h́ ́ b

2017. SZEPTEMBER – AV-ELUL 5777. A KOMÁROMI ZSIDÓ HITKÖZSÉG LAPJA XV. REG. ÉVF. 9. SZÁM, 256. SZÁM

HITKÖZSÉGI HÍRADÓSzerkesztőigondolatok

Szeptember első vasárnapjándélelőtt ülök a komáromi zsi-nagógában. Alig pár perce indultel a Zsidó Kultúra Európai Napjá-nak rendezvénye. A Tóraszekrényelőtt Balogh István tanár úr adelő az őszi ünnepekről. Miközbena mondandóját színesítő vetítésértfelelek, van időm kicsit elkalan-dozni az ősi falak között. Ilyenkor,pár héttel a Nagyünnepek előtt,hosszú évek óta összegyűlik kö-zösségünk, és a régióból érkezetthittestvéreink, szimpatizánsaink.Az arcok persze változik az esz-tendők során, de a Menház kü-lönleges atmoszférája, a zsidó kul-túra ünnepe minden évben be-lengi a teret. Jó érzés itt lenni, ta-nulni és tanítani.

Egy-egy apró morzsát, mozaik-darabot bizonyára mindenki ha-zavisz ma este Komáromból. Le-het, hogy ez egy bibliai történet,egy évszám valamelyik előadás-ból, vagy egy dallam a napzárókoncertből. Az évek során ezekaz apró részletek összeállnak,gyarapítják tudásunkat erről ősivallásról.

Mi mást kívánhat az ember, tel-jen meg a Menház szeptemberelső hétvégéjén, az európai zsidókultúra ünnepen még nagyonsokáig. Legyünk együtt ezeken akülönleges vasárnapokon. �

PA

Zsidó Kultúra Európai Napja

A Diaszpóra színes világának nyomában (beszámolónk a 3. oldalon)

Szukkot KomárombanMalek Andrea koncertjével

AKomáromi Zsidó Hitközség ezúton hív meg minden érdeklődőt Szukkot -sátoros ünnep alkalmából tartandó összejövetelére, melyre 2017. október8-án, vasárnap 14:30-kor kerül sor a Menházban.

Program:– Dr. Schőner Alfréd főrabbi, az OR-ZsE rektora szól az ünnep jelentőségéről– Sági György új könyvének bemutatója– Malek Andrea – Jáger Bandi duó koncertMalek Andi Soulistic zenekar: a neves énekesnő és Jáger Bandi zongorista, zeneszerző

együttműködéséből jött létre 2016-ban, mint egy nagyon különleges és kortárs világzeneiprojekt. A "Soulistic" név a lélek és a zene közötti szoros kapcsolatra utal. Ezen a dél-utánon, a legszebb zsidó dalokat hozzuk el, illetve zsidó zeneszerzők műveit és elfelejtettmagyar népdalokat hallhat a közönség.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Menházba! Előzetes regisztráció2017. október 4-ig a kile@menhaz.sk címen.. �

2

Ked ves Ol va sónk! Kér jük, le he tõ sé ge sze rint tá mo gas sa a Ko má ro mi Zsi dóHit köz ség prog ram ja it, a HH meg je le né sét, épü le te ink, te me tõnk fel újí tá sát.

2008. ja nu ár 1-tõl tá mo ga tá sát az aláb bi bank szám la szá mok ra küld he ti(tá mo ga tás sze mé lye sen a KZSH tit kár sá gán és csek ken is le het sé ges):

Bel föl di át uta lás Szlo vá ki á ból:26384962/0900 – Slovenská sporite¾òa vagy10103804/5200 – OTP Slovakia

Nem zet kö zi át uta lás kül föld rõl:A KZSH cí me: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501Komárno, SlovakiaIBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXBa kunk cí me: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 KomárnovagyIBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXBan kunk cí me: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Kö szön jük!

Fa li új ságrö vid hí rek

� A KZSH-t, a Shalom klubot és a HH-t támogatták: dr. Földes Ondrej (Po-zsony), Megó Mária (Komárom), dr. Ju-hász Máté (Szeged) és anonimitásukatkérő adományozók. Köszönjük!

� A komáromi Selye János EgyetemIX. Nemzetközi Tudományos Konfe-renciájára 2017. szeptember 12-13-ánkerült sor. A Teológiai Szekcióban kétzsidó témájú előadás is elhangozott dr.Róbert Péter és Riszovannij Mihály ál-tal. Az eseményen hitközségünket dr.Novák Tamás képviselte.

� Szeptemberben is érkeztek vendé-gek hitközségünkhöz. Bel- és külföldilátogatók egyaránt örömmel keresikfel felújított közösségi tereinket és zsi-nagógánkat.

� Új könyveket vásároltunk a SpitzerBéla Kiskönyvtárnak, az ünnepek utánújra várjuk olvasóinkat.

� Előzetes: A Komáromi Zsidó Hitköz-ség chanukai ünnepségére december17-én, vasárnap délután kerül sor. Ne-ves művészek lesznek vendégeink. Min-denkit szeretettel várunk.

� A KZSH irodája és temetőnk az ősziünnepek alatt az alábbi napokon zárvatart: október 5-6. és 12-13.

Hitközségi Híradó (Spravodaj) – a Komáromi Zsidó Hitközség lapja (mesaèník ŽNO v Komárne). Alapítva 5756-ban (1996), fõszer kesztõ –šéfredaktor: Paszternák Tamás (tamas.paszternak@menhaz.sk), Paszternák András (andras.paszternak@menhaz.sk), munkatársak – spolupra-covníci: Haas Judit, Mgr. Piczek Ferenc, tördelõszerkesztõ – grafická úprava: Saláth Richárd, olvasószerkesztõ – jazyková korektúra: VadászMagda (Budapest), Paszternákné Kertész Zsuzsanna (Komárom), Katarína Potoková (Nitra), nyomtatás – tlaè: Nec-arte Kft., Komárom, a KZSHcíme – adresa ŽNO: Židovská náboženská obec, Eötvösa 15, 945 01 Komárno, Slovakia, tel.: 00421/35/7731-224, e-mail: kile@menhaz.sk, tel.:/fax:00421/35/7725-355. Regisztrációs szám: EV 3424/09. ISSN 1337-091x. IČO: 34073400. Alapítva 5756-ban. Realizované s finančnou podporouÚradu vlády Slovenskej republiky - program Kultúra národnostných menšín 2017. Periodikum je nepredajné. Lapunk Önnek készült, kérjük ne dobja el!

Kérjük a támogatását!

�Támogatóink / naši sponzori:

A hagyományok és a csodáknyomában…

Augusztus 27-én ismét buszra szállt közösségünk apraja nagyja, nekivágtunk ahagyományos őszi kirándulásnak. Budapestet kerestük fel, ahol gazdag prog-ram várt bennünket. Kóser ebéddel indítottunk a Scheiber Sándor Általános Is-kola és Gimnázium ebédlőjében, majd a Dohány utca felé vettük az irányt. Be-lestünk a turistákkal teli zsinagógába, ezt követően a múzeumban Toronyi Zsu-zsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója mutatta be csapatunknaka megújult állandó tárlatot.

Az izgalmas - számos történettel tarkított - vezetés nagy élményt jelentett min-den résztvevőnek. Jutott egy kis idő az emlékkert megtekintésére és már indul-tunk is Óbudára, ahol elsőként a Csodák Palotája három interaktív kiállítását te-kintettük meg Paszternák András, az intézmény tudománykommunikációs ve-zetőjének kalauzolásával, majd egy látványos kémiai kísérletbemutatót néztünkmeg, így tisztelegve Richter Gedeon, a magyarországi gyógyszergyártás kimagas-ló személyiségének emléke előtt.

Tudományos élményekkel gazdagodva sétáltunk el a Frankel zsinagógáig, ahola Zsidó Nyári Fesztivál előkoncertjén vidám, nyárzáró klezmeresten vettünk részt.A Klezmerész zenekar, a helyi kórus, Nógrádi Gergely kántor, valamint a meg-hívott vendégek varázslatos hangulatot teremtettek az óbudai közösség ottho-nában. Sokan még a buszon is dúdolták a dallamokat. Élményekkel gazdagodvatértünk vissza Komáromba.

