XXIV. évfolyam 1. számXXIV. évfolyam 1. szám 2021. január2021. január

Budapesti Honismereti HíradóBudapesti Honismereti Híradó

VárosunkVárosunkKözgyűjteményekben ingyenesKözgyűjteményekben ingyenes

Már a főváros, Pest-Buda egye-sítésekor felmerült a lipótvá-rosi Szabadság tér elnevezés:

az Újépület bontása után létesítendő téraz 1848/49-es forradalom és szabadság-harc emlékhelye legyen, szobordísszelegyütt. A tér 1899 óta a Szabadság nevetviseli.

Az Újépület előtti déli területen egy-kor létrejött a Virulj tér. Több bérpalotatulajdonosa által adakozásból, gróf Szé -chenyi István kezdeményezésére – a Jó-zsef nádor által a városliget építéséből át-engedett fákból és növényzetből – jöttlétre díszkert. Emlékét vörös-márványdíszkút – Mészáros Andor és Telcs Edeszobrászok műve – őrzi.

Az Újépület közelében, a Zoltán pati-kában látható Szűz Mária két angyal kö-zötti triptichonja. A magyar állam önállóságát és függetlensé-gét jelképező Patrona Hungariae Szent Koronával ékes képét1850-ben a pesti születésű Heinrich Ede festette. A szabadságügyét akkor csak így lehetett szolgálni!

Az Újépület vértanúinak emlékét a Szabadság téri magas kő-tömbön egy félgömb formájú bronzüst jelzi, melynek peremé-nek felirata Arany Jánostól származik: „És vissza nem foly azidőnek árja, Előre duzzad, feltarthatlanúl;” (Magányban, 1861).

Nyilvános városrendezési tervpályázat eredményeképpen a19. század végén Palóczy Antal építész tervei szerint új, nagysza-bású városi téregyüttes jött létre. A Szabadság tér és környeze-tében emelték a pénzintézetek palotáit, többek között Alpár Ig-nác és Lechner Ödön tervei szerint. 2019-ben avattuk fel a maiEötvös gimnáziumban tizennyolc jeles építészünk emléktáblá-ját, akik egykor a belvárosi főreáliskolában érettségiztek. Akkortudtam meg, és döbbentem rá, hogy a száz éve elhunyt KauserJózsef is (a lipótvárosi Bazilika építésze Hild József és Ybl Miklóshalála után) 1919-ben részvétlenül a rákoskeresztúri köztemetőegyik tucat-sírjába került – ma sírja a Fiumei úti temetőben van.Ugyanakkor a letartóztatott Alpár Ignácot Garbai Sándor, egy-kori kőművese mentette meg.

Itt a téren, a 14. számú épület timpanonjában látható az elsőhiteles köztéri Kossuth Lajos ábrázolás, akinek álló bronz-alakja

mellett Petőfi Sándor és Vörösmarty Mi-hály tűnik fel.

Az amerikai nagykövetség épületénemléktábla jelzi, hogy ott talált menedé-ket Mindszenthy József bíboros érsek1956 után. Az Amerikai Egyesült Álla-mok történelmi üzenete volt, amikor amagyar Szent Koronát visszaadta a ma-gyar népnek. Ennek állít emléket a Vé-

csey utcában Re-agen amerikai el-nök bronz-alakja.

A lipótvárosiSzabadság tér jel-képesen a magyarszabadság és füg-getlenség több-ször is letörtügyét jelenti ne-künk, a Kárpátokáltal ölelt terüle-ten élő magyarságszámára. Üzenet-értékű a Szüretimenet dombor-mű a PénzintézetiKözpont palota

homlokzatán, Medgyessy Ferenc alkotása. Idézhetjük Arany Já-nos biztató sorait is: „Bízvást! ...mi benn vagyunk a fősodorban,(...) Vásznunk dagad, hajónk előre megy!”

Lipótvárosi gondolatokÜzenetértékű Szabadság téri emlékek

• • • • Vízy László

A Szabadság téri Kossuth Lajos szoborcsoport (1900) és a Szüreti menet reliefje (1940)

Fotó:

Vízy

Lász

ló

Fotó:

comm

ons w

ikime

dia

2021. januárVárosunk – 2021/1. szám

2

Alapította a Budapesti Honismereti Társaság és a Budapesti Történeti Múzeum

Kiadja a Budapesti Honismereti TársaságFelelős kiadó: Breinich Gábor elnök

1043 Budapest, Berda József u. 48., tel.: 370-0652E-mail: info@bpht.huInternet: www.bpht.hu

Felelős szerkesztő: Gábriel TiborSzerkesztőbizottság: Breinich Gábor, dr. Buda Attila, dr. Róbert Péter, dr. Sándor Tibor, dr. Sipos András

Belföldi előfizetési díja 880 Ft/év. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest. Előfizetésbenmegrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/storefront), e-mailen a hirlapelofizetes@posta.hu címen, telefonon a 06-1-767-8262 számon, levélbena MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön elő fizethető a Magyar Posta Zrt.-nél: www.posta.huWEBSHOP-ban (https://eshop. posta.hu/storefront), postán: 1900 Budapest, telefonon: 06-1-767-8262 és e-mail-en:hirlapelofizetes@ posta.hu. A Budapesti Történeti Múzeumban, Budapest Főváros Levéltárában, a Fővárosi Szabó ErvinKönyvtár központi és fiókkönyvtáraiban, a kerületek helytörténeti gyűjteményeiben, múzeumaiban és a BudapestiHistóriák előadóestjein ingyenesen is terjesztett. Lapunk Budapest Főváros III. kerület, Óbuda Önkormányzata, V. kerület, Belváros-Lipótváros Önkormányzata, VII. kerület, Erzsébetváros Önkormányzata, XVII. kerület,

Rákosmente Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával is készült.Nyomda: PrintWorks Nyomda Kft. • Print: ISSN 1418-4273, Online: ISSN 2732-1681

Miért nézzem meg a

www.bpht.hu-t?Mert a fővárosi Helytörténeti Portálon találom meg:

• a legfrissebb fõvárosi helytörténeti híreket;• a Kapcsolódó oldalak menüpontjában a legrövi-

debb utat a hazánkban kiadott történettudomá-nyi, levéltári, hadtörténeti, irodalom- és nyelv-történeti folyóira tokhoz, múzeumokhoz, könyv-tárakhoz, magyar elektronikus újságokhoz, hon-lapokhoz;

• a legtöbb információt a fõvárosi és kerületi hely-történettel foglalkozó civil szervezetekrõl, köz -gyûj te mé nyek rõl;

• a Városunk összes eddig kiadott számát; • az Archívumban a Budapesti Históriák 131 elő-

adásának szerkesztett változatait.

Csak ezekért!

1 Lipótvárosi gondolatok• • • • Vízy László (nyugalmazott műemlékfelügyelő)

3 Porcelán történetek• • • • Benyóné dr. Mojzsis Dóra

(régész-muzeológus)

4 Csepel újkori temetőiről• • • • Bolla Dezső (nyugalmazott gyűjteményvezető)

5 Mindenüktől megfosztva• • • • Neubrandt Istvánné (egyesületi titkár)

6 Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ• • • • Benyó Gergely (régész-gyűjteménykezelő)

7 „Kavicsos” távírda a Rákosmentén• • • • Sáfár József (ipartörténeti kutató)

9 Rákosmente patakja• • • • Ádám Ferenc (gyűjteményvezető)

10 Csányi5 és az ERZSITT• • • • R. Keleti Éva (gyűjteménykezelő)

15 Egy megbecsült polgár• • • • Debnár László (tanár)

16 Pestújhelyi emlékek• • • • Kis Emőke Hajnalka (gyűjteményvezető)

18 Könyvszemle

20 Amikor a NAV mesél...• • • • Dvorszky Anikó Éva (kulturális főreferens)

VárosunkXXIV. évfolyam 1. szám

TA

RT

AL

OM

BÓ

L

Támogassa adójának 1%-ából

a Budapesti Honismereti Társaságot!

A Budapesti Honismereti Társaság kéri tagjait és támogatóit,

hogy minél többen ajánlják fel egyesületünk számára adójuk 1%-át.

A támogatást működésünkre, a „Városunk – Budapesti Honismereti Híradó”2021. évi számainak kiadására és terjesztésére

használjuk majd fel. Egyben ezúton is köszönjük támogatóinknak

múlt évi adó hozzájárulásait!Budapesti Honismereti Társaság

Adószámunk: 19673903-1-411043 Budapest, Berda József utca 48.

Városunk – 2021/1. szám3

Időszaki kiállítás keretében mutatta beaz Óbudai Múzeum 2018–2019-ben atöbb mint százéves óbudai porcelán-

gyár történetét. Hüttl Tivadar 1865-benvette át a szülei által 1854-ben létesítettporcelán üzletet és olyan sikeres volt a

porcelánfestészet terü-letén, hogy 1883-

ban elnyerte a„Császári és

Királyi Ud-vari Szállí-tó” címet.1906-banalapítottameg por-celángyá-rát Óbu-dán, a Fi-latori dű-lőben. Vál-tozatos, ki-váló minő-ségű ter-mékpalet-

táján egyaránt megtalálhatóak voltak aFerenc József császár asztalára készítettporcelánok, a nemesi és polgári családiétkészletek, valamint a kávéházak és szál-lodák részére gyártott termékek.

Az Óbudai Múzeum gyűjteményét a2020-as évben is sikerült unikális, igazánkülönlegesnek számító porcelánokkalgyarapítani. Országos viszonylatban is ki-emelkedő jelentőségűnek számít egynagyméretű, kézzel festett dísztálunk,amely – felirata és festett címerei alapján– a Tihanyi és a (Tisza)Újhelyi nemesi

családok gyermekeinek es-küvőjére készülhetett, 1890-ben. Az előbbi család 1609-ben, míg az utóbbi 1578-ban kapott nemesi címetRudolf császártól. A tál hát-oldalán kurzív írással a fe-nékjegy: „Hüttl Tivadar Bu-dapest”. Ezek az egyedi, kü-lönleges, magas művésziszínvonalú, kézzel festett tá-lak szerepeltek a millenniumi és más or-szágos kiállításokon is, hozzájárulva aHüttl-cég kiemelkedő hírnevéhez.

A Hüttl-gyár termékpalettájának sok-színűségére kiváló példa az a „Csekő Szál-loda” feliratú készlet, amelyet szintén2020 elején sikerült megvásárolnia a mú-zeumnak. A készlet sajnos nem teljes, de

meglévő darabjai (szószos tálak, köretestál, levesestál, cukortartó és kávéskanna)is jól reprezentálják felhasználási terüle-

tét. Az említett szálloda Hat-vanban működött. A hatvanivasúti indóház helyén 1895-ben új állomásépületet adtakát, amelyben vendéglő is nyílt.Csekő Gyula 1919-ben vettemeg az épületet Böhm Lajos-tól, a szállodával és az étterem-mel együtt. Az új tulajdonosrendelte meg az étkészletetHüttl Tivadartól. A fenékjegy(zöld „HÜTTL BUDAPEST”felirat, alatta piros, koronás keretben: „HÜTTL PORCE-LÁNGYÁRA BUDAPESTEN”)

alapján a készlet 1919 és 1927 között ké-szülhetett.

Szintén 2020. évi beszerzés egy porce-lán leveses tál és egy kínáló tál, ízléseskék-arany díszítéssel. A gyártó a bajor -országi Hutschenreuther Hohenberg Ba-varia volt. A fenékbélyegen szereplő év-számok (1814–1914) jelzik, hogy a tálaka gyár fennállásának 100. évfordulójárakészültek. A Bavaria jelzés mellett meg-található Hüttl behozatali jegye is: „HüttlTivadar cs. és kir. udvari szállító Buda-pest”.

Ezek a több mint százéves porcelánokis demonstrálják a Hüttl-cég viszontela-dói tevékenységét, amely folytatódott azóbudai gyár 1906-os megalapítása után is.A céget 1951-ben államosították és a to-vábbiakban elsősorban vitrintárgyakat,ún. „nippeket” készítettek. Hüttl Tivadaregykori sikeres gyárát 1991-ben számol-ták fel. Épületei – bár különböző cégektulajdonában vannak – ma is állnak Óbu-dán. Az óbudai porcelángyár történetétbemutató kiállítás jelenleg 2021. április 6-ig a tatai Kuny Domokos Múzeumban lá-togatható.

