1 · web viewtartalomjegyzÉk 1. küldetésnyilatkozat 5 2. az intézmény bemutatása 6 2.1....

TARTALOMJEGYZÉK

1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT.........................................................................................................................5

2. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA.................................................................................................................6

2.1. ALAPADATOK.................................................................................................................................................62.2. FENNTARTÓ, JOGI STÁTUSZ............................................................................................................................72.3. AZ ISKOLA KÉPZÉSI SZERKEZETE.................................................................................................................12

2.3.1. Szakiskolai képzés................................................................................................................................122.3.2. Szakközépiskolai képzés.......................................................................................................................13

2.4. SZEMÉLYI FELTÉTELEK................................................................................................................................152.5. TÁRGYI FELTÉTELEK....................................................................................................................................172.6. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR...............................................................................................................................17

2.6.1. Iskolánk könyvtárának funkcionális leírása:.......................................................................................182.6.2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:......................................................................................................182.6.3. Az iskolai könyvtár állománya.............................................................................................................182.6.4. Az iskolai könyvtár nyitva tartása:......................................................................................................19

2.7. AZ ISKOLA MUNKARENDJE..........................................................................................................................192.8. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI ÉS TAGJAI..............................................................................................................20

2.8.1. Tanárok és oktatók közösségei............................................................................................................202.8.2. Diákok közösségei:..............................................................................................................................202.8.3. Az iskolaszék tagjai:............................................................................................................................212.8.4. Szülői munkaközösség:........................................................................................................................21

2.9. KAPCSOLATOK.............................................................................................................................................212.9.1...............................................................................................................................................................212.9.2. Iskola és a gyakorlati képzési helyek...................................................................................................212.9.3. Iskola és a TISZK.................................................................................................................................222.9.4. Iskola és a kollégiumok.......................................................................................................................222.9.5. Iskola és a szakmai szervezetek/kamarák............................................................................................22

2.10. AZ ISKOLÁN BELÜLI KOMMUNIKÁCIÓ........................................................................................................232.11. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYAI........................................................................................................................232.12. DIÁKÖNKORMÁNYZAT, DIÁKÉLET.............................................................................................................25

3. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA.....................................................................................................27

3.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI..........................................................................................................................................27

3.1.1. Pedagógiai alapelveink.......................................................................................................................273.1.2. Nevelési, oktatási célok, feladatok.......................................................................................................27

3.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.......................................................................293.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK............................................................................303.4. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI........................................................313.5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI PROBLÉMÁK KEZELÉSE........................................................................333.6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG..................................................343.7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK...........................................................353.8. A TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉSSEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK..................................................363.9. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSA...............................................................393.10. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG................................................................393.11. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE........................................413.12. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI......................................................................................................................................................413.13. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE.............................................................423.14. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA.........................................................................................42

3.14.1. Helyzetelemzés...................................................................................................................................433.14.2. Az egészségfejlesztés céljai................................................................................................................453.14.3. Az egészségfejlesztés iskolai területei és módszerei..........................................................................463.14.4. Szemléletformálás és prevenció.........................................................................................................493.14.5. Testi és lelki egészség, mentálhigiéné...............................................................................................503.14.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása.............................................................................53

2

3.14.7. Szombathely a segítés városa............................................................................................................533.14.8. A mindennapos testedzés megvalósítását szolgáló program.............................................................53

3.15. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE.............................................................................................543.16. A KÖRNYEZETI NEVELÉS PROGRAMJA.......................................................................................................56

3.16.1. Iskolánk környezeti nevelés hitvallása:.............................................................................................563.16.2. Alapelvek, célok.................................................................................................................................563.16.3. Erőforrások........................................................................................................................................583.16.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek...............................................................................................583.16.5. Módszerek, eszközök..........................................................................................................................593.16.6. Kommunikáció...................................................................................................................................593.16.7. Minőségfejlesztés...............................................................................................................................60

3.17. A ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI TERVE.............................................................................................................62

4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE................................................................................................................63

4.1. BEVEZETÉS..................................................................................................................................................634.1.1. Választott kerettanterv.........................................................................................................................634.1.2. Átjárhatóság iskolán belül...................................................................................................................634.1.3. Más iskolából érkező tanuló felvétele..................................................................................................634.1.4. Előrehozott érettségi............................................................................................................................634.1.5. Emelt szintű érettségire való felkészítés..............................................................................................644.1.6. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos eljárás...................................................................64

4.2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN KIFUTÓ RENDSZERBEN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK; EZEK ÓRASZÁMAI..........................................................................65

4.2.1. Szakközépiskolai képzés óraterve........................................................................................................674.2.2. Felnőttek középiskolája – intenzív nappali tagozat.............................................................................68

4.3. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK, A KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK; EZEK ÓRASZÁMAI..................................................................................................................69

4.3.1. Szakközépiskolai képzés óraterve........................................................................................................694.3.2. Szakiskolai képzés óraterve.................................................................................................................704.3.3. Szakmunkások szakközépiskolája........................................................................................................714.3.4. Híd I. képzés óraterve..........................................................................................................................724.3.5. Híd II. képzés óraterve........................................................................................................................734.3.6. Híd II. nappali rendszerű felnőttoktatáés óraterve.............................................................................744.3.7. Felnőttoktatás nappali szakközépiskola óraterve................................................................................754.3.8. Felnőttoktatás esti szakközépiskola óraterve......................................................................................754.3.9. Felnőttoktatás levelező szakközépiskola óraterve...............................................................................764.3.10. Felnőttoktatás nappali szakiskola óraterve.......................................................................................764.3.11. Felnőttoktatás esti szakiskola óraterve.............................................................................................774.3.12. Felnőttoktatás levelező szakiskola óraterve......................................................................................774.3.13. Felnőttképzési programok.................................................................................................................77

4.4. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK, SPORTKÖR.........................................................................................784.5. A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉGEK KULTÚRÁJÁNAK ISMERTETÉSE..........................................................784.6. TANTÁRGYI TANTERVEK..............................................................................................................................784.7. VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK, PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS....................................................................................784.8. TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI......................................................794.9. BELÉPÉS, MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI..............................................................................82

4.9.1. Belépés 9. évfolyamra, a tanulók kiválasztásának elvei, módszerei....................................................824.9.2. Belépés felsőbb évfolyamra.................................................................................................................824.9.3. Továbbhaladás feltételei......................................................................................................................82

4.10. A TANULÓK FELVÉTELÉVEL ÉS ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOZÁS..........................................834.11. ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, SZÁMONKÉRÉS, ÉRTÉKELÉS............................................................................84

4.11.1. Alapelvek...........................................................................................................................................844.11.2. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái..................................................................844.11.3. A tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének formái..............................................................854.11.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya..................................................................................................................................86

4.12. A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI...874.12.1. A tanuló magatartása........................................................................................................................884.12.2. A tanuló szorgalma............................................................................................................................88

4.13. A CSOPORTBONTÁS ELVEI..........................................................................................................................89

3

4.14. MODULÁRIS OKTATÁS...............................................................................................................................894.15. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI.......................................................................................89

4.15.1. Magyar nyelv.....................................................................................................................................894.15.2. Irodalom............................................................................................................................................904.15.3. Történelem.........................................................................................................................................904.15.4. Matematika........................................................................................................................................914.15.5. Élő idegen nyelv................................................................................................................................934.15.6. Fizika.................................................................................................................................................934.15.7. Kémia.................................................................................................................................................944.15.8. Földrajz.............................................................................................................................................954.15.9. Informatika........................................................................................................................................954.15.10. Rajz és vizuális kultúra....................................................................................................................964.15.11. Testnevelés.......................................................................................................................................984.15.12. Építészeti és építési alapismeretek..................................................................................................984.15.13. Faipari alapismeretek.....................................................................................................................99

5. Az iskola szakmai programja...........................................................................................................................101

4

AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSAAz iskola képzési szerkezete

1. Küldetésnyilatkozat

Iskolánk az SZMSZC Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskolája azt tűzi ki célul, hogy olyan tanulókat neveljen, akik végzettségük megszerzése után képesek megállni a helyüket a munkaerőpiacon az építő- és faipar területén. Célunk olyan szakemberek képzése, akik nemcsak szakmailag, de emberileg is értéket hordoznak és teremtenek, és képesek a mai gyorsan változó világban is folyamatosan megújulni. Fontos a számunkra, hogy a hozzánk kerülő tanulók ki tudják bontakoztatni a bennük rejlő képességeket, megtalálják erősségeiket.

Célunk, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő, szociális – vagy egyéb problémákkal terhelt tanulók is esélyt kapjanak arra, hogy a társadalom hasznos tagjai legyenek, és olyan szaktudást kapjanak, melynek birtokában képesek önállóan boldogulni.

Az iskola vezetése és dolgozói mindent megtesznek azért, hogy a szakképzés visszakapja azt a megbecsülést, ami megilleti. Hisszük, hogy munkánk értéke – még ha hosszú távon is – megtermi gyümölcsét, és a becsületes, színvonalas munkát végző iparosok, szakemberek ismét vonzó alternatívát jelentenek majd a diákok számára.

Pedagógia munkánkat a magas szakmai színvonal mellett az empatikus, fejlesztő szemlélet jellemzi, melynek célja az egész ember fejlesztése, az esélyteremtés és a szakmai ismeretek elmélyítése.

Mottónk:

„ Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.”

(Weöres Sándor)

5


2. Az intézmény bemutatása

2.1.AlapadatokMegnevezés: SZMSZC Hefele Menyhért Építő- és Faipari

Szakképző IskolájaCím: 9700, Szombathely, Szent Márton u. 77.Telefon: 94/501-344, Fax: 94/313-262Web: www.hefele.sulinet.hue-mail: [email protected]ó: Dr. Szalai PéterTanulók száma: 456Tantestület: 48 főGazdasági és technikai dolgozók: 16 főÖsszes létszám: 64 főOM azonosító: 203062

A SZMSZC Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskolája (9700 Szombathely, Szent Márton u. 77.) Vas megye egyik legnagyobb építő- és faipari képzéssel foglalkozó intézménye.

Jogelődje a 405-ös számú Ipari Szakmunkásképző Iskola, majd a 411–es sz. Oladi Szakmunkásképző Iskola melytől 1989-ben történő leválása után a fenti néven önálló intézményként jött létre. Névadónk Hefele Menyhért, osztrák építész s nevéhez fűződik Szombathely több jelentősebb épületének, így a Székesegyháznak és a Püspöki Palotának a tervezése.

Iskolánk évek óta 500 fő körüli tanulói létszámmal rendelkezik. Alkalmazottaink száma 64 fő, ebből 48 a pedagógus illetve szakoktató.

A hozzánk járó tanulók nagyobb része vidéki, illetve más településről bejáró. Sok tanulónk küzd nehéz szociális helyzettel, magas az elvált szülők aránya. Az alacsony tanulmányi eredmények és az egyre nagyobb mértékben tapasztalható problémák miatt kollégáinknak széles körű pedagógiai eszköztárat kell alkalmaznia. Kiemelt figyelmet fordítunk a veszélyeztetett tanulókkal való foglalkozásra, szakképzett egészségfejlesztő szaktanár látja el az ifjúságvédelmi feladatokat.

Az iskola szakmai profilját alapvetően a nevében is megtalálható építőipari és faipari szakmák oktatása jellemzi. A hagyományosan e két terület köré sorolható szakmák mellett azonban az utóbbi években felmerült az igénye annak, hogy a folyamatosan változó és korszerű ismereteket igénylő ipar számára új szakmákkal is bővüljön az iskola képzési palettája.

Iskolánk a hagyományosnak mondható szakmák bevezetése mellett határterületek szakmái felé is nyitni próbál. Ilyen képzés volt például a lakberendező szakma, jelenleg pedig az OKJ változása után bevezetett Dekoratőr szakképzés.

Képzési módszereinkben és külső kapcsolatainkban iskolánk az innovatív intézmények közé tartozik. Ezt igazolja, hogy iskolánk társult tagként részt vett a Comenius 2000 minőségbiztosítási rendszer kidolgozásában, és bevezetésében, 2001 és 2006 között két nemzetközi Socrates/Comenius projektben vett részt, majd 2006-tól bekapcsolódik a II. Szakiskola Fejlesztési Programba, mely 2010 januárjában ért véget. Ennek keretében kezdtük bevezetni a kooperatív tanítási módszereket, a projekt –alapú oktatást és a program inspirálására indítottuk el a 2008/2009-es tanévben a reintegrációs képzést.

6

mailto:[email protected]

http://www.hefele.sulinet.hu/


2.2.Fenntartó, jogi státusz

AZ INTÉZMÉNY NEVE ÉS SZÉKHELYE, TELEPHELYE:

SZMSZC Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskolája, 9700 Szombathely, Szent Márton utca 77.

Rövidített elnevezés: SZMSZC Hefele Menyhért Szakképző Iskola

Telephelyek: Tanműhely I. Szombathely, Pálya utca 4. Tanműhely II. Szombathely, Vépi út 4.

TÖRZSKÖNYVI AZONOSÍTÓ SZÁM:

Az intézmény Magyar Államkincstár Vas Megyei Területi Igazgatósága által meghatározott törzsszáma: 423 474.

AZ ALAPÍTÁS IDŐPONTJA: Az alapítás dátuma: 1990.06.20. Intézménytörténeti szempontból az alapítás éve: 1990.

AZ IRÁNYÍTÓ SZERV, ILLETVE AZ ALAPÍTÓI JOGOKKAL FELRUHÁZOTT IRÁNYÍTÓ SZERV NEVE, SZÉKHELYE:

Szombathelyi Műszaki Szakképzési Centrum9700 Szombathely, Akacs M. u. 8-10.

A FENNTARTÓ NEVE ÉS CÍME: Nemzetgazdasági Minisztérium1051 Budapest, József nádor tér 4.

BESOROLÁSA: a tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény feladatellátáshoz gyakorolt funkció szerint: önállóan működő és gazdálkodó

költségvetési szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából: teljes jogkörrel

rendelkező költségvetési szerv

KÖZVETLEN JOGELŐDEINEK TÖRZSKÖNYVI AZONOSÍTÓJA, NEVE, SZÉKHELYE, ADÓAZONOSÍTÓ SZÁMA:-

AZ INTÉZMÉNY KÖRBÉLYEGZŐJÉNEK FELIRATA:

SZMSZC Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskolája Szombathely

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI KÖRE:

Szombathely város, Vas megye, illetve szabad kapacitása terhére regionális beiskolázás

AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA: önálló jogi személy.

JOGI SZEMÉLYISÉGŰ SZERVEZETI EGYSÉGEI: -

7


AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA ÉS OM AZONOSÍTÓJA:

Szakképző iskola, felnőttoktatás; OM 203062

AZ INTÉZMÉNY KAPACITÁSA: Évfolyamok száma

Szakközépiskola

érettségire felkészítő évfolyam 4

szakképzési évfolyam 2

Szakiskola:

szakképzési évfolyam: 2 vagy 3

Maximálisan felvehető tanulólétszám: 850 (fő)

AZ ISKOLA ALAP- ÉS KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉGEI

Jogszabályban meghatározott közfeladata:

Alaptevékenységi szakágazat: 853 200 Szakmai középfokú oktatás.

Az intézmény alaptevékenységei:

Az intézmény a nevelési-oktatási tevékenységét a közoktatási törvény előírásai, az intézményi pedagógiai program és helyi tanterv, valamint Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevelési-oktatási intézményeinek feladat-ellátási, intézményműködtetési - és fejlesztési terve alapján végzi.

A fenntartó a kerettantervek alapján elkészített helyi- és központi szakmai tantervek, valamint a módosított pedagógiai programok megvalósításához a közoktatási törvény által előírt, kötelezően adandó órakeretet, illetve órakedvezményeket biztosítja.

2013. augusztus 1. napjáig alkalmazásra kerülő szakfeladatok: Kötelező állami feladatként ellátandó alaptevékenysége:

o 853 000 1 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

o 853 121 1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) A szakközépiskolai tanulókat az általános műveltséget megalapozó 9-

12. évfolyamon felkészíti az érettségi vizsgára. Biztosítja a tanulók számára a felsőfokú továbbtanulás, a szakképzési

évfolyamokra történő bekapcsolódás, valamint a munkába állás lehetőségét.

o 853 124 1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)o 853 131 1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam)

A szakiskola 9-10. évfolyamain általános műveltséget megalapozó oktatás folyik, a 11-12. vagy a 11-13. szakképzési évfolyamokon a szakmai vizsgára készít fel.

Reintegrációs osztályt indít a szakiskola 9. évfolyamán.o 853 132 1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai

oktatása (9-10. évfolyam) a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény

alapján ellátja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének

8


organikus okra visszavezethető, illetve organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését–oktatását az Aranyhíd Nevelési- Oktatási Integrációs Központ, illetve a Nevelési Tanácsadó közreműködésével;

ép értelmű érzékszervi fogyatékos – hallássérült - tanulók integrált oktatása

o 853 134 1 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam)

o 853 211 1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

A jogszabályban előírt módon a 11-12., vagy a 11-13. évfolyamokon, illetve a 13-14. szakképzési évfolyamokon felkészít az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakmai vizsgára.

o 853 212 1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján ellátja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését–oktatását az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, illetve a Nevelési Tanácsadó közreműködésével;


o 853 214 1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás

o 853 221 1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

A jogszabályban előírt módon a 11-12., vagy a 11-13. évfolyamokon, illetve a 13-14. szakképzési évfolyamokon felkészít az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakmai vizsgára.

o 853 222 1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján ellátja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését–oktatását az Aranyhíd Nevelési- Oktatási Integrációs Központ, illetve a Nevelési Tanácsadó közreműködésével;

ép értelmű érzékszervi fogyatékos – hallássérült - tanulók integrált oktatása.

o 853 224 1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

o 562 913 1 Iskolai intézményi étkeztetéso 910 121 1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartásao 931 204 1 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

9


o 479 901 1 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnélo 841 901 1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások

elszámolásaio 562 917 1 Munkahelyi étkeztetéso 682 002 1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetéseo 855 932 1 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

Kiegészítő tevékenysége:o 853 221 2 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai

gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokono 562 917 2 Munkahelyi étkeztetéso 682 002 2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetéseo 855 932 2 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatáso 856 099 2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

2013. szeptember 1. napjától alkalmazásra kerülő szakfeladatok: Kötelező állami feladatként ellátandó alaptevékenysége:

o 853 000 1 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása

o 853 121 1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) A szakközépiskolai tanulókat az általános műveltséget megalapozó 9-

12. évfolyamon felkészíti az érettségi vizsgára. Biztosítja a tanulók számára a felsőfokú továbbtanulás, a szakképzési

évfolyamokra történő bekapcsolódás, valamint a munkába állás lehetőségét.

o 853 124 1 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam)o 853 131 1 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-11. évfolyam)

A szakiskola 9-11. szakképzési évfolyamokon a szakmai vizsgára készít fel.

Híd I. osztályt indít. Híd II. osztályt indít.

o 853 132 1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-11. évfolyam)



o 853 134 1 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-11. évfolyam)

o 853 211 1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

A jogszabályban előírt módon a 9.-11., évfolyamokon, illetve a 13-14. szakképzési évfolyamokon felkészít az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakmai vizsgára.

10


o 853 212 1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvélemény alapján ellátja a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, illetve organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését–oktatását az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ, illetve a Nevelési Tanácsadó közreműködésével;


o 853 214 1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás

o 853 221 1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

A jogszabályban előírt módon a 9-11. évfolyamokon, illetve a 13-14. szakképzési évfolyamokon felkészít az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakmai vizsgára.

o 853 222 1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon


ép értelmű érzékszervi fogyatékos – hallássérült - tanulók integrált oktatása.

o 853 224 1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás

o 562 913 1 Iskolai intézményi étkeztetéso 910 121 1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartásao 931 204 1 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatásao 479 901 1 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnélo 841 901 1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások

elszámolásaio 562 917 1 Munkahelyi étkeztetéso 682 002 1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetéseo 855 932 1 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás

Kiegészítő tevékenysége:o 853 221 2 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai

gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokono 562 917 2 Munkahelyi étkeztetéso 682 002 2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetéseo 855 932 2 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatáso 856 099 2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

11


Kisegítő tevékenysége: -o Kisegítő tevékenységei arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: -

AZ INTÉZMÉNY VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉGET NEM FOLYTAT.

Vállalkozói tevékenységei arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: -

A FELADAT ELLÁTÁSÁT SZOLGÁLÓ VAGYON:

Az intézmény használatában lévő, korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon az alábbiak szerint:

a 6655 hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő 6174 m2 nagyságú - természetben Szombathely, Szent Márton utca 77. szám alatti ingatlanvagyon;a 7954/1 hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő 3308 m2 nagyságú - természetben Szombathely, Vépi út 4. szám alatti ingatlanvagyon;a 7933/8 hrsz. alatt található kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő 1803 m2 nagyságú - természetben Szombathely, Pálya utca 4. szám alatti ingatlanvagyon;

a leltár szerinti ingóvagyon:o az érték szerinti és a mennyiségi nyilvántartások alapján.

A használatba adott vagyon feletti rendelkezési jog: A fenntartó önkormányzat módosított 29/2004. (VI.30.) számú rendeletében foglaltak szerint.

2.3.Az iskola képzési szerkezete

2.3.1. Szakiskolai képzés

Szakiskolai képzés: 9-11. évfolyam

Feladata az általánosan képző ismeretek átadásán túl a szakmai képzés tanulói és munkáltatói igényeknek megfelelő létszám mellett. Kiemelt feladatunknak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók segítését, lehetővé téve a hiányos ismeretek pótlását.

Szakmai képzés:

11-12. évfolyam (kifutó rendszerben 2015-ig)Az iskola képzési szerkezetéhez tartozó, a régió munkaerő igényeit figyelembevevő

szakmai képzés folytatása az alábbi szakmákban:Faipari Szakmacsoport

Szakma OKJ szám

bútorasztalos 33-543-01-1000-00-00

épületasztalos 31-582-08-1000-00-00

kárpitos 33-542-04-1000-00-00 (jelenleg nincs tanulónk!)

Építőipari szakmacsoport

Szakma OKJ szám

ács-állványozó 33-582-01-1000-00-00

12


kőműves 31-582-15-1000-00-00

burkoló 33-582-03-1000-00-00

tetőfedő 31-582-17-0000-00-00 (jelenleg nincs tanulónk!)

festő, mázoló és tapétázó 33-582-04-1000-00-00

kályhás 31-582-13-0000-00-00

Közlekedési szakmacsoport

Szakma OKJ szám

fényező – mázoló 31-525-02-1000-00-00

2.3.2. Szakközépiskolai képzés

Célja az érettségire való felkészítés, valamint a szakmai és a felsőfokú tanulmányok előkészítése. Szakközépiskolai tanulóink a 12. évfolyam végén érettségi vizsgát tesznek.MŰSZAKI SZAKTERÜLET Építőipari szakmacsoport

Szakma OKJ szám

magasépítő technikus 54-582-03-0000-00-00

mélyépítő technikus 54-582-04-0000-00-00 (jelenleg nincs tanulónk!MŰSZAKI SZAKTERÜLET Faipari szakmacsoport

fa- és bútoripari technikus(bútoripari technikus elágazás)

54-543-02-0010-54-01

HUMÁN SZAKTERÜLET Művészet, közművelődés, kommunikáció

Dekoratőr 54-211-04-0000

Felnőttek Középiskolája Intenzív tagozat: Ezt a képzést azok számára szervezzük meg, akik elvégzett 10 évfolyammal rendelkeznek és már betöltötték a 16. életévüket, de még nem töltötték be 22. életévüket. 2 év alatt, nappali munkarend szerinti képzés formájában érettségi vizsga letételére készítjük fel a tanulókat.

Híd I. képzés: Ezt a képzést azoknak a tanköteles korú tanulóknak indítjuk, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de középfokú iskolába nem nyertek felvételt, tanulmányaikat az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatják. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat

Híd II. képzés: Ezt a képzést azoknak indítjuk, akik alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkeznek abban a tanévben, amelyben tizenötödik életévüket betöltik. Amennyiben ez idő alatt legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek, úgy az általános iskola kezdeményezi a tanuló felvételét a Híd II. programba.

13


14


15

1. ábra: Az iskola képzési szerkezete

Az iskola nevelési programja

2.4.Személyi feltételek

Iskolánk az oktatási törvénynek megfelelően rendelkezik képzett pedagógusokkal, adminisztratív és technikai dolgozókkal. Feladataink jó színvonalú ellátását 64 fő közalkalmazott biztosítja

A pedagógus állományban foglalkoztatottak száma 48 fő, ebből 1 fő igazgató 2 fő igazgatóhelyettes 2 fő tanműhelyvezető 1 fő gyakorlati oktatás vezető 6 fő szakmai munkaközösség-vezető 2 x 0,5 fő ifjúságvédelmi felelős 10 fő szakoktató

A nem pedagógus munkakörben dolgozók létszáma 16 fő, ebből 1 fő iskolatitkár 15 fő adminisztratív-technikai dolgozó

A lehetőségeket, az iskola igényeit, ill. a dolgozók érdeklődését kihasználva folyamatosan továbbképzéseken veszünk részt, elősegítve a kerettantervnek, az új szakmai irányoknak, a korszerűsödő technológiáknak megfelelő oktatást és a több területen való alkalmazhatóságot.

Több kollégánk vállal szakmai vizsgaelnöki feladatokat, valamint emelt szintű érettségi tantárgyi vizsgáztatást.

Tanulóink pályaalkalmassági vizsgálatát, évenkénti szűrővizsgálatát, rendszeres orvosi ellenőrzését a hetente két napot nálunk rendelő iskolaorvos végzi.