Köszönet mindazoknak, akik az út szervezésében és lebonyolításában köz-reműködtek! �

PA

3

TRADÍCIÓ a komáromi zsinagóga hitéleti oldala

Hagyományainkhoz híven idén is bekapcsolódtunk az eu-rópai kezdeményezésbe, kitártuk zsinagógánk kapuit azsidóság iránt érdeklődők előtt. A rendezvénynek idén amegújult közösségi terünk adott otthont az imaház mellett.

A délelőtti program keretén belül, Balogh István, az OR-ZSE doktorandusza, a budapesti Scheiber Sándor Gimná-zium tanárának előadását hallgattuk meg a közelgő ünne-pekről, majd a Dunaszerdahelyről érkezett vendégünk,Sklut Tibor vezetett be minket az Izraelből származó ön-védelmi technikák világába. A legfiatalabbakat játszósarokvárta az iroda előterében, Paszternák-Szendy Barbara aszombatról és a főbb zsidó ünnepekről tartott foglalkozást.A Budapestről érkezett kóser ebédet követően - melyen akerek születésnapját a napokban ünneplő irodavezetőn-ket, Haas Juditot is felköszöntöttük -, a családfakutatásé

volt a főszerep. A téma szakértői, Gerő Szandra és Udvar-helyi Anikó a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár Család-kutató Központjának munkatársai, a hallgatóság kérdése-ire is válaszoltak, ezzel is segítve az érdeklődőket a kuta-tásban. A tudományos szekció zárásaként 150 éves az„Emancipációs törvény” címmel hangzott el Vajda Károly,a komáromi Selye János Egyetem docensének előadása.

A Docpiano Band koncertje előtt adtuk át a Kehila és aKehila-Haver díjakat. A HAKOL BESEDER című koncert– fellépők: dr. Juhász Máté és Kovács András, a Magyar Ro-tary zenei nagykövetei - dallamaival zártuk a napot.

Köszönet Vadász Magdának a szlovák szinkrontolmácso-lásért és a rendezvény szervezésébe lebonyolításába be-kapcsolódó közreműködőknek! �

PA

A Diaszpóra színes világának nyomában –Zsidó Kultúra Európai Napja Komáromban

Kehila és Kehila Haverdíjak 2017

Kehila díjban részesültekProf. Dr. Pavel Traubner – Holokauszt túlélő, neuroló-

gus, a pozsonyi Komensky Egyetem orvosi karának nyu-galmazott dékánja, a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Szövet-sége tiszteletbeli elnöke. Munkássága során folyamatosansegíti régiónk kis közösségeit, mindig örömmel látogat elKomáromba.

Neubarth István – A székesfehérvári órásmester néhányévvel ezelőtt lett a helyi hitközség elnöke, ahol napontaazon fáradozik, hogy a hagyományok tovább éljenek. Ahitélet fennatartása mellett kirándulásokat, társadalmi ese-ményeket szervez. Gyakran a szélsőségek ellen is határo-zottan ki kell állnia, mint a közelmúltban, amikor sikerültmegakadályozni Hóman Bálint szobrának felavatását.

Kehila Haver-díjDr. Antala Zsuzsanna – Komáromi születésű. A pozsonyi

Komensky egyetemen, majd Szegeden szerzett magyar- szlo-vák szakos diplomát. A Magyar Televízióban a Domovinacímű szlovák nemzetiségi műsor vezető szerkesztője, film-rendező. Munkáiban előnyben részesíti a kisebbségi léttelösszefüggő egyház-zene - és művészettörténeti témákat. Sze-gedi lakosként látogatja a helyi hitközség rendezvényeit. Tu-dósításaiban kifejezi közösségünk iránti szimpátiáját.

Varsányi Márta – Pedagógus, nyelvész, könyvszerkesztő.A Komensky egyetemen szlovák nyelv és esztétika szakosdiploma megszerzése után városunkban tanította az itt ta-nuló vietnami és észak –koreai diákokat szlovákra, majd amagyar gimnáziumban törekedett a szlovák nyelv ered-ményesebb oktatására. Ennek érdekében több tankönyvet,

segédkönyvet szerkesztett, majd könyvkiadót alapított. Aközösségi oldalakon elsőként emeli fel szavát a rasszista,antiszemita megnyilvánulások ellen, élesen bírál mindenilyen jellegű tevékenységet.

Dr. Simonik Péter – A Széchenyi István Egyetem ApáczaiCsere János Karának docense. Helytörténeti kutató. A zsi-dóság múltjával foglalkozó konferenciák rendszereselőadója. Szénporos emlékkavicsok című munkája a tata-bányai zsidóság társadalmi és gazdasági szerepével foglal-kozik a bányanyitástól a 2. világháború végéig. Emlékkö-tetet szerkesztett Vida Jenőről, a bányászat megteremtésé-nek jeles személyiségéről. A tatabányai zsidóság múltjánakkutatásában végzett kiemelkedő tevékenységéért a díjra ja-vasolja a Szenes Hanna Magyar Izraeli Baráti Egyesület.

Ľudovít Chládek és Juraj Slabík – Az aranyosmaróti zsidótemető felújítása során kifejtett tevékenységükért, a ravata-lozó újjáépítéséért. Összegyűjtötték a megszűnt közösségrőlfellelhető dokumentumokat és kiállítás formájában bemu-tatják azokat. Holokauszt emléknapokat szerveznek és meg-rendezik a városból elszármazottak találkozóját. Tevékeny-ségükért kitüntetésre javasolta őket Ing. Jozef Dukes.�

4

JÖVŐNK, AMI ÖSSZEKÖT a régió oldala

Közös kötelességünk a Holokausztáldozataira való emlékezés, valamintaz ellene kiállók előtti tisztelgés. 2003áprilisában a Selye János Gimnáziumigazgatója Andruskó Imre kezdemé-nyezésére iskolánk a Komáromi ZsidóHitközséggel együtt Holokauszt-em-léknapot rendezett. A program céljaaz volt, hogy megismertesse a komá-romi gimnázium tanulóit a vészkor-szak történetével, valamint a formálisés informális oktatás módszereivelemléket állítson Komárom és környé-ke egykori zsidó lakosainak.

Szeptember 8-án a gimnázium előttgyűltek össze a 2. évfolyam diákjai,hogy közösen emlékezzenek meg azáldozatokról PhD. Deák Irén történe-lemtanár bevezető gondolataival. Atöbb mint háromórás előadás céljanemcsak a megemlékezés, hanem amúlt teljesebb megértése, az empátiafelkeltése, s annak felismerése, hogy aHolokauszt az egész emberiség szá-mára hatalmas veszteséget jelentett, sezáltal megakadályozzunk bármifélenépirtást, akárhol is történjen az a vi-lágban. Diákjaink betekintést kaptaka komáromi zsidó hitközség életébe,

rövid előadáson vettek részt Paszter-nák Antal és Dr. Novák Tamás tolmá-csolásában a zsinagógában, majd a zsi-dó temetőben hallhattak a zsidóságtemetkezési szokásairól, összehason-lítva azt más vallások szokásaival. Majdmegnézték a zsidó sírokat, neveket ésa sírfeliratokat, jelképeket a sírköve-ken. Visszatérve az iskolába a Holo-kauszt szemei című ismeretterjesztőfilmet nézték meg.

Minden emléknapnak szerepe vana jelen alakításában. A 21. századbanis tanulóinknak szüksége van a múltvalóságának őszinte megismerésére,arra, hogy tanulni tudjanak a történe-lemből. Az elmúlt korok csodáin kívültudniuk kell a szörnyűségekről is.Meg persze a magyar kultúra kima-gasló alakjairól, akik itthon vagy emig-rációban túlélték a vészkorszakot,mint például Hajós Alfréd, ÖrkényIstván, Karinthy Frigyes, Teller Ede,Kálmán Imre, Neumann János... Min-denképp említést érdemelnek „azigaz emberek az embertelenségben“,mint például Apor Vilmos, Bajcsy-Zsi-linszky Endre, Raoul Wallenberg. Dea megemlékezés része kell hogy le-

gyen néhány talán megválaszolhatat-lan, mindenképp elgondolkodtatókérdésnek is: Miért történt meg? Mitlehet tenni, hogy ez soha, sehol sem-milyen vallási, etnikai,nemzeti közös-séggel szemben ne ismétlődjék meg?

