a bŐsÁrkÁnyi napkÖzi otthonos Óvoda helyi Óvodai … · tárgyi feltételek az óvoda...

A BŐSÁRKÁNYI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA HELYI

ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAMJA

2010

Napközi Otthonos Óvoda Bősárkány Helyi Nevelési Program

1

TARTALOM

Tartalomjegyzék ................................................................................................................... 2.

1.Adatok ................................................................................................................................ 3.

Köszöntő ............................................................................................................................... 4.

Bevezető, Pedagógiai alapelvek, értékek, célok…….………………………………………………………….5

2.Óvodánk feltételrendszere ................................................................................................ 6.

2.1 Személyi feltételek .......................................................................................................... 6.

2.2 Tárgyi feltételek .............................................................................................................. 6.

3.Gyermekkép....................................................................................................................... 7.

4.Óvodakép ........................................................................................................................... 8.

5.Küldetésnyilatkozat ......................................................................................................... 10.

6.Óvodánk nevelési rendszere ........................................................................................... 11.

6.1. A nevelési program alapelvei ...................................................................................... 11.

6.2. Az óvodai nevelésünk keretei ...................................................................................... 12.

6.2.1. Az egészséges életmódra való nevelés ................................................................ 12.

6.2.2.Anyanyelvi és értelmi nevelés .............................................................................. 16.

6.2.3. Érzelmi nevelés és szocializáció ........................................................................... 17.

6.2.4. Erkölcsi és világnézeti nevelés ............................................................................. 20.

6.2.5. Esztétikai nevelés ................................................................................................. 22.

7.Óvodai élet megszervezése………………………………………………………………………………………….24

7.1.Napirend…………... ......................................................................................................... 25.

7.2.Hetirend……………………………………………………………………………………………………………………26

8.Az óvodai élet tevékenységformái .................................................................................. 27.

8.1. Játék ............................................................................................................................. 27.

8.2. Munka jellegű tevékenységek ..................................................................................... 30.

8.3. Tanulás ......................................................................................................................... 32.

8.4. Mese, vers, dramatikus játék....................................................................................... 34.

8.5. Ének- zene, énekes játékok ......................................................................................... 37.

8.6. Rajzolás, mintázás, kézimunka .................................................................................... 40.

8.7. Mozgásfejlesztés .......................................................................................................... 43.

8.8. Külső világ tevékeny megismerése .............................................................................. 46.

8.8.1. A környezet megismerése .................................................................................... 47.

8.8.2. Matematikai nevelés ............................................................................................ 49.

9.Az óvoda kapcsolatai ........................................................................................................ 52.

10.Gyermekvédelem az óvodában ........................................................................................ 56.


2

11.SNI gyermekek ellátása………………………………………………………………………………………………61

12.Ellenőrzés, értékelés, mérés és minőségbiztosítási rendszer ....................................... 63.

13.Óvodánk ünnepei, hagyományaink és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek……………64

14.Nevelési program végrehajtásához szükséges a nevelő oktató munkát segítő eszközök

és felszerelések jegyzéke……………………………………………………………………………..…………… 66

15.Érdekegyeztetés, érdekvédelem fórumai…………………………………………………………………..71

16. A nevelési programmal kapcsolatos egyéb intézkedések…………………………………………..72

17.Legitimációs záradék ..................................................................................................... 73.

18.Felhasznált irodalom ..................................................................................................... 74.


3

1. Adatok

Óvodánk neve: Napközi Otthonos Óvoda

Címe: 9167 Bősárkány, Rákóczi u. 37.

Telefon/fax: 96/271-192

Intézmény e-mail címe: [email protected]

Intézmény vezetője: Szűcs Lászlóné

Fenntartója: Bősárkány Nagyközség Önkormányzata

Fenntartó címe: 9167 Bősárkány, Kossuth L. u. 1.

Telefon: 96/271-217

Az óvodai csoportok száma: 4

Az óvodai férőhelyek száma: 100

Programunk megújítója: az óvoda nevelőtestülete, a módosított részeket dőlt betűvel

különböztettük meg.


4

Köszöntő

Ön a bősárkányi Napközi Otthonos Óvoda Nevelési Programját tartja a kezében. Óvodánk

mai épülete a 60’-as évektől látja el ezt a funkcióját. Intézményünk egy épületkomplexum,

külön bejáratú konyhával rendelkezik. Négy csoportszobánkba a szabad intézményválasztás

jogát tisztelve fogadjuk a községünkhöz közel levő falvak gyermekeit is. (Acsalag, Rábcakapi,

Cakóháza, Tárnokréti).Nevelőink szakmai munkáját a gyermekek iránti szeretet és felelősség

motiválja. Jellemző a megújulásra való igény, az új ismeretek továbbtanulással, önképzéssel

történő elsajátítása. nevelési programunkban megfogalmazódott céljaink elérése érdekében

teljes körű minőségbiztosítási rendszert működtetünk. helyi programunkat a nevelő testület

több éves szakmai párbeszédben az adottságok, lehetőségek, igények figyelembe vételével

készítette. Óvodánk korábbi eredményei a nevelőmunka erősségei, a nevelőtestület szakmai

felkészültsége, elhivatottsága garanciát jelent a program minőségi szintű megvalósításához.

Programkészítő és minőségfejlesztő terv során sokat tanultunk és változtunk. Természetes

mindennapi tevékenységgé váltak a szakmai műhelymunkák, erősödött nevelőtestületünk

együttműködése. A nevelési programunkban megfogalmazott legfőbb célkitűzéseink

megvalósítását óvodánk egész működésével szolgálja. A hatékony nevelésben nagyon fontos

szereplőnek tekintjük a szülőket akikkel tartalmas, őszinte, együttműködő kapcsolatra

törekszünk.

Kedves Olvasó!

Bevezető gondolatainkkal igyekszünk Önt Nevelési Programunk megismerésére ráhangolni.

Kérjük legyen támogató partnerünk a szakmai önáll óság és intézményi autonómia

dokumentumában foglaltak megvalósításában.

Bevezető

Óvoda Helyi Nevelési programja az Óvoda Nevelés Országos Alapprogram255/2009.(XI.20)

Korm. rend. az óvoda Nevelés országos Alapprogram kiadásáról szóló137/1996.(VIII.28.)

Korm. rend. módosításáról , mely átfogja a teljes óvodáskor nevelő-fejlesztő munkáját.

Pedagógiai alapelvek, értékek, célok:

Az óvoda küldetésében, nevelési célkitűzésében az alábbi értékek élveznek prioritást:


5

a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés

biztosításával, érzelmeken alapuló szeretetteljes, biztonságérzetet adó, gondoskodó

gyermekközpontú óvodai légkör megteremtése.

Boldog gyermekkor biztosítása a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása a

fejlesztő játéktevékenységeken keresztül.

Meghatározó tényezők:- feltétel nélküli gyermekszeretet

- életkori sajátosságok

- egyéni képességek

- hozott szokásrendszer szintje

Meghatározó törekvéseink:

Hagyományőrzés, a környezet tevékeny megismerése, egészséges életmód, mozgás,

zene, kreativitás, közoktatási intézményekkel való hatékony kapcsolat.

Tradíciók közé tartozik:

Nyílt nap szülőknek (beiratkozás napjain), hogy betekintést nyerjen az óvodai élet

mindennapjaiba.

Szakmai pályázatok készítése

Szülői értekezletek (összevont, és csoportos)

Szakmai továbbképzéseken való részvétel.

Óvodánk sokszínűségét az adja, hogy óvónőink különböző szakképesítéssel,

tevékenységekkel képezik magukat.

Nevelési munkánk színvonalát és színességét a különböző plusz tevékenységek emelik.

2. Óvodánk feltételrendszere

2.1. Személyi feltételek:

Személyi állomány 14 fő. 6 óvónő és 4 dajka és 4 konyhai alkalmazott dolgozik

intézményünkben. Az óvónők felsőfokú képesítéssel rendelkeznek, az intézményvezető

közoktatás-vezető szakirányú képesítéssel is rendelkezik. Óvónőink létszáma nem tesz eleget

a törvényben előírtakkal abban, hogy csoportonként két óvónő foglakozzék a gyerekekkel,


6

de a gyakorlatban az ellátottság mégis megfelelő, mivel óvodás gyermekeink 25%-ban csak

a délelőtti foglalkoztatást veszi igénybe. Ennek következében így a négy csoport helyett

csak háromban van a délutáni pihenés.

A dajkáink közül hárman végezték el a dajkaképzőt, egy dajkánk pedig érettségi

bizonyítvánnyal rendelkezik.

A nevelő testületre jellemző az ismeretszerzés, a tudásiránti vágy. Mindnyájan elvégeztük a

törvényben előírt 120 órás akkreditált tanfolyamot. A helyi nevelési programunk

eredményes megvalósításához a szükséges szakértelemmel,pedagógus képzéssel

rendelkezünk.

2.2. Tárgyi feltételek

Az óvoda épületének legfőbb jegyei:

Egy épületkomplexum, amely a napközi konyhájának is otthont ad. A napközi konyha ellátja

az élelmezési feladatokat, a társintézmény részére is ( iskola,napközi), térítés ellenében,

kérés alapján étkezési lehetőséget biztosítunk az önkormányzati intézmények alkalmazottai

részére.

Csoporttermek száma: 4

Nem csoportterem típusú funkcionális helyiségek száma, megnevezése:

1 nevelői, 1 iroda, 1 betegszoba.

Az óvodai élet tevékenységformáihoz szükséges eszközök biztosítottak, Az eszközöket évről

évre pótoljuk, illetve bővítjük, melyeket a költségvetésünk terhére, illetve pályázati

lehetőségekből kívánunk beszerezni, megvásárolni.

3. Gyermekkép

Mérték az óvodás gyermek a maga egyediségével,aki az óvodában társak között, érzelmi

biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes légkörben éli kisgyermekkorának boldog pillanatait.

Játékos tevékenységek segítik tapasztalatszerzését, a környező világ felfedezését, fejlődését.

Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség

kibontakoztatására törekszik , biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést,


7

tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével

kapcsolatos előítéletek lebontását.

Nincs két egyforma gyermek, mindegyikkel tudni kell bánni. A tehetséges, jó képességű

gyermeknek megadni a lehetőséget az előbbre jutáshoz, a gyengébb képességűnek pedig a

felzárkózáshoz. Tudni kell a másságot elfogadni, kezelni. Az elfogadás, a megértés, a tisztelet

az óvodapedagógus munkáján keresztül nyernek értékközvetítést, ugyan úgy mint a derű, az

őszinteség, a segítés, az egymásra odafigyelés, az udvariasság.

Gyermekeink szívesen járnak óvodába, jól érzik magukat a gyermekközösségben. Bizalommal

közelednek óvónőikhez, a dadus nénikhez és társaikhoz. Törekednek a baráti kapcsolatok

kialakítására, ápolására, segítőkészek, elfogadják a különbözőséget. Szabadon játszanak,

tevékenykednek. Ügyesen mozognak, szeretik a sportot, a természetet, a különböző

művészeti tevékenységeket, ismerik a népi hagyományokat. Nyitottak a környezetük iránt.

Szívesen vesznek részt együttes tapasztalatok és élmények szerzésében. Tevékenyen és

örömmel kapcsolódnak be a hagyományok ápolásába. Magatartás és viselkedés kultúrájuk

megfelelően fejlett, udvariasak,illemtudóak

4. Óvodakép

Óvodánk a megértés, az egymás iránti türelem tere, ahol a gyermekek a napjuk nagy részét

örömmel, boldogan önfeledt játékkal töltik.

Az óvónőknek megfelelő feltételek állnak rendelkezésükre az innovatív pedagógiai

munkához, melynek során kialakul az élethosszig tartó tanulás igénye, a mindig megújulni

képes pedagógiai hozzáállás.

Óvodánkban a játéké az elsőbbség, a játék kicsiben maga az élet. A valóságnak az a pici

része, amit a gyermek felfog, megért és rekonstruál abból a széles kavalkádból, ami

körülveszi. A játék életszükséglet, amely az összes lehetőségek közül leginkább biztosítja a 3-

7 éves korú gyermekek harmonikus fejlődését.

A játékban az a legfontosabb, hogy élvezi és ezen keresztül éli meg az életét. Ezért az a cél,

hogy a gyermek minden tevékenységét játékként élje meg.


8

Pedagógusképünk

Óvodánk a következő személyiség összetevőket várja el az óvodapedagógusoktól:

Szaktudás:

önművelődési készséget az óvodapedagógiai-és pszichológiai kultúra, illetve

szaktudományok újabb eredményi iránt.

befogadó készséget- a helyzetek több szempontú mérlegelését, a problémák

okainak feltárását, elemzését

elemző készséget- a helyzetek több szempontú mérlegelését, a problémák okainak

feltárását elemzését

döntési készséget- azt, hogy másokat is érintő döntéseinket csak megfelelő

mennyiségű és minőségű információ birtokában hozzuk meg

kommunikációs készséget-törekvést gondolataink, érzéseink hiteles közvetítésére és

befogadóként a partner közlésével megegyező értelmezésre

szervezőkészséget- törekvést a foglalkozások alatti és foglalkozáson kívüli idő mind

tökéletesebb hasznosítására

Lelki egészséget:

hangulatainak megfelelő kézben tartását, törekvést a hitelességre, pozitív

életszemlélet sugárzására, önmagunk vállalására, kudarcaink, bizonytalanságunk

kezelését egészséges önértékelésre való törekvést

Felelősségérzetet:

igényt szavaink, tetteink megfontolására, azok következményeinek végiggondolására

értékvállaló, hiteles közvetítést

Önkritikát:

adott estben a pedagógiai hiba, az estleges mulasztás vagy felelősség elismerését

az óvoda által megfogalmazott alapvető értékek bármely helyzetben való vállalását

Türelmet:

azt a kiváró optimizmust, mely a gyermek fejlődését esetenként hosszabb érési

folyamat eredményének tekinti

Szülőképünk

Óvodánk a következőket kéri, várja a gyermekek szüleitől:


9

- Az óvoda nevelési programjában megfogalmazott célok,

alapelvek elfogadását.

