1

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közösségének magazinja 16. szám

Isten a világosság. A tudatlanság sötétség. Ahol Isten jelen van, ott nem lehet tudatlanság.

E számunk t émája :

a tartalomból

A béke képlete

Hallani arany

Több, mint varázsige

A meditáció ösvényén

Lehet-e boldog egy bogár?

2

Hare Krisna Magazin

Õ Isteni KegyelmeA. C. BhaktivedantaSwami Prabhup§da

A Krisna-tudat NemzetköziSzervezetének alapító

§c§ryája

Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami

Prabhup§da (1896–1977) a gau¨¦ya vai¢£avizmus õsi

vallási hagyományát ismertette meg a nyugati világgal,

Krisna-tudat néven. 1966-ban alapította meg a Krisna-

tudat Nemzetközi Szervezetét. Vezetésével a szervezet

tíz év alatt §ªramákkal, iskolákkal és farmközösségek-

kel rendelkezõ, világméretû misszióvá vált. Írásai a

védikus filozófia, vallás, irodalom és kultúra igazi

könyvtárát alkotják.

Krisna-völgy templomának oltárán

. . .Hare Krsna Hare Krsna

Krsna Krsna Hare Hare

Hare Rama Hare Rama

Rama Rama Hare Hare

. . .

. . . . . .

- -

- -

A szanszkritban a man jelentése: „elme”, a tra

pedig megszabadulást jelent. A mantra teháttranszcendentális lelki hangok sora, melyekmegszabadítják az elmét az anyagi lét gyötrel-meitõl. Az õsi védikus irodalom egyetlenmantrát jelöl meg mah§ (legfelsõbb) mantra-

ként. A Kali-santarana Upani¢ad magyarázza,hogy „ez a tizenhat szó – Hare K¥¢£a, HareK¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a, Hare Hare, Hare R§ma,Hare R§ma, R§ma R§ma, Hare Hare – kifeje-zetten arra szolgál, hogy enyhítsen a jelen korveszekedéssel és aggodalommal teli káros hatá-sán.”

A N§rada-pañcar§tra kijelenti, hogy „aHare K¥¢£a mah§-mantra magában foglalja az

összes mantrát és folyamatot, mely az önmeg-valósítást célozza.”

Öt évszázaddal ezelõtt, amikor a mah§-

mantra egész Indiában elterjedt, az Úr Cai-tanya így imádkozott: „Ó, Istenség LegfelsõbbSzemélyisége, szent nevedben minden transz-cendentális energiád benne van.”

A K¥¢£a név azt jelenti, hogy mindenkitvonzó, a R§ma jelentése: aki mindenkinek bol-dogságot okoz, a Hare pedig az Úr odaadóenergiájának a neve. A mah§-mantra jelentésetehát a következõ: „Ó, mindenkit vonzó ésmindenkinek örömöt szerzõ Úr, ó, Úram gyö-nyörenergiája, kérlek, foglalj le odaadó szolgá-latodban!” Énekeld a Hare K¥¢£a mah§-

mantrát és az életed tökéletessé válik!

A maha-mantra-

3

© 2002 Vissza Istenhez magazinMinden jog fenntartva.ISSN 1587-4362

TartalomKedves Olvasó!

A hang örök és elpusztíthatat-lan, a tudásszerzés legfõbb forrása.Általa olyan tudáshoz juthatunk,mellyel tökéletessé tehetjük emberiéletünket. A védikus írások aztmondják, hogy a hang az, melyneksegítségével az ember véget vethetanyagi szenvedéseinek. Ez így meg-lehetõsen egyszerûen hangzik, de avédikus irodalom erre is magyaráza-tot ad: az anyagi teremtés a hang-ból indult ki, tehát a hang meg issemmisítheti az anyagi kötelékeket.A transzcendentális hangvibráció aza hang, amely képes erre.

A transzcendentális hang feleme-li a tudatunkat, és visszahelyezbennünket eredeti állapotunkba, aminem más, mint örök, boldog kap-csolatunk a Legfelsõbb Úrral. A si-ker záloga azonban az, hogy ahangot a megfelelõ forrásból, egyhiteles tanítótól kapjuk. Az anyagihang ehhez fogható erõvel nem ren-delkezik, s így egy illetéktelen sze-mélytõl származó, csupán látszólagtranszcendentális hangnak nincssemmilyen lelki hatása. Jelen szá-munk abban szeretne segítségetnyújtani, hogy a kedves olvasó feltudja ismerni: tényleg transzcenden-tális erõt hordoz-e, amit hall.

Megtudhatjuk majd, mit monda-nak e témáról a világ szentírásai,és tanúi lehetünk egy hiteles halál-közeli élménynek. Olvashatunk mégaz egyre személytelenebbé váló em-beri kapcsolatokról, az ima, a me-ditáció fontosságáról. És ha felme-rült valaha bennünk az a fontoskérdés, hogy boldog lehet-e egy bo-gár, most erre is választ kaphatunk.

Kellemes olvasást!

Manor§ma d§sa

Bölcselet

A béke képlete 4Ne akard látni Istent 6A második lehetõség 8

Tudás-formák

Hallani arany 10A Szent Név megjelenése 12

Társadalmak

Robot Ottó, a szörfözõ zseni 14Az odaadó India 16Reményeink: az erényeink 18

Kultúra

Igazi lázadás 24A Mantra 25Több, mint varázsige 26Ima 27Aki éhes, jöjjön 28

Élet-stílus

Ki miért japázik? 30Lehet-e boldog egy bogár? 32Beszélgetés 34Konyhai etikett 35A meditáció ösvényén 36

¼r¦mad-Bh§gavatam 19Egy fazék bölcsesség 38

A LAP MUNKATÁRSAI:Felelõs szerkesztõ: Manor§ma d§sa. Fõmunkatárs:Hem§¯g¦ dev¦ d§s¦. Rovatvezetõk: Hem§¯g¦ dev¦ d§s¦,¾ªvara K¥¢£a d§sa, L¦l§vat§ra d§sa, P§rtha d§sa, R§dh§n§thad§sa. Olvasószerkesztõ: Prema-vinodin¦ dev¦ d§s¦.Mûvészeti tanácsadó: Magyar Zsuzsanna. Nyomdaielõkészítés: Sundara-r¡pa d§sa.KIADJA: a Magyarországi Krisna-tudatú Hívõk Közössége,8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-130, (30) 228-4400,

A SZANSZKRIT SZAVAK KIEJTÉSE:A szavakat a diakritikus jelekkel bõvített írásmód szerint írjuk át latinbetûs formába, amely lehetõvé teszi az olvasó számára a szavak helyeskiejtését. § - mint az á az akác szóban (kétszer olyan hosszú, mint arövid a); e - mint az é az élet szóban; ¦ - mint az í az így szóban; o –mint az ó az óra szóban; ¥ - mint a ri a karika szóban; c - mint a cs acserép szóban; ch, jh, dh - mint a cs és a h együtt, a dzs és a h együttvalamint a d és a h együtt; s – mint az sz a szép szóban; y – mint a j ajég szóban. Tehát a K¥¢£a szót Krisnának, a Caitanya szót pedigCsaitanyjának ejtjük.

4

Vissza Istenhez

A B É K E K É P L E T EBölcseletB Ö L C S E L E T

béke képlete

Vissza Istenhez

modern civilizáció nagy hibája az,hogy mások tulajdonát úgy bito-

rolja, mintha a sajátja volna, s ezáltalfölöslegesen megzavarja a természettörvényeit. Ezek a törvények nagyonerõsek. Egyetlen élõlény sem szeghetimeg õket. Az ember csak úgy tud úrrálenni a szigorú természeti törvényeken,s lehet ezáltal boldog és békés a világ-ban, ha K¥¢£a-tudatos.

Ahogy az államot törvények és ren-deletek védik, úgy az univerzum álla-mát, melynek ez a Föld csupán jelen-téktelen része, a természet törvényeivédik. Az anyagi természet Isten külön-féle energiái közül az egyik, Isten pediga végsõ tulajdonosa minden létezõnek.Ez a Föld tehát az Õ tulajdona, de mi,élõlények, különösen az úgynevezett ci-vilizált emberek, Isten tulajdonát a sa-játunknak kiáltottuk ki, mert egyéni ésközösségi szinten is egy téveszme rabjai

A1966 végének háborúellenes tiltakozásai közepette ¼r¦la Prabhu-

p§da az Egyesült Államokban kiadott egy sokszorosított szóróla-

pot is New York Második Sugárútjának egyik üzlethelyiségében

lévõ templomában. ¼r¦la Prabhup§da követõi és támogatói több

ezer New York-i utcán osztották ki ezeket a szórólapokat; késõbb

San Franciscóban, Montrealban és más városokban is. „A béke

képlete” teljesen új módon közelítette meg a háborúellenes kér-

dést, és amerikaiak ezrei számára nyújtott tökéletes megoldást.

alakítanunk Isten szent neve éneklésé-nek egyszerû folyamatával. Ez a világ-béke elérésének alapvetõ és elfogadottfolyamata. Ezért azt tanácsoljuk, hogyváljon mindenki K¥¢£a-tudatúvá aHare K¥¢£a, Hare K¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a,Hare Hare, Hare R§ma, Hare R§ma,R§ma R§ma, Hare Hare mantra ének-lése által.

Ezt a praktikus, egyszerû és fensé-ges módszert az Úr Caitanya honosítot-ta meg ötszáz évvel ezelõtt Indiában, smost a ti országotokban is gyakorolha-tóvá vált. Fogadjátok el az éneklésnekezt az egyszerû folyamatát, valósítsátokmeg eredeti helyzeteteket A Bhagavad-g¦t§ úgy, ahogy van olvasása révén, ésállítsátok vissza elveszett kapcsolatoto-kat K¥¢£ával, Istennel. Ha így tesztek,béke és bõség lesz az azonnali ered-mény szerte a világon.

vagyunk. Ha békét akarunk, meg kellszabadítanunk az elménket és a világotis ettõl a téveszmétõl. Az, hogy a földönnem uralkodik zavartalan béke, részbenvagy teljesen arra vezethetõ vissza,hogy az emberi faj jogtalanul a föld tu-lajdonosának kiáltotta ki magát.

Az ostoba, „civilizált” emberek azérthiszik azt, hogy jogot formálhatnak Is-ten tulajdonára, mert istentelenné vál-tak. Az ember nem lehet boldog és bé-kés egy istentelen társadalomban. ABhagavad-g¦t§ban K¥¢£a kijelenti, hogyÕ a valódi élvezõje az élõlények mindentettének, Õ minden univerzum Legfel-sõbb Ura és minden élõlény jóakaró ba-rátja. Ha az emberek majd felismerik,hogy ez a béke képlete, a béke gyõze-delmeskedni fog.

Ha tehát valóban békét akarunk,tudatunkat – az egyéni és a kollektívtudatot egyaránt – K¥¢£a-tudattá kell

A

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

55

„Volt egy lemezem, amelyen ¼r¦la Prabhup§da a HareK¥¢£át énekelte a bhaktákkal. Már legalább két évemegvolt. Azon a héten kaptam, amikor kiadták. Nyi-tott voltam erre a dologra. Az embert vonzzák azilyesmik. Sokszor lejátszottam; Johnnal hallgattuk.Emlékszem, napokon át énekeltük. Vitorláztunk a gö-rög szigeteknél, ukulele-bendzsón játszottunk, és éne-keltük a Hare K¥¢£át.” (George Harrison)

„A konyhában dolgoztam, John pedig a zongoránálült. Egy hatalmas zongora állt a konyhában, amely-rõl minden lakkot leszedtek – csak a csupasz famaradt. Ott ült, és játszotta a Hare K¥¢£át. Az azember nagyon nagy zenész volt. Minden elképzelhetõzenei stílusban eljátszotta a Hare K¥¢£át – country,klasszikus, rock and roll és mindenféle más stílus-ban is. Kedve szerint válogatott közülük, és énekeltea Hare K¥¢£át. Mindezt a legnagyobb természetesség-gel tette. Bárki láthatta, hogy zseni. És kétségtele-nül rettentõen élvezte!” (¾ªana d§sa)

hogy már ötezer éve a félreértések és aképmutatás világkorszakában élünk,amelyet „Kali-kornak” neveznek. Sokrossz jellemzi a Földet ebben a korszak-ban: erõszak, csalás, önzés, szeretetlen-ség, erkölcstelenség és így tovább. Deahol legnagyobb a szükség, ott a legkö-zelebb a segítség...

• Az Úr Szent Neve, teste és személyi-sége egy és ugyanaz. Nincs különbségközöttük. Mind abszolútak, ezért mindtranszcendentálisan gyönyörteliek.(Caitanya-carit§m¥ta, Madhya-l¦l§2.17.132)

• A transzcendentális hangvibráció se-gítségével az ember kiszabadulhat azanyagi világ fogságából. (Ved§nta-s¡tra4.4.22)

• Aki az Úr Szent Nevét énekli, azonnalmegszabadul tengernyi bûne visszaha-tásaitól, még akkor is, ha közvetve [va-lami másra utalva], tréfából, pusztán a

zenei hangzás kedvéért vagy épp odasem figyelve teszi. Ezt a szentírásokatjól ismerõ tudósok mind elfogadják.(¼r¦mad-Bh§gavatam 6. 2.14)

• Énekeljük az Úr Szent Nevét alázatoselmével, s gondoljuk magunkat cseké-lyebbnek az utcán heverõ szalmaszál-nál! Legyünk türelmesebbek, mint egyfa, s minden alaptalan tekintély utánivágy nélkül legyünk kész minden tisz-teletet megadni másoknak. Ha elménkilyen állapotba kerül, képesek leszünkszünet nélkül énekelni az Úr Szent Ne-vét. (¼ik¢§¢±aka, 3. vers)

• K¥¢£a szent neve, jelleme, kedvteléseiés cselekedetei mind transzcendentáli-san édesek, akár a kandiscukor. Bár an-nak nyelve, akit az avidy§ [tudatlan-ság] sárgasága fertõzõtt meg, nem ké-pes megízlelni semmi édeset, mégismilyen csodálatos, hogy csupán ezenédes nevek mindennapos, figyelmeséneklésével természetes íz éled fel nyel-

vén, és betegsége fokozatosan, gyöke-restül megsemmisül. (A tanítások nek-tárja, 7. vers)

• A Kali-korszak hibákkal teli, mert azemberek megannyi nyomorúságos fel-tételnek vannak kitéve, mégis van eb-ben a korszakban egy különleges áldás:csupán a Hare K¥¢£a mantra éneklésé-vel az ember megszabadulhat mindenanyagi szennyezõdéstõl, és így felemel-kedhet a lelki világba. (¼r¦mad-Bh§gavatam 12.3.51)

• E Kali-korszakban az Úr Szent Neve,a Hare K¥¢£a mah§-mantra az Úr K¥¢£ainkarnációja. Pusztán a Szent Név ének-lésével az ember közvetlenül az Úr tár-saságát élvezheti. Aki így tesz, biztosanfelszabadul. (Caitanya-carit§m¥ta, Ýdi-l¦l§ 17.22)

• Az igazán intelligens emberek a Kali-kor-szakban a Hare K¥¢£a mantra éneklésévelimádják majd a társaival együtt megjelentUrat. (¼r¦mad-Bh§gavatam 11.5.32)

A ésa Hare K¥¢£a

Azt mondják az Írások…

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

Beatles

6

Vissza Istenhez

�N E A K A R D L Á T N I I S T E N T !

6

BölcseletB Ö L C S E L E T

Ne akard látni Istent!

Vissza Istenhez

Sokféle mantráról találhatunk leírást az õsi indiai szentírásokban,

melyek segítséget nyújtanak a törekvõ transzcendentalisták és a gya-

korló yog¦k számára a megvilágosodás és a felszabadulás felé vezetõ

ösvényen. Valóban segítenek a mantrák a transzcendens megtapasz-

talásában? Mi jót remélhet tõlük az istenszeretetben elmélyedni vá-

gyó vallásos ember?

A mantra szó jelentése meglehetõsenösszetett. Egy aránylag egyszerû

magyarázat szerint két részre oszthat-juk ezt a szanszkrit eredetû kifejezést:manas és trayate. A manas szó elmétvagy tudatot jelent, a trayate pedig azt,hogy felszabadítani. A mantra tehát azta hangot, illetve azoknak a szavaknak akombinációját jelenti, amely felszaba-dítja az elménket, a tudatunkat. Itt rög-tön több kérdés is felmerülhet ben-nünk: Hogyan is néz ki egy mantra? Miaz elme? Mi alól kell felszabadítani azelmét?

A mantra

A védikus írások, India õsi szent irataisokféle mantráról adnak leírást. Van-nak olyan mantrák, amelyekkel gyó-gyítani lehet. Indiában még ma is élnekolyan orvosok, akik például kígyómér-get tudnak semlegesíteni mantrák se-gítségével. Pusztításra is lehet használ-ni a mantrákat, s ezekre szintén talá-lunk utalást a védikus írásokban. Az

egyik ilyen mantra-fegyver abrahm§stra, amellyel a beavatot-tak az általunk ismert atomfegy-vereknél is pusztítóbb energiákatképesek az ellenfelükre szabadíta-ni. Ez hihetõ, hisz manapság is

hallhatunk arról, hogy hanghullámok-kal hidakat vagy falakat lehet lerombol-ni, csak érteni kell a tudományát. Eb-bõl is láthatjuk, hogy a hangvibráció-nak rendkívüli ereje van. Ezek viszontmind anyagi hangvibrációk, melyekanyagi hatással rendelkeznek. Vannakazonban olyan mantrák is, amelyekneklelki hatásuk van. A továbbiakbanezekkel szeretnénk foglalkozni.

A lelki hatással rendelkezõ mantrákközül az egyik legismertebb az o° vagyo°k§ra, amely három hangból – a, u,és m – áll. Az „a” hang a LegfelsõbbÚrra, az „u” hang az Úr belsõ energiá-jára, az „m” pedig az élõlényekre utal.Általában a Himalájában meditálómisztikus yog¦k vibrálják ezt a szentszótagot, a felszabadulás reményében.

Egy másik közismert mantra aHare K¥¢£a mah§-mantra: Hare K¥¢£aHare K¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a Hare Hare,Hare R§ma Hare R§ma, R§ma R§maHare Hare. Azért „mah§”, azaz nagymantra ez, mert a Hare K¥¢£a mah§-mantra tartalmazza az összes többimantra erejét. Emellett míg a többimantra sikeres vibrálása bonyolult sza-bályok követését feltételezi, addig a

Hare K¥¢£a mah§-mantra éneklésétnem kötik ilyen szigorú szabályok.

Most már hallottunk arról, milyen isegy mantra. Mi köze lehet azonban amantrának az elménkhez, s hogyanszabadítja azt fel?

Az elme felszabadítása

Az elmét szabad szemmel ugyan nemlátjuk, de a létezését három szimptóma– a gondolat, az érzés és az akarat –alapján tapasztalhatjuk. Az elme síkján

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

77

jelennek meg elõször a gondolataink,amelyek érzelmeket indukálnak. Ezenérzelmek alapján fogadunk vagy utasí-tunk el valamit. Ez alapján fejlesztünkki ragaszkodást vagy gyûlöletet egy bi-zonyos dologgal szemben. Egy érzelmisíkon élõ ember általában a hangulataalapján dönt, ezért ha például egyiknap úgymond bal lábbal kel fel, akkorkésõbb a nap folyamán akár ok nélkülis megsérti az egyik ismerõsét vagymunkatársát, s emiatt kénytelen más-nap bocsánatot kérni tõle. Ez az ered-ménye a szabályozatlan elme mûködésé-nek. Hasonlóképpen okoz nekünk isszenvedést az elménk, ha nem szabá-lyozzuk, s ezeket a kínokat kielégítetlenvágyak, gyûlölet, félelem, túlzott aggo-dalom stb. formájában tapasztaljukmeg. Ily módon ezek a hétköznapi esetekis ráébreszthetnek bennünket annak aszükségességére, hogy az elménket igen-is szabályoznunk kell. Ez a szabályozásszabadítja fel végül az elménket az érzel-mek uralma alól, és juttat el egy maga-sabb tudatsíkra.

A szabályozatlan elme nagyon sokszenvedést képes okozni nekünk, s ezeka szenvedések az elme szennyezõdéseimiatt kerülnek felszínre. A mantrák, alelki hangvibrációk megtisztítják az el-ménket, s ezáltal felszabadítanak ben-nünket e függõ helyzetbõl, hogy igazánszabadon cselekedhessünk. Ez termé-

szetesen nem azt jelenti, hogy a tökéle-tesen megtisztult ember mentes min-denféle érzelemtõl, hanem azt, hogy azérzelmei megtisztultak, és nem a szen-vedése, hanem a boldogsága forrásáváváltak. A mantrázás végsõ célja pedig aLegfelsõbb Személy iránti tiszta szere-tet elérése, s ez a valódi lelki eredmény.

