MINDENKI BÍRÓSÁGA REFORMPROGRAM 2018

(VITAIRAT)

AZ EBFF FÓRUM ÉS AZ EBFF MOZGALOM, A TISZTESSÉGES BÍRÓI MAGATARTÁSÉRT MOZGALOM TÁMOGATÁSÁVAL

Egy lehetséges új bírósági szervezeti rendszer 2020. január 1-jétől

az egyéni bírói függetlenség és felelősség jegyében

Mottó:

Tisztelet Ilonczai Zsoltnak !

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1842758719268841&id=1720290178182363

Készítették:

Dr. Ravasz László – ny. címzetes táblabíró

Dr. Szepesházi Péter – kerületi bíró (Budai Központi Kerületi Bíróság)

- az EBFF Mozgalom tagjai az EBFF Mozgalom és az EBFF Fórum, a Tisztességes Bírói Magatartásért Mozgalom támogatásával

Külön köszönet Figler Csabának, Dr. Székely G. Gábornak, Dr. Garay Andreának !

Mellékletek (részben elfogadva és beépítve a tanulmányba !):

I. Mindenki Bírósága Reformprogram 2018 20 Pontja

II. Lehetséges népszavazási kérdés

III. Reakciók, javaslatok

A további észrevételeket az egyenibiroi@gmail.com címen vagy az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum Facebook Oldalán várjuk ! A program sosem végleges !

Bevezetés

Történeti kitekintő

1

A jelenlegi szervezeti rendszer problémája, hogy az igazságügyminiszter és az MSZMP törvényszéki párttitkárai bíróságokkal kapcsolatos hatáskörei kivételével az 1972. évi IV. törvényhez visszatérő 1997. évi LXVI. és LXVII. törvények által meghatározott szervezeti cél alapvetően nem a bíró személyes függetlenségének és felelősségének garantálására épül. A fenti törvények a szervezeti célt formálisan a bírói szervezet függetlenségében határozta meg, valójában, rejtetten a bírósági (főleg a törvényszéki) elnökök túlhatalmának biztosításával és a bírók befolyásolhatóvá tételével a független ítélkezést tette lehetetlenné. Az 1997-ben kinevezett igazgatási vezetőkön keresztül bármilyen, elsősorban személyes befolyás is elérhető vált, idővel a nepotizmus is megjelent, ugyanakkor a közvetlen pártpolitikai befolyás részben meggyengült, részben soktényezőssé, véletlenszerűvé vált, egy-egy törvényszéki elnök pártszimpátiájától is függővé válhatott. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem volt egyik párt markában sem, a jogászi mutyielitében azonban - éppen sok törvényszéki elnökön keresztül – nagyon is. Az OIT persze éppen legerősebb tagjait, a törvényszéki elnököket nem tudta kontrollálni, ideértve persze a nem OIT-tag törvényszéki elnököket is. Minderre figyelemmel a bírót a rendszer nem tudta megvédeni helyi bírósági és törvényszéki elnökétől, az általuk kinevezett vagy javasolt ún. szakmai vezetőjétől (csoportvezető, kollégiumvezető), s ezt a tényt a bírói mutyielit a bírósági szervezet végrehajtó és a jogalkotó hatalomtól értett függetlensége fügefalevelével takarta. Ez a píár akció sokáig sikeres volt, ám a kisember, a hátrányos helyzetű csoporthoz tartozó fél, vádlott (akkor még nem „devizás” !) egyre gyakrabban vette észre, hogy magasabb társadalmi státuszú ellenfél, sértett, ellenérdekelt esetén gyanúsan gyakran születik rossz vagy határeset-ügyben sosem neki kedvező bírói döntés, de hatékony, gyors igazságot a felső középosztály és az elit se gyakran kapott, s a bírósági közbizalom lassan, de biztosan megindult a lejtőn. Olaj volt a tűzre, hogy a bírósági vezetők és az OIT-rendszer akár jószándékú védelmezői leszélsőségezték az előbbieket kifogásoló népet, külső kritikusokat és bírákat. Olyan állítások kisérték a szélsőségezést, melyekből szándéktalanul is az a képtelen következtetés adódott, hogy a bíróságok politikától való függetlenségével vigasztalódjon mindenki, aki nem jutott igazsághoz azért, mert a jogászi mutyielittől, saját vezetőitől, az adott bíróság földrajzi területének nagyhatalmú vállalkozójától, orvosától stb. semmi nem védte őt és az egyéni bírói függetlenséget. Legfeljebb a helyi jó fej bírósági vezető vagy a véletlen! Ez pedig nekünk, jelen bírósági reformprogram elkészítőinek meglehetősen kevés. S másoknak is, mint azt a vállaltan szubjektív, így jelen vitairat szerzői által se pozitívan, se negatívan nem minősített, de biztosan nem atipikus tanulságokkal szolgáló VI. mellékletbeli interjúsorozat bizonyítja.

A 2011. évi bírósági reform helyes irányba tett szabályozási félfordulatot hozott, mely időközben el nem rontott gyakorlati eredményekkel azonban – ezt 7 év elteltével bátran kimondhatjuk – alig járt. A kezdetben hasznosnak tűnő, de egyre értelmetlenebb hatalommániás centralizáció, továbbá a bíróértékelés, a fegyelmi eljárások, az előmenetel, a munkateher egységessége, a bírósági titkárok és fogalmazók, a bírósági tisztviselők jogállása mind olyan kérdések, melyek reformálatlanul maradtak vagy torz, a helytelen szabályozást még rosszabbra cserélő szabályozást nyertek. A bírósági társadalmi közbizalmi index a Lomnici-Baka rendszerbeli szintén alacsony, ugyancsak válságot jelző nagyjából 60-70 %-osról a Handó-korszakban 40-60 %-osra csökkent. A csőd végső, szervezeti filozófiai oka ugyanaz, mint az OIT uralma alatt (1998-2011): az egyéni bírói függetlenség és felelősség védelmének garanciális elvei hiányoznak a 2011. évi CLXI. és CLXII. törvényekből, alig van jelentősége annak (s reformprogramunk ebben is eltér a mainstream bírálóktól), hogy

2

2012 után már a bírósági szervezeti függetlenséget se hangsúlyozzák túl, mint tették ezt Solt Pál, Lomnici Zoltán vagy Baka András legfelsőbb bírósági elnöksége idején.

Az alapvető feladat mindezért az, hogy egy bírósági szervezeti reform keretében az egyéni bírói függetlenség és felelőssége mint szervezeti cél bevezetésre kerüljön, s ezzel váljon biztosíthatóvá a bíró személyes függetlensége, felelőssége, a pártatlan ítélkezés. A munkafeltételeivel, fizetésével, jól kereső, nem túlterhelt jogi és nem jogi munkatársai felkészültségével és létszámával elégedett, napi 8 órát dolgozó, mosolygós tisztességes eljárást folytató, folyamatosan tanulni vágyó, bírósági vezetőitől, külső hatalmaktól garantáltan független bíró az új modell központi alakja. Általában a bírói adminisztratív feladatok megszüntetése szintén sürgető cél.

Ezzel párhuzamosan szükség lenne az igazgatási és szakmai bírósági vezetők jelenlegi szervezeti célt kiszolgáló részének tisztségéből történő távozására demokratikus, jogállami eljárások illetve az átalakítás hatására meghonosodott új szervezeti kultúra hatása következtében, mert az eddigi rossz tapasztalatok, a vonatkozó tudományos kutatások alapján alaposan feltehető, hogy túlnyomó többségük az új szervezeti cél megvalósítását elszabotálná. Mindenféleképp szükség lenne ezért arra, hogy a jelenleg regnáló igazgatási és szakmai vezetők vonatkozásában az összbírói értekezletek megerősítő vagy a bizalmat megvonó szavazást tartsanak. Mostanáig az összbíró értekezleteknek és a bírói tanácsoknak csak véleményezési joga volt az igazgatási és szakmai vezetők kinevezése tekintetében, amely azonban nem kötötte a kinevezőt, ezért az esetek többségében nem az a vezető került kinevezésre, akinek megvolt a belső legitimációja. Erre tekintettel indokolt lenne egy kötelező erejű rendkívüli véleménynyilvánító szavazás bevezetése, melyet 2020. január 30-a és február 15-e között kellene megtartani minden bíróságon. Ennek keretében a törvényszéki (ítélőtáblai) elnökök, elnökhelyettesek és csoportvezetők, kollégiumvezetők és helyettesek mandátumát a törvényszéki (ítélőtáblai, járásbírósági) összbírói értekezletnek kell megerősítenie akként, hogy az első ciklusát töltő igazgatási és szakmai vezetők vezetői tisztségének megerősítéséhez az összbírói értekezlet egyszerű szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A második ciklusukat töltő igazgatási- és szakmai vezetők mandátumának megerősítéséhez az összbírói értekezlet 4/5-ös többségének megszerzése szükséges. A járásbíróságok igazgatási vezetői tekintetében pedig az adott bíróság bírái szavaznának a fenti szabályok szerint. A bevezetendő előírások alapján annak az igazgatási vezetőnek a vezetői tisztsége, aki nem kapná meg a megerősítéshez szükséges fenti szavazatmennyiséget, a szavazás hónapját követő hónap utolsó napján megszűnne. A tanácselnökök megbízatása 2022. január 1-jétől határozott idejűvé alakulna, így újra kellene pályáznia annak a bírónak, akinek a tanácselnöki kinevezése óta már 6 év eltelt, mert tanácselnöki megbízatása automatikusan megszűnne. Akinek a tanácselnöki kinevezése óta 6 év még nem telt el, az a bíró a 6 év elteltéig betölthetné a tanácselnöki posztot és csak ezt követően kellene újra pályáznia. Álláspontunk szerint a fenti átmeneti szabályok bevezetését az indokolja, hogy az 1997. évi, majd a 2011. évi Bszi. illetve Bjt. olyan személyi összefonódásokon alapuló, átláthatatlan, gyakran nepotista kinevezési rendszert hozott létre, amely nélkülözte a valódi versenyhelyzetet és semmilyen formában nem felel meg a jogállami normáknak, a vezetőjelöltek közötti tisztességes kampány szabályai is hiányoznak. Szükség van arra, hogy a bírósági igazgatási és szakmai vezetők belső legitimációval is rendelkezzenek, s ez csak kötelező erejű rendkívüli bírói véleménynyilvánítás folytán szerezhető meg.

3

Óriási jelentősége miatt a bevezetőben említendő, hogy az új szegény- és alsóközéposztály-ellenes, önkényes eljárásjogi elutasításokat („visszautasításokat”) inkorporáló Polgári Perrendtartást hatályon kívül kell helyezni, az új Pp. következményként várható bírói létszámcsökkentés, ügyvédi státuszbeli korlátozások (kötelező nemzeti irodai tagság a szocializmusbeli ügyvédi munkaközösségek mintájára ?), a kisügyvédek tönkretétele, e körben a jogászi hivatásrendi mutyielitek összejátszása megakadályozandók. A kötelező kamarai tagság eltörlése, a közjegyzői, végrehajtói foglalkozás közszolgai jogviszonnyá alakítása teljes és bőkezű azonnal kártalanítás mellett sem lenne túl nagy ár az igazságszolgáltatási reform sikeréért. Egy új Pp.-hez hasonló konstrukció, szemlélet, szigor csak az állami jogsegély rendkívüli mértékű bővítése, így a költségfeljegyzési jogra jogosultságnak a nettó havi átlagfizetés környékére belövése (vagy magas összegű erre is fordítható feltétele nélküli alapjövedelem) mellett lett volna elfogadható, de a magas szintű állami jogsegély biztosítása ettől függetlenül is modellértékű elem a bírósági reformban.

A szervezeti reform keretében nézetünk szerint tehát a teljesség igénye és normaszöveg-javaslat nélkül az alábbi változtatásokat kellene végrehajtani széleskörű többfordulós társadalmi vita után.

A kialakítandó új szervezeti és igazságszolgáltatási modell elvei, további főbb elemei és az Országos Bírói Tanács (OBT):

Az új szervezeti modell egyik alapelve továbbra is az egységes bírósági szervezeti rendszer lenne, melynek része a Kúria is. Az egységes irányítási rendszeren belül álláspontunk szerint az igazgatási és szakmai hatásköröket meg kellene osztani az egyes igazgatási és szakmai vezetők, valamint a bírói önkormányzatok között, ugyanazon tárgyban a hatáskört akár több igazgatási vezető és több bírói önkormányzat között. Minden bírósági szinten azonos hatáskör-megosztás és belső szervezeti struktúra érvényesülne. Az új szervezeti modell továbbra is az egyszemélyi vezetésre és felelősségre és a hatáskörök decentralizálására, szigorú összeférhetetlenségi szabályokra épülne a modern szervezetelméleti elveknek megfelelően. A bírói önkormányzatok helyi (járásbírósági, törvényszéki, kúriai) szintű felállítására és hatáskörük kiterjesztésére a bírói egyéni függetlenség védelme érdekében van szükség. Nem kevésbé fontos alapelv azonban az OIT-rendszer (1997-2011) belterjessége, a Csák Mátés bírói mutyielithez hasonló létrejöttének megakadályozása végett, hogy szinte semmilyen fontos kérdésben nem szabad szubjektív döntési jogkört biztosítani. Így pl. közkeletű és veszélyes tévedés, hogy a bírói tanácsok 20 vagy 10 pontos pontszámadási lehetősége a bírójelölt meghallgatására jó és demokratikus, az OBH elnöke önkényessége az eredménytelenné nyilvánításoknál rossz és antidemokratikus, miközben mind a kettő antidemokratikus. A bíróság a társadalomé és nem Handó Tündéé, de nem is csak a bíráké (bíró tanácsoké).

A 2012 elején felállításra került Országos Bírói Tanácsnak (OBT) véleményező és tanácsadó, a bírói függetlenség veszélye esetén a nyilvánosságban a harangot félreverő szerepet kell adni, továbbá az OBH elnökének felmentését kezdeményező jogköre is megőrzendő, olyan hatáskör azonban, mely a bíróságok igazgatásában korlátozza az egyszemélyi vezetést, nem biztosítható részére. Erre ugyanis a helyi és területi összbírói értekezletek alkalmasak, a „minden döntés ott szülessen, ahol a legtöbb a szükséges információ”-elve szerint. Az OBT mai döntési jellegű hatáskörei azért szűnnének meg, mert

4

az OBT döntésétől függően feloldható tilalmak alóli kivételeket meg kell szüntetni (OBH elnöke pályázati rangsortól eltérése a kinevezéseknél, harmadik bírósági elnöki ciklusra az engedély megadása). A bírói önkormányzati tagság és a bírósági vezetői státusz túlnyomó részbeni összeférhetetlensége mind az OBT, mind a törvényszéki bírói tanácsoknál, a tagok mentelmi jogosítványai (pl. fegyelmi eljárás indításának megszigorítása) is alapelvi jogintézménnyé válna. A bírói önkormányzatiság tekintélyének helyreállítása végett az országos (OBT) és a törvényszéki bírói tanácsok tagjai és a bírósági vezetői tisztség közötti ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG bevezetése, a tagok fegyelmi, szakmai felelősségével összefüggő eljárásokkal kapcsolatos bírósági vezetői hatáskörök eltérítése az érintett bírósági régiótól, az OBT-nél az OBH-tól és a Kúriától, a tagok kiemelt, kétszeres bírói alapilletménynek és kétszeres addigi pótlékaiknak megfelelő díjazása, harmadszori újraválasztásuk tilalma szintén alfa jelentőségű. Az OBT-tagokat megválasztásuktól tagságuk megszűnésétől számított 2 évig ne lehessen bírósági vezetőnek kinevezni.

Az ún. fenntartott ill. „kieszelt” véletlenszerűség (expected fatalism v. contrived randomness) mint a szervezetnek, a szervezet tagjainak pozitív irányú etikai befolyásolása és a döntéshozatal etikusságának eszköze fontos, bár értelemszerűen kísérleti elv lehet az összeférhetetlenségi szabályozás mellett. A fenntartott véletlenszerűség holland találmány, nincs még elterjedt gyakorlata, a hazai igazságszolgáltatási rendszer súlyos válsága, a dzsungelszerű átláthatatlanság, leköteleződések rendszere azonban éppen hogy alkalmazásáért kiált (prof. dr. G. BOUCKAERT Proefschrift tot het verkrijgen, prof. dr. A. HONDEGHEM van de graad van: Towards a public administration theoryon public servants’ ethics, A comparative study, Leuven, 2004, KATHOLIEKE UNIVERSITEIT LEUVEN FACULTEIT SOCIALE WETENSCHAPPEN DEPARTEMENT POLITIEKE WETENSCHAPPEN kiadása 42-44.o., 68.o., 78.o. - https://lirias.kuleuven.be/bitstream/123456789/84564/1/Doctoraat%252BJeroen%252BMaesschalck%252BDEF.pdf ). A fenntartott véletlenszerűség lényege, hogy az előre nem látható elemek megakadályozzák egy szervezet elfoglalását (capture of the part of the judicial state), az összejátszást (unethical collusion) az ellenőrző mechanizmusok hatástalanítását. Így pl. ha az ellenőrzést egy minden érintett időszak előtt kisorsolt részleg (bíróság) vezetője, ellenőre végzi egy másik részlegben (bíróságon), akkor a felügyelet formalitása elkerülhető, míg ha a hagyományos hierarchia szerinti ill. a szabályozás szerint állandó hatáskörű vezető, akkor nem igazán.

Központi igazgatás:

Országos Bírói Hivatal

Az új szervezeti struktúra kialakításánál alapvető kérdésként merül fel a bírósági szervezeti rendszer központi igazgatásának megoldása. Az európai tapasztalatokat is figyelembe véve, illetve a Velencei Bizottság állásfoglalására is tekintettel a legcélravezetőbb továbbra is az lenne, ha a bírósági szervezeti rendszer központi igazgatását egy a bírósági szervezeten belüli igazgatási szervet vezető személy, egyben bíró, azaz nem külső személy mint igazgatási csúcsvezető végezné. A miniszteriális (külső) igazgatás lehet alkotmányos, de bevezetése nem időszerű, a bíróságok függetlenségét övező élénk viták miatt sem. Az Országos Bírói Hivatal önálló jogi személy maradna, új elnevezése az egyéni bírói függetlenség és felelősség fontosságát tükrözné (a bírósági szó személytelen, a bírói nem), a központi igazgatásnak a bíróval mint egyénnel szemben van sok tartozása, feladata. Az OBH „állam az államban”, hatalomgyakorlása sokakat jogosan taszít az elmúlt évek gyakorlata alapján.

5

OBH Elnöke / Főbíró/

Az Országos Bírói Hivatalnak egyszemélyi vezetés alatt álló szervnek kell maradnia, ez biztosíthatná a hatékony működését, ha a helyi bírói önkormányzatok megfelelő ellensúlyt képeznének. Az egyszemélyi vezető elnevezése lehetne Főbíró is. A Főbírót az Országgyűlés kétharmados többséggel, sikertelen parlamenti szavazás esetén a második körben egyszerű többséggel választaná 9 évre és ezen előírást az Alaptörvénybe kell foglalni, miként a Kúria Elnökéről szóló hasonló rendelkezést is. A Főbírót legfeljebb egyszer lehetne újraválasztani. Helyettesét maga nevezné ki. Természetesen csak bírót lehetne főbíróvá választani. Személyére az Országgyűlésnek a Köztársasági Elnök tehetne javaslatot. A ciklus időtartama természetesen további jogalkotási viták tárgya lehet, mi arra hívjuk fel a figyelmet, hogy a kellő bírói önkormányzati ellensúly és a második körös feles szavazási előírás, mely megakadályozza a korábbi Főbíró tényleges hatalmának meghosszabbodását, jóval fontosabb kérdés, mint a főbírói ciklus hossza.

A Főbíró hatásköre:

Kinevezi az igazgatási és szakmai vezetőket, tehát továbbra is a kollégiumvezetőt és helyettesét, s a járásbírósági elnököt, elnökhelyettest is (ez utóbbi kettő változást jelent !), valamint a törvényszéki elnököt és minden bírót (kivéve a Kúria elnökét). Minden pályázathoz kötött felsőbb bírói posztról a Főbíró döntene. Más igazgatási vezetőnek kinevezési joga nem volna, megszűnne a kúrai elnök ezen jogköre is. Kinevezési jogait azonban a bírósági összbírói értekezletek (a bírósági vezetők kinevezésénél) erős, de vétójogot el nem érő, a véleménynyilvánítást meghaladó jogkörének korlátai mellett gyakorolná. Vezetői megbízást legfeljebb fél éves időtartamra és csak a bírósági vezetői pályázaton elindult bíró részére adhat.

A törvényszéki elnökök vonatkozásában gyakorolja a fegyelmi eljárás kezdeményezésének jogát

Irányítja a Főbírói Hivatalt.

Kinevezi a gazdasági főigazgatót, valamint az igazgatási főosztályvezetőt.

Dönt a bíróságok gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben.

Főbírói Szabályzatokat, ajánlást alkot, mely jogszabálynak minősülne a jogalkotási törvény szerint

Beosztja a bírákat az Igazgatási Főosztályba

A kinevezési jogok centralizálását alapvetően garanciális szabályok indokolják. A törvényszéki (s 2012-től a törvényszéki) elnöki kinevezési rendszer az elmúlt években bebizonyította, milyen az ítélkezést is érintő torzulásokhoz vezethet. A kinevezési jog központosítása – megfelelő garanciák kiépítése mellett – kiküszöbölné ezen anomáliákat. Helyes gondolat volt a 2011. évi bírósági reform során, hogy a központi kinevezési rendszerrel megoldható lenne a bírói álláshelyeknek az ügyforgalom által szükségessé tett

6

átcsoportosításának problematikája is. A Főbírónak lehetősége és kötelezettsége lenne, hogy egy adott bíróságon megüresedett bírói álláshelyre (pl. nyugdíjazás) nem a megüresedett álláshely szerinti bíróságra írja ki a pályázatot, hanem annál a bíróságnál, ahol ezt az ügyfélforgalom indokolja. Ezzel a megoldással biztosítható lenne a bíróságok arányos terhelése, de csak akkor, ha szigorú szabályok kötik e körben a Főbírót, így pl. a tényleges ítélkező bírói álláshelyek, az érkezés, a folyamatos ügyek száma, a súlyszámok szerinti adatok matematikailag kötelező és számonkérhető figyelembe vétele. Ugyanerre lenne szükség az egy bíróra jutó személyi-dologi feltételeket biztosító költségvetési döntéseknél, ha pl. az országos egy bíróra jutó munkafeltétel-norma, amelyik bíráknál nem biztosított, oda kell irányítania a kiírt bírósági tisztviselői státuszt, s nem egy jobb helyzetű bíró mellé (ld.: Melléklet V.).

Országos Bírói Hivatal Igazgatási Főosztálya

Az Országos Bírói Hivatalon belül létre kellene hozni egy az igazgatási kérdéseket előkészítő szervezeti egységet, amelynek alapvető feladata volna a Főbíró munkájának segítése, illetve igazgatási- és személyi döntései előkészítése. Ezen Igazgatási Főosztály élén a főbíró által kinevezett főosztályvezető bíró állna. Helyettesét is a főbíró nevezné ki. A főosztályra a napi ügyek intézésére további 5-6 bíró beosztható lenne, a megfelelő segédszemélyzet biztosítása mellett. A Hivatalban határozatlan időre beosztott jelenlegi bírói létszám azért fenntarthatatlan, az ítélkezési tevékenység elől veszi el a szervezet energiáját. Határozott időre, 1-2-3 évre rotációs alapon rendszeresen be kellene osztani egyes bírákat az Országos Bírói Hivatalba és munkacsoportjaiba konkrét projektek kidolgozására, elvégzésére (pl. gyakori pertípusokkal kapcsolatos beadványok formanyomtatványai elkészítése, mediációs projektek stb.), de a beosztás azonnali kirendeléssel vagy bírói pályázat kiírással járna az új szabályozás szerint érintett bíróságon.

