84-3: Gimnasztika tételekA technika és sporttechnika jelentése, szerepe a teljesítményben1. Az Ön egyik tanítványa 10-ből 8x bedobja a büntető dobást, más viszont 10-ből 2x jár

sikerrel. Önnek ki kell javítani tanítványa technikáját, hogy nagyobb százalékkal értékesítse a dobásokat. Fogalmazza meg, mit jelent a helyes technika és a sporttechnika, milyen szerepe van a teljesítményben?

Információtartalom vázlata- technika meghatározása: mesterségbeli tudás, készség- sporttechnika meghatározása: végrehajtási modell; egy adott időszakban a legkorszerűbb és

legeredményesebb kivitelezési mód- teljesítmény meghatározó tényezői: a teljesítőképesség és teljesítőkészség- technika és teljesítmény összefüggései- A mozgástanulás szakaszai: o I. szakasz: a mozgás durva koordinációjának kialakulásao II. szakasz: a mozgás finom koordinációjának kialakulásao III. szakasz: a mozgás finom koordinációjának megszilárdítása, alkalmazása változó

feltételek mellett- teljesítményfejlődés vázlata – mozgásfejlődés abszolút-relatív teljesítményegyéni teljesítmény – fejlődésének jellemzői- Technikai fejlődés szerepe a teljesítménybenA képzés első fázisában a kezdőknek az alapmozgások helyes elsajátítására kell törekedniük. A

kezdők a jól kiválasztott mozgásanyagot, technikai elemet tökéletes kivitelezésben tanulják meg.A továbbiakban a fő feladat a technika tökéletesítése és a variációk, kapcsolatok, változatok

számának növelése. a jól képzett ifjúságiak tulajdonképpen mindnet elsajátíthatnak, amit fizikai képességeik lehetővé tesznek.

A technikai készségből, felkészültségből akkor vizsgázik sikeresen a sportoló, ha az elsajátított technikai elemeket tudatosan alkalmazza, alkotó módon tud összeállítani gyakorlatkompozíciókat, kötelező és szabadon választott gyakorlatokat, helyzethez alkalmazott technikai megoldásmódokat.

A sportjátékok edzésein a technikai képzés kezdettől jelentős, mert a sportoló csak nagyszámú technikai készség alapján tud az adott helyzetben megfelelő megoldást találni.

A sportági technika végrehajtásának feltételei2. Ön azt tapasztalja, hogy sportolói a megtanult, megszilárdult technikai elemeket eltérő

módon hajtják végre. Sorolja fel (sportág megjelölése) sport technikai elemeinek végrehajtásában észlelt különbségek okait! Milyen feltételbeli különbségek lehetnek amelyek a végrehajtás különbözőségét okozzák?

Információtartalom vázlata- technika meghatározása: mesterségbeli tudás, készség- sporttechnika meghatározása: végrehajtási modell; egy adott időszakban a legkorszerűbb és

legeredményesebb kivitelezési mód- A mozgástanulás szakaszaio I. szakasz: a mozgás durva koordinációjának kialakulásao II. szakasz: a mozgás finom koordinációjának kialakulásao III. szakasz: a mozgás finom koordinációjának megszilárdítása, alkalmazása változó

feltételek mellett- A sportág technikai elemei- Sporttechnika kialakulását és alkalmazását befolyásoló tényezők:o alkat,

o koordinációs képességek (mozgásszabályozási tényezők) gyorsasági koordináció ritmus egyensúly mozgásérzékelés, mozgásészlelés (kinesztézis) helyzetfelismerő- és megoldó készség térbeli tájékozódás• A TECHNIKAI VÉGREHAJTÁS MINŐSÉGE ROMLIK, HA AZ ÖSSZETEVŐK

BÁRMELYIKE HIÁNYOS, NEM MEGFELELŐ!o környezeti feltételeko mindenkori taktikai helyzeto érvényben lévő versenyszabályoko kondicionális képesség ~: a testnevelésben és a sportban a mozgásos teljesítményhez szükséges pszichofiziológiai

feltételrendszer erő gyorsaság állóképesség• és ezek kapcsolatai: erőállóképesség, gyorserő, gyorsasági állóképesség

- Sporttechnikai modell biomechanikai törvényszerűségek adott sportmozgásban elért kutatási eredmények mozgáskoordinációt érintő elméleti felismerések általánosított gyakorlati tapasztalatok

A sportági technika mozgástanulásának szakaszai3. Önnek egy új technikai elemet kell megtanítani kezdő csoportjának. Milyen fejlődési

szakaszokon keresztül történik a technika elsajátítása? Jellemezze ezeket a mozgástanulási szakaszokat!

Információtartalom vázlataA mozgástanulás fejlődésének állomásai- durva koordináció kialakulása- finom koordináció kialakulása- kreatív finom koordináció megszilárdulása, alkalmazásaDurva koordináció kialakulása: a tanulás fázisai feladat megértése

mozgás elképzeléseelső próbálkozás

Durva koordináció sajátos jellemzői:- Az állandóság hiánya- Ritmuszavar- Folyamatosság hiánya- Elégtelen, hibás mozgáskapcsolat- Felesleges, hibás, ellentétes erőközlésFinom koordináció szakasza:- Javul az állandóság- Javul a folyamatosság- Felismerhetővé válik a könnyedség, az elegancia és a mozgásra jellemző ritmus- Csökkenek az elégtelen, hibás mozgáskapcsolatok, ezáltal javul a végrehajtás gazdaságosságaKreatív finom koordináció megszilárdulása:

- magas színvonalú technikai tudás és- a megszerzett koordinációs képesség eredményes alkalmazása állandó gyakorlás mellettHibajavítás

A sportág technikai oktatásának ideje4. Péter levitte edzésre János barátját, akinek sokat mesélt a sportágáról. Péter és János is

14 évesek, Péter 6 éve jár rendszeresen edzésre. Be tud-e még kapcsolódni János a sportági munkába, lehet-e belőle versenyző? Meg tudja-e tanulni a technikai elemeket, ha motivált, és rendelkezik-e azokkal a fizikai adottságokkal, melyekkel a hasonló korú társai. Mikor van a sportág technikai oktatásának ideje, és milyen egymásutániságban vezetné be a technikai elemek oktatását?

Információtartalom vázlataEgyéni teljesítményfejlődés meghatározása

Öröklött tulajdonságokKörnyezeti hatásokMozgástanulás feltételei: társadalmi feltétel

tanuló aktivitása, motiváltsága biológiai feltételek kiinduló szint

Különböző sportági technikák oktatásának sportágspecifikus egymásra épülése, a technikai képzés optimális ideje.

