a helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája...

280
1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI Kar DOKTORI ISKOLA Siket Judit A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája Magyarországon. Történeti és nemzetközi kitekintéssel, figyelemmel a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájára. PhD értekezés Témavezetők: Prof. dr. Patyi András dr. habil Takács Albert PhD Szeged, 2017.

Upload: others

Post on 21-Feb-2021

0 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

Page 1: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI

1

SZEGEDI TUDOMAacuteNYEGYETEM

AacuteLLAM - EacuteS JOGTUDOMAacuteNYI Kar

DOKTORI ISKOLA

Siket Judit

A helyi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok koumlzigazgataacutesi

autonoacutemiaacuteja Magyarorszaacutegon

Toumlrteacuteneti eacutes nemzetkoumlzi kitekinteacutessel figyelemmel a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok

Euroacutepai Chartaacutejaacutera

PhD eacutertekezeacutes

Teacutemavezetők

Prof dr Patyi Andraacutes

dr habil Takaacutecs Albert PhD

Szeged 2017

2

Taacuteblaacutezatok jegyzeacuteke 5 Roumlvidiacuteteacutesek jegyzeacuteke 6 Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes 7

Bevezeteacutes 8 1 fejezet 14 Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalma - toumlrteacuteneti megkoumlzeliacuteteacutesben 14

1 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutenek toumlrteacutenelmi aspektusa ndash aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutesben 17 11 Decentralizaacutecioacute ndash bdquoselfgovernmentrdquo a 18 szaacutezad veacutegeacuten a 19 szaacutezad koumlzepeacuten 18

12 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutesben az oumlnkormaacutenyzat jogi fogalmaacutenak

meghataacuterozaacutesa 20 2 A vaacutermegyei autonoacutemia alakulaacutesa Magyarorszaacutegon A kiraacutelyi vaacutermegyeacutek a rendi

korszak 23 21 A vaacutermegye szerveződeacutese kiraacutelyi vaacutermegyeacutek ndash a nemesi vaacutermegye kialakulaacutesa 25

22 Az ispaacuten jogaacutellaacutesaacutenak szerepeacutenek alakulaacutesa a vaacutermegye eacuteleteacuteben a 18 szaacutezad

koumlzepeacuteig 26

23 A nemesi vaacutermegye erősoumldeacutese 29 24 A Tripartitum koumlzjogi jelentőseacutege a vaacutermegyeacutek műkoumldeacuteseacuteben 31 25 A kiraacutelyi hatalom megszilaacuterdiacutetaacutesa a 18 szaacutezad maacutesodik feleacuteben 33 26 A szabad kiraacutelyi vaacuterosok mezővaacuterosok koumlzseacutegek autonoacutemiaacuteja 34

3 A rendi koumlzigazgataacutes reformjaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek Az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes 35 31 Az oumlnkormaacutenyzat-fogalom sajaacutetossaacutegai 35

32 Municipalistaacutek eacutes centralistaacutek 36 33 Az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute toumlrveacutenyalkotaacutes 1848-ban 39 35 A neoabszolutizmus korszaka 40

4 A Kiegyezeacutest koumlvető rendezeacutes a modern polgaacuteri koumlzigazgataacutes alapjainak megteremteacutese

42

41 Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes eacutes a koumlzigazgataacutes szeacutetvaacutelasztaacutesa 43 42 A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok eacutes a koumlzseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacutese 45

5 Reformtoumlrekveacutesek az oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesaacutera 53 6 Az 1929 eacutevi 30 tc a koumlzigazgataacutes rendezeacuteseacuteről eacutes az uacutejabb reformtervezetek 56

7 A II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető időszak a neacutepi demokratikus korszak 58

8 A tanaacutecsrendszer időszaka ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg időleges eacutes teljes hiaacutenya 59 9 Koumlvetkezteteacutesek 64

2 fejezet 73 A magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakulaacutesa a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően 73

1 Előzmeacutenyek 73

2 A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer sajaacutetossaacutegai 75 3 A hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer legfontosabb jellemzői 79

31 Telepuumlleacutesek helyi igazgataacutesi szervek 79 4 Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogra vonatkozoacute koncepcioacutek eacutes az AB fogalom-eacutertelmezeacutese 82 5 Az Alaptoumlrveacuteny eacutes a decentralizaacutecioacute 86

51 Centralizaacutecioacute-decentralizaacutecioacute szubszidiaritaacutes 86 52 Politikai decentralizaacutecioacute 89

53 Adminisztratiacutev decentralizaacutecioacute 91 54 Fiskaacutelis foumlderalizmus 92

6 Az Alaptoumlrveacuteny helyi oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő rendelkezeacutesei 95 7 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak tuumlkreacuteben 96 8 A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog definiacutecioacuteja a Chartaacuteban 100 9 A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg gyakorlataacuteban 103

3

10 A magyar helyi eacutes regionaacutelis demokraacutecia aacutellapota a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai

Chartaacuteja feacutenyeacuteben 111 101 A 2002-es monitoring eljaacuteraacutes 111 102 A 2013-as monitoring eljaacuteraacutes 113

11 Oumlsszegezeacutes 114 3 fejezet 116 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg Euroacutepa egyes aacutellamaiban Uralkodoacute tendenciaacutek a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet

koumlvetően 116 1 A decentralizaacutecioacute a modern aacutellamfelfogaacutesban eacutes a gyakorlatban 116

11 Decentralizaacutecioacute a nemzetkoumlzi szervezetek gyakorlataacuteban 123 12 Decentralizaacutecioacute eacutes szubszidiaritaacutes 124 13 Euroacutepaizaacutecioacute 125

2 Oumlnkormaacutenyzati modellek 127 3 Aacuteltalaacutenos tendenciaacutek 128

4 Euroacutepai peacuteldaacutek 133

41 Az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg 133

42 Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg 139 43 Franciaorszaacuteg 144 44 Sveacutedorszaacuteg 147

4 fejezet 149

Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet ndash a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet hazai rendszere 149 1 Vaacuteltozoacute kormaacutenyzati ellenőrzeacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacuteben 149

11 Elmeacutelet-toumlrteacuteneti előzmeacutenyek 149 12 A feluumlgyeleti jog a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacuteg műkoumldeacuteseacuteben 151

2 Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet Euroacutepaacuteban 151

21 Lehetseacuteges modellek 151 3 A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja eacutes az Euroacutepa Tanaacutecs feluumlgyeleti jog

gyakorlaacutesaacuteval kapcsolatos ajaacutenlaacutesa a Charta Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyve 153 4 Az euroacutepai integraacutecioacute hataacutesa az oumlnkormaacutenyzatok feletti feluumlgyeletre 154

5 Az oumlnkormaacutenyzat valamint a helyi regionaacutelis hatoacutesaacutegok jogseacutertő teveacutekenyseacutegeacutenek

megiacuteteacuteleacutese az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak esetjogaacuteban 156

51 Az aacutellam felelősseacutegeacutenek aacuteltalaacutenos keacuterdeacutesei a hazai szabaacutelyozaacutes 156

52 Esetek az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg gyakorlataacuteban 159 6 A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzrendszere hazaacutenkban 161

7 Az aacutellamigazgataacutes feluumlgyelet a Chartaacuteban 164 71 Az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutegaacutenak ajaacutenlaacutesa 165 72 A Helyi eacutes Regionaacutelis Demokraacutecia Bizottsaacutegaacutenak Jelenteacutese 166

5 fejezet 171 Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog veacutedelmeacutenek egyes keacuterdeacutesei 171

1 A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog biacuteroacutesaacutegi veacutedelme 171 11 A jogveacutedelem egyes teruumlletei 174 12 A hateacutekony jogorvoslat eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei 175

13 A jogveacutedelemre iraacutenyuloacute egyes eljaacuteraacutesok 177 14 A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem 183

2 Euroacutepai peacuteldaacutek az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelemre 187 3 Oumlsszegezeacutes 190

6 fejezet 194 Autonoacutemia a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesa tereacuten Szervezeti szabaacutelyozaacutesi funkcionaacutelis

autonoacutemia 194 1 Decentralizaacutecioacute eacutes szubszidiaritaacutes a helyi koumlzuumlgyek tereacuten 194

4

2 A helyi koumlzuumlgyek 195

3 Szervezeti autonoacutemia 199 4 Szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia 200

41 Az oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutessal szemben fennaacutelloacute koumlvetelmeacutenyek 201

5 Funkcionaacutelis autonoacutemia 205 7 fejezet 207 A gazdaacutelkodaacutesi-peacutenzuumlgyi autonoacutemia 207

1 A funkcioacutek eacutes a peacutenzuumlgyi forraacutesok decentralizaacutecioacuteja 207 2 A gazdaacutelkodaacutesi ndash peacutenzuumlgyi autonoacutemia az Euroacutepa Tanaacutecs dokumentumaiban 211

21 A Charta peacutenzuumlgyi autonoacutemiaacutera vonatkozoacute rendelkezeacutesei 211 22 Az Euroacutepa Tanaacutecs teveacutekenyseacutege 212

3 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon mint a gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia leacutenyegi eleme 218 31 A koumlzseacutegi vaacuterosi tulajdonra vonatkozoacute jogi szabaacutelyozaacutes a 19 szaacutezad veacutegeacuten 221 32 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon alakulaacutesa a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően 224

33 A tulajdonhoz valoacute jutaacutes jogi szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezete 225

34 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegnak az oumlnkormaacutenyzati tulajdont eacuterintő fontosabb doumlnteacutesei 229

35 Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek oumlnkormaacutenyzati vagyongazdaacutelkodaacutessal oumlsszefuumlggő

megaacutellapiacutetaacutesai 231 4 Az Alkotmaacuteny oumlnkormaacutenyzati tulajdonra vonatkozoacute rendelkezeacuteseacutenek tovaacutebbeacuteleacutese az

Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel oumlsszefuumlggő vaacuteltozaacutesok 234

41 Oumlnkormaacutenyzati tulajdon aacutellami tulajdonba keruumlleacutese ndash toumlrveacuteny rendelkezeacutese alapjaacuten

234

42 Az Alaptoumlrveacuteny rendelkezeacutesei 235 43 A nemzeti vagyontoumlrveacuteny koumlzjogi korlaacutetozoacute rendelkezeacutesei 235

5 Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes 237

51 A helyi oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes leacutenyegi sajaacutetossaacutegai a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető

időszakban 237

52 A gazdaacutelkodaacutes specifikumai 2010 utaacuten 240 53 Peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi felteacutetelek 243

8 fejezet 245 Zaacuteroacute gondolatok 245

1 Oumlsszegezeacutes 246

11 A toumlrteacuteneti hagyomaacutenyok 246 12 A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult oumlnkormaacutenyzati struktuacutera 247

13 Nemzetkoumlzi kitekinteacutes uralkodoacute tendenciaacutek 248 14 Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet 248 15 Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem 249

16 A helyi koumlzuumlgyek szervezeti eacutes műkoumldeacutesi autonoacutemia 250 17 A gazdaacutelkodaacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg 250

2 Koumlvetkezteteacutesek 251 Bibliograacutefia 254

Felhasznaacutelt magyar nyelvű koumlnyvek 254

Felhasznaacutelt magyar nyelvű tanulmaacutenyok 259 Felhasznaacutelt idegennyelvű irodalom 264

Az Euroacutepa Tanaacutecs felhasznaacutelt forraacutesai 266 Internetes hivatkozaacutesok 269

Az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak hivatkozott doumlnteacutesei 278 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg hivatkozott hataacuterozatai 279

5

Taacuteblaacutezatok aacutebraacutek jegyzeacuteke

1 sz aacutebra A helyi oumlnkormaacutenyzatoki autonoacutemia toumlrteacuteneti oumlsszefoglalaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip66

2 sz aacutebra A helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutema jogaacutellaacutes szerinthelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip80

3 sz aacutebra A vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesok szaacutema 1990-2014helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip80

4 sz aacutebra Az uacutej koumlzseacutegek kialakiacutetaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip81

5 sz aacutebra A helyi igazgataacutesi szervezet főbb adataihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip81

6 sz aacutebra A Charta az AB gyakorlataacutebanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip104

7 sz aacutebra Foumlderalizmus ndash devoluacutecioacute ndash decentralizaacutecioacutehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip117

8 sz aacutebra Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg előtti jogveacutedelem eszkoumlzeihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip183

6

Roumlvidiacuteteacutesek jegyzeacuteke

Alaptoumlrveacuteny ndash Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacuteny (2011 aacuteprilis 25)

Alkotmaacuteny ndash 1949 eacutevi XX tv a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenyaacuteroacutel

Charta ndash 1997 eacutevi XV toumlrveacuteny a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute 1985

oktoacuteber 15-eacuten Strasbourgban kelt egyezmeacuteny kihirdeteacuteseacuteről

Moumltv ndash Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel szoacuteloacute 2011 eacutev CLXXXIX tv

Oumltv ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV tv

első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny - 1870 eacutevi XLII tc a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok rendezeacuteseacuteről

első koumlzseacutegi toumlrveacuteny - 1871 eacutevi XVIII tc a koumlzseacutegek rendezeacuteseacuteről

maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny - 1886 eacutevi XXI tc a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokroacutel

maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny - 1886 eacutevi XXII tc a koumlzseacutegekről

első tanaacutecstoumlrveacuteny - 1950 eacutevi I toumlrveacuteny a tanaacutecsokroacutel

maacutesodik tanaacutecstoumlrveacuteny ndash 1954 eacutevi X toumlrveacuteny a tanaacutecsokroacutel

harmadik tanaacutecstoumlrveacuteny - 1971 eacutevi I toumlrveacuteny a tanaacutecsokroacutel

7

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Koumlszoumlnettel tartozom teacutemavezetőimnek Patyi Andraacutes professzor uacuternak az NKE rektoraacutenak

valamint Takaacutecs Albert tanszeacutekvezető uacuternak akik figyelemmel kiacuteseacuterteacutek munkaacutem alakulaacutesaacutet

tanaacutecsokkal ellaacutetva az uacutetkereseacutesben

Megtisztelő szaacutemomra hogy a Szegedi Tudomaacutenyegyetem Aacutellam-eacutes Jogtudomaacutenyi Karaacutenak

Koumlzigazgataacutesi eacutes Peacutenzuumlgyi Jogi majd Koumlzigazgataacutesi Jogi Tanszeacutekeacuten kivaacuteloacute volt eacutes jelenlegi

kolleacutegaacutektoacutel ndash Csatloacutes Erzseacutebet Fekete Orsolya Joacutezsa Zoltaacuten Kaltenbach Jenő Linder

Viktoacuteria - tanulhattam eacutes tanulhatom meg mindazt amit az oumlnkormaacutenyzatisaacutegroacutel a

tudomaacutenyos kutatoacutei paacutelya meacutelyseacutegeiről eacutes magassaacutegairoacutel tudni eacuterdemes

A fokozatszerzeacutesi eljaacuteraacutesban valoacute koumlzreműkoumldeacuteseacutert eacuterteacutekes eacuteszreveacutetelekeacutert koumlszoumlnettel

tartozom Balaacutezs Istvaacuten professzor uacuternak Hoffman Istvaacuten docens uacuternak Fuumlloumlpneacute Homoki-

Nagy Maacuteria professzor asszonynak Varga Norbert docens uacuternak valamint Batoacute Szilviaacutenak

Haacutelaacutes vagyok Szeged Megyei Joguacute Vaacuteros koraacutebbi polgaacutermestereinek Lippai Paacutelnak Szalay

Istvaacutennak akik a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető időszakban a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a helyi

autonoacutemia kereteinek kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes műkoumldteteacuteseacuteben demokratikus magatartaacutesmintaacutet

mutattak ezaacuteltal biztosiacutetottaacutek eacutes kitoumlroumllhetetlenneacute tetteacutek a teacutema iraacutenti lelkesedeacutesemet eacutes

elkoumltelezettseacutegemet kutataacutesaim soraacuten Hasonloacutekeacuteppen haacutelaacuteval tartozom Toacuteth Laacuteszloacute jegyző

uacuternak akinek szakmai tapasztalataira eacutes boumllcsesseacutegeacutere hosszuacute eacuteveken keresztuumll eacutepiacutethettem

Koumlszoumlnet mindazoknak akik az oumlnkormaacutenyzati gyakorlati munkaacutem soraacuten taacutemogattak

8

bdquohellipAz oumlnkormaacutenyzatokeacutert valoacute harcot csupaacuten

mint a demokraacuteciaacuteeacutert valoacute harcot foghatjuk felhelliprdquo

(Hans Kelsen)1

bdquohellipoly neacutep melynek az oumlnkormaacutenyzaacutesban semmi reacuteszveacutet sem engedtetik

elveszti eacuterteacutekeacutet a haza eacutes a koumlzuumlgyek iraacutent elbutul elerkoumllcstelenedik

eacutes veacuteszek idejeacuten semmi nemesebb erőfesziacuteteacutesre

s hazafias fellaacutengolaacutesra nem keacutepes

mint ezt a toumlrteacutenetiacuteraacutes szaacutez meg szaacutez peacuteldaacuteval bizonyiacutetjardquo2

Bevezeteacutes

A hazai oumlnkormaacutenyzati rendszert az elmuacutelt toumlbb mint keacutet eacutevtized soraacuten szaacutemos reform eacuterteacutekű

inteacutezkedeacutes eacuterintette amelyek fő ceacutelkitűzeacutesei elsődlegesen a műkoumldeacutes hateacutekonysaacutegaacutenak

erősiacuteteacuteseacutere iraacutenyultak Az aacutellami szervek rendszereacutet eacuterintően kuumlloumlnoumlsen a koumlzigazgataacutes

koumlzponti eacutes teruumlleti kivaacuteltkeacutepp a helyi oumlnkormaacutenyzati szinten megvaloacutesult reformleacutepeacutesek

szignifikaacutens aacutetrendeződeacutest eredmeacutenyeztek a decentralizaacutelt oumlnkormaacutenyzati rendszer autonoacutem

feladatellaacutetaacutesaacuteban A kormaacutenyzati struktuacutera elteacuterő szintjeit eacuterintő vaacuteltozaacutesokon tuacutel a teruumlleti

telepuumlleacutesei oumlnkormaacutenyzatok sajaacutet hataacuteskoumlruumlkben is veacutegrehajtottak inteacutezmeacutenyi szervezeti

műkoumldeacutesi vaacuteltoztataacutesokat elsősorban annak eacuterdekeacuteben hogy fejlesszeacutek a helyi

koumlzszolgaacuteltataacutesok sziacutenvonalaacutet erősiacutetseacutek az aacutellampolgaacuterok reacuteszveacuteteleacutet a demokratikus

doumlnteacuteshozatalban a helyi koumlzuumlgyek koumlreacuteben

Az eacutertekezeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a magyar oumlnkormaacutenyzati rendszer elemzeacutese aacutell toumlrteacuteneti

visszatekinteacutessel peacuteldaacutekkal illusztraacutelva a hazai oumlnkormaacutenyzati viszonyok nemzetkoumlzi

kontextusban toumlrteacutenő eacuterteacutekeleacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet A hazai helyi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

elemzeacutese eacuterteacutekeleacutese kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt kaphat az Alaptoumlrveacuteny majd ezt koumlvetően az uacutej

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutesra tekintettel iacutegy elsődlegesen a 2011-2012 eacuteveket koumlvető

vaacuteltozaacutesokra koncentraacutel az elemzeacutes A teacutema aktualitaacutesaacutet az Alkotmaacutenyban eacutes az

oumlnkormaacutenyzati toumlrveacutenyben kialakiacutetott helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerben bekoumlvetkezett

meacutelyrehatoacute vaacuteltozaacutesok adjaacutek amelynek eredmeacutenyekeacutent a helyi oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia

jelentőseacutege relativizaacuteloacutedott

A toumlrteacuteneti visszatekinteacutes arra a keacuterdeacutesre foacutekuszaacutel hogy felfedezhető-e ndash ha igen mennyiben

ndash folytonossaacuteg a polgaacuteri Magyarorszaacuteg oumlnkormaacutenyzati rendszere eacutes a rendszervaacuteltozaacutest

koumlvetően leacutetrehozott oumlnkormaacutenyzati rendszer koumlzoumltt Mennyiben eacutepiacutet illetőleg eacutepiacutet-e az

Alaptoumlrveacutenyt koumlvetően radikaacutelisan aacutetalakiacutetott oumlnkormaacutenyzati rendszeruumlnk a koraacutebbi

oumlnkormaacutenyzati hagyomaacutenyokra A toumlrteacuteneti elemzeacutes funkcioacuteja a dolgozatban a jelen

1 Hans KELSEN Az aacutellameacutelet alapvonalai Prudentia Iuris 7 Miskolc 1997 70-71 2 TOacuteTH Lőrinc (szerk) Ismerettaacuter Heckenast Pest 1858 I koumlt171

9

folyamatainak jobb megeacuterteacuteseacutet szolgaacutelja3 A vaacutermegye mint az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg boumllcsője a

magyar toumlrteacutenelemben kiemelt jelentőseacuteggel biacuter ezeacutert nyilvaacutenvaloacutean nem mellőzhető az

autonoacutemiafejlődeacutes vaacutezlatos aacutettekinteacutese A koumlzigazgataacutesi jogtudomaacuteny kutataacutesa nem

mellőzheti a toumlrteacutenelmi oumlsszehasonliacutetaacutes moacutedszereacutet4 Ugyanakkor az is teacuteny hogy egyes

aacutellaacutespontok szerint ndash Ivancsics Imre Faacutebiaacuten Adriaacuten ndash az 1990 utaacuteni modern nyugati

eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg hazai gyoumlkereinek a kutataacutesa teacutevuacutetnak bizonyulhat

Az oumlnkormaacutenyzati rendszerek kialakulaacutesaacutenak eacutes funkcionalitaacutesaacutenak keacutetfeacutele metoacutedusa iacuterhatoacute

le Az egyik moacutedszer az alapjogi megkoumlzeliacuteteacutes szorosan kapcsoloacutedik a termeacuteszetjogi

felfogaacuteshoz maacutes elnevezeacutessel a pluralista elmeacutelethez maacutes oldalroacutel a devolutiacutev-

decentralizaacutecioacutes modell aacutelliacutethatoacute fel az aacutellamhatalom gyakorlaacutesaacutenak moacutedjakeacutent amely a

jogkoumlroumlk delegaacutelaacutesaacutet aacutetruhaacutezaacutesaacutet tekinti elvi alapjakeacutent Ez utoacutebbi esetben az

oumlnkormaacutenyzatok egyeacutertelműen az aacutellamszervezet reacuteszekeacutent vaacutelnak eacutertelmezhetőveacute E

szemleacuteletmoacutedbeli elteacutereacutes alapjaacuten nem csupaacuten orszaacuteg-csoportok hanem oumlnkormaacutenyzati

rendszerek is modellezhetők Mindkeacutet szemleacutelet ndash időről-időre vaacuteltozoacute intenzitaacutessal ndash

egyaraacutent nyomon koumlvethető a hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer fejlődeacuteseacuteben uacutegyszinteacuten

Az 1990-es eacutevek elejeacuten kialakult helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer egyes veacutelemeacutenyek szerint

Euroacutepaacuteban a helyi demokraacutecia megvaloacutesulaacutesa szempontjaacuteboacutel az egyik legfejlettebb

struktuacuteraacutenak szaacutemiacutetott a maacutesik kiemelkedő peacutelda a lengyel oumlnkormaacutenyzati modell mellett5

Maacutes veacutelemeacuteny szerint viszont oumlnkormaacutenyzati rendszeruumlnk nem minden elemeacuteben aacutellt

oumlsszhangban a nyugat-euroacutepai trendekkel Paacutelneacute Kovaacutecs Ilona bdquoa kiskoumlzseacutegek abszoluacutet

autonoacutemia eacutes autarkia koumlvetelmeacutenyeitrdquo eacutes a bdquoteruumlleti oumlnkormaacutenyzat teljes visszaszorulaacutesaacutetrdquo

minősiacutetette ellenteacutetesnek a nyugati megoldaacutesokkal eacutes folyamatokkal6 Ugyanakkor az is

hamar kideruumllt hogy az autonoacutemia szempontjaacuteboacutel peacuteldaeacuterteacutekű rendszer ndash mint hatalmi aacutegazat

ndash nem keacutepviselt igazi suacutelyt

3 Nagy Ernő Magyarorszaacuteg Koumlzjoga ciacutemű munkaacutejaacuteban a toumlrteacutenetiseacuteg bemutataacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacuteről iacutegy vall

bdquoAacutellamjogunk sajaacutetlagos termeacuteszete folytaacuten hogy ti ezer eacuteves alakulaacutes teremtette szaacutemos teacutetele csak akkor

meacuteltaacutenyolhatoacute kellően ha a toumlrteacuteneti haacutetteacutert is vizsgaacuteljuk Enneacutelfogva a toumlrteacutenetből aacutetvettem annyit de csakis

annyit a mennyi az eacutelő jog megeacuterteacuteseacutehez meacuteltathataacutesaacutehoz szuumlkseacutegesrdquo NAGY Ernő Magyarorszaacuteg Koumlzjoga

(Aacutellamjog) Hetedik aacutetdolgozott kiadaacutes Budapest Az Atheneum Irodalmi eacutes Nyomdai RT Kiadaacutesa 1914 III-

IV 4 E megaacutellapiacutetaacutes alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld LŐRINCZ Lajos Magyar koumlzigazgataacutes dilemmaacutek eacutes perspektiacuteva Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1988 12 5 Kenneth DAVEY A magyar reformok euroacutepai szemszoumlgből In Egy eacutevtized oumlnkormaacutenyzati meacuterlege eacutes a joumlvő

kilaacutetaacutesai Budapest 2000 41 Rinaldo LOCATELLI A magyar oumlnkormaacutenyzat reformroacutel az Euroacutepa Tanaacutecs

szemszoumlgeacuteből In Egy eacutevtized oumlnkormaacutenyzati meacuterlege eacutes a joumlvő kilaacutetaacutesai (szerk VEREBEacuteLYI Imre) Budapest

2000 55 6 PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona Az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutenek politoloacutegiai alapkeacuterdeacutesei Az aacutellami iraacutenyiacutetaacutes teruumlleti

struktuacuteraacutejaacutenak modellje In Tanulmaacutenyok az oumlnkormaacutenyzati rendszerről (szerk KILEacuteNYI Geacuteza) Aacutellamtudomaacutenyi

Kutatoacutekoumlzpont Budapest 1992 24

10

A kialakult hazai oumlnkormaacutenyzati modellre is igaz az az aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutes hogy magaacuten

viselte annak a politikai koumlrnyezetnek a beacutelyegeacutet amelyben leacutetrejoumltt mely tuumlkroumlződoumltt az

aacutellam eacutes az oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt a hataacuteskoumlroumlk megosztaacutesa tereacuten is bdquoAz aacutellam eacutes az

oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti osztozkodaacutes a hatalmon hataacuteskoumlroumlkoumln vagyonon eacutes műkoumldeacutesi

fejleszteacutesi forraacutesokon nyilvaacutenvaloacutean elsőrendűen politoloacutegia keacuterdeacutes eredmeacutenye attoacutel fuumlgg

hogy az bdquoosztozkodoacute felekrdquo milyen alkupoziacutecioacuteban vannak egymaacuteshoz keacutepestrdquo7

A szakirodalom azonban arra is raacutemutatott hogy a demokratikus deficit lekuumlzdeacutese

eredmeacutenyekeacutent a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően megformaacutelt helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer

fenntarthatoacutesaacutega peacutenzuumlgyi gazdasaacutegi szempontboacutel igen hamar megkeacuterdőjeleződoumltt a helyi

oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal nyuacutejtott koumlzszolgaacuteltataacutesok sziacutenvonala telepuumlleacutesenkeacutent jelenteacutekeny

elteacutereacuteseket ideacutezett elő illetve tovaacutebb erősiacutetette a maacuter leacutetező sziacutenvonalbeli elteacutereacuteseket

Az 1990-ben ndash a koumlzjogi reformok egyik meghataacuterozoacute reacuteszekeacutent ndash megteremtett

oumlnkormaacutenyzati rendszer a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a helyi koumlzuumlgyek teruumlleteacuten szeacuteles

koumlrű autonoacutemiaacutet biztosiacutetott amely szervezeti szabaacutelyozaacutesi funkcionaacutelis szemeacutelyzeti eacutes

gazdasaacutegi autonoacutemiakeacutent iacuterhatoacute le a helyi oumlnkormaacutenyzati szervek eacutes az aacutellami szervek

kapcsolatrendszereacuteben

A dolgozat megiacuteraacutesa soraacuten az autonoacutemiaacutenak csupaacuten azokat a dimenzioacuteit vizsgaacuteltam amelyek

a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatisaacuteg meghataacuterozoacute elemei leszűkiacutetve a koumlzigazgataacutes szervezet egyik

alkotoacutereacutesze az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes teruumlleteacuten jelentős szereppel biacuteroacute koumlzigazgataacutesi

autonoacutemia elemekre

Az autonoacutemia konceptuaacutelis eacutertelmezeacuteseacutet elmeacuteleti megalapozaacutesaacutet a gazdasaacutegossaacuteg

hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutet abban az eacutertelmeacuteben szinteacuten nem elemeztem hogy a vaacuteltozaacutesok

az autonomizaacutelaacutes soraacuten hogyan hatnak A New Public Management hataacutesa csak abban a

viszonyrendszerben keruumll taglalaacutesra amennyiben nemzetkoumlzi teacuteren a tendenciaacutek tekinteteacuteben

hataacutesa kimutathatoacute8

Az autonoacutemia tartalma nyilvaacutenvaloacutean oumlnmagaacuteban nem eacutertelmezhető a telepuumlleacutesi-teruumlleti

oumlnkormaacutenyzati oumlnaacutelloacutesaacuteg a fuumlggetlenseacuteg fogalomrendszere kizaacuteroacutelag viszonyrendszer

elemekeacutent hataacuterozhatoacute meg Az aacutellamszervezet eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok struktuacuteraacutejaacutenak

rendszerszerű elemzeacutese nyuacutejthat segiacutetseacuteget az autonoacutemia leacutenyegeacutenek jelenteacutestartalmaacutenak

meghataacuterozaacutesakor Eacuteppen ezeacutert elengedhetetlen annak tanulmaacutenyozaacutesa is hogy a helyi

7 A tanulmaacuteny elsősorban politoloacutegiai aspektusboacutel elemzi a teruumlleti koumlzigazgataacutes műkoumldeacuteseacutet szerkezeti

viszonyrendszereacutet az iraacutenyiacutetaacutes dezintegraacuteltsaacutegaacutet PAacuteLNEacute (1992) 9 8 Az autonoacutemia koncepcionaacutelis analitikus eacutes moacutedszertani eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeire ld toumlbbek koumlzoumltt Verhoest

KoenndashPeters Guy B Bouckaert Geert and Verschuere Bram The study of organizational autonomy a

conceptul and methodological review httpsteunpuntbovberapports0106009_IRSPMpdf (20160526)

11

oumlnkormaacutenyzati alrendszer hogyan illeszkedik az aacutellami szervek rendszereacutebe az aacutellami

koumlzfeladatellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutebe A telepuumlleacutesi-teruumlleti igazgataacutes szintjeacuten

elhelyezkedő autonoacutem teruumlleti egyseacutegeket illetően az elmuacutelt eacutevtizedek permanens moacutedosulaacutest

reformot eredmeacutenyeztek nemcsak hazaacutenkban hanem nemzetkoumlzi viszonylatban is A

reformfolyamatok szoros oumlsszefuumlggeacutest mutatnak az aacutellami funkcioacutek definiaacutelaacutesaacuteval az aacutellam

szerepfelfogaacutesaacuteval a taacutersadalom eacuteleteacutere valoacute befolyaacutes gyakorlaacutesaacuteval

A kutataacutes alapvetően annak a vaacuteltozaacutesnak a bemutataacutesaacutet tűzte ki ceacutelul amely az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tartalmi vaacuteltozaacutesaacutet a telepuumlleacutesi-teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok

jogaacutellaacutesaacutet a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutenek alakulaacutesaacutet a koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacutet eacuterintően

a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően Magyarorszaacutegon lezajlott Az aacutetalakulaacutes folyamataacutenak elemzeacutese

soraacuten a nemzetkoumlzi elsősorban az Euroacutepai Unioacute tagaacutellamaiban veacutegbemenő fordulatok

szemleacutelteteacutese is eacuterinteacutesre keruumllt annak eacuterdekeacuteben hogy azon alapvető eacuterteacutekek foacutekuszba

keruumllhessenek amelyeknek baacutermilyen vaacuteltoztataacutes is bekoumlvetkezik eacuterveacutenyesuumllniuumlk kell A

helyi demokraacutecia euroacutepai alapeacuterteacutekei gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacutese az oumlnkormaacutenyzati oumlnaacutelloacutesaacuteg

megnyilvaacutenulaacutesa egyes teruumlletein a dolgozat az Euroacutepa Tanaacutecs helyi demokraacuteciaacuteval

kapcsolatos legfontosabb dokumentuma a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja

standardjait alapelveit tekinti az oumlsszeveteacutes alapjaacutenak referencia pontjaacutenak

Az elmuacutelt eacutevtizedek autonoacutemia-felfogaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak bemutataacutesaacuten tuacutel ceacutelkitűzeacuteskeacutent

fogalmazoacutedott meg a telepuumlleacutesi-teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszer toumlrteacutenelmi gyoumlkereinek

feltaacuteraacutesa is a modern oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia felfogaacuteshoz kapcsoloacutedoacutean

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalmi keacuterdeacuteseinek vizsgaacutelata nem neacutelkuumlloumlzheti az

alkotmaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutest melynek leacutenyegbevaacutegoacute reacuteszeacutet keacutepezi a hazai tartalmi keretek

eacutertelmezeacutes szempontjaacuteboacutel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg autonoacutemia fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa majd a

taacutersadalmi-politikai koumlrnyezet vaacuteltozaacutesaacuteval annak aacutetalakulaacutesa Ugyanakkor az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg alapvető jogaacutellami garanciaacutekkal eacutes az alapjogok tartalmaacuteval kapcsolatos

elvi megaacutellapiacutetaacutesai egyfajta etalonkeacutent szolgaacutelnak

A hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer euroacutepai neacutezőpontboacutel valoacute eacuterteacutekeleacuteseacutevel a rendszervaacuteltozaacutest

koumlvetően szaacutemos tanulmaacuteny foglalkozott a keacutesőbbi fejlődeacutesi folyamatban azonban az Euroacutepa

Tanaacutecs helyi oumlnkormaacutenyzatokkal kapcsolatos teveacutekenyseacutege viszonylag keveacutes eacuterdeklődeacutesre

tarthatott szaacutemot A dolgozat a Chartaacutet zsinoacutermeacuterteacutekkeacutent kezeli kuumlloumlnoumls figyelmet fordiacutet az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg Chartaacuteban megjelenő tartalmi elemeire

A dolgozat kiemelt kutataacutesi teacutemaacuteja ily moacutedon az Euroacutepa Tanaacutecs eacuterteacutekrendjeacuteben meghataacuterozott

autonoacutemia-tartalmak hazai gyakorlatban toumlrteacutenő tuumlkroumlződeacutese az elmuacutelt koumlzel negyedszaacutezad

tapasztalatai alapjaacuten A szakirodalom szeacuteles koumlrben toumlrteacutent feldolgozaacutesa alapjaacuten szaacutendeacutekozik

12

az egyes autonoacutemia-elemeket objektiacutev moacutedon megkoumlzeliacuteteni a tudomaacuteny eredmeacutenyeinek

felhasznaacutelaacutesaacuteval Amennyiben arra lehetőseacuteg kiacutenaacutelkozik az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi

esetjog aacutettekinteacuteseacutere is sor keruumll amely a teacutema feldolgozaacutesaacutenak moacutedszereit is nagymeacuterteacutekben

befolyaacutesolja Nem mellőzhető az euroacutepai trendek feltaacuteraacutesa eacutes bemutataacutesa A nemzetkoumlzi

kitekinteacutes teszi lehetőveacute a Chartaacuteban lefektetett eacuterteacutekrend dinamizmusaacutenak folyamatos

alakulaacutesaacutenak tanulmaacutenyozaacutesaacutet ezaacuteltal elkeruumllhetőveacute vaacutelik az egyoldaluacutesaacuteg A dolgozat

amellett eacutervel hogy a helyi demokraacutecia eacuterteacutekei nem eshetnek aacuteldozataacuteul a gazdasaacutegi

koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutenak ugyanakkor a taacutersadalmi atmoszfeacutera a nemzetkoumlzi koumlrnyezetben

bekoumlvetkező aacutetalakulaacutes az oumlnkormaacutenyzati rendszerben is indukaacutelhat moacutedosulaacutest

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eacutertelmezeacutese oumlnmagaacuteban is toumlbbfeacutele megkoumlzeliacuteteacutest tesz lehetőveacute eacutertve

ez alatt termeacuteszetesen egyes elemeinek mibenleacuteteacutet is ily moacutedon az autonoacutemia fokaacutenak

megiacuteteacuteleacutese vilaacutegos hataacuterozott viszonyiacutetaacutesi pontok kitűzeacuteseacutevel is szubjektiacutev veacutelekedeacutesnek

engedhet teret Az elmuacutelt neacutehaacuteny eacutevben megjelent a hazai oumlnkormaacutenyzatok helyzeteacutevel

foglalkozoacute iacuteraacutesok nagy reacutesze a helyi autonoacutemia keacuterdeacuteseit azonosiacutetotta a feladatellaacutetaacutes

finansziacuterozaacutesi keacuterdeacuteseivel eacutes a peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi reformokat folyamatosan suumlrgetve

viszonylag kisebb teret szenteltek a helyi demokraacutecia kiteljesedeacutesi folyamataacutenak A

megvaloacutesult reformok gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeinek analiacutezise hiaacutenyos a 2010-et koumlvető

vaacuteltozaacutesok helyi taacutersadalmi viszonyokra gyakorolt hataacutesainak szofisztikaacutelt elemzeacutese a

tudomaacuteny keacutepviselői reacuteszeacuteről meacuteg vaacuterat magaacutera Mindazonaacuteltal leszoumlgezhető hogy az

oumlnkormaacutenyzati rendszert a koumlzelmuacuteltban eacuterintő aacutetalakiacutetaacutesi toumlrekveacutesekkel eacutes azok

eredmeacutenyeivel a koumlzigazgataacutes-tudomaacuteny egyes keacutepviselői foglalkoztak ugyan olykor nem

neacutelkuumlloumlzve a kritikai hangveacutetelt sem A megjelent iacuteraacutesok egyre gyakrabban tartalmaznak

hivatkozaacutest arra a nemzetkoumlzi koumlrnyezetre eacuterteacutekrendre amely alapjaacutet keacutepezte a

rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően leacutetrejoumltt magyar oumlnkormaacutenyzati rendszernek

A dolgozat toumlbbek koumlzoumltt arra is keresi a vaacutelaszt hogy az elmuacutelt időszak vaacuteltozaacutesai

kuumlloumlnoumlsen a 2010-től aacutetalakiacutetott oumlnkormaacutenyzati rendszer mennyiben hozott vaacuteltozaacutest a

decentralizaacutecioacute a szubszidiaritaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacuteben az oumlnkormaacutenyzatok oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

fuumlggetlenseacutegeacutet illetően a műkoumldeacutes a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutenak kuumlloumlnboumlző teruumlletein

A kutataacutes eredmeacutenyeinek oumlsszefoglalaacutesakeacutent a dolgozat egyfajta keretet kiacutevaacuten teremteni a

hazai oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alakulaacutesaacutenak bemutataacutesaacutehoz tovaacutebbaacute proacutebaacutel magyaraacutezatot adni arra

hogy az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia megiacuteteacuteleacutese a reform-eacuterteacutekű inteacutezkedeacutesek eacuterteacutekvaacutelasztaacutesi

vaacuteltozaacutesokkal oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek-e

Moacutedszertani szempontboacutel a teacutema feldolgozaacutesakor a szűkebb eacutertelemben vett szekunderkutataacutes

bizonyult meghataacuterozoacutenak ugyanis olyan szakirodalmi aacutettekinteacutest volt szuumlkseacuteges elveacutegezni

13

amelynek ceacutelja az oumlnkormaacutenyzatisaacuteggal az autonoacutemia egyes teruumlleteken toumlrteacutenő

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutesok gyűjteacutese rendszerezeacutese elemzeacutese majd ennek

eredmeacutenyekeacutent kiacuteseacuterletet tettem az oumlsszegyűjtoumltt ismeretanyag szintetizaacutelaacutesra Kiemelt

szerepet kapott az oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutes a dolgozat iacuteraacutesa soraacuten amely az euroacutepai koumlrnyezet

feltaacuteraacutesaacutenaacutel a referenciaacutek kialakiacutetaacutesaacutenaacutel neacutelkuumlloumlzhetetlen Hangsuacutelyozni szuumlkseacuteges

ugyanakkor azt is hogy a toumlrteacuteneti nemzetkoumlzi valamint pozitivista moacutedszereken tuacutel az

interdiszciplinaacuteris kutataacutesi metoacutedus is szerephez jutott hiszen toumlbbek koumlzoumltt a

toumlrteacutenettudomaacuteny a politikatudomaacuteny eredmeacutenyei is felhasznaacutelaacutesra keruumlltek A hazai

oumlnkormaacutenyzati rendszer elemzeacuteseacuteneacutel doumlntő reacuteszben jogi-normatiacutev moacutedszer alkalmazaacutesaacutera

nyiacutelt lehetőseacuteg hiszen a szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezet hataacuterozza meg a lehetőseacutegeket eacutes a

korlaacutetokat Az empirikus kutataacutes a joggyakorlatot illetően elsősorban az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eacutes

a Kuacuteria egyes doumlnteacutesein alapul amely szorosan oumlsszefuumlgg a jogi-normatiacutev elemző leiacuteroacute

moacutedszer alkalmazaacutesaacuteval

A dolgozat az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia teacutemaacutejaacutet a koumlvetkező szerkezeti feleacutepiacuteteacutesben taacutergyalja

A hazai oumlnkormaacutenyzati igazgataacutesi rendszer bizonyos fokig eacutepiacutet a magyar toumlrteacutenelmi

hagyomaacutenyokra ezeacutert a dolgozat első reacutesze toumlrteacuteneti aacutettekinteacutest ad az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia főbb forduloacutepontjairoacutel tartalmaacutenak alakulaacutesaacuteroacutel Elsőkeacutent a vaacutermegyerendszer

kialakulaacutesaacutenak toumlrteacuteneti fejlődeacutese leacutepcsőfokainak eacuterinteacuteseacutevel juthatunk el a Kiegyezeacutest

koumlvetően a 19 szaacutezad veacutegeacutenek meghataacuterozoacute oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutesaacuteig A tanaacutecsrendszert

a dolgozat csak annyiban eacuterinti amennyiben a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően kialakuloacute

oumlnkormaacutenyzati rendszer előzmeacutenyeit a szerves fejlődeacutest kiacuteseacuterli meg boncolgatni A maacutesodik

fejezet a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer meghataacuterozoacute

sajaacutetossaacutegait toumlrekszik bemutatni a Charta tuumlkreacuteben A harmadik fejezet ceacutelja hogy utaljon

azokra az oumlnkormaacutenyzati rendszerekre amelyek Euroacutepa egyes aacutellamaiban kialakultak eacutes

felvaacutezolja azokat az azonosiacutethatoacute tendenciaacutekat amelyek a reformtoumlrekveacutesek alapjaacuteul

szolgaacuteltak A negyedik fejezetben az oumlnkormaacutenyzatok aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleteacutenek

sajaacutetossaacutegai keruumllnek elemzeacutesre az Euroacutepa Tanaacutecs elvaacuteraacutesainak feacutenyeacuteben A feluumlgyelet

keacuterdeacuteseacutehez szorosan kapcsoloacutedva az oumltoumldik fejezet az oumlnkormaacutenyzati jogok biacuteroacutesaacutegi

veacutedelmeacutevel foglalkozik A hatodik fejezetben a decentralizaacutecioacute eacuterveacutenyesuumlleacutese keacutepez keretet a

helyi koumlzuumlgy fogalmaacutenak elemzeacuteseacutehez majd az autonoacutemia tovaacutebbi elemeinek felvaacutezolaacutesaacutehoz

Szeacuteles teret nyert a gazdaacutelkodaacutesi-peacutenzuumlgyi autonoacutemia bemutataacutesa a hetedik fejezetben A

nyolcadik fejezet oumlsszegző megaacutellapiacutetaacutesokat tartalmaz kiteacuter azokra a megaacutellapiacutetaacutesokra

amelyek az oumlnkormaacutenyzati rendszer tovaacutebb-fejleszteacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek

14

1 fejezet

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalma - toumlrteacuteneti

megkoumlzeliacuteteacutesben

Az autonoacutemia jelenseacutege eacutes leacutenyege megvaloacutesulaacutesi formaacuteja koronkeacutent eacutes aacutellamonkeacutent

vaacuteltozhat egyes tartalmi elemeit tekintve azonban aacutellandoacutesaacutegot mutat Kiinduloacutepontkeacutent

azoknak a jelenteacutestartalmaknak a meghataacuterozaacutesa szolgaacutel amelyek aacutellandoacute alkotoacutereacuteszkeacutent

meghataacuterozzaacutek az autonoacutemia leacutenyegeacutet Legegyszerűbb megkoumlzeliacuteteacutesben az autonoacutemia az

oumlnaacutelloacutesaacuteggal azonosiacutethatoacute amely megillethet egyeacuteneket koumlzoumlsseacutegeket Koumlzoumlsseacutegek

szerveződhetnek teruumlletenkeacutent taacutersadalmi csoportonkeacutent nemzetiseacutegenkeacutent koumlzfeladat

ellaacutetaacutesaacutera leacutetrejoumltt szervezetenkeacutent Iacutegy az autonoacutemiaacutenak egyaraacutent adhatoacute teruumlleti eacutes

funkcionaacutelis eacutertelmezeacutese A dolgozat teacutemaacuteja szempontjaacuteboacutel a teruumlleti alapon megszerveződő

autonoacutem koumlzoumlsseacutegek biacuternak jelentőseacuteggel hiszen az autonoacutemia e tiacutepusa veacutegső soron az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fogalmaacutenak feleltethető meg A funkcionaacutelis autonoacutemia klasszikus

eacutertelemben aacutellami koumlzoumlsseacutegi feladatok ellaacutetaacutesaacutet jelenti nem koumlzigazgataacutesi szervek szemeacutelyek

aacuteltal azaz a magaacutenszfeacutera a taacutersadalom szereplőinek bevonaacutesa aacutellami feladatok ellaacutetaacutesaacuteba A

funkcionaacutelis autonoacutemia eacutertelmezhető a koumlzigazgataacutesi szervek egyfajta tehermentesiacuteteacutesekeacutent is

az aacutellami funkcioacutek ellaacutetaacutesa soraacuten A funkcionaacutelis autonoacutemia elemzeacutese vizsgaacutelata ebben az

eacutertelmezeacutesben nem keacutepezte a dolgozat taacutergyaacutet

A teruumlleti autonoacutemia azaz az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg koumlzoumlsseacutegi oumlnrendelkezeacutesi jogkeacutent

eacutertelmezhető amely kuumlloumlnboumlző teruumlleteken juthat kifejezeacutesre eacutes elsősorban az aacutellamtoacutel valoacute

relatiacutev kuumlloumlnaacutelloacutesaacutegkeacutent foghatoacute fel

A fejezet ceacutelja egyreacuteszről a teruumlleti-helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg koumlzigazgataacutesi autonoacutemia

fogalmaacutenak elmeacuteleti-toumlrteacuteneti jellegű feltaacuteraacutesa maacutesreacuteszt annak aacutettekinteacutese hogy a teruumlleti

alapon szerveződoumltt koumlzoumlsseacutegek az oumlnkormaacutenyzatok koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacuteja milyen

fejlődeacutesi iacutevet formaacutez

A teruumlleti-helyi koumlzigazgataacutesi autonoacutemia tartalmi fejlődeacuteseacutenek bemutataacutesa soraacuten tematikus

feldolgozaacutes eacuterveacutenyesuumll elsődlegesen a decentralizaacutecioacute mint aacutellamszervezeacutesi elv majd az

oumlnkormaacutenyzat aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutese keruumll kifejteacutesre ezzel egyuumltt a kronoloacutegiai feldolgozaacutes

is teret nyer Az emliacutetett szempontok szerinti feldolgozaacutes moacutedszerei nem teszik lehetőveacute

hogy az egyes fejlődeacutesi jegyek eacutelesen elvaacutelasztaacutesra keruumllhessenek A helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

mibenleacuteteacutet a koumlzigazgataacutesi autonoacutemia megnyilvaacutenulaacutesait meghataacuterozoacute toumlrveacutenyi szintű

15

rendelkezeacutesek normatiacutev elemzeacutese mutatja be ndash amennyiben a normatiacutev tartalom meghataacuterozoacute

szempontot keacutepviselt Ugyanakkor nem tűnt mellőzhetőnek az egyes korszakokban uralkodoacute

dogmatikai neacutezőpontok ismerteteacutese sem kuumlloumlnoumlsen a 19 szaacutezadban nyert az elmeacuteleti

megkoumlzeliacuteteacutes kiveacuteteles jelentőseacuteget Ez utoacutebbi szempontboacutel a decentralizaacutecioacute keacuterdeacutese eacutes a

termeacuteszetjogi eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzaacutes kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesai vonhatoacutek a

vizsgaacutelat koumlreacutebe kuumlloumlnoumls tekintettel a magyar koumlzigazgataacutes-tudomaacuteny 19-20 szaacutezadi egyes

keacutepviselőinek az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutere vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesaira

Az oumlnkormaacutenyzatok koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak koumlzigazgataacutesi jogtudomaacutenyi bemutataacutesa

elsősorban Ereky Istvaacuten munkaacutessaacutegaacuten alapul9 leacuteveacuten hogy a legfőkeacuteppen rendszerszerűnek

tekinthető oumlnkormaacutenyzatokkal kapcsolatos dogmatikai feldolgozaacutest az ő művei feacutemjelzik A

koumlzigazgataacutesi jogi dogmatika egyik kiemelkedő művelőjekeacutent aacuteltalaacutenos koumlzigazgataacutesi jogi

dogmatikai művet ugyan nem iacutert de szaacutemos olyan iacuteraacutesa jelent meg amely a koumlzigazgataacutes

rendszereacutenek egyes elemeit teljes meacutelyseacutegeacuteben feldolgozta10 Idesorolhatoacute az

oumlnkormaacutenyzatokkal kapcsolatos kutataacutesi eredmeacutenyeinek szintetizaacutelaacutesa amely mind a

toumlrteacuteneti mind pedig a nemzetkoumlzi jogfejlődeacutessel kapcsolatos kutataacutesi eredmeacutenyeit bemutatta

Szamel Lajos eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo[a]lkotoacuteja a jogtudomaacutenynak nemes eacutertelemben vett

polihisztora aki nagy biztonsaacuteggal mozog a magaacutenjog a jogelmeacutelet a jogtoumlrteacutenet az

alkotmaacutenyjog vilaacutegaacuteban de munkaacutessaacutega meacutegis elsősorban koumlzigazgataacutesi jogtudomaacutenyi

koumlzigazgataacutespolitikai eacutes koumlzigazgataacutestoumlrteacutenetirdquo11

Ereky Istvaacuten tudomaacutenyos munkaacutessaacutegaacutenak az oumlnkormaacutenyzatisaacuteggal oumlsszefuumlggő neacutezeteinek

rendszeres a dolgozat teacutemaacuteja szempontjaacuteboacutel relevaacutens felvaacutezolaacutesa mellett a 19 szaacutezad veacutege eacutes

a 20 szaacutezad eleje tudomaacutenyos gondolkodoacuteinak a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacutegra vonatkozoacute neacutezetei

is helyet kaptak a feldolgozaacutesban

A jogi-normatiacutev szempontuacute elemzeacutes szuumlkseacutegszerűen a nemesi vaacutermegye oumlnkormaacutenyzataacutera

terjedhet ki meghataacuterozoacute meacuterteacutekben12 hiszen a koumlzseacutegek fuumlggetlenseacutege oumlnaacutelloacutesaacutega koumlzjogi

9 Tomcsaacutenyin kiacutevuumll Ereky volt az aki monograacutefiaacutekkal keacuteszuumllt fel a magyar koumlzigazgataacutesi jog oumlsszefoglaloacute

dogmatikai feldolgozaacutesaacuterardquo SZAMEL Lajos A magyar koumlzigazgataacutestudomaacuteny Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi

Koumlnyvkiadoacute Budapest 1977 147 10 SZAMEL Lajos A polgaacuteri magyar koumlzigazgataacutes-tudomaacuteny In Koumlzigazgataacutes-tudomaacutenyi antoloacutegiaacutek Maacutesodik

koumltet Budapest 1994 129 11 SZAMEL (1977) 147 12 A vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat fejlődeacutesi korszakait Ereky Istvaacuten a koumlvetkezőkeacuteppen osztotta fel az első korszak

a 11 sz elejeacutetől a 13 sz veacutegeacuteig tartott a koumlzpontosiacutetaacutes korszakaacutet oumllelte fel A maacutesodik korszak a 13 sz utolsoacute

eacutevtizedeitől 1526-ig magaacuteban foglalva a vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat kieacutepuumlleacuteseacutet majd az oumlnaacutelloacute magyar aacutellam

bukaacutesaacutet A harmadik korszak 1526-toacutel a 18 sz elejeacuteig a vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzatisaacuteg korszaka a negyedik

1711-től 1790-ig laacutetszoacutelagos oumlnkormaacutenyzatisaacutegot jelentett Az oumltoumldik korszak a 19 sz első feleacuteben a vaacutermegyeacutek

bdquomaacutesodviraacutegzaacutesaacutetrdquo eredmeacutenyezte majd a nemesi vaacutermegyei szervezet felbomlaacutesaacutet A hatodik korszak az osztraacutek

koumlzpontosiacutetaacutest majd a hetedik korszak az 1910-ben fennaacutelloacute vaacutermegyei szervezetet foglalta magaacuteban EREKY

16

eacutertelemben a 19 szaacutezad koumlzepeacuteig nem leacutetezett A fuumlggetlenseacuteg esetuumlkben elsődlegesen

magaacutenjogi formaacuteban eacutes tartalommal eacuterveacutenyesuumllhetett a foumlldesuacuterhoz valoacute viszony tekinteteacuteben

vaacutelt eacutertelmezhetőveacute az egyes koumlzseacutegekben kivaacuteltsaacutegok adomaacutenyozaacutesaacuteval a vaacuterosokban Az

oumlnaacutelloacutesaacuteg a fuumlggetlenseacuteg csak a foumlldesuacuter viszonylataacuteban az aacuteltala meghataacuterozott meacuterteacutekben

illetve vaacuterosok eseteacuteben a kivaacuteltsaacutegleveacutelben roumlgziacutetett keretek koumlzoumltt juthatott eacuterveacutenyre A

vaacuterosok jogi helyzeteacutenek szisztematikus elemzeacutese nem taacutergya a dolgozatnak a megleacutevő

paacuterhuzamok szolgaacutelnak alapul helyenkeacutent a vaacuterosi jogaacutellaacutesi keacuterdeacutesek felveteacuteseacutere

Az autonoacutemia keacuterdeacuteseinek taacutergyalaacutesa tehaacutet szuumlkseacutegszerűen a vaacutermegyei autonoacutemiaacutera

szűkiacutetett amely toumlbbek koumlzoumltt Egyed Istvaacutennak a vaacutermegyeacutekkel oumlsszefuumlggeacutesben

kiinduloacutepontnak tekinthető aacutellaacutespontjaacuteval is megalapozhatoacute miszerint bdquoMagyarorszaacutegnak

megyei alkotmaacutenya voltrdquo Mit jelent a megyei alkotmaacuteny az ő felfogaacutesaacuteban A megyeacutet nem

csupaacuten teruumlleti egyseacutegkeacutent hanem az aacutellameacutelet alapjakeacutent hataacuterozat meg Eszerint a megye

koumlzigazgataacutesi eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutes beosztaacuteskeacutent funkcionaacutelt emellett a politika erőforraacutesa

bdquoA megye volt a toumlrveacuteny hatoacutesaacutega alkalmazoacuteja ndash toumlrveacutenytelen kiacuteseacuterletekkel szemben a

toumlrveacutenyesseacuteg őre biztosiacutetoacuteja ndash az orszaacuteggyűleacutes egyuumlttnemleacuteteacuteben a nemzeti eacutelet koumlzpontjardquo13

Hazaacutenkban a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatisaacuteg toumlrteacuteneti megjeleneacuteseacutere az első nevesiacutetett forraacutes az

Aranybulla (1222) amely a birtokos koumlzrendű szabadok szaacutemaacutera biztosiacutetotta a kiraacutelyi

joghatoacutesaacutegot kiemelve őket a megye joghatoacutesaacutega elől Ezt koumlvetően keruumllt kiadaacutesra a Zala

megyei szerviensek szaacutemaacutera a Kehidai Okleveacutel (1232) amely elindiacutetotta a kiraacutelyi vaacutermegyeacutet

felvaacuteltoacute nemesi vaacutermegye szervezeacuteseacutet

A fejlődeacutesi folyamat aacutettekinteacutese soraacuten a toumlrteacuteneti aspektust mellőzve a teacuteteles jog

szempontjaacuteboacutel keruumllhetett megkoumlzeliacuteteacutesre az autonoacutemia jelenteacutese azonban az egyes

korszakokat eacuterintően csak a legfontosabb forraacutesok szaacutembaveacuteteleacutere nyiacutelhat lehetőseacuteg

Megjegyzendő hogy az autonoacutemia teacutemaacutejaacutenak igen alapos feldolgozaacutesaacutera toumlrteacuteneti

neacutezőpontboacutel a koumlzelmuacuteltban sor keruumllt14 eacutes az egyes toumlrteacutenelmi korszakok

oumlnkormaacutenyzatisaacutegaacutenak jellegzetes vonaacutesait maacutes munkaacutek is aacutetfogoacutean dolgoztaacutek fel15

Istvaacuten A magyar helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzat Vaacutermegyeacutek eacutes koumlzseacutegek I koumltet Grill Kaacuteroly Koumlnyvkiadoacute-

Vaacutellalata Budapest 1910 210 13 EGYED Istvaacuten Vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat Budapest 1929 Eggenberger-feacuteel Koumlnyvkereskedeacutes Reacutenyi Kaacuteroly

Budapest IV Kossuth Lajos-utca utca 2 6 14 GERGELY Jenő (szerk) Autonoacutemiaacutek Magyarorszaacutegon 1848-2000 ELTE Toumlrteacutenelemtudomaacutenyok Doktori

Iskola ndash LrsquoHarmattan Kiadoacute Budapest 2005 15 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzat

muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971 KAacuteLLAY Istvaacuten A vaacuterosi oumlnkormaacutenyzat

hataacuteskoumlre Magyarorszaacutegon 1686-1848 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1989 A Szerző a szabad kiraacutelyi vaacuteros eacutes a

baacutenyavaacuterosok hataacuteskoumlreacutet elemezte modellkeacutent Szeacutekesfeheacutervaacuter vaacuterost tekintette A vaacuterosi hataacuteskoumlroumlket vizsgaacutelva

nyolc alapvető csoportot kuumlloumlniacutetett el az időszakot jellemezve katonai uumlgyek rendeacuteszet tűzveacutedelem mint

politikai igazgataacutesi hataacuteskoumlroumlk kommunaacutelis igazgataacutes gazdasaacutegi igazgataacutes adoacuteuumlgyek kultuacuteraacuteval oumlsszefuumlggő

17

Az oumlnkormaacutenyzatok koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacuteja egyes elemeinek koumlvetkezetes rendszerszerű

feldolgozaacutesa nem keacutepezhette a dolgozat taacutergyaacutet ugyanis a rendelkezeacutesre aacutelloacute elsősorban

maacutesodlagos forraacutesokboacutel rendszerszerű taglalaacutes nem eacutepiacutethető fel

A teruumlleti-helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fejlődeacuteseacutenek felvaacutezolaacutesa soraacuten alapvetően haacuterom toumlrteacuteneti

korszak lehataacuterolaacutesaacutera nyiacutelik lehetőseacuteg (1) a rendi korszak (2) a reformkor toumlrekveacutesei az

1848-as toumlrveacutenyhozaacutes majd a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegi korszak (3) a neacutepi demokratikus korszak

Az autonoacutemia oumlsszetevőire korszakonkeacutent elteacuterő reacuteszletesseacuteggel eacutes meacutelyseacutegben toumlrteacutenik

utalaacutes Ezen alkotoacutereacuteszek szisztematikus nyomon koumlveteacuteseacutere az egyes autonoacutem

oumlnkormaacutenyzati egyseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak toumlrveacutenyi rendezeacuteseacutet koumlvetően kiacutenaacutelkozhat lehetőseacuteg

ennek az analiacutezisnek az elveacutegzeacutese azonban messze tuacutelmutatna a dolgozat ceacutelkitűzeacuteseacuten

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia toumlrteacuteneti aacutettekinteacuteseacutere ehelyuumltt oumlsszefoglaloacute moacutedon keruumll sor

tekintettel arra hogy az egyes autonoacutemia elemek bemutataacutesaacutet ceacutelzoacute koumlvetkező fejezetekben a

toumlrteacuteneti elemek felvaacutezolaacutesa azonos szempontok alapul veacuteteleacutevel nem veacutegezhető el meacuteg

megkoumlzeliacutetőleg hasonloacute meacutelyseacutegben sem

1 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutenek toumlrteacutenelmi aspektusa ndash aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutesben

A teruumlleti oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutenek kibontakozaacutesa szoros oumlsszefuumlggeacutest mutat az egyik

leginkaacutebb meghataacuterozoacute aacutellamszervezeacutesi elvvel a decentralizaacutecioacuteval Tomcsaacutenyi Moacuteric szerint

bdquoaz oumlnkormaacutenyzat fogalmaacuteban implicite maga a decentralizaacutecioacute is bennfoglaltatikrdquo16 A

decentralizaacutecioacute fogalmaacutet eacutertelmezve leszoumlgezte hogy bdquo[H]iszen a decentralizaacutecioacute elve

aacuteltalaacutenos hataacutelyuacute eacutes nemcsak a helyi uumlgyekre neacutezve van fontossaacutega aminthogy maga az

oumlnkormaacutenyzat sem vonatkozik tisztaacuten a helyi vagy beluumlgyek inteacutezeacuteseacutere hanem fogalma eacutes

jelentőseacutege szinteacuten aacuteltalaacutenos a koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutenek egeacutesz mezejeacutere kiterjed s a

koumlzszabadsaacuteg szempontjaacuteboacutel valoacute nagy fontossaacutega eacuteppen ebben a momentumban az

oumlnkormaacutenyzat ilyen felfogaacutesaacuteban eacutes annak egyeduumll ilyen eacutertelmű teacuteteles jogi szabaacutelyozaacutesaacuteban

rejlikrdquo17

A decentralizaacutecioacute megvaloacutesulaacutesi formaacuteit illetően keacutetfeacutele aacuteltalaacutenos megkoumlzeliacuteteacutes ismert

Kuumlloumlnboumlző toumlrteacutenelmi korszakokban a kormaacutenyzaacutes ideoloacutegiai meghataacuterozottsaacutegaacutetoacutel fuumlggően

eacuterveacutenyesuumll a decentralizaacutecioacute klasszikus formaacuteja amikor az aacutellam teruumlleti egyseacutegekre ruhaacutez aacutet

uumlgyek egyhaacutezi uumlgyek egeacuteszseacuteguumlgy eacutes posta STIPTA Istvaacuten Toumlrekveacutesek a vaacutermegyeacutek polgaacuteri aacutetalakiacutetaacutesaacutera

Osiris Kiadoacute Budapest 1995 VARGA Norbert A koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny (1870XLII tc) bevezeteacutese

Debrecen eacutes Szeged szabad kiraacutelyi vaacuterosokban (1870-1872) doktori eacutertekezeacutes VOumlLGYESI Levente Vaacuterosi

alkotmaacutenyossaacuteg az uacutejkori Magyarorszaacutegon Phd eacutertekezeacutes 2008

httpwwwajkeltehufileDI_Volgyesi_Levente_dispdf (20150729) 16 TOMCSAacuteNYI Moacuteric Oumlnkormaacutenyzat eacutes decentralizaacutecioacute Budapest Atheneum Irodalmi eacutes Nyomdai

Reacuteszveacutenytaacutersulat 1911 40 17 TOMCSAacuteNYI (1911) 42

18

meghataacuterozott hataacuteskoumlroumlket amelyekben az aacutetruhaacutezaacutes eredmeacutenyekeacutent oumlnaacutelloacute doumlnteacutesi joggal

rendelkeznek A decentralizaacutecioacute liberaacutelis teoacuteriaacuteja szerint viszont egy alulroacutel felfeleacute iraacutenyuloacute

folyamat valoacutesul meg a teruumlleti egyseacuteg a helyi koumlzoumlsseacuteg az elsődleges eacutes ezen entitaacutesoktoacutel

vonhat el hataacuteskoumlroumlket az aacutellam

A decentralizaacutecioacute eacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacuteje a 19 szaacutezad veacutegeacutenek a 20 szaacutezad első

feleacutenek kiemelkedő koumlzigazgataacutes-tudomaacutenyi gondolkodoacuteja Ereky Istvaacuten (1876-1943)

munkaacutessaacutega alapjaacuten keruumll bemutataacutesra akinek kiemelt kutataacutesi teruumlleteacutet keacutepezte a

helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzatok szervezeteacutenek műkoumldeacuteseacutenek rendszere

Az oumlnkormaacutenyzat aacutellamtani meghataacuterozaacutesa Lorenz von Stein (1815-1890) neacutezetein alapul

amelyet Ereky suacutelyos kritikai megjegyzeacutesekkel illetett Sajaacutet teacuteziseit Stein elmeacuteleteacutevel

szemben eacutepiacutetette fel Az oumlnkormaacutenyzat jogi fogalmaacutenak megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben pedig szinteacuten

Ereky neacutezetei nyomaacuten Georg Jellinek (1851-1911) megkoumlzeliacuteteacutese eacuterdemel kiemeleacutest Az

oumlnkormaacutenyzat fogalom tovaacutebbi fejtegeteacuteseacuteneacutel elkeruumllhetetlen Concha Győző (1846-1933)

neacutezetrendszereacutenek vaacutezolaacutesa akire szinteacuten Lorenz von Stein gondolatai hatottak egyik

koumlvetőjekeacutent tartjaacutek szaacutemon18 Magaacutenak az oumlnkormaacutenyzat fogalomnak a kifejteacutesekor Rudolf

Gneist (1816-1895) aacutellaacutespontjaacutera toumlrteacutenő hivatkozaacutes is elengedhetetlen

11 Decentralizaacutecioacute ndash bdquoselfgovernmentrdquo a 18 szaacutezad veacutegeacuten a 19 szaacutezad koumlzepeacuten

A koumlzponti aacuteltalaacutenos eacutes a helyi kuumlloumlnoumls koumlzeacuterdekek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a centralizaacutecioacute eacutes a

decentralizaacutecioacute mint aacutellamszervezeacutesi elv koronkeacutent elteacuterő fokozatainak dominanciaacuteja

jellemezte19 A centralizaacutecioacute eacutes a decentralizaacutecioacute elve az aacutellamszervezeacutesben aacuteltalaacuteban

komplex moacutedon jut eacuterveacutenyre a decentralizaacutecioacute eacuterveacutenyesuumlleacutese az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

eszmeacutejeacutenek kiteljesedeacuteseacutet eredmeacutenyezi A jog- eacutes hataacuteskoumlroumlk megosztaacutesa egyben politikai

szabadsaacutegot is jelent a helyi koumlzuumlgyekről valoacute gondoskodaacutes a koumlzoumlsseacuteg szempontjaacuteboacutel doumlntő

fontossaacuteguacute mozzanata a fuumlggetlenseacutegnek A decentralizaacutecioacute eacutertelmezeacuteseacuteneacutel kiinduloacutepontkeacutent

az aacutellam szervezeti feleacutepiacuteteacuteseacutet illetően az aacutellam egyseacutegesseacutegeacutet kell szem előtt tartani

A koumlzigazgataacutesra iacutegy az oumlnkormaacutenyzatokra a helyi igazgataacutesra vonatkozoacute rendelkezeacutesek

hazaacutenkban a 19 szaacutezadban nem kuumlloumlnuumlltek el szorosan kapcsoloacutedtak az alkotmaacutenyjogi

szabaacutelyokhoz Ennek eredmeacutenyekeacutent a koumlzigazgataacutestan is a politikatudomaacuteny keretein beluumll

18 JAKAB Andraacutes A koumlzigazgataacutesi jog tudomaacuteny eacutes oktataacutesa Magyarorszaacutegon In De iuris petitorum meritis

Studia in honorem Lajos Lőrincz (szerk Rixer Aacutedaacutem) Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem Aacutellam- eacutes

Jogtudomaacutenyi Kara Budapest 2010 84 19 EREKY Istvaacuten Koumlzigazgataacutes eacutes oumlnkormaacutenyzat A MT Akadeacutemia Jogtudomaacutenyi Bizottsaacutegaacutenak

kiadvaacutenysorozata 10 szaacutem Budapest 1939 192-194

19

helyezkedett el20 Ez utoacutebbira peacuteldakeacutent szolgaacutel Ereky Istvaacuten munkaacutessaacutega akinek a

decentralizaacutecioacuteval a teruumlleti alapon szerveződoumltt oumlnkormaacutenyzatokkal kapcsolatos felfogaacutesa a

koumlvetkezőkben reacuteszletesebben is elemzeacutesre keruumll A decentralizaacutecioacute mint bdquojogi műszoacuterdquo

megjeleneacuteseacutet a 19 szaacutezad 30-as eacuteveire vezette vissza a tuacutelzott aacutellami centralizaacutecioacute

ellenhataacutesakeacutent a koumlzigazgataacutes aacuteltal ellaacutetott feladatok bdquoszeacutetpontosiacutetaacutesardquo eacutertelmezeacutesben a

francia felfogaacutesra alapozva Egyreacuteszről Maurice Hauriou (1856-1929) aacutellaacutespontjaacutet A francia

alkotmaacutenyjogaacutesz szerző szerint a centralizaacutecioacutet a bdquokinevezeacutesi rendszer az egyedi szervezet az

egyedi szerveknek hierarchikus foumlleacute-eacutes alaacuterendeltseacutegi viszonya s testuumlleti szervek hiaacutenyaacuteban a

tanaacutecskozaacutes lehetőseacutegeacutenek hiaacutenya jellemzik A decentralizaacutecioacute mindezeknek az ellenteacuteteacuten

eacutepuumll fel A decentralizaacutecioacutet ui az jellemzi hogy a decentralizaacutelt koumlzigazgataacutes szerveit nem a

kormaacuteny nevezi ki hanem autonoacutem alakulatok tagjai vaacutelasztjaacutek - a vaacutelasztottak

keacutepviselőtestuumlletekbe toumlmoumlruumllnek - s ezek ndash tanaacutecskozaacutes alapjaacuten hozott hataacuterozatok uacutetjaacuten ndash

vesznek reacuteszt a veacutegrehajtoacute hatalom gyakorlaacutesaacutebanhelliprdquo Megkuumlloumlnboumlztette a teruumlleti (aacuteltalaacutenos -

deacutecentralisation par region) eacutes a koumlzszolgaacutelat egyes aacutegaira (kuumlloumlnleges - deacutecentralisation par

service) vonatkozoacute decentralizaacutecioacutet Maacutesreacuteszről Ereky az angolszaacutesz rendszerben a bdquohelyi

vagy municipalis kormaacutenyzatotrdquo elemezte Toumlbbek koumlzoumltt megaacutellapiacutetotta hogy sehol sem

szerepel az oumlnkormaacutenyzat mint tudomaacutenyos elnevezeacutes a bdquoselfgovernmentrdquo publicisztikai

alkotaacutes melyet a 18 szaacutezad veacutegeacuten hasznaacuteltak21 A selfgovernment mibenleacuteteacutet az angol

publicistaacutek nyomaacuten a kontinens eacutes Anglia koumlzoumltti paacuterhuzam alapjaacuten hataacuterozta meg

amennyiben bdquoa kontinens neacutepeit abszoluacutet hatalmuacute uralkodoacutek kormaacutenyozzaacutek addig az angol

nemzet oumlnmagaacutet kormaacutenyozza - amazoknak tehaacutet nincs emennek ellenben van nemzeti

oumlnkormaacutenyzatardquo22

A fogalom a 19 szaacutezad koumlzepeacuten jelentősen bővuumllt23 eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok eszmeiseacutege

nemzedeacutekeken keresztuumll uralkodoacutean hatott nemcsak Angliaacuteban hanem a kontinensen is

Megerősoumldoumltt az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg termeacuteszetjogi jellegeacutere alapozoacute felfogaacutes amely szerint az

oumlnkormaacutenyzathoz valoacute jog a telepuumlleacuteseket termeacuteszetes jogkeacutent illeti meg nem pedig az

aacutellamtoacutel aacutetszaacutermaztatott az aacutellam aacuteltal befolyaacutesolt jogosiacutetvaacutenyok egyuumlttesekeacutent

20 CSIZMADIA-MAacuteTHEacute-NAGY Magyar koumlzigazgataacutestoumlrteacutenet (Aacutetdolgozott kiadaacutes) Budapesti Corvinus Egyetem

Budapes 2007 2 21 EREKY (1939) 200 22 EREKY (1939) 201 23 Edwin CHADWICK aacuteltal indiacutetott reformmozgalom nyomaacuten amelynek eredmeacutenyekeacutent szaacutemos igazgataacutes aacuteg a

beacutekebiacuteraacutektoacutel aacutetkeruumllt a vaacutelasztott tanaacutecsokhoz illetve igazgataacutesi szakeacutertőkhoumlz akiknek a műkoumldeacuteseacutet a kormaacuteny

auditorjai ellenőriztek Az 1888-ban sor keruumllt az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes eacutes a koumlzigazgataacutes elvaacutelasztaacutesaacutera amely

nyilvaacutenvaloacutean vaacuteltozaacutest ideacutezett elő az oumlnkormaacutenyzati szervezetben is hiszen a koumlzigazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesa

aacutetkeruumllt a koumlzigazgataacutesi szervekhez EREKY aacutellaacutespontja szerint ezzel az oumlnkormaacutenyzatnak a ketteacuteosztaacutesa angol eacutes

kontinentaacutelis oumlnkormaacutenyzatra megszűnt EREKY (1939) 237

20

Alexis de Tocqueville (1805-1859) az euroacutepai hatalmi viszonyokroacutel ugyanakkor 1826-ban iacutegy

iacutert a bdquohelliphelyi hatalmak joacutereacuteszt maacutera megszűntek sorsuk a gyors eltűneacutes vagy a teljesebb

alaacuterendeltseacuteg Euroacutepa egyik veacutegeacutetől a maacutesikig az uralkodoacutek előjogait vaacuterosok kivaacuteltsaacutegait a

videacuteki koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegokat maacuter megszuumlntetteacutek vagy hamarosan megszuumlntetikrdquo24

A termeacuteszetjogi felfogaacutest vallotta magaacuteeacutenak Benjamin Constant (1767-1830) aki szerint bdquo[A]

legfőbb halatom a polgaacuterok oumlsszesseacutegerdquo25 amely azonban nem korlaacutetozhatatlan sőt

megfelelő korlaacutetok koumlzeacute szoriacutetandoacute a zsarnoksaacuteg elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben26 A politikai

szerveződeacutesekben Constant ndash az eddig haacuterom hatalommal szemben oumlt sajaacutetos hatalmat

kuumlloumlnboumlztet meg (1) a kiraacutelyi hatalmat (2) a veacutegrehajtoacute hatalmat (3) a tartoacutes keacutepviseleti

hatalmat (4) a koumlzveacutelemeacuteny keacutepviseleteacutenek hatalmaacutet valamint (5) a biacuteroacutei hatalmat27 A

klasszikus haacutermas hatalmi aacuteg felosztaacutes mellett Constant az alkotmaacutenyos monarchia eacutes az

abszoluacutet monarchia oumlsszefuumlggeacuteseinek elemzeacuteseacuteben oumlnaacutelloacute hatalmi aacutegkeacutent jeleniacutetette meg az

oumlnaacutelloacute aacutellamfői hatalmat valamint a municipaacutelis helyi hatalmat amely a koumlzponti hatalom a

koumlzponti koumlzigazgataacutes korlaacutetjaacutet keacutepezhette Az oumlnaacutelloacute oumlnkormaacutenyzati hatalmi aacuteg elismereacutese a

helyi hatalom tehaacutet a koumlzponti hatalom cselekveacutesi lehetőseacutegeinek hataacuterait determinaacutelja

Constant szerint bdquo[e]ddig a helyhatoacutesaacuteg a veacutegrehajtoacute hatalom fuumlggő aacutegaacutenak tartatott

ellenkezőleg aacutell nem kell ugyan soha ezt akadaacutelyoznia de tőle fuumlggenie se kellrdquo28 A

municipaacutelis hatalmi aacuteg a sajaacutet eacuterdekeltseacuteget felteacutetelező helybeliseacutege alapjaacuten kuumlloumlnuumllt el A

municipaacutelis hatalom eredeteacutet a helyben lakoacutek eacuterzelmi-akarati egyseacutegeacuteből szaacutermaztatta29

12 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutesben az oumlnkormaacutenyzat jogi fogalmaacutenak

meghataacuterozaacutesa

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg aacutellamtani felfogaacutesaacutet Lorenz von Stein az oumlnigazgataacutesboacutel kiindulva

alapozta meg30 Az oumlnigazgataacutes formaacutecioacuteinak meghataacuterozaacutesaacuteboacutel azt a koumlvetkezteteacutest vonta le

hogy az oumlnigazgataacuteshoz valoacute jog elidegeniacutethetetlen nem az aacutellamtoacutel szaacutermazik A bdquokuumllsőrdquo

szabadsaacuteg elleneacutere bdquobelsőrdquo szabadsaacuteggal nem rendelkeztek ezek az oumlnigazgataacutesi bdquotestekrdquo a

tagok koumlzoumltt ugyanis nem volt egyenlőseacuteg eacutes ezeacutert a rendi korszak oumlnigazgataacutesi egyseacutegeinek

24 Alexis de TOCQUEVILLE Az amerikai demokraacutecia Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1993 956 25 Benjamin CONSTANT A reacutegiek eacutes a modernek szabadsaacutega Atlantisz Kiadoacute 1997 77 26 CONSTANT (1997) 85 27 CONSTANT (1997) 87 28 Benjamin CONSTANT Az alkotmaacutenyos politika tana Pest 1862 126 29 CONSTANT (1862) 134 30 Lorenz von STEIN Die Vollziehende Gewalt 1869 II kiad I Teil 128-134 Ideacutezi EREKY (1939) 238-247

21

az aacutellam kialakulaacutesaacuteval el is kellett volna tűnniuumlk31 Az aacutellam a toumlrveacutenyhozaacutes hataacuteskoumlre ndash

aacutellaacutespontja szerint ndash kiterjedt a maacuter leacutetező teruumlleti oumlnigazgataacutesi egyseacutegekre A kuumlloumlnboumlző

megyei koumlzseacutegi eacutes teruumlleti rendtartaacutesok alakjaacuteban leacutetrejoumltt az oumlnigazgataacutes alkotmaacutenyos joga

mint teacuteteles jog Az autonoacutemiaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben kifejtette hogy a bdquojogi szemeacutelynek jogaacuteban

aacutell az ő alkotmaacutenyos szervei uacutetjaacuten a hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute uumlgyekben rendeleteket alkotni

hataacuterozatokat hozni s mindezeket sajaacutet szervei uacutetjaacuten keacutenyszerrel is megvaloacutesiacutetanirdquo32

Tovaacutebbhaladva ezen a gondolatmeneten bdquohellip magatartaacutesuknak nem szabad sem az aacutellam

toumlrveacutenyeibe vagy a veacutegrehajtoacute hatalom toumlrveacutenyes rendeleteibe uumltkoumlznie sem az aacutellam

koumlzeacuterdekeit seacutertenirdquo33 Ebből viszont azt a koumlvetkezteteacutest vonta le hogy a feluumlgyeletet csak az

a szerv laacutethatja el amely az bdquoaacutellam eszmeacutejeacutet tettekre vaacuteltani van hivatva ti a kormaacutenyrdquo34

Ereky Lorenz von Stein elmeacuteleteacutenek kritikaacutejaacutet a magyar viszonyok tuumlkreacuteben fogalmazta meg

Az első ilyen kritikai elem az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg kiterjedtseacutegeacutet illette a maacutesik enneacutel suacutelyosabb

megaacutellapiacutetaacutesa az oumlnigazgataacutes eacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg viszonyaacutera vonatkozott Teljesseacuteggel

elfogadhatatlannak minősiacutetette Stein azon felfogaacutesaacutet hogy oumlnkormaacutenyzattal csak az aacutellam

rendelkezik eacutes annak reacutesze a vaacuterosi koumlzseacutegi oumlnigazgataacutes

Az oumlnkormaacutenyzat politikai eacutes jogi fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesakor utalni kell Jellinek

megkoumlzeliacuteteacuteseacutere aki azonosiacutetotta az oumlnkormaacutenyzat jogi jellegeacutet eacutes jogi tiacutepusuacute meghataacuterozaacutest

adott az oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutera neacutezve Aacutellaacutespontja szerint bdquoAz oumlnkormaacutenyzat jogilag olyan

koumlzigazgataacutest jelent amely mellett a legkuumlloumlnboumlzőbb alakulatok s ezek koumlzoumltt első sorban a

koumlzseacutegek az aacutellami impeacuteriumot mint sajaacutet jogukat gyakoroljaacutek azeacutert hogy sajaacutet ceacuteljaikat a

toumlrveacuteny korlaacutetai koumlzoumltt s aacutellami ellenőrzeacutes alatt megvaloacutesiacutethassaacutekrdquo35 Ezen viszonyulaacutes azeacutert

is lehet figyelemre meacuteltoacute mert vilaacutegosan megkuumlloumlnboumlztette az oumlnkormaacutenyzatot sajaacutet jogaacuten

megillető hataacuteskoumlrt az aacutellam aacuteltal biztosiacutetott hataacuteskoumlrtől amennyiben nevesiacutetette az aacutellami

koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutet Megjegyzendő azonban hogy nem kizaacuteroacutelag ezzel a

jelenteacutestartalommal definiaacutelta az oumlnkormaacutenyzat jogi fogalmaacutet hanem maacutes szervezetek

eseteacuteben is foglalkozott annak tartalmi keacuterdeacuteseivel

Ereky Istvaacuten ennek az oumlnkormaacutenyzat-fogalomnak a meghataacuterozaacutesaacuteval sem eacutertett egyet

legsuacutelyosabb kritikakeacutent azt fogalmazta meg hogy Jellinek kizaacuteroacutelagosan bdquoaz aacutellam eacutes az

oumlnkormaacutenyzati alakulat koumlzoumltti viszonykeacutentrdquo hataacuterozta meg az oumlnkormaacutenyzatot figyelmen

31 Az bdquoaacutellam egeacutesz termeacuteszete a szabad koumlzigazgataacutes elismereacuteseacutethellipkoumlveteli Ezeket ndash ha nem volnaacutenak - leacutetre

kellene hoznia - de megvannak a megyeacutek a koumlzseacutegek eacutes a testuumlletek toumlrteacutenelmi sejtjei alakjaacuteban csak fel kell

őket vennie a sajaacutet szervezeteacuteberdquo EREKY (1939) 243 32 EREKY (1939) 266 33 EREKY (1939) 267 34 EREKY (1939) 267 35 G JELLINEK System der subjektiven oumlffentlichen Rechte 84-88 275-294 Ideacutezi EREKY (1939) 319

22

kiacutevuumll hagyta hogy az eacuterdekeltek a sajaacutet hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacuteban reacuteszt vettek-e vagy sem Az

oumlnaacutelloacute eacutes az aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlr tekinteteacuteben az eredet tisztaacutezaacutesaacutet eacutes a termeacuteszetjogi aacutellaacutespont

elveteacuteseacutet viszont rendkiacutevuumll haladoacutenak minősiacutetette azonban mivel ellenteacutetben aacutellt Jellinek

staacutetuszelmeacuteleteacutevel ezeacutert bukaacutesra iacuteteacuteltetett Ereky veacutelemeacutenye szerint kizaacuteroacutelag aacutetruhaacutezott

hataacuteskoumlroumlk leacutetezhettek maacuter a modern aacutellamban hiszen valamennyi hataacuteskoumlr az aacutellamtoacutel

szaacutermazott Ennek egy reacuteszeacutet minősiacutetette oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlrnek mivel e hataacuteskoumlroumlk a koumlzseacuteget

eacutes a megyeacutet eacuterintő relatiacutev oumlnaacutelloacutesaacutegot igeacutenyeltek A maacutesik reacuteszt amelyben a kormaacuteny

utasiacutetaacutesai szerint voltak koumltelesek az oumlnkormaacutenyzatok eljaacuterni a nem oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlroumlk

csoportjaacuteba sorolta36

Kiemeleacutesre eacuterdemes az is hogy mennyiben gyakorolt hataacutest Lorenz von Stein eacutes Rudolf

Gneist munkaacutessaacutega a politikatudomaacutenyi iraacutenyzat kivaacuteloacute keacutepviselőjeacutenek Concha Győzőnek az

oumlnkormaacutenyzatisaacutegroacutel vallott felfogaacutesaacutera Gneist az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg (Self-government)

eszmeacutejeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben elengedhetetlennek tartotta a polgaacuterok reacuteszveacuteteleacutet a

koumlzigazgataacutesban is nem csupaacuten a neacutepkeacutepviseleti elv megvaloacutesulaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacuteppen a

toumlrveacutenyhozoacute hatalomban Meggyőződeacutese szerint a polgaacuterok a toumlrveacutenyek veacutegrehajtaacutesaacuteban is

jogosultak lettek volna koumlzreműkoumldni iacutegy reacuteszt vehettek volna a koumlzseacutegi megyei eskuumldtszeacuteki

oumlnkormaacutenyzatokban Az oumlnkormaacutenyzat ebből a szempontboacutel a koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutere volt

hivatott Concha az oumlnkormaacutenyzatot ndash azonosulva Gneist aacutellaacutespontjaacuteval ndash a veacutegrehajtoacute

hatalom reacuteszeacutenek tekintette A koumlzigazgataacutes modernizaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute tanainak reacuteszekeacutent a

tisztviselők vaacutelasztaacutesi rendszere helyett a kinevezeacutesi rendszert szorgalmazta Elkuumlloumlniacutetette a

megye politikai eacutes alkotmaacutenyveacutedő szerepkoumlreacutet Keacutetseacutegbe vonta ellenben azt az aacuteltalaacutenosan

elfogadott aacutellaacutespontot hogy az oumlnkormaacutenyzat keacutepes lehet alkotmaacutenyveacutedő szerepkoumlr

betoumllteacuteseacutere A politikai funkcioacuteval oumlsszefuumlggeacutesben kialakiacutetott aacutellaacutespontja azon alapult hogy

az oumlnkormaacutenyzatnak nemcsak helyi hanem orszaacutegos uumlgyekkel is foglalkoznia kell37

Az 1848 előtti rendi taacutersadalom idejeacuteben a vaacuterosi a koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok magaacutenjogi

jellege dominaacutelt a vaacuterosok a koumlzseacutegek oumlnaacutelloacutesaacutega a foumlldesuacutertoacutel fuumlggoumltt alkufolyamat

eredmeacutenykeacutent hataacuteroztaacutek meg annak meacuterteacutekeacutet foumlldesuacuteri szabadalomleveacutelben uacuterbeacuteri

szerződeacutesben illetve hallgatoacutelagos megaacutellapodaacutes alapjaacuten is eacuterveacutenyesuumllhetett a bdquokoumlzseacutegi

hatoacutesaacutegrdquo gyakorlaacutesa38 A szabad kiraacutelyi vaacuteros a vaacutermegyeacutetől fuumlggetlenuumll a kiraacutelyi

kivaacuteltsaacutegleveacutelben meghataacuterozott oumlnaacutelloacutesaacuteggal műkoumldoumltt

36 EREKY (1939) 323 37 CSIZMADIA-MAacuteTHEacute-NAGY (2007) 6-9 38 MAGYARY Zoltaacuten Magyar Koumlzigazgataacutes Kiraacutelyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest 1942 301

23

Az egyes elmeacuteletek roumlvid vaacutezlataacuteboacutel maacuter tisztaacuten laacutethatoacute hogy az oumlnkormaacutenyzat fogalma a

toumlrteacutenelmi fejlődeacutes folyamataacuteban vaacuteltozott a magaacutenjogi jelleg szertefoszlott az

oumlnkormaacutenyzatok koumlzjogi jellege erősoumldoumltt Az is leszoumlgezhető hogy az oumlnkormaacutenyzatok jogi

szemeacutelyiseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutet is eacuterintetteacutek az elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesek amelyekből eredeztethető

a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok koumlzjogi jogi szemeacutelyiseacutegkeacutent39 toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesa a magaacutenjogi

jelleg eltűneacutese a kizaacuteroacutelagos koumlzjogi tiacutepusuacute eacutertelmezhetőseacuteg A koumlzjogi tiacutepusuacute elemek

megerősoumldeacutese eacutes az oumlnaacutelloacute jogi szemeacutelyiseacuteg keacuterdeacutese csak az oumlnkormaacutenyzat-tiacutepusok

kodifikaacutecioacutejaacutet jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacuteseacutet koumlvetően vaacutelhatott egyeacutertelműveacute A vaacutermegyeacutek jogi

szemeacutelyiseacuteg ismeacuterveikeacutent Magyary Zoltaacuten a koumlvetkezőket roumlgziacutetette bdquooumlnaacutelloacute hataacuterozaacutesi jog

sajaacutet szerveinek vaacutelasztaacutesa eacutes koumlltseacutegveteacutesi jogrdquo Ezen kriteacuteriumok eacuterveacutenyesuumlleacutese alapjaacuten ndash

annak elleneacutere hogy a jogi szemeacutelyiseacutegről a maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny sem

tartalmazott kifejezett rendelkezeacutest ndash megaacutellapiacutetotta hogy bdquoa vaacutermegye valoacuteban oumlnaacutelloacute jogi

szemeacutely ami mind koumlzigazgataacutes mind magaacutenjogi vonatkozaacutesban vitaacuten feluumll aacutellrdquo40

A koumlzigazgataacutes-tudomaacuteny eacutes a koumlzigazgataacutesi jogtudomaacuteny is az oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutenak

meghataacuterozaacutesakor a 20 szaacutezad maacutesodik negyedeacuteben maacuter a teacuteteles jog aacuteltali kifejezett

elismereacutest tartotta szuumlkseacutegesnek A koumlzseacutegek megyeacutek jaacuteraacutesok tartomaacutenyok jogaacutet az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz mint a koumlzigazgataacutes territoriaacutelis alakulatainak jogosiacutetvaacutenyaacutet hataacuteroztaacutek

meg amelyben az oumlnrendelkezeacutesei jog a neacutepet csakis a helyi eacuterdekű vagy a kuumlloumlnleges

koumlzigazgataacutes uumlgyeiben illethette meg Az iraacutenyiacutetott eacutes a politikai hataacuteskoumlr tereacuten

oumlnkormaacutenyzattal nem rendelkezhettek41

2 A vaacutermegyei autonoacutemia alakulaacutesa Magyarorszaacutegon A kiraacutelyi vaacutermegyeacutek a rendi

korszak

Amint arra a fejezet bevezetőjeacuteben utalaacutes toumlrteacutent a vaacutermegyei autonoacutemia haacuterom alapvető

korszaka a rendi korszak a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegi korszak valamint a neacutepi demokratikus

korszak Elsőkeacutent a kiraacutelyi vaacutermegye majd a nemesi vaacutermegye kialakulaacutesa keruumll taacutergyalaacutesra

Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben kiemeleacutest eacuterdemel a magaacutenjogi autonoacutemia keacuterdeacutese valamint azon

autonoacutemiaelemek megjeleneacutese amelyek a biacuteraacuteskodaacutes jogaacutenak gyakorlaacutesaacuteval az orszaacutegos

uumlgyekben valoacute reacuteszveacutetellel doumlnteacuteshozatallal aacutellnak oumlsszefuumlggeacutesben A (fő)ispaacuteni jogkoumlroumlk

funkcioacutek az autonoacutemia terjedelmeacutet illetően is meghataacuterozoacute befolyaacutessal rendelkeztek eacuteppen

emiatt elengedhetetlen egy roumlvid kiteacuterő

39 EREKY Istvaacuten szerint az oumlnkormaacutenyzatok sui generis koumlzjogi alakulatok amelyeknek a feladataik ellaacutetaacuteshoz

rendelkezniuumlk kell magaacutenjogi jogi szemeacutelyiseacuteggel is EREKY (1939) 363 40 MAGYARY (1942) 270 41 EREKY (1939) 376-377

24

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutenek aacuteltalaacutenos fejlődeacutese a magyar toumlrteacutenelem soraacuten egeacuteszen a

19 szaacutezad veacutegeacuteig mindenekelőtt a vaacutermegye szerepeacutenek vaacuteltozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

eacutertelmezhető Ebből eredően a vaacuterosok kuumlloumlnoumlsen a szabad kiraacutelyi vaacuterosok baacutenyavaacuterosok

mezővaacuterosok koumlzseacutegek szerepe az autonoacutemia fejlődeacuteseacuteben csupaacuten eacuterintőlegesen keruumll

ismerteteacutesre A koumlzseacutegi autonoacutemia speciaacutelis formaacuteja a mezővaacuterosi eacutes koumlzseacutegi