Porcelán történetekKülönlegességek az Óbudai Múzeumban

• • • • Benyóné dr. Mojzsis Dóra

Óbudán, a Filatori dűlőben Hüttl porcelángyára az 1910-es években

HüttlTivadar

Hüttl dísztál nemesi címerekkel (1890)

Hüttl levesestál (1914)Hüttl éttermi készlet Csekő Szálloda felirattal(1919–1927 között)

Fotók

: Mag

ántul

ajdon

Fotó:

Óbu

dai M

úzeu

m/Po

lgár M

ónika

Fotó:

Óbu

dai M

úzeu

m/Sá

rosp

ataki

Györ

gyi

Fotó:

Óbu

dai M

úzeu

m/Sá

rosp

ataki

Györ

gyi

Városunk – 2021/1. szám4

Aráckevei Savojai uradalom 1717-ben – a régi helyén – délszlávok-kal/illyrekkel, vagy rácokkal és

németekkel újratelepítette falut. Temetőjea mai kikötő délkeleti sarkának közelé-ben alakult ki. Annak ellenére, hogy az1838-as pusztító árvíz után az Ótemetőmellől a falut átköltöztették a mai SzentImre tér köré, az el -következő évek alatt(1920-ig) ott helyeztékörök nyugalomra a kö-zség elhunytjait.

Az Ótemető leghíre-sebb halottja a községelső római katolikusplébánosa, az 1801-benelhunyt Christiánus deWallenstein volt, akiCsepelre hozatta a SzentJános emlékművet. Azttudjuk, hogy a szentmi-séket az 1800-as évek el-ső feléig két nyelvenszolgáltatták – addig va-lószínűleg a temetésekaz elhunytak anyanyelvén folytak.

Sok áldozatot követelt a 19. század kétszörnyű járványa Csepelen. Az 1831-eskolera járvány idején a nagyszámú halál-eset miatt a temetések szokásos rendjétmeg kellett változtatni. A papnak el kel-lett hagynia a búcsúztatást, s csak az előrekiásott sírgödröket áldotta meg. Aholgyászolók nélkül – félelmetes körülmé-nyek között – éjjel földelték el a járványáldozatait.

Mintegy fél évszázad múltán, 1885-tőlkét évig szinte minden családot megtize-delt a fekete himlő járvány. Oltás hiányamiatt – különösen a gyerekek köréből –szedte áldozatait. A sok halottat már csakközönséges szekérre halmozva tudták el-szállítani a temetőbe. Az átlagos életkornem érte el 30 évet.

1880-ban az 1534 főnyi lakosság kizá-rólag római katolikus volt, azért a temeté-sek szertartása is a katolikus vallás szerintbonyolódott. A községben először csak1893-ban alkalmaztak orvost. 1910-re anépesség megnégyszereződött: 9400-ranövekedett. A lakosság nemzetiségi ésvallási összetétele is átalakult. Miközben

a magyarok többségbe kerültek, velükegyütt a faluban megjelentek a reformá-tusok, az evangélikusok és a zsidók is,akik a szigetcsúcson létesítettek temetőt.Az Ótemető mellett Újtelep elnevezésűszerény lakóterület alakult ki.

A község és az Ótemető történeténektalán legmegrázóbb temetésére 1909

szeptemberében, a WM Lőszergyárbantörtént robbanás csepeli gyermekmunkásáldozatainak nagytemplomi ravatalozásaés temetői elhantolásakor került sor.

Az első világháború alatt (a WM Mű-vek alkalmazottainak és a falu lakosság-számának erős növekedése, valamint azellátási nehézségek következtében előálltegészségkárosodások miatt) nőtt a halál-esetek és a temetések gyakorisága. A há-borús frontokon elesett csepeli hősi ha-lottak közül több mint 160 neve ismert,de sírjuk helyeiről sajnos nincs tudomá-sunk. Rajtuk kívül négy hősi halottat Cse-pelen temettek el, akik a harctéren szer-zett sérülésük következtében itthon hal-tak meg.

1892-ben, a Budapesti Kereskedelmi ésIparkamara a megépítendő budapesti ke-reskedelmi kikötő helyéül „a követelmé-nyeknek pedig megfelelőnek Csepel-szi-get északi csúcsát” tartotta. A terv megva-lósításának előkészítése csak az első világ-háború idején kezdődött, amikor a köz -ség északi részét az Ótemetőtől a szigetcsúcsáig a Kikötő Kormánybiztossága ki-sajátította.

A község az Újtelep és a régi sírkertfelszámolására és új létesítésére kény-szerült. Az Újtemető helyére a Nyírfa-erdő helyetti dűlőt választották. Ma ismeglévő déli kerítése a II. Rákóczi Fe-renc útból (akkor még Tököli útnaknevezték) kiágazó, Szigetszentmiklósravezető – akkor a falu határszakaszátképező – út mellé került.

A korábban mezőgazdasági művelésalatt álló területen kijelölt tágas, többmint 10 hektáros temetőkertbe kertészla-kást, ravatalozót és boncoló helyiséget,majd később Bauhaus stílusú temetőká-polnát építettek. Az Ótemető sírjait nagy-részt exhumálták és a síremlékekkelegyütt az újban helyezték el. Közülük

több (sok viszontagság ellenére) a temetődíszére válva megérte a 21. századot.

A régi temetőt a területet birtokló egy-mást követő kőolajipari vállalatok az 1970-es évek közepéig tiszteletben tartották,nem háborították. Helyét az elhagyott sír-helyek, néhány sírkő, és az egykori elhaltakemlékét őrző évelő virágok, orgonabokrokjelezték. A rég elhunytak idős utódai a te-rület feldúlásáig látogatták a hajdani sírhe-lyeket. Ám az egykori holtak közül azok-nak, akiknek új sírjaik, vagy kriptáik a te-mető Tököli út melletti kerítéséhez kerül-tek, ott sem jutott örök nyugalom. Mertonnan a sírokat (a soha meg nem valósultHÉV-bővítés tervére hivatkozva) a temetőbelső részeire helyezték át.

Az új temető már 1918-ban elkészült.A Csepeli Temető – korabeli elnevezéseszerint Községi Új Köztemető és Ravata-lozó – első temetéssel történt megnyitásá-ra száz esztendeje, 1920-ban került sor.Nem ismerjük, ki volt az, akit elsőnek kí-sértek ott utolsó útjára. Azóta – az izrae-lita vallásúak és a máshol eltemettek kivé-telével – ott van sok ezer elhunyt egykoricsepeli végső nyughelye.

Csepel újkori temetőirőlÓtemető és a Csepeli Temető

• • • • Bolla Dezső

Ivanics István (Csepel első díszpolgára)szociáldemokrata politikus sírja

Bender Sarolta (Csepel első iskolaigazgatója) síremléke

Fotók

: Bár

ány T

ibor

Városunk – 2021/1. szám5

Békásmegyer, német nevén Krot-tendorf falu Óbudához (Altofen)hasonlóan a Zichy család birtoka

volt. A helységet, mely a törökvész után a17. század közepére szinte teljesen elnép-telenedett, a Zichy család az 1740-esévekben német bevándorlókkal népesítet-te be. A német telepesek magukkal hoz-ták az óhazából a hitüket, szorgalmukat,szakértelmüket. Bár a települést gyakransújtották természeti csapások – árvizek,tűzvészek, járványok – az itt új hazára ta-lált németajkú bevándorlók szorgalmasmunkájának köszönhetően a falu szépengyarapodott, fejlődött, épült, szépült.

A lakosság számára azonban a legna-gyobb sorscsapás a második világháborúután következett be. A második világhá-

ború után főleg Békásme-gyerről – Óbudáról 1945januárjában szinte mindenkit elvittek„malenkij robotra”. 75 éve a már generá-ciók óta itt élő, hazájukat szerető, szorgal-mával, munkájával gyarapító németajkúlakosságot is összeírták, és 1946 február-jának végén, majd március elején kéttranszporttal marhavagonokban szállítot-ták őket Németországba. Összesen 575családot szakítottak el szülőföldjüktől, ha-zájuktól, itthon maradó családtagjaiktól.Nagyon kevesen kaptak mentességet a ki-telepítés alól, de ők mindig megbélyege-zettek maradtak, sokadrangú állampol-gárként csak megaláztatásokban volt ré-szük.

A kitelepítettek fejenként 20 kg-os ba-tyuval, otthonukat, házukat, állataikat,minden itthoni ingóságukat hátrahagyva

marhavagonokba kerültek, és bára „bevagonírozottak” már nemhagyhatták el a vagonokat, sokáigkellett várakozniuk az indulásra.Nekik a várakozás napjai alatt so-kat segítettek azok, akik itthonmaradhattak, enni-, innivalót vit-tek, vagy csak ott voltak mellet-tük, a marhavagonok mellett, de avonat indulásáig nem hagytákőket magukra.

Fűtetlen marhavagonokbanhosszú napokig, hetekig „utaztak”a kitelepítettek a Németországba,legtöbben Baden-Württemberg-ben találtak új hazára. A háború utáni le-bombázott, lerombolt, éhező Németor-szágban azonban nem fogadták őket tárt

karokkal: nagyon sokáig„ungarische Zigeuner”, „ma-gyar cigány” volt a nevük.Nagyon nehezen, és csak jónéhány év múlva fogadták beőket, látva, hogy milyenszorgalmasan dolgoznak, ésegymást segítve élnek.

Az itthon maradtak és akitelepítettek közötti kapcso-lat azonban sohasem szakadtmeg: eleinte csak leveleztek,jóval később azonban márszemélyesen is találkozhat-tak. Eleinte csak a kitelepítet-tek – már német állampol-gárként – jöhettek

Magyarországra, itthon ma-radt családtagjaikat megláto-gatni, de az itthon maradottakmég nagyon sokáig nem me-hettek Németországba. A Bé-kásmegyerről kitelepített svá-bok a 60-as, 70-es, 80-as évek-ben folyamatosan támogattáka Szent József egyházközössé-get (Zámolyi László plébánosvolt a kapcsolatuk).

A Németországba kitelepí-tett békásmegyeri svábok és azitthon maradottak közöttirendkívül szoros kapcsolatnak, valaminta Német Kisebbségi Önkormányzat és aBraunhaxler Egyesület részéről dr. Fehér-vári József és Millinger Alfréd kitartó, fá-

radságot nem ismerő munkájánakköszönhetően 1997-ben testvérváro-si kapcsolat jött létre Óbuda-Békás-megyer és Billigheim-Sulzbach kö-zött.

2019-ben, a fenn-állásának 25 éves ju-bileumát ünneplő

Német Nemzetiségi Önkormányzat és aBraunhaxler Egyesület jubileumi tanul-mányutat szervezett Ulmba, a „gyökerek-hez”, ahonnan mintegy 300 évvel ezelőtt anémet telepesek elindultak Magyar -országra az „Ulmer Schachtelen”, és test-vérvárosunkba.

Sajnos az egykori békásmegyeriek kö-zül már nagyon kevesen élnek, de aki tu-dott, eljött, hogy találkozzon velünk. Akitelepítetteknek – akiknek Magyarországmindig a hazájuk marad – édes anyaföl-det vittünk ajándékba, melyet az egykoribékásmegyeri Kálvária dombról gyűjtöt-tünk.

Vendéglátóink nagyon nagy szeretettelfogadtak bennünket, mi is nagy szeretet-tel vártuk őket 2020 áprilisában Magya-rországra, Óbudára, Békásmegyerre. Erre

azonban a Covid-19 világjárvány miattnem kerülhetett sor. Bízunk benne, hogya járvány elmúltával erre a látogatásra ha-marosan sor kerülhet.

Mindenüktől megfosztvaA német nemzetiségűek kitelepítése – 75 éve történt

• • • • Neubrandt Istvánné

Lovas kocsira pakolásBékásmegyeren

Útban a marhavagonok felé

Békásmegyeri kitelepítettek a vagonok előtt

Fotók

: Bra

unha

xler .

.. Egy

esüle

t

Városunk – 2021/1. szám6

Óbuda egyik népszerű kirándulóhelye a 495 méter ma-gas Hármashatár-hegy. A Budai-hegység egyik leg-szebb kilátópontja a Duna felől hirtelen kiemelkedő,

főként dolomitból álló, ún. féloldalasan kiemelt sasbérc. Egy1212. évi határjárásban Magas-hegynek (Mons Excelsus) neve-zik, 1847-től már „Árpád orma”-ként említik, mivel feltételez-ték, hogy a hegy tövében temették el Árpád fejedelmet. Jelenlegineve is a 19. századból eredeztethető, mert a városegyesítésig(1873), a hegycsúcson húzódott Buda, Óbuda és Pesthidegkútközös határa. A hegycsoport tetején ma Budapest II. és III. ke-rületének határvonala fut végig.

A Hármashatár-hegyre a budai hegyek tipikus növényvilágajellemző. Oldalait gyertyános–tölgyesek és cserszömörcéskarsztbokor erdők borítják. Aljnövényzete a dolomit sziklagyep-nek ritka növényei: a budai nyúlfarkfű, a légy- és szarvasbangó,vagy a sallangvirág. Az állatritkaságok közül említésre méltóak

a rablópillék, a fűrész-lábú szöcske és a pan-non gyík.

