1. a fogyatékossági folyamat
DESCRIPTION
rehabilitTRANSCRIPT
Rehabilitáció
Molics Bálint
Ajánlott irodalom
• Dr. Katona Ferenc, Dr. Siegler János (szerk.): A rehabilitáció gyakorlataMedicina, Budapest, 2004
• Dr. Huszár Ilona, Dr. Kullmann Lajos, Dr. Tringer László (szerk.):A rehabilitáció gyakorlataMedicina, Budapest, 2000.
• Reiner W, Heckl, Gisela Ade, Werner Schell:Rehabilitáció és betegápolásMedicina, 2000.
• Dr. Katona Ferenc, Dr. Siegler János (szerk.): Orvosi rehabilitációMedicina, Budapest, 1999.
Rehabilitáció- fogyatékossági folyamat -
Molics Bálint
Az egészség nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya, hanem a teljes szociális, pszichikus és fizikai jólét állapota.
Egészség
Testi (szomatikus) Lelki (pszichés) Társas (szociális)
Harmonikus egyensúly
Az egészség fogalma
Az egészség összetevői
/Egészségügyi Világszervezet (EVSz)World Health Organization (WHO) – 1948/
Az egészség fogalma (WHO)
Olyan állapot, amelyet jellemez:• a teljesítményre való képesség,• a személyes értékek megléte,• a családi munka,• a közösségi szerep,• a fizikai, biológiai, társadalmi stresszel való megküzdés
képessége, • a jólét érzése,• a betegség és a korai halál kockázatától való mentesség
A WHO fogyatékossági folyamat: • betegségek, balesetek nyomán kialakuló testi, szellemi, vagy
lelki károsodottság, • többnyire maradandó és jelentős következményekkel jár az
egyénre nézve,• következmények a környezettel, a társadalmi elvárásokkal és a
szokásokkal kapcsolatosan manifesztálódnak.
Fogyatékossági folyamat 1980 – 1997-ig
Betegség vagy rendellenesség
Károsodás Fogyatékosság Rokkantság
Az Egészségügyi Világszervezet /EVSz/
Károsodás /impairment/:Időszakos vagy állandó anatómiai, élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenesességet jelent.
A károsodás a biológiai működés, szféra zavara.
/sérült testrész, szerv, amputált végtag, beszűkült légzésfunkció, szorongás stb./
Fogyatékossági folyamat 1980 – 1997-ig
Betegség vagy rendellenesség
Károsodás Fogyatékosság Rokkantság
/WHO/
Fogyatékosság /disability/:Az ember normális érzékelő, mozgási vagy értelmi funkcióiban szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiánya.
A fogyatékosság speciálisan emberi funkciók; humán szerepkörök zavara.
/közlekedés, evés, ivás, mosakodás, munka, látás, beszéd, kapcsolattartás a környezettel/
Fogyatékossági folyamat 1980 – 1997-ig
Betegség vagy rendellenesség
Károsodás Fogyatékosság Rokkantság
/WHO/
Rokkantság /hátrány - handicap/:Az egyén kora, neme, társadalmi és kulturális szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység tartós akadályozottsága.
A ~ az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalomi szerepeiben, funkcióiban bekövetkező; társadalmi
szerepkörök zavara.
/önfenntartás, társas kapcsolatok, tanulás, keresőképesség, szórakozás/
Fogyatékossági folyamat 1980 – 1997-ig
Betegség vagy rendellenesség
Károsodás Fogyatékosság Rokkantság
/WHO/
A fogyatékossági folyamat új értelmezése 1997-től
KárosodásTevékenység
korlátozottságaRészvétel
korlátozottsága
Egészségi állapot
Személy Környezet
/WHO/
Rehabilitáció- fogalma, célja, módszerei -
Rehabilitáció
Rehabilitáció fogalma
Valakinek valami iránti képességét, talentumát, jártasságát jelölte
Habilitáció: egyetemi magántanári állás megpályázása
Rehabilitáció: törvény általi büntetettség közjogi, magánjogi következményeinek eltörlése
Latin
Mo-on és német nyelvterületen a két világháború között
Jogi értelemben
Rehabilitáció: latin eredet„re” + „habilitas”
„vissza” + „illető/alkalmazkodó adottság”
Rehabilitáció: visszahelyezés az „illető adottságba” Habilitáció: behelyezés
„Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos, vagy rokkant embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben.”
