MENTALITÁSUNK TÜKRE – A PALICSI TÓ

Szerző: Sebők Tímea IV. évfolyam

Témavezető: mr. Cvetanović Milan

Intézmény: Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar, Újvidék

BEVEZETŐ

A Palicsi-tó szennyezettsége az egyik legnagyobb probléma Észak-Bácskában, amely kihatással van a tó ökoszisztémájára és turizmusára. Évtizedekig Palics kiemelkedő turisztikai helynek számított, de napjainkban egyre többet lehet hallani a szennyezettségéről, amit Szabadka iparosodása illetve a szennyvíz okoz. A tó élővilága nagyon változatos volt, ami ennek az ökológiai katasztrófának a következményeként drasztikus változásokon ment keresztül.

A dolgozat célja, hogy betekintést adjon mi is történt valójában ezzel a természeti szépséggel illetve a lakosok véleményét analizálja a Palicsi-tóval kapcsolatban. A kérdőívek az elemzésével azt lehet leszűrni, hogy a szennyezettség mértéke hatalmas és az embereknek is aktívan részt kell venniük a tó megmentésében.

A PALICSI TÓ FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉSE

A Palicsi-tó 8 km-re található Szabadkától, Palics település közvetlen közelében, amely a tó közelsége miatt vált Vajdaság turisztikai központjává.

A tó a 46⁰ 03’ északi szélességi fok mentén húzódik, illetve a 19⁰ 43’ keleti hosszúsági körön található. Vajdaság, illetve Bácska északi részén fekszik.

Kép 1: A Palicsi tó földrajzi elhelyezkedése

Forrás: www.kolonijal.subotica.net

TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZŐI

A tó partja 17 km hosszú, területe 4,6 km2 és 4 szektorra van felosztva. A legfontosabb szektor, amely turisztikai jelentőséggel bír, területe 3,8 km2. Átlagos mélysége pedig 1,9 m. Ami a víz hőmérsékletét illeti, fürdőzési szezonban 18⁰C és 35⁰C közötti értéket képvisel, átlagos nyári hőmérséklete pedig 20⁰C. Szelek leggyakoribb fújási irányi északnyugat-délkelet.

Kellemes mérsékelt éghajlatának köszönhetően kettő közkedvelt strandja is van: a Női és Férfi strand.

Kép 2: Férfi strand

Forrás: picasaweb.google.com

Kép 3: Női strand

Forrás: www.palic.net

A tó keletkezése szerinte az eolikus tavak közé tartozik, mi azt jelenti, hogy a szél eróziója által keletkezett. Az eolikus folyamat a szelek aktiválásával kezdődik, amelyek a különböző anyagokat erodálják, akumulálják, transzportálják.

Az egyik legenda szerint a Palicsi-tó a Pannon-tenger maradványa, egy másik szerint egy Pál nevű pásztor könnyeiből keletkezett aki ott legeltette nyáját. A tó régen keletkezett forrásvízből, annak ellenére, hogy a vize nagyobbrészt a völgyet feltöltő csapadékokból származik. A víz összegyűlt a környező területekről, kimosva a nátrium kloridot, és ilyen módon a tó vize sós lett. A Palicsi tavat 1462-ből származó dokumentumban említik először Paly néven. A tóról 1690-ban készült az első rajz, illetve térkép (Paligo Palus).

Növényvilágára jellemző a békalencse, mocsári nád, illetve más fajok. Nagyon elterjedtek és jelentőségük abban rejlik, hogy fenntartják az ökológiai egyensúlyt.

A Palicsi-tóban 19 fajta hal él, ritka példányok közé sorolhatjuk a csukát, süllőt és csíkot. Gazdasági szempontból jelentős a ponty. A Palicsi-tó a szomszédos Ludasi tóval együtt nemzetközi védelem alatt álló madárrezervátumot alkot, amely az átvonuló madárfajok jelentős gyülekező, pihenő és táplálkozó helye. A tó területén összesen 207 fajta madarat jegyeztek fel, amelyek közül 101 fajta fészkel ezen a területen. Öt fajta megtalálható a világ veszélyeztetett fajainak a listáján, míg 48 veszélyeztetett Európában, 63 fajtának pedig gazdasági vagy egyéb jelentősége van.