A 20. század elején a hegy teteje kopár volt, oldalában a filo-xéra által kipusztított szőlők teraszainak maradványai húzódtak,amelyeken cserjék nőttek. A kisebb facsoportokból a környék-beli lakosság folyamatosan kitermelte a fát, hogy azt építő- és fű-tőanyagként hasznosítsa. Ezt a képet változtatta meg egy székes-fővárosi erdőmester, Guckler Károly (1858–1923), aki a századelején tevékenyen részt vett a budai erdők újratelepítésében. Ne-ki köszönhető a Hármashatár-hegy keleti oldalán végigfutó, ké-sőbb róla elnevezett sétaút kiépíttetése is, amely ma pihenőkkel,kilátóteraszokkal tarkított tanösvény, és a futók kedvelt terepe.Az út mentén egy nagyobb sziklaképződmény áll, amely szinténaz ő nevét viseli.

Guckler munkája során arra is törekedett, hogy a fővárosinagyközönség megismerje és megszeresse a természetet. Ahegytetőn a második világháború idején légvédelmi állásokat,bunkereket létesítettek, amelyek maradványai a mai napig lát-hatók. Bár ezek az állások viszonylag jelentősek voltak, Buda-pest ostroma során kevésbé kaptak szerepet.

A hegy a vitorlázórepülés szerelmeseinek is sokáig ott-hont adott. Rotter Lajos (1901–1983) a magyar vitorlázó-repülés kiemelkedő alakja, repülőgép tervező és pilóta1931-ben elhatározta, hogy a hegytetőn létrehozza Buda-pest második vitorlázó repterét (az első a közeli, 1929-tőlműködő Farkashegyi repülőtér volt). Azonban a hatósá-gok alkalmatlannak ítélték erre a célra e területet. Rotter1933. december 26-án, egy gyakorlógéppel egy órát re-pült a hegy felett, ezzel elérte, hogy elismerjék a terület al-kalmasságát. 1934-ben megnyílt a reptér, ahonnan olyan

vitorlázók is elstartoltak,amelyeket id. Rubik Ernő, akiváló repülőgép-tervező

mérnök tervezett. 1940-ben pilótaotthont és hangárokat avattakitt. A háború után a repülőtér leköltözött Pesthidegkútra, a hegylábánál lévő rétre, ahol ma is üzemel. Innen már csörlőzésselemelték a magasba a vitorlázókat; a hegytetőről még gumikötél-lel „csúzlizták” őket a levegőbe.

Később a csúcson megjelentek a sárkányrepülők, a siklóernyők;telekommunikációs tornyok épültek. A mai értelemben vett ki-ránduló központ 2013 és 2016 között épült ki. Felújítottak néhányhangárt és erdei iskolát, bisztrót, rendezvényközpontot alakítottakki; a pilótaotthon épületében 50 férőhelyes turistaházat hoztaklétre. Korábban is volt egy „turistaház” a hegyen (1927-ben adtákát), de ebben megszállni nem, csak étkezni lehetett. Ma is étteremműködik itt. 1928-ban megépült a hegytetőre vezető műút, ame-lyen „iránytaxi” ment fel a Kolosy tértől a tetőig.

Az államosítás után már menetrendszerinti járatok közleked-tek itt egészen 1996-ig. Azóta autóval és gyalogosan – példáulaz Országos Kéktúra útvonalán – lehet megközelíteni a hegyet.

Egy régi ütegállásra –azt alapként felhasznál-va – épült rá a 2016-

ban átadott Guckler Károly-kilátó, amelyről remek panorámanyílik a fővárosra és a környező hegyvidékre; tiszta időben, keletfelé akár a Mátráig is elláthatunk.

Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ

Történelmi és természeti értékek Óbuda felett

• • • • Benyó Gergely

Kilátás a Hármashatár-hegy495 méter magas csúcsáról

Második világháborús bunkerre épültGuckler Károly-kilátó

Egykori pilótaotthon – ma Rotter Lajos Turistaház

Fotók

: a sz

erző

felvé

telei

Városunk – 2021/1. szám7

Rákoskeresztúron az 1880-as években volt egy különlegestávírda, melynek létezése rég feledésbe merült. Rákos-mente, Budapest mai XVII. kerülete korabeli területei-

nek termőföld rétege alatt hajdan vastag kavicsréteg húzódott.Az egyik legjobb kavicsos területen Fuchs Ignác kereskedő 1880körül kavicsbányákat nyitott és iparszerű bányászatot folytatott.Az akkori Rákoskeresztúr község ma Madárdombnak nevezetttérségében, mostanság is felfedezhető tereptorzulások jelzik a

volt felszíni művelésű bányaterületeket,ahonnan a kitermelt kavicsot vasútonszállították el. A mai Budapest–Hatvanvasút, korabeli nevén Budapest–Hat-van–Ruttka vasútvonalból, a 8-as számúőrháznál ágazott ki a Fuchs bánya felémenő kavicsszállító sínpár. A kavicsbá-nyászat nemcsak a vasutat, hanem aszállítást segítő távközlést is igényelte,melynek akkori egyetlen eszköze a táv-író volt. Ma már nem létezik a 8-as őr-ház, amely Budapesten, a Pesti út – Ha-tárhalom utca találkozásánál volt. Ittműködött a kavicsos távírda.

A távíróállomást 1881. novemberben„Rákos-Csabakeresztur között a 8. szá-mú őrházban az illető beszélővezetékkettévágásával és az őrházba való beve-

zetése” során a vasút állította fel, melyben egy Morze rendszerű,közönséges távírógép és tartozékai üzemeltek. Akkoriban beszé-lővezetéknek az üzem alatti, távíróvezetéket nevezték. Esetünk-ben ez a Budapest–Hatvan közötti vasúti távíróvonal. A távíró-állomás hívójele „ŐR – – – • • – •” volt, az itt szolgálatot teljesítőtávírász neve ismeretlen. 1882. január 3-án derült ki, hogy a vas-út a távíróállomás megnyitásáról a Magyar Királyi Távírdát csakutólagosan értesítette, melyet eredetileg „a kavics vonatok miattkb. 6 hétig” történő üzemelésre terveztek. A távírót a kiágazásbamenő és oda érkező vasúti kavicsos teherforgalom irányítására,vasutas kifejezéssel engedélykérésre használták, és a távíró kö-

zölte üzenetek alap-ján állították az ittenivasúti váltókat. En-nek a vasútüzemi üz-leti minősítéssel ren-delkező távírdánakmagántáviratok köz-lésére és forgalmazá-sára kezdetben nemvolt jogosultsága.

A csupán hat hétretervezett rákoske-resztúri kavicsos táv-íróállomás végül is17 évig működött.Megszűnését 1898.április 4-én közöltékpótlékok a távirdavezetékek lajstromához címmel: „A «Rákos 8.sz. őrház» vasúti távirda megszüntettetvén, az igazgatóságok éshivatalok a vezetéklajstrom 141-ik oldalán, az 1200. sorszámnál,az 5-ik rovatban : «Rákos 8. sz. őrház (ideiglen. bekapcsolva)»vasúti távírdát és megjegyzést töröljék.” Ezzel nemcsak a kavi-csos távírda, hanem Rákosmente történetének egy szakasza isbefejeződött.

A 8-as őrház távírdája is része volt Rákosmente mára már el-feledett távközlés-történetének. A kavicsos távírda létezése előtt,Rákoskeresztúron és Rákoscsabán már üzemeltek ugyancsak el-feledett távírda állomások, melyek a magyarországi távírózáshajnalán létesültek.

Napjainkra, az 1881-ben indult, kavicsbánya távírdából éstávíróvonalból ismert tárgyi emlék nem maradt fenn, az akkoritávíróoszlopok is már rég elkorhadtak, a kavicsos síneket is fel-szedték. Az emlékező szemlélő elsétálhat a Rákoskeresztúr ha-tárkőnél, a vasúti gyalogos átjárón át, a sínek másik oldalára aHatárhalom utca végébe. Ott, a sínek mellett volt a 8-as számúőrház, a kavicsos bakterház, mely későbbi kertjéből még ma isáll egy idős, illatos virágú almafa.

Egy újabb ismeretbővítési lehetősé-get teremtett a koronavírus járványmiatt korlátozott mozgású lokál-

patriótáknak a Fővárosi Szabó ErvinKönyvtár Budapest Gyűjteménye facebo-ok oldalán megjelenített játékos „házke-reső”. A bécsi Anton Schroll & Co. kiadópazar kivitelű műlapokból álló mappákat

adott ki, 1906-kö-rül. Kiadványuk-ban Budapest előzőszázadfordulós ar-culatát elevenítikfel, nyomatokra

sokszorosított fényképeikkel – többsé-gükben szecessziós épületeket mutatvabe. A gyűjtemény munkatársai az adottépület egy részletét közölve nem írták kia kép mellé, hogy az hol fekszik. Az oldallátogatóinak felvetették annak lehetősé-gét, hogy ha van kedvük kitalálni azt, ak-kor ne habozzanak odaírni a sejtéseiket,

annak pedig kivált örülnének, ha egy maiképet, vagy Google Street View-t is feltöl-tenének a kommentekbe.

„Kavicsos” távírda a RákosmenténEmlékét illatos virágú almafa őrzi

• • • • Sáfár József

Épületekről játékosanA Budapest Gyűjtemény kezdeményezése

Fotó:

BHT

Távíróvezeték leágazása vasúti őrházba (1880 körül)

Stenzer-féle kékíró vasúti távírógép

Fotók

: Sáfá

r Józ

sef

Városunk – 2021/1. szám8

Olyan írókat, költőket mutat be azÓbudai Múzeum 2021-re terve-zett időszaki kiállítása, akiknek

Óbuda nemcsak ihletőjük, de otthonuk isvolt. Mint alapvetően helytörténeti múze-um az írók és Óbuda, mint az otthon vi-szonyát kívánja a központba állítani, össz-hangban és párhuzamosan az alkotók éle-tével és munkásságával.

A kiállításon 27 író szerepel majd: Es-terházy Péter, Kassák Lajos, Göncz Árpád,Demény Ottó, Kerényi Grácia, Peterdi Pál,Krúdy Gyula, Csukás István, Féja Géza,Kiss Károly, Nagy László, Szécsi Margit,Orbán Ottó, Szomory Dezső, Veres Péter,Hanvas Béla, Galsai Pongrác, Tamkó Sira-

tó Károly, Móra István, MóraLászló, Toldalagi Pál, GyimesiLászló, Megyesi Gusztáv, HollósKorvin Lajos, Halász Gábor ésGelléri Andor Endre. A felso-rolt írókban – helytörténetiszempontból – egyetlen dologközös; életük egy szakaszábanÓbuda volt az otthonuk. Egye-sek itt születtek, mások itt él-tek hosszabb-rövidebb ideig,vagy ehelyütt töltötték utolsóéveiket.

Mit adott Óbuda ezeknek aművészeknek? Lehetetlen len-ne egy szóval választ adni, hirtelen csakközhelyek jutnának az ember eszébe. Avárosrész, amely az ihleten túl jelentetteaz otthont, munkát, családot, barátokat, stalán a legfontosabbat, a témát. A város-részben alkotó tollforgatók egészen színespalettát hoztak létre írásaikkal, felvonul-tatva a literatúra szinte minden változatát.

De valójában kiket nevezhetünk óbu-dai írónak, költőnek? Azokat, akik írtakÓbudáról, megjelenik valamilyen formá-ban a hely, vagy azokat, kik itt születtek,éltek, dolgoztak és haltak? Szakmai as-pektusból nyilván az utóbbi kategória ahelytálló, ám figyelembe kell vennünk,hogy ez azokra is illik, akik ugyan Óbu-dán éltek és dolgoztak, de egy sort sem ír-tak róla. Életművük, művészetük, alkotá-

saik vitathatatlanul szerves ré-szei a magyar irodalomtörté-netnek, de megkerülhetetle-nül Óbuda kulturális öröksé-gének is esszenciális magjátjelentik.

A kiállítás anyagának összeállítása többéves kutatómunkát igényelt, hiszen akáregy író teljes életművének feltárása isrendkívül komoly feladat. Az alapkon-cepciót követve, az otthon-író kapcsolatá-ra fókuszáltuk a kiállításban szerepelőanyagok felkutatását és gyűjtését. Nagyhangsúlyt fektettünk az írók családjának,leszármazottjainak megkeresésével és be-vonásával a tárlat elkészítésébe. A külön-leges személyes tárgyak, relikviák teszikmajd igazán izgalmassá a kiállítást, amelysikeres megrendezéséhez más társintéz-mények – Petőfi Irodalmi Múzeum, Kas-sák Múzeum, Munkácsy Mihály Múze-um, Kiskun Múzeum, Hamvas Béla Ala-pítvány, Göncz Árpád Alapítvány – bevo-nása is kiemelt segítséget nyújt.

Óbudai írók – írók ÓbudánElőzetes egy időszaki kiállításról

• • • • Horváth Péter

Jó hírek időrendben, avagy, mi történt velünk az elmúlt há-rom hónapban? Augusztusban megnyílt a KultúrFényPontGaléria a II. kerületi Fény utcai piacon. A gombaárusok

mellett, a volt lángosozó előtti placcon augusztus óta Fortepanszerzőket és képeket láthatnak, most épp Lissák Tivadar fotóit.Ha arra járnak, nézzenek be.