- Az óvoda nevelési programjában és házirendjében foglaltak

összehangolását a családi neveléssel.

Partneri kapcsolatot:

őszinteséget, bizalmat a problémák közös megoldásra való készséget, tiszteletet

a gyermekek óvodai fejlődésének figyelemmel kisérését

Folyamatos kapcsolattartást:

a szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok alkalmával

Óvoda rendezvényein való részvétel, aktuális segítségnyújtás azok szervezésében

korrekt véleménynyilvánítás az óvodáról

gyermekvédelmi munkába való bekapcsolódást

5. Küldetésnyilatkozat

Teljes személyiségünkkel azonosulunk a program alapelveivel, céljaival. Óvodában a központi

helyet a nevelés foglalja el.

A mi óvodánk testileg-lelkileg egészséges, gyökereihez ragaszkodó, felnőtteket tiszteletben

tartó gyermeki személyiségeket nevel munkája során.

Minden nap azon dolgozunk, hogy megteremtsük a boldog, biztonságos környezetet.

Megkülönböztetett érzékenységgel foglalkozunk a szülőkkel.

Munkánkat átszövi a hagyományőrzés, ezáltal erősítjük a gyermekek ragaszkodását szűkebb

környezetükhöz.

Mindig a nevelés fontos nem az ismeretek halmaza.

Olyan mennyiségű és minőségű munkát vállalunk, amely elégedettséggel tölti el a ránk

bízottakat és partnereinket.


10

6. Óvodánk nevelési rendszere

6.1 A nevelési program alapelvei

Az óvoda felelős a gyermek testi, értelmi,érzelmi, erkölcsi fejlődéséért.

Ennek érdekében együttműködünk a szülőkkel, a gyermekközösség kialakítását a szülők

közösségével együtt végezzük.

Célunk:

Az óvodás gyermekek szüleivel együttműködve segítjük a harmonikus, sokoldalú

személyiség kibontakozását, figyelembe véve a gyermekek egyéni sajátosságait és fejlődési

ütemét. Meleg, elfogadó, szeretetteljes légkört biztosítva adjuk meg az optimális lehetőséget

a gyermekek személyiségének fejlődéséhez, a képességek minél szélesebb körű

kibontakozáshoz.

A fejlődésben lemaradt és beszédhibás gyermekek felzárkóztatásához biztosítjuk a fejlesztés

feltételeit.

Kiemelt, fő feladataink:

Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermekek testi-lelki szükségleteinek kielégítése.

Ezen belül:

Az egészséges életmód kialakítás

Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

Az anyanyelvi értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

A neveltségi szint színvonalának javítása

Környezetvédelem, környezetegészség, környezet esztétika megismerése.

6.2 Az óvodai nevelésünk keretei

6.2.1 Az egészséges életmódra nevelés

6.2.2 Anyanyelvi és értelmi nevelés

6.2.3 Érzelmi nevelés szocializáció

6.2.4 Erkölcsi és világnézeti nevelés

6.2.5 Esztétikai nevelés


11

Kiemelt fő feladatainkat a fent felsorolt nevelés keretei között valósítjuk meg.

6.2.1 Az egészséges életmódra nevelés

Célunk :

Kiemelt nevelési cél az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel-igényének

alakítása,ebben az életkorban, melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez.

Feladatunk:

Testi fejlődésük elősegítése :

A harmonikus , összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése,egészség védelme,

óvása, megőrzése.

Az óvodában az életritmus, testápolás, étkezés, öltözködés,betegségmegelőzés, mozgás,

edzés, pihenés, alvás, megszerzésével, ehhez kapcsolódó tevékenységekkel, és az ezen

alapuló szokások kialakításával biztosítjuk az egészséges életmódot.

Célunk megismerni a gyermekek otthonról hozott szokásait, igényeit. A gyermekek

eredményes gondozása érdekében együttműködés a családdal. Fontos, hogy a szülők is

segítsék a gyermekek érzelmi feloldódását, óvodai beilleszkedését.

Feladatunk továbbá:

Az egészséges, biztonságos környezet biztosítása

környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása

ha szükséges, speciális gondozási, prevenciós és korrekciós feladatok megoldásához

megfelelő szakemberek segítségét vegyük igénybe /óvodapedagógussal, szülővel

együttműködve/

Az óvodai környezet feltételei jelentősen befolyásolja a gondozás hatékonyágát, színvonalát.

Az óvoda épülete, udvara az egészséges életmódra nevelés legfontosabb színterei,

biztosítják a hatékony nevelőmunka feltételeit. Az udvar akkor tölti be a funkcióját, ha a

gyermekek az óvodai éltük minél nagyobb részét a szabadban tölthetik. A balesetveszélyek

elhárítása érdekében át kell nézetni az udvari mozgásfejlesztő játékokat, és az előírásoknak

megfelelően homokággyal kell körülvenni őket. Az udvaron a balesetek elkerülése

érdekében az udvar minden részén tartózkodik óvónő, vagy dajka. Három homokozónk van,

rendszeres felásása, locsolása, környezetének rendben tartása a dajkák feladata.


12

Az udvar maximális kihasználtságú, a játékok lehetővé teszik a gyermekek testi

szükségleteinek, mozgásigényük kielégítését. Van árnyékos és napos része az udvarnak,

burkolt és füves rész, így biztosított a különböző talajfelület.

A gyermek jó közérzetének egyik feltétele az is, hogy az udvaron együtt játszhassanak

óvodás testvérükkel, más csoportba járó barátaikkal. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési

feladatok megvalósításának figyelembe vételével, illetve a helyi lehetőségekhez, a helyiségek

méreteihez igyekszünk berendezni.

A bútorzat, a berendezési tárgyak biztosítják a gyerekek fejlődéséhez szükséges egészséges

és biztonságos környezetet.

A folyosón található öltözőszekrényekben minden gyermeknek jellel ellátott fogasa és polca

van. A csoportszobák melletti falakon, hirdetőtáblákon helyezzük el a gyermekek munkáit, és

tájékoztatjuk a szülőket a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről A

csoportszobák barátságossá, otthonossá, esztétikussá tétele az ízlésközvetítés miatt,

valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása miatt fontos.

A természetes világítás felhasználása érdekében olyan függönyt használunk, ami nem veszi el

a fényt. Erős napsütés ellen a csoportszobákat sötétítő függönyökkel védjük. A mozgásos

tevékenységet mindig nyitott ablaknál végezzük.

Fűtési időben a száraz levegő enyhítésére párologtató edények beszerzésre van szükség. A

csoportszobák megfelelő hőmérsékletét biztosítjuk.

A berendezési tárgyak a gyermekek méreteihez igazodnak, könnyen tisztán tarthatóak.

A fektetőket, benne az ágyneművel minden csoportszobában külön fektető tároló

szekrényben tartjuk. Az ágyneműk tisztán tartása a szülők feladata. (ágynemű garnitúra

mosása). A mosdókban a szerelvények (mosdók, wc ülőke), mérete magassága a gyermekek

méretének megfelel. Minden gyermeknek jellel ellátott fogasa van, melyre a törülközőjét

teszi. A középső és nagy csoportban szintén jellel ellátott fogmosó felszerelése van a

gyermekeknek. A törülközők és fogmosó poharak rendszeres tisztán tartásáról a dajkák

gondoskodnak. A balesetek megelőzése az óvodában minden dolgozónak fontos feladata,

ha baleset bekövetkezik, értesítjük az orvost és a szülőket.


13

Betegség esetén csak gyógyult gyermek jöhet óvodába, amit orvosi igazolással igazol.

- A gyermek gondozása: (testápolás, öltözködés, étkezés, betegségmegelőzés)

A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, és tisztaságát igényük kialakulását

szolgálják. A testápolási műveletek elősegítik az óvónő és a gyermekek közti bensőséges

kapcsolat elmélyítését. Törekszünk a családi és az óvodai szokások összehangolására. A

gyerekeknek elegendő időt kell biztosítani tisztálkodáskor, hogy ne elhamarkodottan, de

ne is eljátszva az időt, mosakodjanak, illetve fogat mossanak.

Kiscsoportban ebéd után csak szájöblítés van, középső és nagy csoportban fogat mosnak. A

gyerekekre a mosdókban az óvónők felügyelnek, szükség esetén segítenek.

A gyerekek szappannal mosnak kezet wc használat után, étkezés előtt és után, illetve minden

olyan esetben, mikor arra szükség van, már itt is megtörténik a betegségek megelőzésére

nevelés. Fontos az egészséges hajviselet (ne lógjon a szemükbe), és a rendszeres hajápolás. A

gyermekek körmei legyenek ápoltak.

Öltözködésnél figyelünk a folyamatosságra, fontos, hogy szabadon mozoghassanak

ruhájukba . Fejlesszük ízlését, törekedjünk az önállóságra!

A betegségmegelőzés személyi és környezet-higiénés nevelés együttese/bőr, haj , köröm,

fogápolás…/ Fontos a helyes táplálkozás/ bio zöldségek, gyümölcsök fogyasztása,

vitaminok, folyadékfogyasztás…./

Az óvoda orvosa és a védőnő általános ellenőrző szűréseket , vizsgálatokat végeznek

megelőzés céljából.

Mindig a megelőzés az elsődleges/látás, hallás romlás, beszédhibák, tartási rendellenesség

../A bevizelő, beszékelő, a nemi szervével játszó gyereket védjük meg a

megszégyenüléstől!Tapintatos, elfogadó magatartást tanúsítsunk velük szembe. A szülőkkel,

esetenként szakember segítségével próbáljuk a tüneteket , okokat megszüntetni.

A rendszeres edzés /lég és napfürdő/mindennapi feladatunk.

A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása:

- bátran alakítsa környezetét, anélkül, hogy kárt tenne benne,

- alapozzuk meg környezettudatos viselkedését a környezet közvetlen , tapasztalati úton

történő megismerésével


14

- tisztelje környezetét/tanuljon meg rendet tartani maga körül, ne szemeteljen, vigyázzon a

tárgyakra, játékokra…./

A fejlődés várható eredménye az óvódáskor végére

testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül

tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan

használják, köhögéskor, tüsszentésnél egyaránt.

Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek maguknak a

kancsóból.

Készség szinten használják a kanalat, villát.

Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.

Teljes en önállóan öltöznek.

A ruhájukat ki-begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

A ruhájukat esztétikusan, összehajtva a polcukra helyezik.

A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet rakni.

kialakul a környezettudatos viselkedés, igényükké válik a szépségre, a tisztaságra

törekvés

Ügyelnek saját külsejükre. melyben megjelenik a szépre, ízlésre törekvés.

6.2.2. Az anyanyelvi és értelmi nevelés

Feladatunk:

Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat.

Beszélő környezettel, helyes mintaadással, szabályközvetítéssel /a javítgatás

elkerülésével/ az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.

Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek

természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek

meghallgatására, kérdések támogatására ,a válaszok igénylésére szükséges figyelmet

fordítani .A gyermek kíváncsiságára, érdeklődésére ,valamint meglévő tapasztalataira,

élményeire és ismereteire építve biztosítunk változatos tevékenységet, ezeken keresztül

további élményeket, tapasztalatokat szerezhessenek az őket körülvevő természeti és

társadalmi környezetről.


15

A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai nevelésében segítsük az

önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, szokásaik, hagyományaik megtartását.

Adjunk lehetőséget ezek bemutatására , a többi gyerekkel való megismertetés céljából.

Az óvoda nevelés módszerek segítségével a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak,

ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése, különböző tevékenységekben és

élethelyzetekben való gyakorlása oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek megismerő,

kognitív képességei:

- egyre pontosabb, valósághű észlelés

- figyelemösszpontosításra való képesség

- gazdag képzeleti működés

- reproduktív emlékezet

- problémamegoldó és kreatív gondolkodás

- alakuló fogalmi gondolkodás

6.2.3 Érzelmi nevelés és szocializáció

Célunk:

A gyermekek egyéni képességeinek kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport

normái alapján.

A gyermekek biztonságérzetének megalapozásával, az önbizalom erősítése, a

szocializálódás elősegítése, én tudat alakítása

A gyermek aktív érzékenységének alapozása az emberi és a természeti környezet

hatásaira.

Feladatunk:

A szociális érzékenység fejlődésének, én-tudatának alakulásának elősegítése ,teret

engedve az önkifejező, önérvényesítő törekvéseknek.

Az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes családias légkör megteremtése a

beszoktatástól az óvodáskor végéig.

A gyermek-gyermek, óvodapedagógus-gyermek,gyerek-dajka, felnőtt-felnőtt

kapcsolatokat pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze


16

Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas

szükségleteit, neveljük a különbözőségek elfogadására, másság tiszteletére.

Segítsük a gyermek erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, szokás és normarendszer

megalapozását.

Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas

szükségleteit, neveljük a különbözőségek elfogadására, másság tiszteletére.

Ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, amely a szülőföldhöz való kötődés

alapja.

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült,

hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a kiemelkedő

képességű gyerekek nevelése/szükség esetén szakember bevonásával/

A fejlesztés tartalma:

Az óvodás gyermek jellemző tulajdonsága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A

személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyermeket az

óvodában szeretetteljes családias légkör vegye körül. A derűs otthoni légkör serkentő

hatású, a gyermeket kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönzi. A derűs légkörben

kezdhetjük kibontakoztatni a barátságot fejlesztő érzelem, részvét, az együttérzés kifejezését

is.

A gyermekek közösségi életének színtereit, a csoportszobát és mindazokat a helységeket,

ahol életük lezajlik, tegyük otthonossá, barátságossá.

Az otthonosság érzését segíti elő az is, ha minden gyermeknek tároló helyet biztosítunk,

ahová apróbb tárgyait, rajzait, séta során gyűjtött kincseit elrakhatja. Fokozhatjuk a gyermek

otthonosságát, ha szabadon mozoghatnak a csoportszobában, mosdóban.