Kép 4: Madárrezervátum része

Forrás: www.palic.org

A PALICSI TÓ TÁRSADALOMFÖLRDRAJZI JELLEMZŐI

Palicsi fürdőhely és gyógyfürdő

Már a XVIII. század végén ismeretes volt, hogy a tó vize és iszapja gyógyhatású. A szabadkai orvosok 1837-ben fürdő kiépítését javasolták a tóparton. 1845-ben a Fürdőépület mellett, amely néhány kabinból állt, felépült a Nádas vendéglő is. Ez képezte az alapját a későbbi fürdőhelynek és gyógyfürdőnek. A gyógykezelésen kívül (elsősorban csont- és bőrbetegségek gyógyítása), a látogatókat a változatos szórakozási lehetőségek vonzották Palicsra. Az 1880-as években kezdődik a Palicsi fürdő aranykora, miután 1883-ban kiépült a Budapest-Zimony vasútvonal és 1897-ben a Szabadkáig vezető villamos vonal és ebben az időszakban épültek a szecessziós stílusjegyeket magukon viselő káprázatos épületek sokasága. A Palicsi fürdőhely és gyógyfürdő látogatóinak száma folyamatosan nőtt egészen az I. Világháború kezdetéig.

Kép 5: Palics az 1880-as években

Forrás:www.palic.rs

Kép: Női fürdő szecessziós épülete

Forrás: www.szabadkavaros.blog.hu

A háború utáni időszak

Az I. Világháború után, akkor már Jugoszlávia részeként, a Palicsi-tó keleti partján kiépítették a Nagy (Férfi) strandot, amely az akkori Jugoszláviában a legnagyobb ilyen célú építmény volt. A II. Világháború után folytatódott Palics szépítése. 1950-ben a fenyvesben Nyári színpad épült terméskőből, ahol azóta már sok művész vendégszerepelt. Ugyanebben az évben nyílt meg az Állatkert is. A XX. század hatvanas éveiben létesült a Sportközpont, amelyhez futball-, röplabda-, kosárlabda- és kézilabdapálya is tartozott. A keleti parton Víkend telep épült, ahol több szabadkai vállalat is épített nyaralót munkásainak üdültetésére.

Palics újabb kori története

1978-ban létesítették Palicson az első hévíz furatot, 1984-ben pedig termálvíz medence épült. A meglévő szennyvíztisztító mellett 1995-ben üzembe helyezték a Tisza-Palics csatornát, ami jelentősen hozzájárult a tóvíz minőségének megőrzéséhez. 2000-ben a régi villák stílusában modern szálloda épült, mely a Prezident nevet kapta, majd utána néhány régi palicsi villa felújítására és kis luxus szállodákká alakítására került sor. Palics kiváló és ismert turisztikai lehetőségként került a köztudatba és 2007-ben fogadták el Palics fejlesztési tervét – Főtervet.

A PALICSI TÓ SZENNYEZETTSÉGE

A vízszint folyamatos csökkenése, a halállomány csökkenése következtében, továbbá a tóba került szennyvíz miatt, már a XIX. század végén is feljegyzéseket írtak arról, hogy a tóban burjánzásnak indult a növényzet. Ez a folyamat idővel megismétlődött. Ennek a problémának a kulminációja 1970 nyarán következett be, amikor a víz túlzott szennyezettsége és az ellenőrizetlen alga-virágzás következtében a vízben oxigén-hiány lépett fel, ami miatt a tó szinte teljes élővilága elpusztult. Ezért 1971-ben a tavat kiszárították és az iszapot eltávolították belőle, majd elkezdték üzemeltetni a szennyvíztisztítót végül 1976-ban a tavat újra feltöltötték vízzel. 1995-ben a víz minőségének javítása érdekében a Tisza-Palics csatorna vizét használták.

A Palicsi-tó legnagyobb problémája a nagy mennyiségű iszap, amely a szerves anyaggal teli szennyvíz eredménye, hiszen a tó vizébe évekig szűrés nélkül engedték a szennyvizet. Az előző évek és a 2003-ban végzett vizsgálatok elemzései a tó biológiai stabilitásának ingadozásaira utal, amely az állat- és növényvilág pusztulásának alapjául szolgál.

Kép 6: A tó állapota napjainkban

Forrás: www.palic.org

A Palicson üzembe helyezett szennyvíztisztító az egyik legmodernebb Szerbiában, amely megfelel az Európai Unió szabványainak is. Ezzel a lépéssel megkezdődik Szabadka és környéke egyik legnagyobb problémájának megoldása – a Palicsi-tó szennyezése a városi kanalizáció által.

