A bevándorlási politika néhány kritikus pontja az Európai

Unióban

Szalayné Sándor Erzsébet

PTE ÁJK

2009. november 5.

Gazdasági integrációból érték- és jogközösség

1. 1950-es évek: egységes gazdasági térség – egyedüli cél

2. 1970-es évek: hiányzó jogalkotási felhatalmazás ellenére pro-aktív bírói gyakorlat kezdete az alapjogok/emberi jogok védelmére

3. 1980-as évek: közös piac érdekében gazdasági nyitás a „világ” felé, illetve világjelenségek kölcsönhatása következtében a gazdasági kapcsolatok emberi jogi feltételekhez kötése (pl. loméi ill. cotonou-i megállapodások)

Gazdasági integrációból érték- és jogközösség

1. 1990-es évek első fele: rendszerezett, írott jogi keretek kezdeti dokumentumainak kialakítása, háttér-kutatások

2. 1990-es évek második fele: schengeni rendszer működésének első tapasztalatai – belső határnyitás és ennek migrációs hatásai

3. Uniós, közös bevándorlási (és menekültügyi) politika kialakításának halaszthatatlan igénye

4. Tamperei Program (1999) – 5 évre pontos menetrend

5. Hágai Program (2004) – 5 évre 10 prioritás

6. Lisszaboni Szerződéssel módosított alapító szerződések – hatáskör-bővítés

Hatáskör-allokáció az Unióban2010-től

A szabadságon, a biztonságon és jog érvényesülésén alapuló térség (EUSz/LSz V. cím: 67-89. cikk)

Ezen belül a 2. fejezet: A határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos politikák (77-80. cikk)

Eszköz: közös bevándorlási politika kialakítása (79. cikk) Cél:

- migrációs hullámok hatékony kezelése- méltányos bánásmód a jogszerűen tartózkodók számára- illegális bevándorlás megelőzése- emberkereskedelem megelőzése

EU-s jogalkotás témái

Beutazás és tartózkodás feltételei

- vízumok

- hosszú távú tartózkodási engedélyek

- családegyesítési célú tartózkodási engedélyek Jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok

jogi státusa illetve az EU tagállamok között való szabad mozgásuk feltételei

Illegális bevándorlás és jogellenes tartózkodás – beleértve a kitoloncolást és repatriálást is

Küzdelem az emberkereskedelem ellen – különös tekintettel a nők és gyermekek kereskedelme ellen

Fogalmak - szóhasználat

Személyek szabad mozgása megengedett az Európai Unión belül- gazdasági célú

- egyéb, nem gazdasági célú

Kikre vonatkozik? Gazdasági célú (munkavállalás, önálló jövedelemszerző

tevékenység) átmeneti vagy tartós formában: - uniós polgár – tagállami állampolgár és hozzátartozói- (rövidebb ill. hosszabb) tartózkodási engedéllyel rendelkező legális

bevándorló (nem rendelkezik egyetlen EU-s tagállam állampolgárságával sem)

Nem gazdasági célú: uniós polgár valamint legális bevándorló Migráns Illegális bevándorló Legális bevándorló Menekültek

Fogalmak - szóhasználat

Migráns – népességmozgás, népességvándorlás átfogó megjelölése

- nemzetközi és belső migráció

- kényszermigráció – önkéntes migráció (kiváltó ok)

- legális – illegális migráció (tartózkodás jogszerűsége)

Legális bevándorló – szükséges okmányok, engedélyek rendelkezésre állnak

Illegális bevándorló – okmányok, engedélyek nélkül – átszökés, embercsempészet, emberkereskedelem

Fogalom - szóhasználat

Menekültek

Azon személyek, akik hazájukat elhagyva más állam területén kérnek védelmet (területi menedékjog)

A területi menedékjog- az életfeltételek biztosítását, - alapvető jogok elismerését és a- kiutasítás/visszaküldés elleni garanciát foglalja magába.

Más jogi státus (általában egyező az állam területén tartózkodó külföldieknek nyújtott státussal), szűkebb, feltétlenül szükséges és elégséges feltételek biztosítása – eltérően a bevándorlóktól, akik integrációja a fogadó állam társadalmába meghatározott feltételek esetén akár a saját állampolgár státusával is megegyezhet.

Vegyes státusokMenekült - bevándorló

Probléma!

- A menekültstátus elnyerése a legtöbb EU-tagállamban igen nehéz anyagi és eljárásjogi szabályok között zajlik –

- Ezért sokan az illegális bevándorlás módszeréhez folyamodnak – összemosva a két státust!

- Tartózkodási engedélyek kiadásának előfeltétele: megfelelő mértékű integráció a fogadó társadalomba

- Igen visszás, kétélű fegyver!- Emberi jogi problémák

Emberi jogi problémák

Munkajogi környezetben történő visszaélésszerű alkalmazások, emberkereskedelem

Visszatérési alternatívák kialakítása az illegalitás elkerülése érdekében

Az állam tájékoztatási kötelezettsége a bevándorlókat fogadó intézményi és jogi környezetről

Nemi megkülönböztetés és a bevándorlás negatív jelenségeinek kezelése

Családtagok együttköltözési jogának garantálása Az egészséghez való jog teljes körű biztosítása a tartózkodás

helye szerinti államban Társadalombiztosítási igények érvényesítésének lehetősége

a visszatérés után A nemzetközi menekültügyi standardak mint

minimumkövetelmény garantálása