vegetÁciÓismeret 10. előadás dr. bartha dénes

VEGETÁCIÓISMERET

10. előadás

Dr. Bartha Dénes

II. Fátlan élőhelyek: gyepek és vizes

élőhelyek

A.Természetes /természetszerűfátlan élőhelyek

HÍNÁRNÖVÉNYZET (HINARASOK)


- álló és lassan folyó vizeinkben (duzzasztott folyóvizek, víztározók, tavak sekély vizű öblei, holtmedrek, lápszemek) alakulnak ki - a vízi feltöltődési folyamatok szukcessziójának kezdeti stádiumai - a vízi növényzet összetételét befolyásolják:

1. a vízbe hatoló fénymennyiség 2. a víz kémiai összetétele (kémhatás,

tápanyag) 3. a vízmélység változásai

- egyszerű felépítésű, lazább kapcsolódású életközösségek - időben és térben könnyen változnak, gyakran mozaikos felépítésűek - alacsony fajszámúak (1-2), nagy egyedszámban és nagy borítással - jól elviselik a természetes zavaró hatásokat (pl. hullámverés, elárasztás, leeresztés) - az ország területének 0,1 %-át teszik ki


úszóhínár békalencsefélék (Lemnaceae) békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) rucaöröm (Salvinia natans) sulyom (Trapa natans) vízimohok


Úszóhínár


lebegőhínár békaliliom (Hottonia palustris) rencék (Utricularia spp.) aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) moszatok (Chara spp.)


Lebegőhínár


rögzült hínárvízfelszínre emelkedő (a levelek a vízfelszínen úsznak)

tündérrózsa (Nymphaea alba) békaszőlők (Potamogeton spp.) tündérfátyol (Nymphoides peltata) kolokán (Stratiotes aloides) vízitök (Nuphar lutea)


Rögzült hínár – vízfelszínre emelkedő


vízközt maradó (a levelek a víztestben találhatók) víziboglárkák (Batrachicum spp.) süllőhínárok (Myriophyllum spp.) átokhínár (Elodea canadensis) tüskéshínárok (Najas spp.)


Rögzült hínár – vízközt maradó


sziki hínár (szikes tavakban, tócsákban, pocsolyákban)

tófonal (Zannichellia palustris) tüskéshínárok (Najas spp.) víziboglárka fajok (Batrachium spp.)

Veszélyeztető tényezők:Lecsapolás és vízszennyezés.

Veszélyeztető tényezők:A lecsapolást és a vízszennyezést lehet kiemelni.

MOCSARAK

MOCSARAK - főleg a patakok és folyók hullámterein, tavak, holtágak környékén

- alakulnak ki- állandóan vagy az év nagy részében vízzel borított vagy víztől

- befolyásolt termőhelyek- hidrofiton sajátosságok (HH, gazdag aerenchyma, hidatódák, kiemelkedő

- sztómák)- átlagosan 5-10 faj építi fel őket, többnyire 1 domináns fajjal

- többnyire 2-3 szintből állnak- friss, oxigénben gazdag víz nincs tőzegképződés- az ország 1%-án találhatók

NÁDASOK és GYÉKÉNYESEK


- 2(-3) m vízmélységig a partot szegélyező életközösségek- fajai a vízben gyökereznek, de magasan a vízszint fölé emelkednek, többnyire polikormon-képzők- a szennyező anyagok kiszűrésében jelentős szerepük van, továbbá a partot védik a vízeróziótól


nádasok, gyékényesektömegesen megjelenő fajok

nád (Phragmites australis) kákák (Schoenoplectus spp.) gyékények (Typha spp.) téli sás (Cladium mariscus)

kísérő fajok

sövényszulák (Calystegia sepium) ebszőlő csucsor (Solanum dulcamara) vízi peszérce (Lycopus europeus) réti füzény (Lythrum salicaria) vízi menta (Mentha aquatica) mocsári tisztesfű (Stachys palustris) mocsári kányafű (Rorippa palustris)

kiszáradó nádasokban

aranyvessző fajok (Solidago spp.)


Földrajzi előfordulás:A középhegységek belsejét kivéve az egész országban

megtalálhatók.