/EVSz definíciója alapján a Rehabilitációs Szakmai Kollégium/
Rehabilitáció fogalma
A rehabilitáció orvosi, pedagógiai, foglalkoztatási és szociális intézkedések koordinált, tervszerű, összehangolt együttese.
Számos szakma és a beteg egyén tervszerű, összehangolt tevékenysége, amelynek legalapvetőbb célkitűzése:
a közösségi életben történő aktív részvétel biztosítása.
Egyénre szabott alkalmazás!
Rehabilitáció fogalma
• Megelőzze, vagy kiküszöbölje a rokkantságot/ fogyatékosságot, megelőzve annak rosszabbodását és enyhítse a következményeit,
• Biztosítsa a teljes és aktív részvételt a közösségi életben,• Segítse életvezetésük függetlenségét a saját kívánságuk
szerint.
AlapelvekAz Európatanács ajánlásai tagországai
rehabilitációs tevékenységéhezStrassbourg, 1992. 10. 16.
A fogyatékosság összefüggése az egyéni teljesítőképesség és a társadalmi elvárás szintjével
Társadalmi elvárás
Fogyatékosság
A környezet normalizálása
- technikai segédeszközök
- ergonómia
- a követelmények megválasztása
Teljesítményszint
Egyéni képesség
A teljesítmény növelése
- nevelés
- gyakorlás
- kezelés
Lorentsen szerint
• A betegség, károsodás okát vagy okait a felismeréskor azonnal megszüntetni, vagy a legcsekélyebb fokra csökkenten.
• Az érintett számára megadni a lehetőséget a rehabilitáció korai megkezdéséhez,
• A személy teljes részvételét segítő eszközök
• A rehabilitációt segítő nemzeti programok,
Módszerek
Rehabilitáció elhatárolása - terápia
• Rehabilitáció célja a fogyatékosság minimalizálása
• A rehabilitáció nem foglalkozik a magával a károsodással, csak annak következményeivel,
• A fogyatékosság oka a rehabilitációban nem játszik szerepet
Terápia szempontjából az előidéző ok döntő jelentőségű
/Rehabilitációs kezelés?, hólyagzavar rehabilitációja?/
A rehabilitáció életkor és kor függvényeMeghatározza a rehab.-ós program szerkesztését és megvalósításának feltételeit.
Életkor – motiváció:
• 2 – 3 éves: jutalmazás, anya örömének látása
• 8 – 10 éves: sport, csoportos játék (program során, végén)
• Serdülő: partnerválasztás, aktívabb életvitel,
• Fiatal: pályaválasztás, életcél
• Felnőtt: foglalkozás újrafelvétele, hivatástudat, más foglalkozásra átállás, családfenntartás
• Idős: „leírás” tudat, családi „teher” csökkentése
Nem: társadalmi alapú – nők: családi szerep, foglalkozásbeli, háztartási, nevelési feladatok – rehab. program végrehajtását, nehezítik
felelősségérzet belátása a családdal szembe – motivációt erősíti
Fogyatékkal élők száma
Magyarország, 2001-es népszámlálás
Fogyatékkal élők száma
Reumatológiai betegségek 325 000
Kardiovaszkuláris megbetegedések 220 000
Idült tüdőbetegségek 210 000
Neurológiai betegségek 190 000
Daganatos betegségek 133 000
Pszichiátriai betegségek, függőségek 110 000
Urogenitális betegségek 45 000
Traumatológiai betegségek 40 000
Ortopédiai betegségek 25 000
(Forrás: Huszár I., Kullmann L., Tringer L: A rehabilitáció gyakorlata, Medinina, Budapest, 2000.)
Rehabilitáció- prevenció -
Prevenció
Primer prevenció:A károsodás, betegség megelőzése.
• Genetikai tanácsadás,• Védőoltás,• Egészséges életmódra nevelés,• Környezet – egészségügyi rendszabályok,• Balesetmegelőzés,• Munkavédelem.
Betegség vagy rendellenesség
Károsodás Fogyatékosság Rokkantság
/WHO/
Prevenció
Secunder prevenció:A károsodásból a fogyatékosság kialakulásának megelőzése.
