3. előadás: külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

62
3. előadás: Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás. Forint és deviza hitelek, lízing, faktoring. Dr.Béza Dániel 2014.02.15. Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei Tanár Levelező képzés Üzleti Iskola Levelező képzés

Upload: jewell

Post on 25-Feb-2016

33 views

Category:

Documents


0 download

DESCRIPTION

Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyei Tanár Levelező képzés Üzleti Iskola Levelező képzés. 3. előadás: Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás. Forint és deviza hitelek, lízing, faktoring. Dr.Béza Dániel 2014.02.15. LEHETSÉGES FINANSZÍROZÁSI ALTERNATÍVÁK. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Page 1: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

3. előadás: Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás.

Forint és deviza hitelek, lízing, faktoring.

Dr.Béza Dániel2014.02.15.

Kisvállalkozások finanszírozása, pénzügyeiTanár Levelező képzés

Üzleti Iskola Levelező képzés

Page 2: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Belsőfinanszírozás

A belső finanszírozás azt jelenti, hogy a vállalkozás készpénz szükségletét nem pótlólagos külső források bevonásával, hanem a nyereséges gazdálkodás során

keletkező sajátforrás felhasználásával, illetve a meglévő források intenzívebb kihasználásával oldjuk meg.

Külsőfinanszírozás

• Adósságjellegű nem intézményes finanszírozási források

• Adósságjellegű intézményes finanszírozási források

• Tőkejellegű finanszírozási források

LEHETSÉGES FINANSZÍROZÁSI ALTERNATÍVÁK

Page 3: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

KÜLSŐ FINANSZÍROZÁS

Megnöveljük a vállalkozás számára rendelkezésre álló forrást

TÍPUSAI

ADÓSSÁG FINANSZÍROZÁS

kölcsön, amit kamatostul vissza kell fizetni

VAGYONFINANSZÍROZÁS

végleges pénzátadás illetve forrásbiztosítás

(a vállalkozás jelenlegi tulajdonosai, vagy más befektetők a szükséges pénz

mennyiséget – alaptőke emelés keretében – véglegesen a vállalkozás rendelkezésére

bocsátják)

3

Page 4: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Tagi kölcsön

Családi, baráti kölcsön

Szállítói hitelek

Vevői előleg

Váltó, csekk

KÜLSŐ ADÓSSÁGJELLEGŰ FINANSZÍROZÁSI FORMÁK

4

Bankhitel

Lízing

Faktoring

Kötvény

Közraktárjegy

NEM INTÉZMÉNYES INTÉZMÉNYES

Page 5: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 5

Hitelezés

Page 6: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

6

BANKHITELEK TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSA

Polgári Törvénykönyv (Ptk.) XLIV Fejezet:„A bank és hitelviszonyok” Hitel és kölcsönszerződés. Az 522.§-tól az 528.§-ig. (Érvényes 2014. március 14.-ig)

2013. évi CCXXXVII. Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (kihirdetve 2013.XII.23)

Új Ptk. IX. Fejezet. A Pénztartozások teljesítése, valamint XX. A hitel – és a számlaszerződések. LII Fejezet. A hitelszerződés. LIII. A kölcsönszerződés

dr.Béza Dániel 6

Page 7: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

7

A VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI

A Ptk. 522.§ (1) bekezdése szerint: „Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére - a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez.”

Új Ptk. 6:382. § [Hitelszerződés](1) Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó más szerződés megkötésére, az adós díjfizetésére köteles.

A törvény a továbbiakban meghatározza a kölcsönvevő kötelezettségeit, a kamatfizetési kötelezettséget, a kölcsön folyósítása megtagadásának eseteit, a kölcsön igénybevételéről való lemondás körülményeit, valamint a hitel illetve kölcsönszerződés felmondásának általános feltételeit.

Új Ptk. 6:383. § [Kölcsönszerződés]Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

dr.Béza Dániel7

Page 8: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

A bankokhitelezésétbefolyásoló

jogszabályok

Hpt. 98. § (1) A pénzügyi intézmény - ide nem értve a pénzügyi holding társaságot - a kihelyezések és kötelezettségvállalások megalapozottságát, áttekinthetőségét, a kockázatok felmérésének ellenőrzését és csökkentését lehetővé tevő - igazgatóság által elfogadott belső szabályzatot dolgoz ki és alkalmaz.(2) Pénzügyi intézmény kockázatvállalással járó ügyletet kizárólag írásban köthet. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci ügylet esetében az ügyletkötést a pénzügyi intézmény írásban visszaigazolja.99. § (1) A hitelintézet a kihelyezésről történő döntés előtt meggyőződik a szükséges fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A döntés alapjául szolgáló iratokat az ügyletre vonatkozó szerződéshez és a leszámítolt váltóhoz csatolja.

A bankok magatartását

magyarázótények

• A bankok maguk is vállalkozások, tehát tevékenységük során nyereségre kívánnak szert tenni.

• Amikor hitelt nyújtanak, nem a saját pénzüket helyezik ki, hanem a betétesek pénzét, amelyet természetesen a megszolgált kamattalegyütt vissza kell fizetniük.

A HITELEZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI

dr.Béza Dániel 8

Page 9: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 9

(2) A hitelintézet értékkel bíró fedezetként nem fogadhatja el:a) a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,b) a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt, ideértve a szövetkezeti részesedést is,c)16 a hitelintézet vagy az összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozás Ptk.-ban meghatározott minősített többséget biztosító befolyása alatt álló részvénytársaság részvényét.(3) A kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a hitelintézet rendszeresen figyelemmel kíséri és dokumentálja a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását, beleértve az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetének alakulását és az (1) bekezdésben foglaltakat.

A HITELEZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI

A bankokhitelezésétbefolyásoló

jogszabályok

Page 10: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

10

Szerződés

A Bank és az Ügyfél között létrejött teljes szerződési dokumentációt jelenti, részei:

• Ügyfélszerződés• Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) • Üzletszabályzat

Türelmi idő• az az időtartam amely alatt tőketörlesztési

kötelezettség nincs (de kamatfizetés van !)

Rendelkezésre tartási időszak

• a Szolgáltatás igénybevételére meghatározott időszak

HITELEZÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

dr.Béza Dániel 10

Page 11: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

11

HITELEZÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

Kamatláb

Referencia Kamat + Kamatrés (kamat felár)Fix (változatlan): a Kamatláb értéke a teljes futamidőre - vagy egy részére - előre rögzítettVáltozó: a Kamatláb a Referencia Kamatláb változásakor automatikusan vagy periódikusan és/vagy a Kamatrés módosításakor változik

Kamatrés (kamat felár)

• a Bank által meghatározott, éves %-ban kifejezett érték• Függ az adós minősítésétől (ügyfélkockázat),

érdekérvényesítő képességétől és még sok minden mástól.

Referencia kamatláb

• Irányadó kockázatmentes kamatláb éves %-ban megadva

• BUBOR: az éves %-ban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatláb HUF-ra.

• EURIBOR: irányadó EURO kamatláb (frankfurti bankközi piacon jegyzett)

• CHF LIBOR (CHF alapkamat)

dr.Béza Dániel 11

Page 12: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

12

HITELEZÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

Induló költségek

• Hitelbírálati díj• Szerződéskötési díj• Folyósítási díj

• Együttesen 1-3%-a kölcsön összegének

Szerződés Módosítási díj

• mértéke a fennálló hiteltartozás 1-3%-a• előtörlesztéskor, végtörlesztéskor jelentős teher!• akadályozza a kölcsön kiváltását egy előnyösebbre• lakossági hitelezéskot használt THM mutató nem veszi

figyelembe!

RendelkezésreTartási díj

• A fel nem használt hitelekeret után fizetendő• mértéke 1-2%

TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK

dr.Béza Dániel 12

Page 13: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Lejáratszerint Célja szerint

Szerződésformájaszerint

• Éven belüli

• Éven túli

• Forgóeszköz hitel (rulírozó és eseti)

• Folyószámla hitel

• Beruházási hitel

• Meghatározott lejáratú

• Megújuló hitel

• Projekt hitel

• Szindikált hitel

A mindennapi életben a fentieknek számos kombinációja valósul meg.A hitel futamidejének, törlesztő részleteinek mindig összhangban kell lenni a

hitel céljával és az ügyfél törlesztő képességével (jövedelem termelő képességével).

BANKHITELEK ALAPVETŐ TÍPUSAI ÉS JELLEMZŐI

dr.Béza Dániel 13

Page 14: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

14

A FOLYÓSZÁMLAHITEL

Jellemzői

• A keret összegéig a bankszámla egyenlege negatív lehet

• Automatikus lehívás (terhelések)• Automatikus törlesztés (jóváírások)• Lehet éven belüli vagy éven túli lejáratú• A keret lejáratakor kell az egyenleget 0-ra

feltölteni, amennyiben nem kerül meghosszabbításra

Célja

• átmeneti fizetési problémák megoldására• ügyfél saját pénzeszközeinek rendszeres

kiegészítésére• biztonsági tartalékra• forgóeszközök finanszírozására• szabad felhasználású hitel

dr.Béza Dániel 14

Page 15: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

15

A FOLYÓSZÁMLAHITEL HELYES HASZNÁLATA

-8 000 000

-6 000 000

-4 000 000

-2 000 000

0

2 000 000

4 000 000

6 000 000

8 000 000

10 000 000

12 000 000

2005.10.01 2005.11.01 2005.12.01 2006.01.01 2006.02.012006.03.01 2006.04.01 2006.05.01 2006.06.01 2006.07.01 2006.08.01 2006.09.01

hitelkeret egyenleg

Szabályos folyószámlahitel• rendszeres számlaforgalom• a keretnek megfelelő nagyságrendű jóváírások• időszakos keretkihasználás• kevesebb fizetett kamatösszeg