A védikus szentírások azt is elmond-ják, hogy miként szennyezõdik be az el-ménk. Mi valójában nem ezek a halotttestek vagyunk, hanem élõ lelkek, mivelazonban már idõtlen idõk óta kapcso-latban állunk az anyaggal, tudatunkatbeszennyezte az anyagi környezet. Eztaz anyagi környezetet m§y§nak, illúzi-ónak nevezik. Az illúzió az oka annak,hogy az önmagában élettelen anyagitesttel azonosítjuk magunkat, s meg-próbáljuk az uralmunk alá hajtani azanyagi természetet. Eközben perszemind jobban belebonyolódunk szövevé-nyes hálójába. Ez valójában a tettek ésvisszahatásaik szövevényét jelenti, amitmás szóval karmának neveznek. A kar-mánknak köszönhetõen kapunk egy bi-zonyos testet, s az illúzió hatására teljesmértékben elmerülünk a testi cseleke-detekben. Az elménket befedõ szennye-zõdés pedig különbözõképpen nyilvánulmeg, például kéjvágy, düh, illúzió,büszkeség, mohóság és irigység formá-jában. Ezek a szennyezõdések az okaiminden gyötrelmünknek. Az énekléshatására fokozatosan megtisztulunkezektõl a szennyezõ elemektõl, melyekúgy borítanak be minket, mint a tükröta por. Nem tudunk megfelelõen hasz-nálni egy olyan tükröt, amelyet befed apor, mivel nem látunk benne semmit.Ha viszont megtisztítjuk, akkor mindengond nélkül láthatjuk magunkat. Ha-sonlóképpen kell megtisztítanunk az el-ménk poros tükrét az önzés, a büszke-ség és társaik szennyétõl, s így képesekleszünk megpillantani igazi önvalónkat.

A Hare K¥¢£a mantra az IstenségLegfelsõbb Személyisége neveibõl áll. AVédák e mantra éneklését tartják a leg-hatékonyabb folyamatnak az elménk, atudatunk megtisztítására. A LegfelsõbbSzemély és az Õ neve nem különböznekegymástól, ezért az Õ nevét kiejtve el-nyerhetjük közvetlen társaságát. Ez alegegyszerûbb módja annak, hogy kap-csolatba kerüljünk a Legfelsõbbel. Tö-

kéletlen anyagi érzékeinkkel nem va-gyunk képesek megpillantani a lelket, smivel Õ a Legfelsõbb Lélek, ezért Õtsem láthatjuk jelen szemünkkel. Viszontkegyesen megjelenik elõttünk sajátszent nevén keresztül, s ha képesek va-gyunk nagy figyelemmel és odaadássalénekelni és hallani a szent nevet, akkorközvetlenül tapasztalni fogjuk a jelen-létét. Ez mindenki számára lehetséges,aki erõs hittel énekli a szent nevet. ¼r¦laBhaktisiddh§nta Sarasvat¦ çh§kura(20. sz.), a védikus írások egyik kiemel-kedõ szaktekintélye mondta azt, hogyne akarjuk látni Istent, hanem csele-kedjünk úgy, hogy Õ akarjon látni min-ket. A szent név éneklése az a folyamat,amellyel – ha megfelelõen végezzük –felkelthetjük a Legfelsõbb Úr figyelmét.

Azt is szokták mondani, hogy nemmindegy, milyen emberek társaságátkeressük. Ha részegesekkel cimborá-lunk, akkor elõbb-utóbb mi is iszákosakleszünk. Ha tolvajokkal tartunk fennbaráti kapcsolatot, akkor idõvel nekünkis meggyûlik a bajunk a karhatalom-mal. Ha viszont a szentek társaságátkeressük, akkor magunk is szent életû-vé válunk. Hasonlóképpen, ha a szentnevet énekeljük, akkor – mivel a névnem különbözik az Úrtól, akit teljes tu-dás, boldogság és öröklét jellemez – miis hasonló lelki tulajdonságokra teszünkszert. Ez a Hare K¥¢£a mantra miszté-riuma, mely csupán addig marad misz-térium a kedves olvasó számára, amígki nem próbálja éneklését: Hare K¥¢£aHare K¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a Hare Hare,Hare R§ma Hare R§ma, R§ma R§maHare Hare.

¼ac¦suta d§sa

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

8

Vissza Istenhez

A M Á S O D I K L E H E T Õ S É G

8

BölcseletB Ö L C S E L E T

Vissza Istenhez

Aj§mila élete és bûnbeesése

Ez a történet réges-régen esett meg, dea Védák bölcsei szerint minden kor szá-mára nagyon tanulságos.

Élt egyszer K§nyakubja városábanegy Aj§mila nevû br§hma£a1 , akit szü-lei és tanárai példamutatón neveltek apapok kötelességeire. Aj§mila az összesvédikus szentírást áttanulmányozta,jelleme kifogástalan volt, mindig példá-san viselkedett, és minden jó tulajdon-ságot a magáénak mondhatott.

Egy nap az apja utasítására az er-dõbe ment gyümölcsöt, virágot és füve-ket gyûjteni az áldozathoz. Hazafeléegy ª¡drát2 pillantott meg az út mel-lett, aki épp egy prostituáltat ölelgetettszégyentelenül.

Aj§mila tudta, hogy a szentírásokszerint még csak rápillantani sem sza-bad egy feslett erkölcsû nõre, de szívétmegsebezték a szerelemisten nyilai, sképtelen volt ellenállni kéjes vágyainak.Attól a pillanattól fogva szüntelenül aprostituáltra gondolt, és hamarosan aházába fogadta szolgálónak.

A prostituált annyira elvette azeszét, hogy felhagyott mindenbrahminikus kötelességével, és szép fia-tal feleségét elhagyva, összeköltözött azerkölcstelen leányzóval. Ami pénze volt,mind ráköltötte, és semmilyen bûntõlnem riadt vissza, csak hogy folytathas-sa tiltott kapcsolatát. Rabolt, csalt, sze-rencsejátékozott – így próbálta eltarta-ni a prostituáltat és bûnös kapcsolatuk-ból született gyermekeiket.

Aj§mila halála

Egész életét e gyalázatos, bûnös tettekközepette töltötte, mígnem nyolcvan-nyolc éves lett. Az öreg Aj§milának tízfia született, akik közül a legkisebbetN§r§ya£ának3 hívták. Mivel õ volt alegfiatalabb, a szülei nagyon szerették.Ha Aj§mila leült enni, mindig a legki-sebb fiát hívogatta: „N§r§ya£a, gyere,egyél velem!” Ily módon egész álló napaz Úr szent nevét énekelte, habár nem

az Úr Vi¢£ura gondolt, csupán szeretettkisfiára. Eközben nem vette észre, hogyideje lejárt, és már a halál küszöbén áll.Halála órájában az ostoba Aj§mila

egyedül fiára, N§r§ya£ára tudott gon-dolni.

Ekkor Aj§mila három különös ala-kot pillantott meg. Testük torz volt, ar-cuk félelmetes és rút, s minden hajukszála az égnek állt. Kötelekkel a kezük-ben jöttek érte, hogy Yamar§ja4 biro-dalmába vigyék. Amikor meglátta õket,nagyon megrémült, s mivel ragaszko-dott a gyermekéhez, aki a közelben ját-szadozott, hangosan szólongatni kezdte.Így történt hát, hogy könnyekkel a sze-mében, esdeklõn kimondta N§r§ya£aszent nevét.

Ebben a pillanatban négy fénylõalak jelent meg Aj§mila oldalán. Sárgaselyemruhát viseltek, nyakukat lótusz-virág-füzérek ékesítették, fejükönaranyló sisak volt, négy kezükben kü-lönbözõ fegyvereket tartottak.Yamar§ja szolgái éppen a lelket húztákki Aj§mila, a prostituált férje szívébõl,ám a ragyogó alakok megálljt paran-csoltak nekik.

A yamad¡ták és a vi¢nud¡tákpárbeszéde

A yamad¡ták ekkor hozzájuk fordultak:– Kik vagytok, ó, ragyogó alakok, ésmiért tiltjátok meg, hogy Aj§mila lelkétmagunkkal vigyük urunk, Yamar§ja bi-rodalmába? Talán félistenek vagytok,vagy az Úr Vi¢£u kiváló bhaktái5 ?

V§sudeva6 szolgái eképpen vála-szoltak: – Ha ti valóban Yamar§ja szol-gái vagytok, akkor mondjátok el ne-künk, mi a vallás és mi a vallástalan-ság, és hogyan nyerik el büntetésüketaz elesett lelkek vallástalan tetteikért?

– Vallás mindaz, amit a Védák elõír-nak, melyek az Úr N§r§ya£a lélegzeté-bõl jelentek meg. Mindazt pedig, aminem felel meg ezen elõírásoknak, val-lástalanságnak nevezik. A feltételekhezkötött lelkek az anyagi világban azérzékkielégítés utáni vágyuk miatt bû-nös tettekre adják a fejüket.

Egy halálközeli élmény hiteles története

A második lehetõség

Yamar§ja udvarában

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

99

Az odaadó szolgálat, melynek kezdetétaz Úr szent nevének éneklése jelenti, avégsõ vallásos elv az emberi társadalomtagjai számára. Kedves szolgáim, kérlekbenneteket, ne is menjetek a közelükbeazoknak a bhaktáknak, akik mindig aHare K¥¢£a mantrát éneklik, s teljesenátadták magukat az Úr K¥¢£a lótuszlá-bainak!

E történet tanúsága szerint az em-beri életben az egyetlen kötelesség az,hogy mindig emlékezzünk a LegfelsõbbÚrra, azáltal, hogy örökké szent neveiténekeljük: Hare K¥¢£a Hare K¥¢£aK¥¢£a K¥¢£a Hare Hare Hare R§maHare R§ma R§ma R§ma Hare Hare.

Gaur§¯ga d§sa

– Az ember ebben az életében elkö-vetett vallásos és bûnös cselekedeteiarányában élvezi vagy szenvedi el kö-vetkezõ életében a karmájának7 megfe-lelõ visszahatásokat. A mindenhatóYamar§ja, miközben saját hajlékán él, aParam§tm§8 kegyébõl ismeri azelõlények elméjét, és tudja, hogy múlt-beli cselekedeteik alapján milyen jövõtérdemelnek.

– Az élõlény az anyagi természettelvaló kapcsolata következtében kelle-metlen helyzetbe kerül. Ha azonban azemberi létformában megtanulja, ho-gyan kell az Istenség Legfelsõbb Sze-mélyiségével vagy a bhaktájával társul-ni, felülemelkedhet ezen az állapoton.

– Ez az Aj§mila nem vezekelt a bû-neiért. Ezért hát Yamar§ja színe elé kellvinnünk, hogy elnyerje méltó bünteté-sét. Ott bûnei súlyának megfelelõen ré-szesül majd büntetésben, s így megtisz-tulhat – felelték a yamad¡ták.

A vi¢£ud¡ták ekkor így szóltak:– Aj§mila már jóvátette minden bû-

nös tettét. Amikor kétségbeesettenN§r§ya£a szent nevét kiáltotta, valójá-ban nem csak azokért a bûnökért veze-kelt le, melyeket ebben az életében kö-vetett el, hanem mindazokért is, melye-ket millió és millió élete alatt hajtottvégre. Noha nem tisztán, mégis sértésnélkül ejtette ki az Úr szent nevét, ezértmegtisztult, s most már méltó arra,hogy felszabaduljon.9

Aj§mila megmenekül

Yamar§ja szolgái ekkor elengedtékAj§mila lelkét, és zavarodottan visszain-dultak urukhoz, Yamar§jához, hogy be-számoljanak neki a történtekrõl. Most,hogy kiszabadult Yamar§ja szolgáinakpányváiból, Aj§mila nem félt többé, s ahódolatát ajánlotta a vi¢£ud¡ták elõtt.De amikor szólásra akarta nyitni a szá-ját, a vi¢£ud¡ták azon nyomban eltûn-tek. Aj§mila ekkor az imént hallott pár-beszédre emlékezve így szólt:

– Ó, jaj, milyen mélyre süllyedtem,miközben az érzékeimet próbáltamszolgálni! Most már tisztán látom, hogye tettek következtében egy olyan bûnösembernek, mint én, pokoli körülmé-nyek közé kell süllyednie, ami azokra

vár, akik megszegték a vallásos elveket.Aj§milának akkora erõt adott az a né-hány pillanat, amit a bhakták társasá-gában töltött, hogy elhatározta, megvá-lik az anyagi világhoz láncoló szokásai-tól, s azonnal Hardwarba10 indult.

Aj§mila végleg felszabadul

Hardwarban egy Vi¢£u-templombantalált menedékre, s ott a bhakti-yoga11

folyamatának gyakorlásához látott.Szabályozta az érzékeit, elméjét pedigaz Úr szolgálatába állította. Aj§mila tel-jesen átadta magát az odaadó szolgá-latnak, s mindig az Úrra gondolt nagyodaadással. Amikor értelme és elméjeszilárdan megállapodott az Úron valómeditációban, ismét megpillantotta anégy mennyei alakot. Tudta, õk azok,akiket korábban látott, s így a földreborulva a hódolatát ajánlotta nekik.

Amikor Aj§mila megpillantotta avi¢£ud¡tákat, elhagyta anyagi testét, ésvisszanyerte eredeti lelki formáját,amely éppen alkalmas volt arra, hogyaz Úr társa legyen. Ezután az Úr Vi¢£uszolgáinak kíséretében egy arany repü-lõre szállt, s az égi utakon egyenesen azÚr Vi¢£u lelki birodalmába ment.

Epilógus: Yamar§jafelvilágosítja szolgáit

Amikor a yamad¡ták uruk színe elé já-rultak, és beszámoltak neki a négy fé-nyes alakkal lezajlott párbeszédükrõl ésAj§mila csodálatos megmenekülésérõl,Yamar§ja ekképp oszlatta el kétségei-ket:

– Bár mindenki azt gondolja, hogyén vagyok a legfelsõbb ítéletalkotó eb-ben a világban, valójában az Úr Vi¢£uaz univerzum teremtõje, fenntartója,pusztítója és minden élõlény, még a fél-istenek és bölcsek Ura is. Az IstenségLegfelsõbb Személyisége teljesen füg-getlen. Szolgái, a vi¢£ud¡ták ugyan-olyan csodálatos testi vonásokkal ren-delkeznek, mint Õ Maga, és megvédel-mezik az Úr bhaktáit az ellenségtõl, azirigyektõl, a természet csapásaitól, sõt,még az én hatalmamtól is.

– Az igazi vallásos elveket az Isten-ség Legfelsõbb Személyisége mondja ki.

Jegyzetek:

1 br§hma£a – a papi rend tagja.2 ª¡dra – alacsony származású, mûveletlen ember.3 N§r§ya£a – az Úr Vi¢£u egyik neve, mely azt jelenti:„az élõlények nyugvóhelye”.4 Yamar§ja – a halál félistene; minden bûnös lelket az õszíne elé visznek szolgái, a yamad¡ták, hogy azok meg-kapják tõle bûnös cselekedeteik méltó bûntetését.5 bhakta – az Úr Vi¢£u híve, aki szeretõ odaadássalszolgálja Õt.6 V§sudeva – az Úr K¥¢£a másik neve, melynek jelenté-se: „Vasudeva fia”.7 karma – a Védikus írások szerint minden tettnek vanegy megfelelõ következménye, amit a karma törvényehatároz meg.8 Param§tm§ – az Úr Vi¢£u helyhez kötött kiterjedése,a Felsõlélek, Aki minden élõlény szívében jelen van.9 A szent név éneklésében három szintet különböztetünkmeg: n§m§par§dha (vibrálás sértésekkel), n§m§bh§sa(vibrálás sértés nélkül) és ªuddha-n§ma (vibrálás tisz-tán). Aj§mila a második szinten állt, így nem érhette ela K¥¢£a iránti szeretetet, de felszabadulhatott.10 Hardwar – szent zarándokhely a Himalája lábainál,mely Vi¢£u-templomairól híres.11 bhakti-yoga – az Úr K¥¢£a iránti szeretõ odaadó szol-gálat folyamata.

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

10

Vissza Istenhez

10

Vissza Istenhez

Hallani aranyTudás-formákT U D Á S - F O R M Á K

H A L L A N I A R A N Y

Az információs forradalom

Korunkat sokan – teljes joggal – az in-formáció korának nevezik. Az informá-ciós ipar a legfontosabb húzóágazattánõtte ki magát az elmúlt évtizedekben.A dollár-milliárdokat felemésztõ techni-kai fejlesztések az információ-átadásúgymond tökéletesítését szolgálják. Afogyasztó pedig beleveti magát azújabb és újabb információs eszközök él-vezetébe, hogy kielégítse felgerjesztettvágyait. A termelõ és a fogyasztó verse-nyében mindig az elõbbi jár egy lépés-sel elõrébb: az információ-csere olyanmódjai jelennek meg, melyekrõl koráb-ban álmodni sem mertünk. Eleinte ta-lán feleslegesnek érezzük az újítást, ámaz lassan, de biztosan beszivárog éle-tünkbe, és a társadalmi nyomásnak en-gedve végül befogadjuk. Életünk részé-vé válik, s át is alakítja azt. A technikaifejlõdés megállíthatatlannak látszik.

Felgyorsított világ

Napjaink kereskedelmi televíziózásábanszabály, hogy tizenöt másodpercnél to-vább nem szabad egy képet mutatni,mivel ezután az idõtartam után ellan-kad a figyelem, és félõ, hogy a nézõ má-sik csatornára vált. A televíziózás tehátaz érzékszerveink, mindenekelõtt a sze-münk lankadatlan ingerlését jelenti.

Világunk meglepõ, sõt érthetetlenlenne egy elõzõ kor szülöttének. A világ-irodalom leghosszabb eposza, aMah§bh§rata hallás útján, szájról száj-ra terjedt a régi Indiában. Ha mesélõérkezett egy faluba, akkor az ottlakókösszegyûltek, és akár napokig is hall-gatták a történeteket anélkül, hogy el-vesztették volna az események fonalát.A figyelem fenntartásához nem volt

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

Elõször megszólalt a gramofon, majdjött a mozgófilm. A rádiót követte a te-levízió. A legújabb mobiltelefonokon márMMS-t, azaz képet is lehet küldeni, avilág pedig izgatottan várja a videofonelterjedését. A fejlõdés tehát egyértelmû.Vagy mégsem?

szükség állandóan változó képi effektu-sokra.

Hasonló jelenséget figyelhetünkmeg az ókori Görögországban is. Aisz-khülosz vagy Szophoklész drámái akárkét napig is eltartottak, ám a közönség– az éjjeli pihenést követõen – érdeklõ-déssel követte a cselekményt. A történetmegértésében a szövegre való koncent-rálás volt a kulcs, hiszen a görög szín-ház minimális színpadi effektusokathasznált.

Mintegy ötszáz évvel ezelõttShakespeare színháza már valamivellátványosabb díszletekkel és jelmezek-kel dolgozott, de az elõadások ekkor isjóval hosszabb ideig tartottak, mintmanapság. Egy Shakespeare-darab öt-hatórás figyelmet kívánt meg a hallga-tóságtól, ami abban a korban természe-tes volt. Ma a Shakespeare mûveket je-lentõsen lerövidítve, szünetekkelmegtûzdelve játsszák. Vajon ki ülne mavégig egy hat-hétórás darabot?

Párhuzamos folyamatok

Hosszú volt az út, amíg az eposzok el-mesélésétõl eljutottunk a tizenöt má-sodpercenként változó felvételek világá-ba. Ezt a folyamatot egyes kutatók avizuális társadalom kialakulásának ne-vezik. A vizuális társadalom fõ ismérve,hogy a legtöbb információ látás útjánjut el a befogadóhoz. Természetesen atöbbi érzékszervünket is használjuk, delegmegbízhatóbb és legfontosabb szer-

1111

vünkké a szemünk vált. Szinte el semtudjuk képzelni azt a kort, amikor ahallás volt a kommunikáció legfonto-sabb eszköze.

A vizuális kultúra a fogyasztói társa-dalom számára is jobban megfelel.Egyrészt a látás útján több és változa-tosabb ingert tudunk befogadni, mint afülünkön keresztül. Másrészt a kétfélebefogadás jellege is eltér egymástól. Ahallott információ aktivitásra késztetiaz elménket, hatására meglódul a kép-zeletünk, a látott információ ezzelszemben inkább passzív befogadóváformál. Emlékszem, milyen csalódástokozott az elsõ csehszlovák mesefilmgyerekkoromban, mivel én korábban –édesanyám meséi alapján – szebbnekképzeltem a királylányt, daliásabbnak aherceget és félelmetesebbnek a sár-kányt. A második mesefilmet már elfo-gadtam, hiszen képi világa nagyjábólmegfelelt az elsõnek, amelyet akkorramegtanultam élvezni. Természetesenegy mûvészi festmény vagy szobor ismegtermékenyítheti a gondolkodásun-kat. A különbség akkor válik nyilvánva-lóvá, ha nagy mennyiségben áraszt elbennünket a hangi és a képi informá-ció: a párhuzamosan érkezõ hanginge-rek elõl elõbb-utóbb elmenekülünk,míg a gyors képi váltások magukhozláncolnak, lekötnek.