16


2. ábra: Az iskola szervezeti felépítését

17

Igazgató

Közismereti igazgatóhelyettes

Szakmai igazgatóhelyettes

Gazdasági vezető Tanműhely-vezetők

Gazdasági csoport

adminisztratív, technikai dolgozók

Minőségügyi vezető

Minőségügyi csoport

Szakmai munkaközösségek

Építőipari munkaközösség-vezető,

Építőipari munkaközösség

Faipari munkaközösség-vezető

Faipari munkaközösség

Dekoratőr munkaközösség-vezető,

Dekoratőr munkaközösség

Tantárgyi munkaközösségek

Természet-tudományi munkaközösség

Humán munkaközösség

Informatika munkaközösség

Osztályfőnöki munkaközösség

Ifjúságvédelmi felelős

Diákönkormányzatot segítő


2.5.Tárgyi feltételek

Az elméleti képzés és a választható szakköri, szabadidős tevékenységek döntő többsége az iskola központi épületében (Szombathely, Szent Márton u. 77.), a gyakorlati képzés az iskola két tanműhelyében (Szombathely, Pálya u. 4, Szombathely Vépi u. 4.), üzemekben és magán munkáltatóknál történik. Mindhárom iskolai helyszínen a körülmények megfelelnek a korszerű oktatás feltételeinek. Rendszeres karbantartással, felújításokkal, új kommunális helységek építésével elértük azt, hogy épületeink jó állapotúak, technikailag az átlagnál jobban felszereltek, megfelelően szolgálják az oktatást. Kihasználva a pályázatok adta lehetőségeket és a munkáltatók által adható szakképzési hozzájárulást, szakmai oktatásunk során tanulóink a legkorszerűbb technológiákat, eljárásokat, anyagokat, eszközöket is megismerhetik.

Iskolánk létesítményei a következők: 20 tanterem (termenként átlagosan 32 férőhely) 4 számítógépterem (összesen 80 férőhely) 8 szertár 1 tornaterem (288 m2) 1 kondicionáló terem 1 melegítő konyha 1 ebédlő 1 könyvtár 1 sportpálya

Faipari Tanműhely 3 műhely (foglalkoztatható 1-1 kézi műhelyben 14-14 fő, gépműhelyben 6 fő) 3 raktár

Építőipari Tanműhely 6 műhely (foglalkoztatható műhelyenként átlag 14 fő) 1 laboratórium (foglalkoztatható 12 fő)

Hangosító rendszer, biztonsági kamera-rendszer, számítógépes hálózat, széles sávú internet-csatlakozás, ISDN-vonal, W-Lan biztosítja a megfelelő technikai hátteret.

Szemléltető eszközeinket rendszeresen frissítjük, karbantartjuk. A hatékonyság érdekében kollégáinkat buzdítjuk tanulói kísérletek, mérések elvégeztetésére. Oktatási segédeszközeinket nem csak vásárlással, hanem fejlesztési programokban való részvétellel (SZFP II), saját fejlesztéssel, gyűjtésekkel gyarapítjuk, illetve saját tanműhelyünkben készítjük el.

A két tanműhely biztosítja a tanulók számára az alapképzéshez szükséges kézi technológiák elsajátítását, a további képzési szakaszban a kor igényeinek megfelelő eszközök, gépek segítik a tanulók felkészülését. Törekszünk a folyamatos fejlesztésre, az új technológiák beépítésére, a képzésben együttműködünk az alapanyaggyártó, gépeket és szerszámokat előállító cégekkel, így végzett tanulóink a gazdaság igényeinek megfelelő feltételek között készülnek fel szakmájukra. A nagyüzemi technológiákat gyárlátogatások során ismerhetik meg a tanulók.

2.6.Az iskolai könyvtár

Az iskolai könyvtár az iskola szellemi életét, pedagógiai választásokat és oktatási folyamatait erjesztő része. Az iskolai könyvtár számos funkció- és szerepváltáson ment keresztül napjainkig. Ebben természetesen az volt a döntő, hogy egy-egy időszakban mire volt szüksége az iskolának, másfelől ezt a könyvtár mivel és milyen módon volt képes teljesíteni.

18


Jelenleg az iskolai könyvtár – törvényileg is előírt – fő feladatai közé tartozik: az oktató-nevelő és tanulmányi munka segítése a neveléshez-oktatáshoz szükséges ismerethordozók, információk biztosítása a kívánatos olvasási, ill. ismeretszerzési szokások kifejlesztése olvasáspedagógiai és könyvtár-pedagógiai tevékenység. a tanulók önálló ismeretszerzésének segítése, források, módszerek megismertetésével.

A könyvtár az iskolában a szellemi munka eszköztára. Az önálló ismeretszerzés gyakorlására ad lehetőséget, s mivel az iskolában a tanulónak az ismeretszerzés a legfontosabb munkája, az iskolai könyvtár a tanulók munkahelye is.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az iskola pedagógiai programja és tanterve határozza meg.

2.6.1. Iskolánk könyvtárának funkcionális leírása: Az iskola igényei szerint, a minőség elvét követve gyűjti a dokumentumokat (könyv,

tartós tankönyv, tanítási segédkönyvek stb.), az iskola helyileg készült pedagógiai anyagát (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, pályamunkák stb.), a nem nyomtatott ismerethordozókat (kép-és hanganyagokat, CD, DVD, stb.).

A naprakész információszerzést biztosítandó folyóiratokat is gyűjt, iskolánk főleg a szakmai folyóiratokból válogat az anyagi lehetőségekhez mérten.

Egységes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi mind a pedagógusok, iskolai dolgozók, mind a diákok számára.

Lehetőséget ad különböző dokumentumok sokszorosítására, másolására, nyomtatására.

Gyűjteményét feldolgozza az érvényes könyvtári szabályok szerint, visszakereshető adatbázist építve.

Könyvtárközi kölcsönzéssel hozzáférést biztosít más könyvtárak dokumentumaihoz. A nevelőtestülettel szoros együttműködésben a tanulók információszerző-kezelő,

illetve kommunikációs képességeinek fejlesztésében, a kívánatos olvasási szokások kialakításában fontos szerepet tölt be.

A könyvtár az iskola nyitott kommunikációs centruma, demokratikus fóruma, mely lehetőséget ad programok szervezésére, a diákok öntevékenységére.

Helyet biztosít a szabadidő kulturált eltöltéséhez.

2.6.2. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: Egyéni és csoportos könyvtárhasználat Könyvtári állomány kölcsönzése Olvasószolgálat Tájékoztatás Könyvtárhasználati-ismertető órák, illetve szaktárgyi órák a könyvtárban Tartós tankönyvek illetve segédkönyvek gyűjtése, nyilvántartása, kezelése Számítógépes szolgáltatások Dokumentumok másolása, új dokumentumok létrehozás (pl. nyilvántartások, Ünnepi

műsorok forgatókönyvei stb.) Kiegészítő szolgáltatások (kiállítások, rendezvények létrehozásához segítségnyújtás)

2.6.3. Az iskolai könyvtár állománya

Az iskola könyvtárának állományalakítása a könyvtári gyűjtőköri szabályzat alapján történik. Mivel az iskolai könyvtár az iskolai oktató- nevelőmunkát igyekszik megalapozni, ezért szisztematikusan az iskolában folyó általános- és szakképzésnek megfelelően gyűjti dokumentumait.

19


A gyűjtőkört befolyásoló tényezők: Iskolánk típusa és fokozata Pedagógiai program Az iskola nagysága, tanulói létszáma A rendelkezésre álló anyagi feltételek Az iskola és környezete társadalmi- kulturális környezete

A könyvtár állományfejlesztésének, gyűjteményszervezésének szempontjait a könyvtár szervezeti és működési szabályzata, valamint a gyűjtőköri szabályzat határozza meg.

Ezen szempontokat figyelembe véve történik a gyarapítás és állományapasztás. Az állomány bővítését és apasztását a leltárnaplókban (egyedi, csoportos) dokumentáljuk.

Az állomány ellenőrzése a 3/1975 (VIII. 17) KM-PM számú rendelet és az ezt kiegészítő irányelvek szerint történik. A revízióra az iskola igazgatójának utasítására kerül sor, a végrehajtásért a gazdasági vezető a felelős.

2.6.4. Az iskolai könyvtár nyitva tartása:

Heti negyven óra, arányosan csökkentve a könyvtáros tanóráinak és a felkészülési óráknak számával.

Iskolánk könyvtára folyamatosan nyitva tart, a dokumentálást, statisztikai, könyvtárépítési feladatokat a könyvtáros rugalmasan végzi, tanórák közben, mikor kisebb a forgalom a könyvtárban.

2.7.Az iskola munkarendje

Az iskolai munkarendet a Közoktatási-és a Szakképzési Törvény, a tanév rendjét meghatározó miniszteri rendeletek, Érettségi- és a Szakmai Vizsgaszabályzatok, az iskola Házirendje és az SZMSZ határozzák meg.

Hosszabb távú, az iskola jövőjét meghatározó Pedagógiai Program és annak részét képező helyi tantervek és szakmai program alapján valósítjuk meg vállalt feladatainkat.

Operatív, egy tanévre szóló feladatainkat az iskolai munkatervben rögzítettük.

Az iskola éves munkarendjét, az iskolai ünnepek, rendezvények rendjét a tantestület, az Iskolaszék és a Diákönkormányzat határozza meg az iskolavezetés javaslata valamint a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján.

Ez tartalmazza az iskolai oktató - nevelő munka egyes színtereinek feladatait a munkaközösségek javaslatai alapján. A feladatok, akciók, továbbképzések, szünetek, tanítás nélküli munkanapok ügyében a végleges döntés a tantestület joga. Az iskola vezetősége ellenőrzési tervet készít, illetve havonta elkészíti az un. eseménynaptárt. Az iskola éves munkatervének szerves kiegészítői a szakmai munkaközösségek, a diákönkormányzat, az ifjúságvédelmi valamint a közművelődési felelős munkatervei.

A tanárok és szakoktatók kötelező foglalkozási idejének elosztásáról - a munkaközösségek javaslatai alapján - az igazgató minden évben tantárgyfelosztást készíttet, amelynek jóváhagyása a tantestület jogosítványa. A tantárgyfelosztás alapján készül el az órarend, majd a tanterem és ügyeleti beosztás.

Az elméleti oktatás iskolánkban hétfőtől péntekig, 730 – kor kezdődik. Az órarend kéthetes ciklusra készül, mert a gyakorlati oktatás szervezése ezt teszi ésszerűvé, különösen a szakképzési évfolyamok munkarendjének megállapításakor.

20


Az elméleti délelőtti tanítási órák 45 percesek, a 8. órától kezdődően 40 percesek. A gyakorlati oktatás a szakképző évfolyamokon 60 perces órakeretben történik. Rendkívüli esetben az igazgató rövidített órák tartását rendelheti el.

CSENGETÉSI REND:1. óra 7:30 - 8:152. óra 8:20 - 9:053. óra 9:20 – 10:054. óra 10:10 – 10:555. óra 11:05 – 11:506. óra 11:55 – 12:407. óra 12:50 - 13:358. óra 13:40 - 14:209. óra 14:25 - 15:0510. óra 13:10 - 15:50

2.8.Az iskola közösségei és tagjai

2.8.1. Tanárok és oktatók közösségeiA 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 71.§-a alapján iskolánkban tanári, szakmai munkaközösségek működnek, melyek élén a munkaközösség-vezetők állnak.

SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

humán munkaközösség természettudományi munkaközösség informatika - számítástechnika munkaközösség faipari munkaközösség építőipari munkaközösség dekorációs munkaközösség

Feladatuk a szakmai munka tervezése, továbbá az egységes tartalmak, követelmények kialakítása, a tartalmi munka korszerűsítése, a tehetségek gondozása, versenyre való felkészítése, versenyek szervezése, lebonyolítása, a gyengébbek felzárkóztatása, a tárgyi feltételek folyamatos felülvizsgálata, beszerzések tervezése, a továbbképzéseken való részvétel.

A munkaközösségek vezetőinek feladata a felsoroltak tervezésén, irányításán túlmenően a motiválás, ellenőrzés és értékelés, a pályakezdők támogatása.

FAIPARI - ÉPÍTŐIPARI TANMŰHELY

A két tanműhelyben, melyek élén a tanműhelyvezetők állnak, az iskola állományához tartozó szakoktatók - csoportos formában - elsősorban a gyakorlati alapképzést látják el, valamint az építő- és faipari technikusjelöltek illetve a dekoratőrjelöltek gyakorlati képzését. Feladatuk a félévi és év végi ellenőrző munka megszervezése, értékelése és a gyakorlati szakmunkásvizsgák előkészítése, lebonyolítása.

2.8.2. Diákok közösségei: osztályszinten ODB (tagjai: titkár, gazdasági felelős) iskolai szinten

o diákközgyűléso iskolai diákönkormányzat (tagjai: az ODB vezetői)

21


Jogaikat a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 48.§-a tartalmazza, működésüket saját szabályzatuk alapján végzik.

2.8.3. A szülői szervezet tagjai:

3 fő szülő 3 fő tanár, oktató 1 diák-önkormányzati tag

Működését a Közoktatási Törvény 60-61.§-a alapján végzi.

2.8.4. Szülői munkaközösség:

A szülői fórum létrehozásának célja, hogy a szülők belelássanak az iskola működésébe, a nevelő-oktató munkába, a közösségi életbe. Osztályonként 2 szülőt választanak. Az osztályok SZM tagjaival az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot.

A szülői munkaközösség és az igazgató kölcsönösen informálják egymást testületeik állásfoglalásáról.

A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az SZM-t egyetértési jog illeti meg. Az érettségi vizsgákon, a szakmunkásvizsgákon képviseltethetik magukat.

Megbízásuk a feladat vállalásáig, de legkésőbb gyermekük tanulói jogviszonyának megszűnéséig tart.

2.9.Kapcsolatok

2.9.1. A nevelés folyamatában a szülői háznak nagy szerepe van. A tevékenység nagy része azonban az iskolában zajlik és a tanulásra szánt idő jelentős hányada itt telik el, ezért a szülőknek tájékozottaknak kell lenniük a tanuló magatartását, előmenetelét illetően.A hagyományos kapcsolattartás az Ellenőrző Könyv használatával, iskolai fogadónapok tartásával, szülői értekezleteken, valamint a tanári fogadóórákon történik, de szülő és iskola egyaránt kezdeményezhet személyes találkozást, ha tájékozódni akar, vagy valamilyen nevelési kérdést személyes megbeszélésre méltónak talál.Szülők gyakran részt vesznek iskolai rendezvényeken. (Tanévnyitó, szalagavató, ballagás.)Évente két alkalommal tartunk osztályszülői értekezletet, és négyszer szervezünk tanári fogadónapot. A szervezett fogadónapon, szülői értekezleten, fogadóórán kívül is találkozunk a szülőkkel bármelyik fél kezdeményezésére. Egyeztetett időpontban az iskola vezetői is fogadják a tanulók szülőjét. A mai kommunikációs feltételek mellett a kapcsolattartásnak csak az érdeklődés és az együttműködési szándék hiánya lehet akadálya. A szülő joga, hogy kérdésére érdemi választ kapjon, közvetlenül is elmondhassa a neveléssel kapcsolatos gondjait, észrevételeit, esetleges elvárásait.

2.9.2. Iskola és a gyakorlati képzési helyek

Az iskola egy jól felszerelt faipari tanműhelyben látja el a bútorasztalos és a bútoripari technikus tanulók szakképzésének gyakorlati feladatait, valamint a pályaorientációs gyakorlatokat és a reintegrációs osztályokba járó tanulók alapozó gyakorlati képzését. A tanműhely rendelkezik azokkal a tárgyi és emberi erőforrásokkal, mellyel a fent említett tanulók szakmai gyakorlatát megfelelő színvonalon biztosítani tudja. A tanműhelyben dolgozó szakoktatók feladata a tanulmányok alatt és végén történő szakmai gyakorlati

22


vizsgákra való felkészítés, valamint olyan szakmai gondolkodásforma kialakítása, mellyel a tanulók tanulmányaik után megtalálják a helyüket az életben.

A tanműhely kapacitása nem teszi lehetővé, hogy az összes szakképzésben részt vevő tanuló a tanműhelyben végezze szakmai gyakorlatát, így külső gyakorló helyekkel a helyi kamara közreműködésével szoros együttműködést alakított ki. Mindenképpen kiemelendő a Bau Extra Oktatási és Szakképzési Kft ahol elsősorban végzős (13. évfolyam) szakmunkás tanulóink végzik szakmai gyakorlatukat.

2.9.3. Iskola és a kollégiumok

Iskolánknak nincs saját kollégiuma, de minden igénylőnek tudunk biztosítani kollégiumi elhelyezést a városban. Az adott kollégiummal való együttműködés, kapcsolattartás keretében:

Az iskola igazgatója megküldi az intézmény éves munkatervét minden olyan kollégiumnak, ahol az iskola tanulói elhelyezést nyertek.

Az osztályfőnökök rendszeresen együttműködnek az oktató-nevelő munkában, a tanuló értékelésében.

Az esetleges fegyelmi tárgyalásokra kölcsönösen képviselőt delegál az iskola illetve, a kollégium.

2.9.4. Iskola és a szakmai szervezetek/kamarák

Iskolánk szoros és jónak mondható kapcsolatokat ápol az iskolában oktatott szakmák felügyeletével megbízott kereskedelmi és iparkamarával. Az iskolában tanuló diákok gyakran külső gyakorló helyeken végzik szakmai gyakorlatukat. A képzőhelyek kiválasztása és megfelelőségi ellenőrzése a kamarával közösen történik. A felügyeletet azonban a kamara látja el. Az új moduláris oktatást figyelembe véve a kamarának sokkal nagyobb ellenőrzési feladat jut, mint a korábbi években, hiszen komplexebb tudást vár el a tanulóktól. Ezt a feladatot a kamara még nehezen tudja megoldani, jóval nagyobb ellenőrzési és számonkérési gyakorlatot kell bevezetnie a képzőhelyek felett.

A kamara szervezésében a tanulók majd minden szakmában szintvizsgát tesznek a végzésüket megelőző évben, ami jó alkalom arra, hogy felmérjük a tanulók gyakorlati tudását.

A szakmunkás vizsgák egy részének szakmai felügyelete szintén a kamarák hatásköre. Így ezeknek a vizsgáknak az elnöki teendőit a kamara képviselői adják.

2.10. Az iskolán belüli kommunikáció

Az iskolai élet hatékony működésének egyik legfontosabb eleme a jól működő kommunikáció. Az intézmény célkitűzéseit, működési formáit és konkrét eseményeit megfelelő csatornákon el kell juttatni a partnerekhez. Az iskolában a kommunikáció formái a következők:

AZ ISKOLAVEZETÉS ÉS A KOLLÉGÁK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ: Nevelőtestületi értekezleteken, munkaterv alapján Rendkívüli értekezleteken Faliújságon való hirdetmény útján Munkaközösség vezetőkön keresztüli tájékoztatás Nagyszünetben történő megbeszélés

A pedagógusok és a vezetés között a fentebb felsorolt formális kereteken túl folyamatos napi kapcsolattartás működik. A felmerülő problémákat a kollégák egyéni megkeresés útján, vagy a szakterületért felelős vezetőn ( igazgatóhelyettes, tanműhelyvezető) keresztül juttatják el az iskola vezetéséhez.

23


A PEDAGÓGUSOK ÉS A TANULÓK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI: Az osztályfőnöki órán történő kihirdetés útján Körözvény útján Iskolarádió útján A diák-önkormányzati megbízottak útján Az iskola weboldalán keresztül

A diákokkal való kapcsolattartás minden pedagógus alapvető feladata, a fentebb felsorolt formális elemeken túl a mindennapi érintkezés során folyamatos kommunikáció működik.

2.11.Az iskola hagyományai

Iskolánk 1990-óta működik a jelenlegi épületében, akkor vált ki a 411. sz. Ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolából, és kezdte meg önálló tevékenységét. Az azóta eltelt időszakban kezdődött meg az iskola arculatának kialakítása, a hagyományrendszer megteremtése.

Iskolánk Hefele Menyhértről - Szombathely - Ausztria - nagy építészéről kapta nevét. A mai belváros barokk - klasszicista arculatának kialakításában döntő szerepe volt. A Szombathelyi Képtárral együttműködve felvettük a kapcsolatot az Ausztriában még élő leszármazottjával, majd halálának évfordulója alkalmából műveltségi versenyre hívtuk iskolánkba a megye középiskolás tanulóit. Valamennyi iskolánkba érkező tanulónak meg kell ismerkednie az asztalosból lett építőmester, építőművész, a sokoldalú ember munkásságával.

Szép színfoltja iskolánknak az iskolagaléria, amelynek segítségével sok-sok művész munkásságával ismerkedhetnek meg tanulóink.

Bíztató és ígéretes kapcsolatot létesítettünk a németországi Fürth város szakképző iskolájával. Ennek keretében évente 10-10 tanuló cserelátogatáson vehetett részt éveken át.

A 2000-2001-es tanévben sikeres nemzetközi pályázaton vettünk részt a Comenius I. akció keretében. Ennek eredményeként egy belga és egy litván iskolával közösen három éves projektet valósítottunk meg. A projekt befejező szakaszában 2003-ban iskolánk udvarán egy emlékművet állítottunk a három partneriskolával való együttműködés szimbólumaként.

A 2003-2004-es tanévben újabb nemzetközi pályázat valósult meg, egy szlovák és wales-i iskolával kiegészülve. Témája környezetvédelem volt.

Partnerkapcsolataink lehetőséget teremtettek arra, hogy a szakmai ismereteken kívül az európai együttműködés lehetőségeit is megismerhessék mind a diákok, mind pedig a tanárok és így megteremthettük a multikulturális iskola alapjait.

Élő, eleven, a kor követelményeihez igazodó kapcsolataink vannak a különböző cégekkel, melyek termékbemutatókat, termékismertetőket tartanak iskolánkban.

Tantárgyi és szakmai versenyeket szervezünk. Az SZKT versenyeken pedig több szakmában képviselteti magát iskolánk.

Iskolánk a mai nehéz helyzetben, az erkölcsi, anyagi és értékrendet érintő válságban is igyekszik hagyományait fenntartani, illetve új hagyományokat teremteni.

Hagyományainkat ápoló rendezvényeink a tanévben: Szalagavató Ballagás Tanévnyitó Tanévzáró ünnepség Nemzeti ünnepek

24


Emléknapok Kiállítások

A szalagavató és a ballagás minden tanévben, az iskola hagyományaihoz méltó módon megrendezésre kerülő, rendkívül nagy létszámokat megmozgató esemény iskolánkban. A hagyományos tanévnyitó és –záró ünnepségeken kívül iskolánk fontos szerepet tulajdonít nemzeti jeles napjaink megünneplésére.

A tanév két nagy ünnepe az október 23-i, és a március 15-i.

E két napra minden évben az egész iskolát érintő ünnepségeket tervezünk.

Ezeken kívül fontosnak tartjuk, hogy megemlékezzünk- akár osztályszinten, akár iskolarádión keresztül, vagy mozi-látogatás keretében – a következő jeles napokra:

Aradi vértanúk napja (október 6.) A magyar kultúra napja (január 22.) Karácsony A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja (február 23.) A holokauszt áldozatainak emléknapja (április 12.)

Bár iskolánk műszaki szakképzést folytat, az e napokra való megemlékezéseket mégis a hagyományőrzés, a magyarságtudat és közösségi szellem építése céljából kiemelten kezeljük.

Egyéb hagyományaink: Diáknapok, Aludj máskor-24 órás vetélkedő

A Hefele Diáknapokat minden tanévben a magas színvonal, a vidámság és a sokszínűség jellemzi. Ezen diákhagyományt a diákönkormányzat és annak vezetője ápolja.A 24 órás vetélkedőre is immár hagyományosan jelentkezik iskolánk, és diákjaink sikerrel szerepelnek a város minden iskoláját megmozgató vidám rendezvényen.

Sítábor, vizitáborA testnevelő tanárok szervezésében tanulóink egy hetes táborozáson vehetnek részt közel egy évtizede.

9. évfolyamosok avatása, köszöntése iskolánkbanA 9. évfolyamosok avatása újabb hagyomány iskolánkban, de nagy sikerrel működik a vidám, tréfás feladatokkal és jókedvvel fűszerezett diákrendezvény.

Kirándulások Tantestületi kirándulások, a tanulók kirándulásai (szakmai és kulturális célú) Hefele Szakmai Napok

Hagyomány az iskola életében a nyílt napok szervezése, amikor az érdeklődők megismerkedhetnek az iskola pedagógiai programjával, a képzési lehetőségekkel. Ennek keretében színvonalas szakmai bemutatókon vehetnek rész iskolánk tanulói.

Szakmák VersenyeIskolánk tanulóinak egy-egy csoportja, az általuk tanult szakmát bemutatandó, készítenek egy alkotást, ezt az iskolából választott zsűri értékeli, s a legjobbakat jutalmazza.

Hefele Számítástechnikai versenyÁltalános iskolások részére szervezett, nagyon nagy népszerűségnek örvendő megyei verseny.

Pályaválasztási- és képzési vásár

25


Minden évben ott van iskolánk az Oladi ÁMK-ban megrendezésre kerülő, a középiskolákat bemutató rendezvényen. Iskolánk standját a nálunk oktatott szakmákat élőben bemutató diákok színesítik.

IskolagalériaSzép színfoltja iskolánknak az iskolagaléria, amelynek segítségével sok-sok művész munkásságával ismerkedhetnek meg tanulóink.Bízunk benne, hogy a régi hagyományok ápolása mellett mindig lesz iskolánkban egy-

egy újabb esemény, melyek hírnevünket öregbítik, az iskola közösségét, a tanár-diák-szülő kapcsolatokat elmélyítik.

