miniszteri rendelet, amely egyesületi üggyel foglalkozik (1394/1873. B. M. rend.), amikor így szól :

„Azon tényezők közt, melyek alkotmányos államban a nyilvános életre kiváló befolyást gyakorolnak, alig létezik hatályosabb, mint az egyesülés. Nálunk az egyleti ügy törvényhozásilag szabályozva nem lévén, szükséges, hogy fentartassék az egyesülés szabadsága, emellett azonban a kormány és a törvényhatóságok felügyeleti joga ezek működése biztosítva maradjon.”1

Magyarországon a jogfejlődés az egyesülési jogot a sajtószabadsággal és a gyülekezési joggal együtt, kiemelten kezelve, törvényi korlátokkal nem befolyásolva, engedte saját útját járni. Először 1873-ban gróf SZAPÁRY Gyula minisztersége alatt született egy belügyminiszteri rendelet, amely szabályozni hivatott a már megalakult, valamint a későbbiekben megalakuló egyesületek alapszabályszerű működését. Alkotmányát minden egyesület maga alkotta meg és ezt a rendelet értelmében a belügyminisztériumnak megküldeni hivatott, amely annak ellenjegyzett példányát visszajuttatva ismerte el azt működőnek2.

Egyesületnek számított a korszakban minden alapszabállyal rendelkező és az abban rögzített célra irányuló cselekvést megvalósító csoport, ahová a személyek saját kérésükre, személyazonosságuk felvállalása mellett nyertek tagságot. Természetszerűleg találunk közöttük pártokat, kultúr- és sportegyesületeket, betegsegélyező, temetési és leánykiházasítási egyesületeket és asztaltársaságokat is.

Annak bizonyosságául, hogy mennyire komoly egyesületi élet folyt az országban, álljon itt egy 1914. július 27-én hozott miniszterelnöki rendelet3, amely a háború kitörése után rövid időn belül felfüggesztette az új egyesületek alapításának jogát, valamint a már működő egyesületeket a helyhatóságok, rendőrhatóságok és katonai parancsnokságok „fokozott felügyelet gyakorlása” alá helyezi.

A magyarországi vasutasság társadalma a XIX. század végén igen aktívnak számított az egyesületek gründolásában és sorra alakulnak köreikben a különböző dal, zene és önképzőegyletek. Az első ilyen a piskiben 1873. év során alapított Műhelyi Dal és Zene Egyesület, amelyet követett a MÁV Északi Járműjavítójának „Törekvés” Dal, Zene és Önképzőegylete (1888). Az ezredfordulóig még további nyolc vasutas kultúregylet kezdi meg működését Debrecenben, Kolozsvárott, Székesfehérvárott, Szolnokon, Temesváron, Miskolcon, Érsekújváron és Budapesten. Ezek a dalárdák és kultúrkörök fognak majd később a bázisául szolgálni az 1900-tól sorra megalakuló

1 in: Egyesületi jogszabályok (előszó)2 A 1. mellékletben megtalálható a „Törekvés” Dal- és Önképző-Egylet 1887-es alapszabályának kivonatolt változata.3 A m. kir. minisztérium 1914. évi 5479. M. E. számú rendelete, az egyesületi jog korlátozásáról.

2

vasutas sportegyleteknek.

A századforduló hangulata nem csupán a közös érdeklődésüknek együtt hódolni kívánó emberek egyesületalapítási lázát hozta el, hanem igényt is teremtett arra, hogy ezen egyesületek együttműködése során egy magasabb szintre lépve, együtt ügyködve a célokért, közös szervezeteket hozzanak létre. A már működő Magyar Atlétikai Szövetség és Magyarországi Tornaegyesületek Országos Szövetsége mellett 1901-1902. évek telén megalakul a Magyar Labdarúgók Szövetsége is, ernyőszervezetként szolgálva a labdarúgás kultiválását feladatául választó egyesületek számára. Első elnöke JÁSZ Géza, titkára SPEIDL Zoltán4 későbbi vasutas. A vasutasok egyesületei természetszerűleg elsők között csatlakoznak minden országos kezdeményezéshez.

Második bevezető – a budapesti vasutasság társadalma

A kir. Magyar Államvasutak a Magyar Északi Vasút pest-salgótarjáni vonalának állami átvételével alakul meg 1868-ban. Innentől folyamatosan vásárol fel az állam több, gondokkal küszködő magánvasutat. A szolgálat nyelveként bevezetik a magyart, de az átállás nem sikerült zökkenőmentesre, mert még 1872-ben is a vasutasok mintegy fele nem magyar származású. A magyarosítás felgyorsítására 1873-tól törvényileg is előnyben részesítik a kiszolgált honvédségi altisztek felvételét. A nyolcvanas években BAROSS Gábor minisztersége alatt a kormány gazdaságpolitikájának eszközévé válik a vasút, amely díjszabásának olcsón tartásával kívánja versenyképesebbé tenni a gazdaságot és a felvevőpiacoktól távol eső termőterületeket bekapcsolni a nemzetközi kereskedelembe. 1891-ben államosítják az Osztrák-Magyar Államvasutak magyarországi vonalait, amelynek következtében az ország területén lévő vonalak 62%-a állami kézben összpontosul. A MÁV, alapítása után alig 23 évvel az ország legnagyobb vállalata lett, a vasúti életpálya egyre vonzóbbá vállt.

1884-ben a MÁV Szolgálati Rendtartásában szabályozzák a vasúthoz kerülés feltételeit, elejét véve annak a veszélynek, hogy a közszférába menekülő, hivatali megélhetési formát választó dzsentri réteg térhódítása ne menjen a szolgálat minőségének rovására. Furcsa mód, éppen ez a dzsentri adta meg a vasúti státusz úriságát. ERDEI Ferenc szerint5 a vasúti tisztviselők úri középosztályi minőségben váltak szakszerű értelmiséggé, és ez az úriság veszélyt jelentett a szakszerűségre. A hivatali kinevezéseket különböző iskolai végzettségekhez kötik, melynek minimumát gimnáziumi érettségiben, felső kereskedelmi akadémiai oklevélben, vagy ezekkel egyenrangú katonai tanintézeti végzettségben határozzák meg. A műszaki állásokhoz a műegyetemi diploma elengedhetetlen feltétel lett, de az általános igazgatáshoz is jogi, vagy államtudományi diplomával lehetett csak sikeresen pályázni.

1890 és 1910 között a magyarországi vasutasság létszáma a kezdeti 40.057 főről 129.456 főre nő6, sőt a különböző műhelyi és a MÁV szervezetébe csak részlegesen beillesztett intézmények dolgozóit is figyelembe véve 157.495 főt találunk a vasút szolgálatában. Ez a tömeg egy erősen hierarchizált, bürokratikus, katonásan igazgatott rendszerbe tagozódik be, szervezettsége szinte egyedülálló az országban. A tanonciskolák fenntartásával a vasút saját maga számára nevelte ki a sajátos vasútüzem szakképzett dolgozóit, életpályát biztosított számukra, kalkulálható előremenetellel. A véglegesített státuszban lévők számára 1870-től Nyugdíjintézet létesül,

4 Vasúti szolgálati táblázatából készített vasutasportréja a 2. mellékletben található.5 Erdei Ferenc: A magyar társadalom a két háború között. In: Erdei Ferenc összegyűjtött művei. A magyar

társadalomról. Szerk.: Kulcsár Kálmán. Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. 307.6 Népszámlálási adatok; Gadanecz, 1981.

3

gondoskodva az aktív időszak utáni életükről. A fizetésekhez lakbérilletmény járt, bizonyos rangfokozattól felfelé pedig illetménylakás, amely kettőtől öt szobáig terjedhetett.A vasúti hierarchia csúcsán lévő igazgatói posztok, a forgalmi főnökségek, a legnagyobb pályaudvarok, főműhelyek, fűtőházak vezetői, összesen mintegy kétszázan, a korszakban egyértelműen a bérből és fizetésből élők kereseti elitjéhez tartoztak. Nem volt ritka köztük, hogy a vasúti szolgálat mellett más vállalatoknál is igazgatósági, felügyelőbizottsági posztokat láttak el. LUDVIGH Gyula mérnök már MÁV igazgatóként a tizenkilencedik század végén Budapest legnagyobb adózói közé tartozott.

A piramisszerűen felépülő vasutastársadalom hierarchikus ellenpontját, a legalsóbb szintet, az 1900-ban csaknem 18.000 főt számláló, főleg falusiakból verbuválódott pályamunkásság adta. Alacsony vasúton belüli presztízsükhöz alacsony napidíj, és rendkívül nehéz szolgálat tartozott, de még így is igen nehéz volt egy ilyen állást elnyerni. A falusi, mezőgazdasági munkás tömegeknek a vasút biztosabb bevételi lehetőségekkel kecsegtetett, mint a földek idényjellegű munkája. A pályamunkások mellett az állomási, raktári és fűtőházi munkások adták a MÁV alkalmazottak másik nagy szakképzettséggel nem rendelkező tömegét.

Az ország tizenöt önálló járműjavítója 8.093 munkást alkalmaz, többségükben ipari szakmunkásként, sokszor még mindig nem magyar ajkú művezetők irányítása alatt. A járműjavítók munkássága volt az, ahol az egyesületek későbbiekben alkalmasint gyökeret tudnak verni. A hatalmas tömeget képviselő vasutasság ugyanis az országban elszórtan, a vonalak mentén teljesített szolgálatot. Budapest két járműjavítójában7 összesen 3200-an dolgoznak, de 500 fő feletti a munkáslétszám Miskolcon, Debrecenben, Szolnokon és Temesváron is. Napi szolgálati idejük 8-10 óra, de nem ritka az egyes szakfeladatokat ellátók körében a 16 órás munkanap sem. Szabadságot, pihenőnapot nem ismernek, az 1891-ben bevezetett vasárnapi munkaszünet ugyanis nem vonatkozik a fontos közfeladatot ellátó vasutasokra.

A járműjavítók munkássága fizetésén keresztül némileg kiemelt helyzetben érezhette magát az egyéb, nem hivatalnoki pályán dolgozó vasutasokhoz képest. A pályamunkásoknál a századforduló éveiben az éves átlagkereset 469 korona volt, míg például az Északi Járműjavítóban csaknem elérte az 1400 koronát8. Érzékeltetve a fizetések mértékét, elég arra gondolnunk, hogy a korszakban egy kerékpár 150 korona körüli összegbe került.

