színházi- és filmművészeti szakíró, kritikus szakirányú

Színházi- és filmművészeti szakíró, kritikus

szakirányú továbbképzési szak

tárgyleírások

SZFL 1110 Európai színháztörténet

Tantárgy felelőse:

Dr. Kiss Gabriella

Féléves óraszám:

N: --

L: 15

Kredit:

4

Előtanulmányi kötelezettség:

--

Tantárgy előadója/i:

Tantárgy besorolása:

kötelező

Meghirdetés féléve:

őszi

Oktatás nyelve:

Magyar

Értékelés módja:

V

Ajánlott félév:

I.

Értékelés

módszere:

Írásbeli vagy

szóbeli

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja:

A tantárgy kronológiai sorrendben tekinti át a színház nyelvének az európai színháztörténet során kialakult és

kortárs horizontból meghatározó formáit. A kurzus során a hallgató képessé válik elvonatkoztatni a

drámatörténettől, és a színháztörténetet az előadások történetének tekinteni, a színházi aktivitást pedig a nézés

sajátosságai alapján leírni.

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:

1. Az alteritás színjátéktípusai

2. Az Erzsébet-kori és restaurációs színház játéktípusai

4. Az olasz és spanyol reneszánsz illetve barokk színház játéktípusai

5. A francia klasszicizmus és a német klasszika színházi kultúrája

6. A romantika színházi kultúrája

7-8. A realista játékparadigma színházi nyelvei

9-10. A színházi avantgárd rendezői formanyelvei

11. A neoavantgárd és hatástörténete

12. A posztdramatikus színház modellnézője

Évközi tanulmányi követelmények:

Az oktató által az első órán rögzítettek szerint

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:

Átfogó színháztörténeti ismeretek: Kiss Gabriella: „A színház csak ürügy” Bp., Theatron Műhely Alapítvány,

2014.

Ajánlott irodalom:

Simon Cooper – Sally Mackey: Színháztudomány felsőfokon. Orpheusz, Bp., 2000. 183-320.

Peter Simhandl: Színháztörténet. Helikon, Bp., 1998.

Képes színháztörténet. Magyar Könyvklub, Bp., 1999.

Erika Fischer-Lichte: A dráma története. Pécs, Jelenkor, 2001.

Jákfalvi Magdolna (szerk.): Színházi antológia. Balassi, Bp., 2000.

Lengyel György (szerk.): A színház ma. Gondolat, Bp., 1970.

Oscar G. Brockett, Franklin J. Hildy: History of the Theatre, Tenth Edition, 2007.

Patrice Pavis: Színházi szótár, Budapest, L’Harmattan, 2006.

Alapszövegek, például:

Dzsivelegov, A. K.: A commedia dell’ arte. Gondolat, Budapest 1962

Bertolt Brecht: Válogatott színházi tanulmányok. Magvető, 1969.

Konsztantyin Sztanyiszlavszkij: A színész munkája. Gondolat, 1988.

Artaud avagy a gondolkodás szenvedéstörténete. Spectaculum sorozat. Szerk. Darida Veronika – Demcsák

Katalin, Kijárat, 2011.

Grotowski, Jerzy: Színház és rituálé. (Szövegek 1965-69), Kalligram, Budapest–Pozsony, 1999.

Brook, Peter: Az üres tér, Európa, Bp., 1973.

Novarina, Valére: A cselekvő szó színháza. Ráció, Budapest, 2009.

SZFL 1220 Magyar színháztörténet


Dr. Kiss Gabriella


N: --

L: 15

Kredit:

4


--



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

Magyar


V

Ajánlott félév:

II.

Értékelés

módszere:

Írásbeli vagy

szóbeli


A tantárgy kronológiai sorrendben tekinti át a színház nyelvének az európai színháztörténet során kialakult és

kortárs horizontból meghatározó formáit. A kurzus során a hallgató képessé válik elvonatkoztatni a

drámatörténettől, és a színháztörténetet az előadások történetének tekinteni, a színházi aktivitást pedig a nézés

sajátosságai alapján leírni.


1. A felvilágosodás és romantika színházi kultúrája

2. Az erdélyi magyar színházi kultúra

3-4. A Nemzeti Színház története 1949-ig

5-6. A Vígszínház története 1949-ig

7. A magánszínházak élete 1949-ig

8. A magyar színházi avantgárd

9-10. A három T kultúrpolitikájának színházi kultúrája és hatástörténete

11. A magyar neoavantgárd törekvések és hatástörténete

12. A magyar rendezői színház


Az oktató által az első órán rögzítettek szerint.


Átfogó színháztörténeti ismeretek: Kiss Gabriella: Magyar dráma és színház a 20. században.

Irodalomtörténet, 2008/1. 71-101.

Ajánlott irodalom:

Kötelező irodalomjegyzék:

Magyar Színháztörténet 1790-1873. (Szerk.: Kerényi Ferenc) Akadémiai, Bp., 1990.

Magyar Színháztörténet 1873-1920. (Szerk.: Gajdó Tamás) Magyar Könyvklub, Bp., 2001.

Magyar Színháztörténet 1920-1949. (Szerk. Gajdó Tamás) Magyar Könyvklub, Bp., 2005.

Átvilágítás. A magyar színház európai kontextusban. (Szerk: Imre Zoltán) Áron, Bp., 2004.

ww.philther.hu

www.videoccasions-nw.com/history/jack.html

Imre Zoltán (szerk.) Alternatív színháztörténetek. Balassi, Bp., 2008.

Sepsi Enikő: Pilinszky János mozdulatlan színháza, Budapest, L'Harmattan Kiadó, 2015.

Alapszövegek, például:

Egressy Gábor válogatott cikkei (1838–1848), Színháztörténeti Könyvtár. 11. MSZI, Bp., 1980.

Enyedi Sándor: Az erdélyi magyar színjátszás kezdetei.1792-1821, Kriterion, Bukarest,1972

Kerényi Ferenc: A régi magyar színpadon. Magvető, 1981.

Hevesi Sándor: Az előadás, a színjátszás és a rendezés művészete. Gondolat, 1965.

Németh Antal: Új színházat! (szerk. Koltai Tamás). Múzsák, 1988.

Jeles András: Teremtés, lidércnyomás. Írások filmről, színházról. Kijárat kiadó, Bp., 2006.

http://www.videoccasions-nw.com/history/jack.html

SZFL 2110 Rendezői színház I-II.


Dr. Kékesi Kun

Árpád


N: --

L: 10

Kredit:

3


nincs



kötelező


őszi-tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I.-II.

Értékelés

módszere:

Szóbeli vagy

írásbeli


A két féléves tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat

színháztudományi tipológiáival és paradigmatikus példáival,


A tantárgy első féléve áttekintést nyújt a rendezés fogalmának elméleti, történeti és gyakorlati vonatkozásairól,

a rendezés (mise-en-scène, Inszenierung) főbb színháztudományi tipológiáiról (Pavis, Lehmann) és

paradigmatikus példáiról, a rendezői színház történetének főbb irányairól, legjelentősebb külföldi és hazai

alkotóiról. A hallgatók képi és mozgóképi segédanyagok révén fogalmat alkothatnak az elmúlt másfélszáz év

hatástörténeti szempontból kiemelkedő rendezéseiről, dramatikus szöveg (textuális alapanyag) és színházi

előadás, illetve tradíció és innováció változó viszonyáról, a színrevitel módjának és a rá vonatkozó

elvárásoknak a módosulásairól, a színház és a társművészetek kapcsolatának alakulásáról.

A tantárgy második féléve az első félév során megszerzett ismeretekre építve a rendezői színház kortárs

formáival és alkotóival ismertet meg, hasonlóan gazdag képi és mozgóképi segédanyagok révén. A hallgató

képessé válik eligazodni a mai magyar és nemzetközi színházi szerteágazó törekvések között, elsősorban a

rendezői attitűdök és formanyelvek egyediségének azonosítása révén.


A tantárgy előadás, amely vizsgával zárul. A második félév során a hallgatók egyéni referátumok formájában

dolgozzák fel az előadáson tárgyalt rendezők életművének egyes darabjait.


Lengyel György: Színházi emberek. Bp., Corvina, 2008.

Nánay István: A színpadi rendezésről. Magyar Drámapedagógiai Társaság, Bp., 1999.

Kékesi Kun Árpád: A rendezés színháza. Bp., Osiris, 2007.

Shomit Mitter & Maria Shevtsova: Fifty Key Theatre Directors. London & New York, Routledge,

2005.

Maria M. Delgado & Dan Rebellato: Contemporaray European Theatre Directors. London & New

York, Routledge, 2010.


Ajánlott irodalom:

Alternatív színháztörténetek. Bp., Balassi, 2008.

Theatre and Performance. London & New York, Routledge, 2006.

SZFL 2120 Posztdramatikus színház I-II.


Dr. Deres Kornélia


N:--

L: 10

Kredit:

3


nincs



kötelező


őszi-tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


V

Ajánlott félév:

I-II.

Értékelés

módszere:

Szóbeli vagy

írásbeli


A tantárgy a posztdramatikus színház fogalmának, történetének, elméletének és gyakorlatának körbejárását

célozza. Miután a posztdramatikus paradigma alapvetően kötődik a médiakor társadalmának

észleléspolitikájához és az ebből fakadó ábrázolásmódokhoz, a kortárs színházi formák értelmezésében és

elemzésében alapvető szerepet játszik a posztdramatikus színház hatástörténetének és esztétikáinak

hallgatókkal való megismertetése. A dramatikus modellt felváltó posztdramatikus modell ugyanis a test, a tér,

az idő, a szöveg és a médiumok színházi lehetőségeinek és szerepeinek átrendeződése mentén válik

megragadhatóvá, s vezet el olyan új színházi formák létrejöttéhez, mint például a kórus-, a tájkép-, a

kinematografikus-, vagy éppen a dokumentumszínház.


