2013.

Szervezeti és működési szabályzat

Az SZMSZ tartalmazza az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket

Jóváhagyta:

Dátum:

1

Tartalomjegyzék1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 7.1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja 7.1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése 7.2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI 9.2.1. A tanév helyi rendje 9.2.1.1. A tanév rendjének meghatározása 9.2.1.2. A tanév rendje és annak közzététele 9.2.2. Az intézmény nyitva tartása 9.3. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE 10.3.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása 10.3.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása 10.3.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése 10.3.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok 10.3.2.1.2. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása 11.3.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 12.3.3.1. A pedagógusok napi munkarendje, felügyeleti és helyettesítési rendje 12.3.3.2. A pedagógus kötelessége (ügyelet, tanítás, foglalkozás) 12.3.3.3. Engedély 12.3.3.4. Szakszerű helyettesítés 12.3.3.5. Esetenkénti feladatra megbízás vagy kijelölés 12.3.3.6. Pedagógus alapvető kötelessége 12.3.3.7. A pedagógus munkaidejének nyilvántartási rendje 13.3.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje 13.3.5. Munkaköri leírás-minták 14.3.5.1. Tanító munkaköri leírás-mintája 15.3.5.2. Szaktanár munkaköri leírás-mintája 18.3.5.3. Tanulószobás nevelő munkaköri leírás-mintája 21.3.5.4. Könyvtárpedagógus munkaköri leírás-mintája 23.3.5.5. Osztályfőnöki munkaköri leírás-mintája 28.3.5.6. Munkaközösség-vezető munkaköri leírás-mintája 32.3.5.7. Gyermekvédelmi- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírás-mintája 34.3.5.8. Igazgatóhelyettes munkaköri leírás-mintája 63.3.5.9. Igazgató munkaköri leírás-mintája 67.3.5.10. Pedagógiai asszisztens munkaköri leírás-mintája 71.3.5.11. Jelmez- és viselettáros munkaköri leírás-mintája 74.3.5.12. Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája 77.3.5.13. Karbantartó munkaköri leírás-mintája 79.3.5.14. Takarító munkaköri leírás-mintája 81.3.6. Pótlékok és kötelező órakedvezmények 86.3.7. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 86.3.7.1. A nevelés és oktatás 86.3.7.2. A tanítási órák időtartama 86.3.7.3. A tanítási órák látogatása 86.3.7.4. Az óraközi szünetek rendje 86.3.8. Az osztályozó vizsga rendje 86.3.9. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 87.3.10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 87.3.10.1. Az iskolaépület, termek címerrel való ellátása 87.3.10.2. A tanulók teremhasználata 87.3.10.3. A berendezések elvitele 87.3.10.4. Termek, szertárak zárása 87.3.10.5. DÖK helyiséghasználata 87.3.10.6. A dohányzással kapcsolatos előírások 88.3.10.7. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 88.3.11. A mindennapos testnevelés és művészeti nevelés szervezése 89.3.12. A tanítási órán kívüli foglalkozás 91.3.12.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások 91.

2

3.12.1.1.Törvényi szabályozása 91.3.12.1.2.A tanórán kívüli foglalkozások rendje 91.3.12.1.3.A tanulószobai foglalkozások 92.3.12.1.4.Szakkörök 92.3.12.1.5.önképzőkörök, klubok 93.3.12.1.6.Énekkar 93.3.12.1.7.Sportkörök 93.3.12.1.8.Felzárkóztató foglalkozások 94.3.12.1.9.A kompetenciafejlesztést szolgáló foglalkozások 95.3.12.1.10. Tehetséggondozó foglalkozások 95.3.12.1.11. Hit- és vallásoktatás, erkölcstanoktatás 95.3.12.1.12. Könyvtár (Könyvtár SZMSZ, Könyvtár Pedagógiai Programja) 100.3.12.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások 127.3.12.2.1.Versenyek és bajnokságok 127.3.12.2.2.Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások 127.3.12.2.3.A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok 128.3.12.2.4.Szabadidős foglalkozások 128.3.12.2.5.Egyéb rendelkezések 128.3.12.2.6.Tanítási időkeret szabályozása 128.3.12.2.7.Havi tanítási időkeret 128.3.13. Rendkívüli munkavégzés esetére szóló rendszabály 128.3.14. A tanulókra vonatkozó vizsgák szabályai intézményünkben 129.4. A TANULÓI JOGVISZONY ÉS A TÁVOLMARADÁS IGAZOLÁSA 129.4.1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei 129.4.2. Az igazolt és igazolatlan hiányzások 132.4.3. A mulasztás igazolása 133.4.4. Igazolatlan mulasztás nem tanköteles kiskorú tanuló esetében 134.5. AZ ISKOLAI TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEHOZATALA AZ ISKOLÁBA6. A TANULÓK JUTALMAZÁSA 135.6.1. Jutalmazás kritériumai 135.6.2. A jutalmazás tanév közben 135.6.3. Jutalmazás tanév végén 135.6.4. Jutalom iskolai szintű versenyeken 135.6.5. Jutalom iskolán kívüli versenyeken, bemutatókon stb. 135.6.6. Jutalom tanulói közösségnek 135.6.7. A dicséretek rendje 135.6.8. A tanulók által elkészített dologért járó díjazás 136.7. A TANULÓK FEGYELMEZÉSE 137.7.1. Fegyelmező intézkedések 137.7.2. Fegyelmi büntetések 138.7.2.1. A tanulókkal szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 138.7.2.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai 139.7.3. A tanuló kártérítési felelőssége 141.8. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK

SZABÁLYAI 141.8.1. A belső ellenőrzés rendszere 141.8.1.1. Az ellenőrzés tervezete 141.8.2. Az ellenőrzés módszerei 142.8.3. Az ellenőrzés rendszere 143.8.4. Tanórán kívüli ellenőrzési területek 144.8.4.1. Egyéni és csoportos 144.8.4.2. Az ellenőrzések formai követelményei 144.8.4.2.1. Ellenőrzési jelentések tartalma 144.8.4.2.2. Ellenőrzések dokumentálása, iratkezelés 145.8.5. Iskolánk értékelésének alapelvei 145.8.5.1. A helyi értékelés rendszere 145.8.5.2. Az értékelés feladata 145.8.6. Az értékelés rendszere 146.8.7. A belső ellenőrzés rendje 147.8.7.1. Az iskolai belső ellenőrzés célja 147.

3

8.8. A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelezettségek 147.8.8.1. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai 147.8.8.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott kötelességei 147.8.8.3. Az ellenőrzött alkalmazott kötelessége 148.8.8.4. A belső ellenőrzést végző alkalmazott feladatai 148.8.8.5. A hiányosságok feltárása 148.8.8.6. A belső ellenőrzésre jogosult alkalmazott általános ellenőrzési feladata 148.8.8.6.1. Igazgató 148.8.8.6.2. Igazgatóhelyettes 148.8.8.6.3. Munkaközösség-vezetők 148.8.8.6.4. Igazgató: kijelöli alkalmazottat belső ellenőrzésre 149.8.8.6.5. Az iskola belső ellenőrzési feladatai 149.8.9. Vezetői ellenőrzés 149.8.9.1. Az igazgató konkrét ellenőrzési feladatai 149.8.9.2. Az igazgatóhelyettes konkrét ellenőrzési feladatai 149.8.10. Az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetése 150.8.11. A pedagógiai munka belső ellenőrzése 150.8.11.1. Az ellenőrzés szempontjai 150.9. A LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE 151.10. AZ ÉPÜLET RENDJE 152.10.1. Biztonsági rendszabályok 152.10.2. A látogatás rendje 153.10.3. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje 153.11. A HELYISÉGEK ÉS BERENDEZÉSEK HASZNÁLATI RENDJE 153.11.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata 153.11.2. A tanulók helyiséghasználata 154.11.3. A szaktantermek használati rendje 154.11.4. Szertárak, raktárak, egyéb helyiségek használata 154.11.5. AZ iskolai könyvtár működési rendje 155.11.6. A berendezések használata 157.12. KÖNYVTÁR 157.12.1. Az iskolai könyvtár feladatai és működtetése 157.12.1.1. Az iskolai könyvtár feladatai és kapcsolatai 157.12.1.2. A működtetés szabályai 157.12.2. A könyvtár szolgáltatásai és a könyvtárhasználat szabályai 158.12.2.1. A szolgáltatások és az azokat igénybe vevők köre 158.12.2.2. Könyvtári órák rendje 158.12.2.3. A kölcsönzés és kártérítés feltételei 158.13. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 159.13.1. Szervezeti egységek 159.13.1.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei 159.13.2. Az intézmény vezetője 160.13.2.1. A vezető személye 160.13.2.2. Az intézményvezető jogköre 160.13.2.3. Az intézményvezető felelőssége 161.13.2.4. Az intézményvezető ellenőrzési teendői 161.13.3. Az intézmény vezetősége 161.13.3.1. Az igazgatóhelyettes személye 161.13.3.2. Az igazgatóhelyettes jogköre és felelőssége 161.13.3.3. A vezetőség 162.13.3.4. A vezetők kapcsolattartási rendje 162.13.4. A vezetők helyettesítési rendje 162.13.4.1. Az intézményvezető helyettesítése 162.14. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK JOGAI ÉS KAPCSOLATTARTÁSUK 162.14.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje 162.14.1.1. Közalkalmazottak 162.14.1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai 163.14.1.3. Az alkalmazotti közösségek kapcsolattartásának rendje 163.14.2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje 164.14.2.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok 164.

4

14.2.2. Diákkörök 164.14.2.3. A diákközgyűlés 165.14.3. A diákönkormányzat és működése 166.14.3.1. A diákönkormányzat szervezete 166.14.3.2. A diákönkormányzat jogai 166.14.3.3. Megkülönböztetés tilalma 166.14.3.4. A diákönkormányzat működési feltételei 167.14.3.5. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás 167.14.3.6. A tanulók véleménynyilvánításának, tájékoztatásának rendje és formája 167.14.3.6.1.A véleménynyilvánítás formái, rendje 167.14.4. A szülői közösség és kapcsolattartás rendje 168.14.4.1. A szülői szervezet 168.14.4.2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás 168.14.4.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje 168.14.4.4. A szülői értekezletek rendje 169.14.4.5. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje 169.14.5. A szülői szervezet és a DÖK véleményezési és egyetértési jogai 171.14.5.1. A szülői szervezet jogai 171.14.5.2. A szülők joga és kötelezettsége (esélyegyenlőség) 172.15. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATAINAK RENDSZERE 172.15.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja 172.15.2. A kapcsolattartás formái és módjai 172.15.3. A külső kapcsolatok rendszere 173.15.4. Az elhagyatott iskola alapítvány 173.15.5. Zirc: Zeneiskola 173.15.6. Kerekerdő óvoda 173.15.7. Nevelési Tanácsadó 174.15.8. Egyházak vezetői 174.15.9. Váralja S.E. 174.15.10. Tanulási Képességet Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság 174.15.11. Helyi civil szervezetek 174.16. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 175.16.1. A nevelőtestület és működési rendje 175.16.1.1. A nevelőtestület döntési és véleményezési joga 175.16.1.2. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete, feladatai és jogai 175.16.1.3. Az intézmény pedagógusai 176.16.1.4. A nevelőtestület értekezletei 176.16.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 177.16.2.1. A munkaközösségek célja, feladatai, javaslatai 177.16.2.2. A szakmai munkaközösségek tevékenysége 178.16.2.2.1.A nevelőtestület feladatainak átruházása 178.16.2.2.2.A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai 179.16.2.2.3.A munkaközösségek jogkörei 180.17. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍ—TÉS SZEMPONTJAI,

RENDJE 181.18. A NEVELŐTESTÜLET FELADATAINAK ÁTRUHÁZÁSA 183.18.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása 183.18.2. A nevelőtestület által létrehozható ad hoc bizottságok 183.18.3. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése 184.19. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI, AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE 185.19.1. A tanévhez kapcsolódó és az állami ünnepek 185.19.2. Az iskolai hagyományok ápolása 185.20. A GYERMEKEK VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK 187.20.1. A megelőzés formái 187.20.2. Teendők baleset esetén 188.20.3. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok 189.20.4. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 189.20.4.1. A rendkívüli esemény minősítése 189.20.4.2. Teendők rendkívüli esemény kapcsán 190.21. A rendszeres egészségügyi felügyelet rendje 191.

5

21.1. Általános szűrővizsgálatok 191.21.1.1. Általános egészségügyi felügyelet rendje 191.21.2. Fogorvosi szűrések 191.21.2.1. Fogorvosi ellátás rendje 191.21.3. A védőnő által önállóan ellátandó feladatok 192.22. A TANULÓK FELADATAI SAJÁT KÖRNYEZETÜK RENDBEN TARTÁSÁBAN 193.22.1. Tanulói felelősök 193.22.2. Tantárgyi felelősök 193.22.3. A szertárosok feladata 193.23. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK 194.23.1. Törvény a gyermekek védelméről 194.23.2. A kapcsolattartás intézményen kívüli formái 195.23.3. A kapcsolattartás intézményen belüli formái 195.23.4. A kapcsolattartás intézményen belüli formái 195.24. TÉRÍTÉSI DÍJAK BEFIZETÉSE 197.24.1. Étkezés 197.24.2. Alapfokú művészetoktatás 198.25. A TANKÖNYVRENDELÉS SZABÁLYAI 198.25.1. A tankönyvellátás rendje 225.25.2. A tankönyvrendelés elkészítése 226.25.3. Az ingyenes és kedvezményes tankönyvellátás 227.25.4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 227.25.5. Iratkezelés és az ügyintézés szabályai 228.26. REKLÁMTEVÉKENYSÉG 230.27. AZ INTÉZMÉNY KÖZZÉTÉTELI KÖTELEZETTSÉGE 231.

’

6

1. Általános rendelkezések1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó

rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a 2011.

évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és

működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a

működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más

hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek,

tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony

kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények,

kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

23/2004. (VIII.27) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola

tankönyvellátás rendjéről

26/1997. (IX.3.) NM - rendelet iskola-egészségügyi ellátásról.

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más

érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az

intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete

2013……………….. határozatával fogadta el.

A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény

valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt

vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az

7

intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre

szól.

8

2. Az intézmény alapító okirata, feladataiMellékletben csatolva a mindenkori érvényes alapító okirat.

4.§ (1) a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét:

2.1. A tanév helyi rendje

2.1.1. A tanév rendjének meghatározása

A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.

2.1.2. A tanév rendje és annak közzététele

A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:a) a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,b) az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,c) a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,d) a vizsgák (osztályozó, javító, különbözeti, helyi) rendjét,e) a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül,f) a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

2.3. Az intézmény nyitva tartása

Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon általában: 7.30 órától 17.00 óráig tart nyitva, péntekenként 19.00 óráig tart nyitva. A hivatalos munkaidő tanítási napokon: 8.00 órától 16.00 óráig tart, 17.00 óráig ügyeletet kell biztosítani.Zeneiskolai, művészetoktatási napokon hosszabbított nyitvatartási renddel működik a mindenkori órarend alapján. Órarenddel és a tantárgyfelosztásból adódóan ettől magasabb jogszabály előírásai szerint eltérhet az intézmény.(Lásd: 17.§ 1.1. és 1.2. pontjában).Tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak a tankerületi igazgató jóváhagyásával és az igazgató vagy helyettese által engedélyezett szervezett programok idejére lehetséges.Az intézményt egyébként zárva kell tartani.

9

3. Az intézmény munkarendje3.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása

Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől péntekig 7.30 és 17.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

3.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát.

A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában csütörtöki napokon tartjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8 órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

3.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése

A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:

a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

3.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiaka) a tanítási órákra való felkészülés,b) a tanulók dolgozatainak javítása,

10

c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése,d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,e) felvételi, javító és osztályozó vizsgák lebonyolítása,f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,g) tanulmányi versenyek lebonyolítása,h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,i) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai rendezvényeken, iskolai

méréseken,j) iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,k) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői,

diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása,l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken,t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,w) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,x) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

3.2.1.2. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása (138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7. § (1) bekezdése

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:

a 2.2.1.1. szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike a 2.2.1.2. szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w

pontokban leírtak.

Az intézményen kívül végezhető feladatok:

a 2.2.1.1. szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a keretit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött

11

munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

3.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások

3.3.1. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

3.3.2. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő munkanapon le kell adni az iskolatitkárnál.

3.3.3. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt tanítási órák elcserélésére, melyet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyezhet.

3.3.4. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani.

3.3.5. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

3.3.6. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

12

3.3.7. A pedagógus munkaidejének nyilvántartási rendje

A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll.

Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához a felmerült igények alapján történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a naplóba történő bejegyzéssel rögzítik a pedagógusok.

A munkaidő nyilvántartását a tankerület által kiküldött nyomtatványokon az iskola vezetése végzi, s annak összesítő lapját küldi meg a tankerület részére havi rendszerességgel, valamint az áttanító pedagógus óraszámát az intézmény vezetője igazolja.

3.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és az igazgatóhelyettes közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására.

A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető, valamint az igazgatóhelyettes szóbeli vagy írásos utasításával történik.

3.5. Munkaköri leírás-minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. A munkaköri leírásminták az 2. mellékletben találhatók.

3.5.1. Tanító munkaköri leírás-mintája

3.5.2. Szaktanár munkaköri leírás-mintája

13

3.5.3. Tanulószobás nevelő munkaköri leírás-mintája

3.5.4. Könyvtárpedagógus munkaköri leírás-mintája

3.5.5. Osztályfőnöki munkaköri leírás-mintája

3.5.6. Munkaközösség-vezető munkaköri leírás-mintája

3.5.7. Gyermekvédelmi- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírás-mintája

3.5.8. Igazgatóhelyettes munkaköri leírás-mintája

3.5.9. Igazgató munkaköri leírás-mintája

3.5.10. Pedagógiai asszisztens munkaköri leírás-mintája

3.5.11. Jelmez- és viselettáros munkaköri leírás-mintája

3.5.12. Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája

3.5.13. Karbantartó munkaköri leírás-mintája

3.5.14. Takarító munkaköri leírás-mintája

14

3.6. Pótlékok és kötelező órakedvezmények

a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített

osztályfőnöki pótlék,

a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében

meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény.

3.7. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

3.7.1. A nevelés és oktatás a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a

tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok

vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a

kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.

3.7.2. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által

meghatározott időben kezdődik. A tanítási órák 16.00 óráig tarthatók meg, 17.00 óráig

ügyelet áll rendelkezésre.

3.7.3. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a

tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat

engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt

esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az

igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek,

lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják.

3.7.4. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

3.8. Az osztályozó vizsga rendje

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát

kell tennie, ha:

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének

egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,c) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30 %-át meghaladta és

a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,d) átvételnél az iskola igazgatója előírja,e) intézményünkbe átiratkozásakor más nyelven tanult, s magántanulóként folytatja

tanulmányát idegen nyelvből, ez esetben a kijelölt intézményben osztályozó vizsgát

15

tehet, melynek időpontjáról, eredményéről az osztályozó vizsgát szervező intézmény írásban tájékoztatja intézményünket,

f) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

g) 12. § Az R. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

h) „(6) A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a

vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról

engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

i) A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló

esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó

szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó

a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A

vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni

kell.”

j) 13. § (1) Az R. 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

k) „(4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli

vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a

vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az

engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez

rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel

kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a

vizsgahelyiséget elhagyhatja.”

l) (2) Az R. 71. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

m) „(4a) Ha a vizsgázó a (3) bekezdés b) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le,

a vizsgatétel kihúzása után külön

n) helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat

elkészítésére harminc percet kell

o) biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár

felolvassa.”

3.9. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje

Az iskola szorgalmi időben reggel 7.20 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig van nyitva, de legalább 17.00 óráig minden tanítási napon nyitva, péntekenként, amennyiben szükséges, 19.00 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 – 17.00 óráig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való

16

eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató adhat engedélyt a tankerülettel történő előzetes egyeztetés alapján.

A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit, szakkörök vagy klubok tagjait) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépés alkalmával az igazgatónál, vagy távolléte illetve tanítási órán tartózkodása esetén az igazgatóhelyettesnél kell jelentkezniük (amennyiben mindketten tanítási órát tartanak, az iskolatitkárnál).

3.10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje3.10.1. Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar

Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti és az Európai Uniós lobogót.

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

3.10.2. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremét felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó Belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

3.10.3. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

3.10.4. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott tantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata.

3.10.5. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja.

17

3.10.6. A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti és mögötti területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki egészségre ártalmas szerek hatása alatt áll, nem áll módunkban beengedni. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 4. § (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelő személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

3.10.7. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják.

Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tartárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fenn. Ilyen tartárgyak pl.: testnevelés, biológia, kémia, számítástechnika, fizika. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat a szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamilyen tevékenységet (pl. osztálykirándulás stb.) A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi.

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz- és baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt a munkavállalók aláírásukkal igazolják.

18

A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

3.11. A mindennapos testnevelés és a művészeti nevelés szervezése

Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz a 2012/13-as tanévben, az 1-2. osztályban, valamint az 5. osztályban felmenő rendszerben, amelyből heti 5 órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát a 6-8. osztályos diákjaink számára a kifutó rendszerben az alábbi rendben biztosítjuk:

3 órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk; a diáksportkörben 1-1 tanóra alsó és felső tagozatban; a kézilabda szakkörben a 6.-8. osztályosok részére 1 tanóra.

A 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az 1. és 2. osztály, valamint az 5. osztály és a 6. osztály részére heti 5 óra testnevelés tanórával biztosítjuk a mindennapos testmozgást, s ehhez a tárgyi feltételek biztosítottak.

A jogszabályoknak megfelelően az alábbiakat is biztosítjuk diákjaink részére:

a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással –a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával,

a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési foglalkozásokon (szakszolgálati vagy a jogszabályok által biztosított formában) történő részvétellel azon tanulóink részére, akik – az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a többi testnevelés órákon is részt vehetnek.

A 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben az alsó tagozatban bevezetjük a mindennapos

művészeti nevelést a mindenkori személyi feltételekhez igazodva, egész nap nyitva tartó (16

óráig illetve 17.00 óráig), de nem egész napos iskolai rendszernek megfelelően, valamint az 5.

osztály részére is felmenő rendszerben vezetjük be a művészeti nevelést. A kötelező

pedagógus továbbképzéseknél is figyelembe vettük a megemelkedett óraszámban tanítandó

tárgyak jövőben jelentkező hatásait.

26. § Az R. 141. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Amennyiben a tanuló – választása alapján – a mindennapos testnevelésből heti két

testnevelés órát iskolai sportkörben történő sportolással vált ki, függetlenül attól, hogy az

19

iskolai sportkör feladatait az iskolával kötött megállapodás alapján diáksport egyesület látja-e

el, az iskola a tanulótól a két tanórai sportköri foglalkozáson való részvétel tekintetében

sportköri tagdíjat nem szedhet.”

27. § Az R. 142. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E § vonatkozásában a 64. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy

amennyiben a tanuló

a) csak gyógytestnevelés órán vesz részt, értékelését a gyógytestnevelő,

b) gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a testnevelő és a

gyógytestnevelő együtt végzi.”

3.12. A tanítási órákon kívüli foglalkozások3.12.1. Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások

3.12.1.1. Törvényi szabályozása

Alapja: (11/1994 (VI.8.) MKM. rend. 4. § (2) bekezdése, valamint a mindenkori

jogszabályoknak megfelelően.

Az intézményben a tanulók számára az alábbi - iskola által szervezett - tanórán

kívüli rendszeres foglalkozások működnek.

o tanulószoba/napközi

o egyéb tanórán kívüli foglalkozások

szakkörök

énekkar

diáksportkör

felzárkóztató foglalkozások

tehetségfejlesztő foglalkozások

továbbtanulást előkészítő foglalkozás.

3.12.1.2. A tanórán kívüli foglalkozások rendje

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei

szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a

tanulók közössége, a szülői szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek és a tantárgyi

bizottságok kezdeményezhetik az igazgatónál május 20-áig.

Egyes tanórán kívüli foglalkozásokat az intézmény az éves munkatervben foglaltak szerint

hirdeti meg.

20

A pótjelentkezésekre szeptember hónap első hetében van lehetőség, és a tanulók

érdeklődésüknek megfelelően választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a

tájékoztató füzetben a szülők aláírásával vagy az erre rendszeresített nyomtatványon.

A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétele

kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettes rögzíti az

iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

4. § Az R. a következõ 13/A. §-sal egészül ki:„13/A. § (1) Az iskolai foglalkozásokat elsősorban az iskola tantermeiben, illetve egyéb, a

foglalkozás megtartására alkalmas helyiségeiben kell megszervezni. Az iskolán kívül akkor

szervezhető foglalkozás, ha a tanulók felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és

visszajutás közben biztosított. Az iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen

tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza más

tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról.

(2) Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény csoportszobáiban és tantermeiben a műszaki,

működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési,

oktatási napon nem éri el a húsz Celsius-fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető

egyidejű értesítése mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről

tájékoztatja a szülőket.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli szünet időtartama alatt az intézmény

fenntartója saját fenntartásában működő másik intézményben köteles gondoskodni

a) a szülők kérésére a gyermekek, tanulók felügyeletéről és étkeztetésük megszervezéséről,

b) a záróvizsgák és az adott tanévben már nem pótolható szakmai gyakorlat megtartásáról.”

3.12.1.3. A tanulószobai/napközis foglalkozások

Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók tanulószobai/napközis

ellátását. A tanulószobára/napközire az első évfolyamon beiratkozáskor, a többi évfolyamon

minden év májusában lehet jelentkezni. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az

iskola hivatalos tájékoztató füzetében vagy az erre rendszeresített nyomtatványon. A

tanulószobára minden jelentkező tanulót fel kell venni.

3.12.1.4. Szakkörök

Szakköreinket a magasabb szintű képzés igényével a pedagógiai programban tanítványaink

jobb életesélyeinek megvalósítása érdekében megfogalmazott esélyegyenlőség jegyében

hirdetjük meg. A tanulók érdeklődésétől függően a hagyományos szakköröktől eltérő

21

szakköröket is indít az iskola a szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén. A

szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre

meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót

kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás

tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A foglalkozásokra a jelentkezés

szeptember első hetében történik. A szakköri foglalkozások legkésőbb október elsején

kezdődnek és május 15-ig vagy a szorgalmi időszak végéig tartanak.

3.12.1.5. Önképzőkörök, klubok

A tanulók és a szülők igényei szerint művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, képesség és

közösségfejlesztő célokkal önképző körök szervezhetők. Az önképzőkörök munkája

nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére.

Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok végzik, vagy

külső szakemberek végzik. Önképzőkör szervezésének szándékát május 15-ig tájékoztató

füzeten keresztül kérni kell az iskola igazgatójánál. Klubjaink is ebben a rendszerben fognak

működni pl. Szülők néptánccsoportja, kimaradt tanulóink tánccsoportja, Az iskola tehetséges

néptáncosainak csoportja, idegen nyelv klubja akár tanulóknak szülőkkel együttes csoportja

stb. az igényeknek megfelelően.

3.12.1.6. Énekkar

Az intézményben énekkar működik a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az

énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes

fejlesztése. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Az énekkar biztosítja az

iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. Az összevont énekórákon tanultak

elmélyítésére is szolgál a 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévben a

3-4. osztályban. A 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben 1. és 5. osztálytól az énekórák

keretében működik.

3.12.1.7. Sportkörök

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, mozgás és a sport

megszerettetésére sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tart a testnevelő tanár a

kifutó rendszerben felső tagozatosok számára. Az alsós tanulóknál a kifutó rendszerben a

kijelölt pedagógus.

22

Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken

való részvételre.

A délutáni sportfoglalkozásokat az Iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell

megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az Iskolai sportkör

működéséhez a feltételeket az iskola biztosítja. Munkáját az iskola igazgatója által megbízott

testnevelő tanár segíti, aki a végzett munkáról az iskolai munkatervben rögzített időpontban

beszámol. Az Iskolai sportkör foglalkozásait tanévenként a tantárgyfelosztásban

meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető

irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozások feltételeit az iskola

biztosítja.

A tömegsport foglalkozások pontos idejét, a foglalkozásokat vezető pedagógus nevét a

tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

Iskolai sportkör és a vezetés közötti kapcsolattartás

Az intézményünkben működő iskolai sportkör munkaterve része az iskola éves

munkatervének. Az ISK vezetője az adott évre vonatkozó munkatervet a tanévnyitó

értekezleten ismerteti az intézmény vezetőivel, illetve a nevelőtestülettel.

Az ISK vezetője szóbeli tájékoztatást ad az iskolagyűléseken a végzett munkáról és az

eredményekről. Az ISK vezetője a félévi és tanév végi nevelési értekezleten szóbeli és írásbeli

tájékoztatást ad a végzett munkáról és az eredményekről.

Az ISK vezetője által készített beszámoló, része az intézmény félévi és tanév végi

beszámolójának.

A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja az őszi és tavaszi

időszakban a sportudvart. A tömegsport - foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai

munkatervben vagy a tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

3.12.1.8. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások)

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való

felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy

évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező

jelleggel történnek a pedagógiai programnak megfelelően, a mindenkori jogszabályok által

biztosított választható óraszám keretében. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált

foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel - a

szaktanárok javaslatára történik, amennyiben fenntartói engedélyhez nem kötött vagy a

fenntartó által biztosított keretek között. Azok a tanulók, akik másodszor ismételnek meg egy

23

adott évfolyamot felzárkóztató foglalkoztatáson vesznek részt azokból a tantárgyakból,

amelyekből nem sikerült megfelelni a tantervi követelményeknek. A tanulók részvétele tehát

a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól

felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

3.12.1.9. A kompetenciafejlesztést szolgáló foglalkozások:

A kompetenciafejlesztést szolgáló tanórán kívüli foglalkozásokon bármely 5. és 6. osztályos

tanuló részt vehet, de szaktanára javaslata alapján erre kötelezhető is.

3.12.1.10.Tehetséggondozó foglalkozások

A továbbtanuláshoz és az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges tantárgyakból

tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk

3.12.1.11. Hit- és vallásoktatás, erkölcstanoktatás

Az iskolában a jogszabályok által biztosított formában, s a pedagógiai programnak

megfelelően fog felmenő rendszerben működni a 2013/14-es tanévtől. Jogszabályi előírások a

3. mellékletben találhatók.

3.12.1.12. Könyvtár

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése

érdekében iskolai könyvtár működik.

Az iskolai könyvtár működési szabályzata a 23. mellékletben található.

3.12.2. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások (amennyiben a fenntartó támogatja a

pedagógiai programban meghatározottak alapján): versenyekre való felkészítés.

3.12.2.1. Versenyek és bajnokságok

A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való

részvétele teljesítményeik függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és

az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve.

Az iskolai versenyek tartalmát a szaktanárok, munkaközösség-vezetők határozzák meg és

felelősek lebonyolításukért. A szervezést az igazgatóhelyettes irányítja.

24

3.12.2.2. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások

Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek célja a

pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének

megismertetése, környezetvédelemre nevelés és az osztályok közösségi életének fejlesztése.

Az osztályfőnök a tantervi követelmények teljesülése a nevelőmunka elősegítése érdekében

évente egy alkalommal meghatározott időpontban az osztályaik számára tanulmányi

kirándulást szervezhet. Rögzíteni kell a programon résztvevők névsorát, kirándulás tervezett

helyét és idejét, stb. az erre rendszeresített táborozási/osztálykirándulási adatlapon.

A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni.

Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezési

kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségeiről a szülőket az

ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek

vállalásáról.

A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan

lebonyolításához szükséges, minimum 2 főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz

szükséges felszerelésről is. A csoportért felelős tanárnak fel kell hívnia a kirándulás előtt a

tanulók figyelmét a balesetveszélyre.

A tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulást szervező pedagógusnak két héttel az utazás

megkezdése előtt az erre rendszeresített „Osztálykirándulási és táborozási lapon” kitöltve két

példányban le kell adni az intézmény vezetőjének. Az adatlap a mellékletben található.

3.12.2.3. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok

Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos

külföldi utazáshoz, amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos

rendezvény, az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülő,

csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább

egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia

kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát,

kísérő tanárok nevét, a várható költségeket a táborozási/osztálykirándulási adatlapon.

Külföldi tanulmányi kirándulás csak a szülő beleegyezésével és írásos nyilatkozatával

szervezhető.

25

3.12.2.4. Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a

szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

3.12.2.5. Egyéb rendezvények

Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, alapfokú

művészetoktatás csoportjainak fellépései, kiállításai stb.) egyéb rendezvényeket is

szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell engedélyt kérni az

igazgatóhelyettestől vagy az intézményvezetőtől, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe

kívánják venni. Felnőtt felügyelete nélkül semmiféle rendezvény nem engedélyezhető.

3.12.2.6. Tanítási időkeret szabályozásaA mindenkori jogszabályoknak megfelelően.

3.12.2.7. A munkáltató a pedagógusok munkáját „legalább” heti tanítási időkeret kialakításával szervezi meg.

3.13. Rendkívüli munkavégzés esetére szóló rendszabály

Rendkívüli munkavégzés esetén a jogszabályok alapján kell eljárni.

3.14. A tanulókra vonatkozó vizsgák szabályai intézményünkben

Lásd a melléklet Vizsgaszabályzatában.

4. A tanulói jogviszony és a távolmaradás igazolása

1. A tanulói jogviszony és következményei

4.1. A tanulói jogviszony létesítése és feltételei

A tanulói jogviszony beiratkozás vagy átvétel útján jön létre. A tanulói jogviszony

létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A közoktatási törvény

illetve a köznevelési törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését és

a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az intézmény megteremti a

tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói

jogok és kötelezettségek gyakorlásának helyi szabályait az intézmény Házirendje tartalmazza.

26

6. § Az R. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között

– a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles

beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a

választott iskola a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés

jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító

iskola első évfolyamára.”

(2) Az R. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási

éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási

óránál – többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt

legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A

gyakorlati képzés esetén az igazolatlan mulasztás jogkövetkezményeire a szakképzésről szóló

törvény vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell. A tanulói jogviszony megszűnéséről az

iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt.”

Névváltozás

19. § Az R. 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján a megváltozott

nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról – beleértve az

érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt, tanúsítványt (a

továbbiakban együtt: bizonyítvány) is – bizonyítványmásodlatot, tanúsítványmásodlatot (a

továbbiakban együtt: bizonyítványmásodlatot) kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell

semmisíteni, vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy

iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvényteleníteni kell, és vissza kell adni a

tulajdonosának.”

22/2013. (III.22.) EMMI rendelet 39. § Az R.

a) 12. § - ában a „napi egy-egy,” szövegrész helyébe az „és” szöveg,

b) 22. § (3) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a

„járási hivatal” szöveg,

c) 23. § (4) bekezdésében a „kormányhivataltól” szövegrész helyébe a „járási hivataltól”

szöveg,

d) 23. § (4)–(5), és (9) bekezdésében a „kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „járási

hivatalt” szöveg,

e) 23. § (5) bekezdésében a „székhelyén” szövegrész helyébe a „körzetében” szöveg,

27

f) 99. § (3) bekezdés d) pontjában az „a tanuló” szövegrész helyébe az „a tanévet és a tanuló”

szöveg,

g) 100. § (2) bekezdésében, 101. § (2) bekezdésében a „címét” szövegrész helyébe a „címét,

az osztály megnevezését” szöveg,

h) 115. § (1) bekezdésében a „bizonyítványnyomtatványokat” szövegrész helyébe a

„bizonyítványnyomtatványokat, tanúsítványnyomtatványokat” szöveg,

i) 123. § (5) bekezdésében a „szakképzési feladatot ellátó katonai köznevelési intézmények”

szövegrész helyébe a „szakképzési feladatot ellátó katonai köznevelési intézmények, továbbá

más, a magyar oktatástörténetben jelentős hagyományokkal rendelkező köznevelési

intézmények”,

j) 129. § (5) bekezdésében az „SZMSZ-ében” szövegrész helyébe a „házirendjében” szöveg,

k) 134. § b) pontjában a „mindhárom tanév esetében” szövegrész helyébe a „mindhárom

tanév esetében

a telephelyi összefoglaló jelentés szerint szignifikánsan” szöveg,

l) 134. § d) pontjában az „indítandó osztályonként” szövegrész helyébe a „minden

meghirdetett tanulmányi területre vonatkozóan” szöveg,

m) 135. § (2) bekezdésében az „az ötödik” szövegrész helyébe az „a hatodik” szöveg,

n) 147. § (1) bekezdésében a „két nappal” szövegrész helyébe a „hét nappal” szöveg,

o) 155. § (5) bekezdésében az „a véleményét.” szövegrész helyébe az „az egyetértését.”

szöveg,

p) 157. § (1) bekezdésében „az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ)

által fenntartott” szövegrész helyébe „az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban:

Központ), települési önkormányzat által alapított” szöveg,

q) 158. § (1) bekezdésében „a nem a Központ” szövegrész helyébe „a nem a Központ, nem a

települési önkormányzat” szöveg,

r) 176. § (6) bekezdés a) pontjában a „nem tesz eleget,” szövegrész helyébe a „nem tesz

eleget, vagy” szöveg,

s) 176. § (6) bekezdés b) pontjában a „hatóság vele szemben” szövegrész helyébe a

„vonatkozásában a hatóság” szöveg,

t) 193. § (9) bekezdésében a „2014/2015. tanévtől” szövegrész helyébe a „2016/2017.

tanévtől” szöveg,

u) az 1. melléklet I. 6. pontjában a „10” szövegrész helyébe a „20” szöveg lép.

40. § Hatályát veszti az R.

a) 7. § (7) bekezdésében az „a szakképzési évfolyamon” szövegrész,

28

b) 20. § (3) bekezdésében és 22. § (4) bekezdésében az „a gyermek személyazonosításra

alkalmas,” szövegrész

c) 24. § (4) bekezdésében „A fenntartó szakiskolát és középiskolát is kijelölhet kötelező

felvételt biztosító iskolának.” szövegrész,

d) 51. § (5) bekezdésében az „és kormányhivatalt” szövegrész,

e) 51. § (7) bekezdés c) és d) pontjában „– az Országos Képzési Jegyzék szerinti –”

szövegrész,

f) 53. § (2) bekezdésében „Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZ-ben kell

meghatározni.” szövegrész,

g) 68. § (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése,

h) 71. § (3) bekezdés c) pontja,

i) 71. § (4) bekezdésében a „vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le” szövegrész,

j) 77. § (4) bekezdésében a „kérelmére” szövegrész,

k) 93. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja,

l) 93. § (4) bekezdése,

m) 158. § (2) bekezdés b) pontjában a „pénzforgalmi számlaszámát,” szövegrész,

n) 163. § (3) és (6) bekezdése,

o) 171. § (5) bekezdésében az „iskolai tagozaton,” szövegrész,

p) 172. § (1) bekezdésében a „gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst,” szövegrész,

q) 183. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja,

r) 189. § (7) bekezdése.

41. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó

intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A Türr István Képző és Kutató Intézet részt vesz a 14. §-ban meghatározott, a hátrányos

helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-

oktatásának megszervezését és ellátását segítő képesség-kibontakoztató és integrációs

felkészítés feladatainak végrehajtásában.”

2. A tanuló távolmaradása és annak igazolása

4.2. Az igazolt és igazolatlan hiányzások

A tanuló tanítási óráról való távolmaradását az osztálynaplóba az órát tartó pedagógus köteles

bejegyezni az óra megkezdését követően. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a

29

napló megfelelő rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. A tanuló hiányzását a tanítási

órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán

gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. Ez alól mentesítést – indokolt esetben – az

iskola igazgatója adhat.

Mulasztás előzetes engedély-kérés nélkül:

a tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az

iskolától;

a szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek;

amennyiben ez elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése a

mulasztás megkezdésétől számított 3 napon belül;

amennyiben az osztályfőnök a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket

észlel, köteles 5 napon belül családlátogatáson meggyőződni a mulasztás okairól.

ha a családlátogatás során a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását,

úgy az igazolatlan mulasztásnak minősül.

9. § (1) Az R. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai

nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha

a tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az

iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról,

valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.)

Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek, tanuló tényleges

tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, óvodás gyermek esetén az

általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt a gyermekvédelmi

szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, tanköteles tanuló esetén a

gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő

tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a

gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium

bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának

feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket, a tanulót veszélyeztető és az

igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a gyermek óvodába járásával,

a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló

érdekeit szolgáló feladatokat.”

30

4.3. A mulasztás igazolása

a) A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt tanítási napon

belül

három napig terjedő mulasztás esetén szülői,

három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással

igazolhatja mulasztását.

Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni.

b) A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja

távolmaradását.

c) Ha a tanuló hiányzás vagy egyéb ok miatt nem tudott készülni, az óra elején kell jelenteni a

tanárnak. Ellenkező esetben számonkérés alóli mentességét elveszíti.

d) Az első igazolatlan óra után az osztályfőnök írásban – az erre rendszeresített

formanyomtatványon - értesíti a tanuló szüleit, vagy gondviselőit a mulasztás tényéről,

továbbá felhívja a figyelmet az igazolatlan mulasztások következményeire.

e) Ha a tanuló egy tanévben 10 óránál többet mulaszt az osztályfőnök köteles az igazgatót

tájékoztatni, aki értesíti a jegyzőt.

f) Hat óra igazolatlan mulasztás esetén osztályfőnöki, 10 igazolatlan óra esetén az igazgató

felszólítást küld a szülőknek, valamint feljelentést tesz a Megyei kormányhivatalnál.

g) Az osztályfőnököknek figyelemmel kell kísérniük a mulasztásokat. Tájékoztatni kell az

igazgatót, ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztásai elérik a 150 órát. Az iskola értesíti

erről a szülőt (gondviselőt). Az értesítésben felhívja a figyelmet a következményekre. Ezt a

200. óra esetében meg kell ismételni. Az a tanuló, akinek a mulasztásai elérik a 250 órát

tanulmányait csak évfolyamismétléssel folytathatja vagy a nevelőtestület hozzájárulása

alapján osztályozó vizsgát tehet.

h) A tanuló szüleinek, gondviselőjének előzetes távolmaradási engedélyt kell kérni az iskola

igazgatójától, ha a tanuló előreláthatólag legalább 2 hétig hiányozni fog. A távolmaradási

engedélyt az iskola igazgatója elutasíthatja indoklással, ha az a tanuló tanulmányi

kötelezettségének minimumszintű teljesítését veszélyezteti.

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének

előírásai szerint történik.

4.4 Igazolatlan mulasztás nem tanköteles kiskorú tanuló esetében

első igazolatlan óra után: a szülő értesítése

31

a tizedik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt

az irattárban kell őrizni)

a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt

az irattárban kell őrizni)

a harmincadik igazolatlan óra után: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal

postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan

mulasztás következményeire.

5. Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába

1.1. A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat

csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik, vagy a

tanítás kezdetén az órát tartó nevelőnek bejelentik.

1.2. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a

tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az

engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig.

1.3. Első alkalommal az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a

tanítási nap végén visszakapja, amennyiben az társai testi épségét nem veszélyezteti, a további

esetekben azonban ezeket az iskola csak a szülőnek adja át.

1.4. Mobiltelefon használatára iskolánkban korlátozottan van lehetőség: csak a tanórán kívül

és csak telefonálásra használható. Fényképek bárminemű készítése és zenehallgatás vele az

iskola területén tilos.

Ha a tanuló a mobiltelefont nem a fentebb említett módon használja, akkor nevelője köteles

azt elvenni, és elvétele előtt kikapcsoltatni.

Ha a tanuló a tanórán nem a tananyaggal, hanem bármi mással, így pl. a mobiltelefonnal,

discmanjével, mp3, mp4 lejátszójával stb. foglalkozik, a pedagógus a tanítás

zavartalanságának biztosítása érdekében a tanulótól a zavaró eszközt elveheti, amíg ez a cél

fennáll. Ezután a tanuló a tulajdonában lévő tárgyat visszakaphatja, de a pedagógus szaktanári

figyelmeztetésben részesítheti.

6. A tanulók jutalmazása

6.1. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

- példamutató magatartást tanúsít,

32

- folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

- az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

- az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken,

vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

- vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

az iskola jutalomban részesíti.

6.2. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:

- szaktanári dicséret,

- tanulószobás nevelői dicséret,

- osztályfőnöki dicséret,

- igazgatói dicséret,

- nevelőtestületi dicséret.

6.3. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi

munkát végzett tanulók a tanév végén:

- szaktárgyi teljesítményért,

- példamutató magatartásért,

- kiemelkedő szorgalomért,

- példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben vagy (és)

díszoklevélben, oklevélben, emléklapban, könyvjutalomban részesíthetők.

- Békefi-díj átadásban részesíthető minden évben egy 8. osztályos (kivételes esetben 7.

osztályos tanuló), akit az iskola kuratóriuma erre alkalmasnak tart.

- Dr. Hutterné Németh Jolán-díj átadásában részesíthető minden évben egy 4. osztályos

tanuló, akit az iskola nevelőtestülete erre alkalmasnak tart.

6.4. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje (esetleg különdíjasa) oklevelet és

könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át.

6.5. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók dicséretben és jutalomban részesülhetnek.

6.6. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító

tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

6.7. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

33

6.8. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti

eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi

meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a

tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az

annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény

biztosította.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével,

hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a

tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a

nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló

szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült

munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény

vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd

írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan.

A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés

esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja.

Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket

kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga

visszaszáll az alkotóra.

7. A tanulók fegyelmezése

7.1. Fegyelmező intézkedések

Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi fegyelmi intézkedésben

részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb

fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz, - jelentősen befolyásolja a tanuló

magatartási osztályzatát. Az írásos fegyelmi intézkedések - a szaktanári vagy osztályfőnöki

szóbeli figyelmeztetésen túlmenően a következők lehetnek:

a) szaktanári figyelmeztetés,

b) tanulószobás nevelői figyelmeztetés,

c) osztályfőnöki figyelmeztetés,

d) osztályfőnöki intés

e) osztályfőnöki megrovás,

34

f) igazgatói figyelmeztetés,

g) igazgatói intés,

h) igazgatói megrovás,

i) tantestületi figyelmeztetés,

j) tantestületi intés,

k) tantestületi megrovás.

Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a

tanulót - kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé.

A fegyelmi intézkedések közül az intéseket a tanuló tájékoztató füzetén kívül osztálynaplóba

is be kell írni. Az igazgatóhelyettesi és az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök

kezdeményezi.

Az iskolai fegyelmező intézkedések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől

indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a fegyelmezési fokozatok betartásától el kell

tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” , legfeljebb igazgató

figyelmeztetésben, büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az

alábbi esetek:

- az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása,

- az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala,fogyasztása,

- a szándékos károkozás,

- az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése,

- ezen túl mindazon cselekmények, melyek magasabb jogszabályok alapján

bűncselekménynek minősülnek.

A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban

előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola

igazgatója vagy a nevelőtestület dönt.

7.2. Fegyelmi büntetések

7.2.1. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval

szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon

belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem

35

derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ

megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.

A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés

révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi

eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.

A legalább 3 tagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület

ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a

bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.

A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását

napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban

ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv

ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság

tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges

mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a

fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal

meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott

személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a

tárgyalás céljára szolgáló teremben.

A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet

a tárgyalást követő 3 munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az

intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban

érintett tanulónak és szülőjének.

A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell

csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.

A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó

nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de

a fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az

iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával)

meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

7.2.2. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai a 24.

mellékletben találhatók

36

7.3. A tanuló kártérítési felelőssége

Ha a tanuló az intézménynek jogellenesen kárt okoz - a kár értékének megállapítása után a

kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb

munkabér egy havi összegének 50%-át, - szándékos károkozás esetén a károkozás napján

érvényes kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. Nem szándékos

károkozás esetén a kártérítés pontos mértékét, + 10 % rongálási díjat köteles a tanuló szülője

megtéríteni. Az igazgató figyelembe veheti a károkozás körülményeit, és ennek értelmében

határozza meg a kártérítés pontos mértékét. A károkozás tényét annak a felnőtt

alkalmazottnak kell jelenteni az intézményvezetőnek, aki arról először tudomást szerez. Az

ügy kivizsgálása a fegyelmi Bizottság jogkörébe tartozik. A lefolytatandó eljárás analóg a

fegyelmi eljárás rendjével.

8. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének és értékelésének szabályai8.1. A belső ellenőrzés rendszere8.1.1. Az ellenőrzés tervezeteAz ellenőrzési-értékelési rendszer tervezetét a vezetőség állítja össze a munkaközösség-vezetők segítségével, tantestületi egyeztetéssel.Az ellenőrzési vizsgálatok óralátogatások keretében szervezendők, amelyen jelen lehetnek:

igazgató, igazgatóhelyettes, az aktuális terület munkaközösség-vezetője, a gyakornok szakmai segítője, mentora.

A tervezet összeállítása: egy tanévben minden osztály és pedagógus sorra kerüljön.Az ellenőrzésről előre kell tájékoztatni a kollégákat.

Az igazgató különböző problémák felmerülésekor rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet.

Az ellenőrzés eredményének tanulókra vonatkozó részéről az osztályfőnökök tájékoztatják a

diákokat, szüleiket.

Az iskola helyi tanterveiben lévő tantárgyi követelményrendszerről felvilágosítást adhatunk a

szülőknek, amennyiben ellenőrizni kívánják gyermekük haladását. Az ellenőrzés-értékelés

felelősei:

szaktanár (érdemjegyek megállapítása,)

osztályfőnök,

munkaközösség-vezető,

igazgatóhelyettes,

igazgató.

37

8.2. Az ellenőrzés módszerei

Tanórákon, osztályfőnöki órákon az ellenőrzés kiterjedhet:

o az oktatási anyag közvetítésének módjára, a feldolgozáshoz használatos

eszközökre, a koncentrációs lehetőségek kihasználására,

o a tanulók aktivizálására, magatartására,

o a tanulók tudásszintjére, az értékelés módjára, az erre fordított időre,

o a tanulókhoz való viszonyra, az adott óra légkörére,

o a házi feladat mennyiségének, kijelölésének módjára, a megoldáshoz nyújtott

útmutatás

módjára, mélységére, és a házi feladat ellenőrzésének formájára, hatékonyságára,

illetve hogyan épül be a tanított vagy soron következő óra anyagába a házi feladat,

o a tanmeneti fegyelemre,

o az adminisztrációs feladatok ellátására,

o a tanterem, a környezet rendjére,

o a munkavédelemre.

Tanórákon kívüli foglalkozásokon az ellenőrzés kiterjedhet:

Szakköri foglalkozásokon, korrepetálásokon:

o a foglalkozások időben történő megtartására,

o a foglalkozási anyag feldolgozásának módjára,

o a tanulók aktivitására,

o a tanulók létszámára.

Könyvtárban:

o a látogatottságra,

o a tanulókkal való foglalkozás módjára,

o a könyvtárfejlesztés színvonalára.

Tömegsport foglalkozásokon:

o a foglalkozások időbeni megtartására,

o a foglalkozások tartalmára,

o a tanulók létszámára.

8.3. Az ellenőrzés rendszere

Kiterjed:

38

a tanulási időre

a tanórán kívüli foglalkozásokra (óraközi szünetek, szakkör, sportkör,

DÖK rendezvények)

Lehet:

személyre szóló

csoportos

Az ellenőrzés módja: - írásbeli

szóbeli

gyakorlati (egyes órákon pl. technika, rajz, ének, testnevelés)

Az ellenőrzés prioritásai: - ismeretek nagysága

kreativitás

feladatvégző képesség

eszközhasználat

tevékenységből lemérhető viselkedés

együttműködési képesség

együttélési sajátosságok

szabálytisztelet

Tanulással kapcsolatos ellenőrzési terület

Egyéni Csoportos

Írásbeli - Szóbeli Írásbeli - Szóbeli

Órai munka: - Differenciált Órai munka - Differenciált

Felelet - Felelet

csoportmunka - csoportmunka

Témazáró

Felmérés (év végi)

Órai munka - a tanulók tanórán végzett tevékenysége (írásbeli: feladatmegoldás,

szóbeli: kérdésekre adott válasz)

Differenciált csoportmunka - a tanulók csoportjai képességeik szerint a tanórán

különböző feladatokat kapnak, ezekről feljegyzést kell készíteniük, majd

beszámolniuk

Felelet - az előző tanóra anyagának számonkérése (szóban önállóan, esetleg segítő

kérdésekkel, írásban rövid kérdésekre adott válaszokkal)

Témazáró - a témakörök összefoglalással történő lezárása után dolgozat

formájában

39

Év végi felmérés - az évfolyamok számára egységesen a munkaközösségek által

kidolgozott feladatsorok megoldása a helyi tantervben szereplő minimum

követelmények

alapján, százalékos értékeléssel (a továbbhaladás szempontjából meghatározó lehet)

8.4. Tanórán kívüli ellenőrzési területek

8.4.1. Egyéni és csoportos is

Óraközi szünetekben, szakkör, sportkör, DÖK rendezvények

Magatartás, tevékenység ellenőrzése,

szervezési munka, feladatok végrehajtása

A pedagógiai munka komplex ellenőrzése történhet:

o egy adott osztályban, egy-egy évfolyam osztályaiban,

o adott munkaközösség tagjainál.

A komplex ellenőrzés során vizsgálni kell, hogy:

o milyen mértékben érvényesülnek az adott közösség munkájában a közös

megállapodások, a már kialakított egységes álláspontok,

o milyen mértékben használják fel a kínálkozó nevelési lehetőségeket az anyag

tárgyalása

során,

o a szemléltetés formáit,

o a tanulók ismereteit, gyakorlati tapasztalatait.

8.4.2. Az ellenőrzések formai követelményei

8.4.2.1. Ellenőrzési jelentések tartalma

Intézményünkben a belső ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell vezetni.

Az óralátogatási jegyzőkönyv-minta a mellékletben található.

8.4.2.2. Ellenőrzések dokumentálása, iratkezelés

Az ellenőrzések során készült jegyzőkönyveket, dokumentumokat az Ügyviteli

és iratkezelési szabályzat szerint kezeljük.

40

8.5. Iskolánk értékelésének alapelvei

8.5.1. A helyi értékelés rendszere

a Közoktatási Törvény, a Köznevelési Törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a

kerettantervek, valamint az erre épülő helyi tanterv követelményein alapszik,

az értékelés visszajelzést biztosít a tanár, a tanuló és a szülő számára,

a pedagógus (szaktanár, osztályfőnök) joga a tanulók előrehaladásának megítélése,

az osztályozás,

az értékelés ne lezárt, megbélyegző, hanem előremutató legyen.

8.5.2. Az értékelés feladata:

következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára,

o a követelmény teljesítésének szintje alapján a korrekció további gyakorlás

témáinak

kijelölése,

o a tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása a korábbi teljesítményükhöz,

o a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének

minősítése

érdemjeggyel.

o az értékelés súlypontjai:

o a továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb jelenségek, összefüggések,

fogalmak,

törvények ismerete, értelmezése,

o az ismeretek alkalmazásában elért jártasság, gyakorlottság ellenőrzése,

o az oktatás eredményeként kialakult képességek ellenőrzése,

o a továbbhaladás feltétele a NAT, illetve a kerettantervek minimum

követelményeinek

teljesítése,

41

o az értékelés módja:

o humanisztikus (tanuló - tanári beszélgetés)

o írásbeli - szöveges

o érdemjegyek, osztályzatok.

8.6. Az értékelés rendszere

Tanulással kapcsolatos értékelés

Az értékelés módja a Pedagógiai Programban meghatározottak alapján történik.

Érdemjegyek - havonta egy, de félévente minimum három érdemjegy alapján

értékelünk

a tanuló kaphatja órai munkáért, írásbeli vagy szóbeli feleletért, gyakorlati

tevékenységéért - témazáró dolgozatért.

Osztályzat - az érdemjegyek alapján félévkor az ellenőrzőbe számjeggyel, tanév végén

a bizonyítványba, szövegesen kell beírni - a szöveges értékelés lehet szóbeli és

írásbeli,

általában dicséret, vagy elmarasztalás.

Bizonyítvány

20. § Az R. 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bizonyítványmásodlatnak – a 113. § (2) bekezdés szerinti névváltozás kivételével –

szöveghűen tartalmaznia kell az eredeti bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést.

A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód

nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a

továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell

tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját,

valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító szerv vezetőjének vagy megbízottjának

aláírásával és körbélyegzőjének lenyomatával.”

21. § Az R. 115. §-át megelőző 32. alcím címének helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. A bizonyítványnyomtatványok, tanúsítványnyomtatványok kezelése”

8.7. A belső ellenőrzés rendje

8.7.1. Az iskolai belső ellenőrzés célja

biztosítja az intézmény törvényes (jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban

előírt) működését

42

segíti az iskola gazdaságos működését

az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt biztosít az alkalmazottak

munkavégzéséről.

8.8. A belső ellenőrzéssel járó jogok és kötelezettségek

8.8.1. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai: jogosult

az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba betekinteni

az ellenőrzött alkalmazott munkavégzését esetenként és folyamatosan figyelemmel

kísérni, ellenőrizni

az ellenőrzött alkalmazottól írásban vagy szóban tájékoztatást, felvilágosítást kérni.

8.8.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott kötelességei

az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályi és az iskola belső szabályzataiban foglalt

előírásoknak megfelelően eljárni

az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni

az észlelt hiányosságokat szóban és írásban közölni az érintett alkalmazottal és annak

felettesével

a hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás

szerinti időben megismételni.

8.8.3. Az ellenőrzött alkalmazott köteles

az ellenőrzést végző alkalmazott munkáját segíteni,

a feltárt hibákat, hiányosságokat és szabálytalanságokat megszüntetni.

8.8.4. A belső ellenőrzést végző alkalmazott feladatai

a jogszabályoknak, az iskola belső szabályzatának és a személyre szóló munkaköri

leírásának megfelelően, az ellenőrzési ütemtervben előírtak szerint a tanév során

ellenőrzési munkáját folyamatosan végezni

az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét

tájékoztatni köteles

az ellenőrzés tényét írásba foglalva az ellenőrzést elrendelő, az ellenőrzést végző és az

ellenőrzött kérheti.

8.8.5. A hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek

43

a hiányosságok megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött alkalmazott figyelmét

a hiányosságok megszüntetését visszatérő ellenőrzéssel kell vizsgálni.

8.8.6. A belső ellenőrzésre jogosult alkalmazottak és általános ellenőrzési feladataik

8.8.6.1. igazgató

ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjed (pedagógiai, ügyviteli és technikai

dolgozókra)

felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

8.8.6.2. igazgatóhelyettesek - folyamatosan ellenőrzik

a pedagógusok oktató-nevelő munkáját, ügyviteli munkáját és munkafegyelmét

a globális szakmai és helyi munkaközösségek vezetőinek tevékenységét

a pedagógusok adminisztrációs munkáját

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását

a diákönkormányzat tevékenységét

a pedagógusok továbbképzésen való részvételét.

8.8.6.3. munkaközösség-vezetők - folyamatosan ellenőrzik

a szakmai munkaközösségekbe tartozó pedagógusok oktató-nevelő munkáját

a pedagógiai programban megfogalmazott tantervi követelmények, előírások

érvényesítését

az oktató-nevelő munka színvonalát, módszereit, eredményességét.

8.8.6.4. Az igazgató jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit belső

ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

A belső ellenőrzési szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára és

az óraadó pedagógusokra is.

8.8.6.5. Az iskola belső ellenőrzési feladatai

Az ellenőrzési terv az évenként elkészítendő iskolai munkaterv szerves része.

Az ellenőrzést az iskola igazgatója irányítja, az ellenőrzési feladatok

megosztásával.

44

Az ellenőrzésbe bevont vezetők feladata, a feltárt hiányosságokról tájékoztatni

vezető munkatársait (erről jegyzőkönyv készül), tervet készíteni a hiányosságok

pótlására és ellenőrizni ezek megoldását.

A belső ellenőrzésnek segítenie kell a szakmai munkát (neveléssel, oktatással

kapcsolatos),

a gazdálkodás hatékonyságát, az adminisztratív tevékenységet,

az erőforrások célszerű felhasználását és a vezetői döntések megalapozását.

8.9. Vezetői ellenőrzés

8.9.1. Az igazgató konkrét ellenőrzési feladatai

meghatározza a szervezeti egységek és beosztottjainak munkaköri feladatait

biztosítja az ellenőrzési munka zavartalan feltételeit

figyelemmel kíséri, hogy az ellenőrzési tevékenységek a gyakorlatban hogyan

valósulnak meg.

8.9.2. Az igazgatóhelyettesek ellenőrzési feladatai

munkaköri kötelezettségük szerint a szakmai munkaközösségek tevékenységének

ellenőrzése az iskolai munkaterv figyelembevételével

óralátogatások, ezek megbeszélése illetve feljegyzés készítése, az igazgató

tájékoztatása a tapasztalatokról.

a pedagógusok adminisztrációs feladatainak ellenőrzése

a technikai dolgozók munkájának ellenőrzése

az iskolatitkári és adminisztratív tevékenység ellenőrzése

a beíratás rendjét

a tanárok adminisztrációs tevékenységet

a szakmai munka színvonalának ellenőrzése.

8.10. Az intézmény ellenőrzési rendszerének működtetése

Lásd a függelékben.

8.11. A pedagógiai munka belső ellenőrzése

A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében

meghatározott ellenőrzési terv szerint az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei

végzik

a szakmai munkaközösségek vezetői segítségével.

45

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott

módszerei

a haladási napló, osztályozó napló vezetésének tartalmi és formai

ellenőrzése

a tanmenet tartalmi ellenőrzése

óralátogatás

a foglalkozások megtartásának formai ellenőrzése.

8.11.1. Az ellenőrzés szempontjai

A haladási napló, az osztályozó napló vezetése és tartalma, a tanmenet tartalma

megfelel-e a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, a

pedagógus munkaköri leírásában, a házirendben, egyéb belső szabályzatban, vezetői

utasításban meghatározott feltételeknek.

A tanóra vezetése és tartalma megfelel-e az általános pedagógiai és a szaktárgyra

vonatkozó speciális szakmai, módszertani követelményeknek.

Az oktatott tananyag megfelel-e a helyi tantervnek, az előrehaladás megfelel-e a

pedagógus tanmenetének.

A foglalkozások kezdése, lefolyása, befejezése megfelel-e a jogszabályban, a

szervezeti és működési szabályzatban, házirendben, egyéb belső szabályzatokban, a

pedagógus munkaköri leírásában, vezetői utasításban meghatározott feltételeknek.

A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató

haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

9. A létesítmények és helyiségek használati rendje

Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási munkaidőben

rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően

igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől kell kérvényeznie a

használat céljának és időpontjának megjelölésével.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és

azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak

szaktanárok jelenlétében tartózkodhatnak. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár

tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után

46

tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az

iskolában.

A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, informatika teremben, a nyelvi

laborban – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni.

A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető

hagyja jóvá.

A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:

a szaktanterem típusa, neve,

a terem felelősének neve és beosztása,

a helyiségben tartózkodás rendje,

a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása,

a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása.

A szertárakban elhelyezett eszközök rendjéért az érintett szaktanárok felelősek.

Az általános iskolai oktatás utolsó tanítási órája után az osztályterem ajtaját be kell

zárni.

A teremben nem maradhat rendetlenség, eldobott szemét széthúzkodott padok, székek

és nyitott ablak. Ezért az adott pedagógus felel.

Ez a szabály (34.§. 1.5.) érvényes a hitoktatókra és a többi délutáni idősávban dolgozó

művésztanárokra is.

Testnevelés óra, vagy más szaktanteremben megtartott óra ideje alatt is zárva kell

tartani a tantermeket.

10. Az épület rendje

Az épület homlokzatán az iskola névtábláját, a magyar lobogót, az Európai Uniós lobogót, a

tantermekben, valamint a folyosón, előtérben, aulában a Magyar Köztársaság címerét kell

elhelyezni.

Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy

köteles:

a közösségi tulajdont védeni

a berendezéseket rendeltetésszerűen használni

az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni

az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni

a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni

a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani

47

bombariadó esetén az épület kiürítését segíteni.

10.1. Biztonsági rendszabályok

Az intézményi és személyi vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is

az üresen hagyott tantermeket, különös tekintettel az informatika szaktanteremre,

technika szaktanteremre,

a nyelvi laboratóriumokra,

a természettudományi előadóra, szertárakra és

egyéb helyiségekre.

A karbantartó gondoskodik a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát a

tanáriban kialakított kulcstárolón kell elhelyezni.

Az osztálytermeket a takarító, a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja.

A tantermek zárását tanítási idő után és az épület nyitvatartási ideje után a területen

dolgozó takarító az épületet ellenőrzi, akiknek feladata az elektromos berendezések

áramtalanítása, és a riasztó beüzemelése is.

10.2. A látogatás rendje

Tanítási idő alatt a tantermekben, valamint az iskola tantermek előtti folyosóin csak az

iskola dolgozói, a tanulók, illetve azok tartózkodhatnak, akik az intézmény

igazgatójától erre külön engedélyt kaptak.

A gyermekeiket kísérő, illetve váró szülők az iskola főbejáratánál kialakított váró

részen tartózkodhatnak.

10.3. Az intézmény létesítményeinek bérbeadási rendje

Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyilvántartási időn túl és a tanítási

szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha az

iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja.

Az iskola helyiségeit külső igénybevevők az iskolaépületen belül csak a megállapodás

szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a

rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét.

A terembérlőknek a bérbeadásra kijelölt termeket a takarító nyitja ki a bérleti

szerződésben megjelölt időtartamra.

48

11. A helyiségek és berendezések használati rendje

11.1. Az alkalmazottak helyiséghasználata

A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és olyan

módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet és az

intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn

túlmenően igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell

kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével.

11.2. A tanulók helyiséghasználata

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és

azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a

terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A

tanítási órák közti szünetekben az osztály hetesei tartózkodhatnak bent a tanteremben.

11.3. A szaktermek használati rendje

A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a tornateremben, a könyvtárban, a

számítástechnika teremben, a tanműhely, – jól látható helyen – külön helyiséghasználati

rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze és

az intézményvezető hagyja jóvá. A számítástechnika tanterem használatához igazgatói

engedély szükséges.

11.4. Szertárak, raktárak, egyéb helyiségek használata

Iskolánkban a következő szertárak találhatók:

DÖK szertár, öltöző (néptánc, testnevelés)

fizika, biológia, földrajz, történelem szertár

kémia szertár

néptánc ruhatár

testnevelés szertár

Intézményünkben a következő raktárak találhatók:

kazánház

irattár

tisztítószeres raktár

takarítóeszközök tárolója

karbantartói műhely

49

Egyéb helyiségek:

. teakonyha

. mosdók,

. WC-k

. a tornateremre vonatkozó előírások megtartása nem kötelező, ha a tanulók számára

aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel

(bakonyoszlopi Gyermekotthon) illetve sportolásra alkalmas létesítmény

üzemeltetőjével kötött megállapodás alapján biztosítható egy tornaórák megtartására

alkalmas helyiség használata (művelődési ház nagyterme Bakonyszentkirály).

az aulára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha a

nevelési-oktatási intézményben, vagy a közelségében található közösségi térben

megoldhatók azok a funkciók, amelyekre az aula szolgál (művelődési ház nagyterme

Bakonyszentkirály).

az orvosi szobára vonatkozó előírások megtartása nem kötelező abban az esetben, ha

az iskola egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint – a tanulók ellátása a nevelési-

oktatási intézmény közelségében található egészségügyi intézményben megoldható

(orvosi nyilatkozat alapján a községi egészségházban).

A szertárakat, valamint a raktárakat mindig zárva kell tartani, az ott tárolt szemléltető

eszközöket, kísérleti eszközöket, anyagokat, sportszereket, műszaki berendezéseket,

tisztítószereket, információhordozókat gondosan őrizni kell.

A szertárakba és a raktárakba csak a felelősök tudtával lehet belépni. Az ott tárolt anyagokat

és eszközöket a szertár- és raktárfelelősök engedélyével lehet kihozni.

11.5. Az iskolai könyvtár működési rendje

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok

rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben

használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások

tartása.

Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn a városi

könyvtárral.

Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a

könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár részletes feladatait munkaköri leírása

tartalmazza.

50

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a Szervezeti és Működési Szabályzat

mellékletében található Gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai

munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók

és azok csoportjai.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:

tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,

könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,

könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása,

tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint

más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai

könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és egy tanévre

szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy

tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tanár/tanító tudomására kell hoznia. Az iskolai

könyvtár nyitvatartási rendje az iskolai órarendben szabályozott. A könyvtár nyitva tartásáról

tanulók tájékoztatása a kifüggesztett órarendben megtalálható.

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások

körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros

tanárral/tanítóval egyeztetniük kell.

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt

segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2

alkalommal meghosszabbítható.

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:

kézikönyvek,

lexikonok

számítógépes szoftverek,

muzeális értékű dokumentumok,

iskolai dokumentumok (SZMSZ, Pedagógiai Program, stb.)

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban

okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött

51

dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt

módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a

könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

A könyvtárhasználati rendszabályok nyilvánossága.

A könyvtárhasználati rendszabályokat a következő helyiségekben függesztjük ki:

könyvtárszoba

tanári szoba

szülői váró

11.6. A berendezések használata

Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból

a teremből, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek,

padok) másik helyiségbe való átvitele az igazgató (szertáros - pedagógus, osztályfőnök)

engedélyéhez kötött. Az iskolából berendezés nem kölcsönözhető. Kezelési ismertetők

közzététele a berendezésekhez tartozik. A kezelési ismertetőket a berendezés tárolási helyén

kell elhelyezni, és a berendezés használója köteles megőrizni.

12. A könyvtár

12.1. Az iskolai könyvtár feladatai és működtetése

12.1.1. Az iskolai könyvtár feladatai és kapcsolatai

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése

érdekében iskolai könyvtár működik.

Feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása,

nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása,

kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglakozások tartása. Tartós tankönyveket és a tanulók

által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy

tanévre kikölcsönöz.

A könyvtáros tanár rendszeres kapcsolatot tart fenn az alábbi könyvtárakkal:

a) Veszprém megyei Pedagógiai Intézet Könyvtárával,

b) szükség szerint egyéb könyvtárakkal.

12.1.2. A működtetés szabályai

Működtetéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. A könyvtáros tanár

részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A könyvtár gyűjteményének gyarapítása a

52

gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának

figyelembe vételével történik.

12.2. A könyvtár szolgáltatásai és a könyvtárhasználat szabályai

12.2.1. A szolgáltatások és az azokat igénybe vevők köre

Szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:

a) tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,

b) a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások tartása,

c) a könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,

d) könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

e) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

f) tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint az

általuk nyújtott szolgáltatások elérésének segítése.

A könyvtár szolgáltatásait csak az iskola azon dolgozói és tanuló vehetik igénybe, akik

az iskolai könyvtárba beiratkoztak. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és

egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat az érintett

dolgozónak, vagy tanulónak 15 napon belül a könyvtáros tanár tudomására kell hoznia.

Az iskolai könyvtár tanítási napokon tart nyitva. A nyitvatartási időt a mindenkori

tantárgyfelosztás és órarend figyelembevételével határozzuk meg, amelyet az ajtóra ki kell

függeszteni.

12.2.2. Könyvtári órák rendje

A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros tanár közreműködésével tervezett

tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások

körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük , majd a könyvtáros tanárral

egyeztetniük kell.

12.2.3. A kölcsönzés és kártérítés feltételei

Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt

segédkönyvek kivételével) 2 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2

alkalommal meghosszabbítható.

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:

a) kézikönyvek,

53

b) számítógépes szoftverek,

c) muzeális értékű dokumentumok.

A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban

okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött

dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt

módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a

könyvtáros tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg a magasabb

jogszabályok előírásainak megfelelően.

13. Az intézmény szervezeti felépítése13.1. Szervezeti egységek

13.1.1. Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük,

hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek

megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos

működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével az

intézmény feladatrendszeréből fakadó munkamegosztás alapján két részre tagolódik:

a) pedagógiai egység;

b) technikai- műszaki egység.

Az intézmény szervezeti felépítése

Igazgató

igazgatóhelyettes

pedagógiai egység munkaközösségek (pedagógusok, osztályfőnökök, pedagógiai

asszisztens)

alsó tagozat,

felső tagozat,

o művészetoktatás (pedagógusok, jelmez- és viselettáros)

o tanulószoba / napközi

o könyvtáros

iskolatitkár

technikai - műszaki egység technikai dolgozók

karbantartó

takarítók

(gyermekvédelem)

54

könyvtár

mk. -vezetők

alsós és felsős osztályfőnökök

testnevelő tanár

(b) pályaválasztási felelős

munkaközösségek: alsós, felsős

pályaválasztási bizottságok

DÖK-segítő pedagógus

13.2. Az intézmény vezetője

13.2.1. A vezető személye

Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény illetve a köznevelési törvény által előírt

feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik.

A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény típusnak megfelelő felsőfokú

iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben

való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat.

Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban

be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének és az iskolai szülői szervezetnek a

véleményét.

13.2.2. Az intézményvezető jogköre

Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a közoktatási törvény, valamint a

fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai:

a) a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése,

b) a nevelőtestület vezetése,

c) nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű

megszervezése és ellenőrzése,

d) a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek

biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján,

e) a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,

f) a közoktatási intézmény képviselete,

g) együttműködés biztosítása a szülői szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti

szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákmozgalommal való együttműködés,

h) a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése,

55

i) a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének

irányítása,

j) a döntés - az egyetértései kötelezettség megtartásával - az intézmény működésével

kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat

nem utal más hatáskörébe.

k) a tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatok ellátása.

13.2.3. Az intézményvezető felelőssége:

Az intézmény vezetője (igazgatója) - a közoktatási törvénynek megfelelően – egy személyben

felelős:

a) a szakszerű és törvényes működésért,

b) az ésszerű és takarékos gazdálkodásért,

c) a pedagógiai munkáért,

d) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,

e) a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

f) a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért,

g) a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért.

13.2.4. Az intézményvezető ellenőrzési teendőit az éves munkaterv tartalmazza.

13.3. Az intézmény vezetősége

13.3.1. Az igazgatóhelyettes személye

Az intézményvezető feladatait az igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Az

igazgatóhelyettesi megbízást a mindenkori törvényi követelményeknek megfelelően – a

nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával - az intézményvezető adja a határozatlan

időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes.

Az igazgatóhelyettes törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel,

valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy.

13.3.2. Az igazgatóhelyettes jogköre és felelőssége

Munkáját munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett

végzi. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre kiterjed egész munkakörére.

Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásában található feladatkörökre, ezen túlmenően

személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek.

56

13.3.3. A vezetőség

Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, az igazgatóhelyettes, a szakmai

munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője

(közalkalmazotti tanács vezetője), a diákság pedagógusvezetője és az állandó

bizottság(ok) vezetői. Az intézmény vezetősége, konzultatív testület, véleményező és

javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját

jogköréből ezt szükségesnek látja. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel

tartozik a nevelőtestületnek. A vezetőségnek az egyes szervezeti egységet képviselő tagjai

beszámolnak a működésről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, valamint

javaslatot tesznek azok megoldására.

13.3.4. A vezetők kapcsolattartási rendje

Az intézmény vezetője és a helyettese kapcsolattartása folyamatos, szükség szerinti

rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket. A vezetőség összehívására a vezetőség

bármelyik tagja javaslatot tehet.

13.4. A vezetők helyettesítési rendje

13.4.1. Az intézményvezető helyettesítése

Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén

általános helyettese az igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettes távolléte esetén a következő

beosztású munkatársa:

1. DÖK munkáját segítő tanár,

2. a felsős osztályfőnöki munkaközösség vezetője,

3. az alsós osztályfőnöki munkaközösség vezetője.

4. egyéb esetben az a személy, akit a felelős vezető a jelenlévő pedagógusok közül ezzel

megbíz.

14. Az intézményi közösségek jogai és kapcsolattartásuk14.1. Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje

14.1.1. Közalkalmazottak

Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos

kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény

szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, a többi

57

dolgozó az oktató-nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott.

A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület)

határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az

SZMSZ önálló fejezete foglalkozik.

14.1.2. Az alkalmazotti közösségek jogai

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi,

javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a

rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az

intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az

elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör

gyakorlójának mérlegelnie kell.

A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos

álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott

kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult

személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért.

A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog,

amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes

felelősséggel egy személyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1

fő) alapján dönt.

14.1.3. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje

Az intézménynek különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a

választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. A

kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni,

amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.

A kapcsolattartás formái: értekezletek, megbeszélések, intézményi gyűlések, stb. Az

intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet

tanári szobában el kell helyezni.

A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra,

nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési,

58

egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek tagjait vagy az általuk által delegált

képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt

jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor.

Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.

14.2. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje

14.2.1. Az osztályközösségek és tanulócsoportok

Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott,

az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az

igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az

igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák

megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott

tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon,

melyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi órák,

informatika órák). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend

szervezése indokolja.

