1. a történelem forrásai

Szent-Györgyi Albert Általános Iskola 5000 Szolnok, Széchenyi krt. 22.

Tel./Fax.: 56/514-932, 514-933, 411-820, 343-497

[email protected]

www.szentgyorgyi-szolnok.sulinet.hu

TÁMOP- 3.1.4/08/2-2008-0031

„A kompetencia alapú oktatás elterjesztéséért Szolnokon” projekt

Innováció

Tantárgytömbösített oktatásszervezés - tantárgyi integráció

az 5. évfolyamon

Történelem tanmenet (A TÖRTÉNELEM, MAGYAR ÉS AZ INFORMATIKA TANTÁRGYAK

KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI)

2010.

mailto:[email protected]

2

A TANKÖNYVI LECKÉK FELDOLGOZÁSA

1. óra A tantárgy bevezetése

I. ÉLET AZ ŐSKORBAN

2. óra A bevezető olvasmány feldolgozása Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A tanulók képzeletében a „történelem előtti

idők” gyakran differenciálatlan képként jelen-

nek meg. Mintha egy időben éltek volna a

dinoszauruszok és az ősemberek. Elsősorban

ezt az anakronisztikus képzetet igyekszik he-

lyesbíteni ez a bevezető olvasmány, ezért ér-

demes feldolgozására egy teljes órát fordítani.

A földrészek eltávolodásának folyamatát jól

szemléltethetjük úgy, hogy egy vázlatos (a

kontinensek körvonalain kívül keveset muta-

tó) világtérképből kivágjuk a földrészeket, s

az időben visszafelé haladva egymáshoz il-

lesztjük, majd újra mai helyükre húzzuk őket

(írásvetítő vagy táblai mágneses applikáció).

Fogalmak: (ősmajmok, emberszabású maj-

mok, értelmes ember)

Mikor jelent meg Földünkön az

ember? –olvasmány feldolgozás

SDT: Műveltségi területek » Ember

és társadalom » Történelem » Tör-

ténelem » Az őskor és az ókor világa »

Az őskor » Az emberré válás » A Homo sapiens

Műveltségi területek » Ember és

társadalom » Történelem » Történe-

lem » Az őskor és az ókor világa »

Az őskor » Az emberré válás » A Homo habilis


természet » Ember a természetben »

5. osztály » Tájékozódás az időben

» A történelmi események és a termé-

szetföldrajzi folyamatok összevetése » Természetföldrajzi folyamatok időbelisége »

A Föld keletkezése

3. óra 1. A történelem kezdete I.

A lecke gondolatmenetének csomópontjai a

következők: az ember nem a majomtól szár-

mazik; az emberelődök testi felépítésének

fejlődése; egy lelőhely (Vértesszőlős) bemuta-

tása; ősi szerszámok, eszközök; a társadalmi

fejlődés kezdetei. Az anyag nem bonyolult, de

sokfelé ágazó, ezért – a kiegészítő olvasmány-

nyal együtt – feldolgozására két tanórát aján-

lunk. Ebben az esetben az első órán a tan-

könyv 8. oldalának aljáig juthatunk el. A Vér-

tesszőlősről szóló bekezdést további érdekes-

ségekkel bővíthetjük László Gyula Emlékez-

zünk régiekről... című könyve 23–25. oldalá-

nak feldolgozásával.

Fogalmak: őskor, őskori ember (ősember),

(közös ős, agykoponya)

Topográfia: Afrika, Vértesszőlős, (Olduvai

hasadék)

Kronológia: körülbelül félmillió évvel ezelőtt

3

4. óra 1. A történelem kezdete II. Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A lecke második felének feldolgozása mel-

lett sort keríthetünk az Ishiről szóló olvas-

mány megbeszélésére. Az olvasmány

Theodora Kroeber Ishi, az utolsó vadember

című könyve alapján készült. A könyv fel-

használásával további érdekességeket mesél-

hetünk.

Fogalmak: eszközhasználat és eszközkészí-

tés, marokkő (szakóca), kovakő, obszi-

dián, lándzsa, dárda, kőbalta, íj, nyíl,

vadászat

F. 2., 3., 6.

Hf. 3.

Ishi, az utolsó vadember-olvasmány

feldolgozás

Műveltségi területek » Művészetek »

Művészettörténet » Művészettörténet

» Művészettörténet 7. évfolyam »

Paleolitikum » Lelőhelyek és régészeti

iparok » Az őskori iparok » Az őskori iparok

5. óra 2. Hogyan élt az őskori ember? Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A kerettanterv nagy súlyt fektet az élet-

mód-történeti ismeretekre. Elsősorban ezzel

foglalkozik ez a lecke. A jégkorszakról szóló

rész – a kerettanterv szellemében – a tan-

könyv legújabb kiadásában kiegészítő anyag-

ba került.

Fogalmak: horda, (jégkorszak), munka-

megosztás, gyűjtögetés, vadászat, ha-

lászat, „tűzfúró”

F. 1., 3., 4., (5.)

Hf. 2., (6.)

Sz. 11–12. old.

A barlangi medve vagy mamut-

állatleírás

Műveltségi területek » Földünk és

környezetünk » Földrajz » Földünk és

környezetünk » Természetföldrajz »

Földtörténet » Földtörténeti fogalmak »

Jégkorszak

Műveltségi területek » Ember és ter-

mészet » Ember a természetben » 5.

osztály » Tájékozódás az időben » A

természeti folyamatok időrendisége » Li-

neáris természeti folyamatok » Mamut

Szakmacsoportok » Közlekedés »

Közlekedési alapismeret » Közlekedé-

si alapismeretek »

A közlekedésről általában » Közlekedé-

si alapfogalmak » Közlekedé-

si alapfogalmak magyarázata » Ősközös-

ség és a kezdetleges munkamegosztás » Az ősközösség

4

6. óra Helytörténeti óra Koncentráció magyarral és in-

formatikával

Ha van rá lehetőségünk, tekintsünk meg egy

olyan helytörténeti kiállítást, amelyben szere-

pel őstörténeti tárgyú anyag!

7. óra 3. Művészet vagy varázslat?

Az őskori művészet legfőbb jellegzetessége-

inek bemutatása mellett a lecke kitér az őskori

művészet – máig is vitatott – céljaira, feladata-

ira. Nyilvánvaló, hogy ezen alkotások eseté-

ben nem lehet szétválasztani a kultikus, díszítő

(esetleg oktató) funkciókat – egyszerre több

célt szolgáltak. A lecke topográfiai ismeretei

(Lascaux, Altamira) – a kerettanterv szelle-

mében – a kiegészítő anyagba kerültek.

Fogalmak: barlangrajz, mágia (varázslat),

szertartás, szellemek, (túlvilág)

F. 1., 4., 6., (7., 8.)

Hf. 2., 3, 5.

Sz. 13. old. (A lapon másodikként szereplő

szöveg és kép jól alkalmazható a „képi in-

formációk gyűjtése” kerettantervi cél

megvalósítására.)