Posztdramatikus színházi formák elemzése és értelmezése.

A posztdramatikus színház előtörténetei.

A posztdramatikus színház hatástörténete és esztétikái.

A posztdramatikus színház elméletei és gyakorlatai.


A tantárgy előadás, amely vizsgával zárul. A második félév során a hallgatók egyéni vagy csoportos

beszámolók formájában dolgozzák fel az első félévben tárgyalt posztdramatikus színházi műfajok kortárs

magyar és/vagy külföldi gyakorlati megvalósulásait.


Hans-Thies Lehmann: Posztdramatikus színház, Budapest, Balassi, 2009.

Ajánlott irodalom:

Antoine Artaud: A könyörtelen színház, Budapest, Gondolat, 1985.

Philip Auslander: Liveness: Performance in a Mediatized Culture, Abingdon-New York. Routledge,

2008.

Christopher B. Balme: Intermediality: Rethinking the Relationship between Theatre and Media,

THEWIS, 2004.

Darida Veronika: Színház-utópiák, Budapest, Kijárat Kiadó, 2010.

Helga Finter: A posztmodern színház kamera látása, Ellenfény, 1998/3. szövegmelléklet.

Hans-Thies Lehmann: A posztdramatikus színház és a tragédia hagyománya, Színház, 2008/4, 51-54.

Erika Fischer-Lichte: A performativitás esztétikája, Budapest, Balassi, 2009.

Imre Zoltán: A színház színpadra állításai, Budapest, Ráció, 2009.

P. Müller Péter: Test és teatralitás, Budapest, Balassi, 2009.


Critical Theory and Performance: Revised and Enlarged (szerk. Janelle G. Reinelt and Joseph R.

Roach), University of Michigan Press, Ann Arbor, 2007.

Alternatív színháztörténetek (szerk. Imre Zoltán), Budapest, Balassi, 2008.

Mapping Intermediality in Performance (szerk. Sarah Bay-Cheng – Chiel Kattenbelt – Andy Lavender

– Robin Nelson, Amsterdam), Amsterdam University Press, 2010.

Újrahasznosított valóság a színpadon. Dokumentarista színházi látlelet Közép-Kelet-Európából és a

nagyvilágból, Színház, 2012/11, Melléklet

Kortárs táncelméletek (szerk. Czirák Ádám), Budapest, Kijárat, 2013.

Dramaturgies in The New Millenium (szerk. Katharina Pewny, Johan Callens, Jeroen Coppens), Narr

Verlag, Tübingen, 2014.

SZFL 2411 Rituális színház, szertartásszínház, performansz


Dr. Visky András


N: --

L: 15

Kredit:

3


nincs



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.

Értékelés

módszere:

Szemináriumi

dolgozat


A tantárgy a nem-pszichológikus színház vizsgálatát tűzi ki célul, és a Richard Schechner valamint az

antropológus Victor Turner teóriáinak a fogalmi apparátusával fordul a színházi előadások és performanszok

mint nagyvárosi rítusok, szertartások felé.


A hatvanas évek második felében történt, első rendűen Jerzy Grotowski nevéhez fűződő rituális színházi

fordulat a legjelentősebb európai színházcsinálóknak a figyelmét Távol-Keletre, a színház ún. archaikus

formáira irányította. Nyugaton vannak a terminusok, keleten a formák: Ariane Mnouchkine híres kijelentése

pontosan elmondja a színház új érzékenységét. Peter Brook, Eugenio Barba a színház ősi formáinak a

tanulmányozása révén újítják meg a nyugati színházat, Grotowski pedig új színészpedagógia alapjait helyezi

le, ami mind a mai napig alkalmazható és alkalmazzák is a színházi gyakorlatban.


Aktív részvétel a szemináriumokon, a félév végén szemináriumi dolgozat elkészítése egy megadott

témában.


Paul Allain, Jen Harvie: The Routledge Companion to Theatre and Performance, Abingdon – New York,

Routledge, 2005.

Richard Schechner: Performance Studies – An Introduction, New York, Routledge, 2006.

Ajánlott irodalom:

Augustinus: Vallomások. Európa, Budapest, 1988. [Harmadik könyv II.2.; Hatodik könyv.]

Balassa Péter: A színeváltozás, vagy: engedj el, és láncolj magadhoz (Művészetfilozófiai töredék) In: A

színeváltozás. Szépirodalmi Könyviadó, Budapest, 1982. 422-435. o.

Banu, Georges: Les mémoires du théâtre. Actes Sud, Paris, 1987.

Barba, Eugenio: Papírkenu. Bevezetés a színházi antroplógiába. Kijárat Kiadó, Budapest, 2001.

Barba, Eugenio – Savarese, Nicola: A Dictinory of Theatre Anthropology. Routledge, London, 1991.

Brook, Peter: Az üres tér. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1999.

Brook, Peter: Időfonalak. Európa Könyvkiadó, 1999.

Derrida, Jacques: A kegyetlenség színháza és a reprezentáció bezáródása. In: Gondolat - Jel, 1994. I-

II. 3-17.

Eliade, Mircea: A szent és a profán. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987.

Földényi F. László: Antonin Artaud halálos színháza. In: A túlsó parton. Jelenkor, Pécs, 1990. 227-

254.

Fischer- Lichte, Erika: A dráma vetületei. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2001.

Grotowski, Jerzy: Színház és rituálé. Kalligram, Pozsony, 1999.


Schechner, Richard: A performance. Esszék a színházi előadás elméletéről. Múzsák, h.n., 1984.

Szikszai György: Mártirok oszlopa. Harmat-Koinónia, Budapest-Kolozsvár, 1996. 130-132.

Tertullianus: A látványosságokról. In: Redl Károly szerk.: Az égi és a földi szépről. Gondolat Kiadó,

Budapest, 1988. 51-66.

Turner, Victor: A rituális folyamat. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.

Visky András: A különbözőség vidékén. Vigilia, Budapest, 2007. 5-19.

SZFL 1331 Az előadáselemzés módszerei


Dr. Deres Kornélia


N:--

L: 10

Kredit:

4


nincs



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

I.

Értékelés

módszere:

Szemináriumi

dolgozat


A kurzus során a hallgatók kortárs magyar és európai színházi előadások elemzésén keresztül ismerkednek

meg az előadáselemzés különböző megközelítésmódjaival, kérdéseivel, esetleges problémáival, valamint

lehetséges módszereivel. Az elemző órák során a dramaturgia és a színrevitel problémáinak megvilágításán és

áttekintésén felül kitérünk általánosabb dráma- és színházelméleti, valamint színháztörténeti aspektusokra is. A

kurzus célja, hogy a hallgatók a szemeszter végére képessé váljanak készségszinten alkalmazni és felismerni az

előadások elemzésének különféle módszereit és technikáit.


1-2. Színház-értelmezések

3-4. Szöveg és előadás kapcsolata

5-6. Nézői szerepkörök és recepcióesztétika

7-8. Az előadáselemzés módszertanai

9-10. Az előadáselemzés gyakorlata


Aktív részvétel a szemináriumon, s a kurzus során elsajátított szempontok alapján egy szemináriumi

dolgozat (előadáselemzés) elkészítése.


Hans-Thies Lehmann: Az előadás: elemzésének problémái, Theatron, 2000/1, 46-60.

Patrice Pavis: Előadáselemzés, Budapest, Balassi Kiadó, 2003, 36-194.

Ajánlott irodalom:

Eugenio Barba: Négy néző, Criticai Lapok,1999/9.

Peter Brook: A holt színház. In: Peter Brook: Az üres tér, Budapest, Európa, 1968, 5-48.

Keir Elam: The Semiotics of Theatre and Drama, London – New York, Methuen, 1980.

Marvin Carlson: A színház közönsége és az előadás olvasása, Criticai Lapok, 1989/3-4.

Imre Zoltán: Színház és teatralitás: Néhány kortárs lehetőség, Veszprém, VEK, 2003, 11-38.

Kiss Gabriella: (Ön) kritikus állapot. Az előadáselemzés szemiotikai módszerének vizsgálata,

Budapest-Veszprém, Orpheusz Kiadó - Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2001.

Hans-Thies Lehmann: A logosztól a tájképig. A szöveg és a kortárs dramaturgia, Theatron, 2004/2,

25-30.


Patrice Pavis: A lapról a színpadra – nehéz születés, Theatron, 2000/2, 93-105.

A Theatron színháztudományi szakfolyóirat 2008/1-2. számának „színházi recepció” tematikus blokkja

SZFL 3321 A színházi szakírás típusai


Rákóczy Anita


N: --

L: 15

Kredit:

4


--



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III.

Értékelés

módszere:

Szemináriumi

dolgozat


A tantárgy célja, hogy a szeminárium keretében a hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek a

színházi szakírás típusairól. A közös szövegolvasás és értelmezés során feltárulnak a színházi szakírás

különböző fajtáinak jellemzői, műfajalkotó jegyeinek törvényszerűségei. A hallgatók a színházkritika egyes

válfajai mellett elsajátíthatják a szinopszis-, ismertető- és ajánlóírás technikáját, valamint a portré- és

interjúkészítés tartalmi és formai elemeit. A kurzus kiemelt hangsúlyt fektet a hazai és nemzetközi nyomtatott

és internetes színházi folyóiratok alapvető tendenciáinak feltérképezésére, és a színházkritikusi tevékenység

kultúraközvetítői szerepének kiemelésére.