2.12.Diákönkormányzat, diákéletA diákönkormányzat (DÖK) a tanulók jogainak és érdekeinek legfőbb képviseleti szerve. A diákönkormányzat a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 48. §-ának megfelelően működik.

A DIÁKÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI RENDJE:

„A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.”

A diákönkormányzat, mint az „alulról jövő kezdeményezések” fő képviselője - legfőbb érdekképviseleti, illetve érdekvédelmi szerepének ellátásán túlmenően - megszervezi, koordinálja az iskolában folyó diákéletet. Színes, a tanulók számára vonzó programokat szervez, tartja a kapcsolatot a város diákszervezeteivel, hazai és külföldi társiskolák tanulóival.

Az iskola valamennyi tanulója választó és választható a diákönkormányzat tisztségeire. A diákönkormányzat alulról felfele épülő szervezet.

OSZTÁLY DIÁKBIZOTTSÁGOK

A diákönkormányzat tagja az iskola valamennyi tanulója, alapsejtjei az osztály diákbizottságok (ODB-k).

Az ODB osztályszintű feladatok koordinálását látja el. Tagjait az osztály választja meg, vezetőjét az Iskolai Diákbizottságba (IDB-be) delegálja.

Az ODB feladatai: az osztályfőnökkel együttműködve az osztályközösség kialakítása, az osztályközösség életének szervezése, irányítása. Javaslatot tesz a magatartás és a szorgalom értékelésére. Az ODB-titkár tájékoztatja az osztályközösséget az Iskolai DÖK munkájáról. Az osztály diákbizottság az osztályfőnökkel történő együttműködés során véleményt nyilvánít minden, a tanulókat érintő kérdésről.

ISKOLAI DIÁKBIZOTTSÁG (IDB)

Az Iskolai Diákönkormányzat tagjai az ODB-titkárok. Az IDB tagjai megválasztják maguk közül az IDB vezetőjét és helyettesét. A diákönkormányzat munkáját felnőtt vezetőként egy pedagógus segíti, de nem irányítja, akit a diákönkormányzat egyetértésével az iskola igazgatója bíz meg.

A diákönkormányzat - a nevelőtestület véleményének kikérésével - dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai, diák-önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

26


A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, működését. Az iskolai, a kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő kérdésekben:

Az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor; Az ifjúsági célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor.

Az IDB feladatai: A diákönkormányzat ellátja a tanulók folyamatos érdekképviseletét, érdekvédelemét.

Részt vesz az esetleges fegyelmi tárgyalásokon és az Iskolaszék értekezletein. Rendszeres kapcsolat az iskolavezetéssel.

A Diákönkormányzat megszervezi a dohányzási igazolványok árusítását a Házirend szabályozása alapján.

Szervezi és ápolja az iskola hagyományaihoz tartozó diák rendezvényeket (Balekavató, Mikulás Kosárgála, Diáknap)

Részt vesz az iskola életére jellemző ünnepségek és egyéb rendezvények (ünnepi megemlékezések, szalagavató) szervezésében és lebonyolításában.

Javaslatot tesz a tanulók év végi jutalmazására. Kapcsolatot tart a Városi Diákönkormányzattal, részt vesz a városi diák

rendezvényeken és a Városi Diákpolgármester választáson. Rendszeresen részt vesz a városi diák értekezleteken és képzéseken.

A LOGO Ifjúsági Szolgálat rendezvényein való rendszeres részvétel (Aludj máskor elnevezésű 24 órás vetélkedő és egyéb rendezvények)

Pályázatokon való részvétel.

27


3. Az iskola nevelési programja

3.1.Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

3.1.1. Pedagógiai alapelveink A szakképző iskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse

az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

A iskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek: a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak.

A hozzánk kerülő tanulók neveltségi és tudásszintjének figyelembevételével differenciált követelménytámasztás, értékelés.

A személyiség tisztelete, formálása mellett a belső energiák mozgósítása. A személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kap az önismeret fejlesztése, a

kezdeményező és vállalkozó készségek, illetve a felelős társadalmi magatartás kialakítása.

A személyiségfejlesztés minden vonatkozásában meghatározó az iskola arculata, hagyományai, belső környezete és légköre.

Szigorúság, következetesség a közösen kialakított normák megtartásában. Értékközvetítés. Egy koherens értékrendszerre épülő világkép formálása, valamint az állampolgári

szerepre történő felkészítés. Ez utóbbi nevelési feladat magában foglalja a demokrácia gyakorlásához szükséges képességek fejlesztését, a jogok és a kötelességek tudatosítását.

A technika és a pedagógia új eredményeinek beépítése az oktató – nevelő munkába.

ISKOLÁNK A KÖVETKEZŐ ALAPÉRTÉKEKET PREFERÁLJA

A gyakori negatív tapasztalatok ellenére is fontos értéknek tartjuk a tudást, a tanulást Önfegyelem, munkafegyelem Önállóság, kreativitás Felelősség tetteinkért, az elvégzett munkáért Testi – lelki egészség Humanizmus, demokratikus gondolkodás, felelős állampolgári magatartás Tolerancia, a másság elfogadása, a személyiség tisztelete.

Munkánk eredményessége azonban nagyban függ attól, hogy sikerül-e a tanulók személyiségfejlődését úgy befolyásolni, hogy azok felismervén hosszabb távú céljaikat - együttműködő részeseivé váljanak az oktató-nevelő munkának.

3.1.2. Nevelési, oktatási célok, feladatok

OKTATÓMUNKÁNK FŐBB CÉLKITŰZÉSEI: Az általános képzési szakasz célja, hogy a nyolc osztályos oktatásból bekerülő

tanulóink esélyegyenlőségét megteremtsük, előkészítsük a megalapozott pályaválasztást.

28


A középiskolai képzés keretében célunk a tanulók felkészítése az érettségi vizsgára, a felsőfokú továbbtanulásra.

Biztosítjuk tanulóinknak az iskolán belüli átjárhatóságot, az igény szerinti szakmaválasztást, ami elősegíti a személyiségnek megfelelő szakmai kibontakozás lehetőségét.

Célunk a régió szakmai igényeinek megfelelő szakmaszerkezet kialakítása fa-, ruha-, építő-, és szolgáltatóipari ágazatok területén, valamint informatikában a szakmunkásképzés és az érettségi utáni szakma szerzés területén is.

Integrálni kívánjuk a felnőttképzési formákat az iskola képzés struktúrájába. Az oktatás folyamatában szerezzenek a munkába állást segítő, problémakezelő

ismereteket, szóbeli, írásbeli, informatikai, kommunikációs készségük fejlődjön, segítve a további ismeretszerzést, a társadalmi kapcsolatok alakítását. Képesek legyenek az önálló eligazodásra, rendelkezzenek jogi, pénzügyi, munkaügyi ismeretekkel.

A régió igényeihez igazodó szakmai ismeretek kialakítása, a hasznosítható tudás megszerzésének az elősegítése, és a munkába állás feltételeinek biztosítása.

Fel kell készíteni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra, és a szakmai mobilitásra.

Biztosítani kívánjuk tanulóinknak az önálló és kreatív gondolkodás képességének a kialakítását

NEVELŐMUNKÁNK FŐBB CÉLKITŰZÉSEI: alakuljon ki a tanulókban a tudás és az ismeretek megszerzésének igénye legyenek képesek az önálló tanulásra, ismeretszerzésre tartsák fontosnak a testi és lelki egészséget, ismerjék meg az egészségkárosító szerek

és életmód hatását, utasítsák el azok használatát. alakuljon ki a saját személyiség kibontakoztatásának igénye óvják a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeit jellemezze a tanulókat a fegyelmezett magatartás, illetve az az iránti igény tartsák fontosnak az iskolai, a családi, a baráti közösségi, társadalmi kapcsolatokat ismerjék az emberek közötti érintkezés, a kulturált viselkedés formáit ismerjék fel az önművelés szükségét, fogadják be a kulturális értékeket legyenek toleránsak másokkal szemben alakuljon ki reális önismeret igénye legyenek képesek másokkal együttműködve egy közös cél érdekében dolgozni alakuljon ki bennük a kötelességtudat, a mások iránti felelősségvállalás igénye legyenek képesek arra, hogy a sikertelenséget feldogozzák, illetve a hibákból

tanuljanak.A nevelő – oktató munkánk feladata, hogy a felsorolt célok elérését segítse, lehetőség

szerint kiküszöbölje az azokkal ellentétes hatásokat. E feladatokat a pedagógusok a tanórákon, az osztályfőnöki órákon, és a tanórán kívüli tevékenységek keretében valósítják meg.

A nevelési célok megvalósítását különböző módszerek alkalmazása teszi lehetővé. A pedagógus közvetlenül a tanulóval való személyes kapcsolata során fejti ki nevelő tevékenységét, személyes példamutatással, következetes és korrekt követelmény-rendszerrel, rendszeres ellenőrzéssel, segítségnyújtással, ösztönzéssel éri el célját. Közvetett módon, a tanulói közösségek irányításával és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással fejti ki nevelő hatását. Fontos az iskolai, városi hagyományok ápolása, a tanulói rendezvényeken való személyes jelenlét.

A kerettanterven belüli tananyagtartalmak ütemezését a tanítási-tanulási folyamat tagolását, eszközeit, módszereit úgy határozzuk meg, hogy az eltérő adottságú és motivációjú

29


tanulók számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetősége. Az iskolarendszer átjárhatóságát is figyelembe véve meghatározzuk a szakközépiskola egyes szakaszaihoz, tantárgyaihoz tartozó, a tanulók többsége számára ösztönző, egyénhez igazodó, a differenciált módszerek alkalmazása és a megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető követelményeket. Ez csökkenti a tanulói kudarcok mértékét és elvezet az iskola eredményes befejezéséhez.

3.2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A Nemzeti Alaptanterv (NAT) a pedagógiai programba ágyazott komplex egészként értelmezi a tanulók személyiségének fejlesztését. A NAT-ban képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények és az ezekre épülő differenciálás egyaránt azt a célt szolgálják, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

A NAT alapelve a személyiségfejlesztő oktatás. Iskolatípusunkban minden tanulónak – tehetségesnek és hátrányos helyzetűnek – egyaránt esélye van önnön képességeinek kibontakoztatására, önismeretének fejlesztésére. Az egyes tevékenységi formák átjárhatók, a képzési és önképzési formák nyitottak. Az iskola egyfelől a korszerű elméleti képzés, másfelől a kreatív gyakorlati képzés színtere. A tanulási folyamat során elsajátítandó ismeretek kiegészítő tárháza a könyvtár, amely minden tanulónak rendelkezésére áll. A szakkörök (sport, számítástechnika, versmondó stúdió, dekorációs szakkör) munkájában és a különböző tanulmányi versenyeken (OKTV, SZKTV, megyei közismereti tanulmányi versenyek) való részvételre egyaránt van lehetőség. Az érdeklődők számítógép kezelői vizsgát tehetnek. Tanfolyamokat külső vállalkozók bevonásával is szervezünk (segédmotor-kerékpáros, gépkocsivezető).

Tanulóink sikerélményhez juttatása alapfeltétele a személyiségközpontú oktatásnak. Minden területen törekednünk kell a differenciálásra, a kulturális hátrány és a magatartási zavarok leküzdésére.

Iskolánk tanulói összetételét vizsgálva arra a megállapításra juthatunk, hogy diákjaink egy része –s sajnos ez a szám évről évre emelkedik – rendkívül motiválatlan. A családok anyagi ellehetetlenülése, az ezzel járó szociokulturális hatások (munkanélküliség, alkoholproblémák, lelki problémák a szülőknél) diákjainkra is kihatnak. Önmagukat alul- vagy túlértékelik, nincsenek céljaik, nincs jövőképük, nincs egy biztos közösség, ahova tartozhatnak, ahol pozitív példával ösztönzést kaphatnak. Bizonytalanságukat, a helyük meg nem találását sokszor agresszióban, szenvedélyekben (dohányzás, kábítószer) próbálják oldani.

Ugyanakkor a munkaerőpiac elvárja leendő alkalmazottaitól, hogy magabiztos, céltudatos, pozitív szemléletű, önképű, feladattudattal, alkalmazkodó képességgel rendelkezők legyenek, akik képesek a folyamatos fejlődésre.

Ezért válik szükségessé a már kialakult negatív személyiségfejlődési tendenciák kezelése, az egészséges, stabil autonóm személyiség kialakítása. Iskolánkban így kiemelt szerepet kell szánnunk a diákok személyiségfejlesztésére, reális énképük kialakítására, erősségeik még erősebbé tételére, gyenge pontjaik felismerésére, és azok fejlesztésére.

A személyiségfejlesztés az iskolai nevelési –oktatási folyamatában bárhol megtörténhet, nagy felelőssége van ebben a pedagógus kollégáknak, akik jó szemmel, odafigyeléssel kiszűrhetik a problémákkal küzdő tanulókat, személyes beszélgetésre, tanácsadásra invitálhatják őket, illetve szakértő segítségét kérhetik.

30


A személyiség fejlesztése a következő területeken keresztül valósul meg: Értelmi nevelés Érzelmi nevelés Erkölcsi nevelés Hazaszeretet, nemzeti nevelés Közösségtudat Feladattudat, munkára nevelés Pozitív szemlélet Testi nevelés

Ezek a területek lefedik az iskolában folyó nevelő-oktató munka egészét, így minden kollégának jut ezzel kapcsolatosan feladat.

Iskolánk pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának. E tevékenységformák fejlesztik a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, edzik akaratukat, hozzájárulnak életmódjuk, motívumaik, az értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez.

A következő kompetenciák fejlesztésére kiemelten ügyelünk: Kitartóan figyel Kitartóan dolgozik Felismeri az alapvető összefüggéseket Megismeri saját képességeit Kifejezi érzéseit, gondolatait mások számára érthető módon Reálisan értékeli saját helyzetét, lehetőségeit Reális célokat fogalmaz meg Kompromisszumokat köt Megfogalmazza véleményét Elfogadja mások véleményét Megérti mások kommunikációját Elfogadja a csoportnormákat Tud csoportban dolgozni Ismerje és használja a társas érintkezés, az alá- fölérendeltség szabályait Legyen udvarias, tisztelettudó Tartsa be az erkölcsi szabályokat Törvénytisztelő magatartást kövessen

Munkánkat csak akkor ítélhetjük eredményesnek, ha diákjaink tanulmányaik befejezése után rendelkeznek az önalakítás képességeivel. Gyors ütemben fejlődő világunkban az iskolai felkészítés csak az egész életen át tartó nevelés első, alapozó fázisának fogható fel. A személyiség nyitottsága, fejlődőképessége nagymértékben attól függ milyen igényrendszere, képességstruktúrája, ismeretbázisa alakult ki.

Tanulóinknak – az emberi méltóság, humanitásigény, tudásvágy őrzése érdekében- nyitottnak kell maradniuk az általános műveltség a szakmai tevékenység minél szélesebb tartománya, az erkölcsi, világnézeti problémák iránt.

3.3.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségben való szerepvállalás, együttműködés és tolerancia az élet minden területén szükséges, a közös tevékenység az ember egyik életformája.

31


Az iskolán belül a tanulók különféle diákközösségek tagjaivá válnak. Legismertebb ezek közül a tanulói osztályközösség. A pályaorientáció során - a többnyire önszántukból, illetve képességeiknek megfelelően kiválasztott jövendőbeli szakma, vagy élethivatás szerint - legjobb esetben a tanult szakma iránti vonzódásnak megfelelő közös érdeklődési kör alapján kerülnek azonos tanulócsoportba. Az oktatási program és a nevelési ráhatások közös eredményeként alakulhat ki a tanulókban a választott életpálya iránti elhivatottság érzése. Fontosak az osztályközösségeken belüli közösségformáló események, feladatok, ahol a munkamegosztással, egymás megértésével, megsegítésével, a közös programokkal, közös élményekkel és felelősséggel diákjaink felvérteződhetnek a későbbi életükhöz, munkájukhoz szükséges közösségi kompetenciákkal.

Valamivel lazább közösségi kapcsolatot jelenthet a tanulók számára a tanulói évfolyam közössége, amely a rokon szakmákat tanuló társosztályok, illetve az azonos életkor, vagy az iskolában a képzés során azonos programhoz tartozó osztályközösségek együttese.

A tanulók a képzés során nemcsak elméleti, hanem az adott szakterülethez kapcsolódó gyakorlati ismeretanyagot is elsajátítják. Ezek a munkacsoportok az iskolai tanműhelyek gyakorlati kollektívái, illetve a termelő vállalatok vagy vállalkozásokhoz tartozó gyakorlati munkahelyek csoportjai.

A tanórán kívüli nevelés keretében a tanulóknak lehetősége van részt venni a különböző művészeti (tánc, irodalmi, képzőművészeti), szakmai (építő, ill. faipari) és diáksportkörök (kosárlabda, testépítés, röplabda) munkájában. A különböző tanulmányi versenyekre, a korosztályos sportversenyekre, diákolimpiai sportrendezvényekre való közös felkészülés és az azokon való részvétel, a közös megmérettetés, találkozás más iskolákkal, diák- vagy sportcsoportokkal a közösségi élmény különböző színtereit jelenthetik az arra alkalmas tanulóknak.

A közösségfejlesztés egyik módja az iskolai diákszervezetek és programok szervezése, működése. Legfontosabb fóruma a diákönkormányzat, ahol az önálló szerveződés és a színes programok erősítik a közösséghez való tartozás pozitív élményét, illetve megtanulhatják itt a diákok a közös munkát, a toleranciát, alkalmazkodó készséget.

Az iskola tanulói számtalan iskolán kívüli, lakóhely szerinti kulturális, művészeti, sport, esetleg politikai szervezet vagy szerveződés tagjai lehetnek, érdeklődésüknek, vagy a tanult szakmának megfelelő diákmunkát vállalhatnak. Ezek kapcsán is számtalan egyéb közösségek tagjaivá válnak. Hasonló színterek pl. a sportkörök, szakkörök, illetve az iskolai közös ünnepségek, megmozdulások (pl. 24 órás vetélkedő).

Tanulóink sikeres elhelyezkedésének esélyét javítja, illetve munkahelyi kedvezőbb megítélésüket segíti, ha képesek arra, hogy a közösségben helyüket megtalálva aktív tagjai legyenek annak. Az úgynevezett team-munkára való képességet és hajlandóságot ma már minden komolyabb munkaadó alapkövetelménynek tartja. Így az iskolában való közösségfejlesztés nagyon fontos feladat.

Léteznek olyan közösségek is, amelyek adott esetben károsan befolyásolhatják a személyiség fejlődését. Ezekben a „haveri” körökben felüthetik a fejüket adott esetben a társadalom és az egyén számára is káros jelenségek (lásd: deviancia, esetleg bűnözés, ill. a káros szenvedélyek).

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. A képzés tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori, fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. Feldolgozása, összefüggéseinek feltárása

32


megalapozhatja a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A közösségfejlesztés mindig tanári irányítás mellett folyik, a szükséges segítséget, tanácsadást, illetve a folyamatok értékelését egy hozzáértő pedagógusnak kell végeznie.

3.4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

33


Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és

év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot

tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

3.5. A beilleszkedési, magatartási problémák kezelése

Tapasztalataink szerint a középiskolába érkező tanulók beilleszkedését a következő zavaró tényezők jellemzik:

új iskola, más környezet, új és nehezebb körülmények, kikerülés a védett és ismert környezetből, az önállósodási törekvések, a pubertással járó élettani problémák, az új osztálytársak között megtalálni helyüket, képességeiknek hiányos ismerete, használata, neveltetésbeli, felfogásbeli különbségek.

Az említett tényezők gyakran váltanak ki a tanítványainkból önbizalomhiányt, kételkedést, vitát, érzelmi és hangulati labilitást, sok-sok kudarcélményt. Tehát nemcsak a beilleszkedés, az alkalmazkodás nehéz, hanem a személyiség- és viselkedészavarok is jelentkezhetnek.

Felfogásunk, hogy a beilleszkedési, magatartási zavarok enyhítését, leküzdését segítő tevékenységünk az oktatás-nevelés egészét hassa át, amelyet az osztályfőnök koordinál. Az ezzel kapcsolatos pedagógiai tevékenységek széles körben és változatosan jelennek meg a tanítási évek alatt:

A beiratkozás az első találkozás, melynek során az osztályfőnök elsődleges ismereteket szerez(het) a tanulókról, s egyben fogadhatja a szülők kéréseit is. Az ekkor szerzett tapasztalatok segítenek a beilleszkedési és közösségalakítási módszerek megválasztásában.

A tanév folyamán az osztályfőnök a szaktanárok véleményét, tapasztalatait, együttműködését és segítségét felhasználva tesz lépéseket, hogy szakkörbe, önképzőkörbe irányítsa a tehetséges tanulókat, illetve segítsen a problémákkal küzdő gyerekeknek. Az osztályfőnöki órákon feldolgozásra kerülő témák kapcsolódnak a személyiségfejlesztéshez, a helyes viselkedés és beszédkultúra kialakításhoz, az egészséges életmód fontosságához, a káros szokások következményeihez. Az aktuális osztályproblémák megbeszélése, az egy-egy időszak értékelése során minden tanuló képet kap elért eredményeiről, de arról is, miben kell változnia.

34


Nagyon fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, hisz a beilleszkedést nehezítő, valamint a magatartási problémákat okozó tényezőket csak az ő segítségükkel sikerül feltárni, s azokra megoldást találni is közös erőfeszítésekkel lehet.

A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS SZÍNTEREI, FORMÁI ÉS TEVÉKENYSÉGEI: A szülői értekezletek (évente 2 alkalommal), ahol az osztályfőnök értékeli az előző

időszakot, megfogalmazza a következő időszak feladatait, összegyűjti és továbbítja a szülők észrevételeit a szaktanároknak, illetve az iskola vezetőinek.

A fogadónapok (évente 4 alkalommal) és a fogadóórák (heti 1 alkalommal) lehetőséget adnak a személyes találkozókra, a személyes, egyéni és sajátos problémák megbeszélésére, a tanulók továbbhaladásához és fejlődéséhez kapcsolódó tevékenységek megfogalmazásához.A tanulási-nevelési időszak alatt sok lehetőség adódik arra, hogy az osztályfőnök és a

szaktanárok tanítási órán kívül is tapasztalatokat szerezzenek a tanulóikról. Az osztálykirándulásokon, az iskola műsoraiban, a sportegyesületekben stb. a tanulók új arcaival, tehetségével, adottságaival ismerkedhetünk meg, amelyek változtathatnak megítélésükben, s javuló tendenciát eredményezhetnek.

3.6.A tehetség, képességek kibontakoztatását segítő tevékenység

E körben meghatározó az iskolának az egyéni bánásmódra épülő, a személyiség fejlesztését megfogalmazó alapelve, illetve meghatározó az iskola együttműködő partnereivel közösen biztosított átfogó tevékenysége. Minden tanulónak esélye van önmaga pozícionálására, önismeretének fejlesztésére. Az egyes tevékenységi formák átjárhatók, a képzési és önképzési formák nyitottak. A tanulók felkészítésének részét képezi a helyes tanulási módszerek elsajátíttatása.

Tevékenységeink: Felkészítés közismereti tanulmányi versenyekre. Felkészítés szakmai versenyekre. Felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett (kulturális, sport) versenyekre. Felkészítés felvételi vizsgára. Szakkörök külön rend szerint évente. Könyvtárhasználat lehetősége. Tornaterem, kondicionálóterem, sportpálya használat. Korrepetálások (állandó, illetve igény szerinti rendszerben). Színház-, mozi-, múzeum- és kiállítás látogatás. Tanulmányi és osztálykirándulások. Iskolai sportkörök évente külön rend szerint. Tömegsportra épülő iskolai diákolimpia versenysorozat (labdarúgás, kosárlabda,

kézilabda, asztalitenisz, atlétika sportágakban). Sítábor, vízitúra, turisztikai tábor.

A versenyeken, bemutatókon, kiállításokon, egyéb rendezvényeken sikeresen szereplő tanulóinkat elismerjük, jutalmazzuk.

A tanulási folyamat során elsajátítandó ismeretek kiegészítő tárháza a könyvtár, mely minden tanulónak díjtalanul áll rendelkezésre.

Szakkörökre és feladatmegoldó tanulmányi versenyekre a tantestület kínálatában van lehetőség. Az OKTV és az OSZT versenyek, valamint a megyei tanulmányi versenyek lehetőséget biztosítanak a kiemelkedő tehetségek kibontakoztatására.

35


Az iskolai Ifjúsági Vöröskeresztes alapszervezet szervezésében elsősegélynyújtó tanfolyam indítására, illetve záróvizsga letételére van lehetőség, amelyet a gépjárművezetői engedély megszerzésénél felhasználhatnak a tanulók.

Külső vállalkozók bevonásával szervezhetünk tanfolyamokat, (pl. segédmotor-kerékpáros, gépkocsi vezetői, stb.)

A fakultációk választási lehetőségeit a tantestület összetétele behatárolja, illetve óraadók meghívásával bővíthető a kínálat.

Iskolánk lehetőséget ad művészi képességek kibontakoztatásának is. Tanórai keretek között a rajz és vizuális kultúra, a magyar nyelv és irodalom tantárgyak biztosítanak teret a művészeti neveléshez. Ezen túlmenően a diákok az iskolai dekorációs szakkörben és a versmondó stúdióban fejleszthetik ez irányú képességeiket.