Igazgatási Főosztályvezető hatásköre:

Irányítja az Igazgatási Főosztályt

Kinevezi az Igazgatási Főosztály alkalmazottait és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat

Igazgatási jellegű szabályzatok megalkotását kezdeményezi a Főbírónál

helyettesíti a Főbírót és a főbíró helyetteseit távollétükben.

Országos Bírói Hivatal Gazdasági Főosztálya

Az Országos Bírói Hivatalban létre kellene hozni egy önálló gazdasági főosztályt. A főosztály élén a Főbíró által kinevezett gazdasági igazgató állna. A gazdasági igazgató nem bíró lenne, hanem olyan gazdasági szakember, aki megfelelő szakmai- és felsőfokú képesítéssel rendelkezik. Nyilvánvalóan nem szükséges, hogy bíró irányítsa a gazdálkodást, mert a bírók általában nem rendelkeznek olyan gazdálkodási ismeretekkel, amelyek a felelős és hatékony gazdálkodást lehetővé tennék.

7

Az Országos Bírói Hivatal Gazdasági Főigazgatójának hatásköre:

A bíróságok éves költségvetésének elkészítése,

Az Országgyűlés által elfogadott éves költségvetés végrehajtása és a bírósági belső költségvetés előkészítése és végrehajtása

A Kúria és a törvényszékek gazdasági igazgatóinak az ellenőrzése,

Kinevezi a helyi gazdasági igazgatókat,

Kezdeményezi a Főbírónál a gazdasági témájú Főbírói Szabályzatok megalkotását

Kinevezi a gazdasági főosztály alkalmazottait és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat.

A bíróságok éves költségvetésének megállapítása az elmúlt 20 évben mindig problémát jelentett a politikai döntéshozók számára, ezért szükséges volna egy olyan eljárási rend kialakítása, amelynek során a szervezeti rendszer éves költségvetését a főbírónak és a pénzügyminiszternek közösen kellene kidolgozniuk, és amennyiben vita van közöttük a költségvetés nagysága tekintetében, akkor a bírósági költségvetés tervezetét az Állami Számvevőszék állapítaná meg. A Főbíró és a Kormányzat egyezségét vagy az Állami Számvevőszék által megállapított költségvetést kellene a Kormánynak az Országgyűlés elé terjesztenie, amelytől az a jelenlévő képviselők 2/3-os többségével térhetne el. Így garantálható lenne, hogy a bíróságok működéséhez szükséges összegek biztosítva legyenek, de ne kerüljenek előterjesztésre olyan bírósági szervezeti igények, amelyek az ország adott gazdasági helyzetében nem teljesíthetők. A Kúrián és a törvényszékeken a helyi gazdálkodást a gazdasági főigazgató által kinevezett és neki alárendelt helyi gazdasági igazgatók végeznék.

A Magyar Bíróképző Akadémia (MBA):

A Magyar Igazságügyi Akadémia újra a bíráké lenne, ismét Magyar Bíróképző Akadémia (MBA) elnevezéssel. Ettől még szükség lenne más jogászi hivatásrendek képzési központjai bőkezű felújítására, megteremtésére, újraszabályozására, de a bírói működés specialitásai, a függetlenség miatt a „közösködés” nem szerencsés.

Az MBA az egyes pályázatok benyújtásához, a bírói, bírósági titkári, bírósági vezetői státusz megtartásához vagy egyébként is kötelező továbbképzés, vezetőképzés, az előbbiekkel kapcsolatos vizsga, kötelező nyelvvizsga hosszabb előírt határidőn belüli letétele vagy elmulasztása igazolásánál, ellenőrzésénél és megszervezésénél kapna a bírói függetlenség szempontjából is garanciális jelentőségű szerepet a bírósági vezetők, a bírák és a bírósági fogalmazók, titkárok vonatkozásában. A parlament által választott Kúriai Elnök és Főbíró felmentést kap az előbbi vizsgákkal, képzésekkel összefüggő előírások alól a képviseleti demokrácia tiszteletben tartása miatt.

Amennyiben az MBA vezetője és munkatársai felett továbbra is a Főbíró gyakorolja a kinevezési és a munkáltatói jogokat és az MBA nem független státuszú szervezet lenne az új szabályozás szerint is, akkor a fenti funkciók gyakorlása vonatkozásában az érintett bíró

8

részére a szolgálati (munkaügyi) bírósághoz fordulás jogát biztosítani kell (pl. a vizsgaeredményei megállapítása elleni jogorvoslat körében). Egyéb garanciális szabályok inkorporálása is szükséges azonban, pl. az évente rotációs alapon váltakozó megye (és Budapest) törvényszékének bírói tanácsa tagja is kapjon ellenőrző, közreműködő, személyes jelenléttel is járó szerepet (pl. a vizsgáknál).

Jelen reformprogram elkészítői azonban csak néhány éves átmeneti javításnak tudják a fentieket elfogadni húsz év (1998-2018) rossz tapasztalatai miatt. A kívánatos megoldás a francia modell, azaz a bírói szervezettől és kormánytól, de az MBA (pl. nagyobb részben kormánypárti, kisebb részben ellenzéki jelölésű) vezetői megválasztása után még a parlamenttől is független MBA létrehozása. Ez párosulna a bajor jogászképzési, bírósági pályázati rendszerrel, mely a hazai orvosi rezidensképzéshez hasonlítható. Minden jogászi hivatásrend képviselőjénél kötelezően vállalna megfelelő állami bér mellett pár hónapos munkát a szakvizsga előtt álló jogász, végül megírná a jeligés anonim, kizárólag írásbeli, de részben tesztszerű, gyakorlatorientált vizsgát. A dolgozat javítói is csak a jeligét ismerik, a kapott pontszámot a vizsgázó 3 évig érvényesítheti (javításra évi kétszer van lehetőség) és egy állami/bírósági jogászállásnál egyszerűen a legtöbb pontszámmal pályázó kapja meg azt. A felsőbb bírósági státuszoknál a jogászi gyakorlat pontokban meghatározott előnyt jelentene, s az akár nagyon régi vizsgapontszám is megőrizhető belső (bíró) pályázónál. Nincs sem személyes OBH elnöki önkény, sem belterjes uram-bátyám jellegű bírói tanácsi, OIT-os, OBT-s bohóckodás, rangsorolás, pontozás. E folyamat lebonyolítója, törvényességi felügyelője is az MBA lenne.

Az MBA a kollégiumokkal olyan együttműködést alakítana ki, mely a tanterv, a képzési anyagok kidolgozására terjedne ki.

Óriási mulasztása az elmúlt éveknek, hogy a kredites kötelező jellegű vizsgákra épülő oktatási rendszert nem alkotta meg az OBH, s – miközben érthető az egyes képzések törvényszéki szintre delegálása – az MBA-t pedig bírói elitképzővé alakította. A Kúria oktatással kapcsolatos javaslatainak elképesztő mértékű negligálása is elfogadhatatlan. Az MBA honlapja a szakmai online tájékoztatás és képzés forrása lehetne a jövőben együttműködve az igazgatási hatalmuktól megfosztott kollégiumokkal, helyi bírósági csoportokkal (pl. családjogi, büntetőjogi, vagyonjogi csoport). Így a belső (kollégiumok) és a külső (MBA-s) tudás összeadódna, egészséges kölcsönhatásba kerülne.

Természetesen a sok egyéb (nem alkotmányos jelentőségű) fontos feladata is megmaradna (szemináriumok szervezése, oktatók képzése, e-learning stb.) az MBA-nak, ezek egy része törvényszéki szinten és helyszínen is megvalósítható.

A bírói központi igazgatás előnyei:

A fentiek szerinti központi igazgatási rendszerrel is megőrizhető a bíróságok igazgatási és szakmai irányításának szétválasztása. Erre azért volt szükség, mert az 1997. évi LXVI. tv. által létrehozott és a helyi igazgatási vezetők túlhatalmára épülő szervezeti struktúra alkalmas arra, hogy az egyedi ügyekben gyakorolt ítélkezést is torzítsa. Helyi szinten olyan hatalmat ad az igazgatási vezetőnek ez a felépítés, amely nem biztosítja a bírák személyi függetlenségét. A központosított és a központi igazgatási szerv által foganatosított igazgatási és kinevezési struktúra sokkal hatékonyabban és objektívebben tudja biztosítani a bírói személyes függetlenséget, ha kellő ellensúlyt kapna. Objektív kritériumok alapján

9

meghatározott pontrendszer bevezetése esetén a bírói előremenetel is objektívvé tehető és kiküszöbölhetők azok a szubjektív elemek, amelyek a jelenlegi anomáliákat okozták. Az egzisztenciális egyéni érdekek megóvása a bátor, független bírák és igazságügyi alkalmazottak esetében azonban minden szabályozás alapja.

A szervezet és a bíró egyéni függetlenségével kapcsolatban merül fel a bírói önigazgatási rendszer problematikája. Az Alaptörvény is tartalmazza, hogy a bírói önigazgatás szervei részt vesznek a bíróságok igazgatásában. Az OIT mint testület működése bebizonyította, hogy a döntéshozó funkciójában erős országos hatáskörű önkormányzat csak arra jó, hogy az igazgatás elrontásával a bíróságok jogállami működését veszélyeztesse. Álláspontunk szerint a bírói önigazgatási szerveknek elsősorban nem országos szinten kell szerveződniük, és nem az a feladatuk, hogy a teljes bírósági szervezeti rendszer „nem hatékony abszolút függetlenségét” biztosítsák más hatalmi ágaktól, hanem a bíró személyes függetlenségét kell garantálniuk. A bíró egyéni függetlenségét akár a belső szervezeti támadásoktól is meg kell védeni. Így országos szinten nem szükséges döntéshozó bírói önkormányzat megszervezése, törvényszéki (törvényszéki) bírósági és kúriai szinten igen, országos szinten a tagok Főbírótól való függetlensége erősítésével a tanácsadó, véleményező, a nyilvánosságot szükség szerint felriasztó OBT-re van szükség. Lényegében az 1997 előtti bírói önkormányzati rendszerhez kellene visszatérni további garanciális elemek bevezetése mellett. A szisztéma részleteit az egyes bírósági szervezeti szinteknél fogjuk ismertetni.

Összbírósági átláthatósági és ügyféljogi biztos (bíró):

Feladata a bírói központi igazgatás, különösen az OBH szervezete, vezetése átláthatóságának biztosítása. Bíró. Ha nem volt megválasztása előtt kúriai bíró, akkor automatikusan kúriai státuszban részesül. Nem ítélkezik megbízatása ideje alatt. 200 %-os kúriai bírói illetményre jogosult. Az OBH elnöke nem gyakorol felette munkáltatói, fegyelmi jogokat. Az OBH honlapjának közérdekű adatok rovata tekintetében utasítási jog illeti meg. betekinthet minden igazgatási és ügyiratba az OBH-n és bármely bíróságon a feladatkörében, minden bíró, vezető és munkatárs köteles részére minden felvilágosítást megadni. Legfeljebb egy ciklusra, 9 évre az Országgyűlés paritásos bizottsága választja. A fegyelmi és s munkáltatói jogkört a MIA igazgatója gyakorolja felette (és minden átláthatósági és ügyféljogi biztos felett). Együttműködik a többi átláthatósági és ügyféljogi biztossal, de nincs utasítási joga felettük. Saját apparátusa van, a felek, vádlottak és képviselőik OBH-t érintő jelzéseket és kérelmeket nyújthatnak be hozzá, ezeket köteles megvizsgálni, megválaszolni és hatáskör hiányában a hatáskörrel rendelkező bíróság, hatóság figyelmét felhívni az eljárás megindítására.

A bírósági szervezeti rendszer szintjei:

Kúria

Törvényszékek

Járásbíróságok

Álláspontunk szerint meg kellene szüntetni az ítélőtáblákat és a törvényszéki, törvényszékre épülő bíróságokra épülő rendszert kellene visszaállítani. Túl költséges és az ítélkezés egységét sem biztosítja az ítélőtáblák működése. A jogegységet sem igazán szolgálják a táblák, mivel legfeljebb regionális jogegységet alakítanak ki. A törvényszéki elsőfokú ügyek jelenleg nem kerülnek a Kúriára, így nem is születnek olyan határozatok, amelyek az országos jogegység

10

megteremtését szolgálják, mert minden ilyen ügy másodfokon a táblákra kerül. A táblák sokszor hoznak egymással ellentétes ítéleteket, és ezeket csak a táblák illetékességi területén működő alsóbb bíróságok alkalmazzák. A jogállam szempontjából oly fontos jogegységet csak a táblák megszüntetésével és a kúriai jogegységi határozatok későbbiekben kifejtendő új rendszerével lehetne megvalósítani. A táblák megszüntetését az is indokolja, hogy a bíróságok szervezeti rendszerét álláspontunk szerint a kialakult államszervezeti rendszerhez kellene igazítani. Semmi sem igazolja az ettől való eltérést, a bíróságokat így újra háromszintűvé kell alakítani. Az ítélőtáblák megszüntetését támasztja alá, hogy Európában minden nem szövetségi államban 3 szintű az igazságszolgáltatás. Az ettől való eltérést nem indokolja semmi. Az ítélőtáblai bírák azonban megőriznék pótlékukat és azt minden törvényszéki bíró is megkapná, így az egyébként is esedékes nagyarányú fizetésemelés egyik eleme is lehetne.

Az egyes bírósági szervezeti szintek részletesen:

Kúria:

A Kúria jogi személy. Alapvető feladata a jogegység megteremtése. Ennek elérése érdekében jogegységi határozatokat hoz.

Szervezete:

A Kúria Elnöke

A Kúria élén az Országgyűlés által a jelenlegi szabályok szerint 9 (v. kevesebb, ld. a Főbírónál írtakat) évre megválasztott Kúria Elnök állna. A Kúria Elnöke legfeljebb egyszer választható újra. A Kúria Elnökére a Köztársasági Elnök tenne javaslatot, ugyanaz a személy nem lehetne a Kúria Elnöke és a Főbíró . A Kúria Elnökének országgyűlési választására azért volna szükség, mert ez a magyar tradíció, illetőleg olyan fontos közjogi posztról van szó, amely ezen választást indokolná. Másrészt az igazgatási (Főbíró) és szakmai (Kúria Elnöke) tisztség indokolt elválasztásának is súlyt ad a parlament által történő megválasztás. A Kúria Elnöke kinevezési joggal nem rendelkezne (most a Kúria bírái vonatkozásában rendelkezi), esetleg a bíráknak valamilyen időtartamú Kúriára kirendelésének jogával továbbra is fel lehetne ruházni.

A Kúria Elnökének hatásköre:

A Kúria szakmai igazgatási irányítása

Képviseli a Kúriát

Tanácskozási jogú résztvevője a Kúriai Bírói Tanácsnak

11

Ellenőrzi a kezelő irodák működését az irodavezetőkön keresztül. Gyakorolja a napi munkáltatói jogokat a kúriai kezelőirodák vezetői felett

A Kúria Elnökének alapvető feladata a Kúria szakmai irányítása lenne, igazgatási jogosítványai nagyon szűk körűek lennének és azt a Bírói Tanáccsal megosztva gyakorolná. Alapvetően ez a körülmény biztosítaná, hogy a Legfelsőbb Bíróságon is érvényesüljön a bírák személyes függetlensége. Mivel a Kúria Elnökének igazgatási feladatai jórészt megszűnnének, ezért el tudná látni a Kúria szakmai irányítását. Ezért jelentősen átalakulna a szocialista rendszerben kitalált kollégiumi rendszer, az igazgatási hatásköreit teljesen elvesztené, szakmai tanácsadó-szervező testületté válna. A járásbírósági (kerületi bírósági) csoport és vezetői, a felsőbb bírósági kollégium és vezetői szakmai tanácsadó szereplőkké átalakítása az igazgatási feladatok eltörlésével. Meg kell őrizni ezért a kollégiumvezető és helyettese Főbírói kinevezését a Kúrián és a törvényszékeken, mert ez egyfajta függetlenséget biztosítana felettesével az elnökkel szemben a kollégiumvezetőnek és helyettesének. A kollégium közreműködne a mai bíróértékelési eljárásnak tartalmában megfelelő, de a bíró státuszvesztésével, előmeneteli rendszerével össze nem függő, a bírót semmilyen módon nem minősítő, azaz kizárólag szakmai fejlődését szolgáló, hangsúlyozottan nem igazgatási és a bíró javára titkos (saját akaratából akár nyilvános) eljárásban. Ezen eljárás egyetlen irata, megállapítása sem szolgálhatna fegyelmi és pontozásos értékelési igazgatási eljárás alapjául. A kollégium tagjai tehát a bírák státuszát, igazgatási ellenőrzését nem érintő, de 5 évente kötelező formalizált szakmai konzultáció keretében tevékenységével kapcsolatban a belső nyilvánosság által elérhető intranetes felületeken az ügyeikben eljárt azonos, felsőbb és alsóbb szintű bírósági bírák közreműködésével szakmai véleményezési eljárásban vesznek részt, mely alapján a bíró észrevételeire is figyelemmel az ún. szakmai igazgatási vezető elkészíti a szakmai továbbfejlődést segítő, igazgatási célra fel nem használható összefoglaló iratot. Csak ezen eljárás keretében maradna meg a „tanácselnöki feljegyzés”, mely immáron nem gyakran kioktató igazgatási dokumentum lenne, átnevezése szégyenletes kommunista eredete miatt indokolt (pl. „szakmai észrevételek”) és az alsóbb fokú bíró is véleményezné a felsőbb fokút ebben. A bíró szakmai munkájának hiányosságait a reformprogram hatályba lépésével csak nagyon szűk, egyértelmű körben lehetne a nem kollégiumi, hanem elnöki, elnökhelyettesi igazgatási eljárásokban megállapítani a bírói szolgálati jogviszony megszűnése, más büntetés (pl. fizetési fokozattal visszavetés) lehetőségével, terhével, tehát az általános, minden bíróra kiterjedő határidő-ellenőrzések alapján, ügyfélpanaszok szerint a nem hatályos jogszabályok alkalmazása, nyilvánvalóan önkényes bírói mérlegelés körében. A kommunista időszakban bevezetett ún. tanácselnöki feljegyzéseket igazgatási eljárásban el kell törölni a bírák szakmai értékelésének minden tekintetben objektív alapokra helyezése végett és részeként.

Ezzel összefüggésben már itt említendő, hogy a (nem csak a kúriai !) bírák, bíróságok kártérítési felelőssége anyagi jogi és eljárásjogi újraszabályozása szükséges egy új az OBH-tól független, Különbírósági Főbíró által irányított kis létszámú, a mai ítélőtáblai székhelyeken felállított elsőfokú és budapesti másodfokú KÜLÖNBÍRÓSÁG felállításával, a KÁROSULT ÉS a KÁRT MEGTÉRÍTŐ ÁLLAM FELÉ A BÍRÁK 12 HAVI ILLETMÉNY EREJÉIG FENNÁLLÓ SZEMÉLYES KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE bevezetésével. A bírósági közbizalom olyan alacsony szintre esett, hogy bármilyen társadalmi áldozatot a bírák egzisztenciális jóléte érdekében csak ehhez hasonló lépésekkel lehet kérni az országtól és a választott képviselőktől. A Különbíróság belső szerkezete, elvei azonosak lennének a rendes

12

bírósági szervezetével. Indokolt lehet egymástól eltéríteni a két rendes bíróság i és különbírósági főbíró ciklusát.

A kúriai elnökhelyettes:

Egy elnökhelyettese lenne a Kúriának, őt a Főbíró nevezné ki pályázat alapján a kúriai összbírói értekezlet véleménynyilvánítását követően. Elnökhelyettessé csak olyan bíró lenne kinevezhető, aki az összbírói értekezleten a bírák 30%-a +1 fő szavazatát megszerzi.

Kúriai elnökhelyettes hatásköre:

Helyettesíti a Kúria elnökét

Szakmai irányítás

Kúriai Összbírói Értekezlet:

A legfőbb önigazgatási szerv a Kúrián, minden kúriai bíró a tagja lenne. Az üléseit évente tartja, de szükség szerint bármikor összehívható.

A Kúriai Összbírói Értekezlet hatásköre:

Egyszerű szótöbbséggel megválasztja a Kúriai Bírói Tanács 5 bíró tagját (tehát mindegyik tagnak legalább 50 %+1 fő szavazati aránnyal kell rendelkeznie, többkörös szavazással szükség szerint)

Egyetértési jogot gyakorol a kúriai elnökhelyettes megválasztása tekintetében

Elfogadja a Kúriai Bíró Tanács éves beszámolóját

Dönt azokban a kérdésekben, amelyeket a Kúriai Bírói Tanács, vagy bármely kúriai bíró elé terjeszt

Az összes kúriai bíró egyszerű többségével indítványozhatja az Országgyűlésnek a Kúria Elnökének felmentését. Ebben az esetben a Kúria Elnökének felmentéséről az Országgyűlés a jelenlévő képviselők 2/3-os többségével dönt.

A jelenlévő bírók 2/3-os többségével dönt a Kúriai Bírói Tanács határozata ellen benyújtott kifogásról

A véleménynyilvánító és egyéb tárgyú kúriai, törvényszéki és helyi bírósági összbírói értekezleti szavazások tisztaságát biztosító garanciális szabályok kialakítása mindenképpen törvénybe foglalandó. Ne a pályázatot benyújtó, a szavazás idején regnáló vezető és titkársága bonyolítsa le a szavazásokat, hanem a központi hivatal és akár az MBA szavazáson személyesen is megjelenő kijelölt tisztviselője. Meggondolandó, hogy a fontosabb szavazásoknál közjegyző és minden szavazásnál más törvényszéki bírói tanácsi tagok is közreműködjenek a jelölés és a kampány folyamatában, a szavazatszámlásában, a szavazólapok elszállításában és őrzésében, megsemmisítésében, a jegyzőkönyvvezetésben, a jegyzőkönyv hitelesítésében, kézbesítése ellenőrzésében. A véleménynyilvánító szavazást

13

megelőző kampány részletes szabályozása szükséges lenne (pl. bírósági lap, intranetes megjelenés, pályázat ismertetése kör-e-mail-ben, kampányvita, fórumok).

A Kúriai Összbírói Értekezlet egyéb szervezeti és működési szabályait jogszabálynak kell rögzítenie,. Fontos elv, hogy a Kúriai Összbírói Értekezlet összehívását a Kúriai Bírói Tanács intézné, a napirendi pontokra bármely bíró javaslatot tehetne.

Kúriai Bírói Tanács:

A Kúriai Bírói Tanács bírói önkormányzati feladatokat lát el mindazon kérdésekben, amelyek nem tartoznak az összbírói értekezlet hatáskörébe. Feladata a napi operatív ügyintézés. Tagjait az összbírói értekezlet választja. A Kúria létszámát is figyelembe véve 5 egyszer újraválasztható választott bíró tagja lenne. A bíró tagok 3/4-ed bírók lennének ítélkezési tevékenységük és a későbbiekben kifejtett teljesítménymérésre alkalmas pontrendszer szempontjából, illetményük nagyjából 80 %-ának megfelelő különjuttatásra, kisebb költségtérítésre tarthatnának igényt. Tagjai lennének még az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, illetve a Legfőbb Ügyész. Határozatai (kivéve a fegyelmi eljárás kezdeményezése) megtámadhatóak lennének a Kúriai Összbírói Értekezleten. Ez utóbbi esetben a kérdésben véglegesen a Kúriai Összbírói Értekezlet döntene. Ez a szerv 2/3-ados többséggel semmisíthetné meg a Kúriai Bírói Tanács határozatát, de egyszerű szótöbbséggel hozná meg a saját új érdemi döntését.