/másodlagos károsodások megelőzése is/
• Korai kezelés,• Rizikótényezők kikapcsolása,• Nevelési és foglalkozási tanácsadás,• Megfelelő munkakörülmények kialakítása,• Szűkebb, tágabb társadalmi környezet elvárásainak kedvező alakítása.
Betegség vagy rendellenesség
Károsodás Fogyatékosság Rokkantság
/WHO/
Prevenció
Tercier prevenció:A rokkantság megelőzése szolgál.
• Gyógytorna• Foglalkoztató terápia• Beszédterápia• Pszichoterápia• Segédeszköz ellátás
Betegség vagy rendellenesség
Károsodás Fogyatékosság Rokkantság
/WHO/
• Pályaválasztási, foglalkoztatási tanácsadás• Gyógypedagógiai nevelés• Szakmai képzés, átképzés• Akadálymentes építészet, közlekedési, környezeti
feltételek kialakítása• Család, társadalom felvilágosítása, informálása
Rehabilitáció- részterületei és azok összefüggései -
Orvosi rehabilitáció:
„az a tevékenység, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel /diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás/ nyújt a fogyatékos és rokkant
embereknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészében visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre,
társadalomba való beilleszkedésre.”.
Orvosi rehabilitáció
A meglévő funkciók és teljesítőképesség pontos felmérését, kompenzatórikus fejlesztését, gyakorlását és gondozását
foglalja magába.
Orvosi rehabilitáció
• Fogyatékos gyermekek speciális oktatását, gyógypedagógiai nevelését,
• Munkaképes korú emberek szakmai képzését, új
szakmára átképzését foglalja magába.
Pedagógiai rehabilitáció
• Munkahelyet, munkakörülmények (és munkaeszköz) megteremtése
• állapotának romlása nélkül tud dolgozni,• társadalomban betöltött szerepe és presztízse lehetőleg
előnyösen, de semmiképpen ne hátrányosan változzon.
Foglalkozási rehabilitáció
anyagi támogatás és szociális gondozás, segédeszközökkel való ellátás, az akadálymentes lakás, épített környezet és közlekedési lehetőségek biztosítása, a szabadidő egyenrangú eltöltésének elősegítése, az érdekviseleti szervek egyes szolgáltatási és a
társadalom szemléletének formálása is.
Szociális rehabilitáció
Rehabilitáció részterületei Mo-on:• gyógypedagógiai rehabilitáció• orvosi rehabilitáció – fekvőbeteg ellátása
• felnőttek pedagógiai rehabilitációja• szociális rehabilitáció
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
Átfogó rehabilitációnak az elhanyagolt területeinek fejlődésének reménye.
Rehabilitáció szakterületei
jól szervezetten működik
esetlegesen érhető el
Rehabilitáció szakterületei
• helyreállítja az egyéni képességeket vagy• javítani tudja azt
/kezeléssel, gyakorlással, neveléssel tréninggel/
Fogyatékos, rokkant ember
A társadalom elvárási- és feltétel rendszerének módosítása
foglalkozási és szociális rehabilitáció
orvosi, pedagógiai rehabilitáció
A rehabilitáció „az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességeinek
fejlesztése, a társadalmi életben való részvételének szinten tartása, valamint önálló életvitelének elősegítése”
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege
I. tevékenység
II. tevékenység
…
X. tevékenység
REHABILITÁCIÓS CÉL
Társadalmi integráció,
beilleszkedés
Sérült, akadályozott
ember
Társadalom
Közös rehabilitációs program
A rehabilitáció a gyakorlatban két egymást kiegészítő mintát tartalmaz:
• Orvosi• Pszichoszociális
Orvosi rehabilitáció célja:csökkentse a különböző sérülésből járó károsodásokat
Pszichoszociális rehabilitáció célja: inkább nevelési megközelítés, /teljes életvitelre, a normális környezetükben/
A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege
Az orvosi, pedagógiai és szociális rehabilitáció részesedése a folyamatban
pszichoszociális rehabilitációsérült
akadályozott ember
orvosi rehabilitációidő
Az orvosi rehabilitáció elsősorban a feltételeket teremti meg, a teljes életvitelre,
míg a pszichoszociális rehabilitáció a teljes életvitel gyakorlati megvalósításához nyújt
támogatást.
