Rákosi Mátyás

Az elvtárs:

Született Rosenfeld Mátyás néven, 1892-ben Adán, szegény zsidó kis(termény)kereskedő családban. Szülei tanulatlanok. Sok testvére volt (szám szerint 12, ebből 10-en élték meg a felnőtt kort). Apja 1904-ben változtatta családnevét Rosenfeldről Rákosira.

Történelmi háttér:

A szovjet csapatok Magyarország keleti részénél állomásoztak. 1944. nov.-dec.-ben Dálnoki Miklós Béla tábornok a 20 ezer fős hadseregével átáll a szovjetekhez.

Dálnoki Miklós Béla lesz az 1944 decemberében megalakuló Ideiglenes Kormány elnöke. A Vörös Hadsereg áthalad az országon, felforgatva, rombolva (megerőszakolt nők, Malenkij robot stb.)

A Szovjetunió a Magyarországi Kommunista Pártot támogatja, melynek célja a nagyhatalom kiszolgálása.

1944. dec. 2-án megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) az ország észak-keleti részén. A MNFF-ot 5 párt és a szakszervezetek alkotják:

Független Kisgazda Párt (FKgP): a legnagyobb támogatottság élvezői, vezetője Nagy Ferenc; Tildy Zoltán és Kovács Béla is jelentős képviselők. Magyarországi/Magyar Kommunista Párt (MKP): viszonylag kis létszámú- 40 fő a tagsága, de a szovjetekkel érkező moszkoviták (Szovjetunióból visszajövő magyar kommunisták): Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre feladatuk a hatalom megszerzése választási győzelemmel Szociáldemokrata Párt (SZP): balközép párt, munkásság érdekeit védi, működhetett a 2 világháború között. Jelentős képviselők: Szakasits Árpád (centrum. középvonal), Marosán György (baloldal) – kriptokommunista (beépült, titkon kommunista). Társadalom középső rétegét képviseli- polgárság, munkásság. Nemzeti Paraszt Párt (NPP): parasztság alsó rétegeinek érdekeit védi. Kelet- Magyarországon támogatottsággal rendelkezik. Képviselők: Veres Péter (író), Erdei Ferenc (kriptokommunista) Polgári Demokrata Párt (PDP): liberális, baloldali irányultságú polgári párt, polgárság alsóbb rétegeinek és az értelmiségnek az érdekeit képviseli. Közös programot fogadnak el, ami a MKP programjával egyezik meg. Főbb feladatok:

földreform kérdése államosítás szélső-jobboldali szervezetek betiltásának követelése szabadság jogok biztosítása (gyülekezési, sajtó, szólás) háborús bűnösök felelősségre vonása alkotmányozó nemzetgyűlés felállítása

Ideiglenes Kormány az ország keleti részén, nyugaton a Szálasi rendszer áll fent még.

Megválasztják az alkotmányozó nemzetgyűlést, a már felszabadított területeken. Magyarországon nem titkos a választás – felkiáltással történik. Nagy arányú győzelem.

1944. december 21-én Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés és hadat üzennek Németországnak (28-án). Minimális képviselettel rendelkeznek a hadseregben is. 1945. január 20-án megkötik a fegyverszünetet a Szovjetunióval. Ebben garantálják:

a jóvátétel fizetését (300 millió Ft) hadsereg felállítását szélsőjobb szervezetek betiltását

Magyarország tényleges irányítója (innen kap utasításokat a magyar kormány, amit zsarolás miatt teljesít) a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB), amely élére Vorosilov marsall kerül. Eddigi 60% szovjet 40% nyugati szövetséges eloszlás megváltozik és 80%-20% lesz. Kormánynak a SZEB befolyása miatt nincs mozgás tere, kénytelen tovább „rabolni”, a szovjetek támogatásával.

A nemzeti jövedelem 30%-a a szovjetek ellátására megy.

Népbíróságokat állítanak fel a háborús bűnösök elítélésére / büntetésére. Több mint 1000 halálos ítélet születik, kb. 200 kivégzés köztük Imrédy Béla, Bárdossy László, Sztójay Döme, Szálasi Ferenc.

