A KÖZOKTATÁSI RENDSZER FINANSZÍROZÁSA

(FELADATFINANSZÍROZÁS A GYAKORLATBAN)

2009.

HADNAGY ZSOLT

közigazgatási szakértő

KOLLMANN VERONIKA

közoktatási szakértő

Dr. Csonka Ernő Társa Ügyvédi Iroda

Visszatérő fenntartói kérdések

• Mennyi az a minimum, amit rá kell fordítani egy intézmény működtetésére?

• Hol tudok beleszólni a működésbe?

• Bizonyos dolgok változtatása mibe kerül? (Gyiv, könyvtáros, csoportbontások)

• Ésszerű-e, takarékos-e az erőforrás felhasználása?

• Az adott feladat elvégzéséhez mekkora humánerőforrás kell?

• A benyújtott költségvetések végösszege mennyire objektív?

• Hol követhető nyomon a professzionalitás?

Hogyan finanszírozzunk egy intézményt?

• Létszám finanszírozás alapján?

• Bázisfinanszírozás alapján?

• Feladatarányos finanszírozás alapján?

• Ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit?

• Szociális foglalkoztatónak tekintsük az intézményt?

Idézet a Belügyminisztérium IDEA nevű programjából

„A jelenleg alkalmazott bázis szemléletű költségvetési tervezési rendszer nem képes megfelelő módon követni a változásokat. A jövőben a feladat- és hatáskörök újragondolását követően a bázis szemléletű tervezés helyett a költségvetési feladatmutatókon alapuló finanszírozási rendszer biztosíthatja a biztonságos és egyben költséghatékony működés feltételeit.”

Bázis finanszírozás erősségei:– jól kialakult eszközrendszere van– az évek során az alkalmazók nagy gyakorlatra tettek szert– a felhalmozott tapasztalatok biztonságot adnak az alkalmazóknak– az alkalmazott könyvelési rendszerekhez jól illeszkedik.

Bázis finanszírozás gyengeségei:– a feladatváltozások hatásai nehezen követhetők nyomon – nem tárja fel a döntéshozók előtt kellő mértékben az erőforrás-szerkezetet– az azonos típusú intézmények finanszírozása esélyegyenlősége nem biztosított– a helyi jogszabályalkotás hatásait nehezen mutatja ki– nehezen tárja fel az alacsony hatékonyságú folyamatokat, mert alig tartalmaz a pedagógiai folyamatokhoz jól illeszkedő hatékonysági mutatókat– a „finanszírozási olló” az évek elteltével egyre erőteljesebben nyílik.

Negatív jelenségek a bázis finanszírozásban:  

észlelés utólag

részproblémák kézi vezérlése

általában nincs átfogó helyi finanszírozási rendszer

az intézményi „siker” titka a jó érdekérvényesítés

az intézményhálózaton belüli az egyik helyen kapacitáshiány lesz, a

másikon pedig kapacitásfelesleg lép fel  

EGY JÓ FINANSZÍROZÁSI RENDSZER ALAPÉRTÉKEI

Rendszerelmélet Informatikai támogatás

Esélyegyenlőség

Összehasonlíthatóság

Modellezhetőség

Nullbázisú tervezés

Visszajelzés a minőségirányításnak

Intézményi autonómia biztosítása

Indikátorok alkalmazása

Áttekinthetőség

Egzakt hatékonysági mutatók

Elszámoltathatóság

Feladat-erőforrás összerendelés

A feladatok részletes feltárása

A feladat szerinti finanszírozás

Mindenkit a feladatai alapján, azonos mértékben kell finanszírozni.

 ESÉLYEGYENLŐSÉG,

a hatékonyság kézbentartása 

Formája: önkormányzati határozat, rendelet

 

Egy lehetséges megoldás:

Állami normatív támogatás Egyéb

60%-85% 15%-40%

A közoktatási intézmények működési kiadásainak forrása:

A finanszírozás jellemzői

Állami normatív támogatás60-85%

Egyéb15-40%

100%

Önkormányzati támogatás Saját bevételek (tandíj,bérleti díj), átvett pénzeszközök

Egyéb támogatás(pl.: alapítvány)

Csökkenő önkormányzati források(pl.: SZJA visszaosztott rész 50%-ról 8%-ra csökkent 10 év alatt)

DE!