A Kúriai Bírói Tanács hatásköre:

Meghatározza a Kúria éves ügyelosztási rendjét és annak módosítását

A kúriai bíró elleni fegyelmi eljárás nyilvánvaló jogellenességét érintő kétség esetén kizárólag az eljárás alá vont bíró kérelmére megfontolásra hívja fel a bíró elleni fegyelmi eljárás megindításáról szóló döntés mellőzése tekintetében a kúriai elnököt, de e döntése a fegyelmi eljárást nem akasztja meg (a kúriai elnök visszavonhatja a kezdeményezését), a kapcsolódó iratokat, jegyzőkönyvet az eljárás alá vont kúriai bíró nyilvánosságra hozhatja. Továbbá a kúriai elnöki és elnökhelyettesi pályázatán induló bíróval szemben a kúriai elnök fegyelmi eljárás iránti kezdeményezése a bírói tanács egyhangú határozatával együtt hatályos csak.

Dönt mindazon kérdésekben, amelyet bármely kúriai bíró indítványoz, és nem tartozik az összbírói értekezlet kizárólagos hatáskörébe

Dönt a kúriai gazdasági igazgató negyedéves beszámolójának elfogadásáról

Kinevezi a kezelő iroda vezetőjét

14

Kinevezi a nem bírói jogkörben dolgozó jogi képzettséggel rendelkező jogegységi tanácsi tagokat és a kezelő irodák vezetőit

Az ügyelosztási tervnél fontos megjegyezni, hogy attól eltérni, vagy azt megváltoztatni semmilyen formában nem lehet, kivéve taxatíve meghatározott rendkívüli esetben (pl.: bíró halála, betegség, stb.), de még ezekben is az erre az esetre előre meghatározott előírás szerint. Semmilyen más igazgatási érdekből nem lehetne eltérni az éves szignálási rendtől. Ehhez kapcsolódóan teljesen automatikus szignálási rendet kell bevezetni. Ez lehet ügyérkezés szerinti, vagy sorszám szerinti. Ennek részletes szabályait a szervezeti törvény tartalmazná azzal, hogy a „kézi szignálás” tilos. Amennyiben rendkívüli esemény következne be és az ügyek új szétosztása válna szükségessé, akkor azt is automatikus szignálás alapján kellene elvégezni a módosított ügyelosztási tervnek megfelelően. Az automatikus szignálás bevezetése nélkül jogállami bíróságok, bírói függetlenség és pártatlan ítélkezés elképzelhetetlenek, ezért ez a törvény sarkalatos pontja. A kirendelésekre is ki kell terjednie az ügyelosztási rendnek, a kirendelt bíróra szignálás is előre meghatározott. A vádlott / fél jogosult lesz arra, hogy az eggyel korábbi sorszámú ügy anonimizált borítóját, rajta a bíró(i) tanács jelét scannelve megküldéssel és személyesen átvehesse. Az ügyelosztási rend alóli kivételes kézi szignálás elfogadhatatlan, sajnos a jelenlegi OBH elnöki szabályozás erre lehetőséget ad.

A Kúriai Bírói Tanács határozatait egyszerű szótöbbséggel hozná. Az üléseit havonta tartja. Az eljárásának és összehívásának részletes szabályait egy nagyobb terjedelmű tervezet tartalmazhatná.

Kúriai átláthatósági és ügyféljogi biztos:

Feladata a Kúria szervezet, vezetése átláthatóságának biztosítása. Bíró. Ha nem volt megválasztása előtt kúriai bíró, akkor automatikusan kúriai státuszban részesül. ¼-ed bíró. 200 %-os kúriai bírói illetményre jogosult. A Kúria elnöke nem gyakorol felette munkáltatói, fegyelmi jogokat. A kúriai honlap közérdekű adatok rovata tekintetében utasítási jog illeti meg. betekinthet minden igazgatási és ügyiratba a Kúrián, de feladatkörében az OBH irataiba is, minden kúriai bíró, vezető és munkatárs köteles részére minden felvilágosítást megadni. Legfeljebb egy ciklusra, 9 évre az Országgyűlés paritásos bizottsága jelöli és választja. A fegyelmi és s munkáltatói jogkört a MIA igazgatója gyakorolja felette (és minden átláthatósági és ügyféljogi biztos felett). Saját apparátusa van, a felek, vádlottak és képviselőik Kúriát érintő jelzéseket és kérelmeket nyújthatnak be hozzá, ezeket köteles megvizsgálni, megválaszolni és hatáskör hiányában a hatáskörrel rendelkező bíróság, hatóság figyelmét felhívni az eljárás megindítására.

Kúriai Jogegységi Tanácsok, tanácselnökök, kúriai bírók

A Jogegységi Tanácsok Elnökeit pályázat alapján a főbíró nevezi ki 6 éves időtartamra a kúriai bírók közül. Legfeljebb két ciklus alatt lehet betölteni. 3 ciklus után újraválasztási tilalom állna fent. A jogegységi tanács elnökévé történő kinevezéskor ugyanazt a pontrendszeren alapuló szisztémát kellene alkalmazni, amit a törvényszékeknél, továbbá melyet az MBA-ról szóló részben ismertetünk. Tehát a pályázati eljárás során a pályázó bíró teljesítményét pontrendszer alapján minősítik és így nevezné ki a főbíró a kúriai bírót, vagy a jogegységi tanács elnökét. Az egyes tanácsok tagjait a tanácselnök javaslata alapján a Kúriai Bírói Tanács osztja be, a beosztás korlátja azonban, hogy a megüresedett a pályázati kiírásban

15

ügytípus(ok) szerint is megjelölt kúriai bírói státuszra pályázó bírót a kúriai bírói tanács nem oszthatja be eltérő ügytípusbeli jogegységi tanácsba. A kúriai jogegységi tanács 3 bíróból áll. A jogegységi tanács csoport-rendszerben (bírói team-ekben) működik, ugyanúgy, mint a törvényszéki bírói ítélkezési csoportok (team-ek) és a járásbírósági ítélkezési bírói csoportok (team-ek). A bírói csoport 3 szakbíróból és egy jogvégzett bírósági titkárból, illetőleg 2 tagú segédszemélyzetből áll. A tanács elnökének a fenti bírói csoport tekintetében ugyanolyan „munkáltatói”, munkaszervezési jogai lennének, mint a törvényszéki bírói csoport tanácselnökének. Ezeket a jogosítványokat az utóbbiról szóló részben fogjuk részletezni. A jogegységi tanácsok tekintetében szintén ügyelosztási rend érvényesülne., a felhasznált szakmai anyagok AUTOMATIKUS nyilvánosságra hozatala A jogegységi eljárások nyilvánossága és átláthatósága, a különvélemények, a szavazatok, a “JOGFEJLESZTÉSI” INDOK ELTÖRLÉSE sürgősen inkorporálandó. A jogfejlesztés indokának 2011-es törvényi bevezetése tette lehetővé a szégyenletes devizás jogegységiket egy olyan polgári kollégiumvezető irányításával, aki a devizás felek ügyvéd képviselőit nem jogászoknak tartja.

A kúriai jogegységi tanács hatásköre

Jogegységi határozatokat hoz olyan kérdésekben, amelyet a bírók, a peres felek / vádlottak/, a Kormány, a Legfőbb Ügyész vagy az Országos Ügyvédi Kamara terjesztenek elé, de csak eltérő joggyakorlat esetén, a jogfejlesztő jogegységi határozat eltörlésre kerül a visszaélések, a politikai megrendelés gyanúja elkerülése érdekében

Megállapítja a másodfokú bírósági ítéleteknek a jogegységi határozattól történt eltérését

A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy a Kúria alapvető feladata a jogegység megteremtése lenne, és ennek biztosítása érdekében hozna jogegységi határozatokat. A Kúria egyedi ügyekben történő ítélkezése gyakorlatilag megszűnne, bár a jogegységi döntéseket egyedi ügy generálna a későbbiekben írtak szerint. Álláspontunk szerint a felülvizsgálati eljárás egy harmadfokú jogorvoslattá vált, amely nem nagyon szolgálja a jogegység kialakítását, mivel egyedi ügyekben gyakran születtek ellentétes döntések a Legfelsőbb Bíróságon és később a Kúrián. Ezt a hiányosságot lehetne kiküszöbölni a jogegységi eljárás általánossá tételével és a felülvizsgálati eljárás megszüntetésével. A jogegységi eljárás alkalmas lenne arra, hogy megakadályozza azt, hogy a Kúria döntése bármilyen érdek mentén befolyásolható legyen. Egy általános jelleggel megfogalmazott jogegységi döntést sokkal nehezebb egyéni érdek szolgálatába állítani, mint az egyedi ügyben hozott döntéseket. A jogegységi határozat természetesen minden bíróságra kötelező lenne és mivel ez bírói jogalkotásnak minősül, az Alkotmánybíróság előtt is megtámadható lenne. Ezzel biztosítható, hogy az egységes bírósági joggyakorlat, a jogbiztonság érvényre jusson és az meg is feleljen az alkotmányosságnak.

A rendszer lényeges elemei:

A Kúria csak minden bíróra kötelező jogegységi határozatokat alkotna az elé terjesztett ügyekben, egyedi döntést nem hozna. A felülvizsgálat intézménye megszűnne. A jogegységi eljárás kezdeményezésére az elsőfokú bírónak is lenne lehetősége akkor, ha a másodfokú

16

bíróság határozata jogkérdésben tér el határozatától. Az elsőfokú bíróság által felterjesztett ügyben a Kúria jogegységi tanácsa jogegységi határozatot hozna, amelyben általános jelleggel és minden bíróra kötelező erővel (de nem visszaható hatállyal) állapítaná meg az adott jogkérdésben eszközölt jogértelmezést és ezzel biztosítaná az egységes jogalkalmazást minden bírósági szervezeti szinten. Természetesen jogegységi határozatában azt is megállapítaná, hogy a másodfokú bíróság jogértelmezése megfelel-e a jogegységi határozatban foglaltaknak. Amennyiben nem, akkor a peres fél kérelmére a másodfokú bíróság új eljárás keretei között köteles lenne felülvizsgálni a határozatát. Bizonyos korlátozott körben a peres feleknek /vádlottaknak/ is lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy jogegységi eljárást kezdeményezzenek, de csak korlátozott mértékben és feltételek között. A jogegységi határozatok nyilvánvalóan jogszabálynak minősülnek, mert minden bíróság kötelezően alkalmazza azokat, így alkotmányos kontrolljukat meg kell követelni (Alkotmánybíróság). Megállapítható, hogy de facto ma is létezik a bíró alkotta jog, így jogszabályi elismerése semmilyen jogelméleti problémát nem okozna. Ezzel a rendszerrel kiküszöbölhető lenne, hogy a másodfokú bíróságok érdemi kontrolljuk hiányában nem kellően megalapozott, ítéleteket tudjanak hozni, s az elsőfokú bíróról kialakított bizonyára csak ösztönösen, de sokak szerint mégis csak hatást gyakorló személyes vélemény is jobban háttérbe szorulna, mivel az elsőfokú bírónak, illetőleg korlátozott mértékben az ügyfélnek is joga volna jogegységi eljárás kezdeményezésére, de a szabályozás az elsőfokú bírót és a kúriai bírákat is alkotmányos, az európai jognak és a nemzetközi jogelveknek megfelelő ítélkezésre ösztönözné.

A fenti eljárással kiküszöbölhető lenne, hogy minden egyes bírósági ítéletet meg lehessen támadni az Alkotmánybíróság előtt, így az Alkotmánybíróság terhei sem nőnének olyan fokban, hogy a munkája ellehetetlenüljön. Gyakorlatilag az Alkotmánybíróság előtt csak a jogegységi határozatok lennének megtámadhatóak, amely azonban önmagában biztosítaná az egyes ítéletek alkotmányosságát, mivel egy jogegységi határozat megsemmisítése kihatna a megsemmisített jogegységi határozat alapján hozott egyedi ítéletekre is. Természetesen az Alkotmánybíróság előtt akkor is megtámadhatók lennének a jogegységi határozatok, ha azok egymással ellentétesek lennének. Az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett jogegységi határozattal érintett összes ügy peres felei /vádlottjai/ meghatározott jogvesztő határidőn belül kérhetné az ítélet felülvizsgálatát az elsőfokú bíróságtól. Az is előfordulhat, hogy a másodfokú bíróság határozata a már korábban meghozott jogegységi határozattól tér el jogellenesen. Ebben az esetben is biztosítani kell a peres félnek /vádlottnak /, hogy bizonyos korlátok között megtámadja a másodfokú határozatot. A Kúria eljáró tanácsa ekkor csak azt állapítaná meg, hogy a másodfokú határozat eltért-e a jogegységi határozattól. Az eltérés megállapítása esetén a Kúria eljáró tanácsa a másodfokú határozatot hatályon kívül helyezné és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítaná. Emellett a másodfokú bíróságok számára is meg kellene adni a jogegységi eljárás-kezdeményezési jogot olyan esetben, ha vitás jogkérdésben kell döntenie, vagy el kíván térni az elsőfokú bíróság jogértelmezésétől (kvázi előzetes döntéshozatali eljárás). Álláspontunk szerint ez a rendszer megfelelően tudná biztosítani azt a jogegységet, amely nélkülözhetetlen a jogállami igazságszolgáltatáshoz.

Kúriai Gazdasági Hivatal és a kúriai gazdasági igazgató

Ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk mint a törvényszékek gazdasági hivatalára és gazdasági igazgatójára. A részletes szabályokat ott ismertetjük azzal. hogy ahol törvényszéki szervet említünk ott az annak megfelelő kúriai szervet kell érteni.

17

Kúriai Kezelő irodák:

Vezetőjét a Kúriai Bírói Tanács nevezi ki határozatlan időre. Felette napi munkáltatói jogokat a Kúria Elnöke gyakorolja. A kezelőirodák részletes szabályai a törvényszékeknél kerülnek ismertetésre, mivel azonos szabályok vonatkoznak mind a két szervre.

Törvényszékek (megyénkénti és Fővárosi):

A törvényszék jogi személy maradna. A törvényszékek tisztán másodfokú fellebbviteli bíróságok lennének. Elbírálnák az első fokon, a járásbíróságokon hozott határozatokat. A törvényszékek első fokú hatáskörét meg kellene szüntetni és általánosan elsőfokú bíróságként csak a járásbíróságok járnának el. Elsőfokú hatáskörük csak a járásbíróságoknak lenne. Ez a rendszer azért lenne jobb, mint a táblák rendszere, mert a peres felekhez a másodfokú bíróság is közelebb kerülne. Belátható, hogy egy gyulai polgárnak sokkal egyszerűbb az ügyét Gyulán intézni, mint a Szegedi Ítélőtáblán. Ez a megoldás a bírósági eljárást lényegesen olcsóbbá és ügyfélbarátabbá tenné. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok részleges különállása és a törvényszékek szervezetébe tagolódása megőrzendő. A törvényszéki elsőfokú bírák megőriznék törvényszéki pótlékukat, az minden járásbíróra kiterjesztendő lenne, ez lenne az illetményemelés egyik első intézkedése.

Szervezete:

Törvényszéki összbírói értekezlet:

A törvényszéki összbírói értekezletnek a törvényszéken dolgozó minden bíró tagja lenne. Üléseit a törvényszéki bírói tanács hívná össze, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozná. A törvényszéki összbírói értekezlet a törvényszékekkel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalában résztvevő bírói önkormányzati szervként a bíró egyéni függetlenségének alapvető garanciáját biztosítaná.

Hatásköre :

Egyetértési jogot (de legalább erős vétójogot) gyakorol a törvényszéki elnök és elnökhelyettes kinevezése tekintetében (csak az a pályázó nevezhető ki törvényszéki elnöknek, elnökhelyettesnek, aki az összbírói értekezlet 30 % + 1 fő szavazatát megkapja).

Dönt a törvényszéki gazdasági igazgató éves beszámolójáról.

Dönt a törvényszéki bírói tanács éves beszámolójáról.

Dönt a törvényszéki tanács határozataival szemben benyújtott bírói panaszok tekintetében, amennyiben egy bíró panasszal él a bírói tanács határozata ellen, a kérdésben véglegesen az összbírói értekezlet dönt (pl.: éves ügyelosztási terv). A törvényszéki bírói tanács határozatai (kivéve a fegyelmi eljárás kezdeményezése) megtámadhatóak lennének az Összbírói Értekezleten. Ez utóbbi esetben a kérdésben véglegesen az Összbírói Értekezlet döntene. Ez a szerv 2/3-ados többséggel semmisíthetné meg a törvényszéki bírói tanács határozatát, de egyszerű szótöbbséggel hozná meg a saját új érdemi döntését.

18

Megválasztja a törvényszéki bírói tanács tagjait.

Az összes bíró egyszerű szótöbbséggel indítványozhatja a főbírónál a törvényszéki elnök és elnökhelyettes felmentését

Törvényszéki bírói tanács:

A bírói tanács napi operatív ügyintézést végző bírói önkormányzati szerv. Tanácskozási joggal tagja lenne a törvényszék elnöke. A törvényszéki bírói tanács (a Fővárosi és a Budakörnyéki törvényszéken 7-7, egyébként 5) bíró tagját az összbírói értekezlet egyszerű szótöbbséggel választaná, bírósági vezető nem lehet a teljes jogú tagja vagy póttagja. A bíró tagok 3/4-ed bírók lennének ítélkezési tevékenységük és a későbbiekben kifejtett teljesítménymérésre alkalmas pontrendszer szempontjából, illetményük nagyjából 50 %-ának megfelelő különjuttatásra, kisebb költségtérítésre tarthatnának igényt. Bírói tanácsi tagi jelöltet bárki írásban jelölhetne, akár magát is jelölheti bárki (a félelem jelöléstől visszatartó hatása leküzdésére). Mellettük szintén tanácskozási joggal tagja lenne a törvényszéki ügyvédi kamara elnöke, illetve a törvényszéki főügyész. Tevékenységéről az összbírói értekezletnek köteles beszámolni, határozatai megtámadhatók az összbírói értekezlet előtt. Üléseit legalább havonta tartja.

Hatásköre :

Dönt az éves ügyelosztási tervről, illetve annak módosításáról az adott bíróság elnöke előterjesztésére (ügyelosztási terv módosításához azonban szükséges a főbíró engedélye is) A szignálási rend vonatkozásában a Kúriai résznél leírtak itt és a járásbíróságoknál is alkalmazandók.

Dönt a gazdasági igazgató negyedéves beszámolójáról

Dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak az összbírói értekezlet kizárólagos hatáskörébe

Dönt mindazokban a kérdésekben, amelyeknek az eldöntését bármely bíró indítványozza

Dönt a havi és éves bírói szabadságolási és ügyeleti tervről

A fegyelmi eljárás nyilvánvaló jogellenességét érintő kétség esetén kizárólag az eljárás alá vont bíró kérelmére megfontolásra hívja fel a bíró elleni fegyelmi eljárás megindításáról szóló döntés mellőzése tekintetében a törvényszéki elnököt, de e döntése a fegyelmi eljárást nem akasztja meg (a törvényszéki elnök visszavonhatja a kezdeményezését), a kapcsolódó iratokat, jegyzőkönyvet az eljárás alá vont törvényszéki bíró nyilvánosságra hozhatja. Továbbá a törvényszék elnöki és

19

elnökhelyettesi pályázatán induló bíróval szemben a törvényszék elnöke fegyelmi eljárás iránti kezdeményezés a bírói tanács egyhangú határozatával együtt hatályos csak.

Dönt a kezelő irodák vezetőinek a kinevezéséről

Dönt a törvényszéken és az illetékességi területén működő járásbíróságokon foglalkoztatni kívánt bírósági titkárok és más jogvégzett alkalmazottak kinevezéséről

Amit a fentiekben leírtunk a törvényszéki összbírói értekezlettel, illetőleg a törvényszéki bírói tanáccsal kapcsolatban azokat a rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell a Kúria összbírói értekezletével és bírói tanácsával kapcsolatban is.

Törvényszék elnöke:

A törvényszék elnöke alapvetően a törvényszék szakmai irányítását végzi, igazgatási jogait túlnyomórészt a bírói tanáccsal megosztva gyakorolja, de a fegyelmi eljárás kezdeményezésének joga fennmaradna. A törvényszék elnöki és elnökhelyettesi pályázatán induló bíróval szemben azonban a kezdeményezés a bírói tanács egyhangú határozatával együtt hatályos csak. A törvényszéki elnököt az összbírói értekezlet egyetértési joga mellett a Főbíró 6 évre nevezné ki. Az a bíró nevezhető ki törvényszéki elnökké, aki az összbírói értekezlet 30 % + 1 fő szavazatát megszerzi. A törvényszéki elnök egyszer választható újra.

Hatásköre:

a tanácselnökökre támaszkodva ellátja a törvényszék szakmai irányítását

a törvényszéki bírói tanács tanácskozási joggal felruházott tagja

képviseli a bíróságot harmadik személyek és a hatóságok vonatkozásában

rendkívüli események esetén a halaszthatatlan intézkedéseket megteheti, amelyekről azonban haladéktalanul köteles értesíteni a bírói tanácsot

részt vesz az ítélkezésben (min. havi 1 teljes ítélkezési nap)

ellenőrzi a kezelőirodák működését az irodavezetőkön keresztül, gyakorolja az irodavezetők feletti napi munkavégzéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat.

Elnökhelyettes:

Az elnökhelyettest a törvényszéki összbírói értekezlet egyetértésével a főbíró nevezi ki 6 évre, az nevezhető ki elnökhelyettessé, aki az összbírói értekezlet 50%-a +1 fő (30 % + 1 fő) szavazatát megszerzi.

Hatásköre:

20

helyettesíti az elnököt annak távollétében

ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel a törvényszéki elnök megbízza

részt vesz a bíróság szakmai irányításában

részt vesz az ítélkezésben (min. havi 2 teljes ítélkezési nap)

Törvényszéki gazdasági igazgató:

A törvényszéki gazdasági igazgatót az Országos Bírói Hivatal gazdasági főigazgatója nevezi ki határozatlan időre a törvényszéki bírói tanácsa legalább 50 % + 1 fő-s szavazati arány melletti egyetértése mellett. Felmentéséről a gazdasági főigazgató dönt, amelyet a törvényszéki bírói tanács is kezdeményezhet. A gazdasági igazgató feletti munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. A gazdasági igazgató helyettesét határozatlan időre a gazdasági főigazgató nevez ki.

Hatásköre:

Elkészíti a törvényszék éves gazdálkodási tervét a gazdasági főosztály által biztosított költségvetési keretek figyelembevételével – a tervezetet köteles a törvényszéki bírói tanács elé terjeszteni, a tanács e vonatkozásban egyetértési jogot gyakorol, vita esetén a végleges költségvetési tervezetről a Főbíró dönt.

Beszámol a törvényszék összbírói értekezletének az éves költségvetés végrehajtásáról

Kinevezi a bírósági segédszemélyzetet

A segédszemélyzetet a tanácselnök egyetértésével beosztja az ítélkezői bírói csoportba

Gondoskodik az ítélkezés anyagi- és technikai feltételeinek biztosításáról (tárgyalók, épületek biztosítása, őrzés, biztonsági feladatok stb.)

Gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat a nem jogvégzett segédszemélyzet felett, amelyek nem a tanácselnökök / bírák hatáskörébe tartozik.

