...................................................................................................1.számú melléklet

A Fővárosi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata

(az Oktatási Ügyosztály részanyaga)

2009.

1/30

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés...............................................................................................................4

1. Általános célok, feladatok...............................................................................5

1.1. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok intézményi szintű nyilvántartása hiányos..........................................................................................................................51.2. A Fővárosi fenntartású oktatási intézményekre is jellemző a felfelé- és lefelé való homogenizáció......................................................................................................................................61.3. Az iskolai végzettség, vagy piacképes szakképzettség megszerzése nélkül lemorzsolódott fiatalok között magas a hátrányos helyzetű fiatalok aránya, akik véglegesen kiesnek az iskolarendszerből..................................................................................................................................61.4. A Fővárosi fenntartású oktatási intézmények döntő többségének belső terei mind fizikai, mind infokommunikációs szempontból nem akadálymentesítettek..............................................................71.5. Tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató oktatás.............................................................................71.6. A Fővárosi fenntartású intézmények pedagógus-továbbképzésben nem kap kellő hangsúlyt a hátrányos helyzetű tanulók speciális helyzetével, oktatási-felzárkóztatási szükségleteivel, pályaorientációjával kapcsolatos ismeretátadás...................................................................................81.7. A Főváros koordináló szerepe kevéssé érvényesül a kerületi közoktatási rendszerek és a kerületi önkormányzatok fenntartásában működő közoktatási intézmények esélymegerősítő intézkedései kapcsán...............................................................................................................................................101.8. A fővárosi fenntartású intézmények működésének esélyegyenlőségi szempontú vizsgálata korlátozott az adatszolgáltatás hiányosságai, pontatlanságai miatt. A Fővárosi mérés-értékelési rendszer fejlesztése.............................................................................................................................101.9. A fővárosi fenntartású intézmények működésének esélyegyenlőségi szempontú vizsgálata korlátozott az adatszolgáltatás hiányosságai, pontatlanságai miatt. Szolgáltatás kínálatok...............11

2. Óvoda..............................................................................................................13

2.1. A hagyományosan magas presztízsű Fővárosi Gyakorló Óvodában nincs hhh gyerek, a beiratkozás folyamatánál szelekciós gyakorlat tapasztalható.............................................................13

3. Általános iskola..............................................................................................14

3.1. A hagyományosan magas presztízsű Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Nagy László Általános Iskola és Gimnázium, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola jelenleg nem oktat hh/hhh tanulókat...................................................................................................143.2. Általános iskolai ösztöndíjprogramok.........................................................................................143.3. Együttműködés tanodákkal..........................................................................................................14

5. SNI tanulók oktatása.....................................................................................15

5.1. Az SNI tanulókat oktató intézmények esetében előfordul, hogy integráltan nevelhető tanulók szegregált ellátásban részesülnek:......................................................................................................155.2. A speciális szakiskolai oktatásban részesülők későbbi munkaerő-piaci esélyei rosszak:...........155.3. Az SNI tanulók részvétele kulturális intézmények szabadidős és egyéb programjain alacsony:155.4. Szakos ellátottságbeli hiányosságok, pedagógus továbbképzések..............................................165.5. Az SNI tanulókat oktató intézmények infrastrukturális felszereltsége több helyen hiányos......165.7. Bizottságok munkájának felülvizsgálata.....................................................................................16

2/30

5.8. Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata érdekében az alábbi kérdésekre kértünk választ a szakértői bizottságok vezetőitől:........................................................................................................175.9. Javaslatok, feladatok az integráció biztosítása érdekében...........................................................18

6. Középiskolák..................................................................................................19

6.1. A hh/hhh tanulók nyilvántartása hiányos, hasonlóan az iskolai előremeneteli, eredményességi mutatókhoz (bukások, évismétlők, hiányzók, stb. száma/aránya)......................................................206.2. Az intézmények jelentős része az elmúlt 3 évben nem vett részt semmilyen továbbképzésen. Középiskolai pedagógusok továbbképzése:.......................................................................................216.3. Egyes intézményekben a pedagógus továbbképzéseken való részvétel ellenére is tovább romlottak az intézmény eredményei...................................................................................................216.4. Kompetenciamérések eredményeinek nyilvántartása..................................................................216.5. Minimális azon intézményeknek a száma, ahol a gyermekek Útravaló ösztöndíj-támogatást vesznek igénybe..................................................................................................................................246.6. A HH/HHH tanulók száma alacsony a középiskolákban. Növelni kell a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát az érettségit adó intézményekben Növelni kell a minőségi szakképzést biztosító fővárosi intézményekben piacképes szakképzettséget szerző halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát................................................................................24

7. Kollégium.......................................................................................................25

7.1. Jelenleg kevés a kollégiumi ellátást igénybe vevő hh/hhh tanulók száma. A kollégiumok és a középiskolák közti együttműködés gyenge........................................................................................257.2. Kollégium pedagógus továbbképzések.......................................................................................28

MELLÉKLETEK..............................................................................................29

3/30

BevezetésA fővárosi Közgyűlés 2008. decemberében elfogadta a Fővárosi Közoktatási Esélyegyenlőségi Programot (továbbiakban: Program), továbbá döntött annak évenkénti felülvizsgálatáról.

Az Oktatási Ügyosztály a felügyeletébe tartozó intézmények tekintetében elvégezte a felülvizsgálatot a Program által kiemelten kezelt területekre:

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra vonatkozó

adatok megléte;

közoktatási intézmények minőségi mutatói, különösen a hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében;

óvodai neveléshez való egyenlő hozzáférés;

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók általános iskolai, középiskolai és

szakiskolai reprezentációja és eredményeik;

sajátos nevelési igényű tanulók oktatási helyzete és esélyei;

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kollégiumi hozzáférésének

esélyei

A helyzetelemzés során felmért adatok alapján megállapításra került, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok hiányosak, az adatszolgáltatás nem bizonyult kielégítőnek. Ennek megfelelően a továbbiakban szükséges intézkedések megalapozásához, valamint a célcsoport pontos beazonosítása céljából a rendelkezésünkre álló adatok mellé az általános, és intézménytípus-specifikus esélyegyenlőségi problémák területén a fővárosi fenntartású oktatási-nevelési intézményektől további adatszolgáltatást kértünk (1. sz. melléklet)

Az elfogadott Programhoz csatolt adatszolgáltatás nem volt teljes körű, sok hiányosságot mutatott, ezért az adatok további összehasonlítására nincs lehetőség.

A felülvizsgálathoz bekért 2008-09., ill. 2009-10. tanévekre vonatkozó adatszolgáltatás már teljes körű, így ezen adatok (a pontatlan adatközlések ellenére) a jövőbeni pontosabb összehasonlításra is lehetőséget adnak majd.

A beérkezett adatok elemzése után a beavatkozási területeknek megfelelően a Program által leírt konkrét intézkedéseknek megfelelően általánosan és intézménytípusonként a következő megállapításokat tesszük:

4/30

1. Általános célok, feladatok

1.1. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok intézményi szintű nyilvántartása hiányosA HH/HHH és az SNI tanulók adatainak intézményi felmérése megtörtént (az adatok intézménytípusonkénti kimutatása a 2. sz. mellékletben található), az összesített adatokat a következő táblázat mutatja:

összes HH HHH SNI int SNI szegÉRTÉKEK  Általános iskola 2777 539 174 3 1291Gimnázium 10162 285 24 65 0Kollégium 4557 915 134 223 712Óvoda 338 61 4 2 136Speciális szakiskola 824 203 75 2 796Szakiskola 7722 1023 146 290 38Szakközépiskola 37227 2688 202 430 232Végösszeg 63608 5744 759 1015 3205Óvoda SNI 136 57 4 0 136Általános iskola SNI 1520 483 174 0 1291Kollégium SNI 720 316 78 0 696Kollégium nem SNI (diákotthon) 3837 599 56 223 16Általános iskola Elit 1006 49 2  Gimnázium Elit (Fazekas, Eötvös) 1440 24 0 4 0%-OK          Általános iskola 19,4% 6,3% 0,1% 46,5%Gimnázium 2,8% 0,2% 0,6% 0,0%Kollégium 20,1% 2,9% 4,9% 15,6%Óvoda 18,0% 1,2% 0,6% 40,2%Speciális szakiskola 24,6% 9,1% 0,2% 96,6%Szakiskola 13,2% 1,9% 3,8% 0,5%Szakközépiskola 7,2% 0,5% 1,2% 0,6%Intézményi átlag   9,0% 1,2% 1,6% 5,0%Óvoda SNI 41,9% 2,9% 0,0% 100,0%Általános iskola SNI 31,8% 11,4% 0,0% 84,9%Kollégium SNI (diákotthon) 43,9% 10,8% 0,0% 96,7%Kollégium nem SNI 15,6% 1,5% 5,8% 0,4%Általános iskola Elit 4,9% 0,0% 0,2% 0,0%Gimnázium Elit   1,7% 0,0% 0,3% 0,0%

A táblázat adataiból megállapítható, hogy a nappali rendszerben tanulók 9%-a hátrányos helyzetű, az intézmények döntő többségében (93%) található HH-s tanuló, a legalacsonyabb ez az arány a gimnáziumokban, átlag alatti a szakközépiskolákban, a többi intézménytípusban átlag feletti, a legmagasabb a speciális szakiskolákban.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók adatai intézménytípusonként hasonlóak a hátrányos helyzetűekéhez, de HHH-s tanuló már csak az intézmények felében található és arányuk összességében 1,2 %.