A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához.

Nagyfokú gyengédséget, türelmet kíván meg a 3-4 éves gyermekek beszoktatása. A

beszoktatás időszakában a minél gyorsabb elválás, könnyebbé teszi a gyermek sírás nélküli

beszoktatását, melyet óvodánkban sikerrel alkalmazunk. A szülőket meggyőzzük ennek

fontosságáról és bíztatjuk őket, hogy ez a lehetőség kevesebb sérelmet okoz gyermekeiknek.

A gyermekek gyakran ragaszkodnak egy-egy megszokott otthoni tárgyhoz, játékhoz.


17

Lehetőségek adunk arra, hogy magával hozza egy kis darabját az otthonnak. A szeptemberi

beszoktatás időszakában mindkét óvónő részt vesz. A dajkákat is be kell vonni, hisz ebben az

időszakban is nagy szükség van az ő segítségükre. A gyerek-dajka kapcsolatot pozitív attitűd,

érzelmi töltés jellemezze. Mivel reggel a dajka fogadja a gyermeket, fontos a jó kapcsolat.

Gondoskodás, figyelmesség , érdeklődés legyen a középpontban. Fontos, hogy erős empátiás

készség jellemezze a dajkát is! Viselkedése, magatartása, kommunikációja minta értékű

legyen!Az óvoda minden dolgozója legyen tudatában annak, hogy valamennyi magatartási,

viselkedési jellemzője, bánásmódja, kommunikációja példaként hat a gyermekre,a szokások,

a normák megtartása mintaként áll a gyermekek előtt/ahogy és amikor kezet mos,ahogy

étkezik, ahogy beszél…stb./Az óvodában tartózkodó valamennyi felnőtt felelős a barátságos

,kellemes hangulatú, kiegyensúlyozott légkörért. Segítőkészség, barátságosság,egymással

szemben használt hangnem feszültségmentessége jellemezze .Az érzelmes-hangulati légkör

átragad egyik felnőttről a másikra, illetve a gyermekre .A gyermek azonnal megérzi a

felnőttek közti viszonyt, s annak megfelelően reagál. A 3-4 éves síró, elkeseredett kisgyermek

számára fontos még, hogy minél többet testközelbe legyen. Ölbe vegyük, nyugtassuk, amíg

szükséges és sok játékkal, verssel, énekkel, mondókával jobb kedvre derítsük.

A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. A

közös élmények, az együtt végzett tevékenységek formálják az egymáshoz való viszonyukat.

Törekedni kell arra, hogy minden cselekedetünket, tevékenységünket a nyugalom hassa át.

Az érdektelen gyerekekre nagy figyelmet szentelünk, hogy mielőbb kiderítsük

érdektelenségük okát, mert befolyásolását csak így tudjuk elindítani.

Legyen minden csoportnak hagyománya, szokás és norma rendszere, ez mélyíti a gyermekek

összetartozását, együttérzését.

Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt és gyermekközössége. A

nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus. Elfogadó, támogató attitűdje modell,

minta a gyerekek számára . Irányítója és egyben társa is a gyermekeknek. A jó nevelés alapja

a feltétel nélküli szeretet, megbecsülés, a korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szükséges

megszabni, hogy az adott korcsoport meg tudjon felelni az elvárásoknak.

A gyermekek neveléséhez először meg kell teremteni a kapcsolatot a szülőkkel,

nagyszülőkkel, hogy együttműködésünk hatékony legyen.


18

Meg kell ismerni gyermekeink egyéni jellemzőit, ami elengedhetetlen feltétele az egyéni

nevelésnek.

Az agresszív gyermek lehetőleg ne kapjon figyelmet az agresszivitásán keresztül. A negatív

viselkedési módot szándékosan kerülni kell. Biztosítani kell minden gyermeknek a személyes

perceket, hogy a jó kapcsolatot megerősítse.

A kapcsolatok erősítését szolgálja a beszélőtárs megbecsülése, értékelése, a kölcsönös

engedmény keresése, melyből mellőzendő a megbánás, hibáztatás, gyakori bírálgatás,

kiabálás, panaszkodás.

Az érzelmi hatásokkal erősítjük közösségi nevelésünket, ami serkenti a szocializációt, amit a

családi nevelésre építünk, s az óvoda folytatja a gyermekek bevezetését a társadalmi

környezetbe. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse természetes társas

szükségleteit, tudatosítjuk az emberek közötti azonosságokat,különbségeket,mert ezek a

nevelésben, az együttélésben okozhatnak gondot./pl. nagyothalló,mozgásszervi ,értelmi,

érzékszervi fogyatékos…/

Igyekszünk olyan közösséget kialakítani, ahol tudunk együtt dolgozni, eredményt elérni, ahol

közös élményekre épülő, közös tevékenység folyik,ahol az erkölcsi tulajdonságok is

erősödnek, megalapozódnak./pl. együttérzés, segítőkészség, figyelmesség, egymás iránti

tisztelet,tolerancia..stb ./

Az érzelmek egyik fontos alkotója a humor, jó segítőeszköz, a szeretet egy bizonyos formája

a nehézségeket a humor feloldhatja, a görcsösséget megszünteti.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végére:

A gyermekek ragaszkodnak óvodájukhoz, társaikhoz, a felnőttekhez.

Igényükké válik a helyes viselkedés

Egymást figyelmeztetik a helyes viselkedésre és a szabályok betartására

A felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival.

Érdeklődnek társaik, barátaik iránt.

Igényükké válnak a tevékenységben való részvétel és együttműködés

A tevékenységüket türelmesen befejezik, képesek nyugodtan ülni, figyelmesen

meghallgatják a felnőttek, gyermekek közléseit.


19

A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben.

Igyekeznek legyőzni a felmerülő akadályokat.

Szociálisan éretté válnak az iskolába lépésre.

6.2.4 Erkölcsi és világnézeti nevelés

Célunk:

A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő, közösségi magatartás kialakítása, mely

magában foglalja a szabályok betartását.

Feladatunk:

Az erkölcsi normák kialakítása, ezek felfogása és beépülése a magatartásba. Óvodánk

világnézetileg semleges, funkciójában megőrzi az óvó-védő szociális szerepet, melyet a

törvény meghatároz.


Az óvodás gyermekek számára felfogható erkölcsi fogalmak (pl. jó-rossz, őszinte-hazug,

igazságos-igazságtalan) elfogadására törekszünk. Ezek a pozitív és negatív fogalmak

épüljenek be, ill. ne épüljenek be közösségi magatartásukba. Jó példává, pozitív

megerősítéssel segítsünk az elvont fogalmak tartalmának megértésében.

Minden gyermek számára mást jelent egy-egy elvont fogalom. Ennek oka, hogy más

környezetből, más-más családból jönnek, ahol eltérőek a velük szemben támasztott

elvárások. Ezért minden alkalmat megragadunk, hogy a pozitív példát erősítsük meg.

Az egymáshoz való alkalmazkodás megkívánja, hogy a gyermekek jó példát utánozzák.

Pozitív cselekedeteiket, magatartásukat erősítjük azzal, hogy megdicsérjük, megsimogatjuk,

stb.

Konkrét élethelyzeteket elemzünk (játékos módon, néhány szóban akkor, amikor

megtörtént). Nagycsoport végére a gyermekeknek tudni, hogy magatartásuk helyes. vagy

helytelen a csoportra nézve. A különböző tevékenységeken keresztül a jó példát igyekszünk

megerősíteni.

Mese-vers: tanulságos népmesék és állatmesék a mesében a jó elnyeri jutalmát. Az

életen ez máshogy van. Ne a jutalomért tegyen jót.


20

Matematika: az eszközök megbecsülése, hogy mások is használhassák, türelem a

másikkal szemben. (senkit nem szabad kinevetni, kigúnyolni).

Testnevelés: egymás segítése, bátorság, felelősségtudat (pl. a csapatért) gyengébbek

védelme, segítése.

Ábrázolás: egymás munkájának megbecsülése, értékelése, értékeléskor a jó és szép

kiemelése, stb.

Környezet: szűkebb környezetünk védelme (udvar-óvoda). Vigyázzunk arra, amink

van, szándékosan nem rongáljuk, nem rontjuk el.

Játék: betartjuk az egymáshoz való alkalmazkodás szabályait, nem veszem el,

kérem, nem rontom el, szándékosan nem bántok senkit. Szabályjáték során a

szabály be nem tartása a játék végét jelenti, stb.

Munka: egymás jó szándékú segítése, nagycsoportban összedolgozás.

Fontos, hogy ezeket önként, megfelelő érzelmekkel párosulva sajátítsák el, személyesen jó

példákon keresztül. Az óvónő minden esetben pozitív modell legyen, mert a gyermek

elsősorban érzelmi oldaláról figyeli a világot.


A gyermekek megértik néhány erkölcsi fogalom tartalmát.

Érzik az egymáson, egymásnak való segítés örömét, a közös munka, összefogás

jelentőségét.

Betartják a csoport egyszerűbb szabályait.

Alkalmazkodnak egymáshoz az óvodai élet minden területén.

Tekintettel vannak egymásra, a felnőttekre.

6.2.5. Esztétikai nevelés

Célunk:

Élmények, tevékenységek segítségével a gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi

kötődés kialakítása.

Feladatunk:

- esztétikus fogékonyság kialakítása tudatos irányítással.


21

- esztétikus ízlés tárgyi-társadalmi környezet megteremtése.

Fejlesztés tartalma:

A gyermekek esztétikumhoz való szoktatását a széphez való belső viszonyukkal tesszük

elérhetővé. Az esztétikai ízlést megalapozó élmények kiváltását komplex esztétikai

hatásokkal érhetjük el, ezért összekapcsoljuk a mindennapi élet, a természet és a

művészetek esztétikáját. A természet esztétikája magába foglalja a bennünket körülvevő táj,

természeti jelenségek szépségeit. A gyermekkel sétáink során az alakított környezetben

(utca, kertek) is lehetőségük van észrevenni a szépet és a csúnyát.

Óvodánk udvara lehetőséget biztosít a változatos játéktevékenységhez. Az udvari

mozgásfejlesztő játékokat folyamatosan fajátékokra cseréljük. Az udvari asztalok, padok

szintén fából vannak. Az udvaron és előkertben ízlésesen kialakított bokrok, díszfák váltják

egymást, melyet folyamatosan igyekszünk fejleszteni. A homokos, betonos, füves részek

gondozottságára fokozatosan figyelünk.

Az esztétikai érzék fejlesztésében meghatározó szerepe van a művészetek eszközeinek.

Mindennapi életünk élményei (irodalmi, zenei, művészeti, vizuális) formálják a gyermekek

kialakuló értékítéleteit. A színház, bábszínház díszlete, a szereplők ruházata, a versek

ritmusa, a dallam szépsége megragadja a gyermekeket. Óvodásainkkal közösen tervezzük

meg környezetünk alakítását, szépítését. Alkotásaikat az óvodai helyiségek, csoportszobák,

folyosók díszítésére, szépítésére is felhasználjuk. Lehetőségeinkhez mérten kiállításra

látogatunk, műalkotásokkal ismerkedünk. Az eltérő tevékenységekhez más öltözéket

használunk (napos kötény, tornaruha, ünneplő ruha). A más-más öltözék látványa és viselete

tudatosítja a célszerűség és az esztétikum összekapcsolódását.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:

Észreveszik a szépet, a jót, a csúnyát.

A művészeti alkotásokban gyönyörködnek.

Tevékenységeikben megjelenik a szépre, ízlésre való törekvés.

Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet iránti igény.


22

7. Az óvodai élet megszervezése

Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján

történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló

tevékenységek keretében szervezhető meg.

Az óvoda teljes nyitvatartási idejében a gyermekekkel történő foglalkozások mindegyikét

óvodapedagógus irányítja.

A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek óvodásaink számára.

Napirendünk és heti rendünk a párhuzamosan, differenciáltan végezhető

tevékenységekhez és a gyermekek egyéni szükségleteihez igazodik. Óvodai életünk

szervezésében a gondozás kiemelt szerepet kap. A gyermekek nevelését, önállóságuk

fejlődését az óvodapedagógusok a dajkákkal együttműködve segítik. Az óvoda teljes nyitva

tartása alatt a gyermekekkel való foglalkozást óvodapedagógus irányítja. A napirendet és a

heti rendet a csoport óvónői a gyermekek életkorának megfelelően, szükségleteihez igazodva

alakítják ki figyelve a tevékenységek közötti harmonikus arányokra. Napirendünk

időbeosztásában a játék kitüntetett szerepe megmutatkozik.

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a

fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, továbbá az

óvodapedagógusok által készthető feljegyzések szolgálják.

7.1. Napirend

Kezdete Vége Időtartama A tevékenység megnevezése

700 800 100 Érkezés az óvodába

Játék a gyülekezésre kijelölt csoportszobában

Egyéni fejlesztés

800 1000 200 JÁTÉK

Szabadon választott tevékenységek

Foglalkozások, kezdeményezések

Tízórai

1000 1145 145 Játék az udvaron (szabadban), séta, kirándulás,

egyéb szabadon választott tevékenységek,

kezdeményezések, foglalkozások, vetkőzés, az

öltöző rendberakása


23

1145 1315 130 Testápolási teendők, előkészület az ebédhez,

ebéd, készülődés a csendes-pihenőre

1315 1445 130 Mese, pihenés

1445 1515 030 Folyamatos ébredés, testápolási teendők,

uzsonna

1515 1600 115 Lehetőség szerint játék a szabadban,

hazabocsátás

7.2. Hetirend

Tevékenységi területek - külső világ tevékeny megismerése (szűkebb és tágabb természeti-emberi-tárgyi

környezet) - külső világ tevékeny megismerése (kreatív gondolkodás, formai, mennyiségi, téri

viszonyok) - rajzolás, mintázás, kézi munka - ének, zene, énekes játék - mese, vers - mozgás

Tevékenységi

területek

Heti számuk

3-4 éves korosztály

(kiscsoport)

4-5 éves korosztály

(középső csoport)

5-6-7 éves korosztály

(nagycsoport)

Külső világ tevékeny

megismerése

1 1 1

Külső világ tevékeny

megismerése (kreatív

gondolkodás)

tervezett nincs 1 1

Rajzolás, mintázás,

kézi munka

1 1 1-2

Ének, zene, énekes

játék

1 1 1-2

Mese, vers 1-2 2-3 2-3

Mozgás 1 1 2


24

Korosztályok Tervezett tevékenységek időtartama

Tervezett tevékenységek kezdő és záró időpontja a nevelési évben

3-4 éves korosztály (kiscsoport)

10-15 perc november 1-től május 31-ig

4-5 éves korosztály (középső csoport)

20-25 perc október 1-től május 31-ig

5-6-7 éves korosztály (nagycsoport)

30-35 perc szeptember 15-től május 31-

ig

8. Az óvodai élet tevékenységformái

8.1 Játék

A játék semmi mással nem helyettesíthető, magáért a tevékenység öröméért végzett, önként

választott gyermeki tevékenység.

