07. tájékoztató jelentés az mszmp kb titkárságának a közveszélyes munkakerülés...

8/13/2019 07. Tájékoztató jelentés az MSZMP KB Titkárságának a közveszélyes munkakerülés fokozottabb üldözése érdekéb…

http://slidepdf.com/reader/full/07-tajekoztato-jelentes-az-mszmp-kb-titkarsaganak-a-koezveszelyes 1/3

1

7.

Tájékoztató jelentés az MSZMP K B Titkárságának a közveszélyes munkakerülés

fokozottabb üldözése érdekében tett intézkedésekről 1986. május 4.

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KB SZIGORÚAN BIZALMAS! KÖZIGAZGATÁSI ÉS ADMINISZTRATÍV KAO/431/2/1986. sz.

OSZTÁLYA Készült: 2 gépelt és 24 soksz. példányban

Látta: Horváth I. V.5.

T á j é k o z t a t ó

a Központi Bizottság Titkárságának a közveszélyes munkakerülés fokozottabb üldözéseérdekében tett intézkedésekről

A Politikai Bizottság 1984. április 25-én határozatot hozott a közveszélyes munkakerülőkelleni jogi intézkedések hatékonyságának növelésére. Ennek alapján az Elnöki Tanácsmódosította a Büntető Törvénykönyvet. Új büntetési nemként bevezette a szigorított javító-

nevelő munkát. A korábbi szabályoktól eltérően lehetővé tette a közveszélyes munkakerülésmiatti felelősségre vonást azokkal szemben is, akik ilyen bűncselekmény miatt büntetve mégnem voltak, de huzamosabb ideje munkakerülő életmódot folytatnak. Sor került a

büntetőeljárási törvény és a büntetés-végrehajtási szabályok módosítására is. Az új jogszabályok 1985. január 1-jén léptek hatályba, alkalmazásuk főbb tapasztalatai akövetkezőkben összegezhetők:

1. A bűnüldöző és igazságügyi szervek fokozott gondot fordítottak a módosított jogszabályokból eredő feladataik meghatározására és az új büntetési nem végrehajtásifeltételeinek megteremtésére. Az illetékes pártszervek is rendszeresen figyelemmelkísérték a jogszabályok érvényesülését, segítették végrehajtásukat, folyamatosanértékelték és koordinálták a jogalkalmazó szervek munkáját. Mindezek következtébenszervezettebbé és határozottabbá vált a közveszélyes munkakerülők elleni hatóságifellépés. A közveszélyes munkakerülés szabálysértése miatt a hatóságok 1984-ben 4626, 1985-ben

pedig már 7499 személy ellen jártak el, míg a bűncselekmény miatt felelősségre vontakszáma 1037-től 2087-re emelkedett. Az ítélkezési gyakorlat differenciáltabb és szigorúbblett: az 1985- ben jogerősen elítéltek 64%-át a bíróságok – közveszélyes munkakerülés

mellett elkövetett egyéb bűncselekményekre is tekintettel – szabadságvesztésre ítéltek;868 személy végrehajtandó büntetést kapott; szigorított javító-nevelő munkaalkalmazására pedig 410 esetben került sor. A szabálysértési és a büntetőeljárásokban felelősségre vont személyek kifejezettencsavargó életmódot folytattak, illetve csak alkalmi munkák vállaltak. Túlnyomótöbbségük iskolázatlan, alkoholista, családi háttér nélküli, gyakran többszörösen büntetettelőéletű, a társadalmi beilleszkedés zavaraival küzdő, fizikai munka végzésére kevésbé,vagy egyáltalán nem alkalmas személy. Ez ideig, sajnos csak viszonylag kis számban indult olyanokkal szemben eljárás, akiknéla munkakerülő életmód nehezen ismerhető fel, mert a hatóság megtévesztése céljábólidőszakonként munkát vállalnak, vagy valamilyen fiktív munkaviszonyt tudnak igazolni,

de valójában nem ebből élnek. Jövedelmüket különféle bűncselekmények elkövetésével,



2

elsősorban üzérkedéssel, deviza- és vámbűncselekményekkel, üzletszerű kéjelgésselszerzik.

2. A szigorított javító-nevelő munkát a büntetés-végrehajtás felügyelete alatt állómunkásszálláson és az erre a célja kijelölt munkahelyen kell végrehajtani. Ilyen büntetés

töltését 1986. március 1-ig 435 személy kezdte meg. A büntetés-végrehajtásMartonvásárra telepítette a szigorított javító-nevelő munkára ítéltek központi gyűjtő éselosztó helyét. Az elítéltek munkáltatására pedig a Dorogi Szénbányák és a BudapestiBőripari Vállalat vállalkozott. Ezeken a helyeken 210 elítéltet lehet foglalkoztatni. Atöbbi elítélt munkáltatásáról tárgyalások folynak. A vállalatok azonban a szakképzetlen,gyenge munkaerőt nem szívesen fogadják. A foglalkoztatási feltételek megteremtése (pl.munkásszállás létesítése) jelentős beruházást igényel. Gondot okoz az is, hogy avállalatok elsősorban kisebb, 15–20 tagú brigádok kihelyezését kérik, s ebben az esetbena büntetés-végrehajtásnak kellene vállalnia a munkásszállások létesítését, fenntartását ésaz elítéltek munkába szállítását. Ennek feltételei azonban nincsenek meg.