A képzés első fázisában a kezdők az alapmozgások elsajátítására törekedjenek. Rendelkezzenek nagyszámú csiszolt elemi, technikai készséggel. A kezdők a jól kiválasztott mozgásanyagot, technikai elemet tökéletes kivitelezésben tanulják meg. A továbbiakban a fő feladat a technika tökéletesítése és a variációk, kapcsolatok, változatok számának növelése. A jól képzett ifjúságiak tulajdonképpen mindent elsajátíthatnak, amit fizikai képességeik lehetővé tesznek. A technikai készségből, felkészültségből akkor vizsgázik sikeresen a sportoló, ha az elsajátított technikai elemeket tudatosan alkalmazza, alkotó módon tud összeállítani gyakorlatkompozíciókat, kötelező és szabadon választott gyakorlatokat, helyzethez alkalmazott technikai megoldásmódokat. A sportjátékok edzésein a technikai képzés kezdettől jelentős, mert a sportoló csak nagyszámú technikai készség alapján tud az adott helyzetben megfelelő megoldást találni

A sportbeli felkészülés szakaszai5. Kovács Péter szülei azzal a szándékkal viszik gyermeküket (sportág megjelölése)

edzésre, hogy egyszer nemzetközi szintű versenyző váljon fiúkból. Mit tud mondani a szülőknek, milyen felkészülési szakaszokon kell végigmenni a cél eléréséhez, mennyi időt vesz igénybe, mikor várható a csúcsteljesítmény? Jellemezze ezeket a felkészülési szakaszokat!

Információtartalom vázlataA sportolóvá érés egységes időtartamaElső szakasz „alapozó jellegű időtartam” sportági jellemzői

- anatómiai és mozgásfejlődés fő mutatóiteljesítőképesség alapjaifizikai, pszichikai tulajdonságok fejlesztésetechnikai képzéstaktikai képzéssportszerű életvezetésMásodik szakasz „felkészülés speciális szakasza”- élsport időszaka- teljesítőképesség, készség továbbfejlesztése

- fizikai képességek, sporttechnika, taktika készség magas szintre emelése- élsportot befolyásoló tényezők

A sportág (egy technikai elem megjelölése) technikai elemének előkészítő gyakorlatai6. Készítsen a (technikai elem megjelölése) megtanításához szükséges lábizom erősítő

hatású előkészítő gyakorlatsort! Ismertesse a gyakorlatot a gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai szerint, és rajzolja le rajzírással!

Információtartalom vázlata- előkészítő gyakorlat meghatározása- gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai- cím: kinek szól a gyakorlat, (milyen korú vagy minősítésű személy)- kiinduló helyzet megnevezése- ütemszám jelölése, mozgás megnevezése- mozgás irányának megnevezése, mozgás kiterjedésének megnevezése, a mozgás befejező

helyzetének megnevezéseA rajzírás szabályai:- a talaj ábrázolása- testarányok- a test ábrázolása- a rajzírás jelei

Combfeszítő erősítő gyakorlat

A sportág (egy technikai elem megjelölése) technikai elemének rávezető gyakorlatai7. Készítsen a (technikai elem megjelölése) megtanításához szükséges rávezető

gyakorlatsort! Ismertesse a gyakorlatot a gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai szerint, és rajzolja le rajzírással!

Információtartalom vázlatarávezető gyakorlat meghatározásagimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályaicím: kinek szól a gyakorlat, (milyen korú vagy minősítésű személy)kiindulóhelyzet megnevezéseütemszám jelölése, mozgás megnevezésemozgás irányának megnevezése, mozgás kiterjedésének megnevezése, a mozgás befejező helyzetének megnevezése - a rajzírás szabályitalaj ábrázolásatestarányoka test ábrázolásaa rajzírás jelei

A sportág (egy technikai elem megnevezése) technikai elemének célgyakorlatai8. Készítsen a (technikai elem megjelölése) megtanításához szükséges célgyakorlatokat!

Ismertesse a gyakorlatot a gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai szerint, és rajzolja le rajzírással!

Információtartalom vázlataElőkészítő gyakorlatok:

Általánosan és sokoldalúan fejlesztő gyakorlatok

Speciális gyakorlatok:

Célgyakorlatok: meghatározott teljesítmény eléréséhez szükséges képességek intenzív fejlesztése.

Rávezető eljárások: valamilyen készség kialakítását segítik elő azzal, hogy a gyakorlat leegyszerűsített formáját vagy annak egy részét a tanuló könnyebben megértse,elsajátítsa

- Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokÁltalában egy-egy nagyobb izomcsoportra(testrészre) fejtenek ki hatástMegkülönböztethetjük az egyszerű-és az összetett gyakorlatokat, illetve testrészek szerint osztályozzuk: nyakgyakorlat, kargyakorlat, törzsgyakorlat, lábgyakorlat .Ha egyidejűleg több izomcsoport, testrész működik, a mozgástevékenység során összetett gyakorlatról beszélünk. Ezek: összetett törzsgyakorlat, kar-és törzsgyakorlat, kar-lábgyakorlat, törzs- és lábgyakorlat, kar-, törzs-, és lábgyakorlatok. Az egyszerű és az összetett gyakorlatokat az izomműködés jellege szerint további három alcsoportra osztjuk fel:

- erőgyakorlatok- nyújtógyakorlatok- ernyesztőgyakorlatok

A szabadgyakorlatokat tartásos(statikus) helyzetek és mozgásos( dinamikus) alapformák alkotják. Tartásos helyzeten a test vagy a testrészek olyan egyensúlyi helyzetét értjük, amelyeknél mozgás nincs, a test nygalmi helyzetben van. Pl.: terpeszállás, guggolótámasz, magastartás, stb. Tartásos helyzetek lehetnek: - ujj, kéz- és kartartások - fogásmódok - kiindulóhelyzetek - sarokrúgás (yòu dēngjiǎo) nyújtóhatású rávezető gyakorlata lényeges mozdulat kiemelése: Fejlesztési célA passzív tartomány aktivizálása, az aktív mozgásterjedelem növelése, aktív és passzív nyújtóhatású gyakorlatokkal A sportoló nyújtott ülésből indulva felteszi a jobb lábát a zsámolyra, lábával 6-10 másodpercig, lefelé irányú statikus erőt fejt ki a zsámolyra és létrehozza az izometriás kontrakciót a térdhajlító, és csípőfeszítő izomcsoportokban.Fogással a lábon, lábát kissé tehermentesíti és elősegíti a célzott izomcsoportok elernyesztését 6-10 másodpercig.

A karizmok segítségével törzsét a jobb lába felé húzza, elérve a még kibírható nyújtóhatást, 10-50 másodpercig megtartja testhelyzetét, és a passzív statikus mozgásterjedelem határán fenntartja a statikus nyújtást.

célgyakorlat meghatározása: gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályaicím: kinek szól a gyakorlat, (milyen korú vagy minősítésű személy)kiindulóhelyzet megnevezéseütemszám jelölése, mozgás megnevezésemozgás irányának megnevezése, mozgás kiterjedésének megnevezése, a mozgás befejező helyzetének megnevezése - a rajzírás szabályitalaj ábrázolásatestarányoka test ábrázolásaa rajzírás jelei

A csillapítás jelentősége, a sportágban alkalmazott mozgásanyaga9. Az edzés végén tanítványi sietnének az öltözőbe, de Ön visszatartja őket, és még

beiktatja a programba a csillapító és levezető részt. Mit válaszol a „miért” kérdésre, és milyen feladatokkal oldja meg az átmenetet a regenerációhoz? Ismertessen levezető gyakorlatokat a gimnasztikai gyakorlatok szakleírásainak szabályai szerint! Egy nyújtó hatású gyakorlatot rajzírással rajzoljon le!