5/30

Az integráltan oktatott SNI tanulók esetén csak a kollégium és a szakiskola tér el az átlagtól jelentősen felfelé, a többi intézménytípus az átlag alatt marad, arányuk 1,6% és az intézmények felében nevelnek-oktatnak ilyen tanulókat.

A további indikátorok elemzésére a dokumentum későbbi fejezeteiben kerül sor.

1.2. A Fővárosi fenntartású oktatási intézményekre is jellemző a felfelé- és lefelé való homogenizáció. HH/HHH-s tanulók az elit középiskolákban (Fazekas, Eötvös) – táblázat ld. még 1.1. pont és 2. sz. melléklet

összes tanuló 9. évfolyamHH HHH SNI int SNI szeg HH HHH SNI int SNI szeg

Intézményi átlag 9,0% 1,2% 1,6% 5,0% 11% 1% 1% 2%Gimnázium Elit 1,7% 0,0% 0,3% 0,0% 2% 0% 0% 0%

Megállapítható, hogy a fenti két intézményben az átlagosnál kevesebb a HH/HHH és az SNI tanulók száma, mind összességében, mind a 9. évfolyamon. Megállapítható továbbá, hogy a HH/HHH és az SNI tanulóknál a bukás, évismétlés, lemorzsolódás, igazolatlan hiányzás és fegyelmi ügyben érintettség nem jellemző.

1.3. Az iskolai végzettség, vagy piacképes szakképzettség megszerzése nélkül lemorzsolódott fiatalok között magas a hátrányos helyzetű fiatalok aránya, akik véglegesen kiesnek az iskolarendszerbőlA közoktatásból iskolai végzettség, vagy piacképes szakképzettség nélkül korábban lemorzsolódott, de a közoktatásba visszavezetett és ott a fővárosi fenntartású intézményekben a 2009/2010. tanévben a 14 évesnél idősebb tanulók száma 222 fő. A program készítésének időszakában - 2008/2009. tanév – ezen tanulók létszáma 187 fő volt. A képzés befejezése után a tanulók a fővárosi fenntartású 12 Térségi Integrált Szakképző Központban készülhetnek fel a szakmai vizsgára. A tanulók jelentős része a vendéglátás és a kereskedelem szakmacsoportba tartozó piacképes szakmák tanulja.

Felzárkóztató oktatásban 2009/2010. tanévre beiratkozott tanulók száma:

Összeg / Természetes létszám 9. évfolyamThan Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 28Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium 19Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola 23Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium 14Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola 25Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 10Szabómester Szakképző Iskola 71Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 17Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 15Végösszeg 222

6/30

1.4. A Fővárosi fenntartású oktatási intézmények döntő többségének belső terei mind fizikai, mind infokommunikációs szempontból nem akadálymentesítettekAz oktatási intézmények akadálymentesítés terén 2009-ben is történtek előre lépések. Elkészült a Mozgásjavító Óvoda, Ált. Isk. I. üteme a Mexikói úton. a Magyar Gy. Kertészeti Szki-ban is befejeződött a bővítés, korszerűsítés, akadálymentesítés.

Új pályázati kiírás jelent meg uniós támogatással az oktatási intézmények akadálymentesítésére. A Fővárosi Önkormányzat intézményei közül a Kölcsey Ferenc Gimnázium akadálymentesítésre a fenntartó már megkapta a támogatás elnyerésének visszajelzését, 2010. tanév kezdésre elkészül a beruházás.

Két TISZK beruházási projekt valósult meg akadálymentesítéssel, s további négy hasonló projekt megvalósítása van folyamatban.

Intézményeink közül jelenleg 14 akadálymentesített:

Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, és GyermekotthonCsalogány Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és GyermekotthonDobos C. József Vendéglátóipari Szakképző IskolaFazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és GimnáziumHallássérültek Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és DiákotthonaHorvát  Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és DiákotthonKárolyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű GimnáziumMadách Imre GimnáziumMagyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és SzakiskolaModell Divatiskola Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és SzakiskolaMozgásjavító Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és DiákotthonRaoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és GimnáziumSzent Miklós Általános Iskola, Diákotthon és GyermekotthonVakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona

1.5. Tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató oktatásA fővárosi fenntartású nevelési-oktatási intézmények a szociokulturális hiányosságok pótlását segítő, felzárkóztató és a tanórán kívüli segítő programokban részt vevő hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról a Program megállapításai szerint rendkívül hiányosak voltak az adatok. A felülvizsgálat során arra törekedtünk, hogy az intézmények 2009/2010. tanévtől erre a területre is helyezzenek nagyobb hangsúlyt és adatszolgáltatásaik minél pontosabbak legyenek.

7/30

  TANÓRAI TANÓRÁN KÍVÜLI

%-OK HHHHH SNI int SNI szeg HH HHH SNI int SNI szeg

Általános iskola 36% 10% 0% 64% 36% 17% 0% 84%Gimnázium 15% 1% 1% 10% 12% 0% 1% 7%Speciális szakiskola 81% 5% 0% 100% 76% 2% 0% 92%Szakiskola 16% 1% 1% 4% 23% 3% 3% 0%Szakközépiskola 13% 1% 2% 0% 15% 2% 2% 0%Intézményi átlag 18% 2% 1% 12% 18% 3% 2% 8%Általános iskola SNI 53% 16% 0% 100% 42% 20% 0% 100%Általános iskola Elit                Gimnázium Elit                

A tanórán kívüli foglalkozások megszervezése jelentős mértékben függ a szülők és a tanulók igényétől. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján a napközis foglalkozás és a tanulószobai foglalkozás megszervezése, illetőleg a sportkör működtetése kötelező az iskolának. A tanórán kívüli foglalkozások többi (diákkör, szakkör, egyéb programok) formájának léte attól függ, hogy igényt tartanak-e rá az érintettek, vagy sem. A fenti adatokat elemezve megállapítható, hogy a szakiskolai HH tanulók 16%-a kapcsolódik be az ún. tanórai felzárkóztató programokba és 23% pedig a tanórán kívülifoglalkozásokon vesz részt. Ez az érték szakiskola esetében lényegesen magasabb az intézményi átlagnál, ennek lehetséges magyarázata, hogy a tanulókat vonzó, érdekes foglalkozásokon szívesen vesznek részt. A szakiskolák felében tartanak a tanulók részére valamilyen tanórán kívüli felzárkóztató oktatást, a fővárosi fenntartású iskolák közül szintén a felében, 52-ben működik ilyen típusú foglalkozás. A tanórai és a tanórán kívüli felzárkóztató programokban részt vevő HH-s és HHH-s tanulók aránya duplája a nappali rendszerű oktatásban részt vevő HH/HHH tanulók arányához képest. Az „elit” iskolákban nincsenek ilyen típusú foglalkozások.

A tanórai felzárkóztató oktatásba a szegregáltan oktató gyógypedagógiai intézmények tanulói 100%-os arányban vesznek részt mind az általános iskolában, mind a speciális szakiskolában.

1.6. A Fővárosi fenntartású intézmények pedagógus-továbbképzésben nem kap kellő hangsúlyt a hátrányos helyzetű tanulók speciális helyzetével, oktatási-felzárkóztatási szükségleteivel, pályaorientációjával kapcsolatos ismeretátadás.Pedagógus továbbképzések, összesített adatok az intézmények adatszolgáltatása alapján

Pedagógusok száma 7128 100%Továbbképzésen részt vett 1753 25%HH/HHH-s tanulóval kapcsolatos 327 5%Pályaorientáció 86 1%Felzárkóztatás 122 2%Konfliktuskezelés 497 7%

8/30

Az adatok alapján megállapítható, hogy 123 intézmény (4 intézményből nem vettek részt továbbképzésen az elmúlt évben) minden negyedik tanára vett részt továbbképzésen. Az intézmények közel feléből, összességében öt százalék a HH/HHH-s tanulóval kapcsolatos továbbképzésen részt vevők aránya. Nagyon kevesen vettek részt pályaorientációval, illetve felzárkóztatással összefüggő továbbképzésen (1%, illetve 2%), kicsit magasabb (7%) a konfliktuskezelés témájú továbbképzésen részt vevők aránya.