Veszélyeztető tényezők:Intenzív használat (pl. gépi aratás), felégetés, vízelvezetés, vízszennyezés, mesterséges vízszintszabályozás, partépítés, gyomosodás.

MOCSÁRNÖVÉNYZET

MOCSÁRNÖVÉNYZET - sekélyebb vizekben ( -1 m) találhatók - laza szerkezetű életközösségek - növényeik java része ambifikus („kétéltű”), vízi és iszaplakó formájuk is van

sekélyvízű parti mocsárnövényzetközepes vagy nagy méretű fajokból felépülő altípus

kálmos (Acorus calamus) borgyökerek (Oenanthe spp.) hídőrök (Alisma spp.) kányafüvek (Rorippa spp.) virágkáka (Butomus umbellatus) nyílfű (Sagittaria sagittifolia) sárga nőszirom (Iris pseudacorus) békabuzogányok (Sparganium spp.) mocsári nefelejcs (Myosotis palustris) békakorsók (Sium spp.) vízitorma (Nasturtium officinale) pántlikafű (Typhoides arundinacea) rizsfű (Leersia oryzoides) harmatkásák (Glyceria spp.)

kisméretű fajokból felépülő altípuscsetkákák (Eleocharis spp.)

MOCSÁRNÖVÉNYZET

szikes mocsarak zsióka (Bolboschoenus maritimus) szikikáka (Schoenoplectus tabernaemontani)

Veszélyeztető tényezők:Mint a nádasok és gyékényesek esetében.

Intenzív használat (pl. gépi aratás), felégetés, vízelvezetés, vízszennyezés, mesterséges vízszintszabályozás, partépítés, gyomosodás.

MOCSÁRNÖVÉNYZET

Sekély vizű, közepes vagy nagy méretű fajokból felépülő mocsárnövényzet

MOCSÁRNÖVÉNYZET

Sekély vizű, kisméretű fajokból felépülő (csetkákás) mocsárnövényzet

MOCSÁRNÖVÉNYZET

Sekélyvízi parti mocsárnövényzet

MOCSÁRNÖVÉNYZET

Sziki mocsárnövényzet

MAGASSÁSOSOK

MAGASSÁSOSOK

- sekélyvizű vagy csak időszakosan vízzel borított területeken alakulnak ki- nagytermetű sásfajok dominanciája jellemző- "savanyúfüvek" építik fel almozás- a sásfajok növekedési típusa alapján két alcsoportja van: 1. zsombéksásosok 2. tarackos sásosok

MAGASSÁSOSOK

zsombéksásosokrostostövű sás (Carex appropinquata) tőzegeper (Comarum palustre) zsombék sás (Carex elata) vidrafű (Menyanthes trifoliata)bugás sás (Carex paniculata) tőzegpáfrány (Thelypteris palustris)csőrős sás (Carex rostrata) mocsári kocsord (Peucedanum palustre)lápi nádtippan (calamagrostis stricta)

tarackos sásosok posvány sás (Carex acutiformis) hólyagos sás (Carex vesicaria) éles sás (Carex gracilis) rókasás (Carex vulpina) parti sás (Carex riparia) mocsári galaj (Galium palustre) réti füzény (Lythrum salicaria) közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris)

MAGASSÁSOSOK

Veszélyeztető tényezők: Vízelvezetés, kiszárítás, égetés, túllegeltetés, feltörés, erdőtelepítés és az ezek következtében fellépő gyomosodás, cserjésedés.

MAGASSÁSOSOK

Zsombéksásosok

MAGASSÁSOSOK

Tarackossásosok

LÁPOK

LÁPOK

- lefolyástalan medencékben, árterekről lefűződő pangóvizes területeken

vagy rétegforrások mentén alakulnak ki- bő vízellátású területeken, tápanyagszegény környezetben jönnek létre