A komáromi Selye János Gimnázi-umban támogatjuk a Holokauszt Em-léknap évenkénti megrendezését. Mi-közben a diákok a Holokausztról ésmás népirtásról tanulnak, rá kell éb-redniük, hogy ilyen - emberek által el-követett bűntettek - újra előfordulhat-nak, ahogy ez megtörtént a zsidókkal,megtörténhet másokkal is. Emléke-zünk az áldozatokra és próbáljuk meg-érteni, mi történt több mint 70 évvelezelőtt, amikor a rasszizmus, az előíté-letek és a gyűlölet szabadon tombolha-tott, és az okok feltárása, megértése ajelen korszaknak is fontos. A „felsőbb-rendűség” csak akkor érvényesül, hakreálunk egy „alsóbbrendűt”, akihezképest mi felsőbbrendűek vagyunk. Atörténelmi tanulságok őszinte kimon-dásával „el tudjuk érni az embereket, alelkeket, hogy megfelelő oktatási prog-ramokkal, magunk és mások iránti tisz-teletre neveléssel fel tudjuk készíteni ajövő generációt egy emberségesebb vi-lág építésére”. �

PaedDr. Králik Zsuzsanna, főszervező

„A kiengesztelődés titka az emlékezés.”Holokauszt Emléknap a Selye János GimnáziumbanSzlovákia szeptember 9-ét határozta meg a Holokauszt és a Rasszista Erő-szak Áldozatainak Napjaként. 2003-tól minden év szeptember 9. a Holo-kauszt Emléknapja az általános- és középiskolákban. Napjainkban, több mintfél évszázaddal utána, már alig vannak túlélők, akik tanúsíthatják a borzalma-kat, melyek rázúdultak a zsidó népre.

Nyárzáró családi táborSzarvason

Aszarvasi Camp Jichak családi tábor önkénteseiként indí-tottuk 2017 nyarát, s így is zártuk azt feleségemmel, Bar-bival. Csütörtök este érkeztünk meg az alföldi településre,éppen elcsípve a gyerektábor negyedik turnusának látványoszáróshowját a Kupolában, a tábor sportcsarnokában.

Amint véget ért a műsor, már indultunk is a Beth Davidközösségi épület felé, hogy nekilássunk a felkészülésnek, hi-szen másnap, a gyerekhad távozása után, elkezdtek érkeznia családok. Reggelig elkészült a kisgyerekeket váró dü-höngő, a játszószoba és a kinti játszótér is.

A péntektől keddig tartó közös táborozás ismét remekhangulatban telt, köszönhetően a Forgács Anna és Györgyáltal vezetett csapatnak. A különböző sportolási lehetőségekmellett, kézműveskedés, családi versenyek, kalácsfonás, kö-

zös szombatfogadás, gyerekfoglalkozások színesítették aprogramot. Az egyéb teendők mellett, mi a szombat ünne-péről tartottunk egy interaktív peulát a zsinagógában, illet-ve Spatula Sáraként és Kémcső Jenőként népszerűsítettük akémiát a fiatalok körében.

Volt még jóhangulatú kerti sütögetés és esti közösségépítőtábortűz is. Aki teheti, mindenképpen próbálja ki valame-lyik családi turnust Szarvason.�

5

64. fejezetMacskalány és denevérek

(2012. február 27.)

Amegszokottnál nehezebben kez-dek a blogíráshoz. Szomorú, rosszhírek érkeznek otthonról. Amikor azember egészségben tudja az övéit amesszi távolban, az biztonságot adóhátteret teremt, melynek segítségévelteljes mértékben fókuszálhat a poszt-doktori kutatásra, az ideiglenes lakhe-lyén történtekre. Ha az idilli állapotmegtörik, mint most, akkor lélekbenegy picit (gyakran nagyon) mindenpercben ott van a Duna és a Vág fo-lyók összefolyásánál.

Még a múlt hét előtti szemináriu-mon ígérte meg Eszter, ha teheti,meglátogat a Bar Ilánon. A családotleszámítva ő az első, aki az általábanzsúfolt izraeli programjában időt sza-kított a felsőoktatási intézmény vizit-jére. Azt javasoltam, jöjjön a 161-selTel-Avivból, átutazni Bnei Brakonmár maga egy élmény.

A kétezres évek elején ismertemmeg, hol máshol, mint Szarvason. Ak-kor már egy-két nyárral a hátam mö-gött, tapasztalt „vén rókaként” kicsit fu-rán, kétkedve fogadtam, fogadtuk akorcsoporthoz újonnan csatlakozókat,köztük Esztert is. Az évek során sze-rencsére a kezdeti “ellenszenv” szerte-foszlott, s mára azon kevesek egyike,akik puszta jelenlétükkel mosolyt tud-nak csalni az arcomra. A szolnoki télitáborban volt egy macskafület idéző

sapkája, így lett ő a macskalány.Ramat Amidarnál, a buszvégállomás-

nál vártam rá, majd megmutattam nekia nanotechnológiai épületben lévő la-borunkat, s próbáltam mesélni a sza-badszemmel láthatatlan “nanokutatá-sainkról”. Pinchas kollégám rögvest te-át főzött, sütit kínált vendégünknek. Atudomány után átmeneti otthonom, aNegba utca és környékének feltérképe-zése várt ránk. A park közelében amacskalány felkiáltott: „Denevérek!”.„Mi, hol? Ne mááá… azok galambok! –hitetlenkedtem egészen addig, amíg elnem repült egy felettem is. Batmanivolt a szituáció.

Kedvenc éttermemben vacsoráz-tunk, az ételre várva fura „szag” csap-ta meg az orrunkat. Két asztallal ar-rébb tisztába tettek egy kisbabát, igen,ott az étterem közepén, karnyújtás-nyira az anya és a nagymama tányérjá-tól. Khmm, hát igen, ez is Izrael. Ígylegalább Eszternek is jutott szakmaiélmény (lévén, hogy hivatása kötődikaz egészen pici gyerkőcökhöz), az ál-talam prezentált sok kémia mellett.

A Ramat Gan-i kirándulás szerényhajlékom villámbemutatásával zárult.Kedves Eszter, köszönöm, hogy be-néztél! Jó volt dumálgatni egy kicsit!

(2012. március 2.)Csupán néhány pillanat, 24 órán-

ként minimum egyszer, a leggyakrab-ban este. Pár másodperc az egész, deelengedhetetlen része az izraeli hét-köznapoknak. Bemész az egyetemre,

ismerősen mosolyogsz a biztonságiak-ra, lehúzol 8-10 órát, aztán hazafelémegküzdesz a marcona szerkezettel.Kezeket a vasvillákra, s már forgatodis ki magadat a tudomány világából.Kevesebb mint egy félkör, s kint vagy,a nanotechnológia után most márfoglalkozhatsz olyan földi dolgokkal,mint mit eszel majd vacsorára, mitkezdj azzal a pár órával, ami a reggelivisszatérésig hátra van.

Minden nap úgy érzem, mintha 8-10 évesen a Miskolc-tapolcai strandrólpörgetném ki magam. Ott láttam elő-ször hasonlót, s úgy néz ki, azóta sincsjobb találmány az egyirányú kilépte-tésre. A csütörtöki kiforgások még va-rázslatosabbak: vége egy újabb hét-nek, a 150-160° alatt leperegnek az el-múlt hét nap legmeghatározóbb pil-lanatai. Így hónap elején, a lakbér fi-zetés táján mindig beugrik, már 6, 7,8 hónapja idekint. S most ismét, végea kilencediknek. Ha Ramat Ganba ér-kezésemkor gyermekem fogant volna,most már apa lehetnék.

Az idő múlását jelzi a lassan bekö-szöntő Purim is. A fogyasztói társada-lom a világ minden pontján ráakad amaga ünnepeire, vallástól függetle-nül. Az üzletek telis-tele mindenfélekicsiknek és nagyoknak készült jelme-zekkel. A piramis alakú, december-ben még trendelinek árult csokis-ajándékdobozokról, levágták a tetejénkiálló fogantyút, kaptak purimi díszí-tést, s máris vételre csábítják az édes-szájú vásárlót. A Hámán-táska leg-alább két hete megjelent a pékségekkínálatában, s a szupermarketben isvehetünk vagy nyolc félét.