1900-ban ezen a talajon alakul meg az első klasszikus magyarországi munkásegylet, az Északi Járműjavító Törekvés Sport Egyesülete, amelyet 1909-ben követ az Istvántelki Főműhelyben a Testvériség és 1911-ben a Keleti Pályaudvar hivatalnokaiból álló Budapesti Vasutas Sport Club.

7 Az Északi Járműjavítóban 1927-en, az Istántelekre 1906-ban kiköltöző Nyugatiban pedig 1286-an.8 A hivatkozott forrás (Gadanecz, 1981) sajnos nem tér ki arra, hogy a főműhelyi keresetek lakbérilletménnyel együtt

értendők-e, vagy csak az alapfizetésre vonatkoznak. A szolgálati táblázatok fizetési osztályai alapján a vasúti szolgák, ilyenek voltak jórészt a fűtőházi alkalmazottak is, évente 840-3200 korona bérre voltak jogosultak, amelyet Budapesten 300-600 korona lakbérilletmény egészített ki.

4

ismét mesélek

Van, hogy az ember olyat talál, amit nem vár. Én a dédapámra akadtam rá, akiről mint az kiderült, ellenben a családi legendárium mélyen hallgatott róla – vasutas volt. Mindeddig úgy tudtam, hogy mikor hazajött a frontról, akkor a hazai közlekedésiek kérték ki, mint nélkülözhetetlen munkaerőt. A közlekedési pedig a fogaskerekűt, vagy legalábbis valamelyik városi pályavasutat jelentette számomra. Erre az találom, hogy 1917-ben jelentkezik a MÁV-hoz és egy létszámcsökkentés miatti kényszernyugdíjazásáig, ott is marad 1926-ig. Még épp csak elmúlt harminc éves.

Mindezt csupán azért meséltem el, mert egy olyan dologgal találkoztam, ami mélységesen meglepett. A Magyar Államvasutak önálló levéltárat tart fenn a Nyugati Pályaudvar vágányai mellett egy üzemi területen. Gondoltam baj nem lehet belőle, felkeresem. Eredetileg egyesületi jegyzőkönyveket, igazgatósági jelentéseket, tagnyilvántartásokat, pénztárkönyveket néztem volna végig, de hamar rádöbbentenek, ilyenekről ne is álmodjak. Ha van selejtezésre kijelölt anyag, akkor ezek biztos közte lesznek. Igazuk lett, átböngészve a rendszert, nincs találat. Ekkor a levéltár vezetőjének eszébe jutott valami, ami még feltáratlanul fekszik náluk, szinte senki hozzá nem nyúlt dolgok – szolgálati táblázatok. Amikor fellelték őket Ferencvárosban, egy szobába voltak bedobálva, alig-alig rendezve. Hosszan vívódtak rajta, elhozzák-e őket, vagy hagyják, úgysincs semmi jelentősége, értéke. Szerencsémre elhozták.

Több tízezer, méretes papírlapokon vezetett pályaív, amit szolgálati helyről, szolgálati helyre vittek magukkal a vasúti alkalmazottak. És nem csak a hivatalnokok, altisztek, hanem egyszerű munkások is. Átböngészni őket reménytelennek tűnik (egy dolgozat kedvéért), tíz, papírra előre felírt névből jó, ha egyre lesz találat.

Örülni kell mégis, mert ilyen mennyiségben, erről a körről szinte semmi sem maradt mára fenn. Még a MÁV-nál, ahol ezek véletlenül megvannak, még ott is előfordult olyan, hogy a második háború után, kötegekben égették el a korábbi levéltári anyagokat, köztük igazgatósági jelentéseket is. Némi szerencsénkre a negyven éves magyarországi szocializmusban a slendriánság, az iratok helytelen kezelése, a feledékenység ragályosan terjedt a hivatalokban, így egy-egy ilyen, sarokba bevágott, évtizedekig porosodó irattömeg előkerülése „nekik” is köszönhető.

5

Két járműjavító – két egyesület

Az egyesületek előtt

„A már felsoroltakon kívül kívül, a történeti hűség kedvéért kronológikus sorrendben meg kell még emlékeznünk a legagilisabb férfiakról, akik közé odatartoztak a későbbi évek nagyhírű államférfiai: DARÁNYI Ignác és WEKERLE Sándor, akik az egyik vasutas-kitűnőség VARGA Pál által 1879-ban megszervezett evezősnégyes tagjai voltak. Megemlítjük FASSBERGER József és BOROS Adolf nevét, akik a tornában, továbbá BUNSZMANN Jenő működését, aki a tornán kívül a labdarúgásban is érdemeket szerzett. Ugyancsak a vasutas-sportolók közé tartozott ISECESCUL Leó mestervívó, CSEGEDY Béla, aki a Magyar Atlétikai Szövetségnek is egyik vezetője volt (...)”9

A rövid idézetből is kiderül, hogy a századforduló előtt már sportoltak vasutasok. FASSBERGER József a korszakban a tornászatot Budapesten a három fennálló nagyobb egyesület egyikében űzhette, ha fennmaradt neve a történeti visszaemlékezésekben. Az első egyesület az 1863-ban alakuló Pesti Torna Egylet CLAIR Ignácz testgyakorlati intézetének tanítványaiból verbuválódott és 1865-ben veszi fel a Nemzeti Torna Egylet nevet. Az NTE-ben a németes, nem versenyszemléletű tornát kultiválták a tagok, rendezvényeiken művezető (edző) előtornászata mellett szabályszerű csoportos formagyakorlatokat mutattak be.

1875-ben gróf ESTERHÁZY Miksa vezetésével megalakul a Magyar Athleticai Club. A MAC-ban az atlétika minden ágának művelését tűzték ki célul, még maga a gróf is hajlandó volt, az akkor még nehézatlétikaként elkönyvelt ökölvívásban megméretni magát egy egyszerű egyesületi taggal szemben. Az angolos versenyszemlélet, szemben az NTE szépségre, szabályszerűségre hagyatkozó tornájával hamar elnyerte a keresztény középosztály tetszését. A MAC szép fokozatosan, majd később alapszabálya szintjén is zárni kezdett a római katolikus vallásúak felé, és mindenki mással szemben bezárta egy jó időre a tagság lehetősének kapuját. A torna-atlétika „harca” így ekkor egy másik síkon is érezteti hatását, a polgári-zsidó NTE és a keresztény középosztályi MAC, ahol csak lehet egymásnak tesz keresztbe.

Az NTE szemléletével szembemenve néhány tag a tornán és a víváson kívül más sportágakban is kipróbálná magát, de az egyesület részéről sorozatos visszautasításban részesülnek. 1885-ben megunva a folyamatos kudarcokat a kiválás mellett döntenek és megalapítják a Budapesti Torna Clubot. Az alapítók között mindjárt két vasutast találunk: POGÁNY Gyulát és RUH Gézát. A BTC az önálló vasutasklubok létrejöttéig a budapesti vasutasság legkedveltebb sportegyesülete volt. Sorait gazdagította az az ISZER Károly is, aki később kulcsszerepet játszik a labdarúgás itthoni meghonosításában és a Labdarúgó Szövetség megalapításában, amely érdemei elismeréseképp örökös tiszteletbeli elnökévé választja. Ezek fényében és a rendelkezésünkre álló vasúti szolgálati táblázatokból kinyerhető információk alapján vajon melyik egyesület tagja lehetett az idézetben is említett FASSBERGER József?

FASSBERGER József10 Született 1866. május 6-án a Pest megyei Budapesten. Római katolikus. A katonaság alól felmentve. Legmagasabb végzettsége nyolc gimnáziumi osztály és érettségi, valamint jog- és államtudományi abszolutórium, államtudományi államvizsga. Első alapvizsgáját 1887. november 14-én

9 Máriásy, 1941. 46.10 A Ferencvárosban talált szolgálati táblázatok között.

6

teszi le. A magyaron kívül nincs más nyelvismerete. Nős, felesége [Ostivém?] Erika (sz. 1865. május 5.).

A MÁV-nál 1885. június 12-én lép szolgálatba. Első állomáshelyén […?] díjnokként dolgozik 1,2 korona napidíjjal. 1888. május 14-én sikeres távírász vizsgát tesz. 1888. július 30-án a forgalmi vizsgát is sikeresen teljesíti.1888. szeptember 28-án kereskedelmi vizsgát tesz. 1890. július 1-től ideiglenes minőségben hivatalnok évi 600 korona fizetés mellett. 1890. augusztus 28-án áthelyezik Bp. jobbparti üzemvezetőségre. 1891. szeptember 1-én véglegesítik, fizetési osztálya a VI/3 lesz, évi 600 korona fizetéssel és 200 korona lakbérilletménnyel. 1892. július 1-től segédfogalmazóként (VI/2) 700+200 koronát keres. 1903. január 1-től már segédtitkár (IV/3) 2400+800 korona fizetéssel. 1910. október 1-én nevezik ki titkárnak (VI/3), ahol évi 4200+1250 korona illetményre jogosult. 1918. május 1-től felügyelő (V/3) és 5400+1500 koronát keres. 1919. január 1-ével főfelügyelőként az I. osztály vezetője11 (IV/2), 7800+1800 korona évi illetmény mellett.

Születési éve alapján mindhárom egyesület sorait gazdagíthatta volna. A sportban aktívnak számító húszas évei a '880-as évek végére estek, nagyjából a BTC alapítása utáni időkre. Vallását és iskolázottságát figyelembe véve azonban a MAC tagság tűnik valószínűbbnek. Sajnos ennyi információ mellett nem dönthető el minden bizonyossággal, hogy e jeles és korai sportemberünk melyik társadalmi egyesületben szerepelt.

Az intézményesülő magyar sportélet egyik előfutára volt a MAC vezetésével 1897-ben alapított Magyar Atlétikai Szövetség, amely először készíti el a labdarúgás szabályainak magyar fordítását és így jogot formál maga számára később, hogy ő legyen hivatott a labdarúgás egyéb ügyeit is intézni. Ennek a Szövetségnek volt egyik vezetője az idézetben is szereplő vasutas CSEGEDY Béla, aki később 1918-ban az akkor már létrejött Magyar Labdarúgó Szövetség számvizsgálója volt.

CSEGEDY Béla12 Született 1872. április 18-án a Veszprém megyei Enyingen. Római katolikus. Legmagasabb végzettsége öt reál osztály. Nyelvismerete a magyaron kívül nincs. Nős, felesége 1895. június 9. óta Peres Anna (sz. 1868. április 21.). Egy fia van, Géza (sz. 1897. szeptember 5.). A MÁV előtt Budafok állomáson szolgált irodai kisegítőként.