1. A kritika műfaja, elmélete

2. Jelentős hazai és nemzetközi nyomtatott és internetes színházi folyóiratok megismerése

3. A szinopszisírás technikája

4. Ismertető- és ajánlóírás

5. A portré- és interjúkészítés módszertana

6. A napi kritika műfaji sajátosságai, szerkezete

7. Az ítélő kritika

8. A kötött, határozott szempont szerint megírt kritika

9. Szabad, esszé jellegű, asszociatív kritika

10. A kritika és a kultúraközvetítés – kritika magyar előadásokról külföldi olvasóknak; kritika külföldi

előadásokról magyar olvasóknak


Aktív részvétel a szemináriumon, a kurzus során elsajátított szempontok alapján egy szemináriumi

dolgozat (választható műfajú írás) elkészítése.


Hazai és külföldi színházi szaklapok (pl. Színház, Ellenfény, Criticai Lapok, Theatron, Játéktér,

Symbolon, Critical Stages, The Drama Review, Theatre Research International stb.), napilapok és

egyéb orgánumok.

Ajánlott irodalom:

Erika Fischer-Lichte: Theatre Historiography and Performance Analysis: Different Fields, Common

Approaches? In. E.F-L. (ed.): The Show and the Gaze of Theatre. A European Perspective. Iowa,

University Press, 1997. 338-352.

Kékesi Kun Árpád: Kosztolányi, Shakespeare és a színházi kritika nyelve. In: Tükörképek lázadása. A

dráma és színház retorikája az ezredvégen. JAK – Kijárat, Bp. – Pécs, 1998. 147-161.

Kerényi Ferenc: A magyar színikritika kezdetei. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, Budapest, 2000.

Kosztolányi Dezső: Színházi esték I-II. Szépirodalmi, Bp., 1978.

Schöpflin Aladár: A magyar kritika. In: Nyugat, 1913. 3. szám, 192-196.

Urbán Balázs: Kritikusnak lenni. In: Színház. Kritika. Ma. Criticai Lapok, 2009/6.

A Theatron 1999/1. számának „Hist(o)riográfia” című tematikus blokkja

SZFL 3131 A színikritika-írás gyakorlata I.


Dr. Sepsi Enikő


N:--

L: 10

Kredit:

3


nincs



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

I.

Értékelés

módszere:

Szemináriumi

dolgozat


A tárgy a színikritika-írás módszertani alapjaira koncentrál. A színikritika-írás rendszeres gyakorlatán keresztül

a hallgatók elsajátítják a kritikaírás főbb ismérveit, miközben a változatos típusú színikritikák és egymás

írásainak elemzése elmélyíti szövegalkotási, stilisztikai és retorikai ismereteiket. A kreatív írásgyakorlatok és

közös kritikaelemzés ezen túl rávilágít a kritika műfaji sajátosságaira, a szövegfelépítés módszertanára és az

érvelés különféle lehetőségeire. Az írásgyakorlatok egy része nem otthoni, hanem a szemináriumon

megoldandó feladat. Emellett a hallgatóknak alkalma nyílik a különféle színházi alkotófolyamatokról is

tapasztalatokat szerezni, aminek végső célja a kritika-írás tágabb kontextusban való pozicionálása, illetve a

kritikusi szerepkör további árnyalása.


Írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.

Stilisztikai és retorikai alapismeretek.

Kritika és etika kölcsönhatása.

A színikritika-írás történetének megismerése.

A színikritika különféle céljai és típusai.

A színházi alkotófolyamatok és ezek lehetséges reflexiói.

Hazai és külföldi színházi szaklapok és egyéb orgánumok.


Minden szemeszter során három színikritika megírása.

Ezen felül a hallgató minden félévben köteles választani egyet a színházi alkotói folyamatokhoz

kapcsolódó, felajánlott terepgyakorlatok és tréningek közül: 1. performeri önismeret; 2. rendezői

alapismeretek; 3. egy színházi próbafolyamat végigkövetése, és arról munkanapló készítése.




egyéb orgánumok.

Ajánlott irodalom:

Kosztolányi Dezső: Színházi esték I-II., Budapest, Szépirodalmi, 1978.


Patrice Pavis: Előadáselemzés, Budapest, Balassi Kiadó, 2003.

P. Müller Péter: A színházi kritika helyzete és változásai. In: Magyar színháztörténet 1920- 1949,

Budapest, Magyar Könyvklub, 2005, 1176-1202.

Richard Schechner: Theatre Criticism, The Tulane Drama Review, Vol. 9. No. 3, Spring 1965, 13-24.

Tom Stoppard: Az igazi bulldog hadnagy In: Tom Stoppard Drámák, Budapest, Európa, 2002, 123-

179.

SZFL 3231 A színikritika-írás gyakorlata II.


Dr. Sepsi Enikő


N:--

L: 15

Kredit:

4


--



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

II.

Értékelés

módszere:

Szemináriumi

dolgozat


























egyéb orgánumok.

Ajánlott irodalom:








179.

SZFL 3331 A színikritika-írás gyakorlata III.


Dr. Sepsi Enikő


N:--

L: 15

Kredit:

4


--



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III.

Értékelés

módszere:

Szemináriumi

dolgozat


























egyéb orgánumok.

Ajánlott irodalom:








179.

SZFL 3431 A színikritika-írás gyakorlata IV.


Dr. Sepsi Enikő


N:--

L: 15

Kredit:

3


--



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.

Értékelés

módszere:

Szemináriumi

dolgozat


























egyéb orgánumok.

Ajánlott irodalom:








179.

SZFL 1150 Egyetemes filmtörténet


Dr. Béres István


N:--

L: 15

Kredit:

4


nincs



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


kollokvium

Ajánlott félév:

I.

Értékelés

módszere:

szóbeli vizsga


A tantárgy célja, hogy bevezetést nyújtson a hallgatóknak a filmművészet mintegy száz évének történetébe,

azon belül is a nemzetközi (nem magyar) filmgyártás történetébe. A kurzuson a főbb korszakok általános

megismerése mellett a technikai háttér legfontosabb változásaira, valamint – csak amennyire egy történeti

szemléletű kurzus keretein belül szükséges – a műfaji elemekre is reflektálni kíván. A kurzus célja, hogy a

hallgatók a jelentősebb alkotók életművét, a fontosabb iskolákat és nemzeti filmgyártó műhelyeket

megismerje.


A filmművészet, filmgyártás korszakolása, az egyes korszakok jelentős alkotói életművei. (A némafilm

története, a hangosfilm kezdetei, a tömegfilm megszületése. A szórakoztatóipar és a tömegfilm kapcsolata. A

modern technikák hatása a filmművészetre és a szórakoztatóipari filmgyártásra. A társművészetek hatása a

filmművészetre. Nemzeti filmgyártások: a francia új hullám, az olasz neorealizmus, politika és film a hatvanas

évek filmjeiben, a német új film reflexiója a társadalom problémáira, a szovjet filmművészet nagy alkotói,

nemzet és modernitás a lengyel filmben, a kelet-európai újhullámok, Hollywood és a Hollywoodi Reneszánsz

(alkotók és stílus), a távol-keleti film.)

Fejlesztendő kompetenciák:

A filmtörténeti ismeretek bővítése és azok szintetizálása mellett szempont az is, hogy a tantárgy fejlessze a

hallgatók információszerzési, értelmezési és elemzési képességeit és készségeit. A hallgatók felkészültségéhez

a filmes medialitás és a kultúra összefüggésrendszerének megismerése is hozzáadódik, amely fejleszti az

összefüggések és problémák meglátására, valamint azok értelmezésére szolgáló képességeik kibontakozását.

A fő cél, hogy a hallgatók a kurzuson olyan ismereteket szerezzenek, amelyek segítik őket a filmelemzői,

filmkritikusi kompetenciáik kiteljesedésében.


Részvétel az előadásokon, valamint a kiadott filmográfia filmjeinek megismerése, megnézése.


tankönyvek

szaktanulmányok

digitális tananyagok

filmográfia

Ajánlott irodalom:

Balázs Béla (1984): A látható ember. Gondolat, Budapest. ISBN: 963-281-449-5

Bíró Yvette (2001) A hetedik művészet. A film formanyelve. A film drámaisága. Osiris Kiadó, Budapest,

ISBN 963 379 383 1

Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Budapest : Magyar Filmintézet, 1996.

Gács Anna, Gelencsér Gábor (szerk.) (2000): Adoptációk: Film és irodalom egymásra hatása. József Attila

Kör, Budapest. ISBN: 963-9136-46-8

Gelencsér Gábor (szerk.): Képkorszak. Szöveggyűjtemény a mozgóképkultúra és a médiaismeret

oktatásához. Budapest: Korona Kiadó. 1998.

Hevesy Iván (1993): A némafilm egyetemes története, 1895-1929. Magyar Filmintézet, Budapest. ISBN:

963-7147-19-5

Kovács András Bálint: A modern film irányzatai. Az európai művészfilm 1950-1980. Budapest, Palatinus,

2005.

Kovács András Bálint: A film szerint a világ. Tanulmányok. Palatinus. 2002.

Nowell-Smith, George szerk.: Új Oxford Filmenciklopédia. Glória Kiadó, 2003.

Thompson, Kristin - Bordwell, David: A film története. Budapest: Palatinus. 2007.

Zalán Vince szerk.: Filmrendezıportrék. Budapest, Osiris, 2004.

SZFL 1160 A magyar film története


Dr. Tari János


N: --

L: 15

Kredit:

4


nincs



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


kollokvium

Ajánlott félév:

I.

Értékelés

módszere:

szóbeli vizsga


A tantárgy célja, hogy bevezetést nyújtson a hallgatóknak a filmművészet mintegy száz évének történetébe,

azon belül is a nemzetközi (nem magyar) filmgyártás történetébe. A kurzuson a főbb korszakok általános

megismerése mellett a technikai háttér legfontosabb változásaira, valamint – csak amennyire egy történeti

szemléletű kurzus keretein belül szükséges – a műfaji elemekre is reflektálni kíván. A kurzus célja, hogy a

hallgatók a jelentősebb alkotók életművét, a fontosabb iskolákat és nemzeti filmgyártó műhelyeket

megismerje.