Nem megfelelő termékválasztás:• folyósítás után teljes lehívás• időszakos, zömében készpénzes

jóváírás, melyet szinte azonnal el isutalnak

• folyamatos keretkihasználás• magas fizetendő kamatösszeg

-8 000 000

-7 000 000

-6 000 000

-5 000 000

-4 000 000

-3 000 000

-2 000 000

-1 000 000

0

1 000 000

2 000 000

3 000 000

2005.10.01 2006.01.01 2006.04.01 2006.07.01

hitelkeret egyenleg

dr.Béza Dániel 15

Page 16: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

16

AZ ESETI FORGÓESZKÖZHITEL

Jellemzői

• kötött felhasználású• a keret összegéig a hitelösszegek részben vagy

egészben lehívhatók• lehívás: ütemezve vagy egy összegben• futamideje: 1-3 év• törlesztés: havi/negyedéves részletekben vagy egy

összegben a futamidő végén

Célja• átmenetileg vagy tartósan lekötött forgóeszközök

pénzügyi fedezetének biztosítása

dr.Béza Dániel 16

Page 17: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

17

A RULÍROZÓ FORGÓESZKÖZHITEL

Jellemzői

• kötött felhasználású • rulírozó = feltöltődő = a törlesztett összeg újra lehívható• a keret összegéig hitelösszegek részben vagy egészben

lehívhatók • lehívás: nem automatikus (lehívási értesítő alapján)• törlesztés: nem automatikus (előtörlesztési értesítő)• futamideje: max. 1 év

Célja

• átmeneti fizetési problémák megoldására• követelések megelőlegezésére („kvázi faktor keret”)• forgóeszközök finanszírozására

dr.Béza Dániel 17

Page 18: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

18

A BERUHÁZÁSI HITEL

Jellemzői

• a hitel csak a jóváhagyott célra fordítható, a felhasználást számlákkal igazolni kell!

• saját erő: min. 20% - igazolni kell!• ÁFÁ-t saját erőből kell finanszírozni, a 20%-on felül• lehívás: egyösszegben vagy részletekben• futamideje: minimum 1 év• törlesztés: általában negyedéves vagy féléves

gyakorisággal

Célja

• Tárgyi eszközök (gépek, berendezések, ingatlanok) beszerzése, felújítása

• kötött felhasználású

dr.Béza Dániel 18

Page 19: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

19

A PROJEKTFINANSZÍROZÁS DEFINÍCIÓJA, ALAPVETŐ JELLEMZŐI

Finanszírozásalanya

• Projekttársaság• speciális célú társaság, amelynek egyetlen

tevékenysége a projekt.

Saját tőke

• Projektszponzor(ok) a tulajdonosok• Saját tőkét biztosítanak• Projekttársaság hiteleire nem, vagy csak korlátozottan

adnak garanciát a projektszponzorok

Idegen tőke

• Hitelintézetek, vagy kötvénytulajdonosok biztosítják a forrást

• Visszafizetés forrása a projekttársaság cash-flow-ja• Csak a jövő számít (nincs múlt, nincs korábbi mérleg)

dr.Béza Dániel 19

Page 20: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

20

A PROJEKTFINANSZÍROZÁS DEFINÍCIÓJA, ALAPVETŐ JELLEMZŐI

Biztosíték,élettartam

• Projekttársaság szerződései, licencek, immateriális javak a projekttársaság (induláskor) fő vagyonelemei

• projekt élettartama véges, finanszírozási kapcsolatot az élettartam végéig le kell zárni.

Magas tőkeáttétel

• Projektszponzor a lehető legkisebb tőkebefektetés mellett akarja a projektet finanszírozni.

• magas várható ROE, a tőkeáttétel miatt

Egyediség

• Standard információ hiányzik • Minden projekt egyedi módszerekkel elemezhető• magas tranzakciós költségek• 2 M EUR alatt méretgazdaságilag nem indokolt

dr.Béza Dániel 20

Page 21: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Hitelkérelem befogadása

Előszűrés

Hitelbírálat-döntés

Folyósítás

Hitelgondozás

Szerződéskötés

A hitelügylet lezárása

A HITELEZÉSI FOLYAMAT ELEMEI

dr.Béza Dániel 21

Page 22: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

• az ügyfél (vállalkozó, vagy vállalkozás) neve és cégjogi státusa;• az ügyfél címe;• a kért hitel összege;• a hitel célja;• a hitel visszafizetésének tervezett üteme és lejárata;• a hitel törlesztésének forrása;• a felajánlható fedezetek (pontos megjelölése és értéke);• a fent felsorolt adatokat igazoló dokumentumok;• a hitel jellegétől függő egyéb adatok és információk;

Hitelkérelem tartalmi elemei

• Egy hónapnál nem régebbi cégkivonat; • Az alapító okirat, illetve társasági szerződés - egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói

igazolvány;• Az aláírási jogosultságokat tanúsító dokumentumok;• A hitel felvételéről szóló taggyűlési határozat; • A vállalkozás előző két évi beszámolója;• A legfrissebb főkönyvi kivonat;• A fedezetként felajánlott ingatlanok tulajdoni lap másolata;• Igazolások a köztartozások megfizetéséről (APEH, TB, VPOP)• Éves (pénzügyi) terv vagy üzleti terv

Hitelkérelemhez csatolandó dokumentumok

HITELKÉRELEM BEFOGADÁSA

dr.Béza Dániel 22

Page 23: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Lényege, hogy még az érdemi hitelbírálat előtt kiszűrje a hitelképtelen illetve nem hitelezhető adósokat