Szeptember közepén elindult a Heti Fortepan Blog https://he-tifortepan.capacenter.hu/, ahol minden pénteken archív képek-kel mutatunk meg valamit a múltból. A blogot a Capa Központtámogatásával Virágvölgyi István szerkeszti, a cikkeket Kolozsi

Ádám, LukácsZsolt és Zubrecz-ki Dávid írják.

Október köze-pén elköltözött aFortepan Stúdió.Sokan izgultak,ötleteltek, segí-tettek nekünk,hogy új otthonraleljen a szerkesztőség. A Budavári Önkormányzat jelentkezésé-vel sikerült megtalálnunk a legjobb helyet a városban. Egy 30nm-es szobát a Tabánban, a Virág Benedek Házban! Mostantólszemélyesen itt lehet találkozni velünk.

November 17-én, Budapest születésnapján a II. és V. kerületipolgármesterek javaslatára, Budapest Főváros Önkormányzatadöntésével „Pro Urbe” díjasok lettünk. Nagyon megtisztelő adöntés, szívből köszönjük!

Új otthonra lelvePro Urbe Budapest díjas a Fortepan

• • • • Tamási Miklós

Fotó:

BHT

Nagy László költő a Magyar Rádió stúdiójában (1977)

Kerényi Grácia az Írószövetség székházában (1963)

Fotó:

For

tepan

1479

55

Fotó:

For

tepan

1068

69

Városunk – 2021/1. szám9

Mindig is döntően meghatároz-ták a felszíni vizek a körülöttükélők életét. Egy-egy forrás, pa-

tak, gázló, kút elhelyezkedése alapvetőenbefolyásolta a hely történetét. Így volt/vanez Rákosmentén is. A környék a Duna-völgy felé folyamatosan lejt, egymássalpárhuzamosan futó patakok tagolják, kö-zülük egyik az itt folyó Rákos-patak.

Az ember megtelepedése is a patakmenti homokdombokon kezdődött, je-lenlegi ismereteink szerint a középső új-kőkorban, Kr. e. 5200–5000 körül. A ré-gészeti feltárások és az okleveles forrásokigazolják, hogy Csaba és Keresztúr az Ár-pád-kor óta a mai helyén található. Hely-zetüket egyértelműen meghatározta a pa-

tak, de még inkábbaz általa kijelölt,Pestről Hatvan felévezető út, ami már a római korban is or-szágút volt, megemlíti Evlia Cselebi is.

Maga a patak kétségkívül a benne szépszámban élő folyami rákokról kapta a ne-vét, még az Árpád-korban. Bizonyítékulszolgálnak erre az itteni települések elsőokleveles elnevezései is: Csaba Rákosa1067-ből, 1267-es átiratban, és Pósa Rá-kosa (Rákoskeresztúr elődje) 1265-ből. Apatak Anonymusnál még „Rákos-folyó”,akkoriban nyilván sokkal jobban szétte-rült a vize.

Magyar Királyság szabályozások előtti,természetes vízrajzát az Első katonai fel-mérés térképszelvényein lehet előszörszemügyre venni. A településeinket ábrá-zoló térképszelvény 1783-ban készült. Ek-

kor a Rákos-pa-tak folyása ko-rántsem olyanegyenes, mintma, Csabátóltöbb ágban fu-tott, hogy majdcsak Keresztúrtelhagyva egye-sültek ismét amedrek.

A patak mo-csarainak elsőlecsapolása köz-vetlenül 1770után történhetett. Tessedik Sámuel leírja,hogy első keresztúri látogatása idején,

1770-ben „... a falumellett volt egy nagy,mély mocsár.” 1794-ben, másodjára márkert állt mellette és há-rom halastó. A láp he-lyén „egészséges rétek”voltak. A különbözőidőszakokban végzettszabályozási munkákután a Rákos-patak be-tonteknőbe szorítottmai képe 1973-ban ala-kult ki vég-legesen.

A felszínivizeket sok-féleképpenaknázták ki.

Az ősi időkben ivóvízként isszolgáltak, később már inkábbcsak állatokat itattak belőlük.A jeget is hasznosították: akocsmák, vendéglők, hentes-üzletek mellett gyakran talál-hattunk jégvermeket. BáróPodmaniczky János még ebbőlis pénzt csinált: a malomtó je-gét a kőbányai sörgyárosoknakadta el az 1860-as években.. Afelszíni vizek táplálékforrás-ként is szerepet fontos játszot-tak: halat, csíkhalat fogtak. Már hat ma-lom kerekét is forgatta a víz a 18. századtólCsabán és Keresztúron. A gyógyászatbanfontos szerepet játszó orvosi nadályt (pió-

cát) is gyűjtöttek a mocsarakban. Az asz-szonyok mindig a patakban mostak. Télenléket kellett vágni a jégen, hogy mosni le-hessen! Fürödtek a patakban. A nádat té-len sarlóval vágták. Telente a parti fűzfák

vesszeiből a férfiak kosa-rat fontak. A kender fel-dolgozásának egyik első

munkafolyamata a kévék áztatása. Nyíráselőtt a birkákat rövid úton lehajthatták amalomtóra, ahol szappannal a gyapjukatátmosták. A patak vizével öntöztek is. Az1890-es években jelentek meg először Rá-koskeresztúr határában a kertészkedőszerviánok, vagyis szerbek, később a bol-gárkertészek. Sportolásra, szórakozásra akeresztúri Malom-tavon nyílt lehetőség.Csónakázó tóként is használták a tavat.Rákosligeten meg Korcsolyázó Egyletetalapítottak a 20. század elején.

Az Erdős Renée Ház 2006-os egyház-történeti kiállításán szerepelt egy rendkí-vüli fotó, amely valószínűleg még a 19.

század végén készül-hetett. Egy szabadtéri

baptista bemerítést ábrázolt Rákoscsabána Rákos-patakban, bizonyítva, hogy víznem csak fizikai szükségleteink kielégíté-sére szolgált!

Rákosmente patakjaSokféleképpen hasznosították vizét

• • • • Ádám Ferenc

Jégvágók csáklyákkal a rákoskeresztúri Malom-tavon

Baptista bemerítkezés a Rákos-patakrákoscsabai szakaszán (1900 körül)

Csónakázók a Malom-tavon

Fotók

: Erd

ős R

enée

Ház

Fotó:

ERH

/Rák

oscs

aba B

aptis

ta Gy

üleke

zet

Városunk – 2021/1. szám10

Erzsébetvárosban épült a budapestizsidóság fontos intézményeinektöbbsége. Az itt található három

különleges zsinagó-ga (a világhírű Do-hány utcai, a Rum-bach Sebestyén ut-cai és a Kazinczyutcai), valamint anagy hagyomá-nyokkal rendelkezőZsidó Múzeummellett, az Erzsé-betvárosi ZsidóTörténeti Tár aCsányi utca 5-ben,egy új, sajátos színtjelent az ide látogatók számára.

A korabeli bútorokkal és tárgyakkal be-rendezett szobabelsők egy másik néző-pontból – a mindennapi élet felől – mu-tatják, meg a zsidó múltat betekintést en-gednek a 20. század első felében élt pestizsidó polgárok, iparosok, munkások éle-tébe. Az egyes kiállítási terek kiválóan al-kalmasak irodalmi és vallási tematikustárlatvezetések megrendezésére. Az iro-

dalom segít abban, hogy az egyes korsza-kot bemutató terekben, lakásbelsőbenmég személyesebbé tegyük Budapest egy-kori lakóinak történetét. A felkért szín-

művészek, Takáts Andrea és TériSándor, valamint Borgula Andrásés Gólem Színház fiatal művészei

által tolmácsolt, epizódok szerelemről,féltékenységről, divatról, vélt és valós tra-gédiákról, emberi drámákról szólnak.

Mindig nagy érdeklődésre tart számotaz Országos Rabbiképző – Zsidó Egye-tem rektor-helyettesének dr. Balázs Gá-bornak tárlatvezetése-előadása a zsidóvallásról a hétköznapokban. Kifejezettensegíti a megértést, hogy a zsidó konyhaszabályait a kiállítási tér kóser konyhájá-ban ismerhetik meg az érdeklődők, vagyha az ünnepekről a berendezett polgárla-kás nappalijában megterített ünnepi sab-bati – szombati asztal mellett beszélget-hetnek. A budapesti rabbik emlékére be-rendezett dolgozószobában a két legjelen-tősebb vallási irányzatról. a neológiáról ésaz ortodoxiáról, a rabbi-hivatásról kap-nak információt a látogatók.

A kerület zsidó múltjának bemutatásáta Csányi5 által szervezett történeti vagyéletmód történeti séták színesítik. DeákGábor Rejtelmes Erzsébetváros sétasoro-zatának már a 6. része következik, és re-méljük a vírus helyzet javulásával a soro-zat folytatódik. Egy-egy kis földrajzi terü-leten mesélik el az egyes séták a ma mársokszor ismeretlen zsidó múltat, épüle-ten, életutakon, történeteken keresztül.

A Csányi5 az állandó kiállításán kívülszínes programkínálattal is rendelkezik.Célja, hogy a múlt bemutatása mellett amai zsidó kultúra, tudomány számára isteret biztosítson. Ezt szolgálja a földszin-

ten kialakított időszaki kiállítási tér, vala-mint az átrium. Itt fotó- és képzőművé-szeti, család- és várostörténeti kiállításokváltják egymást. Az átrium beszélgetések,komoly- és könnyűzenei koncertek, szín-házi, valamint népszerű tudományos elő-

adások, könyvbemutatók, filmklubok,konferenciák színtere.

Az átriumban bonyolított gasztronómi-ai programokon keresztül a zsidó hétköz-napok egy másik aspektusával ismerked-het meg az érdeklődő. Bodrogi FűszeresEszter mutatja be a mai zsidó konyhát avilág különböző tájairól, amelynek csúcs-pontja a közös főzés. Gasztronómia sétá-in pedig a zsidó Erzsébetváros régi étke-zési szokásairól esik szó.

Várjuk szeretettel a zsidó élet iránt ér-deklődőket. Elérhetőségeink: www.er-zsitt.hu, vagy www.csanyi5.hu és a Face-book oldalainkon (Csányi5 vagy Erzsé-betvárosi Zsidó Történeti Tár), telefon:(1) 369 3688.

Csányi5 és az ERZSITTÁllandó kiállítás, színes programkínálat

• • • • R. Keleti Éva

Középen az ERZSITT bejárata

Irodalmi tárlatvezetés

A kóser étkezési hagyományokat Balázs Gábor ismerteti

A rejtelmes erzsébetvárosi történetekről Deák Gábort hallgatják

Fotók

: ERZ

SITT

Városunk – 2021/1. szám11

Régi adósságot törlesztett a Samodai József Zuglói Hely-történeti Műhely Mi, zuglóiak című, október 2-án meg-nyitott tárlata a Zuglói Civil Házban. A kerület múltját

átfogóan bemutató történeti kiállítást eddig nem láthatott a kö-zönség. Létrehozói szándéka szerint a mostani tárlat anyaga

alapja lesz egymajdani, város-rész-történeti ál-landó kiállítás-nak.

Zugló 85. szü-letésnapja egy jo-gi, közigazgatásiaktushoz köthető.Budapest 1873-asegyesítésekor afőváros mindösz-sze tíz kerületreoszlott, a maiZugló területe

előbb Terézvároshoz, majd 1894-tól Erzsébetvároshoz és kisebbrészben Kőbányához tartozott. A rohamos népességnövekedésegyes területeken a közigazgatás aránytalan leterheltségét ered-ményezte, ezért az 1930. évi XVIII. törvénycikk elrendelte to-vábbi négy fővárosi kerület létrehozását. Az önálló elöljáróság1935. október 2-án díszüléssel kezdte meg működését, Zuglóekkortól 1950-ig, Nagy-Budapest létrehozásáig a Rákosvárosnevet viselte.

Várostörténeti szem-pontból azonban az aterület, amit ma Zugló-nak nevezünk jóval ré-gebbi múltra tekintvissza. Története a tö-rök idők utáni betele-pülések óta folyamatos,és nagyon fontos meg-jegyezni, hogy ez így éla lokálpatrióta helyiektudatában is. A re-formkorban, a Városli-get kiépítése után Her-minamező már nevesés közkedvelt üdülőterület volt. 1873-tól, a közmunkatanácsnagy ívű városrendezési terveivel egy időben megindult a terü-let valódi városias fejlődése: kiépültek a közművek, a tömegköz-lekedés, a fő közlekedési útvonalak, számos jótékonysági, szoci-ális és kulturális intézmény települt Zuglóba, virágzásnak indultaz ipar, patinás iskolák épültek a hajdani homokdombokon.