A sportkedvelők az iskolai sportkör keretében fejleszthetik képességeiket. Az iskola szervezésében lehetőség van úszásoktatásra, téli és nyári táborozásra.

3.7.A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Iskolánkban különösen fontos szerepe van a gyermekvédelemnek, a gyermekvédelmi tevékenységnek. A legszorosabb együttműködést kell megvalósítani az igazgató, a gyermekvédelmi felelősök, az osztályfőnökök és a különböző segítő szervezetek között.

Az ifjúságvédelmi munkát az igazgató koordinálja.

KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK: napi kapcsolat gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóórája (hetente) esetmegbeszélések szükség szerint a gyermekvédelmi felelős vezetésével

TEVÉKENYSÉGEK:

HELYZETFELTÁRÁS: családi környezet (a szülők beleegyezésével) a család életminősége, szociokulturális körülményei a szülők kapcsolata az iskolával a tanulók gyermekvédelmi helyzetének felmérése, a problémák megállapítása.

ÁLTALÁNOS GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK AZ ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS CÉLJÁVAL:

személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a gyermeki-tanulói jogok érvényesülése a családi életre nevelés (osztályfőnöki órák, védőnő segítsége) etikai nevelés a szülők megnyerése, bevonása, családpedagógiai szemléletformálása: tájékoztatás ismeretterjesztés pedagógiai-nevelési tanácsadás iskolai közösségi élmények

• AZ ÁLTALÁNOS GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK ESZKÖZEI, MÓDSZEREI:

Az általános prevenciós programok beépítése tanórai vagy/és tanórán kívüli szervezeti formákba:

36


mentálhigiénés programok részeként kábítószer-ellenes program, ismeretterjesztés bűnmegelőzéssel kapcsolatos célzott programok önismereti, kommunikációs-konfliktuskezelési gyakorlatok pályaválasztási tanácsadás

Ezen módszerek alkalmazásánál igénybe vehető külső szervezetek, szakemberek: a rendőrség (bűnmegelőzés, kábítószer-ellenes program) a védőnő foglalkozásai, életvezetési ismeretek külső intézet.

SPECIÁLIS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK: a gyermekvédelmi problémák tudatos kiszűrése, feltárása az eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek célzott, speciális kezelése,

foglalkoztatása, fejlesztése a szüleikkel speciális pedagógiai bánásmód alkalmazása, megnyerésük külső segítő

intézmények, illetve szakemberek szolgáltatásainak, támogatásának igénybevételére együttműködés külső segítő intézményekkel

SPECIÁLIS GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ESZKÖZEI, MÓDSZEREI:

Minél több információ gyűjtése a gyerekekről, a környezetéről, a gyermek és családja közötti érzelmi kötődés-kapcsolat minőségéről (családlátogatás, kérdőívek, tesztek, megfigyelések különböző pedagógiai szituációkban).

OKFELTÁRÁS

Hátrányos helyzet: Veszélyeztetettség anyagi ok művelődési hátrányból eredő ok egészségügyi ok

anyagi ok halmozott hátrányok deviáns, erkölcstelen családi

környezet a gyermek bántalmazása

Még nem veszélyezteti a gyermek személyiségfejlődését, de a hátrányok enyhítése a prevenció érdekében rendkívül fontos.

Már veszélyezteti, akadályozza a gyermek egészséges testi-lelki szellemi-erkölcsi fejlődését.

A módszerek sikeres alkalmazásának feltétele az előítélet-mentes, őszintén megértő nevelői attitűd:

a gyermek és a szülő közötti érzelmi kapcsolat erősítése a család igyekezetének, kedvező változásainak elismerése a tanulási nehézséggel, teljesítményzavarral küzdő tanuló felzárkóztatását segítő

programba való bekapcsolódás, külső segítő intézményekkel, szakemberekkel való kapcsolattartás:

o Nevelési Tanácsadóo Gyermekjóléti Szolgálat o Civil Házo Iskola egészségügyi szolgálato Iskolaszék o ÁNTSZ Szombathely.o Nevelési Tanácsadó.o Kollégiumok

37


o Rendőrség

3.8.A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos iskolai feladatok

Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a diákok, családi és/vagy iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. Feladatunk a tanulók által adott jelzések felismerése, a viselkedési zavarok helyes értelmezése.

CÉLUNK: a jog és erkölcs fogalmi területeinek tisztázása a bűn elkövetésével kapcsolatos érzelmek számbavétele a bűnmegelőzés módszereinek tudatosítása, alkotó gondozásra, cselekvésre késztetés a bűn és a bűnözés erkölcstani vonatkozása

A BŰNMEGELŐZÉS MÓDSZEREI: Direkt:

o felvilágosításo a közösség figyelmeztetése, tájékoztatásao büntetés „törvénykezés”

Alternatív:o az egyén felvértezése (készségfejlesztés: céltudat, individuáció, kitartás, az

akarat edzése. Hogyan mondj nemet?)o egyéni és közösségi választási lehetőségek kínálatao vita, egyeztetés, jelenségek vizsgálata, játék, esetfeldolgozás

Indirekt: o a közösség probléma érzékennyé tételeo pozitív példa, mintakövetésre késztetéso megelőzésre neveléso érdeklődés elterelése büntetésen kívüli módszerekkel

STRATÉGIA A VISELKEDÉSI PROBLÉMÁK MEGOLDÁSÁHOZ: büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások kompenzatórikus jellegű, amely a jóvátételre épít, a „büntetés” formája az okozott kár,

sérülés helyrehozása terápiás megoldás, amely gyógyító jellegű a békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely pl. a tanár – tanuló között kialakult

helyzetet úgy fogja fel, mint egy konfliktust és a megegyezés létrehozására törekszik

ÁLDOZATTÁ VÁLÁS ELKERÜLÉSÉNEK ISMERETEI

Rendőrségi jelentések szerint a fiatalkorú bűnözők számának növekedése a közösséghez tartozás, az emberi kapcsolatok hiányának következménye. Egyre több fiatal van, akit az egyéni élvezetek is az anyagi javak megszerzésének rabjai, s akiknek nincsenek valódi racionális vagy erkölcsi alapjaik, melyeken döntéseik nyugodhatnának.

A tanulók egy része elidegenedik családjuktól, bizonytalanok és boldogtalanok. Amikor a gyerekeknek nincs biztos értékrendszerük, vagy amikor az értékek ellentmondásban vannak a családi értékekkel, gyakran az egész társadalom fizeti meg az árát.

Az értékzavarban áldozatokká válhatnak tanulóink. Intézményünk az alábbi feladatokat tűzte ki célul az áldozattá válás elkerülése érdekében:

ösztönözzük és támogatjuk azokat a tudatos magatartásformákat, amelyek a helyes egészség-magatartásformákat létrejöttét és fejlesztését szolgálják

38


hozzá kívánunk járulni annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely a teljes – testi-lelki – embert egész életvitelében az egészség választására ösztönzi

emberismeret, önismeret, társadalomismeret az önsegítésre képessé tenni

Az ifjúságsegítésben látjuk a legfontosabb feladatunkat.

Feladatkörünkbe tartozik még: felvilágosítás, mentálhigiénés tevékenység problémafeltáró tevékenység szemléletformálás tanulságos esetekkel az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeit megteremteni Önfejlesztés

o önbizalomo akarat nevelése

Önkontroll, önuralom, önfegyelem, állhatatosság, kitartáso önuralom: érzelmeink, indulataink, testünk feletti uralmat jelenti.

A szükséglet-kielégítés késleltetésének megtanítása, gyakoroltatásao önfegyelem: a fegyelem ne külső késztetés eredménye legyen, hanem az ember

saját akarata fejeződjön ki benne, hogy kellemesnek érezze azt, ezáltal rászokik a helyes viselkedésfajtákra

o állhatatosság, kitartás: rendszeres erőkifejtést kívánó feladatvégzés. Képessé tenni arra, hogy a kudarcok után valamit újra kezdjünk.

További segítségnyújtás a szenvedélybetegeknek, áldozatoknak civil szervezetek részéről történhet.

ERŐSZAKMENTES KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK

A konfliktus mindennapjaink és kapcsolataink velejárója. A diákok naponta kerülnek konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal.

Iskolánkban leggyakoribb a tanár-diák konfliktus, de előfordul a tanár-tanár (igazgató) közötti, egyes tanuló és az osztály, a tanár és az osztály, továbbá tanulócsoportok – osztályon belül és az osztályok – között adódó konfliktus.

A konfliktus a szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése. Míg a legtöbb ember a konfliktust negatív és pusztító erőnek tekinti, ez lehetőséget nyújthat fejlődésre és tanulásra is.

MEGOLDÁSI STRATÉGIÁNK FÜGG: a személyiség jellemzőinktől a konfliktus tartalmától a konfliktusban érintettektől és egyéb körülményektől

FELADATUNK: A KOOPERATÍV KONFLIKTUSMEGOLDÁSHOZ AZ ALÁBBI FELTÉTELEK BIZTOSÍTÁSA:

nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás készség a másik meghallgatására, megértésére nyitottság, empátia mások megbecsülése önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másik félnek ártanánk) legalább az egyik fél érdekeltsége a folyamat tudatos vezérlésére

39


készség az együttműködésreAmennyiben elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, a tanulók képesek

lesznek szociális helyzeteket elemezni, rengeteg viselkedéslehetőség közül választani, és felelősségét vállalni saját cselekedeteikért.

A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom egészét is.

3.9.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

Iskolánkban előfordulnak tanulási nehézségekkel küzdő, tanulási kudarcnak kitett, hátrányos helyzetű gyerekek. A pedagógusok feladata a hátrányok okainak felderítése és a tanuló felzárkóztatása. Ezt a munkát részben a tanulási időben, részben a kötelező tanulási időn túl végezzük (osztályfőnöki óra, tanóra, korrepetálás).

A tevékenységi rendszer érzékeny bánásmóddal társul, melyre az iskola nevelői szociális elkötelezettséggel vállalkoznak. Biztosítható, hogy mind a tehetséges, mind a hátrányokkal küzdő, mind az iskolai célokkal könnyen azonosuló, mind a problémás tanulók szakszerű pedagógiai ellátásban, segítő közösségi ráhatásban részesülnek. Biztosíték, hogy az iskola egyfelől korszerű elméleti képzés, másfelől kreatív gyakorlati képzés színtere, ugyanakkor kimutathatók a nevelő-iskola sajátos változatának ismérvei is.

A kerettantervben előírt kötelező óraszámon felül az iskola plusz órákat biztosít azokból a tárgyakból, melyek a többi tantárgy tanulása szempontjából (magyar nyelv és irodalom), vagy az iskola műszaki jellegéből adódóan (matematika, fizika, rajz és vizuális kultúra) fontosnak tartunk, illetve nyelvből. Ezek vállalásáról a tanuló illetve a szülő dönt a tanév elején. Pozitív döntés esetén ezek az órák a továbbiakban a tanulóra nézve kötelezőek. Az óratervek részletesen tartalmazzák az ide vonatkozó adatokat.

Minden évben megfogalmazódik mind a szülők, mind a tanulók részéről a felzárkóztatás, a korrepetálás igénye. Az iskola – anyagi lehetőségeihez mérten - biztosítja minden tanuló számára a tantervben előírt követelményekhez való felzárkózást korrepetálás keretében. A kilencedik évfolyamon tanévkezdéskor a szaktanárok és osztályfőnökök felméréssel és beszélgetéssel megállapítják a tanulási nehézséggel vagy kudarccal küzdő tanulók körét. A tanulóknak tanulási módszereket, eszközöket ajánlanak a nehézségek leküzdésére. A tanulók eredményeit figyelemmel kíséri az osztályfőnök, szükség esetén megbeszélést kezdeményez a szakembereken kívül a szülőkkel is.

A felsőbb évfolyamokon a szaktanár javasolja a korrepetáláson való részvételt. Az elsősorban az ő részükre szervezett felzárkóztató foglalkozások térítésmentesek és önkéntesek. Leginkább magyar nyelv és irodalomból, matematikából, fizikából, idegen nyelvből igénylik a diákok ezt a lehetőséget.

A szakképző évfolyamokon a hiányszakmákban lehetőség van kiscsoportos foglalkozás keretében szakmai tantárgyakból felzárkóztató foglalkozáson való részvételre.

A tanulók felzárkóztatására tett intézkedéseink esélyt adnak a szakképzésbe való bekapcsolódásra és a szakképzettség megszerzésére.

3.10.A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A közoktatásban végbemenő kontraszelekciós mechanizmusok eredményeképpen a 9-10. osztályokat indító szakképző iskolákban már tapasztalható a szociokulturális hátrányokkal érkező, az iskolai munkára gyengén motivált hátrányos helyzetű, veszélyeztetett határon lévő tanulók megjelenése.

40


A családoknak súlyos anyagi és egzisztenciális problémákkal kell megküzdeni, így háttérbe szorul a gyermeknevelés. Ezen elv értelmében válik szükségessé a személyiséget stabilizáló, a már kialakult negatív személyiségfejlődési tendenciák kezelése, az egészséges stabil, autonóm személyiség kialakítása.

A veszélyeztetettség formailag nagyon nehezen tisztázható. Gyakran összekeverhető és összemosható a ténylegesen veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű és a nevelési nehézségeket okozó tanuló. Az 1997. évi XXXI. törvény 5.§. n.) pontja kimondja: „ A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.”

VESZÉLYEZTETETTNEK SZÁMÍT, AKI: büntetőeljárás, vagy pártfogói felügyelet alatt áll drogfüggő ő maga vagy környezete alkoholizáló ő maga vagy családtagjai súlyos anyagi gondokkal küszködik deviancia (önuralom hiány) magas foka, ingerszegény környezet családi környezet hiánya érzelmi fogyatékosság negatív kortárscsoporthoz való kötődés

A HÁTRÁNYOS HELYZET KRITÉRIUMAI: csonka család, árvaság tartós munkanélküliség az egyik szülőnél rokkant szülő alacsony családi jövedelem szociális elmaradottság, testi fogyatékosság kritikus családi helyzetbe kerülők (pl. válás, szétköltözés) marginalizálódás (lecsúszás) felé tart a család

Minden pedagógus nyitottságára, figyelmére építve az osztályfőnök koordinálja a szociális hátrányokkal küzdő fiatalok megismerését, problémáik feltárását, a segítség megszervezését:

A veszélyeztetettség, hátrányos helyzet hátterében álló tényezők minél részletesebb feltárása.

o Családi háttér: gondozási és nevelési képtelenség, alkalmatlanság, család

szocializációs szintje. anyagi háttér. szülő - gyermek kapcsolata. szülő - iskola kapcsolata. gyermekbántalmazás.

o Tanórán kívüli tevékenység, kortárscsoporthoz való kapcsolat: szabadidő kultúrája, igényei. bandákhoz, galerikhez csapódó gyerekek.

A veszélyeztetettséget, a szociokulturális hátrányokat feltárva a következő pedagógiai cselekvés szükséges.

o Szoros kapcsolat az iskolai és iskolán kívüli segítőkkel:

41


A tanulók és a szülők által is megtekinthető helyen, az iskola hirdetőtábláján ki kell függeszteni az iskolán kívüli segítők címét és telefonszámát. Változások esetén a rendszeres frissítésről gondoskodni kell.

o Folyamatos kapcsolattartás az érintettekkel: Családok segítése:

családlátogatás, fogadóórák (tanácsadás, gyermek és család megismerése).

segélyek (tankönyv-, nevelési-, rendkívüli-, étkezési, kölcsönkönyvek).

közös szabadidő programok: szülők, gyerekek, tanárok kirándulása, színházlátogatás.

Gyerekek segítése: figyelem, empátia, tolerancia. támogatás a tanulásban (fejlesztő foglalkozás, korrepetálás). pszichológiai segítés. viselkedéskultúra javítása, csoportfoglalkozások.

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGI FORMÁKAT ALKALMAZZUK:

felzárkóztató, illetve tehetséggondozó foglalkozások szervezése igény, szükséglet és lehetőség szerint,

drog- és bűnmegelőzési programok, pályaorientációs foglalkozások, felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről a szülői értekezleteken,

fogadóórákon, családlátogatásokon részvétel a különféle pályázatokon, szociális juttatások (tankönyv, menza, ösztöndíjak)

3.11.Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

3.12.A szülő, tanuló és pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

ISKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN

I s k o l a h a s z n á l ó k

Tanulók Tanárok Iskolaszék Szülők

DÖKIDBODB

kollégiuminevelők

9 fős testületmunkaterv szerinti tevékenység a Közoktatási Tv. alapján

nyílt napszülői értekezletellenőrzőbizonyítványszóróanyagokalapítvány

42


fogadóórafogadónapSZM

Nevelési célunkat a tanulók egész személyiségének fejlesztését csak összefogva, egymást segítve, kiegészítve érhetjük el.

ISKOLA ÉS SZÜLŐK

Első találkozás a szülők és az iskola között az évenként megtartott nyílt napok, amikor az iskola életéről tartott tájékoztatók mellett a szülők részt vehetnek tanítási órákon, meglátogathatják az iskola tanműhelyeit. Megismerkedhetnek az iskola Pedagógiai Programjával, Házirendjével. Mindezek segíthetik őket és gyermeküket az iskolaválasztásban.

Az iskolánkba már felvett tanulók szüleinek legfontosabb iskolai fórumai a szülői értekezletek (évente 2), valamint a fogadónapok (évente 5). Minden tanárnak hetente 1 fogadóórát kell tartania.

Szülői értekezleto A szülői értekezlet feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéséről az

iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával.

o A tanév során félévente egy-egy szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható.

o A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, ellenőrző könyv útján. o A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen

lehetnek a tanulók is. Fogadóórák

o Az osztályfőnök és a szaktanárok hetente egyéni fogadóórát tartanak.o A tantestület tagjaival évente 5 alkalommal fogadónapon találkozhatnak a

szülők. Az iskolai rendezvények is lehetőséget adnak pedagógusok és szülők személyes

konzultációjára.o Tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyo Szalagavatóo Ballagás

Ellenőrző könyvön keresztül értesíti az osztályfőnök a szülőt a tanuló érdemjegyeiről, hiányzásairól, dicséretről esetleg büntetésről.

Amennyiben más lehetőség nincs, akkor az osztályfőnök telefonon és levélben is kérheti a személyes találkozót a szülővel.

3.13.A nevelő-oktató munkát segítő felszerelések jegyzéke

Az eszközjegyzék az Intézményi Minőségirányítási Programban (IMIP) és a gazdasági hivatal leltárkönyveiben megtalálható.

3.14.Az iskola egészségfejlesztési programja

AZ EGÉSZSÉG FOGALMA

Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jóllét állapota (WHO). Erőforrás, amely életünknek nem célja, hanem szükséges velejárója. Nem passzív állapot, hanem folyamat: az egészséget az ember termeli és éli meg a mindennapok díszletei között. Az egészség az alábbi feltételek teljesülését jelenti:

43


az egyén integrálódik a közösséghez (családhoz, iskolához) a változó terheléshez alkalmazkodni tud individuális önállóságát megőrzi megteremti az összhangot a biogenetikai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei közt

Az egészség alapvető emberi jog, amely egyben társadalmi befektetés is. Napjainkban az egészségmegőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek vele, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.

AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS JELENTŐSÉGE

A felnőttkori egészségi állapot szempontjából kiemelt jelentőségű a gyermek- és serdülőkor. Elsősorban azért, mert a gyermek és a serdülő kielégítő testi és lelki fejlődése, teherbíró-képessége alapozza meg a felnőttkori egészséget, másodsorban azért, mert a felnőtt korúak egészségét jelentősen befolyásoló kedvezőtlen szokások is ebben az életkorban alakulnak ki.

Modern korunkban a változó szerepű család és a nagyvárosi életmód rohamos térhódítása már nem teljesen alkalmas az egészséget fenyegető új kihívásokkal való szembenézésre. A legfontosabb értékek átadásának, többek között az egészséggel kapcsolatos ismeretek, készségek elsajátításának módja is egyre inkább a közösségi tanulás lesz. Felértékelődik ebből a szempontból az oktatási-nevelési intézmények szerepe, különösen az iskola az, melynek kitüntetett társadalmi feladata van a gyermekek, fiatalok egészségnevelésében.

ALAPELVEINK

Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Első és legfontosabb feladat, hogy a diákok megtanuljanak az egészséges életről gondolkozni: az okoktól a célokig, a felelős döntésektől a vállalt következményekig eljutni. Végső cél, hogy a tanuló megértse saját egészségvédelmének jelentőségét, és rendelkezzen azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel saját és környezete egészségét megteremtse és fejlessze.

Az egészségfejlesztés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Az egészségfejlesztési programok legjobb gyakorlata életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva a tanulóknak lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma tudatos kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet része kell, hogy legyen, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikai kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését.

3.14.1. Helyzetelemzés

Az iskola rendelkezik egészségfejlesztési stratégiájának kialakításához szükséges helyzetelemzéssel, állapotfelméréssel. Ennek eredményei összefoglalva a következők:

AZ ISKOLA FIZIKAI KÖRNYEZETE

Az épület a város egyik legforgalmasabb útja mentén, a pályaudvar közelében található. A központi fekvés hátránya, hogy a nagy forgalom fokozza a levegő szennyezettségét, a zaj pedig folyamatosan zavarja a munkát.

Az iskola felszereltsége közepesnek mondható, az országos átlagnak megfelelő, természetes és épített környezete azonban hagy kívánnivalót maga után. Az ésszerűtlen és

44


elavult építészeti megoldások és kivitelezési hibák, a helyhiány, az iskolaudvar elhanyagoltsága önmagában is beavatkozásokat igényel, s mindezt tetézi még a szinte mindenütt tetten érhető tanulói rongálás. Mindezek az elsősorban esztétikai, gazdaságossági és a komfortérzettel összefüggő, megoldhatatlannak bizonyuló problémák nem akadályozzák az intézményt napi feladatainak ellátásában, de a légkört, az ott dolgozók, tanulók közérzetét annál inkább befolyásolják, a fenntartás költségeit jócskán növelik.

AZ ISKOLA SZOCIÁLIS KÖRNYEZETE

A tanulók jelentős részének nem kielégítő az iskolához, a társakhoz és a tanuláshoz való viszonya. E mögött leggyakrabban a szülők alacsony iskolázottsága, súlyos anyagi és egzisztenciális problémái húzódnak meg. A tanulók jó része csonka családban nő fel, nincs meg a támogató környezet és az a kulturális háttér, amely megfelelő szocializációs mintát tudna nyújtani számukra. Mivel a család ilyesfajta szerepe háttérbe szorult, szükségessé vált az iskolában a már kialakult negatív személyiségfejlődési tendenciák kezelése.

A TANULÓK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA

Minden tanuló évente vesz részt védőnői, iskolaorvosi és fogorvosi szűrővizsgálaton, melynek eredményeképpen a sürgős esetek szakorvosi ellátásban részesülnek, valamint átfogó képet kaphatunk egészségi állapotukkal kapcsolatban. Ezek alapján a tanulók egészsége elfogadható, az országos adatok tükrében az átlagnál valamivel jobb. Pozitívumnak számít az utóbbi évtizedekben előtérbe kerülő, az egészségtelen életmóddal és a környezeti károsító tényezőkkel összefüggő megbetegedések (elhízás, magas vérnyomás, táplálékintolerancia) viszonylag alacsony előfordulási gyakorisága az iskolában. Tartási rendellenesség, gerincferdülés esetében már rosszabb a helyzet, és egyre növekvő számban jelennek meg a látással kapcsolatos problémák is.

A TANULÓK EGÉSZSÉGMAGATARTÁSA

Fizikai aktivitás

A sportolás, mozgás tárgyi feltételei az iskolában – ha nem is túl kedvezőek –, de elfogadhatóak. A sportszerek közt megtalálható a legtöbb labdajátékhoz szükséges eszköz. A tornaterem (ékessége a mászófal) viszonylag kicsi, ahogy az edzőterem is, ez utóbbi gyengén felszerelt. Mivel a tanulók mintegy ötöde rendelkezik már valamilyen mozgásszervi problémával, amit itt még korrigálni lehetne, különösen hangsúlyos a testnevelésóra tartalma és gyakorisága. Ennek ellenére kevesen éreznek késztetést még az órai munka iránt is, a mozgás láthatóan nem épült be a gyerekek életébe. Sajnálatos módon épp ekkor esik vissza a mozgás iránti érdeklődés, pedig főleg a hátrányos helyzetű tanulók szempontjából fontosak az iskolai lehetőségek.

Rizikómagatartások

Míg a tanulók egészségi állapota viszonylag kedvező állapotot mutat, nem mondható el ugyanez egészségmagatartásuk alakulásával kapcsolatosan. A szakiskolások (és a szakközépiskolások) körében tapasztalt egészségmagatartás minden vonatkozásában megfelel a szakirodalmi adatoknak, a serdülőkorúak körében ők különösen veszélyeztetett csoportot alkotnak.

A káros szenvedélyek közül elsősorban a dohányzás okoz komoly és látványos problémát. Az alkoholfogyasztással újabban az iskola falain belül is találkozunk, a kábítószer miatt rendőrségi ügybe bonyolódó tanulók száma évről évre nő.

A szexualitás és a párkapcsolat ennek a korosztálynak az életében már fontos szerepet tölt be, de sajnos, a szexuális felvilágosulatlanság jeleit is tapasztaljuk a tanulók körében. Ez

45


különösen veszélyes lehet, hiszen egyre fiatalabb életkorban következik be az első szexuális aktus, maga után vonva a nemi úton terjedő betegségek, valamint a nem tervezett terhességek és terhesség-megszakítások emelkedő arányát. Ez utóbbira is több szomorú példa akad iskolánk tanulói között.