Én is részt vettem egy mamut va-

dászaton- tanulói fogalmazás

Műveltségi területek » IKT » IKT kompetenciafejlesztésre alkalmas tevékeny-

ségek » Ember és társadalom » Tör-

ténelem » 9. osztály » Az őskori

ember életmódja » Az őskori vadászok

életmódja » Őskori rajz

Műveltségi területek » IKT » IKT kompetenciafejlesztésre alkalmas tevékeny-

ségek » Ember és társadalom » Tör-

ténelem » 9. osztály » Az őskori

ember életmódja » Az őskori vadászok

életmódja » Barlangrajz

Műveltségi területek » Művészetek

» Ének-zene » Ének-zene » 9-

10. osztályos ének-zene tananyag »

Függelék » Zeneesztétika » A zene

eredete » Barlangrajz

8. óra 4. Az élelemtermelés kezdete Koncentráció magyarral és in-

formatikával

Az anyag elsősorban azzal foglalkozik,

hogyan alakította át az éghajlat megváltozása

s ennek következtében a termelő életmód

kialakulása az ember életmódját, illetve mind-

ez hogyan hatott vissza a szerszámkészítés

fejlődésére.

Fogalmak: földművelés, állattenyésztés,

termelés, kapa, ásó eke, sarló, háziasí-

tás, csiszolt kőeszközök

Kronológia: több ezer évvel ezelőtt

F. 1., 2., 3.

Hf. 4., (5.)

Sz. 14–15. old. A pecséthenger rajzának

elemzésével képi információkat gyűjtünk.

Ősi magyar szavak gyűjtése, helyes-

írása – földműveléssel kapcsolatban

5

9. óra 5. Mesterségek születése I. Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A feldolgozás során elsősorban azt érzékel-

tessük, hogy milyen új szükségleteket elégí-

tettek ki az új eszközök, eljárások, és azok

hogyan feleltek meg egyre jobban az igények-

nek. A szövőszék és a fújtató rekonstrukciós

rajzának elemzésével „Az egyes korszakok

jellemző tárgyainak, szerkezetek működésé-

nek felderítése, ismertetése” – kerettantervi

célt érjük el.

Fogalmak: kézművesség, fazekasság, fonás,

szövés, fémolvasztás

F. 1., 5., 6., 7., (8.)

Hf. 2., 3., (4., 9.)

Sz. 16. old.

Ősi magyar szavak gyűjtése, he-

lyesírása – mesterségekkel kapcso-

latban

10. óra 5. Mesterségek születése II. Koncentráció magyarral és in-

formatikával

Ha két órát fordítunk az anyag feldolgozá-

sára, akkor részletesen megbeszélhetjük a

kiegészítő anyagrészeket, ami alapvető fo-

galmak tisztását teszi lehetővé (fazekasko-

rong, szövőszék stb.). Feladatul adhatjuk,

hogy a gyerekek készítsék el a fontosabb esz-

közök egyszerű modelljeit. Másrészt ezen az

órán dolgozhatjuk fel az Ötziről szóló olvas-

mányt (20. oldal).

A jégember halála-olv. feldolg.


környezetünk » Földrajz » Földtani

adatbázisok » A földtan története »

Híres ősmaradványok » Híres ősmarad-

ványok képe és leírása » Ötzi, a tetovált

jégember » Ötzi a tetovált jégember


környezetünk » Földrajz » Földtani

adatbázisok » A földtan története »

Híres ősmaradványok » Híres ősmarad-

ványok képe és leírása » Ötzi, a tetovált

jégember » Ötzi, a tetovált jégember

11. óra 6. Az első földművelő közösségek

A lecke legfontosabb gondolata az, hogy a

természeti hatások hogyan teszik lehetővé az

öntözéses földművelés kialakulását. A meg-

termelt felesleg pedig az állammá szerveződés

egyik fontos feltétele. Itt szerepel a tankönyv-

ben az első „kötelezően ajánlott” olvasmány

(a kerettanterv szerinti két témából egyet kö-

telező feldolgozni a tanév során): Gyűjtögető,

halászó, vadászó életmódot folytató népek

napjainkban.

6

Fogalmak: öntözéses földművelés, csatorna,

gát, zsilip, fölösleg, csere, kereskede-

lem, falu, város, állam, ókor

F. 1., 2., 3., 4., (8.)

Hf. 5., 6.

Sz. 17. old.

12. óra Gyűjtögető, halászó, vadászó népek napja-

inkban

Az olvasmány feldolgozása

13–14.

óra

Ismétlés, összefoglalás

F. 1–8.

15. óra Ellenőrző óra

Az ellenőrzéshez – itt és később – ajánljuk a

Történelem témazáró feladatlapok 5. című

kiadványt (raktári szám: NT-00575/F).

II. HOL REJTŐZIK A MÚLT?

16. óra 7. A történelem forrásai

A történelmi forrásokról szóló – voltaképp az

egész tantárgyat bevezető – fejezet azért szere-

pel az őskor után, mert így már „élő” példákat

tudunk mutatni az őskori tárgyi emlékek köré-

ből. Másrészt ez a rész „szárazabb” ismereteket

tartalmaz, ezért módszertanilag nem tartottuk

helyesnek a tanév legelején szerepeltetni.

A gyerekek számára természetes, hogy a

múltat elsősorban könyvekből (esetleg filmek-

ből, idősebb emberek elbeszéléseiből stb.) is-

merhetjük meg. Ez a lecke egyrészt az elsődle-

ges forrásokról ad ismereteket, másrészt több

szempontból csoportosítja azokat.

Fogalom: történelmi forrás (tárgyi emlékek,

írott és képi források, hagyományok)

F. 1., 2., 4., (7.)

Hf. 5., 6.

Sz. 4–5. old.

7

17. óra 8. Az „elsüllyedt” történelem I.

Az előző órán megismert történelmi források

közül a tanulókat elsősorban a régészeti leletek

érdeklik, s ez természetes is, hiszen ezek konk-

rét, kézzelfogható emlékek. Érdemes ezért a

lecke feldolgozására két órát fordítani: az elsőn

főleg a tankönyvi anyag gondolatmenetét kö-

vessük, a másodikon pedig az olvasókönyv

olvasmányait használjuk fel.

Fogalmak: régészet, régészeti lelet, ásatás,

kutatóárok

F. 1., 2., (3., 4)

Hf. 5.

Sz. 6–7. old.

18. óra 8. Az „elsüllyedt” történelem II. Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A lecke feldolgozására fordított második

órán alaposan átismételhetjük az előző órán

megbeszélteket (például a tankönyv 31. oldalán

szereplő kérdések és a vázlat alapján). Ezenkí-

vül újabb érdekességeket beszélhetünk meg

(például László Gyula Emlékezzünk régiekről...

című könyvét felhasználva).

F. 6., (7., 8.)

Sz. 8–9. old.

