1. A büntetőjog-tudomány főbb irányai. A büntetőjog tudomány módszertana. Az államok kialakulásával megjelent a büntetőjog. A modern büntetőjog tudomány kezdete a felvilágosodás. A forradalom szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjéből az egyenlőség a jog világában a jogegyenlőség. Ebből -> nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege. Ez a két elv a jogbiztonság alapköve. Az első egész államra kiterjedő király által diktált törvény volt, a bíróságok a király joghatósága alá tartoztak. A büntetőjog-tudomány előfutára Beccaria, aki 1764-ben adta ki könyvét (A bűntettekről és büntetésekről). A büntetőjog tudomány főbb irányai I. Klasszikus iskola (Tett büntetőjogi iskola, avagy dogmatikus irányzat) Alaptétele: nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege A magyar Btk.-ban a nullum crimen és a nulla poena a 10. § (1)-ben rejtőzik: „Bűncselekmény az a szándéko-san vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.” Az újonnan leírt büntetőjogot elemezte az iskola, ezért dogmatikus irányzat. Célja a törvény magyarázata, el-lentmondásmentes rendszer kiépítése. Nem a személy, hanem a tett van a középpontban. Az iskola ideológiai háttere az indeterminista kép, a szabad akarat. Az egyén szabad akaratán nyugvó felelősség neve az individuáletikai felelősség. A felelősség három pillére a cselekmény, a bűnösség és az igazságos, megtorló proporcionális (arányos) büntetés. II. Kriminológiai (tettes) irányzatok Foglalkoztak a bűncselekmények elkövetésének okaival, -> kialakult a kriminológia tudomány, illetve a deter-minista nézet (az ember nem szabad akaratából válik bűnözővé, hanem a társadalmi hatások kényszerítik): * Társ.i okok miatt lett bűnöző az egyén, nem individuál-etikai, hanem szociáletikai felelősséggel tartozik. * Nem büntetésre, hanem átformálásra, reszocializációra van szükség. 1) Antropológiai iskola A bűnözőt vizsgálja, azt kutatja, ki válik bűnözővé. Alapítója Cesare Lombroso, (Stigma tan) Műve: L’uomo deliquente (1876). Eszerint a bűnözési hajlam (atavisztikus hajlam) öröklődik. Lombroso sosem állította, hogy ha valakin megvannak a külső stigmák, bűntett nélkül is elítélhető lenne. 2) Kriminál szociológiai iskola Nem a hajlam, hanem a külső társi körülmény (milieu) váltja ki a bűnözést (nyomor, lakáshiány, stb.) Az iskola Lombroso nézetei ellenében alakult ki. Lacassagne és Tarde alapította. 3) Harmadik iskola A hajlam és a külső társadalmi tények is okai a bűnözésnek, azaz az előző kettőt vegyíti. Külső társadalmi körülményeknél a családot, barátokat mikrokörnyezetnek, az államot makrokörnyezetnek te-kintette. Vezéralakja az olasz Ferri. III. Közvetítő iskola (Franz Liszt) Az első kettő iskolát közelíti egymáshoz. Megtorló büntetés helyett célbüntetés, javíthatatlanok kiiktatása a társadalomból. A feltételes szabadság, felfüggesztett büntetés itt jelenik meg először. A tettes irányzat bizonyos esetekben előtérbe kerül, így fiatalko-rúaknál vagy elmebetegeknél lehetségesnek látta Franz Liszt a javító intézkedést, kényszergyógykezelést. IV. Neoklasszikus iskola Az iskola a klasszikusok fogalmait veszi át megváltozott tartalommal. A büntetés meg-torló jellegű. Azért kell büntetni, mert a norma meg van szegve. V. Egyéb iskolák A II. világháború után Gramatica ügyvéd alakította ki a társadalomvédelem irányzatát, A fran-cia Marc Ancel pedig az új társadalomvédelem irányzatot. Ezek lényege a szelíd bizalom és a megjavíthatóság-ban való hit. Később megjelent a treatment irányzat (kezelési elmélet), büntetésvégrehajtás irányítását a rabok-nak, kívülről őrizzék őket. Büntetőjog tudomány módszertana Tudománya a dogmatika, mely a jogi a fogalmak jelentéstartalmának a feltárása és e fogalmak logikailag ellent-mondásmentes rendszerének a kiépítése azzal az igénnyel, hogy a joganyag rendszerezhető, oktatható legyen. Feltételezi az írott jogot, ezért az európai kontinensen virágzik, az angol jogban nincs jelentősége. A joggyakorlat egységesítését eredményezi, s megszünteti a bírói önkényt és a rögtönzést. De lege lata (azaz a hatályos jogra vonatkozóan) hat, de tételei de lege ferenda (jövőbeli jogra vonatkozóan) is érvényesülnek az általános tantételeken, elveken keresztül, általános jogpolitikai célkitűzésként.

2. A magyar büntetőjog története a Csemegi kódextől napjainkig. A semmisségi törvények. Csemegi Károlyt megbízta az IM a büntető kódex kidolgozásával. Ő írta a Kihágási Büntető Törvénykönyvet (KBTK. 1879 évi XL tc.) is. A Csemegi kódex előtti idő jogtörténet. Három nagy BTknk van, az 1878. évi V. tv., 1961. évi V. tv., és az 1978. évi IV. tv. Első korszak Törekedtek a törvényesség anyagi jogi garanciái megtermtésére. Ilyen az 1852. évi osztrák, az 1871. évi német Btk. és a Csemegi kódex is. A Csemegi kódexre hatott az előző kettő, elterjedt német nyelvtudás és német jogtudománnyal való kapcsolat. Fontos az 1843 évi Büntető Tvjav szakmai vitaanyaga is. Csemegi kódex: Cizellált jogi fogalomrendszer és sokrétű kazuisztika jellemzi. A lopásnak például 16 esete van. Tettarányos felelősségi rendszer, proporcionális büntetési rendszer. Ismeri a halálbüntetést uralkodó megölése esetén. (felségsértés) Hiányai: Nincs feltételes szabadság, fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezés és bűnügyi rehabilitáció. (bűnügyi nyilvántartás se volt a XX. század elejéig.) 1908. I. Novella A fiatalkorúakra és a feltételes szabadságra rendelkezéseket tartalmaz. Különbséget igyekez-tek tenni az alkalmi bűnözők és a szokásos bűnelkövetők között. A javíthatókat munkára kívánták szoktatni, a megrögzöttekkel szemben viszont ártalmatlanná tétel. 1913. évi. XXI. Tc. a közveszélyes munkakerülésről. Ez vezette be a dologházat. Horthy korszak A Horthy korszak hadat üzent az államrend erőszakos megdöntésére irányuló cselekmények-nek, elsősorban a titkos szervezkedésnek. Az 1921. évi III. tc. az állam és társadalmi rend hatásosabb védelméről ezt a célt szolgálta. Ezt követte az 1928. évi II. Novella. A megrögzött bűntettesekkel foglalkozik és szigorított dologházi őrizetet vezet be számukra. 1940. évi XXXVII. tc., 1. magyar rehabilitációs törvény. 1942. évi X. tc. az egyes közéleti visszaélések büntetéséről. A korszak a 2. Világháború végéig tart. 1945-1950 közötti korszak fegyverszüneti egyezmény, háborús és népellenes bűnösök megbüntetése 1945. évi VII. tv. A háborús és népel-lenes bűncselekményekről: visszaható hatállyal ruházta fel magát, így eljárás indulhatott azokkal szemben, akik 1919-ben a Tanácsköztársaság bukását követő erőszakos felelősségre vonásokban vettek részt. Háborús és népel-lenes bűntett miatt ítéleték halálra: Imrédy Béla, Bárdossy László, Sztójay Döme 1946. évi VII. tv. A demokra-tikus államrend és a demokratikus köztársaság védelméről alapján gyorsított eljárásban, rögtönbíráskodással és népbírósági eljárással százakat ítéltek halálra és ezreket börtönre.: az ÁVÓ és az ÁVH használta fel a koncepciós perek során. Így ítélték el Mindszenty-t, Rajk Lászlót 1949-ben az Alkotmány Népköztársasággá nyilvánította az országot, 8800/1946. ME rendelet Az árdrágító és a közellátás elleni bűncselekményekről.: a beszolgáltatási kötelezettség kikényszerítője volt, és a kulákok, azaz a módos parasztság megfélemlítésére szolgált. Szakmai szempontból jelentős a III. Büntető Novella (1948), :foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, önhibából eredő ittas állapotban elkövetett bűncselekmény büntetendőségéről szólt. Következő korszak: 1950-1961 1950-ben hozták meg a Btá.-t, a Btk. általános részéről szóló törvényt, ami a Csemegi kódex általános részét váltotta fel. Itt jelenik meg orosz hatásra a társadalomra veszélyesség fogalma, illetve a javító-nevelő munka. A Btá. Kiiktatta a vétséget, az 1955. évi 17. tvr. a kihágásokat törölte el, így a bűncselekmény fogalma megegyezett a bűntettével. Tvr. büntetőjogilag védte a tervgazdálkodást, a társadalmi tulajdont, a devizagazdálkodást, és a különösen nagy kárt okozó bűncselekményekre halálbüntetés volt kiszabha-tó. (vagyoni kárért halálbüntetés) Általánossá vált a letartóztatottak bántalmazása a nyomozati eljárásban, a kényszervallatás a koncepciós perek a kitelepítések IM 1952-ben majd 1958-ban kiadta a BHÖ-t, azaz a Hatá-lyos Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítását, gyűjtemény, nem jogforrás. Következő korszak: 1961-1978. Az 1961. évi V. tv a Csemegi kódex különös része helyébe lépett, ezzel újra egységes Büntető törvénykönyvünk lett. Fenntartotta a halálbüntetést Ez a kódex szakmai szempontból tökélet-len volt, már 1971-ben módosítani kellet. Az 1971. évi 28. tvr. novellaszerűen módosította, bevezette az élet-fogytiglani szabadságvesztést, szűkítette a halálbüntetés alkalmazási körét, újraalkotta a vétségeket. Következő: 1978- napjainkig 1978. évi IV. tv. kezdetben 28 bűncselekményt fenyegetett halálbüntetéssel. 60 módosítást élt meg Fontos módosítása a törvénynek halálbüntetés megszüntetése az állam elleni bűncselekmé-nyekre (1989), majd teljes eltörlése. Európa Tanácshoz és az Emberi Jogok Európai Konvenciójához való csatla-kozás miatt vált szükségessé, ugyanis a Konvenció 1983.-ban született 6. kiegészítő jegyzőkönyve megkövetelte ezt. Mivel számolni lehetett vele, hogy az országgyűlés maga nem törli el törvénnyel, a népszavazás pedig szin-tén nagy többséggel tartaná hatályban, a feladatot az Alkotmánybíróság végezte el. (23/1990. ABH). Semmisségi törvények Több mint 40.000 embert ítéltek el * mindet rehabilitálni nem lehetséges * perújítás nem ment * elítéltek, tanúk nagy része meghalt már * ezért törvénnyel ex tunc hatállyal semmissé nyilvánították az ítéleteket. Erre négy törvény született, ezek a Semmisségi Törvények. 1989. évi XXXVI. tv. az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról. Az 1956-osok rehabilitálása, s felsorolja azon cselekményeket, amelyeknél a korábban elítéltek ítéleteit megsemmisítik. 1990. évi XXVI. tv. az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról. 1992. évi XI. tv. az 1963 és 1989 között egyes állam és közrend elleni bcsk miatti elítélések semmisek. 2000. évi CXXX. tv. az 1954. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések sem-misségének megállapításáról. Ezért ez a törvény minden népbírósági, gyorsított eljárásban, rögtönbíráskodásban meghozott ítéletre kiterjedően kimondta a semmisséget.

3. A büntetőjog forrásai. A BTK rendszere. A büntető törvénykönyv szerkezete és értelmezése A büntetőjog forrásai Alaki jogforrás a jog fizikai megjelenési formája, Anyagi jogforrás az a szervezet vagy személy, amely vagy aki jogalkotásra jogosult. Az alaki jogforrások a következők: Nemzetközi jog (Az Alkotmány: „a Magyar Köztársaság jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog általános elismert szabályait, biztosítja továbbá a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangját.”) Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. tv. A legalitás elve, a szükségesség és arányosság feltétele * * tulajdonhoz való jog a lopásnál, az élethez való jog az emberölésnél. Alkotmánybíróság Határozata (a törvényszöveg részbeni megsemmisítésével a megmaradt résznek új értelmet ad, ezzel kvázi jogot alkot. További érv a halálbüntetés eltörlése is. Törvény (Az 1987. évi XI. szerint ez a büntetőjog kizárólagos forrása. Bűncselekményi tényállásról, büntetésről, büntetőeljárásról és büntetésvégrehajtásról CSAK törvényben lehet rendelkezni.) Törvényerejű rendelet (A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hozta őket, Pl. 1979. évi 5 tvr. azaz a Btké, Keretdiszpozíciót kitöltő normák (Például a KRESZ szabályai, ami a közlekedési bűncselekmények alapja Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata (kötelező erejű a bíróságokra nézve, ezért tekinthető jogforrásnak. III. BED az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősségről, NEM jogforrás sem a szokásjog, sem a bírói gyakorlat. Még az LB kötelező erejű iránymutatása sem, ugyanis feladata a jogértelmezés, nem a jogalkotás. A Büntető Törvénykönyv rendszere Büntetőjogi norma az a jogszabály, amely büntetőjogi jogviszonyt szabályoz. Büntetőtörvény az a törvény, ami büntetőjogi normákat tartalmaz. A általános részre és különös részre oszlik. Ezt nálunk az 1843. évi Bün-tető Kódex javaslat vezette be. Az általános rész a normák összességét takarja, amelyek a legtöbb, szinte minden bűncselekményre vonatkoznak. (Így a bűncselekmény fogalma, a büntethetőség általános feltételei, stb.) A különös rész ezzel szemben az egyes bűncselekményi csoportokra épül, amelyek a védett jogi tárgyak jellege szerint különülnek el Az általános rész szerkezete: * A büntetőtörvény hatálya * A bűncselekmény és az elkövetők * A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai * Büntetések és intézkedések * A büntetés kiszabása * Mentesítés a büntetett előé-lethez fűződő hátrányok alól * A fiatalkorúak * A katonák * Értelmező rendelkezések. A büntetőtörvény szerkezete Három részből áll. Hipotézis az a feltétel, amely meghatározza az élethelyzetet, amely a norma alkalmazásának feltétele. Diszpozíció az, ami előírja, hogy ilyen helyzetben milyen magatartást „kell” tanúsítaniSzankció A büntetőjogban a hipotézis és a diszpozíció részben összeolvad. A diszpozíció négyféle lehet. Egyszerű diszpozíció (A nevével határozza meg a tényállást, pl. aki mást megöl.) Leíró diszpozíció (A lényeges ismérveivel határozza meg a tényállást, pl. aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa = lopás) Hivatkozó diszpozíció (A felesleges ismétlés elkerülése végett) Ke-retdiszpozíció (Utal valamely rendelkezésre, más jogág szabályaira, pl. a KRESZ szabályai közlekedési bcsk.) A büntetőtörvény értelmezése Az értelmezés célja a jogszabály immanens jelentésének feltárása (ratio legis). A jogalkotó szubjektív szándé-ka csak fikció, hiszen sok száz fős testületnek nincsen abban az értelemben szándéka, mint egy természetes személynek. Ezért az objektív szándékot kell kutatni, aminek középpontjában a norma címzettje áll. Az értelmezés rendszerezése módszer szerint nyelvtani értelmezés (Tipikusan grammatikai értelmezés. (vagy – és – szavak hiánya.) logikai értelmezés (A formális logika felhasználásával történik. Következtetés– a minore ad maius – pl. ha az enyhébb büntetendő, a súlyosabb is, következtetés– a maiore ad minus – pl. ha a súlyosabb sem büntetendő, az enyhébb sem, ellentétből való következtetés – argumentum a contrario – pl. a végszükségnél másként el nem hárítható a veszély, jogos védelemnél viszont nem, azaz megvan a kitérés és az ellenállás lehetősége is akkor. rendszertani értelmezés (Horizontális, ha a büntető jogszabály rendszerbeli elhelyezéséből vonunk le következ-tetést.. Vertikális az értelmezés, ha a büntető norma elemeinek jelentését és logikáját alkalmazzuk és az általános dogmatikai követelményeket az egész jogrendszerre kiterjesztjük, annak részeként vizsgáljuk. történeti értelmezés (A jogszabály keletkezése és fejlődése, a jogalkotó szabályozási szándéka, célja az alapja) célszerinti értelmezés (Másnéven teleologikus értelmezés. Az adott szabályozás célját veszi alapul.) Az értelmezés alanyai szerint Jogalkotói értelmezés (Pl. a Btk. IX. fejezete. Kötelező mindenkire nézve.) Jogalkalmazói értelmezés (Nyomozó hatóság, bíróság, ügyészség értelmezése. Csak az adott ügyre kötelező Tudományos értelmezés (Nincs kötelező ereje, de hasznos segítséget nyújt.) Köznapi értelmezés (SMS-es szavazás a halálbüntetésről…) Az értelmezés eredménye szerint * Megállapító * Megszorító * Kiterjesztő Az analógia kérdése A büntetőjogban analógia NINCS. Joghézag azonban van. Az analógiát kiterjesztő értel-mezésnek tekinthetjük. LB például az áramlopások kapcsán. Főszabály szerint annyit kell tudni, hogy tilos az analógiát a tettes hátrányára alkalmazni, új büntető tényállást létrehozni vele, vagy a már meglévőt kiterjeszteni, esetlen a büntetést szigorítani.

4. A büntető törvény hatálya Az Alkotmánynak és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek megfelelően megalkotott és kihirdetett jog-szabály érvényes. Ezek közül az hatályos, ami alkalmazható, jogviszonyokat keletkeztet, változtat és szüntet meg. A Btk. önmaga tárgyi hatálya azzal, hogy meghatározza a bűncselekményeket amiket büntetni rendel Időbeli hatály Btk. 2. § A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírál-ni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban levő új büntetőtörvény szerint a cselekmény már nem bűn-cselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni; egyébként az új büntető-törvénynek nincs visszaható ereje. Ez az előreláthatóság követelménye, negatív oldalról pedig a visszaható hatály tilalmának tükörképe. Az Alkot-mány is tartalmazza: 57. § (4) „Senkit nem lehet bűnösnek nyilvánítani és büntetéssel sújtani olyan cselek-mény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog szerint nem volt bűncselekmény.” Elkövetés ideje egymozzanatú cselekményeknél egyszerű, de a tényállási elemek nem mindig egy időben való-sulnak meg, elméletek: magatartás elmélet (vagy tevékenység): elkövetési idő, mikor az utolsó mozzanatot is kifejtették. cselekmény-egység elmélet: elkövetési idő mikor bármely magatartási elemet megvalósították. (pl. bármelyik adag beadása) okfolyamat elmélet: elkövetési idő, mikor az okfolyamat már a tettestől függetlenül eredményelmélet: elkövetési idő mikor az eredmény az elévülés kezdőnapja eredmény bűncselekménynél az eredmény bekövetkezése, immateriális bűncselekmé-nyeknél pedig a magatartás elkövetése Többmozzanatú magatartásnál az utolsó mozzanathoz igazodik. A Csemegi kódex ismerte a legenyhébb büntető jogszabály alkalmazásának elve.)Ugyanígy keretdiszpozíciók értékelése. 1/1999. BJH háromfelé osztja a problémát. Ha a keretjogszabály változása nem érinti a büntetőjogi felelősséget, akkor az elkövetéskori jogszabály szerint kell elbírálni az ügyet. Ha érinti nincs bűncselekmény, kivétel a meghatározott időre szóló jogszabályok Területi és személyi hatály 3. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a belföldön elkövetett bűncselekményre, valamint a magyar állampolgár külföldön elkövetett olyan cselekményére, amely a magyar törvény szerint bűncselekmény. (2) A magyar törvényt kell alkalmazni a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón vagy magyar légi járművön elkövetett bűncselekményre is. 4. § (1) A magyar törvényt kell alkalmazni a nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett cselek-ményre is, ha az a) a magyar törvény szerint bűncselekmény és az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő, b) állam elleni bűncselekmény (X. fejezet), kivéve a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedést (148. §), tekintet nélkül arra, hogy az elkövetés helyének törvénye szerint büntetendő-e, c) em-beriség elleni (XI. fejezet) vagy olyan egyéb bűncselekmény, amelynek üldözését nemzetközi szerződés írja elő. (2) A nem magyar állampolgár által külföldön, a szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés (148. §) esetében a magyar büntető törvényt kell alkalmazni, feltéve, hogy e bűncselekmény az elkövetés helyének törvénye szerint is büntetendő. (3) Az (1)-(2) bekezdés eseteiben a büntetőeljárás megindítását a legfőbb ügyész rendeli el. A fentiek négy elv alapján érvényesülnek. Területi elv (principium territoriale): Személyi, vagy honossági, állampolgársági elv (principium personale): Állami önvédelem elve (principium reale): Feltétlen büntetőhata-lom elve (principium universale): A nemzetek közössége által üldözött bűncselekmények elkövetőit bármely állam bíróságai megbüntethetik, Nálunk főszabályként a területi elv érvényesül. Diplomáciai és nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség

5. § A diplomáciai és a nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyek büntetőjogi fele-lősségre vonására nemzetközi szerződés, ennek hiányában a nemzetközi gyakorlat irányadó. A nemzetközi gyakorlat kérdésében az igazságügyminiszter nyilatkozatát kell alapul venni. Külföldi ítélet érvénye 6. § (1) A külföldi bíróság ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos érvényű, ha a) a külföldi bíróság a magyar hatóságok feljelentése alapján vagy a büntetőeljárás átadása folytán járt el,

b) az elkövetővel szemben a külföldi bíróság olyan cselekmény miatt járt el, amely mind a magyar jog, mind a külföldi állam joga szerint büntetendő, és a külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kisza-bott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés összhangban van a magyar joggal.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek megléte esetén sem ismerhető el a külföldi bí-róság ítéletének érvénye, ha az elítélés politikai vagy azzal szorosan összefüggő egyéb bűncselekmény, illetőleg katonai bűncselekmény miatt történt.

(3) A cselekmény nem tekinthető politikai, illetőleg katonai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél, figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indí-tékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközökre, a bűncselekmény köztör-vényi jellege túlnyomó a politikaihoz, illetőleg a katonaihoz képest.