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg szinte csak magaacutenjogi jellegű koumlzoumlsseacutegkeacutent leacutetezett a koumlzseacuteg felett

hatalmat gyakorloacute foumlldesuacuter ruhaacutezhatta aacutet a koumlzoumlsseacutegre meghataacuterozott jogosiacutetvaacutenyait A

koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg tartalmaacutenak kiterjedtseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben Ereky Istvaacuten

kifejtette hogy a terjedelem a foumlldesuacuter megiacuteteacuteleacuteseacutetől doumlnteacuteseacutetől fuumlggoumltt42 Ez a megaacutellapiacutetaacutes

azonban a vaacuterosokra is ugyaniacutegy igaz ugyanis megaacutellapodaacutesban privileacutegiumban foglalt

terjedelemben illette meg az autonoacutemia az adott telepuumlleacutest A foumlldesuacuter megtehette hogy az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a koumlzigazgataacutes tereacuten minden jogot fenntartott a sajaacutet maga szaacutemaacutera

melynek eredmeacutenyekeacuteppen az oumlnkormaacutenyzaacutes joga teljes meacuterteacutekben őt illette meg Bizonyos

jogosiacutetvaacutenyokat biztosiacutethatott a telepuumlleacutes lakossaacutega szaacutemaacutera amelynek eredmeacutenyekeacutent a

telepuumlleacutes lakossaacutega korlaacutetozott oumlnkormaacutenyzattal rendelkezett Iacutegy az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

tartalma koumlzseacutegenkeacutent eacutes mezővaacuterosonkeacutent vaacuteltozhatott Toumlbbnyire doumlnthettek a biacuteraacutek

eskuumldtek kisbiacuteraacutek vaacutelasztaacutesaacuteroacutel valamint a koumlzseacutegi jegyző alkalmazaacutesaacutenak moacutedjaacuteroacutel43 A

vaacuterosok eseteacuteben neacutemikeacutepp maacutes volt a helyzet hiszen a szabad kiraacutelyi vaacuterosok a

baacutenyavaacuterosok a 18 szaacutezadtoacutel komoly szerepet toumlltoumlttek be mint igazgataacutesi feladatokat ellaacutetoacute

egyseacutegek Gondoskodtak a katonai rendeacuteszeti tűzveacutedelmi adoacuteuumlgyi kereskedelmi igazgataacutes

feladatok ellaacutetaacutesaacuteroacutel mint legleacutenyegesebb igazgataacutesi teveacutekenyseacutegekről44 Kajtaacuter Istvaacuten a

vaacuterosok keacutet kategoacuteriaacutejaacutet kuumlloumlnboumlztette meg a szabad kiraacutelyi vaacuterosokat amelyeket kivaacuteltsaacutegok

sora illetett meg (privileacutegiumlevelek) valamint a kamarai egyhaacutezi magaacuten foumlldes-urasaacuteg alatt

aacutelloacute mezővaacuterosokat45

Koumlzjogi eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg hosszuacute időn keresztuumll iacutegy csupaacuten a vaacutermegyeacutek

eseteacuteben leacutetezett A folyamatos aacutetalakulaacutes a koumlzponti aacutellamhatalomhoz valoacute viszony

folyamataacuteban ragadhatoacute meg az autonoacutemia leacutenyegi elemeinek megjeleneacuteseacutevel Az autonoacutemia

tartalma a reacutegi magyar universalis congregatiok legfontosabb jogai alapjaacuten mutathatoacuteak be

amelyek ndash Ereky Istvaacuten szerint ndash a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi tisztviselői aacutellaacutesok betoumllteacutese a

42 EREKY (1939) 275 43 Ereky AvVirozsil veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi akkor amikor arra utal hogy a bdquokisebb municipiumok staacutetutumainak

tanulmaacutenyozaacutesa egyike volt a magyar magaacutenjog legnehezebb feladatainakrdquo Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg jellegeacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben megjegyezte hogy a jobbaacutegykoumlzseacutegek oumlnkormaacutenyzata magaacutenjogi oumlnkormaacutenyzatnak minősuumllt

AvVirozsil Staatsrecht des Koumlnigreichs Ungarn III k 142l (EREKY (1939) 275 44 KAacuteLLAY (1989) 45 KAJTAacuteR Istvaacuten Magyar vaacuterosi oumlnkormaacutenyzatok (1848-1918) Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1992 27

25

toumlrveacutenypoacutetloacute szabaacutelyrendeletek alkotaacutesa eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi oumlnadoacuteztataacutes46 Maacutes neacutezőpontboacutel

az autonoacutemia alapjaacutet a szabaacutelyrendeletek alkotaacutesaacutenak joga eacutes a koumlltseacutegveteacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg

keacutepezte47 Azt is hozzaacute kell tenni hogy a vaacutermegyei igazgataacutes szoros kapcsolatban

paacuterhuzamosan fejlődoumltt az egyhaacutezi igazgataacutessal

21 A vaacutermegye szerveződeacutese kiraacutelyi vaacutermegyeacutek ndash a nemesi vaacutermegye kialakulaacutesa

Az aacutellam teruumlleteacutenek igazgataacutesaacutera hosszuacute eacutevszaacutezadokon keresztuumll a vaacutermegyeacutek szolgaacuteltak A

vaacutermegye eredete Szt Istvaacuten kiraacutely aacutellamszervező munkaacutejaacuteban fedezhető fel akinek egyre

noumlvekvő teruumlleten kellett gondoskodnia a koumlzigazgataacutes megszervezeacuteseacuteről Ennek egyik fontos

leacutepeacutesekeacutent az uralma alatti teruumlletet kisebb igazgataacutesi egyseacutegekre osztotta fel pontosan

meghuacutezott hataacutervonalakkal48 A toumlrteacutenettudomaacutenyban reacutegoacuteta vita folyik arroacutel hogy milyen

mintaacutera49 keruumlltek megszervezeacutesre a magyar vaacutermegyeacutek A felosztaacutesnaacutel a peacutelda valoacutesziacutenűleg a

neacutemet tiacutepus azonban a tartalmat illetően maacuter a sajaacutetos magyar viszonyok eacuterveacutenyesuumlltek50 A

vaacutermegye kialakulaacutesaacuteval a vaacuterhoz tartozoacute teruumlletek egyseacutegeacutevel funkcioacutejaacuteval a vaacuterispaacutensaacutegok

eacutes a megyeacutes ispaacutensaacutegok koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutesekről szaacutemos aacutellaacutespont laacutetott napvilaacutegot a

poleacutemia nem jutott nyugvoacutepontra Az Aacuterpaacuted-kor első feleacutere jellemző vaacutermegye kiraacutelyi

szervkeacutent műkoumldoumltt mineacutelfogva a kiraacutelyt az aacuteltala kinevezett ispaacuten keacutepviselte aki csak a

kiraacutelynak tartozott felelősseacuteggel A feudaacutelis aacutellam szerveikeacutent műkoumldő kiraacutelyi vaacutermegyeacutekben

az ispaacuten szerepe a koumlzigazgataacutesi eacutes a biacuteroacutei hatalom gyakorlaacutesaacuteban nyilvaacutenult meg Kezdetben

dominaacuteltak a katonai jellegű igazgataacutesi teendők Joghatoacutesaacutega kiterjedt a vaacutermegye teruumlleteacutehez

rendelt lakossaacutegra a nemesseacutegre viszont nem felteacutetlenuumll A vaacutermegyei szervezetbe

feltehetően a 13 szaacutezadig a nemesseacuteg nem is tartozott bele51

A vaacutermegye fogalmi ismeacuterveinek meghataacuterozaacutesaacutera Csutoraacutes Laacuteszloacute kiacuteseacuterlete vehető alapul

aki szerint bdquoa vaacutermegye minden időben a videacuteki kormaacutenyzat szerve volt szemben a koumlzponti

kormaacutenyzattal egy maacutesodik az hogy eacuteppen e miatt mindig felteacutetelezett egy koumlzponti hatalmat

46 EREKY Istvaacuten A magyar helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzat Vaacutermegyeacutek eacutes koumlzseacutegek I koumltet Budapest Grill Kaacuteroly

Koumlnyvkiadoacute-Vaacutellalata 1910 191 47 Weis Istvaacuten az oumlnkormaacutenyzatok bdquolegsajaacutetabb jogaacutenakrdquo a bdquobudget-jogotrdquo eacutes a szabaacutelyrendelet alkotaacutes jogaacutet

nevezte WEIS Istvaacuten Oumlnkormaacutenyzati probleacutemaacutek Kuumlloumlnlenyomat a Joghallgatoacutek Tudomaacutenyos Egyesuumlleteacutenek

Almanachjaacuteboacutel Budapest 1911 10 48 A pontosan meghuacutezott hataacutervonalak bizonyiacutetaacutesaacutera Kristoacute keacutet dokumentumra hivatkozott a veszpreacutemi

egyhaacutezmegye 1009 eacutevi adomaacutenyleveleacutet eacutes az 1055 eacutevi tihanyi alapiacutetoacutelevelet KRISTOacute Gyula A vaacutermegyeacutek

kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Magvető Koumlnyvkiadoacute Budapest 1988 96 49 Toumlbb felfogaacutes is kialakult a vaacutermegyeacutek eredeteacutet illetően iacutegy lehetseacuteges a neacutemet a szlaacutev eredet de az is biztos

hogy hasonloacutesaacutegok mutathatoacuteak ki mind a neacutemet mind pedig a szlaacutev vaacuterszervezettel 50 KRISTOacute (1988) 65-66 Itt szuumlkseacuteges meacuteg utalni Gyoumlrffy Gyoumlrgy munkaacutessaacutegaacutera is aki a korabeli Lombardiaacutera

iraacutenyiacutetotta a figyelmet Aacutellaacutespontja szerint az ott kialakiacutetott teruumlleti egyseacutegek megfelelnek a magyar

vaacutermegyeacuteknek In NAGY Endre ndash RAacuteCZ Lajos Magyar alkotmaacuteny- eacutes koumlzigazgataacutestoumlrteacutenet (szerk MAacuteTHEacute

Gaacutebor) HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 2007 129 51 Magyar alkotmaacutenytoumlrteacutenet szerk MEZEY Barna Osiris Kiadoacute Budapest 1999 125-128

26

melytől kisebb-nagyobb meacuterteacutekben fuumlggoumlttrdquo Kristoacute Gyula a vaacutermegye kialakulaacutesa

megszervezeacutese koumlruumlli bizonytalansaacutegot szaacutemos peacuteldaacuteval taacutemasztotta alaacute amellett hogy

leszoumlgezte maradandoacute kutataacutesi eredmeacutenyek is rendelkezeacutesre aacutellnak arra vonatkozoacutean hogy

megaacutellapiacutethatoacuteak legyenek a teruumlleti igazgataacutes kialakulaacutesaacutenak koumlruumllmeacutenyei52 A vaacutermegye

kialakulaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő toumlrteacutenettudomaacutenyi irodalom tovaacutebbi elemzeacutese a teacutema

szempontjaacuteboacutel relevanciaacuteval nem rendelkeznek ezeacutert is mellőzeacutesre keruumllt

22 Az ispaacuten jogaacutellaacutesaacutenak szerepeacutenek alakulaacutesa a vaacutermegye eacuteleteacuteben a 18 szaacutezad koumlzepeacuteig

A kiraacutelyi vaacutermegye funkcioacutei folyamatosan bővuumlltek amelyek eredmeacutenyekeacutent koumlzigazgataacutesi

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szervezetkeacutent vaacutelt meghataacuterozoacutevaacute A nemesseacuteg is leacutetrehozta a vaacutermegyeacuten

beluumll szervezeteit iacutegy az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg csiacuteraacutei maacuter megjelentek a nemesi vaacutermegyeacuteben A

nemesi autonoacutemia első megnyilvaacutenulaacutesa az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban fedezhető fel a Kehidai

Okleveacutel az első peacutelda amely alapjaacuten a nemesi koumlzoumlsseacuteg iacuteteacutelkezeacutesi jogot gyakorolhatott53

A kiraacutelyi majd nemesi vaacutermegyei autonoacutemia alakulaacutesaacutenak szemleacutelteteacuteseacutere alkalmas lehet az

ispaacuten majd a főispaacuten szemeacutelyeacutenek szerepeacutenek jogkoumlreacutenek vaacuteltozaacutesa A vaacutermegyei

autonoacutemia terjedelmeacutet hiacuteven tuumlkroumlzi a kiraacutely aacuteltal kinevezett (kezdetben) vaacuterispaacuten54

jogaacutellaacutesaacutenak folyamatos gyarapodaacutesa A vaacuterispaacuten majd ispaacuten eacutevszaacutezadokon aacutet a kiraacutely aacuteltal

megbiacutezott olyan szemeacutely volt aki ellaacutetta a hadi a biacuteroacutei a koumlzigazgataacutesi eacutes a gazdaacuteszati

teendőket

Az ispaacuten alapvetően kettős szerepkoumlrben jaacutert el Egyreacuteszről a kiraacutelyi birtokok igazgataacutesi

teendőit laacutetta el maacutesreacuteszt pedig a kiraacutely neveacuteben eacutes helyett iacuteteacutelkezett eacutes elveacutegezte a katonai

feladatokat A Szt Istvaacuten kiraacutely aacuteltal kinevezett vaacuterispaacuten a kiraacutely teljhatalommal biacuteroacute

keacutepviselőjekeacutent gyakorolta funkcioacutejaacutet55 Szt Istvaacuten koraacuteban a bdquomegye hellip koumlzigazgataacutesi eacutes

52 KRISTOacute (1988) 101 53

bdquohellipurunk kiraacutelyunktoacutel alaacutezatosan eacutes aacutehiacutetattal azt keacuterjuumlk engedje meg nekuumlnk hogy mi magunk

biacuteraacuteskodhassunk eacutes az elnyomottaknak eacutes veacuteg neacutelkuumlli seacuterelmeket szenvedőknek teljes igazsaacutegot szolgaacuteltassunk

mindazok ellen akiknek reacuteszeacuteről meacuteltaacutenytalanul szenvednek A kiraacutely uacuter pedig keacutereacutesuumlnket kegyesen

meghallgatva joacuteindulataacuteboacutel kifolyoacutelag joacutesaacutegosan megadta nekuumlnk a tőle keacutert engedeacutelyt helliprdquo1232 A Zala megyei

kiraacutelyi serviensek soraikboacutel vaacutelasztanak biacuteraacutekat A kehidai okleveacutel Zala megye toumlrteacutenelmi olvasoacutekoumlnyve

Helytoumlrteacuteneti szoumlveggyűjtemeacuteny Zala Megyei Leveacuteltaacuter Zalaegerszeg 1996 20 54 A vaacuter latin nevekeacutent aacuteltalaacutenossaacute vaacutelt (castrum) elnevezeacutesből szaacutermazhat a vaacuterispaacuten (comes castri) elnevezeacutes

Szaacutemos dokumentumban nyomon koumlvethetjuumlk azonban a leggyakrabban előforduloacute comitatus a parochia

teruumlleti egyseacutegkeacutent megyekeacutent toumlrteacutenő eacutertelmezeacuteseacutet is Mind a megye mind az ispaacuten elnevezeacutes eredeteacuteről

reacuteszletes elemzeacutest adott Kristoacute Gyula KRISTOacute (1988) 31-52 140-143 55 Az ispaacutenok jogaacutellaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben Pauler Gyula a koumlvetkezőket iacuterta bdquohellipmint a kiraacutelynak egyeduumlli tisztei

az orszaacutegban szerteszeacutet a koumlzponti hatalom organumaikeacutent is műkoumldtek eacutes sok tekintetbenmintegy a kiraacutely

keacutepeacutet viselveacuten annak teendőit veacutegezteacutek annak parancsait veacutegrehajtjaacutekrdquo Ideacutezi KRISTOacute (1988) 101

27

joghatoacutesaacutegi egyseacuteg is volt amely egyseacuteget a kiraacutely koumlzjogi keacutepeacuteben eljaacuteroacute ispaacuten keacutepviselte eacutes

biztosiacutetottardquo56

A nemesi vaacutermegye leacutetrejoumltte a kiraacutelyi vaacutermegyei rendszer megszűneacuteseacutevel a 13 szaacutezadra

tehető A korszakot meghataacuterozoacute keacutet dokumentumot szuumlkseacuteges kiemelni a maacuter hivatkozott

1222 eacutevi Aranybullaacutet eacutes az 1232 eacutevi Kehidai Oklevelet

Az Aranybulla toumlbb szempontboacutel is meghataacuterozoacute a nemesi vaacutermegye kialakulaacutesaacutenak kezdeti

leacutepeacuteseiben Egyreacuteszt szemleacutelteti a nemesi megye kialakulaacutesaacutenak kezdeteit az hogy az

Aranybulla korlaacutetozta a kiraacutely keacutepviselőjeacutenek az ispaacutennak a hataacuteskoumlreacutet meacutegpedig keacutet

szempontboacutel Iacuteteacutelkezeacutesi jogkoumlreacutet akadaacutelyoztaacutek egyreacuteszt a nemesek javai maacutesreacuteszt szűkuumllt

azok koumlre is akik felett iacuteteacutelkezhetett Az Aranybulla azonban nem csupaacuten az iacuteteacutelkezeacutesi jogkoumlrt

illetően eredmeacutenyezett vaacuteltozaacutest hanem az olyan ispaacuten tisztseacutegeacutetől valoacute megfosztaacutesaacutet is

lehetőveacute tette aki meacuteltatlannaacute vaacutelt hivatalaacutera Emellett felteacuteteleket iktatott be az ispaacutensaacuteg

adomaacutenyozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben57 A nemesi vaacutermegyei autonoacutemia-felfogaacutest az ellenaacutellaacutesi

zaacuteradeacutek erősiacutetette meg mely a toumlrveacutenyeket meg nem tartoacute uralkodoacute elleni felleacutepeacutest

engedeacutelyezte Magyarorszaacuteg egyhaacutezi eacutes vilaacutegi meacuteltoacutesaacutegai szaacutemaacutera58

A Kehidai Okleveacutel egyreacuteszt figyelemre meacuteltoacute a vaacutermegyei autonoacutemia egyik jelentős elemeacutenek

megjeleneacutese az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes szempontjaacuteboacutel maacutesreacuteszt viszont a hivatali apparaacutetus

kialakulaacutesa szemszoumlgeacuteből is A megyei autonoacutemia elsődlegesen tehaacutet az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi

a toumlrveacutenykezeacutesi funkcioacute gyakorlaacutesaacuteval vette kezdeteacutet eacutes indult el a fejlődeacutes folyamataacuteban A

hivatali szervezetre neacutezve ebben a dokumentumban fedezhetők fel az adminisztraacutecioacute első

nyomai amelyek koumlzoumltt az iacuteraacutesbeliseacutegre egyes eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyekre neacutezve talaacutelhatoacutek

rendelkezeacutesek59

56 KRISTOacute (1988) 145-146 Ezt a megaacutellapiacutetaacutest taacutemasztja alaacute Szent Istvaacuten 1001 koumlruumlli első toumlrveacutenykoumlnyveacuteben a

vaacuterispaacuten (comes) feladatainak meghataacuterozaacutesa az igazsaacuteg szolgaacuteltataacutesa a vasaacuternapi munkaveacutegzeacutes eltiltaacutesa eacutes

megakadaacutelyozaacutesa annak előiacuteraacutesa a falusi biacuteraacutek szaacutemaacutera hogy vasaacuternap mindenki menjen a templomba csak a

tűz őrzői maradjanak otthon 57 Az 1222 eacutevi Aranybulla Maacutesodik Endre kiraacutely dekreacutetoma a ki jeruzsaacuteleminek mondatik V czikkely A

megyeacutes ispaacutenok hatoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes a kiraacutely falus-ispaacutenjairoacutel A megyeacutes ispaacuten a nemesek joacuteszaacutegaacuten iteacuteletet ne tegyen

hanem ha peacutenzt vagy tizedet illet a dolog 1 sect A megyei vaacuterispaacutenok egyaacuteltalaacuteban senkit nem iacuteteacuteljenek hanem

csak a magok vaacutera neacutepeacutet 2 sect A lopoacutekat eacutes latrokat iacuteteacuteljeacutek meg a kiraacutely falus-ispaacutenjai de ugyanazon megye

ispaacutenja szeacuteke előtt XIV czikkely Az olyan ispaacutenroacutel a ki az ő vaacutera neacutepeacutet megosztja Tovaacutebbaacute ha valamely ispaacuten

az ő ispaacutensaacutegaacutenak moacutedja szerint magaacutet tisztesseacuteggel nem viselneacute vagy az ő vaacutera neacutepeacutet megrontanaacute ebben

talaacuteltatvaacuten mind az orszaacuteg szine előtt vesseacutek ki tiszteacuteből szeacutegyeneacutere eacutes a mit elragadott adja vissza XVI

czikkely Hogy az egeacutesz megyeacutek ispaacutensaacutega oumlroumlkuumll ne adasseacutek Egeacutesz megyeacutet vagy akaacuterminemuuml meacuteltoacutesaacutegot oumlroumlk

joacuteszaacutegul vagy birtokul nem adunk A hataacutelyos magyar toumlrveacutenyek gyűjtemeacutenye Magyar Toumlrveacutenytaacuter első koumltet

1000-1873-ik eacutevi toumlrveacutenycikkek Szerkeszti jegyzetekkel eacutes utalaacutesokkal kiseacuteri dr Maacuterkus Dezső a M Kir Curia

biraacuteja Budapest Franklin - Taacutersulat Magyar Irodalmi Inteacutezet eacutes Koumlnyvnyomda 1912 5-13 58 TARJAacuteN M Tamaacutes 1222 aacuteprilis 24 II Andraacutes kiadja az Aranybullaacutet Feheacutervaacuteron

httpwwwrubiconhumagyarnyomtathato_verzio1222_aprilis_24_ii_andras_kiadja_az_aranybullat_fehervaro

n (2014 0918) 59 Az adminisztraacutecioacute első jeleinek megjeleneacutese koumlvethető nyomon az Oguz baacuten eacutes Bertalan veszpreacutemi puumlspoumlk

birtokvitaacutejaacutenak eldoumlnteacutese folyamataacuteban a biacuteraacutek aacuteltal a tanuacutesaacutegteacutetelek bdquogondos meghallgataacutesardquo eacutes iacuteraacutesba foglalaacutesa

28

Az ispaacuten jogaacutellaacutesaacutet vizsgaacutelva megjegyzendő hogy nem csupaacuten az Aranybulla tartalmazott

rendelkezeacutest a meacuteltatlannaacute vaacutelt ispaacuten tisztseacutegeacutetől valoacute megfosztaacutesaacutera hanem az 1536 eacutevi 36

tc a nemesi vaacutermegye szaacutemaacutera biztosiacutetott erőteljes felleacutepeacutesre lehetőseacuteget a kiraacutellyal szemben

ugyancsak a tisztseacuteg betoumllteacuteseacutere meacuteltatlannaacute vaacutelt ispaacuten eltaacutevoliacutetaacutesaacuteval kapcsolatban Az ispaacuten

szemeacutelyeacutere teendő javaslat eseteacutere biztosiacutetotta a vaacutermegye jogosultsaacutegaacutet60 Leacutenyeges

kiemelni hogy a vaacutermegye immaacuter komoly befolyaacutest gyakorolt a kiraacutelyra az ispaacuten

kinevezeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben hiszen szemeacutelyeacutere a vaacutermegye koumlzoumlnseacutege tehetett javaslatot

A 15 szaacutezadtoacutel terjedt el az ispaacuten megnevezeacuteseacutere a főispaacuteni titulus amely egyre előkelőbb

rangot is jelentett viselője szaacutemaacutera bdquooumlroumlkoumls főispaacutensaacutegkeacutentrdquo is felbukkant61 Ugyan maacuter az

Aranybulla is tartalmazott az oumlroumlkoumls adomaacutenyozaacutest kizaacuteroacute rendelkezeacuteseket az 1504 eacutevi 3 tc

tovaacutebb erősiacutetette ezt a szabaacutelyt62 Valoacutesziacutenűsiacutethető azonban hogy a tisztseacuteg adomaacutenyozaacutesa a

gyakorlatban a toumlrveacutenyi tiltaacutes elleneacutere is meghonosodott Erre vonhatoacute le koumlvetkezteteacutes a

tisztseacuteg adomaacutenyozaacutesaacuteval kapcsolatos a koraacutebbiakhoz keacutepest megengedő szabaacutelyozaacutesboacutel Az

1638 eacutevi 33 tc ugyanis tovaacutebbi tiltaacutest tartalmazott nevezetesen megtiltotta a tisztseacuteg

kiskoruacuteak szaacutemaacutera toumlrteacutenő adomaacutenyozaacutesaacutet63

A főispaacuteni hataacuteskoumlr nem keruumllt egyseacutegesen meghataacuterozaacutesra ami azt eredmeacutenyezte hogy

vaacutermegyeacutenkeacutent elteacuterő jogosiacutetvaacutenyokat gyakorolhattak a főispaacutenok A kiraacutely bdquohellipaz ő keacutepeacutet

viselő főispaacutenokra minden egyes alkalommal annyi jogot ruhaacutezott aacutet s annyi koumltelesseacuteget roacutett

a kinevező okmaacutenyaacuteban a mennyit joacutenak laacutetotthelliprdquo64

A főispaacuten mellett fontos szerepet toumlltoumltt be a vaacutermegye eacuteleteacuteben az alispaacuten amely tisztseacuteg a

vaacuterispaacuten-helyettesi funkcioacuteboacutel alakult ki Kezdetben a főispaacuten helyettesekeacutent annak

familiaacuterisakeacutent toumlltoumltte be tisztseacutegeacutet keacutesőbb a vaacutermegye aacuteltal vaacutelasztott tisztseacutegviselőkeacutent

laacutetott el leacutenyegi funkcioacutet a főispaacuten taacutevolleacuteteacuteben a vaacutermegyei koumlzigazgataacutes iraacutenyiacutetoacutejakeacutent

uacutejabb hataacuternap kitűzeacutese a pecseacutettel megerősiacutetett okleveacutel kiadaacutesa amely roumlgziacutetette a bizonyiacutetaacutes eljaacuteraacutes eacutes a doumlnteacutes

veacutegrehajtaacutesaacutenak teljes folyamataacutet 60 1536 eacutevi 36 tc Azt az ispaacutent a ki ellen igaz panaszt emeltek hivatalaacutetoacutel meg kell fosztani s helyeacutebe maacutes

alkalmas teendő Ezenkivuumll ha valamely vaacutermegye nemeseinek a koumlzoumlnseacutege a kiraacutelyi felseacutegneacutel valamely ispaacuten

ellen valami bizonyos eacutes valoacute panaszt tett meacuteltoacuteztasseacutek azt hivatalaacuteboacutel azonnal kitenni eacutes helyeacutebe azt aacutellitani a

kit a kiraacutelyi felseacutegnek a vaacutermegye fog ajaacutenlani meghallgatvaacuten azonban előbb mind a keacutet felet 61 MEZEY (1999) 130 Itt hivatkozik Kovaacutecs Kaacutelmaacutenra aki kuumlloumlnbseacuteget tett az oumlroumlkoumls főispaacutensaacuteg eacutes az oumlroumlkletes

főispaacutensaacuteg koumlzoumltt 62 1504 eacutevi 3 tc Vaacutermegyei ispaacutensaacutegokat nem kell oumlroumlkoumlsen adomaacutenyozni Ezenkivuumll joumlvendőben senkinek se

adomaacutenyozzon vaacutermegyei tisztseacuteget oumlroumlk időkre 63 1638 eacutevi 33 tc A főispaacuteni tisztek eacutes meacuteltoacutesaacutegok adomaacutenyozaacutesa kiskoruak reacuteszeacutere ne toumlrteacutenjeacutek Azt is

megaacutellapiacutetjaacutek hogy a főispaacuten meacuteltoacutesaacutegok adomaacutenyozaacutesa joumlvőben kiskoruak eacutes olyanok reacuteszeacutere a kiknek a

vaacutermegyeacutekben fekvőjoacuteszaacuteguk nincs ne toumlrteacutenjeacutek hanem csakis oly szemeacutelyek reacuteszeacutere a kik eacuteletkoruknaacutel fogva

az ilyen meacuteltoacutesaacutegokra alkalmasak 64 EREKY Istvaacuten A magyar helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzat Vaacutermegyeacutek eacutes koumlzseacutegek I koumltet Budapest Grill Kaacuteroly

Koumlnyvkiadoacute-Vaacutellalata 1910 159

29

A 15 szaacutezadban toumlrveacuteny hataacuterozta meg az ispaacuten az alispaacuten kinevezeacuteseacutenek rendjeacutet eacutes koumltelező

eskuumlteacuteteluumlket a kiraacutely illetve az alispaacuten eseteacuteben a bdquovaacutermegyeacutenek szine előttrdquo65 Ebből a

rendelkezeacutesből kitűnik az ispaacuten eacutes az alispaacuten jogaacutellaacutesbeli kuumlloumlnboumlzőseacutege miacuteg az ispaacuten a

bdquokiraacutely embererdquo addig az alispaacuten az erősoumldő nemesi vaacutermegye tisztviselője amelyet

szaacutermazaacutesa eacutes hűseacutegeskuumlje taacutemaszt alaacute Az ispaacuten szemeacutelyeacutenek kivaacutelasztaacutesaacutet illetően az egyhaacutez

szerepeacutet gyengiacutetette az 1498 eacutevi 57 tc amennyiben a vaacutermegyei ispaacuteni szerepkoumlrben

egyhaacutezi szemeacutely nem jaacuterhatott el A nemesi vaacutermegye befolyaacutesaacutenak erősoumldeacuteseacutet jelezte az

1723 eacutevi 56 tc amely elrendelte a főispaacutennak is az adott vaacutermegyeacuteben toumlrteacutenő

tartoacutezkodaacutesaacutet66

A főispaacutenhoz eacutes az alispaacutenhoz koumltődő vaacutermegyei adminisztraacutecioacute szempontjaacuteboacutel figyelemre

meacuteltoacutek az 1550 eacutevi 62 toumlrveacutenyben foglalt szabaacutelyok amelyek a vaacutermegye neveacuteben kiadandoacute

levelek hitelesseacutegeacutere vonatkoztak67

23 A nemesi vaacutermegye erősoumldeacutese

A vaacutermegyeacutek a 15 szaacutezadra teljes egeacuteszeacuteben nemesi vaacutermegyeacutenek tekinthetők ekkorra

kialakult eacutes megszilaacuterdult az autonoacutemia alapjaacutet keacutepező szervezet eacutes hataacuteskoumlr A vaacutermegyeacutek

befolyaacutest gyakorolhattak mind a vaacuterosok68 mind pedig a koumlzseacutegek69 felett kuumlloumlnoumlsen az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes gyakorlaacutesa soraacuten A nemesseacuteg politikai befolyaacutesaacutenak eacuterveacutenyesiacuteteacutese

valamint a vaacutermegye teruumlleteacuten talaacutelhatoacute kiraacutelyi birtokokkal kapcsolatos jogosiacutetvaacutenyok

egyeacutertelműen jelzik a nemesi vaacutermegye erősoumldeacuteseacutet a kiraacutelyi hatalommal szemben

65 1486 eacutevi 60 tc Hogy az egyes megyeacutek eacuteleacutere ispaacutenokat kell tenni eacutes hogy ezek az ispaacutenok ugyanabboacutel a

megyeacuteből koumltelesek maguknak tekinteacutelyes feacuterfiakat alispaacutenokul kivaacutelasztani eacutes azok eskuumljeacuteről 1 sect Eacutes ilyen

alispaacutenul vagy alispaacutenokul az illető megyeacuteből eacutes nem maacutesunnan koumlteles valamely jeles feacuterfiut kivaacutelasztani 2 sect

A kik mindnyaacutejan az irott eskuumlminta szerint eskuumlt tartoznak tenni az ispaacuten a kiraacutelyi felseacuteg előtt az alispaacutenok

pedig magaacutenak a vaacutermegyeacutenek szine előtt 66 1723 eacutevi 56 tc A főispaacutenoknak megyeacuteikben lakaacutesaacuteroacutel s a megyeacutek tisztujitaacutesaacuteroacutel az alispaacutenok s maacutes

tisztviselők aacutellaacutesaacuteroacutel Mivelhogy a főispaacutenok azoknak a megyeacuteknek melyeknek eacuteleacuten aacutellanak kormaacutenyzoacutei s a

koumlzigazgataacutesi eacutes koumlzuumlgyek valamint az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes gondja is főkeacutepen raacutejok van bizva 1 sect Ezeacutert Ő

legszentseacutegesebb felseacutegeacutenek megelőző joacutesaacutegos elhataacuterozaacutesa eacuterdekeacuteben elrendelik hogy megtartvaacuten az ő

tisztseacuteguumlkre neacutezve az 1536-ik eacutevi 36-ik tczikkelyt ha csak a kiraacutely eacutes az orszaacuteg koumlzszolgaacutelataacuteban elfoglalva

nincsenek folyvaacutest ama megyeacutekben szeacutekeljenek melyeknek eacuteleacuten aacutellanak 67 1550 eacutevi 62 tc Minden vaacutermegyeacutenek legyen pecseacutetje a melyet az alispaacutenok eacutes szolgabiraacutek meg eskuumldttaacutersak

pecseacutetei alatt szekreacutenyben kell tartani Ezenkivuumll hataacuteroztaacutek hogy azoknak a kuumlloumlnboumlző alkalmatlansaacutegoknak az

elkeruumlleacutese veacutegett a melyek a vaacutermegyeacutekben eddigeleacute toumlbbszoumlr azeacutert fordultak elő mert a pecseacutetek bizonytalanok

eacutes ismeretlenek voltak joumlvőre a vaacutermegye neveacuteben kiadandoacute leveleket a kiraacutelyi felseacuteg kegyes engedeacutelyeacuteből egy

pecseacutet alatt adjaacutek ki a mint ez Somogy vaacutermegyeacuteben toumlrteacutenik 68 1647 eacutevi 93 tc rendelkezeacutesei alapjaacuten a vaacutermegyeacuten a nemesek elleneacuteben kimondott biacuteroacutei hataacuterozatokat eacutes

elmarasztalaacutesokat az alispaacutenok azoknak az ingoacute dolgaira neacutezve a vaacuterosok falain beluumll is veacutegrehajthattaacutek Az

1649 eacutevi 20 tc maacuter koumltelezően elrendelte hogy a vaacuterosokban lakoacute nemesek ellen a vaacutermegyeacutek toumlrveacutenyszeacutekein

hozott biacuteroacutei hataacuterozatokat veacutegre kellett hajtani 69 A vaacutermegyei koumlzterhek viseleacuteseacuteről rendelkezett az 176465 eacutevi 21 tc A koumlzgyűleacutesek eacutes a toumlrveacutenyszeacutekek

tartaacutesaacutenak helysziacuteneacutevel oumlsszefuumlggeacutesben tartalmazott toumlbbek koumlzoumltt rendelkezeacutest az 1723 eacutevi 73 tc

30

A 17 szaacutezadtoacutel koumlvethető nyomon a nemesek politikai jogainak gyakorlaacutesa erősoumldeacutese a

megyegyűleacutesek kereteacuteben A vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat eacutes autonoacutemia a szent korona koumlzjogi

fogalmaacuteboacutel keruumllt levezeteacutesre bdquoa vaacutermegyei koumlzoumlnseacutegek a szent korona azon tagjaiboacutel

aacutellanak akik az illető vaacutermegye teruumlleteacuten laknakhellip minden vaacutermegye nemesi koumlzoumlnseacutege a

szent korona egeacutesz testeacutet az egeacutesz aacutellamot tuumlkroumlzi visszardquo70 A szent korona eacutes a vaacutermegyeacutek

viszonyaacuteban kiemelendő a maacuter maacutes vonatkozaacutesban hivatkozott 1638 eacutevi 48 tc mely a kiraacutely

bdquofekvőjoacuteszaacutegairdquo (ingatlanbirtokai) tekinteteacuteben kimondta hogy azok bdquoaz orszaacuteg

joghatoacutesaacutegaacutenak eacutes terheinek eacutes a mely vaacutermegyeacutekben fekszenek ezen vaacutermegyeacutek szokaacutesainak

eljaacuteraacutesainak mindenfeacutele adoacutefizeteacuteseknek eacutes ingyen munkaacutek szolgaacuteltataacutesaacutenak eacutepen ugy mint a

toumlbbi fekvőjoacuteszaacutegok minden tekintetben alaacutevetve legyenekrdquo71

A vaacutermegyei autonoacutemia gyakorloacutejakeacutent a legfontosabb szerepet a koumlzgyűleacutes kezdetben

nemesi ősgyűleacutes (generalis congregatio) jaacutetszotta amelynek reacuteveacuten a nemesek reacuteszt vehettek

az orszaacutegos politika alakiacutetaacutesaacuteban (orszaacuteggyűleacutesi koumlvetkuumlldeacutes joga mandaacutetum kialakiacutetaacutesa) A

koumlzgyűleacutes hataacuteskoumlreacutebe tartozott a vaacutermegyei statuacutetumok megalkotaacutesaacutenak joga a kiraacutelyi

rendelkezeacutesek kihirdeteacutese

Enneacutel a pontnaacutel eacuterdemes megemliacuteteni a vis inertiae jogaacutet amely a vaacutermegye koumlzgyűleacutese

szaacutemaacutera lehetőveacute tette hogy a toumlrveacutenybe uumltkoumlző vagy az alkotmaacuteny szellemeacutevel ellenteacutetes

uralkodoacutei vagy dikaszteraacutelis normaacutek veacutegrehajtaacutesaacutet megtagadhatta E jogosiacutetvaacuteny

inteacutezmeacutenyesuumlleacutese a 16 szaacutezad koumlzepeacutetől koumlvethető nyomon72

A generalis congregatio mellett kuumlloumlnoumlsen a toumlroumlk uralom időszakaacuteban egyre nagyobb

szerepet kaptak a vaacutermegye egyes teruumlletein szervezett kisgyűleacutesek (particularis

congregatio) amelyeket az ott lakoacute nemesek tartottak vaacutermegyei hataacuteskoumlrbe tartozoacute keacuterdeacutesek

megvitataacutesaacutera73 A megye nemesi gyűleacuteseinek egy harmadik formaacutejaacutet jelentette a biacuteroacutesaacutegi

gyűleacutes a megyei toumlrveacutenyszeacutek (sedes judiciaria sedria) melyen valamennyi nemes reacuteszt

vehetett egeacuteszen a 18 szaacutezadig akkortoacutel viszont maacuter csak a megyei tisztseacutegviselők eacutes a

megvaacutelasztott taacuteblabiacuteraacutek vettek reacuteszt74

70 OSVAacuteTH Gyula A vaacutermegyei autonoacutemia kifejlődeacutese eacutes a vaacutermegyei tisztviselők jogaacutellaacutesa 1848-ig Jogtoumlrteacuteneti

Tanuacutelmaacuteny Nyomatott Leacutevai Izsoacute Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban Rimaszombat 1912 27 71 1638 eacutevi 48 tc A szent korona eacutes a fiscus jogai az orszaacuteg eacutes a vaacutermegyeacutek terhei viseleacuteseacutenek alaacutevetve

legyenek a tisztviselők az orszaacuteg toumlrveacutenyei alatt aacutellani tartozzanak az ellenszeguumllőket buumlntetni kell 72 Peacuteldakeacutent hivatkozunk az 1545 eacutevi 33 toumlrveacutenycikkre amely szerint a kiraacutelynak vagy helytartoacutejaacutenak az

orszaacuteg toumlrveacutenyeivel ellenkező levelei a javak visszaadaacutesaacuteban meg nem tartandoacutek 73 CSIZMADIA Andor - KOVAacuteCS Kaacutelmaacuten - ASZTALOS Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1978 192 74 HAJDU Lajos II Joacutezsef igazgataacutesi reformjai Magyarorszaacutegon Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 12-13

31

24 A Tripartitum koumlzjogi jelentőseacutege a vaacutermegyeacutek műkoumldeacuteseacuteben

Werbőczy Istvaacuten Haacutermaskoumlnyve a koumlzjog teruumlleteacuten ndash a Szent Korona tan megalapozaacutesa

mellett ndash a teacutema szempontjaacuteboacutel is jelentős teruumlleten az orszaacuteg jogforraacutesainak megismereacutese

tereacuten jelentett oacuteriaacutesi előreleacutepeacutest Kuumlloumlnleges jelentőseacuteget kap Werbőczy jogforraacutestana

amelyben megkuumlloumlnboumlzteti az iacuterott jogot a toumlrveacutenyt eacutes a szokaacutest A szokaacutesjog magaacuteba

olvasztotta az iacuterott jogot vagyis a toumlrveacutenyt A szokaacutesjog leacutenyegeacuteben a kiraacutelyi biacuteroacutesaacutegok

gyakorlataacuteban alakult ki Az iacuterott jog reacuteszeacutet keacutepezik a toumlrveacutenyek mellett a helyi hatoacutesaacutegok

jogalkotaacutesai a szabaacutelyrendeletek azonban leacutenyeges megemliacuteteni a helyi szokaacutes fontossaacutegaacutet

szinteacuten A koumlzoumls alap az iacuterott jog eacutes a szokaacutesjog eseteacuteben az hogy mindkeacutet jogforraacutes eseteacuteben

az alap a koumlzmegegyezeacutes a toumlrveacutenyhozaacutesra felhatalmazottnak a koumlzoumlsseacuteg tekintendő Az

aacuteltalaacutenos alkotmaacutenyjogi koumlzjogi oumlsszefoglaloacute megaacutellapiacutetaacutesok toumlbb helyen is felbukkannak a

Haacutermaskoumlnyvben aneacutelkuumll hogy ezek a rendelkezeacutesek kuumlloumln fejezetben rendszerezve

megjeleneacutesre keruumllhetneacutenek

A Haacutermaskoumlnyv koumlzjogi jelentőseacutege75 az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia teacutemaacuteja szempontjaacuteboacutel

azeacutert is figyelemre meacuteltoacute mert amint azt Csekey Istvaacuten egy 1941-ben iacutert tanulmaacutenyaacuteban

megjegyezte bdquohellipa Haacutermaskoumlnyv alkotmaacutenyjogi tanai mint toumlrteacutenelmi alkotmaacutenyunk

alapteacutetelei ma is eacutelő jogot alkotnakrdquo76 Ehelyuumltt egyeduumll azt indokolt vizsgaacutelni hogy milyen

hataacutessal biacutert e szokaacutesjogi gyűjtemeacuteny ndash amely toumlrveacutenyerőre nem emelkedett77 ugyan ndash a

vaacutermegyei igazgataacutesra A nemesekre vonatkozoacute rendelkezeacutesek nem keacutepezik az elemzeacutes

taacutergyaacutet mindoumlssze a statuacutetum-alkotaacutes alapjait eacuterintheti egy roumlvid aacutettekinteacutes

A statuacutetumok alkotaacutesaacutenak jogaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a Tripartitum leszoumlgezte hogy a

vaacutermegyeacuteket valamint a vaacuterosokat oumlnaacutelloacute statuacutetum-alkotaacutesi jog illette meg Amennyiben sajaacutet

joghatoacutesaacuteggal nem rendelkeztek uacutegy kizaacuteroacutelag a bdquofoumlljebbvaloacutejaacutenakrdquo a beleegyezeacuteseacutevel

hozhatott statuacutetumot Aacuteltalaacutenos koumlvetelmeacutenykeacutent fogalmazoacutedott meg hogy a statuacutetum nem

seacuterthette az orszaacuteg toumlrveacutenyeit eacutes nem okozhatott maacutesnak jogseacuterelmet78 A statuacutetum-alkotaacutes

75 A Haacutermaskoumlnyv alkotmaacutenyjogi koumlzjogi rendszereacutet taacutergyaloacute jelentős művek szuumllettek Schiller Boacutedog Balogh

Artuacuter Vitaacutenyi Beacutela Illeacutes Joacutezsef tollaacuteboacutel 76 CSEKEY Istvaacuten Werbőczy eacutes a magyar alkotmaacutenyjog In Werbőczy Istvaacuten Universitas Francisco-Josephina

Kolozsvaacuter Acta Juridico-Politica Kolozsvaacuter 1941 54 77 A kiraacutely megerősiacutető bevezeteacutessel eacutes zaacuteradeacutekkal ellaacutetta ugyan azonban a kiraacutelyi szentesiacuteteacutes legleacutenyegesebb

eleme a pecseacutettel toumlrteacutenő ellaacutetaacutes eacutes a kihirdeteacutes elmaradt Nem maradt el azonban kinyomtataacutesa amely aacuteltal

kiveacuteteles hataacutest tudott eleacuterni 78 bdquoAz orszaacuteg jogainak eacutes szokaacutesainak harmadik reacuteszeacuteről aacuteltalaacuteban 2 czim 1 sect Ezeacutert keacuterdeacutesbe joumln hogy vajjon

hozhat-e minden neacutep vagy vaacutermegye avagy baacutermely vaacuteros oumlnmagaacutetoacutel eacutes kuumlloumln-kuumlloumln statutumokat Azt kell

felelnuumlnk hogy maacuteskeacutepen egyetlen egy olyan neacutep vagy koumlzoumlnseacuteg sem alkothat statutumokat a melynek sajaacutet

joghatoacutesaacutega nincsen hanem maacutesnak uralma alatt aacutell mind a foumlljebbvaloacutejaacutenak beleegyezeacutese mellett eacutes ezt is csak

azokban az esetekben a melyek isteni eacutes emberi jogot seacuterteni nem laacutetszanak uacutegy hogy azok a statutumok

valami jogtalansaacutegot eacutes az uumldvoumlsseacuteggel ellenkezőt magukban ne foglaljanak sem maacutesok jogainak nyilvaacutenos

aacutertalmaacutera eacutes seacuterelmeacutere ne legyenekrdquo

32

taacutergykoumlreit tekintve tartalmazott kuumlloumln-kuumlloumln a vaacutermegyeacutekre eacutes a vaacuterosokra vonatkozoacutean

szabaacutelyozaacutest miacuteg a hataacutellyal kapcsolatban a vaacutermegye a vaacuteros teruumlleteacutet jeloumllte meg

kizaacuteroacutelagosan A statuacutetum-alkotaacutesra jogosult a neacutep oumlsszesseacutege volt jogosult amennyiben

elteacuterő veacutelemeacutenyek alakultak ki uacutegy a bdquojoacutezanabb eacutes előkelőbbrdquo doumlnteacutes eacuterveacutenyesuumllt79

Werbőczy az aacuteltalaacutenos eacutertelemben vett toumlrveacutennyel szembeni koumlvetelmeacutenyeket vizsgaacutelta a

magyar toumlrveacutenyt a helyi joghoz a szabaacutelyrendeletekhez koumlzel aacutelloacutenak minősiacutetette80 A helyi

szokaacutes eacutes a statuacutetum viszonyaacutet illetően Boacutenis szerint Werbőczy arra az aacutellaacutespontra

helyezkedett hogy a helyi szokaacutes bdquoelsőranguacute jogforraacutesrdquo hiszen elsődlegesen eacuterveacutenyesuumll mind

a statuacutetummal mind pedig az orszaacutegos toumlrveacutennyel szemben is81 Boacutenis e megaacutellapiacutetaacutesa keacutet

szempontboacutel figyelemre meacuteltoacute A szokaacutest eacutes a toumlrveacutenyt mint jogforraacutesokat Werbőczy egyfelől

egyenranguacutenak minősiacutetette maacutesfelől pedig a statuacutetummal szembeni koumlvetelmeacutenykeacutent

nevesiacutetette azt hogy nem seacuterthette az orszaacuteg toumlrveacutenyeit A szokaacutesnak mint jogforraacutesnak a

kiemelkedő jelentőseacutegeacutet az is alaacutetaacutemasztotta hogy az iacuterott jogforraacutesnak a toumlrveacutenynek az

ismertseacutege viszonylag csekeacutelynek tűnhetett emiatt rendkiacutevuumlli oacutevatossaacutegot koumlvetel meg a

Haacutermaskoumlnyv előtti korszak kizaacuteroacutelag normatiacutev szempontuacute elemzeacutese ami az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia egyes elemeire is eacuterveacutenyes

79 bdquo2 czim 5 sect Eacuteppen uacutegy a kuumlloumlnboumlző vaacutermegyeacutek is a szaacutentoacutefoumlldeknek reacuteteknek erdőknek eacutes folyoacutevizeknek

őrzeacutese vagy a malmoknak aacutellapotja eacutes joumlvedelme taacutergyaacuteban eacutes egyeacuteb hasonloacute dolgokban sőt a

toumlrveacutenyszakoknak eacutes perfolyamoknak megtartaacutesaacuteban hogy tudniillik a megye toumlrveacutenyszeacutekeacuten a megyei ispaacuten

előtt kezdett peres uumlgyet itt roumlvidebb amott hosszabb perrel veacutegezzeacutek maguk koumlzt joacutezan tanaacutecskozaacutes utaacuten

rendelkezhetnek eacutes statutumokat hozhatnak ugyan de az egeacutesz orszaacuteg koumlzoumlnseacuteges veacutegzemeacutenyeacutet eacutes a kiraacutelyi curia

reacutegi eacutes joacutevaacutehagyott szokaacutesaacutet a melyet (a mint mondaacutem) a biraacuteskodaacutesban koumlvetni szokott soha meg nem

seacuterthetik eacutes veloumlk nem ellenkezhetnek

6 sect Eacutes az ilyen statutumaik csakis koumlzoumlttuumlk eacutes sajaacutet koumlruumlkben aacutellanak erőben eacutes koumlteleznek de az oda nem

tartozoacute eacutes maacutes vaacutermegyei nemesekre a kiknek azok kebeleacuteben fekvőjoacuteszaacutegaik eacutes birtokjogaik nincsenek ki nem

terjednek

7 sect Eacutes ilyen moacutedon a szabad vaacuterosok is nemkuumlloumlnben a sajaacutet czeacutehuumlkben eacutes maguk koumlzoumltt a kereskedők

kalmaacuterok szaboacutek szűcsoumlk vargaacutek tiacutemaacuterok maacutes mesteremberek is a fejedelem megegyezeacuteseacutenek

hozzaacutejaacuterulaacutesaacuteval statuacutetumokat hozhatnak csakhogy ezek igazsaacutegosak eacutes tisztesseacutegesek legyenek maacutesok

jogaiban eacutes szabadsaacutegaacuteban kaacutert ne tegyenek eacutes seacuterelmet ne okozzanak De ezek a mikeacutep előadaacutem csakis

koumlzoumlttuumlk aacutellanak meg eacutes maradnak erőben

8 sect Az ilyen hataacuterozatokat eacutes statutumokat pedig a neacutep toumlbbseacutegeacutevel eacutes joacutezanabb reacuteszeacutevel kell hozni eacutes

megaacutellapiacutetani mert kuumlloumlnben azokat a neacutep vagy koumlzoumlnseacuteg statutumainak nem nevezhetjuumlk Ha pedig a neacutep keacutet

reacuteszre oszlaneacutek akkor a joacutezanabb eacutes előkelőbb reacutesz hataacuterozata aacutell meg Joacutezanabb eacutes előkelőbb reacuteszeacutenek pedig azt

nevezzuumlk a melyikben a meacuteltoacutesaacutegra eacutes tudomaacutenyra neacutezve jelesebb eacutes hirnevesebbek vannakrdquo 80 BOacuteNIS Gyoumlrgy Toumlrveacuteny eacutes szokaacutes a Haacutermaskoumlnyvben In Werbőczy Istvaacuten Universitas Francisco-Josephina

Kolozsvaacuter Acta Juridico-Politica Kolozsvaacuter 1941 137 81 BOacuteNIS (1941) 138

33

25 A kiraacutelyi hatalom megszilaacuterdiacutetaacutesa a 18 szaacutezad maacutesodik feleacuteben

A 18 szaacutezadban kezdtek el a vaacutermegyeacutek politikai keacuterdeacutesekkel is foglalkozni melyre a maacuter

hivatkozott 1545 eacutevi 33 tc adott jogalapot Feljogosiacutetotta a vaacutermegyeacuteket a toumlrveacutenybe uumltkoumlző

kiraacutelyi rendeletek veacutegrehajtaacutesaacutenak a megtagadaacutesaacutera82

A vaacutermegye eacutelete szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute szerepet betoumlltő főispaacutenok jogaacutellaacutesaacutenak egyes

keacuterdeacuteseit illetően a felvilaacutegosult abszolutizmus korszakaacuteban jelentőseacuteggel biacutert Maacuteria Tereacutezia

főispaacuteni utasiacutetaacutesa amely a vaacutermegyei igazgataacutes egeacuteszeacutet aacutetfogta (1768)83 Az 1768-ban kiadott

utasiacutetaacutes az 1752 eacutevi utasiacutetaacuteson alapult arra figyelemmel volt megvaacuteltoztatta kiegeacutesziacutetette84

Elsődleges ceacuteljaacutenak a kiraacutelyi kormaacutenyzaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa tekinthető85 amely a vaacutermegyeacutek

egyseacuteges koumlzreműkoumldeacuteseacutevel valoacutesulhatott meg Ennek eacuterdekeacuteben roumlgziacutetette a főispaacuten fontos

szerepeacutet az oktataacutes kuumlloumlnoumlsen a vallaacutesi oktataacutes biztosiacutetaacutesaacuteban a koumlzuumlgyek eacutes az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes tereacuten a vaacutermegye kormaacutenyzaacutesaacuteban valamint a tisztuacutejiacutetaacutesok

elkoumltelezettseacuteg-mentesseacutegeacutenek garantaacutelaacutesaacuteban Előiacuterta toumlbbek koumlzoumltt hogy gyakrabban

keruumlljoumln sor a vaacutermegyei koumlzgyűleacutesek a toumlrveacutenyszeacutekek tartaacutesaacutera elrendelte a hivatalos iratok

leveacuteltaacuterba toumlrteacutenő leadaacutesaacutet86 Ereky Istvaacuten aacutellaacutespontja szerint Maacuteria Tereacutezia a főispaacutenokat

ugyan bdquomindenhatoacutekkaacuterdquo tette a vaacutermegyeacutekben azonban bdquoczeacuteljainak megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

alkalmatlan eszkoumlzoumlket akart felhasznaacutelnirdquo Az abszolutizmus ceacutelkitűzeacutesei ugyanis iacuterott

malasztnak bizonyultak kiveacutetelesen valoacutesultak meg egy-egy vaacutermegyeacuteben87

A megye alkotmaacutenybiztosiacutetoacute jellegeacutenek előteacuterbe helyezeacuteseacutet Egyed Istvaacuten eacuteppen e korszakhoz

a Habsburgok troacutenra-jutaacutesaacutehoz az abszolutisztikus toumlrekveacutesek teacuternyereacuteseacutehez vezette vissza88

II Joacutezsef igazgataacutesi reformtoumlrekveacutesei eacuterintetteacutek mind a vaacutermegyeacutek mind pedig az alsoacutebb

szintű egyseacutegek műkoumldeacuteseacutet Az uralkodaacutesi első harmadaacuteban szerzett tapasztalatai azaz a

vaacutermegyeacutek ellenaacutellaacutesa bdquoa neheacutezkes elfogult eacutes gyakran arcpiriacutetoacutean reacuteszrehajloacute tűrhetetlenuumll

lassuacute de meacutegis pontatlan eacutes megbiacutezhatatlan uumlgyinteacutezeacutesrdquo arra indiacutetottaacutek hogy bdquonyiacuteltan

megvaacuteltoztassa a rendi oumlnkormaacutenyzatra eacutepuumllő igazgataacutesi-igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi mechanizmust

82 DEGREacute Alajos Magyar alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenet (szerk Beacuteli Gaacutebor) IDResearch KftPublicon Kiadoacute ndash PTE

AacuteJTK Peacutecs 2009 235 83 CSIZMADIA Andor Buumlrokraacutecia eacutes koumlzigazgataacutesi reformok Magyarhonban Gondolat Kiadoacute Budapest 1979

65-85 84 bdquohellip a toumlrveacutenyben gyoumlkeredző főispaacuteni utasiacutetaacutes szerint a főispaacutenok tulajdonkeacutepeni hivataacutesa az lett volna hogy a

XVIII szaacutezadbeli atyaacuteskodoacute absolutismusnak mindent tudoacute mindent laacutetoacute eacutes mindenbe beleavatkozoacute őrszemei

legyenek a vaacutermegyeacutekbenrdquo EREKY Istvaacuten A főispaacuten ellenőrző hataacuteskoumlreacuteről In Tanulmaacutenyok a vaacutermegye

oumlnkormaacutenyzat koumlreacuteből Budapest Grill Kaacuteroly Koumlnyvkiadoacute-Vaacutellalata 1908 131 85 bdquohellipminden a vaacutermegyeacutek kuumlloumlnboumlző igazgataacutesaacuteboacutel szaacutermazott s a koumlzoumlnseacutegre aacutertalmas hiaacutenyokat orvosolni

koumlvetkezőleg a joacute rendet eacutes valamennyi vaacutermegyeacuteben megtartandoacute joacute eacutes egyenlő igazgataacutest behozni kiacutevaacutenvaacutenhelliprdquo

CSIZMADIA (1979) 66 86 CSIZMADIA (1979) 67-72 87 EREKY (1908) 132 88 EGYED (1929) 76

34

eacutes centralizaacutelt hellip veacutegrehajtoacute valamint biacuteroacutesaacutegi szervezetet hozzon leacutetrerdquo89 Az 1785-oumls

igazgataacutes reforminteacutezkedeacutesek soraacuten az orszaacuteg teruumlleteacutet keruumlletekre osztotta a keruumlleti

főispaacutenokat maga vaacutelasztotta ki akik kiraacutelyi biztoskeacutent jaacutertak el A megyei koumlzgyűleacutesek

kongregaacutecioacutek hataacuteskoumlreacutet megvaacuteltoztatta leacutenyegeacuteben neacutehaacuteny keacuterdeacutes megvitataacutesaacutera szűkiacutetette

A veacutegrehajtoacutei teveacutekenyseacuteg koumlreacutebe tartozoacute feladatok veacutegzeacuteseacutere a tisztseacutegviselőket hatalmazta

fel Reforminteacutezkedeacutesei koumlzoumltt szerepelt az alispaacutenok vaacutelasztaacutesaacutenak megvaacuteltoztataacutesa is a

kinevező a főispaacuten javaslataacutera a kiraacutely miacuteg a főispaacuten a vaacutermegye aacuteltal ajaacutenlott haacuterom jeloumllt

koumlzuumll tehetett volna az alispaacuten szemeacutelyeacutere javaslatot Valamennyi keruumllet tekinteteacuteben

hataacuterozott meg speciaacutelis instrukcioacutekat a tiacutez keruumlleti főispaacuten reacuteszeacutere a Főispaacuteni Instrukcioacutek

kereteacuteben90 Joacutel ismert II Joacutezsef a felvilaacutegosult abszolutista uralkodoacute reform-inteacutezkedeacuteseinek

sorsa halaacutelaacutet koumlvetően az enyeacuteszeteacute lettek

26 A szabad kiraacutelyi vaacuterosok mezővaacuterosok koumlzseacutegek autonoacutemiaacuteja

A vaacutermegyei autonoacutemia fejlődeacutesi faacutezisainak aacutettekinteacuteseacutet koumlvetően egy vaacutezlatos kiteacuterő

szuumlkseacuteges a vaacuterosok autonoacutemiaacutejaacutenak leacutenyegi keacuterdeacuteseire

A magyar vaacuteroshaacuteloacutezat kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese szoros oumlsszefuumlggeacutest mutat a maacuter az Aacuterpaacuted-

haacutezi kiraacutelyok aacuteltal megkezdett betelepiacuteteacutesi folyamattal A telepesek maacuter bizonyos

szabadsaacutegjogokat is kaptak amely a jobbaacutegytelepuumlleacutesekhez keacutepest toumlbbletjogokat korlaacutetozott

oumlnkormaacutenyzatisaacutegot eredmeacutenyezett A vaacuterosok kialakulaacutesa uacutej lenduumlletet IV Beacutela

uacutejratelepiacuteteacutesi politikaacuteja aacuteltal nyert91 Aacuteltalaacutenos eacutertelemben a vaacuterosok autonoacutemiaacuteja az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapjaiban eacutes a gazdasaacutegi gazdaacutelkodaacutesi jogok gyakorlaacutesaacuteban rejlett Az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg reacuteszelemei mint a vaacuteros igazgataacutesa a vaacuterosi szervezet alakiacutetaacutesa a

statuacutetum-alkotaacutes joga teljes koumlrben eacuterveacutenyesuumlltek fuumlggetlenuumll a vaacutermegyei igazgataacutestoacutel

Kiemelkedő elemkeacutent leacutetezett valamennyi vaacuteros eseteacuteben a szabad vaacutesaacutertartaacutes joga is A

vaacuterosok oumlnkormaacutenyzatisaacutega magaacuteban foglalta az igazsaacutegszolgaacuteltataacutest is92 A vaacuterosi autonoacutemia

egyes jogosiacutetvaacutenyait a kivaacuteltsaacuteglevelek reacuteszben privileacutegiumok tartalmaztaacutek A gazdasaacutegi

oumlnaacutelloacutesaacuteg leginkaacutebb a mentesseacutegekben nyilvaacutenult meg emellett a vaacuteros tulajdona is

meghataacuterozoacute elemkeacutent szolgaacutelta a gazdasaacutegi autonoacutemiaacutet93

89 HAJDU (1982) 103 90 HAJDU (1982) 172-220 91 BAacuteCSKAI Vera Vaacuterosok Magyarorszaacutegon az iparosodaacutes előtt Osiris Kiadoacute Budapest 2002 22-25 92 Feheacutervaacuter 1237-ből szaacutermazoacute kivaacuteltsaacuteglevele az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes tereacuten adomaacutenyozott autonoacutemiaacutenak a

koumlvetkező elemeit ismert a biacuteraacutek eacutes az eskuumldtek vaacutelasztaacutesa sajaacutet testuumllet iacuteteacutelkezett tehaacutet minden peres uumlgyuumlkben

kivonva ezaacuteltal a lakossaacutegot az ispaacuten vagy a foumlldesuacuter joghatoacutesaacutega aloacutel Az uacuten bdquofeheacutervaacuteri jogrdquo magaacuteban foglalta

emellett az igazgataacutes eacutes a gazdasaacuteg szfeacuteraacutejaacutenak oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet is modellkeacutent szolgaacutelt maacutes telepuumlleacutesek vaacuterosi rangra

emeleacutesekor BAacuteCSKAI (2002) 23 93 MEZEY (1999) 142-145

35

Zsigmond kiraacutely a 15 szaacutezad elejeacutetől kezdve toumlrekedett a vaacuterosok szaacutemaacutenak noumlveleacuteseacutere eacutes

jogi helyzetuumlk egyseacutegesiacuteteacuteseacutere Koumlzjogi elismereacutesuumlk jelekeacutent a szaacutezad koumlzepeacutetől maacuter

koumlveteket kuumlldhettek a rendi gyűleacutesbe meghiacutevaacutest kaptak az orszaacuteggyűleacutesbe is94 Kajtaacuter Istvaacuten

megiacuteteacuteleacutese szerint a magyar fejlődeacutes a 15 szaacutezadtoacutel az euroacutepai fejlődeacutesi iraacutenytoacutel lemaradt

amely megnyilvaacutenult mind lakossaacutegszaacutemban mind pedig gazdasaacutegi erőben eacutes a vaacuteroskeacutep

megjeleneacutesi formaacutejaacuteban is95

Az autonoacutemia szempontjaacuteboacutel elteacuterő staacutetuszt eacutelveztek a szabadkiraacutelyi vaacuterosok a mezővaacuterosok

eacutes a koumlzseacutegek Szabadsaacutegukat kivaacuteltsaacuteglevelek a kontraktuaacutelis jellegű okmaacutenyok illetve a

privileacutegiumleveluumlk hataacuterozta meg mind a biacuteraacuteskodaacutes terjedelme mind a jogok eacutes

mentesseacutegek tereacuten A mezővaacuterosok szerződeacutesben foglalt szabadsaacuteggal rendelkeztek amely

aacuteltalaacuteban vilaacutegi vagy egyhaacutezi foumlldesuraktoacutel szaacutermazott96 A koumlzseacutegek eseteacuteben hasonloacute

helyzet alakult ki oumlnkormaacutenyzatuk kiszeacutelesiacuteteacuteseacutet az urbaacuteriumok a foumlldesuacuterral koumltoumltt

szerződeacutesek jelentetteacutek A vaacutermegyeacutek befolyaacutest gyakoroltak a koumlzseacutegekre toumlbbek koumlzoumltt a

koumlzvetlenuumll a vaacutermegyeacutek szaacutemaacutera fizetett adoacutekkal A 15 szaacutezadra tehető hogy eacutelesen

elkuumlloumlnuumllt maacuter egymaacutestoacutel a kiraacutelyi vaacuterosok (civitas) eacutes a foumlldesuacuter (kamarai egyhaacutezi magaacuten)

fennhatoacutesaacutega alaacute tartozoacute telepuumlleacutesek (oppidum)97 A vaacuteroshaacuteloacutezat aacutetstrukturaacuteloacutedaacutesa egyfajta

hanyatlaacutesi folyamat a 16-17 szaacutezadra tehető amelynek elsődleges oka Magyarorszaacutegon a

toumlroumlk uralom miacuteg Euroacutepaacuteban a neacutepesseacutegszaacutem csoumlkkeneacutese is eredmeacutenyezett vaacuteltozaacutesokat98 A

toumlroumlk uralom a koumlzjogi jogaacutellaacutes tekinteteacuteben is aacutetalakulaacutest ideacutezett elő majd a 18 szaacutezad első

feleacuteben a reacutegi privileacutegiumok meguacutejiacutetaacutesa uumltkoumlzoumltt komoly neheacutezseacutegekbe99 A modern vaacuterosi

taacutersadalom kialakulaacutesaacutenak alapjai azonban csak a reformkorban teremtődhettek meg100

3 A rendi koumlzigazgataacutes reformjaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek Az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes

31 Az oumlnkormaacutenyzat-fogalom sajaacutetossaacutegai

Az oumlnkormaacutenyzaacutes eszmeacutejeacutet illetően megaacutellapiacutethatoacute hogy az 1848 előtti fogalom-rendszerben

nem mutatkozott eacuteles vaacutelasztoacutevonal az aacutellami eacutes az oumlnkormaacutenyzati feladatok az

oumlnkormaacutenyzatok eredeti eacutes az aacutellam aacuteltal raacutejuk ruhaacutezott hataacuteskoumlrei koumlzoumltt Fontos ezt a teacutenyt

94 BAacuteCSKAI (2002) 26-28 95 KAJTAacuteR Istvaacuten Magyar vaacuterosi oumlnkormaacutenyzatok (1848-1918) Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1992 27 96 KAJTAacuteR (1992) 27-36 97 BAacuteCSKAI (2002) 30 98 BAacuteCSKAI (2002) 65-74 99 BAacuteCSKAI (2002) 84 100 BAacuteCSKAI (2002) 123-162 A 19 szaacutezadi vaacuterosok meghataacuterozaacutesaacuteroacutel jogi helyzeteacuteről eacutes a vaacuterosi taacutersadalom

magyarorszaacutegi jellegzetesseacutegeiről ld BAacuteCSKAI Vera Vaacuterosok eacutes vaacuterosi taacuteradalom Magyarorszaacutegon a XIX

szaacutezad elejeacuten Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest1988

36

kiinduloacutepontkeacutent roumlgziacuteteni hiszen a keacutesőbbi vitaacutek soraacuten meghataacuterozoacute eacutervrendszerkeacutent bukkan

fel az egyseacutegesseacuteg koumlvetelmeacutenye

Toumlrveacutenyi rendezeacutest az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk a Kiegyezeacutest koumlvetően nyertek101 A sajaacutet

hataacuteskoumlr ideaacuteja a termeacuteszetjogi gondolkodaacutesra valamint a decentralizaacutecioacute liberaacutelis felfogaacutesaacutera

vezethető vissza amely alapjogot biztosiacutetott nem pusztaacuten az egyes ember szaacutemaacutera hanem a

telepuumlleacutes koumlzoumlsseacutege szaacutemaacutera is A koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzaacutes koumlzjogi tartalommal biacutert abboacutel

kiindulva hogy a telepuumlleacutes a sajaacutet beluumlgyeiben oumlnaacutelloacutean jaacutert el102 Ezen eacutertelmezeacutes

alaacutetaacutemasztaacutesaacutera kiemeleacutesre eacuterdemes egyreacuteszről Balogh Arthur oumlnkormaacutenyzati-fogalom

meghataacuterozaacutesa bdquoaz oumlnkormaacutenyzat az aacutellami veacutegrehajtoacute hatalom szervezete a helyi

veacutegrehajtaacutesrardquo103 maacutesreacuteszről Concha Győző deklaraacutecioacuteja bdquoElvi minőseacutegi kuumlloumlnbseacuteg

orszaacutegos eacutes helyi feladatok koumlzoumltt nincs hellip csak mennyiseacutegi fokozatirdquo104 Megjegyzendő

hogy a Kiegyezeacutes leacutetrejoumltte előtt az Orszaacuteggyűleacutes hataacuterozottan az oumlnkormaacutenyzatisaacutegra mint

az autonoacutemia egyik legleacutenyegesebb elemeacutere alapozott hiszen ez az aacutellaacutespont az

abszolutisztikus aacutellami berendezkedeacutessel a centralizaacutelt koumlzigazgataacutesi rendszerrel szembeni

aacutellaacutesfoglalaacuteskeacutent hatott

Eacuterdemes a vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat egyes sajaacutetossaacutegaival oumlsszefuumlggeacutesben Ereky Istvaacuten

megaacutellapiacutetaacutesaira raacutemutatni amelynek feacutenyeacuteben a municipalistaacutek eacutes a centralistaacutek koumlvetkező

alfejezetben bemutatandoacute vitaacutejaacutenak leacutenyege is jobban megvilaacutegiacutethatoacute Ereky szerint a modern

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg csak a koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok leacuteteacuten eacutes műkoumldeacuteseacuten alapulhat a vaacutermegyei

oumlnkormaacutenyzat a koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatnak csak az uacuten feleacutepiacutetmeacutenye lehet105

32 Municipalistaacutek eacutes centralistaacutek

Hazaacutenkban a 19 szaacutezad első feleacuteben a rendi koumlzigazgataacutes reformjaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek

menteacuten keacutet iraacutenyzat bontakozott ki a municipalistaacutek eacutes a centralistaacutek koumlre A municipaacutelis

101 A koumlzseacutegek belső igazgataacutesaacuteroacutel az 1836 eacutevi 9 tc rendelkezett 102 Az autonoacutemiaacuteval rokon fogalomkeacutent hataacuterozza meg az oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutet dr Osvaacuteth Gyula aki szerint

az oumlnkormaacutenyzat leacutenyege hogy az aacutellampolgaacuterok csoportja oumlnmaga valoacutesiacutetja meg szabad teveacutekenyseacutegeacutevel

ingyenes tiszteletbeli munkaacutejaacuteval az aacutellami akaratot ndash aacutellami feluumlgyelet eacutes iraacutenyiacutetaacutes mellett Ebből koumlvetkezően

az oumlnkormaacutenyzat az aacutellampolgaacuteroknak szabad reacuteszveacutetele az aacutellami veacutegrehajtoacute hatalom gyakorlaacutesaacuteban DR

OSVAacuteTH (1912) 4 103 BALOGH Arthur Toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzatunk hataacuteskoumlre Singer eacutes Wolfner Kiadaacutesa VI Andraacutessy uacutet

10 Budapest 1902 20 104 Ideacutezi BALOGH (1902) 20 Concha Győző oumlnkormaacutenyzatisaacutegot eacuterintő neacutezetei koumlzuumll azonban ki kell teacuterni egy

vitatott aacutellaacutespontjaacutera bdquoA szabadsaacuteg biztosiacutetaacutesa az oumlnkormaacutenyzat főceacutelja gyanaacutent csak az aacutellam beteges

aacutellapotaacuteban lehet - rendes normaacutelis koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a szabadsaacuteg nem ceacutelja hanem csak koumlvetkezmeacutenye az

oumlnkormaacutenyzatnak azeacutert mert a toumlrveacutenyeit oumlnkormaacutenyzatilag veacutegrehajtoacute nemzet jobban ismeri az aacutellamisaacuteg

koumlvetelmeacutenyeit nagyobb aacutellami gyakorlatra tesz szert s iacutegy a szabadsaacutegra alkalmasabbaacute vaacutelikrdquo Ideacutezi EREKY

(1939) 309 105 EREKY Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzat modern rendszereacutenek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Kuumlloumlnlenyomat a Vaacuterosi

Szemle XXV eacutevfolyamaacuteboacutel Budapest Szeacutekesfővaacuteros Haacutezinyomdaacuteja 10

37

megjeloumlleacutessel kapcsolatban eacuterdemes megjegyezni hogy Magyarorszaacutegon a municipaacutelis

szerkezet tulajdonkeacuteppen a megyei rendszert jelentette tehaacutet nem a vaacuterosokat koumlzseacutegeket

eacutertetteacutek alatta a vaacutermegye szerepeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacutet szolgaacutelta Előbbinek jeles keacutepviselői

voltak Kossuth Lajos eacutes Dessewffy Aureacutel miacuteg az utoacutebbinak Szalay Laacuteszloacute Csengery Antal

Trefort Aacutegoston Kemeacuteny Zsigmond eacutes Eoumltvoumls Joacutezsef Emliacuteteni szuumlkseacuteges azonban azt is

hogy maguk a municipalistaacutek koumlzoumltt is ellentmondaacutesok bukkantak fel A Kossuth Lajos koumlruumll

csoportosult municipalistaacutek ragaszkodtak ahhoz a hituumlkhoumlz hogy a magyar alkotmaacutenyossaacuteg

garanciaacuteja a koumlzponti kormaacuteny beolvasztoacute eacutes germanizaacuteloacute toumlrekveacuteseivel szemben kizaacuteroacutelag a

vaacutermegye lehetett

Ereky Istvaacuten az oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakulaacutesa kapcsaacuten raacutemutatott arra hogy a

municipalistaacutek a vaacutermegye inteacutezmeacutenyeacutet sajnaacutelatos moacutedon nem tetteacutek kritika taacutergyaacutevaacute sem a

teruumllet sem a neacutepesseacuteg nagysaacutega sem az adoacutezaacutesi keacutepesseacuteg koumlzoumltti kuumlloumlnboumlzőseacutegek

szempontjaacuteboacutel106 Kossuth a magyar toumlrteacuteneti alkotmaacutenyt a megyeacutek kiemelkedő szerepe a

municipaacutelis rendszer miatt kiemelkedően nagyra eacuterteacutekelte A vaacutermegye rendszerrel

oumlsszefuumlggeacutesben hangsuacutelyozta hogy egyeduumllaacutelloacute moacutedon funkcionaacuteltak egyreacuteszről a

toumlrveacutenyesseacuteg őrekeacutent az alkotmaacutenyossaacuteg legfőbb garanciaacutejakeacutent ugyanakkor a veacutegrehajtoacute

hatalom gyakorlaacutesaacuteban is kardinaacutelis szerepet toumlltoumlttek be A megyei szerkezet

megvaacuteltoztataacutesaacutet illetően egyetlen moacutedot tartott elfogadhatoacutenak a keacutepviseleti rendszer

bevezeteacuteseacutet107 A szabad kiraacutelyi vaacuterosokra vonatkozoacute uacutejiacutetaacutest a megyei szerkezethez hasonloacute

moacutedon keacutepzelte el amely tartalmaacuteban hasonliacutetott a vaacutermegyei autonoacutemiaacutehoz A szabados

koumlzseacutegek oumlnaacutelloacute koumlvetkuumlldeacutesi jogaacutet ndash mivel a megyeacutet gyengiacutetette volna ndash nem taacutemogatta108

A Szalay Laacuteszloacute koumlreacute toumlmoumlruumllt centralistaacutek a vaacutermegyei szerkezet ellen folytattak aacutedaacutez

kuumlzdelmet hiszen a modernizaacutecioacutet a rendiseacuteg alapinteacutezmeacutenyeacutenek a vaacutermegyei rendszernek a

felszaacutemolaacutesa neacutelkuumll elkeacutepzelhetetlennek tartottaacutek Toumlrekveacuteseik nem pusztaacuten a vaacutermegye109

inteacutezmeacutenyeacutenek megszuumlnteteacuteseacutere szoriacutetkoztak hanem kiterjedtek az egeacutesz aacutellami

berendezkedeacutes ideeacutertve a koumlzseacutegek reformaacutelaacutesaacutera is Eoumltvoumls a koumlzigazgataacutes korabeli

aacutellapotaacuteroacutel eacutes annak fenntarthatatlansaacutegaacutetoacutel szemleacuteletes keacutepet festett Reform c

106 EREKY (1939) 3-5 107 bdquoA keacutepviseleti rendszer kikeruumllhetetlen foumlladata a joumlvendőnek vagy akkeacutent leszuumlnk vagy alkotmaacutenyos

nemzet nem leszuumlnk Ideacutezi RUSZOLY (1997) 22 108 Kossuthnak a koumlzjogi berendezkedeacutessel kapcsolatos felfogaacutesaacutet reformelkeacutepzeleacuteseit toumlbbek koumlzoumltt Ruszoly

Joacutezsef dolgozta fel Alkotmaacuteny eacutes keacutepviselet Kossuth Lajos a koumlzjogi reformokroacutel (1841-1843) c

tanulmaacutenyaacuteban In RUSZOLY Joacutezsef Alkotmaacuteny eacutes hagyomaacuteny Uacutejabb jog- eacutes alkotmaacutenytoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok

JATEPress Szeged 1997 7-23 109 Ereky a vaacutermegyei koumlzigazgataacutest a koumlvetkezőkeacuteppen jellemzi bdquoA koumlzigazgataacutest pl minden egyes

vaacutermegyeacuteben egy erre teljesen alkalmatlan szerv ti a vaacutermegye főpapjainak zaacuteszloacutesurainak maacutegnaacutesainak eacutes

nemeseinek oumlsszesseacutege vagyis a nagyobb vaacutermegyeacutekben egy 5-6000 ezer tagboacutel aacutelloacute ősgyűleacutes iraacutenyiacutetotta eacutes

ellenőrizterdquo EREKY (1939a) 4

38

cikkgyűjtemeacutenyeacuteben Egyreacuteszről a koumlzigazgataacutesi eacutes a biacuteroacutei hataacuteskoumlr elvaacutelasztaacutesaacutenak hiaacutenyaacutet

maacutesreacuteszt a felelősseacutegre vonhatoacutesaacuteg hiaacutenyaacutet harmadreacuteszt pedig a koumlzigazgataacutes szeacutettagoltsaacutegaacutet

eacutes az egyseacuteges iraacutenyiacutetaacutesi viszonyok hiaacutenyossaacutegait kifogaacutesolta110 A modern

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg111 megteremteacuteseacutenek alapjaacutet a centralistaacutek a koumlzseacutegekben laacutettaacutek a

vaacutermegyeacuteket olyan hataacuteskoumlrrel kiacutevaacutentaacutek felruhaacutezni amely alkalmassaacuteg teszi őket arra hogy a

koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzat bdquoelnyomoacuteirdquo helyett annak bdquooltalmazoacuteirdquo legyenek112

A modernizaacutecioacutes toumlrekveacutesek koumlzoumltt meg kell emliacuteteni az 1843-44-es vaacuterosi toumlrveacutenyjavaslatot

A vaacuterosok feletti főfeluumlgyeletet a Helytartoacutetanaacutecs gyakorolta volna azzal hogy a javaslat a

vaacuterosi jogalkotaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben a Helytartoacutetanaacutecs jogosiacutetvaacutenyait a toumlrveacutenyesseacutegi

szempontuacute vizsgaacutelatra szűkiacutetette megszuumlntetve az előzetes joacutevaacutehagyaacutest tehaacutet a megalkotaacutest

koumlvetően a statuacutetumok veacutegrehajthatoacutek Szűk koumlrben hataacuteroztaacutek meg azon oumlnkormaacutenyzati

doumlnteacuteseket amelyeket a Helytartoacutetanaacutecshoz fel kellett terjeszteni joacutevaacutehagyaacutesra

(koumllcsoumlnfelveacutetel vaacuterosi javak elidegeniacuteteacutese uacutej hivatal felaacutelliacutetaacutesa stb) A toumlrveacutenyjavaslat

kapcsaacuten hosszas vitaacutek folytak a vaacutelasztoacutejog keacuterdeacuteseacutet illetőn a cenzus melletti eacuterveleacutes

kuumlloumlnoumlsen eacuterdekesnek bizonyult A javaslat veacuteguumll a keacutet taacutebla koumlzoumltti neacutezetkuumlloumlnbseacutegek miatt

nem keruumllt szentesiacuteteacutesre113

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg modernizaacutecioacutejaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek eacutertelemszerűen eacuterintetteacutek a

főispaacutensaacuteg inteacutezmeacutenyeacutet is a koraacutebbiakban kialakiacutetott hataacuteskoumlrei tarthatatlannaacute vaacuteltak Mind

az 1848 eacutevi mind pedig az 1867 eacutevi rendezeacutes a főispaacuten szemeacutelyeacutevel szerepkoumlreacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben is vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezett114

110 Ehelyuumltt Eoumltvoumlsnek a koumlzigazgataacutesroacutel 1846-ban alkotott aacuteltalaacutenos leiacuteraacutesaacutet eacuterdemes ideacuteznuumlnk bdquoA kormaacuteny

reacuteszeacuteről Cancellaria Helytartoacutetanaacutecs s bizonyos tekintetben az udvari kincstaacuter s hadi tanaacutecs az orszaacuteg reacuteszeacuteről

oumltvenkeacutet megye ez paacuter szabad keruumllet s negyvenheacutet kiraacutelyi vaacuteros melyek koumlzuumll mindenik sajaacutet eacutes sokszor

vaacuteltozoacute elvek szerint administraacutel - ez volna keacutepe koumlzigazgataacutesunknak ha ti a tapasztalaacutes nem mutatnaacute hogy

meacuteg az egyes jaacuteraacutesok szolgabiraacutei is sajaacutet neacutezeteiket s buzgoacutesaacutegukat koumlvetve a mennyire hataacuteskoumlruumlk terjed

megyeacutejuumlk hataacuterozataitoacutel kedvoumlk szerint elteacuternekrdquo Ezzel oumlsszefuumlggeacutesben keacutesőbb megjegyezte bdquohellipkeacutetseacutegtelen

hogy oly orszaacuteg melynek administratioacutejaacuteban semmi egyseacuteg nincs s hol minden toumlrveacutenynek mikeacutenti veacutegrehajtaacutesa

52 szabadon tanaacutecskozoacute testuumllettől fuumlgg rendre nem szaacutemolhatrdquo B EOumlTVOumlS Joacutezsef Reform Maacutesodik kiadaacutes

Pest 1868 Kiadja Raacuteth Moacuter 11-12 eacutes 44 111 Eoumltvoumls az bdquooumlnkormaacutenyzaacutes eszmeacutejeacutenek keacutet koumlvetkezmeacutenyeacutetrdquo hataacuterozta meg bdquoElőszoumlr hogy azoknak kiket

valamely taacutergy eacuterdekel annak inteacutezeacuteseacuteben reacuteszoumlk legyen Maacutesodszor hogy azokon kivuumll kiket a taacutergy eacuterdekel

senki az inteacutezkedeacutesbe be ne folyhassonrdquo Ezen megaacutellapiacutetaacutesa alapjaacuten kizaacutertnak tartotta a selfgovernment

eszmeacutejeacutenek megvaloacutesulaacutesaacutet a megyei szerkezetet illetően B EOumlTVOumlS (1868) 25 112 Szalay Csengery Eoumltvoumls a vaacutermegyei rendszert akkeacutent jellemezte hogy az egy bdquoolyan politikai architektura

amely a pyramist csuacutecsaacutera aacutelliacutetja s a koumlzseacutegrendszer csiraacuteja neacutelkuumll municipalistaacutenak mondja azeacutert mert az eacutepuumllet

első emelete ti a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok hellip a koumlzseacutegi eacutelet legparaacutenyibb luumlkteteacuteseacutet is gaacutetloacute centralizaacutecioacutenak a

lakhelyeirdquo EREKY (1939a) 10 113 KAJTAacuteR (1992) 36-44 114 A főispaacuteni jogaacutellaacutes megvaacuteltoztataacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben Ereky a koumlvetkező ellentmondaacutes emelte ki bdquoA reacutegi

eacutertelemben vett főispaacutenokat biacutezni meg a kormaacuteny keacutepviseleteacutevel lehetetlen volt mert felelős kormaacuteny eacutes oumlroumlkoumls

- vagy pedig tisztseacutegeikben eacuteletfogytig megmaradoacute tisztviselők oumlsszefeacuterhetetlenekhelliprdquo EREKY (1908) 133

39

33 Az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute toumlrveacutenyalkotaacutes 1848-ban

Az oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő toumlrveacutenyhozaacutes 1848-ban fenntartotta a megleacutevő oumlnkormaacutenyzati

tagozoacutedaacutest a vaacutermegyerendszert A toumlrveacutenyhozaacutes legfontosabb inteacutezkedeacuteskeacutent toumlrveacutenybe

iktatta a modern eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacutegra vonatkozoacute alapelveket alapvető

rendelkezeacuteseket azonban a tovaacutebbi szabaacutelyozaacutesokra nem keruumllt sor A legfontosabb

vaacuteltozaacutesok az oumlnkormaacutenyzati rendszer reformfolyamataacuteban a koumlvetkezőkben oumlsszegezhetők

Az 1848 eacutevi XVI tc a vaacutermegye szervezeteacuteben fordulatot ideacutezett elő megszuumlntette az

bdquoősgyűleacutesi szervezetetrdquo ezaacuteltal a vaacutermegye rendi jellege is megszűnt Az ősgyűleacutesi szervezet

megszuumlnteteacutese szuumlkseacutegkeacuteppen hataacuteskoumlri aacutetalakulaacutessal is egyuumlttjaacutert115 A vaacutermegyeacutet mint

inteacutezmeacutenyt ugyanakkor nem szuumlntette meg bdquoa reacutegiből teremtette meg az uacutej vaacutermegyeacutetrdquo116 A

megyei hatoacutesaacuteg gyakorlataacuteroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny előiacuterta koumlzgyűleacutesek tartaacutesaacutet eacutes egy bdquonagyobb

szaacutemuacute aacutellandoacute bizottmaacutenyrdquo leacutetrehozaacutesaacutet amely bdquomindazon hatoacutesaacutegot fogja ideiglenesen

gyakorolni melly toumlrveacuteny s alkotmaacuteny szerint a megyei koumlzgyuumlleacuteseket minden tekintetben

illetirdquo117

Az ezt koumlvető időszak szuumlkseacutegszerű aacutetalakiacutetaacutes egyik kivaacuteltoacute okaacuteroacutel Ereky Istvaacuten iacutegy iacutert

bdquoAzoknak a toumlrveacutenyeknek veacutegrehajtaacutesaacutet amelyeket a reacuteszben neacutepkeacutepviseleti alapon vaacutelasztott

orszaacuteggyűleacutes az ipar a kereskedelem eacutes a forgalom emeleacutese az aacuteltalaacutenos eacutes araacutenyos

teherviseleacutes szabaacutelyozaacutesa s az egyetemes eacutes szemeacutelyes honveacutedelmi koumltelezettseacuteg gyakorlati

megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben akart alkotni ndash nem biacutezhattuk toumlbbeacute a passiv ellenaacutellaacutes korlaacutetlan

gyakorlataacutehoz szokott nemesi ősgyűleacutesek tetszeacuteseacutere a melyeknek eacuterdekeivel ezek az uacutej

toumlrveacutenyek igen gyakran ellenteacutetbe keruumlltek volnardquo118

Leacutenyeges vaacuteltozaacutest hoztak azonban e reformok a kivaacuteltsaacutegok eacutes mentesseacutegek

megszuumlnteteacuteseacutevel A koumlzseacuteg hatoacutesaacutega kiterjedt a teruumlleteacuten leacutevő minden ingatlanra a

jobbaacutegykoumlzseacutegek kikeruumlltek a foumlldesuacuter hatoacutesaacutega aloacutel iacutegy az oumlnkormaacutenyzat magaacutenjogi jellege

megszűnt A rendi korszakban a koumlzseacutegi vaacuterosi vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzatokban kizaacuteroacutelag

azok vehettek reacuteszt akik rendi hovatartozaacutesa azonos volt119 Az oumlnkormaacutenyzatok ezaacuteltal

bdquoszemeacutelyes egyesuumlleacutesbőlrdquo teruumlleti egyseacutegekkeacute vaacuteltak A neacutepkeacutepviseleti elv azonban csak

115 ld reacuteszletesen STIPTA Istvaacuten Az első polgaacuteri kori vaacutermegyetoumlrveacuteny (1848XVItc) Acta Juridica et Politica

Tomus XLII Fasciculus 5 Szeged 1992 116 EREKY (1908) 16 117 1848 eacutevi XVI tc 2 sect c)-d) pont Az aacutellandoacute bizottmaacutenyok megbiacutezataacutesa egeacuteszen 1870 eacutevi XLII tc hataacutelyba

leacutepeacuteseacuteig tartott STIPTA (1992) 4 118 EREKY Istvaacuten A magyar helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzat Vaacutermegyeacutek eacutes koumlzseacutegek I koumltet Budapest Grill

Kaacuteroly Koumlnyvkiadoacute-Vaacutellalata 1910 15 119 A rendi hovatartozaacutes renden beluumlli egyseacuteget jeloumllt elsősorban a rendi hovatartozaacutes maacutesodsorban pedig ezen

beluumll a reacuteteghez tartozaacutes a meghataacuterozoacute pl csak a patriacuteciusok a vaacuterosban de minden publikaacutelt nemes a

vaacutermegyeacuteben

40

korlaacutetozottan valoacutesulhatott meg a rendezett tanaacutecsuacute eacutes a szabad kiraacutelyi vaacuterosokban valamint a

szabad keruumlletekben eacutes a vaacutermegyeacutekben

A legnagyobb horderejű vaacuteltozaacutes a koumlvetvaacutelasztaacutes eacutes az utasiacutetaacutesadaacutesi jog megszuumlnteteacutese volt

az Alsoacutetaacutebla felszabadult a vaacutermegyeacutek befolyaacutesa aloacutel iacutegy a centralistaacutek egyik legfontosabb

toumlrekveacutese megvaloacutesulhatott

A szabad kiraacutelyi vaacuterosok ugyanazokat a jogosiacutetvaacutenyokat megkaptaacutek mint a vaacutermegyeacutek A

szabad kiraacutelyi vaacuterosokroacutel szoacuteloacute 1848 eacutevi XXIII tc a vaacuterosok jogaacutellaacutesaacuteval kapcsolatban

tartalmazott rendelkezeacuteseket Haacuterom vaacuterosi kategoacuteriaacutet aacutelliacutetott fel a kisvaacuterost a koumlzeacutepvaacuterost eacutes

a nagyvaacuterost (4 sect) A vaacutelasztoacutejog teruumlleteacuten kuumlloumlnboumlző cenzusokat hataacuterozott meg miacuteg a

kuumlloumlnboumlző vaacuterosi igazgataacutesi szerveket a toumlrveacuteny előiacuteraacutesai szerint kellett leacutetrehozni

Az aacuteprilisi toumlrveacutenyek a vaacuterosok jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacutese tereacuten jelentettek valoacutedi reformot

kuumlloumln kiemelten a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joggal rendelkező szabad kiraacutelyi vaacuterosok valamint a

baacutenyavaacuterosok a szabaacutelyokat alkalmazoacute nagyobb vaacuterosok koumlreacuteben Ezeken a helyeken

nyiacutelhatott eseacutely a toumlrveacutenyi rendezeacutes eredmeacutenyekeacutent a polgaacuteri eacutertelemben vett

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg gyakorlaacutesaacutera A vaacuterosi toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok fuumlggetlenneacute vaacuteltak a

vaacutermegyeacutetől

Az ősiseacuteg eltoumlrleacutese az uacuterbeacuteri tartozaacutesok megszuumlnteteacutese kivaacuteltotta a koumlzseacutegek joghatoacutesaacutega

aloacuteli rendi alapuacute mentesseacutegek megszűneacuteseacutet A jobbaacutegykoumlzseacutegeknek a foumlldesurak hatoacutesaacutega

aloacuteli felszabadulaacutesa eredmeacutenyezte a koumlzjogi eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapjaacutet A

jobbaacutegykoumlzseacutegek a vaacutermegyeacutek joghatoacutesaacutega alaacute keruumlltek Az 1848-as reformok a territorialitaacutes

elveacutet tetteacutek kizaacuteroacutelagossaacute a koumlzseacutegek a vaacuterosok eacutes a vaacutermegyeacutek eseteacuteben is a lakoacuteneacutepesseacuteg

ettől kezdődően a teruumllethez kapcsoloacutedott

Az 1848-as toumlrveacutenyi reformok azonban csupaacuten reacuteszlegesen valoacutesulhattak meg a

szabadsaacutegharc bukaacutesa megakadaacutelyozta az oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutera vonatkozoacute

normarendszer eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet A Kiegyezeacutest koumlvető koumlzjogi rendezeacutes reacuteszben visszateacutert az

1848-as alapokhoz amely a keacutesőbbiekben keruumll kifejteacutesre

35 A neoabszolutizmus korszaka

Magyarorszaacutegon koraacutebban a kiraacutely az uralkodoacutei veacutegrehajtoacute hatalmaacutet az orszaacuteg toumlrveacutenyeinek

eacutes szokaacutesainak megfelelően gyakorolhatta Az 1848-49-es szabadsaacutegharc bukaacutesaacutet koumlvetően e

hatalomgyakorlaacutes alapvetően megvaacuteltozott A rendi alkotmaacutenyt felvaacuteltoacute 1849 III 4-i

alkotmaacutenyleveacutel120 az olmuumltzi alkotmaacuteny mint az osztraacutek csaacuteszaacutersaacuteg alkotmaacutenya nem ismerte

