ZÖLD LEVELECSKE

A HÉTSZÍNVIRÁG NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA

Környezet megismerésére, védelmére épül egészséges életmódra nevel HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA II.

Készítette: A Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda nevel testülete

Összeállította: Uitz Sándorné

óvodavezet

Érvényes: 2004. szeptember 1-t l

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Az óvoda jellemz adatai

1.1. Azonosító, nyilvántartó adatok

1.2. Az óvoda bemutatása

1.3. Személyi feltételek

1.4. Tárgyi er forrás

1.5. Az óvoda irányítási- és szervezet struktúrája

2. Hitvallásunk

2.1. Gyermekkép

3. Az óvodai nevelés alapelvei, célja

3.1. Az óvodai nevelés célja

3.2. Az óvodai nevelés alapelvei

4. Az óvodai nevelés feladatai

4.1. Az egészséges életmód alakítása

4.2. Érzelmi nevelés és szocializáció

4.3. Az értelmi fejlesztés és az anyanyelvi nevelés

5. Az óvodai élet tevékenységformái

5.1. A játék

5.2. Mese, vers

5.3. Ének-zene, énekes játék

5.4. Vizuális nevelés

5.5.Mozgás

5.6. A küls világ tevékeny megismerése

5.6.1. Matematikai nevelés

5.6.2. Környezeti nevelés

5.7. Munka jelleg tevékenységek

5.8. Tanulás

5.9. Differenciált bánásmód

6. Ünnepek, hagyományok, jeles napok

7. Gyermekvédelem

8. Az óvoda kapcsolatrendszere

9. Eszköz- és felszerelés jegyzék

10. Törvényi háttér

11. Legitimációs záradék

3. oldal

3. oldal

4. oldal

4. oldal

5. oldal

5. oldal

6. oldal

6. oldal

7. oldal

7. oldal

7. oldal

7. oldal

8. oldal

13. oldal

15. oldal

18. oldal

18. oldal

26. oldal

28. oldal

33. oldal

37. oldal

40. oldal

40. oldal

43. oldal

49. oldal

53. oldal

53. oldal

54. oldal

55. oldal

57. oldal

61. oldal

66. oldal

66. oldal

3

1. Az óvoda jellemz adatai

1. 1. Azonosító, nyilvántartó adatok

Az óvoda hivatalos elnevezése: Hétszínvirág Napközi Otthonos Óvoda

Pontos címe, telefon- és fax száma: 2510 Dorog, Otthon tér 8. Tel/fax: (33) 522 095 e-mail: hetszinvirag@dorog.hu

Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Dorog Város Önkormányzata 2510 Dorog, Bécsi út 71 Tel: (33) 431 299

Az óvoda fér helye: 165 gyermek

Az óvodai csoportok száma: 7

Az óvoda dolgozóinak száma: 28 f

Az óvoda vezet je, a felülvizsgált program benyújtója: Uitz Sándorné

óvodavezet

4

1. 2. Az óvoda bemutatása

Óvodánk Dorog városában, kellemes környezetben, zöld övezetben fekszik, a forgalmas, szennyez útvonalaktól

távol. Fákkal, bokrokkal beültetett park, a József Attila M vel dési

Ház impozáns épülete és a Mosonyi Albert Gondozási Központ szomszédságában

Az óvoda 1938-ban épült, jelenleg 7 csoportos, 165 fér helyes intézmény. Dorog város legnagyobb óvodája. Körzetünkben több lakótelepr l

Zsigmondy V., Fáy A., Hám K., Schmidt S, Kandó K )

s t a környez településekr l (Esztergom-kertváros) is járnak gyerekek.

1. 3. Személyi feltételek

Az óvodában a nevel munkát az óvodapedagógus végzi, jelenléte a nevelés egész id tartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek.

Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvodai m ködést segít nem pedagógus alkalmazott munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.

Az óvodának 1 f óvodavezet je-, 1 f óvodavezet helyettese, 13 f óvodapedagógusa-, 3 f gondozón je, 4 f dajkája és 1 f óvodatitkára van.

Az óvodapedagógusok közül 3 f középfokot-, 12 f f iskolát végzett. Minden gondozón és dajka megszerezte a munkájához szükséges képesítést.

Különleges feladatokkal megbízott óvodapedagógusok:

1 f gyermekvédelmi felel s-, 1 f munkaközösség-vezet -, 1-1 f munkavédelmi- és t zvédelmi felel s, 1 f min ségvezet , 2 f közalkalmazotti tanácstag (1 f közalkalmazotti tanácstag: dajka)

Óvodánkban dolgozik 2 f konyhai személyzet, 2 f takarítón és 1 f karbantartó, de munkáltatójuk a f z konyha, ill. a Városüzemeltetési KHT.

Nevel munkánkat heti 2 alkalommal a Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa és fejleszt pedagógusa is segíti.

1. 4. Tárgyi er forrás

Az óvoda épületét, udvarát, berendezését olyan módon alakítjuk, hogy az a gyermekek biztonságát, kényelmét szolgálják. Megfelel a gyermekek testméreteinek, biztosítja az egészség meg rzését, lehet vé teszi mozgás- és játékigényük kielégítését.

A tárgyi eszköz- és feltételrendszer törvényileg szabályozott, melyek közül az óvoda csak tornateremmel nem rendelkezik. A torna jelleg mozgásokat a csoportszobában végzik a gyermekek.

5

Az óvoda bels - évszaknak, ünnepnek megfelel - díszítése, azok aktualitása, esztétikája az óvodapedagógusok feladata.(Lehetnek a természet kincsei, gyermekmunkák, vásárolt vagy az óvodapedagógusok által készített tárgyak.)

Az óvoda 7 csoportos , melyben 3 kiscsoport, 2 középs - és 2 nagycsoport található. Minden kiscsoportnak külön öltöz je, mosdója-, a 2 középs - és 2 nagycsoportnak 1-1 mosdója és a folyosón található közös öltöz je van.

1. 5. Az óvoda irányítási- és szervezet struktúrája

Az óvoda élén az óvodavezet

áll, aki munkáltatói jogot gyakorol, gazdálkodik és irányítja, koordinálja a pedagógiai munkát.

A munkáltatói jogkört az óvodavezet felett Dorog Város Képvisel testülete, Dorog Város Polgármestere gyakorolja.

Az óvodavezet közvetlen irányításával az óvodatitkár végzi a pénztárosi, ügyirat-kezelési munkát.

Az óvoda helyettese az óvodavezet megbízásával-, ill. hiányzása esetén, teljes kör intézkedési joggal bír.

A csoportélet irányítását az óvodapedagógusok végzik, pedagógiai munkájukat pedig a gondozón k, ill. dajkák segítik.

Szakmai szempontból önálló, gazdálkodásában pedig részben önálló intézmény. Szervezetével és m ködésével

minden olyan ügyben dönt, amit jogszabály nem utal más hatáskörbe. (Szervezeti- és M ködési Szabályzat alapján.)

2. Hitvallásunk:

A környezeti nevelés egy folyamat, amelyben olyan világnemzedék nevelkedik fel, amely ismeri legtágabb környezetét is, tör dik azzal, valamint annak problémáival. Tudással, készségekkel, attit dökkel, motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik, hogy egyénileg és közösségben dolgozzon a jelenlegi problémák megoldásain és az újabbak megel zésén.

/UNESCO-konferencia, Tbiliszi 1977./

Nevel munkánkkal hozzájárulunk ahhoz, hogy hagyományait és környezetét ismer , -tisztel , környezetével kiegyensúlyozott viszonyban él , embertársait szeret feln ttekké váljanak óvodás gyermekeink.

2. 2. Gyermekkép:

Egy együttérz személy látva egy pillangó küzdelmét, hogy a bábból kitörhessen, segíteni akarásból gyengéd kézzel meglazította a szálacskákat, hogy egy nyílást formáljanak. A pillangó kiszabadult a bábból, körülötte verdesett, de nem tudott repülni. Amit az együttérz személy nem tudott, az volt, hogy csak a megszületés küzdelmeiben tudnak a szárnyak annyira meger södni, hogy a pillangó repülni tudjon. Így megrövidített életét a földön töltötte, soha nem ismerte meg a szabadságot, soha nem élt igazán. /hagyomány útján terjed mese/

6

Úgy nevezzük ezt, hogy nyitott kézzel szeretni. Ha a gyermeket, akit szeretünk meg akarjuk változtatni, mert úgy érezzük tudjuk milyennek kellene lennie, megfosztjuk t a legértékesebb jogától. A jogtól, hogy felel sséget vállalhasson saját életéért, a választásaiért, a létezési módjáért. Elvesszük t le a növekedés és érés realizálását tekintet nélkül arra, hogy milyen szívb l jöv k voltak a szándékaink.

Óvodai nevelésünk az emberi személyiségb l indul ki, mely szerint az ember egyedi, mással nem helyettesíthet individuum és szociális lény egyszerre.

A gyermek fejl d személyiség, fejl dését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszer ségei, a spontán és tervszer en alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényez k együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi-, és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvev személyi-, és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, ennek megfelel en a gyermeki személyiség kibontakozására törekszik. 3. Az óvodai nevelés alapelvei, célja

3. 1. Az óvodai nevelés célja

Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejl désének, gyermeki személyiség kibontakoztatásának el segítése, az életkori-, és egyéni sajátosságok és az eltér fejl dési ütem figyelembevételével.

3. 2. Az óvodai nevelés alapelvei

a gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze

a nevelés lehet vé teszi és segíti a gyermek személyiségfejl dését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakoztatását

az alapelvek megvalósítása érdekében az óvoda gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó der s, szeretetteljes óvodai légkör megteremtésér l; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni- és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhet sokszín - az életkornak és fejlettségnek megfelel - tevékenységr l, különös tekintettel a mással nem helyettesíthet játékra; a tevékenységeken keresztül az életkornak megfelel m veltségtartalmak közvetítésér l; a kisgyermek egészséges fejl déséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi feltételekr l.

4. Az óvodai nevelés feladatai

Az iskolai oktatást megel z korú /3 éves kortól/ gyermekek nevelése, óvodai ellátása a tankötelezettség eléréséig. Feladata, hogy az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítését biztosítsa. Ezen belül:

1. Az egészséges életmód alakítása. 2. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása.

7

3. Az értelmi fejlesztés és az anyanyelvi nevelés megvalósítása. 4. A szociálisan hátrányos helyzet gyermekek differenciált fejlesztése, fejl désének

segítése

4. 1. Az egészséges életmód alakítása

Célja: Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása ebben az életkorban kiemelt jelent ség . Az óvodai nevelés feladata a gyermek testi és lelki fejl désének el segítése.

Feladatok: - A gyermekek egészségének megóvása, szervezetük edzése. - Egészségügyi szokások, készségek, képességek elsajátíttatása. - Helyes életritmus biztosítása. - Betegségek megel zése, korrekciója /ha szükséges, megfelel szakemberek

bevonásával. - Egészséges környezet biztosítása. - A pszichohigiénés szempontból az óvón és a gyermek közötti jó kapcsolat

kialakítása, az óvodába való beilleszkedés megkönnyítése.

A fejlesztés tartalma:

Egészséges környezet:

Udvaraink tágasak, mindkett árnyékos és napos játszóhelyekkel, biztonságos játszótéri és sporteszközökkel van felszerelve. Természetes anyagokból készül udvari játékok b vítéséhez helyet tudunk biztosítani. Rossz id esetére fedett teraszokkal rendelkezünk. Az óvoda környékét allergiát okozó tényez kt l /parlagf irtása/ mentesítjük.

Az óvoda helyiségei megfelelnek a csoportlétszámoknak, a berendezések, bútorok a gyermekek méretének megfelel ek, könnyen mozgathatók, tisztán tarthatók. Minden gyermek számára külön fogas és ruhatároló zsák áll rendelkezésre.

A gyermekek egészségének megóvása:

Az udvari és szobai játékokat rendszeresen fert tlenítjük, ügyelünk a balesetmentességre. Az óvoda helyiségeinek higiéniájára fokozottan figyelünk. A gyermekek pihentetésének feltételeit megteremtjük /gyermekméret ágy, ideális h mérséklet/. Gyakori szell ztetéssel biztosítjuk a leveg cserét. Az óvodai életet úgy szervezzük, hogy lehet ség szerint minél több id t a szabadban, a természetben töltsünk. Gyermekeink naponta sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak, aminek beszerzésében a szül k nagy segítséget nyújtanak. Odafigyelünk a h mérsékletnek és az id járási viszonyoknak megfelel öltözködésre.

Az egészséges életmód kialakításánál fontos szerep jut a gyerekek edzésének:

- Sok id t töltünk a szabadban. Légfürd zésre nemcsak az udvaron történ

mozgást, játékokat használjuk ki, hanem a környezeti adottságokat kihasználva sokat sétálunk, kirándulunk a dorogi patak és a Palatinus- tó környékére is. - Minden évszakban biztosítunk mozgásszükségletük kielégítésére edzési

8

lehet séget: séta, kirándulás, kocogás, /ovi-rally/, szánkózás, csúszkálás, fürdés, pancsolás. - A szabadban vagy tornaruhában a csoportban tartott testnevelés is hozzájárul a gyermekek edzettségének növeléséhez. - Az éppen betegségb l felgyógyult gyerekeket fokozatosan szoktatjuk a szabad

leveg höz, az er teljesebb mozgáshoz.

Betegségek megel zése, korrekciója:

A fert z betegségek megel zése érdekében biztosítjuk a szükséges feltételeket: külön jellel ellátott törölköz , ágynem , fogmosó készlet, fés . Ezek rendszeres cseréjér l, valamint a játékok és használati tárgyak mosásáról, fert tlenítésér l gondoskodunk. Sok gyakorlással, példamutatással ösztönözzük a gyerekeket az általános higiénés szokások minél önállóbb elsajátítására /kézmosás, WC-használat, orrfújás stb..). Megbetegedett gyereket elkülönítetten lefektetjük, a szül t értesítjük, szükség esetén orvoshoz visszük. Figyelünk a személyiségzavarokra, neurotikus tünetekre, fokozott tör déssel, gondoskodással igyekszünk ezeket a feszültségeket oldani. Szükség esetén speciális szakember segítségét vesszük igénybe A mozgásszervek elváltozásainak megel zése érdekében figyelünk a helyes testtartásra, a testnevelés foglalkozásokba gyakran beiktatunk játékos lábtornát, tartásjavító gyakorlatokat, amivel er sítjük a gyermekek lábboltozatát /lúdtalp megel zése, korrekciója/ és gerincoszlopát. Az óvodaorvos rendszeresen ellen rzi a gyermekek testi fejlettségét és egészségi állapotát.

Egészségügyi szokások, képességek kialakítása, fejlesztése:

A szabályok, szokások kialakításánál fontos szempont a gyermekek egyéni fejlettsége, a rendszeresség, a következetesség, a példamutatás.

A táplálkozás:

Gyermekeink naponta háromszor étkeznek. Az étrendr l folyamatosan tájékoztatjuk a szül ket. Az önálló étkezés szokásainak elsajátításához, az ehhez kapcsolódó tevékenységekhez elegend id t biztosítunk.

Az óvodapedagógus az étkezési id n kívül is (játékid ben) lehet séget ad a helyes étkezési szokások gyakorlására.

Az egészséges táplálkozás érdekében naponta fogyasztunk gyümölcsöt. Novemberben Egészségnapot tartunk, amikor a szül k is ízelít , ötleteket is kaphatnak az egészséges étkezéshez. Közösen zöldség- és gyümölcsételeket készítünk, fogyasztunk, recepteket cserélünk. A szül kkel együttm ködve igyekszünk kiküszöbölni az indokolatlan édességfogyasztást /nassolást/.

Testápolás:

A gyermekek tisztaságigényének, egészségügyi szokásainak megalapozását szolgálja. Fontosnak tartjuk az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolását annak érdekében, hogy a gyerekek eljussanak a jól ápoltság igényéig és a megfelel önkiszolgálásig.

Öltözködés:

Az öltözködés az id járás változásaival szemben a test védelmét szolgálja, de megalapozza a gyermeki önállóságot és ízlésvilágot is. Ajánlatos a réteges öltözködés, amely igazodik a

9

h mérséklet változásaihoz, valamint a lúdtalp- és balesetmegel zési okból a gyermek lábméretének- és az egészségügyi szempontoknak megfelel cip viselete.

Gyermekeink egészségének megóvása érdekében öltözéküket gyakran ellen rizzük, hogy mind esztétikailag, mind komfortérzet szempontjából megfelel ek legyenek.

Pihenés, alvás:

Az óvodás korú gyermek fejl déséhez elengedhetetlenül szükséges a megfelel pihenés. A reggel korán érkez gyerekeket lefektetjük és nyugodt körülményeket biztosítunk számukra. A délutáni pihenés el tt mesével, halk énekléssel teremtjük meg a nyugodt légkört. Szell ztetésr l, a küls , zavaró ingerek megszüntetésér l gondoskodunk. A gyermekek alvási szokásait tiszteletben tartjuk, amennyiben nyugodt pihenésüket szolgálja, apróbb, puha tapintású játékaikat maguknál tarthatják.