Célunk:

A gyermek élményeinek, tapasztalatainak, vágyainak, ötleteinek belsővé válása, és ezáltal

belülről váljon a játék kiemelt jelentőségű, tájékozódó, a pszichikumot, a kreativitást

fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé.

Feladatunk:

Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakításához.

Az óvodában megjelenő játékfajták s azok tartalmának, minőségének gazdagítása az

egyéni sajátosságok figyelembe vételével.

Az egyéni élményeket túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a játék

fejlesztése érdekében.

A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.

Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet,

időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző

játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló

játékokhoz, a szabályjátékokhoz.

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az indirekt

irányítás felelősségét. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának

érvényesülése.


25

Fejlesztés tartalma:

A játékot befolyásolják azok a körülmények, amelyek között a gyermekek élnek, ahol a játék

zajlik. Törekszünk nyugodt légkört teremteni. Biztosítjuk a csoportban és az egyedül játszó

gyerekeknek a megfelelő helyet. A barkácsoláshoz, dramatizáláshoz állandó, festéshez,

mintázáshoz, ideiglenes játékhelyet teremtünk. A nagyobb mozgásigényű gyermekek

számára is igyekszünk játéklehetőséget ajánlani. A csoportszoba berendezésénél arra

törekszünk, hogy átrendezhető legyen.

Elegendő helyet biztosítunk a játékra, a napirendbe szervesen beépítve. Olyan

játékeszközöket biztosítunk, amelyek fejlesztő hatásúak, praktikusak, ízlésesek.

A játékokat a gyermekek életkorához igazítjuk. A 3-4 éveseknek elegendő eszközt biztosítunk

a gyakorló játékhoz.

A szerepjátékokhoz felhasználunk ruhadarabokat, melyből ruhákat készítünk. Játékainkat,

játékkészleteinket, a műanyag játékok mellett, próbálunk természetes anyagból (főleg fa),

készült játékokkal kiegészíteni.

Az élethelyzetek eljátszásához gyakran olyan eszközökre van szükség, melyeket a játékidő

során készítünk el papír, ragasztó, vagy egyéb természetes anyag felhasználásával. A

barkácsoláshoz, játékkészítéshez elegendő időt és eszközt biztosítunk, valamint lehetőséget

kapnak a helyi szakmák megismerésére. Mindezeket az élményeket játékosan

megjeleníthetik.

Az építő, konstruáló játékaink állandó, könnyen elérhető helyet kapnak. Biztosítjuk a játék

folyamatosságát. Beszerzésükkor figyelembe vesszük a csoport összetételét és a gyermekek

egyéni sajátosságait. A játékban történő értelem-és képességfejlesztésre nagy hangsúlyt

fektetünk. A szabályjátékok egyes fajtáival, gyermekeink mozgását, másokkal az értelmi

képességet fejlesztjük.

A dalos népi játékok, mondókák, bújócskák, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok,

csapatjátékok segítségével megtanulják az eredményekre törekvést, a szabályok pontos

betartását. A csoportjátékokban nem csak az ügyesség, hanem a közösségi érzés, a


26

felelősségtudat is meghatározó. Az értelmi képességek fejlesztésénél kirakót, képeket,

társas játékot biztosítunk játékeszközként. Segítségünket adjuk a játék kiválasztásában, a

szabályok betartásában. Odafigyelünk, hogy az egészséges versengés ne váljon egymással

szembeni negatív érzelemmé.

Az időjárástól függően a játékidő nagy részét a szabadban töltjük. Az udvari tevékenységek

során is lehetőségünk van a játék fajták gyakorlására, (homokozó, várépítés, mozgásos

udvari játékok, nagyobb helyet igénylő versenyjátékok), megszervezésére.

A fejlődés várható eredményei óvodás kor végére

A gyermekek képesek olyan játékhelyzeteket létrehozni, amelyek élményeikből

táplálkoznak, a tevékenységükhöz kiválasztanak és maguk is készítenek

játékeszközöket.

Kreativitásuk egyénenként is megmutatkozik építésben, konstruálásban.

Képesek bonyolult, egyre pontosabb építményeket létrehozni.

A gyakorló játék a szerepjáték és a konstrukciós játék elemként jelenik meg.

Irodalmi élményeiket dramatizálják, bábozzák.

Ismerik és jól bánnak a természetes anyagokkal. alkotásaikat játékukban

felhasználják.

A kialakult és elvárt szabályokat képesek betartani és alkalmazni.

Játékukban törekednek a társakkal való együttműködésre.

8.2 Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok

vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos

tevékenység.

Célunk:

A munkát önként és szívesen végző, önmaga és mások munkáját megbecsülő gyermekek

nevelése.

Feladatunk:

az önmagáért és társaikért végzett cselekvések, tevékenységek feltételeinek biztosítása

a helyes és biztonságos eszközkezelés gyakoroltatása


27

a többször átélt sikerélmények hatására, céltudatos, kitartó, eredményre törekvő munkavégzés kialakítása

a munkával kapcsolatos pozitív attitűdök, képességek, készségek és tulajdonságok kialakítása

szervezeti formák biztosítása

Önmagáért és másokért végzett cselekvések, tevékenységek feltételeinek biztosítása

Az óvodába kerülő gyermekeink figyelmét felhívjuk a felnőtt munkájának megfigyelésére, ezt

követően részműveletekben kérjük segítségüket. Az önellátás és a társaikért végzett

tevékenységek gyakorlása során egyre önállóbbakká válnak.

A helyes és biztonságos eszközkezelés gyakoroltatása

A munka jellegű tevékenységekhez gyermekeink számára nekik megfelelő méretű, balesetveszélyt kizáró eszközöket adunk. A többször átélt sikerélmények hatására kialakul a céltudatos, kitartó, eredményre

törekvő munkavégzés

Gyermekeinknek a munkavégzések során biztosítjuk a sikerélmény többszöri átélését. Ez a

pozitív hatás a mi megerősítésünkkel, reális, fejlesztő értékelésünkkel párosul. Ennek

következében gyermekeink törekszenek a munkavégzés életkoruknak és egyéni

képességeiknek megfelelő, minőségi befejezésére.

A munkával kapcsolatos pozitív attitűdök, képességek, készségek és tulajdonságok kialakítása

A közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája

Szemléletüket úgy alakítjuk, hogy a munkához való hozzáállásuk pozitív legyen, a munkát

megbecsüljék, szeressék, a közös munka jó érzéssel töltse el őket. Szívesen

tevékenykedjenek az esztétikus, rendezett környezet kialakításában, megőrzésében.

Szervezeti formák biztosítása

A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való

együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten

fejlesztő értékelést igényel.

Minden korcsoportban alkalomszerűen, kötetlen szervezési formában valósítjuk meg.

Az óvodáskori jellegzetes tartalmak biztosítása:

Az óvodába kerülő 3-4 éves gyermekeinket arra ösztönözzük, hogy figyeljék meg a

rendszeresen előforduló, a felnőttek által végzett munkát. Segítségüket kérjük a


28

rendfenntartásban. Ennél a korosztálynál a naponta szabályosan ismétlődő önmagukért

végzett tevékenységek dominálnak.

A 4-5 évesek munkajellegű tevékenysége bővül a napossággal, mely formálja a közösséget.

Eleinte a felnőttek vezetésével végzik a játékok elrakását, a terem rendezését, a

tevékenységekben használt eszközök kiosztását, összeszedését, az öltöző és mosdó

rendjének megőrzését. Egyéni megbízatásokat is végeznek: információ közvetítése, kisebbek

segítése, növények ápolása, lehetőség szerint állatok gondozása (akvárium, madáretetés,

stb.)

Az 5-6-7 évesek önállóan, önként végzik a naposi munkát, közösen eldöntik a munka

megosztását. Ízlésesen, esztétikusan megterítenek, étkezés után minden eszközt a helyére

tesznek. Vigyáznak környezetük rendjére, tisztaságára. Önállóan végeznek környezetszépítő

munkát (játékok tisztítása, egyszerűbb javítása, stb.). Az udvaron az évszakonként előforduló

munkákban vesznek részt.

A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén:

a gyermekek szeretnek közösen dolgozni, örülnek, ha kötelességüket teljesítik; önállóan és igényesen végzik a naposi munkát

önként vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére, szívesen közreműködnek a növények, állatok gondozásában, örömmel segítenek a kisebbeknek

életkoruknak megfelelő szinten, egyéni képességeik szerint a munkavégzés legoptimálisabb fokára jutnak el, kialakul kötelességtudatuk

8.3. Tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely

a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre,

az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben,

kirándulásokon, az óvoda pedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban,

szervezeti és időkeretben valósul meg. Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás

gyermek kompetenciájának fejlesztése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató

környezet megteremtése során épít a gyermek előzetes tapasztalására, ismereteire.

A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató

tapasztalás felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:

Az utánzásos, minta – és modellkövetéses magatartás és viselkedés tanulás (

szokások alakítása ;


29

A spontán játékos tapasztalatszerzés;

Cselekvéses tanulás;

A gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés;

Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés;

A gyakorlati probléma és feladatmegoldás;

Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanul

Az óvodapedagógus a tanulás irányítása során, személyre szabott, pozitív értékeléssel

segíti a gyermek személyiségének kibontakozását.

A gyermek hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi

szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá

érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a

fejlettség szerinti iskolakezdésre.

Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális

érettség.

Azok a sajátos nevelési igényű gyermekek akik az intézményünkbe járnak, speciális

szakemberek pedagógiai munkája mellett fejlődhetnek.

8.4. Mese, vers, dramatikus játék

Célunk:

A gyermekek beszédkészségek gondozása, fejlesztése.

A gyermekek érzelmi és esztétikai fejlődésének elősegítése, pozitív személyiség

jegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmény amely nem elvezet a mélyebb

értelemben vett pszichikus realitástól és a külvilágra irányított megismerési

törekvésektől, hanem ráébreszt ezekre.

Feladatunk:

Oldott derűs légkör megteremtése, melyben a gyermekek természetes közlési vágya,

kapcsolatteremtő beszédkészsége fejlődik, és fejleszthető.

Beszédhibás gyermekek felismerése és fejlesztése logopédus segítségével.

A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása, 3-7 éves korig gyermekek életkori

sajátosságainak figyelembe vételével.


30


Oldott, derűs légkör megteremtése

Nyugodt légkört teremtünk, melyben könnyen létrejön a kommunikációs helyzet, a gyermek

szóra nyílik.

Fontos, hogy nyugodt természetes helyzetet biztosítsunk, ahol teret nyújtunk a gyermekek

közlési vágyának, őszintén beszélhetnek arról, ami őket foglalkoztatja. A beszédöröm a

gyermekre ösztönzően hat.

Beszédhibás gyermekek felismerése

Figyelemmel kísérjük a gyermekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét. A felismert

beszédzavarok, hibák esetén a szülővel és a logopédussal együttműködünk.

Ügyelünk hangunk színére, erősségére és tempójára, hogy gyermekeink beszédét szebbé

tegyük. Kerüljük a gyors beszédet, mert a gyermekek számára könnyen félreérthetővé válik,

és nem értik meg mondandónkat.

A felhasznált irodalmi anyag összeállítása

A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink

ritmikus, zenei hatású verseiből állítjuk össze. Olyan meséket választunk, amelyek

cselekménye egyszerű, érthető. A ritmizált, egyszerű dallammal kísért mesének kiegészítői a

rövid, ritmikus, mozdulatokkal, hanglejtéssel kísért változatai, továbbá az állatmesék

változatos, gazdag világa.

A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással

történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

A meséket kiegészíthetik a szép magyar nyelven elmondott történetek, amiket a valóságból,

a nagyszülők, a szülők, az óvónők gyermekkoráról, a napi eseményekről szólnak. Az év

folyamán 10-12 verset és mondókát, 10-14 mesét tervezünk.

4-5 éves korú gyermekek meséi már lehetnek többfázisos szerkezetű állatmesék, népmesék,

novellisztikus mesék. Megismerkedtetjük a gyermekeket a mai magyar írók modern

verseivel. Ennek a korosztálynak tervezünk 2-3 epizód összekapcsolásával szerkesztett prózai


31

állatmeséket, halmozó és láncmeséket, egyszerű szerkezetű tündérmeséket. Ebben a korban

a népi mondókák, névcsúfoló, halandzsa szövegű kiolvasók alkotják a tervezett mondókák

anyagát.

Irodalmi anyagunkban szerepelnek vidám, humoros versek, klasszikusok és a mai magyar

költők népművészeti ihletésű ritmikus élményt nyújtó versei.

Az év folyamán 12-14 verset, mondókát, 10-14 mesét tervezünk.

5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Arra törekszünk, hogy az állatmeséktől kezdve a

cselekményesebb klasszikus tündérmesék, a tréfás műmesék beépüljenek a gyermekek

mesetárába. Több napon át tartó hosszabb terjedelmű meseregényeket olvasunk. A

gyermekek versanyaga gazdagodik a különböző típusú népi mondókákkal, kiolvasókkal.