(4) A szándékos emberölés, mindig köztörvényi jellegű

5. A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei (1996. XXXVIII. tv.) Részletes kiadatás A modern nemzetközi büntetőjogot a római jogi és a kánonjogi rendelkezésekre nem lehet közvetlenül visszave-zetni. A kiadatás az uralkodónak a személyes döntésétől függött. Az itáliai elméleteket Sassoferrato rendsze-rezte, majd tanítványa, Ubaldis fejlesztette tovább. Grotius „A háború és béke jogáról” című 1625 államhata-lom a saját védelme érdekében A büntető joghatóság a hatáskör megosztását jelenti a szuverén államok között. Kell hozzá: absztrakt és konkrét inkrimináció Az inkrimináció hiányát az elkövető beleegyezése pótolhatja. viszonosság. Általános állandó viszonosság, részleges állandó viszonosság, esetről esetre kikötött viszonosság A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény * A jogsegély általános szabályai A nemzetközi bűnügyi együttműködés két és többoldalú szerződéseken nyugszik. Az Nbj. Tv. fejezetei a következők: I. általános szabályok II-V. a nemzetközi bűnügyi jogsegély formái VI. költ-ségviselési szabályok VII. hatályba léptető rendelkezések. A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha csorbítja a Magyar Közt felségjogait, veszélyezteti biztonságát, sérti közrendjét.. A bűnügyi jogsegély formái: * kiadatás * büntetőeljárás átadása/átvétele * szabadságelvonással járó bünte-tés vagy ilyen intézkedés végrehajtásának átvétele/átengedése * eljárási jogsegély * feljelentés külföldi államnál. A bűnügyi jogsegélyt az igazságügyminiszter vagy a legfőbb ügyész kérheti illetve teljesíti. Feltételei: kettős inkrimináció (mindkét államban büntetendő a cselekmény-pozitív feltétel) nem politikai, katonai bűn-cselekményről van szó viszonosság A külföldön folyó eljárás, nem ellenkezik a magyar jogállami alapelvekkel, A kiadatás uralkodók politikai céljait szolgáló, közigazgatási jellegű eljárás volt. * Több európai állam szerző-déseket kötött, a katonaszökevényeken kívül a köztörvényes bűntettek kiadatásáról is. Három rendszere volt ennek. (közigazgatási rendszer * bíró rendszer * vegyes rendszer.) Grotius szerint a kiadatás nemzetközi jogi kötelezettség. Az államnak vagy tárgyalnia kell az elkövető ügyét, vagy kiadni azt. alapja az állam felségjoga: A Csemegi kódex idején három fő forrása volt a jogsegélynek, a kiadatási szerződés, a viszonosság és a törvény. Kiadatás Magyarországról Magyarországon tartózkodó személy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása, szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása végett adható ki. (1 évet meghaladó szabveszt bcs, vgh vagy szabveszt esetén ha hat hónapot meghalad. Nincs helye kiadatásnak ha: * a bűncselekmény elévült * az elkövető kegyelmet kapott * szükséges magán-indítvány nincs előterjesztve * cselekményt már jogerősen elbírálták. LEHETSÉGES magyar állampolgár kiadása is, ( kettős állampolgár, lakóhelye külföldön). Menekült sze-mély nem adható ki. Ha halálbüntetéssel is büntethető csak akkor ha nem hajtják végre. A kiadott személlyel szemben csak amiatt szabad az eljárást lefolytatni, ami miatt kiadták. Ha több ország kéri 1. állampolgárságra, 2. megkeresések érkezési sorrendje A megkereséseket az igazságügy miniszter megküldi a Fővárosi Bíróságnak. (kizárólagos hatáskör) bíróság elrendeli a kiadatási letartóztatást. (6 hónapig ill. egyszer +6 hónappal).Ha a szökés veszélye áll fenn, ideiglenes kiadatási letartóztatás A megkeresést az IMNI útján kell előterj, Kiadatási kérelem megérkezte előtt, az elkövető a kiadatáshoz.hozzájárulhat - egyszerűsített kiadatás. Külföldi állam megkeresése kiadatás iránt bíróság elfogatóparancsot bocsát ki az ellen akivel szemben be, szabveszt folytatható. A kérelem előterjesztésé-ről az iümin dönt, s erről az illetékes bíróságot értesíti. A külf fogvatartás idejét a büntetésbe be kell számítani. Büntetőeljárás átadása és átvétele Főleg közlekedési balesetek miatt indult eljárásokról van szó. Európa Ta-nács 1964-ben multilaterális egyezmény igazságszolgáltatás hatékony működését szolgálja, alkalmas a jogható-sági konfliktusok mérséklésére Az átadás különösen akkor célszerű, ha * magyarországi terhelt annak az állam-nak az állampolgára, amelynek részére az lejárás átadása történik, *a terhelt az eljárás során külföldön tartózko-dik, kiadatásának nincs helye, Kötelező az átadás, ha a joghatóságról Mo nemzetközi szerződésben lemondott. Feljelentés külföldi államnál Ha nem került sor büntetőeljárás átadására és a terhelt külföldön tartózkodik, a tárgyalás pedig távollétében nem tartható meg, vádirat benyújtásáig az ügyész a legfőbb ügyésznél, azután a bíróság az igazságügy miniszternél kezdeményezheti. Szabadságvesztés és szabadságelvonással járó intézkedés átadása és átvétele Sokáig nem lehetett más állam ítéletét végrehajtani. A változást a második világháború utáni nagy népmozgás kényszerítette ki. Az általános garanciák itt is érvényesülnek, a külföldi ítélet nem sértheti az ország közrendjét, alapvető nemzeti érdekeket, az eljárásban pedig biztosítani kell az alapvető emberi jogokat, A külföldi ítéletet végrehajthatóvá szolgáló eljárás az exequatur eljárás. Szabadságvesztés végrehajtását akkor lehet átvenni, ha az elítélt ahhoz hozzájárult, és legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy határozatlan idejű büntetése. Fővárosi BV-ben kell letölteni. Büntetés végrehajtást átadni akkor lehet, ha ahhoz az elítélt hozzájárult, és a külföldi állam kötelezettséget vállal a végrehajtásra. Magyar állampolgár akkor adható ki, ha állandó lakhelye, szokásos tartózkodási helye külföldi. Eljárási jogesély Nemzetközi szerződésnek vagy az állam belső jogának kell rögzíteni a megkeresés feltételeit Ha a kérelmező állam képviselői is részt akarnak venni az eljárásban, ahhoz a fogadó állam hozzájárulása szük-séges. Korábban mindez diplomáciai csatornákon bonyolódott, ami nagyon hosszadalmas volt. Cél, a gyors eljárás A jogsegély kiterjedhet nyomozási cselekmény teljesítésére, bizonyítási eszközök felkutatására, terhelt és tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására, szemlére, házkutatásra, motozásra, lefoglalásra, stb.) A külföldön tartózkodó személyt nem lehet a magyar hatóság előtti megjelenésre kényszeríteni, azaz ha nem jelenik meg, nem alkalmazhatóak vele szemben a kényszerintézkedések.

6. A jogállami büntetőjog, A büntetőjog alapelvei A jogállam ellentéte a rendőrállam. A jogállam a közhatalmi jogosítványait korlátozza, és állampolgárai szabad-ságát és biztonságát széles körben garantálja. Ezeknek a jogoknak (korlátozásoknak) a teljesség igénye nélküli felsorolása: véleménynyilvánítás szabadsága, az információhoz jutás szabadsága, kínzás, lealacsonyító bánás-mód tilalma, egyesülési és gyülekezési szabadsága, tulajdon biztonsága, független és pártatlan bíróság, nyilvános tárgyalás, tisztességes eljárás, védelemhez való jog, fellebbezési jogosultság, többszöri eljárás tilalma, ártatlan-ság vélelme. A jogállam problémája filozófiai kategória maradt volna, ha a történelmi események folytán nem vált fontossá. II. vh. Náci diktatúrája, NDK-NSZK közötti Berlni Fal őrzőinek bűncselekményei (Mauerschützer). A jogállam az az állam, amely a jog uralma alatt áll. A jog uralmán a pozitívízmus (Radbruchi fordulat: a tételes jog-igazságosság) a tételes jogi szabályozás mindenre kiterjedő, zárt rendszerét értette. Eszerint a jog mértéke és magyarázata önmagának, és a jogállam formális fogalma csak a jogbiztonság megteremtését mutatja. A jogbiz-tonságot itt a nullum crimen…, nulla poena… és a visszaható hatály tilalma testesíti meg. Rájöttek azonban, hogy a jogbiztonság a jogot nem teszi elfogadhatóvá, (ld. III Bir. joga) így jelent meg a jogállam materiális fo-galma. Ez a jog igazságosságát jelenti. Az igazságossággal kapcsolatban a német AB kijelentette: a jogállamisághoz nemcsak jogbiztonság, hanem a materiális igazságosság is hozzátartozik. Ezzel szemben a magyar AB: azt mondja: a jogállam a jogsértésekre csak jogállami módon reagálhat, és jogállami garanciák mellőzésével még igazságos követelés sem érvényesíthe-tő. A büntetőjog legalitását a magyar AB szerint az jelenti, hogy csak törvény határozhatja meg a büntetendő cselekményeket és a büntetést, illetve a bűncselekménnyé nyilvánításnak és büntetéssel fenyegetésnek alkotmá-nyos indokon kell alapulnia, szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie (ultima ratio). Utolsó kitétel, hogy csak az elkövetéskor hatályos tv. szerint lehet ítélni (kivéve…) Ergo a magyar AB a jogbiztonságot a materiális jogállam elé helyezi a német igazságossággal szemben. Fontos, hogy a magyar Alkotmány nem biztosít jogot az igazságosság érvényesülésére. Ha meggondoljuk jogos, mert az igazságnak nincs egzakt definiálható fogalma. Tételes jog: ahol részletes szabályok vannak, a jogkövetkezmények kiszámíthatóak, tehát jogbiztonság van. Ez a jogállam formális ismérve. Igazságosság: Materiális ismérve a jogbiztonságnak. Tükrözi az egyenlőség elvét, elviselhetőek és követhetőek. Összeütközés esetén a jogbiztonság erősebb. Ha azonban olyan súlyos az ellentmondás, hogy feloldhatatlan és elviselhetetlen, az igazságosság megelőzi. A büntetőjog alapelvei A nullum crimen… és a nulla poena… Nullum crimen sine culpa Nincsen BCS bűnösség nélkül. Bűnösségen alapuló felelősség princípiumáról van szó. Két kivétel van alóla: a kényszergyógykezelés, mint intézkedés, ahol nem beszámítható elmebeteget ápolnak le ☺, és az önhibából eredő ittas/bódult állapot, ahol a beszámíthatóság nélkül varrnak be. Visszaható hatály tilalma Csak súlyosabb büntető rendelkezésnél tilos, enyhébbnél természetes. Ne felejtsd, amit korábban mondtunk, közbenső enyhébb tv-re nem vonatkozik, és a halmazatnál sem lehet összeválogatni a legjobb összetételt!!! A büntetőjog ultima ratio jellege, és a szükségesség ill. arányosság Csak akkor lógassuk fel, ha nincs más (végső megoldás: a halál ☺) Szükséges az a büntetés, ami az elkövető javításához/ártalmatlanná tételéhez elengedhetetlen. Arányos, ami a tett súlyával megegyezően szigorú, ergo nem kell kivágni a hamisan vádoló nyelvét. Elég bemetszeni ☺ Analógia tilalma Lerágott csont. Már a kutyámnak se kell… Tilos az analógia, de azért az áramlopóknál megindokolta az LB, hogy kiterjesztő értelmezés szerint az áram dolog, mert megfogható (egyszer), és ezért nem analógia. (azért hoztak róla tv-t is, hogy szó ne érje a ház elejét)

7. A bűncselekmény fogalom történeti fejlődése A jogellenesség és a bűnösség jelentésének módosulása, A

bűncselekmény fogalom az 1978. évi IV. tv.-ben és a jogtudományban. A bűncselekmény-fogalom történeti fejlődése, és a jogelleneség és a bűnösség jelentésének módosulása A XIX. sz. első kétharmadában a jogellenesség, a tényállásszerűség és a bűnösség még nem különült el. Mind-hármat vagy a „jogellenesség” vagy a „jogtalanság” kifejezés jelentette. Jhering német professzor 1867-ben tanulmányt írt „A bűnösség mozzanata a római magánjogban” címmel. Eszerint létezik egy objektív jogellenes-ség, amely nem függ a cselekvő büntethetőségétől, bűnösségétől. Liszt, Beling és Radbruch átvették és tovább tökéletesítették a fogalmat A jogellenességet a cselekmény és az általa indított történés alakítja, független az azt elindító szubjektív elképzeléseitől és beszámíthatóságától. A beszámíthatóság a bűnösség fogalmába tartozik ekkor még, ez a pszichikai bűnösség fogalma. A jogellenesség és bűnösség, mint objektív és szubjektív elválasztása tárgyi és alanyi oldalra próbálja bontani a tudatot. Beling (szintén német professzor) 1906-ban kidolgozta a törvényi tényállás tanát. Eszerint a tényállásszerűség az első lépcső, a második értékelési lépcső a jogellenesség vizsgálata, a harmadik pedig a bűnösség értékelése a bűncselekmény megállapításánál. 1907-ben Frank : a normatív bűnösség. Itt a bűnösség lényege nem a szándékosság vagy a gondatlanság, hanem a felróhatóság. A tettes akkor bűnös, ha szándéka vagy gondatlansága neki felróható. Kelsen azt mondta, nem azért bűnös valaki, mert azt a valamit akarta és tudta, hanem azért, mert neki azt a valamit nem lett volna szabad megtennie vagy megakadályoznia. A felróhatóság lényege a tettesben lejátszódott motivációs folyamat helytelenítése. A jogellenesség egyrészt a tényállás objektív oldalán leírt kauzális történést jelentette, másrészt azt a megállapítást, hogy ez a történés a jogvédte értékeket, értékeket sért vagy veszélyeztet. Ez a materiális jogellenesség. A rendszer csak látszólag volt tökéletes, nagy hibája, hogy a jogtárgy-sértés alakításában szubjekítv mozzanatok is részt vesznek. Pl. csalásnál az egyszerű hazugságot a vagyoni haszonszerzésre irányuló célzat formálja át jogvédte érdeket sértővé. A szubjektív jogellenességi elemeket csak kivételnek tekintették. A II. vh. után Welzel, bonni professzor kidolgozta a finalitás elméletét. Itt a jogellenesség és a bűnösség már nem szubjekítvként és objektívként áll szemben, hanem a szubjektív jogellenességi elemek szabályként tartoznak a fogalomhoz. Az emberi cselekményt szándékos cselekménynek, sőt célra irányzott (finális) aktusnak fogja fel. Ezzel a szándékosság és a gondatlanság átkerül a jogellenesség fogalmába, a bűnösséget pedig lényegében a felróhatóság jelenti. (A bűnösség összetevői: legalább korlátozott beszámítási képesség, a jogellenesség tudata, vagy e tudat lehetősége, a normaszerű magatartás elvárhatósága. Ez az axiológiai bűnösség fogalom.) A bűncselekmény-fogalom az 1978. évi IV. tv-ben, és a jogtudományban A bűncselekmény-fogalom a jogtudományban 1945 szovjete: társadalomra veszélyesség fogalma. A társadalomra veszélyesség azonos a materiális jogellenes-séggel. Számos szerző azt vallotta, hogy a tényállásszerűség tartalmazza a bűncselekmény minden tételes jogi feltételét. Ergo a tényállásszerűség egyenlő a bűncselekménnyel. Békés: a bűncselekmény társadalomra veszé-lyes, bűnös és büntetendő. A bűncselekmény-fogalma a Btk-ban Btk. 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a tv. büntetés kiszabá-sát rendeli. Lényeges, hogy a Btk. szándékosságon alapul, a gondatlanságot pedig külön említi ahol az is büntetendő. A törvényt kb. ötvenhatszor módosították eddig, a rendszerváltozással létrejött Magyar Köztársaság állami-politikai és gazdasági rendszerétől alapjaiban különbözik. 28. § Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társada-lomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen.

36. § Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy - személyére is figyelemmel - a törvény szerint alkalmazható leg-enyhébb büntetés is szükségtelen.

71. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, aki a cselekménye társadalomra veszélyességének csekély foka (28. §) vagy csekéllyé válása (36. §) miatt nem büntethető.

(2) Megrovásban részesíthető az is, aki a cselekménye társadalomra veszélyességének megszűnése (36. §) mi-att nem büntethető, vagy akinek a büntethetősége a törvényben meghatározott egyéb okból [32. § e) pont] szűnt meg.

83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség foká-hoz, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. Látható, hogy a hatályos Btk a társadalomra veszélyességhez szervesen kapcsolja a bagatell bűncselekmények kezelésének szabályait. Ezért nem lehet csak úgy megválni tőle. Ez a büntetőjog általános részének megváltozta-tását követelné.

8. A bűncselekmények súly szerinti osztályozása. A társadalomra veszélyesség kettős funkciója /jogalkotói-

jogalkalmazói. Btk. 28.§ 36.§/ -Jogellenesség- társadalomra veszélyesség. Társadalomra veszélyesség – jogellenesség A társadalomra veszélyesség kettős funkciója

Btk. 10. § (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. A jogalkotás számára a társadalomra veszélyesség a bűncselekménnyé nyilvánítás indoka. A bűncselekménnyé nyilvánítás ténye a jogalkotónak azt a felfogását tükrözi, hogy a cselekményt a társadalomra veszélyesnek tekin-ti. A társadalomra veszélyesség értékelés alá eső normatív kategória. Objektív abban az értelemben, hogy nem függ a konkrét szituációban a tettes tudatától vagy büntethetőségétől sem. Csak az emberi magatartáshoz kap-csolva nyeri el értelmét a társadalomra veszélyesség fogalma, mert a jog eszközeivel csak az emberi magatartá-sok befolyásolhatóak. (Pl. a Vis maior, ami nem emberi magatartás, nem büntethető. Utoljára Xerxész korbácsol-ta a tengert, de az azóta is nyeli a hajókat.) A társadalomra veszélyesség értékelése és a bűncselekménnyé nyil-vánítás a jogalkotó feladata. A bíróság általában nem, pusztán kivételesen juthat arra a következtetésre, hogy valamelyik konkrét, a törvényi tényállást kimerítő, tehát büntetni rendelt cselekmény nem veszélyes a társada-lomra.

(28. § Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan csekély fokban veszélyes a társa-dalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen.

36. § Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes vagy olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy - személyére is figyelemmel - a törvény szerint alkalmazható leg-enyhébb büntetés is szükségtelen.

83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnös-ség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.) Az előzőekben a társadalomra veszélyességről, mint – a jogalkalmazás körében vizsgált – értékkategóriáról beszéltünk. Nyilvánvaló, hogy felmentés büntetés kiszabás körében az értékelést a bíróság végzi, míg a társada-lomra veszélyesség elkövetéskori csekély foka, megszűnése, vagy csekéllyé válása körében a bíróságon kívül más jogalkalmazó szerv is eszközölheti. (Nyomozó hatóság, ügyészség) Jogellenesség-társadalomra veszélyesség A jogellenességet a cselekmény és az általa indított történés alakítja, független az azt elindító szubjektív elképze-léseitől és beszámíthatóságától. A jogellenesség és bűnösség, mint objektív és szubjektív elválasztása tárgyi és alanyi oldalra próbálja bontani a tudatot. A bűncselekmények súly szerinti osztályozása Btk. 11. § (1) A bűncselekmény bűntett vagy vétség. (2) A bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény 2 évnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Minden más bűncselekmény vétség. A 11. § (2)-n túl vétségnek minősül a gondatlan bűncselekmény is. A súly szerinti kategorizálást először az 1810. évi Napóleoni Btk. vezette be. A súly szerinti tagolást a Csemegi Kódex is magáévá tette. Az 1878. évi Btk. bűntettet és vétséget ismert, melyet az 1879. évi KBTK. egészített ki. A Hármas felosztás 1950-ig tartott, mikor a BTÁ a vétség kategóriáját mellőz-te. Az 1955. évi 10. tvr. megszüntette a kihágást és bevezette a közigazgatási szabálysértést. Az 1971. évi 28. tvr. visszaállította a vétség fogalmát. Az 1978. évi Btk. bűntettet és vétséget ismer. A bűntett-vétség elhatárolásának büntetőeljárásjogi jelentősége van. A Be. külön szabályozza a vétségi eljárást. Bűntett miatt fegyházban vagy börtönben, vétség miatt pedig fogházban kell végrehajtani a szabadságvesztést. Bűntett miatt a szabadságvesztésre ítélet fegyház esetén 4/5, börtön esetén 3/4 büntetés kiállásával lehet szaba-dulni legkorábban. Ugyanez vétségnél 2/3. Gondatlan vétség esetén a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól a büntetés kitöltésével mentesül az elítélt, míg bűntett és szándékos vétség esetén a törvényben meghatározott várakozási idő után. A felfüggesztés próbaideje bűntett esetén: 1-2-3-4-5 év lehet. Vétségnél 1-2-3 év.

10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gon-datlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kisza-bását rendeli.

(2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.

9. Az elkövetési tárgy és az elkövetési magatartás A jogi tárgy nem dolog, hanem jogászi absztrakció terméke. A XIX. században merült fel a kérdés, mi a bünte-tőjogi jogvédelem tárgya. Jhering szerint a jogvédte érdekek. Az újkantiánus értékfilozófia az érdek fogalmát az érték fogalmával cserélte fel. A XX. század közepén Magyar-országon terjedt el a nézet, hogy a jogvédelem tárgya a társadalmi viszony. A jogvédte érdek fogalmával a mate-riális jogellenesség fogalmánál találkoztunk, mert az a jogvédte érdekek sérelmét fejezi ki. Társadalmi viszonyok sértését vagy veszélyeztetését a 10. § (2) fejezi ki. Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti A Btk. 10. § (2) öt jogtárgyat nevesít: ezek az állami, társadalmi, gazdasági rend, az állampolgárok személye és jogai. A jogi tárgy fogalomrendszere háromtagú, piramisszerű alakot ölt. A különös tárgy a társadalmi viszony egy meghatározott köre, például a vagyon. Közvetlen tárgy a vagyoni viszonyokon belül például a szerzői jog, a különös tárgyak összessége pedig az általános tárgy, azaz a jogrend.

Általános tárgy Jogrend (különös tárgyak összessége) Különös tárgy társadalmi viszony egy meghatározott köre Közvetlen tárgy vagyoni viszonyokon belül például a szerzői jog

Az adott törvényi tényállás különös tárgyat oltalmaz, a Btk. adott fejezetében történt elhelyezéséből következik. Elkövetési tárgy az a dolog, melyre vonatkozóan az elkövető cselekményét végrehajtja. Amennyiben a bűncse-lekmény alanya nem valamilyen dologra, hanem emberre nézve hajtja végre a cselekményét, passzív alany A sértett és a passzív alany nem ugyanaz, a sértettek köre tágabb. Sértett az akinek jogait a bűncselekmény sér-tette vagy veszélyeztette, Passzív alany csak ember lehet, sértett ellenben lehet jogi személy is. Amennyiben a cselekmény nem az ember teste ellen, hanem személyiségi joga ellen irányul, őt nem a bűncselekmény passzív alanyának, hanem sértettjének tekintjük. Nincs minden bűncselekménynek elkövetési tárgya vagy passzív ala-nya. Pl. szóbeli becsületsértés, rágalmazás, hamis tanúzás. Így az elkövetési tárgy nem szükséges hanem rend-szerinti ismérv a törvényi tényállásban. Elkövetési magatartás a tényállás fogalom legjelentősebb ismérve. A cselekmény életbeli és jogi fogalma egy-mástól eltér. A büntetőjog a magatartást és az azt vezérlő tudatot az általunk elfogadott dogmatikai rendszerben egymástól elkülöníti. az alany gondolati világát az alanyi oldalra utalja. A büntetőjog a cselekmény fogalommal szemben egy objektív és egy szubjektív követelményt támaszt. Objek-tív szempontból elkövetési magatartás olyan cselekmény lehet, amely a társadalomban tényleges hatást vált ki, illetőleg erre alkalmas. Szubjektív ismérv az, hogy az elkövetési magatartás akaratlagos. (Tehát szándékosság és gondatlanság. A reflexszerű mozgás nem minősül gondatlanságnak.) Egyes törvényi tényállások valamilyen kötelesség elmulasztását illetve ilyen mulasztás következtében beálló eredményt tekinti elkövetési magatartás-nak. Fontos, hogy a kötelességszerű magatartás tanúsítása esetén az eredmény elhárítható lett volna-e. Az elkövetési magatartás törvényi megfogalmazása szerint van csak tevéssel, csak mulasztással, és akár tevés-sel, akár mulasztással elkövethető bűncselekmény. A csak tevéssel elkövethető bűncselekmények egyik kategó-riáját az jellemzi, hogy a törvényi tényállásban eredmény nem szerepel. (Immateriális cselekmények, pl. lopás) Létezik olyan bűncselekmény, mely törvényi tényállása eredményt tartalmaz, és az eredményt okozó magatar-tást csak tevéssel lehet elérni, Egyes bűncselekmények csak mulasztással követhetők el, a törvényi tényállás pedig eredményt nem tartalmaz. Ezek a tiszta mulasztásos bűncselekmények, pl. feljelentési kötel elmulaszt. Léteznek eredményt tartalmazó bcsk amelyeket csak mulasztással lehet elkövetni, pl. segítségnyújtás halált okozó elmulasztása. Végül vannak olyan bcsk, amelyek törvényi tényállásai csak az eredményt írják le, az azt okozó magatartást pedig nem jellemzik. Ezek a nyitott törvényi tényállások: vegyes mulasztásos bcs.-ek. Vegyes mulasztásos bűncselekmények esetén azt az objektíve hatóképes, szubjektíve pedig akaratlagos maga-tartást hiányolja a büntetőjog, ami az eredmény elhárítására alkalmas lett volna. Akár az eredmény elháríthatatlan, akár az elhárításra egyébként alkalmas cselekmény kifejtése az adott hely-zetben lehetetlen, nem állapítható meg a vegyes mulasztásos bűncselekmény. A bűncselekmény megállapításá-nak a feltétele ilyen esetben, hogy valakit az eredmény elhárítására kötelesség terheljen. A tiszta mulasztásos bűncselekmények körében a kötelesség mindig közvetlenül a büntető jogszabályból ered, és a cselekményhez a törvényi tényállás nem társít eredményt. A vegyes mulasztásos bűncselekmények körében a kötelesség rendszerint nem büntető jogszabályból, hanem valamilyen más jogterület szabályából fakad és a törvényi tényállás mindig eredményt tartalmaz. Az akár tevéssel, akár mulasztással elkövetett cselekmények akkor és csak akkor vegyes mulasztásos cselekmények, ha a konkrét esetben mulasztással valósulnak meg. Az elkövetés magatartás időbelisége alapján mozzanatos és folyamatos bűncselekmények vannak. Mozzanatos bűncselekmények esetén a törvény egy jól körülhatárolt cselekményi mozzanatot tekint elkövetési magatartás-nak. Ezeken belül léteznek többmozzanatú bűncselekmények is, például erőszakos nemi közösülés (erőszak és közösülés.) A mozzanatos bűncselekményekkel szemben a folyamatos bűncselekmények tartama időben hosszan kiterjed. Az elkövetési magatartás tanúsításával ugyanis a bűncselekmény befejezetté válik, ám ez a befejezett-ség állapotszerűen tovább tart. Pl. fegyver rejtegetés.

10. Az eredmény. Az okozati összefüggés. Eredmény Az eredményt a törvényi tényállás fogalmazza meg. A tárgyi oldalon helyezkedik el, nem minden bűncselekmé-nyek van. (rendszerinti ismérv) Lehet sértő, azon belül vagyoni típusú (kár), biológiai (halál, sérülés, betegség), vagy társadalmi típusú (jelentős érdeksérelem, pl. utálnak), vagy veszélyeztető, ami a sérelem bekövetkeztének objektív lehetőségét jelenti. (Közvetlen veszély illetve veszély lehet.) Lényeg, hogy az eredmény a korábbi állapothoz képest bekövetkező változás, ami ok-okozati összefüggésben áll az elkövető által kifejtett cselekménnyel.