Pszichohigiéné:

Az egészség meg rzésére irányuló gondozás egyik legfontosabb feltétele az óvón és a gyermek közötti jó kapcsolat kialakítása. A gyermek igényeinek, egyéni jelzéseinek, otthonról hozott szokásainak ismerete alapvet fontosságú az elfogadó, szeretetteljes légkör megteremtéséhez. Az óvodába való beilleszkedés, alkalmazkodás nehézségeit természetesnek tartjuk /étvágytalanság, fáradékonyság stb./. Fokozatossággal, türelmes magatartással, a testközelség iránti igény kielégítésével igyekszünk megkönnyíteni az átmenetet. Minden esetben megvédjük ket a társaik általi csúfolódástól, megszégyenítést l.

Helyes életritmus:

Az életkornak megfelel helyes életritmus kialakítása az egészséges fejl dés alapfeltétele. A kiegyensúlyozott élettempó érdekében a gyerekek óvodában eltöltött idejét szükségleteinek megfelel en kell beosztani. A napirend tervezésénél figyelembe vettük a gondozásra fordítandó id szükségletet és azt, hogy érvényesülhessen a folyamatosság és rugalmasság elve.

Napirendi javaslat: 5.15 - 7.00 A korán érkez gyerekek fogadása, összevont csoportokban

számukra a nyugodt pihenés biztosítása. 7.00 - 9.00 Játék, kötetlen tevékenységek, mindennapos, játékos testnevelés, részképességek fejlesztése, testápolás. 9.00 - 9.30 Reggeli 9.30 - 11.30 Beszélget kör, játék, kötött-, kötetlen tanulás, vers, mese, dramatikus játék, mozgásos játék, leveg zés,

séta, környezeti megfigyelések 11.30 - 12.30 Ebéd, testápolás 12.30 - 14.30 A délben elmen gyermekek hazabocsátása, délutáni

pihenés 14.30 - 16.30 Testápolás, uzsonna, közös játék, szabadon választott tevékenység

10

A fejl dés várható jellemz i 3-4 éves korban:

Testápolás:

- kis segítséggel mosakodnak, törölköznek, fogat mosnak, használják a WC-papírt - kis segítséggel használják a papírzsebkend t, fésülködnek

Étkezés:

- tányérral, pohárral, ev eszközzel önállóan kiszolgálják magukat

- étkezés után hazaviszik az eszközöket a helyére - kanalat, villát, szalvétát megfelel en használják

Öltözködés:

- önállóan levetk znek, cip jüket le- és felhúzzák - segítséggel gombolkoznak - kis segítséggel felveszik ruháikat - sapkájukat önállóan felveszik, sál, kötény egyszer kötésével próbálkoznak

- hüvelykujjas keszty t önállóan felhúzzák

Környezet rendben tartása:

- a székeket és használati tárgyaikat önállóan elveszik és használat után a helyükre teszik

A fejl dés várható jellemz i 5-6 éves korban:

Testápolás:

- id nkénti ellen rzés mellett segítség nélkül kezet mosnak

- törölköz jüket felszólítás nélkül a helyére teszik használat után

- önállóan fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán tartják és helyükre teszik - az orrfújás technikáját ismerik, a papírzsebkend t rendeltetésszer en használják

Étkezés:

- önállóan szednek maguknak a tálból - ellen rzés mellett önállóan töltenek kancsóból

- kis segítséggel esznek késsel villával - csukott szájjal rágnak

Öltözködés:

- kis segítséggel vagy önállóan felveszik fels ruhájukat

- hozzáférhet helyen lev gombokat ki és begombolják - cip jüket bef zik és megkötik

Környezet rendben tartása:

- játékaikat, foglalkozási eszközeik rendben tartják - holmijukat rendben helyre teszik, ügyelnek a tisztaságára - segítséggel összehajtják takarójukat - a lábtörl t helyesen használják

- észreveszik a rendetlenséget, segít készek

- étkezés közben ügyelnek az asztal tisztaságára

11

4. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció:

Célja: Az óvodás korú gyermek jellemz sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonos, der s, szeretetteli légkör vegye körül. Az együttéléshez, a társas érintkezéshez szükséges alapvet szokások, jártasságok, pozitív motivációk kialakítása. Az erkölcsi, akarati, esztétikai tulajdonságok formálása. Az él környezet megismerésére és védelmére irányuló magatartásformák és igények megalapozása.

Feladatok: - Az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése. - Pozitív kapcsolatok létrejöttének el segítése, tiszteletben tartása. - A gyerekekben tolerancia kialakítása a társaik eltér viselkedésével, külsejével

szemben, szociális érzékenység a másság iránt. - Az együttélés szokásainak, szabályainak elsajátíttatása. -Az önállóság és a szociálisan elfogadható önérvényesítés képességeinek megalapozása.

- Esztétikai szükségletek kialakítása. - Pozitív érzelmek kialakítása mind társadalmi, mind a természeti környezettel és azok védelmével szemben.

A fejlesztés tartalma:

Az érzelmi nevelés és szocializáció feltételeinek megteremtése:

Az óvodapedagógusok már az óvodába érkezés el tt, családi környezetben megismerkednek a csoportjukba kerül gyermekekkel. Az óvodába lépéskor törekszünk a szeretetteljes, der s légkör kialakítására, mert ez a gyereknek biztonságérzetet ad és megalapozza érzelmi köt dését óvón jükhöz és az

óvoda dolgozóihoz. Óvodánkban bels séges zugok, leválasztott sarkok vannak kialakítva, melyek a csoportszobán családias jellegét, intimitását növeli.

Pozitív kapcsolatok létrejöttének el segítése, tiszteletben tartása:

Az óvodás gyermek mások cselekvésének eredményét megfigyelve tanul és utánzás illetve modellkövetés útján sajátít el magatartásmódokat, értékeket. Pozitív érzelmi viszonyban képesek azonosulni azzal az értékrenddel, melyet számukra az óvón jük közvetít. Kialakításában segít az egyéni bánásmód. A gyerekek közötti kapcsolatukat életkoruk, óvodán kívüli környezetük, egyéni sajátosságaik befolyásolják. Igyekszünk olyan együttes tapasztalatokról, élményekr l gondoskodni, ami fejleszti a gyerekek egymás iránti érdekl dését. Támogatjuk az egymáshoz közeled gyerekek tevékenységét, játékát. A létrejött baráti csoportosulásokat tiszteletben tarjuk, a szül kkel együttm ködve segítjük óvodán kívüli találkozásaikat.

A visszahúzódó, gátlásos gyerekeknek er sítjük az önbizalmát, pozitív tulajdonságaikat

közösségi szinten is kiemelve igyekszünk oldani félénkségüket, hogy k is képessé váljanak baráti kapcsolatok kialakítására.

12

A másság elfogadása:

Fontos, hogy a gyerekek elfogadják társaik a többiekét l eltér külsejét, viselkedését, beszédét, szokatlan kívánságait, különleges állapotát. Az óvón mindig igyekezzék tetteivel és szavaival kifejezni, hogy az emberek közötti egyéni különbségek természetes jelenség.

Az együttélés szokásainak, szabályainak elsajátíttatása:

A gyerekek az óvodába lépést l kezdve találkoznak a közösségi élet szokásaival, normáival, melyek megalapozzák a közösségi beállítódást és a közösségi magatartás alakulását. Az óvón i elvárások, a társaktól kapott visszajelzések, a közösen átélt élmények el segítik, hogy a gyerekek magukévá tegyék a pozitív magatartásformákat, és egyre önállóban alkalmazzák azokat.

Az önállóság és az önérvényesítés:

A gyermek önmegvalósításának feltétele olyan biztonságot és toleranciát sugárzó közeg, ahol érvényesítheti szükségleteit és jogait. A közösség keretein belül tanulja meg, hogy önérvényesítési törekvéseinek hol van a társai és az óvón által elfogadott határa. Felismertetjük, hogy az tudása, munkája milyen fontos a csoport életében. Kiemeljük, ha magatartása pozitív irányba változott. Személyiségét tiszteletben tartva er sítjük önbizalmát és önállóságát. Esztétikai szükségletek kialakítása:

A közösségi nevelés során nem csak az erkölcsi, akarati tulajdonságokat fejlesztjük a gyermekekben, hanem szükségleteket is kialakítunk. Ez magába foglalja az esztétikai élménybefogadást, az esztétikai jelenségek reprodukálásának és az esztétikai alkotásnak igényét, és az ember saját megnyilvánulásaival kapcsolatos esztétikai igényességét.

A fejl dés várható jellemz i

3-4 éves korban:

- megköszönik, ha kapnak valamit, visszaköszönnek - igyekeznek óvatosan báni a játékszerekkel és használati tárgyakkal - társaikat nyugodtan hagyják játszani - kezdenek segíteni egymásnak - az egy asztalnál ül k észreveszik, ha valaki hiányzik közülük

- érdekl dnek egymás iránt, tekintettel vannak egymásra - kezdenek kialakulni együtt játszó párok, csoportok - eligazodnak csoportjuk életében, napirendjében - elfogadják els sorban érzelmi alapon az óvón kérését, útmutatását

- igyekeznek a kultúrált étkezés szokásait betartani

A fejl dés várható jellemz i 5 6 éves korban:

- el re köszönnek találkozáskor és elváláskor is

- a hiányzókat számon tartják és köszöntik visszaérkezéskor - foglalkozáson jelzik, ha közölni valójuk van - legtöbbször megvárják, míg más befejezi a mondandóját - tudatosodik bennük, hogy összetartozó csoportot alkotnak - figyelnek egymás játékára, alkotására

13

- meghallgatják egymást, együttérz ek

- szívesen segítenek egymásnak és az óvoda dolgozóinak - sérelmeiket, konfliktusaikat igyekeznek az óvón segítségével feloldani

- kialakul néhány gyermek iránti tartósabb rokonszenvük - a már kialakult közösségi szokások igényükké válnak - képessé válnak kívánságaikat módosítani, elhalasztani, ha erre számukra belátható okból

szükség van - más csoportokba járó gyerekekkel is kapcsolatot kezdeményeznek

4. 3. Az értelmi fejlesztés és az anyanyelvi nevelés megvalósítása

4.3.1. Az óvoda a gyermek érdekl désére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságra építve biztosítson a gyermeknek változatos tevékenységet, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetr l.

4.3.2. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböz formáinak alakítása kiemelt jelent ség .

4.3.3. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, b vítése, másrészt az értelmi képességek /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és a kreativitás fejlesztése.

Az anyanyelvi nevelés helye a nevelés folyamatában:

Az anyanyelv az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. Használata végigkíséri az óvoda egész napi életét, szerves része az óvodai élet minden mozzanatának, közvetít elemként jelen van a nevelési feladat megvalósulásának minden mozzanatában. Alapja az óvoda szóbeli közlést kiváltó der s légköre. A szocializáció folyamán a beszéd a gyermek környezetével érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legf bb eszközévé válik. A beszéd által er södik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A környezeti nevelésen alapuló programunk tudatosan ráirányítja a figyelmet az anyanyelv szépségeire. Lehet séget biztosít arra, hogy b vüljön a gyerekek szókincse. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk az árnyalt kifejezések, a hangutánzó, hangulatfest szavak, kifejezések beszédbe történ beépítésére. A gyerekek az óvodásba lépéskor különböz beszédfejlettséggel rendelkeznek. A csoportban dolgozó óvón és dajka beszéde követésre méltó, nyelvhasználata kifogástalan, mondatszerkesztése egyszer és változatos, mely a gyerekek életkori fejlettségéhez igazodik. A gyerekek kiegyensúlyozott fejl dése érdekében fontos a beszédhibáik korai felismerése és miel bbi korrigálása logopédus által. Óvodánkba heti két alkalommal jár ki szakember. Beszélget -kör: A spontán kialakult beszélgetések mellett helyet és id t biztosítunk minden nap. Lényege, hogy a gyerekeket arra ösztönözzük, egyénileg és közösen álélt élményekr l saját szintjüknek, ismeretüknek, nyelvi kifejez készségüknek megfelel en meséljenek. Ehhez feladatunk meghitt, elfogadó légkört biztosítani. Mindenkihez megtalálhatjuk az utat, mely felszabadítja gátlásait.

Cél: Az óvodáskorú gyermekek beszédkészségének gondozása, fejlesztése. Oldott, der s légkör biztosításával szókincsük, kifejez készségük, kapcsolatteremt képességük fejlesztése, érthet , kifejez , megfelel tempójú és hangsúlyú beszéd készségének kialakítása. Élményeit, elképzeléseit bátran megfogalmazó gyermek nevelése.

14

Feladata: - Az óvón modell szerepe érvényesüljön az anyanyelvi nevelésben.

- Beszéd és kommunikációs képességfejlesztés, különböz tevékenységeken

keresztül. - Beszédtechnikai hibák korrigálása. - Teremtsünk minél több beszéltet helyzetet szóbeli aktivizálással, anyanyelvi

játékkal! - Segítsük tapintatosan a beszédhibás gyerekek fejl dését!

- Fordítsunk figyelmet a gátlásos gyerekekre, empátiával törekedjünk a szóbeli aktivizálásra!

- Mutassunk helyes példát az illem területén is (pl. köszönés, stb.)!

Fejlesztés tartalma:

Az óvón minden megnyilatkozása modell érték az óvodás gyermek számára, hiszen az óvodás korú gyermek els sorban érzelmi alapon, mintakövetéssel tanul. A gyerekekhez való viszonyában legyen elfogadó, együttm köd , kapcsolatteremt . Ismerje a gyerekek szokásait, játékait, igényeit. Legyen meleg szív és támogató, határozott és következetes. Használja a humort, de ne legyen gúnyos a beszéde. Kezdeményezzen szeretetteljesen. A beszédhelyzetekben szerzett tapasztalatai során a gyermek átveszi környezetét l a szórend, ragok, nével k, névutók, igeid k stb. pontos használatát.

A feln ttekkel való beszéd az óvodában kiegészül a gyermektársakkal való tevékenység közbeni beszélgetéssel. Több pajtás beszédét, viselkedését kell a gyermeknek követnie, ezáltal fejl dik beszédfegyelmük. Fontos számukra, hogy életszer helyzetekben természetes módon minél többet beszélgessenek a gyerekek arról, mi érdekli, foglalkoztatja ket. A beszéd és a kommunikációs képesség fejlesztésének eszközei: mondókák, versek, mesék, dramatikus és anyanyelvi játékok. Ezek szorosan köt dnek a fejlesztés egyes területeihez: környezet megismerésére nevelés, ének-zene, ábrázolás, mese-vers, mozgás, munka, tanulás, gondozás. Az egymás iránti érzelmeket kölcsönösen jellemzik a nonverbális elemek is. A tekintet, mimika, gesztusok egyaránt hordoznak személyiségjellemz ket és tanult viselkedési formákat is. Az óvón tárja fel a gyermekek beszédzavarait, hibáit, keresse azok okait, törekedjék azok megszüntetésére. A napi nevel munkában ez hosszadalmas, nagy tapintatot igényl feladat, amely beépül a mindennapi tevékenységek rendszerébe. A kompenzálás mindig egyénre szabott. Nagy fokú elmaradás esetén logopédiai kezelést veszünk igénybe.

A fejl dés várható jellemz i óvodáskor végére:

-A gyerekek beszéde összefügg , elbeszélésük folyamatos.

-Eljutnak arra a szintre, hogy helyesen használják a nyelvtani kifejezésmódokat, ismerik a használt szavak tartalmát. -Figyelmesen, nyugodtan képesek végighallgatni a másik megnyilatkozását. -A létrejött beszédhelyzetekben jól érthet , megfelel hanglejtés , hangerej és

sebesség a beszédük.

-Tisztán ejtenek minden beszédhangot. -Szabadon fejezik ki önmagukat. -A jellemz mesefordulatok kifejezései is megjelennek a mindennapi

beszédükben.

15

-Beszédüket érzelmeik által kiváltott természetes gesztus, arcjáték kíséri. -Az anyanyelvnek megfelel hangsúllyal használják a felkiáltást, felszólítást,

óhajtást.

5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai

5. 1. Játék

Mikor a gyermek játszik, számára a végtelen tér világa hozzáférhet nek látszik A játékban van valami legy zhetetlen. Valami örök. Állandóan újrakezd d és folytatódó. A játék id n kívüli Szeretet és gy lölet. Mozgás. Áhítat.

( Latinovits Zoltán )

Helye a nevelés folyamatában

Minden egészséges kisgyerek, ha csak teheti, játszik. A játék az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége. Ebben az életszakaszban a gyerekek egész napját a játéktevékenység határozza meg. Itt zajlik tapasztalataik, ismereteik, élményeik feldolgozása. Ebb l indulnak ki és ide térnek vissza valamennyi tevékenységükb l.