A pedagógus-továbbképzéssel kapcsolatos részletes intézményi adatokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

A fővárosi fenntartású középfokú intézmények továbbképzésében a hátrányos helyzetű tanulók szükségleteinek kielégítése közvetetten jelenik meg, mint ahogy a Mérei Intézet által összeállított alábbi táblázatból is kitűnik.

Téma Csoportok Képzésben résztvevőkszáma aránya (%) száma aránya (%)

Menedzsmentfejlesztés 3 4 65 6Tanulói képességfejlesztés 3 4 44 4Számítástechnikai készségfejlesztés 8 11 106 9Tanítás módszertani készségfejlesztés 33 47 584 49Diszlexia és részképesség zavar fejlesztése 6 8 96 8Agressziókezelés 9 13 147 12Mérés-értékelés 9 13 146 12Összesen 71 100 1188 100

2009-ben minden kimutatott továbbképzésben a fővárosi fenntartású pedagógusok (összes pedagógus 20%-a) közvetlenül a hátrányos helyzetű tanulók speciális helyzetével (menedzsment, számítástechnika, képesség) 20%-ban, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásának módszertanával (diszlexia, módszertan, agressziókezelés) 70%-ban foglalkoztak, tehát a korszerű tanári képességeket a pedagógusok a hátrányos helyzetű tanulók érdekében is használják. Különösen a pedagógusok módszertani képzése képes olyan változatosságot produkálni, amellyel a tanulók mindegyikének szükséglete valamilyen mértékben, részben vagy egészében kielégíthető.

A TÁMOP 2.2.3 projekt keretében 6 fővárosi TISZK (Dél-Budai TISZK, Építő TISZK, Gundel TISZK, Humán TISZK, Petrik TISZK, Szily TISZK), 30 intézményének több száz pedagógusa vesz részt folyamatosan továbbképzéseken.

TÁMOP 3.1.4 Kompetencia alapú fejlesztés projektben 7 intézmény pedagógusai vesznek részt 23 féle pedagógus továbbképzésben, amelynek végén közel 500 tanúsítvány kerül kiadásra.

Szakiskolai Fejlesztési Programban keretében 5 intézmény pedagógusai vesznek részt módszertani továbbképzéseken.

9/30

1.7. A Főváros koordináló szerepe kevéssé érvényesül a kerületi közoktatási rendszerek és a kerületi önkormányzatok fenntartásában működő közoktatási intézmények esélymegerősítő intézkedései kapcsán Fővárosi és kerületi egyeztetések:

A kerületekkel a Budapesti Kerületi Koordinációs Értekezletek keretében az elmúlt időszakban három egyeztetés történt.

1.8. A fővárosi fenntartású intézmények működésének esélyegyenlőségi szempontú vizsgálata korlátozott az adatszolgáltatás hiányosságai, pontatlanságai miatt. A Fővárosi mérés-értékelési rendszer fejlesztéseA Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet által a fővárosi mérés-értékelési rendszer szövegértés, matematika, történelem, idegen nyelv (érettségi tárgyak) valamint könyvtár használati ismeret területén, minta alapján mérte a fővárosi fenntartású középiskolás tanulók kompetencia szintjét 9. évfolyam elején a bejövetelkor. Ehhez kapcsolható 10. év végén az országos kompetenciamérés (OKM) és a történelem, idegennyelv és könyvtár használati ismeretek fővárosi követő mérése, 12. év végén az érettségi eredmény, mely megmutatja az egyes iskolákban a tanulók fejlődését.

A fővárosi 9. évfolyam bemeneti kompetencia mérések háttér kérdőíveinek tanulói kérdései közül 12-22 %, a tanulók agresszivitás kezelésére utalnak. Természetesen a hátrányos helyzetűek nevelési, motivációs, gazdasági, szociális, kulturális, kapcsolati, erkölcsi jellemzői Budapest „összesenben” szerepelnek a mérési eredményekben, de az egyes tanulókra vonatkozó háttér mérés eredményeinek felhasználása személyiségi jogok védelme szempontjából nem megoldható. Ezen adatokat az adatszolgáltatás önkéntessége miatt még teljes mérés esetén sem lehetne a hátrányos helyzetűekre vonatkozóan elkülöníteni.

Viszont a továbbképzéseken felkészített tanárok módszertani megújulása, az eredménymérésekből következő iskolai csoportos és egyéni intézkedési tervek komoly kimunkálásával a pedagógusok az általuk köztudott hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésére tudnak következtetni, tudnak diagnózist felállítani és megoldási javaslatokat adni az iskolájuknak, az osztályban tanító tanároknak, s esetleg az iskolával kapcsolatot tartó szülőknek.

10/30

1.9. A fővárosi fenntartású intézmények működésének esélyegyenlőségi szempontú vizsgálata korlátozott az adatszolgáltatás hiányosságai, pontatlanságai miatt. Szolgáltatás kínálatok

Az esélyegyenlőségi vizsgálatok informatikai bázisának fejlődése

Az esélyegyenlőség adatszerű vizsgálatának szintjei – elméletileg és – történelmileg az alábbiként vázolható:

1. egyáltalán nincsenek releváns és elérhető információk;2. vannak információk, de különböző helyeken (szervezeteknél) és különböző, nehezen

összekapcsolható formátumban (papíralapon-elektronikusan, szövegesen-számszerűen, alapadatokként-összesítésekben stb.)

3. vannak információk, egyre inkább elektronikus formában és alapadatok szintjén, továbbá értelmezhetők és kezelhetők egységesen, rendszerszerűen is.

Nyilvánvaló, hogy a harmadik szint lenne a kívánatos, ma azonban a második szint a jellemző a közoktatási szférát meghatározó intézményi és szolgáltatási rendszerekben. Az iskolaadminisztrációs rendszerek fejlődésével és használatuk egyre nagyobb kiteljesedésével egyre több, releváns adat keletkezik a közoktatási intézményekben. A közoktatási statisztikai valamint finanszírozási rendszerek utóbbi egy-két évbeli változásai is kedvezően hatnak az esélyegyenlőségi információnyerésre, lévén, hogy az esélyegyenlőség megítélésében releváns adattartalmak egyre több formában megjelennek ezekben a rendszerekben. Másként fogalmazva, különböző statisztikai és adatszolgáltatási célokból az intézmények rá vannak kényszerülve az esélyegyenlőséggel kapcsolatos alapadatok kezelésére az iskolaadminisztrációs rendszerekben.

Mindennek következtében a hátrányos helyzetűség formái és más, szociális és tanulmányi jellemző egy-két éven belül igen széleskörűen fog rendelkezésre állni alapvetően a közoktatási intézményekben, amelyekből – a megfelelő jogi lehetőségek tükrében – sokrétű fenntartói, esetleg területi, földrajzi elemzések, kimutatások lesznek készíthetők.

A Fővárosi Önkormányzat Oktatási Ügyosztályához tartozó intézményhálózatban 2003 óta használnak elektronikus tanügyi adminisztrációs rendszert, a jelen tanévtől kezdve pedig egy, a hátrányos helyzetűséget is magába foglaló, univerzális lekérdező környezetben, a teljes tanügyi tartalommal (pl.: évfolyam, tanterv…) összefüggő információhalmaz egyszerű kinyerésére nyílt meg a lehetőség. Az adatok ilyetén, alapadat szintű kezelésének jogszabályi és fenntartói kiszélesítésével akár már a jelen tanév végére is értékes (széleskörű, részletes, dinamikus) információk rendszeréhez juthat az intézmény vezetője, amellyel egyaránt támogathatók akár a saját, akár a fenntartói döntéselőkészületek, döntések.

A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet és FOK Nonprofit Kft. határozott célja továbbá az esélyegyenlőséget is megvilágító sztenderdizált mutatók rendszerének kidolgozása és

11/30

beépítése a fenntartó egységes mérés-értékelési rendszerébe, amellyel az esélyegyenlőségi tervezés és fejlesztések még dinamikusabb támogatást kaphatnak a jövőben.

Az esélyegyenlőség fejlődését célzó kommunikációs rendszerek

Az esélyegyenlőség fejlődésének és fejlesztésének különböző színterei és szereplői vannak, amelyek közötti kommunikáció színvonala erősen meghatározhatja (segítheti vagy nehezítheti) magát a fejlődést. Ezen okból a FOK Nonprofit Kft. levelezőlistákat és portálokat működtet a szolgáltatási körébe tartozó közoktatási intézmények és munkatársai részére, a kommunikációs kapcsolatok szélesítése érdekében.