Több mint 10 000 embert letöltendő fegyházbüntetésre ítélnek

Földosztás az országgyűlési törvény benyújtása előtt megtörténik, kommunisták irányításával – Nagy Imre belügyminiszter intézi.

A Magyar Kommunista Párt célja, hogy ne alakuljanak ki életképes parasztbirtokok, ezért csak 1-2 holdat osztanak családonként (5 hold kéne a megélhetéshez)

A földosztásban minden 100 hold feletti birtok részt vesz. Nagybirtokos földje legfeljebb 100 hold lehet, nemesi családok birtokait elkobozzák.

Átlagosan 5,1 hold jut telkenként, de az eloszlás egyenlőtlen, nem egyformán részesülnek az adományozásból.

Az 1945 novemberére kiírt választáson minden 20 év feletti állampolgár részt vehetett, kivéve a bizonyítottan szélsőjobb párti emberek (pl. német nemzetiségűek), titkos volt.

MKP előválasztást tart Budapesten, szociáldemokratákkal egy listán indulnak.

November 4-ei választások szintén a Független Kisgazda Párt győzelmével zárulnak.

FKP: 57%, MKP 17%, Szociáldemokraták 17,5%; Nemzeti Paraszt Párt 7%; többi az egyéb pártok.

SZEB a győztes párt vezetőit magához rendeli, s gratuláció után megzsarolja őket, azzal, hogy ha beveszik a Kommunista Pártot, akkor tartja csak vissza a szovjet csapatokat, akik ellátás hiányában elkezdenének az országban fosztogatni.

Ennélfogva a többi párt is bekerül a koalícióba. Nincs egyetértés a pártok között, s aránytalan pozícióelosztás történik: A Független Kisgazdapárt 6 miniszterrel és egy miniszterelnökkel, míg a MKP 3 miniszterrel, a szociáldemokraták szintén 3 miniszterrel, s a Nemzeti Parasztpárt 1 miniszterrel képviselteti magát.

A kormányon belüli ellentétek alakulnak ki a miniszteri posztok elosztása miatt: FKgP akarja a belügyi tárcát, de Vorosilov a kommunistáknak követeli.

Két fontos tárca van, egyik a kommunisták kezében. Földművelésügy: földosztás miatt lényeges. Belügy: a miniszter birtokolja a karhatalmi erőket (rendőrség, katonaság, ÁVO- majd ÁVH- titkos szervezet)

Nagy Imre lesz az első belügyminiszter, de hamar leváltják (kiderül, hogy nem a kommunisták elképzelései szerint végzi), s posztjára Rajk László kerül.

Első magyar kormány miniszterelnöke Tildy Zoltán, akit mikor köztársasági elnökké választják, Nagy Ferenc vált le.

Gazdasági ellenőrzés céljából megalakul a Gazdasági Főtanács, amely előkészíti az államosítást. Vezetője: Vas Zoltán (MKP).

Államforma meghatározása nagy kérdés. 1946 januárjában ül össze az országgyűlés, hogy többek között ezt is megvitassa.

1946-os évi I. törvénycikk alapján Köztársaság (II. Magyar Köztársaság) lesz 1947-ig hivatalosan. Ekkor Tildy Zoltán a köztársasági elnök, Nagy Ferenc a miniszterelnök.

FKgP megpróbálkozik a földosztás orvoslásával (mert a gazdagabb parasztságot kímélni akarta attól, hogy a kommunisták tőlük is elvegyék a földet) Erre reagálva a kommunisták tüntetést szerveznek „Földet vissza nem adunk” jelmondat alatt, ezért ez a megmozdulás kudarcba fullad.

1946. március 5-én az MKP szövetségre lép a Szociáldemokrata Párttal, így megalakul a Baloldali Blokk, beveszik a NPP-t is. Baloldali- leginkább kommunista célokat tűznek ki. Közigazgatás megtisztítását (B-listázás) elkezdik a FKP feldarabolásával.