Az elemek hierarchiája

Az érzékszervi befogadás módjainak el-térõ jellegzetességeire a védikus bölcse-letben találunk magyarázatot. Avédikus írások szerint az anyagi világ öt

durva- és öt finomfizikai elembõl áll. Adurva elemek – megnyilvánulásuk sor-rendjében – a következõk: éter, levegõ,tûz, víz és föld. Minden durva elemnekmegfelel egy finom elem, illetve egy ér-zékelés. Az éternek a hang és a hallás, alevegõnek az érintés és a tapintás, atûznek a szín és a forma, illetve a látás,a víznek az íz és az ízlelés, a földnek pe-dig az illat és a szaglás. E felsorolásbólis kitûnik, hogy a legfinomabb érzékelésa hallás, erre épül a többi.

A hallástól való eltávolodást úgy isfel lehet fogni, mint egy alacsonyabbérzékelési szint felé való elmozdulást.Nyilvánvaló, hogy – ideális esetben –mind az öt érzékszervünk által infor-mációhoz jutunk, de nem mindegy,hogy az információáramlás során melyérzékszervünké a meghatározó szerep.

Hanggal teremteni

Említettük, hogy a hallás aktivizálja azelmét. A szó erejével akár teremtenivagy rombolni is lehet. Ma már mosoly-gunk azon, hogy a középkorban szigo-rúan büntették, ha valaki káromolta Is-tent vagy átkozta embertársát. A vizuá-lis társadalom kialakulásával a beszéderejének megítélése is megváltozott.Már nem érezzük a szavak erejét. Egy-egy kellemetlen kifejezés esetleg megza-var, de egyre kevésbé botránkozunkmeg rajta. És már szinte alig vannaktársadalmi eszközeink arra, hogyvisszaszorítsuk õket.

A szó teremtõ ereje nem csak költõimetafora. A szentírások a világ teremté-sét az isteni eredetû hang megnyilvánu-lásától számítják. „Kezdetben volt azIge” – írja a Biblia. A ¼r¦mad

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

Bh§gavatam pedig részletesen leírja,hogy univerzumunk teremtõje, az ÚrBrahm§ hogyan kapott utasítást a te-remtésre az Istenség Legfelsõbb Szemé-lyisége, az Úr K¥¢£a fuvolájának hang-ján keresztül.

A szó erejét mi is ki tudjuk használ-ni. Ha nem is univerzumok teremtésé-re, de arra igen, hogy személyes vilá-gunkat Istenhez kössük. Erre szolgál amantra, a szent szöveg, mely megnyug-tatja és a helyes útra tereli túlingereltelménket. A meditálás legjobb eszköze aSzent Név kimondása és hallása. Huny-juk le hát a szemünket, és kezdjük el ameditációt!

R§dh§n§tha d§sa

12

Vissza IstenhezVissza Istenhez

megjelenése

A

A Szent Név

mah§-mantra Isten Szent Nevei-nek füzére. Az Úr Szent Neve

(hari-n§ma) teljesen lelki, ahogyan azta védikus írások egybehangzóan állít-ják. Ez azt jelenti, hogy nem ebbõl azanyagi világból származik, hanem köz-vetlenül a Legfelsõbb Úrtól, az Õ belsõenergiájának egyik for-mája. Történetiségérõl

csak az anyagi vi-lágbanv a l ó

meg j e -lenésétõl

kezdve be-szélhetünk,

ami egészen aTe r e m t é s i g

nyúlik vissza.Mi azonbanmost egy szá-munkra sokkalközelibb és kéz-z e l f o g h a t ó b bidõponttól te-kintjük át eze-ket az esemé-nyeket.

A védikusírások a jelenlegi

korszakot, a Kali-

yugát a viszályok korának nevezik.Mint minden más korábbi korszaknak,így a Kali-yugának is megvan a magasajátságos önmegvalósítási folyamata. Aszentírások egybehangzó véleményeszerint ennek egyetlen eszköze az ÚrSzent Neveinek éneklése (sa¯k¦rtana),célja pedig a tiszta istenszeretet (prema-bhakti) elérése.

A védikus írások közül több is meg-említi, hogy e viszályokkal teli kor ele-jén eljön majd az Úr K¥¢£a egyik inkar-nációja, az Úr Caitanya, aki mindenkiszámára az istenszeretet ajándékát fog-ja osztani a Szent Név közös éneklésé-nek formájában. Testének színe az ol-vadt aranyhoz hasonlít majd, ezértGaurának (Aranynak) vagy Gaur§¯gá-nak (Aranyszínûnek) fogják nevezni.

Amikor az Úr Caitanya saját akara-tából megjelent 1486 ph§lguna (febru-ár–március) havának p¡r£im§ estéjén,éppen holdtölte volt. Indiában az a szo-kás, hogy ilyenkor az emberek a Gan-geszben és a többi szent folyóban amegtisztulás érdekében megfürdenek,és közben védikus mantrákat énekel-nek. Már ez a körülmény is elõre jeleztekülönleges küldetését: az Úr SzentNeve éneklésének fontosságát fogja hir-detni ebben a Kali-korszakban.

Miután avatást kapott a vai¢£avatanítványi láncolat nagy §c§ryájától,¾ªvara Puritól, elkezdte a kor önmegva-lósítási módszerének bemutatását. Mi-vel prédikálása nagyon sikeres volt, so-kan irigyek lettek Rá, s az akkorimuszlim helytartó, Chand Kazi elé vit-ték az ügyet. A kormányzó utasítástadott a sa¯k¦rtana beszüntetésére. Ek-kor az Úr Caitanya egy közel százezerfõs, békés felvonulást szervezett, s e ha-talmas tömeg a Kazi házához vonulvaegyütt énekelte az Úr K¥¢£a Szent Ne-veit: Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£aK¥¢£a Hare Hare Hare R§ma HareR§ma R§ma R§ma Hare Hare. Ekkora kormányzó fogadta az Urat. Az ÚrCaitanya a Védákra és a Koránra hivat-kozva meggyõzte a Kazit, aki a követõ-je lett, s parancsba adta, hogy ezutánsenki sem akadályozhatja a sa¯k¦rtana-mozgalmat.

Caitanya Mah§prabhu huszonnégyévesen minden más kötelezettséget fel-adva, minden idejét az Úr Szent Nevé-nek prédikálására szentelte. Több éven

A S Z E N T N É V M E G J E L E N É S E

A mantra a nyugati nyelvekben is meghonosodott, szanszkrit eredetû kifeje-zés. Jelentése többek között szent hangsor, mely a meditáció eszközéül ésegyben céljául is szolgál. A mantra-meditáció testesíti meg a tudás mûvelé-sének védikus elvét, amely csak az elmélet és a gyakorlat teljes harmóniájáttekinti valódi tudásnak. A mah§-mantra a milliónyi hiteles mantra közül alegtökéletesebb, mellyel az Abszolút Tudás a jelenlegi korban elérhetõ. Azalábbi cikk azt írja le, hogyan jelent meg korunkban a mah§-mantra.

Tudás-formákT U D Á S - F O R M Á K

¼r¦ CaitanyaMah§prabhu

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

¼r¦laBhaktisiddh§ntaSarasvat¦ Gosv§m¦

13

át tartó dél-indiai prédikáló körutatszervezett, és követõjévé tett mindenkit,akivel csak találkozott. A kor neves,mûvelt bölcsei és tudósai a tanítványa-ikkal együtt tömegesen fogadták el azáltala hirdetett vai¢£ava hitet. Hama-rosan egész Indiát elárasztotta a SzentNév nektár-óceánja.

A hari-n§ma következõ, hatalmashulláma a 19. században árasztotta elIndiát, sõt, ezúttal az ország határaintúlra is eljutott. 1896-ban ¼r¦laBhaktivinoda çh§kura, aki elsõként írtangol nyelvû könyveket az Úr K¥¢£aodaadó szolgálatáról, három jóslatottett:

– „Hamarosan megszületik majdvalaki, aki az egész világot beutazza,hogy az Úr Caitanya tanításait hirdes-se.”

– „A hari-n§ma sa¯k¦rtana na-

gyon hamar elterjed az egész vilá-gon…”

– „El fog jönni az a nap, amikor vi-lágos bõrû idegenek özönlik el ¼r¦M§y§pur-dh§m§t, s a bengálivai¢£avákkal együtt éneklik majd: Jaya¼ac¦nandana, Jaya ¼ac¦nandana!”

Ugyanebben az évben, amikorBhaktivinoda çh§kura elküldte angolnyelvû könyvét a világ egyetemeinek,Kalkuttában megszületett ¼r¦la A. C.Bhaktivedanta Svami Prabhup§da, akirövidesen valóra váltotta ezeket a jósla-tokat.

¼r¦la Prabhup§da éppen Bhakti-vinoda çh§kura fiától, ¼r¦la Bhakti-siddh§nta Sarasvat¦ çh§kuratól kapottlelki avatást, és az õ inspirációjáraszentelte életét annak, hogy szerte a vi-lágon elterjessze az Úr Caitanya üzene-

tét. Elõször magyarázatokat írt aBhagavad-g¦t§hoz, majd

1944-ben elindított egykéthetente megjelenõ

angol nyelvû folyó-iratot Back toGodhead (Vissza Is-tenhez) címmel, me-lyet egymaga szer-kesztett. A magazintazóta egyre több or-szágban és példány-

számban immár tanít-ványai adják ki.

1965-ben Amerikába indult, hogyeleget tegyen lelki tanítómestere kíván-ságának, s alig több, mint tíz év alattlétrehozott egy világméretû lelki moz-galmat. Több mint száz templomotnyitott, iskolákat alapított, önellátófarmközösségeket hívott életre, s eköz-ben fáradhatatlanul dolgozott India fi-lozófiai és vallási klasszikusainak ma-

gyarázatokkal ellátott fordításán. Mûveitöbb mint hatvan kötetet tesznek ki.Végtelen alázata, valamint lelki tanító-mestere és az Úr Caitanya vágya irántimély odaadása hatalmazta fel arra,hogy az egész földgolyón elterjeszthesseaz Úr Szent Nevének éneklését és az ÚrK¥¢£a odaadó szolgálatát.

Végezetül hadd idézzük fel az ÚrCaitanya szavait a Szent Névrõl, me-lyeket a ¼ik¢§¢±aka címû versében ha-gyott ránk:

Minden dicsõséget a ¼r¦ K¥¢£asa¯k¦rtanának, mely megtisztítja aszívet az évek során rárakódott por-tól, és kioltja a feltételekhez kötöttélet, az ismétlõdõ születés és haláltüzét! Ez a sa¯k¦rtana mozgalom alegnagyobb áldás, mert a kegyes holdsugarait árasztja az emberiségre. Ezminden transzcendentális tudás lé-nyege. Növeli a transzcendentálisgyönyör óceánját, és képessé teszminket arra, hogy teljességében élvez-hessük a nektárt, melyre örökké vá-gyunk.

Ó, Uram! Csak a Te szent nevedhoz áldást az élõlényekre, ezért mil-lió és millió neved van, mint aK¥¢£a és a Govinda. Ezeket atranszcendentális neveket átitattadminden transzcendentális energiáddal.Éneklésüknek nincsenek nehéz vagyszigorú szabályai. Ó, Uram, kegyesenlehetõvé teszed számunkra, hogyszent neveid éneklésével könnyen el-érhessünk Téged, de én olyan szeren-csétlen vagyok, hogy nem vonzódomhozzájuk.

Premamoya d§sa

13

A. C. Bhaktivedanta SwamiPrabhup§da

¼r¦laBhaktivinodaçh§kura

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

14

Vissza Istenhez

TársadalmakT Á R S A D A L M A KR O B O T O T T Ó , A S Z Ö R F Ö Z Õ Z S E N I

Vissza Istenhez

Robot Ottó,

„Robot Ottó?” – kapja föl talán fejét akedves olvasó. „Hát az meg kicsoda?”És a kérdés rendkívül találó, mert Ro-bot Ottó már nem teljesen micsoda, ha-nem majdnem kicsoda. Robot Ottó,bár csak 60 cm, hatvanezer szót értmeg, és meg tudja különböztetni egy-mástól az emberi arcokat. Tud táncolniés szörfözni. Becsületes neve SDR-4X,és Robot Ottónak csak én hívom, mertnehezen jegyzem meg a számokat, éstervezõi különben is azért találták ki,hogy igazi családtag legyen. Robot Ottóluxustermék, ára vetekszik a legdrá-gább autók árával, és az emberben fel-merülhet a kérdés, hogy mint ilyet, va-lós igények hívták-e életre. Elõrebocsá-tom: én azt remélem, nem. Aztremélem, hogy Robot Ottó tévedés,hogy Robot Ottó melléfogás. Hogy sen-ki sem akarja családtagjait, barátaitOttóval pótolni. És ha igen, mielõttmég belenyúlna a pénztárcájába, sür-gõsen észbekap.

Mégis gyötör a kérdés, hogy lesz-nek-e vajon Ottónak vásárlói. Lesznek-

e olyanok, akik úgy érzik, hogy képtele-nek elviselni az életet Ottó nélkül, éskészek rá, hogy éjt nappallá téve dol-gozzanak, míg forintjaikat egymásrarakosgatva, évek szorgos munkájávalössze nem gyûjtik az ottóravalót. Lesz-nek-e majd, akik lottónyereményükkézhezvételének mámorában azt a dön-tést hozzák, hogy Ottóra költik a mesésvagyont. Ottóra, aki tud lépegetni,szörfözni, énekelni, hatvanezer szót értmeg, bármilyen témáról tud társalogni,és meg tudja egymástól különböztetniaz emberi arcokat.

Nyissuk ki a szemünket egy kicsit,és nézzünk körül. Észrevettük már,mennyien vannak körülöttünk, akik –még ha nem is szörföznek olyan kiváló-an, mint Ottó – tudnak lépegetni, éne-kelni, társalognak velünk (ha meghall-gatjuk õket) és meg tudják egymástólkülönböztetni az emberi arcokat? Akikbeszélnek hozzánk, és akik azt szeret-nék, hogy mi is beszéljünk hozzájuk.Akik nem robotok, hanem emberi lé-nyek, családtagok, rokonok, barátok –

vagy legalábbis megvan a lehetõsége,hogy a barátaink legyenek. Akik mindemberi lények, és azért vannak mellet-tünk, hogy tanuljunk tõlük. Akik köl-csönös kapcsolatra vágynak velünk,akikre érdemes odafigyelni, akikre ér-demes rászánni az idõnket. Nem feltét-lenül azért, mert ugyanazt a hitet vall-ják, mint mi. Nem azért, mert ugyan-azok a politikai nézeteik, mint nekünk.Nem azért, mert megerõsítenek a téve-déseinkben, amik mellett esetleg rög-eszmésen kitartunk. Hanem éppenazért, mert mások, mint mi, másképplátják a világot, és így gazdagíthatnakminket, ha hagyjuk.

Ottó, számomra annak az örök em-beri törekvésnek az eredménye vagy,hogy Istenné váljunk, vagyis mi irányít-suk a dolgokat. „Életet” lehelve egymarék anyacsavarba e furcsa lénytõlaztán azt várjuk, hogy enyhítse magá-nyunkat, amit embertársaink, a többikis isten között érzünk, akik szintén irá-nyítani és birtokolni akarnak, és ezért

a szörfözõ zseniNéha el-eltöprengek, mit csinálnék, ha sok pénzem lenne. Ha pél-

dául véletlenül lenne tízezer forintom, biztosan elmennék a Vidámpark-ba. Ha pedig lenne százezer, elutaznék a Sarkvidékre, hogy megnézzem

az északi fényt. Ha lenne egymillióm, esetleg megvásárolhatnám egy lon-doni árverésen valamelyik régi, híres szimfónia partitúráját, melyet a mes-ter saját kezûleg vetett papírra. Ha lenne néhány millióm, vennék ma-gamnak egy erdõt, kis tavakkal. De hogy mit csinálnék több száz, vagy

több ezer millióval, kisebb fejtörést okoz. Talán kísértésbe esnék – ha tény-leg lenne egyszer ennyi pénzem –, hogy megvegyem magamnak Robot Ottót,a szörfözõ zsenit.

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

15

szívesebben nyomkodják egy robot táv-irányítóját, mintsem hogy velünk tö-rõdjenek. És mi sem törõdünk velük,ugyanúgy, ahogy Istennel sem, akireszintén semmi szükség, hiszen itt vagynekünk te, Ottó, aki a veled való kap-csolatért cserébe semmit sem kérsz éskövetelsz. Legalábbis semmi olyat, amitne lehetne pénzben kifejezni.

Kedves Ottó, kérlek, ne érts félre,nem akartalak megbántani. Te ténylegcsodálatos vagy. Bámulatba esik, akihallja a híred. Tudsz szörfözni, értesz

Krisna-völgy

Indiai Kulturális Központ és

Biofarm

egész évben szeretettel várja azegyéni és csoportos látogatókat.

8699 Somogyvámos, Fõ u. 38.

(85) 540-002, (30) 377-1530krisna-volgy@pamho.net

www.krisnavolgy.hu

Budapesti Hare K¥¢£a

Templom

1028 Máriaremetei u. 77.Tel: 391-0435, 397-5219

budapest@pamho.net

Nyilvános vendégváró progra-mok minden vasárnap 15 órától.

Meditációs zene, elõadás India

bölcsességérõl, vegetáriánuslakoma.

Egri Hare K¥¢£a Templom

3300 Széchenyi u. 64.

Tel.: (36) 410-515

eger@pamho.netNyilvános programok minden

vasárnap 15 órától

Pécs

7624 Hungária u. 5.

Tel.: (72) 515-991pecs@pamho.net

Nyilvános programok minden

vasárnap 16 órától.

Szeged

6723 Sándor u. 23.szeged@pamho.net

Felvilágosítás a programokról:

Tel.: (62) 471-639

Kecskemét

6000 Avar u. 7.kecskemet@pamho.net

Felvilágosítás a programokról:

Tel.: (76) 480-920

hatvanezer szót, és nem piszkítasz be,mint a kisgyerekek. Nem szórod a spe-nótot a falra, és nem leszel dühös, ha afélhavi fizetésemet egy otthagyhatatlancipõre költöm. Nem horkolsz, nem pisz-kálod a fogad, nincsenek idegesítõ szo-kásaid. Bár mi teremtettünk, mégis fe-lettünk állsz, mert több vagy, mint mi –steril és tévedhetetlen.

Nem tudom, arra szántak-e a terve-zõid, hogy tökélyedet imádva Istent pó-told az életünkben, vagy arra, hogy teszolgálj minket, hogy Istennek érezhes-

www.krisna.hu15

A MAGYARORSZÁGI KRISNA-TUDATÚHÍVÕK KÖZÖSSÉGÉNEK KÖZPONTJAINYITVA ÁLLNAK AZ ÉRDEKLÕDÕK ELÕTT:

Az akkreditáció alatt álló Bhaktivedanta Hittudományi Fõiskola a 2002/2003. tan-évben ismét indít levelezõ tagozatos oktatást, amelyre szeretettel várja azokat, akikrendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal, és érdeklõdnek a védikus tudományokiránt. Az oktatás nyolc féléves, félévenként öt tanítási nappal, szombati napokon.Egy félév költségtérítési díja 12000 Ft. Felvételi nincs. Az oktatás helyszíne: Bu-dapest, IX. ker., Lónyay u. 23. Jelentkezés és részletes felvilágosítás: Szabó Csillá-nál a (20)460-27-70-es számon, a szcsoli@axelero.hu e-mail címen vagy a1286. Budapest, Pf.18. postacímen.

sük magunkat. Ne érts félre, Ottó, sok-kal csodálatosabb vagy, mint én. Min-den elismerésem a tiéd. Tudsz lépeget-ni, szörfözni, táncolni, társalogni, ésmeg tudod egymástól különböztetni azemberi arcokat. Igazi társ vagy. Mégisazt kell kívánnom neked, hogy az idõkvégezetéig ott porosodj a luxusáruházakluxuspolcain.

¼y§m§ dev¦ d§s¦

VÉDIKUS TUDOMÁNYOK FELSÕFOKON

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

16

Vissza Istenhez

TársadalmakT Á R S A D A L M A K

A Z O D A A D Ó I N D I A

16

Vissza Istenhez

16

Vissza Istenhez

IndiaAz odaadó

Ez a v¥nd§vanai rézmûves Isten külön-bözõ formáit készíti el mûhelyében. Avai¢£avizmus személyes Isten-felfogásalehetõvé teszi, hogy a hívek szeretettel-jes kapcsolatba lépjenek Istennel úgy,hogy gondot viselnek szoborformájára,szanszkritul m¡rtijára. Ez a szobor nemönkényesen kifaragott bálvány: aszentírások leírásai alapján készül. Istenszoborformái nemcsak a templomok,hanem az indiai házioltárok elmarad-hatatlan részei is.

Istennek e m¡rti-formái díszes ruhát vi-selnek. Elkészítésük gondos és aprólé-kos mûvészi munkát igényel, melyet –számunkra meglepõ módon – legin-kább férfiak végeznek. A nagyüzemitextilipar térhódítása ellenére Indiábanmég ma is jelentõs szerepe van a kézihímzésnek, nemcsak a templomi kellé-kek elkészítésénél, hanem a hétköznapiéletben is.