A levelezőlisták hatékony eszközei az egyes munkacsoportok tagjai közötti gyors információáramlásnak, a lehetőségekről való tájékoztatásnak és a sikerek, eredmények (jó gyakorlatok) megosztásának is. A kifejezetten intézményi menedzsment tagok számára létrehozott (igazgatói, igazgatóhelyettesi…) levelező listák mellett létezik a kollégiumok (kollista@fokir.hu ) és az SNI intézmények (sni@fokir.hu) saját, önálló levelezőlistája is, amelyek tagjai az egyes célcsoportok legfontosabb információt osztják meg egymással – egyszerűen, könnyedén. E levelezőlistáknak tagjai mindenekelőtt az adott körbe tartozó intézmények munkatársai, valamint az Oktatási Ügyosztály és a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet szakértő munkatársai is. Ilyen formában az információáramlás egyaránt biztosított az érintett intézmények körében, és a fenntartó, valamint a pedagógiai szolgáltató intézmény munkatársai között is.

A portálok napjaink értékes és dinamikus információs felületei, amelyeken keresztül szintén lehetőség van információk közzétételére nyíltan, vagy zártabb körben (regisztráció mellett), összegyűjthetők egy helyre az adott közösséget érintő fontosabb szervezetek elérhetőségei, egy helyről biztosítható a legfontosabb – releváns – jogszabályok elérhetősége stb.

Ennek szellemében működik a Kollégiumi Portál (www.kollegium.hu), amelyen térképes támogatással megtalálhatók a fővárosi kollégiumok, azok honlapjának közvetlen elérésével, a fontos kollégiumi tudnivalók, a kollégiumok közös eseménynaptára és így tovább. Ehhez hasonlóan tervezés és kialakítás alatt áll az SNI portál, amelyen a sajátos nevelési igényűséggel kapcsolatos információk jelennek majd meg koncentráltan.

Fontos, hogy e portálok a fővárosi intézmények által használt egyéb, kommunikációs és információs portálokkal (www.fok.hu, www.fokir.hu) integrált portálrendszert alkotnak, azaz az egyes portálok egymás felől egy kattintással elérhetők, egyszerűen „átjárhatók”.

E portálrendszer felől elérhetők a Fővárosi Önkormányzat és a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet portáljai is ( www.budapest.hu, www.fppti.hu, www.budapestedu.hu ), ezzel is biztosítva a lehető legszélesebb körű tájékozódást.

12/30

A Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet 2009 évben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyegyenlőségének javítása érdekében az alábbi, a célcsoportra kiemelten jellemző fejlesztési kérdéskörökkel foglalkozott, adott segítséget (képzés, program) a pedagógusoknak:

Kompetenciafejlesztő pedagógiai módszerek A mérés-értékelés szakszerűsége Iskolai agressziókezelés

Az iskolák közötti képzési különbségek kiküszöbölése érdekében uniós támogatással hat fővárosi TISZK közösség komoly tanterv fejlesztésekbe fogott. Ennek kapcsán rendszeresek a megbeszélések, melyek még a végeredmény megszületése előtt is az állandó tapasztalatcserét, az iskolák szoros együttműködését eredményezik.

2. Óvoda

2.1. A hagyományosan magas presztízsű Fővárosi Gyakorló Óvodában nincs hhh gyerek, a beiratkozás folyamatánál szelekciós gyakorlat tapasztalhatóA Fővárosi Gyakorló Óvoda és Továbbképzési Intézmény kapacitását – férőhelyeinek számát a Fenntartó a 2009/10. tanév kezdetétől, az Óvoda iránti igények növekedése miatt megemelte. Az Óvoda az óvodai nevelési feladatain túl továbbképzési feladatot is ellát. A továbbképzések, bemutatók miatt a csoportok létszáma nem tölthető maximálisra (a csoportszobákban a továbbképzések résztvevőinek is helyet kell biztosítani), ezért az Óvoda jelenleg is rendelkezik - az alapító okiratban meghatározott férőhely számhoz viszonyítva - üres férőhellyel.

Az Alapító okirata szerint a Főváros egész területéről vesz fel gyermekeket az intézmény. A jelentkező gyermekek felvételéről felvételi bizottság dönt. A bizottság felvételi szempontjai között szerepel a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekek felvételének segítése, a jelentkezők között azonban évek óta nem volt hátrányos helyzetű gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek felvételére csak beszédfogyatékosság esetében van lehetősége az Óvodának, ezen problémával rendelkezők felvétele minden esetben biztosított, idén 2 ilyen gyermek van az intézményben. Az Óvoda rendszeres kapcsolatban van a VI-VII. kerületi Védőnői Szolgálattal, amennyiben igény mutatkozna az Óvoda közelében élő hátrányos helyzetű gyermek felvételére az intézmény készséggel teljesíti a szülő kérését. Az Óvoda továbbra is nyitott a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek felvételére, nevelésük színvonalas ellátására.

13/30

3. Általános iskola

3.1. A hagyományosan magas presztízsű Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Nagy László Általános Iskola és Gimnázium, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola jelenleg nem oktat hh/hhh tanulókat.

Általános iskolák (Fazekas, Kodály, Nagy László) – táblázat még ld. 1.1. pont és 2. mell.

HH HHH SNI int SNI szegIntézményi átlag 9,0% 1,2% 1,6% 5,0%Általános iskola Elit 4,9% 0,0% 0,2% 0,0%

A fenti három intézményben összesen 49 HH-s tanulót oktatnak, ez 5%-os tanulói arányt jelent, ami közel a fele a fővárosi átlagnak. Megállapítható továbbá, hogy a HH/HHH és az SNI tanulóknál az évismétlés, lemorzsolódás és fegyelmi ügyben érintettség nem jellemző, ugyanakkor a Nagy László Általános Iskola és Gimnáziumban a 8 tárgyi bukott tanuló közül 3 hátrányos helyzetű.

3.2. Általános iskolai ösztöndíjprogramok  ÖSZTÖNDÍJ ÚTRAVALÓ

%-OK HHHHH SNI int SNI szeg HH

HHH SNI int SNI szeg

Általános iskola 54% 85% 0% 100%        Intézményi átlag 21% 10% 2% 5% 63% 13% 2% 0%Általános iskola SNI 54% 85% 0% 100%        Általános iskola Elit                

Az „elit” általános iskolák tanulói semmilyen ösztöndíjprogramban nem vettek részt az elmúlt évben. Az általános iskolai tanulók közül csak 3 szegregáltan oktató intézmény tanulói vettek részt valamilyen ösztöndíj programban. A jövőben az „elit” általános iskolák tanulóit is jobban érdekeltté kell tenni az ösztöndíj programban való részt vételben.

3.3. Együttműködés tanodákkalAz általános iskoláknak nincs együttműködése tanodával. A Fővárosi Önkormányzat a sajátos nevelésű igényű tanulók esetén közszolgáltatási szerződést kötött a Belvárosi Tanodával.

14/30

5. SNI tanulók oktatása A sajátos nevelési igényű tanulókat szegregáltan oktató intézmények esetén a többi területhez hasonlóan adatszolgáltatást kértünk az esélyegyenlőségi problémák feltárására (4. sz. melléklet), valamint a szakértői bizottságoktól kérdőíves felmérés alapján összegyűjtöttük a szegregáltan oktatott tanulók integrált oktatásának lehetőségét.

A szakértői bizottságok által beküldött adatok összegzését a 5.8. pontban, az ehhez kapcsolódó javaslatokat a fenntartó további feladatainak, intézkedéseinek elkészítéséhez a 5.9. pontban részletezzük.

5.1. Az SNI tanulókat oktató intézmények esetében előfordul, hogy integráltan nevelhető tanulók szegregált ellátásban részesülnek:A szakértői bizottságok véleményei alapján áttekintettük az összes gyermek, tanuló szakvéleményét. 3 olyan tanulót találtunk, akik több sikertelen integrációt követően kerültek szegregált intézménybe. Jelen elhelyezésükben biztosított az eredményes fejlesztés. Az integráló intézményekből rendkívül sok lemaradással érkeztek. A szegregáltan oktatott tanulók közül az elmúlt évben 9 főt, a tanulók 1%-át sikerült integrált oktatásba áthelyezni.

5.2. A speciális szakiskolai oktatásban részesülők későbbi munkaerő-piaci esélyei rosszak: A 2008-2009-es tanévben 136 végzős szakiskolai tanuló közül 107 fő (79%) tett sikeres vizsgát. Ebből 22 készségfejlesztő speciális szakiskolában tanult, ahol csak tanúsítványt kapnak a tanulók. A végzettek közül az ép tanulókhoz hasonló arányban helyezkedtek el dolgozni. A választható szakmák között mindaz megtalálható, amelyet a fogyatékos tanulók el tudnak sajátítani.

5.3. Az SNI tanulók részvétele kulturális intézmények szabadidős és egyéb programjain alacsony: A szegregált intézmények tanulói rendszeresen részt vesznek intézményen kívüli szabadidős programokon és a többségi iskolák rendezvényein, versenyein. Több esetben előfordult, hogy versenyeken helyezést értek el. A 2008-2009-es tanévben 1251 rendezvényen 4977 tanuló vett részt. Bár a törvény szerint szabadidő szervező nem jár ezekbe az intézményekbe, ennek ellenére mindenütt van olyan pedagógus, akinek bizonyos óraszámban ez a feladata. Egy tanuló átlagban 4 rendezvényen vett részt. Ez a szám minden évben magasabb. A szegregáltan oktató intézmények mindegyikének van kapcsolata egy vagy több többségi iskolával, akik az ő rendezvényeiken vesznek részt.