120 I Ferenc Joacutezsef aacuteltal adomaacutenyozott olmuumltzi alkotmaacuteny mely Magyarorszaacuteg tekinteteacuteben ugyan hataacutelyba

leacutepett de alkalmazaacutesaacutera nem keruumllt sor

41

el a magyar koumlzponti eacutes helyi szerveket Reacutecsi Emil iacutegy iacutert erről bdquoAz oumlsszes

kormaacutenyszervezet s igazgataacutes műkoumldeacutes legfőbb alapelve a birodalom monarchikus alakzata

eacutes aacutellam egyseacutegerdquo A veacutegrehajtoacute hatalom egyseacutegesseacutege tekinteteacuteben megaacutellapiacutetotta hogy bdquoA

birodalomban annak csak egy alanya van mert kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacutert illeti ki veacutegrehajtoacute

hatalmaacutet neki felelős miniszterei s az ezeknek alaacuterendelt hivatalnokok eacutes tisztviselők aacuteltal

gyakoroljardquo121 A koumlzigazgataacutes teruumlleteacuten a centralizaacutecioacute eacuterveacutenyesuumllt aacutellami keacutezbe keruumllt a

koraacutebbi vaacutermegyei eacutes vaacuterosi igazgataacutes szaacutemos teruumllete azonban az abszolutisztikus

centralizaacutecioacute az adminisztraacutecioacute teruumlleteacuten modernizaacutecioacutet is eredmeacutenyezett122

Magyarorszaacutegot oumlt teruumlleti egyseacutegre osztottaacutek fel tartomaacutenyi jogokat biztosiacutetva az egyes

reacuteszek szaacutemaacutera123 Ugyanakkor a koumlzseacutegeknek az oumlnkormaacutenyzathoz valoacute jogaacutet alapjogkeacutent

biztosiacutetotta124 Az 1853 januaacuter 19-eacuten kelt rendelet125 a magyar alkotmaacutenyossaacuteg eacutes a

partikularizmus megszuumlnteteacuteseacutehez vezetett azaacuteltal hogy a csaacuteszaacuteri rendelkezeacutes toumlbbek koumlzoumltt

szabaacutelyozta a magyarorszaacutegi helyhatoacutesaacutegi rendszert a megyei hatoacutesaacutegok eacutes szolgabiacuteroacutei

hivatalok szervezeteacutet eacutes hataacuteskoumlreacutet A veacutegletekig centralizaacutelt rendszerben a magyar kiraacutelysaacuteg

teruumlleteacutet tehaacutet oumlt keruumlletre osztottaacutek be a keruumlletek megyeacutekre (7-10 megye keruumlletenkeacutent

oumlsszesen 43) a megyeacutek pedig jaacuteraacutesokra (244) tagozoacutedtak

httpalexonbacatcgi-contentalexaid=rgbampdatum=1849ampsize=45amppage=287 121 REacuteCSI Emil Koumlzigazgataacutesi toumlrveacutenytudomaacuteny keacutezikoumlnyve az ausztriai birodalmi toumlrveacutenyhozaacutes jelen aacutellaacutesa

szerint kuumlloumlnoumls tekintettel Magyarorszaacutegra Első koumltet Pest 1854 Heckenast Gusztaacutev sajaacutetja 18-19 122 KAJTAacuteR (1992) 56 123 bdquo1 sect Az ausztriai csaacuteszaacutersaacuteg koumlvetkező koronatartomaacutenyokboacutel aacutell Az Enns feletti s alatti ausztriai

főherczegseacuteg- salzburgi herczegseacuteg- steyer herczegseacuteg- illyriai kiraacutelysaacutegboacutel mely a karinthiai s krajnai

herczegseacuteg- goumlrczi eacutes gradiskai herczegseacutegi groacutefsaacuteg- istriai őrgroacutefsaacuteg s Trieszt vaacuterosaacuteboacutel eacutes ennek keruumlleteacuteből

aacutell - a tyroli eacutes vorarlsbergi herczegseacutegi groacutefsaacuteg csehorszaacutegi kiraacutelysaacuteg- morva őrgroacutefsaacuteg- felső eacutes alsoacute szileacuteziai

herczegseacuteg- galicziai eacutes lodomeri kiraacutelysaacutegokboacutel az auschivitzi eacutes zatori herczegseacutegek- s krakkoacutei

nagyherczegseacuteg- a bukovinai herczegseacuteg dalmaacutet- horvaacutet- s toacutetorszaacutegi kiraacutelysaacutegokboacutel a horvaacutet tengermelleacutek-

Fiume vaacuterosa - s a hozzaacute tartozoacute keruumllet a magyarorszaacutegi kiraacutelysaacuteg erdeacutelyi nagyherczegseacutegből benne foglalva a

Szaacuteszfoumlldet eacutes az ismeacutet bekebelezett Kraszna Koumlzeacutepszolnok eacutes Zaraacutendmegyeket Kővaacuter videacutekeacutet s Zilah vaacuterosaacutet

a hataacuterőrvideacutekek eacutes a lombaacuterd-velenczei kiraacutelysaacutegboacutelrdquo 124 bdquoIV FEJEZET A koumlzseacutegről 33 sect A koumlzseacutegnek alapjogokul biztosittatnak a) keacutepviselőinek megvaacutelasztaacutesa b)

uj tagoknak felveacutetele a koumlzseacuteg koumlreacutebe c) uumlgyeinek oumlnaacutelloacute kezeleacutese d) haacuteztartaacutesa eredmeacutenyeinek nyilvaacutenitaacutesa s

szabaacutelykint e) keacutepviselői taacutergyalaacutesainak nyilvaacutenossaacutega A koumlzseacutegek ezen alapjogainak bővebb meghataacuterozaacutesa s

kuumlloumlnoumlsen valamely koumlzseacuteg koumlreacutebe elveacutetel iraacutenti felteacutetelek a koumlzseacutegi toumlrveacutenyekben foglaltatnakrdquo

httpmajteltehuTanszekekMajtMagyar20JogtorteNETmagyarazatokolmutzialkotmanyhtm (20150428) 125 A rendelet Magyarorszaacuteg szeacutettagolaacutesaacutenak veacuteglegesiacuteteacuteseacutere iraacutenyult A megyehatoacutesaacutegok jogkoumlre vaacuteltozatlan

maradt szaacutemuk azonban tovaacutebb csoumlkkent Aacutervaacutet Turoacuteccal Csanaacutedot pedig Beacutekeacutessel vontaacutek oumlssze Jaacuteraacutesi szinten

a koumlzigazgataacutesi eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szolgabiacuteroacutesaacutegokat a koumlzponti tisztaacuten politikai jaacuteraacutesok kiveacuteteleacutevel

oumlsszevontaacutek eacutes uacutegynevezett vegyes szolgabiacuteroacutesaacutegokat hoztak leacutetre Albrecht főherceg a meacuteg 1852 juacutelius 19-eacuten

kiadott rendelete eacutertelmeacuteben a megyehatoacutesaacutegok alaacute vonta az eddig foumlldesuacuteri joghatoacutesaacuteg alaacute tartozoacute koumlzseacutegeket

iacutegy a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok a teruumlletuumlkoumln talaacutelhatoacute koumlzseacutegek teljes joguacute első fokuacute koumlzigazgataacutesi politikai eacutes

joghatoacutesaacutegaacutevaacute vaacuteltak Az uacutej jaacuteraacutesi beosztaacutes 1854 aacuteprilis 29-eacuten leacutepett eacuteletbe PAP Joacutezsef bdquoEacuten is a passziacutev

ellenaacutelloacutek egyike voltam helliprdquo A vaacutermegye eacutes hivatalnokai a reformkor veacutegeacutetől a Bach-rendszer bukaacutesaacuteig

httpwwwaetashu2000_1-22000-1-2-06htmP1517_580545httpalexonbacatcgi-

contentalexapm=0ampaid=rgbampdatum=18530004ampseite=00000015ampsize=45

42

A legfőbb kormaacutenyzoacutehatoacutesaacutegot a Helytartoacutesaacuteg jelentette amelynek a hataacuteskoumlre az egeacutesz

politikai koumlzigazgataacutest tehaacutet a beluumlgyi koumlzigazgataacutest a rendeacuteszetet a vallaacutes eacutes koumlzoktataacutes

uumlgyeacutet a foumlldműveleacutesuumlgyi kereskedelmi eacutes ipari koumlzigazgataacutest valamint az eacutepiacuteteacuteszeti uumlgyeket

A helytartoacutesaacuteg igazodva az oumlt keruumllethez ot osztaacutelyban műkoumldoumltt (Budaacuten Pozsonyban

Sopronban Kassaacuten eacutes Nagyvaacuteradon) A politikai koumlzigazgataacutes szervezete veacutegső soron a

csaacuteszaacuter utasiacutetaacutesai alapjaacuten jaacutert el

A megyei hatoacutesaacutegok eacuteleacuten uacuten megyefőnoumlkoumlk aacutelltak hataacuteskoumlruumlk kiterjedt a beluumlgyi

koumlzigazgataacutesra az igazsaacuteguumlgyi koumlzigazagataacutes egyes teruumlleteire valamint eljaacutert az adoacuteuumlgyi

igazgataacutest eacuterintő uumlgyekben A jaacuteraacutesokban műkoumldő szolgabiacuteroacutei hivatal a koumlvetkező uumlgyekben

jaacutert el politikai eacutes igazsaacuteguumlgyi koumlzigazgataacutes az adoacutehivatalok műkoumldeacuteseacutenek ellenőrzeacutese

jogvitaacutekban iacuteteacutelkezett

A neoabszolutizmus korszakaacuteban a francia mintaacutera kieacutepiacutetett koumlzpontosiacutetaacutes mellett a koraacutebbi

oumlnkormaacutenyzati szervek nem leacutetezhettek

Az 1860 oktoacuteber 20-aacuten kiadott Oktoacuteberi Diploma amellett hogy centralisztikus

inteacutezkedeacuteseket tartalmazott toumlbb teruumlleten elismert bizonyos fokuacute autonoacutemiaacutet iacutegy a

vaacutermegyei oumlnaacutelloacutesaacuteg szempontjaacuteboacutel is vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezett azaacuteltal hogy a megyei szervek

visszaaacutelliacutetaacutesra keruumlltek Ezek eacuteleacuten azonban bdquocsaacuteszaacuteri megyefőnoumlkoumlk aacutellottak akik Bach eacutes

taacutersainak rendeleteit a legnagyobb erőszak aacuteraacuten is foganatosiacutetani toumlrekedtekrdquo126

4 A Kiegyezeacutest koumlvető rendezeacutes a modern polgaacuteri koumlzigazgataacutes alapjainak

megteremteacutese

A kiegyezeacutest koumlvető rendezeacutes toumlrteacuteneti paradigmavaacuteltaacutest eredmeacutenyezett az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia egyes alkotoacuteelemeit illetően hiszen a vaacuteltozaacutesokat az oumlnkormaacutenyzatok

jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacuteseacutet koumlvetően a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegi korszakban a vaacutermegyeacutek

biacuteraacuteskodaacutesban betoumlltoumltt funkcioacuteja megszűnt az orszaacutegos toumlrveacutenyhozoacute testuumllet leacutetrehozaacutesaacuteban

maacuter nem műkoumldhettek koumlzre iacutegy orszaacutegos uumlgyekben sem hozhattak doumlnteacuteseket A rendi

oumlnkormaacutenyzatisaacutegboacutel a modern polgaacuteri oumlnkormaacutenyzatok kialakulaacutesaacutenak leacutepeacutesei a

koumlvetkezőkben keruumllnek felvaacutezolaacutesra

A nemesi vaacutermegye eacutes a polgaacuteri oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti toumlrteacuteneti paradigmavaacuteltaacutes leacutenyegeacutet

Ereky Istvaacuten a koumlvetkezőkeacuteppen hataacuterozta meg bdquoAz oumlnkormaacutenyzat s kuumlloumlnoumlsen ennek

territoriaacutelis alakja ti a koumlzseacutegi eacutes a vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat hellip a sok eacutevszaacutezad oacuteta tartoacute

fejlődeacutes folyamaacuten rendkiacutevuumlli vaacuteltozaacutesokon ment aacutetrdquo127 A rendi korszak oumlnkormaacutenyzatai eacutes a

126 LAURINGER Ernő Koumlzinteacutezmeacutenyeink toumlrteacuteneti fejlődeacutese Szentgotthaacuterd eacuten Wellison Beacutela Kiadaacutesa 127 EREKY (1939) 352

43

modern polgaacuteri aacutellam oumlnkormaacutenyzatai koumlzoumltti fő kuumlloumlnbseacuteget iacutegy eacuterzeacutekeltette bdquoA rendi vilaacuteg

koumlzjogi oumlnkormaacutenyzata tehaacutet nemcsak a helyi hanem a helyileg inteacutezhető orszaacutegos eacuterdekű

koumlzigazgataacutest eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutest sőt a toumlrveacutenyhozaacutesban valoacute reacuteszveacutetelt is feloumllelte ndash az

oumlnkormaacutenyzat egyszerre koumlzigazgataacutesi eacutes alkotmaacutenyjogi oumlnkormaacutenyzat volt ndashs ha nem is

bontotta meg a rendi aacutellam egyseacutegeacutet de oly nagy araacutenyuacute partikularizmust ideacutezett elő amilye a

mai modern aacutellamokban elkeacutepzelni nem lehetrdquo128 A modern oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fogalmaacutenak

meghataacuterozaacutesakor az oumlnrendelkezeacutesi jog tartalmaacuteboacutel indult ki nevezetesen bdquoAz

oumlnkormaacutenyzati alakulatok desztinataacuteriusait ndash vagyis a territoriaacutelis alakulatoknaacutel a neacutepet hellip ndash

az oumlnrendelkezeacutesi jog csakis a helyi eacuterdekű vagy a kuumlloumlnleges koumlzigazgataacutes uumlgyeiben illet

meg ndash s eacutep ezeacutert oumlnkormaacutenyzatuk is csak ezekre vonatkozoacutelag tehaacutet az oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlruumlkben

lehet ndash az iraacutenyiacutetott eacutes a politikai hataacuteskoumlr tereacuten ellenben oumlnkormaacutenyzatuk nem lehetrdquo129

Az autonoacutemia keacuterdeacuteseacutenek taacutergyalaacutesakor eacuterinteni szuumlkseacuteges a vaacutelasztoacutejog keacuterdeacuteseacutet is A

reformkorban a vaacutermegyei autonoacutemia kapcsaacuten kibontakozott vitaacutek egyik fő koumlveteleacutese a

vaacutelasztoacutejog kiterjeszteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutege a neacutepkeacutepviselet elveacutenek mineacutel teljesebb koumlrű

megvaloacutesulaacutesa Eoumltvoumls Joacutezsefet ideacutezve bdquoHogy azonban a keacutepviseleti rendszertől uumldvoumls

eredmeacutenyeket vaacuterhassunk szuumlkseacuteg miszerint az valoacuteban keacutepviseleti rendszer legyen eacutes ne

csak annak neveztesseacutekhelliprdquo130

41 Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes eacutes a koumlzigazgataacutes szeacutetvaacutelasztaacutesa

A vaacutermegyei autonoacutemia integraacutens reacuteszekeacutent a vaacutermegyeacutek eacutevszaacutezadokon keresztuumll gyakoroltaacutek

az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi jogkoumlrt Ennek kapcsaacuten megemliacutetendő hogy a koumlzigazgataacutes eacutes a

biacuteraacuteskodaacutes mint aacutellamhatalmi aacutegak elvaacutelasztaacutesaacutenak elveacutevel oumlsszefuumlggeacutesben az angol

alkotmaacuteny peacuteldaacutejaacuten keresztuumll ndash Montesquieu nyomaacuten ndash eacuterzeacutekelhető hogy az a

hatalomkoncentraacutecioacute veszeacutelyeacutenek a csoumlkkenteacuteseacutere iraacutenyult Montesquieu az aacutellamhatalmi

aacutegak elvaacutelasztaacutesaacutenak elveacutet Locke nyomaacuten aacutelliacutetotta fel hangsuacutelyozta az elvaacutelasztaacutes

szuumlkseacutegesseacutegeacutet valamint beiktatta a biacuteroacutei hatalmat131 A hatalommegosztaacutes elveacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben Alexis de Tocquville a demokratikus kormaacutenyzatot a koumlvetkezőkeacuteppen

modellezte bdquoHa hellip felteacutetelezuumlnk egy olyan toumlrveacutenyhozoacute testuumlletet amelyik oumlsszeteacuteteleacuteben a

toumlbbseacuteg keacutepviseli de meacutegsem szolgaacutelja szuumlkseacutegkeacuteppen annak szenvedeacutelyeit egy olyan

veacutegrehajtoacute hatalmat melynek oumlnaacutelloacute hataacutes-eacutes jogkoumlre van s egy biacuteroacutei hatalmat mely

128 EREKY (1939) 353-354 129 EREKY (1939) 376-377 130 B EOumlTVOumlS (1868) 113 131 BIBOacute Istvaacuten Az aacutellamhatalmak elvaacutelasztaacutesa egykor eacutes most (Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute 1947 januaacuter 13-aacuten) In

BIBOacute Istvaacuten Vaacutelogatott tanulmaacutenyok Maacutesodik koumltet 1945-1949 Magvető Koumlnyvkiadoacute Budapest 1986 (szerk

HUSZAacuteR Tibor) 377-380

44

fuumlggetlen a maacutesik kettőtől ndash akkor is demokratikus kormaacutenyzatroacutel van szoacute csak a zsarnoksaacuteg

szaacutemaacutera nem nyiacutelik szinte semmi lehetőseacutegrdquo132 Ez a veszeacutely Biboacute Istvaacuten aacutellaacutespontjaacutet alapul

veacuteve leginkaacutebb a veacutegrehajtoacute hatalom eseteacuteben eacuterveacutenyesuumllhetett

A toumlrveacutenyhozoacute eacutes veacutegrehajtoacute hatalom gyakorlaacutesaacuteroacutel rendelkező 1790 eacutevi 12 tc eacutertelmeacuteben az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes fuumlggetlenseacutege a politikai igazgataacutestoacutel maacuter ugyan eacuterveacutenyesuumllt azonban a

funkcioacutek ellaacutetaacutesaacutenak szervezeti elkuumlloumlniacuteteacutese nem toumlrteacutent meg A neoabszolutizmus idejeacuten

alapelvkeacutent eacuterveacutenyesuumllt az aacutellam műkoumldteteacuteseacuteben az igazgataacutes elvaacutelasztaacutesa az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutestoacutel melynek szervezeti keretei is kialakiacutetaacutesra keruumlltek133

A polgaacuteri korszak biacuteroacutesaacutegi szervezeteacutenek kieacutepiacuteteacuteseacutet 1861-től kezdődően toumlbb inteacutezkedeacutes is

megelőzte Ezek koumlzuumll kiemelkedik az a Ferenc Joacutezsef aacuteltal oumlsszehiacutevott bizottsaacuteg amelynek

feladata a magyar igazsaacutegszolgaacuteltataacutes szervezeteacutevel oumlsszefuumlggő javaslataacutenak kidolgozaacutesa eacutes

az uralkodoacute eleacute terjeszteacutese volt A munka eredmeacutenyekeacutent megalkotaacutesra keruumlltek az Ideiglenes

Toumlrveacutenykezeacutesi Szabaacutelyok Az uacuteriszeacutek inteacutezmeacutenyeacutenek visszaaacutelliacutetaacutesaacutera azonban nem keruumllt sor

Fenntartottaacutek az uacuterbeacuteri biacuteroacutesaacutegokat megmaradtak a megyei toumlrveacutenyszeacutekek ily moacutedon a

megyei autonoacutemiaacutet ezek az inteacutezkedeacutesek nem eacuterintetteacutek134

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes korszerű formaacutejaacutenak megteremteacutese azonban tovaacutebbi leacutepeacuteseket tett

indokolttaacute toumlrveacutenyi megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak első eacutes legfontosabb momentuma a biacuteroacutei hatalom

gyakorlaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1869 eacutevi IV tc elfogadaacutesa volt135 Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes eacutes a

koumlzigazgataacutes elkuumlloumlniacuteteacuteseacuteről a biacuteraacutek jogaacutellaacutesaacuteroacutel rendelkező toumlrveacutenyjavaslat paraacutezs vitaacutekat

vaacuteltott ki a javaslat taacutemogatoacutei eacutes ellenzői koumlzoumltt A legnagyobb seacuterelmet a koumlzigazgataacutes eacutes

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes szeacutetvaacutelasztaacutesa veacutegrehajtaacutesaacutenak moacutedja okozta hiszen nem a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacuteseacutevel egyidejűleg keruumllt sor a javaslat előterjeszteacuteseacutere

A javaslat ellen protestaacuteloacutek a bdquomegyei autonoacutemia toumlnkreteacutetelekeacutentrdquo eacuterteacutekelteacutek hangsuacutelyoztaacutek

az bdquoalkotmaacuteny veacutedbaacutestyaacuteinakrdquo tekintett megyeacutek szupremaacuteciaacutejaacutet koumlvetelteacutek a megyei

oumlnkormaacutenyzati szervek tovaacutebbi jelentős jogkoumlroumlkkel valoacute felhatalmazaacutesaacutet elfogadhatatlannak

minősiacutetetteacutek a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi tisztviselők igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi feladatainak megszuumlnteteacuteseacutet

eacutes kuumlloumlnoumlsen a biacuteroacutevaacutelasztaacutes jogaacutenak elveacuteteleacutetrdquo136 Deaacutek Ferenc a keacutepviselőhaacutezi vitaacuteban

leszoumlgezte hogy bdquohellipa megyeacutek nem koordinaacutelt testuumlletek a staacutetus hatalom iraacutenyaacuteban hanem

132 TOCQUEVILLE (1993) 364 133 REacuteCSI (1854) 24-26 134 BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos ndash VARGA Endre A magyar biacuteroacutesaacutegi szervezet eacutes a perjog toumlrteacutenete

Zalaegerszeg 1996 211-215 STIPTA Istvaacuten A magyar biacuteroacutesaacutegi rendszer toumlrteacutenete Multiplex Media ndash Debrecen

UP Debrecen 1997 122 135 A toumlrveacuteny roumlgziacutetette hogy bdquo1 sect Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a koumlzigazgataacutestoacutel elkuumlloumlniacutettetik Sem a koumlzigazgataacutesi

sem a biacuteroacutei hatoacutesaacutegok egymaacutes hataacuteskoumlreacutebe nem avatkozhatnakrdquo 136 MAacuteTHEacute Gaacutebor A magyar burzsoaacute igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szervezet kialakulaacutesa 1867-1875 Akadeacutemiai Kiadoacute

1982 37

45

olyan testuumlletek melyek az oumlsszes kormaacutenyzati rendszernek alkatreacuteszeacutet keacutepezik melyeknek az

aacutellam a kormaacutenyzati ceacutelszerűseacutege tekinteteacuteben is autonoacutemiaacutet adott tovaacutebbaacute a megyeacutek nem

foumlderatiacutev reacuteszei az oumlsszes aacutellamnak s nem biacuterhatnak az aacutellamtoacutel elkuumlloumlnoumlzoumltt vagy azzal

eacuteppen ellenkező jogokkal hellipmiacuteg az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a politikai koumlzigazgataacutestoacutel e nem

vaacutelasztatik Magyarorszaacutegon a joacute koumlzigazgataacutes lehetetlenrdquo137 A megyeacutek toumlbbseacutege felleacutepett a

toumlrveacutenyjavaslat majd ezt koumlvetően a szentesiacutetett toumlrveacuteny ellen Arra is eacuterdemes raacutemutatni

hogy a toumlrveacuteny nem teremtette meg koumlvetkezetesen a koumlzigazgataacutesi eacutes a biacuteroacutesaacutegra tartozoacute

uumlgyek szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet meacutegis kiemelkedő jelentőseacuteggel biacutert az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

kialakiacutetaacutesaacutenak folyamataacuteban Maacutetheacute Gaacutebor a toumlrveacutenyjavaslat megiacuteteacuteleacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

leszoumlgezte hogy bdquoA toumlrveacutenycikk liberaacutelis alkotaacutes s baacuter kompromisszum eredmeacutenye meacutegis

haladaacutest jelent a feudaacutelis konstrukcioacuteval szemben megteremtve a burzsoaacute aacutellam

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszere tovaacutebbi kieacutepiacuteteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutetrdquo138

A koumlvetkező meacuterfoumlldkoumlvet a koumlzigazgataacutesi hataacuterozatok meghataacuterozott koumlre biacuteroacutesaacutegi

feluumllvizsgaacutelataacutenak megteremteacuteseacutet jelentő 1896 eacutevi XXVI tc elfogadaacutesa jelentette a Magyar

Kiraacutelyi Koumlzigazgataacutesi Biacuteroacutesaacutegroacutel A toumlrveacuteny megalkotaacutesaacutet a Biacuteroacutesaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutet koumlzel keacutet

eacutevtizedes vita előzte meg amely a koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes aacuteltalaacutenos elvi jellegű kereteit

igyekezett tisztaacutezni139 A Biacuteroacutesaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutera az aacutellamhatalmi aacutegak teljes koumlrben megtoumlrteacutent

szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet koumlvetően keruumllhetett sor A toumlrveacuteny taxatiacuteve felsorolta azokat a koumlzseacutegi140

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi141 miniszteri hataacuterozatokat amelyek ellen panasszal lehetett eacutelni

42 A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok eacutes a koumlzseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacutese

A telepuumlleacutesek jogaacutellaacutesaacuteval kapcsolatos rendezeacutesi toumlrekveacutesek 1848-ban jelentős hangsuacutelyt

kaptak142 E reforminteacutezkedeacutesek azonban időlegesnek bizonyultak a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok eacutes a

koumlzseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak teljes koumlrű rendezeacuteseacutere a Kiegyezeacutest koumlvetően keruumllhetett sor143 Az

137 MAacuteTEacute (1982) 38 138 MAacuteTEacute 52 139 PATYI Andraacutes KoumlzigazgataacutesndashAlkotmaacutenyndashBiacuteraacuteskodaacutes Universitas-Győr Nonprofit Kft Győr 2011 92 140 1896 eacutevi XXVI tc 22-37 sect 141 1896 eacutevi XXVI tc 38-45 sect 142 Csak neacutehaacuteny peacuteldaacutet emliacutetve az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes koumlreacuteből Az1848 eacutevi IX tc rendelkezett bdquoaz urbeacuter eacutes

azt poacutetloacute szerződeacutesek alapjaacuten eddig gyakorlatban volt szolgaacutelatok (robot) deacutezma eacutes peacutenzbeli fizeteacutesek

megszuumlnteteacuteseacuterőlrdquo Az 1848 eacutevi XI tc mind buumlntető mind polgaacuteri uumlgyekben megszuumlntette a foumlldesuacuteri

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot Az 1848 eacutevi XVI tc a megyei hatoacutesaacuteg ideiglenes gyakorlataacuteroacutel rendelkezett azzal hogy a bdquo1

sect A ministerium a megyei szerkezetnek neacutepkeacutepviselet alapjaacuten rendezeacuteseacuteről a legkoumlzelebbi orszaacuteggyuumlleacutesnek

toumlrveacutenyjavaslatot fog előterjesztenirdquo A szabad kiraacutelyi vaacuterosokroacutel szoacuteloacute 1848 eacutevi XXIII tc szabaacutelyozaacutest

tartalmazott a vaacuterosroacutel mint koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegroacutel a tisztuacutejiacutetaacutesroacutel annak megtartaacutesaacuteroacutel a tanaacutecs-eacutes

koumlzgyűleacutesekről Az 1848 eacutevi XXIV tc ezen előbbi rendelkezeacutest kiterjesztette a rendezett tanaacutecsi jogaacutellaacutessal

rendelkező vagy a joumlvőben e jogaacutellaacutest elnyerő koumlzseacutegekre is 143 A koumlzseacutegek rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1871 eacutevi XVIII tc valamint a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute

1870 eacutevi XLII tc

46

1886 eacutevi uacutejraszabaacutelyozaacutes eredmeacutenyekeacuteppen tartalmilag a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok eacutes a koumlzseacutegek

autonoacutemiaacuteja leacutenyegesen nem vaacuteltozott a 20 szaacutezad első feleacuteben sem Ehhez azonban

szuumlkseacuteges hozzaacutetenni hogy az erőteljesen centralizaacutelt rendszer a vaacutermegyeacutek eseteacuteben

erőteljes kormaacutenyzati fuumlggőseacuteget eredmeacutenyezett amely tovaacutebb erősoumldoumltt az 1929 eacutevi XXX

tc rendelkezeacutesei aacuteltal (peacuteldakeacutent emliacutethetők a kiadaacutesokroacutel valoacute gondoskodaacutes beszűkuumllt

lehetőseacutegei)

Nem pusztaacuten a jogaacutellaacutesi keacuterdeacutesek tisztaacutezaacutesa keruumllt előteacuterbe hanem komoly hangsuacutelyt kapott a

teruumlleti rendezeacutes keacuterdeacutese is144 Az 1870 eacutevi XLII tc alakiacutetotta uacutejjaacute az uacutej toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi

teruumlleteket azonban uacutejabb reform-eacuterteacutekű leacutepeacutesekre volt szuumlkseacuteg a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok

szaacutemaacutenak radikaacutelis csoumlkkenteacuteseacutehez Ereky aacutellaacutespontja szerint bdquohellipa toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok

eacutevezredes toumlrteacutenelmi fejlődeacutese igen sok helyen nem vette tekintetbe sem a termeacuteszetes

hataacuterokat sem a koumlzseacutegekben beaacutellott vaacuteltozaacutesokat sem az aacutellam teruumlleteacutenek egyeacuteb

beosztaacutesaacutetrdquo145 Ezeknek a teruumlleti vaacuteltozaacutesoknak az elemzeacutese nem keacutepezi a dolgozat taacutergyaacutet

pusztaacuten eacuterzeacutekeltetni szerettuumlk volna a rendezeacutes igeacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztottsaacutegaacutet146 A teruumlleti

szeacutettagoltsaacutegot elaproacutezottsaacutegot termeacuteszetesen nem oumlnmagaacuteban kellett eacuterteacutekelni hiszen

rendkiacutevuumll szoros az oumlsszefuumlggeacutes a teruumllet a neacutepesseacuteg eacutes a teherviselő keacutepesseacuteg koumlzoumltt A

rendezeacutesre toumlrveacutenyi szintű szabaacutelyok keruumlltek megalkotaacutesra amelyek aproacutebb leacutepeacutesekben

keruumlltek veacutegrehajtaacutesra147

Az oumlnkormaacutenyzatok 1870-71 eacutevi uacutejjaacuteszervezeacutese nem előzmeacuteny neacutelkuumlli a kiegyezeacutest

koumlvetően a dualizmus inteacutezmeacutenyrendszereacutenek stabilitaacutesaacutet volt hivatott biztosiacutetani148 Az

Orszaacuteggyűleacutesnek felelős kormaacutenyzaacutes 1867 februaacuter 18-i visszaaacutelliacutetaacutesaacutet koumlvetően szuumlkseacutegesseacute

vaacutelt a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok műkoumldeacuteseacutenek uacutej alapokra helyezeacutese A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok eacutes a

koumlzseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutesa folyamataacuteban szuumlkseacutegesseacute vaacutelt az

144 1867-ben bdquoA magyar aacutellam toumlrveacutenyhozaacutesaacutenak hellip a toumlrveacutenyek alkotaacutesaacutenaacutel s a magyar koumlzponti kormaacutenynak a

veacutegrehajtaacutes iraacutenyiacutetaacutesaacutenaacutel eacutes ellenőrzeacuteseacuteneacutel 92 ndash a vaacuterosi toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokkal egyuumltt 159 koumlzigazgataacutesilag

kuumlloumlnaacutelloacute teruumlletet kellett figyelembe vennihelliprdquo Ez a koumlzigazgataacutesi teruumlleti felosztaacutes keacutepezte a Szapaacutery Gyula-feacutele

toumlrveacutenyjavaslat alapjaacutet EREKY (1910) 74 145 EREKY (1910) 78-79 146 Szapaacutery Gyula keacutesziacutettette el bdquoA toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok teruumlleteacutenek szabaacutelyozaacutesa ndash eacutes uacutej beosztaacutesaacuteroacutelrdquo eacutes bdquoA

koumlzigazgataacutesi jaacuteraacutesok szaacutema- eacutes szeacutekhelyeinek meghataacuterozaacutesaacuteroacutelrdquo szoacuteloacute toumlrveacutenyjavaslatokat (1872 Keacutepv Ir

Xk 536szaacutem XIk 537 sz) bdquoA Szapaacutery-feacutele javaslatok mereacutesz terveiből azonban semmi sem lett egyszerűen

azeacutert mert elfogadaacutesuk eseteacuteben hellip alkotmaacutenyunk eacutevszaacutezados veacutedbaacutestyaacuteiboacutel a reacutegi toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokboacutel kő

koumlvoumln sem maradt volnardquo EREKY (1910) 100-103 147 A teruumlletszabaacutelyozaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben toumlbb toumlrveacuteny is szuumlletett pl az 1876 eacutevi XX tc neacutemely vaacuterosi

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok megszuumlnteteacuteseacuteről 1876 eacutevi XXXIII tc neacutemely toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg teruumlleteacutenek szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel eacutes

az ezzel kapcsolatos inteacutezkedeacutesekről 148 Az uacutejjaacuteszervezeacutes folyamataacutet a sajaacutetos politikai helyzetet eacutes a beluumlgyminiszteri tisztseacuteget betoumlltő Toacuteth Vilmos

teacutenykedeacuteseacutet politikai ceacutelzatuacute kampaacutenyait a főispaacutenokra koumlrlevelek uacutetjaacuten gyakorolt raacutehataacutest elemzi Zsuppaacuten F

Tibor tanulmaacutenyaacuteban Egyedi esetek feldolgozaacutesaacuteval mutat raacute arra a folyamatra amelynek eredmeacutenyekeacuteppen

leacutetrejoumltt a bdquopaacutertpolitikailag engedelmes adminisztraacutecioacuterdquo ZSUPPAacuteN F Tibor A helyi oumlnkormaacutenyzat uacutejjaacuteszervezeacutese

187172-ben Szaacutezadok 114eacutevf 1980 2 szaacutem 260-280

47

oumlnkormaacutenyzatok eacutes a kormaacuteny viszonyaacutenak tisztaacutezaacutesa Mindenekelőtt azonban az

oumlnkormaacutenyzati eacutes a parlamenti kormaacutenyzaacutes oumlsszeegyezteteacuteseacutere kellett sort keriacuteteni amelyre

az Orszaacuteggyűleacutes 1870 tavaszaacuten kiacuteseacuterletet is tett a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokra vonatkozoacute jogalkotaacutes

koumlzepette Eoumltvoumls Joacutezsef egy parlamenti felszoacutelalaacutesaacuteban az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutenek

kiterjeszteacutese eacuterdekeacuteben egyenesen uacutegy fogalmazott hogy bdquohellipoly kormaacuteny nem leacutetezhetik

mely minden egyes helynek uumlgyeit rendesen elveacutegezhessehelliprdquo149 Ghiczy Kaacutelmaacuten az aacutellam

tuacutelhatalmaacuteval szemben foglalt aacutellaacutest bdquoOumlsszpontosiacutetott koumlzigazgataacutessal biroacute aacutellamban a

polgaacuter nem valoacuteban polgaacuter csak alattvaloacute eacutes adoacutefizető nem foglalkozik a koumlzuumlggyelrdquo150

Az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk meghataacuterozaacutesa kieacuteleződoumltt ellenteacutetet eredmeacutenyezett a kormaacuteny

eacutes az ellenzeacutek koumlzoumltt A szabaacutelyozaacutesi koncepcioacuteban maacuter teret nyert az oumlnkormaacutenyzati

feladatkoumlroumlk koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel amennyiben differenciaacuteltan jelentek meg az oumlnaacutelloacute eacutes az

aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlk A hataacuteskoumlroumlk elkuumlloumlniacuteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben raacute kell

vilaacutegiacutetanunk az autonoacutemia egyik fontos elemeacutere a megyeacutek rendeletalkotaacutesi hataacuteskoumlreacutere

statuacutetumalkotaacutesi jogaacutera A statuacutetumalkotaacutesi jog igen szeacuteles koumlrben a helyi eacuteletviszonyok

minden olyan teruumlleteacuten eacuterveacutenyesuumllhetett amelyet toumlrveacuteny nem szabaacutelyozott A megye eacuteleteacutevel

eacutes mindennapjaival oumlsszefuumlggeacutesben a statuacutetumok alkotaacutesa jelentős meacuterteacutekben korlaacutetozta

időnkeacutent ellehetetleniacutetette a koumlzponti kormaacutenyzaacutes lehetőseacutegeacutet

Eoumltvoumls Joacutezsef e hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutet a kormaacutenyzat eacutes az oumlnkormaacutenyzatok egymaacuteshoz valoacute

viszonyaacutet elsősorban alkotmaacutenyossaacutegi szempontok figyelembe veacuteteleacutevel iacuterta le151

A vaacutermegyei autonoacutemia tartalmaacutenak eacuterzeacutekelteteacutesekor a biacuteroacutei eacutes a koumlzigazgataacutesi hatalom

egyuumlttes gyakorlaacutesaacuten eacutes a statutaacuterius hataacuteskoumlroumln tuacutel jelentős alkotoacuteelem a vis inertiae A vis

inertiae a passziacutev ellenaacutellaacutes jogaacutet jelentette amelyet az Aranybulla (1222) biztosiacutetott

Tartalma az 1545 eacutevi 33 tc-ben roumlgziacutetett eredeti rendelkezeacutesekneacutel az idők folyamaacuten meacutelyebb

eacutes toumlbb reacutetegű eacutertelmet nyert a vaacutermegyeacutek gyakorlataacuteban amennyiben a veacutegrehajtoacute hatalom

gyakorlaacutesa soraacuten a felirat jogaacuteval eacutelhetett felfuumlggesztve ezaacuteltal a koumlzponti inteacutezkedeacutesek

veacutegrehajtaacutesaacutet Eoumltvoumls a vis inertiae-t a vaacutermegyeacutek semlegesseacutegi jogakeacutent hataacuterozta meg152 Az

149 Ideacutezi BALOGH (1902) 28 150 Ideacutezi BALOGH (1902) 29 151 bdquoNem szuumlkseacuteg hosszasan bizonygatni mikeacutent az egyes megyeacuteknek minden felsőbb feluumlgyeleacutes neacutelkuumll engedett

szabaacutelyalkotaacutesi jog minden joacutel rendezett koumlzaacutellomaacuteny fogalmaacuteval ellenteacutetben aacutell hellip s hogy a III R 2-ik czime

mely szerint megyeacuteink e jogot koumlvetelik ellenteacutetben aacutell alkotmaacutenyunk azon alaptoumlrveacutenyeacutevel mely szerint e

toumlrveacuteny magyaraacutezata csak a felseacuteg s az orszaacuteg rendei aacuteltal toumlrteacutenhetik Ha a megyeacutek statutumaik aacuteltal mindenről

rendelkezhetnek miről a toumlrveacuteny nyilvaacuten nem rendelkezett ennek magyaraacutezata őket illeti S a satutarius jog a

kormaacuteny egyik legfontosabb koumltelesseacutege teljesiteacuteseacutet lehetetlenneacute teszi nem hagyvaacuten toumlrveacutenyes eszkoumlzoumlket mik

aacuteltal az egyes toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot midőn az toumlrveacutenynyel ellenkező statutumot hoz korlaacutetaiba visszaszorithassardquo

EOumlTVOumlS (1868) 49-50 152 bdquoA magyar megye mind azeacutert mivel a tisztviselők kik hazaacutenkban a veacutegrehajtaacutessal megbizatnak aacuteltala

vaacutelasztatnak mind azeacutert mert felsőbb parancsolatok ellen foumllirhatvaacuten azoknak veacutegrehajtaacutesaacutet felfuumlggesztheti a

48

ellenaacutellaacutesi jog egyfajta bdquotoumlrveacutenymagyaraacutezoacuteirdquo-jogkoumlr eacutertelmezeacutest is nyerhetett A gyakorlatban

azonban nemcsak a toumlrveacutenybe vagy az alkotmaacuteny szellemeacutebe uumltkoumlző rendelkezeacutesek

veacutegrehajtaacutesaacutenak felfuumlggeszteacuteseacutet eredmeacutenyezte ezaacuteltal akadaacutelyozva a kormaacutenyzati szaacutendeacutekok

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia egyes elemeinek roumlvid vaacutezlataacutet eacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

fogalmaacutenak reacuteszletes ismerteteacuteseacutet koumlvetően a toumlrveacutenyi rendezeacutes meghataacuterozoacute haacutettereacutet jelentő

koumlzjogi aacutellaacutespontok kifejteacuteseacutere keruumll sor

Az alapvető szemleacuteletbeli vaacuteltozaacutes az oumlnkormaacutenyzat fogalma a feladat- eacutes hataacuteskoumlroumlk

tekinteteacuteben a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1870 eacutevi XLII tc (első

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny) eacutes a koumlzseacutegek rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1871 eacutevi XVIII tc (első koumlzseacutegi

toumlrveacuteny) hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel koumlvetkezett be

421 A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok

Az első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny jelentős meacuterteacutekben csoumlkkentette a vaacutermegyeacutek politikai

funkcioacutejaacutet azaacuteltal hogy a toumlrveacutenyhozaacutesban maacuter nem vettek reacuteszt a koumlvetkuumlldeacutes eacutes a

koumlvetutasiacutetaacutes joga 1848-ban megszűnt153 Emellett az ellenaacutellaacutes joga is leszűkuumllt csak a

toumlrveacutenytelen adoacute- eacutes uacutejoncrendeletek eseteacuteben eacutelhetett a veacutegrehajtaacutes megtagadaacutesaacutenak jogaacuteval

Meghataacuterozta a toumlrveacuteny hogy mely koumlzoumlsseacutegek gyakorolhattak toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot Eszerint

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegnak minősuumlltek a vaacutermegyeacutek a szeacutekelyszeacutekek Jaacutesz-Kun Hajdu- eacutes

nagykikindai keruumllet Kővaacuter- Fogaras eacutes Naszoacuted videacuteke a szepesi XVI vaacuteros keruumllete eacutes a

szabad kiraacutelyi valamint a toumlrveacuteny aacuteltal elősorolt vaacuterosok154 A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok toumlrveacuteny aacuteltal

meghataacuterozott keretek koumlzoumltt gyakoroltaacutek az oumlnkormaacutenyzatot valamint az aacutellami

koumlzigazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutet ezen tuacutel egyeacuteb koumlzeacuterdekű orszaacutegos uumlgyekkel is foglalkozhattak

Kuumlloumlnbseacuteget tett oumlnkormaacutenyzati sajaacutet uumlgyek eacutes az aacutellam aacuteltal meghataacuterozott helyi

eacuterdekeltseacutegű uumlgyek koumlzoumltt Az aacutellami koumlzigazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutet a centraacutelis kormaacutenyfeluumlgyelet

erősoumldeacutesekeacutent is eacuterteacutekelteacutek155 Az oumlnkormaacutenyzati jog meghataacuterozoacute tartalmi elemekeacutent

veacutegrehajtoacute hatalomnak nagy reacuteszeacutet gyakorolja eacutes a kormaacutenynak ha az toumlrveacutenyes hataacuteskoumlreacutet aacutetleacutepneacute oly

akadaacutelyokat goumlrdithet eleacutebe melyek aacuteltal az magaacutet inkaacutebb korlaacutetozva eacuterezheti mint ha a legszorosabb

felelősseacutegnek vettetneacutek alaacute ez az mi a megyeacutek hires vis inertiae-jeacutenek neveztetikrdquo B EOumlTVOumlS (1868) 69 153 1848 eacutevi V toumlrveacutenycikkaz orszaacuteggyuumlleacutesi koumlveteknek neacutepkeacutepviselet alapjaacuten vaacutelasztaacutesaacuteroacutel Ruszoly Joacutezsef az

1848-as toumlrveacutenyhozaacutes eredmeacutenyeit a vaacutelasztoacutejog neacutezőpontjaacuteboacutel elemezve erről iacutegy iacutert bdquoA toumlrveacutenyhozaacutes a

vaacutelasztaacutesi rendszert tisztaacuten territoriaacutelis alapra helyezte A municiacutepiumok testuumlletei elvesziacutetetteacutek koumlvetkuumlldeacutesi

jogukat iacutegy ndash eacutertelem szerint ndash koumlvetutasiacutetaacutesi eacutes -visszahiacutevaacutesi hataacuteskoumlruumlk is megszűntrdquo RUSZOLY Joacutezsef

Parlamentarizmus eacutes neacutepkeacutepviselet 1848-ban Rubiconline Toumlrteacutenelmi magazin 1997 eacutevfolyam

httpwwwrubiconhumagyaroldalakparlamentarizmus_es_nepkepviselet_1848_ban (20150809) 154 1870 eacutevi XLII tc tc 1 sect valamint 88 sect-ban felsorolt vaacuterosok uacutegymint Kecskemeacutet Nagyvaacuterad Versetz

Zilah Goumlllniczbaacutenya Abrudbaacutenya Vizakna Vajda-Hunyad Keacutezdi-Vaacutesaacuterhely Haacutetszeg Sepsi-Szt-Gyoumlrgy

Szeacutekely-Udvarhely Bereczk Csik-Szereda Szeacutek Kolos Ilyefalva Olaacutehfalva Szaacutesz-Reacutegen eacutes Fogaras 155 SARLOacuteS Beacutela Koumlzigazgataacutes eacutes hatalompolitika a dualizmus rendszereacuteben Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1976

25

49

definiaacutelta hogy a sajaacutet beluumlgyeiben oumlnaacutelloacutean inteacutezkedhetett hataacuterozott eacutes statuacutetumokat

alkotott hataacuterozatait eacutes szabaacutelyrendeleteit sajaacutet koumlzegei aacuteltal hajtotta veacutegre tisztviselőit

vaacutelasztotta valamint megaacutellapiacutetotta az oumlnkormaacutenyzat eacutes a koumlzigazgataacutes koumlltseacutegeit tovaacutebbaacute

gondoskodott a fedezetről Megaacutellapiacutethatoacute hogy a miniszter aacuteltal gyakorolt hataacuteskoumlroumlk

eredmeacutenyekeacuteppen a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg eacutes a kormaacuteny viszonyaacuteban a koumlzvetlen eacuterintkezeacutes vaacutelt

meghataacuterozoacutevaacute

Sajaacutet uumlgyekben tehaacutet megillette a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot a hataacuterozathozatal eacutes a szabaacutelyrendelet

alkotaacutesaacutenak joga a koumlltseacutegek megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes fedezet biztosiacutetaacutesaacuteroacutel valoacute rendelkezeacutes

Hozzaacute kell tenni azonban hogy a leacutenyeges peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi kihataacutesuacute doumlnteacutesek

veacutegrehajtaacutesaacutet miniszteri hozzaacutejaacuterulaacuteshoz koumltoumltte156 A tisztseacutegviselők iacutegy a polgaacutermester az

alispaacuten vaacutelasztaacutesaacutera a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg volt jogosult azonban a főispaacuten kinevezeacuteseacuteről a

beluumlgyminiszter jeloumlleacutese alapjaacuten a kiraacutely doumlntoumltt A toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg eacuteleteacuteben meghataacuterozoacute

szerepet betoumlltő főispaacuten legfontosabb feladatakeacutent az ellenőrzeacutes keruumllt meghataacuterozaacutesra Az

ellenőrzeacutesi jogkoumlr azonban csak azon toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi szervekre terjed ki amelyeket a

toumlrveacuteny nevesiacutetett

A toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg oumlnkormaacutenyzati testuumlleteacutenek feleacutepiacuteteacuteseacutere jellemző volt hogy egyreacuteszről

eacuterveacutenyesuumllt a keacutepviseleti elv maacutesreacuteszről pedig a virilizmus azaacuteltal hogy a keacutepviselők fele a

helyben eacutelő legtoumlbb adoacutet fizetők koumlzuumll keruumllt ki157 Az első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny vezette

be a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeletet amely hierarchikus alaacuterendeltseacuteget eredmeacutenyezett A

feluumlgyelet az előzetes engedeacutelyezeacutes illetve utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutes eszkoumlzrendszere toumlltoumltte ki

tartalommal

Egyeduumlli lehetőseacutegkeacutent a kormaacuteny rendelkezeacuteseacutenek kifogaacutesolaacutesaacutehoz a felirati jogot

biztosiacutetotta a toumlrveacuteny Ez sem volt azonban igazaacuten jelentős garancia mivel az utolsoacute szoacutet

ebben is a kormaacuteny mondta ki158

156 Ld toumlbbek koumlzoumltt STIPTA Istvaacuten A magyar peacutenzuumlgyi koumlzigazgataacutesi biacuteroacutesaacuteg eljaacuteraacutesi rendje (1884-1896)

httpwwwmjszuni-miskolchu20110213_stiptaistvanpdf (20150810) STIPTA Istvaacuten Toumlrteacuteneti eacutervek az

oumlnaacutelloacute koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes eacutes a koumlruumlltekintő igazsaacutegszolgaacuteltataacutes mellett In Koumlzeacuterdekveacutedelem A

koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes muacuteltja eacutes joumlvője (szerk Varga Zs Andraacutes - Froumlhlich Johanna) PPKE JAacuteK-KIM 2011

59-66 ANTAL Tamaacutes Toumlrveacutenykezeacutesi reformok Magyarorszaacutegon (1890-1900) (szerk Blazovich Laacuteszloacute)

Csongraacuted Megyei Leveacuteltaacuter Deacutel-Alfoumlldi eacutevszaacutezadok 23 2006 157 bdquo19 sect A bizottsaacuteg aacutell fele reacuteszben a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg teruumlleteacuten legtoumlbb egyenes aacutellamadoacutet fizető azon nagykoru

honpolgaacuterokboacutel kik orszaacuteggyuumlleacutesi keacutepviselővaacutelasztaacutesra jogositva vannak hason fele reacuteszben pedig a vaacutelasztoacute

koumlzoumlnseacuteg vaacutelasztottjaiboacutelrdquo 158 bdquo16 sect A toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg jelen toumlrveacuteny korlaacutetai koumlzoumltt felirhat egyes kormaacutenyrendelet ellen a veacutegrehajtaacutes

előtt ha azt toumlrveacutenybe uumltkoumlzőnek vagy a helyi viszonyok miatt czeacutelszeruumltlennek tartja De ha a minister a

felhozott indokok elleneacutere a veacutegrehajtaacutest koumlveteli vagy ha a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot hozott hataacuterozataacutenak

foganatositaacutesaacutetoacutel maacutesodizben eltiltja a kormaacutenyrendelet azonnal eacutes felteacutetlenuumll teljesitendő eacutes veacutegrehajtandoacuterdquo A

veacutegrehajtaacutesroacutel az alispaacuten gondoskodott

50

A koumlzigazgataacutesi reformleacutepeacutesek soraacuteban kiemelkedő jelentőseacuteggel biacutert az 1876 eacutevi VI tc

amely a koumlzigazgataacutesi bizottsaacutegok felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel rendelkezett159 A bizottsaacutegok felaacutelliacutetaacutesa

egyreacuteszről a koumlzigazgataacutes specializaacuteloacutedaacutesaacutenak folyamataacuteban jelentkezett igeacutenykeacutent maacutesreacuteszt

pedig annak a koumlvetkezmeacutenye hogy a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok hataacuteskoumlreacuteből koumlzigazgataacutesi uumlgyek

sokasaacutega keruumll aacutet aacutellami szervek hataacuteskoumlreacutebe a szakminiszteacuteriumok iraacutenyiacutetoacutei jogkoumlreacutevel160

Szuumlkseacutegesseacute vaacutelt tehaacutet a keacutetfeacutele szervtiacutepus teveacutekenyseacutegeacutenek oumlsszehangolaacutesa A bizottsaacuteg

egyik legfontosabb hataacuteskoumlre a koumlzigazgataacutes oumlsszhangjaacutenak megteremteacuteseacutere iraacutenyult emellett

hataacuteskoumlreacutebe tartoztak fegyelmi valamint fellebbezeacutesi uumlgyek is A koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg

viszonyaacutet a kormaacutenyhoz meghataacuterozta hogy a miniszteri rendeleteket veacutegrehajtatta eacutes a

veacutegrehajtaacutest ellenőrizte Feacuteleacutevente jelenteacutest tett tapasztalatairoacutel a miniszterelnoumlknek A

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi koumlzgyűleacutessel valoacute kapcsolatrendszereacutet pedig az jelentette hogy a

koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute uumlgyekre alkotott szabaacutelyrendeletek eacutes hataacuterozatok

veacutegrehajtaacutesaacutet inteacutezte eacutes ellenőrizte Feacuteleacuteves jelenteacuteseacutet a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi koumlzgyűleacuteshez is

felterjesztette A koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg oumlsszeteacutetele a centralistaacutek eacutes a municipalistaacutek

vitaacutejaacutenak eredmeacutenyekeacutent egyfajta kompromisszum folytaacuten alakult ki161 bdquonem semmisiacuteti meg

az oumlnkormaacutenyzatot mert 21 tagja koumlzuumll 15 a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg vaacutelasztottjardquo162 A koumlzigazgataacutesi

bizottsaacuteg műkoumldeacutese elsősorban oumlsszeteacuteteleacuteneacutel fogva kritizaacutelhatoacute163

A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokroacutel rendelkező 1886 eacutevi XXI tc (maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny)

folytaacuten csekeacutely vaacuteltoztataacutes koumlvetkezett be az oumlnkormaacutenyzati jog tartalmi meghataacuterozaacutesaacutenaacutel A

Szapaacutery Gyula164 beluumlgy- majd peacutenzuumlgyminiszterseacutege idejeacuten elfogadott toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes

tulajdonkeacuteppen a tanaacutecsrendszer bevezeteacuteseacuteig meghataacuterozta a magyar oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

159 Stipta Istvaacuten eacuterteacutekeleacutese szerint bdquoA megyei hataacuteskoumlr haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa a centralizaacutecioacutes tendencia

legnyilvaacutenvaloacutebb moacutedon ebben a toumlrveacutenyben jutott kifejezeacutesrerdquo STIPTA Istvaacuten Toumlrekveacutesek a vaacutermegyeacutek polgaacuteri

aacutetalakiacutetaacutesaacutera tervezetek javaslatok toumlrveacutenyek Budapest Osiris 1995 189 160 Peacuteldakeacutent emliacutethető az aacutellami peacutenzuumlgyi igazgataacutes reacuteszbeni kivonaacutesa a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok hataacuteskoumlreacuteből az

1867 eacutevi XV tc rendelkezeacuteseivel az aacutervaszeacutekből kuumlloumln szakhatoacutesaacuteg kialakiacutetaacutesa az 1877 eacutevi XX tc

eredmeacutenyekeacutent valamint a vaacutermegyei meacuternoumlki aacutellaacutes megszuumlnteteacutesei az 1877 eacutevi XXIV tc-vel 161 Tagjai elnoumlke a főispaacuten az oumlnkormaacutenyzati koumlzigazgataacutes vezető tisztseacutegviselői koumlzuumll az alispaacuten a

polgaacutermester a főjegyző a tiszti uumlgyeacutesz az aacutervaszeacuteki elnoumlk a főorvos az aacutellamigazgataacutes vezető tisztseacutegviselői

koumlzuumll a kiraacutelyi adoacutefeluumlgyelő az aacutellameacutepiacuteteacuteszeti hivatal főnoumlke a bankfeluumlgyelő a kiraacutelyi uumlgyeacutesz a postai eacutes

taacuteviacuterdai keruumllet igazgatoacuteja A bizottsaacuteg tagjaikeacuten műkoumldoumltt tovaacutebbaacute tiacutez tag akiket a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi koumlzgyűleacutes

bdquosajaacutet kebeleacutebőlrdquo vaacutelasztott CSIZMADIA Andor A bdquokoumlzigazgataacutesi bizottsaacutegrdquo a polgaacuteri aacutellam szervezeteacuteben In

Jogtoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok II Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute 1968 118 162 CSIZMADIA (1968) 120 163 PAPP Laacuteszloacute Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg vaacutezlatos aacutettekinteacutese kuumlloumlnoumls tekintettel a hosszuacute 19 szaacutezad alkotmaacutenyos

megoldaacutesaira De iurisprudentia et iure publico VI eacutevfolyam 1-2 szaacutem httpdieiphuwp-contentuploads2012-

1-06pdf 8(201508 10) 164 1873-75-ig beluumlgyminiszter majd 1878-1887 koumlzoumltt peacutenzuumlgyminiszter ezt koumlvetően 1890-92 koumlzoumltt

miniszterelnoumlk eacutes beluumlgyminiszter egyidejűleg 1873-ban dolgozott ki javaslatot a teruumlleti koumlzigazgataacutes

egyseacutegeinek reformjaacutet illetően amely magaacuteban foglalta toumlbbek koumlzoumltt a vaacutermegyeacutek teruumlleteacutenek aacutetstrukturaacutelaacutesaacutet

a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok szaacutemaacutenak radikaacutelis csoumlkkenteacuteseacutet A javaslat aneacutelkuumll bukott meg hogy az

Orszaacuteggyűleacutes taacutergyalta volna

51

legleacutenyegesebb elemeit E toumlrveacutenyi rendezeacutes szaacutemolta fel a rendi eredetű sajaacutetos keruumlleteket

mint oumlnkormaacutenyzatokat eacutes tette kizaacuteroacutelagossaacute a vaacutermegyeacuteket a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok mellett

Eacuterdemi vaacuteltozaacutest a főispaacuten szeacuteleskoumlrű hataacuteskoumlreacutenek megteremteacutese eredmeacutenyezett amelynek

eredmeacutenyekeacuteppen a kormaacuteny befolyaacutesa a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokra mind az oumlnkormaacutenyzat mind

pedig az aacutellami igazgataacutes koumlzvetiacuteteacutese tekinteteacuteben erőteljesebbeacute vaacutelt Stipta Istvaacuten szerint

bdquoEzzel a toumlrveacutennyel a dualizmus kori aacutellamrendszeruumlnk toumlrteacuteneteacutenek olyan fejezete kezdődoumltt

amelyben a koumlzponti hatalom doumlntő befolyaacutest szerzett a teruumlleti autonoacutemiaacuteval szembenrdquo165 A

centralizaacutecioacute hataacuterozott erősoumldeacuteseacutet eredmeacutenyezte eszerint a maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny

A koumlzponti koumlzigazgataacutes jelentőseacutege megnyilvaacutenult a kormaacuteny megsemmisiacuteteacutesi jogaacutenak

kiterjeszteacuteseacuteben a felirati jog korlaacutetozaacutesaacuteban a főispaacuten hataacuteskoumlreacutenek noumlveleacuteseacuteben az

oumlnkormaacutenyzati testuumllet szemeacutelyzeti jogkoumlreacutenek csorbiacutetaacutesaacuteban A toumlrveacuteny szeacuteles koumlrben

tartalmazott (5 sect) olyan doumlnteacuteseket amelyek eacuterveacutenyesseacutegi kelleacutekekeacutent miniszteri joacutevaacutehagyaacutest

iacutert elő A centralizaacutecioacute tovaacutebbi megjeleneacuteseacutere peacutelda a toumlrveacuteny azon rendelkezeacutese mely szerint

amennyiben a főispaacuten a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg hataacuterozataacutet toumlrveacutenybe vagy miniszteri rendeletbe

uumltkoumlzőnek vagy az aacutellam eacuterdekeire neacutezve negatiacutev hataacutesuacutenak iacuteteacutelte akkor felterjeszthette az

illeteacutekes miniszternek feluumllvizsgaacutelat ceacuteljaacuteboacutel aki diszkrecionaacutelis jogkoumlreacuteben eljaacuterva

doumlntoumltt166 A főispaacuten hataacuteskoumlreacutenek bőviacuteteacutese a kinevezeacutesi jogkoumlr gyakorlaacutesaacutenaacutel jelentkezett

legfőkeacutepp Ezt koumlvetően ugyanis a főispaacuten nevezte ki a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi főorvost a

rendőrfőkapitaacutenyt a szaacutemvevőket eacutes maacutes a vaacutermegye eacuteleteacuteben fontos szerepet betoumlltő

tisztviselőket A főispaacuten szaacutemaacutera az első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacutenyben meghataacuterozott

ellenőrzeacutesi jogkoumlr tovaacutebb szeacutelesedett amennyiben a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg teruumlleteacuten műkoumldő aacutellami

szervekre is kiterjedt167 Ellentmondaacutest eredmeacutenyezett azonban hogy inteacutezkedeacutesi lehetőseacutegei

tovaacutebbra is csak a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi koumlzseacutegi bdquokoumlzegekkelrdquo szemben aacutelltak rendelkezeacuteseacutere168 A

jaacuteraacutesok a koumlzseacutegek eseteacuteben a főispaacuten ellenőrizte a hivatalos eljaacuteraacutest eacutes az uumlgykezeleacutest169 A

főispaacuteni jogkoumlroumlk koumlzuumll kiemeleacutest eacuterdemel a fellebbezeacutesi eacutes felterjeszteacutesi joga amelyet

gyakorolhatott a koumlzgyűleacutes a koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg a fegyelmi jogkoumlrrel felruhaacutezott

szervek szemeacutelyek doumlnteacuteseivel oumlsszefuumlggeacutesben170

165 STIPTA (1995) 14 166 bdquo57 sect B) k) pont a főispaacuten ha valamely koumlzgyuumlleacutesi hataacuterozatot a toumlrveacuteny vagy valamely ministeri

rendeletbe uumltkoumlzőnek vagy az aacutellam eacuterdekeire seacuterelmesnek veacutel annak feluumllvizsgaacutelat veacutegett leendő

felterjeszteacuteseacutet elrendelheti s erről az illető ministernek indokolt jelenteacutest tesz

Ily hataacuterozat az 5 sect-ban emlitett hataacuterozatokhoz keacutepest szinteacuten csak ministeri joacutevaacutehagyaacutes utaacuten hajthatoacute veacutegrerdquo 167 Ez az ellenőrzeacutesi jogkoumlr a szakminisztert illette meg a főispaacuten mindoumlssze koumlzreműkoumldoumltt az ellenőrzeacutesekben

1886 eacutevi XXI tc 57 sect A) 168 Ezt az egyre szeacutelesedő ellenőrzeacutesi hataacuteskoumlrt Ereky Istvaacuten aacutellaacutespontja szerint az bdquoaacutellami eacutes toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg

koumlzigazgataacutes egyre szaporodoacute igeacutenyei tetteacutekrdquo szuumlkseacutegesseacute EREKY (1908) 136 169 1886 eacutevi XXI tc 57 sect B) b) pontja 170 1886 eacutevi XXI tc 57 sect B) k) pont 1876 eacutevi 6 tc 61 sect

52

A vaacutermegyei toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg jogainak hangsuacutelyozaacutesa ugyanakkor megjelent az 1896 eacutevi

XXVI toumlrveacutennyel oumlsszefuumlggeacutesben is mivel a vaacutermegye a beluumlgyminiszter aktusait biacuteroacutesaacuteg

előtt taacutemadhatta meg

422 A koumlzseacutegek

Amint az első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny alapjaacuten a vaacutermegyei toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg ugyanuacutegy az első

koumlzseacutegi toumlrveacuteny alapjaacuten a koumlzseacuteg oumlnaacutelloacutean inteacutezte sajaacutet beluumlgyeit veacutegrehajtotta a toumlrveacutenynek

eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegnak az aacutellami eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi koumlzigazgataacutesra vonatkozoacute rendeleteit

A hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutenaacutel csak toumlrveacutenyi rendelkezeacutes keacutepezhetett korlaacutetot A koumlzseacutegi toumlrveacuteny a

koumlzseacutegek jogai koumlzoumltt nevesiacutetette a sajaacutet beluumlgyeiben toumlrteacutenő hataacuterozathozatalt eacutes a

szabaacutelyrendelet (statutum) alkotaacutesaacutet A hataacuterozatai eacutes szabaacutelyrendeletei veacutegrehajtaacutesaacutet sajaacutet

vaacutelasztott eloumlljaacuteroacutei eacutes koumlzegei uacutetjaacuten foganatosiacutethatta A toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt szabadon

rendelkezhetett a koumlzseacuteg vagyona foumlloumltt Adoacutet vethetett ki eacutes inteacutezkedett annak behajtaacutesaacuteroacutel A

koumlzszolgaacuteltataacutesok koumlreacuteben gondoskodott a tisztaacuten koumlzseacutegi utakroacutel eacutes egyeacuteb koumlzlekedeacutesi

eszkoumlzoumlkről a koumlzseacutegi iskolaacutekroacutel eacutes maacutes bdquorokon inteacutezetekrőlrdquo A koumlzseacuteg sajaacutet hataacuteskoumlreacuteben

fenntartotta a tűz- eacutes koumlzrendőrseacuteget kezelte az uacuten szegeacutenyuumlgyeket A koumlzseacutegi toumlrveacuteny

biztosiacutetotta a koumlzseacutegek szaacutemaacutera mindazon jogok gyakorlaacutesaacutet eacutes koumltelesseacutegek teljesiacuteteacuteseacutet

amelyek toumlrveacuteny szerint megilletteacutek

A vagyon feletti rendelkezeacutesi jog a koumlzseacutegi autonoacutemia leacutenyegi reacuteszekeacutent eacuterveacutenyesuumllt Mind az

első mind a maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny kiterjedt szabaacutelyozaacutest tartalmazott a tulajdonosi

jogosiacutetvaacutenyok gyakorlaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a helyi autonoacutemia

alapvető felteacutetele az oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutest szolgaacuteloacute vagyon amellyel oumlsszefuumlggő

tulajdonosi vagyonkezeleacutesi jogosiacutetvaacutenyokat a koumlzoumlsseacuteg keacutepviselete gyakorolta Nemcsak a

telepuumlleacutesen eacutelők hanem az elteacuterő jogaacutellaacutesuacute telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutegei a kezdetektől fogva

rendelkeztek sajaacutet oumlnaacutelloacute vagyonnal amely a telepuumlleacutesek lakossaacutegaacutet igazgataacutesi rendszereacutenek

műkoumldteteacuteseacutet szolgaacutelta E vagyonelemek kuumlloumlnboumlző forraacutesboacutel szaacutermazhattak171 rendelteteacutesuumlk

azonban megegyezett A tulajdon feletti rendelkezeacutesi jog azonban mindenkor korlaacutetok koumlzoumltt

eacuterveacutenyesuumllhetett Kuumlloumlnoumls jelentőseacuteget nyert e korlaacutetozaacutes a 19 szaacutezad veacutegeacuten ugyanis egyes

doumlnteacutesek csak a vaacutermegyei toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg megerősiacuteteacuteseacutet koumlvetően keruumllhettek veacutegrehajtaacutesra

eacuterveacutenyesseacuteguumlk joacutevaacutehagyaacuteshoz koumltoumltt A toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg joacutevaacutehagyaacutesi jogosultsaacutega neheziacutetette

171 A telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutege vagyonaacutenak keletkezeacuteseacutet szabadkiraacutelyi vaacuterosok vaacuterosok mezővaacuterosok eseteacuteben

roumlgziacutethetteacutek pl a kivaacuteltsaacutegleveacutel a foumlldesuacuteri rendelkezeacutes a foumlldesuacuterral koumltoumltt megaacutellapodaacutes az uacuterbeacuteri

szabaacutelyozaacutes leacutetrejoumlhetett adaacutesveacutetel vagy oumlroumlkleacutes uacutetjaacuten Ez utoacutebbira kiragadott peacuteldakeacutent emliacutethetőek a

mezővaacuterosok iacutegy Gyula mezővaacuteros is amennyiben roumlgziacuteteacutesre keruumllt hogy a vaacuteros polgaacuterai maacuter a XVI

szaacutezadban is szabadon rendelkezhettek vagyonukkal bdquoAz oumlroumlkoumls neacutelkuumll elhaltak vagyonaacutenak keacutetharmada az

egyhaacutezat eacutes a szegeacutenyeket egyharmada pedig a vaacuterost illetterdquo BAacuteCSKAI Vera A mezővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat a

XV szaacutezadban eacutes a XVI szaacutezad elejeacuten In BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi

oumlnkormaacutenyzat muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971 22

53

időbeli elhuacutezoacutedaacutesa gaacutetolhatta a koumlzseacuteg eacuterdekeinek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet az ingatlangazdaacutelkodaacutes

tereacuten ugyanakkor azonban az is megaacutellapiacutethatoacute hogy a joguumlgyletek szabaacutelyszerűseacutegeacutenek

koumlvetelmeacutenye a szakeacutertelem eacuterveacutenyesuumlleacutese eacuterdekeacuteben megkiacutevaacutenta a feluumllvizsgaacutelatot

A koumlzseacutegi jogok hataacuteskoumlroumlk előbbiekben felsorolt leacutenyegi elemei nem vaacuteltoztak a

koumlzseacutegekről rendelkező 1886 eacutevi XXII tc (maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny) szabaacutelyozaacutesi koumlreacuteben

sem Kiemeleacutesre eacuterdemes hogy e rendezeacutesneacutel szerepet kaptak a koumlzseacutegek egyesiacuteteacuteseacuteről

bdquoszoumlvetkezeacuteseacuterőlrdquo szoacuteloacute rendelkezeacutesek hiszen a kiskoumlzseacutegi jogaacutellaacutes a kiskoumlzseacutegek teherbiacuteroacute

keacutepesseacutegeacutenek csekeacutely volta eleve felteacutetelezte az oumlnkormaacutenyzati eacutes aacutellami feladatok

ellaacutetaacutesaacuteban az egyuumlttműkoumldeacutest172

A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi eacutes koumlzseacutegi toumlrveacutenyek oumlnkormaacutenyzati jogokat illető rendelkezeacuteseinek

elemzeacuteseacuteből egyeacutertelmű az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fogalmaacutenak aacutetalakulaacutesa a koraacutebbi

termeacuteszetjogi alapon aacutelloacute oumlnkormaacutenyzat-felfogaacutessal szemben Mind a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg mind a

koumlzseacuteg eseteacuteben a koraacutebbi egyseacuteges hataacuteskoumlri felfogaacutessal szemben szeacutetvaacuteltak az

oumlnkormaacutenyzat feladat-eacutes hataacuteskoumlrei az aacutellami eacutes az oumlnkormaacutenyzati funkcioacutek E megaacutellapiacutetaacutes

minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean alaacutetaacutemaszthatoacute a koumlvetkező toumlrveacutenyi rendelkezeacutessel bdquogyakoroltaacutek

az oumlnkormaacutenyzatotrdquo valamint szerepet kaptak bdquoaz aacutellami koumlzigazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutebenrdquo

5 Reformtoumlrekveacutesek az oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesaacutera

A vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat rendszere az 1886 eacutevi XXI toumlrveacutenycikkel oly moacutedon keruumllt

rendezeacutesre hogy ez alapjaacutet keacutepezte az igazgataacutesi funkcioacutek gyakorlaacutesaacutenak egeacuteszen a szovjet

mintaacutera megvaloacutesult tanaacutecsrendszer 1950-es eacutevekben toumlrteacutent kiteljesuumlleacuteseacuteig A toumlbb mint feacutel

eacutevszaacutezad soraacuten azonban szaacutemos olyan javaslat laacutetott napvilaacutegot illetve toumlrveacutenyi formaacutet is

oumlltoumltt amelyről az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia taacutergyalaacutesa soraacuten szuumlkseacuteges emliacuteteacutest szuumlkseacuteges

tenni

Mielőtt a konkreacutet toumlrveacutenyjavaslatok eacutes a teacutemaacuteval oumlsszefuumlggő egyes iacuteroacutek veacutelemeacutenyeacutenek

ismerteteacuteseacutere sor keruumllne felteacutetlen figyelmet eacuterdemel Szokolay Istvaacutennak az aacutellam igazgataacutesi

feladataival eacutes az oumlnkormaacutenyzatok lehetseacuteges szerepeacutevel foglalkozoacute kritikai műve173 A

szerző sajaacutet magaacutet az 1848 előtti centralista iraacutenyzathoz sorolta iacutegy nem keacutetseacuteges hogy az

egyeduumlli megoldaacutest a vaacutermegyei rendszer aacutetalakiacutetaacutesaacutera a centralizaacutecioacuteban veacutelte megtalaacutelni

amely egyben a felelős kormaacutenyzaacutest is lehetőveacute teszi Aacutellaacutespontja szerint a bdquokoumlzigazgataacutesnak

172 1886 eacutevi XXII tc 1 sect c) pontja kiskoumlzseacutegek melyek a toumlrveacuteny aacuteltal a koumlzseacutegekre ruhaacutezott teendőket

korlaacutetolt anyagi viszonyaik miatt sajaacutet erejuumlkből teljesiteni nem keacutepesek eacutes e veacutegből maacutes koumlzseacutegekkel kell

szoumlvetkeznioumlk 173 SZOKOLAY Istvaacuten Centralisatio eacutes oumlnkormaacutenyzat Eacuteszreveacutetelek a koumlzigazgataacutesi toumlrveacutenyjavaslathoz Budapest

Az Atheneum R Taacutersulat kiadaacutesa 1891

54

vissza kell nyernie aacutellamisaacutegaacutet teljes meacutervben de a mellett s annak szellemeacuteben a helyi

eacuterdekek keacutepviselete is fenntartandoacute a koumlzseacutegekben s megyeacutekbenrdquo174 A koumlzigazgataacutes

toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutenek folyamataacuteban a centralizaacutecioacuteval oumlsszefuumlggeacutesben azonban kifejtette hogy

szaacutemos olyan bdquotuacutelkapaacutesarsquordquo alakulhat ki amelyre ugyan a nem a bdquomunicipium fennhatoacutesaacutegardquo

hanem maacutes inteacutezmeacutenyek megteremteacutese garanciaacutelis jelentőseacutegű A politikai jogok

kirekeszteacuteseacutet tartotta szuumlkseacutegesnek az aacutellamigazgataacutesboacutel ezen tuacutel kuumlloumln szervezeti keret

megteremteacuteseacutet is elengedhetetlennek laacutetta az bdquoilletőseacutegirdquo oumlsszeuumltkoumlzeacutes a panaszjog

gyakorlaacutesa valamint a vitaacutes koumlzigazgataacutesi uumlgyek elbiacuteraacutelaacutesa teruumlleteacutere Kuumllfoumlldi elsősorban

neacutemet francia angol inteacutezmeacutenyi megoldaacutesokat tanulmaacutenyozott amelyek egyeacutertelműen

alaacutetaacutemasztottaacutek szaacutemaacutera a centralizaacutecioacute erősiacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacutet a hazai koumlzaacutellapotok

javiacutetaacutesaacutera Az bdquooumlsszpontosiacutetaacutesrdquo haacutetraacutenyainak kikuumlszoumlboumlleacuteseacutere elsősorban a koumlzigazgataacutesi

biacuteraacuteskodaacutes felaacutelliacutetaacutesaacutet tartotta elengedhetetlennek azzal a szervezeti megoldaacutessal hogy a

biacuteraacuteskodaacutest a koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg veacutegezze ndash a bdquojogbiztossaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutetrdquo szem előtt

tartva azonban ndash nem eacutertett egyet175 Emellett fontosnak tartotta a jaacuteraacutesi tanaacutecsok

inteacutezmeacutenyesiacuteteacuteseacutet a megyei oumlnkormaacutenyzat szervezet reformjaacutet a koumlzigazgataacutes bizottsaacutegnak a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegba toumlrteacutenő beolvasztaacutesaacutet a koumlzigazgataacutesi tisztviselők minősiacuteteacuteseacutet valamint a

főispaacuten eacutes az alispaacuten viszonyaacutenak rendezeacuteseacutet176

Szokolay Istvaacuten előzőekben ismertetett a centralizaacutecioacutet előteacuterbe helyező gondolatmeneteacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben eacuterdemes felideacutezni Weis Istvaacuten aacutellaacutespontjaacutet aki azt vallotta hogy bdquohellipa magyar

nemzeti aacutellam kieacutepiacuteteacuteseacutenek alapkoumlve a joacute koumlzigazgataacutes eacutes hellip ezt az oumlnkormaacutenyzat megfelelő

szerephez juttataacutesa neacutelkuumll el sem tudom keacutepzelnihelliprdquo177 A keacuteszuumllő aacuteltalaacutenos koumlzigazgataacutesi

reform folyamataacuteban fejtette ki aacutellaacutespontjaacutet az oumlnkormaacutenyzati szervek elengedhetetlen

szerepeacutere vonatkozoacutean az aacutellam koumlzigazgataacutesi szervezetrendszereacuteben Az oumlnkormaacutenyzaacutest

eacuterintően vizsgaacutelta mind az oumlnkormaacutenyzat alanyaacutet mind pedig annak a taacutergyaacutet

Kiinduloacutepontkeacutent az oumlnkormaacutenyzat alanya bdquoa termeacuteszetes helyi kapcsolatban eacutelő egyesek

azon magasabb egyesuumlleacutese mely moraacutelis eacutes anyagi ereje főleg azonban a toumlrteacutenelmi fejlődeacutes

folytaacuten nemcsak az őt koumlzvetlenuumll eacuterintő uumlgyek viteleacutere van jogosiacutetva hanem azon uumlgyekeacutere

is melyek tulajdonkeacutepen aacutellami hivatalok hatoacutesaacutegok hataacuteskoumlreacutet alkotnaacutekrdquo178 E

174 SZOKOLAY (1891) II 175 SZOKOLAY (1891) 60 176 SZOKOLAY (1891) 79-87 177 WEIS (1911) 3 178 WEIS (1911) 33

55

megfogalmazaacutesboacutel egyeacutertelműen kideruumll hogy szaacutemaacutera az oumlnkormaacutenyzatisaacutegot a

toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg testesiacutetette meg179

A javaslatok koumlzuumll az első kiemeleacutesre eacuterdemes dokumentum a koumlzseacutegekről alkotott

reformtervezet (1894) amely Hieronymi Kaacuteroly neveacutehez fűződik A koumlzseacutegi toumlrveacutenytervezet

elsősorban azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy az aacutellam tovaacutebbi koumlzpontosiacutetaacutesaacutenak elve

eacuterveacutenyesuumllhessen Keacutet előremutatoacute eleme emelhető ki megszuumlntette volna a virilizmust

maacutesreacuteszt pedig az aacutellami-oumlnkormaacutenyzati feladatok veacutegzeacutese szempontjaacuteboacutel roumlgziacutetette volna

hogy amennyiben a koumlzseacuteg nem tudja ellaacutetni az igazgataacutesi feladatokat az aacutellami adoacutek 5-

aacuteboacutel uacutegy azt az aacutellami tisztviselők laacutettaacutek volna el180 Ezaacuteltal eacuterveacutenyesuumllhetett volna a sajaacutetos

oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesa soraacuten az aacutellami befolyaacutes

Nem csupaacuten a koumlzseacutegekre vonatkozoacutean keruumllt kidolgozaacutesra reacuteszletes toumlrveacutenyjavaslat hanem a

vaacuterosokra is A vaacuterosi toumlrveacutenytervezet megalkotoacuteja Faschoacute-Moys Saacutendor aki Perczel Dezső

beluumlgyminiszter 1897-es felkeacutereacutese alapjaacuten keacutesziacutetette el rendezeacutesi javaslataacutet A tervezet nem

tartalmazott alapvető moacutedosiacutetaacutesra iraacutenyuloacute toumlrekveacuteseket annyiban felelt volna meg jobban a

vaacuterosok elvaacuteraacutesainak hogy korlaacutetozottabb jogkoumlrt biztosiacutetott volna a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi vaacuterosi

főispaacutenoknak valamint teret biztosiacutetott volna a vaacuterosi tisztviselők eacutelethossziglani

vaacutelasztaacutesaacutenak181 A javaslat maacutesik kiemelkedő vonaacutesa volt hogy az aacutellamigazgataacutesi

feluumlgyeletet erősiacutetette amennyiben meghataacuterozott szabaacutelyrendeletekhez (pl szervezeacutesi

eacutepiacuteteacutesi nyugdiacutej rendőri ndash 77 sect) eacutes keacutepviselő-testuumlleti hataacuterozatokhoz (pl vaacuterosi toumlrzsvagyon

szerzeacutese elidegeniacuteteacutese koumllcsoumln felveacutetele ndash 83-84 sect) miniszteri megerősiacuteteacutest iacutert elő Erősiacuteteni

kiacutevaacutenta a megyei főispaacuten feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutet amennyiben pl a rendezett tanaacutecsi vaacuterosokkal

szemben miniszteri jogkoumlrt biztosiacutetott volna182 A vaacuterosokra vonatkozoacutean meacuteg egy tervezetet

emliacutetuumlnk Harrer Ferenc vaacuterosi toumlrveacutenytervezeteacutet (1912) amelyet a Vaacuterosok Kongresszusa

megbiacutezaacutesaacuteboacutel keacutesziacutetett elő A vaacuterosi toumlrveacutenytervezet oumlsszefuumlggeacutesben volt a vaacuterosok lenduumlletes

fejlődeacuteseacutevel A tervezet legfőbb jellemzőjekeacutent a megyeellenesseacuteg hataacuterozhatoacute meg183

A vaacutermegyei koumlzigazgataacutes reformjaacuteroacutel kiemeleacutest eacuterdemelnek Ereky Istvaacuten gondolatai

amelyeket a teacutemaacuteval kapcsolatban toumlbbek koumlzoumltt egy 1914-es tanulmaacutenyaacuteban fejtett ki

179 WEIS (1911) 33-47 180 A reformtervezet egyes reacuteszeit koumlzzeacutetette CSIZMADIA Andor Buumlrokraacutecia eacutes koumlzigazgataacutesi reformok

magyarhonban Gondolat Kiadoacute 1979 272-287 181 BREINICH Gaacutebor A magyar vaacuterosok szoumlvetkezeacutese a dualizmus korszakaacuteban In Tanulmaacutenyok Budapest

muacuteltjaacuteboacutel 25 1996 91 httpepaoszkhu021000212000025pdfORSZ_BPTM_TBM_25_085pdf

(20150726) 182 CSIZMADIA (1979) 288-320 183 CSIZMADIA (1979) 342-362

56

konkreacutet toumlrveacutenyjavaslat formaacutejaacutet azonban nem oumlltoumltte184 A vaacutermegyeacutek funkcioacuteit keacutet

csoportra jogi eacutes politikai (alkotmaacutenyveacutedő) funkcioacutekra osztotta Leszoumlgezte hogy a koumlzponti

hatalommal valoacute eacuterdek-oumlsszeuumltkoumlzeacutes eseteacuten mindig a politikai eacuterdekek doumlntoumlttek a joacute

koumlzigazgataacutes eacuterdekei helyett Legnagyobb probleacutemakeacutent a koumlzigazgataacutes eacutes a politika

egybeolvadaacutesaacutet fogalmazta meg A vaacutermegyei szervezet eacuteleacuten aacutelloacute szemeacutelyneacutel a megfelelő

elmeacuteleti keacutepzettseacutegnek kell dominaacutelnia Elhibaacutezottnak tartotta a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg

szervezeteacutet Aacutellaacutespontja szerint a koumlzponti koumlzigazgataacutes tisztviselői aacutellaacutesait a koumlzponti

szervek miacuteg a teruumlleti helyi szervek eseteacuteben a helyhatoacutesaacutegok toumllthetteacutek volna be

legmegfelelőbben A vaacutelasztaacutesi rendszerrel szemben a kinevezeacutes bevezeteacuteseacutet tartotta

ceacutelravezetőbbnek A politikai vaacutermegyeacutere vonatkozoacutean megfogalmazott fontosabb javaslatai a

koumlvetkezők Aacutellaacutespontja szerint a főispaacutenra mint a kormaacuteny politikaacutejaacutenak keacutepviselőjeacutere

szuumlkseacuteg van A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacutegnak a toumlrveacutenyesseacutegi szempontuacute ellenőrzeacuteseket

kellene veacutegeznie melynek biztosiacuteteacuteka az 1907 eacutevi LX tc185 amellyel oumlsszefuumlggeacutesben

viszont moacutedosiacutetaacutesokat tartott szuumlkseacutegesnek Az alkotmaacutenyveacutedelem preventiacutev rendszereacutevel

szemben a repressziacutev rendszert preferaacutelta ez utoacutebbi esetben a biacuteroacutesaacutegok kaphattak volna

szerepet

Egyed Istvaacuten a hivatkozott 1907 eacutevi LX tc koumlzjogi jelentőseacutegeacutet emelte ki amennyiben az

oumlnkormaacutenyzat veacutedelmeacutet tekintette elsődleges rendelteteacuteseacutenek garanciaacuteul szolgaacutelhatott a

koumlzigazgataacutes bdquoalkotmaacutenyos eacutes toumlrveacutenyes meneteacutenekrdquo biztosiacutetaacutesaacutera Ugyanakkor azt is meg

kell jegyezni hogy az erős oumlnkormaacutenyzatisaacuteg nem alakulhatott ki a bdquokormaacuteny adminisztratiacutev

gyaacutemsaacutegardquo mellett A kormaacuteny eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg jogkoumlrei pontos lehataacuterolaacutesaacutenak hiaacutenyai

okoztaacutek a legfőbb probleacutemaacutet186

6 Az 1929 eacutevi XXX tc a koumlzigazgataacutes rendezeacuteseacuteről eacutes az uacutejabb reformtervezetek

A koumlzigazgataacutes rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute uacutej toumlrveacuteny oumlnkormaacutenyzati jelentőseacutege kettős egyreacuteszről uacutej

aacuteltalaacutenos vaacutelasztaacutesokat eacutes tisztuacutejiacutetaacutest rendelt el maacutesreacuteszről a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok szervezeti

keacuterdeacuteseivel kapcsolatos vitaacutek feloldaacutesaacutera keruumllt sor Egyed Istvaacuten megaacutellapiacutetaacutesa szerint

184 EREKY Istvaacuten A vaacutermegyei koumlzigazgataacutes reformjaacutenak alapelvei In Jogtoumlrteacutenelmi eacutes Koumlzigazgataacutesi Jogi

Tanulmaacutenyok Eperjes Sziklai Henrik Kiadaacutesa 1914 125-155 185 Az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelme szempontjaacuteboacutel jelentős toumlrveacuteny bdquoa municipalistaacutek ujjongaacutesa koumlzepette joumltt

leacutetrerdquo A toumlrveacuteny indokolaacutesa szerint bdquoA toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg jogkoumlreacutenek veacutedelme elsőranguacute aacutellamjogi eacuterdek

Fontosabb eacutes suumlrgetőbb mint azon jogok veacutedelme amelyek az egyeseket illetik meg a koumlzigazgataacutesi

hatoacutesaacutegokkal szemben de eddig meacuteg nincsenek biacuteroacutei veacutedelem alaacute helyezverdquo SIacuteK Ferenc A vaacutermegyei

oumlnkormaacutenyzat szerepe a dualizmus idejeacuten In Jogtoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok II Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute

Budapest 1986 149-150 186 Egyed (1929) 372-373

57

bdquoreformot hoz de a hagyomaacutenyok alapjaacutenrdquo187 A toumlrveacuteny alapvetően megőrizte a centralista

aacutellamfelfogaacutesnak megfelelően kialakiacutetott koumlzigazgataacutesi szervezetrendszert azonban az

oumlnkormaacutenyzati rendszert eacuterintően is tartalmazott kiemelendő rendelkezeacuteseket Ilyen

inteacutezkedeacutese volt toumlbbek koumlzoumltt a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg leacutetszaacutemaacutenak csoumlkkenteacutese (150-450

fő) a virilizmus inteacutezmeacutenyeacutenek haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa (a koraacutebbi frac12 araacutenyroacutel 25-re) A toumlrveacuteny

elvonta a koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg elsőfokuacute hataacuteskoumlreit eacute az alispaacutenokra biacutezta a jogorvoslati

maacutesodfokuacute jogkoumlreit pedig teljes meacuterteacutekben megszuumlntette Leacutetrehozta a kisgyűleacutest amely a

főispaacuten elnoumlkleteacutevel a kisebb jelentőseacutegű uumlgyekben hataacuterozott a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacutegok

helyett A vaacuterosok tekinteteacuteben emliacutetendő hogy a koraacutebbi rendezett tanaacutecsuacute vaacuteros elnevezeacuteseacutet

megyei vaacuterosra vaacuteltoztatta

A toumlrveacuteny doumlntő jelentőseacutege a koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutesokat illető rendelkezeacuteseiben

mutatkozott meg toumlbbek koumlzoumltt a jogorvoslat lehetőseacutegeacutenek teljes koumlrű biztosiacutetaacutesaacuteval eacutes a

jogorvoslati foacuterumok rendszereacutenek egyszerűsiacuteteacuteseacutevel Uacutejdonsaacutegot hozott a koumlztisztviselői

szabaacutelyozaacutes tereacuten is kuumlloumlnoumlsen a keacutepesiacuteteacutes az anyagi juttataacutesok eacutes a fegyelmi eljaacuteraacutes

szabaacutelyozaacutesaacuteval

A centralizaacutecioacutes tendenciaacutek tovaacutebb erősoumldtek a toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutessal amely keacutet iraacutenyban is

megnyilvaacutenult Egyreacuteszről az oumlnkormaacutenyzatok feletti feluumlgyelet tovaacutebb erősoumldoumltt maacutesreacuteszről

pedig a szakaacutegazati szabaacutelyozaacutesok (pl tanfeluumlgyeleti reform) is a centralizaacutecioacute jegyeacuteben

alakultak

Vaacutesaacutery Istvaacuten 1931-ben keacutesziacutetett reformtervezetet a vaacuterosi igazgataacutessal oumlsszefuumlggeacutesben

amely az 1886 eacutevi rendezeacutes elvi alapjait megtartotta Kuumlloumln hataacuteskoumlrkeacutent jelent meg az

oumlnkormaacutenyzati jog eacutes az aacutellami koumlzigazgataacutes koumlzvetiacuteteacutese Erősiacutetette volna a politika jogokat

az orszaacutegos uumlgyekben toumlrteacutenő aacutellaacutesfoglalaacutes jogosiacutetvaacutenyaacutenak megteremteacuteseacutevel Nem kiacutevaacutent

vaacuteltoztatni a tisztviselő-vaacutelasztaacutesok szabaacutelyain a gazdasaacutegi eacutes koumlltseacutegveteacutesi

meghataacuterozottsaacutegokon sem Kiemelkedő uacutejiacutetaacutesa volt a vaacuterosi tervezetnek a vaacuterosi haacuteztartaacutesra

vonatkozoacute szabaacutelyok egyseacutegesiacuteteacutese188

Uacutejabb vaacuterosi reformtervezetet szerkesztett 1943-ban Csizmadia Andor Magyary Zoltaacuten a

Koumlzigazgataacutes-tudomaacutenyi Inteacutezet igazgatoacutejaacutenak megbiacutezaacutesa alapjaacuten189 Fő ceacutelkitűzeacutesekeacutent

fogalmazoacutedott meg a virilizmus inteacutezmeacutenyeacutenek felszaacutemolaacutesa a mezővaacuterosi kategoacuteria

megőrzeacutese eacutes a koumlzseacutegi illetőseacuteg megszuumlnteteacutese A tervezet megtartotta az oumlnkormaacutenyzati

jogokat az aacutellami koumlzigazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutet eacutes az orszaacutegos uumlgyekben valoacute politikai

187 Egyed (1929) 397 188 CSIZMADIA (1979) 455-482 189 CSIZMADIA (1979) 481-498

58

aacutellaacutesfoglalaacutes jogaacutet A koumlzfeladatok ellaacutetaacutesa tekinteteacuteben elemezte a Tiacutezes Szervezet taacutersadalmi

alapon valoacute megszervezeacuteseacutet ennek hasznossaacutegaacutet190 E tervezet is reacuteszletesen foglalkozott a

vaacuteros haacuteztartaacutesaacutenak keacuterdeacuteseivel

7 A II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető időszak a neacutepi demokratikus korszak

A II vilaacuteghaacuteboruacute harci cselekmeacutenyeinek befejezeacuteseacutet koumlvetően a nemzeti bizottsaacutegok

megkezdteacutek a koraacutebbi helyi oumlnkormaacutenyzati apparaacutetus ellenőrzeacuteseacutet illetve toumlbb helyen

magukhoz vontaacutek a helyi igazgataacutest191 A 141945 ME rendelet a koumlzigazgataacutes

uacutejraszervezeacuteseacuteről gyakorlatilag visszaaacutelliacutetotta a vilaacuteghaacuteboruacute előtti oumlnkormaacutenyzatokat192 Az

1945 januaacuter 4-eacuten kibocsaacutetott rendelet a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumltelesseacutegeacuteveacute tette hogy

leacutetrehozzaacutek eacutes műkoumldtesseacutek az igazgataacutesi szerveket Martonyi Jaacutenos aacutellaacutespontja is ezt

taacutemasztja alaacute bdquoAz alulroacutel a neacutep akarataacutera feleacutepuumllő eacute egyszersmind hateacutekony

koumlzigazgataacutesthellipkeacutet eszkoumlzzel lehet megteremteni egyik oldalon az oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesok

megtartaacutesaacuteval a maacutesik oldalon az adminisztraacutecioacute teruumlleti eacutes szervezeti egyseacutegeit aacutetalakiacutetoacute

koumlzigazgataacutesi reform tető alaacute hozaacutesaacutevalrdquo193 A rendelkezeacutes felhiacutevta egyuacutettal a nemzeti

bizottsaacutegokat is hogy mindenhol alakiacutetsaacutek uacutejjaacute az oumlnkormaacutenyzati testuumlleteket meacutegpedig uacutegy

hogy abban vaacutelasztaacutes neacutelkuumll is minden demokratikus paacutert eacutes szakszervezet keacutepviselve

legyen194

Az 10301945 szaacutemuacute kormaacutenyrendelet kiadaacutesaacuteval a megyei toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokban is

ugyanezeket az elveket alkalmaztaacutek de a reacutegi tagsaacuteg szaacutemaacutenak csak negyedeacutet lehetett

betoumllteni A megyeacutek eacuteleacutere uacutej főispaacutenok keruumlltek kinevezeacutesre A koumlzseacutegi eacutes a vaacutermegyei

bizottsaacutegok koumlzoumltt alaacute-foumlleacuterendeltseacutegi viszony alakult ki 1945-1949 koumlzoumltt toumlbb alternatiacuteva is

mutatkozott a helyi igazgataacutes uacutejjaacuteszervezeacuteseacutere Ezen lehetőseacutegek magukban foglaltaacutek a

nemzeti bizottsaacutegokra alapozott igazgataacutesi struktuacutera a reacutegi inteacutezmeacutenyi kereteknek

demokratikus tartalommal valoacute kitoumllteacutese illetve egy uacutej igazgataacutesi szervezet kieacutepiacuteteacutese koumlzoumltti