A nyelvtudomány és történelem

tudomány kapcsola-

ta:nyelvrokonság, jövevényszavak

gyűjtése

Műveltségi területek » Anyanyelv

és irodalom » Magyar nyelv »

MAGYAR NYELV » ÁLTALÁNOS

NYELVÉSZETI ISMERETEK » A világ

nyelvei » A nyelvek fejlődése » Nyelvcsalád és nyelvrokonság


társadalom » Történelem » Törté-

nelem » A középkor története (476--

1492) » A korai középkor » A

magyar nép eredete és vándorlása » A

magyar nép eredete és vándorlása » A magyar nép vándorlása - Etelköz és Levédia

» Egy finnugor (hanti) család


és irodalom » Magyar nyelv »

MAGYAR NYELV » NYELVTÖRTÉNET

» A nyelv folytonosan változik » A

nyelv változásának szemléltetése » Jö-vevényszavak

19–20.

óra

9. Az időszámítás

Vitatott, hogy az ötödikes anyag mely pont-

ján foglalkozzunk először az időszámítással.

Javasoljuk, hogy – a tankönyvi megoldásnak

megfelelően – ekkor, az ókori Kelet tárgyalása

előtt, mert így néhány Krisztus előtti évszám

8

megtanításával meg tudnunk felelni a követke-

ző kerettantervi célnak: „A Kr. e., Kr. u., illet-

ve az évtized, évszázad, évezred fogalmak

megértése, gyakorlása”. A lecke három gondo-

lati egységre épül: miért vált szükségessé az idő

mérése; egy időszámítási rendszer kezdőpont-

jának meghatározása; a történelem korszakai.

Fogalmak: keresztény időszámítás, Kr. e., Kr.

u., évtized, évszázad, évezred, a történelem

korszakai

Kronológia: Kr. e. 3000 körül

Személyek: Jézus Krisztus

F. 1., 2., 4., 5.

Hf. 3., 7.

21. óra Összefoglalás

III. AZ ÓKORI KELET

22. óra 10. Mezopotámia Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A lecke a mezopotámiai városállamok (majd

birodalom) kialakulását és működését mutatja

be, központjában a kor emberének életével. A

tankönyv 37. oldalának képe és szövege alapján

rekonstrukciós rajzelemzést végezhetünk.

Fogalmak: öntözéses földművelés, sumerok,

városállam, építészet, birodalom, torony-

templom, ékírás

Topográfia: Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz,

Babilon

Kronológia: Kr. e. 2000 után

Személyek: (Gilgames), Hammurapi

F. 1., 2., 3., (6.)

Hf. 4., 5.

Sz. 20–21. old.

Hammurapi törvényei-

forráselemzés

Szakmacsoportok » Rendészet »

Rendészeti alapismeretek » Társa-

dalomismeret, életmód » A jog » A

jog működésének alapvető kategóriái » A jog, mint legerősebb társadalmi norma

meghatározása, funkciói » A jog, mint normarendszer »

Hammurapi törvényei



nelem » Az őskor és az ókor világa »

Az ókori Kelet » A mezopotámiai

társadalom » Hammurapi törvényei »

Hammurapi a vagyonról






Hammurapi a családról



9




Hammurapi a lopásról

23. óra 11. Az Egyiptomi Birodalom

Az öntözéses földművelésen alapuló államok

tárgyalásakor ne csak a hasonlóságokat, hanem

a különbségeket is emeljük ki. Egyiptom eseté-

ben ez: a termékeny iszap szerepe. Jó példát

mutathatunk be a társadalom és a környezet

kölcsönhatására és az emberi együttműködés

alkotó szerepére. A társadalom ábrázolásánál a

szokásos „társadalmi piramis” helyett szeren-

csésebb a „szilvamagszerű” szemléltető ábra

(42. oldal), hiszen a társadalmi hierarchia csú-

csa és alja jelentette a legkevesebb embert.

Fogalmak: fáraó, piramis, írnok

Topográfia: Egyiptom, Nílus

Kronológia: körülbelül 5000 éve (Kr. e. 3000

körül)

Személyek: Ménész

F. 1., 2., 6., (7., 8.)

Hf. 3., 5

Sz. 23. old. (képi forrás elemzése!), 25. old.

24. óra 12. Egyiptomi hétköznapok és ünnepek Koncentráció magyarral és in-

formatikával

Életmód-történeti – s ezért könnyen érthető,

feldolgozható – lecke. Hangsúlyozzuk, hogy az

egyes tudományágak fejlettségének mi volt az

oka, és milyen szerepet játszott az egyiptomiak

életében a vallás és a művészetek!

Fogalmak: szobrászat, többistenhit, balzsa-

mozás, múmia

Személyek: Ozirisz, Ízisz, Ré

F.1., 3., 4., 6., (9.)

Hf. 2., 5., 14., (8., 10.)

Sz. 28. old., (29–30. old.)

25. óra Hogyan építették a piramisokat?

10

Olvasmányfeldolgozás

A téma a gyerekeket általában nagyon érdekli,

ezért – idő híján – házi olvasmányként is felad-

hatjuk. Ha van rá lehetőség, mégis érdemes

külön órát fordítani rá, éppen érdekessége mi-

att.

Ajánlott: Angelika Vahlen: Az ókor világcsodái


környezetünk » Földrajz » Föl-

dünk és környezetünk » Csillagászat

» Szférikus csillagászat és csillagászat-

történet » Csillagászattörténet »

Az őskor és az ókor csillagászata »

Csillagászat az ókori Egyiptomban » A gízai piramisok



dünk és környezetünk » Társadalom-

földrajz » Regionális társadalomföld-

rajz » Regionális földrajz - Afrika föld-

rajza » Afrikával kapcsolatos képek »

Afrika - Egyiptom, Kheopsz-piramis



dünk és környezetünk » Társadalom-

földrajz » Regionális társadalomföld-

rajz » Regionális földrajz - Afrika föld-

rajza » Afrikával kapcsolatos képek »

Afrika - szfinx és piramis Egyiptomban


» Művészettörténet » Művészet-

történet » Művészettörténet 7. évfo-

lyam » Témák és formák. Az

Óbirodalom építészete » A piramisok

» A piramisok » A piramisok


társadalom » Történelem » Tör-

ténelem » Az őskor és az ókor világa

» Az ókori Kelet » Az egyiptomiak

vallása » Az egyiptomi sírok és túlvilág

» Egy piramis


társadalom » Történelem » Élet-

módtörténet - őskor és ókor » Állam és

hatalom az ókorban » Állam az ókori

civilizációkban » Szimulációk az ókori

vezetőkről, államról, írásról » A Khe-opsz piramis építése





civilizációkban » Szimulációk az ókori

11

vezetőkről, államról, írásról » A pira-misépítés technikája





civilizációkban » A vezető az ókori

civilizációkban » Piramisépítés, re-konstrukció


társadalom » Történelem » Tör-

ténelem atlasz » Képek » Ókor »

Múmia Saját power point bemutató

26.

óra

13. A Távol-Kelet I. Az ókori India Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A Távol-Kelet feldolgozása nem tantervi

anyag. Ez viszont ellentmond a kerettanterv be-

vezetésében megfogalmazott azon célnak, hogy

„A(z) … egyetemes emberi identitást formálja,

erősíti.” Másrészt – tapasztalataink szerint – a

tanulók többségét igen csak érdeklik ezek az

ismeretek. Ezen okokból a tankönyvben mégis

szerepel az ókori India és Kína, s noha csak egy

leckében, a feldolgozás során ajánljuk, hogy két

órát szánjon rá!