15/30

5.4. Szakos ellátottságbeli hiányosságok, pedagógus továbbképzésekA szakos ellátottság hiányossága az Éltes Mátyás Általános Iskola Diákotthon és Gyermekotthonban átmenet volti. Pilisen még van olyan pedagógus akinek nincs gyógypedagógiai tanári végzettsége, itt nehezebb megfelelő végzettségű pedagógust találni. Az Éltesben az iskolában minden pedagógus rendelkezik jelenleg gyógypedagógiai tanári oklevéllel.

Pedagógus továbbképzések:

Pedagógusok száma 1068 100% Összes intézményTovábbképzésen részt vett 337 32% 25%HH/HHH-s tanulóval kapcsolatos 56 5% 5%Pályaorientáció 6 1% 1%Felzárkóztatás 43 4% 2%Konfliktuskezelés 93 9% 7%

A sajátos nevelési igényű tanulókkal szegregáltan foglalkozó intézményekben a pedagógusok továbbképzésen való részvételi aránya magasabb az általános adatoknál (32%), az intézmények közül egy kivételével mindenhonnan részt vettek a pedagógusok valamilyen továbbképzésen, HH/HHH tanulókkal kapcsolatos továbbképzésen pedig az intézmények egyharmadából vettek részt pedagógusok. Ez a magasabb arány a vizsgált témájú továbbképzések közül a felzárkóztatás és a konfliktuskezelés területén egyaránt megjelenik (4%, illetve 9%).

5.5. Az SNI tanulókat oktató intézmények infrastrukturális felszereltsége több helyen hiányos.Az intézmények jól felszereltek, az épületek állaga hármat kivéve felújított. A felújítások a Fővárosi Fejlesztési Tervben tervezettek. A tárgyi feltételek további javítására az intézmények folyamatosan pályázatot nyújtanak be. A 2008-2009-es tanévben 11 intézmény 94 hazai pályázatot nyújtott be, ebből 75 volt nyertes. EU-s pályázatot 6-ot nyújtottak be, 4 nyert. Minden intézményben van pályázati figyelő kollega és pályázó stáb.Egy intézmény nem nyújtott be egyáltalán pályázatot (Általános Iskola és Gyermekotthon Bakonyoszlop). Hazai pályázatokon elnyert összeg: 30 985 962Ft EU-s pályázatokon: 29 094 919Ft-ot nyertek az intézmények.

5.6. ----

5.7. Bizottságok munkájának felülvizsgálataA szakértői bizottságok a törvényi előírások alapján végzik a kontroll vizsgálatokat. Ezekben a vizsgálatokban egy esetben sem vesz részt az a szakember aki előzőleg készítette a szákvéleményt. Több bizottság a kontroll vizsgálatokkal külső szakembert bíz meg.

16/30

5.8. Az esélyegyenlőségi program felülvizsgálata érdekében az alábbi kérdésekre kértünk választ a szakértői bizottságok vezetőitől:

1.) Tudnak-e minden integráltan oktatható tanuló számára intézményt kijelölni?2.) Milyen fogyatékosság esetében nincs elegendő befogadó iskola?3.) Melyik korosztályban, milyen %-os arányban biztosítható befogadó iskola

a) óvodábanb) általános iskolac) középiskola

4.) Milyen feltételek hiányoznak az integráció biztosításáhoza) óvodábanb) általános iskolábanc) középiskolában

5.) További javaslatok az integráció biztosítása érdekében

Megállapítások összegzése:

1.)Tudnak-e minden integráltan oktatható tanuló számára intézményt kijelölni?

A bizottságok részére megküldött, a Kt. 91.§ (4) e. pontja értelmében készült jegyzői jegyzékek már minden kerületből megérkeznek az integrált oktatást biztosító iskolákról. A lista azonban még csak nagyon kevés esetben pontos. Csak azt jelzik, hogy az iskola fogad SNI-s tanulót, de a fogyatékosság típusát nem jelzik. Nagyon kevés helyen biztosítottak a jelzett intézmények között is a személyi tárgyi feltételek.Ilyen körülmények között nehéz az integráló iskolákat megtalálni, de zömében sikerül befogadó intézményt kijelölni. Mivel a feltételek hiányoznak, sok esetben sorozatos kudarc után szegregált intézménybe kell helyezni a tanulót.

2.) Milyen fogyatékosság esetében nincs elegendő befogadó iskola?A testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók között is vannak olyanok, akik együttnevelésre is alkalmasak lennének (a szakértői bizottság döntése alapján), de a kerület intézményi listáján nem szerepelnek olyan befogadó intézmények, ahol az organikus háttérrel rendelkező gyermekek/tanulók oktatása/nevelése biztosított lenne.A viselkedés, magatartási rendellenességében szenvedő gyermekek, tanulók, a pszichiátriai betegségben szenvedő gyermekek, tanulók, a pervazív fejlődési zavarban (autizmus) szenvedő gyermekek, tanulók számára nincs elegendő befogadó iskola.

3.) Melyik korosztályban, milyen %-os arányban biztosítható befogadó iskola

Értelmi fogyatékos gyermekek

Érzékszervi , beszéd fogyatékos

Testi fogyatékos gyermekek,

A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra

Ép intellektusú autista

17/30

tanulók gyermekek, tanulók

tanulók visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekek, tanulók

Óvoda 30% 75% 26% 50% kizárólag alapítványi

Általános iskola

30% 90% 35% 15% „

Középiskola 10% 100% 90% 70% „

4.)Milyen feltételek hiányoznak az integráció biztosításáhoza) Óvodában: tájékozottság, a törvényi szabályozás ismeretének hiánya, szakirányú gyógypedagógusok jelenléte a fejlesztésben osztálytanítók magas csoport létszámok a befogadó intézményekben az integrált oktatásra megfelelően felkészített óvodapedagógusok,

b) általános iskolában: tájékozottság, a törvényi szabályozás ismeretének hiánya, szakirányú gyógypedagógusok jelenléte a fejlesztésben az integrált oktatásra megfelelően felkészített osztálytanítók. Magas osztálylétszámok a befogadó intézményekben. Egy-egy csoporton belül túl sok az integráltan nevelt/oktatott gyermekek/tanulók c) Középiskolában: tájékozottság, a törvényi szabályozás ismeretének hiánya, szakirányú gyógypedagógusok jelenléte a fejlesztésben megfelelő tájékoztatás a továbbtanulási lehetőségekről, a munkaerőpiacon való megjelenés legoptimálisabb lehetőségeiről

Mindhárom korcsoportnál hiányzik az integrációban:pszichológus, iskolapszichológus a gyermekek/tanulók és szüleik számára szaktanácsadás.A kompetenciák nincsenek tisztázva sok esetben.

5.9. Javaslatok, feladatok az integráció biztosítása érdekében Hozzáértő szupervizorok, hozzáértő esélyegyenlőségi biztosok látogatása (ellenőrzési

joga) szükséges a befogadó intézményekben. Az ellenőrzések - az esetek egy részében – csak a papírokra (érvényes szakértői

vélemény) terjednek ki, s nem a valós munkára, a gyermekkel való törődésre, szakszerű nevelésre-oktatásra, speciális eszközökkel történő ellátásra (csak arra az eszközre vonatkozóan, ami éppen az adott gyermeknek kell, s nem minden olyan eszközre, amit fogyatékos személyek használhatnak…, stb.)

Biztosítani kell – legalább – egy asszisztens állandó jelenlétét pl. nagy létszámú csoportokban, összevont osztályokban, de az ideálisnak tűnő esetekben is – főleg a kezdetekben. Jogos lehet a félelem pl. egy testi, érzékszervi fogyatékos, vagy halmozottan sérült gyermek esetében (balesetveszély, személyi segítés igénye, hosszasabb magyarázat, speciális módszerek alkalmazása, stb. miatt.

Az EGYMI-k szerepét növelni kell – szülők, pedagógusok rendszeresen fordulhassanak oda megsegítésért, információért – a speciális intézményeknek, mint szakmai bázis nagyobb hangsúlyt kell kapniuk, amiről tájékoztatni kell az inkluzív intézményeket.

18/30

A gyermekek, tanulók szakértői véleményében szerepeltetni kell, hogy melyik EGYMI-től kaphatnak segítséget

Minden intézményt inkluzívvá kell tenni – a szülők szabad intézmény-választási jogának megőrzése érdekében.

6. KözépiskolákA felmért indikátorok a bukott, az évismétlő tanulókra, az igazolt és igazolatlan hiányzásokra, valamint a lemorzsolódásra és a fegyelmi vétségekre vonatkoznak. Valamennyi adat az intézmények által a 2008/2009-es tanév végén szolgáltatott FEMÉR adatokból származik.

