Prezentáció készítése:Prezentáció készítése:

•Horváth AnitaHorváth Anita

•Otgonbaatar TsogtbatOtgonbaatar Tsogtbat

•Horváth NorbertHorváth Norbert

Átmérője: 12756 km

Keringési idő: 1 év

Sebesség: 30,287 km/s (109 033 km/h)

Közepes távolság: 149,6 millió km

Tengely körüli forgás idő: 23 óra 56 perc

Tömege: 5,98 * 1024

Holdak száma: 1

Napkörüli sebessége: 29,783 km/s (107 218 km/h)

Tengelyferdeség: 23,439 281°

A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. A Naprendszer legnagyobb kőzetbolygója, az egyetlen olyan égitest, amelyről a modern tudomány tudja, hogy életet hordoz. Nagyjából 4,5 milliárd éve jött létre, majd mintegy 100 millió évvel később, egy kisbolygóval történt ütközés során kiszakadt anyagból létrejött a körülötte keringő Hold.

Aphélium távolsága:

152 097 701 km(1,016 710 333 5 CsE)

Perihélium távolsága:

147 098 074 km(0,983 289 891 2 CsE)

Fél nagytengely:

149 597 887,5 km(1,000 000 112 4 CsE)

Fél kistengely:149 576 999,826 km

(0,999 860 486 9 CsE)

Pálya kerülete:924 375 700 km

(6,179 069 900 7 CsE)

Pálya excentricitása:

0,016 710 219

Min. pályamenti sebesség:

29,291 km/s(105 448 km/h)

Átl. pályamenti sebesség:

29,783 km/s(107 218 km/h)

Max. pályamenti sebesség:

30,287 km/s(109 033 km/h)

Inklináció:0(7,25° a Nap egyenlítőjéhez képest)

Felszálló csomó hossza:

348,739 36°

Perihélium szöge: 114,207 83°

Ellipticitás: 0,003 352 9

Átlagos sugár: 6 372,797 km

Egyenlítői sugár: 6 378,137 km

Poláris sugár: 6 356,752 km

Aspektus arány: 0,996 647 1

Egyenlítői kerület: 40 075,02 km

Délkör kerülete: 40 007,86 km

Átlagos kerület: 40 041,47 km

Felszín területe: 510 065 600 km2

Szárazföld területe:148 939 100 km2

(29,2 %)

Víz területe:361 126 400 km2

(70,8 %)

Térfogat: 1,083 207 3·1012 km3

Tömeg: 5,9742·1024 kg

Átlagos sűrűség: 5 515,3 kg/m3

Felszíni gravitáció:9,780 1 m/s2

(0,997 32 g)

Szökési sebesség:11,186 km/s (≅39 600 km/h)

Sziderikus forgásidő: 0,997 258 nap (23,934 h)

Forgási periódus: {{{forgási periódus}}}

Forgási sebesség: 465,11 m/s

Tengelyferdeség: 23,439 281°

Az északi pólus rektaszcenziója:

0° (0 h 0 min 0 s)

Deklináció: +90°

Albedó: 0,367

Felszíni nyomás:

101,3 kPa (tengerszintnél)

•78,08% nitrogén•20,94% oxigén

•0,93% argon•0,038% szén-dioxid

•nyomokban vízpára (a klímával változik)

Összetevők:

A Föld kialakulásának több története is van. A tudósok évezredeken át kutatták, vajon a Föld miként, hogyan keletkezett. A mai tudósok állításai szerint a A bolygók a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek ma a többi bolygót alkotják. Így keletkezett a mai szép Föld. A középen lévő legsűrűbb felhőből alakult ki a Nap. Kezdetben, kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különböző rétegek (a gravitáció és a forgás következtében) sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag földkéreg, földköpeny, földmag

Földkéreg:

•A Föld legkülső része

•A szárazföldek területén 30–70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6–7 km

•A szárazföldi réteg 15–20 km mélységben két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag

•Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk. Földköpeny:

•A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget

•A felső köpeny legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny.

•A litoszféra alja kb. 100–150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km, az átmeneti rétegé pedig kb. 680 km mélyen van.

Földmag:

•A legbelső gömbhéj

•Összetevői: nehéz fémek (vas nikkel) 2 részre osztható: külső magra, amely folyékony és belső magra, amely szilárd

halmazállapotú

Az asztrológiában a horoszkóp (horoscopos, „óranézés”) a Nap, a Hold, a bolygók helyzetét, és egyéb asztrológiai jellemzőket egy adott pillanatban, általában egy személy születése idején feltüntető ábra.

A horoszkóp görög eredetű szó, jelentése: óranézés. Az asztrológusok a bolygók (és a hold) állásából le tudja olvasni egy-egy ember sorsáról,

jelleméről vagy akár betegségéről. Kijelenthetjük, hogy az asztrológus a horoszkóp segítségével az idő minőségét vizsgálja. Azét az időét, amiről

hajlamosak vagyunk csak mennyiségben gondolkozni, holott világunkban minden dolognak van mennyisége és minősége is. Szimbolikus üzenetet hordoz, soha nem kényszerít. Nem okozója, mutatója az eseményeknek.

Minden egyes jegynek külön uralkodó bolygólya van. Illetve elemekből tevődnek össze.