A gyermek játéka olyan önként vállalt, szabad, örömteli és többnyire különböz vágykielégít tevékenység, amelynek célja, a játékban önmagában van. A kisgyermeknek azért els dleges /meghatározó/ tevékenysége, mert nincs semmi olyan egyéb tevékenység ebben az életkorban, amely olyan mértékben volna képes hatni a gyermek szinte valamennyi pszichés, motoros és szociális személyiségkomponensére, mint a játék. Felfedez hajlama, kíváncsisága, tevékenységi vágya, a feln tthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot. A játékban minden lehetséges. Motívuma az öröm, a bánat, a kaland feszültsége, a kommunikáció igénye, nyugtat és felhevít, az egyedüllét véd illúzióját adja, és ugyanakkor

társat közvetít, lehet vé teszi ,hogy segítségével a gyermek megismerje a világot. A játék a gyerekek közötti együttm ködésre épül. Az óvodában az együttjátszás segíti a gyermeki szocializációt.

Célja:

A játék kicsiben maga az élet. Ezért a gyermek minden tevékenységet játékként éljen meg. Az óvodapedagógus feladatai:

Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése

A napirenden belül elegend id és hely biztosítása a játék számára

A játékhoz szükséges, a gyermeki fantázia kibontakozását segít anyagok, eszközök folyamatos biztosítása

Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehet ségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében, tapasztalatszerzés

A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása

Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel

16

A fejlesztés tartalma

A jó játék akkor alakul ki, ha a gyermekek megfelel tapasztalatokkal rendelkeznek és van élményük, amit megjelenítenek játékukban. A játék témája, tartalma nagyrészt a gyermekek valóságról szerzett benyomásairól, tapasztalatairól, ismereteit l függ, ezért arra törekszünk, hogy a gyermekek minél jobban megismerjék környezetüket, részesei legyenek az eseményeknek. (pl. orvosi rendel , szüret, kirándulás az állatkertbe stb.) A természeti környezet megismerésében a gyermeki kreativitást a problémaérzékenység, a felfedezés jelenti. Így a velünk él környezet könnyen nyitott könyvvé válik a gyermek számára. Miközben kíváncsisága érdekl déssé mélyül, játékában és apró felfedezéseiben feltárja a körülötte lév világot, megtanul abban tájékozódni. Ezen ismeretek nem biztos, hogy azonnal jelentkeznek a játékban, ezért nem szabad er ltetni a megjelenítést.

Jót és jól játszani a gyermek dolga: de ezt csak akkor teheti meg, ha az óvón biztosítja azokat a feltételeket, amelyek kedvez leg hatnak a játék kialakulására, a gyerekek játékkedvére, amelyek ösztönzik ket, és amelyek segítségével a játékuk tartalmasabbá, sokoldalúbbá válhat.

Els sorban nyugodt, barátságos, kiegyensúlyozott légkört, melyben a gyermeknek módjában áll nézel dni, vagy kiválasztani a számára legvonzóbb játéktevékenységet. Elmélyülhet a választott tevékenységben, kijátszhatja pozitív és negatív érzelmeit. A kreatív, alkotó légkör nyugodt és biztonságérzetet kelt , melyben a gyermekek szabadon szervezik meg a játékukat, önállóan választják hozzá a társat, a helyet, az eszközt. Ennek alapja az óvón -gyermek közti szeretetteljes kapcsolat. A toleráns óvón i minta példaérték . Az óvón segítse a közös játék kialakulását, fejl dését, és a magányosan tevékenyked gyerekeket segítse abban, hogy a közös játékba bekapcsolódhassanak!

A játék helye a gyerekek szabad mozgását, biztonságát, játékuk térbeli kibontakozását szolgálja. A játék egyik színtere a csoportszoba. A különböz jelleg játékok más és más helyet igényelnek. Az óvón a gyerekek közrem ködésével állandó és ideiglenes játszóhelyet alakít ki, ügyelve arra, hogy a különböz játszócsoportok ne zavarják egymást. Programunk f célkit zéseib l adódó tevékenységeink / termések gy jtése, hajtatás, csíráztatás, növénygondozás / játékgazdagító lehet séget nyújtanak a kialakított él sarokban.

A játék további helye az udvar. Lehet ség nyílik arra, hogy a gyerekek minél több nagymozgásos játéktevékenységet folytassanak. Az óvón segítse az udvari szerepjáték kibontakozását, pl. népi játékok, mozgásos játékok, ügyességi és sportjátékok feltételeinek megteremtésével. Az udvar a környezet jobb megismerését szolgáló játékos tevékenységek végzésére is teret biztosít. A gyerekek minél több id t töltsenek az udvari játéktevékenységekkel!

Mivel a játék a gyermek legalapvet bb tevékenysége ezért természetes, hogy a napirendben erre kell a legtöbb id t biztosítani. Fontos, hogy kapkodás nélkül tevékenykedhessen, elmélyülten játszhasson, legyen ideje elképzelései

17

megvalósítására. A nap folyamán a délel tti és délutáni játéknak egyenérték nek kell lenni. Minél többet játszik a gyermek, annál nagyobb lehet ség van fejl désének el segítésére.

A játékszer motiválja, ösztönözze, gazdagítsa a gyerekek elképzeléseit, sokféle ötletre, játékfajtára ihlesse! A csoport játékkészlete esztétikus, könnyen tisztítható, veszélytelen legyen, igazodjon a gyerekek életkorához, segítse el sokoldalú a fejl dést. Fantáziálásra, gondolkodásra, probléma megoldásra serkentsen. A mai játékeszközöket harmonikusan kiegészítik a természetes anyagokból készült játékok a környezetben fellelhet dolgok is /kavics, falevél, ágak, bot /. El térbe kerülnek a fából készült játékok. A gyerekek a játékszerekkel általában minden segítség nélkül tudnak játszani, néha azonban segítségünkre szorulnak. A segítés formája legtöbbször a gyerekek érdekl dését l, igényét l függ. Az óvón a játékba csak olyan szinten és mértékben avatkozzon be, amennyiben az adott gyermeknek, az adott szituációban arra szüksége van. A segítés formája lehet szóbeli közlés, figyelemfelhívás, az egyszer bb m veletek bemutatás, m ködési, kezelési mechanizmusok bemutatása.

A gyermekek fej dését el segít játékfajták az óvodánkban

Gyakorlójáték

A gyakorlójáték során a véletlen mozgásból, cselekvésb l fakadó siker ismétlésre készteti a gyermeket, és ezek az újraismétlések nagy örömöt jelentenek számára. A sokszori ismétlés és gyakorlás a különböz funkciók viselkedési formák fejl dését eredményezi.

A felhasznált anyagok, eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyával ismerkednek a gyerekek a játéknak ezen a fokán.

A 3-4 éves gyerekek szintjén jelentkezik f leg, amely abban nyilvánul meg, hogy játszanak hangokkal, szótagokkal, halandzsálnak, játékosan ismételgetik az egyes szavakat, kifejezéseket. Ebben a játékban nem a szöveg, hanem annak ritmusa, s a hozzá kapcsolódó mozgás a lényeges. Ez szerez örömet, ez készteti a gyerekeket ismétlésre. Máskor a gyerekek játékszereket és eszközöket rakosgatnak valamilyen maguk alkotta játékszabály szerint. Még nem vállalnak szerepet, játékuknak nincs kerete. A játék a gyerekek számára a különböz anyagokkal végzett manipuláció (pl.: homokszórás, kavarás, vízöntögetés, papírtépés, stb.)

4-6-7 éves korban a gyakorlójáték akkor jelentkezik, ha a gyerek fejl désében lemaradt, képességei fejletlenek, tapasztalatai, élményei szegényesek, vagy amikor egy új játékszer használatát nem ismeri.

A gyakorlójáték jelentkezik a konstrukciós és szerepjáték elemeiként is. Az óvón ebben az életkorban is engedje a gyakorlójátékot. Ha azonban azt tapasztalja, hogy egyes gyerekek kizárólag ezen a szinten maradnak, keresse meg az okokat, s igyekezzék ezen a fejl dési fokon átsegíteni ket.

Nevelési szempontból a leggazdagabb lehet séget a szerepjáték nyújtja. A gyerekek szerepjátéka tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket és ezekhez f z d érzelmeiket tükrözi. A gyerekek a magukra vállalt szerepeken keresztül ábrázolják a valóság számukra lényeges mozzanatait. Eközben sokoldalúan megnyilvánulnak és alakítják az egymás közti társas kapcsolatok rendszerét. (együttm ködés, alá-

18

fölérendeltség, viselkedési formák stb.) E játékformában kiválóan fejl dik akaratuk, önállóságuk, beszédkészségük, gondolkodásuk. A szerepjáték során a gyerekek jussanak el az egyéni képességeik legmagasabb fokára.

3

4 évesek: A gyerekek a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi

szabályokat elsajátítják és betartják. Játékukhoz megkeresik az eszközöket, azokra vigyáznak, a játékszerek használatában megegyeznek. Jól érzik magukat társaik között, szívesen játszanak egyedül, és egymás mellett. A környezeti és társadalmi ismereteik segítik ket a szerepjátékok játszásában. (orvos, piac, bolt, családi környezet).

4

5 évesek: Ebben az életkorban kialakul a kisebb-nagyobb csoportokban való együttjátszás igénye. Mozgásuk, értelmi-érzelmi fejl désük arra a szintre jut, hogy környezetük egyszer bb jelenségeit megértik, és készek ezeket játékukban újraalkotni. Képesek a szerepvállalásra és elosztásra még akkor is, ha ez vitához vezet. A gyakori szerepcserét. Az eszközökhöz való ragaszkodást felváltja a szerephez való köt dés. A szerepjáték témájának kezdeményezésében önállóak.

5

6 évesek: Képesek megérteni és elfogadni játszótársaik elgondolásait, tevékenységük logikáját és alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Képesek olyan játékhelyzetet létrehozni, amelyben tapasztalataik, érdekl déseik alapján ábrázolhatják a feln ttek tevékenységét és különféle kapcsolatait. Megfelel tapasztalatok és élmények birtokában önállóak, a játék el zetes közös tervezésében, a szerepek kiosztásában, a játékszerek megválasztásában, a szabályok betartásában. A játszócsoport tagjai között tartós és szoros kapcsolat alakul ki.

Barkácsolás

Az óvón k figyelemmel kísérik a gyermekek szerepjátékát, s kérésükre

partnerként vesznek részt a játékban. A szerepjátékban számos eszközre van szükségük a gyermekeknek, ezeket az óvón vel közösen készítik el, barkácsolják össze. Gondoskodjunk helyr l, anyagról és kifogástalan, a gyerekek részére megfelel méret szerszámokról. Gy jtögessenek a gyerekek minden olyan anyagot, amelyet önállóan meg tudnak munkálni. Séták, kirándulások alkalmával gy jtsenek mindent, amit a természet elenged . Az ily módon gy jtött termések és természetes anyagok gazdagítják az eszközkészletet, és nemcsak esztétikai élvezetet nyújtanak, hanem közelebb hozzák a természetet a gyerekek számára.

3

4 évesek: Ebben a korban a barkácsolás el készületeként az óvón a gyerekek bevonásával készítsen munkaigényes kiegészít játékszereket. Az elromlott

játékok javítását, festését a gyerekek szeme láttára végezze, és ezt kísérje kedvet ébreszt magyarázattal.

4

5 évesek: A gyerekek nyújtsanak segítséget a játékok javításában, beszéljék meg, hogy egy-egy játékhelyzetben mire lenne szükségük. Ösztönözze ket az óvón

az eszközök, kellékek biztosításával ezek elkészítésére.

5

6 évesek: Nagycsoportban teljes önállóságot kell biztosítani a gyereknek. El kell érni, hogy a barkácsolás természetes alkotórésze legyen szerepjátékuknak. Maguk kezdeményezzék a barkácsolást. A létrehozott alkotást használják fel játékuk során. Használják a természetben gy jtött eszközöket, (termések, magvak, kavicsok stb.).

Dramatizálás, bábozás

A szerepjátékot gazdagítja a gyermekek irodalmi élményeire épül dramatizálás, bábozás. Fontos, hogy a gyermekek kötetlen módon játszhassák el ezeket az élményeket. Feltétele,

19

hogy az irodalmi alkotások megragadják a gyerekeket, és valóban esztétikai élményt jelentsenek. Módot kell adni arra, hogy szándékuk szerint átformálják, vagy sz jék tovább a történetet. Gondoskodjunk jelmezekr l, kellékekr l, eszközökr l. A báb mögé bújva a legfélénkebb gyerek is szívesen megszólal. A báb állandóan jelen, kézközelben van, hogy azt a gyermek minden tevékenysége közben szabadon használni tudja. A bábok mozgatására meg kell tanítani a gyerekeket. Ügyelni kell arra, hogy nagyságuk a gyerekek kézméretének megfelel legyen. Készítsenek az óvón vel közösen bábokat (zacskó, termés fakanál, bot, ujjbáb), különböz anyagokból, fantáziájuk szerint.

3 4 évesek: Els sorban a bábu mozgatása ragadja meg a gyerekeket. Az számukra a cselekvés kifejez bb, mint a szó. Maguk is szívesen húzzák fel a kezükre a bábokat

4

5

6 évesek: A bábok a gyerekek kézméretének megfelel nagyságúak, asztalra állítható, a gyerekek magasságának megfelel méret paravánt biztosítunk, hogy ülve is bábozhassanak. A bábok kiválasztása, beszerzése feleljen meg a gyerekek által kedvelt meséknek, vagy más élményükhöz f z djön. Az óvón készítsen a gyerekekkel közösen bábokat terményb l vagy más természetes anyagból. Legyen közöttük sík, fakanál, ujjbáb.

Konstruáló épít játék

A játékra jellemz , hogy a gyerekek kockából és más játékszerekb l, különböz alkatrészekb l, anyagokból építményeket, játékszereket, különféle egyéb tárgyakat hoznak létre. A spontán létrejöv alkotások mellett fontos helyet kap az el re elgondolt, meghatározott céllal végzett építés. A valamit alkotni igénye, öröme kreativitásuk mellett értelmi és társas képességüket is sokoldalúan fejleszti. Az épít játék, az eszközök, és az anyagok változatosságát igényli. Szükség van olyan épít elemekre, amelyek egymásba illeszthet k, összekapcsolhatók. Minden csoportban legyen épít elem, fa, fém, m anyag mechanikai játékszerek, kirakókat, félkész eszközöket, gyöngyöket stb.. Az óvón igyekezzen elérni, hogy minden gyerek megtalálja a neki legmegfelel bb épít és konstrukciós elemeket, és képes legyen ezekkel elmélyülten játszani.

3 4 évesek: A gyerekek gyakran bonyolult építményeket hoznak létre, melyeket nem képesek megismételni. Az óvón feladata, hogy éreztesse meg az összerakosgatás és szerkesztés örömét. Gondoskodjék arról, hogy az összeállítható játékszerekkel foglalkozó gyerekek nyugalmas helyet találjanak maguknak.

4 5 6 évesek: Ebben az életkorban a konstruáló, épít játékelemekb l játékszereket is tudnak készíteni a gyerekek. Az építés, a konstruálás gyakran a szerepjátékhoz kapcsolódik: az élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek. Az Óvón késztesse a gyerekeket arra, hogy az elemekb l a valóság tárgyaihoz, játékszerekhez vagy egyszer modellekhez hasonlót készítsenek. A fejl dést jelzi a bonyolultabb alkotások létrehozása, az eredményességre törekvés, a választott, elképzelt modell egyre pontosabb megközelítésének igénye. Az óvódáskor végén alkotásaikat már önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozzák létre, s képesek különböz anyagok, eszközök kombinált alkalmazására.

20

Szabályjáték

Jellemz je, hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik. A szabályok meghatározzák a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését, egy-egy szakaszának lezárását. A játék jellegéb l következik a szabályok pontos betartása, a szabályoknak megfelel viselkedés. A szabály betartása vagy megszegése különböz érzelmeket vált ki a játék résztvev ib l, s ez nagymértékben meghatározza a gyerekek magatartását, egymáshoz, csoporthoz való viszonyát. A szabályjátékban a gyerekek önállósága a szabály önkéntes vállalásában fejez dik ki. A gyerekek játék közben ragaszkodnak a saját maguk felállított szabályokhoz. Vannak szabályjátékok, melynek jellegéb l következik a kölcsönös segítés. Ennek helyes elsajátítási formájával hozzászoknak a gyerekek, hogy ne egymás kudarcainak, hanem sikereinek örüljenek. Akár nyernek, akár vesztenek a szabályjátékban is tanulják meg a magatartás helyes formáit: szerénység, mértéktartás, eredményekre törekvés. A szabályjátékok egyes fajtái f ként a gyerekek mozgását, mások els sorban értelmi képességeiket fejlesztik.