A járványhelyzet miatt szűk körben megtartott kiállítási meg-nyitót a zuglóiak élő, internetes közvetítésen követhették. TörökAndrás művelődéstörténész megnyitó beszédében Térey Jánosköltő, Zuglóról írott megindítóan szép szavait idézte: Pest mály-varózsa illatú Budája.

A kiállítás – amely elsődlegesen a zuglói helytörténeti műhely,illetve a Fortepan közösségi fotógyűjtemény anyagára épült – 14tematikus tablón mutatta be a kerület múltjának mérföldköveit:az iskolaépítésektől, a közlekedésfejlesztésen és ipartelepítésenkeresztül a kultúra, szórakozás, művelődés témaköréig. A fiata-labb korosztályt a QR-kódok kiállításba integrálásával szólítottákmeg az alkotók. Egy okos telefonra ingyenesen letölthető appli-káció segítségével az egyes tablókon található QR-kódok leolva-sásakor a helytörténeti műhely idén tavasszal kialakított blogfe-lületére navigálhattak a látogatók, ahol további információkat ta-láltak az egyes témakörök elmélyültebb tanulmányozásához.

Egy középiskola, a ke-rület helytörténetigyűjteménye és az Ál-

lambiztonsági SzolgálatokTörténeti Levéltára együtt-működésének eredménye-képpen született meg Újpes-ten az október 19-től látogat-ható kiállítás (A reménynapjai Magyarország –1956), a Károlyi István Álta-lános Iskola és Gimnáziumkiállítótermében. Az időszaki tárlaton aziskola igazgatója, Hirmann László kö-szöntötte a megjelenteket, szakmai meg-nyitóját Szekér Nóra, az állambiztonságilevéltár munkatársa tartotta.

Színvonalas tartalmú, két métermagas molinókon a forradalom ésszabadságharc egy-egy témakörétmutatták be archív fotók, doku-mentumok kíséretében – nagy ér-

deklődést keltve a máshol nem látható fo-tográfiáival. Három vitrinben az 50-es

évek használati tárgyaival találkozhattunkaz újpesti Neogrády László HelytörténetiGyűjtemény anyagából válogatva. A tár-latot megtekintő fiatalok sok, számukramár ismeretlen funkciójú tárggyal szem-besültek itt a faszerkezetű kávédarálótól azsírosbödönig, a néprádiótól a zománco-zott tejeskannáig bezáróan.

Mi, zuglóiak Pest mályvarózsa illatú Budája

• • • • Majkó Zsuzsanna

A remény napjaiKordokumentumok az iskolában

Az iskola igazgatója, Hirmann Lászlóköszönti a megjelenteket

Két méter magas molinók máshol nem látható fotográfiákkal

A kiállítás plakátja

Online is közvetítették a szűk körben tartott kiállítási megnyitót

Fotók

: BHT

Fotók

: zug

lo.hu

/Sub

its-T

óth G

ergő

Városunk – 2021/1. szám12

Egyesületünk Elnöksége és aVárosunk Szerkesztőbizott-sága október 29-én székhe-

lyén, az újpesti Neogrády LászlóHelytörténeti Gyűjteményben tar-totta összevont ülését. BreinichGábor elnök köszöntötte a megje-lenteket, külön is Sáfár Józsefet, ahazai távírótörténet jeles kutatóját,akinek átnyújtotta a HonismeretiSzövetség Honismereti MunkáértEmléklapját.

Ezt követően az ülés résztvevőiaz előző elnökségi összejövetel ótaeltelt időszak eseményeiről kaptak tájé-koztatást: A Budapesti Históriák áprilisi,májusi, júniusi előadásait az országos ka-rantén miatt elhalasztottuk. Az őszi elő-adássorozat megvalósításában együttmű-ködünk legfőbb támogatónkkal, a főváro-si levéltárral. Egyetértettek a jelenlévők azelőadóest sorozat fenntartásával, amíg ajárványügyi rendelkezések azt lehetővéteszik. Folyamatosan és napra készen mű-ködtettük a Budapesti Helytörténeti Por-tált, kiadtuk a Városunk helytörténetimagazin 2020/3. júliusi, és októberben a2020/4. számát. Trianon centenáriumá-hoz kapcsolódó pályázatunk kiírása el-maradt, az anyagi háttér hiánya miatt –100. évfordulójáról weblapunkon és a Vá-rosunk számaiban kiemelten emlékez-

tünk meg. A Honismereti Szövetség2020. évi konferenciáit a világjárvány mi-att 2021. évre halasztották.

Társaságunk 2021-ben is hasonló tevé-kenységeket tervez ellátni, mint a korábbiévekben, de az aktuális járványügyi ren-delkezésekhez igazodva – ismertette Bre-inich Gábor elnök a jövő évre (2021) ter-

vezetteket ismertetve. Ezt követően a Vá-rosunk című magazinról tárgyaltak. A2020-ban is négy számmal megjelenőmagazin az előző évivel számonként azo-nos nagyságú, húsz oldal terjedelmű,négy színes oldallal rendelkező volt, és az

interneten is megjelené-sétől teljes terjedelmé-ben olvasható (budapes-ti Helytörténeti Portá-lunk). Szerkesztője is-mertette a 2020. évretervezett témakörökmegvalósítását és javas-latok hangzottak el a2021. évi tervezett négyszám tartalmára.

A Honismereti Szö-vetség Bóta Piroska tag-társunkat Honismereti

Munkáért Emlékéremmel tüntette ki,átadása csak 2021-ben várható. Buda-

pesten Grünwald Mária, Sáfár József,Viszket Zoltán javaslatunkra HonismeretiMunkáért Emléklapot kapott, átnyújtásá-ra a járvány miatt Társaságunkat kértékfel. Egyesületünk tagjai 10 éves tagságiemlékérméi már tavasszal elkészültek(Bese Judit, Kiss Emilia, Wilk Jánosné), át-adásukat november elejéig tervezzük.

Rólunk – RövidenBudapesti Honismereti Társaság

Budapesti Históriák – közleményA Budapesti Honismereti Társaság és Budapest Főváros Levéltára közös rendez-

vényeként a Budapesti Históriák októberi és novemberi előadásait még sikerültmegtartani a decemberi már elhalasztásra került a járványügyi helyzet miatt.

2021. évi előadásainkat bizonytalan ideig felfüggesztjük! Weblapunkon és e-mailbenis tájékoztatni fogjuk az érintetteket a járvány veszélyhelyzet elmúltával a BudapestiHistóriák előadásainak elkezdéséről. A 18 éven át folyamatosan tartott előadóestekszünetelése miatt tagjaink és vendégeink megértését kérjük és előre is köszönjük.

Kiállításunkon (Szocreál plakátok – Válogatás a Pesterzsé-beti Múzeum plakátgyűjteményéből) október 7-től aPesterzsébeti Múzeum helytörténeti gyűjteményének egy

eddig kevésbé ismert, de annál látványosabb része tekinthetőmeg. A bemutatott szocialista realista plakátok 1948 és 1952 kö-zött készültek. Látszólag rövid időintervallum ez, de nem vélet-lenül nevezik 1948-at a fordulat évének... Néhány esztendő alattkataklizmaszerű változások zajlottak le a magyar politikai élet-ben és a társadalomban. A kiállított anyag – mind tartalmában,mind ábrázolásmódjában – utcai képeskönyvként ad tökéleteskorlenyomatot. Ehhez furcsa módon éppen a mindenen átütő,

fals hurráoptimizmus vana szemlélő segítségére.

A második világháborúutáni néhány évben a plakátművészet, visszanyúlva a harmincasévek hagyományaihoz, sokoldalú formavilágot teremtett. Fő té-ma a választási plakátok mellett az újjáépítés lett. Szá-mos plakát készült a szociáldemokraták, a kisgazdák

Szavaznak az októberi elnökségi ülés résztvevői

Fotó:

BHT

Szocreál plakátokUtcai képeskönyv korlenyomata

• • • • D. Udvary Ildikó, Dr. Benyovszky Tóth Anita,Skaper Brigitta

Bejáratnál a 40-es évek végének plakátjai

à

Fotó:

P.M.

/Ska

per B

rigitta

Városunk – 2021/1. szám13

és a kommunisták megrendelésére. A plakátok készí-tői többek között Konecsni György, Gábor Pál, Tamás-

si Zoltán (Filo), Macskássy Gyula és János, Ék Sándor. A negyve-nes évek végére folyamatosan előtérbe kerültek az Amerika- éskapitalizmus-ellenes megnyilvánulások, és 1949-re már nálunkis kialakult a szovjet mintát követő szocialista realizmus. Ezt kí-

vánta még jobban erősí-teni a Műcsarnokban1949-ben rendezett, „ASzovjetunió művészete” kiállítás is. Az 1950-es I. Magyar Kép-zőművészeti Kiállítás anyagát már a szocreál formai és tematikaisematizmusát követő didaktikus, áloptimista zsáner jelenetek,valamint reprezentatív Lenin és Rákosi portrék alkotják.

A központi megrendelésre tervezett nyomtatványokat általá-ban meghatározott témakörökben készítették. Válogatásunkbanaz egyik nagyobb egységet az OTI (Országos Társadalombizto-sító Intézet) balesetelhárítási propagandaplakátjai alkotják. A„Legfőbb érték az ember! Baleset ellen védekezz!” szlogen mind -egyiken visszaköszön, a gyári- és mezőgazdasági munkásokat fi-gyelmeztetve a gépek, szerszámok biztonságos használatára.

A plakátok egy másik részét a földműves szövetkezet propa-gandanyomatai alkotják. Bíztatják a mezőgazdaságból élőket,hogy kössenek termelési szerződést, szállítási szerződést. A leg-idillibb plakátok egyértelműen a dolgozók számára korábban el-érhetetlen nyári pihenést reklámozzák. A Népjóléti Minisztéri-um és a Szakszervezetek Országos Szövetsége propagandapla-kátjain balatoni üdülőkben pihenő, hajókázó fiatal párokat ésbarnára sült homokozó, pancsoló gyerekeket láthatunk. Hogy avalóságban kik és milyen gyakran tudtak eljutni ezekre az üdü-lésekre, az már más kérdés...

A sematikus, hamis derű köszön vissza a korabeli filmhír-adókból, filmekből és abból az elenyésző számú reklámból is,ami a hiánygazdaságban született. E három műfajból válogatvaállítottunk össze egy kisfilmet, amelyet szintén e kiállítás zárá-sáig, március 27-ig nézhetnek meg látogatóink.

A bemutatott plakátok egy torz történelmi időszak mementói,de páratlan betekintést nyújtanak közös múltunk egy megkerül-hetetlenül fontos szeletébe. Örömteli, hogy megmaradtak az utó-kornak, hiszen: „Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk...”

Az Erzsébet körútról lekanyarodva,a Dob–Hársfa–Csengery utcákáltal közbefogott, hatalmas U

alaprajzú, modern épülettömb uralja a te-ret. Felületes benyomás alapján szocreálépületnek tűnhet a Nemzeti Adó- ésVámhivatal Kiemelt Adó és Vámigazgató-ság objektuma.

Nem csak a megrendelő, a Magyar Kirá-lyi Posta számára volt jelentős beruházás1937-ben a Budapesti Postaigazgatóság ésErzsébet Automata Távbeszélő Központmegépítése, hanem a 30-as évek válságából

kilábalni igyekvő magyar építészetnek is.A fiatal generáció tehetséges mestere Ri-manóczy Gyula (1903–1958) tervei alapjánépült reprezentatív középület, a moderni-záció és hagyománykövetés szellemében –a Római Iskola programja szerint – elegánsanyaghasználattal és magas szakipari szín-vonalon valósult meg.

A Hársfa utcai sarkon, az első emeletmagasságában figurális szoborcsoport lát-ható, amely Boda Gábor (1907–1984), akorszak jelentős díszítőszobrászának alko-tása. A sarkon Szent István figurája áll, tőle

jobbra az ősmagyar hírvivő. A ki-rálytól balra felsorakoznak az or-szág történetét befolyásoló terüle-tek szimbolikus alakjai: a Politika, aMűvészet, a Hadviselés, a Tudo-mány, a Technika és a Mezőgazda-ság. Érdekesség, hogy mindegyikfigura vastag bajszos, magyaros ka-rakter, kivéve a Művészetet, mely-nek arcán az építész, RimanóczyGyula vonásai ismerhetők fel.

Az idők folyamán a Közlekedés-és Postaügyi Minisztérium székhá-zaként működött, majd az APEH

Kiemelt Adózók Igazgatósága költözöttide, ahol 2008-ban, a második emelet há-rom elegáns termében megnyílt az országegyetlen adózás történettel foglalkozó ál-landó kiállítása.

à

Modernizáció és hagyományErzsébetváros egyik reprezentatív középülete

• • • • Dvorszky Anikó Éva

Központi megrendelésre készítettnyomtatványok

Modern épülettömb a Dob utcában – egykor és napjainkban

Fotó:

P.M.