- anaerob lebontási folyamatok dominálnak tőzegesedés

- vízviszonyaik alapján két típusuk van : 1. dagadólápok (fellápok): - a vízszint, a kidagadó lápi növényzetnek köszönhetően kapillárisan a környék talajvízszintje fölé emelkedik, - vizük csak csapadékvízből táplálkozik. 2. síklápok (allápok): - a vízszint a környék talajvízszintjével azonos - vizük a láp határain kívülről származik (tóból, folyóból, talajból) - állóvizek feltöltődése nyomán alakulnak ki - ilyenek bizonyos úszólápok, ingólápok , zsombéksásosok tőzegesedő típusai (köztes típust jelent az átmeneti lápok egysége)

TŐZEGMOHALÁPOK (dagadólápok)

ésTŐZEGMOHÁSLÁPOK

(átmeneti lápok)

TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK(dagadólápok és átmeneti lápok)

- mészben és ásványi anyagokban szegény, szerves anyagokban gazdag, savanyú vizű és talajú területeken alakulnak ki- jellemző a tőzegképződés- felszínhez közeli, vagy felszíni, állandó vízborítás van- a tőzegmohák (Spaghnum spp.) borítása a dagadólápok esetében nagy (szőnyegszerű), az átmeneti lápoknál gyérebb (mozaikos)- a gyepszint a dagadólápoknál alacsony borítású, az átmeneti lápoknál fejlett


sások

szürkés sás (Carex canescens) töviskés sás (Carex echinata) gyapjasmagvú sás (Carex lasiocarpa) gyapjúsások (Eriophorum spp.)

természetvédelmi szempontból értékes fajok

fürtös lizinka (Lysimachia thyrsiflora) † harmatfű (Drosera rotundifolia)tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) vidrafű (Menyanthes trifoliata)

TŐZEGMOHALÁPOK és TŐZEGMOHÁSLÁPOK(dagadólápok és átmeneti lápok) Földrajzi előfordulás:

Hazánkban 25 ismert, előfordulnak az Alföld északi része (Szatmár– Beregi-sík: Csaroda, Beregdaróc), Északi-középhegység (Sátor-hegység: Pálháza, Putnoki-dombság: Kelemér, Bükk: Egerbakta, Mátra: Sirok), Dunántúli-középhegység (Bakony: Öcs, Balaton-felvidék: Monostorapáti), Nyugat-Dunántúlon (Kőszeg: Alsó-erdő; Őrség, Vendvidék, Kemeneshát).

Veszélyeztető tényezők:Kiszáradás, taposás, vegyszer- és egyéb

szennyezőanyagok-bemosódása

SÍKLÁPOK(úszó- és ingólápok)

SÍKLÁPOK (úszó és ingólápok)

- a nádasok speciális és „ősi” típusai- disztróf vizekben vannak jelen - ingólápok nádasokban – a vízoldali hullámverés általi kimosott, vagy a vízfelületet benövő rizómák és a velük összefonódó nádszálak között felhalmozódó, a vízfelületet paplanként takaró szerves törmelékből jönnek létre - úszólápok az ingólápok leszakadó és önállóvá váló darabjaiból alakulnak ki


úszó- és ingólápok ritka fajai tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) mocsári páfrány (Thelypteris palustris) hagymaburok (Liparis loeselii) szíveslevelű-hídőr (Caldesia parnassifolia) villás sás (Carex pseudocyperus) rostostövű sás (C. appropinquata) gyilkos csomorika (Cicuta virosa) lápi csalán (Urtica kioviensis)

Földrajzi előfordulás:Nagyon megfogyatkoztak, fellelhetők még az Őrség, Belső-Somogy, Dráva-sík, Balaton, Velencei-tó, Észak-Alföld területén.

Veszélyeztető tényezők:Vízrendezés, vízszennyezés, nádaratás.


Nádas úszólápok, lápos, tőzeges nádasok és télisásosok

FORRÁSGYEPEK(forráslápok)

FORRÁSGYEPEK (forráslápok)- kis területen alakulnak ki állományaik

- hűvös, párás környezetben, átitatott talajfelszínű részeken találhatók (források, felszínre kerülő rétegvízek, patakmenti ligeterdők mentén)- nedves és üde erdőkbe, láprétekbe, magassásosokba ágyazódnak foltjaik keserű kakukktorma (Cardamine amara) ligeti kakukktorma (C. flexuosa)pikkelyes sás (Carex lepidocarpa) posványcsillaghúr (Stellaria uliginosa)

forrásfű (Montia fontana) erdeikáka (Scirpus sylvaticus)erdei nenyúljhozzám (Impatiens noli-tangere) csermely aggófű (Senecio rivularis)

hegyi gólyahír (Caltha palustris ssp. laeta) ritkás sás (Carex remota) aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium)

mohák

forrásmoha (Cratoneuron commutatum)tőzegmohák (Sphagnum spp.)