Azt az OR-ZsE-ban, a liturgiatörté-net előadó szakon nem tanították,hogy a petárdázás miként kötődik aperzsiai eredetű ünnephez, egészeneddig egyet sem hallottam, most megdurrogtatnak mindenfelé.

Legyen hát vidám, békés Purim a vi-lágon mindenfelé! �

Folytatjuk

EGY ÉV IZRAELBENDr. Paszternák András útinaplója

6

Utóirat 2. rész

Miért írtam ezt a könyvet? Nem azért, hogy mint egyindiai koldus, a sebeimet mutogassam. A mi nemze-dékünk kapuzárás előtt áll és napról napra növekszikazoknak a száma, akik már nincsenek velünk, és ha talál-kozol azokkal, akik még megvannak, egyre többen közöt-tük olyanok, akik elvesztették, vagy útban vannak, hogy el-veszítsék az emlékeiket, emberi méltóságukat és mivoltu-kat. Az amerikaiaknak van egy mondásuk, hogy a leghaté-konyabb mód a gondolatok összpontosítására az a tudat,hogy másnap hajnalban visznek felakasztani. Bár nálamsemmi ilyen drámai esemény nem várható, legalább is re-mélem, de világos, hogy sok időnk nem maradt. Ez az okaannak, hogy a mi nemzedékünket, de főleg a Holocausttúlélőit, az utóbbi időben alkotási láz fogja el, könyveketírunk és adunk ki. Ég bennünk az elnyomhatatlan kény-szer és az akarat, hogy számot adjunk, hogy beszámoljunk,hogy figyelmeztessünk, hogy emlékezetbe idézzünk, hogyeltemessük és megsirassuk azokat, akiket szerettünk, akikaz életünknek részei voltak, és akiknek nemcsak, hogynem jutott szemfedő és sírkő, gyászoló és emlékező, deakiknek a csontmaradványait is porrá törte és hamvait víz-be szórta egy bűnöző világhatalom. Azokat, akiket meg-gyilkoltak, még mielőtt elkezdhették volna az életet, azo-kat, akik az életüket megalázva és megkínozva fejezték be,és a nevük is el lett törölve, akiket megsemmisítettek, minta kárt okozó rovarokat.

Főleg, a kötelességemnek érzem, kedves olvasó, hogyfelrázzalak. Tudom, egy kicsit fennhéjázónak hangzik, dehadd maradjon itt. A pészachi Hagadá ezerötszáz éve író-dott, és megvagyon írva benne, hogy: „Nem csak egyszerakartak minket kiirtani, de minden nemzedékben van, akiki akar bennünket irtani, de az Örökkévaló kiment a ke-zükből.” és tudom, hogy ezt már írtam valahol és azt is,hogy még gyerekkoromban gondoltam, hogy mennyivelegyszerűbb lenne Neki a munkája és nekünk az életünk,ha a helyett, hogy mindig kimentene a kezükből, már, abovo, nem engedné, hogy a kezükbe jussunk. Már írtamezt, de nem felesleges ezt Neki eszébe juttatni.

E jó tanács ellenére, tény az, hogy mióta néppé lettünk,mindig nagyhatalmak és impériumok közötti viták góc-pontjában találjuk magunkat. Egyiptom és Bábel, a Plistimés Sziszra, a görögök, a rómaiak, mindnek velünk volt ba-ja. Sőt, mielőtt még néppé lettünk, az Írás óvva int: „Ne fe-lejtsd el mit tett néked Amalék” Mit tett? a későbbiekrőlítélve, valószínűleg semmi jót. De ki emlékezne ma azAmalék névre, ha mi nem említettük volna meg a Bibliá-ban? Vagy a Hittire, vagy a Jevuszira?

Bábel útjában voltunk és lerombolták az első Templo-mot és hetvenévi száműzetésbe vittek Bábelbe, ahol unal-munkban megírtuk az első Talmudot és elfoglaltuk a leg-

jobb állásokat, úgy hogy hetven év után visszavittek oda,ahonnan jöttünk.

Felépítettük a második Templomot, bajaink voltak a gö-rögökkel és Róma útjában voltunk, úgy hogy leromboltáka második Templomot és szétszórtattunk a világban. A szé-toszlatásunk óta, tehetetlen áldozatai vagyunk mindennépnek, minden nemzetnek, minden vallásnak, mindenfalunak, minden részeges parasztnak. Kiűzettünk város-okból és országokból. A keresztes hadjáratok kezdeténminket mészároltak le először. A tizenkettedik századbanmészárlások és pogromok kíséretében kiűztek Németor-szágból, és magunkkal vittük keletre a nyelvüket, a jiddisnyelv ősét. Angliából a tizennegyedik században. Spanyo-lországból, ahol abban az időben, izraelita vallású büszkespanyolok voltunk, az ottani kultúra élvonalában, vezetőréteg a pénzügyekben, összeköttetésekkel a királyi udvar-ban, onnan a tizenötödik század végén lettünk kiűzve ésvittük magunkkal a spanyol énekeket és a ladino nyelvet aKözel-Kelet összes országába. Zavartuk, Isten tudja miértLuther reformációját, és a katolikusok és a reformátusokölték ugyan egymást, de minket előnybe helyeztek. Bog-dan Chmelnicky kozákjai a lengyelek ellen lázadtak ugyanfel, de főleg a zsidókat ölték százezrivel, ezer fajta halál-nemekkel, amelyeket a beteges fantáziájuk kitalált és eb-ben az ellenségük, a lengyelek sem maradtak sokkal hát-rább. Az orosz forradalom alatt, mint kapitalistákat üldöz-tek és az ukrajnai Szemjon Petljura tízezer számra gyilkoltminket, azért, mert a bolsevista vezetőségben sok volt a zsi-dó. Az első világháború végén hasonló hátterű pogromokvoltak Magyarországon, Romániában és Kroátiában.

Az első világháború végén, a szégyenteljes vereség utánNémetország keserűséggel volt tele, a kispolgári rétegeketaz infláció tönkretette, bűnbakot keresetek a vereség oká-ra, és ehhez nem kellett messze menni, a zsidóságnakezen a téren nagy praxisa volt mindig. A német zsidósá-got, jobban mondva az izraelita vallású németeket a há-ború nem tette annyira tönkre gazdaságilag, mert ők job-ban tudtak alkalmazkodni a számukra mindig változó ésfenyegető, körülményekhez és ez fokozta az antiszemitiz-must. Ezek az izraelita vallású németek vezető rétegek vol-tak a művészetek összes ágában, a sajtóban, a filmiparban,az orvosok és az ügyvédek között és főleg a nemzetgazda-ságban is. Igaz ugyan, hogy a náci hangulatkeltés, amely-nek a legfontosabb része a vad és véresszájú antiszemitiz-mus volt, egyre jobban tért hódított, de a kulturált Néme-tországban teljesen elképzelhetetlen, hogy hű német ha-zafiakat, csak a vallásuk miatt megfosztanak a jogaiktól,vagy kiűzzenek a hazájukból. Ez, mint mondtam, teljesenelképzelhetetlen volt, amint teljesen elképzelhetetlen voltFerdinánd és Izabella Spanyolországában, és amint, ter-mészetesen, teljesen elképzelhetetlen volt vitéz nagybá-nyai Horthy Miklós Magyarországán. Teljesen elképzelhe-tetlen volt, de megtörtént. �

Folytatjuk

Feuerstein Azriel:

KELJFELJANCSI

STETL a Hitközségi Híradó kulturális oldala

7

Löwinger Manci szakácskönyvéből

A gyerekeknek mindig, de ezekbe azidőkben különlegesen be kell tartani-uk a tízparancsolat egyik legfontosab-bikat: "Tiszteld az atyádat és anyádatazért, hogy meghosszabodjanak napja-id a földön, amit az Örökkévaló a te Is-tened ad neked!". Nagyon fontos segí-teni a szülőknek az otthoni munkábanZehává szerint a fiúkra kell hagyni anehéz munkákat, például a szőnyegektisztítását, nehéz bútorok elmozdításátés ha kell, a lakás festését. A lányokra akönnyebb munkák maradnak mint azablak tisztítása, padló mosás és a kony-hai munkákban kell segíteniük. Akko-riban még senki sem hallott a feminiz-musról, és senki sem gondolkodott azegyenjogúságról és arról, hogy külön-böző jogaik vannak a férfiaknak ésnőknek. Nemcsak, hogy naivok vol-tunk, de akkoriban vallásos iskolábannem volt szó ilyen radikális elvekről.Mindenki meglepődött mikor az egyiklányka Yáél felállt és a következőt kér-dezte: Az én fiútestvérem fiatalabb ésgyengébb tőlem, én erős vagyok. Miértnem lehet nekem a nehéz házi mun-kákat elvégezni és ő csak port törüljönvagy krumplit hámozzon? Azonkívül,folytatta Yáél, mi lányok többet tudunksegíteni a házimunkába és a gyorsab-ban, sikeresebben végezük el a felada-tokat, a fiúk csak zavarnak.