/Ska

per B

rigitta

Fotó:

Pén

zügy

őr- é

s Adó

zástö

rténe

ti Múz

eum

Családbarát múzeum

Ismét országos szintű elismerésbenrészesült a 18. kerületi Tomory La-jos Múzeum a Családbarát Múze-

um elismerő cím elnyerésével. A csa-ládbarát múzeumi működés elismeré-sére 2020-ban szakmai díjat alapított aSzabadtéri Néprajzi Múzeum MúzeumiOktatási és Módszertani Központ. On-line közvetítés keretében a MagyarNemzeti Galériában tartott 18. Orszá-gos Múzeumpedagógiai Évnyitón,2020. szeptember 28-án adták át elsőízben a Családbarát Múzeum okleveletnyolc intézménynek – köztük a TomoryLajos Múzeumnak.

Minden korosztályt megszólítmúzeumuk

Fotó:

Tomo

ry La

jos M

úzeu

m

Városunk – 2021/1. szám14

Óbudai MúzeumVezető: Viszket Zoltán, tel./fax: 250-1020, cím: 1033 Bp., Fő tér 1.,nyitva: K–V: 10–18 óra.Neogrády László Helytörténeti GyűjteményVezető: Szöllősy Marianne, tel.: 370-0652, cím: 1043 Bp., Berda J. u. 48., nyitva: K–P: 10–18, Szo: 10–14 óra.Erzsébetvárosi Zsidó Történeti TárHelytörténeti munkatárs: Keleti Éva, tel.: 369-3688,1077 Bp., Csányi u. 5.,nyitva: V–Cs: 14–18, P: 10–14 óraFerencvárosi Helytörténeti GyűjteményVezető: Gönczi Ambrus, tel.: 218-7420, cím: 1092 Bp., Ráday u. 18., bejárat az Erkel utcából, nyitva: K–P: 12–18, Szo: 10–14 óra.Kőbányai Helytörténeti GyűjteményVezető: Verbai Lajos, cím: 1102 Bp., Füzér u. 32., nyitva: K–Sz: 10–14, Cs: 14–18, Szo.: 9–13 óra.Kutatói nap – P.: 9–13 óraAlbertfalvi Hely- és Iskolatörténeti GyűjteményVezető: Beleznay Andor, tel.: 208-6635, cím: 1116 Bp., Pentele u. 8., nyitva: K, Cs, Szo: 14–18 óra.Etele XI. kerületi Helytörténeti GyűjteményVezető: Farkas Zsolt, tel.: 204-6788; 06-70-682-2144, cím: 1116 Bp., Gyékényes u. 45–47., nyitva: H–P: 10–19 óra.

Hegyvidéki Helytörténeti GyűjteménySzakmai felelős: Földváry Gergely, tel.: 06-70-360-2447, cím: 1121 Bp., Zugligeti út 64.,nyitva: Sze–V: 10–18 óra.Angyalföldi Helytörténeti GyűjteményMunkatárs: Dr. Simonné Hortobágyi Zsuzsanna, tel.: 06-30-453-3693, cím: 1131 Bp., József Attila tér 4., nyitva: K–Cs: 11–17, P: 9–16 óra.Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely Vezető: Majkó Zsuzsannatel.: 06-70-522-3577, cím: 1144 Bp., Vezér u. 28/b.nyitva: előzetes egyeztetéssele-mail: helytortenet@cserepeskft.huRákospalota, Pestújhely és Újpalota Helytörténeti GyűjteményeVezető: Kiss Emőke Hajnalka,tel.: 419-8216, cím: 1158 Bp., Pestújhelyi út 81., nyitva: K–P: 10–16, Sze: 12–18,

Cs, Szo: 10–14 óraKertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Villányi Péter, tel: 06-20-417-1956, cím: 1165 Bp., Veres Péter u. 157.,nyitva: H–Cs: 9–16, P: 9–14 óra.Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és KiállítóteremVezető: Ádám Ferenc, tel.: 256-6062, 258-4693, fax: 256-9526, cím: 1174 Bp., Báthory u. 31., nyitva: K–V: 14–18 óra.

Tomory Lajos MúzeumVezető: Heilauf Zsuzsanna, tel.: 290-1585, 06-20-316-9885,cím: 1181 Bp., Margo Tivadar u. 116–118.nyitva: Cs–P: 10–18,

Szo: 14–18 óra.Kispesti Helytörténeti GyűjteményVezető: Siklós Zsuzsa, tel.: 281-1619, cím: 1191 Bp., Csokonai u. 9.,nyitva: K–P: 14–18 óra,

páros heteken Szo: 10–14 óra.Pesterzsébeti MúzeumVezető: D. Udvary Ildikó, tel.: 283-1779, cím: 1203 Bp., Baross u. 53., nyitva: K–Szo: 10–18 óra.Csepeli Helytörténeti GyűjteményVezető: Molnár Krisztián, tel.: 278-2747,cím: 1213 Bp., Szent István út 230.nyitva: Sze: 8–14.30, P: 14–18,

Szo: 9–13 óra.Nagytétényi Helytörténeti Kiállítótér(szakmai besorolás nélkül)Vezető: Wahl Ildikó,tel.: 06-20-237-1920,cím: 1225 Bp., Nagytétényi út 278.,nyitva: K–Cs: 9–12, Szo: 15–18 óra.Soroksári Helytörténeti GyűjteménySoroksári Helytörténeti Gyűjteményvezető: Geiger Tamás, tel.: 287-3057,cím: 1238 Bp., Szitás u. 105.,nyitva: Sze-P.: 10-17 óra.

AVII. kerületi városnéző séták 2017-ben indultak a Bisc-hitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ Pro-jekt csoportjának szervezésében. Az azóta eltelt három

évben a legkülönbözőbb építészeti és történeti jellegzetességűházak, udvarok adták a témát. Ezek közül csak egy-egy példa a„Csikágó”-nak becézett kerületrész, a Gozsdu udvar, vagy a jó-

val későbbi idők emléke-it őrző belső-erzsébetvá-rosi tűzfalak története.

Vallások és közösségeknevet viselte a 2020őszén szervezett séták té-mája, amely középső éskülső Erzsébetváros kü-lönböző vallási témájúépületeit és az azokathasználó felekezeteket,közösségeket mutatta be.Nem ritkák a vallási te-matikájú városnéző sétáke sokszínű kerületben,

azonban igyekeztünk ezúttal kevésbé ismert templomokat, kö-zösségeket is bemutatni.

Rövid bevezetővel indult a kerület demográfiai és történetijellemzőit bemutató séta. A legkisebb területű budapesti város-

rész 18. századig visszanyúló tör-ténetéből már kirajzolódik pár, asétának is témájául szolgáló sajá-tosság, mint például az itt élő zsi-dóság, vagy a 19. század elején be-népesülő kerületrész szerepénekalakulása. A nagyjából 1,5–2 órásprogram első állomása a Rózsákterén található impozáns SzentErzsébet templom volt.

A második és harmadik megál-ló szintén a tér két másik pontjántalálható görög katolikus templomés buddhista közösségi ház volt, ahol főleg az épületek történeteikerültek fókuszba. Az utolsó állomás a kerület egy kevésbé is-mert, közelben lévő zsinagógája, a Bethlen téri volt, amelynélegy kicsit tágabb kontextusba helyezve kitértünk a helyi zsidó-ság és imahelyeik történetére.

A járványhelyzetre tekintettel nagyobb létszámot sajnos nemtudtunk regisztrálni a programra (és egyúttal a belső helyszínekis kimaradtak), ugyanakkor ez lehetőséget adott arra, hogy be-szélgetések alakulhassanak ki, a résztvevők maguk is megosszáksaját ismereteiket. Terveink szerint jövőre ismét új témákkal tér-nek vissza a kerületi séták! Érdeklődni az alábbi elérhetőségenlehet: projektcsoport@bjhuman.hu.

Helytörténetről ErzsébetvárosbanGozsdu udvartól a Keleti pályaudvarig

• • • • Ötvös Anna Mária

Csikágói városnéző séta közbenmegpihenve

Iskolások városnéző sétán

Fotók

: BJIH

SZK

Városunk – 2021/1. szám15

Rákosliget képviselőtestülete1907. július 1-jén tartotta ala-kuló közgyűlését, ahol megvá-

lasztották a vezetőséget. A község elsőbírója Szabó Endre ismert író és műfor-dító lett, mely tisztséget 1910. január15-ig töltötte be.

Szabó 1849. június 3.-án született azakkori Zemplén megyei Nagytoronyán.Hatéves korára elvesztette édesapját.Tanulmányait a családon kívül, elsősor-ban az apai barát, Szemere Miklós tá-mogatta. Az ő akaratuknak megfelelőenközigazgatási pályára terelték Endrét. Sá-rospatakon a református egyetem jogaka-démiáján tanult, ezután Gálszécsen, jog-gyakornokként helyezkedett el

Már tanuló évei alatt bontogatni kezdteírói tehetségét. Középiskolás korában ver-sei jelentek meg. A leghíresebb a Divat cí-mű volt. Miután Budapestre került, költő-ként, újságíróként hamar bekapcsolódottaz irodalmi életbe. Szoros barátságotápolt Jókaival és Mikszáth Kálmánnal.1877-ben a Petőfi Társaság alapító tagjalett.

Jókai 1880. január11-én az Üstökös felelős

szerkesztését átadta Szabó Endrének, sekkor ismerte el, hogy már „régebbentöbb éven keresztül” Szabó önállóan szer-kesztette a lapot.

Ezzel párhuzamosan, 1877-től mint új-ságíró is tevékenykedett a Nemzeti Hírlapmunkatársaként. 1881–1882 közt a Honirodalmi és színházi rovatvezetője, illetvea Fölművelési Minisztérium által kiadottNéplap főszerkesztője, de szerkesztette azÉrdekes Könyvtár szépirodalmi havi fo-lyóiratot is. A Budapesti Újságírók Egye-sületének alelnöki posztját több éven ke-resztül töltötte be.

1880-ban vette feleségül Nogáll Jankát,aki mindenben támogatta férjét és minde-mellett ő is tevékenyen részt vett a kor iro-dalmi életében, mint író, lapszerkesztő.

Ebben az időszakban a könyvkiadóksorra jelentették meg magyar nyelven akülföldi írók műveit. Szabó érdeklődéseekkor fordult az orosz irodalom felé.Orosz nyelvismerete lehetővé tette, hogylevelezés útján kapcsolatba kerüljön LevTolsztojjal, akivel oroszországi útja soránszemélyesen is találkozott. Számos kora-beli orosz író, költő első műfordítója lett.

Füst Milán Szabó műfordítói munkás-ságáról 1921-ben így írt a Nyugatban:„Mégis szükségét érzem, hogy nyilváno-san vallomást tegyek valamiről. Nem tu-dok ugyan oroszul – s mégis szívem-lel-kem az orosz íróké s az orosz népé – me-lyet szeretni és csodálni ők tanítottakmeg. Ez az irodalom az én szívem iro-dalma, s hogy ez lehetséges: azt itt mostSzabó Endrének köszönöm meg.” Kény-szerűségből került Rákosligetre bírónak,amikor a Néplap főszerkesztői állásábólelbocsátották. A község megbecsült pol-gára volt, 70. születésnapján Rákosligetlakossága lampionos felvonulással kö-szöntötte. Élete utolsó éveit feleségével abudapesti Damjanich utcai panzióbantöltötte egészen haláláig, 1924. február8-ig. Sírja a Fiumei úti temetőben talál-ható.

Szabó Endréről bővebben a rakosliget.hu oldalon lehet olvasni.

Pest város kereskedői külvárosában épült a régi ortodoxzsinagóga. Terézváros – Mária-Terézia királynő tisztele-tére nevezték így – néven ismerték ezt a városrészt, ahol

az izraelita vallásúak viszonylag nagyobb létszámban éltek, mintmás kerületekben.

Megtévesztő módon az utóbbi évtizedekben a pesti VI. és VII.kerületet zsidó negyednek, zsidó városrésznek nevezik, amelyelnevezés más európai országban „gettót” jelöl. Műemléki és vá-rostörténeti ismereteim szerint helyesebb lenne a zsinagóga-ne-gyed elnevezés. Itt, ahol három zsinagóga is van a közelben, mígmás kerületekben csak egy-egy található.