Törvényszéki átláthatósági és ügyféljogi biztos (nem bíró):

Feladata az adott törvényszéki és alá tartozó járásbírósági igazgatás, azok szervezete, vezetése átláthatóságának biztosítása. Nem bíró, hanem civil jogász polgár. 300 %-os törvényszéki bírói illetményre jogosult szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett. A Törvényszék elnöke nem gyakorol felette munkáltatói, fegyelmi jogokat. A törvényszék (az igazságügyi rendszerváltás után nem az OBH-éval egységes) honlapjának közérdekű adatok rovata tekintetében utasítási jog illeti meg. betekinthet minden igazgatási és ügyiratba, a feladatkörében még az OBH-n és bármely akár más törvényszéki bíróságon, minden bíró, vezető és munkatárs köteles részére minden felvilágosítást megadni. Legfeljebb egy ciklusra, 9 évre az Országgyűlés paritásos bizottsága választja. A fegyelmi és s munkáltatói jogkört a MIA igazgatója gyakorolja felette (és minden átláthatósági és ügyféljogi biztos felett). Együttműködik a többi átláthatósági és ügyféljogi biztossal, de nincs utasítási joga felettük.

21

Saját apparátusa van, a felek, vádlottak és képviselőik a törvényszéket, járásbíróságot (kerületi bíróságot) érintő jelzéseket és kérelmeket nyújthatnak be hozzá, ezeket köteles megvizsgálni, megválaszolni és hatáskör hiányában a hatáskörrel rendelkező bíróság, hatóság figyelmét felhívni az eljárás megindítására.

Törvényszéki bírósági ítélkezési csoportok (team-ek):

Alapvetően az ítélkezési tevékenységet a törvényszéken az ítélkező csoportok látják el. Az ítélkező csoportnak 6 tagja lenne. Áll a tanács elnökéből, két szakbíróból, egy jogvégzett jogi segédszemélyzetből (bírósági titkár időszakosan, bírósági ügyintéző mindig), valamint 2 egyéb segédszemélyzetből. A tényleges másodfokú ítélkezést (ítéletek meghozatala) a csoporton belül továbbra is a három bíróból álló ítélő tanács végezné. Az ítélkező tanács gyakorlatilag egy bírói ítélkező szervezeti csoportként működne (team rendszer). Ezt az önálló csoportot neveznénk törvényszéki ítélkezési csoportnak. A bírók feladata elsősorban a döntések meghozatala, míg a jogi segédszemélyzeté a tárgyalás előkészítése, az ítéletek írásba foglalása és az ítélkezéssel kapcsolatos egyéb adminisztratív ügyintézés. A két segédszemélyzeté pedig az adminisztratív teendők ellátása lenne a feladata. A tanácselnököt pályázat alapján a Főbíró nevezi ki a törvényszéki bírók közül 9 évre. Bármikor újraválaszthatók. A tanácselnök irányítja a törvényszéki ítélkező csoport munkáját. Vezeti az ítélkező tanácsot. Az ítélkező csoport tagja felett gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak az önkormányzati vagy más szervek hatáskörébe. A törvényszéki bírói posztra pályázat alapján a bírókat a Főbíró nevezi ki. Feladatuk az ítélkező csoportban való ítélkezés. Az egyes ítélkező csoportokban az egyes törvényszéki bírókat a törvényszéki bírói tanács osztja be a tanácselnök egyetértésével. A napi munkáltatói jogokat felettük a tanács elnöke gyakorolja /pl. szabadságok kiadása, stb. /. Eljött az idő, hogy maga a jogalkotó határozza meg azt a kötelező 2019. december 31-ig terjedő időre eső dátumot, amikor minden bírónak a fenti team-et biztosítani kell.

A fenti rendszer azért volna előnyös, mivel a bírókat mentesítené a felesleges adminisztratív és ügyelőkészítési feladatoktól, így nagyobb számú ügyet tudnának befejezni. A bírói tevékenység csak és kizárólag az ügy eldöntésére irányulna, így lényegesen nagyobb számú ügyet tudna befejezni egy törvényszéki bírói ítélkezési csoport, mint a hagyományos törvényszéki bírói tanács, az ítélkezés felgyorsulna. Ennek következtében az ügyek elintézésének határideje is gyorsulna. Ugyanazon számú bíróval nagyobb számú ügyet tudna elintézni egy törvényszék a bírósági ítélkezési csoport (team) felállítása esetén. Az ítélkezési csoport tagjai fölötti közvetlen napi igazgatási és munkáltatói jogokat többségében a tanács elnöke (a járásbíróságon az egyesbíró !) gyakorolná (pl.: szabadság kiadása, munkahelyről való eltávozás, ügyelosztás a tanács tagjai között stb. ) A törvényszéki bírói tanács, az összbírói értekezlet és a főbíró és a gazdasági igazgató hatáskörébe tartozó igazgatási jogokat nem gyakorolhatná a tanács elnöke, az egyesbíró, de javaslatot tehet e körben is (kinevezés, felmentés, fegyelmi jogkör).

Magyarországon megfelelő számú bíró ítélkezik, de nem mindig ott, ahol az ügyszám indokolja, s a bírák fuldokolnak az adminisztratív terheléstől. Nagyon sok további jogi végzettségű és egyéb segédszemélyzetet kellene alkalmazni. A bírósági ítélkezési csoportok felállításával el lehetne érni azt, hogy a jelenlegihez képest is legalább 30%-al nőjön a bíróságok áteresztő képessége. Már több tanulmányunkban is jeleztük, hogy a bírósági peres ügyintézés gyorsaságát elsősorban az elsőfokú bíróságok áteresztő képessége határozza meg.

22

A másodfokú bíróságokon sem okozna gondot az esetlegesen megnövekedett számú fellebbezett ügyek intézése, mivel itt is felállításra kerülne a bírói ítélkező csoport rendszere, amely megnövelné az áteresztő képességet.

Kezelőirodák:

Vezetőjét a törvényszéki bírói tanács nevezi ki határozatlan időre. A kezelőirodára beosztott dolgozók felett a napi igazgatási feladatokkal összefüggő utasítási jogokat az irodavezető gyakorolja. A törvényszéki elnöki iroda vezetője gondoskodik a törvényszéki bírói tanács működéséhez szükséges technikai és műszaki feltételek biztosításáról és a döntéshez szükséges tervezetek elkészítéséről.

Járásbíróságok:

A járásbíróságok feladata alapvetően az elsőfokú ítélkezés lenne. A járásbíróságok általános hatáskörű elsőfokú bíróságként funkcionálnának. Első fokon minden ügyet a járásbíróságok tárgyalnának. Az elsőfokú törvényszéki bíró járásbíró lenne, de megőrizné törvényszéki pótlékát, azt minden járásbíró megkapná. Egyes különleges ügyeket (nyelvtudást, drága technikai eszközöket igénylő eljárások stb.) első fokon kizárólagos illetékességgel a törvényszékenként két legnagyobb illetékességi területű járásbíróság (Budapesten több kerületi bíróság) tárgyalná. Ez azért lenne fontos, mert ezek nagyobb létszámú bíróságok és itt megvalósítható az egyes ügyszakokra való specializálódás és a speciális szakismeret megszerzése. Ezzel az új hatásköri renddel a bíróságok területileg sokkal közelebb kerülnének az ügyfelekhez és ez az eljárás költségeit is csökkentené. Az ítélőtáblák megszűnnének, de székhelyükön jönne létre a Különbíróság.

Járásbíróságok szervezete:

Járásbíróság elnöke:

A járásbíróság elnökét pályázat alapján 6 évre a Főbíró nevezné ki. Az a bíró lenne kinevezhető, aki az adott bíróság bíráinak 30 % + 1 fő szavazatát megszerzi. Az adott bíróság bírái egyszerű szótöbbséggel javasolhatják a járásbíróság elnökének és elnökhelyettesének a felmentését a Főbírónál. A Főbíró kinevezési hatásköre azért célszerű, mert meggátolná a törvényszéki vezetői összefonódott kiskirályságok létrejöttét, ugyanakkor a főbírói kinevezést a törvényszéki bírói tanács kellő súllyal korlátozná.

Hatásköre:

ellátja a járásbíróság szakmai irányítását

a halaszthatatlan napi igazgatási teendők ellátása, ennek megtételéről azonban haladéktalanul köteles értesíteni a törvényszéki bírói tanácsot

havi négy tárgyalási napon maga is részt vesz az ítélkezésben

23

elfogadás végett a törvényszéki bírói tanács elé terjeszti a járásbíróság ügyelosztási tervét, vagy annak esetleges módosítását

az irodavezetőkön keresztül ellenőrzi a kezelőirodák működését

képviseli a járásbíróságot.

Járásbíróság elnökhelyettese:

A járásbíróság elnökhelyettesét pályázat alapján 6 évre a főbíró nevezné ki. Az a bíró lenne kinevezhető, aki az adott bíróság bíráinak 30 % + 1 fő szavazatát megszerzi.

Hatásköre:

Helyettesíti a járásbíróság elnökét

Szakmai irányítás. 1/2-edes tárgyaló bíró lenne.

Elsőfokú bírók:

Alapvető feladatuk az ítélkezési tevékenység ellátása. Az ítélkezést ugyanúgy, mint a törvényszéki ítélkezési csoportoknál a járásbíróság bírája is bírói ítélkezési csoport (team) keretében végezné. A bírósági ítélkezési csoport felállítása a járásbíróságokon is lényegesen felgyorsítaná az ítélkezést, mert a bíró feladata csak és kizárólag az ügy érdemi eldöntése lenne. Ez a rendszer lényegesen olcsóbb is lenne, mert nem kellene olyan adminisztratív munkát végeznie a bírónak, amelyet kisebb bérköltséggel rendelkező segédszemélyzet is el tudna intézni. A bírói ítélkezői csoportok felállítása esetén sokkal kevesebb bíróra lenne szükség mind első fokon, mind a másodfokon, mind a Kúrián is, ezért a bírósági szervezeti rendszer fenntartása sokkal olcsóbbá és hatékonyabbá válna. A javaslatunk szerint megszüntetendő ítélőtáblák bírái és a bírósági vezetői mellett dolgozó segédszemélyzet, a más bíróságokon megszüntetendő vezetői posztok folytán feleslegessé vált segédszemélyzet is átirányítható a törvényszéki és járásbírósági ítélkező csoportokba (team-ekbe). A szerzett jogok védelméhez kapcsolódó „felkészülési időnek” az alkotmánybíróság által is elismert elve tiszteletben tartása miatt az ilyen átirányított személyzeti tisztviselők korábbi illetményükre, pótlékaikra jogosultak. Mindez irányadó lenne a megszüntetendő ítélőtáblák bíráira és a megszüntetendő elnöki bírói bírákra is azzal a különbséggel, hogy őket a törvény rendelkezése szerint törvényszéki (és nem járásbírósági) bírói tisztség illeti meg. Kiemelendő, hogy az elnöki bírói tisztet meg kell szüntetni.

A járásbíróság gazdasági ügyintézője

A járásbíróság elnöki irodájának vezetője látná el a gazdasági igazgatói feladatokat a járásbíróságok tekintetében. A gazdasági ügyintézőt a törvényszéki bírói tanács a törvényszéki gazdasági igazgató egyetértésével nevezné ki határozatlan időre.

Hatásköre:

gazdasági ügyek intézése

segédszemélyzettel kapcsolatos munkáltatói jogok gyakorlása

24

Kezelőirodák:

A kezelőiroda vezetőjét a törvényszéki bírói tanács nevezi ki határozatlan időre. Felette a napi ügyintézéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat a járásbíróság elnöke gyakorolja. A kezelőiroda vezetője gyakorolja a napi ügyintézéssel kapcsolatos munkáltatói jogokat a kezelőiroda személyzetével kapcsolatban.

Közigazgatási és munkaügyi bíróságok

A jelenlegi szabályozás megfelelő, kivéve a külsősöket kezdeményező pályázati rendszer és az ítélőtáblák megszüntetése miatt a másodfokú (törvényszéken belüli) közigazgatási és munkaügyi bíróságok felállítása szükségessége. A jogegységi eljárás korábban leírt szabályait is alkalmazni kellene a közigazgatási és munkaügyi bíróságokra. A központi igazgatás szabályai is ugyanazok lennének e bíróságok tekintetében, mint a rendes bíróságoknál. Az Országos Bírói Hivatal látná el a központi igazgatást az első és másodfokú közigazgatási és munkaügyi bíróságok tekintetében is, olyan szabályok alapján, mint amelyek a rendes bíróságokra vonatkoznak.

A központi régió problematikája:

A központi régió bíróságain felhalmozódott ügyhátralékot mindenféleképpen meg kell szüntetni. Erre megoldást jelentene egyrészt a team-rendszer felállítása ezeken a bíróságokon, másrészt a bírói álláshelyek esetleges átcsoportosításával meg kellene akadályozni, hogy a bírói létszám e régióban csökkenjen a nyugdíjazások miatt. E körben a főbírói mérlegelést a rossz tapasztalatok miatt kötelező előírásokkal kell korlátozni (pl.: összsúlyszám / ténylegesen ítélkező bíró hányadosa ne hagyjon további mérlegelést a melyik bíróságon kell kiírni a pályázatot-kérdésben).

Záró alapvetés a szervezeti rendszerről:

Álláspontunk szerint a fenti szervezeti rendszer megvalósítása esetén érvényre jutna a bírók egyéni függetlensége és a bírósági szervezeti rendszer is átláthatóbb és ellenőrizhetőbb lenne. A szervezeti rendszer átalakítása mellett szükség volna egy olyan objektív bírói értékelési rendszer kidolgozására, amely biztosítaná a bírói előmenetel szubjektivitástól való mentességét. A bírók jogállására vonatkozó szabályokat is újra kellene gondolni, azokat nem indokolt külön törvényben szabályozni, egységes bírósági szervezeti törvényre van szükség (Bjt. és Bszi. „összevonása”).

A bírói minősítési rendszer:

A minősítési rendszer alapja egy pontrendszer lenne. Ennek keretében első lépésben széleskörű egyeztetések után meg kellene határozni az egyes ügycsoportok pontértékét, azaz súlyszámát, a kicsit más, de a javasolthoz hasonló alapú súlyszám-rendszer teljesen érthetetlen módon még mindig kísérleti fázisban existál (pl.: egyező bontóperek: 10 pont, társasházi elszámolási perek: 30 pont, emberölés büntetőpere: 30 pont stb.). Az ügycsoport nehézsége és bonyolultsága szerint kap megfelelő súlyszámot. Külön bizonyítást nem igénylő tudományos tény, hogy egy feladat nehézségével arányos mértékben nő a megoldásához szükséges idő. Minél bonyolultabb és nehezebb egy feladat, annál több idő kell annak megoldásához. A fentiek alapján a nehézségi fok meghatározásánál jó kiindulópont, hogy az ország bíróságai átlagosan mennyi időt fordítanak egy-egy ügytípusbeli ügy befejezésére. A bírók általában megpróbálják a legrövidebb időn belül befejezni az ügyeket, mivel a jelenlegi

25

statisztikai rendszer a befejezéseket preferálja. Tehát főszabály szerint az adott ügytípusba tartozó ügyek befejezéshez szükséges időtartam országos átlaga alapján alapos következtetés vonható le azok nehézségi fokára, bonyolultságára. A szükséges statisztikai adatok rendelkezésre állnak az átlagos befejezési időtartamok kiszámítására, a különböző ügytípusok szerinti átlagos befejezési időtartamok egymáshoz viszonyított arányszámai meghatározására. Az átlagos befejezési idő az ügycsoporthoz sorolt összes ügy befejezéséhez szükséges időtartamok számtani átlaga alapján számítandó. A különböző ügytípusok szerinti átlagos befejezési időtartamok egymáshoz viszonyított aránya mint arányszám a pontérték adás alapvető eleme.

A számításra egy példával élve, induljunk ki abból, hogy pl. a házassági bontópereket átlagosan 9 hónap alatt, a szavatossági pereket 1 év 8 hónap alatt, a cégtörvényességi eljárásokat 3 hónap, az ittas járművezetés büntetőperét 4 hónap, míg egy törvényszéki szavatossági pert 9 hónap alatt fejezik be a bíróságok. A számítás alapján mindig a legrövidebb idő alatt befejezhető ügycsoportbeli ügyek átlagos befejezési idejét vennénk alapul. A jelen példánk szerint a legrövidebb átlagos befejezési idő a cégtörvényességi felügyeleti eljárásokat érintő 3 hónap. A 3 hónapos átlagos befejezési időhöz rendelnénk a minimum pontszámot, mondjuk az 50 pontot, tehát az 1 év 8 hónapos befejezési idővel rendelkező szavatossági perek, mivel hatszor több időt vesz igénybe a befejezésük, mint az alapul vett ügycsoport, ezért a szavatossági perek 6 X 50 összesen 300 pontot kapnak. A járművezetéstől eltiltás átlagos 4 hónapos befejezési idejével 1,33-szoros befejezési idővel 67, a törvényszéki másodfokú szavatossági per 9 hónapos befejezési idővel 3 X 50 összesen 150 pontot kapna stb. A kúriai jogegységi határozatok meghozatalára egységesen 3-6 hónapot kell adni és ennek megfelelő pontszám járna, mivel itt csak egy jogkérdésről kell dönteni mindenféle bizonyítás és az ügy érdemi eldöntése nélkül, ezért lehetőség van az egységes határidő megállapítására..

E módszerrel bármelyik ügyszak bármelyik ügye, vagy ügycsoportja összemérhető lenne. A másodfokú bírák felvetik persze, hogy milyen bonyolult dolog pl. egy sok vádlottas büntető ügy elintézése és lehet, hogy gyorsabban be tudják és be is kell fejezniük ugyan, mint az elsőfokú bíró az azonos ügyet, de attól még nagyon bonyolult. Ez a nézet tartalmaz némi igazságot, de azt azért tudomásul kell venni, hogy sokkal egyszerűbb az első fokú bíró által feltárt bizonyítékokat figyelembe venni, és a határozatot felülvizsgálni, mint első fokon az elejétől kezdve terjedelmes bizonyítás foganatosításával befejezni az elsőfokú eljárást. A lehetséges ellenvetés ellenére fenntartjuk tehát, hogy az egyes ügytípusokon belüli ügyek átlagos befejezési ideje jól mutatja, hogy mennyi munkát kell ráfordítania egy bírónak az adott ügyre és ezáltal mennyire tekinthető az bonyolultnak és munkaigényesnek.

Ha egy új ügycsoport keletkezik pl. jogszabályváltozás miatt, akkor becslés alapján megállapítható az ehhez kapcsolódó várható befejezési idő és az ehhez kapcsolódó pontszám. Természetesen a későbbi pontos adatok alapján ezek korrigálhatók.

A pontokat a kezdőirat érkezésekor a kezelőiroda regisztrálná a számítógépes rendszerben. Az ügyek automatikus szignálása után ez a pontszám adódna hozzá az ítélkező bírói tanács addigi saját összpontszámához. Így pontosan megállapítható lenne akár hónapokra lebontva, hogy egy bírói ítélkező csoport (team) milyen leterheltség mellett ítélkezik. Ez a mérőszám objektíven határozná meg a bírói leterheltséget, mert egy előre és objektíve meghatározott pontrendszeren alapul. Így el lehetne érni, hogy minden bírói ítélkező csoport – méghozzá egy

26

bíróságon belül és a különböző bíróságok csoportjai viszonyában is - azonos ügyteherrel működjön, akár országosan is, mert csak a havi pontszámokat kellene összehasonlítani a leterheltség megállapításánál. Ennek megfelelően kellene kialakítani az ügyelosztási tervet, illetőleg az automatikus szignálási rendszert. Sőt az ország egyes bíróságai és bírósági ítélkezési tanácsainak éves átlagos pontszáma is pontosan kiszámítható, ezért össze lehet hasonlítani az egyes bíróságok általános leterheltségét és a nagyobb aránytalanság könnyen kiküszöbölhető lenne bírói álláshelyek átcsoportosításával.

Tehát az egyes bírói ítélkező tanácsok (törvényszéki bírói ítélkező csoport összes tagja, illetőleg járásbírósági ítélkező csoport bírája) havi és éves alappontszáma az adott évben és hónapban kapott (kiosztott és átosztott) ügyek összpontszámából alakulna ki. Előre meghatározásra kerülne országosan, hogy az egyes bírói ítélkező tanácsoknak éves szinten mekkora átlagos összpontszámú ügyek kerülhetnek kiosztásra. (pl.: minden járásbírói vagy törvényszéki bírói tanácsnak éves szinten 1500 pontértékű ügyet kell kiosztani). Ezen alappontszám kerülne korrigálásra előre meghatározott szempontok alapján és a korrigált alappontszám adná az érintett bíró összpontszámát. Ilyen tényező lenne az ügyek befejezésének elvárható időn belüli befejezése. Ennek érdekében az egyes ügycsoportok tekintetében meg kellene határozni azt az elvárható időtartamot, amelyen belül az ügyet be kell fejezni. Ezen időtartam megegyezne az alappontrendszer kialakításánál figyelembe vett átlagos befejezési idővel bizonyos korrekciós tényezőkkel. Ha a bírói ítélkező tanács elvárható időn belül nem fejezi be az ügyet, akkor előre meghatározott pontértékkel csökkenteni kell a havi és éves pontértékét. Ahány százalékkal túllépi az ítélkező csoport az elvárható befejezési időtartamot, annyi százalékkal csökkenne az adott ügyre kapott alappontszáma és e csökkenés által a havi és éves összpontszáma. A fentebb leírt szabályok vonatkoznának a járásbíróságokra, törvényszékekra és a Kúriára is. Ugyanúgy csökkenteni kellene a járásbírósági ítélkező tanács alappontszámát, ha az ítéletét a másodfokú bíróság megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Az ítélet hatályon kívül helyezése esetén az új eljárás ideje teljes egészében határidő túllépésnek minősülne és ezen időtartam százalékos arányának megfelelően kell csökkenteni az adott ügyre kapott alappontszámot. Az ítélet részbeni megváltoztatása esetén 20 %-al míg a teljes megváltoztatása esetén 40 %-al kellene az adott ügyre kapott alappontszámot csökkenteni. A törvényszéki ítélkezési tanácsok alappontszámát akkor is csökkenteni 50 %-al, ha a peres fél vagy az ügyben eljárt első fokú bíróság indítványára lefolytatott jogegységi eljárásban a Kúria megállapítja, hogy a törvényszék ítélete ellentétes a jogegységi eljárásban foglaltakkal. A kúriai jogegységi tanácsoknak az adott ügyre kapott alappontszáma pedig akkor csökkenne az elvárható időtartam be nem tartásán túlmenően 60 %-kal, ha az Alkotmánybíróság a jogegységi határozatát megsemmisíti. A nagy számok törvénye alapján a kiosztási alappontszámbeli egyenetlenségek ki fognak egyenlítődni, mivel azonos egy időben nehezebb és kevésbé nehéz ügyet is kap egy ügycsoporton belül a bíró, és ezáltal az átlagos befejezési idő alatt befejezhető lesz az adott ügycsoportba tartozó minden ügy. Ha bonyolultabb az ügy és több időt kell ráfordítani, akkor a kevésbé bonyolult ügyekre fordított időn tud annyi időt megtakarítani a bíró, amellyel kompenzálni tudja a bonyolultabb ügyre fordított többletidőt. Ez a rendszer azért is jó, mert a felek előre tudni fogják és elvárhatják, hogy egy adott ügycsoport tekintetében legfeljebb mennyi időn belül fognak ítéletet kapni.