14.2.2. Diákkörök

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A

diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, klub stb. A

diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző

tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői

munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején –

az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv

elfogadásakor a nevelőtestület dönt.

A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.

Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói

is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell

segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör

működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő

személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését.

59

Ezért az a diákkör, amelyik az iskola helyiségeit vagy szabadtéri területét igénybe kívánja

venni működésének engedélyeztetésére kérvényt nyújt be az intézmény igazgatójához.

A diákköri kérvénynek tartalmaznia kell:

a) a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát,

b) az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény),

c) a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát,

d) a felügyeletet gyakorló felnőtt vezető nevét.

Az igazgató a diákkör céljától és tagjainak magatartásától függően engedélyezi az iskola

épületének Házirend szerinti használatát. Az intézményben működő diákköröket az

igazgatóhelyettes tartja nyilván. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük,

és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. A diákkörök saját tagjaik

közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

14.2.3. A diákközgyűlés (iskolagyűlés)

Az iskola tanulóközösségének a diákközgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A

diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit,

javaslatait.

A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében

meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell

diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése

alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a diákönkormányzat

munkáját segítő pedagógus készíti elő, amelyet a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal

nyilvánosságra kell hozni.

A diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a DÖK vezetők beszámolnak az előző

diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A

közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez,

kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30

napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a

diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi.

14.3. A diákönkormányzat és működése

14.3.1. A diákönkormányzat szervezete

A tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot

hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre

60

kiterjed. A diákönkormányzat - a tanulóközösség által elfogadott, és a nevelőtestület által

jóváhagyott - szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ mellékletében található.

14.3.2. A diákönkormányzat jogai

A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény

működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat

egyetértési jogot gyakorol a következőkben:

a) az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor,

b) a Házirend elfogadásakor és módosításakor,

a) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,

A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed:

a) saját működésére és hatásköre gyakorlására,

b) a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására,

c) magasabb jogszabályban meghatározott mértékben 1 tanítás nélküli munkanap

programjára,

d) tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére,

e) vezetőinek, munkatársainak megbízására.

14.3.3. Megkülönböztetés tilalma

Iskolánk az 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról, a 2003. évi LXI. tv-el módosított szövege

alapján a következő módon jár el:

a gyermekek nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző

világnézetűek közötti türelmesség alapján szervezzük,

tiszteletben tartjuk a tanulók, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát,

a tanulókat, szülőket és alkalmazottakat nem késztetjük lelkiismereti, világnézeti,

politikai meggyőződésük megvallására, megtagadására,

a tanulókat, szülőket, alkalmazottakat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti,

politikai meggyőződése miatt.

14.3.4. A diákönkormányzat működési feltételei

Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat

zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit

az intézményi SZMSZ és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti

igénybe.

61

14.3.5. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás

A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a

diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a DÖK képviseletében. A diákönkormányzatot

képviselő pedagógusvezető vagy diákküldött folyamatos kapcsolatot tart az intézmény

igazgatójával.

Az Iskolai DÖK megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskola vezetőségi, a

nevelőtestületi, valamint a szülői értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A

Diákönkormányzat képviselője járhat el az osztályközösség problémáinak megoldásában. A

tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény

vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott

tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont

közzététele az osztályfőnökök feladata.

14.3.6. A tanulók véleménynyilvánításának, tájékoztatásának rendje és formája

A tanulókat az osztályfőnökök a tanév első osztályfőnöki óráján tájékoztatják az őket

megillető jogokról és kötelességekről, azok gyakorlásának módjáról, az iskolai

Házirendről valamint az SZMSZ és a pedagógiai program diákokat érintő kérdéseiről. Az

aktuális eseményekről a tanulóknak szóló információkat a DÖK hirdetőtábláján kell

elhelyezni. Ezért a DÖK pedagógus vezetője a felelős.

A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái

14.3.6.1. A véleménynyilvánítás formái, rendje

Az SZMSZ szerint kötelezően megtartandó küldöttgyűlés vagy diákgyűlés

A tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik

gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon

belül választ kell adnia.

A tanulók egyéni gondjaik megoldása érdekében az intézményvezető havonta egy alkalommal

ifjúsági fogadóórát tart.

A fogadóórára a DÖK pedagógus vezetőjénél, vagy az osztályfőnöknél lehet jelentkezni, aki

továbbítja az intézményvezető felé.

Írásban benyújtott véleménynyilvánítás.

A tanulók gondjaikat, problémáikat és észrevételeiket tartalmazó beadványaikat zárt

borítékban a DÖK hirdetőtáblájánál elhelyezett panaszládába kell bedobni.

62

Valamennyi névvel ellátott beadványra 30 napon belül válaszolni kell az intézményvezetőnek.

14.4. A szülői közösség és a kapcsolattartás rendje

14.4.1. A szülői szervezet

A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük

teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját

szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek

megválasztásáról és képviseletéről.

14.4.1. 2. A szülői közösséggel való kapcsolattartás

Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök

közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezet intézménnyel kapcsolatos véleményét,

javaslatait a szülői szervezet vezetője vagy a választott elnök (SZMK elnök) juttatja el az

intézmény vezetőségéhez.

Az SZMK vezetőségét az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban

tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és

feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői

szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel.

14.4.1.3. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje

Az intézmény - a közoktatási törvénynek megfelelően - a tanulókról a tanév során rendszeres

szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos

tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik.

Az iskola nyitottságát biztosító rendezvényeket: szülői értekezletek, fogadóórák és a nyílt

napok időpontját a mindenkori éves munkaterv tartalmazza, amelyeket úgy kell ütemezni,

hogy kéthavonta legyen a szülőknek alkalmuk valamilyen formában információkat szerezni

gyermekeik iskolai előrehaladásáról.

14.4.1.4. A szülői értekezletek rendje

Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2, a munkatervben rögzített

időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével az iskolában. Az első

szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól, a házirendről, az iskola

elvárásairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktatónevelő új pedagógusokat is.

63

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői

szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

A szülői fogadóórák rendje:

Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a

szülők számára. Az intézmény tanévenként 2, a munkatervben rögzített időpontú, rendes

szülői fogadóórát tart az iskolában és Bakonyoszlopon, amennyiben a fenntartó azt

finanszírozza. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban

vagy telefonon értesítve is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi

fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban

időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal és az állandó fogadóórák időpontjában

felkeresheti őt problémáival. Az állandó fogadóórák időpontját a fenntartó honapján

nyilvánosságra kell hozni.

Nyílt napok. Az iskola október vagy november és március vagy április hónapban nyílt

napokat tart, amikor 1-1 tanítási napon át a szülők hospitálhatnak a tanítási órán.

14.4.1.5. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje

Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos

pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit

gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a

szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról

is.

A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos

bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni,

azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés

eredményét a feladat kiosztása napján.

Az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek

azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetben hiányzó érdemjegyeket.

Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva

kell bejegyezni, valamint a tanuló érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Az osztályfőnök

indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és

szorgalmáról.

14.5. A szülői szervezet és a DÖK véleményezési és egyetértési jogai

14.5.1. A szülői szervezet jogai

64

A szülői szervezet a véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogait gyakorolja:

8/2000. (V.24.) OM rendelet 3. §-a 3. bekezdésében meghatározott jogkörök alapján. Az

iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet

vezetősége. A vezetőség munkájában az osztályok szülői szervezetének elnökei vesznek részt.

Ők választják meg a szülői szervezet iskolai vezetőségét.

Véleményezési és egyetértési jog illeti meg:

a Házirend elfogadásában

az SZMSZ elfogadásában

az iskolai pedagógiai program elfogadásában

az éves munkaterv és a tanév rendjének elfogadásában

hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában

tankönyv támogatás rendjének meghatározásában.

Döntési jogkörei:

megválasztja saját tisztségviselőit,

kialakítja saját működési rendjét,

az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,

képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik

érvényesítésében,

véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos

valamennyi kérdésben.

Egyeztetni kell a szülő szervezettel a következő témakörökben:

az iskola működési rendje, nyitva tartása

a benntartózkodás rendje (tanulók, vezetők) a vezetők és a szülői szervezet

kapcsolattartásának formái,

a külső partnerekkel való kapcsolattartás formái

a mulasztásokra vonatkozó rendelkezések,

a térítési díjra vonatkozó rendelkezések,

az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje,

védő, óvó előírások,

bombariadó esetén az intézkedést,

a napközibe történő felvétel elvei,

a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái,

fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei.

65

A gyermek, illetve kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden

olyan döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A nyilatkozat beszerzése

történhet az ellenőrző könyv aláírásával is.

A szülői szervezet és a DÖK egyetértési jogköre

Az egyetértési jog területei

SZÜLŐI SZERVEZET

DÖK

A működés rendje: a gyermekek fogadása és a nyitva tartás rendje

A vezetők és a szülői szervezet kapcsolattartásának rendje

A belső ellenőrzés rendje

Tankönyvrendelés

Ünnepélyek, megemlékezések rendje

A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

A rendszeres egészségügyi felügyelet ellátásának rendje

Intézményi védő-óvó előírások

Bombariadó és egyéb katasztrófa esetén szükséges teendők

A tanulószobás ellátással kapcsolatos felvétel előírásai

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

A DÖK is az iskolavezetés kapcsolattartásának formái és rendje,

a DÖK működéséhez szükséges feltételek biztosítása

A mindennapi testnevelés formái

A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

A tanulók jutalmazásának elvei és formái

A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

A könyvtár működésének rendje

A DÖK által használt helységek kijelölése, azok használatának rendje.

14.5.2. A szülők joga és kötelezettsége az esélyegyenlőség érvényesülésében

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény az esélyegyenlőség érvényesülésének

közoktatásban történő előmozdítását szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi

XXXI. törvény részeként módosult. A törvény a szülő kötelezettségei közé helyezte a

66

pedagógiai szakszolgálati ellátás igénybevételét, amennyiben a gyermekkel foglalkozó

pedagógusok ezt kezdeményezik.

Bővültek a szülői jogok és kötelességek a közérdekű igényérvényesítés jogával és a nevelési

tanácsadáson, illetve iskolapszichológusi ellátáson való megjelenési kötelezettséggel [Kt. 13.

§ (6), (8) bekezdés].

15. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere

15.1. A külső kapcsolatok célja, formája és módja

Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és

szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben

rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetők, valamint az

oktató-nevelő munkák különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes

kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy

egyéb értesítés alapján.

15.2. A kapcsolattartás formái és módjai:

a) közös értekezletek tartása,

b) szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,

c) módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,

d) közös ünnepélyek rendezése,

e) intézményi rendezvények látogatása,

f) hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.

15.3. A külső kapcsolatok rendszere

A külső kapcsolatok rendszerét a 4. sz. táblázat tartalmazza.

A kapcsolatrendszer főbb összefüggései

Intézmény, szervezet kapcsolattartó Az együttműködés rendje, formája és tartalma

Helyi gyermekjóléti szolgálat

gyermekvédelmi felelős,

igazgató

Egészségügyi szolgálat

67

igazgatóhelyettes

vizsgálatokat időpontjának szervezése tanulócsoportonként

egyeztetés az orvosokkal

Fenntartó vagy általa megbízott szerv vagy annak vezetője

igazgató

kölcsönös információcsere

KÖRPI igazgató

szakmai szolgáltatások,

továbbképzések,

mérések

15.4. Elhagyatott iskola alapítvány

Igazgató

részvétel a kuratóriumi megbeszéléseken

15.5. Zirc: Zeneiskola

igazgatóhelyettes

órarend egyeztetése és információcsere

15.6. Kerekerdő óvoda

a) alsós munkaközösség-vezető

b) tanulószobás nevelő,

c) iskolatitkár

d) igazgató és helyettese

a) kölcsönös tapasztalatcserék,

b) bemutató foglalkozások és egyéb szakmai programok szervezése

c) szakmai tapasztalatok cseréje

15.7. NEVELÉSI TANÁCSADÓ illetve szakmai szolgálatok

igazgató

igazgatói értekezlet,

személyes kapcsolat.

68

15.8. EGYHÁZAK VEZETŐI

Igazgató és helyettese

program-egyeztetések,

együttműködés különböző rendezvényeken.

15.9. VÁRALJA SE

igazgató

sportrendezvények egyeztetése

15.10. TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG

igazgató

igazgatóhelyettes

egyeztetések,

szakmai szolgáltatás

15.11. HELYI CIVIL SZERVEZETEK

igazgató és helyettese

információcsere,

egyeztetések

16. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek (a köznevelési törvény 70. §-a

alapján)

16.1. A nevelőtestület és működési rendje

16.1.1. A nevelőtestület döntési és véleményezési joga:

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az

intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a

nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója,

valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű

dolgozója.

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a

nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és

más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és

javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

69

A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus

vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület

jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába

kerülnek, határozati formában.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározottak kivételével –

nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott

személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén

az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába

kerülnek.

16.1.2. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete, feladatai és jogai

A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program elkészítése és egységes

megvalósítása, a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak

megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az

intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület véleményezési és javaslattevő joga szükséges a

diákönkormányzat működésével kapcsolatban.

A nevelőtestület döntési jogköre:

a) a pedagógiai program elkészítése, elfogadása,

b) az SZMSZ és a Házirend elfogadása,

c) a tanév munkatervének jóváhagyása,

d) átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,

e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

f) a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás,

g) az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,

h) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

i) a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,

j) saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.

16.1.3. Az intézmény pedagógusai

Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában

lehetőség szerint megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat

az iskolában történő használatra.

70

16.1.4. A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az

értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelőtestületi értekezletre

vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – szülői szervezet,

diákönkormányzat, stb. - képviselőjét meg kell hívni, vagy más módon biztosítani jogaik

gyakorlását. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók

magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek

szavazati joggal.

A tanév rendes értekezletei az alábbiak:

a) tanévnyitó értekezlet,

b) félévi és év végi osztályozó értekezlet,

c) az első félévi munkát értékelő értekezlet,

d) nevelői munkaértekezlet szükség szerint,

e) tanévzáró értekezlet.

A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének

elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak

megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott

osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet

szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális

problémáinak megtárgyalása céljából.

Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak 51 %-a kéri, illetve az

iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja.

Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon

tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató és helyettese vezeti. Félévkor és

tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a

nevelőtestület.

Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi

dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezleten a tantestület

minden tagjának részt kell vennie, ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

A nevelőtestületi értekezletre –tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti

egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a

tantestület minden tagjának rész kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat

felmentést.

71

Köznevelési törvény 71. §

16.2. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

16.2.1. A munkaközösségek célja, feladatai, javaslatai

A köznevelési törvény 71. § szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény

szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek

segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A

munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése,

javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató

megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében,

valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében, lebonyolításában.

A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot

tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása

legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben két

munkaközösség működik: alsós és felsős munkaközösség.

A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása,

koordinálása, eredményeinek rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a

pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az

intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség

munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség

munkájáról.

16.2.2. A szakmai munkaközösségek tevékenysége

16.2.2.1. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és

az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai

színvonalát, minőségét.

Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a

gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-

vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az

intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal

beszámoltatja.

72

A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó

szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének

működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a

fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt

mondanak.

Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a

megyei és országos versenyeket, házi versenyeket szerveznek tanulóink tudásának

fejlesztése céljából.

Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

Szervezik a pedagógusok továbbképzését.

Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.

Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket

fejlesztik és értékelik.

Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget;

javaslatot tesznek az iskolában gyakornoki munkakörben dolgozó pedagógus

munkáját.

Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos

pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját,

tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.

Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornok munkáját,

támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

16.2.2.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a

munkaközösség éves munkatervét.

Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai

munkáját.

Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében

beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és

tapasztalatairól.

Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.

73

Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyelméről,

intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát

látogat.

Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai

ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az

intézmény vezetésének.

Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az

iskolán kívül.

Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség

tevékenységéről a nevelőtestület számára.

Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a

munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli

egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell

képviselnie.

Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető

köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-

vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

a) Osztályfőnöki és szaktárgyi munkaközösség szakterülete az 1-4.évfolyamon folyó

oktató-nevelő munka.

b) Osztályfőnök munkaközösség szakterülete az 5-8. évfolyamon a nevelési feladatok

koordinálása, értékelése.

c) Művészeti munkaközösség szakterülete művészeti oktatás koordinálása.

16.2.2.3. A munkaközösségek jogkörei:

Döntési jogkörök

A munkaközösség tevékenységével kapcsolatos szokásrend és a szakmai önállóság

kialakításában, figyelembe véve az egyéni, az intézményi és a főiskolai érdekeket;

Javaslattétel a munkaközösség vezetőjének személyére;

Szaktanácsadás kérésében;

Felterjesztés kitüntetésre az iskolavezetés részére.

Véleményezési jogkörök

Az új munkatárs személyének meghatározásában;

Közös pályázat készítésében.

74

Osztályfőnöki hatáskör (feladat- és jogkör)

Az osztályfőnöki hatáskört (feladat- és jogkör) az osztályfőnökök munkaköri kötelezettsége

tartalmazza.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hatásköre

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős hatáskörét a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

munkaköri kötelezettsége tartalmazza.

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból

munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az iskolavezetés döntése alapján.

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az iskolavezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a

nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy a

igazgató bízza meg. Feladatuk ellátása során szervezési, ellenőrzési, értékelési jogkörrel

rendelkeznek. A feladat elvégzése után írásban beszámolót készítenek az iskolavezetés felé.

17. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai, rendje

1. A KMK odaítélése az igazgató illetve a fenntartó hatáskörébe tartozik, aki a konkrét

személyekre vonatkozó döntés meghozatalához igénybe veszi:

a) az igazgatóhelyettes,

b) a munkaközösség-vezetők,

c) közalkalmazotti tanács javaslatait.

2. A rendelkezésre vonatkozó keretösszeg felhasználásának és kifizetésének alapelvei:

a) A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítható az iskola bármely

alkalmazottja részére.

b) A havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél

hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható.

c) A keretösszeg elosztásánál lehet, de nem kötelező differenciálni.

d) A havi minimális összeg nem lehet kevesebb 750 Ft-nál.

e) Az igazgatót megillető KMK- összegét a fenntartó vezetője határozza meg.

f) Az igazgatóhelyettes, a tantestület tagjai és a technikai dolgozókat megillető összeg

mértékét az igazgató a 2. pontban leírt munkatársak véleményének meghallgatása után

határozza meg

3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről elismeréseként a 3. és 4. pontban

megfogalmazott alapelvek szerint bérkiegészítés illeti meg azt a pedagógust, aki az

75

iskolavezetés, a munkaközösség-vezetők és a közalkalmazotti tanács megítélése szerint

kitűnik:

a) munkafegyelmével,

b) az iskolai feladatokból való vállalás mértékében,

c) konstruktív hozzáállásával az iskolai feladatokhoz,

d) a dolgozói kollektívával, a tanulóifjúsággal, a szülőkkel való jó kapcsolatkialakításában,

e) iskolán kívüli közéleti szerep vállalásával,

f) szakmai önfejlesztés igényével.

Az előbbiekben felsoroltakon kívül bérkiegészítés illeti meg azt a pedagógust, aki:

a) szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el (bemutató órákat tart, szakmai

kérdésekről előadásokat tart, szakmai munkaközösséget vezet),

b) szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában (helyi tanterv adaptálása,

kidolgozása, stb.),

c) hátrányos helyzetű tanulókkal rendszeresen foglalkozik, azokat sikeresen felzárkóztatja,

integrálja a közösségbe,

d) komoly szerepet vállal az informatikai program megvalósításában,

e) osztályfőnöki nevelőmunkájában, közösségteremtő tevékenységében eredményes (pl.

közvetlen kapcsolatot tart fenn a családokkal a tanulók nevelése érdekében, sikeres

tevékenységet folytat a tanulók pályaválasztása érdekében), részt vállal a tanulók szabadidős,

illetve sport tevékenységének szervezésében és lebonyolításában (szakkört vezet, klubot

vezet, szülői klubot hoz létre és működtet, sokrétű tevékenységet valósít meg a tanulószobán,

kirándulásokat vezet,

f) szerepet vállal a gyermekek táboroztatásában,

g) adott tantárgyat kiválóan oktat,

h) a NAT- hoz illeszkedő tantervet készít,

i) szemléltető eszközök, feladatlapok, munkalapok, s más oktatást-nevelést segítő

segédanyagok készítésével teszi hatékonyabbá az oktató munkát,

j) rendszeres önképzéssel vagy szervezett továbbképzések útján elősegíti az iskolai oktató

munka modernizálását, javítását,

k) a DÖK munkájának segítésében kitűnik,

l) az iskolai és községi szintű kulturális vagy egyéb rendezvények lebonyolításában, azok

szervezésében, a tanulók felkészítésében aktívan és hatékonyan közreműködik,

m) az iskola újságjának szerkesztését eredményesen irányítja,

n) a DIÁKSPORT munkájának segítésében kitűnik,

76

o) a fakultatív helyi vizsgára való eredményes felkészítésért,

p) mint könyvtáros tanár, a könyvtárhasználatot a tanulókkal megkedvelteti, a könyvtári

látogatottság számának növekedését, a könyvtári szolgáltatások magas beépülési fokát a

tanulók mindennapi életébe messzemenően elősegíti,

q) a szülői szervezetek javaslata alapján ezt kiérdemli,

r) valamilyen többletmunkát végez,

s) pályázatokat dolgoz ki, amivel hozzájárul az iskola eszközállományának korszerűsítéséhez,

az oktató-nevelő munka hatékonyságához, a HPP megvalósításához,

4. A bérkiegészítés odaítélésének kritériumai minden évben felülvizsgálhatók, bővíthetők.

5. A kritériumok felülvizsgálatára a tantestület bármely tagja javaslatot tehet.

18. A nevelőtestület feladatainak átruházása

18.1. Az egyes feladat- és jogkörök átadása

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból -

meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek

gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a

diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok, az osztályközösségek

tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a

nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában.

18.2. A nevelőtestület által létrehozható ad hoc bizottságok

A nevelőtestület - feladat- és jogkörének részleges átadásával az alábbi bizottságokat hozza

létre tagjaiból. A bizottságok tagjaik közül elnököt választanak, aki koordinálja a bizottság

tagjainak a munkáját és kapcsolatot tart az intézményvezetővel.

A Fegyelmi Bizottság feladata:

a) a Házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata

b) az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala.

Tagjai:

c) az intézmény vezetője vagy helyettese,

d) az érintett tanuló osztályfőnöke,

e) egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus,

f) egy, a tanuló által felkért pedagógus,

g) a diákönkormányzat képviselője.

77

Szociális Bizottság feladata:

a) A tanulók szociális problémáinak vizsgálata

b) A vizsgálat befejezése után javaslatot tesznek a probléma megoldására

c) Tankönyvtámogatásra való jogosultság vizsgálata

Tagjai:

a) alsós tanuló esetén az alsós osztályfőnökök,

b) felsős tanuló esetén a felsős osztályfőnökök.

18.3. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése

A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi

munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémáinak megoldását az érintett

közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való

beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul.

Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén - az intézményvezető

tudtával - úgynevezett nevelési osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály

pedagógusainak jelen kell lenniük.

19. Az iskola hagyományai, az ünnepélyek, megemlékezések rendje

19.1. Ünnepek és hagyományok

19.1. A tanévhez kapcsolódó és az állami ünnepek

a. A tanévhez kapcsolódó ünnepségek

Ünnepségek Felelős Rendje

Tanévnyitó ünnepség

A mindenkori 4. osztály osztályfőnöke

A mindenkori miniszteri rendelet szerinti időpontban.

Tanévzáró ünnepség, ballagás. A 7. és 8. évfolyam osztályfőnöke

A tanévzáró ünnepséget és a ballagást az utolsó tanítási napon tartjuk.

b. Állami ünnepeink

Ünnepség Felelős Rendje

Október 23. Az osztályfőnökök osztálykeretben.

Március 15. Munkaterv szerint Az ünnepet megelőző napon, iskolai szinten.

78

19..2. Az iskolai hagyományok ápolása

Ünnepség, rendezvény Felelős Rendje

Békefi napok: Munkaterv szerint 1 nap

Mikulás: Alsós mk. – vezető, DÖK patronáló osztálykeretben

Karácsonyi játszóház Alsós mk. – vezető: 1-4. osztályos tanulók számára

Karácsonyi ünnepség DÖK: A téli szünet előtti utolsó tanítási napon

Karnevál DÖK és SZMK A három településről iskolába járó tanítványaink lakóhelyén

évenkénti váltásban

Iskolai „Ki mit tud?” DÖK Munkaterv szerint. Területei: versmondás, színpadi mű, ének vagy

más zenei mű előadása. Két fordulóban: ősszel és tavasszal.

Anyák napja: Alsós munkaköz. vezető településenként vagy osztályonként

Madarak és fák napja: DÖK Munkaterv szerint

Papírgyűjtés: DÖK Az őszi hónapokban

Kistérségi tanulmányi versenyek: Munkaközösség terve szerint, tavaszi hónapokban

Tantestületi honismereti önképzés: Iskolavezetés: Június 1. vagy 2. felében

Az oktatott művészetek bemutatkozása, szereplések, stb.: a mindenkori munkaterv szerint

Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak – lehetőleg sötét, az

alkalomhoz illő – ünneplő ruhában kell megjelenni.

Ünnepi egyenruha lányok részére: fehér blúz – sötét szoknya

Ünnepi egyenruha fiúk részére: fehér ing- sötét nadrág

Az iskola hagyományos sportfelszerelése:

a) lányok részére: fehér póló, kék vagy fekete alsó,

b) fiúk részére: fehér póló – kék vagy fekete alsó.

Tánc és mozgás tanóra felszerelése:

a) lányok részére: fehér póló, karton vagy sifon szoknya

b) fiúk részére: fehér póló – kék vagy fekete alsó.

A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az éves

munkatervben határozzuk meg. Az intézményi és a falusi ünnepélyeken és rendezvényeken a

pedagógusok, az iskola dolgozói és a tanulók részvétele ajánlott.

20. A gyermekek védelmét szolgáló intézményi védő, óvó előírások

20.1. A megelőzés formái

1. A gyermekekkel és a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó

előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható

79

magatartásformáit az iskolai nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint (a tanórai

foglalkozás, kirándulás stb. során az életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően

ismertetni, és ennek tényét dokumentálni kell.

2. Az intézményi védő, óvó rendszabályoknak a megelőzést kell szolgálniuk. /Lásd erről a 3.

pont táblázatát! /

A rendkívüli események esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza

végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe:

A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola karbantartója és az iskolatitkár,

valamint az intézmény vezetője és helyettese esetenként, az iskola takarító személyzete a

mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy,

bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e, amennyiben ellenőrzésük során

rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az

illetékeseknek jelenteni.

3. A tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok rendszere

A feladat megnevezése

A végrehajtás időpontja

Dokumentálás módja

Felelős

1. Tilos és elfogadott magatartásformák az iskolában

2. Balesetveszély az iskolába vezető úton,

tanteremben,

folyosón, az

udvaron és

kiránduláson

A tanév első tanítási napján

Bejegyzés az osztálynaplóba - osztályfőnökök.

A tanulók aláírásukkal is igazolják, hogy megismerték az 1. és 2. pontban foglaltakat.

3. Balesetveszély a napköziben

4. Tilos és elfogadott magatartásformák a napköziben

Az első napközis foglalkozáson

Bejegyzés az osztálynaplóba ( napközis nevelő)

Tűz- és bombariadó-terv megismertetése

Első tanítási napon, illetve napközis foglalkozáson

Bejegyzés az osztálynaplóba

80

A tanulók aláírásukkal is igazolják az 5. pontban megismerteket

Osztályfőnökök és a napközis nevelő

Tűz- és bombariadó gyakorlat

Minden tanévben legkésőbb szeptember 15-ig

Bejegyzés az osztálynaplóba (Igazgatóhelyettes)

Balesetvédelmi szemle

Minden év augusztus utolsó hetében

Jegyzőkönyv (Igazgatóhelyettes, karbantartó, igazgató)

Tantárgy-specifikus veszélyhelyzetek a tanítási órán és az azokból adódó balesetek

megelőzése

Folyamatos bejegyzés a tanmenetbe és az osztálynaplóba (Az illetékes szaktanárok)

5. A Házirend tartalmazza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek,

tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

6. A tűz- és bombariadó terv elkészítésért az igazgatóhelyettes felel.

20.2. Teendők baleset esetén

1. A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy

rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:

a sérült tanulót elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívnia,

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,

minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell az igazgatónak,

vagy helyettesének.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell

vennie.

2. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak

annyit tehet, amihez biztosan ért.

Ha bizonytalan abban, hogy mit kell tennie, feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással

meg kell várni az orvosi segítséget.

20.3. A tanuló- és gyermekbalesetekkel összefüggő egyes feladatok:

a) A tanuló és gyermekbaleseteket a rendelet által előírt nyomtatványon nyilván kell tartani és

elektronikus úton bejelenteni. A nyilvántartás vezetéséért, a balesetek kivizsgálásáért az

igazgatóhelyettes felelős.

81

b) A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanuló és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki

kell vizsgálni. Ennek során kell feltárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési

okokat.

c) A balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy példányát a kivizsgálás

befejezésekor meg kell küldeni a fenntartónak, valamint át kell adni a szülőnek. A

jegyzőkönyv egy példányát az iskolatitkár irattározza.

d) Ha a sérült állapota, vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás

határidejére nem lehet befejezni akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek telefonon, telefaxon, e-mailben vagy

személyesen - azonnal be kell jelenteni a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény

fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásához az intézmény alkalmazásában álló

munkavédelmi szakembert be kell vonni.

20.4.. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

20.4.1. A rendkívüli esemény minősítése

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem

látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az

iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét,

elszerelését veszélyezteti.

Az erre vonatkozó irányelvet és szabályokat a

Katasztrófavédelmi szabályzat (6. számú függelék)

Tűzvédelmi szabályzat tartalmazza.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)

a tűz

a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a

benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a

tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre

jogosult felelős vezetővel.

20.4.2. Teendők rendkívüli esemény kapcsán:

Értesíteni kell:

a.) a fenntartót

82

b.) tűz esetén a tűzoltóságot (105)

c.) robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget (107)

d.) személyi sérülés esetén a mentőket (104)

e.) egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító

szerveket (112)

Cselekvési feladat

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető

utasítására az épületben tartózkodó személyeket Tűzvédelmi Szabályzatban megfogalmazott

módon riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület

kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a Tűzriadó terv

és a bombariadó terv mellékleteiben található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk.

21. A rendszeres egészségügyi felügyelet rendje.

Egészséges életre nevelés

21.1. Általános szűrővizsgálatok

21.1.1. Általános egészségügyi felügyelet rendje

A közoktatásról szóló törvény alapján az iskoláknak gondoskodniuk kell a rábízott

gyermekek, tanulók egészségének megóvásáról. A tanulók rendszeres egészségügyi

felügyelete és ellátása a fenntartónak a területi feladatokat ellátó orvossal megkötött

megállapodás alapján történik. Ennek értelmében az intézmény orvosának feladata a

gyermekek, tanulók egészségi állapotának szűrése, követése:

a) Az iskolai tanulók időszakos vizsgálata meghatározott évjáratoknál az erről szóló

módszertani irányelvek szerint (minimális követelmény: 1.,3., 5., 7.és 8. évfolyamoknál

valamint a védőoltások előtt). A vizsgálatok időzítését és az érintett évfolyamokat az

igazgatóhelyettes és az iskolaorvos együttesen állapítja meg a tanév elején.

b) a 8. osztályosok pályaválasztási szűrést az osztályfőnök szervezi meg.

c) a gyógytestnevelési szűrővizsgálatokat május 25-ig kell elvégezni. Felelős az

igazgatóhelyettes.

d) a gyógytestnevelésre utalt tanulók névsorát besorolásukkal nyílván kell tartani.

Erről az igazgatóhelyettes gondoskodik.

21.2. Fogorvosi szűrések

21.2.1. Fogorvosi ellátás rendje

83

A tanulók fogorvosi szűrése és felügyelete a fenntartónak a területi feladatokat ellátó

fogorvossal megkötött megállapodása alapján történik. A szűrés az alábbiak szerint történik:

a) A szűrővizsgálat minden tanuló számára kötelező. Ha a szülő gyermeke fogászati ellátását

más fogorvossal kívánja megoldani, igazolnia kell a szűrés és az azt követő kezelés

megtörténtét az iskolai fogorvosnál.

b) A tanulók csoportos szűrővizsgálata és kezelése a területileg illetékes fogászati rendelőben

- Bakonyszentkirályon - évente kétszer, szorgalmi (tanítási) időben történik. Fogászati

szűrővizsgálatra és kezelésre egy tanuló (tanulócsoport) tanévenként 10 tanítási óráról

vonható el. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók

felügyeletét a nevelési-oktatási intézmény biztosítja.

c) A fogorvosi szűrővizsgálat tanulócsoportonként történik, melynek beosztását az

igazgatóhelyettes végzi. A vizsgálatokat úgy kell megszervezni, hogy a tanév során

valamennyi tanulóra sor kerüljön. A további kezelésre szorulókat visszarendeli.

Szakellátásra (pl. fogszabályozó kezelésre) irányítja a rászorulókat.

d) Fogorvosi szűrés évente 2 alkalommal. A beosztást az orvos és az igazgatóhelyettes a tanév

elején közösen elkészítik.

21.3. A védőnő által önállóan ellátandó feladatok

A védőnői feladatok ellátásával kapcsolatos szükséges egyeztetős koordináló feladatok az

igazgatóhelyettes feladatkörébe tartoznak.

4. A testnevelésórák rendje

4.1. A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt.

Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos mentheti fel. A

felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy

gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat.

4.2. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés

órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően –

nem kell végrehajtania.

4.3. Az iskolaorvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhat.

4.4. Az iskolaorvos vagy a védőnő a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az

élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) –

osztályfőnöki órán igény szerint – felvilágosító előadásokat tart.

84

22. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai

rendezvények előkészítésében

22.1. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

osztályonként két-két hetes,

udvari tanulói ügyeletes osztály heti váltásban,

tantárgyi és egyéb felelősök.

A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.

22.2. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle

tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi

feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök biztosítását. Ilyen tantárgyi felelős

lehet: leckefelelős, szertáros, térképfelelős, stb. A felelősök számát és reszortjait a

szaktanárok vagy az osztályfőnökök határozzák meg.

22.3. A szertárosok feladatait a szaktanárok határozzák meg, amely tartalmazza a szertár

rendjére, a balesetek megelőzésére vonatkozó előírásokat.

5.4. Az iskolagyümölcsöt az 1-4. osztályosok részére a takarítók viszik fel az osztályokba.

5.5. Az egyes tanórán kívüli iskolai rendezvények előkészítésében (ünnepségek,

megemlékezések, stb.), lebonyolításában a rendezvény megszervezéséért felelős

tanulóközösség tagjainak, vagy az egyes tanulóknak közre kell működniük.

23. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

23.1. Törvény a gyermekek védelméről

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. olyan

szociálpolitikai célt tűzött ki maga elé, amely egy tágabb gyermekvédelmi tevékenységi kört

és minden rászoruló gyermek egyenlő esélyét követelő ellátó rendszer kereteit határozza meg.

Ennek a rendszernek egyik láncszeme intézményünk gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse.

A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai

tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek

felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat;

felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel

törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek,

tanuló érdekében intézkedést kezdeményez. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos

feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. (Kt. 41. § (6)

85

A nevelési-oktatási intézmények közreműködnek a gyermekek, tanulók

veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködnek a

gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó

más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a

gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja

megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. (11/1994 MKM rendelet 6. § (1)-(2)

23.2. Az ifjúságvédelmi felelős feladatai

Iskolánk a tanulóközösségeinek problémáit ifjúságvédelmi felelős kezeli. Az ifjúságvédelmi

felelős (GYIV) feladatait a munkaköri kötelezettsége tartalmazza. A tanulók és szüleik a

tanév folyamán, a folyosókon található faliújságon tájékozódhatnak a gyermek és

ifjúságvédelmi felelős személyéről, fogadóórájáról és helyéről.

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős a törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez

kapcsolódó feladatokat lát el a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében.

Intézményünk ifjúságvédelmi felelőse szoros kapcsolatot tart fenn:

a. az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal (védőnő, háziorvos, iskolaorvos)

b. a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatókkal (családsegítő szolgálat)

c. a közoktatási intézményekkel (nevelési tanácsadó)

d. gyámhivatallal,

e. gyermekjóléti szolgálattal,

f. egészség megőrzési központtal,

g. rendőrséggel,

h. ügyészséggel,

i. bírósággal.

23.3. A kapcsolattartás intézményen kívüli formái

I. A gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó társintézmények esetében:

- A veszélyeztetettség megelőzése, megszüntetése érdekében a megfelelő időben történő

jelzések és beavatkozások, további szakmai segítség kérése.

- A már regisztrált tanulók esetében esetmegbeszélések, amelyek az alábbi munkaformák

keretében történhetnek:

1) Általános megbeszélés, a jelzőrendszer intézményeinek képviselőivel.

2) Aktuális problémát megbeszélő csoport, konkrét esetekhez kapcsolódóan az érintett

szakemberek bevonásával.

86

3) Tisztázó beszélgetések, a különböző szakmák képviselőivel külön-külön.

4) Speciális esetmegbeszélő, tanácskozás, mely a település gyermek- és ifjúságvédelmi

helyzetét értékeli, és koncepciót alakít ki a szükséges változtatásokra

- Részletes pedagógiai jellemzés készítése

- Az együttműködés kezdeményezésekor kapcsolat-felvételi lap kitöltése.

- Rendszeres személyes és/vagy telefonos konzultáció.

II. Az intézménybe járó tanulók szüleivel való kapcsolattartás formái:

- Személyes megbeszélés, tanácsadás gyermek- és ifjúságvédelmi fogadóóra keretében.

- Családlátogatás.

- A szülők azonnali értesítése bármely felmerülő probléma esetén személyesen és /vagy

telefonon.

- Igény esetén, szükség szerint gyermekneveléssel, problémamegoldással foglalkozó

előadások megszervezése, szülői klub működtetése.

23.4. A kapcsolattartás intézményen belüli formái:

- Az intézmény vezetőségének folyamatos, naprakész tájékoztatása a gyermek- és

ifjúságvédelmi lépések, intézkedések vonatkozásában.

- A nevelési és munkaértekezleteken a pedagógusok tájékoztatása a gyermek- és

ifjúságvédelmet érintő törvények, jogszabályok tartalmáról, illetve ezek változásáról, a

legújabb fellelhető szakirodalomról.

- A pedagógusok bevonása az intézményben folyó preventív tevékenységbe.