FORRÁSGYEPEK (forráslápok)

Földrajzi előfordulás:Domb- és hegyvidékeinken szórványosan fordulnak elő.

Veszélyeztető tényezők:Forrásfoglalás, a források vízhozamának csökken(t)ése, szemete lés, szennyezés, fakitermelés, gépek taposása,

nagyvad dagonyázása

FORRÁSGYEPEK (forráslápok)

Forrásgyepek (forráslápok)

NEDVES RÉTEK

NEDVES RÉTEK

- jó vízellátású területeken találhatók, ahol legalább a vegetációs időszak első felében talajfelszín közelébe, vagy kevéssel az fölé emelkedik a vízszint- mikroklímájuk hűvös- a tartós nyílt vízfelület nem jellemző- az ország területének 0,9%-án találhatók

MOCSÁRRÉTEK

MOCSÁRRÉTEK - rendszerint ártéri ligeterdők helyén alakultak ki - friss vízellátású, félnedves talajú, nyáron kiszáradó életközösségek - fajgazdagság jellemző rájuk - tőzegképződés és -felhalmozódás nincs, mohaszintjük jelentéktelen - fennmaradásukat a kaszálás és az esetleges legeltetés biztosítja - "édesfüvek" építik fel takarmányozás - a domb- és síkvidékeken gyakoriak, a hegyvidékeken ritkábbak (legfeljebb kiszélesedő völgyekben vannak) - a gyepek (fátlan élőhelyek) közül kimagaslóan a legnagyobb területű élőhelytípus hazánkban

MOCSÁRRÉTEK

fehér tippan (Agrostis alba) mocsári gólyahír (Caltha palustris) réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis) őszi kikerics (Colchicum autumnale) gyepes sédbúza (Deschampsia cespitosa) réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi) réti csenkesz (Festuca pratensis) menták (Mentha spp.) nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) boglárkák (Ranunculus spp.) réti perje (Poa pratensis) indás pimpó (Potentilla reptans) sovány perje (Poa trivialis) fekete nadálytő (Sypthium officinale)

Veszélyeztető tényezők:Műtrágyázás, felülvetés, feltörés, kiszáradás/kiszárítás, erdőtelepítés (pl.: nemesnyárakkal, feketedióval), s ezek miatt jelentkező gyomosodás

MOCSÁRRÉTEK

Mocsárrétek

LÁPRÉTEK

LÁPRÉTEK - a lápi szukcesszió során lefolyástalan, pangóvizes medencékben jöttek létre (elsődleges láprétek) vagy gyakran a láperdők helyén alakultak ki (másodlagos láprétek=irtásrétek) - pangóvizes és anaerob termőhelyi viszonyok jellemzők - jelentős a tőzegképződés és -felhalmozódás, mohaszintjük fejlett - a vízellátás szerint két alcsoportja van: 1. nedves (üde) láprétek

2. kiszáradó láprétek

LÁPRÉTEK

nedves (üde) láprétek - állandóan nedves talajú helyeken jelennek meg, a bázisokban gazdag talajvíz a talajfelszín közelében van - ritkábbak - fennmaradásukat a nádasodás, lecsapolás mellett a vissza- vagy becserjésedés is fenyegeti - kisebb méretű növények jellemzőek rájuk, kevésbé fajgazdagok lápi sás (Carex davalliana) illatos hagyma (Allium suaveoleus) nagy szittyó (Juncus subnodulosus) szibériai nőszirom (Iris sibirica) kormos csáté (Schoenus nigricans) fehérmájvirág (Parnassia palustris) lápi nyúlfarkfű (Sesleria uliginosa) lisztes kankalin (Primula farinosa) orchideák (Orchideaceae) zergeboglár (Trollius europaeus) gyapjasmagvas sás (Carex lasiocarpa) gyapjúsások (Eriophorum spp.)