3. A szigorított javító-nevelő munka büntetést jelenleg csak a közveszélyesmunkakerülőkkel szemben lehet alkalmazni. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogya szigorított javító-nevelő munka olyan bűncselekményekkel szemben is hatékony eszközlehet, amelyeknek az elkövetését a munkakerülő életmód motiválja. Ilyenek például: atartási kötelezettség elmulasztása, az üzletszerű kéjelgés, a kitartottság, a kerítés, azüzérkedés, a lopás és csalás. E bűncselekmények gyakran visszavezethetők az elkövetőélősdi, munkakerülő életmódjára. Ezért a Büntető Törvénykönyv tervbe vett módosításasorán indokolt a szigorított javító-nevelő munka büntetés alkalmazását ezekre a

bűncselekményekre kiterjeszteni. A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint, amennyiben az elítélt kivonja magát aszigorított javító-nevelő munka végrehajtása alól, vagy a kötelezettségeit súlyosanmegsérti, büntetését szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ezt általában fogházban,kivételesen börtönben kell végrehajtani. Az elítéltek közül 1985- ben 54 személy

büntetését változtatta át a bíróság szabadságvesztésre. A büntetés-végrehajtás arendelkezésre álló törvényes eszközökkel az alapvető rendet és fegyelmet nem tudjatartósan biztosítani, mert sem a szabadságvesztésre való átváltoztatásnak, sem pedig azalkalmazható fegyelmi büntetésnek (feddés, munkabércsökkentés, a kijelölt helység,illetve szálláshely elhagyásának megtiltása) nincs kellő visszatartó hatása. Ezért olyan

jogszabály módosítás szükséges, amely átváltoztatás esetén főszabályként aszabadságvesztés börtönben való végrehajtását írja elő. E mellett az is indokolt, hogy aszigorított javító-nevelő munkára ítéltekkel szemben a büntetés-végrehajtás hatékonyabb

fegyelmező eszközöket kapjon.

4. A közveszélyes munkakerülés fokozottabb üldözése érdekében tett intézkedésekvégrehajtásának tapasztalatai az elhelyezkedési lehetőségekkel kapcsolatos nehézségekreis utalnak. A jogi eszközök a munkavégzési kötelezettség mindenki által történőteljesítését szorgalmazzák, ugyanakkor a gazdálkodás jelenlegi feltételei és szabályozói avállalatokat arra ösztönzik, hogy elsősorban szakképzett, fegyelmezett és megbízhatódolgozókat alkalmazzanak. Ezért idegenkedés, helyenként pedig teljes elzárkózástapasztalható azoknak a felvételétől, akik korábban rendszertelenül dolgoztak, illetve

börtönből szabadultak vagy rendőrhatósági kényszerintézkedés hatálya alatt állnak. Ez a

közveszélyes munkakerülés újratermelődésének veszélyét hordozza magában. A helyzet



3

elemezésével és a szükséges intézkedések kimunkálásával az Állami Bér - és MunkaügyiHivatal foglalkozik.

Határozati javaslat

A Központi Bizottság Titkársága megállapítja, hogy a Politikai Bizottság 1984. április 15-ihatározata alapján a közveszélyes munkakerülés elleni hatósági fellépés szervezettebbé éshatározottabbá vált. A közveszélyes munkakerülők maradéktalan felderítése és differenciáltfelelősségre vonása érdekében felhívja a bűnüldöző és igazságügyi szervek figyelmét a mégösszehangoltabb tevékenységre. Egyetért azzal, hogy a szigorított javító-nevelő munkakiterjedtebb alkalmazása végett a vonatkozó rendelkezéseket a Büntető Törvénykönyv tervbevett módosítása alkalmával – a Politikai Bizottság határozatának megfelelően – megváltoztassák. Ezzel együtt szükség van a szigorított javító-nevelő munka végrehajtásifeltételeinek javítására, s ezzel összefüggésben a büntetés-végrehajtás fokozottabbköltségvetési támogatására. Javasolja a Minisztertanácsnak, hogy az indokolt intézkedésekettegye meg.

A büntetőjogon kívül eső problémák megoldásárra az Állami Bér - és Munkaügyi Hivataltegyen javaslatot a Minisztertanácsnak.

Budapest, 1986. május 4.

(Varga Péter) [osztályvezető]

Z á r a d é k

A tájékoztatót és a határozatot kapják: – Lázár György elvtárs, – Havasi Ferenc elvtárs, – Horváth István elvtárs, – Czinege Lajos elvtárs, – Ballai László elvtárs, – Varga Péter elvtárs, – Kamara János elvtárs, – Markója Imre elvtárs, – Szíjártó Károly elvtárs, – Szilbereky Jenő elvtárs,

–

Rácz Albert elvtárs.

Jelzet: MNL OL M –KS 288. f. 7. cs. 747. ő. e. – Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

MSZMP Központi szervei, Titkárság iratai.

07. tájékoztató jelentés az mszmp kb titkárságának a közveszélyes munkakerülés...

Documents