› backup › newsletter › kikelet_2016 okt bt.pdf · 2016. október 28. 15. száma gyerekek...

A Kolozsvári Waldorf Óvoda és Iskola magyar tagozatának újságja

2016. október 28. │ 15. szám www.waldorfcluj.ro/newsletter

Kikelet

KIKELET 2016. október 28. │ 15. szám

│2

Kikelet 2016. október 28.

Az évkör ünnepei a Waldorf iskolában

Szentkúti Márta könyvéből (Az évkör ünnepei a Waldorf-iskolában. Homo Futurum Kiadó, Budapest, 2009)

szemelgettünk:

[...] Rudolf Steiner az évjárást, mint a Föld légzését értelmezte.

„A Waldorf iskolában mindig ünnep van” – érezheti az a szülő, aki elkezd ismerkedni az iskolai élettel.

Évnyitó, Mihály-nap, Márton napi lámpás felvonulás, közben születésnapok, és ha véletlenül nincs naptári

ünnep, akkor ott van a hónapzáró. Az ünnepek nem csak egyszerűen kiragyognak a hétköznapokból:

strukturálják is az életünket, azaz segítenek helyreállítani kapcsolatunkat a Föld életfolyamataival. Réges-

régen ez persze sokkal egyszerűbb volt: az emberek régi tudata még átélte a Föld „lélegzését”. Aztán sok

mindent megtanultunk a külső, érzékelhető világról, de cserébe ezt az érzékfeletti tudást elvesztettük,

maradtak számunkra az ünnepek, a hagyományok.

Vajon a Waldorf iskola ebben az értelemben hagyományőrző iskolának tekinthető? Azt gondolom, hogy

igen is, meg nem is. Fontos feladatunk, hogy a gyerekek ritmusát az iskolai évek során összehangoljuk a

természet ritmusaival és a nagy kozmikus ritmusokkal. Ám a hagyományt legtöbbször nem lehet a régi

formájában „föleleveníteni”, hanem valóban élővé kell tennünk. Hogyan tehetjük ezt meg? Úgy, hogy a

hagyomány ismerete mellett foglalkozunk az ünnep jelentésével, mélyebben rejtőző tartalmával is. Ennek a

harmóniának a megteremtését segítheti elő a négy nagy ünnep megtartásának jellege is: a Mihály-nap „kintről

befelé”, a Karácsony „bent”, a Húsvét „bentről kifelé”, a János-nap ünneplése pedig „kint” történik. [...]

WALDORF

3│


KÖNYVAJÁNLÓ

Timo Parvela, Virpi Talvitie: Mérleghinta. Körhinta.

Szerencsekerék

(Cerkabella Könyvkiadó, 2010, 2011, 2012)

Három könyv: három téma. Nagy témák, igaziak, nehezek...

Mégis egyszerűen, gazdag képekben, mindennapi szavakkal,

egyszerűen...

Mérleghinta – a magány, a barátra, IGAZI barátra találás

nehézségei, a várakozás, a félelem, a reménykedés... s a

határtalan szabadság érzése.

„Nem lehet hintázni, ha a mérleghinta másik végén nem ül

senki.

A várakozás ijesztő, mert nem lehet tudni, mi várható.

Néha az is okozhat örömet, ha engedjük a másikat hintázni.”

Körhinta – az idő... Hogyan is telik? Van-e olyan, hogy abszolút idő, vagy élményekben érzékeljük az

idő múlását? Érdemes-e várakozni? Mire? Meddig?

„– A nagy csirkák mindig jól szórakoznak. Sok fontos dolguk van, és nem szabad zavarni őket, amikor

olyan jól szórakoznak és fontosak.

– És a kicsik? – kérdezte Felicián.

– Mi igyekszünk, hogy ne legyünk láb alatt.

– Miért?

– Mert nekünk nem szabad pazarolnunk az időt. Az idő rettenetesen fontos dolog. Minél nagyobb vagy,

annál fontosabb, hogy a kicsik ne pazarolják. Az időt. A sajátjukat, vagy a másokét.”