LÁPRÉTEK

Nedves (üde) láprétek

LÁPRÉTEK

kiszáradó láprétek - nyáron (a vegetációs időszak második felében) a talajfelszín közeli részek rövid időre kiszáradhatnak - gyakoribbak - a kiszáradó lápréteket, (részben a nedves lápréteket is) a kaszálás (késői, évente egyszeri) tartja fenn tartósan - fennmaradásukat a vissza- vagy becserjésedés fenyegeti - növényzetük fajgazdag

kékperje (Molinia coerulea) kornis tárnics (Gentiana pneumonanthe) ördögharaptafű (Succisa pratensis) kenyérbél cickafark (Achillea ptarmica) buglyos szegfű (Dianthus superbus) őszi vérfű (Sanguisorba officinalis) nyúlkömény (Selinum carvofolia) serevényfűz (Salix rosmarinifolia)

LÁPRÉTEK

Kiszáradó láprétek

ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK

ÜDE és NEDVES MAGASKÓRÓSOK - rendszerint szegélytársulások - mocsarak, lápok nedves rétek, láp- illetve ligeterdők szélén alakulnak ki - kialakulás rendszerint visszavezethető a rendszeres kaszálás elmaradására, de létrejöttüket befolyásoló tényező a részleges árnyalás és a vízviszonyok sajátossága is - elsősorban nagy termetű, dús levélzetű, nagy levélfelületű, kórósodásra hajlamos kétszikű növények építik fel őket - sok özönfaj is előfordulhat bennük - szórványosan az egész országban fellelhetők


tipikus fajok domb- és hegyvidéken(patakparton, kisebb lápokban)

óriás zsúrló (Equisetum telmateia) erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris) halvány aszat (Cirsium oleraceum) csermely aszat (C. rivulare) réti legyezőfű (Filipendula ulmaria) mocsári gólyaorr (Geranium palustre) vörös acsalapu (Petasites hybridus) borzas füzike (Epilobium hirsutum)


Patakparti és lápi magaskórósok


tipikus fajok síkvidéken(mocsarakban)

gilisztaűző varádics (Tanacetum vulgare) orvosi ziliz (Althaea officinalis) réti füzény (Lythrum salicaria) vesszős füzény (Lythrum virgatum) közönséges lizinka (Lysimachia vulgaris) sédkender (Eupatorium cannabinum)


Mocsári magaskórósok


sziki magaskórósok

- speciális altípus - a sziki erdősztyepp komplex egyik eleme - tipikusan a ligetes felépítésű sziki tölgyes tisztására jellemző - magas talavízű, viszonylag egyenletes vízellátású szikes talajokon alakulhat ki

sziki kocsord (Peucedanum officinale) pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius) bárányüröm (Artemisia pontica)


Veszélyeztető tényezők: Vízrendezés, kiszáradás/kiszárítás, vízszennye zés, erdőgazdálkodás (tarvágás, gépek taposása), útépítés, gyomosodás, legeltetés, gyakori kaszálás.

ÜDE RÉTEK

ÜDE RÉTEK - másodlagosan, tápanyagokban gazdag talajú erdőirtásokon alakultak ki, magas- és középhegységekben, dombvidékeken, magas ártereken - fenyőelegyes-bükkösök, bükkösök, gyertyános-tölgyesek, keményfás ligeterdők helyén találhatók - állományaik többszintesek, fajgazdagok - főleg mezofil fajok építik fel őket - magasabb hegyvidékek kilúgzott, tápanyagban szegényebb talajain alacsonyabb, mészkerülő fajokban gazdagabb állományaik vannak - az állandó kaszálás tartja fenn őket - sikeres fajaik: 1. amelyek a kaszálás előtt virágoznak és érlelnek magot, 2. amelyek kaszálás után jól sarjadnak 3. vegetatív úton is szaporodók - az ország területének 0,2 %-án találhatók állományaik