190 bdquohellip az egymaacutes mellett lakoacute csalaacutedok tekinteacutelyesebb csalaacutedfői koumlzuumll vagy a csalaacutedok vagy a hatoacutesaacuteg egyet

mint tizedest kivaacutelasztotta a tizedeseket ismeacutet nagyobb szervezeti egyseacutegbe az utcakapitaacutenyok vagy

fertaacutelymesterek alaacute rendelte s iacutegy a szervezet uacutetjaacuten egyreacuteszt a hatoacutesaacuteg azonnal eacutertesuumllt a vaacuteros minden reacuteszeacutenek

jogos kiacutevaacutensaacutegairoacutel neheacutezseacutegeiről maacutesreacuteszt inteacutezkedeacuteseit a taacutevoli haacutezakhoz is azonnal eljuttathattahelliprdquo

CSIZMADIA (1979) 492 191 bdquoA nemzeti bizottsaacutegok [] fontos szerepet jaacutetszottak a hazai demokratikus neacutepmozgalom

kibontakoztataacutesaacuteban eacutes a neacutepi oumlnkormaacutenyzati koumlzigazgataacutes megszervezeacuteseacutebenrdquo RUSZOLY Joacutezsef Uacutejabb magyar

alkotmaacutenytoumlrteacutenet 1848-1949 PUumlSKI Budapest 2002 337 192 VEREBEacuteLYI Imre A tanaacutecsi oumlnkormaacutenyzat Koumlzgazdasaacuteg eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1987 63 193 MARTONYI Jaacutenos Az oumlnkormaacutenyzatok reformja Kuumlloumlnlenyomat a Vaacuterosi Szemle XXXII eacutevfolyamaacuteboacutel

Budapest Szeacutekesfővaacuteros Haacutezinyomdaacuteja eacuten 4 194 Peacuteldakeacutent A Szegedi Nemzeti Bizottsaacutegot oumlt paacutert a Magyar Kommunista Paacutert a Fuumlggetlen Kisgazdapaacutert a

Magyarorszaacutegi Szociaacuteldemokrata Paacutert a Demokrata Polgaacuteri Paacutert eacutes a Szabad Szakszervezetek helyi

szervezeteinek keacutet-keacutet kuumlldoumltte alapiacutetotta meg RUSZOLY (2002) 340

59

vaacutelasztaacutest A vitaacutek koumlzeacuteppontjaacuteban az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg korszerű szervezeti kereteinek

megteremteacutese aacutellt195

A nemzeti bizottsaacutegok komoly szerepet jaacutetszottak az oumlnkormaacutenyzati testuumlletek

uacutejraeacuteleszteacuteseacuteben a rendeacuteszeti szervek leacutetrehozaacutesaacuteban valamint a koumlzeacutelet megtisztiacutetaacutesaacuteban196

is Teveacutekenyseacuteguumlket 1949 eacutev elejeacuten szuumlntetteacutek be197

A koumlzigazgataacutes reformjaacutera vonatkozoacute elkeacutepzeleacutesek megjelentek a politika paacutertok iacutegy a

Nemzeti Parasztpaacutert a Magyar Dolgozoacutek Paacutertja reformprogramjaiban A Nemzeti Parasztpaacutert

reformjavaslatainak198 keacutesziacuteteacuteseacuteben Erdei Ferenc eacutes Biboacute Istvaacuten is szerepet jaacutetszott A

tervezet a reacutegi vaacutermegyei rendszer felszaacutemolaacutesaacutet tartotta szem előtt199 a vaacuterosmegyeacutere

eacutepiacutetett200 A Magyar Dolgozoacutek Paacutertja201 aacutellaacutespontja szerint a neacutepi demokraacutecia politikai eacutepiacuteteacutese

az uacutej magyar Fuumlggetlenseacutegi Front megteremtette annak lehetőseacutegeacutet hogy olyan neacutepi

oumlnkormaacutenyzat keruumllhessen leacutetrehozaacutesra mint amilyen a tanaacutecsrendszer oumlnkormaacutenyzata A

hatalmi keacuterdeacutesek eldoumlnteacuteseacutevel egyidejűleg az is nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy a proletaacuterdiktatuacutera

aacutellama szaacutemaacutera kizaacuteroacutelag az aacutellamhatalom egyseacutegeacutenek elveacuten aacutelloacute szovjet mintaacuten alapuloacute

tanaacutecsrendszer lehet megfelelő

8 A tanaacutecsrendszer időszaka ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg időleges eacutes teljes hiaacutenya

A Magyar Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute 1949 eacutevi XX toumlrveacuteny a szovjet tiacutepusuacute aacutellami

berendezkedeacutes megteremteacuteseacuteről rendelkezett centralizaacutelt aacutellamigazgataacutesi hataacuteskoumlroumlket

teremtett az oumlnkormaacutenyzatisaacutegot nem ismerte el A polgaacuteri eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

felszaacutemolaacutesra keruumllt iacutegy a tanaacutecsrendszerre kizaacuteroacutelag az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg teljes hiaacutenya miatt

eacuterdemes kiteacuterni

Patyi Andraacutes ndash Verebeacutelyi Imreacutere hivatkozaacutessal ndash a rendszer haacuterom alapvető jellemzőjeacutenek ndash a

koumlzvetlen fizikai katonai rendőri erőszakkal leacutetrehozott monolit aacutellami tulajdon az aacutellamjogi

szempontboacutel meghataacuterozoacute kettős alaacuterendeltseacuteg valamint a teljes egypaacutertrendszer mint

195 KUKORELLI Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzat eseacutelyei neacutegy eacutevtized taacutevlataacuteboacutel Az 1945-1949 koumlzoumltti alternatiacutevaacutek In

Helyi eacutes szakmai oumlnkormaacutenyzatok Tulajdonformaacutek aacutellami peacutenzuumlgyek Alkotmaacutenyjogi Fuumlzetek 7-8 (szerk

KILEacuteNYI Geacuteza) 1989 30 196 A Magyar Nemzeti Fuumlggetlenseacutegi Front Programja (1944 december 3) tartalmazta annak koumlvetelmeacutenyeacutet

hogy bdquoA koumlzigazgataacutesi szerveket rendőrseacuteget honveacutedseacuteget a karhatalmat meg kell tisztiacutetani a nyilas hazaaacuteruloacute

eacutes neacutepellenes elemektőlrdquo CSIZMADIA (1979) 537 197 RUSZOLY (2002) 342-345 198 CSIZMADIA (1979) 541-551 199 bdquoA vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat tehaacutet ma is eacutelettelen az egykori nemesi oumlnkormaacutenyzatboacutel nem lett neacutepi

oumlnkormaacutenyzattaacute mert egy-egy vaacutermegye neacutepe nem alkot valoacutesaacutegos eacuterdekkoumlzoumlsseacuteget A vaacutermegye ezenfeluumll

teljesen felesleges sallangkeacutent hurcolja magaacuteval a ceacuteltalanul ittmaradt főispaacuten rendszertrdquo CSIZMADIA (1979)

543 200 bdquoA koumlzigazgataacutes szervezeteacutenek a valoacutesaacutegos gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes koumlzlekedeacutesi goacutecok koumlruumll kialakult

valoacutesaacutegos egyseacutegekhez kell idomulniardquo CSIZMADIA (1979) 546 201 Iraacutenymutataacutes az MDP dokumentumaiban (1948) CSIZMADIA (1979) 553

60

politikai tulajdonsaacuteg - vaacuteltozatlansaacutegaacutet emelte ki amely a teljes tanaacutecsrendszer időszakaacutet

jellemzően aacutethatotta202 Maacutes szempontboacutel tovaacutebbi jellemzők is azonosiacutethatoacuteak Verebeacutelyi Imre

nyomaacuten uacutegymint (1) a tanaacutecsok az egyseacuteges eacutes hierarchikusan megszervezett aacutellamigazgataacutes

reacuteszei (2) politikai alapjellemzője a monopolisztikus egypaacutertrendszer (3) gazdasaacutegi

alapjellemzője az aacutellami tulajdon monopoacuteliuma aacutellami ndash jogi jellemzője a demokratikus

centralizmus szervezeti eacutes műkoumldeacutesi alapelveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese203

Az aacutellamhatalom legfelsőbb szerveacuteveacute az Orszaacuteggyűleacutest tette meghataacuterozoacute szerepet biztosiacutetva

a Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg Elnoumlki Tanaacutecsaacutenak amely az Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuten kiacutevuumll teljes

jogkoumlrben helyettesiacutethette az Orszaacuteggyűleacutest annak keacutet uumlleacutese koumlzoumltt Az aacutellamigazgataacutes

legfelsőbb szervekeacutent az Orszaacuteggyűleacutes aacuteltal leacutetrehozott Magyar Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg

Minisztertanaacutecsaacutet nevesiacutetette miacuteg az aacutellamhatalom helyi szervei a tanaacutecsok lettek204 Az

1950 eacutevi I toumlrveacuteny (első tanaacutecstoumlrveacuteny) alapjaacuten keruumlltek megszervezeacutesre a tanaacutecsok205

Ideiglenes jelleggel előszoumlr a fővaacuterosi eacutes megyei tanaacutecsok ezt koumlvetően a jaacuteraacutesi vaacuterosi eacutes a

fővaacuterosi keruumlleti tanaacutecsok alakultak meg az első tanaacutecstoumlrveacuteny alapjaacuten fokozatosan feluumllről

lefeleacute kieacutepuumllve Verebeacutelyi Imre megaacutellapiacutetaacutesa szerint a szocialista tanaacutecsrendszer ndash

nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban ndash a szeacuteles felelősseacutegű tanaacutecsi koncepcioacutera eacutepuumllt erősen

centralizaacutelt politikai-gazdasaacutegi viszonyok koumlzepette206 A szeacuteles felelősseacutegre vonatkozoacute

erősen vitathatoacute megaacutellapiacutetaacutesaacutet arra alapozta hogy a koraacutebbi centralizaacutelt hierarchiaacuten alapuloacute

koumlzigazgataacutest egyfajta bdquodemokratikusrdquo tanaacutecsrendszer alaacute helyezteacutek ezaacuteltal megnoumlvelve a

helyi igazgataacutes suacutelyaacutet Maacutesik eacutervkeacutent emellett a helyi tanaacutecsok koumlzszolgaacuteltataacutesokban

megnoumlvekedett szerepeacutet emelte ki A helyi tanaacutecsok azonban a klasszikus eacutertelemben vett

demokratikus legitimitaacutes csiacuteraacutejaacutet sem hordoztaacutek magukban

1950 oktoacuteber 22-ei aacuteltalaacutenos tanaacutecsi vaacutelasztaacutesokat koumlvetően november 8-ig az addig

ideiglenesen maacuter műkoumldő tanaacutecsok uacutejjaacutealakultak eacutes az orszaacuteg egeacutesz teruumlleteacuten leacutetrejoumlttek a

koumlzseacutegi tanaacutecsok A koumlzseacutegi tulajdon megszuumlnteteacutesre keruumllt a koumlzseacutegi tanaacutecsok sajaacutet

202 PATYI Andraacutes Az oumlnkormaacutenyzatok funkcioacuteiroacutel szerepuumlk szabaacutelyozaacutesi lehetőseacutegeiről kuumlloumlnoumls tekintettel a

taacutersadalmi felzaacuterkoacuteztataacutesra In Eseacutelyek eacutes lehetőseacutegek a XXI szaacutezadban A szociaacutelis gazdasaacutegi szoumlvetkezeti

modelljeinek helye a gazdasaacutegi eacutes a taacutersadalmi fejlődeacutesben I koumltet Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem 2014 85 203 PATYI Andraacutes ndash VARGA ZS Andraacutes Aacuteltalaacutenos Koumlzigazgataacutesi Jog Egyetemi jegyzet Mandamus Publishing

2008 305-306 204 1949 eacutevi XX tv bdquo30 sect (1) Az aacutellamhatalom helyi szervei a megyei tanaacutecs a jaacuteraacutesi tanaacutecs a vaacuterosi tanaacutecs a

koumlzseacutegi tanaacutecs a vaacuterosi keruumlleti tanaacutecsrdquo 205 1950 eacutevi I tv bdquo1 sect A helyi tanaacutecsok a dolgozoacute neacutep koumlreacuteből a szeacuteleskoumlrű demokraacutecia alapelvei szerint

vaacutelasztott eacutes a demokratikus centralizmus elveinek megfelelően egymaacutes alaacute eacutes foumlleacute rendelt szervek amelyek

műkoumldeacutesi teruumlletuumlkoumln a dolgozoacute neacutep egyseacuteges aacutellamhatalmaacutet keacutepviselik biztosiacutetjaacutek a tervszerűseacuteget az aacutellami

eacutelet minden vonatkozaacutesaacuteban ellaacutetjaacutek a gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis vezeteacutes feladatait valamint aacuteltalaacuteban

az aacutellamigazgataacutes helyi tennivaloacuteitrdquo 206 VEREBEacuteLYI Imre Fejlődeacutesi tendenciaacutek a szocialista orszaacutegok tanaacutecsi igazgataacutesi rendszereiben Budapest

1984 1-6

61

koumlltseacutegveteacutessel sem rendelkezhettek a koumlzponti akarat helyi eacuterveacutenyesiacuteteacutese vaacutelt fő feladattaacute207

A tanaacutecsi gazdaacutelkodaacutest a szigoruacutean centralizaacutelt aacutellami forraacutesok ceacutel szerinti visszaosztaacutesa

jellemezte A tanaacutecsi szervek a bdquoneacutepgazdasaacutegi igazgataacutesrdquo tereacuten koordinaacutecioacutes jogkoumlrrel

rendelkeztek A koordinaacutecioacutes jogkoumlr magaacuteban foglalta a telepuumlleacuteseken megvaloacutesuloacute

beruhaacutezaacutesok koordinaacutecioacutejaacutet a megyeacutek bdquoneacutepgazdasaacutegi terveacutenekrdquo oumlsszhangjaacutera javaslatok

előterjeszteacuteseacutet valamint a bdquohelyi gazdasaacuteg vezeteacuteseacutetrdquo is208

Valamennyi aacutellamigazgataacutesi teruumlleti egyseacutegben a megyeacutekben a fővaacuterosban a megyei joguacute

vaacuterosokban jaacuteraacutesban jaacuteraacutes joguacute vaacuterosban a fővaacuteros keruumlleteiben a koumlzseacutegekben műkoumldtek a

lakossaacuteg aacuteltal koumlzvetlenuumll vaacutelasztott tanaacutecsok amelyek aacutellamhatalmi szerveknek minősuumlltek

A tanaacutecsok mint az aacutellamhatalom helyi szervei a műkoumldeacutesi teruumlletuumlk bdquoegeacutesz aacutellami eacuteleteacutet

vezetteacutekrdquo209Az eacuterdemi hataacuteskoumlroumlk a helyi (teruumlleti) eacutes a jaacuteraacutesi szintekhez keruumlltek telepiacuteteacutesre

Nemzetkoumlzi viszonylatban aacuteltalaacutenos tendenciakeacutent eacuterveacutenyesuumllt hogy nem a koumlzseacutegekhez

telepiacutetetteacutek az eacuterdemi hataacuteskoumlroumlk nagyobb reacuteszeacutet mert a tanaacutecsrendszer megalakiacutetaacutesaacutet bdquoa

koumlzseacutegi haacuteloacutezat elaproacutezoacutedaacutesa kiacuteseacuterterdquo iacutegy a jaacuteraacutesok keacutepezteacutek az igazaacuten eacuterdemi szintet210

A tanaacutecsok eseteacuteben egyeacutertelműen eacuterveacutenyesuumllt a paacutertiraacutenyiacutetaacutes valamint a demokratikus

centralizmus elve Legfontosabb feladat-eacutes hataacuteskoumlreiket az alkotmaacuteny illetve a

tanaacutecstoumlrveacuteny szabaacutelyozta szaacutemukra feladat-eacutes hataacuteskoumlrt az aacutellamhatalom legfelső szervei

aacutellapiacutethattak meg azonban bdquoaacuteltalaacutenosan elismert teacuteteles jogilag roumlgziacutetett volt a kormaacuteny ez

iraacutenyuacute jogkoumlre isrdquo211 A tanaacutecsok iraacutenyaacuteban megnyilvaacutenuloacute iraacutenyiacutetaacutesi jogkoumlr tehaacutet lehetőveacute

tette a kormaacuteny szaacutemaacutera feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk megaacutellapiacutetaacutesaacutet is ebből egyeacutertelmű

koumlvetkezteteacutes vonhatoacute le a tanaacutecsoknak az aacutellamhatalom szervezet rendszereacuteben elfoglalt

helyeacutere eacutes szerepeacutere vonatkozoacutean az egyseacuteges aacutellamhatalom reacuteszekeacutent műkoumldtek a kormaacuteny

alaacute rendelt szervekkeacutent A kettős alaacuterendeltseacuteg a vertikaacutelis eacutes horizontaacutelis iraacutenyiacutetaacutesi

viszonyok elemzeacutese tuacutelmutatna a tanaacutecsrendszer roumlvid bemutataacutesaacuten mint kitűzoumltt ceacutelon ezeacutert

a centralisztikus műkoumldeacutes felvaacutezolaacutesaacutera sem keruumllhet reacuteszleteiben sor

A tanaacutecsok helyi jelentőseacutegű uumlgyekben rendeleteket alkothattak bdquohelyi tanaacutecsi műkoumldeacutesi

teruumlletuumlkrerdquo bdquoaacutellandoacutebb jellegű szabaacutelyozaacutest igeacutenylő jelentős keacuterdeacutesekbenrdquo A

tanaacutecsrendeletek a toumlrveacutenyek eacutes a bdquofelsőbb rendeletekrdquo veacutegrehajtaacutesaacutera keruumlltek

207 bdquo26 sect A helyi tanaacutecsok műkoumldeacutesuumlk teruumlleteacuten az alkotmaacutenyosan hozott jogszabaacutelyok eacutes a felsőbb szervek aacuteltal

meghataacuterozott keretek koumlzoumltt gyakoroljaacutek aacutellamhatalmi teveacutekenyseacuteguumlket (Alkotmaacuteny 31 sect)rdquo 208 BEREacuteNYIndashMARTONYIndashSZAMELndashSZATMAacuteRI Magyar aacutellamigazgataacutesi jog Aacuteltalaacutenos reacutesz Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1966 195-196 209 BEREacuteNYIndashMARTONYIndashSZAMELndashSZATMAacuteRI (1966) 192 210 VEREBEacuteLYI (1984) 5-6 211 BEREacuteNYIndashMARTONYIndashSZAMELndashSZATMAacuteRI (1966) 194

62

megalkotaacutesra212 Az uacuten szabaacutelyrendeletek feluumllvizsgaacutelata előzetes eacutes utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutest is

magaacuteban foglalt A toumlrveacuteny a tanaacutecstestuumllet keacutet uumlleacutes koumlzoumltti aacuteltalaacutenos helyettesiacutető jogkoumlreacutevel a

veacutegrehajtoacute bizottsaacutegot ruhaacutezta fel amely aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrű helyi szervkeacutent kettő

alaacuterendeltseacutegben (alaacuterendelt a tanaacutecstestuumlletnek eacutes a felettes veacutegrehajtoacute bizottsaacutegnak)

műkoumldoumltt213 A tanaacutecstestuumlletek eacutes a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegok hataacuteskoumlreit illetően ugyanakkor a

jogalkotoacute nem huacutezott vilaacutegos hataacutervonalat a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegok aacuteltalaacutenos helyettesiacutető

jogkoumlre szerepkoumlruumlk megerősoumldeacuteseacutet eredmeacutenyezte A tanaacutecsok veacutegrehajtoacute-rendelkező

szerveikeacutent a veacutegrehajtoacute bizottsaacuteg azok funkcionaacuteriusai valamint a veacutegrehajtoacute bizottsaacuteg

szakigazgataacutesi szervei funkcionaacuteltak A helyi tanaacutecsi igazgataacutesi szerveket hierarchikusan

alaacuterendelteacutek a felsőbb aacutellamigazgataacutesi szerveknek A szakigazgataacutesi szervek mellett uacuten

taacutersadalmi szakbizottsaacutegok is leacutetrejoumlttek amelyek a helyi szakigazgataacutes bdquotaacutersadalmi

alaacutetaacutemasztaacutesaacutetrdquo szolgaacuteltaacutek A feladatuk tanaacutecsadoacute-veacutelemeacutenyező ellenőrző jellegű volt a

dolgozoacutek bevonaacutesaacutenak ceacuteljaacuteval joumlttek leacutetre vagy jogszabaacutely alapjaacuten vagy oumlnteveacutekeny moacutedon

a helyi igazgataacutesban214

A maacutesodik tanaacutecstoumlrveacuteny 1954 szeptember 25-eacuten leacutepett hataacutelyba (1954 eacutevi X toumlrveacuteny) Az

uacutej toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes megerősiacutetette ugyan a tanaacutecstestuumlletek szerepeacutet a tanaacutecsok rendszereacuten

beluumll megszuumlntette viszont a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegok aacuteltalaacutenos tanaacutecstestuumlletet helyettesiacutető

jogkoumlreacutet Fennmaradt ugyanakkor a tanaacutecsok aacutellamhatalmi jellege az alaacuterendeltseacutegi

viszonyok tovaacutebbra is szinte vaacuteltozatlanok maradtak Az egyetlen előreleacutepeacutesnek az tekinthető

a hierarchikus kapcsolatrendszer tekinteteacuteben hogy a vaacuterosokat kivette a jaacuteraacutes fennhatoacutesaacutega

aloacutel eacutes koumlzvetlenuumll a megye alaacute rendelte Nem bőviacutetette a tanaacutecsok eacutes szerveik oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet A

hierarchia bdquohaacuteloacutezatos alaacute-foumlleacuterendeltseacutegetrdquo jelentett hogy bdquoa tanaacutecstestuumlletek a

Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg Elnoumlki Tanaacutecsaacutenak eacutes egymaacutesnak a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegok a

minisztertanaacutecsnak eacutes egymaacutesnak valamint horizontaacutelisan a tanaacutecsnak a szakigazgataacutesi

szervek a miniszteacuteriumoknak eacutes egymaacutesnak horizontaacutelisan a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegnak

alaacuterendelten műkoumldtekrdquo215

Az uacutej gazdasaacutegi mechanizmus hataacutesakeacutent a hatvanas eacutevek maacutesodik feleacutetől vetődoumltt fel

igeacutenykeacutent hogy a helyi tanaacutecsoknak is indokolt nagyobb oumlnaacutelloacutesaacutegot biztosiacutetani a

decentralizaacutecioacute iraacutenyaacuteba hangolni a tanaacutecsrendszert hiszen az anyagi forraacutesok hateacutekonyabb

felhasznaacutelaacutesa az eredmeacutenyes koordinaacutecioacute lehetőseacutegeacutenek megteremteacuteseacutet koumlvetelte meg

Emliacuteteacutesre eacuterdemes az 1965 eacutevi 8 sz tvr a tanaacutecsszervek teveacutekenyseacutegeacutenek

212 28 sect 213 39-45 sect 214 BEREacuteNYIndashMARTONYIndashSZAMELndashSZATMAacuteRI (1966) 217 215 KUKORELLI (1989) 31

63

tovaacutebbfejleszteacuteseacuteről216 Az Elnoumlki Tanaacutecs rendelkezeacutese a Kormaacuteny szaacutemaacutera szaacutemos keacuterdeacutes

rendezeacuteseacutere nyuacutejtott lehetőseacuteget mint pl a szakigazgataacutesi szervek kettős alaacuterendeltseacutegeacutenek

megszuumlnteteacutese a vaacuteroskoumlrnyeacuteki igazgataacutes egyes keacuterdeacutesei

Igazaacuten leacutenyeges vaacuteltozaacutesokat az 1971 eacutevi I toumlrveacuteny (harmadik tanaacutecstoumlrveacuteny) hozott A

harmadik tanaacutecstoumlrveacuteny ceacutelkitűzeacutesei koumlzoumltt szerepelt a tanaacutecsok szerepeacutenek noumlveleacutese a

lakossaacuteg ellaacutetaacutesaacuteban a lakossaacuteg koumlzreműkoumldeacuteseacutenek szeacutelesiacuteteacutese az uacuten tanaacutecsi feladatok

meghataacuterozaacutesaacuteban veacutegrehajtaacutesaacuteban ellenőrzeacuteseacuteben a tanaacutecsi szervek felelősseacutegeacutenek

oumlnaacutelloacutesaacutegaacutenak hataacuteskoumlreacutenek erősiacuteteacutese ezzel paacuterhuzamosan a koumlzponti aacutellami iraacutenyiacutetaacutes

sziacutenvonalaacutenak hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacutese Uacutej elem a tanaacutecsok oumlnkormaacutenyzati jellegeacutenek

megjeleniacuteteacutese A toumlrveacuteny 2 sect-aacuteban foglaltak alapjaacuten a tanaacutecsok a neacutep hatalmaacutet megvaloacutesiacutetoacute

szocialista aacutellamnak a demokratikus centralizmus alapjaacuten műkoumldő neacutepkeacutepviseleti-

oumlnkormaacutenyzati eacutes aacutellamigazgataacutesi szervei217

A harmadik tanaacutecstoumlrveacuteny megszuumlntette a tanaacutecstestuumlletek koumlzoumltti alaacute-foumlleacuterendeltseacuteget a

tanaacutecstestuumlletek műkoumldeacutese felett toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeletet biztosiacutetott A veacutegrehajtoacute bizottsaacuteg

eseteacuteben azonban a kettős alaacuterendeltseacuteg a tovaacutebbiakban is fennmaradt A lakossaacutegot

koumlzvetlenuumll eacuterintő aacutellamigazgataacutes feladatokat a helyi tanaacutecsok hataacuteskoumlreacutebe utalta Oumlnaacutelloacute jogi

szemeacutelyiseacuteggel ruhaacutezta fel toumlbbek koumlzoumltt a tanaacutecstestuumlletet a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegot noumlvelte

az oumlnaacutelloacutesaacutegot szervezeti eacutertelemben A koumlzponti iraacutenyiacutetaacutes eacutes a teveacutekenyseacuteg toumlrveacutenyesseacutegi

feluumlgyeleteacutet a Minisztertanaacutecshoz telepiacutetette a harmadik tanaacutecstoumlrveacuteny A Minisztertanaacutecs a

tanaacutecsok iraacutenyiacutetaacutesaacutet feluumlgyeleteacutet az oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlrrel is rendelkező orszaacutegos hataacuteskoumlrű

szervi jogaacutellaacutesuacute Minisztertanaacutecs Tanaacutecsi Hivatalaacutenak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel laacutetta el A toumlrveacutenyi

szabaacutelyozaacutes eredmeacutenyekeacuteppen a szervezeti oumlnaacutelloacutesaacuteg garanciaacutelis elemei kiszeacutelesedtek a

hataacuteskoumlroumlk rendezeacuteseacutevel a doumlnteacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg noumlvekedett valamint a gazdasaacutegi fuumlggetlenseacuteg

keacuterdeacutese is előteacuterbe keruumllt

Az előzőekben ismertetett tendencia folytataacutesaacutet jelentette a jaacuteraacutesi szint kiiktataacutesa a

rendszerből melynek eredmeacutenyekeacutent a megszűnt jaacuteraacutesi hivatalok hataacuteskoumlreacutenek egy reacutesze a

telepuumlleacutesekhez keruumllt valamint a koumlrzetkoumlzponti tanaacutecsok hataacuteskoumlrei bővuumlltek ezaacuteltal 1984

216 bdquo1 sect E toumlrveacutenyerejű rendelet felhatalmazza a Magyar Forradalmi Munkaacutes-Paraszt Kormaacutenyt arra hogy

egyes aacuteltala meghataacuterozott teruumlleteken az aacutellamhatalom helyi szerveinek eacutes azok bizottsaacutegainak hataacuteskoumlreacutet

illeteacutekesseacutegeacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet aacutetmenetileg az ezekkel kapcsolatos toumlrveacutenyek rendelkezeacuteseitől elteacuterően

szabaacutelyozzardquo 217 Az 1971 eacutevi I toumlrveacuteny indokolaacutesa a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute toumlrveacutenyjavaslathoz bdquoA tanaacutecsok kiacutevaacutenatos eacutes

folyamatosan erősiacutetendő oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes oumlnteveacutekenyseacutegeacutet markaacutensan fejezi ki jogszabaacutelyok aacuteltal koumlruumllhataacuterolt

oumlnkormaacutenyzati jelleguumlk Az oumlnkormaacutenyzati jelleg elsősorban a lakossaacuteg igeacutenyeinek mind teljesebb meacuterteacutekben

toumlrteacutenő kieleacutegiacuteteacuteseacutet eacutes az annak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges gazdasaacutegi eszkoumlzoumlk biztosiacutetaacutesaacutet szervezeti eacutes

műkoumldeacutesi hataacuteskoumlroumlk meghataacuterozaacutesaacutet foglalja magaacuteban Az oumlnkormaacutenyzati jelleg eacuterveacutenyesuumlleacutese lehetőveacute teszi az

optimaacutelis munkamegosztaacutest a koumlzponti eacutes a helyi szervek koumlzoumltt eacuterveacutenyre juttataacutesaacuteval meghataacuterozza

felelősseacuteguumlk tartalmaacutetrdquo (aacuteltalaacutenos indokolaacutes 4)

64

januaacuter 1-jeacutevel hazaacutenkban vaacuteroskoumlrnyeacuteki igazgataacutes valoacutesult meg a hataacuteskoumlroumlk decentralizaacutelaacutesa

tereacuten is uacutejabb leacutepeacutesek toumlrteacutentek218

A decentralizaacutecioacute a helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg megteremteacuteseacutere iraacutenyuloacute leacutepeacutesek felgyorsultak a

rendszervaacuteltozaacutes folyamataacuteban hiszen bdquoaz oumlnkormaacutenyzatisaacuteg leacutete egyben a hatalomgyakorlaacutes

demokratizmusaacutenak egyik minősiacutetőjerdquo219

9 Koumlvetkezteteacutesek

A helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg magyarorszaacutegi toumlrteacuteneti aacutettekinteacutese azt az elsődlegesen

megfogalmazott kutataacutesi keacuterdeacutest volt hivatva megvaacutelaszolni hogy az 1990-ben kieacutepuumllt helyi

oumlnkormaacutenyzati rendszer mennyiben eacutepiacutet a koraacutebbi a tanaacutecsrendszert megelőzően műkoumldoumltt

hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer sajaacutetsaacutegos elemeire A keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesa azoknak a

toumlrteacuteneti fejlődeacutesi vonalaknak a felvaacutezolaacutesaacuteval lehetseacuteges amelyek az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia alakulaacutesaacuteban leginkaacutebb jellemzők

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg toumlrteacuteneti elemei felvaacutezolaacutesaacutenak azeacutert van leacutetjogosultsaacutega mert a

jelenlegi hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer leacutenyegi alkotoacutereacuteszei sem eacuterthetők meg a toumlrteacutenelmi

előzmeacutenyek hiaacutenyaacuteban Nem lehet maradeacutektalanul egyeteacuterteni azzal az aacutellaacutesponttal hogy

mivel a nyugati eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg hazaacutenkban 1990-ben joumltt leacutetre emiatt a

toumlrteacutenelmi előzmeacutenyek teljesseacuteggel irrelevaacutensnak tekinthetők220 Mikeacutent azt az AB is

leszoumlgezte bdquoMagyarorszaacuteg alkotmaacutenyossaacutega hagyomaacutenyosan az erős oumlnkormaacutenyzatisaacutegon

nyugszik meacuteg ha ennek terjedelme a szokaacutesjogot oumlsszefoglaloacute Haacutermaskoumlnyvtől a

koumlzigazgataacutes rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1929 eacutevi 30 toumlrveacutenycikkig reacuteszleteiben toumlbbszoumlr vaacuteltozott is

amikor a politikai gazdasaacutegi biztonsaacutegi koumlruumllmeacutenyek szuumlkseacutegesseacute tetteacutek az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia eacutes a centralizaacutelt hatalomgyakorlaacutes viszonyaacutenak (araacutenyaacutenak) uacutejragondolaacutesaacutetrdquo221

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia kialakulaacutesaacutenak csiacuteraacuteja a 13 szaacutezadtoacutel indult fejlődeacutesnek

amikor a kiraacutelyi vaacutermegyeacutet a nemesi vaacutermegye vaacuteltotta fel amely mind szervezeteacuteben mind

pedig tisztseacutegviselői tekinteteacuteben folyamatos vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll A nemesi

vaacutermegye szervezeteacuteben a nemesi ősgyűleacutes jaacutetszotta a doumlntő szerepet miacuteg a meghataacuterozoacute

szerepet betoumlltő tisztviselők koumlreacuteben megjelent az alispaacuteni tisztseacuteg A 14 szaacutezadban ndash

218 1983 eacutev 26 sz tvr a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute 1971 eacutevi I toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes egyes tanaacutecsi hataacuteskoumlroumlk

rendezeacuteseacuteről majd ezt koumlvetően az 1987 eacutevi 21 sz tvr a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute 1971 eacutevi I tv egyes

rendelkezeacuteseinek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel a keacutetszintű igazgataacutes bevezeteacuteseacuteről 219 KUKORELLI (1989) 37 220 Faacutebiaacuten Adriaacuten szerint ki kell iktatni a toumlrteacuteneti viszonyiacutetaacutest Aacutellaacutespontja szerin minden 1990 előtti időszaknak

a helyi igazgataacutesra toumlrteacutenő viszonyiacutetaacutesa feacutelrevezető egysiacutekuacute Ezt a veacutelemeacutenyeacutet Ivancsics Imreacutere hivatkozaacutessal

fejtette ki FAacuteBIAacuteN Adriaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzat (nem jogi) fogalmaacuteroacutel Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2016

december 9 eacutevf 4 szaacutem 36 221 292015 (X 2) AB hataacuterozat [36]

65

Zsigmond teveacutekenyseacutegeacutenek eredmeacutenyekeacutent ndash a vaacutermegyei autonoacutemia megerősoumldeacutese a

politikai szerep kialakulaacutesa eacuterzeacutekelhetőveacute vaacutelt ekkortoacutel kezdve keruumlltek az orszaacutegos uumlgyek a

figyelem koumlzeacuteppontjaacuteba Meghataacuterozoacute jelentőseacutegűek a 15 szaacutezad veacutegeacutenek toumlrteacuteneacutesei az

oumlnadoacuteztataacutes jogaacutenak megteremteacutese222 valamint az hogy az alispaacutent a vaacutermegye nemesei

koumlzuumll kellett a főispaacutennak kineveznie223

A 16 szaacutezad a vaacutermegyei autonoacutemia tovaacutebbi aceacutelosodaacutesaacutet eredmeacutenyezte joghatoacutesaacutega maacuter a

vaacutermegye valamennyi lakosaacutera kiterjedt A szabaacutelyrendeletek alkotaacutesaacutenak lehetőseacutege a helyi

viszonyok szeacuteles koumlreacuteben eacuterveacutenyesuumllt Az ellenaacutellaacutesi jog a vis inertiae is ebben a fejlődeacutesi

szakaszban inteacutezmeacutenyesuumllt224 Az alispaacuten csak vaacutermegyei nemes lehetett vaacuteltozaacutest hozott az

is hogy maacuter nem a főispaacuten eacutelhetett a kinevezeacutesi jogaacuteval hanem a vaacutermegye koumlzgyűleacutese

vaacutelasztotta meg az alispaacutent sajaacutet tagjai koumlzuumll ezaacuteltal az alispaacuten vaacutelt a vaacutermegye első szaacutemuacute

tisztviselőjeacuteveacute225

A vaacutermegyeacutek eacuteleteacuteben a 17-18 szaacutezad hozott komoly aacutetalakulaacutesokat III Kaacuteroly

abszolutisztikus toumlrekveacuteseinek eredmeacutenyekeacutent inteacutezmeacutenyesuumllt a koumlzigazgataacutes teruumlleteacuten a

Helytartoacutetanaacutecs szerepe Maacuteria Tereacutezia majd II Joacutezsef centralizaacutecioacutes inteacutezkedeacutesei az

egyseacutegesiacuteteacutest eacutes a koumlzigazgataacutes korszerűbbeacute teacuteteleacutet szolgaacuteltaacutek azonban a vaacutermegyeacutek

ellenaacutellaacutesi joga alkalmasnak bizonyult a nemesi alkotmaacutenyossaacuteg veacutedelmeacutere

A 19 szaacutezadi reform-orszaacuteggyűleacutesek koraacuteban eacuteleacutenk disputa folyt a centralistaacutek eacutes a

municipalistaacutek koumlzoumltt az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes eacuterintette mind a vaacutermegyeacutek mind pedig a

vaacuterosok jogaacutellaacutesaacutet A szabadsaacutegharcot koumlvető neoabszolutizmus koraacuteban vaacutermegyei

autonoacutemiaacuteroacutel nem beszeacutelhetuumlnk a rendezeacutesre a Kiegyezeacutest koumlvető taacutersadalmi viszonyok

nyuacutejtottak lehetőseacuteget Az első majd a maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny egy erősen

centralizaacutelt toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi rendszert eacutepiacutetett ki amelyben leginkaacutebb az aacutellami funkcioacutek

keruumlltek előteacuterbe az autonoacutemia elemek korlaacutetozaacutesaacuteval Az oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutenak a

Kiegyezeacutest koumlvetően toumlrteacutent rendezeacutese eredmeacutenyekeacuteppen egy erősen centralizaacutelt elsősorban

az aacutellami igazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacuteben kulcsszerepet betoumlltő oumlnkormaacutenyzati rendszer joumltt leacutetre

amely az oumlnaacutelloacutesaacuteg jegyeit a sajaacutet uumlgyek igazgataacutesa teruumlleteacuten őrizte

Az 1945-1949 koumlzoumltti neacutepi demokratikus korszakban toumlbb alternatiacuteva is megjelent a korszerű

oumlnkormaacutenyzati igazgataacutesi szervek kialakiacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldeacuteseacutenek megszervezeacuteseacutere azonban

ezen toumlrekveacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet a taacutersadalmi-politikai esemeacutenyek meghiuacutesiacutetottaacutek eacutes leacutetrejoumltt

szovjet mintaacutera a tanaacutecsrendszer

222 1486 eacutev 64 tc 223 1486 eacutevi 60 tc 224 1545 eacutevi 33 tc 225 1548 eacutevi 70 tc

66

A koumlvetkező aacutettekinteacutest taacuteblaacutezat tartalmaz az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg egyes meacuterfoumlldkoumlveit illetően

időrendben a koumlzigazgataacutesi autonoacutemia legfőbb tartalmi elemeit (1) a helyi igazgataacutesi (2)

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi eacutes (3) az egyes tisztseacutegviselők vaacutelasztaacutesaacutet kiemelve Az

bdquoalkotmaacutenyveacutedőrdquo politikai funkcioacute is moacutedfelett leacutenyeges eleme a vaacutermegyei autonoacutemiaacutenak

de eacuteppen kiemelkedő voltaacutera tekintettel nem szerepeltettem a taacuteblaacutezatban

1 sz aacutebra A helyi oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia toumlrteacuteneti aacutettekinteacutese (Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes)

1 A rendi korszak

Időrend jogforraacutes

megnevezeacutese

A vaacutermegyeacutek koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak tartalma

igazgataacutes igazsaacuteg-

szolgaacuteltataacutes

tisztseacutegviselők

vaacutelasztaacutesa

11-13 sz kiraacutelyi

vaacutermegyeacutek

X ndash

1222 Aranybulla ndash

nemesi vaacutermegye

eredete ellenaacutellaacutesi

zaacuteradeacutek ispaacuteni

jogaacutellaacutes

X ndash

1232 Kehidai Okleveacutel ndash

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi

funkcioacute

megjeleneacutese

X X ndash

1486 eacutevi 60 tc X X ispaacuten alispaacuten

vaacutelasztaacutesa

-15 szaacutezad ndash nemesi

vaacutermegye megszilaacuterdulaacutesa

X X X

1504 eacutevi 3 tc X X ispaacuteni tisztseacuteg

adomaacutenyozaacutesaacutenak

kizaacuteraacutesa

1536 eacutevi 36 tc X X ispaacuten tisztseacutegtől

valoacute megfosztaacutesa

17 szaacutezad ndash

nemesek politikai jogainak

erősoumldeacutes a megyegyűleacutesen

- nemesi ősgyűleacutes

szerepe az orszaacutegos

politika

alakiacutetaacutesaacuteban

- statuacutetumalkotaacutes

- kiraacutelyi

rendelkezeacutesek

kihirdeteacutese

- vis inertiae

X X X

18 szaacutezad

- kiraacutelyi vaacutermegyeacutek

megszilaacuterdiacutetaacutesa

- főispaacuten jogkoumlreinek

roumlgziacuteteacutese

Maacuteria Tereacutezia

1752 eacutes 1768 eacutevi

főispaacuteni utasiacutetaacutesa

X X X

II Joacutezsef reformtoumlrekveacutesei ndash

1785 eacutevi inteacutezkedeacutese

keruumlletek kialakiacutetaacutesa

megyei koumlzgyűleacutesek

hataacuteskoumlreacutenek

szűkiacuteteacutese alispaacuten

vaacutelasztaacutesaacutenak

megvaacuteltoztataacutesa

X X

67

2 A reformkor az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes neoabszolutizmus

Időrend jogforraacutes

megnevezeacutese

A vaacutermegyeacutek koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak tartalma

igazgataacutes igazsaacuteg-

szolgaacuteltataacutes

tisztseacutegviselők

vaacutelasztaacutesa

1843-44 ndash toumlrekveacutes a

helytartoacutetanaacutecs

jogosiacutetvaacutenyainak szűkiacuteteacuteseacutere

vaacuterosi

toumlrveacutenyjavaslat

X X X

Az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes 1848 eacutevi 16 tc

nemesi ősgyűleacutes

megszuumlnteteacutese

megyei hatoacutesaacuteg

gyakorlaacutesaacutenak

rendezeacutese

X X X

1848 eacutevi 23 tc

vaacuterosok jogaacutellaacutesa

X X X

neoabszolutizmus korszaka

ndash abszolutisztikus

centralizaacutecioacute az

adminisztraacutecioacute teruumlleteacuten ndash az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

megszűneacutese

ndash ndash ndash

1853 januaacuter 19

csaacuteszaacuteri rendelet

koraacutebbi

oumlnkormaacutenyzati

szervek nem

műkoumldhettek

ndash ndash ndash

1860 oktoacuteber 20

Oktoacuteberi Diploma

megyei szervek

visszaaacutelliacutetaacutesa de

eacuteluumlkoumln csaacuteszaacuteri

megyefőnoumlkoumlk

X ndash

3 Koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok vaacuterosok koumlzseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacutese

Időrend jogforraacutes

megnevezeacutese

A vaacutermegyeacutek koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak tartalma

igazgataacutes igazsaacuteg-

szolgaacuteltataacutes

tisztseacutegviselők

vaacutelasztaacutesa

19 szaacutezad utolsoacute harmada 1869 eacutevi 4 tc az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

eacutes a koumlzigazgataacutes

elkuumlloumlniacuteteacutese

X ndash X

1896 eacutevi 26 tc a

Magyar Kiraacutelyi

Koumlzigazgataacutesi

Biacuteroacutesaacuteg

felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel ndash

korlaacutetozott

jogveacutedelem

X ndash X

1870 eacutevi 42 tc

első

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi

toumlrveacuteny

X ndash X

1871 eacutevi 18 tc

első koumlzseacutegi

toumlrveacuteny

X ndash X

1876 eacutevi 6 tc a

koumlzigazgataacutesi

bizottsaacutegok

felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel

X ndash X

68

1886 eacutevi 21 tc

maacutesodik

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi

toumlrveacuteny

X ndash X

1886 eacutevi 22 tc

maacutesodik koumlzseacutegi

toumlrveacuteny

X ndash X

20 szaacutezad első harmada 1929 eacutevi 30 tc a

koumlzigazgataacutes

rendezeacuteseacuteről

X ndash X

4 A neacutepi demokratikus korszak

Időrend jogforraacutes

megnevezeacutese

A megyeacutek koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak tartalma

igazgataacutes igazsaacuteg-

szolgaacuteltataacutes

tisztseacutegviselők

vaacutelasztaacutesa

1945-1949

alternatiacutevaacutek az

oumlnkormaacutenyzatok korszerű

szervezeteacutenek

megteremteacuteseacutere

141945 ME

rendelet

a koumlzigazgataacutesi

uacutejjaacuteszervezeacuteseacuteről a

helyi

oumlnkormaacutenyzatok

felelősek az

igazgataacutesi szervek

műkoumldeacuteseacuteeacutert

X ndash X

10301945

Kormaacutenyrendelet

vaacutermegyeacutek -

igazgataacutesi szervek

műkoumldteteacutese uacutej

főispaacutenok tagsaacuteg

frac14-t lehetett

betoumllteni

X ndash X

A toumlrteacutenelmi fejlődeacutes soraacuten kialakult sajaacutetos viszonyokat aacutettekintve a koumlvetkező kapcsolati

pontok vizsgaacutelhatoacutek a tanaacutecsrendszer fennaacutellaacutesaacuteig funkcionaacutelt oumlnkormaacutenyzati rendszer eacutes a

rendszervaacuteltaacutest koumlvetően kialakult oumlnkormaacutenyzati rendszer koumlzoumltt

a) az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg koumlzjogi jellege

b) az oumlnkormaacutenyzatok tiacutepusai

c) az oumlnkormaacutenyzatok viszonya a veacutegrehajtoacute hatalomhoz

d) az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia alanya

e) az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalma

f) az aacutellami uumlgyek koumlzvetiacuteteacutese sajaacutet uumlgyek igazgataacutesa

g) a feluumlgyeleti jog

h) belső szervezet

Ad a) Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg koumlzjogi jellege

A koumlzjogi eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg hosszuacute toumlrteacutenelmi időszakon keresztuumll kizaacuteroacutelag

a vaacutermegyeacutek eseteacuteben eacutertelmezhető az autonoacutemia a szabadkiraacutelyi vaacuterosok eseteacuteben is koumlzjogi

tartalommal biacutert A vaacuterosok koumlzseacutegek eseteacuteben erőteljes fuumlggőseacuteg mutatkozott a foumlldesuacuteri

69

jogokat gyakorloacute egyhaacutezi kamarai magaacutenfoumlldesuacuter szemeacutelyeacutetől a kontraktuaacutelis viszonyoktoacutel

amely ezaacuteltal egyfajta magaacutenjogi autonoacutemiakeacutent nyert eacutertelmezeacutest A koumlzjogi jelleg a

Kiegyezeacutest koumlvető rendezeacutes eredmeacutenyekeacuteppen kizaacuteroacutelagossaacute vaacutelt eacutes az oumlnkormaacutenyzatok jogi

szemeacutelyiseacutege is elismereacutest nyert

Ad b) Az oumlnkormaacutenyzatok tiacutepusai

Az oumlnkormaacutenyzati jogosiacutetvaacutenyokkal rendelkező teruumlleti szervek koumlzoumltt elsősorban a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok emliacutethetők amelyeknek keacutet tiacutepusa leacutetezett a vaacutermegyeacutek eacutes a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok A vaacutermegyeacutek eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok egyuumlttesen

keruumlltek szabaacutelyozaacutesra ugyanakkor leacutenyeges elteacutereacutesek mutatkoztak koumlzoumlttuumlk a teruumlletiseacuteg a

hataacuteskoumlroumlk tekinteteacuteben A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuteros rendelkezett koumlzseacutegi hataacuteskoumlroumlkkel is

amelyeket egyuumlttesen gyakorolt a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot megillető jogkoumlreivel Speciaacutelis

jogaacutellaacutessal rendelkezett Budapest szeacutekesfővaacuteros

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alsoacutebb szintű rendszereacutet a koumlzseacutegek keacutepezteacutek A koumlzseacuteg gyűjtőfogalmat

jelentett jogaacutellaacutesi szempontboacutel idetartoztak a kiskoumlzseacutegek nagykoumlzseacutegek valamint a

rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosok

Ad c) Az oumlnkormaacutenyzatok viszonya a veacutegrehajtoacute hatalomhoz

Az oumlnkormaacutenyzatok egyeacutertelműen a veacutegrehajtoacute hatalom reacuteszekeacutent funkcionaacuteltak műkoumldeacutesuumlk

felett 1848-at megelőzően a kiraacutely illetve a Helytartoacutetanaacutecs gyakorolt feluumlgyeletet A felelős

Kormaacuteny leacutetrejoumltteacutet koumlvetően a Kormaacuteny tagjai a miniszterek laacutettak el a feluumlgyeleti jellegű

feladatokat A főispaacuten szerepe mindveacutegig a centralizaacutelt műkoumldeacutest erősiacutetette

Ad d) Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia alanya

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalmi jegyei alapjaacuten egyeacutertelműen vaacutermegyei

fuumlggetlenseacutegkeacutent eacutertelmezhető A kezdetben magaacutenjogi jellegű majd koumlzjogi tartalommal is

biacuteroacute autonoacutemia alanyakeacutent ugyan valamennyi telepuumlleacutesi tiacutepus megjelenik de ennek

territoacuteriumai terjedelme a fuumlggetlenseacuteg meacuterteacuteke vaacuteltozoacute az oumlnaacutelloacutesaacutegot meghataacuterozoacute

okmaacuteny alapjaacuten iacuterhatoacute le A helyhatoacutesaacutegok a koumlzseacutegek valamint a vaacuterosok koumlzjogi

staacutetuszaacutenak rendezeacuteseacutet koumlvetően az oumlnaacutelloacutesaacuteg foka a telepuumlleacutest megillető jogok

koumltelezettseacutegek feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk a staacutetusztoumlrveacutenyekben foglaltak szerint aacutellapiacutethatoacutek

meg

Ad e) Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalma

Az oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacuteseacuteig a toumlrteacutenelmi fejlődeacutes folyamaacuten az egyes

autonoacutemia elemek rendszeres feldolgozaacutesa csak reacuteszben veacutegezhető el az autonoacutemia mibenleacutete

eacutes gyakorlaacutesaacutenak keretei a jogaacutellaacutes rendezeacuteseacutet koumlvetően vaacuteltak tisztaacutezhatoacutevaacute mind a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok mind pedig a koumlzseacutegek eseteacuteben A kezdetektől a kiraacutelyi vaacutermegyeacuteknek az

70

aacutellami műkoumldeacutesben betoumlltoumltt szerepeacutetől egeacuteszen a koumlzjogi staacutetuszok toumlrveacutenyi rendezeacuteseacuteig az

autonoacutemia mibenleacutete elsődlegesen az igazgataacutesban betoumlltoumltt szerep az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

valamint a tisztseacutegviselők megvaacutelasztaacutesa oldalaacuteroacutel keruumllt aacutettekinteacutesre amelyet egy sematikus

aacutebra szemleacuteltet

Ad f) Az aacutellami uumlgyek koumlzvetiacuteteacutese sajaacutet uumlgyek igazgataacutesa

Az oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacuteseacutet megelőzően eacuteleacutenk vita bontakozott ki arroacutel hogy

mennyiben indokolt az oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlreacutenek aacutellami uumlgyekre eacutes sajaacutet uumlgyekre toumlrteacutenő

megosztaacutesa A rendezeacutes azon az alapon nyugodott hogy szeacutet kell vaacutelasztani az

oumlnkormaacutenyzatok sajaacutet hataacuteskoumlreacutet az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlktől az aacutellami

igazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutetől A feladatkoumlroumlk elkuumlloumlniacuteteacutese nem csupaacuten formalitaacuteskeacutent

eacutertelmezhető hanem a feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz a koumlltseacutegveteacutesi kondiacutecioacutek is elteacuterően keruumlltek

hozzaacuterendeleacutesre valamint a feluumlgyeleti jog is fuumlggveacutenye volt annak hogy mely tiacutepusuacute

hataacuteskoumlr gyakorolt az oumlnkormaacutenyzat

Ad g) A feluumlgyeleti jog

A feluumlgyelet jogot a kiraacutely majd a Helytartoacutetanaacutecs a felelős miniszterekből aacutelloacute Kormaacuteny

leacutetrejoumltteacutet koumlvetően pedig a miniszter gyakorolta Az oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutesekkel a

hataacuterozatokkal eacutes a szabaacutelyrendeletekkel kapcsolatos feluumlgyeleti jog elsősorban a kormaacutenyzaacutes

egyseacutegeacutet szolgaacutelta a toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes a centralizmus jegyeacuteben rendkiacutevuumll szeacuteleskoumlrű

beavatkozaacutesi lehetőseacuteget biztosiacutetott a koumlzponti kormaacutenyzat szaacutemaacutera az előzetes eacutes az

utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutes eszkoumlzrendszereacutenek beiktataacutesaacuteval A feluumlgyeleti jog kapcsaacuten eacuterdemes

meacuteg emliacuteteacutest tenni a koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg szerepeacuteről is amely szinteacuten egyfajta befolyaacutest

jelentett a Kormaacuteny szaacutemaacutera koordinaacutecioacutes szerepkoumlrt volt hivatva betoumllteni a koumlzigazgataacutes

egyseacuteges műkoumldeacutese oumlsszehangolaacutesaacutenak ceacuteljaacuteval

A koumlzseacutegek eseteacuteben a feluumlgyelet jogaacutet a jaacuteraacutesi főszolgabiacuteroacute gyakorolta

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet megjelent a tanaacutecsrendszer időszakaacuteban is a harmadik

tanaacutecstoumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesa eredmeacutenyekeacuteppen A rendszervaacuteltozaacutest koumlvető időszak első huacutesz

eacuteveacutet a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes eszkoumlztaacuteraacutenak alkalmazaacutesa jellemezte miacuteg az uacutej

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutes a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet iraacutenyaacuteba mozdult el

Ad h) Belső szervezet

A vaacutermegye feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute uumlgyekben testuumlleti eacutes egyedi szervek is hataacuteskoumlrrel

rendelkeztek melyekről a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny rendelkezett Ezen szervek koumlzuumll kiemeleacutest

eacuterdemel a vaacutermegyei koumlzgyűleacutes koraacutebbi szerepeacutet betoumlltő toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg a főispaacuten

elnoumlkleteacutevel A kisgyűleacutest az 1929 eacutevi 30 tc hozta leacutetre azzal a ceacutelzattal hogy a koraacutebban a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute de kisebb jelentőseacutegű uumlgyekben doumlnteacutest

71

hozzon Az egyedi szervek koumlzeacute tartoztak a koumlzponti valamint a helyi tisztviselők akik a

jaacuteraacutesokban műkoumldtek A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok szervei nagymeacuterteacutekben hasonliacutetottak a

vaacutermegyeacutekeacutere

A jaacuteraacutesok nem rendelkeztek oumlnkormaacutenyzatisaacuteggal A koumlzseacutegek a koumlzigazgataacutes legalsoacutebb fokuacute

egyseacutegeacutet keacutepezteacutek e koumlrbe tartoztak a kis-eacutes nagykoumlzseacutegek valamint a rendezett tanaacutecsuacute

vaacuterosok Legfontosabb szervezet a koumlzgyűleacutes (keacutepviselőtestuumllet gyűleacutese) amelynek első

embere koumlzseacutegekben a biacuteroacute rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosokban pedig a polgaacutermester A koumlzseacutegi

toumlrveacuteny hataacuterozta meg a koumlzseacutegi eloumlljaacuteroacutesaacuteg oumlsszeteacuteteleacutet kiskoumlzseacutegekben a biacuteroacute eacutes helyettese

legalaacutebb keacutet tanaacutecsbeli (eskuumldt hites) a koumlrjegyző a koumlrgyaacutem eacutes a koumlrorvos tartoztak az

eloumlljaacuteroacutesaacuteg tagjai koumlzeacute Nagykoumlzseacutegekben a biacuteroacute eacutes helyettese legalaacutebb neacutegy tanaacutecsbeli a

peacutenztaacuternok a koumlzseacutegi jegyző a koumlzgyaacutem a koumlrorvos volt a nagykoumlzseacutegi eloumlljaacuteroacutesaacuteg tagja A

rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosokban az eloumlljaacuteroacutesaacuteg tagjai a polgaacutermester a rendőrkapitaacuteny a

tanaacutecsnokok a főjegyző a rendes fizeteacuteses jegyzők a főuumlgyeacutesz a rendes fizeteacuteses uumlgyeacuteszek

az aacutervaszeacuteki uumllnoumlkoumlk a peacutenztaacuternok a szaacutemvevő ellenőr a koumlzgyaacutem a leveacuteltaacuternok az orvos a

meacuternoumlk a koumlzseacutegi erdőtiszt eacutes a koumlzseacuteg aacuteltal a helyi igeacutenyek szerint rendszeresiacutetett maacutes

tisztviselők voltak A tanaacutecs pedig aacutellt a polgaacutermesterből mint elnoumlkből eacutes a

rendőrkapitaacutenyboacutel tanaacutecsnokokboacutel főjegyzőből főuumlgyeacuteszből eacutes orvosboacutel mint tagokboacutel226

A tanaacutecs a rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosokban az 1929 eacutevi 30 c rendelkezeacutese aacuteltal keruumllt

megszuumlnteteacutesre

A kiskoumlzseacutegek feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutenek ellaacutetaacutesa kapcsaacuten utalni szuumlkseacuteges a taacutersulaacutesi

keacutenyszerre amelynek eredmeacutenyekeacutent koumlrjegyzőseacutegeket hoztak leacutetre azonban sajaacutet

keacutepviselőtestuumlletuumlk tovaacutebbra is megmaradt

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult oumlnkormaacutenyzati rendszer a tanaacutecsrendszert megelőzően

funkcionaacutelt oumlnkormaacutenyzati rendszer egyes sajaacutetossaacutegait alapul vette ugyan azonban

egeacuteszeacuteben maacutes szemleacuteletmoacutedra eacutepuumllő helyi demokratikus szervezetet eacutes műkoumldeacutest jelentett

Keacutetszintű oumlnkormaacutenyzati rendszer joumltt leacutetre a teruumlleti szint integratiacutev koordinatiacutev szerepeacutet

helyeacutet eacuteppen a demokratikus aacutetmenet folyomaacutenyakeacutent nem sikeruumllt rendezni A II

vilaacuteghaacuteboruacutet megelőző rendszer erőteljes centralisztikus vonaacutesai elvesztek a termeacuteszetjogi

alapjogi megkoumlzeliacuteteacutes vaacutelt meghataacuterozoacutevaacute A Kormaacuteny a Kormaacuteny tagjai feluumlgyeleti jogkoumlre

nem keruumllt oly moacutedon kieacutepiacuteteacutesre amely lehetőveacute tette volna eacuterveacutenyesseacutegi felteacutetelkeacutent az

előzetes engedeacutelyezeacutes utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutes mechanizmusaacutenak a műkoumldeacuteseacutet az erős

feluumlgyeleti jogokat beavatkozaacutesi eszkoumlzoumlket neacutelkuumlloumlző ellenőrzeacutesi rendszer eacutepuumllt ki Nem

226 1886 eacutevi XXII tc 63 sect

72

keruumlltek szeacutetvaacutelasztaacutesra az aacutellami eacutes az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk sem A koraacutebbi taacutersulaacutesi

keacutenyszert a taacutersulaacutesi szabadsaacuteg vaacuteltotta fel A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően hosszuacute ideig

alapjaiban vaacuteltozatlan oumlnkormaacutenyzati rendszerben kuumlloumlnoumlsen az elmuacutelt időszakban szaacutemos

relevaacutens moacutedosulaacutes koumlvetkezett be amelyek az előbbi eacuterteacutekeleacutest aacuternyaltabb megkoumlzeliacuteteacutesbe

helyezi

73

2 fejezet

A magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakulaacutesa a

rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően

Hazaacutenkban a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a koumlzjogi berendezkedeacutest meghataacuterozoacute jogalkotaacutes

egyik leacutenyeges teruumlletkeacutent az oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakiacutetaacutesaacutet is magaacuteban foglalta Az uacutej

tiacutepusuacute oumlnkormaacutenyzatisaacuteg egyfelől teljes szakiacutetaacutest jelentett a szovjet tiacutepusuacute tanaacutecsrendszerrel

maacutesfelől pedig ndash eacutepiacutetve az euroacutepai demokratikus hagyomaacutenyokra ndash megfelelt az euroacutepai

demokratikus alapeacuterteacutekeknek Egy modern nyugati eacutertelemben is korszerű oumlnkormaacutenyzati

rendszer alakult ki amely ndash az előző fejezetben tett megaacutellapiacutetaacutesok szerint ndash egyes elemeit

tekintve a magyar toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyokat iacutegy a helyi autonoacutemia tradicionaacutelis elemeit is

figyelembe vette

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg magyar toumlrteacutenelmi fejlődeacutese folyamataacutenak oumlsszefoglalaacutesaacutet koumlvetően a

maacutesodik reacuteszben elsődlegesen a kialakulaacutes előzmeacutenyeit a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően

kialakult oumlnkormaacutenyzati rendszer sajaacutetossaacutegait majd azon euroacutepai demokratikus

alapeacuterteacutekeket vizsgaacutelom amelyek alapjaacutet keacutepezik oumlnkormaacutenyzati rendszeruumlnknek Az

elemzeacutes szaacutemos ponton hivatkozik a helyi oumlnkormaacutenyzatok euroacutepaizaacuteloacutedaacutesi folyamataacutera

felteacutetlen befolyaacutessal rendelkező Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutera A hazai

oumlnkormaacutenyzat-modell olyan leacutenyegi sajaacutetossaacutegai is kiemeleacutesre keruumllnek amelyekre az

euroacutepaizaacuteloacutedaacutesi folyamat meghataacuterozoacute befolyaacutessal biacutert

1 Előzmeacutenyek

A harmadik tanaacutecstoumlrveacutenyben ndash az előző fejezetben maacuter hivatkozottak szerint (1 fejezet 8

pont) ndash uacutej elemkeacutent jelent meg a tanaacutecsok oumlnkormaacutenyzati jellegeacutenek megjeleniacuteteacutese A toumlrveacuteny

2 sect-aacuteban foglaltak alapjaacuten a tanaacutecsok a neacutepkeacutepviseleti-oumlnkormaacutenyzati eacutes aacutellamigazgataacutesi

szervi minőseacuteget kaptak Ez a tiacutepusuacute oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a valoacutedi pluraacutelis alapuacute vaacutelasztaacutesi

rendszer hiaacutenyaacuteban nem minősuumllhetett teacutenyleges oumlnkormaacutenyzatisaacutegnak iacutegy a

tanaacutecsrendszernek ugyan jellemző tulajdonsaacutegakeacutent megjelent de leacutenyeges korlaacutetok koumlzoumltt

eacuterveacutenyesuumllt Az 1980-as eacutevek elejeacuten szeacuteleskoumlrű kutatoacutemunka vette kezdeteacutet kiemelkedik ezek

koumlzuumll az Aacutellamigazgataacutesi Szervezeti Inteacutezetben folytatott előkeacutesziacuteteacutes amely a tanaacutecsrendszer

tovaacutebb-fejleszteacuteseacutevel kapcsolatos iraacutenyokra fogalmazott meg javaslatokat227 Elsődlegesen a

227 A műhelymunka első publikaacutelt tanulmaacutenykoumltete A tanaacutecsigazgataacutes oumlnkormaacutenyzati meguacutejulaacutesa I (szerk

VEREBEacuteLYI Imre) Budapest 1987

74

tanaacutecsrendszer reformjaacutet szolgaacutelta a teljeskoumlrű oumlnkormaacutenyzatisaacuteg megalapozaacutesa eacuterdekeacuteben

A kutatoacutemunka eredmeacutenyekeacutent jelent meg az oumlnkormaacutenyzatok alkotmaacutenyos alapjainak

meghataacuterozaacutesaacutera keacutesziacutetett koncepcionaacutelis tanulmaacuteny Verebeacutelyi Imre tollaacuteboacutel228 A

megreformaacutelt rendszer legfontosabb jellemzőit a koumlvetkezőkben hataacuteroztaacutek meg (1) a

tanaacutecstestuumllet a helyi oumlnkormaacutenyzati uumlgyekben oumlnaacutelloacutean szabaacutelyoz eacutes igazgat sajaacutet

felelősseacutegeacutere veacuteglegesen doumlnt doumlnteacutese csak jogszabaacutelyseacuterteacutes eseteacuten vizsgaacutelhatoacute feluumll (2)

hataacuteskoumlroumlk jogszerű gyakorlaacutesaacutet alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi veacutedelem illet meg (3)

szervezetalakiacutetaacutes szabadsaacutega (4) szemeacutelyi kinevezeacutesi hataacuteskoumlroumlk (5) oumlnaacutelloacute gazdaacutelkodaacutes

tulajdonaacuteval szabad rendelkezeacutes (6) sajaacutet jelkeacutepek meghataacuterozaacutesa A helyi tanaacutecstestuumlletek

hataacuteskoumlri jogai azonosak lettek volna valamennyi telepuumlleacutes eseteacuteben azonban a reacuteszletes

feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk kuumlloumlnboumlzőszabaacutelyozaacutest tettek volna lehetőveacute a helyi sajaacutetossaacutegokhoz

igazodoacutean A rendszer a taacutersulaacutesos feladatellaacutetaacutes eseteacuteben elismerte volna a koumltelező taacutersulaacutes

inteacutezmeacutenyeacutet Javaslat fogalmazoacutedott meg az aacutellami feluumlgyelet eszkoumlzeire A koncepcioacute az

Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute javaslatok taacutergyalaacutesi folyamatainak kuumlloumlnboumlző faacutezisaiban

vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll amely a koncepcioacute eacuterteacutekeit alapvető elgondolaacutesait megőrizte

azonban pl a koumltelező taacutersulaacutes valamint az erősebb aacutellami feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk időkoumlzben

kimaradtak a tervezetből229

A politikai aacutetalakulaacutest koumlvetően a neacutepszuverenitaacutes elveacuten demokratikus vaacutelasztaacutesokon alapuloacute

liberaacutelis alapokon nyugvoacute230 helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer keruumllt kialakiacutetaacutesra Az Alkotmaacuteny

a neacutepszuverenitaacutes elveacuten aacutellt jogi eacutertelemben is roumlgziacutetette a neacutepet jeloumllve ki a szuverenitaacutes

hordozoacutejakeacutent Az elv megjelent az Oumltv-ben is ennek megfelelően a helyi oumlnkormaacutenyzat

demokratikus viacutevmaacutenykeacutent eacuterveacutenyre juttatja a neacutepfelseacuteg elveacutet helyi koumlzuumlgyekben

demokratikus moacutedon szeacuteles koumlrű nyilvaacutenossaacutegot teremtve kifejezi eacutes megvaloacutesiacutetja a helyi

koumlzakaratot231 Az oumlnkormaacutenyzatok rendelkeztek ily moacutedon mind a jogi mind pedig a

politikai eacutertelemben vett szuverenitaacutessal232

Az uacutej helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer alapelveit 1989-ben roumlgziacutetette a toumlrveacutenyhozoacute hatalom az

Alkotmaacutenyban233 Az alapteacutetelek a helyi koumlzuumlgyek szabaacutelyozaacutesaacutenak eacutes igazgataacutesaacutenak kereteacutet

228 VEREBEacuteLYI Imre A tanaacutecsi oumlnkormaacutenyzati rendszer alkotmaacutenyos alapja eacutes fejleszteacutesi iraacutenyai In A

tanaacutecsrendszer oumlnkormaacutenyzati tiacutepusuacute reformja Aacutellamigazgataacutesi Szervezeacutesi Inteacutezet Budapest 1988 7-32 229 VEREBEacuteLYI Imre Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alkotmaacutenyos alapjai Magyar Koumlzigazgataacutes 1995 szeptember XLV

eacutevf 9 szaacutem 230 A liberaacutelis jelző itt abban az eacutertelemben hasznaacutelatos hogy valamennyi telepuumlleacutes rendelkezett a helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacuteval az oumlnkormaacutenyzati alapjogokat vaacutelasztott keacutepviselő-testuumllet vagy hely neacutepszavazaacutes uacutetjaacuten

gyakorolta 231 Oumltv 2 sect (1) bekezdeacutes 232 PETREacuteTEI Joacutezsef Az alkotmaacutenyos demokraacutecia alapinteacutezmeacutenyei Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs

2009 175-176 233 1989 eacutevi XXXI toumlrveacuteny az Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

75

jelentetteacutek az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elveacutenek alapul veacuteteleacutevel meghataacuteroztaacutek a helyi

oumlnkormaacutenyzatok feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutenek terjedelmeacutet valamint a feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz

rendelteacutek a szervezet kialakiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges szabadsaacutegot A szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacuteg

megnyilvaacutenult egyreacuteszről abban hogy a helyi keacutepviselőtestuumllet toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt

oumlnaacutelloacutean alakiacutethatta ki a szervezeteacutet eacutes hataacuterozta meg műkoumldeacutesi rendjeacutet maacutesreacuteszt feladatai

ellaacutetaacutesaacutehoz biztosiacutetotta a jogalkotoacute a taacutersulaacutesi szabadsaacutegot azaz a maacutes helyi oumlnkormaacutenyzattal

toumlrteacutenő egyuumlttműkoumldeacutes lehetőseacutegeacutet eacutes az aacutegazati eacuterdekszoumlvetseacuteg alapiacutetaacutesaacutet is

Ezt koumlvetően keruumllt megalkotaacutesra a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV toumlrveacuteny

(Oumltv) e toumlrveacutenyi rendezeacutessel a koumlzhatalmat helyi szinten a demokratikus uacuteton vaacutelasztott helyi

oumlnkormaacutenyzatok gyakoroltaacutek Verebeacutelyi Imre az 1990 utaacuten kialakiacutetott oumlnkormaacutenyzati

rendszert akkeacutent jellemezte hogy az orszaacuteg visszateacutert a tanaacutecsrendszert megelőző sajaacutet

oumlnkormaacutenyzati hagyomaacutenyokhoz nevezetesen a kiskoumlzseacutegi eacutes taacutersulaacutesos rendszerhez234 A

hazai oumlnkormaacutenyzati toumlrteacuteneti hagyomaacutenyokhoz valoacute reacuteszbeni visszateacutereacutes azonban nem

jelentette a megyei teruumlleti szint uacutejjaacuteszervezeacuteseacutet hiszen a megye koordinatiacutev integratiacutev

szerepet a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően nem tudott betoumllteni

2 A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer sajaacutetossaacutegai

A helyi oumlnkormaacutenyzaacutest mint kollektiacutev alapjogot a helyi koumlzoumlsseacuteg a vaacutelasztott keacutepviselő-

testuumllete uacutetjaacuten gyakorolta Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tartalmaacutenak kibontaacutesaacutehoz toumlbbfeacutele

megkoumlzeliacuteteacutes alkalmazhatoacute az elemzeacutes kiinduloacutepontjaacutet a helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer 1990-

ben kialakiacutetott modellje keacutepezi amely alapjaacuten az autonoacutemia főbb teruumlletei a koumlvetkezőkben

azonosiacutethatoacuteak (1) a helyi koumlzuumlgyek szabaacutelyozaacutesaacutenak eacutes igazgataacutesaacutenak oumlnaacutelloacutesaacutega (2) a

gazdaacutelkodaacutesi peacutenzuumlgyi autonoacutemia eacutes (3) annak szabadsaacutega hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat

szervezeteket alapiacutethasson eacutes meghataacuterozza a szemeacutelyi aacutellomaacutenyaacutet (szervezeti szemeacutelyi

autonoacutemia) A helyi oumlnkormaacutenyzatok ezen tuacutelmenően abban is autonoacutemiaacutet eacutelveznek hogy

milyen moacutedozatot vaacutelasztanak a koumltelező feladataik megvaloacutesiacutetaacutesaacutera A helyi

oumlnkormaacutenyzatok alapvető jogait biacuteroacutesaacutegi eacutes alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem illeti meg a

keacutepviselő-testuumllet eacutes annak szervei doumlnteacutesei jogszabaacutelyseacuterteacutes eseteacuten biacuteroacutesaacuteg aacuteltal vizsgaacutelhatoacutek

feluumll Az autonoacutemia mindemellett a feladat- eacutes hataacuteskoumlroumlk hateacutekony ellaacutetaacutesi koumltelezettseacutegeacutet is

magaacuteban foglalja Kiss Barnabaacutes az autonoacutemia leacutenyegeacutet a koumlvetkezőkeacuteppen foglalta oumlssze

bdquohellip az autonoacutemia keacutepezi az oumlnkormaacutenyzat leacutenyegeacutet az oumlnkormaacutenyzat tehaacutet eredendően

234 VEREBEacuteLYI Imre Kis vagy nagymeacuteretű oumlnkormaacutenyzatok Magyar Koumlzigazgataacutes XLIII eacutevf 4 szaacutem 1993

aacuteprilis 193 A szerzőnek a hagyomaacutenyos kiskoumlzseacutegi rendszert illető megaacutellapiacutetaacutesa nem vitathatoacute azonban a

taacutersulaacutesos forma napjainkig ellentmondaacutesoktoacutel terhes a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal szuumlkseacutegszerűnek tartott

de nem kiacutevaacutent forma

76

autonoacutemiaacutera taacutemaszkodik annak szervezeti kifejeződeacutese hellip Az autonoacutemia leacutenyeg illetően az

aacutellamon beluumll egy adott koumlzoumlsseacuteg (hellip) bizonyos fokuacute oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet oumlnrendelkezeacuteseacutet

fuumlggetlenseacutegeacutet maacutesoktoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet eacutes jogaacutet jelentik amelynek

eacutertelmeacuteben ezek a koumlzoumlsseacutegek meghataacuterozott keacuterdeacutesekben (jellemzően persze a sajaacutet

uumlgyeikben) sajaacutet inteacutezmeacutenyeik uacutetjaacuten oumlnaacutelloacutean szabaacutelyoznak eacutes doumlntenekrdquo235

A hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr elveacuten alapult iacutegy koumlvetelmeacutenykeacutent

fogalmazoacutedott meg hogy a helyi eacuterdekű uumlgyekben a helyi oumlnkormaacutenyzat rendelkezzen

lehetőseacuteggel az eljaacuteraacutesra Az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr maacutes megkoumlzeliacuteteacutesben a helyi oumlnkormaacutenyzatok

felhatalmazaacutesaacutet jelenti a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutere egyben az aacutellammal szembeni veacutedelmet is

magaacuteban foglalja A generaacutelis kompetencia maacutes oumlnkormaacutenyzati rendszerekben ugyanakkor

vonatkozhat csupaacuten egy-egy uacuten aacutegazati teruumlletre vagy uumlgytiacutepusra is Ezzel szemben szokaacutesos

emliacuteteni az ultra vires elvet az ezen az elven műkoumldő helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerekben a

teruumlleti alapon szerveződoumltt oumlnkormaacutenyzatok csak a toumlrveacuteny aacuteltal kifejezetten a hataacuteskoumlruumlkbe

tartozoacute feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlkben jaacuterhatnak el236

A helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny előkeacutesziacuteteacutese soraacuten a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok

Euroacutepai Chartaacutejaacutenak alapelvei eacutes alapvető eacuterteacutekei maacuter e korainak tekinthető szakaszban

bekeruumlltek a szabaacutelyozaacutesba a hazai oumlnkormaacutenyzati modell ily moacutedon maacuter kialakiacutetaacutesaacutenak

pillanataacutetoacutel a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes koumlzoumls euroacutepai eacuterteacutekeit vette alapul

Patyi Andraacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesi rendszert olykeacuteppen

minősiacutetette hogy bdquoNoha nem volt kodifikaacutecioacutes vagy szoumlvegezeacutesi hibaacutektoacutel mentes hellip a

szabaacutelyrendszer de egyeacutertelműen egymaacutesra eacutepuumllő azonos logikai eacutes szabaacutelyozaacutesi rend

figyelembe veacuteteleacutevel kialakiacutetott szabaacutelyozaacutes voltrdquo A zaacutert piramis rendszerű feleacutepiacuteteacutest az

oumlnkormaacutenyzaacutes toumlbb teruumlleteacutet illetően is azonosiacutetotta iacutegy a feladat-eacutes hataacuteskoumlri a

doumlnteacuteshozatali a jogveacutedelmi szabaacutelyozaacutesi rendszerben amelyek a dolgozat 5 eacutes 6

fejezeteacuteben keruumllnek reacuteszletesen kifejteacutesre237 Az Alaptoumlrveacuteny eacutes az Moumltv szabaacutelyozaacutesi

rendszereacutet illetően viszont ez a piramis eldőlt azaz bdquohellipnem aacutell fenn a koraacutebbi rendszerben

megleacutevő szoros logikai eacutes a normahierarchiaacuteboacutel fakadoacute piramisszerű kapcsolat az egyes

szabaacutelyok koumlzoumlttrdquo238

235 KISS Barnabaacutes A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer In TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute - SCHANDA Balaacutezs Bevezeteacutes az

alkotmaacutenyjogba Az Alaptoumlrveacuteny eacutes Magyarorszaacuteg alkotmaacutenyos inteacutezmeacutenyei Harmadik aacutetdolgozott kiadaacutes

2014 HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 409-411 236 Az oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk ilyen tiacutepusuacute felosztaacutesaacutet ld toumlbbek koumlzoumltt PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona A

helyi-teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszerek In Oumlsszehasonliacutetoacute alkotmaacutenyjog (szerk Toacuteth Judit-Legeacuteny Krisztiaacuten)

Complex Kiadoacute Budapest 2006 290 237 PATYI (2013) 382 238 PATYI (2013) 393

77

Az 1990-ben leacutetrejoumltt keacutetszintű oumlnkormaacutenyzati rendszer magaacuteban foglalta a telepuumlleacutesi eacutes a

megyei oumlnkormaacutenyzatokat Hierarchikus kapcsolat alaacute-foumlleacuterendeltseacuteg a megyei eacutes a telepuumlleacutesi

oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt nem alakult ki a teruumlleti eacutes a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok feladataik eacutes

funkcioacutejuk szerint elkuumlloumlnuumlltek A legfontosabb jellemzője a rendszernek hogy valamennyi

telepuumlleacutes sajaacutet jogaacuten rendelkezett oumlnkormaacutenyzati oumlnaacutelloacutesaacuteggal Az oumlnkormaacutenyzat keacutepviselő-

testuumllete helyi rendeletet alkothatott eredeti jogalkotoacutei hataacuteskoumlreacuteben olyan lokaacutelis taacutersadalmi

viszonyok szabaacutelyozaacutesaacutera amelyekre vonatkozoacutean magasabb szintű jogszabaacutely nem

tartalmazott rendelkezeacutest illetve szaacutermazeacutekos jogalkotoacutei hataacuteskoumlreacuteben toumlrveacuteny felhatalmazaacutesa

alapjaacuten az abban foglaltak veacutegrehajtaacutesaacutera a helyi sajaacutetossaacutegoknak megfelelően

A helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg megvaloacutesult modelljeacuteben minden egyes telepuumlleacutes azonos jogokat eacutelvezett eacutes

azonos funkcioacutekat gyakorolt fuumlggetlenuumll a lakossaacutegszaacutemtoacutel a gazdasaacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacutegtől

eacutes lehetőseacutegektől A toumlrveacutenyhozoacute a szubszidiaritaacutes elveacutet szem előtt tartva csak kiveacutetelesen

telepiacutetette a helyi koumlzuumlgyek ellaacutetaacutesaacutet a helyi oumlnkormaacutenyzaton kiacutevuumll maacutes szervezetre A helyi

oumlnkormaacutenyzatok oumlnkeacutentesen felvaacutellalhattaacutek minden olyan a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutebe tartozoacute

feladat ellaacutetaacutesaacutet amely nem tartozott maacutes szerv jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott hataacuteskoumlreacutebe

iacutegy szabadon doumlnthettek arroacutel is hogy a helyi igeacutenyek eacutes lehetőseacutegek fuumlggveacutenyeacuteben milyen

vaacutelaszthatoacute oumlnkormaacutenyzati feladatokat laacutetnak el milyen terjedelemben eacutes moacutedon

Az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacuteson alapuloacute szeacuteles oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlrt az Alkotmaacuteny eacutes az

Oumltv aacutellapiacutetottaacutek meg meghataacuterozva a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten a telepuumlleacutesi

oumlnkormaacutenyzatok legfontosabb koumltelező feladatait uacutegymint az egeacuteszseacuteges ivoacuteviacutezellaacutetaacutes az

alapfokuacute oktataacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a szociaacutelis alapellaacutetaacutes a koumlzvilaacutegiacutetaacutes a helyi koumlzutak eacutes

a koumlztemető fenntartaacutes a nemzeti eacutes az etnikai kisebbseacutegek jogai eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek

biztosiacutetaacutesa239 Az Oumltv-ben felsoroltakon tuacutel maacutes koumltelező feladatokat toumlrveacuteny iacuterhatott elő az

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

A megyei oumlnkormaacutenyzatok az egeacuteszseacuteguumlgyi a szociaacutelis a koumlzművelődeacutesi eacutes a sajaacutetos oktataacutesi

inteacutezmeacutenyek fenntartaacutesa teruumlleteacuten rendelkeztek kiterjedt feladat- eacutes hataacuteskoumlrrel Uacutegy is

jellemezhetők az aacuteltaluk ellaacutetott feladatok alapjaacuten hogy egyfajta bdquoszubszidiaacuterius (kisegiacutető)

jellegű koumlzeacutepszintű oumlnkormaacutenyzati alakulatrdquo mivel azon koumltelező oumlnkormaacutenyzatok

feladatokat amelyeket a telepuumlleacutesek nem voltak keacutepesek ellaacutetni azok a megyei

oumlnkormaacutenyzatok koumltelező feladataacutevaacute vaacuteltak240 Emellett kiemelkedő szerepet jaacutetszottak a

turizmus a regionaacutelis fejleszteacutes teruumlleteacuten eacutes a kulturaacutelis szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteban Az Oumltv

előiacuteraacutesainak megfelelőn a megyei oumlnkormaacutenyzatok koumltelesek voltak ellaacutetni mindazokat a

239 Oumltv 8 sect (4) bekezdeacutes 240 PATYI ndash VARGA ZS (2008) 310

78

feladatokat is amelyeket a telepuumlleacutesek nem vaacutellaltak Ez utoacutebbi koumltelezettseacuteg igen komoly

terhet roacutett a megyeacutekre hiszen a feladat-ellaacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges kiegeacutesziacutető finansziacuterozaacutesi

forraacutesokkal csupaacuten reacuteszben gazdaacutelkodhattak A feladatok aacutetadaacutesaacutet a koumlzponti koumlltseacutegveteacutesi

finansziacuterozaacutesi forraacutesok csoumlkkeneacutese felgyorsiacutetotta a telepuumlleacutesek viszonylataacuteban A nagyobb

vaacuterosokban mint peacuteldaacuteul a megyei joguacute vaacuterosokban a koumltelező vagy a vaacutelaszthatoacute

koumlzszolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesa nem fuumlggoumltt a megyeacutektől A helyi oumlnkormaacutenyzatok kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute

oumlnkeacutentes taacutersulaacutesokban vehettek reacuteszt amely nem eacuterintette az autonoacutemiaacutejukat A taacutersulaacutesok

eseteacuteben a koumlzigazgataacutesi szervezetrendszernek egy olyan vaacuteltozoacute elemeacuteről van szoacute amelynek

konkreacutet tartalmaacutera sem az Orszaacuteggyűleacutesnek sem a Kormaacutenynak koumlzvetlen befolyaacutesa nincs241

Az oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti horizontaacutelis kapcsolatrendszerben nem keruumllt előiacuteraacutesra koumltelező

taacutersulaacutesi forma a szabad taacutersulaacutes elve eacuterveacutenyesuumllt azzal hogy kuumlloumlnboumlző oumlsztoumlnző rendszerek

kapcsoloacutedtak a taacutersulaacutesos feladatellaacutetaacutes oumlsztoumlnzeacuteseacutehez

Az oumlnkormaacutenyzatok egyreacuteszt koumlzhatalmi funkcioacutet maacutesreacuteszt viszont koumlzszolgaacuteltataacutesi funkcioacutet

gyakoroltak Ugyanakkor koumlzhatalmi funkcioacutek gyakorloacuteikeacutent jelentek meg az aacuteltaluk nyuacutejtott

koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesa tereacuten is A helyi oumlnkormaacutenyzatok a taacuteg eacutertelemben vett koumlzhatalom

(ldquoaacutellamhatalomrdquo) szerveikeacutent laacutettaacutek el a feladataikat amint arra az AB raacutemutatott242

Az 1990-es eacutevek koumlzepeacuten hazaacutenkban is eacuterveacutenyesuumllt a New Public Management erőteljes

hataacutesa melynek eredmeacutenyekeacutent szaacutemos helyi koumlzszolgaacuteltataacutes koumlreacutebe tartozoacute szolgaacuteltataacutes

ellaacutetaacutesaacutet privatizaacuteltak Jelentős meacuterteacutekű volt a magaacutenosiacutetaacutes a koumlzuumlzemi szolgaacuteltataacutesok

teruumlleteacuten azonban leacutenyegesen kisebb meacuterteacutekű ndash egy-egy kiemelkedő peacuteldaacutetoacutel eltekintve

elenyeacutesző ndash a humaacutenszolgaacuteltataacutesok uacutegymint a koumlzoktataacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis ellaacutetaacutes

tereacuten Alapvető szerkezeti vaacuteltozaacutesokat azonban a koumlzmenedzsment iraacutenyzat nem

eredmeacutenyezett az oumlnkormaacutenyzati rendszerben

Kenneth Davey az Euroacutepa Tanaacutecs oumlnkormaacutenyzati szakeacutertője az oumlnkormaacutenyzat rendszert a

koumlvetkezőkeacuteppen jellemezte bdquoAz 1990-es magyarorszaacutegi oumlnkormaacutenyzati reformok

messzemenően a legradikaacutelisabbak voltak Koumlzeacutep-eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a politikai eacutes gazdasaacutegi

vaacuteltozaacutesok ezen kezdeti szakaszaacutebanrdquo Az hogy valamennyi telepuumlleacutes oumlnkormaacutenyzati

oumlnaacutelloacutesaacutegot kapott valamint bdquoa koumltelező eacutes a diszkrecionaacutelis feladatkoumlroumlk kiveacutetelesen szeacuteles

skaacutelaacutejaacutet is biztosiacutetotta a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera [hellip] a magyar helyi oumlnkormaacutenyzati

rendszert Euroacutepa eacutelvonalaacuteba soroltardquo243 Egy maacutesik eacuterteacutekeleacutes szerint a magyar teruumlleti reform

volt a leginkaacutebb előkeacutesziacutetett a legaacutetfogoacutebb a leginkaacutebb liberaacutelis a posztkommunista Koumlzeacutep-

241 PATYI ndash VARGA ZS (2008) 338 242 72001 (III 14) AB hataacuterozat 243 Kenneth DAVEY A magyar reformok euroacutepai szemszoumlgből In Egy eacutevtized oumlnkormaacutenyzati meacuterlege eacutes a joumlvő

kilaacutetaacutesai (szerk VEREBEacuteLYI Imre) Magyar Koumlzigazgataacutesi Inteacutezet Budapest 2000 41

79

kelet-euroacutepai reformok koumlzoumltt244 A szakirodalomban olyan veacutelemeacutennyel is talaacutelkozhatunk

(Herbert Kuumlpper) amely szerint a magyar oumlnkormaacutenyzati rendszer nem eacutepiacutet sem a

hagyomaacutenyokra sem pedig kuumllfoumlldi mintaacutekra Ez az aacutellaacutespont reacuteszben a toumlrteacutenelmi

hagyomaacutenyok eseteacuteben alaacutetaacutemaszthatoacute hiszen a hagyomaacutenyosan erős teruumlleti szint a

centralisztikus vonaacutesok a meghataacuterozoacute aacutellami befolyaacutes a feluumlgyeleti teveacutekenyseacuteg soraacuten

egyaacuteltalaacuten nem eacuterveacutenyesuumllt A koraacutebbi teruumlleti tagozoacutedaacutest azonban koumlveti a kialakult

telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eacutes felfedezhető a deacutelneacutemet telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzati struktuacutera

mint modell245 Veacuteguumll a nyugati modellek aacutetveacutetele kapcsaacuten az aacuteltalaacutenos eacuterteacutekeleacutest illetően

indokolt raacutevilaacutegiacutetani Paacutelneacute Kovaacutecs Ilona megaacutellapiacutetaacutesaacutera is aacutellaacutespontja szerint bdquo[k]eacutet

vonatkozaacutesban ugyanis a magyar oumlnkormaacutenyzati rendszer szinte szembehalad a nyugat-

euroacutepai tendenciaacutekkal Egyreacuteszt a kiskoumlzseacutegek abszoluacutet autonoacutemia eacutes autarkia toumlrekveacutese

maacutesreacuteszt a teruumlleti oumlnkormaacutenyzat teljes visszaszorulaacutesa ellenteacutetes a nyugati megoldaacutesokkal eacutes

folyamatokkalrdquo246

Az 1990-ben kialakult helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer az euroacutepai alapeacuterteacutekeket a modern

nyugati eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacutegot vette alapul Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog eacutes az

Alkotmaacutenyban roumlgziacutetett oumlnkormaacutenyzati alapjogok minden tekintetben megfeleltek a

Chartaacuteban foglalt alapelveknek Ennek reacuteszletei a 7-8 alfejezetben keruumllnek kifejteacutesre

3 A hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer legfontosabb jellemzői

A fejleszteacutes lehetőseacutegeinek meacuterlegeleacutese soraacuten az első vizsgaacutelandoacute teacutema a

telepuumlleacutesszerkezetben eacutes az igazgataacutesi teveacutekenyseacutegek ellaacutetaacutesaacuteban bekoumlvetkezett teacuterbeli

teruumlleti vaacuteltozaacutesok szaacutembaveacutetele azaz annak feltaacuteraacutesa hogyan vaacuteltozott a helyi igazgataacutes

szintje eacutes szervezete a teruumlleti igazgataacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg neacutezőpontjaacuteboacutel mikeacutent alakult

31 Telepuumlleacutesek helyi igazgataacutesi szervek

Az Alaptoumlrveacuteny F) cikkely (2) bekezdeacuteseacutenek rendelkezeacutesei alapjaacuten Magyarorszaacuteg teruumllete

fővaacuterosra megyeacutekre vaacuterosokra eacutes koumlzseacutegekre tagozoacutedik A fővaacuterosban eacutes a vaacuterosokban

keruumlletek alakiacutethatoacutek A megyeacutek teruumlleti szintű egyseacutegei a rendszernek A fővaacuteros ellaacutet

teruumlleti eacutes helyi telepuumlleacutesi feladatokat is A telepuumlleacutesek (megyei joguacute vaacuterosok vaacuterosok

244 Michal ILLNER Territorial Decentralization An Obstacle to Democratic Reform in Central and Eastern

Europe In The Transfer of Power Decentralization in Central and Eastern Europe (ed By Jonathan D

KIMBALL) Local Government and Public Service Refrom Initiative Budapest Hungary 1999 22 245 Az Alkotmaacuteny kommentaacuterja II (szerk JAKAB Andraacutes) Szaacutezadveacuteg Kiadoacute Budapest 2009 1480 246 PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona Az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutenek politoloacutegiai alapkeacuterdeacutesei Az aacutellami iraacutenyiacutetaacutes

teruumlleti struktuacuteraacutejaacutenak modellje In Tanulmaacutenyok az oumlnkormaacutenyzati rendszerről (szerk KILEacuteNYI Geacuteza)

Aacutellamtudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont Budapest 1992 24

80

nagykoumlzseacutegek koumlzseacutegek) a helyi szintű igazgataacutes egyseacutegei A helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutet a

koumlvetkező aacutebra mutatja a 2015 januaacuter 1-jei adatoknak megfelelően

2 sz aacutebra A helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutema jogaacutellaacutes szerint247

Fővaacuteros Fővaacuterosi

keruumlletek

Megyei joguacute

vaacuterosok

Vaacuterosok Nagy-

koumlzseacutegek

Koumlzseacutegek Helyi

oumlnkormaacutenyzatok

oumlsszesen

1 23 23 322 121 2688 3178

Magyarorszaacuteg telepuumlleacutesszerkezeteacutenek a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutenak alapul veacuteteleacutevel

toumlrteacutenő vizsgaacutelata eredmeacutenyekeacutent alaacutetaacutemaszthatoacute az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a magyar

oumlnkormaacutenyzati rendszer rendkiacutevuumll szeacutettagolt A vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesok tendenciaacutejaacutet vizsgaacutelva

megaacutellapiacutethatoacute hogy periodikusan meruumllt fel a vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesi igeacutenyek kiegyenliacuteteacutese a

legtoumlbb vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesi eljaacuteraacutes 1990-ben toumlrteacutent majd 2001 2005 eacutes 2013 tekinthető

olyan eacutevnek amikor meghataacuterozoacute meacuterteacutekben toumlrteacutentek vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesok Az időpontokat

tekintve egyetlen koumlzoumls pont hogy a vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesokra az aacuteltalaacutenos vaacutelasztaacutesokat

megelőző eacutevben keruumllt sor a vizsgaacutelt időszakban 109 telepuumlleacutes kapott vaacuterosi rangot amely az

elaproacutezoacutedaacutes folyamataacutet erősiacutetette a funkcionalitaacutest eacutes a teacuterseacutegi szerepkoumlrt illetően pedig uacutejabb

feszuumlltseacutegeket indukaacutelhatott

A koumlvetkező diagram azt mutatja be hogy 1990 oacuteta milyen jellemző teruumlletszervezeacutesi

doumlnteacutesek koumlvetkeztek be ideeacutertve a vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesi eljaacuteraacutesokat eacutes az uacutej koumlzseacutegek

alapiacutetaacutesaacutet

3 sz aacutebra A vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesok szaacutema 1990-2014248