Nem hitelezhető adósok listája

Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR)

Hivatalos cégnyilvántartás, különböző céginformációs rendszerek

ESZKÖZEI

Csődfigyelő

ELŐSZŰRÉS

dr.Béza Dániel 23

Page 24: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Hitelbírálat célja

A kockázat elemzésétkövetően

a bankmegállapítja:

Fedezetek lehetnek

• Ügyfél- és ügyletkockázat felmérése

• Kockázat mérséklésétszolgáló lehetőségekszámbavétele

• Ügyfél jövőbeni fizetőképességénekmegállapítása

• Folyósítandó hitelkondícióinak meghatározása

• A hitel összegét

• A hitel lejáratát

• A hitel törlesztési ütemezését

• A kamatkondíciókat

• A fedezetigényt

• Bankgarancia

• Bankkezesség

• Óvadék

• Ingatlan jelzálog

• Ingó jelzálog

• Kezesség

• Engedményezés

HITELBÍRÁLAT ÉS DÖNTÉS

dr.Béza Dániel 24

Page 25: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

SzerződéskötésFolyósítás

• Bankhitelszerződés megkötése• A hitel folyósítása

HitelgondozásÜgylet lezárása

• Ügyfél pénzügyi-gazdasági helyzetének figyelemmel kísérése• Törlesztési folyamat ellenőrzése• Intézkedés az ügyfél késedelmes, vagy nem teljesítése esetén• Fedezetek meglétének és értékének ellenőrzése

SZERZŐDÉSKÖTÉS, FOLYÓSÍTÁS, HITELGONDOZÁS

dr.Béza Dániel 25

Page 26: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

A vállalkozó legyen tisztában a következőkkel:• miért van a vállalkozásunkban pénzhiány, illetve miért van

többletforrás igényünk;• mire kell a pénz és mekkora összegben és milyen időtávra• milyen forrásköltséget tudunk kitermelni?

Legyen üzleti tervünk, mérleg és eredménytervünk éscash-flow tervünk

Álljanak rendelkezésre a hitelkérelemhez becsatolandó dokumentumok

Ne legyenek rendezetlen köztartozásaik

HOGYAN TUDNAK A KISVÁLLALKOZÓKA BANKOK ELVÁRÁSAINAK MEGFELELNI?

dr.Béza Dániel 26

Page 27: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Előre gondoskodjanak a fedezetekről

A hitelkérelmet gondosan kell összeállítani, személyes átadása előnyt jelent

Legyünk felkészülve kérelmünk módosítására

HOGYAN TUDNAK A KISVÁLLALKOZÓKA BANKOK ELVÁRÁSAINAK MEGFELELNI?

dr.Béza Dániel 27

Page 28: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

28

PozitívÜzenetek

• Jó piaci kilátások• Üzleti Stratégia és Üzleti Terv hitelessége• Hiteles vezetői/vállalkozói múlt, a vezetők bizonyított hozzáértése• Korrekt, átlátható pénzügyi elszámolási rendszer• Megbízható pénzügyi előrejelzések• Fenntartható nyereségtermelésre való képesség• Megfelelő tőke és üzleti cash-flow az előre nem látható

eseményekre• Ügyfelek, beszállítók, vevők minősége• Megvalósított üzleti célkitűzések és intézkedési tervek

NegatívÜzenetek

• Az információk visszatartása• Zavaros, áttekinthetetlen pénzügyi kimutatások• Üzleti stratégia hiánya, vagy megalapozatlansága• Hiányos vállalkozói illetve üzletvezetési tapasztalat• A vállalkozást érintő veszélyek és fenyegetések ismeretének hiánya

POZITÍV ÉS NEGATÍV ÜZENETEK A BANKOK SZÁMÁRA

dr.Béza Dániel 28

Page 29: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 29

HOGYAN VÁLHATNAK A KKV-K A BANKOK PARTNEREIVÉ?

• Meggyőző képet festeni a jövőbeni kilátásokról és az üzlet fenntarthatóságáról (de nem hazudni!).

• Bebizonyítani, hogy a cég vezetése tisztában van az üzleti kockázatokkal, és képes azokkal megbirkózni.

• Megnyugtatni a finanszírozókat arról, hogy elfogadható kockázatot vállalnak, és méltányos megtérülésben részesülnek.

• Kölcsönös bizalmon alapuló, átlátható kapcsolatot kialakítani a bankokkal.

Page 30: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 30

Példa a fedezetszámításra

Page 31: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 31

FEDEZETSZÁMÍTÁS• Leggyakoribb fedezettípusok

– Bankgarancia, bankkezesség (0-100%)– Óvadék (0-100%)– Ingatlan jelzálog (0-70%)– Ingó jelzálog (0-50%)– Kezesség (0-80%)– Visszaváltható életbiztosítás– Engedményezés (0-30%)

Page 32: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 32

PÉLDA FEDEZETSZÁMÍTÁSRAEgy vállalkozás 160.000 e Ft összegű hitelt szeretne felvenni,

amelyhez bankja 110%-os fedezeti szintet követel meg. A vállalkozás az alábbi fedezeteket tudjuk felajánlani.