Normatív finanszírozási rendszer megerősödése és aktualizálása

Az intézményi működési költségek fő jellemzője:

A bérek + járulékok: a költségvetés ~ 75-85%-a

Mi befolyásolja a bért leginkább?

-        a tanulócsoportok száma-        a csoport (osztály) létszáma (kistelepülés, épületi adottságok,stb.)-        mindezek eredményeként: a heti oktatási órák száma! 

(A finanszírozás kulcskérdése!) 

A döntéshozók kérdései:Egyértelműen meghatározhatók e azok a pontok, ahol a ráfordítás a fenntartó mérlegelésétől függ?Elkészíthetők e néhány perc alatt egy oktatási intézmény működtetésének különböző változatai, kimutatva az egyes változatok erőforrásigényét, aktuális költségeit?A fenntartó a finanszírozáson keresztül rá tudja e bírni az intézményeket az erőforrások (létszám,

eszközök, energia stb.) ésszerű felhasználására?Átfordíthatók e egyszerűen erőforrásokra és költségekre a fenntartó által fontosnak tartott és preferált feladatok? Egyes stratégiai döntések előre, több ciklusra történő hatás- és költségelemzése megvalósítható e?Adható e objektív és viszonylag pontos becslés a költségvetés végösszegére, ha ismerjük az iskola

feladatait, az aktuális bértáblázatot, valamint a fogyasztói árakat?Választ kaphatunk e arra a kényes kérdésre, hogy a feladat ellátásához mennyi munkaerő kell? Ösztönözhető e az intézményvezető arra, hogy tantestülete szakképzettségben, életkorban a megfelelő összetételű legyen?

Elvárások a feladatfinanszírozással kapcsolatban

– tárja fel a közoktatási feladatokat megfelelő részletességgel– a feladatokhoz rendelje az erőforrásokat a törvények, a fenntartói igények alapján, és ne az erőforrásokhoz keressen feladatot– tudja értelmezni a fenntartó által megkövetelt hatékonyságot – a megvalósítást támogassa oly módon, hogy az innovációhoz szolgáltasson paramétereket, vonatkoztatási pontokat– lehessen mutatókat képezni az oktatási rendszerek, az intézmények összehasonlítására– azonnal számolni lehessen a feladatváltozásnak, vagy a törvényi háttér változásának a költségvetésre gyakorolt hatását– a finanszírozáson keresztül alkalmas legyen az oktatás folyamatszabályozására– támogassa a stratégiai tervezést– a pedagógiai célkitűzés kerüljön szerves egységbe a pénzügyi tervezéssel.

A feladatfinanszírozás „hátrányai”

a bevezetés jelentős innovációs tevékenységet kíván

a helyi tapasztalatok megszerzéséhez idő kell

az alkalmazásához szemléletváltásra van szükség

pontos, egységes, kontrollált adatgyűjtést, adatszolgáltatást feltételez.

A feladatok számbavétele és a ráfordítások meghatározása tíz Excel-táblázatban történik:

1. Oktatási feladatok, létszámok, óraszámok, bérek2. Iskolai dolgozók megoszlása, létszáma, bére3. Órakedvezmények, pótlékok, szociális és egyéb juttatások4. Hőenergia-felhasználás (gáz, olaj, szén, távhő, stb.)5. Villamosenergia-felhasználás6. Vízfogyasztás7. Szemétszállítás8. Működtetés költségei, tanulók juttatásai9. Összesítés10. Adatgyűjtő lapok

Az átvilágítás folyamata

Vezetői, intézményvezetői tájékoztatóAdatlapok kiosztása az intézmények részére, elektronikus úton történő összegyűjtéseAz adat(lap)ok helyszíni ellenőrzéseAdatlapok feldolgozásaElemzés, és 3 változatú javaslat elkészítése Összefoglaló jelentésDöntés a bevezetésrőlHatározat tervezet készítése a képviselő-testület ülésére

Fajlagos mutatók

100,00

150,00

200,00

250,00

300,00

350,00

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S

Meg

yei á

tlag

Intézmények

Egy

tanu

lóra

jutó

öss

zes

költs

ég

eFt 1999 év

Felfin

A szabályozás hatása egy oktatási mutatóra

A szabályozás jellemzője: negatív visszacsatolásAz önkormányzat által elismert finanszírozása törvényi minimum

Köszönjük a figyelmüket!

Kollmann Veronika és Hadnagy Zsolt

G.A.L és Társa Ügyvédi Iroda