Az uacutej koumlzseacuteg alakiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben az aacuteltalaacutenos tendencia neacutemikeacutepp elteacuterő keacutepet mutat

a vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutestoacutel A helyi demokraacutecia hajnalaacuten a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően keruumllt sor

1991-ben illetve 1994-ben a legtoumlbb uacutej koumlzseacuteg alakiacutetaacutesaacutera Ezt koumlvetően 2002-ben majd

2006-ban tapasztalhatoacute meacuteg uacutejabb szaacutemosnak tekinthető uacutej koumlzseacuteg alakiacutetaacutesa amely

koumlvetkezmeacutenyeit tekintve a helyi oumlnkormaacutenyzaacutesra valoacute keacutepesseacuteg megaacutellapiacutetaacutesa tuumlkreacuteben

247 Forraacutes Magyarorszaacuteg koumlzigazgataacutesi helyneacutevkoumlnyve 2015 januaacuter 1 Koumlzponti Statisztikai Hivatal Budapest

2015 17 httpwwwkshhudocshunhnkhnk_2015pdf 248 Forraacutes Magyarorszaacuteg koumlzigazgataacutesi helyneacutevkoumlnyve 2015 januaacuter 1 Koumlzponti Statisztikai Hivatal Budapest

2015 httpwwwkshhudocshunhnkhnk_2015pdf

Vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutes

20

0

8

0

2

0

6

0 0

4

0

15

0

4

0

15

0

98

0 0 0 0

18

0 00

5

10

15

20

25

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Eacutev

db

81

aggodalomra adott okot toumlbb esetben Csak ismeacutetelhető a koraacutebbi megaacutellapiacutetaacutes arroacutel hogy ez

a folyamat is a telepuumlleacutesszerkezetben ndash oumlnkormaacutenyzati jogaacutellaacutes szempontjaacuteboacutel ndash

nemkiacutevaacutenatos koumlvetkezmeacutenyekkel jaacutert

4 sz aacutebra Az uacutej koumlzseacutegek alakiacutetaacutesa 1990-2014249

Koumlzseacuteggeacute alakiacutetaacutes

1

18

0

16

01

0

5

0

3

0 0

10

0 0 0

7

0 0 0

2

0 0 01

00

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Eacutev

db

A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alanya a telepuumlleacutesek lakossaacutega valamennyi telepuumlleacutes rendelkezik

oumlnaacutelloacute oumlnkormaacutenyzattal Az oumlnkormaacutenyzatok szaacutema azonban termeacuteszetesen nem egyetlen

kiinduloacutepont amely a helyi igazgataacutesi szint jellemzeacuteseacutehez szuumlkseacuteges hiszen a helyi igazgataacutes

meghataacuterozoacute szervezete az oumlnkormaacutenyzati hivatali szervezet Iacutegy a koraacutebbi koumlrjegyzőseacutegi

szervezet helyeacutebe leacutepő uacutej szerveződeacutesre is szuumlkseacuteges raacuteiraacutenyiacutetani a figyelmet amelyet az

Moumltv vezetett be Ez az uacutej szervezeti keret a helyi igazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz a koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatal Az uacutej oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutes erősiacuteti a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati

igazgataacutesi szervek leacutetrehozaacutesaacutet a telepuumlleacuteskoumlzi egyuumlttműkoumldeacutes eredmeacutenykeacuteppen a koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatalok fenntartaacutesaacuteban toumlbb telepuumlleacutes is eacuterdekelt A 2015 januaacuter 1-jei aacutellapot

szerint 3178 telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat műkoumldik de csak 553 telepuumlleacutes rendelkezik oumlnaacutelloacute

polgaacutermesteri hivatallal Az elmuacutelt eacutevekben telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok szaacutezai keacutenyszeruumlltek

arra hogy bezaacuterjaacutek hivatalaikat Az Moumltv szabaacutelyozaacutesa egyfajta keacutenyszertaacutersulaacutesos

szervezeti megoldaacutest tartalmaz a telepuumlleacutesek igazgataacutesi feladatainak ellaacutetaacutesaacutera hiszen a 2000

fő lakossaacutegszaacutem alatti telepuumlleacutes szaacutemaacutera maacuter nincs lehetőseacuteg arra hogy oumlnaacutelloacute hivatali

szervezetet műkoumldtessen

5sz aacutebra A helyi igazgataacutesi szervezet főbb adatai2015 januaacuter 1250

telepuumlleacutesi

oumlnkormaacutenyzatok

oumlsszesen

Oumlnaacutelloacute

polgaacutermesteri

hivatalt fenntartoacute

oumlnkormaacutenyzatok

szaacutema

Koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok vaacuterossal

koumlzoumlsen műkoumldtetik koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzat hivatalokat amely

vaacuteros a szeacutekhely is egyben

Koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok

amelyek koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatalt

műkoumldtetnek amelynek a

szeacutekhelye egy maacutesik

oumlnkormaacutenyzat

3178 553 735 1812

249 Magyarorszaacuteg koumlzigazgataacutesi helyneacutevkoumlnyve 2015 januaacuter 1 Koumlzponti Statisztikai Hivatal Budapest 2015

httpwwwkshhudocshunhnkhnk_2015pdf 250 Magyarorszaacuteg koumlzigazgataacutesi helyneacutevkoumlnyve 2015 januaacuter 1 Koumlzponti Statisztikai Hivatal Budapest 2015

httpwwwkshhudocshunhnkhnk_2015pdf

82

A helyi igazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban amellett hogy jelentős szuumlkseacutegszerűen jelentős

szervezeti aacutetalakulaacutesok koumlvetkeztek be a hivatali igazgataacutesi szervezet taacutersulaacutesos formaacutejaacutenak

megjeleneacuteseacutevel a koumltelezően leacutetrehozandoacute koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatalok felaacutelliacutetaacutesaacuteval a

funkcionalitaacutes is nagyjelentőseacutegű vaacuteltozaacutesokat ideacutezett elő A helyi igazgataacutes szintjeacuten az

aacutellamigazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesban a jegyzők szerepe dominaacutelt a jaacuteraacutesi hivatalok 2013

januaacuter 1-jei leacutetrejoumltteacutevel251 a telepuumlleacutesi igazgataacutes szerepeacutet doumlntő meacuterteacutekben ndash ami az

aacutellamigazgataacutesi feladatokat illeti ndash koumlzeacutepszintű teruumlleti aacutellamigazgataacutesi szervezetrendszer

vette aacutet A jaacuteraacutesok felaacutelliacutetaacutesa a teruumlleti koumlzigazgataacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek szolgaacutelataacuteban aacutellt A

Kormaacuteny kiemelt ceacutelja a jaacuteraacutesok felaacutelliacutetaacutesaacuteval az aacutellamigazgataacutes szervezet legalacsonyabb

szintű teruumlleti eacutes szervezeti egyseacutegeacutenek kialakiacutetaacutesa volt a hateacutekonyabb koumlltseacutegtakareacutekosabb

eacutes uumlgyfeacutelkoumlzpontuacute teruumlleti koumlzigazgataacutes megteremteacutese eacuterdekeacuteben Megfogalmazoacutedott az a

toumlrekveacutes is hogy az oumlnkormaacutenyzati eacutes aacutellamigazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacutet szervezeti szinten is

szeacutet kell vaacutelasztani252 A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatokat kuumlloumlnoumlsen azok igazgataacutesi jellegű

feladatokat ellaacutetoacute hivatalaikat nagymeacuterteacutekben eacuterintette a jaacuteraacutesi hivatalok kialakiacutetaacutesa mind

funkcionalitaacutesukban mind szemeacutelyi eacutes eszkoumlzaacutellomaacutenyukban253

4 Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogra vonatkozoacute koncepcioacutek eacutes az AB fogalom-eacutertelmezeacutese

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a helyi oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute jogalkotaacutes termeacuteszetjogi

megkoumlzeliacuteteacutesből indult ki az oumlnkormaacutenyzaacutes fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesakor annak kollektiacutev

jellege keacutepezte a kiinduloacutepontot vagyis az egyeacuteni individuaacutelis jog gyakorlaacutesaacutenak lehetőseacutege

csak a koumlzoumlsseacuteg teveacutekenyseacutege soraacuten vaacutelik eacutertelmezhetőveacute254 A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutenak

alanyi poziacutecioacutejaacuteba a jogalkotoacute a telepuumlleacutesek vaacutelasztoacutepolgaacuterainak koumlzoumlsseacutegeacutet helyezte A

termeacuteszetjogi koncepcioacute255 az oumlnkormaacutenyzat oumlnaacutelloacute hatalmi aacuteg jellegeacutet hangsuacutelyozta az

autonoacutemia ilyen eacutertelmezeacutese a helyi oumlnkormaacutenyzatokat nem tekinti az aacutellamigazgataacutesi

szervezet reacuteszeacutenek E felfogaacutes tuumlkroumlződoumltt az AB egy 1994-es doumlnteacuteseacuteben amely a

polgaacutermesteri eacutes az orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselői jogaacutellaacutes oumlsszefeacuterhetetlenseacutegeacutenek vizsgaacutelataacutera

iraacutenyult256 A doumlnteacutesben az AB az Alkotmaacutenynak a helyi oumlnkormaacutenyzat jogaacutellaacutesaacutenak

251 2012 eacutevi XCIII tv a jaacuteraacutesok kialakiacutetaacutesaacuteroacutel valamint egyes ezzel oumlsszefuumlggő toumlrveacutenyek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel 252 12992011 (IX1) Korm hataacuterozat a jaacuteraacutesok kialakiacutetaacutesaacuteroacutel 253 URBAacuteNNEacute MALOMSOKI MoacutenikandashNAGYNEacute PEacuteRCSI KingandashSZABOacute Viraacuteg A jaacuteraacutesi rendszer eacutes az aacutetalakiacutetott

oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutesi struktuacutera kialakiacutetaacutesaacutenak hataacutesa a telepuumlleacutesekre In Uacutej hangsuacutelyok a teruumlleti

fejlődeacutesben JATEPress Szeged 2013 261-279 254 Alkotmaacutenytan I (szerk KUKORELLI Istvaacuten) Osiris Kiadoacute Budapest 2003 432 255 A termeacuteszetjogi koncepcioacute uralkodoacute voltaacutera utal TEMESI Istvaacuten megaacutellapiacutetva hogy a bdquohazai szakirodalomban

aacuteltalaacutenosan eacuterveacutenyesuumll az a veacutelemeacuteny miszerint a magyar alkotmaacutenyos szabaacutelyozaacutes oumlnkormaacutenyzati koncepcioacuteja

termeacuteszetjogias (emberi jogias) felfogaacutest tuumlkroumlzrdquo TEMESI Istvaacuten Gondolatok az oumlnkormaacutenyzati alapjogokroacutel

httpwwwpropublicobonohupdfTemesi2pdf (Letoumllteacutes ideje 2014 juacutelius 29) 256 551994 (XI10) AB hataacuterozat

83

rendszertani jellegű eacutertelmezeacuteseacutevel vonta le az autonoacutemiaacutera vonatkozoacute koumlvetkezteteacuteseacutet A

toumlrveacutenyalkotoacute az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacutet alkotmaacutenyos veacutedelemben reacuteszesiacutetette a

Kormaacutennyal eacutes az aacutellamigazgataacutesi szervezetekkel szemben kiemelte az oumlnkormaacutenyzatokat az

aacutellamigazgataacutes hierarchizaacutelt szervezeti rendszereacuteből oumlnaacutelloacute fejezetben tartalmazott

szabaacutelyozaacutest A helyi oumlnkormaacutenyzaacutest tehaacutet nem tekintette az aacutellamigazgataacutes reacuteszeacutenek

A termeacuteszetjogi koncepcioacuteval szemben aacutell az a felfogaacutes amely az oumlnkormaacutenyzatot az

aacutellamigazgataacutes szervezetrendszereacuteben helyezi el decentralizaacutelt szervezeti egyseacutegnek tekinti

amely az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott koumltelező feladatokat a decentralizaacutecioacute mint aacutellamszervezeacutesi

elv eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel laacutetja el

Maacutes oldalroacutel szinteacuten az alapjogi megkoumlzeliacuteteacutest taacutemasztja alaacute az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog

kollektiacutev alapjogkeacutent valoacute elismereacutese amely a telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutegeacutet illette meg Az

oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute az 1990-es eacutevek elejeacuten kialakult szabaacutelyozaacutesi rendszer257 az

oumlnkormaacutenyzaacutes alanyaacutevaacute a vaacutelasztoacutepolgaacuterok koumlzoumlsseacutegeacutet tette Ez fejeződoumltt ki az Alkotmaacuteny

42sect-aacuteban amely meghataacuterozta hogy mit is foglal magaacuteban a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes joga258 Az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alanya iacutegy tehaacutet egy koumlzjogi jogi szemeacutelyiseacuteggel rendelkező

entitaacutes a koumlzseacuteg a vaacuteros a megye koumlzoumlsseacutege Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog mint kollektiacutev

alapjog felfogaacutesaacuteval kapcsolatban meg kell jegyeznuumlnk hogy az csak annyiban tekinthető

egyeacuteni mindenkit megillető szemeacutelyes szabadsaacutegjognak amennyiben az egyeacuten a koumlzoumlsseacuteg

tagja Leegyszerűsiacutetve ez azt jelenti hogy az egyeacuten csak abban az esetben vaacutelik jogalannyaacute

amennyiben a telepuumlleacutesen lakoacutehellyel rendelkezik Verebeacutelyi Imre a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutet

bdquonehezen megragadhatoacuterdquo jognak minősiacutetette hangsuacutelyozva hogy bdquo[a] vaacutelasztoacutepolgaacuterok

koumlzoumlsseacutegeacutenek elvont eacutes szimbolikus jogalanysaacutega meacuteg a rendszervaacuteltoztataacutes előtti időszak

sajaacutetossaacutegaihoz koumltődoumltthellip A tanaacutecsi oumlnkormaacutenyzat hellip rendszerbeli korlaacutetait eacutes hiaacutenyossaacutegaacutet

proacutebaacutelta szimbolikusan ellenpontozni az hogy ugyan a hataacuteskoumlri jogok a tanaacutecsot illetik meg

de a hataacuteskoumlri jogok bdquoalapjogardquo az oumlnaacutelloacute eacutes demokratikus bdquooumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacutejogrdquo

elsődleges alanya a vaacutelasztoacutepolgaacuterok demokratikus helyi koumlzoumlsseacutegerdquo259

257 A szabaacutelyozaacutesi rendszer egyes fontosabb elemei az 1990 eacutevi LXIII toumlrveacuteny a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg

Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute 1949 eacutevi XX toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel az 1990 eacutevi LXIV toumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzati

keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek jogaacutellaacutesaacuteroacutel a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV toumlrveacuteny az 1990

eacutevi LXVII toumlrveacuteny a polgaacutermesteri tisztseacuteg ellaacutetaacutesaacutenak egyes keacuterdeacuteseiről 1990 eacutevi XC toumlrveacuteny a koumlztaacutersasaacutegi

megbiacutezott jogaacutellaacutesaacuteroacutel hivatalaacuteroacutel eacutes egyes feladatairoacutel valamint az 1991 eacutevi XXIV toumlrveacuteny a fővaacuterosi eacutes a

keruumlleti oumlnkormaacutenyzatokroacutel az 1991 eacutevi XXXIII toumlrveacuteny egyes aacutellami tulajdonuacute vagyontaacutergyak

oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba adaacutesaacuteroacutel 258 bdquoA koumlzseacuteg a vaacuteros a fővaacuteros eacutes keruumlletei valamint a megye vaacutelasztoacutepolgaacuterainak koumlzoumlsseacutegeacutet megilleti a helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes joga A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes a vaacutelasztoacutepolgaacuterok koumlzoumlsseacutegeacutet eacuterintő helyi koumlzuumlgyek oumlnaacutelloacute

demokratikus inteacutezeacutese a helyi koumlzhatalomnak a lakossaacuteg eacuterdekeacuteben valoacute gyakorlaacutesardquo 259 VEREBEacuteLYI (1995) 488

84

Az alapjogi megkoumlzeliacuteteacutessel oumlsszefuumlggeacutesben hangsuacutelyozandoacute hogy magaacutenak az

oumlnkormaacutenyzatisaacutegnak a leacutenyegi eleme az bdquohellip alapjogok teacutenyleges eacuterveacutenyesuumlleacutese ezek

teacutenyleges gyakorlaacutesaacutera keacutepes keacutepviselő-testuumllethelliprdquo megvaacutelasztaacutesa260 bdquoEz az alapfelteacutetele

annak hogy valamely teruumlleti alapon leacutetrehozott koumlzigazgataacutesi szervezetet oumlnkormaacutenyzatnak

minősiacutethessuumlnkrdquo Az alapjogok maacutes szoacuteval az oumlnkormaacutenyzaacutes a bdquofennhatoacutesaacutegotrdquo jeleniacutetik meg

azaz az autonoacutemia műkoumldőkeacutepesseacutegeacutenek egyes teruumlleteit 261

Az alapjogi megkoumlzeliacuteteacutessel oumlsszefuumlggeacutesben szuumlkseacuteges hivatkozni az AB egy koraacutebbi 1993-

ban szuumlletett hataacuterozataacutera262 amely a szervezeti autonoacutemia keacuterdeacuteseivel foglalkozott Ebben a

hataacuterozataacuteban az AB az Alkotmaacutenyban biztosiacutetott oumlnkormaacutenyzati alapjogok gyakoroloacutejakeacutent a

keacutepviselő-testuumlletet jeloumllt meg Az alapjogokat az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia garanciaacutejakeacutent

definiaacutelta Szinteacuten 1993-ban szuumlletett az a doumlnteacutes263 amely a helyi neacutepszavazaacuteshoz valoacute jog

alkotmaacutenyos koumlvetelmeacutenyeivel foglalkozott Az AB leszoumlgezte hogy a helyi

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alanya a telepuumlleacutesen vaacutelasztoacutejoggal rendelkező lakosok koumlzoumlsseacutege

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog ugyanazt az alkotmaacutenyi szintű veacutedelmet eacutelvezte tehaacutet mint

baacutermely maacutes alapjog

1994-ben keruumllt sor alapvető vaacuteltozaacutesokra264 az oumlnkormaacutenyzatra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesi

koumlrnyezetben az alapjogi koncepcioacute azonban a toumlrveacutenyalkotaacutesban tovaacutebbra is vaacuteltozatlan

maradt

Eacuterdemes tovaacutebb boncolgatni az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg gyakorlataacutet Egy 1995-ben265 szuumlletett AB

hataacuterozat az oumlnkormaacutenyzatok egeacuteszseacuteguumlgyi alapellaacutetaacutessal kapcsolatos feladatait a helyi

testuumlletek jogosiacutetvaacutenyakeacutent nevesiacuteti s ezzel alkotmaacutenyos veacutedelemben reacuteszesiacuteti azokat az

alapjogokat melyek a helyi oumlnkormaacutenyzatok autonoacutemiaacutejaacutet hivatottak biztosiacutetani Egy 1996-

boacutel szaacutermazoacute doumlnteacutes266 jelent igazaacuten forduloacutepontot az alapjogok megiacuteteacuteleacuteseacuteben Ebben a

doumlnteacuteseacuteben az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg szakiacutet az alapjogi felfogaacutessal az oumlnkormaacutenyzati alapjogokat

hataacuteskoumlrcsoportoknak minősiacutetette Egyuacutettal azt is leszoumlgezte hogy az oumlnkormaacutenyzati

alapjogokat az Alkotmaacuteny nem reacuteszesiacuteti az egyeacuten autonoacutemiaacutejaacutenak alkotmaacutenyos biztosiacuteteacutekait

jelentő alapvető jogokat megillető azokkal azonos veacutedelemben Iacutegy az oumlnkormaacutenyzati

260 PATYI Andraacutes Gondolatok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacuteltalaacutenos szabaacutelyairoacutel In SZOBOSZLAI ndash

KISS ndash DELI (szerk) Tanulmaacutenyok a 70 eacuteves Bihari Mihaacutely tiszteleteacutere Győr 2013 381 261 PATYI ndash VARGA ZS (2008) 295 262 11993 (I13) AB hataacuterozat 263 181993 (III19) AB hataacuterozat 264 1994 eacutevi LXI toumlrveacuteny Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute 1949 eacutevi XX toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel az

1994 eacutevi LXII toumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacuteroacutel az 1994 eacutevi LXIII

toumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel 1994 eacutevi LXIV toumlrveacuteny a

polgaacutermesteri tisztseacuteg ellaacutetaacutesaacutenak egyes keacuterdeacuteseiről eacutes az oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők tiszteletdiacutejaacuteroacutel 265 771995 (XII21) AB hataacuterozat 266 561996 (XII12) AB hataacuterozat

85

alapjogok korlaacutetozaacutesaacuteval szemben nem alkotmaacutenyossaacutegi koumlvetelmeacuteny az hogy arra valamely

alkotmaacutenyos jog eacuterveacutenyesiacuteteacutese valamely alkotmaacutenyos ceacutel eacuterdekeacuteben szuumlkseacutegszerűen eacutes azzal

araacutenyosan keruumlljoumln sor Ez az a doumlnteacutes amely igazaacuten szemleacuteletesseacute teszi hogy mennyiben

vaacuteltozott meg az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontja az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog mint kollektiacutev

alapjog megiacuteteacuteleacuteseacuteben Itt eacuterdemes Patyi Andraacutesnak az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg mibenleacuteteacutenek

megiacuteteacuteleacuteseacutere utaloacute gondolataacutet ideacutezni bdquohellipa jelenleg fennaacutelloacute oumlnkormaacutenyzati rendszerben az

Alkotmaacuteny IX fejezeteacuteben meghataacuterozott oumlnkormaacutenyzati alapjogok teacutenyleges eacuterveacutenyesuumlleacutese

hellip szuumlkseacuteges ahhoz hogy valamely koumlzigazgataacutesi szervezetet helyi oumlnkormaacutenyzatnak

minősiacutethessuumlnkrdquo267

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alapjogi megkoumlzeliacuteteacutese folyamatos vitaacutera adott okot a

szakirodalomban is ugyanuacutegy mint az oumlnkormaacutenyzatok aacutellamhatalmi aacutegak rendszereacuteben

elfoglalt helye Az 1990-es eacutevek elejeacuten uralkodoacutenak bizonyult a termeacuteszetjogi megkoumlzeliacuteteacutes

az oumlnkormaacutenyzatok oumlnaacutelloacutesaacutega az aacutellamszervezeten beluumll sőt toumlbbek szerint igazolhatoacute az

oumlnkormaacutenyzatok oumlnaacutelloacute hatalmi aacuteg jellege is Az alapjogi megkoumlzeliacuteteacutesnek elsősorban azeacutert

van jelentőseacutege mert ebben a felfogaacutesban a koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutenak forraacutesa nem az aacutellam

hanem maga a koumlzoumlsseacuteg A helyi autonoacutemia tehaacutet nem az aacutellamtoacutel szaacutermazik hanem a

telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutegeacutetől Ez termeacuteszetesen nem jelentette azt hogy az oumlnkormaacutenyzatok nem

az aacutellamszervezet reacuteszei azonban a fuumlggetlenseacuteg az oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlrgyakorlaacutes leacutenyegesen

nagyobb hangsuacutelyt kapott ami tuumlkroumlződoumltt az oumlnaacutelloacute aacutellamhatalmi aacuteg keacuterdeacuteseacutet eacuterintő szakmai-

tudomaacutenyos vitaacutekban is

Napjainkra ez a felfogaacutes merőben megvaacuteltozott268 amelynek megvilaacutegiacutetaacutesaacutera az

Alaptoumlrveacutenynek eacutes a Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel szoacuteloacute sarkalatos toumlrveacutenynek a

helyi oumlnkormaacutenyzaacutesroacutel szoacuteloacute rendelkezeacutesei hivatottak Balogh Zsolt erről iacutegy veacutelekedik bdquoAz

Alaptoumlrveacuteny nem beszeacutel oumlnkormaacutenyzati alapjogokroacutel a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese koumlreacuteben

sorolja fel az oumlnkormaacutenyzatok bdquohataacuteskoumlrcsoportjait [hellip] Nem szoacutel az Alaptoumlrveacuteny az

oumlnkormaacutenyzati jogok alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacuteről semrdquo269

267 PATYI Andraacutes Egyes oumlnkormaacutenyzati alapjogok viszonylagossaacutega Magyar Koumlzigazgataacutes 1998 szeptember

XLVIII 9 szaacutem 522 268 A vaacuteltozaacutesok iraacutenyaacutet illetően SZENTE Zoltaacuten sommaacutesan fogalmaz bdquoAz uacutej oumlnkormaacutenyzati toumlrveacuteny (2011 eacutevi

CLXXXIX Oumltv) reacuteszben ugyanazokra az alapelvekre eacutepuumll mint a koraacutebbi Ez nagyjaacuteban-egeacuteszeacuteben az Euroacutepai

Oumlnkormaacutenyzati Chartaacuteba foglalt eacuterteacutekek tiszteletben tartaacutesaacutet eacutes eacuterveacutenyre juttataacutesaacutet jelenti magaacuten viselve

ugyanakkor annak a kurzusnak a lenyomataacutet amelyben megszuumlletett (pl a nemzet egyuumlttműkoumldeacutesre utalva)rdquo

SZENTE Zoltaacuten Az oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa Fundamentum 2012 2 szaacutem 11 Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal

azonban maradeacutektalanul nem eacuterthetuumlnk egyet hiszen a recentralizaacutecioacute folyamata a lakossaacuteg koumlzszolgaacuteltataacutesokkal

valoacute ellaacutetaacutesaacuteban oly nagymeacuterteacutekű vaacuteltozaacutesokat hozott amely a helyi koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutet eacuterintette Iacutegy a

decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes elve a koraacutebbiakhoz keacutepest korlaacutetozottabb meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumll 269 BALOGH Zsolt Oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem Fundamentum 2012 2 szaacutem 16

86

Az Alaptoumlrveacuteny nem tartalmazza ezaacuteltal nyilvaacutenvaloacutean nem reacuteszesiacuteti alkotmaacutenyos

veacutedelemben a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot Alapjogi koncepcioacute eacuterveacutenyesuumlleacuteseacuteről

eacutertelemszerűen nem beszeacutelhetuumlnk Az Moumltv ugyan aacutetvette a koraacutebbi alkotmaacutenyi rendelkezeacutest

azonban ndash mivel nem az Alaptoumlrveacutenyben szerepel ndash az Moumltv-ben foglalt szabaacutelyozaacutes nem

lehet alapjogi jellegű Balaacutezs Istvaacuten megfogalmazaacutesa szerint bdquoBaacuter az Moumltv sarkalatos

toumlrveacutenykeacutent szinte szoacute szerint megismeacutetli a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute alapjognak a

koraacutebban hataacutelyos Alkotmaacutenyi szabaacutelyozaacutesaacutet hellipettől azonban az meacuteg nem vaacutelik alkotmaacutenyos

alapjoggaacuterdquo270

A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog az előzőektől elteacuterően ma maacuter egyben koumltelezettseacuteget is

jelent a helyi koumlzoumlsseacuteg tagjai a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alanyakeacutent koumltelesek oumlngondoskodaacutessal

enyhiacuteteni a koumlzoumlsseacutegre haacuteruloacute terheket keacutepesseacutegeik eacutes lehetőseacutegeik szerint hozzaacutejaacuterulni a

koumlzoumlsseacutegi feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz betartani eacutes betartatni a koumlzoumlsseacutegi egyuumltteacuteleacutes alapvető

szabaacutelyait271

5 Az Alaptoumlrveacuteny eacutes a decentralizaacutecioacute

51 Centralizaacutecioacute-decentralizaacutecioacute szubszidiaritaacutes

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg leacutenyeges tartalmaacutenak aacutettekinteacuteseacutet az Alkotmaacuteny alapjogi

megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek bemutataacutesaacutet koumlvetően a tovaacutebbiakban a hazai oumlnkormaacutenyzatisaacuteg azon

elemei keruumllnek bemutataacutesra amelyek a helyi demokratikus koumlzoumlsseacutegek műkoumldeacuteseacuteben

elengedhetetlenuumll fontosak mind a jogalkotaacutes mind pedig a jogalkalmazaacutes szaacutemaacutera Az

Alkotmaacuteny rendelkezeacuteseit koumlvetően az Alaptoumlrveacuteny decentralizaacutecioacutehoz valoacute viszonya keruumll

taacutergyalaacutesra

Elsődlegesen a decentralizaacutecioacute elveacutenek mint aacutellamszervezeacutesi elvnek az Alaptoumlrveacutenyben

toumlrteacutenő megjeleniacuteteacutese keruumll vizsgaacutelatra a szabaacutelyozaacutes egyes sajaacutetossaacutegai a decentralizaacutecioacuteval

oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute rendelkezeacutesek megvilaacutegiacutetaacutesaacutet ceacutelozva kuumlloumlnoumlsen abboacutel a

szempontboacutel hogy a decentralizaacutecioacute a szubszidiaritaacutes alaptoumlrveacutenyi megjeleneacutese mennyiben

aacutell az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek szolgaacutelataacuteban

A rendszervaacuteltaacutest koumlvetően kialakult hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer az oumlnkormaacutenyzat oumlnaacutelloacute

hatalmi aacuteg jellegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuten alapult az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutest a jogalkotoacute nem

270 BALAacuteZS Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutes aacutetalakulaacutesa MTA Law Working Papers

201403 Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Budapest

httpjogtkmtahuuploadsfilesmtalwp2014_03_Balazs_Istvanpdf (Letoumllteacutes ideje 2014 maacutejus 26) 271 Moumltv 8 sect A jogalkotoacute ugyanakkor helyi rendelet alkotaacutesaacutera is lehetőseacuteget biztosiacutet e taacutergykoumlrben amely

indokolatlanul szeacuteleskoumlrű felhatalmazaacutest biztosiacutet a telepuumlleacutesek szaacutemaacutera Utalhatunk ebben a koumlrben a kiriacutevoacutean

koumlzoumlsseacutegellenes magatartaacutesokkal oumlsszefuumlggő koraacutebbi poleacutemiaacutera az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg e taacutergyban hozott

382012 (XI14) AB hataacuterozataacutera

87

tekintette az aacutellamigazgataacutes reacuteszeacutenek amint ez az előző fejtegeteacutesből maacuter kideruumllt Az

oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia a Kormaacutennyal eacutes az aacutellamigazgataacutesi szervezetekkel szemben

reacuteszesuumllt alkotmaacutenyos veacutedelemben kiemelkedve az aacutellamigazgataacutes hierarchikus szervezeti

rendszereacuteből272 Kelet-koumlzeacutep Euroacutepaacuteban 1990 utaacuten a helyi demokratikus koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera

a telepuumlleacutesek oumlnaacutelloacutesaacutega a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutenak gyakorlaacutesa evidenciakeacutent

eacuterveacutenyesuumllt Amint arra Pawel Swianiewicz raacutemutatott a decentralizaacutecioacutet eacutes a helyi autonoacutemia

paradigmaacutejaacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok legitimaacutecioacutejakeacutent eacutertelmezteacutek amely iraacutenyadoacute

valamennyi meacuteg a csekeacutely szaacutemuacute lakoacuteneacutepesseacuteggel rendelkező telepuumlleacutesek eseteacuteben is A

nagyobb teruumlleten műkoumldő toumlbb telepuumlleacutest is magaacuteban foglaloacute teruumlleti autonoacutemiaacutek

leacutetrehozaacutesaacutera iraacutenyuloacute kiacuteseacuterletek a helyi autonoacutemia seacuterelmeacutenek minősuumllhettek273

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvető Alkotmaacuteny az oumlnkormaacutenyzati rendszert egy oumlnaacutelloacute fuumlggetlen

igazgataacutesi rendszerkeacutent hozta leacutetre amelyben eacuterveacutenyesuumllt a decentralizaacutecioacute elve valoacutedi

autonoacutemia illette meg a lokaacutelis koumlzoumlsseacutegeket a helyi koumlzuumlgyek oumlnaacutelloacute szabaacutelyozaacutesaacuteban eacutes

igazgataacutesaacuteban alapjogaik alkotmaacutenyos veacutedelemben reacuteszesuumlltek

Az Alaptoumlrveacuteny ndash a jogalkotoacutei eacutertelmezeacutest alapul veacuteve ndash megfelel egy modern demokratikus

alkotmaacutennyal szemben taacutemasztott koumlvetelmeacutenyrendszernek eacutes egyfajta eacuterteacutekrendet tuumlkroumlz

hasonlatosan a koraacutebbi Alkotmaacutenyhoz nem tartalmaz aacutellamszervezeacutesi elveket Ugyanakkor

eacuterveacutenyre juttatja a szuverenitaacutes elveacutet a demokraacutecia elveacutet a jogaacutellamisaacuteg elveacutet274 Emliacuteteacutesre

eacuterdemes hogy az euroacutepai gyakorlat nem tekinthető egyseacutegesnek az alkotmaacutenyok

aacutellamszervezeacutesi elvi tartalmait illetően Hazaacutenkban a centralizaacutecioacute eacutes a decentralizaacutecioacute az

autonoacutemia a szubszidiaritaacutes elveacutenek koncepcionaacutelis elemeire csak az Alaptoumlrveacuteny egyes

rendelkezeacuteseiből vonhatoacute le koumlvetkezteteacutes A helyi oumlnkormaacutenyzatok egyeacutertelműen az

aacutellamszervezet reacuteszeinek minősuumllnek emellett deklaraacutelaacutesra keruumllt az aacutellami szervek eacutes a helyi

oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutesi koumltelezettseacuteg a koumlzoumlsseacutegi ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa

eacuterdekeacuteben275 Ezen elvi jelentőseacutegű szabaacutelyozaacutesi elem helyes eacutertelmezeacutese az lehet hogy a

decentralizaacutecioacute nem eacutelvez prioritaacutest nem tekinthető az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg leginkaacutebb

meghataacuterozoacute sajaacutetossaacutegaacutenak hanem a centralizaacutecioacute elveacutevel oumlsszhangban gyakorol hataacutest Az

autonoacutemia-elemek az alapjogok szabaacutelyozaacutesa az Alaptoumlrveacutenyben nem jut eacuterveacutenyre

Uacutej elem a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes teruumlleteacuten e felelősseacutegvaacutellalaacutesi eacutes koumltelezettseacutegi szabaacutelyok

megjeleniacuteteacutese amennyiben az Alaptoumlrveacuteny uacutegy rendelkezik hogy mindenki felelős

272 Eacutertelmezeacuteseacutere ld 551994 (XI10) AB hataacuterozat 273 SWIANIEWICZ (2010) 183 274 PETREacuteTEI Joacutezsef Magyarorszaacuteg alkotmaacutenyjoga I Alapveteacutes alkotmaacutenyos inteacutezmeacutenyek Kodifikaacutetor

Alapiacutetvaacuteny Peacutecs 2013 Reacuteszletesen ld 71-92 275 Alaptoumlrveacuteny 34 cikk (1) bekezdeacutes

88

oumlnmagaacuteeacutert keacutepesseacutegei eacutes lehetőseacutegei szerint koumlteles az aacutellami eacutes koumlzoumlsseacutegi feladatok

ellaacutetaacutesaacutehoz hozzaacutejaacuterulni276 E rendelkezeacutes az oumlnkormaacutenyzati toumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesaacuteban

realizaacuteloacutedik amennyiben előiacuteraacutesra keruumllt hogy a helyi koumlzoumlsseacuteg tagjai a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes

alanyakeacutent koumltelesek (1) oumlngondoskodaacutessal enyhiacuteteni a koumlzoumlsseacutegre haacuteruloacute terheket

keacutepesseacutegeik eacutes lehetőseacutegeik szerint hozzaacutejaacuterulni a koumlzoumlsseacutegi feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz (2)

betartani eacutes betartatni a koumlzoumlsseacutegi egyuumltteacuteleacutes alapvető szabaacutelyait277

A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alanyi koumlreacutet sem nevesiacuteti az Alaptoumlrveacuteny szemben a koraacutebbi

alkotmaacutenyi szabaacutelyozaacutessal mely egyes szerzők aacutellaacutespontja szerint bizonytalansaacutegot okoz278

Az Alaptoumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben nem roumlgziacuteti a teruumlleti

oumlnkormaacutenyzaacutes szintjeit nem iacuterja elő hogy mely teruumlleti szinteken műkoumldjenek

oumlnkormaacutenyzati szervek279 A teruumlleti oumlnkormaacutenyzatokat az Moumltv szabaacutelyozza280

A tovaacutebbiakban a decentralizaacutecioacute aacuteltalaacutenos tartalmaacutera eacutepiacutetve annak eacutertelmezeacutesi teruumlleteit

alapul veacuteve az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg egyes elemeinek koumlrvonalazaacutesaacuteval alkothatoacute egyfajta keacutep a

politikai az adminisztratiacutev eacutes a peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute megvaloacutesulaacutesaacuteroacutel

A nagyobb hagyomaacutenyokra eacutepiacutető demokratikus aacutellamok eseteacuteben sem eacuterveacutenyesuumll egyoldaluacutean

eacutes kizaacuteroacutelagosan a teruumlleti hatalom-megosztaacutes iacutegy a centralizaacutecioacute eacutes a decentralizaacutecioacute meacuterteacuteke

sem lehet egyeduumlli meacuterceacuteje a telepuumlleacutesi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok kialakulaacutesaacutenak eacutes

műkoumldeacuteseacutenek Esetenkeacutent szuumlkseacuteges meacuterlegelni az optimaacutelis modellt mind funkcionaacutelis mind

pedig egyeacuteb (politikai igazgataacutesi peacutenzuumlgyi) oumlsszetevők szempontjaacuteboacutel A decentralizaacutecioacute

eacutertelmezeacutesekor a kiinduloacutepont hogy az Alaptoumlrveacutenyben a helyi koumlzuumlgyek aacutellnak a

szabaacutelyozaacutes foacutekuszaacuteban Ez a teacuteny ugyanakkor nem utal egyeacutertelműen a decentralizaacutecioacute

maradeacutektalan eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere hiszen az Alaptoumlrveacuteny szaacutemos rendelkezeacutese utal tovaacutebbi

szabaacutelyozaacutesi keacuterdeacuteseket sarkalatos toumlrveacutenyre Tovaacutebbi leacutenyegi taacutergykoumlr a rendszer

decentralizaacuteltsaacutegaacutet illetően hogy az oumlnkormaacutenyzatok feladat-eacutes hataacuteskoumlreit aacutegazati toumlrveacutenyek

toumlltik ki tartalommal

Az Alaptoumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesi rendszereacutenek e szűkiacutetett vizsgaacutelata haacuterom fő teruumlletet foglal

magaacuteban

(1) a politikai decentralizaacutecioacutet amely elsődlegesen a politikai hatalom aacutetengedeacuteseacutet jelenti a

helyi teruumlleti szinten szerveződoumltt oumlnkormaacutenyzati koumlzoumlsseacutegeknek

276 Alaptoumlrveacuteny O) cikk 277 Moumltv 8 sect (1) bekezdeacutes 278 IVANCSICS ndash FAacuteBIAacuteN (2011) 99 279 PATYI - VARGA ZS (2012) 313 280 Moumltv 3 sect (3) eacutes 27 sect (1)

89

(2) az adminisztratiacutev decentralizaacutecioacutet vagyis annak megiacuteteacuteleacuteseacutet hogy a helyi keacutepviselő-

testuumllet a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesa tereacuten mennyiben rendelkezik meghataacuterozoacute szereppel

(3) a peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacutet vagy fiskaacutelis foumlderalizmust azaz annak feltaacuteraacutesaacutet hogy a

peacutenzuumlgyi forraacutesok aacutetadaacutesa mennyiben eredmeacutenyezi a helyi oumlnkormaacutenyzati szervek szaacutemaacutera a

teacutenyleges doumlnteacutesi hataacuteskoumlrt a forraacutesok felhasznaacutelaacutesa felett tovaacutebbaacute a forraacutesok hateacutekony

aacutetlaacutethatoacute felhasznaacutelaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa mikeacutent valoacutesul meg

52 Politikai decentralizaacutecioacute

A politikai decentralizaacutecioacutenak a helyi koumlzhatalom gyakorlaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő keacutet aspektusa

keruumll kiemeleacutesre egyreacuteszt a reacuteszveacuteteli demokraacutecia egyes megnyilvaacutenulaacutesi formaacutei maacutesreacuteszt a

helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fő leteacutetemeacutenyeseinek a helyi keacutepviselő-testuumlleteknek eacutes a

polgaacutermestereknek a vaacutelasztaacutesaacutera vonatkozoacute vaacuteltoztataacutesok A reacuteszveacuteteli demokraacutecia attoacutel

fuumlggően hogy milyen formaacuteban eacuterveacutenyesuumll egyreacuteszről a koumlzvetlen doumlnteacuteshozatal lehetőseacuteget

biztosiacutetja az aacutellampolgaacuterok szaacutemaacutera maacutesreacuteszről pedig a doumlnteacuteshozatal befolyaacutesolaacutesaacutera

alkalmas veacutelemeacutenynyilvaacuteniacutetaacutes formaacutejaacutet is oumlltheti Kifejeződeacuteseacutenek formaacuteja lehet aacuteltalaacuteban a

neacutepszavazaacutes a neacutepi kezdemeacutenyezeacutes A helyi neacutepszavazaacuteson a neacutepi kezdemeacutenyezeacutesben

toumlrteacutenő reacuteszveacutetel egy kollektiacutev doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes amelynek eredmeacutenye lehet koumltelező

illetőleg a doumlnteacuteshozoacute szaacutemaacutera doumlnteacuteseacutenek alakiacutetoacute teacutenyezője A reacuteszveacuteteli demokraacutecia

kiteljesedeacutese a szubszidiaritaacutes elveacutehez is szorosan kapcsoloacutedik annak szolgaacutelataacuteban aacutell Az

Alaptoumlrveacuteny roumlgziacuteti hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat feladat- eacutes hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute uumlgyről

toumlrveacutenyben meghataacuterozottak szerint helyi neacutepszavazaacutest lehet tartani281 Patyi Andraacutes a helyi

neacutepszavazaacutest a szabaacutelyozaacutesi vaacuteltozaacutes koumlvetkezteacuteben nem a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute

alapjog gyakorlaacutesaacutenak hanem a helyi oumlnkormaacutenyzat feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute uumlgy

eldoumlnteacuteseacutenek moacutedjakeacutent hataacuterozza meg282 A helyi neacutepi kezdemeacutenyezeacutes inteacutezmeacutenyeacutet a

koraacutebbi szabaacutelyozaacutessal ellenteacutetben ugyanis jelenleg sem az Alaptoumlrveacuteny sem az Moumltv sem

pedig a helyi neacutepszavazaacutes szabaacutelyait rendező toumlrveacutenyi rendelkezeacutes nem nevesiacuteti ezaacuteltal

szűkiacutetve a reacuteszveacuteteli jogok koumlreacutet

A modern nemzetaacutellamokban kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt kap a reacuteszveacuteteli demokraacuteciaacuten alapuloacute

hatalomgyakorlaacutes a reacuteszveacuteteli jog gyakorlaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy mineacutel nagyobb

meacuterteacutekben lehetőveacute vaacutelhasson az elkoumltelezett vaacutelasztoacutepolgaacuterok aktiacutev reacuteszveacutetele az egyes

vaacutelasztaacutes-tiacutepusokon A reacuteszveacuteteli demokraacutecia megvaloacutesulaacutesa szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutell a

keacutepviseleti rendszerrel hiszen a koumlzvetett formaacutek eacuterveacutenyesuumlleacutese a keacutepviseleti rendszerben

281 2013 eacutevi CCXXXVIII tv a neacutepszavazaacutes kezdemeacutenyezeacuteseacuteről az euroacutepai polgaacuteri kezdemeacutenyezeacutesről valamint

a neacutepszavazaacutesi eljaacuteraacutesroacutel 282 PATYI (2013) 388

90

inteacutezmeacutenyesuumllt vaacutelasztott szervek aacuteltal eacutes eljaacuteraacutesok soraacuten lehetseacuteges bdquoA reacuteszveacuteteli

demokraacutecia nem csupaacuten az informaacutecioacutekhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes lehetőseacutegeacutet biztosiacutetja az

aacutellampolgaacuterok szaacutemaacutera hanem a doumlnteacuteshozatalban valoacute reacuteszveacutetelt eacutes a koumlzoumlsseacutegi doumlnteacutesek

befolyaacutesolaacutesaacutera valoacute keacutepesseacuteget jelenti [] Nemzeti szinten jelenti a joacute kormaacutenyzaacutes

koncepcioacutejaacutenak kiteljesedeacuteseacutet annak felismereacuteseacutet hogy a koumlzeacuterdek veacutedelme nem csak a

kormaacutenyzaacuteseacutert eacutes a politikai eljaacuteraacuteseacutert valoacute felelősseacuteg hanem felelősseacutegvaacutellalaacutes egyben a civil

taacutersadalomeacutert eacutes a magaacutenszektoreacutert isrdquo283

A telepuumlleacutesi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok keacutepviselő-testuumlletei legitimitaacutesukat a helyi

oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesok eredmeacutenyekeacutent nyerik el A vaacutelasztaacutesi rendszer hataacuterozza meg

alapvetően azt hogy a telepuumlleacuteseken lakoacute vaacutelasztoacutepolgaacuterok aacuteltal a vaacutelasztaacutes soraacuten kifejezeacutesre

juttatott preferencia mikeacuteppen nyilvaacutenul meg a mandaacutetumok kiosztaacutesa soraacuten A keacutepviselő-

testuumllet demokratikus legitimaacutecioacutejaacutet attoacutel a koumlzoumlsseacutegtől nyeri el amelynek keacutepviseleteacutet ellaacutetja

Az Alaptoumlrveacuteny rendelkezik a helyi vaacutelasztaacutesok alapvető szabaacutelyairoacutel284 a polgaacutermesteri

keacutepviselői mandaacutetum elnyereacuteseacutenek szabaacutelyrendszereacutet tovaacutebbi toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutesra utalja285

A helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacutenak szabaacutelyozoacute rendszere az

Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacuteseacutet megelőzően 2010-ben alapvető vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll

mely a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők szaacutemaacutenak drasztikus csoumlkkeneacuteseacutet eredmeacutenyezte Az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg biztosiacuteteacutekaacutet laacutetta a jogalkotoacute abban hogy a keacutepviselő-testuumlletek szaacutemaacutet

nem vaacuteltoztatta valamennyi telepuumlleacutesen neacutepesseacutegszaacutemtoacutel foumlldrajzi teruumllet nagysaacutegaacutetoacutel

fuumlggetlenuumll műkoumldik vaacutelasztott testuumllet A testuumlletek leacutetszaacutemaacutenak erőteljes csoumlkkeneacutese

elsősorban a megyei koumlzgyűleacutesek eacutes a tiacutezezer fő alatti telepuumlleacutesek eseteacuteben hozott eacuterdemi

vaacuteltozaacutest

Eacuterdemes raacutemutatni arra hogy az uacutej helyhatoacutesaacutegi vaacutelasztaacutesi toumlrveacuteny megfeleleacutest tartalmaz az

Euroacutepai Tanaacutecs 1994 december 19-i 9480EK iraacutenyelveacutenek amely az aacutellampolgaacutersaacuteguktoacutel

elteacuterő tagaacutellamban lakoacutehellyel rendelkező unioacutes polgaacuterok aktiacutev eacutes passziacutev vaacutelasztoacutejogaacutenak a

helyhatoacutesaacutegi vaacutelasztaacutesokon toumlrteacutenő gyakorlaacutesaacutera vonatkozik A Maastrichti Szerződeacutes

teremtette meg az Unioacute valamennyi polgaacutera szaacutemaacutera azt a lehetőseacuteget hogy a lakoacutehelyuumlk

szerinti tagaacutellam helyhatoacutesaacutegi vaacutelasztaacutesain ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy ott rendelkeznek-e

aacutellampolgaacutersaacuteggal ndash vaacutelasztoacutejoggal rendelkezzenek eacutes vaacutelaszthatoacutek legyenek meacuteghozzaacute a

283 Reacuteszveacuteteli Demokraacutecia ndash The Hunger Project httplocaldemocracynet20130205defining-participatory-

local-democracy (20150723) 284 Alaptoumlrveacuteny 35 cikk 285 2010 eacutevi L tv a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacuteroacutel 2013 eacutevi XXXVI tv a

vaacutelasztaacutesi eljaacuteraacutesroacutel

91

lakoacutehelyuumlk szerinti orszaacuteg aacutellampolgaacuteraival azonos felteacutetelek mellett286 Az aacutellampolgaacutersaacutegi

felteacutetel eltoumlrleacutese elősegiacuteti az unioacutes polgaacuterok integraacutecioacutejaacutet a lakoacutehelyuumlk szerinti befogadoacute

orszaacutegban A Szerződeacutes nem felteacutetelezi a tagaacutellamok vaacutelasztaacutesi rendszereinek teljes

harmonizaacutelaacutesaacutet Az iraacutenyelv 3 cikke az unioacutes polgaacuter szaacutemaacutera amennyiben nem aacutellampolgaacutera

a lakoacutehelye szerinti tagaacutellamnak de az aktiacutev eacutes passziacutev vaacutelasztoacutejog tekinteteacuteben teljesiacuteti

mindazon felteacuteteleket amelyeket az adott aacutellam joga sajaacutet aacutellampolgaacuterai szaacutemaacutera előiacuter

biztosiacutetja a jogosultsaacutegaacutet arra hogy a lakoacutehelye szerinti tagaacutellamban a helyhatoacutesaacutegi

vaacutelasztaacutesokon vaacutelasztoacute eacutes vaacutelaszthatoacute legyen Ezen kriteacuteriumrendszernek megfelelően keruumllt

szabaacutelyozaacutesra az Alaptoumlrveacutenyben a vaacutelasztoacutejog a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes

polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacuten

53 Adminisztratiacutev decentralizaacutecioacute

Az adminisztratiacutev decentralizaacutecioacute keacuterdeacuteseacutenek vizsgaacutelatakor a keacutepviselő-testuumllet a helyi

koumlzuumlgyek igazgataacutesa tereacuten betoumlltoumltt szerepkoumlreacutet szuumlkseacuteges felvaacutezolni egyreacuteszről maacutesreacuteszről

pedig itt eacuterdemes a helyi oumlnkormaacutenyzatok taacutersulaacutesaacutera mint az adminisztratiacutev decentralizaacutecioacute

egyik megnyilvaacutenulaacutesi formaacutejaacutera is utalni

A helyi oumlnkormaacutenyzatok ideeacutertve mind a telepuumlleacutesi mind a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatokat

elsődlegesen helyi koumlzszolgaacuteltataacutesokkal kapcsolatos feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk ellaacutetaacutesaacuteban vesznek

reacuteszt A hatoacutesaacutegi koumlzhatalmi jellegű feladatellaacutetaacutes maacutera maacuter maacutesodlagossaacute vaacutelt a teruumlleti

oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben meacuteg inkaacutebb szűkuumllt mind a koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesa mind pedig

a hatoacutesaacutegi jellegű hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesa

A koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteban a koumlzhatalom gyakorlaacutesaacuteban szerepet jaacutetszoacute oumlnkormaacutenyzati

szervek koumlreacuteben leacutenyegi vaacuteltozaacutest az Alaptoumlrveacuteny nem hozott egyetlen uacutej elem a koumltelező

taacutersulaacutes inteacutezmeacutenyeacutenek konstituaacutelaacutesa A helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesaacutenak hangsuacutelyos eleme a

tovaacutebbiakban is a keacutepviselő-testuumllet eacutes a polgaacutermester valamint az oumlnkormaacutenyzati hatoacutesaacutegi

igazgataacutesban is szerepet kapott a jegyző az oumlnkormaacutenyzat szervekeacutent A helyi oumlnkormaacutenyzat

szabaacutelyozaacutesi eacutes igazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutet nem az Alaptoumlrveacuteny hanem a helyi oumlnkormaacutenyzati

feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlket meghataacuterozoacute aacutegazati jogalkotaacutes eacuterintette jelentős meacuterteacutekben A helyi

koumlzszolgaacuteltataacutesok szervezeacuteseacuteben a koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban az aacutellami

szerepvaacutellalaacutes kiszeacutelesedeacutese meghataacuterozoacute Az aacutellamigazgataacutesi eacutes oumlnkormaacutenyzati uumlgyek

jelentős reacuteszeacutenek aacutetrendeződeacutese koumlvetkezett be az aacutellamigazgataacutesi uumlgyek tereacuten a jaacuteraacutesi

hivatalokhoz delegaacutelt hataacuteskoumlroumlk sokasodtak A jegyzőnek mint az aacutellamigazgataacutes helyi

szereplőjeacutenek szerepe eliminaacuteloacutedott

286 Maastrichti Szerződeacutes 19 cikk

92

A teruumlleti alapon szerveződoumltt oumlnkormaacutenyzatok egyuumlttműkoumldeacutesi szabadsaacutegaacutet a Charta az

oumlnkormaacutenyzatok egyesuumlleacutesi jogakeacutent hataacuterozza meg287 amely a koumlzoumls eacuterdekeltseacutegű feladatok

ellaacutetaacutesaacuteban az oumlnkormaacutenyzatok eacuterdekeinek veacutedelmeacuteben valamint maacutes aacutellamok

oumlnkormaacutenyzataival toumlrteacutenő kooperaacutecioacuteban nyilvaacutenulhat meg Az Alkotmaacuteny eacutes az Oumltv

szabaacutelyozaacutesi filozoacutefiaacutejaacutet a szabad taacutersulaacutes joga eacutes lehetőseacutege hatotta aacutet koumltelező taacutersulaacutesra

vonatkozoacute előiacuteraacutes nem szerepelt Az Oumltv keretjellegű szabaacutelyozaacutest tartalmazott majd 1997-

től a taacutersulaacutesi toumlrveacuteny288 illetve 2004-től a kisteacuterseacutegi taacutersulaacutesokra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutes289

sziacutenesiacutetette az oumlsszefogaacutes a horizontaacutelis jellegű kooperaacutecioacute moacutedozatait

Az Alaptoumlrveacuteny szakiacutetott a telepuumlleacutesek szabad akarataacuten alapuloacute taacutersulaacutesi modellel lehetőveacute

teszi olyan tartalmuacute toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes alkotaacutesaacutet amely koumltelezőveacute teszi a helyi

oumlnkormaacutenyzati alapfeladat taacutersulaacutesban toumlrteacutenő ellaacutetaacutesaacutet290 A jogalkotoacute szaacutemaacutera ezaacuteltal

lehetőseacuteget teremt hogy egyszerű toumlbbseacuteggel elfogadott toumlrveacutenyben keacutenyszertaacutersulaacutest iacuterjon

elő A koraacutebbi keretjellegű szabaacutelyozaacutessal szemben az Moumltv előiacuteraacutesai szigoruacute formakeacutenyszert

jelentenek a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti taacutersulaacutesokra vonatkozoacutean hiszen csak a jogi

szemeacutelyiseacuteggel rendelkező taacutersulaacutest ismeri el

Az euroacutepai tendenciaacutekat tekintve azonban megaacutellapiacutethatoacute hogy nem egyeduumllaacutelloacute a koumltelező

taacutersulaacutesok előiacuteraacutesa az oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutesban peacuteldakeacutent kiemelhető a rendkiacutevuumll

sokfeacutele taacutersulaacutesi formaacutet alkalmazoacute francia oumlnkormaacutenyzati rendszer A koumltelező taacutersulaacutesi

formaacutek előiacuteraacutesa a taacutersulaacutesokat aacutellami forraacutesokkal oumlsztoumlnző rendszerek műkoumldteteacutese

mindenekelőtt azokban az aacutellamokban jellemző amelyekben a telepuumlleacuteskoumlzpontuacutesaacuteg az

uralkodoacute emellett pedig elaproacutezott telepuumlleacuteshaacuteloacutezattal rendelkeznek

54 Fiskaacutelis foumlderalizmus

A decentralizaacutecioacute tovaacutebbi eacutertelmezeacutesi lehetőseacutege a peacutenzuumlgyi autonoacutemia Az oumlnkormaacutenyzati

feladatok eacutes gazdaacutelkodaacutes alapoumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelatakor indokolt roumlviden kiteacuterni a

fiskaacutelis foumlderalizmust291 jellemző sajaacutetossaacutegokra A foumlderaacutecioacute eacutertelmezeacutese ebből a

neacutezőpontboacutel azon alkotmaacutenyi alaptoumlrveacutenyi rendelkezeacuteseket foglalja magaacuteban amelyek

szerint a kormaacutenyzat kuumlloumlnboumlző szintjei koumlzoumltt feladat-eacutes hataacuteskoumlr megosztaacutes alakul ki

287 Charta10 cikk 288 1997 eacutevi CXXXV tv a helyi oumlnkormaacutenyzatok taacutersulaacutesairoacutel eacutes egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről 289 2004 eacutev CVII tv a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok toumlbbceacuteluacute kisteacuterseacutegi taacutersulaacutesaacuteroacutel 290 Alaptoumlrveacuteny 34 cikk (2) bekezdeacutes 291 A fiskaacutelis foumlderalizmus fogalmaacutet toumlbbfeacutele eacutertelemben is hasznaacutelja a koumlzpeacutenzuumlgyekkel foglalkozoacute

szakirodalom A fiskaacutelis politika a gazdasaacutegpolitikaacutenak az a teruumllete amely az aacutellamhaacuteztartaacutes beveacuteteleinek eacutes

kiadaacutesainak befolyaacutesolaacutesaacutera iraacutenyul A foumlderalizmus aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacuteből kiindulva eacutertelmezhető a fiskaacutelis

foumlderalizmus toumlbbek koumlzoumltt foumlderaacutelis aacutellam-berendezkedeacutes eseteacuten az Euroacutepai Unioacute eacutes tagaacutellamai

viszonyrendszereacuteben valamint az aacutellami funkcioacutek decentralizaacutelt ellaacutetaacutesa soraacuten

93

meghataacuterozaacutesra keruumll hogy az aacutellam mely funkcionaacutelis eacutes gazdasaacutegi teruumlleten biztosiacutet

kompetenciaacutet decentralizaacutelt szervezetei szaacutemaacutera A centralizaacutecioacute ndash decentralizaacutecioacute

oumlsszefuumlggeacutese tehaacutet alapvetően azt hataacuterozza meg hogy mely koumlzszolgaacuteltataacutesok keruumllhetnek

ellaacutetaacutesra koumlzponti kormaacutenyzati szinten eacutes melyek valoacutesulhatnak meg teruumlleti helyi

decentralizaacutelt szinten

A forraacutesorientaacutecioacutera eacutepuumllő rendszer legleacutenyegesebb elemeacutet a normatiacutev aacutellami hozzaacutejaacuterulaacutesok

keacutepezteacutek a helyi oumlnkormaacutenyzatok beveacutetelei koumlzuumll meghataacuterozoacute reacuteszt keacutepviseltek A normatiacutev

alap az egyes oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera aacutetlaacutethatoacutesaacutegot jelentett garanciaacutet az azonos meacuterteacutekű

taacutemogataacutesra az eseacutelyegyenlőseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere A taacutemogataacutes alanyi jogon megillette az

oumlnkormaacutenyzatokat a jogciacutemeket eacutes a taacutemogataacutesok meacuterteacutekeacutet a mindenkori koumlltseacutegveteacutesi

toumlrveacuteny tartalmazta Az aacutellami normatiacutev finansziacuterozaacutes előre kiszaacutemiacutethatoacute beveacuteteli forraacutest

keacutepezett az oumlnkormaacutenyzat műkoumldeacuteseacuteben amelyet a telepuumlleacutesek lakossaacutegszaacutemaacuteval egyes

korcsoportokkal inteacutezmeacutenyi ellaacutetottakkal araacutenyosan aacutellapiacutetott meg a telepuumlleacutesi eacutes teruumlleti

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera az Orszaacuteggyűleacutes Leacutenyeges kiemelni hogy a normatiacutev aacutellami

taacutemogataacutesok eseteacuteben nem eacuterveacutenyesuumllt felhasznaacutelaacutesi koumltoumlttseacuteg ez a taacutemogataacutesi forma egyfajta

redisztribuacutecioacute eredmeacutenye volt292

Megaacutellapiacutethatoacute azonban hogy maacuter az 1990-es eacutevek koumlzepeacutere kiuumltkoumlztek ndash az egyes

aacutellaacutespontok szerint tuacutelzott ndash decentralizaacutecioacuteboacutel fakadoacute negatiacutev hataacutesok A rendszerben

egyszerre voltak jelen a feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesok eleacutegtelenseacutege eacutes a

kihasznaacutelatlan kapacitaacutesok Mindez paacuterosult a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera jelentős

oumlnaacutelloacutesaacutegot biztosiacutetoacute gazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyozoacuterendszerrel amely az eladoacutesodaacutesi folyamatnak

sem tudott gaacutetat vetni A 2010-et koumlvető feltartoacuteztathatatlannak tűnő vaacuteltozaacutesok elsődleges

kivaacuteltoacute oka a helyi oumlnkormaacutenyzati funkcioacutekat eacuterintően az oumlnkormaacutenyzatok eladoacutesodaacutesa volt

kuumlloumlnoumlsen a megyei oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintette ez a folyamat Az oumlnkormaacutenyzatok

eladoacutesodaacutesa 2006 eacutevi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokat koumlvetően gyorsult fel amelyet Viacutegvaacuteri

Andraacutes atipikus eladoacutesodaacutesi folyamatkeacutent iacutert le Mieacutert nem volt tipikusnak tekinthető a

folyamat Egyreacuteszt azeacutert mert roumlvidebb-hosszabb ideig peacutenztartaleacutekkeacutent funkcionaacutelt nem

keruumllt koumlzvetlenuumll ceacutelhoz koumltoumltten felhasznaacutelaacutesra arbitraacutezsműveletekre fordiacutetoacutedott maacutesreacuteszt

pedig a bankok szerepe a roumlvidtaacutevuacute uumlzleti eacuterdekek eacuterveacutenyesiacuteteacutese doumlntő meacuterteacutekben

eacuterveacutenyesuumllt293

292 bdquohellipa keacutepződő koumlzponti adoacuteknak csak korlaacutetozott meacuterteacutekű helyben hagyaacutesa lehetseacuteges annak eacuterdekeacuteben hogy

a szeacuteles felelősseacutegű eacutes nagy szaacutemuacute oumlnkormaacutenyzatok mindegyike szaacutemaacutera garantaacutelni lehessen a

koumlzszolgaacuteltataacutesaihoz a megfelelő joumlvedelmi viszonyokatrdquo PITTI-VARGA 1995 43 293 VIacuteGVAacuteRI Andraacutes Atipikus oumlnkormaacutenyzati eladoacutesodaacutes Magyarorszaacutegon Koumlzgazdasaacutegi Szemle LVI eacutevf

2009 juacutelius-augusztus 710

94

A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa egy decentralizaacutelt struktuacutera keretei koumlzoumltt

megvaloacutesult helyi koumlzfeladat-centralizaacutecioacutes folyamatkeacutent eacutertelmezhető Az uacutej a koumlzfeladatok

ellaacutetaacutesaacuteban nagyfokuacute centralizaacutecioacutet eredmeacutenyező szabaacutelyozaacutesi rendszer szoros

oumlsszefuumlggeacutesben aacutellt a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi konszolidaacutecioacutes folyamataacuteval A

peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi poziacutecioacutek vaacuteltozaacutesaacuteval kapcsolatos szakeacutertői tanulmaacutenyok294 azt

taacutemasztjaacutek alaacute ugyanakkor hogy az aacutellamosiacutetott szolgaacuteltataacutesok eseteacuteben a helyi

oumlnkormaacutenyzatok keveacutesbeacute keacutepesek befolyaacutesolni a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet A jogalkotoacute az

aacutegazati jogszabaacutelyokban ugyan szabaacutelyozza a befolyaacutesolaacutes lehetseacuteges eszkoumlzeit azonban

keacutetseacuteges hogy a szolgaacuteltataacutesok sziacutenvonalaacutera mennyibe keacutepesek hatni a helyi testuumlletek

A koraacutebbi Alkotmaacutennyal szemben az Alaptoumlrveacuteny uacutej koumlltseacutegveteacutesi eacutes peacutenzuumlgyi előiacuteraacutesokat is

tartalmaz azonban a helyi peacutenzuumlgyek reformja nem keacutepezte az Alaptoumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesaacutenak

taacutergyaacutet Az uacutej gazdasaacutegi alkotmaacuteny explicite meghataacuterozza a koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes

alapelveit ugyanakkor jelentős korlaacutetozaacutesi lehetőseacuteget biztosiacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok

koumltelezettseacuteget keletkeztető joguumlgyleteire neacutezve amennyiben az a Kormaacuteny joacutevaacutehagyaacutesaacutehoz

koumlthető Az Alapveteacutes c fejezet N) cikke koumltelezi az oumlnkormaacutenyzatokat a kiegyensuacutelyozott

aacutetlaacutethatoacute eacutes fenntarthatoacute koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes elveacutenek betartaacutesaacutera Az aacutellam c fejezet 34

cikk (5) bekezdeacuteseacuteben foglaltak szerint toumlrveacuteny a koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely megőrzeacutese

eacuterdekeacuteben a helyi oumlnkormaacutenyzat toumlrveacutenyben meghataacuterozott meacuterteacutekű koumllcsoumlnfelveacuteteleacutet vagy

maacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesaacutet felteacutetelhez illetve a Kormaacuteny hozzaacutejaacuterulaacutesaacutehoz koumltheti A 2011

eacutevi CXCVI toumlrveacuteny Magyarorszaacuteg gazdasaacutegi stabilitaacutesaacuteroacutel tartalmazza a koumllcsoumlnfelveacutetelre

vonatkozoacute reacuteszletes szabaacutelyokat

A peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi sziszteacutema kapcsaacuten a funkcionalitaacutes is emliacuteteacutesre eacuterdemes Az uacutej

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozoacute rendszer oumlsszhangban aacutell a koraacutebbi szabaacutelyozaacutessal a helyi

oumlnkormaacutenyzatok feladatrendszereacutet illetően A koumltelező eacutes az oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok ndash

hasonloacutean a koraacutebbiakhoz ndash szeacutetvaacutelasztaacutesra keruumlltek egymaacutestoacutel295 Az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr elve

tovaacutebbra is meghataacuterozoacute a helyi oumlnkormaacutenyzatok funkcionalitaacutesaacuteban A koumltelező feladatokat

toumlrveacuteny hataacuterozza meg az Moumltv keretjellegű rendelkezeacuteseit tartalommal az aacutegazati

jogszabaacutelyok toumlltik ki A helyi oumlnkormaacutenyzatok feladatainak aacutetstrukturaacuteloacutedaacutesa a

funkcionalitaacutest alapvetően eacuterintette Az aacutellam teacuternyereacutese a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok

nyuacutejtaacutesaacuteban a szubszidiaritaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesaacuteban

kedvezőtlenuumll befolyaacutesolta

294 SZAMEL (2012) 28 295 A helyi oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlkről bővebb elemzeacutes olvashatoacute HOFFMAN 2013 10ndash18

95

A decentralizaacutecioacute a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutenak mennyiseacutege eacutes minőseacutege

szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute jelentőseacuteggel biacuter ez az a szegmens amely a lokaacutelis koumlzoumlsseacutegek

szaacutemaacutera leginkaacutebb eacuterzeacutekelhető A posztszocialista orszaacutegok iacutegy hazaacutenk helyi teruumlleti

oumlnkormaacutenyzati rendszereinek kialakiacutetaacutesaacuteban rendkiacutevuumll komoly szerepet jaacutetszott eacuteppen a

bdquocentralista oumlroumlkseacutegrdquo lebontaacutesaacutenak folyamataacuteban

A magyar oumlnkormaacutenyzati rendszerben 2010 utaacuten bekoumlvetkezett alapvető vaacuteltozaacutesok ismeacutet egy

markaacutens centralizaacutecioacutes folyamat reacuteszeacutenek tekinthetők a joacute kormaacutenyzaacutes aacuteltalaacutenos

filozoacutefiaacutejaacuteba egy koordinatiacutev toumlbbszintű eacutes toumlbbszereplős komplex doumlnteacuteshozatali

mechanizmusaacuteba nehezen illeszthetők A recentralizaacutecioacute folyamata a lakossaacuteg

koumlzszolgaacuteltataacutesokkal valoacute ellaacutetaacutesaacuteban oly nagymeacuterteacutekű vaacuteltozaacutesokat hozott amely a helyi

koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutet eacuterintette A helyi oumlnkormaacutenyzatok feladat- eacutes hataacuteskoumlrellaacutetaacutesaacutet

jellemző aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elvi alapjai meggyenguumlltek a decentralizaacutecioacute eacutes a

szubszidiaritaacutes elve a koraacutebbiakhoz keacutepest korlaacutetozottabb meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumll

A tuacutelzott decentralizaacutecioacute azonban leronthatja a műkoumldőkeacutepesseacuteget a magas sziacutenvonaluacute

teruumlletileg kiegyensuacutelyozott koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet is veszeacutelyeztetheti Egy modern

demokratikus aacutellam oumlnkormaacutenyzatisaacutegaacutenak alapja a decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes

azonban a feladat-eacutes hataacuteskoumlr telepiacuteteacutes rendszere elengedhetetlen hogy igazodjon az aacutellam-

oumlnkormaacutenyzat feladat- eacutes hataacuteskoumlr megosztaacutesa kialakult szakmai logikaacutejaacutehoz a gazdasaacutegi

teljesiacutetőkeacutepesseacuteghez a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok iraacutenti igeacutenyek lehetőleg azonos sziacutenvonaluacute

kieleacutegiacuteteacuteseacutehez

6 Az Alaptoumlrveacuteny helyi oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő rendelkezeacutesei

Az Alaptoumlrveacuteny helyi oumlnkormaacutenyzati rendszert eacuterintő rendelkezeacutesei alapvetően elteacuterő

szemleacuteletmoacutedot tuumlkroumlznek a koraacutebbi Alkotmaacutenyban foglalt szabaacutelyozaacuteshoz keacutepest annak

elleneacutere hogy az alaptoumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes toumlbb rendelkezeacutest is vaacuteltozatlan formaacuteban vett aacutet

az Alkotmaacutenyboacutel296 Patyi Andraacutes veacutelemeacutenye szerint ezt az elteacuterő megkoumlzeliacuteteacutest leginkaacutebb az

teszi szemleacuteletesseacute ami az Alaptoumlrveacutenyből hiaacutenyzik297

Az Alaptoumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutera feladataira vonatkozoacute rendelkezeacuteseket

bdquoAz Aacutellamrdquo c reacuteszben taglalja e szerkezeti feleacutepiacuteteacutesből is vilaacutegosan koumlvetkezik hogy az

aacutellamszervezet szerves reacuteszeacutenek tekinti a helyi oumlnkormaacutenyzatokat ugyanakkor vaacuteltozatlanul

eacuterveacutenyesuumll az aacutellamigazgataacutes eacutes az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes szeacutetvaacutelasztaacutesa Az Alaptoumlrveacuteny

31 cikkeacuteben roumlgziacuteti hogy Magyarorszaacutegon a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese eacutes a helyi koumlzhatalom

296 PATYI Andraacutes ndash VARGA ZS Andraacutes Aacuteltalaacutenos koumlzigazgataacutesi jog (az Alaptoumlrveacuteny rendszereacuteben) (Szerk

Varga Zs Andraacutes) Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs 2012 308 297 PATYI (2013) 384

96

gyakorlaacutesa eacuterdekeacuteben helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldnek Az Alaptoumlrveacutenyből rendelkezeacuteseiből

eredően a helyi oumlnkormaacutenyzatok alapvetően a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutere eacutes a helyi

koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutera hivatottak Az Alaptoumlrveacuteny alapjaacuten tovaacutebb eacutel a helyi oumlnkormaacutenyzat

feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutet illető koumlzvetlen hatalomgyakorlaacutes helyi neacutepszavazaacutes formaacutejaacuteban

amelynek szabaacutelyait toumlrveacuteny hataacuterozza meg

A helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutenek alaptoumlrveacutenyi megfogalmazaacutesa is eacuterdemes egy roumlvid

bemutataacutesra (reacuteszletesen 6 fejezet 2) A bdquohelyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteserdquo jelenti azt a feladat-eacutes

hataacuteskoumlri meghataacuterozaacutest amely az alkotmaacutenyi szabaacutelyozaacutes szintjeacuten az oumlnkormaacutenyzat autonoacutem

mozgaacutesterekeacutent definiaacutelhatoacute azonban a bdquohelyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutetrdquo a helyi oumlnkormaacutenyzat

kizaacuteroacutelag toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt gyakorolhatja

7 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak tuumlkreacuteben

Magyarorszaacuteg 1990-ben vaacutelt az Euroacutepa Tanaacutecs tagjaacutevaacute ezt koumlvetően nyiacutelt lehetőseacutege az olyan

egyezmeacutenyekhez toumlrteacutenő csatlakozaacutesra amelynek csak a tagaacutellamok lehetnek reacuteszesei A

Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutet 1985 oktoacuteber 15-eacuten fogadtaacutek el ezen időponttoacutel

vaacutelt nyitottaacute az alaacuteiacuteraacutes eacuterdekeacuteben a tagok szaacutemaacutera majd 1988 szeptember 1-jeacuten leacutepett

hataacutelyba A Charta az Euroacutepa Tanaacutecs azon egyezmeacutenyeinek koumlreacutebe tartozik amelyek a helyi

demokraacutecia alapvető eacuterteacutekeit meghataacuterozva azok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet fejleszteacuteseacutet tűzte ki ceacutelkeacutent

A helyi demokraacuteciaacuteval oumlsszefuumlggő eacutes a hataacuteron aacutetnyuacuteloacute egyuumlttműkoumldeacutesekkel kapcsolatos

egyezmeacutenyek soraacuteban emliacutetendő meacuteg az Euroacutepai Keretegyezmeacuteny a Teruumlleti

Oumlnkormaacutenyzatok eacutes Koumlzigazgataacutesi Szervek Hataacutermenti Egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről (ETS No 106) eacutes

a Kuumllfoumlldiek Helyi Koumlzeacuteletben Valoacute Reacuteszveacuteteleacuteről szoacuteloacute Egyezmeacuteny (ETS No 144) is Az

első olyan nemzetkoumlzi szinten koumltelező szerződeacutes amely a helyi koumlzoumlsseacutegek eacutes vaacutelasztott

oumlnkormaacutenyzataik szaacutemaacutera jogokat biztosiacutet Lefekteti a koumlzoumlsseacutegek demokratikus

műkoumldeacuteseacutenek alapelveit eacutes elsőkeacutent roumlgziacuteti a helyi koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera a hataacuteskoumlroumlk

decentralizaacutelaacutesaacutenak elveacutet amely megfelelő peacutenzuumlgyi forraacutesok aacutetadaacutesaacutet is felteacutetelezi

Az Euroacutepa Tanaacutecs joga a nemzetkoumlzi jog reacuteszeacutet keacutepezi egyezmeacutenyei toumlbboldaluacute multilateraacutelis

nemzetkoumlzi szerződeacutesek amelyek arra hivatottak hogy a jogi koherencia minimaacutelis szintjeacutet

garantaacuteljaacutek Euroacutepaacuteban Az Euroacutepa Tanaacutecs egyezmeacutenyei toumlbbfeacutele elnevezeacutest is viselhetnek

(conventions agreements arrangements charters codes outline of framework conventions)

azonban ennek nincs jogi relevanciaacuteja A chartaacuteknak aacuteltalaacuteban az a fő jellegzetesseacuteguumlk hogy

szabadsaacutegot biztosiacutetanak a szerződő aacutellamoknak a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok koumlzoumltti

97

vaacutelasztaacutesra298 A Charta eseteacuteben a reacuteszes aacutellamnak az I reacuteszben roumlgziacutetett

koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok koumlzuumll legalaacutebb huacutesz szakaszt magaacutera neacutezve koumltelezőnek kell

elismernie amelyek magukban foglaljaacutek a tiacutez legfőbb rendelkezeacutest299 A legfőbb alapelvek

amelyeket a reacuteszes aacutellamoknak el kell fogadniuk eacutes amelyekkel oumlsszefuumlggeacutesben fenntartaacutesra

nincs lehetőseacuteg a koumlvetkezőkben foglalhatoacutek oumlssze az aacutellampolgaacuterok joga a helyi koumlzuumlgyek

inteacutezeacuteseacuteben valoacute reacuteszveacutetelre a helyi koumlzoumlsseacutegek alapvető jogai az autonoacutemiaacutehoz eacutes az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz keacutepviselő-testuumlleteik megvaacutelasztaacutesaacutehoz eacutes sajaacutet hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesaacutehoz

igazgataacutesi szervezetek leacutetrehozaacutesaacutehoz eacutes peacutenzuumlgyi forraacutesokhoz illetőleg a biacuteroacutesaacutegi

veacutedelemhez valoacute jog maacutes szervek beavatkozaacutesa eseteacutere

Az ET egyezmeacutenyei aacuteltalaacuteban tartalmazzaacutek azt a feluumlgyeleti mechanizmust amely a

koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok teljesiacuteteacuteseacutenek kontrolljaacutet szolgaacuteljaacutek Egyes egyezmeacutenyek egyeacuteni miacuteg

maacutesok koumlzoumlsseacutegi sőt aacutellamkoumlzi panaszrendszert aacutelliacutetottak fel300 A Charta azonban mindeddig

nem szabaacutelyozott feluumlgyeleti mechanizmust baacuter a szakmai vitaacutekban koraacutebban felmeruumllt a

biacuteroacutesaacutegi feluumlgyelet inteacutezmeacutenyeacutenek a megteremteacutese azonban ennek realitaacutesa keacutetseacuteges 301 Az

informaacutecioacuteadaacutesi koumltelezettseacuteget nevesiacuteti mindoumlssze azon jogalkotoacute teveacutekenyseacutegről

inteacutezkedeacutesről amelyet a reacuteszes aacutellam a Charta előiacuteraacutesainak valoacute megfeleleacutes eacuterdekeacuteben

hozott302 A feluumlgyeleti rendszer hiaacutenya veszeacutelyeztetheti az egyezmeacutenyek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet A

Parlamenti Koumlzgyűleacutesnek 1993-ig nem volt moacutedja hogy ellenőrizze a koumltelezettseacutegek

teljesiacuteteacuteseacutet A testuumllet előszoumlr az uacutej tagaacutellamokra vonatkozoacutean fogadott el ilyen

rendelkezeacutest303 majd 1994-ben kiterjesztetteacutek az eljaacuteraacutest valamennyi tagaacutellamra az aacutellamok

koumlzoumltti egyenlőseacuteg jegyeacuteben304 A Miniszteri Bizottsaacuteg 1994-ben vezette be a teacutema szerinti

folyamatos megfigyeleacutes moacutedszereacutet amely eljaacuteraacutes konstruktiacutev eacutes bizalmas paacuterbeszeacuteden

valamint fokozott tagaacutellamindashbizottsaacutegi egyuumlttműkoumldeacutesen alapul A Helyi eacutes Regionaacutelis

Oumlnkormaacutenyzatok Kongresszusa biztosiacutetja hogy a Chartaacuteban eacutes Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyveacuteben

lefektetett alapvető eacuterteacutekek a helyi demokraacutecia eacuterveacutenyesuumlleacutese rendszeres monitoring eljaacuteraacutes

298

Florence BENOIcircT-ROHMER ndash Heinrich KLEBES Council of Europe Law Towards a Pan-European Legal

Area Council of Europe 2005 94-98 299 Charta 12 cikk 300 BENOIcircT-ROHMER ndash KLEBES im 103-104 Peacuteldakeacutent emliacutethető az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenyeacutenek

rendszere amely egyaacuteltalaacuten nem hasonliacutet maacutes Tanaacutecsi egyezmeacutenyek aacuteltal felaacutelliacutetott politikai

mechanizmusokhoz Az Euroacutepai Szociaacutelis Charta (ETS No 35) aacuteltal roumlgziacutetett keacutetszintű rendszer is emliacuteteacutesre

eacuterdemes 301 Ezt a megaacutellapiacutetaacutest taacutemasztja alaacute Szente Zoltaacuten SZENTE Zoltaacuten Az Euroacutepai Oumlnkormaacutenyzati Charta

veacutegrehajtaacutesaacutenak monitoringja az Euroacutepa Tanaacutecs gyakorlataacuteban Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2014 maacutercius 7

eacutevfolyam 1 szaacutem 24 302 Charta 14 cikk 303 Order No 418 ndash Halonen Order 304 Resolution 1031 (1994) on the honouring of commitments entered into by member states when joining the

Council of Europe httpassemblycoeintMainasplink=DocumentsAdoptedTextta94ERES1031htm (2015

0706)

98

kereteacuteben vizsgaacutelatra keruumlljoumln A tematikus monitoring a Titkaacutersaacuteg memorandumaacuteban

reacuteszletezett eljaacuteraacutes szerint folyik305 A Kongresszus a monitoring eljaacuteraacutessal oumlsszefuumlggeacutesben

hataacuterozatot fogadott el 2010-ben ebben definiaacutelta az eacuterveacutenyesiacutetendő alapvető

koumlvetelmeacutenyeket az eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat valamint a helysziacuteni laacutetogataacutesok eacutes vizsgaacutelatok

reacutesztvevőivel szemben taacutemasztott elvaacuteraacutesokat A helyi demokraacuteciaacuteval a helyi eacutes regionaacutelis

oumlnkormaacutenyzatokkal oumlsszefuumlggő folyamatos vaacuteltozaacutesokra tekintettel szuumlkseacutegesnek iacuteteacuteli meg

hogy legalaacutebb oumlteacutevente egy alkalommal valamennyi tagaacutellamban monitoring eljaacuteraacutesra

keruumlljoumln sor A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a Kongresszus eacutes a tagaacutellamok nyiacutelt eacutes konstruktiacutev

paacuterbeszeacutedet folytathatnak az euroacutepai oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapeacuterteacutekeinek megvaloacutesulaacutesaacuteroacutel306 A

2010-ben elfogadott szabaacutelyok 2012-ben ismeacutet feluumllvizsgaacutelatra keruumlltek307

Az ET egyezmeacutenyei nem rendelkeznek az aacutellamok belső jogaacuteba toumlrteacutenő aacutetuumllteteacutesről

(transzformaacutecioacute) az az aacutellamok meacuterlegeleacuteseacuten muacutelik eacutes alkotmaacutenyi szabaacutelyozaacutesuktoacutel fuumlgg

Ugyaniacutegy a belső jogi koumltőerejuumlket illetően sem talaacutelhatoacutek rendelkezeacutesek a reacuteszes aacutellamok

kuumlloumlnfeacutele megoldaacutesokat alkalmazhatnak ezen a teruumlleten308 Az aacutellamok felelősseacutege hogy a

vaacutellalt koumltelezettseacutegeiknek belső jogrendjuumlkben eacuterveacutenyt szerezzenek A nemzetkoumlzi

gyakorlatban ennek alapvetően haacuteromfeacutele technikaacuteja leacutetezik (1) az aacutellam veacutegrehajtaacutesi jellegű

belső jogszabaacutelyokat alkot (2) belső jogforraacutesi rendszereacuteben ugyanazon tartalommal

jogszabaacutelyt alkot mintegy megkettőzve koumltelezettseacutegeit (dualista gyakorlat) (3) a belső jog

reacuteszeacutenek tekinti kuumlloumln jogalkotaacutesi aktus neacutelkuumll eacuterveacutenyesiacuteti (monista gyakorlat)309 A

Chartaacutehoz hazaacutenk 1992-ben csatlakozott a dokumentum 1994 maacuterciusaacuteban keruumllt

ratifikaacutelaacutesra310 ugyanebben az eacutevben juacutelius 1-jeacuten leacutepett hataacutelyba azonban csak az 1997 eacutevi

XV toumlrveacuteny rendelkezett a kihirdeteacuteseacuteről311 A Chartaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben megaacutellapiacutethatoacute

hogy hazaacutenk mint reacuteszes aacutellam a Chartaacuteban mint nemzetkoumlzi szerződeacutesben vaacutellalt

koumltelezettseacutegeinek a toumlrveacutenyi kihirdeteacutes keacutesedelmeacutetől fuumlggetlenuumll eleget tett

305

MonitorInf (2004)3 Compliance with Member Statesrsquo Commitmens The Committee of Ministersrsquo

Monitoring Procedures httpswcdcoeintViewDocjspid=740173ampSite=CM (2015 0706) 306 Resolution 307 (2010) on Procedures for monitoring the obligations and commitments entered into by the

Council of Europe member states in respect of their ratification of the European Charter of Local Self-

Government (ETS No 122)

httpswcdcoeintViewDocjspRef=RES28201029307ampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=Congr

essampBackColorInternet=e0cee1ampBackColorIntranet=e0cee1ampBackColorLogged=FFC679 (20150706) 307 Resolution 337 (2012) New Rules of Procedure of the Congress and its chambers 308

BENOIcircT-ROHMER ndash KLEBES im 115-126 309 BLUTMAN Laacuteszloacute ndash CSATLOacuteS Erzseacutebet ndash SCHIFFNER Imola A nemzetkoumlzi jog hataacutesa a magyar joggyakorlatra

HVG ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2014 29-30 310 httpconventionscoeintTreatyCommunChercheSigaspNT=122ampCM=1ampDF=ampCL=ENG (20150706) 311 Az 1997 eacutevi XV toumlrveacutenyhez fűzoumltt indokolaacutes szerint mivel az egyezmeacuteny a jogalkotaacutesroacutel szoacuteloacute 1987 eacutevi XI

tv eacutertelmeacuteben toumlrveacutenyhozaacutesi taacutergyat eacuterint tovaacutebbaacute az egyezmeacutenyt az Orszaacuteggyűleacutes erősiacutetette meg ezeacutert a

nemzetkoumlzi szerződeacutesekkel kapcsolatos eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute 1982 eacutevi 27 tvr 13 sect (1) bekezdeacutese alapjaacuten azt

toumlrveacutennyel kell kihirdetni

99

A Charta mint nemzetkoumlzi szerződeacutes alapjaacutet keacutepezi a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes euroacutepai eacutertelemben

vett aacuteltalaacutenos eacuterteacutekrendszereacutenek elvi jelentőseacutegű a decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes

eacuterveacutenyre juttataacutesa szemszoumlgeacuteből A Charta hataacutelyba leacutepeacutese oacuteta az abban reacuteszes tagaacutellamok

oumlnkormaacutenyzati sziszteacutemaacutejaacuteval szemben megfogalmazott kriteacuteriumok a Tanaacutecs szerveinek

dokumentumaiban kuumlloumlnoumlsen a monitoring-jelenteacutesekben oumlltoumlttek alakot Szente Zoltaacuten

aacutellaacutespontja szerint bdquo[hellip] a Charta alapelveinek eacutes előiacuteraacutesainak eacutertelmezeacutese ma maacuter olyan

gazdag eacutes reacuteszletesen kimunkaacutelt hogy a szoumlveg szigoruacute nyelvtani eacutertelmezeacuteseacutere valoacute

hivatkozaacutes ma maacuter inkaacutebb a kuumlloumlnaacutellaacutes vagy a taacutejeacutekozatlansaacuteg eacuterzeteacutet keltirdquo312 Ezzel a

veacutelemeacutennyel oumlsszefuumlggeacutesben azonban szuumlkseacuteges ismeacutetelten raacutemutatni arra hogy a Charta

termeacuteszeteacutet tekintve nemzetkoumlzi szerződeacutes amelyre vonatkozik a nemzetkoumlzi szerződeacutesek

jogaacutet kodifikaacuteloacute 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny A hivatkozott beacutecsi egyezmeacutennyel

oumlsszefuumlggeacutesben Bodnaacuter Laacuteszloacute konstataacutelta hogy bdquoA nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutet kodifikaacuteloacute

1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacutenyben elismereacutest nyert a nemzetkoumlzi jogi ius cogens inteacutezmeacutenye

amely radikaacutelisan aacutettoumlrte azt az aacutellami szuverenitaacutesboacutel eredő jogosiacutetvaacutenyt hogy ti csak az

aacutellam mint jogalkotoacute reacuteszveacuteteleacutevel leacutetrehozott nemzetkoumlzi jogi norma koumltelezheti az

aacutellamotrdquo313 Az Egyezmeacuteny314 III reacuteszeacuteben reacuteszletezi a szerződeacutesek eacutertelmezeacuteseacutevel

oumlsszefuumlggő rendelkezeacuteseket a nyelvtani eacutertelmezeacutesnek biztosiacutetva elsődlegesseacuteget egyuacutettal

meghataacuterozza azt is hogy a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutesbe tartozoacute dokumentumnak mi tekinthető315

Ebben a relaacutecioacuteban a szoumlveghű eacutertelmezeacutes kizaacuteroacutelagossaacuteggal rendelkezik tehaacutet a Kongresszus

eacutes szervei aacuteltal a Charta alapelvei kapcsaacuten kifejtett reacuteszletes tartalom ennek fuumlggveacutenyeacuteben

biacuterhat jogi koumlvetkezmeacutenyekkel a szerződeacutesben reacuteszes aacutellamokra neacutezve Ezt taacutemasztja alaacute

Molnaacuter Tamaacutes megaacutellapiacutetaacutesa bdquoAz aacutellamok maguk a nemzetkoumlzi jogi normaacutek megalkotoacutei azok

veacutegrehajtoacutei tovaacutebbaacute a nemzetkoumlz jog eacutertelmezeacutese illetve a felmeruumllő jogvitaacutek megoldaacutesa is az

esetek doumlntő toumlbbseacutegeacuteben nem keruumll ki az eacuterintett aacutellamok kezeacutebőlrdquo316

312 SZENTE (2014) 28 313 BODNAacuteR Laacuteszloacute A nemzetkoumlzi szerződeacutesek eacutes az aacutellam Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1987

10 314 1987 eacutevi 12 toumlrveacutenyerejű rendelet a szerződeacutesek jogaacuteroacutel szoacuteloacute Beacutecsben az 1969 eacutevi maacutejus hoacute 23 napjaacuten

kelt szerződeacutes kihirdeteacuteseacuteről 315

bdquo31 cikk 1 A szerződeacutest joacutehiszeműen kifejezeacuteseinek szoumlvegoumlsszefuumlggeacutesuumlkben szokaacutesos eacutertelme szerint

valamint taacutergya eacutes ceacutelja figyelembeveacuteteleacutevel kell eacutertelmezni 2 A szerződeacutes eacutertelmezeacutese ceacuteljaacuteboacutel a szerződeacutesnek

a bevezető reacuteszt eacutes a melleacutekleteit is magaacuteban foglaloacute szoumlvegeacuten tuacutel a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutesbe tartozoacutenak kell

tekinteni a) baacutermely a szerződeacutessel oumlsszefuumlggő olyan megaacutellapodaacutest amely valamennyi reacuteszes feacutel koumlzoumltt a

szerződeacutes megkoumlteacuteseacutevel kapcsolatban joumltt leacutetre b) baacutermely okmaacutenyt amelyet egy vagy toumlbb reacuteszes feacutel keacutesziacutetett a

szerződeacutes megkoumlteacuteseacutevel kapcsolatban eacutes amelyet a toumlbbi reacuteszes feacutel a szerződeacutesre vonatkozoacute okmaacutenynak ismer

elrdquo 316 MOLNAacuteR Tamaacutes A nemzetkoumlzi eredetű normaacutek beeacutepuumlleacutese a magyar jogrendszerbe Dialoacuteg Campus Kiadoacute ndash

Doacutem Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2013 22

100

8 A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog definiacutecioacuteja a Chartaacuteban

A tovaacutebbiakban az Alaptoumlrveacuteny 25 cikke (2) bekezdeacuteseacutenek c) pontjaacutenak317 a vizsgaacutelataacutera

keruumll sor arra a keacuterdeacutesre keresve a vaacutelaszt hogy bdquoaz oumlnkormaacutenyzati rendeletek

feluumllvizsgaacutelataacutenaacutel a nemzetkoumlzi jogi norma alkotmaacutenyos meacuterceacuteje lehet e rendeleteknekrdquo318

A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog definiacutecioacuteja elteacuterően jelenik meg hazai eacutes nemzetkoumlzi

normaacutekban dokumentumokban A koumlzoumls jelenteacutestartalom a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesaacuteban a

telepuumlleacutesek lakossaacutegaacutenak koumlzszolgaacuteltataacutesokkal valoacute ellaacutetaacutesaacuteban a helyi koumlzoumlsseacuteg

keacutepviseleteacuteben eacutes a telepuumlleacutesek vaacutelasztoacutepolgaacuterainak a helyi koumlzhatalom gyakorlaacutesaacuteba toumlrteacutenő

bevonaacutesaacuteban oumlsszegezhető

A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog nem tekinthető azonos jelenteacutestartalommal biacuteroacute

fogalomnak a helyi oumlnkormaacutenyzattal azonban mint ahogy a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog

jelenteacutestartalma egzakt fogalommal nem iacuterhatoacute le uacutegy a helyi oumlnkormaacutenyzat sem definiaacutelhatoacute

egyseacutegesen319

A Charta 3 cikkeacuteben320 foglalt meghataacuterozaacutes szerint a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogot eacutes

keacutepesseacuteget jelent a koumlzuumlgyek igazgataacutesaacutenak leacutenyegi reacuteszeacutere vonatkozoacutean Fontos hogy a