A vasúthoz 1890. október 10-én lép be. Az első állomáshelye a budapesti-pécsi vonal forgalmi ügyosztálya, ahol díjnokként dolgozik 1,3 korona napibérrel. 1892. március 26-án megszerzi a távírászati tanfolyam oklevelét. 1892. május 1-én áthelyezik az [igazgatóság?] A/I/b13 osztályra. 1895. január 1-ével irodai altisztnek nevezik ki, a III/3-as fizetési osztályba kerül és évi 520 korona bérben, valamint 180 korona lakbérilletményben részesül. 1898. április 14-ével helyezik át az A/I/a14 osztályra. 1903. október 1-től kinevezett irodai altisztként szolgál ugyanott, fizetési osztálya II/3-ra változik és éves fizetése 1600+480 koronára nő. 1907. július 1-től első osztályú irodakezelőként dolgozik (VIII/3 fizetési osztály) 2200+600 korona fizetéssel. 1922. február 1-től első osztályú irodai segédtiszt, az új fizetési osztályok szerint pedig I/1/8 kategóriával évi 3200+800 koronát keres. 1933. január 31-én a C főosztályról15 megy nyugdíjba. Nyugellátását a fizetés 100%-ából 19%-ot elvonva, utolsó bére 81%-ban állapítják meg, ami 210,6 pengőt jelent.

1896 és 1904 között tízszer megy el három-négy hétre szabadságra „egészség helyreállítása” címen.

A hivatalos észrevételek rovatban két bejegyzést találunk Csegedy Bélánál:„12338/929. igsz. 8282/929.VII.4. Az országos Testnevelési Tanács a magyar testnevelés és sport előmozdítása körül szerzett érdemei elismeréséül a testnevelési érem bronz példányát adományozta.”, valamint egy kereskedelmi miniszteri elismerés a pályafutásáért.

A szolgálati táblázata alapján CSEGEDY 1898-ban kerül át a Vasúti Igazgatóság nyugdíjosztályára mint irodai altiszt. Az Atlétikai Szövetség alapítása utáni évben egy heti 36 órát dolgozó vasúti irodista minden bizonnyal képes volt ellátni sportszövetségbéli kötelezettségeit is, lévén ekkoriban azok egy-egy kávézó melléktermében működtek, és a hét valamelyik napjának estéjén tartották

11 Valószínűleg az [I] általános osztály.12 Az igazgatósági szolgálati táblázatok között.13 [A] általános ügyek, [I/b] nyugdíjak és illetmények osztály.14 [A] általános ügyek, [I/a] titkárság.15 [C] díjszabási ügyek.

7

üléseiket. 1918-ban már magas vasúti státuszban végzi számvizsgálói tevékenységét, az addigra komoly szervezetté nőtt MLSZ16-ben. FASSBERGERHEZ hasonlóan sajnos nála sem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik egyesület tagjaként volt a szövetségek delegáltja.

Az első feljegyzett magyarországi labdarúgó-mérkőzést 1897-ben szintén vasutasok játszották a mai Hungária körúti MTK-stadion és az Északi Járműjavító Kőbányai úton lévő telepe között akkor még meglévő ún. Pék-erdőben. A mindenki által csak Charhley-nak becézett LÖWENROSEN Károly Angliából rendelt egy „igazi bőrt”, de 11 forint vámját nem tudván kifizetni, a munkások dobják össze azt közadakozásból. A labda a Törekvés dalárdájában történt bemutatása után, a téli hideg ellenére azon nyomban kipróbálás áldozata lesz. A pékerdei csata néven elhíresült mérkőzés mindössze húsz percig tartott, mert a bakancsban, csizmában küzdők közül többen is lábtörést szenvedtek.

A vasutas elsőség ellenére, a labdarúgás meghonosításában a BTC érdemei mindenképp említést érdemelnek, hiszen ők voltak azok, akik először szerveztek igazi csapatokat és mérkőztek meg egymással rendezett körülmények között.

A „Töri”

A Törekvés Sport Egyesületet 1900-ban alapítja hét, az Északi Járműjavítóban dolgozó vasutas. Név szerint: LÖWENROSEN Károly, LÁSZLÓ Lajos, LÁSZLÓ István, KLICH Károly, LANTOS Imre, BRZUSKA Jenő, KISS Géza. Hamarosan csatlakozik hozzájuk SZALÁGYI Egyed, TÜRNER Antal, CSANÁDI Mór és TIBOR Lajos17 is. Az egyesület ötlete már korábban megszületett, de az 1884-es Szolgálati Rendtartás 54. paragrafusa szerint az „alkalmazottak körében bárminemű egylet alakításához az elnökigazgató előzetes engedélye szükséges; az alapszabályok illetékes helyen való megerősítését pedig rendes szolgálati úton az igazgatóság közvetítésével kell kérelmezni”. Az alapszabályt ennek fényében elkészülte után szabályszerűen felterjesztették a Vasúti Igazgatósághoz, amely azt ellenjegyezve küldte tovább az illetékes minisztériumhoz.

CSANÁDI (STEINFELD) Mór18 Született 1875. augusztus 3-án a Csanád megyei Makón. Izraelita. 1895-ben sorozzák be a 46. császári és királyi gyalogezredhez, ahonnan káplári rangban 1897-ben kerül tartalékos állományba. Hadkötelezettségét teljesítette. 1906-ban változtatja Steinfeldről Csanádira a nevét. 1913. január 9-én nősül, felesége Kozma Margit (sz. 1889. augusztus 25.). Legmagasabb végzettségét a Budapesti Kereskedelmi Akadémián szerzi. 1900. március 10-én sikeres államszámtani államvizsgát tesz. Németül beszél a magyaron kívül. A MÁV előtt a Kammer bankcég Dorottya utca 9. alatti hivatalában, valamint a Külső-Soroksári úton lévő Concordia Vegyipari Rt.-nél állott szolgálatban.

A vasúthoz 1898. január 20-án lép be. Első állomáshelye az Északi Főműhely, ahol ideiglenes státuszban gyakornokként kezd. 1901. május 1-én számtisztnek nevezik ki és a VI/3-as fizetési osztályba sorolják évi 1200 korona fizetéssel és 600 korona lakbérilletménnyel. 1907. július 1-től hivatalnoki státuszban IX/1-es fizetési osztályba kerülve évi 2000 koronát keres, lakhatási támogatása 800 koronára emelkedik. 1915. november 2-ával helyezik át a Vasúti Igazgatóság B/II/c19 osztályára hivatalnoknak. Ekkor rangbesorolása VIII/1-re lép, 2900 korona fizetéssel és 900 korona lakbértámogatással. 1917. november 1-ével ellenőri rangba emelkedik VII/3 fizetési osztállyal és 3200+1000 korona fizetéssel. 1919. január 1-től főellenőr VI/3 fizetési osztályban 4200+1250 korona éves illetménnyel. 1927. július 29-én a halál még a vasút szolgálatában éri.

1907-ben a Budapest VI. kerületi elöljáróság megállapítása szerint nővérével, Steinfeld Izabellával él közös háztartásban, amelyet nővére vezet.

16 MLSZ: Magyar Labdarúgók Szövetsége17 TIBOR Lajos később az MLSZ-ben tölt be a Törekvés delegáltjaként fontos tisztségeket. 1914-ben titkár, 1914-18 és

1921-22 között főtitkár, 1917-ben szövetségi kapitány, 1919-24 között alelnök, 1924 után társelnök.18 Az igazgatósági szolgálati táblázatok között.19 [B] számvevőség, [II/c] műhely ellenőrzés.

8

A „Töri” alapítása körül feltűnő CSANÁDI Mór szolgálati táblázata szerint tényleg a Törekvés otthonául szolgáló Északi Járműjavítóban dolgozott, ahol 1901-ben számtisztnek nevezik ki. 1907 és 1908 között az MLSZ számvizsgálójaként tevékenykedik, ami pontosan passzol vasúti hivatásával. Érdekesség, hogy a Kozma utcai izraelita temetőben ahol eltemették, síremlékén egy oroszlán található amint lábával egy futball-labdára lép, valamint a sírfeliratból kiderül, hogy milyen sportegyesületek, sportszövetségek tagja, vagy vezetője volt. A haláláig vasúti szolgálatban álló CSANÁDI Mórról elmondható tehát, hogy a magyar sportélet egyik aktivistájaként jelentős érdemeket szerzett az ország testnevelésügyének fejlesztésében.

Klubja, a színéül a világoskéket választó Törekvés, alkotmányában is rögzíti, hogy nem célja a szolgálati ügyekkel foglalkozni, a tagság egyértelműen az összes sportágak művelésének érdekében hozza azt létre. Az 1927 főt20 foglalkoztató Járműjavítóból sajnos nem tudjuk hányan léptek be a csak vasúti alkalmazottak tagsága felé nyitott sportegyletbe, de egy későbbi jelentésből kiderül, hogy az 1921. évi Testnevelési törvény21, amely minden legalább 1000 főt foglalkoztató vállalatot a sportolási lehetőségek megteremtésére kötelezett, nem okozott fejtörést a vasútnak. 1926-ban már 1602, 1936-ban pedig 1649 tagja van a Törekvésnek. Ezek a magasnak tűnő számok sajnos a korabeli statisztikai adatközlések rendszere miatt nem csak az aktívan sportoló tagok létszámát közlik, hanem az alapító, pártoló és egyéb kültagok adatait is. Az egyetlen fogódzó egy jóval későbbi egyesületi összeírásban22 szereplő 101 fő lehet. Feltételezve, hogy az egyesület tagsága nem csökken 1936 és 1942 között, hanem legalább szinten marad, minden 16 egyleti tagra jut egy igazoltan is sportoló tag.

Az egyesületet az első 25 évében FISCHER Mór23 MÁV főfelügyelő vezeti, akitől távozása után LÓRÁNT Marcell veszi át az elnöki posztot. FISCHER később egy másik budapesti vasutas egyesület, a Budapesti Vasutas Sport Club élén tűnik fel egy időre.

LORÁNT Mór Marcell24 Született 1871. július 13-án a Bács-Bodrog megyei Cservenkán. Izraelita. Szolgálatba lépésekor budapesti illetőségű. Az 1892-es sorozási évfolyam tagjaként a 4. cs. és kir. br. [Lenk?] tüzér ezrednél teljesít szolgálatot. 1893-ban lép tartalékba, mint lovas tüzér hadnagy. Hadkötelezettségének eleget tett. Nyolc reáliskolai osztály után a kir. József Műegyetem gépészeti szakosztályának négy évfolyamát végzi el. A magyar mellett németül és franciául beszél. Nős, felesége 1902. február 1. óta Bauer Anna (sz. 1878. október 27.) Egy fia (József György, sz. 1904. május 13.) és egy lánya (Margit, sz. 1906. április 30.) van.