Mentális helyzet

Az iskolában végzett kérdőíves felmérések eredményei arra engednek következtetni, hogy a diákok közérzete, hangulata elfogadható, többségük megtalálja helyét és társát az intézmény nyújtotta lehetőségeken belül. Ennek ellentmond, hogy ugyanakkor a tanítási-nevelési folyamatban résztvevők számára komoly problémát jelentenek a magatartási zavarok (kapcsolatépítési készségek zavara, iskolakerülés, agresszió, bántalmazás, bűnelkövetés), melyek kezelése egyre nagyobb kihívást jelent. A káros szenvedélyek és a viselkedési zavarok növekvő száma mögött olyan szociokulturális, mentálhigiénés okok húzódnak meg, melyeken az iskola változtatni nehezen tud, viszont koncentrált megjelenésük a problémák kezelésének igényét váltja ki.

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁT SEGÍTŐ ÉS GÁTLÓ TÉNYEZŐK AZ ISKOLÁBAN:

Az egészségfejlesztő program megvalósítását segíti:

Az egészségfejlesztő program megvalósítását nehezíti:

az iskolavezetés pozitív hozzáállása a nevelőtestület támogatása jól működő iskola-egészségügyi

szolgálat a tantestület 5 tagja 60 órás

mentálhigiénés tanfolyamon vett részt

az iskola segítő kapcsolatainak megléte

a helyzetfeltárás, állapotfelmérés elkészítése

számítógépes eszközpark, technikai ellátottság

egyéni és szervezeti ellenérdekeltség a tanulók motiválatlansága az egészség(es élet) iránti

elkötelezettség hiánya az iskola épülete, környezete kreativitás hiánya forráshiány, -elvonás kampányszerű programok időhiány, túlterheltség kiégés veszélye a program holisztikus szemlélete,

újszerűsége

3.14.2. Az egészségfejlesztés céljai

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK

Testi-lelki egészség védelmének elveo az intézmény minden dolgozója törekedjen a komplex testi-lelki-szociális

értékek védelmére, az ökológiailag fenntartható, egészséges élő és élettelen környezet kialakítására

o tudatosuljon tanulóinkban, hogy az egészség érték (tenni kell érte), alakuljon ki bennük az egészséges életmód iránti igény

Társas készségek fejlesztésének elveo ismerjék meg a konfliktuskezelés, együttműködési készség, döntési képesség,

érzelmi-indulati állapot, kapcsolati zavarok kezelésének, fejlesztésének módszereit a tanórai és szabadidős foglalkozások nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával

o alakuljanak ki a tanulókban a társas környezetükre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek

46


o életpályájuk során testben-lélekben kiegyensúlyozott, a változó társadalmi igényekhez alkalmazkodni tudó kreatív állampolgárok legyenek

RÖVID TÁVÚ CÉLOK

egészséges táplálkozás aktív szabadidő eltöltés mindennapos testmozgás személyi higiéné lelki egyensúly megteremtése (stressz kezelés) kiegyensúlyozott szexualitás szűrővizsgálatokon való részvétel baleset megelőzés az egészséges és biztonságos környezet kialakításának igénye az egészségkárosító magatartásformák (alkohol, dohányzás, drog) elkerülése

Az iskolai egészségfejlesztés e tényezők befolyásolása révén támogathatja a fiatalok életkilátásainak javítását. A rövid távú célok elérését szolgáló konkrét feladatokat tanórai és tanórán kívüli foglakozások keretében valósítjuk meg.

AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM SZEREPLŐI

diákok iskolaigazgató tantestület (kiemelt szerepük van a testnevelőknek, biológia szakos tanároknak és az

osztályfőnököknek, valamint az egészségfejlesztésben képzett pedagógiai szakembereknek)

diákönkormányzatot segítő pedagógus gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

PARTNEREK, SEGÍTŐK

szülők iskolaorvos védőnő fogorvos Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály Magyar Vöröskereszt Városi Szervezete ÁNTSZ POTE Egészségügyi Főiskola Nyugat-magyarországi Egyetem SEK Egészségtudományi Tanszék Gyermekjóléti Szolgálat Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Gyámügyi Hivatal Johnson & Johnson ALWAYS

FORRÁSOK FELTÁRÁSA: Pénzügyi források:

o más célról átcsoportosítható források feltárásao iskolai alapítvány lehetőségeinek feltárásao korábban is hasonló célra fordított források beépítéseo pályázatok

Humán források:

47


o speciális, programhoz felhasználható ismeretekkel rendelkező iskolai dolgozók és diákok felkutatása

o laikus támogatók felkutatásao segítő szülők és egyéb nem szakemberek felkutatása

3.14.3. Az egészségfejlesztés iskolai területei és módszerei

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANÓRÁKON

Magyar nyelv és irodalom a szövegek értelmezésén, életrajzok megismerésén keresztül az egyén egészségét

befolyásoló tényezők tudatosítása, társadalmi csoportok szociális körülményeinek feltárása, életvezetési ismeretek átadása

a művek feldolgozás által az esztétikai érzék fejlesztése, a lelkivilág árnyalása, az érzelmi élet gazdagítása, gondolatok, érzések kifejezésének gyakoroltatása, az önismeret mértékének növelése, a mentális állapot kedvező befolyásolása

Történelem a modern egészségügy jelentőségének tudatosítása a járványok és betegségek társadalom-történelem formáló szerepének, különböző

korok életmódjának megismeréseFöldrajz

az élelmezéssel, demográfiai helyzettel, környezeti változásokkal, globális problémákkal, környezetvédelemmel kapcsolatos ismeretek megszerzése

Matematika az egészséggel és egészséges életmóddal kapcsolatos mértékegységek, számítások

(százalékok, arányok, átváltások) elsajátítása egészségügyi mérések eredményeinek értelmezése, statisztikai, valószínűség számítási

módszerek alkalmazása táblázatok, grafikonok készítése, elemzése, a rendszerben való gondolkodás

kialakításaFizika

az élő szervezetre káros fizikai hatások (hő, zaj, sugárzás) és csökkentésük lehetőségeinek megismerése

a környezeti változásokból fakadó egészségkárosító hatások érzékeltetése, a globális egészségügyi problémák iránti felelősség kialakítása

Idegen nyelv az egészséggel kapcsolatos témakörök (egészség, betegség, életmód, táplálkozás,

mozgás, napirend) feldolgozása során az ezzel kapcsolatos problémák feltárása és megoldása, az ismeretek bővítése

más országok egészségügyének, életmódjának, szokásainak megismeréseTestnevelés

a fizikai aktivitás kifejtésének, a mozgástanulásnak, az erő, erőnlét fejlesztésének a testmozgás, sportolás megszerettetésének elsődleges színtere

a szervezet felépítésének és működésének tudatosítása, a reális testkép és a helyes testtartás kialakítása

Informatika a világháló használatának elsajátítása, az információforrások bővítése az informatikai berendezések egészségkárosító hatásainak és az ellenük való

védekezés módszereinek tudatosításaBiológia

48


az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése, az egészség megőrzését elősegítő magatartás kialakítása

a szervezet felépítéséről és működéséről tanultak hasznosítás az egészséges életvitel kialakításában (mozgás, táplálkozás, szexualitás, káros szenvedélyek stb.)

a védőoltások, szűrővizsgálatok, tanácsadások jelentőségének hangsúlyozása az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása, főbb betegségtünetek felismerése alapvető higiéniai szokások, elvárások tisztázása

Kémia a kémiai anyagok, jelenségek mindennapi életünkben betöltött szerepének felismerése,

az élő szervezetre és a természetre gyakorolt hatások tudatosítása hulladék hatástalanításának, megfelelő tárolásának, a vegyszerek kezelésének

elsajátítása balesetvédelmi szabályok, védőfelszerelések alkalmazásának megismerése

Szakmai tantárgyak szakma-specifikus egészségvédelmi ismeretek megszerzése az egyéni felelősség, az öngondoskodás és a társadalmi szolidaritás elveinek

tudatosítása környezetbarát alapanyagok, termékek, anyag- és energiatakarékos gazdálkodás

megismerése helyes egészségvédelmi technológiák átültetése a gyakorlatba az ökológiai szemlélet erősítése

Osztályfőnöki az egészség, mint alapérték elfogadtatása az egészségkárosodás megelőzésének és az egészségmegőrzés igényeinek felkeltése az egészséges életmóddal kapcsolatos kérdések (mozgás, táplálkozás, szexualitás,

szabadidő) megbeszélése az egészségkárosító szokások okainak és következményeinek elemzése a lelki egészség iránti igény felkeltése, a problémák feltárása, megoldási stratégiák

megismerése a kulturált megjelenés, testápolás szabályainak tudatosítása

AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANÓRÁN KÍVÜL

Az iskola a tanulók igényei, szükségletei és érdeklődése szerint tanórán kívüli foglalkozásokat is szervez, melyek egészségfejlesztő tartalommal bírhatnak:

esetenkénti programok: tanulmányi/szakmai kirándulás, diáknap, projektnap/hét, sítábor, vízi tábor

látogatások: múzeum, egészségnevelési/egészségügyi intézmény, üzem versenyek: tantárgyi, szakmai, vöröskeresztes, környezetvédelmi, helytörténeti akciók: iskolaszépítés, kiállítások, előadások, pályázatok, véradás tanácsadás: védőnő, ifjúságvédelmi felelős

MÓDSZEREK

Az egészségfejlesztésben olyan módszerek alkalmazására törekszünk, amelyek vonzóvá teszik a tanulók számára a témát, erősítik a kooperatív technikákat, a vitakészséget, fejlesztik a problémamegoldó képességet. A módszerek közül kiemelt szerepet kapnak a következők:

a kommunikációs- és helyzetgyakorlatok az önismereti és társismereti játékok a konfliktuskezelési gyakorlatok a feszültségoldó, lazító technikák az empátiát fejlesztő gyakorlatok

49


az információgyűjtés és feldolgozás az aktív, kreatív munkák a versenyek a filmek, szemléltető eszközök esetmegbeszélések a kérdőíves felmérések a tanórán kívüli tömegsport foglalkozások, túrák, sporttáborok a meghívott előadók (védőnő, civil szervezet, rendőrség, „áldozatok”) mentálhigiénés gondozás

3.14.4. Szemléletformálás és prevenció

A prevenció a betegségek keletkezésének megelőzését, az egészség fenntartását és a szervezet megedzését, illetve az állapotromlás megakadályozását jelenti.

ELSŐDLEGES PREVENCIÓ: célja a betegségek és sérülések megelőzése legfontosabb eszköze az egészségnevelés, ami az egészséges személyek állapotának

megőrzését, ellenálló képességük fokozását, a betegségekkel szembeni fogékonyság csökkentését jelenti

MÁSODLAGOS PREVENCIÓ: célja a betegség korai felismerésére, illetve az egyes rizikótényezők korai

kiküszöbölése fő eszközei a szűrővizsgálatok

HARMADLAGOS PREVENCIÓ: célja a betegségek kezelése, az állapotromlás megakadályozása eszköze rehabilitáció, valamint szövődményeinek korai felismerését célzó vizsgálatok

elvégzése

TANÓRÁN KÍVÜLI PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGEK AZ ISKOLÁBAN

Az egészséget támogató, biztonságos, esztétikus munkakörnyezet kialakítása és védelme

o munka-, tűz-, baleset- és katasztrófavédelmi oktatás lebonyolítása a dolgozók és tanulók részére

o munkavédelmi bejárás, tűzriadó megszervezéseo menekülési irányt, dohányzóhelyet jelölő táblák kihelyezése, ellenőrzéseo kényelmes és biztonságos bútorzat folyamatos korszerűsítéssel, kedvező

munkakörülmények Az iskola és környezete tisztaságának biztosítása

o rendszeres külső és belső takarításo a belső terek és termek esztétikussá tétele virággal, dekorációval, ezek

gondozása Az étkezési kultúra fejlesztése, egészséges táplálkozás szorgalmazása

o az étkezéshez elegendő idő biztosításao egészséges ételek kínálata a menzán és a büfébeno táplálkozási divatok ellensúlyozása

Egészségkárosító élvezeti cikkek elutasításao dohányzóhely elkülönítéseo káros szenvedélyekről (dohányzás, alkohol, drog) szóló felvilágosító előadások

megelőzés, leszoktatás céljával

50


o édesség, kávé, kóla, energiaital és más élvezeti szerek mellőzése az iskolai büfében

o a problémával küzdő tanulók szűrése, szakemberhez juttatása Aktív pihenés fontosságának megismertetése

o mozgáskultúra fejlesztéseo szabadidős programok, tanórán kívüli tevékenységek, tehetséggondozó

foglalkozások szervezése Iskola-egészségügyi feladatok ellátása

o általános vizsgálato szükség esetén szakrendelésre történő beutaláso egészségükben veszélyeztetett tanulók szűréseo fogászati vizsgálato pályaválasztási orvosi vizsgálato felvilágosító előadások lebonyolítása

Az intézményben dolgozók egészségvédelmeo célszerű, kényelmes irodabútorok, korszerű munkaeszközök, védőruha,

pihenő- és tornahelyiség, étkező sarok biztosításao rendszeres munka alkalmassági orvosi vizsgálatok, tüdőszűrés igénybevételeo nyugodt, alkotó munkahelyi légkör biztosítása

3.14.5. Testi és lelki egészség, mentálhigiéné

Mentálhigiéné: a lelki egészség fenntartásához, fejlesztéséhez szükséges készségek, képességek tanítása és gyakoroltatása, továbbá a lelki egészséghez nélkülözhetetlen ingerek, külső hatások biztosítása, az ártalmak kiküszöbölése. A mentálhigiéné elsősorban szemléletmód, melynek központi fogalma a prevenció: mit tehetünk, milyen körülményeket teremtsünk ahhoz, hogy a különböző lelki betegségek, devianciák, magatartászavarok ki se alakuljanak.

Az iskola a legnagyobb hatású mentálhigiénés intézmény, mert az iskolával mindenkinek van kapcsolata gyermekkor fogékony évei a legalkalmasabbak a személyiség formálására gyerekek kortárs csoportokban elérhetők

Iskolai mentálhigiéné: a lelki egészség megőrzését, az egészséges életmód, életforma kialakítását elősegítő, iskolában tanítható, fejleszthető ismeretek, képességek átadásával foglalkozik, továbbá az iskolához kapcsolódó problémákkal, főleg azok megelőzésével. A mentálhigiénés oktatás önmagában a legkevésbé hatékony, mégis komoly megalapozó jelentősége lehet akkor, ha az egész közoktatást áthatja kisiskoláskortól egészen középiskoláskor végéig.

51


Közvetlen célja: az iskola minden szereplője jól érezze magát (diák, szülő, pedagógus), a kapcsolatok megfelelőjen alakuljanak, örömteli (betegségmentes) legyen a munka mindenki számára.

ISKOLÁNK TANULÓIT ÉRŐ KÖZVETLEN HATÁSOK, AMELYEK MENTÁLHIGIÉNÉS BEAVATKOZÁST TESZNEK SZÜKSÉGESSÉ:

családi traumák növekvő valószínűsége (válás, szülők hiánya) a kortárs csoportok szocializációs szerepének felértékelődése (a beilleszkedés fokozott

igényei, korai kilépés a család rendszeréből) a minták, értékek pluralitása és válsága (a nemi szerepminták elbizonytalanodása, a

tekintélyelv válsága, a morál mintáinak elhalványulása, a konzumértékek és a hedonizmus közvetlen csábítása, generációs különbségek és konfliktusok)

anómia a társadalomban (a pedagógia válsága és elerőtlenedése, a segítő szolgáltatások hiánya, a viselkedés következmény nélkülisége)

kortárscsoport hatások:o negatív: egészségkárosító életmódformák elsajátítása (szerencsejátékok, káros

szenvedélyek)o pozitív: a normatanulás sajátos formája lehet (egészséges életmód,

kortárssegítés, értéktanulási lehetőségek)

AZ ISKOLAI MENTÁLHIGIÉNÉ LEHETŐSÉGEI

Mindenekelőtt tudatosítanunk kell a tanulókban a mentális egészség fontosságát. Ki kell alakítanunk azt a bizalmi viszonyt, amely lehetővé teszi számukra, hogy lelki problémáikkal nyíltan tudjanak hozzánk fordulni. Feladatunk, hogy fejlesszük önismeretüket, önbizalmukat, hozzá kell segítenünk őket pozitív énképük kialakításához. Fontos szerepe van ebben a pedagógusaink türelmes, segítő hozzáállásának, problémaérzékenységének.

ISKOLÁNK KIEMELT FONTOSSÁGGAL KEZELI A PSZICHÉS KÉSZSÉGEK FEJLESZTÉSÉT: döntéshozás problémamegoldás kritikus gondolkodás kreatív gondolkodás hatékony kommunikáció kapcsolati készségek konfliktuskezelés önismeret empátia érzelmekkel való megbirkózás stressz kezelés

A PSZICHÉS ÁRTALMAK CSÖKKENTÉSÉT CÉLZÓ MENTÁLHIGIÉNÉS PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉGKÖRÜNK FŐBB ELEMEI:

optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése, pályaválasztásra való

felkészítés konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása stressz-legyűrő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág

pszichoszociális hatásaihoz történő alkalmazkodást pozitív jövőkép kialakulásának támogatása, a szociális biztonság feltételeinek javítása

a rászorulóknál (ifjúságvédelem)

52


az életritmus tudatosítása a tanulókban (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció)

jogainak és kötelességeik tisztázása, hogy a tanulók az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek)

őszinte, elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely lehetővé teszi a tanulók objektív értékelését

a tanuló társas támogatása krízishelyzetekben az önsegítő erők mozgósítása érsekében a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, magatartászavarok jelentkezése esetén a

család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása) kapcsolattartás a segítő intézményekkel, partnerekkel más nevelési igényű tanulók pedagógiai gondozása, fejlődésének nyomon követése hátrányos és veszélyeztetett helyzet feltárása egyedi eseteknél a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonása a problémakezelésbe

(tanácsadás), iskolapszichológus viszont nem áll rendelkezésünkre

HATÉKONYSÁGMÉRÉS, ÉRTÉKELÉS

Az iskola egészségnevelési és-fejlesztési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az intézmény életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy az egészségnevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít viselkedési módot, értékrendet, attitűdöt, ezért eredménye nehezen mérhető, megtérülése hosszútávon várható.Az egészségnevelés pedagógiai céljai és feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk.

A PEDAGÓGUS EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK MINŐSÍTÉSI SZEMPONTJAI: rendelkezik-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és

személyiségvonásokkal, amelyek az egészségneveléshez nélkülözhetetlenek felkészültségét áthatja-e az együttműködésre törekvés a napi tanítási gyakorlata során mennyire tárja fel tantárgya egészségnevelési

tartalmait tanulói számára jól szervezett tevékenységek során biztosít-e sokoldalú, személyes

tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet a tanítási gyakorlat során alkalmazza-e a modern egészségnevelési módszereket

(partnerközpontú, élményalapú tevékenységek) részt vállal-e az iskola tanórán kívüli programjainak megvalósításában személyes példamutatással segíti-e a program megvalósulását, törekszik-e

együttműködésre a tanulói közösségekkel, az iskola dolgozóival, a szülőkkel, külső kapcsolatokkalA pedagógusok egészségnevelési munkájának értékelését célszerű kétévente

elvégezni.

A MÉRÉS MÓDSZEREI

A tanulók ismeret- vagy attitűdváltozása:o kérdőív, felmérés (összehasonlítás a tevékenység előtti felmérések

eredményeivel vagy referenciacsoporttal)o beszélgetések érintettekkelo valós élethelyzetekhez való alkalmazkodás vizsgálata megfigyeléssel

A tanulók magatartásváltozása: o cselekedetek megfigyeléseo időszakos „leltár” magatartásformáról és attitűdváltozásról

53


A tanulók tudatosságvállalás-szintjének mérése: o kérdőív, interjú, egyéni megfigyeléso érdeklődés felmérése

KOMMUNIKÁCIÓ

Az egészségnevelésben nélkülözhetetlen a szakirodalomban való jártasság, a hírek feldolgozásának készsége, a fellépés, közszereplés képessége és a végzett munkáról való számadás.

TÁJÉKOZTATÓ FÓRUMOK: szülői értekezletek fogadóórák, fogadónapok előadások (szülők, tanulók, tanárok részére) szakmai tanácskozások, tréningek iskolarádió faliújság városi televízió, rádió, sajtó

3.14.6. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.

Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, hogy a diákok elsajátítsák azokat az elméleti és gyakorlati elsősegély nyújtási ismereteket, amelyek balesetek esetén szükségesek a szakszerű és eredményes elsősegélynyújtáshoz és újraélesztéshez. Célunk továbbá, hogy a tanulók veszélyhelyzet esetén képessé váljanak gyors és hatékony segítség nyújtására, amíg a hivatásos orvosi segítség meg nem érkezik.

3.14.7. Szombathely a segítés városa

A nemrégiben indult "Szombathely - A segítés városa" program célja, hogy minden harmadik ember megtanulja az újraélesztés technikáját. A program keretében minden 9. osztályos tanulónak meg kell tanulnia, hogyan kell szükség esetén újraéleszteni bajba jutott embertársukat.

Iskolánkban a biológia és testnevelés szakos tanáraik irányításával sajátítják el a gyakorlati tudnivalókat. Az oktatást 30 ambu baba segíti, melyeket a Vöröskereszt városi szervezete bocsát rendelkezésünkre.

3.14.8. A mindennapos testedzés megvalósítását szolgáló program

Társadalmunk rossz egészségügyi helyzete leképeződik iskolánkra is. Tanulóink 20%-a már valamilyen mozgásszervi rendellenességgel érkezik, s évről-évre egyre több a teljesen

54


felmentettek száma. Ez ellen a káros folyamat ellen helyi szinten a mindennapos testedzés megvalósítását szolgáló programmal igyekszünk tenni.

Az iskolai testnevelés és sport előnybe részesítése a megoldások egyik lehetséges eszköze és színtere. Az iskolaorvos, a védőnő, a gyógytestnevelő és a testnevelő együttműködése a tanulók egészségi állapotára nézve döntő hatású.

Iskolánkban, az utóbbi években, jelentős mértékben javult a testnevelés tantárgy megítélése, és ennek köszönhetően a lehetőségeink is bővültek. Az egészségfejlesztés sokoldalú, hisz a tantestületben van drogügyi koordinátor. Öt fő végzett egy 60 órás mentál-higiénés tanfolyamot, nagyon aktív és tartalmas a kapcsolat a védőnővel és nem utolsósorban a gyógytestnevelővel. Osztályfőnöki órákon szakelőadók meghívása segíti a diákok elméleti nevelését, szemléletük helyes irányba való terelését. A város különböző sporteseményeinek, sporttal összefüggő rendezvényeinek látogatása példaképül szolgálhat. Iskolánk a mindennapos testnevelést, testmozgást a 2013. szeptember 1-jétől a Nemzeti Köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

A mindennapos testedzésnek a testnevelés óra csak egy része. A 9 és 10 osztályokban heti 3 óra van, a felsőbb osztályokban heti 2 órán vesznek részt a tanulók, ezek az óraszámok kedvezőnek tekinthetők. A testnevelési órákon figyelünk a sokoldalú fejlesztésre:

a keringési- és légző szervrendszer megfelelő terhelésére szerepel gimnasztika, a helyes testtartás elérését szolgáló gyakorlatok képességfejlesztés, motorikus képességek mérése játék, ami élményt és örömöt ad a tanulóknak az órákon megpróbáljuk elérni, hogy a mozgás személyiségfejlesztő hatása is

érvényesüljönTanórák keretében is nyújtunk szabadidős tevékenységet. A dupla testnevelés órák

lehetőséget adnak az úszás a korcsolya és a teke szabadidős sportok megismertetésére és megkedveltetésére.

Ezek mellett folyamatosan heti két alkalommal tömegsport órákat szervezünk a következő sportágakban:

kosárlabda falmászás kispályás foci testépítés

A palettát színesíti a hagyományos 1 hetes sítábor, ami egyre népszerűbb a diákok körében. Ez kiegészül két egynapos turnussal, melyen a 9. évfolyamosok sajátíthatják el a sízés alapjait. Ezen kívül síelésre rendelkezésre áll még egy nap, melyen a részvétel fakultatív.

Időközben elkészült a tornatermi mászófal is, mely testnevelés órán is lehetőséget teremt a tanulók mozgásműveltségének szélesítéséhez.

Júliusban egy hetes vizitábor várja az érdeklődőket. Ennek népszerűségét mutatja, hogy sok tanulónk évek óta részt vesz ebben. Emellett három napos túra keretében a 9. évfolyamos tanulók ismerkedhetnek meg az evezés rejtelmeivel.

Tanulóinkat minden évben felkészítjük városi és megyei versenyekre, különböző vetélkedőkre mind csapat, mind egyéni sportágakban. Emellett rendészeti versenyeken és katonai erőpróbákon fejleszthetik kitartásukat és erejüket.

55


Házibajnokságokat szervezünk, Hefele-kupák, tanár-diák mérkőzések és sportnap lebonyolításával is próbáljuk tanulóinkat ösztönözni a mozgásra. A jövőben a teniszt is szeretnénk bevonni a szabadidős tevékenységi formák közé.

3.15.A tanulók fizikai állapotának mérése

FIZIKAI-FITTSÉG MÉRŐ MÓDSZEREK BEMUTATÁSA

A motorikus próbarendszerek az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésével, a fittség összetevői közül, az elsődleges fontosságú teszteket mérik.

A kondicionális állapot műszerek nélküli mérése sokak szemében ma már ugyan elavultnak tűnik, de - hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt - az utóbbi időben szerte a világon ismét előtérbe került.