Charta az oumlnkormaacutenyzaacutesnak nemcsak a jogaacutet emeli ki hanem egyenranguacute felteacutetelkeacutent az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog gyakorlaacutesaacutenak keacutepesseacuteget is megjeleniacuteti A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes

joga oumlnmagaacuteban nem eacutertelmezhető az oumlnkormaacutenyzaacutesi keacutepesseacuteggel paacuterosul hiszen az

oumlnkormaacutenyzatnak keacutepesnek is kell lennie a koumlzuumlgyek leacutenyegeacutet eacuterintően az igazgataacutesra A

keacutepesseacuteg egyreacuteszről felteacutetelezi a helyi koumlzuumlgyek mineacutel szeacutelesebb koumlreacutenek az oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera feladat- eacutes hataacuteskoumlrkeacutent toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesaacutet Maacutesreacuteszről pedig szorosan koumltődik a

decentralizaacutecioacute elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutehez a helyi koumlzuumlgyekben oumlnaacutelloacute fuumlggetlen doumlnteacutes

megleacuteteacutehez illetőleg a feladat- eacutes hataacuteskoumlr gyakorlaacutes peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi felteacuteteleinek

biztosiacutetaacutesaacutehoz A helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesa tereacuten a decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes

elveacutenek ugyan meghataacuterozoacute meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumllnie kell azonban a feladat-eacutes hataacuteskoumlr

317

bdquo25 cikk (2) A biacuteroacutesaacuteg doumlnt

hellip

c) az oumlnkormaacutenyzati rendelet maacutes jogszabaacutelyba uumltkoumlzeacuteseacuteről eacutes megsemmisiacuteteacuteseacuterőlrdquo 318 BLUTMAN ndash CSATLOacuteS ndash SCHIFFNER im 361 A szerzők az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg 774B2000 AB hataacuterozataacuteval

foglalkoztak ebben a koumlrben 319 A helyi oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacuteval kapcsolatos definiacutecioacutes kiacuteseacuterletről ld pl FAacuteBIAacuteN (2016)

35-40 320 bdquo3 cikk A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatoknak azt a jogaacutet eacutes keacutepesseacutegeacutet jelenti hogy ndash

jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt ndash a koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutet sajaacutet hataacuteskoumlruumlkben szabaacutelyozzaacutek eacutes igazgassaacutek a helyi

lakossaacuteg eacuterdekeacuteben 2 E jogot olyan tanaacutecsok vagy testuumlletek gyakoroljaacutek amelyeknek tagjait egyenlő

koumlzvetlen eacutes aacuteltalaacutenos vaacutelasztoacutejogon alapuloacute szabad eacutes titkos szavazaacutessal vaacutelasztjaacutek eacutes amelyek nekik felelős

veacutegrehajtoacute szervekkel is rendelkezhetnek E rendelkezeacutes semmilyen moacutedon nem eacuterinti az aacutellampolgaacuteri

gyűleacuteseknek a neacutepszavazaacutesnak vagy a koumlzvetlen aacutellampolgaacuteri reacuteszveacutetel egyeacuteb formaacutejaacutenak igeacutenybe veacuteteleacutet ott

ahol azt jogszabaacutely megengedirdquo

101

telepiacuteteacutes rendszereacutenek igazodnia kell az aacutellami-oumlnkormaacutenyzati feladat- eacutes hataacuteskoumlrgyakorlaacutes

kialakult szakmai logikaacutejaacutehoz a gazdasaacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteghez a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok

iraacutenti igeacutenyek lehetőleg azonos sziacutenvonaluacute kieleacutegiacuteteacuteseacutehez A decentralizaacutecioacute meacuterteacuteke amely

meghataacuterozoacute a koumlzszolgaacuteltataacutesok mennyiseacutege eacutes minőseacutege szempontjaacuteboacutel is folyamatos vita

taacutergyaacutet keacutepezi A posztszocialista orszaacutegok helyi teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszereinek

kialakiacutetaacutesaacuteban komoly szerepet kapott eacuteppen a bdquocentralista oumlroumlkseacutegrdquo lebontaacutesaacutenak

folyamataacuteban A tuacutelzott decentralizaacutecioacute azonban leronthatja a műkoumldőkeacutepesseacuteget a magas

sziacutenvonaluacute teruumlletileg kiegyensuacutelyozott koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet is veszeacutelyeztetheti A

posztszocialista orszaacutegok eseteacuteben a decentralizaacutecioacute meacuterteacuteke amely meghataacuterozoacute a

koumlzszolgaacuteltataacutesok mennyiseacutege eacutes minőseacutege szempontjaacuteboacutel is folyamatos vita taacutergyaacutet keacutepezi

A posztszocialista orszaacutegok helyi teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszereinek kialakiacutetaacutesaacuteban

komoly szerepet kapott eacuteppen a bdquocentralista oumlroumlkseacutegrdquo lebontaacutesaacutenak folyamataacuteban A tuacutelzott

decentralizaacutecioacute azonban leronthatja a műkoumldőkeacutepesseacuteget a magas sziacutenvonaluacute teruumlletileg

kiegyensuacutelyozott koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet is veszeacutelyeztetheti A posztszocialista orszaacutegok

eseteacuteben Gorzelak azonosiacutetotta a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz fűződő miacutetoszokat hamis

vaacuterakozaacutesokat321

A Charta tovaacutebbaacute azt is roumlgziacuteti hogy az oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutet testuumlletek gyakoroljaacutek

melyekkel oumlsszefuumlggeacutesben a tagok vaacutelasztaacutesaacutera vonatkozoacutean hataacuteroz meg koumlvetelmeacutenyt

egyenlő aacuteltalaacutenos eacutes koumlzvetlen vaacutelasztaacutest valamint szabad eacutes titkos szavazaacutest A helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes terjedelmeacutet tartalmaacutet illetően a Charta 4 cikkeacuteben322 foglaltak vehetők alapul

A helyi oumlnkormaacutenyzatok alapvető feladatai eacutes hataacuteskoumlrei alkotmaacutenyban vagy toumlrveacutenyi szintű

jogszabaacutelyban hataacuterozhatoacutek meg Az aacutellam hataacuteskoumlrt adhat aacutet az oumlnkormaacutenyzatoknak

azonban ezt csak jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt teheti meg A hataacuteskoumlr delegaacutelaacutesaacuteval

kapcsolatosan nem egyszerű veacutegrehajtaacutesi funkcioacute gyakorlaacutesaacutet tartja kiacutevaacutenatosnak hanem azt

is szem előtt kell tartani hogy az oumlnkormaacutenyzatok a helyi koumlruumllmeacutenyekhez igazodva

321 Ideacutezi Michal ILLNER (1999) 27 322 bdquo1 A helyi oumlnkormaacutenyzatok alapvető hataacuteskoumlreacutet eacutes feladatait az Alkotmaacuteny vagy toumlrveacuteny rendezi Azonban

ez a rendelkezeacutes nem akadaacutelyozhatja azt hogy ndash jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatokat speciaacutelis

ceacutelboacutel hataacutes- eacutes feladatkoumlrrel ruhaacutezzaacutek fel 2 A helyi oumlnkormaacutenyzatok ndash jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt ndash teljes

doumlnteacutesi jogosultsaacuteggal rendelkeznek minden olyan uumlgyben amely nincs kivonva hataacuteskoumlruumlkből eacutes baacutermely maacutes

koumlzigazgataacutesi szerv hataacuteskoumlreacutebe sincs utalva 3 A koumlzfeladatokat aacuteltalaacuteban elsősorban az aacutellampolgaacuterokhoz

legkoumlzelebb aacutelloacute koumlzigazgataacutesi szervnek kell megvaloacutesiacutetania A feladatoknak maacutes koumlzigazgataacutesi szervre toumlrteacutenő

aacutetruhaacutezaacutesa a feladat termeacuteszeteacutetől eacutes nagysaacutegaacutetoacutel valamint hateacutekonysaacutegi eacutes gazdasaacutegossaacutegi koumlvetelmeacutenyektől

fuumlgg 4 A helyi oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlre aacuteltalaacuteban teljes eacutes kizaacuteroacutelagos Ezt maacutes koumlzponti vagy regionaacutelis

koumlzigazgataacutesi szerv nem vonhatja el eacutes nem korlaacutetozhatja kiveacuteve ha ezt toumlrveacuteny lehetőveacute teszi 5 Ha a helyi

oumlnkormaacutenyzatokra koumlzponti vagy regionaacutelis koumlzigazgataacutesi szerv hataacuteskoumlrt ruhaacutez aacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok az

aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlrt ndash amennyiben lehetseacuteges ndash a helyi koumlruumllmeacutenyekhez igaziacutetva gyakorolhatjaacutek 6 Lehetőseacuteg

szerint a tervezeacutesi eacutes doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes soraacuten megfelelő időben eacutes formaacuteban ki kell keacuterni minden olyan

uumlgyben a helyi oumlnkormaacutenyzat veacutelemeacutenyeacutet amely őket koumlzvetlenuumll eacuterintirdquo

102

gyakoroljaacutek aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlreiket valoacutesaacutegos decentralizaacutelt doumlnteacuteshozatal soraacuten A Charta

ily moacutedon megkuumlloumlnboumlzteti az eredeti eacutes az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlket A hazai

szabaacutelyozaacutes a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesaacutet egyseacuteges egeacuteszkeacutent kezeli a jogalkotoacutei hataacuteskoumlr

eseteacuteben megkuumlloumlnboumlzteti az eredeti eacutes a szaacutermazeacutekos veacutegrehajtaacutesi hataacuteskoumlrt

Kizaacuterja a Charta a paacuterhuzamos aacutellami-oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutet azzal hogy a

helyi oumlnkormaacutenyzat minden olyan uumlgyben korlaacutetlan hataacuteskoumlrrel rendelkezik amelyet nem

vontak ki hataacuteskoumlreacuteből illetve a hataacuteskoumlrt maacutes koumlzigazgataacutesi szerv nem gyakorolja

Megjegyzendő hogy a Charta ebből a szempontboacutel termeacuteszetjogi alapokon aacutell Ez a

megaacutellapiacutetaacutes arra alapozhatoacute hogy az oumlnkormaacutenyzatokat eredetileg megillető hataacuteskoumlroumlket

teacutetelez fel amelyeket a bdquokivonaacutesrdquo eredmeacutenyekeacutent maacutes szerv gyakorol Fontos kiemelni

azonban azt is hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat a doumlnteacutesi jogaacutet csak jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt

gyakorolhatja fuumlggetlenuumll attoacutel hogy eredetileg az oumlnkormaacutenyzatot megillető vagy delegaacutelt a

hataacuteskoumlr Az oumlnkormaacutenyzatok felhatalmazaacutesa a Charta megkoumlzeliacuteteacutese szempontjaacuteboacutel aacuteltalaacuteban

teljes eacutes kizaacuteroacutelagos E felhatalmazaacutesra vonatkozoacute rendelkezeacutes oumlsszhangban aacutell azzal a

koumlvetelmeacutennyel hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt gyakorolhatjaacutek

hataacuteskoumlreiket a toumlrveacutenyalkotoacute aacuteltal meghataacuterozott koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteban Rendelkezik a

hataacuteskoumlrelvonaacutes tilalmaacuteroacutel is erre csak toumlrveacutenyben meghataacuterozott esetben keruumllhet sor

A Charta 4 cikk 3 pontjaacuteban elvi eacutellel szoumlgezi le a szubszidiaritaacutes elveacutenek megfelelő feladat-

eacutes hataacuteskoumlrmegosztaacutest az aacutellam eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt alapvető koumlvetelmeacuteny

hogy a koumlzfeladatokat az aacutellampolgaacuterokhoz legkoumlzelebbi szinten kell megvaloacutesiacutetani A

szubszidiaritaacutes elveacutenek az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg szempontjaacuteboacutel egy leacutenyegi elemeacutet Rinaldo

Locatelli a koumlvetkezőkeacuteppen emelte ki bdquoA koumlzponti hatoacutesaacutegoknak nem kell beavatkozniuk

csak akkor ha a teruumlleti keacutepviselőknek nem aacutell moacutedjukban kieleacutegiacuteteni az aacutellampolgaacuterok

kuumlloumlnboumlző igeacutenyeit A koumlzuumlgyek ezen fontos reacuteszeacutenek meacuterteacuteke eacutes a koumlzponti hatoacutesaacutegok

hataacuteskoumlre korlaacutetozaacutesaacutenak meacuterteacuteke a szubszidiaritaacutes elveacuteben rejlikrdquo323 A Charta alapelvi

jellegű rendelkezeacutesein tuacutel kiemelendő az egyezteteacutesi eljaacuteraacutesok fontossaacutega az

oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő minden uumlgyben

A Charta az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutevel kapcsolatban garanciaacutelis elemeket is meghataacuteroz

Rendelkezeacutest tartalmaz a helyi oumlnkormaacutenyzatok aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleteacutenek

biztosiacuteteacutekairoacutel a szervezeti szemeacutelyzeti szabaacutelyozaacutesi gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacuteroacutel a taacutersulaacutesi

szabadsaacutegroacutel valamint az oumlnkormaacutenyzati jogok biacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacuteről eacutes az oumlnkormaacutenyzat

323 Rinaldo LOCATELLI A magyar oumlnkormaacutenyzati reformroacutel az Euroacutepa Tanaacutecs szemszoumlgeacuteből In Egy eacutevtized

oumlnkormaacutenyzati meacuterlege eacutes a joumlvő kilaacutetaacutesai (szerk Verebeacutelyi Imre) Magyar Koumlzigazgataacutesi Inteacutezet Budapest 2000

52

103

teruumlleti integritaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacuteroacutel A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogi veacutedelmeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

olyan tiacutepusuacute szabaacutelyozaacutes felel meg a Charta koumlvetelmeacutenyrendszereacutenek amelyben a helyi

oumlnkormaacutenyzatok jogosultak jogorvoslatot igeacutenybe venni hataacuteskoumlruumlk szabad gyakorlaacutesa eacutes az

oumlnkormaacutenyzaacutes olyan elveinek tiszteletben tartaacutesa eacuterdekeacuteben amelyet az alkotmaacuteny vagy belső

toumlrveacutenyhozaacutes szentesiacutet324

9 A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg gyakorlataacuteban

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eddigi gyakorlataacutet illetően rendkiacutevuumll ritka esetben325 toumlrteacutent utalaacutes a

Chartaacutera annak elleneacutere hogy kuumlloumlnoumlsen a korai időszakban az oumlnkormaacutenyzatok

jogveacutedelmeacutevel oumlsszefuumlggő uumlgyek tetemes reacuteszt keacutepviseltek326

Az AB eacuterveleacuteseacutet illetően a Chartaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben toumlbbfeacutele lehetőseacuteg meruumll fel (1) az

indiacutetvaacutenyozoacute reacuteszeacuteről keacutepezi eacuterveleacutes alapjaacutet (2) az AB hivatkozik a Chartaacutera emliacuteti illetve

tartalmilag is reagaacutel iacutegy az megjelenik a doumlnteacutesben vagy paacuterhuzamos indokolaacutesban illetve

kuumlloumlnveacutelemeacutenyben Az is előfordulhat hogy az AB nem minden esetben reagaacutel a Chartaacutera

toumlrteacutenő utalaacutesra az indokolaacutesban nem koumlvethető nyomon hogy mikeacutent eacuterteacutekeli az

alapjogveacutedelmi funkcioacute gyakorlaacutesa soraacuten a nemzetkoumlzi koumltelezettseacuteg betartaacutesaacutet Az indokolaacutesi

koumlvetelmeacuteny kifejezett eacutes megindokolt keacutetseacuteg327 eseteacuten sem minden esetben jut eacuterveacutenyre

Emellett feltaacuterandoacute az is hogy a nemzetkoumlzi koumltelezettseacuteg vizsgaacutelata milyen funkcioacutet toumllt be

az eacutertelmezeacutes soraacuten az alapjog tartalmaacutenak veacutedelme eseteacuteben

Amint az a koumlvetkező aacutettekinteacutesből laacutethatoacute toumlbb esetben aneacutelkuumll keruumllt emliacuteteacutesre a Charta

hogy baacutermely konkreacutet alapelvi illetőleg maacutes rendelkezeacuteseacutere toumlrteacutent volna hivatkozaacutes Az

esetek feldolgozaacutesa szempontjaacuteboacutel nyilvaacutenvaloacutean azon doumlnteacutesek eacuterdemelnek figyelmet

amelyekben az AB valamely oumlnkormaacutenyzati alapjog veacutedelmeacutenek megalapozaacutesaacutehoz hiacutevta

segiacutetseacuteguumll a Charta egyes az előzőekben vaacutezolt rendelkezeacuteseit Azon doumlnteacutesek amelyek nem

az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot eacuterintik illetve annak tartalmi elemeit taglaljaacutek csupaacuten

bdquoornamentikusrdquo jelleggel hiacutevjaacutek fel a Chartaacutet a teacutema szempontjaacuteboacutel nem biacuternak relevanciaacuteval

Az AB gyakorlataacutenak feltaacuteraacutesakor vizsgaacutelat taacutergyaacutet keacutepezte egyreacuteszről a doumlnteacutesek időbeliseacutege

illetőleg az hogy mely oumlnkormaacutenyzati alapjog eacutertelmezeacutese soraacuten jaacutetszott szerepet a Charta

vagyis a Charta mely rendelkezeacutese taacutemaszthatja alaacute az alkotmaacutenyos veacutedelmet segiacutetheti elő a

324 Charta 11 cikk 325 262014 (VII 23) AB hataacuterozat 12013 (I 7) AB hataacuterozat 312010 (III 25) AB hataacuterozat 1212009

(XII 17) AB hataacuterozat 612003 (XI 16) AB hataacuterozat 671991 (XII 21) AB hataacuterozat 31052014 (IV 17)

AB veacutegzeacutes 1143B2009 AB veacutegzeacutes 1044B1997 AB hataacuterozat 41B1993 AB hataacuterozat 774B2000 AB

hataacuterozat 1D1998 AB veacutegzeacutes 751B1997 AB veacutegzeacutes 326 Soacutelyom Laacuteszloacute az esetek szaacutemaacutet az első tiacutez eacutevben 15-20-ra becsuumllte SOacuteLYOM Laacuteszloacute Az

alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutes kezdetei Magyarorszaacutegon Osiris Kiadoacute Budapest 2001 772 327 BLUTMAN im 306-307

104

jogveacutedelmi funkcioacute gyakorlaacutesaacutet Az időbeliseacutegnek csak abboacutel a szempontboacutel tulajdoniacutethatoacute

jelentőseacuteg hogy a Charta magyar jogba toumlrteacutenő aacutetuumllteteacuteseacutet megelőzően vagy azt koumlvetően

toumlrteacutenik raacute hivatkozaacutes A kormaacutenyzati filozoacutefia esetleges vaacuteltozaacutesa szempontjaacuteboacutel az esetek

nem keruumlltek elemzeacutesre Tovaacutebbi szempontot keacutepezett annak elemzeacutese is hogy az

indiacutetvaacutenyozoacute hivatkozott-e a Charta valamely alapelvi jellegű rendelkezeacuteseacutere vagy maga az

AB hiacutevta fel a Charta előiacuteraacutesaacutet Amennyiben az indiacutetvaacutenyozoacute utalt a Charta seacuterelmeacutere uacutegy az

AB doumlnteacutes tartalmaz-e reagaacutelaacutest a jogveacutedelem koumlreacuteben vagy teljesseacuteggel mellőzi e

nemzetkoumlzi dokumentumra hivatkozaacutest az indokolaacutesaacuteban Veacuteguumll figyelemre meacuteltoacute lehet az is

hogy toumlbbseacutegi doumlnteacutesben paacuterhuzamos indokolaacutesban vagy kuumlloumlnveacutelemeacutenyben bukkan fel a

Charta Az AB doumlnteacutesek taacutergy szerinti megkoumlzeliacuteteacutesben keruumlltek feldolgozaacutesra

A vizsgaacutelt doumlnteacutesek időbeliseacutegeacutet illetően ndash amely az AB teveacutekenyseacutegeacutenek első majd a

maacutesodik tiacutez eacuteveacutet veacuteguumll a 2010 utaacuteni időszakot foglalja magaacuteban ndash megaacutellapiacutethatoacute hogy 1990-

1999 koumlzoumltt oumlt esetben 2000-2009 koumlzoumltt szinteacuten oumlt esetben 2010-2014 koumlzoumltt pedig haacuterom

esetben keacutepezte hivatkozaacutes indokolaacutes alapjaacutet a Charta Az esetek szaacutemszerűseacutegeacuteből nem lehet

levonni olyan koumlvetkezteteacutest amely a helyi oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő normarendszer

vaacuteltozaacutesaacuteval illetve maacutes a rendszert eacuterintő leacutenyegi keacuterdeacutesekkel lenne oumlsszefuumlggeacutesben Ami

kiemelhető az mindoumlssze annyi hogy mind indiacutetvaacutenyozoacutei oldalroacutel mind pedig az AB

gyakorlataacuteboacutel laacutetszik hogy a Chartaacutehoz csatlakozaacutesnak (1992) eacutes az aacutetuumllteteacuteseacutenek (1997)

időpontja nem biacutert relevanciaacuteval hiszen maacuter koraacutebbroacutel is 1991-ből 1993-boacutel is talaacutelhatoacute

hivatkozaacutes

6 sz aacutebra A Charta az AB gyakorlataacuteban (sajaacutet szerkeszteacutes)

Időintervallum 1990-1999 2000-2009 2010-

Doumlnteacutesek szaacutema 5 5 3

Az esetek taacutergyaacutet a hivatkozott alapjogveacutedelmet vizsgaacutelva heterogeacuten keacutep rajzoloacutedik ki Az

oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia oumlsszetevőit elemezve egyetlen uumlgyben taglalja csupaacuten az AB az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tartalmaacutet ndash a doumlnteacuteshez fűzoumltt kuumlloumlnveacutelemeacuteny kereteacuteben328 Toumlbb

esetben foglalkozott az AB a helyi oumlnkormaacutenyzatok adoacute-megaacutellapiacutetaacutesi jogaacuteval329

Teruumlletszervezeacutesi uumlgyekben is hivatkozaacutesi alapot keacutepezett a Charta rendelkezeacutese330 A

vaacutelasztaacutesi eljaacuteraacutessal kapcsolatos indiacutetvaacutenyok doumlnteacuteshozatalaacuteban szinteacuten emliacuteteacutesre keruumllt a

Charta azonban konkreacutet hivatkozaacutest egyik esetben sem keacutepezett331

328 41B2000 AB veacutegzeacutes Kiss Laacuteszloacute kuumlloumlnveacutelemeacutenye 329 Charta 9 cikk 3 671991 (XII 21) AB hataacuterozat 330 Charta 5 cikk 1044B1997 AB hataacuterozat 751B1997 AB veacutegzeacutes 1D1998 AB veacutegzeacutes 774B2000 AB

hataacuterozat 331 472006 (X 5) AB hataacuterozat 12013 (I 7) AB hataacuterozat

105

A 2010-es kormaacutenyvaacuteltaacutest koumlvető időszakban az AB mind a helyi oumlnkormaacutenyzati mind pedig

az orszaacuteggyűleacutesi vaacutelasztaacutesokkal oumlsszefuumlggő toumlrveacutenyek alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutegeacutet vizsgaacutelta Az

AB a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk indiacutetvaacutenya alapjaacuten vizsgaacutelta a vaacutelasztaacutesi eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute az

Orszaacuteggyűleacutes 2012 november 26-i uumlleacutesnapjaacuten elfogadott (T8405 sz toumlrveacutenyjavaslat) ki nem

hirdetett toumlrveacuteny Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhangjaacutet Az 12013 (I 7) AB hataacuterozat a meacuteg ki

nem hirdetett toumlrveacuteny szaacutemos rendelkezeacuteseacutet alaptoumlrveacuteny-ellenesnek minősiacutetette A Charta

helyi koumlzeacuteletben valoacute reacuteszveacutetelt illető kiegeacutesziacutető jegyzőkoumlnyveacutere332 talaacutelhatoacute utalaacutes Lenkovics

Barnabaacutes kuumlloumlnveacutelemeacutenyeacuteben amelyben a hateacutekony politikai demokraacutecia műkoumldeacuteseacuteről

ennek kereteacuteben a vaacutelasztoacutejog hateacutekonysaacutegaacuteroacutel eacutertekezett333 A helyi oumlnkormaacutenyzati

vaacutelasztaacutesokkal oumlsszefuumlggeacutesben utoacutelagos normakontroll eljaacuteraacutes soraacuten hozta meg az AB

262014 (VII 23) AB hataacuterozataacutet A doumlnteacuteshez fűzoumltt kuumlloumlnveacutelemeacutenyek koumlzoumltt Kovaacutecs Peacuteter

hivatkozott a vaacutelasztaacutesi rendszer kialakiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben arra hogy a toumlrveacutenyhozoacute

szaacutemaacutera kereteket hataacuteroznak meg Magyarorszaacuteg vaacutellalt nemzetkoumlzi eacutes unioacutes koumltelezettseacutegei

is334 A helyi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokra vonatkozoacute koumltelezettseacutegek koumlzoumltt utalt a Charta 3

cikkeacutere olyan dokumentumkeacutent amely egy bdquonagyobb jogi koordinaacuteta komplexumbardquo

illeszkedik335

A Megyei Oumlnkormaacutenyzatok Szoumlvetseacutege az oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacuteseacutevel eacutes a

regionaacutelis aacutellamigazgataacutesi hivatalok feladataival eacutes jogaacutellaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben indiacutetvaacutenyozta

a koraacutebbi aacutellamigazgataacutesi szervezeti toumlrveacuteny egyes rendelkezeacuteseinek eacutes a jogaacutellaacutessal

oumlsszefuumlggő kormaacutenyrendeletnek a megsemmisiacuteteacuteseacutet A 312010 (III 25) AB hataacuterozataacuteban

jogalkotaacutesi koumltelezettseacuteget iacutert elő az Orszaacuteggyűleacutes szaacutemaacutera egyeacuteb vonatkozaacutesban az

indiacutetvaacutenyt visszautasiacutetotta Az elemzeacutes szempontjaacuteboacutel hangsuacutelyozandoacute hogy a hivatkozott

jogszabaacutelyok nemzetkoumlzi szerződeacutesbe uumltkoumlzeacuteseacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute indiacutetvaacutenyt

utasiacutetotta vissza az AB Az indiacutetvaacutenyozoacute ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash utalt arra hogy a regionaacutelis

aacutellamigazgataacutesi hivatalok kormaacutenyrendeleti szintű szabaacutelyozaacutesa ellenteacutetes a Charta 8

cikkeacuteben foglaltakkal amely kimondja hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok aacutellamigazgataacutesi

feluumlgyeleteacutet csak az Alkotmaacutenyban vagy toumlrveacutenyben meghataacuterozott esetekben eacutes eljaacuteraacutes

szerint lehet gyakorolni Az AB az indiacutetvaacutennyal oumlsszefuumlggeacutesben csak azt aacutellapiacutetotta meg

332 2010 eacutevi XXVI toumlrveacuteny a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute Strasbourgban 1985 oktoacuteber

15-eacuten kelt egyezmeacutenynek a helyi koumlzeacuteletben valoacute reacuteszveacutetelről szoacuteloacute kiegeacutesziacutető jegyzőkoumlnyve kihirdeteacuteseacuteről 333 bdquoA demokratikus jogaacutellamnak ndash amit maacuteroacutel-holnapra bevezetni nem lehet megvaloacutesiacutetaacutesa egy toumlrteacutenelmi

program eacutes toumlrteacutenelmi folyamat ndash talaacuten a legfontosabb eleme (előfelteacutetele) a hateacutekony politikai demokraacutecia

műkoumldeacutese (ld Egyezmeacuteny az emberi jogok eacutes alapvető szabadsaacutegok veacutedelmeacuteről a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok

Euroacutepai Chartaacuteja Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyve kihirdeteacuteseacuteről szoacuteloacute 2010 eacutevi XXVI toumlrveacuteny 53 pontja) A

hateacutekony politikai demokraacuteciaacutenak pedig nyilvaacutenvaloacute előfelteacutetele a vaacutelasztoacutejog hateacutekonysaacutegardquo 334 262014 (VII 23) AB hataacuterozat Kovaacutecs Peacuteter kuumlloumlnveacutelemeacutenye 335 262014 (VII 23) AB hataacuterozat

106

hogy a Megyei Oumlnkormaacutenyzatok Szoumlvetseacutege nem rendelkezett indiacutetvaacutenyozaacutesi jogosultsaacuteggal

nemzetkoumlzi szerződeacutesbe uumltkoumlzeacutes vizsgaacutelataacutenak kezdemeacutenyezeacuteseacutere ily moacutedon eacuterdemben nem

teacutert ki az esetleges normauumltkoumlzeacutes elemzeacuteseacutere

A 1212009 (XII 17) AB hataacuterozat a jogalkotaacutesroacutel szoacuteloacute 1987 eacutevi XI toumlrveacuteny

megsemmisiacuteteacuteseacuteről rendelkezett A helyi oumlnkormaacutenyzat rendeleteit illetően az AB a hataacuterozat

indokolaacutesaacuteban hivatkozott arra hogy a tanaacutecsrendszert 1990-ben a helyi oumlnkormaacutenyzati

rendszer vaacuteltotta fel Az Alkotmaacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzatok keacutepviselő-testuumlleteacutet ruhaacutezta fel

sajaacutet feladatkoumlreacuteben eljaacuterva rendeletalkotaacutesi joggal Az Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesa

eredmeacutenyekeacuteppen a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute fejezet helyeacutebe a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel rendelkező

fejezetet iktatta be melynek rendelkezeacutesei bdquoa magyar toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyokboacutel

taacuteplaacutelkoznak illetve az Euroacutepa Tanaacutecs aacuteltal 1985-ben elfogadott Helyi Oumlnkormaacutenyzatok

Euroacutepai Kartaacutejaacuteban megfogalmazott alapelvekre eacutepuumllnekrdquo Az AB ezen utalaacutesa nem

tekinthető eacuterdemi hivatkozaacutesnak hiszen semmilyen tovaacutebbi koumlvetkezteteacutesre nem terjeszkedik

ki doumlnteacutese megalapozaacutesa soraacuten

A teruumlletszervezeacutesi eljaacuteraacutesokkal kapcsolatban neacutegy uumlgyben is talaacutelhatoacute utalaacutes az AB

doumlnteacuteseiben a Chartaacutera a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogeacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel illetve teruumlleti

integritaacutesaacutenak veacutedelmeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

Az első vizsgaacutelt esetben az indiacutetvaacuteny az uacutej koumlzseacuteg alapiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos a teruumlletszervezeacutesi

eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny egyes rendelkezeacutesei336 valamint az Oumltv eacutes a polgaacuteri perrendtartaacutes

teruumlletszervezeacutessel kapcsolatos szabaacutelyozaacutesa alkotmaacuteny-ellenesseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben keruumllt

benyuacutejtaacutesra Az egyik indiacutetvaacutenyozoacute kifejtette hogy a Charta helyi oumlnkormaacutenyzatok

jogveacutedelmeacutere vonatkozoacute 11 cikkeacuteben foglaltak szerinti joga seacuterelmet szenvedett azaacuteltal hogy

a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk doumlnteacutese ellen a jogalkotoacute nem biztosiacutetott jogorvoslati lehetőseacuteget Az AB

az 1044B1997 AB hataacuterozataacuteban az alkotmaacutenyellenesseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute

indiacutetvaacutenyokat elutasiacutetotta miacuteg az alkotmaacutenyjogi panasz eacutes a nemzetkoumlzi szerződeacutesbe uumltkoumlzeacutes

vizsgaacutelataacutet visszautasiacutetotta Az AB a Chartaacuteban foglalt elvek esetleges seacuterelmeacutere illetve

annak hiaacutenyaacutera doumlnteacuteseacutenek indokolaacutesaacuteban nem reagaacutelt Az AB-nek abban a keacuterdeacutesben aacutellaacutest

kellett volna foglalnia hogy a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk doumlnteacutese elleni jogorvoslati lehetőseacuteg hiaacutenya

eacuterintette-e az oumlnkormaacutenyzati alapjogokat A 751B1997 AB veacutegzeacuteseacuteben oumlnaacutelloacute koumlzseacuteggeacute

nyilvaacuteniacutetoacute hataacuterozat alkotmaacuteny-ellenesseacutegeacutenek vizsgaacutelata iraacutent benyuacutejtott indiacutetvaacutenyt

visszautasiacutetotta az alkotmaacutenyjogi panaszt tartalma alapjaacuten bdquoiacuteteacutelt dolognakrdquo minősiacutetette

Ugyaniacutegy doumlntoumltt a 1D1998 AB veacutegzeacuteseacuteben is Ez utoacutebbi keacutet esetben az indiacutetvaacutenyozoacutek

336 A teruumlletszervezeacutesi eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute 1999 eacutevi XLI toumlrveacuteny 11-13 sect 21-22 sect

107

hivatkoztak a Charta rendelkezeacuteseire A 612003 (XI 26) AB hataacuterozat a teruumlletszervezeacutesi

eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute 1999 eacutevi XLI toumlrveacuteny rendelkezeacuteseit kifogaacutesolta egy telepuumlleacutesi

oumlnkormaacutenyzat aacuteltal indiacutetvaacutenyozott utoacutelagos normakontroll eljaacuteraacutes majd alkotmaacutenyjogi panasz

kapcsaacuten Az uumlgyeket az AB egyesiacutetette eacutes egy eljaacuteraacutesban biacuteraacutelta el Megaacutellapiacutetotta hogy az

Alkotmaacutenynak a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogroacutel szoacuteloacute rendelkezeacuteseacuteből nem vezethető le a

telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok alanyi joga koumlzigazgataacutesi teruumlletuumlkhoumlz A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz

valoacute jogboacutel nem koumlvetkezik az hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok szabadon rendelkezhetnek

koumlzigazgataacutesi teruumlletuumlkkel Az Alkotmaacutenyban foglaltak alapjaacuten a koumlzseacutegek vaacuterosok

koumlzigazgataacutesi teruumllete egyuacutettal az aacutellami teruumlleti beosztaacutes teruumlleti egyseacutegeit is keacutepezi a

toumlrveacutenyhozoacute nagy szabadsaacuteggal rendelkezik a tekintetben hogy meghataacuterozza a koumlzigazgataacutesi

teruumllet kialakiacutetaacutesaacutenak felteacuteteleit eljaacuteraacutesi rendjeacutet Az alkotmaacutenyos korlaacutetot a teruumlletszervezeacutesi

eljaacuteraacutesi szabaacutelyok megalkotaacutesa soraacuten a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tiszteletben tartaacutesa

keacutepezi E ponton hivatkozott az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a Chartaacutera annak az 5 cikkeacuteben337 foglalt

előzetes konzultaacutecioacute illetve amennyiben lehetseacuteges helyi neacutepszavazaacutes tartaacutesaacutera

Megaacutellapiacutetotta hogy a koumlzigazgataacutesi teruumllet vaacuteltozaacutesa eseteacuteben az Oumltv eacutes a teruumlletszervezeacutesi

eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny uacutegy tesz eleget a Chartaacuteban foglaltaknak hogy uacutej koumlzseacuteg alakiacutetaacutesa

eseteacuten a koumlzigazgataacutesi hataacuterok meghataacuterozaacutesaacutet raacutebiacutezza az eacuterintett telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok

megaacutellapodaacutesaacutera Ennek eredmeacutenytelenseacutege eseteacuten pedig a biacuteroacutesaacutegi jogeacuterveacutenyesiacuteteacutes

lehetőseacutegeacutet nyitja meg a jogvita eldoumlnteacuteseacutere

A helyi adoacutezaacutessal oumlsszefuumlggő alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi doumlnteacutesek koumlzuumll meacuteg 1991-ből emelhető ki

egy eset amelynek vizsgaacutelata soraacuten hivatkozott a testuumllet a Chartaacutera A 671991 (XII 21)

AB hataacuterozat abboacutel a szempontboacutel is figyelemre meacuteltoacute hogy a Charta meacuteg messze nem vaacutelt

akkor a magyar jogrend reacuteszeacuteveacute E hataacuterozataacuteban az AB leszoumlgezte hogy a bdquohelyi

oumlnkormaacutenyzatok adoacuteztataacutesi joga az oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi autonoacutemiaacutejaacutenak tradicionaacutelis

eacutes a fejlett oumlnkormaacutenyzati rendszerrel rendelkező orszaacutegokban aacuteltalaacutenos alkalmazott

garanciaacutelis inteacutezmeacutenye A hazai megoldaacutes [hellip] megfelel annak az euroacutepai standardnak

amelyet a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Kartaacuteja [hellip] uacutegy roumlgziacutet hogy a helyi hatoacutesaacutegok

peacutenzuumlgyi forraacutesainak egy reacuteszeacutet az olyan helyi adoacutek eacutes diacutejak tegyeacutek ki amelyek meacuterteacutekeacutenek

meghataacuterozaacutesaacutera ndash toumlrveacuteny adta keretek koumlzoumltt ndash ezen hatoacutesaacutegoknak lehetőseacuteguumlk vanrdquo

Szinteacuten a helyi adoacutekroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi C toumlrveacuteny alkotmaacutenyellenesseacutegeacutet vizsgaacutelataacutera

iraacutenyuloacute beadvaacuteny alapjaacuten hozta meg az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg 1143B2009 AB veacutegzeacuteseacutet

337 5 cikk bdquoA helyi oumlnkormaacutenyzat hataacuterainak veacutedelme Nem lehet megvaacuteltoztatni a helyi oumlnkormaacutenyzatok

hataacuterait az eacuterintett koumlzoumlsseacutegekkel valoacute előzetes konzultaacutecioacute vagy ahol ezt toumlrveacuteny lehetőveacute teszi esetleges helyi

neacutepszavazaacutes neacutelkuumllrdquo

108

amellyel eljaacuteraacutesaacutet megszuumlntette Indokolaacutesaacuteban megaacutellapiacutetotta hogy bdquoiacuteteacutelt dologrdquo ciacutemeacuten helye

van az eljaacuteraacutesa megszuumlnteteacuteseacutenek visszahivatkozott az előzőekben ismertetett doumlnteacuteseacutere

A helyi oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacutenak alkotmaacutenyos veacutedelmeacutevel az AB szaacutemos alkalommal

foglalkozott A feldolgozaacutes szempontjaacuteboacutel kuumlloumln figyelmet a 41B1993 AB hataacuterozat

eacuterdemel amely a foumlldrendező eacutes foumlldkiadoacute bizottsaacutegok teveacutekenyseacutegeacutenek valamint foumlldkiadoacute

bizottsaacutegok műkoumldeacutesi koumlltseacutegei helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera toumlrteacutenő megteacuteriacuteteacuteseacutenek

jogszabaacutelyi koumlrnyezeteacutet vizsgaacutelta A doumlnteacutes időpontja szinteacuten eacuterdekes hiszen ebben az

esetben is a Charta kihirdeteacuteseacutehez keacutepest joacuteval koraacutebbi doumlnteacutesről van szoacute A hataacuterozat egy

pontjaacutehoz Kiss Laacuteszloacute fűzoumltt kuumlloumlnveacutelemeacutenyt amely eacuterdemi tartalmi kibontaacutesaacutet jelenti a

Charta oumlnkormaacutenyzaacutes fogalmaacutenak A fogalom oumlsszetevői koumlzuumll a koumlzuumlgyek sajaacutet hataacuteskoumlrben

a lakossaacuteg eacuterdekeacuteben toumlrteacutenő szabaacutelyozaacutesaacutera eacutes igazgataacutesaacutera valoacute bdquokeacutepesseacutegetrdquo emelte ki

Aacutellaacutespontja szerint ez a keacutepesseacuteg seacuteruumllt abban az esetben amikor a toumlrveacutenyalkotoacute koumltelező

feladatot hataacuterozott meg az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera azonban egyidejűleg nem biztosiacutetotta a

feladat ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutest

Az AB 774B2000 AB hataacuterozata parkolaacutes szabaacutelyozaacutesaacutera vonatkozoacute helyi oumlnkormaacutenyzati

rendelettel oumlsszefuumlggeacutesben megaacutellapiacutetotta hogy a rendelet kifogaacutesolt rendelkezeacutesei azeacutert nem

seacutertetteacutek az Alkotmaacuteny 7 sect-aacuteban338 foglalt koumlvetelmeacutenyt mivel azok a helyi

oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV toumlrveacuteny előiacuteraacutesain alapulnak amelyek a

preambulum szerint koumlvetik a Charta alapkoumlvetelmeacutenyeit A doumlnteacutes azeacutert eacuterdemel figyelmet

mert az AB doumlnteacuteseacutet az Oumltv-ben foglalt előiacuteraacutesokra alapozva hozta meg alapelvi

jelentőseacuteggel utalva a preambulumban foglalt előiacuteraacutesokra amelyeket a Charta mint

nemzetkoumlzi dokumentum tartalmaz

Az AB alkotmaacutenyjogi panasz visszautasiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 31052014 (IV 17) AB veacutegzeacutese toumlbb

megaacutellapiacutetaacutesa miatt is kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt kaphat A Budapest XIII keruumlleti oumlnkormaacutenyzat

aacuteltal taacutemadott rendelkezeacutesek a Margit-sziget koumlzigazgataacutesi staacutetuszaacutenak moacutedosiacutetaacutesaacutera

vonatkoztak amellyel a fővaacuteros koumlzvetlen igazgataacutesa alaacute keruumllt339 Az indiacutetvaacutenyozoacute toumlbbek

338 bdquoA Magyar Koumlztaacutersasaacuteg jogrendszere elfogadja a nemzetkoumlzi jog aacuteltalaacutenosan elismert szabaacutelyait biztosiacutetja

tovaacutebbaacute a vaacutellalt nemzetkoumlzi jogi koumltelezettseacutegek eacutes a belső jog oumlsszhangjaacutetrdquo 339 2013 eacutevi CXXVIII toumlrveacuteny Budapest fővaacuteros koumlzigazgataacutesi teruumlleteacutevel oumlsszefuumlggő egyes toumlrveacutenyek

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel A 9 sect a Budapest fővaacuteros koumlzigazgataacutesi teruumlleteacuteről eacutes keruumlleti beosztaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1994 eacutevi XLIII

toumlrveacuteny (1) bekezdeacuteseacutet olykeacuteppen moacutedosiacutetotta hogy bdquo(1) Budapest fővaacuteros koumlzigazgataacutesi teruumllete a fővaacuterosi

oumlnkormaacutenyzat aacuteltal koumlzvetlenuumll igazgatott Margitszigetre eacutes a koumlvetkező keruumlletekre tagozoacutedik I keruumllet II

keruumllet III keruumllet IV keruumllet V keruumllet VI keruumllet VII keruumllet VIII keruumllet IX keruumllet X keruumllet XI

keruumllet XII keruumllet XIII keruumllet XIV keruumllet XV keruumllet XVI keruumllet XVII keruumllet XVIII keruumllet XIX

keruumllet XX keruumllet XXI keruumllet XXII keruumllet XXIII keruumlletrdquo A toumlrveacuteny a 10 sect-ban foglaltak szerint

tovaacutebbaacute kiegeacuteszuumllt a koumlvetkező 5-7 sect-sal bdquo5 sect (1) Toumlrveacutenyben a fővaacuterosi keruumlleti oumlnkormaacutenyzat szaacutemaacutera

meghataacuterozott feladat- eacutes hataacuteskoumlrt a Margitsziget vonatkozaacutesaacuteban - ha toumlrveacuteny elteacuterően nem rendelkezik - a

fővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat laacutetja el

109

koumlzoumltt utalt a Charta 4 cikk 6 pontjaacuteban eacutes 5 cikkeacuteben foglalt rendelkezeacutesek seacuterelmeacutere is

Majd utoacutebb ezt az indiacutetvaacutenyaacutet visszavonta tekintettel arra hogy az AB a nemzetkoumlzi

szerződeacutesbe uumltkoumlzeacutest hivatalboacutel vizsgaacutelja Az AB az alkotmaacutenyjogi panasz visszautasiacutetaacutesaacuteroacutel

doumlntoumltt mivel az Alaptoumlrveacuteny oumlnkormaacutenyzati alapjogokroacutel nem tartalmaz rendelkezeacutest

Megaacutellapiacutetotta hogy az alkotmaacutenyjogi panasz befogadhatoacutesaacutegaacutenak tartalmi felteacutetelei nem

aacutelltak fenn nevezetesen az indiacutetvaacuteny nem jeloumllt meg olyan az Alaptoumlrveacutenyben biztosiacutetott

jogot amely a helyi oumlnkormaacutenyzatot megilleti Az Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacutese oacuteta első iacutezben

keruumllt sor olyan indiacutetvaacuteny vizsgaacutelataacutera amely az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot eacuterintette A

doumlnteacutes raacutemutat arra hogy az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alkotmaacutenyi szintű szabaacutelyozaacutesaacutenak

megszűneacutese az oumlnkormaacutenyzati jogok biacuteroacutesaacutegi veacutedelmi szintjeacutenek csoumlkkeneacuteseacutehez vezethet

Az AB doumlnteacutesei eseteacuteben tovaacutebbi vizsgaacutelt keacuterdeacutes volt hogy milyen eacutertelmezeacutesi moacutedszereket

vett alapul a jogveacutedelem megalapozaacutesa soraacuten az egyes indiacutetvaacutenyokkal kapcsolatos eljaacuteraacutes

doumlnteacuteshozatal soraacuten A teruumlletszervezeacutesi eljaacuteraacutesok alkotmaacutenyossaacutegaacutenak megiacuteteacuteleacuteseacutevel

kapcsolatos doumlnteacutesek a nyelvtani eacutertelmezeacutest tuumlkroumlzik A helyi adoacuteztataacutes megiacuteteacuteleacuteseacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben az AB utalt arra hogy bdquoa helyi adoacuteztataacutes joga az oumlnkormaacutenyzatok

tradicionaacutelis eacutes a fejlett oumlnkormaacutenyzati rendszerrel rendelkező orszaacutegokban aacuteltalaacutenosan

alkalmazott garanciaacutelis inteacutezmeacutenyrdquo340 valamint roumlgziacutetette hogy a hazai megoldaacutes megfelel a

Chartaacuteban roumlgziacutetett euroacutepai standardnak E megaacutellapiacutetaacuteson tuacutel azonban nem foglal aacutellaacutes a

helyi adoacuteztataacutes eacutertelmezeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben A koumltelező oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlr

megaacutellapiacutetaacutesa eacutes az ellaacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges forraacutesok biztosiacutetaacutesa egyidejűseacutegeacutenek Oumltv-beli

koumlvetelmeacutenye megalapozaacutesaacutehoz a Charta oumlnkormaacutenyzaacutesi keacutepesseacutegeacutet eacutertelmezte

kuumlloumlnveacutelemeacutenyben Kiss Laacuteszloacute Aacutellaacutespontjaacutenak kialakiacutetaacutesakor ugyancsak nyelvtani

eacutertelmezeacutest alkalmazott341 Konkluacutezioacutekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy az AB elsősorban a

grammatikai eacutertelmezeacutest tartotta szem előtt a doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes soraacuten ugyanakkor az is

(2) Jogszabaacutelyban a keruumlleti oumlnkormaacutenyzat polgaacutermestereacutenek eacutes jegyzőjeacutenek meghataacuterozott aacutellamigazgataacutesi

feladat- eacutes hataacuteskoumlroumlk vonatkozaacutesaacuteban a Margitsziget tekinteteacuteben a főpolgaacutermester illetve a fővaacuterosi főjegyző

jaacuternak el

(3) A Margitsziget vonatkozaacutesaacuteban az aacutellamigazgataacutesi feladatokat ellaacutetoacute szervek koumlzuumll - ide nem eacutertve az

aacutellamigazgataacutesi feladatkoumlreacuteben eljaacuteroacute jegyzőt - az a szerv jaacuter el amely a XIII keruumllet tekinteteacuteben eljaacuterni

jogosult

(4) A Margitszigettel illetve az ott lakoacutehellyel vagy tartoacutezkodaacutesi hellyel valamint szeacutekhellyel telephellyel

rendelkező termeacuteszetes vagy jogi szemeacutelyekkel eacutes jogi szemeacutelyiseacuteggel nem rendelkező szervezetekkel

oumlsszefuumlggő a Budapest fővaacuteros koumlzigazgataacutesi teruumlleteacutevel oumlsszefuumlggő egyes toumlrveacutenyek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 2013

eacutevi CXXVIII toumlrveacuteny (a tovaacutebbiakban Moacutedtv) hataacutelybaleacutepeacutesekor folyamatban leacutevő uumlgyekben az (1)-(3)

bekezdeacutesben meghataacuterozott szervek jaacuternak el

6 sect A Margitszigeten fekvő ingatlan ciacuteme lakoacutehelykeacutent nem jelenthető be

7 sect Az 5 sect (1) bekezdeacuteseacutenek - a Moacutedtv 10 sect-aacuteval megaacutellapiacutetott - rendelkezeacutesei a helyi adoacutekroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi

C toumlrveacuteny tekinteteacuteben 2013 december 31-ig nem alkalmazhatoacuteakrdquo 340 671991 (XII 21) AB hataacuterozat 341 41B1993 AB hataacuterozat

110

eacuterzeacutekelhető hogy nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesra is toumlrekedett az egyes doumlnteacutesek megalapozaacutesa

folyamataacuteban

Figyelmet eacuterdemel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegnak egy 2015 eacutevi doumlnteacutese342 a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati

hivatal leacutetrehozaacutesaacutera vonatkozoacute megaacutellapodaacutes kormaacutenyhivatal aacuteltal toumlrteacutenő poacutetlaacutesaacuteval

kapcsolatos egyezteteacutesi eljaacuteraacutes hiaacutenyaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben amelyben az AB mulasztaacutesban

megnyilvaacutenuloacute alaptoumlrveacuteny-ellenesseacuteget aacutellapiacutetott meg eacutes jogalkotaacutesi koumltelezettseacuteget iacutert elő az

Orszaacuteggyűleacutes szaacutemaacutera Az indiacutetvaacutenyozoacute Kuacuteria mint eljaacuteroacute feluumllvizsgaacutelati biacuteroacutei tanaacutecs

hivatkozott a Charta 4 Cikk 6 pontjaacutera eacutes 6 Cikkeacutere eacutes a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatal

leacutetrehozaacutesaacuteval kapcsolatos Moumltv 85 sect-aacuteban foglalt rendelkezeacutest aggaacutelyosnak iacuteteacutelte meg

abboacutel a szempontboacutel hogy a kistelepuumlleacutesek szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacutegaacutet alapvetően

korlaacutetozza Az AB a biacuteroacutei kezdemeacutenyezeacutesekben felvetett a helyi oumlnkormaacutenyzatok

szervezetalakiacutetaacutes szabadsaacutegaacutenak toumlrveacutenyi korlaacutetozaacutesa kapcsaacuten a kormaacutenyhivatali

doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesban a helyi oumlnkormaacutenyzatok veacutelemeacutenynyilvaacuteniacutetaacutesaacuteval kapcsolatos

aggaacutelyokat eacuteszlelte eacutes a szabaacutelyozaacutes alkotmaacutenyossaacutegi vizsgaacutelataacutet hivatalboacutel folytatta le343

Leszoumlgezte hogy amennyiben a szervezetalakiacutetaacutes szabadsaacutegaacutet toumlrveacuteny koumlzeacuterdekből

korlaacutetozza akkor nem lehet eltekinteni a Charta 4 Cikk 6 pontjaacuteban foglaltak

alkalmazaacutesaacuteroacutel amely alapjaacuten lehetőseacuteg szerint a tervezeacutesi eacutes doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes soraacuten

megfelelő időben eacutes formaacuteban ki kell keacuterni minden olyan uumlgyben a helyi oumlnkormaacutenyzat

veacutelemeacutenyeacutet amely őket koumlzvetlenuumll eacuterinti Az AB doumlnteacuteseacuteben arra is kiteacutert hogy a Chartaacuteban

reacuteszes aacutellamok az oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlreacutet eacuterintő avagy azon kiacutevuumll eső az

oumlnkormaacutenyzatokat meacutegis koumlzvetlenuumll eacuterintő keacuterdeacutesben a koumlzponti hatalom eacutes a helyi

koumlzhatalom előzetes egyezteteacutese elengedhetetlen felteacutetel Ebből koumlvetkezően az előzetes

veacutelemeacutenykeacutereacutesi koumltelezettseacuteg a magyar aacutellamra neacutezve is koumltelező E főbb megaacutellapiacutetaacutesokon

alapult a mulasztaacutesban megnyilvaacutenuloacute alaptoumlrveacuteny-ellenesseacuteg kimondaacutesa az AB reacuteszeacuteről

amelyhez azonban kuumlloumlnveacutelemeacutenyek is megfogalmazaacutesra keruumlltek Varga Zs Andraacutes

kuumlloumlnveacutelemeacutenye eacuterdemel figyelmet mely szerint a Charta olyan aacuteltalaacutenosan koumltelező

magatartaacutesi szabaacutely amelyből koumlvetkezően a kormaacutenyhivatal vezetője koumlteles a koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatal kijeloumlleacuteseacutevel eacuterintett helyi oumlnkormaacutenyzatok veacutelemeacutenyeacutet kikeacuterni A

Charta eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat a veacutelemeacutenynyilvaacuteniacutetaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben nem tartalmaz A

342 222015 (VI 18) AB hataacuterozat 343 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a jogszabaacutelyok nemzetkoumlzi szerződeacutesbe uumltkoumlzeacuteseacutet hivatalboacutel is veacutegezheti A

hivatkozott esetben a Kuacuteria mint feluumllvizsgaacutelati biacuteroacutesaacuteg tanaacutecsa eacutes a Nyiacuteregyhaacutezi Koumlzigazgataacutesi eacutes Munkauumlgyi

Biacuteroacutesaacuteg fordult az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz eseti uumlgyben Megjegyzendő hogy a jogszabaacutely nemzetkoumlzi

szerződeacutesbe uumltkoumlzeacuteseacutet az orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselők egynegyede a Kormaacuteny a Kuacuteria elnoumlke a legfőbb uumlgyeacutesz

valamint az alapvető jogok biztosa indiacutetvaacutenyozhatja iacutegy a Charta szabaacutelyaiba valoacute uumltkoumlzeacutest az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg hivatalboacutel vizsgaacutelhatta

111

kuumlloumlnveacutelemeacuteny a Charta koumlzvetlen alkalmazhatoacutesaacutegaacutera eacutes hataacutelyosulaacutesaacutera helyezte a

hangsuacutelyt amely az eddig bemutatott AB eacutertelmezeacutesekkel oumlsszevetve relevaacutens lehet

Az uumlgyek vizsgaacutelataacuteboacutel vilaacutegossaacute vaacutelhat hogy a Charta az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg gyakorlataacuteban

nem rendelkezik kiemelkedő jelentőseacuteggel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eziraacutenyuacute gyakorlata

vaacuteltozatlan az az elmuacutelt periodizaacutelt időszakokban sem moacutedosult

10 A magyar helyi eacutes regionaacutelis demokraacutecia aacutellapota a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai

Chartaacuteja feacutenyeacuteben

Az Euroacutepa Tanaacutecs Helyi eacutes Regionaacutelis Oumlnkormaacutenyzatok Kongresszusa monitoring

teveacutekenyseacutege soraacuten keacutet alkalommal foglalkozott a magyarorszaacutegi helyi demokraacutecia

aacutellapotaacuteval Az első esetben a Kongresszus Aacutellandoacute Bizottsaacutega 2002 juacutenius 6 napjaacuten

fogadott el Ajaacutenlaacutest (a tovaacutebbiakban Ajaacutenlaacutes1)344 a regionaacutelis demokraacuteciaacuteroacutel amely a

Kormaacuteny aacuteltal adott taacutejeacutekoztataacuteson illetve helysziacuteni laacutetogataacutes soraacuten tett megaacutellapiacutetaacutesaikon

alapult Az Ajaacutenlaacutes1 uumldvoumlzoumllte hogy hazaacutenk csatlakozott a Teruumlleti Oumlnkormaacutenyzatok eacutes

Koumlzigazgataacutesi Szervek Hataacuter-menti Egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute Euroacutepai Keretegyezmeacutenyhez

(Madrid 1980 maacutejus 21)345 valamint a Regionaacutelis vagy Kisebbseacutegi Nyelvek Euroacutepai

Kartaacutejaacutehoz (Strasbourg 1992 oktoacuteber 2)346 eacutes a Nemzeti Kisebbseacutegek Veacutedelmeacuteről szoacuteloacute

Keretegyezmeacutenyhez (Strasbourg 1995 februaacuter 1)347

101 A 2002-es monitoring eljaacuteraacutes

Az Aacutellandoacute Bizottsaacuteg aacuteltalaacutenos jellegű megaacutellapiacutetaacutesai a koumlvetkezők voltak

(1) Eleacutegedettseacutegeacutet fejezte ki a helyi demokraacutecia aacutellapotaacutet illetően hangsuacutelyozta a

szubszidiaritaacutes elve eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek kiemelt jelentőseacutegeacutet A szubszidiaritaacutes elve eacutes a

hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenye az Ajaacutenlaacutesban foglaltak szerint akkor keacutepes jobban eacuterveacutenyesuumllni

ha a helyi eacutes a koumlzponti koumlzigazgataacutesi szint koumlzoumltt regionaacutelis szintű koumlzigazgataacutesi szervek is

műkoumldnek vaacutelasztott testuumllettel

(2) Sajnaacutelattal roumlgziacutetette hogy a koumlzigazgataacutes akkori rendszere nem felelt meg

maradeacutektalanul a regionaacutelis demokraacutecia koumlvetelmeacutenyeacutenek a szubszidiaritaacutes alapelveacutenek

Tudomaacutesul vette azonban azt hogy a regionaacutelis szintű koumlzigazgataacutes kieacutepiacuteteacuteseacutenek moacutedjaacutet a

regionaacutelis reformok veacutegrehajtaacutesaacutet illetően nem joumltt leacutetre politikai konszenzus

344 Recommendation 116 (2002) on regional democracy in Hungary

httpswcdcoeintViewDocjspid=821489ampSite=COEampBackColorInternet=DBDCF2ampBackColorIntranet=FD

C864ampBackColorLogged=FDC864 (2014 06 20) 345 httpwwweuropatanacshupdfhatarmenti_egyuttmukodespdf

httpconventionscoeintTreatyENTreatiesHtml106htm (2014 06 20) 346 httpconventionscoeintTreatyenTreatiesHtml148htm (2014 06 20) 347 httpconventionscoeinttreatyenTreatiesHtml157htm (2014 06 20)

112

Az Ajaacutenlaacutes1-ben foglalt aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten az Aacutellandoacute Bizottsaacuteg toumlbb

inteacutezkedeacutest is javasolt

(1) Szuumlkseacutegesnek tartotta megvizsgaacutelni a teruumlleti koumlzigazgataacutes aacutetfogoacute reformjaacutenak

lehetőseacutegeacutet A reformnak a legszeacutelesebb politikai konszenzuson kell alapulnia magaacuteban

foglalva a koumlzigazgataacutes valamennyi szintjeacutet ideeacutertve az oumlnkormaacutenyzati szerveket is

(2) A regionaacutelis szint kialakiacutetaacutesaacutenak szaacutemos meghataacuterozoacute teacutenyezőjeacutet meacuterlegelni kell

(3) A Bizottsaacuteg aacutellaacutespontja szerint a megyei oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera teacutenyleges

oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlket kell megaacutellapiacutetani a szuumlkseacuteges peacutenzuumlgyi forraacutesok biztosiacutetaacutesaacuteval

Feluumll kell vizsgaacutelni a megyeacutek szaacutemaacutet eacutes racionalizaacutelni a feleacutepiacuteteacutesuumlket esetleges

uacutejracsoportosiacutetaacutessal vagy egyesiacuteteacutessel Vilaacutegosan meg kell hataacuterozni az aacutellam a reacutegioacutek a

vaacuterosok eacutes a telepuumlleacutesek viszonyaacutet ugyaniacutegy az ellenőrzeacutesi rendszert figyelemmel az

autonoacutemia a szubszidiaritaacutes az aacutetlaacutethatoacutesaacuteg a kiegeacutesziacutető jelleg eacutes a szolidaritaacutes elveire Az

aacutellami kompetenciaacutek devoluacutecioacutejaacutera iraacutenyuloacute rendezeacutest kell veacutegrehajtani a hataacuteskoumlroumlk

ciacutemzettjeiveacute az uacutej megyeacutek vaacutelnaacutenak kuumlloumlnoumlsen a teruumlletfejleszteacutes tereacuten Hasonloacute jellegű

folyamatot laacutetott szuumlkseacutegesnek a Bizottsaacuteg az aacutellamigazgataacutesi szervek reacuteszeacuteről is javasolta a

koumlzponti eacutes a teruumlleti igazgataacutesi szervektől a hataacuteskoumlroumlk aacutetadaacutesaacutet a vaacutelasztott autonoacutem

regionaacutelis szervezetek szaacutemaacutera

(4) A teruumlletfejleszteacutes regionaacutelis szintjeacutevel kapcsolatban is meghataacuterozott a Bizottsaacuteg

meacuterlegelendő inteacutezkedeacuteseket Indiacutetvaacutenyozta a teruumlletfejleszteacutesi reacutegioacutek doumlnteacuteshozatali eacutes

veacutegrehajtaacutesi struktuacuteraacutejaacutenak kimunkaacutelaacutesaacutet vaacutelasztott keacutepviselőkből aacutelloacute testuumllet leacutetrehozatalaacutet a

demokratikus legitimaacutecioacute erősiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a peacutenzuumlgyi eacutes igazgataacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg megadaacutesaacutet

eacutes olyan hataacuteskoumlroumlk biztosiacutetaacutesaacutet amelyeket az aacutellam illetve az aacutellami regionaacutelis fejleszteacutesi

hivatali szervezet gyakorol A regionaacutelis teruumlleti egyseacuteg mellett javaslatokat fogalmazott meg

egyeacuteb teruumlleti szerveződeacutesek feluumllvizsgaacutelataacutera mint pl a megyei joguacute vaacuterosok staacutetusza a

kisteacuterseacutegek szerepe Taacutemogatta annak megfontolaacutesaacutet hogy a reacutegioacutek koumlzoumltti egyenlőtlenseacutegek

kiegyensuacutelyozaacutesa eacuterdekeacuteben egy hazai kiegyenliacutető mechanizmus műkoumldhessen koumlltseacutegveteacutesi

Oumlsszesseacutegeacuteben gyors reformok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet tartotta kiacutevaacutenatosnak hogy Magyarorszaacutegon

megerősoumldhessen a regionaacutelis demokraacutecia az uacutej koumlvetelmeacutenyeknek megfelelő teruumlleti

koumlzigazgataacutes joumlhessen leacutetre erős eacutes hateacutekony a koumlzigazgataacutesi autonoacutemia eacutes a demokratikus

legitimitaacutes alapelvein nyugvoacute szervezet alakuljon ki

113

102 A 2013-as monitoring eljaacuteraacutes

A maacutesodik monitoring eljaacuteraacutes eredmeacutenyekeacutent az Euroacutepa Tanaacutecs Helyi eacutes Regionaacutelis

Oumlnkormaacutenyzatok Kongresszusa348 Ajaacutenlaacutest fogadott el a magyar helyi eacutes regionaacutelis

demokraacuteciaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a 2013 oktoacuteber 29-31-eacuten Strasbourgban tartott uumlleacuteseacuten (a

tovaacutebbiakban Ajaacutenlaacutes2)349 Az Ajaacutenlaacutes2 a helyi eacutes regionaacutelis demokraacuteciaacuteval kapcsolatos

2002 eacutevi monitoring jelenteacutesen350 valamint egy 2012 maacutejusi kongresszusi delegaacutecioacute

laacutetogataacutesaacuten eacutes megaacutellapiacutetaacutesain alapul Az Ajaacutenlaacutes2 reacuteszletesen elemzi a kialakult helyzetet

kiteacuter azokra a teacutenyezőkre amelyek gaacutetoljaacutek illetve veszeacutelyeztetik a Charta rendelkezeacuteseinek

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet

Az ET-nek a helyi demokraacutecia eacuterveacutenyesuumlleacutese teacuteren gyakorolt teveacutekenyseacutege koumlzismert A

magyar oumlnkormaacutenyzati rendszerrel oumlsszefuumlggeacutesben kifejtett megaacutellapiacutetaacutesai taacutemaszkodnak a

Velencei Bizottsaacutegnak az Alaptoumlrveacuteny negyedik moacutedosiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben kifejtett

veacutelemeacutenyeacutere351 amely ugyancsak seacuterelmezte a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog mint

koumlzoumlsseacuteget megillető kollektiacutev alapjog alkotmaacutenyos veacutedelmeacutenek megszűneacuteseacutet

Az Ajaacutenlaacutes2 aacuteltal roumlgziacutetett megaacutellapiacutetaacutesokboacutel a koumlvetkező leacutenyegi pontok emelhetők ki

(1) A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alapelve nem keruumllt roumlgziacuteteacutesre sem a helyi oumlnkormaacutenyzatroacutel szoacuteloacute

sarkalatos toumlrveacutenyben sem az Alaptoumlrveacutenyben (2) Egy erőteljes hataacuteskoumlri centralizaacutecioacutes

folyamat eacuterzeacutekelhető amely a koraacutebbi helyi oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk

csoumlkkeneacuteseacutehez vezetett (3) A helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacutejaacutet

nem tartjaacutek tiszteletben (4) Nem műkoumldik a gyakorlatban valoacutedi egyezteteacutes az

oumlnkormaacutenyzatok eacutes az aacutellam koumlzoumltt az oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő uumlgyekben (5) Nincs

hateacutekony jogorvoslat amely teljes meacuterteacutekben garantaacutelnaacute a helyi oumlnkormaacutenyzatok veacutedelmeacutet

(6) A megyeacutek rendkiacutevuumll gyengeacutek mind az inteacutezmeacutenyi kereteket mind pedig feladataikat

illetően

A Kongresszus ndash mint a Charta veacutegrehajtaacutesa felett őrkoumldő szervezet ndash mindezekre tekintettel

roumlgziacutetette hogy a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alapelveinek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet egyeacutertelműen biztosiacutetani

kell mind a toumlrveacutenyalkotaacutesban mind pedig a gyakorlatban A koumltelező feladatok hataacuteskoumlroumlk

meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a szubszidiaritaacutes eacutes a decentralizaacutecioacute elve eacuterveacutenyesuumlljoumln ennek

348 A Kongresszusnak ndash az Euroacutepa Tanaacutecs fő egyik fő szervekeacutent - kiemelt feladata hogy segiacutetse a helyi eacutes

regionaacutelis autonoacutemiaacutet őrkoumldik a Charta elveinek betartaacutesa felett 349 Recommendation 341 (2013) httpswcdcoeintViewDocjspid=2113213ampSite=COE (2014 05 25) Ld

tovaacutebbaacute Lando KIRCHMAIR International Law and Public Administration The European Charter of Local Self-

Government httpuni-nkehuuploadsmedia_itemsinternational-law-and-public-administration-the-european-

charter-of-local-self-governmentoriginalpdf (20170323)131-132 350 Recommendation 116 (2002) 351 httpwwwvenicecoeintwebformsdocumentspdf=CDL-REF28201329017-e (2014 06 02)

114

megfelelően szuumlkseacuteges a hataacuteskoumlroumlket kiterjeszteni Mind a helyi mind a teruumlleti

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera biztosiacutetani kell a feladataik ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesokat az

oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes tereacuten a koumlzponti kormaacutenyzati feluumlgyeletet korlaacutetozni indokolt A

jogveacutedelem teruumlleteacuten ajaacutenlatos biztosiacutetani a hateacutekony oumlnkormaacutenyzati jogorvoslati

lehetőseacutegeket Veacuteguumll kiacutevaacutenatos erősiacuteteni a teruumlleti megyei oumlnkormaacutenyzatok poziacutecioacuteit

11 Oumlsszegezeacutes

Hazaacutenk azt koumlvetően hogy 1990-ben teljes joguacute tagjaacutevaacute vaacutelt az Euroacutepa Tanaacutecsnak a helyi

demokraacuteciaacutet az oumlnkormaacutenyzatisaacutegot eacuterintő minden egyes jelentős nemzetkoumlzi egyezmeacutenyhez

csatlakozott ezen beluumll az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacuteval kapcsolatosakhoz a Helyi

Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja a Teruumlleti Oumlnkormaacutenyzatok eacutes Koumlzigazgataacutesi Szervek

Hataacuter-menti Egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute Euroacutepai Keretegyezmeacuteny a Regionaacutelis vagy

Kisebbseacutegi Nyelvek Euroacutepai Chartaacuteja eacutes a Nemzeti Kisebbseacutegek Veacutedelmeacuteről szoacuteloacute

Keretegyezmeacuteny

Az elemzeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban nyilvaacutenvaloacutean a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja aacutellhat

mivel a dolgozat egyik fő ceacutelkitűzeacutese annak megaacutellapiacutetaacutesa hogy a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően

leacutetrejoumltt hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer mennyiben felel meg a helyi demokraacutecia euroacutepai

eacuterteacutekeinek

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvető a helyi oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő jogalkotaacutesi folyamat annak

elleneacutere is az euroacutepai eacuterteacutekeket vette alapul hogy Magyarorszaacuteg formaacutelisan akkor meacuteg nem

csatlakozott a Chartaacutehoz amely csak 1997-ben vaacutelt a hazai jogrendszer reacuteszeacuteveacute 1993-ban

doumlntoumltt az Orszaacuteggyűleacutes a Charta megerősiacuteteacuteseacuteről valamint arroacutel hogy a 13 cikkben

foglaltak alapjaacuten kuumlloumln nyilatkozatot is fűzoumltt a Chartaacutehoz mivel hazaacutenk csak reacuteszben tudta

biztosiacutetani az oumlnkormaacutenyzati testuumlletek koumlzuumll a fővaacuterosi eacutes a megyei koumlzgyűleacutesek tagjainak

koumlzvetlen vaacutelasztoacutejogon alapuloacute vaacutelasztaacutesaacutet352 Az hogy valamennyi telepuumlleacutest eacuterintően

eacuterveacutenyesuumllhetett a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes joga valamint szeacuteleskoumlrű aacuteltalaacutenos felhatalmazaacuteson

alapuloacute oumlnkormaacutenyzati feladat-ellaacutetaacutesi rendszer alakult ki a szubszidiaritaacutes elveacutenek gyakorlati

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet eredmeacutenyezte Mindez taacutersult azzal hogy a telepuumlleacutes oumlnkormaacutenyzatok a helyi

koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutenek szabaacutelyozaacutes eacutes igazgataacutesi hataacuteskoumlreacutevel rendelkeztek A valoacutesaacutegos

kompetencia a helyi koumlzuumlgyek tereacuten eacuterveacutenyre jutott azaacuteltal hogy a telepuumlleacutesek oumlnkormaacutenyzaacutesi

keacutepesseacuteggel is rendelkezhettek tehaacutet a peacutenzuumlgyi forraacutesok folyamatos megteremteacuteseacutere eacutes

rendelkezeacutesre bocsaacutetaacutesaacutera is toumlrekedett a jogalkotoacute a hataacuteskoumlri szabaacutelyozaacutessal paacuterhuzamosan

352 161993 (III26 OGY hataacuterozat a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak megerősiacuteteacuteseacuteről A

hataacuterozatot visszavonta a 722011 (X5) OGY hataacuterozat amely rendelkezeacutest tartalmazott az orszaacuteggyűleacutesi

hataacuterozatok deregulaacutecioacutes ceacuteluacute feluumllvizsgaacutelataacuteroacutel

115

A valamennyi telepuumlleacutest megillető oumlnkormaacutenyzaacutesi jog eacutes a szeacuteleskoumlrű felhatalmazaacutes azonban

roumlvid időn beluumll felsziacutenre hozta a feladat-ellaacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges forraacutesok eleacutegtelenseacutegeacutet

A Chartaacutet eacuterintő elemzeacutes alapjaacuten okszerűen meruumllhet fel a keacuterdeacutes hogy az Alaptoumlrveacuteny eacutes a

Moumltv aacuteltal kialakiacutetott jelenleg műkoumldő oumlnkormaacutenyzati rendszer mennyiben felel meg a helyi

demokraacutecia alapvető koumlvetelmeacutenyeinek A 2010-es kormaacutenyvaacuteltaacutest koumlvetően bekoumlvetkezett

vaacuteltozaacutesok tuumlkreacuteben ma maacuter keacutetseacutegesseacute vaacutelhat az a megaacutellapiacutetaacutes hogy az uacutej oumlnkormaacutenyzati

toumlrveacuteny formaacutelisan nem uumltkoumlzik a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak egyes

rendelkezeacuteseibe Szente Zoltaacuten az oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa kapcsaacuten utalt az Euroacutepa

Tanaacutecs 2012 juacuteliusaacuteban Vannes-ban tartott nemzetkoumlzi szeminaacuteriumaacuten elhangzottakra

amelyen aggodalmak fogalmazoacutedtak meg a magyar oumlnkormaacutenyzatisaacuteg erős leeacutepuumlleacuteseacutere

hanyatlaacutesaacutera Enneacutel a pontnaacutel utalhatunk Balaacutezs Istvaacuten veacutelemeacutenyeacutere is aki azt vizsgaacutelta hogy

az uacutej szabaacutelyok oumlsszhangban vannak-e nemzetkoumlzi (kuumllpolitikai emberi jogi eacutes EU jogi)

koumltelezettseacutegeinkkel353 E megaacutellapiacutetaacutes alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent elegendő utalni a Charta

Preambulumaacuteban354 foglaltakra eacutes az oumlnkormaacutenyzaacutes fogalmi elemeacutet keacutepező oumlnkormaacutenyzaacutesi

keacutepesseacutegre a helyi koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutenek igazgataacutesi kompetenciaacutejaacutera Nyitott keacuterdeacutes

tovaacutebbaacute az is hogy a Charta eacutes a jelenlegi hazai oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapfilozoacutefiaacutejaacutenak elteacutereacutese

miatt milyen reakcioacute vaacuterhatoacute a Kongresszustoacutel amely őrkoumldik az alapeacuterteacutekek tiszteletben

tartaacutesa felett illetőleg egyaacuteltalaacuten toumlrteacutenik-e reflektaacutelaacutes Ami teacuteny hogy a jogalkotoacute az eljaacuteraacutes

lezaacuteraacutesa oacuteta nem tett eacuterzeacutekelhető leacutepeacuteseket a felvetett probleacutemaacutek orvoslaacutesa eacuterdekeacuteben

353 SZENTE (2014) 7 354

bdquoAz Euroacutepa Tanaacutecsnak a jelen Chartaacutet alaacuteiacuteroacute tagaacutellamai

hellip

figyelembe veacuteve azt hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok minden demokratikus rendszer egyik alapinteacutezmeacutenyeacutet

keacutepezik

figyelembe veacuteve azt hogy az aacutellampolgaacuterok koumlzuumlgyekben valoacute reacuteszveacuteteleacutenek joga egyike az Euroacutepa Tanaacutecs

valamennyi tagaacutellama aacuteltal elfogadott demokratikus elveknek

meggyőződve arroacutel hogy e jog legkoumlzvetlenebbuumll helyi szinten gyakorolhatoacute

meggyőződve arroacutel hogy csak teacutenyleges feladatkoumlrrel biacuteroacute helyi oumlnkormaacutenyzatok biztosiacutethatnak egyszerre

hateacutekony eacutes az aacutellampolgaacuterokhoz koumlzelaacutelloacute igazgataacutest

helliprdquo

116

3 fejezet

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg Euroacutepa egyes aacutellamaiban Uralkodoacute

tendenciaacutek a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően

A helyi taacutersadalom teruumlleti alapon szerveződő oumlnkormaacutenyzati egyseacutegeinek egyes euroacutepai

sajaacutetossaacutegait vizsgaacutelva mindenekelőtt szuumlkseacuteges a decentralizaacutecioacute fogalmaacutet tisztaacutezni amely

elvaacutelaszthatatlan az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek meacuterteacutekeacutetől hiszen

meghataacuterozoacute az aacutellam eacutes a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti viszonyrendszer szempontjaacuteboacutel A

decentralizaacutecioacute eacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban fontos annak a

holisztikus kapcsolatrendszernek a hangsuacutelyozaacutesa amelyen keresztuumll a polgaacuterok koumltődnek a

helyi igazgataacutesnak a helyi koumlzuumlgyek tereacuten doumlnteacuteshozatalra jogosult a felmeruumllő lakossaacutegi

igeacutenyekre reagaacutelni keacutepes inteacutezmeacutenyeihez A decentralizaacutecioacute elsődlegesen a helyi teruumlleti

alapon szerveződoumltt koumlzoumlsseacutegek autonoacutemiaacutejaacutenak az oumlnkormaacutenyzatisaacutegnak az eacuterveacutenyre

jutaacutesaacuteban oumllt testet

Paacutelneacute Kovaacutecs Ilona megfogalmazaacutesaacuteban bdquoAz oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia olyan toumlrteacutenetileg

kialakult demokratikus eacuterteacutek amelyet a modern demokratikus aacutellamok megőriznekrdquo A joacute

kormaacutenyzaacutes eacutes a decentralizaacutecioacute oumlsszefuumlggeacuteseit illetően iacutegy fogalmaz bdquoaacuteltalaacutenosan elfogadott

politikai eacutes szakmai veacutelemeacutenynek tekinthető hogy a decentralizaacutecioacute a demokratikus joacute

kormaacutenyzaacutes egyik felteacutetelerdquo355 A decentralizaacutecioacute elmuacutelt szaacutezadokban kialakult eacutertelmezeacutesi

lehetőseacutegei az I fejezetben maacuter bemutataacutesra keruumlltek a II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető időszakban

meghataacuterozoacute meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumllő decentralizaacutecioacute elve az amelyet ehelyuumltt a vizsgaacuteloacutedaacutes

koumlreacutebe kell vonni

1 A decentralizaacutecioacute a modern aacutellamfelfogaacutesban eacutes a gyakorlatban

A decentralizaacutecioacute a szakirodalom aacuteltal szeacuteles koumlrben taacutergyalt jelenseacuteg eacutes műkoumldeacutesi

mechanizmus a modern aacutellamisaacuteg alapvetően meghataacuterozoacute aacutellamszervezeacutesi elvekeacutent

ismeretes Korszakonkeacutent orszaacutegonkeacutent elteacuterő meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumll a decentralizaacutecioacuten

alapuloacute aacutellami berendezkedeacutest centralizaacutecioacutes trendek vaacuteltjaacutek fel A decentralizaacutecioacute

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere Paacutelneacute Kovaacutecs Ilona egyenesen a demokraacutecia eacuterteacutekmeacuterőjekeacutent tekintett356 A

decentralizaacutecioacutenak toumlbbsiacutekuacute eacutertelmezeacutesi lehetőseacutege ismert A politikai decentralizaacutecioacute

aacuteltalaacuteban a politikai hatalom eacutes peacutenzuumlgyi forraacutesok aacutetengedeacuteseacutet jelenti a teruumlleti szinten

355 PAacuteLNEacute Kovaacutecs (2006) 282 356 PAacuteLNEacute Kovaacutecs (2006) 282

117

szerveződoumltt oumlnkormaacutenyzati szervek szaacutemaacutera Az adminisztratiacutev vagy koumlzigazgataacutesi

decentralizaacutecioacute megvaloacutesulaacutesa eseteacuten a helyi igazgataacutes kap leacutenyeges meghataacuterozoacute szerepet a

helyi koumlzuumlgyek tereacuten A peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute (maacuteskeacutent fiskaacutelis foumlderalizmus) a peacutenzuumlgyi

forraacutesok aacutetadaacutesaacutet eredmeacutenyezi teruumlleti szintű oumlnkormaacutenyzati szervek szaacutemaacutera amelyek

rendelkeznek a forraacutesok feletti doumlnteacutesi hataacuteskoumlrrel is hateacutekony eacutes aacutetlaacutethatoacute forraacutesfelhasznaacutelaacutest

garantaacutelva A hatalomaacutetruhaacutezaacutes megvaloacutesulaacutesi formaacuteit tekintve a szakirodalom aacuteltalaacuteban a

devoluacutecioacutet a delegaacutecioacutet eacutes a dekoncentraacutecioacutet emliacuteti ez utoacutebbit a decentralizaacutecioacute tipikus

megvaloacutesulaacutesi formaacutejakeacutent

A devoluacutecioacute-decentralizaacutecioacute-dekoncentraacutecioacute haacutermas fogalom alapjaacutet Kaiser Tamaacutes a teruumlleti

alapuacute hatalomgyakorlaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban tartalmi eacutes eljaacuteraacutesi kereteiben hataacuterozza meg a

devoluacutecioacute a szigetorszaacutegban eacuterveacutenyesuumll ami aacuteltalaacuteban veacuteve hasonliacutet a kontinensen

alkalmazott decentralizaacutecioacute eacutes dekoncentraacutecioacute terminoloacutegiaacutejaacutehoz azonban nem tartja

felcsereacutelhetőnek a fogalmakat357 A devoluacutecioacutet elhataacuterolja egyreacuteszről a decentralizaacutecioacutetoacutel

maacutesreacuteszről pedig a foumlderalizmustoacutel A fogalmak elkuumlloumlniacuteteacuteseacutet az alaacutebbi taacutebla szemleacutelteti

7 sz aacutebra Foumlderalizmus ndash devoluacutecioacute ndash decentralizaacutecioacute (Forraacutes Kaiser (2012) 13-15 Sajaacutet szerkeszteacutes)

foumlderalizmus devoluacutecioacute decentralizaacutecioacute

a hatalomnak az

alkotmaacutenyban

roumlgziacutetett

garanciaacutekkal

veacutedett

megosztaacutesa a

koumlzponti eacutes a

teruumlleti szintek

koumlzoumltt

koumlzpont aacuteltal birtokolt egyes hataacuteskoumlroumlknek alsoacutebb szintű testuumlletekre

toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesa

a hatalom

gyakorlaacutesaacutenak

felső eacutes alsoacute

kormaacutenyzati

szintek koumlzoumltti

megosztaacutesa

a Westminster parlamenti szupremaacuteciaacuteja reacuteveacuten gyakorolt

hataacuteskoumlroumlknek a teruumlleti alapon szerveződő vaacutelasztott testuumlletekre valoacute

aacutetruhaacutezaacutesa bdquovisszaosztaacutesardquo

a felsőbb szintű politikai inteacutezmeacuteny a hatalomgyakorlaacutes egyes

reacuteszteruumlleteit egy alsoacutebb szintű testuumlletre ruhaacutezza aacutet (alkotmaacutenyos

biztosiacuteteacutekok hiaacutenyoznak)

A devoluacutecioacutenak keacutetfeacutele megvaloacutesulaacutesi formaacuteja kuumlloumlnboumlztethető meg egyreacuteszről az

adminisztratiacutev maacutesreacuteszről pedig a toumlrveacutenyhozoacutei devoluacutecioacute358 Eacuterveacutenyesuumlleacutesuumlk moacutedja hogy a

skoacutet a walesi eacutes eacuteszak-iacuterorszaacutegi devoluacutecioacutes testuumlletek kuumlloumlnboumlző kompetenciaacutekkal

inteacutezmeacutenyrendszerrel eacutes eljaacuteraacutesokkal biacuternak amelyek a devoluacutecioacutes toumlrveacutenyekben

egyeacutertelműen elkuumlloumlnuumllnek a Westminster aacuteltal előfoglalt hataacuteskoumlroumlktől359

Magyary Zoltaacuten a decentralizaacutecioacute keacutet fajtaacutejaacutet kuumlloumlnboumlztette meg az oumlnkormaacutenyzatot valamint

a dekoncentraacutecioacutet Oumlnkormaacutenyzat alatt eacutertette mind a teruumlleti mind pedig a testuumlleti

oumlnkormaacutenyzatot amely akkor valoacutesul meg ha bdquoa decentralizaacutelt feladatok ellaacutetaacutesa oumlnaacutelloacute jogi

357 KAISER Tamaacutes Goumlrduumllő devoluacutecioacute az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban Megvaacutelaszolatlan keacuterdeacutesek uacutej kihiacutevaacutesok

Gondolat Kiadoacute Budapest 2012 8 358 Az adminisztratiacutev devoluacutecioacute alapjaacuten koumlzoumls vagy megosztott hataacuteskoumlroumlk egyes koumlzpolitikai teruumlleteken

lehetőveacute teszik a helyi eacuterdekek megfogalmazaacutesaacutet eacutes eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet miacuteg a toumlrveacutenyhozoacutei devoluacutecioacute a felsőbb eacutes

alsoacutebb szintű jogi eacutes inteacutezmeacutenyes elvaacutelasztaacutesaacuteval megteremti a reacuteszletes de az egyes orszaacutegreacuteszek autonoacutemiaacutejaacutet

tekintve aszimmetrikus teruumlleti eacutes politikai autonoacutemia felteacuteteleit KAISER (2012) 18-19 359 KAISER (2012) 52

118

szemeacutelyiseacuteggel biacuteroacute koumlzuumlletekre van biacutezva amelyek vagy az aacutellandoacute telepuumlleacutesen (koumlzseacuteg

vaacuteros vaacutermegye) vagy a foglalkozaacutes eacutes eacuterdekek azonossaacutegaacuten (kamaraacutek eacuterdekkeacutepviseletek

testuumlletek) alapszanakrdquo A dekoncentraacutecioacute vagyis szeacutetpontosiacutetaacutes eseteacuten a centralizaacutelt

feladatok ellaacutetaacutesa oumlnkormaacutenyzattal nem rendelkező bdquoegyeacuteni szervekre van biacutezvardquo360 Paacutelneacute

Kovaacutecs Ilona a dekoncentraacutecioacutet azonosiacutetja az adminisztratiacutev decentralizaacutecioacuteval miacuteg a

politikai valoacutesaacutegos decentralizaacutecioacutet a devoluacutecioacute fogalmaacuteval361

Megjegyzendő azonban hogy a fogalmak meghataacuterozaacutesa eacutes hasznaacutelata elteacuterő lehet egyes

jogrendszerekben valamint sajaacutetos tartalommal biacuterhat nem csupaacuten jogcsalaacutedokban hanem

akaacuter aacutellamonkeacutent is A devoluacutecioacute a politikai decentralizaacutecioacute kontinentaacutelis eacutertelemben vett

felfogaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute fogalom azonban elsődlegesen az angolszaacutesz jogi terminoloacutegiaacuteban

honos Aacuteltalaacutenos eacutertelmezeacutese szerint a koumlzponti kormaacutenyzat a devoluacutecioacute megvaloacutesulaacutesa eseteacuten

a helyi oumlnkormaacutenyzat szaacutemaacutera ad aacutet hataacuteskoumlrt oly moacutedon hogy a doumlnteacuteshozatali jog a

hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesok valamint a felelősseacuteg is teljes meacuterteacutekben a

hataacuteskoumlr gyakorloacutejaacutet illeti meg illetve terheli Aacuteltalaacuteban jogszabaacutelyi formaacutet oumllt amely

meghataacuterozza azokat a kereteket amelyek koumlzoumltt a hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutera lehetőseacuteg illetőleg

koumltelezettseacuteg szaacutermazik Az oumlsszetett devolutiacutev aacutellami műkoumldeacuteseacutere peacutelda az Egyesuumllt

Kiraacutelysaacuteg amennyiben Anglia Eacuteszak-Iacuterorszaacuteg Skoacutecia Wales az oumlnaacutelloacute aacutellamisaacuteg

inteacutezmeacutenyeivel rendelkezik azonban meacutegsem minősiacutethető foumlderaacutelis aacutellamnak A delegaacutecioacute a

decentralizaacutecioacutenak az a formaacuteja amelyben a koumlzigazgataacutesi feladatok megosztaacutesra keruumllnek a

kormaacutenyzati szervek eacutes olyan szervezetek koumlzoumltt amelyek nem felteacutetlenuumll a koumlzponti

hatoacutesaacutegok helyi egyseacutegei A dekoncentraacutecioacute akkor nyilvaacutenul meg mint aacuteltalaacutenos szervezeacutesi

elv ha a koumlzigazgataacutesi feladatellaacutetaacutes eacutes hatalomgyakorlaacutes szervek koumlzoumltti megosztaacutesa eseteacuten a

koumlzponti koumlzigazgataacutesi szerv hierarchikus iraacutenyiacutetaacutesi jogkoumlre eacuterveacutenyesuumll az alaacuterendelt szervek

feleacute362 A dekoncentraacutecioacute eacuteppen ezeacutert nem tekinthető a decentralizaacutecioacute formai szempontboacutel

toumlrteacutenő megvaloacutesulaacutesaacutenak hiszen ebben az esetben a koumlzponti kormaacutenyzat a helyi szervezetei

szaacutemaacutera uacutegy hataacuterozza meg a feladatait hogy a doumlnteacutesi jogot fenntartja363

360 MAGYARY Zoltaacuten Magyar Koumlzigazgataacutes A koumlzigazgataacutesi szerepe a XX szaacutezad aacutellamaacuteban A magyar

koumlzigazgataacutes szervezete eacutes műkoumldeacutesi rendje Budapest 1942 Kiraacutelyi Magyar Egyetemi Nyomda 102-103 361 PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona Mieacutert hagytuk hogy iacutegy legyen A teruumlleti decentralizaacutecioacutes reformok termeacuteszetrajza

Magyarorszaacutegon Politikatudomaacutenyi Szemle XXII4 10 362 PATYI Andraacutes ndash VARGA ZS Andraacutes Aacuteltalaacutenos koumlzigazgataacutesi jog (az Alaptoumlrveacuteny rendszereacuteben) Dialoacuteg

Campus Kiadoacute Budapest-Peacutec2012 262 363 Reacuteszletesebben Duncan M WAGANA ndash Mike A IRAVO ndash Joyce D NZULWA Analysis of the Relationship

Between Devolved Governance Political Decentralization and Service Delivery A Critical Review of

Literature European Scientific Journal November 2015 edition vol11 No 31 ISSN 1857 ndash 7881 (Print) e -

ISSN 1857- 7431 457-472

119

Az alaacutebbiakban a decentralizaacutecioacuteval oumlsszefuumlggeacutesben definiacutecioacutes kiacuteseacuterletek ismerteteacuteseacutere keruumll

sor amelyek alapjaacuten a jellemző jegyek azonosiacutethatoacutek A decentralizaacutecioacutet ndash kuumlloumlnboumlző

szempontok alapul veacuteteleacutevel ugyan ndash valamennyi hivatkozott szerző az oumlnkormaacutenyzatisaacuteggal

azonosiacutetja Az aacutettekinteacutes magaacuteban foglal egyreacuteszt egy normatani megkoumlzeliacuteteacutest (Kelsen)

maacutesreacuteszt a centralizmus eacutes a lokalizmus politikai eacutes jogi jellemzői alapjaacuten egy orszaacuteg-

specifikaacutecioacute felaacutelliacutetaacutesaacutet (Page) harmadreacuteszt az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fő funkcioacutejaacutenak

meghataacuterozaacutesaacutet a fejlettseacuteg szempontjaacuteboacutel (Saito) majd a decentralizaacutecioacutes forradalom

teruumlleteit (Grindle) eacutes veacuteguumll a koumlzeacutep-kelet euroacutepai orszaacutegokban a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően

veacutegigsoumlprő decentralizaacutecioacutes hullaacutem eacutes a decentralizaacutecioacute miacutetosza keruumll bemutataacutesra (Kimball

Illner)

Hans Kelsen (1881-1973) elsődlegesen normatani megkoumlzeliacuteteacutesben taacutergyalta a

decentralizaacutecioacutet amelynek aacutellamelmeacuteleti definiacutecioacutejaacutera az aacuteltala kidolgozott fogalom-

meghataacuterozaacutes szolgaacutelhat kiinduloacutepontkeacutent Az aacutellam tagozoacutedaacutesa szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlztette

meg az oumlnkormaacutenyzati decentralizaacutecioacutet eacutes eacutertelmezte az oumlnkormaacutenyzatot bdquohellipAz

oumlnkormaacutenyzat fogalmaacuteban a decentralizaacutecioacute egyesuumll a demokraacutecia vagyis az oumlnrendelkezeacutes

eszmeacutejeacutevel Az individuaacutelis sőt bizonyos fokig a generaacutelis helyi normaacutek megalkotaacutesaacutera is

rendelt szervet maguk azok vaacutelasztjaacutek meg akiket a megalkotandoacute normaacutek koumltelezni fognak

[hellip] Mindazonaacuteltal ndash a koumlzponti toumlrveacutenyek keretein beluumll ndash decentralizaacutelt generaacutelis

normaacutekkal uacuten autonoacutem statutumokkal is talaacutelkozhatunk A decentralizaacutecioacute itt eszmeacuteje szerint

toumlkeacuteletes Legalaacutebb is az autokratikusan szervezett koumlzponti aacutellamszervekkel szemben

Utoacutebbiakat azonban toumlbbnyire megilleti a feluumlgyelet joga legalaacutebb is annyiban amennyiben

az oumlnkormaacutenyzati test toumlrveacutenyellenes aktusait megsemmisiacutethetik baacuterha nem is poacutetolhatjaacutek

sajaacutet normaacuteik aacuteltal [] Az oumlnkormaacutenyzatokeacutert valoacute harcot csupaacuten mint a demokraacuteciaacuteeacutert valoacute

harcot foghatjuk fel [hellip] Az oumlnkormaacutenyzat az aacutellami koumlzigazgataacutesnak csupaacuten egyik sajaacutetos

alakjardquo364

Edward C Page az oumlnkormaacutenyzat politikai eacutes jogi alapjainak meghataacuterozaacutesa soraacuten a

decentralizaacutecioacute fogalmaacutet Kelsen nyomaacuten eacutertelmezte A decentralizaacutecioacutenak itt egy uacutejabb

normatani meghataacuterozaacutesa figyelhető meg Kelsen ugyanis megkuumlloumlnboumlztette egymaacutestoacutel a

statikus eacutes a dinamikus decentralizaacutecioacutet365 Page Euroacutepa heacutet egyseacuteges nemzetaacutellamaacuteban

(Franciaorszaacuteg Nagy-Britannia Olaszorszaacuteg Spanyolorszaacuteg Norveacutegia Daacutenia eacutes