Az imafüzérek is kézzel készülnek, kü-lönleges tiszteletben tartott fafajták-ból, mint a tulas¦ és a n¦m. Egy japa-lánc 108 szembõl áll, a kört pamutbojtzárja. Az indiai és a nyugati K¥¢£a-hí-võk lelki életének legfontosabb kellékeez, melyet kis vászonzsákban egész napmagukkal hordanak. Ezen számolják,hányszor mondták el a Hare K¥¢£amantrát. Az ehhez hasonló imalánc másvallásokban is fontos szerepet játszik. Aképen látható fiú édesapjának segítv¥nd§vanai mûhelyükben, mely egybenüzlethelyiségük is.

Falusi utcakép a Govardhana-hegykörnyékén.

Bár Indiát az évszázadok során sok

befolyás érte, kultúrájának alapvetõ

jellemzõje, a lelkiség még mindig fel-

fedezhetõ: az emberek minden csele-

kedetüket Istennek felajánlott tettként

végzik.

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

1717

A V¥nd§vana környéki falvakban élõasszonyok nagy szeretettel fogadjákaz odalátogatót. Ez a hölgy még egyK¥¢£a kedvteléseirõl szóló dalt is el-énekelt nekünk.

Indiában nagy szerepe van a rituá-lis fürdõzést szolgáló szent tavak-nak, az úgynevezett ku£¨áknak. AV¥nd§vana környékén találhatóku£¨ák K¥¢£a kedvteléseihez kap-csolódnak. A tavat körülvevõ épületés a vízbe nyúló fülkék aprólékoskidolgozottsága tervezõik és építõikIsten iránti odaadó érzéseirõl ta-núskodnak.

A tehenek India-szerte tiszteletben tartott élõlények, hiszenaz egyik legfontosabb táplálékot, a tejet adják az embernek,míg õk maguk csak füvet esznek. Az út szélén pihenõ tehe-nek látványa egész Indiára jellemzõ.

Paradicsomot árusító fiú a v¥nd§vanaizöldségpiacon. A kosárban láthatóchili-paprika az indiai vegetáriánusételek jellegzetes fûszere. V¥nd§vaná-ban olyannyira nagy a vegetáriánuséletmód hagyománya, hogy még a tör-vény is bünteti az állatok elpusztítását.

A zarándokhelyekre látogatva a hí-vek virágszirmokat is felajánlhat-nak. Ez a fiú levéltányerokra rakottvirágszirmokat árul a Govardhana-hegy közelében.

India meleg éghajlatán egész évbenpompáznak a virágok. Ez a rádzsa-sztháni fiatalasszony virágfüzéreketkészít Kapaszan piacán, amit meg-vásárolva az emberek Istennek aján-lanak fel a templomban tiszteletükés szeretetük jeléül. Ez a szokásegész Indiában él.

Isten neveinek olyan hatalmas lelki erõt tulajdonítanak,hogy V¥nd§vana fáira és házfalaira is felfestik õket. Adevan§gar¦ írás – melyet a szanszkrit és a hindi nyelv le-jegyzésére használnak – különlegesen szép, és misztikushangulatot áraszt.

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

18

Vissza Istenhez

TársadalmakT Á R S A D A L M A K

R E M É N Y E I N K : A Z E R É N Y E I N K

Vissza Istenhez

K¥¢£a-hívõk India õsi, védikus írásaialapján úgy látják, hogy társadal-

munk sok alapvetõ problémáját a morálisértékek fokozatos háttérbe szorulása idézielõ. Ezért Közösségünk a 2002-es évre er-kölcsi értékmentõ programot hirdetett.

A középpontban álló értékek

A program középpontjában a védikusszentírásokban és más erkölcsi rendsze-rekben is kitüntetett helyet elfoglalóalapelvek, „a boldogság pillérei” áll-nak: az együttérzés, az igazságosság, azönfegyelem és a tisztaság.

1. Az együttérzés az erõszakmentessé-get, a mások iránti könyörületességet,szeretetet foglalja magában. Úgy véljük,hogy a vágóhidak mûködtetése, az álla-tok millióit sújtó kegyetlenség romboljaaz emberek együttérzésre való képessé-gét, és végsõ soron az emberek iránti ér-zéketlenséget és agressziót erõsíti.2. Az igazságosság az õszinteség, a be-csületesség fontosságát jelenti, valamintengedelmeskedést az isteni és emberi

törvényeknek. A becsületességre ésigazmondásra való hajlamot a szeren-csejátékok ûzése, a csalás és a pénzügyispekulációk rombolják le. A kaszinók,játéktermek egyben sokféle más bûnforrásai is. A munka nélküli nyereségrevaló vágy fokozza társadalmunkban amohóságot és a becstelenséget.3. Az önfegyelem az érzékek felettiuralmat és józanságot, valamint a mér-tékletességet és az egyszerû életmódotfoglalja magában. Az önmérgezés for-mái – beleértve a kemény és lágy dro-gokat, az alkoholt, a dohányzást is – azönuralomra való képesség fokozatos el-vesztéséhez vezetnek, és számtalan szo-ciális nehézség forrásai.4. A tisztaság elve a testi ápoltságonkívül a belsõ, erkölcsi tisztaságot is kép-viseli: mentességet a dühtõl, a mohó-ságtól és a kéjvágytól. A prostitúció, aszexuális szabadosság és a házastársihûtlenség ellentétben áll a tisztaságalapelvével. Mindezek társadalmi konf-liktusokat, nemi betegségeket, nem kí-vánt terhességeket és „apa nélküli”gyermekek születését idézik elõ.

„Nagy csapás a bûnökre, ha le-

leplezzük õket az emberek elõtt.”

(Molière)

A program további részleteivel és az események idõpontjával kapcsolatban prog-ramfelelõsünk szívesen áll rendelkezésükre: Tasi István, 212-2862, 30/375-7618.

Gyakorlati tevékenységeink

Az elkövetkezõ egy év folyamán közös-ségünk többféle módon is igyekszik elõ-segíteni, hogy a felsorolt erények vissza-nyerjék rangjukat, és erõsödjön befo-lyásuk a társadalomban:

– Nagy számban terjesztjük a védikusirodalom ¼r¦la Prabhup§da által fordítottés magyarázatokkal ellátott köteteit, pél-dául a Bhagavad-g¦t§t és a ¼r¦mad-Bh§gavatamot, melyek az erkölcsös életvédikus mintapéldáin keresztül a világetikai normájának emelését szolgálják.– Szegeden, Egerben, Pécsett és Buda-pesten havonta két nyilvános elõadásttartunk a négy fõ erény jelentõségérõl.– „Ételt az Életért” Közhasznú Alapítvá-nyunk segítségével nyilvános ételosztó ak-ciók szervezésével próbálunk segíteni arászorulókon.– Együttmûködésre törekszünk hasonlócélkitûzésekkel rendelkezõ állami intéz-ményekkel, egyházakkal és civil szerveze-tekkel.– A helytelen vágyaktól való megtisztulásérdekében több ezer éves, a „szív tisztulá-sát” segítõ meditációs technikát tanítunkaz érdeklõdõknek: a Hare K¥¢£a mantratudattisztító éneklését, ismétlését.– Az állatokkal szembeni erõszak elkerü-lése, valamint az egészséges, vegetáriánuskonyhakultúra népszerûsítése érdekébenfõzõtanfolyamokat szervezünk.– A somogyvámosi Krisna-völgyben, me-lyet évente több mint húszezer ember láto-gat meg, bemutatjuk a védikus erényekenalapuló életmód közösségi formáját.– Egyházunk rendszeresen megjelenõ,Vissza Istenhez magazinjának cikkeibenmegvizsgáljuk, hogyan segíthetik elõ avédikus alapelvek az aktuális társadalmiproblémák megoldását.– A június 28–30-án, Somogyvámosonmegrendezett „Boldogságképek” címûNyári Egyetemen a világvallások képviselõi,híres közéleti szereplõk és különféle tudo-mányágak elismert szakemberei vettekrészt. A rendezvény elõadásainak témáit eti-kai és társadalmi kérdések köré szerveztük.

• Magyarországon 800–900 000 alkoholista él.

• A lakosság egyharmada aktív dohányos.

• A rendszeres kábítószer-fogyasztók száma rohamosan nõ.

• Évente több mint 500 000 bûncselekmény történik.

• 100 születésre 72 abortusz jut.

• Az újszülöttek egynegyede házasságon kívül születik.

• A házasságok fele válással végzõdik.

• Évente 4 000 öngyilkosság történik.

A

A Magyarországi K¥¢£a-tudatú

Hívõk Közösségének programja

az erkölcsi értékek védelméért

Reményeink:az erényeink

BESZ

ÉDES

AD

ATO

K:

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a

19

¼R¾MAD-BHÝGAVATAM – ELSÕ ÉNEK MÁSODIK FEJEZET

Isteni természet

ELSÕ ÉNEK: MÁSODIK FEJEZET

20. VERS

eva° prasanna-manaso bhagavad-bhakti-yogata¤bhagavat-tattva-vijñ§na° mukta-sa¯gasya j§yate

evam—így; prasanna—feléledve; manasa¤—az elmének;bhagavat-bhakti—az Úr odaadó szolgálata; yogata¤—kapcso-latba kerülve vele; bhagavat—az Istenség Személyiségére vo-natkozó; tattva—tudás; vijñ§nam—tudományos; mukta—fel-szabadult; sa¯gasya—a társulástól; j§yate—hatásossá válik.

A tiszta jóság kötõerejében ekképpen megszilárdult em-ber, akinek elméje az Úrnak végzett odaadó szolgálattalkapcsolatba kerülve újjáéledt, az anyagi társulástól meg-szabadulva alapos, tudományos megértésre tesz szert az Is-tenség Személyiségét illetõen.

MAGYARÁZAT: A Bhagavad-g¦t§ban (7.3) az áll, hogysok ezer közönséges ember közül csupán egy szerencsés törek-szik az élet tökéletességének elérésére. Az embereket fõképp aszenvedély és a tudatlanság kötõereje irányítja, ezért örökké akéjben, a vágyakban, a sóvárgásban, a tudatlanságban és az al-

és isteni szolgálat

Wv& Pa[SaàMaNaSaae >aGavÙi¢-YaaeGaTa" )>aGavtatvivjaNa& Mau¢-Sa®SYa JaaYaTae )) 20 ))

Ötezer évvel ezelõtt járunk az idõben, Indiá-

ban, Naimi¢§ranya szent erdejében. A bölcsek

érdeklõdve ülik körül a legidõsebb szentet,

S¡ta Gosv§m¦t, hogy az élet értelmérõl és Is-

ten dicsõségérõl hallják beszélni. Arra is kí-

váncsiak, melyik a legtökéletesebb vallás, és

mi az a folyamat, mely által az ember bizto-

san megszabadulhat a földi lét kötelékeitõl.

S¡ta Gosv§m¦ megköszöni a bölcsek kérdése-

it, és hosszú válaszba kezd, az alapján, aho-

gyan lelki tanítómesterétõl, ¼ukadeva Go-

sv§m¦tól tanulta.

20

Vissza Istenhez

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – I S T E N I T E R M É S Z E T É S I S T E N I S Z O L G Á L A T

vásban merülnek el. A sok-sok emberszerû állat között aligakad egy ember, aki tisztában van azzal, milyen felelõsséggeljár az emberi élet, s az elõírt kötelességek végrehajtásávalmegpróbálja tökéletessé tenni az életét. Ezer és ezer olyan em-ber közül, aki ezáltal sikert ér el az emberi életben, talán egyakad, aki valóban ismeri az Istenség Személyiségét, ¼r¦ K¥¢£át.Szintén a Bhagavad-g¦t§ban (18.55) olvashatjuk, hogy a ¼r¦K¥¢£áról szóló valódi tudományt csak az odaadó szolgálat fo-lyamatával (a bhakti-yogával) lehet megérteni.

Ugyanezt erõsítik meg a fenti szavak. Egyetlen közönségesember sem ismerheti tudományosan, tökéletesen az IstenségSzemélyiségét, még azok sem, akik sikeresek az emberi élet-ben. Az élet tökéletességét akkor éri el az ember, amikor meg-érti, hogy nem az anyag terméke, hanem lélek. Amint az emberráébred, hogy nincs köze az anyaghoz, anyagi vágyai egysze-riben megszûnnek, s mint lelki lény éled újjá. A siker eléréseakkor lehetséges, ha az ember a szenvedély és a tudatlanságkötõereje fölé emelkedik, más szóval amikor tulajdonságaialapján ténylegesen br§hma£ának minõsül. A br§hma£a asattva-gu£át, a jóság minõségét jelképezi. A többiek, akik nin-csenek a jóság minõségében, mind k¢atriyák, vaiªy§k, ª¡drákvagy a ª¡dráknál is alacsonyabb származásúak. A brahminikusszint a rá jellemzõ jó tulajdonságok miatt az emberi élet legfel-sõbb szintje. Tehát az ember nem lehet bhakta mindaddig, mígnem minõsül legalább br§hma£ának. Egy bhakta már elevebr§hma£a a tettei alapján. Ez azonban nem a végsõ szint.Amint a fentiekben utaltunk rá, egy ilyen br§hma£ának igazánVai¢£avává kell válnia, hogy valóban transzcendentális szint-re kerüljön. Egy tiszta Vai¢£ava felszabadult lélek, és helyzetemég a br§hma£a helyzetéhez képest is transzcendentális.Anyagi síkon még egy br§hma£a is feltételekhez kötött lélek,mert bár a brahminikus szinten megvalósítja Brahmant, atranszcendenst, a Legfelsõbb Úrról szóló valódi tudományosmegértése hiányzik. Az embernek túl kell lépnie a brahminikusszinten, s el kell érnie a vasudeva szintet ahhoz, hogy megért-se az Istenség Személyiségét, K¥¢£át. Az Istenség Személyisé-gének tudományát a lelki folyamat posztgraduális tanulói ta-nulmányozzák. Az ostobák vagy a csekély tudással rendelke-zõk nem értik meg a Legfelsõbb Urat, és K¥¢£át a sajátszeszélyeiknek megfelelõen mutatják be. Az igazság azonbanaz, hogy amíg az ember nem éri el a br§hma£a szintet, ha nemmentes az anyagi kötõerõk szennyezõdésétõl, nem értheti megaz Istenség Személyiségének tudományát. Amikor egy képzettbr§hma£a valóban Vai¢£avává válik, akkor a felszabadulás új-jáéledt állapotában megismerheti a Legfelsõbb Urat.

21. VERS

bhidyate h¥daya-granthiª chidyante sarva-sa°ªay§¤k¢¦yante c§sya karm§£i d¥¢±a ev§tman¦ªvare

bhidyate—átvág; h¥daya—szív; granthi¤—csomók;chidyante—darabokra vág; sarva—mind; sa°ªay§¤—kétsé-gek; k¢¦yante—megszûnnek; ca—és; asya—övé; karm§£i—agyümölcsözõ cselekedetek láncolata; d¥¢±e—látta; eva—bizo-nyára; §tmani—az önvalónak; ¦ªvare—uralkodik.

Ezzel a szívben lévõ csomót keresztülvágja, s mindenkétsége nyomtalanul szertefoszlik. A gyümölcsözõ cseleke-detek láncolata megszûnik, amint az ember az önvalót te-kinti a mesternek.

MAGYARÁZAT: Az Istenség Személyiségérõl szóló igaztudás elérése annyit jelent, hogy egyidejûleg az önvalót is lát-juk. Az élõlény lelki önvalójának kilétérõl számos találgatás éskétség ismert. A materialista nem hisz a lelki önvaló létében,az empirikus filozófusok pedig a szellemi egész személytelen-ségében hisznek, az élõlény individualitása nélkül. Atranszcendentalisták azonban azt állítják, hogy a lélek és a Fel-sõlélek minõségében megegyezõ, de mennyiségileg különbözõkét külön azonosság. Sok más elmélet is létezik, de a számta-lan találgatás egycsapásra szertefoszlik, amint az ember abhakti-yoga folyamatával igazán megismeri ¼r¦ K¥¢£át. ¼r¦K¥¢£a olyan, mint a nap, a materialisták találgatásai az Abszo-lút Igazságról pedig olyanok, mint a legsötétebb éjszaka.Amint felkel K¥¢£a napja az ember szívében, az Abszolút Igaz-ságra és az élõlényekre vonatkozó materialista kitalációk sötét-ségének nyoma sincs többé. A nap jelenlétében a sötétségneknincs maradása, s K¥¢£a kegyébõl, aki Felsõlélekként minden-ki szívében ott lakozik, fény derül a tudatlanság sûrû sötétsé-gében rejlõ relatív igazságokra.

A Bhagavad-g¦t§ban (10.11) az Úr azt mondja, hogy azért,hogy kimutassa különleges kegyét tiszta bhaktái iránt, Õ Magaoszlatja szét a kétségek sûrû sötétségét azáltal, hogy lángralobbantja a tiszta tudás fényét a bhakta szívében. Ezért mivelaz Istenség Személyisége gondoskodik arról, hogy fényt gyújt-son a bhakta szívében, a bhakta, aki transzcendentális szeretet-tel szolgálja Õt, semmiképpen nem marad sötétségben. Min-dent megtud az abszolút és a relatív igazságokról. A bhaktanem marad sötétségben, és mivel az Istenség Személyisége vi-lágítja õt meg, tudása kétségkívül tökéletes. Nem ez a helyzetáll fenn azonban azok esetében, akik saját, behatároltmegközelítõképességük segítségével csupán találgatnak azAbszolút Igazságról. A tökéletes tudományt parampar§nak ne-vezik, deduktív tudománynak, mely a hiteles forrásból érkezikaz alázatos, szolgálata és meghódolása miatt hiteles befogadó-hoz. Ha valaki kétségbe vonja a Legfelsõbb tekintélyét, nemismerheti meg Õt. Az Úr fenntartja Magának azt a jogot, hogyne tárja fel Magát egy jelentéktelen szikra kihívására, aki azegésznek csupán töredéke, és az illuzórikus energia uralmánakalárendeltje. A bhakták alázatosak, ezért a transzcendentálistudás az Istenség Legfelsõbb Személyiségétõl a láncolaton ke-resztül alászáll Brahm§hoz, Brahm§tól fiaihoz és tanítványai-hoz. A folyamatot a Felsõlélek segíti e bhaktákban. Ez atranszcendentális tudomány elsajátításának tökéletes módsze-re.

Ez a megvilágosodás képessé teszi a bhaktát arra, hogykülönbséget tegyen lélek és anyag között, mert a lélek és azanyag csomóját az Úr oldozza ki. Ezt a csomót aha¯k§ránaknevezik, és csalárdul arra kényszeríti az élõlényt, hogy azanyaggal azonosítsa magát. Amint ez a csomó kioldódik, a két-ségek felhõi eloszlanak. Az ember megpillantja mesterét, s tö-kéletesen elmélyed az Úr odaadó szolgálatában, egyszer s min-denkorra elszakítva a gyümölcsözõ tettek láncát. Az anyagi lét-ben az élõlény megteremti gyümölcsözõ tettei kötelékét, séletrõl életre e tettek jó illetve rossz visszahatásait élvezi.Amint azonban az Úr odaadó szolgálatába merül, egyszerre

i>aÛTae ôdYaGa]iNQaiX^ÛNTae SavRSa&XaYaa" )+aqYaNTae caSYa k-MaaRi<a d*í WvaTMaNaqìre )) 21 ))

21

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – I S T E N I T E R M É S Z E T É S I S T E N I S Z O L G Á L A T

megszabadul a karma láncától. Tetteinek többé nincs visszaha-tása.

22. VERS

ato vai kavayo nitya° bhakti° paramay§ mud§v§sudeve bhagavati kurvanty §tma-pras§dan¦m

ata¤—ezért; vai—bizonyára; kavaya¤—minden transzcenden-talista; nityam—idõtlen idõk óta; bhaktim—az Úrnak végzettszolgálat; paramay§—legfelsõbb; mud§—nagy örömmel;v§sudeve—¼r¦ K¥¢£a; bhagavati—az Istenség Személyisége;kurvanti—végez; §tma—önvaló; pras§dan¦m—az, ami felde-rít.

Ezért idõtlen idõk óta minden transzcendentalista nagyörömmel végez odaadó szolgálatot az Úr K¥¢£ának, az Is-tenség Személyiségének, mert az ilyen odaadó szolgálat fel-deríti az önvalót.