Kép 7: Szennyvíztisztító

Forrás: www.infodesk.subotica.com

Kép 8: Szennyvíztisztító

Forrás: www.vodovodsu.rs

A PALICSI TÓ TURIZMUSA

A tó elsősorban fürdőzési lehetőségeiről híres, hiszen a nyári hónapokban átlag hőmérséklete 20⁰C ami a pihenni vágyóknak tökéletesen megfelel. Fürdőzés mellett más kikapcsolódási lehetőségeket is nyújt ez a természeti szépség, mint amilyenek például a sportlétesítmények, a természet megfigyelése, madár les, gyalogos túrák, foto-szafari. A tó partja vonzó a turisták számára a homokos nyúlványai, kerékpárút miatt. A gyógyfürdő pedig a gyógyítás és pihenés szempontjából is kiemelkedő szerepet tölt be.

Palicson főleg a gyógyfürdő látogatása dominál, de népszerűek a sport- és kirándulást nyújtó programok is.

Különböző kulturális programok és egyéb kikapcsolódást kínáló programokon lehet részt venni, mint például a majálisi ünnepek, Szüreti napok, Szent Istváni napok és egyéb rendezvények.

Kép: Palicsi gyógyfürdő napjainkban

Forrás: www.palic.org

Sajnos a szennyezettség mértékének növekedésével a turisták számának negatív irányvonala figyelhető meg. A Palicsra látogató turisták számának kedvezőtlen a növekedési irányvonala. 2011 első 10 hónapjában kb. 16 000 turista járt Palicson ami 2 500 kevesebb mint tavaly ebben a periódusban. Az említett időszakban kb. 35 000 szállásfoglalást jegyeztek fel ami kb. 11 000 kevesebb mint tavaly.

Kép 9: Fürdőzést tiltó tábla

Forrás: www.infodesk.subotica.com

A tóparton található hotelek minősége és kapacitása figyelemre méltó, legnépszerűbbek ezek közül is a következők:

1. Hotel Park ****

Kép10: Hotel Park

Forrás: www.palic.net

2. Hotel Jezero****

Kép 8: Hotel Jezero

Forrás: www.palic.net

3. Hotel Prezident ****

Kép 9: Hotel Prezident

Forrás: www.palic.net

4. Lujza Villa ****

Kép 10: Lujza Villa

Forrás: www.palic.net

KÉRDŐÍVEK ELEMZÉSE

Összesen 300 lakos véleményére voltam kíváncsi a Palicsi-tóval kapcsolatban. Három, csoportba lehet sorolni a lakosokat: az első csoportba szabadkai lakosok, a másodikba Palicson élő lakosok míg a harmadik csoportba Moholi lakosok tartoznak. A kérdőívek 10 kérdésből álltak, mind a tíz kérdés a tó állapotára, turizmusára, látogatottságára utal. A következő témakörökre adtak választ:

1. A tó látogatottsága . Kérdőívek elemzésével kimutatható, hogy a szabadkai lakosok közül mindenki évente több mind ötször járt a tó partján, főleg majális alkalmával, az Őszi szüreti napokon, a fiatalok körében pedig egyre népszerűbbek a nyáron megtartott zenei fesztiválok, mint például a Summer3p. A kellemesebb idő közeledtével pedig az állatkert egyre több látogatót vonz, leglátogatottabb a tavaszi, nyári és kora őszi napokon.

Kép11: Palicsi állatkert

Forrás: www.panoramio.com

A moholi lakosok többsége 1-2 alkalommal látogat el évente Palicsra, de a kérdőívet kitöltő lakosok közül volt aki még nem is tartózkodott a tó közelében. Akik jártak Palicson, főleg a szabadtéri kirándulások és az állatkert látogatását részesítették előnyben.

Ami a palicsi lakosokat illeti, ők természetesen több mint öt alkalommal jártak a tónál évente.

2. Fürdőzés a tóban. Arra a kérdésre, hogy fürdöttek-e már a tóban és mit gondolnak a víz minőségéről, a szabadkai és palicsi lakosok közül az idősebb generációba tartozó személyek többségben igennel válaszoltak, ami arra utal, hogy a tó állapota pár évtizeddel ezelőtt sokkal jobb állapotban volt, a mai fiatalok többsége viszont nem fürdött még a tóban és nem is szándékozik a víz magas szennyezettsége miatt, főleg amióta erre a tényre táblák hívják fel a turisták figyelmét.

