A FÖLD

Néhány információ a bolygórólA Naprendszernek a Naptól számított

harmadik bolygójaTöbb millió faj, köztük az ember élőhelye isA Föld a világegyetem egyetlen olyan

bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz.

Részeia viszonylag szilárd földköpenyfolyékony, a mágneses térért felelős

külső maga szilárd, vas- (nikkel-)szulfidosnak tekintett

belső mag

A FÖLD TEKTONIKUS LEMEZEIA lemez neve Terület 106 km²

Afrikai lemez 78,0

Antarktiszi lemez 60,9

Ausztráliai lemez 47,2

Eurázsiai lemez 67,8

Észak-Amerikai lemez 75,9

Dél-Amerikai lemez 43,6

Csendes-óceáni lemez 103,3

Afrik

ai le

mez

Antar

ktiszi le

mez

Auszt

rália

i lem

ez

Euráz

siai

lem

ez

Észak

-Am

erik

ai le

mez

Dél-A

mer

ikai

lem

ez

Csend

es-ó

ceán

i lem

ez0

2

4

6

8

10

Oszlop1Sorozat 2Sorozat 3

A Föld felszíne rendkívül változatos domborzati formákat hordoz

A felszín közel 71 százalékát víz borítja, a további 29%-ot szárazföldnek nevezzük

A FÖLD BELSŐ HÉJSZERKEZETE

A KONTINENSEK

KONTINENSEK

Európa

Ázsia

Afrika

Ausztrália és Óceánia

Antarktisz

Amerika

Az atmoszférát sávokra osztjuk a levegő fizikai tulajdonságai alapján:TroposzféraSztratoszféraMezoszféraTermoszféraExoszféra

KERINGÉSEBolygónk a Nap körül kering, egy keringést

365,242199 nap alatt tesz megA keringés iránya nyugatról kelet felé mutatA Föld pályamenti sebessége 30 km/s

A FÖLDKÉREG

A földkéreg Földünk legkülső kőzetburka. Halmazállapota szilárd, magmás, metamorf vagy üledékes kőzetekből épül fel.

Vastagsága átlagosan 30–40 km, bár rendkívül tág határok között változik: az óceánok alatt 6–7 km, a szárazföldek területén pedig 35 km, ám néhol eléri a 70 km-t is.

A földköpeny a földmagot beburkoló vastag, mintegy 2900 km széles rendkívül magas viszkozitású, helyenként szilárd réteg.

A Föld legbelső szerkezeti egysége, a legbelső gömbhéj a földmag

A FÖLD LÉGKÖREA Föld légköre a bolygó felszínét körülölelő

gázburok, amelyet a gravitáció tart a helyén.A gázburok össztömege 5,1480×1018 kgA légkör nem mozdulatlan légtömeg, a napfény

hője, valamint a Coriolis-erő hatására állandó cirkulációban van.

A légkört alkotó gázokat gyűjtőnéven levegőnek nevezzük. A levegő 78,08% nitrogénből, 20,95% oxigénből, 0,93% argonból, 0,038% szén-dioxidból, továbbá vízpárából és nyomokban hidrogénből, héliumból és más nemesgázokból tevődik össze.

Készítette:

Kovács KatalinTóth Zsófia-Réka