Megkaphatja-e ez alapján a hitelt?Megnevezés Névleges érték Beszámítási érték

Bankgarancia 40.000 e Ft 100 %

Készletek 30.000 e Ft 10 %

Óvadék 20.000 e Ft 100 %

Gépek 90.000 e Ft 30 %

Ingatlanok 100.000 e Ft 50 %

Page 33: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 33

Megnevezés Névleges érték Fedezeti érték

PÉLDA FEDEZETSZÁMÍTÁSRA

Bankgarancia (100%)

20.000 e Ft

90.000 e Ft

100.000 e Ft

280.000 e Ft

40.000 e Ft

3.000 e Ft

20.000 e Ft

27.000 e Ft

50.000 e Ft

140.000 e Ft

Készletek(10%)Óvadék(100%)Gépek(30%)Ingatlanok(50%)

Összesen

40.000 e Ft

30.000 e Ft

Page 34: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 34

PÉLDA FEDEZETSZÁMÍTÁSRA

Megoldás:160.000e*110% = 176.000e Ft fedezet kell.Hiányzik: 176.000e - 140.000e = 36.000e Ft-nyi fedezet

Részeredmény:

Összes fedezeti érték: 140.000e Ft

Megoldás: 140.000/(160.000*110%) = 79.54%

Page 35: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 35

PÉLDA FEDEZETSZÁMÍTÁSRA (FOLYT.)

Az egyik tulajdonosnak több lakott ingatlana van, amelyeket fedezetként felajánlana a hitelhez. Ezeket a fedezeteket a bank 40%-os fedezeti értéken fogadná el. Mekkora értékű ingatlanvagyont kell a tulajdonosnak felajánlania, hogy a vállalkozás mégis megkaphassa a hitelt?

Page 36: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 36

PÉLDA FEDEZETSZÁMÍTÁSRA (FOLYT.)

Megoldás:160.000e*110% = 176.000e Ft fedezet kell.Hiányzik: 176.000e - 140.000e = 36.000e Ft-nyi fedezetSzükséges még: 36.000e / 0,4 = 90.000e Ft-nyi ingatlan felajánlása

Page 37: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 37

Devizahitelek

Page 38: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

DefinícióDeviza hitelnek nevezzük a más országok, vagy ország csoportok (EU) hivatalos fizetőeszközében nyújtott hiteleket.

Fajtái

• Egy devizás hitel• Több devizás hitel (multicurrency)• Deviza alapú Ft hitel• Mindezek lehetnek éven belüli, ill. éven túli hitelek• Euró, Dollár, Yen vagy Svájci Frank a legelterjedtebb devizák

DEVIZAHITELEK – DEFINÍCIÓ, FAJTÁI

dr.Béza Dániel 38

Page 39: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

A pénz is áru, ezért rá is hatnak a keresleti - kínálati viszonyok. Az egyes devizák (valuták) ára (árfolyama) a devizatőzsdéken alakul ki. Meghatározó tőzsdék a New Yorki, a Londoni és a Tokiói tőzsde, de a legtöbb fejlett piacgazdaságú országnak

van saját deviza tőzsdéje

A keresleti - kínálati viszonyokra ható legfontosabb tényezők; az adott ország import és export szerkezete, a pénzpiacok aktivitása, az adott ország nemzeti

bankjának árfolyam-politikája és a spekuláció

Az adott deviza kínálatot adják: exportőrök, külföldi működő-és portfoliótőke befektetők

Az adott deviza iránt keresletet támasztanak: importőrök, nyereséget hazautalók, tőkét kivonó külföldi befektetők, magyar működő-és portfolió tőke exportőrök

A DEVIZA ÁRFOLYAMÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

dr.Béza Dániel 39

Page 40: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Egy-egy országban a hitelkamatláb egyenlő:irányadó kockázatmentes kamatláb + kockázati felár + profitmarzs.(Az utóbbi két tényezőt erősen befolyásolják a hitelpiaci viszonyok)

Irányadó kockázatmentes kamatláb függ a jegybanki alapkamat pillanatnyi értékétől és a jövőbeni várható alakulásától.

(A bankok szabad pénzeszközeiket a jegybanknál helyezhetik el különböző lejáratú betétekben, illetve különböző lejáratú államkötvényeket vásárolhatnak. Ezek a

kockázatmentes befektetések kamatai). Ez országonként jelentős eltérést mutathat. Ezt használják ki a bankok a devizahiteleknél.

A devizahitelek kamatát befolyásolják a forrásköltségek is. A bank gyűjt forrást az adott devizanemben vagy maga is külföldről szerzi be a

forrásokat. Ez hatással lehet az adott bank devizahitelének árazására

A DEVIZAHITELEK KAMATÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

dr.Béza Dániel 40

Page 41: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Árfolyam-kockázatfedezése

Fedezeti céllal akkor szokás devizahitelt felvenni, ha a bevételek is ugyanabban a devizanemben keletkeznek, ígynincs árfolyamkockázat a bevételek és a fizetési kötelezettségek között. Pl.: Euro-zónába Exportáló vállalat Euro hitelt vesz fel.