364 KELSEN (1997) 45 sect 70-71 365 bdquoA statikus decentralizaacutecioacute arra utal hogy milyen meacuterteacutekben egyseacutegesek a normaacutek az aacutellam teruumlleteacuten miacuteg a

dinamikus decentralizaacutecioacute pedig arra hogy mennyiben keacutepesek a normaacutek elterjeszteacuteseacutere eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutererdquo

Edward C PAGE Localism and Centralism in Europe The Political and Legal Bases of Local Self-Government

Oxford University Press 1991 6

120

Sveacutedorszaacuteg)366 vizsgaacutelta azokat a lehetőseacutegeket amelyek a helyi politikai elit rendelkezeacuteseacutere

aacutellnak hogy formaacuteljaacutek a koumlzszolgaacuteltataacutesokat politikai eacutes jogi aspektusboacutel Olyan alapvető

keacuterdeacuteseket vizsgaacutelt mint hogy (1) az aacutellam biztosiacutet-e lehetőseacuteget a helyi politikai elit szaacutemaacutera

a koumlzszolgaacuteltataacutesok befolyaacutesolaacutesaacutera (2) a helyi hataacutest illetően milyen kuumlloumlnbseacutegek

tapasztalhatoacuteak aszerint hogy az aacutellam milyen fokban ismeri el a politikai vagy jogi

lokalizmust (3) milyen okokra vezethetőek vissza a centralizaacutecioacute eacutes a lokalizmus kuumlloumlnboumlző

sajaacutetossaacutegai367 A lokalizmus eacutes a centralizmus viszonyaacutet illetően keacutet kuumlloumlnoumls megaacutellapiacutetaacutest

tett egyreacuteszt amikor a fejlődeacutesre hatoacute teacutenyezőket felismerve e sajaacutetossaacutegok alapjaacuten alakiacutetott

ki orszaacutegcsoportokat Az eacuteszaki eacutes a deacuteli sajaacutetossaacutegok vizsgaacutelata alapjaacuten azonosiacutetotta azokat a

teacutenyezőket amelyek hataacutest gyakoroltak a fejlődeacutesre uacutegymint (1) az aacutellami struktuacuteraacutek

fejlődeacutese a 19 szaacutezad előtt (2) a toumlmegpaacutertok fejlődeacutese eacutes (3) a kormaacutenyzati teveacutekenyseacuteg

kiterjedeacutese a haacuteboruacute utaacuten Az egyes teacutenyezők eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek elemzeacuteseacutevel haacuterom orszaacuteg-

csoportot kuumlloumlniacutetett el (1) azok az aacutellamok amelyek a taacutevoli muacuteltra visszanyuacuteloacute

oumlnkormaacutenyzati hagyomaacutenyokkal rendelkeznek viszonylag gyenge aacutellami feluumlgyeleti

rendszerrel (Nagy-Britannia eacutes Sveacutedorszaacuteg) (2) azon orszaacutegok ahol a nemzeti eacutes a helyi elit

koumlzoumltti politikai kapcsolatok intenziacutevek voltak eacutes a koumlzponti feluumlgyelet hagyomaacutenyosan erős

volt (Franciaorszaacuteg Spanyolorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg) (3) veacuteguumll azok ahol hagyomaacutenyosan

nincs erős politikai lokalizmus de a vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető perioacutedusban elmozdultak az erős

koumlzponti ellenőrzeacutestől a nagyobb fokuacute jogi lokalizmus feleacute mindenekelőtt a koumlzigazgataacutesi

feluumlgyelet eacutes a biztosiacutetott funkcioacutek tekinteteacuteben (Daacutenia Norveacutegia)368

Fumihiko Saito kutataacutesai soraacuten hivatkozott arra hogy szaacutemos olyan aacutellaacutesponttal talaacutelkozott

amely szerint az ideaacutelis aacutellam demokratikus eacutes fejlődő A demokratikus jellemzőket vizsgaacutelva

pedig a decentralizaacutecioacutet tartjaacutek kiacutevaacutenatosnak annaacutel inkaacutebb mivel az oumlnkormaacutenyzatok

keacutepesek legjobban felismerni a lakossaacutegi igeacutenyeit a helyben nyuacutejtandoacute koumlzszolgaacuteltataacutesok

iraacutent369 Ebben az eacutertelmezeacutesben a szubszidiaritaacutes elve is megjelenik Saito a decentralizaacutecioacutet

toumlbb orszaacuteg-csoportra neacutezve elemezte a fejlett eacuteszaki a fejlődő deacuteli eacutes a tulajdonkeacuteppeni

fejlődőnek tekintett orszaacutegokban maacutes eacutes maacutes funkcioacutet tulajdoniacutetott az oumlnkormaacutenyzatisaacutegnak

E funkcioacutek lehetnek egyreacuteszről a telepuumlleacutesek eacuteletkeacutepesseacutegeacutenek megőrzeacuteseacuteben jaacutetszott szerep

maacutesreacuteszről a fejleszteacutesben betoumlltoumltt szerep melyek alapjaacuten szuumlkseacutegesnek tartotta

uacutejradefiniaacutelni az oumlnkormaacutenyzatisaacutegot A fejlődő orszaacutegokat illetően megaacutellapiacutetotta hogy

366 PAGE (1991) 7 367 PAGE (1991) 9-11 368 PAGE (1991) 139-140 369 Foundations for Local Governance Decentralization in Comparative Perspective (Ed Fumihiko SAITO)

Physica-Verlag Heidelberg 2008 2

121

ezekben az orszaacutegokban a bdquojoacute kormaacutenyzaacutesrdquo jelszavaacuteval a decentralizaacutecioacutes reformok

neacutepszerűveacute vaacuteltak az 1990-es eacutevek oacuteta amelyeket gyakran a taacutemogataacutest nyuacutejtoacute uumlgynoumlkseacutegek

tanaacutecsoltak370 Leszoumlgezte ugyanakkor azt is hogy a decentralizaacutecioacute koncepcioacuteja

bdquodemisztifikaacutecioacuterardquo szorul371

A bdquodecentralizaacutecioacutes forradalomrdquo kiteljesedeacuteseacutet Merilee S Grindle a peacutenzuumlgyi politikai

igazgataacutesi koumlzszolgaacuteltataacutesi hataacuteskoumlroumlk aacutetruhaacutezaacutesaacuteban laacutetta amely maacuter oly kiterjedt meacuterteacutekben

jelentkezett aacutellamroacutel-aacutellamra hogy strukturaacutelis forradalmat eredmeacutenyezett a koumlzfelelősseacuteg

eacuterveacutenyesuumlleacutese eacutes az autonoacutemia megosztaacutesa tereacuten A nemzetkoumlzi kormaacutenyzaacutes uacutej formaacutecioacutei ndash

amelyeknek velejaacuteroacutei a globalizaacutecioacute eacutes a decentralizaacutecioacute ndash segiacutetenek uacutejradefiniaacutelni a koumlzponti

kormaacutenyzat szerepeacutet a fejleszteacutesi folyamatokban372 A peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute

megvaloacutesulaacutesa ehelyuumltt is emliacuteteacutesre eacuterdemes hiszen a koumlzpeacutenzuumlgyek teruumlleteacuten magaacuteban

foglalja a koumlzfeladatok eacutes az azok ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesok feletti rendelkezeacutesnek a

kuumlloumlnboumlző aacutellamhatalmi szintek koumlzoumltti megosztaacutesaacutet A decentralizaacutecioacute tisztaacuten gazdasaacutegi

elmeacuteleteacutenek megfogalmazaacutesa Charles Mills Tiebout (1924-1968) neveacutehez fűződik miacuteg a

decentralizaacutecioacutet Wallace E Oates aacutellamhaacuteztartaacutesi allokaacutecioacutes funkcioacutekeacutent eacutertelmezte373

Jonathan D Kimball a decentralizaacutecioacutes toumlrekveacuteseket illetően egy olyan bdquocsatakiaacuteltaacutestrdquo veacutelt

hallani az 1960-as 1970-es eacutevek Amerikaacutejaacuteban majd a kelet-koumlzeacutep euroacutepai aacutellamokban az

1980-as eacutevek veacutegeacuten az 1990-es eacutevek elejeacuten amely minden hatalmat a neacutepnek koumlvetelt

(bdquoPower to the peoplerdquo) Ez a szlogen hamarosan olyan jelenteacutestartalmat nyert amely a

politikaacutet eacutes az elszaacutemoltathatoacutesaacutegot a demokratikusan megvaacutelasztott helyi oumlnkormaacutenyzatok

szintjeacutere emelte A toumlrekveacutes nyilvaacutenvaloacutean abboacutel a felteacutetelezeacutesből indult ki hogy a helyi

oumlnkormaacutenyzatok jobban keacutepesek a lakossaacuteg igeacutenyeit megismerni eacutes aszerint cselekedni mivel

sokkal koumlzelebb helyezkednek el a lakossaacuteghoz mint a koumlzponti kormaacutenyzat Azonban azzal

is szembe kellett neacutezni hogy az oumlnkormaacutenyzatok felelősseacutegi koumlreacutenek bőviacuteteacutese egyuumltt jaacutert a

peacutenzuumlgyi forraacutesok noumlveleacuteseacutenek szuumlkseacutegleteacutevel Ez a peacutenzuumlgyi korlaacutet volt az amely a

hataacuteskoumlr-telepiacuteteacutes folyamataacutet oly moacutedon befolyaacutesolta toumlbb aacutellamban is a rendszervaacuteltozaacutest

koumlvetően hogy a vaacutelasztott helyi oumlnkormaacutenyzati testuumlletek helyett inkaacutebb a teruumlleti

aacutellamigazgataacutes legalsoacutebb szintjeacuten laacutettatta el feladatait a koumlzponti aacutellamigazgataacutes374

370 SAITO (2008) 2 371 SAITO (2008) 4 372 Merilee S GRINDLE Going Local Decentralization Democratization and the Promise of Good Governance

Princeton University Press Princeton and Oxford 2007 4 373 HORVAacuteTH M Tamaacutes ndash PEacuteTERI Gaacutebor ndash VEacuteCSEI Paacutel A helyi forraacutesszabaacutelyozaacutesi rendszer magyarorszaacutegi

peacuteldaacuteja 1990-2012 Koumlzgazdasaacutegi Szemle LXI eacutevf 2014 februaacuter 121-147 374 Jonathan D KIMBALL Introduction In The Transfer of Power Decentralization in Central and Eastern

Europe (ed By Jonathan D Kimball) Local Government and Public Service Reform Initiative Budapest

Hungary 1999 1-3

122

A teruumlleti igazgataacutes reformja egy nagyon leacutenyeges momentumaacutet keacutepezte a szovjet tiacutepusuacute

szocialista aacutellamberendezkedeacutes lebontaacutesaacutenak A fordulatot koumlvetően az aacutetalakulaacutes a

decentralizaacutecioacute jegyeacuteben zajlott Fontos kiemelni hogy e folyamat koraacutentsem volt egyiraacutenyuacute

A reformok feacutelutas inteacutezkedeacutessorozatnak minősiacutethetőek melyeket időszakonkeacutent a

decentralizaacutecioacute majd a centralista toumlrekveacutesek hataacuteroztak meg A decentralizaacutecioacute fogalmaacutera

Michal Illner a koumlvetkező definiacutecioacutet alkalmazta bdquohellip a koumlzponti kormaacutenyzat az aacuteltala gyakorolt

funkcioacutekat a szubnacionaacutelis szinten elhelyezkedő szervekre ruhaacutezza aacutet a legitimaacutecioacutejuk

taacutemogataacutesa eacuterdekeacuteben A decentralizaacutecioacute az aacutellami funkcioacutek devoluacutecioacuteja az autonoacutem teruumlleti

kormaacutenyzatokra amelyek a decentralizaacutelt funkcioacute kereteacuteben oumlnaacutelloacutean jaacuterhatnak el sajaacutet

nevuumlkben magasabb szintű hatoacutesaacuteg joacutevaacutehagyaacutesa neacutelkuumllrdquo375

A decentralizaacutecioacute a helyi uumlgyekben a demokratikus hatalomgyakorlaacutes eszkoumlzrendszereacutenek

egyik elemekeacutent alkalmazhatoacute Az aacutellami feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk helyi szintű vaacutelasztott

testuumlletekre toumlrteacutent delegaacutelaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő vaacuterakozaacutesok ugyanakkor szaacutemos esetben

eltuacutelzottnak bizonyultak A decentralizaacutecioacuteval kapcsolatos hamis vaacuterakozaacutesokat illetően ndash a

lengyel tapasztalatok alapjaacuten ndash Grzegorz Gorzelak hat miacutetoszt azonosiacutetott melyek a

koumlvetkezők (1) a helyi autonoacutemia miacutetosza (irreaacutelis elvaacuteraacutesok a helyi oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia lehetőseacutegeivel kapcsolatban eacutes a koumlzponti kormaacutenyzat helyi uumlgyekben valoacute

baacutermilyen reacuteszveacuteteleacutenek elutasiacutetaacutesa) (2) a konjunktuacutera miacutetosza (az a hit hogy a gazdasaacutegi

oumlnaacutelloacutesaacuteg biztosiacutetja a helyi koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera a fellenduumlleacutest) (3) a tulajdon miacutetosza (az a

hit hogy a reprivatizaacutecioacute oumlnmagaacuteban garantaacutelni fogja a helyi fejleszteacutest) (4) a

mindenhatoacutesaacuteg az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr miacutetosza (az a hit hogy az oumlnkormaacutenyzatok fel vannak

hatalmazva eacutes keacutepesek sajaacutet maguk a helyi probleacutemaacutek megoldaacutesaacutera) (5) a lelkesedeacutes miacutetosza

(az a hit hogy a lelkesedeacutes keacutepes ellensuacutelyozni a helyi politikaacuteban eacutes igazgataacutesban az

ismereteket eacutes a keacuteszseacutegeket) (6) az aacutellandoacutesulaacutes miacutetosza (az a hit hogy aacutellandoacute

koumlruumllmeacutenyeken alapul amelyeket a helyi oumlnkormaacutenyzat megkiacuteseacuterel eacutes ki is tud alakiacutetani)376

A decentralizaacutecioacute minden taacutersadalmi probleacutemaacutera gyoacutegyiacutert jelentő jellegeacutevel kapcsolatban

valoacuteban megnyilvaacutenultak tuacutelzoacute vaacuterakozaacutesok a koumlzeacutep-kelet euroacutepai volt szocialista

orszaacutegokban azonban meghataacuterozoacute aacutellamszervezeacutesi elvkeacutent napjainkban is hat eacutes eacuterveacutenyesuumll

375 ILLNER (1999) 9 376 Gzegorz GORZELAK Myths on local self-government in post-socialist countries In Changing territorial

adminitration in Czechoslovakia International viewpoints (Ed P Dotaacutel M Illner J Kaacutera and M Barlow)

Amsterdam University of Amsterdam Charles University and the Czechoslovak Academy of Sciences 1992

Ideacutezi Illner ILLNER (1999) 27

123

11 Decentralizaacutecioacute a nemzetkoumlzi szervezetek gyakorlataacuteban

A decentralizaacutecioacute keacuterdeacuteseacutet az Egyesuumllt Nemzetek Fejleszteacutesi Szervezete is kiemelt

fontossaacuteggal kezeli Hangsuacutelyozaacutesra eacuterdemes az ENSZ Fejleszteacutesi Programja (UNDP) amely

a decentralizaacutecioacutenak szaacutemos definiacutecioacutejaacutet műkoumldeacutesi moacutedjaacutet hataacuterozza meg Ami koumlzoumls a

decentralizaacutecioacute alapvetően a demokratikus helyi hatalomgyakorlaacuteshoz kapcsoloacutedik377 Jesse

C Ribot a decentralizaacutecioacuteroacutel a koumlvetkezőket vallotta bdquoA decentralizaacutecioacute mind hataacuteskoumlr

aacutetruhaacutezaacutest mind pedig elszaacutemoltathatoacute keacutepviseletet koumlvetel [hellip] A decentralizaacutecioacute nem a

koumlzponti kormaacutenyzat leeacutepiacuteteacutese lebontaacutesa inkaacutebb a koumllcsoumlnoumlsen taacutemogatoacute demokratikus

koumlzponti eacutes helyi kormaacutenyzaacutest tartja szem előtt [hellip] Decentralizaacutecioacutenak tekinthető minden

olyan teveacutekenyseacuteg melynek soraacuten a koumlzponti kormaacutenyzat hivatalosan aacutetad hataacuteskoumlroumlket a

politikai-igazgataacutesi eacutes teruumlleti hierarchiaacuteban az alacsonyabb szinten elhelyezkedő

szereplőknek eacutes inteacutezmeacutenyeknekrdquo378

Az Egyesuumllt Vaacuterosok eacutes Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Vilaacutegszervezete (UCLG) ndash szoros

egyuumlttműkoumldeacutesben az ENSZ-szel ndash nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren jaacutetszik jelentős szerepet a helyi

oumlnkormaacutenyzatok eacuterdekeinek veacutedelmeacuteben379 Egy 2008-as jelenteacuteseacuteben a decentralizaacutecioacute

mibenleacuteteacutet a koumlvetkezőkben hataacuterozta meg bdquoA decentralizaacutecioacute alkotoacuteeleme a helyi

oumlnkormaacutenyzat [hellip] Felteacutetelezi jogszabaacutely keretek koumlzoumltt a helyi oumlnkormaacutenyzat cselekveacutesi eacutes

szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacutegaacutet a szabadsaacuteg kiterjedtseacutege maacutes eacutes maacutes koumlrben eacuterveacutenyesuumllhet

azonban ez magaacutet az eszmeacutet nem eacuterintirdquo380

A Helyi Hatoacutesaacutegok Nemzetkoumlzi Egyesuumlleteacutenek (IULA) egy 1993-ban elfogadott deklaraacutecioacuteja

a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes leacutenyegi elemeit a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alapelveit a koumlvetkezők szerint

foglalta oumlssze bdquoA helyi oumlnkormaacutenyzat jogot eacutes koumltelezettseacuteget jelent a helyi hatoacutesaacutegok

szaacutemaacutera a helyi koumlzuumlgyekben valoacute szabaacutelyozaacutesra eacutes inteacutezkedeacutesre sajaacutet felelősseacutegi koumlreacuteben a

helyi lakossaacuteg eacuterdekeacuteben Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot szemeacutelyek eacutes keacutepviselő-testuumlletek

gyakorolhatjaacutek akitamelyeket szabadon megvaacutelasztottak e tisztseacutegre meghataacuterozott

377 Ld reacuteszletesen Decentralization A Sampling of Definitions (Working paper prepared in connection with the

Joint UNDP-Government of Germany evaluation of the UNDP role in decentralization and local governance)

October 1999 httpwebundporgevaluationevaluationsdocumentsdecentralization_working_reportPDF

(20150817) 378 RIBOT Jesse C Democratic Decentralization of Natural Resources Institutionalizing Popular Participation

2002 Washington DC World Resources Institute httppdfwriorgddnr_full_revisedpdf 1-2 379 KOVAacuteCS Laura Helyi oumlnkormaacutenyzatok haacuteloacutezatainak szerepe a globaacutelis kormaacutenyzaacutesban Teacuter eacutes Taacutersadalom

24 eacutevf 20101 106-107 380 United Cities and Local Governments (UCLG) 2008 Decentralisation and local democracy in the world

First UCLG World ReportBarcelona UCLG

124

időtartamra egyenlő eacutes aacuteltalaacutenos vaacutelasztoacutejog alapjaacuten a vezetőt a vaacutelasztott keacutepviselő-testuumllet

vaacutelasztja vagy nevezi kirdquo381

12 Decentralizaacutecioacute eacutes szubszidiaritaacutes

A decentralizaacutecioacute eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel paacuterhuzamosan ndash leacuteveacuten oumlsszefuumlggő aacutellamszervezeacutesi elvek ndash

szuumlkseacuteges kiteacuterni a szubszidiaritaacutes elveacutenek eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeire is A szubszidiaritaacutes elve

aacuteltalaacutenossaacutegban azt jelenti hogy a doumlnteacuteseket az aacutellampolgaacuterokhoz legkoumlzelebbi szinten kell

meghozni a hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek megfelelve Az ENSZ Emberi Telepuumlleacutesek

Koumlzpontja a szubszidiaritaacutes elveacutevel oumlsszefuumlggeacutesben az alaacutebbi meghataacuterozaacutest adta bdquoA

decentralizaacutecioacute folyamataacuteban a szubszidiaritaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese meghataacuterozoacute

jelentőseacuteggel biacuter Ennek az elvnek megfelelően a koumlzfelelősseacuteget azoknak a vaacutelasztott

testuumlleteknek hatoacutesaacutegoknak kell gyakorolniuk amelyek az aacutellampolgaacuterokhoz legkoumlzelebbi

szinten helyezkednek elrdquo382 Alapvetően ez a szervezet felel a helyi fejleszteacutesekeacutert toumlbb

iraacutenyelvet is kibocsaacutetott maacuter 2007 aacuteprilisaacuteban a Kormaacutenyzoacutetanaacutecs adta ki Nairobiban azokat

az Iraacutenyelveket amelyek tovaacutebbfejlesztetteacutek a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutet a

helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes az aacutellampolgaacuterok koumlzoumltti viszonyrendszer vonatkozaacutesaacuteban eacutes a

reacuteszveacuteteli demokraacuteciaacutet illetően

A helyi demokraacutecia alapvető eacuterteacutekeinek veacutedelmeacutere is hivatott Euroacutepa Tanaacutecs

teveacutekenyseacutegeacuteben kimagasloacute jelentőseacuteggel biacuter a decentralizaacutecioacutes toumlrekveacutesek taacutemogataacutesa amely

termeacuteszetes moacutedon kapcsoloacutedott oumlssze a regionaacutelis kormaacutenyzaacutes erősiacuteteacuteseacutenek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel

Ezen a teruumlleten a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutehoz meacuterhető jelentőseacutegűnek tűnt a

Regionaacutelis Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja tervezeteacutenek kidolgozaacutesa 1997-ben A

Regionaacutelis Charta teruumlleti szubnacionaacutelis regionaacutelis szinten hataacuterozta meg azokat az

alapeacuterteacutekeket koumlvetelmeacutenyeket amelyeket a Charta koraacutebban a helyi koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera

roumlgziacutetett Az ET valamennyi tagja ratifikaacutelta a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapeacuterteacutekei

eacuterveacutenyesuumlleacutesi kereteacutet jelentő Chartaacutet azonban a Regionaacutelis Charta nem kapott megfelelő

taacutemogataacutest a tagaacutellamok szaacutemaacutera iacutegy az abban foglaltak nem jelentenek koumltelezettseacuteget A

regionaacutelis kormaacutenyzaacutes uacuten bdquoHelsinki elveitrdquo 2002-ben fogadtaacutek el383 A Kongresszus 2008-ban

joacutevaacutehagyta a regionaacutelis demokraacutecia alapeacuterteacutekeit meghataacuterozoacute Regionaacutelis Demokraacutecia Euroacutepai

Chartaacutejaacutet amely alapul szolgaacutelt a 2009-ben elfogadott Regionaacutelis Demokraacutecia Referencia

381 IULA World Wide Declaration of Local Self-Government - adopted by the IULA Council Toronto June

1993 httpwwwbunkenngagrjpsiryousitueturansitucharteriula_decl_txthtml 2 cikk 382 UN-Habitat 2007 UN-Habitat Guidelines on Decentralisation and Strengthening of Local Self-government

httpwwwcities-localgovernmentsorgcommitteesdalUploadnewsladsguidelinespdf 4 383 Helsinki elvek 2002

125

Kereteacutenek384 A Referencia Keret a regionaacutelis hatoacutesaacutegok szaacutemaacutera alapelveket hataacuteroz meg a

demokratikus struktuacuteraacutera a szervezetre a hataacuteskoumlroumlkre eacutes sajaacutet forraacutesokra vonatkozoacutean

Definiaacutelja az aacutellamon beluumlli szerepuumlket kapcsoloacutedaacutesi pontjaikat maacutes hatoacutesaacutegokhoz valamint

az aacutellampolgaacuterokhoz valoacute viszonyukat385

13 Euroacutepaizaacutecioacute

A decentralizaacutecioacute folyamata meghataacuterozott feladatoknak a kormaacutenyzati szintről toumlrteacutenő

aacutetadaacutesa eacutes az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg keacutesőbb az Euroacutepai Unioacute regionaacutelis fejleszteacutesi politikaacuteja

koumlzoumltt szoros oumlsszefuumlggeacutes mutathatoacute ki386 A regionalizaacutecioacute a nemzeti szint alatti kormaacutenyzati

struktuacutera megerősiacuteteacutese az 1990-es eacutevekben a regionaacutelis politika kereteinek meghataacuterozaacutesa a

fejleszteacutesi forraacutesok erőteljes noumlveleacutese a regionaacutelis szintű teruumlleti egyseacutegek megerősoumldeacuteseacutet

eredmeacutenyezte amely Sooacutes Edit szerint bdquo kiacuteseacuterlet a politikai rendszer modernizaacutelaacutesaacuterardquo387

Joacutezsa Zoltaacuten egy 1999-es tanulmaacutenyaacuteban leszoumlgezte hogy bdquohellipa regionalizmus eszmeacuteje a

kontinentaacutelis koumlzigazgataacutes hagyomaacutenyos centralizmusaacutenak az ellensuacutelyakeacutent jelent meg a

decentralizaacutecioacute egy lehetseacuteges variaacutensakeacutentrdquo388 Utalt arra is hogy a regionaacutelis

decentralizaacutecioacute egy bdquouacutej helyhatoacutesaacutegi szintetrdquo eredmeacutenyezett amelyre bdquoalkalmaz[t]aacutek az

oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute aacuteltalaacutenos rendelkezeacuteseketrdquo389 Az euroacutepai integraacutecioacute

folyamataacuteban a jogharmonizaacutecioacute az EU jogaacutenak valamint a Regionaacutelis eacutes Koheacutezioacutes

Politikaacutejaacutenak implementaacutecioacuteja helyi szinten az oumlnkormaacutenyzatok euroacutepaizaacuteloacutedaacutesaacutet390

eredmeacutenyezteacutek Abban az eacutertelemben hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok befolyaacutessal rendelkeznek

az EU politikaacuteinak alakiacutetaacutesaacutera veacutegrehajtoacutei koumlzpolitikai rendelkezeacuteseinek aktiacutev szerepet

toumlltenek be a forraacutesok abszorpcioacutejaacuteban reacuteszeacuteveacute vaacuteltak az EU toumlbbszintű kormaacutenyzati

rendszereacutenek Termeacuteszetesnek tekinthető az hogy ennek a folyamatnak az intenzitaacutesa

aacutellamonkeacutent vaacuteltozoacute

384 Council of Europe Reference Framework for Regional Democracy MCL16(2009)1103 November 2009

httpswcdcoeintViewDocjspRef=MCL162820092911ampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=DG

1-CDLRampBackColorInternet=B9BDEEampBackColorIntranet=FFCD4FampBackColorLogged=FFC679

(20151213) 385 Reference Framework for Regional Democracy

httpwwwcoeinttcongresstextsconventionscadre_reference_enasp (20151227) 386 European Parliament Resolution on Community regional policy and the role of the regions and Annexed

Community Charter for Regionalization 18 November 1988 Official Journal C 326 19 December 1988

httpaeipittedu17581ep_resolution_regional_11_88pdf 387 SOOacuteS Edit A regionalizmus hataacutesa az aacutellami szuverenitaacutesra In A 21 szaacutezad eleji aacutellamisaacuteg keacuterdőjelei

(szerk Hervaineacute Szaboacute Gyoumlngyveacuter) Szeacutekesfeheacutervaacuter Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola 2015 (2015) 265 388 JOacuteZSA Zoltaacuten Regionalizmus eacutes oumlnkormaacutenyzatok Acta Universitatis Szegediensis de Attila Joacutezsef

Nominatae Acta Juridica et Politica Tomus LVII Fasciculus 4 (1999) 3ndash4 389 JOacuteZSA (1999) 9 390 Az euroacutepaizaacutecioacute fogalmaacutera ld Guderjan (2012) 107

126

Az euroacutepai decentralizaacutecioacutes toumlrekveacutesek eredmeacutenyekeacutent az oumlnkormaacutenyzatok szerepe jelentősen

moacutedosult a koumlzhatalom gyakorlaacutesa tereacuten E folyamatok eacuterteacutekeleacutesekeacutent eacuterdemes felideacutezni a

Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak 2013-as veacutelemeacutenyeacutet amely oumlsszegezi a helyi eacutes a regionaacutelis

oumlnkormaacutenyzatok szerepeacutet az unioacutes politikaacutek tereacuten391 A Bizottsaacuteg kifejezte azon

meggyőződeacuteseacutet hogy bdquohellipa hateacutekony decentralizaacutecioacutenak a szubszidiaritaacutes az araacutenyossaacuteg eacutes a

toumlbbszintű kormaacutenyzaacutes alapelvein kell nyugodniardquo valamint azt hogy bdquoa szubszidiaritaacutes mint

politikai-jogi elv doumlntő hajtoacuteereje a decentralizaacutecioacutenakrdquo

A decentralizaacutecioacutes tendencia mellett arra is szuumlkseacuteges kiteacuterni hogy a szubszidiaritaacutes elve

meghataacuterozoacute jelentőseacuteggel biacuter az Euroacutepai Unioacute műkoumldeacuteseacuteben Az Euroacutepai Unioacuteroacutel szoacuteloacute

Szerződeacutes 5 cikke (3) bekezdeacuteseacuteben foglaltak szerint bdquoA szubszidiaritaacutes elveacutenek megfelelően

azokon a teruumlleteken amelyek nem tartoznak kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlreacutebe az Unioacute csak akkor eacutes

annyiban jaacuter el amikor eacutes amennyiben a tervezett inteacutezkedeacutes ceacuteljait a tagaacutellamok sem

koumlzponti sem regionaacutelis vagy helyi szinten nem tudjaacutek kieleacutegiacutetően megvaloacutesiacutetani iacutegy azok a

tervezett inteacutezkedeacutes terjedelme vagy hataacutesa miatt az Unioacute szintjeacuten jobban

megvaloacutesiacutethatoacutekrdquo392 Az Unioacute inteacutezmeacutenyei a szubszidiaritaacutes elveacutet a szubszidiaritaacutes eacutes az

araacutenyossaacuteg elveacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute jegyzőkoumlnyvben meghataacuterozottak szerint

alkalmazzaacutek393 Az Euroacutepai Parlament gyakorlataacuteban pedig a szubszidiaritaacutes a koumlvetkező

tartalommal biacuter bdquoA szubszidiaritaacutes elveacutenek aacuteltalaacutenos ceacutelja az hogy szavatolja a fuumlggetlenseacuteg

bizonyos fokaacutet egy alacsonyabb hatoacutesaacuteg szaacutemaacutera a hierarchiaacuteban magasabb szinten

elhelyezkedő hatoacutesaacuteggal szemben illetve egy helyi hatoacutesaacuteg eacutes a koumlzponti hatoacutesaacuteg

viszonylataacuteban Eacuteppen ezeacutert magaacuteban foglalja a hatalommegosztaacutes eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a

kuumlloumlnboumlző szinteken elhelyezkedő hatoacutesaacutegok viszonyaacuteban a szubszidiaritaacutes egy olyan elv

amely meghataacuterozza a foumlderaacutelis aacutellamok inteacutezmeacutenyi berendezkedeacuteseacutenek alapjaacutetrdquo394

Az oumlnkormaacutenyzatok koumlzhatalom gyakorlaacutesaacuteban betoumlltoumltt szerepeacutenek vaacuteltozaacutesa valamint az

euroacutepai regionalizaacutecioacutes politika eacutes szubszidiaritaacutes elveacutenek előteacuterbe keruumlleacuteseacutenek dioacutehaacutejban

toumlrteacutent bemutataacutesaacutet koumlvetően eacuterdemes utalaacutest tenni arra hogy az Euroacutepai Unioacute rsquoEuroacutepa 2020

Strateacutegiaacutejaacutenakrdquo veacutegrehajtaacutesaacuteban kiemelt szerepet szaacuten a vaacuterosoknak Ennek oka hogy az

unioacutes polgaacuterok toumlbb mint keacutetharmada eacutel a vaacuterosokban ezeacutert a fejleszteacutes prioritaacutesai toumlbbek

391 Decentralizaacutecioacute az Euroacutepai Unioacuteban eacutes a helyi eacutes regionaacutelis oumlnkormaacutenyzaacutes szerepe az unioacutes politikaacutek

kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteban (2013C 13908) httpeur-

lexeuropaeuLexUriServLexUriServdouri=OJC201313900390045HUPDF (20151227) 392 (2) Jegyzőkoumlnyv A szubszidiaritaacutes eacutes az araacutenyossaacuteg elveacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel 212C 32602 393 (2) Jegyzőkoumlnyv A szubszidiaritaacutes eacutes az araacutenyossaacuteg elveacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel 212C 32602 394 European Parliament Fact Sheets httpwwweuroparleuropaeufactsheets1_2_2_enhtm

127

koumlzoumltt ebben az iraacutenyban nyilvaacutenulnak meg elsődlegesen395 Ennek oka az hogy az EU egyes

tagaacutellamainak nagyvaacuterosaiban divergens folyamatok tapasztalhatoacutek amelyek koumlzoumltt az

oumlsszehangolaacutes szuumlkseacutegesseacute vaacutelt Nem ceacutel hogy e folyamatok reacuteszletesen is ismerteteacutesre

keruumlljenek azonban elengedhetetlen hogy az uacutejabb euroacutepaizaacutecioacutes fejleszteacutesi iraacutenyroacutel is

emliacuteteacutes toumlrteacutenjeacutek

2 Oumlnkormaacutenyzati modellek

Az euroacutepai oumlnkormaacutenyzati modellek vizsgaacutelata nem szakadhat el a taacutersadalmi-toumlrteacutenelmi

beaacutegyazottsaacuteg az egyes jellemző sajaacutetossaacutegokkal biacuteroacute a II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető időszakok

meghataacuterozaacutesaacutetoacutel Faacutebiaacuten Adriaacuten az euroacutepai oumlnkormaacutenyzati modellek bemutataacutesaacutenaacutel az

egyes nyugati eacutes keleti orszaacutegok oumlnkormaacutenyzati rendszereinek felosztaacutesaacutet alkalmazta396

A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerek kategorizaacutelaacutesa szaacutemos sajaacutetos meghataacuterozoacute teacutenyező

alapulveacuteteleacutevel veacutegezhető el amelyek koumlzuumll kiemelkedő a helyi oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute

alkotmaacutenyos rendezeacutes az aacutellamszervezetben elfoglalt hely a feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk

megaacutellapiacutetaacutesaacutenak moacutedja valamint a helyi oumlnkormaacutenyzatok belső szervezeteacutenek modelljei

alapjaacuten397

A helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eacutertelmezeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben ndash Horvaacuteth M Tamaacutes csoportosiacutetaacutesa

nyomaacuten ndash Hoffman Istvaacuten megkuumlloumlnboumlztette a keacutet klasszikus modell ndash helyi oumlnkormaacutenyzaacutes

(local self-government) eacutes a helyi igazgataacutes (local administration) ndash mellett az interaktiacutev

modellt amely a helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes a helyi taacutersadalom viszonyaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet is

magaacuteban foglalta az aacutellam-oumlnkormaacutenyzat viszonyrendszereacutenek leiacuteraacutesaacuten tuacutel398

A helyi oumlnkormaacutenyzatok alkotmaacutenyos jogaacutellaacutesaacutenak vizsgaacutelata alapjaacuten elkuumlloumlniacutethető az

enumeraacutecioacutes (ultra vires) elvet koumlvető aacutellamok ezen beluumll a brit modell valamint az

Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok differenciaacutelt szabaacutelyozaacutesa Az ultra vires elv ugyanakkor

eacutertelmezhető az egyseacuteges aacutellamigazgataacutes oumlroumlkseacutegekeacutent is ugyanis az 1990-es eacutevekben toumlbb

az angolszaacutesz jogi kultuacuteraacuten kiacutevuumlli aacutellam is ndash Ukrajna Moldova Oumlrmeacutenyorszaacuteg Gruacutezia stb ndash

az oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutesban ezt az elvet eacuterveacutenyesiacutetette Az alkotmaacutenyos jogaacutellaacutes alapjaacuten a

395 A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye az Euroacutepai Parlamentnek a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis

Bizottsaacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak Az unioacutes szakpolitikaacutek vaacuterosi dimenzioacuteja ndash az unioacutes vaacuterosfejleszteacutesi

menetrend legfontosabb elemei Bruumlsszel 2014718 COM(2014) 490 final

httpeceuropaeuregional_policysourcesconsultationurb_agendapdfcomm_act_urb_agenda_hupdf

(20170324) 396 FAacuteBIAacuteN Adriaacuten (szerk) Vaacutelogatott euroacutepai oumlnkormaacutenyzati modellek Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs

2012 397 Az oumlnkormaacutenyzati modellek reacuteszletezve HOFFMAN Istvaacuten Gondolatok a 21 szaacutezadi oumlnkormaacutenyzati jog

fontosabb inteacutezmeacutenyeiről eacutes modelljeiről A nyugati demokraacuteciaacutek eacutes Magyarorszaacuteg szabaacutelyozaacutesainak valamint

azok vaacuteltozaacutesainak tuumlkreacuteben Eoumltvoumls Kiadoacute Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Budapest 2015 398 HOFFMAN (2015) 51

128

maacutesik nagy modell a generaacutelklauzulaacutet eacuterveacutenyesiacutető aacutellamok csoportja amely szeacuteleskoumlrű

felhatalmazaacutessal egyuumltt jaacuteroacute differenciaacutelt feladat-eacutes hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutet jelenti az

oumlnkormaacutenyzati szfeacuteraacuteban Ezen aacutellamokon beluumll is alcsoportok keacutepezhetők amennyiben erős

aacutellami ellenőrzeacutes eacutes befolyaacutes eacuterveacutenyesuumll illetőleg a szeacuteleskoumlrű jogveacutedelem biztosiacutetott a

koumlzponti aacutellamhatalom szűkebb beavatkozaacutesi lehetőseacutegeacutevel Előbbire peacutelda Franciaorszaacuteg eacutes

a hasonloacute utat bejaacutert Olaszorszaacuteg valamint Romaacutenia Oroszorszaacuteg Miacuteg az utoacutebbi koumlrből

kiemelhető a Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg Lengyelorszaacuteg Csehorszaacuteg399

Az oumlnkormaacutenyzati modellek meghataacuterozaacutesa soraacuten egy maacutesik lehetőseacuteg az oumlnkormaacutenyzati

feladatok meghataacuterozaacutesa amely alapjaacuten a monista eacutes a dualista modell leiacuteraacutesa vaacutelik lehetőveacute

A monista modell az igazgataacutes egyseacutegeacuten alapul egyseacuteges egeacutesznek tekintve az

oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal ellaacutetott feladatokat Miacuteg a dualista modell műkoumldeacuteseacuteben az

oumlnkormaacutenyzati feladatok eacutes az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott aacutellamigazgataacutesi feladatok szeacutetvaacutelnak Az

oumlnkormaacutenyzati uumlgyekben toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eacuterveacutenyesuumllhet miacuteg az aacutellamigazgataacutesi

feladatok ellaacutetaacutesa soraacuten erőteljesebb az aacutellami ellenőrzeacutes Egy kuumlloumln feladattiacutepust jeleniacutet meg

az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal aacutetvaacutellalt feladatok kategoacuteriaacuteja400

3 Aacuteltalaacutenos tendenciaacutek

A koumlvetkezőkben az egyes euroacutepai aacutellamokban funkcionaacuteloacute oumlnkormaacutenyzati rendszerek

vaacutezlatos aacutettekinteacuteseacutere keruumll sor mindenekelőtt azokat az aacuteltalaacutenos elemeket bemutatva

amelyek a helyi demokraacutecia az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacutek Az

aacutettekinteacutes a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető időszaktoacutel napjainkig vonja vizsgaacuteloacutedaacutesi koumlreacutebe az

egyes sajaacutetos rendszereket

A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerek rendkiacutevuumll vaacuteltozatos keacutepet mutatnak Euroacutepaacuteban az egyes

aacutellamok koumlzoumltt a helyi oumlnkormaacutenyzatok alkotmaacutenyos jogaacutellaacutesaacutet feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutet

szervezeti rendszereacutet illetően joacutekora kuumlloumlnbseacutegek tapasztalhatoacutek A nyugat-euroacutepai aacutellamokat

az 1950-es 1960-as eacutevekben erőteljes decentralizaacutecioacutes toumlrekveacutesek jellemezteacutek ez a folyamat

szaacutemos aacutellamban eredmeacutenyezte a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutenak aacutetrendeződeacuteseacutet a helyi

oumlnkormaacutenyzatok ndash mint a teruumlleti decentralizaacutecioacute alapegyseacutegei ndash teacuternyereacuteseacutet a koumlzfeladatok

ellaacutetaacutesa tereacuten A decentralizaacutecioacute egyik mozgatoacuterugoacutejakeacutent a hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek

eacuterveacutenyesuumlleacutese jelentkezett

Az Euroacutepaacuteban eacuterveacutenyesuumllő helyi oumlnkormaacutenyzati reformtoumlrekveacutesek mozgatoacuterugoacutei keacutet idősiacutekon

szemleacuteltethetők ekkeacuteppen eacuterveacutenyesuumlltek egyreacuteszről a tradicionaacutelis valamint a New Public

399 HOFFMAN (2015) 56-78 400 HOFFMAN (2015) 78-95

129

Management hataacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent megvaloacutesuloacute reforminteacutezkedeacutesek A hagyomaacutenyos

reformok elsődlegesen az 1960-as eacutevekben a fejlett joacuteleacuteti aacutellamok politikai eacutes igazgataacutesi

inteacutezmeacutenyrendszereacutenek megerősiacuteteacuteseacutet tartottaacutek szem előtt miacuteg a New Public Management az

1970-es eacutevektől a joacuteleacuteti aacutellam eacutes a koumlzigazgataacutes hiaacutenyossaacutegait volt hivatott kiigaziacutetani amely

toumlbbek koumlzoumltt az inteacutezmeacutenyrendszer karcsuacutesiacutetaacutesaacutet eacutes az aacutellam szerepeacutenek visszaszoriacutetaacutesaacutet

ceacutelozta Az iraacutenyzatnak egy maacutesik ceacutelja is azonosiacutethatoacutevaacute vaacutelt amennyiben a weberiaacutenus

modell merevseacutegeacutet kiacutevaacutenta oldani401 A mozgalom tehaacutet egyfajta belső modernizaacutecioacutes

toumlrekveacuteseket jelentett tekinthető a neoliberaacutelis koumlzgazdasaacutegtan koumlzigazgataacutes-tudomaacutenyi

lekeacutepeződeacuteseacutenek is402 Elsődleges ceacutelkitűzeacuteskeacutent a hateacutekonysaacuteg noumlveleacuteseacutet szem előtt tartva a

koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutenak uacutejraosztaacutesaacutet hataacuterozta meg403

A joacuteleacuteti aacutellam koncepcioacutejaacutenak teacuternyereacuteseacutevel paacuterhuzamosan az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia

jelentőseacutege szerepe visszaszorult Az 1945-1975 koumlzoumltti időszakban404 a kormaacutenyzaacutesi

teveacutekenyseacuteg aacutellamosiacutetaacutesaacuteval a centralizaacutecioacutes folyamatok eredmeacutenyekeacutent a helyi

oumlnkormaacutenyzatok funkcioacuteja csupaacuten koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott amelyet az

aacutellam neveacuteben eljaacuterva gyakoroltak A legtoumlbb aacutellam a Keynes-i gazdasaacutegpolitika elmeacuteletet

alapul veacuteve az aacutellami intervencioacutet vaacutelasztotta a magas sziacutenvonaluacute joacuteleacuteti szolgaacuteltataacutesok

megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben Az 1970-es eacutevekre azonban repedeacutesek mutatkoztak a joacuteleacuteti aacutellam

alapjain az ezzel szemben meghataacuterozoacutevaacute vaacuteloacute neoliberalizmus eszmei politikai eacutes gazdasaacutegi

rendszere a piacot helyezte előteacuterbe az aacutellammal eacutes a taacutersadalommal szemben A

koumlzigazgataacutest illetően a politikai eacutes koumlzigazgataacutesi reformok (pl New Public Management) a

privatizaacutecioacute eacutes a deregulaacutecioacute szolgaacuteltak eszkoumlzkeacutent a piaci viszonyok meghonosiacutetaacutesaacutera A

neoliberalizmus teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteval egyre inkaacutebb jelentőseacuteget nyert az aacutellampolgaacuterok szaacutemaacutera a

vaacutelasztaacutes lehetőseacutege (public choice) Erre a korszakra tehető a fiskaacutelis foumlderalizmus elmeacuteleti

megalapozaacutesa amely az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a piaci koumlruumllmeacutenyek megteremteacuteseacutet

szolgaacutelta elsődlegesen a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok a helyi koumlzuumlgyek ellaacutetaacutesa tereacuten Nyugat-

Euroacutepaacuteban azonban a joacuteleacuteti aacutellam erős inteacutezmeacutenyi eacutes műkoumldeacutesi mechanizmusaacutenak koraacutebbi

eacuterveacutenyesuumlleacutese keveacutesbeacute engedett teret a fiskaacutelis foumlderalizmus meghonosodaacutesaacutenak mint az

401 Hellmut WOLLMANN Local Government Reforms in Great Britan Sweden Germany and France Between

Multi-Function and Single-Purpose Organisatons Local Government Studies Vol 30 No 4 Winter 2004 641-

642 402 F ROZSNYAI Krisztina Koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes Prokruszteacutesz aacutegyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest

2010 21 403 A New Public Management elmeacuteleti haacutettereacuteről eacutes gyakorlati alkalmazaacutesaacuteroacutel reacuteszletesen HORVAacuteTH M Tamaacutes

Koumlzmenedzsment Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs 2005 404 A bdquoLes Trente Glorieusesrdquo kifejezeacutes hasznaacutelata mutatja legszembetűnőbben azt a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni

időszakot amely a Marshall Terv aacuteltal finansziacuterozott uacutejjaacuteeacutepiacuteteacutes jegyeacuteben telt el gazdasaacutegi eacutes neacutepesseacutegszaacutem

noumlvekedeacutest eredmeacutenyezve Nyugat-Euroacutepaacuteban The Oxford Handbook of Local and Regional Democracy in

Europe (ed John LOUGHLIN Frank HENDRIKS Anders LINDSTROumlM) Oxford University Press 2011 1-3

130

Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokban A neoliberalizmus hataacutesa inkaacutebb a decentralizaacutecioacutes

folyamatokban koumlvethető nyomon A helyi-teruumlleti kormaacutenyzaacutes feleacuterteacutekelődeacutese a

decentralizaacutecioacutes iraacutenyzatok eredmeacutenye az 1982-es francia teruumlleti reformok valamint a

skandinaacutev aacutellamokban veacutegrehajtott transzformaacutecioacutes kiacuteseacuterletek A helyi demokraacutecia eacutes a helyi

autonoacutemia jelentőseacutege feleacuterteacutekelődoumltt a demokratikus kormaacutenyzaacutesban az ENSZ eacutes az Euroacutepa

Tanaacutecs teveacutekenyseacutegeacuteben is nyomon koumlvethetőveacute vaacutelt a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes eszmeacutejeacutenek

fejleszteacutese405

A globalizaacutecioacute hataacutesa a kormaacutenyzaacutes formaacutejaacutera eacutes tartalmi vaacuteltozaacutesaacutera neacutezve elvitathatatlan

amely az euroacutepaizaacutecioacute tereacuten is megnyilvaacutenul Az euroacutepai integraacutecioacute elmeacutelyiacuteteacutese egyfajta

vaacutelaszkeacutent foghatoacute fel erre a tendenciaacutera amelynek eredmeacutenyekeacutent a 2000-es eacutevek

meghataacuterozoacute tendenciaacuteja a governance tiacutepusuacute kormaacutenyzaacutes megjeleneacutese Ebben a kormaacutenyzaacutesi

modellben horizontaacutelis szinten a koumlzponti eacutes a helyi kormaacutenyzat koumlzhatalmi jellegű

szervezetei a gazdasaacutegi eacutes a civil eacutelet szervezeteivel egyuumlttműkoumldeacutesben kormaacutenyoznak a

vertikaacutelis szintek koumlzoumltt uacutegyszinteacuten jellemzőveacute vaacutelik a kooperaacutecioacute a szeacuteles eacutertelemben vett

kormaacutenyzaacutes soraacuten szeacuteles eacutertelemben veacuteve megvaloacutesulhat a toumlbbszintű kormaacutenyzaacutes (multi-

level-governance) A toumlbbszintű kormaacutenyzaacutes a nemzeti szint jelentőseacutegeacutenek relativizaacuteloacutedaacutesaacutet

eredmeacutenyezheti feleacuterteacutekelődhet a regionaacutelis eacutes a helyi szint Ennek a folyamatnak lehet

egyfajta koumlvetkezmeacutenye a nemzeti szuverenitaacutes keacuterdeacuteseacutenek felveteacutese a koumlzponti kormaacutenyzat

reacuteszeacuteről

Mind a neoliberalizmus mind pedig a globalizaacutecioacute termeacuteszetszerűleg hataacutest gyakoroltak a

teruumlleti kormaacutenyzaacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutere eacutes műkoumldeacuteseacutere egyaraacutent Az Euroacutepai Unioacute

regionaacutelis eacutes teruumlletfejleszteacutesi politikaacutejaacutenak hataacutesa az oumlnkormaacutenyzatok europanizaacuteloacutedaacutesaacutenak

egyik jelentős motivaacuteloacute erejekeacutent jelentkezik

Az oumlnkormaacutenyzatok jelentős vaacuteltozaacuteson mentek keresztuumll az elmuacutelt eacutevtizedekben koumlzhatalmi

funkcioacuteik gyakorlaacutesaacutet alapvetően befolyaacutesolta az előzőekben emliacutetett horizontaacutelis eacutes vertikaacutelis

hatalom aacutetrendeződeacutes406 Napjainkban az euroacutepai integraacutecioacute eacutes a gazdasaacutegi globalizaacutecioacute

erőteljes hataacutest gyakorol a helyi oumlnkormaacutenyzatok funkcioacuteira eacutes demokratikus legitimitaacutesaacutera

Szaacutemos erőfesziacuteteacutes emliacutethető a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg eleacutereacuteseacutere ezek az inteacutezkedeacutesek

egyreacuteszről teruumlleti reformokban oumlltoumlttek testet407 maacutesreacuteszről pedig funkcionaacutelis aacutetalakiacutetaacutesok

toumlrteacutentek peacuteldakeacutent emliacutethető a szolgaacuteltataacutesnyuacutejtaacutes racionalizaacutelaacutesa kuumlloumlnoumlsen az oktataacutes az

405 LOUGHLIN-HENDRIKS-LINDSTROM 2011 1-20 406 SOOacuteS Edit Az oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacuteshozatali mechanizmusa az EU-ban In EU-Integraacutecioacute

Oumlnkormaacutenyzatok Oumlnkormaacutenyzati Szoumlvetseacutegek Tanaacutecsa ndash Nemzetkoumlzi Vaacuterosndasheacutes Megyeigazgataacutesi Szoumlvetseacuteg

Egyesuumllt Aacutellamok Nemzetkoumlzi Fejleszteacutesi Hivatal Budapest 1998 65 407 Szuumlkseacuteges ebben a koumlrben raacutemutatni Finnorszaacuteg Daacutenia Goumlroumlgorszaacuteg peacuteldaacutejaacutera

131

egeacuteszseacuteguumlgy eacutes a szociaacutelis ellaacutetaacutes tereacuten A helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok kiszerződeacuteseacutenek moacutedszere

nem vaacutelt aacuteltalaacutenossaacute csupaacuten az angolszaacutesz aacutellamok eacuteltek doumlntően ezzel a lehetőseacuteggel annak

elleneacutere hogy koumlltseacutegmegtakariacutetaacutest eredmeacutenyezhetett Az is megaacutellapiacutethatoacute hogy a

magaacutenszektorral valoacute egyuumlttműkoumldeacutes lelassult ezzel szemben a civil szektorral valoacute

egyuumlttműkoumldeacutes iraacutent eacuterdeklődeacutes noumlvekedett Neacutehaacuteny euroacutepai orszaacutegban 2007 folyamaacuten

alapvető teruumlleti reformokat hajtottak veacutegre iacutegy Daacuteniaacuteban Finnorszaacutegban Goumlroumlgorszaacutegban

Litvaacuteniaacuteban Lettorszaacutegban jellemzően csoumlkkentetteacutek a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutet A daacuten

reformok a helyi oumlnkormaacutenyzatok oumlsszeolvadaacutesaacutenak koncepcioacutejaacutet vetteacutek alapul408

A teruumlleti reformok egy maacutesik reacuteszeacuteben a telepuumlleacutesek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes taacutemogataacutesaacuteval

kiacutevaacutentak eredmeacutenyeket eleacuterni mint pl Franciaorszaacuteg Sveacutedorszaacuteg maacutes- eacutes maacutes szempontok

alapul veacuteteleacutevel Ez utoacutebbi forma gyorsabb eacutes politikai neacutezőpontboacutel koumlnnyebben

keresztuumllvihetőnek bizonyult A koumlzoumls kiinduloacutepontjuk ezeknek a reformoknak az volt hogy a

nagyobb oumlnkormaacutenyzatok a forraacutesaik egy kisebb reacuteszeacutet keacutenytelenek igazgataacutesi műkoumldeacutesuumlkre

koumllteni Szaacutemos egyuumlttműkoumldeacutesi forma leacutetezik mint a telepuumlleacutesek koumlzoumltti taacutersulaacutes amely

kieacutepiacuteti eacutes műkoumldteti a koumlrnyezetveacutedelmi infrastruktuacuteraacutet az integraacutecioacutes tervezeacutes eacutes szolgaacuteltataacutes

nyuacutejtaacutesa agglomeraacutecioacuteban a szakmai erőforraacutesok eacutes az igazgataacutesi műkoumldeacuteshez szuumlkseacuteges

eszkoumlzoumlk megosztaacutesa mint peacuteldaacuteul az adoacutebeszedeacutes a fejleszteacutes ellenőrzeacutes a beacuterszaacutemfejteacutes a

belső ellenőrzeacutes eacutes az informaacutecioacutetechnoloacutegia

A Koumlzeacutep-kelet-euroacutepai orszaacutegok oumlnkormaacutenyzati rendszereinek szeacutetaproacutezottsaacutega a

demokratikus aacutetalakulaacutesi folyamat eredmeacutenyekeacutent alakult ki az 1990-es politikai oumlsszeomlaacutest

ndash a nemzetkoumlzi irodalomban aacutetmenetet ndash koumlvetően Kuumlloumlnoumlsen fragmentaacutelt rendszer

jellemezte a Csehorszaacutegot Szlovaacutekiaacutet Magyarorszaacutegot eacutes Szloveacuteniaacutet Mindemellett neacutehaacuteny

orszaacuteg mint (volt) Jugoszlaacutevia Lengyelorszaacuteg Bulgaacuteria a szeacutetaproacutezottsaacuteg szempontjaacuteboacutel

kedvező oumlnkormaacutenyzati rendszerrel rendelkezett409 A leginkaacutebb vitatott eacutes legfontosabb

keacuterdeacutes Euroacutepaacuteban a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg nevezetesen a helyi oumlnkormaacutenyzatok optimaacutelis

meacuterete

Szaacutemos teruumlleti jellegű reformot hajtottak veacutegre a ceacuteljuk ezeknek az inteacutezkedeacuteseknek

egyreacuteszről a helyi oumlnkormaacutenyzatok oumlsszeolvasztaacutesa maacutesreacuteszről pedig a szeacutetaproacutezoacutedottsaacutegboacutel

eredő probleacutemaacutek meacuterseacutekleacutese volt ez utoacutebbi szorosan kapcsoloacutedik a taacutersulaacutesokhoz a

408 Ulrik KJAER Ulf HJELMAR Asmus Leth OLSEN (2010) Municipal Amalgamations and the Democratic

Functioning of Local Councils The Case of the Danish 2007 Sructural Reform Local Government Studies

364 569-585 409 Paveł SWIANIEWICZ (2010) If Terrritorial Fragmentation is a Problem is Amalgamation a Solution An East-European

Perspective Local Government Studies 362 183-203 A legfontosabb probleacutema a helyi oumlnkormaacutenyzatok optimaacutelis meacuterete

Euroacutepaacuteban ez a leginkaacutebb vitatott keacuterdeacutes

132

telepuumlleacutesek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes eacutes partnerseacuteg formaacuteihoz410 Ebből a szempontboacutel

emliacutethetjuumlk kuumlloumlnoumlsen a kelet-neacutemetorszaacutegi reacutegioacute teruumlleti reformjaacutet az 1990-es neacutemet

egyesiacuteteacutest koumlvetően411 Az oumlnkormaacutenyzati reformok azok szaacutemaacutera akik koumlzvetlen koumlzelről

eacuterzeacutekelik szuumlntelen folyamatnak tűnnek412

A vizsgaacutelt tendenciaacutek egy maacutes aspektusboacutel az oumlnkormaacutenyazti rendszerek koumlzoumltti

konvergenciaacutet taacutemasztjaacutek alaacute Eacuteles megkuumlloumlnboumlzteteacutes volt kimutathatoacute a kontinentaacutelis aacutellamok

eacutes az angolszaacutesz jogrendszer sajaacutetossaacutegait hordozoacute aacutellamok oumlnkormaacutenyzati rendszerei koumlzoumltt

ezek a differenciaacutek viszonylagossaacute vaacuteltak Kecső Gaacutebor az angol amerikai eacutes a magyar

oumlnkormaacutenyzat karakterisztikus sajaacutetsaacutegait vizsgaacutelva ideacutezi Game eacutes Wilson angol

oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutet mely a koumlvetkező bdquo(1) a foumlldrajzi eacutes politikai decentralizaacutecioacute egyik

formaacuteja (2) amelyben koumlzvetlenuumll vaacutelasztott tanaacutecs műkoumldik (3) a parlament aacuteltal leacutetrehozva

eacutes annak alaacuterendelve (4) relatiacutev autonoacutemiaacuteval felruhaacutezva amely keretei koumlzoumltt (5)

szolgaacuteltataacutesok szeacuteles koumlreacutet nyuacutejtja (6) a rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute szaacutemtalan eszkoumlz segiacutetseacutegeacutevel

(7) reacuteszben helyi adoacutekboacutel finansziacuterozvardquo413 Maradeacutektalanul egyet lehet eacuterteni azon

aacutellaacutespontjaacuteval hogy az oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutenak ezen attribuacutetumai baacutermely kontinentaacutelis

aacutellam oumlnkormaacutenyzati rendszereacutere illeszthetők Az azonos fogalmi jegyek kialakulaacutesaacutet az

angolszaacutesz jogrendszerben eacutes Euroacutepa kontinentaacutelis aacutellamaiban a Chartaacutehoz valoacute csatlakozaacutes

alapozta meg miacuteg a Charta hatoacutekoumlreacutet mutatja hogy a Helyi Hatoacutesaacutegok Nemzetkoumlzi

Egyesuumlleteacutenek (IULA) egy 1993-ban elfogadott deklaraacutecioacuteja valamint a Helyi

Oumlnkormaacutenyzatok Vilaacutegkartaacutejaacutenak eredeti tervezete414 is alapvetően a Charta alapeacuterteacutekeire

eacutepuumll amely tovaacutebbi egyseacutegesiacuteteacutesi folyamatot vaacutelthat ki ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapelvei

tekinteteacuteben415

A Charta alapelvei alapeacuterteacutekei hatoacutekoumlreacutenek Euroacutepaacuten kiacutevuumlli kiterjeszteacuteseacutere szaacutemos peacutelda

tanulmaacutenyozhatoacute az Orosz Foumlderaacutecioacute teruumlleteacuten416 az Ausztraacutel Helyi Oumlnkormaacutenyzatok

Szoumlvetseacutegeacutenek 1997-es Deklaraacutecioacuteja valamint tanulmaacutenyok szuumllettek toumlbbek koumlzoumltt Albaacutenia

410 Az egyuumlttműkoumldeacutes uacutej formaacuteit kell megemliacutetenuumlnk Franciaorszaacutegban Neacutemetorszaacutegban eacutes Magyarorszaacutegon A

francia eacutes a neacutemet teruumlleti reformokat eacutes funkcionaacutelis reformokat elemzi Vincent HOFFMAN-MARTINOT

Hellmut WOLLMANN (Eds) State and Local Government Reforms in France and Germany Divergence and

Convergence 2006 VS VERLAG FUumlR SOCIALWISSENSCHAFTEN 411 Hellmut WOLLMANN (2010) Territorial Local Reforms in the East German Regional Stats (Laumlnder) Phases

Patterns and Dynamics Local Government Studies 362 251-270 412 Janice MORPHET Modern Local Government SAGE Publications 2008 xi 413 KECSŐ Gaacutebor A helyi oumlnkormaacutenyaztok peacutenzuumlgyi jogi jogaacutellaacutesa A jogaacutellaacutest meghataacuterozoacute joginteacutezmeacutenyek

modelljei a beveacuteteli oldalon Anglia-USA-Magyaroszaacuteg ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2016 43 414 United Nations Centre for Human Settlements (Habitat) World Associations of Cities and Local Authorities

Coordination (Waclac) 25 May 1998 Towards a World Charter of Local Self-Government

httpwwwgdrcorgu-govcharterhtml (20170321) 415 Az oumlnkormaacutenyzati jog fejlődeacuteseacutenek tendenciaacuteit reacuteszletesen elemzeacuteseacutet ld HOFFMAN (2015) 15-38 416 Collection of Articles Local Self-Government and Civic Engagement in Rural Russia

httpdocumentsworldbankorgcurateden841271468759264251pdf283770Local0self0government0RUpdf

133

eacutes Koreai Koumlztaacutersasaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatai eseteacuteben is az alapeacuterteacutekek aacutetveacuteteleacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben417

4 Euroacutepai peacuteldaacutek

A koumlvetkező reacuteszben neacutehaacuteny euroacutepai orszaacuteg peacuteldaacutejaacuten keresztuumll vaacutelnak tanulmaacutenyozhatoacutevaacute

azok az alapvető fejlődeacutesi tendenciaacutek amelyek meghataacuterozoacute jelentőseacutegűek a helyi regionaacutelis

demokraacutecia műkoumldeacutese a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg szempontjaacuteboacutel

Az euroacutepai aacutellamok peacuteldaacutei kivaacutelasztaacutesaacutenak alapjaacutet a szeacuteles koumlrben ismert eacutes alkalmazott

oumlnkormaacutenyzati modellek a taacutersadalmi-gazdasaacutegi koumlrnyezet vaacuteltozaacutesait koumlvető eacutes arra aktiacutevan

reagaacuteloacute meghataacuterozoacute oumlnkormaacutenyzati reforminteacutezkedeacutesek keacutepezteacutek

41 Az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg

A 20 szaacutezad eleji Angliaacuteban ndash Euroacutepaacuteban egyeduumllaacutelloacute moacutedon ndash politikai szempontboacutel erős

szeacuteles felhatalmazaacutessal rendelkező helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldtek Aacuteltalaacutenos jellemző

hogy a koumlzigazgataacutesi szervezetrendszereacuten beluumll az aacutellam eacutes oumlnkormaacutenyzat rigoroacutezus

elhataacuterolaacutesa nem volt eacutes napjainkban sem jellemző oly moacutedon ahogy az a kontinentaacutelis

aacutellamokban eacuterveacutenyesuumll Dekoncentraacutelt szervek hiaacutenyaacuteban a helyi igazgataacutesban az

oumlnkormaacutenyzatok doumlntő szerepet jaacutetszanak Az ultra vires elv korlaacutetozott autonoacutemiaacutet tett

lehetőveacute

Azt is hozzaacute kell azonban tenni az aacuteltalaacutenos jellemzők bemutataacutesakor hogy az Egyesuumllt

Kiraacutelysaacuteg devolutiacutev aacutellam amely oumlsszetett aacutellam ugyan (elkuumlloumlnuumll Anglia Wales Skoacutecia

Eacuteszak-Iacuterorszaacuteg mivel oumlnaacutelloacute toumlrveacutenyhozaacutessal kormaacutenyzaacutessal sajaacutetos oumlnkormaacutenyzati

rendszerrel rendelkeznek) de nem rendelkezik foumlderaacutelis jellemzőkkel418

A viktoriaacutenus helyi oumlnkormaacutenyzaacutes modellje az 1920-as eacutevek oacuteta azonban folyamatos

vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll419 az aacutellami szerepkoumlr erősoumldoumltt mind az infrastrukturaacutelis mind

pedig a humaacuten koumlzszolgaacuteltataacutesok tereacuten Az 1940-es eacutevekben kuumlloumlnoumlsen az 1945 utaacuteni

időszakban azonban a helyi oumlnkormaacutenyzatok felelősseacutege a koumlzszolgaacuteltataacutesok tereacuten jelentősen

visszaszorult

417 Ramiz FAZILU European Charter a fundamental document for the organization of local self-government

system httpeuacademicorgUploadArticle2097pdf Chris HIMSWORTH Treaty-Making for Standards of

Local Government The European Charter of Local Self-Government and its Possible Application Beyond

Europe U of Edinburgh School of Law Working Paper No 201124 418 FAacuteBIAacuteN (2012) 47-48 419 Chris HIMSWORTH Local Government in the United Kingdom In Local Government int he Member States

of the European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP Madrid 2012

664

134

Az 1972-es teruumlleti reform abboacutel a szempontboacutel emliacutetendő hogy uacutejraszervezteacutek a megyei

(counties) szintet valamint drasztikusan csoumlkkentetteacutek a keruumlletek (districts) szaacutemaacutet A

teruumlleti reform oumlsszevetve a skandinaacutev aacutellamokban megvaloacutesult teruumlleti inteacutezkedeacutesekkel

leacutenyegesen nagyobb hataacutest fejtett ki420 Ebben az időszakban helyi szinten is jelentősen

erőteljesebb koordinaacutecioacutes szuumlkseacuteglet jelentkezett A nagyobb vaacuterosok oumlnkormaacutenyzatai

fejlesztetteacutek strateacutegiai szemleacuteletuumlket miacuteg az uacutejonnan kialakiacutetott keruumlletek a helyi neacutezőpontot

erősiacutetetteacutek a roumlvidebb taacutevuacute tervezeacutest tartva inkaacutebb szem előtt Az 1980-as eacutevek elejeacuten a

nagyvaacuterosok eacutes a vonzaacuteskoumlrzetuumlkbe tartozoacute szomszeacutedos telepuumlleacutesek a helyi koumlzoumlsseacutegek

szuumlkseacutegleteinek kieleacutegiacuteteacuteseacutere taacutersulaacutesi formaacutekat alkalmaztak A koumlzponti kormaacutenyzat szaacutemaacutera

ez a tiacutepusuacute vaacuteltozaacutes tovaacutebbi fontos fordulatot eredmeacutenyezett a versenyhelyzet kiterjeszteacuteseacutet

eacutes annak erősiacuteteacuteseacutet annak eacuterdekeacuteben hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutesuumlk soraacuten meacuteg

inkaacutebb hateacutekonyabbaacute vaacuteljanak421

Az 1997-et megelőző relatiacuteve hosszuacute időszakban a reformok a helyi oumlnkormaacutenyzatok

hatalmaacutenak eacutes meghataacuterozoacute szerepeacutenek korlaacutetozaacutesaacutera iraacutenyultak Ezek az inteacutezkedeacutesek

eacuterintetteacutek mind a koumlzoumlsseacutegek demokratikus vezeteacuteseacuteben betoumlltoumltt mind pedig az

aacutellampolgaacuterok eacutes az aacutellam koumlzoumltti koumlzvetiacuteteacutesben testet oumlltő oumlnkormaacutenyzati szerepkoumlrt Az ezt

koumlvető reforminteacutezkedeacutesek azonban ndash amint az a keacutesőbbiekben laacutethatoacute ndash ismeacutet az

oumlnkormaacutenyzatok helyi szintű hatalomgyakorlaacutesaacutet alapoztaacutek meg a koordinaacutecioacutes eacutes iraacutenyiacutetoacutei

funkcioacutek gyakorlaacutesaacutenak erőteljesebbeacute teacuteteleacutevel422

Az elsődlegesen azonosiacutethatoacute 1980-1997 koumlzoumltt szakaszban a reformok keacutet fő időszaka

azonosiacutethatoacute Az első a konzervatiacutev kormaacutenyzat idejeacuten vaacutelt nyomon koumlvethetőveacute amely az

oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlreacutenek csoumlkkenteacuteseacutet valamint a koumlzpontboacutel gyakorolt iraacutenyiacutetaacutes

erősiacuteteacuteseacutet ceacutelozta Margaret Thatcher kormaacutenyzaacutesa idejeacuten a New Public Management

filozoacutefiaacutejaacutenak gyakorlati megvaloacutesiacutetaacutesa szolgaacutelta a koumlzszektor hateacutekonysaacutegaacutenak eacutes

hataacutesossaacutegaacutenak erősiacuteteacuteseacutet A moacutedszer aacutetveacutetele a magaacuteban foglalta a teljesiacutetmeacutenyek

meacuterhetőseacutegeacutenek kiterjeszteacuteseacutet423 Ezzel aacutell oumlsszhangban ebben az időszakban a maacutesodik fő

toumlrekveacutes amely 1980 utaacuten jelentkezett amikor is a helyi szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten a helyi

oumlnkormaacutenyzatokat is versenyre koumltelezte a piackeacutepesseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben (CCT

Compulsory Competitive Tendering) Az 1983-ban megalapiacutetott Bizottsaacuteg (Audit

Commission) vezette be a koumlzszektor szervezetei teljesiacutetmeacutenyeacutenek meacutereacuteseacutere azt az indikaacutetor-

420 WOLLMANN (2004) 643-646 421 MORPHET (2008) 4 422 MORPHET (2008) xi 423 Ian CHASTON Knowledge Management and Open Innovation in United Kingdom Local Authorities

International Journal of Public Administration 35 2012 248

135

rendszert (KPIs key performance indicators) amely az 1980-as eacutevekben egy monitoring

rendszer műkoumldteteacuteseacutenek alapjaacuteul szolgaacutelt Az 1990-es eacutevek elejeacuten feluumllvizsgaacuteltaacutek majd az

aacutellampolgaacuteri karta (Citizenrsquos Charter) kulcsfontossaacuteguacute elemeacuteveacute vaacutelt424

Az 1979-1997 koumlzoumltti perioacutedus nem kedvezett tehaacutet az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a helyi szintű

demokratikus műkoumldeacutes kiterjeszteacuteseacutenek a szakirodalom bdquooumlnkormaacutenyzat-ellenesrdquo minősiacuteteacutessel

illetett korszakkeacutent tartja nyilvaacuten Az oumlnkormaacutenyzat-ellenes neacutezetek eacutes a fragmentaacutelt

oumlnkormaacutenyzati rendszert elutasiacutetoacute kormaacutenyzati aacutellaacutespont vezetett toumlbbek koumlzoumltt ahhoz hogy

szaacutemos speciaacutelis szervezet vaacutellalt szerepet helyi oumlnkormaacutenyzati programok veacutegrehajtaacutesaacuteban

ebbe a koumlrbe tartoztak a divergaacuteloacute munkacsoportok az uacuten vaacuterosfejleszteacutesi taacutersasaacutegok eacutes a

quango-k Az 1990-es eacutevek koumlzepeacutere a helyi oumlnkormaacutenyzatok teret vesztettek megtorpant

majd visszaesett az oumlnkormaacutenyzati beruhaacutezaacutesok araacutenya425

Az angolszaacutesz tiacutepusuacute jogfejlődeacutesben az oumlnkormaacutenyzati rendszer alkotmaacutenyos helyzeteacutenek

megiacuteteacuteleacutese feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutenek meghataacuterozaacutesa hosszuacute időn keresztuumll az ultra vires elven

alapult A helyi oumlnkormaacutenyzat bdquoalkotmaacuteny aacuteltal leacutetrehozott szervrdquo ugyanakkor hozzaacute kell

tenni hogy az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg nem rendelkezik chartaacutelis alkotmaacutennyal iacutegy az

oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben sem eacuterveacutenyesuumllhet alkotmaacutenyi rendelkezeacutes Mivel

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi szervezet sem leacutetezik eacuteppen ezeacutert az alkotmaacutenyos veacutedelem sem

eacutertelmezhető Oumlroumlkseacutegkeacutent eacutertelmezhető a hosszuacute időn aacutet eacuterveacutenyesuumllő alapelv a vires eacutes az

ultra vires a helyi oumlnkormaacutenyzatokban Az elv eacuterveacutenyesuumlleacutese az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban a rule

of law koumlvetelmeacutenyeacutenek valoacute megfeleleacutest szolgaacutelja amennyiben a koumlztestuumlletek csak azokban

az uumlgyekben jaacuterhatnak el amelyek veacutegzeacuteseacutere toumlrveacutenyes felhatalmazaacutessal rendelkeznek

Minden alkalommal szuumlkseacuteges volt azonosiacutetani hogy milyen felhatalmazaacutes biztosiacutetja az

inteacutezkedeacutes lehetőseacutegeacutet426

Az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes szerepeacutenek megeacuterteacuteseacutehez a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai

Chartaacutejaacutehoz valoacute csatlakozaacutessal oumlsszefuumlggő vita majd az 1997-es elfogadaacutesa adott alapot

Habaacuter a Charta nem biztosiacutet teljes szabadsaacutegot a helyi oumlnkormaacutenyzati cselekveacutesre azonban

megaacutellapiacutethatoacute hogy szimbolikus helyet foglalt el az 1980-as 1990-es eacutevekben a koumlzponti

kormaacutenyzat eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok viszonyaacutenak megiacuteteacuteleacuteseacuteben427 A Chartaacuteban foglalt

felteacutetelek alapelvek koumltelező erővel biacuternak azokban az orszaacutegokban amelyek ratifikaacuteltaacutek

Ezen alapelvek alapvető koumlvetelmeacutenyek koumlzoumltt nevesiacuteti Morphet az

424 CHASTON (2012) 248 425 MORPHET (2008) 4 426 MORPHET (2008) 38 427 MORPHET (2008) 38-39

136

(1) oumlnkormaacutenyzatisaacutegot azaz valamennyi helyi oumlnkormaacutenyzat felelős legyen a helyi

koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutenek az inteacutezeacuteseacuteeacutert a helyi lakossaacuteg eacuterdekeacuteben

(2) a legalitaacutest azaz a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogait alkotmaacutenyban vagy toumlrveacutenyben kell

elismerni

(3) a bevonaacutes elveacutet azaz a hataacuteskoumlroumlket elsődlegesen a helyi oumlnkormaacutenyzatokra kell

telepiacuteteni lehetseacuteges regionaacutelis szervekre is amennyiben ilyen szervek leacuteteznek

(4) hataacuteskoumlroumlk szabad gyakorlaacutesa azaz a helyi oumlnkormaacutenyzatok szabadon cselekedhetnek a

jog aacuteltal meghataacuterozott keretek koumlzoumltt a szubszidiaritaacutes elve alapjaacuten az aacutellampolgaacuterokhoz

legkoumlzelebbi szinten a helyi oumlnkormaacutenyzatokkal minden olyan uumlgyben egyeztetni kell amely

koumlzvetlenuumll eacuterinti őket azonban kiacutevuumll esnek a konkreacutet hataacuteskoumlruumlkoumln

(5) a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes gyakorlaacutesa vaacutelasztott helyi keacutepviselők uacutetjaacuten akiknek megfelelő

keacutepzeacutest kell biztosiacutetani eacutes peacutenzuumlgyi ellenszolgaacuteltataacutest hogy teljesiacuteteni tudjaacutek demokratikus

koumltelezettseacutegeiket

(6) az oumlnkormaacutenyzatok szerepe a veacutegrehajtaacutes tereacuten ahhoz hogy keacutepesek legyenek ellaacutetni a

vaacutelasztoacutek aacuteltal raacutejuk biacutezott feladatokat a helyi oumlnkormaacutenyzatoknak rendelkezniuumlk kell

veacutegrehajtoacute szervekkel eacutes a szemeacutelyzet alkalmazaacutesaacuteban fuumlggetlennek kell lenniuumlk

(7) forraacutesok olyan meacuterteacutekű peacutenzuumlgyi forraacutesokat kell a helyi oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere

bocsaacutetani hogy keacutepesek legyenek ellaacutetni feladataikat A helyi oumlnkormaacutenyzatok forraacutesai

lehetnek adoacutek vagy taacutemogataacutesok Gondoskodni kell a forraacutesok egyenletes elosztaacutesaacuteroacutel

megfelelő peacutenzuumlgyi kiegyenliacutető rendszer műkoumldteteacuteseacuteről a gyengeacutebb teljesiacutetőkeacutepesseacutegű

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

(8) folyamatos ellenőrzeacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutese abboacutel a szempontboacutel

ellenőrizhető hogy az megfelel-e a jogszerűseacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek a ceacutelszerűseacutegi ellenőrzeacutesre

nem terjed ki

(9) a helyi oumlnkormaacutenyzatok veacutedelme a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogosultak biacuteroacutesaacuteghoz fordulni

eacuterdekeik veacutedelme eacuterdekeacuteben

(10) egyuumlttműkoumldeacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatoknak keacutepeseknek kell lenniuumlk az

egyuumlttműkoumldeacutesre maacutes oumlnkormaacutenyzatokkal eacutes amennyiben jogszabaacutely ezt lehetőveacute teszi maacutes

orszaacutegok oumlnkormaacutenyzataival is

(11) hataacuterok a helyi oumlnkormaacutenyzatok hataacuterait nem lehet megvaacuteltoztatni a helyi

oumlnkormaacutenyzattal valoacute előzetes konzultaacutecioacute neacutelkuumll

Miutaacuten a brit kormaacuteny alaacuteiacuterta a Chartaacutet az abban foglalt elvek toumlbb moacutedon is megvaloacutesultak

elsősorban a 2000-es helyi oumlnkormaacutenyzati toumlrveacutenyben foglaltakkal ennek elleneacutere eacuteppen a

toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyokra tekintettel a Charta az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg jogrendszereacuteben

137

meacuterseacutekelt hataacutest fejt ki Baacuter az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa meacuteg tovaacutebbi leacutepeacuteseket tett ndash

Morphet szerint ndash szuumlkseacutegesseacute428 Az előny ami a Chartaacuteban valoacute tagsaacutegboacutel szaacutermazik

egyreacuteszről abban nyilvaacutenul meg hogy az Euroacutepa Tanaacutecs az emberi jogok eacutes a demokratikus

oumlnkormaacutenyzatok taacutemogatoacuteja maacutesreacuteszről a helyi oumlnkormaacutenyzat mint eacuterteacutek amely a

koumlzoumlsseacutegek helyi demokratikus vezeteacuteseacutet eacutes a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet biztosiacutetja A Charta

harmadreacuteszt őrzi azokat az elveket amelyeket maacuter a helyi demokraacutecia angol rendszere is

kifejez A Charta valamennyi rendelkezeacutese koumltelező az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegra azonban a

jogrendbe valoacute direkt aacutetuumllteteacuteseacutere kuumlloumln ezzel oumlsszefuumlggeacutesben toumlrveacuteny megalkotaacutesaacutera nem

keruumllt sor A Charta inkorporaacutecioacutejaacutenak szuumlkseacutegesseacutege is felvetődoumltt maacuter az utoacutebbi

időben429Iacutegy a biacuteroacutei gyakorlatban nemzetkoumlzi szerződeacuteskeacutent eacutertelmezeacutest segiacutető szerepet

jaacutetszik

A Munkaacutespaacuterti kormaacuteny 1997-es hatalomra jutaacutesaacuteval a helyi oumlnkormaacutenyzatok

bdquomodernizaacutecioacutesrdquo programja vette kezdeteacutet A kormaacutenyzat szigoruacute teljesiacutetmeacuteny-

meghataacuterozaacutesra eacutes ellenőrzeacutesre iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteget roacutett az oumlnkormaacutenyzatokra Toumlbb feheacuter

koumlnyv eacutes konzultaacutecioacutes jelenteacutes megjeleneacuteseacutet koumlvetően keruumllt sor az 1999 eacutevi eacutes a 2000 eacutevi

helyi oumlnkormaacutenyzati toumlrveacutenyek kiadaacutesaacutera Az oumlnkormaacutenyzati rendszer meguacutejiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute

jogalkotaacutes legfontosabb rendelkezeacutesei az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutere vonatkozoacutean a

koumlvetkezőkben oumlsszegezhetők (1) Biztosiacutetani kell hogy a testuumlletek politikai doumlnteacuteshozatali

eljaacuteraacutesai hateacutekonyak aacutetlaacutethatoacutek eacutes elszaacutemoltathatoacutek legyenek (2) folyamatos fejleszteacutesre kell

toumlrekedni a felelősseacutegi koumlruumlkben nyuacutejtott szolgaacuteltataacutesok hateacutekonysaacutegaacutenak eacutes minőseacutegeacutenek

javiacutetaacutesaacuteban (3) a helyi koumlzoumlsseacutegeket aktiacutevan be kell vonni eacutes elkoumltelezetteacute kell tenni a helyi

doumlnteacuteshozatalban eacutes a doumlnteacutesek veacutegrehajtaacutesaacuteban (4) a helyi oumlnkormaacutenyzatok rendelkezzenek

a szuumlkseacuteges hataacuteskoumlroumlkkel ahhoz hogy egyuumltt tudjanak műkoumldni maacutes szervezetekkel annak

biztosiacutetaacutesban hogy a forraacutesok hateacutekonyan keruumlljenek felhasznaacutelaacutesra az oumlnkormaacutenyzati

hataacuteskoumlrbe tartozoacute joacuteleacutet fejleszteacuteseacuteben430

A teljesiacutetmeacutenyeacuterteacutekeleacutes 1990-es eacutevekben toumlrteacutent uacutejraeacuterteacutekeleacuteseacutet koumlvetően 2000 aacuteprilisaacutetoacutel

eacuterveacutenyesuumllt az uacuten Best Value rendszere amely hateacutekony műkoumldeacutest folyamatos fejleszteacutest

vaacutert el a helyi oumlnkormaacutenyzatoktoacutel a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok tereacuten431 A bevezeteacutes egyfajta

szolgaacuteltataacutesi paradigmaacutet is jelentett ez vaacuteltotta fel a CCT rendszereacutet A rendszer fogadtataacutesa

eacutes műkoumldteteacutes probleacutemaacutei miatt a kormaacutenyzat gyors vaacuteltaacutesra keacutenyszeruumllt teret engedve az uacuten

Comprehensive Performance Assessments (CPAs) rendszereacutenek amely leacutenyegesen

428 MORPHET (2008) 38 429 HIMSWORTH (2012) 668-669 430 MORPHET (2008) 6 431 Local Government Act 1999 httpwwwlegislationgovukukpga199927contents

138

egyseacutegesebb eacutes koherensebb teljesiacutetmeacutenyeacuterteacutekeleacutest tett lehetőveacute a koumlzszolgaacuteltataacutesok

fejleszteacutese tereacuten A CPA kifejezett ceacutelja az volt hogy a jobban teljesiacutető oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera nagyobb szabadsaacutegot biztosiacutetson a joumlvőbeni koumlzpolitikai ceacutelok meghataacuterozaacutesaacuteban

Ugyanakkor a gyengeacutebben teljesiacutetők eseteacuteben a rendszer aacutellami beavatkozaacutest tett lehetőveacute

veacutegső soron pedig sor keruumllhetett az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlrből toumlrteacutenő elvonaacutesra is432 Hozzaacute

kell tenni azonban hogy az előzőekben hivatkozott meacutereacutesi eacuterteacutekeleacutesi rendszerek a koumlzponti

iraacutenyiacutetaacutes erőteljes befolyaacutesaacutet biztosiacutetottaacutek433 Az uacutej koumlzmenedzsment iraacutenyzat is elsősorban a

hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyrendszereacutet tartotta szem előtt A legfontosabb ceacutelkitűzeacutesek koumlzoumltt

szerepelt az aacutellam szerepeacutenek csoumlkkenteacutese a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten a

versenyszfeacuteraacuteban eacuterveacutenyesuumllő moacutedszerek alkalmazaacutesa az aacutellami koumlzfeladatok tereacuten a

teljesiacutetmeacuteny-menedzsment (Total Quality Management) eszkoumlzeinek hasznaacutelata Az iraacutenyzat

euroacutepai koumlvetői koumlzeacute tartozott maacuter a kezdetekkor Sveacutedorszaacuteg eacutes Hollandia azonban maacutes

euroacutepai orszaacutegok is koumlvetteacutek ceacutelkiűzeacuteseiket eacutes moacutedszereiket434

A reformfolyamatokat eacuterteacutekelve oumlsszesseacutegeacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy Angliaacuteban folyamatos eacutes

fokozatos elmozdulaacutes volt tapasztalhatoacute a mind nagyobb eacutes nagyobb oumlnkormaacutenyzati egyseacutegek

eacutes a fokozottabb koumlzponti ellenőrzeacutes eacutes a kevesebb helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg feleacute435

A 2008-as peacutenzuumlgyi vaacutelsaacuteg nem hagyta eacuterintetlenuumll a hely oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi-

gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutet sem A 2010-ben hatalomra keruumllt konzervatiacutev-liberaacutelis demokrata

koaliacutecioacutes kormaacutenyzat az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban bejelentette az Audit Bizottsaacuteg megszűneacuteseacutet

amely a CPA megszűneacuteseacutet is eredmeacutenyezte Az oumlnkormaacutenyzatok koumlzponti forraacutesainak

leacutenyeges csoumlkkenteacuteseacutere is sor keruumllt (a 2010-2015 koumlzoumltt mintegy 26 -kal csoumlkkentette a

koumlzponti kormaacutenyzat a helyi oumlnkormaacutenyzatok forraacutesait)436 Mindez illeszkedett a kormaacutenyzati

politika homloktereacuteben aacutelloacute bdquoBig Societyrdquo koncepcioacutejaacuteba A koncepcioacute helyi koumlzoumlsseacutegekkel

kapcsolatos legfontosabb ceacutelja hogy erőteljesebb hatalmat eacutes toumlbb lehetőseacutegeket biztosiacutetsanak

szaacutemukra valamint a koumlzoumlsseacutegi szerveződeacutesek uacutej generaacutecioacutejaacutet teremtseacutek meg eacutes a helyi

koumlzoumlsseacutegek joacuteteacutekonysaacutegi szervezetek nagyobb suacutellyal tudjanak reacuteszt venni a koumlzoumlsseacutegi

432 CHASTON (2012) 249 433 MORPHET (2008) 9 434 David OSBORNE ndash Peter HUTCHINSON A kormaacutenyzaacutes aacutera Hateacutekonyabb koumlzszolgaacuteltataacutesok megszoriacutetaacutesok

idejeacuten Alinea Kiadoacute ndash IFUA Horvaacuteth amp Partners 2006 Ezen operatiacutev inteacutezkedeacuteseket a koumlvetkezőkeacuteppen

azonosiacutetottaacutek 1 bdquoBoumllcsebb kapacitaacutestervezeacutesrdquo 2 bdquoKonszolidaacutecioacuterdquo 3 bdquoA helyes meacuteretre igaziacutetaacutesrdquo 4

bdquoVersenyezteteacutessel vaacutesaacuteroljunk szolgaacuteltataacutesokatrdquo 5 bdquoA teljesiacutetmeacutenyt jutalmazzuk ne a joacute szaacutendeacutekotrdquo 6 bdquoAz

uumlgyfelek jobb kiszolgaacutelaacutesardquo 7 bdquoNe fogadjuk el a bizalmatlansaacutegot ndash szuumlntessuumlk meg aztrdquo 8 bdquoRugalmas

műkoumldeacutes az elszaacutemoltathatoacutesaacuteg megteremteacutese eacuterdekeacutebenrdquo 9 bdquoEllenseacuteg helyett tegyuumlk szoumlvetseacutegesseacute a

koumlzigazgataacutestrdquo 10 bdquoJobban szervezett munkafolyamatokrdquo 435 Colin COPUS Neither Local Nor Government In Territoral Consolidation Reforms in Europe (Ed Pael

SWIANIEWICZ) Local Government and Public Service Refrom Initiative Budapest 2010 21 436 CHASTON (2012) 250

139

koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban Radikaacutelis hataacuteskoumlri devoluacutecioacutet valoacutesiacutetanak meg amely

a koumlzponti kormaacutenyzattoacutel a helyi koumlzoumlsseacutegek feleacute iraacutenyul Ehhez kapcsoloacutedik a nagyobb

gazdasaacutegi autonoacutemia biztosiacutetaacutesa a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera valamint az aacuteltalaacutenos

felhatalmazaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacutese437 Ezen toumlrekveacutesekkel oumlsszhangban keruumllt benyuacutejtaacutesra az

oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacutet eacutes a funkcioacuteit illetően leacutenyegi moacutedosiacutetaacutesokat tartalmazoacute

toumlrveacutenyjavaslat 2011-ben438 amely nagyobb szabadsaacutegot garantaacutel a helyi hatoacutesaacutegok eacutes

koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera Magaacuteban foglalja a helyi oumlnkormaacutenyzatok aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlreacutenek

biztosiacutetaacutesaacutet a koumlzoumlsseacuteg jogaacutet arra hogy megtaacutemadja a szaacutemaacutera seacuterelmes inteacutezkedeacuteseket

valamint a koumlzoumlsseacutegi vagyon megszerzeacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet Az ultra vires rendszert iacutegy egy

korlaacutetozott generaacutelklauzula modell vaacuteltotta fel Uacutej szabaacutelyokat is bevezet a helyi adoacuteval

kapcsolatos neacutepszavazaacutesra amikor az oumlnkormaacutenyzat tuacutelzott meacuterteacutekű adoacutet vet ki valamint

erősiacuteti a maacutes uumlgyekben tarthatoacute neacutepszavazaacutesokra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutest439 Az aacuteltalaacutenos

felhatalmazaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben megjegyzendő hogy egy uacutej aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutest roumlgziacutet a

toumlrveacuteny amennyiben az oumlnkormaacutenyzat baacutermit megtehet amit az egyeacuten aacuteltalaacuteban megtehet440

42 Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg

A neacutemet szoumlvetseacutegi alkotmaacuteny (Dutsche Bundesakte ndash DBA) 1815 juacutenius 8-aacuten keruumllt

elfogadaacutesra amely neacutemet szuvereacuten aacutellamok ndash fejedelmek eacutes szabad vaacuterosok ndash koumlzoumltt leacutetrejoumltt

nemzetkoumlzi szerződeacutesnek minősuumllt keretet adva a belső aacutellamjogi berendezkedeacutes

fejlődeacuteseacutenek A BDA elősegiacutetette ily moacutedon a polgaacuteri fejlődeacutest amely egyebek koumlzoumltt a

koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok megerősoumldeacuteseacutet is magaacuteval hozta A koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok ilyen

tiacutepusuacute fejlődeacuteseacutere hatott toumlbbek koumlzoumltt a francia minta441 A toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyokat

tekintve az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegban stabil alapokon nyugszik

a generaacutelis felhatalmazaacuteson alapuloacute kontinentaacutelis oumlnkormaacutenyzati modellt koumlveti E ponton

elegendő csupaacuten utalni a 19 szaacutezad toumlrveacutenyhozaacutesi aktusaira az 1808 porosz vaacuterosi toumlrveacutenyre

(Staumldteordnung) majd az ezt koumlvető kuumlloumlnoumlsen a vaacuterosok jogaacutellaacutesaacutet megaacutellapiacutetoacute

toumlrveacutenyhozaacutesi aktusokra Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eacuterveacutenyre jutaacutesaacuteban meghataacuterozoacute szerepet

437 Building the Big Society

httpswwwgovukgovernmentuploadssystemuploadsattachment_datafile78979building-big-society_0pdf

(20160521) 438 Localism Bill 2010-11 Localism Act 2011 15th November 2011 439 Localism Bill Local government and community empowerment [Bill No 126 of 2010-11] RESEARCH

PAPER 1102 11 January 2011 httpresearchbriefingsparliamentukResearchBriefingSummaryRP11-02

(2016 05 22) 440 Localism Act 2011 Chapter I General powers of authorities Art 1 Local authorityrsquos general power of

competence Par (1) A local authority has power to do anything that individuals generally may do

httpwwwlegislationgovukukpga201120part1chapter1enacted 441 RUSZOLY Joacutezsef Euroacutepa alkotmaacutenytoumlrteacutenete Puumlski Kiadoacute Budapest 2005 311-312

140

jaacutetszottak a vaacuterosok amelyek szeacuteles koumlrben rendelkeztek statuacutetum-alkotaacutesi joggal ezaacuteltal a

helyi taacutersadalmi viszonyok szabaacutelyozaacutesaacuteban alapvető szerepet toumlltoumlttek be442

Megjegyzeacutesre eacuterdemes ugyanakkor hogy az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute jogalkotaacutesi

hataacuteskoumlr az idők folyamaacuten mindig is a tartomaacutenyokat illette meg A II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően

valamennyi tartomaacuteny sajaacutet helyi oumlnkormaacutenyzati jogaacutellaacutesi toumlrveacutenyt fogadott el majd a neacutemet