- Együttműködés az osztályfőnökökkel (ennek színterei: közös családlátogatások,

esetmegbeszélések, kérdőívek tapasztalatainak közös megbeszélése a továbblépés irányának

meghatározása céljából, a hiányzások együttes figyelése)

- Tanácsadás.

- Esetmegbeszélések.

- Pedagógiai jellemzések közös megfogalmazása, elkészítése.

Az iskolai étkeztetést igénylő tanulóink számára a helyi óvoda helyiségében vállalkozó

biztosítja a kért szolgáltatást. Az étkezési díjak befizetése a bakonyszentkirályi

önkormányzatnál történik, melynek rendjéről a tanév első osztályfőnöki óráján az

osztályfőnökök adnak tájékoztatást.

24. Alapfokú művészetoktatás

Az érvényben lévő jogszabályok alapján, a fenntartó által meghatározott módon.

87

25. mellékletben: A tankönyvellátással kapcsolatos jogszabályok

25.1. A tankönyvellátás rendje

1.1. Az iskola igazgatója bízza meg azt a személyt, aki a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos

feladatokat iskolai szinten ellátja. Erről megállapodást kell kötni, melyet magasabb jogszabály

szabályoz.

1.2. A tankönyvfelelős a tankönyvjegyzéket megérkezése után 1 héten belül eljuttatja az alsós

munkaközösség-vezetőjéhez, a felső tagozaton pedig a szaktanárokhoz.

1.3. Alsó tagozaton a munkaközösség-vezető irányításával közösen, a felső tagozaton pedig a

szaktanárok állítják össze január 25-ig az egyes tantárgyak oktatása során használni kívánt

tankönyvek és segédkönyvek listáját, mely tartalmazza egyúttal a következő évi tartós

könyvek beszerzésére vonatkozó javaslatot is.

1.4. A tankönyvfelelős legkésőbb a tankönyvrendelés beküldési határideje előtt 15 nappal

összesíti iskolai szinten a tankönyvlistát és a következő évi tartós könyvekre vonatkozó

javaslatot.

1.5. Az iskolaigazgató megküldi az SZMK elnökének és a DÖK pedagógus vezetőjének

véleményezésre a következő évi tankönyvrendelést és a tartós könyvekre vonatkozó

javaslatokat.

1.6. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a

tankönyvjegyzékbe a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat jóváhagyásával lehet

felvenni.

1.7. A szülői szervezet véleményezése után az igazgató február 15-ig jóváhagyja a

tankönyvrendelést.

25.2. A tankönyvrendelés elkészítése

A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelést, majd

aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új

osztályok tanulóinak árható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A

tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét megállapodás szabályozza.

A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a

tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való

hozzájutás lehetőségét.

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy

azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes

88

tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon,

például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel –

közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a

jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel

az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

25.3. Az ingyenes és kedvezményes tankönyvellátás:

2.1. A magasabb jogszabályban meghatározott, a mindenkori tanév munkarendje szerint a

tankönyvfelelősnek fel kell mérni:

a) kik szeretnék könyvtári kölcsönzéssel biztosítani a következő évi tankönyveket,

b) kik jogosultak ingyenes tankönyvre,

2.2. Az ingyenes tankönyvre jogosultak körét magasabb jogszabály határozza meg.

2.3. Az ingyenes tankönyvhöz jutás lehetséges iskolai megoldásai:

a) napköziben, tanulószobán biztosított tankönyvek,

c) bizonyos tankönyvek kölcsönzése

25.4. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési

rendje: Az oktatási ágazgat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs

Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított,

hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.)

Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott

biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a

dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki

kell nyomtatni és az irattárban elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú

másolatát:

o az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

o az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

o a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

o az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével

és az igazgató aláírásával kell tárolni.

89

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges.

A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában ez

külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az

informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által

felhatalmazott személyek 8az iskolatitkár és az igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá.

Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje:

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban

megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az

intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény

körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni.

Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi

eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a

tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az

osztályfőnököknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a

kinyomtatott iratot pedig át kell adni az intézmény statisztikai adataihoz.

25.5. Iratkezelés és az ügyintézés szabályai

84. § (1) Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a

közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény

rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános

követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e

rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza.

(2) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok

kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek

készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni.

(3) A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni

kell.

(4) Ha az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás nemzetiségi nyelven folyik, a gyermekek,

tanulók óvodai nevelésével, iskolai oktatásával kapcsolatosan keletkezett iratokat külön

iktatókönyvben, két nyelven – a nemzetiség által használt és magyar nyelven – kell iktatni és

tárgymutatózni.

(5) A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell.

(6) A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a

névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, az

90

intézményi tanács, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket,

továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának.

(7) Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben

vagy a jelenlevő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy

személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a

tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.

85.§ (1) A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell

a) a nevelési-oktatási intézmény

nevét,

székhelyét,

b) az iktatószámot,

c) az ügyintéző megnevezését,

d) az ügyintézés helyét és idejét,

e) az irat aláírójának nevét, beosztását és

f) a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát.

(2) A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak

a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell

a) a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,

b) amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,

c) a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és

d) az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

(3) Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény

nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a

gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt,

véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény

indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek

tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését,

az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a

meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a

jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

(4) Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a

napja megállapítható legyen.

91

86. § (1) az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 01.

mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges

irattárba helyezésének évétől kell számítani.

(2) Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A

tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be

kell jelenteni az illetékes levéltárnak.

26. Reklámtevékenység

1. A reklámok

1. Az iskolában tilos elhelyezni minden olyan reklámhordozót amely:

a) a személyes adatok védelmét vagy kegyeleti jogokat sért;

b) erőszakra, személyes v. a közbiztonság megsértésére, a természetes vagy az épített

környezet károsítására ösztönöz és félelmet kelt;

c) a gyermek tapasztalatlanságát és hiszékenységét kihasználva arra szólít fel, hogy a

felnőtteket áruvásárlásra késztesse;

d) a gyermekeket és fiatalkorúakat erőszakos vagy szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat

be;

e) burkolt, tudatosan nem érzékelhető;

f) dohányzást és alkoholt népszerűsít ( az iskolában és annak bejáratától számított 200 méteres

körzetben is!).

2. Az egészséges életmódot, környezetvédelmet, társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységet

népszerűsítő, tanulóknak szóló hagyományos reklámhordozó - plakát, műsorfüzet, szórólap -

az iskolában a folyosón és a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblákon elhelyezhető. Az

egyéb elektronikus médiák csak akkor mutathatók be, ha azok szigorúan az oktatás-nevelési

folyamatba illeszkednek.

3. Az iskola igazgatójának vagy az igazgatóhelyettesnek engedélye nélkül reklámhordozó

nem helyezhető el az iskolában és az iskolaudvaron.

27. Az intézmény közzétételi kötelezettsége

Törvényi alapja:

- 32/2008. (XI.24.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló

11/1994.

(VI.8.) MKM- rendelet módosításával köteles a különös közzétételi listán megadott adatokat

közzétenni. (10. számú melléklet)

92

Intézményünk közzétételi kötelezettségi elvei:

A közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon digitális formában

személyazonosításra alkalmatlan formában kinyomtatható és kimásolható módon, a

betekintés, letöltés, nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is

díjmentesen történő hozzáférhetővé tételét jelenti.

Intézményünk a helyben szokásos módon is közzé teheti az intézményre és dolgozóira

vonatkozó törvényben előírt adatokat.

Különös közzétételi lista adatai:

Általános iskola:

- pedagógusok iskolai végzettsége, és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv

tantárgyfelosztásához,

- nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége

- az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve,

- az intézmény lemorzsolódási, évismétlései mutatói,

- az általános iskolában a volt tanítványok 8. évfolyamon elért eredményei évenként

feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók,

- szakkörök igénybevételének lehetőségei, a mindennapos testedzés lehetősége,

- hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai

- iskolai tanév helyi rendje,

- iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma.

Alapfokú művészetoktatás

- pedagógusok iskolai végzettsége, és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv

tantárgyfelosztásához,

- nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége,

- az alapítás évéhez viszonyítva hány előképző alapfokú és továbbképző évfolyam működik,

- az országos nemzetközi és egyéb szakmai bemutatókon, rendezvényeken, versenyeken,

fesztiválokon, kiállításokon való részvétel,

- megyei, területi, szakmai bemutatókon, versenyeken elért eredmények,

- a művészetoktatás saját rendezvényei, hagyományai,

- helyi kulturális életben történő helyi szerepvállalás,

- a tanév helyi rendje,

- művészeti áganként a csoportok száma, illetve a csoportok tanulói létszáma.

93

28. Záró rendelkezések

28.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása

Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a

közoktatási törvény, köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével,

valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

28.2. Az intézmény további szabályzatai

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket, - így

munkaköri leírásokat, Tűzvédelmi szabályzatot, Tűz és-bombariadó tervet, Munkavédelmi

szabályzatot, Iratkezelési szabályzatot, Gyűjtőköri szabályzatot, Adatkezelési szabályzatot -

igazgatói utasításként - önálló szabályzatok tartalmazzák, melyek a Szervezeti és Működési

Szabályzat mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása

nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások

vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszik.

28.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása

Egyetértési jogot gyakorolt:

diákönkormányzat

szülői szervezet

Elfogadási jogot gyakorolt:

nevelőtestület

A Békefi Antal Általános Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadása és

jóváhagyása

Az iskolai SZMSZ-t az iskolai Diákönkormányzat 2013. év március 13. napján tartott ülésén

megtárgyalta, véleményezte és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt, Bakonyszentkirály, 2013. március 13.

……………………………………

Az iskolai Diákönkormányzat vezetője

_ _ _ _ _

Az iskolai SZMSZ-t a Szülői Munkaközösség iskolai vezetősége 2013. év március 7. napján

tartott ülésén véleményezte, és elfogadta.

Kelt, Bakonyszentkirály, 2013. március 13.

……………………………………

Szülői Munkaközösség vezetője

94

_ _ _ _ _

Az iskolai SZMSZ-t az iskola Nevelőtestülete 2013. év március 19. napján tartott ülésén

elfogadta.

Kelt, Bakonyszentkirály, 2013. március 19.

……………………………………

igazgató

MELLÉKLETEK

1. Alapító Okirat

2. Munkaköri leírások

A tanító munkaköri leírása

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolása FEOR számaKulcsszámaA munkakör célja

Az iskoláztatás kezdő szakaszában a gyerekek iskolai életre szocializálása, kötelességtudatuk és feladattartásuk kialakítása, alapkészségek fejlesztése. Az egészséges életmódnak megfelelő szokások, követelmények megismertetése; gyakoroltatása a gyerekekkel. A tanulók - életkornak megfelelő - fejlesztő foglalkoztatása a NAT követelményeinek és az iskola pedagógiai programjának szellemében.

Alapvető felelősségek és feladatok

95

A tanító felelős a rábízott gyerekek tanulmányi és erkölcsi fejlődéséért, jogait és kötelességeit a Közoktatási törvény 19. § - a tartalmazza, de kötelezőek rá nézve is a Közoktatási törvény végrehajtási rendeletei, az intézmény pedagógiai programja és belső szabályzatai.

Osztálytanítóként osztályában valamennyi tantárgyat a tantárgyfelosztás szerint az igazgató által rábízott tárgyakat tanítja.

Törvény adta jogánál fogva a tanításhoz maga választhatja meg a felhasználni kívánt taneszközöket és módszereket. Választásánál azonban tekintettel kell lennie arra, hogy munkájával a tantestület által kialakított pedagógiai koncepciót szolgálja. Ennek érdekében konzultál a szakmai munkaközösség vezetőjével is.

A felelős taneszköz és módszerválasztás feltétele, hogy a tanító megismerje a rendelkezésre álló tanítási programokat és eszközöket; folyamatos önképzéssel kell tájékozódnia az új szakmai törekvésekről.

Tanóráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő fejlesztő foglalkoztatásra, a rendelkezésre álló idő optimális kihasználását.

Tanórai munkáját a gyerekek adottságainak, haladási tempójának megfelelően differenciáltan szervezi. A lemaradó tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervez; egyéni segítségnyújtással biztosítja továbbhaladásukat. Szükség esetén időben szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez annak érdekében, hogy minden tanuló képességeinek megfelelő intézményben folytathassa tanulmányait. Gondot fordít a tehetséges tanulók megfelelő foglalkoztatására is, amit a tanórai differenciáláson kívül szakkörökbe való javaslat, tanulmányi versenyekre való felkészítés formájában is megtehet.

Az iskolai oktató-nevelő munka feltételeinek javítása és eredményessége érdekében pályázatokat dolgoz ki.

Gondoskodik arról, hogy minden tanuló - ha különböző ütemben is - megszerezze NAT követelményeiben meghatározott alapkészségeket; a képességeinek megfelelő ismereteket.

A gyerekek tanulmányi fejlődését egyéni foglalkoztatással; sokoldalú szemléltetéssel szolgálja. Maga gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről.

Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a gyerekek tanulmányi munkáját úgy, hogy az értékelés az életkori sajátosságoknak megfelelő, motiváló hatású legyen. Az értékelésben törekszik az írásbeli és szóbeli formák egyensúlyának megtartására, illetve a helyi pedagógiai programban leírtak szerint végezni az osztályozást értékelést. A kötelező írásbeli feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt értékeli. Az írásgyakorlatot és a matematikai feladatokat a következő órára kijavítja.

Tanításában kiemelten kezeli a szóbeli és írásbeli kommunikatív képességek fejlesztését.

A tanulók személyiségfejlesztését a tanítás-tanulás folyamatában tervszerűen végzi. Feladata a gyerekek minél alaposabb megismerése, amit a tanulók folyamatos tudatos megfigyelésével, változatos közös tevékenységek szervezésével, családlátogatások és különböző vizsgálatok segítségével érhet el.

Fokozatosan szoktatja tanulóit az iskolai élet szabályainak betartására, megismerteti velük az iskola házirendjét.

Biztosítja tanulói számára, hogy nyugodt légkörben; türelmes, elfogadó környezetben fejlődjenek.

A tanítónak meghatározó szerepe van a gyerekek tanuláshoz való viszonyának kialakításában; feladata a tanulás megszerettetése; a szellemi

96

erőfeszítésekben rejlő örömforrások felfedeztetése; a gyerekek spontán érdeklődésének fenntartása, fejlesztése.

Felelős azért, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozások szüneteiben egészséges körülmények között kikapcsolódhassanak, játszhassanak; megfelelő időt töltsenek szabad levegőn való mozgással is.

Tanórán kívüli szabadidős foglalkozásokat szervez (a tanulók életkorának, igényeinek megfelelően, legalább havi 1 alkalommal).

A tanítási órákon és tanórákon kívüli foglalkozáson különös gondot fordít a tanulók együttműködési készségének, önállóságának és öntevékenységének kialakítására. A közös iskolai tevékenység minden mozzanatában gyakoroltatja a kulturált emberi viselkedés szabályait.

Tiszteli a gyermek emberi méltóságát; a másik ember tiszteletét megköveteli a tanulóktól is.

Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről; ha szükségesnek látja, hatósági intézkedést is kezdeményez (segélyezés, étkezési és tanszerellátás, gyámügyi intézkedés). Együttműködik az iskolában dolgozó ifjúságvédelmi felelőssel, ill. a fenntartó illetékes gyermekjóléti szolgálatának előadójával.

Munkakörében ellátja az osztály tanulóival kapcsolatos iskolai adminisztrációs munkát: vezeti az osztálynaplót, a tanulók törzslapját; az osztályára vonatkozóan adatokat szolgáltat a statisztika elkészítéséhez. Vezeti a tanulók tájékoztató füzetét, ellenőrző könyvét.

Szoros kapcsolatot tart fenn a szülőkkel, őket minden - az osztályt, illetve az egyes gyerekeket érintő - kérdésről haladéktalanul tájékoztatja. A tanulók előmeneteléről szóló minősítéseket, érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi az ellenőrző, ill. tájékoztató füzetbe. A munkatervben meghatározott időközönként szülői értekezletet, fogadóórát tart. Tájékoztatja a szülőket az iskolában használatos taneszközökről; részt vesz a tankönyvek kiosztásában; meghatározza a szükséges füzetek és írószerek körét.

Szervező munkát végez a szülői munkaközösségek megalakításában, majd velük együttműködve kapcsolja össze az iskola és a helyi társadalom igényeit. Az arra alkalmas és vállalkozó szülőket bevonnia a tanulmányi munka és a szabad foglalkozások, kirándulások, táborozások megszervezésébe.

A szülőket tájékoztatja az iskola pedagógiai programjáról, házirendjéről, az iskola értékelési rendszeréről.

Mint osztályvezető, kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőjével. A tanító, mint a nevelőtestület tagja, részt vesz a nevelőtestület döntéseinek

meghozatalában, kötelessége az értekezleteken, közös iskolai rendezvényeken való részvétel.

Az iskola ünnepélyek méltó megtartásához osztálya megfelelő felkészítésével -gyerekek életkorától függően műsorok betanításával - járul hozzá.

Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeleti teendők ellátása.

Naponta 15 perccel az első tanítási óra megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti munkáltatóját, és a tanítási anyag, valamint a taneszközök átadásával hozzájárul helyettesítés szakszerűségéhez.

Kapcsolatot tart az óvodával és a felső tagozaton tanító nevelőkkel. Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az

iskola által biztosított továbbképzési lehetőségeket kihasználja (könyvtárhasználat, tanfolyamok). Újonnan szerzett ismereteiről beszámol munkaközösségében.

Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának kialakításában. (Kész pedagógiai programmal rendelkező

97

iskolába érkezve azonosulni tud annak alapkoncepciójával.) Mindennapi munkáját az iskola általános céljai alapján tervezi meg és ezek szolgálatában szervezi.

A teljesítményértékelés módja

Munkájáért eredményfelelősséget vállal: felelős a rá bízott gyerekek tanulmányi fejlődéséért, amit iskolai belső és külső értékelések minősítenek.

Munkájáról az iskolavezetés által adott szempontok alapján évente írásos beszámolót készít. Az iskolavezetés az éves munkatervben meghatározott szempontok alapján látogatja és értékeli óráit.

A munkaköri leírás .............................................. lép hatályba.

Bakonyszentkirály, ............................................

...............................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, .........................................

.................................................

közalkalmazott aláírása

Szaktanár munkaköri leírása

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolása FEOR számaKulcsszáma

A munkakör célja

Az iskolai tantárgyak szakszerű és hatékony oktatása a tantárgyfelosztásban meghatározott rend szerint, valamint az iskolai pedagógiai programban meghatározott alapértékek képviselete a szakmai munkában.

Alapvető felelősségek és feladatok

98

A pedagógus felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelességeit általában az 1993.évi többször módosított közoktatási törvény, a 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről, az Iskola Szervezeti és Működési Szabályzata, a HPP és az éves munkatervben foglaltak tartalmazzák.

Nevelő-oktató munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján, a módszerek és a taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi. Megismeri a szaktárgyában rendelkezésre álló programokat és tankönyveket, e ezek közül az iskola pedagógiai koncepciója alapján, a tanulók adottságaihoz igazodva választja ki a legalkalmasabbat.

Év elején a követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó tanmenetet készít.

Tanítási óráira és a tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja.

Tantárgyához kapcsolódó, az iskola és a tanulók érdekeit szolgáló pályázatokat dolgoz ki, azokon részt vesz.

Érdeklődő tanítványait felkészíti a helyi vizsgára. Óráin gondot fordít a tanulók differenciált foglalkoztatására, egyéni

felkészültségüket optimális szintű, személyre szabott feladatokkal szolgálja. Rendszeresen ellenőrzi és értékeli a tanulók teljesítményeit, s eközben gondot

fordít arra, hogy az írásbeli és a szóbeli számonkérés egyensúlyban legyenek, illetve az osztályozás értékelésénél a HPP - ban leírtak szerint jár el.

Írásbeli és felmérő dolgozatokat legkésőbb 2 héten belül kijavítja és kijavíttatja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ügyelve arra is, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több dolgozat írására ne kerüljön sor.

A félévi és év végi zárás előtti utolsó témazáró, illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja.

A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli.

Felel azért, hogy a naplóba bejegyzett érdemjegyekről a szülők is tudomást szereznek.

Az iskolavezetés jóváhagyásával - a HPP szerint - a hátrányos helyzetű, lassúbb tempóban haladó gyermekek számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezhet.

Óráin optimálisan felhasználja az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket. Gondoskodik a szaktárgyához tartozó szertári anyag megfelelő tárolásáról, megőrzéséről, a szertár rendjéről, s öntevékenyen részt vállal a szemléltetőeszköz-állomány fejlesztésében.

Az iskola pedagógiai programjában és a munkatervben meghatározott - szaktárgyával kapcsolatos - szabadidős programok, versenyek megszervezésében aktív szerepet vállal.

Előzetes megállapodás szerint a kötelező óraszámba beszámíthatók a következő feladatok: szakköri foglalkozások, énekkar, sportkör, felzárkóztató foglalkozás, dolgozók általános iskolája ifjúsági tagozatán és a felnőttoktatásban való tanítás, napközis foglalkozás, könyvtárosi tevékenység, ügyelet.

Az iskolavezetés megbízása alapján elláthat különböző pótlékokkal díjazott feladatokat (osztályfőnök, szakmai munkaközösség vezetője, DÖK vezetője) és felelősi tevékenységet (pl. pályaválasztási felelős, ifjúságvédelmi felelős, tankönyvfelelős, szabadidő szervező, stb.).

99

A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon történő megbízással, az igazgatóhelyettes által összeállított ügyeleti rend szerint, az óraközi szünetekben ügyeleti teendőket lát el; beosztható a napközis étkeztetés felügyeletére; szükség szerint - az iskolavezetés utasítására - helyettesítéseket végez.

Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti az osztálynaplót, a tanulók érdemjegyeit beírja vagy beíratja az ellenőrző könyvbe, megírja a javító- vagy osztályozóvizsga jegyzőkönyveit.

A pedagógus részt vesz az iskola szülői értekezletein, az iskola munkatervében meghatározott fogadóórákon. A szülőkkel való találkozások során tájékoztat a tantervi követelményekről, a tanulók előmeneteléről, megbeszéli velük a gyermek fejlődésében felmerülő problémákat.

A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a tantestületi értekezleteken, megbeszéléseken, joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni.

Meg kell jelennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen. A szaktanár kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó

gyarapítása, a szaktárgyához kapcsolódó új tudományos eredmények megismerése és a szakmódszertani fejlesztések körében való tájékozódás.

Meghatározza és közli a szülőkkel a szaktárgyában használatos tankönyv, oktatási segédletek, írószer és egyéb taneszköz szükségletet, tapasztalatai alapján javaslatot tesz a rászoruló tanulók tanszer-segélyben, vagy egyéb juttatásban való részesítésére.

Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit és a tanítási anyag, valamint a megfelelő taneszközök eljuttatásával elősegíti a szakszerű helyettesítést.

Szaktárgya tanításával egy időben minden pedagógus kötelessége a tanulók személyiségének a nevelőtestülettel közösen kialakított koncepció szerinti fejlesztése; a HPP – ban megfogalmazott iskolai értékrend következetes képviselete. Figyelemmel kíséri a tanulók egyéni fejlődését; ennek előmozdítása érdekében együttműködik az osztályfőnökkel és a vele egy osztályban tanító pedagógusokkal.

Munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik.

A teljesítményértékelés módszere

Az iskolavezetés óralátogatásai. A tanulók tudásának felérését szolgáló vizsgálatok eredményei, vizsga-, és

versenyeredményei. Szükség szerinti írásbeli vagy szóbeli beszámoló az iskolavezetés által

megadott szempontok alapján. Egyéb közvetett információk.

A munkaköri leírás ............................................. lép hatályba.

Bakonyszentkirály, ............................................

100

...............................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, .........................................

.................................................

közalkalmazott aláírása

A tanulószobás nevelő munkaköri leírása

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolása FEOR számaKulcsszáma

Alapvető kötelességek, feladatok

Legfontosabb feladata a tanulók másnapi felkészülésének biztosítása, az önálló tanulás feltételeinek megteremtése, módszereinek megtanítása és szükség szerinti segítségnyújtás. Ezt a tevékenységét a saját maga által készített napirend/heti rend szerint végzi. Gondoskodik arról, hogy a gyermekek a heti rendben/napirendben megjelölt tanulmányi foglalkozásokon elmélyülten tanuljanak, írásbeli házi feladataikat maradéktalanul elkészítsék. Ezt mennyiségileg minden esetben; minőségileg lehetőség szerint ellenőrzi.

A memoritereket lehetőség szerint kikérdezi.

101

A rászorulókat korrepetálja, vagy tanulópárok szervezésével oldja meg a lemaradók fölzárkóztatását.

Együttműködik a csoportját tanító nevelőkkel. Csoportját a tanítási órák befejezése után az ebédlőbe kíséri, ott gondoskodik a kulturált

étkezés feltételeiről, a személyi higiénia szabályainak betartásáról és a tanulók fegyelmezett viselkedéséről.

Felelősök választásával és azok munkájának ellenőrzésével biztosítja az ebédlő, a csoportfoglalkozásra használt terem és az udvar rendjét és biztonságát.

Gondoskodik a csoportja számára kiadott eszközök gondos tárolásáról. Mint a tantestület tagja részt vesz a csoportjába tartozó tanulók szülői értekezletein,

fogadóóráin, együttműködik az osztályfőnökökkel. A gyermekek munkájának ösztönzésére értékelési rendszert dolgoz ki, a heti (napi)

értékelések eredményéről szükség szerint tájékoztatja az osztályfőnököket és a szülőket.

Kiegészítő információk

Munkaideje: ………………-tól ……………………..-ig tart. Ez alatt felelős a gyermekek foglalkoztatásáért, a foglalkozások szünetében is.

A teljesítményértékelés módszere

Szükség szerint az iskolavezetéstől kapott szempontok alapján írásban beszámol a gyermekek tanulmányi eredményének, magatartásának alakulásáról; szabadidős tevékenységének sikerességéről.

Foglalkozások látogatása szúrópróba szerűen. Egyéb közvetett információk.

A munkaköri leírás .............................................lép hatályba.

Bakonyszentkirály,............................................

..................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, .........................................

...........................................................

közalkalmazott aláírása

102

A könyvtárpedagógus munkaköri leírása

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolása FEOR számaKulcsszáma

A munkakör célja

Az iskolai könyvtár pontos és szakszerű működtetése, az intézményben folyó nevelő-oktató munka segítése, a HPP - ban és az SZMSZ-ben meghatározott könyvtári szolgáltatások nyújtása.

Legfontosabb feladatai

a) A könyvtár gyűjteményének a Gyűjtőköri szabályzat alapján történő folyamatos fejlesztése, feltárása.

103

b) A dokumentumok tartalmi és formai jegyek alapján történő nyilvántartása a használó tájékoztatása céljából -, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása.

c) Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról.d) Egyéni és csoportos helyben használat biztosítása.e) Könyvtári dokumentumok, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek és egyéb médiák

kölcsönzését.f) Tanórán kívüli foglalkozások tartása.g) Dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása.h) (A szükséges szakmai továbbképzések, valamint a tárgyi feltételek megteremtése után

számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása).i) Tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó

intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól.

j) Részvétel a könyvtárak közötti dokumentum - információ cserében.k) Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.l) Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása.m)Figyelemfelkeltő, a könyvtári szolgáltatást népszerűsítő propagandaanyagot helyez el az

iskola faliújságán, a tanáriban a szabadpolcon rendszeresen kiállítja az újonnan beszerzett könyveket és folyóiratokat.

n) Állandó kapcsolatot tart az iskola vezetőségével és a szaktanárokkal. A könyvtári szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos igényeket felméri.

o) Belső továbbképzések előkészítése szakirodalom összeállításával.p) Könyvtárhasználati és könyvtárismereti vetélkedők szervezése.q) Az időszakos és szükséges selejtezést a gazdasági csoporttal közösen végzi, az ide

vonatkozó előírások betartásával.r) A könyvtári statisztika vezetése,s) A letéti állomány kezelése és fejlesztése.t) Az iskolai könyvtári és egyéb tanári segédanyagok rendelésének nyilvántartása. u) Felel a könyvtár helyiségeinek és felszereléseinek állagmegőrzéséért, a könyvek leltári

meglétéért.v) A könyveket szakszerűen tárolja, katalogizálja. Külön kezeli a tanári kézi példányokat és

az ifjúságnak kölcsönözhető állományt. Segíti a szaktantermi letéti állomány kialakítását.w) A dokumentumokról leltárkönyvet (számítógépes nyilvántartást) fektet fel, azt

naprakészen vezeti.x) Precízen kezeli a kölcsönzési naplót, s a könyvek visszahozásával késlekedőket felszólítja

a könyvek visszaszállítására. - y) A gazdasági vezetővel és az iskolavezetéssel kooperálva gondoskodik az elveszett

dokumentumok árának megtérítéséről.z) A szerzeményezést folyamatosan, szakszerűen végzi, a könyvbeszerzésre fordítható

pénzkeret figyelembevételével.

Kiegészítő információ

1. Az 1996. évi LXX. törvény 100. §. (9),94.§ (3) h. pontja szerint a kötelező 11 óra keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. 7,7 órát a könyvtár zárva

104

tartása mellett a munkahelyén végzett könyvtári munkára /az állomány gyarapítása, gondozása / kell fordítani. 3,3 óra fordítható a munkahelyen kívül végzett felkészülésre; könyvtári kapcsolatépítésre, állomány gyarapítására, továbbá a pedagógus munkakörrel összefüggő más tevékenységre.

2. A nyitva tartást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók és a többi használó naponta igénybe vehessék a könyvtár szolgáltatásait. A nyitva tartás rendjét az órarenddel összhangban az 1. pontban leírtak alapján igazgatóhelyettes állapítja meg.

A teljesítményértékelés módszere

Az iskolavezetés szúrópróbaszerű ellenőrzései. Szükség szerinti írásbeli vagy szóbeli beszámoló az iskolavezetés által megadott

szempontok alapján. Egyéb közvetett információk.

A munkaköri leírás ............................................. lép hatályba.

Bakonyszentkirály, ............................................

...............................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, .........................................

.................................................

közalkalmazott aláírása

Az iskolai könyvtáros munkaköri leírása

Az iskolai könyvtáros pedagógus besorolású dolgozó.

105

Szükséges képesítése: általános iskolában pedagógus munkakör betöltésére jogosító könyvtárpedagógus (tanítói) szakképzettség.

A kölcsönzésre fordítható időt és a könyvtár nyitva tartását az iskolavezetés az igényeknek megfelelően szabályozza.

A könyvtáros sajátos eszközeivel a könyvtár kínálta lehetőségekkel segíti az intézmény oktató-nevelő munkáját.

Felelős a könyvtár helyiségeinek és felszereléseinek állagmegőrzéséért, a könyvek leltári meglétéért.

A könyveket szakszerűen tárolja, katalogizálja. Külön kezeli a tanári kézipéldányokat és az ifjúságnak kölcsönözhető állományt. Segíti a szaktantermi letéti állomány kialakítását.

A könyvekről leltárkönyvet fektet fel, azt naprakészen vezeti. Precízen kezeli a kölcsönzési naplót, s a könyvek visszahozásával késlekedőket felszólítja

a könyvek visszaszállítására. Rendszerezi és működteti a folyóirat olvasót és a fonotékát is. Figyelemfelkeltő, a könyvtári szolgáltatást népszerűsítő propagandaanyagot helyez el az

iskola zsibongójában e célra kialakított részen, s a tárlóban rendszeresen kiállítja az újonnan szerzett könyveket, folyóiratokat.

Állandó kapcsolatot tart az iskola vezetőségével és a szaktanárokkal. A könyvtári szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos igényeket felméri.

A szerzeményezést folyamatosan, szakszerűen és az igényeknek megfelelően végzi, a könyvbeszerzésre fordítható pénzkeret figyelembevételével.

- Javaslatot tesz az iskolavezetésnek az elveszett könyvek megtérítésével kapcsolatban.

- Az időszakos és szükséges selejtezést a gazdasági csoporttal közösen végzi, az ide vonatkozó előírások betartásával.

2. Az 1996. évi LXX. törvény 100. §. /9/,94.§ (3) h. szerint a a kötelező 11 óra keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. 7,7 órát a könyvtár zárva tartása mellett a munkahelyén végzett könyvtári munkára /az állomány gyarapítása, gondozása / könyvtári munka / kell fordítani. 3,3 óra fordítható a munkahelyen kívül végzett felkészülésre; könyvtári kapcsolatépítésre, állomány gyarapítására, továbbá a pedagógus munkakörrel összefüggő más tevékenységre.

3. A nyitva tartást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók naponta igénybe vehessék a könyvtár szolgáltatásait.

4. Amennyiben ………………………-től, vagy ………………………………-től a fenntartó az 1996. évi LXX. törvény 94. 5. /3/h. alkalmazást előírja e szerződés l. pontjának a. és b. pontjában meghatározott óraszámok egy-egy órával emelkednek.

Ennek megfelelően:

a./ A kötelező nyitva tartásra és könyvtári órákra fordított idő:……. óra.

b./ A könyvtár zárása mellett a munkahelyen végzett munka: …………….óra

106

c./ Munkahelyen kívül végzett munka: …………óra

d./ Pedagógus munkakörben: ………óra

A könyvtár

1.)Az iskolai könyvtár alapfeladata

a) gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása - a dokumentumok tartalmi és formai jegyek alapján történő nyilvántartása a használó tájékoztatása céljából -, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,c) tanórai foglalkozások tartása,d) egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek

kölcsönzését.

2.)Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai különösen:a) a tanórán kívüli foglalkozások tartása,b) a dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása,c) a számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,d) tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó

intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítás,f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- információcserében,g) közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

3.) A könyvtár működése

a) Az iskolai könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembe vételével fejleszti a könyvtáros tanár.

b) Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum, könyvtár által állományba vett, az alap és kiegészítő feladatai ellátásához szükséges szak- és szépirodalmi,

c) tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési könyv, tartós könyv, tankönyv, kotta, segédkönyv, időszaki és egyéb kiadvány, jogszabálygyűjtemény, közlönyök, az iskola szabályzatai, pedagógiai programja, szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés, információhordozók, beleértve a képi és az elektronikus ismerethordozókat is - vehető fel. A könyvtár gyűjtőkörét a mellékelt Gyűjtőköri szabályzat határozza meg.

d) Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral

e) A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni, a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

107

f) Az iskola valamennyi tanulóját és dolgozóját megilleti a könyvtári tagság joga. A könyvtári tagság beiratkozással jön létre. A beiratkozás ingyenes.

g) Az iskolai könyvtár tagja jogosult a könyvtár valamennyi szolgáltatását igénybe venni.h) Könyvet kölcsönözni csak a könyvtárostól lehet kölcsönzési időben. A kölcsönzési időt az

órarenddel összhangban minden év szeptember első hetében az igazgatóhelyettes határozza meg, amelyet ki kell függeszteni a könyvtár bejáratánál, illetve el kell helyezni a Házirendben is.

i) A kölcsönzött könyvekre vigyázni kell! A megrongált, összefirkált könyvekért értékcsökkenésük arányában kártérítést kell fizetni.

j) Az elveszített könyv árát forgalmi értékének megfelelően meg kell téríteni.k) Iskolaváltoztatás esetén, a tanulónak távozása előtt el kell számolnia a könyvtáros tanárnál

a kölcsönvett könyvekkel. l) A könyvtárban nem szabad hangoskodni.m)A könyvtár használatával kapcsolatos szabályokat ki kell függeszteni a könyvtárban és

tartalmaznia kell azokat a Házirendnek is. A könyvtáros munkabeosztását a munkaszerződés alapján az igazgatóhelyettes határozza meg a tantárgyfelosztással összhangban minden tanév kezdetén.

Az osztályfőnök munkaköri leírása

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolása FEOR számaKulcsszáma

A munkakör célja

Egy osztályt és annak tanulóit érő iskolai fejlesztő hatások koordinálása; a nevelési ténvezők összefogása a tanulók személyiségének az iskolai értékrend szerint való fejlesztése érdekében. Az osztály közösségi életének szervezése.

108

Legfontosabb felelősségek és feladatok

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg egy évre. Munkáját a NAT, az iskola pedagógiai programja és az éves munkaterv alapján végzi. Az osztályfőnök felelős vezetője a rábízott tanulócsoportnak. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése; közösségi tevékenységük irányítása; önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.

Nevelőmunkáját folyamatosan tervezi, ennek: írásos dokumentuma a foglalkozási terv és az osztályfőnöki órák tématerve1.

Személyiség- és közösségfejlesztő munkája, az iskola pedagógiai programjában preferált alapértékek osztályban való elfogadtatása érdekében: törekszik tanulói

személyiségének; család és szociális körülményeinek alapos megismerésére; a szülők iskolával szembeni elvárásainak; a gyerekeikkel kapcsolatos ambícióinak megismerésére.

Feltérképezi az osztály szociometriai jellemzőit; az osztályon belül uralkodó értékrendet. Együttműködik az osztályában tanító szaktanárokkal, napközis nevelőkkel, a gyermek és

ifjúságvédelmi felelőssel. Látogatja osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait; tapasztalatait,

észrevételeit, az esetleges konfliktusokat az érintett nevelőkkel megbeszéli. Szükség esetén - az igazgató hozzájárulásával - az osztályban tanító tanárokat és az érintett

más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze. Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken, valamint az igazgató kérésére a

nevelőtestületi értekezleten ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségi szintjét, tanulmányi munkáját, magatartását. Az osztályban tanító pedagógusokkal megvitatja az addigi tapasztalatait és a következő időszak teendőit.

Gondot fordít arra, hogy osztálya tanulói érjék el a képességüknek megfelelő szintet a tanulásban. Szervezi és havonta értékeli az osztályában a tanulmányi verseny; havonta az osztállyal együtt értékeli a tanulók tanulmányi előmenetelét, magatartását és szorgalmát.

Segíti a tanulásban lemaradók felzárkóztatását, decemberben és májusban intenzív fejlesztő foglalkozást szervez a bukásra állók számára.

Gondot fordít a helyes tanulási módszerek elsajátíttatására. Tiszteletben tartja a gyerekek emberi méltóságát; gondoskodik arról, hogy az osztály

közösségi tevékenysége során alkalmat teremtsen minden tanulónak a demokratikus közéleti szereplésre való felkészülésre.

A helyi tantervben meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Ezeket használja fel az osztályban adódó szervezési és pedagógiai problémák megoldására. Az osztályfőnöki órák témáit tanmenetben rögzíti.(Lásd erről az 1. sz. megjegyzést!)