FKgP gyűjtőpárt (gazdagabb + középparasztság, városi-, s középrétegek) eltérő társadalmi csoportok- mind vallás, mind elképzelés szerint. Volt nemesség, s keresztények is vannak közöttük. Politikában nem értenek egyet, a fontossági kérdés különbözik. A Kommunista Párt célja a FKP felosztása, amit az ún. Szalámi-taktikával hajtanak végre. Rákosi dolgozza ki ezt a módszert.

Március 7-én tartanak egy tüntetést a Hősök terén, reakciós elemek kiszorítását követelik a F. Kisgazdapártból. Azokat a képviselőket, akik támogatták a földosztás újratárgyalását/ megváltoztatását, ki kell szorítani a FKgP-ból.

Így a kivált képviselők megalakítják a Magyar Szabadság Pártját- Sulyok Dezső és társai vezetésével, maradnak a Parlamentben. Ezt a folyamatot megismétlik, így ismét csökken a FKgP létszáma.

Országgyűlés elfogadja a rendvédelmi törvényt 1946 elején, ami kijelenti, hogy mindenféle szélsőség rossz, minden olyan mozgalom, párt, ill. szervezet, amely az állam létét veszélyezteti, azt börtönbüntetéssel kell sújtani. A rendvédelmi törvényre hivatkozva kezdődnek meg a besúgások, s elhurcolások az ÁVO szervezésében.

A kommunista párt legnagyobb ellensége a keresztény egyház, s a keresztény szervezetek- ezek ellen lépnek fel különös buzgalommal.

Mivel a belügyi tárca a kezükben van, így 1946 nyarán rendeleti úton megszüntetik az összes vidéki / fővárosi keresztény szervezetet (pl. cserkész mozgalom, KALOT, KALÁSZ),

helyettük kommunista ifjúsági szervezeteket állítanak fel. 1500 társadalmi egyesületet osztanak fel pár hét alatt.

1946 nyarán legnagyobb problémát az infláció jelenti. Háború utáni anyagi gondok rendezetlenül maradtak. Hetente emelkednek az árak. Nagy címletek kerülnek forgalomba, kis értékkel, ezért a pengő helyett új fizető eszközt vezetnek be, a forintot, amit Imrédy dolgoz ki. 1946. aug. 1-jén kerül forgalomba a forint, melynek lesz fedezete az USA által visszaszolgáltatott aranyból. Amerika hitelt is nyújtott, amit még engedélyeztek, mivel nem voltak teljhatalmon a kommunisták.

1946-ban FKgP el akarta érni, hogy a hivatalokban a parlamenti számarányuknak megfelelően kerüljenek be a pártok hívei.

Kommunista Párt csak 20% volt, míg a kisgazda Párt és szociáldemokraták száma 60% felett volt. Hivatalok alá voltak rendelve a kommunista párt akaratának.

A kisgazda pártiak elégedetlenségére válaszolva Rákosi kitalálta az ún. Belügyi ('B') listázást. Ennek értelmében készítettek egy listát a két világháború közötti vagy alatti hivatalban dolgozók névsorával. A hivatalt kiszolgálók között nem voltak kommunisták, többségben a kisgazda párt tagjai. A Belügyi listázás pedig kijelenti, akik rajta szerepelnek ezen a listán, azok nem tölthetnek be hivatalt, valamint diszkriminálták őket a kommunistákkal szemben.

A szovjetek követelték a németek teljes kitelepítését, kollektív bűnösséget jelentettek ki „mindenki náci” alapon. 500 000 fő kitelepítését követelik. Rákosi is tiltakozik. Német hangzású nevű egyéneket is kitelepítenek. Végül 120 000 embert lakoltatnak ki, s küldenek külföldre, de ebből 20 000 visszaszökik. Az emigránsok Németországban, Ausztriában, vagy Amerikai Egyesült államokban telepednek le.