Mozgásos szabályjátékok: testnevelési játékok, dalos és mondókás népi játékok, fogócskák, körjátékok, szembeköt sdi, labdajátékok, mozgásos versenyjátékok

Értelmi képességet fejleszt szabályjátékok: különböz társasjátékok, képes kirakok, dominók, kártyajátékok, nyelvi játékok.

A szabályjáték kiválasztásánál az óvón vegye figyelembe a gyerekek kívánságát, fejlettségét, a csoport létszámát, a helyi adottságokat, a játék el zményeit. Segítse a gyerekeket a játék kiválasztásában, vezetésében, a szabályok betartásában.

3

4 évesek: Azokat a szabályjátékokat alkalmazza az óvón , amelyek a gyerekek mozgásszükségletét kielégítik, szabályaik egyszer ek, s tartalmuknál fogva közel állnak a gyerekekhez. Szívesen fogadják azt a szabályjátékot, amelyben nincs különösebb kötöttség, és nem szükséges hozzá az egész csoporttal való együttm ködés. ( pl: körjáték)

4

5 évesek: Olyan szabályjátékok is választhatók, amelyek megkívánják, hogy a gy zelem elérése érdekében egyéni kívánságaikat egyeztessék társaik érdekében, közösen rködjenek a szabályok betartása felett

5

6 évesek: Ebben a korban már olyan szabályjátékokat is választhatnak, amely nagyobb ügyességet, vagy szellemi er feszítést követel. A nagyok már a bonyolultabb szabályjátékok megtanulására és gyakorlására is képesek, miközben azt nagy kedvvel, örömmel játsszák, egymást a szabályok betartására is figyelmeztetik. Az óvón engedje, hogy a gyerekek játékában az egészséges versengés is jelen legyen. Ez ne csapjon át az egymással szembeni negatív érzelmek kifejezésébe.

Népi játékok

Egy nép kulturális hagyományai közé tartoznak a népi játékok. Ezeket az óvón változatos szervezéssel kezdeményezze. A népi játékok rangos helyet foglalnak el a játéktevékenységek rendszerében. Egyaránt köt dnek a mozgásos, a szerep-, a dramatikus-, a konstruáló-, alkotó játékokhoz.

A fejl dés várható jellemz i óvódáskor végére

A gyerekek tudnak, képesek több napon keresztül egy-egy játéktémában együttesen részt venni.

Környezetükben megfigyelt, tapasztalt jelenségeket képesek feldolgozni és újra alkotni.

21

Önállóan kezdeményezzenek szerep- és szabályjátékokat. Elosztják a szerepeket, betartják a szabályokat. Kedvez tlen szabályokat, szerepeket is vállalnak.

Ismert meséket báboznak, dramatizálnak.

Képesek problémahelyzeteket megoldani

Egyszer bb, kiegészít eszközöket önállóan is készítenek, s játékukban is felhasználják.

5. 2. Mese, vers játék éke, szavak kékje

Átadom, mint ékszer éket izzón, égjen ha beszélek

/ Kiss D. /

Helye a nevelés folyamatában

Az óvodáskorú gyermek életkorának megfelel irodalmi m fajok: a vers és a mese. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehet ség és igény van rá. A mese emberi kapcsolatokra tanít, mélyíti az önismeretet, segít a világ megismerésében. A természet és a bel le építkez képalkotás, irodalom maradandó élmény a gyermek számára, amelyb l élete végéig táplálkozhat. Fejleszti erkölcsi érzelmeit, ítéleteit, esztétikai fogékonyságát. A mese

vers fejleszti beszédüket, b víti szókincsüket, emlékezetüket, oldja a szorongást. Fejl dik anyanyelve, tökéletesedik irodalmi

szépérzékük. Er södik az egymás iránti figyelem, összetartozás érzése. Az irodalmi m vek megteremtik a természet megbecsüléséhez, megóvásához elengedhetetlen érzelmi alapot, ezáltal hozzájárulnak a természetszeret , környezetbarát feln tté váláshoz.

Célja - A korosztálynak megfelel irodalmi élmények nyújtásával az irodalmi érdekl dés felkeltése.

- B vüljön szókincsük, kifejez készségük.

- A környezethez való pozitív érzelmi viszony kialakítása, a növény és állatfajok megbecsülése, szeretete. - A gyerekek a szívesen hallgatott mondókák, versek aktív befogadójává

váljanak.

Feladata - Az anyanyelv megismertetésén, az irodalmi érdekl dés felkeltésén túl a

változatos irodalmi élmények közvetítése. ( mondóka, vers, mese, bábjáték, dramatizálás ) - Teremtsük meg a meséléshez szükséges feltételeket. - Er sítsük meg a kiválasztott irodalmi anyag segítségével a környezet megszerettetését, az évszakok szépségét. - Igényesen állítsuk össze a felhasznált irodalmat. - Keltsük fel és tartsuk fenn a gyerekek érdekl dését.

22

A fejlesztés tartalma

Mindennap meséljünk, vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy el-alvás el tt. A mese-vers kezdeményezések anyaga változatos legyen. Gerincét a magyar népmesekincs adja. Lehet séget kell teremtenünk a gyermeknek az önálló mese és szövegmondáshoz. A mindennapi mesék hatására a dramatizáláshoz, a bábozáshoz szükséges esz-közöket közösen elkészítjük és a mesét a gyermekek eljátszhatják. Az irodalmi anyag tartalma a gyermek életkorához, érdekl déséhez megfelel en alakul.

Fontos, hogy lehet séget biztosítsunk a gyerekeknek a természeti jelenségek, tárgyak, növények, állatfajták apró csodáinak, szépségének felfedezésére, az évszakok hangulatának átélésére. A megfigyelt eseményhez tartalmilag kapcsolódó vers, vagy mese elmondásával fokozhatjuk az érzelmi hatást. Az irodalmi m vek hozzájárulnak közvetetten a természet megbecsüléséhez, szeretetéhez, hozzásegítenek a természetszeret feln tté váláshoz

Forrásai a magyar és a világirodalom gyermekek számára készült alkotásai : Grimm, Andersen, Magyar népmesék, Illyés Gyula, Arany László meseválogatásai. Versek közül a gyermekekhez közelállók Weöres Sándor, Zelk Zoltán, Csanádi Imre, népi gyermekmondókák stb.

3-4 éves korban

A mondókák az évszakok változására, a természet és az id járás összefüggésé-re hívják fel a figyelmet. A mesék f ként rövid formula-mesék, állatmesék, melyek alkalmasak arra, hogy a gyerekek ismereteket szerezzenek környezetük-r l. A simogatók, tapsolók, lovagoltatók ritmusa nyugtatóan hat a gyermekre.

4-5 éves korban

A mesék-versek a környezetr l, az évszakokról, természeti jelenségekr l, az óvoda környékén lev növényekr l, állatokról, id járásról szólnak.

A természet-állatok megszemélyesítésével létrehozott népi mondókákból, versekb l, mesékb l válogatunk.

5-6-7 éves korban

Az állatmesék, tréfás mesék mellett a tündérmesék, királymesék egyszer bb változatára is sor kerül. A mesék drámaisága, a jellemek kiszínezése, csodák, átváltozások mind örömforrás, élmény a gyermek számára.

A fejl dés várható jellemz i 3-4 éves korban :

- Képekr l felismerik kedvelt meséiket

- Figyelmesen, szívesen hallgatják a mesét, örülnek azok gyakori ismétlésének. - Szívesen bekapcsolódnak a versek, mondókák mondogatásába.

A fejl dés várható jellemz i 4-5 éves korban :

- Várják, kérik a mesét - Van kedvenc meséjük, meseh sük

- Szeretnek könyveket nézegetni, beszélgetést kezdeményeznek az ismert képr l

- Szívesen hallgatják és mondják a verseket

23

A fejl dés várható jellemz i 5-6-7 éves korban :

- Önmaguk kezdeményeznek dramatizálást, bábozást - Maguk is szívesen mesélnek - Szeretik, figyelmesen hallgatják a verseket, meséket, elbeszéléseket - Van kedvenc meseh sük

- Gondosan bánnak a könyvekkel - Tudnak tiszta kiejtéssel, a ritmus és a vers hangulatát érzékeltetve mondókát, verseket

emlékezetb l is felidézni

5. 3. Ének

zene, énekes játék

Helye és szerepe a nevelés folyamatában A nap folyamán bárhol és bármikor juttassuk zenei élményhez a gyermekeket, keltsük fel zenei érdekl désüket. A zene érzelmekre hat, élményt nyújt, aminek hatása életre szól.

Célja: - A zene megszerettetése, a befogadására való képességek megalapozása, zenei anyanyelvük ápolása. - Az ének-zene, az énekes játékok megszerettetése, tiszta, szép éneklésre

nevelés, a környezet megismertetése, megszerettetése során.

- Esztétikai, zenei ízlés és mozgáskultúra fejlesztése. - Játékos zenei alkotókedv felébresztése, megteremtve a lehet séget a természetben való

minél több séta, kirándulás alkalmával az összhang megfigyelése ( zene a természetben, környezetünkben ).

- A zenei hallás, ritmusérzék fejlesztése, beleértve és belevéve a környezet által észlelt zajokat, hangokat, neszeket, zörejeket, játékosan megfigyeltetve és felhasználva azokat.

Feladata: A különböz zenei készségek, képességek fejlesztése, valamint ezek fejlesztésének összehangolása más készségek, részkészségek, pszichikus és gondolkodási funkciók fejlesztésével.

Fejlesztend zenei képességek és készségek:

a) Metrumérzék b) Ritmusérzék c) Hangmagasság, dallam- és hangszínérzék d) Bels hallás

e) Intonációs készség, hangképzés f) Tonalitás érzék g) Zenei memória h) Zenei improvizációs készség i) Érzelmek, hangulatok kifejezése a zenében

24

A fejl dés és tartalma és várható jellemz i 3-4 éves korban:

Metrum érzék

Ölbeli játékok, páros játékok, közös mondókázás, a metrum együttes érzékeltetése, (járások, szökdelések) mondókázás és daléneklés közben a metrum megjelenítése játékok, szimmetrikus mozdulatokkal.

Ritmusérzék

A mondókázás, szövegritmizálás a ritmus kiemelését készíti el indirekt módon, a ritmus szöveges visszhangjátékban, beszédben jelenik meg, széls séges tempó különbségek észlelése.

Dinamikai érzék Jól látható nagy mozdulatokkal jelzik a halkabb, illetve a hangosabb hangot- a gyermek utánoz ; együttesen produkáljuk a dinamikai különbséget.

Hangmagasság-, dallam- és hangszínérzék Megfigyeltetés: az óvón hangoztatja, térben elhelyezve mutatja a különbséget. Kés bb együttesen produkáljuk a magas-mély hangokat (állathang, zörej, mondókázás magasabb-mélyebb hangokat mozdulatsorokkal kísérve.

Felismertetés: a csoport utasításra, vagy csupán mozdulatra magasabb, illetve mélyebb hangot produkál. A recitálás ( azonos hangon éneklés ) elsajátíttatása vízszintes mozgással kísérve. A szöveg megmozgatása nagyon magasra, nagyon mélyre ( hullámoztatás )

Tonalitás érzék Ismert dal, mondóka felhasználásával felelget s játék a csoport és az óvón között. Rövid szakaszok lehalkítása, kihagyása, elbújtatása. A felelget s változtatása: a csoport énekli a kezd , az óvón a befejez motívumot, és fordítva. Hosszabb szakaszok elbújtatása. Az egyenletes lüktetés a fejlesztés alatt látványban, mozgásban vagy hangzásban érzékelhet legyen!

Intonációs készség E képesség fejlesztése a recitáció elsajátítása után kezd dik. A recitálásból kiindulva, a hangmagasság kimozdítása mindkét irányba. Állat- és zörejhangok utánzása. Hangképz gyakorlatok beiktatása. Vitálkapacitás növel gyakorlatok. Javasolt hangkészlet: szó-mi,

mi-ré-dó, lá-szó-mi, dó-lá-szó, + lefutó pentakord.

Zenei memória Ritmizált, szöveges visszhangjáték ( 2 ütemes motívum ). Rövid, kis hangkészlet dallamvisszhang ( szó-mi, mi-ré-dó, 2 ütem), egyszer szöveggel.

Improvizációs készségek Kérdés-felelet játék ritmizált szöveggel, majd rövid dallammotívumokkal ( 2 db 2-es ütem szó-mi, szó-lá-szó, szó-lá-szó-mi, mi-ré-dó motívumok ). Kezdetben a gyermek a kérdés motívumát ismételve válaszol, csak szöveget improvizál.

Felhasználható zenei anyag-javaslat Mondóka: 5-7 db (2-es lüktetés, maximum 4 soros) Dal + énekes játék: 14-21 db

25

Hangkészlet: szó-mi 5-6 db lá-szó-mi 3-5 db mi-ré-dó 3-5 db szó-mi 3-5 db lefutó pentakorddal dal és dalos játé

A fejl dés tartalma és várható jellemzi 4-5 éves korban: Metrum érzék

A 3-4 éves korban elért szint tartása, ritmushangszerek használata, 2-es, majd 4-es lüktetés érzékeltetése

Ritmusérzék A szövegritmus kiemelése ismert szöveg mondókákból, dalokból, helyettesítése egy szótagos halandzsával a ritmus önálló megjelenítése hangzásban és mozgásban (taps, koppantás, tánc, ritmushangszerek), szünet helyének tudatosítása, kevésbé eltér tempók megkülönböztetése

Dinamikai érzék A különbségek a széls dinamikai értékek között finomodnak.

Hangmagasság-, dallam-, és hangszínérzés

A hangmagasságok közti különbség csökken, a folyamat azonos. A recitált szöveg megmozgatásakor a hangjuk igazodik az óvón hangjához. A hangmagasság felismerése a zörejhangok és ritmushangszerek hangjára is kiterjed.

Tonalitás érzék

A folyamat azonos, a dalból, mondókából elbújtatott szakaszok hosszabbodnak.

Intonációs készség

A folyamat azonos, a hangterjedelem 5-6 hangra b vül. Javasolt hangkészlet: szó-mi a lefutó pentakord, szó-mi-dó, szó-mi-ré-dó, mi-ré-dó, lá-szó-mi-dó, mi-ré-dó-lá.

Zenei memória

A folyamat azonos, 4 ütemes motívumokkal, megfelel ritmus tartalommal. Javasolt hangkészlet: lá-szó-mi, szó-mi-ré-dó, mi-ré-dó-lá.

Improvizációs készség A zenei kérdés motívumát eleinte az óvón , kés bb a gyermek megfordítja, így jön létre a zenei válasz: (pl: kérdés:dó-dó-ré-ré-mi-mi ; a válasz : mmi-mi-ré-ré-dó-dó ) A motívumok hosszabbodnak, a hangkészlet b vül.

26

Felhasználható zenei anyag- javaslat

Mondóka: 8-10 db (2-es, 4-es lüktetés, maximum 4 soros) Dal + énekes játék: 19-24 db Hangkészlet: szó-mi 5-6 db (lefutó pentakorddal) Szó-mi-ré-dó 6-8 db Lá-szó-mi 5-6 db (lefutó pentakorddal) Dó-lá-szó 3-4 db, dal és dalos játék,valamint m dal

A fejl dés tartalma és várható jellemz i 5-6-7 éves korban:

Metrumérzék (egyenletes lüktetés) Hármas lüktetés érzékeltetése, motívum, illetve sorhangsúly kiemelése hangzásban, mozgással.

Ritmusérzék

Ritmus és metrum összekapcsolása hangban, mozgással. Két szólamú ritmusok, kis tempó különbségek észlelése, két különböz ritmus együttes megjelenítése.

Dinamikai érzék

Halk, hangos halkabb, hangosabb, a különbség egyre kisebb, feladat a finomítás.

Hangmagasság-, dallam-és hangszínérzék

A hangok közti különbség csökken (szekund, terc),tiszta ének, ritmushangszerek, zörejhangok magassági különbségeit megnevezik, mutatják. Képesek magasabb, illetve mélyebb hangon kezdeni a dalt, segítség nélkül. A dallam vonalát kézzel rajzolják.

Tonalitásérzék Tisztán énekel, kezd hang megadásával az egész dalt elbújtatja, a záró hangot kiénekli.(Metrumot és ritmust érzékeltetni kell!)

Intonációs készség és hangképzés Egyre tisztább éneklés, hangadás-visszaadás (morgós gyerek kisz rése).

Recitáció: énekbeszéd! (Halkabban énekelj, mély leveg t vegyél, nyisd ki a szád, stb. hangképzés!)

Hangterjedelem: 6-8 hang szó-mi-ré-dó-lá; mi-ré-dó-lá-szó; dó'-dó; lá'-lá.

