8. fejezet 1

PowerPoint diákN. Gregory Mankiw

Makroökonómia c. könyvéhez

Szikszai Szabolcs

®

8. FEJEZETBevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

8. fejezet 2

A kibocsátás és a foglalkoztatás rövidtávú

ingadozásait hívjuküzleti ciklusnak. A korábbi előadások azzal foglalkoztak, hogya gazdaság hogyan viselkedik hosszú

távon.

Ezek a

klasszikus dichotómiára épültek –

mely szerint a reálváltozókat, mint a kibocsátás és a foglalkoztatás, nem befolyá-solja

az, hogy mi történik az olyan nominális változókkal, mint

a pénzkínálat és az árszínvonal.

Bár a klasszikus modell segít ahosszú

távú

folyamatok megértésében, a legtöbb közgazdász

szerint ezen elméletek nem magyarázzáka kibocsátás és foglalkoztatás rövidtávúingadozásait.

Ezen az előadáson e rövidtávú

ingadozásokokaival kezdünk el foglalkozni.

8. fejezet 3

A klasszikus makroökonómiai

elmélet alkalmazható

a hosszú

távra,de a rövidtávra alkalmatlan -

MIÉRT?

Rövid-

és hosszú

táv között az árak viselkedésében van a különbség.Hosszú távon az árak rugalmasak, reagálnak a kereslet és kínálat változásaira. Rövidtávon sok ár “megragad” egy bizonyos adott szinten.

Mivel az árak másként viselkednek rövidtávon, mint hosszú

távon,

a gazdaságpolitikai lépések

különböző

időtávokon más-más hatással járnak.

Nézzük ezt közelebbről!

8. fejezet 4

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

8. fejezet 5

Aggregált keresletnek (AD) a kibocsátás iránti kereslet és az aggregált árszínvonal közötti összefüggést hívjuk. Megmutatja, hogy az emberek

mennyi terméket és szolgáltatást kívánnak vásárolni adott árszínvonal mellett. A

pénz mennyiségi elméletében (MV=PY) M a pénzkínálat, V

a pénz forgási sebessége, P az árszínvonal és

Y a kibocsátás nagysága. A nem túl reális, de kényelmes feltételezés szerint V időben állandó. A mennyiségi egyenlet felírható

a reálpénzállomány

iránti kereslet és

kínálat alapján is: M/P = (M/P)d

= kY, ahol

k

= 1/V, amely megmondja,

hogy az emberek jövedelmük hányadában mennyi pénzt kívánnak tartani. Ebben a formában az egyenlet azt jelenti, hogy a reálpénzállomány

kínálata (M/P) egyenlő

a kereslettel (M/P)d, a kereslet

pedig arányos a kibocsátással (Y).

8. fejezet 6

Az aggregált

keresleti (AD) görbe

az árszínvonal

(P) és a termékek és szolgáltatások keresett mennyisége

(Y) közötti kapcsolatot mutatja. A

görbe adott pénzkínálat (M) melletti összefüggést mutat. Az aggregált keresleti görbe negatív meredekségű: minél magasabb az árszínvonal

(P),

annál alacsonyabb a reálpénzállomány

(M/P), valamint az áruk és szolgáltatások iránti kereslet

(Y).

Árs

zínv

onal

Kibocsátás

(Y)

AD

Az árszínvonal csökkenésével azAD-görbén

lefelé

mozgunk.

M vagy

V változásai azonban magátaz AD-görbét

tolják el.

A reálkibocsátás iránti kereslet ígyfordított arányosságban áll az ár-színvonallal.

Y = MV/P

8. fejezet 7

Tekintsük a reálpénzállomány

kínálatát és keresletét! Ha a kibocsátás nagyobb, az emberek több tranzakciót bonyolítanak le, amihez nagyobb reálpénzállomány

(M/P) szükséges. Adott pénz-

kínálat

(M) mellett a nagyobb reálpénzállomány

alacsonyabb ár- színvonalat jelent. Ha ezzel szemben az árszínvonal alacso-

nyabb, akkor a reálpénzállomány

magasabb; a reálpénz-állomány magasabb szintje pedig több tranzakciót és

nagyobb kibocsátást tesz lehetővé.

8. fejezet 8

Árs

zínv

onal

Kibocsátás

(Y)

AD'AD

A pénzkínálat

(M) csökkenése a kibo-csátás

nominális értékének (PY) csök-

kenését eredményezi. P

bármilyenértéke mellett Y

alacsonyabb. A pénz-

kínálat csökkenésére

az

AD-görbebefelé

tolódik

AD-ből AD‘-be.