A vasúti szolgálat előtt a József Műegyetem gépészeti szakosztályát végezte.

A MÁV-nál 1895. május 31-én áll szolgálatba ideiglenes státuszban mérnök gyakornokként az Északi Főműhelyben. Fizetési osztálya VI/3., illetménye évi 600 korona és 300 korona lakbérilletmény. 1895. december 1-én véglegesítik, fizetési osztálya és illetménye nem változik. 1896. április 1-től segédmérnök, V/3 fizetési osztállyal és 900+350 korona fizetéssel. 1898. március 31-én a szombathelyi műhelybe helyezik át, lakbérilletménye 50 koronával csökken. 1899. október 7-étől a Nyugati műhelyben teljesít szolgálatot, évi 1000+350 korona fizetéssel. 1900. április 4-én áthelyezik a [keleti?] főműhelybe. 1900. május 23-án sikeres mozdonyvezetői vizsgát tesz. 1904. január 1-től mérnökként az V/2-es fizetési osztályba kerülve 2600+700 koronára nő a bére. 1905. január 27-én a Nyugati műhelyébe helyezik át. 1905. február 6-ától ismét az Északi Főműhelyben teljesít szolgálatot. 1912. július 1-től főműhelyi főmérnök (VII/1) 3800+1000 korona illetménnyel. Szolgálati lapján az utolsó bejegyzés szerint 1912. szeptember 1-én előléptetik (VI/3) és így 4200+1250 koronát keres évente.

1895. augusztus 9-től magánügyben 25 nap szabadságot kér, amelyet október 3-án meghosszabbít további 10 nappal. 1896 és 1899 között háromszor 4-5 hétre fegyvergyakorlatra megy.

20 1900-ban, az egyesület alapításának évében.21 1921. évi LIII. tc.22 Pluhár, 194223 FISCHER 1912-ben és 1917-18-ban az MLSZ alelnökeként is működik.24 Az igazgatósági szolgálati táblázatok között.

9

Legnagyobb sajnálatra szolgálati táblázatának 1912 utáni része elveszett és a mérnökként szolgáló LÓRÁNTRÓL nem lehet bizonyosan állítani, hogy 1925 után is az Északi Járműjavító alkalmazásában állott volna, mint ahogy az a hozzáférhető utolsó bejegyzésben szerepel. Főműhelyi főmérnökként a vasúton belül kínálkozó életpályamodellek közül kettő jöhetett számára számításba. Az egyik szerint maradt a járműjavítóban és esetleg később a főműhely főnökének nevezik ki, míg a másik eshetőség szerint a Vasúti Igazgatóságra kerül vezető státuszba. A Törekvés történetében játszott szerepe tükrében azonban az első út tűnik valószínűbbnek és LÓRÁNT a Kőbányai úton maradva lépett egyre feljebb a hivatali grádicson.

A Törekvés történetének első két elnökéről így elmondható (FISCHER Mór MÁV főfelügyelő volt25), hogy a vasútnál igen magas státuszt elérve, a főműhely alkalmazottjaként látták el feladatukat a munkássport egyesületi oldalának szervezésében. Fischer nem csak itthon, hanem nemzetközi viszonylatban is komoly agitátora volt a vasutas sportnak. A Törekvés, mint sportegylet oly annyira beépült a főműhely folklórjába, hogy egy anekdotikus visszaemlékezés így emlékezik meg róla:

„Ha valaki be akart jutni az Északi Főműhelybe és jelentkezett, elmondta: bádogos, asztalos, lakatos, fényező vagy tudomisén micsoda folgalkozása van. Azt a választ kapta: „nincs munka”. De voltak élelmesebb emberek. Ezek másképp állítottak be: „Jó napot kívánok alázattal. Én hullamosó vagyok és toronygombaranyozó. Kérek alázattal munkát. X kegyelmes úr küldött ide, itt a névjegye.”. Hiába volt a névjegy. Hullamosó meg toronygombaranyozó még a királyi MÁV-nak sem kellett. De ha az ipse nem esett kétségbe: „Kérem alázattal, az nem baj, én tudok futballozni is”. Hopp! Ez kellett az Északiaknak. Nyomban kapott munkát. Szinte lestük már, hogy mikor kerül a kapura a fehér cédula: „ügyes futballisták felvétetnek”.”26

25 17. F. Mór, gépészmérnök, a nemzetközi sportszövetség alelnöke. szül. Verbón 1875. Műegyetemi tanulmányait Budapesten végezte. Korán külföldre került és főleg az angol vasutak jóléti intézményeit tanulmányozta. Felismerte, hogy a szociális tevékenység területén a sport milyen hatalmas tényező. Budapesten a Törekvés Sport Egylet élére állt és annak huszonöt éven át elnöke volt. Szociális szempontok vitték a vasutasok sportszövetségének, később a vasutasok világszövetségének megalapozására is. A magyar futballszövetségnek a nemzetközi ügyeit intézi és nyelvkészsége segíti a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében. A nemzetközi futballszövetségnek (FIFA), a világ legnagyobb sportszövetségének 1927. elnöke lett. Szociális és békekereső tevékenységéért a francia köztársaság 1928. becsületrenddel tüntette ki. F.P. (Magyar Zsidó Lexikon, 1929)

Fischer Mór (Verbó, 1875. dec. 15. – Bp., 1945. nov. 8.): gépészmérnök, MÁV műszaki főtanácsos, a Törekvés Sport Egyesületnek negyedszázadon át elnöke, a Magyar Labdarugók Szövetségének alelnöke, nemzetközi ügyeinek vezetője, a Fédération Internationale des Associations de Football alelnöke 1927-től. – M. Amerika ifjúsága (Bp., 1934). (Magyar Életrajzi Lexikon, 1991)

26 Nagy, 1954. 128.

10

beszélgetek

„Nem keresik a vasutat, történész alig-alig járt erre. Volt egy srác, aki a 904-es vasutassztrájkról írt, ő érdeklődött még a vasutas sport iránt. Nem sokat talált, akkor még nem voltak itt ezek a személyzeti táblázatok, csak azok, amelyeket valamiért az igazgatóságon őriztek. (…) De még nem tudjuk mi sem, hogy milyen alapon volt ott egy-egy lap. (…) Talán KÖVÉR György járt még erre, az államosított vasutak első hivatalnokait keresve. Rajtuk kívül szinte csak építészek nézegetnek itt tervrajzokat.”

„Egy társadalomtörténész számára hatalmas aranybánya ez az iratanyag. Ennyire reprezentatív adatsor biztos nincs még egy az országban.”

~o~

Sokat beszélgetünk a bejárat előtti füstölgések közben. Hallgatom, hogy egy, a saját hierarchikus rendszerébe szerelmes vállalat mit, s hogyan vezetett alkalmazottairól, milyen lapok fordulhatnak elő közte. Betoldott egészségügyi bizonyítványok, benne még az is, színtévesztő-e a szolgálatra jelentkező. Tanácsköztársaságot követő igazolóbizottsági jelentések, 45 utáni „B-listás” döntések. Egy egész kis társadalom története van végigvezetve a lapokon – szigorúan, pedánsan.

Bevallom elkápráztatott, mikor ott hevert előttem a Gal-Gib feliratot viselő papírhalom. Csak záráskor jutott eszembe, hogy hoppá! ebben lehet GAZSÓ is. Gondoltam dédfaternak, az „Öreg bakancsosnak” több testvére volt, hátha az egyik vasutas. Erre őt találom meg, de erről már meséltem. Azokról viszont nem, akik akár negyven éven túl is szolgálták a vasutat és az egész pályájuk ott van a szemem előtt, egy-egy sor néha éveket jelent benne. Látom magam előtt ahogy öregszik, görnyed, nyugdíjba megy, mire a szemüveges hivatalnok pecsétel egyet, kiállít egy igazgatósági dicséretet tartalmazó formanyomtatványt, kezet nyújt, elköszön – és utolsót firkantva, lezár egy aktát. Nincsenek sorsok, csak tények.

11

A „Tesi”

Budapest másik nagy vasutas bázisa az 1906-ban a Nyugatiból Istvántelekre költöző járműjavító. A költözést az a VARGA Pál vezényli le főműhelyfőnökként, aki 1879-ben egy evezősbe ülteti WEKERLE Sándort és DARÁNYI Ignácot, majd 1893-től a műhely dalárdájának a „Testvériség” Dal-, Zene és Önképző Egyletnek az elnöke. Az 1909-ben megalakuló Testvériség Sport Egyesületnek VARGA lesz az első tiszteletbeli elnöke, főműhelyfőnöki minőségében.

VARGA Pál27 Született 1854. július 3-án a Zala megyei Nagykanizsán. Ágostai evangélikus. Szolgálatba lépésekor sárszentlőrinci illetőségű. A hadkötelezettség alól 1876. október 12-én javíthatatlan testi hiba (felkarcsont repedés) miatt felmentik. Négy elemit, négy gimnáziumi és három főreáliskolai osztály elvégzése után a budapesti József Műegyetemen két évig egyetemes és három évig gépészmérnöki szakvizsgát végez. A magyar mellett németül és franciául beszél. Nős, felesége 1889. október 3. óta [Setzl?] Mária (sz. 1870. július 4.). Öt gyermeke van, Irma (sz. 1890. november 15.), László (sz. 1891. november 23.), Tihamér [Elemér, Jenő] (sz. 1893. július17.), Pál[,] Gyula (sz. 1895. szeptember 10.) és Gizella Irén Anna (sz. [1897?]. augusztus 25.). Bátyja, Varga Jenő hivatalnok, az 1891-ben szervezett dunabalparti üzletvezetőség anyagkezelőségi osztályán dolgozik. A vasúthoz De Maistre Arthur vicomte ajánlotta be.

Szolgálatba lépése előtt a magy. kir. államvasutaknál műhelyi gyakornok volt 1,20 korona napidíjjal, valamint a magyar [észak keleti?] vasútnál műszaki rajzoló 1,5 korona napidíjjal.