Az osztályfőnöki órákon folyó irányított beszélgetések szolgálják az iskola pedagógiai programját; de mindenképpen tartalmazzák a humanista alapértékek elfogadtatására való törekvést. A HPP - ban megfogalmazott értékekre a rendre, tisztaságra; udvarias, kulturált viselkedésre; fegyelmezett munkára és tanulásra; a munka és a dolgozó ember tiszteletére; az önművelés igényére; testi-lelki egészség megőrzésére; környezetvédelemre; demokratizmusra; önismeretre; harmonikus, társas kapcsolatok kialakítására nevel. Az egyes alapkérdésekkel való foglalkozás mértékét, a rá fordított időt és az osztályfőnöki tematikába kerülő egyéb kérdéseket az iskola pedagógiai programja; a tanulók fejlettségi szintje és érdeklődése alapján választja ki. A tanmenetben tervezett témák feldolgozására alaposan felkészül, ugyanakkor a tanulók érdeklődésének, aktivitásának

1 Azokban az osztályokban, ahol a helyi tanterv szerint nincsenek osztályfőnöki órák vagy ilyen óra nem indul, mivel a tanulók nem választották, az e pontban írottak és az ehhez kapcsolódó teendők - a foglalkozási terv készítését leszámítva - nincsenek érvényben.

109

figyelembevételével rugalmasan kezeli azokat: egyesekre a tervezettnél több vagy kevesebb időt fordíthat. (Lásd erről az 1. sz. megjegyzést.)

A nevelő munkája tervezésében az osztályfőnöki tanmenetet foglalkozási tervvel egészíti ki. Ebben megtervezi a gyerekek személyiségfejlesztése érdekében elvégezendő felméréseket, vizsgálatokat, a tanulókkal való egyéni bánásmód eljárásait; s az osztállyal való egyeztetés után a tanévre tervezett közös tevékenységeket (munka, kirándulások, egyéb rendezvények). (Lásd erről az 1. sz. megjegyzést!)

Felkészíti osztályát az iskola hagyományos rendezvényeire; ünnepségeire; szervezi osztálya szabadidős foglalkozásait oly módon, hogy így megismertesse tanítványaival a kulturált szórakozás és művelődés változatos formáit; kifejlessze bennük a szabadidő tartalmas kialakításának igényét.

Segíti az iskolai diákönkormányzat munkáját; felkelti a tanulókban az iskolai közéleti tevékenység iránti érdeklődést; az osztály életének demokratikus szervezésével kifejleszti bennük az ehhez szükséges képességeket.

A gyerekek minden iskolai tevékenységét (beleértve a tanórán kívüli és- szabadidős foglalkozásokat is) értékeli; bennük is kialakítja a reális önértékelés igényét.

Folyamatosan törekszik osztályában a társadalmi munkamegosztás megismertetésére. A gyerekek életkorának megfelelően szakmai ismertetésekkel, önismereti gyakorlatokkal készíti fel tanulóit a pályaválasztásra.

Felelős megbízásával és munkájának ellenőrzésével biztosítja az osztályterem rendjének, tisztaságának, berendezési tárgyainak megőrzését.

Törekszik a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására; együttműködik a szülőkkel.

Évente legalább 2 alkalommal szülői értekezletet tart. Megismerteti a szülőkkel az iskola pedagógiai programját, házirendjét; megbeszéli velük a

gyerekeket érintő nevelési elképzeléseit az osztály, illetve az egyes tanulók fejlesztésére vonatkozóan.

Képviseli az osztály érdekeit a nevelőtestület és a szülő szervezet előtt. Kapcsolatot tart a szülői szervezet képviselőivel.

Megszervezi az arra vállalkozó és alkalmas szülők részvételét a tanulás segítésében, a pályaválasztási, iskolai szabadidős programok, kirándulások, táborozások szervezésében, az iskolai alapítvány támogatásában.

Pályázatokat dolgoz ki, nyújt be az osztály programjainak finanszírozására. Osztályfőnöki megbízatása első évében - legkésőbb a tanév végéig - a tanulókat

otthonukban meglátogatja, majd szükség szerint végez családlátogatásokat szülők előzetes értesítésével és beleegyezésével.

Folyamatosan tájékoztatja a szülőket a gyerekek magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, alkalmazza az iskolai szabályzatokban rögzített dicséret és elmarasztalás formáit.

Elvégzi az osztályfőnök adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért, a törzslapok pontos felfektetéséért.

A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel; gondoskodik számukra szociális és tanulmányi vagy gyermekjóléti segítség nyújtásáról.

A gyerekekkel minden érdemjegyet beírat az ellenőrzőbe; rendszeresen ellenőrzi, hogy aláíratták-e az ellenőrzőbe került jegyeket és bejegyzéseket.

Regisztráltatja és összesíti a tanulók hiányzásait; adatokat szolgáltat osztályáról az iskolai statisztika elkészítéséhez.

Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket; továbbtanulási lapjaikat szabályszerűen és pontosan továbbítja.

110

Aktívan részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, a szakirodalom tanulmányozását, bemutató foglalkozást, különböző témájú felmérések kidolgozását és elemzését vállalja.

Munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik.

Kiegészítő információ

Az osztályfőnököt megilleti a jog, hogy osztályában ő tanítsa szaktárgyait.

A teljesítményértékelés módszere

Az osztályfőnök erkölcsi és jogi felelősséget vállal a rábízott tanulók személyi biztonságáért; kulturált viselkedéséért; személyiségük fejlesztéséért.

Munkájáról írásban beszámol az iskolavezetőség által kiadott szempontok alapján. - A Munka Törvénykönyve, a Kjt. és végrehajtási rendelete szerint anyagi felelősséggel tartozik az iskola felszerelési tárgyainak épségéért, a rábízott tárgyak szabályos kezeléséért.

Óralátogatások és mérések.

A munkaköri leírás ............................................. lép hatályba.

Bakonyszentkirály, ............................................

...............................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, .........................................

111

.................................................

közalkalmazott aláírása

MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETŐ

A munkakört betölti

Közalkalmazotti besorolása

FEOR száma

Kulcsszáma

A munkaközösség-vezető fő feladata az intézmény szakmai munkájának az adott területen

történő tervezése, szervezése, ellenőrzése, az oktató-nevelő munka színvonalának emelése.

Ennek érdekében:

részt vesz az intézmény pedagógiai programjának korszerűsítésében, végrehajtásában,

részt vesz a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében,

módszertani szaktárgyi értekezletet, bemutató foglalkozásokat szervez,

szakterületén fejleszti az oktatás nevelés módszereit,

versenyeket szervez,

112

a tanulói követelményrendszer kialakítása, mérése, ellenőrzése érdekében vizsgálja- a

munkaközösségéhez tartozó tagok bevonásával a tanulók tudás és képességszintjét,

elkészíti a munkaközösségi tagokkal együtt a munkaközösség, foglalkozási terveit, s

ellenőrzi azok megvalósulását,

szoros kapcsolatot tart a másik osztályfőnöki mk. vezetőjével, tagjaival,

ellenőrzi és értékeli a munkaközösség tagjainak szakmai tevékenységét,

s ennek megfelelően javaslatot tesz az Igazgató részére jutalmazásukra, vagy

fegyelmezésükre,

évente összefoglaló elemzést készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület

számára,

az igazgató igénye szerint adatokat szolgáltat a hozzá tartozó munkaterületről.

1 Teljesítményértékelés módszere

Statisztikai adatok elemzése

Beszámoló a felügyelt területekről

A munkaköri leírás .............................................lép hatályba.

Bakonyszentkirály,............................................

..............................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra

nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, .........................................

113

.......................................................

közalkalmazott aláírása

Gyermekvédelmi-és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása

A munkakört betölti

Közalkalmazotti besorolása

FEOR száma

Kulcsszáma

1. A munkakör célja

A társadalom működési zavarai különösen a leginkább kiszolgáltatott rétegeket, a gyermekeket és az ifjakat sújtják; közülük is leginkább azokat, akik amúgy is hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetben kénytelenek élni.

Egészséges fejlődésük előmozdításához a szociálpolitikai gondoskodás nem elegendő; szükség van a személyiségfejlődés bonyolult feltételrendszerét figyelembe vevő gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre is.

Az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 41. § (6) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézménynek el kell látnia a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat,

114

felderíteni a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, pedagógiai eszközökkel törekedni a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására, szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedéseket kezdeményezni.

A munkakör elsődleges célja:

A gyermek- és fiatalkorúak gondozásának, oktatásának szellemi, erkölcsi, testi, lelki, esztétikai, egészségi fejlődésének előmozdítása és támogatása valamint ellátásának és gondozásának elősegítése, személyi biztonságának, érdekeinek védelme, jogai érvényesülésének biztosítása (kompetencián belül!).

A szülő (gondviselő) tájékoztatása a gyermekvédelmi alapellátás helyi rendszeréről, segítése a kapható támogatások elérésében. Tankötelezettség teljesítésének - iskoláztatási támogatás biztosításának - segítése, ellenőrzése. A veszélyeztetettség felderítése, a veszélyeztető okok feltárása, a veszélyeztető körülmények felszámolása, vagy legalább csökkentése annak érdekében, hogy minden felnövekvő gyermek képességeinek, adottságainak megfelelően harmonikusan fejlődjön. Az igazolatlanul mulasztó tanulók rendszeres felelősségre vonása, az eljárási fokok betartása.

1.1. Veszélyeztetettség és hátrányos helyzet értelmezése

1.1.1. Veszélyeztetettség

1. A Gyvt. 5.§ n.) pontja szerint a veszélyeztetettség: olyan

- magatartás, - mulasztás vagy

- körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

2. A veszélyeztetettség részletes (szakirodalom szerinti) értelmezése

A gyermek testi fejlődését veszélyeztető okok:

115

A veszélyeztetett gyermekkel kapcsolatos eljárás során a gyermek sorsának megtervezéséhez egy olyan adatlap-rendszer szolgál, melyet a 235/1997. (XII.l7.) Kormányrendelet 11.§- a szerint a gyermekjóléti alapellátást és szakellátást nyújtók az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet által kidolgozott Útmutató szerint kell vezetni. Az adatlapok a Népjóléti Közlöny XLVIII. évfolyamának a 12. számában találhatók. (1998.július 7.)

A nyilvántartási nyomtatványok kitöltött példányainak elsődleges gyűjtője és gondozója minden gondoskodási forma esetén a gyermek ügyének esetgazdája, a gyermekjóléti szolgálat.

A nyolc adatlap közül az első hármat az egyes településeken működő gyermekjóléti szolgálatok töltik ki, melyek a következők:

méhen belüli (intrauterin) életben bekövetkezett károsodás koraszülöttség, szülés (születés) közben keletkezett sérülés örökölt betegség, betegségre való hajlamosság - testi vagy szellemi fogyatékosság baleset, testcsonkulás, érzékszerv sérülése fertőző, vagy súlyos idegbeteg a közvetlen környezetben a gyermek hosszú vagy súlyos betegsége egészségtelen, zsúfolt lakáskörülmények egészségtelen életmód a táplálkozás hiányossága, egyoldalúsága, túlzásai a testi tisztán tartás elhanyagolása a beteg gyermek megfelelő ápolásának elmulasztása a szülők (családtagok) hosszú vagy súlyos betegsége családjának tartósan rossz anyagi, szociális helyzete - alkoholizálás, dohányzás, kábítószer-

fogyasztás önálló fekhely (éjszakai nyugalom) hiánya túlterhelés "agyondolgoztatás" túl korán megkezdett szexuális élet

A pszichés károsodás okai (strukturális, erkölcsi, nevelési hibák, hiányok) a gyerek vagy fiatal családi környezetében

Családi környezetében:

a család hiánya (elárvulás, elhagyás) az anya hiánya az élet első éveiben hospitalizálódás (tartós kórházi, csecsemőotthoni tartózkodás miatt).

Családi struktúrából adódóan:

csonka család (egyik szülő hiánya, elhalálozás, válás miatt) házasságon kívüli születés a szülő(k) újabb házasságkötése több nemzedék együttélése (kettős, hármas nevelés) kortársak hiánya a családban (egyke) testvérek közötti viszony, elfoglalt helyzet ("az én gyermekem, a tied és a mi gyerekünk" -

fél vagy mostohatestvérek, a nem kívánt gyerek, a kiemelt és a háttérbe szorított gyerek, a testvéririgység stb.)

A családi légkörből adódóan:

a szülők egymáshoz és gyermekeikhez való érzelmi kötődésének és kapcsolatának zavarai a családi összetartás hiánya a családtagok egymással szembeni közönye, felelőtlensége, nemtörődömsége,

gyűlölködése a rideg, merev, érzelemszegény, tekintélyelvű, megfélemlítettségtől terhes családi légkör a stabilitás, védettség hiánya - az egész családi élet a szülők folyton változó szélsőséges

hangulatainak függvénye

116

a család felbomlását megelőző vagy a felbomlás utáni (kényszerből egy fedél alatt maradó szülők) rossz légkör

viszálykodás következtében olykor már szinte elviselhetetlen légkör

A családi nevelés legjellemzőbb hibái, túlzásai:

a szülők pedagógiai kulturálatlanságából adódó hozzáértés hiánya következetlenség, alkalmakra időzített "vasárnapi nevelés" a szülők közötti véleménykülönbségek a nevelési kérdésekben a nevelés kisajátítása az egyik szülő által, illetve a nevelésnek (mint családi

reszortfeladatnak) az egyik szülőre való áthárítása a szigor és kényeztetés túlhajtása, a gyerektől követelések hiánya, korához és

képességeihez képest magas mércéje, szeszélyessége az önállóságra nevelés túlzásai, az ellenőrzés és felügyelet hiánya, vagy a teljes

bizalmatlanságot tükröző, szüntelen jelenléte a szülők szembenállása az iskolai neveléssel nyílt vagy leplezett formában (utóbbi esetben

a gyerek képmutatásra nevelése) a családi élet legsúlyosabb ártalmait jelentik és a testi és szellemi fejlődését egyaránt

gátolják a következők: az alkoholizmus, a brutalitások, az erkölcstelen, bűnöző családi környezet

A baráti, lakóterületi és szélesebb társadalmi környezetbeli ártalmak okai lehetnek.:

a hasonló vagy idősebb korúakhoz való negatív kapcsolódás (egyetlen személyhez, kisebb csoportokhoz, galerihez)

az utca hatása (alkoholizálás, prostitúció, munkakerülés és garázdálkodás, bűnözés, játékszenvedély stb. látványa, követése)

a vidékről városba kerülés veszélyei az urbanizáció negatív hatásai a tömegkommunikációs eszközök révén könnyen elérhető információáradat válogatás,

irányítás, ellenőrzés és megértés nélküli kritikátlan befogadásának hatása (tv, rádió, mozi, sajtó)

Az iskolai környezet ártalmai:

a nevelő személyiségének alkalmatlansága a rossz tanár-diák viszony az egyes gyerekek negatív hatása az iskolai közösségi szellem hiánya, hibái - az iskola és a szülők közötti laza kapcsolat a gyerekekkel való egyéni foglalkozás hiánya, hibái a gyerek rosszul szervezett és lebonyolított áthelyezése egyik osztályból a másikba, egyik

iskolából a másikba túlterhelésRelatív ártalmak (a fejlődés körülményei folytán kisebb teherbírású, tűrő-, ellenálló -, alkalmazkodó- vagy teljesítő képességű, gyengébb idegrendszerű gyerekek károsodását idézheti elő elsősorban):

zsúfoltság otthonosság hiánya a rosszul működő napközi otthon

117

az értékelés, a jutalmazás és büntetés hibái - a sikerélmény hiánya, a folytonos kudarcok

Az iskola-éretlenül való beiskolázás, a szükséges gyógypedagógiai gondoskodás elmaradása.

1. 1. 2. Hátrányos helyzet

A Gyvt. a "hátrányos helyzet" meghatározását és értelmezését nem nevesíti. A veszélyeztetettség értelmezéséből, viszont egyértelműen következik, hogy minden olyan: magatartás, mulasztás vagy körülmény, amely a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolhatja veszélyeztető tényező, következésképpen hátrányos helyzetet, vagy súlyosságát és összetételét tekintve halmozottan hátrányos helyzetet jelent a gyermek számára. (fokozati különbségek!).

2. A munkakörből adódó legfontosabb feladatok

1. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

2. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen:a) az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és

milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

b) a pedagógusok a szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét,

c) gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszélésen,e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi

támogatás megállapítását kezdeményezi az önkormányzat gyermekjóléti szolgálatánál. f) Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi

feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl.: gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát,

g) tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

3. A feladatok részletezése

3. 1. Felderítés

1. A gyermekvédelmi felelős tevékenységének a kiindulópontja a felderítés. Meg kell ismernie:

a) a gyermek személyiségét, egészségi állapotát, b) baráti és kortársi kapcsolatait,c) környezetét, d) családi hátterét.Ennek érdekében el kell készítenie:

118

a) gyermek pedagógiai jellemzését és ab) környezettanulmányt, melynek felvétele során személyesen tájékozódnia kell a család

életéről, körülményeiről.

3.1.1. A pedagógiai jellemzés során rögzítendő adatok

1. Szülőkre, gyermekre vonatkozó adatok

a) A gyermek adatait (név, születési hely, születési év, hó, nap)b) A jellemzés célját, okát.c) A családra és a gyermek fejlődésére vonatkozó adatokatd) A család összetételee) Az apa nevét, iskolai végzettségét, foglalkozásátf) Az anya adatait

2. A gyermek fejlődésére vonatkozó adatoka) a magzat fejlődésére vonatkozó adatok

Terhességgel, szülés lefolyásával kapcsolatos információk, tervezett volt-e a gyermek, milyen volt az anya egészsége, életvitele a terhesség alatt, veszélyeztetett terhes volt-e, dohányzott-e stb. A szülés lefolyása sima, nehéz, elhúzódó vagy koraszülés volt-e. A gyermeket kellett-e éleszteni. A gyermek születési súlya, hossza stb.

b) a gyermek csecsemő, kisgyermek és óvodáskorának jellemzői

Jó evő volt, szopott, jó alvó volt, milyen betegségei voltak, mikor kezdett önállóan járni, mikor kezdett mondatokban beszelni, beszédhibás volt-e, jobbkezes vagy balkezes, járt-e

bölcsödébe, óvodába, könnyen illeszkedett-e közösségbe, milyen módon szokták büntetni, jutalmazni a gyermeket, mivel lehet rá hatékonyan hatni, voltak-e nevelési problémák vele kapcsolatban, végeztek-e iskolaérettségi vizsgálatot a gyermekkel stb.

3. A gyermek értelmi fejlődésére vonatkozó tapasztalatok

a) Figyelme(koncentrált, kitartó, rendszeres, kevésbé tartós, nem rendszeres, képtelen figyelmét összpontosítani, stb.)

119

a) Megértése, felfogásmódja: (gyors és biztos, lassú, de biztos, lassú és bizonytalan, gyors, de felszínes,

stb.) b) Emlékezete

(könnyen értelmesen jegyez meg, könnyen mechanikusan jegyez meg, nehezen mechanikusan jegyez meg, nehezen hiányosan jegyez meg, verbális emlékezete van, vizuális emlékezete van, motorikus emlékezet jellemzi, stb.)

c) Megfigyelőképessége(egészre lényegre irányuló, egy területen alapos, erősebb irányításra szorul, lényegtelen esetleges jegyekre irányul, stb.)

d) Gondolkodása (fejlett kombinatív készség jellemzi, logikus következtetés jellemzi, fejlett absztraháló készsége van, irányítással problémamegoldásra képes,

önálló problémamegoldásra képes, problémamegoldásra nem képes, felszínes gondolkodás jellemzi, stb.)

e) Érdeklődése(sokoldalú, tartós, egy területre koncentrál, sokoldalú felszínes, kialakult,

változó, stb.)f) Tanulásmódja

(könnyen értelmesen eredményesen tanul, nehezen kevés eredménnyel tanul, stb.)

g) Kifejezőkészsége (fejlett szóbeli világos pontos, fejlett írásbeli világos pontos, nehézkes,

pontatlan, stb.)h) Munkatempója

(gyors, átlagos, lassú)

i) Egyéb észrevételek a tanuló értelmi fejlődésére vonatkozóan

4. A tanuló viselkedésére, jellemvonásaira vonatkozó észrevételek rögzítése

Milyen a gyermek:

a) Az iskolai munkában(törekvő, készséges, megbízható, alapos, hangulata szerint változó, megbízhatatlan, zavaró, ellenszegülő, stb.)

társaival szemben: (segítőkész, barátságos, élénk, együtt-érző, nyílt, fegyelmezett, szerény, csendes, zárkózott, passzív, érvényesülésre törő, önző, uralkodó, stb.)

Önértékelése: (megalapozott, kiegyensúlyozott, jogos önbizalommal rendelkezik, felértékeli önmagát, túlzott magabiztosság jellemzi, önbizalom hiánya jellemzi, belső gyengeség jellemzi, stb.)

b) Fegyelmezettsége (meggyőződésből fegyelmezett, érzelmi indítékokból fegyelmezett, félelemből fegyelmezett, elismerésért fegyelmezett, fegyelmezetlen, rendbontó, stb.)

120

Akarati vonások: (kitartó, szava-álló, változó szorgalmú, biztatást igénylő, akarati erőfeszítésre nem képes, stb.)

c) Érzelmi élete

(vidám, lelkes, optimista, lobbanékony, kiegyensúlyozott, tartózkodó, zárkózott, szeszélyes, ingerlékeny, kötekedő, félénk, visszahúzódó, szorongó, stb.)

d) Reagálása a jutalmazásra, büntetésre (tartósan, mélyen érinti; kissé érzéketlen, rövid ideig hatékony; elhárítja,

önigazolást keres; agresszív, dacos; megsértődik; nehezen viseli el a bírálatot, stb.)

e) A gyermek otthoni tanulása

Mennyi időt vesz igénybe

Hogyan tanul (önállóan, segítséggel)

Biztosítottak-e az eredményes tanulás feltételei

Mennyi a gyermek szabadideje és mivel tölti azt

A szülők problémái a gyermek otthoni tanulásával kapcsolatban

A gyermek tanulmányi eredményeiről részletes kimutatást kell mellékelni, melyhez csatolandók az egyéb eredmények - sport, művészeti ágak, stb. - eredményei is.

f) A gyermek csoportban elfoglalt helyének meghatározása

Szükség szerint szociometriai felmérés segítségével feltárja a tanuló és társai kapcsolatát. Rangsorgörbék segítségével tájékozódik, hogy a gyermek önmaga és társai véleménye szerint hányadik helyen áll az osztályközösségben: önértékelése reális, felülértékeli vagy alulértékeli magát, stb.

Különböző írásos feladatok és kérdőívek elkészítése révén is információt szerez a gyermek csoportban elfoglalt helyéről.

g) A tanuló osztályon kívüli tevékenységének figyelemmel kísérése

Tanuláshoz kapcsolódó tevékenységek (iskolai, iskolán kívüli) sport, szórakozás egyéb szabadidős tevékenységek eredményesség, sikerek

h) Pályaorientációs tevékenység

121

A gyermek életkorát figyelembe véve figyelni kell

a pályaválasztással kapcsolatos motivációkra, azok realitására, az elképzelések időbeni módosulásaira.

i) Érzelmi és magatartásbeli fejlődés feltárása

Ennek egyik lehetséges, ajánlott formája az alábbi táblázat szerint eljárni.

Jellemző-e a gyermekre az alábbiak valamelyike?

Gyakran Soha Nem tudom

Alvászavarok

Ágybavizelés

Táplálkozási zavar

Túlzott zárkózottság

Túlzott élénkség

Ideges szokások

Koncentrációs problémák

Bomlasztó viselkedés az iskolában

Dacos ellenkezés az iskolában vagy más személlyel szemben

Bűnelkövetés (Lopás, vandalizmus, stb.)

Bántó viselkedés vagy beszéd

Nem megfelelő szexuális magatartás

Alkoholfogyasztás, drogfogyasztás

Túlzott gyanakvás

Más problémák (mik?)

Ha igen részletezze a problémákat:

122

3.1. 2. Teendők, stratégiák megfogalmazása

A pedagógiai jellemzés elkészítését követően össze kell foglalni a feladatokat.

Ennek egy ajánlott formája az alábbi táblázat szerinti programterv elkészítése.

123

Gyermek neve:________________________anyja neve:_____________________

születési hely, idő:_________________________

ÖSSZEFOGLALÁS AZ ELVÉGZENDŐ FELADATOKRÓL

A befejezés időpontja

Feladatok Felelős Tervezett Valós

Egészség

Tanulás, értelmi fejlődés, játék

Személyiségfejlődés, én-fejlődés

Családi és közösségi

kapcsolatok

124

Ápoltság viselkedés, másokban keltett benyomások

Érzelmi és magatartásbeli fejlődés

Önállóság

Dátum:___________________

_______________________________

gyermekvédelmi felelős

3.2. Környezettanulmány

Környezettanulmányt végez különböző ügyekben és eltérő céllal.

Alkalmazott módszerek:

a) kérdőíves rendszer, b) kötetlen beszélgetés,

125

c) irányított beszélgetés, d) a fent vázolt módszerek kombinációja.

A környezettanulmány tartalmi és formai elemei:

Bevezető rész tartalmazza a:

szülő (gondviselő) személyes adatait, gyermek személyes adatait, iskola (osztály) megnevezését, címét, környezettanulmány készítésének célját, felvétel idejét.Tartalmi rész magába foglalja:

a) a gyerek családi környezetének (szülők, testvérek, családban élő személyek stb.) adatait,b) család nevelési légkörére, családtagok egymáshoz és a gyermekhez való viszonyára vonatkozó megállapításokat,c) a gyermek személyiségfejlődésére, érzelmi életére, egészségi állapotára, magatartására, szabad idejének felhasználására vonatkozó észrevételeket,d) család szociális helyzetét,e) lakáskörülményekre vonatkozó adataikat, f) együtt élő közeli hozzátartozók egészségügyi helyzetét.Összegző rész tartalmazza a:

a) fenti megállapításokból levont következtetéseket, kiemelve azokat az okokat, amelyek előidézték a gyermek, a család problémáinak a kialakulását. b) A pozitív és negatív hatások erősségét, a kettő arányának mértékét figyelembe véve a lehetséges pedagógiai és egyéb intézkedésre történő javaslattal zárja minden esetben az összegzést.

4. Jelzési kötelezettség

Ha a veszélyeztető körülményeket, illetve a már kialakult veszélyeztetettséget nem lehet intézményen belüli pedagógiai eszközökkel megoldani, minden esetben fel kell keresni a gyermekjóléti szolgálatot.

Tevékenységét a gyermekjóléti szolgálattal össze kell hangolnia különösen:

a) a gondozási terv megvalósításában,b) a havonkénti, illetve szükség szerinti esetmegbeszéléseken történő részvétellel,c) a legalább hat havonta elkészítendő helyzetértékelés megismerésével, melyben a gondozás

eredményességét rögzítik.

5. Gondozási terv, feladatok

A hátrányos helyzetű és/vagy veszélyeztetett gyermek pedagógiai jellemzésével, valamint a gyermek érdekeinek érvényesülését figyelembe vevő környezettanulmány készítésével alapozza meg a gondozási terv elkészítését és ezt követően együttműködve a gyermekjóléti

126

szolgálattal, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal valósítja meg a megelőzést, illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését.

Az egyes gyermekek helyzetének, sorsának kedvezőbbé tétele érdekében kiemelten fontos feladata:

szemléletformálás a szülők és pedagógusok körében az alábbi fórumokon:

a) szülői értekezlet,b) nevelőtestületi értekezlet,c) diákönkormányzat, d) SZMK. Segítse elő a gyermekvédelmet:

a) mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazásával, b) gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat kísérje figyelemmel, s lehetőség szerint

pályázzon!

6. Együttműködés a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában

A nevelési-oktatási intézmények alaptevékenységük körében a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében.

6.1. Együttműködés az intézmény - szülő - helyi gyermekjóléti intézmény relációjában

A felderítés, megelőzés gondozás megvalósítása érdekében feladata:

a) rendszeres konzultáció az osztályfőnökökkel;b) az alsós és felsős munkaközösségek foglalkozásain félévente (évente 2 alkalommal)

napirendre kell tűzni a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak kérdését, a megelőző időszak eredményeinek értékelését;

c) a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról vezetett nyilvántartás egyeztetése az osztályfőnökökkel és a helyi gyermekjóléti szolgálattal;

d) az új gyermekvédelmi esetek felderítése után szükség szerint napközibe és tanulószobára irányítása az adott veszélyeztetett tanulónak, illetve jelzés az intézményen kívüli rendszereknek más intézkedés megtételére;

e) Az osztályismétlésre bukottak beilleszkedésének figyelemmel kísérése az osztályfőnökkel;f) A veszélyeztetett tanulókról vezetett nyilvántartás egyeztetése a helyi gyermekjóléti

szolgálattal.g) Mindennapi iskolába járás alól felmentett tanulóknak havonta egy alkalommal való

felkeresése, figyelemmel az osztályozó vizsgára való felkészülésük segítése, figyelemmel kísérése. Jelzési kötelezettség az osztályfőnöknek és az iskola igazgatójának, ha a vizsgára való felkészülést valamilyen tényező veszélyezteti.

127

h) Az osztályfőnökökkel napi munkakapcsolatot fenntartása, s jelzésükre már az első igazolatlan mulasztás esetén fel kell keresni a családot, meg kell kezdeni a prevenciós tevékenységet.

i) Az osztályismétlésre bukottak beilleszkedésének figyelemmel kísérése az osztályfőnökkel, segítség nyújtása a megfelelő tanulástechnika kialakításában egyéni foglalkozások keretében.

j) Szükség szerint pedagógiai megfigyelés tanítási órákon. k) Bukásra álló tanulók számbavétele decemberben és májusban. Megfelelő intézkedések

foganatosítása. Szükség esetén pótló foglalkozások szervezése.l) Áttelepítéssel kapcsolatos teendők koordinálása, javaslattétel minden hónap december első

hetében.m)Tanulástechnikai kurzuson résztvevők listájának összeállítása.

6.2. Az együttműködés intézményen kívüli szintjei

Tevékenysége során köteles együttműködni a Gyvt. 17.§ (1) bekezdésében felsorolt személyekkel, szolgálatokkal, intézményekkel és hatóságokkal, melyek:

a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos.

(Az 5/1995. (1I.8.) NM rendelet a védőnők feladatai között határozza meg többek között:

a gyermekközösségbe, de különösen az iskolába kerülést megelőzően minden gyermeknél családlátogatást tesz,

· működési területén a tanulók életkorának, szükségleteinek és igényeinek megfelelően feladata:

- az egészséges életmód kialakításához szükséges ismeretek átadása a családnak,

- veszélyeztető tényezők időben történő észlelésével intézkedést tesz a gyermek zavartalan fejlődésének biztosítása érdekében,

- segítséget nyújt a magatartászavarok (stb.) megelőzésében, szakemberekhez történő irányítással,

- környezeti ok miatt veszélyeztetett gyermek fejlődését figyelemmel kíséri,

- családgondozáson belül az egészségi, mentális, környezeti veszélyeztetettség megelőzése stb.

A kiemelt példák alapján is látható, hogy a nevelési-oktatási intézményeknek és a területileg illetékes védőnőknek szorosan együtt kell működniük gyermekvédelmi tevékenységük során.

b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgálatok, így különösen a gyermekjóléti szolgálat,

c) a közoktatási intézmények, nevelési tanácsadó: Nevelési Tanácsadó Zirc

128

Az 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 35.§ (3) bekezdése szerint:

a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel,

magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával a nevelési tanácsadó feladata.

Elő kell segítenie a gyermek azon jogának érvényesülését, hogy a fenti rehabilitációs célú foglalkoztatásban részesüljön a közoktatási törvény 30.§ (7) bekezdése határozza meg. A foglalkozások kellő időben történő biztosítása sok esetben előzhetné meg a gyermek veszélyeztetettségének kialakulását.

d) a rendőrség e) az ügyészségf) a bíróságg) a menekülteket fogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása

h) társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.

6. Nyilvántartás, adatkezelés, adatvédelem

6.1. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókról nyilvántartást vezet.

A gyermek, mint önálló indivídum, joggal tart igényt személyisége és személyi adatainak védelmére.

Az adatvédelmi törvény és az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 2. számú mellékletében - taxatíve - meghatározottak szerint nyilvántartja az alábbi adatokat:

a) gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma,

b) a szülő neve, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma,

c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,

d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok,

- a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

- a tanuló fegyelmi és kártérítési ügyeivel kapcsolatos adatok,

- testi, érzékszervi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek, tanuló fogyatékosságára vonatkozó adatok,

- beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek, tanuló rendellenességére vonatkozó adatok.

129

- a többi adat az érintett hozzájárulásával,

- a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, hozzáférhetővé.

Az adatszolgáltatás esetén figyelembe veszi, hogy az általa nyilvántartott adatok megismerésére az alábbiak jogosultak:

a) a fenntartó, b) bíróság, c) rendőrség, d) ügyészség, e) önkormányzat, f) államigazgatási szerv, g) nemzetbiztonsági szolgálat.

6.2. Adatközlési jogosultság

1. A pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények:

a) a fogyatékosságra, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségekre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatokat közölhetik egymással.;

b) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon, nevelőtestületen belül, a vizsgabizottsággal, a szülővel közölhetők.

2. Nyilvántartási jogosultságA hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek többségénél tapasztalhatók a

beilleszkedési zavarok, tanulási nehézségek magatartási rendellenességek, mely adatokat az iskola jogosult nyilvántartani.

a) A kiváltó okok egy része viszont, mint pl. a szülő munkanélkülisége, alacsony jövedelme stb. csak az érintettek hozzájárulással kezelhetők.

b) Nem tarthatók nyilván a gyermek származására vonatkozó adatok. c) Az 1985-től vezetett A-GYÜSZ ll.r. IX. Nyilvántartási lap a veszélyeztetett gyermekekről

nem szerepel a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet által felsorolt kötelezően használt nyomtatványok között. Bizonyos módosításokkal - pl. gyámhivatal helyett gyermekjóléti szolgálat nevesítése - és egyes adatok rögzítése nélkül, illetve teljes terjedelemben kezelhető a szülő (gondviselő) hozzájárulásával (melyet aláírásával igazol).

3. Egyéb adminisztrációs tevékenységa) Napi tevékenységéről feljegyzést készít.b) Az egyéni foglalkozásokról foglalkozási naplót vezet.c) Tevékenységéről az első félév és a második félév végén írásban beszámol az

intézményvezetőnek.4. Munkarend

Munkaideje heti …….. óra. Heti egy-egy alkalommal a délelőtti órákban, illetve a késő délutáni órákban fogadóórát tart. Munkarendjét, beosztását a mindenkori tanév rendje, a tantárgyfelosztás illetve az órarend figyelembe vételével az igazgatóhelyettes határozza meg.

130

Gyermek és ifjúságvédelmi munka feladatterve az

………... tanévre

Iskolánk gyermek- és ifjúságvédelmi feladata

· A gyermek- és fiatalkorúak gondozásának,

· oktatásának szellemi, erkölcsi, testi, lelki, esztétikai, egészségi fejlődésének előmozdítása és támogatása.

· Ellátásának és gondozásának elősegítése, személyi biztonságának, érdekeinek védelme,

· jogai érvényesülésének biztosítása (kompetencián belül!).

· A veszélyeztetettség felderítése, · a veszélyeztető okok feltárása,

· a veszélyeztető körülmények felszámolása, vagy legalább csökkentése annak érdekében, hogy minden felnövekvő gyermek képességeinek, adottságainak megfelelően harmonikusan fejlődjön.

· A szülő (gondviselő) tájékoztatása a gyermekvédelmi alapellátás helyi rendszeréről, segítése a kapható támogatások elérésében.

· Tankötelezettség teljesítésének - iskoláztatási támogatás biztosításának - segítése, ellenőrzése.

II. Állandó feladatok

131

· Nyilvántartások, számontartások rendszeres vezetése

(intézkedések megjelölése).

· A veszélyeztetett gyermek individuális segítése.

· Együttműködés a gyámhatósággal, gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadóval, stb.

· Javaslattétel az alapellátás által biztosítható pénzbeli és/vagy természetbeni ellátásra, átmeneti gondozásra.

· A nagy családosokkal való állandó és folyamatos törődés.

· Környezettanulmány készítése az osztályfőnök közreműködésével.

· Szülők, nevelők munkájának segítése, meggyőzése, nevelési tanácsadás.

· Igazolatlanul mulasztó tanulók rendszeres felelősségre vonása, az eljárási fokok betartása.

· Mindennapi iskolába járás alól felmentett tanulók támogatása, felkészítése az osztályozó vizsgára.

· Gyermek alapos megismerése, testi, lelki, intellektuális fejlődésének, egészségi állapotának nyomon követése.

III. Az iskola feladattervében, programjában meghatározott legfontosabb feladatok

· Kiemelten kell foglalkozni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókkal.

· Személyre lebontott fejlesztési terv alapján foglalkozzunk tanulóinkkal.

· A család és iskola kapcsolatának erősítése (különösen a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulóknál).

· Az alsós és felsős osztályfőnöki, munkaközösségek nyújtsanak segítséget a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek (együttműködés!).

IV. Havi ütemezés

Szeptember havi feladatok

132

· A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartásának felülvizsgálata. Megbeszélés az osztályfőnökkel.

· Az új gyermekvédelmi esetek felderítése.· A napközibe és tanulószobára irányításuk.

· Az osztályismétlésre bukottak beilleszkedésének figyelemmel kísérése az osztályfőnökkel.

· A veszélyeztetett tanulókról egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal.

Október havi feladatok

· Az osztályfőnökkel és osztályvezetőkkel közösen megtervezni a speciális foglalkozás módszereit.

· A veszélyeztetett gyermekeknél közösen családlátogatást végezni.

· A szülői munkaközösség választmányában gyermekvédelmi megbízott szülő választása.

· A nehezen kezelhetőség okainak feltárásához orvos, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus segítségének kérése.

· A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők névsorának összeállítása.

November havi feladatok

· Intézményi és gyermekjóléti szolgálat által vezetett nyilvántartások egyeztetése.

· Családlátogatás tapasztalatainak egyeztetése, nyilvántartási lapok kiegészítése a veszélyeztetett tanulókról az osztályfőnök közreműködésével.

· Rendszeres gyermekvédelmi támogatás felhasználásának tapasztalatairól megbeszélés az osztályfőnökkel és felügyelővel.

· Szükség esetén jelzés a szülő a települési önkormányzat jegyzője, a gyermekjóléti szolgálat és a pártfogó felé.

133

December havi feladatok

· Speciális fejlesztésre javasolt tanulók osztályszintű vizsgálata.

· Áttelepítési javaslatkészítése.

· Áthelyezési javaslat készítése az eltérő értelmi képességű gyermekek esetében.

Január havi feladatok

· Bukásra álló tanulók számbavétele (okok részletes feltárása)

· veszélyeztetett,

· hátrányos helyzetű, nagycsaládos,

· differenciál-diagnosztikai javaslatok elküldése.

Február havi feladatok

· Veszélyeztetett tanuló pályaválasztásának segítése.