A tantárgy egyik fő szakmai célja, hogy a hallgatók a magyar filmgyártásra vonatkozó történeti adatokhoz,

szemléleti keretekhez jussanak. Ismerjék meg annak korszakait, és azok legfontosabb alkotóit és műfaji

vonatkozásait.

A kurzus tematikája: a magyar némafilm; a magyar hangosfilm kezdetei és első nagy korszaka; a magyar

filmgyártás 1939-től annak államosításáig; az 50-es évek magyar filmje a szerzői filmek megjelenéséig; a

hatvanas évek és a magyar újhulláma; a hetvenes évek dokumentarizmusa és a Budapesti Iskola; a hetvenes és

nyolcvanas évek filmgyártásának reflexiója a magyar történelemre és politikára; a magyar vígjáték és

szórakoztató film; magyar filmgyártás a kilencvenes és kétezres években. Az egyes korszakokban a

jelentősebb alkotói életművek példáin keresztül értelmezi a kurzus a műfaji és filmtörténeti jelenségeket.

Fejlesztendő kompetenciák:

A magyar film történetére vonatkozó ismeretek bővítése és azok szintetizálása mellett szempont az is, hogy a

tantárgy fejlessze a hallgatók információszerzési, értelmezési és elemzési képességeit és készségeit. A

hallgatók felkészültségéhez a filmes medialitás és a magyar, valamint az egyetemes kultúra

összefüggésrendszerének megismerése is hozzáadódik, amely fejleszti az összefüggések és problémák

meglátására, valamint azok értelmezésére szolgáló képességeik kibontakozását.

A fő cél, hogy a hallgatók a kurzuson olyan ismereteket szerezzenek, amelyek segítik őket a filmelemzői,

filmkritikusi kompetenciáik kiteljesedésében.


Részvétel az előadásokon, valamint a kiadott filmográfia filmjeinek megismerése, megnézése.


tankönyvek

szaktanulmányok

digitális tananyagok

filmográfia

www.filmintezet.hu (adatbázis)

Ajánlott irodalom:

Ábel Péter: Új filmlexikon - Akadémia Kiadó 1978

Balogh Gyöngyi – Gyürey Vera – Honffy Pál: A magyar játékfilm története a kezdetektől 1990-ig.

Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 2004.

Balogh Gyöngyi–Király Jenő: „Csak egy nap a világ...”. A magyar film műfaj- és stílustörténete 1929–

1936. Budapest, magyar Filmintézet, 2000.

Gelencsér Gábor: A Titanic zenekara. Stílusok és irányzatok a hetvenes évek magyar filmművészetében.

Budapest: Osiris, 2002.

Gelencsér Gábor: Más világok. Budapest: Palatinus, 2005.

Hirsch Tibor: A munka frontján. A termelési film hőseinek színe-változásai.

http://www.filmtortenet.hu/object.68033103-a93d-40e1-92ff-c4f5358d50b8.ivy

Hirsch Tibor: Vázlat a hazai filmvígjátékról. Utak és csapdák 1945–1990 között.

http://www.filmtortenet.hu/object.290ebcd1-2a9e-4243-9f10-1dea224c9489.ivy

Karcsai Kulcsár István: „Őrségváltás” után. „Népi film” 1939–1944. Filmkultúra XXI (1985) no. 11.

pp.14-24.

Kovács András Bálint: A film szerint a világ. Budapest: Palatinus Kiadó, 2002.

Kőháti Zsolt: Tovamozduló ember tovamozduló világban. A magyar némafilm 1896–1931 között.

Budapest, Magyar Filmintézet, 1996.

Pápai Zsolt – Varga Balázs: Hollywoodon innen és túl. Bevezető a magyar műfaji film összeállításhoz.

Metropolis (2010) no. 1. pp. 8–22.

Perneczky Géza: A szépség mítosza, a harmónia széttörése, a köznapok költészete. Magyar filmképek

stílusváltozatai. In: Bíró Yvette (szerk.): Filmkultúra 1965–1973. Válogatás. Budapest: Századvég Kiadó,

1991. pp. 236–244.

Stőhr Lóránt: Csapatfotó. Fiatal filmesek. Filmvilág (2007) no. 1.

Zalán Vince (szerk.): Budapesti Iskola. MADE, Budapest, 2005.

Zalán Vince (szerk.): Magyar filmrendezőportrék. Budapest: Osiris, 2004.

Zsugán István: Szubjektív magyar filmtörténet (1964–1994). Osiris – Századvég, Budapest, 1994.

Vajdovich Györgyi: Magyar filmtörténet a kezdetektől 1918-ig. In: Kettős kötődés. Az Osztrák–Magyar

Monarchia (1867–1918). CD-ROM. Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 2001., illetve In: Magyar

Kódex 5. Budapest, Kossuth Kiadó, 2001. OSZK MEK: http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index4.html

Zsugán István: Szubjektív magyar filmtörténet (1964–1994. Osiris–Századvég, Bp, 1994.

http://www.filmtortenet.hu/object.68033103-a93d-40e1-92ff-c4f5358d50b8.ivy

http://www.filmtortenet.hu/object.290ebcd1-2a9e-4243-9f10-1dea224c9489.ivy

http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index4.html

SZFL 2250 Klasszikus filmelméletek


Dr. Demeter Márton


N:--

L: 15

Kredit:

4


--



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


Vizsga

Ajánlott félév:

II.

Értékelés

módszere:

Szóbeli


A tantárgy történeti és konceptuális bevezetést nyújt a filmtörténet kezdeti időszakára vonatkozó jelentősebb

filmelméletekhez. Ebben a – körülbelül a harmincas évek közepéig tartó – időszakban alakult ki a film, mint

önálló művészeti ág: az elméleti erőfeszítések így elsősorban a par excellence filmes karakterkészletek

felkutatását és felmutatását célozták meg. Minthogy a korai filmekre jellemző differentia specifica még a mai

filmtermést is jellemzi, ezeknek az ontológiai elméleteknek a megismerése a modern filmelemzés számára is

alapvető jelentőségű. A kurzus során a hallgatók megismerkedhetnek a film kialakulását kísérő művészeti,

kísérleti és forradalmi ágazatokkal valamint ezek pszichológiai és társadalomtudományi vetületeivel egyaránt.


A kurzus résztvevői alapos betekintést kaphatnak az egyetemes filmtörténet korai időszakának elméleti

reflexióiról, valamint képesek lesznek interdiszciplináris szemszögből is rátekinteni a korai

filmművészet mintázataira. Megismerkedhetnek olyan programokkal, melyek a filmeket más művészi

és tudásterületekhez igyekeztek kapcsolni, például a propagandához, a reklámhoz vagy épp – a

kísérleti pszichológián keresztül - a vizuális retorikához. A formalista és pszichologizáló

hagyományokon kívül (Arnheim, Mánstenberg, Eisenstein, Vertov) különös hangsúlyt kapnak a

magyar vonatkozások is (Balázs Béla, Moholy-Nagy László, Kepes György munkássága).


Filmtörténeti dokumentumok előolvasása, illetve megadott filmek előzetes megtekintése.


Aitken, Ian: European Film Theory and Cinema: A Critical Introduction. Edinburgh Unversity Press,

2001.

Balász Béla: Válogatott cikkek és tanulmányok. Kossuth Kiadó, 1968.

Bazin, André: Mi a film? Budapest: Osiris, 1995.

Török Zsuzsa – Balázs Éva (szerk): Új Oxford filmenciklopédia. A világ filmtörténetének kézikönyve.

Glória Kiadó, 2008.

Ajánlott irodalom:

Arnheim, Rudolf: A film, mint művészet. Budapest: Gondolat, 1985.

Arnheim, Rudolf: Toward a Psychology of Art. Berkeley: University of California Press, 1966.

Andrew, Dudley J.: The Major Film Theories. An Introduction. London–Oxford–New York: Oxford

University Press, 1976.

Balázs Béla: Látható ember. A film szelleme. Budapest: Gondolat, 1984

Eisenstein, Szergej Mihailovics: A filmrendezés művészete. Budapest: Gondolat, 1963.

Eisenstein, Szergej Mihailovics: Forma és tartalom. Budapest: MFI, 1964.

Kulesov, Lev: A filmművészet és a filmrendezés alapjai. Budapest: MFI, 1979.

Moholy-Nagy László: Festészet, fényképészet, film. Budapest: Corvina, 1978.

Moholy-Nagy László: Látás mozgásban. Budapest: Műcsarnok–Intermédia, 1996.

Spottiswoode, Raymond: A Grammar of Film. London: Faber, 1952.

SZFL 2350 Kortárs filmelméletek


Dr. Demeter Márton


N:--

L: 10

Kredit:

4


--



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


Vizsga

Ajánlott félév:

III.

Értékelés

módszere:

Szóbeli


A kurzus a kortárs filmelméletek közé sorolható irányzatokról és egyes képviselőiről nyújt részletes bevezetést.

A kortárs filmelméletekre – talán a formális és szemiotikai irányzatokat leszámítva – az a leginkább jellemző,

hogy a filmet a társadalom egészébe történetileg már jól integrálódott, kultúraszervező és szocializációs

ágensként tekinti, s mint ilyet vizsgálja. Keretezésük alkalmat teremt arra, hogy művészi, műfaji és technikai

sajátosságaikon túl a filmek tipizációs, tematizációs, sőt gazdasági-politikai működését is megvizsgáljuk,

valamint kiemelten foglalkozunk a filmek interdiszciplináris kutatásával is.


