1

VÁZLATOK

XV. Földtörténet

Földtörténeti korok, időszakok és korok

A földtörténeti idő egy naptári évbe sűrítve: ősidő vége: november 13. óidő vége: december 13 középidő vége: december 26 újidő: mindösszesen 5 nap

A Föld kora: 4,6 milliárd év Gröndland kőzetei 4,2 milliárd évesek, ezt megelőzően nincsenek közvetlen bizonyítékok. A Föld magas hőmérséklete indította el az alkotóelemek gömbhéjakba való szerveződését.

Események

Ős- (4600 millió éve) és előidő (2500 millió éve) eseményei:

• A földtörténet 87%-a tartozik ide. • Az őslégkör kialakulása a vulkáni gázokból. • Az ősóceánok születése a vulkáni eredetű vízgőzből kicsapódott vízből. • Hegységképződések, ősmasszívumok kialakulása • Az élet első megjelenésének bizonyítékai a 2,9 milliárd éves sztomatolitok (gömbhájas szerkezetű

kőzetgumó, melynek szemcséit kékalgák kötötték meg.)

IDŐ IDŐSZAK KOR

holocén (jelenkor) negyedidőszak 2 millió évtől napjainkig pleisztocén (jégkor)

pliocén miocén oligocén

újid ő 65 millió évtől napjainkig

harmadidőszak 65-2 millió évig

eocén kréta jura

középidő 253-65 millió év

triász

perm karbon devon szilur ordovicium

óidő 590-235 millió év

kambrium

előidő 2600 millió év ősidő 4600 millió év

sorr

en

d

2

Óidő (590 millió éve) eseményei: • Első ősmaradványok – kambrium • Élőlények megjelenése a szárazföldön – kambrium vége • Kialakult az algák fotoszintéziséből a O2 , a káros sugarakat visz-

szatartó O3 (ózonburok) • Kaledóniai hegységképződés – szilur, devon (Skandinávia-, Skó-

cia-, Kelet-Görnland hegyei, Appalache-hg. Északi része) ennek következtében összekapcsolódott Ős-Európa és Ős-Észak-Amerika

• Variszkuszi hegységrendszer – karbon (Dél-Anglia, Franciaország hegységei, Rodope, Urál, a kelet-ausztráliai Nagy-Vízválasztó-hegység, Appalache déli része) ezzel hozzájuk csatolódtak a déli őskontinens magok.

• Az óidő végére a Föld összes szárazföldje egyetlen hatalmas őskontinensben a Pangeába (Összföld) egyesült. Az őskontinenst egyetlen ősóceán a Panthalassza (Össztenger) vette körül.

• Feketekőszén telepek – karbon Középidő (235 millió éve) eseményei:

• Pangea feldarabolódása – jura: Laurázsia: Észak-Amerika, Európa és Ázsia őse válik le a Gondvánáról (Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália, Antarktisz) a Thetys-tenger medencéjének szétnyílásával. Ez a folya-mat az Atlanti-óceán medencéjének kialakulásához vezetett.

• Az Atlanti-óceán hátságának kialakulásával Gondvana is három részre esik szét: Dél-Amerika - Afrika, Ausztrália – Antarktisz, In-diát hordozó lemezre.

• Kinyílik az Atlanti-óceán medencéje – kréta • Pacifikus- és az Eurázsia-hegységrendszer képződése megindul – kréta • Ősgyíkok, nyitvatermők, zárvatermők megjelenése

Újid ő (65 millió éve) eseményei: harmadidőszak

• Pacifikus-, Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása –harmadidőszak • Pacifikus vonulatok (Kamcsatka, Kuril-szigetek, Japán hegyei, hegy-

ségei, Kordillerák Észak-Amerikában, Dél-Amerikában az Andok) • Összezárult Észak- és Dél-Amerika között a szárazföldi híd • Eurázsiai vonulatok (Atlasz, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Kár-

pátok, Dinári- és Balkán-hegység, Kaukázus, Kis-Ázsia és az Iráni medence peremhegségei, Himalája)

• Hegységek lepusztulása megkezdődött → feltöltött síkságok megjelenése. • Barnaszén, kőolaj és földgáztelepek – harmadidőszak

negyedidőszak

• Jégkorszakok – negyedidőszak pleisztocén

Jégkorszakok: A jégtakaró a negyedidőszakban többször előrenyomult (jégkorszakok) és visszahúzódott (jégkorszakközök). Európában a London-Köln-Krakkó-Kijev vonalig nyomult előre. Észak-Amerikában (K-Ny irányú hegységek híján) a 40. szélességi fokiig hatolt előre.

• a jég előrenyomulásával átrendeződtek az éghajlati és növényzeti területek • a jégtakaró nagymennyiségű vizet tartott fogva – a világtenger szintje kb. 90m-rel csökkent. • a jégkorszakközökben emelkedett a tengerszint, és a jégtömegtől megszabadult területek is.

3

• Az utolsó jégkorszak mintegy 10.000 éve fejeződött be. Ettől számítjuk a holocén (jelenkor) kezde-

tét. A mai partformák, vízhálózati rendszerek és a mai élővilág kialakulása. → a lösz felhalmozódása

• Az embertan tudománya kb. 100.000 évvel ezelőttre teszi az értelmes ember (Homo sapiens) meg-jelenését, s ettől az időponttól számítják a történelmi őskort.

Összefoglaló táblázat

4

FOGALMAK

fosszília: ősmaradvány vezérkövület: egy adott korra jellemző ősmaradvány lenyomat: ha az élőlény anyaga nem marad meg csak a formája viszonylagos kor: a mélyebben fekvő kőzetek idősebbek, a magasabban elhelyezkedők fiatalabbak abszolút kor: radioaktív izotópok segítségével határozzák meg, melyeknek lebomlási üteme ál-

landó, ezért a radioaktív anyagok és a nem radioaktív anyagok arányából lehet kö-vetkeztetni a kőzet kialakulásának idejére

paleomágneses módszer: a mágnesezhető anyagot tartalmazó kőzetek megőrzik keletkezésük idejének

mágneses irányát. Ennek segítségével lehet meghatározni egyes földtörténeti ese-mények korát

őslégkör: a Föld első légköre, melyből hiányzott a szabad oxigén ősóceán: a légkör lehűlt, lecsapódott vízgőztartalmából kialakult hatalmas kiterjedésű állóvíz ősföld: a földtörténet ősidejében megszilárdult kéregdarab ózonburok: háromatomos oxigént tartalmazó réteg, mely megszűri a Nap káros ultraibolya sugarait Pangea: az óidő végének összefüggő ősföldje Panthalassza: a Pangeát körülvevő ősóceán Laurázsia: a középidőben szétnyíló Pangea északi része Gondvana: a középidőben szétnyíló Pangea déli része Thetys tenger: a Laurázsiát Gondvánától elválasztó tenger