· Nyilvántartások pontosítása az osztályfőnökökkel, összehasonlítás a személyiséglapokkal.

· A szakköri munkában a veszélyeztetett tanulók részvétele.

· Az SZMK aktíva ülésen "gyermekvédelmi gondok az iskolában" témában tájékoztatás (diszkréten, többnyire név nélkül!).

Március havi feladatok

· Igazolatlanul mulasztó tanulók számbavétele, családlátogatása az osztályfőnökkel.

134

· Tanköteles korúak felkutatása, új gyermekvédelmi esetek, a régiek áttekintése, számbavétele.

· Védő-óvó intézkedések hatásának vizsgálata.

· Tájékoztatás, a felsős és alsós osztályfőnöki munkaközösségeket, a veszélyeztetett és hátrá-nyos helyzetű családok kapcsolattartásáról, segítségnyújtás eredményeiről, eredménytelenségeiről.

Április havi feladatok:

· Veszélyeztetett, hátrányos helyzetű, napközis tanulók helyzetének, segítésük eredményeinek vizsgálata (egyénileg!).

· Veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók tanulószobai helyzetének vizsgálata (ki miért nem jár rendszeresen?)

· Nevelési értekezleten tájékoztató adása a gyermekvédelmi munkáról.

Május havi feladatok

· Bukásra álló tanulók számbavétele: · veszélyeztetett,

· hátrányos helyzetű, · nagycsaládos.

· Pótló foglalkozások megkezdése.

Június havi feladatok

- Nyári - vakációélményt nyújtó - programok előkészítése, különös tekintettel a gyermekvédelmi esetekre.

· Összefoglaló jelentés az éves gyermekvédelmi munkáról.

· Gyermekjóléti szolgálattal a nyilvántartások egyeztetése.

· Pótló foglalkozásokon résztvevő tanulók munkájának értékelése.

135

· A felmentett tanulók osztályozó vizsgája.

· Feladatterv a nyári szünidőben végzendő gyermekvédelmi tevékenységhez.

Július-augusztus havi feladatok

· A gyermekvédelmi munka folyamatosságának biztosítása az új tanév kezdetéig.

· Nyári foglalkoztatás biztosítása a szülői ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermekeknek.

· Pénzbeli vagy természetbeni támogatás iránti kérelem kezdeményezése az ellátás biztosításához.

136

A VESZÉLYEZTETETT ÉS HÁTRÁNYOS HELYZET

A Gyvt. 5.§ n.) pontja szerint a veszélyeztetettség: olyan

- magatartás, - mulasztás vagy

- körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

A veszélyeztetett gyermekkel kapcsolatos eljárás során a gyermek sorsának megtervezéséhez egy olyan adatlap-rendszer szolgál, melyet a 235/1997. (XII.l7.) Kormányrendelet 11.§-a szerint a gyermekjóléti alapellátást és szakellátást nyújtók az Országos Család- és Gyermekvédelmi Intézet által kidolgozott Útmutató szerint kötelesek vezetni. Az adatlapok a Népjóléti Közlöny XLVIII. évfolyamának a 12. számában találhatók. (1998.július 7.)

A nyilvántartási nyomtatványok kitöltött példányainak elsődleges gyűjtője és gondozója minden gondoskodási forma esetén a gyermek ügyének esetgazdája, a gyermekjóléti szolgálat.

A nyolc adatlap közül az első hármat az egyes településeken működő gyermekjóléti szolgálatok töltik ki, melyek a következők:

· Az 1. számú adatlap a gyermeket a gondozási folyamatban végigkísérő "Törzslap"

· A 2. számú adatlap az "Egészségügyi és iskolai lap"

· A 3. számú adatlap a "Családgondozói lap"

A gyermek testi fejlődését veszélyeztető okok:

- méhen belüli (intrauterin) életben bekövetkezett károsodás

- koraszülöttség, szülés (születés) közben keletkezett sérülés

- örökölt betegség, betegségre való hajlamosság - testi vagy szellemi fogyatékosság

- baleset, testcsonkulás, érzékszerv sérülése

- fertőző, vagy súlyos idegbeteg a közvetlen környezetben

- a gyermek hosszú vagy súlyos betegsége

- egészségtelen, zsúfolt lakáskörülmények

- egészségtelen életmód

- a táplálkozás hiányossága, egyoldalúsága, túlzásai

137

- a testi tisztán tartás elhanyagolása

- a beteg gyermek megfelelő ápolásának elmulasztása

- a szülők (családtagok) hosszú vagy súlyos betegsége

- családjának tartósan rossz anyagi, szociális helyzete

- alkoholizálás, dohányzás, kábítószer-fogyasztás

- önálló fekhely (éjszakai nyugalom) hiánya

- túlterhelés "agyondolgoztatás"

- túl korán megkezdett szexuális élet

A pszichés károsodás okai (strukturális, erkölcsi, nevelési hibák, hiányok) a gyerek vagy fiatal családi környezetében:

Családi környezetében:

- a család hiánya (elárvulás, elhagyás)

- az anya hiánya az élet első éveiben

- hospitalizálódás (tartós kórházi, csecsemőotthoni tartózkodás miatt)

Családi struktúrából adódóan:

- csonka család (egyik szülő hiánya, elhalálozás, válás miatt)

- házasságon kívüli születés

- a szülő(k) újabb házasságkötése

- több nemzedék együttélése (kettős, hármas nevelés)

- kortársak hiánya a családban (egyke)

- testvérek közötti viszony, elfoglalt helyzet ("az én gyermekem, a tied és a mi gyerekünk" - fél vagy mostohatestvérek, a nem kívánt gyerek, a kiemelt és a háttérbe szorított gyerek, a testvéririgység stb.)

A családi légkörből adódóan:

- a szülők egymáshoz és gyermekeikhez való érzelmi kötődésének és kapcsolatának zavarai

- a családi összetartás hiánya

- a családtagok egymással szembeni közönye, felelőtlensége, nemtörődömsége, gyűlölködése

- a rideg, merev, érzelemszegény, tekintélyelvű, megfélemlítettségtől terhes családi légkör

138

- a stabilitás, védettség hiánya

- az egész családi élet a szülők folyton változó szélsőséges hangulatainak függvénye

- a család felbomlását megelőző vagy a felbomlás utáni (kényszerből egy fedél alatt maradó szülők) rossz légkör - viszálykodás következtében olykor már szinte elviselhetetlen légkör

A családi nevelés legjellemzőbb hibái, túlzásai:

- a szülők pedagógiai kulturálatlanságából adódó hozzáértés hiánya

- következetlenség, alkalmakra időzített "vasárnapi nevelés"

- a szülők közötti véleménykülönbségek a nevelési kérdésekben

- a nevelés kisajátítása az egyik szülő által, illetve a nevelésnek (mint családi resztorfeladatnak) az egyik szülőre való áthárítása

- a szigor és kényeztetés túlhajtása, a gyerektől követelések hiánya, korához és képességeihez képest magas mércéje, szeszélyessége

- az önállóságra nevelés túlzásai, az ellenőrzés és felügyelet hiánya, vagy a teljes bizalmatlanságot tükröző szüntelen jelenléte

- a szülők szembenállása az iskolai neveléssel nyílt vagy leplezett formában (utóbbi esetben a gyerek képmutatásra nevelése)

a családi élet legsúlyosabb ártalmait jelentik és a testi és szellemi fejlődését egyaránt gátolják a következők: az alkoholizmus, a brutalitások, az erkölcstelen, bűnöző családi környezet

baráti, lakóterületi és szélesebb társadalmi környezetbeli ártalmak okai lehetnek.

a hasonló vagy idősebb korúakhoz való negatív kapcsolódás (egyetlen személyhez, kisebb csoportokhoz, galerihez)

az utca hatása (alkoholizálás, prostitúció, munkakerülés és garázdálkodás, bűnözés, játékszenvedély stb. látványa, követése)

a vidékről városba kerülés veszélyei az urbanizáció negatív hatásai

a tömegkommunikációs eszközök révén könnyen elérhető információáradat válogatás, irányítás, ellenőrzés és megértés nélküli kritikátlan befogadásának hatása (tv, rádió, mozi, sajtó)

iskolai környezet ártalmai

a nevelő személyiségének alkalmatlansága a rossz tanár-diák viszony

- az egyes gyerekek negatív hatása

- az iskolai közösségi szellem hiánya, hibái - az iskola és a szülők közötti laza kapcsolat

139

- a gyerekekkel való egyéni foglalkozás hiánya, hibái

- a gyerek rosszul szervezett és lebonyolított áthelyezése egyik osztályból a másikba, egyik iskolából a másikba

- túlterhelés

Relatív ártalmak (a fejlődés körülményei folytán kisebb teherbírású, tűrő-, ellenálló -, alkalmazkodó- vagy teljesítőképességű, gyengébb idegrendszerű gyerekek károsodását idézheti elő elsősorban):

- zsúfoltság

- otthonosság hiánya

- a rosszul működő napközi otthon

- az értékelés, a jutalmazás és büntetés hibái - a sikerélmény hiánya, a folytonos kudarcok

Az iskola-éretlenül való beiskolázás, a szükséges gyógypedagógiai gondoskodás elmaradása, a rossz pályairányítás folytán a gyermek számára nem megfelelő iskolatípusba való beiskolázás relatív ártalom abban az értelemben, hogy nem minden gyereket károsít, abszolútnak mondható, ha azt vesszük figyelembe, hogy minden gyerek számára ártalmas, akit érint.

8.2. Hátrányos helyzet

A Gyvt. a "hátrányos helyzet" meghatározását és értelmezését nem nevesíti. A veszélyeztetettség értelmezéséből, viszont egyértelműen következik, hogy minden olyan:

magatartás, mulasztás vagy körülmény, amely

a gyermek testi, érzelmi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolhatja veszélyeztető tényező, következésképpen hátrányos helyzetet, vagy

súlyosságát és összetételét tekintve halmozottan hátrányos helyzetet jelent a gyermek számára. (fokozati különbségek!)

A gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében különös jelentősége van, hogy gyermekvédelmi rendszerhez tartozó alapellátást biztosító intézmények, szervezetek - nevelési-oktatási intézmények, rendőrség, családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat stb. időben érzékeljék a hátrányos helyzetet és a megfelelő ellátás biztosításával enyhítsék vagy megszüntessék azt.

140

Nap

Tevékenység megnevezése, helyszíne Időtartam Aláírás

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

141

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

A teljesítményértékelés módszere

A gyermekvédelmi felelős erkölcsi és jogi felelősséget vállal az iskola tanulóinak személyi biztonságát, erkölcsi fejlődését, személyiségük fejlődését veszélyeztető tényezők felderítéséért és a jogszabályok előírtak szerint a veszélyeztető tényezők elhárításáért.

Munkájáról írásban beszámol az iskolavezetőség által kiadott szempontok alapján. - A Munka Törvénykönyve, a Kjt. és végrehajtási rendelete szerint anyagi felelősséggel tartozik az iskola felszerelési tárgyainak épségéért, a rábízott tárgyak szabályos kezeléséért.

Pedagógiai megfigyelés, szúrópórba szerinti ellenőrzés.

142

A munkaköri leírás ............................................. lép hatályba.

Bakonyszentkirály, ............................................

...............................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, .........................................

.................................................

közalkalmazott aláírása

143

Az igazgatóhelyettes munkaköri leírása

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolása FEOR számaKulcsszáma

A munkakör célja

Az igazgató munkájának segítése az iskolavezetés szerteágazó feladatainak ellátásában; egyes munkaterületeknek a vezetői munkamegosztásban rögzített teljes hatáskörrel való irányítása, az igazgató távollétében annak teljes jogkörrel való helyettesítése.

Alapvető felelősségek, feladatok

Az igazgatóhelyettes az igazgató közvetlen munkatársa, felelősséggel vesz részt az iskolakoncepció kialakításában a tervek elkészítésében, a kitűzött célok megvalósításában, a végrehajtás ellenőrzésében. Munkájával, magatartásával hozzájárul a nyugodt iskolai élet és demokratikus légkör kialakításához.

Feladatai az oktató- nevelő munka irányításában

Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, illetve az igazgatóval és a munkaközösség-vezetőkkel együtt kialakított munkarend szerint irányítja egy adott részterületének kidolgozását.

Részt vesz az iskola éves munkatervének elkészítésében. A vezetői munkamegosztásban irányítja, gondozza az alábbi műveltségi

területeket, tantárgyakat, fejlesztési foglalkozásokat és rendezvényeket.

Igazgató Igazgatóhelyettes

Magyar nyelv és irodalom

Történelem, állampolgári ismeretek

Német nyelv

Matematika

Fizika

Földrajz

Biológia és egészségtan

Médiaismeret

Ének

Néptánc, Kinetográfia, Folklórismeret

144

Kémia

SNI fejlesztés

Etika

Logopédia

Testnevelés

Földünk és környezetünk

Hon- és népismeret

Informatika

Osztályfőnöki órák

Gyermekvédelmi felelős

Mozgóképkultúra és médiaismeret

Természetismeret, Környezetismeret

Életvitel és gyakorlati ismeretek (Technika)

Vizuális kultúra, rajz

Napközi, étkeztetés

DÖK

Fejlesztési órák

A vezetői munkamegosztásban megjelölt területen fokozott figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, szakmai tanácsaival segíti az oktató- nevelő munkát, alkalmanként felméréseket végez, ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól szükség szerint elemzéseket készít, szóban vagy írásban tájékoztatja az igazgatót.

Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására. Segíti a diákönkormányzat munkáját, alkalmanként részt vesz

megbeszéléseiken, tájékoztatja a diákönkormányzatot az azt érintő kérdésekről.

Felelős a rendezvények, ünnepélyek, kulturális rendezvények rendjéért, színvonaláért.

Felelős a vizsgák, (osztályozó, különbözeti, javító, év végi) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért.

Megszervezi és ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvar rendjét és biztonságát, szükség esetén pedagógiai vagy munkáltatói intézkedést kezdeményez.

Felelős a helyettesítések és az ügyelet megszervezéséért. Gondoskodik arról, hogy minden információt, hirdetést megismerjenek a

pedagógusok. Ellenőrzi a napközis étkeztetés rendjét, a higiéniai, a mennyiségi és a minőségi

követelmények meglétét. Tapasztalatairól tájékoztatja az igazgatót. Közvetlenül ellenőrzi és felügyeli az alábbi felelősök és dolgozók munkáját:

pályaválasztási felelős tankönyvfelelős könyvtáros DÖK

Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait (felelősségre vonás, vagy elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény igazgatójával.

Személyzeti-munkáltatói feladatok

145

Részt vesz a munkaerő gazdálkodási terv elkészítésében. Nyilvántartatja az iskolatitkárral a nevelők és a technikai dolgozók munkából

való távolmaradását. Elkészíti a dolgozók éves szabadságolási tervét, gondoskodik arról, hogy

szabadság idejére eső átlagbér kifizetésre kerüljön.

Hivatali adminisztratív teendők

Elkészíti az iskolai órarendet, az ügyeleti rendet, gondoskodik a helyettesítések megszervezéséről

Elkészíti a statisztikát (okt. 1. félév, év vége). Gondoskodik az elsőosztályosok beíratásával kapcsolatos feladatok ellátásáról.

Fokozottan figyeli az elsősök munkáját, szükség esetén segíti a tanulók szakértői bizottsághoz való irányítását.

Gondoskodik a tanév közben távozó, ill. érkező tanulók okmányainak kezeléséről.

Ellenőrzi az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetését.

Mint tűzvédelmi és munkavédelmi felelős intézkedik a munkavédelmi, balesetvédelmi és tűzvédelmi előírások betartásáról.

Gazdálkodással kapcsolatos feladatok

Javaslataival segíti az igazgatót a béralap takarékos és szakmailag hatékony felhasználásában.

Javaslatot tesz jutalmazásra. A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz szemléltető

eszközök beszerzésére. Havonta elkészíti a helyettesítések és túlórák elszámolásával kapcsolatos

kimutatásokat, tájékoztatja a gazdasági vezetőt a távollétekről.

Szervezeti kapcsolatok

Az iskolán belüli kapcsolatok Az iskolán kívüli kapcsolatok

Az igazgatóval naponta kölcsönösen tájékoztatják egymást a végzett munkáról és

feladatokról

Napi kapcsolatot tart fenn a hatáskörébe tartozó dolgozókkal

Rendszeresen részt vesz szülői értekezleteken

Jelen van az ÁNTSZ; a Tűzoltóság és a munkavédelmi hatóságok ellenőrzésein, az ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket

Hatáskörök

Aláírási és ellenőrzési jogköre kiterjed a következő területekre:

Tanulói munkaviszony igazolása Másolatok kiállítása, hitelesítése Számlák aláírása, átutalások engedélyezése Az iskola címére érkezett küldemények átvétele; a nem névre szólók

felbontása Anyagi felelősség az általa kezelt értékekért

146

A tanulók, szülők és dolgozók személyiségjogait érintő információkat, különösen a munkája során tudomására jutott adatokat a Kjt. szabályai szerint megőrzi.

Egyéb, a munkakörrel kapcsolatos kötelezettség

Az intézményben való tartózkodás csak a tanítási órák, iskolai értekezletek, rendezvények idején, illetve a munkabeosztás szerinti ügyeleti időben.

Teljesítményértékelés módszere

Hivatalos szervek visszajelzései Statisztikai adatok elemzése Beszámoló a felügyelt területekről

A munkaköri leírás 201…………………-én lép hatályba.

Bakonyszentkirály, 201……………………......................

..............................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, 201…………………………….

.......................................................

közalkalmazott aláírása

147

Iskolaigazgató munkaköri leírása

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolása FEOR számaKulcsszáma

A főbb felelősségek és tevékenységek összefoglalásaFelel:

a tagintézmény szakszerű és törvényes működéséért, pedagógiai munkájáért az ifjúságvédelmi feladatokért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatáért az intézmény rendezvényeiért.

Különleges felelőssége: irányítja az intézményben dolgozók munkáját, munkáltatói jogkörrel rendelkezik,

2013. január 1-étől munkáltatói joggal a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke rendelkezik

közreműködik a dolgozók minősítésének elkészítésében elkészíti az intézmény működési és munkarendjét felelős a tantárgyfelosztásért, az órarendért, a rendezvénytervért az ügyirat-kezelési szabályzat szerinti munkavégzést ellenőrzi

Ellenőrzés foka:

az SZMSZ alapján szervezi az intézmény szakmai ellenőrzését a technikai dolgozóknál teljes ellenőrzési jogot gyakorol

Kapcsolatok:

részt vesz a szülői munkaközösség ülésein és működteti

Munkakörülmények:

lehetővé teszi a fenntartói támogatást figyelembe véve a dolgozók továbbképzését, továbbtanulását

ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját, valamint a munka baleset- és tűzvédelmi szabályok betartását

Pedagógiai vezetésAz intézményben folyó pedagógiai tevékenységét irányítja, dönt a helyi tanterv

148

Megválassza azokat a formákat, amelyek keretében a tanórán kívüli foglalkozásokat megszervezik.

Kapcsolatot alakít ki a családi ház és az iskola között.

Ellenőrzi, hogy a pedagógus szakmai munkáját óralátogatások alkalmával. Az ellenőrzés megszervezését a tanév során az igazgatóhelyettes és a szakmai munkaközösség-vezetők bevonásával végzi. A tanév első félévében ellenőrzi a gyakornok pedagógiai tevékenységét, óralátogatásait; az 1. osztályos tanulók beilleszkedését folyamatosan figyelemmel kíséri, az alapfokú művészetoktatás vizsgáin vizsgabizottsági tagként jelen van. Az alsós és felsős munkaközösség-vezetők óralátogatásai alkalmával szúrópróbaszerűen óralátogatásokat végez, melyek után megbeszélést tart, melyben részt vesz a látogatott pedagógus is.

Az igazgató-helyettessel közösen is óralátogatáson vesz részt illetve szúrópróbaszerűen ellenőrzi az igazgatóhelyettes óralátogatását, valamint szakmai megbeszéléseit is.

A tanév második félévében a többi évfolyamon minden pedagógus óráját látogatja. A bemutató órákhoz a feltételt megteremti, a tanórákon, s az azt követő megbeszéléseken minden alkalommal részt vesz. A nyílt tanítási napot félévente megszervezi az igazgatóhelyettessel, s a nevelőtestület bevonásával. A gyengébben teljesítő osztályokban gyakrabban látogat órákat, illetve megbízza az igazgatóhelyettest vagy munkaközösség-vezetőt, hogy ő is óralátogatást végezzen, s ezek után szakmai megbeszélést tartsanak. A szakmai vezetés véleményét figyelembe véve intézkedési tervet készít annak érdekében, hogy a gyengébben teljesítő osztályok eredményét milyen eszközökkel, módszerekkel kívánja javításra serkenteni.

Irányítja a nevelő- és oktatást segítő nevelők munkáját, munkaidő beosztásukat annak megfelelően ossza be, hogy az intézmények tanórái, tanórán kívüli foglalkozásai, a tanulók buszmegállóba kísérése, rendezvényei zavartalanul folyjanak, az intézmény arculata a benne folyó tevékenységről árulkodjék (ezért grafikus vagy lakberendező illetve belső építész végzettségű pedagógiai asszisztenst alkalmaz.

A jelmez- és viselettáros munkaidejét a rendezvényekhez igazítja, valamint gondoskodik arról, hogy a tanórákon a táncismeret, folklórismeret tantárgyhoz segítséget tudjon adni, a jelmez- és viselettáros, valamint a tanórákra a szemléltető eszközöket, hangzó anyagokat minden alkalomra előkészítse, tanórákon a zenei kíséret biztosítását ellássa. Segítséget biztosítson a páros táncok tanításában, hogy minél hatékonyabb legyen az összevont évfolyamok tanulóinak az ismeretelsajátítása. Ezért ajánlott néptánc-oktatói, koreográfus végzettség, valamint a jelmezek nyilvántartásához a raktár-gazdálkodási ismeretek. Ennek megfelelő végzettségűt alkalmazzon, hogy a 2013 szeptemberében induló tanévre való felkészülés megtörténjen még az idei tanévben.

Tanügyigazgatási feladatok

149

Dönt a tanulók felvételében, elbocsátásában, más iskolából való átvétel követelményeiben, így a tanulók osztályba sorolásáról. Figyelembe veszi a sajátos nevelési igényű tanulókat, s hozzá megteremti a feltételt, hogy a tanulók a fejlesztő foglalkozásokon megfelelő körülmények között, megfelelő végzettségű pedagógussal részt tudjon venni. A tanulóknak olyan feltételt teremt, hogy tehetségük ki tudjon bontakozni.

A tanulóval kapcsolatos bármely kérdésben önállóan határoz, így pl. a tanév közbeni eltávozásra stb.

Személyzeti vezető

A személyzeti és a munkáltatói jogkört gyakorolja, döntési joga van munkatársai megválasztásában, megítélésében, szükség esetén felmentésében (elbocsátásában) is. Megszervezi, hogy a közalkalmazotti tanács a jogszabályokban meghatározott kérdésekben véleményét, javaslatát el tudja mondani. Gondoskodik arról, hogy az iskolában az ellenőrzés rendszeres és demokratikus legyen, s hogy minél többen kapcsolódjanak be az ellenőrzés folyamatába.

Feladata:

a munkaerő tervezése, a munkavállalók kiválasztása, a munkaerő kiképzése és továbbképzése a fenntartókkal való egyeztetés alapján, az eljárási szabályok meghatározása, a vezetésfejlesztés és a teljesítmény értékelése (minősítés), anyagi elismerés, ösztönzés a fenntartók jóváhagyásával, egészségvédelem és biztonság, az alkalmazottak számára nyújtott szolgáltatások, kommunikáció és konzultáció. a pedagógusok átsorolásának évében teljesítményértékelést végez.

Kötelező tanóra: óra.

Nem kötelező tanóra: … óra

A munkaköri leírás 2012. ………………………-án lép hatályba.

...............................................

munkáltató

150

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, 2012. ……………………………….

.................................................

közalkalmazott aláírása

Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása

151

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolása FEOR számaKulcsszámaA munkakör célja

A tanórai szünetekben, illetve a tanítási órán kívüli nem kötelező hittanoktatás és egyéb délutáni foglalkozások során a folyosói ügyelet ellátása, kedd, szerda és pénteki napokon a tanulók buszos kíséretében segítséget biztosítani, a tanulószobás nevelő munkájában segítséget nyújtani (étkezések, kísérések, a tanulószoba munkarendjét megzavaró tanuló számára felügyelet).

Alapvető felelősségek és feladatok

A pedagógiai asszisztens felelősséggel és az igazgató helyettes által kitűzött feladatokat önállóan, illetve pedagógus mellett látja el a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében.

Munkaköri kötelességeit általában a mindenkori jogszabályoknak megfelelően végzi.

A kompetenciamérésnél és egyéb méréseknél, valamint a minőségbiztosítás által meghatározott követelmények betartásához aktívan közreműködik, valamint felügyeletet biztosít.

Az intézmény folyosóinak dekorálását az igazgató, az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők által meghatározott módon végzi, valamint önállóan tervezi meg az iskola arculatát felügyelet mellett.

A követelményeket és az előző évi mérések eredményét figyelembe vevő, a képességek fejlesztését célzó tanmenetetek teljesítéséhez segítséget nyújt a vezetők által kijelölt pedagógusnak.

Tanítási órákon, illetve a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanári szobában felügyeletet végez azon tanulók részére, akik a tanórát, illetve a foglalkozást viselkedésükkel zavarják. Biztosítja, hogy a tanulók ez idő alatt tanulási tevékenységet látnak el.

Az iskola és a tanulók érdekeit szolgáló pályázatoknál segítséget nyújt, azokon részt vesz, illetve a pályázat benyújtásához mellékleteket biztosít.

A tanulók differenciált foglalkoztatásánál igény esetén a személyre szabott feladatokban segítséget nyújt a kijelölt pedagógusnak.

Az iskolai leltárnál, az iskolai tankönyvek év végi beszedésénél segítséget nyújt és gondoskodik tankönyvek megfelelő állapotának könyvtárba kerüléséről.

Az iskolában rendelkezésre álló szemléltető eszközöket a pedagógusnak kérésre a kijelölt tanterembe helyezi, illetve annak állagát javítja. Gondoskodik a pedagógus szaktárgyához

152

tartozó szertári anyag megfelelő tárolásánál megőrzéséről, a szertár rendjéről, a vezetéstől kért segítségnek megfelelően.

Az iskola pedagógiai programjában és a munkatervben meghatározott - szaktárgyával kapcsolatos - szabadidős programok, versenyek, megszervezésében a kijelölt pedagógus mellett aktív szerepet vállal.

A Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott módon történő megbízással, az igazgatóhelyettes által összeállított ügyeleti rend szerint, az óraközi szünetekben a pedagógusok mellett ügyeleti teendőket lát el; beosztható a tanulószobás étkeztetés nem önálló felügyeletére; szükség szerint.

Meg kell jelennie minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen, archívum készítésében segítség nyújtása, illetve irattár kezelésében felkérésre segítség nyújtása.

Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti feletteseit.

A versenykiírásokban, azok elkészítésében minden pedagógusnak segítséget nyújt, de csak a vezetőség kérésére, illetve egyéb, időközben felmerült aktuális igények teljesítése.

Munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik.

A teljesítményértékelés módszere

Az iskolavezetés óralátogatásai alapján a kijelölt tanulók magatartásában beállt változások mérése által.

A tanulók tudásának felmérését szolgáló vizsgaeredményeiben beálló változás alapján. Egyéb közvetett információk, az iskola arculatának erőteljes megjelenítése, s

esztétikumának javítása, illetve megőrzése.

Munkaidő beosztás:

Hétfő …………………

Kedd …………………

Szerda …………………

Csütörtök …………………

Péntek ………………….

A munkaköri leírás 201………………………-án lép hatályba.

Bakonyszentkirály, 201………………………...

153

...............................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, 2012. ……………………………….

.................................................

közalkalmazott aláírása

Jelmez- és viselettáros munkaköri leírása

154

A munkakört betölti

Közalkalmazotti besorolása

FEOR száma

Kulcsszáma

A munkakör célja

jelmez- és viselettáros, pedagógust segítő alkalmazott.

A munkakör ellátásához szükséges végzettség a munka komplexitása miatt:

A munkakör ellátásához szükséges végzettség a munka komplexitása miatt:

műszaki végzettség a fellépéseken történő zenei anyagok biztosítása a meglévő technikai eszközökkel - nyílt napokon, valamint tanítási órákon is biztosítsa a zenei háttérmunkát - az igazgató által elrendelt tanórákon.

Szükséges a jelmezek ismerete is e munkakör ellátásához, ezért néptánc-oktatói végzettség is szükséges e munkakör ellátásához,

s az anyaggazdálkodás minimum középfokú ismerete is igazolt végzettségekkel.

egy nyelv alapfokon való ismerete (nemzetközi kapcsolatok, fesztiválok, stb.)

A munkakörben 201……………szeptember………-tól 201……………….-éig nyilvántartási rendszert kell kidolgoznia, hogy a jelmezek kiadása bevétele nyomon követhető legyen, s emellett a tanév során ki kell adnia a jelmezeket az igazgató által megjelölt időpontban.

155

A néptánc tanórákon is közreműködnie kell páros táncok tanítása során kísérőként, segítőként, valamint a betegség vagy egyéb távollét miatt az igazgató által kijelölt tanulókkal segítenie kell bepótolni a tananyagot.

A heti …… óra munkaidejét az igazgató munkaértekezleteken hetente bejelenti a rendezvények, nyílt napok, tanítási órákon szükséges teendők alapján.

Alapvető felelősségek és feladatok

A jelmezek, viseletek, kiegészítők nyilvántartása, rendszerezése, bevétele, kiadása feladata, valamint az időre nem behozott jelmezek, kiegészítők nyilvántartása alapján a tanulók szüleinek kiértesítése.

Tanév végén, illetve a fellépések ritkulása esetén a nyári szünet ideje alatt leltár elvégzése, a hiányzó, illetve megrongálódott jelmezekről selejtezési jegyzőkönyvet készít.

A táncpedagógus munkáját segíti az igazgató által meghatározott időpontokban és évfolyamokon.

A rendelkezésre álló hangzóanyagot, könyveket rendeltetésszerűen adja ki a diákoknak, illetve felhasználja a napi munkában.

Fellépések alkalmával a technikai eszközöket biztosítja, a fellelhető eszközökből.

Fellépés előtt minimum egy órával kiadja a jelmezeket, vagy maximum két héttel előtte.

A nem megfelelően karbantartott jelmezeket újra elküldi a tanulóval rendbehozatal céljából.

156

A félévi és a tanév végi vizsgákon a vizsgák lebonyolításában, illetve felvételi vizsgák előkészítésében részt vesz.

Munkáltatói jogkörrel nem rendelkezik.

A munkaköri leírás 201………………………………..-én lép hatályba.

Bakonyszentkirály, 201…………………………………

...............................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, 201………………………………

.................................................

közalkalmazott aláírása

157

AZ ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁSA

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolása

FEOR száma

Kulcsszáma

Az intézmény zavartalan működése érdekében az alábbi feladatokat látja el:

végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét, valamint az ügyintézésre előírt határidőket figyelemmel kísérve segíti azt betartatni,

vezeti a postakönyvet, a bélyegekkel kapcsolatos elszámolást végzi, kimutatásokat, tájékoztatásokat készít, rendszerez,

ellátja a telefonügyeletet, intézi a dolgozók úti elszámolását (havi bérletek), rendezi, kezeli a különféle közlönyök egyes példányait, a jogszabályok betűrendes útmutatását, nyilvántartását vezeti, körözvények eljuttatását, láttamozását számon tartja, szabadság nyilvántartását vezeti, vezeti a közalkalmazotti nyilvántartást, intézi a számlák, intézményi vagyon nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, a tanulók részére megrendeli a diákigazolványokat, s azok kezelését a

jogszabályokban meghatározottak szerint kezeli, a pedagógusok részére megrendeli a pedagógus igazolványokat, s azok kezelését a

jogszabályokban meghatározottak szerint kezeli, felel az intézményi ügyek titkos kezeléséért, az adatok kezelése és továbbítása csak igazgató felhatalmazása alapján az adatkezelési

szabályzat keretei között történhet felelős környezete tisztaságáért, esztétikusságáért, elvégzi mindazokat a feladatokat, amivel az igazgató megbízza. végzi a munkaszerződésekkel, kinevezésekkel, átsorolásokkal kapcsolatos feladatokat, a személyi anyagokat naprakészen vezeti és kezeli a dolgozók munkavállalásának kezdeti és megszűnési időpontjait nyilvántartja,

158

tanulókkal és az oktatással és egyéb ügyekkel kapcsolatos nyomtatványokat rendeli, kezeli.

az állóeszköz - fogyóeszköz leltári nyilvántartásokat folyamatosan vezeti, beszerzi, kiadja az irodaszereket,

készpénzforgalomhoz igényli az ellátmányt, és teljes anyagi felelősséggel gondoskodik azok kezeléséről, elszámolásáról,

gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek,

személyi anyagokat rendezi az Igazgatóval, az adatok kezelése és továbbítása csak igazgató felhatalmazása alapján.

A munkaköri leírás .............................................lép hatályba.

Bakonyszentkirály,............................................

...................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, .........................................

..........................................................közalkalmazott aláírása

159

A karbantartó munkaköri leírása

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolása FEOR számaKulcsszáma

A munkakör célja:

Az iskola épületeiben felmerülő - szakipari munkát nem igénylő karbantartási feladatok ellátása, az épület és a berendezések állagának folyamatos ellenőrzése, hibaelhárítás.

Feladatok:

A szakipari munkát nem igénylő kisebb javítások elvégzése. A készülékek, gépek, berendezések felügyelete. A kerti gépek rendben tartása. Szükség szerint anyagbeszerzés. A zárak, nyílászárók, vízcsapok kisebb javítása, szükség esetén cseréje. Padok, székek, asztalok kisebb javítása, csavarok pótlása, hegesztés. Táblák, tablóképek, dekorációs anyagok, faliújság, karnisok, szemléltető eszközök

elhelyezése. Izzók, fénycsövek, csavaros biztosítékok, világítótestek buráinak cseréje villamos

berendezések állapotának ellenőrzése. Az épületek eresz- és csatornarendszerének javítása, szükség esetén cseréje. Az intézmény

külső területének tisztántartása, nyáron az udvar, park, rendben tartása, szükség szerint füves területek kaszálása, nyírása.

A nyári szünidei nagytakarítás idején az intézményben tartózkodik figyelemmel kíséri a munkálatokat.

Anyagi felelősség:

A rábízott szerszámokért, leltári tárgyakért anyagi felelősséggel tartozik. Munkavégzése során köteles a munkavédelmi szabályokat betartani.

160

A teljesítményértékelés módszere

Az igazgató és helyettese, valamint a gazdasági vezető szúrópróba szerűen ellenőrzi tevékenységét.

A munkaköri leírás ............................................. lép hatályba.

Bakonyszentkirály, ............................................

...............................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem és az abban foglaltakat megismertem, magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, .........................................

.................................................

közalkalmazott aláírása

161

A takarító munkaköri leírása

A munkakört betöltiKözalkalmazotti besorolása FEOR számaKulcsszáma

Munkabeosztás

Reggel: ......................

Délelőtt: .....................

Délután:......................

A munkakör célja

Az iskola épületének, termeinek és berendezéseinek folyamatos tisztántartása.

A takarító feladatai

162

Időszakok2 Naponta 3 Egyéb

3.1 Elvégzendő feladatok

Tanórák

alatt

Óraközi szünetek-

ben

Tanítási időn kívül

Hetente

Havonta Évente

Az épület nyugati és keleti szárnyán található tantermek, a nevelői szoba, irodák, teakonyha, alagsor folyosója, a könyvtár, a technika terem, s az ide vezető lépcsőház, közlekedők, kazánház takarítása (söprés, portörlés, szőnyegek portalanítása, felmosás).

+

A vécékben fertőtlenítő lemosást végez, illetve ügyel arra, hogy WC-papír, folyékony szappan mindig legyen minden mellékhelyiségben.

+

Ellenőrzi a WC-k tisztaságát, szükség szerint rendet tenni. A piszoárokat, WC-t minden szünet után lehúzni.

+ +

A szemetes edények kiürítése, fertőtlenítése.

+

A padok, asztalok lemosása, szükség szerint vegyszeresen

+

A mosdók vegyszeres felmosása, tükrök, csempézett felületek tisztítása.

+

Mosdókagylók tisztítása, piszoárok

+

Bejárati lépcsők és az aszfaltos bevezető út takarítása szükség szerint naponta többször is

+ +

163

A földszinti, alagsori és emeleti folyosók, közlekedők, valamint a lépcsőház váltott vizes felmosása.

+

Szertárak +

Számítástechnika terem +

Időszakok4 Naponta ismétlődő

feladatok

5 Hetente, havonta és évente ismétlődő feladatok

5.1 Elvégzendő feladatok

Tanórák

alatt

Óraközi szünetek-

ben

Tanítási időn kívül

Hetente

Havonta Évente

A folyosón elhelyezett virágok gondozása.

+

Táblák lemosás, a krétapor eltávolítása

+

Képek, dekorációk portalanítása

+

A könyvek portalanítása a könyvtárban

+

Az ajtók kinyitása kimenő szünetekben

+

A cserepes virágok portalanítása, - az ajtók lemosása.

+

A törölközők, konyharuhák kimosása

+

Pókhálózás minden helyiségben

+

Napi munkája végeztével köteles meggyőződni, hogy az ablakok, oldalajtók, irodák és a könyvtár zárva vannak-e. A riasztó berendezés beélesítése ezután az épületrészt lezárni, kulcsokat őrizni. Azokat csak az igazgató vagy a helyettese engedélyével adhatja ki másoknak.

+

164

Szekrények lemosása. Parkettafényezés a

tantermekben és irodákban, - ablaktisztítás.

+

Az iskola körüli területekről a szemét eltávolítása (07.00-8.00) között

+

Az oldallépcsőt, rendben tartja, szükség szerint lesöpri, télen a lépcsőn hóeltakarítást, csúszásmentesítést végez.

+ + +

Minden szünetben (téli, tavaszi, nyári) nagytakarítás. A nagytakarítás fogalmába tartozik: függönymosás, ajtók, ablakok, bútorzat, felszerelés lemosása, padlózat felmosása, fényezése.

+

Nyári szünet alatt – szabadságon kívül - az udvaron a virágok öntözése, ápolása.

+

Tanítási szünetekre eső rendezvényekre a szükséges tantermek kitakarítása.

+

Időszakok NapontaHetente, havonta és

évente ismétlődő feladatok

5.2 Elvégzendő feladatok

Tanórák

alatt

Óraközi szünetek-

ben

Tanítási időn kívül

Hetente

Havonta Évente

5.3 A délelőtti ügyeletes felhozza a napközis tanulók számára a tízórait, gondoskodik annak kiosztásáról és az edények elmosásáról.