A l a n y i o l d a l T á r g y i o l d a l szükséges ismérvek 1) a bűncselekmény alanya

2) bűnösség (szándékosság, gon-datlanság)

elkövetési magatartás

rendszerinti ismérvek (csak a tárgyi oldalon vannak)

1) eredmény 2) okozati összefüggés 3) elkövetési tárgy

esetleges ismérvek (nem feltétlenül szerepelnek a tör-

vényi tényállásban)

1) motívum 2) célzat

1) elkövetés helye 2) elkövetés ideje 3) elkövetés módja 4) elkövetés eszköze

Azok a bűncselekmények, amelyeknek nincs eredménye, immateriális bűncselekmények, és befejezetté válnak az elkövetési magatartás tanúsításával. Az immateriális bűncselekmények is okozhatnak sérelmet illetve előidéz-hetnek veszélyt. A tiszta mulasztásos és a tiszta tevékenységi bűncselekmények immateriálisak. (pl. elsőre felje-lentési kötelezettség elmulasztása, utóbbira a szóbeli becsületsértés.) Az akár tevéssel, akár mulasztással megvalósítható bűncselekmények MIND materiálisak. A vegyes mulasztásos bűncselekmények is. Okozati összefüggés Az okozati összefüggést CSAK materiális bűncselekményeknél vizsgáljuk. Nem természettudományos igénnyel, hanem abból a szempontból történik a vizsgálat, hogy a büntetőjogi felelősség egyik alkotóelemét felderítsük. Mivel a büntetőjog számára szükségtelen az eredmény létrehozásában közrejátszó valamennyi ok felismerése és elemzése. Biológiai típusú eredménynél az orvostani vizsgálatok elengedhetetlenek. Egyéb esetben van, hogy szakértő igénybevétele nélkül vizsgálja a bíróság. A bíró csak a büntetőjogilag releváns okokat vizsgálja. Csak az emberi magatartás tekinthető jelentős oknak, méghozzá az a magatartás, aminek objektív hatására következett be az eredmény. (Ergo a cselekmény az ok, az eredmény az okozat.) Az okozati összefüggésen kívül az is fontos, hogy az elkövető az összefüggés fennforgását belássa, vagy belát-hassa. Az okozati összefüggésre több teória van. Conditio sine qua nonA feltételek egyenértékűek. Abban az esetben minősül a cselekmény a bűncselekmény feltételének, ha a feltéte-lek közül azt letakarva annak hiánya esetén nem jött volna létre az eredmény. Hibája: nagyon sok okkal dolgo-zik, nem alkalmas a mulasztás okozatosságának levelezetésére sem. Adekvát kauzalitás elmélete Más néven okkiválasztó elmélet. A bírónak joga van az okot kiválasztani, és azt kell kiválasztania, ami szükségszerűen hozza létre az eredményt, azaz ami objektíve tipikusan létrehozza az eredményt. Pl.: jellegzetes, hogy ha egy részeget elgáncsolok, akkor az nem tompítja az esést, és tipikusan olyan agyi sérülést szenved, ami akár halálos is lehet. (ellencsapódásos agysérülés, az agy külső felszínén levő vékony agyi erek felszakadnak és vértolulást okoznak, ami az agy oxigénellátását akadályozza, elnyomja az agysejteket mert nem tud elfolyni, stb. stb.) Ellentéte a szubjektív előreláthatóság, azaz a tettes tudatával mért előreláthatóság, ez azonban a bűnösség fogal-mi körébe tartozik. Relevancia elmélet Különbséget kell tenni a természettudományos és a büntetőjogi relevancia között. Az a tény, hogy természettudományos szempontból fennállott az okozati összefüggés, nem tekinthető jogilag releváns ok-nak. Pl. a doki felírta a gyógyszert, akkor az használni fog, ritkán szoktak patkánymérget rendelni tüdőgyuszira. De ha mégis azt ír fel, akkor természettudományosan én adtam be a mérget és rám áll az okozati összefüggés, én öltem. Jogilag nem így van, tévedtem, nem tudtam és tudhattam. Gondatlan sem vagyok.

11. Szándékosság, (motívum, célzat), Az okozati összefüggés. 10. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gon-

datlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kisza-bását rendeli.

13. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. A szándék lélektani a szándékosság pedig jogi fogalom. A szándék hétköznapi fogalma a jót és rosszat egyaránt jelenti, a cél megfelelője, a szándékosság viszont csak rossz szándékot takar. Lélektani szándék a fiatalkorú és elmebeteg cselekményeit is jellemzi, büntetőjogi szándékosság azonban nem, az beszámíthatóságot feltételez.

Értelmi Érzelmi

Egyenes szándék (dolus directus) Okozati kapcsolat + Ered-mény előrelátása Bekövetkezés kívánása

Eshetőleges szándék (dolus eventualis) Okozati kapcsolat + Ered-mény előrelátása Belenyugvás az eredménybe

Ez az egész csak a materiális bűncselekményekre vonatkozik, mert ott van eredmény. Immateriális bűncselek-ményeknek csak értelmi oldala van, a tárgyi oldalon a tárgyi ismérvek tudata helyezkedik el. (Kvázi nincs eshetőleges és egyenes szándék, csak szándék. Pl. hamis tanúzásnál tudja hogy hamisat mond.) A szándék elhatárolásáról egyébként az LB. 15. irányelve ír behatóan, itt van pl. a halált okozó testi sértés és a gondatlan emberölés elhatárolására a hivatalos álláspont, ami a bírói gyakorlatot is befolyásolja. Ahhoz, hogy a minősített esetet is megvalósítsa az elkövető, a minősítő körülményre is ki kell terjednie a szán-déknak. Egy kivétel ez alól az eredmény, amire ha minősítő körülményként szerepel, elég ha a gondatlanság terjed ki. A szándék formailag lehet pillanatnyi indulatból, előzetes megfontolásból, vagy a kínálkozó alkalom gyors kihasználására irányuló törekvésből származó. Ezeknek azonban csak a büntetés kiszabása során van je-lentősége. (Erős felindulás, előre megfontolt szándék…) Az erős felindulásnak méltánylását egyedül az erős felindulásból elkövetett emberölésnél találjuk meg. Van sértési szándék és veszélyeztetési szándék. A sértési szándék sérelem okozására irányul. A veszélyeztetésnél a szándék a sérelem okozásának a lehetőségére vonatko-zik. Pl. életveszélyt okozó testi sértés, ahol a szándék az életveszélyre terjed ki, a halálra nem. Motívum A tudatos, célirányos emberi cselekményeket elhatározás előzi meg. Az elhatározást a tudatban moti-vációs folyamat előzi meg. Fellépnek az elhatározás irányába ható és az attól visszatartó okok is. A motívumot a büntetőjog csak a szándékos cselekményeknél veszi figyelembe, gondatlanoknál nem. Pl. mindegy hová akartam menni mikor elgázoltam Gizikét. A szándékos bűncselekményeknél minősítő körülmény lehet, pl. aljas indokkal elkövetett emberölés. Célzat Szintén csak szándékos bűncselekménynél van. A gondatlan bűncselekményeknél az elkövető büntetőjo-gilag nem tiltott célt követ. Pl. Kórházba akartam jutni, hogy fájdalomcsillapítót szerváljak mert gyógyszerfüggő vagyok, nem elgázolni Gizikét. A célzat több mint a szándék. A célzat az az előny, mely elérése érdekében fejti ki a törvényi tényállást a tettes. Lehet alapeseti a célzat, pl. vagyoni haszonszerzés a csalásnál, vagy lehet minő-sítő körülmény, pl. aljas cél emberölésnél. Ha a törvény nem rendelkezik arról, hogy súlyosbító vagy enyhítő körülmény, arról a bíró dönt. Okozati összefüggés Az okozati összefüggést CSAK materiális bűncselekményeknél vizsgáljuk. Nem termé-szettudományos igénnyel, hanem abból a szempontból történik a vizsgálat, hogy a büntetőjogi felelősség egyik alkotóelemét felderítsük. Mivel a büntetőjog számára szükségtelen az eredmény létrehozásában közrejátszó valamennyi ok felismerése és elemzése. Biológiai típusú eredménynél az orvostani vizsgálatok elengedhetetlenek. Egyéb esetben van, hogy szakértő igénybevétele nélkül vizsgálja a bíróság. A bíró csak a büntetőjogilag releváns okokat vizsgálja. Csak az emberi magatartás tekinthető jelentős oknak, méghozzá az a magatartás, aminek objektív hatására következett be az eredmény. (Ergo a cselekmény az ok, az eredmény az okozat.) Az okozati összefüggésen kívül az is fontos, hogy az elkövető az összefüggés fennforgását belássa, vagy belát-hassa. Az okozati összefüggésre több teória van. Conditio sine qua non A feltételek egyenértékűek. Abban az esetben minősül a cselekmény a bűncselekmény feltételének, ha a feltételek közül azt letakarva annak hiánya esetén nem jött volna létre az eredmény. Hibája: nagyon sok okkal dolgozik, nem alkalmas a mulasztás okozatosságának levelezetésére sem. Adekvát kauzalitás elmélete Más néven okkiválasztó elmélet. A bírónak joga van az okot kiválasztani, és azt kell kiválasztania, ami szükségszerűen hozza létre az eredményt, azaz ami objektíve tipikusan létrehozza az eredményt. Ellentéte a szubjektív előreláthatóság, azaz a tettes tudatával mért előreláthatóság, ez azonban a bű-nösség fogalmi körébe tartozik. Relevancia elmélet Különbséget kell tenni a természettudományos és a büntetőjogi relevancia között. Az a tény, hogy természettudományos szempontból fennállott az okozati összefüggés, nem tekinthető jogilag releváns ok-nak.

12. A gondatlanság. A szándékos és gondatlan bűncselekmények közti különbség, a stádiumok, a részes-ség, a szabadságvesztés végrehajtási fokozata és a mentesítés szempontjából.

14. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következ-ményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában; úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. A büntetőjogi szándéknak jól definiálható pszichológiai tartalma van. (Előrelátás, kívánás, belenyugvás.) Ezzel szemben a gondatlanság jogi fogalom, mely valamilyen aktuális lelki beállítottsággal, gondolattartalommal az életbeli szóhasználatban nem azonosítható. Két fokozata a tudatos gondatlanság (Luxuria) és a hanyag gondatlanság (Negligencia) Tudatos gondatlanság Értelmi oldal: magatartás lehetséges következményeit látja előre, ez pedig a következmény beálltának veszélye. Érzelmi oldal: bízik az eredmény elmaradásában.Azoknak a bűncselekményeknek a tekintetében jut jelentőség-hez, ahol tényállási ismérv az eredmény, nem minősítő körülmény. Az értelmi és érzelmi oldal között helyezkedik el a könnyelműség, ami értékítélet, axiológiai kategória, ezt a bíró határozza meg. A bíróság a következő következtetésekre juthat: az eredmény elmaradásában való bizakodás könnyelmű volt (gondatlanul elkövetett bűncselekmény), alaptalan volt (eshetőleges szándékkal elkövetett bűn-cselekmény), és mikor alapja volt rá (nem büntethető). A luxuria abban különbözik a szándékos veszélyeztetési cselekményektől, hogy utóbbinál nem következik be a sérelem ténylegesen. Hanyag gondatlanság Nincs értelmi sem érzelmi oldala, mert az elkövető nem látja előre a lehetséges eredményt, és így ahhoz emocio-nálisan sem tud viszonyulni. Itt nincs pszichológiai tartalom, a lélektani ismérvet axiológiai (értéktani) ismérv pótolja, a tőle elvárható figye-lem elmulasztása, és az, hogy a körültekintő viselkedés esetén elkerülhető lett volna a sérelem bekövetkezte. Az elvárható figyelmet a szakirodalom objektív gondossági kötelességnek hívja. Ez attól függően alakul, hogy a tettes valamilyen hivatási vagy foglalkozási kötelesség hatálya alatt áll-e, illetve gyakorlójaképp lép-e fel. (Pl. ha van lőfegyverhasználati engedélyem és lövök, vonatkozik rám, és AKKOR IS, ha nincsen, de megszegem a szabályait és úgy lövök.) Ilyen esetben az objektív gondossági kötelesség ismérveit külön norma határozza meg. (pl. KRESZ) Elképzelhető, hogy a cselekményt a foglalkozási szabály megszegése jellemzi, az eredmény is bekövetkezik, ám az elkövető felelőssége kizárható. Ez akkor lehetséges, ha a szabályszegés ténye és a baleset bekövetkezése kö-zött nincs közvetlen okozati kapcsolat. Pl. a gépjárművezető gyorsan hajt de a fának tengelytörés miatt ütközik. Ahol az eredmény a szabályszegés hiányában is bekövetkezett volna, ott objektív elkerülhetetlenségről beszé-lünk. Ez nem büntethető. A tettes csak azért felel ami előrelátható és elkerülhető lett volna. A hivatásbeli gondatlanságtól meg kell különböztetnünk a magánéleti gondatlanságot. Utóbbi nem áll szabályok hatálya alatt, így nincs objektivizált mértéke. Ilyen esetben a bíró mérlegelésén múlik a döntés, aki mérlegeli az ember szubjektív helyzetét és az objektív társadalmi elvárásokat. A szándékos és gondatlan bűncselekmények közti különbség a stádiumok, a részesség, a szabadságvesztés végrehajtási fokozata és a mentesítés szempontjából. A Btk. szándékosságra épít, mindig hallgatólagosan benne van a szövegben. A gondatlanságot írja ki kifejezet-ten. Részesség csak szándékosnál van. Stádium is, nincs kísérlet, előkészület gondatlan bűncselekménynél, mert az eleve szándékosságot tételez fel. A gondatlan bűncselekmény mindig vétség, a végrehajtási fokozat mindig fogház. Gondatlanra bűncselekményre pedig nincs visszaesés, bár ezt a Békés nem mondta. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés gondatlannál a kitöltés napjával történik meg. 41. tétel: A mentesítés módja 101. § Az elítélt mentesítésben részesülhet a) a törvény erejénél fogva, b) bírósági határozat alapján, c) kegyelem útján. A törvényi mentesítés 102. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jog-erőre emelkedésének napján; b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján; c) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajtha-tósága megszűnésének napján;

13. Az eredményért, mint a bűncselekmény minősítő körülményéért való felelősség. A vegyes bűnösség. Van-e a szándékon túli eredményű bűncselekménynek kísérlete, kapcsolódhat-e hozzá felbujtás.

15. § Az eredményhez mint a bűncselekmény minősítő körülményéhez fűzött súlyosabb jogkövetkezmé-

nyek akkor alkalmazhatók, ha az elkövetőt az eredmény tekintetében legalább gondatlanság terheli. A 15.§ elsősorban a vegyes bűnösségű cselekményekre vonatkozik. Vegyes bűnösség akkor jön létre, ha az alap-eset szándékos, a minősítő körülményt pedig gondatlanul követte el. A vegyes bűncselekmények a szándékos bűncselekmények jogi sorsát osztják, azaz nem vétség, hanem bűntett, nem fogház, hanem börtön… Pl.: testi sértésnél a maradandó fogyatékosság, mint minősítő körülmény. Ha az alapesetre szándék terjed ki, és az eredmény súlyosabb, s a súlyosabb eredményre gondatlanság áll csak fenn, akkor is a szándékos bűncselek-mény miatt felel, méghozzá annak SZÁNDÉKOS ÉS MINŐSÍTETT esetével.

Alapeset Minősítő körülmény Minősítés Szándék Szándék Szándékos minősített esete Szándék Gondatlanság Szándékos minősített esete Szándék Semmi Szándékos alapesete

Gondatlan Gondatlan Gondatlan minősített esete Gondatlan Semmi Gondatlan alapesete

Praeter intentionalis bűncselekmények: vannak olyan cselekmények, ahol a minősítő körülmény a törvényi tényállás szerint is CSAK gondatlan lehet, pl. a halált okozó testi sértés. Ilyenkor, ha szándék is kiterjed a minő-sítő körülményre, az már emberölésnek számít, és másik tényállás alapján kell elítélni a tettest. NEM TELJE-SEN ugyanaz, mint a vegyes bűnösség! Amennyiben a minősített eset hatályosulását más minősítő körülmény vonja maga után, a súlyosabb minősítés feltétele, hogy e körülményt is átfogja a tettes szándéka. Pl. az emberölés körében a különös kegyetlenséghez az is kell, hogy a tettes tudata erre is kiterjedjen. Így ha nem tudom, mekkora kínt okoz ha valakit hasba lövök, és több órán keresztül szenved mire meghal, nem felelek különös kegyetlenségért. Az eredmény tipikusan olyan esetekben szerepel minősítő körülményként, ahol az alapeset is materiális. Pl. könnyű testi sértés és súlyos testi sértés. Van azonban ellenkező példa is, pl. az ittas vezetés immateriális, és ha tömegszerencsétlenség lesz a vége, az már materiális minősítő körülmény.

Van-e a szándékon túli eredményű bűncselekménynek kísérlete, kapcsolódhat-e hozzá felbujtás. A gondatlanságnak NINCS kísérlete, és a minősítő eredményre csak gondatlanság terjed ki. Tehát az elsőre nem a válasz. A szándékon túli eredménnyel rendelkező bűncselekményekhez NEM kapcsolódhat felbujtás, hiszen akkor már nem gondatlanság terjedne ki a minősítő eredményre, hanem szándékosságról beszélnénk.

14. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere, jellemzői Büntethetőséget kizáró okok Ilyenkor a büntethetőség nem is jön létre egyáltalán. Az elkövető cselekménye csak látszólagosan valósítja meg a törvényi tényállást, de a bűncselekmény 3 konjunktív eleme közül valamelyik hiányzik az elkövetés időpontjá-ban. Voltaképpen a bűncselekmény nem teljesen valósul meg. Ezeket az okokat a Btk. 22. § sorolja fel.

Társadalomra veszélyességet kizáró ok: Btk.-ban szabályozott kizáró okok - jogos védelem - végszükség - Önkényuralmi jelképek használata 269/B. § Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-

kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt; nagy nyilvánosság előtt használ; közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el. Nem büntethető a meg-határozott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történe-lem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.

Btk.-ban nem szabályozott kizáró okok Békés véleménye szerint ide tartozik: - magánindítvány hiánya (Békés vélemény szerint csak!) - rendőri kötelezettség teljesítése - elöljáró parancsa - hivatásból eredő jogok teljesítése A könyv szerint (is) ide tartozik: - jogszabály engedélye (pl. magzatelhajtás) - sértett beleegyezése (olyan jognál, amiről lemondhat. Az életről NEM mondhat le.) - megengedett kockázatvállalás (gazdasági kockázat) - fegyelmezési jog gyakorlása Alannyá válást kizáró okok/ Beszámítást kizáró okok - Gyermekkor - kóros elmeállapot - kényszer / fenyegetés A könyv (Belo) szerint ide tartozik még: - jogos védelem túllépése (29. § (2) ) - végszükség túllépése (30. § (2) ) Bűnösséget kizáró ok Békés véleménye szerint ide tartozik: - tévedés - társadalomra veszélyesség csekély foka Könyv szerint ide tartozik (Belo írta ezt) - tévedés - elöljáró parancsa

Be. 214.§ (3) c) A bíróság a vádlottat a vád alól felmenti, ha büntethetőségét kizáró ok áll fenn, kivéve a cse-lekmény társadalomra veszélyességének csekély fokát és a magánindítvány hiányát.

(4) A (3) bekezdés c) pontja esetén a bíróság kényszergyógykezelést és elkobzást rendelhet el, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezhet, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja. Büntethetőséget megszüntető okok Utóbb szűnik meg a büntethetőség. A bűncselekmény létrejön ugyan, mind a 3 ismérv adott, de valamely utóla-gosan felmerülő ok miatt nincs helye a büntetőjogi felelősségre vonásnak. - Elkövető halála - Kegyelem - Elévülés - Társadalomra veszélyesség utólagos megszűnése - Törvényben meghatározott egyéb ok

15. A beszámítást kizáró okok. A jogi személy büntetőjogi felelősségének kérdése. Ezek a követk.: gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer és fenyegetés, jogos védelem és végszükség túllépése. Gyermekkor 23. § Nem büntethető, aki a cselekmény elkövetésekor 14 életévét nem töltötte be. Nem ren-delkezik a bjog által megkívánt beszámítási képességgel. A vélelem nem dönthető meg. A gyermekkorúval szemben is vannak intézkedések (Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.) A kóros elmeállapot 24. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban vagy szemé-lyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmemű-ködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a cselekmény következményeinek felismerésében vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék. 25. § A 24. § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. A beszámítási képesség két tényezője a felismerési és az akarati képesség. Elmebetegség Az agykéreg olyan tartós betegsége, ami súlyos zavart okoz a magasabbrendű idegműködésben Gyengelméjűség Általában genetikai úton öröklődik, vagy a terhesség alatt, a születés során, Szellemi leépülés (dementia) A korábban kifejlődött értelmi képesség fokozatos hanyatlása Tudatzavar Átmeneti állapot ami lehet hogy csak órákig tart. Ennek során a tudat elhomályosul, beszűkül. Személyiségzavar (pszichopátia) Nem betegség, hanem állapot. Diszharmonikus személyiséget takar, akinek reakciói eltérnek az átlagtól. Kóros voltuk nehezen bizonyítható, és az orvostudomány is csak következtethet rá Kényszer 26. § (1) Nem büntethető, aki a cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban. (2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. Kényszer a bírói gyakorlat szerint az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatás. Megkülönböztethető az akaratot megtörő és az akaratot hajlító erőszak (vis absoluta és vis compulsiva). Fenyegetés 138. § E törvény alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A fenyegetés pszichikai ráhatás. Btk. 9 tvi tában kvalifikált fenyegetés-fogalmat alkalmaz pl. rablás esetén Jogi személy Bcst nem tud elkövetni 2001. évi CIV. tv. a jogi személy ellen alkalmazható intézkedésekről. az EU pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény tervezet, a Corpus Juris (CJ) is erre hat. Az ENSZ a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni egyezménye a jogi személyek hatékony, arányos és visszatartó erejű szankcionálását írja elő annak a hangsúlyozásával, hogy a jogi személy felelőssége lehet büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási. A téma mégis vitatott. Fő probléma a jogi személy cselekvőképessége és bűnösségi képessége. Erre három mo-dell van. A beszámítási modell szerint a bűnelkövető egyéni bűnösségét meghatározott kritériumok alapján beszámítják a jogi személynek. A második modell az üzem vitele kapcsán jelentkező szervezeti bűnösséget bünteti. A harmadik, az intézkedési modell a jogi személlyel szemben alkalmazandó jogkövetkezményt nem büntetésként szabályozza, hanem a büntetőjogi intézkedések sajátos fajtáját alakítja ki. 1. § (1) E törvény alkalmazásában 1. jogi személy: minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve az előtársaságokat is, 2. vagyoni előny: bármely dolog, vagyoni értékű jog, követelés, kedvezmény, függetlenül attól, hogy a számvi-telről szóló törvény szerint nyilvántartásba vették-e, (2) E törvény nem alkalmazható a magyar állammal, külföldi állammal, az Alkotmányban felsorolt intézmé-nyekkel, az Országgyűlés Hivatalával, a Köztársasági Elnök Hivatalával, állig és önk szervekkel szemben Az intézkedések alkalmazásának feltételei 2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (Btk.) meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazhatók, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését célozta vagy eredményezte, és a bűn-cselekményt a jogi személy a) ügyvezetésre vagy képviseletre feljogosított tagja vagy tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, illetőleg ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, b) tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és azt a vezető tisztségviselő fel-ügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének teljesítése megakadályozhatta volna. A jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések a) a jogi személy megszüntetése (országos közüzemi szolgáltatót nem lehet) b) a jogi személy tevékenységének korlátozása (nem végezhet betétgyűjtést, közbesz se, ) c) pénzbírság (legnagyobb mértéke a bcs-vel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékének a 3x, de min 500e)

16. Az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekményekért való felelősség III. BED. Btk. rendelkezése: a beszámítási képesség kizárására vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak, ha önhibájából lett ittas vagy került bódult állapotba. A Btk. 25.§ azt mondja meg, hogy mi nem alkalmazható, az LB. 3. BED pedig azt, hogy mi alkalmazható.

25. § A 24. § rendelkezései nem alkalmazhatók arra, aki a cselekményt önhibájából eredő ittas vagy bó-dult állapotban követi el. III. BED kimondja, hogy az ittas állapot okozta tudatzavar eltér a tudatzavar egyéb eseteitől. Az önhibájából leittasodó tudatzavara olyan ok, melyért az felelősségre vonható. Az önhiba lehet szándékos és gondatlan is. Aki önhibájából ittasodik le, minden esetben úgy kell tekinteni, mintha beszámítási képessége teljességében valósí-totta volna meg a bűncselekményt. A különbséget az jelenti a szándékos és a gondatlan lerészegedés között, hogy az ilyen állapotban elkövetett cselekmény esetén a bíróság mérlegeli, hogy a cselekmény szándékosnak vagy gondatlannak minősül, és az önhiba szándékossága is fontos a mérlegelésnél. BK. 154. II. 7. pontja ki-mondja, hogy súlyosító körülmény minden esetben, ha az elkövető a bűncselekményt önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében. Akkor sem értékelhető az önhibából eredő ittasság enyhítő körülményként, ha az az egyébként már meglévő kóros elmeállapotot fokozta.

Részegség típusai Eseti típusos részegség: meg kell állapítani, hogy szándékos vagy gondatlan a leittasodás, ami szintén számít annál, hogy a bűncselekmény szándékos vagy gondatlan, mert ha gondatlan, akkor büntethető csak, ha van gon-datlan alakzata a bűncselekménynek. Stádiumok: - izgalmi stádium: 10-70 gramm közötti alkoholfogyasztás között jelentkezik, ami 1-7 dl bor, 0,2-1,5 dl pálin-

ka kb. Az alkohol először a legérzékenyebb agyterületre, a homloklebenyre hat, a gátlások felszabadulnak, az önkontroll elveszik, az önbizalom megnő, a jó érzet fokozódik, az akaraterő csökken. Ezzel párhuzamo-san csökken a figyelő, vigyázó képesség. Arc kipirul, pulzus szapora, lehelet alkoholszagú, kötőhártya eny-hén belövellt. Véralkohol: 0,2-1.5 ezrelék.

- 2. stádium: előbbi tünetek fokozódnak, a kritikai készség tovább csökken, így az ittas hajlamos bizalmas dolgok kibeszélésére, trágárkodásra, megjelenik a kéz remegése, az akadozó beszéd, szótévesztés, az ügyet-lenség és az imbolygó járás. 7-17 dl bor, 1,5 dl pálinka után (testtömegtől függően) Az alkohol a fali és hát-térlebenyeket éri el, ezért van pl. a beszédközpont zavara. Véralkohol: 1,5-2 ezrelék.