Információtartalom vázlata:csillapítás, levezetés meghatározásaCsillapítás, levezetés meghatározása:A befejező rész célja, hogy a sportoló izomzatát, belső szerveit, idegrendszerét fokozatosan

nyugalmi állapotba hozza. A levezetés, olyan izmokat elernyesztő, mérsékelten nyújtóhatású, továbbá alacsonyintenzitású futás, járás gyakorlatok, amelyek elősegítik az izmok regenerálódását,a keringési rendszer csillapítását, a terhelés hatására felhalmozott égéstermékek,salakanyagok, kiürülését a szervezetből, elősegítve a pihenési folyamatokat.

Időtartam, gyakorlatanyagElegendő 5-10 perc aerob tevékenységet végezni - gyalogolni, biciklizni, stb. - ahhoz, hogy a

megterhelt izmokban lévő megnövekedet mennyiségű vénás vért továbbmozdítsuk, csökkentsük a vérnyomást. Így elkerülhető a szédülés, hányinger kialakulása.

Az aerob munka legyen alacsony intenzitású. Az oxigénszegény vénás vért így visszakeringetjük a szívbe, ahol ismét feltöltődik oxigénnel, az oxigénben dús vér pedig máris megkezdi regeneráló munkáját: az oxigénnel együtt tápanyagokat juttat azokra a helyekre, ahol a leginkább szükség van rá: a mikrotraumás, lassan izomlázba forduló, sérült izomrostokhoz. Különös fontosságot kap a vér általszállított glükóz, amely újra tankolja az izmok glikogénraktárait, valamint az aminosavak, melyek a rostok gyógyulását szolgálják és az izomnövekedésért felelősek.

A levezetés végére iktassunk be óvatosan végrehajtott, statikus - kitartott - nyújtógyakorlatokat, különös tekintettel az erősen igénybevett izomcsoportokra. Ez segíteni fog az izomláz enyhítésében, hiszen feltöri az apró, mikrotraumából - mikroszkopikus izomrostszakadásokból adódó - rostfelületi összetapadások jó részét. Ez alig néhány perccel az edzés befejezése után máris megkezdi az izom regenerálását.

A gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai:

A szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok egységes, pontos és félreérthetetlen rögzítésére szolgál a szakleírás. A gimnasztikai mozgások leírásának és ismertetésének általános szempontjai a következők: a kiindulóhelyzet megnevezése, a mozgás megnevezése, a mozgás irányának, kiterjedésének megnevezése, a gyakorlat befejező helyzetének megnevezése.

A gimnasztikai gyakorlatokban az alapformák kapcsolata lehet egymás utáni és egyidejű kapcsolat. Az egymás utáni kapcsolatban az alapformákat azok időrendjében kell feltüntetni és pontosvesszővel elválasztani. Az egyidejű alapforma kapcsolat esetén először a hangsúlyos a tartalmat adó alapformát kell meghatározni, azután -val, -vel raggal kapcsoljuk a másodikat, harmadikat stb., majd "és" kötőszóval az utolsót. A felsorolt mozgások szakkifejezéseit vesszővel válasszuk el. A szórend a gyakorlat ritmusa szerint változtatható.

A szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok leírása esetében a szempontok tovább bővülhetnek:1. Címet kell adni a gyakorlatsornak vagy láncnak. Pl.: szabadgyakorlatok vagy bordásfal

gyakorlatok stb.2. Alcímet kell adni a gyakorlatoknak. Pl.: erősítő hatású hasgyakorlat vagy nyújtó hatású

hasgyakorlat stb.3. Meg kell határozni a kiindulóhelyzetet és a kartartást. Pl.: szögállás, oldalsó középtartást.4. Ezután az ütemszám vagy ütemszám csoport leírása következik.5. Meg kell nevezni a mozgást és annak térbeli szerkezeti jegyeit: irányát, kiterjedését.6. Meg kell határozni a gyakorlat befejező helyzetét.

Ernyesztő gyakorlatok hatásának ellenőrzése…

Mérsékelt nyújtóhatású gyakorlatnyújtóhatású a térdízületi hajlítókra.Kiinduló helyzet: terpeszállás, oldalsó középtartás.1-2. ütem: törzshajlítás előre és bokafogás,3-4. ütem: törzshúzás a láb közé,5-7. ütem: mozgásszünet,8. ütem: törzsemelés kiinduló helyzetbe;

ernyesztő gyakorlatokernyesztő gyakorlatok hatásának ellenőrzéseidőtartamagyakorlatanyagagimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai - a rajzírás szabályitalaj ábrázolásatestarányoka test ábrázolásaa rajzírás jelei

Az ízületi mozgékonyság fejlesztésének gyakorlatai, a lazítás és a stretching módszerei

10. Ön gyakorlott sportolókkal foglalkozik. Mindennapos edzésükbe az ízületi mozgékonyság fejlesztésének módszerét a stretchinget is beépíti. Mondjon el mindent, amit a stretching élettani alapjairól, mozgásanyagáról tud!

Információtartalom vázlataízületi mozgékonyság fejlesztésének módszere –stretchingélettani alapja, hatásabelső, külső erőkízületbeli elmozdulás – aktív (statikus, dinamikus) passzív (statikus, dinamikus) módjaa statikus stretching módszerei – nyújtás-ernyesztés módszere ellenállásos módszer, szakaszaivalamennyi stretching technikára érvényes szabályok

Az ízületi mozgékonyság (IM) az egyes ízületek mozgásterjedelme, annak mértéke, amennyire az elmozdulás akadályoztatás nélkül létre jön. A korlátozottság mentesség a sportági a rekreációs tevékenységeknek feltétele. Különösen hangsúlyos sérülés megelőző szerepe (profilaxis). A normál szintet csak speciális sportági elvárások érdekében szükséges átlépni. Néhány sportágban (Ritmikus Gimnasztika, torna, műkorcsolya) napjainkban például elképzelhetetlen, hogy a sportolónak gondot jelentsen álló spárgát produkálni.

Az elmozdulás mértéke egyrészt függ az ízület genetikailag és anatómiailag meghatározott felépítésétől, másrészt elsősorban az izmok, továbbá az inak, szala-gok és ízületi tok nyújthatóságától. Másodlagosan meghatározza a fáradtság, életkor, nem (mivel a nők ösztrogén hormonja támogatja). Függ továbbá a napszaktól, hő-mérséklettől, bemelegítettségtől, továbbá az izom nyugalmi hosszától, valamint a stressz okozta izomtónus növekedéstől.

Felnőtteknél a gyermekkori kielégítő ízületi mozgékonyság – az életmód függvényében – fokozatosan csökken.172 Ezt a hatást az egyoldalú tevékenységek és az izom-edzés tovább fokozza. Különösen ajánlott az ízületi mozgékonyság fejlesztése, amikor a két testfél között nagy mozgékonyságbeli különbségek alakulnak ki, amit szakmailag diszbalansziának hívnak. (Ehhez nem elég a lerövidült izmokat nyújtani, elkerülhetetlen a legyengült izmok erősítése is.) Szükség van a nyújtásra minden olyan esetben, amikor egy, vagy több izomcsoport huzamosan egyoldalú munkát végez, (ami lehet szószerint munka), illetve minden olyan esetben, amikor izom-edzést végez valaki, mert attól az izmok berövidülnek. (Testépítő-tartás.)

Rendkívül jól fejleszthető, illetve visszaállítható az eredeti állapot. A fejlesztés legalkalmasabb időszaka (szenzibilis fázis) 8-14 éves kor a lányoknál, 11-17 a fiúknál.