+

165

Anyagi felelősség

Munkaideje, munkavégzése alatt gondosan ügyel a bútorok, edények, egyéb berendezések épségére, ezekért anyagi felelősséget vállal. Az iskolaépülettel és a felszereléssel, berendezéssel kapcsolatos rendellenességeket köteles közvetlen felettesének jelenteni.

Az általa használt takarítási anyagokat és eszközöket az arra kijelölt helyen, a munkavédelmi szabályoknak megfelelően tárolja, ezekért teljes anyagi felelősséggel tartozik.

Minőségi követelmények A szennyezett felmosóvizet nem szabad az ajtó elé, a lépcsőre önteni. A vegyi anyagok használata esetén be kell tartani a biztonsági előírásokat. A WC-ket naponta fertőtleníteni kell.

A hideg- és melegburkolaton a felmosás, takarítás után nem maradhat szennylerakódás.

A munkaköri leírás ............................................. lép hatályba.

Bakonyszentkirály, ............................................

...............................................

igazgató

A munkaköri leírás egy példányát átvettem, és az abban foglaltakat megismertem, s magamra nézve kötelezőnek elismerem.

Bakonyszentkirály, .........................................

166

.................................................

közalkalmazott aláírása

3. melléklet: erkölcstan, hit- és erkölcstan jogszabályi háttere:

4. 33. § Az R. a következő 182/A–182/B. §-sal, és ezt megelőzően a következő alcímmel

egészül ki:

5. „74/A. Az állami általános iskolában az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstan

oktatás megszervezésére vonatkozó szabályok 182/A. § (1) Az állami általános iskolában

az iskola igazgatója kijelöli azt a március 1. és március 14. közötti időpontot, amikor az

egyházi jogi személy – beleértve annak belső egyházi jogi személyét is – írásban

meghatalmazott képviselője tájékoztatást adhat az iskolának, az iskolával tanulói

jogviszonyban álló tanulóknak és a szülőknek arról, hogy igény esetén a hit- és erkölcstan-

oktatást milyen módon szervezi meg. Az iskola igazgatója a kijelölt időpontot olyan

módon közli a településen hitéleti tevékenységet ellátó egyházi jogi személlyel, hogy azt az

egyházi jogi személy a tájékoztató időpontja előtt legalább tíz nappal megkapja.

6. (2) Amennyiben valamelyik egyházi jogi személy képviselője az (1) bekezdés szerinti

tájékoztatón nem tud megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell annak lehetőségét, hogy

az egyházi jogi személy által rendelkezésére bocsátott, hit- és erkölcstan-oktatáshoz

kapcsolódó papíralapú dokumentumokat a szülők megismerjék.

7. (3) Az igazgató március 16. és március 31. között az egyházi jogi személytől kapott

tájékoztatás alapján az iskola honlapján és a helyben szokásos módon nyilvánosságra

hozza a következő tanévben a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi

jogi személyek megnevezését és az iskola székhelye, feladatellátási helye szerint illetékes

képviselőjének nevét, címét, ennek tényéről értesíti az egyházi jogi személyt.

8. (4) Az igazgatónak hozzáférhetővé kell tennie az egyházi jogi személy által rendelkezésére

bocsátott hit- és erkölcstan-oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumokat, különösen

a tantervet, a tananyagot, a tankönyveket és a hit-és erkölcstan oktatás munkamódszerét.

9. (5) Beiratkozáskor, átiratkozáskor az egyházi jogi személy (3) bekezdés szerint

nyilvánosságra hozott adatait az iskola írásban is a szülők rendelkezésére bocsátja, ez

alapján a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő adatkezeléshez történő önkéntes

írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban nyilatkozhat az iskolának arról, hogy

167

10. a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy

által szervezett hit- és erkölcstan oktatást, vagy

11. b) az erkölcstan-oktatást igényli a gyermeke számára.

12. (6) Beiratkozáskor, átiratkozáskor a szülő a hit- és erkölcstan oktatással összefüggő

adatkezeléshez történő önkéntes írásbeli hozzájárulással egyidejűleg írásban igényelheti

olyan egyházi jogi személy hit- és erkölcstan oktatását is, amely egyházi jogi személy nem

tartott tájékoztatót az iskolában. Az ilyen igényről az igazgató írásban értesíti a szülő által

megjelölt egyházi jogi személy képviselőjét.

13. (7) Abban az esetben, ha a szülő nem tesz nyilatkozatot, az iskola a tanuló számára

erkölcstan-oktatást szervez. Ha az (5) bekezdés a) pontja szerinti egyházi jogi személy

vagy a (6) bekezdés szerint megkeresett egyházi jogi személy a hit- és erkölcstan oktatást

nem vállalja, a szülő ismételten nyilatkozik arról, hogy

14. a) valamely, a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló egyházi jogi személy

által szervezett hit- és erkölcstan-oktatást, vagy

15. b) az erkölcstan-oktatást igényli a gyermeke számára.

16. (8) Amennyiben a szülő a (5) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés szerinti hit- és

erkölcstan-oktatást választja, az erről szóló nyilatkozatával egyidejűleg ahhoz is

hozzájárul, hogy az iskola a gyermeke nevét és az osztálya megnevezését az érintett

egyházi jogi személynek átadja.

17. (9) A beiratkozáskor a hit- és erkölcstan oktatás megszervezését a következő tanévben

a (3) bekezdés szerint vállaló egyházi jogi személy képviselője is jelen lehet, a szülőnek –

igénye esetén – hit- és erkölcstan-oktatással kapcsolatban tájékoztatást nyújthat.

Amennyiben valamelyik egyházi jogi személy képviselője a beiratkozáskor nem tud

megjelenni, az igazgatónak biztosítania kell az egyházi jogi személy által rendelkezésére

bocsátott hit- és erkölcstan-oktatáshoz kapcsolódó papíralapú dokumentumok

megismerhetőségét.

18. 182/B. § (1) A beiratkozást követő három napon belül az igazgató az érintett egyházi

jogi személy meghatalmazott képviselőjének átadja az egyház által szervezett hit- és

erkölcstan-oktatásra jelentkezett tanulók 182/A. § (8) bekezdése szerinti adatait.

19. (2) Az adatok átadását követő hét napon belül az igazgató egyeztetést folytat a

tanulócsoportok kialakításáról azon egyházak képviselőivel, amelyek által szervezett hit-

és erkölcstan-oktatás iránti igényről a szülők nyilatkoztak, és amelyek a hit- és erkölcstan

oktatás megszervezését vállalták.

168

20. (3) A (2) bekezdés szerinti egyeztetés során a tanulócsoportok kialakításával

kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy

21. a) a hit- és erkölcstan-oktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók,

22. b) az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan

órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani.

23. (4) Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával azonos időpontban a hit-

és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata

alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról,

hogy a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más

időpontban az iskola épületén kívül tartja meg.

24. (5) A hit- és erkölcstan-oktatásra létrehozott csoportok létszámáról az igazgató június

30-ig tájékoztatja a fenntartót.

25. (6) Az iskola tanév közben nem változtathatja meg az érintett szülők 182/A. § (5) és

(7) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján és az egyházi jogi személy képviselőjével a (2)

bekezdés alapján lefolytatott egyeztetés eredményeként a hit-és erkölcstan oktatás

vonatkozásában meghatározott csoportbeosztást.

26. (7) Amennyiben a szülő a következő tanévre vonatkozóan az erkölcstan vagy a hit- és

erkölcstan tantárgyra vonatkozó választását módosítani kívánja, az erre vonatkozó

szándékát minden tanév május 20-áig írásban közli az igazgatóval és az érintett egyházi

jogi személy képviselőjével.

27. (8) Amennyiben a szülő vagy törvényes képviselő a tanuló számára a második–

nyolcadik évfolyamokon erkölcstan helyett hit- és erkölcstan vagy más egyházi jogi

személy által tartott hit- és erkölcstan-oktatást választ, a tanulmányok megkezdésének

feltételeit az újonnan választott hit- és erkölcstan-oktatást folytató egyházi jogi személy

határozza meg.

28. (9) A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. § (2)–(3)

bekezdésének vagy (4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában

meghatározottak szerint történik. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az

„Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja.

29. (10) Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató,

hittantanár szakszerű helyettesítéséről, az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő

tanulók felügyeletéről gondoskodni.”

30. 34. § Az R. 182/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

169

31. „182/B. § (1) A beiratkozást követő három napon belül az igazgató az érintett egyházi

jogi személy meghatalmazott képviselőjének átadja az egyház által szervezett hit- és

erkölcstan-oktatásra jelentkezett tanulók 182/A. § (8) bekezdése szerinti adatait.

32. (2) Az adatok átadását követő hét napon belül az igazgató egyeztetést folytat a

tanulócsoportok kialakításáról azon egyházak képviselőivel, amelyek által szervezett hit-

és erkölcstan oktatás iránti igényről a szülők nyilatkoztak és amelyek a hit- és erkölcstan

oktatás megszervezését vállalták.

33. (3) A (2) bekezdés szerinti egyeztetés során a tanulócsoportok kialakításával

kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy

34. a) a hit- és erkölcstan-oktatásban részt vevő tanulócsoportok összevonhatók,

35. b) az erkölcstan helyett választott hit- és erkölcstan órákat elsősorban az erkölcstan

órák számára az órarendben meghatározott időben kell megtartani.

36. (4) Amennyiben az egyházi jogi személy az erkölcstan órával azonos időpontban a hit-

és erkölcstan órát nem tudja megtartani, az érintett szülők írásbeli egyetértő nyilatkozata

alapján az igazgató és az egyházi jogi személy képviselője írásban megállapodhat arról,

hogy a hit- és erkölcstan órákat az egyházi jogi személy más időpontban vagy más

időpontban az iskola épületén kívül tartja meg.

37. (5) A hit- és erkölcstan-oktatásra létrehozott csoportok létszámáról az igazgató június

30-ig tájékoztatja a fenntartót.

38. (6) Az iskola tanév közben nem változtathatja meg az érintett szülők 182/A. § (5) és

(7) bekezdése szerinti nyilatkozata alapján és az egyházi jogi személy képviselőjével a (2)

bekezdés alapján lefolytatott egyeztetés eredményeként a hit-és erkölcstan oktatás

vonatkozásában meghatározott csoportbeosztást.

39. (7) Amennyiben a szülő a következő tanévre vonatkozóan az erkölcstan vagy a hit- és

erkölcstan tantárgyra vonatkozó választását módosítani kívánja, az erre vonatkozó

szándékát minden tanév május 20-áig írásban közli az igazgatóval és

40. az érintett egyházi jogi személy képviselőjével.

41. (8) Amennyiben a szülő vagy törvényes képviselő a tanuló számára a második–

nyolcadik évfolyamokon erkölcstan helyett hit- és erkölcstan vagy más egyházi jogi

személy által tartott hit- és erkölcstan oktatást választ, a tanulmányok megkezdésének

feltételeit az újonnan választott hit- és erkölcstan oktatást folytató egyházi jogi személy

határozza meg.

42. (9) Ha az iskola az Nkt. 35. § (3) bekezdése által előírt együttműködési kötelezettségét

vagy az Nkt. 35. §

170

43. (4) bekezdésében a hit- és erkölcstan oktatásához szükséges tárgyi feltételek

biztosítására vonatkozóan előírt kötelezettségét nem teljesíti, a fenntartó az egyházi jogi

személy kezdeményezésére köteles gondoskodni a szükséges együttműködés kialakításáról

és a feltételek biztosításáról.

44. (10) A hit- és erkölcstan tantárgy értékelése és minősítése az Nkt. 54. § (2)–(3) vagy

(4) bekezdésének megfelelően az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint

történik. Az iskola a tanügyi dokumentumaiban az

45. „Erkölcstan/Hit- és erkölcstan” megnevezést használja.

46. (11) A hit- és erkölcstan órákra vonatkozó csoportnaplót a hitoktató, hittantanár vezeti,

az iskola egyéb tanügyi dokumentumaiban a hit- és erkölcstan-oktatással kapcsolatos

további adminisztrációt az egyházi jogi személy által az

47. Nkt. 35. § (4) bekezdése szerint foglalkoztatott hitoktató, hittantanár tájékoztatása

alapján minden tanítási órát követő tanítási nap végéig az érintett tanulók osztályfőnöke

végzi el.

48. (12) Amennyiben az egyházi jogi személy nem tud gondoskodni a hitoktató,

hittantanár szakszerű helyettesítéséről,

49. az iskola köteles a hit- és erkölcstan órán részt vevő tanulók felügyeletéről

gondoskodni.”

4. Gyakornoki Szabályzat

5. Pályáztatási Szabályzat

6. Továbbképzési Szabályzat

7. Diákönkormányzat SZMSZ

8. Szülői Munkaközösség SZMSZ

9. Közalkalmazotti Szabályzat

10. Ügyviteli- iratkezelési Szabályzat

11. Selejtezési Szabályzat

12. Leltározási Szabályzat

13. Adatvédelmi Szabályzat

14. Utazási Költségtérítés Szabályzata

15. Belső Ellenőrzési Szabályzat

16. Elsősegély-nyújtási Szabályzat

17. Könyvtár Gyűjtőköri Szabályzat

18. Szabálytalanságok kezelésének Szabályzata

171

19. Tankönyvrendelés Szabályzata

20. Tűzvédelmi Szabályzat

21. Tűz- és Bombariadó Terv

22. Munkavédelmi Szabályzat

23. melléklet: Az iskolai könyvtár működési szabályzata

1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket 2013.01.01.-től külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.

Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:

a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,

b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás

biztosítása,d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, a könyvtár működtetéséhez

szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal.

172

Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai

Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:

a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

c) az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,

d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,

e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára

g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:

a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,

b) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

c) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

173

3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár a következő feladatokat látja el:

előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását előkészítő felmérést végez, és lebonyolítja azt

közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók

számának változását, követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának

alakulását, követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó

vagy újonnan kiadott tankönyveket, a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező,

tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása

az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni

a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén

nyilvántartásba kell venni

174

A könyvtár szolgáltatásai a következők

szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),

tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,

információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi

használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

A szolgáltatások igénybevételének feltételei

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes.

A könyvtárhasználat szabályai

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

175

Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata

A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gép forgalmazását ellenőrizzük.

A tanári kézikönyvtár

Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben vannak elhelyezve; s a vele kapcsolatos kölcsönzési és egyéb feladatokat szintén az iskolai könyvtáros tanár látja el.

176

1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Gyűjtőköri szabályzat

1. Az iskolai könyvtár feladata:

Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása.

E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai:

Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg.

177

Az állománybővítés fő szempontjai:

Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre.

Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg:

A klasszikus szerzők mindhárom műnemhez tartozó köteteiből még bőven van pótolnivaló elsősorban az ajánlott olvasmányokból. Viszonylag alacsony a határainkon túl élő magyar nyelvű írók és költők műveinek száma, ezért ezek beszerzése elengedhetetlen.

A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számára (pl. matematika, fizika, kémia feladatgyűjtemények).

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők

3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény. Könyvtárunk típusa szerint korlátozottan nyilvános, könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal).

3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola településeink központjában található.

3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák.

178

4. A könyvtár gy ű jtőköri szempontjai :

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát.

A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt.

4.1 Tematikus (f ő és mellék gy ű jt ő kör) :

F ő gy ű jt ő kör :

A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés.

A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:

lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és

középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a Bakonyra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok, kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. tantárgyi bibliográfiák,

jegyzékek, néptánccal, folklórismerettel, tánctörténettel, kinetográfiával és képzőművészettel

összefüggő kiadványok,

179

az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és

azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok,

illetve azok gyűjteményei

Mellék gy ű jt ő kör:

a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába

tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok :

a) Írásos nyomtatott dokumentumok

könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv periodikumok: folyóiratok térképek, atlaszok

b) Audiovizuális ismerethordozók

képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta) hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez)

c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k

Egyéb dokumentumok:

pedagógiai program pályázatok oktatócsomagok

4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége:

180

a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül

A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével:

lírai, prózai és drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei közép- és felsőszintű általános lexikonok

A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül:

a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek

az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és

azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok,

illetve azok gyűjteményei

b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):

nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák Veszprém megyére és Bakonyra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi

bibliográfiák, jegyzékek) audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába

tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak).

181

c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja.

Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét.

182

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

1. A könyvtár használóinak köre

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást.

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.

A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:

név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím.

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató

183

tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.

2. A könyvtárhasználat módjai

helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat

2.1 Helyben használat

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok,

muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:

az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében,

184

a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.

2.2 Kölcsönzés

o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni.

o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.

o A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik.

A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.

A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe.

Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.

A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják.

185

Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza.

Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.

A könyvtár nyitva tartási ideje a mindenkori tantárgyfelosztás alapján: 2012/13. tanévben:

hétfő 12.25 – 15.00

kedd 12.25 – 14.00

szerda 12.25 – 14.00

csütörtök 12.25 – 14.00

péntek 7.50 – 9.30

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés

A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség.

A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról.

2.4 Csoportos használat

Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.

186

A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai

információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat.

187

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Katalógusszerkesztési szabályzat

1. A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi(osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.

Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat

1.1 A dokumentum-leírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.

A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret

- sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár

188

ISBN szám

A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét.

Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel

1.2 Raktári jelzetek

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.

A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja.Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa

A tételek belső elrendezése szerint:- betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján)- tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus)

Dokumentumtípusok szerint:- könyv

Formája szerint:- digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével.

189

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

Tankönyvtári szabályzat

I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,

valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Köznevelési Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében az alábbi webcímen: http://www.tankonyv.info.hu/

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:

1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.

2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

3. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

190

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:

Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.

2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket

A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Sorszám Aláírás osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

5. A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:

az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott

olvasmányokról

4. Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen

191

használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai:

1. ugyanolyan könyv beszerzése2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

192

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

MUNKAKÖRI LEÍRÁS AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS SZÁMÁRA

Közvetlen felettese: az igazgató

Kinevezése: munkaszerződése szerint

Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása

felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,

kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, a digitalizálással

kapcsolatos feladatokat, amelyeket az igazgató határoz meg számára azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges

javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.)

munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat.

minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,

a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről,

statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új

könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas

állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, kezeli a tanári kézikönyvtárat, elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az

összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,

kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos

kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a

kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját,

193

biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

5.4 Záró rendelkezések

1. Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

2. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.

Bakonyszentkirály, 2012. ……………………… …….

Hortobágyiné Göndör Katalin

igazgató

194

Nyilatkozat

A Békefi Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzMK elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 2012. …………………. ……-i ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért.

Bakonyszentkirály, 2012. …………………... ……

………………………………….

a Szülői Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat

A Békefi Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az iskolaszék az SzMSz módosítását 2012. …………………………..-ai ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadja. Az iskolaszék a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja.

Bakonyszentkirály, 2012. ………………….. ……

………………………………

a diákönkormányzat vezetője

195

Fenntartói jóváhagyó nyilatkozat

A Békefi Antal Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szervezeti és

működési szabályzatának módosítását jóváhagyja.

Bakonyszentkirály, 2013. ………………….. ……

P.h.

……………………………………..

196

Könyvtár pedagógiai program

Iskolánk könyvtára önálló, egy osztály befogadására alkalmas teremben működik az iskola szerves részeként, mint tanulási forrásközpont, az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa.Cél- és feladatrendszere hozzájárul az iskolai pedagógiai program megvalósításához, biztosítja a tanításhoz, tanuláshoz, neveléshez szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, a könyvtár szolgáltatásainak elérését és használatát.A könyvtári tevékenységek célja, hogy az iskolában folyó pedagógiai munka segítője legyen.A könyvtár éves munkaterve szorosan kapcsolódik az iskolai munkatervhez, az egész éves iskolai rendezvénysorozathoz. A tehetséggondozásnál az alkalmazni képes tudást helyezi középpontba. A kulturált tanulási környezettel, állományával, a könyvtáros tájékoztató tevékenységével hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásához. A könyvtár jelenleg nem rendelkezik katalógussal, de a dokumentumok szabadpolcos elhelyezése segíti a könyvtári tájékozódást. A 2013-14-es tanévben tervezzük az állomány gépi feldolgozását Szirén integrált könyvtári rendszer alkalmazásával.

1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai

– A gyűjtemény folyamatos, tervszerű fejlesztése, feltárása, gondozása, rendelkezésre bocsátása

– Tájékoztatás a dokumentumokról és szolgáltatásokról– Egyéni és csoportos helyben használat– Kölcsönzés, tartós tankönyv, segédkönyvek kölcsönzése

2. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai

– Számítógépes informatikai szolgáltatások– Más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása– Részvétel a dokumentum- és információcserében– Egyéb foglalkozások tartása– Közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében és lebonyolításában

3. Könyvtári tevékenységek iskolánkban

KölcsönzésA könyvtár a hét minden munkanapján, heti 11 órában tart nyitva. Használata az iskola dolgozói, tanulói részére ingyenes.

Könyvtárhasználati ismeretek óraA helyi tantervben a könyvtárhasználati ismeretek tudásanyaga a magyar és az informatika tantárgyakba épül be. A szaktárgyi alkalmazások tovább bővítik a tanulók ez irányú tudását. Más tudáselemek az osztályfőnöki nevelésben is fellelhetők (tanulási szokások, szabadidős tevékenységek, olvasmányválasztás, értékválasztás)

197

Könyvtárra épülő szakóra

Egy adott tantárgy témakörét a könyvtárban dolgozza fel, könyves környezetben, gyakorlati, használati tudást fejlesztve.

Könyvtári foglalkozások

Vetélkedőkre, pályázatokra, versenyekre való felkészítésA tehetséggondozás részeként az önálló ismeretszerzést, kutatómunkát igénylő feladatok végzése.Szabadidős tevékenységA tanulók a tanulmányi munkát segítő programokon, a szabadidő élményszerű eseményein vesznek részt.

4. Az iskolai könyvtár kötelező dokumentumai

– Könyvtári SZMSZ– Könyvtár pedagógiai program

5. A könyvtár felszereltsége

A könyvtár harmincfős osztály befogadására alkalmas teremmel rendelkezik. Az állomány szabadpolcon helyezkedik el, kézikönyvtári, kölcsönözhető szak- és szépirodalmi, valamint audiovizuális dokumentumok bontásban. Technikai felszereltsége számítógép, projektor, digitális tábla.

7. Pedagógiai szakmai ellenőrzés

Az iskolai belső ellenőrzési terv alapján az intézmény vezetője végzi.24.melléklet: A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás

alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető

események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a

sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az

egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás

létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő

tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes

találkozó réén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a

fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

198

a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a

fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell

jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét

az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi

eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót

és a szülőt nem kell értesíteni

az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény

igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető

eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton agy levélben

agy ellenőrzőben történő bejegyzéssel írásban értesíti az érintett feleket

az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol

biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az

intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének

kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése

szükséges

a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva

utasíthatja vissza

az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy alkalommal köteles a

sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek

célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal

egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb 3

hónapra felfüggeszti

az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az

egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással

lezáruljon

az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül,

amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó

tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő

mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti

nézetkülönbség fokozódása

199

az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a

jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik

a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő

tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban

meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

22/2013. (III.22.)EMMI rendelet az R. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő

rendelkezés lép:

„(3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél,

kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított

tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi

eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a

kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét írásban fel kell hívni az

egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az

értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az

egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik,

továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon

belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni.”

25. melléklet: A tankönyvrendelés szabályai

Az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé

nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés j) és r) pontjában, a

tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi

XXXVII. törvény 29. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek,

valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010.

(VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a

szakképzés szakmai tankönyvei és az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes

miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló

212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) és n) pontjában meghatározott feladatkörében

eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) fenntartóra tekintet nélkül az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és

szakközépiskolákra,

200

az alapfokú művészeti iskolákra, a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási

intézményekre,

a nemzetiségi nevelést-oktatást folytató általános és középfokú iskolákra (a továbbiakban

együtt: iskola),

b) a pedagógusokra, továbbá a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

alkalmazottakra,

az óraadókra, valamint az iskolában nem pedagógus-munkakört betöltőkre (a továbbiakban

együtt: alkalmazottak),

c) a tanulók szüleire, törvényes képviselőire (a továbbiakban együtt: szülők),

d) az iskola tanulóira,

e) a tankönyvellátásban részt vevő kiadókra és forgalmazókra, a tankönyvszerzőkre, a

digitális tananyag előállítóira, szerzőire, forgalmazóira és a digitális tananyagra vonatkozó

felhasználási jog jogosultjára, továbbá az eljárásban közreműködőkre,

f) az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatás, valamint hit- és

erkölcstan-oktatás tankönyvei tekintetében az egyházi jogi személyekre,

g) a Kormány által az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) köznevelési

feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szervre (a továbbiakban: hivatal),

h) az állami intézményfenntartó központra (a továbbiakban: központ),

i) a szakképzésben alkalmazott könyvek tankönyvvé nyilvánítási eljárásában jogszabály

alapján közreműködőkre.

(2) Tankönyvvé a nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus adathordozón

rögzített kiadvány, könyv,

az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó (a

továbbiakban együtt: könyv) és a digitális tananyag nyilvánítható.

(3) Könyvet a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban:

tankönyvtörvény) és az e rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint lehet

tankönyvvé nyilvánítani.

(4) A digitális tananyag jóváhagyására a könyv tankönyvvé nyilvánítására vonatkozó

rendelkezéseket a 20. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

II. FEJEZET

ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK

2. § E rendelet alkalmazásában

201

a) munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben

elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható

feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania,

b) munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy

elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé

nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv

tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse,

c) könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény,

táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel

vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a

szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában

rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és

digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem

sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület,

műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület,

modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához,

d) használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói

jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott,

legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola

részére felajánlott tankönyv,

e) tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány,

amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele

megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai

feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják.

III. FEJEZET

A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS, A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS MEGSZÛNÉSE

1. Az eljárás megindítása

3. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás kérelemre indul.

(2) A tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a könyv

a) kiadója, vagy

b) szerzője nyújthatja be a hivatalhoz.

(3) Ha a könyvnek több szerzője van, a kérelmet közösen nyújthatják be.

202

(4) A szerző akkor nyújthat be tankönyvvé nyilvánítás iránti kérelmet, ha a kérelem

benyújtásakor a könyv kiadására mással nem kötött kiadói szerződést, és a könyvnek nincs

kiadója.

(5) A kérelmet írásban, papír alapon, a Közoktatási Információs Iroda (a továbbiakban: KIR)

adatkezelője által működtetett elektronikus rendszer alkalmazásával lehet benyújtani.

(6) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez csatolni kell:

a) az 1. mellékletben meghatározott adatokat, valamint – a 6. §-ban szabályozott eljárások

kivételével – a szerkesztői (kiadói szerkesztői) jelentést,

b) azt a könyvet vagy a valamely tankönyvhöz kapcsolódó kiadványt, amelynek tankönyvvé

nyilvánítását kérik,

c) a kiadói lektor véleményét, a nem kiadói kérelmező által benyújtott kérelem esetén egy

lektori véleményt, amelynek tartalmaznia kell a tankönyvvé nyilvánításra benyújtott könyv

vonatkozásában a könyvhöz alkalmazott kerettanterv tananyagának tanévhez igazodó

felosztását,

d) a szerző – több szerző esetén valamennyi szerző – és a kiadó közös nyilatkozatát arról,

hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog a könyv

kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogaival, vagy – amennyiben a szerző nyújtja be a

kérelmet – a szerző nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtásakor a könyv kiadására

mással nem kötött kiadói szerződést és a könyvnek nincs kiadója,

vagy arról, hogy a tankönyvkiadói, tankönyvforgalmazói tevékenységet nem üzletszerűen

végzi,

e) a kiadó vagy – ha a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a szerző nyújtja be – a szerző

nyilatkozatát arról, hogy a könyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi

teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, akkor a nyilatkozatnak ki kell terjednie arra is, hogy a

kiadó vagy a szerző a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog

az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival, és

f) a 2. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.

(7) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemnek a (6) bekezdés a), b) és c) pontjaiban

meghatározott mellékleteit három, a d) és e) pontjaiban felsorolt mellékleteit egy példányban

kell benyújtani.

(8) Az eljárás tartama alatt a benyújtott könyvet – a 10. § (1) bekezdésben meghatározott eset

kivételével – a kiadó vagy a szerző sem tartalmában, sem kivitelében nem változtathatja meg.

203

(9) Az e paragrafusban foglaltakat nem kell alkalmazni azon tankönyv esetében, amelyet a

miniszter adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra a tankönyvtörvény 2. § (7)

bekezdése és a 3. § (2a) bekezdése alapján nyilvános pályázati eljárás során választott ki.

4. § (1) A könyv különböző kötésmódban megjelenő változatainak tankönyvvé nyilvánítása

iránt külön kérelmet kell benyújtani. A kérelmek egyidejűleg is benyújthatóak, amelyekért a

2. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Ha a könyvvel együtt kapcsolódó kiadványt is benyújtottak, azt az adott könyvvel

összefüggésben kell vizsgálni és értékelni.

5. § Ha a tankönyvet tartalmában vagy – kötésmódja és borítója kivételével – kivitelében

megváltoztatták, a tankönyvvé nyilvánítási eljárást ismételten le kell folytatni az igazgatási

szolgáltatási díj újbóli megfizetését követően. E rendelet alkalmazásában nem jelenti a könyv

tartalmi változtatását a benne szereplő helyesírási és nyomdahibák, továbbá a tankönyvvé

nyilvánítás ideje alatt megváltozott tényeknek, adatoknak a tankönyv adott oldalain történő

javítása, feltéve, hogy a javítás miatt nem változik meg a lapok számozása, és a javításról

készült jegyzéket – ellenszolgáltatás nélkül – megküldik a hivatalnak és azoknak az

iskoláknak, amelyek az adott tankönyvből a javítás évét megelőző három évben rendeltek.

6. § (1) Ha a kiadó vagy a szerző – a tankönyvvé nyilvánítás ideje alatt – a könyv kiadói

szerződésben rögzített felhasználási jogait átengedi, köteles azt a hivatalnak – a jogok

átengedésétől számított harminc napon belül – bejelenteni.

Amennyiben a bejelentést elmulasztják, a hivatal a könyv tankönyvvé nyilvánítását

megszünteti.

(2) A bejelentést az eredeti és az új jogosultnak közösen kell benyújtania, az új jogosult által a

2. melléklet szerint befizetett igazgatási szolgáltatási díj igazolásával. A bejelentéshez csatolni

kell

a) az új jogosult nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvet sem tartalmában, sem kivitelében nem

változtatták meg,

b) az új jogosult és a szerző, több jogosult, több szerző esetén valamennyi bejelentő

nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartamára az új jogosult rendelkezik a

könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogaival,

c) az új jogosult, több jogosult esetén valamennyi bejelentő nyilatkozatát arról, hogy a

tankönyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben

tartalmaz, a nyilatkozatnak ki kell terjedni arra is, hogy a tankönyvvé nyilvánítás időtartama

alatt az új jogosult folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi

teljesítmény felhasználási jogaival.

204

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a szerző a jóváhagyott

tankönyvét ki akarja adni, azzal az eltéréssel, hogy ha nem a kiadó a szerző, a kérelmet a

kiadó és a szerző közösen nyújtja be.

(4) Kérelmet kell benyújtani a hivatalhoz, ha a jóváhagyott tankönyvben a tankönyvvé

nyilvánítási eljárásban a szakértők által feltárt, helyesírási és nyomdahibának nem minősülő

hibákat javítani kívánják. A tankönyvben kizárólag a szakértők által feltárt hibákat lehet

javítani. A kérelemhez – a hibák jellegétől, mennyiségétől függően – csatolni kell

a) a könyv javított részeit, oldalait vagy a javított könyvet annyi példányban, ahány szakértő

ajánlást tesz a feltárt hiba javítására,

b) a 2. melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

c) a javítások tételes felsorolását, továbbá

d) a nyilatkozatot arról, hogy a jóváhagyott tankönyvet – a javításokon túl – sem tartalmában,

sem kivitelében nem változtatták meg.

A javítás tényét a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni.

(5) Kérelmet kell benyújtani a hivatalhoz, ha a jóváhagyott tankönyv borítóját vagy

kötésmódját megváltoztatják.

A kérelemhez csatolni kell a megváltoztatott borítójú tankönyv esetében az eredeti és a

megváltozott borítót

PDF formátumban elkészítve, kinyomtatva papír alapon egy példányban, a megváltoztatott

kötésmódú tankönyv esetében az eredeti és a megváltozott könyvet egy példányban, továbbá

mindkét esetben a 2. melléklet szerinti igazgatási díj befizetéséről szóló igazolást, valamint a

nyilatkozatot arról, hogy a jóváhagyott tankönyvet.

– a kötésmódon vagy a borítón kívül – sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták

meg. A változtatás tényét a benyújtott tankönyvben fel kell tüntetni.

(6) Kérelmet kell benyújtani a Hivatalhoz, ha az imprimatúraként jóváhagyott tankönyvet

végleges formájában kívánják forgalomba hozni. A kérelemhez csatolni kell a kész könyvet

egy példányban, a 2. melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló

igazolást, továbbá a 3. § (6) bekezdés e) pontja szerinti, illetve azt a nyilatkozatot, hogy az

imprimatúraként jóváhagyott tankönyvet tartalmában nem változtatták meg, és kivitelében

megfelel a határozatban foglaltaknak.

2. A kérelmek elbírálásának rendje

7. § Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e rendeletben meghatározott

követelményeknek, a hivatal – legfeljebb huszonöt napos határidő kitűzésével – szakértőket

205

rendel ki a benyújtott könyv véleményezésére. A 4. § (1) bekezdésben, valamint a 6. § (4) és

(5) bekezdésben szabályozott eljárás esetén legalább egy szakértőt kell kirendelni.

8. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell, hogy a könyv

a) a Nemzeti alaptanterv kiadásáról és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet

(a továbbiakban: Nemzeti alaptanterv) rendelkezéseinek megfelelően alkalmas-e az adott

műveltségterület, tantárgy tananyagtartalmának oktatására,

b) biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos

feldolgozását,

c) biztosítja-e az ismereteknek az érintett tanulói korosztályoknak megfelelő pedagógiai

módszerekkel történő közvetítését,

d) nyelvezete, közérthetősége, stílusa megfelel-e az e rendeletben foglaltaknak,

e) technikai kivitelezése megfelel-e az esztétikai (tipográfia, grafikai szerkesztés,

színdinamika), egészségügyi (betűméret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték)

követelményeknek,

f) technikai kivitelezése alkalmas-e a tankönyvvé nyilvánítás időtartama alatt történő

felhasználásra,

g) eleget tesz-e a jogszabályban meghatározott egyéb feltételeknek és követelményeknek.

(2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell továbbá, hogy a könyv alkalmas-e

a) a tankönyv előállításának alapjául szolgáló, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervi rendelet)

alapján kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek tananyagtartalmának a kerettantervben

meghatározott időkeretben történő elsajátítására abban az esetben, ha kiadásra vagy

jóváhagyásra került kerettanterv az adott könyv által lefedett pedagógiai szakaszra,

b) a tantárgyi, műveltségterületi követelmények elsajátítására az adott iskolatípusban és

évfolyamon, továbbá

ba) a nemzetiségi nevelést-oktatást szervező iskolák esetén a nemzetiség óvodai nevelésének

irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendeletben foglaltak

megvalósítására,

bb) a két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvéről

szóló rendeletben foglaltak megvalósítására,

bc) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a sajátos nevelési

igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendeletben foglaltak megvalósítására,

206

bd) az alapfokú művészeti iskolában az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi

programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint a

művészeti ismeretek közvetítésére,

c) a szakmai tankönyv esetén a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint a

szakmai vizsgára történő felkészítésre,

d) a középiskolai tankönyv esetében az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló

rendeletben foglalt egyes tantárgyakhoz rendelt részletes vizsgakövetelményeire való

felkészítésre.

(3) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálni kell, hogy

a) a könyv

aa) a tanítási-tanulási folyamatban a szaktudományok eredményeit az adott évfolyam(ok)on a

tanulók tipikus fejlettségi szintjéhez igazodóan, a kognitív fejlődés törvényszerűségeinek

figyelembevételével a Nemzeti alaptanterv összefüggésrendszerében jeleníti-e meg, és az

ismeretek elsajátítását az életkornak megfelelően differenciált didaktikai eszköztárral segíti-e,

ab) segíti-e a tanulói képességek, készségek kialakítását,

ac) vagy a könyvhöz tartozó munkafüzet idegen nyelvi könyvek esetében 1–8. évfolyamon

tartalmaz-e kétnyelvű szószedetet a köteten belül, vagy – amennyiben a tankönyvvé

nyilvánítási eljárásban benyújtott kérelmezői nyilatkozat szerint a kiadvány fogyasztói ára

magában foglalja a könyvhöz szorosan hozzá kapcsolható szószedetet tartalmazó mellékletet

is – mellékletként,

b) a könyvhöz kapcsolódó kiadvány segítséget nyújt-e a könyvben foglaltak elsajátításához,

azok használatához, azzal szerves, elválaszthatatlan egységet alkot-e.

(4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell különösen azt, hogy a könyv

a) összhangban áll-e a Magyarország Alaptörvényében foglalt általános emberi normákkal,

nemzeti és egyetemes értékekkel,

b) tartalmaz-e az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi

CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) rendelkezéseibe ütköző tartalmakat, különösen az

egyenlő bánásmódot, a nemek egyenlőségét sértő vagy a nemzetiségi vallási közösségre

nézve sértő, gyűlöletkeltő, továbbá a társadalmi esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípiát,

kijelentést, ábrát, fotót, grafikát,

c) mentes-e a politikai állásfoglalástól,

d) az iskolai reklámcélú tevékenység korlátozására vonatkozó jogszabályi előírásokba

ütközik-e.

207

(5) Nem nyilvánítható tankönyvvé az a könyv, amelyik nem felel meg az (1)–(4) bekezdésben

foglaltaknak, valamint ha a könyvhöz kapcsolódó kiadvány nem szolgálja a tankönyv

alkalmazhatóságát.

9. § (1) A 8. §-ban meghatározottak vizsgálatát a hivatal által kirendelt szakértők végzik. A

szakértői véleményt írásban kell elkészíteni.