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga az európai kultúra ésépítészet fejlődésének fő áramlatában született. Előképe Gottf-ried Semper drezdai zsinagógája, amely 1838–1840 között épültbizánci és mór stílusban. A kiegyezés évében a pesti izraelitahitközség pályázat útján választotta ki a zsinagóga tervét. OttoWagner bécsi építész és Kallina Mór díjnyertes tervét 1870. má-jus 1-jén kezdték megvalósítani és a hozzátartozó lakóépülettelegyütt 1873. május 1-jén fejezték be. Kallina Mór tervezői mű-

vezetése melletta kivitelező Felix

Buzzi volt. Mindketten Morvaországból származtak.A zsinagóga a második világháborút követően igen elhanya-

golt állapotba került. 1988-ban a budapesti hitközség eladta azAlba Regia építőipari vállalatnak, akik a felújítást akkor meg-kezdték, de néhány év múlva megakadtak a munkálatok – a Ma-gyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 2006-ban vásároltavissza. Napjainkra a generálkivitelező Laki Épületszobrász Zrt.által megújult a városrész eme műemléke, gyöngyszeme, a ro-mantikus bizánci és mór elemekkel díszes egykori zsinagóga.

Egy megbecsült polgárRákosliget első bírája volt

• • • • Debnár László

Megújult zsinagóga• • • • Vízy László

Szabó Endre

A megújított ortodox zsinagóga karzata

Fotó:

Erd

ős R

enée

Ház

/Bén

yi Lá

szló

rajza

Fotó:

szom

bat.h

u

Városunk – 2021/1. szám16

Trianon – nincs még egy szó, ami annyi fájdalmat ébresz-tene a nemzetével együtt érző magyarban. Muhi – Mo -hács – Trianon... Mindhárom név sokkal többet jelent

számunkra, mint helységnév – egy korszak lezárása és a végle-ges pusztulás bekövetkeztének fenyegető réme. A történelmiMagyarországot tekintve nincs olyan család, akinek 1920. június4-ike nem hozott volna változást az életében.

Apai és anyai oldalrólis felvidéki származásúvagyok – apai ágon csalá-dom 1589-ben kapottnemesi oklevelet. Szüle-tési helyem Pozsonypüs-pöki, Csallóköz, a Kár-pát-medence egyik leg-termékenyebb tájegysé -gének legnyugatibb tele-pülése.

A Szelepcsényi és Fe-hérvizy család is kívül re-kedt az újonnan meghú-zott határokon, maradtaka már Csehszlovákiához

tartozó Pozsonypüspökin. Az első évtizedek során életükben aváltozás csak lassan következett be. Mivel Csallóköz ma is szinte

tiszta magyar lakosságú, abban az időben pedig különösen azvolt, a régi intézmények még évtizedekig tartották magukat.

A településen lakó és földdel rendelkező őslakosok a mező-gazdaságból éltek és az elcsatolt Felvidéken „Hanza” névre átke-resztelt Hangya Országos Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezettagjaként értékesítették a terményeiket, illetve jutottak hitelhez.Akinek nem volt földje, az a közeli Pozsony valamelyik gyárábajárt dolgozni. A település nemzetiségi összetétele sem nagyonváltozott, bár a tendencia iránya már sejtette a jövőt. (Pozsony-püspökin a szlovákok aránya 1919-ben 8,5 százalék, 1938-ban15,1 százalék, a Pozsonyhoz csatolt Püspökin 2011-ben már89,2 százalék volt.)

A mi családunk is rákerült arra a listára, amelyen összeírták aCsehországba deportálandókat. 1947. január utolsó napjában ahelyi csehszlovák hatóságoktól kiszivárgott ez a névsor és februárelsején egy illegális falugyűlésre került sor. Ismerve a rájuk várórettenetes sorsot, 80 család úgy határozott, hogy szinte minde-nüket hátrahagyva inkább átszöknek a határon Magyarországra,ott legalább a nemzettársaik között lehetnek. Azon a télen iszo-nyú hideg volt, a Duna felszínét összefüggő vastag jégréteg fedte.1947. február 2-án éjszaka a menekülők között voltunk mi is.

Édesapám Pozsonyban a nehézvegyiparban dolgozott, a bu-dapesti EMERGÉ Ruggyantaárugyárban talált munkát, ahol agépkocsi-abroncsok vulkanizálásával kereshette meg családjá-nak a kenyeret. Egy rokonhoz költöztünk Kistarcsára, majd mégebben az évben a Magyar Állam kiutalt számunkra Rákoskertenegy elhagyott, szobából és kicsiny konyhából álló, félig kész há-zat, ahol végre megállapodhattunk. Ma is Rákoskerten élek, éshálás szívvel gondolok a település akkori közösségére, hogy be-fogadtak bennünket.

Az említett két család sorsáról szólt a fővárosi levéltárban,2020. október 7-én, a Budapesti Históriákon elhangzott előadás,amelyet Szelepcsényi Sándor, a ma már Magyarországon élő le-származott tartott.

A z Anno Művészeti Hét keretébennovember 21-én nyílt meg „Szé -chenyitelep-Pestújhely Arany-

könyve – Helytörténeti kiállítás a település50 évéről” című új állandó kiállítása Rá-kospalota Pestújhely és Újpalota Helytör-téneti Gyűjteményének. Az új „Pestújhe-lyi-szoba” megálmodója Ádám Ferenchelytörténet-kutató kiemeli, hogy a községönállósulásának 25. évfordulója tiszteletéremegjelent Pestújhely Ezüstkönyvére reflek-tálva szerette volna bemutatni Széchenyi-telep/ Pestújhely hőskorát, PestújhelyAranykönyve címmel. A kiállítás szakmaimegnyitóját Gábriel Tibor történész tartot-ta, aki Pestújhely neves alakjait, a köz ségkialakulásának sajátos történetét, kultúrá-

jának gazdagságát mutat-ta be.

A terembe lépve a régiközségháza képe előtt(Ifj.) Antall József, Ma-gyarország rendszervál-tás utáni első miniszterel-nökének családfáját, illet-ve az Antall és Szücs csa-lád családfáinak egymás-ba fonódását szemlélhet-jük id. Antall Józsefnekdr. Szücs István kultusz-minisztériumi helyettes-államtitkár leányávalSzücs Irénnel kötött házassága révén. Acsaládfa zöld, illetve lila színekkel segíti az

érdeklődőket a Pestújhelyen élő és a kö-zösség életében jelen lévő személyek neve-inek értelmezésében.

Két enteriőr köré épülve négy falon,Pestújhely aranykorát bemutató fényké-

peken, használati tárgyakon ke-resztül fedezhetjük fel a kiállításrészleteiben rejlő gazdagságot.A falakon aranybetűkkel szedve

olvashatjuk a kiállítótér témákszerinti felosztását. à

Trianon utánFelvidéki családsorsok

• • • • Szelepcsényi Sándor

Pestújhelyi emlékekFotók, enteriőrök, érintőképernyők

• • • • Kis Emőke Hajnalka

Hangya Szövetkezet (Trianon utánHanza) 1917. évi tagdíjának igazolásaanyai ágú nagymamájának

„Iskolaváros” fotóiaz osztálytermetidéző enteriőrrel

Fotó:

a sz

erző

felvé

tele

Fotó:

BHT

Városunk – 2021/1. szám17

Elsőként az „Iskolaváros” fo-gad minket osztálytermet idéző

terével. Az iskolapad a Morvaországból ér-kezett, zsidó származású Feiwel Lipót1847-ben nyitott terézvárosi lakatosmű-helyét dicséri. Jellegzetessége, hogy üléseállítható volt, egészen 1960-ig használták aPiarista Gimnáziumban. A falon a mégnem látott régi-új fényében a Magyar Ki-rályi Állami Elemi Népiskola címere, a vit-rinben a Pestújhelyi R.K. Felsőkereskedel-mi iskola díszesen szabott kék sapkája te-kinthető meg, sok más érdekesség mellett.

A „Kultúra, Szabadidő” Pestújhelynagyvilági múltját a színi- és zenésztársu-latokat, a sportban jeleskedőket mutatjabe. A falon Pestújhely első hangosfilmjétvetítik, az előtérben Wester Lili táncosnőelevenedik meg előttünk a szépen felöl-töztetett bábú formájában. Fontos ki-emelnünk a vallási felekezeteket bemuta-

tó térben található két zászlót – a Pestúj-helyi Keresztelő Szent János Plébánia-templom sekrestyéjéből kerültek elő2020 tavaszán. A zászlók érdekessége,hogy az egyik oldalát 1911 és 1920-asdátummal a Pestújhelyi Polgári Leány-és Fiúiskolájának felirata és címere, amásik oldalát egyházi szimbólumok dí-szítik. Érdemes kiemelni a leányiskolazászlajának aktualitását, ami az 1938-asbudapesti Eucharisztikus Kongresszusraemlékezik középen egy Úrmutatóval.

Az iskolatermen túl egy másik enteri-őr az orvoslás kapott szerepet. A kiállí-tott műtárgyak a kerületben élő leszár-mazottak tulajdona, így az orvosi üvegesvitrinben Wester Sándor és Lővey Józseforvosi eszközeit és személyes használatútárgyait tekinthetik meg. A kiállításbantalálható érintőképernyők segítségévelplusz tartalmakhoz juthat az érdeklődő.

Futó Mária pestújhelyi bába könyvénekdigitális változatát lapozgatva a Pestújhe-lyen születők névsorát ismerhetjük meg.Sajnos kiállításunk jelenleg csak virtuálisformában tekinthető meg a www.rakos-palotaimuzeum.hu honlapon keresztül.

Szeptember 23-án a Soroksári Helytörténeti Gyűjteménybennyílt kiállításunkon (Soroksári EMLÉK-KÉPEK) a gyűjte-mény fotóarchívumából egy reprezentatív válogatást láthat-

nak az érdeklődők. A digitálisan retusált fotográfiák most előszörkerülnek ilyennagy mennyiség-ben a látogatókelé. A javarész fe-kete-fehér felvé-teleken kerüle-tünk múltja ele-venedik fel öt na-gyobb téma körécsoportosítva.

A Kis-Duna ésa Molnár-szigetmár a kezdetek-től fogva elvá-laszthatatlan ré-

sze volt a soroksári mindennapoknak. Az 1800-as évek másodikfelében számos dunai vízimalom működött a területen. Ezeketa faépítményeket uszályokra szerelték, és a víz hajtóerejét hasz-nálták. Fővárosunk határain túl is ismert volt a soroksári pékekáltal sütött rozskenyér. A Molnár-sziget felé vezető kis fahíd idil-li családi képeken eleveníti meg a 30-as, 40-es évek világát.Kontrasztot képeznek az 1956. márciusi nagy árvíz megrázó fel-vételei a víz alá került tájjal, házakkal.

A Hősök tere több fényképen is visszaköszön felidézve a szá-zadforduló világát és a ’70-es évek mindennapjait is. A fővárosiutcákat járó jeges kocsi, a soroksári disznóvágás, a hímző tanfo-

lyam csoportképe vagy a helyi tűzoltók gyakorla-tozása mind mára már elfeledett jelenetei a sorok-sári életnek. Különlegesség az a néhány fénykép,melyen a 70-es években talán az utolsó helyi ko-vács vagy szíjgyártó mester lett megörökítvemunka közben.

A helyi sportélet emlékeit ismét a századfordu-lótól követhetjük végig egészen a 70-es évekig. Akülönböző sporteseményeken készült csoportké-

pek minden időben ünnepi alkalomnak számítottak, így sok he-lyi család őriz ilyen tablókat emlékei között.

Ugyanígy a zenei életben is szokás volt a csoportképek készí-tése. Az egészen korai, 1900-ban készült fotográfiákon PerschPéter zenekara, vagy éppen egy Úri banda látható Klébl Károlyhegedűssel. Az 1930-as évek korszakát és zenei életét idézi fel aSoroksári Polgári Dalkör zászlóavatási fotója, a Jüptner Vilmosáltal vezetett Levente Zenekar, vagy Báder István zenekaránakmariazelli zarándokútjáról készült csoportkép.

A megszokott soroksári utcák, házak régi arcának tanulmá-nyozásával, egy családtag, ismerős felfedezésével valamelyikcsoportképen, vagy akár a régi fotográfiák által nyújtott esztéti-kai élmény segítségével kicsit betekintést kaphatnak Soroksár

múltjába. A kiállí-tás kurátora Gei -ger Tamás ügyve-

zető igazgató, Balla Péterné, a Soroksári Grassalkovich Kör el-nöke, dr. Benyovszky Tóth Anita muzeológus volt.

à

Soroksári fotográfiákMúltzárványok – fekete-fehérben

• • • • Benyovszky Tóth Anita

Jeles pestújhelyi személyek családfáinakösszefonódása

Az 1956. márciusi soroksári nagy árvízpusztítása

Jeges kocsi a Török utcában (1930-as évek)

Fotó:

BHT

Fotók

: Sor

oksá

ri Hely

történ

eti G

yűjte

mény

Városunk – 2021/1. szám18

Fáy András emlékkönyvébe írt sajátkezű bejegyzése és a püspökladányianyakönyv adatai által ma már tisz-

tán áll születési ideje és származása körü-li, e kötet elején látható bizonytalanság. Adebreceni református kollégiumban szo-batársa volt Csokonai Vitéz Mihály ésMárton József. A mérnöki pályát választvaPesten és Bécsben folytatja tanulmányait.Tehetségét látva az orosz cári és a bajorkirályi udvarba hívják, de Kazinczy bizta-tása ellenére hazatér, és 1795-ben véglegPesten telepedik le, hogy a magyar művé-szet felvirágzását szolgálja. Az újjászületőpesti református egyház alapító tagja. AMagyar Kurir 1801-ben írja, hogy mun-kái az „ánglus” mappákkal vetekednek.Száznál több térképet metszett az évek so-rán, 1803-ban Pest városáé is kikerült vé-sője alól. Térképeivel megteremtve anyagibiztonságát 1809-ben Virág Benedek által

Karacs-Tusculánumnak nevezett családiházat építtet.