Zenei memória Ritmizált, szöveges visszhangjáték. Dallamvisszhang: lá-szó-mi; szó-mi-ré-dó; mi-ré-dó-lá. Ritmusvisszhang: 4 db 2-es ütem ; 2 db 3-as ütem ; 2 db 4-es ütem .

Improvizációs készség

Zenei kérdés-válasz (zenei motívum bezárása lefelé men dallam )

Dó-dó-ré-ré-mi-mi mi-mi-ré-ré-dó-dó; stb. Énekes játékok : dallamra szöveg, szövegre, dallam improvizálása

27

Felhasználható zenei anyag- javaslat Mondóka: 10-12 db(2-es, 4-es és 3-as lüktetés, maximum 4 soros) Dal, énekes játék: 20-25 db

Szó-mi-dó+lá, 5-6 db mi-ré-dó-lá,-szó 3-4 db lá-szó-mi-ré-dó-lá, 3-4 db lá-szó-mi-ré-dó-lá,-szó 3-4 db dó'-lá'-szó-mi-ré-dó 3-4 db lá-szó-fá-mi-ré-dó 5-6 db dal és dalos játék, valamint m dal

A zenehallgatási anyag tartalmazzon különböz hangulatú, évszakokhoz, eseményekhez kapcsolódó magyar népdalokat, könnyen érthet szöveg m dalokat, más népek gyermekdalait. A zenehallgatás b víthet több óvón közös énekével,

hangszerjátékával, valamint id nként gépi zenével.

5. 4. Vizuális nevelés

Csak arra lenne szükség, hogy a gyermeknek elegend képet adjunk a harmóniáról, ezzel biztosan megakadályozhatnánk, hogy vakká váljanak vele szemben

Helye az óvodai nevelésben

A vizuális nevelés az óvodai nevelés egészében érvényesül folyamat. A gyermek ízlésének, alkotó-befogadó képességének, fantáziájának, kreativitásnak kibontakoztatását, az esztétikai nevelést szolgálja. Magába foglalja: a rajzolást, festést, mintázást, építést, képalakítást, a konstruálást, a kézimunkát, a m alkotásokkal való ismerkedést, valamint a környezetalakítást.

A gyermeket egyéni fejlettségi szintjének megfelel en képi-plasztikai kifejez képesség birtokába juttatja, kialakítja bennük az elemi képolvasási, komponálási, térbeli tájékozódó és rendez képességet.

A feladatok sikeres teljesítése hozzájárul a gyermek látási, tapintási, mozgási érzékelésének összerendez déséhez, a vizuális élmények teljesebb átéléséhez, a szándékos megfigyelés tartalmának valóságh bb feldolgozásához. Kialakul annak felismerése, hogy az érzékelt valóságot, érzelmeiket, elképzeléseiket az ábrázolás különböz eszközeivel kifejezhetik.

Dolgozzanak természetes anyagokkal, lássák, tapasztalják, ismerjék meg a különböz anyagok tulajdonságát, variálhatóságát, formálhatóságát. Alkalmazzák a különböz technikákat. Festést, tépést, ragasztást, vágást, hajtogatást, batikolást. Mindig olyan technikával dolgozzanak, amivel sikerélményhez jutnak, amivel ki tudják fejezni magukat, ami újabb ábrázoló tevékenységre ösztönzi ket.

A természet és a természetes anyagok sokrét lehet séget nyújtanak a manuális tevékenység gyakorlására, a finommotorikus készségek fejl déséhez, fejlesztéséhez. Hozzájárulnak a természettel való együttélés folyamatosságához is. A természet látványa segíti a szín, forma, az alak észlelésének fejl dését.

A gyermek a vizuális technikák gyakorlása során minden alkalommal átéli az alkotás örömét. A sikerélmény következtében felébred az ábrázolás iránti szeretetük, er södik a gondos feladatvégzésre irányuló akaratuk. A meger sít légkör környezetben a gyermekek jó kedvvel, szívesen alkotnak. Tudatosodik bennük, hogy a környez világ térben, mozgásban, történésben létezik. A gyermek vizuális

28

fejl désére hatást gyakorol a társadalmi környezet, a téri-, a tárgyi környezet a bels tér, a m alkotások, valamint a társak és az t körülvev feln ttek.

Célja:

1. A gyermekek forma-, tér- és színképzetének alakítása, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk megalapozása

2. A vizuális észlelés, emlékezés, a képzelet, a vizuális gondolkodás pontosabbá tétele, az intellektuális látás kialakítása.

3. Az óvodai ábrázolás eszközeinek megismertetése, az ábrázolás technikájának elsajátíttatása.

Feladatok: - Feltételek megteremtése a gyermek képi-, plasztikai kifejez nyelvének, ábrázoló- és

konstruáló képességének fejl déséhez

- Legfontosabb, hogy felkeltse a gyermekben az ábrázolás anyagaival, eszközeivel való tevékenység vágyát.

- Juttassuk el a gyermeket az alkotás öröméhez. - Dolgozzuk fel a természetben gy jtött anyagokat - Ösztönözzük a félénk, gátlásos gyermekeket az ábrázoló tevékenységre - Egész nap folyamán a gyermekek rendelkezésére állnak az ábrázoláshoz szükséges

eszközök. - Biztosítjuk a gyermekek részére az udvari játék során is az ábrázolás lehet ségét

(homok, tábla-kréta )

A fejlesztés tartalma:

A gyermekek az ket körülvev környezetükb l érkez spontán ingerek és szervezett foglalkozások hatására egyaránt fejl dnek, különböz tapasztalatokkal gazdagodnak. A megfelel vizuális önkifejezés kiterjedéséhez

szükség van arra, hogy a gyermekek térben, mozgásban, történésben tudják megjeleníteni a különböz dolgokat. Mindezek tudatos fejlesztéséhez már az óvodai élet korai szakaszában szervesen beépítjük az ábrázoló tevékenységet az óvodai játékba. Minden csoportban biztosítjuk a tevékenységhez szükséges helyet. Biztosítjuk azt a lehet séget, hogy a gyermek a játék folyamán bármikor szabadon elvegye az eszközöket. Az óvodai élet során sokféle tevékenység szervezésére van lehet ség: építés, képalakítás, festés, barkácsolás

A technikai ismeretek elsajátítása csoportosan vagy egyénileg történik. Ott és akkor segítünk, amikor erre szükség van. A természet gazdag tárházat biztosít a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka gyakorlására. A természeti környezetb l begy jtött anyagokat sokféleképpen használjuk fel, amely formálja ízlésvilágukat, természetközelivé, otthonossá teszi óvodánkat.

A fejl dés várható jellemz i 3-4 éves korban:

- A gyermekek biztonsággal az ket körülvev közvetlen térben, igazodjanak a

térviszonyok között. -Sokoldalú látási-tapintási tapasztalatai legyenek a tárgyak térbeli kiterjedésér l.

- Törekedjenek a személyek, tárgyak ábrázolására, az emberi alakot formai

29

jelzésekkel, ráismerhet en jelenítsék meg.

- Látási-, tapintási-, mozgási tapasztalatai legyenek a formák tulajdonságairól (sima, érdes, fényes, lapos ). - Használják bátran a színeket, tudják azok nevét. - Használják az alapvet technikai eljárásokat, eszközöket, anyagokat.

A fejl dés várható jellemz i 4-5 éves korban:

- Növekv biztonsággal használják a nagyobb kiterjedés teret is. Környezetük

tárgyainak térbeli helyét találják meg, viszonyítsák saját testükhöz. - A gyermek ábrázolásánál megjelenik a térbeliség jelzésének szándéka. - Személyeket, tárgyakat, eseményeket jellemz jegyekkel felismerhet en

jelenítik meg. Képesek a részformák jellegzetességeinek jelzésére. - Ismerik és tetszésük szerint alkalmazzák az alapvet képi kifejez eszközöket

(vékony-vastag vonal, színfolt, rajzolt- és mintázott forma). - Próbálkoznak a nagyobb képfelület, térrész betöltésével. - Igénylik a díszítést, amelyet legjobban a képalakításban és plasztikai munka során alkalmaznak. - Kezd kialakulni az alkotás iránti vágy, segítséggel játék kiegészít ket,

ajándékokat készítenek. - Az óvón segítségével felfedezik környezetükben a rendet, a szépséget, részt

vesznek létrehozásában is. - Biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, tisztán tartásukban, elrakásában segítséggel közrem ködnek.

A fejl dés várható jellemz i 5-6-7éves korban:

- A gyermekek ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére bátran, biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit. Örömmel, saját kezdeményezésükre is alkotnak. Sokféle tapasztalattal rendelkeznek változatos alakú, zárt és nyitott terek, térbeli kiterjedések tapasztalati felismerésére, a f bb

formai jellemz k megszervezésére.

- Képalakításban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonyokat.

- Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében biztonsággal használják a képi kifejezés változatos formáit, eszközeit. - Az emberábrázolásban megjelennek a részformák, próbálkoznak az egyszer

mozgás jelzéseivel. - Színhasználatukban érvényesítik kedvenc színüket. - Formaábrázolásuk változatos, viseli a megkülönböztet jegyeket.

- Fokozott önállósággal használják az elsajátított technikákat (hajtogatás, nyírás ). - Tudnak formákat mintázni elképzelésük alapján. - Önállóan díszítenek tárgyakat. - A munkák véleményezése során szóbeli véleményt nyilvánítanak. - Az eszközökre vigyáznak, tisztításukban, elrakásukban szívesen segítenek.

30

5. 5. Mozgás

Az a gyerek, akin nincsenek kék foltok, tiplik a lábán, csak vesztegeti az idejét. Képzeljük el azt a gyereket, aki csak ül padon, nem mászik fára, nem ugrik árkot, hogyan tudja fejleszteni az egyensúlyérzékét, a távolságbecslését, az er kifejtéssel való gazdálkodást, cselekvéstervezést.

/ Dr. Ranschburg Jen /

Szerepe a nevelés folyamatában:

Az óvodai élet különösen fontos tevékenységi formája a mozgás, hiszen a 3-6 éves gyermekek alapvet életkori sajátossága a mozgás:

-Folyton mozognak, fáradhatatlanok, mozgásigényük szinte kielégíthetetlen, sosem fáradnak el. -A világot megismerni tevékenykedve, mozogva lehet.

A mozgás kapcsolódása más nevelési területekhez: 1. Az egészséges életmód alakítása: A mozgás hozzá járul az egészség megóvásához, a

szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásához, a légz , keringési rendszer, csont és izomrendszer egészséges fejl déséhez. Fejleszti a testi képességeket: ügyesség, testi er , gyorsaság, állóképesség.

2. Az értelmi fejlesztés: A megfelel intenzitású testmozgás biztosítja a motoros képességek fejl dését, melyek egyre magasabb szintje el feltétele a bonyolultabb mozgások végrehajtásának. Az agy és az egész idegrendszer a mozgás során szerzett információkat , érzékeléseket rendezi, válogatja, lokalizálja és felhasználja. Az érzékelések észlelésekké alakulnak, majd mozgásos válaszok születnek. A motoros funkciók hatására az ingerek kiterjednek , transzferálódnak és segítik a magasabb rend funkciók fejl dését is. Például a figyelem, koncentráció javul, így az értelmi tevékenység is tökéletesedik.

3. A szociális fejl désben is vitathatatlan a szerepe:

A mozgásos játékok során kialakulnak a társas kapcsolatok. Fejl dik én-tudatuk, önuralmuk, toleranciájuk, együttm köd képességük, akaratuk, szabálytudatuk.

Célja: -A gyermekek természetes mozgáskészségeinek, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. - Az egészséges testi fejl dés segítése.

- A sokoldalú mozgásigény kielégítése. - A komplex személyiségfejl dés segítése. (értelem, érzelem, szocializáció) - A gyermek örömét lelje a mozgásban! - A mozgáskultúra alakulásának segítése.

Feladata: - A testi képességek fejlesztése: ügyesség, testi er , gyorsaság,

állóképesség. - A természetes mozgások fejlesztése: járás, futás, támaszok, függés, egyensúlyozás, ugrás, dobás. - A nagy és finommozgások fejlesztése. - Egyensúlyérzék fejlesztése. - Szem-kéz, szem-láb koordináció, keresztcsatornák fejlesztése. - Ritmusérzék fejlesztése.

31

- Testséma fejlesztése: testrészek ismerete, a test koordinációjának alakítása, testfogalom, lateritás dominancia. - A vizuális és auditív percepció fejl désének alapozása, illetve

kiegészítése. - A problémamegoldó képesség er sítése mozgásos tevékenységgel elvégzett feladatmegoldásokkal. - A mozgással kapcsolatos szókészlet fejlesztése. - Egészséges versenyszellem alakítása. - Az egészséges életmódhoz szükséges jártasságok, készségek meglapozása. - Szükség esetén a vesztibuláris szervrendszer ingerlésével az idegrendszer fejlesztése, így az egyes részképességek felzárkóztató

fejlesztése.

A fejl dés várható jellemz i az óvodáskor végére:

- Megnövekszik a gyerekek teljesít képessége, mozgásuk összerendezetté, ügyesebbé, megfelel ritmusúvá válik.

- Cselekv képességük gyors, mozgásban kitartóak.

- Fejlettebb a tér és id tájékozódó képességük.

- Szeretik és igénylik a mozgást. - Megértik a vezényszavakat. - Egyéni, csoportos sor és váltóversenyeket játszanak. - A természetes járást ütemes járással váltakoztatják. - Járnak, futnak, kúsznak, másznak, csúsznak, dobnak. - Labdát vezetnek, folyamatosan földhöz ütögetik. - Tudnak futó és fogó játékokat önállóan játszani. - Képesek bonyolult akadálypályán feladatokat végrehajtani. - Kialakul a versenyszellem.

A fejl dés várható jellemz i 3-4 éves korra:

- Nagymozgások fejlettsége: mivel erre a korosztályra a nagy, lendületes, nem kell en koordinált mozgásforma a jellemz . E mozgások mozdulatait kell egyre jobban irányítaniuk, precízebben összerendezniük. Kedvelt közlekedési forma: csúszás, kúszás, mászás. Ezek nem terhelik a gyermek gerincét, er sítik a törzsizmokat, ezáltal segítik a helyes testtartás kialakulását.

- Egyensúlyérzék fejlesztése: járás, futás sávokban vagy emelt felületen (változó helyeken: f , homok, sz nyeg érzékelés fejlesztése).

- Függések gyakorlása: csak rövid ideig, de kell: mert a kar és a kézfej erejének növelésén, izmainak nyújtásán túl a test függ leges zónájának behatárolásához is támpontot ad.

- Testséma: alapvet testrészek megnevezése.

32

A fejl dés várható jellemz i 4-5 éves korra:

Kiemelt feladatok: - Testséma fejlesztése: cél a test részletes megismerése, teljes testtérkép kialakítása

(ötlet: a különböz testrészek mozgatása csukott szemmel is).

- Nagymozgások kib vülnek: ugrások, gurulóátfordulás, pontosabb szem-kéz-láb

koordinációt igényl gyakorlatokkal (felugrások, célbadobások, dobások).

- Kib vül a tér: látják egyszerre a fogót és a menekülés útját. - Kettéválik az oldaliság.

A fej dés várható jellemz i 5-6 éves korra:

Feladatok: - Térpercepció fejlesztése (jobbra és balra kerülni az akadályokat). - Nagymozgások egyre koordináltabbak, hirtelen irányváltásokra is képesek. - Alaklátás fejlesztése: különböz alakzatokban a feladat végzése.

- A testnevelés szakszavainak passzív ismerete (pl. oldalsó középtartás ) Kiemelt feladatok:

- Finommotorika fejlesztése (írásel készítés miatt).

- Szem-kéz-láb koordináció: dobások, kislabda-gurítás, labdagyakorlatok, függésb l átfogások, eszközök mozgatása sávokban, vonalon.

5. 6. A küls világ tevékeny megismerése

5. 6. 1. Matematikai nevelés

Helye a nevelési folyamatban:

A matematikai nevelés lehet séget teremt a környez valóság formáival és mennyiségi viszonyaival kapcsolatos tapasztalatszerzésre. Legf bb értéke, hogy olyan módon jutnak a gyermekek matematikai ismeretekhez, hogy közben a gondolkodásuk is fejl dik. Szoros kapcsolatban áll a környezet megismerésére neveléssel, amely segíti a gyermek külvilággal való kapcsolatát, arról szerzett tapasztalatainak feldolgozását. Ezen keresztül segíti értelmi, érzelmi fejl dését. A gyermek felismeri a mennyiségi, alaki nagyságbeli, téri-síki viszonyokat. Az eredményes matematikai nevelés hatására a gyermekek szívesebben vesznek részt matematikai jelleg tevékenységekben, tudnak véleményt alkotni, kérdezni, kapcsolatot teremteni társaikkal és a feln ttekkel, n a figyelmük, er södik akaratuk. A matematikai nevelés többi területével is kapcsolatban van. A matematikai ismeretszerzés az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon az óvón által irányított foglalkozásokon és id keretben valósul meg.