Ezekkel a pontszámcsökkentésekkel el lehet érni azt, hogy az ügyben eljáró bíróságok minél precízebben és a jogszabályoknak megfelelően intézzék az ügyeket és hozzanak a

27

jogszabályoknak és az alkotmánynak megfelelő döntéseket. A bevezetendő előírás szerint az elsőfokú járásbírósági bírói ítélkező tanács bírája visszakapná az ítéletének megváltoztatása, vagy hatályon kívül helyezés miatt elvesztett pontjait, ha az indítványa alapján a Kúria a határozatában megállapítja, hogy a másodfokú bíróság ítélete jogsértő, mivel a jogegységi eljárásban foglaltakkal ellentétes (másodfokú ítéletek kontrollja). A korábban kifejtett jogegységi eljárás mellett az új pontrendszer ezzel is hozzájárul az ítélkezés színvonalának emeléséhez.

A másik fontos kérdés, hogy egy ítélkező bírói csoport éves átlagban nem kaphatna magasabb összpontszámú ügyet, mint az országosan előre meghatározott átlag 110%-a, hiszen semelyik bírói ítélkező tanácsot sem lehet úgy leterhelni, hogy az már az ítélkezés színvonalának a csökkenéséhez vezetne, a visszaélésszerű vezetői magatartás megelőzéséről nem is beszélve. Ha ez mégis megtörténne, akkor a bíró a 110 % feletti pontszámmal képviselt ügyek elintézését jogszerűen megtagadhatná. A cél tehát az, hogy minden bíró nagyjából az előre meghatározott összpontszám 100 %-nak megfelelő (az adott évben kicsit kevesebb vagy kicsit több) összpontszámú ügyeket kapjon (alappontszám). A kiinduló éves alappontszámot 2021-es bevezetést feltételezve a 2018-2020-as években országos egy bíróra kiosztott ügyek pontszám alapján lehetne meghatározni, ez lenne tehát a kiinduló 100%-os alappontszám.

Álláspontunk szerint a bírók általában megpróbálják majd a statisztikai adatok alapján megállapított átlagos befejezési idő alatt lezárni az ügyeket, mivel ha azt nem teszik, akkora összpontszámuk a 1005-ot jelentő alappontszámhoz képest csökkenni fog. Megjegyezzük, hogy a fentiek alapján kiszámított átlagos befejezési idők objektívnek tekinthetőek, mivel jelenleg a mai statisztikai rendszer a befejezést preferálja, így minden bírónak az volt az érdeke, hogy az ügyeket (talán a legnehezebbek kivételével) minél hamarabb befejezze.

A bírói ítélkező tanácsok éves és havi pontszámait a kezelőirodák tartanák nyilván, ezeket a pontszámokat bármelyik bíró megtekinthetné, így mindenki számára egyértelművé válna, hogy kinek milyen a leterheltsége.

Az a bíró tehát, 100 %-os teljesítményt nyújt, akinek egyetlen határozatát sem változtatták meg, nem is helyezték hatályon kívül és minden ügyet az előre meghatározott elvárt határidőn belül (pl. társasházi elszámolási pereknél pl. másfél éven belül) befejezett, és (ha másodfokú bíráról van szó) jogegységi határozattal sem ellentétes a döntése. Az ilyen 100 %-os teljesítménnyel büszkélkedő bíró összpontszáma megegyezik a rászignált ügyek alappontszámával. A pontrendszer tehát nem a befejezések számát és típusát venné figyelembe, de az elvárt időt túllépő befejezés negatív korrekciós tényező.

További korrekciós tényező lehet az ítélkezés szempontjából nem egész bírák (pl. a kúriai és a törvényszéki bírói tanács bíró tagjai 3/4-ed bírók) tekintetében az alappontszámok arányos felszorzása.

A fent leírt pontrendszer előnye, hogy jogszabály által rendezett objektív alapon mindenféle vezetői értékelés nélkül biztosítaná a bírók leterheltségének és munkavégzésük színvonalának mérését. Az új rendszer bevezetése esetén legalább is általános jelleggel szükségtelenné válna a gyakran szubjektív idő- és munkaigényes – ezáltal költséges – egyedi, 8 évenkénti „rendes” bíróvizsgálat. A pontrendszer bevezetése esetén lehetőség nyílna arra, hogy objektív alapon és éves szinten rögzíthető legyen a bíró terhelése és a korrekciós pontszámok alkalmazásával az ítélkezés színvonala is emelhető. Ehhez kapcsolódik, hogy általános

28

bíróvizsgálatot csak akkor kellene lefolytatni, ha a bíró éves összpontszáma 3-5 év átlagában nem éri el az országosan előre meghatározott alappontszám 70%-át. Nyilvánvaló, hogy ha a bíró e fölött teljesít, akkor nincs szükség külön vizsgálatra, mivel a pontrendszer objektíven megmutatja, hogy nincs probléma az ítélkezésével. Addig pedig felesleges volna egyedi vizsgálatokat lefolytatni, amíg erre nincs ok. Álláspontunk szerint a fentiekből megállapítható, hogy a pontrendszer sokkal hatékonyabban és olcsóbban, illetve objektívebben biztosítaná a bírók munkájának értékelését, mint a bírói egyedi vizsgálatok.

Minden alkalmassági vizsgálat soron kívüli lenne, mert amennyiben 3-5 éves átlagban a bíró összpontszáma nem éri el az előre meghatározott összpontszám 60%-át, akkor a törvényszéki elnöknek kötelező lenne ellene megindítani ellene egy alkalmassági eljárást a szolgálati bíróságnál. Az alkalmassági eljárás második esetköre lenne a háromból, amikor a nem célzott, általános határidő-ellenőrzése a bíróság elnökének többszörös súlyos vagy kisebb, de tömeges késedelmet tár fel (természetesen csak a team biztosítása hiánya nyomatékos enyhítő, a státuszvesztést kizáró körülmény).

A szolgálati (munkaügyi) bíróság az alkalmassági eljárás keretében kötelezően egyedi bírói vizsgálatot rendelne el, amelyet számítógépes sorsolás útján kijelölt törvényszék törvényszéki bírói tanácsa végezné el, mint minősítési tanács. A bíró szolgálati helye szerinti törvényszéki bírói tanács nem járhatna el minősítési tanácsként. A szolgálati bíróság az egyedi bíróvizsgálat során döntene arról, hogy a bíró munkavégzése megfelelő-e és az eredmény alapján szabhatna ki megfelelő intézkedést a bíróval szemben. Amennyiben második alkalommal kerülne sor a fentiek miatt az alkalmassági eljárásra és a szolgálati bíróság ismét megállapítja, hogy a bíró munkavégzése nem megfelelő, akkor a bírót kötelezően fel kell menteni tisztségéből. A szolgálati bíróság minden törvényszéken működne és a kisorsolt törvényszék járna el (de semmiképpen sem a vizsgált bíró törvényszéke).

Még egy esetköre lenne (3. !) az alkalmassági eljárásnak, ha a Strasbourg-i Emberi Jogok Európai Bírósága bírói mulasztás, jogsértés miatt kártérítésre kötelezi a magyar államot, az ilyen vizsgálat elrendelésére is a törvényszéki elnök lenne jogosult.

A bírák ilyen soron kívüli (nem meghatározott mértékű pontszámcsökkenés folytán elrendelt) értékelése kapcsán törvényben kellene kimondani, hogy jogszabály és/vagy jogegységi határozat egyértelmű, többféleképpen nem értelmezhető tartalmának (pl. bíróra vonatkozó határidő, de akár ilyen anyagi jogi jogszabály) rendszeres és több különböző bírói időszakot felölelő megsértése hiányában semmiképpen sem alkalmatlan a vizsgált (meghatározott pontszámot elért) bíró. Minden egyéb értékelési szempont kizárólag az alkalmastól a kiválóan alkalmasig terjedő sávban jöhet figyelembe. Az értékeléseknél az „alkalmas, utóvizsgálat szükséges”- értékelés eltörlése szükséges, mert minden ügyfél jogosult az egyformán biztos státuszú ügyében ítélkező bíróra. Ugyanezen okból már az első bírói kinevezés legyen határozatlan idejű. Az intézményi hiba nem eshet a bíró terhére, a team-rendszer és az országos normaként meghatározott egy bíróra eső dologi feltételek hiánya esetén a hiba mindenképpen, további mérlegelés nélkül intézményi. Itt említendő ismét, hogy az egyéni bírói felelősség jegyében a bíró a törvényszéke ellen indított perben megítélt kártérítést egyéni bírói (s nem bírósági intézményi) hiba esetén keresménye 12 havi összege erejéig viselni köteles. Tehát a bíró a bírósági intézményi felelősségtől elkülöníthető általa elismert vagy ennek hiányában a kártérítési perben vagy alperesi perlése hiányában külön eljárásban megállapított személyes felelőssége alapján tizenkét havi illetménye erejéig felel harmadik személy felé, munkáltató bírósági kifizetés esetén munkáltató bírósága (és így a Magyar Állam) felé a fenti jogerősen megállapított kárért.

29

A bírósági jogkörben és a tisztességtelen eljáráshoz való jog (Római Egyezmény 6. cikke) megsértésért harmadik személynek (nem a munkáltatójának) okozott kárért a bíró és a bíróság (mögöttesen a Magyar Állam) akkor is felelős, ha nem kirívó, hanem bármilyen mértékű jogellenességet valósított meg (ideértve különösen, de nem csak a bírói műhibákat), az ezzel összefüggő szégyenletes mai legfelsőbb bírósági, kúriai gyakorlat azonnal eltörlendő. A fenti pontrendszer bevezetésének fontos előfeltétele tehát, hogy minden bíró országosan egységes személyi és dologi feltételek között gyakorolhassa hivatását, így azonos számú és képzettségű ítélkezési csoportbeli munkatárssal, és a bíróság által a bíró részére biztosított tárgyalási lehetőség (terem, világítás stb.) minimális időtartama is megegyezzen. A bíró esetleges rossz teljesítménye esetén nem teheti felelőssé a team más tagjait, mert a napi munkavégzéssel összefüggő munkáltatói/igazgatási jogokat maga gyakorolná felettük és elégedetlensége esetén a team valamelyik tagja másik team-be történő áthelyezését, akár felmentését is kezdeményezhetné, ha pedig nem teszi, akkor számolnia kell saját pontjai csökkenésével a team más tagjai által elkövetett hibák miatt. Mivel a bírót sújtó szankciók csak nagyobb mértékű, ráadásul több évre vonatkozó pontszámcsökkenésnél merülhetnek fel, ezért nem jelentene kibúvót a team nem bíró tagjának áthelyezése/felmentése előtti rövid időszakban elkövetett akár eseti jellegű tévedések okozta pontszámcsökkenésre hivatkozás sem.

Figler Csabának az értékítélet reformjával összefüggő gondolatai (ld. Melléklet III. 5.) közül számos erőteljesen megfontolandó a szabályozás, különösen annak alapvetései, szellemi környezete kialakításánál, ezért művét a mellékletből elérhetővé tettük és a jogalkotó döntéshozók figyelmébe ajánljuk. Egy vitairat mélységének, részletezettségének korlátai folytán most csak néhány elemét hangsúlyozzuk annak előrebocsátásával, hogy a reformok első szakaszában nem valósítható meg annak legtöbb eleme. A „személyesség”, a felsőbb bíráknál az alsóbb fokú bírák személyes ismerete, e körben a szimpátia és az antipátia hátrányai, a titkosság részbeni bevezetése ennek elkerülésére, a bizonyító és az értékelő, döntéshozó bíró személyének elválasztása, az eljárás és egyébként a bíróvizsgálati, alkalmassági értékelési eljárás egyes részeiben a matematikai megközelítés nagy óvatossággal és fokozatossággal, de bevezetendő a dolgozatban írtak szerint vagy másként. Az „igazság gyakorlati érvényre juttatása” bizony sokszor a személyesség, nem is feltétlenül érdekazonosságon, hanem – s ebben is rejlik a mű értéke – puszta vonzódáson, taszításon alapuló emberi viszonylatokon, összefonódáson is bukhat. A minden rosszat a handói hatalomgyakorlásra fogó, idealizált bíróképet közvetítő közéleti embereknek, bíráknak érdemes számabvenni a következőket egyébként az egyéni bírói függetlenség és felelősség jegyében: „Azt állítom, hogy jelenleg a magyarországi bírósági eljárások, a tárgyalások menete és az ítéletek az ő szubjektív értékmérésük okából egyrészt igazságtalanok, másrészt meg a bírákat erősen abba az irányba viszik, hogy a tárgyalás folyamán felmérjék a felek erőviszonyait és legalább ösztönösen az erősebb fél felé, a gyengébbek ellen ítéljenek !” Ugyanakkor a dolgozatnak a titkosságot igenlő javaslatainál, így pl. a szignálásnál, a törvényes bíróhoz való jog sérelme megelőzésére nagy hangsúlyt kell fektetni akár az inkorporálás (részbeni) mellőzése árán. A bizonyító és a döntéshozó bíró megkülönböztetése pedig ott tűnik tévesnek, hogy a bizonyítást az ítélethozó bíró belső nem tiltott feltételes prejudikációja nyilván befolyásolja a bizonyítási indítványok elutasításánál, elrendelésénél. A matematikai szemlélet merev érvényesítése pedig az életszerűség, az egyediesítés elől vonhatja el a levegőt. Mindazonáltal (s ez nem Figler Csaba javaslata) a földrajzi bírósági illetékesség oldása az eljárási jogszabályokban éppenséggel a tanulmányban írtak folytán is

30

megerősítést nyerhet a jogalkotónál tehetősebb, az utazási költségeket előlegezni tudó feleknél. Ugyanakkor a felsőbb bíróságok elől az elsőfokú bíró eltitkolása anonimizálással nem ördögtől való, főleg akkor nem, ha az előbbi mondatban írt első- vagy másodfokú illetékességi földrajzi eltérítés megvalósul, mert akkor a felsőbb bírák a kisebb törvényszékeken se ismerik fel stílusáról az elsőfokú bírót.

Bírói előmenetel, pályázat:

A bírók előmenetelét is objektív alapokra kell helyezni. Ehhez is megfelelő támaszt szolgáltat az előzőekben kifejtett pontrendszeren alapuló minősítési szisztéma, de e körben az MBA-ról szóló résznél már említett mérce is kombinálandó a pontrendszerbelivel. Törvényszéki és kúriai bírói vagy igazgatási posztra való pályázás esetén kötelezően figyelembe kellene venni a pályázó bírók éves összpontszámait. A bíró pályázatot megelőző 5 évben elért összpontszámát kellene korrigálni előre meghatározott pontszámú tényezőkkel.(Pl.: nyelvvizsga, speciális képzettség, másoddiploma stb.) Az így kapott pályázati összpontszám a fenti kombinációs (egykori szakvizsga, bírói gyakorlat évek száma) korrekcióval lenne a pályázat elbírálásának alapja. A főbíró csak az első helyezettet nevezhetné ki.

Ezeket a szabályokat alkalmazni kellene az önálló intézkedési jogkörrel rendelkező bírósági ügyintézők tekintetében is. A bírósági titkárok tekintetében ez azért is lenne fontos, mert a bírói posztra történő pályázás esetén a pályázatot benyújtó bírósági titkárok közül a fenti szisztéma és szabályok szerint kiválasztott bírósági titkár lehetne csak kinevezhető.

A fenti pályázati, előmeneteli rendszer álláspontunk szerint objektív, biztosítaná, hogy a legalkalmasabb pályázó kapja meg a kinevezést. A pontrendszer nem manipulálható és nem tartalmaz szubjektív elemeket, a kinevezőnek is megköti a kezét. Az előremenetel, így a felsőbb bíróságokra, vagy vezető posztokra kinevezettek belső legitimációja is megteremtődik.

A jelenleg hatályos rendszerben problémát okoz, hogy az igazgatási vezetői tisztségeket betöltő bírók azért is ragaszkodnak posztjukhoz, mert elvesztésük esetén lényegesen csökkenne a jövedelmük. A hatalmi harcok és a belterjesség elleni küzdelemben nem lenne nagy ár, ha a volt vezetők a már nem emelkedő vezetői pótlékot nem vesztenének el posztjuk megszűnése után sem. Így nem anyagi veszteségként élnék meg a tisztség elvesztését. A nem vezető bíráknál pedig nem a bírósági szintre beosztás szerinti pótlékkal differenciálná a törvény a jövedelmeket, hanem az adott bíró összpontszámának az ilyen összpontszám országos átlagát több éven keresztül meghaladó átlagos mértéke jelentene jelentős többletjövedelmet, illetménypótlékot.

Fegyelmi felelősség:

Átmenetileg:

Az önálló közigazgatási- és munkaügyi bírósági szervezeti rendszer felállítása folytán elvileg szükségtelenné vált a költséges és zavaros eljárási- és hatásköri szabályok alapján eljáró szolgálati bíróságok fenntartása. A szolgálati bíróságokra vonatkozó jelenlegi szabályozás olyan hiányos és alkalmazhatatlan előírásokat tartalmaz, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg ezen szervek jogszerű működését.

31

Miként arra Székely G. Gábor volt bíró rámutatott, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló, 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) által szabályozott szolgálati bíróságok (a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság, a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság) alkotmányjogi értelemben nem tekinthetők bíróságnak, azok sem rendes-, sem különbíróságok. Az Alaptörvény 25. cikkéből, és a 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) II. fejezetéből, a Pp.-ből vagy akár az új Pp.-ből pedig nem vezethető le olyan értelmezés, mely szerint a szolgálati bíróság igazságszolgáltatási tevékenységet látna el, kizárólagosan és felülbírálhatatlanul dönthetne alapvető jogviszony tárgyában. Mindezek mellett, a jogforrások a szolgálati bíróságok jogalanyiságát nem szabályozzák, jogalanyiságuk nincsen. A hatályos magyar szabályozás alapján a bírák, volt bírák nem kapnak lehetőséget arra, hogy a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság, valamint a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság előtti eljárások kapcsán (megfelelő) jogvédelemmel éljenek a a bíróságokat egyébként terhelő objektív alapon fennálló felelősségég tárgyában, az eljárások tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezésével kapcsolatosan, a bírákat terhelő vétkességi alapon nyugvó felelősség tárgyában, valamint a szolgálati bíróságokkal, szolgálati bírákkal szemben vagyoni, nem vagyoni kár, sérelemdíj érvényesítése körében. Sérül az Egyezmény 6. és 13. cikkeiben garantált tisztességes tárgyaláshoz való jog, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jog is.

A szolgálati bíróságok az igazságszolgáltatási rendszertől idegen, sajátos szerveződések Székely G. Gábor szerint és szerintünk is, azok sem rendes-, sem különbíróságok. Nem tisztázott, hogy a szolgálati bírák bíróként járnak-e el a szolgálati bíróságokon; terheli-e objektív alapon álló felelősség az eljárások tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezésével kapcsolatosan a szolgálati bíróságokon eljáró bírákat és a szolgálati bíróságokat; a szolgálati bíróság és szolgálati bírák eljárásával kapcsolatosan felelősség alanya lehet-e az állam; van-e a szolgálati bíráknak, a szolgálati bíróságoknak objektív alapon és/vagy vétkességi alapon nyugvó felelőssége; mely jogi személy bíróság részei a szolgáltai bíróságok és mely bíróság részei a szolgálati bíróság tanácsai; a szolgálati bírák, szolgálati bíróságok eljárása ítélkezési tevékenységnek minősül-e; milyen módon lehetséges vagyoni, nem vagyoni kár, sérelemdíj érvényesítése a szolgálati bírákkal és a szolgálati bíróságokkal szemben; a tisztességes eljárás, ésszerű pertartam követelményének sérelme miként orvosolható a szolgálati bíróságok eljárásával kapcsolatosan ? A jogalkotó – úgy tűnik - szándékosan zárta el a bírákat attól, hogy a szolgálati bírósági eljárásban őket ért jogsérelem kapcsán igényüket érvényesíteni tudják.

Különösen méltánytalan, súlyosan jogsértő a szabályozás a határozott időre kinevezett bírák esetében, akiknél a szolgálati viszony megszűnése és a szolgálati bíróságok által szakmai értékelésük körében hozott jogerős döntés között akár hosszabb idő, aránytalanul hosszú idő is eltelhet. Fontosabb, ezért külön kiemelendő, hogy a szolgálati viszony megszűnését követően is a szolgálati bíróság rendelkezik hatáskörrel, munkaügyi út nem vehető igénybe. Azaz szolgálati jogviszony nélkül jár el kizárólagos hatáskörrel egy szolgálati bíróság, amelynek határozatai nem is ítéleti formában öltenek testet. A határozott időre kinevezett bírák esetében ezen pont alatt taglalt joghézagot nemcsak feltételezi, hanem bizonyítja a Bjt. 83. § rendelkezése is, amely a szolgálati viszony folyamatos fennállását feltételezi a szolgálati bírósági eljárás teljes időtartama alatt.

Ezen hiányosságok kiküszöbölésének legjobb módja elsőként az lenne, ha a becsületesen ítélkező sok szolgálati bíró tevékenysége ellenére is azonnal felállításra kerülnének az önálló

32

közigazgatási- és munkaügyi elsőfokú bíróságok mellett a másodfokú közigazgatási és munkaügyi bíróságok és a bírók fegyelmi ügyeiben ezen szervek járnának el.

A bírók elleni fegyelmi eljárás kezdeményezésére a törvényszéki elnök lenne jogosult, de a törvényszéki bírói tanács az érintetten kívül egyhangú jóváhagyásával akkor, ha az eljárás alá vont bíró a törvényszéki tanács tagja vagy tagja volt és tisztsége megszűnése óta két év nem telt el.

Ideiglenesen a Különbíróságok kialakításáig tehát az első fokú munkaügyi- és közigazgatási bíróság speciális tanácsa járna el tehát szolgálati bíróságként, mindig egy január elsején kisorsolt, sosem az eljárás alá vont bíró törvényszéke területén („fenntartott véletlenszerűség” elve !). A sorsolás alapján tehát pl. a Szombathelyi Törvényszék területe összes bírája fegyelmi ügyeiben a sorsolás alapján csak abban az évben csak a kisorsolt Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság járna el. Az automatikus szignálás szabályait alkalmazni kellene azzal, hogy az eljáró tanács két ülnöke a törvényszéki ügyvédi kamara, illetve a törvényszéki főügyészség előre meghatározott rend szerint kiválasztott tagja lenne. Ezzel biztosítható lenne az eljárásban a külső kontroll is a bírók és a bíróságok tekintetében. A másodfokú bíróságok a bírók fegyelmi ügyében a másodfokú közigazgatási és munkaügyi bíróságok lennének és az általános szabályok szerint járnának el. Álláspontunk szerint a bírói tisztségből való elmozdítást kimondó ítélet esetén biztosítani kellene a jogot az eljárás alá vont bírónak, hogy az Alkotmánybíróságtól kérhesse a határozat alkotmányossági felülvizsgálatát.

Végleges megoldás:A bírák szakmai értékelésével, fegyelmi ügyeivel, az ellenük a munkáltató vagy mások által indított bármelyen tárgyú perben, eljárásban másrészt, a bíróság(ok), a bírósági hivatalok, az OBH ellen vagy által indított bármilyen perben, eljárásban harmadrészt olyan országos első- és másodfokú KÜLÖNBÍRÓSÁG bírál el, melynek egyetlen bírája, igazgatási vezetője, szervezetéhez, működéséhez kapcsolódó hatáskör jogosultja sem a rendes bírósági szervezetrendszer tagja és melynek országos igazgatási vezetőjét és helyettesét (Különbírósági Főbíró és Helyettese) az Országgyűlés parlamenti frakciói paritásos bizottsága egyszerű többséggel jelöli és választja meg, azzal, hogy a Főbíróra a megválasztás időpontjában ellenzékben, a helyettesére a megválasztása időpontjában kormányon lévő frakciók nyújthatnak csak be jelölést. E különbírósági eljárások esetén a törvényben biztosított felülvizsgálati eljárás az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

Miközben a renitens bírákat indokolatlan fegyelmi eljárások érhetik, addig természetesen előfordul a „mi kutyánk kölyke” bíró, bírósági vezető valós, gyakran a handói vagy lomnicista, bakai hatalmat kiszolgáló fegyelmi vétség esetén a fegyelmi eljárás mellőzése. Ilyenkor a sértett bíró, fél, vádlott számára a fegyelmi pótmagánvád bevezetése alapvető előrelépést jelentene.