MAGYARÁZAT: Ez a vers az Úr ¼r¦ K¥¢£ának, az IstenségSzemélyiségének végzett odaadó szolgálat sajátosságát emeliki. Az Úr ¼r¦ K¥¢£a a svayam-r¡pa Istenség Személyisége, töb-bi formája pedig ¼r¦ Baladevától, Sa¯kar¢a£ától, V§sudevától,Aniruddhától, Pradyumnától, N§r§ya£ától kezdve a puru¢a-,gu£a-, l¦l§- és yuga-avat§rokig, valamint az Istenség Szemé-lyiségének ezernyi más megnyilvánulásáig mind az Úr ¼r¦K¥¢£a teljes, egyenértékû részei. Az élõlények az Istenség Sze-mélyiségének különálló, szerves részei. Az Úr ¼r¦ K¥¢£a az Is-tenség eredeti formája, s a Transzcendens végsõ szintje ígyvonzóbb a magasabb szinten álló transzcendentalisták számá-ra, akik az Úr örök kedvteléseinek részesei. Az Istenség Sze-mélyiségének ¼r¦ K¥¢£án és Baladeván kívüli formáiban nincslehetõség olyan bensõséges, személyes kapcsolatra, mint ame-lyet az Úr Vrajabh¡miban élvezett transzcendentális kedvtelé-sei során. Az Úr ¼r¦ K¥¢£a transzcendentális kedvtelései nemújonnan elfogadott dolgok, ahogyan azt néhány kevésbé intel-ligens ember állítja: kedvtelései örökkévalók, s a kellõ idõben,Brahm§j¦ napjában egyszer nyilvánulnak meg, ahogyan a napkel fel a keleti horizonton minden huszonnégy óra elteltével.

23. VERS

sattva° rajas tama iti prak¥ter gu£§s tairyukta¤ para¤ puru¢a eka ih§sya dhatte

sthity-§daye hari-viriñci-hareti sa°jñ§¤ªrey§°si tatra khalu sattva-tanor n¥£§° syu¤

sattvam—jóság; raja¤—szenvedély; tama¤—a tudatlanság sö-

tétsége; iti—így; prak¥te¤—az anyagi természet; gu£§¤—kö-tõerõi; tai¤—általuk; yukta¤—társult vele; para¤—transzcen-dentális; puru¢a¤—a személyiség; eka¤—egy; iha asya—en-nek az anyagi világnak; dhatte—elfogad; sthiti-§daye—a te-remtés, fenntartás, pusztítás stb. érdekében; hari—Vi¢£u, azIstenség Személyisége; viriñci—Brahm§; hara—az Úr ¼iva;iti—így; sa°jñ§¤—különbözõ vonások; ªrey§°si—végsõjava; tatra—itt; khalu—természetesen; sattva—jóság; tano¤—forma; n¥£§m—az emberi lényé; syu¤—nyer.

A transzcendentális Istenség Személyisége közvetvekapcsolatban áll az anyagi természet három kötõerejével, aszenvedéllyel, a jósággal és a tudatlansággal. Az anyagi vi-lág megteremtése, fenntartása és elpusztítása érdekében el-fogadja a három minõség-formát: Brahm§ét, Vi¢£uét és¼iváét. Hármójuk közül Vi¢£u, a jóság minõségének alakjaaz, akitõl az emberek a végsõ áldást kaphatják meg.

MAGYARÁZAT: Ez az állítás megerõsíti a fentiekben el-magyarázottakat, miszerint az Úr ¼r¦ K¥¢£a szerves részeinekodaadó szolgálatot kell végezniük az Úrnak. Az Úr ¼r¦ K¥¢£aés minden teljes része vi¢£u-tattva, Maga az Úr. A ¼r¦ K¥¢£aután következõ megnyilvánulás Baladeva. BaladevábólSa¯kar¢a£a, Sa¯kar¢a£ából N§r§ya£a, N§r§ya£ából a másodikSa¯kar¢a£a, ebbõl a Sa¯kar¢a£ából pedig Vi¢£u puru¢a-avat§rái nyilvánulnak meg. Vi¢£u, a jóság minõségének Isten-sége a K¢¦rodakaª§y¦ Vi¢£uként vagy Param§tm§ként ismertpuru¢a-avat§ra ebben az anyagi világban. Brahm§ a rajas(szenvedély) istensége, ¼iva pedig a tudatlanságé. Õk hármanaz anyagi világ három kötõerejének urai. A teremtést Vi¢£u jó-sága teszi lehetõvé, s amikor elpusztítására van szükség, az Úr¼iva teszi azt a t§£¨ava-n¥tyával. A materialisták és az ostobaemberek Brahm§t illetve ¼ivát imádják, míg a tisztatranszcendentalisták a jóság alakját, Vi¢£ut imádják különbö-zõ megjelenéseiben. Vi¢£u millió és millió teljes illetve külön-álló formája által nyilvánul meg. A teljes értékû megnyilvánu-lásokat Istenségnek hívják, a különálló részeket pedig élõlé-nyeknek, azaz j¦váknak nevezik. Mind a j¦vák, mind Istenrendelkezik eredeti lelki formával. A j¦vák néha az anyagienergia irányítása alá kerülnek, a Vi¢£u megnyilvánulások pe-dig örökké ennek az energiának az irányítói. Amikor Vi¢£u, azIstenség Személyisége megjelenik az anyagi világban, azértjön, hogy felszabadítsa a feltételekhez kötött élõlényeket, akikaz anyagi energia uralma alatt állnak. Ezek az élõlények azuralkodás szándékával jelennek meg az anyagi világban, és ígya természet három kötõerejének csapdájába esnek. Az élõlé-nyek emiatt örökké változtatják anyagi burkaikat, hogyhosszabb-rövidebb ideig ezek börtönében sínylõdjenek. Azanyagi világ börtönét Brahm§ teremtette az Istenség Személyi-ségének utasításai alapján, ¼iva pedig a kalpa végén az egészetelpusztítja. A börtön fenntartása azonban Vi¢£u kezében van,mint ahogy az állami börtönt az állam tartja fent. Ezért annak,aki ki akar kerülni az anyagi lét börtönébõl, amely nyomorú-sággal, a születés, halál, betegség és öregség ismétlõdésévelterhes, elégedetté kell tennie az Urat az efféle felszabadulásérdekében. Az Úr Vi¢£ut csak az odaadó szolgálattal lehetimádni, s ha valakinek továbbra is börtönbüntetését kell tölte-nie az anyagi világban, viszonylagos enyhítésért, ideigleneskönnyítésért a különféle félistenekhez, ¼ivához, Brahm§hoz,Indrához, Varu£ához fordulhat. Egyetlen félisten sem tudjaazonban kiszabadítani a bebörtönzött élõlényt az anyagi lét fel-

ATaae vE k-vYaae iNaTYa& >ai¢&- ParMaYaa Mauda )vaSaudeve >aGaviTa ku-vRNTYaaTMaPa[SaadNaqMa( )) 22 ))

Satv& rJaSTaMa wiTa Pa[k*-TaeGauR<aaSTaE‚ YauR¢-" Par" Pauåz Wk- whaSYa Datae )iSQaTYaadYae hiriviriÄhreiTa Sa&ja"

é[eYaa&iSa Ta}a %lu/ SatvTaNaaeNa*R<aa& SYau" )) 23 ))

22

Vissza Istenhez

¼ R ¾ M A D - B H Ý G A V A T A M – I S T E N I T E R M É S Z E T É S I S T E N I S Z O L G Á L A T

tételekhez kötött állapotából — ezt csak Vi¢£u teheti meg.Ezért a végsõ áldás Vi¢£utól, az Istenség Személyiségétõl szár-mazik.

24. VERS

p§rthiv§d d§ru£o dh¡mas tasm§d agnis tray¦maya¤tamasas tu rajas tasm§t sattva° yad brahma-darªanam

p§rthiv§t—földbõl; d§ru£a¤—tûzifa; dh¡ma¤—füst; tasm§t—abból; agni¤—tûz; tray¦—védikus áldozatok; maya¤—abbóláll; tamasa¤—a tudatlanság kötõerejében; tu—de; raja¤—aszenvedély kötõereje; tasm§t—abból; sattvam—a jóság kötõ-ereje; yat—ami; brahma—az Abszolút Igazság; darªanam—megvalósítás.

A tûzifa átalakult föld, de a füst jobb a nyers fánál, atûz pedig még ennél is jobb, mert a tûz révén elnyerhetjüka felsõbbrendû tudás áldásait [a védikus áldozatokon ke-resztül]. Éppen így a szenvedély [rajas] jobb a tudatlanság-nál [tamas], de a jóság [sattva] a legjobb, mert a jósággalaz ember eljuthat az Abszolút Igazság felismeréséig.

MAGYARÁZAT: Ahogyan korábban már szó esett róla, azember az Istenség Személyiségének végzett odaadó szolgálat-tal szabadulhat ki a feltételekhez kötött anyagi létbõl. Ebbõl aversbõl kiderül az is, hogy az embernek fel kell emelkednie ajóság (sattva) kötõerejének szintjére, hogy alkalmas legyen azÚr odaadó szolgálatára. De ha akadályok állnak a fejlõdés út-jában, egy képzett lelki tanítómester irányításával bárki — méga tamas szintjérõl is — fokozatosan felemelkedhet a sattva sík-jára. Az õszinte jelöltnek ezért egy képzett lelki tanítómester-hez kell fordulnia fejlõdése érdekében, s a hiteles, képzett lel-ki tanítómester képes lesz vezetni a tanítványt, álljon az életbármely szintjén, legyen az a tamas, a rajas vagy a sattvaszint.

Hiba azt gondolni, hogy az Istenség Legfelsõbb Személyi-sége minden minõségének vagy formájának imádata ugyanaz-zal az áldással jár. Vi¢£un kívül minden különálló forma azanyagi energia feltételei mellett nyilvánul meg, ezért az anya-gi energia által létrehozott formák senkinek sem segítenek asattva szint elérésében. Egyedül a sattva szint szabadíthatja felaz embert az anyagi kötelékek alól.

A civilizálatlan életet, az alacsonyabb rendû állatok életéta tamas kötõereje irányítja. Az ember civilizált élete, melyet alegkülönfélébb anyagi nyereség iránti szenvedély jellemez, arajas szintjén van. Az élet rajas szintje parányi mértékbenhozzásegít az Abszolút Igazság megvalósításához a morális ésetikai eszmékkel teli filozófiában, mûvészetben és kultúrábanmegnyilvánuló nemesebb érzések formájában, ám a sattva kö-tõereje az anyagi minõségnek egy ennél is magasabb szintje,amely valóban segíti az embert az Abszolút Igazság megvaló-sításában. Más szóval minõségi különbség van az imádat kü-lönféle módszerei között, s minõségi különbség van az uralko-dó istenségek — Brahm§, Vi¢£u és Hara — osztotta áldásokközött is.

25. VERS

bhejire munayo ‘th§gre bhagavantam adhok¢ajamsattva° viªuddha° k¢em§ya kalpante ye ‘nu t§n iha

bhejire—szolgálta; munaya¤—a bölcseket; atha—így; agre—azelõtt; bhagavantam—az Istenség Személyiségének;adhok¢ajam—a Transzcendens; sattvam—lét; viªuddham—atermészet három kötõereje fölött; k¢em§ya—megkapni a vég-sõ áldást; kalpante—megérdemel; ye—azok; anu—követ;t§n—azok; iha—ebben az anyagi világban.

Korábban minden nagy szent szolgálta az Istenség Sze-mélyiségét (Bhagav§nt), mert Õ az anyagi természet háromkötõereje fölött áll. Azért imádták, hogy megszabaduljanakaz anyagi feltételektõl, s így a végsõ áldásban részesülje-nek. Bárki, aki követi e nagy szenteket, szintén képessé vá-lik arra, hogy megszabaduljon az anyagi világtól.

MAGYARÁZAT: A vallás gyakorlásának célja nem azanyagi nyereség, s nem az anyag és lélek megkülönböztetésé-re szolgáló egyszerû tudás elsajátítása. A vallás gyakorlásánakvégsõ célja az, hogy megszabaduljunk az anyagi köteléktõl, sújra szabadon élhessünk a transzcendentális világban, ahol azIstenség Személyisége a Legfelsõbb Személy. A vallás törvé-nyeit tehát közvetlenül az Istenség Személyisége rendeli el. Amah§janákon, az Úr felhatalmazott képviselõin kívül senkisem ismeri a vallás célját. Az Úrnak tizenkét különleges kép-viselõje van, akik ismerik a vallás célját, s mindannyiantranszcendentális szolgálatot végeznek Neki. Azok, akik bol-dogulni akarnak, követhetik e mah§janákat, s így a legmagasz-tosabb áldásban lehet részük.

>aeiJare MauNaYaae_QaaGa]e >aGavNTaMaDaae+aJaMa( )Satv& ivéuÖ& +aeMaaYa k-LPaNTae Yae_Nau TaaiNah )) 25 ))

PaaiQaRvaÕaå<aae DaUMaSTaSMaadiGanñYaqMaYa" )TaMaSaSTau rJaSTaSMaaTSatv& Yad(b]ødXaRNaMa( )) 24 ))

A legutóbbi számunkban közölt Bh§gavatam-versek-bõl és magyarázatokból sok fontos részletet tudhat-tunk meg az odaadó szolgálat természetérõl, és arról,miért fontos minél alaposabban megismernünk az Is-tenrõl, K¥¢£áról szóló szentírásokat. Ennek folytatá-saként a fenti szakaszokból többek között ezekre akérdésekre kaphatunk választ:

1. Miféle csomó feszül az emberi szívben?

2. Hogyan szabadulhatunk meg ettõl a cso- mótól?

3. Mi a vallás gyakorlásának végsõ célja?

¼ukadeva Gosv§m¦ segítségével tehát indulhat atranszcendentális nyomozás.

23

stressz

AZ ELMÉNK A LEGNAGYOBB ELLENSÉGÜNK LEHET.

fóbiák

depresszió

félelemcsalódottság

kedvetlenség

frusztráció

agyarország és az egész világ súlyoserkölcsi válságtól szenved, amelytõlcsak határozott, pozitív irányú lépések

menthetnek meg minket. Közösségünk tagja-inak meggyõzõdése, hogy ennek érdekébenmindannyiunknak: Lépni kell!

Egy K¥¢£a-hívõkbõl álló közösség háromhe-tes zarándoklatra indult augusztus 7-én. AzEgerbõl induló menet a 400 kilométeres, pi-henõnap nélkül megtett gyalogút során Hat-vant, Gödöllõt, Budapestet, Székesfehérvártés Siófokot érintve, augusztus 27-én érkezikmeg a somogyvámosi Krisna-völgybe.

A Krisna-hívõk akciójukkal India védikusszentírásának örökérvényû erkölcsi értékére,az erõszakmentességre szeretnék ráirányítania figyelmet, amelynek hiánya oly sok gondotokoz napjaink társadalmában. A vágóhidakmûködtetése az élõlények iránti erõszak kez-dete, amit automatikusan követ a bûnözés, azagresszió, a háború és a terror. A kábítószerekegyre szélesebb körû használata (beleértve azalkoholt és a cigarettát is) erõszakot jelent afogyasztók saját teste, és tudatának tisztaságaellen. A társadalmunkat jellemzõ szexuálisszabadosság eredménye pedig az ártatlanmagzatok tömeges elpusztítása.

M

23

Eger

Krisna-völgy

düh

bánat

Hare K¥¢£a, Hare K¥¢£a, K¥¢£a K¥¢£a, Hare Hare, Hare R§ma, Hare R§ma, R§ma R§ma, Hare Hare!

ÉNEKELD A HARE K¹ÞºÁT, ÉS LÉGY BOLDOG!SZABADÍTSD FEL AZ ELMÉDET!SZABADÍTSD FEL AZ ELMÉDET!

24

Vissza Istenhez

24

Vissza IstenhezVissza Istenhez

isvárosi klubhelyiség. Hatalmasfüst (a fele füstgépbõl, a másik

fele cigarettából). Ütemes kiabálás:Rep-li-ka! Rep-li-ka! Egy tengermélyhang tulajdonosa meglepõ dolgokaténekel:

Önkéntelenül felmerül bennem a kér-dés, hogyan tudják ezt eladni egy ilyenkörnyezetben? Kíváncsiságomban elhatá-rozom, hogy kifaggatom Csató Pétert, aReplika énekes-szövegíró-gitárosát.

– Nemrég jelent meg a Replikaúj albuma, a „Másik világ kapujá-ban”. A szövegekben megfogalma-zott gondolatok témája az emberiélet célja, az önmegvalósítás. Ho-gyan kezdtél el ezekkel a kérdé-sekkel foglalkozni?

– Van egy nagyon mély emlékem 2–3 éves koromból. Mikor este le kellett

feküdnöm, de még nem voltam álmos,sokszor gondolkoztam el azon, hogy mia halál. Úgy éreztem, ha meghalok, aznem lehet, hogy teljesen megszûnöklétezeni. Most már tudom, hogy a kar-mám miatt kellett ebbe a családba szü-letnem, és hogy ez a környezet biztosí-totta számomra, hogy az önmegvalósí-tással foglalkozhassak. Kb. 20 éveslehettem, amikor elõször kimondtam,hogy az egyetlen kiút, ha az önmegva-lósítással foglalkozom. Rengeteget ol-vastam különbözõ filozófusoktól, éstöbb évig jártam integrál jógára. Deezek csak részinformációkat közöltekvelem, pedig én – most már tudom – azAbszolút Igazságot kerestem.

– Néhány hónappal ezelõtt ol-vastam a Metal Hammerben egy in-terjút, amelyben azt vallottad, hogyK¥¢£a-hívõ lettél. Ez mennyire vál-toztatta meg az életedet?

– Mondhatnám, hogy az életem tel-jesen megváltozott, de nem. Látszólagugyanúgy élek, végzem a dolgom, amita sors elõírt nekem, legfeljebb – és ez alényeg – más tudatállapotban. Azótamindennek, ami velem történik, legyenaz pozitív, vagy negatív, látom az értel-mét. Keveset az életritmusom is válto-zott; mindig is korán kelõ voltam, demost mégis sokkal több dolgot tudok el-intézni, mint azelõtt, egyszerûen azért,mert tudatosabban élek.

– De hogyan viszonyulnak eh-hez más zenészek? Hogyan tudjákelfogadni például, hogy ásványvizetviszel a színpadra, vegetáriánus

vagy, napi két órán keresztül mon-dod a Hare K¥¢£a mantrát?

– Többnyire úgy gondolják, ez alegújabb image-em, egyébként többentudják, hogy tizenöt éve vagyok vegetá-riánus. Annak, hogy a koncerteken iscsak vizet iszom, mindenki nagyon örül– így legalább nem mondok akkora ba-romságokat, mint régen. Az kétségtelen,hogy a zenészek többnyire nyitottak alelki életre. Egy igazi zenész illetve mû-vész mindenképp magát próbálja megkifejezni, így valójában, ha nem is tu-datosan, de önmagát (önvalóját) keresi.

– A közönség mennyire vevõ aszövegre? Segít-e valakin, ha arrólénekelsz, hogy nem ez a test vagy,hanem egy lélek, vissza kell térnedIstenhez, és az emberi életnek vanmás célja azon kívül, hogy az em-ber belövi magát, és az egyik kezé-bõl a cigaretta lóg, a másikból pe-dig a sörös üveg?

– Ezt nagyon nehéz megfejteni, deaz biztos, hogy a közönség a mondani-való megértése szempontjából is meg-oszlik. Azt viszont nem hiszem, hogybárkinél is csak gépies éneklésrõl lenneszó. A dalaink mindenkihez próbálnakszólni, de mindenkit más tudatállapot-ban találnak, így aztán mindenkinekmást is jelentenek. Vannak, akik szeretika konkrét megfogalmazásokat, de van-nak, akik szeretnék, ha még árnyaltab-ban, átvittebben fogalmaznánk. Legke-vesebben persze azok vannak, akik alegmélyebb mondanivalókat is megértik.Ez teljesen érthetõ a mai világban, aholjóformán csak a felszínt mutatjuk megegymásnak. Nagyon kevesen vannakazok, akik kíváncsiak rá, mi van a látha-tó, illetve az érzékelhetõ dolgok mögött.A rock-közönség persze ebbõl a szem-pontból is több, mint az átlag. Rengetegközöttük a lázadó és az igazi keresõ.

KultúraK U L T Ú R AI G A Z I L Á Z A D Á S

„Amióta gyakorlom ezt a folyamatot, egyre jobban értem és élvezem az éle-tem. Úgy érzem, megnyíltak elõttem a megismerés határai. Most már tu-dom, hogy nem elég keresni és megtalálni, hanem meg is kell valósítani azélet célját, és ez az igazi lázadás: úgy élni, és úgy cselekedni, hogy azemberek megérthessék életük látszólagos értelmének értelmetlenségét.”

(Csató Péter, Replika)Igazi

K

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

lázadás

Itt vagyunk ebben a világi porban,

a legostobább földi korban,

azt sem tudjuk, miért élünk,

csak élvezzük a szenvedélyünk,

megvesszük, ami kapható,

elhisszük azt, hogy milyen jó,

a büszkeségünk megvakít.

25

zt mondják, írjak már arról a ze-nekarról, amiben játszom meg

éneklek. Hát milyen objektivitást váritten tõlem a Kedves Betûkbõl ÉlménytKeresõ? Javaslom, semmilyet se!

Igazából a nyugalmas életet élniakaró jó ember nem jár koncertre (megmeccsre se, de az egy másik történet).Mer mi van ott? Akkora hangzavar,hogy sok nap, mire kiheveri a fül, olyanfüst, hogy Moldova-regények mozdo-nyai nem képesek olyant csinálni. Ésmégis van benne valami nagyon vonzó.(Néha komolyan számon kérem ma-gamtól, hogy mi az, például tegnap esteis, amikor kétezer embernek játszot-tunk a Petõfi Csarnokban. Mára meg kivan törve a nyakam, a lábamat húzom,és ha hozzám szólnak, az öreg nyugdí-jas gondnok bá leggyakrabban használtszavával – „he?” – kérdezek vissza.)