Gazdasági helyzet: pénzgazdálkodás nincs, jegyrendszer áll fent, feketepiac virágzik (árut árura cserélnek). A fővárosban is üresek a boltok, ezért elrendelik vidéken a termény bizonyos %-ának beszolgáltatását. Belső „vándorlás” is történik az ország keleti részéről, nyugatra. Kedvelt országrészek: Baranya és Vas megye, főleg az állatállomány jó állapota miatt. Cserekereskedelmet (bármit- bármire cserélnek) folytatnak, s vonatok tetején utaznak; batyuzásnak nevezzük az ilyen kereskedelmi módszert

Front közeledtére az élelmiszereket elássák, visszatértünkkel keveset találnak meg, mivel vagy a szovjetek, vagy a gyors szomszédok eltulajdonítják.

Németek kitelepítésén kívül van még egy ún. csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény, melyben a csehszlovákok el akarják érni az ország területéről a magyarok kitelepítését. Minden szlovák, aki önként jelentkezik, mehet Csehszlovákiába, s helyette magyarok jönnek. 60 000 szlovák jelentkezik, de 85 000 magyar települ be.

Zajlik a békeszerződés tárgyalása, amit végül 1947. február 10-én írnak alá. Ez a párizsi béke; ez van érvényben (felülírja a trianonit). Tartalma: a trianoni békével szemben nincsen kisebbség- illetve nemzetiségvédelem. Magyarország területe 43 km2-rel csökken, Csehszlovákia kap 3 Duna-menti falut (Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún)

1947-es évben elkezdődik a FKgP nyílt támadása, Kovács Bélát elrabolják (február 25-én ma a kommunizmus áldozatainak emléknapja), a Szovjetunióba szállítják.

1947 májusában Nagy Ferenc Svájcba utazik tárgyalni, távollétében hamis, kompromittáló iratok kerülnek elő, ezért lemondatják, amiről külföldön értesül. Kénytelen a kommunistákkal tárgyalni, s engedélyükkel Ausztriában bevárja a családját, emigrálnak Svájcba.

1947 májusa után Dinnyés Lajos lesz a miniszterelnök, erősen baloldali irányvonalat képvisel. 1947-es választások előkészítésére kék cédulákat hamisítanak. 1947 júliusában szűkítik a választójogot, majd Tildy Zoltán feloszlatja az országgyűlést, kiírja a választásokat. Koalíciós pártok egy közös listán indulnak, a B listán szereplők nem kapnak szavazati jogot.

1947. aug. 31-én választás (kétcédulás választás), több ezer embert szállítanak, É-K-i vidéken, hogy hamis cédulákat osztogassanak, töltsenek ki. Volt, aki több mint húsz helyen adta le a szavazatát. Így 120 000 szavazatot csaltak össze pluszba. Választások eredménye: kommunista győzelem 22,3 %-os; Szociáldemokraták 15, 1 %, Független Kisgazda Párt 14, 95%, Nemzeti Paraszt Párt 8,3 %. A FKgP-ból kivált két párt, összesen 30%, egyenként 16,4%; 13,4%

Magyar Függetlenségi Párt szavazatait megsemmisítik, a párt vezetői elhagyják az országot (pl. Pfeifer Zoltán)

Miniszterelnök Dinnyés Lajos marad, de a kommunista párt kijelenti, hogy mivel ők kapták, a legtöbb szavazatot, így ők alkotnak kormányt.

Ez az első lépcsőfok az egypártrendszer kialakulásához.

1948 júniusában egyesül a Szociáldemokrata és a Magyar Kommunista Párt: Magyar Dolgozók Pártja (MDP) néven

Szociáldemokrata Párt jobb szárnyát kizárják a Pártból, és az országgyűlésből is (Kéthly Anna).

A Magyar Dolgozók Pártja egy bábpárt, ami kiszolgálja a Szovjetuniót. A párt elnöke Szakasits Árpád, de őt később leváltják, s börtönbe kerül, mert túl „jobbos”.

Főtitkár: Rákosi Mátyás. Fenyegetik az ellenzéki pártokat, így azok megszűnnek, pártvezetők emigrálnak – sokan Bécsbe.