Ami viszont a moholi lakosokat illeti, 30%-uk fürdött a tóban és nincs megelégedve a tó tisztaságával és nem terveznek újabb pihenést a tó partján. Sokan évi szabadságukat illetve pár nap nyaralást kívántak tölteni a tó közelében, de a víz magas fokú szennyezettsége miatt ezt egyre kevesebb turista tartja kívánatosnak. 70%-a a moholi lakosoknak még nem fürdött a tóban és nem is szándékozik a tó elhanyagolt és rossz állapota miatt.

Kép12: A tó állapota napjainkban

Forrás: www.panoramio.com

3. A tó ökoszisztémája. A harmadik témakör, amelyet magába foglalt a kérdőív, a tó ökoszisztémájára vonatkozik. A palicsiak többségének van személyes tapasztalata a tó változásának észrevételével kapcsolatban, ők azok akik szinte naponta találkoznak a szennyezettséggel, míg a szabadkaiak és moholiak főleg a média által szembesülnek az ökoszisztéma degradációjával, vagyis az állat- és növényfajok rohamos csökkenésével és az elpusztult állatok látványával.

4. A szennyezés fő forrása. A kérdőívet kitöltő lakosok véleményére voltam kíváncsi azzal kapcsolatban hogy ők mit gondolnak melyek a szennyezés fő forrásai. Többségük a kanalizációt tartja fő forrásnak, hiszen a szennyvíz szűrés nélkül kerül a tó vizébe Szabadkáról és a környékbeli helységekről.

5. Megoldások. A 300 lakos közül legtöbbet a tó kiszárítását és iszaptalanítását tartja a leghatékonyabb megoldásnak, hiszen 1971-ben is ezt a megoldást alkalmazták és többé kevésbé sikeres volt. Nagy százalékban a szűrőberendezés felújítását szorgalmazzák, amely nem olyan gyorsan de hatékonyan segítene a szennyeződés minimalizálásában. Legkisebb százalékban az ipari hulladékok szelekcióját ajánlják, ami viszont nem vezetne gyors és tartós megoldáshoz hosszútávon.

BEFEJEZÉS

Munkám végén szeretném kiemelni a lakosok és a turisták kiemelkedő szerepét abban hogy ez a természeti ritkaság ne vesszen el teljesen, mert ha a szennyeződés foka emelkedik akkor az elmocsarasodás veszélyezteti a tavat, ami az élővilág teljes kihalását és a turizmus általi bevétel drasztikus csökkenését is jelentheti. A lakosok és turisták önkéntes akcióira lenne szükség és arra, hogy felhívjuk a figyelmet a tó jelentőségére, szépségére és nem utolsó sorban egyediségére. Meg kellene akadályozni, hogy ne csak képekről emlékezzünk vissza arra mikor a tó partján üdülni lehetett, hanem lehetővé tenni azt, hogy a következő generációk is élvezhessék a tó kiemelkedő adottságait.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

· Raffai, Szabados: Palics Természeti Park, 2008

· Szabados Klára: A Szabadka-Horgosi-homokvidék védett területei, 2007

· Raffai Judit: Palics kiépülése, 2002

· Hovány Lajos: A Palicsi-tó. A XVII. század végén és a XVIII. század elején. - Családi Kör, Újvidék 1996, 27, 30.; 28, 15.

· Tumbas, Gordana: A Palicsi tó környezetvédelmének földrajzi alapjai, 1993

· Stanković, Stevan M.: A Palicsi tó turisztikai múltja és jövője, 1977

· Szöllősi, Gyula: A Palicsi-tó elhalása és felújítása, 1973

· Mihajlović-Matić, Dušica: Palicsi-tó, 1955

· Internet: www.palic.rs

www.wikipedia.org

www.ekoplan.gov.rs

www.palic.info

www.politika.rs

www.vesti.rs

www.subotica.rs

www.infodesk.subotica.com

www.vodovodsu.rs

www.panoramio.com

www.szabadkavaros.blog.hu

www.subotica.com

www.gradsubotica.com

www.suboticainfo.com

www.magyarszo.com

www.szegedma.hu

www.vajma.hu