Megismertetjük a gyermekeket közmondásokkal, lírai tartalmú versekkel. A kiválasztott

versek, mesék elősegítik a környezet megszerettetését, a néphagyomány ápolását, az

évszakok szépségét és az ünnepek előtti várakozás örömét. Az év folyamán 12-14 verset és

mondókát, 10-14 mesét, 4-5 kiolvasót tervezünk.

Az anyanyelvi neveléshez nélkülözhetetlennek tartjuk a 3-7 éves korú gyermekek számára a

képes könyv nézegetését, ezért biztosítunk számukra esztétikus, igényes, mind a három

korosztálynak megfelelő képes könyvet. Igényes válogatással elérjük, hogy a csoportban levő

könyvek ezt a szerepet töltsék be.

A különbféle bábokkal élményszerűbbé tesszük a versek és mesék hallgatását.

Lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára, hogy maguk is kipróbálhassák kedvenc

meséjüket, vagy éppen valamilyen kitalált történetet.

A fejlődés várható eredménye óvodás kor végére:

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat.

Várják, igénylik a mesehallgatást.

Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk szórakozására.

Megjegyeznek 10-14 gyermek mondókát, 10-12 verset, 15-20 mesét.

Tudnak meséket, verseket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

Szívesen teremtenek kommunikációs helyzetet egymással és a felnőttekkel egyaránt.


32

8.5 Ének-zene, énekes játékok, néptánc

Célunk:

Az énekes játékok megszerettetése, a szép tiszta éneklésre szoktatás. Zenei ízlésük

formálása, esztétikai fogékonyság alakítása, közös játszás örömén keresztül. Fejlettebb

mozgáskultúra kiformálása. Az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok az éneklés, az énekes

játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek.

Feladatunk:

A zenei élmény nyújtásával fedezzék fel a dallam, közös mozgás, éneklés, játék

örömét.

Ismerkedjenek meg a néphagyományokkal, népszokásokkal, a gyermekjátékokon

keresztül.

Ismerkedjenek meg néhány egyszerű táncmozdulattal, fejlettségi szintjüknek

megfelelően.

Az éneklés, mondókázás, énekes játék hassa át a nap egészét, és ösztönözze a

gyermeket spontán utánzásra.

A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus vegye figyelembe a

nemzetiségi, etnikai kisebbségi nevelés esetében a gyermekek hovatartozását is.

Álljon kapcsolatban a többi nevelési területtel is.

A megismert dalos, táncos, játékok késztessék a gyermekeket együttműködésre.


A foglalkozások anyagát elsősorban a csoport igényeinek, a csoport fejlettségi szintjének

megfelelően válogatjuk.

3-4 éves korban:

Elsősorban ölbeli játékok, amit felnőttekkel közösen játszanak, pl. kéz és ujj játékok,

lovagoltatók, hintáztatók, csiklandozók stb. – a kontaktus megteremtéséhez.

3-4-5 hangból álló énekes játékok, hozzá játékos mozdulatok.

6-8 mondóka, 10-15 énekes játék alkotja a választékot.

Minél több zenei élményhez juttatjuk a gyermeket.


33

Hallásfejlesztés során: törekszünk a szép, tiszta éneklésre, megismertetjük őket

néhány zörejhanggal, halk és hangos dinamikával.

Ritmusérzék fejlesztése során: érzékeltetjük a tempót, megismertetjük őket néhány

hangszerrel, és nagy súlyt fektetünk az egyenletes mozgás gyakorlására.

Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások

fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek ( a ritmus, éneklés,

hallás, mozgás ) és zenei kreativitásának alakításában.

3-4 éves kor mozgásanyaga:

a) Térformák: kör, sor alakítása

b) Játékos és utánzó mozgások, járások kézfogással és kör összefogása nélkül

c) Táncmozdulatok: ringás, fordulás, térdrugózás.

4-5 éves korban:

- Megtanulnak 4-5 új mondókát.

- 12-15 új dalt, 5-6 hangterjedelemben. A dalok között szerepelnek 4-8 motívumból

álló énekes játékok.

- Megismerkedünk más népek dalaival. Énekelnek önállóan is.

- Énekelnek hangosan-halkan, magasan-mélyen, lassan-gyorsan.

- Játszanak ritmusmotívumokkal.

- Megéreztetjük a dalok, mondókák ritmusát, gyakoroljuk az egyenletes lüktetést.

- Hallásfejlesztés során: felismerik egymás hangját, a dinamikai különbségeket,

hangszíneket, felismerik a zörejhangokat.

- Ritmus érzék fejlesztése során: felismerik a mondóka, dal tempóbeli különbségét,

gyakorolják a dal, és mondóka ritmusát, megismerkednek néhány új hangszer

használatával (dob, cintányér, háromszög). Gyakorolják a ritmus-tapsolást. 4-5 éves

kor mozgásanyaga:

a) Térformák, mozgásformák (vonulás, fordulás, fogyó-gyarapodó, stb.)

b) Táncmozdulatok: páros sarokemelés, oldal-és előrezárás, szökellés, forgás,

dobbantás, páros forgás.


34

5-6-7 éves korban:

Megtanulnak 4-7 új mondókát, 15-18 énekes játékot, 3-4 alkalmi műdalt. A dalokban

szünet és szinkópa is előfordul, gyakran énekelnek egyénileg is.

Hallás fejlesztés során: fejlesztjük az auditív memóriát, felismernek dallamrészt

szöveg nélkül, dúdolásról, hangszerről, bújtatunk dallamot, kitalálunk dallamot,

játszunk dallam visszhangjátékot, érzékeltetjük a dinamikai különbségeket, felismerik

a zörejhangokat.

Ritmusfejlesztés során: gyakoroljuk a dal ritmusának kiemelését, összehasonlítjuk az

egyenletes lüktetéssel, megismerik a kettes lüktetést, játszanak a

ritmushangszereken.

5-6-7 éves kor mozgásanyaga

a) Mozgás és térformák: csigasor, hullám, két kör, szűkülő-táguló kör, kapu, párok stb.

b) Táncmozdulatok: kiscsárdás, záró lépés hátra, sikálás, dobbantás, forgás párosával,

sarkas járás.

A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére:

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat.

Gátlás nélkül énekelnek egyedül is.

Megkülönböztetik a zenei ellentétpárokat.

Tudnak ritmust érzékeltetni, dallamot rögzíteni.

A megismert mozgásanyag alkalmazásával tudnak játékfűzéseket, táncmozdulatokat

előadni.

Szívesen hallgatják a zenét.

8.6 Rajzolás, mintázás, kézimunka

Célunk:

A gyermekélmény és fantáziavilágának képi szabad önkifejezése. A gyermek tér-forma-szín

képzeletének gazdagsága, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük

alakítása. A rajzolás,festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézimunka az ábrázolás

különböző fajtáinak megismertetése; a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, az


35

esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermek személyiségének

fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.

Feladatunk:

- A 3-6-7 éves gyermekek alkotó, alakító tevékenységének tartalmi és minőségi

fejlesztése; valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet

esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására;

- A tevékenység tárgyi feltételeinek és szervezeti formáinak biztosítása.

- Az eszközök használatával, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző eljárásaival

való megismerkedés.


3-4 éves korban:

Az óvodába kerülő 3-4 éveseknek biztosítjuk, hogy játszva ismerkedhessenek különböző

anyagokkal, eszközökkel, és a technikai kivitelezés lehetőségeivel. Felkeltjük a szép iránti

érzékenységüket azáltal, hogy gyönyörködnek saját alkotásaiban. A tevékenységek témáját

mindig a gyermekek közvetlen élményeiből merítjük. Ehhez tervezzük meg a megfelelő

technikát, és biztosítjuk a szükséges eszközöket. Készítünk képeket rajzolással, festéssel,

nyomattal. Számunkra még fontos, hogy nagy felületre is rajzoljanak, pl. csomagolópapírra.

Megismertetjük őket könnyen megmunkálható anyagokkal, pl. agyag, gyurma, termések.

Bemutatjuk nekik a különböző technikákat, és biztosítjuk a gyakorlás lehetőségét, pl.

gyurkálás, ütögetés, gömbölyítés, sodrás, mélyítés, karcolás, tépés, ragasztás.

Téralkotó tevékenységük kialakításához biztosítunk könnyen mozgatható dobozokat,

takarókat.

Egyes gyermekeknél már ebben a korban megjelenik az emberábrázolás.

4-5 éves korban:

A 4-5 éveseknél már megjelenik a szándékos képalkotó tevékenység. Erre alapozva bővítjük

tevékenységüket élményeikhez kapcsolódó témákkal és az azokhoz megfelelően illeszkedő

technikákkal.


36

Náluk már megjelenik az emberábrázolás. Ezen kívül témajavaslatainkban szerepel

környezetünk tárgyainak, cselekményes jelenteknek, valamint mese, vers jeleneteknek az

ábrázolása. Készítünk képeket fonalból, termésekből.

Az eszközök köre bővül filctollal, rostirónnal, fapálcákkal, és különböző vastagságú

ecsetekkel. A nagyobb ünnepekre egyszerű ajándéktárgyakat készítünk (karácsony, húsvét,

anyák napja). Megismertetjük őket új technikákkal, pl. nyirkálás, hajtogatás, konstruálás,

plasztikus formálás. Téralkotó tevékenységhez már nagyobb méretű dobozokat, bútorokat,

takarókat használunk.

A 4-5 évesek már segítenek az eszközök előkészítésében és elrakásában.

5-6-7 éves korban:

Az 5-6-7 éveseknél már megjelenik az ünnepek, események, énekes játékok

eseményábrázolása is. Egyre többször készítenek közös kompozíciót. A technikák körét

bővítjük a tárgykészítés céljának megfelelően, hajtogatás, tépés, lenyomatok. Próbálkoznak a

varrással, fonással, körmön fonással.

Ünnepekre ajándékot készítenek szüleiknek, de gondolunk az óvoda dolgozóira és a

kisebbekre is, alkalmat teremtve ezzel, hogy minél többször átélhessék az ajándékozás

örömét. Ők már részt vehetnek környezetük díszítésében, sőt jó lenne, ha szüleiket is erre

ösztönöznék. Plasztikai munkájukban megjelenik az ember- , állatábrázolás, a térbeli

többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet. Különféle méretű, formájú eszközökből

készülhet ház, barlang, sátor stb. A több napon át tartó építés lehetőségét is biztosíthatjuk.

Velünk együtt gyönyörködhetnek művészeti, népművészeti alkotásokban, kiállítások

látogatásával.

A gyermekek az eszközöket önállóan készítik elő és rakják helyre.

A fejlődés várható eredménye óvódás kor végére:

Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket.

A gyermekek alkotására jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni

alkalmazása.


37

Plasztikus munkájukban megjelenik az ember és állatfigurák mintázása, képesek a

formák tagolására, munkáik egyéniek, részletezők, kifejezik sajátos elképzeléseiket,

gondolatvilágukat.

Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködők.

Örülnek saját alkotásaiknak, és a közösen készített kompozícióknak.

Rácsodálkoznak a szép látványára, tudnak gyönyörködni benne.

Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról.

Megismerik a helyi népművészeti alkotások készítésének módszerét.

8.7. Mozgásfejlesztés

Célunk:

A gyermekek mozgásának fejlesztése játékos módon. Testi képességek fejlesztése,

egészséges mozgáskultúrájuk kialakítása. A mozgás szeretetének megalapozása, és a

közösségben a társra figyelés tényének kialakítása.

Feladatunk:

- A nagy- és finommozgások fejlesztése.

- Mozgásos játékok gyakoroltatása.

- Testi képességek (erő, ügyesség, stb.), fejlesztése szervezett és kötetlen formában.

- Megfelelő személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

- Az egészséges életmód tudatát erősítő tevékenységek.

Mindezek együttesen hozzájárulnak a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett nagy- és

kismozgások kialakulásához.


Óvodánkban szervezett és kötetlen formában valósítjuk meg a feladatokat, mellyel az egyéni

szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget

biztosítunk.

Szervezetten:

a) Mindennapos testnevelés.

b) Testnevelési foglalkozások keretében.


38

Táncelemekkel, népi gyermekjátékokkal is gazdagítjuk mozgáskultúrájukat.

A mozgásanyag korcsoportonként, életkori sajátosságok, nehézségi szintenként változó.

3-4 éves korban

Elsősorban nagymozgások fejlesztésére esik a hangsúly. Megismerkednek járás- és

ugrógyakorlatokkal, futásformákkal: lassú-gyors, különböző irányú futások, szökdelés, fel és

lelépés. Labdagyakorlatokkal (labdafogás, elkapás, gurítás, leütés, stb.).

Gyakoroljuk a természetes mozgásokat: csúszás, kúszás, mászás mozgásformákat.

Megismerkednek kézi szerekkel, játékos és utánzó módon végezhetjük a feladatokat.

Megpróbálják az óvónőt utánozni.

Megérintjük, megnevezzük testrészeinket, ezek mozgatását segíti az „énkép” kialakulását.

4-5 éves korban

Még mindig a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt, de már az idegpályák

kiépülése következtében hatásosan fejlesztjük a finommotorikát.

A foglalkozások tartama futás és dobásgyakorlatokkal bővül. A támaszgyakorlatokat játék

során is gyakoroljuk.

Talajtornában megismerkednek: gurulóátfordulás és kézállás előgyakorlatával– csikórugózás.

Egyre több egyensúlyozó játék gazdagítja a foglalkozásokat.

Szerepelnek speciális lábboltozat erősítő gyakorlatok.

5-6-7 éves korban

Kiemelt a finommotorika fejlesztése. Fontos szerepet kap a verbális közlés a szóértés,

észlelés. Ide tesszük a szabályjátékok gyakorlati alkalmazását. Gyakoribb a kisebb testrészek

mozgatása. A gyakorlatok nehezebb elemekkel bővülnek:

- a futás (pl. különböző tempójú, felgyorsuló, stb.)