Célja: A gyermeket körülölel világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseinek felfedezése, megtapasztalása játékos formában, a gyermekek igényeihez, ötleteihez igazodva. Eligazodás a gyakorlati életben, a tevékeny élet megkedveltetése.

Feladata: - Matematikai kíváncsiság, érdekl dés felkeltése.

- Ok-okozati összefüggések felismertetése, megtapasztalása. - Pozitív viszony kialakítása a problémahelyzetek megoldásához, a logikus gondolkodás megalapozása.

33

- A nevelés és fejl dés optimális feltételeinek biztosítása.

- Differenciált fejlesztés az egyéni képességekre alapozva.

A fejlesztés tartalma:

Tárgyak, személyek összehasonlítása szabadon, vagy egy-egy megnevezett tulajdonság szerint.

Tárgyak szétválogatatása színük, alakjuk szerint.

Tárgyak, személyek sorba rendezése mennyiségük szerit.

Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása: melyik magasabb, alacsonyabb, hosszabb, rövidebb, kisebb, nagyobb, több, kevesebb.

Mennyiségek összemérése: könnyebb, nehezebb.

Halmazok összemérése: 6-12 számkörön belül: több, kevesebb, ugyanannyi.

Számfogalom alapozása.

Tapasztalatok a geometria körében: építések szabadon, különféle kockákból. (épít kocka, LEGO, dominó, stb.) 2-4 elemb l álló építmények lemásolása, ugyanolyan, ugyanannyi legyen.

Épít elemek, építmények összehasonlítása geometriai tulajdonságuk alapján: ugyanolyan alakú és nagyságú, de lehet kisebb, nagyobb, egyenes, görbe.

Tevékenységek tükörrel: nagy tükör el tt figyelik mozgásukat, utánozzák egymás tükörképét.

Tájékozódás a térben: irányok egyeztetése és megkülönböztetése, követése mozgásokkal: alá, fölé, mellé, mögé, közé, jobbra, balra, alatt, fölött, el tt, mellett.

A fejl dés várható jellemz i 3-4 éves korban:

- A fejleszt nevel munka hatására elérhet , hogy a gyermekek szívesen vesznek részt a környezet megismerésén keresztül az évszakok, a játék és különböz tevékenységek során ismerkednek a színekkel, tárgyakat tudnak szétválogatni néhány egyszer tulajdonság megnevezése szerint. - 1-2-3 tárgyat különféle módon próbálnak elrendezni. - Részt vesznek a halmazok és hosszúságok összemérésében. - Próbálják megítélni a kisebb, nagyobb, alacsony-magas relációját.

A fejl dés jellemz i 4-5 éves korban:

- A gyermekek képesek együttm ködni társaikkal egy-egy tevékenységben, gondolataikat kifejezik, meghallgatják egymást, törekszenek egymás megértésére.

- Tudnak tárgyakat, személyeket szétválogatni, sorba rendezni: szín, alak, nagyság, forma, stb. szerint. 2 különböz mennyiséget ugyanannyivá tenni, 2 különböz építményt egymással egyenl vé tenni.

- Tudnak halmazokat egyesíteni, hozzáadni, elvenni, csökkenteni, növelni, tárgyakat helyesen számlálni. tudnak 6-10-ig mennyiséget létrehozni, mennyiségek számszer ségét felismerni, értékelés alapján megállapítani.

34

- Felismerik környezetükben a gömb, a téglatest alakú tárgyakat, valamint a kör, a téglalap alakú síkidomokat.

- Adott irányt mozgással követni tudnak, s értik térbeli mozgásukra az irányok jelzésére használt alá, fölé, elé, mögé, mellé szavakat. A feltett kérdésre többnyire helyesen válaszolnak.

Fejl dés várható jellemz i 5- 6 éves korban:

- Tárgyak, személyek, halmazok összehasonlítása kiemelt, megnevezett vagy felismert tulajdonságok szerint. - Szétválogatása: ismert, megnevezett tulajdonságok szerint, színek árnyalatai, tárgyak állása, él k és élettelenek szétválogatása. - Sorba rendezése: megnevezett mennyiségi tulajdonságok és felismert szabályosság szerint. - Összehasonlítások szavakban, igazságok eldöntése, változások felismerése: melyik magasabb, alacsonyabb, legmagasabb, legalacsonyabb stb. (a fokozás vonatkozik a hosszúságra, szélességre, vastagságra). - Képesek mennyiségek, tárgyak összemérésére (magasság, hosszúság, szélesség, tömeg, rtartalom, terület szerint). Képesek szóban kifejezni az összemérések eredményét.

- Halmazok összemérése, elemeik párosítása az egyén fejlettségét l 15 20 ig. - A több, kevesebb, ugyanannyi (párosítása) fogalmának mélyítése párosításos segítségével. - Ugyanannyi el állítása, ugyanannyivá tevés, ennek érzékelése sokféle bontásban. Számlálás kb. 20-ig. Sorba rendezett elemek helye a sorban: sorszámok. - Mérések különböz egységekkel: hosszúság kirakása, tömeg mérése, darabszám megítélése.

- Tapasztalatokkal rendelkeznek a geometria körében. Építés szabadban 2-8 elemb l, építmények készítése rajzolt minta, kép alapján. - Síkbeli alkotások: nagyítás, kicsinyítés. - Épít elemek és építmények összehasonlítása különféle tulajdonságok szerint. - Tevékenységek tükörrel. - Mozgások tükör el tt: közeledés, távoldás, testrészek mozgatása, forgás

megfigyelése, utánzás tükör el tt.

- Papírnyírás egy és két tükörhajtással. Tükrös és nem tükrös alakzatok megkülönböztetése egymástól. - Tájékozódás a térben és a síkban ábrázolt világban: irányok azonosítás és megkülönböztetése, labirintusban való tájékozódás. 5. 6. 2. Környezeti nevelés

Egy virág kimondhatatlan szépsége Egy magasan kering madár kecsessége A szél zúgása a fák koronájában Életünk során, hol itt, hol ott, a természet megérint: téged is, engem is, mindenkit, valami különleges, személyhez szóló módon. Mérhetetlen titkából feltár egy kis szeletet a maga megdöbbent egyszer ségében, eszünkbe juttatva az ÉLETET, amely hatalmasabb a mi kis emberi dolgainknál.

/Joseph Cornell: Kézenfogva a gyerekekkel a természetben/

Az el zmények:

Óvodánk munkatársai f feladatuknak érezték, hogy tegyenek valamit a az intézményünkbe járó gyermekek egészségéért. Az egészség védelme a környezet védelmével kezd dik.

gondoltuk. Hosszú távon úgy tehetünk a legtöbbet a felnövekv generációkért, ha a környezeti nevelést tesszük az óvodai nevelésünk f profiljává. Így alakítottuk meg 1991-ben

35

a környezeti nevel k munkaközösségét, melynek azóta is tagja minden óvodapedagógus. Természetesen elveinket magukénak vallják legf bb segít ink, a dajkák is. A munkaközösség célja és feladata a gyermekeket a természet szeretetére, környezetünk megismerésére, védelmére és az egészséges életmód kialakítására nevelni.

A környezeti nevelés meghatározása:

A környezeti nevelés egy folyamat, amelyben olyan világnemzedék nevelkedik fel, amely ismeri legtágabb környezetét is, tör dik azzal, valamint annak problémáival. Tudással, készségekkel, attit dökkel, motivációval és elkötelezettséggel rendelkezik, hogy egyénileg és közösségben dolgozzon a jelenlegi problémák megoldásain és az újabbak megel zésén.

/UNESCO-konferencia, Tbiliszi 1977./

Ennek a folyamatnak a megalapozása a mi feladatunk.

Célok, feladatok:

a legtöbb ember elfelejtette, hogy kell bánni az él lényekkel, rendszerekkel. És megint csak ez az oka annak, hogy az emberiség, ahol csak kapcsolatba kerül a természettel, pusztulással fenyegeti, pedig benne és bel le él.

/ Konrád Lorenz: Mentsétek meg a reményt /

1. A gyermekek aktivitásuk és érdekl désük során szerezzenek tapasztalatokat a közvetlen és tágabb természeti és épített környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során alakuljon pozitív érzelmi viszonya a természethez, az emberi alkotásokhoz. Tanulja meg azok védelmét, az érték meg rzését. TISZTELET SZERETET VÉDELEM

2. A gyermek fedezze fel környezetét. Jusson olyan tapasztalatok birtokába, melyek a környezetben való

életkorának megfelel

biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.

3. Ismerje meg a szül föld, az ott él emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok, szokások és tárgyi kultúra értékeit. A szül k, nagyszül k által megteremtett értékek megbecsülése.

4. A Föld, a természet életképességének, sokféleségének meg rzése.

5. Ökológiai morál meg rzése.

6. Helyes értékrendszer kialakítása, egyéni viszonyulások megváltoztatása. A körülöttünk lév világ változó, de egységes egész. Bárhol történik valami, mindenütt érezteti hatását.

7. A természetet, embert, életet tisztel szokásrendszerek kialakítása. Környezetbarát, környezettudatos életmódra, környezeti kultúrára, nevelés.

8. Az él és élettelen környezeti tényez k leglényegesebb összefüggéseinek megláttatása a helyi sajátosságok felhasználásával.

9. A gyermekeken keresztül a családok életmódjának, szemléletének befolyásolása.

A környezeti nevelés módszerei: 1. Holisztikus megfigyelés: tudományt nem igényl megismerési út. Holosz: (görög er.)

egész, ép, teljes, osztatlan. A legközelebb áll az óvodások korosztályához. Irány a szabadba! A természet közeli lét elemi hatással lehet a gyermekek környezettel kapcsolatos attit djeire. A gyermek a természetet érezze meg! A világ nagyszer sége, csodavolta leginkább az erd ben, a réten, a közeli hegyekben, a patakunk, a tavunk

36

partján éreztethet meg. A pókháló szépségét, a patakcsobogás nyugalmát-nyughatatlanságát, a tücsökciripelés muzsikáját, a virágszirom selyemfényét, az ég kékjét, a színek végeláthatatlan sokféleségét sehol másutt nem tudjuk olyan igazán megismerni, megszerettetni, mint a szabad természetben, még akkor is, ha nem vagyunk szakavatott ismer i a növények és állatok fajainak, neveinek. A holisztikus megfigyeléshez nincs szükség a nevekre, sokkal inkább a nyitottságra, érzékenységre, s ez éppen az óvodásokban van meg!

2. Minden érzékszervre kiható élményszerzés: A gyermek lehet leg az összes érzékszervével tapasztalja meg a természet jelenségeit: a színeket, a formákat, a h mérséklet változásait, a hangokat, az illatokat. Az információk beintegrálódását így érhetjük el.

3. Analízis, szintézis: A körülöttünk lév világ változó, de egységes egész. Érezze meg a gyermek a helyét a sz kebb-tágabb környezetben. Tapasztalja meg, tettei milyen hatással bírnak rá.

4. Folyamatos, illetve adandó megfigyelés: Egy bizonyos jelenséget figyeljünk meg változásaiban, de az alkalom adta csodák mellett is id zzünk el! Engedtessék meg a rácsodálkozás öröme!

5. Kísérletek, vizsgálatok: A pontosabb tapasztalatszerzést segíti, ha hagyjuk a gyermeket irányítottan tevékenykedni. Megtanulja felfedezni az ok és okozat összefüggéseit, tisztában lesz tetteinek következményeivel.( A víz világnapja az óvodában, a téli csapadék tisztaságának vizsgálata, a leveg szennyezettségének vizsgálata, talajvizsgálatok, a giliszták életének tanulmányozása, újrapapír készítése )

6. Játékos feladatok, munka: Hallottam és elfelejtettem Láttam és emlékszem rá,

Csináltam és megértettem. (kínai mondás)

7. Gy jtés: Az óvodába lépést l kezdve folyamatosan gy jtögetjük a kincseket : szép lehullott falevelek, k zetféleségek, magok A gy jtögetésnél alapvet szempont: Ne okozzunk kárt ezzel a tevékenységgel! Ne szedjünk össze olyasmit, ami a környezet szerves része! Pl.: a korhadt fa néhány állat, vagy gomba él helye.

8. Természeti játékok a szabadban: Ismerked játékok, növényismeret, állatismeret, érzékszervi játékok, kreatív játékok, vizuális játékok, memória játékok, versenyek. (játékok gy jteménye: Adorján Rita: Magonc Mecseki Erdészeti Részvénytársaság, Pécs 1998. Joseph Cornell: Kézen fogva gyermekekkel a természetben Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 1998. Bp.)

9. A környezeti nevelés ajánlott témakörei: 1. Óvodások vagyunk 2. A család 3. Az évszakok 4. Testünk 5. Közlekedés 6. Állatok, növények 7. A színek 8. Napszakok 9. Az emberek munkája

37

Hagyományos éves programjaink a környezeti nevelés tükrében:

Szeptember

- Kirándulásokat teszünk a sz l s kertekbe, esetleg borospincébe. Szüret az óvodában: ismerkedés a szüreti hagyományokkal, tevékenységekkel, eszközökkel, a szüret nyelvi formái. Must készítés és kóstolás. - A nagycsoportosok hagyományos állatkerti kirándulása (állatok napja el zményeként).

- Suliprint: az egész várost megmozgató futóverseny.

Október:

- Állatok napja (október 4.): látogatás a szomszédos kertes házakba, ismerkedés a háziállatokkal. A középs sök a Természettudományi Múzeumba látogatnak el Kiállítás az óvoda folyosóján: képek, könyvek, apró kedvencek (egér, hörcsög, csuklyás patkány, botsáska, japán kakas, piton, pinty, papagáj ).

Ki tud többet az állatokról?

társas játék középs söknek és nagyoknak.

November: Az egészség hónapja 1. hét: kirándulás hete 2. hét: zöldség hét: barkácsolás, amit kiállítás követ, majd a készítmények elfogyasztása salátaként. 3. hét: gyümölcs hét: gyümölcsb l ugyanúgy barkácsolás, és kés bb saláta készítése.

4. hét: fogászati hét: A nagyok látogatása a fogorvosi rendel ben. A helyes fogápolás technikájának megtanítása. A kisebbek látogatása egy tetsz leges egészségügyi intézménybe. - Egészségnap a szül knek: Ízelít az egészséges táplálkozásból az egész családnak. Kóstoló

és receptgy jtés. Meghívott szakemberek el adása az egészséges életvitelr l, a környezettudatos vásárlásról. A véd n k és az óvodaorvos munkájának bemutatása.

December:

Az advent id szaka

- Adventi hangverseny az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola tanárainak és növendékeinek el adásában.

- Mézeskalácssütés: ismerkedés a f szerekkel (ízek, illatok).

- Az óvón k karácsonyi ajándéka: színházi el adás a M vel dési Ház Színháztermében. - Madárkarácsony: A hó leesésével kezdetét veszi a tavaszig tartó madáretetés. A gondoskodás felel sségének tudatosítása.

- Búzaültetés.

Január:

- A madáretetés folytatása. Ismerkedés az etet ket látogató madarainkkal (cinkék, rigó, veréb, harkály).

- Gyümölcsaszalás, káposztasavanyítás, kukoricapattogtatás, tök ill. almasütés. - Kísérletek hóval, jéggel. Hórajzolás, festés cékla ill. hagymalével. - Téli játékok a szabadban.

Február:

- A farsang ideje: farsangi fánksütés, mulatság a M vel dési Házban, bolond bál az óvodában. Az utóbbi alkalmával a feln ttek is beöltöznek a bolondos ruhákba. A mulatságokon a rágcsálnivalót f ként gyümölcs, zöldség teszi ki.

2. A szervezet kiürült vitaminkészleteinek utánpótlása, felkészülés az influenza ellen.

38

Március:

- Az ébred természet megfigyelése.

- Március 15-én saját hajtatott aranyvessz ágat viszünk

Pet fi szobrához.

- Március 22. A víz világnapja: kiállítás, vízminták gy jtése, vizes játékok, kísérletek (ping-

ponglabda fújó verseny, szappanbuborék fújás, szappanbuborék festés, horgászás, hajtogatás, a tárgyak fajsúlyának vizsgálata).

Április:

- Húsvét: tojásdíszítés természetes anyagokkal, hagyományok szerint is. - Séták a szabadban, megfigyelések, tapasztalatszerzés. - Bányamúzeum látogatása a nagyobbakkal. - Hagyománnyá vált a Föld napját megel z kirándulás: nagycsoportosok a Planetáriumba,

a középs sök a Közlekedési Múzeumba látogatnak el.

- Április 22. A Föld napja: kiállítás a Föld kincseib l, minden csoport felköszönti a bolygónkat verssel, dallal, minden óvodás elülteti a saját virágpalántáját az óvodánk udvarán illetve a balkonládákba feln tt segítségével.