A kurzus résztvevői alapos betekintést kaphatnak az akadémikus és ontologizáló filmelméleti

hagyományon kívül olyan modernebb paradigmák módszereibe, mint a filmszemiotika, a

filmszociológia, a pszichoanalitikus és kognitív filmelméletek és a narratológia. Emellett igyekszünk a

filmeket tágabb társadalmi kontextusban elhelyezni, ezért foglalkozunk a film és a filmipar

indusztriális, politikai-gazdaságtani valamint társadalmi konstrukciókat befolyásoló funkcióival is. A

kortárs filmelméletek tárgyalásakor természetesen nem feledkezhetünk el a frissebb műfajelméleti

kérdésekről, valamint a filmeknek az újabb kori, analitikus és kontinentális filozófiában betöltött

tematizáló funkcióiról sem.


Filmtörténeti dokumentumok előolvasása, illetve megadott filmek előzetes megtekintése.


Lev Manovich: A film, mint kulturális interfész. http://metropolis.org.hu/?aid=44&pid=16

Francesco Casetti: Filmelméletek. Osiris Kiadó, 1998.

Vajdovich Györgyi: A kortárs filmelmélet útjai. Új Palatinus, 2004.

Ajánlott irodalom:

Colman, Felicity: Film, Theory and Philosophy. The Key Thinkers. McGill-Queens University Press,

2009.

Miller, Toby – Stam, Robert: A Companion to Film Theory. Blackwell, 2004.

Deleuze, Gilles: Mozgás-kép. Film I. Új Palatinus, 2008.

Deleuze, Gilles – Kovács András Bálint (szerk): Az idő-kép. Film II. Új Palatinus, 2008.

SZFL 3251 Filmműfajok I.


Dr. Biró Emese

Féléves

óraszám:

L: 15

Kredit:

4


Nincsen


Tantárgy

besorolása:

kötelező

Meghirdetés

féléve:

tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


évközi gyakorlati jegy

Ajánlott félév:

II.

Értékelés módszere:

prezentáció,

szemináriumi dolgozat


A hallgatók megismertetése a filmműfajok rendszerével, az egyes műfajok konvencióival, jellemzőivel,

legfontosabb alkotóival és műveivel.


A kurzus során a hallgatók megismerik a műfajok lehetséges meghatározásait, értelmezéseit, a műfajelmélet és

műfajtörténet főbb kérdéseit és a műfaji filmek elemzési szempontjait. A kurzus tárgyalja a filmműfajokat

meghatározó konvenciókat, normákat, cselekménymotívumokat, cselekménystruktúrákat, jellemző

karaktereket, az egyes műfajok feltételezett céljait/funkcióit. A műfajok kezdeti megjelenési formáit

összehasonlítja a műfaji filmekhez sorolható későbbi alkotások jellemzőivel, vizsgálva a műfajt alkotó és

meghatározó elemek fennmaradását illetve átalakulását. A hallgatók egyaránt áttekinthetik a „műfajteremtő” és

a műfajok szabályait kreatívan felhasználó, ezen túlmutató alkotásokat és alkotókat. Átfogó ismereteket

szereznek a következő filmműfajokról: a burleszk, a western, a történelmi film, a filmmusical, a melodráma, a

vígjáték, illetve a magyar műfaji film témaköréről. A hallgatók képessé válnak a műfaji filmek

megkülönböztető jegyeinek leírására, a felsorolt zsánerekhez tartozó filmek műfaji szempontú elemzésére.

Évközi tanulmányi követelmények: aktív jelenlét az előadásokon, a tárgy előadója által kiválasztott kötelező

filmek önálló megtekintése az egyes előadásokat megelőzően.


Altman, Rick: A film és a műfajok, in: Új Oxford Filmenciklopédia, Szerk. Török Zsuzsa – Balázs Éva,

Glória Kiadó, Budapest, 2008. (284-294.)

Buscombe, Edward: A western, in: Új Oxford Filmenciklopédia, Szerk.: Török Zsuzsa – Balázs Éva,

Glória Kiadó, Budapest, 2008. (294-303.)

Chandler, Daniel: An Introduction to Genre Theory. 1997

http://visual-memory.co.uk/daniel/Documents/intgenre/intgenre8.html (letöltve 2015.05.17-én)

Király Jenő: Mágikus mozi. Műfajok, mítoszok, archetípusok a filmkultúrában. Korona, Budapest, 1998.

(7-143.)

Neale, Steve: Műfajkérdések, in: Tarantino előtt I. Tömegfilm a nyolcvanas években, Szerk.: Nagy Zsolt,

Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2000. (12-44.)

Műfajelmélet. Metropolis, 1999/3

A filmmusical. Metropolis, 2008/3

Magyar műfaji film. Metropolis, 2010/1

Ajánlott irodalom:

Benke Attila: Legendák revíziója. Adalékok Király Jenő westernelméletéhez, in: Metropolis 2013/4 (52-

67.)

Bikácsy Gergely: Idióták a családban. Chaplin, Keaton, Tati, in: Filmvilág 1990/6. (16–20.)

Hungler Tímea: A melodráma műfajtörténete, in: Filmtett 2003/1, 2, 3.

http://www.filmtett.ro/cikk/1441/a-melodrama-mufajtortenete-3-1;

http://www.filmtett.ro/cikk/1442/a-melodrama-mufajtortenete-3-2

http://www.filmtett.ro/cikk/1448/a-melodrama-mufajtortenete-3-3 (letöltve 2015.05.17-én)

Langford, Barry: Film genre: Hollywood and beyond. Edinburgh University Press, Edinburgh, 2005.

Varga Zoltán: A műfajiság kérdése az animációs filmben. Doktori disszertáció, ELTE BTK, 2011. (5-26.)

Vaskó Péter: Honderű. (Új filmvígjátékok), in: Filmvilág 2006/4. (9–12.)

SZFL 3351 Filmműfajok II.


Dr. Biró Emese


N: --

L: 15

Kredit:

4


Filmműfajok I.



kötelező

Meghirdetés

féléve:

őszi

Oktatás nyelve:

magyar


évközi gyakorlati jegy

Ajánlott félév:

III.

Értékelés módszere:

prezentáció,

szemináriumi dolgozat


A hallgatók megismertetése a filmműfajok rendszerével, az egyes műfajok konvencióival, jellemzőivel,

legfontosabb alkotóival és műveivel, illetve a műfajok megújítására, dekonstruálására és rekonstruálására tett

kísérletekként értelmezhető filmalkotások elemzési lehetőségeivel.


A tantárgy épít a Filmműfajok I. kurzus során szerzett műfaj-meghatározási és –besorolási szempontokra,

műfajtörténeti, műfajelméleti ismeretekre. Az órákon elemzésre kerülnek a gengszterfilm, a film noir, a

kalandfilm, az akciófilm, a thriller, a katasztrófafilm, a science-fiction, az erotikus film és a horror zsánerei. A

hallgatók megismerkedhetnek néhány fentebb felsorolt műfaj alműfajaival, illetve több műfajhoz sorolható

alkotásokkal is. A tárgy röviden érinti az egyes műfajokra vonatkozó nézői elméletek témáját is. Az órákon

elemzett filmek között egyaránt megtalálhatók a tömegfilm és midcult kategóriáiba sorolható alkotások.

Ezáltal a hallgatók megértik, milyen különbségek és újítások tapasztalhatók a műfaj konvencióinak, a

műfajt/alműfajt definiáló jegyeknek az alkalmazásában, az alkalmazásuk céljában és eredményében. A kurzus

által kínált ismeretek hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók műfajelméletileg (is) megalapozott, árnyalt és

több szempontú filmelemzéseket készíthessenek.

Évközi tanulmányi követelmények: aktív jelenlét az előadásokon, a tárgy előadója által kiválasztott kötelező

filmek önálló megtekintése az egyes előadásokat megelőzően.


Nagy Zsolt (Szerk.): Tarantino előtt I. Tömegfilm a nyolcvanas években, Új Mandátum Könyvkiadó,

Budapest, 2000.

Hardy, Phil: Bűnügyi filmek, in: Új Oxford Filmenciklopédia, Szerk.: Török Zsuzsa – Balázs Éva, Glória

Kiadó, Budapest, 2008. (314-322.)

Sobchak, Vivian: A fantasztikus film, in: Új Oxford Filmenciklopédia, Szerk.: Török Zsuzsa – Balázs

Éva, Glória Kiadó, Budapest, 2008. (322-331.)

Science-fiction. Metropolis, 2003/2

A horrorfilm. Metropolis, 2006/1

A thriller. Metropolis, 2007/3

Ajánlott irodalom:

Beregi Tamás: A sci-fi, mint modern mítosz, in: Filmkultúra 1995/8. (21–16.)

Grant, Barry Keith (ed.): Film genre reader III. University of Texas Press, Austin, Texas, 2003.

Grant, Barry Keith: Film genre: from iconography to ideology. Wallflower, London, 2011.

Grodal, Torben: A fikció műfajtipológiája, in: A kortárs filmelmélet útjai. Szerk.: Kovács András Bálint –

Vajdovich Györgyi, Palatinus Kiadó, Budapest, 2004. (320–355.)

Király Jenő: Frivol múzsa. A tömegfilm sajátos alkotásmódja és a tömegkultúra esztétikája I. Korona

Kiadó, Budapest, 1993.

Kovács András Bálint: Sötét filmek. (A film noir és a modernitás), in: Filmvilág 2000/6. (4–10.)

Varró Attila: A testrabló támadása. (Cronenberg parazitái), in: Filmvilág 2004/3. (38-39.)

SZFL 2461 Dokumentumfilm


Dr. Tari János


N: --

L: 15

Kredit:

3


nincs


Dr. Tari János


kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


évközi gyakorlati

jegy

Ajánlott félév:

IV.