- ugrás (nekifutásból távol és magasugrás)

- dobás (egy és kétkezes alsó és felsődobás)

Páros gyakorlatok, gurulóátfordulás, gurulás a test hossztengelye körül, kézállás gyakorlása, -

az eddig ismert talajtorna elemek bővítése, pontosabb végrehajtására törekszünk. Kialakul a

lateralitás.


39

Megismertetjük őket a sorversenyekkel, különböző versengésekkel. Mindvégig törekszünk

arra, hogy a gyakorlatoktól függően sokat tartózkodjunk a frisslevegőn, és ott mozogjunk.


Összerendezett mozgás, mind a nagymozgások, mind a finommozgások terén.

Ez az összerendezett mozgás egyéni képességeiket figyelembe véve koruknak

megfelelő.

A rendszeres és szervezett fejlesztés eredményeként kialakul testsémájuk,

lateralitásuk.

Fejlődik figyelmük, önfegyelmük, szabálytudatuk, közösségi magatartásuk.

Egyensúlyérzékük koruknak megfelelően fejlett, tudatosan irányítják mozgásukat.

Megszeretik a rendszeres mozgást. Ami életelemükké és igényükké válik a következő

évek során.

Szívesen és élvezetten vesznek részt sorversenyekben.

8.8. Külső világ tevékeny megismerése

Célunk:

A szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetről olyan tapasztalatok

megszerzése, amely -a gyermekek életkorának megfelelő szinten- segíti az

eligazodást a világban.

A helyi hagyományok, népszokások megismerése, s általa a helyi társadalom aktív

résztvevője legyen.

Fogékonyak a körülöttük levő élő és élettelen környezet szépsége iránt, megtalálják a

jót és a szépet, azt megbecsülik, és képesek a tenni akarásra.

A világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése,

megtapasztalása játékos formában, a gyermek igényeihez, ötleteihez igazodva.

Feladatunk:

A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása.

A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése, a tapasztalatok beszédben,

szóban történő megfogalmazása.


40

A gyermekek matematikai érdeklődésének felkeltése, a logikus gondolkodás

megalapozása.

A nevelés és fejlődés optimális feltételeinek biztosítása.

A gyermekek képességeinek fejlesztése az érzékelés, észlelés, megfigyelés,

emlékezés, megértés, konstruálás, ítélőképesség területén.

A meglévő ismeretek elmélyítése, rendezése.

A tapasztalatok beszédben, szóban történő megfogalmazása.

A helyi népi kultúra megismerése, tevékeny megtapasztalása, és a mindennapi

életben való megvalósítása.

Fontos feladatunknak érezzük, hogy az óvónő segítse elő a gyermek önálló

véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és

a környezet alakításában.

8.8.1. A környezet megismerése


Témaköreinket az évszakok köré csoportosítjuk, ebbe építjük bele a többi témakör anyagát:

család, felnőttek munkája, testrészek, napszakok, közlekedés, óvodánk környéke, növények,

állatok, színek, testápolás stb.

Az időjárás változást a szabadban tartózkodással érzékeljük leginkább. Megfigyeljük az

évszakok változásait, köztük levő különbségeket, tapasztalatokat szerzünk az időjárás és az

öltözködés összefüggéseiről. Figyelemmel kísérjük az őszi levélhullást, levelek színét, alakját,

téli kopasz ágakat, tavaszi levél-, bimbóbontást, a termések növekedését, beérését, a

természet gazdag színeit, fényeit, árnyékait, az élet ritmikusságát, ismerkedünk a színek

világosabb, sötétebb árnyalataival. A téli hónapokban ismerkedünk a hó tulajdonságaival,

megfigyeljük a hóolvadást, zúzmarát, fagyos földet. Ismerkedünk a dér, köd, jégvirág

jelenségeivel, élvezzük a téli játékokat.

Séta során megfigyeljük az őszi, tavaszi kerti munkákat, beszélgetünk ezek fontosságáról.

Megfigyeljük az állatvilág életét különböző időszakokban (költözködés, vackolás, téli álom,

fészeképítés stb.) a háziállatok lehetőség szerint saját környezetükben (ól, istálló,

baromfiudvar stb.) figyeljük meg. Beszélgetünk a gondozásukról, hasznukról. Sétáink során a


41

rétek, vízpartok állatait, növényeit megfigyeljük. Kirándulások, udvari játékok alkalmával

nem háborgatjuk az állatok életét, növényeinek fejlődésére vigyázunk.

A vadon élő állatokat kirándulások alkalmával nézzük meg helyi szinten vezetővel.

Csíráztatunk, jeles napokra ágat hajtunk.

Ellátogatunk a helyi vasútállomásra, megnézzük a vonatokat, gyakoroljuk a gyalogos

közlekedést, beszélgetünk a közlekedési eszközökről, és rendezzük azokat. Ismerkedünk

szűkebb – tágabb társadalmi környezetünkkel. Meglátogatjuk a faluban lévő üzemeket,

ismerkedünk az ott dolgozók munkájával. A faluban levő intézményeket megnézzük.

Ápoljuk a népi hagyományokat. Megismertetjük a gyerekekkel az évszakokhoz, ünnepekhez

kapcsolódó népszokásokat, amelyeket helyi szinten –hagyományt teremtve- megelevenítünk,

fenntartunk ( pl.: Márton – napi felvonulás, Betlehemezés ). A népi, paraszti világ még

tökéletesebb megismerése érdekében ellátogatunk falunk tájházába, ahol a gyerekek

testközelből tapasztalhatják meg a régmúltat. Például: építkezés, természetes anyagok

felhasználása, szerszámok, eszközök, gyermekjátékok. Rendezvényeink alkalmával pedig

lehetőség nyílik a népi mesterségek megismerésére – gyékényezés. Mindezzel elősegítjük a

szülőföldhöz, mindezen belül a helyi közösséghez való szoros kötődést, és a régmúlt

megbecsülését.

Megismerkedünk testrészeink nevével, az érzékszervek funkcióival, testápolás fontosságával,

beszélgetünk az orvos gyógyító munkájáról.

A természeti, társadalmi környezetben gyűjtött tapasztalataikat megbeszéljük, rendezzük.

Ismeretterjesztő könyvekkel tudásukat bővítjük.

A napszakok, hét napjai, hónapok neveivel megismertetjük a gyermekeket. A könnyebb

megjegyzés érdekében a témához kapcsolódó versikéket tanulunk.

Tevékenyen veszünk részt az udvar gondozásában, környezetünk védelmében. Ügyelünk a

tisztaságra, nem szemetelünk, lehullott száraz ágakat összeszedjük.

A környezetvédelem fontosságára felhívjuk a figyelmet, és ezekről nem csak beszélünk,

hanem nap, mint nap így is cselekszünk. A szülőket is tájékoztatjuk ezekről nem csak

beszélünk, hanem nap mint nap így is cselekszünk. A szülőket is tájékoztatjuk ezekről a


42

feladatokról, és felhívjuk a figyelmüket arra, hogy óvodai környezeti nevelésünkben

partnerek legyenek. Már kisgyermek korban kell kialakítani a környezet szeretetét, védelmét,

hogy későbbi évek folyamán is így érezzenek, cselekedjenek.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére:

A gyermekek ismerik lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását.

Ismerik az óvoda dolgozóinak munkáját.

Ismerik a testrészeiket – fej, nyak, törzs, végtagok, érzékszervek – ezek funkcióját.

Igényesek testük tisztaságára.

Jól tájékozódnak az óvoda környékén, ismerik a környező intézményeket, azok

feladatát.

Ismerik, felsorolják a napszakokat, hét napjait, hónapok nevét, évszakok nevét.

Ismerik a színeket és árnyalatait.

Ismerik a „növény” kifejezést, hogy fa, bokor, virág, zöldségfélék, növények hogyan

növekednek, szaporodnak.

Az ismert állatokat jellemző jegyeik alapján csoportosítják.

Az elemi közlekedés szabályait megismerik, és a közlekedési eszközöket (vízi, légi,

szárazföldi) csoportosítják.

Óvják, védik környezetüket, nem szemetelnek. Óvodáskor végére életkori

sajátosságaikat figyelembe véve jussanak el olyan tapasztalatok birtokába, hogy

környezetünket óvni, védeni kell.

A tapasztalataikat beszédben, szóban megfogalmazzák.

8.8.2. Matematikai nevelés

Óvodás gyermekeinknek legyen lehetőségük megismerni a természetben fellelhető tárgyak

tulajdonságait, felfedezni a világ törvényszerűségeit. 3-4 éves korban is adunk a

gyermekeknek matematikai ismereteket, de teljesen indirekt módon, játékaiba, mindennapi

tevékenységeibe ágyazva.

4 éves kortól kezdődik a tényleges matematikai nevelés, amely játékos tevékenység. Ezúton

minden érzékszervünket bevonjuk a tapasztalatszerzésbe. Minél több érdekes

problémahelyzetet hozunk létre, annál inkább aktivizáljuk a gyermekeket a logikus

gondolkodásra. Hagyjuk a gyermekeket a saját logikájuk szerint gondolkodni, ha a kínálkozó


43

lehetőség közül nem fedezik fel mindegyiket, próbáljuk rávezetni, több oldalról

megközelíteni, de semmiképpen nem oldjuk meg a feladatot helyettük, hanem addig ébren

tartjuk érdeklődésüket, amíg rá nem jönnek minden variációs lehetőségre.

Az ezúton szerzett ismereteket és tapasztalatokat fontos, hogy a gyermek azokat a további

tevékenységeiben alkalmazza.

Építünk a gyermekek természetes folyamatban a matematikai nevelésnek – a gondolkodás

fejlesztése és a valóság mennyiségi és formai viszonyainak megismerése révén – van

szerepe.

Fontos, hogy rendelkezzünk:

- nagyfokú empátiai készséggel

- jó megérző és improvizatív készséggel

- türelemmel, hagyjunk időt a felfedezésre, ennek örömét éljük át a gyermekkel

- ne a gyermekek helyett, hanem velük együtt gondolkodjunk

- a feladatok komplex átlátásával

A legjellemzőbb matematikai tartalmak:

- tárgyak, személyek halmazok összehasonlítása, szétválogatások, sorba rendezések

- ítéletalkotások szavakba

- mennyiségek összemérése, síkban és térben

- halmazok összemérése, párosítása, számlálása

- kis számok felismerése összkép alapján (1,2,3)

- sorszámok

- mérések különböző egységekkel

- tapasztalatok a darabszám változásairól

- építések, alkotások szabadon és másolással

- tevékenységek tükörrel

- tájékozódás a térben és síkban ábrázolt világban


44


Óvodáskor végére a gyermekek matematikai jellegű helyzetekről, problémákról saját

gondolataikat szabadon elmondják.

Helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban az összehasonlítást

kifejező szavakat (hosszabb, rövidebb, keskenyebb, szélesebb stb.)

Tudnak jól ismert tulajdonságok szerint tárgyakat, személyeket, képeket

szétválogatni, sorba rendezni.

Össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig)

Elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással

ugyanannyit, többet, kevesebbet.

Tudnak 10-ig számlálni.

Megszámlálás nélkül átlátnak 0,1,2,3 tárgyat különféle méretben, különféle

elrendezésben.

El tudnak mesélni tevékenységről, történésekről, képről egyszerű darabszámmal is

kapcsolatos történeteket.

Azonosítani tudnak különféle helyzetben egyező alakú tárgyakat, síkbeli alakzatokat.

Másolással képesek építeni, és kirakni térbeli és síkbeli alakzatokat a mintával, és

színben is megegyező

Megkülönböztetik a jobbra – balra irányokat, értik a névutókat (alá, fölé, közé, stb.)

9. Az óvoda kapcsolatai

Együttműködés partnereinkkel

Óvodánk kapcsolatrendszere a partnerek vonatkozásában sokrétű, a kapcsolatok

kialakításában és fenntartásában nyitott és kezdeményező.

A kapcsolattartás már működő és lehetséges formái:

Közvetlen partnereink:

gyermekek

szülők

alkalmazottak

fenntartó

közvetkező oktatási szint


45

Közvetetett partnereink:

szakmai intézmények és szervezetek (Gyermekpszichológiai és Pedagógiai Tanácsadó, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ, Gyermekjóléti Szolgálat)

kulturális intézmények és szervezetek(Könyvtár, Kultúrház…)

egészségügyi intézmények (Orvosi rendelő, Egészségház…)

magánszemélyek.

Kisebbségi szervezet

Partnereink körét évente felülvizsgáljuk.

A gyermekeinkkel való kapcsolattartásunk lehetséges formái

A családi nevelést sajátos módon kiegészítő napi kapcsolattartás, amely a gyermeki

személyiség megismerését, fejlesztését szolgálja.

Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az

együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás

családhoz illesztett megoldásait.

Gyermekeink iskolába lépésének megkönnyítéséhez járul hozzá:

ismerkedési lehetőségek biztosítása gyermekeink és szüleik részére

iskolák propaganda anyagainak továbbítása a szülőkhöz

gyermekek részére hirdetett pályázatokon való részvétel

ovi-suli programok

szoktatási program

ünnepeken, rendezvényeken való részvétel.

Gyermekeink életút követéséhez járul hozzá:

első osztályosok meglátogatása

eredményességi mutatók.

A szülőkkel való kapcsolattartásunk lehetséges formái

Óvodánknak szociális és nevelési funkciója révén legszorosabb kapcsolata a családokkal van.

A kettő összhangja és folyamatos együttműködése biztosítja gyermekeink harmonikus

fejlődését a kölcsönös bizalom és segítségnyújtás alapján.