- Ovi-rally: Minden gyermek elhozhatja kedvenc járm vét (roller, kerékpár). A városi rend rség biztosításával az egész délel tt intenzív mozgással telik az óvoda kerítésén kívül is.

- Nyílt napok: Ezeken a napokon a szül k betekintést nyerhetnek az óvodai életbe. El zetes programajánlatunk alapján tetszés szerint kiválaszthatják a gyerekek mely tevékenységét szeretnék megnézni.

Május:

- Az él , viruló természet megfigyelése. - A madarak és fák napja: játékok, amelyekben felismerik a környez fáinkat levelükr l,

termésükr l, kérgükr l, valamint a körülöttünk él madarakat. A Zöld Szívesek a visegrádi füvészkertbe kirándulnak, ahol megismerkedhetnek a madarak fészekrakási szokásaival, a jellegzetes fészkekkel illetve odúkkal.

- A gyermeknapon is már hagyományosan a kirándulás élményével ajándékozzuk meg a gyerekeket. Célpontunk a Budakeszin lev Vadaspark, vagy a visegrádi Mogyoróhegy.

Nyári hónapok:

Fürdés, napozás, sározás, agyagozás, kavicsfestés, szabad játék a leveg n. Táborozás Pilismaróton. Az együtt töltött napokban ismerkedünk a táj szépségeivel, él világával.

Az egész év folyamán heti két alkalommal gyümölcs és zöldségnapot hirdetünk meg. A Szül k együttm ködésének köszönhet en annyi gyümölcs, zöldség gy lik össze, hogy a hét minden napjára jut a gyerekeknek vitamint. A termeket, folyosókat mindig az évszakoknak megfelel en díszítjük természetes anyagokkal.

Sikerkritériumok:

A környezeti nevelésünk a céljának eléréséhez (környezettudatos emberré válás) gyermekeinknek rendelkeznie kell némi tárgyi tudással is! Az alapvet ismereteket korcsoportonként megfogalmaztuk. Természetesen akadnak gyerekek, akik ennél jóval többet tudnak. Célunk, hogy ezt a minimum ismeretanyagot mindenki elsajátítsa.

39

A fejl dés várható jellemz i 3-4 éves korban:

- Tegyenek különbséget növények és állatok között! (A bogár is állat!) - Tudják, hogy a növényvilágban megkülönböztetjük a fát, bokrot, aljnövényzetet. - Ismerjenek legalább 3-3 a közvetlen környezetünkben el forduló növényt, állatot, ezek közül: hársfa, gesztenyefa, feny , útif , gyermekláncf ; amit k ültetnek el: nefelejcs, árvácska, muskátli, tulipán, hóvirág, cinke, veréb, harkály, hangya, katica, bodobács, pók, méh, lepke. - Ismerjék a patakot és a Palát .

A fejl dés várható jellemz i 4-5 éves korban:

- Ismerjék az óvoda udvarán él növényeket, a következ k közül: k ris, tuja, akác, angol perje, egérárpa, katáng kóró, pásztortáska, orgona. - Figyeljék meg a fecskéket, ismerjék a gólyát! - Ismerjék meg a gilisztát, tanulmányozzák az életformáját! - Aktívan segítsék az él sarkok lakóinak (halak, tekn sök) életét.

- Ismerjék fel a cserebogarat! A hasznos és káros fogalmak tisztázása. - Tudjanak különbséget tenni a házi és vadállatok, a honos és az állatkertben él k között!

- Tudják megkülönböztetni a következ növénytársulásokat: erd , rét.

A fejl dés várható jellemz i 6-7 éves korban:

- Tudják, hogy a patak folyóvíz és a Dunába ömlik! - Tudják hogy a Pala tó és állóvíz. - Különböztessék meg a piszkos és a tiszta vizet! - Tanulmányozzák a patak és a Pala él világát! Ki lakik bennük?

-Tapasztalják meg az él lények jelenléte és a víz tisztasága közötti összefüggést!

- Ismerjék fel a vízi és a szárazföldi állatokat! (hal, béka ebihal). - Tudatosuljon a védett és a fokozottan védett fogalmak jelentése és jelent sége! Ismerjenek néhány a közelünkben honos védett ill. fokozottan védett él lényt ezek közül: pilisi len, leánykökörcsin, árvalányhaj, imola, galagonya, borbolya, nagyezerjóf , fürtös gyöngyike, pimpó, tölgy, bükk, mécsvirág, berkenye, téltemet , t zike, kankalin, harangvirág, odvas keltike; varangy, katica, partifecske. - Ismerjék fel, hogy az avar vagy a korhadt fakéreg is valakinek az él helye.

- Ismerjék a madárlakásokat : fészek, odú.

5. 7. Munka jelleg tevékenységek

Helye a nevelés folyamatában:

A gyerekek munkáját fontos nevelési eszköznek tekintjük. A munka küls szükségességb l motivált, felel sséggel jár, végeredménye hasznos, szükséges, amelyet a gyerekek tapasztalat útján fedeznek fel. A munkát éppúgy, mint a játékot örömmel végzik. Szívesen azonosulnak a munka céljával, természetesnek tartják, élvezik az elért eredményeket. A munka jelleg tevékenység célja, hogy sajátítsák el a gyerekek azokat a készségeket, jártasságokat, amelyek a társas kapcsolatok, a társas együttélés fenntartását szolgálják

40

A felel sségérzet alapozása, kitartásra nevelés, fegyelmezettség, motoros képességek fejl dése. A gyerekek sokszín tapasztalatot szereznek a környezetr l, az anyagok milyenségér l, az eszközök használatáról. A munka az óvodáskor végéig játékos jelleg , célra irányuló tevékenység. Többnyire küls irányítással folyik, a gyerekt l bels fegyelmet, kötelezettségvállalást és annak teljesítését igényli. A nevelés folyamatában a gyerekek munkáját olyan tevékenységnek tekintjük, amelynek fejlesztése hozzájárul személyiségük alakításához. Ezzel a gyermekmunka a gyermek fejlesztésének eszközévé válik. Tevékenységük során megismerkednek az anyagokkal, tárgyakkal, eszközökkel, szabályokkal. Fejl dik kommunikációs, manuális készségük, megszokják a tudatos tevékenységet. Munkavégzés közben céltudatos irányítással a gyerekek megfigyeléseket végeznek, tapasztalatokat, ismereteket szereznek természeti és társadalmi környezetükr l. Törekszünk arra, hogy a munka a gyermek számára ne legyen meger ltet , és igazodjon életkorához, testi fejlettségéhez. Egyéni teherbírásuknak megfelel en kell a feladatokat megszabni, hogy fokozatos legyen a feladatsor b vítése. A figyelemmel kísért, megdicsért munka mindig örömet, nagyobb terhelhet séget, ösztönzést jelent, nemcsak az átlagon felül teljesít gyermeknek, de a lassúbb, gátlásosabb gyermeknek is. Fontos, hogy örömmel kapcsolódjanak be, önként vállalják a részvételt. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyerekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani. Önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdekl dését tudatosan igyekszünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. Ha nem szegjük kedvét tiltásokkal, vagy túl nehéz feladatokkal, éppúgy élvezi a munkatevékenységet, mint a játékot. A munkához meg kell teremteni a küls és bels körülményeket: nyugodt légkört, megfelel eszközöket, a gyermekek napirendjében egy optimális id t.

Fontos, hogy a munkavégzés rendszeres és folyamatos legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba. Tapasztalják, hogy a munka rendszeresen ismétl d tevékenység, újra és újra el kell végezni! A gyerek érdekl d cselekvésre vágyó természetét bíztatással, magyarázattal, figyelemfelkeltéssel lehet aktívabbá tenni a különböz munkákban.

Célja: A környezet megismerése során szervezett tevékenységek gyakorlásán keresztül a munkajelleg tevékenységek megszerettetése, az elvégzett munka megbecsülésére nevelés, ezáltal a gyermek egész személyiségének alakítása, fejlesztése.

Feladatok: -Biztosítsunk a gyerekeknek lehet séget olyan munkák végzésére, amely fejleszti képességüket, gazdagítja személyiségüket! -Tapasztalat útján fedeztessük fel a gyermekekben a munka hasznosságát, szükségességét! -Munkavégzés közben alkalmazkodjanak egymáshoz! -Biztosítsunk a gyerekek méreteihez megfelel munkaeszközöket!

-Alakítsuk ki a munkához való pozitív viszonyt! -Munkavégzés során hívjuk fel a figyelmüket a higiéniai és balesetvédelmi szabályok betartására, testi épségük megóvására! -Teremtsük meg a gyerekek számára az életkorukhoz mért munkalehet ségeket!

-Tartalmilag gazdag, változatos feladatokat kapjanak! -Teremtsük meg a munkához szükséges, kiegyensúlyozott légkört!

41

Munkafajták munkajelleg tevékenységek:

Önkiszolgálás:

Az óvodáskor kezdetét l fogva igen nagy jelent sége van. A gyerekek

magukkal kapcsolatban minden teend t testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása

próbáljanak önállóan elvégezni. Nem kötjük életkorhoz, de fokozatosan elvárjuk az

öntevékeny részvételt, majd a teljes önállóságot mindenkit l, saját fejl dési ütemében, tempójában. Követelmény, hogy az óvón teremtsen olyan feltételeket,

hogy a gyerekben

kialakuljon az igény az esztétikus, tiszta, rendezett küls és környezet iránt.

Naposi munka:

Középs és nagycsoportban kerül bevezetésre. A naposok feladata a közösségért, a társaik érdekében végzett önálló munka. Megterítik az asztalt, kiöntik a folyadékot társaiknak. Ha van kenyér az ebédhez, kiosztják. Étkezések után leszedik az asztalt, az óvón vagy dajka felvigyázásával lehordanak a konyhára.

Mosdófelel s: A mosdóban ügyel rá, hogy ne maradjon nyitva a csap, le legyen húzva minden WC.

Folyosófelel s:

Ügyel rá, hogy a függönyök be legyenek húzva, a ruhák és cip k ne legyenek szétdobálva.

Udvari munka:

Olyan közösségi jelleg tevékenység, amely közben a gyerekek átélik munkájuk természetre gyakorolt hatását, megfigyelik azokat a változásokat és eredményeket, amelyek munkájuk nyomán létrejönnek. Tavasszal virágokat ültetünk, sszel a lehullott levelet segítenek összegereblyézni. Az udvaron lev növényeket öntözik, gondozzák. Tavasztól szig mindennapos munka a játékok összeszedése a

homokozóból. Télen segítenek a hó eltakarításánál. Alkalomszer vagy mindennapi élettel kapcsolatos munkák: Az óvoda, a csoport életében vannak olyan feladatok, melyeket a gyerekek alkalomszer en

végeznek. Egy részük id r l id re ismétl dik, tehát tervezhet . Ilyenek:

-Játékok elpakolása. -Morzsa, hulladék felseprése, kiömlött folyadék feltörlése. -Asztalok letörlése. -Megbízatások teljesítése (pl. jelenléti ív felvitele az irodába). -Segítés kisebb társaknak. -Évszakonként a közvetlen környezet rendbetétele. -Játékmosás után segítenek a dajkának visszahordani a terembe a játékokat. -Alvás után az ágynem összehajtogatása, szekrénybetétele, ágyak visszavitele.

-A virágokat gondozása, növények öntözése. -Gyümölcsök mosása, darabolása, esetenkénti feldolgozása (bef zés, sszel mustkészítés).

-A szül k segítségével papír gy jtése (Ezt óvodánkban felhalmozzuk, majd elszállíttatjuk a közeli MÉH-telepre. Az összegb l kirándulni megyünk, így megvalósul általa mind a munkára nevelés, mind a környezet szeretetére nevelés).

Fejl dés várható jellemz i az óvodáskor végére:

-A naposok önállóan, esztétikusan terítenek. -Étkezéseknél kancsóból tudnak önteni társaiknak, ha van kenyér az ebédhez, önállóan kiosztják. -Étkezés után leszedik az asztalt, a terít t összehajtva a helyére teszik. -Segítenek összesöpörni a morzsákat, feln tt felügyeletével a konyhára lehordanak.

42

-A játékokat játékid után a helyére teszik a csoportszobában és az udvaron is.

-Közvetlen környezetüket rendben tartják, vigyáznak tisztaságára, nem dobják el a szemetet. -Megbecsülik és megszeretik a munkajelleg tevékenységeket.

-A folyosón, a fogason szépen állnak ruháik, a függönyök mindig be vannak húzva. -A munkát maguk között önállóan osztják szét. -Gondozzák, ápolják a növényeket. -Maguk is aktívak a játékszerek tisztántartásában.

5. 8. Tanulás

1. Az óvodában a tanulás folyamatos, jelent s részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem sz kül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon és id keretekben valósul meg.

2. Az óvodás gyermek számára a környezetéb l annyi ismerhet meg, amennyi az érzékszervével felfogható. A tanulás feltétele a gyermek cselekv aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehet ségének biztosítása.

A fejlesztés közvetlen célja, hogy ezt az észlelést minél pontosabbá, differenciáltabbá, reálisabbá tegyük és minimálisra csökkentsük a torzításokat. A tankötelezettség elérésére el kell jutnunk a totális érzékel apparátus kialakulásához, amely a tárgyi világ reális és differenciált megismerését biztosítja és megalapozza az iskolás kori gondolkodást.

3. A tanulás lehetséges formái az óvodában:

- Az utánzásos, minta- és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás (szokások alakítása). - A spontán játékos tapasztalatszerzés. - A gyermeki kérdésekre, válaszokra épül ismeretszerzés.

- Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés. - A gyakorlati probléma és feladatmegoldás. -Az óvodapedagógus által kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás.

5.9. Differenciált bánásmód az óvodában

Az nevelési programunkban figyelmet fordítunk az egyéni bánásmód megvalósítására, különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzet gyermekek differenciált fejlesztésére.

Feladatok:

- Családlátogatás a leend kiscsoportos gyermekeknél az óvodába lépést megel z en

- A gyermekek egyéniségének felmérése a beszoktatás során - Anamnézis kitöltése a szül k válaszai alapján

- Személyiséglapok folyamatos vezetése a csoportnaplóban (fejletteségmér -lapok fél éves id közönként)

- Az óvodapedagógusok minden gyermeket a saját képességüknek megfelel en fejlesszenek

- A felmerül problémák (részképesség-zavarok)jelzése és annak felméréséhez, korrekciójához szakemberek segítségének igénybevétele - Folyamatos kapcsolattartás a feladathoz rendelt társintézményekkel

43

6. Ünnepek, hagyományok, jeles napok:

Az ünnepek kiemelkednek az óvoda mindennapi életéb l, megszervezésükben fontos a gyerekek életkori sajátosságainak szem el tt tartása. Az óvoda és család kapcsolata mélyül, a közös örömteli tevékenységek maradandó hatást gyakorolnak a gyerekek szociális tevékenységére. Az ünnep fényét emelje a feldíszített óvoda, a gyerekek, feln ttek ünnepl ruhája, a meglepetések, az ajándékozás.

Az óvoda és a csoport ünnepei: -születésnapok -március 15. -anyák napja -gyermeknap -évzáró

Az óvodában megünnepelt jeles napokkal színesebbek lesznek a hétköznapok, gazdagítjuk a gyerekek ismereteit, érzelemvilágát. Minden jeles napot hosszabb el készület

el z meg, amikor az együttjátszás, tervezgetés örömtelivé, izgalmasság teszi a várakozás id szakát. Ezek a napok legyenek vidámak, jelentsenek felszabadult együttlétet a közösségnek, fényét emelje az óvón k közös éneklése, bábozása, mesejátéka.

Jeles napok, néphagyományok:

-Szüret szeptember -Mikulás december -Adventi hangverseny december -Luca napi búzaültetés december eleje -Karácsony december -Farsang február -Húsvét változó /március-április/

Természetvéd jeles napok:

A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja annak védelmét, az értékek meg rzését.

-Állatok világnapja október 4. -Víz világnapja március 22. -Föld napja április 22. -Madarak és fák napja május 10.

Óvodai hagyomány: -Öregek Otthona: rövid ünnepi (Karácsony, Húsvét, Anyák Napja) m sorral

és a gyerekek által készített ajándékokkal kedveskedünk az id s embereknek.

-Iskolalátogatás: Minden nagycsoportos azt az iskolát látogatja meg, ahova beiratkozott. -Ovi-rally: Áprilisban minden gyerek hoz otthonról, rollert, biciklit. Csoportonként rendezzük.

44

7. Gyermekvédelem az óvodában:

Gyermekvédelmi munkánk alapja a közoktatásról szóló többször módosított

1993.

LXXIX. tv. 2003. évi módosítása.

Gyermekvédelmi munkánk célja: A gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejl désének, jólétének, a családban történ nevelésének el segítése, a veszélyeztetettség megel zése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyerek családjából történ kiemelésének a megel zése, a hátrányos helyzet gyerekek felzárkóztatása.