Spekulációkedvező

árfolyam-változásra

Arra számít, hogy az a deviza, amelyben kötelezettségei keletkeznek leértékelődik azzal a fizetőeszközzel (másik deviza), amelyben bevételei keletkeznek. Ez esetben a vállalkozás a számára kedvező irányú devizaárfolyam-változásra spekulál.

Ha a kamatláb-különbözet

nagyonvonzó

A devizahitelek esetében a vállalkozás olyan devizában adósodik el, amelynél alacsony a hitel kamatlába, és az alacsonyabb hitelkamatláb révén – még kedvezőtlen irányú devizaárfolyam-változás esetén is- összességében alacsonyabb hiteltörlesztő-részleteket kell fizetnie, mintha abban a devizanemben adósodna el, amelyben bevételei keletkeznek

MIKOR ÉRDEMES DEVIZAHITELT FELVENNI?

dr.Béza Dániel 41

Page 42: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Árfolyam-kockázat

A devizában történő eladósodás esetében fennáll a veszélye az árfolyam kedvezőtlen irányú változásának, ami azt eredményezheti, hogy Ft-ban kifejezve egyre magasabb terhet ró az adósra a fennálló devizatartozás törlesztése.

Kamatlábkockázat

Változó kamatozású devizahitelek esetében fennáll annak a kockázata, hogy az irányadó kamatláb mértéke (pl.: EURIBOR Euró esetében) emelkedik, így emelkedik a kamatteher.

Fix kamatozású devizahitelek esetében a futamidő alatt bekövetkező esetleges kamatlábcsökkenés előnyeit nem lehet realizálni.

MILYEN KOCKÁZATA VAN A DEVIZAHITELNEK?

dr.Béza Dániel 42

Page 43: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Árfolyam-kockázatkezelése

• Olyan devizában adósodjunk el, amiben a bevételeink keletkeznek, ekkor fedezve van a kockázat

• Határidős tőzsdei ügyletekkel fedezzük a kockázatot (forward, és futures ügyletek)

Kamatlábkockázatkezelése

• Amennyiben a kamatlábak tartós emelkedésére számítunk akkor fix kamatozású hitelt veszünk föl

• Ha a kamatláb változása nehezen jósolható, de inkább a csökkenés a valószínű akkor változó kamatozású hitelt vegyünk föl

• Ha a kamatok mind két irányban jelentősen eltérhetnek akkor a rövidlejáratú hitelekkel mérsékelhetjük a kamatláb kockázatot

HOGYAN KEZELHETJÜK AZ ÁRFOLYAM ÉS KAMATLÁBKOCKÁZATOT?

dr.Béza Dániel 43

Page 44: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 44

Lízing

Page 45: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Eszköz eladója Az eszköz eladója az a társaság, amely a lízingtárgyat, az eszközt eladásra kínálja

Lízingbe adóA lízingbe adó társaság az ügyfele, a lízingbe vevő, kérésére megveszi a lízingtárgyat az eszköz eladójától, gyártójától. A lízingbe adó társaság az eszközt a lízingbe vevő rendelkezésére bocsátja, a használatért cserébe lízingdíjat számít fel

Lízingbe vevőA lízingbe vevő az általa kiválasztott eszközt meghatározott időtartamra lízingdíj fejében használja, illetve bizonyos esetekben jogot szerez arra, hogy a futamidő végén egy maradványösszeg ellenében megszerezze az eszköz tulajdonjogát

A LÍZINGÜGYLET SZEREPLŐIÉS LÉNYEGE

A LÍZING DEFINÍCIÓJA, FOGALMAK

dr.Béza Dániel 45

Page 46: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

lízingbevevő határozott idejű használatába adja a lízing tárgyat oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra.

A lízing ügyletet az új Ptk. szabályozza. LIX. Fejezet. A pénzügyi lízing szerződés

Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre

történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt

meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés megszűnésekor a

lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére

jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.

A LÍZING FAJTÁI 1. - A PÉNZÜGYI LÍZING

dr.Béza Dániel 46

Page 47: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 47

Pénzügyi lízing nyújtásával csak a hitelintézeti törvény alapján felügyeleti engedéllyel bíró hitelintézet (bank), szakosított hitelintézet (tőkéjét külön jogszabály határozza meg) , vagy

pénzügyi vállalkozás (Rt., 50 MFt jegyzett tőke) foglalkozhat.

FAJTÁI:

Zárt végű pénzügyi lízing

Nyílt végű pénzügyi lízing

A LÍZING FAJTÁI 1. - A PÉNZÜGYI LÍZING

Page 48: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Definíció

Zárt végű pénzügyi lízing esetén a szerződés megkötése után az Ügyfél a teljes vételárról kap számlát, mely alapján a hatályos jogszabály lehetővé teszi az ÁFA egyösszegű visszaigénylését, amennyiben az Ügyfél a többi törvényes feltételnek is megfelel illetve a törvény másként nem rendelkezik.