A pénzkínálat

(M) csökkenése a kibo-csátás

nominális értékének (PY) csök-

kenését eredményezi. P

bármilyenértéke mellett Y

alacsonyabb. A pénz-

kínálat csökkenésére

az

AD-görbebefelé

tolódik

AD-ből AD‘-be.

8. fejezet 9

Árs

zínv

onal

Kibocsátás

(Y)

AD'AD

A pénzkínálat

(M) növelésekor nő

akibocsátás nominális szintje (PY) is. A kibocsátás (Y) magasabb lesz bár-mely árszínvonal (P) mellett. Így, apénzkínálat emelkedése az

AD-

görbét kifelé

tolja

AD-ből

AD‘-be.

A pénzkínálat

(M) növelésekor nő

akibocsátás nominális szintje (PY) is. A kibocsátás (Y) magasabb lesz bár-mely árszínvonal (P) mellett. Így, apénzkínálat emelkedése az

AD-

görbét kifelé

tolja

AD-ből

AD‘-be.

8. fejezet 10

Aggregált kínálat (AS) a termékek és szolgáltatások kínált mennyisége és az árszínvonal közötti összefüggés. Mivel a termelő

cégek hosszú

távon rugalmas,

rövidtávon viszont ragadós árakat alkalmaznak, az aggregált

kínálat a vizsgált

időszak hosszától is függ. Két aggregált

kínálati görbét különböztetünk meg: a hosszú

távú

(LRAS)

és a rövidtávú

(SRAS)

aggregált

kínálati görbét.Át kell tekintenünk a rövidtávból a hosszú

távba való

átmenetet is.

De először nézzük a hosszú

távú

aggregált

kínálati görbét

(LRAS)!

8. fejezet 11

Mivel a gazdaság hosszú

távú

működését a klasszikus modell írja le, a hosszú

távú

aggregált

kínálati görbét a klasszikus modellből vezetjük le.

Emlékszünk, hogy a kibocsátás szintjét a tőke és a munka adott szintje és a rendelkezésre álló

technológia, a termelési függvény határozza meg?

A termelési függvény:

Y = F(K,L) = Y

A klasszikus modell szerint a kibocsátás nem függ az árszínvonaltól. Próbáljuk meg belátni ezt a munka, a termelési függvény „L”komponense piacának tisztulásán keresztül is!

8. fejezet 12

Reálbér,W/PW/P

nndd

Munkaórák száma

Kezdjük a teljes foglalkoztatottsággal

(n*), W/P0

bér mellett!

nn *

W/PW/P00

W/W/22PP00

Nézzük, hogyan reagálnak a munkavállalók az árakhirtelen növekedésére!

nnss(Alkalmazottak)

(Munkaadók)

nn

Az új alacsonyabb reálbér melletta munkások kevesebbet dolgoznak.

Ám emellett nő

a munkaadók által keresett munkaóra-

mennyiség.

nn Mi lesz ebbMi lesz ebbőőll??

8. fejezet 13

W/PW/P

nndd

Munkaórák számann*

W/W/22PP00

(Alkalmazottak)

(Munkaadók)

nn nn

Ezáltal a munkapiacon

“egyensúlytalanság”

alakul ki, mert a keresett mennyiség meghaladja a kínált mennyiséget.

nnss

A “rugalmas bérek”

alkalmazkodásán keresztül azonban a munkapiac visszatér az egyensúlyhoz, teljes foglalkoztatottság (n*) mellett.

Még több dolgozó

felvételéhez a munkaadó

2W-re

emeli a reálbért.

22W/W/22PP00

2W mellett a cégek még több

dolgozót alkalmaznak,

és a munkapiac visszatér az...

8. fejezet 14

A függőleges egyenes azt mutatja, hogy az árszínvonal változása nincs tartós hatással

a teljes foglalkoztatásra.

A függőleges egyenes azt mutatja, hogy az árszínvonal változása nincs tartós hatással

a teljes foglalkoztatásra.

Az eddig áttekintett mechanizmus alapjain felépíthetjükhosszú

távú

aggregált

kínálati görbénket.

PP

YYYY

Y=F (K,L)

8. fejezet 15

A pénzkínálat csökkentésének hatására lefelé,

AD-ből AD‘-

be

tolódik az aggregált keresleti görbe. Mivel az

AS-

görbe

hosszú

távon függőleges, AD csökkenése

csak az árszínvonalat érinti, a kibocsátás szintjét nem.

A pénzkínálat csökkentésének hatására lefelé,

AD-ből AD‘-

be

tolódik az aggregált keresleti görbe. Mivel az

AS-

görbe

hosszú

távon függőleges, AD csökkenése

csak az árszínvonalat érinti, a kibocsátás szintjét nem.

A függőleges aggregált

kínálati görbe megfelel a klasszikus dichotómiaelvének,

mert arra utal, hogy a kibocsátás szintje független a pénz-

kínálattól.