Szerencsekerék – a KICSIK és a NAGYOK… Fontos, hogy ki mekkora? Lehet-e egyenlőség KICSI és

NAGY között? Lehetnek-e barátok?

„Aki boldogtalan, olyan, mint egy kút. Senki sem mer túl közel menni hozzá, nehogy beleessen. És

mégis, a kút nem csak egy üreg. Víz van benne. Élet van benne, amiből valakinek mernie kell meríteni.

(...)

Hirtelen a boldogtalanból lett a legboldogabb. A kút annyira megtelt, hogy túlcsordult, és az egész

játszóteret elöntötte az öröm és a melegség, ahogy a KICSI és a NAGY találkozott. Az ő boldogságuk

viszont pontosan egyforma méretű volt.”

│4


Azon generációhoz tartozom, akik olyan szerencsések voltak, hogy Waldorf óvodába járhattak. Hihetetlenül sok emlékem van ebből az időszakból. Szerettem óvodába járni. Hosszú út volt, amíg megtaláltam a visszavezető utat. Az első egyetem elvégzése közben már dolgoztam itt-ott. Aztán rájöttem, hogy kiégtem. Ekkor úgy döntöttem, szerencsét próbálok az örökzölden meseszép Írországban. Egy évig éltem és dolgoztam ott. Gyerekekkel foglalkoztam, s ott jöttem rá, hogy mennyire jó ez nekem. Szeretek gyerekekkel lenni. A kreatív, melegszívű és a jókedvű énemet csalogatják elő. Amikor hazajöttem, első dolgom volt, hogy beiratkozzak és elvégezzem a tanítóképzőt, közben dolgoztam és mesteriztem is. Nyáron ballagtam el. Zsúfolt időszak van mögöttem, de az az érzés, hogy végre a saját ösvényemen haladok előre, erőt adott a cél eléréséhez. Most itt állok végre óvónőként a Waldorf küszöbén. Sok-sok ötletet kell eltanuljak még, de hiszem, hogy ezt mind örömmel teszem majd. Szeretnék én is csodás óvodai éveket ajándékozni a gyerekeknek, hogy majd ők is mosolyogva, meleg szívvel gondoljanak vissza erre az időszakra. Majd ha felnőnek, s ha nem is emlékeznek ezekre az évekre, örök értéket vigyenek magukkal, amit majd felnőtt korukban is kamatoztat-hatnak megszépítve, gazdagabbá és jobbá téve a világot. Anna (Nistor) óvónő, Szivárvány csoport

ISMERJÜK MEG EGYMÁST!

Sziasztok! Zsolt vagy (és) Csabi vagyok, s amint „hosszú, koromfekete” hajam s szakállam jelzi, már egy jó ideje tanítok.

Kirándulni, mozogni, játszani szeretek, de egy éve ezekre kevés időt fordítok (kivéve a játszásra), ugyanis kisfiam, Márk, minden szabad időmet jogosan kikéri magának.

Tanító bácsi szerettem volna lenni 8-ik végén, de végül 2000-től matematikát tanítok. Hosszú ideig az Apáczaiban tevékenykedtem, de valamikor az elején a Waldorf iskolában is megfordultam tanárként.

Most ismét itt vagyok, veletek együtt, új és érdekes dolgokat felfedezni, s szép élményeket gyűjteni. Molnár Zsolt, ötödikes osztálytanító

TÜKÖR INTER

Inkább… ANNA: ZSOLT:

hegy vagy tenger: tenger hegy

tea vagy kávé: tea tea

egyszínű vagy tarka: tarka egyszínű

csípős vagy édes: édes csípős is, édes is

tél vagy nyár: tél nyár

gondolat vagy tett: tett gondolat

meleg vagy hideg: hideg meleg

nyugalom vagy pörgés: pörgés nyugalom

észak vagy dél: dél észak

pop vagy rock: pop rock

kutya vagy macska: kutya kutya

újítás vagy megőrzés: megőrzés újítás

5│


Előkészítősökkel történt:

Ötödik iskolai nap, kint voltunk az udvaron,

egyszer csak lájuk, hogy az egyik kisfiú,

táskával a hátán a kapu felé tart. Utána futok,

látom, hogy sír:

– Mi történt?