A tanító néni egy pillanatra nemtudott mit válaszolni, mert szerinteez egy provokatív kérdés volt. Az őelvei szerint a világ úgy működik,hogy vannak női szerepek és vannakférfi szerepek. Ezek a sztereotípiák avilág végéig megmaradnak. Az osz-tályban nagy vita kerekedett mivel afiúk megsértődtek Yáél nyilatkozatá-tól. A tanító néni próbált rendet te-remteni és azzal fejezte be az órát,hogy a szülökre kell hallgatni, ők fog-ják elosztani a gyerekek között a há-zimunkát és nekünk szó nélkül kellelfogadni a szülök utasításait.

Nemrégen találkoztam Zéhávával.Meghívott egy délutáni kávéra, mivelaz ünnepek közelednek, a fenti epi-zódról beszélgettünk. Ma már nemolyan radikálisan gondolkozik mivelkét lánya közül az egyik külföldön ta-nult civil pilótának és egyik híresebbrepülőtársaságban most előléptették,utasszállító gépet vezet. Várja, hogy ittaz országban kapjon munkát, mivel azEl Al nemrégen vette fel az első vallá-sos pilótanőt. A másik lánya egy bio-technológiai kutatóintézetet vezet,ahol világhíres kísérleteket végeznek.És mit csinál Yáél, az első feminista?Sok évig tanított elemi iskolába, azutolsó tíz évbe igazgató lett ott és egyéve különleges pedagógiai díjat nyert

a sikeres módszerekért, amelyeket aziskolában bevezetett.

Feminizmus vagy antifeminizmus, azünnepek közelednek, és vásárolni, süt-ni, főzni kell. Az ünnepekben nincssemmi diszkrimináció. Mindenki, nő,férfi, gyerek örömmel ül le az ünnepiasztalhoz és egyformán élvezik az ün-nepi hangulatot. Ma már nem mond-juk, hogy a háziasszony ügyes kezét di-csérjük mivel férfiak is részt vesznek azotthoni feladatokban.

Az ünnep tiszteletére sült csirke ma-zsolával, fügével, dióval és gránátalmá-val receptet írom le.

Hozzávalók: 8 db csirkecomb, 1 po-hár füge, 1/2 pohár mazsola, 2 evő-kanál barna cukor, 1 pohár vörös bor,1 kávéskanál fahéj, 1 csomag datolyakimagozva, vagy baracklekvár, 1 pohárdió, 1/2 pohár narancslé, só, bors.

Elkészítés: A fügét, mazsolát, cukrotés bort a fahéjjal kb. 1/4 órát főzzük,kihűtjük. Összekeverjük a datolyát,vagy baracklekvárt, diódarabokat, na-rancslét és ízesítjük sóval és borssal. Acsirkét ezzel bekenjük és pár órát vagyegy éjszakát pihentetjük, míg az ízekösszeérnek. Hőálló tálba tesszük a csir-ke darabokat, rá a füge mazsola keve-réket. Meleg sütőben 10 percig magashőfokon sütjük, utána lecsökkentjük ameleget 170 fokra, letakarjuk alufóliá-val és 50-55 percig sütjük. A sütés köz-ben lehet hozzá adni még édes vörösbort vagy narancslét. Az utolsó 5 perc-ben levesszük a alufóliát hogy a húsbarnuljon. Rizzsel vagy kuszkusszal tá-laljuk, gránátalmával díszíthetjük. �

Dr. Orna Mondschein

Ünnepi készülődések

Löwinger Manci szakácskönyvéből

Hatodik osztály első osztályfőnöki óráján a tanító néni, akivel akkor talál-koztunk először az ünnepi készülődés fontosságáról beszélt. Vallásos jel-legű iskolába jártam, de akkoriba fiúk és lányok egy osztályban tanultak, nemúgy, mint ma. A tanító néni neve Zehává, a mai napig is emlékszek a szavaira.Az őszi ünnepek közelednek, sok előkészület nehezedik a háziasszonyok vállá-ra: takarítás, bevásárlás, főzés sütés, mosás, vasalás, szóval egy perc nyugalomsincs ezekben a napokban.

Budapest XIII. kerületében minden évben megrende-zik a Pozsonyi úthoz közel eső területen azt a Pikniket,ahol bemutatkoznak a tágabb környék színházai, kulturá-lis központjai, vállalkozói és civil szervezetei. A Bálint Házstandján ezúttal egy különleges „ajtó“ várta az érdeklődő-ket. A kis rekeszek, nyílások, fiókok és audiovizuális ele-mek segítségével a zsidó ünnepek színes világát ismerhet-ték meg az érdeklődők. Látni, hallani, tapintani, ízlelni ésszagolni lehetett a közelgő rendkívüli napokat. Az oktatá-si eszköz számos kérdést is „feltett“ a látogatóknak, termé-

szetesen a helyes válaszok is megtudhatók voltak egy-egyajtó kinyitásával.

Az installáció a Bálint Ház szinte teljes csapatának ösz-szefogásában készült el, vidám perceket szerzett a szabad-téri rendezvényre érkezőknek. A kivitelezésben oroszlán-rész jutott Repper Ritának, Fodor Natáliának, Pál Miklós-nak, Berényi Péternek és Lantai Dávidnak.�

Paszternák-Szendy Barbara, a projekt felelőse

Érzékek ajtaja – különleges installáció

5

„Nová synagóga je pre nás hlavnelekciou z kontroly. Živelný a nestabilnýproces, ktorý je riadený kolektívne, za-hŕňa množstvo aktérov a je neustálesprevádzaný nepredvídateľnými zme-nami spôsobenými novými zisteniamipočas odkrývania pôvodného objektu,ale aj postupne vyvíjajúcim sa pohľa-dom na jeho nové využitie. Nie je mož-né postupovať tak, ako sme my archi-tekti zvyknutí pri konvenčných projek-toch. V situácii, v ktorej neexistuježiadna ucelená projektová dokumen-tácia a väčšina rozhodnutí sa robí tak-povediac "on-site", je prakticky nemož-né udržať si absolútnu kontrolu nadprojektom. Pre architekta to môže byťveľmi frustrujúce. Je nevyhnutné hľa-dať adekvátne architektonické straté-gie. Zásadný zlom nastal v momente,keď sme sa rozhodli túto kontroluuvoľniť. Bolo treba sa naučiť vybrať sito, čo je podstatné, čo drží projekt po-kope a vyčleniť časti, ktoré znesú vyššiumieru improvizácie. Vyžaduje to, sa-mozrejme, istú mieru vyzretosti, dôve-ry a vzájomného rešpektu medzi jed-notlivými aktérmi, ktorí sa podieľajúna procese návrhu a zhmotnenia stav-by. Čiastočná strata kontroly sa tak stá-va produktívnou metódou.” (MartinJančok, hlavný architekt obnovy).

Zrejme najväčším problémom bolo,samozrejme – ako získať viac než mili-ón eur potrebných na rekonštrukciu aako tento pre malé občianske združe-nie obrovský projekt zvládnuť. Samisme projektovali, stavali, zháňali penia-ze, robili program a PR, plánovali bu-dúcnosť a súčasne chodili do svojichpôvodných zamestnaní, aby sme mali zčoho žiť. Vyčerpávajúca kombinácia.