A bukott, az évismétlő, a lemorzsolódó tanulók és a fegyelmi vétségek esetén az intézményi átlagot (9%) meghaladja a hátrányos helyzetű tanulók aránya. Az igazolt és az igazolatlan hiányzások esetén a hátrányos helyzetű tanulók aránya kis mértékben elmarad az átlagtól.

A középiskolákat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a gimnáziumi értékek minden esetben a legalacsonyabbak, ezt követi a szakközépiskola, és minden dimenzió mentén a szakiskolákban a legmagasabb a hátrányos helyzetűek aránya.

Az intézményi átlagnál (a fent már említett kilenc százalék) alacsonyabb a hátrányos helyzetűek aránya a szakközépiskolai hiányzás (6%), a gimnáziumi bukás (5%), évismétlés (8%), hiányzás (3%) és lemorzsolódás (8%) terén.

A kilenc százalékot meghaladja (sok esetben ennek akár kétszerese) a hátrányos helyzetű tanulók aránya a gimnáziumi fegyelmi vétségek (17%), a szakközépiskolai és szakiskolai bukás (12%, illetve 16%), évismétlés (18%, illetve 20%), lemorzsolódás (16%, illetve 19%), fegyelmi vétségek (15%, illetve 20%), valamint a szakiskolai igazolt és igazolatlan hiányzások (10%) terén.

19/30

6.1. A hh/hhh tanulók nyilvántartása hiányos, hasonlóan az iskolai előremeneteli, eredményességi mutatókhoz (bukások, évismétlők, hiányzók, stb. száma/aránya)

  BUKOTT TANULÓKÉVISMÉTLŐTANULÓK

IGAZOLTHIÁNYZÁS

IGAZOLATLANHIÁNYZÁS LEMORZSOLÓDÁS FEGYELMI VÉTSÉG

%-OK HH HHHSNIint

SNIszeg HH HHH

SNIint

SNIszeg HH

HHH

SNIint

SNIszeg HH HHH

SNIint

SNIszeg HH

HHH

SNIint

SNIszeg HH HHH

SNIint

SNIszeg

Általános iskola 19% 10% 0% 67% 21% 21% 0% 83% 12% 5% 0% 50% 17% 26% 0% 59% 22% 0% 0% 43% 0% 0% 0% 0%Gimnázium 5% 0% 1% 0% 8% 0% 0% 0% 3% 0% 0% 1% 3% 0% 0% 1% 8% 0% 0% 2% 17% 0% 0% 0%Kollégium 26% 3% 8% 1% 35% 8% 19% 19% 12% 0% 7% 4% 22% 2% 3% 4% 20% 1% 2% 1% 18% 0% 23% 0%Óvoda                                                Speciális szakiskola 10% 3% 1% 35% 23% 6% 0% 56% 15% 5% 0% 51% 13% 5% 0% 28% 11% 3% 0% 44% 11% 0% 0% 8%Szakiskola 16% 3% 3% 1% 20% 5% 3% 1% 10% 1% 2% 0% 10% 1% 2% 1% 19% 3% 2% 0% 20% 3% 4% 0%Szakközépiskola 12% 1% 1% 1% 18% 1% 1% 1% 6% 0% 1% 1% 6% 1% 1% 1% 16% 1% 1% 0% 15% 1% 0% 0%Intézményi átlag 13% 1% 1% 2% 19% 3% 2% 5% 7% 1% 1% 4% 7% 1% 1% 2% 17% 2% 1% 2% 17% 2% 2% 0%Óvoda SNI                                                Általános iskola SNI 20% 14% 0% 100% 25% 25% 0% 100% 21% 11% 0% 100% 27% 43% 0% 99% 38% 0% 0% 77%        Kollégium SNI 0% 100% 0% 100% 43% 43% 0% 100% 43% 6% 0% 100% 57% 29% 0% 100% 0% 0% 0% 100%        Kollégium nem SNI 26% 2% 8% 0% 33% 0% 23% 0% 11% 0% 7% 0% 21% 1% 3% 0% 20% 1% 2% 0% 18% 0% 23% 0%Általános iskola Elit 19% 0% 0% 0%         5% 0% 0% 0% 4% 0% 0% 0%                Gimnázium Elit                 1% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0%                

Az intézménytípusonkénti konkrét adatok kimutatását a 2. sz. melléklet tartalmazza.

20/30

6.2. Az intézmények jelentős része az elmúlt 3 évben nem vett részt semmilyen továbbképzésen. Középiskolai pedagógusok továbbképzése:Pedagógusok száma 5719 100% Összes intézményTovábbképzésen részt vett 1329 23% 25%HH/HHH-s tanulóval kapcsolatos 252 4% 5%Pályaorientáció 79 1% 1%Felzárkóztatás 77 1% 2%Konfliktuskezelés 379 7% 7%

A középiskolákban az általános továbbképzési részvételhez képest minimális eltérés mutatkozott negatív irányban (23%). Az elmúlt tanévben a középiskolák mindegyikében részt vettek a pedagógusok valamilyen típusú továbbképzésen, HH/HHH tanulókkal kapcsolatos továbbképzést az intézmények felében végeztek el a pedagógusok. Összességében minden negyedik pedagógus vett részt továbbképzésen. A továbbképzések témája szerinti felmérés az általános adatokhoz (1.6. pont) hasonló képet mutat.

6.3. Egyes intézményekben a pedagógus továbbképzéseken való részvétel ellenére is tovább romlottak az intézmény eredményei A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott intézményeknek a Kt. 52 § (2) bekezdése értelmében az adott tanévre a nevelőtestület által elfogadott munkatervet kell készíteni, amely tartalmazza a pedagógusok továbbképzési tervét is. A munkatervet meg kell küldeni a fenntartó részére. Szakmai vizsgálatok keretében a szakértők ellenőrzik az éves munkaterv megvalósulását, törvényességi vizsgálatokon pedig az intézmény személyi feltételrendszerét.

A 2008-09-es tanévtől kezdődően a közgyűlés által elfogadott az iskolai erőszakkal kapcsolatos intézkedési terv is feladatokat ad az intézményvezetőknek és pedagógusoknak.„Oktatási-nevelési és gyermekvédelmi intézmények pedagógusainak továbbképző programok, tréningek – nevelési hatékonyság fokozás, konfliktuskezelési készségek fejlesztése, multikulturális tartalmak átadása”A Mérei Intézet éves beszámolójában részleten tájékoztatást ad a fentiek megvalósulásáról.

6.4. Kompetenciamérések eredményeinek nyilvántartásaA 2006-2008. közötti időszakban lezajlott 10. évfolyamos országos kompetenciamérések átlageredményeinek vizsgálata alapján megállapítható, hogy szövegértés és matematika területén az átlagos eredmények a gimnázium, szakközépiskola és szakiskola esetében egyaránt enyhén emelkedőek, vagy stagnálnak. 2008-ban mindhárom iskolatípusban az előző évekhez közeli eredmények születtek. A fővárosi intézmények átlageredménye mindkét területen az országos átlag

21/30

alatt marad, illetve 2008. évben azonos szintre kerül az országos átlaggal, amelynek egyik oka, hogy bár a fővárosi eredmények stagnálnak az országos eredmény kismértékben csökkentek.

A fővárosi fenntartású középiskolák matematika és szövegértés teljesítményének változása2003-2008.

Szövegértés terén a szakiskolák esetében aggasztó a szakiskolások országos átlaghoz képest mért alacsonyabb teljesítményértéke, a szakközépiskolák teljesítménye az országos átlaggal egybevágó, a gimnáziumok teljesítménye a három év adatai átlagában enyhe javulást mutat.

Matematikát tekintve a szakiskolák matematikai teljesítményei a tanulói képességek magas fokú heterogenitását igazolják. A 2008. évi eredmények kismértékben alatta maradnak az előző évek adatainak. A szakközépiskolák teljesítménye egységes, nem jellemzik kiugrások.

A gimnáziumok mindhárom évben mutattak szélsőségesen kiugró eredményeket, míg a teljes intervallumuk közel 80%-a nem éri el a 2007. évi teljesítményeket.

Az országos kompetenciamérés országos és fővárosi fenntartású intézményeiátlagos eredményeinek változása 2003-2008. (standardpont)

Szövegértés 2006 2007 2008

FővárosiÁtlag 489 497 498

Szórás 55 60 52

OrszágosÁtlag 501 506 497

Szórás 100 100 98

Matematika 2006 2007 2008

FővárosiÁtlag 481 490 488

Szórás 55 60 55

22/30

OrszágosÁtlag 499 499 490

Szórás 102 100 97

A 2006-2008. közötti kompetenciamérések eredményeit összegezve megállapítható, hogy a fővárosi fenntartású középfokú intézmények 10. évfolyamos tanulói matematikai és szövegértésbeli eszköztudásának vizsgálatában az országos és a fővárosi eredmények közel azonos értéket mutatnak. Az egyes képzéstípusokon belül, valamint az összegzett eredményeket tekintve kijelenthető, hogy a szövegértés eredmények kevéssel megelőzik a matematika eredményeket.