– Azt hiszem most már kénytelen vagyok

elköltözni innen.

– Miért????

– Engem nagyon megbántottak itt a

gyerekek!

– Mivel?

Kiderül. Elindulunk kibogozni a szálakat, meg is

találjuk a másik legénykét, akivel összetűzésbe

került. Szomorúan ül egy gömbkövön s

virágfüzért fonogat. Megkérdem:

– Tudod, hogy nagyon megbántottál valakit?

Mire bűnbánóan:

– Tudom...azért fonom neki ezt a szép

virágfüzért, hogy ne haragudjon...

(Az ügyhöz hozzátartozik még, hogy azon

kaptak össze, hogy az egyik fölemelt egy

farönköt s a másik azt hitte, meg akarja ütni, hát

ütött ő előbb. )

Lírapengetés mesemondás előtt, (aránylag)

csendben. Adogatják egymásnak, pengetik,

mire az egyik kislány:

– Istenem, ilyenkor még az angyalok is

leszállnak közénk, olyan szép.

(A líra egyik húrja elszakadt hangoláskor.

Ketten megkönnyezték, hogy mennyire fájhatott

szegénynek... )

Nap végén, sorban állva, készülünk

elköszönni egymástól, egyszer csak

észrevesszük, hogy ketten verekednek.

– Mi történt?

– Megütött!

– Igen, de ő nagyon csúnyát mondott nekem!

– Nem is mondtam!

– De igen. Azt mondta nekem: te popó!!!

MOSOLYSAROK

Reggeli beszélgetés, körbejár a kristály,

mindenki elmeséli mi történt vele tegnap. Az

egyik kislány:

– Tegnap a szüleim olyan zenét hallgattak,

amit én nem szeretek, megharagudtam,

bementem a szobámba s megjelent nekem

az Isten, és beszélgettünk együtt.

Ugyancsak reggeli beszélgetés, másik

kislány:

– Képzeljétek, velem az történt a tegnap,

hogy kilopóztam korán reggel a konyhába

s láttam, ahogy az új hónapmanó hajtott

egyet a naptárban!

Szünet vége, igyekszünk mihamarabb

sorbaállni, „kígyót” kialakítani. Az egyik kisfiú

mellettem:

– Mi az oviban is így kígyóban álltunk, de a

kígyó fejének volt neve.

– Hogy hívták?

– Legelöl.

8-tól 12-ig úgy telik a nap, hogy WC-re is el

kell kéreznem, s 2-3 apróság vár az ajtóban.

Egyik nap beköszönt a tornatanárnéni, másnap

– ugyancsak ő – bejött valamiért. Rajta kívül

senki nem járt addig nálunk. Az egyik kisfiú

számon is kérte:

– Ki ő? A barátod?

– Igen.

– Mondjad neki, hogy ne jöjjön többet, mert

idegesít.

– Miért?

– Hát te nem velünk kell beszélgess???

│6


MIHÁLY-NAPI FOTÓRIPORT

Árgus szemek, miközben a szőke ló B3-ra lép...

Hogy miii? Behúnyt szemmel a pörkölt cikóriakéreg pont olyan, mint a pasztörizált tibeti jak-sajt????

A Gyűrűk Urai, 3D-ben

Szerencse, hogy nincs péntek... hess, te fekete macska, azért is sikerülni fog!

Az Egek Ura, Akiről Hamarosan Kiderült, Hogy Egyben Brúnó Apukája Is

Ha ezt Xerxész látná! Lábbal tiporni a perzsa szőnyeget, sőt, cipővel!!!