Sokan meg is ütköznek azon, hogyezt a fajta zenét (egyesek itt a csöröm-pölés szót használják) krisnásokjátsszák. Általában ez a kedvenc kérdésis hozzám: „hogy lehet az, hogy tekrisnás vagy, aztán meg ilyen zenét ját-szol? Én meg a kedvenc kérdésemmelválaszolok vissza: „mi a látszólagos el-lentmondás?” Néma csend, némi izévelfûszerezve, aztán beindulhat egy na-gyon jó beszélgetés arról, hogy én, mie-lõtt megismertem volna a K¥¢£a-tuda-tot, zenész voltam, most is az vagyok,csak elhagytam a rakkkendról életfor-mát belõle, és lettem inkább egybhakta, aki néha furcsa helyszíneken

markolászik egy fadarabot (nevezzükgitárnak), hogy hangokat csaljon elõbelõle. Néha azt is gondolhatnók errõlaz egészrõl, hogy ez itten egy egyház ál-tal megcsinált zenekar kérem szépen,hogy azon keresztül osszák az igét anépnek. Húúúúúú, láttam már ilyent,és nagyon csúf véget értek az efféle tör-ténetek.

Emlékszem, sok kikerekedett sze-met láttam, mikor vittük az elsõ leme-zünket nagy mosollyal, hogy itt van, ésmegszületett, és milyen édes, és… So-kan néztek ránk akkor furcsán. Én megmostanában nézek ugyanúgy, amikorodajön egy srác, és azt mondja, hogysokat segítettem neki, amikor abbaakarta hagyni a drogokat, meg olyan jóez a Bhagavad-g¦t§, amit az utcán ka-pott egy krisnástól. Igaz, nem sokat értmég belõle, de próbálkozik, meg azthallotta, hogy egy csomó zenész ezt ol-vassa Magyarországon, és ez mennyirejó. Ekkor általában azt válaszolom,hogy én se olyan sokat, de nem baj,próbálkozzunk együtt!

Rendszerint ilyenkor nagyon butántudok nézni. Mert nyilván nem írok ar-ról dalokat, amivel nem értek egyet, ésnem is érdekel (önpusztító életforma,meg ilyen kedves témák), de mindigmeglep, amikor valaki idézi azokat aszövegeimet, amik az én elmémbõl pat-tantak ki (vagy a többiekébõl, mert ne-kik is jön ám bõven!), dúdolják azokata dalokat, amik elõször az én fejembenlévõ CD-lejátszóban forogtak. Komo-

lyan jó érzés úgy eldõlni este, hogy hát-ha csináltam valami olyat ma, amiépítõleg hat erre a világra.

Kutakodok itt az elmémben élmé-nyek után, hátha van itt valamiegetrengetõ, és találtam is egyet. In-kább tapasztalat, mint közvetlen él-mény: amikor megalakult ez a zenekar,meg sem fordult a fejemben, hogy ez aprojekt pár koncertnél többet fog meg-érni (most azért beszélek egyes számegyben, mert Vij§ya az elejétõl fogva azellenkezõjét gondolta). Aztán, amikormegért, elmentünk turnézni országunklegnépszerûbb rockzenekarával (Tank-csapda), megjelent két lemezünk, és azösszes nagy nyári fesztiválon játszunkévek óta. Emberek ezrei éneklik a HareK¥¢£át, Gour§¯gáznak olyan természe-tességgel, mintha csak Krisna-völgybenlennének, és látom rajtuk, hogy élvezik.

Na, ez az a tûz, amit mindig keres-tem!

Jaya Hari d§sa(jayahari@mantra.hu)

www.mantra.hu

Kultúra K U L T Ú R AA M A N T R A

Miután megírtam ezt a cikket és átolvastam, rájöttem, hogy sokan nem

is tudják mirõl is beszélek itten, mivelhogy nem volt még semmilyen

kapcsolatuk az újságban forgó zenekarral. No, akkor jöjjenek a szá-

raz tények unalomívólag. A Mantra 1999 nyarán alakult, tagjai olyan

Krisnások, akik mielõtt azok lettek volna zenészek voltak ám, és most

is, csak egy kicsit másképpen. Köszönöm a figyelmet, mostmár lehet

fejestugrani az irományba.

A MantraA Mantra

A

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

26

Vissza IstenhezVissza Istenhez

zsidó hagyományban Isten pontosnevét túl szentnek tartják ahhoz,

hogy emberi nyelv kiejtse. A tisztelet ki-mutatása végett Istenre gyakran olyankörülíró kifejezésekkel utalnak, mint azÚr, a Menny, a Király, a Mindenható, aNév és a Védelmezõ. Vagyis Isten nagy-ságát és tevékenységének csodáit ma-gasztalják, anélkül, hogy megemlítenéka nevét. A Korán Allah kilencvenkilenc,tulajdonságaira utaló nevét tartalmaz-za, a Mah§bh§rata címû hindu vallásoseposz pedig Vi¢£u ezer nevét sorolja fel.

A vai¢£ava (K¥¢£a-hitû) tanításokszerint Isten szent neveit két kategóriá-ba lehet sorolni: elsõdleges és másodla-gos nevek.

„A Vedák szerint a Legfelsõbb Úr,¼r¦ K¥¢£a másodlagos, vagy alsóbbren-dû nevei azok, amelyek kapcsolatbanvannak az anyagi világgal. Ilyenek pél-dául az: „Isten” az „Univerzum Terem-tõje”, a „Felsõlélek”, a „Brahman”, az„Univerzum Fenntartója”, az „Univer-zum Elpusztítója”, a „Megmentõ”, az„Áldozat Ura” és az „Aki elvesz” nevek.

A másodlagos nevek tehát az Isten-ség Legfelsõbb Személyiségének azanyagi világgal való kapcsolatát ír-ják le. E nevek éneklésével jámborság-

ra vagy felszabadulásra lehet szert ten-ni – a szent nevek éneklésének legjelen-tõsebb eredményét, az Isten iránti tisz-ta szeretetet (a k¥¢£a-premát) azonbancsak az Úr elsõdleges neveit segítségülhívó lelkek érhetik el. A másodlagos ne-vek voltaképpen Isten posztját, a mi vi-lágunkkal kapcsolatos viszonyát nevezikmeg, éppen úgy, mintha egy cég vezetõ-jét úgy neveznénk, hogy „a fõnök”, „afõszervezõ”, vagy „az irányító”. A cég-vezetõnek azonban tevékenységein túlvan egyedi, személyes vezetékneve, ke-resztneve, és vannak becenevei is, ame-lyeken azok szólítják, akik igazán bará-ti, bensõséges viszonyban állnak vele.

A Legfelsõbb Személy számtalanolyan elsõdleges névvel rendelkezik,melyek lelki birodalmában végzett,transzcendentális kedvteléseit írják le,és amelyek az Úr összes lelki kiválósá-gát tartalmazzák. Ilyenek például aGovinda, a K¥¢£a, a Gop§la, a R§ma, a¼r¦ Nanda-nandana, a M§dhava, aGopin§tha, a Vrajagop§la nevek. Ha azember menedéket keres K¥¢£a elsõdle-ges neveinél, kapcsolatba kerülhet atranszcendencia legfelsõbb szintjével, ésmegkaphatja a lelki élet igazi jutalmát.Bárki, aki az Úr örök kedvteléseit leírószent neveit énekli, eléri az Õ hajlékát.

Több, mint varázsigeIma és meditáció a világvallásokban

Magasztallak téged, Istenem, kirá-lyom, és áldom nevedet örökkönörökké! Minden napon áldalak téged,és dicsérem neved, örökkön örökké!Nagy az Úr és igen dicséretes, és azõ nagysága megfoghatatlan.

(Zsoltárok könyve, 145, 1–3)

A világvallások a lelki fejlõdés elérése érdekében különféle lelki gyakorlato-kat, imaformákat, meditációkat javasolnak. Isten nevének éneklése vagy ma-gasztalása az imádkozás egyik különleges formája. Sok vallás szerint Istenneve(i) éneklésének hatása a titokzatos szótagokban rejlik, melyek megidézikIsten tisztaságát és legfelsõbb erejét. Ezt a fajta meditációt Indiábanmantrázásnak nevezik. A különféle mantrák a hinduizmusban és a buddhiz-musban, valamint a rózsafüzér imádkozásának gya-korlata a római katolikus gyakorlatban mind a VégsõValóságra irányítják az elmét, és annak kegyelméértfohászkodnak.

A

Óh, leghatalmasabb, ki még Brahm§-nál is hatalmasabb vagy, Te vagy azeredeti teremtõ! Miért ne ajánlják háttiszteletteljes hódolatukat Neked? Óh,határtalan, istenek Istene, univerzummenedéke! Te vagy a legyõzhetetlenforrás, minden ok oka, aki transz-cendentális ehhez az anyagi megnyil-vánuláshoz képest.

(Bhagavad-g¦t§, 11.37)

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

KultúraK U L T Ú R AT Ö B B , M I N T V A R Á Z S I G E

27

Ima

27

„Ó, Istenem!” – tör fel belõlünk a sóhajönkéntelenül, ha baj van. Szükségbenaz ember – hívõ-hitetlen egyaránt –megszólítja az Urat. Mert velünk szüle-tett az igény a szeretetre, a menedékre,az oltalomra. Nem sírunk-e apró cse-csemõként, míg védelmezõ karok nemringatnak? Nem vesszük-e természete-sen anyánk gondoskodását, s nem ret-tegjük-e ösztönösen apánk fenyítését?Még az állatok is tiszteletben tartják azerõsebbet, meghajtják fejüket a vadontörvényei elõtt, s a bennszülött népek isimádnak természeti erõket, villámlást,hegyeket. Csak a mai kor embere pró-bál megtagadni minden felsõbb hatal-mat, s nem veszi észre, hogy a kéjvágydiktál, s a pénz az Istene!

„Drága Uram, Teremtõm!” Szépemlék él bennem egy kilencven éves,majdnem vak, az élet rögös útját meg-járt öregasszonyról – a nagyanyámról.Mindig csodáltam a parasztembereket.Számukra minden Isten áldása vagyakarata volt. Egész életüket a köteles-ség és az ima hatotta át. Egy emlék élbennem róla – ahogy imára kulcsoltkézzel némán fohászkodott a templom-ban. Egy emlék – végtelennek tûnõpercekrõl a csönd súlya alatt, ahogynéztem ráncokkal barázdált arcát, sazon töprengtem, vajon mi az, ami neki

megadatott, de számomra ismeretlen.Mi az a titok, amit az õ generációja las-san magával visz, s amibõl nekünk nemmarad más, csak néprajzi adat? Egyemlék boldog arcáról, mint aki ezzel azimával bevégezte összes kötelességét…Számukra az élet a munkát jelentette, ahalál pedig a sok munka után jól meg-érdemelt pihenést. Nincs félelem, nincsellenállás, csak kötelesség és fohász –végtelen bizalom az Úrban, aki úgyisellát minden élõlényt, idõtlen idõk óta.

„Istenem!” És még azt mondják,nem Isten formálta saját képére az em-bert, hanem az ember teremtette Õt!De kérdem én, akkor ez a génjeinkbekódolt vágy a meghallgattatásra, a me-nedékre, csak a véletlenek és mutációkeredménye lenne? Akkor hát, miért ki-

Kultúra K U L T Ú R AI M A

áltunk fel újra és újra: „Istenem se-gíts!”?

Ahogy szükségünk van vízre, nap-fényre, levegõre, úgy igenis szükségünkvan az Õ menedékére. Ahogy a víz nemazért jött létre, mert egyszer szomjasaklettünk, hanem a szomj maga a víz lété-nek bizonyítéka, úgy Isten sem azért„teremtõdött meg”, mert nekünk hirte-len szükségünk lett Rá. Õ valóságosanlétezik, s egy élõ, szeretõ, gondoskodószemély, A LEGJOBB BARÁT – éppenezért van szükségünk Rá.

Ha már nem lesz víz, elfogy a tisztalevegõ, s az élet elviselhetetlenné válik,a szükség törvénye talán kicsikar belõ-lünk egy utolsó imát: „Édes Iste-nem…”

Tar§l§k¢¦ dev¦ d§s¦

• Hare K¥¢£a, Hare K¥¢£a, K¥¢£aK¥¢£a, Hare Hare, Hare R§ma,Hare R§ma, R§ma R§ma, HareHare. A Hare K¥¢£a mantra tizen-hat szava legfõképpen arra szolgál,hogy ellensúlyozza a Kali-korszakbûneit. Ha valaki meg akar szaba-dulni e korszak szennyezõdéseitõl,nincs más lehetõsége, mint a HareK¥¢£a mantrát ismételni. A HareK¥¢£a éneklésénél magasztosabbvallásos utat az egész védikusirodalom áttanulmányozása utánsem találhatunk. (Kali-sa°tara£a-upani¢ad)

• A nézeteltérések és a képmutatáse korszakában az Úr szent nevének

éneklése az egyetlen lehetõség afelszabadulásra. Nincs más út, nincsmás út, nincs más út. (B¥han-n§rad¦ya-pur§£a)

• A Kali-korszakban az Úr K¥¢£aarany színt ölt fel, és bensõségestársai kíséretében bevezeti a hari-n§ma-sa¯k¦rtanát, a Hare K¥¢£amantra éneklését. E folyamat ré-vén K¥¢£a iránti szeretettel ajándé-kozza meg a közönséges embere-ket. (Cc. Madhya 20. 340)

• Egy napon a világ összes váro-sában és falvában dicsõíteni fog-ják K¥¢£a szent nevét. (Caitanya-bh§gavata)

ZT MONDJÁK AZ ÍRÁSOK...A

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

28

Vissza IstenhezVissza Istenhez

KultúraK U L T Ú R AA K I É H E S , J Ö J J Ö N !

Vissza Istenhez

Egy hívõ ember nem tud közömbösen elmenni mások szen-vedése mellett, s kötelességének érzi, hogy enyhítsen testi éslelki fájdalmaikon. Ennek egyik módja a jótékony ételosztás,melyet a védikus irodalom a jámbor cselekedetek kategóriá-jába sorol. Ha azonban a kiosztott ételeket fogyasztás elõttfelajánlják Vi¢£unak, Istennek, úgy e cselekedet a jámbor tet-tekhez képest is egy felsõbbrendû áldozattá válik. Egy kö-zönséges tett így válik Istennel kapcsolatba kerülve tökéletes-sé. K¥¢£a-tudatú közösségünk a világon hatvan országbantart fenn ingyenkonyhákat, és rendez több ezer fõs ételosztá-sokat. Az elmúlt fél év is bõvelkedett utcai ételosztásokban:megragadtunk minden lehetséges alkalmat, hogy így segít-hessük a meleg ételre és figyelmességre éhes rászorulókat.Ingyenkonyhánk mindennapos üzemeltetése mellett, a ha-gyományos naptári ünnepekhez igazodva Valentin-nap, nõ-nap, húsvét és anyák napja alkalmából szervezett ingyenesakcióinkon is igen változatos és bõséges menüvel láttuk ven-dégül a több száz fõs tömeget. Az ünnepekhez kötõdõ tradi-cionális szokásokat is igyekeztünk megtartani, még ha idõn-

ként egy kicsit rendhagyó módon közvetítettük is azokat. Ahoni húsvéti locsolkodás népszokását követve például az étel-osztáson résztvevõ hölgyeket a szent Gangesz vizével locsol-tuk meg, hiszen a hindu felfogás szerint a Gangesz érintéseenyhíti az emberek szenvedését. Külön figyelmet fordítottunka nélkülözõ nõkre és anyákra, akiket virágcsokorral köszön-töttünk.

Ezúton is köszönjük támogatóink önzetlen segítségét. Akibármilyen adományával vagy munkaerejével szívesen résztvenne karitatív munkánkban, annak jelentkezését azffl@freemail.hu címen, vagy a (1)274-6-247-es telefonszá-mon várjuk.

Aki éhes, jöjjön!

Kíváncsi tekintetek, egyre gyülekezõ embertömeg,

bizakodó pillantások, elismerõ fejbólintások –

így kezdõdik egy nyilvános utcai ételosztás Bu-

dapest belvárosában. Amíg meg nem érkezik a

meleg étel, a hatszáz fõs tömeg türelmesen vár.

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a Hwww.ffl.huwww.ffl.hu

2929

HareMiért énekeljük a

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

A Hare K¥¢£a éneklése megszabadítminden aggodalomtól.

Ha a Hare K¥¢£át énekled, kifejlõdikbenned az összes jó tulajdonság.

A Hare K¥¢£a éneklése megszabadítminden nyomorúságtól és szenvedéstõl.

A Hare K¥¢£a éneklése lelki békét te-remt számodra és a téged körülvevõkszámára.

A Hare K¥¢£a éneklése megszabadítminden múltbeli karmád visszahatásá-tól. Ha K¥¢£a nevét akár egyetlen egy-szer is tisztán, õszintén ejted ki, többkarmikus visszahatástól szabadulszmeg, mint amennyit el tudsz követni.

A Hare K¥¢£a éneklése legyõzi a Kali-yugának, a képmutatás és viszály jelenkorszakának bûnös atmoszféráját.

Minél többet énekled a Hare K¥¢£át, annálnagyobb kedvet kapsz az énekléséhez.

A Hare K¥¢£a éneklése felébreszti az is-tenszeretetet.

A Hare K¥¢£a éneklése megadja a fel-szabadulást, ami csupán mellékes áldásaz úton.

Ha a Hare K¥¢£át énekled, automatiku-san szert teszel a tudásra és a ragaszko-dásnélküliségre.

A viszály jelenlegi korszakában ez az ön-megvalósítás leghatékonyabb eszköze.

A Hare K¥¢£a éneklése megtisztítja aszívet minden illúziótól és félreértéstõl.

A Hare K¥¢£a éneklése eljuttat az önmeg-valósításhoz, és azt is megmutatja, mi-ként cselekedj önmegvalósított lélekként.

Nincsenek nehezen követhetõ vagy szi-gorú szabályai. Bárhol, bármikor, bár-milyen körülmények között énekelhetõ.

K¥¢£a teljes mértékben jelen van nevé-nek transzcendentális hangjaiban. Mi-nél többet énekled, annál inkább meg-valósítod ezt.

A Hare K¥¢£a éneklése nem csupán té-ged tisztít meg, hanem minden élõ-lényt. Bárki is hallja az éneklést, lelkiáldásban részesül.

A Hare K¥¢£a éneklésével visszatérszK¥¢£a örök, tudással és boldogsággalteli hajlékára.

A Hare K¥¢£a éneklése nem igényel elõ-zetes képesítést. Akár fiatal, akár öreg,bárki énekelheti a Hare K¥¢£át, legyenbármilyen vallású vagy nemzetiségû.

A Hare K¥¢£a éneklése a legmagasabbrendû extázisban részesít.

Ingyenes: a Hare K¥¢£a éneklése sohanem kerül pénzbe.

¼r¦la BhaktiBalabh Puri Goswami

K¥¢£át?

30

Vissza Istenhez

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SK I M I É R T J A P Á Z I K ?

Ki miért japázik?

Vissza Istenhez

30

A fogalom, amelyrõl szó lesz, nem található meg a magyar értelmezõ kéziszó-tárban, legalábbis egyelõre. A tevékenység azonban, amelyet jelöl, a védikusszentírások szerint az emberi élet fontos része, az örök boldogság forrása. Eza rejtélyes fogalom a “japázás”, amely Isten nevének fennhangon való ismét-lését jelenti, s amit mantra-jógának vagy mantra-meditációnak is szokták ne-vezni. Csupán néhány szótagot kell kimondanunk, és máris tapasztalhatjukmagunkon Isten lelki erejének hatását. Úgy tûnik, aki túl tudott lépni kezdetihúzodozásán, nem bánta meg, sõt voltak olyanok is, akik rögtön örömmelvetették bele magukat ebbe az egyedülálló meditációs formába, amelyet kimon-dottan a mai, zûrzavaros kor emberei számára ajánlanak a szentírások. Azalábbiakban néhány rövid beszámolót olvashatnak arról, ki, miért és hogyankezdett el japázni – de ne feledjék: a puding próbája az evés!

Vijaya

Gaur§¯ga d§sa

(Szandrik László)lelkész, a budapestiHare K¥¢£a templom vezetõje,a Mantra rockegyüttes gitárosa

Elõször nagyon idegenkedtem a japázástól. De márannyit hallottam és olvastam róla, hogy azt gondoltam,muszáj kipróbálnom. Már elég komolyan olvastam aBhagavad-g¦t§t, amikor végül sikerült rávennem magam ajapázásra. Túl szégyenlõs voltam ahhoz, hogy japaláncotkérjek a bhaktáktól, ezért kitaláltam, hogy zsebszámológé-pen kezdek el japázni. Beütöttem, hogy száznyolc mínuszegy, és aztán mindig megnyomtam az egyenlõ jelet, és ígymondtam, hogy Hare K¥¢£a, Hare K¥¢£a… Így japáztamle az elsõ körömet. Jólesett, ezért lejapáztam a számológé-pen még egy kört, aztán még egyet, míg végül felbátorod-tam, és kértem a bhaktáktól egy japaláncot… Így kezd-tem el japázni.