Edzéseszközök:- utánmozgásos gimnasztika - streching Tulajdonképpen statikus nyújtás, ami egyúttal oldja az izomzat mikrogörcseit is. A bemelegítés

végén, az izomedzés széria-pihenőiben, de alapjában az IM visszaállítására, fejlesztésére használjuk. Jellemző változatai:

Kitartásos nyújtás: Lassú mozgással elért nyújtási helyzetben (a mozgáshatáron) megtartott „nyújtózás”. A hangsúly a lassú mozgáson van, ami nem ébreszti fel a reflexet. (Egy kutyához sem szabad hirtelen mozdulattal közelíteni, mert ösz-tönösen támadásnak tekinti.)

Kétfázisú statikus nyújtás: Az első fázis az előző, majd egy ellazulás után tovább nyújtózkodni a fájdalom határig, és ott megtartani.

Előfeszítéses módszer - CHRS A nyújtandó izom előfeszítése (Contract) – ennek a helyzetnek a megtartása (Hold), fellazítás(Relax) – külső segítséggel nyújtás (Strech).

PNF – Proprioceptiv Neuromuskuláris Facilitacio: Ez is aktív és passzív fázisok vál-togatásán alapszik. Többnyire társ segítségével hozható létre.

A nyújtást mindig nagy koncentrációval (a figyelem oda-fókuszálásával) kell vé-gezni. Ez egyúttal magyarázza is állításunkat, hogy a másodperces számháborúban (szigorúan ajánlott 5-7 és 25-30 másodpercek az egyes fázisokra) az ad valójában eligazítást, hogy addig tartsanak az egyes lépések, amíg meg nem érezzük a kívánt hatást!

A gimnasztika alkalmazási területei, a gimnasztika fogalma11. Mondja el a gimnasztika alkalmazási területeit a sportolók felkészítése és

versenyeztetése során! Beszéljen a gimnasztika alapfogalmairól, a gyakorlatok felosztásáról! Állítson össze erősítő hatású gyakorlatokat a gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai szerint, és rajzolja le a rajzírás szabályai szerint!

- gimnasztika alkalmazási területei: A gimnasztikai gyakorlatok nagy része sokoldalúan képző, kisebb része pedig speciálisan képző gyakorlat. Rendszeres gyakorlásukkal hozzájárulhatunk a kezdő sportolók fizikai képességeinek megalapozásához, a haladó sportolók sportképességeinek továbbfejlesztéséhez, az élsportoló képzési időszakában a képességek fenntartásához, a sportolók általános bemelegítéséhez, a sérülések kiküszöböléséhez, a pihenési folyamatok meggyorsításához, a tanulási folyamatok eredményesebbé tételéhez stb. A sportolók nevelésében és képzésében a gimnasztikázás jelentős szerepet tölthet be és számos feladat megoldásának alkalmas eszköze lehet. Kiemelkedő szerepe van az óvodai, iskolai testnevelésben, rekreációs foglalkozásokon, élsportban, fegyveres testületek felkészítő munkájában, az egészségügyi, kórházi rehabilitációban, terhes mamák tornájában, stb.. Gimnasztika alapfogalmai:

- alapforma: az egyszerű testhelyzeteket, ill. az egy izületben, egy forgástengely körül történő, egyirányú és befejezett mozgásokat alapformának hívjuk.

- egyszerű, összetett gyakorlatok: ha két alapforma kapcsolódik, egyszerű gyakorlat, ha kettőnél több, összetett gyakorlat, ill. ezeken túl, ha az alapformák egyidejűleg több izület forgástengelyében jönnek létre.

- gyakorlathalmaz: gyakorlatok összessége, melyben a gyakorlatok sem funkciójuk, sem szervezetre kifejtett hatásuk szempontjából nem rendezettek. - gyakorlatsor: ha ezek rendezettek… - gyakorlatlánc: ahol az egyes gyakorlatok láncszerűen kapcsolódnak egymáshozBH=KH

A gimnasztika gyakorlatanyagának felosztása:- szabadgyakorlatok: utánzó- (mackójárás, sánta róka), játékos- (ki tudja megérinteni…), vagy formához kötött gyakorlatok (pl.: kargyakorlatok, tartásos helyzetek)- kéziszer-gyakorlatok (labda, ugró- és gumikötél, kézisulyzó, homokzsák, medicinlabda)- társas gyakorlatok- előkészítő és összetett szergyakorlatok (zsámoly, tornapad, stb, egy vagy több szerrel)- célgimnasztika, képességfejlesztés (nyújtó-, lazító-, erő-, légzőgyakorlatok)- alkalmazott torna (reggeli, TV, asszony, munkahelyi, stb.)- természetes gyakorlatok (járások, futások, ugrások, dobások, emelések, egyensúlygyakorlatok, stb.)- rendgyakorlatok- könnyített- és gyógytestnevelési gyakorlatok.

A gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai- cím: kinek szól a gyakorlat, (milyen korú vagy minősítésű személy) alcím esetleg…

- kiindulóhelyzet megnevezése- ütemszám jelölése, mozgás megnevezése- mozgás irányának megnevezése, - mozgás kiterjedésének megnevezése,

- a mozgás befejező helyzetének megnevezése - a rajzírás szabályai

- talaj ábrázolása- testarányok- a test ábrázolása- a rajzírás jelei

Pld: Kh.: hasonfekvés, 1. ü.:karnyújtás fekvőtámaszba; 2.ü.: karhajlítás kiinduló-helyzetbe. Kh.: guggolótámasz, 1.ü.: emelkedés nyújtott állásba, 2.ü.:ereszkedés Kh-be.

A sportágban alkalmazott szabadgyakorlatok, ezek csoportosítása és hatásuk testrészek szerint12. Az edzések mely területén tudja alkalmazni a szabadgyakorlatokat? Csoportosítsa, és

jellemezze a szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokat!Állítson össze nyújtó hatású páros gyakorlatot a gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának

szabályai szerint, és rajzolja le a rajzírás szabályai szerint.

Szabadgyakorlati alapformájú (határozott formájú) gyakorlatok jellemzése: ezek az emberi test mozgásrendszerének alapvető képzését, a szervek, szervrendszerek ( pl. csont és izomrendszer, ízületi rendszer stb.) fejlődését szolgálják. Az edzés bemelegítő és levezető részében használjuk főként.

Eszköz nélküli gyakorlatok:-izomrendszerre gyakorolt hatásuk szerint: erősítő, nyújtó, ernyesztő hatásúak.-testrészek szerint: nyak-, kar-, törzs- és lábgyakorlatok.-gyakorlatok szerkezete szerint: egyszerű és összetett.Eszköz nélküli gyakorlatok= szabadgyakorlatokEszközzel végzett gy.:- kéziszer-gyakorlatok= mobil szerekkel

- egyéb szergyakorlatok= beépített, vagy nem mobil szerekkel - páros és társas gyakorlatok= ahol a társ az eszköz

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok Egyszerűek, könnyen elsajátíthatók, mindenütt végezhetőek, szabályozhatók. A mozgás

megtanulásának feltételeit teremtik meg, javítják a keringést, növelik az általános és speciális izomerőt. Egyszerű   gyakorlatok :  nyak-, kar-, törzs-, és lábgyakorlatok. Összetett   gyakorlatok :  összetett törzs-, kar-törzs-, kar-láb-, kar-törzs-láb- és törzs-láb gyakorlatok. A szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatoknak alapja a szabadgyakorlat.

Szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok:1. Tartásos (statikus) elemek

1.1. Kiindulóhelyzetek1.1.1. Állások1.1.2. Térdelések1.1.3. Ülések1.1.4. Fekvések1.1.5. Kéz- és lábtámaszok1.1.6. Kéztámaszok1.1.7. Egyéb támaszok1.1.8. Függések és egyéb helyzetek

1.2. Kartartások1.2.1. Nyújtott kartartások1.2.2. Hajlított kt.1.2.3. Egyéb kt.

1.3. Fogásmódok1.3.1. Az ujjak helyzete szerint1.3.2. A kezek távolsága szerint

2. Mozgásos (dinamikus) alapformák2.1. Lendítések, lengetések2.2. Húzások, csúsztatások2.3. Emelések, leengedések2.4. Emelkedés, ereszkedés2.5. Hajlítások, nyújtások2.6. Döntés, dőlés2.7. Fordítás, forgatás2.8. Fordulat, forgás2.9. Körzések2.10. Összetett törzsmozgások2.11. Utánmozgások, rugózások2.12. Helyzetcserék2.13. Szökdelések, ugrások2.14. Helyváltoztatások

- gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályaicím: kinek szól a gyakorlat, (milyen korú vagy minősítésű személy)Páros hát-, has- és combfeszítő

izom-nyújtó gyakorlat-kiindulóhelyzet megnevezése: A és B egymásnak háttal terpeszülés, magastartásban kézfogás;-ütemszám jelölése, mozgás megnevezése: 1-2 ütem A törzshajlítás előre, B térd és csípőnyújtással homorított támasz A hátán. 3-4 ütem ereszkedés kiindulóhelyzetbe és szerepcsere.

A sportágban alkalmazott természetes gyakorlatok, testnevelési játékok gimnasztikai feladatokkal, valamint ezek csoportosítása hatásuk szerint

13.Edzései során mikor és milyen céllal alkalmazza a természetes gyakorlatokat és a testnevelési játékokat gimnasztikai feladatokkal? Melyek ezek a gyakorlatok? Válasszon ki mindkettőből egyet, és ismertesse a gyakorlatok végrehajtását, a levezetés módját, az edzésben elfoglalt helyét!

Az edzések előkészítő részében is alkalmazzuk ezeket a gyakorlatokat, céljuk az általános és speciális bemelegítés. Az edzés fő részében a monotonitás oldása lehet a szerepük. A levezetésben is alkalmasak a csillapításra, valamint a feszültségoldásra, a regeneráció beindítására.

Természetes gyakorlatok: kötetlen mozgásformák, melyek az egész test izomcsoportjait igénybe veszik, hatásuk változatos, sokoldalú. Minden testi képesség kialakításában és fejlesztésében nélkülözhetetlen.

-főbb csoportok: járások, futások, ugrások dobások, húzások és tolások, emelések és hordások, kúszások és mászások, függeszkedések, küzdőgyakorlatok, egyensúlygyakorlatok.

Testnevelési játékok gimnasztikai feladatokkal: komplex módon fejlesztik a képességeket, de lehetnek célirányosan fejlesztőek is. Minimális szerigény, hangulatos és egyszerű feladatok jellemzik, álltalánosan kedveltek szórakoztató és érzelmeket kiváltó hatásuk miatt. – fogó és futójátékok

- sor és váltóversenyek - egyéni versenyek

- küzdő játékok - dobó és labdás játékok

Gyakorlat ismertetése: Egyensúlygyakorlatlazítás féllábon ÖvfogóA szaknyelv és a rajzírás jelentősége sportágában; ezek alapelvei14. Önt felkérték, hogy helyettesítse kollégáját a tornatermi edzésen. E-mail-en megkapta

az edzés tervezetét és a gyakorlatokat rajzírásban, ami nagymértékben megkönnyítette a helyzetét. A gyakorlatok közlésénél Ön szaknyelvet használt, amit a sportolók megértettek, így minden gond nélkül meg tudta tartani az edzést. Mi a szaknyelv, a rajzírás, mi a jelentősége, melyek a szaknyelv és a rajzírás általános alapelvei?

Szaknyelv: nem más, mint a gimnasztikai gyakorlatok, helyzetek, mozgáselemek szakkifejezéseinek gyűjteménye. A gyakorlatok végrehajtásához a résztvevőket el kell helyezni, meg kell határozni hol, milyen helyzetben végzik a gyakorlatot. Ezek megértéséhez szükséges az egységes, közérthető nyelvi eszköz. Alapfogalmak:

A test tengelyei: szélességi, hosszúsági, mélységi.A test síkjai: oldalsík, harántsík, mélységi sík.A test helyzete a tornaszerhez viszonyítva: Oldalsó és haránthelyzet.A szaknyelv alapelvei- az egységesség elve: mindennek pontos neve van, melyet minden sportág ugyanúgy használ.- a legjellemzőbb sajátosság elve:  minden egyes gyakorlatnak megvan a maga sajátos végrehajtási

módja. Ami magától értetődik, nem kell megjelölni, a szokásostól eltérőt mindig kell, a mozgás végrehajtásának útját nem kell, ha az a legrövidebb úton történik, stb.

A gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai:- cím: kinek szól a gyakorlat, (milyen korú vagy minősítésű személy) alcím esetleg…- kiinduló-helyzet megnevezése- ütemszám jelölése, mozgás megnevezése- mozgás irányának megnevezése, - mozgás kiterjedésének megnevezése, - a mozgás befejező helyzetének megnevezése

A rajzírás előnyei: A leggyorsabb rögzítési mód.- nem igényel különösebb rajztudást, könnyen megtanulható.- kisebb helyigény, rövidebb a szövegesnél.- gyors, nem időigényes, rövid idő alatt lejegyezhető.- szemléletes, nem szakember számára is jól követhető.- mindenkinek hozzáférhető.- nemzetközi (nem kell nyelvtudás).

A sportági gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai, a rajzírás jelei, szabályai15. Az Ön tanítványa a főiskolára szeretne felvételizni. Az előírt 136 ütemű, rajzírásban,

szakleírással megkapott gyakorlatot nem tudja értelmezni, és megkéri Önt, hogy segítsen. Természetesen ránézésre tudja a gyakorlatokat, és tanítványának is meg tudja tanítani. Magyarázza el tanítványának, hogy melyik jel mit, jelent, a szakleírást hogyan kell értelmezni!

Rajzírás elemzéseA gimnasztikai gyakorlatok szakleírásának szabályai:- cím: kinek szól a gyakorlat, (milyen korú vagy minősítésű személy)- kiinduló-helyzet megnevezése- ütemszám jelölése, mozgás megnevezése

- mozgás irányának megnevezése, mozgás kiterjedésének megnevezése, - a mozgás befejező helyzetének megnevezése.A rajzírás szabályai – talaj ábrázolása: legelső művelet, erre rajzoljuk a testet.

- testarányok: fej=1, törzs nyakkal=2,5, láb=3,5, kar=2,5 négyzet. - a test ábrázolása: elöl-, oldal-, hátulnézet és felülnézet alakzatoknál.