Szalmakrumpli... izé... tojás

Méghogy a Hójában nincs hálózati lefedettség... Fajankók!

Sima Földi Apukák, akik látják a fától az erdőt, sőt, tüzet is raknak belőle

7│


Jacques Show Anya a lelkemre közötte, nehogy összepiszkoljam a vadiúj sportcipőmet. Kicsit macerás, de meglesz...

... s ha még gitározni is tud, na azt még az előkészítősök is körbeállva-ámulva hallgatják... Az a jó karmester, aki szappan-operát is, szabad

ég alatt is, kotta nélkül is...

Jacqueusqua Show

Mosolyözön, tapsvihar, pedig derült az ég s az arcok: legyőzettél, sötét kő, megvívtuk a harcot! (fűzfa, lat. Salix; lásd még: költő, lat. poeta)

Szent Mihály lovagjainak apraja... nagyja

A török gyephoki válogatott lazulásként sízésbe fogott, mindenki szeme láttára; la vedere, mondaná kedvenc szópoén-fertőzött képszerkesztőnk, aki románul is tud látni

│8


Csillagszem csoport:

Szeptember 17-én ismerkedős kiránduláson volt a Csillagszemcsoport apraja és nagyja. Igazi kellemes napot

töltöttünk el Kiskapuson, egy patak melletti tisztáson. A gyerekek sárkányt reptettek, patakban pancsoltak és sokat

szaladgáltak, játszottak. Az édesapák fát gyűjtöttek, tüzet raktak, majd közösen sütögettünk. Került a nyársra

szalonna, kolbász, sőt alma is!

Ismerkedtünk, beszélgettünk, majd tele pocakkal, friss levegővel és napsugárral feltöltve indultunk haza.

Bea óvó néni

OVIS ÉLET

A Csillagszem csoportban október 7-én tartottuk a betakarítás ünnepét, a Simon családnál. Ezúton is

szeretnénk megköszönni a kedvességüket, hogy felajánlották a kertjüket.

Péntek délután 16:30 körül érkeztünk meg Szénafűre, ahol kedves házigazdánk fogadott. A bográcsban már

főtt a hús a gulyáshoz, az illata beárasztotta az udvart. Kis idő elteltével pár anyuka, sőt apuka is krumplit

hámozott, mások a gulyást ízesítették. Egyik apuka a szőlőprést tisztogatta.

A gyerekek fára másztak, szaladgáltak, ugrálóban ugráltak, vagy Babérral, a család kis magyar vizslájával

játszottak. Kicsivel később már mustot iszogattunk, és közben hegedűszóra táncoltunk, csujogattunk.

A napot a finom bográcsgulyás elfogyasztásával zártuk, majd elbúcsúztunk egymástól és hazaindultunk.

Eszter óvó néni

9│


Szivárvány csoport:

Szeptember 24., szombat: Szilvásgombócos

kirándulás az Őzek-völgyében

Kicsitől nagyig mindenki örült a gyönyörű őszi időnek, a hegymászásnak, a patak csobogásának és a madárcsicsergésnek. A finomabbnál finomabb szilvás gombócokat a gyerekek és az apukák élvezték a legjobban. A kirándulás a beszoktatási időszak leghatékonyabb része volt.

Szeptember 29., csütörtök: Mihály-napi

bátorságpróbák az óvodában

A négy őselem (víz, tűz, levegő, föld) megjelenítésével a mesebeli királyfi megmutatta az utat a gyerekeknek, milyen bátorságpróbákon kell végighaladni ahhoz, hogy legyőzhessék a gonosz sárkányt. Az óvodások rendre egy pallón keltek át, tüzet ugrottak, hegyet másztak, onnan leugrottak, végül sötét barlangban félelmüket legyőzve szúros gesztenyehéjakon keresztül haladtak, míg meglátták a napvilágot. Minden ügyes óvodás méltó volt a lovaggáütéshez.