Szikszai Mónika

üzletasszony

Mindig érdekelt a sorsom, és elmentem egy lé-leklátó sorselemzõhöz. Utána nagyon rosszul é r e z t e mmagam, és olyan volt, mintha egy szellem akarna hatal-mába keríteni. Errõl nem mertem senkinek beszélni, nemakartam a családtagjaimat megijeszteni. De volt egy tele-fonszámom, ami egy krisnás fiúé volt, akivel egyszer azutcán találkoztam, és megadta, hogy hívjam fel, ha vala-mi kérdésem van. Gondoltam, hogy ez egy szent fiú, ésbiztos tud segíteni. Amikor felhívtam, megnyugtatott, hogycsak mondjam a Hare K¥¢£át, és attól majd a szellem ismegnyugszik, vagy elmegy, és nem fog többé zaklatni. Ki-mondtam párszor a Hare K¥¢£a mantrát, és mivel egybõlmintha elvágták volna ezt a negatív élményt, rögtön nagyhitem lett a szent névben. Nem volt láncom, amivel szá-molhattam volna, hányszor mondom a mantrát, ezért ki-számoltam otthon 108 babszemet. Volt egy fekete, ami sö-tétebb volt, mint a többi, az lett a K¥¢£a-golyó, az a szem,ami a rendes japa-láncon lezárja a kört. Egyik tálból amásikba raktam át a babszemeket, így kezdtem el japázni.

„Jó, hát mi bajom lehet?”

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

3131

Csató Péter

Zenész (Replika)

Körülbelül tizenöt évvel ezelõtt lettem vegetáriánus, ami-kor a feleségemmel együtt egy debreceni jóga-klubba jártunk.Öt éve egy alkalommal a Diákszigeten voltam a krisnások sát-ránál, ott mutattak nekem egy japaláncot, és elmondták ho-gyan kell használni. Gondoltam, kiegészítem vele a meditáci-ómat, ami addig nem hozott eredményt. Azt gondoltam, hogyleülök japázni, és rögtön nagy „íz” jön majd belõle. Ez azon-ban nem következett be, úgyhogy abbahagytam. Késõbbegyütt turnéztunk a Mantrával, és valahogy beszélgetni kezd-tünk Vijaya Gaur§¯gával ezekrõl a dolgokról. Elmondtamneki a téves filozófiámat, miszerint nincs szükségem rá, hogybármilyen erõfeszítést tegyek, élem az életem, levonom a ta-nulságokat, és így fejlõdök. Ekkor Vijaya döbbenten megkér-dezte: „Ugye nem képzeled, hogy semmi erõfeszítést nem kelltenned?!” Ez a mondat nagyon megmaradt bennem. Rájöt-tem, hogy szükségem van útmutatásra, hogy magamtól nemfogok fejlõdni az önmegvalósítás terén. Azóta korán kelek, le-japázom a köreimet, és minden sokkal könnyebb.

Priya-bh§¢in¦

dev¦ d§s¦

(Lengyel Lilla)lelkész

Tar§l§k¢¦val régi barátok voltunk, és õ csinált nekem elõ-ször fõzõgyurmából egy japaláncot, amin hatvannégy szemvolt, és akkor azon kezdtem el otthon japázni. Még azt semtudtam pontosan, hogyan kell, és mindig nagyon lassan ha-ladtam vele. De azért egybõl jó hatása volt, és a japázásnakköszönhetõen mindenrõl könnyen le tudtam mondani, nemokozott nehézséget. A húsevést már akkor abbahagytam,amikor Tar§l§k¢¦ elõször beszélt nekem ezekrõl a dolgokról.Csak a csokiról való lemondás ment egy kicsit nehezebben…

Priya-sakh¦

dev¦ d§s¦

(Dr. Pauló Tünde)üzletasszony

1990 decemberében nagyon nehéz élethelyzetben vol-tam, amibõl nem nagyon láttam kiutat. Eljöttem a temp-lomba, mert egy bhakta meghívott. Akkor Vaiku£±han§thad§sa volt a templom vezetõje, és én elmeséltem neki, hogymilyen nehéz helyzetben vagyok. A következõt tanácsoltanekem: „adj egy esélyt magadnak, próbáld ki a japázást,hiszen ha nem próbálod ki, sosem fogod megtudni, mi azeredménye”. Nagyon-nagyon kért – nagyon nyugodtan ésnagyon kedvesen –, hogy próbáljam meg. Hazamentem,és emlékszem, hogy az elsõ körömet sírva japáztam végig,tekintettel erre a nehéz élethelyzetre. Utána még nagyonsokáig sírtam japázás közben. Azt éreztem, hogy nagyonmesszirõl, fölülrõl látom az életemet, és mindazok a prob-lémák, amik között akkor éltem, parányivá váltak. Mégegy érdekes mozzanata volt annak az elsõ japázásnak: úgyéreztem, hogy nagyon szeretem az embereket, hogy bárki,aki megy az utcán, a testvérem, vagy nagyon közel áll hoz-zám. A mai napig nagyon megnyugtat a japázás. Ha nemtudok japázni reggel, kifejezetten nyugtalan vagyok, nemmennek úgy a dolgaim. A japázás nagy örömet ad, és eza kiegyensúlyozottságom alapja.

¼rava£a-ma¯galamd§s¦(Tamási Zsuzsa)lelkész

Az adta az inspirációt, hogyláttam, ahogy a bhakták japáznak, és ez nagyon megtetszett.Nem volt japa-láncom, ezért fûztem magamnak egyet. Nemvoltak rajta csomók, csak a gyöngyök sorban egymás után,meg tettem valami kis bogyót a végére. Japazsákot is varrtamhozzá sötétzöld anyagból. Elég formátlanra sikeredett, a mu-tatóujjat nem lehetett kidugni belõle, csak egy egyszerû zsákvolt. Így nézett ki az elsõ japazsákom. A japázás hatása ab-ban nyilvánult meg, hogy könnyebben meg tudtam válni arossz szokásaimtól. Legelõször ezt tapasztaltam. Egyáltalánnem okozott nehézséget, hogy elkezdjem betartani a szabá-lyokat, és ezt a japázásnak köszönhettem.

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

32

Vissza IstenhezVissza IstenhezVissza Istenhez

ogy mikor voltam életemben alegboldogabb? Talán akkor, ami-

kor elõször láttam meg újszülött kisfia-mat. Aprócska kezével vidáman hado-nászott, és olyan szakértelemmel hu-nyorgott a beszûrõdõ napfényben,mintha mindig ezt gyakorolta volna.Pihés haja volt, parányi körmei, ésolyan szája, mintha egy kalligráfus raj-zolta volna egyetlen gyors, biztos moz-dulattal. Hogy kilenc hónap várakozásután végre megpillanthattam, olyanboldogsággal töltött el, amilyet még so-hasem éreztem.

A szociológusok, pszichológusokilyen és ehhez hasonló beszámolókatkaptak az emberektõl életük különfélenagy pillanatairól, amikor kutatásaiksorán arról faggatták õket, mikor voltakemlékezetük szerint a legboldogabbak.De valóban tényleg ezek az illanó pilla-natok jelentik az emberi életben a való-di boldogságot? – tette fel a kérdéstHankiss Elemér a Krisna-völgyben im-már ötödik alkalommal megrendezettNyári Egyetem elsõ beszélgetésén. Va-jon a boldogság csak egy szubjektívenmegélt, fantasztikus pillanat, mint ami-kor a rab hazatér a hadifogságból, gye-rek születik, átéljük a szerelem elsõ pil-lanatait, nyerünk a lottón, vagy pedigegy mélyebb, örök dimenzió, amelyemberi létünk alapját jelenti? – fûztetovább gondolatait a neves szociológus,

majd válaszolt is a feltett kérdésre.„Ezek az örömpillanatok inkább elfe-ledtetik, eltakarják azt a rejtett létezés-formát, amirõl a K¥¢£a-tanok, avédikus tanok beszélnek.”

Kijelentésével ¼r¦la ¼ivar§ma Sv§m¦– a K¥¢£a-tudat magyarországi szerve-zetének vezetõ lelkésze, a védikus taní-tások szakavatott ismerõje – okfejtésérereagált, aki elõzõleg azt ismertette, mi-ként határozza meg a védikus tudo-mány a boldogság fogalmát. ¼r¦la¼ivar§ma Sv§m¦ elmondta, hogy aVédák szerint a boldogság az AbszolútIgazság, Isten egyik aspektusa. Isten,vagyis K¥¢£a a szentírások szerint há-rom alkotóelembõl van „összegyúrva”,tudásból, örökkévalóságból és boldog-ságból. Az élõlények (vagyis mi) eredetitermészetük szerint szintén lelkiek,tahát ugyanebbõl a három összetevõ-bõl, tudásból, örökkévalóságból és bol-dogságból állnak. Ezt azért fontos tud-nunk, mert ahhoz, hogy megérthessük,mi a boldogság, elõször azt kell megér-tenünk, hogy mi magunk kik vagyunk,ki az, aki a boldogságot vagy annak hi-ányát tapasztalja. Tehát a védikus írá-sok véleménye alapján a boldogság nem

Boldogságképek –

V. Nyári Egyetem,

Krisna-völgy

H

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

„Ó, Kunt¦ fia! A boldogság és a boldogta-lanság ideiglenes megjelenése és eltûnéseolyan, mint a tél és a nyár kezdete és el-múlása. Ó, Bharata sarja, ezek csak érzék-felfogásból erednek, és az embernek megkell tanulnia eltûrni õket, anélkül, hogy za-varnák õt.” (Bhagavad-g¦t§, 2.14)

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SL E H E T - E B O L D O G E G Y B O G Á R ?

33

rajtunk kívül keresendõ, hanem létünkszerves része, melyet csupán elfeled-tünk.

A beszélgetés harmadik résztvevõje,Heller Ágnes, történeti megközelítésbenpróbálta meghatározni a boldogság fo-galmát, és számtalan példán keresztülmutatta be, milyen gondolati erõfeszí-téseket tettek a nyugati filozófusok,hogy különbséget tegyenek a hétközna-pi, múló elégedettség és a magasabbrendû, objektív boldogság között.

Hankiss Elemér Heller Ágnes és¼r¦la ¼ivar§ma Sv§m¦ Mah§r§ja szavaitmegerõsítve elmondta, hogy a moderntársadalomtudomány ma már megkü-lönbözteti az „örömpillanatokat” a tar-tós, valódi boldogságtól, majd tovább-víve a gondolat fonalát, újabb érdekeskérdéseket vetett fel a boldogsággalkapcsolatban, melyek közül a hallgató-ság lelkes morajjal és derültséggel fo-gadta a „lehet-e boldog egy bogár?”kérdést, melyre ¼r¦la ¼ivar§ma Sv§m¦határozott igennel válaszolt. Elmagya-rázta, hogy még egy bogár is vágyik rá,hogy boldog legyen, sõt a fûszálak isazért törekszenek a nap felé, mert amelegtõl és a fénytõl remélnek boldog-ságot. De azért, mert másféle testükvan, mint nekünk, más a boldogságrólalkotott elképzelésük is. Az õ boldogsá-guk relatív boldogság, de van egy ab-szolút boldogság, amely sohesem válto-zik, akárcsak a tenger mélye, hiába fod-rozódnak a víz tetején a hullámok.

A magvas gondolatok után a közön-ség kérdései és hozzáfûzései következ-tek, melynek során elõadók és hallga-tók, hívõk és nem hívõk egyetértettekabban, hogy fontos megemlíteni, hogyelsõsorban nem a saját boldogságunkra

kell törekednünk, hanem arra, hogymásokat boldoggá tegyünk.

A Nyári Egyetem ebben az évben aBoldogságképek címet viselte, és az ér-deklõdõk még sok más elõadáson,kerekasztal-beszélgetésen ismerkedhet-tek meg azzal, hogy a különféle tudo-mányok és vallások milyen képeket al-kotnak a boldogságról. A meghívottvendégek között szerepelt még BitóLászló biológus, Kabai Péter etológus,Horváth Pál filozófus, Lányi Andrásökológus, Ágh Attila politológus, FábriGyörgy filozófus, Nógrádiné VárhalmiJudit mentálhigiénikus, Szent-IványiIlona unitárius lelkész, Gábor Györgyfilozófus, Zempléni András kultúr-antropológus, Vankó Zsuzsa adventistateológus, az Indiában élõ Bhaktividy§P¡r£a Sv§m¦ vai¢£ava teológus, ¾ªvaraK¥¢£a d§sa vai¢£ava szerzetes, ésYaªod§-may¦ dev¦ d§s¦ vai¢£ava lelkészis. A két nap során pezsgõ viták ésegyetértõ beszélgetések szem- és fülta-núi lehettek azok, akiket a hõség nemriasztott el attól, hogy figyelemmel kí-sérjék a Nyári Egyetem programjait.Számos véleményt hallhattunk a bol-dogsággal kapcsolatban, hol a nagy, fe-hér sátor színpadán, hol a völgy árnyasfái alatt ülve, hol egy pohár limonádémellett az étterem teraszán.

Krisna-völgy ideális színhelyet biz-tosított az intellektuális és spirituális,világjobbító beszélgetéseknek. Mintha atermészet is biztatta volna a magamódján a résztvevõket, hogy létezik aza boldogság, amelyre mindannyian vá-gyunk. Létezik, túl a mindennapi haj-szán, feszültségen, túl az emberi életteljáró gondokon és aggodalmakon, túl azérzékek által kínált kellemes örömökön.

A lankás dombok, a csend, a napnyug-takor kolompolva hazatérõ tehenek, a(hihetetlenül ragyogó) csillagos égboltolyan idõtlen nyugalmat és békét árasztot-tak, hogy arra több elõadó is felfigyelt, sazt elõadásában is megemlítette.

A völgy lelki légköre, a hívõk jelen-léte, a templom hajnali és esti zenésszertartásai, meditációi az elvont esz-mefuttatásokon túl gyakorlati útmu-tatást is kínáltak azoknak, akikbeninspiráció ébredt arra, hogy az elméletsíkjáról a tettek mezejére lépve utána-járjanak és megtapasztalják, mi az asoha el nem múló boldogság, amirõlannyit beszéltek a K¥¢£a-hívõk a kétnap alatt. Aki pedig megkóstolta aK¥¢£a-pékség garantáltan lelki pizzáját,biztos, hogy jövõre is vissza fog térni,hogy tovább kutasson az Igazság után.

¼y§m§ dev¦ d§s¦

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

34

Vissza Istenhez

Beszélgetés

Vissza Istenhez

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SB E S Z É L G E T É S

ltem a vonaton és japáztam: aHare K¥¢£a mantrát mondogat-

tam félhangosan. Egyedül voltam a fül-kében egészen a következõ állomásig,amikor egy ismerõsöm szállt fel a vo-natra és ült be hozzám.– Szia! Hát te hová utazol?– Szia! Épp hazafelé tartok. Régen lát-talak. Foglalj helyet!– Köszi! Látom, még mindig „krisná-zol”. Minden rendben van?– Amint láthatod, minden rendben van.Azóta sem alkoholizálok és dohányzommint egyesek, úgyhogy teljesen jól ér-zem magam.– Na jó, akkor most egy-egy az állás.Egyébként nem akartalak megbántani,csak nagyon érdekel egy pár dolog. Hanem tartalak fel, megkérdezném, mertki tudja, mikor futunk össze megint.– Persze, nyugodtan kérdezzél. Mirevagy kíváncsi?– Arra lennék kíváncsi, hogy mi szükségvan erre a láncra a meditációhoz? Tu-dod, én is szoktam meditálni reggelen-te egy kicsit, és nincs szükségem sem-miféle segédeszközre.– A Hare K¥¢£a mantrán való meditálás-hoz szintén nincs szükség semmi segéd-eszközre, bárki szabadon énekelheti. Csakamikor valaki fogadalmat tesz egy bizo-nyos számú mantra elmondására, akkorkönnyebb számolni, ha van ilyen füzére.Így nem kell külön erõfeszítést tennemarra, hogy azt számolgassam, hányszormondtam már el.– Értem. És mit érsz el vele? Mi azeredménye a mantrázásodnak?– A Hare K¥¢£a mantra éneklésének

sokrétû hatása van. Elõször is azt ta-pasztalod, hogy megnyugszik az elméd.Általában sok hatás ér bennünket a napfolyamán, és ezek bizony nem mindkellemes, kívánatos dolgok. Ha figyel-mesen mondogatod ezt a mantrát, ak-kor könnyebben el tudod viselni a tégedérõ esetleges nehézségeket megértve,hogy ezek olyanok csak mint az idõjá-rás: nem tudod õket befolyásolni.– Ez igaz, de ezt én is el tudom érni, ami-kor meditálok. Tudod, ha±ha-yogávalfoglalkozom, és az o° szótagon szoktammeditálni. Nekem így is lenyugszik az el-mém, úgyhogy eddig ugyanaz a történet,csak te másik mantrát használsz.– Valóban, de ez csak az elsõ, közvetle-nül tapasztalható része a folyamatnak.Ha folytatod a Hare K¥¢£a mantra fi-gyelmes éneklését, akkor közvetlen ta-pasztalatot szerzel Isten jelenlétérõl.– Várjunk csak, ez egy kicsit gyors voltnekem. Hogy jön be Isten a képbe?– A Hare K¥¢£a mantra Isten neveibõláll: Hare, K¥¢£a és R§ma. K¥¢£a Isten-nek a legfõbb neve, és azt jelenti, hogymindenkit vonzó. A R§ma azt jelenti,hogy minden öröm forrása, a Hare pe-dig az Úr örömet adó energiáját jelenti.Ezért ha ezen a mantrán meditálsz, ak-kor lelki örömet fogsz tapasztalni, ésemellett közvetlen tapasztalatod lesz Is-ten jelenlétérõl.– Ez egy kicsit meredek nekem. Ho-gyan tapasztalhatod meg bárkinek is ajelenlétét, ha csak a nevét mondoga-tod?– Mondok egy egyszerû példát. Tegyükfel, hogy felhívod Anikót, a barátnõdet.

– Ez jó ötlet, most jut eszembe, hogy …– Várj egy kicsit, tedd el a mobilodat!Mindjárt felhívhatod, csak hadd mond-jam végig. Akkor legalább a gyakorlat-ban is megtapasztalhatod a hasonlatmondanivalóját.– Oké, mondhatod, addig tényleg ráér.– Köszi! Szóval amikor majd felhívodAnikót és beszélgettek, akkor igaz, hogybizonyos értelemben találkozol vele,mégsem tudod ugyanazt az eredménytelérni ezzel a beszélgetéssel, minthaszemélyesen találkoznátok. Így van?– Hát persze!– Szóval nemcsak a neve mondogatása,de még egy telefonbeszélgetés sem adjameg azt a tapasztalatot, mintha szemé-lyesen összefutnátok. Viszont Istennelmás a helyzet. Ha figyelmesen mondo-gatod a nevét, akkor az teljesen ugyan-olyan, mintha személyesen találkozná-tok: érzed a jelenlétét, és az elsõ ta-pasztalatod az, hogy megnyugszik azelméd, valamint lelki boldogságot érzel.Ezt teszi Isten jelenléte, és ezt könnye-dén megkaphatod pusztán a neveinekaz éneklésével.– Tényleg?– Nézd, ha valóban kíváncsi vagy, akkorpróbáld ki te is. Nem bonyolult, és csakpár percet vesz igénybe. Garantálom,hogy nem fogsz csalódni.– Na, ennek örülök, végre valami hasz-nálható infó. Holnap reggel beteszem agyakorlataim közé. Akkor most csörgök,és aztán majd folyatjuk. Oké?– Rendben, addig japázok egy kicsit.

¼ac¦suta d§sa

Ü

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

35

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SK O N Y H A I E T I K E T T

• 1 evõkanál növényi olaj

• 6 db szegfûszeg

• 2 db kb. 7 cm hosszú fahéj

• ½ kiskanál kardamon(beszerezhetõ gyógynövényvagy Natura szaküzletekben)

• 3 db babérlevél

• 4 db krumpli hámozva,kockára vágva

• ½ kg friss vagy mirelit zöldborsó

• 1 teáskanál kurkuma(sárga színû fûszer,élelmiszerboltokban is kapható)

• 4 ¼ dl víz

KONYHAI ETIKETT

Indiában, különösenpedig a vai¢£ava val-lási tradícióban, atáplálkozást erkölcsikérdésnek is tekintik,ezért – az erõszakmen-tesség elveinek megfelelõen– vegetáriánus ételeket fogyaszta-nak. Alapanyagul a legkülönfélébbzöldségek, gyümölcsök, tejtermé-kek, olajos magvak, gabonafélék ésfûszerek szolgálnak. Ezekrõl azételekrõl azt mondják, a jóság mi-nõségében élõ emberek kedvelikõket. A Bhagavad-g¦t§ így ír róluk:“…meghosszabbítják az életet,megtisztítják az ember létét, erõt,egészséget, boldogságot és elége-dettséget adnak” (Bg. 17.8).