A Föld időzónákra oszlik, amelyeken belül mindenhol azonos időt mérnek. Az időzónák alapjául a greenwichi idő

(Greenwich Mean Time, UTC) szolgál, amelyhez a 0° hosszúsági foktól nyugatra kivonva, keletre hozzáadva az időzónát jellemző eltérést megkapjuk az időzónában mért

időt. Összesen 24 időzóna van a

Földön

A Földön számszerint 7 kontinenst különböztetünk meg. Egyesek szerint csak 6 van, mások szerint csak 5. Ezek az állítások mind igazak. A mai világban Amerikát és Eurázsiát is két részre bontjuk. Dél-Amerika, Észak-Amerika, Európa és Ázsia. A kontinens kifejezés gyakran csak egy földrész összefüggő szárazföldi területeit jelenti a vele szomszédos szigetek nélkül. Így az európai kontinens kifejezés gyakori jelentése „Európa szigetek nélküli területe”.

Kontinensek

EurópaÁzsiaAfrikaÉszak-AmerikaDél-AmerikaAusztráliaAntarktisz

}

} Eurázsia

Amerika

Már az 1600-as évek végén felismerték, hogy Afrika és Amerika partvonala jól illeszthetõ, s valamikor összetartozhattak. A kéreg mozgásait sokáig úgy értelmezték, hogy az a topográfiai helyhez kötött, azaz egy-egy hely földtani szelvénye egyúttal  a szelvényben résztvevõ képzõdmények kortörténetét is megadja, s a hegységképzõdési folyamatok az adott helyhez kötve történtek.Elsõként egy német tudós, Alfred Wegener tételezte fel 1914-ben közölt munkájában azt, hogy a kontinensek ma nem keletkezésük helyén találhatók, hanem jelentõs idõt igénylõ mozgás – kontinens vándorlás – révén vannak mai helyükön. Feltételezte azt is, hogy a sekélyebb óceánok fiatalabbak. Wegener elmélete szerint egy õskontinens, a Pangea feltöredezése révén jöttek létre a mai kontinensek elõdjei, az északi félteke Laurázsia, a déli félteke Gondwana nevû földrészei, mintegy 250 millió évvel ezelõtt, a paleozoikum és a mezozoikum határán. A mai kontinensek az azóta eltelt idõszakban lezajlott vándorlás, ütközés ismétlõdõ folyamatán keresztül részben az õskontinensek széttagolódásával, részben azok egyesülésével jöttek létre.

Wegener kontinens vándorlási elméletét az 1950-es és 1960-as években a részletes mélytengeri – óceáni fenéktérképezések,  földtani kutatások, megfigyelések, fúrások egészítették ki azzal a megfigyeléssel, hogy az óceáni kéreg legfiatalabb, a keletkezés stádiumában lévõ részei a közép-óceáni hátság képviselte tágulási centrumok környezetében, legidõsebb részei a kontinens peremeken

vannak.

Ptolemaiosz ( kr. u. 90-161.) ismerte Arisztarkhosz heliocentrikus világképét, mégis a geocentrikus világképet fejlesztette tovább.

Szerinte a világegyetem középpontjában a mozdulatlan Föld helyezkedik el, amely körül az összes égitest mozog. Az álló gömb alakú Föld körül egy körön egyenletesen jár körbe egy pont, és e pont körül kering egyenletesen a bolygó, a Hold ill. a Nap.A földrõl nézve ez a bolygó ún. epicikloist ír le.

Nevéhez fűződik a heliocentrikus világkép elterjedése. Kopernikusz elméletét egy De

Revolutionibus Orbium Coelestium (Az égi pályák körforgásáról) című könyvben írta meg, amely csak halála után jelent meg. Kopernikusz kéziratához a lutheránus teológus, Andreas Osiander egy olyan előszót fűzött, mely szerint a könyvben leírt napközéppontú világmodell nem a valóságot írja le, hanem csak egy matematikai modell, amely a számításokat könnyíti meg. Ez az értelmezés nem volt idegen a kortól, hiszen Ptolemaiosz is csak matematikai modellként gondolta rendszerét. Mivel úgy gondolták, hogy Kopernikusz elmélete ellentmondásban van az Ószövetséggel, ezért próbáltak enyhíteni a várható vallásos támadásokon.

Világképe a heliocentrikus és a geocentrikus közötti, kompromisszumos, átmeneti jellegű volt. 1588-ban kinyomtatott, De mundi aetherei recentioribus phaenomenis (Az éteri világ új jelenségeiről) című főművében elfogadta Kopernikusznak azt a tézisét, hogy a bolygók a Nap körül keringenek, a Földet azonban nem bolygónak tekintette, hanem a világmindenség mozdulatlan középpontjának – mivel semmilyen más módon nem volt képes megmagyarázni, hogy miért esik minden tárgy a Föld középpontja felé. Emellett úgy vélte, hogy ha a Föld forogna, a forgás irányába kilőtt golyónak sokkal messzebb kéne repülnie, mint annak, amit a forgás irányával szemben lőnek ki.

I. törvény: A bolygók a Nap körül olyan ellipszis alakú pályán keringenek, melynek egyik gyújtópontjában a Nap áll.

                                         Itt látható egy ilyen ellipszis egyenlete:                        

II. törvény: A bolygótól a Naphoz húzott összekötő egyenes, a vezérsugár, egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol.

                                                                                       

III. törvény: A bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint

közepes naptávolságuk (ellipszisük fél nagytengelye) köbei: Ta2 / Tb2 = Ra3 / Rb3

Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg.

Matematikai magyarázattal alátámasztotta Kepler bolygómozgási törvényeit, kiegészítve azzal, hogy a különböző égitestek nem csak elliptikus, de akár hiperbola- vagy parabolapályán is mozoghatnak.