ÜDE RÉTEK

fűfélék franciaperje (Arrhenatherum elatius) csomós ebír (Dactylis glomerata) réti perje (Poa pratensis) aranyzab (Trisetum flavescens) veres csenkesz (Festuca rubra)

egyéb fajokpalástfüvek (Alchemilla spp.) holdruták (Botrychium spp.)réti boglárka (Ranunculus acris) pasztinák (Pastinaca sativa)közönséges cickafark (Achillea millefolium) vadmurok (Daucus carota) réti kakukkszegfű (Lychnis flos-cuculi) tárnicsok (Gentianaceae)őszi kikerics (Colchicum autumnale) orchideák (Orchidaceae)terebélyes harangvirág (Campanula patula) szártalan bábakalács (Carlina acaulis) réti margitvirág (Chrysanthemum leucanthemum)

ÜDE RÉTEK

legeltetett állományok(alacsonyabbak, fajszegényebbek, egyhangúabbak)

angolperje (Lolium perenne) cincor (Cynosurus cristatus)

Veszélyeztető tényezők:Feltörés, felülvetés, trágyázás, erdőtelepítés és

gyomosodás.

ÜDE RÉTEK

Franciaperjés rétek

ÜDE RÉTEK

Veres csenkeszes hegyi rétek

SOVÁNY GYEPEK

SOVÁNY GYEPEK- főleg az alhavasi cserjés, lucfenyves és bükkös régióban találhatók- csapadékban gazdag, kilúgozódó, mély, de savanyú, tápanyagszegény talajú erdőírtásokon vannak állományaik- fűhozamuk kicsi, kaszálóként kevésbé gazdaságosak és legelőként is csak mérsékelten használhatók- a tápanyagszegénység miatt a cserjésedés, visszaerdősülés is lassú- területük országosan 600 ha körüli- az Északi-középhegység magasabb vagy hűvösebb részein, szórványosan a Dunántúli-középhegység nyugati részén, a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon vannak állományaik.

SOVÁNY GYEPEK

fűfélékcérnatippan (Agrostis tenuis) ebtippan (A. canina)borjúpázsit (Anthoxanthum odoratum) erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa)szőrfű (Nardus stricta) fonalas csenkesz (Festuca capillata)juhcsenkesz (Festuca ovina) háromfogfű (Sieglingia decumbens)

egyéb fajokkistermetű herék (Trifolium spp.) citromszagú kocsord (Peucedanum oreoselinum)hegyi pacsirtafű (Polygala vulgaris) festő rekettye (Genista tinctoria)svábrekettye (Genista germanica) macskatalp (Antennaria dioica)juhsóska (Rumex acetosella) hölgymálok (Hieracium spp.)

SOVÁNY GYEPEK

értékesebb fajok palástfüvek (Alchemilla spp.) szártalan bábakalács (Carlina acaulis) holdruták (Botrychium spp.)

Veszélyeztető tényezők:Túllegeltetés, erdőtelepítés (luc- és erdeifenyővel)

SOVÁNY GYEPEK

Sovány gyepek

CSARABOSOK

CSARABOSOK

- pionír jellegű társulások- csapadékos klímában találhatók- könnyen kilúgozódó, tápanyagszegény, nyershumuszos talajokon vannak- másodlagosan – mészkerülő erdők kiirtása, termőhelyeinek leromlása után alakultak ki- országos szinten 20 ha-on találhatók- elsősorban Nyugat – Dunántúlon (Soproni-hg., Kőszegi-hg., Őrség, Vend-vidék) találhatók, szórványosan fordulnak elő a Dunántúli- középhegységben (Bakonyalja, Uzsa, Salföld, Kisörs–Kővágóörs) és Dél-Dunántúlon (Mecsek: Jakab-hegy), kisebb állományai vannak az Északi-középhegységben (Tornai Karszt kaviccsal fedett déli peremén és a Zempléni-hegységben)- a faállományok záródása, erdei rakodó létesítése, útkarbantatás fenyegeti fennmaradásukat