A fontosabb ételtípusok a rizsfé-lék, a dh§lok illetve levesek, a ke-nyérfélék, a fõzelékfélék, a cseme-gék, a saláták, a csatnik és az édes-ségek. Az ételtípusoknak ezernyiváltozatával találkozunk, melyek-nek elkészítési módját a hagyo-mány rögzítette.

Az õsi vai¢£ava szokásokat kö-vetõ indiai háziasszony a fõzésközben is szem elõtt tart bizonyosszabályokat. A legfontosabb elvezek közül a tisztaság. Fõzés elõttalaposan kezet mos, és a konyhátfõzés közben is rendben tartja. Fe-jét beköti, hogy ne kerülhessenhajszál az ételbe. Fõzés közben azételt nem kóstolgatja, mert ezt tisz-tátlan dolognak tartják, hanem ki-próbált, biztos receptet követ. A fõ-zõedényekbõl nem esznek, a fõzés-hez és az étkezéshez használtedényeket és eszközöket elkülöní-tik egymástól.

Kiªor¦ dev¦ d§s¦

Most nézzünk meg egyet a hagyományos fõzelékfélék –összefoglaló néven sabjik – közül, mely Magyarországon iskönnyûszerrel beszerezhetõ alapanyagokból készül, könnyen

emészthetõ és energiadús, ugyanakkor ízelítõt ad az indiaivegetáriánus konyha remekeibõl.

MATAR ALU TARKARI

• 5 db közepes nagyságúparadicsom megmosva,negyedekre vágva

• 1 kiskanál apróra reszelt frissgyömbér vagy gyömbérpor

• ¼ teáskanál reszelt szerecsendió

• ½ teáskanál cukor

• 2 teáskanál só

• 1 ½ dl tejszín

• 10 dkg mandula héja nélkül,kissé megpirítva

• 2 l tejbõl készült házisajt

• friss petrezselyem

Kezdjük a fõzést a házisajt elkészítésé-vel. Ehhez forraljuk fel a tejet, és önt-sünk bele 3–5 evõkanálnyi citromlevetés egy kiskanál sót. Vegyük kis lángra agázt, és addig kevergessük a tejet, amígössze nem ugrik. Ezután vegyük le atûzrõl, és hagyjuk állni néhány percig.Az átszûrt, tiszta konyharuhában felfo-gott túrót egy nehezebb tárggyal (pl.vízzel teli fazékkal) préseljük legalább15 percig. A megkeményedett sajtotvágjuk kis kockákra, és közepesen forróolajban süssük át. Ezután tegyünk egykevés olajat egy nagyobb lábasba, ésdobjuk bele a szegfûszeget, a fahéjdara-bokat, az õrölt kardamont és a babérle-veleket. Pirítsuk harminc másodpercig,majd adjuk hozzá a megtisztított éskockákra vágott krumpli-darabokat.Kevergetve süssük kb. öt percig, amígegyenletes világosbarna színt nem kap.Ha friss zöldborsót használunk, akkor

azt most adjuk hozzá a kurkumávalegyütt. Keverjük át az egészet, és önt-sük hozzá a vizet, vagy annak a savó-nak egy részét, ami a sajtkészítésbõlmegmaradt – ez nagyon ízletessé teszi afõztünket. Fedõ alatt tíz percig fõzzük,néha megkeverjük. Tíz perc múlva ad-juk hozzá a paradicsomdarabokat,szórjuk meg a reszelt gyömbérrel, a sze-recsendióval, a cukorral és a sóval. Hamirelitborsót használunk, akkor aztmost tehetjük bele. Keverjük jól össze,és fõzzük lefedve még 5–10 percig. Haúgy látjuk, hogy a víz vagy a savó ke-vés, akkor önthetünk hozzá még nyu-godtan.

Ha a krumpli megpuhult, akkoröntsük hozzá a tejszínt. Adjuk hozzá azapróra vágott petrezselymet és a kissémegsütött manduladarabokat, majd akisütött sajtkockákat. Melegen tálaljuk.

HOZZÁVALÓK 4 SZEMÉLYRE:

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

36

Vissza Istenhez

Élet-stílusÉ L E T - S T Í L U SA M E D I T Á C I Ó Ö S V É N Y É N

Vissza Istenhez

A meditáció ösvényén

A meditáció elsõ típusának végzésé-hez csak a felfûzött japa-golyókra, a

japa-láncra van szükség. A japa-láncontörténõ mantrázás különösen hasznos,mert lefoglalja a tapintóérzéket a meditá-ció folyamatában, s még jobban segít,hogy a mantrára koncentrálhassunk. Hajapa-láncot akarunk készíteni, kövessük akövetkezõ, egyszerû útmutatást:

(1) Szerezzünk be 109 darab nagyobb(kb. 1–2 cm) átmérõjû, fából készültgyöngyöt, melyekben lyuk van, hogy fel le-hessen fûzni õket. Szükség lesz egy 3–5méter hosszú erõs zsinegre is.

(2) Kössünk csomót a zsinegre, kb. 15centiméterre az egyik végétõl, majd a má-sik végétõl kezdve fûzzük fel a gyöngyöketegyenként úgy, hogy közéjük egyszerûvagy kettõs csomót kötünk, attól függõen,milyen vastag a zsinegünk.

(3) Ha 108 gyöngyöt felfûztünk, a 109.(lehetõség szerint egy kicsit nagyobb)gyöngyön fûzzük keresztül egy irányban azsineg két végét.

(4) Ezt az utolsó gyöngyöt K¥¢£a-gyöngynek nevezik. Miután a zsineg kétvégét átfûztük rajta, kössünk rá csomót. Amaradék zsineget levágva elkészült a japa-láncunk.

A japa-láncon való meditáláshoz fog-juk a K¥¢£a-gyöngy melletti elsõ gyöngyötjobb kezünk hüvelyk- és közép-sõ ujja közé, s mondjuk ela teljes mah§-mantrát:

Tanácsok a lelki élet gyakorlásához

A Hare K¥¢£a mah§-mantra éneklé-sében az a legcsodálatosabb, hogynincsenek nehéz és szigorúszabályai: az ember bármi-kor és bárhol végezheti. A

Hare K¥¢£a, Hare K¥¢£a,K¥¢£a K¥¢£a, Hare Hare, Hare

R§ma, Hare R§ma, R§ma R§ma,Hare Hare.

Lépjünk tovább a következõ láncszemre,ott is ismételjük el a mantrát, majd folytas-suk ezt mind a száznyolc gyöngyön keresztül,amíg el nem érünk a K¥¢£a-gyöngyig (ezzelegy kört japáztunk, ami eleinte általában tízpercet vesz igénybe; késõbb, ahogy az emberbelejön, valamivel kevesebbet). A K¥¢£a-gyöngyön ne lépjünk át, és ne japázzunk raj-ta, hanem az utolsó gyöngynél forduljunkvissza az ellenkezõ irányba, s így elkezdhet-jük a következõ kört.

Azok számára, akik saját japa-láncuk elké-szítése elõtt egy kis ízelítõt szeretnének meríte-ni a meditációból, ezen a lapon készítettünkegy meditációs utat. Tegye jobb keze középsõujját az elsõ láncszemre a bal alsó sarokban,figyelmesen ismétlje el a mantrát, majd lépjentovább a következõ láncszemre, mindegyikenfigyelmesen elismételve a Hare K¥¢£át, mígújra vissza nem ér a bal alsó sarokhoz.

Már napi egy kör japázás eredménye-képpen is hamarosan érzékelhetõvé válik atudatunk tisztulása, szemléletmódunkmegváltozása, az elménk megnyugvása.Megváltozik körülöttünk a világ… A HareK¥¢£a mantra lelki erejét sokmillió embertapasztalata igazolja.

Japázni lehet otthon vagy az ottho-nunkon kívül bárhol. Olyan hangosan –vagy épp halkan – japázhatunk, ahogynekünk tetszik, de nagyon fontos,

mah§-mantra éneklésé-nek két alapvetõ típusavan. A japa-lánc se-gítségével végzett sze-mélyes meditációt ja-pának, a másokkalegyütt, felváltva éne-kelt mah§-mantrátpedig k¦rtanának ne-vezzük. A k¦rtanátá l t a l á b a nhangszerek-kel és taps-sal kísé-rik. A me-d i t á c i óm i n d k é tf o r m á j aajánlott ésáldásos.

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a H

37

hogy tisztán, és amagunk számára hall-

hatóan ejtsük ki a mantrát.Az elme hajlamos arra, hogy más

dolgokra gondoljon japázás közben,hiszen csapongó és ingatag, s mindig

talál valamit, amire gondolni lehet. Pró-báljunk meg azonban mindig a Hare K¥¢£a

mah§-mantrára koncentrálni, s arra, hogy jól hall-juk a mantra minden egyes szótagját.

Japázni bármilyen idõpontban lehet, de a védikusírások megjegyzik, hogy a nap bizonyos órái kedvezõb-bek a lelki cselekedetek végzésére. A kora reggeli órák aleghasznosabbak a lelki fejlõdés céljára. Sokan azt is na-gyon hasznosnak tartják, ha az ember mindennapugyanabban az idõpontban félrevonul egy meghatáro-zott idõre japázni. A japázást egy-két körrel ajánlatoskezdeni, majd fokozatosan emeljük addig a napi körökszámát, amíg el nem érjük a tizenhat kört. Ez az aján-lott mennyiség annak, aki komolyan szeretne japázni, ésK¥¢£a bhaktája, híve akar lenni.

Zenés meditáció

A japa egyszemélyes, a k¦rtana pedig közös, együttes me-ditáció. A k¦rtanát végezhetjük otthon, családunk, bará-taink körében, mások otthonában vagy éppen az erdõ-ben. A k¦rtanát egy ember vezeti, aki elõénekli a HareK¥¢£a mah§-mantrát, amire a többiek közösen vála-szolnak, ugyanolyan dallammal és ritmusban, ahogyan avezetõ énekelt. Így a mah§-mantrát újra és újra, folya-matosan ismételve, a k¦rtana egyre növekvõ lelki boldog-ságot nyújt a résztvevõk számára.

A mantrát bármilyen dallammal lehet énekelni. Bárnem feltétlenül szükséges, hangszerekkel is kísérhetjükaz éneket. A k¦rtanához általában hagyományos indiaihangszereket: m¥da¯gát (dobot) és karat§lát (kis cintá-nyért) szoktak használni, de ha ezeket nem tudjuk be-szerezni, hasonló hangszerekkel, eszközökkel is helyette-síthetjük õket. Más hangszerek – zongora, orgona, fuvo-la, gitár stb. – is használhatók, s a tapskíséret is nagyonszép lehet. Nagyon jó, ha naponta – vagy amilyen gyak-ran csak tudunk – összegyûlünk k¦rtanázni.

A Hare K¥¢£a mantra éneklésekor egyre növekvõ elége-dettséget tapasztalhatunk. Ha bármi mást próbálunk megismételgetni – akár csak néhány percig is –, gyakorlatilag el-viselhetetlenné válik. K¥¢£a neve azonban transzcendentális,s amint valaki énekelni kezdi, mind többet és többet szeretnemantrázni.

A japázástökéletesítése

Bármilyen körülmények között énekel-je az ember a mah§-mantrát, nagy lelki áldás-ban lesz része. Azok a nagy szentek és bölcsek azonban,akik hiteles szaktekintélyek a mantrázást illetõen, aján-lanak néhány gyakorlati dolgot a japázóknak, amelyekerõsítik a japázást, és gyorsabb eredményhez juttatjákaz embert. Minél többet japázik valaki, annál inkábbképes lesz arra, hogy az alább felsorolt elveket kövesse,mert amint elkezdi a folyamatot, lelki erõre tesz szert, skialakul benne egy magasabb rendû élvezet iránti von-zódás. Ha valaki egyszer megízleli a japázásból szárma-zó lelki gyönyört, és felhagy azokkal a rossz szokásokkal,amelyek addig akadályozták, akkor a lelki fejlõdés iga-zán könnyûvé és örömtelivé válik számára.

Azoknak, akik komolyan és õszin-tén akarnak fejlõdni a lelki életben, azalábbi szabályokat ajánlatos követ-niük:– ne egyenek húst, halat, tojást ésgombát;– ne fogyasszanak alkoholt és a ká-bítószereket (beleértve a koffeineskávét és teát, valamint a cigarettátis);– ne ûzzenek szerencsejátékokat;– ne éljenek házasságon kívüli szexuális életet (legjobb,ha ez a házasságon belül is csak gyermeknemzésre kor-látozódik).

E négy szabályt (vagy közülük minél többet) követ-ve az ember gyors fejlõdést érhet el a lelki életben. AHare K¥¢£a mah§-mantra azonban olyan erõteljes, hogybárki, bármilyen körülmények között elkezdheti énekel-ni, s ez segíteni fogja abban, hogy fejlõdést érjen el. Amantrázás hatását segíti az is, ha rendszeresen olvas-suk a védikus szentírásokat, például a Bhagavad-g¦t§t és a ¼r¦mad-Bh§gavatamot. Elõnyös, ha nemvégzünk olyan munkát, amely közvetve vagyközvetlenül megsérti a fentebb említett négyszabályt, valamint ha olyan emberek társaságátkeressük, akik szintén lelki fejlõdésre töreksze-nek. Így gyorsan haladhatunk a haza, Istenhezvezetõ úton.

Sikeres meditációt! Ez a te utad!

Hare Hare Hare R§ma Hare R§ma R§ma R§ma Hare Hare

¾ªvara K¥¢£a d§sa

38

Vissza Istenhez

Gyerekeknek

38

Vissza Istenhez

G Y E R E K E K N E KE G Y F A Z É K B Ö L C S E S S É G

gy alkalommal követ érkezett Cey-lonból Akbar királyhoz, s egy kü-

lönleges kéréssel for-dult hozzá:

– Felséges uram, úgyhallottuk, hogy udva-rodban nagyok sokokos ember él, ezértkirályom, Ceylon ural-kodója arra kér, küldjélneki is egy fazékra va-lót a bölcsességükbõl!

A jelenlévõk errezavartan fészkelõdni,sugdolózni kezdtek:

– Egy fazékra valóbölcsességet! Micsodaképtelenség! Ceylonkirálya minden bi-zonnyal gúnyt akarûzni belõlünk! De va-lahogyan mégis teljesí-tenünk kell a kérését,különben szégyenbenmaradunk! Ebbõl apácból bizony mégBirbal sem tud kihúznibennünket! Azám, itt aremek alkalom, hogypróbára tegyük, való-ban olyan okos-e!

Azon nyomban el isküldtek Birbalért, akikisvártatva megjelent,s így szólt a követhez:

– Uram, semmi akadálya kérésed tel-jesítésének. De lehet, hogy várnod kellnéhány hetet.

– Nem számít, – szólt hetykén a követ– csak nehogy aztán hiába várjak!

Egy fazék bölcsességE Aznap este Birbal elküldte a szolgá-

ját, hogy hozzon neki néhány szûknya-

kú agyagfazekat. Az kisvártatva meg isérkezett a fazekakkal, s együtt elindul-tak a tökföldre. Amikor odaértek, Birbalóvatosan a tökvirágokra helyezte azedényeket, majd megkérte társát, hogy

Hare K¥¢£a Hare K¥¢£a K¥¢£a K¥¢£a

vigyázzon rájuk, amíg értük nem jön, sleszedi õket. Néhány hét múlva vissza is

tért, s elégedetten vette tu-domásul, hogy sikerült aterve. Az egyik fazekat egykelmével letakarta, és elin-dult a palotába, ahol a kö-vet még mindig türelmesenvárt.

– Meghoztam, amit ígér-tem! – s ezzel átnyújtottaaz ajándékot. – De arra ké-rem, legyen fölöttébb óva-tos! Az edény nagyon érté-kes, ezért legyen szívesvisszaszolgáltatni, miutánCeylon uralkodója kivettebelõle a bölcsességet! Devigyázzon a bölcsesség nö-vényére is, egy karcolást seejtsen rajta, mert igen érzé-keny fajta!

Erre a követ felemelte aleplet, s meglátta a fazék-ban a tököt, amely néhányhét alatt pontosan akkoráranõtt, mint maga az edény, samit a szûk nyak miatt le-hetetlen volt sértetlenül ki-emelni.

– Ó, jaj! Vagy a fazék vészoda, vagy a bölcsesség! –sápítozott a követ, majd si-etve távozott.

Hát így lett egy fazék-nyival bölcsebb Ceylon királya.

K¥¢£a-l¦l§ dev¦ d§s¦

39

A Lál Kiadó ajánlataKrishna Dharma: Rámájana

Lenyûgözõen izgalmas történet a jó és a gonosz harcáról, India idõtlen eposzai-nak egyike. 524 oldal, 2500 Ft

Michael A. Cremo: Az emberi faj rejtélyes eredete

Egy megdöbbentõ könyv, amely megváltoztathatja az ember eredetérõl alkotottképünket. 350 oldal, 1340 Ft

Krishna Dharma: Mahábhárata

A világirodalom leghosszabb eposza, amelyrõl ezt tartják: „Ami nem található megebben a könyvben, azt hiába keresnénk bárhol a világon”. 380 oldal, 2300 Ft

Gauranga Das: Vasztu

A Vasztu a védikus építészet és térrendezés tudománya, amelyet bárki alkalmazhatsaját otthona kialakításában. 176 oldal, 1450 Ft

www.lal.hu

Áldozatra születtemEgy indiai királynõ naplója

A Vissza Istenhez magazint és ¼r¦la Prabhup§da könyveit megrendelhetia következõ címen: 8699 Somogyvámos, Fõ u. 38.Elõfizetõknek a magazint 10%-os kedvezménnyel küldjük ki.

A Bhagavad-g¦t§ úgy, ahogy van

A Bhagavad-g¦t§, amit India lelkibölcsességének tartanak, a rendkívülmély védikus tudomány alapmûve,amely az élet lényegét érintõ kérdések-kel – az ember alapvetõ természetével,az õt körülvevõ világgal, valamint Isten-hez fûzõdõ kapcsolatával – foglalkozik.976 oldal, kötve, színes illusztrációkkal

¼r¦mad-Bh§gavatam (1–10 Ének)

E tizennyolcezer versbõl álló monumentális alkotás, melyet„a védikus irodalom fája érett gyümölcsének” neveznek, a

védikus tudás legteljesebb és leghitelesebb magyarázata.kötetenként 800–1200 oldal, kötve, színes illusztrációkkal

Gauranga Das: A védikus asztrológia kézikönyve

Az asztrológia rég elveszett titkai az õsi indiai mesterek tanításai alapján.285 oldal, 1980 Ft

MEGJELENT!

„Már születésem elõtt arra szántak,hogy megbosszuljam az apám ellenelkövetett sértést. Erre születtem.De szabad-e erõnek erejével arrakényszeríteni a nõket, hogy korszakrólkorszakra õk legyenek az erkölcsmegõrzésének és a gonoszok elpusztí-tásának eszközei?” 450 oldal, 1980 Ft

Kiadványaink megrendelhetõek az alábbi címen:8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-130, (30) 228-4400, e-mail: lal@pamho.netA könyveket postai utánvéttel küldjük ki. Az árak a postaköltséget nem tartalmazzák!

40

Vissza Istenhez

VENDÉGHÁZ(85) 340-170, (30) 855-6318 (nyitva egész évben)

FONYÓD

B A L A T O N

KAPOSVÁR

Balatonboglár

7-es út

Lengyeltóti

Somogyvámos

Marcali

Somogyvár

MEGKÖZELÍTHETÕ

Buzsák

Krisna-völgyIndiai Kulturális Központ és Biofarm

Krisna-völgy, Indiai Kulturális Központ és Biofarm8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Telefon: (30) 377-1530Fax: (85) 340-422, e-mail: krisna-volgy@pamho.net

Fogy ár: 550 Ft …mert megrendelhetõ a következõ címen: VIM Szerkesztõség,8699 Somogyvámos, Fõ u. 38. Tel.: (85) 340-130, (30) 228-4400, e-mail: vim@pamho.net

K e r e s s e a z ú j s á g á r u s o k n á l !Öt szám elõfizetési díja 10%kedvezménnyel: 2500 Ft

N Y I T V A T A R T Á S : m i n d e n n a p 1 0 . 0 0 – 1 8 . 0 0 ó r á i g

www.krisna-volgy.hu

A Vissza Istenhez magazin a lélekhez szól

mindig aktuális • tudással teli • öröm olvasniés ha Ön is úgy akarja • házhoz jön

Az õsi indiai kultúra életre kelépítészet • szobrászat • festészet

konyhamûvészet • zene • filozófia • színmûvészet

Idegenvezetéssel megtekinthetõindiai szentély • mûvészeti stúdió • fazekasmûhely

Egyéb programjainkindiai ebéd • pantomim • színdarab • tánc

tradicionális zenei bemutató • indiai ajándékbolt

Filozófiai elõadáskarma • lélekvándorlás • jóga