A problémamegel z

gyermekvédelem egyik els legfontosabb jelz intézménye az óvoda, ahol a gyerekek a nap jelent s részét töltik.

A gazdasági, társadalmi viszonyok változásával n tt a mindennapi megélhetési gondokkal küzd családok száma. Ezzel egyenes arányban n nek a veszélyeztetett és hátrányos helyzet családok. Ily módon fontos szerepet kap óvodánkban a gyermekvédelmi munka.

Kiemelt feladataink: - Az eddig elért eredmények megtartásával tervszer , tudatos gyermekvédelmi munkára

törekvés. - A törvényben foglalt alapvet gyermekvédelmi jogok és érdekek érvényesítése

intézményünkben. - A pedagógus segít szerepével és empátiájával ismertesse a szül jogait és kötelességeit.

Az óvón k feladata:

- Az els családlátogatáskor a gyermekek megismerése, a családi környezet felmérése. Amennyiben a gyerekek fejl dését, életét veszélyeztetettnek látja a családban és saját hatáskörében nem tudja kezelni a problémát, akkor fordul a gyermekvédelmi felel shöz, aki megteszi a szükséges intézkedéseket

- Írásban jelzi a problémát

krízis eseten szóban és pótlólag írásban a Gyermekjóléti Szolgálat felé.

- Minden csoportvezet

óvón nyilvántartást vezet a hátrányos és a veszélyeztetett helyzet gyerekekr l a csoportnaplóban.

- Naprakész információkkal rendelkezik a gyerek személyiségének fejl désér l és még inkább érvényesíti a differenciált bánásmód elvét.

A gyermekvédelmi felel s feladata:

- Nyilvántartást vezet a hátrányos és veszélyeztetett helyzet gyerekekr l.

- Munkaterve tartalmazza a kapcsolattartás különböz formáit

- esetmegbeszélés havi egy alkalommal - egyéni esetkonzultáció - esetkonferencia - szakmaközi esetmegbeszélés - Kapcsolattartás a hatóságokkal: - Gyermekjóléti Szolgálat - Véd n i hálózat

- gyermekorvos - gyámügy, gyámhivatal, rend rség

45

- Családlátogatásokat végez - Segélyezésre javaslatot tesz - Segíti a nevelési tanácsadóhoz és az értelmi képességeket vizsgáló bizottsághoz való

irányítást. - A gyermekvédelmi munkával kapcsolatos továbbképzéseken vesz részt /önképzés,

továbbképzés/. - A tanköteles, de óvodába nem járó gyerekek felkutatása, az óvodai életbe való bevonása

/gyermekjóléti ill. családsegít szolgálat munkatársaival, véd n vel/.

- Az állami gondozott, nevel szül khöz kihelyezett gyerekek körülményeinek folyamatos figyelemmel kísérése, kapcsolattartás a GYIVI vel.

Éves kimutatása tartalmazza: - az óvodások létszámát - veszélyeztetett és hátrányos helyzet ek számát

- 3 vagy több gyerekes családban él k számát

- fogyatékos gyerekek számát - csonka családban él k számát

- veszélyeztetettség okait

Módszerek:

- többszöri családlátogatás, nevelési segítség, tanácsadás - a szül figyelmének felhívása a gyerekek fejl désének sajátosságaira

- fejleszt , felzárkóztató óvodai programok szervezése

- a gyerekek nevelési tanácsadóba való irányítása - javaslat egészségügyi ellátás igénybevételére, gyermek ideggondozói és gyerekek

pszichiátriai vizsgálatára - rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra javaslat - indokolt esetben természetbeni juttatás kezdeményezése - a szül kérelmére vagy beleegyezésével javaslat a gyerek átmeneti gondozására

8. Az óvoda kapcsolatrendszere

8. 1. Kapcsolattartás a gyerekek családjával

Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejl dését. Ennek alapvet feltétele, a családdal való együttm ködés. Az együttm ködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböz rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehet ségeket, amelyeket az óvoda, ill. a család teremt meg.

Óvodánkban a szül k képviseletét a Szül i Szervezet (Munkaközösség) látja el, melynek minden óvodai csoportból 2-3 szül a tagja, akik közül megválasszák a szervezet elnökét. a Szül i Szervezet munkájában részt vesz az óvoda vezet je is.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, melyek az óvodai élet alatt és után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái és módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és szükségletekhez. A kapcsolatok fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményez .

Az eredményes együttm ködés egyik kulcsa a folyamatos kommunikáció. Az intézményekkel való kapcsolattartás felel se az óvoda vezet je.

46

8. 2. Kapcsolattartás az iskolákkal

el z év nagycsoportosainak meglátogatása az iskolában, tájékozódás el rehaladásukról

leend els osztályos tanító nénik fogadása a nagycsoportokban folyamatosan

iskolakezdéssel kapcsolatos tájékoztató szül i értekezlet a nagycsoportos szül knek (az iskolák igazgatói mutatják be iskolájukat)

közös program az alsó tagozatos diákokkal

az óvoda a beiskolázáshoz tájékoztató felméréseket végez

az óvoda a szül t tájékoztatja az iskolai beiratkozás körülményeir l

az óvoda minden nagycsoportos gyermeke meglátogatja azt az iskolát, ahová beiratkozott

Az óvoda és az iskola együttm ködését a közös éves munkaterv is segíti.

8. 3. Kapcsolattartás az egészségügyi intézményekkel

az óvoda véd n je nyilvántartást vezet az óvodába járó gyermekekr l valamint sz r -vizsgálatokhoz méréseket végez

az óvoda orvosa éves sz r vizsgálatokat végez, akinél szükséges, szakorvoshoz küldi

a vizsgálatok az együttm ködési tervnek megfelel en minden korcsoportban megtörténnek

fogászati sz r vizsgálatokra visszük minden évben a nagycsoportos gyermekeket

a Ment állomáson a gyermekek ismerkednek a ment sök munkájával, igazi ment autót néznek meg kívül, belül

az ÁNTSZ kérésére influenza-jelentést adunk a fert z id szakban

a Városi Vöröskereszt felkérésére családi ügyességi vetélked n veszünk részt

8. 4. Kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal

a fejleszt pedagógus és a logopédus sz r vizsgálatot végez minden nevelési év elején a nagycsoportosoknál az óvodában

a fejlesztést-, ill. logopédiai foglalkozást igényl gyermekekkel heti egy alkalommal foglalkozik az óvodában a fejleszt pedagógus ill. a logopédus

a szül igényére vagy az óvoda javaslatára nevelési tanácsért vagy pszichológiai vizsgálatra küldjük a Nevelési Tanácsadóba azokat a gyermekeket, akiknél ez indokolt

a Nevelési Tanácsadó iskolaérettségi vizsgálatokat végez azoknál a gyermekeknél, akiknél a beiskolázás eldöntéséhez kiegészít vizsgálatra van szükség

tanulásában nagyobb fokban akadályozott gyermeket Rehabilitációs Szakért i Bizottság vizsgálatára javasol az óvoda

8. 5. Kapcsolattartás a Gyermekjóléti Intézménnyel

gyermekvédelmi tevékenységgel összefügg feladat

kölcsönös információcsere a nyilvántartott gyermekekr l - igény szerint - a két intézmény közt

47

8. 6. Kapcsolattartás a Közm vel dési Intézményekkel

A Közm vel dési KHT.

gyermekrendezvényein való részvétel: színházi- és egyéb

el adások, mozi, városi gyermeknap

Városi Gyermekkönyvtár: a nagycsoportosok ismerkednek a könyvtár használatával, kínálatával

8. 7. Kapcsolattartás a társintézményekkel

óvodai beiratkozáskor a város óvodáinak vezet i egyeztet értekezletet tartanak

a tanköteles korú gyermekek felkutatásában közösen vesznek részt

játékos vetélked ben mérik össze ügyességüket az óvodák gyermekei, szülei

a város óvodái szakmai nyitottsággal rendelkeznek egymás felé

a város tanköteles korú gyermekeinek közös iskolalátogatása

közös táborozás a pilismaróti gyermeküdül ben

8. 8. Kapcsolattartás a Pedagógiai Szolgáltató Intézettel

a megyei intézet kiadványából (Óvodai hírek-események)értesülünk a szakmai továbbképzésekr l, rendezvényekr l, kiadványokról

szakmai-, jogi tanácsért fordulhatunk az intézethez

a megyei szakmai napok koordinálásában segít a Pedagógiai Szolgáltató Intézet

8. 9. Kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel Színes óvodai életünk során több intézménnyel, szervezettel vesszük fel a kapcsolatot.

Kernstock Károly Általános Iskola Nyergesújfalu: vízhez szoktató tanfolyam

Duna Múzeum Esztergom: múzeumi foglalkozások

MÁV: vonattal utazás során

Városi Rend rkapitányság: az óvoda védelme, útlezárás ovi-rallyn

Id sek Otthona: gyermekek ünnepi köszöntése ajándékkal, m sorral (Karácsony, Húsvét, Anyák Napja)

Gyermekétkeztetési Közalapítvány: a gyermekek étkezésének támogatása

8. 10. Kapcsolattartás a fenntartóval

Dorog Városi Önkormányzata rendszeresen figyelemmel kíséri, ellen rzi az óvodában folyó munkát

Jegyz : az intézmény törvényes m ködését kíséri figyelemmel

Képvisel testület, élén a Polgármester: határoz, dönt az intézmény m ködésével kapcsolatban

Pénzügyi osztály, Kincstári Szervezet: az óvoda gazdasági tevékenységét ellen rzi

Közoktatási Referens: a pedagógiai szakmai munkát koordinálja a városban, a fenntartó és az óvoda kapcsolatának meghatározója

48

A város a weblapján helyet biztosít intézményünknek is a bemutatkozásra. A havonta frissítésre kerül honlapon minden érdekl d figyelemmel kísérheti az intézményünkben zajló eseményeket.

9. A nevelési program megvalósítását segít eszközök és felszerelések jegyzéke

A Kt 132.§ alapján az óvoda eszköz-ellátottsága:

Eszközök Mennyiségi mutató Ellátottság

Helyiségek

Csoportszoba

Játszóudvar

Tornaszoba

Logopédiai foglalkoztató

Orvosi szoba

Óvodavezet i iroda

Gazdasági vezet iroda

Gyermeköltöz

Gyermekmosdó, WC

Nevel testületi szoba

Kiszolgálóhelyiségek:

Feln tt öltöz

Elkülönít szoba

Melegít konyha

Tálaló-mosogató

Feln tt étkez

Feln tt mosdó

Feln tt WC

Szertár

Gyermekcsoportonként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Gyermekcsoportonként1 Gyermekcsoportonként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

7

2

-

1

1

1

1

1

Kiscsoportok: 1

Nagy- és középs csoport közösen: 1

1

1

1

1

1

-

1

5

1

49

Eszközök Mennyiségi mutató Ellátottság

Tornaszoba

Tornapad

Tornasz nyeg

Bordásfal

Többfunkciós mászó készlet

Logopédiai foglalkoztató

Tükör

Asztal

Szék

Sz nyeg

Játszóudvar

Kerti asztal

Kerti pad

Babaház

Takaróháló

Óvodavezet i iroda

Íróasztal és szék

Telefon, fax

Könyvszekrény

Iratszekrény

Számítógép-nyomtató

Számítógép-asztal

Gazdasági iroda

Iratszekrény

Lemezszekrény

Írógép

Telefon

Számítógép-nyomtató

Számítógép-asztal

Íróasztal

Szék

2

1

2

1

1

1

2

1

Gyermekcsoportonként 1

Gyermekcsoportonként 2

Udvaronként 1

Homokozóként 1

1-1

1

1

1

-

-

1

1

1

1

1

1

1

1

8

3

3

5

1

1

6

1

7

14

2

3

1-1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

2

2

50

Eszközök Mennyiségi mutató Ellátottság

Nevel testületi szoba

Tárgyaló-asztal

Szék

Könyvszekrény

Könyvtári dokumentum

Tükör

Mosdókagyló

Orvosi szoba

Gyermeköltöz

Öltöz rekesz, ruhatároló, fogas, öltöz pad

Gyermekmosdók, WC

Törölköz tartó

Falitükör

H mér

Rekeszes fali polc

Tisztálkodási- és egyéb felszerelések

Egyéni tisztálkodó-szerek

Tisztálkodó felszerelések

Fés tartó

Abrosz

Takaró

Ágynem huzat, leped

1

pedagógus-létszám

szerint 1

1

500

1

1

Berendezése, felszerelése a törvényben foglaltak szerint

Gyermeklétszám figyelembevételével

Gyermeklétszám figyelembevételével

Mosdókagylónként 1

Helyiségenként 1

Gyermeklétszám figyelembevételével

Feln tt- és gyermeklétszám szerint 1

Mosdókagylónként 1

Csoportonként 1

Asztalonként 3

Gyermeklétszám szerint 1

Gyermeklétszám szerint 1

1

18

1

748

1

1

Berendezése, felszerelése a törvényben foglaltak szerint

Gyermeklétszám figyelembevételével

Gyermeklétszám

szerint

Mosdókagylónként 1

Helyiségenként 1

Gyermeklétszám

Szerint

Feln tt- és gyermeklétszám szerint 1

Mosdókagylónként 1

Csoportonként 1

Asztalonként 3

Gyermeklétszám szerint 1

51

Eszközök Mennyiségi mutató Ellátottság

Játékok, játékeszközök

Különféle játékformák eszközei ( mozgásos-, szerep-, épít -, szabályjátékok ..)

Mozgásigényt-, fejl dést el segít játékok

Zenei nevelés eszközei

Anyanyelvi- és kommunikációs fejleszt eszközök

Értelmi képességeket, kreativitást fejleszt eszközök

Munka jelleg tevékenységek eszközei

Vizuális nevelés eszközei

Természeti- emberi-tárgyi környezet megismerését el segít eszközök, anyagok

Egyéb eszközök:

Televízió

Video

Magnetofon

Diavetít

Vetít vászon

Hangszer pedagógusoknak

Hangszer gyermekeknek

Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám

30%-ának megfelel en

Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám

figyelembevételével

Óvodánként 1

Óvodánként 1

3 csoportonként 1

Épületenként 1

Épületenként 1

Óvodánként 1

Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám

30%-ának megfelel en

Gyermekcsoportonként a

gyermeklétszám

30%-ának megfelel en

Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám

figyelembevételével

1

1

7

3

2

1

Gyermekcsoportonként a gyermeklétszám

30%-ának megfelel en

52

Eszközök Mennyiségi mutató Ellátottság

Feln ttek munkavégzését szükséges eszközök

Szennyes ruha tároló

Mosott ruha tároló

Mosógép

Centrifuga

Vasaló

Vasaló-állvány

H t gép

Porszívó

Takarítóeszközök

Kerti szerszámok, munkaeszközök

Egészség- és munkavédelmi eszközök

Ételmintás üvegtartály - készlet

Ment láda

Gyógyszerszekrény

Munkaruha

Véd ruha

T zoltó készülék

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Óvodánként 1

Épületenként 1

Épületenként 1

Épületenként 1

Épületenként 1

Épületenként 1

Épületenként 1

Közegészségügyi el írások

szerint

Közegészségügyi el írások szerint

Az MT, Kjt rendeletei alapján

A munkavédelemr l szóló 1993. évi törvény és

végrehajtási rendelet és az óvodai munkavéd. szabályzat szerint

Az érvényes t zvédelmi szabályok szerint

Gyermekcsoportonként 1

1

2

1

2

1

2

2

1

1

Közegészségügyi el írások szerint

Közegészségügyi el írások szerint

Az MT, Kjt rendeletei alapján

A munkavédelemr l szóló 1993. évi törvény és

végrehajtási rendelet és az óvodai munkavéd. szabályzat

szerint

Az érvényes t zvédelmi szabályok szerint

Az egyes helyiségek és az udvarok adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, bels burkolat, megvilágítás stb.) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és t zvédelmi jogszabályok tartalmazzák.

Uitz Sándorné

Dorog, 2004. április 13. óvodavezet

53

10. Törvényi háttér

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX: törvény 2003. évi LXI. Törvény módosításával

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

Gyermekvédelmi törvény

A gyermekek jogairól szóló New Yorkban 1989. (XI. 20) és az 1991. évi LXIV. Törvénnyel kihirdetett egyezmény

11. Legitimációs záradék

A helyi nevelési programot

Elfogadta: a Hétszínvirág Napközi

Otthonos Óvoda nevel testülete 2004. április 15

Egyetértését nyilvánította:

A Dózsa György Napközi

Otthonos Óvoda Szül i Munkaközössége 2004. április 15.

Szakért i jóváhagyása:

Németh Gyuláné .

Jóváhagyta:

Dorog Város Képvisel testülete .

Érvényességi nyilatkozat: Az óvoda helyi nevelési programja

visszavonásig érvényes

This document was created with Win2PDF available at http://www.win2pdf.com.The unregistered version of Win2PDF is for evaluation or non-commercial use only.