A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb motorikus képességek területén elért pillanatnyi teljesítmény szintjének ismerete kiindulópontot jelent a különféle időtartamú (rövid - közép-hosszú távú) egyénre szabott edzésterveinek elkészítésének. A időszakos mérések során a folyamatos visszacsatolás lehetőséget ad az elvégzett edzésmunka hatásnak, az edzettségi szint változásának nyomon-követéséhez.

A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitnesz legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki.

Az egészséggel/terhelhetőséggel összefüggő fittség műszerek nélküli mérésének legfőbb faktorai:

Mennyiségi mutatók: aerob kapacitás, és izomerő, erő-állóképesség.

Minőségi mutatók: testösszetétel, egyéni, vagy társadalmi vonatkozású életmód-tükör felvétele.

Hiteles tervet csak hiteles adatok alapján lehet készíteni!

A nemzetközi és hazai kutatók a terhelhetőséggel /egészséggel kapcsolatos fittség összetevőit fontossági szempontból, három csoportba sorolják:

I. Elsődleges fontosságú tesztek az aerob fittség mérését a vázizomzat fittségének a mérését antropometriai méréseket (a testösszetétel meghatározásához) sport-életmód kérdőív felvétele (a fizikai aktivitás és az egészségi állapot becsléséhez)

II. Másodlagos fontosságú tesztek a felső és alsó végtag izommunkáját és a váll mozgékonyságát mérő tesztek

III. Harmadlagos fontosságú tesztek a kézi szorítóerő mérése és a lapérintési teszt. (Lásd: EUROFIT FELNŐTTEKNEK A

fizikai fittség mérése /49. o. / Kiadó: Európai Tudományos Tanács Bp. 1997. )

A hazai és nemzetközi szakirodalom szerint a fizikai fittség legegyszerűbb módon:

az aerob kapacitással, az izomerővel, és az

56


egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek

területén elért teljesítmény értékelése és az arra adott élettani reakciók értelmezése lehetővé teszi a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek meghatározását.A legismertebb fizikai fittség-mérő módszerek összehasonlító táblázata

Aerob fittség mérésKardio-respiratorikus állóképesség mérése

Cooper-teszt (futással, úszással, kerékpározással)2000 m, 3000 m síkfutás

(Pulzus méréssel kiegészítve).

Dinamikus izomerőA vázizomzat fittségének

mérése

Helyből távolugrás Helyből 5-ös sorozat ugrás páros lábbal Kétkezes dobás fej fölött hát

Izomerő állóképességA vázizomzat fittségének

mérése

Vázizom erő-állóképesség M.fekvőtámaszban karhajlítás- és nyújtás Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel Hason-fekvésből törzsemelés- és leengedés

(A próbákat folyamatosan, kifáradásig kell végezni a maximális időtartam: 4 perc.)

Hajlékonyság A kiegészítő mérés: Csípőhajlékonyság Ülésben előrenyúlás

Egyensúly Flamingó-teszt

A feladatok végrehajtásának pontos menete megtalálható az Ifjúsági és Sportminisztérium által 2000-ben kiadott - Útmutató a fizikai képességek méréséhez - című kiadványban.

3.16.A környezeti nevelés programja

3.16.1. Iskolánk környezeti nevelés hitvallása: A szemléletformáló, alapozó környezeti ismereteket a szakképzés minden területe

tekintse feladatának. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő

feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül!

3.16.2. Alapelvek, célok

A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése. Távolabbról nézve a környezeti nevelés a természet – s benne az emberi társadalom – harmóniájának megőrzését, fenntartását célozza. Célja a természetet, az épített és társadalmi környezetet, az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása.

A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Gondot kell arra fordítanunk, hogy diákjaink a jövőben, mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Meg kell

57


alapoznunk tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formálnunk kell alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait.

E nevelési célok hatékony személyiségformálást, az önszabályozás és egyben a társas együttműködés és konfliktuskezelés készségeinek erősítését igénylik. A fenntarthatóság pedagógiája a környezetért felelős, aktív kiscsoportok és tágabb közösségek kialakítására törekszik, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel, felértékelődhet a felelős együttműködés.

A környezeti nevelés – a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata – kiterjed az emberi együttélés, illetve az ember-természet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. A pedagógiai gyakorlatban kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek (mindenekelőtt a konfliktuskezelés, döntés, együttműködés) fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is.

A környezeti nevelés iskolai gyakorlatában harmonikusan ötvöződik a környezettudományi és a társadalomtudományi ismeretek köre, hiszen csak az ember biológiai és társas-társadalmi természetének sajátosságaira építve történhet az értékrend, az erkölcs és az életviteli szokások formálása.

A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai a fenntartható fejlődéssel, a jövő nemzedékek életminőséghez fűződő jogaival, a bioszféra iránti felelősségünkkel kapcsolatosak, ezért hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, attitűdöket és szokásokat formálóak.

A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés. A környezeti nevelés minden pedagógus, illetve valamennyi iskolatípus és tantárgy feladata (hiszen minden ugyanarról a világról szól!), ugyanakkor az egyes különálló tantárgyakba foglalt környezeti vonatkozású ismereteket, fejlesztési elemeket egésszé kell építeni.

A tantárgyak tartalmához illeszkedő, ám a hagyományos tanítási órákon kívüli iskolai nevelési helyzetekben a környezeti nevelésnek számos lehetősége van, mindenekelőtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során.

Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók és a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai.

A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLKITŰZÉSEI: Rendszerszemléletre nevelés

A tanulókat képesek legyenek arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat.

Az alternatív, problémamegoldó gondolkodás elsajátításaA problémák és azok összefüggéseinek felfedezésén túl, alternatív válaszok keresése, megfelelő kiválasztása.

A globális összefüggések megértéseÉrtsék a tanulók a globális problémák gazdasági, társadalmi okait, legyenek képesek ezeket az okokat azonosítani saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni.

A létminőség választásához szükséges értékek megmutatásaA nem anyagi jellegű dolgok szerepének megértése az életünkben

58


A létminőséghez tartozó viselkedési formák és normák kialakításaNem elegendő a szemléleti alapok megteremtése, arra is szükség van, hogy közösen fedezzük fel, hogy mit is tehetünk egyéni életünkben.

A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértéseFelfedeztetni, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem

A szerves (organikus) kultúra fontosságának megismertetése a fenntartható fejlődésbenAnnak beláttatása, hogy a környezettel való harmonikus együttműködés eredményeként alakult ki a szerves kultúra.

KONKRÉT FELADATOK

A szakoktatásban kiemelni a hagyományok megismerését, tiszteletét A szakoktatásban a környezetbarát technológiák fontosságát hangsúlyozni A város, illetve annak környezetének megismerése A település környezetvédelemmel foglalkozó cégeinek bemutatása Az iskolai büfét átalakítani “öko-büfévé” Az egészséges életmódra való nevelést szem előtt tartva minél több diákot bevonni a

tömegsport mozgalomba, illetve mozgáskultúrájuk fejlesztésébe Az iskola komplex egészségfejlesztési programján belül az iskolai drogstratégia

kidolgozása, s abba a mentálhigiénés nevelés integrálása (pozitív értékrend, reális énkép, önbizalom, pozitív önértékelés megvalósítása, döntéshozatali, konfliktuskezelői képességek fejlesztése)

A házirend illemtár részében a viselkedéskultúrát kiemelni, tudatosítani; tartalmazzon “zöld” fejezeteket is

HELYI CÉLOK, ÉRTÉKEK: természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése helyi értékek és problémák feltérképezése helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem,

örökbefogadott patak, hulladék, iskolai büfé “zöldítése”, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)

lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai) hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása a nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel

3.16.3. Erőforrások

SZEMÉLYI ERŐFORRÁSOK

Belső Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása adja elsősorban a környezeti

nevelés hitelességét. A technikai dolgozók napi munkájukat igyekeznek környezetbarát technikákkal

megvalósítani. Munkájukban legyenek igényesek, nyitottak az ésszerű változásokra, érdeklődők az iskolai élettel szemben.

A környezeti nevelés hagyományai között megtaláljuk az önkéntességet, amire a mi iskolánkban is tudunk számítani.

A belső erőforrás fontos tényezője az átlagosan 730 fő tanuló.Külső

59


A helyi intézményekkel, vállalatokkal a kapcsolattartás megfelelő: Önkormányzat, általános és középiskolák, szakképző helyek, leendő munkahelyek.

A szakképzés gyakorlati helyeivel mindennapos az együttműködés. A szülőkkel való jó kapcsolattartás sajnos már nem jellemző ennél a korosztálynál, de

a tanulók életvitelének megváltozásán, a szemléletformáláson keresztül talán jobban be tudjuk vonni őket is a közös munkánkba.

ANYAGI ERŐFORRÁSOK

A fenntartó támogatása az iskola programjainak megvalósításához. Pályázatok segítségével a nyári táborozást, stb. próbáljuk megvalósítani. A helyi források bevonásában szorosabban együtt kell működni más oktatási

intézményekkel és civil szervezetekkel. A helyi szolgáltató cégek támogatását – mind anyagi, mind természetbeli – célszerű

elnyerni.

3.16.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Iskolánk képzési profiljából adódóan a környezeti nevelés az épített környezetre is kiterjed.

Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: – táborok (vízi-és sítábor), tanulmányi kirándulások, stb.;

kézműves foglalkozások: egy-egy ünnephez kötötten; „látogatás”: múzeum, botanikus kert, nemzeti park, valamint szeméttelep,

szennyvíztisztító stb.; épületlátogatások, műemlékek, ill. építés alatt álló beruházások megtekintése. a tanévre eső ünnepek méltó megtartása a diákönkormányzat bevonásával. délutáni közösségformáló diákprogramok szervezése (kerékpártúra, palacsintasütés,

stb.) iskolai kiállítások az aulában. iskolai, nemzetközi projektek. Itt a hagyományok ápolására, az épített környezet

bemutatására sok lehetőség nyílik.

3.16.5. Módszerek, eszközök

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Néhány, munkánk során alkalmazott módszer

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; játékok; modellezés; projektmódszer (tantárgyi kereteken átívelő formában); kreatív tevékenység; közösségépítés; művészi kifejezés. aktív kapcsolattartás, közös projektek a városban található múzeumokkal.

60


Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

3.16.6. Kommunikáció

A diákokat zöld faliújságon, iskolarádión, a DÖK zöld tagozatán, illetve személyes kapcsolattartáson keresztül tájékoztatjuk az aktualitásokról.

A minőségbiztosítási, értékelési terven keresztül, pl. kérdőíves, vagy személyes beszélgetésen keresztül az iskolán belüli kommunikáció jobban megvalósulhat.

3.16.7. Minőségfejlesztés

A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata színvonalát és hatékonyságát a helyi értékelési és önértékelési kultúra biztosíthatja. A környezeti nevelés is igényli azt a minőségfejlesztési gyakorlatot, amely az iskola pedagógiai eredményességét képes hosszabb távon biztosítani.

MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT:

Az itt felsorolt kijelentések tartalmazzák iskolánk „hitvallását” a minőséggel kapcsolatban. E kijelentések megfogalmazása általános, de mögöttes tartalmukban konkrétak s így célok és cselekvések rendelhetők hozzájuk.

Iskolánk fontosnak tartja, hogy olyan hasznos és korszerű ismereteket adjon át tanulóinak mellyel azok meg tudnak felelni a mai szakmai elvárásoknak és az európai igényeknek

Vállaljuk, hogy partnereink véleményét figyelembe vesszük és munkánkat az igényeknek megfelelően alakítjuk

Fontosnak tartjuk a minőség alapú szervezeti felépítés és az iskolai folyamatok szabályozottságát

Ezek érdekében a Szakiskolai Önértékelési Modellnek megfelelő mérési-értékelési rendszert dolgozunk ki, s ezt folyamatosan működtetjük.

Igényeljük, hogy tanulóink, tanáraink, a szülők közössége véleménynyilvánítással segítse a nevelő - oktató munkát, a célok meghatározását; lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban.

Az intézmény vezetősége és a dolgozók elkötelezettek a fent megfogalmazott minőségi célok elérésében. Ennek érdekében minőségirányítási rendszert dolgoztunk ki és működtetünk, amely figyelembe veszi a partnereink elégedettségét és igényeit.

Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk.

Hiszünk abban, hogy a szervezeti kultúra fejlesztésével és a meglévő humán erőforrások jobb kihasználásával iskolánk jobban képes megfelelni a tanulói-szülői igényeknek és a gazdaság elvárásainak.

Esélyt kívánunk teremteni arra, hogy tanulóink tehetségüknek, adottságaiknak megfelelően bontakozhassanak ki. A tanulókat olyan korszerű ismeretek birtokába juttatjuk, amely segíti őket a szakmai élet egyre változó követelményeihez való alkalmazkodásban.

61


A szakképzési kínálatunkat folyamatosan bővítjük a változó munkaerő-piaci igényeknek megfelelően, rugalmasan; alkalmazható ismeretket közvetítünk.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGCÉLOK

A nevelési-oktatási feladatainkat olyan szinten végezni, hogy az iskola minden évben a felvételi keretszámot biztosítani tudja. (a demográfiai hatás kiküszöbölésével.)

A 9. osztályos tanulók felzárkóztatása azért, hogy kevesebb bukás legyen, kisebb legyen a lemorzsolódás.

Az érettségizett tanulók legalább 10 %-a jelentkezzen felsőoktatási intézménybe. A bolognai folyamat alapján a bacolor szint elérése a cél

A nyelvoktatás terén az európai referenciakeret ajánlása alapján az A2 és B2 szint elérése a cél. A technikus képző évfolyamon a szakképzési szakaszban a C1, ill. C2 szint elérése a cél, ahol már a szakmai nyelv alapjainak elsajátítása a cél.

Hatékonyabb intézményi humán erőforrás gazdálkodás, a megfelelő képzettségű (szakmai és pedagógiai) szakembergárda, aki képes a folyamatos megújulásra, képes arra, hogy önmagát folyamatosan képezze, részt vegyen posztgraduális, ill. egyéb szakmai továbbképzéseken a sikeres oktatási-nevelési munka érdekében.

ELLENŐRZÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK

A SZMSZC Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakképző Iskolája csoportos pályázat alapján 2003. október végéig kiépítette minőségfejlesztési rendszerét a Comenius I. intézményi modell alapján.

Intézményünk a partnerközpontú működét rendszerét kidolgozta, dokumentálta. Felmértük a partnereink igényét (azonosítottuk partnereinket, igény és elégedettségmérést végeztünk, ehhez szabályzatot készítettünk, kidolgoztuk a partneri kapcsolattartás eljárásrendjét). A programiroda ajánlásai alapján probléma-elemzéseket készítettünk, majd azokból célokat képeztünk. Intézkedési terveket dolgoztunk ki a feltárt problémák kezelésére. Az intézkedési terveket meg is valósítottuk, közben a szükséges korrekciót elvégeztünk. Az irányított önértékelés segítségével megállapítottuk, hogy munkavégzésünk mennyiben felel meg munkatársaink és külső partnereink elvárásainak.

2006 elején iskolánk megpályázta a Szakiskolai Fejlesztési Program második körébe való bejutás lehetőségét. A sikeres pályázat eredményeként a 2006/2007-es tanévtől az SZFP II minőségirányítási komponense alapján szervezzük a minőségirányítási folyamatainkat.

2009 novemberében a SZFP II idő előtt megszűnt, de a minőségirányítási rendszert a törvényi előírásoknak megfelelően továbbra is működtetjük.

RÖVID TÁVÚ CÉLJAI: a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló

visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület;

az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges oktatási-képzési szükségletek és lehetőségek összhangba hozása.

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJAI: az intézmény céljainak eredményes megvalósítását az optimális emberi erőforrás

kihasználását segíti; pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez.

62


EGYÉB CÉLJAI: a felelősség-hatáskör pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb

megfogalmazását segíti; megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról; javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás

minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.

PARTNERI IGÉNY, ELÉGEDETTSÉG ÉS ELÉGEDETLENSÉG MÉRÉSÉNEK RENDJE

Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat.

Az eljárás magában foglalja: a partnerazonosítás frissítését a felmérés lebonyolítását intézkedési terv készítését a beavatkozás ellenőrzését

INDIKÁTOROK

A közvetlen partnerek elégedettség-elégedetlenség-mérése során az alábbi indikátorokat képezzük:

Az alkalmazottak esetében:o MM1: célok, stratégia o MM2: bevonás, felhatalmazás, elismeréso MM3: szakmai fejlődés, karriero MM4: kommunikációo MM5: vezetési stílus

ME1: munkakörülmények ME2: bérezés, juttatások ME3: munkavállaló-érzet ME4: változások

- A szülők és a tanulók esetében:o P1: nevelés-oktatás színvonalao P2: képességfejlesztéso P3: felkészítéso P4: szolgáltatásoko P5: alkalmasság (munkatársak)o P6: információ, kapcsolattartáso P7: tárgyi felszereltségo P8: általános elégedettség

3.17.A iskola továbbképzési terve

Az SZMSZC Hefele Menyhért Szakképző Iskola beiskolázási terve tartalmazza.

63


4. Az iskola helyi tanterve

4.1.Bevezetés

A tanterv az emberképünkön alapuló pedagógiai programunk végrehajtására felépített, egységes tanítási-tanulási folyamatterv.

4.1.1. Választott kerettantervIskolánk a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. mellékletében szereplő szakközépiskolák számára kiadott kerettantervet használja.Szakiskolai képzésünkhöz a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. és 2. mellékletében szereplő kerettanterveket használjuk.

4.1.2. Átjárhatóság iskolán belül

Az iskola biztosítani szeretné minden beiratkozott tanulója számára a szakmai tudás, illetve az érettségi megszerzésének a lehetőségét. Arra törekszünk, hogy tanulóink az iskolában találják meg számításukat, biztosított legyen tanulmányi előmenetelük, akár egy más iskolatípusba való átlépéssel is. Ezért biztosítani kívánjuk az átjárhatóság lehetőségét az egyes szakmák, valamint a szakiskola és a szakközépiskola között. Szakközépiskola 9-10. osztályából a szakiskola 9. évfolyamába lehet átlépni. Szakiskolából szakközépiskolába az átlépés csak megfelelő tanulmányi eredmény (legalább 3,5-es átlag), és az érettségi tárgyakból különbözeti vizsga letételével lehetséges. A felsőbb évfolyamokon az adott év megismétlésével, vagy az addig nem tanult szakmai, illetve érettségi tárgyak szintfelmérő vizsgáinak eredményes letétele után lehetséges a másik osztályba kerülés.

Az egyes iskolatípusok közötti átlépést az igazgató, írásban benyújtott kérvény alapján engedélyezheti.

Érettségi után az iskolában oktatott bármely szakmára lehet jelentkezni.

4.1.3. Más iskolából érkező tanuló felvétele Azonos iskola típusból és évfolyamról (szakmáról) az átvétel feltételei megegyeznek

az iskolán belüli osztály váltás feltételeivel. Más szakma, illetve évfolyam esetén az addig nem tanult tantárgyakból különbözeti

vizsgát kell tenni, melynek eredményes letétele feltétele a továbbhaladásnak.Az eljárást az igazgató írásban benyújtott kérvény alapján engedélyezheti.

A különbözeti vizsgák letételére minden esetben felkészülési időt biztosítunk.

4.1.4. Előrehozott érettségi

Előrehozott érettségi vizsga az egyes vizsgatárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, a középiskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett érettségi vizsga.

Abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A még nem teljesített évfolyamok tananyagából az osztályozó vizsga sikeres teljesítése jelenti az érettségi vizsgára bocsátás feltételét.

Elsősorban azon tantárgyakból támogatjuk az előrehozott vizsga letételét, amelyek tantervi követelményeit a 12. évfolyamnál korábbi időpontban teljesítik tanulóink.

64


Iskolánkban a biológia, a földrajz, az informatika és a kémia sorolható ide, ezekből 10. évfolyam végén befejezik a helyi tanterv követelményeinek elsajátítását, a diákok a májusi vizsgaidőszak megkezdése előtt osztályozóvizsga letételével szerezhetnek jogosultságot az előrehozott érettségi vizsgára.

A négy évig tanulandó tantárgyakból is van lehetőség előrehozott vizsga letételére, elsősorban idegen nyelvből tartja nevelőtestületünk támogathatónak.

Aki sikeres előrehozott vizsgát tesz, annak az adott tantárgy óráit később nem kell látogatnia.

4.1.5. Emelt szintű érettségire való felkészítésAz emelt szintű érettségi vizsga sikeres letételéhez nyújt segítséget az emelt szintű felkészítés a 11-12. évfolyamokon. Ezt a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján szervezzük, iskolánk műszaki jellegéből adódóan erre matematikából és fizikából van igény. Az érettségire való felkészítés szintjétől függetlenül jelentkezhetnek a diákok az érettségi vizsgákra akár emelt, akár közép szinten.Emeltszintű érettségi felkészítés feltételei:

Az adott tantárgyból legalább 3-as 10. és11. év végi érdemjegy Kötelező részvétel a tanítási év végéig Többlet teljesítmény vállalása Évente új jelentkezési lehetőség Kevés jelentkező esetén csak más iskolában tudjuk a felkészítést biztosítani

4.1.6. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos eljárás

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:

testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos

pszichés fejlődési zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, disgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

A tanulási problémák/korlátok körét alkothatja tanulási nehézség tanulási zavar tanulási akadályozottság

A tanulási probléma súlyosságát a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság állapítja meg. Az általuk kiadott szakvéleményben megfogalmazottak és a közoktatási törvény által előírtak alapján történik a tanulók további iskolai nevelésének, oktatásának megtervezése.

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT NEVELÉSE-OKTATÁSA

Az integráció a korábbi elkülönítő (szegregáló) speciális oktatással, neveléssel szemben a fogyatékosok és nem fogyatékosok együttes fejlesztését, találkozásaiknak, közös tevékenykedéseiknek az adott lehetőségekhez képest maximális megvalósítását jelenti. A nevelésben-oktatásban megvalósuló integráció során a sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedésére kerül sor a többségi nevelési-oktatási intézményekben. Az esélyegyenlőség biztosításával nagyobb lehetőségük nyílik arra, hogy szakmát szerezzenek, hátrányaik csökkenjenek, harmonikus személyiséggé váljanak.

65


AZ ISKOLA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT OKTATÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGE

Iskolánk felkészült arra, hogy sajátos nevelést igénylő tanulókat befogadjon, számukra a közoktatási törvényben megfogalmazott módon többlettámogatást nyújt, kedvezményeket biztosít. A teljes körű befogadás, integráció érdekében nevelésük-oktatásuk nem elkülönített osztályokban, hanem a többi tanulóval együtt történik, tehát valamennyi tanórát együtt töltik osztálytársaikkal. Külön – egyéni vagy csoportos – foglalkoztatásukat heti két órában gyógypedagógus végzi. E tevékenység koordinálása a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata.

ISKOLAI NEVELÉSÜK-OKTATÁSUK, KÜLÖNLEGES GONDOZÁSUK ÉRDEKÉBEN AZ ALÁBBI PEDAGÓGIAI GYAKORLATOT ALAKÍTOTTUK KI:

Az iskola vállalja az érintett tanulók tanórán kívüli fejlesztését biztosítja a személyi (gyógypedagógus) és tárgyi (terem, segédeszközök) feltételeket lehetővé teszi a zavartalan munkavégzést a fejlesztő tevékenységet végző

szakemberek számáraA gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

az osztályfőnökök bevonásával felméri a sajátos nevelési igényű tanulók körét elvégzi a tanulók két csoportra osztását az alábbiak szerint:

o SNI – A: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók

o SNI – B: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók

nyilvántartja és nyomon követi az esedékes kontrollvizsgálatok időpontjait tájékoztatatja a szülőket a vizsgálat szükségességéről, a tanulót megillető jogokról konzultál az érintett pedagógusokkal a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos

szakértői véleményekről, az esetleges felmentésekről felveszi a kapcsolatot az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény utazó

szakemberével (gyógypedagógus), aki elkészíti a tanulók egyéni fejlesztési tervét megszervezi a szakértői véleményekben előírt fejlesztő foglalkozásokat figyelemmel kíséri és segíti a gyógypedagógus tevékenységét, a tanulók

előrehaladását

4.2. Az iskola egyes évfolyamain kifutó rendszerben tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások; ezek óraszámai

A KERETTANTERVEK ALAPELVEI: Nyitottság a környezetre és a változásokra Nemzeti és európai identitástudat egysége Felelősségtudat Kitartás Differenciált bánásmód és oktatás Erkölcsiség Minőség

A KERETTANTERVEK CÉLJAI: Kommunikációs képességek fejlesztése Nemzeti- és európai identitástudat továbbépítése Együttműködésre és kooperációra nevelés

66


Személyiségfejlesztésben a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés

Esztétikai nevelés Erkölcsi felelősség Információ-feldolgozás képességének fejlesztése Élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása Környezetvédelem A változó világban való eligazodás képességének fejlesztése

Iskolánkban a fizika tantárgy az, amelyet a 11. és 12. évfolyamon a szakközépiskolában kötelezően tovább oktatunk, így minden tanuló számára biztosítva az érettségire való felkészülés.

A tantárgyi struktúra, az óraszámok eldöntését követő helyi tantervkészítés eredményei a tantárgyi programok. Nevelési programunkban ismertetett helyzetünk, a hozzánk kerülő tanulók neveltségi szintje, céljaink és vállalt feladataink határozták meg döntéseinket. A következő táblázatok a kerettantervi rendelet és annak módosítása (óraszámcsökkentés) alapján készültek.