A rajzírás jelei:- vízszintes vonal: zárt állás, vagy fogás.- félkörív: alsófogás. - vonal nyíllal: mozgás iránya. - körív nyíllal: végtagkörzést és irányát, valamint a körzés kiterjedését is jelöli- félkörív nyíllal: végtagok helyzetcseréje - vízszintes cikk-cakk vonal: rugózás egy másik mozgással együtt. - függőleges cikk-cakk vonal: taps, vagy bokázás.- talajvonal alatti szám: ütemszám, kötőjellel, hogy hány ütemen keresztül tart a mozgás(lassú) - talajvonal alatti szám összekötő ívvel:1 ütem alatt több mozgás, mely 1 rajzzal nem ábrázolható- talajvonal alatti szám zárójelben: az adott ütemekben mozgásszünetet jelent.- talajvonal alatti (feletti) x jel: ütemszám mellett utánmozgások, rugózások száma. Talajvonal végén

a vonal alatt az egész gyakorlat ismétlésszámát jelenti.- talajvonal feletti szám „90; 180”: fordulat nagysága fokokban.- talajvonal feletti „2;6 stb.”: társas gyakorlatban résztvevők száma.- talajvonal feletti nagybetű: pároknál az egyéneket jelöli meg.- összeadás jele „+”:A talaj alatt a gyakorlat végén: az egész gyakorlat a másik oldalról is, ütemszám előtt az adott

ütemben a mozgás ellentétes oldalra történő végrehajtását jelenti.Talajvonal felett a végtag mellett a jobb végtagot jelenti, zárójelben, hogy a jobb végtag nem végez

mozgást.Szabályok: első rajz a KH, innen jobbra kell rajzolni a többi testet, KH-be visszatérést nem kell újra,

hanem az ütemszámot aláírni, ez bármely ütemnél is jó, ellenkező oldali gyakorlatokat csak jelölni kell, ne rajzoljunk feleslegesen, a különálló gyakorlatokat a talajvonal megszakításával jelöljük, stb..

A sportági gyakorlatelemek (statikai és dinamikai) szakkifejezései, kiinduló helyzetek16. Ismertesse és jellemezze a gimnasztikai gyakorlatok két nagy csoportját, a statikus

gyakorlatelemek szakkifejezéseit, a dinamikus elemek szakkifejezéseit!

Statikus gyakorlatelemek szakkifejezései: - támaszok: a test részben, vagy egészben, a fogáspont mindig a támaszpont felett van. - függések: a test a függéspont, tehát a szer alatt van. - vegyes helyzetek: a test részben függésben, részben támaszban van.Támaszok:- állások (14): alap-, szög-, sarok-, guggoló-, lebegőállások, stb.

- térdelések (4): Térdelés, terpesztérdelés, féltérdelések, térdelőülések, térdelőmérlegek. - ülések (4): nyújtott-, lebegő-, hajlított- és zsugorülések, ülések szereken. - fekvések (2): fekvések, fekvőmérlegek. - kéz és lábtámaszok (4): guggoló-, fekvő-, térdelőtámaszok és hidak. - kéztámaszok (4): Szeren hajlított és nyújtott karral, lebegőtámaszok, támaszmérlegek. - egyéb támaszok (6): alkartámaszok, mérlegek, fej-és tarkó-, váll-, felkarállás, spárgák.

Kartartások: nyújtott/11/, hajlított /10/, egyéb /3/.Kéztartások (5): felső-, alsó-, orsó-, fordított és vegyestartás.Fogásmódok: tenyér helyzete szerint (5): felső-, alsó-, orsó-, fordított és vegyes.

- ujjak helyzete szerint (3): madár-, teljes- és befogás.- kezek egymástól való távolsága szerint (5): rendes, tárt, szűk, zárt és keresztfogás.

Dinamikus gyakorlatelemek szakkifejezéseinek felsorolása:1. Emelkedések, ereszkedések;, 8. Fordulatok, forgások2. Hajlítások, nyújtások; , 9. Átfordulások3. Döntések, dőlések , 10. Körzések4. Lendítések, lengetések,, 11. Utánmozgások, rugózások lebegtetések, 12. Helyzetcserék5. Emelések, leengedések,, 13 Ugrások, szökdelések6. Húzások, csúsztatások, kar- , 14. Gurulások és lábvezetések 15. Összetett törzsmozgások7. Fordítások, forgatások,, 16. Helyváltoztatások

Mozgásos gyakorlatok

Lendítések: lendítés, lebegtetés, kar és-könyökhúzások, Lengetések: végtagok két ellentétes irányú lendítésének összekapcsolása, Lendületek: ostorlendület, saslendület, lendületvétel, átlendülés, Emelések: végtagok, testrészek lassú tempójú mozgása, Leengedések: emelések ellentétei, Ereszkedések: egész testtel végzett leengedés, Emelkedések: egész testtel végzett emelés, Fellendülések: támaszba lendülés, kelepfellendülés, billenés szereken, Lelendülések: alálendülés, dőlés hátra szereken, Hajlítások: az izületeket alkotó csontok távolabbi végei közelednek, Nyújtások: a hajlítás ellentéte, Húzódás: függésben az egész test emelése karhajlítással, Tolódás: hajlított karú támaszból karnyújtással tolódás támaszba, Döntések: csípőből egyenes háttal történő lassabb tempójú mozgás, Dőlések: egy rögzített forgástengely körüli elmozdulás egész testtel, Fordítások: testrészek hossztengely körüli egyirányú elmozdulása, Forgatások: két ellentétes irányú fordítás összekapcsolása, Fordulatok: a test hossztengelye körüli elmozdulás egész testtel, Átfordulások: a test szélességi tengelye körül történő mozgás, Körzések: a test izületeiben körpályán végzett mozgások, fej,-kar,-láb… Szökdelések: ismétlődő élénk tempójú kis ugrások, bokából történik, Szökkenés: egy szökdelés, Ugrások: magasabb ívű repülések, fel,-le,-átugrások, Utánmozgások: ismétlődő mozgásvégrehajtások, hajlítgatás, döntögetés, Rugózások: utánmozgás, történhet térd,-boka,-váll,-csípőizületben, Helyzetcserék: pl.: kartartáscsere, lábtartáscsere… Helyváltoztatások: járás, futás… Összetett törzsmozgások: pl.: döntésben fordítás, fordításban hajlítás…

A sportági gyakorlatok mozgásszerkezet, variálásának és kombinálásának lehetőségei17. Kondicionális vagy koordinációs képesség fokozására milyen módon tudja a

gyakorlatokat variálni, kombinálni? Ismertesse gyakorlatok mozgásszerkezetét!