A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege
A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege
Orvosi intézkedése,
Foglalkoztatási intézkedések
Szociális intézkedések
Egyén
Társadalom
Rehabilitáció- állapotfelmérés és tervkészítés -
Orvosi rehabilitáció: az a tevékenység, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel /diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás/ nyújt a fogyatékos és rokkant embereknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészében visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre.
A meglévő funkciók és teljesítőképesség pontos felmérését, kompenzatórikus fejlesztését, gyakorlását és gondozását foglalja magába.
Alapfogalmak
Az állapot feltérképezése történhet:• Orvosi vizsgálómódszerekkel• Tesztmódszerekkel
• Kategóriába sorolás• Szemiobjektív megközelítés, • Objektív állapotfelmérések
Alapfogalmak
Kategorizálás:A beteg állapotának ismeretében kiválasztunk egyet a rendelkezésre álló lehetőségek közül.
FAC /functional ambulation category/, Frankel szerinti beosztás
Kvantitatív- szemiobjektív:Számokkal dolgozunk, az egyes tételek számaihoz becsléssel, minősítés vagy kategóriába sorolás alapján jutunk.
Önellátó képesség meghatározására szolgáló skálák
Kvantitatív, objektív mérőmódszerek:Mérés számítás történik pl: járási sebesség
nem betegségspecifikus ---- betegség- illetve sérülésspecifikus
Az tesztmódszerek típusai
A rehabilitációs terv alapja
Alapul szolgál a beteg rehabilitálhatóságának megítéléséhez
Javulás mértékének megítélése
Az állapotfelmérés
• Károsodásra/ károsodás + fizikai terhelhetőség, szellemi igénybevehetőség/
• Fogyatékosságrapl: Önellátási skálák: Barthel-index, FIM
• Rokkantságra vonatkozó felmérések• Rehabilitációs program végén, azt követően
A felmérések típusa
Életminőség, mérése
Az életminőség olyan multidimenzionális fogalom, amely alapvetően a cselekvőképesség szintje és az ebből fakadó elégedettség által befolyásolt.
Az életminőség multidimenzionalitása, részben globális volta révén sokkal magasabb szempontú fogalom annál, hogy a rokkantság mérőeszköze legyen
Életminőség vizsgálata /az egészségi állapotból fakadó szubjektív érzéseken kívül egy sor külső tényezővel kapcsolatos elégedettség/
Peter Lamming szerint
Rehabilitáció- a rehabilitáció szintjei -
A rehabilitáción különböző szintjei
Rehabilitációs szint Társadalmi beilleszkedés Megítélés
I. TELJES rehabilitáltság
/egészséges/
Visszatérés, visszafogadás a társadalomba, eredeti foglalkozásba
Egészséges, meggyógyult
II. RÉSZLEGES rehabilitáltság
/az egészséges egy része megőrizhető/
Visszatérés a társadalomba, részmunkaidőbe, saját munkakörbe, saját munkahelyen átképzéssel, szakma foglalkozásváltással
Majdnem egészséges, lehet rajta segíteni, szükséges a segítség, nem kerül rokkantságba
Rehabilitációs szint Társadalmi beilleszkedés Megítélés
III. RÉSZLEGES rehabilitáltság
/betegség állandó jelenléte, de még kompenzálható mechanizmusokkal/
Kisebb terheléssel, kreativitással járó munkakörben alkalmazható, a korábbi elérhetőségi szintnél kevesebbre képes, szakmai felügyeletet, irányítást mindenkor igényel
Általában rokkant állományba kerül, felmerülnek gondozási kérdések is, tartós egészségügyi felügyeletre szorul
„mindig van vele valami”
IV. ALIG vagy NEM rehabilitáltó
Definitív súlyos születési rendellenesség, súlyos és nagyon sok maradvánnyal járó egészségkárosodás.
Súlyos, progresszív folyamatok miatt a legelemibb sztereotípiák meg- vagy újratanulására sem képes, a társadalom szokásos feltételei között megélni nem tud. Önálló életre képtelen
Nem lehet rajta segíteni, nem a társadalomba való, szociális elhelyezésre szorul „mindig leköt valakit, lehetetlen rajta változtatni, nincs min segíteni”. Szociális otthonba helyezik el, egészségügyi intézmény standard lakója lesz.