Az eredmények javítása érdekében a fővárosi intézmények fenntartója 2009/2010. és 2010/2011. tanévben 14-14 fővárosi fenntartású intézményben 16, illetve 20 osztállyal tervezi a felzárkóztató oktatás programjának megvalósítását. Ez a program a szakképzés megkezdéséhez szükséges ismereteket adva szorosan kapcsolódik a szakmai és a gyakorlati ismeretekhez, egyben a gyenge szövegértési és matematikai, valamint egyéb kulcskompetenciák fejlesztésére is törekszik.

Az országos kompetenciamérés eredményeiben a 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 7. § (2) bekezdése a) pontjában meghatározott minimum alatti teljesítményt mutató intézmények számára a jogszabály által előírt intézkedési terv készítéséhez ezt követően is az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottsága 2008. június 11-én elfogadott, az MFPTI által megalkotott fejlesztést szolgáló cselekvési program nyújt segítséget, hátterében a fővárosi szaktanácsadói hálózat szakmai támogatásával. A 2007. évi országos kompetenciamérés eredményeként két intézmény számára vált szükségessé cselekvési program készítése.

A szakmai ellenőrzések során külön figyelmet kap a belső és külső mérések értékelésének szükségessége, az önértékelés országos mérési adatokra való építkezésének fontossága, az intézményi önértékelés területei.

Amint az a kompetenciamérések elemzési kapcsán több esetben is említésre került a Budapest Főváros Önkormányzata Közoktatási Intézkedési Tervében a szakközépiskolai és szakiskolai feladatellátásban a fenntartói intézkedések között szerepel a kompetenciamérések eredményeit felhasználó, kulcskompetenciákra épülő intézményi saját mérések fejlesztése és az ezekhez kapcsolódó intézkedések megtétele.

194./2009. (VI. 24.) OIB számú határozatot követően a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet közreműködésével kérdőíves vizsgálatot végzett és elemzésében feltárta, hogy milyen okok vezettek 5 év viszonylatában a fővárosi fenntartású szakiskolai tanulók gyenge teljesítményéhez és összefoglalta a fejlesztési irányokat. Az elemzést az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság 2009. novemberében jóváhagyta. Az elektronikus úton lefolytatott kérdőíves adatszolgáltatás a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott 27 szakiskolai osztállyal rendelkező intézmény bevonásával történt a 2003/2004. tanévtől 2007/2008. tanévig terjedő időszak figyelembevételével a 9. és 10. szakiskolai osztályokban.

A vizsgálat megállapította, hogy annak ellenére, hogy a szakiskolai osztályok eredménye a leggyengébb, a fővárosi fenntartású szakiskolák teljesítménye az elmúlt 5 évben jelentősen nem romlott. Továbbá a szakiskolák gyenge eredménye első sorban nem oktatási, hanem inkább viselkedési, magatartási, kommunikációs, értékrendi problémákra vezethető vissza, amely leképezi az általános, oktatással kapcsolatos társadalmi aggodalom, értéktelenedés, elégedetlenség

23/30

problematikáját. Megjegyzendő azonban, hogy a szakiskolai fejlesztési program által megismert és átadott fejlesztési lehetőségek eredményei nem mutatkoznak elvárható módon az iskolákban.

A szakiskolai tanulók gyenge teljesítményének növelése érdekében az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottság határozata értelmében e témát szélesebb körű konferencia kapcsán kell értelmezni.

6.5. Minimális azon intézményeknek a száma, ahol a gyermekek Útravaló ösztöndíj-támogatást vesznek igénybe  ÖSZTÖNDÍJ ÚTRAVALÓ

%-OK HH HHH SNI int SNI szeg HH HHH SNI int SNI szegÁltalános iskola 54% 85% 0% 100%Gimnázium 26% 2% 0% 0% 77% 23% 0% 0%Speciális szakiskola 50% 0% 0% 100%Szakiskola 29% 23% 0% 0% 0% 50% 0% 0%Szakközépiskola 15% 6% 3% 0% 62% 11% 2% 0%Intézményi átlag 21% 10% 2% 5% 63% 13% 2% 0%Általános iskola SNI 54% 85% 0% 100%Általános iskola ElitGimnázium Elit

Az elmúlt tanévben valamilyen ösztöndíjprogramban 37, az Útravaló programban pedig 32 középfokú intézmény 312, ill. 116 tanulója vett részt. Az „elit” iskolák tanulói nem vettek részt ösztöndíjprogramban.

Az ösztöndíj programokban a hátrányos helyzetű tanulók a populáción belüli átlagos részarányukhoz képest jóval nagyobb arányban vesznek részt, különösen látványos ez az Útravaló ösztöndíj programban.

Az ösztöndíj programokban a középiskolák közül a szakiskolákban a legmagasabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya (majdnem minden harmadik tanuló érintett), ezt követi a gimnáziumi arány (minden negyedik tanuló érintett), és az intézményi átlag alatti, de még mindig a kilenc százalékos átlagos reprezentáltságot meghaladó a szakközépiskolai részvételi arány (15%).

Az Útravaló programban közel kétharmad a hátrányos helyzetű tanulók aránya a szakközépiskolák esetén, és majdnem négyötöd a gimnáziumokban.

24/30

6.6. A HH/HHH tanulók száma alacsony a középiskolákban. Növelni kell a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát az érettségit adó intézményekben Növelni kell a minőségi szakképzést biztosító fővárosi intézményekben piacképes szakképzettséget szerző halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát Mivel a program készítői a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra vonatkozó adatgyűjtés során a középiskolák esetében is hiányosságot állapítottak meg, ezért a pontosabb adatgyűjtés és az abból adódó intézkedések meghozatala érdekében a felülvizsgálatkor a belépő évfolyamokat vizsgáltuk. Természetesen a további évenkénti felülvizsgálathoz ezek az adatok már jól használhatók és további összehasonlításra is lehetőséget adnak.

A 2009/2010. tanévre a 9. évfolyamra és a belépő szakképző évfolyamra beiratkozott tanulók létszáma intézménytípusonként az alábbi táblázat mutatja:

Évfolyam 9.HH tan. sz.

HHHtan. sz.

1/9.HH tansz.

HHHtan. sz.

1/11.HH tan. sz.

HHHtan. sz.

1/13.HH tan. sz.

HHHtan. sz.

Gimnázium 2120 59 1Szakközép-iskola

7818 836 65 2666 109 2

Szakiskola 2013 381 64 276 53 14 1871 194 25Összesen: 11 951 1276 130 276 53 14 1871 194 25 2666 109 2

  9. évfolyam 1/9. évfolyam 1/11. évfolyam 1/13. évfolyam

%-OK HHHHH

SNIint

SNIszeg HH

HHH

SNIint

SNIszeg HH

HHH

SNIint

SNIszeg HH

HHH

SNIint

SNIszeg

Gimnázium 3% 0% 1% 0%                        Szakiskola 19% 3% 3% 1% 19% 5% 9% 0% 10% 1% 4% 0%        Szakközép 11% 1% 1% 1%                 4% 0% 2% 0%Intézményi átlag

11% 1% 1% 2%

23% 4% 5% 38%

11% 2% 4% 2%

4% 0% 2% 0%

A táblázat adatait elemezve megállapítható, hogy a fenti tanévben a szakiskola 9. évfolyamára beiratkozott tanulók 19% HH, 3% HHH, szemben a szakközépiskolai 11% HH, 1%HHH és a gimnáziumi 3% HH, és 0% HHH adatokkal szemben.

A 9. évfolyamra belépő HH/HHH-s tanulók aránya a szakiskolák esetén jóval magasabb az összes tanulóra vonatkoztatott 9%-os, ill. 1,2%-os arányuknál, míg a gimnáziumok estén ez jóval ezen átlag alatti. A szakképzés kezdő évfolyamaira felvett tanulók esetén a szakiskoláknál jóval magasabb, a szakközépiskoláknál pedig a fele az összes tanulóhoz viszonyított HH-s tanulók aránya.

Változatlanul igaz a programnak azon megállapítása, hogy a szakiskolákban a legmagasabb a HH és a HHH tanulók száma. Viszont a szakiskolai képzésben szakmai vizsgát tett tanulók jelentős – a 2008/2009. tanévben 751 fő, a 2009/2010. tanévben 1062 fő – része érettségire történő felkészítésben vesz részt. A vonatkozó HH/HHH adataikat a szakközépiskolai összes adat tartalmazza.