Az indiai öntözéses földművelés jellegzetessé-

geként emeljük ki a monszun szerepét. A társada-

lom és a vallás legfőbb jellegzetességei (kaszt-

rendszer és lélekvándorlás) látszólag nehezen

érthetők a tanulók számára, de általában nagyon

érdeklik őket, különösen az utóbbi. A lecke kap-

csán jól bemutatható egy vallás változása (hindu-

izmus buddhizmus).

Fogalmak: monszun, kasztok, hindu vallás, lé-

lekvándorlás, (buddhizmus)

Topográfia: India, Indus, Gangesz

Kronológia: A Kr. e 2. évezred közepén

Személyek: (Buddha)

F. 1., 2.

Hf. 3., 4.

Sz. 34–35. old.

Saját power point bemutató

27. óra 13. Távol-Kelet II. A Nagy Fal mögött: Kína Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A lecke második részének legfontosabb gon- Saját power point bemutató

12

dolatai: az árasztásos földművelés jellegzetes-

ségei (tankönyvi ábraelemzés); az ókori kínai

találmányok; a Nagy Fal (a császári hatalom

jelképe is). Ugyanezen órán feldolgozhatjuk a

leckét követő olvasmányt.

Fogalmak: Nagy Fal, nomád népek

Topográfia: Kína, Sárga-folyó (Hoang Ho),

Kék-folyó (Jangce)

Személyek: „Első Császár”

F. 1., 3

Hf. 2., 4.

Sz. 37–38. old.

28. óra Az ókori India és Kína (részösszefoglalás)

A fecske népe című olvasmány

feldolgozása

29. óra 14. Hogyan írtak az ókori Keleten? Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A kerettantervi cél „Annak felismerése,

hogy a gondolatok rögzítésének, az írás felta-

lálásának milyen jelentősége volt az emberiség

történetében”. A lecke az ékírással, a hierogli-

fákkal és a kínai írással foglalkozik. Nagyon

fontos az utolsó bekezdésben szereplő hangje-

lölő írás jelentőségének megértetése.

Fogalmak: ékírás, hieroglifa, hangjelölő írás

Topográfia: Mezopotámia, Egyiptom, Kína

F. 1., 2., 3., 5.

Hf. 4.

Sz. (Ehhez a leckéhez az olvasókönyv nem ad

olvasmányt.)

Bemutatjuk az írás funkcióit, az

írásmódok és az írást hordozó

anyag közti összefüggést!

/Az ékírástól a hangjelölő írásig/

Műveltségi területek » Anyanyelv és

irodalom » Magyar nyelv és irodalom 1-6.

» 5.o. nyelvtan » Ember, beszéd,

nyelv » Írástörténet » Az írás szüle-

tése » Az ékírás » Az ékírás alakulá-sa



» 5.o. irodalom » Mese, mítosz,

monda » A Mítosz » A teremtésmí-

tosz » A sumérok » Agyagtábla



» 5.o. nyelvtan » Ember, beszéd,

nyelv » Írástörténet » Az írás szüle-

tése » Az ékírás » Ékírásos jelek


társadalom » Vallástörténet » Val-

lás- és Kultúrtörténet » Indiai vallások

» A szikh vallás kialakulása és szervezete

» A szikh vallás szervezete » Hierog-lif írás


» Művészettörténet » Művészettör-

13

ténet » Művészettörténet 7. évfolyam »

Egyiptom művészete: Bevezetés. Archai-

kus kor » Fogalom gyűjtemény » Hi-eroglif írás



lem atlasz » Képek » Ókor » Egyiptomi hieroglif írás

Szakmacsoportok » Nyomdaipar »

Nyomdaipari alapismeretek » Nyom-

dászat történelme » A nyomdászat előz-

ményei » Az írás » Az írás fejlődése

2 » Kínai írás



módtörténet - őskor és ókor » Vallás, tudomány, gondolkodásmód és mentalitás az

ókorban » Tudomány és iskolák az ókori

civilizációkban » Hit és kétely a jósok

tudományában az ókori civilizációkban » Kínai jóslócsontok, korai írásjelekkel

Szakmacsoportok » Nyomdaipar »

Nyomdaipari alapismeretek » Nyom-

dászat történelme » A könyvnyomtatás

» Gutenberg találmánya » A könyv-

nyomtatás előzményei » A papír feltalálá-sa


irodalom » Magyar nyelv » MAGYAR

NYELV » A NYELVI SZINTEK RENDSZERE

» Az írás kialakulása, fajtái » Az írás

jelentősége » A föníciai ábécé

30. óra 15. Az „ígéret földje” Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A tankönyv szövege, képei és a képekhez

tartozó kérdések alapján elemezzük a táj jel-

legzetességeit. Az anyag súlypontja a legfon-

tosabb ószövetségi történetek feldolgozása.

Előtte bevezetőként az Ószövetséggel, a lec-

ke végén pedig Izrael állammal foglalkozik a

könyv.

Fogalmak: Biblia, Ószövetség, zsidó vallás,

egyistenhit, eredendő bűn,

özönvíz

Topográfia: Palesztina, Izrael, Kánaán, Jeru-

Biblia - forráselemzés

14

zsálem


Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid,

Salamon

F. 1., 2., 4., 5.

Hf. 3., 6., (7., 8., 9.)

Sz. 41. (a szöveg és kép alapján a parittya

működési elve) és 44. old.

31. óra Fönícia lakói: „a tenger fuvarosai” Koncentráció magyarral és in-

formatikával

Az előző téma olyan bőségesen nyújt érde-

kes történeteket, hogy még ezen óra felében-

harmadában érdemes ezekkel foglalkozni.

Az óra másik részében feldolgozhatjuk a

Föníciáról szóló olvasmányt. (Tengeri keres-

kedelem, cédrus, bíborfestés, hangjelölő

írás.)

Topográfia: (Fönícia, Büblosz, Türosz)

F. 10., 11.

Sz. 39. old.


Műveltségi területek » Művészetek »

Művészettörténet » Művészettörténet

» Művészettörténet 7. évfolyam » A kis-ázsiai államok, Szíria, Fönícia és Izráel

művészete » Szíria és Fönícia » Föní-cia

32–33.

óra

Ismétlés, összefoglalás

F. 1–6.


IV. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG

35–36.

óra

16. Istenek és hősök Koncentráció magyarral és in-

formatikával

Ez az anyag a görög mitológiával és mon-

davilággal foglalkozik. Ennek megfelelően a

trójai háború mondai okát közli. Ha a 62.

oldal térképvázlatát elemezzük (tagolt ten-

gerpart, hegyes-dombos táj stb.), kitérhetünk

a háború valóságos okára: óriási kereskedel-

mi és katonai jelentősége volt a tengerszoros

mellett elhelyezkedő trójai várnak. Ha van rá

lehetőségünk, fordítsunk a témára két órát,

hiszen rengeteg érdekes mondát feldolgozha-

tunk még – az olvasókönyv hat oldalon ke-

resztül tartalmaz ilyeneket (45–50. old.).