O fundraisingu by sa dalo hovoriťveľa, ale pravdou je, že pod tlakomúlohy prekračujúcej naše možnosti aschopnosti, sme od začiatku živelnelovili všade, kde sa dalo a kombinova-li zbierky, dary, sponzorov aj verejnégranty, akékoľvek a na čokoľvek, lenaby sme sa nezastavili a mohli kúsokpo kúsku pokračovať. Áno, podarilosa to nakoniec, ale je to vydreté víťaz-

stvo a je v ňom aj veľa šťastia. Často sanám nepodarilo peniaze zohnať vô-bec, a tak sme veľa vecí jednoduchourobili zadarmo, čo je samo o sebepekná vec, ale pri takom objeme prácje to aj za hranicou zdravého rozumu.Na takýto projekt treba oveľa peňazíako milión či milión a pol. Živelnýprístup však priniesol aj veľa pozitív-nych momentov a vďaka nemu mámezoznam tritisíc ľudí, ktorí nám neja-kým spôsobom pomohli - toľko pria-teľstiev na žiadnom inom stavenisku unás nevzniklo. Podarilo sa aj to, čosme tvrdili na začiatku – že sa pokúsi-me polovicu zdrojov získať z inýchako verejných. Najväčšími verejnýmigrantami boli – Granty EHP (nórskefondy), EÚ, MKSR, ÚZŽNO, MestoŽilina. Najväčšími súkromnými pod-porovateľmi boli – Počítače a Progra-movanie, Nadácia Kia Motors Slova-kia, Nadácia Orange, Nadácia Sloven-skej sporiteľne, ale sila súkromnejpodpory spočívala najmä v tom, že iš-lo o desiatky sponzorov a grantov a ti-síce darov – vo verejnej zbierke evidu-jeme takmer 3-tisíc malých darcov.

Mali sme tiež šťastie, že sa k námpridali (zo strachu, že to nezvládne-me, alebo preto, že uverili, že na tomáme?) odborníci – reštaurátori, pa-miatkari, historici, projektanti, stav-bári, fundraiseri, marketéri, umelci.Niekto zvládal živelný proces a impro-vizáciu lepšie, iný ťažšie, ale nikto tonezabalil a každý priniesol to najlep-šie. Výsledok je zvláštnym úkazom ko-lektívneho diela a nemusíme sa zaňhanbiť, stále držíme spolu a neroz-padli sme sa, hoci na to bolo veľa „krí-zových” dôvodov.

Aké využitie sa plánuje?Nová synagóga Žiline bude centrom

súčasného umenia a kultúry. Základomprogramu budú výstavy súčasných umel-cov doplnené sprievodnými aktivitami(prednáškami, workshopmi, diskusiamiatď.) a okrem toho budeme hostiť ďalšiekultúrne a komunitné aktivity – koncer-ty, festivaly, konferencie...

To, prečo to vlastne robíme, sme siuvedomovali len postupne a zostávato naďalej ako najdôležitejšia otázka,hoci sme od začiatku okrem Behren-sovej architektúry ako motivácie tvrdi-li aj to, že chceme dať pamiatke novýživot. To nás odlišuje od iných – tí istíľudia málokedy rekonštruujú kultúr-nu inštitúciu aj ju napĺňajú obsahoma ďalších 30 rokov prevádzkujú. Odprvého roku, hneď po prvých rekon-štrukčných (demolačných) prácachsme spustili umelecké a kultúrne ak-cie - asi to už ani inak po rokoch strá-vených na Stanici Žilina-Záriečie ne-vieme (a ani nechceme?) robiť. Poot-vorenia, počas ktorých sa v rekon-štruovanej budove striedali výstavy,koncerty, festivaly, stretnutia, privied-li na stavenisko tisíce ľudí. Chvalabo-hu sa nikomu nič nestalo a môžemehrdo tvrdiť, že sme architektúru no-vého kultúrneho centra v synagógenaplno otestovali – a vďaka skúsenos-tiam z týchto akcií ju aj menili a pri-spôsobovali.

Veľmi chceme, aby vznikajúca kul-túrna inštitúcia a jej program boli z21. storočia, aby sa tu diali veci, ktorébudú premyslenou kombináciou kri-tického diskurzu a produkcie umenia,na lokálnej úrovni aj s výrazným ko-munitným rozmerom. Pootvoreniaboli dobrým testom, či sa práve v rovi-ne budúceho programu môže odo-hrať (ďalšie) skutočné dobrodružstvo.

Kde je možne sledovať vaše aktivityna internete?

www.novasynagoga.sk , www.facebo-ok.com/novasynagoga, www.flickr.com/novasynagoga.

Aké plány sú s rozvojom synagógy vbudúcnosti?

Zmluvu na objekt máme do roku2041. Potom sa uvidí. �

Rekonštruovali Novú synagógu v ŽilineRozhovor s Marekom Adamovom – 1I. časť

Narodil som sa v novembri 1978 v Žiline, študoval v Bratislave na FiFUK kul-turológiu a manažment kultúry. Okrem stáží (napríklad v Kulturfabrik v Lu-xembursku) som nikdy nikde nepracoval, pretože už v roku 1998 sme ako vyso-koškoláci s priateľmi založili občianske združenie Truc sphérique (v ktorom somriaditeľ) s cieľom podporovať súčasné umenie, kultúru a komunitný život.

4

V apríli 2003 inicioval Imre Andrus-kó, riaditeľ Gymnázia Jánosa Selyeho,zorganizovanie Pamätného dňa holo-kaustu v spolupráci so Židovskou ná-boženskou obcou v Komárne. Jehocieľom bolo informovať študentov ko-márňanského gymnázia o tejto straš-nej kapitole našej histórie a formálny-mi a neformálnymi metódami výučbyspomínať na židovských obyvateľovnášho mesta.

Dňa 8. septembra sa študenti 2. roč-níka zhromaždili pred budovou školy,aby spoločne spomínali na obete ná-silia prednáškou učiteľky dejepisuIrén Deák. Trojhodinová prednáškamala okrem spomínania za cieľ aj to,

aby žiaci lepšie chápali minulosť, abyvzbudila empatiu a poznanie, že ho-lokaust bol obrovskou stratou pre ce-lé ľudstvo. Preto musíme zabrániť ge-nocíde kdekoľvek na svete. Študentimohli nahliadnuť do života komár-ňanskej židovskej komunity, v synagó-ge si vypočuli krátku prednášku v po-daní Antona Pasternáka a dr. TomášaNováka, a následne sa vybrali na ži-dovský cintorín, aby sa oboznámili spohrebnými zvykmi tohto národa. Po-tom si prezreli hroby, mená, nápisy asymboly náhrobných kameňov. Po ná-vrate do školy si pozreli náučný filmOči holokaustu.

Každá takáto spomienka zároveň tvo-rí našu súčasnosť. V 21. storočí naši štu-denti potrebujú spoznať skutočnú mi-nulosť, aby sa z dejín mohli poučiť. Ne-stačí vedieť o zázrakoch, musíme ve-dieť aj o hrôzach histórie. A, samozrej-me, aj o významných osobnostiach ma-ďarskej kultúry, ktorí toto strašné ob-dobie prežili – o Alfrédovi Hajósovi,Istvánovi Örkényovi, Frigyesovi Karint-hym, Ede Tellerovi, Imre Kálmánovi,Jánosovi Neumannovi… Musíme ho-voriť aj o „pravých ľuďoch v neľud-ských časoch”, ako napríklad o Vilmo-

sovi Aporovi, Endre Bajcsy-Zsilinsz-kom, Raoulovi Wallenbergovi. Súčas-ťou spomínania musí byť aj niekoľkododnes nezodpovedaných otázok, kto-ré nás nútia k zamysleniu: Prečo sa tostalo? Čo môžeme urobiť v záujme to-ho, aby sa to nemohlo nikdy zopakovaťvoči žiadnej náboženskej, etnickej činárodnej komunite?