(2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban

a) a tudományos-szakmai szakértő a feldolgozott tananyag szaktudományi, tantárgyi

pontosságáról, tudományos hitelességéről, terminológiájáról,

b) a tantárgy-pedagógiai szakértő a tananyag taníthatóságáról és tanulhatóságáról, a tartalmi

szabályozással kapcsolatos összhangról, a Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt

fejlesztési feladatoknak történő megfelelésről, továbbá az érintett korosztály életkori

sajátosságainak figyelembevételével az érthetőségéről, verbális és vizuális

kommunikációjáról, a nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nem magyar nyelvű kiadvány

esetén továbbá a nyelvi szabatosságról,

c) a technológiai szakértő a technikai kivitelezésről, az esztétikai és az egészségügyi

követelményeknek való megfelelésről, az elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén

a felhasználói igényeknek való megfelelésről, a kivitelezésről,

d) az idegen nyelvre történt fordítást ellenőrző szakértő a fordításnak a szakmai,

szaktudományi szempontoknak való megfeleléséről, az érintett korosztály tipikus fejlettségi

szintjét figyelembe vevő érthetőségéről, az adott nyelven való szakmai megfelelőségéről,

verbális és vizuális kommunikációjáról, nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nyelvi és

stilisztikai szabatosságáról készít szakértői véleményt.

(3) A (2) bekezdés a)–b) pontjában felsorolt szakértők a 8. § (1)–(4) bekezdésének való

megfelelésről készítenek szakértői véleményt a 3. melléklet A) Bírálati szempontok a

könyvekhez alcímben meghatározott szempontok alapján.

(4) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítási eljárásban a szakértő a (2) bekezdés b)

pontjában meghatározott szempontoknak való megfelelősségről készít szakértői véleményt.

(5) Amennyiben a tantárgy-pedagógiai szakértő bizonytalan az Ebtv. egyenlő bánásmód

követelménye, a nemek egyenlőségét sértő vagy a nemzetiségre, a vallási közösségre nézve

sértő, gyűlöletkeltő, és az esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípia, kijelentés, ábra, fotó,

grafika megítélésében, szakirányú végzettséggel rendelkező szakértőt kell kirendelni.

(6) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban az működhet közre

a) tantárgy-pedagógiai szakértőként, akit a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az

érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet (a

208

továbbiakban: szakértői rendelet) 1. § (2) bekezdés ec) pontjában meghatározott tankönyv,

taneszköz szakértői szakirány vagy tantervi szakértői szakirány köznevelési szakértőjeként

tartanak nyilván,

b) tudományos-szakmai szakértőként, aki az adott szakterületen tudományos címmel vagy

tudományos fokozattal rendelkezik, vagy az adott szakterületen, a felsőoktatásban szerzett 10

év oktatói gyakorlati idő meglétét igazolja.

(7) Ha nincs a (6) bekezdésben meghatározott szakértő, vagy a szakértő az eljárásban nem

működhet közre, vagy a közreműködést nem vállalja, a szakértői vélemény elkészítésére a

hivatal megfelelő felkészültségű és hozzáértéssel rendelkező szakértőt rendel ki. A

nemzetiségi iskolai nevelés-oktatáshoz készített tankönyv esetén az Országos Nemzetiségi

Bizottság által javasolt szakértő is kirendelhető.

(8) Nem lehet szakértő az, akitől nem várható tárgyilagos szakértői vélemény szolgáltatása,

továbbá ezen személy közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]. E rendelkezés

alkalmazásában nem várható tárgyilagos szakértői vélemény attól,

a) aki az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül tankönyvnek

volt

aa) szerzője,

ab) szerkesztője,

ac) kiadója vagy

ad) forgalmazója,

b) akinek a neve alatt az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven

belül tankönyv szerepelt a tankönyvjegyzéken,

c) akinek a neve alatt szereplő könyvet az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét

megelőző öt éven belül az iskolai oktatásban tankönyvként használt kiadványként

forgalmaztak,

d) aki olyan könyv szerzője, amelynek tankönyvvé nyilvánítási kérelmét az eljárást megindító

kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül elutasították.

(9) Az eljárásban közreműködő szervezet és a döntéshozó szerv tagjaként nem járhat el az, aki

a könyv elkészítésében

– különösen annak írásában, szerkesztésében, szakmai vagy nyelvi lektorálásában és

fordításában – részt vett, vagy a könyv kiadójával közvetlenül vagy gazdasági társaságon

keresztül az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző öt éven belül

munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állt.

209

(10) A szakértő kirendelése előtt öt napos határidő kitűzésével be kell szerezni az érintett

szakértő írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.

(11) A (2), (5) és (6) bekezdésben meghatározott szakértőket szakértői véleményük megfelelő

elkészítéséért a 8. mellékletben meghatározott díjazás illeti meg.

10. § (1) Amennyiben a kirendelt szakértő vagy a szakértők mindegyike a kiadvány

tankönyvvé nyilvánítását feltétel nélkül támogatja, vagy a kirendelt három szakértő közül

kettő egybehangzóan nem támogatja és a kiadvány tankönyvvé nyilvánításának elutasítására

tesz javaslatot, a hivatal a rendelkezésére álló dokumentumok, adatok alapján mérlegelve

dönt. A hivatal a nem egybehangzó szakértői vélemények esetén – az e bekezdésben

meghatározott esetek kivételével – felhívja a kérelem benyújtóját arra, hogy a szakértői

véleményekben foglaltakról és a kért javítások teljesítéséről a kézhezvételtől számított tíz

napon belül nyilatkozzon. Ha a kérelem benyújtója a hivatal által meghatározottak teljesítését

vállalja, az általa megadott határidőig – kérelmére – az eljárást legfeljebb hat hónapig fel lehet

függeszteni.

(2) A meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzésére – legfeljebb tíznapos határidő

kitűzésével – a hivatal szükség esetén szakértőt rendel ki.

(3) Amennyiben a kérelem benyújtója a szakértői véleményekben foglaltakkal nem, vagy csak

részben ért egyet, a hivatal a megalapozott döntés meghozatala érdekében további (bírálati)

szakértőt rendelhet ki, aki a vitatott kérdésekben foglal állást.

11. § (1) Ha a tankönyv a nemzetiségi nevelés-oktatás céljaira készült, a tankönyvvé

nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a

hivatal – a 6. § (1) és (5) bekezdésekben foglalt eljárások kivételével – a kérelmet, annak

mellékleteit és a szakértői véleményeket – véleményezés céljából – megküldi az Országos

Nemzetiségi Bizottságnak.

(2) Az Országos Nemzetiségi Bizottság a megküldött iratok megérkezésétől számított tíz

napon belül a beérkezett iratok alapján elkészíti véleményét, és megküldi a hivatalnak.

12. § Azt a könyvet, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra a miniszter

nyilvános pályázati eljárás során választott ki, a tankönyvtörvény 2. § (7) bekezdésére

figyelemmel a hivatal a miniszter döntése alapján tizenöt napon belül tankönyvvé nyilvánítja.

13. § (1) A könyv tankönyvvé nyilvánításának érvényessége annak a tanévnek az utolsó

napjáig tart, amelyik a határozat jogerőre emelkedését követő ötödik naptári évben fejeződik

be. A tankönyv kötésmódjának vagy borítójának megváltozása miatt indult, valamint az 6. §

(4) bekezdése szerinti eljárásban a könyv megváltozott kötésmódú vagy borítójú, valamint

javításokat tartalmazó változatának tankönyvvé nyilvánítása a megváltoztatott kivitelű és

210

javított könyv tankönyvvé nyilvánításáról rendelkező jogerős határozatban megjelölt

időpontig tart.

(2) Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó

tankönyvvé nyilvánításáról szóló határozatnak tartalmaznia kell az oktatási programnak

(pedagógiai rendszernek) a megnevezését, továbbá azt a rendelkezést, hogy ez a tankönyv

kizárólag az oktatási program részeként alkalmazható.

3. A tankönyvvé nyilvánítás megszűnése, megszüntetése

14. § (1) Megszűnik a könyv tankönyvvé nyilvánítása, ha

a) lejárt az az időszak, amelyre a tankönyvvé nyilvánítás szólt, és annak lejárta előtt legalább

százhúsz nappal a kiadó vagy a szerző nem kérte a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítását,

b) a 6. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott bejelentést elmulasztották, a bejelentési

kötelezettség lejártát követő harmincadik napon,

c) a 6. § (1) és (3) bekezdésben meghatározott bejelentést a hivatal bejelentésre vagy

hivatalból indított eljárás alapján elutasította, a határozat jogerőre emelkedésének napján,

d) a tankönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták – ideértve a témák sorrendjének

vagy az oldalak számozásának megváltoztatását is –, és azt külön eljárás lefolytatása nélkül,

mint az eredetileg tankönyvvé nyilvánított tankönyvet tankönyvként forgalmazzák, a

tankönyvvé nyilvánítás megszűnését kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján,

e) a tankönyvvé nyilvánítást a hivatal megszünteti, a határozat jogerőre emelkedésének

napján.

(2) A tankönyvvé nyilvánítás megszűnésének tényét a hivatal bejelentés alapján vagy

egyébként hivatalból állapítja meg.

15. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetését a hivataltól az kérheti, aki valószínűsíti,

hogy a tankönyv nem felel meg a 8. §-ban foglaltaknak. A kérelemhez mellékelni kell a 2.

mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.

(2) A hivatal a kérelemben leírtak megítéléséhez szakértőt rendel ki a 9. § szerint.

(3) A tankönyvvé nyilvánítás megszüntetési eljárásban a 10–11. §-ban foglaltakat kell

megfelelően alkalmazni.

4. A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása

16. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás a 17. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel

legfeljebb három alkalommal meghosszabbítható. Az e rendeletben foglaltakat a tankönyvvé

nyilvánítás meghosszabbítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárást a

tankönyvvé nyilvánítás határidejének lejártát megelőző legalább százhúsz nappal korábban

kell kérni. A kérelemhez a tankönyvet két példányban kell megküldeni a hivatalnak.

211

(2) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban a 8–11. §-ban

foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatalnak legalább egy szakértőt kell

kirendelnie a tankönyv ellenőrzésére.

(3) A nemzetiségi nyelv és irodalom, népismeret, az önálló fejlesztésű kisebbségi nyelvű

közismereti tankönyvek, valamint a magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi

nyelvre történő fordítása tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során az első és a

második meghosszabbítási eljárásban szakértőt nem kell kirendelni, és a kiadónak, továbbá a

pályázat kiírójának az eljárási díj a 2. mellékletben meghatározott eljárási díj 5%-a.

(4) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához, neveléséhez készített tankönyvek

tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során az első és a második meghosszabbítási

eljárásban szakértőt nem kell kirendelni, és a kiadónak, továbbá a pályázat kiírójának az

eljárási díj a 2. mellékletben meghatározott igazgatási-szolgáltatási díj 5%-a, amennyiben

legalább öt iskola igazolja, hogy a tankönyv bevált, és az a kérelem benyújtását megelőző

tanévben szerepelt az iskola tankönyvrendelésében. Ebben az esetben a kiadványt egy

példányban kell megküldeni a hivatalnak.

(5) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása – a 13. § (1) bekezdésben meghatározottak

szerint – egy eljárás alkalmával öt évre szól.

17. § (1) Amennyiben a tankönyv vonatkozásában a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során a

Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.)

Korm. rendelet és a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes

oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet előírásait és

követelményeit alkalmazták, továbbá a tankönyvvé nyilvánítási engedély érvényességi ideje

2020. szeptember 1-jét megelőzően ér véget, a tankönyv kiadója a tankönyvvé nyilvánítási

engedély meghosszabbítása céljából a lejárati határidő előtt legalább százhúsz nappal

kérelemmel fordulhat a hivatalhoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tankönyv tankönyvvé nyilvánítási engedélyét a hivatal a 16. § (5)

bekezdésben foglaltak szerint legfeljebb 2020. szeptember 1-jéig hosszabbíthatja meg azzal,

hogy a szakértőnek nem kell vizsgálnia

a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat.

(3) A tankönyvvé nyilvánítás e bekezdés alapján kezdeményezett hosszabbításáért a kérelem

benyújtója az adott tankönyvre vonatkozó, a 2. melléklet 3. pontjában meghatározott

igazgatási szolgáltatási díjat köteles megfizetni és a kérelemhez köteles csatolni a díj

megfizetéséről szóló igazolást.

5. A tankönyv gyakorlati beválásának vizsgálata

212

18. § (1) A hivatal szervezi meg a tankönyv gyakorlati beválásának vizsgálatát azon

tankönyvek esetében, amelyek folyamatosan tíz éven keresztül a tankönyvjegyzéken voltak.

(2) A gyakorlati beválás vizsgálatába három, a tankönyvet legalább két éven át alkalmazott

iskolát kell bevonni.

A beválás-vizsgálatba bevont iskolák által adott szakvéleménynek tartalmaznia kell – a

vizsgálat szempontjainak figyelembevételével – az érintett pedagógusok, tanulók, szülők

véleményét.

(3) A hivatal a honlapján nyilvánosságra hozza a beválás-vizsgálatok eredményeit azzal, hogy

a) legalább két egybehangzó támogató szakvélemény esetén a tankönyv neve mellett „a

gyakorlatban bevált”,

b) legalább két egybehangzó nem támogató szakvélemény esetén a tankönyv neve mellett „a

gyakorlatban nem bevált” minősítéssel látja el a tankönyvet.

(4) A „gyakorlatban nem bevált” minősítést kapott tankönyvet a hivatal eljárás keretében törli

a tankönyvjegyzékről azzal, hogy erre a könyvre tankönyvvé nyilvánítási kérelem már nem

nyújtható be.

IV. FEJEZET

A TANKÖNYVJEGYZÉK

19. § (1) A tankönyvnek a KIR alrendszereként működő tankönyvjegyzékre történő felvételét

a kiadó és a 3. § (2)–(3) bekezdés szerint a szerző kérheti a hivataltól a hivatal által

működtetett elektronikus rendszeren keresztül.

(2) A miniszter az oktatásért felelős minisztérium honlapján minden év október 1-jéig

közzéteszi azt az összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói ár alkalmazása esetén –

függetlenül attól, hogy a tankönyv többszörözése és terjesztése üzletszerű vagy sem – a

következő tanévben a tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre.

E rendelkezés alkalmazásában a tankönyv többszörözése és terjesztése akkor üzletszerű, ha

annak célja a nyereség elérése vagy a vagyonszerzés.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza:

a) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatokat,

b) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatok közzétételéhez történő hozzájáruló nyilatkozatot,

c) szakképzési tankönyvek esetében a kiadó nyilatkozatát a tankönyv forgalmazni tervezett

példányszámáról és az ez alapján meghatározott árat alátámasztó adatokról (az előző tanévben

eladott példányszám; más, a példányszámot befolyásoló változás),

213

d) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvet a kiadó a Magyar Vakok és Gyengénlátók

Országos Szövetsége részére – megkeresésre – elektronikus formában átadja a

tankönyvtörvény rendelkezései szerint.

(4) Azt a tankönyvet, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra a miniszter

nyilvános pályázati eljárás során választott ki, a hivatal a miniszter döntése alapján felveszi a

tankönyvek hivatalos jegyzékére.

(5) A hivatal évente összeállítja a tankönyvek hivatalos jegyzékét, és közzéteszi azt az

oktatásért felelős minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a jegyzék folyamatos

felülvizsgálatáról és frissítéséről. A tankönyvjegyzék a 4. melléklet alapján a kérelemben

feltüntetett adatokat tartalmazza.

(6) A tankönyvjegyzékre történő felvétel február 1-jétõl folyamatos. A következő tanévi

tankönyvjegyzékbe azt az

a)–c) pontoknak megfelelő – és a tankönyvtörvény 4. §-ban meghatározott feltételeknek

megfelelő – tankönyvet kell felvenni, amely

a) felvételét a kiadó a közoktatási tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról szóló rendelet

megjelenését követő 30 napon belül, de legkésőbb november 30-áig kérte;

b) tankönyvvé nyilvánításáról az adott év november 30-áig jogerős határozattal rendelkezik;

c) legalább a következő év augusztus 31-éig hatályos tankönyvvé nyilvánítási határozattal

rendelkezik.

(7) A tankönyvjegyzékre történő felvétel iránti kérelem benyújtásakor a 2. melléklet szerinti

igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja az

elektronikus formában megjelenő nyilvántartásba történő felvétel költségeit is, beleértve a

bemutató rész és az elektronikus megrendelés elérhetőségét.

(8) Az adott tanévi tankönyvjegyzékre felvett tankönyv ára a tankönyvjegyzék hatályának

időtartama alatt nem emelhető.

V. FEJEZET

A DIGITÁLIS TANANYAG JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

20. § (1) Ahol e rendelet kiadóról vagy szerzőről rendelkezik, a digitális tananyag jóváhagyási

eljárásában a felhasználási jog jogosultját kell érteni.

(2) A digitális tananyag jóváhagyása iránti kérelemhez a 3. § (6) bekezdésének a) és c)–f)

pontjaiban meghatározottakat, továbbá

a) online digitális tananyag esetén

aa) az elérési útvonalát,

ab) a véleményezéshez szükséges hozzáférési jogokat biztosító információt,

214

ac) azt a nyilatkozatot, amelyben a kérelmező garantálja az anyag elérhetőségét és

változatlanságát,

b) nem online digitális tananyag esetén a jóváhagyandó tananyagot kell csatolni.

(3) A technikai szakértő a technikai kivitelezésről, az elektronikus adathordozón megjelenő

könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről, digitális tananyag esetén a

szabványoknak való megfelelésről, a képernyő elrendezésről, a kivitelezésről, a pedagógiai-

didaktikai eszköztár támogatottságáról készít szakvéleményt.

(4) A digitális tananyag bírálati szempontjait a 3. melléklet B) része tartalmazza.

(5) A digitális tananyag jóváhagyása, valamint a jóváhagyás meghosszabbítása a 13. § (1)

bekezdésben meghatározottak szerint öt évre szól.

VI. FEJEZET

A SZAKMAI TANKÖNYVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

21. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a

következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a szakképesítésért felelős miniszterhez kell benyújtani,

és az igazgatási szolgáltatási díjat is ide kell befizetni;

b) a miniszter, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe

tartozó szakképesítések tankönyvei tekintetében a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő

javaslattétellel kapcsolatos feladatokat a beérkezett iratok alapján a szakmacsoportonként

létrehozott bizottságai közreműködésével – a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács

látja el azzal a megszorítással, hogy a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz

Tanácsnak csak a nem egybehangzó szakértői vélemények, valamint a feltételt szabó

szakértői vélemények esetében kell javaslatot tennie;

c) a nem a miniszter és nem a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe

tartozó szakképesítések tankönyvei tekintetében

ca) a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő javaslattétellel kapcsolatos feladatokat a

beérkezett iratok alapján az adott szakképesítésért felelős miniszter által létrehozott Szakmai

tankönyv bizottság látja el azzal, hogy a Szakmai tankönyv bizottságnak csak a nem

egybehangzó szakértői vélemények, valamint a feltételt szabó szakértői vélemények esetében

kell javaslatot tennie,

cb) a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet az adott szakképesítésért felelős miniszterhez

kell megküldeni,

215

cc) a tankönyvjegyzéket az adott szakképesítésért felelős miniszter állítja össze és küldi meg

közzététel céljából – az adott tanévi tankönyvjegyzék esetében első alkalommal november 20-

áig – a hivatalnak;

d) ha a szakmai tankönyv a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásához készült, az érintett

szakképesítésért felelős miniszter beszerzi az Országos Nemzetiségi Bizottság véleményét.

(2) A Szakmai tankönyv bizottság legalább öt főből áll. Működése feltételeit az adott

szakképesítésért felelős miniszter biztosítja, a bizottság szervezeti és működési szabályzatát

az adott szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá.

(3) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács tagjait és elnökét a Nemzeti Szakképzési

és Felnőttképzési Tanács javaslata alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős

miniszter, a Szakmai tankönyv bizottság tagjait és elnökét az adott szakképesítésért felelős

miniszter kéri fel és bízza meg öt évre.

(4) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács működésének feltételeit a szakképzésért és

felnőttképzésért felelős miniszter biztosítja.

(5) Az oktatásért, továbbá a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítésekhez készített tankönyvek benyújtásakor a hivatal jár el azzal, hogy a 9. § (8)

bekezdésben foglaltak fennállása esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács

szakmacsoport szerint illetékes tagjához kell fordulnia.

(6) Az oktatásért, továbbá a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítésekhez készített tankönyvek esetében a hivatalnak a 10. §-ban foglaltakat kell

alkalmaznia.

(7) A nem az oktatásért és nem a kultúráért felelős miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések esetén a hivatal feladatait a szakképesítésért felelős miniszter látja el.

VII. FEJEZET

A FAKULTATÍV HIT- ÉS VALLÁSOKTATÁSBAN ALKALMAZOTT TANKÖNYVEK

22. § (1) Ha az egyházi jogi személy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 4. § (4)

bekezdése, és a 81. § (1) bekezdés

a) pontja alapján az iskolában fakultatív hit- és vallásoktatást szervez, továbbá a nemzeti

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény) 35. §

alapján hit és erkölcstan órát szervez, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az

egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény

szerint nyilvántartásba vett egyház kezdeményezésére a fakultatív hit- és vallásoktatásban és a

köznevelési törvény 35. § alapján hit és erkölcstan-oktatásban alkalmazott tankönyvet, az e

rendeletben szabályozott jóváhagyási eljárás lefolytatása nélkül fel kell venni a

216

tankönyvjegyzékbe. A fakultatív hit- és vallásoktatásban alkalmazható tankönyvek, továbbá a

hit és erkölcstan órákon alkalmazandó tankönyvek jegyzékét a tankönyvjegyzék külön-külön

részeként kell megjelentetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott könyvek tankönyvjegyzékre vétele során nem kell

alkalmazni a 19. §-ban foglaltakat.

VIII. FEJEZET

A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE

1. Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata

23. § (1) Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak lehet

biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, s továbbá azt is, hányan kívánnak

használt tankönyvet vásárolni, ha erre lehetőség adódik. E felmérés során tájékoztatni kell a

szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak

térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján

várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre. Az

iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

a) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket,

b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt,

c) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b) pontokon túl. Az a)–b) pont szerinti

igényeket az 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap

benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot

igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra.

(3) A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása

szükséges:

a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;

b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék

folyósításáról szóló igazolás;

c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság

szakvéleménye;

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

(4) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a

pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt.

(6) Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint,

vagy a szül hozzájárulásával kezel.

217

(8) Az iskola igazgatója a (7) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak

véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét,

és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót.

2. Az országos tankönyvellátás szereplőinek együttműködése

24. § (1) A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő

eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a

tankönyvtörvény 4. § (6) bekezdés értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a

Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a

továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el.

(2) A Könyvtárellátó közfeladata ellátása érdekében a Könyvtárellátó és a KIR adatkezelője

együttműködik, amelynek keretében a KIR adatkezelője a Könyvtárellátó részére átadja az

átadáskor hatályos tankönyvjegyzéket, továbbá a KIR-ben szereplő és a tanulókra

vonatkozóan a tankönyvtörvény 8/B. § (3) bekezdésben meghatározott adatokat.

(3) Közfeladata körébe tartozó tankönyvbeszerzés és tankönyvterjesztés tárgyában a

Könyvtárellátó a tankönyv kiadójával tankönyvterjesztési szerződést köt, amelynek

tartalmaznia kell a 9. mellékletben meghatározott kötelező feltételeket, amelyektől a felek

nem térhetnek el.

(4) A Könyvtárellátó tankönyvellátási szerződést köt

a) a központ fenntartásában működő iskolák tankönyvellátása vonatkozásában a központ

egyidejű bevonásával az iskolával,

b) a nem a központ által fenntartott iskolák ellátása vonatkozásában az iskolákkal

a 10. mellékletben meghatározottak szerint.

25. § (1) A Könyvtárellátót a tankönyvterjesztési közfeladata ellátása ellenértékeként a

tankönyv kiadójától a közfeladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, amelynek

mértéke az adott kiadótól terjesztésre átvett tankönyvek iskolai terjesztési árának

a) nem kispéldányszámú tankönyvek esetében a 20%-a,

b) kispéldányszámú tankönyvek esetében 10%-a.

A kispéldányszámú tankönyvek tankönyvterjesztési feladatainak ellátására a Könyvtárellátó a

kispéldányszámú tankönyveket előállító kiadókkal megállapodás megkötését

kezdeményezheti.

(2) A Könyvtárellátó a tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a

közfeladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget átadja az iskolai

tanulólétszámok arányában

a) a központ által fenntartott iskolák esetében a központ bevonásával az iskoláknak,

218

b) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében az iskoláknak az iskola könyvtári

állományának a Nemzeti alaptantervben meghatározott célok teljesítését támogató

könyvekkel történő fejlesztésére.

(3) A Könyvtárellátó nem tagadhatja meg a központtól, vagy a nem a központ által fenntartott

iskoláktól érkező a tankönyv-forgalmazási szerződés megkötésére irányuló megkeresést.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Könyvtárellátó köteles segítséget nyújtani a

nem a központ által fenntartott iskoláknak és a központnak a) a használt tankönyvek

iskoláknak történő forgalmazásában, kölcsönzésében,

b) a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzésében,

c) az e rendelet alapján meghatározott külföldi tankönyvek beszerzésében,

d) az iskola által kifejlesztett könyv tankönyvvé nyilvánítási eljárásának lefolytatásában, a

tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány előállításában.

3. Az iskolai tankönyvrendelés rendje

26. § (1) A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű

tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett

elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, a nem a központ által

fenntartott iskola közvetlenül a köznevelés információs rendszerének, továbbá a

Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a

Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy:

a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja,

b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15.,

c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy

együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés).

(2) A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell

megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha

ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a

megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet

az okok megjelölésével.

(3) A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám

változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben

megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől

maximum 10%-ban térhet el.

(4) A tankönyvrendeléseket a Könyvtárellátó tíz napon belül összesíti és az érintett kiadóknak

továbbítja.

219

(5) A kiadó a Könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a Könyvtárellátó által

működtetett elektronikus rendszeren keresztül a Könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a

Könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket és fenntartóikat értesíti.

(6) Amennyiben a kiadó a Könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni,

kezdeményeznie kell – a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül – a

Könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy

visszavonását, ami a jogszabályokban és tankönyvterjesztési szerződésben meghatározott

jogkövetkezményeket vonja maga után.

(7) A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a

tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést

leadni, amelynek teljesítése érdekében a Könyvtárellátó minden tőle elvárható erőfeszítést

köteles megtenni.

4. A tankönyvek kiválasztásának elvei

27. § (1) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült

létszámát is figyelembe kell venni.

A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a

tankönyvkölcsönzés, a tankönyv

tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való

hozzájutás lehetőségét.

(2) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével

bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e

rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen

tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a

tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ.

(3) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a

szülők megismerjék.

A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban

kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő

nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy

egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

(4) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban

használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott

tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt

tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1–4.

220

évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a

tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik.

(5) Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– közzé kell tennie

azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az

iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

(6) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett

iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet

rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a

kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz,

műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra

kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a

rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek

vonatkozásában.

6. Az iskolai tankönyvellátás rendje

29. § (1) A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi

rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az

iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a

tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását.

(2) Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre

átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a

tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok

ellátásában.

(3) A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának, a nem a

központ által fenntartott iskola esetében az iskola számára a Könyvtárellátó díjazást fizet.

A díjazás forrása

a) a nem a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási

szerződés alapján az iskolának

b) a központ által fenntartott iskolák esetében a Könyvtárellátó által a tankönyvellátási

szerződés alapján a központon keresztül az iskolának átengedett összeg.

(4) A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes

tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába

veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló

részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak

szerint.

221

(5) A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt.

(6) Az iskolának a 23. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai

tankönyvellátás helyi rendjét.

(7) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit

az iskola házirendjében kell meghatározni.

IX. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

30. § (1) A tankönyvtörvény 2. § (7) bekezdésben és 3. § (2a) bekezdésében szabályozott, a

miniszter által szervezett pályázati

eljárás során a pályázati eljárásban résztvevő kiadónak eleget kell tennie a

a) 3. § (5)–(6) bekezdésében, a 8–11. §-ban, továbbá

b) az 1., 2., 3., 6. mellékletekben

foglalt elvárásoknak azzal, hogy a pályázatra benyújtott könyvek elbírálásához a szakértők

személyére a hivatal tesz javaslatot.

(2) A pályázatok benyújtásáért a pályázónak a benyújtott könyv, digitális tananyag, hangzó

vagy videó anyag esetén

a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott igazgatási szolgáltatási díjaknak megfelelő

pályázati díjat kell fizetnie a minisztérium 10032000-01425190-00000000 számú számlájára,

amelyet a pályázat elbírálásába bevont szakértők díjazására és a pályázat lebonyolításával

összefüggő költségekre kell fordítani.

31. § (1) A tankönyvtörvény 3. § (2)–(7) bekezdésben – kivéve a (2a) bekezdésben –

szabályozott nyilvános pályázati eljárás keretében benyújtott könyv elbírálására az e

rendeletben foglaltakat a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a könyv kézirat formájában is benyújtható,

b) a benyújtott kéziratot előzetesen tartalmi szempontból kell megvizsgálni,

c) a tankönyvvé nyilvánítási eljárást a pályázat elbírálását követően kell lefolytatni,

d) az igazgatási szolgáltatási díj – az elfogadott pályázat, valamint a pályázaton nyertes

tankönyvek tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása esetén – a pályázat kiíróját terheli,

e) a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során figyelembe kell venni azokat a szakértői

véleményeket, amelyek a pályázati eljárás során készültek, és megfelelnek a 8–9. §-ban

foglaltaknak, valamint a 3. mellékletben megadott szempontoknak,

f) kézirat formájában nyertes pályázat esetén a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban – a

technológiai szakértő mellett, az e) pontban foglaltak alkalmazásával– legalább egy szakértőt

kell felkérni a végleges kivitelű könyv és a kézirat szakmai szempontú összevetésére,

222

g) közismereti tankönyvek nemzetiségi nyelvre fordított kéziratának előzetes tartalmi

elbírálását követően a kész könyvet kell benyújtani tankönyvvé nyilvánításra.

(2) A nemzetiségi oktatás nyelvének megfelelő, a nemzetiségi iskolai oktatáshoz külföldről

behozott tankönyvet az érintett országos nemzetiségi önkormányzat, vagy az Országos

Nemzetiségi Bizottság kezdeményezésére fel kell venni a tankönyvjegyzékbe. A könyvet a

hivatal egy szakértővel megvizsgáltatja abból a szempontból, hogy megfelel-e a 8. § (4)

bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) Ha nincs a tankönyvjegyzéken a két tanítási nyelvű oktatáshoz alkalmazható tankönyv,

akkor a tankönyvellátást az oktatás nyelvének megfelelő, külföldről behozott tankönyvvel is

biztosítani lehet. Ebben az esetben a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó

rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 9. § (7)–(11) bekezdések szerinti

feltételeknek megfelelő, tankönyvvé nyilvánítást és a jegyzékre történő felvételt az iskola is

kérheti, amennyiben kérelemben nyilatkozik arról, hogy az adott könyvet külföldön

tankönyvként használják. A könyvet a hivatal egy a célnyelv adott iskolatípusban történő

tanításra megfelelő képzettséggel rendelkező szakértővel megvizsgáltatja abból a

szempontból, hogy a 8. § (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelel-e.

A szakértői díjazás mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő szakértői díjazás

10%-a, Az iskola kérelme esetén a tankönyvek után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj

mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 10%-a.

(4) A nemzetiségi nyelv és irodalom, a nemzetiségi népismeret, valamint a nemzetiségi

nyelvű közismereti munkatankönyvek esetében a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítására

nincs mód, a tankönyvvé nyilvánítás megszűnését követően a munkatankönyveket át lehet

alakítani tartós tankönyvvé és munkafüzetté. A tartós tankönyvek után fizetendő igazgatási

szolgáltatási díj mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási

szolgáltatási díj 40%-a. A tartós tankönyvek szakértői díjazásának mértéke a tantárgy-

pedagógiai szakértő esetében a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő szakértői díjazás

50%-a, a technológiai szakértő esetében annak 100%-a. A tartós tankönyveknél tudományos-

szakmai szakértőt nem kell kirendelni. Az átalakítás költségeit, valamint a tankönyvvé

nyilvánítás igazgatási szolgáltatási díját az átalakítás kezdeményezője vagy az eljárás

megindítója viseli.

(5) A nemzetiségi iskolai nevelésben és oktatásban – a tankönyvvé nyilvánítás, a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.)

OM rendelet (a továbbiakban: tankönyvrendelet) rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban

tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan – tankönyvként alkalmazandók azok a

223

könyvek, amelyek 2001-ben szerepeltek a segédkönyvek jegyzékében, feltéve, hogy az adott

tantárgyhoz 2001. augusztus 1-jét követően nem hagytak jóvá tankönyvet. Ezeket a könyveket

– kérelemre – az adott tanévi tankönyvjegyzékbe is fel kell venni, amennyiben megfelelnek a

tankönyvtörvény 4. §-ában meghatározott feltételeknek. Az érintett kiadó kérelmére és az

Országos Nemzetiségi Bizottság javaslatára a tankönyvjegyzékre fel kell venni azokat a

nemzetiségi nevelés-oktatás céljára készített tankönyveket, amelyek engedélyszáma 2001.

augusztus 1-jét követően lejárt, és az adott oktatási formában, évfolyamon, az adott

tantárgyhoz nem áll rendelkezésre más tankönyv. A tankönyvjegyzékre ezek a könyvek akkor

vehetők fel, ha megfelelnek a tankönyvtörvény 4. §-ában meghatározott feltételeknek.

(6) A szakképzésben – a tankönyvrendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban

tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan – tankönyvként alkalmazandók azok a

könyvek, amelyek szerepeltek a 2003/2004. vagy a 2004/2005. évi tankönyvjegyzékben,

feltéve, hogy 2003. január 1-jét követően az a központi program, amelyhez a tankönyv

ajánlott volt, nem változott, vagy időközben nem hagytak jóvá az adott központi programhoz

tankönyvet.

Ezeket a könyveket – kérelemre – az adott tanévi tankönyvjegyzékbe is fel kell venni,

amennyiben megfelelnek a tankönyvtörvény 4. §-ában meghatározott feltételeknek. Az

érintett kiadó kérelmére és a szakképesítésért felelős miniszter javaslatára fel kell venni a

tankönyvjegyzékre azokat a tankönyveket, amelyek szerepeltek a 2003/2004. vagy a

2004/2005. évi tankönyvjegyzéken, feltéve, ha időközben nem hagytak jóvá az adott központi

programhoz tankönyvet.

(7) A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában, nevelésében – a tankönyvrendelet

rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan –

tankönyvként alkalmazandók azok a könyvek, amelyek 2004. január 1-jén szerepeltek a

tankönyvjegyzéken, feltéve, hogy az adott tantárgy adott évfolyamára 2005. január 1-jét

követően nem hagytak jóvá tankönyvet. Ezeket a könyveket – kérelemre – az adott tanévi

tankönyvjegyzékbe is fel kell venni, amennyiben megfelelnek a tankönyvtörvény 4. §-ában

meghatározott feltételeknek.

(8) A tankönyvben a 6. mellékletben meghatározott adatokat kell feltüntetni.

32. § (1) Az igazgatási szolgáltatási díjat a 7. mellékletben felsorolt bankszámlákra kell

befizetni. A befizetett díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás alrendszereinek

bankszámla-vezetési, költségvetési, befizetési és letéti kezelési, valamint

kötelezettségvállalási rendjéről szóló jogszabályokban meghatározottak szerint történik.

224

(2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj – a fellebbezés díja kivételével – közismereti

tankönyvek esetén a hivatal bevétele.

(3) A szakképesítések esetén a tankönyvjegyzékre kerülés, a hibajavítás bejelentése, a

tankönyvvé nyilvánítás továbbá annak megszüntetésének és a tankönyv felhasználási jogai

átengedésének, valamint a fellebbezés díját az Igazgatóság számlájára kell befizetni.

(4) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az e rendeletben meghatározott feladatok

ellátására, személyi, tárgyi kiadások fedezetére használható fel.

(5) A befizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tankönyvvé nyilvánítási kérelem visszavonása

esetén – a tankönyvvé nyilvánításban közreműködő szakértők felkéréséig, az adott üggyel

összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve – vissza kell fizetni a befizetőnek. A

fellebbezéssel befizetett eljárási díjat vissza kell fizetni, ha a hatósági vagy a bírósági

eljárásban felülvizsgált határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben

jogszabály-sértőnek bizonyult.

33. § A tankönyvjegyzéken a miniszter által kiadott oktatási programokat (pedagógiai

rendszereket) is fel kell tüntetni.

34. § Az e rendeletben foglalt eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás

általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit a köznevelési törvény 96.

§ (3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

35. § A tartós tankönyvre vonatkozó technológiai követelmények:

a) a tankönyv lapjainak cérnafűzéses vagy szálfelsütéses kötészeti eljárással történő

összeillesztése,

b) keménytáblás vagy flexibilis kötésmód,

c) B/5-ös vagy A/4-es méretű könyvtest,

d) időtálló, ugyanakkor könnyű kötésmód (könnyített táblakötés) és könnyű belív papír

(volumenizált, ofszet) használata,

e) keménytábla esetén táblaborító felületkezelése (fólia, lakk).

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 5.

napon lép hatályba.

(2) A (9) bekezdés 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 2. melléklet és a 8. melléklet a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(4) A 19. § (6) bekezdésében meghatározottakon túl fel kell venni a 2013/2014. évi

tankönyvjegyzékbe azokat a tankönyveket is, amelyeket a Nemzeti alaptantervnek és a

225

kerettantervi rendeletnek megfelelő kerettantervekhez fejlesztettek és a könyv kiadója a

hivatal által 2012. december 5. és 2013. augusztus 31. között hozott jogerős tankönyvvé

nyilvánítási határozata alapján azt kérte.

(5) Az e rendelet hatálybalépésének időpontjától a tankönyvrendelet alapján folyamatban lévő

eljárásokban hátralevő eljárási cselekményekre e rendelet szabályai alkalmazandók.

(6) A 26. § (3) bekezdést a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során azzal az eltéréssel kell

alkalmazni, hogy az iskola a tankönyvrendelését 2013. március utolsó munkanapja és 2013.

május 15-e között módosíthatja és kiegészítheti a kerettantervi rendelet alapján jóváhagyott

tankönyvekkel.

(7) A 27. § (2) bekezdésében foglaltakat először a 2013/2014. tanévi tankönyvrendelés során

kell alkalmazni az általános iskolák első évfolyamai vonatkozásában, majd azt követően

felmenő rendszerben.

(8) Ezen rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK

európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(9) Hatályát veszti

a) a (4)–(6) bekezdés,

b) a 2012/2013. tanév rendjéről szóló 3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet 3. melléklet 15. pontja,

c) a tankönyvrendelet.

FÜGGELÉKEK:

1. Az intézmény bélyegzőinek lenyomata

2. Az intézmény dokumentumai (iratminták)

226

227

228

229

230

231

232

233

234