Megfontolandó lehet, hogy a kormány és az igazságszolgáltatás mindenkori vezetése kezdeményezze minden uniós tagállambeli elsőfokú szolgálati bíróság másodfokú bíróságaként működő európai szolgálati bíróság létrehozását. Amennyiben egyszer majd az európai szolgálati bíróság megkezdi működését, akkor (persze az uniós szabályozástól is függőn) a magyar Alkotmánybíróság fenti szolgálati bírósági hatásköre megszűnne.

33

A fentiek inkorporálása hiányában (addig is) a szolgálati bírókat álláspontunk szerint kvóta-rendszerben a törvényszéki összbírói értekezleteknek kellene megválasztania. Emellett biztosítani kellene azt is, hogy az eljárás alá vont bíró kérelmére az eljárást nyilvánossá tegyék. Az ebben a bekezdésben írt minimális változtatások nélkül nézetünk szerint nem is beszélhetünk bírói függetlenségről.

A bírák (bírósági titkárok, segédszemélyzet) jogállásához kapcsolódó egyes további kérdések – a teljesség igénye nélkül:

Az bírósági titkárok és a bírósági fogalmazók kötelezően előírt határozatlan idejű alkalmazása, a határozott idejű alkalmazás tilalma jelentős előrelépés lenne. A bírói jellegű munka (Bszi. 91. §-ának (2) bekezdése) miatt ez garanciális jellegű a jövendőbeli bírósági titkároknál (bírósági titkár). Az ilyen tevékenységet nem végző bírósági fogalmazóknál pedig félő, hogy határozott idejű alkalmazás esetén az esetleg tisztességtelen bírósági vezetők vagy a team-rendszer bevezetése esetén a felettük részleges munkáltatói jellegű jogosítványt szerző bírák kiválasztják a nekik szubjektív alapon nem szimpatikus, tartással rendelkező bírósági fogalmazókat és a határozott időtartamú igazságügyi alkalmazotti jogviszonyukat egyszerűen nem hosszabbítják meg. Azonos jogi garanciákat, egyformán független bírót, bírósági titkárt, bírósági ügyintézőt, segítőt minden vádlottnak és félnek/kérelmezőnek/kérelmezettnek függetlenül attól, hogy "kezdő" vagy határozatlan időre kinevezett bíró, bírósági titkár tárgyalja, bírálja el az ügyét

A bírósági ügyintézőknél és a végrehajtási ügyintézőknél, de még a nem jogvégzett segédszemélyzetnél (tisztviselőknél, „jegyzőknél”, „szerkesztőknél”, „leíróknál”) is a fentieknél korlátozottabb mértékben, de a nagyobb jogállási függetlenség irányába mutató jogalkotási lépések szükségesek – pl. legfelejebb 1 x félévi próbaidős alkalmazás. Ők is lehetnek a kialakítandó bírói team tagjai és rajtuk, az ő bizonytalan helyzetükön keresztül is lehet illetéktelen befolyást gyakorolni a bíróra. Így a bírósági ügyintézők és a végrehajtási ügyintézők, a tisztviselők („jegyzők, szerkesztők, leírók”) értékelése tekintetében a bírói értékeléshez hasonló garanciális elemek bevezetése indokolt. Jelenleg teljes mértékben a vezetői szubjektivizmus dönt, még indokolni sem kell az értékelést, mely természetesen az bírósági titkároknál (bírósági titkárok) és a bírósági fogalmazóknál is megszüntetendő. „Piszkos trükk”, hogy az értékelés érdemét nem vizsgálhatják a munkaügyi bírák, csak a törvényességét, a formai szabályok betartását.

A tanulmányi szerződések, külföldi ösztöndíjak és azok időtartama alatt a fizetés nélküli szabadság, távollét engedélyezése a bíráknak, bírósági titkároknak, bírósági fogalmazóknak egységes szabályozás alá kell, hogy essen. Egy bizonyos mértékig, időtartamig az első alkalommal alanyi jog legyen, hiszen a bíróság, az ügyfelek érdekét szolgálja a világra nyitott, nyelveket beszélő, külföldi jogi tapasztalatokkal rendelkező bíró és bírósági titkár. A meghatározott mértéken, időtartamon felül és a többedik esetben már vezetői mérlegelés szükséges, de szűkre szabott, meghatározott feltételek szerinti mérlegelést írjon elő a jogszabály.

Célszerű és igazságos lehetett volna a bel- és külföldi jogi konferenciákról, rövidebb idejű tanulmányutakról szóló döntések teljes mértékű központosítása az Országos Bírói Hivatalba mind a résztvevő bírák, bírósági titkárok, segédszemélyzeti munkatárs személyéről, az engedélyezés feltételeiről mind anyagi támogatásáról, költségtérítéséről, távolléti díjáról. Sajnos azonban nem valósította meg a jogalkotó, hogy a vonatkozó szabályzat(ok) csak szűkre szabott elbírálást tegyenek lehetővé a Főbíró számára.

34

A bővítendő otthondolgozási kedvezmény alanyi jogként illessen meg minden bírát, az elvonás mint szankció lehetősége a hatályos Bjt.-ben alkotmányellenes, mert a bírósági vezető szubjektív megítélése szerinti nem megfelelő munkavégzés, azt igazoló értékelés hiányában is felhozható alapul szolgáló indokként. Az időbeli és egyéb korlátozás is kizárólag a szabályozásból folyjon, semmilyen egyéni engedélyezés, szankció nem fogadható el. A rosszul teljesítő bírót az előmeneteli rendszerben és a fegyelmi eljárás során érjék hátrányok, ne egy ilyen vezetői visszaélésekre okot adó jogintézmény kapcsán. Alanyi jog legyen továbbá a kiskorú gyermekes szülő-bíróknak a munkakezdéshez képest 1-1,5 órával későbbi tárgyaláskezdési és az ennyi idővel korábbi tárgyalás-befejezési lehetőség, természetesen az így elmaradt tárgyalások meghatározott időn belüli pótlása mellett tárgyalási pótnapokon.

Elsőre az egyes bíró által választható lehetőségként érdemes lenne bevezetni a késő délutántól estig tartandó tárgyalási napokat (pl. a kétheti négyből az egyik tárgyalási napon), az otthondolgozási kedvezmény kibővítéséért „cserében” ezért persze nem járna illetménypótlék a bírónak. Biztosak vagyunk benne, hogy több ügyfél, vádlott jönne el ezekre a tárgyalásokra, nem konkurálna minden tárgyalás a munkahelyi elfoglaltsággal. A munkaidő megszervezésében a bírát egyébként is nagyfokú szabadság illesse.

Az ügyfelek, a jogkereső polgárok és a bírák (bírósági titkárok, segédszemélyzet) az igazságszolgáltatást érintő közéleti vitákban, a jogalkotásban történő megfelelő színvonalú és mélységű részvételi lehetőségük érdekében, továbbá a bírák (bírósági titkárok, segédszemélyzet) saját szolgálati viszonnyal összefüggő érdekeik védelmében - szűkkörű, indokolt kivételek mellett - minden igazgatási és szolgálati viszonnyal összefüggő saját (mindenki a magáét egy saját intranetes, a maga és a bírósági vezető által ismert kóddal ellátott belépéssel biztosított netes felületen !) és egyéb általános dokumentumot olvashassanak el az interneten. Azok közzététele a világhálón, egyes esetekben intranetes alkalmazásokban kötelező legyen.

A bírósági központi honlap üres sikerpropagandája gyakran a bírósági statisztika jó számaira épít. Bár a központi régió ügyhátraléka részleges, de impozáns mértékű leküzdése - a bírák és a bírósági dolgozók, igazságügyi alkalmazottak kizsigerelése, egészségromlása árán - valóban dicséretes, ez a kommunikációs gyakorlat nem csak diktatúrákra hajazó jellege miatt aggályos, hanem azért is, mert sztahanovista mennyiségi szemlélete az ítélkezés minőségét háttérbe szorítja. A bírálatok teljesen eltűntek a honlapról, a fejlődést nem szolgáló kritikátlanság uralkodó. A központi és a kúriai honlap szerkesztésének, a bírói levelezőrendszer használatának demokratikus szabályozása elengedhetetlen, mert a kúriai honlapról történő polgári kollégiumvezetői letörléssel kapcsolatos botrány, minden bírónak küldhető e-mail-funkció alkalmazása az OBH (korábban Baka András kúriai elnök) által elrendelt tilalma erre okot ad.

Cigány honfitársaink felzárkóztatásának egyébként is országos, sőt európai jelentőségű problémája megoldásához a bíróságok azzal is hozzájárulhatnának, hogy a kötelező roma-foglalkoztatási kvóta előírása alapján a bírósági bírósági titkárok, bírósági fogalmazók, bírósági titkárok, bírósági ügyintézők, végrehajtási ügyintézők, tisztviselők meghatározott százalékában a pályázatokon induló alkalmas cigány származású jelentkezők pozitív diszkriminációjával roma munkatársakat foglalkoztatnának. Így természetesen a roma bírák száma is nőne, erősítve a szervezet és a cigány kisebbség kapcsolatát, a bíróságok toleráns, ügyfélbarát arculatát, törlesztve egy keveset ezzel a bíróságok adósságából az ártatlanul fogvatartásra ítéltekkel szemben az ezzel összefüggő gyakran közömbösséget tükröző

35

kártalanítási gyakorlat miatt is. Ezzel összefüggő kérdés, hogy a bírák pályaalkalmassági vizsgálata alkalmassá kellene tenni arra, hogy az előítéletekre akár csak közepes mértékben hajlamos pályázókat is kiszűrje.

A bírói politikai tevékenység tilalmának elve mindenképpen pontosítandó, mert túlzottan homályos, elmosódó határokkal rendelkező elvárást közvetít és szelektív bunkósbotként szolgálhat a közéleti vitákban részt vevő, az igazgatás anomáliáit, a bírói függetlenség problémáit érintő bírákkal szemben. Álláspontunk szerint világossá kellene tenni, hogy a szakpolitikai véleménykifejtés, a nem egyértelműen pártpolitikai viszonyulást kifejező publicisztika nem törvényellenes, akkor sem, ha mint minden szakpolitikai téma érintkezik a pártpolitika világával. A véleménynyilvánítási szabadság súlyos korlátozására vezethet a bírósági tekintélyvédelem torz, az európai jogelvekkel ellentétes értelmezése, az a rettenetes gondolat, hogy a bírósági vezetők bírálata tekintélysértés. A bírói nyilatkozattételi tilalom csak a folyamatban lévő ügyekre korlátozandó, mert a jogtudomány fejlődését, a joggyakorlatot érintő vitákat gátolja. A rágalmazás és a becsületsértés eltörlése a szólásszabadság védelmében (a bírói kar szólásszabadsága érdekében is) régóta esedékes. (Ugyanakkor a rágalmazótól pereljék ki polgári perben a „gatyáját is” !)

Az együttalkalmazási tilalom („A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének és helyettesének, csoportvezetőjének és helyettesének a hozzátartozója az általa vezetett bíróságon, kollégiumban vagy csoportban bíróként nem működhet”) alóli felmentés intézményét egy igazgatási visszaélésektől hemzsegő szervezetben meg kellene szüntetni. Az ilyen okból áthelyezett rokon bíró a másik bíróságra utazásával járó és egyéb (pl.étkezési) többletköltségeire igényt tarthatna. A nyugdíjas bírák számára bevezetendő és középtávon az utolsó teljes keresmény legalább 90 %-át elérő nyugdíjat eredményező összeférhetetlenségi pótlék a szigorú összeférhetetlenségi szabályozás (külön jövedelem megszerzésének korlátozása) folytán mindenképpen indokolt. Ugyanezen okból a szabadsággal, pótszabadsággal kapcsolatos és más kedvezmények, a jubileumi jutalom szintén fenntartandók. Az igazságügyi alkalmazottak, a tisztviselők, bírósági dolgozók caffeteriájának szégyenletes elvonását vissza kell csinálni. Az ország költségvetési helyzetének tiszteletben tartása mellett szintén a bírói függetlenséget szolgáló szigorú összeférhetetlenségi tilalom miatt 2019. december 31-ig a jelenlegi kezdő bírói illetmény nagyjából kétszeres összegét elérő mérték mint alapvető és jogos célkitűzés kifejezett jogalkotói támogatása indokolt a mindenkori politikai befolyástól történő egzisztenciális védelem, a jó ítéletek biztosítása érdekében. A jelen tanulmányban javasolt rendszer által megtakarított működési költség egy része is felhasználható a bírói és a bírósági dolgozói illetmények növelésére. Fontos a javadalmazás elszakítása pozitív irányban az ügyészektől, bár inkább csak jelképes 5-10 %-os mértékben, így demonstrálva a bírói funkció jelentőségét. A bírói karrier elősegítése pl. szolgálati lakással, a letelepedés valódi támogatásával nem halasztható (minél kisebb településen és a centrumtól minél messzebb él a bíró, annál esélytelenebb a felsőbb bíróságra kerülésre; a vidéki országgyűlési képviselő lakásra, benzinköltségre jogosult - a vidéki bírónak legalább ez járna).

A 3 hónapos lemondási idő méltánytalanul hosszú, a pályát elhagyó bíróra ennyi időt nem feltétlenül vár új munkáltatója.

36

A büntetőbíráskodást oly mértékben befolyásolja, hogy egy szorosabban az ügyészi szervezeti reformra is kiterjedő kérdésre is ki kell térni e bírósági reformprogram-vitairatban: a büntetőbíróságok jó ítélkezéséhez az is kell, hogy az ügyész csak akkor írhassa alá egyedüli aláíróként a vádindítványait, ha minden sorát ő írta, büntetőjogi felelősség mellett csak a vezető ügyészi aláírás mellett lehessen belejavítania vezető ügyésznek, mint a román DNA-nál. Az EU Ügyészséghez csatlakozást is meg kell tenni.Dán típusú laza munkahelyi munkakultúrára van szükség. 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozást biztosítani kell a bíráknak, igazságügyi alkalmazottaknak, bírósági dolgozóknak ! A 8 óra munka részeként azaz munkaidőben kell hogy jusson idő a jogászi művelődésre !

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1928330534044992&id=1720290178182363

A bíró(i tanács) kizárása iránti (elfogultsági) indítvány minimális összegű illeték lerovásához kötése szükséges. A kizárásnak a kizárni kért bíró (bírák) bíróságától eltérő törvényszéki vagy különbírósági bírósági eljárásban történő elbírálása követelménye megfelelő cserealap lenne a társadalom felé. Ma a „közvetlen kollega a bíró kollegának nehezebben vájja ki a szemét”, ugyanakkor legyen felelőssége az indítványozónak is, fizessen illetéket.

A bírák, bírósági titkárok, fogalmazók, igazságügyi alkalmazottak jutalmazását objektív alapra kell helyezni vagy megszüntetni. A bírói függetlenséggel nem fér össze a mai jutalmazási rendszer, a bírónak nem lehet értékelő főnöke e körben, legfeljebb az objektív pontok minősíthetik.

A feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) részeként vagy attól függetlenül utalványos pénzbeli jogsegély biztosítandó minden magyar állampolgárnak évi 150 ezer Ft összegben, azzal, hogy ezen összeg fele átvihető a következő legfeljebb 2 évre. Ez a szegényellenes (más tekintetben egyes jogi megoldásaiban virtuóz) új, 2018-tól hatályos polgári perrendtartásra különös tekintettel is bevezetendő. Az utalvány a polgár által szabadon megbízott ügyvéd által az államnál a díjról szóló számla ellenében beváltható bankszámlapénzre, a rendszer nem tiltaná a saját ráfizetést az utalvány összegére, ha a polgár drágább ügyvédet kíván.

Igazságtétel az igazságszolgáltatásban

A tág értelemben vett igazságtétel mindenképpen szükséges az igazságügyi rendszerváltozás után, hiszen egy igazságot szolgáltató szervezetrendszer soha nem működhet hatékonyan és igazságosan nem bosszúálló szembenézés és elszámoltatás nélkül.

A kiinduló modell részben a Dél-Afrikai apartheid utáni igazságtétel természetesen erős eltérésekkel már csak az elkövetett bűnök különböző nagysága miatt is (ld.: Mellékletek IV.).

A büntetőjogi elévülés-szünetelés doktrínáját az 1990-es évek elején az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, ezért az OIT-rendszerben és a Handó-korszakban elkövetett büntetlenül, sőt akár feltáratlanul maradt fegyelmi, etikai bírósági vezetői, bírói vétkek büntetőjogi üldözése elévülés esetén – bármennyire is indokolt és méltányos lenne – nem lehetséges.

Ugyanakkor az állásvesztéssel nem járó 2020. január 1-je utáni különleges fegyelmi, etikai eljárások, szankciók megindíthatósága, kiszabhatósága tekintetében nézetünk szerint nagyon

37

is járható út az elévülés szünetelése törvényi kimondása, hiszen a gaz önigazgatás (1998-2011) és Handó Tünde átkos korszakában (2012-) is ad acta tették az ilyen kérelmekett. Míg az OBH elnöke nem volt hajlandó az ügyelosztási rendekkel kapcsolatos legsúlyosabb anomáliák esetén sem fellépni az érintett törvényszéki elnökkel szemben, a Fővárosi Bíróság egykori elnökhelyettese 2011-ben törvénytelen bíróvizsgálatot tűrt el beosztott vezetőitől az érintett jelzése ellenére, az OIT elnöke 2011-ben pedig a kollégiumvezetés részéről konkrét döntésre adott utasítást és telefonos tanácsülést sem tartott intézkedésre méltónak. Ugyanígy törvényben kell előírni, hogy a polgári jogi, személyiségi jogi kártérítési felelősség iránti igényérvényesítési és anyagi jogi elévülési határidők is nyugodtak 1998. január 1-jétől a Handó-korszak végéig (s reméljük nem tovább).

Az ilyen új fegyelmi, etikai eljárásokat azonban megelőzné egy olyan eljárás és a Dél-Afrikai minta itt érhető leginkább tetten a koncepciónkban, melyben egy köztiszteletben álló tagokból, bírókból is álló bizottság előtti hosszas, feltáró jellegű elbeszélgetés, elismerés, bocsánatkérés a fegyelmi és személyiségi jogi kártérítés alóli felmentést adna az elismerés és a bocsánatkéréssel érintett cselekmények, mulasztások körében, mint a Desmond Tutu-bizottság hasonló eljárásában.

Szorgalmazandó ezért a Dél-afrikai köztársasági típusú (apartheid bukása utáni) „kibeszéléses” megbékélési folyamat a bírósági szervezeten belül, a (volt) bíró áldozatok és az elkövetők között az OIT- és a Handó-rendszer mutyielitjének egyes visszaélésszerű bírósági vezetői magatartásai tekintetében.

Nem mellőzhető az OBH új főosztálya által a lezárt és folyamatban lévő peres, szolgálati bírósági fegyelmi és szakmai alkalmassági, vezetőértékelési ügyek, összeférhetetlenségi, vagyonnyilatkozati eljárások azonnali áttekintése, szükség szerint méltányos egyezségi ajánlatok megfontolása, nyilvános bocsánatkérés mérlegelése az áldozatok felé. Ha erre nem kerül sor, de az áldozat indokoltnak tartja és fenntartja áldozati mivoltáról szóló álláspontját, akkor az adott őt sújtó eljárás felülvizsgálatára jogosult különleges eljárás rendelkezésére kell, hogy álljon, hiszen a Handó-korszakot követő bármennyire demokratikus szemléletű igazgatási vezetők, hivatali munkatársak sem tévedhetetlenek, s ha rosszul döntöttek arról, hogy valaki az OIT- vagy a Handó-korszak sértettje, akkor az a helyes, ha van apelláta. Mérlegelhető, hogy az 1990-es rendszerváltozás utáni mintára született semmisségi törvény is segítse e vonatkozásban az áldozatok jogi kártalanítását.

Minden áldozatnak kártalanítás is jár, ezt nem bízhatjuk önmagában az OBH fenti főosztálya és a sértettek megegyezésére, mert az nem bizonyosan sikeres. Az előbbi eljárások eredményeként kifizetendő kártalanítás szabályai külön törvényben foglalandók.

A fenti semmisségi törvény természetesen csak másodsorban szólna a bíró, bírósági dolgozó áldozatokról, elsősorban a tisztességtelen eljárásokban, igazgatási vezetői nyomásra született vagy más rendszerszintű okból kárt szenvedettek kártalanítását célozná. A részletek azonban meghaladnák e dolgozat tárgyi és terjedelmi kereteit.

Az 1990 előtti állambiztonsági és társadalmi hivatalos kapcsolattal összefüggő bíróságokat érintő szerepvállalás is feltárandó. Az előbbi ritka, az utóbbi gyakoribb volt. A megyei MSZMP-párttitkár és a megyei bíróság elnöke nem nyílt mutyijai voltak ebben a korszakban a meghatározóak és nem a fedőnévvel beépített ügynökök alkalmazása a bíróságokon, ez utóbbi a kádári konszolidáció idején már fehér holló volt. Nem volt meg ugyanis a kellő jogi szakmai

38

tudása egy ügynöknek a bírák befolyásolásához, az ellenzéki ítélkezési attitűd felismeréséhez, másrészt ekkor már a pártszervek irányították az állambiztonságot és nem fordítva. Maráz Vilmosné szégyenletes rendszerhű politikai ítéletei, a CPG kálváriája, a hasonló esetek eredőjét is az MSZMP-ben kell keresni ( http://magyarhirlap.hu/cikk/22259/Emlektablat_kapott_a_jarasbirosag_partkomisszarja ).

Nem hagyható ki mindezért egy kutatóintézet létrehozása az 1990 előtt és 1998 után elkövetett vétkek elemzésére, a szembenézés elősegítésére a jogi igazságtétel mellett és nem helyett.

A kapcsolati ERŐSZAK és a DEVIZA alapú hitelezéssel kapcsolatos jogszabályok, bírói gyakorlat teljes REVÍZIÓJA elvben szakmai kérdés. Lenne. A károsultak, az igazságszolgáltatás ezen áldozatai nagy száma, a hazai joggyakorlatnak az európai és nemzetközi emberi jogi gyakorlattól mért a szokásosnál is nagyobb távolsága azonban nem engedi, hogy az igazságszolgáltatás reformjától, paradigmaváltásától olyannyira elkülönítve kezeljük, hogy a revízió sürgős, a teljes bírósági reformmal párhuzamosan végrehajtását, a kettő kölcsönös hitelességemelő jellegét meg se említsük e vitairatban és kiemelten az igazságtételről szóló részben.

Budapest, 2018.04.01.

Szerzők

MELLÉKLET I.:

MINDENKI BÍRÓSÁGA REFORMPROGRAM 20 PONTJA

A Mindenki Bírósága Reformprogram Konzultációról általában:

https://egyenibiroi.wordpress.com/2017/04/17/mindenki-birosaga-reformprogram/

1. A jogegységi eljárások nyilvánossága és átláthatósága, a különvélemények, a szavazatok, a felhasznált szakmai anyagok AUTOMATIKUS nyilvánosságra hozatala, a “JOGFEJLESZTÉSI” INDOK ELTÖRLÉSE.