V Gymnáziu Jánosa Selyeho podpo-rujeme každoročné organizovania Pa-mätného dňa holokaustu. Žiaci saprostredníctvom prednášok o holo-kauste a iných genocídach musia do-vtípiť: takéto hrôzy, ktorých sa ľudiadopustili, sa môžu zopakovať. To, čosa stalo židovskému národu, sa môžestať iným. Spomíname na obete a po-kúšame sa pochopiť, čo sa vlastnepred 70 rokmi udialo. V čase, keď da-li voľný priechod rasizmu, predsud-kom a nenávisti. Odhalenie a pocho-penie príčin je dôležité pre súčasnosť.Pocit „nadradenosti” funguje len vte-dy, ak „vykreujeme“ toho „podradné-ho”, v porovnaní s ktorým sa za na-dradených považujeme. Úprimnýmvyslovením historických ponaučení„môžeme osloviť ľudí a duše, aby smebudúce generácie správnymi vzdelá-vacími programami a výchovou k úctek sebe samým i ostatným, pripravili nabudovanie ľudskejšieho sveta”. �

PaedDr. Zsuzsanna Králik,organizátorka

„Tajomstvom zmierenia je spomínanie”Pamätný deň holokaustu v gymnáziu

Na Slovensku je 9. september Dňom obetí holokaustu a rasového násilia. Odroku 2003 si žiaci základných a stredných škôl v tento deň pripomínajú hrô-zy holokaustu. V súčasnosti, keď prešlo už viac ako päťdesiat rokov, už takmerniet takých, ktorí toto strašné obdobie prežili, ktorí boli svedkami týchto útrapžidovského národa. Je našou povinnosťou spomínať na obete holokaustu a vzdaťúctu tým, ktorí proti nemu bojovali.

Zvláštna cena pregymnazistov so Šiah

Dňa 26. mája 2017 sa v Budapešti, v Spomienkovom cent-re holokaustu konalo vyhodnotenie súťaže vyhlásenejNadáciou Centropa.

Bola to prvá súťaž zameraná na výrobu videofilmov pre žia-kov V4-ky, organizovaná touto nadáciou. Súťaže, ktorú fi-nančne podporil Vyšehradský fond, sa svojimi krátkymi fil-mami zúčastnili poľskí, maďarskí, slovenskí a českí študenti.Za úlohu mali zhotoviť maximálne 5-minútový videofilm,ktorý v krátkosti zhrnul históriu a tragédiu židovského oby-vateľstva danej obce. Do súťaže bolo prihlásených takmer 40videofilmov, ktoré hodnotila medzinárodná komisia. Štu-denti našej školy – Gymnázia Györgya Szondyho v Šahách -,menovite Benjámin Jablonský, Roland Alföldi, Botond Bol-gár, Gergely Révész a Boglárka Lészkó svojím filmom o his-tórii a tragédii židovského obyvateľstva mesta Šahy získali

OSOBITNÚ CENU POROTY! Mentorom študentov bol pe-dagóg Tibor Tóth. Výroba krátkeho filmu bola časovo i ob-sahovo náročná. Samotnému nahrávaniu predchádzal pod-robný výskum, fotili a filmovali pamätné miesta židovstva vŠahách, ba dokonca sa im podarilo získať jedinečný histo-rický zdroj: záznam rozhovoru s jedným preživším holokaust,o ktorom doteraz takmer nikto nevedel. Krátku časť tohtozáznamu použili aj v samotnom filme. Výroba filmu bolaskutočnou kolektívnou prácou, ale najväčšiu časť prácespočívajúcu v zostrihu a réžii vykonal Benjámin Jablonský.Film opatrili aj anglickými titulkami – bola to požiadavka zostrany organizátorov súťaže. Na slávnostnom vyhlásení vý-sledkov sa, žiaľ, traja členovia kolektívu nemohli zúčastniť,zvláštnu cenu poroty prevzala Boglárka Lészkó a BotondBolgár. Na budapeštianskom podujatí sme sa zúčastnilispolu s trojčlennou skupinou slovenského gymnázia (ajoni vyrobili film do súťaže). Našim šikovným študentom zosrdca blahoželáme, sme na nich hrdí! �

TT

3

Už tradične sme sa zapojili do tejto európskej iniciatí-vy – dvere synagógy sme otvorili dokorán pre všet-kých záujemcov. Podujatie sa konalo v zrekonštruovanýchpriestoroch budovy pri synagóge.

V rámci predpoludňajšieho programu odznela pred-náška poslucháča doktorandského štúdia Židovskej uni-verzity a pedagóga Gymnázia Sándora Scheibera v Buda-pešti Istvána Balogha o blížiacich sa sviatkoch. Po ňom na-sledovala prezentácia Tibora Skluta z Dunajskej Stredy,ktorý nám predstavil techniky sebaobrany pochádzajúce zIzraela. Najmenších čakal detský kútik, kde im BarbaraSzendy-Paszternák pripravila hry o sobote a židovskýchsviatkoch. Po kóšer obede privezenom z Budapešti, v rám-ci ktorého sme zablahoželali aj našej jubilantke, vedúcejkancelárie ŽNO, Judite Haasovej, nasledovala prednáškao skúmaní rodokmeňa. Odborníčky na túto tému, Szand-

ra Gerő a Anikó Udvarhelyi, pracovníčky Centra pre vý-skum rodín Maďarského židovského múzea a archívu od-povedali aj na otázky poslucháčov, aby im aj takýmto spô-sobom pomohli pri hľadaní vlastných predkov. Na závervedeckej sekcie odznela prednáška Karola Vajdu, docentaUniverzity Jánosa Selyeho v Komárne, na tému 150-ročný„emancipačný zákon”.

Pred koncertom skupiny Docpiano Band sme v synagó-ge odovzdali ceny Kehila a Kehila-Haver. Deň sme ukon-čili hudbou – vystúpením dr. Máté Juhásza a Andrása Ko-vácsa, hudobných veľvyslancov Maďarského Rotary s ná-zvom HAKOL BESEDER.

Ďakujeme Magde Vadász za simultánne tlmočenie avšetkým tým, ktorí nám pomohli tento deň zorganizovať azrealizovať! �

PA

Po stopách pestrého sveta diaspóryEurópsky deň židovskej kultúry v Komárne

Ceny Kehila a KehilaHaver 2017

Laureátmi Ceny Kehila v tomto roku sú:Prof. MUDr. Pavel Traubner – Neurológ a bývalý dekan

Lekárskej fakulty Univerzity Komenského, čestný predse-da Zväzu židovských náboženských obcí v Slovenskej re-publike prežil holokaust. Svojou prácou sústavne pomáhamalým komunitám nášho regiónu a vždy s radosťou zavítado Komárna.

István Neubarth – Majster hodinár zo Székesfehérváru,predseda miestnej komunity, sa každodenne podieľa natom, aby tradície židovského národa zotrvali. Okrem or-ganizovania náboženského života sa venuje organizácii vý-letov a spoločenských udalostí. Často sa musí rozhodnepostaviť proti prejavom extrémizmu. Bolo to tak aj v ne-dávnej minulosti, keď sa mu podarilo zabrániť inštalácii so-chy Bálinta Hómana.

Ceny Kehila Haver Dr. Zsuzsanna Antala – Rodáčka z Komárna. Študovala

maďarský a slovenský jazyk na Univerzite Komenského a vSzegede. Je vedúcou redaktorkou slovenskej národnostnejrelácie Domovina, vysielanej v Maďarskej televízii, a filmo-vou režisérkou. Vo svojej práci sa venuje predovšetkým té-matike cirkevnej hudby a histórii umenia, súvisiacich so ži-votom menšín. Ako obyvateľka mesta Szeged navštevujepodujatia miestnej komunity. Vo svojich reportážach vyja-druje sympatiu voči našej náboženskej obci.

Márta Varsányi – Pedagogička, jazykovedkyňa, redak-torka. Po ukončení štúdia slovenského jazyka a estetiky naUniverzite Komenského vyučovala v našom meste študen-tov z Vietnamu a Severnej Kórei, neskôr pôsobila na gym-náziu s vyučovacím jazykom maďarským. V záujme efektív-nejšej výučby slovenčiny redigovala nejednu učebnicu apomocné materiály. Neskôr založila vlastné vydavateľstvo.Na sociálnych sieťach je medzi prvými, ktorí protestujú

proti prejavom rasizmu a antisemitizmu, ostro kritizujeakúkoľvek podobnú činnosť.