15

Fogalmak: mítosz, mitológia, monda,

többistenhit

Topográfia: Balkán-félsziget, Görögország,

Olümposz, Trója, Spárta

Kronológia: Kr. e. 2. évezred

Személyek: Zeusz, Pallasz Athéné, Poszei-

dón, Hádész, Héra, Heléna, Odüsszeusz

F. 1., 3., 4.

Hf. 2., 6., (5., 7.)

Sz. 45. old. Beszéljük meg a tanulókkal,

hogy ez a monda (Prométheusz) volta-

képp az őskorról szól. Az ember eleinte

védtelen, de a tűzhasználat elterjedésével

(fazekasság, téglaégetés, fémművesség

stb.) egyre kevésbé kiszolgáltatott a ter-

mészetnek.


társadalom » EU ismeretek » EU

ismeretek » A mediterrán országok »

Görögország » Illusztráció gyűjtemény »

A trójai faló

Miről beszélgethettek a görögök a

trójai faló belsejében? Tanulói fo-

galmazás

37. óra 17. Mondák és valóság Koncentráció magyarral

és informatikával

A lecke két gondolatköre: a gazdaság és a

politika. Lényeges a tankönyvben szereplő

tájkép elemzése (66. old.): kopár, köves

domboldalak pásztorkodás. Az előző lecke

térképvázlatára visszautalva beszéljük meg a

tengeri kereskedelem fontosságát. A másik fő

egység a városállamok kialakulásával foglal-

kozik – persze itt se mellőzzük a természet-

földrajzi okokat!

Fogalmak: akhájok, dórok, kereskedelem,

városállam (polisz)

Topográfia: Balkán-félsziget, Mükéné, Trója,

Égei-tenger, Kis-Ázsia


Személyek: Heinrich Schliemann, Homérosz

F. 1., 6., 7., (2., 3.)

Hf. 4., 9.

Sz. 54–55. old. (52–53. old.)

Kréta fénykora és pusztulása-

olv.feldolg.




Az ókori görög kultúra » A

Mediterráneum régi kultúrái » Knosszosz

és Mükéné » Krétai civilizáció » A krétai kultúra eredete

38. óra 18. Az olümpiák Koncentráció magyarral

és informatikával

A lecke egyetlen „nehezebb” elméleti feje-

zete az első, amely a görög világot összekötő

tényezőkről szól. Megkönnyíthetjük ennek

megértését, ha előbb a könnyen elképzelhető

anyagot (Héraklész-monda, az olümpiák ese-

Én is részt vettem az ókori

olümpián- tanulói fogalmazás



16

ményei) beszéljük meg, majd erre támaszkod-

va az elméleti részt. Az otthoni tanulást a

sorrendi csere nyilván nem nehezíti. A lecké-

hez kapcsolódó két olvasmány feldolgozását

gyorsíthatjuk, ha az osztályt két csoportra

osztjuk, majd rövid beszámolókat hallgatunk

meg az olvasottakról. Elemezzük a lecke ké-

peit is (a makett fényképének elemzése, egy

esemény művészi ábrázolása stb.).

Fogalmak: hellének, (katonai szövetség),

időszámítás, verseny

Topográfia: Olümpia

Kronológia: Kr. e. 776.

Személyek: Héraklész, (Hajós Alfréd)

F. 1., 2., 4.

Hf. 3., (5., 7., 8., 9.)

Sz. 57–58. old. Nevelési szempontból – ha

megbeszéljük, értelmezzük – lényeges le-

het a 60. oldalon szereplő vers.


Az ókori görög kultúra » Ami összeköt »

A görög kultúra » Az olimpiai játékok

» Vallási és pánhellén ünnepek

39. óra 19. A „dicső Athén”

Ebben az anyagban a könnyebben feldolgozha-

tó ismeretek szerepelnek az

első részben (gazdaság, életmódtörténet). Bo-

nyolultabb a demokráciáról szóló fejezet. Se-

gítheti a megértést egy ilyen – vagy hasonló –

táblázat:

Fogalmak: jónok, ezüstpénz, amfora, arisz-

tokraták, népgyűlés, démosz,

demokrácia

Topográfia: Athén, Attikai-félsziget

Személyek: Homérosz

F. 2., 3., 4.

Hf. 1., 5., (6., 8.)

Sz. 62–63. old.

Szótár és lexikonhasználat

Kutatómunka a könyvtárban

Királyság kora Arisztokratikus

köztársaság kora

Demokrácia kora

Kik vezet-

ték Athént?

Királyok.

(Arisztokrata

származásúak.)

Választott vezetők.

(Arisztokrata szár-

mazásúak.)

Választott vezetők.

(Lehet arisztokrata

vagy a démosz tagja.)

17

40. óra 20. Spárta, a katonaállam

Abból a tényből, hogy a helóták és a körülla-

kók létszáma sokszorosan meghaladta a szabad

spártaiakét (a munkafüzet 2. feladata), levezet-

hetők a lecke törvényekről és nevelésről szóló

fejezetei. A tanulók képzeletét persze főleg a

gyerekek életéről szóló részek ragadják meg,

ezért ezeket érdemes az ajánlott olvasókönyvi

fejezettel kibővíteni. A feldolgozás során ösz-

szehasonlíthatjuk Spárta és Athén fejlődését, de

tartózkodjunk az egyoldalú ítéletektől.

Fogalmak: dórok, helóták, körüllakók, szabad

spártaiak, vének tanácsa

Topográfia: Spárta, Peloponnészosz-félsziget

F. 1., 2., 4., (7., 8.)

Hf. 3., (5.)

Sz. 68–69. old.

Hol éltél volna szívesebben

Athénban vagy Spártában?-vita

41. óra 21. A marathóni csata Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A csodálatos görög mondavilág mellett a

görög–perzsa háborúk eseménysora szokta

leginkább megragadni a tanulókat, ezért is for-

dít a tankönyv két leckét ennek feldolgozására.

A háborúról szóló történetek megbeszélésén túl

a lecke jó alkalmat nyújt a topográfiai készség

fejlesztésére, és természetesen a hazaszeretetre

nevelésre. A munkafüzet körvonalas térképére

itt már nemcsak számokat és betűket, hanem a

hadjáratok útvonalát is berajzolják a gyerekek –

persze a történelmi atlasz segítségével.

Fogalmak: gyalogság, (hoplita), lovasság, kö-

zelharc

Topográfia: Perzsa Birodalom, (Milétosz),

(Athosz-hegyfok), Marathón

Kronológia: Kr. e. VI. század, Kr. e. 490.

Személyek: Dareiosz, Miltiadész, Hérodotosz

F. 1., 3., 4.

Hf. 2., 5., 6.

Sz. 72–73. old. (Lényeges a szöveg utáni 9.

feladat – események leolvasása térképről

szöveg segítségével.)