A kibocsátás (Y) hosszú

távú

szintje a

teljes foglalkoztatottságmelletti kibocsátás vagy a kibocsátás természetes szintje.

Ez az a szint,

amely mellett minden gazdasági erőforrást felhasználnak, s amely mellettmegvalósul a munkanélküliség természetes rátája.PP

YYYY

B

A

8. fejezet 16

A függőleges

LRAS-görbe

feltételezte, hogy az árszínvonal változásai nem hagynak maradandó

nyomot

Y-on

(a piactisztító

folyamat miatt)–

s

így ez vált a hosszú

távú

vizsgálatok modelljévé. De szükségünk van egy modellre rövidtávon is, hiszen ezt egy olyan időszakként definiáltuk, amely alatt a piacok még nem tisztulnak meg teljesen.

P

Y

LRAS

YY = F (K,L)

P0

ADADA

BC

Egyszerű, de hasznos módszer az árak rövidtávú ragadósságának

feltételezése, amellyel az aggregált kínálati görbe vízszintessé

válik. AD

AD-be

történő

eltolódásával A-ból

B egyensúlyi pontba kerülünk

a

rövidtávú

aggregált

kínálati görbén (SRAS).

Majd hosszú

távon

B-ből C-

be

kerülünk

(felfelé

mozgunk

AD-n).

SRAS

8. fejezet 17

PP

YY

LRASLRAS

YY

Y = F (K,L)Y = F (K,L)

ADAD

SRASSRAS

Hosszú

távú

egyensúlyban a gazdaság a hosszú

távú

aggregált

kínálatiés az aggregált

keresleti görbe metszéspontjában van. Mivel az árak

ehhez a szinthez igazodtak, SRAS is ezen a ponton halad át.

8. fejezet 18

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

ADAD''

AABB

CC

A gazdaság a hosszú

távú

egyensúlyi pontból

(A) indul. Az aggregáltkereslet –

például a pénzkínálat csökkenése miatti –

csökkenésének

hatására a gazdaság

A-ból

B

pontba mozdul el, ahol a kibocsátás atermészetes szintje alatt van. Az árak esésével

a gazdaság fokozatosan

kilábal a recesszióból, és a B pont felől a C felé

halad.

8. fejezet 19

Az aggregált

kínálati és keresleti görbék exogén

hatásra történt vál-tozásait

sokkhatásoknak hívjuk. Kínálati sokknak hívjuk az aggregált

kínálatot érő

sokkokat. Keresleti sokknak az aggregált

keresletet érősokkokat hívjuk.

Az aggregált

kereslet és kínálat modellje bemutatja, hogyan vezetneka sokkhatások gazdasági ingadozásokhoz. Stabilizációs politikánakhívnak a közgazdászok

minden olyan intézkedést, amely a rövidtávú

gazdasági ingadozások csökkentését célozza. A stabilizációs politika célja, hogy

kisimítsa az üzleti ciklusokat azáltal, hogy a kibocsátást és

a foglalkoztatást a természetes szintjéhez lehető

legközelebb tartsa.

8. fejezet 20

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRAS

ADAD''AABB

CC

A gazdaság a hosszú

távú

egyensúly

A

pontjából indul. A forgási sebesség emelkedésének köszönhető

aggregált

kereslet-növekedés

során a gazdaság A-ból B pontba kerül, ahol a kibocsátás magasabb atermészetes szintjénél. Az árak emelkedésével a gazdaság fokozatosanvisszatér a természetes rátának megfelelő

szintre, B-ből

C

pontba.

8. fejezet 21

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRASADAD''AA

BB

Egy kedvezőtlen kínálati sokkhatás felhajtja a költségeket és az árakat.Ha

AD szinten marad, a gazdaság az

A-ból

B

pontba kerül, ami növek-

vő

árakat és csökkenő

kibocsátást, azaz stagflációt

jelent.Végül, az árak esése után a gazdaság visszatér a természetes szintre,A

pontba.

SRASSRAS''

8. fejezet 22

PP

YY

LRASLRAS

YY

ADAD

SRASSRASADAD''AA

BB

A kedvezőtlen kínálati sokkhatásra válaszul a jegybank növelheti azaggregált

keresletet, hogy megakadályozza a kibocsátás csökkenését.

A gazdaság ekkor az

A-ból

a

B

pontba kerül. A lépés ára viszont a tartósan magasabb árszínvonal.

SRASSRAS''

8. fejezet 23

Aggregált

keresletAggregált

kínálat

SokkhatásKeresleti sokkokKínálati sokkokStabilizációs politika

Aggregált

keresletAggregált

kínálat

SokkhatásKeresleti sokkokKínálati sokkokStabilizációs politika