Az eredményes együttműködésünk feltételei:

a család feltétel nélküli gyermekszeretete, nyitottsága a családi nevelésről kapott tapasztalatok, információk


46

óvónőink pedagógiai és pszichológiai felkészültsége, gyermekszeretete, szaktudása empátiája, tapintata, segíteni akarás és elfogadás a család és óvodánk részéről egyaránt

szülői igény és elégedettségmérés

A kapcsolattartás lehetőségei:

ovi-hívogató beszoktatás értekezletek nyílt napok családi nap és egyéb rendezvények, amikor is a szülők közvetlenül betekintést

nyerhetnek gyermekük óvodai életébe, együtt tevékenykedhetnek fogadóórák napi kapcsolattartás levél, telefon a szülői szervezet összejövetelei egyéb – az aktualitásokat és igényeket figyelembe vevő kapcsolattartási formák

Az együttműködés lehetőségeit mindenkor a nevelőtestület határozza meg.A szülők

óvodaválasztását elősegítő tevékenységünk célja, hogy a döntést az alapján hozzák meg,

hogy mit kínál az óvoda gyermekük számára.

Tevékenységünk megismertetése érdekében leendő óvodásaink szüleivel az eddigi gyakorlatban működő formában lépünk kapcsolatba, de keressük a további kapcsolatokat is: Ovi-hívogató kiadvány, játszódélután szervezése spontán érdeklődő szülők fogadása az óvodában tájékoztató az óvodai életről, az intézmény sajátosságairól óvodai szintű szülői értekezlet szervezése a felvételt nyert gyermekek szülei részére

A szülői igények megismerési formái a következők: óvodaválasztást megelőző találkozók a szülői szervezet megbeszélései igény- és elégedettségmérő kérdőívek

A feltárt igényeket megjelenítjük: nevelési tartalmakban közvetítendő értékekben az óvodai élet szervezésében a párbeszéd formáinak alakításában

A kapcsolatépítés fórumai: közös rendezvények egyéb programok


47

A szülők vállalásai a folyamat segítésében rendezvények szervezése, támogatása udvarrendezés.

Az alkalmazotti körrel való kapcsolattartásunk lehetséges formái

napi kommunikáció értekezletek igény- és elégedettségmérések szakmai együttlétek rendezvények programok

Az óvodapedagógusokkal való kapcsolattartásunk lehetséges formái

igény- és elégedettségmérés kölcsönös látogatások konzultációk értekezletek pályázatokon való részvétel továbbképzések szakmai bemutatók ünnepeken, rendezvényeken való kölcsönös részvétel

A fenntartóval való kapcsolattartásunk lehetséges formái

a törvényi és helyi szabályozásoknak, elvárásoknak megfelelő kötelezettségek teljesítése

aktuális információ átadása, átvétele (levél, telefon, e-mail, fax) értekezletek személyes találkozások igény- és elégedettségmérés

A következő oktatási szinttel való kapcsolattartásunk lehetséges formái

Bősárkány általános iskolájának kapcsolattartási formái felé nyitottak vagyunk. Ovi-suli program Szoktatási program Ünnepeken, rendezvényeken való kölcsönös részvétel Kölcsönös látogatások Konzultáció Továbbképzéseken, előadásokon való részvétel


48

10.Óvodánk gyermekvédelmi tevékenysége, a szociálisan hátrányos helyzetben

lévő gyermekek differenciált fejlesztésre irányuló törekvéseink

Gyermekvédelem az óvodánkban

A gyermekeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg, ezt biztosítja a

gyermekvédelmi törvény, annak szakszerű végrehajtása, a gyermeket megillető jogok

maximális biztosítása, érvényesítve az alapvető emberi jogok és a szabadság védelmét.

Szigorúan elhatárolódunk mindenfajta hátrányos megkülönböztetéstől.

Óvodai nevelésünk során készek vagyunk biztosítani a hazájukat elhagyni kényszerülő

(migráns) családok gyermekeinek önazonosságának megőrzését, ápolását, erősítését.

A gyermekek személyiségének teljes kibontakoztatásához, harmonikus fejlődéséhez

szeretetre, megértésre van szükség. Amennyire csak lehetséges, szüleik felelőssége a nevelés.

Ezt sajátosan egészítik ki a különböző nevelési intézmények és szükség esetén a gyermekek

érdekeit képviselő gyermekvédelmi szervezetek. A családokat, a családi nevelést az

intervenciós gyakorlatot érvényesítve kell segítenünk, azonban nem vehetjük át teljes

mértékben azok feladatát, hanem alkalmassá kell tennünk őket a gyermekek nevelésére.

A gyermekek természetes joga, hogy biztonságban és egészséges környezetben neveljék

őket.

Óvodai életrendjüket mi életkoruknak és egyéni fejlettségüknek megfelelően, az egyenlő

hozzáférés biztosításával alakítjuk ki. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és

jogi személy kötelessége, aki a gyermekek nevelésével, ellátásával, ügyeinek intézésével

foglalkozik.

Gyermekvédelmi feladatokat lát el minden óvónő, az ő munkájukat 1 fő gyermekvédelmi

felelős fogja össze. Továbbá rendszeres kapcsolatot tart a gyermekvédelmi szervezetekkel és

intézményekkel.

Gyermekvédelmi helyzetképünk

Tapasztalataink szerint egyre nagyobb az ingerszegény környezetben nevelkedő gyermekek száma, s gyakorta találkozunk a családok részéről közömbösséggel, nemtörődömséggel. Ezáltal óvodánkra sajátos feladatok elvégzése is hárul. A hátrányos helyzetű gyermekek száma azonban évről évre növekszik. Az okok nagy része anyagi eredetű, de ez nem minden esetben valódi megélhetési nehézségeket fed, hanem a családok nagy része nem megfelelő fontossági sorrendben kezeli a szükségleteket.


49

A nevelési hiányosságok is jellemzőek (következetlen, kényeztető nevelés, kevés időt töltenek

a szülők a gyermekükkel, a gyermeket a TV, videó, a számítógép „neveli”, áthárítják a családi

nevelést szinte teljes mértékben a nagyszülőkre, erkölcsi, magatartásbeli és egyéb, a

kultúrált együttélésre jellemző szokásrendszerek hiányossága, illetve hiánya).

A fentiek azt igazolják, hogy a gyermekvédelmi munka területén van tennivalónk bőven.

Feltérképezzük a nehéz helyzetben lévőket, felmérjük a rászorultság okát, tapintatosan

javaslatot teszünk a megoldásra, helyzetük javítására, a megelőzésre hívjuk fel a

figyelmüket. Tapasztalataink szerint komoly segítséget nyújt az ingyenes étkezés

kedvezménye a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családoknak. Segítjük a

beiskolázási törvény végrehajtását. Erősítjük az óvodai élet-, egészség- és balesetvédelmet.

Szükség esetén felvesszük a kapcsolatot a gyermekvédelmi szervekkel és hatóságokkal.

Óvodánk Szülői Közösségét évente tájékoztatjuk óvodánk gyermekvédelmi helyzetéről,

szükség esetén a segítségüket kérjük.

Együttműködünk az iskolával, differenciált, egyéni bánásmódra törekszünk a fejlődésben

elmaradt gyermekekkel. Évről évre nagyon sok beszédhibás gyermek kerül óvodánkba, így az

anyanyelvi nevelés kiemelt szerepet kap.

Óvodánk valamennyi csoportjában figyelemmel kísérjük a logopédus beszédfelmérő

vizsgálatait, tanácsai alapján a rászorult gyermekek beszédfejlesztésével külön is

foglalkozunk. Szükség estén tájékoztatjuk, meggyőzzük, segítjük az érintett szülőket.

A tehetséges, egyes területeken az átlagosnál fejlettebb gyermeket célirányosan fejlesztjük,

segítjük egyéniségének kibontakozását.

Gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenységünk

Óvodánk nevelési célkitűzései között a testi és érzelmi harmónia kialakítása, megőrzése fontos célként fogalmazódik meg. Óvodapedagógusaink változatos óvodai tevékenységeken keresztül a gyermekek egészséges

életvitellel kapcsolatos szokásrendszerét alakítják ki és mélyítik el.

Intézményünkben a gyermekvédelmi tevékenység a következőképpen valósul meg:

Óvodai szinten: az óvodapedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét a gyermekvédelmi felelős koordinálja.. Tevékenységének főbb tartalmi elemei a következők:

kapcsolattartás a gyermekek érdekeit képviselő hatóságokkal és szervekkel (különös tekintettel a Gyermekjóléti Szolgálatra)

korszerű gyermekvédelemmel kapcsolatos ismeret- és tudásanyag megszerzése és továbbítása a kollégák felé


50

Csoportszinten: a csoportban dolgozó nevelők gyermekvédelemmel kapcsolatos pedagógiai tevékenysége.

E tevékenység főbb tartalmi elemei a következők:

rendszeres kapcsolattartás a családokkal, a családi körülmények feltérképezése és megismerése

a szülők megnyerése következetes nevelőpartnernek a gyermekek megfelelő gondozása az egészséges életmódra nevelés változatos lehetőségeinek biztosítása (testi

nevelés, egészséges táplálkozás – gyümölcsnap, nyugodt pihenés biztosítása, stb.) az érzelmi biztonság és feltétel nélküli szeretet nyújtása az életkori sajátosságok figyelembe vétele és az egyéni bánásmód érvényesítése a gyermek rendszeres sikerélményhez juttatása a játékosság által vezérelt tanulási folyamat biztosítása a társas kapcsolatok fejlesztése, közösségi szokások kialakítása, szocializáció

biztosítása a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyermekek és családjaik felkarolása, a tehetséges és kiemelkedő képességű, valamint a tanulási és/vagy magatartási

problémákkal küszködő gyermekek differenciált fejlesztése (szükség esetén szakemberek – logopédus, pszichológus bevonásával)

a biztonságos intézmény fenntartása mentális (érzelmi biztonság folyamatos megteremtése) és testi vonatkozásban (balesetveszély megelőzése, azonnali elhárítása) egyaránt

A szociálisan hátrányos helyzetben lévők differenciált fejlesztése

Hátrányos helyzetűnek tekinthető az a gyermek, akit különféle környezeti tényezők akadályoznak az adottságaihoz mért fejlődés elérésében. A gyermekek szociális hátrányainak enyhítésére, leküzdésére több területen más-más módon

közelítünk.

Kulturális hátrányból adódó feladataink: kulturális és közművelődési intézmények látogatásával a gyermekek érdeklődését

felkeltjük a különböző művészeti ágak iránt óvodán belül a vizuális nevelés keretében készült alkotások közös megtekintésére

ösztönözzük a gyermekeket, a vizuális látvány nyújtotta élmény átélésére buzdítjuk őket

az óvodai ünnepek közös átélésével segítjük a gyermekek érzelmi és beilleszkedési hátrányait leküzdeni

Egészségügyi hátrányból adódó feladataink: Gyermekeink gyermekorvosi szűrővizsgálaton, nagycsoportosaink fogápolással

kapcsolatos ismeretterjesztő előadáson vesznek részt,


51

változatos mozgási lehetőségekkel ismertetjük meg a gyermekeket, s biztosítjuk számukra ezek rendszeres igénybe vételét.

Nevelési programunk fontos része az egészséges életmódra nevelés, ezen belül a helyes szokásrendszer kialakítására fektetünk nagy hangsúlyt

Szociális képesség hiánya miatti hátrányból adódó feladataink: a szociális képességeket a gyermekek a felnőttektől tanulják. Kezdetben a családban, majd az óvodai közösségben, társas kapcsolatokban sajátítják el. Nagyon fontos tehát, hogy a gyermekek mind a családban, mind pedig az óvodában megfelelő, követendő mintát kapjanak.

Ennek a képességnek a hiánya akkor fedezhető fel, ha a család nem alakítja ki helyesen, vagy következetlen hozzáállást tanúsít ezeknek a képességeknek a kialakításában, illetve, ha az óvodában hiányos a közösségi szabályok, alapképességek kiépítése. A hátrányok kompenzálása a következetességen alapuló magatartási és viselkedési

szokásrendszer kialakítása és gyakoroltatása keretében történik óvodánkban.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység minden óvodapedagógus,

valamint pedagógiai munkát segítő munkatárs közös felelőssége.

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek:

( Jelenleg intézményünkben nem jár HHH gyermek). A hátrányos helyzetű gyermekek közül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője- a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint –a gyermek hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek is akit tartós nevelésbe vettek.

A gyermek hátrányos helyzetére utaló jelek:

A család csekély bevétellel , alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy

akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy kategória alá esőbevétel, továbbá alkalmi

munka után járó jövedelem.

Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban több személy él együtt, így kevés az egy

főre jutó alapterület.

Egészségtelen lakhatási feltételek – vizes, salétromos falak, nagy páratartalom.

A szülők alacsony iskolai végzettsége.

Deviáns környezet szocializációs ártalmai ( alkoholizmus, drog, játékszenvedély).

Család hiánya-állami gondozásba vett ill. onnan kikerült gyermekek.

Beteg vagy korlátozott képességű szülők.


52

Veszélyeztetettség: olyan- gyermek vagy más személy által tanúsított magatartás, mulasztás vagy

körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi

fejlődését gátolja vagy akadályozza.

Az óvoda vezetője kötele:

Jelzéssel élni a veszélyeztetettség estén a gyermekjóléti szolgálatnál.

Hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása ill. súlyos elhanyagolása vagy

egyéb veszélyeztetettség esetén.

A gyermekvédelmi felelős feladatai:

Szükség estén családgondozó, védőnő segítségének igénybevétele

Anyagi gondokkal küzdő családok támogatására az óvodavezető tájékoztatása a térítési díj

csökkentése érdekében

Nyilvántartás vezetése

Beszámoló félévente

11. A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása

Óvodánkban a integrált gyermekek számára biztosítjuk a folyamatos, speciális szakemberek

segítségével végzett pedagógiai fejlesztő munkát.

Integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása óvodánkban

A gyermekek nem azonos érettséggel, képességekkel érkeznek óvodánkba. Sok esetben a

beilleszkedés, a magatartás, a beszéd és részképességeik fejlettsége terén jelentős

elmaradással küzdenek. A lassabban fejlődő gyermekeket a Nevelési Tanácsadóba irányítjuk.

A Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottság vizsgálata

alapján sajátos nevelési igényűnek nyilvánított gyermekek családi nevelését, a közösségbe

való beillesztését elősegíti a többi gyermekkel együtt történő integrált nevelésük.

Célunk:

A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő

gyermekek beillesztése a többségi csoportba, a fejlődés, az együtt haladás lehetőségének

biztosítása.

Feladatunk:

A hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása az ép funkciók bevonásával, a

funkciók egyensúlyának kialakítása úgy, hogy az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési

üteméhez, a fejlesztés ne terhelje túl, és ez a számukra megfelelő területeken valósuljon meg.


53

A fejlesztés folyamán figyelembe kell vennünk:

- a fogyatékosság típusát, súlyosságát - a gyermek életkorát, pszichés egészségi állapotát - a gyermek képességeit, kialakult készségeit, meglévő ismereteit - kognitív funkcióit

A fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a

motoros képességek, a beszéd és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes fogyatékossági

típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.

Az óvodapedagógus feladatai:

- együttműködés a különböző szakemberekkel - a gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus javaslatainak beépítése a különböző

pedagógiai folyamatokba - alkalmazkodás az eltérő képességekhez, viselkedésekhez - a tevékenységek során az adott problémához igazodó módszereket választanak - egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek

Tárgyi feltételek

Egy logopédiai szoba áll rendelkezésre, valamint mozgás és értelmi képességeket fejlesztő

eszközök. Mozgásfejlesztő eszközök: pl.: egyensúlyozó teknő, henger, lépegetők,

rehabilitációs mókuskerék, egyensúlyozó korong,egyensúlyozó libikóka. Értelmi képességeket

fejlesztő eszközök: pl.:memória-táblák, különböző érzékeket fejlesztő eszközök, koordinációs

képességeket fejlesztő eszközök.

12.Ellenőrzés, értékelés, mérés és a minőségbiztosítási rendszer

a. Szerezeti leírás:

SZMSZ-ben található

b. Az óvodai csoportok és a gyermek fejlődésének ellenőrzése és értékelése.

SZMSZ-ben és az éves munkatervben található.

c. A gyermek fejlődésének ellenőrzése és értékelése

Az értékelésnek legelterjedtebb módja a mérés és a megfigyelés.

Megfigyelés:


54

Tárgya. A megfigyelt személy cselekvése, beszéde,tevékenysége,

teljesítménye.

A kapott adatok és a külső észlelés tényei.

A gyermek mindennapjaiban pszichikus tartalmakat (érzelmeket, érzeteket)

figyelünk meg.

13.Óvodánk ünnepei, hagyományaink, és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek

Óvodánk természetes közege a hagyománypótlásnak. Az óvodai élet mindennapjait átszövik

a gyermeki élet hagyományos ünnepeire való készülés, és a népi hagyományok ápolása.

Méltó keretek között megtartott ünnepeink lehetőséget adnak a konkrét tartalmak

megéreztetésén túl az érzelmek nevelésére, a közösséghez tartozás értelmi erősítéséhez.

Ennek megvalósítása olyan óvónőt igényel, aki számos népi játékot, népmesét, népdalt

ismer, aki jártasságra tett már szert a kézművességben, aki ismeri a népszokások eredetét,

hiedelemvilágát, jelképeit.

Aki érzelmekben gazdag, és igénye van arra, hogy ezt a gyermekekben is erősítse:

Ősz:

- Nagycsoportosok búcsúztatása, iskolába való átkísérése

- Őszi termések gyűjtése (házi, erdei, mezei)

- Termésjátékok, bábok készítése (csuhé, gesztenye, makk, toboz, levelek stb.)

- Őszi kirándulás, (betakarítás megfigyelése, ha lehetséges)

- Állatok világnapja (okt.4)

- Töklámpás készítése

- Mindenszentek- gyertyagyújtás

Tél:

- Adventi koszorú készítése

- Idősek napja - nagy csoport- szereplés

- Munkadélután

- Márton nap- felvonulás

- Igény szerint karácsonyi vásár

- Mikulás- nap


55

- Ajándékkészítés a családnak

- Karácsonyfa díszítés

- Karácsonyi ünnepély

- Pásztorjáték- nagy csoport

- Madáretetés

- Farsang az óvodában

- Felnőttek farsangi bálja- SZM szervezésével

Tavasz:

- Tavaszi hajtatások, ültetések

- Húsvéti tojásfestés

- Munkadélután, igény szerinti húsvéti vásár

- Húsvét ünneplése

- Víz világnapja (márc.22)

- Föld világnapja (ápr.22)

- Májusfaállítás

- Anyák napja

- Kirándulás

- Gyermeknap, igény szerint egybekötve családi délutánnal

- Óvodai ballagás

Nyár

- Sportszerű játékok

Helyi szokásokhoz kapcsolódó programok:

- Kosár, seprűfonás megtekintése

- Ismerkedés a „Hanság”- gal

- Betekintés a gyékényezés fortélyaiba

Egyéb ünnepek:

- Születésnap

- Névnap


56

14.Nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök

és felszerelések jegyzéke

A minisztérium által meghatározott eszköz és felszerelés jegyzékben foglaltak alapján

igyekeztünk idáig is az intézmény tárgyi feltételrendszerét bővíteni. A hiányzó felszereléseket

a költségvetés figyelembe vételével, bízva az önkormányzat segítségében a következő terv

alapján fogjuk beszerezni.

I. HELYISÉGEK

Eszközök, felszerelések Tényadat Szükséglet Megjegyzés A beszerzés

várható

időpontja

Csoportszoba 4 4 adott

Logopédiai

foglalkoztató,orvosi

szoba, elkülönítő

1 1 adott

Játszóudvar 1 1 felújítása,

szabványosi-

tás

folyamatos

Óvodavezetői iroda 1 1 adott

Nevelőtestületi szoba 1 1 adott

Gyermek mosdó,WC 4 4 adott

Felnőtt WC 1 1 adott

II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB TÁROLÓK

Eszközök,

felszerelések

Tényadat Szükséglet Megjegyzés A beszerzés

várható időpontja

Óvodai fektető 84 67 adott

Gyermekszék 105 98 adott


57

Gyermekasztal 21 20 adott

Fényvédő függöny 22 22 adott

Szőnyeg 4 4 adott

Játéktartó

szekrénysor,

4 4 adott

Fektető tároló 4 3 adott

Élősarok állvány 3 4 beszerzése

szükséges

2011

Hőmérő 2 4 beszerzése

szükséges

2011

Óvodapedagógusi

asztal

4 4 adott

Felnőtt szék 17 17 adott

Textil tároló

szekrény

4 4 adott

Szeméttároló 5 5 adott

Tornapad 11 11 adott

Tornaszőnyeg 1 1 adott

Bordásfal 5 2 adott

Óvodai többfunkciós

tornakészlet

1 1 adott

Egyéni fejlesztést

szolgáló speciális

felszereléskészlet

1 1 adott

Logopédiai tükör 1 1 adott

Logopédiai asztal 2 2 adott

Kerti asztal

padokkal

3 4 részben adott eszköztámogatás

terhére

Babaház 2 4 részben adott eszköztámogatás


58

terhére

Udvari homokozó 3 4 részben adott eszköztámogatás

terhére

Takaróháló 3 4 részben adott eszköztámogatás

terhére

Mozgáskultúrát

segítő eszközök

11 11 részben az EU

szabványosítás

szükséges

20010/11

Óvodavezetői iroda

felszereléssel

1 1 adott

Nevelőtestületi

iroda felszereléssel

1 1 adott

Orvosi szoba 1 1 adott

Gyermek öltöző és

mosdó

4 4 felújítás és

akadálymentesítés

szükséges

2011/2012

III. TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK


várható

időpontja

Egyéni tisztálkodó

szerek,

felszerelések

95 92 adott

Törölköző 222 283 részben adott 2010

Abrosz 123 54 adott

Ágynemű párna-takaró 67-69 67-67 adott

Pléd 76 67 adott


59

IV. FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK


várható

időpontja

Szennyes-ruha tároló 1 1 adott

Mosógép 1 1 adott

Vasaló 1 1 adott

Vasalóállvány 1 1 adott

Szárítóállvány 1 1 adott

Takarítóeszközök 4 4 adott

Kerti munkaeszközök 8 8 adott

Porszívó 1 1 adott

V. NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK


várható

időpontja

Különféle játékformák

eszközei

35 28 adott

Mozgásigényt kielégítő

eszközök

32 28 adott

Ének-zene eszközei 27 27 adott

Anyanyelvi játékok 70 28 adott

Értelmi képességeket

fejlesztő anyagok

68 28 adott

Ábrázoló tevékenységet 50 28 adott


60

fejlesztő anyagok

Környezet megismerését

segítő eszközök

60 28 adott

Videó 1 1 adott

Televízió 1 1 adott

Magnetofon CD lejátszó 4 4 adott

Diavetítő 1 1 adott

Vetítővászon 1 1 adott

Hangszerek

gyerekeknek,

felnőtteknek

15 15 adott

Egyéni fejlesztést

szolgáló felszerelések

2 5 adott

Az óvoda eszközfelszereltségét folyamatosan bővíteni kívánjuk a költségvetési támogatáson

túl pályázati úton is

15. Érdekegyeztetés, érdekvédelem fórumi

Alkalmazotti érdekérvényesítés szervei, működése

Óvodánkat három fő (1 óvónő, 1 dajka, 1 konyhai alkalmazott) képviseli az intézményi

Közalkalmazotti Tanácsban.

Szakszervezeti tagjaink száma 6.

Szülői érdekérvényesítő szervezetek

Óvodánk mind a négy csoportjában kétfős Szülői Szervezet működik. Óvodai szinten egy fő tölt be elnöki és egy fő titkári megbízatást, akik a nyolc fős Szülői Szervezet tagjai közül kerültek megválasztásra. Ez a kétfős elnökség képviseli óvodásaink és szüleik érdekeit.


61

16. A nevelési programmal kapcsolatos egyéb intézkedések

A nevelési program érvényességi ideje

Ezen nevelési program érvényességi ideje négy nevelési évre, azaz 2010. szeptember 1.

napjától 2014. augusztus 31. napjáig szól.

A nevelési program értékelése, felülvizsgálata

A nevelési programban megfogalmazott célok megvalósulást a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A partnerközpontú működésben leírt mérési rend szerint mérjük a partnerek elégedettségét, igényeit. Az információk alapján tervezzük az éves pedagógiai munkát, az intézmény működését, ezzel folyamatosan biztosítjuk a nevelési program minőségi szintű megvalósítását. A nevelési program elfogadása, módosítása A nevelési programot a nevelőtestület fogadja el, a szülők véleményének kikérése alapján. A program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A nevelési program módosítására a partneri igények mért adatai alapján a tervezett időn kívül is sor kerülhet, ha ezt az adatok szükségessé teszik. A módosításról a nevelőtestület a szülők képviselőinek közösségével dönt. A nevelési program elfogadásához a nevelőtestület kétharmadának támogatása szükséges. Felülvizsgálatára az időközben változó törvényi előírásoknak megfelelően, adott határidőre eleget teszünk. A nevelési program nyilvánosságra hozatala Nevelési programunk, mint óvodánk legfontosabb szakmai dokumentuma, mindenki számára megtekinthető. Egyik példányát az óvoda vezetőjénél helyeztük el, akitől érdeklődés esetén elkérhető és a helyszínen tanulmányozható.

17. Legitimációs záradék A nevelési programot a nevelőtestület 2010. június 18-án megtartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta. Nevelőtestület tagjai:

1. Szűcs Lászlóné 2. Dr. Lakatos Tiborné 3. Németh Tímea 4. Gősiné Szóka Zsuzsanna 5. Farkas Imréné 6. Balogh Árpádné


62

Dátum: Bősárkány,2010. június Egyetértését nyilvánította a bősárkányi Napközi Otthonos Óvoda Szülői Munkaközössége: Kovácsné Burányi Elvira a Szülői Szervezet elnöke Dátum: Bősárkány, 2010. Szakértető: Várszegi Mónika Dátum: Aláírás: A (255/ 2009. (XI.20) Korm. rendelet, valamint a 137/ 1996.(VIII.28.) Korm. rendelet alapján módosított nevelési programot a nevelőtestület jóváhagyása után a fenntartó részére továbbítja.

A módosított nevelési program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A jóváhagyás napja: A jóváhagyási határozat száma:

Aláírás:


63

18.Felhasznált irodalom

Gajdos Terézia: Gondolatok a csoportszervezésről

(Óvodavezetők kézikönyve)

Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan…?

(Országos Közoktatási Intézet, Budapest)

Óvodai nevelési programja 1989. (Országos Pedagógiai Intézet)

Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel 1997.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában (Budapest, 1992.)

Néphagyomány őrző óvodai program (Gödöllő 1998)

B. Méhes Vera: Az óvónők és az óvodai játék

(Tankönyvkiadó. Budapest, 1982)

Forrai Katalin: Ének az óvodában (Zeneműkiadó, Budapest, 1977)

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Komplex prevenciós óvodai program 1996.

Villányi Györgyné: Játék a matematika?

Zsámboki Károlyné - Horváthné Szigligeti Adél: Matematika kézzel, fejjel, szívvel

Dr. Tótszőllősiné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában

Foltin Jolán – Tarján T. Katalin: Játék és tánc az óvodában

(Nyomda Kft., 1998.)

Napról napra a mi kalendáriumunk

(Pedelus Bt. Debrecen)

Lugosi Margit: Évszak- járó (1992.)

Az óvodai nevelés országos alapprogramja 1996

A bősárkányi Napközi Otthonos Óvoda Helyi Nevelési Programja 1999

137/1996.(VIII.28) Korm. rendelet módosított 255/2009.(XI.20) Korm.rendelet

Magyar Közlöny 164. sz

a bŐsÁrkÁnyi napkÖzi otthonos Óvoda helyi Óvodai … · tárgyi feltételek az óvoda...

Documents