Október 15., szombat: Dióverés Türében

Az gyerekek, a szülők és az óvónők bográcsgulyásillat kíséretében megtapasztalhatták hányféleképpen lehet diót törni, éspedig: kalapáccsal, kővel kövön, fához nyomva, diótörővel, marékban, lábbal.

Timi óvó néni

│10


Nyolcadikosok stílus- és rímgyakorlataiból

Mekkora a csönd, Arra odafönt. Talán a halál? Egyszer majd megtalál...

* Érzem, értem talán Nélküled itt a magány Már nem beszélünk, csönd Néma szavak, halál.

* Körülöttem néma csönd, Bár nem várnak odafönn, Mégis már fáj itt a magány, S az egész élet egy nagy talány.

* Borús a táj, nagy a csönd, Az ég is sötét odafönt. Ilyenkor jön el a halál, Lehet engem is megtalál.

* Ilyenek a lányok, Illúziók, álmok! Ilyenek mindennap, Ma is úgy, mint tegnap.

SULIS ÉLET

Papp Kinga: Téli csoda

Hideg szél fúj, Nincs kint senki, Nem álmodoz, Nem vár senki. Ki álmodna? Ki remélhet? Hiszen hó sincs, És nem is lesz. Hideg szél fúj, De hó nincsen. Reményveszett Minden gyermek. Új gyerek jön A városba, Nem szomorú. Remény van még! Fagyasztóban Jégkockákat Fagyasztgat a Kisleányka.

Kirándulni voltam tegnap, A természet nekem egy lak. De hát ezek kósza álmok, Nem hagynak békén a lányok.

* Kezdődjön a játék, Vidám dalunk szálljék, Zengjen ez a tájék, Minden nap ajándék.

* Körülöttem néma csönd, Nem kérdés, jobb lenne fönt. Nem is tudom, talán Megtalál a halál.

* Mindig születnek új álmok, Amit széttörnek a lányok. Ezen gondolkodtam tegnap, De hogy leírd, ahhoz kell lap.

* Magányos csillagok fönt. S itt lent elterül a csönd. Hideg alkonyat és magány, Egyszer boldogságra talál.

Hogy mit akar? Csak jégvárat. Ha hó nincsen Szép jégvárat. És mikor kész, Égre felnéz, És érzi már, Látja, hogy jön. Fent volt felhő, Most már lent van. És ráesik. Hideg, fehér. Visszatérhet Most a remény! És ha mégis Lehetne hó? Szépen, lassan Befedi a Kislány várát A fehér hó.

Kinéznek az Ablakokon A gyerekek És meglátják. Kimennek most A gyerekek Kint játszanak, Énekelnek. A remény kell. Az mindig kell. Hisz csodára Csak az képes!

Minden holnap tegnap Minden vershez kell lap Mindig furcsa álmok Mindig bájos lányok Miként hervad a rózsa Miként versel a próza Milyen szívemen a pecsét Milyen érdekes ez a vég.

* Karomon fekete szárnyak Melyen átfúj a szellő, Örökké, szüntelen várlak, S nem számít a jövendő.

* Hiába dúl a vad vihar, S hiába tépi arcom a szél, Én akkor is mindig várlak, Kit érdekel az a fekete felhő?

Macalik Borbála: Első hó

Üresség van, hiányzik már a tél. Gondoltam útra kél s hóért könyörög. Mi védi a fagytól a földet? Szemembe szürkén lüktet a halott táj. Gyere már! S egyszercsak, mint kapu kitárul az ég, s hull, hull megállíthatatlanul, s mindent beborít. Elfedi a hegeket. Fogom meleg kezedet. S boldog vagyok. Ez az első közös havunk.

11│


Másodikos (sokadik) szüret

Télhideg ősz – és mégis meleg. Melegít a mosolygós Istenhozott, a fellobbanó és egyre lángolóbb tűz, a kinyíló

nap... Melegítenek a segítő kezek, találkozások, beszélgetések, melegít az adás és a hála...