42. óra 22. A perzsák újabb támadása

A történetek feldolgozása mellett fektessünk

súlyt a tankönyvi képek, ábrák elemzésére. A

hajót ábrázoló rajz alapján beszéljük meg a


18

döfőorr szerepét és a kormányevező működé-

sét. A madártávlati rajzok és térkép alapján

pedig a tanulók könnyebben el tudják képzelni

a csaták menetét.

Fogalmak: háromevezősoros hajó, flotta, kato-

nai szövetség

Topográfia: Hellészpontosz, Thermophülai-

szoros, Közép-Görögország, Szalamisz


Személyek: Xerxész, Leónidasz, Themisztok-

lész

F. 1., 3., 4., (5.)

Hf. 2.

Sz. 76. old. (A tankönyvi rajz és a szöveg alap-

ján a tanulók térképvázlatot készíthetnek a sza-

lamiszi csatáról a tankönyv 83. oldalán szereplő

csatatérkép mintájára.) A 79. oldalon érdekes

példát olvashatunk arról, hogy hogyan kezeli

Hérodotosz kritikával az egyik forrását.

43. óra 23. Athén a nagy győzelem után Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A lecke lényege egyrészt a demokrácia kitel-

jesedése és működése, másrészt az athéni tár-

sadalom metszete. A sorsolás és szavazás kü-

lönbségét megvilágíthatjuk egy hétköznapi is-

kolai példával (valamilyen tisztviselő kiválasz-

tása az osztály tagjai közül). A rabszolgák

helyzetének megbeszélésekor hangsúlyozzuk

azt a tényt, hogy sorsuk rendkívül különböző

volt (példákkal). Így természetesen nem hasz-

nálhatjuk az „osztály” fogalmat.

Fogalmak: népgyűlés, teljes jogú polgárok,

(sorsolás, szavazás), szabadok, cserépsza-

vazás, politika, rabszolgapiac

Topográfia: Délosz

Kronológia: Kr. e. V. század

Személyek: Periklész, (Themisztoklész)

F. 2., 3., 5., 9., (1.)

Hf. 4., 6.

Sz. Nehezebb, elméleti szöveg a demokráciáról

szóló (80. old.). Ha feldolgozzuk, az utolsó

mondat különös jelentőséget kaphat majd a

római köztársaság válságának tárgyalásakor

(tankönyv 114–115. oldal). Könnyebb szö-

vegek: 82–83. old.

Felszólaltam az athéni népgyűlé-

sen-meggyőzés

19

44. óra 24. Periklész korának műveltsége – tudomá-

nyok, művészetek

A lecke az athéni építészettel, szobrászattal,

színházzal és tudományokkal foglalkozik, s

gazdag képanyag illusztrálja. Beszéljük meg a

képek alatt olvasható kérdésekre adandó vála-

szokat! A lecke végén szerepel a következő

„kötelezően választható” anyag: A család és a

gyermek az ókori Görögországban.

Fogalmak: Akropolisz, Parthenón, oszlopcsar-

nok, (dór, jón, korinthoszi oszlop), szín-

ház

Személyek: Mürón, Pheidiász, (Hippokratész),

Hérodotosz

F. 1., 2.

Hf. 3., 4., 6.

Sz. 88–89. old. Tehetséges tanulóknak: 89–90.

old.

45. óra 25. Nagy Sándor birodalma Koncentráció magyarral és in-

formatikával

Beszéljük meg a kőhajító gép működését, a

térképvázlat alapján pedig Nagy Sándor hódítá-

sait! Ez utóbbit vezessék át a tanulók a munka-

füzet vázlatos térképére, s itt jelöljék az egyip-

tomi Alexandriát is (6. feladat)! A tankönyvi

térkép alkalmat nyújt arra, hogy ismételjünk:

mit tanultunk korábban a Nagy Sándor által

meghódított államokról (Palesztina, Egyiptom,

India)?

Fogalmak: makedónok, makedón falanx,

összgörög szövetség

Topográfia: Makedónia, Perzsa Birodalom,

Alexandria, Indus

Kronológia: Kr. e. IV. század, (Kr. e. 336–

323.)

Személyek: Nagy Sándor

F. 3., 6., 7.

Hf. 4., (8.)

Sz. Miután a peloponnészoszi háború nem ke-

rettantervi anyag, elsősorban a Nagy Sán-

dor életéről szóló olvasmányokat dolgoz-

zuk fel: 93–95. old.

Szótár és lexikonhasználat

46–47. óra Ismétlés, összefoglalás

20

F. 1–10.

Hf. 11–12. (szorgalmi: 13., 14.)


V. AZ ÓKORI RÓMA

49. óra 26. A város alapítása Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A kerettanterv itt is nagy súlyt fektet a mon-

dákra és más érdekes történetekre, tehát ezek-

ből induljunk ki. Nézzük meg a tájat bemutató

képet (természet gazdaság). A patrícius és

plebejus fogalmakat ugyan a kerettanterv nem

tartalmazza, de az általános műveltség szem-

pontjából megtanítandónak véljük ezeket. (A

patrícius réteget jól jellemzi a bemutatott szo-

bor – 102. oldal.)

Fogalmak: latinok, királyság, szenátus, patrí-

ciusok, plebejusok, nemzetség

Topográfia: Itáliai- (Appennini-) félsziget,

Róma, Tiberis

Kronológia: Kr. e. 753., Kr. e. VIII. század

Személyek: Aeneas, Romulus, Remus, Mars

F. 1., 2., 3., 9., 10.

Hf. 4., 5., (6., 7.)

Sz. 97–98. old.

50. óra 27. A köztársaság

A lecke a köztársaság kialakulását ismertető

viszonylag nehezebb fejezettel kezdődik, majd

két érdekesebb és érthetőbb témával – a ter-

jeszkedésről és vallásról szólókkal – folytató-

dik. A gyerekekről tudósító olvasmányt feltét-

lenül dolgozzuk fel, legalább házi olvasmány-

ként!

Fogalmak: köztársaság, népgyűlés, konzul


Személyek: Jupiter, Juno, Minerva, Venus,

Mars

F. 1., 2., 7., (4., 5.)

Hf. 3., (10.)

Sz. Könnyen érthető szöveg a szent ludakról

szóló (102. old.), a tehetségesebb tanulók pedig

a törvényelemzést is elvégezhetik (101. old.).

Róma küzdelme az etruszkokkal-

olv.feldolg.




lyam » Az etruszk művészet » A

történelmi háttér » A történelmi háttér

» A történelmi háttér

21

51. óra 28. „Hannibál a kapuk előtt!”

Eseményekben gazdag, ezért viszonylag

könnyen feldolgozható lecke. A könyv és a

munkafüzet feladatai gazdagon kínálják a topo-

gráfiai készség fejlesztésének lehetőségeit.

Elemezzük a tanulókkal tankönyv 108. oldalán

szereplő rajzokat („szerkezetek működésének

felderítése” – kerettanterv)! Próbáljunk különb-

séget tenni egy csata és a háború megnyerése

között. Keressünk választ arra, milyen ténye-

zők dönthetik el a háború kimenetelét!