A totális diktatúra kiépítése

Rákosi Mátyást (1892-1971) “Sztálin legjobb magyar tanítványának” tartották. Rövid uralma alatt Sztálinéhoz hasonló személyi kultuszt épített ki. Tudta, hogy hatalma Moszkva akaratától függ, ezért teljesítette, sőt túlteljesítette a szovjet elvárásokat. Mögötte a második ember, Gerő Ernő a gazdasági területet irányította, Farkas Mihály a hadsereget és a rendőrséget, Révai József az ideológiát és a kultúrát.

A

fordulat éve 1948. Ekkor a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesült, és megalakult a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), amely az 1949-es választáson 96 %-os eredményt ért el. A választáson a választók már egyetlen jelölt közül „választhattak“, a távolmaradókat megbüntették. Magyarországon létrejött a proletárdiktatúra

A pártok végleges megszűnését az 1949-ben létrehozott Magyar Függetlenségi Népfrontba történő beolvadásuk jelentette (1954-től Hazafias Népfront). Ezzel befejeződött a többpártrendszer felszámolása.

Új alkotmányt fogadtak el, amely rögzítette a kommunista párt vezető szerepét. Kimondták, hogy Magyarország szocialista állam. Az államforma népköztársaság lett. Megalakult az Elnöki Tanács. Új, szovjet típusú alkotmány született. Az önkormányzatok helyett a tanácsrendszert vezették be. Pártállam jött létre. A köztársasági elnök szerepét az Elnöki Tanács vette át, az önkormányzati rendszer helyett kiépült a központi akaratot végrehajtó tanácsrendszer (1950).

A gazdaság államosítása

Az egypártrendszer kiépülésével párhuzamosan felgyorsították a gazdaság államosítását is.

Rákosi, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József (balról jobbra tekintve)

1947 őszén, államosították a nagybankokat és a hozzájuk tartozó ipari és kereskedelmi vállalatokat, majd 1948 márciusában minden, 100 főnél több munkást foglalkoztató ipari üzemet.

1949-ben a 10 munkásnál többet alkalmazó iparvállalatokat államosították. bezárt a tőzsde, mindenhatóvá vált az Országos tervhivatal egyházi iskolák államosítását is elrendelték (ez összeütközéshez vezetett a katolikus

egyházzal) 48 nyarán 6500 egyházi iskola került állami tulajdonba; létrejött az egységes állami közoktatás.

Az iskolák államosításával a marxizmus-leninizmus szellemében történt a tanítás. Egyház kezén 10 gimnázium marad: Iskolanővérek: Patrona Hungariae (Budapest),

Svetits (Debrecen); piaristák: Budapest, Kecskemét; ferencesek: Esztergom, Szentendre; bencések: Győr, Pannonhalma, 1 református és 1 zsidó gimnázium.

Szerzetesek – valamint a kispapok létszámának korlátozása miatt sok szerzetes (akár szervezetes rend) emigrál.

Rákosi támadást indított az egyházak ellen. Mindszenty József esztergomi érseket 1948 decemberében koholt perben életfogytiglani börtönre ítélték (először megkínozták aztán bebörtönözték). Rövidesen több egyházi vezető is hasonló sorsra jutott.

Számos papot börtönbe zártak, hogy ne tudjanak a fiatalokkal foglalkozni. Sokan

vértanúk lettek, köztük Sándor István szalézi testvér is. Rákosi a Regnum Marianum templomot felrobbantatta, helyére Sztálin szobrát

állíttatta.