- 3. stádium: 1-1.5 liter bor, 2.5-3.5 dl pálinka. Érzékek tompulása, lehangoltságot eredményez. Az alkohol az agy mélyebben fekvő területeire is elterjed, a köztiagyat, a nyakszirtlebenyt és a kisagyat is eléri, ezért sú-lyos testi tünetek jelentkezhetnek. Súlyos egyensúlyzavar jelentkezik, pl. összezárt sarokkal képtelen meg-állni. (Romber tünet) Nyakszirtlebeny látómezőjének károsodása kettős látáshoz, látászavarhoz, színtévesz-téshez vezet. Szellemi tünetek: emlékezőképesség térben-időben való zavara. Véralkohol: 3.5 ezreléket el-éri.

- 4. stádium: 4 ezrelék feletti véralkohol. Bénulásos szak, tulajdonképpeni heveny alkoholmérgezés. Az alko-holkoncentráció életfontosságú agyi területeket érint. Az agykamra és a nyúltvelő bénulását okozza. Mély eszméletlenség, klinikai vérnyomásesés, vérkeringés összeomlása, testhőmérséklet süllyedés, szaruhártya reflex kiesés. Kellő gyógyszeres kezelés, orvosi segítség hiányában halálos kimenetelű. Die another day. ☺

Krónikus alkoholizmus Nem az eseti részegség szabályai alkalmazandóak, ha szellemi leépülést okoz a sok ivás. Ha ez nem következett még be, a személyiségzavar szabályai irányadóak. (kóros elmeállapot mindkettő, lásd ott)

Abortív kóros részegség A típusos és a patológiás között van. A kóros elmeállapot szerint kell megítélni. 24. (2) alapján korlátlan enyhí-tés lehetséges. (Ez az, amikor folyamatos részegségi tünetek vannak jelen, ha nem iszik, akkor meg elvonási tünet.) Patológiás részegség: Elmebetegség szabályait kell alkalmazni rá, az elkövető nem büntethető.

17. A jogos védelem és a végszükség A jogos védelem 29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szüksé-ges. (2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza az elhárítás szükséges mértékének felismerésében. A jogos védelem két eleme a jogtalan támadás és a védelmi cselekmény. Támadás A támadás olyan aktív magatartás, erőszakos cselekmény, mely vagy személy, vagy javak ellen irányul, és köz-vetlenül fenyegetőnek kell lennie. Jogos védelem CSAK jogtalan támadás esetén áll fenn. A közvetlen fenyegetés A közvetlen fenyegetés irányulhat élet vagy testi épség, javak, illetve közérdek ellen. (És nem csak a megtáma-dott élete/testi épsége ellen, illetve javai ellen. Ha másra irányul azonban, érzelmi viszonyulás kell.) A közérdek mint a jogos védelem lehetséges tárgy a jogilag elismert közösségi érdekeket jelenti. A védelmi cselekmény A védelmi cselekménynek elhárító jellegűnek kell lennie. Az elhárítás aktív magatartás, a támadó ellen irányul és kimeríti egy bűncselekmény törvényi tényállását. Az is védekezés ha nem meríti ki, de akkor ugye nincs szük-ség erre a büntethetőséget kizáró okra, hiszen nem is vagyok büntethető eleve. Szükségesség Az elhárító magatartást az indokolja, hogy más módon, mint a Btk. Különös Részében foglalt bűncselekmény törvényi tényállásába ütköző módon, nincs mód a támadás kivédésére, elhárítására. Ez az elhárítás csak addig tart, amíg maga a támadás tart, az ezt követő fellépés már nem tartozik a jogos védelem körébe. Arányosság Az elhárítás legfőbb jellemzője az arányosság. Az elhárító magatartás nem okozhat aránytalanul nagyobb sérel-met, mint amit a jogtalan támadás tett volna. Az ítélkezés gyakorlata szerint az arányosság vizsgálata nem szük-séges, ha cselekmény az élet ellen irányuló, vagy a nemi szabadság elleni erőszakos támadás ellen irányul. Túllépés Ha az arányosság követelményét a megtámadott a támadásból származó ijedtségéből vagy menthető felindulásá-ból képtelen felismerni, nem büntethető. Amennyiben ez az ijedtség vagy menthető felindulás csupán korlátozta az elhárítás szükséges mértékének a felismerésében, a jogtalan támadással szemben aránytalanul védekezőt bün-tetőjogi felelősség terheli. Büntetése azonban korlátlanul enyhíthető. A végszükség 30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére, és a cselekménye kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására töre-kedett. (2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítá-sára törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. (3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében. (4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége. Vészhelyzet A végszükség közvetlen és másként el nem hárítható veszély. A létrejöhet elemi csapás következtében vagy emberi támadás hatására, ha a támadó már nincs a helyszínen. A jogos védelem és a végszükség közt az a kü-lönbség, hogy a végszükségben cselekvő esetén a veszélyhelyzet elháríthatatlan, mindössze a kár bekövetkeztét próbálja elkerülni a védelmi helyzetben levő. Jogos védelem esetében a jogosan védekező személy ténylegesen jelen van és közvetlenül áll szemben a támadóval; a végszükségben lévő személy pedig a más által létrehozott veszéllyel áll szemben. Mentési tevékenység A végszükségi helyzetben cselekvő magatartása irányulhat a saját ill. mások személyének, javainak vagy a köz-érdek védelmére. Végszükségre az hivatkozhat, aki a mentő cselekménnyel kisebb sérelmet okoz, mint amennyit a veszély eleve jelentett volna. Arányosítás csak pénznél van, vagy testi sérülés okozásánál, élet esetén nem. Túllépés Nem büntethető az sem, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint aminek az elhárítására törekedett, mert ijedtség-ből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát. A törvény kizárja a végszükség megál-lapítását azok esetében, akiknél a veszély vállalása hivatásukból eredő kötelesség. (Pl. tűzszerész)

18. A tévedés 27. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem bün-tethető, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) A tévedés nem zárja ki a büntethetőséget, ha gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti. Köznapi értelemben tévedés esetén valótlanságot gondolunk valónak. A tévedés a szándékos bűnösség tudati oldalával áll összefüggésben, annak fogyatékossága, és azt eredményezi, hogy a tévedésben lévő olyan magatar-tást tanúsít, amit a tévedés nélkül nem tett volna meg. Két fajtája van, a ténybeli tévedés és a cselekmény társa-dalomra veszélyességében való tévedés. Ide tartozik még az error in iuris – jogban való tévedés, vagyis az az eset, amikor az elkövető a magatartásának a jogi megítélésében téved: ez a jogilag irreleváns tévedésekkel esik egy tekintet alá. Ténybeli tévedés Abban az esetben, ha a konkrét bűncselekmény különös részi tényállásának valamely tárgyi oldali ismérvét az elkövető tudata nem fogja át. Releváns a tévedés, ha az elkövetés tárgyára, a passzív alanyra, az elkövetési ma-gatartásra, az eredményre, az okozati összefüggésre, az elkövetés helyére, módjára, idejére vagy eszközére vo-natkozik. Ténybeli tévedés esetén a cselekményt az elkövető által felismert tények figyelembevételével kell megítélni, míg azokat a körülményeket, melyeket nem ismert fel, vagy melyeket tévesen ítélet meg, figyelmen kívül kell hagyni. Ez alapján a következő esetek fordulnak elő. - A cselekmény nem minősül bűncselekménynek. (pl. ha a férfi alappal gondolhatta, hogy akinek a beleegye-

zésével közösült, már betöltötte 14. életévét, megrontásért nem vonható felelősségre.) - A cselekmény más szándékos bűncselekménynek minősül. (pl. a 18. életévét betöltött személy ha azonos

neművel annak beleegyezésével fajtalankodik, ám alappal hihette, hogy az elkövetéskor a passzív alany 13. éves, természet elleni erőszakos fajtalanságért akkor sem vonható felelősségre ha ténylegesen az 12. életévét be nem töltötte, megrontásért viszont felelnie kell.)

- Nem róható az elkövető terhére - Alapeseti bűncselekményért felel, ha a tévedés a minősítő körülménnyel kapcsolatos, az alapesetet azonban

tényleges elkövette és büntethető érte. Pl. a 2003. évi II. tv. előtt ha azt hitte, hogy már 14 éves a sértett, úgy ölte meg, akkor csak alapesetért felel, nem gyermekkorú megöléséért, még ha 13. éves is.

Ha a minősítő körülmény eredmény és az elkövető tévedését gondatlanság okozta, a minősített esetért felel ve-gyes bűnösség alapján. A ténybeli tévedés irreleváns, ha olyan tényre vonatkozik, amelyet nem kell átfognia a szándékosságnak. Így közömbös a személyben vagy az elkövetési tárgyban, okozati összefüggésben való tévedés. (Utóbbi akkor, ha az eredményt nem a létrehozására létrehozott magatartás, hanem az elkövető további magatartása idézi elő. Pl. a sivatagban megmérgezem a társam vizét, de közben véletlen kilyukasztom a kulacsát, az elfolyik, és így szomjan hal. Vagy ha leszúrok valakit, halottnak hiszem, elásom és ezért fullad meg. Ilyen az elvétés is, mikor mást lő le véletlen. Ekkor az eredeti célra kísérlet, az eltaláltra gondatlanság áll.) Jó módszer ide a conditio sine qua non. Ténybeli tévedés esetén le kell takarni azt a tényt, amelyről nem tudott. Ha nélküle valószínűleg nem lett valósulna meg valamelyik tényállás, akkor azt a tényállást figyelmen kívül kell hagyni. Pl. ha 13 évessel közösül de azt hiszi, hogy 15, mert fejlettek a mellei, akkor nincs gáz. ☺ Társadalomra veszélyességben való tévedés Büntető törvénykönyvünk a Schuldtheorie-val szemben a Vorsatztheorie-val egyező szabályt tartalmaz. Schuldtheorie: a társadalomra veszélyesség tudatának fel nem róható teljes hiánya esetén szándékosságról nem lehet szó. Amennyiben a tudat gondatlanság miatt hiányzik, és a törvényi tényállást szándékosan valósítják meg, szándékos bűncselekményért ítélik el őket korlátlan enyhítés lehetőségével. Vorsatztheorie: a szándékosság a tényleges szándékos túl hozzátartozik a társadalomra veszélyesség tudta, mely hiányában szándékos bűncselekmény nem állapítható meg. Szándékos elkövetés esetén ha felismerhette volna a társadalomra veszélyességet, gondatlan bűncselekményt kell megállapítani (ha van ilyen alakzata persze). A magyar szabályozás szerint nem büntethető, aki a cselekményt abban a feltételezésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre alapos oka volt. Ha gondatlanságból téved, akkor pedig gondatlan alakzat megállapítandó, ha van ilyen. A polgárok nem csak a büntetőjog szabályaiból értesülhetnek a cselekmény társadalomra veszélyességéről. Az objektív értelemben vett erkölcsellenesség tudata vagy az objektív veszély tudata elegendő. Pl. mérgező anyag tárolása a szántóföldön. Ha tud cselekménye jogellenességéről, akkor is tudatában van a veszélyességnek. A joggyakorlat általában akkor állapítja meg a társadalomra veszélyességben tévedést, ha a büntethetőséget kizáró okot tévesen feltételezte az elkövető, vagy keretdiszpozíciónál, ha az államigazgatási szabályt nem ismer-te és erre alapos oka volt. (Pl. ha hivatalos szervtől téves tanácsot kap.)

19. A büntethetőséget megszüntető és a büntetés végrehajtását kizáró elévülés. A 11/1992. ABH. 33. § (1) A büntethetőség elévül a) olyan bűntett esetén, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is bün-tethető, húsz év; b) egyéb bűncselekmény esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de leg-alább három év elteltével. (2) Nem évül el a) az 1945. évi VII. törvénnyel törvényerőre emelt és az 1440/1945. (V. 1.) ME rendelettel módosított és kiegészített 81/1945. (II. 5.) ME rendelet 11. és 13. §-ában meghatározott háborús bűntettek; b) az emberiség elleni egyéb bűncselekmények (XI. fejezet); c) az emberölés súlyosabban minősülő esetei [166. § (2) bekezdés a)-i) pontjai]; d) az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei [175/A. § (4) bekezdés, 355. § (5) bekezdés a) pont]; e) a terrorcselekmény, a légi jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el [261. § (2) bekezdés a) pont, 262. § (2) bekezdés, 352. § (3) bekezdés b) pont] büntethetősége. Az elévülés jogi hatása abban áll, hogy a bűncselekmény elkövetését követő bizonyos idő (elévülési idő) után már nem indokolt a büntetőjogi felelősségrevonás. Az elévülést célszerűségi szempontok indokolják, a büntetés hatékonyságának feltétele a gyorsaság, minél később kerül sor a felelősségrevonásra, annál kevésbé érvényesül-nek a büntetési célok. Vannak olyan kiemelkedő súlyú bűncselekmények, melyeknek az elkövetése olyan társa-dalmi közfelháborodást okoz, hogy bármely hosszú idő elteltével is igényli a büntetőjogi felelősségrevonást. Az elévülési idő számítása 34. § Az elévülés határidejének kezdő napja a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvé-nyi tényállás megvalósul, b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselek-mény véget ér, c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még a büntető törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének, d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik. Az elévülés félbeszakadása és nyugvása 35. § (1) Az elévülést félbeszakítja a büntető ügyekben eljáró hatóságoknak az elkövető ellen a bűncselek-mény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje is-mét elkezdődik. (2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az el-követő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy elmebeteg lett. (3) Próbára bocsátás (72. §) esetén a próbaidő tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Minden minden egyes bűncselekménynél külön-külön kell vizsgálni az elévülés félbeszakadását. Be. 137. § (1) A nyomozást fel kell függeszteni, ha a) a gyanúsított ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, és az eljárás a távollétében nem folytatható; b) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik; c) diplomáciai vagy személyes mentességre vonatkozó, továbbá bíró (ülnök) vagy ügyész felelősségrevonásához, illetőleg nem magyar állampolgár által külföldön elkövetett bűncselekmény miatt a büntető eljárás megindításához szükséges döntést kell beszerezni; d) az eljárás folytatását a gya-núsítottnak a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége akadályozza. (3) A nyomozást fel lehet függeszteni, ha b) a gyanúsított elmeállapotának megfigyelése szükséges; c) a gyanúsított súlyos betegsége miatt az eljárás vele szemben nem folytatható; d) jogsegély teljesítése végett külföldi hatóságot kell megkeresni. A büntethetőséget megszüntető és a büntetés végrehajtását kizáró elévülés közötti különbség az, hogy utóbbinál jogerős bírósági ítélet mondja ki a szabadságvesztést, viszont annak letöltését az elítélt nem kezdte meg valami-lyen okból kifolyólag, míg az előbbinél nincs jogerős ítélet. Az AB 11/1992 határozata Az Alkotmánybíróság az ún. Zétényi-Takács törvénnyel kapcsolatosan foglalkozott az elévülés kérdésével. Hatá-rozata az 1944-1990 közötti politikai bűncselekményekkel kapcsolatos. Göncz Árpád előzetes normakontrollt kért az AB-től. A határozat lényege: - ha már a bűncselekmény elévült, azt nem lehet újból büntethetővé tenni, mert ez alkotmányellenes; - ha bűncselekmény még nem évült el, az elévülés idejének a meghosszabbítására nem kerülhet sor; - a még el nem évült bűncselekmény elévülésének új törvénnyel való félbeszakítása alkotmányellenes; - a nyugvásnak és a félbeszakításnak visszamenő hatályú megállapítása alkotmányellenes; - közömbös az, hogy mely okból nem érvényesíthette az állam a büntetőjogi igényét; - egyedül a bíróság állapíthatja meg jogerősen az adott ügyre és mindenkire irányadóan, hogy az adott bűn-

cselekmény büntethetősége elévült-e. Jogállamban jogbiztonság van ami a jogkövetkezmények előre kiszámíthatóságát is jelenti. De itt megszűnik az előreláthatóság, ezért nem lehet ezt. A jogállamban a jogbiztonság megelőzi az igazságosságot.

20. A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól általában, az előkészület. A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól általában A szándékos bűncselekmény megvalósulásának négy szakasza különböztethető meg: * bűncselekmény elhatáro-zása * előkészület * kísérlet * befejezett bűncselekmény A gyakorlatban valamennyi fázis nem feltétlenül valósul meg. A bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék csak akkor releváns, ha az előkészület vagy a kísérlet is büntetendő. Az előkészület még nem valósít meg tényál-lási elemet, a kísérlet pedig nem valósítja meg a tényállási elemeket maradéktalanul. A különös részi tényállások különböző stádiumai egy-egy cselekményre elég sokfajta lehetőséget adnak. Például a lőfegyver engedély nélküli vásárlása lehet emberölés előkészülete, vagy befejezett lőfegyverrel visszaélés. A gondatlan bűncselekményeknek CSAK befejezett alakzata van. Ha más stádiumát is büntetni akarja a jogalko-tó, akkor új sui generis tényállás szükséges. Pl. a súlyos testi sértés gondatlan változatán túl büntetendő lett a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. A szándékos bűncselekmények esetében sem állapítható meg valamennyi stádium. Nincsen kísérlete a * mulasztásos immateriális bűncselekményeknek * a veszélyeztetési bűncselekmények-nek * a praeterintencionális cselekményeknek * a verbális bűncselekményeknek. A bűncselekmény elkövetésére irányuló akarat elhatározás nem valósít meg bűncselekményt, legfeljebb ha kitu-dódik, a veszélyes fenyegetés nevű szabálysértés megállapítását vonja maga után, Előkészület 18. § (1) Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánl-kozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Az általános rész csak definiálja az előkészületet, a különös rész határozza meg, hogy mely bűncselekmények előkészülete büntetendő, s az előkészületre milyen speciális szabályok irányadóak. Pl. az közös elkövetésben megállapodásnál nincsen önkéntes elállás kémkedés esetében. Az előkészület távolról veszélyezteti a jogtárgyat. Előkészületi magatartások Az előkészületi magatartások köre törvényileg meghatározott. Céljuk valamely szándékos bűncselekmény elkö-vetésének lehetővé tétele, vagy megkönnyítése. Emiatt pedig, mivel céljuk egy bűncselekmény elkövetése, CSAK egyenes szándékkal valósíthatóak meg! Ilyen például az eszközök beszerzése, előkészítése, Az előkészület rendbelisége attól függ általában, hogy hány bűncselekmény elkövetését célozza. Nem számít, hány elkövetési magatartással akarta azt az elkövető véghezvinni. Önkéntes visszalépés 18. § (2) Nem büntethető előkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése; b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűn-cselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad; c) aki az előkészületet a hatóságnál felje-lenti. Ahogy a kísérletnél, előkészületnél is el lehet állni. Eredményt elhárítani is, abból a szempontból, ha a felhívást, ajánlkozást, vállalkozást vonja vissza az elkövető, és törekszik a többi meggyőzésére. Tehát ha közös elkövetés-ben egyezünk meg, akkor a büntethetőség elkerüléséhez TÖREKEDNEM kell arra, hogy elálljanak. Fontos még, hogy elállni csak addig lehet, míg saját elhatározásból teszem. Ha már külső hatás vett rá az elállás-ra, pl. megzavartak, akkor büntethető vagyok, mert nem saját elhatározásomból nem bűnözöm. Igaz ez akkor is, ha erkölcsileg elítélhető okból teszem. Maradék bűncselekmény 18. § (3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már önmagában is más bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. Például, a fiammal megbeszéljük, hogy most aztán jól kiraboljuk ezt meg ezt. Másnap aztán fejmosás: hogy jut ilyen hülyeség eszedbe, fiacskám? Nem szép dolog! A kiskorú veszélyeztetése megvalósult akkor is.

21. A kísérlet 16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A szubjektivista nézet szerint bármely cselekmény alkalmas a kísérlet megállapítására, amelyben a bűncselek-mény elkövetésére irányuló szándék megvalósul, függetlenül attól, hogy egyáltalán veszélyezteti-e a jogi tárgyat, illetve hogy közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésbe hozható-e a megvalósítani akart törvényi tényállás-sal. Az objektivisták szerint csak az a cselekmény kísérlet, ami közvetlenül veszélyezteti a bűncselekmény jogi tárgyát, mert a távoli veszély az előkészület. Ehhez igazodik a hazai álláspont, bár nem a közvetlen veszély, hanem a tényálláshoz való kapcsolat a megkülönböztető ismérv. Szubjektív elem azonban nálunk, hogy a bűn-cselekmény kísérlete ugyanúgy büntetendő, mint a befejezett cselekmény. Nálunk tehát a fogalom értelmezése körében az objektív, a büntetés tekintetében pedig a szubjektív álláspont érvényesül. (vegyes megoldás) A kísérlet elkövetésének feltételei Kísérlet esetén csak a tárgyi oldal hiányos, az alanyi nem. A tettes szándéka befejezett bűncselekmény elköveté-sére irányul. Ha a cselekmény eshetőleges szándékkal is megvalósulhat, ez elég a kísérlethez is. Ha azonban a tényállás motívumot vagy célzatot tartalmaz, ez ugyanúgy szükséges a kísérlethez. Ha a minősítés értékhatártól függ, az elkövető szándékát kell figyelembe venni Az elkövetési magatartást kell megkezdeni. Pl. lopásnál az elvétel megkezdése a kísérlet, Többmozzanatú cselekménynél az első mozzanat a kísérlet, Materiális bűncselekményeknél az eredmény létre-hozására objektív alkalmas cselekmény kifejtése szükséges. Utolsó feltétel a be nem fejezettség. Kísérlet kizárása Fogalmilag kizárt a következő cselekmények kísérlete: * gondatlan bűncselekmények * vegyes bűncselekmények * tiszta mulasztási bűncselekmények (immateriális mulasztásos cselekmények) * a bűncselekmény előkészülete * Részesi cselekmények, azaz a felbujtás és bűnse-gély * Immateriális veszélyeztetési cselekmények * Egyes alaki bűncselekmények A vegyes bűncselekmények körében érdekes az, mikor a minősített eset eredménye már kísérleti szakaszban megvalósul. Pl. magzatelhajtásnál a koraszülés következtében az anya meghal, a gyermek viszont életben marad. Ilyenkor a halált okozó magzatelhajtás kísérlete állapítható meg. A halált okozó magzatelhajtás ugyanis a mag-zatelhajtás és a gondatlan emberölés törvényi egysége, ami nem bomlik fel amiatt, hogy az alapcselekmény csak kísérleti szakban maradt. (Egyébként magzatelhajtás kísérlete és gondatlan emberölés lenne ugye, azonban két-szer értékeltük ezzel az anya testi épségéhez fűződő társadalmi érdeket mint jogi tárgyat.) Kísérlet csoportosítása 1. teljes és nem teljes Nem teljes kísérlet bármilyen bcsnél lehet, teljes CSAK materiá-lisnál, amikor az eredmény marad el, az elkövetőn kívüli okból. Nem teljes kísérletnél önkéntes elállás, 2. közeli és távoli (A jogi tárgy közvetlen és közvetett veszélyeztetésén alapul az elhatárolás. Kísérlet büntetése 17. § (1) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni. Alkalmatlan kísérlet 17. § (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet al-kalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. Például ha üres zsebbe nyúl a zsebtolvaj, akkor is megbüntetik a gyakorlatban, pedig tulajdonképpen abszolút alkalmatlan tárgyon követte el a kísérletet. (A bíróságok szerint azért nem alkalmatlan tárgy, mert az elkövetési tárgyat azért nem érinti az elkövetési magatartás, mert nem a feltételezett helyen volt.) A szubjektivista nézet szerint minden kísérlet büntetendő, ahol a bcs végrehajtására irányuló szándék megjelenik Az eszköz akkor alkalmatlan, ha az adott körülmények között vagy az adott feltételek mellett nem alkalmas a szándékolt eredmény létrehozására. Főleg az eszköz alkalmatlansága körében különböztethető meg az ontologikus és a homologikus tévedés. Előb-bi a ténybeli körülményekre vonatkozik, pl. tévedésből nem mérget adja be az áldozatnak (ez büntetendő), utób-bi pedig mikor az alkalmasságban téved, pl. C-Vitaminról hiszi hogy mérgező és beadja (ez nem büntetendő). Az alkalmatlanság eszköznél mindig a konkrét helyzetben vizsgálandó, ahogyan azt éppen alkalmazták. Maradék cselekmények 17. § (4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. Önkéntes visszalépés 17. § (3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. A büntetlenség biztosítása azon a megfontoláson alapul, hogy a társadalomnak nyomatékosabb érdeke fűződik a jogsértő eredmény elmaradásához, mint az elkövető megbüntetéséhez. Önkéntes elállás nem teljes kísérlet, önkéntes eredményelhárítás pedig teljes kísérlet esetében lehetséges, azaz materiális bűncselekményeknél. Az önkéntességet már az előkészületnél részleteztük. Saját elhatározásból, akármennyire is büntethetőek az indokai. Ha a sértett ellenállása viszi erre, vagy már halottnak viszi például, az nem számít. Tehát semmilyen valós vagy vélt akadály nem jöhet szóba, s a bűncselekmény tervét teljesen fel kell adni, nem csak elhalasztani. Önkéntes eredményelhárításhoz igénybevehető orvos segítsége, a vállalkozó szellemű eredményelhárítónak nem kell telefonos utasítások alapján helyből elvégezni a műtétet. Többes elkövetés esetén a visszalépés személyen-ként külön vizsgálandó. Önkéntes elállásnál szükséges, hogy többiek emiatt ne tudják befejezni a bűncselek-ményt. Ha az eredményelhárításban nem vesz részt valaki ,vagy a társai mégis be tudják fejezni, akkor utóbbi kísérletért felel, a többiek befejezett cselekményért.