Értékelés

módszere:

szemináriumi

dolgozat


Középpontban a valóságábrázolás lehetőségeivel a dokumentumfilm, mint a vizuális művészeti kommunikáció

egyik műfaja áll. A hallgatók egy féléven keresztül ismerkednek a dokumentumfilmezés és a rövidfilmkészítés

formai sajátosságaival. Az 1945 utáni magyar és nemzetközi dokumentumfilm irányzatok ismertetése után az

alkotófolyamat állomásairól hallanak az ötlettől a kész műig. Magyar dokumentumfilmesek munkáin keresztül

tanulmányozhatják a dokumentum műsorkészítés módszertanát, találkozhatnak és beszélgethetnek a meghívott

rendezőkkel.


- A mozgó képi ábrázolás, és filmezés kezdetei a XIX-XX században. Az első mozgóképek és felvételi

eszközeik.

- Az amatőr filmjegyzetektől a híradófilmig. A magyar élet romantikus képe az MFI filmjeiben.

- A Néprajzi Múzeum Mozgókép Archívum filmjenek digitális hozzáférhetősége.

- Magyar dokumentumfilm irányzatok, rendszerváltás utáni filmek.

- A dokumentumfilmek funkciói, módszerek értelmezésükhöz, elemzésükhöz. A megörökítés, a meggyőzés, az

elemzés és a kifejezés.

- A dokumentumfilmes bemutatás lehetőségei. Statikus-dinamikus bemutatás, beavatkozás - be nem avatkozás,

a bemutatást segítő dokumentumfilmes eszközök.

- A dokumentumfilm elemzésének szempontjai.


A tematika szerinti dokumentumfilmek közül szabadon választott filmek elemzése.


„A dokumentumfilm, mint a vizuális művészeti kommunikáció eszköze” – digitális e-learning tananyag

Ajánlott irodalom:

13 napremény - Filmek a forradalomról - Filmesek a forradalomban Szerk. Gervai András; (MADE),

Budapest, 2006.

A rendszerváltozás dokumentumfilmje; Szerk.: Varga Tamás; Montázs 2000, Budapest, 2003.

Budapesti iskola; magyar dokumentum-játékfilmek 1973 – 1984. Szerk.: Zalán Vince; Montázs 2000,

Budapest, 2005.

Kerekasztalon a dokumentumfilm; Viták: Műfaji kategóriák a dokumentumfilmben, Rendszerváltozás

– dokumentumfilm –társadalom. Montázs 2000, Budapest, 2004.

Rejtőzködő történelem (50 év 100 dokumentumfilmjei); Tanulmányok, dokumentumok az elmúlt

évtizedek filmjeiből. Montázs 2000 – HTSTART, Budapest, 2003.

SZFL 1141 A filmelemzés alapjai


Dr. Demeter Márton


N:--

L: 10

Kredit:

4


--



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


évközi jegy

Ajánlott félév:

I.

Értékelés

módszere:

szemináriumi

dolgozat


A tantárgy olyan filmelemzési szempontok elsajátítását tűzi ki céljául, melyek alkalmassá teszik a hallgatót

arra, hogy utóbb – akár valamely speciális paradigma, akár saját szempontrendszer alapján – képesek legyenek

a filmes jelentések felfejtésére és interpretációjára. Lehetőség szerint minél több megközelítési módot ajánlunk

a hallgatóknak, hangsúlyozva, hogy a filmes reprezentációk esetében általában nincs egységes és mindenki

számára kölcsönösen legitim jelentéstulajdonítás, de számos olyan analitikus hagyomány létezik egymás

mellett, melyek mindegyike alkalmas lehet a jelentések gazdagságának feltárására. A cél tehát az, hogy a

hallgatók elsajátítsanak több olyan konceptuális keretet, melyek segítségével a filmek világát komplex és

intellektuálisan kielégítő módon tudják értelmezni, és értelmezésük mellett adott esetben érveket is fel tudnak

sorakoztatni. Emellett a résztvevők megismerkedhetnek a film formanyelvére vonatkozó tudáselemekkel,

valamint a filmkészítés folyamatával is.


A kurzus résztvevői olyan szempontokat kapnak, melyek segítségével az egyébként rendkívül komplex

filmes struktúrák jelentésrétegeit képesek lesznek analizálni, majd az analízist követően szintetikusan

rekonstruálni. Az egyes rétegeket – a formálisaktól az egyre bonyolultabbakig – szisztematikusan

sajátíthatják el, mindig szem előtt tartva azt a rendszerszemléleti előfeltevést, hogy a filmes rétegek

egymástól természetesen nem függetlenek. A strukturalista – szemiotikai, a narratív-pszichológiai, a

vizuális-észlelési, az affektív, a tudattalan, a kommunikatív-retorikai, a történelmi, indusztriális-

kereskedelmi valamint a szocio-kulturális rétegek leválasztásának képessége a hallgatót alkalmassá

teszi a tudományos igényű filmelemzésre, az egyes filmek, filmműfajok és rendezők társadalmi

beágyazottságának felismerésére és a kritikai-reflexív befogadás módszerének elsajátítására is

alkalmat teremt.


Megadott filmelemzések előolvasása valamint a kiadott filmek előzetes megtekintése.


B. Nagy László: A látvány logikája. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974.

Bán András (szerk).: Fotográfozásról. Múzsák Közművelődési Könyvkiadó, é.n.

Horányi Özséb – Szépe György (szerk.): A jel tudománya. General Press, 2005.

Szabó Gábor: Filmes könyv – Hogyan kommunikál a film? Ab ovo Kiadó, 2002.

Ajánlott irodalom:

Bateman, John – Schmidt, Karl-Heinrich: Multimodal Film Analysis. How Films Mean. Routledge,

2012.

Elsaesser, Thomas – Buckland, Warren: Studying Contemporary American Film. A Guide to Movie

Analysis. Arnold Publications, 2002.

Goodno, Katherine: Kristeva in Focus. Form Theory to Film Analysis. Berghahn Books, 2010.

Lewis, Jon: Essential Cinema. An Introduction to Film Analysis. Wadsworth, 2014.

Salt, Berry: Film Style and Technology. History and Analysis. 3rd ed, Starword, 2009.

Wildfeuer, Janina: Film Discourse Interpretation. Towards a New Paradigm for Multimodal Film

Analysis. Routledge, 2014.

SZFL 3361 Narratív elemzés, forgatókönyv-elemzés


Dr. Kelecsényi

László


N:--

L: 10

Kredit:

4


--



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


évközi gyakorlati

jegy

Ajánlott félév:

III.

Értékelés

módszere:

szemináriumi

dolgozat


A hallgatók ismerkedjenek meg a forgatókönyvírás gyakorlatával. Az órák során szerezzenek elméleti

ismereteket a megadott irodalom alapján. Gyakorlati feladatként elemezzék egy játékfilm forgatókönyvi

szerkezetét vagy/és írjanak egy kis-forgatókönyvet egy megadott novella vagy regényrészlet alapján.


A filmművészet testvérmúzsái. A novella. A regény. A dráma

Hogyan lehet felépíteni egy történetet? Hogyan kezdjünk el egy filmet?

A tér, konkrétan a filmtér dramaturgiája.

Gazdálkodás a filmidővel.

Nagyjelenet vagy csúcspont.

A filmepizód, kitérők az elbeszélésben.

Mi a stupor-hatás egy történetben?

Filmműfajok.

Zárt mű – nyitott mű.

Hogyan kell/lehet befejezni egy filmet?


A félév során egy alkalommal beadandó dolgozatban elemezzenek egy szabadon választott művet a

megadott irodalomból.


Egri Lajos: A drámaírás művészete. Vox Nova – Műegyetemi Kiadó, 2008

Goldman, William: Mit is hazudtam? Egy hollywoodi filmíró tapasztalatai. Európa, 2002

Kelecsényi László: Eső és telefon. Regényes filmdramaturgia. L’Harmattan, 2015

Krigler Gábor: (folyt. köv.) Hogyan írjunk tévésorozatot. Akadémiai Kiadó, 2004

Ajánlott irodalom:

Bordwell, David: Elbeszélés a játékfilmben. Magyar Filmintézet, 1996

Cooper, Dana: Writing Great Screenplays for Film and TV. Macmillan, 1997

Field, Syd: Forgatókönyv. A forgatókönyvírás alapjai. Cor Leonis Films Kft. [2011]

Field, Syd: Forgatókönyvírók kézikönyve. A sikeres forgatókönyvírás gyakorlati lépései. Cor Leonis Films Kft

[2011]

Gesing, Fritz: Kreatív írás. Mesterfogások íróknak. Z-Press [2007]

Hamar Péter: … tavaly Marienbadban… Kísérlet egy filmtitok megfejtésére. Kölcsey Társaság (Fehérgyarmat)

2000

Koncsalovszkij, Andrej – Tarkovszkij, Andrej: Az ikonfestő. Gondolat, 1972

Kovács András Bálint: Film és elbeszélés. In uő: A film szerint a világ. Palatinus, 2002

Kovács András Bálint: Mozgóképelemzés. Palatinus, 2009

Marx József: A kétdimenziós ember. A játékfilm dramaturgiája. Vince Kiadó, 2003

Mckee, Robert: Story. A forgatókönyv anyaga, szerkezete, stílusa és alapelvei. Filmtett Egyesület (Kolozsvár),

2011

[Szerk.] Nemeskürty István: Az édes élet I-II. Forgatókönyvek. Gondolat, 1970

Seger, Linda: Making a Good Script Great. Dodd Mead, 1998

[Szerk.] Steele, Alexander: Kezdő írók kézikönyve. Alexandra, 2010

Tóth Róbert: Hogyan írjunk közönségfilmet. MTFSZ, 2008

SZFL 3141 Filmkritika-írás I.


Dr. Fülöp József


N:--

L: 10

Kredit:

3


--



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

I.