Sajátosságai

• az eszköz a Finanszírozó cég tulajdonában van, a tulajdonjog az ügylet végén száll át az Ügyfélre

• az eszköz az Ügyfél könyvelésében szerepel• termelőeszköz esetén az eszköz teljes ÁFÁ-ja

visszaigényelhető• az eszköz tulajdonszerzési illetékét (ha azt a törvény

előírja) a futamidő elején kell megfizetni

A ZÁRT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZING

dr.Béza Dániel 48

Page 49: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Definíció

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén csak a törlesztő részletek ÁFA-tartalma igényelhető vissza a fizetési ütemezésnek megfelelően. A tulajdonjog a futamidő végén nem száll át automatikusan az Ügyfélre, csak akkor, ha ezt a lejáratkor a felek külön adásvételi szerződésben rögzítik

Sajátosságai

• az eszköz a finanszírozó cég tulajdonában van• az eszköz az ügyfél könyvében szerepel• termelőeszköz esetén az eszköz ÁFÁ-ja a törlesztésnek

megfelelő részletekben igényelhető vissza• az eszköz tulajdonszerzési illetékét a futamidő végén kell

megfizetni.

A NYÍLT VÉGŰ PÉNZÜGYI LÍZING

dr.Béza Dániel 49

Page 50: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Az operatívlízing

Az operatív lízing esetében a lízingtárgy a lízingbe adó tulajdonában és számviteli kimutatásaiban marad a futamidő végéig, amikor a lízingbe adó társaság tulajdonában lévő eszközt továbblízingelheti egy másik lízingbe vevő társaságnak vagy eladhatja. Az operatív lízing gyakorlatilag egy bérleti konstrukciónak felel meg, amikor a lízingbe vevő nem válik az eszköz tulajdonosává, hanem csak a használatért fizet. Operatív lízinggel bárki foglalkozhat, akinek tevékenységi köre tartalmaz bérbeadást.

Számviteli előnyök: A teljes nettó lízing díj költségként elszámolható a Lízingbevevőnél, a lízingdíjat terhelő ÁFA pedig visszaigényelhető.

VisszlízingVisszlízing esetében az eszköz eladója és a lízingbe vevő személye egybe esik. A lízingbe adó (lízingtársaság) megvásárolja a lízingbe vevő eszközének tulajdonjogát, majd az eszközt lízingbe adja a lízingbe vevőnek, aki korábban az eszköz tulajdonosa volt.

A LÍZING FAJTÁI 2. - AZ OPERATÍV LÍZING ÉS A VISSZLÍZING

dr.Béza Dániel 50

Page 51: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

A pénzügyi lízing pénzügyi értelemben hasonlít egy hosszú távú beruházási hitelre, amikor hosszú távon a lízingbe vevő megszerezheti az eszköz

tulajdonjogát. Ez esetben is kamatot, tőketörlesztő-részletet, hitelbírálati díjat kell megfizetni, és kívánhatnak saját erőt a lízingcégek.

A pénzügyi lízing és az eszközökkel fedezett beruházási hitel között a legnagyobb különbség abban van, hogy a lízing esetében a lízingtárgy tulajdonjoga a lízingbe

adóé (még akkor is, ha számvitelileg a lízingbe vevő könyveiben szerepel), így a lízingbe vevő fizetésképtelensége esetén a lízingtárgy automatikusan visszakerül a

lízingbe adóhoz.

A lízing pénzügyi terhei szükségszerűen magasabbak, mint egy bankhitel terhei, tekintettel arra, hogy a lízingtársaságok is jellemzően bankhitellel finanszírozzák magukat, és banki forrásköltségen felül saját munkájuk és profitjuk ellenértékét is

ki kell termelniük.

A BANKHITEL ÉS A LÍZING KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEK

dr.Béza Dániel 51

Page 52: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

· Biztonságos a lízingbevevőnek, ugyanis a lízingtárgyon felül más eszköze nem terhelhető meg a lízingkötelezettség révén;

· Nincs szükség bonyolult hitelképesség-vizsgálatra;· Gyorsan hozzáférhető forrás;· Kíméli a saját tőkét, mert csak az adott eszköz használatáért kell fizetni;· Az eszköz üzemeltetésével az időszaki lízingdíjak kitermelhetőek;· A lízingdíjak fizetési ütemezése alkalmazkodhat a vállalkozás pénzbevételeinek

szezonalításához; · A lízing egy kézből kínálja fel a beruházás tárgyát és a finanszírozást;· Gyenge hitelképesség esetén is lízing révén finanszírozni lehet állóeszközöket;· ÁFA finanszírozási teher a bérbeadónál van (operatív lízing);· Nem növeli a konstrukció a lekötött, befektetett eszközállományt, beruházási keretet

kímél (operatív lízing);· A bérlet „off-balance sheet” konstrukció, azaz mérlegen kívüli tétel, így a jövőbeni díjak

nem növelik a tartozásállományt (operatív lízing)

A LÍZING ELŐNYEI

dr.Béza Dániel 52

Page 53: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Drágább, mint a bankhitel

Általános vállalatfinanszírozási célra nem alkalmas forma

Rövidtávú finanszírozási problémák megoldására nem alkalmas

A LÍZING HÁTRÁNYAI

dr.Béza Dániel 53

Page 54: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

dr.Béza Dániel 54

Faktoring

Page 55: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

(Új Ptk.)LVIII. Fejezet

A faktoring szerződés6:405. § [Faktoring szerződés]

Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a faktor a követelés visszaengedményezésére köteles.