22. A bűncselekmény elkövetői. A tettes. A közvetett tettesség. A társtettesség 19. § Elkövetők a tettes és a társtettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). 20. § (1) Tettes az, aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja. (2) Társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. A XIX. század közepén két álláspont létezett. A szubjektivisták a feltételegyenlőséget hirdették, azaz hogy mindenki aki feltételt valósít meg, okozója az eredménynek. Az objektivista iskola a bűncselekmény elkövetésében közreműködőket a tényállás alapján határolta el: aki a tényállás egy részét megvalósítja, az tettes, aki nem, az felbujtó vagy bűnsegéd. Az elkövetők Az elkövetők két csoportja a tettesek (tettes, társtettes) és a részesek (felbujtó, bűnsegéd). A Btk. a tettesi cselekményt veszi alapul, azt írja le a különös részben. Aki a tényálláson kívüli cselekménnyel működik közre a bűncselekményben, az a részes. Tettesség a szándékos és gondatlan bűncselekmények esetében egyaránt szükséges, részesség azonban csak szándékos cselekmények-nél lehetséges, és feltételez legalább egy tettest. Ha valaki felbujtó vagy bűnsegéd és tettesként is részt vesz a cselekményben, a részesség beolvad a tettességbe. A tettes Tettes az, aki egy bűncselekmény törvényi tényállását egészben vagy részben megvalósítja. legalább korlátozott beszámítási képességgel is kell bírnia Vannak közönséges bűncselekmények (delicta communa) amit bárki megvalósíthat, és különös bűncselekmé-nyek (delicta propria), amit csak az követhet el, aki a törvényben meghatározott személyi minőséggel rendelke-zik. Ilyen a hivatalos személy visszaélésnél, a nem az erőszakos közösülésnél, az állampolgárság hazaárulásnál, A különös bűncselekményeken belül van további két alcsoport. Az egyik, a sajátképi különös bűncselekmé-nyek köre, amikor a személyi minőség szükségszerű, A nem sajátképi különös bűncselekmények: ha nincs meg a személyi minőség, akkor a speciális bűncselekmény nem valósul meg, de helyette más tényállást merít ki az elkövető. (jogellenesen bezárnak vkit, hivszem- jogellenes fogvatartás, nem hivszem - személyi szab megsértése. Többes elkövetés követelmény( cselekmények párhuzamosan folynak egymás mellett egy közös cél érdekében (konvergens tettesség), pl. fogolyzendülés, A tettesség lehet közvetlen és közvetett. Közvetlen (vagy önálló) tettesség az, ha a bűncselekmény tettese maga valósítja meg a tényállást, gondatlan CSAK önálló tettesük van. Ha például számolásra ketten dobjuk le a házról a gerendát, és az kivasal valakit, mindketten önálló tettesek vagyunk gondatlanul elkövetett emberölésben. A találkozó és konvergens tettesség is önálló tetteseket eredményez. A közvetett tettesség Kizárólag szándékos bűncselekmények tekintetében. Jellemzője, hogy a közvetett tettes olyan személyt használ fel eszközként a tényállás megvalósítására, aki a beszámítást vagy a bűnösséget kizáró ok fennállása miatt büntetőjogilag felelősségre nem vonható. A közvetett tettességnek öt fajtája van: * 14. év alatti személy * kóros elmeállapotú személy * kényszer vagy fenyegetés alatt álló személy * tévedésben levő személy * az elöljáró utasítására a bcst fel nem ismerő katona ha a felhasznált személy gondatlanságból nem tudott arról, hogy bűncselekményt valósít meg, önálló tettesként felel a gondatlan alakzatért. A közvetett tettesség általában tevéssel valósul meg, de lehetséges a mulasztás is. Ha a közvetett tettes tévedett a felhasznált személy beszámíthatóságában akkor is közvetett tettes, nem felbujtó. Túllépés Ha a felhasznált személy súlyosabban minősülő cselekményt valósít meg, mint amire a közvetetett tettes szándéka irányult. Mennyiségi túllépés, ha a cselekmény súlyosabban minősülő esetét követi el, minőségi, ha súlyosabb tényállást merít ki. Minőségi és mennyiségi túllépésért sem felel a közvetett tettes, csak amennyire a szándéka kiterjedt Társtettesség Azok társtettesek, akik szándékos bűncselekmény törvényi tényállását egymás cselekményéről tudva, közösen valósítják meg. Megállapítása kizárt: * gondatlan * tiszta mulasztásos * konvergens * találkozó bűncselekményeknél * a törvé-nyi tényállás megfogalmazása alapján (nemi erőszaknál ha egyszerre többen közösülnek vele ugyanakkor) Vegyes bűnösségű cselekményeknél megállapítható a joggyakorlat szerint a társtettesség. Békés szerint nem, jogosan azzal indokolja, hogy a gondatlanság kizárja a társtettességet. Legfeljebb a túllépéssel magyarázható a bírósági gyakorlat álláspontja, mert a túllépésért a társtettes nem felel, viszont ettől még társtettesnek minősül A társtettesség célja, hogy a bűncselekmény egészéért feleljenek azok is, akik a saját magatartásukkal annak csak egy részét valósították meg. A társtettességnek vannak az alanyi és a tárgyi oldalon is feltételei. Tárgyi oldal * Valamennyi elkövető megvalósítja az egész tényállást * Egyikük egyik, másikuk másik tényállási elemet valósítja meg * Nyitott törvényi tényállások esetében, akik részt vesznek az elkövetési magatartásban. * ha az egyik elkövető teremti a másik számára a végrehajtás lehetőségét A társtettesség lényegében egyidejűséget jelent, de nem feltétlenül. Társtettesség a bűncselekmény befejezettsé-ge előtt jöhet létre, állapot bűncselekményeknél azonban utána is, amíg az állapot fennáll. Alanyi oldal A közös egyetértés és a teljes akarategység a fontos. Mindegyikük tudatának át kell fognia, mit követnek el. A szándékegység létrejöhet a cselekmény megkezdése után is. Ha nem tudnak egymásról, akkor SEMMIKÉPPEN nincs társtettesség. önkéntes eredményelhárítás miatt. csak a maradék cselekményért felel Kísérlet esetén akkor is megállapítható a társtettesség, ha még csak egy kezdte meg a tényállás megvalósítását, Ha egyikük túllépi a megállapodás szerinti cselekményt, társa nem felel ezért, csak pszichikai bűnsegéd.

23. A felbujtó. A felbujtás és a felhívás elhatárolása A részességről általában Egy azaz egy darab tettes a minimum ahhoz, hogy fel lehessen bujtani. Az, hogy őt is elkapják és bevarrják, az nem lényeg, de legalább egy büntetendő kísérletig el kell jutnia, s beszámíthatónak kell lennie, legalább korláto-zottan, illetve (és ez utóbbi már csak a mi szerény joghallgatói véleményünk…) tudnia kell, hogy a felbujtó bűncselekmény elkövetésében segíti. Ha ugyanis nem tudja, akkor tévedésben van, s a felbujtó nem felbujtó, hanem közvetett tettes. Csak szándékos bűncselekményhez kapcsolódhat. Vegyes bűncselekményekhez nem kapcsolódhat, bár van ezzel ellentétes bírósági döntés is. (BH. 186/2000.) Putatív részességnek hívjuk, ha valaki olyan cselekményre bujt fel, vagy nyújt benne segítséget, ami nem bűn-cselekmény. Ilyenkor részességről nem lehet szó. A tettesi alapcselekményhez kell igazodnia a részesség minősítésének. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindig így van, lehetséges például, hogy a tettes erős felindulásból ölt, a részes azonban hideg fejjel segédkezett és emberölésért felel. Időbelileg a felbujtás az elkövetési magatartás előtt, a bűnsegély pedig az elkövetési magatartás előtt vagy alatt valósulhat meg. (Állapot bűncselekmények esetén ez utóbbi akár a befejezés után is, a jogellenes állapot fennálltáig bármikor.) A felbujtás súlyosabb a bűnsegélynél, így utóbbi beolvad az előzőbe, ha valaki mindkettőt elköveti. Ez a rész egyben a következő tétel elé is tartozik, mert minden értendő a bűnsegélyre is. Nem fogjuk oda bemá-solni, hogy megmaradjon néhány fa abból az esőerdőből, amit az államvizsga tételsor kinyomtatása miatt vágnak ki. A felbujtó 21. § (1) Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Felelősségének alapja, hogy cselekménye nélkül a tettes nem valósította volna meg a bűncselekményt. A római jogban auctor a neve. Csak szándékos bűncselekményhez kapcsolódhat, praeterintencionálishoz nem. Kizárólag EGYENES szándékkal követhető el, a könyv szerint. Békés szerint lehet eshetőleges is…Át kell fognia a tudatá-nak a tettesi alapcselekmény tárgyi és alanyi oldalát. Nem büntethető a minőségi és mennyiségi túllépésért. Bé-kés szerint a mennyiségiért büntethető. Enyhébb bűncselekmény esetén csak azért felel. Önkéntes visszalépés esetén csak akkor felel, ha a bűncselekményt a felhívott nem viszi végbe és ő maga próbál-ta lebeszélni. (Remélem ismerős…) Ha a cselekmény kísérleti szakba jut, önkéntes eredményelhárítással válhat csak büntetlenné. A felbujtó felbujtója felbujtóként felel, a bűnsegéd felbujtója pedig bűnsegédként. Létezik többes felbujtás, ha többen vesznek rá valakit a cselekmény elkövetésére. Magának a felbujtásnak nincsen kísérlete, de ha a cselek-mény csak kísérleti szakba jut, a felbujtó is a kísérletért felel. Azt, aki azért bír rá mást bűncselekmény elkövetésére, hogy a felbujtott személy ellen büntetőeljárás induljon, és ezt eleve azzal a szándékkal teszi, hogy a bűncselekmény befejezettségét meg fogja akadályozni, a jogirodalom agent provocateur-nek nevezi. Ez nem büntethető. Tette az tettes által elkövetett cselekmény szerint minősül… azaz ha egy bérgyilkost fogad fel, hiába ment rá a gatyája, ő is nyereségvágyból elkövetett gyilkosságért ül majd. Rábírás Olyan tettesre gyakorolt pszichikai ráhatás, amely kialakítja benne a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó szándékot. Lehet szóbeli, írásbeli, ráutaló magatartással megvalósuló. Pl. rábeszélés, megbízás, ajándék ígérése, fogadás ajánlása, látszólagos lebeszélés… CSAK akkor felbujtás a cselekmény, ha ez volt a DÖNTŐ ok. Ha már korábban meglevő szándékot erősít, akkor bűnsegélyről beszélünk. CSAK egy meghatározott bűncselekmény elkövetésére irányulhat, nem lehet általános. Pl. azt mondom a csövesnek, hogy kövessen el valamit, akkor nem fog fázni télen, ez nem felbujtás. A felbujtás és a felhívás elhatárolása Pofonegyszerű. Felhívás, ha valakit felhívok bűncselekmény elkövetésére. Ilyenkor előkészületért felelek, ha a törvény büntetni rendeli. Viszont amint legalább kísérleti stádiumig jut a cselekmény, már felbujtónak számítok. Ez alól egyetlen kivétel a megfelelő időben tett feljelentés, mint önkéntes eredményelhárítás. Legalábbis szerin-tem. Ilyenkor ugyanis az elkövető kísérletért büntethető, az agent provocateur viszont nem. Mindez azonban CSAK akkor, ha nem tudta lebeszélni a felhívottat a cselekmény megkezdéséről. Ha a kísérlet sem büntetendő… addig kell rágni a felbujtói címért a fülét, míg be nem fejezi.

24. A bűnsegély. A fizikai és a pszichikai bűnsegély. A pszichikai bűnsegély elhatárolása a felbujtástól. A

fizikai bűnsegély elhatárolása a társtettességtől. 21. § (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. Formája sokféle lehet, lényeg hogy tényállási elemet ne valósítson meg. Lehet aktív magatartás vagy passzív, pszichikai vagy fizikai, tevékenység vagy mulasztás. Csak szándékosan követhető el, akár eshetőleges, akár egyenes szándékkal. Mulasztásra külön példa, ha jelen vagyok a bűncselekmény helyszínén, a megakadályozásra jogi kötelezettség terhel, de nem teszek semmit. Mondjuk rendőrbácsi félrenéz. A pszichikai bűnsegélyről tudni kell, a fizikairól nem feltétlenül. (pl. a lenti példánál nem tudja a tettes hogy én csináltam neki a kést csak otthagyom nála.) A felbujtónak nyújtott bűnsegély bűnsegélynek számít. A túllépésért nem felel a bűnsegéd… kivétel a mennyi-ségi Békésnél. Kettős leszállás lehetséges enyhítésképpen bűnsegédnél, de a befejezett tényállás tételei irányadóak.

Fizikai bűnsegély Minden olyan segítségnyújtás, amely nem minősül a törvényi tényállásban meghatározott elkövetési magatartás-nak, de előmozdítja a cselekmény végrehajtását. Pl. eszköz készítése, átadása, elkövető helyszínre szállítása, figyelő tevékenység végzése. Az azonban, hogy ezek nem minősülnek-e társtettesi magatartásnak is, a konkrét törvényi tényállástól és esettől is függ.

A fizikai bűnsegély elhatárolása a társtettességtől Ezeket a kérdéseket imádom. Gondolom már mindenki más is tudja a megfejtést, de leírom: a fizikai bűnsegély NEM valósít meg tényállási elemet. Konkrét példa, ha Pistike kérésére készítek egy kést azzal a szándékkal, hogy azzal Pistike megölhesse Gézukát, s a fegyvert átadom neki, hogy használja egészséggel.

Pszichikai bűnsegély A tettesben a bűncselekmény elkövetésére vonatkozó szándékot erősíti, ezzel mozdítja elő a bűncselekményt. Pl. tanácsadás, bíztatás, szándékerősítő jelenlét (utóbbi akkor, ha tudok a szándékáról, vele szándékegységben va-gyok jelen, és szándékát erősítem, tudja hogy számíthat rám ha baj van.)

A pszichikai bűnsegély elhatárolása a felbujtástól A pszichikai bűnsegély CSAK erősíti a szándékot, ezzel szemben a felbujtás DÖNTŐ motívum a szándék kiala-kításában.

25. A többes elkövetés különös formái. A bűnszövetség fogalma a törvény és a Legfelsőbb Bíróság elvi döntése szerint. A csoportosan elkövetett bűncselekmény. A bűnszervezet fogalma.

A bűnszövetség fogalma 137. § 7. bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekménye-ket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísér-lik, de nem jön létre bűnszervezet. ha bűnszervezetben történik az elkövetés, bűnszövetség nem állapítható meg. A két vagy több személy elkövetéséhez elég a részesség is, mindössze egy tettes követelendő meg legalább, Amennyiben az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya, valamint a büntethetőséget megszüntető ok csak az egyik elkövetőt érinti, a másik vonatkozásában a bűnszövetségben elkövetettség megállapítható. A bűnszövetség megvalósul akkor is, ha az elkövetők két vagy több cselekménye törvényi egységet alkot. A bűnszövetség minősítő körülmény, például az emberrablásnál vagy a közveszélyokozásnál. Szervezett elkövetés A végrehajtás terveszrű és következetes, az elkövetők keresik a hasonló bűnözési lehetősé-geket, lényegében magát a bűnözést szervezik meg. Előzetes megállapodás Olyan, a jövőben végrehajtandó bűncselekmények elkövetésére irányuló elhatározást jelent, amely a jogvédte érdekeke ellen támadó erők magasabb fokú szervezettségét is felöleli. A megállapodás létrejöhet egyértelműen kifejezett formában vagy ráutaló magatartással. Ha az elkövetők nem kezdik meg az első bűncselekmény megvalósítását, a megállapodás előkészületként bünte-tendő. Bűnszervezet 137. § 8. bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, össze-hangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. 98. § (1) Azzal szemben, aki az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűn-cselekményt bűnszervezetben (137. § 8. pont) követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a húsz évet nem haladhatja meg. (3) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van. Az elkövetők elégséges ha tudatában vannak, hogy „súlyos megítélésű” bűncselekmények elkövetésére jött létre Ha valamely bűncselekmény a bűnszövetségben elkövetésre tekintettel éri el az öt évi szabadságvesztés kiszabá-sát lehetővé tevő büntetési tételt, a bűnszervezet NEM állapítható meg. A bűnszervezet létrejöhet úgy is, hogy a keretében elkövetett cselekményeket irányító vagy vezető személy han-golja össze az elkövetők magatartását, akik egymás tevékenységéről esetleg nem is tudnak. A bűnszervezet a bűnszövetséghez és a csoportos elkövetéshez képest NEM minősítő körülmény, Hosszabb időre szervezettség Azt jelenti, hogy a közreműködők meghatározatlan időre vagy legalább néhány hónapra tervezik azt az idősza-kot, amely alatt az említett bűncselekményeket kívánják elkövetni. Összehangoltság Ha a tagok a bűncselekményekkel kapcsolatos feladatokat megosztják, ez nyilvánvalóan előzetes tervezést, bi-zonyos fokú irányítást, szervezést feltételez. Csoportos elkövetés 137. § 13. csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább há-rom személy vesz részt. A 2/2000. büntető jogegységi határozat szerint csoportosan elkövetettnek minősül a bűncselekmény, ha három vagy több személy a bűncselekmény helyszínén vagy annak közelében tettesként (társtettesként) illetve – a tettes (társtettes) mellett – részesként, bűnsegédként vagy önállóan nem értékelhető bűnsegédi magatartást kifejtő fel-bujtóként vesz részt a bűncselekmény elkövetésében. A csoportos elkövetés megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett vagy sértettek az elkövetők bármelyikének jelenlétét vagy a bűncselekmény elkövetésében való részvételt észlelik-e. A csoportos elkövetés lehet az alaptényállás eleme (pl. magánlaksértés), vagy minősítő körülmény (pl. hivatalos személy elleni erőszak, garázdaság, rablás). Időben és térben elkülönülő magatartás a csoportos elkövetés megállapítását NEM alapozza meg. az elkövetők-nek nem kell mind tettesnek lenni, elég a részesség is, ha legalább egy tettes. A felbujtó csak akkor tekinthető a csoport tagjának, ha a helyszínen bírja rá a tettest az elkövetésre, Nem kizárt a csoportos elkövetés, ha olyan személy vesz részt a cselekményben, akinek a büntethetősége eleve kizárt, vagy később szűnik meg. Figyelem, itt lehet kóros elmeállapotú meg gyermekkorú, bűnszövetségnél viszont nem! A csoportos elkövetés minősítést nem befolyásolja, ha a csoport egyik tagjának a cselekménye súlyosabban minősül. Pl. rablás, de az egyik emberölés kísérletének minősül. Egyikük súlyosabb cselekménye ugyanis nem indokolja a többiek enyhébb megítélését. A bűnszövetség és a csoportos elkövetés együttes megállapításának nincs akadálya, ez NEM jelent kétszeres értékelést.

26. A bűnkapcsolat fogalma és fajai. A bűnpártolás. Mi a különbség a bűnsegély és a bűnpártolás között? A bűnkapcsolatok különböző formáit a XIX. század közepéig bűnsegélynek tekintették. Csak a modern tettes-részes elméletek kapcsán ébredtek rá, hogy a bűnkapcsolati tevékenységet kifejtők sem tettel, sem mulasztással nem vesznek részt a bűncselekmény megvalósításában, hanem a bűncselekmény befejezetté válása vagy megkí-sérlése után kerülnek azzal valamilyen módon összefüggésbe. Bűnkapcsolat fogalma és fajtái A bűnkapcsolat tehát a különös részben meghatározott bűncselekmény, amely utólag kapcsolódik egy elkövetett bűncselekményhez, s az alapbűncselekményből származó előny vagy helyzet megtartását biztosítja. Sui generis cselekményekről van szó. Fajtái a következők: * bűnpártolás * orgazdaság * feljelentési kötelezettség elmulasztása * pénzmosás (nem csak járulékos jellegű lehet, saját pénzt mos.) * zendülés megakadályozásának elmulasztása. A bűnpártolás 244. § (1) Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna a) segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön, b) a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik, c) közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a bűnpártolást haszonszerzés végett követi el. (3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűnpártolást a) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásával, az alkotmányos rend elleni szervezkedéssel, láza-dással, rombolással, hazaárulással, hűtlenséggel, az ellenség támogatásával, kémkedéssel, emberöléssel [166. § (1)-(2) bek.], emberrablással, terrorcselekménnyel, légi jármű hatalomba kerítésével vagy életfogy-tig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bűncselekménnyel kapcsolatban követik el, b) hivatalos személy eljárása során követi el. (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés b) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el. Elkövetésére egyértelműen csak az alapbűncselekmény elkövetése után kerülhet sor. Lehet személyi vagy tárgyi A bűnsegély és a bűnpártolás közötti különbség Bűnsegély valósul meg, ha az elkövetőnek a bűncselekmény elkövetési magatartásának megkezdése előtt, vagy alatt segítek, bűnpártolás pedig akkor, ha a bűncselekmény befejezése UTÁN! állapot bűncselekmény (pl.: jogel-lenes fogvatartás) befejezettség után még megvalósulhat bűnsegély! További bűnkapcsolatok Orgazdaság 326. § (1) Aki lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból, vagy orgazdaságból származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében közreműködik, orgazdaságot követ el. Továbbá különbség a bűnpártolás és az orgazdaság között, hogy utóbbi a bűnpártolás sui generis MINŐSÍTETT esete, s akkor beszélhetünk róla, ha a bcsből származik a dolog, és azt VAGYONI HASZON VÉGETT rejtjük Feljelentési kötelezettség elmulasztása Lehetséges készülő bűncselekmény vagy már elkövetett bűncselek-ménnyel kapcsolatos. A készülő bűncselekmény feljelentését egy kivétellel (államtitoksértés) csak akkor bünteti a Btk., ha az előkészület is büntetendő. Államtitoksértésnél csak a minősített eset előkészülete büntetendő, ám az alapeset feljelentésének az elmulasztása is, ahol az előkészület pedig büntetlen. Pénzmosás 303. § (1) Aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekmény elkövetéséből származó dolgot az eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüg-gésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesz-téssel büntetendő. (4) Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. 303/A. § (1) Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó a) dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez, és gondatlanságból nem tud a dolog eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérde-kű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. Csak akkor bűnkapcsolat, ha más pénzét mossuk. Egyedül a gondatlan elkövetés tisztán járulékos, ugyanis vélet-lenül nem lehet kimosni a saját pénzem Zendülés megakadályozásának elmulasztása Ha speciális jogi kötelezettség áll fenn a bűncselekmény megakadályozására, akkor nem bűnkapcsolatról van szó, hanem mulasztásos bűnsegélyről.

27. A bűncselekményi egység és a bűncselekményi többség. A természetes egység és a törvényi egység. Természetes egység Sok cselekmény a mindennapi élet szerint is több részcselekvésből áll, amelyeket a cselek-vő célja egyesít. Ezeket a törvényhozó is lehetőleg egy törvényi tényállásba foglalja. Természetes egység az egy cselekményű bűncselekmény, amikor az elkövető egyetlen magatartással valósítja meg a törvényi tényállást. Egy ütés egy halál. Ezen kívül természetes egységet alkotnak az azonos alkalommal megvalósított olyan részcselekmények, * ame-lyek ugyanabba a törvényi tényállásba illeszkednek * egységes akaratelhatározásból fakadnak * azonos a sértett-jük * az egyes aktusok egymást megszakítás nélkül követik. Természetes egység képződik akkor is, ha az egyes részcselekmények önmagukban megvalósítják a bűncselek-ményt. Pl. belelövi az egész tárat a sértett fejébe. Egy golyó is végzett volna vele, nem 30 rendbeli emberölés Az 1/2000. BJE jogegységi határozat szerint az is természetes egység, ha a közokirat hamisítást ugyanarra az okiratra követik el többször. Pl. többször hamisítok aláírást az indexembe. Természetes egységet alkotnak a tartós, folyamatos vagy ismétlődő jellegű bűncselekmények is. Az eredmény is egységgé teheti a különböző részcselekményeket. Ugyanígy természetes egységet alkotnak a gondatlanságból elkövetett bűncselekmények. Elképzelhető továbbá az is, hogy az elkövető célzata foglalja egységbe a részcselekményeket. Pl. többszöri kötelességszegés jogtalan hátrány okozása céljából, erőszak vagy fenyegetés többszöri alkalmazása kényszervallatásnál. Természetes egységet alkotnak a mulasztással elkövetett bűncselekmények. (tartás elmulasztása havonta 1x) Ha a részcselekmények az alap és minősített esetet is megvalósítják, akkor egységesen minősített esetet kell megállapítani. Törvényi egység Akkor beszélünk róla, ha az egyébként önálló bűncselekményi tényállásokat, amelyeket a cselekmények megvalósítanak, a törvény egyesíti egy bűncselekménnyé. A törvényi egység súlyosító körül-mény, s az évülés az utolsó cselekmény befejezésétől kezdődik. Összetett bűncselekmény A delictum compositum olyan törvényi tényállásokból alkotott törvényi egység, ame-lyek külön-külön szerepelnek, de a közöttük fennálló cél-eszköz viszonyra tekintettel a jogalkotó új törvényi tényállást hozott létre. Pl. dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, rablás. A törvényi egység felbomlik, ha a részcselekményre irányadó büntetés súlyosabb mint a célcselekményé. Pl. lopás és rongálás, s a rongálás a súlyosabban minősülő: ilyenkor valódi alaki halmazat valósul meg. Összefoglalt bűncselekmény A delictum complexum alkotórészei között nincs olyan szoros összefüggés, de együttes megvalósításuk gyakori, és a jogalkotó nem találta elégségesnek a halmazati büntetést. Pl. több emberen elkövetett emberölés, ahol nem lenne lehetőség életfogytiglanra két külön emberölés halmazata esetén. Üzletszerűség Az üzletszerű elkövetésnél a rendszeres haszonszerzésre irányuló törekvés az elkövető olyan célja, amely a büntetőjogi felelősségre vonás, vagy a megvalósult bcs súlyosabb minősítésének feltétele. Az üzletszerűen elkövetett ugyanolyan vagy hasonló cselekmények esetében bűnhalmazat állapítandó meg, ha az üzletszerűség minősítő körülmény, vagy a szabálysértés az üzletszerűség miatt válik bűncselekménnyé. Nincs helye viszont halmazat megállapításának, ha * a cselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak * az üzletszerűség az alaptényállás eleme * az elkövetési magatartás folyamatos jellegű. Üzletszerűség megállapítható egy cselekmény elkövetése esetén is. Az üzletszerűség az alapcselekmény része pl. zugírászatnál, és minősítő körülmény pl. lopásnál, orgazdaságnál. Folytatólagosság 12. § (2) Nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközök-ben többször követ el. A folytatólagosság a többmozzanatú természetes egység és a homogén anyagi halmazat között helyezkedik el. Ugyanolyannak tekintendőek a cselekmények, ha ugyanannak a bűncselekménynek a törvényi tényállását való-sítják meg. Folytatólagos egységbe tartozik ha kísérletet és befejezett bűncselekményt valósítanak meg a rész-cselekmények, vagy tettesi és részesi elkövetést. Mindkét esetben a súlyosabban minősülőt kell megállapítani, A többszöri elkövetés azt jelenti, hogy az elkövető legalább két cselekménye önmagában is megvalósítja vala-mely bűncselekmény törvényi tényállását.szabálysértés bűncselekménnyel nem állhat folytatólagos egységben! csak szándékos részcselekményekre lehetséges ez a fajta egység. Gondatlan cselekményekre KIZÁRT. A rövid időközökben elkövetés határolja el a folytatólagosságot a többmozzanatú természetes egységtől. Folyta-tólagosságnál ez lehet akár hónapok is. Ha egységes elhatározás nincs, akkor homogén anyagi halmazat Szükségszerűen ismétlődő cselekmények Van a törvényi egységnek olyan esete is, amikor magában az alap-tényállásban is szerepel az elkövetési magatartás többszöri magvalósítása. Rendszerint olyan elkövetési magatar-tásokról van szó, amelyek már önmagukban, fogalmilag is igénylik a tevékenység többszöri megvalósítását. Pl. a vásárlók megkárosítása, a tiltott szerencsejáték szervezése. A törvényi egység egyes sajátos esetei A bírói gyakorlat alakította ki őket. Jellemzőik, hogy a tényállásokban az erőszak vagy a bántalmazás is szerepel eleve. Ilyen pl. az erőszakos közösülés, a szemérem elleni erőszak Ezekben az esetekben a törvényhozó már a törvényi tényállás megalkotásakor is figyelemmel volt erre a körül-ményre és a szankciót úgy állapította meg, hogy az elkövetési magatartással ez a könnyű testi sértés okozása is értékelésre került.