Értékelés

módszere:

szemináriumi és

házi dolgozatok


A tárgy alapvetően gyakorlati jellegű. A kreatív írás rendszeres és módszeres gyakorlatán keresztül a hallgatók

elsajátítják a kritikaírás legfőbb szabályait. Az oktató által kiadott írásgyakorlatok és filmkritikák, valamint

egymás írásainak elemzése elmélyíti szövegalkotási, stilisztikai és retorikai ismereteiket. A közös

kritikaelemzés rávilágít a (jó) kritika műfaji sajátosságaira, nyelvi normáira, retorikai telítettségére és

árnyalataira, a szövegfelépítés módszertanára és az érvelés különféle lehetőségeire. A kurzus végső célja a

szabatos, pontos és érvelésében megfelelően alátámasztott filmkritika-írás elsajátítása.


Stilisztikai és retorikai alapismeretek megszerzése.

A jó stílus írás- és érveléstechnikai feltételeinek megismerése.

A nyelvi stíluseszközök részletes megismerése.

Klasszikus retorikai „fogások”, retorikai alakzatok elsajátítása.

A szubjektív véleményközlő nyelvezet eszközei, lehetőségei, árnyalatai.

A nyelvi normativitás megismerése és a helyesírás fejlesztése.

Az írásbeli kommunikációs készség fejlesztése.


Rendszeres és aktív részvétel a szemináriumokon.

A félév során legalább egy kritika önálló megírása az oktató által javasolt filmek valamelyikéről.

A félév végéig egy szabadon választott filmkritika önálló kielemzése a tanult szempontok szerint.


J. AUMONT–M. MARIE, A filmelemzés meghatározása = VAJDOVICH Györgyi (szerk.), A kortárs filmelmélet

útjai, Budapest, Palatinus, 2004, 9–43.

BLASKÓ Ágnes – HAMP Gábor, Írás 1.0, Typotex, Bp., 2007.

David BORDWELL, Kritikus, helyzetben, filmtett.ro/cikk/878/kritikus-helyzetben-1-resz;

filmtett.ro/cikk/879/kritikus-helyzetben-2-resz

Georg SEESSLEN, A képek káosza. Miért nehéz írni a filmről? Magyar Lettre International (1997 tél), No. 27,

c3.hu/scripta/lettre/lettre27/19sees.htm

TÓTH Klára, Sértődötten vagy önkritikusan. Beszélgetések a filmkritikáról, Filmkultúra 1981/2, 54–67.

Szaklapok (Filmvilág, Metropolis, Apertúra, Mozinet stb.).

Internetes felületek (metropolis.org.hu, filmvilag.hu, apertura.hu, filmkultura.hu, prizmafolyoirat.com,

magyar.film.hu, filmtett.ro, origo.hu/filmklub, index.hu/kultur/cinematrix, movies.nytimes.com,

rottentomatoes.com, davidbordwell.net, cahiersducinema.com, bfi.org.uk/news-opinion/sight-sound-magazine)

Egyes napilapok kritikarovatai.

Ajánlott irodalom:

ADAMIK Tamás – JÁSZÓ Anna – ACZÉL Petra, Retorika, Osiris, Bp., 2004.


Tim BYWATER–Thomas SOBCHACK, An Introduction to Film Criticism: Major Critical Approaches to

Narrative Film, Addison-Wesley Pub Co, 1989.

SZFL 3241 Filmkritika-írás II.


Dr. Fülöp József


N:--

L: 15

Kredit:

4


--



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

II.

Értékelés

módszere:

szemináriumi és

házi dolgozatok








A kurzus második félévében megismerkedünk az okfejtés helyességének objektív kritériumaival, kritikaírás és

etika összefüggéseivel, a kritikus, mint véleményalkotó és - formáló mindenkori felelősségével is. Mindezen

összefüggéseket és szempontokat egyes filmkritikák fényében is megvizsgáljuk, valamint filmkritikusoknak a

kritikáról vallott felfogásával ütköztetjük.


Stilisztikai és retorikai alapismeretek megszerzése.







Kritika és etika kölcsönhatásának megismerése.




A félév végéig egy-egy szabadon választott magyar és angol nyelvű film kritikájának önálló megírása.



David BORDWELL, Akadémikusok vs. kritikusok, prizmafolyoirat.com/2011/05/23/david-bordwell-

akademikusok-vskritikusok-forditotta-roboz-gabor/

David BORDWELL, Making Meaning. Inference and Rhetoric in the Interpretation of Cinema, Harvard

University Press, Cambridge, 1989.

KOMLÓS Aladár, Kritika és kritikusok, Nap Kiadó, Bp., 2004.

KOVÁCS Bálint, A filmkritika kritikája, magyar.film.hu/filmhu/magazin/a-filmkritika-kritikaja-beszamolo-

szakma.html






Ajánlott irodalom:


J[ames Lewis] HOBERMAN, Vulgar Modernism: Writing on Film and Other Media, Temple University Press,

Philadelphia, 1991.

John E. MOSCOWITZ, Critical Approaches to Writing About Film, Prentice Hall, London, 1999.

SZFL 3341 Filmkritika-írás III.


Dr. Fülöp József


N:--

L: 15

Kredit:

4


--



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

III.

Értékelés

módszere:

szemináriumi és

házi dolgozatok








A kurzus harmadik félévében megismerkedünk a filmkritika-írás hagyományaival, neves hazai és nemzetközi

képviselőivel is.


Stilisztikai és retorikai ismeretek megszerzése.








A filmkritika-írás történetének és jeles képviselőinek megismerése.




A félév végéig egy-egy szabadon választott magyar, angol és egy második idegen nyelvű film kritikájának

önálló megírása.


André BAZIN, Bazin at work: Major essays & reviews from the forties and fifties,Routledge, New York, 1996.


David DENBY (Ed.), Awake in the dark: an anthology of American film criticism, 1915 to the present, Vintage

Books, New York, 1977.






Ajánlott irodalom:



Andrew SARRIS, The Automatic Auteur, or, A Certain Tendency in Film Criticism = Jeremy Braddock and

Stephen Hock (Eds.), University of Minnesota Press, 2001, 51–75.

The Early Film Criticism of François Truffaut, Indiana University Press, Bloomington, 1993.

François TRUFFAUT, Auteur criticism. A certain tendency of the French cinema = Bill NICHOLS (Ed.), Movies

and methods: an anthology, University of California Press, Berkeley, 1976.

Robin WOOD, Personal Views: Explorations in Film, Gordon Fraser, London, 1976.

SZFL 3441 Filmkritika-írás IV.


Dr. Fülöp József


N:--

L: 15

Kredit:

3


--



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.

Értékelés

módszere:

szemináriumi és

házi dolgozatok









Stilisztikai és retorikai ismeretek megszerzése.








A filmkritika-írás történetének és jeles képviselőinek megismerése.




A félév végéig egy-egy szabadon választott magyar, angol és egy második idegen nyelvű film kritikájának

önálló megírása.



David DENBY (Ed.), Awake in the dark: an anthology of American film criticism, 1915 to the present, Vintage

Books, New York, 1977.






Ajánlott irodalom:


Roger EBERT, Awake in the Dark: The Best of Roger Ebert, University of Chicago Press, Chicago, 2006.

David THOMSON, „Have You Seen...?”: A Personal Introduction to 1,000 Films, Knopf, 2008.

SZFL 1271 Argumentációs, prezentációs készségek és kulturális menedzsment


Dr. Sepsi Enikő


N:--

L: 10

Kredit:

2


nincs



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


Évközi jegy

Ajánlott félév:

II.

Értékelés

módszere:

Csoportos vita,

Prezentáció


A kurzus egyik célja, hogy a hallgatókat bevezesse a retorika és az érveléselméletek elméletébe és

gyakorlatába, valamint hogy segítséget nyújtson a már kidolgozott érvek hatékony bemutatásához. Az

érveléselméletek a formális logikán túli, pragmatikai és retorikai elemekkel is kiegészülő koherens keretet

nyújtanak mindkét fő kommunikációs szerepben. Egyfelől tehát lehetővé teszik, hogy a kommunikáció

befogadóiként kritikusan és reflexív viszonyulással közeledhessünk a kultúra különféle tartalmaihoz, másfelől

kommunikátorként felvértez bennünket a racionális argumentáció prezentálásához szükséges alapvető

tudáselemekkel. Felismerve ugyanakkor, hogy a jelenkorban a sikeres kommunikációs stratégiáknak nem

csupán a kommunikáció tartalmával, hanem a kommunikátum formájával is foglalkozniuk kell, a hallgatók

megismerkedhetnek néhány hatékony prezentációs technikával is.

A tantárgy emellett bevezetést nyújt a kulturális-művészeti menedzsment hátteréül szolgáló közgazdasági és

jogi alapismeretekbe, és megismerteti a hallgatókat a színház és film, mint gazdasági intézmény működésének

feltételrendszerével. Olyan fontos gyakorlati kérdésekre ad választ, amelyek többek között a gazdálkodás

formáit, a forrásnövelés lehetőségeit, a pályázatok elkészítését, a műsortervezés és fesztiválszervezés

financiális oldalát érintik. Mindemellett a tárgy foglalkozik a marketing és PR alapvető praktikáival is.


A kurzus résztvevői megismerkednek a klasszikus retorika alapvetéseivel, valamint a modern retorika

(informális logika) felépítésével, céljával és használatának módjával. A leggyakoribb és néhány ezoterikus

érvelési hiba elemzésével a hallgatók megtapasztalják a formális és informális logikai analízis használatának

előnyeit mind a meggyőző, mind a megtévesztő vagy manipulatív kommunikáció reprezentatív példáin

keresztül. Az érvelések vizsgálatát a legfontosabb kommunikációs színterek mindegyikén gyakoroljuk, így a

hétköznapi kommunikációs formák mellett a tömegkommunikáció és az online kommunikáció színterein is. A

kurzus végére a hallgatónak képesnek kell lennie adott diskurzusok racionális elemzésére, illetve az azokban

esetlegesen előforduló logikai vagy argumentációs hibák értő és impozáns bemutatására.