Pályafutása a szab[adalmazott]. osztr. magy. államvasutak társaságnál:1876. december 12-ével nyer felvételt műszaki díjnokként a bécsi igazgatóság gépész aligazgatóságának III. [irodájába?], ahol ideiglenes státuszban napi 1,80 koronát keres. 1878. július 12-től ideiglenes hivatalnok a gépészeti igazgatóság III. irodájában, illetménye napi 2,50 korona. 1879. március 21-én véglegesítik hivatalnokként és az V/3 fizetési osztályba sorolják, ahol keresete évi 700 korona, valamint további 400 korona lakbérilletmény. 1880. június 18-tól műszaki hivatalnok a budapesti főműhelyben. 1882. február 1-én fizetésemelést kap, (V/2 fiz. oszt.) és évi 800+400 koronát keres. 1890. június 22-től műhelyfőnök helyettes (III/3, 1400+600 kr.).

Pályafutása a magy. kir. államvasutaknál:Az 1891. július 18-ai átvétel után főmérnök (III/2, 1800+500 kr.) a budapesti nyugati főműhelyben, ahol a főműhely ideiglenes vezetésével is megbízzák. 1891. augusztus 20-től műhelyfőnök. 1892. október 6-án áthelyezik az Északi főműhelybe, főmérnök műhelyfőnök helyettesi rangban. 1896. november 11-én kerül vissza a Nyugatiba, mint főműhely felügyelő műhelyfőnök (II/3, 2200+600 kr.). A Nyugatiból Istvántelekre költöző főműhely költözését, mint műhelyfőnök felügyeli. 1906. március 1-től az Istvántelki főműhely műhelyfőnök főfelügyelője (I/3, 6400+1000 kr.). 1910. szeptember 20-án átkerül az E[v. C?]/III osztályra28, ahol fizetési osztálya IV/2 lesz és keresete 7800+1800 koronára emelkedik évente. 1911. május 1-én előléptetik (IV/1, 8400+1800 kr.). Az 1914. évi XVII. tc. 52. §-ának b. pontja alapján a szolgálatból 1914. július 31-ével kilép. Az életpályáját rögzítő rovatban kilencszer szerepel eseti 75-100 korona jutalom kiutalása.

1883. augusztus 18-án 14 napra Németországba, majd 1886. augusztus 23-án szintén 14 napra Svájcba megy tanulmányútra. 1892 és 1900 között hétszer megy 3-4 hétre szabadságra. 1893-ban három hétre családi ügyből szabadságra megy. 1902 és 1903 között háromszor is hat hétre „egészség helyreállítása” céljából van távol munkahelyétől.

1891-ben a budapesti nyugbér és segélyező intézet helyi bizottsága választmányi tagnak választja. 1911-ben a munkás gimnáziumba bizottsági tagnak küldik ki.

VARGA a hivatali ranglétrán fokozatosan emelkedve került a Nyugati Főműhely élére és mint jó vezető a társadalmi egyesületek munkájából is kivette részét, vagy legalább személyes támogatásukról biztosította őket. Amikor a Testvériség helyiséget kérvényezett a sporttevékenysége és egyesületi életének kifejtése érdekében, akkor a műhelyfőnök azon túl, hogy a hivatali út szerint

27 Az igazgatósági szolgálati táblázatok között.28 [C] díjszabási ügyek [III] visszatérítések, vagy [E] vontatás [III] műhelyi ügyek (ez utóbbit tartom valószínűbbnek –

GI).

12

megkerülhetetlen volt, külön támogatói nyilatkozatát csatolta a sportolni vágyók beadványa mellé. 1910-ben amikor elhagyja a főműhelyt és nyugdíjba megy29, akkor 5200 koronás alapítványt tesz a Dalárda „szegénysorsú” tagjainak gyermekei számára. A meglepően komoly összeget kitevő gesztus annak fényében igen érdekes, hogy VARGA éves fizetése ekkoriban valahol 6400 és 7800 korona között lehetett évente, ami arra enged következtetni, hogy esetleg más vállalatoknál is betölthetett fizetéssel járó állást, vagy tisztségeket.

Az 1909-ben alakult Testvériség első és tiszteletbeli elnöke mellet KREUZER Géza látta el az ügyvezető elnöki teendőket, míg az alapító tagok JASZINGER Alfréd, SÓLYOM FEKETE Ferenc, VIZI Pál, SZEKERES Ernő, SÁROSI Endre, RIBÁRSZKY Dániel, STIEDER Sándor, CSIPKAI Henrich és REIPRICH Antal voltak. A korai időkben, saját sporttelep híján az Újpesti TE népszigeti pályáját bérelték, majd amikor a MÁV felmondja az Amerikai úton fekvő területén a BTC és a BAK (Budapesti Atlétikai Klub, az MTK-ból kivált, futballozni vágyó fiatalok alapítják 1900-ban) bérleti jogát, akkor a Tesi kapja meg felesben a Törekvéssel. 1935-ben egy útépítés miatt lebontják ugyan az itt álló sportcélú felépítményeket, de addigra az egyesület már akkora tagsággal rendelkezik, hogy az igazgatóság a Tatai úton új helyet biztosít számukra. Az építkezéseket a korszak egyik sztárépítésze, MATYÓK Aladár vezeti, és olyan, a korszakban újdonságokat építenek bele, mint a központi fűtés, vagy a tribünnel egy épületben lévő irodák, társalgók.

Az alapítók közül – a már említett tiszteletbeli elnök VARGA Pálon túl – két személyt sikerült megtalálni a MÁV-nál őrzött személyzeti táblázatok között. CSIPKAI Henrich és SÓLYOM FEKETE Ferenc is érdekes módon, az egyesület alapítását követő néhány éven belül elhagyja a vasutat.

CSIPKAY Henrik30 Született 1887. július 1-én a Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyei Budapesten. Ágostai evangélikus. 1906-ban sorozzák be a 6. Edler von [Kollarz?] ezredhez, ahonnan 1908. szeptember 30-án szabadságolják31. Hadkötelezettségének eleget tett, tűzmesteri rangig jut. Legmagasabb iskolai végzettségét a Budapesti magy. kir. állami felső ipar iskolán szerzi faipari szakon. Ezen kívül saját bevallása szerint „A magy. kir. állami felső ipar iskola füttöi, lokomobil kezelői és gépészeti esti tanfolyamot hallgattam és sikerrel levizsgáztam.”. A magyaron kívül németül és szlávul beszél. Nős, felesége 1909. augusztus 22. óta [Szollár?] Erika (sz. 1887. október 2.). Két fia van: Károly (1910. szeptember 12.) és János László32 (1913. május 13.). Harmadik fiát Ferencet (sz. 1911. szeptember 10.) hamar elveszíti (1912. július 13.).

A vasút előtti szolgálati helyeiről a következőképpen nyilatkozik: „Az asztalos ipart Budapesten Piazza Viktor műbútor asztalosnál tanultam, majd Bécsben [Posznichel?] József lakberendezőnél dolgoztam, 1904 évi iskolai szünidő alatt a Máv. nyugoti műhelyében voltam. 1905 VI. 25től IX. 1ig a famegmunkáló gépek részletes megismerése czéljából Vinkovezér [v. Vinkovcér] [Vuk M.?] és fiai czég gözfürész telepén mint előrajzoló. 1905 IX. 2től 1907 Xig mint műhelygyakornok a Máv Istvántelki főműhelyében voltam alkalmazásban. 1907 X. 1től 1908 IX. 30ig egyévi önkéntes katonai kötelezettségemnek tettem eleget.”

A vasútnál a személy lapja szerint 1908. október 1-én lép szolgálatba. Első állomáshelye 1905. szeptember 9-től a Nyugati főműhely volt, itt műhelyi gyakornokként dolgozott napi 2,4 korona keresettel. 1906. március 26-án az Istvántelki főműhelyben33 napi 2,8 koronára emelkedik a keresete. 1910. szeptember 26-tól Érsekújváron alművezető 5 korona napibérrel. 1911. június 25-ével műszaki hivatalnokként Istvántelekre helyezik vissza, napidíja nem változik. 1911. május 1-én nevezik ki és kerül állandó státuszba, kezdő fizetési osztálya IX/3, ahol az évi keresete 1600 korona, továbbá 800 korona lakbérilletmény. 1913. október 15-én lemondással önként távozik a vasúttól.

29 Csizmadia, 1980b szerint VARGA 1910-ben nyugdíjba megy, de szolgálati táblázata szerint csak átkerül a Vasúti Igazgatóság egyik osztályára.

30 Az igazgatósági szolgálati táblázatok között.31 Valószínűleg ez nem szabadságolás akar lenni, csak rossz cella lett kitöltve.32 Sajnos a személyzeti táblázat olvashatatlansága miatt nehéz megállapítani, hogy a nevek között volt-e vesző, utalva

esetleg arra, hogy János és László ikerpár voltak.33 A Nyugati pályaudvarról ekkor költözött Istvántelekre a járműjavító.

13

CSIPKAY Henrik tipikusnak mondható szakmunkás-életpályát fut be a vasútnál. Végzettsége alapján a különböző járműjavítókban (al)művezetőként dolgozik, amely nagyjából a bizonyos részfeladatokat ellátó, szakképzettséget nélkülöző munkások egy csoportjának főnökségét jelentette. Érdekesség nála, hogy felvétele után néhány éven belül három helyen is megfordul, de mindvégig ideiglenes státuszban, napidíjért dolgozik. Az 1904-es vasutassztrájk után és egyik következményeként, az 1907-es Szolgálati Rendtartás szerint, mindazokat akik három évig folyamatosan napi-, heti- vagy havidíjért dolgoztak véglegesíteni kell éves fizetés mellett. CSIPKAY nagy valószínűséggel ennek a rendeletnek a hatására kerül státuszba34. Műszaki hivatalnokként viszonylag magas a státusza a főműhelyen belül, keresete nagyjából 300 koronával az átlag fölött található, mégis azt érdemes feltételezni róla, hogy a napi fizikai munkát ugyan feladva, továbbra is terepen dolgozott. Ezt erősíti, hogy a mérnöki végzettségnél jóval alacsonyabb képesítése nem tűnik elégségesnek a tényleges irodai munkához. 1913-ban indoklás nélkül távozik a vasúttól, ami azért tűnhet meglepőnek, mert három évvel belépése után elérte – sejtésem szerint – a számára legmagasabbnak gondolható pozíciót.

A másik alapítótag SÓLYOM FEKETE Ferenc jóval iskolázottabb, a József Műegyetemen (a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet hívták így korábban) végzett, vasúti pályafutása így jócskán eltérő képet mutat társáétól.

SÓLYOM FEKETE Ferencz35 Született 1881. augusztus 16-án a Hunyad megyei [Déván?]. Római katolikus. 1902-ben sorozzák be a 12. tüzér hadosztályhoz, ahol hadkötelezettségét (a szolgálatba lépés napjáig) még nem teljesítette. A kir. József Műegyetemen szerez gépészmérnöki oklevelet. A magyar mellett németül és románul beszél. Nőtlen.