Az érettségi vizsga tantárgyai közül matematikából és fizikából biztosít lehetőséget az iskola az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészülésre, meghatározott csoportlétszám (6 fő) esetén. Az emelt szintű tantárgyak óraszáma a mindenkori a mindenkori érettségi vizsgaszabályzat szerinti.

67


4.2.1. Szakközépiskolai képzés óraterve

Érvényes 2010. szeptember 1-től

* csoportbontás

A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás szakmák szerinti konkrét tantárgyai, valamint a szakképző évfolyamok óratervei részletesen megtalálhatók a szakmai programban.

68


4.2.2. Felnőttek középiskolája – intenzív nappali tagozat

Érvényes 2010. szeptember 1-től

* csoportbontás

69


4.3. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások; ezek óraszámai

4.3.1. Szakközépiskolai képzés óraterve

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola

Tantárgyak 9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4,5 4,5 5 5

Idegen nyelvek3 3 3 3

3 3 3 3

Matematika3 3 3 3

5 5 5 5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2,5 2,5 4 4

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Fizika2 2 1

4 4 4 4

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek* 1

Informatika2 2

2 2

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakma 1 8 8 10 13

Szakma 2 8 8 10 13

4.3.2. Szakiskolai képzés óraterve

70


Tantárgyak 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

Magyar - Kommunikáció

2 1 -2 1

Idegen nyelv2 2 22 2 2

Matematika2 1 -2 1

Társadalomismeret 2 1 -Természetismeret 3 - -Testnevelés 5 5 5Osztályközösség-építő Program 1 1 1

Szakmai 1 17 25 25,5Szakmai 2 17 25 25,5

4.3.3. Szakmunkások szakközépiskolája

Tervezzük iskolánkban a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulók számára a szakiskolások szakközépiskolája a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 13. § 3. bekezdése és a 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről 24. § 4. bekezdése szerinti érettségire felkészítő osztály indítását a 2015/16-os tanévtől

71


Szakmunkások szakközépiskolája

Tantárgyak 11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 7 8

Idegen nyelvek5 55 5

Matematika 6 6Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5 5

Etika 1Biológia – egészségtan 0 1,5Fizika 1,5 0Kémia 1,5 Földrajz 0 1,5Informatika 1,5 Osztályfőnöki 1 1Szakmai 11 10

4.3.4. Híd I. képzés óraterve

Műveltségi területek

Heti óraszám36 héttel számolva

72


Kommunikáció és anyanyelv 5Német 1,5Matematika 2Társadalom és jelenkor-ismeret 1,5Természetismeret 3Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok 6Szakmaismeret 6Testnevelés és sport 5

73


4.3.5. Híd II. képzés óraterve

Évfolyam/ Tantárgyak

HÍD/2/1. HÍD/2/2. HÍD/2/1. HÍD/2/2. HÍD/2/1.heti 24

közismereti óra

heti 17 közismereti

óra

heti 16,5 közismereti

óra


óra

heti 31,5 közismereti

óraA A B B C

2 éves 2 éves 2 éves 2 éves 1 éves1. év 2. év 1. év 2. év

Kommunikáció és anyanyelv 4 3 3 2 5

Élő idegen nyelv (angol, német) 4 3 3 2 5

Matematika 4 3 3 2 5Társadalom és jelenkor-

ismeret 3 2 1,5 1 4

Természetismeret 3 2 1,5 1 4Alapvető munkavállalói

és életpálya-építési modulok

1 1 0,5 1 2

Testnevelés és sport* 2 2 2 - -Osztályfőnöki

(osztályközösség-építő program)

1 1 1 1 1

Pályaorientáció - - - - 5Technika - - - - 4

Szabadon tervezhető

órakeret: pl. informatika 5 2 3,5 1

74


4.3.6. Híd II. nappali rendszerű felnőttoktatás óraterve

Évfolyam/ Tantárgyak

HÍD/2/1. HÍD/2/2.heti 16,5

közismereti óra


óraB B

2 éves 2 éves1. év 2. év

Kommunikáció és anyanyelv 3 2

Élő idegen nyelv (angol, német) 3 2

Matematika 3 2Társadalom és jelenkor-

ismeret 1,5 1

Természetismeret 1,5 1Alapvető munkavállalói

és életpálya-építési modulok

0,5 1

Testnevelés és sport* 2 -Osztályfőnöki

(osztályközösség-építő program)

1 1

informatika 1 -

75


4.3.7. Felnőttoktatás nappali szakközépiskola óraterve

Felnőttoktatás nappali

Tantárgyak 9. évf. 10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4,5 4,5Idegen nyelvek 2,5 2,5 2,5 2,5Matematika 3 3 3 3Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

Etika 1 Biológia – egészségtan 2 2 1 Fizika 1 1 2 2Kémia 2 1 Földrajz 1 2 Művészetek* 1 Informatika 2 2 Testnevelés és sport Osztályfőnöki 1 1 1 1Szakma 1 7 7 9 11,5

4.3.8. Felnőttoktatás esti szakközépiskola óraterveFelnőttoktatás esti

Tantárgyak 9. évf. 10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 2 2 2 2

Idegen nyelvek 1,5 1 1,5 1,5Matematika 1,5 1 1,5 1,5Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 1 1 2 2

Etika 1 Biológia – egészségtan 1 1 1Fizika 1 1 1 Kémia 1 1 Földrajz 1 1 Művészetek* 1 Informatika 1 1 Testnevelés és sport 2,5 2 2,5 2Osztályfőnöki 1 1 1 1Szakma 1 4 4 5 6,5

76


4.3.9. Felnőttoktatás levelező szakközépiskola óraterve

Felnőttoktatás levelező éves óraszámok

Tantárgyak9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 18 16 18 16Idegen nyelvek 12 11 12 10Matematika 12 11 12 10Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 9 10 14 14Etika 4 Biológia – egészségtan 7 8 4Fizika 7 8 4 Kémia 7 4 Földrajz 7 4 Művészetek* 4 Informatika 7 7 Testnevelés és sport 18 18 18 16Szakma 1 29 30 36 42

4.3.10. Felnőttoktatás nappali szakiskola óraterve

Szakiskola felnőtt nappali


10. évfolyam

11. évfolyam


65 32 -65 32

Idegen nyelv65 65 5865 65 58

Matematika65 32 -65 32


Szakmai 1 550 810 734 éves óraszámok

4.3.11. Felnőttoktatás esti szakiskola óraterve

77


Szakiskola felnőtt esti


10. évfolyam

11. évfolyam


36 18 -36 18

Idegen nyelv36 36 3236 36 32

Matematika36 18 -36 18



4.3.12. Felnőttoktatás levelező szakiskola óraterveSzakiskola felnőtt levelező


10. évfolyam

11. évfolyam


7 4 -7 4

Idegen nyelv7 7 67 7 6

Matematika7 4 -7 4

Társadalomismeret 7 4 -Természetismeret 11 - -Testnevelés 18 18 16Osztályközösség-építő Program


4.3.13. Felnőttképzési programokIskolánkban valamennyi oktatott szakmában kívánunk felnőttképzési csoportokat indítani, ezek akkreditációja folyamatban van. A szakmák kerettanterveiben megtalálható a szakmák oktatásához szükséges óraszám és tananyagtartalom. A szakmai vizsgák követelményei a Szakmai és Vizsgakövetelmények között találhatók. Szakmai követelménymodulok: 2017/2012 (VIII. 9.) Korm. rendeletFelnőttképzésről törvény 2013. évi LXXVII. törvénySzakmai és vizsgakövetelmények: az aktuális miniszteri rendeletek szerint

78


Szakképzési kerettantervek: 14/2013 (IV. 5.) NGM rendelet

4.4.Tanórán kívüli foglalkozások, sportkör

Az indítható szakkörök számát a diákok érdeklődése, és az iskolai lehetőségek szabják meg. Érettségi felkészítőt idegen nyelvből, matematikából, fizikából, rajz és vizuális kultúrából, földrajzból és bármely tantárgyból igény szerint biztosítunk. Ezeken kívül ECDL vizsgafelkészítő indítását is tervezzük. A korrepetálások szervezése igény szerinti.

Iskolánk a mindennapi testedzés feladatainak megfelelően a testnevelés óra keretein kívül testmozgási, testedzési lehetőséget biztosít tanulóinak sportköri foglalkozások keretében. Évente tanév elején felmérjük a tanulói igényeket, és annak megfelelően alakítjuk ki a sportköri tevékenységet.

Sportcsoportjaink: Kondicionáló termi tömegsport foglalkozás Kosárlabdaedzés Falmászás Tenisz

Ezeken kívül háziversenyeket szervezünk, valamint a városi alapfokú bajnokságokban és a diákolimpia versenyein szerepelünk tanulóinkkal a különböző sportágakban.

A minden évben megrendezett Diáknap egyik meghatározó programját alkotják a sportversenyek.

Évente meghirdetjük a sítábort, valamint az iskola hagyományos vízi táborát a Mosoni-Dunára.

4.5. A településen élő nemzetiségek kultúrájának ismertetése

Városunkban és környékünkön többségében a horvát és a német nemzetiséghez tartozó lakosok élnek, ezért a nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére, a horvát és a német nemzeti kultúrának megismerésére szolgáló tananyag oktatását a történelem és a magyar tantárgyakhoz integráltan, azok kerettantervébe beépítve valósítjuk meg.

4.6. Tantárgyi tantervek

Pedagógiai Programunk talán legfontosabb része a helyi tanterv. Itt mutatjuk be a kerettantervre épülő, annak bevezetését követően alkalmazandó óraterveinket. A helyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik. Ezek tartalmazzák az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak tananyagát és követelményrendszerét a tantárgyakra lebontva.

4.7. Választható tárgyak, pedagógusválasztás

Az egyéni haladási ütemet, a kialakult speciális érdeklődést és a már megszerzett ismeretek nagyobb ütemű fejlesztését választható tantárgyi órákkal tudjuk biztosítani. Ebben a formában nyílik lehetőség az emelt óraszámú érettségi vizsgára való felkészülésre is.

Iskolánkban emelt óraszámú érettségi felkészítést vállalunk:

79


matematika,

fizika tárgyakból

Megszervezzük más tantárgyak esetén is az emelt óraszámú felkészítést, ha megfelelő számú jelentkező van és az iskolai órakeret erre az óraszámot biztosítja

A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust. Választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik.

4.8.Tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei

Az Oktatási Minisztérium által évente kiadott tankönyvjegyzék és helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével kerülnek kiválasztásra a különböző tanulmányi segédletek. Csak olyan tankönyvet választunk, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint biztosítható valamennyi tanulónak.Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítania tankönyvellátást az iskolai könyvtárból . E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény. 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, továbbikedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. -Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.Az iskola a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulóa) esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket,b) esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt.- A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.-A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvelkívánja megoldani.- Az iskola igazgatója a Nemzeti Alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, melyek a NAT 2012. előírásainak megfelelnek,a hivatalos tankönyvlistán szerepelnek.

80


A KIVÁLASZTÁS ELVEI: a tantárgynak megfelelő szakszerűség, szakmai- és tudományos megbízhatóság,

pontosság, korszerűség, műszaki megfelelőség, szabványosság. A NAT 2012 szerinti felmenő rendszerű előírások betartása.

oktatási dokumentumokba foglalt követelmények érvényesülése, vizsgakövetelmények, központi programok, Nemzeti Alaptanterv, ill. kétszintű érettségi szerinti megfelelőség

tanulhatóság, taníthatóság: az általános didaktikai és szakmódszertani, nevelés követelmények megvalósulása

pszichológiai szempontok érvényesülése: az általános és a fejlődéslélektan törvényszerűségeinek, az életkori sajátosságok, fejlettségi szint, teherbírás figyelembe vétele, aktivizáló, gondolkodtató hatások érvényesülése

nyelvi kommunikációs megfelelőség: világosság, érthetőség, szabatosság, pontos és egyúttal világos megfogalmazás – a szakkifejezések pontos alkalmazása, kellő magyarázata, kifogástalan helyesírás, nonverbális jelek következetes alkalmazása

rendszerbeilleszthetőség: a tankönyv, taneszköz helye a felmenő rendszerben alkalmazott tankönyvek, taneszközök rendszerében

terjedelmi megfelelőség: a tankönyv, taneszköz belső arányai, felépítése, szerkezete, egyes fejezeteinek arányossága

logikai szempontok: a tananyag fogalomrendszere, a következtetések jellege, aránya, megalapozottsága, a definíciók minősége, kiemelése, az összefüggések feltárásának érvényesülése

vizuális kommunikáció: szemléltető ábrák, grafikonok, fényképek, illusztratív ábrák, nonverbális jelek mennyiségi és minőségi megítélése, a szöveg és a kép aránya, összhangja

szakmódszertani szempontok szerinti megítélésA fentiekben részletezett követelményeket az Országos Tankönyv és Taneszköz

Tanács által minősített tankönyvek, segédletek és taneszközök esetében nem kell elemezni. tényleges választhatóság esetén gazdaságossági szempontok: beszerzési ár a tartósság

arányában.A tankönyv, segédlet, taneszköz konkrét kiválasztása az adott tantárgyat tanító

pedagógus joga, melyet a munkaközösség – vezetője irányításával – segít, a iskolavezetés, az iskolaszék és a diákönkormányzat véleményezi, a gazdasági iroda és a tankönyvfelelős megrendeli és forgalmazza.

Tanítási év közben a meglévő taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul.

A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz.

A tankönyvek kiválasztásának, megrendelésének folyamata minden tanév március 1-ig megtörténik.

A tankönyvek megrendelését a tankönyvfelelős végzi, a munkaközösségek által elkészített tankönyvlista alapján. Az összesített tankönyvlistát az iskola vezetősége átnézi, véleményezi és jóváhagyja.

A TANKÖNYVEK RENDELÉSÉNEK MENETE:

Az emberi erőforrások minisztere16/2013. (II.28.) EMMI rendelete alapján

81


A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelésinformációs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásávala Könyvtárellátónak küldi meg a következő határidőkre:a) a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja,b) a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15.,c) a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtta továbbiakban: tankönyvrendelés).(2) A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztotttankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megilletőtámogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számáranem rendel tankönyvet az okok megjelölésével.(3) A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el.

Az egyes osztályok, szakmacsoportok számára elkészült tankönyvlistát a tankönyvfelelős eljuttatja minden egyes tanulóhoz március 1-ig. A tanulók, ill. szüleik ezeken elkészítik egyéni megrendelésüket, s azt visszajuttatják a tankönyvfelelősnek legkésőbb március 16-ig. ezek alapján történik a megrendelések módosítása.

A 9. évfolyamokhoz a beiratkozáson juttatjuk el a megrendelőlistát. A tanulók, illetve a szülök, a megrendelőlap aláírásával vállalják, hogy a megrendelt

tankönyveket meg is vásárolják.

A TANKÖNYVEK FORGALMAZÁSA:

A tankönyvek kiszállítása úgy történik, hogy a tankönyvfelelős a tankönyvek kiszállítójával egyeztet, megállapodnak egy kiszállítási határidőben, ez általában augusztus közepe.

A kiszállítás pontos idejéről a tankönyvfelelőst értesíti a szállító. A kiszállított tankönyveket átszámolva vesszük át.

A tankönyvfelelős kiosztja a névre szóló tankönyvcsomagokat, a befizetés igazolása után (a tanuló és szülője a tankönyvek árát előzetesen, a KELLO által kiküldött csekken feladja).

A KELLO által meghatározott időre a tankönyvfelelős elszámol a visszáruval.

82


INGYENES TANKÖNYVEK: Ingyenes tankönyvi ellátásra az a tanuló jogosult, aki megfelel az adott évben aktuális

vonatkozó törvényi szabályok előírásainak, és jogosultságát előző tanév március 30-ig igazolja, megfelelő dokumentumokkal, melyeket az osztályfőnöknek, illetve az ifjúságvédelmi felelősnek átadott.

Az ingyenes tankönyvre jogosult diák ugyanúgy köteles a tankönyvosztáson megjelenni, és átvenni tankönyveit, melyhez a KELLO átvételi elismervényt csatol.

A tankönyvosztásra kijelölt időpontokon kívül tankönyvek vásárlására illetve felvételére csak nagyon indokolt esetben van lehetőség.

4.9.Belépés, magasabb évfolyamba lépés feltételei

4.9.1. Belépés 9. évfolyamra, a tanulók kiválasztásának elvei, módszerei

A belépés szükséges feltétele érvényes bizonyítvány a 8. osztályról akár állami-, egyházi-, vagy magániskolából. Az iskola a felvételi tájékoztatóban minden évben nyilvánosságra hozott feltételrendszer alapján elsősorban a tanulmányi eredményt alapul véve készíti el felvételi rangsorát (ideiglenes felvételi jegyzék). A szakközépiskolába jelentkező tanulóknak felvételi-orientáló beszélgetés tartunk. A szakiránynak megfelelő egészségügyi alkalmasság ugyancsak feltétele az iskolánkba történő belépésnek. További feltétel, hogy a helyi tantervben a tanuló számára előírt nem kötelezőfoglalkozásokon való részvételt vállalja. Erről a jogszabályokban meghatározott módon, írásban kell nyilatkozni.

Felső korhatár a Közoktatási Törvény által meghatározott életkor.

4.9.2. Belépés felsőbb évfolyamra

Iskolánkban nemcsak a 8. osztály után, hanem a más iskolákban a 10., a 12. évfolyam sikeres elvégzése, illetve érettségi vizsga után is lehet tanulmányokat kezdeni. Az egészségügyi alkalmasság ebben az esetben is feltétel. Ezen évfolyamok a határvonalak az iskola belső képzési struktúrájában: a szakképzés első évfolyama a 11., a technikusképzés első évfolyama a 13. évfolyam.

A korábbi tanulmányaikat nálunk végző diákok a felvételnél előnyt élveznek.

A felnőttek középiskolája nappali intenzív tagozat, valamint a reintegrációs képzés ide vonatkozó feltételeit az iskola képzési szerkezete tartalmazza.

4.9.3. Továbbhaladás feltételei

A továbblépés szakaszhatára a tanév. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a helyi tantervben előírt minimális követelmények, valamint a szakmai gyakorlati tantárgy által előírt követelmények (pl: vizsgaremek készítése, szintvizsga) teljesítése. A továbbhaladáshoz szükséges teljesítmény megállapításában a tanári és oktatói szabadság és felelősség érvényesül.

Ha a tanuló hiányzásai miatt nem értékelhető, a Közoktatási Törvény ide vonatkozó rendelkezései szerint osztályozó vizsgát tehet. A magasabb évfolyamra lépés feltételeinek teljesítését évenként bírálja el a szaktanár, az oktató, illetve a nevelőtestület az osztályozó értekezleten.

Az a tanuló, aki a tanév végén valamely tantárgy(ak)ból megbukik, az augusztusi javítóvizsga időszakban javítóvizsgázhat. Sikertelen javítóvizsga esetén tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.

A sikeres érettségi vizsga is továbbhaladási feltétel azoknál a tanulóknál, akik a technikusi évfolyamon kívánják folytatni tanulmányaikat.

83


4.10. A tanulók felvételével és átvételével kapcsolatos szabályozás

Tanulói jogviszony felvétel, vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel vagy átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.

Felvétel által jogviszony létesíthető azzal a tanulóval, aki a felvételi eljárást sikerrel teljesítette, a felvételi rangsorban elfoglalt helye ezt lehetővé teszi. A felvételi eljárás rendje a következő:

SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS

Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi eljárás során az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból

Magyar nyelv

Magyar irodalom

Matematika

Történelem

Idegen nyelv

Fizika

SZAKISKOLAI KÉPZÉS

Felvételi vizsgát nem tartunk. A felvételi eljárás során az általános iskola 7. osztály év végi és a 8. osztály első félévi eredményét vesszük figyelembe az alábbi tantárgyakból.

Magyar nyelv

Magyar irodalom

Matematika

Történelem

Idegen nyelv

Fizika

Továbbá:

egészségügyi alkalmassági vizsgálat

adott szakmák esetén pályaalkalmassági vizsgálat

A RANGSOROLÁS MÓDJA

A rangsorolás a felvételi eljárás során szerzett pontszámok sorrendje alapján történik.

Pontazonosság esetén előnyben részesül:

84


HHH tanuló

testvére(i) az intézményben tanulnak

4.9.1 SNI-s és BTM-s tanulók esetében alkalmazott speciális szabályok

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 51. § (5) pontja alapján a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítjuk a törvényben előírtakat.

Ha a tanuló élni akar az NKT 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 33. § (3) pontja szerint a jelentkezési laphoz csatolni kell, az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét.

4.11.Iskolai beszámoltatás, számonkérés, értékelés

4.11.1. Alapelvek

Az iskolarendszerű oktatásban az értékelés alapja az iskolai pedagógiai program, a helyi tanterv és a szakmai- és vizsgakövetelményeken alapuló szakmai program. Nem kérhető számon olyan ismeretanyag, amelynek feldolgozása a tanórán, foglalkozáson nem történt meg.

Az értékelés legyen objektív, igazságos, nevelő, ösztönző hatású, rendszeres és nyilvános. A követelmények támasztásában érvényesüljön a fokozatosság, igyekezzünk sikerélményhez juttatni a diákokat.

Az értékelés legyen tanulóközpontú, hallgassuk meg a tanulók véleményét is. Lényegesnek tartjuk, hogy a tanulók ismerjék az elvárásokat, az értékelés módját, a számonkérés formáit.

4.11.2. Az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka, a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése a diáknak és a szülőnek szól elsősorban, de tájékoztatást ad az osztályfőnökök, a többi szaktanár, oktató számára is. A tanuló értékelése elsődlegesen a magatartásra, a szorgalomra és a tanulmányi munkára, ezen belül a helyi tantervekben foglalt követelmények teljesítésének a mértékére irányul.

A számonkérés különböző lehetőségeit kívánjuk biztosítani, elősegítve ezzel azt, hogy a tanuló adottságainak leginkább megfelelő beszámolási módszert alkalmazzuk.

A SZÁMONKÉRÉS FORMÁI LEHETNEK: szóbeli felelet kiselőadást írásbeli felelet témazáró dolgozat iskolai írásbeli beszámoló házi írásbeli beszámoló elemzések elvégzése (szóbeli, írásbeli) elemzés, beszámoló készítése csoportos formában gyakorlati feladat megoldása

Egy-egy tanítási napon csak két tárgyból íratható egész osztályt érintő témazáró dolgozat. Egy héten egy osztályban legfeljebb három témazáró dolgozat íratható.

85


A témazárókon kívül a szaktanár az egyes tanulók felkészültségét alkalmanként kombinált (írásbeli – szóbeli) módon is ellenőrizheti.

Az írásbeli teljesítmények azonos értékűek a szóbeliekkel, ám a témazáró dolgozatok a félévi és a tanév végi osztályzáskor – kétes illetve köztes esetekben – hangsúlyosabb szerepet kapnak, mint egy-egy szóbeli felelet.

Az egyes szakmai munkaközösségek – a fenti alapszabályokra figyelemmel – további közös szabályokat hozhatnak az adott tantárgyakra.

A szóbeli, írásbeli, gyakorlati számonkérések arányát a tantárgy sajátosságainak figyelembevételével a munkaközösségek állapítják meg. A tantárgyak többségénél az 50-50 %-os írásbeli - szóbeli arány javasolt.

Egy témát átfogó írásbeli számonkérés időpontját legalább 5 munkanappal a megírás előtt közölni kell a tanulókkal.

Az írásbeli munkák pótlására és javítására köteles a tanár lehetőséget biztosítani a tanulóval előre megbeszélt időpontban. Az írásbeli számonkérés pótlása illetve javítása csak írásban történhet.

VIZSGÁK

Szakmai vizsga Érettségi vizsga (középszint, emeltszint) Technikus vizsga Osztályozó-, különbözeti vizsga: Pótvizsga Javítóvizsga

A fenti vizsgák követelményeit, lebonyolításának módjait és az értékelés elveit a mindenkor érvényes vizsgaszabályzatok határozzák meg.

BELSŐ VIZSGÁK

Gyakorlati szintvizsga:

A gyakorlati képzésben résztvevő tanulók az utolsó szakképző évfolyamot megelőző félévben gyakorlati szintvizsgát kötelesek tenni, ez feltétele a szakmunkás vizsgára való jelentkezésnek. A vizsga időpontjait a kamara határozza meg. Sikertelen vizsga esetén a következő tanévben van lehetőség annak letételére.

Tantárgyi vizsga:

Az érettségi vizsgára való eredményesebb felkészülést szolgálja a 11. évfolyam végén tartott próba érettségi egy sorsolással kihúzott tantárgyból. Szerepe az, hogy a tanuló minden érettségi tárgyat tanuljon, élje át a vizsgaszituáció izgalmait. A tantárgyi vizsga szóban és írásban történhet. A vizsga nyilvános, szülő és tantestületi tag is részt vehet rajta.

4.11.3. A tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének formái

Az értékelés történhet szóban, és érdemjegyek, osztályzatok formájában is.

A tanuló érdemjegyét a tanórai foglalkozásokon végzett szóbeli és írásbeli munka valamint a gyakorlati tevékenység figyelembevételével kell megállapítani. Ennek rendjét, a százalékokat a tanulókkal ismertetni kell.

Értékelési rendszerünkben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló.

86


MEGJELENÉSI FAJTÁI: A pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő, elsősorban a tanórán

megjelenő szabályozó típusú megnyilvánulások. A közösen végzett tevékenységekben megjelenő, rendszeres szóbeli értékelés. A pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása a gyerekekkel, szülőkkel.

A vizsgákon történő írásbeli és szóbeli értékelés alapja a mindenkor érvényes vizsgaszabályzat.