Emellett a hallgatók megismerkednek az alábbi területekkel is: Közgazdasági és jogi alapfogalmak és –

ismeretek, A nemzetközi levelezés gyakorlata, Pályázatírás hazai és nemzetközi viszonylatban, A

műsortervezés és fesztiválszervezés gazdasági háttere, Művészeti PR, marketing és kommunikáció.


Részvétel a vitákban, megadott szövegek logikai elemzése, prezentációk készítése.


Margitay Tihamér: Az érvelés mestersége. Érvelések elemzése, értékelése és kritikája. Typotex Kiadó,

2007.

Adamik Tamás – A. Jászó Anna – Aczél Petra: Retorika. Osiris Kiadó, 2005.

Fodor László – Kriskó Edina: A hatékony kommunikáció alapjai. Noral Libro Kiadó, 2014.

Carmine Gallo: Steve Jobs, a prezentáció mestere. HVG Könyvek, 2010.

www.nemzetiszinhaz.hu (SZMSZ és Szervezeti felépítés) gazdasági társasági forma

www.operahaz.hu (Főigazgatói pályázat) központi költségvetési intézmény

Ajánlott irodalom:

Aczél Petra: Médiaretorika. Magyar Mercurius, 2012.

Aczél Petra–Bencze Lóránt: Hatékonyság és meggyőzés a kommunikációban. L’Harmattan Kiadó,

2007.

Eemeren, Frans H.et al: Handbook of Argumentation Theory. Springer, 2014.

Siddons, Suzy: The Complete Presentation Skills Handbook.Kogan Page, 2008.

Philip Kotler: Marketing Menedzsment

Walter Isaacson: Steve Jobs

http://www.nemzetiszinhaz.hu/

http://www.operahaz.hu/

SZFL 2370 Újmédia, multimédia, intermédia (Színház és film)


Dr. Demeter Márton


N:--

L: 15

Kredit:

4


--



kötelező


őszi

Oktatás nyelve:

magyar


Vizsga

Ajánlott félév:

III.

Értékelés

módszere:

Szóbeli


A kurzus 20-21. századi médiatörténeti, médiatechnológiai és művészeti jelenségeket mutat be, valamint ezek

összefüggéseit tárgyalja. A kurzus abból a pozícióból indul ki, hogy a mai modern - jellemzően digitális –

képalkotások alkalmazása vagy befogadása során nem csak a művészeknek, de valamennyi professzionális

médiamunkásnak ismernie kell azt a hagyományt, amelybe a jelenkori alkalmazások szervesen illeszkednek s

amelyből gyakran merítenek inspirációt. Ugyanakkor az új technológiák ismerete hasonlóképp

nélkülözhetetlen, hiszen ezáltal akár retrospektív jelleggel is rekonstruálhatóak és legalább elvi szinten

szétválaszthatók egy-egy mediális szempontból elemzett műalkotás esetében a technológiából illetve a

kommunikátori vagy művészi szándékból közvetlenül fakadó tartalmak. A kurzus során a művészet és

médiatörténeti tanulmányok mellett külön figyelmet szentelünk a társadalmi képletek elemzésének, vagyis

folyamatosan reflektálni igyekszünk a művészet funkcióváltozásaira, illetékességi körére valamint más

társadalmi intézményekkel – oktatás, tudomány, gazdaság, politika, jog, vallás – fennálló változó

viszonyrendszerére.


A kurzus résztvevői megismerkednek az újmédiával foglalkozó teoretikus irodalom konceptuális

bázisával, az ehhez nélkülözhetetlen reprezentációelméleti és szemiotikai szókészlettel. Ezt követően

az újmédiára jellemző főbb jegyeket elemezzük, kiváltképp a modularitással, a remixelhetőséggel, az

automatizációval és a numerikus reprezentációval kapcsolatos újmediális tulajdonságokkal. A

hallgatók megismerkednek a huszadik századi médiatörténet legfontosabb technológiai, funkcionális,

társadalmi és filozófiai vonatkozásaival, majd a legfrissebb újmediális ágensek elemzésére térünk rá.

Így lesz szó például az interfész megnövekedett szerepéről, a kompozicionalitás problémáiról, a

navigációs terekről, a digitális identitásról, az újgenerációs médiaterekről és a hibridizáció

folyamatairól.


Szakirodalom előolvasása, illetve megadott alkotások előzetes megtekintése.


Peternák Miklós: Képháromszög. Ráció Kiadó, 2007.

Asa Briggs – Peter Burke: A média társadalomtörténete. Napvilág Kiadó, 2004.

Beke László: Médium/elmélet. balassi Kiadó, 1997.

Ajánlott irodalom:

Lev Manovich: The Language of New Media. The MIT Press, 2001.

Lev Manovich: Software Takes Command. Bloomsbury Academic Publishers, 2013.

Peternák Miklós (szerk.): Végtelen kép. Bódy Gábor írásai. Pesty Szalon, Budapest, 1996. 1996.

SZFL 4431 Szakmai gyakorlat: Színikritika


Dr. Sepsi Enikő


N: --

L: 20

Kredit:

5


--



kötelező


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.

Értékelés

módszere:

Szemináriumi

dolgozat


Az összesen 20 órás, színikritika-írással összefüggő szakmai gyakorlatra a továbbképzés utolsó félévében kerül

sor. Ennek célja az, hogy a hallgatók a színházkritikusi munkafolyamat egy fázisába bevonva a gyakorlatban

tapasztalják meg a megjelenés, közönségnek írás szakmai kihívásait és felelősségét. Érdeklődésüktől függően a

hallgatóknak lehetőségük lesz egy-egy előadás próbafolyamatába betekinteni a színházi alkotómunka behatóbb

megismerése céljából; interjút készíthetnek színészekkel, rendezőkkel és a szakma rangos képviselőivel; a

KRE lehetőséget biztosít arra, hogy kiemelkedő színvonalú, publikálásra érett színikritikákat, amelyeket a

hallgatók gyakorlatuk során színházi fesztiválokról, találkozókról és előadásokról írnak, blogfelületén

megjelenteti, és módot ad szerkesztési feladatokban történő részvételre is.


szerkesztési ismeretek

színikritika-írás gyakorlata, módszertana

a színházművészet alkotói oldalának megismerése

interjú-készítés készségszintű elsajátítása

publikálható minőségű színikritikák írása

íráskészség-fejlesztés

szóbeli kompetenciák fejlesztése


A szakmai gyakorlaton való részvétel kötelező. A hallgató érdeklődésétől függően meghatározott számú

színikritika és interjú írása; egy készülő előadás próbafolyamatáról, illetve ennek egyes szakaszairól

próbanapló készítése; szoros határidőre színvonalas, publikálásra alkalmas munkák létrehozása.



Ajánlott irodalom:


Átvilágítás. A magyar színház európai kontextusban (szerk. Imre Zoltán), Budapest, Áron, 2004.

SZFL 4441 Szakmai gyakorlat: Filmkritika


Dr. Tari János


N: --

L: 20

Kredit:

5


nincs


Dr. Tari János


Külső helyszíneken

gyakorlat


tavaszi

Oktatás nyelve:

magyar


É

Ajánlott félév:

IV.

Értékelés

módszere:

Kritikaírás

szemináriumi

dolgozatként


A hallgatók egy féléven keresztül ismerkednek a dokumentumfilmezés, a rövidfilm, játékfilm, kísérleti

filmkészítés, multimédia készítés folyamatával és egyedi sajátosságaival a KRE stúdiójában készülő

vizsgamunkák, filmkészítés gyakorlati folyamait figyelemmel kísérve, majd erről beszámolót, illetve kritikákat

készítenek. A konkrét filmkritika-írás mellett az alkotói oldallal, módszertannal is megismerkednek a

hallgatók, valamint találkozhatnak és beszélgethetnek a meghívott hallgatókkal, rendezőkkel, tanárokkal is.


A mozgóképi ábrázolás és filmezés kezdetei.

Színház és némafilm.

Színészmesterség, mozgás, ének zene.

Magyar dokumentumfilm irányzatok és módszertanuk.

A dokumentumfilmek funkciói, módszerek értelmezésükhöz, elemzésükhöz.

A megörökítés, a meggyőzés, az elemzés és a kifejezés.

A dokumentumfilmes játékfilmes és a színpadi bemutatás lehetőségei.

Statikus-dinamikus bemutatás, beavatkozás - be nem avatkozás, a bemutatást segítő színész és rendezői

eszközök.

A dokumentumfilm, kísérleti film és a játékfilm elemzésének szempontjai, kritikaírás-gyakorlatok.


A tematika szerinti produkciók előadások közül szabadon választottakról kritikaírás.


„A dokumentumfilm, mint a vizuális művészeti kommunikáció eszköze” – digitális e-learning tananyag

Ajánlott irodalom:

A rendszerváltozás dokumentumfilmje; Szerk.: Varga Tamás; Montázs 2000, Budapest, 2003.

Budapesti iskola; magyar dokumentum-játékfilmek 1973 – 1984. Szerk.: Zalán Vince; Montázs 2000,

Budapest, 2005.

Kerekasztalon a dokumentumfilm; Viták: Műfaji kategóriák a dokumentumfilmben, Rendszerváltozás

– dokumentumfilm –társadalom. Montázs 2000, Budapest, 2004.

Rejtőzködő történelem (50 év 100 dokumentumfilmjei); Tanulmányok, dokumentumok az elmúlt

évtizedek filmjeiből. Montázs 2000 – HTSTART, Budapest, 2003.