A szolgálatba lépése előtt műegyetemi hallgató és, mint ösztöndíjas műegyetemi hallgató 1899. júliusától szeptember 10-ig és 1900 június 20-től augusztus 12-ig a piski-i műhelyben gyakornokként volt beosztva.

1903. március 16-án lép szolgálatba, mint a miskolci műhely mérnök gyakornoka. Ideiglenes státuszában a kezdő fizetési osztálya VI/1, ahol évi 1600 korona fizetés és 400 korona lakbérilletmény illeti meg. 1904. [június?] 6-án helyezik a budapesti Nyugati műhelyébe. 1904. [február?] 2-ával véglegesítik a vasúti szolgálatban. 1904. augusztus 1-től mérnökként (VI/3, 2300+700 korona fizetés) dolgozik. 1905-ben a mozdonyvezetői gyakorlatnak eleget tett. 1905. szeptember 25-én sikeres forgalmi vizsgát tesz. 1907. június elsején kerül az istvántelki főműhelybe (V/2 fiz. oszt.) 2300+700 korona illetménnyel. 1912. november 1-ével VII/3-as fizetési osztályba emelkedik, amikor is fizetése 3200+1000 korona lesz. A szolgálatteljesítés alól az 1914. évi XVII. tc. 53. §-ának II. pontja alapján 1914. augusztus 31-ével felmentik.

1904-ben tizennégy napra szabadságot kér, üdülés céljából. 1905. október 1. és 1906. szeptember 28. között katonai kötelezettségének tesz eleget. 1907-ben négy hét fegyvergyakorlatra szabadságoltatik. 1908. február 10-től két hétre családi ügyből kifolyólag szabadságot kér.

1913. április 1-től kezdődő betegsége miatt munkahelyét nem látogatja36.

SÓLYOM FEKETE Ferenc vasúti pályafutásának krónikus betegsége vetett véget. A korabeli szabályozás szerint, ha valaki egy éven túl nem áll vissza a szolgálatba, azt el lehet bocsájtani. A nyugdíjpénztár és a betegsegélyezés, ami lefedte a státuszban lévő vasúti alkalmazottakat még ilyen formában is az egyik legmunkásbarátabbnak volt nevezhető. Szegény Testvériség 1914-re, öt évvel az alapítása után elveszíti (legalább) három alapító tagját. Bár azt hozzá kell tenni, hogy a vasúttól való távozás nem jelentette egyértelműen az egyesületi tagság megszűntét. Pártoló, külső, vagy alapító37 tagként továbbra is az egyesülethez lehetett tartozni.

34 Azt az ellentmondást, miszerint szolgálati táblázata szerint előbb kerül státuszba évi fizetéssel, és egy későbbi időpontban helyezik át napidíjasként Istvántelekre – sajnos nem tudom feloldani, feltételezem, hogy a személyi lapot vezető irodista írásképe lehet a megoldás kulcsa.

35 Az igazgatósági szolgálati táblázatok között. 36 Valószínűleg az egy év letelte után, emiatt bocsájtják el 1914. augusztus 31-ével.37 Alapító tag lehetett bárki, aki az alapszabályban meghatározott, az alapító tagsághoz elengedhetetlen összeget

befizette az egyesület kasszájába.

14

1920 után – néhány szóban

A világháború előtt kibontakozó és eredményekben gazdag magyar sportélet talpra állításának céljából (is) született meg 1921-ben KLEBERSBERG Kunó kultuszminisztersége alatt a Testnevelési törvény, amely minden legalább 1000 főt alkalmazó vállalatot a dolgozók sportolási lehetőségének megteremtésére kötelezett. A tankötelesek és a tanköteles koron épp túl lévő, de még 21 év alatti alkalmazottak testmozgására jön létre a levente mozgalom, azzal a nem túlzottan álcázott céllal, hogy a trianoni békeszerződés alapján kötelező haderőleépítés és létszámkorlátozás ellenére is szervezett keretek között biztosítson testmozgási és alaki kiképzési lehetőséget a hadköteles korúak számára.

A hatás nem marad el, és a világháború alatt megroppant, hatalmas vérveszteséget elszenvedő magyar sport hamar visszatér a világelitbe és az 1936-ban a berlini olimpián már addigi történetének legsikeresebb szereplését éri el. A labdarúgó válogatott 1938-ban világbajnoki döntőt játszik, ahol attól az Olaszországtól szenved 4-2-es arányú vereséget, amelyet néhány évvel korábban még tanítványának fogadott.

1936-ra a vasutas egyesületek már az ország legnagyobb taglétszámú sportklubjai közé tartoztak. Taglétszámuk tíz év alatt meredeken (1. táblázat) 4105 főről 5076 főre emelkedett, ami 23,7%-os növekedést jelent. Még szembetűnőbb, ha az egy évre eső növekedést nézzük, ami évi 2,15%-ot tesz ki.

rendes tagokalapító, pártoló és kültagok összes tagok száma

1926, vagy alapítás évében 1936. I. 1-én

egyesület alapítvacsak tényl.

vagy nyugd. vasutas

vasutas családtag

csak tényl. vagy nyugd.

vasutas

vasutas családtag

1926. vagy az alakulási

évben1936. I. 1.

1926. vagy az alakulási

évben1936. I. 1.

Budapesti Vasutas SC

1911 348 11 585 50 80 80 439 715

Ferencvárosi Vasutasok SK

1919 114 39 252 56 75 139 228 447

Máv. „Előre” SC 1925 30 - 139 43 - 48 30 230

Rákosi Vasutas SE

1922 64 - 142 - 24 10 88 152

Testvériség SE 1909 1674 11 1752 43 33 88 1718 1883

Törekvés SE 1900 1470 27 1365 52 105 232 1602 1649

összesen 3700 88 4235 244 317 597 4105 5076

táblázat 1: A budapesti vasutasclubok taglétszámai 1926-ban és 1936-ban38.

A taglétszámok, mint az sejthető, nem feltételen csak a valóban aktívan sportoló tagság létszámát tükrözik. A korábban már említett 1:16-os sportoltó/tag arányt érvényesnek feltételezve Budapesten 1926-ban 256, 1936-ban pedig 317 aktív vasutast találunk. Remélhetőleg egyszer előkerül majd olyan hiteles forrás, amely alapján pontosabb adatok számolhatók.

A ténylegesen igazolt, és versenyeken, bajnokságokban szereplő, vagy a háborús készülődés miatt egyesületi céllövészetté fazonírozott fegyveres kiképzésben részt vevők számáról csak országos összesítő adatok maradtak fent.

38 A magyar vasutas sport, 1936

15

1926 1936

sportág egyletek száma sportolók számasportágak %-os

viszonyaegyletek száma sportolók száma

sportágak %-osviszonya

labdarúgás 17 782 38,6 30 1667 17,4

atlétika 11 261 12,8 22 577 6,1

birkózás 10 248 12,3 16 552 5,8

lövészet 5 185 9,0 30 3506 36,7

tenisz 6 118 5,8 24 952 10,0

télisport 2 32 1,5 6 1073 11,2

kerékpár 5 131 6,5 8 181 1,9

turisztika 1 122 6,1 3 158 1,7

ökölvívás 4 65 3,2 12 242 2,6

úszás 3 47 2,3 11 281 2,9

torna 1 22 1,2 4 142 1,5

evezés 1 15 0,7 3 144 1,5

repülés 4 51 0,5

vívás 2 19 0,2

összesen 2028 9545

lövészet nélkül 1843 6039

táblázat 2: Vasutas egyesületekben sporttevékenységet kifejtők száma (országosan)

A lövészetet elhagyva a ténylegesen sportolók száma egy évtized alatt 227,67%-al nőtt, ami évi 12,6%-os rohamos növekedés jelent. Az aktívan űzött sportágak száma 12-ről 14-re nő, és olyan szakosztályok indulnak, mint a repülés, vagy az evezés. A századfordulón a labdarúgás mellett még csak a kerékpár (Testvériség), a birkózás és az atlétika tűnik fel, innen nézve az univerzalitásra törekvés a vasutas sportegyletek körében is megjelenik. Öt olyan szakosztályt találunk (labdarúgás, atlétika, birkózás, lövészet és tenisz) amely szinte minden egyesületben jelen van.

Az amatőrségét mindvégig megőrző Törekvésben az 1942. év folyamán nyolc szakosztályban összesen 449-en sportoltak. Elnöke ekkor egy régi vasutas sportoló SÁFRÁN Ferenc39. A működése negyven éve alatt a labdarúgócsapata kétszer is országos amatőr bajnokságot nyer, kiemelkedő képességű játékosok sorát adja a válogatott számára (GING, VIOLA, HIRZER, WEISZ), 1913-ban Szoszky András révén a saját rendezésű birkózó Európa-bajnokságon aranyérmet nyer, kerékpárosai többször nyernek országos pályabajnokságot és atlétái is rangos nemzetközi versenyeken szerepelnek sikeresen. A Törekvés életében komoly, de átmenetinek bizonyuló törést jelentett a Trianon után kialakuló sajátos helyzete az országnak. Sokan a biztosabb megélhetés reményében elhagyják az országot és külföldön próbálnak szerencsét. Segítette ebben őket az itthoni sportsikereiken keresztül szerzett nemzetközi ismertségük. Olaszországban a magyar labdarúgó, a magyar edző igazi minőséget jelentett40 a húszas-harmincas években.