Fogalmak: punok, csapóhíd, provincia

Topográfia: Észak-Afrika, Karthágó,

Hispania, Szicília, Spanyolország, Alpok,

Földközi-tenger partvidéke

Kronológia: Kr. e. III. század közepe – Kr. e.

III. század vége

Személyek: Hannibál, Scipio

F. 1., 2., 3., 4., (7.)

Hf. 5., 6.

Sz. 105–106. old.

52. óra 29. A köztársaság gondjai Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A lecke kissé aránytalanul sokat foglalkozik a

rabszolgafelkelésekkel, de ez nem véletlen. A

parasztok elszegényedése, a földkérdés megol-

datlansága sokkal nagyobb gondot jelentett a

római államnak, ezt mégis inkább csak említ-

sük, és a tanulók életkori sajátossági miatt

Spartacus történetén keresztül jellemezzük ezt

a korszakot. („A történet a múlt színes, sodró

valóságának szintézise...” – kerettanterv.) A

tankönyv 111. oldalának rajza alapján beszéljük

meg, hogyan használták a gladiátorok fegyvere-

iket!

Fogalmak: rabszolga, rabszolgapiac, gladiá-

tor, polgárháború

Topográfia: Délosz, Capua, Alpok, Dél-Itália,

Szicília

Kronológia: Kr. e. 73., Kr. e. I. század

Rabszolga piacon-szerepjáték

22

Személyek: Spartacus

F. 1., 3., 4., (8.)

Hf. 2., 7.

Sz. Egyszerűbb szöveg: 108. old. A válság

részletesebb elemzéséhez (tehetséggondo-

zás): 108–111. old. A Cicero-beszéd részle-

te lehetőleg hangozzék el az órán (112.

old.)!

53. óra 30. A császárság Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A lecke legfontosabb gondolata az, hogy az

erős központi (császári) hatalom hogyan oldja

meg a válságot. Ugyanakkor (Nagy Sándor

után) itt van a következő alkalom arra, hogy

színes, érdekes élettörténetet adjunk egy fontos

történelmi személyiségről (Julius Caesarról). E

célra bőven meríthetünk az olvasókönyvből. A

tankönyv 114. oldalán lévő térkép segítségével

beszéljük meg, mely mai országokra terjedt ki

ekkor a Római Birodalom!

Fogalmak: császár, teljhatalom, zsoldoshadse-

reg, légió, veterán

Topográfia: Gallia, (Rubico)

Kronológia: Kr. e. 44. március 15., Kr. e. 27-

től Kr. u. 14-ig

Személyek: Julius Caesar, (Octavianus), Au-

gustus

F. 1., 5., 6., 8.

Hf. 2., 3., 4., (7.)

Sz. 113–117. old. Tehetségeseknek egy forrás-

kritikai lehetőség: 117–118. old.

A légiók –olv. feldolg.




Az ókori Róma » A várostól a biro-

dalomig » A Földközi-tenger medencé-

jének meghódítása » Róma hadserege

» A római hadszervezet







» A római katona







» A hadsereg felépítése

54. óra Részösszefoglalás

Az ókori Rómáról tanultak összefoglalásán

túl – érdekessége miatt – ajánlatos a római had-

seregről a tankönyvi olvasmánynál részleteseb-

ben beszélni (fegyverek, légiók, katonai tábor

stb.). Kitűnően használhatjuk ehhez (és más

életmód-történeti anyaghoz) Az antik Róma

napjai című olvasókönyvet (szerk. Gulyás Ist-

vánné. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.).

23

55–56.

óra

31. A Római Birodalom Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A lecke alkalmat ad arra, hogy szemléltessük

az – ebben az időben – olajozottan működő

birodalmi egységet. Feltétlenül beszéljük meg a

tankönyv 120. oldalán szereplő gazdasági tér-

képet (ehhez kapcsolódik a munkafüzet 4. fel-

adata). Az „őrült császárokról”, Caliguláról és

Néróról további érdekességeket találunk az

olvasókönyvben.

Fogalmak: limes, latin nyelv és írás (ismétlésül:

provincia, teljhatalom)

Topográfia: Római Birodalom, Egyiptom,

Britannia, Pannónia, Borostyánkőút,

Africa, (Pompeji, Vezúv)

Kronológia: Kr. u. 100 körül, Kr. u. I. század

Személyek: Augustus, Néró

F. 1., 2., 4., (5.)

Hf. 3., 6., (7.)

Sz. 122–123. old.

A lecke után szerepel Az ókor és

napjaink közlekedése című ol-

vasmány. Ha ezt feldolgozzuk,

érdemes a témát két órára bonta-

ni, s a másodikon megbeszélni a

közlekedésről és Pompejiről szó-

ló részeket. Az utóbbi ugyanis

különleges érdekességekkel segít

elmélyíteni a régészetről korábban

szerzett ismereteket.


környezetünk » Földrajz » Földta-

ni adatbázisok » A belső (endogén)

erők működése » Vulkáni katasztrófák

» A Vezúv Kr. u. 79-es kitörése » Az elpusztított Pompei

57. óra 32. Az „Örök Város”

Kultúr- és életmód-történeti lecke. Összeha-

sonlíthatjuk a különböző rétegek életkörülmé-

nyeit. Figyeltessük meg a tanulókkal a Colosse-

um mai és rekonstruált képét! („Lelet és re-

konstrukció összevetése.” – kerettanterv.) Be-

széljük meg az egyes épületek funkcióját, s a

kiegészítő anyagok közül a római gyerekekről

szólót (tankönyv 125. old.).

Fogalmak: Forum Romanum, amfiteátrum,

Colosseum, diadalív, jogtudomány, szó-

noklat

Személyek: Livius, Cicero, (Suetonius)

F. 1., 2., 4.

Hf. 3., 5.

Sz. 126–128. old.

58. óra 33. Pannónia provincia Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A lecke tárgyalásakor érdemes a limes fogal-

mát kialakítani, hiszen Pannóniának elsősorban

katonai jelentősége volt a birodalom számára.

A latin nevek kiejtését gyakoroltathatjuk a pan-

nóniai városnevek segítségével (atlasz vagy

munkafüzet 79. oldal 8. feladat).

24

Fogalmak: limes, Borostyánkőút

Topográfia: Pannónia, Aquincum (és egy

lakóhelyhez közeli római kori település)

Személyek: Augustus

F. 1., 2., 6.

Hf. 7., 8., 11.

Sz. 137–138. old.

59. óra 34. A kereszténység

A lecke feldolgozása különleges (de nem

nehéz) feladat, hiszen – amennyire lehetséges –

világnézeti semlegességgel kell közelítenünk a

témához. A tankönyv megoldása erre az, hogy

az evangélium fogalmának tisztázása után rövi-

den leírja az evangéliumi történetet, természe-

tesen nem foglalkozva azzal, ki miben hisz ez-

zel kapcsolatban. „Ez hit kérdése, ebben min-

denki maga dönt.” (Tankönyv.) Emeljük ki

Szent Pál szerepét a vallás elterjesztésében.