28. A bűnhalmazat. Az anyagi és az alaki halmazat. A látszólagos halmazat és a valóságos halmazat elha-

tárolásának főbb szabályai. 12. § (1) Bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. Bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. Bűnhalmazat például, ha a terheltet jogerősen próbaidőre bo-csátják, s ezalatt újabb bűncselekményt követ el. Ekkor a két ügyet egyesítik és együtt bírálják el. Alaki halmazat Alaki halmazat, ha az elkövető EGY cselekményével valósít meg több bűncselekményt. Homogén alaki halmazat Ha az elkövető egy cselekményével többször valósítja meg ugyanazt a bcselekményt. Ha vagyoni jogokról van szó, és egyidejűleg több sértettje van a cselekménynek, általában halmazatot kell meg-állapítani. Ha hivatalos személyek elleni erőszakot több hivatalos személy ellen alkalmaznak egyszerre, akkor a hatósági eljárás egysége a halmazatot KIZÁRJA. A közokirattal visszaélés annyi rendbeli, ahány okiratot az elkövető jogtalanul megszerez, ez alól azonban kivé-tel, ha a több okirat csak együtt képes a jogsérelmet előidézni. Rablásnál ha több elkövetőtől lopok, de csak eggyel szemben alkalmazom az erőszakot, egy rendbeli bűncse-lekményt követek el. Ha több OTP-t rablok mindig más személy ellen erőszakot, akkor többrendbeli rablás Heterogén alaki halmazat Ha az elkövető egyetlen cselekménye egyidejűleg több különböző törvényi tényál-lást valósít meg. Pl. leütök egy rendőrt, ami hivatalos személy elleni erőszak és könnyű testi sértés. Anyagi halmazat Anyagi halmazat, ha az elkövető TÖBB cselekménye valósít meg több bűncselekményt. Homogén anyagi halmazat Az elkövető ugyanazt a törvényi tényállást valósítja meg többször. Pl. többször lop, és nem állapítható meg a folytatólagosság, mert más a sértett, sem a bűnszövetség, mert egyedül lop, sem a bűn-szervezet, mert nem szervezte be senki, és a természetes egység sem, mert nem egy házba behatolva lop, Heterogén anyagi halmazat Az elkövető több cselekményével több különböző bűncselekményt valósít meg. Itt tulajdonképp csak annyi az összefüggés, hogy együtt varrják be érte. A látszólagos és a valóságos halmazat elhatárolása Valódi halmazat, ha az elkövető bűnösségét több cselekmény miatt lehet megállapítani, azaz a bűncselekmény fogalmi elemei többször valósulnak meg. Látszólagos halmazat esetében az elkövető egy cselekménye egyidejűleg több különböző törvényi tényállást valósít meg, de az egyik törvényi tényállás megvalósulása a másikat kizárja. (szabálysértés megvalósulását is). A halmazat látszólagosságának megállapítása a jogtudományban kidolgozott értelmezési szabályokon alapul, amelyek a kétszeri értékelés tilalmának különböző változatait részletezik. Ezek a következők. Specialitás elve A több ismérvet tartalmazó rendelkezés megelőzi az általános szabályt, attól függetlenül, hogy melyik törvényi tényálláshoz fűződik súlyosabb büntetés. Pl. emberölés és erős felindulából elkövetett ember-ölés, bántalmazás hivatalos eljárásban és kényszervallatás. Szubszidiaritás elve A kisegítő tényállás csak akkor alkalmazható, ha a súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Pl. cserbenhagyás, garázdaság. Azok a bűncselekmények tartoznak ide, ahol a törvény az „amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg” kitételt használja. Alternativitás elve A kisegítő tényállás akkor alkalmazható, ha MÁS bűncselekmény nem valósul meg. Pl. kényszerítésnél azt mondja: amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg. Ez már NEM szubszidiáris, mert enyhébb bűncse-lekményre is vonatkozik, azoknál sem ez alkalmazandó hanem a külön szabály! Konszumpció elve A súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett tényállás elnyeli az enyhébbet, feltéve hogy találkozásuk szükségkép-peni. Ilyenkor a súlyosabb bűncselekményben értékelik az enyhébbet. Amit a tankönyv nem írt, de ide tartozik: ehhez az is szükséges, hogy a két tényállás azonos jogi tárgyat sértsen! Pl. a nemi erőszakba beleértik törvényi egységben a könnyű testi sértést. A cselekmény egyértelműen a testi épséget is sérti ugyanis, azaz jogalkotó azt is védeni rendeli vele. Bántalmazás hivatalos eljárásban bűncselekmény esetén azonban nem feltétlenül szüksé-ges a sérelem, mert a bántalmazás más testének jogellenes céllal való érintése. Pl. belenyomom a fejét a trutyiba. Nem feltétlenül valósul tehát meg a testi sértés, nem is védi a törvényi tényállás, és nem is értékelhető a bántal-mazás hivatalos eljárásban körében! Büntetlen eszközcselekmény és utócselekmény Anyagi halmazatnál lehetséges. Pl. kettős házasságnál a közokirat hamisítás, utócselekmény esetében pedig pl. nem követ el rongálást a tolvaj, ha utóbb megsemmisíti a lopott dolgot, vagy pénzhamisításnál a hamis bankje-gyet forgalomba hozza. Szintén ilyen, ha azért követ el bűncselekményt a tettes, mert különben az önfeljelentés-nek tenné ki magát. Ha azonban a cselekmény más jogi tárgyat is sért, AZONNAL valódi halmazatról beszélünk. Önállótlan részcselekmény Anyagi halmazatnál lehetséges. Ilyen, ha valaki többszörösen működik közre ugyanabban a bűncselekményben. Felbujtó és tettes is például. Csak a súlyosabbért büntetendő, a halmazat látszólagos. Ugyanígy nem vonható felelősségre bűnkapcsolatért sem elkövetőként.

29. A büntetés jogalapjáról és céljáról vallott egyes fontosabb nézetek ismertetése és e nézetek csoportosí-

tása. A Btk. meghatározása a büntetés fogalmáról és céljairól. A büntetés jogalapja A büntetős jogalapja azt jelenti, milyen felhatalmazás, jogcím alapján kerülhet sor az elkövető megbüntetésére, ki és milyen alapon rendelkezik legitimációval büntetőjogi joghátrány alkalmazására. A kezdetleges társadalmakban előbb a közösség, később az egyén sérelmét tekintették a büntetés alapjának, a jogalap így a sérelem volt. A kánonjogi felfogás a büntetés jogát istentől származtatta. Az uralkodó mint az isteni büntető hatalom letéteményese büntethetett. A természetjogászok vagy a büntetésnek való önkéntes alávetésben, vagy a természeti törvények megsértői elleni mindenkit megillető jogban látták a jogalapot. A felvi-lágosodás korában az szerződéselméletek alapján a büntetés jogalapját a polgárok által az állammal a rendezett együttélésük zavartalanságának biztosítására kötött szerződésben látták. A polgári állam erősödésével az állam közösségek feletti természetéből szükségszerűen következett büntetési joga. A büntetés célja Két fő eszmerendszer van. Abszolút és relatív elméletek. Abszolút elméletek Pytagoras foglalkozott először a büntetés céljával: eszerint a büntetés a harmóniát zavarja meg, ami akkor áll helyre, ha az egyenlőt az egyenlővel torolják meg. Platón továbbviszi Pytagoras gondolatait amikor világharmó-niáról elmélkedik: az ideális állam kellő mértékű erőszak alkalmazásával neveli polgárait, Arisztotelésznél a büntetés célja az ésszerű és logikus harag, a kiegyenlítő igazság, amely a bűnténnyel okozott fájdalomra reagál Senecánál jelenik meg a bírói pártatlanság gondolata; nem elég azért büntetni, mert valaki vétkezett, hanem azért kell megbüntetni, hogy ne vétkezzen. Aquinói Szent Tamás szerint a büntetésnek a megzavart erkölcsi rendet kell helyreállítania, az igazságosság pedig az elkövetett tetthez való arányosítást jelenti. A vétek Istent sértő részét Isten torolja meg, de azt, ami itt a földön sért másokat, azt az Istentől nyert hatalom folytán a király Kant visszatért a klasszikus tálió elvéhez, szerinte erőszakra csak erőszakkal szabad válaszolni. Tételeit a tiszta észből vezeti le, az axiológia (értéktan) nála jelenik meg, melyben a vagyoni és erkölcsi javak is értékek Nagy Frigyes porosz királyra, akinek büntető törvényei követték Kant elképzeléseit. Hegel hasonló alapokból kiindul-va ezzel szemben egyetértett Beccariával, hogy a bűnelkövetőknek bele kell egyezniük a megbüntetésükbe. Az abszolút elmélet legnagyobb képviselője Carrara volt (olasz), szerinte a büntetés célja nem az igazság érvé-nyesülése, vagy a sértett megbosszulása, a kár alapján kárpótlás adása, vagy a polgárok megfélemlítése, illetve az elkövető megjavulása, hanem a külső rend társadalomban való helyreállítása. Relatív teóriák A relatív teóriák két csoportra oszlanak, egyik a társadalom védelmét, másik a speciális pre-venciót hangsúlyozza. Előbbi képviselői Bentham, Locke, Fichte, Feuerbach, Tarde, Ferri, Garofallo, Lombroso. Fichte a szerződéses elméletek utolsó képviselőjeként azt mondta, a büntetés alapja a bűnhődési szerződés, Feuerbach a bűncselekmények okaként a tettesek érzéki vágyait határozta meg, büntetés a vágy elfojtása Bentham szerint a büntetés célja a társadalom közhasznának biztosítása, és másodlagos célként reparáció Lombroso nem a bűncselekmény elvont fogalmából hanem a tettesből indult ki, a bűnözőket osztályba sorolta, Ferri szerint a társadalomnak joga van biztonsági intézkedéseket foganatosítani a bűnözőkkel szemben Közvetítő iskolák Finkey szerint az abszolút és relatív iskolák ellentétbe állítása indokolatlanul két táborra oszt-ja a büntetőjogi irodalmat. Az állam azért is büntet ugyanis, mert bűnt követtek el, és azért is, hogy a jövőben ne kövessék el. Képviselőiként említhető például Prins, Angyal, Finkey.

Abszolút elméletek Relatív elméletek Közvetítő elméletek Kiindulópont A tett A tettes Főleg tett de a tettes is fontos Filozófiai alap Indeterminizmus Determinizmus Egyik sem kizárólag… ☺☺ Szemlélet Múltra reagál Jövőt tartja szem előtt Mindkettő. Végső cél Igazságosság Hasznosság Diploma ☺ (másik ket-

tőé+szükségszerűség) Büntetés lényege Megtorlás Társadalom védelem, általános és spe-

ciális megelőzés (rákszűrés) Igazságos megtorlás ami védi a társadalmat.

Fő képviselői Kant, Hegel, Carra-ra, nálunk Szokolay és Kautz

Protagoras, Seneca, Bentham, Lombroso, Tarde, Ferri, Mittelstädt, nálunk Fayer Vámbéry Schultheisz

Platón, Prins, s a mai jogtudó-sok többsége, név nélkül Roxin, Jeschek, Liszt, Finkey, Horvátth, Földvári,

Napjaink büntetéstani irányzatai Új társadalomvédelmi iskola (Prins), melyet Grammatica fejlesztett tovább. Kiinduló tézise, hogy az államnak nincs joga a büntetésre, de kötelessége a bűntettes reszocializálása. Mark Ancel a nevelést és a közösség meg-védését egyaránt fontosnak tartotta. A Btk. álláspontja a büntetés fogalmáról és céljairól 37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzé-se, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. Az általános visszatartás legfontosabb eszközei a tett büntetéssel fenyegetése és a kiszabott büntetéssel történő elrettentés. Napjainkban ismét erőteljes prioritást kapnak a társadalomvédelem szempontjai.

30. A Btk. szankciórendszerének főbb jellemzői A halálbüntetés problémakör. Az Alkotmánybíróság 23/1990 határozata.

A Btk. szankciórendszerének jellemzői Azon jogszabályok összességét, melyek az egyes büntetőjogi jogkö-vetkezményekre, azok alkalmazására és végrehajtására vonatkoznak, szankciórendszernek nevezzük. A szankciórendszer magába foglalja:* a bcs miatt kilátásba helyezett jogkövetkezmények meghatározásának módját,* alkalmazásuk elveit és* a végrehajtás körülményeit. Azt a rendszert, mely a jogkövetkezményeket tekintve vagy csak büntetések, vagy csak intézkedések alkalmazá-sát tartja szükségesnek, monista rendszernek, amely pedig mindkettőt, azt dualistának nevezzük. (BTK is az) Szanckiórendszerünk csúcsán sokáig a halálbüntetés állt. Hatályos szankciórendszerünket hagyományosan hármas felosztás jellemzi, a fő és mellékbüntetések mellett az intézkedések képezik a harmadik pillért. Szankciók határozottságát tekintve lehet abszolút meghatározott, abszolút határozatlan, relatív meghatáro-zott és határozatlan szankciórendszer. Az abszolút meghatározott rendszerben az adott bűncselekményre csak pontosan meghatározott nemű és mértékű szankció alkalmazható. Relatív meghatározott: a törvényhozó a bünte-tés lehetséges nemeit határozza meg. Relatív határozatlan csak a büntetés vagy az intézkedés neme az adott. Relatív határozatlan rendszer azonban a büntetés kiszabásakor tér el markánsan a többi rendszertől. A bíró ugyanis határozott időtartam nélkül szab ki büntetést. A felsorolt rendszerek egy-egy ország jogalkotásában párhuzamosan is előfordulhatnak. Például a magyar Btk. egyik fiatalkorúakkal kapcsolatos korábbi rendelkezése, hogy a javítóintézeti nevelés tartamát a bíróság nem határozza meg, legrövidebb időtartama egy év. A magyar Btk. ma kizárólag a relatív meghatározott rendszer talaján áll. Büntetőjogi rendszerünk gyakran él az ún alternatív szankciók lehetőségével. A törvény büntetések és intézkedések alkalmazását teszi lehetővé. A büntetési nemeket a 38. § határozza meg, elkülönítve a fő- és a mellékbüntetéseket. A kiszabott fő- és mellékbüntetések együttes hatásában kell alkal-masnak lennie a büntetés céljának a megvalósítására. A mellékbüntetések önálló alkalmazásának jogi alapját az teremti meg, hogy olyan hátrányt jelentenek, amelyek önmagukban alkalmasak lehetnek a büntetés céljának realizálására. (csak legfeljebb három évi szabadságvesz-tésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmények esetén). Az intézkedések részint nevelő, részint gyógyító jellegűek, van azonban társadalomvédelmi célokat szolgáló intézkedés is. A főbüntetések: 38. § (1) 1. a szabadságvesztés, 2. a közérdekű munka, 3. a pénzbüntetés. A mellékbüntetések: 38. § (2) 1. a közügyektől eltiltás, 2. a foglalkozástól eltiltás, 3. a járművezetéstől eltiltás, 4. a kitiltás, 5. a kiutasítás, 6. h.k., 7. a pénzmellékbüntetés. Az intézkedési nemek: 70. § (1) 1. a megrovás, 2. a próbára bocsátás, 3. a kényszergyógykezelés, 4. az alkoho-listák kényszergyógyítása,3 5. az elkobzás, 6. vagyonelkobzás, 7. a pártfogó felügyelet, 8. a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések. Halálbüntetés A kezdeti kíméletlen megtorlást, bosszút hirdető irányzatok után a gondolkodóknak szembe kel-lett nézniük azzal, hogy a halálbüntetés a büntetetési célok egy részével igen nehezen egyeztethető össze. Le-mond ugyanis a nevelés és az egyéni visszatartás céljáról. Dickens szerint sosem veszi az állam a polgárainak rosszabbul hasznát, mint mikor felakasztja őket. Nálunk a Csemegi kódex megalkotásakor a halálbüntetés fenn-tartását praktikus okokból támogatták. Korábban pedig II. József szükségtelennek tartotta és a 1843. évi Javas-lat is mellőzte. A Csemegi kódex csak előre kitervelt gyilkosságra és király elleni gyilkossági kísérletre korlátoz-ta. Lényeges áttörés csaknem 100 évig nem történt, mert az abolicionisták fő érveivel szemben mindig erősen hatott az ellenérv, hogy a jogos védelem az egyént is feljogosítja más életének kioltására, az elrettentő hatás pedig kedvezően befolyásolhatja a bűncselekmények alakulását. 1945 és 1990 között fokozatosan csökkent a halálbüntetéssel is fenyegetett tényállások száma. 1989-ben az állam elleni bűncselekmények köréből kiiktatták. ABH 23/1990 (X.31) Ebben alkotmányellenesnek minősítették. Az indokok a következők voltak: a Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőren-dű kötelezettsége. (Általános rendelkezések, első fejezet). A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszü-letett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amitől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. (Alapvető jogok és kötelességek, 12. fejezet) A 8.§ (4) szerint az élethez és az emberi méltósághoz való jog gyakorlása rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején sem függeszthető fel, illetve nem korlátozható. Az alkotmányellenesség kimondásánál az AB a 8.§ (2) alapján járt el, mely kimondja, hogy „A Magyar Köztár-saságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartamát azonban nem korlátozhatja.” A Btk.-nak és kapcsolódó jogszabályoknak a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezései az élethez és az emberi méltósághoz való jog lényeges tartalma korlátozásának tilalmá-ba ütköznek. Tekintettel voltak arra is, hogy az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot és minden mást megelőző érték, mely így határozott és áthághatatlan korlátot jelent az állam büntető ha-talmával szemben.

31. A szabadságvesztés. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatai A feltételes szabadságra bocsátás. A szabadságvesztés A szabadságvesztés az elkövető elszigetelése révén közvetlenül szolgálja a társadalom védelmét. Nem kívánatos következményei is vannak: ez a börtön-ártalom, ami a társadalomtól való elszigetelt-ségből, bűnözők társaságából, a családi kapcsolatok megszakadásából, visszailleszkedés nehézségeiből áll. 40. § (1) A szabadságvesztés életfogytig vagy határozott ideig tart. (2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; halmazati vagy összbüntetés, illetőleg bűnszervezetben történő elkövetés esetén húsz év. (3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Az életfogytig tartó szabadságvesztést soha nem helyezik kilátásba önállóan, hanem kizárólag vagylagosan. Tartamának meghatározása a büntetési célok hatékony érvényesítésére figyelemmel történik. Az általános rész fenti paragrafusa határozza meg a generális minimumot és a generális maximumot, a külö-nös részi tényállások pedig a speciális minimumot és speciális maximumot. a generális min. jelenleg 2 hónap. A kisebb súlyú bűncselekményt első ízben elkövetőket általában a szabadságvesztésnél enyhébb büntetések alkalmazásával indokolt visszatartani újabb bűncselekmény elkövetésétől. A fiatalkorúakra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama egy hónap A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatai 41. § (1) A szabadságvesztést büntetésvégrehajtási intézetben, fegyház, börtön vagy fogház fokozatban kell végrehajtani.A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelnek az elítéltnek azok az állampolgári jogai és kötelezettségei, amelyek a büntetés céljával ellentétesek, különösen, amire a közügyektől eltiltás kiterjed. 42. § (1) Fegyházban kell végrehajtani az életfogytig tartó szabadságvesztést. (2) Fegyházban kell végrehajtani a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha a) állam vagy emberiség elleni bűncselekmény (X. és XI. fejezet), b) 1. terrorcselekmény (261. §), légi jármű hatalomba kerítése (262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel [263/A. § (1)-(3) bek.], fegyvercsempészet (263/B. §), bűnszervezetben részvétel (263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (264/C. §), visszaélés kábítószerrel (282. §), (3) Fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 43. § Börtönben kell végrehajtani a szabadságvesztést - a 42. § esetét kivéve -, ha a) bűntett miatt szabták ki,b) vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaeső. Fogházban kell végrehajtani a vétség miatt kiszabott szabadságvesztést, kivéve, ha az elítélt visszaeső. 45. § (1) Ha a bíróság szabadságvesztést alkalmaz, fegyházat, börtönt vagy fogházat szab ki. (2) A büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre (83. §) - különösen az elkövető személyiségére és a bűncselekmény indítékára - tekintettel a törvényben előírtnál eggyel szigorúbb vagy enyhébb végrehajtási fokozat határozható meg. 46. § (1) A büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartás esetén a bíróság úgy rendelkez-het, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel enyhébb fokozatban kell végrehajtani; ha pedig az elítélt a büntetésvégrehajtás rendjét ismételten és súlyosan megzavarja, a bíróság elrendelheti, hogy a büntetés hátralevő részét eggyel szigorúbb fokozatban hajtsák végre. 1979. évi 11. tvr. a Büntetések és intézkedések végrehajtásáról, és az előzetes letartóztatás szabályairól szóló 6/1996. IM rendelet és a Büntetés Végrehajtási Szabályzat. A büntetésvégrehajtási fokozat megváltoztatására a büntetés-végrehajtási bíró jogosult. Ennek a megnevezése: Enyhébb Végrehajtási Szabályok alkalmazása, EVSZ Feltételes szabadságra bocsátás 47. § (1) A bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, ha - különösen a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására és arra a készségére tekin-tettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további sza-badságelvonás nélkül is elérhető. Feltételes szabadságra bocsátásnak csak akkor van helye, ha az elítélt fegyházban 4/5, börtönben 3/4, fogházban 2/3 részét kitöltötte. (4) Nem bocsátható feltételes szabadságra a) akit olyan szándékos bűncselekmény miatt ítéltek szabad-ságvesztésre, amelyet korábbi végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a végrehajtás befejezése előtt követett el, b) aki a szabadságvesztésből legalább két hónapot nem töltött ki, c) a többszörös vissza-eső, d) aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, 47/A. § (1) Életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróság az ítéletében meghatározza a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, vagy lehetőségét kizárja. legkorábbi időpontját legalább 20 évben, ha olyan bűncselekmény miatt amely nem évül el, legalább 30 év (2) Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt, ha ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik. (5) A feltételes szabadság megszüntetése esetén a feltételes szabadságon eltöltött idő a szabadság-vesztésbe nem számít be.