A Testvériséget rövid időre megérinti a professzionizmus és a magyar labdarúgás 1926-os

39 Sáfrán Ferenc műsz. főtanácsos, Budapest. A Törekvés SE tagja. Az atletikai- és labdarúgósportban szerepelt. Az Országos Testnevelési Tanács sportérdemeire való tekintettel nagy ezüstéremmel tüntette ki. 1897-ben, mint gimnazista kezdte sportszereplését. Tizenhatéves korában (1896-ban) 1.69 m-t ugrott magasban. Éveken keresztül a Műegyetemi FC versenyzője volt 1910-30-ig a MASz tanácstagja, az utolsó hat évben alelnöke volt. 1932-39-ig a MÁV sportligát vezette. 1918-ban az MLSz déli kerületének, 1918-21-ig a MASz és az MLSz erdélyi kerületének volt az elnöke. Kezdeményezte és felépítette a Miskolci Vasutas Sport Club telepét, atletikai pályával és 12 állásos céllövöldével. 1933-ban befejezte a Testvériség tataiúti sporttelepének újjáépítését, 1935-40-ben pedig a Törekvés bihairiúti sporttelepének átépítését és füvesítését. (Pluhár, 1942. Személyi adattár – Sza. 84.o)

40 Szegedi, 2003a

16

megreformálásakor41 Istvántelek néven professzionista alakulatot hoz létre, amely működést a vasutas tagság egyet nem értése okán soha nem fejt ki. A hagyományt, miszerint az egyesület élén a főműhely mindenkori főnöke áll, nem szakítják meg, és 1942-ben CSORDÁS Rezső lovag42 tölti be a pozíciót. Labdarúgóik 1928-29-ben elnyerik Magyarország amatőr bajnoka címet, majd stabilan a második vonalban szerepelnek. Eredményeik talán nem annyira veretesek mint a Törekvés tagjaié, de az egyesület hagyománya sokkal inkább a tömegsport kultiválását részesíti előnyben. Nyolc szakosztályában 416-an sportolnak ekkor aktívan.

Személyzeti táblázatok a társadalomtörténeti kutatás szolgálatában

Elfogadva azt az elméletet43, hogy a vasutas hierarchia felső pozícióit betöltő 180-200 fő egyben a társadalom vagyoni elitjéhez is tartozik, egy olyan potenciális kutatási témának a feltárásához kaphatunk a szolgálati táblázatokból segítséget, amely szinte teljessé teheti e kör szociológiai leírását. A pályarajzokban – mint azt láttuk – nem csak a vasútnál eltöltött évek pályaíve van részletesen kibontva, hanem az egyes személyek születési, felekezeti, iskolázottsági adatai is rögzítésre kerültek. A KÖVÉR György által44, az úriember egyik alapkövetelményének tekintett véderőhöz való viszony szintén részletes bontásban szerepel a táblákban. A családi állapot minden szempontból körültekintő vezetése, a nősülés (vagy férjezettség) és a gyermekáldás kötelező bejelentése által szintén elérhetővé válik. A keresetek, a lakás-, illetve lakbérilletmények pontos kimutatásaiból a vizsgált egyének szociális háttere viszonylag nagy pontossággal állapítható meg. Némely szolgálati táblázatban üzemorvosi felmérések, különböző igazoló-eljárások eredményei, vagy hivatalos bejegyzésként kitüntetések, belügyminiszteri beleegyezések a névmagyarosításba is előfordulhatnak.

A korábban már bemutatott pályarajzok csak egy röpke betekintést nyújthatnak abba a lehetséges kutatási pontenciálba, amit ezen táblázatok magukban rejtenek. Mindemellett el kell ismerni, egy rettenetesen időigényes munkára vállalkozna az aki erre kísérletet tesz. Talán gyakorlatlanságomnak is köszönhető, de egy-egy ilyen pályaív megírása átlagosan 6-8 órányi időbe tellett. Az idő nagy részét a nevekhez tartozó személyzeti táblázatok megtalálása tette ki, hiszen nem rendelkeztem mással, mint magával a puszta névvel és néhány sporttörténeti információval. A logikázgatás, tippelgetés sajátos részét képezi a személyek beazonosítását végző folyamatnak.

Ha meg is találunk – nagy szerencsével45 – valakit, akkor következő lépésben a szolgálati útját rögzítő hatalmas ívet kell végigbogarászni, megfejteni a sokszor csak belső használatban alkalmazott rövidítéseket, betűszavakat. A keresgélés következményeként egy táblázatos formában, az általunk fontosnak vélt változók listájához jutunk, hogy később ezekből megírható legyen maga a szöveges pályarajz.

41 1926-ban a korábban színtisztán amatőr magyar labdarúgásban bevezetik a profizmust. Az átállás a profik és az amatőrök bajnokságának teljes szétválasztásával történt meg. A hivatásosok ügyeit a Professzionista Alszövetség intézte, és az általa kiírt bajnokságban csak professzionista egyesületek indulhattak. Párhuzamosan létrejön az amatőr alszövetség is, saját bajnoki rendszerrel.

42 Csordás Rezső lovag, MÁV műszaki főtanácsos, Rákospalota. A Testvériség Sport Egyesületnek elnöke. Mint a MÁV istvántelki főműhelyének főnöke, irányítja személyzetének sportügyeit. Elnöksége idején fejezték be az egyesület Tatai-úti sporttelepét és teniszpályáját. Lelkes híve az ifjúság tömegsportjának. Ez magyarázza a Testvériség SE aktív sportolóinak nagy létszámát és leventeifjúságának elért kiváló eredményeit. (Pluhár, 1942. Személyi adattár – Sza. 21.o)

43 Gadanecz, 198144 Gyáni-Kövér, 2001 45 Személyes tapasztalatom szerint, az előre összekészített 80-100 névből sikerült 9 darabot nagy pontosságú egyezés

mellett megtalálnom. Természetesen én nem csak a vezetőség, hanem – a sportolóként inkább szóba jöhető – munkásréteg képviselőit szerettem volna felllelni.

17

együtt örülünk

Én hallgatom a vasút történetét, megtudom mitől Hév a Hév, hogy terjeszkedett a sínpár szövevényesen szét az ország minden területén, hogy épült fel a szervezeti hierarchia.

Néha mesélek is. Sportolókról, sportsikerekről, egyesületek alapítóiról. Az Északiban dolgozó Löwenrosen Charleyról, a Hirzer-Weisz balszárnyról, Énekes István ökölvívó világbajnokról és még ki tudja kiről. Mind vasutasok voltak. Ahogy korábban én csodálkozom el egy-egy érdekességen, úgy ők is a személyzeti táblázatokban nem vezetett, de általam elmesélt történeteken.

~o~

Ha előkerül véletlen a kötegekből egy név, nézegetjük, kivesézzük. „dunabalparti igazgatóság” mit jelenthetett? Hopp! itt igen hirtelen lép rangfokozatot, miért? Tényleg őt kerestem-e, vagy csak megdöbbentő a hasonlóság?

Táblázatok, kimutatások, szolgálati szabályzatok kerülnek elő, keressük-kutatjuk mit is jelenthet az a néhány odavetett betű, amely a szolgálati előremenetelről közöl információt. És mekkora az öröm, ha igen, igen ő volt az.

~o~

Zárásul szeretném megköszönni dr. OPAUSZKI István igazgató és MATUS László levéltári szakelőadó türelmét és hatalmas segítségét.

Bp., 2008. október

18

Irodalomjegyzék

A „Törekvés” Dal- és Önképző-egylet alapszabályai 1896: Budapest

A BTC 40 éves története 1925: Budapest

Berend T. Iván – Ránki György 1972: A magyar gazdaság száz éve. Budapest

Bourdieu, Pierre 1996: A sport és a társadalmi osztályok. In: Misovicz Tibor (szerk.) Sport és

társadalom. Válogatott tanulmányok. Budapest, 119–140.

Budapesti Vasutas Sport Club. 75 éve sínen vagyunk. 1986: Budapest

BTC 1885–1910 é. n. Budapest

Csizmadia Ferenc 1980a: „Landler Jenő” MÁV Járműjavító Üzem 75 éve. H. n.

Csizmadia Ferenc 1980b: Landler Jenő MÁV Járműjavító Üzem 75 éve: szemelvények az üzem

történetéből 1905-1980. Budapest

Dobrovits Sándor 1935: Magyarország egyesületeinek statisztikája. Magyar Statisztikai Szemle 13.

1. 23–37.

Dobrovits Sándor 1936: Budapest egyesületei. Statisztikai közlemények 74/3. Budapest

Dobrovits Sándor 1938: Társadalmi szervezetek. Magyar Statisztikai Szemle 16. 4. 414–418.

Földes Éva – Kun László – Kutassi László 1977: A magyar testnevelés és sport története. Budapest

Földessy János 1926a: A magyar futball és az MLSZ. Budapest

Földessy János 1926b: A magyar válogatott futballisták könyve. Budapest

Földessy János 1927: Futball évkönyv. Budapest

Földessy János 1960: A magyar labdarúgás és a 60 éves MLSZ. Budapest

Gadanecz Béla 1981: A vasutasok létszáma, megoszlása, gazdasági és szociális helyzete a

századelőn. Történelmi Szemle 24. (1981) 4. 553-589.

Gyáni Gábor – Kövér György 2001: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második

világháborúig. Budapest

Hadas Miklós – Karády Viktor 1995: Futball és társadalmi identitás. Replika 17–18. 89–120.

Hadas Miklós 1999: Stílus és karakter. Futballhabituológiai traktátus. Replika 36. 125–144.

19

Hegyi Mátyás 2003: Emlékek egy letűnt korszakból. Egy futballista emlékezései 1926-ból. Korall

13. 146–164.

Horváth Ferenc (szerk.) 1926: A professzionizmus bevezetése feltételeire és módozataira nézve a

magyar labdarugóérdekeltségek között létrejött megállapodások. Budapest

A magyar vasutas sport 1900–1936 és a MÁV Sportegyesületeinek Ligája 1926–1936. 1936:

Budapest

Máriásy Lajos (szerk.) 1941: A vállalati sport 40 éves története: állami-, városi-, magánüzemek és

vállalatok sportja. Budapest

Mazsu János 1988: A magyarországi tisztviselő-értelmiségi réteg társadalmi szerkezetének változási

folyamata a dualizmus időszakában. Történelmi Szemle 30. (1987-88) 1. 29- 37.

Mike Gyula 1937: Budapest székesfőváros sportlétesítményei 1935-ben. Statisztikai közlemények

83/2. Budapest

Mike Gyula 1943a: Magyarország legfontosabb sportlétesítményei 1941-ben. Magyar Statisztikai

Szemle 21. 1. 21-50.

Mike Gyula 1943b: Magyarország sportegyesületei 1941-ben. Magyar Statisztikai Szemle 21. 4.

182–208.

Molnár János 1928: A budapesti MÁV Északi Főműhely Törekvés dal, zene és önképzőegylet 40

éves története 1888–1928. Budapest

Nagy István 1954: Az Északi Főműhely története (1867-1945). Budapest

Nagy István é. n.: Az Északi Járműjavító története (1867-1967). Budapest

Pluhár István (szerk.) é.n.: Magyarországi sportegyesületek története. Budapest

Rejtő László 1969: Kilenc klub krónikája. Budapest

Siklóssy László 1929: A modern sport előkészítése. (A magyar sport ezer éve III.) Budapest

Szegedi Péter 2003a: A magyar futball európai expanziója, avagy hogyan lettek tanítók a t

anítottakból. Szociológiai Szemle 2. 3–41.