A szóbeli és az írásbeli számonkérés azonos súlyú. A félévi- év végi osztályzat megállapításához minden tanulónak, minden tantárgyból, melyet legalább heti kettő órában tanítunk, félévente legalább három, a három vagy annál több heti óraszámú tantárgy esetén legalább négy érdemjegyének kell lennie.

Az első értékelésnek a félév első hat hetében kell megtörténnie.

Minden esetben az adott érdemjegyeket és osztályzatokat szóban a tanuló - kérés esetén a szülő - számára indokolni kell. Az érdemjegyekről minden esetben tájékoztatni kell a tanulót, a tanuló hiányzása esetén (pl. dolgozatok kiosztásakor) az osztályt. Az érdemjegyeket az ellenőrző könyvbe be kell írni, azt a szaktanárnak aláírásával el kell látnia.

Jeles (5) osztályzatot érdemel az a tanuló, aki az elbírált időszak tantervi anyagát legalább 90 %-ban megértette és elsajátította.

Elégtelen (1) osztályzatot kap az a tanuló, aki a helyi tantervben illetve szakmai programban valamint a szakaszhatárokon a vizsgakövetelményekben megfogalmazott minimális követelményeket nem teljesíti.

A többi osztályzat megítélése a követelményszint teljesítésének mértékének arányában történik. Az évközi érdemjegyek azt tükrözik, hogy a tanuló a fenti követelményekből időarányosan mennyit sajátított el.

A tanuló előmenetelének értékelése a tanév során szóbeli számonkérés esetén közvetlenül, írásbeli számonkérés esetén pedig pontok alapján megállapított érdemjegyekkel történjen.

AZ OSZTÁLYZÁSRA JAVASOLT SZÁZALÉKOS HATÁRÉRTÉKEINK A KÖVETKEZŐK:0 - 30 % elégtelen (1)31 - 50 % elégséges (2)51 - 70 % közepes (3)71 - 90 % jó (4)91 - 100 % jeles (5)

A százalékos határok a tantárgy jellegéből adódóan változhatnak. Általános alapelvként a százalékos értékelésnél az érettségi- és a szakmai vizsga arányai a mérvadók. Az írásbeli pontozásos értékeléstől a szaktanár eltérhet, ha azt pedagógiailag indokoltnak tartja.

4.11.4. Az iskolai írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya

AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI

Írásbeli felelet, röpdolgozat a tantárgy sajátosságainak megfelelően, előre meg nem határozott időpontban és gyakorisággal történhet. Lehet egyéni vagy csoportra, osztályra vonatkozó.

87


Témazáró dolgozat a tantárgyi tanmenetekben előírt időpontokban, egy-egy nagyobb témakör befejezése és összefoglalása után íratható. Nagyobb lélegzetű, akár több tanítási órát is igénybe vehet, az egész tanulócsoportot érinti.

Házi dolgozat otthoni, hosszabb terjedelmű, elsősorban anyaggyűjtéssel, kutatómunkával összekapcsolt tantárgyi sajátosságként jelenik meg.

Vizsgák: osztályozó, különbözeti. Ezek szükségességét, rendjét és formáját a közoktatási törvény határozza meg.A szóbeli, írásbeli, gyakorlati számonkérések arányát a tantárgy sajátosságainak

figyelembevételével a munkaközösségek állapítják meg. Az írásbeli-szóbeli javasolt aránya 50-50%.

Sikertelen vagy elmaradt beszámoló esetén lehetőséget kell biztosítani a tanulónak a dolgozat javítására, illetve pótlására.

A különböző írásbeli vizsgákon a mindenkor érvényes, az adott vizsgatípusra vonatkozó vizsgaszabályzat a mérvadó.

AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSNAK A TUDÁS ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE

Az írásbeli dolgozat önálló, általában külső körülményektől független számonkérési forma, ezért objektivitása hangsúlyozandó. Általában nagyobb szerepet kap a szóbeli feleletekkel szemben, egységes elbírálási rendszer felállításával a tanulók tudása jobban mérhető.

AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSBEN ELŐÍRT ÍRÁSBELI, SZÓBELI FELADAT MEGHATÁROZÁS ELVEI

A tantárgyi sajátosságoknak megfelelően az otthoni feladatok különbözőek és nagyon sokrétűek lehetnek. A tantárgy kimeneti szabályozása is befolyásolja a feladatok minőségét és mennyiségét is. A cél a tananyag begyakoroltatása, elmélyítése.

Az otthoni feladatok: az órán elhangzottak megtanulása az órai vázlat, tankönyv segítségével (szóbeli) a tananyaghoz kapcsolódó írásbeli feladatok a tantárgyi sajátosságoknak megfelelően

tankönyv és feladatgyűjtemények, munkafüzet segítségévelA feladatokat minőségi szempontból az osztály jellege, tanulmányi szintje határozza

meg. Ennek eldöntése a pedagógus joga és felelőssége. Mindenképpen törekedni kell arra, hogy az otthoni feladatok megoldása sikerélményt nyújtson a tanulónak. Az aktuális tananyaghoz kapcsolódó, vagy ismétlő jellegű gyűjtőmunka színesítheti az otthoni felkészülést.

A feladatok mennyisége nem haladhatja meg a közepes szint eléréséhez szükséges időkeretet. Ennek meghatározása tantárgyanként különböző lehet, a pedagógus hatáskörébe tartozik. Ettől eltérhet a versenyre, továbbtanulásra való, illetve a korrepetálási célú felkészítés időigénye.

A tantárgyi sajátosságokból adódóan az otthoni felkészülésben érvényesíthető a differenciált feladat-meghatározás.

4.12.A magatartás és a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei és formái

A nevelőtestület és a diákönkormányzat közös és folyamatos feladata az iskolai közösség fejlettségének, illetőleg a tanulók képességének megfelelő magatartási és szorgalmi követelmények megállapítása, s azok alapján a tanulók magatartásának értékelése.

88


Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök, az osztálygyűlés és az osztályban tanító tanárok, szakoktatók véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület határoz.

4.12.1. A tanuló magatartása

A magatartás osztályzatnak - az életkori sajátosságokhoz igazodva – tükröznie kell a tanuló viszonyát a közösséghez, tanáraihoz, oktatóihoz és társaihoz. Tükrözze a tanuló tanórai, gyakorlati foglalkozáson és tanórán kívüli magatartásának minőségét.

A magatartás minősítésére 4 fokozatot kell használni. Figyelembe véve az igazolatlan mulasztások és fegyelmi büntetések mértékét is, az egyes magatartási osztályzatok tartalma az általános irányelvek alapján a következő:

Példás (5)

a tanuló magatartása, ha tevékenységében megnyilvánul a közösségi motiváció, figyelembe veszi az adott közösség érdekeit, szempontjait, tekintettel van a közösségre, társainak példát mutat. Önértékelése reális, felelősen szól bele a közösség ügyeibe, tisztséget is vállal. Az iskola Házirendjének követelményeit maradéktalanul megtartja, tanulótársait is a követelmények megtartására ösztönzi. Az elbírált tanulmányi időszakban igazolatlan mulasztása, figyelmeztetése, intése, fegyelmi büntetése nincs. Tanórán kívüli alkalmakkor is udvarias, segítőkész (kirándulás, tanítási szünet).

Jó (4)

a tanuló magatartása, ha szívesen vesz részt a közösség életében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol. A közösség érdekei ellen nem vét, az iskola Házirendjének követelményeit megtartja. Viselkedése fegyelmezett, segítőkész, pontos és megbízható. Az elbírált tanulmányi időszakban legfeljebb 1-2 óra igazolatlan mulasztása van, és legfeljebb figyelmeztetésben részesült.

Változó (3)

a tanuló magatartása, ha tevékenységével ugyan tudatosan nem árt a közösségnek - vagy egyes tanulótársainak - de számítani nem lehet rá, megnyilvánulásai megbízhatatlanok. A Házirendben felsorolt követelmények teljesítésében ingadozó, azokat csak többé-kevésbé teljesíti. Viselkedése, hangneme esetenként udvariatlan, kifogásolható. Társai megnyilvánulásaival szemben közömbös. Az elbírált tanulmányi időszakban 3 órától 1 napot meg nem haladó igazolatlan mulasztása van, illetve intésben részesült.

Rossz (2)

a tanulómagatartása, ha szándékosan árt a közösségnek, egyes tanulóknak, a közösség fejlődését súlyosan hátráltatja. A Házirendben felsorolt követelmények teljesítésében hanyag, azokat gyakran megszegi. Viselkedése, hangneme durva, goromba. Rossz példát mutat társainak (pl. verekedés, lopás, engedély nélküli dohányzás, stb.). Az elbírált tanulmányi időszakban egy tanítási nap óraszámait meghaladó igazolatlan mulasztása van, illetve megrovásban vagy fegyelmi büntetésben részesült.

A magatartási érdemjegyet a tantárgyi osztályzatoktól függetlenül kell megállapítani. A különböző szintekről származó információkon belül alapvetőnek mindig az iskolai Házirendben foglalt követelmények teljesítését kell tekinteni.

4.12.2. A tanuló szorgalma

A szorgalmat minősítő osztályzat fokozatainak megállapításakor a legfőbb megkülönböztető vonás az, hogy a tanulónak a tanulmányi és a gyakorlati munkához való viszonyában milyen

89


szerepet játszik az igényesség és rendszeresség, a kötelességtudat és érdeklődés. A szorgalom osztályzat - az egyéni képességeket mérlegelve - tükrözze a tanuló aktivitását, tevékenységének minőségét a gyakorlati és tanulmányi munkában.

A szorgalom minősítésére is - a magatartás minősítésétől függetlenül - 4 osztályzatot kell használni, melyek tartalma az általános irányelvek alapján a következő:

Példás (5

a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, ennek érdekében céltudatosan és igényesen szervezi meg munkáját. Kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra és gyakorlati foglalkozásokra való felkészülésben, otthoni munkájában - képességeihez és körülményeihez mérten - állhatatos törekvést, odaadást tanúsít. Képességei és teljesítménye összhangban állnak, aktív és munkáját önállóan végzi. Minden tárgyban elvégzi a kapott feladatait, van határozott érdeklődése, és ebben az irányban többletfeladatot is vállal.

Jó (4)

a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és otthoni munkáját, a kapott feladatokat elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti, de képességei és körülményei alapján többre volna képes. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat tantárgyak felé.

Változó (3)

a tanuló szorgalma, ha iskolai, munkahelyi és otthoni munkájában csak időnként tanu8sít igyekezetet, tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát.

Hanyag (2)

a tanuló szorgalma, ha képességeihez és körülményeihez képest keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében. Tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, érdektelen, kötelességeit gyakran elmulasztja, közöny jellemzi.

A szociális segélyezés elbírálásánál a magatartás és szorgalom jegy kizáró vagy csökkentő tényező lehet.

4.13. A csoportbontás elvei

Iskolánkban csoportbontásban lehetőség szerint a tanulói létszám függvényében azidegen nyelveket, magyart és matematikát és az informatikát oktatjuk. Célunk, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a tanulók tudásának megalapozására és a kommunikációs készségek fejlesztésére. A kialakított csoport osztályfőnöki, illetve szaktanári javaslatra, az igazgató engedélyével változtatható meg. Csoport több osztály tanulóiból is szervezhető.Csoportbontáshoz a szintfelmérőket az első órákon íratjuk meg

4.14.Moduláris oktatás

A moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint a beszámítás módját az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe a szakmai program tartalmazza.

90


4.15. A középszintű érettségi vizsga témakörei

4.15.1. Magyar nyelv

1. Ember és nyelv

2. Kommunikáció

3. A magyar nyelv története

4. Nyelv és társadalom

5. Nyelvi szintek

6. A szöveg

7. A retorika alapjai

8. Stílus és jelentés

4.15.2. Irodalom

1. Életművek

2. Portrék

3. Látásmódok

4. A kortárs irodalomból

5. Világirodalom

6. Színház és dráma

7. Az irodalom határterületei

8. Regionális kultúra

9. Témák, motívumok

10. Műfajok, poétika

11. Korszakok, stílustörténet

4.15.3. Történelem

1. Az ókor és kultúrája (Vallás és kultúra az ókori Keleten, A demokrácia kialakulása Athénban, A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása, Az antik hitvilág, művészet, tudomány, A kereszténység kialakulása és elterjedése, A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása)

2. A középkor (A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői, A nyugati és a keleti kereszténység, Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése, A középkori városok, Egyházi és világi kultúra a középkorban, A humanizmus és a reneszánsz Itáliában, Az oszmán birodalom terjeszkedése)

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora (A magyar nép őstörténete és vándorlása, A honfoglalástól az államalapításig, Az Árpád-kor, Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején, A Hunyadiak, Kultúra és művelődés)

91


4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban (A nagy földrajzi fölfedezések és következményei, Reformáció és katolikus megújulás, A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában, A tudományos világkép kialakulása, a felvilágosodás)

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban (A mohácsi csata és az ország három részre szakadása, Az Erdélyi Fejedelemség virágkora, A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc, Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban, Művelődés, egyházak, iskolák)

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, A XIX. század eszméi, Az ipari forradalom és következményei, Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón, Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik)

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései, A reformkori művelődés, kultúra, Polgári forradalom, A szabadságharc, A kiegyezés előzményei és megszületése, Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában, Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése)

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig (Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék, A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban, Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság, A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa, A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években, A második világháború előzményei és jelentős fordulatai, A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői, A szocialista rendszerek bukása)

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig (Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következménye, A Horthy-rendszer jellege, jellemzői, A művelődési viszonyok és az életmód, A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái, Magyarország részvétele a világháborúban, A német megszállás, a holocaust Magyarországon)

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig (A szovjet felszabadítás és megszállás, A határon túli magyarság sorsa, A kommunista diktatúra kiépítése és működése, Az 1956-os forradalom és szabadságharc, A Kádár-rendszer jellege, jellemzői, A rendszerváltozás)

11. A jelenkor (A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái, Az európai integráció története, A „harmadik világ”, Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés, A globális világ kihívásai és ellentmondásai)

12. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek, Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban, A magyarországi roma társadalom, A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság, Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások)

4.15.4. Matematika

1. Halmazelmélet, halmazműveletek

2. Matematikai logika, logikai műveletek

3. Fogalmat, tételek, bizonyítások a matematikában

4. Kombinatorika

5. Gráfok

92


6. Alapműveletek, számelméleti ismeretek

7. Számhalmazok

8. Számelmélet

9. Algebrai kifejezések, műveletek

10. Hatvány, gyök, logaritmus

11. Betűkifejezések, nevezetes azonosságok

12. Arányosság, százalékszámítás

13. Egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek

elsőfokú egyenlet és egyenletrendszerek

másodfokú egyenlet és egyenletrendszerek

magasabb fokú egyenletek (másodfokú)

négyzetgyökös egyenletek

exponenciális és logaritmikus egyenletek

trigonometrikus egyenletek

14. Középértékek

15. A függvény

egyváltozós függvények

függvények grafikonjai

függvény-transzformációk

függvények jellemzése

16. Sorozatok:

számtani és mértani sorozatok

kamatos kamat, járadékszámítás

17. Elemi geometria

térelemek, ponthalmazok

18. Geometriai transzformációk

egybevágósági transzformációk

hasonlósági transzformációk

19. Síkbeli és térbeli alakzatok

háromszögek

négyszögek

sokszögek

kör

térbeli alakzatok

93


20. Vektorok síkban és térben

21. Trigonometria

22. Koordinátageometria

pontok, vektorok

egyenes

kör

23. Kerület, terület

24. Felszín, térfogat

25. Leíró statisztika

26. Valószínűség-számítás elemei

4.15.5. Élő idegen nyelv

1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

5. Életmód

6. Szabadidő, művelődés, szórakozás

7. Utazás, turizmus

8. Tudomány és technika

A vizsgázó

A2 szinten:

általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban,

rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erısen érezhetők az anyanyelvhatásai, a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait

B1 szinten:

megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban,ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál, az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.

4.15.6. Fizika

1. Mechanika

A dinamika törvényei

Mozgások

Munka és energia

94


2. Hőtan, termodinamika

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Hőtágulás

Összefüggés a gázok állapotjelzői között

A kinetikus gázmodell

Termikus és mechanikai kölcsönhatások

Halmazállapot-változások

A termodinamika II. főtétele

3. Elektromágnesség

Elektrosztatika

Az egyenáram

Magnetosztatika

Egyenáram mágneses mezője

Az elektromágneses indukció

A váltakozó áram

Elektromágneses hullámok

A fény

4. Atomfizika, magfizika

Az anyag szerkezete

Az atom szerkezete

A kvantumfizika elemei

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Sugárvédelem

5. Gravitáció, csillagászat

Gravitáció

A csillagászat elemeiből

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

Személyiségek

Elméletek, felfedezések, találmányok

4.15.7. Kémia

Általános kémia1. Atomszerkezet2. A periódusos rendszer3. Kémiai kötések4. Molekulák, összetett ionok5. Anyagi halmazok6. Egykomponensű anyagi rendszerek7. Többkomponensű rendszerek

95


8. Kémiai átalakulások9. Termokémia10. Reakciókinetika11. Egyensúly12. A kémiai reakciók típusai13. Elektrokémia

Szervetlen kémia1. Hidrogén2. Nemesgázok3. Halogénelemek és vegyületeik4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik6. A széncsoport elemei és vegyületeik7. Fémek és vegyületeik

Szerves kémia1. A szerves vegyületek általános jellemzői2. Szénhidrogének3. Halogéntartalmú szénhidrogének4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek6. Szénhidrátok7. Fehérjék8. Nukleinsavak9. Műanyagok10. Energiagazdálkodás

4.15.8. Földrajz

1. Csillagászati földrajz

2. A geoszférák földrajza

3. Földrajzi övezetesség

4. A kontinensek természetföldrajza

5. Magyarország természetföldrajza

6. Népesség- és településföldrajz

7. A világ változó társadalmi-és gazdasági képe

8. A világgazdasági régiók

9. Európa regionális földrajza

10. Az Európán kívüli kontinensek regionális földrajza

11. Magyarország szerepe az EU-ban és a világgazdaságban

12. Globális környezeti problémák

96


4.15.9. Informatika

1. A kommunikáció

2. Információ és társadalom

3. Jelátalakítás és kódolás

4. A számítógép felépítése

5. Az operációs rendszer és főbb feladatai

6. A szövegszerkesztő használata

7. Szövegszerkesztési alapok

8. Szövegjavítási funkciók

9. Táblázatok, grafikák a szövegben

10. A táblázatkezelő használata

11. A táblázatok felépítése

12. Adatok a táblázatokban

13. Táblázatformázás

14. Táblázatok, szövegek, diagramok

15. Problémamegoldás táblázatkezelővel

16. Az adatbázis-kezelés alapjai

17. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata

18. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

19. Képernyő és nyomtatási formátumok

20. Kommunikáció az Interneten

21. Weblap készítés

22. Prezentáció

23. Grafika

24. Könyvtárhasználat

4.15.10. Rajz és vizuális kultúraAlkotás

1. Vizuális eszközök

1.1. Vizuális nyelv

1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei (vonal, sík- és térforma tónus, szín tér)

1.1.2. A vizuális nyelvi elemek viszonyai (kompozíció, konstrukció, kontraszt, harmónia)

1.1.3. Vizuális nyelv és kontextus

97


1.2. Technikák

rajzolás, festés, kollázs, nyomtatás,makettezés, modellezés, további technikák

2. Tevékenységszintek

2.1. Ábrázolás, látványértelmezés

2.1.1. Formaértelmezés

Arány, forma, alak, karakter, szerkezet, felépítés, működés

2.1.2. Térértelmezés

Téri helyzetek, nézőpont, térmélység, térábrázolási konvenciók

2.1.3. Színértelmezés

Szín- és fényviszonyok

2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás

Kompozíció

Érzelmek

Folyamat, mozgás, idő

Kép és szöveg

Vizuális információ

Tárgyak és környezetBefogadás

1. Vizuális eszközök

1.1. Megjelenítés sajátosságai

Vizuális nyelvi elemek

Térábrázolási módok

Vizuális minőségek

Látványértelmezés

Kontraszt, harmónia

Kontextus

1.2. Technikák

2. Tevékenységterületek

2.1. Vizuális kommunikáció

Vizuális információ

Tömegkommunikáció

Fotó, mozgókép

2.2. Tárgy- és környezetkultúra

Forma- és funkcióelemzés

Tervezési folyamat

Kézműves és ipari tárgykultúra

Népművészet

98


2.3. Kifejezés és képzőművészet

Művészeti ágak

Műfajok

Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok

Stílusjegyek

Alkotások és alkotók

Műelemző módszerek

A mű tárgyi és kulturális környezete

4.15.11. Testnevelés

1. Az olimpiai játékok eredete, története.

2. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata.

3. A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában.

4. A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében.

5. A sportágak és a kondicionális képességek kapcsolata.

6. Az iskolai testnevelés célja és feladatai.

7. A bemelegítés szerepe és lehetőségei.

8. A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői

9. „Az atlétika, a sportok királynője.”

10. A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben.

11. Az úszás jelentősége az ember életében.

12. Egy természetben űzhető sportág bemutatása.

13. A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában.

14. A küzdősportok és az önvédelem.

15. Egy szabadon választott sportág bemutatása.

4.15.12. Építészeti és építési alapismeretek1. Építőanyagok

1.1 Anyagismeret.Az anyagok csoportosítása. Fémes, nemfémes anyagok. A nemfémes anyagok jellemzői.A nemfémes anyagok. A kerámiák jellemző tulajdonságai.A fémes anyagok. Vas és jellegzetes vasötvözetek.

1.2 Építőanyagok.A természetes kövek. A kövek fajtái. Az építő kövek felismerése.Kerámiák. Kerámiák csoportosítása. Kerámiatermékek értékelése.A kötőanyagok, az adalékanyagok és az építési víz.A betonok. Beton fogalma, fajtái, jelölésük.A betontermékek. Betontermékek. A beton- és vasbeton termékek értékelése.A fémgyártmányok. Fémek tűz és korrózió elleni védelme.

99


A műanyag gyártmányok. A műanyag gyártmányok csoportosításaA habarcsok. Az építőipari faáruk. A fa szerkezete, felépítése.A festő-, mázolómunkákAz építési üvegek. Az üvegek alapanyaga, gyártása.A szigetelőanyagok. Hőtechnikai fogalmak, hőszigetelőA segédanyagok és

1.3. Építőanyagok vizsgálata.A laboratóriumi vizsgálatok előkészítése.Az építési anyagokAz építőanyagok szilárdsági vizsgálatának értékelése.

2. A műszaki ábrázolás alapjai2.1 A műszaki ábrázolás alapjai.

Alapfogalmak. A műszaki rajz feladata.Rajzi alapismeretek. A rajzlapok jellemzői, feliratmező.Ábrázolási módok.

2.2 Ábrázoló geometria.Síkmértani alapfogalmak. Síkmértani alapfogalmak.Térmértani alapfogalmak. A testek osztályozása. Vetületek. Az axonometrikus ábrázolás szabályai.Rekonstrukció. Síkmetszések. Testek csonkolása. Áthatások. Síklapú testek áthatása.

2.3 Építészeti műszaki rajz alapjai.Szabványos jelölések a műszaki rajzokon.Helyszínrajz szerkesztése. Átnézeti helyszínrajz.Építmények tervrajzainak szerkesztése.Az építési tervdokumentáció.A tervek sokszorosítása, dokumentálás.

3. Az építéstan alapjai3.1. Az épületszerkezetek.

Az épületszerkezetek osztályozása.3.2. Alépítményi munkák.

Földmunkák. Irtási munkák. Alapozások. A talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések.

3.3 Felépítményi munkák.Függőleges teherhordó és térelhatároló szerkezetek.FalazatokVízszintes teherhordó és térelhatároló szerkezetek.A szigetelések.

3.4. Segédszerkezetek. 4. Statika

4.1 Alapfogalmak.Statikai alapfogalmak.

4.2 Erők, erőrendszerek.Síkbeli erőrendszerek összetétele.Síkbeli erőrendszer egyensúlyozása.

4.3 Tartók vizsgálata.A tartók csoportosítása. Statikailag határozott síkbeli tartószerkezetek.Számítások különféle tartókkal..

5. Szabadkézi rajz

100


5.1 Bevezetés a szabadkézi rajzolásba.Rajzeszközök használata. A szabadkézi rajzolás célja, szerepe. Rajzeszközök.Természet utáni rajzolás. A látás törvényszerűségei. Szabadkézi rajzolás: vonalrajz,

szabadkézi vonalfajták.Ábrázolás színes technikával.

4.15.13. Faipari alapismeretek

1. A fa mint ipari nyersanyag, a nyersanyagok között elfoglalt helye, jövője

2. Az élő fa

3. A fa makroszkópiája

4. A faanyag nedvességtartalma

5. Az iparban használt legfontosabb fafajok

6. A fa hibái és betegségei

7. A fából készült fontosabb ipari választékok

8. Faipari szakrajz alapfogalmai

9. Fakötések

10. Egyszerű bútorok szerkezetei

11. A fa és fahelyettesítő anyagok megmunkálása

12. Forgácsolás elmélete

13. A fűrészáru természetes szárítása

14. A fűrészáru máglyázása

15. A fűrészáru mesterséges szárítása

101

Az iskola szakmai programja

5. Az iskola szakmai programja

Az iskola szakmai programját melléklet tartalmazza.

102

1 · web viewtartalomjegyzÉk 1. küldetésnyilatkozat 5 2. az intézmény bemutatása 6 2.1....

Documents