A gyakorlatvariálás és kombinálás célja: 1. A szervezetre kifejtett sokoldalú, általános és speciális hatások elérésén keresztül, a motoros

képességek fejlesztése.2. A különböző szervrendszerekre kifejtett hatások fokozása, csökkentése, megfelelő adagolása,

vagy a hatás megváltoztatása.3. A terhelés, a fejlesztési célnak megfelelő terjedelmének és intenzitásának kialakítása,

változtatása.4. Az edzés, a testnevelési óra és egyéb kondicionálással kapcsolatos sportfoglalkozások

változatossá tétele.5. A mozgás és gyakorlat repertoár fejlesztéseA különböző gyakorlatok tervezési szempontjait a fejlesztési célok határozok meg. Így a

gyakorlattervezésnek vannak általános és speciális szempontjai. Az általános gyakorlattervezési szempontok többnyire minden sportági gyakorlatprogram készítésénél figyelembe veendők, míg a speciális gyakorlattervezési szempontokat az adott sportág, illetve versenyszám specifikumainak kell alárendelni. Ezért használhatók a gyakorlatok bármely kondicionális, vagy koordinációs képesség fokozására. Attól függően, hogy mit szeretnénk fejleszteni, választjuk meg a gyakorlat típusát, alakítjuk át az összetételét, hogy az a kívánt hatású legyen.

Gimnasztikai gyakorlatok mozgásszerkezete:Térbeli jellemzők: KH mozgás terjedelme(db., méter,perc,stb)BHA kiinduló helyzet vagy megkönnyíti vagy, megnehezíti a gyakorlatot. A mozgás irányát, a mozgást létrehozó dinamikus erőkifejtés határozza meg. A mozgás történhet

előre, hátra, balra, jobbra, fel és le. A karmozgások még lehetnek befelé és kifelé. A mellék irány lehet még a rézsút.

A mozgás kiterjedésén azt az utat értjük, amit a test vagy testrész tesz meg. A kiterjedést meghatározhatjuk méterben, lépésben, támpont megadással, szögfokban, utánmozgások, ismétlések számával.

A befejezőhelyzet

Időbeni mozgásszerkezetA mozgás időtartama (ameddig a mozgás tart)Mozgásütem (a gyakorlat, gyakorlatrész lezajlásának időtartama)A mozgás sebessége, gyorsulása;Tempó (időegységre jutó mozgásmennyiség)(Hozzávetőleges: lassú, közepes, élénk, gyors)Pontos: 30 mozdulat 1 perc alatt – lassú tempó

50 - 60 mozdulat 1 perc alatt – közepes tempó80 - 90 mozdulat 1 perc alatt – élénk tempó120 - 180 mozdulat 1 perc alatt – gyors tempó

Ritmus (a mozgásrészek téri és idői paramétereinek váltakozása szabályos 4/4 – 2/4 – 1/4 – 1/8szabálytalan

Dinamikai jellemzők: az ember belső erei és a külső erők, valamint együttes hatásai. Az izomkifejtés lehet dinamikus, akkor a külső és a belső erők nem egyeznek. A statikus erőkifejtésnél a külső és a belső erők nagysága megegyezik.

Statikus (izometriás) erőkifejtés- belső és külső erők nagysága azonos- elmozdulás nincs;- izomfeszülés van.

Dinamikus (izotóniás) erőkifejtés- belső és külső erők nagysága különböző;

- elmozdulás van;- izomfeszülés van.

Ha a belső erő nagyobb koncentrikus kontrakció (legyőző erőkifejtés);Ha a belső erő kisebb excentrikus kontrakció (fékező erőkifejtés).

A gyakorlatok variálásának, kombinálásának célja: - olyan ingerek biztosítása, melyek pontosan megfelelnek a sportoló nemének, korának,

képzettségének és egyéniségének.- az ingerek akár az egész szervezetre, vagy egyes szervrendszerekre fejtik ki hatásukat.- a speciális motoros képességek célzottan fejleszthetők.- a gyakorlatok hatása megváltoztatható, csökkenthető, vagy fokozható.- a foglalkozás változatossá tehető. Gyakorlatok variálása: Térbeli jellemzők megváltoztatása: - kiindulóhelyzet,

- mozgás iránya, - terjedelme, kiterjedése,

- befejezőhelyzet megváltoztatásaIdőbeli paraméterek megváltoztatásaMozgás dinamikai jellemzőinek megváltoztatása: gravitáció, szer súlya, kartartás.

Gyakorlatok kombinálása:- összekapcsolhatjuk az alapformákat- kombinálhatunk egyszerű gyakorlatokat egymással- kombinálhatjuk és variálhatjuk a szabadgyakorlatokat- -„- -„- a természetes gyakorlatokat- -„- -„- a gyakorlatsorokat.

A sportági gyakorlatok összeállításának szempontjai18. Önt felkérik, hogy helyettesítse a külföldön tartózkodó edzőt a szerdai edzésen. Előre

tervezze meg az edzést! Milyen szempontokat kell figyelembe vennie a gyakorlatok összeállításánál? Milyen részekre bontja az edzést, jellemezze azokat, és gyakorlatanyagukat!

- edzésen résztvevők kora, neme, előképzettsége.

- bemelegítés célja, hatása, fajtái, bemelegítést megelőző nyújtás

A bemelegítés célja, a tanuló/sportoló fizikai és pszichikai felkészítése a testnevelési óra-, edzés-, vagy versenyterhelés optimális elviselésére, a jobb teljesítmény elérése, az izom és ízületi sérülések esélyeinek csökkentése.Fajtái: általános és speciális sportági bemelegítés.A bemelegítés szerepe, jelentősége, hatása Az emberi szervezet nyugalmi állapotban vagy alacsony intenzitású mozgástevékenység közben, teljesítőképességének alig egyharmadát használja ki. A növekvő intenzitású mozgások hatására a szervezet: - energia felhasználása növekszik, - az izmok hőmérséklete emelkedik, - a hajszálerek kitágulnak, - a szívműködés és a légzés fokozódik, a pulzusszám emelkedik,

- az energiaszolgáltató rendszerek alkalmazkodnak a terhelés fokozódásához, illetve biztosítják a fokozódó terheléshez a megfelelő mennyiségű energiát, - a szervezetben végbemenő biokémiai folyamatok felgyorsulnak, - az idegrendszer ingerelhetősége javul, ennek eredményeként a mozgáskoordináció javul, Az általános bemelegítés teljes időtartamának beosztása minimum átlag maximum 1. Mérsékelt nyújtóhatású gyakorlatblokk 1 perc 1,30 2 perc2. Keringést fokozó, hőtermelő gyakorlatblokk 3 perc 4 perc 5 perc3. Fő nyújtóhatású gyakorlatblokk 5 perc 6,30 perc 8 perc4. Speciális keringést fokozó gyakorlatblokk 2 perc 2,30perc 3 perc5. Erősítő hatású gyakorlatblokk 1 perc 1,30 perc 2 perc Összesen 12 perc 16 perc 20 perc6. Sportág-specifikus bemelegítés blokk.

Speciális, sportági bemelegítés legfontosabb szabálya:A speciális bemelegítés ideje függ az adott sportág mozgásanyagától, illetve a csoport vagy egyén edzettségétől, anyaga pedig igazodjon az aktuális edzés tervezett tevékenységéhez. A legfontosabb szabály itt is a fokozatosság betartása.

Fő rész-edzés jellege szerinti sorrend: 1., mozgástechnika, taktika oktatása, gyakorolása 2., gyorsaságfejlesztés 3., speciális erőfejlesztés

4., általános erőfejlesztés 5., speciális állóképesség fejlesztés

6., általános állóképesség fejlesztésCsillapítás, levezetés: regeneráló edzésmunkaAz edzéskiegészítő eljárások: autogén tréning, jóga, masszázs, szauna, gőzfürdő, kvarcolás,

elektroterápia, táplálék kiegészítők, regeneráló edzés……

Saját sportágra jellemző edzés felépítés

A sportági gyakorlatok ismertetésének és vezetésének módszerei19. Önnek a szakosztályban különböző előképzettségű csoportjai vannak. Ismertesse, hogy

az általános és speciális bemelegítés gyakorlatainak ismertetésénél milyen módszereket alkalmaz! Indokolja a választott módszereket!