CSARABOSOK

csarab (Calluna vulgaris) fekete áfonya (Vaccinium myrtillus)rekettyék (Genista spp.) fehér perjeszittyó (Luzula luzuloides)erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa) orvosi veronika (Veronica officinalis) macskatalp (Antennaria dioica) hölgymálok (Hieracium spp.)réti csormolya (Melampyrum pratense) kékcsillag (Jasione montana) kereklevelű harangvirág (Campanula rotundifolia)henye boroszlán alfaj (Daphne cneorum spp. arbusculoides)

ritka, védett fajok

korpafű fajok (Lycopodiaceae) fecsketárnics (Gentiana asclepiadea) körtike fajok (Pyrolaceae)

Cserjék, cserjetermetű fák: NYI, RNY, EF, KBO

HAVASI GYEPEK

HAVASI GYEPEK - a Kárpátokban 2000 m tszfm. felett alakulnak ki, a zárt gyepek átlagosan 2500 m tszfm.-ig találhatók, e fölött az ún. párnavegetáció jön létre - a vegetációs időszak nagyon rövid, melyben bármikor lehetnek fagyok - az évi középhőmérséklet 0 oC alatt van, ezért a fás vegetáció itt már nem él meg - az állandó és vastag hótakaró hosszú nyugalmi állapotba kényszeríti a növényeket, de egyben védi is őket az elfagyástól - zord környezeti körülmények (állandó és erős szél, tűző nap, a megritkult levegő következtében gyors párolgás, gyakori és kiadós esők, jelentős harmatképződés, tartós fagyhatás)

HAVASI GYEPEK

- az extrém viszonyok miatt számos alkalmazkodási forma figyelhető meg: - évelő életforma jellemző (az egyévesek hiányoznak) - alacsony termet a legmegfelelőbb(a viharos szelek és a jól felmelegedő talajfelszín miatt) - sok itt található faj „szártalan, vagy ülő virágú (pl. Gentiana acaulis) - szélsőségeknek legjobban ellenálló a fásodott szár (sok törpe- és félcserje, főleg ún. rácscserjék) (pl. Salix alpina, S. kitaibeliana, S. retusa, S. reticulata, S. herbacea, sok Ericaceae faj: Loiseleuria procumbens, Empetrum spp., Vaccinium uliginosum, Rhodothamnus chamaecistus, Bruckenthalia spiculifolia ill. Thymus spp., Helianthemum spp.) - az erős szél, tűző nap, megritkult levegő miatt erős kipárolgáshoz alkalmazkodásnak több formája van: 1. sűrűn gyepes növés (párnanövények) (pl. Silene acaulis, Primula minima, Saxifraga spp., Androsace spp.) 2. tőlevélrózsa és szukkulens bélyegek (pl. Draba spp., Sempervivum spp., Saxifraga spp.) 3. molyhos, gyapjas, nemezes szárak és levelek (pl. Leontopodium alpinum, Pulsatilla spp.) 4. összegöngyölt levelek (sok szilárdítóelemmel) (pl. Festuca supina, F. varia, F. versicolor, Agrostis rupestris, Oreochloa disticha, Carex curvula, C. ferruginea, Juncus trifidus)

HAVASI GYEPEK

- a rövid vegetációs időszak miatt jó védekezési stratégia az örökzöld (sempervirens) életmód (pl. Carex sempervirens, Dryas octopetala) - a kevés rovar miatt sok a szélbeporzású növényfaj - a rovarbeporzású fajok sokszor bókoló virágúak (az eső és a pára ne hiúsítsa meg a megporzást) - elevenszülés (viviparizmus) is megfigyelhető több fajnál (pl. Polygonum viviparum, Poa alpina, Festuca sudetica) - gyakori a sarjtelepképzés (polikormonképzés) - a termések és magvak terjesztésében dominál az anemochoria,(szél általi terjesztés, repítőkészülékes termések ill. magvak) - megjelenik a félélősködés (hemiparazitizmus) (pl. Melampyrum spp., Euphrasia spp., Pedicularis spp.)- párnanövényzet a Kárpátokon belül kizárólag a Magas-Tátrában található - a havasi gyepeket évszázadok óta intenzíven élik ki, a legeltetés szinte mindenütt megtalálható- területeik erózióra érzékenyek és lavinaveszélyesek

HAVASI GYEPEK

vegetÁciÓismeret 10. előadás dr. bartha dénes

Documents