25/30

7. Kollégium

7.1. Jelenleg kevés a kollégiumi ellátást igénybe vevő hh/hhh tanulók száma. A kollégiumok és a középiskolák közti együttműködés gyengeA felmért indikátorok az iskolákhoz hasonlóan a bukott, az évismétlő tanulókra, az igazolt és igazolatlan hiányzásokra, valamint a lemorzsolódásra és a fegyelmi vétségekre vonatkoznak. Valamennyi adat az intézmények által a 2008/2009-es tanév végén szolgáltatott FEMÉR adatokból származik.

Adatok, megállapítások:

ALAP ADATOKHH HHH SNI int SNI szeg

%-OK        Általános iskola 19,4% 6,3% 0,1% 46,5%Gimnázium 2,8% 0,2% 0,6% 0,0%Kollégium 20,1% 2,9% 4,9% 15,6%Óvoda 18,0% 1,2% 0,6% 40,2%Speciális szakiskola 24,6% 9,1% 0,2% 96,6%Szakiskola 13,2% 1,9% 3,8% 0,5%Szakközépiskola 7,2% 0,5% 1,2% 0,6%Intézményi átlag 9,0% 1,2% 1,6% 5,0%Óvoda SNI 41,9% 2,9% 0,0% 100,0%Általános iskola SNI 31,8% 11,4% 0,0% 84,9%Kollégium SNI 43,9% 10,8% 0,0% 96,7%Kollégium nem SNI 15,6% 1,5% 5,8% 0,4%Általános iskola Elit 4,9% 0,0% 0,2% 0,0%Gimnázium Elit 1,7% 0,0% 0,3% 0,0%

A 2008-as helyzetelemzés legelső megállapítását – jelenleg kevés a kollégiumi ellátást igénybe vevő HH/HHH tanulók száma – az újabb felmérés nem igazolja. A rendelkezésre álló intézményi adatok alapján elmondható, hogy a kollégiumi ellátást igénybe vevő diákok 15,6 %-a hátrányos helyzetű tanuló, ami az intézményi átlag másfélszerese, igaz, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a kollégisták körében nem mutat nagy eltérést az összintézményi mutatókhoz képest. Nagyobb az eltérés a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók számaránya tekintetében. Az integráltan nevelt SNI diákok száma a kollégiumban elhelyezettek között több mint háromszor akkora, mint az intézményi átlag, míg a szegregált oktatásban részesülő SNI diákok az intézményi átlaghoz képest tizedannyian vannak a kollégiumokban. A 2008-as helyzetelemzés másik megállapítására vonatkozóan, mely a kollégiumok és az iskolák közötti együttműködést gyengének minősíti, a jelen adatszolgáltatás nem ad többletinformációt.

Az előzőleg megfogalmazott konkrét célok a kollégiumi területen:

A hh/hhh kollégisták iskolai eredményességének javítása Kollégiumi nevelőtanárok felkészítése

26/30

A kollégiumok biztosítsák a hh/hhh tanulók számára az ellátáshoz való hozzáférést.

Teljesülésük vizsgálatához az alább felsorolt mutatók vonatkozásában gyűjtöttünk adatokat: bukás évismétlés igazolt és igazolatlan hiányzás lemorzsolódás fegyelmi vétség

BUKÁSIntézményi átlag 12,6% 1,3% 1,4% 1,9%Kollégium nem SNI 26,4% 2,1% 8,3% 0,0%

A bukásokra vonatkozóan kapott intézményi adatszolgáltatás azt mutatja, hogy a kollégiumi nevelést kapó hátrányos helyzetű diákok körében több mint kétszer olyan gyakori a bukás, mint az intézményi átlag, és közel kétszeres ez a mutató a halmozottan hátrányos tanulók esetén. A legnagyobb eltérést az integráltan nevelt kollégista SNI diákok száma jelzi, hiszen az 1,4 %-os intézményi átlag a kollégiumban lakókat vizsgálva 8,3 %-ra emelkedik.

ÉVISMÉTLÉSIntézményi átlag 18,7% 2,5% 1,6% 5,1%

Kollégium nem SNI 33,3% 0,0%23,3

% 0,0%

A fentiekhez hasonló következtetések vonhatóak le az évismétlésre vonatkozó adatok vizsgálata után is. Az évismétlők 18,7 %-a a hátrányos helyzetű tanulók közé tartozik az intézményi összesített adatok szerint, ami kollégiumi viszonylatban 33,3 %-ot jelent, vagyis az évismétlő kollégiumi tanulók 33,3%-a hátrányos helyzetű. Ennél is drasztikusabb az SNI tanulók aránya az évismétlő kollégisták körében, az intézményi átlag több mint tizennégyszerese.

IGAZOLT HIÁNYZÁSIntézményi átlag 6,7% 0,7% 1,3% 3,7%Kollégium nem SNI 10,7% 0,2% 6,9% 0,0%

Az igazolt hiányzások tekintetében szintén magasabb a hátrányos helyzetűek aránya a kollégisták körében, de a különbség nem kiugró az összes intézményhez viszonyítva. Az integrált SNI tanulók körében háromszor olyan gyakori az igazolt hiányzás akkor, ha kollégiumi diákról van szó.

IGAZOLATLAN HIÁNYZÁSIntézményi átlag 6,8% 1,0% 1,0% 2,2%Kollégium nem SNI 20,8% 0,6% 2,8% 0,0%

27/30

Az igazolatlan hiányzásra vonatkozóan szolgáltatott adatok arról tanúskodnak, hogy míg az igazolatlanul távollévő diákok 6,8 %-a tartozott a hátrányos helyzetű tanulók közé, addig a kollégiumi tanulók esetén ez a szám 20,8 %, vagyis az igazolatlanul hiányzó kollégisták 20,8 %-a hátrányos helyzetű. A halmozottan hátrányos helyzetű diákokra vonatkozóan a kollégiumi adatok sem mutatnak nagy eltérést, az integrált SNI diákok pedig közel háromszor többen vannak az igazolatlanul távol maradó kollégisták körében, mint az intézményi átlag.

LEMORZSOLÓDÁSIntézményi átlag 16,5% 1,6% 1,3% 1,7%Kollégium nem SNI 20,4% 1,4% 2,1% 0,0%

A lemorzsolódott kollégista diákok 20,4%-a hátrányos helyzetű, ami az átlagos 16,5 %-hoz képest nagy eltérést nem mutat, és ez elmondható a halmozottan hátrányos tanulók adatait vizsgálva is. Az integrált SNI diákok lemorzsolódása a kollégiumi nevelésben részesülők szempontjából nézve másfélszerese az átlagnak.

FEGYELMI VÉTSÉGIntézményi átlag 17,3% 1,6% 1,7% 0,2%Kollégium nem SNI 18,2% 0,0% 22,7% 0,0%

A kollégista diákok körében a hátrányos helyzetű tanulók a fegyelmi vétség elkövetése szempontjából nem felülreprezentáltak, az intézményi átlagot alig meghaladó mértékben vannak jelen. Az integrált SNI tanulók száma azonban jóval nagyobb a fegyelmi vétség elkövetése tekintetében a kollégiumokban, mint az intézményi átlag, a különbség több mint tizenháromszoros.

A fenti pillanatfelvétel eredményeitől függetlenül megállapítható, hogy Budapest Főváros Közoktatási Intézkedési Tervével összhangban az kollégiumi területen megfogalmazott elsődleges célok, továbbiakban és érvényesek. A kollégiumi hálózatot érintő tanuló-összetétel változás indukálta új pedagógiai helyzetek menedzselését a kollégiumi nevelőtanárok számára szervezett módszertani továbbképzésekkel kell segíteni, valamint a partnerközpontúság tényleges megvalósítása érdekében a kollégiumok és a velük kapcsolatban álló iskolák kölcsönös aktivitáson alapuló szorosabb együttműködését szükséges fejleszteni.

7.2. Kollégium pedagógus továbbképzésekPedagógusok száma 284 100% Összes intézményTovábbképzésen részt vett 62 22% 25%HH/HHH-s tanulóval kapcsolatos 17 6% 5%Pályaorientáció 1 0% 1%Felzárkóztatás 1 0% 2%Konfliktuskezelés 24 8% 7%

28/30

A 17 „tisztán” kollégiumok közül 14 kollégium pedagógusai, a kollégiumi pedagógusok 22 százaléka vett részt továbbképzésen. Az általános adatokhoz képest magasabbnak bizonyult (hat százalék) a HH/HHH tanulókkal kapcsolatos továbbképzésen részt vettek aránya, ilyen típusú képzésen csak öt intézmény pedagógusai vettek részt. A részvételi arány a többi területen rendre az összes intézményben tapasztalt mérték alatt marad.

29/30

MELLÉKLETEK1. melléklet: adatszolgáltatási adatlapok

2. melléklet: alap adatok kimutatása

3. melléklet: pedagógus továbbképzési adatok

4. melléklet: SNI adatok

30/30