Dr. Péter Simonik – Docent Fakulty Jánosa Apáczai Cse-re Univerzity Istvána Széchenyiho. Skúma miestnu histó-riu. Pravidelne prednáša na konferenciách venovanýchhistórii židovstva. Jeho práca Kamienky pokryté uhoľnýmprachom hovorí o spoločenskej a ekonomickej situácii ži-dovského obyvateľstva v Tatabányi od obdobia otvoreniababe až po koniec II. svetovej vojny. Rediguje knihu o jed-nom zo zakladateľov maďarského baníctva, Jenő Vidovi.Za jeho výskum histórie židovského obyvateľstva v Tatabá-nyi ho na uznanie navrhol Spolok maďarsko-izraelskéhopriateľstva Hanny Szenes.

Ľudovít Chládek a Juraj Slabík – Za ich činnosť pri re-konštrukcii židovského cintorína v Zlatých Moravciach aza obnovenie domu smútku. Zozbierali dostupné doku-menty o živote zaniknutej komunity a prezentovali ich vrámci výstavy. Organizujú pamätné dni holokaustu a stret-nutia obyvateľov mesta, ktorí našli svoj nový domov inde.Z ich činnosť im cenu navrhol udeliť Ing. Jozef Dukes. �

2

Vážení èitatelia!Prosíme Vás, aby ste pod¾a Vašich možností podporovali programy ŽNO vKomárne, ako aj vydávanie Spravodaja, údržbu budov a obnovu cintorína.

Od 1. januára 2008 môžete zasiela� peniaze na nasledujúce úèty (je mož-nos� plati� osobne na sekretariáte, ako aj poukázanie peòazí šekom):

Poukázanie peòazí z územia SR:26384962/0900- Slovenská sporite¾òa alebo10103804/5200- OTP Slovakia

Poukázanie peòazí zo zahranièia:Adresa: Židovská náboženská obec v Komárne, Eötvösa 15, 94501 Komárno,Slovenská republika

IBAN: SK0609000000000026384962 SWIFT: GIBASKBXAdresa banky: Slovenská sporite¾òa, Palatínova 33, 94501 Komárno

alebo

IBAN: SK5252000000000010103804 SWIFT: OTPVSKBXAdresa banky: OTP Slovakia, Záhradnícka 10, 94501 Komárno

Ïakujeme!

Krátke správy� ŽNO, Klub Shalom a vydávanieSpravodajcu podporili:: dr. OndrejFöldes (Bratislava), Mária Megó (Ko-márom), dr. Máté Juhász (Szeged) aanonymní darcovia. Ďakujeme!

� V dňoch 12. a 13. septembra 2017sa konala IX. medzinárodná vedeckákonferencia Univerzity Jánosa Selye-ho v Komárne. V teologickej sekciiodzneli dve prednášky so židovskoutematikou v podaní dr. Pétera Róber-ta a Mihálya Riszovanného. Našuobec na podujatí zastupoval dr. Ta-más Novák.

� Aj v septembri k nám zavítali hos-tia. Naši tuzemskí i zahraniční spon-zori s radosťou navštevujú naše zre-konštruované priestory a synagógu.

� Zakúpili sme nové knihy pre Kniž-nicu Bélu Spitzera. Po sviatkoch opäťsrdečne očakávame našich čitateľov.

� Upútavka: Slávnosť Chanuky sa vŽidovskej náboženskej obci v Komár-ne bude konať v nedeľu, 17. decemb-ra. Privítame medzi nami význam-ných hostí. Každého srdečne očaká-vame.

� Kancelária ŽNO a cintorín budúpočas jesenných sviatkov zatvorené vnasledujúcich dňoch: 5.-6. a 12.-13.októbra.

Žiadame Vašu podporu

Po stopách tradícií a zázrakov…Dňa 27. augusta členovia našej komunity opäť nasadli na autobus a vybralisme sa na náš tradičný jesenný výlet. Navštívili sme Budapešť, kde násčakal bohatý program. Našou prvou zastávkou bola jedáleň Základnej školy agymnázia Sándora Scheibera, kde sme skonzumovali kóšer obed a potom smesa vybrali do ulice Dohány. Nazreli sme do synagógy plnej turistov, potom násobnovenou expozíciou Maďarského židovského múzea a archívu sprevádzalapani riaditeľka Zsuzsanna Toronyi. Vzrušujúca – mnohými historkami spe-strená – prehliadka bola obrovským zážitkom pre každého z nás. Mali sme tro-chu času na prechádzku pamätnou záhradou, a už aj sme pokračovali v našejceste do Starého Budína, kde sme si v Paláci zázrakov pozreli tri interaktívnevýstavy. Sprevádzal nás nimi vedecko-komunikačný vedúci inštitúcie, AndrásPaszternák. Následne sme boli svedkami chemických pokusov – takýmto spô-sobom sme si uctili pamiatku významnej osobnosti maďarskej výroby liečiv, Ge-deona Richtera. Po zaujímavých vedeckých zážitkoch sme sa prešli do synagó-gy Frankel, kde sa konal klezmerský večer v rámci Letného židovského festi-valu. Hudobná skupina Klezmerész, miestny spevácky zbor, kantor GergelyNógrádi a ich hostia vyčarili v sídle miestnej komunity skutočne zázračnú at-mosféru. Mnohí z nás si chytľavé melódie pospevovali aj cestou domov. Do Ko-márna sme sa vrátili plný zážitkov. Vďaka patrí všetkým, ktorí boli nápomocnípri organizovaní a uskutočnení tejto cesty! �

Gratulujeme!Bis 120!

Zablahoželali sme aj našej jubilantke,vedúcej kancelárie ŽNO, Judite Haasovej.

h́ ́ b

SEPTEMBER 2017 – AV-ELUL 5777. MESAČNÍK žNO V KOMÁRNE XV. ROČNÍK 9. REG. ČÍSLO, 256. ČÍSLO

SPRAVODAJCAEurópsky deň židovskej kultúry

Koncert skupiny Docpiano Band (strana 3.)

Myšlienkyredaktora

Sedím v komárňanskej synagó-ge, je prvá septembrová ne-deľa. Pred niekoľkými minútamizačal program Európskeho dňažidovskej kultúry. Pred archoustojí pán profesor István Balogha prednáša o židovských sviat-koch. Mám na starosti premieta-nie obrázkov spestrujúcich jehovýklad, a pritom mám čas trochusa zamyslieť v objatí historickýchstien. V tomto čase, keď nás delíuž len niekoľko týždňov od Vyso-kých sviatkov, sa už dlhé rokystretávame s členmi našej komu-nity, s hosťami z regiónu a naši-mi sympatizantmi. Tváre, sa sa-mozrejme, z roka na rok menia.Ale priestory sú každoročne na-plnené zvláštnou atmosférouÚtulku a oslavy židovskej kultúry.Je dobré tu pobudnúť, učiť sa aučiť ostatných.

Z Komárna si dnes večer každýodnesie drobné zrnko, či kúsokmozaiky. Možno to bude biblickýpríbeh, možno číselný údaj zniektorej prednášky, alebo meló-dia z koncertu. Rokmi sa tietodetaily pospájajú, obohatia naševedomosti o tomto prastaromnáboženstve.

Zostáva nám zaželať si, aby bo-li priestory Útulku v prvú sep-tembrovú nedeľu naplnené eštepo dlhé roky. Strávme tieto mi-moriadne nedele spolu. �

PA

Sukot v Komárne s koncertomAndrei Malek

Židovská náboženská obec v Komárne touto cestou každého srdečne pozývana svoje podujatie pri príležitosti sviatku Sukot, ktoré sa uskutoční v nedeľu,8. októbra 2017 o 14.30 hodine v budove Útulku.

Program:– Hlavný rabín dr. Alfréd Schőner o význame sviatku– Predstavenie novej knihy Györgya Ságiho– Koncert duetu Andrea Malek-Bandi JágerHudobná skupina Malek Andi Soulistic: vznikla zo spolupráce známej speváčky a kla-

viristu-skladateľa Bandiho Jágera v roku 2016. Bol to mimoriadny projekt súčasnej sveto-vej hudby, ktorý si teraz môžete vypočuť v podaní tohto duetu. Názov "Soulistic" poukazu-je na hudbu duše a na úzke spojenie medzi dušou a hudbou. Teraz vám prinášajú naj-krajšie židovské melódie, resp. skladby klasických a moderných židovských autorov, ako ajzabudnuté maďarské ľudové piesne.

Srdečne každého očakávame v Útulku! Predbežná registrácia na adrese ki-le@menhaz.sk do 4. októbra 2017. �