Fogalmak: keresztény, Újszövetség, evangé-

lium, Megváltó, próféta, apostol

Topográfia: Júdea, (Palesztina), Betlehem

Kronológia: Kr. u. 30.

Személyek: Jézus, Mária, József, (Heródes),

Júdás, Pilátus, Szent Pál

F. 2., 4.

Hf. 1., 3., (5.)

Sz. 133–134. old.

60. óra 35. A kereszténység elterjedése a biroda-

lomban

Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A lecke legfontosabb gondolatai: miért üldöz-

ték a római hivatalnokok (kezdetben) a keresz-

tényeket; hogyan jött létre a keresztény egyház

szervezete.

25

Fogalmak: vallás, mártír, egyház, pap, püs-

pök, pápa (vasárnap, húsvét, karácsony)

Topográfia: Palesztina

Kronológia: Kr. u. 313.

Személyek: Nagy Konstantin

F. 1., 2., 3., 4.

Hf. 5., 8., (6.)

Sz. 141–142. old.

61. óra 36. Róma bukása

A bukás tényezőinek (belső és külső ténye-

zők) számbavétele mellett ismételjük át, mi

mindennek köszönhette Róma több mint ezer

éves fennállását (gazdasági, politikai tényezők:

fejlett belkereskedelem, közigazgatás, hadse-

reg)!

Fogalmak: barbár, népvándorlás, hunok,

(szabad földbérlő)

Topográfia: Nyugatrómai Birodalom, Keletró-

mai Birodalom

Kronológia: II. század, III. század, Kr. u. 476.

Személyek: Attila

F. 1., 2., 3.

Hf. 4., 5., (6.)

Sz. 147–149. old.

62. óra Mit örököltünk az ókori népektől?


63–64. óra Ismétlés, összefoglalás

F. 1–10.


VI. A MAGYAR NÉP ŐSTÖRTÉNETE

66. óra 37. A magyar nép születése Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A legtöbb gondot ebben az anyagban a tör-

ténelmi forrásanyag ellentmondásossága jelenti

(nyelvtudomány mondák, bizánci és arab

források). Úgy véljük, az ellentmondás felold-

26

ható: „minden mai magyar ember őse sokféle

nép szülötte” (tankönyv 145. old.).

Fogalmak: finnugor, őshaza, (vogul, osztják)

Topográfia: Urál

Kronológia: Kr. e. 3000 után, Kr. e. 1000 és

Kr. e. 500 között

Személyek: Hunor, Magor

F. 1., 2., 8., (6., 7.)

Hf. 3., 4., 5.

Sz. 150. és 153. old.

67. óra 38. Élet a sztyeppén

Életmód-történeti anyag. Legfontosabb annak

megértetése, hogy a nomád pásztorkodás nem

egyenlő valamiféle „ősvadsággal”, hanem pon-

tosan és aprólékosan szabályozott életforma

volt. Ismét jó példát mutathatunk be a termé-

szeti környezet és az emberek életmódja közöt-

ti kölcsönhatásra. A tankönyvi képek segítsé-

gével részletesen elemezzük a jurta építését,

belsejét, külsejét!

Fogalmak: jurta, sztyepp, nomád pásztorko-

dás, nagycsalád, nemzetség, törzs, táltos,

(totemhit)

Topográfia: Volga, Káma, Ősi Magyarország

(Magna Hungaria)

F. 1., 2., 5., (6., 7.)

Hf. 3., 4.

Sz. 154–155. old.

A táltos olv.feld.-

/meseszámok,népmesék/



nelem » A középkor története (476--

1492) » Az érett középkor » Ma-

gyarország az Árpádok korában » Szent László és Könyves Kálmán uralkodása »

Viharos évtizedek István halála után »

Honfoglalás kori sámán




lyam » Egy honfoglaló nép: a magya-rok tárgyi kultúrája a 9-10. században »

Magyar mitológia » Ősvallás és

szellemkultusz » Ősvallásunk



módtörténet - őskor és ókor » A va-

dász kultúrák » A vadászkultúrák világ-

képe » Sámánok és varázslók a korai

kultúrákban » A samanizmus

68. óra 39. A vérszerződés Koncentráció magyarral és in-

formatikával

A vérszerződés könnyen megjegyezhető (és

általában a tanulók által is ismert) történetén túl

lényeges annak megértetése, miért volt szükség

erős törzsszövetség létrehozására és fejedelem-

választásra!

A vérszerződés-szerepjáték


társadalom » Történelem » Ma-

gyar történelmi térképtár » A honfogla-lás és letelepedés a Kárpát-medencében »

Képgyűjtemény » A vérszerződés

27

Fogalmak: kazárok, besenyők, törzsszövetség,

fejedelem, Árpád-ház

Topográfia: Don, Levédia, Etelköz

Kronológia: VIII. század közepe

Személyek: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tar-

ján, Jenő, Kér, Keszi, Emese, Álmos, Árpád

F. 1., 4., 7., 8.

Hf. 2., 3., (5., 6.)

Sz. 158–159. old.

(Székely Bertalan festménye)


és irodalom » Irodalom » Iroda-

lom » 7. osztály » Az epika »

A mondák » Magyar mondák »

Magyar mondák » A vérszerződés »

A vérszerződés

69–70.

óra

40. A honfoglalás

Az első órán és a második óra első felén be-

széljük meg a honfoglalás menetét és jelentősé-

gét (térképhasználattal). A fennmaradó időben

kerülhet sor A honfoglalók mai öröksége című

olvasmány feldolgozására.

Fogalmak: avarok, frankok, bolgárok, szláv

népek, honfoglalás, székelyek

Topográfia: Vereckei-hágó, Kárpát-

medence, Alföld, Erdély, Felvidék, Du-

nántúl

Kronológia: 895., 900.

Személyek: Árpád

F. 1., 2., 6., 7. (az utóbbi megoldásában segít a

tankönyvi térkép)

Hf. 4., 5., (9., 10.)

Sz. 160–162. old.

A honfoglalók mai öröksége című

olvasmány feldolgozása / a nép-

mesék, mondák, mondókák/

71. óra Összefoglalás

F. 1–4.


Koncentráció informatikával:

1. Stonehenge-kép és szöveg keresése

2. Egyiptomi fáraók

3. Bábel tornya.Milyen nyelvek vannak a világon?

4. Kínai Nagy Fal-érdekességek az építésével kapcsolatban

5. Trójai faló-képek

28

6. Hol rendeztek olimpiákat?

7. Periklész

8. Laokoón- Miért ölte meg őt és fiait a tengeri kígyó?

9. Hannibál

10. Spartacus és a gladiátorok fegyverzete

11. Hogyan ölték meg Julius Caesart?

12. Néró

13. A jurta készítése

14. Ősi magyarok viselete-kép és leírás

15. Vérszerződés –Hogyan történt?

16. Készíts keresztrejtvényt történelmi fogalmak felhasználásával!

1. a történelem forrásai

Documents