2. A bírói önkormányzatiság tekintélyének helyreállítása végett az országos (OBT) és a törvényszéki bírói tanácsok tagjai és a bírósági vezetői tisztség közötti ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG bevezetése, a tagok fegyelmi, szakmai felelősségével összefüggő eljárásokkal kapcsolatos bírósági vezetői hatáskörök eltérítése az érintett bírósági régiótól (az OBT-nél az OBH-tól és a Kúriától), a tagok kiemelt díjazása, harmadszori újraválasztásuk tilalma.

3. A kommunista időkből eredő tanácselnöki feljegyzések megszüntetése, a bírák szakmai alkalmassági és fegyelmi felelőssége, a bírák, bíróságok kártérítési felelőssége anyagi jogi és eljárásjogi újraszabályozása új az OBH-tól független KÜLÖNBÍRÓSÁG felállításával, a KÁROSULT FELÉ A BÍRÁK 12 HAVI ILLETMÉNY EREJÉIG FENNÁLLÓ SZEMÉLYES KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÉVEL

39

4. Érdemi, legalább 80 %-os bírósági dolgozói, igazságügyi alkalmazotti illetményemelés és létszámbővítés, kisebb, de érzékelhető, legalább 50 %-os bírói ILLETMÉNYEMELÉS a bírósági vezetői és a mindenkori politikai befolyástól történő egzisztenciális védelem, a jó ítéletek biztosítása érdekében.

5. A kapcsolati ERŐSZAK és a DEVIZA alapú hitelezéssel kapcsolatos jogszabályok, bírói gyakorlat teljes REVÍZIÓJA.

6. FNA

A szegényellenes (más tekintetben egyes jogi megoldásaiban virtuóz) új, 2018-tól hatályos polgári perrendtartásra különös tekintettel a jelenleginél jóval magasabb szintű jogsegély biztosítása végett a Feltétel Nélküli Alapjövedelem bevezetése

7. (FNA hiányában) nagyjából 150 ezer Ft /ÉV összegű alanyi jogon járó állampolgári JOGSEGÉLY UTALVÁNY, mely a szabadon megbízott ügyvéd által az államnál a díjról szóló számla ellenében beváltható bankszámlapénzre, s melynek fel nem használt legfeljebb fele összege átvihető a következő maximum két évre, s mely nem tiltja a saját ráfizetést az utalvány összegére, ha a polgár drágább ügyvédet kíván.

8. Az 1. pont helyett a JOGEGYSÉGI ELJÁRÁS ELTÖRLÉSE

Döntsenek az eltérő kúria döntések alkalmazása/mellőzése kérdésében az alsóbb fokú bírák !

9. A bírósági dolgozók és az igazságügyi alkalmazottak, valamint a "kezdő" bírák HATÁROZOTT idejű alkalmazásának MEGSZÜNTETÉSE

(esetleg a tisztviselők és írnokok esetében ennek fél évben történő maximalizálása)

Azonos jogi garanciákat, egyformán független bírót, bírósági titkárt, bírósági ügyintézőt, segítőt minden vádlottnak és félnek/kérelmezőnek/kérelmezettnek függetlenül attól, hogy "kezdő" vagy határozatlan időre kinevezett bíró, bírósági titkár tárgyalja, bírálja el az ügyét !

10. A BÍRÁK, BÍRÓSÁGI TITKÁROK JUTALMAZÁSÁNAK OBJEKTÍV ALAPRA HELYEZÉSE VAGY MEGSZÜNTETÉSE

Különben nem fér össze a bírói függetlenséggel. A bírónak nem lehet értékelő főnöke e körben. Legfeljebb az objektív pontok minősíthetik.

11. A bírósági vezetői pótléknak a tisztség megszűnése utáni garantálása tíz évig

(hogy ne kapaszkodjanak a székükbe)

12. Ellenőrizhető ügyelosztási rendet a törvényes bíróhoz való jog biztosítása végett

(pl. a susmus ellen minden félnek, vádlottnak, kérelmezőnek legyen joga a legutóbbi ügyszámú azonos tárgyú ügy anonimizált borítója megtekintésére, hogy tényleg az ügyelosztási rend szerinti megelőző bíróra szignálták, pl. ha 10. P. tanácsé az ő ügye, a 9.P. kapta, ha a 9.P. azonos típusú ügyet tárgyal, mint a 10.P.)

13. A bíró státuszát, igazgatási ellenőrzését nem érintő, de 5 évente kötelező formalizált szakmai KONZULTÁCIÓ keretében tevékenységével kapcsolatban a belső nyilvánosság által elérhető intranetes felületeken az ügyeiben eljárt azonos, felsőbb és alsóbb szintű bírósági bírák közreműködésével szakmai véleményezési eljárásban vesz részt, mely alapján a bíró

40

észrevételeire is figyelemmel az ún. szakmai igazgatási vezető elkészíti a szakmai továbbfejlődést segítő, igazgatási célra fel nem használható összefoglaló iratot.

14. A járásbírósági (kerületi bírósági) csoport és vezetői, a felsőbb bírósági kollégium és vezetői szakmai tanácsadó szereplőkké átalakítása az igazgatási feladatok eltörlésével

15. Fenntartott véletlenszerűség bevezetése

(pl. sorsolással választják ki az adott évi adott törvényszék területének össze bírája elleni fegyelmi indítvánnyal kapcsolatos egyetértési jogot/vétójogot gyakorló másik törvényszéki nem bírósági vezetőkből álló bírói tanácsot, hogy ne uralhassa a mutyielit a szervezetet)

16. A bíró(i tanács) kizárása iránti (elfogultsági) indítvány minimális összegű illeték lerovásához kötése. A kizárásnak a kizárni kért bíró (bírák) bíróságától eltérő törvényszéki vagy különbírósági bírósági eljárásban történő elbírálása követelménye

(Közvetlen kollega a bíró kollegának nehezebben vájja ki a szemét, ugyanakkor legyen felelőssége az indítványozónak is)

17.

A bíróságokat is érintő ügynöktörvényt, aktanyilvánosságot, ideértve a „hivatalos kapcsolat” és a „társadalmi kapcsolat” kérdését is !

ld.pl.:

http://magyarhirlap.hu/…/Emlektablat_kapott_a_jarasbirosag_…http://beszelo.c3.hu/…/koncepcios-per-a-kadar-rendszerben-a…https://jak.ppke.hu/uplo…/articles/12069/file/kissL.polg.pdfhttps://www.neb.hu/…/birok-es-ugyeszek-akik-elutasitottak-a…https://www.neb.hu/hu/tettesek-es-aldozatok18.Dél-afrikai köztársasági típusú (apartheid bukása utáni) „kibeszéléses” megbékélési folyamat a bírósági szervezeten belül, a (volt) bíró áldozatok és az elkövetők között az OIT- és a Handó-rendszer mutyielitjének egyes visszaélésszerű bírósági vezetői magatartásai tekintetében. A lezárt és folyamatban lévő peres, szolgálati bírósági ügyek azonnali áttekintése, méltányos egyezségi ajánlatok, nyilvános bocsánatkérés az áldozatok felé !ld.pl.:http://magyarnarancs.hu/…/isten_archivistai_alexander_borai…19.Dán típusú laza munkahelyi kultúrát, 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás a bíráknak, igazságügyi alkalmazottaknak, bírósági dolgozóknak ! Munkaidőt a jogászi művelődésre !https://www.youtube.com/watch?v=rvVAex4r0_820.A rágalmazás és a becsületsértés eltörlése a szólásszabadság védelmében (a bírói karban is) !(Ugyanakkor a rágalmazótól pereljék ki polgári perben a „gatyáját is” !)

41

MELLÉKLET II.

Lehetséges népszavazási kérdés a bírósági reformprogrammal kapcsolatban:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan előírások bevezetésével módosítsa a 2011. évi (Bjt.) CLXII. tv.-t és a 2011. évi (Bszi.) CLXI. tv.-t, amelyek szerint

1. a bírósági jogkörben és a tisztességtelen eljáráshoz való jog (Római Egyezmény 6. cikke) megsértésért harmadik személynek (nem a munkáltatójának) okozott kárért a bíró és a bíróság (mögöttesen a Magyar Állam) akkor is felelős, ha nem kirívó, hanem bármilyen mértékű jogellenességet valósított meg (ideértve különösen, de nem csak a bírói műhibákat),

2. a bírónak bírósági intézményi felelősségtől elkülöníthető általa elismert vagy ennek hiányában a kártérítési perben vagy alperesi perlése hiányában külön eljárásban megállapított személyes felelőssége alapján tizenkét havi illetménye erejéig felel harmadik személy felé, munkáltató bírósági kifizetés esetén munkáltató bírósága (és a Magyar Állam) felé a fenti jogerősen megállapított kárért.

3. s amelyek szerint a 2. pont szerinti külön eljárásban egyrészt, a bírák szakmai értékelésével, fegyelmi ügyeivel, az ellenük a munkáltató vagy mások által indított bármelyen tárgyú perben, eljárásban másrészt, a bíróság(ok), a bírósági hivatalok, az OBH ellen vagy által indított bármilyen perben, eljárásban harmadrészt olyan országos első- és másodfokú KÜLÖNBÍRÓSÁG bírál el, melynek egyetlen bírája, igazgatási vezetője, szervezetéhez, működéséhez kapcsolódó hatáskör jogosultja sem a rendes bírósági szervezetrendszer tagja és melynek országos igazgatási vezetőjét és helyettesét (Különbírósági Főbíró és Helyettese) az Országgyűlés parlamenti frakciói paritásos bizottsága egyszerű többséggel választja meg, azzal, hogy a Főbíróra a megválasztás időpontjában ellenzékben, a helyettesére a megválasztása időpontjában kormányon lévő frakciók nyújthatnak csak be jelölést. E különbírósági eljárások esetén a törvényben biztosított felülvizsgálati eljárás az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

4. s melyek szerint a kommunista időszakban bevezetett ún. tanácselnöki feljegyzéseket eltörlik a bírák szakmai értékelésének minden tekintetben objektív alapokra helyezése végett és részeként,

5. s melyek szerint a bíró státuszát, igazgatási ellenőrzését nem érintő, de 5 évente kötelező formalizált szakmai konzultáció keretében tevékenységével kapcsolatban a belső nyilvánosság által elérhető intranetes felületeken az ügyeikben eljárt azonos, felsőbb és alsóbb szintű bírósági bírák közreműködésével szakmai véleményezési eljárásban vesznek részt, mely alapján a bíró észrevételeire is figyelemmel az ún. szakmai igazgatási vezető elkészíti a szakmai továbbfejlődést segítő, igazgatási célra fel nem használható összefoglaló iratot.

Melléklet III.

Reakciók, javaslatok

1.

42

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1928330534044992&id=1720290178182363

2.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1918491378362241&id=1720290178182363Anonim észrevétel a bírósági reformprogramhoz"A büntetőbíróságok jó ítélkezéséhez az is kell, hogy az ügyész csak akkor írhassa alá egyedüli aláíróként a vádindítványait, ha minden sorát ő írta, büntetőjogi felelősség mellett csak a vezető ügyészi aláírás mellett lehessen belejavítania vezető ügyésznek, kérdezzék a román DNA-sokat miért. Csoda, hogy a legtöbb magyar ügyész még tisztességes. Ja és az EU Ügyészséghez csatlakozás is fontos."

3.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1916278141916898&id=1720290178182363

Olvasónk anonim észrevételei a Mindenki Bírósága Reformprogramhoz" Az OBH elnökének kinevezése politikai jellegének tompítása, pl. csak az OBT egyetértésével lehet kinevezni,- a 9 éves OBH elnöki és kúriai elnöki ciklus lényeges csökkentése,- jelenleg az OBT tagok is az OBH elnökétől függnek karrierjüket érintően; a fékek és ellensúlyok rendszere nem működik,- a javadalmazás elszakítása pozitív irányban az ügyészektől, így demonstrálva a bírói funkció jelentőségét,- annak garantálása, hogy a költségvetési háttér legalább olyan legyen, mint az ügyészi szervezetnél (ahol már hosszú ideje magasabb a jutalmazás),- a bírói karrier elősegítése pl. szolgálati lakással, a letelepedés valódi támogatásával (minél kisebb településen és a centrumtól minél messzebb él a bíró, annál esélytelenebb; a vidéki országgyűlési képviselő lakásra, benzinköltségre jogosult - a vidéki bírónak legalább ez járna),- bírói értékelés elszakítása a közvetlen felettestől"

4.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1909981192546593&id=1720290178182363)

Az első szöveges reakció támogatónktól"Ha ezek egy részét most népszavazási kérdésekben gondolnám el:Egyetért-e Ön azzal, hogy visszaállítsák a bírók ítélkezési tevékenységével összefüggő közvetlen, személyes felelősséget?

43

Egyetért-e Ön azzal, hogy a bírói műhibák elbírálását egy bírósági rendszertől független testület végezze?Egyetért-e Ön azzal, hogy az eljárási törvényeket úgy módosítsák, hogy azok alkalmasak legyenek a bírói tevékenység teljes körű és objektív megítélésére?"

5.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=2030639777147400&id=1720290178182363

FIGLER CSABA: AZ ÉRTÉKÍTÉLET REFORMJA 

MELLÉKLETEK IV.

IGAZSÁGTÉTEL

SZEMELVÉNYEK ÉS URL-EK

A Dél-Afrikai apartheid utáni igazságtétellel összefüggésben

1.

http://magyarnarancs.hu/belpol/isten_archivistai_alexander_boraine_a_del-afrikai_igazsag_es_megbekeles_bizottsag_trc_alelnoke-63598 :

„..Az új ideiglenes alkotmány létrehozott egy speciális testületet, a Truth and Reconciliation Committe-t (TRC), melynek mandátuma az apartheid alatt elkövetett jogsértések feltárására szólt. Azok, akik e jogsértéseket elkövették, önként jelentkezhettek a meghallgatásokra, a bizottság pedig kivizsgált minden egyes esetet. De ítéletet nem mondott. Épp ellenkezőleg: a kimerítő beismerés amnesztiát garantált a súlyosan vétkezőknek. Azoknak viszont, akik nem folyamodtak amnesztiáért, bíróság előtt kell majd felelniük korábbi tetteikért. A…”

2.

http://www.magyardiplo.hu/mitiokitthon/496-hasonlosagok-es-kueloenbsegek-az-apartheid-es-koevetkezmenyei-a-del-afrikai-koeztarsasagban-es-a-roma-kisebbseg-helyzete-magyarorszagon#_ftn53 :

„Az apartheid-rezsim időszakával való szembenézés

A hatalomátadást követő legégetőbb kérdéssé a fehérek és feketék kapcsolatát megterhelő múlttal való szembenézés állt. A kormányzatnak egyrészt mérsékelnie kellett azok indulatát, akik a korábbi rezsim idején üldöztetést szenvedtek el, másrészt pedig meg kellett akadályozni, hogy a „megbékélés” ürügyén a bűnösök megmenekülhessenek. Ezért az ANC nem fogadta el De Klerk általános amnesztiáról szóló javaslatát, de nem akart utat nyitni a felelőtlen és ellenőrizhetetlenné váló megtorlás előtt sem.

44

Végül a kormány az általános amnesztia lehetőségét és a megtorlást egyaránt félretéve az igazságtételi eljárás mellett döntött. A Desmond Tutu fokföldi érsek, anglikán egyházi vezető vezetésével felállított, tizenhét tagú Igazságtételi és Megbékélési Bizottság az 1960-1994 között politikai indítékból elkövetett bűncselekmények és emberi jogsértések kivizsgálását kapta feladatául.

A testület nem a hagyományos értelemben vett bíróság volt: csupán meghallgatta azokat a személyeket, akik önként jelentkeztek, s nyilvánosság előtt beismerték bűneiket, majd egyéni amnesztiában részesítette őket. A bűnök beismerését nem követte megtorlás. Ez az eljárás látszólag enyhének tűnik, de az egyéni amnesztiának voltak feltételei. A testület előtt megjelent személyeknek bizonyítaniuk kellett, hogy tettüket valóban politikai indítékból követték el. Értelemszerűen a közönséges bűncselekmények elkövetői, akik nem tudták igazolni tettük politikai indíttatását, nem élhettek az amnesztia lehetőségével.

Az igazságtételi bíráskodás a bűnök feltárásán és a bűnösök néven nevezésén kívül még egy szempontból jelentőséggel rendelkezett, amelyre Wintermantel Péter Wintermantel Péter: Igazságtétel és nemzetépítés az apartheid utáni Dél-Afrikában. Kommentár. 2007/6.hívta fel a figyelmet az apartheid utáni időszakot és az igazságtételi eljárás folyamatát elemző írásában: az apartheid korszakának feltárása kollektív elégtételt adott a (fehér) történetírók és politikusok által sokáig elfeledett, illetve háttérbe szorított fekete-afrikai közösségnek azzal, hogy „szenvedéstörténetüket” beemelte a dél-afrikai történelmi emlékezetbe. A fajüldöző korszak bűneinek nyilvános tárgyalása, minden keserűsége ellenére, hozzájárult a fekete-afrikai lakosság öntudatosodásához és az egységes dél-afrikai történelmi emlékezet kialakításához….”

3.

https://prezi.com/ahqhxdecuiv2/wintermantel-peter-igazsagtetel-es-nemzetepites-del-afrikaban/

Wintermantel Péter: Igazságtétel és nemzetépítés Dél-Afrikában

2017.01.19. a prezi leirata

„…Freeman: "Igazságtételi bizottság olyan ad hoc, autonom és áldozat- központú vizsgálótestület, melyet az állam azért létesít, hogy az kivizsgálja, és jelentésben összegezze az állam területén a közelmúltban, egy meghatározott elnyomó idöszak vagy konfliktus során, széles körben megvalósult büncselekmények elsödleges okait és következményeit, valamint ajánlásokat fogalmazzon meg ezek jóvátételére és jövöbeni megelözésükre….Bizottságok szerepe: narratív egyensúly kialakítás, össznemzeti egyetértés megteremtése így a megbékélés elösegítése az 1994-es választásokat követöen a kormány elindította a Justice in Transition projektet Eredményképp: 1995. évi 34. a nemzeti egység és megbékélés elmozdításáról szóló törvény rendelkezett az Igazságtételi és Megbékélési Bizottság felállításáról (TRC) Feladata az 1960.03.01 ( sharpeville-i mészárlás) és az 1994.04.10 (Mandela els szabad kormány beiktatása) között elkövetett, politikai motivációjú, tömeges emberi jogi jogsértések feltárása….Apartheid a mérlegen 17 tagú, vegyes összetételü testület, élén Desmond Tutu fokvárosi érsek 3 szekcióban munkálkodott: emberi bizottság az áldozatok,az amnesztia bizottság pedig elkövetök meghallgatását bonylította le, harmadik szekció az áldozatok kárpótlásának kérdésével foglalkozott a jelentés végén több tucatnyi ajánlás szerepel a jövöbeni emberi jogi jogsértések elkerülésére, a nemzeti megbékélés elösegítésére, az

45

áldozatok kárpótlására, a megkülönböztetés orvoslására és az állam nemzetközi emberi jogi kötelezettségeire…”

4.

Wintermantel Péter: Igazságtétel és nemzetépítés az apartheid utáni Dél-Afrikában. Kommentár, 2007/6., 84-97., 90. (http://kommentar.info.hu/attachment/0001/416_kommentar0706. pdf)

„… Definíció szerint a TRC olyan áldozat-központú vizsgálótestület, melynek általános célja, hogy a politikai átmenet során a diktatórikus rezsimek leváltása utáni időszakban kezelni tudják a múltban elkövetett tömeges emberjogi sérelmeket, illetve más traumákat, ezáltal is könnyítve az átmenetet egy demokratikusabb és békésebb jövő felé. (Wintermantel, 2007, 88.) 12 További célja ajánlásokat fogalmazni meg az új kormány számára a jóvátételre és a hasonló esetek jövőbeni elkerülésére vonatkozóan. (Wintermantel, 2007, 89.) 13 A TRC keretében egyrészt 21500 áldozat jelent meg a testület előtt, hogy elmondja az őt ért sérelmeket (mintegy 30000 bűntettre fényt derítve), másrészt nagyjából 7000 elkövető is jelentkezett a bizottság előtt, akik közül mintegy 1000 esetben döntöttek a felmentés mellett. (Wintermantel, 2007, 92.) eseményeknek megfelelő módon vallomásukat egy szenvtelen hangú színész gépiesen fordítja angolra, megfosztva ezzel a túlélőket és emlékeiket a személyesség utolsó maradványaitól is. A darab ezen a ponton színházzá válik a színházról, amelynek során országszerte két éven át tartó, „teltházas érdeklődés” előtt zajlott – templomokban és közösségi terekben – az áldozatok és elkövetők meghallgatása. A színrevitel által a nézők itt is expliciten a színházi működés részeivé válnak, miközben igyekeznek a szenvtelen tolmácsok monoton fordítását az áldozatok vallomásainak mély érintettségével összeegyeztetni, illetve a történések rétegeit értelmes és lezárt egésszé alakítani. A tanú- vallomások érzelmileg telített beszédmódját elszemélytelenítő bírósági jelenet ugyanis nem egyszerűen az igazságszolgáltatás közönyös működésének képe, de megmutatja a történeti esemény azon aspektusát is, ahol a közösségi reflexió egyedül a közösség nyelvi konszenzusában lehetséges, így maga is narráció, ábrázolás és színrevitel. Vallomás és ábrázolás közös nyelvi közvetítettsége tehát tanúságtétellé avatja a színházi reprezentációt is….”

Melléklet V.

Alkotmánybírósági kezdeményezés-tervezet

….az Alkotmánybíróságnál a jelen folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítása és részbeni megsemmisítése iránt a következők szerint:

1. Állapítsa meg a Tisztelt Alkotmánybíróság, hogy a 8/2015 (XII.12.) OBH utasítás annyiban, tehát azon létező jogszabály-értelmezés és -alkalmazás („élő jog”) mellett alaptörvény-ellenes, mely folytán az értékelt bíró akként részesül alkalmatlan vagy valós teljesítményénél rosszabb minősítésben értékelése során, hogy egy bíró alkalmatlansága, valósnál negatívabb értékelése nem csak egyértelműen meghatározható napi 8 órás munkaidőnek megfelelő munkaidőkeretben teljesítendő országos bírói egyéni és nem bírósági (jelenleg nem létező) teljesítménynormához és annak kötelező alapjául szolgáló, (jelenleg nem létező) országos normaként szolgáló a bíró rendelkezésére álló személyi-dologi feltételekhez viszonyítva, hanem ezek

46

hiányában vagy nem ezekhez viszonyítva is megállapítható.

egyben ugyanezen indokok (1.) miatt semmisítse meg a Tisztelt Alkotmánybíróság a fenti OBH utasítást. A mozaikos megsemmisítés nyilvánvalóan ésszerűtlen jelen jogszabálynál legalább is ezen indokból, újabb alkotmányossági problémákat vetne fel.