A FAKTORING FOGALMA

dr.Béza Dániel 55

Page 56: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

A FAKTORING FOGALMA

• A faktorálás - klasszikus értelemben - nem a követelés megvásárlását jelenti, hanem meghatározott követelések sajátos engedményezését.

• A faktor köteles a szerződés alapján a számla nyilvántartására, a kintlévőségek behajtására, a vevő kockázatának átvállalására, és a finanszírozására.

• Ezeket együttesen vállalja, de közülük legalább két szolgáltatásra ki kell terjednie a faktorálásnak.

• A faktorszerződések között sajátos fajta a finanszírozási faktorálás, amelynek értelmében a faktor bank a vevő fizetési kötelezettségének beálltáig a számla összegét a kedvezményezett szállítónak megelőlegezi. Ez utóbbit végzik tipikusan napjainkban a bankok.

dr.Béza Dániel 56

Page 57: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

EladóSzállító

Termék vagy szolgáltatás értékesítéséből vevőköveteléssel rendelkezik. Az eladó a vevőkövetelését értékesíteni kívánja a faktornak. Az eladó cserébe engedményezi a faktornak a követelését

Vevő A vevő az a vállalat, amely szállítói tartozással rendelkezik az Eladó felé

FaktorA faktor az a vállalkozás, amely megvásárolja az Eladó vevőkövetelését és így engedményezés útján jogosultjává válik az Eladó vállalat vevőkövetelésére, amely ellenértékére a vevőnél igényt tart

A FAKTORING SZEREPLŐI

dr.Béza Dániel 57

Page 58: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

A faktoring fajtái

• Nyílt faktorálás: a vevő értesül a faktoringról • Csendes faktorálás: a vevő nem értesül a faktoringról• Visszkeresetes és visszkereset nélküli faktorálás

A faktoringárazása

A faktoring költségei a következő elemekből tevődnek össze:

· Vevő nemfizetési kockázatának díja (csak visszkereset nélküli faktoring)

· Ügyleti alapdíj (engedményezés ügyintézése, vevő bevizsgálása)

· Ügyleti kamat (számlakövetelés diszkontálásakor alkalmazott kamatláb) legalább akkora, mint a bankhitelé

· Vevőkövetelések adminisztrációjával kapcsolatos díj

A FAKTORING FAJTÁI, ÁRAZÁSA

dr.Béza Dániel 58

Page 59: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

A megszerezhető finanszírozási forrás mértékének nem a saját hitelképesség, hanem a vevők hitelképessége szab határt

Csökken a vevői kinnlevőség, növekszik az eszközök forgási sebessége

Bankhitelnél gyorsabb ügyintézés, nincs szükség fedezetre

Induló vállalkozások, hitelképtelen vállalkozások is forráshoz juthatnak így

Könnyebbé válik a pénzügyi tervezés

A FAKTORING ELŐNYEI

dr.Béza Dániel 59

Page 60: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Drágább, mint a bankhitel

Kis összegű vevőkövetelések és atomizálódott vevői kör esetében nem használható

Olyan ágazatokban, ahol jelentős garanciális kötelezettségek merülhetnek fel, vagy ahol a számlakövetelés jelentős részét

garanciaként visszatartják, nem használható

A FAKTORING HÁTRÁNYAI

dr.Béza Dániel 60

Page 61: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Kiknek és miért ajánlott a faktoring?• Akik az ipar, kereskedelem területén működnek, gyorsan

növekednek, ám fedezethiány miatt bankokon keresztül nem jutnak hozzá a növekedésükhöz szükséges hitelkerethez, így kénytelenek lemondani egyébként jól jövedelmező üzletekről.

• Nem régen alakult cégeknek, akiknek már megfelelő piacuk van, de még nincs megfelelő múltjuk bankhitel felvételéhez.

• A saját tőke és a szokásos finanszírozási eszközök bővítési lehetőségének hiánya miatt képtelenek élni a kínálkozó összes piaci lehetőséggel.

• Azok a vállalkozások, amelyek fogyasztási-, tartós fogyasztási és/vagy alacsony beruházást igénylő javakat gyártanak, azokkal kereskednek, illetve olyan szolgáltatást nyújtanak, amelynek teljesítését nem lehet vitatni.

• A faktoráltatni tervezett éves forgalom eléri, meghaladja a 20 millió Ft-t.

• Az ügyfélnek több vevője van, és nagyszámú számla keletkezik. Az adósság kezeléséhez és behajtásához nem áll rendelkezésre elegendő adminisztratív erőforrás.

dr.Béza Dániel 61

Page 62: 3. előadás:  Külső adósságjellegű intézményes finanszírozás

Köszönöm a figyelmet!Viszontlátásra 2014. április 5-én!

http://kfk.uni-corvinus.hu www.csabailget2008.hu/oktatas