- A gimnasztikai gyakorlatok ismertetésének és vezetésének módszerei- A gimnasztikai gyakorlatok megtanítása a gyakorlatok ismertetésén, illetve vezetésén

keresztül valósul meg. A szaknyelv a gyakorlat ismertetésének eszköze. A megfelelően alkalmazott gyakorlatismertetés hozzájárul a mozgások pontos és gyors megtanulásához, a hibás végrehajtás kiküszöböléséhez.

- A gyakorlatok ismertetése- Az ismertetésnek két változata használatos:- A. - verbális ismertetés (magyarázat)- B. – vizuális ismertetés (bemutatás, bemutattatás).-- Verbális ismertetés- Akkor eredményes, ha:- - rövid, szakszerű, lényegkiemelő;- - életkornak, előképzettségnek megfelelő;- - kellő hangerejű, tagolt, ösztönző.

- Két formája van: 1. - rövid szóban közlés módszere,- 2. - utasításos módszer.- 1. Rövid szóban közlés módszere- Ezt a módszert azoknál a gyakorlatoknál alkalmazzuk, amelyek jól ismertek,- a tanulók tisztában vannak az alapformákkal. Egyszerű 2 vagy 4 ütemű- gyakorlatoknál vagy ütemekre nem bontható mozgásoknál használjuk- (pl,: szökdelés 3x helyben, majd ugrás terpeszállásba és taps a fej fölött).- Összetett, hosszú vagy bonyolult gyakorlatoknál nem ajánlatos, mert mire - ismertetjük az egész gyakorlatot, a tanulók a gyakorlat elejét elfelejtik.- Először közöljük a gyakorlatot és rögtön utána elrendeljük a kiinduló - helyzetet, majd ezt követi a feladat végrehajtása és a gyakorlat vezetés.- Tehát a gyakorlat elmondása és vezetése egymás után történik.- A gyakorlat megindítása: „Gyakorlat, rajta!”- Ütemezés: 1,2,3,4,1… vagy 1,2,3,4,5,6,7,8,1…- A gyakorlat megállítása: „..3 (a hangsúly felvitele), elég!”- (8 ütemű gyakorlatoknál) „..7, elég!”-- 2. Utasításos módszer- Azoknál a gyakorlatoknál alkalmazzuk, amelyek ütemekre, ütemcsoportokra- bonthatók vagy lelassíthatók, esetleg megállíthatók vagy bonyolult - összekötéseket tartalmaznak. A gyakorlatot ütemekre bontva közöljük - (utasítjuk) és vezetjük.- A kiinduló helyzet elrendelése után ütemenként végigcsináltatjuk a - gyakorlatot a tanulókkal (pl.: 4 ütemű fekvőtámasz).- A gyakorlat megindítása: „Gyakorlat folyamatosan rajta!”- A gyakorlat megállítása: „…3. elég!” vagy „..7, elég!”-- Előnye ennek a gyakorlatvezetési módszernek, hogy a végrehajtás pillanatában- ellenőrizhetjük és kijavíthatjuk az esetleges hibákat.- Időkihasználás szempontjából is előnyös, mert a tanulók a gyakorlat közlése - közben sem pihennek.-- Vizuális ismertetés- A gyakorlat szemléltetése lehet bemutatás vagy bemutattatás. Az első esetben a

gyakorlatvezető (tanító, tanár) mutat be, az utóbbinál kiválaszt egy tanulót.- Fontos, hogy:- - a bemutatás legyen mintaszerű;- - tükörképet mutassunk az oldalsíkban zajló mozgásokról, a szemből előre-hátra - irányuló mozgásokat oldalról mutassuk be;- - úgy helyezkedjünk, hogy minden tanuló jól és megfelelő távolságból lássa a - bemutatást;- - bemutatás közben hívjuk fel a figyelmet a kulcsmozdulatokra, az esetleges- hibákra.- Ne felejtsük el, hogy a vizuális élmény alapvető és az egyik legfontosabb inger a helyes

mozgáskép kialakításában!- Vegyes módszerek- Szóban közlés és bemutatás összekapcsolása- A gyakorlat egyszeri elmondása után egyszer bemutatjuk vagy bemutattatjuk a gyakorlatot.

Általában a könnyen végrehajtható, egyszerű, ismeretlen gyakorlatoknál alkalmazzuk.

- Utánzásos módszer- A tanító felszólítja a tanulókat, hogy vele együtt végezzék a feladatokat, utánozzák őt. Ez

talán az egyik legkönnyebb módszer, kicsiknél alkalmazhatjuk leginkább.- A gyakorlatok vezetésének részei-- A kiinduló helyzet elrendelése- A gyakorlás megindítása- Ütemezés- Hibajavítás- A gyakorlat megállítása-- Ütemezés: - Az ütemezés célja a végrehajtás tempójának biztosítása.- Különböző eszközökkel végezhetjük az ütemezést, pl.: számolás, tapsolás, kopogás, zene…

Fontos, hogy legyen magával ragadó, célszerű, változatos.- - Az ütemezés hangereje alkalmazkodjon a körülményekhez (terem, udvar).- - Tükrözze a gyakorlat dinamikáját, gyorsütemű gyakorlatoknál legyen rövid, - pattogó, lassú nagy terjedelmű mozgásoknál legyen elnyújtott, lágy tónusú.- - Alkalmazzuk az ösztönző kifejezéseket, használjunk irányszavakat, szakkifejezéseket.- - Az ütemtartás nélküli gyakorlatokat egyéni ütemben, a tanulók által megválasztott ütemben

végeztetjük. Alkalmazzunk gyakran zenét, jól fejleszti a ritmusérzéket.-- Hibajavítás:- A gimnasztika végrehajtása közben fellépő hibák látszatra nem feltűnőek.- Általános és egyéni hiba tapasztalható. Általában a gyakorlatvezetés közben szóban javítjuk a

hibákat („Nyújtsd a térded!”), illetve segítő, ösztönző utalásokat tehetünk („Mélyebben hajoljatok! Zárjátok a lábakat!”...).

- Általános hibánál leállíthatjuk a gyakorlást, majd újból ismertetjük a feladatot és felhívjuk a figyelmet a helyes végrehajtásra, ezután újból megindítjuk a gyakorlást.

- A tanuló mellé állva egyénileg is javíthatunk hibát. - A szóbeli hibajavítás összefüggő, folyamatos beszéddel történjen. Ne szótagolva!

A sportág kialakulása, nemzetközi és hazai története, jellemzői SPORTÁGI TÉTEL!20. Önnek a sportágát kell népszerűsítenie, ezért tartson előadást sportágának

kialakulásáról, hazai és nemzetközi történetéről, említse meg sportágának híres sportolóit! Jellemezze sportágát! Ismertesse egy élsportoló életútját!

Információtartalom vázlata- sportág kialakulása- hazai története- nemzetközi története- híres sportolók- sportág jellemzése- sportoló életútja