32. A közérdekű munka és a pénzfőbüntetés. A pénzmellékbüntetés. Különbség a pénz fő- és a pénzmel-lékbüntetés között

A közérdekű munka 49. § (1) A közérdekű munkára ítélt köteles a részére - a bíróság ítéletében - megha-tározott munkát végezni. Az elítélt személyi szabadsága egyébként nem korlátozható. (2) Közérdekű munkaként olyan munka végzése határozható meg, amelyet az elítélt - figyelemmel egész-ségi állapotára és képzettségére - előreláthatóan képes elvégezni. (3) A közérdekű munkát az elítélt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - hetenként legalább egy na-pon, a heti pihenőnapon vagy a szabadidejében díjazás nélkül végzi. (4) A közérdekű munka legrövidebb tartama egy nap, leghosszabb tartama ötven nap. Egy napi közérde-kű munkának hat óra munkavégzés felel meg. 50. § (1) Ha az elítélt a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munka, illetőleg en-nek hátralévő része helyébe szabadságvesztés lép. Ezt a szabadságvesztést fogházban kell végrehajtani. (2) A közérdekű munka, illetőleg ennek hátralévő része helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapí-tani, hogy egynapi közérdekű munkának egynapi szabadságvesztés felel meg. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet. Közérdekű munkán a közérdeket szolgáló tevékenységet, a közösség érdekében végzett munkát kell érteni. Jel-legének megválasztásánál alapvető szempont, hogy az elítélt közvetlenül érezze munkája társadalomra hasznos voltát és a társadalom részére való jóvátétel jellegét. A munka elvégzése semmilyen módon nem kényszeríthető A közérdekű munkára elítélés nem jelent büntetett előéletet, az ítélet jogerőre emelkedésével beáll a törvényi mentesítés. Pénzfőbüntetés 51. § (1) A pénzbüntetést úgy kell kiszabni, hogy - figyelemmel a cselekménnyel elért vagy elérni kívánt anyagi előnyre is - meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát és - az elkövető vagyoni, jöve-delmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten - az egynapi tételnek megfelelő összeget. (2) A pénzbüntetés legkisebb mértéke harminc, legnagyobb mértéke ötszáznegyven napi tétel. Egynapi tétel összegét legalább száz, de legfeljebb húszezer forintban kell meghatározni. 52. § A pénzbüntetést, meg nem fizetése esetén, fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoz-tatni. Egynapi tétel összegének a helyébe egynapi szabadságvesztés lép. Ilyenkor a szabadságvesztés két hónapnál rövidebb is lehet. Alapvető szabály, hogy az egy napi tétel összegének megállapításánál a házastárs, a hozzátartozók, jövedelmét nem lehet egybeszámítani, és a pénzbüntetésben megnyilvánuló hátrány az elkövető kívül családtagjait, hozzá-tartozóit nem sújthatja. A pénzbüntetés legkisebb mértéke háromezer forint, legnagyobb mértéke tízmillió-nyolcszázezer forint, Pénzmellékbüntetés 64. § (1) Akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek, és megfelelő keresete (jövedelme) vagy va-gyona van a) pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el, b) pénzmellékbüntetésre lehet ítélni, ha ezzel újabb bűncselekmény elkövetésétől hatásosabban lehet visz-szatartani. (2) A pénzmellékbüntetés legalacsonyabb összege tízezer forint, legmagasabb összege tízmillió forint.(3) 65. § (1) A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Ha a főbüntetést végre kell hajtani, ennek fokozata a pénzmellékbüntetés helyébe lépő sza-badságvesztésre is irányadó. (2) A pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén ezer forinttól tizenötezer forintig terjedő összeg helyett egy-egy napi szabadságvesztést kell számítani. A pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés egy napnál rövidebb és két évnél hosszabb nem lehet. BK. 62. állásfoglalás az megfelelő kereset, ha az elkövető a pénzmellékbüntetést akár részletekben is, képes megfizetni. Ennek körében figyelemmel kell lenni az őt terhelő gyermektartásra, szülőtartásra az ezt meghaladó kereset vonható el. Nincs helye pénzmellékbüntetés kiszabásának azzal szemben, aki azt a hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélése folytán előre láthatóan nem tudja megfizetni. Rabkeresménye nem vehető figyelembe A pénzmellékbüntetést egy összegben kell kiszabni. A pénzfőbüntetés és a pénzmellékbüntetés közötti különbség Főbüntetés esetén napi tételre bomlik a büntetés, mellékbüntetésnél egy összegű. Főbüntetésnél az egy napra számolt jövedelmet, vagyoni, személyi, életviteli viszonyt, mellékbüntetésnél a jöve-delmet általában vesszük figyelembe, tartáskötelezettségekkel terhelve. Előbbi kiszabható szabadságvesztés nélkül, utóbbi CSAK VÉGREHAJTHATÓ szabadságvesztés esetén. Előbbi végrehajtható szabadságvesztéssé a napi tételek szerint alakul, az utóbbinál 1000-15.000 Ft közötti Előbbi kiszabható ha nincs megfelelő jövedelme, (pl. hagyaték) utóbbi NEM szabható ki jövedelem hiányában. Első határai: 3000-10.800.000 Ft másodiké 10.000-10.000.000 Ft. Előbbi kiszabható vagyonelkobzás mellett, utóbbi nem. Előbbit törvény előírja, , utóbbit ki KELL szabni ha-szonszerzésből elkövetett cselekmény esetén és ki LEHET ha ez visszatartó hatású az elkövetőre nézve.

33. A közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás Közügyektől eltiltás 53. § Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó szabadság-vesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani. 54. § (1) A közügyektől eltiltott a) nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszava-zásban és népi kezdeményezésben, b) nem lehet hivatalos személy, c) nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában), d) nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, köztestületben, közalapít-ványban, e) nem érhet el katonai rendfokozatot, f) nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására engedélyt. (2) A közügyektől eltiltott az ítélet jogerőre emelkedésével elveszti a) mindazon tagságát, állását, tisztségét, vagy megbízatását, amelynek elnyerését az (1) bekezdés kizárja, b) katonai rendfokozatát, továbbá belföldi kitüntetését és azt a jogát, hogy külföldi kitüntetést viselhessen. 55. § (1) A közügyektől eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektől eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ebbe nem számít bele az az idő, amely alatt a közügyektől eltiltással érintett jogok a 41. § (3) bekezdése értelmében szünetelnek, va-lamint az az idő sem, amely alatt az elítélt kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a felté-teles szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a közügyektől eltiltás tartamába be kell számítani. Kivételesnek tekinthető, ha a bíróság mégsem szabja ki ezt a büntetést, többnyire csak rövidebb tartamú szabad-ságvesztés esetén fordulhat elő, Ez a büntetés nem csak magyar állampolgárokkal szemben alkalmazható, Ha az elkövetőt több eljárásban ítélték közügyektől eltiltásra, e mellékbüntetések nem foglalhatók összbüntetés-be. Azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb. A közügyektől eltiltás és a foglalkozástól eltiltás olykor sajátos helyzetet teremthet. Ahol a közügyektől eltiltás már önmagában kizárja a foglalkozás gyakorlását, pl. hivatalos személy, ott a foglalkozástól eltiltás felesleges Foglalkozástól eltiltás 56. § (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt a) szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (2) A foglalkozástól eltiltás mellékbüntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelő bizottságának tagja. 57. § (1) A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan, vagy arra méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrö-videbb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [55. § (2) bekezdés] foglalkozás-tól eltiltás esetében megfelelően alkalmazni kell. (3) Határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újból való gyakorlása attól tehető függővé, hogy az eltiltott a foglalkozás gyakorlásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után meghatározott módon igazolja. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelem-re mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmas, illetőleg arra érdemes. Nem mentesíthető, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és méltatlanság miatt a bíróság a foglalkozástól véglegesen eltiltotta. Közömbös, hogy a bűncselekmény elkövetésére szándékosan vagy gondatlanságból került sor. Az alkalmatlanság többnyire egészségügyi okot. A méltatlanság erkölcsi alkalmatlanságot jelent. Járművezetéstől eltiltás 58. § (1) A járművezetéstől el lehet tiltani azt, aki az engedélyhez kötött járműve-zetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy bűncselekmények elkövetéséhez jár-művet használ. (2) A járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú járműre is vonatkozhat. 59. § (1) A járművezetéstől eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltha-tó el, aki a járművezetésre alkalmatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leg-hosszabb tartama tíz év. (2) A közügyektől eltiltás tartamának számítására [55. § (2) bekezdés], valamint a foglalkozáshoz szüksé-ges jártasság igazolására és a végleges eltiltás alóli mentesítésre vonatkozó rendelkezést [57. § (3) bekez-dés] a járművezetéstől eltiltás esetén megfelelően alkalmazni kell. A jármű fogalmát büntető jogszabály nem határozza meg. Azon a vasúti, légi, a vízi és közúti járműveket egy-aránt érteni kell. (A közúti járművet a KRESZ függeléke definiálja.) A bíróság eltilthatja az elkövetőt az adott közlekedési ágazatba tartozó valamennyi jármű vezetésétől Aki segédmotoros kerékpárral súlyosabb megítélésű bűncselekményt követ el, azt függetlenül attól, hogy a jogo-sítványa milyen járműkategóriára szól, a járművezetéstől vagy a közúti járművezetéstől kell eltiltani, 370/A. § (1) A foglalkozástól, illetőleg a járművezetéstől végleges eltiltás alóli mentesítést az elítélt az alap-ügyben első fokon eljárt bíróságnál kérheti. (2) A bíróság beszerzi az ügyész nyilatkozatát. Ha a mentesí-tés törvényi előfeltételei hiányoznak, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyébként érdemben elbírálja.

34. A kitiltás, a kiutasítás és a vagyonelkobzás Kitiltás 60. § (1) A törvényben meghatározott esetekben azt, akit szabadságvesztésre ítélnek, egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani, ha e helyeken tartózkodása a köz-érdeket veszélyezteti. (2) A kitiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama öt év. A közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó rendelkezést [55. § (2) bekezdés] kitiltás esetében megfelelően alkalmazni kell. Három feltétele van. A Btk. Különös része az adott bűncselekmény elkövetése esetén a kitiltás kiszabását lehetővé tegye. A bíróság szabadságvesztést szabjon ki (nem feltétlenül kell végrehajtható) meghatározott helyen tartózkodása a közérdeket veszélyeztesse. A kitiltás kiszabása nem kötelező. Megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki A kiutasítás 61. § (1) Azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, a Magyar Köztársaság területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. (2) Nem utasítható ki az, akit a külön törvényben meghatározottak szerint menekültként ismertek el. (3) A kiutasítás végleges hatályú, vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az utasítható ki, akinek az országban való tartózkodása - figyelemmel az elkövetés jellegére, az elkövető kapcsolataira - a közbizton-ságot jelentősen veszélyeztetné. A határozott ideig tartó kiutasítás legrövidebb tartama egy év, leghosz-szabb tartama tíz év. (4) A kiutasítás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. A kiutasítás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztés büntetését tölti. (5) A végleges hatályú kiutasítás alól a bíróság a kiutasítottat, kérelmére mentesítheti, ha arra érdemes és a kiutasítás óta tíz év eltelt. Az Alkotmány 65. § (1) szerint a Magyar Köztársaság menedékjogot nyújt azoknak a nem magyar állampolgár-oknak, akiket hazájukban, illetve a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetőleg politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy üldöztetéstől való félelmük megalapozott. 370/B. § (1) A végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítést az elítélt az alapügyben első fokon eljárt bíró-ságnál kérheti, a Magyar Köztársaság külképviselete útján előterjesztett kérelmében. Vagyonelkobzás 77/B. § (1) Vagyonelkobzást kell elrendelni arra a) a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, b) a vagyonra, amelyet az elkövető bűnszervezetben való részvétele ideje alatt szerzett, c) a vagyonra, amely a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépett, d) a vagyonra, amelyet a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltéte-lek biztosítása végett szolgáltattak vagy arra szántak. (2) A vagyonelkobzást el kell rendelni arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő, a bűncselekmény elkö-vetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra is, amellyel más gazdagodott. Ha gazdálkodó szervezet gazdagodott ilyen vagyonnal, a vagyonelkobzást vele szemben kell elrendelni. (3) Ha az elkövető, vagy a (2) bekezdés szerint gazdagodott személy meghalt, illetőleg a gazdálkodó szer-vezet átalakult, a vagyonelkobzást a jogutóddal szemben kell elrendelni arra az (1) bekezdés szerinti va-gyonra, amelyre a jogutódlás történt. (4) Az (1) bekezdés b) pontja esetében, az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyonnak kell tekinteni a bűnszervezetben való részvétel ideje alatt szerzett valamennyi vagyont. (5) Vagyonelkobzás nem rendelhető el a) arra a vagyonra, amely a büntetőeljárás során érvényesített polgári jogi igény fedezetéül szolgál, b) arra a vagyonra, amelyet jóhiszeműen, ellenérték fejében szereztek, c) az (1) bekezdés b) pontja esetében, ha a vagyon törvényes eredete bizonyított. 77/C. § (1) A vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve kell elrendelni, a) ha a vagyon már nem lelhető fel, egyéb vagyontól nem különíthető el, vagy az elkülönítése aránytalan nehézséget okozna, (2) A vagyonelkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető. (3) Az elkobzott vagyon törvény eltérő rendelkezése hiányában az államra száll. (4) A 77/B. § és a 77/C. § alkalmazásában vagyonon annak hasznát, a vagyoni értékű jogot, követelést, továbbá bármely pénzben kifejezhető értékkel bíró előnyt is érteni kell. A vagyonelkobzás tárgy a vagyon. A törvény nem határozza meg a vagyon fogalmát, az alatt a polgári jog fo-galma értendő. (ide tartozik minden, ami értékkel bíró dolog (ingó,ingatlan))

35. Az intézkedések osztályozása. Ismertesse a büntetés jellegű és a gyógyító jellegű intézkedéseket. 70. § (1) Intézkedések 1. a megrovás, 2. a próbára bocsátás, 3. a kényszergyógykezelés, 4. az alkoholisták kényszergyógyítása, 5. az elkobzás, 6. vagyonelkobzás, 7. a pártfogó felügyelet, 8. a jogi személlyel szem-ben alkalmazható intézkedések. (2) Az (1) bekezdés 1-3. pontjában felsorolt intézkedések önállóan, büntetés helyett, a 4. pontjában megje-lölt intézkedés büntetés mellett, az 5. és 6. pontjában megjelölt intézkedés önállóan, és büntetés vagy in-tézkedés mellett is, a 7. pontjában megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható. (3) Az (1) bekezdés 8. pontja szerinti intézkedésekről külön törvény rendelkezik. Csak fiatalkorúakkal szemben elrendelhető intézkedés a javítóintézeti nevelés. Az intézkedések osztályozása I. Nevelő jellegű intézkedések Ezek a büntető jellegű intézkedések. 1. Megrovás 71. § (1) Megrovásban kell részesíteni azt, aki a cselekménye társadalomra veszélyességének csekély foka (28. §) vagy csekéllyé válása (36. §) miatt nem büntethető. (2) Megrovásban részesíthető az is, aki a cselekménye társadalomra veszélyességének megszűnése (36. §) miatt nem büntethető, vagy akinek a büntethetősége a törvényben meghatározott egyéb okból [32. § e) pont] szűnt meg. (3) A megrovással a hatóság rosszallását fejezi ki, és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. Csak bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazható, azaz ha annak valamennyi fogalmi eleme megvalósult, a társadalomra veszélyesség viszont nem éri el azt a szintet, amely büntetést vagy egyéb intézkedést indokoljon 2. Próbára bocsátás 72. § (1) A bíróság a vétség miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja így is elérhető. (2) Az elkövetőt a bíróság különös méltánylást érdemlő esetben a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt is próbára bocsáthatja. (4) Nem bocsátható próbára a többszörös visszaeső. (5) A próbaidő tartama egy évtől három évig terjedhet; a tartamot években kell meghatározni. (6) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. 73. § (1) A próbaidő egy ízben, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait megszegi. (2) A próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény mi-att, valamint ha a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik. (3) A (2) bekezdés esetén kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik. A próbára bocsátás a feltételes elítélésnek az a változata, amikor a bíróság megállapítja ugyan az elkövető bünte-tőjogi felelősségét, de nem szab ki büntetést, hanem azt próbaidőre elhalasztja. Nevelő jellegű intézkedés, A próbaidő a határozat jogerőre emelkedésének a napján kezdődik. II. Gyógyító jellegű intézkedések 1. Kényszergyógykezelés 74. § (1) Személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetőjének kényszer-gyógykezelését kell elrendelni, ha elmeműködésének kóros állapota miatt nem büntethető, és tartani kell attól, hogy hasonló cselekményt fog elkövetni, feltéve, hogy büntethetősége esetén egyévi szabadságvesz-tésnél súlyosabb büntetést kellene kiszabni. (2) A kényszergyógykezelést az erre kijelölt, zárt intézetben hajtják végre. (3) A kényszergyógykezelést meg kell szüntetni, ha szükségessége már nem áll fenn. Célja a gyógyítás és a társadalom védelme. Ha az elkövetőt a kóros elmeállapota csak korlátozta beszámítási képességében, nem alkalmazható. A kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról a Be. rendelkezik. 373. § (1) A bíróság a kényszergyógykezelés felülvizsgálatáról tanácsban, tárgyaláson határoz. (2) A bíró-ság a kényszergyógykezelés megkezdésétől számított egy év eltelte előtt a kényszergyógykezelés szükséges-ségét hivatalból felülvizsgálja. Ha a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, a felülvizsgálatot évenként megismétli. (4) A felülvizsgálat előtt orvosszakértői véleményt kell beszerezni. 2. Az alkoholisták kényszergyógyítása 75. § Az elkövető kényszergyógyítása rendelhető el, ha bűncselek-ménye alkoholista életmódjával függ össze és hat hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik. CSAK végrehajtható szabadságvesztés mellett szabható ki. Azért hat hónapot meghaladó mellett, mert nagyjából ez az az idő, ami elégséges a kényszergyógyítás foganatosítására is. Az alkalmi, alkoholfogyasztás nem alapozhatja meg ezt az intézkedést, csak a narkomán alkoholistáké III. Biztonsági intézkedések 1. Elkobzás (Nem az a célja, hogy joghátrányt okozzon az elkövetőnek, hanem hogy az újabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartson. Mégis sokszor súlyos hátrányt is jelent, pl. ha autót koboznak el.) 2. Pártfogó felügyelet 3. vagyonelkobzás 4. jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedések

36. Az elkobzás és a pártfogó felügyelet. Mi a különbség vagyonelkobzás és elkobzás között. Elkobzás 77. § (1) El kell kobozni azt a dolgot, a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül hasz-náltak, vagy arra szántak, b) amelynek birtoklása a közbiztonságot veszélyezteti, vagy jogszabályba ütkö-zik, c) amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre, d) amelyre a bűncselekményt elkövették. (2) El kell kobozni azt a sajtóterméket, amelyben a bűncselekmény megvalósul. (3) Az (1) bekezdés a) és d) pontja esetében az elkobzást nem lehet elrendelni, ha a dolog nem az elkövető tulajdona, kivéve, ha a tulajdonos az elkövetésről előzetesen tudott, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (4) Az elkobzást akkor is el kell rendelni, ha az elkövető gyermekkor, kóros elmeállapot vagy a cselek-mény társadalomra veszélyességének csekély foka miatt nem büntethető. (5) Nincs helye elkobzásnak a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év elteltével. (6) Nem lehet elrendelni annak a dolognak az elkobzását, amelyre a vagyonelkobzás kiterjed. (7) Az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll. 77/A. § (1) A 77. § (1) bekezdésének a) és d) pontjában meghatározott esetben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltány-talan hátrányt jelentene, feltéve, hogy az elkobzás mellőzését nemzetközi jogi kötelezettség nem zárja ki. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. A büntetések jellegzetességeit viseli magán, mégsem az:. Biztonsági intézkedés. A bűncselekmény elkövetésére szánt dolgot akkortól számítjuk, ha a bűncselekményt megkísérelték vele, vagy az előkészületi szakba jutott, s a törvény az előkészületet vagy kísérletet is büntetni rendeli. Pártfogó felügyelet 82. § (1) Pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság (48. §), illetve a próbaidő (72. §, 89. §) eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. A próbára bocsátott vagy a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső [72. § (4) bek., 89. § (6) bek.] valamint az, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. (2) (3) Az (1) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, illetve a próbaidő tartamával. (4) (5) A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és bírósági határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogóval rendszeres kapcsolatot tartani és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni. (6) A magatartási szabályok kötelezettségeket és tilalmakat írnak elő annak érdekében, hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék, és törvénytisztelő életmódot folytasson. Ilyen különösen a munkával, a kere-set felhasználásával, az időszakos jelentkezéssel, az esetleg szükséges gyógykezeléssel, megelőző-felvilágosító egészségügyi szolgáltatáson való részvétellel kapcsolatos kötelezettség, illetőleg a lakó- és munkahely önkényes megváltoztatásának, meghatározott helyek látogatásának vagy egyes személyekkel való érintkezésének a tilalma. A pártfogó felügyeletet a bíróság hajtja végre a megyei (fővárosi) bíróságon működő hivatásos pártfogók útján. A pártfogó felügyelettől különbözik a Bv. tvr.-ben szabályozott utógondozás. Ennek célja, hogy az elkövető ellenőrzésével és irányításával megakadályozza az újabb bűncselekmény elkövetését, illetve segítséget nyújtson a társadalomba visszailleszkedéséhez. A bűnmegelőzési ellenőrzés az utógondozással rokon intézmény, amit a rendőrségről szóló törvény határoz meg. A legalább háromévi szabadságvesztésből szabadult elítélteket ellenőrzik, ha a büntetés végrehajtása során tanú-sított, a bűnöző életmód folytatására, a kapcsolatok felújítására utaló magatartásából alaposan következtetni lehet arra, hogy ismét bűncselekményt fog elkövetni. Pártfogó felügyelet szabályainak a megszegése Jogkövetkezményekkel járhat. Ha: a feltételes szabadságra bocsátott terhelt megszegi a pártfogó felügyelet ma-gatartási szabályait vagy az elítéltet nem szabadságvesztéssel járó büntetéssel sújtják, a bíróság a feltételes sza-badságot megszüntetheti. a terheltet a szabadságvesztés teljes kitöltése után – kivételesen – pártfogó felügyelet alá helyezi és a terhelt megszegi a magatartási szabályokat: ezáltal szabálysértést valósít meg és ezért pénzbír-sággal sújtható. Különbség az elkobzás és a vagyonelkobzás között Elkobzást olyan tárgyakra kell alkalmazni, amely a bűn-cselekmény folytán keletkezett, ahhoz eszközül használták, ami a közbiztonságot veszélyezteti vagy jogszabály-ba ütközik birtoklása, illetve amire a bűncselekményt elkövették. Ez utóbbi az elkövetési tárgyat jelenti magya-rán, azaz ide tartozik a vagyonelkobzás bizonyos köre. A vagyonelkobzás további, az elkobzástól különböző esetei: a bűnszervezet tagjaként szerzett vagyon, az elkövetést könnyítő vagyon, illetve az elkövetésből eredő vagy azzal összefüggésben szerzett vagyon helyébe lépő vagyon. Lényeges különbség tehát, hogy elkobzás esetében konkrét tárgyakról beszélünk, aminek nem feltétlenül kell hogy értéke legyen, akár eszmei is, utóbbi esetben pedig tényleges vagyoni értékről van szó, s a törvény a bűncselekmény útján szerzett vagyoni előnytől foszt meg, nem az újabb bűncselekmény elkövetését igyekszik akadályozni. Érzékletes példával: a műanyag kiskéssel el lehet téríteni egy repülőt, ezért el kell kobozni. A mesterlövészpuskával is el lehet téríteni, de az ráadásul egy zsák pénzt ér, ezért a vagyont kell elkobozni amit megszerzése jelent. Akár puska, akár más formá-ban. Nem maga a dolog számít elsősorban.

37. A büntetés kiszabásának elvei. A súlyosító és az enyhítő körülmények bírói értékelése. A büntetés bírói

enyhítésének szabályai. A 2003. évi II. tv. rendelkezéseit kell ismertetni! A büntetés kiszabásának elvei 83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társada-lomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. (2) (3) Ha e törvény a büntetés kiszabása esetén az e törvény Különös Részében meghatározott büntetési tételek emelését írja elő, a (2) bekezdésben meghatározott számítást a felemelt büntetési tételekre tekintet-tel kell elvégezni. (4) Ha a bíróság szabadságvesztést szab ki, a büntetés mértékét a végrehajtás felfüggesz-tése, illetőleg a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. Az elkövető társadalomra veszélyessége olyan körülmény, ami ellentétben a bűncselekmény társadalomra veszé-lyességével, a törvény nem definiál, annak meghatározása tisztán a jogalkalmazó feladata. A büntetés kiszabásának elveiről a BK. 154. beszél. Ezek a következők. * A büntetéskiszabás során a bíróságnak valamennyi alanyi és tárgyi tényezőt fel kell derítenie és ezeket a jog-következmények alkalmazásakor értékelnie kell. * A büntetést befolyásoló körülményeket nem elvont általánosságban, nem mechanikusan, hanem az eljárás tárgyát képező ügy tényeire vonatkoztatva kell elemezni. Súlyosbító és enyhítő körülmények Az elkövető társadalomra veszélyessége, a bűnösség foka és a társadalom-ra veszélyesség szintén súlyosító vagy enyhítő körülmények, itt azonban az egyéb körülményekről lesz szó. I. Alanyi tényezők 1. Büntetlen előélet 2. Büntetett előélet 3. Bűnismétlés 4. Életkor 5. Műveltség 6. Beszámítási képesség 7. Társas elkövetés. 8. Szándék 9. Tevőleges megbánás 10. Testi állapot II. A büntetést befolyásoló tárgyi körülmények 1. Stádium 2. Elkövetési mód 3. Káros következmények 4. Passzív alany állapota 5. Bűncselekmény több-szörössége 6. Kárenyhítés 7. Hosszabb 8. Bűncselekmények elszaporodottsága 9. Szervezettség A büntetés enyhítése 87. § (1) A büntetési tételnél enyhébb főbüntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a 83. § rendelkezéseire figyelemmel túl szigorú. (2) Az (1) bekezdés alapján, ha a bűncselekmény büntetési tétele a) tíz évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb öt évi szabadságvesztést, b) öt évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb két évi szabadságvesztést, c) két évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egy évi szabadságvesztést, d) egy évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést, közérdekű munkát, vagy ha – az elkövető különös méltánylást érdemlő személyi körülményeire figyelemmel – ez is túl szigorú, pénzbün-tetést; e) egy évnél rövidebb tartamú szabadságvesztés, ehelyett közérdekű munkát vagy pénzbüntetést lehet kiszabni. (4) Ha a tv korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszab-ható. (5) Bűnhalmazat esetén a büntetés a (2) bekezdés alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben A büntetés a következő esetekben enged korlátlan enyhítést: * - kísérlet alkalmatlan eszközzel vagy alkalmatlan tárgyon * - az elkövető beszámítási képessége korlátozott * - kényszer vagy fenyegetés korlátozta * jogos véde-lem és végszükség menthető felindulásból való túllépése A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén 87/C. § A tárgyalásról lemondás (Be. XXV. Fejezet) ese-tén a szabadságvesztés mértéke a) az öt évet meghaladó, de nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a három évet, b) a három évet meghaladó, de öt évnél nem súlyosabb szabad-ságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt a két évet, c) a három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteten-dő bűncselekmény miatt a hat hónapot nem haladhatja meg. Főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés 88. § Mellékbüntetés főbüntetés helyett önálló büntetésként akkor alkalmazható, ha a bűncselekmény büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb, A bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések 98. § (1) Azzal szemben, aki az ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekményt bűnszervezetben (137. § 8. pont) követte el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik, de a húsz évet nem halad-hatja meg. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás ese-tén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell alapul venni. (2) A büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben (138/B. §) enyhíthető. (3) Azzal szemben, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.(4) A bűncselekmény bűnszervezetben történő elköveté-sének megállapítása esetén az e törvényben a bűncselekmény bűnszövetségben történő elkövetésének esetére megállapított jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Az előzetes fogvatartás beszámítása 99. § (1) A kiszabott szabadságvesztésbe, közérdekű munkába, pénzbünte-tésbe, illetőleg pénzmellékbüntetésbe az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál egynapi előzetes fogvatartás egy napi szabadságvesztésnek, egy napi közérdekű munkának, illetve egynapi tételnek felel meg. (3) Házi őrizet beszámítása esetén egy napi közérdekű munkának, illetve egy napi tétel pénzbüntetésnek egy nap, egy napi szabadságvesztésnek annak végrehajtási fokozatához igazodva, a bíróság döntésétől függően három naptól öt napig terjedő házi őrizetben töltött idő felel meg.

38. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése. Mi a különbség a büntetés végrehajtásának felfüggesztése

és a próbára bocsátás között? A büntetés végrehajtásának felfüggesztése 89. § (1) Az egy évet meg nem haladó szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel - alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. (2) Különös méltánylást érdemlő esetben az egy évnél hosszabb, de a két évet meg nem haladó szabadság-vesztés végrehajtása is felfüggeszthető. (3) A pénzbüntetés próbaideje egy év; a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés egy évtől három évig, a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés két évtől öt évig terjedő próbaidőre függeszthető fel. A próbaidőt években kell meghatározni, és az a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. (4) Ha az elkövetőt többször ítélik azonos nemű, próbaidőre felfüggesztett büntetésre, és még egyik bünte-tés próbaideje sem telt el, az előző büntetés próbaideje az utóbbi büntetés próbaidejének leteltéig meg-hosszabbodik. (5) Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett büntetés végre-hajtását nem lehet elrendelni, a próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. (6) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha az elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. 90. § A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha a) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követték el. b) az elkövető több-szörös visszaeső, c) az elkövető a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, d) az elkövető a háromévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt üzletsze-rűen vagy bűnszövetségben követte el, 91. § (1) A felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, ha a) a próbaidő alatt megállapítják, hogy a büntetés végrehajtását a 90. §-ban foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel, b) az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabad-ságvesztésre ítélik, c) az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi. (2) (3) A felfüggesztett pénzbüntetést akkor is végre kell hajtani, ha az elkövetőt a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt felfüggesztett szabadságvesztésre, közérdekű munkára vagy végrehajtandó pénz-büntetésre ítélik. 91/A. § A büntetés végrehajtásának kegyelemből történt felfüggesztése esetén a végrehajtás elrendelésére a felfüggesztett büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezést [91. § (1) bek. b) és c) pontja és (3) bek.] megfelelően alkalmazni kell. A feltételes elítélés nem önálló büntetési nem, hanem a büntetés végrehajtásának felfüggesztése olyan sajátos intézkedés, melyet a büntetéskiszabás során alkalmaznak és amely a büntetés végrehajtásának a módját változtat-ja meg. BK 153. állásfoglalás A 83. § (4)-et idézve, a bíróság szabadságvesztés kiszabásánál a feltételes szabadság és a végrehajtás felfüggesztését FIGYELMEN KÍVÜL hagyva dönt. Ami az állásfoglalás tolmácsolásában arra vilá-gít rá, hogy ha felfüggesztett büntetést fog kiszabni a bíróság, NEM szabhat ki ezért hosszabbat, csak az elretten-tés miatt!!! Ugyanakkorát kell kapnia, mintha ülni akarna. Nem indokolt a törvény szaván kívül akkor sem a felfüggesztés, ha az elkövető *jellegénél fogva súlyosabban megítélendő (pl. erőszakos), nagyobb tárgyi súlyú bűncselekményt követ el, *gondatlansága nagyfokú és a bekövetkezett eredmény is súlyos * társaival szervezetten valósította meg a bcst. 138/B. § E törvény alkalmazásában különös méltánylást érdemlő eset, ha a bűncselekményre, annak következ-ményére, elkövetésének összes körülményére, így különösen a) a bűncselekmény által elérni kívánt célra, az elkövetés módjára, a kísérleti szakra, a felhasznált vagy kilátásba helyezett eszközökre, a sértett felróható közre-hatására, a cselekménnyel okozott kár megtérítésére, b) az elkövető személyiségére, a bűnösségének fokára, büntetlen előéletére, büntetés elviselését megnehezítő állapotára, méltányolható indítékára, az elkövetőnek fel nem róható időmúlásra, az elkövető által a köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenységre vagy szol-gáltatásra figyelemmel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül, büntetés ki-szabásának próbaidőre történő elhalasztásával, enyhébb főbüntetés kiszabásával, szabadságvesztés végrehajtásá-nak felfüggesztésével, a büntetés mellőzésével is elérhető. A büntetés végrehajtásának felfüggesztése és a próbára bocsátás közötti különbség Ezeket a kérdéseket már amúgy is mindenki tudja aki tud olvasni… de legyen, leírom. Aki idáig eljutott, az már amúgy is jó eséllyel átmegy, ha nem csak lapozgatott hanem tanult is. Az általános rész az egész sava-borsa. Tehát: a próbára bocsátás az angol-amerikai modellt követi, s a büntetés kiszabását halasztják el, a büntetés vég-rehajtásának a felfüggesztése pedig a belga-francia rendszert követi, s itt a büntetést kiszabják, csak a végrehaj-tást halasztják el. Előbbit először 1865-ben használták Bostonban törvényi rendelkezés alapján fiatalkorúakra, utóbbit 1888-ban Belgiumban.

39. A halmazati büntetés szabályai. Az összbüntetés. A halmazati büntetés 40. § (2) A határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama két hónap, leghosszabb tartama tizenöt év; halmazati vagy összbüntetés, illetőleg bűnszervezetben történő elkövetés esetén húsz év. 85. § (1) Bűnhalmazat (12. §) esetén egy büntetést kell kiszabni. (2) A főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (3) Ha a törvény a bűnhalmazatban levő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. 85/A. § (1) A tárgyalásról lemondás (Be. XXV. Fejezet) esetén a 85. § (1)-(2) bekezdéseinek rendelkezései irányadók azzal, hogy a főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekményekre a 87/C. § alapján kiszab-ható büntetések közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. (2) A tárgyalásról lemondás esetén (Be. XXV. Fejezet), ha a törvény a bűnhalmazatban lévő bűncselekmé-nyek közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a 87/C. § alapján kiszabható legsúlyosabb büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekmé-nyekre a 87/C. § alapján kiszabható büntetések együttes tartamát. 86. § (1) Bűnhalmazat esetén a bűnhalmazatban levő bármelyik bűncselekmény miatt alkalmazható mel-lékbüntetést ki lehet szabni. (2) A mellékbüntetés halmazati büntetés esetében sem haladhatja meg a tör-vényben meghatározott legmagasabb mértéket, illetve tartamot. A Btk. 12. § (1) bekezdése szerint bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselek-ményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. A halmazati büntetés kiszabásának anyagi jogi feltétele a bűnhalmazat megállapítása, eljárási jogi feltétele pedig, hogy a több bűncselekmény elbírálására ugyanazon büntetőeljárás keretében kerüljön sor. A halmazati büntetés kiszabása csupán egyszeri elítélésként jelentkezik, ennek pedig a visszaesés és a mentesítés szempontjából jelentősége van. Halmazati rendszerek Kumulációs rendszer Az egyes bűncselekményekre és az azokra alkalmazható bünteté-si tételekre tekintettel külön-külön rendelte kiszabni a büntetéseket, melyeket egymást követően kellett végrehaj-tani. E rendszerrel az volt a probléma, hogy a végrehajtás egyszerűen lehetetlen. 1200évet nehéz leültetni vkivel. Abszorpciós rendszer A bűnhalmazatban álló bűncselekmények közül csak a legsúlyosabb bűncselekményre előírt büntetés érvényesítését engedi, amely az enyhébb bűncselekményeket “felemészti”, “magában foglalja”. A problémát itt az jelentette, hogy kedvezményes volt az elkövetőre nézve: súlyos bűncselekmény esetén a felelős-ségre vonás lehetőséget adott újabb bűncselekmények következmény nélküli elkövetésére. Ha megvan az életfogyt, már úgyis mindegy alapon csinálták tovább. Aszperációs rendszer A halmazati viszonyban álló bűncselekmények közül a legsúlyosabból indul ki, és ezt emelhetőnek tartja bizonyos mértékben. A modern büntető törvények a kumulációs rendszer érvényesítését elve-tik, és általában az abszorpciós és aszperációs elveket vagy ezek kombinációját tartják elfogadhatónak. A Btk. a halmazati büntetés kiszabásának általános szabályaként – az 1998. évi LXXXVII. törvénnyel történt módosítása óta – az aszperáció kötelező alkalmazását rendeli mikor legalább két szabadságvesztéssel büntetendő cselekményről van szó, de az abszorpció elve is érvényesül néha. (Pl. ha ugyanaz a jogi tárgy, illetve természetes egységről van szó.) Összbüntetés 92. § (1) Ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik, és az elkövető valamennyi bűncselekményt a legkorábban hozott ítélet jogerőre emelkedését megelőzően követte el, a jogerősen kiszabott büntetéseket összbüntetésbe kell foglalni. (2) (3) A pénzbüntetés és a közérdekű mun-ka helyébe lépő szabadságvesztés (50. §, 52. §) összbüntetésbe nem foglalható. 93. § Az összbüntetés tartamát úgy kell meghatározni, mintha halmazati büntetést szabnának ki. Az össz-büntetés tartamának azonban el kell érnie a legsúlyosabb büntetést, de nem érheti el a büntetések együttes tartamát. 94. § (1) Különböző fokozatban végrehajtandó szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása esetén az összbüntetést abban a fokozatban kell végrehajtani, amelyik közülük a legszigorúbb. Ha azon-ban az összbüntetés mértéke három év vagy azt meghaladó tartamú, illetőleg többszörös visszaesőnél két év vagy ezt meghaladó tartamú, az összbüntetés végrehajtási fokozatát ennek figyelembevételével kell meghatározni. (2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásával megállapítandó végrehajtási fokozat az elítélt szá-mára méltánytalan hátrányt jelentene, eggyel enyhébb fokozat állapítható meg. 95. § 96. § (1) Mellékbün-tetések nem foglalhatók összbüntetésbe, úgyszintén a pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés sem. (2) Azonos tartamú mellékbüntetések közül - a pénzmellékbüntetés kivételével - azt kell végrehajtani, amelyik az elítéltre hátrányosabb. Ez irányadó a főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetésekre is. Az LB 3/2002 büntető jogegységi határozat szerint az összbüntetésbe foglalás kritériumai a törvényen kívül a következők: * az elkövetőkkel szemben jogerősen, több határozott ideig tartó, végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki * az összbüntetésbe foglalás időpontjáig a határozott ideig tartó végrehajtandó szabadságvesztés még ne legyen végrehajtott azaz még legalább tölti, vagy feltételes szabadságon van belőle, esetleg el sem kezdte még. * Quasi halmazati viszony, azaz a cselekményeket a legkorábbi ítélet jogerőre emelkedése előtt követte el.

40. A visszaeső, a különös visszaeső és a többszörös visszaeső fogalma. Btk. 137.§ (14) (15) (16). A vissza-esőkre, a különös és a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések.

A visszaeső, a különös visszaeső és a többszörös visszaeső fogalma 137. § 14. visszaeső a szándékos bűncse-lekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítél-ték, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el. 15. különös visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el. 16. többszörös visszaeső az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöl-tésétől vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekménye elkövetéséig három év nem telt el. A közérdekű munka és pénzbüntetés szabadságvesztéssé változtatása nem alapozza meg a visszaesői minősítést. A próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés még az utólagos végrehajtás elrendelése esetén sem alapozza meg a visszaesést. (Ugyanis nem VÉGREHAJTANDÓRA ítélték.) Ez alól kivétel, ha az LB felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyezi a jogerős határozatot, új eljárásra utasítja a bíróságot, ahol végrehajtandó szabadságvesz-tést szabnak ki. A szabadságvesztés akkor végrehajtandó, ha a bíróság másodfokú határozat rendelkező részét ismertette a tárgyaláson. Ha az indoklási rész alatt valósul meg az új bűncselekmény, az már visszaesés. Külföldi ítélet visszaesés szempontjából nem irányadó csak akkor, ha a magyarral azonos érvényű. Egyébként súlyosító körülményként veszik figyelembe. Különös visszaesésnél a hasonlóságot a különös részi tényállások rendezik egyesével. A visszaesőkre, a különös és többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések Visszaeső 72. §(6) A próbára bocsátott pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha a próbára bocsátott vissza-eső, pártfogó felügyelet alatt áll. 82. § (1) Pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltéte-les szabadság (48. §), illetve a próbaidő (72. §, 89. §) eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figye-lemmel kísérése szükséges. A próbára bocsátott vagy a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső [72. § (4) bek., 89. § (6) bek.] valamint az, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. 89. § (6) A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg az elkövető pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha az elkövető visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. Különös visszaeső 97. § (1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben - amennyiben a törvény más-ként nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a tizenöt évet. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni. (2) A büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott súlyosabb jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha e törvény Különös Része a különös visszaesőként történő elkövetést a bűncselekmény súlyosabban minősülő esete-ként rendeli büntetni. Többszörös visszaeső 42. § (3) Fegyházban kell végrehajtani a kétévi vagy ennél hosszabb tartamú sza-badságvesztést, ha az elítélt többszörös visszaeső, vagy a bűncselekményt bűnszervezetben követte el. 47. § (4) Nem bocsátható feltételes szabadságra c) a többszörös visszaeső, 72. § (4) Nem bocsátható próbá-ra a többszörös visszaeső. 90. § A büntetés végrehajtása nem függeszthető fel, ha b) az elkövető többszörös visszaeső, 97. § (1) A különös és a többszörös visszaesővel szemben - amennyiben a törvény másként nem rendelkezik - az újabb bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadság-vesztés esetén a felével emelkedik, de nem haladhatja meg a tizenöt évet. Halmazati büntetés esetén a 85. § (2) bekezdése szerinti büntetési tételt, a tárgyalásról lemondás esetén a 87/C. § szerinti büntetési tételt kell a felével emelni. (2) A büntetés a 87. § (2) bekezdése alapján csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető. A Be. rendelkezése szerint pedig: 147/B. § A vádemelés nem halasztható el, ha a gyanúsított a) többszörös visszaeső. Az ismételten bűnelkövetők két csoportba sorolhatók. Az egyszerű bűnismétlők azok, akik visszaesőnek nem minősülnek, de akiket már korábban is felelősségre von-tak bűncselekmény megvalósítása miatt. Ezek a következők. * akinek akár a korábbi, akár az újabb bűncselekménye gondatlan volt * aki mindkét alkalommal gondatlan volt * akit korábbi szándékos bűncselekménye miatt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek * aki szándékos bűncselekmény miatt nem végrehajtandó szabadságvesztésben részesült, ám a büntetés kitöltésé-ről vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb szándékos bűncselekmény elkövetéséig három év telt el. Mindez súlyosító tényezőként értékelendő. (Lásd a 37. tételt) Ha nem értékelik a visszaesőséget, pl. több embe-ren elkövetés esetén, akkor szintén súlyosító tényező. A visszaesők a másik csoport. Az 1995-ben hozott 1214/B/1990 ABH arra mutatott rá velük kapcsolatban, hogy a modern büntetőjog fejlődése szempontjából jelentősége van annak a jogelméleti felismerésnek, amely a bűn-cselekménnyel okozott tárgyi jogsértés mellett értékeli az elkövető életvezetését, elkövetés előtti és utáni maga-tartásának jelentőségét. Bár a büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, nem haladhatja meg a 15 évet.

41. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés szabályai A mentesítés hatálya 100. § (1) A mentesítés folytán az elítélt mentesül azon hátrányos következmények alól, amelyeket az elítéléshez jogszabály fűz. (2) A mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő, és nem tartozik számot adni olyan elítéltetésről, amelyre nézve mentesítésben részesült. (3) Újabb bűncse-lekmény elkövetése esetén a mentesítés nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket e törvény a korábbi elítéléshez fűz. Tehát mentesítés azt illeti, akit elítéltek, azaz a bíróság jogerősen bűncselekmény miatt bűnösséget megállapító és BÜNTETÉST kiszabó rendelkezést hozott ellene. (Intézkedés esetén nem!) A mentesítés CSAK a büntetőjogon kívüli hátrányos következményekre vonatkozik. Azaz az illető kaphat tiszta erkölcsi bizonyítványt, stb. stb., viszont bűncselekmény újabb elkövetése esetén vagy visszaeső, vagy bűnismét-lése súlyosbító körülménynek fog számítani, ha előbbi nem állapítható meg. A mentesítés ex nunc hatályú, azaz ha valaki tisztségét, munkaviszonyát az elítélés következményeként elvesz-tette, nem nyerheti vele vissza. Lehetséges a mentesítés a büntetés ideje alatt is, pl. főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetések, vagy felfüggesztett szabadságvesztés esetén. Ilyenkor a mentesülés az ítélet jogerőre emelkedésével következik be. A bűnügyi nyilvántartás törvényességi felügyeletét a Legfőbb Ügyészség látja el. (Egy köpésre van a délpesti APEH-től.) A nyilvántartásban levő adatok megőrzéséről külön jogszabály rendelkezik. (1999. évi LXXXV. Tv.) Minden egyes büntetést külön kell mentesíteni, még ha halmazatban is szabták ki a büntetést miattuk. A mentesítés módja 101. § Az elítélt mentesítésben részesülhet a) a törvény erejénél fogva, b) bírósági határozat alapján, c) kegyelem útján. A törvényi mentesítés 102. § (1) A törvény erejénél fogva áll be a mentesítés a) közérdekű munka, pénzbüntetés és főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés esetén az ítélet jog-erőre emelkedésének napján; b) felfüggesztett szabadságvesztés esetén a próbaidő leteltének napján; c) gondatlan vétség miatt kiszabott szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajtha-tósága megszűnésének napján; d) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő három év elteltével; e) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb szabadság-vesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő öt év elteltével; f) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet meghaladó, határozott tartamú szabadságvesztés esetén a büntetés kitöltését, illetőleg végrehajthatóságának megszűnését követő tíz év elteltével. (2) Az (1) bekezdés b) pontja esetében a mentesítés nem áll be, illetőleg hatályát veszti, ha a büntetés vég-rehajtását elrendelik. Ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett büntetés szabályai az irányadók. (3) A bírósági mentesítés 103. § (1) A bíróság a szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltet, kérelem-re, mentesítésben részesítheti, ha erre érdemes, és a szabadságvesztés kiállásától, illetőleg végrehajtható-sága megszűnésétől a 102. § (1) bekezdésének d), e), illetve f) pontjaiban meghatározott idő fele már eltelt. (2) Az érdemesség elbírálásánál figyelembe kell venni az elítéltnek a főbüntetés kitöltése óta folytatott életmódját, továbbá azt, hogy - amennyiben erre módja volt - jóvátette-e a cselekményével okozott sérel-met. 104. § (1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes. (2) Az előzetes mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelik. Előzetes mentesítést csak az ítéletben mondhat ki a bíróság. A kegyelmi mentesítés 106. § A köztársasági elnök az elítéltet kegyelemből mentesítésben részesítheti akkor is, ha e törvény sze-rint ennek egyébként nincs helye. A kegyelmi mentesítés alapulhat ezen kívül az országgyűlésnek a közkegyelem tárgyában hozott törvényi ren-delkezésén az Alkotmány 19. § (3) m) szerint. A köztársasági elnök jogosultsága az Alkotmány 30/A § (1)-en alapul. Mentesíthet életfogytiglant kapott személyt is, ő egyedül így mentesülhet. A mentesítés egységessége 105. § Mellékbüntetés alkalmazása esetén az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindaddig nem mentesül, illetőleg nem mentesíthető, amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött vagy végrehajthatósága meg nem szűnt. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a pénzmellékbüntetésre, ha előzetes bírósági mentesítést mondanak ki, valamint a foglalkozástól, illetőleg a járművezetéstől eltiltásra.

42. A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések A fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezések A fiatalkorú 107. § (1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizennegyedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat még nem. (2) E törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A házasságkötés folytán nagykorú személy büntetőjogi szempontból fiatalkorú. A fiatalkorúra vonatkozó szabá-lyokat akkor kell alkalmazni, ha a törvényi tényállás teljes egészében fiatal korban valósul meg. Büntetés és intézkedés alkalmazása 108. § (1) A fiatalkorúval szemben alkalmazott büntetés vagy intézke-dés célja elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjék, és a társadalom hasznos tagjává váljék. (2) Büntetést akkor kell kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető. (3) Szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazni vagy büntetést kiszabni csak akkor lehet, ha az intézkedés vagy a büntetés célja más módon nem érhető el. A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alk.ható. A szabadságvesztés 110. § (1) A fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés legrövidebb tartama bármely bűncselekmény esetén egy hónap. (2) A bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött fia-talkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama a) életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év; b) tíz évet meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények esetén tíz év. (3) Az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik élet-évét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év. 111. § (1) A fiatalkorú szabadságvesztését a fiatalkorúak büntetésvégrehajtási intézetében kell végrehaj-tani. (2) A fiatalkorúak börtönében kell végrehajtani a szabadságvesztést, ha a) a fiatalkorút bűntett miatt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélik, b) az egyévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú visszaeső vagy szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően szándékos bűncselekmény miatt javítóintézeti nevelésre ítélték. Feltételes szabadságra bocsátás 112. § (1) A fiatalkorú a szabadságvesztésből akkor bocsátható feltételes szabadságra, ha a) a fiatalkorúak börtönében végrehajtandó büntetésének legalább háromnegyed részét, b) a fiatalkorúak fogházában végrehajtandó büntetésének legalább kétharmad részét kitöltötte. (2) A fiatalkorú esetében a feltételes szabadságra bocsátás a 47. § (4) bekezdésének b)-e) pontja alapján nem zárható ki. A közérdekű munka 113. § Fiatalkorúval szemben közérdekű munkát akkor lehet kiszabni, ha az ítélet meghozatalakor tizennyolcadik életévét betöltötte. Ha szabadságvesztésre változtatják át, a fiatalkorúak fogházában kell letölteni, ha 21 év alatti. A pénzbüntetés 114. § (1) Fiatalkorúra pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van. (2) A pénzbüntetést és a pénzmellékbüntetést behajthatatlansága esetén kell szabadságvesztésre átváltoztatni. A közügyektől eltiltás 115. § Fiatalkorút csak egy évet meghaladó szabadságvesztés kiszabása esetén lehet a közügyektől eltiltani. A kitiltás 116. § A megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a helységből, amelyben családja él. A próbára bocsátás 117. § (1) Fiatalkorúval szemben próbára bocsátásnak bármely bűncselekmény esetén helye van. (2) A próbaidő tartama egy évtől két évig terjedhet; a tartamot években és hónapokban kell meghatározni. (3) A bíróság a bekezdés esetén javítóintézeti nevelést rendel el vagy büntetést szab ki. A javítóintézeti nevelés 118. § (1) Javítóintézeti nevelést a bíróság akkor rendel el, ha a fiatalkorú eredmé-nyes nevelése érdekében intézeti elhelyezése szükséges. (2) A javítóintézeti nevelés tartama egy évtől három évig terjedhet. (3) A bíróság azt, aki a javítóintézetben legalább egy évet eltöltött, ideiglenesen elbocsátja az intézetből, ha a kiszabott javítóintézeti nevelés felét már letöltötte és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további javítóintézeti nevelés nélkül is elérhető. Az ideiglenes elbocsátás tartama azonos a javítóintézeti nevelés hátralevő részével, de legalább egy év. A pártfogó felügyelet 119. § A felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, a próbára bocsátott, a feltételes sza-badságra bocsátott, a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott és az a fiatalkorú, akivel szemben a vádeme-lést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. Halmazati és összbüntetés 120. § (1) A halmazati és az összbüntetés a 110. § (2) bekezdésének a) pontja esetén nem haladhatja meg a húszévi, b) pontja és a (3) bekezdés esetén a tizenöt évi, a (4) bekezdés esetén a hét év és hat hónapi szabadságvesztést. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól121. § (1) A fiatalkorú elítélt a törvény erejénél fogva mentesül a) az ítélet jogerőre emelkedésének napján, ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik, b) a büntetés kitöltésének, illetőleg végrehajthatósága megszűnésének napján, ha szándékos bűncselekmény miatt egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítélték; c) a büntetés kitöltésének vagy végrehajthatósága megszűnésének napjától számított három év elteltével, ha sz bcs miatt 1-5 vgh szabv