Szegedi Péter 2003b: Az első cipőzsinórnál kezdődött... A hivatásos futball kialakulása

Magyarországon. Korall 13. 165–185.

Szegedi Péter 2003c: Régi idők focija. 2000 15. 9. (szeptember) 63–76.

Szegedi Péter 2005: Pozíciók és oppozíciók: a futballmező kialakulása, struktúrája és dinamikája.

20

Az 1945 előtti debreceni labdarúgás történetszociológiai elemzése. PhD. értekezés

(Budapesti Corvinus Egyetem). Budapest

Tominac József 1905: Magyar Szent Korona országainak vasutai 1845-1904. Budapest

Tőzsér Ernő 1948: Vasutas sport. H. n.

Urbán Lajos (szerk.) 1991: Magyar vasúti lexikon A-tól Z-ig. Budapest

Varga Károly 1997: A magyarországi vasúti járműjavító műhelyek (főműhelyek) története 1915-től

1944-ig. In: Kovács László (szerk.) Magyar vasúttörténet 5. 1915–1944. Budapest, 388–

399.

Varga Károly 2004: Adalékok a hazai vasúti járműjavító műhelyek, főműhelyek kultúr- és sport-

egyesületeinek történetéből. In: Mezei István (szerk.) Vasúthistória évkönyv 2002. Budapest,

255-279.

Vass István (szerk.) 1930: Magyar Vasutasok Albuma. Budapest

21

1. melléket – A Törekvés Dal-, Zene- és Önképzőegylet alapszabálya, 1884

I. egylet czíme, czélja és székhelye:

1. §. A m. kir. államvasutak budapesti főműhelyének alkalmazottjai „Törekvés” czím alatt dal és önképző-egyletet alakítanak, melynek czéljai a kar-ének és zene művelése, a társas szellemnek hazafias irányban való fejlesztése, valamint a tagok értelmi színvonalának emelése.Az egylet székhelye: Budapest.

II. A czél elérésének eszközei:

2. §. A jelzett czélok elérésére hetenként kétszer, a választmány által meghatározandó helyen és időben ének- és zene gyakorlatok tartatnak, két hetenként pedig a tagoknak nyujtandó kellemes szórakozás végett, ugyszintén szavalatok és felolvasások tartása által a hazai nyelv művelésének, rajzgyakorlatok és zenemű pályázatokban való részvétel által pedig a tagok szakszerű ismeretköre szélesbítése czéljából társas összejövetelek, végül időnként zártkörű és nyilvános mulatságok, hangversenyek, valamint műkedvelői előadások rendeztetnek.

III. Az egylet tagjai:

3. §. Az egylet alapító, rendes és tiszteletbeli tagokból áll.4. §. Alapító tag lehet minden tisztességes honpolgár, ki az egylet pénztárába tiz frt alapítási

díjat fizet.5. §. Rendes tag lehet a főműhely minden feddhetetlen jellemű alkalmazottja.6. §. A rendes tagok két egyleti tag ajánlatára a választmány által vétetnek fel.7. §. Az egylet tagjaiból alakított dal- és zenekarban a főműhely alkalmazottain kivül mások is

közreműködhetnek, kik azonban tagsági jogokkal és kötelezettségekkel nem birnak.8. §. Tiszteletbeli tagokul a választmány ajánlatára a közgyülés oly egyéneket választhat meg,

kik a hazai közművelődés és az egylet érdekeinek előmozdítása körül kiváló érdemeket szereztek. Ezek részére az egylet díszokmányt állít ki.

IV. A tagok jogai és kötelezettségei:

9. §. A rendes tagok a közgyüléseken indítványozási, tanácskozási és szavazati joggal birnak; az egylet tisztikarát – a választás alá nem eső elnökön kívül – ugyszintén a választmányt, saját kebelökből választják; az egylet társas összejövetelein, a rendezendő mulatságokon, hangversenyeken és műkedvelői előadásokon két családtagjukkal együtt szabad bemenettel bírnak; az egyleti számadásokat megtekinthetik.

10. §. A választmánynak azonban jogában áll oly jótékonyczélu mulatságokat, hangversenyeket és műkedvelői előadásokat rendezni, melyeken a közreműködő tagokon kívül az egylet tagjai is az egész vagy mérsékelt belépti díjat fizetik.

11. §. Az alapító és tiszteletbeli tagok az egylet gyakorlatain és társas összejövetelein jelen lehetnek.

12. §. A rendes tagok kötelesek az alapszabályokon kivül a közgyülési és választmányi határozatokhoz alkalmazkodni; az egyletbe lépésük alkalmával 50 kr. beiratási díjat, tagságuk tartalma alatt pedig – mely egy évig kötelező – havonként előzetesen 20 kr. rendes tagsági díjat az egylet pénztárába befizetni.

22

13. §. Az egyletnek azon tagjaiból, kik az énekhez hajlammal, vagy valamely hangszernek kezelésében jártassággal birnak, dal- és zenekar képeztetik. A dal- és zenekarban körzeműködő tagoknak kötelessége az ének- vagy zene-gyakorlatokra pontosan megjelenni, a karmester vagy karvezető fáradozásait legjobb tehetsége szerint támogatni.

VIII. Közgyülés:

19. §. Mindazon jogokat, melyek a tagokat az egylet ügyei tekintetében megilletik: a tagok összessége a közgyülésen gyakorolja.

(…)22. §. A közgyülés határozatképes, ha a rendes tagok felerésze, de legalább 70 tag megjelenik;

ha a tagok ily számban nem jönnek össze, ugy 8 nap mulva uj közgyülés hivatik össze, mely tekintet nélkül a megjelenők számára, határozatképes.

(…)24. §. A közgyülési határozatok rendszerint nyilt szavazással és általános szótöbbséggel

hozatnak, a tisztviselők a választás alá nem eső elnökön kívül – ugyszintén a számvizsgálók és választmányi tagok viszonylagos szótöbbséggel titkos szavazás utján választatnak, 20 tag kivánatára azonban bármely ügyben is titkos szavazásnak van helye.Szavazat egyenlőség esetén azon vélemény emelkedik határozattá, melyhez az elnök járult szavazatával.A szavazás joga csak személyesen gyakorolható.

(…)

X. Tisztviselők.

32. §. A m. kir. államvasutak budapesti főműhelyének mindenkori főnöke, mint az egylet elnöke képviseli az egyletet hatóságok és harmadik személyek irányában; elnöke a közgyüléseknek és válaszmányi üléseknek, vezeti a tanácskozást, kimondja a határozatokat és a határozatok egyenlő megoszlása esetén dönt, a jegyzőkönyveket és az egylet egyéb okmányait és levelezéseit aláirja és őrködik a határozatok foganatosítása felett, joga van az egylet pénztárát és könyvtárát minden előleges bejelentés nélkül bármikor megvizsgálni, irányadó befolyást gyakorol az egylet társas összejövetelein, munkarendjének megállapításában, az azokon előadandó szavalatokról és felolvasások tartalmáról előzetes értesülést szerez, - gondoskodik a rajz- és irásbeli feladatok jutalmának érdemszerinti kiszolgáltatásáról.

(…)

XIII. Felügyeleti jog:

42. §. A magyar királyi államvasutak igazgatósága jogosítva van az egylet működéséről tudomást szerezni s evégből magát az egylet közgyülésein és választámányülésein képviseltetni.A kiküldött képviselő tanácskozási joggal bir s az egylet összes iratait és könyveit bármikor betekintheti.A közgyülések és választmányi ülések jegyzőkönyvei az igazgatóságnak mindenkor beterjesztendők.

43. §. Az alapszabályok megváltoztatását, nemkülönben az egylet feloszlását tárgyaló közgyülési határozatok foganatosítás előtt jóváhagyás végett a m. kir. belügyministeriumhoz terjesztendők fel.

(…)

23

Budapesten, 1887. október hó 26-án tartott alakuló gyülésből.

~o~

A dalárda alapszabályának belső borítóján a következő miniszteri engedély található:

24

45379. szám. VII.

Látta a m. kir. belügyminister.

Budapesten, 1888. julius 17-én

a minister helyett

Lukács Györgyállamtitkár.

2. melléket – Dr. Speidl Zoltán

DR. SPEIDL Zoltán46 Született 1880. március 17-én a Nógrád megyei Losonczon. Római katolikus. A szolgálatba lépésekor budapesti illetőségű. 1901-ben sorozzák be a 32. Mária Theresia nevét viselő gyalogezredhez. [Szolgálatát?] nem teljesítette, 1904. október 1-én vonult be szolgálatra, ahol áthelyezését kéri a tüzérséghez. Joghallgatóként államtudományi doktorátust szerez. A magyar mellett németül beszél. Nőtlen. Apja Speidl Bódog MÁV főfelügyelőként dolgozik.

A MÁV-nál teljesített szolgálata előtt joghallgató.

1904. június 1-én segédfogalmazóként áll szolgálatba a szegedi üzemvezetőség I. osztályán47. A VI/1-es fizetési osztályba soroltatva, ideiglenes státuszban évi 1600 koronát keres, valamint további 400 korona lakbérilletményt. 1904. augusztus 1-től segédfogalmazó, fizetése évi 2000+[400?] koronára emelkedik. 1905. április 26-án áthelyezik az A/I szakosztályra48, (V/3. fiz. oszt.) 2000+700 korona fizetéssel. 1905. május 12-től az A/I/a49 osztályon dolgozik. 1910. december 16-án fogalmazóként felületesség és hanyagság miatt megintésben részesül. 1913. május 1-én segédtitkárnak nevezik ki, (VII/3. fiz. oszt.) illetménye 3200+1000 koronára nő. 1914. november 1-től fizetése 3500+1000 koronára emelkedik. 1917. július 13-án éri a halál.

1904. október 1. és 1905. március 15. között egy évre szabadságolják. 1906-ban három hétre, míg 1917-ben üdülés céljából négy hétre szabadságra megy.

A MÁV-nál töltött pályafutása során 1906 és 1914 között négy alkalommal részesül 100-200 korona segélyben.

A VII. kerületi elöljáróság által, 1907. március 9-én kiállított helyhatósági bizonyítvány szerint özvegy anyjával lakik egy s a háztartás költségeihez hozzájárul.

46 Az igazgatósági szolgálati táblázatok között.47 Valószínűleg az [I] általános osztály.48 Valószínűleg az [A/I] itt az általános ügyek titkársága.49 [A] általános ügyek, [I/a] titkárság.

25