Írás metszéseiből kiemelkedik az agyűjtemény, amit az 1960-as évekig az ok-levéltan oktatására használtak. A korabelitársadalom minden rétegével, TáncsicstólJózsef nádorig jó kapcsolatot ápolt. Ottho-nában (VIII. ker., Szentkirályi u. 23.)mindenkit szívesen látott, aki a nemzetikultúra ügyén dolgozott. Náluk lakott Ka-tona József, Kisfaludy Károly, ott készültKölcsey első arcképe, gyakori vendég voltVörösmarty Mihály. Felesége az első ma-gyar újságírónő, Széchenyitől dedikálvakapta a Hitelt. Az 1838-as nagy pesti árvízután hunyt el, sok százan kisérték utolsóútjára a ferencvárosi temetőbe.

Szívesen láttunk volna a reprint kiadá-soknál gyakori néhány oldalnyi kiegészí-tést a tévedéseket és pótlásokat illető ma-gyarázattal.

ABudai Históriák 12. kötetében aszerző sétára hív a budai házak,nyaralók környékére. Huszon öt

rövid történet öleli körbe a minőségi fo-tókkal ábrázolt bérházakat, nyaralókat.Igazi városi legendákat felelevenítve ba-rangolhatunk a II. kerületben. A Margitkörút és Horvát utca sarkán álló bérházlegendás kávéházáról megtudjuk háromnéven is ismertté vált – Casino, MagyarVilág majd Flórián elnevezéssel bonyolí-tott igen nagy forgalmat 1906 és 1945 kö-zött. „...a városi legenda szerint az ostromidején is kinyitott a légiriadók szüneté-ben, a vendégkönyvet egy orosz tiszt cirillbetűs köszönete zárta.” Bepillanthatunkegy Szemlőhegy utcai kertbe, olvashatunkarról, hogyan lett a Pasaréti út 21-benépült villa gróf Széchenyi Károly tulajdona.

Talán nem is okoz meglepetést, hogy aVárosmajor utca 50-ben épült lakóház

szobái nem az utcára néznek – nagyszerűtervezői ötlettel az udvaron kialakított bel-ső kert kiváló levegőt, nyugalmat árasztottaz ablakokon kitekintők számára. Meg-tudhatjuk, hogy Rózsahegyi Kálmán mű-vészetének tisztelői, hogyan lepték meg aNemzeti Színház művészét tagságának ne-gyedszázados évfordulójára. Érdekes ol-vasmány, miért vett erdőrészt a Bátorhe-gyen a tébolydai asztalosmester, aki felesé-gével együtt haláláig az intézetben lévő in-gyenes szolgálati lakásban töltötte napjait.Végül a Vasárnapi Újság 1875. július 11-icikke alapján emlékezik meg a pasarétifelhőszakadásról, és a vihar során felrob-bant téglagyári kazán által okozott pusztí-tás következtében megsérült Újlaki temp-lomról is. A kötet közel 100 fotóját köz-gyűjtemények és magánszemélyek adták,a „séta” során több épület mai képét is lát-hatjuk kortárs fekete-fehér fényképeken.

Egy hazafias rézmetsző • • • • Karacs ZsigmondDr. Ecsedi István: Karacs Ferenc térképmetsző élete és művei (1770–1838) – Az 1912-ben megjelent eredetikiadvánnyal megegyező reprint. Püspökladányi Tájékoztató és Közművelődési Központ, Könyvtár, Múzeum,a Karacs Ferenc Múzeum tagintézménye, Püspökladány, 2019. 88 p.

Budai Históriák• • • • Szöllősy Marianne Verrasztó Gábor: Széchenyi gróf különös házassága. Napkút Kiadó Kft. (Budai Polgár Nonprofit Kft támogatásával), Budapest, 2020. 140 p.

Városunk – 2021/1. szám19

Negyed évszázaddal ezelőtt, 1995-ben, jelent meg Óbuda Évszáza-dai címmel a III. kerület történe-

tét bemutató monográfia, amely több ki-adást is megért és páratlanul népszerű letta helytörténet iránt érdeklődők körében.

Az ehhez a kiadványhoz kapcsolódó,annak szellemiségét követő Óbuda Törté-nete 2020 augusztusában jelent meg. Fő-szerkesztője Népessy Noémi, a BudapestiTörténeti Múzeum főigazgatója, továbbiszerkesztője dr. Láng Orsolya, a BudapestiTörténeti Múzeum Aquincumi Múzeumaigazgatója, valamint Viszket Zoltán, azÓbudai Múzeum igazgatója.

A könyv egyik fő célja a tudományosalapokon nyugvó közérthető ismeretter-jesztés, amit az adott korszak egyes tudo-mányterületeit képviselő szakértőinekmeghatározott tematikára felfűzött tanul-mányainak sorozata bont ki. A kronológi-ai felosztás értelmében Óbuda története

az őskortól indul, majd követi a rómaikor, népvándorlás kora, (korai és késő)középkor, török kor, majd a város 1873-asegyesítésétől 1950-ig tartó időszak, végülaz 1950-es évektől napjainkig terjedő ta-nulmánysorozat.

A tanulmánykötet megírásában 40 szer-ző vett rész, elsősorban történész, régész,művészettörténész muzeológusok, akik mais az óbudai múzeumok kötelékében dol-goznak, illetve pár rendszeresen publikáló,elhivatott helytörténeti kutató. A könyvalapvetően a legfontosabb és legfrissebbkutatási eredményeket közvetíti és szeretnemegfelelni a 21. század vizuális kultúr-sokkjának, amelyhez a közel 500 darab –köz és magángyűjteményben őrzött – ere-deti archív és jelenkori városi fénykép, ása-tási fotó, metszet, térkép és műtárgyfotószolgál alapként. A tanulmányokat illuszt-ráló képes anyag teszi még érthetőbbé ésélményszerűvé Óbuda történetét.

Több pesti külső kerület ’56-os for-radalmár csoportjai és fegyveresellenállásuk ismertetését vállalja

fel az ismert történész tanulmánykötete,mely három markánsan elkülönülő részretagolható. Elsőként a kerületenkénti for-radalmi események leírását adja: északonkezdi a XIII. kerülettel, majd a IV. kerüle-ti, XV. kerületi, XVI. kerületi, XVII. kerü-leti, XVIII. kerületi, végül a XIX. kerületifegyveres ellenállást bemutatva zárja.Amennyiben Eörsi László pesti „külső”kerületekként az 1950-ben a fővároshozcsatolt települések fegyveres harcairólakart áttekintést adni, akkor itt a XIII. ke-rület „kakukktojásnak” tekinthető, vi-szont hiányolható a XX. és XXIII. kerület.A kerületek közül az 1950-es városegyesí-tésig Újpest, Rákospalota, Pestszentlőrinc,Kispest, Pesterzsébet/PestszenterzsébetPest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében fek-vő önálló város volt.

Tanulmánykötetünk második egységé-ben az említett személyek közül 140 forra-dalmár életútját ismerteti – kezdetektől aperekben kirótt büntetésük végéig, a közü-lük ki nem végzettek további életéről nemtájékoztat. A megtorlás szervei által készí-tett, alapvetően levéltári forrásokat – kon-cepciós periratokat(!) – feldolgozó kötetpozitivista szemléletű, a fegyveres harcok ésa forradalmárok kritikai értékelésével, és amásik fél (forradalmárok/áldozatok, szem-tanúk) általi megközelítés teljes hiányával.Ebből adódóan a kötet burkoltan tovább -adja a kádári diktatúra terminus technicu-sát, értelmezését, morális megítélését és asorok közt megbúvó útmutatásait.

Végül a kötet – impozáns terjedelemben– a korszak kutatóinak segítséget nyújtvaa szokásos névmutató, forrásjegyzék, rövi-dítések jegyzéke, képjegyzék mellett Füg-gelékében a forradalmárok névjegyzékét,peradatait és az áldozatok listáját is közli.

Tanulmánykötet Óbudáról• • • • Orosz DiánaÓbuda története. főszerkesztő: Népessy Noémi, Óbudai Múzeum (Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatatámogatásával), Budapest, 2020. 621 p., 486 kép.

Külvárosi forradalmak• • • • Gábriel TiborEörsi László: A külpesti srácok – 1956. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest, 2020. 433 p.

Városunk – 2021/1. szám20

Erzsébetváros szívében, a Dob utca 75–81. szám alatt talál-ható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó és Vám-igazgatósága. Az odaérkezők általában adóügyeiket inté-

zik, és sokan nem is sejtik közülük, hogy az épület második

emeletén egykülönleges kiál-lítás, a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum adózástörténetiállandó tárlata tekinthető meg.

Az adózás történetének kutatása során nagyon sok érdekes-séggel találkozhatunk. Már az ókori kultúrák nagy uralkodói isrájöttek, hogy birodalmuk fenntartásához adóbevételekre van

szükség, ezért igyekez-tek szinte mindenbőlpénzhez jutni. Például a római Vespasianus császár parancsára,a nyilvános WC-ben gyűjtött vizelet után is szedtek adót, innenered a „pénznek nincsen szaga” kifejezés.

A középkor bonyolult, pénzbeli és természetbeni szolgáltatá-sokat magába foglaló rendszere leginkább a jobbágyokat sújtot-ta. Az 1222-ben kiadott Aranybulla több mint 600 évre biztosí-totta a nemesi adómentességet, melynek fenntartása a vészter-

hes történelmi időszakok mellett hozzájárult az ország lassú fej-lődéséhez.

A reformkor nagy gondolkodói számára világossá vált a köz-teherviselés nemzetjobbító ereje, ezért is fogalmazták bele a 12pont forradalmi követeléseibe. Széchenyi István óvatos és foko-zatos bevezetést javasolt, Kossuth Lajos jóval radikálisabban, azáltalános adófizetés szükségessége mellett érvelt. Bár az 1848-asáprilisi törvényekben kimondták, de tényleges bevezetésre nemkerült. Egy helyen azonban megvalósult: Pest és Buda állandóösszeköttetését biztosító, és avárosok későbbi egyesülésétnagyban elősegítő Lánchí-don az átkelni szándékozók-nak származástól és rangtólfüggetlenül fizetni kellett. Atalicska tolva hídpénz-köte-les volt, nyakba akasztva in-gyenes.

A levert forradalom után,a Habsburg neoabszolutistaelnyomás idején, 1850-bencsászári parancsra a magya-rokat az osztrák birodalmiadók fizetésére kötelezték.Ez az általános adófizetéskezdete, de a bevételek azosztrák kincsárat gazdagítot-ták. A passzív ellenállásegyik eleme volt a mondás,mi szerint „Magyar emberadót nem fizet!”.

A kiegyezés után megin-duló fellendülés egyik alapjaa független pénzügyigazga-tási rendszer létrejötte volt.A magyar államkasszába ekkor befolyt adók biztosították a lát-ványos és nagyszabású építkezések gazdasági hátterét.

A második világháború utáni szocialista államban nem kellettszemélyi jövedelemadót fizetnie az embereknek, azonban azAdó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 1987-es megalakításávalez megváltozott, és a rendszerváltás után újra elfoglalta az adó-zás a társadalomban betöltött jelentős szerepét.

Jól illusztrálják a tárlat képei és tárgyai azt a hosszú és bonyo-lult folyamatot, amíg a természetben adózó népektől eljutottunka modern társadalmak önként vállalt közteherviseléséig. A ki-állítást legnagyobb számban középiskolás diákok – akik az adó-tudatosság fejlesztése iránt a legfogékonyabb korosztály – tekin-tik meg. Itt lehetőségük van tankönyvi ismereteiket szórakozta-tó körülmények közt valós tudássá formálni.

A Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum bejelentkezéssel(muzeum@nav.gov.hu), tárlatvezetéssel díjtalanul látogatható,leginkább a történelem, a kultúra, a múlt és jelen közti kapcso-latok iránt érdeklődőknek nyújt új és érdekes ismereteket.

Amikor a NAV mesél...Adózástörténeti kiállítás a Dob utcában

• • • • Dvorszky Anikó Éva Mátyás király aranyforintja

Kossuth-bankók a tárlóban, az első magyar bankjegyek

Szinte minden után adózni kellett az ókorban

Részlet a kiállítás második terméből

Fotó:

wiki

media

Fotók

: Lán

g-Mi

ticzk

y And

rás