A Tanci hangjára millió irányból összeszaladó gyereksereg látványa is melegít. Aranyló szőlőszemek és

gyerekkacagás zuhognak a dézsába, ahonnan nehezen lehet kicsalogatni a ritmusra taposó gyerkőcöket és

felnőtteket. Csorog a must, büszke gyerekkezek kínálják. Szorgos anyuka- és apukakezek nyomán terített asztalok

varázsolódnak a fűbe, és hosszú percekig csak elégedett felkiáltások hallatszanak. Aztán újra önfeledt játék,

rohanó, kipirult, dehogy-fázom-anya csemeték a sárguló kertbirodalomban.

Aznap este nem kell altató.

Köszönjük.

Egy édesanya

Matematikusok látogatása

A budapesti Klein Sándor matematikus és

pszichológiaprofesszor és felesége, a szintén

matematikus Kiss Julianna látogattak el II. osztályos

gyermekeinkhez [és aztán az ötödikesekhez is,

szerk. megj.]. Sándor fiatalabb korában Dienes

Zoltán világhírű magyar matematikus munkatársa

volt, Dienes kanadai intézetében a matematika-

tanítást segítő játékok fejlesztésén dolgozott. (Nem

sokkal ez után Carl Rogers tanítványa is volt.)

A másodikosokhoz a Ki jut a várba? című, óvodától

egyetemi szintig használható, többféle nehézségi

fokozattal rendelkező társasjátékot hozták el.

Gyermekeink nagyon ügyesek voltak!

Ozsváth Judit, másodikos anyuka

│12


Szerkesztő: Bolla Emese

Tördelés: László Áron

Korrektúra: Staharoczky Vera

Címlap: Mikola Edit Mihály-napi kiránduláson készült fotója

Illusztrációk: szülők, pedagóguskollegák fotói

Kolozsvári Waldorf Óvoda és Iskola Sergiu Celibidache u. 8-12. sz. www.waldorfcluj.ro Az írásokban foglaltak nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét. Várjuk cikkeiket, témajavaslataikat az [email protected] címre.

UTOLSÓ OLDAL

APRÓHIRDETÉSEK

Jóvágású, sokatpróbált, de életerős, kisiskolás fél

pár zokni keresi élete párját, hosszas együttélés

céljából. Jelige: vérző szív.

Nyakigsáros waldorfos csemetémet cserélném le

tiszta, jólfésült kisdiákra.

Eladó eredeti, bontatlan epocha-füzet, sok

megírásra váró házi feladattal.

Gyerekzsivaly-mentes csendet vásárolunk nagy

tételben.

VICCEK

Tábla az iskola előtt: „Autósok, vigyázzatok, ne üssétek el a gyerekeket!” Valaki alája írta: „Várjátok meg a tanárokat!”

– Melyik madárnak nincs fészke? – kérdi a

biológiatanár.

– A kakukknak.

– És miért?

– Mert beköltözött a faliórába.

– Nem megyek többet iskolába.

– Miért?

– Mert olvasni nem tudok, beszélgetni meg nem

hagynak.

A vasutas család csemetéje először ment

iskolába. Amikor hazaér, csalódottan kifakad:

– Az egész egy nagy átverés! Az ajtóra az van

kiírva, hogy első osztály, bent meg minden csak

fapados!

SZĺNEZŐS

REJTVÉNY

Dobd a postaládába az alábbi találós kérdések

megfejtéseit, legkésőbb október végéig, s valamilyen

meglepetésben részesülhetsz :

1. Melyik három ember a legvénebb a Földön?

2. Halott minden háznál, de nem harangoznak,

a halottas háznál nem is siránkoznak.

Amely napon meghalt, el is temettetett,

s másnap a meghaltnak gyermeke született.

3. Tegnap volt, holnap lesz. Mi az?

› backup › newsletter › kikelet_2016 okt bt.pdf · 2016. október 28. 15. száma gyerekek...

Documents