2.a. Állapítsa meg a Tisztelt Alkotmánybíróság, hogy alaptörvényellenesek a 8/2015 (XII.12.) OBH utasítás következő rendelkezései, azaz az ezekben foglaltak vizsgálhatósága, értékelhetősége a bíróértékelési eljárásban (ideértve a szolgálati bírósági eljárást) alaptörvényellenes azon létező jogszabály-értelmezés és -alkalmazás („élő jog”) mellett, melyek folytán az értékelt bíró alkalmatlan vagy valós teljesítményénél rosszabb minősítést kap azért, mert e szabályozás alapján a bíró érdemi, azaz az egyéni bírói függetlenség körébe tartozó, alkotmányosan nem vizsgálható tevékenysége is vizsgálható és értékelhető a törvényszék és a szolgálati bíróság által azzal, hogy ez az érdemi, azaz az egyéni bírói függetlenség körébe tartozó tevékenysége olyan szoros és megnyugtató egzaktsággal el nem különíthető összefüggésrendszerben áll az alkotmányosan is vizsgálható, önmagában nem az egyéni bírói függetlenség körébe eső bírói tevékenységgel, hogy közvetetten az előbbi (alkotmányosan tilalmazott) tényleges vizsgálatával jár:

27. § (5) bekezdése a) pontjából „a határozat rendelkező részének szabatosságát”-kitétel, c) pontja, d.) pontjából „a történeti tényállás megalapozottságát”-fordulat, d) pontjából a „jogi érvelés meggyőző erejét”-rész, f) pontja, 29. §-ának (2) bekezdés a-e.) és h.) pontjai, , 30. §-ának a.) pontja, a b) pontból a „a tárgyaláson és a tárgyaláson kívül befejezett ügyek arányát”-kitétel, d) pontjából „a tájékoztatási és a bizonyítási szabályok érvényesülését, a bizonyítási indítványok elbírálását, különösen a szakértő alkalmazását, feladatai pontos meghatározását”-részek, e) pontból „a tárgyalás elhalasztásának vagy elnapolásának indokoltságát”-rész, az f) pont, az 1.sz.melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz III. A bíró tevékenységének minősége körében vizsgált adatok közül a 6., 7., 8.10. pont, a IV. Mellékletek-ből a 2. a)-3. pont, a 4-6. pontok, a 2.sz. melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz 1.) pontból a „lényegesen” szűkítés, a 2.) –ből a „Tárgyalási napok száma, Tárgyalt ügyek száma, Tárgyalási napok kihasználtsága, Befejezések száma”-részek, azok minősíthetősége, vizsgálhatósága (kiváló / jó / megfelelő / nem megfelelő), a 3.)-ből „Az ügy előkészítése, Felkészülés a tárgyalásra, Tárgyalásvezetés, Bizonyítás (halasztás, napolási gyakorlat), Határozatszerkesztés, Anyagi jogszabályok alkalmazása, Bírói gyakorlat alkalmazása.”-részek, azok minősíthetősége, vizsgálhatósága (kiváló / jó / megfelelő / nem megfelelő), a 4.)-ből a „ Lényeglátási, Döntési képesség, Alaposság, Írásbeli kifejezőkészség, Szóbeli kifejezőkészség, Munkaszervezés, Munkabírás, Ügyfelekkel való kapcsolat”-részek, azok minősíthetősége, vizsgálhatósága (kiváló / jó / megfelelő / nem megfelelő).

2.b. Állapítsa meg a Tisztelt Alkotmánybíróság, hogy a 8/2015 (XII.12.) OBH utasítás összes 2.a-beli rendelkezéseiről, hogy ezen előírások, s vizsgálhatóságuk azon létező jogszabály-értelmezés és -alkalmazás („élő jog”) mellett alaptörvény-ellenesek, melyek (bármelyike) folytán az értékelt bíró akként kap alkalmatlan vagy valós teljesítményénél rosszabb minősítést, hogy tényszerűen meg sem alapozható vizsgálati tárgyak, témák, szempontok, képességek vizsgálatával sújtják (egyébként ellentétesen az alkotmányjogi jelentőségű, a bírói függetlenséget védő Bjt. 84. § (3) bekezdésével

47

(„az értékelés nem lehet homályos, hiányos, önmagával ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség nem férhet”) és a szintén alkotmányjogi jelentőségű, a bírói függetlenséget védő Bjt. 74. §-ának (2) bekezdésével („az értékelésben csak tényszerűen megalapozott értékítéletek szerepelhetnek)).

egyben ugyanezen indokok (2.a, 2.b.) miatt semmisítse meg a Tisztelt Alkotmánybíróság a 8/2015 (XII.12.) OBH utasítás 2.a-ban felsorolt pontjait (ha az 1. következtében az egészet nem semmisítette meg).

3. Állapítsa meg a Tisztelt Alkotmánybíróság, hogy a 8/2015 (XII.12.) OBH utasítás 21. §-ának (1) bekezdése b.) pontja („A soron kívüli vizsgálat elrendelésére nem kerül sor … ha b) az előzetes iratvizsgálat időtartama alatt, az elrendelés alapjául szolgáló ügy befejezésre kerül”) annyiban, tehát azon létező jogszabály-értelmezés és -alkalmazás („élő jog”) mellett alaptörvény-ellenes, mely folytán a 2011. évi CLXII. tv. (Bjt.) 69. §-ának c.) pontjával szemben akkor is el lehet elrendelni a soron kívüli bíróvizsgálatot, ha az elrendeléskor mindegyik előzetes vizsgálat alapjául szolgáló 2 éven túli ügy befejeződött, de az előzetes iratvizsgálat ideje alatt még nem, miközben az értékelés elrendelése időpontja a Bjt. szerint egyértelműen a 65. § (2) bekezdése szerinti elrendelés („fővizsgálat” elrendelése) időpontja, tehát a 69. §-ának c.) pontja is csak ezen elrendelésről, elrendelési időpontról szólhat.

egyben ugyanezen indokok (3.) miatt semmisítse meg a Tisztelt Alkotmánybíróság a 8/2015 (XII.12.) OBH utasítás 21. §-ának (2) bekezdését (ha az 1. következtében az egészet nem semmisítette meg).

Az Alaptörvénynek a kezdeményezett alaptörvényellenesség-megállapítással és megsemmisítéssel érintett rendelkezései, melyekkel a fenti mindegyik előírás (1.,2., 3. pontokban) ütközik: B. cikk (1) bekezdése, R. cikk (2) bekezdése, T. cikk (1) és (2) bekezdése, I. cikk (jogállamisághoz és jogbiztonsághoz való jog, jogkorlátozás arányossága és szükségessége), , II. cikk (emberi méltósághoz való jog), VI. cikk (1) bekezdése (jóhírnévhez való jog), , XV. cikk (2) bekezdése (hátrányos megkülönböztetés tilalma), XXIV. cikk (1) bekezdése (ésszerű időn belüli tisztességes eljáráshoz való jog hatósági eljárásokban), XXVIII. cikk (ésszerű időn belüli tisztességes eljáráshoz való jog bírósági eljárásokban), 25. cikk (8) bekezdése (sarkalatos törvényben meghatározott eljárás), 26. cikk (1) bekezdése (bírói függetlenség és pártatlanság), 28. cikk (jogszabályok értelmezése).

A fenti OBH utasítás 2.a, 2.b-nél alaptörvény-ellenességében támadott előírásai (az 1. az egészet kifogásolja, a 3. idézi a támadott rendelkezést ! ):

27. § (5) Az érdemi határozatok vizsgálatánál értékelni kell a) a határozat rendelkező részének szabatosságát, …. c) a történeti tényállás megalapozottságát, d) a jogi érvelés meggyőző erejét, … f) a határozatok szövegezésének pontosságát.29. § (2) bekezdése A bíró tárgyalási tevékenysége körében vizsgálni kell különösen a) az ügy tény-, és joganyagának ismeretét, b) a célratörő pervezetést, c) az eljárás résztvevőivel való kapcsolattartást, d) a rendfenntartás hangnemét, kulturáltságát, következetességét, e) a jegyzőkönyvszerkesztés tömörségét, f) a jegyzőkönyv leírását, g) az ítélethirdetés közérthetőségét, h) a szóbeli indokolás meggyőző erejét, …

48

30. A bírói tevékenység időszerűségével kapcsolatban – a vizsgált időszakra – meg kell vizsgálni különösen: a) az érintett bíróra vonatkozó ügyforgalmi adatokat, b) … a tárgyaláson és a tárgyaláson kívül befejezett ügyek arányát, c) az előterjesztett beadványok vizsgálatára vonatkozó eljárási határidők betartását, d) a tájékoztatási és a bizonyítási szabályok érvényesülését, a bizonyítási indítványok elbírálását, különösen a szakértő alkalmazását, feladatai pontos meghatározását, … e) a tárgyalás elhalasztásának vagy elnapolásának indokoltságát, a halasztással vagy napolással egyidejű új határnap kitűzését, f) a pergazdaságosságra való törekvést, ..

1.sz.melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz….

III. A bíró tevékenységének minősége körében vizsgált adatok: 6. fellebbezett ügyek, 7. kiemelt ügyek, 8. anyagi jogszabályok alkalmazása, 10. bírói gyakorlat alkalmazása,… IV. Mellékletek: …. 2. feljegyzés a) a bíró meghallgatásáról, b) a tárgyalásokról, c) amennyiben volt, a bíró észrevételeiről, 3. kollégiumvezető véleménye, 4. a fellebbviteli tanácselnökök véleménye, 5. fellebbviteli tanácsban ítélkező bíró esetében a tanács elnökének véleménye, 6. tanácselnöki feljegyzések és azok statisztikai összefoglalója,

2.sz. melléklet a 8/2015. (XII. 12.) OBH utasításhoz

1.) Személyi és tárgyi feltételek, illetve egyéb szempontok (ha a bíró munkáját lényegesen befolyásolták): 2.) Mennyiség (különös tekintettel a vizsgálatot megelőző egy éves időszak adataira) (kiváló / jó / megfelelő / nem megfelelő): Tárgyalási napok száma, Tárgyalt ügyek száma, Tárgyalási napok kihasználtsága, Befejezések száma 3.) Minőség (kiváló / jó / megfelelő / nem megfelelő ):Az ügy előkészítése, Felkészülés a tárgyalásra, Tárgyalásvezetés, Bizonyítás (halasztás, napolási gyakorlat), Határozatszerkesztés, Anyagi jogszabályok alkalmazása, Bírói gyakorlat alkalmazása.4.) Képességek (kiváló / jó / megfelelő / nem megfelelő) Lényeglátási, Döntési képesség, Alaposság, Írásbeli kifejezőkészség, Szóbeli kifejezőkészség, Munkaszervezés, Munkabírás, Ügyfelekkel való kapcsolat

A végzés ellen nincs helye fellebbezésének.

I N D O K O L Á S :

Az alapul szolgáló eljárásjogi rendelkezések:

Az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. A (2) bekezdés szerint az Alkotmánybíróság (b.)) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; A (3) bekezdés a.) pontja szerint a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;… illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg…. A (4) bekezdés alapján az Alkotmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kért rendelkezését csak abban az esetben vizsgálhatja, illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel

49

szoros tartalmi összefüggésben áll.

2011. évi CLI. tv. az Alkotmánybíróságról 25. §-ának (1) bekezdése szerint ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

A 41. §  (1) bekezdése alapján ha az Alkotmánybíróság a 24. § vagy a 25-26. § szerinti eljárásában a hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést teljesen vagy részben megsemmisíti.A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) 155/B. §-ának (1) bekezdése alapján aA bíróság az Alkotmánybíróságnak a jogszabály, jogszabályi rendelkezés, közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy jogegységi határozat alaptörvény-ellenességének megállapítására, továbbá nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló eljárását az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt szabályok szerint hivatalból vagy kérelemre kezdeményezheti. A (2) bekezdés alapján a bíróság (1) bekezdés szerinti eljárását az a fél vagy beavatkozó kezdeményezheti, aki szerint a folyamatban lévő ügyében alkalmazandó jogszabály alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütközik. A (3) bekezdés szerint az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezéséről a bíróság végzéssel határoz, egyidejűleg a per tárgyalását felfüggeszti. A (4) bekezdés szerint az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező és az eljárást felfüggesztő végzés, valamint az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása ellen nincs helye külön fellebbezésnek.

A támadott jogszabályi rendelkezések folytán a perbeli esethez hasonló ügyekben a szolgálati bíróság (vagy szolgálati bírósági eljárás hiányában az érintett bíró törvényszéke) által esetleg alkalmazott joghátrány:

2011. évi CLXII. tv. (Bjt.) 76. §-ának (1) bekezdése szerint az értékelés eredményeként a bíróa) kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas,b) kiválóan alkalmas,c) alkalmas,e) alkalmatlanértékelést kaphat.

25. §  (1) Ha a bíró a határozatlan időre történő bírói kinevezését nem kérte, vagy a 24. § (2) bekezdésében említett vizsgálat eredményeként a kinevezésre nem alkalmas, a bíró szolgálati viszonya a kinevezés napjától számított harmadik év utolsó napján szűnik meg.89. § A bíró szolgálati viszonya megszűnik:a) a bíró halálával,b) a 25. § (1) bekezdésében foglalt esetben,c) a köztársasági elnök általi felmentéssel.

A kezdeményezéssel kifogásolt jogszabály releváns rendelkezései és a bíróság vonatkozó észrevételei:

Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezései szükség szerinti bírói indokolásokkal:

50

Alaptörvény I. cikk(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.(2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait.(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

(4) A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok, valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az emberre vonatkoznak.

(5)B) cikk

(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.(2)

R) cikk(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.(3)

T) cikk(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. ..(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.

A B. cikk (1) bekezdése, az R. cikk (2) bekezdése, a T. cikk (1) és (2) bekezdése és az I. cikk sérelmével a jogállamisághoz és jogbiztonsághoz való jog, a jogkorlátozás arányossága és szükségessége elvei ellentétesek a támadott jogszabállyal a rendelkező részben írtak szerint. A jogbiztonságot szolgáló legfontosabb követelményeket tartalmazza a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX tv.. Ennek 2. §-a (1) bekezdése szerint a jogszabálynak a címzettek számára egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalommal kell rendelkeznie. A (4) bekezdés szerint a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály (a.)) megfeleljen az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, b) illeszkedjen a jogrendszer egységébe. Az Alkotmánybíróság az 9/1992. (I. 30.) AB határozatában megállapította, hogy: „A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.” A 11/1992. (III. 5.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy „[a] jogbiztonság megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű fogalmazását, hogy mindenki, akit érint, tisztában lehessen a jogi helyzettel, ahhoz igazíthassa döntését és magatartását, s számolni tudjon a jogkövetkezményekkel. Ideértendő az is, hogy ki lehessen számítani a jogszabály szerint eljáró más jogalanyok és állami szervek magatartását.”

A kezdeményezés tehát nem önmagában a jogállamiság, a jogbiztonság sérelmére hivatkozik,

51

hanem együttesen szoros összefüggésben a többi alaptörvény-ellenességi indokkal.

Nem létezhet olyan bírósági, közösségi érdek, „könnyebbség” sem, mely bármely jelen végzésben állított alaptörvény-ellenességet arányos, szükséges, előrelátható módon igazolná mint jogkorlátozást.

II. cikkAz emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.

Az emberi méltóságot is sérti a kifogásolt jogszabály a rendelkező részben írt összefüggésben, a fárasztó és időigényes, megalázó, stresszes védekezés miatt, miközben országosan egységesen biztosított munkateherről (1.), azonos, de legalább hasonló személyi, dologi feltételek biztosításáról ill. az aggályos vizsgálati szempontok, tárgyak (2.), a bíróértékelés elrendelése kifogásolt esetköre (3.) azonos jogalkalmazói megítéléséről nem beszélhetünk, sem egzaktan arányosan kisebb elvárásról a bírói alkalmasság kérdésében.

VI. cikk(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.

A jóhírnévhez való jog is sérül, mert önhibán kívül rosszabbodik azon bíró társadalmi megítélése akár, közvetlen környezetében is, akinek alkalmatlanságát megállapítják, de akár csak ilyen eljárást kénytelen elszenvedni (1., 2., 3.). E körben is igaz a II. cikk szerinti érvelés.

XV. cikk(1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.(2) Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.

A szabályozás ésszerű objektív ok nélkül tesz különbséget az ország eltérő munkateherrel, munkakörülményekkel rendelkező bírái között (1.), mert homályos tartalmú, de elvben egységes és nem egzaktan a munkafeltételekhez, a munkakörülményekhez képest arányos alkalmassági kritériumokat állít eléjük, s azért is, mert a vizsgálati aggályos szempontok, témák (2.). megítélésben az egyes törvényszéki elnökök, szolgálati bírósági tanácsok eltérő gyakorlata a bírótól független „szerencseelem” (az eltérés a viszonyítási alap hiányából adódik). Végül a soron kívüli elrendelés kérdésében (3.) a Bjt.-t a bírói függetlenség hátrányára rontó OBH utasítás alapján történő soron kívüli bíróértékelés-elrendelést elfogadó szolgálati bíróság elé kerülő bíró hátrányos megkülönböztetése is megvalósul más bírákéhoz képest. A rendelkező részbeli 2. pontra visszatérve, nem vitatható, hogy kizárólag szubjektíven lehet a legjobb szándék mellett is értékelni a gumifogalom jellegű képességeket, a teljesség igénye nélkül: „Lényeglátási, Döntési képesség, Alaposság, Írásbeli kifejezőkészség, Szóbeli kifejezőkészség, Munkaszervezés, Munkabírás, Ügyfelekkel való kapcsolat”. Vagy a részben egzakt, de sajnos egzakt jogban meghatározott viszonyítási alap nélküli vizsgálati tárgyakat, szempontokat is csak szubjektíven lehet értékelni, a teljesség igénye nélkül: „az érintett bíróra vonatkozó ügyforgalmi adatokat, Tárgyalási napok száma, Tárgyalt ügyek száma, Tárgyalási napok kihasználtsága, Befejezések

52

száma” . Nehezen tagadható, hogy az érdemi bírói döntésektől elválaszthatatlanok az alábbi szempontok, melyek értékelése helyessége függ az érdemi döntések értékelésétől (pl. vizsgált ítéletes akták): Bizonyítás (halasztás, napolási gyakorlat), Anyagi jogszabályok alkalmazása, Bírói gyakorlat alkalmazása.”, hiszen egy bizonyítás egyfajta döntsénél jó, másiknál felesleges, a vizsgálónak tetsző döntés helyes anyagi jogalkalmazással jár, a nem tetsző nem, a nem kötelező bírói gyakorlat elvetése egyfajta döntéshez vezet, elfogadása egy másikhoz stb..

Nem létezhet olyan bírósági érdek, „könnyebbség” közérdek sem, mely ezen az Emberi Jogok Európai Egyezménye 14. cikkébe is ütköző diszkriminációt és a többi jelen végzésben állított alaptörvény-ellenességet igazolná.

XXIV. cikk(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.

XXVIII. cikk(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.(28. cikk : A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.)

A szabályozás ellentmondásossága, az eltérő munkafeltételek által okozott hátrányos helyzet folytán a leggyorsabb hatósági (törvényszéki munkáltatói), bírósági eljárás sem tarthatja be az ésszerű idő, így a tisztességes eljárás követelményét (1.). Az elrendeléshez vezető út bonyolultsága az előzetes vizsgálattal (Bjt. 66. § !) kifejezetten sérti az ésszerű idő követelményét (3.). Az ésszerű idő követelményét nagyon szigorúan kell vizsgálni, napokban, hetekben, hónapokban és nem években, mint más alkotmányjogi maghoz kevésbé tartozó eljárásokban, hiszen a bíró nem tartható hosszú ideig bizonytalanságban, különben sérül a függetlensége. Az önkényes értelmezés tilalmát az ilyen szolgálati bíróságok azért szegik meg, mert maga a kifogásolt jogszabályi környezet hordozza magában az önkényességet, márpedig önkényes az olyan értelmezés, mely a teljesen vétlen, egyszerűen elnehezült helyzetű bíróságon dolgozó, a szankciót elhárítani nem képes vizsgált bíró (1.) hátrányára ill. a vizsgálati aggályos szempontokat (2.) inkább a bíró hátrányára megítélő törvényszéki elnök, szolgálati bírósági tanács elé került vizsgált bíró elmarasztaláshoz vezet. Végül a soron kívüli elrendelés kérdésében (3.) a Bjt.-t a bírói függetlenség hátrányára rontó OBH utasítás alapján történő soron kívüli bíróértékelés-elrendelést elfogadó szolgálati bíróság elé kerülő bíró függetlensége is sérül. Tehát a szabályozás indukálja mint egyik lehetőséget („élő jog”), a munkateher, a munkakörülmények figyelembe nem vételét vagy az előbbieknek csak nagyon korlátozott mértékű és nem egzakt mentesítő számításba vételét ill a legalább közvetve a bírói egyéni függetlenséghez tartozó szempontok, tárgyak vizsgálhatóságát. A szabályozás (támadott értelmezésében) ellehetetleníti az Alaptörvény 28. cikke szerinti értelmezési elvek betartását. A tisztességesség hatékonyságot is jelent az Alkotmánybíróság gyakorlatában, de ilyen jogi szabályozás mellett hatékony bírói védekezésre nem kerülhet sor.

53

Mivel a Tisztelt Alkotmánybíróság az Alaptörvény Q cikkének (2) és (3) bekezdése alapján figyelemmel van a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlatára, megjegyzendő, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikke is megszegésre kerül.

A megfelelő bírói teljesítmény a jogszabályok (Bjt.) által vázolt nagyon magas illetménnyel rendelkező bírótól várható el, aki 8 óra alatt mindent elvégez, kellő segítséget kap, jogi művelődésre is van ideje munkaidő(keret) alatt, adminisztratív feladatokat nem kap, az írásbafoglalás (tervezet megírása) nagy részét (ide nem értve az összetett ügyekét) átveszi tőle a bírósági titkár. A valóságban ettől jogellenesen távol van a hazai bírói rendszer, de ettől még a jogszabály erről a bíróról szól, ezért ennél rosszabb körülmények esetén nem várható el ugyanaz a teljesítmény, határidő-betartás az ET Miniszteri Bizottsága R (91) 12 III. szerint se, a bíróértékelésben mégis elvárhatják (nincs garancia az ellenkezőjére).

25. cikk

(8) A bíróságok szervezetének, igazgatásának és központi igazgatása felügyeletének, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.

E rendelkezés nem zárja ki, hogy sarkalatos törvény felhatalmazása esetén a sarkalatos törvény tartalmával nem ellentétes norma rendezze a részletszabályt, de a részletszabály nem lehet ellentétes a sarkalatos törvénybeli előírással. A hivatkozott OBH utasításnál éppen ez történt az elrendelés kapcsán (3.). 26. cikk

(1) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. …

Minden bírónak joga van az ő egyéni bírói függetlensége és pártatlansága biztosításához. Ezen elv el kell, hogy térítse méghozzá minden elemében, részletében minden a bíróértékelésben bármilyen jogkörrel bíró bírósági vezetőt a magánmunkáltatói, azaz a szubjektív értékítéletet akár a legkisebb mértékben érvényesítő szemlélettől az eljárásban. Mindhárom hivatkozott alaptörvény-ellenesség (1., 2., 3.) sérti a bírói függetlenséget, hiszen a nem objektív vizsgálatnak (1., 2.) alávethető bíró, elrendelésében sem objektív (3.) vizsgálatnak alávethető bíró külső befolyásnak, kényszernek lehet kitéve, maga az egzisztenciális félelem miatt (a felmentéstől, jogos előmenetel elmaradásától stb.). Tét nélküli, szakmai továbbképzéses, a bíró szakmai támogatása formájában az értékelés jelenlegi szabályozása akár dicsérhető is lehetne és nem lenne alkotmányellenes.

(javaslat vége itt)

MELLÉKLET VI.

EBFF Fórum Interjú (1-6.)

54

Dr.Kálóczi Zsuzsanna, hévízi ügyvéd hihetetlen XXI. századi kálváriája a magyar igazságszolgáltatás példátlanul tekervényes labirintusában.

1.https://www.facebook.com/1720290178182363/photos/a.1724755357735845.1073741827.1720290178182363/1894297407448305/?type=3&theater

2.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1896261117251934&id=1720290178182363

3.

https://www.facebook.com/1720290178182363/photos/a.1724755357735845.1073741827.1720290178182363/1902001973344515/?type=3&theater )

4.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1903332583211454&id=1720290178182363

5.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1908887729322606&id=1720290178182363

6.

https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=1921702524707793&id=1720290178182363

55