A félelem szerepe

A hatalom új birtokosai az ellenállás letörését és a társadalom átalakítását csak is terrorral tudták keresztülvinni. A korábban a Belügyminisztériumhoz tartozó Államvédelmi Osztályt (ÁVO) függetlenítették Államvédelmi Hatóság (ÁVH) néven (1948) működött. Az ÁVH volt a „Párt ökle”. Központjuk az Andrássy út 60. szám alatt volt. Az ÁVH megfélemlítette a társadalmat. Névtelen feljelentések alapján bárkit elfoghattak. Az előállítások leggyakrabban éjszaka történtek, nagy fekete autók jöttek az emberekért. Az ávósok becsöngettek a lakásokba, és vitték a gyanúsnak vélt áldozatot. Emiatt ezt az időszakot „csengőfrásznak” nevezzük. Volt olyan, aki egy veréssel megúszta, de olyan is akadt, akit internálótáborba, Kistarcsára vagy büntetőtáborba, Recskre vittek. A táborokban embertelen körülmények uralkodtak. A börtönőrök utasítása „Ne csak őrizd, gyűlöld!” volt. A hírhedt és kegyetlen szervezet vezetője Péter Gábor lett, aki közvetlenül a párt első emberétől, Rákosi Mátyástól kapta az utasításokat. A terror elérte a párttagságot, sőt a párt több vezetőjét is. 1949 szeptemberében Rajk Lászlót és társait halálra ítélték, kémkedés és más “népellenes” bűntettek vádjával. 1951-ben Kádár Jánost is bebörtönözték. A párton belüli koncepciós perekkel egy időben leszámoltak a rendszer “ellenségeivel” is.

A vas és acél országaA gazdaságban is a szovjet modell valósult meg: a legfontosabb célnak a gyors iparosítást, a nehézipar fejlesztését tűzték ki célul.Magyarország adottságait nem vették figyelembe. Rákosi a „vas és acél” országává kívánta tenni hazánkat. Költséges beruházásokkal próbálták meg elérni a célokat, amelyeket először 3 éves tervben, majd 5 éves tervekben fogalmaztak meg. A célok irreálisak, teljesíthetetlenek voltak.(az Országos Tervhivatal határozta meg a gazdaság fejlődését) Az életkörülmények romlottak, a termelés visszaesett. 1953-ra az ipari termelés az 1938-as háromszorosára növekedett, az életszínvonal azonban nem érte el a háború előtti szintet sem.

A mezőgazdaság kollektivizálása

A mezőgazdaság kollektivizálását 1949-ben felgyorsították. Az 1945-ben kiosztott földek tulajdonosait erőszakkal kényszerítették a termelőszövetkezetekbe. A korábbi nagygazdák nevét kuláklistákon rögzítették, földjeiket elvették és kitelepítették őket. Pártutasításra klímaidegen növényeket, citromot, narancsot, gumipitypangot, gyapotot és rizst kezdtek termelni Magyarországon. A beszolgáltatás mindenki számára kötelező volt. Még a padlást is lesöpörték. Disznót csak engedéllyel lehetett ölni, a levágott állat jelentős részét be kellett szolgáltatni. Aki engedély nélkül vágott, az az ÁVH kezébe kerülhetett.

Kultúrpolitika és személyi kultuszMindent áthatott a személyi kultusz, a Sztálinnak és Rákosinak kijáró kötelező tisztelet. Mindenütt ki volt téve a képük. Ha nyilvános helyen megjelentek, vagy megemlítették őket, felállva kellett tapsolni. Dicsőítő énekek és versek születtek róluk, szobrokat állítottak nekik.  Rákosi személyi kultusza a 60. születésnapján érte el a csúcspontját mikor az ünnepségen jelen lévő emberek a” dicső vezér” nagyszerűségét zengték.

Rákosi bukása és Nagy Imre miniszterelnöksége53-ban meghal Sztálin, s a hatalmi harcból győztesen kikerülő Hruscsov a sztálinizmus visszaszorítására tett kísérletet. Ezért Moszkvába rendelték a magyar pártvezetést, és utasították a hibák (személyi kultusz, kuláklisták, erőltetett iparosítás) kijavítására. Rákosi megtarthatta pártfőtitkári tisztségét, de helyette Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki reformokat akart.Az ÁVH hatalmát csökkentette, megszüntette a recski haláltábort. Az erőszakos kollektivizálást leállította, a koncepciós perek elítéltjeit kiengedte a börtönökből. 1955-ben a Varsói Szerződéshez való csatlakozásunkat nem írta alá. A Szovjetunióban 1955-re felülkerekedtek a régi elvtársak, engedtek a magyar belső nyomásnak. Nagy Imrét leváltották. Rákosi köre újra a hatalom csúcsára került.