Grundgesetz is meghagyta a tartomaacutenyok hataacuteskoumlreacuteben a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutenak

szabaacutelyozaacutesaacutet A Grundgesetz aacuteltal roumlgziacutetett foumlderaacutelis rendszerben a tartomaacutenyok (Laumlnder)

politikai eacutes igazgataacutesi szempontboacutel kiemelkedő szerepet toumlltenek be Teruumlletileg koumlruumllhataacuterolt

politikai egyseacutegek amelyek alkotmaacutenyban roumlgziacutetett feladatokat laacutetnak el A helyi

oumlnkormaacutenyzatok ndash teruumlleti (Kreise) eacutes koumlzoumlsseacutegi (Gemeinden) szinten szerveződoumltt keacutetszintű

oumlnkormaacutenyzati rendszer reacuteszekeacutent ndash hagyomaacutenyosan erős politikai jogalkotaacutesi eacutes

koumlzszolgaacuteltataacutesi funkcioacutek gyakorlaacutesaacuteval jaacutetszanak szerepet a helyi kormaacutenyzaacutesban Az

oumlnkormaacutenyzaacutes a Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegban is az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elveacuten alapul

amely az 1808 eacutevi porosz oumlnkormaacutenyzati toumlrveacutenyre vezethető vissza Az 1949 eacutevi Szoumlvetseacutegi

Alkotmaacutenyban roumlgziacutetettek szerint a telepuumlleacuteseket kisebb meacuterteacutekben a megyeacuteket megilleti az a

jog hogy sajaacutet felelősseacuteguumlkre valamennyi a helyi koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera meghataacuterozoacute uumlggyel

foglalkozzanak jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt443

A Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegban az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes rendszereacutenek kieacutepiacuteteacutese a

tartomaacutenyok kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlre iacutegy egyseacuteges oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes nem joumlhetett leacutetre

minden tartomaacuteny maga alakiacutetja ki az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutesi szervezeteacutet A neacutemet

Alaptoumlrveacuteny444 a termeacuteszetjogi megkoumlzeliacuteteacutest neacutelkuumlloumlzi az alapjogi szemleacutelet helyett az

inteacutezmeacutenyi garanciaacutekra helyezi a hangsuacutelyt azzal hogy az oumlnkormaacutenyzatok az aacutellamszervezet

reacuteszei az Alaptoumlrveacuteny aacuteltal konstituaacutelt decentralizaacutelt koumlzigazgataacutesi szervezetrendszerkeacutent445

Az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelmeacutevel kapcsolatban meghataacuterozoacute hogy nem csupaacuten a

tartomaacutenyi alkotmaacutenyok biztosiacutetjaacutek hanem a neacutemet Alaptoumlrveacuteny is alkotmaacutenyosan veacutedett

hataacuteskoumlri csoportokroacutel rendelkezik amennyiben az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz fordulhatnak ezek

seacuterelme eseteacuten446 Speciaacutelis jogveacutedelmi eszkoumlz az oumlnkormaacutenyzati alapjogi panasz amelyet

szinteacuten az Alaptoumlrveacuteny nevesiacutet447

442 A neacutemet vaacuterosok statuacutetum-alkotaacutesi jogaacuteroacutel reacuteszletesen Eberhard ISENMANN Gesetzgebung und

Gesetzgebungsrecht spaumltmittelalterlicher deutscher Staumldte In Zeitschrift fuumlr historische Forschung 28 Bd

2001 Heft 1 1-94 Heft 2 161-261 443 Grundgesetz fuumlr die Bundesrepublik Deutschland II Der Bund und die Laumlnder Artikel 28

httpswwwbundestagdebundestagaufgabenrechtsgrundlagengrundgesetzgg_02245124 444 WOLLMAN (2004) 651 445 FAacuteBIAacuteN (2012) 20-21 446 Grundgesetz 28 (2) 447 Grundgesetz 93 (1) 4b)

141

Az oumlnkormaacutenyzatok generaacutelis felhatalmazaacutesa a feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesaacutera valamint

az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlkben valoacute eljaacuteraacutes lehetőseacutege eacutes koumltelezettseacutege ndash nemzetkoumlzi

oumlsszehasonliacutetaacutesban is ndash szeacuteleskoumlrű autonoacutemiaacutet biztosiacutetanak az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a

helyi koumlzuumlgyek szabaacutelyozaacutesaacuteban eacutes igazgataacutesaacuteban Baacutermilyen uumlgy helyi jellege megalapozza a

helyi oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlreacutet ily moacutedon a helyi oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlre nem

specifikaacutelhatoacute Korlaacutetozaacutes csak a jogalkotaacutes uacutetjaacuten delegaacutelt hataacuteskoumlroumlk eseteacuteben eacuterveacutenyesuumll A

Szoumlvetseacutegi Alkotmaacuteny azt is roumlgziacuteti hogy a foumlderaacutelis szervek nem leacutetesiacutethetnek sajaacutet

feladataik ellaacutetaacutesaacutera regionaacutelis vagy helyi szintű szervezeti egyseacutegeket iacutegy aacutellhat el az a

helyzet hogy a foumlderaacutelis eacutes a tartomaacutenyi szintű szervek oumlsszes feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutenek 70-

80-ban a helyi oumlnkormaacutenyzatok laacutetjaacutek el a veacutegrehajtoacute funkcioacutet

Az 1960-as eacutes 1970-es eacutevek megyei eacutes tartomaacutenyi szinten veacutegrehajtott teruumlleti reformjai az

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutenak drasztikus csoumlkkenteacutese a szeacuteles hataacuteskoumlrrel felruhaacutezott

politikailag elszaacutemoltathatoacute teruumlleti szint megerősoumldeacuteseacutet eredmeacutenyezteacutek A kuumlloumlnboumlző szintű

teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok szerves reacuteszei egy taacutergyalaacutesos egyuumlttműkoumldeacutesen alapuloacute

doumlnteacuteshozatali rendszernek amelyben nem a hierarchikus kapcsolatok eacutes az ellenőrzeacutes

dominaacutelnak448 Azt is hozzaacute kell azonban tenni hogy a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok elsődlegesen

funkcionalitaacutesukban eacutelveznek autonoacutemiaacutet hiszen a koumlltseacutegveteacutesi forraacutesokroacutel valamint azok

megosztaacutesaacuteroacutel a foumlderaacutelis toumlrveacutenyhozaacutes rendelkezik

Az 1990-es eacutevek modernizaacutecioacutes toumlrekveacutesei keacutet iraacutenyban is jelentkeztek Alapvetően a neacutemet

uacutejraegyesiacuteteacutes hataacuterozta meg ezeket a folyamatokat hiszen az uacutej tartomaacutenyok igen erőteljes

taacutemogataacutest igeacutenyeltek Emellett erősoumldoumltt a reacuteszveacuteteli demokraacutecia lehetőseacutege kuumlloumln kiemeleacutest

eacuterdemel a koumltelező uumlgydoumlntő helyi neacutepszavazaacutesok bevezeteacutese Ezen tuacutel a polgaacutermesterek

jogaacutellaacutesa is megerősoumldoumltt mind politikai mind pedig igazgataacutesi szempontboacutel449

Ebben az időszakban az uacutej koumlzmenedzsment aacuteltal inspiraacutelt reforminteacutezkedeacutesek eredmeacutenyekeacutent

szerkezeti vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be A New Public Management iraacutenyzata Euroacutepa egyes

orszaacutegaiban az 1970-es 1980-as eacutevekben rendelkezett eacuterzeacutekelhető hataacutessal Neacutemetorszaacutegban

azonban hosszuacute időn keresztuumll nem volt tapasztalhatoacute ilyen inspiraacutecioacute a koumlzszolgaacuteltataacutesok

tereacuten hiszen maacuter koraacutebban gyakorlattaacute vaacutelt az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal nyuacutejtott helyi

koumlzszolgaacuteltataacutesokban a piaci elemek meghonosiacutetaacutesa valamint a kiszervezeacutes Az uacutej

koumlzmenedzsment iraacutenyzat egyes elemeinek eacuterveacutenyesiacuteteacutese nem aacutellt oumlsszhangban a Max

Weber-i modell koraacutebbi komponenseivel

448 BENZ ndash MEINCKE (2006) 63 449 A keacuterdeacutesről oumlsszefoglaloacutean Hellmut WOLLMANN Territorial Local Level Reforms in the East German

Regional States (Laumlnder) Phases Patterns and Dynamics Local Government Studies Vol 36 No 2 251ndash270

April 2010

142

Az NPM koumlzvetlen hataacutesa kimutathatoacute az oumlnkormaacutenyzati tulajdonban leacutevő koumlzszolgaacuteltatoacute

szervezetek privatizaacutecioacutejaacuteban valamint egyes teljesiacutetmeacuteny-management elemek

hangsuacutelyosabbaacute teacuteteleacuteben Ez a folyamat azonban Neacutemetorszaacutegban ben elsődlegesen az

oumlnkormaacutenyzati tulajdon megszuumlnteteacuteseacutevel magaacutentulajdonba adaacutesaacuteval jaacutert hanem azzal hogy

a koumlzepes eacutes nagyobb vaacuterosokban a koraacutebban koumlzjogi jogalanynak minősuumllt koumlzvaacutellalatokat a

kereskedelmi jog szerinti gazdasaacutegi taacutersasaacuteggaacute szervezteacutek aacutet iacutegy azok iraacutenyiacutetaacutesaacutet nem koumlzjogi

alapon hanem magaacutenjogi tulajdonosi jogkoumlrben laacutetjaacutek el Kuumlloumln figyelmet kapott toumlbbek

koumlzoumltt a folyamatban a nyereseacutegorientaacutelt koumlzjogi szervek műkoumldeacutese az innovaacutecioacute bevezeteacutese

a hateacutekonysaacuteg kiterjeszteacutese a verseny aacuteltal az erőteljes fogyasztoacutei orientaacutecioacute a

koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteban a minőseacuteg koumlzeacuteppontba aacutelliacutetaacutesa valamint a gazdasaacuteg

szereplőivel valoacute egyuumlttműkoumldeacutesek (public private partnership)450

Neacutemetorszaacutegban az 1990-es eacutevekben az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes tereacuten a koumlzigazgataacutesi

reformokkal azonos fogalommaacute vaacutelt a Neues Steuerungsmodell (NSM) Az oumlnkormaacutenyzati

szervezetrendszer eacutes igazgataacutesi munka egyseacutegesiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute teruumlletkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutes

koordinaacutelaacutesaacutera leacutetrehozott szervezet a Kommunale Gemeinschaftsstelle fuumlr

Verwaltungsvereinfachnung (KGSt) azonosiacutetotta az oumlnkormaacutenyzati rendszer műkoumldeacutesi

eleacutegtelenseacutegeit uacutegymint (1) hateacutekonysaacutegi hiaacutenyossaacuteg (2) strateacutegiahiaacuteny (3) vezeteacutesbeli

hiaacutenyossaacutegok (4) vonzerőhiaacuteny (5) legitimitaacuteshiaacuteny A hiaacutenyossaacutegok megszuumlnteteacuteseacutere a

koumlvetkező javaslatok szuumllettek (1) a vaacutellalkozaacutesokeacutehoz hasonloacute decentralizaacutelt vezeteacutesi eacutes

szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa (2) output vezeacuterleacutes meghonosiacutetaacutesa az uacutej szervezeti struktuacutera

aktivaacutelaacutesa verseny reacuteveacuten A moacutedszereket elsődlegesen az oumlnkormaacutenyzatok alkalmaztaacutek a

koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesa tereacuten451

Az oumlnkormaacutenyzati rendszerben a telepuumlleacutesi szint mellett egy maacutesodik szint is műkoumldik amely

keruumlleti szintkeacutent (Kreise Landkresise) azonosiacutethatoacute emellett neacutehaacuteny tartomaacutenyban

kuumlloumlnboumlző formaacutecioacuteban oumlnkormaacutenyzati egyesuumlleacutesek taacutersulaacutesok keacutepeznek kuumlloumln szintet

Oumlnkormaacutenyzati formaacutecioacutenkeacutent elteacuterő eacuterdekszoumlvetseacutegek is alakultak amelyek biztosiacutetjaacutek az

oumlnkormaacutenyzatok befolyaacutesaacutet a szoumlvetseacutegi toumlrveacutenyhozaacutesban eacutes euroacutepai unioacutes szinten is

kuumlloumlnoumlsen a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacuteban

A Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutet az elsőkeacutent

alaacuteiacuteroacute aacutellamok koumlreacuteben ratifikaacutelta fenntartaacutes neacutelkuumll 1987 maacutejusaacuteban A Charta a szoumlvetseacutegi

jog reacuteszeacuteveacute 1988 szeptembereacuteben vaacutelt alapelveiben azoacuteta alkalmazandoacute a jogalkotaacutesban eacutes a

450 BENZ ndash MEINCKE (2006) 64-65 451 F ROZSNYAI (2010) 21-25

143

jogalkalmazaacutesban452 Ellentmondaacutes abboacutel szaacutermazhat hogy a Charta a szoumlvetseacutegi jog reacutesze

miacuteg az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute jogalkotaacutes tartomaacutenyi hataacuteskoumlr453 A neacutemet Alaptoumlrveacuteny

szabaacutelyozaacutesaacuten tuacutel ndash a Charta kiveacuteteleacutevel ndash maacutes szoumlvetseacutegi rendelkezeacutes nem gyakorol befolyaacutest

a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacutegra Ugyanakkor az oumlnkormaacutenyzatok veacutegrehajtjaacutek a szoumlvetseacutegi

rendelkezeacuteseket ndash a tartomaacuteny jogalkotaacutesaacuteban foglaltak alapjaacuten mivel oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlr-

telepiacuteteacutesre szoumlvetseacutegi szinten nincs lehetőseacuteg

Az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlket illetően meacuteg egy fontos koumlruumllmeacutenyre eacuterdemes a figyelmet

felhiacutevni az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlr szaacutermazhat egyreacuteszről az uumlgy oumlnkormaacutenyzati

karaktereacuteből maacutesreacuteszről pedig jogalkotaacutesi aktus eredmeacutenyekeacutent Az aacutellami feluumllvizsgaacutelat

terjedelme is ahhoz igazodoacutean keruumll meghataacuterozaacutesra hogy milyen felhatalmazaacutes alapjaacuten

gyakorolja a helyi oumlnkormaacutenyzat hataacuteskoumlreacutet A helyi oumlnkormaacutenyzat ugyanis az utoacutebbi esetben

tehaacutet delegaacutelt hataacuteskoumlr eseteacuteben alaacuterendelt az aacutellamigazgataacutes szerveinek Az alaacuterendeltseacuteg

abban nyilvaacutenul meg hogy az aacutellamigazgataacutesi szerv utasiacutetaacutest adhat a hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutehoz

meghataacuterozhatja a teacutenyleges inteacutezkedeacutes koumlreacutet az alkalmazhatoacute eszkoumlzoumlket454

Sajaacutetossaacutega az oumlnkormaacutenyzati rendszernek a szeacuteles koumlrben eacuterveacutenyesuumllő jogveacutedelem

amennyiben az oumlnkormaacutenyzat jogai seacuteruumllnek uacutegy jogosult jogainak eacuterdekeinek veacutedelmeacutere

Ezen beluumll pedig megilleti az oumlnkormaacutenyzatokat az alkotmaacutenyos jogveacutedelem ndash attoacutel fuumlggően

hogy milyen szintű jogalkotaacutes okozza az oumlnkormaacutenyzati jogok seacuterelmeacutet ndash szoumlvetseacutegi illetve

tartomaacutenyi szinten A neacutemet helyi oumlnkormaacutenyzatok reacuteszt vesznek az Euroacutepai Unioacute

doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesaiban befolyaacutesukat elsődlegesen a tartomaacutenyi majd a szoumlvetseacutegi

doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesokban keacutepesek eacuterveacutenyesiacuteteni Eacuterdekszoumlvetseacutegeik konzultatiacutev joggal

rendelkeznek az oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő jogalkotaacutesi keacuterdeacuteseket illetően

Annak elleneacutere hogy tartomaacutenyi hataacuteskoumlr az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes szervezetrendszereacutenek

eacutes funkcioacuteinak meghataacuterozaacutesa aacuteltalaacutenos tendenciaacutek figyelhetőek meg az egyes tartomaacutenyok

helyi igazgataacutesi műkoumldeacuteseacuteben Eacuterzeacutekelhetőek aacutellamosiacutetaacutesi tendenciaacutek az egyes

koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesaacuteban ami egyeacutertelműen a feladatok elvonaacutesaacutet is eredmeacutenyezi ezzel

paacuterhuzamosan az oumlnkormaacutenyzati szfeacuteraacuteban a doumlnteacuteseket nagymeacuterteacutekben determinaacuteljaacutek a

koumlzponti jogszabaacutelyok A generaacutelklauzula alapjaacuten ugyan az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemos helyi

eacuterdekű uumlgy megoldaacutesaacutet vaacutellalhatnaacutek fel de a feladatellaacutetaacutest nagymeacuterteacutekben befolyaacutesoljaacutek az

452 httpwwwcoeintenwebconventionsfull-list-conventionstreaty122signatures 453 Dian SCHEFOLD Local Government in Germany In Local Government in the Member States of the

European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP Madrid 2012 235 454 SCHEFOLD 249-250

144

oumlnkormaacutenyzati beveacutetelek iacutegy a lehetseacuteges feladatellaacutetaacutes eacutes az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr koumlzoumltt

aacutethidalhatatlannak tűnhet a taacutevolsaacuteg455

43 Franciaorszaacuteg

A francia koumlzigazgataacutesban a koumlzponti hatalom dominanciaacuteja eacuterveacutenyesuumll amely jelentős

centralizaacutecioacutes hataacutesokkal jaacuter ugyanakkor az oumlnkormaacutenyzati rendszerben a decentralizaacutecioacute a

19 szaacutezad oacuteta meghataacuterozoacute sajaacutetos formaacuteban eacuterveacutenyesuumll Az oumlnkormaacutenyzaacutes inteacutezmeacutenyi-

szervezeti keretei biztosiacutetottak ugyanakkor erős aacutellami feluumlgyelet befolyaacutes jellemzi a

műkoumldeacutest A francia alkotmaacuteny roumlgziacuteti a helyi igazgataacutes teruumlleti alapjait eacutes a szubszidiaritaacutes

elveacutet Ugyanakkor a helyi koumlzigazgataacutesban nem az oumlnkormaacutenyzatok rendelkeznek kardinaacutelis

szerepkoumlrrel a helyi koumlzigazgataacutes a koumlzponti hatalomnak alaacuterendelt456

Az 1789-es francia forradalom utaacuten alakult ki az a teruumlleti szerkezet amely napjainkban is

determinaacutelja a francia oumlnkormaacutenyzati rendszert a telepuumlleacutesek (communes) eacutes a megyeacutek

(deacutepartements) oumlnkormaacutenyzatait457 A teruumlleti rendszert meghataacuterozoacute jelentős aktus Bonaparte

Napoacuteleon 1800-ban koumlzreadott rendelkezeacutese ndash a Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleti felosztaacutesaacuteroacutel eacutes a teruumlleti

egyseacutegek igazgataacutesaacuteroacutel ndash amelynek eredmeacutenyekeacutent felaacutelliacutetaacutesra keruumlltek a prefektuacuteraacutek

(Preacutefets) valamint a Conseil Geacuteneacuteral (de Deacutepartements) Ez utoacutebbi rendelkezeacutes amelyet

Franciaorszaacuteg igazgataacutesi alkotmaacutenyaacutenak is neveznek a 20 szaacutezad veacutegeacuteig hataacutelyban volt eacutes

normatiacutev rendelkezeacutesei eacuterveacutenyesuumlltek A teruumlleti egyseacutegek keacutepviselő-testuumlleteinek

vaacutelasztaacutesaacutera vonatkozoacute koumltelezettseacuteget maacuter 1833-ban toumlrveacutenyi szinten szabaacutelyoztaacutek A

megyeacutek kettős arculatuacute inteacutezmeacutenye egyreacuteszről az aacutellami adminisztraacutecioacute teruumlleti szervekeacutent

valamint teruumlleti oumlnkormaacutenyzati egyseacutegkeacutent is funkcionaacuteltak Az 1884-ben elfogadott a

telepuumlleacutesek oumlnkormaacutenyzatairoacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny (loi municipale) kifejezeacutesre juttatta a szabad

oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes elveacutet (libre administration communale)

Franciaorszaacutegban a helyi autonoacutemia tradicionaacutelis eacutertelmezeacutese a koumlzponti hatalom eacutes a helyi

szervek koumlzoumltti kapcsolatrendszert foglalja magaacuteban A decentralizaacutecioacute eacutes a helyi autonoacutemia

elve nem fedi egymaacutest hiszen a helyi autonoacutemia az aacutellam aacuteltali elismereacutest jelenti miacuteg ezzel

szemben a decentralizaacutecioacute az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesaacutet Ezen elvi

megfontolaacutes valamint a francia koumlzigazgataacutesban aacuteltalaacutenosan eacuterveacutenyesuumllő bdquolibre

administrationrdquo alkotmaacutenyos elve458 koumltelező mind a hatoacutesaacutegokra mind az

455 FAacuteBIAacuteN (2012) 33-34 456 FAacuteBIAacuteN (2012) 60-61 457 Loi du 22 deacutecembre 1789 458 Constitution de la Reacutepublique franccedilaise Constitution du 4 octobre 1958 art 72 al 3)

145

oumlnkormaacutenyzatokra neacutezve Az elv eacuterveacutenyesuumlleacutese a francia oumlnkormaacutenyzatisaacuteg egyes elemeinek

eacutertelmezeacuteseacuteneacutel folyamatosan vita taacutergyaacutet keacutepezi

Az 1958-as de Gaulle-i alkotmaacuteny az oumlnkormaacutenyzatok keacutet szintjeacutet roumlgziacutetette a telepuumlleacutesi eacutes a

megyei oumlnkormaacutenyzatokat egyseacutegesen collectiviteacutes territoriales elnevezeacutessel459 Az 1950-es

eacutevek oacuteta toumlbb mint neacutegyszaacutez olyan aacutellami rendelkezeacutes keruumllt megalkotaacutesra amely a politikai

inteacutezmeacutenyek decentralizaacutecioacutejaacutet eacutes a koumlzigazgataacutesi eljaacuteraacutesok modernizaacutecioacutejaacutet eredmeacutenyezte460

Az 1970-es eacutevek veacutegeacuteig Franciaorszaacuteg erőteljesen centralizaacutelt aacutellamnak minősuumllt a

koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteeacutert doumlntő meacuterteacutekben az aacutellam felelt Ugyanakkor az 1970-es

oumlnkormaacutenyzati refomtoumlrveacuteny kiterjesztette az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes szabadsaacutegaacutenak elveacutet

szűkiacutetette a prefektusok ellenőrzeacutesi jogkoumlreacutet kuumlloumlnoumlsen a koumlltseacutegveteacutes tereacuten A megye

testesiacutetette meg a teruumlleti inteacutezmeacutenyi igazgataacutesi egyseacuteget a keacutetszintű oumlnkormaacutenyzati

rendszerben pedig a felsőbb szintű teruumlleti oumlnkormaacutenyzati funkcioacutekat laacutetta el Az

oumlnkormaacutenyzatok funkcionalitaacutesukat tekintve meglehetősen gyengeacutenek szaacutemiacutetottak azonban

azt is hozzaacute kell tenni hogy a polgaacutermesterek meghataacuterozoacute befolyaacutest gyakoroltak a nemzeti

szintű politika doumlnteacuteshozatalra a funkcioacutek halmozaacutesa (cumul de mandates) gyakorlataacutenak

eredmeacutenyekeacutent Kiemeleacutest eacuterdemel hogy a francia oumlnkormaacutenyzati rendszer a taacutersulaacutesos

egyuumlttműkoumldeacutes gazdag formavilaacutegaacutet foglalja magaacuteban szeacuteles teret biztosiacutetva az

oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti oumlszehangolt feladatellaacutetaacutesnak

Az 1982-ben megvaloacutesiacutetott reformnak kuumlloumlnoumls figyelmet szuumlkseacuteges szentelni ugyanis legfőbb

ceacuteljakeacutent szeacuteleskoumlrű decentralizaacutecioacutes leacutepeacutesek kiacuteseacuterlete eacutes a politikai eacutes igazgataacutesi rendszer

dekoncentraacutecioacuteja azonosiacutethatoacute A decentralizaacutecioacuteval oumlsszefuumlggeacutesben lefektette a vilaacutegosan

meghataacuterozott eacutes elkuumlloumlniacutetett hataacuteskoumlroumlk eacutes felelősseacutegek elveacutet (bloc de compeacutetences) A

prefektus koraacutebbi aacutetfogoacute feluumlgyeleti feladatkoumlre valoacutejaacuteban koordinatiacutev szerepre utoacutelagos

toumlrveacutenyesseacuteg kontrollfunkcioacutera korlaacutetozoacutedott Az 1959-ben kialakiacutetott reacutegioacutek mind

politikailag mind pedig feladatkoumlruumlket tekintve erősoumldtek a megyeacutek vaacuteltak leginkaacutebb az

aacutellami hataacuteskoumlroumlk aacutetruhaacutezaacutesaacutenak kedvezmeacutenyezettjeiveacute miacuteg a telepuumlleacutesek hataacuteskoumlre

korlaacutetozott meacuterteacutekű maradt a tovaacutebbiakban is Az oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutesban elterjedtek

eacutes egyre nagyobb szerepet toumlltoumlttek be mind az egyetlen ceacutelra leacutetrejoumltt (syndicats agrave vocation

unique - SIVU) mind pedig a toumlbb funkcioacutet is betoumlltő taacutersulaacutesok (syndicats agrave vocation

multiple - SIVOM) A koumlzoumlsseacutegek a vaacuterosi koumlzoumlsseacutegek (communeauteacutes urbaines) kuumlloumlnboumlző

459 Constitution de la Reacutepublique franccedilaise Constitution du 4 octobre 1958 Titre XII Des Collectiviteacutes

Territoriales Article 72-75-1 460 Jean-Clude THOENIG Modernizing Sub-national Government in France Institutional Creativity and Systemic

Stability In Vincent Hoffman-Martinot ndash Hellmut Wollmann (Eds) State and Local Government Reforms in

France and Germany Divergence and Convergence VS Verlag fuumlr Socialwissenschaften Wiesbaden 2006 39

146

formaacutei is eacuterveacutenyesuumlltek a Loi Chevegravenement461 haacuterom alaptiacutepust inteacutezmeacutenyesiacutetett

(communauteacutes de communes communauteacutes dagglomeacuteration communauteacutes urbaines)

Franciaorszaacutegban is indukaacutelt az NPM reforminteacutezkedeacuteseket amelyek ugyan nem gyakoroltak

erőteljes hataacutest de a telepuumlleacutesek eseteacuteben előfordult a vaacutellalkozaacutes-szerű műkoumldteteacutes

mintaacuteja462

Jean-Claude Thoenig megaacutellapiacutetaacutesa szerint a modernizaacutecioacutet ceacutelzoacute reforminteacutezkedeacutesek

Franciaorszaacutegban aacuteltalaacuteban nagyobb visszhang kivaacuteltaacutesa neacutelkuumll csendesen meruumllnek fel eacutes

keruumllnek veacutegrehajtaacutesra Ez aloacutel az egyetlen kiveacutetelt a Franccedilois Miterrand aacuteltal veacutegrehajtott

inteacutezkedeacutesek keacutepezik463 Aacuteltalaacutenos tapasztalatkeacutent oumlsszegezhető a reformokkal

oumlsszefuumlggeacutesben az is hogy mind az 1980-as eacutevek soraacuten mind 2003-ban erőteljes

decentralizaacutecioacute zajlott le az aacutellam hataacuteskoumlroumlket ruhaacutezott aacutet a szubnacionaacutelis szervezetekre a

helyi politikusok azonban nem toumlrekednek arra hogy a helyi lakossaacuteg a doumlnteacuteshozatalba

nagyobb meacuterteacutekben bevonaacutesra keruumlljoumln464 A 2003-as alkotmaacutenymoacutedosiacutetaacutes emelte alkotmaacutenyi

szintre a reacutegioacutekat amely egy uacutej kategoacuteriakeacutent keruumllt elismereacutesre a helyi oumlnkormaacutenyzati

rendszerben

A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutet Franciaorszaacuteg ndash annak elleneacutere hogy aktiacutevan

reacuteszt vett annak előkeacutesziacuteteacuteseacuteben eacutes 1985-ben az első alaacuteiacuteroacutek koumlzoumltt volt - csak 2007

januaacuterjaacuteban ratifikaacutelta eacutes maacutejus 1-jeacutetől leacuteptette hataacutelyba465 A ratifikaacutecioacute folyamata

elhuacutezoacutedott mert toumlbb akadaacutelyt is el kellett haacuteriacutetania a toumlrveacutenyhozaacutesnak a Charta nemzeti

jogba toumlrteacutenő aacutetuumllteteacuteseacutet megelőzően iacutegy toumlbbek koumlzoumltt az alkotmaacutenyt is moacutedosiacutetani kellett

2003 maacuterciusaacuteban466 A Charta elfogadaacutesaacutehoz Franciaorszaacuteg eacutertelmező rendelkezeacuteseket

fűzoumltt amely eacuterintette egyreacuteszről az aacutellami szervek eacutes az oumlnkormaacutenyzatok

egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek kizaacuteraacutesaacutet meghataacuterozott teruumlleteken (Terres australes et antarctiques

franccedilaises) maacutesreacuteszről a Charta 3 cikk maacutesodik bekezdeacuteseacutet a veacutegrehajtoacute szervek

felaacutelliacutetaacutesaacutenak csupaacuten a lehetőseacutegeacutet hangsuacutelyozva valamint a peacutenzuumlgyi kiegyenliacutető

mechanizmusok alkalmazaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet A Charta jogi hataacutesa Robert Hertzog

aacutellaacutespontja szerint a francia oumlnkormaacutenyzati rendszerre műkoumldeacutesre marginaacutelisnak

tekinthető467

461 Loi ndeg 99-586 du 12 juillet 1999 relative au renforcement et agrave la simplification de la coopeacuteration

intercommunale 462 WOLLMAN (2004) 656-659 463 THOENIG (2006) 47 464 THOENIG (2006) 57 465 httpwwwcoeintenwebconventionsfull-list-conventionstreaty122signatures 466 LrsquoActualiteacute Juridique Droit Administratif AJDA Dalloz Revues 2006 1577 467 Robert HERTZOG Local Government in France In Local Government in the Member States of the European

Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP Madrid 2012 210

147

A francia koumlzigazgataacutesi rendszer teruumlleti szervezeteacutenek jelenleg formaacuteja magaacuteban foglal mind

decentralizaacutelt mind pedig dekoncentraacutelt igazgataacutesi teruumlleti egyseacutegeket szerveket Az aacutellami

funkcioacutekat teruumlleti szinten megvaloacutesiacutetoacute legfőbb szerv a prefektuacutera miacuteg a decentralizaacutelt

szervek vaacutelasztott testuumlletekkel eacutes veacutegrehajtoacute apparaacutetusokkal is rendelkeznek Az

oumlnkormaacutenyzatok az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr elve menteacuten szerveződtek azon helyi koumlzuumlgyek tereacuten

amelyekben a helyi eacuterdek kimutathatoacute szeacuteles koumlrben rendelkeznek igazgataacutesi

jogosiacutetvaacutenyokkal A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok (36682) ugyan azonos jogaacutellaacutessal de

rendkiacutevuumll elteacuterő jellemzőkkel rendelkeznek (a testuumlletek vaacutelasztaacutesa koumlltseacutegveteacutes a

taacutemogataacutesok moacutedozatai humaacutenerőforraacutes-gazdaacutelkodaacutes stb) Alapvető jellemzője a helyi

szintű igazgataacutesnak az oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti taacutersulaacutesi rendszer Ceacutel hogy hateacutekonysaacuteguk

noumlveleacutese eacuterdekeacuteben a taacutersulaacutesok szaacutema csoumlkkenteacutesre keruumlljoumln egybeolvadaacutesukat

elősegiacutetseacutek468 A teruumlleti szintet egyreacuteszről a megyeacutek (96 megye eacutes 5 tengerentuacuteli megye)

maacutesreacuteszről pedig a reacutegioacutek jeleniacutetik meg

A francia helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerben napjainkban is meghataacuterozoacute reformfolyamatok

zajlanak469 Az oumlnkormaacutenyzati rendszert alapvetően befolyaacutesolta az a 2015 nyaraacuten alkotott a

Francia Koumlztaacutersasaacuteg uacutej teruumlleti beosztaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny amely uacutejradefiniaacutelta a helyi eacutes a

regionaacutelis szervek hataacuteskoumlreacutet A toumlrveacuteny kiemelkedő inteacutezkedeacutese a francia belső regionaacutelis

hataacuterok megvaacuteltoztataacutesa amely a reacutegioacutek szaacutemaacutenak csoumlkkenteacuteseacutet ndash 22-ről 13-ra ndash

eredmeacutenyezte 2016 januaacuter 1-jeacutetől Az inteacutezkedeacutes ceacutelja a regionaacutelis kormaacutenyzaacutes taacutemogataacutesa

azaz az olyan gazdasaacutegi kompetenciaacutek eacutes doumlnteacuteshozatali kapacitaacutesok megerősiacuteteacutese amelyek

nem tartoznak az aacutellam hataacuteskoumlreacutebe Az uacutej reacutegioacutek hataacuteskoumlreacutet fogja keacutepezni a

gazdasaacutegfejleszteacutes eacutes az uumlzleti eacutelet taacutemogataacutesa a teruumlleti tervezeacutes a koumlzlekedeacutes szervezeacutese a

szakkeacutepzeacutes a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a foglalkoztataacutes Ezen tuacutel megosztva gyakorolnak

hataacuteskoumlrt a megyeacutekkel a kultuacutera a sport eacutes a turizmus teruumlleteacuten A reacutegioacutes hataacuteskoumlri

vaacuteltozaacutesok 2017-re teljesednek ki eacutes vaacutelnak veacuteglegesseacute470

44 Sveacutedorszaacuteg

Az első modern oumlnkormaacutenyzati jogszabaacutely Sveacutedorszaacutegban 1862-ben leacutepett hataacutelyba amely

alapvetően meghataacuterozta az oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutet feladat-eacutes hataacuteskoumlreit Ugyanebben

az eacutevben helyi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokat is tartottak Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg meacutely gyoumlkerei

468 HERTZOG (2012) 216-219 469 Reacuteszletesen BALAacuteZS Istvaacuten A francia helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakulaacutesa napjainkban Aacutellam- eacutes

Jogtudomaacuteny LVII eacutevfolyam 2016 2 szaacutem 16-39 470 France Approves a Territorial Reform httpwwwregionsunies-fogarorgenmedia-files107-france-

approves-a-territorial-reform (20160714)

148

szorosan kapcsoloacutednak az orszaacuteg teruumlleti eacuteghajlati sajaacutetossaacutegaihoz A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet

koumlvető időszakban a joacuteleacuteti aacutellam koncepcioacuteja uacutej feladatokat roacutett az oumlnkormaacutenyzat rendszerre

Sveacutedorszaacuteg ugyan unitaacuterius aacutellam azonban a legtoumlbb koumlzfeladatot a keacutetszintű helyi eacutes teruumlleti

szinten szerveződoumltt telepuumlleacutesi eacutes regionaacutelis oumlnkormaacutenyzatok laacutetjaacutek el Eacuteppen emiatt

tekinthető Euroacutepaacuteban ndash nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban ndash a sveacuted oumlnkormaacutenyzati rendszer ndash

politikai eacutes funkcionaacutelis eacutertelemben is ndash a legerősebb helyi oumlnkormaacutenyzattal rendelkező

orszaacutegok csoportjaacuteba tartozoacutenak471

A jelenlegi oumlnkormaacutenyzati rendszer az 1952-ben majd az 1974-ben veacutegrehajtott nagymeacutervű

teruumlleti reform eredmeacutenyekeacutent alakult ki ami elsődlegesen a helyi szintű egybeolvadaacutes

folyamatakeacutent jellemezhető Az 1990-es eacutevekben a koraacutebbi teruumlleti reformokon tuacutel

decentralizaacutecioacutes leacutepeacutesekre is sor keruumllt enneacutelfogva tovaacutebb hangsuacutelyozoacutedott a toumlbbfunkcioacutes

oumlnkormaacutenyzaacutes modellje a helyi oumlnkormaacutenyzaacutesban472 Az 1991-es oumlnkormaacutenyzati toumlrveacuteny

megőrizte az első oumlnkormaacutenyzati toumlrveacuteny toumlrteacuteneti oumlroumlkseacutegeacutet473

Az 1990-es eacutevek oacuteta keacutet olyan inteacutezmeacutenyi reform azonosiacutethatoacute amelyet a New Public

Management indukaacutelt Az egyik a kiszervezeacutesek gyakorlata vagyis a koumlzszolgaacuteltataacutesok

nyuacutejtaacutesaacutenak szerződeacuteses alapon magaacutentaacutersasaacutegok illetve nem profitorientaacutelt adott esetben

oumlnkeacutentes szervezetek uacutetjaacuten A maacutesodik a telepuumlleacutesek aacuteltal nyuacutejtott taacutemogataacutesok rendszere

amely lehetőveacute tette az aacutellampolgaacuterok szaacutemaacutera hogy szolgaacuteltataacutesokat vaacutesaacuteroljanak piaci

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt megadva ezzel a vaacutelasztaacutes szabadsaacutegaacutet474

A Sveacuted Kiraacutelysaacuteg Alkotmaacutenya a demokraacutecia egyik meacuterfoumlldkoumlvekeacutent megvaloacutesulaacutesi

formaacutejakeacutent tekint az oumlnkormaacutenyzatokra475 Az Alkotmaacuteny a helyi eacutes a regionaacutelis autonoacutemia

roumlgziacuteteacuteseacuten tuacutel tartalmazza a keacutetszintű oumlnkormaacutenyzati rendszerre a helyi vaacutelasztaacutesokra

vonatkozoacute alapvető előiacuteraacutesokat 2011 oacuteta kuumlloumln fejezetben

A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja 1989-ben keruumllt kihirdeteacutesre amely a koraacutebbi

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutesban nem hozott leacutenyegi vaacuteltozaacutest A Charta rendelkezeacutesei

beeacutepiacuteteacutesre keruumlltek a sveacuted jogrendbe megjegyzendő ugyanakkor hogy komoly bizonyiacuteteacutekot

neheacutez talaacutelni erre az inkorporaacutecioacutera a parlamenti joacutevaacutehagyaacutes eacutes neacutehaacuteny hivatkozaacutes

kiveacuteteleacutevel A sveacuted jogi tradiacutecioacutek miatt azonban ezek is koumltelezően alkalmazandoacutenak

minősuumllnek476

471 WOLLMAN (2004) 647 472 WOLLMAN (2004) 647 473 Tom MADELL Local Government in Sweden In Local Government in the Member States of the European

Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP Madrid 2012 637 474 WOLLMAN (2004) 649 475 Sveacuted Kiraacutelysaacuteg Alkotmaacutenya 1 cikk (2) bekezdeacutese 476 MADELL (2012) 642

149

4 fejezet

Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet ndash a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet hazai rendszere

1 Vaacuteltozoacute kormaacutenyzati ellenőrzeacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacuteben

A kormaacutenyzati ellenőrzeacutes inteacutezmeacutenyrendszere tartalma terjedelme alapvetően meghataacuterozoacute

a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacuteben Az aacutellami beavatkozaacutes szervezet- eacutes eszkoumlzrendszere

rendszerint szoros oumlsszefuumlggeacutest mutat a centralizaacutecioacute meacuterteacutekeacutevel a decentralizaacutecioacute

megvaloacutesulaacutesi fokaacuteval A kormaacutenyzati ellenőrzeacutest az aacutellamnak a feladatok ellaacutetaacutesaacuteval

kapcsolatos szerepfelfogaacutesa időszakonkeacutent maacutes eacutes maacutes moacutedon befolyaacutesolja alakiacutetja az

alkalmazhatoacute eszkoumlzrendszert A helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes a kormaacutenyzat koumlzoumltt ugyan nem

kibeacutekiacutethetetlen az ellenteacutet ezen a teruumlleten azonban a feluumlgyeleti jog gyakorlaacutesa az aacutellam

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute eszkoumlzoumlk periodikusan vitaacutet generaacutelhatnak az ellenőrzeacutesi folyamatban

reacutesztvevők koumlzoumltt

Kiinduloacutepontkeacutent a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet keacuterdeacuteseacutenek taacutergyalaacutesakor Kaltenbach Jenő

aacutellami feluumlgyeletre vonatkozoacute definiacutecioacutejaacutet emelem ki amelynek elemei meghataacuterozoacute

jelentőseacuteggel biacuternak Eszerint bdquo[A]z aacutellami feluumlgyelet az aacutellam jogi-igazgataacutesi funkcioacuteja

amely nem jogalkotaacutes de nem is biacuteraacuteskodaacutes (biacuteroacutei jogalkalmazaacutes) hanem a koumlzigazgataacutesi

jogalkalmazaacutes teruumlleteacutere tartozik Mint aacutellami teveacutekenyseacuteg jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott

korlaacutetok koumlzeacute szoriacutetott eacutes a biacuteroacutesaacuteg aacuteltal ellenőrzoumltt Mint jogviszony oumlnaacutelloacute jogalanyok koumlzti

jogviszonyt fejez ki amelyben a feluumlgyelő a feluumlgyelt magatartaacutesaacutet abboacutel a ceacutelboacutel kiacuteseacuteri

figyelemmel hogy az megfelel-e a jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott koumlvetelmeacutenyeknek eacutes ettől

valoacute elteacutereacutes eseteacuteben megfelelő inteacutezkedeacutest teszrdquo477 A koumlzigazgataacutesi feluumlgyelet osztaacutelyozaacutesaacutet

is elveacutegezte amely szinteacuten iraacutenyadoacute (1) a feluumlgyeleti jogalanyok szerint megkuumlloumlnboumlztetve a

szoumlvetseacutegei aacutellamokban a tagaacutellamok feletti feluumlgyeletet az oumlnkormaacutenyzati feluumlgyeletet a

koumlzigazgataacutesi jogi jogalanyok eacutes a magaacutenjogi jogalanyok koumlzoumltti feluumlgyeletet (2) taacutergya

szerint a peacutenzuumlgyi a szak- eacutes a speciaacutelis feluumlgyeletet valamint (3) a feluumlgyeleti jogalapja

szerint a jogszerűseacutegi-ceacutelszerűseacutegi feluumlgyeletet478

11 Elmeacutelet-toumlrteacuteneti előzmeacutenyek

A 19 szaacutezad maacutesodik feleacuteben a neacutemet aacutellamokban szuumllettek meg azok a szabaacutelyozaacutesok

amelyek alapvetően meghataacuteroztaacutek az aacutellami feluumlgyelet kereteit A feluumlgyelet jellemző elemei

477 KALTENBACH (1991) 89 478 KALTENBACH (1991) 113-114

150

e szabaacutelyozaacutesok alapulveacuteteleacutevel a koumlvetkezők (1) a felvilaacutegosiacutetaacutes-keacutereacutes (2) a hataacuterozatok

felfuumlggeszteacutese (3) a koumltelezettseacutegszegeacutes elmulasztaacutesa eseteacuten helyettesiacutető eljaacuteraacutes (4) az

eloumlljaacuteroacutesaacuteg elleni bdquoszabaacutelyseacuterteacutesirdquo buumlnteteacutes eacutes (5) a testuumllet feloszlataacutesa A felsorolt

komponensek a modern feluumlgyeleti rendszereket is jellemzik Ezzel paacuterhuzamosan szuumllettek

meg az oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő rendelkezeacutesek is amelyek rendezteacutek az oumlnkormaacutenyzatok

jogaacutellaacutesaacutet valamint a feluumlgyeleti viszonyokat iacutegy toumlbbek koumlzoumltt kimondaacutesra keruumllt hogy (1) a

koumlzseacuteg koumlztestuumlleti jogaacutellaacutessal oumlnkormaacutenyzati jogokat eacutelvez amelyeket toumlrveacutenyi korlaacutetok

koumlzoumltt gyakorolhat (2) a teruumlleti oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk dualizmusa a feluumlgyelet

megkettőződeacuteseacutet is maga utaacuten vonta mivel az eredeti hataacuteskoumlroumlk eseteacuteben a feluumlgyelet csak

jogszerűseacutegi amiacuteg az aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlkneacutel ceacutelszerűseacutegi feluumlgyelet is lehet (3) a

koumlzigazgataacutes biacuteroacutesaacutegi kontrollja a feluumlgyeleti jogviszonyokban uacutejabb szereplővel toumlrteacutent

bővuumlleacutest eredmeacutenyezett479

Az alaacutebbiakban a magyar polgaacuteri koumlzigazgataacutestudomaacuteny hazai keacutepviselőinek neacutezetei koumlreacuteből

keruumllnek kiemeleacutesre az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelettel kapcsolatos gondolatok A kormaacutenyzati

ellenőrzeacutes szerepeacutenek megalapozaacutesaacutehoz a lehetseacuteges ellenteacutetek illusztraacutelaacutesaacutehoz

kiinduloacutepontkeacutent szolgaacutelhat a 19 szaacutezad veacutegeacuten Reacutenyi Joacutezsef aacuteltal megfogalmazott keacutet a helyi

oumlnkormaacutenyzat eacutes a felette gyakorolt aacutellami feluumlgyelet elveacutenek megvaloacutesulaacutesaacutet illetően feltett

keacuterdeacutes bdquoMi kuumlloumlnoumlsen az oumlnkormaacutenyzati koumlzigazgataacutes taacutergya Eacutes az oumlnkormaacutenyzati szerv

honnan nyeri azt a koumlztekinteacutelyt a mely azt koumlzigazgataacutesi szervveacute az oumlnkormaacutenyzatot

koumlzigazgataacutessaacute teszi Ha erre a keacutet keacuterdeacutesre megfeleluumlnk tudjuk haacutenyadaacuten vagyunk a helyi

oumlnkormaacutenyzat felett gyakorolt aacutellami feluumlgyelet teacuteteleacutevelrdquo480 A 19 szaacutezad veacutegeacutenek

oumlnkormaacutenyzati rendszereacutevel oumlsszefuumlggeacutesben megaacutellapiacutetotta bdquoA modern aacutellam elfogadja

ugyan az oumlnkormaacutenyzat politikai elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet az orszaacutegos koumlzigazgataacutes

szervezeteacuteben fenntartja a multboacutel fennmaradt toumlrteacutenelmi koumlzigazgataacutesi koumlzuumlleteket

(vaacutermegye kir vaacuteros stb) is csakhogy a helyett hogy privilegizaacutelt oumlnaacutelloacutesaacutegot juttatna

nekik az aacutellami eacutelet organumaivaacute teszi azokat vagyis ndash mind mondani szokaacutes ndash aacutellaacutesuknak

alkotmaacutenyszerű alapot adrdquo481

479 Klaus BERCHTOLD Gemeindeaufsicht Wien-New York 1972 17 20 Ideacutezi KALTENBACH Jenő Az

oumlnkormaacutenyzati feluumlgyelet Universum Kiadoacute Szeged 1991 35-36 480 REacuteNYI Joacutezsef A helyi oumlnkormaacutenyzat eacutes a felette gyakorolt aacutellami feluumlgyelet elve eacutes jogrendszere kuumlloumlnoumls

tekintettel a kormaacutenyhatoacutesaacutegi feluumlgyeletre Franklin Taacutersulat Nyomdaacuteja Budapest 1896 15 481 REacuteNYI (1896) 19

151

A kormaacutenyzat ellenőrzeacutesi szerepkoumlreacutevel kapcsolatban leszoumlgezte rdquo[A] kormaacutenyhatoacutesaacutegi

feluumlgyelet csak uacutegy mint az aacutellami feluumlgyelet az oumlnkormaacutenyzati koumlzigazgataacutesi rendszereacutenek

organikus tehaacutet kikuumlszoumlboumllhetetlen kategoacuteriaacutejardquo482

Magyary Zoltaacuten a feluumlgyeletet csak a megyei oumlnkormaacutenyzat feletti kormaacutenyfeluumlgyelet

inteacutezmeacutenyekeacutent emliacutetette a főispaacuten feluumlgyeleti jogkoumlreacutenek egyes jogosiacutetvaacutenyait elemezte bdquoA

vaacutermegye szervei koumlzuumll azonban a főispaacuten feluumlgyeleti eacutes ellenőrzeacutesi joga mind a testuumlleti

mind az egyeacuteni szervekre eacutes pedig mind az oumlnkormaacutenyzati mind az igazgataacutesi uumlgyekben

kiterjedrdquo483

12 A feluumlgyeleti jog a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacuteg műkoumldeacuteseacuteben

Az oumlnkormaacutenyzati elv eacutes a feluumlgyeleti elv kettősseacutegeacutet jellemző megaacutellapiacutetaacuteshoz azonban

hozzaacute kell tenni hogy a 19 szaacutezad veacutegeacutere kialakult oumlnkormaacutenyzati struktuacutera eacutes műkoumldeacutes

tekinteteacuteben fennaacutellt koumlzponti koumlzigazgataacutesi szervi jogosiacutetvaacutenyok messze tuacutelterjeszkedtek a

feluumlgyelet mai aacuteltalaacutenos fogalmaacuten Amint az reacuteszletesen kifejteacutesre keruumllt az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia alakulaacutesaacutenak hazai toumlrteacuteneti bemutataacutesaacutenaacutel a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok rendezeacuteseacuteről

szoacuteloacute 1870 eacutevi XLII tc igen szeacuteles koumlrben szabaacutelyozta a minisztert megillető feluumlgyeleti

jogokat melyeket a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokroacutel szoacuteloacute 1886 eacutevi XXI tc meacuteg tovaacutebb bőviacutetett a

kormaacuteny megsemmisiacuteteacutesi jogaacutenak kiterjeszteacuteseacutevel a felirati jog korlaacutetozaacutesaacuteval a főispaacuten

hataacuteskoumlreacutenek bőviacuteteacuteseacutevel amely reacuteszben oumlsszefuumlggeacutesben aacutellt az oumlnkormaacutenyzati testuumlletek

szemeacutelyzeti jogkoumlreacutenek szűkiacuteteacuteseacutevel Az utoacutebb hivatkozott toumlrveacuteny a leacutenyeges keacuterdeacutesekben

(5 sect) szinte minden doumlnteacuteshez joacutevaacutehagyaacutest igeacutenyelt Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet alapvető

jogosultsaacutegai a II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig jelentős vaacuteltozaacuteson nem mentek keresztuumll

2 Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet Euroacutepaacuteban

21 Lehetseacuteges modellek

Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet euroacutepai modellje Kaltenbach Jenő nyomaacuten a koumlvetkezők szerint

aacutelliacutethatoacute fel (1) az erősen centralizaacutelt francia aacutellam amely koumlzponti hatalom aacutellami tutela-

rendszereacutet eacutepiacutetette ki (2) az angol modell amelyben nem joumltt leacutetre koumlzponti aacutellami feluumlgyeleti

inteacutezmeacutenyrendszer hanem a fő szerepet a feluumlgyelet eacutes a hatalomgyakorlaacutes

bdquoharmonizaacutecioacutejaacutebanrdquo is a biacuteroacutesaacutegoknak juttatta (3) neacutemet-osztraacutek megoldaacutes amely a

centraacutelis-lokaacutelis kapcsolatokat az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet jogi alapokra helyezeacuteseacutevel fejezte

482 REacuteNYI (1896) 47 483 MAGYARY (1942) 287

152

ki484 Az alaacutebbiakban pedig az autonoacutem helyi koumlzoumlsseacutegek iraacutenyaacuteban megvaloacutesuloacute kormaacutenyzati

ellenőrzeacutes feluumlgyelet zsinoacutermeacuterteacutekeacuteuumll az Euroacutepa Tanaacutecs aacuteltal tagjai szaacutemaacutera meghataacuterozott

alapeacuterteacutekek elvek keruumllnek kifejteacutesre

Az ET ezen egyezmeacutenyekben ajaacutenlaacutesokban roumlgziacutetett eacuterteacutekrendet szuumlkseacuteges koumlvetnie a hazai

szabaacutelyozaacutesnak is leacuteveacuten hogy az oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakiacutetaacutesakor maacuter toumlrekedett a

jogalkotoacute ezen kriteacuteriumok szerinti szabaacutelyozaacutes kialakiacutetaacutesaacutera A Tanaacutecs aacuteltal koumlvetett

eacuterteacutekrend megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuteul szolgaacutelhat a szabaacutelyozaacutes szinkronitaacutesaacutera vonatkozoacutean az

egymaacutestoacutel elkuumlloumlnuumllő oumlnkormaacutenyzati modellek eseteacuteben A modellezeacutes az aacutellamigazgataacutesi

feluumlgyelet elemzeacutesekor is olyan aacuteltalaacutenos jegyek alapjaacuten toumlrteacutenhet amelyek meghataacuterozzaacutek

egyfelől az aacutellam eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok viszonyaacutet az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti

eszkoumlzoumlk erősseacutegeacutet maacutesfelől a feluumlgyeletet gyakorloacute szerv jellemzőit veszik alapul

Az oumlnkormaacutenyzati feluumlgyelet vizsgaacutelataacutehoz az eacuteszaki eacutes a deacuteli oumlnkormaacutenyzati modell

megkuumlloumlnboumlzteteacutese indokolt amiacuteg az eacuteszaki modell nagyfokuacute oumlnaacutelloacutesaacuteggal eacutes ehhez

illeszkedő felelősseacutegi rendszerrel iacuterhatoacute koumlruumll addig a deacuteli modell centralizaacuteltabb erősebb

aacutellami kontroll eacuterveacutenyesuumll485 Az angolszaacutesz oumlnkormaacutenyzati rendszerben a bdquofeluumlgyeleti

jogokatrdquo toumlbbnyire biacuteroacutesaacutegok gyakoroljaacutek az aacuteltalaacutenos biacuteroacutesaacutegi szervezetrendszer kereteacuteben

A kontinentaacutelis rendszerekben a francia eacutes a neacutemet oumlnkormaacutenyzati minta valamint az azt

koumlvető aacutellamok feluumlgyeleti rendszerei keruumllhetnek emliacuteteacutesre A francia centralizaacutelt prefektusi

rendszer az oumlnkormaacutenyzati műkoumldeacutes ellenőrzeacutese tekinteteacuteben igen erős jogosiacutetvaacutenyokkal

rendelkezik A francia feluumlgyeleti rendszer egyes inteacutezmeacutenyes jellemzői maacutes iacutegy a mediterraacuten

aacutellamokban valamint Romaacuteniaacuteban Lengyelorszaacutegban is nyomon koumlvethetőek Elteacuterő

sajaacutetossaacutegokkal rendelkezik eacutes eacuteppen ezeacutert kuumlloumln mintaacutet koumlvet az a foumlderalizmusban

gyoumlkerező koumlzigazgataacutesi rendszer amely elsősorban Neacutemetorszaacutegban alakult ki de hataacutesa

Ausztriaacuteban Csehorszaacutegban Szloveacuteniaacuteban Magyarorszaacutegon is eacuterveacutenyesuumll

Az aacutellami feluumlgyeletet gyakorloacute szervek rendszerezeacutese alapjaacuten szinteacuten toumlbb minta eacuterveacutenyesuumll

iacutegy Neacutemetorszaacuteg Ausztria peacuteldaacuteja a francia megoldaacutes Luxemburg kuumlloumlnoumls valamint az

angolszaacutesz peacutelda eacutes Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepa aacutellamai486 A fő kuumlloumlnbseacuteg koumlzoumlttuumlk abban

mutatkozik meg hogy az egyes feluumlgyeleti inteacutezkedeacuteseket aacutellamigazgataacutesi szervek vagy a

484 KALTENBACH (1991) 87 485

GAJDUSCHEK Gyoumlrgy A koumlzigazgataacutesi szervezeti jellemzői ndash oumlsszehasonliacutetoacute aspektusboacutel In SZAMEL

Katalin et al (szerk) Az Euroacutepai Unioacute tagaacutellamainak koumlzigazgataacutesa Complex Kiadoacute Jogi eacutes Uumlzleti

Tartalomszolgaacuteltatoacute Kft Budapest 2011 47 486 Ezt a felosztaacutest alkalmazza Hoffmanneacute Neacutemeth Ildikoacute eacutes Hoffmann Istvaacuten HOFFMANNEacute Neacutemeth Ildikoacute -

HOFFMANN Istvaacuten Gondolatok a helyi oumlnkormaacutenyzatok teveacutekenyseacutegeacutenek ellenőrzeacuteseacuteről eacutes feluumlgyeleteacuteről ndash

nemzetkoumlzi eacutes toumlrteacuteneti kitekinteacutessel a gyakorlati veacutegrehajtaacutes moacutedszereivel Somogy megyeacuteben Magyar

Koumlzigazgataacutes 2005 februaacuter 89-103

153

kuumlloumlnboumlző biacuteroacutei szervek gyakoroljaacutek-e kizaacuteroacutelagosan illetőleg meghataacuterozott

uumlgycsoportokhoz igazodoacutean elteacuterő lehet a feluumlgyeletet gyakorloacute szerv is

E sajaacutetossaacutegok felvaacutezolaacutesaacutet koumlvetően keruumllhetnek bemutataacutesra az Euroacutepa Tanaacutecs aacuteltal az

oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutese teveacutekenyseacuteguumlk aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelete tartalmaacutera

vonatkozoacutean meghataacuterozott koumlzoumls eacuterteacutekek amelyeket az abban reacuteszt vevő aacutellamok

alkalmaznak

3 A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja eacutes az Euroacutepa Tanaacutecs feluumlgyeleti jog

gyakorlaacutesaacuteval kapcsolatos ajaacutenlaacutesa a Charta Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyve

A helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutere eacutes doumlnteacuteseire vonatkozoacute aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet

alapelvi jellegű tartalmi keacuterdeacuteseinek vizsgaacutelataacutehoz a Charta 8 Cikke szolgaacutel alapul Az

eljaacuteraacutesi keacuterdeacutesek tekinteteacuteben fontos rendelkezeacutes hogy mind az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti

eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutenak eseteit mind pedig a feluumlgyeleti jogot gyakorloacute kormaacutenyzati szerv

eljaacuteraacutesaacutera iraacutenyadoacute szabaacutelyokat alkotmaacutenyi vagy toumlrveacutenyi szintű szabaacutelyozaacutesban szuumlkseacuteges

rendezni A feluumlgyeletre vonatkozoacutean garanciaacutelis szabaacutely hogy a műkoumldeacutes toumlrveacutenyesseacutegeacutenek

eacutes alkotmaacutenyos elvekkel valoacute oumlsszhangjaacutenak vizsgaacutelataacutera iraacutenyulhat a ceacutelszerűseacutegi

feluumlgyeletnek csak abban az esetben van helye amikor aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlrben jaacuter

el az oumlnkormaacutenyzat A Charta az aacutellami beavatkozaacutes meacuterteacutekeacutere eacutes annak gyakorlaacutesaacutera

vonatkozoacutean a szuumlkseacutegesseacuteg eacutes araacutenyossaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek felteacutetlen eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet koumlveteli

meg a veacutedendő eacuterdek eacutes az alkalmazott eszkoumlz viszonyaacuteban

A Charta aacutellami feluumlgyeletet eacuterintő rendelkezeacuteseacutenek gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega 1998-ban adott ki Ajaacutenlaacutest a

feluumlgyeleti jog eszkoumlzeire eacutes terjedelmeacutere vonatkozoacutean487 Az Ajaacutenlaacutes eacutes az alapjaacutet keacutepező a

Helyi eacutes Regionaacutelis Demokraacutecia Bizottsaacuteg aacuteltal keacutesziacutetett Jelenteacutes szaacutemos kuumlloumlnboumlző

aacutellamszervezeti feleacutepiacuteteacutessel rendelkező aacutellamban vizsgaacutelta a feluumlgyeleti inteacutezmeacutenyrendszert eacutes

az eszkoumlzoumlk eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet eacutes ez alapjaacuten fogalmazta meg javaslatait a joumlvőbeni műkoumldeacutesre

vonatkozoacutean

Ezen Javaslatok koumlzuumll kiemeleacutesre eacuterdemes hogy az előzetes ellenőrzeacutes joacutevaacutehagyaacutes

engedeacutelyezeacutes csak kiveacuteteles esetekben fogadhatoacute el ndash mint meghataacuterozott eacuterteacutekhataacuter feletti

hiteluumlgyletek kuumllfoumlldi koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok bizonyos vagyontaacutergyak elidegeniacuteteacutese

aacutetruhaacutezaacutesa taacutersasaacutegi reacuteszesedeacutes megszerzeacutese elidegeniacuteteacutese ndash amikor a helyi telepuumlleacutesi

487 Recommendation No R (98) 12 of the Committee of Ministers to Member States on Supervision of Local

Authoritiesrsquo Action

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletIndex=noampcommand=cominstranetCmdBlobGetampInstranetImag

e=1531246ampSecMode=1ampDocId=1349032ampUsage=2 (2012 05 15)

154

teruumlleti eacuterdekek veacutedelmeacuteneacutel magasabb szintű eacuterdekek eacuterveacutenyesiacuteteacutese keruumll előteacuterbe A

feluumlgyeleti jog eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek leginkaacutebb vitatott teruumllete az ha a helyi teruumlleti

oumlnkormaacutenyzat doumlnteacuteseacutenek megsemmisiacuteteacuteseacutere koumlzigazgataacutesi szervezetrendszeren beluumll van

lehetőseacuteg kuumlloumlnoumlsen akkor ha ez ceacutelszerűseacutegi alapon toumlrteacutenik eacutes az oumlnkormaacutenyzat nem eacutelhet

jogorvoslati jogaacuteval sem Ez esetben okszerűen meruumllhet fel az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia

seacuterelmeacutenek lehetőseacutege Ugyaniacutegy megfelelő garanciaacutelis elemek neacutelkuumll problematikusnak

tekinthető az oumlnkormaacutenyzat mulasztaacutesa koumltelezettseacutegeacutenek nem teljesiacuteteacutese eseteacutere az

aktuspoacutetlaacutesi lehetőseacuteg megteremteacutese is maacutes koumlzigazgataacutesi szerv szaacutemaacutera

Az Ajaacutenlaacutes keacutet fontos vaacuteltoztataacutesra tartalmaz javaslatot Egyreacuteszről kiemeli az előzetes

ellenőrzeacutes eacutes a ceacutelszerűseacutegi szempontboacutel toumlrteacutenő feluumlgyeleti vizsgaacutelat visszaszoriacutetaacutesaacutenak

szuumlkseacutegesseacutegeacutet maacutesreacuteszről pedig hangsuacutelyozza a biacuteroacutesaacutegi előtti jogveacutedelem felteacutetlen

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet elsődleges moacutedszereacutenek a koumlzponti eacutes a helyi

oumlnkormaacutenyzat koumlzoumltti koumllcsoumlnoumls informaacutecioacutecsereacutet proponaacutelja azzal hogy az ellenőrzeacutes

tanaacutecsadoacute eacutes eacuterteacutekelő jellegeacutenek kell feluumllkerekednie A jogalkotaacutessal szembeni

koumlvetelmeacutenykeacutent fogalmazza meg hogy mind az előzetes mind az utoacutelagos ellenőrzeacutes

elveacutegzeacuteseacutere hataacuteridőt indokolt megaacutellapiacutetani Figyelemmel kell lenni a jogalkotaacutesban arra is

hogy mely doumlnteacutes illetőleg mulasztaacutes keacutepezheti toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes taacutergyaacutet Tovaacutebbaacute ki

kell szűrni annak a lehetőseacutegeacutet hogy toumlbb koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacuteg is ellenőrizhesse ugyanazt a

doumlnteacutest ndash esetleg elteacuterő koumlvetkezteteacutesekre jutva eacutes ezaacuteltal megseacutertve a jogbiztonsaacuteg elveacutet

Kuumlloumln foglalkozik az Ajaacutenlaacutes az aacutellampolgaacuterok helyi doumlnteacuteshozatalban valoacute reacuteszveacuteteleacutevel

fontosnak tartva olyan inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutet amelyek a polgaacuterok a civil taacutersadalom

tagjai aacuteltal gyakorolt feluumlgyelet kiemelt szerepeacutenek felismereacuteseacuten eacutes erősiacuteteacuteseacuten alapulnak

Az aacutellampolgaacuterok helyi koumlzeacuteletben valoacute reacuteszveacuteteleacutevel oumlsszefuumlggeacutesben szuumlletett meg a Charta

Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyve amelynek szaacutemos maacutes aacutellam mellett hazaacutenk is reacuteszese488 A

Jegyzőkoumlnyv a reacuteszveacutetel erősiacuteteacuteseacuten tuacutelmenően arra is hivatott hogy az abban reacuteszes

tagaacutellamok oumlnkormaacutenyzati szinten is biztosiacutetsaacutek a doumlnteacuteshozatal aacutetlaacutethatoacutesaacutegaacutet a mineacutel

szeacutelesebb koumlrű nyilvaacutenossaacutegot ezaacuteltal is erősiacutetve a helyi demokraacutecia szerveinek doumlnteacuteseinek

legitimitaacutesaacutet

4 Az euroacutepai integraacutecioacute hataacutesa az oumlnkormaacutenyzatok feletti feluumlgyeletre

Az euroacutepai integraacutecioacute oumlnkormaacutenyzatok feletti feluumlgyeletre gyakorolt esetleges hataacutesa

teacutemaacutejaacuteban azt vizsgaacutelom hogy az Ajaacutenlaacutes gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacuteseacuten tuacutel az Euroacutepai Unioacute

jogaacutenak valoacute megfeleleacutes taacutemaszt-e olyan koumlvetelmeacutenyeket amelyek a feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk

488 2010 eacutevi XXVI toumlrveacuteny

155

erősiacuteteacuteseacutet teszik indokolttaacute Az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutega esetjogaacutenak tanulmaacutenyozaacutesa

mindenekelőtt arra mutat raacute hogy mi moacutedon eacuterveacutenyesuumll az unioacutes jog seacuterelmeacutet eredmeacutenyező

oumlnkormaacutenyzati hatoacutesaacutegi teveacutekenyseacuteggel mulasztaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben az aacutellam a

kormaacutenyzat felelősseacutege az aacutellami egyseacuteg elveacutenek alapul veacuteteleacutevel489

Hazaacutenkban 2012 januaacuter 1-jeacutetől jelentősen megvaacuteltozott a helyi oumlnkormaacutenyzatok

teveacutekenyseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő feluumlgyeleti jog gyakorlaacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesa Az Alaptoumlrveacuteny

megerősiacuteti a helyi oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacutesei eacutes műkoumldeacutesuumlk toumlrveacutenyesseacutegeacutenek feluumlgyeleteacutet a

koraacutebbi toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesi rendszert felvaacuteltva erőteljesebb feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk

alkalmazaacutesaacutet teszi lehetőveacute A feluumlgyeleti rendszer szigorodaacutesa folytaacuten szuumlkseacutegesseacute vaacutelik

annak vizsgaacutelata hogy megfelelő eszkoumlzrendszer aacutell-e a Kormaacuteny rendelkezeacuteseacutere abban az

esetben ha az oumlnkormaacutenyzat doumlnteacutese műkoumldeacutese unioacutes jogszabaacutelyt seacutert azonban ez a jogseacuterteacutes

nem eredmeacutenyezi sem az Alaptoumlrveacuteny sem maacutes hazai jogforraacutes seacuterelmeacutet

Az oumlnkormaacutenyzati doumlnteacuteshozatalban eacutes az oumlnkormaacutenyzati műkoumldeacutes aacutellami feluumlgyelete

tekinteteacuteben egy uacutejabb vizsgaacutelandoacute aspektust jelent az Euroacutepai Unioacute jogrendszereacutenek hataacutesa

A helyi oumlnkormaacutenyzatok az EU jogaacutenak alkalmazaacutesaacuteban fontos szereplők aktivitaacutesuk

nemcsak az unioacutes iraacutenyelvekben foglaltak veacutegrehajtaacutesa soraacuten jelentkezik490 hanem

alkalmazoacutei azon elsődleges eacutes maacutesodlagos jogforraacutesoknak is amelyek nem tesznek

szuumlkseacutegesseacute kuumlloumln nemzeti jogalkotaacutest Peacuteldakeacutent hozhatoacute az aacuteru a tőke a szolgaacuteltataacutes a

munkaerő szabad aacuteramlaacutesaacutera vagy az unioacutes versenypolitika eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere vonatkozoacute

koumltelezettseacuteg amelynek reacutesze toumlbbek koumlzoumltt a taacutemogataacutespolitika is Az oumlnkormaacutenyzati

doumlnteacutesek jogszerűseacutege biztosiacutetaacutesaacutenak koumlvetelmeacutenye egyre nagyobb szerepet kap a tagaacutellami

műkoumldeacutesben tekintettel arra hogy a tagaacutellam kormaacutenya felelősseacuteggel tartozik az Euroacutepai

Unioacute jogaacuteval valoacute oumlsszhang biztosiacutetaacutesaacuteeacutert A tagaacutellami felelősseacuteg centralizaacuteloacute hataacutest vaacutelthat ki

mivel a feluumlgyeleti eszkoumlzoumlknek alkalmasnak kell lenniuumlk arra hogy az aacutellami szervek az

oumlnkormaacutenyzati doumlnteacuteshozoacutek a hataacuteskoumlruumlkben eljaacuteroacute szervek jogkoumlvető magatartaacutesaacutenak

kikeacutenyszeriacuteteacuteseacutere alkalmasak legyenek

A felelősseacuteg ilyen meacuterteacutekű kiterjedtseacutege is befolyaacutesolhatja a tagaacutellami jogalkotoacutet abba az

iraacutenyba hogy mineacutel hateacutekonyabb aacutellami beavatkozaacutesi eszkoumlzoumlket vezessen be az

489 A tagaacutellamok jogseacutertő magatartaacutesaacuteban az aacutellami egyseacuteg elve eacuterveacutenyesuumll fuumlggetlenuumll attoacutel hogy mely szerv

koumlvet el jogseacutertő magatartaacutest Ezen elv eacuterveacutenyesuumlleacutese bővebben is kifejteacutesre keruumllt BLUTMAN Laacuteszloacute Az Euroacutepai

Unioacute joga a gyakorlatban HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 2010 424-426 490 Az iraacutenyelvekkel kapcsolatos oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutes aacuteltalaacuteban toumlrveacutenyi felhatalmazaacuteson alapul amely

ebből eredően ritkaacuten eredmeacutenyezheti magaacutenak az unioacutes jognak a seacuterelmeacutet Amennyiben nem megfelelő moacutedon

keruumll sor az aacutetuumllteteacutesre uacutegy ebben az esetben a kormaacutenyzat felelősseacutege dominaacutens

156

oumlnkormaacutenyzatok jogszerű műkoumldeacutese garantaacutelaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben491 Az euroacutepai integraacutecioacute

ebből az aspektusboacutel szemleacutelve szuumlkseacutegesseacute teheti a feluumlgyeleti jog eszkoumlzeinek erősiacuteteacuteseacutet

amely ellenteacutetes tendenciaacutet vaacutelthat ki az egyes tagaacutellamokban a Chartaacuteval az Euroacutepa Tanaacutecs

ismertetett Ajaacutenlaacutesaacuteval Az unioacutes jognak valoacute megfeleleacutes eacuterdekeacuteben ndash amennyiben

eleacutegtelennek bizonyulnak a hagyomaacutenyos feluumllvizsgaacutelati eszkoumlzoumlk ndash sor keruumllhet az előzetes

vagy utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutes alkalmazaacutesaacutera a doumlnteacutes felfuumlggeszteacuteseacutere a megsemmisiacuteteacutes

lehetőseacutegeacutenek megteremteacuteseacutere sőt a koumltelezettseacuteg elmulasztaacutesa eseteacuten az aktuspoacutetlaacutesra is

A feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk erősiacuteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben elhuacutezoacutedoacute eacutes az indulatokat sem neacutelkuumlloumlző

vita folyt toumlbbek koumlzoumltt Hollandiaacuteban A holland kormaacuteny 2004-ben doumlntoumltt a megleacutevő

eszkoumlzoumlk tartalmaacutenak kiszeacutelesiacuteteacuteseacuteről uacutejabbak beiktataacutesaacuteroacutel A vita tanulsaacutegait oumlsszegezve

Bart Hessel megaacutellapiacutetotta hogy az valamennyi unioacutes tagaacutellam szaacutemaacutera mintakeacutent szolgaacutelhat

hiszen komoly ellenaacutellaacutes mutatkozott az eszkoumlzoumlk megerősiacuteteacuteseacutevel szemben a tartomaacutenyok eacutes

a helyi oumlnkormaacutenyzatok reacuteszeacuteről is492

A koumlvetkező reacuteszben az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak esetjogaacuteboacutel keruumll felideacutezeacutesre neacutehaacuteny olyan

peacutelda amely a teruumlleti aacutellamigazgataacutesi oumlnkormaacutenyzati szervek inteacutezkedeacuteseivel

oumlsszefuumlggeacutesben az aacutellami felelősseacutegvaacutellalaacutest aacutellapiacutetotta meg

5 Az oumlnkormaacutenyzat valamint a helyi regionaacutelis hatoacutesaacutegok jogseacutertő teveacutekenyseacutegeacutenek

megiacuteteacuteleacutese az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak esetjogaacuteban

51 Az aacutellam felelősseacutegeacutenek aacuteltalaacutenos keacuterdeacutesei a hazai szabaacutelyozaacutes

Az aacuteltalaacutenos hataacutelyuacute koumltelező eacutes koumlzvetlenuumll alkalmazandoacute az eleacuterendő ceacutelokat illetően

minden ciacutemzett tagaacutellamra koumltelező unioacutes jogi aktusok befolyaacutesoljaacutek a helyi oumlnkormaacutenyzatok

hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő helyi jogalkotaacutest eacutes

valamennyi az oumlnkormaacutenyzatok koumltelező eacutes oumlnkeacutent vaacutellalt feladatkoumlreacutebe tartozoacute doumlnteacutes

gyakorlati veacutegrehajtaacutesaacutet Az alapiacutetoacute szerződeacutesek rendelkezeacutesei is tartalmazhatnak koumlzvetlenuumll

a tagaacutellamok eacutes az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera koumltelezettseacuteget illetve lehetőveacute teheti jogok

gyakorlaacutesaacutet a teruumlleti telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok tekinteteacuteben azonban jelentőseacuteggel a

maacutesodlagos jogforraacutesok biacuternak Emellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az unioacutes jog hazai

aacutetuumllteteacuteseacuteből eredő olyan jogszabaacutelyokat is amelyek veacutegrehajtaacutesaacuteban a telepuumlleacutesi teruumlleti

491 Bart HESSEL European integration and the supervision of local and regional authorities Experiences in the

Netherlands with requirements of European Community law Utrech Law Review

httpwwwutrechtlawrevieworg Volume 2 Issue 1 (June) 2006

httpwwwutrechtlawrevieworgindexphpulrarticleviewFile1818 (2012 05 13) 492 HESSEL (2006) 102

157

oumlnkormaacutenyzatok reacuteszt vesznek eacutes e jogszabaacutelyok gyakorlati alkalmazaacutesa eredmeacutenyezi az

unioacutes jog seacuterelmeacutet

A koumlzoumlsseacutegi jog forraacutesai koumlzvetlenuumll eacuterintik a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutet mivel a helyi

koumlzuumlgyekben eljaacuterva a koumlzhatalom helyi szintű gyakorlaacutesa a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa

soraacuten meg kell felelniuumlk nemcsak a hazai jog aacuteltal meghataacuterozott koumlvetelmeacutenyeknek hanem

az unioacutes jogi normaacuteknak is Az Euroacutepai Unioacute jogrendje jogharmonizaacutecioacutes koumltelezettseacuteget is

keletkeztethet a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel biacutert a harmonizaacutecioacutes

koumltelezettseacuteg az Unioacutehoz valoacute csatlakozaacutesunkat megelőző időszakban

Az Euroacutepa Unioacuteroacutel szoacuteloacute Szerződeacutes 4 cikke a tagaacutellami szolidaritaacutes koumlvetelmeacutenyeacutet emeli ki

az unioacutes jog eacuterveacutenyesuumlleacutese soraacuten miacuteg a (3) bekezdeacutes koumltelezettseacutegkeacutent iacuterja elő hogy a

Szerződeacutesekből illetve az Unioacute inteacutezmeacutenyeinek inteacutezkedeacuteseiből eredő koumltelezettseacutegek

teljesiacuteteacuteseacutenek biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben koumltelező megtenniuumlk a megfelelő aacuteltalaacutenos vagy kuumlloumlnoumls

inteacutezkedeacuteseket Ezen inteacutezkedeacutesek aacuteltalaacuteban a tagaacutellam kormaacutenyaacutenak a felelősseacutegi koumlreacutebe

tartoznak azonban a koumltelezettek lehetnek maacutes aacutellami szervek a telepuumlleacutesi helyi

oumlnkormaacutenyzatok

Magyarorszaacuteg reacutesze az Euroacutepai Koumlzigazgataacutesi Teacuterseacutegnek ezeacutert koumlvetelmeacutenykeacutent eacuterveacutenyesuumll

hazaacutenkkal szemben is hogy olyan joginteacutezmeacutenyeket műkoumldtessen eacutes műkoumldeacutesi szabaacutelyokat

eacuterveacutenyesiacutetsen amelyek garantaacuteljaacutek a koumlzoumlsseacutegi jog eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet biztosiacutetjaacutek a koumlzoumlsseacutegi

politikaacutek ceacuteljainak eleacutereacuteseacutet A telepuumlleacutesi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatoknak kuumlloumlnboumlző eljaacuteraacutesaik

soraacuten jogszerűseacutegre a toumlrveacutenyesseacuteg betartaacutesaacutera kell toumlrekedniuumlk ami nem csupaacuten a hazai jogi

normaacuteknak valoacute megfeleleacutest hanem a koumlzoumlsseacutegi normakoumlveteacutest is megkoumlveteli A teacuteteles

normatiacutev szabaacutelyrendszer betartaacutesa eacutes betartataacutesa mellett teveacutekenyseacutege nem eredmeacutenyezheti

alapelvi jellegű rendelkezeacutesek seacuterelmeacutet sem Az oumlnkormaacutenyzatnak ugyanis alapvető

koumltelezettseacutege a helyi koumlzuumlgyekben toumlrteacutenő szabaacutelyozaacutes soraacuten hogy koumlzigazgataacutesi teruumlleteacuten

eacuterveacutenyre juttassa az igazsaacutegossaacuteg eacutes meacuteltaacutenyossaacuteg elveacutet valamint mindazon szempontokat

amelyek az ott eacutelők eacuterdekeit szolgaacuteljaacutek kellő koumlruumlltekinteacutessel jaacuterjon el jogalkotoacutekeacutent is

Eljaacuteraacutesaacuteban figyelemmel kell lennie a koumlzoumlsseacutegi jog aacuteltalaacutenos elveinek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere iacutegy a

diszkriminaacutecioacute a verseny torziacutetaacutesa az aacutellami taacutemogataacutes tilalmaacutera valamint az araacutenyossaacuteg

elveacutere a jogbiztonsaacuteg koumlvetelmeacutenyeire

Az unioacutes jogboacutel eredő koumltelezettseacutegek megseacuterteacuteseacutenek orvoslaacutesaacutera vonatkozoacutean sem az

Alaptoumlrveacuteny sem az Moumltv nem tartalmaz kuumlloumln kifejezett rendelkezeacutest Az Alaptoumlrveacuteny E)

cikk rendelkezik arroacutel hogy az Euroacutepai Unioacute joga megaacutellapiacutethat aacuteltalaacutenosan koumltelező

magatartaacutesi szabaacutelyt abban az Alaptoumlrveacutenyből eredő hataacuteskoumlrben amelyet hazaacutenk

nemzetkoumlzi szerződeacutes alapjaacuten a toumlbbi tagaacutellammal koumlzoumlsen az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei

158

uacutetjaacuten gyakorol Ebből koumlvetkezően az unioacutes jog a tagaacutellamok teruumlleteacuten iacutegy nyilvaacutenvaloacutean

hazaacutenkban is koumlzvetlenuumll alkalmazandoacute eacutes a jogalanyok iacutegy az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

koumlzvetlenuumll is teremthet jogokat eacutes koumltelezettseacutegeket A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet

eszkoumlzrendszere jelenlegi formaacutejaacuteban kizaacuteroacutelag a hazai jog seacuterelme eseteacutere tartalmaz

rendelkezeacuteseket az unioacutes jogi norma seacuterelme eseteacutere iraacutenyadoacute eljaacuteraacutesroacutel nem rendelkezik493

Eacutertelemszerűen nem keruumllt szabaacutelyozaacutesra az az eset sem amikor az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg

doumlnteacuteseacutenek anyagi jellegű koumlvetkezmeacutenyei meruumllhetnek fel iacutegy amennyiben az aacutellam

koumltelezettseacutegszegeacuteseacutet a Biacuteroacutesaacuteg megaacutellapiacutetja eacutes ahhoz anyagi konzekvenciaacutet is fűz a

Kormaacuteny ezt nem haacuteriacutethatja aacutet a koumltelezettseacutegszegeacutest megvaloacutesiacutetoacute oumlnkormaacutenyzatra Ebből

eredően arra sincs lehetőseacuteg hogy amennyiben az aacutellam koumltelezettseacutegszegeacuteseacuteből az

oumlnkormaacutenyzatnak esetleges kaacuterteacuteriacuteteacutesi koumltelezettseacutege keletkezik azt a Kormaacutenyra haacuteriacutethassa

tovaacutebb

Hazai gyakorlati tapasztalatok meacuteg nem aacutellnak rendelkezeacutesre olyan eset kapcsaacuten amikor a

helyi oumlnkormaacutenyzat rendelete gyakorlata kizaacuteroacutelagosan unioacutes jogot seacutertett illetve unioacutes

jogboacutel szaacutermazoacute veacutegrehajtaacutesi koumltelezettseacuteget mulasztott el oumlnkormaacutenyzat eacutes az Euroacutepai

Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacuteseacutenek eredmeacutenyekeacutent koraacutebban a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes illetve 2012 januaacuter

1-jeacutetől a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzrendszereacutenek alkalmazaacutesa vaacutelt volna szuumlkseacutegesseacute

Iacutegy nem keruumllhetett annak elemzeacuteseacutere sem sor hogy a koraacutebbi ellenőrzeacutesi vagy az uacutej

feluumlgyeleti eszkoumlzrendszer milyen moacutedon lett volna illetve lenne keacutepes vagy alkalmas lenne-

e egyaacuteltalaacuten rendelteteacuteseacutet betoumllteni

Le kell szoumlgezni azonban azt is hogy ilyen tiacutepusuacute jogseacuterelem előfordulaacutesa eseteacutere a jelenlegi

szabaacutelyozaacutes nem tartalmaz olyan rendelkezeacutest amelyből egyeacutertelműen megaacutellapiacutethatoacute a

hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutera feljogosiacutetott szerv az inteacutezkedeacutes hateacutekony eszkoumlze valamint a

jogkoumlvetkezmeacutenyek tekinteteacuteben is ndash az esetleges feluumlgyeleti biacutersaacuteg alkalmazhatoacutesaacutega

elleneacutere ndash hiaacutenyos a szabaacutelyozaacutes Az unioacutes jog olyan seacuterelmeacutenek bekoumlvetkezeacutese eseteacutere

amely a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogalkotaacutesaacuteboacutel műkoumldeacuteseacuteből jogalkotaacutesi koumltelezettseacuteg

elmulasztaacutesaacuteboacutel szaacutermazik szuumlkseacuteges a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet szabaacutelyai tekinteteacuteben

megfontolni a tovaacutebbi szabaacutelyozaacutes lehetőseacutegeacutet

493 A szabaacutelyozaacutessal oumlsszefuumlggő peacuteldakeacutent utalhatunk Ausztriaacutera amely eseteacuteben ha a Biacuteroacutesaacuteg Ausztriaacuteval

szemben megaacutellapiacutetja hogy a tartomaacuteny nem tett eleget veacutegrehajtaacutesi jogszabaacutely megalkotaacutesaacutera vonatkozoacute

koumltelezettseacutegeacutenek uacutegy a jogszabaacutely megalkotaacutesaacutera vonatkozoacute hataacuteskoumlrt a Szoumlvetseacuteg gyakorolja Maacutes a helyzet

Hollandiaacuteban amennyiben az oumlnkormaacutenyzati rendelet nemzeti vagy koumlzoumlsseacutegi jogi szabaacutelyokba uumltkoumlzik uacutegy az

eacuterintettek biacuteroacutesaacuteghoz fordulhatnak feluumllvizsgaacutelataacuteeacutert Az eseteket ismerteti OROVA Maacuterta Az Euroacutepai Unioacutehoz

valoacute csatlakozaacutes hataacutesa a helyi rendeletalkotaacutesra c tanulmaacutenyaacuteban In SZENTE Zoltaacuten ndash OROVA Maacuterta ndash

HORVAacuteTH M Tamaacutes Helyi jogalkotaacutes az unioacutes csatlakozaacutes tuumlkreacuteben Municipium Magyarorszaacuteg Alapiacutetvaacuteny

Budapest 2002 49

159

52 Esetek az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg gyakorlataacuteban

A Biacuteroacutesaacuteg előtt az unioacutes jog eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel kapcsolatban toumlbb az aacutellam felelősseacutegeacutenek

megaacutellapiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute esetben meruumllt fel a tagaacutellam reacuteszeacuteről azon veacutedekezeacutes hogy a

tagaacutellami koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacuteben a kormaacutenyzaton kiacutevuumll maacutes szervek is szerepet jaacutetszanak

iacutegy a kormaacutenyzati felelősseacuteg a mulasztaacutes tekinteteacuteben nem aacutellapiacutethatoacute meg egyeacutertelműen

Az alaacutebbiakban bemutatott esetek a Bizottsaacuteg aacuteltal indiacutetott koumltelezettseacutegszegeacutes megaacutellapiacutetaacutesa

iraacutenti eljaacuteraacutesok amelyekben a Bizottsaacuteg a tagaacutellam felelősseacutegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet keacuterte a

Biacuteroacutesaacutegtoacutel az Euroacutepai Unioacute Műkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute Szerződeacutes 258 cikkeacuteben (az EKSZ koraacutebbi

226 cikkeacuteben foglaltakkal azonos moacutedon) megaacutellapiacutetott szabaacutelyok alapjaacuten494 Az esetek

mindegyikeacuteben nyomon koumlvethetőek azok a tagaacutellami veacutedekezeacutesek amelyekben valamely

maacutes szerv ndash helyi oumlnkormaacutenyzat nem koumlzponti koumlzigazgataacutesi szerv - teveacutekenyseacutegeacutet

mulasztaacutesaacutet kiacutevaacutentaacutek eacuterveacutenyesiacuteteni mentesiacutető okkeacutent Ezeknek a kiacuteseacuterleteknek azonban a

Biacuteroacutesaacuteg egyetlen esetben sem adott helyt marasztalta a tagaacutellamot akkor is amikor a tagaacutellam

szerveacutenek cselekveacutese vagy mulasztaacutesa eredmeacutenyezte a koumltelezettseacutegszegeacutesi eljaacuteraacutes

megindiacutetaacutesaacutet

A Biacuteroacutesaacuteg a Bizottsaacuteg Goumlroumlgorszaacuteg495 ellen indiacutetott uumlgyeacuteben ndash amelynek alapjaacutet az keacutepezte

hogy Goumlroumlgorszaacuteg elmulasztotta teljesiacuteteni a hulladeacutekokroacutel valamint a veszeacutelyes

hulladeacutekokroacutel szoacuteloacute iraacutenyelvekben foglalt koumltelezettseacutegeit ndash megaacutellapiacutetotta hogy nem

fogadhatoacute el az a tagaacutellami veacutedekezeacutes amely alapjaacuten a lakossaacuteg ellenaacutellaacutesaacutera hivatkozaacutessal

fuumlggesztettek fel tervezett programok veacutegrehajtaacutesaacutet Doumlnteacuteseacuteben hangsuacutelyozta hogy a

tagaacutellam nem hivatkozhat kifogaacuteskeacutent olyan belső koumlruumllmeacutenyekre veacutegrehajtaacutesi neheacutezseacutegekre

amelyek a koumlzoumlsseacutegi rendelkezeacutes hataacutelyba leacutepeacuteseacutet koumlvetően meruumlltek fel

A Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg496 ellen a vaacuterosi szennyviacutezkezeleacutesről szoacuteloacute iraacutenyelvben

foglalt koumltelezettseacutegek nem megfelelő teljesiacuteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben nyuacutejtott be keresetet a

Bizottsaacuteg a Biacuteroacutesaacuteghoz mivel elmulasztotta az előiacutert időtartamon beluumll hataacutelyba leacuteptetni azon

toumlrveacutenyeket rendeleteket koumlzigazgataacutesi rendelkezeacuteseket amelyek szuumlkseacutegesek voltak az

iraacutenyelvnek valoacute megfeleleacuteshez A Kormaacuteny elismerte hogy az iraacutenyelv aacutetuumllteteacuteseacutehez

inteacutezkedeacuteseket kellett volna tennie azonban hozzaacutetette hogy ezen a teruumlleten a tartomaacutenyok

rendelkeztek hataacuteskoumlrrel eacutes inteacutezkedeacutesi lehetőseacuteggel eacutes nem mindegyik tartomaacuteny tett eleget

494 bdquoHa a Bizottsaacuteg megiacuteteacuteleacutese szerint egy tagaacutellam a Szerződeacutesekből eredő valamely koumltelezettseacutegeacutet nem

teljesiacutetette az uumlgyről indokolaacutessal ellaacutetott veacutelemeacutenyt ad miutaacuten az eacuterintett aacutellamnak lehetőseacuteget biztosiacutetott

eacuteszreveacutetelei megteacuteteleacutere

Ha az eacuterintett aacutellam a Bizottsaacuteg aacuteltal meghataacuterozott hataacuteridőn beluumll nem tesz eleget a veacutelemeacutenyben foglaltaknak

a Bizottsaacuteg az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutehoz fordulhatrdquo 495 Commission v Greece C-4571 496 Commission v Germany C-29795

160

eljaacuteraacutesi koumltelezettseacutegeacutenek A Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacuteseacuteben fontosnak tartotta raacutemutatni arra hogy

koumlvetkezetesen alkalmazott aacutellaacutespontja szerint a tagaacutellam szaacutemaacutera nem keacutepezhet kimenteacutesi

okot hogy milyen előiacuteraacutesok gyakorlatok vagy maacutes koumlruumllmeacutenyek jellemzik a hazai

joggyakorlatot

Hollandiaacuteval497 szemben amiatt indiacutetott a Bizottsaacuteg a Biacuteroacutesaacuteg előtt eljaacuteraacutest mert az

ivoacuteviacutezkiveacutetelre szaacutent felsziacuteni viacutez minőseacutegi koumlvetelmeacutenyeiről rendelkező iraacutenyelvben

foglaltaknak nem tett maradeacutektalanul eleget A holland kormaacuteny arra hivatkozott hogy a

viacutezminőseacuteg feluumlgyelete decentralizaacutelt rendszerben toumlrteacutenik A regionaacutelis eacutes a helyi hatoacutesaacutegok

koumlzvetlenuumll koumltelezettek az iraacutenyelv rendelkezeacutesei aacuteltal veacutegrehajtjaacutek azokat a viacutezminőseacuteg

tekinteteacuteben a nemzeti hatoacutesaacutegok feluumlgyelete mellett A Biacuteroacutesaacuteg ezzel a veacutedekezeacutessel

oumlsszefuumlggeacutesben is hangsuacutelyozta hogy minden tagaacutellam szabadon doumlnthet hataacuteskoumlreinek

aacutetruhaacutezaacutesaacuteroacutel eacutes veacutegrehajthatja az iraacutenyelvben foglalt rendelkezeacuteseket regionaacutelis eacutes helyi

hatoacutesaacutegai koumlzreműkoumldeacuteseacutevel Ez a koumlruumllmeacuteny azonban nem mentesiacuteti azon koumltelezettseacutege

aloacutel hogy hataacutelyba leacuteptesse az iraacutenyelv előiacuteraacutesait koumltelező jellegű hazai rendelkezeacutesek uacutetjaacuten

Egyedi koumlzigazgataacutesi gyakorlatok ndash amelyek termeacuteszetuumlkneacutel fogva baacutermikor

megvaacuteltoztathatoacutek ndash nem minősuumllnek megfelelő teljesiacuteteacutesnek

A Bizottsaacuteg Franciaorszaacuteg498 ellen a Biacuteroacutesaacuteg előtt indiacutetott eljaacuteraacutesban keacuterte a fuumlrdővizek

minőseacutegeacuteről rendelkező iraacutenyelvvel oumlsszefuumlggeacutesben a mulasztaacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutet A Biacuteroacutesaacuteg

koumlzigazgataacutesi szervek aacuteltal elmulasztott konkreacutet inteacutezkedeacutesek ndash uacutegymint koumltelező hataacutereacuterteacutek-

meacutereacutes nem eleacutegseacuteges meacuterteacutekű mintaveacutetel parameacuteter elhagyaacutesa ndash miatt aacutellapiacutetotta meg az

aacutellam koumltelezettseacutegszegeacuteseacutet

Az Olaszorszaacuteg499 ellen a hulladeacutekokroacutel szoacuteloacute iraacutenyelvvel kapcsolatos koumltelezettseacutegszegeacutes

megaacutellapiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute eljaacuteraacutesban szinteacuten koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegok eljaacuteraacutesa miatt aacutellapiacutetott

meg felelősseacuteget a keacuterdeacuteses hulladeacutek-elhelyezeacutes uumlgyeacuteben a hataacuteskoumlrrel rendelkező hatoacutesaacutegok

nem teljesiacutetetteacutek az iraacutenyelv szerint fennaacutelloacute koumltelezettseacutegeiket a szervezeacutesre az

engedeacutelyezeacutesre eacutes az ellenőrzeacutesre vonatkozoacutean A Biacuteroacutesaacuteg azt is leszoumlgezte hogy nem

szuumlkseacuteges abban a keacuterdeacutesben doumlnteacutest hoznia hogy a hataacuteskoumlrrel rendelkező hatoacutesaacutegok is

elmulasztottaacutek a koumltelezettseacutegeik teljesiacuteteacuteseacutet Azt a keacuterdeacutest hogy vajon a hataacuteskoumlrrel

rendelkező hatoacutesaacutegok megseacutertetteacutek-e koumltelezettseacuteguumlket a hulladeacutek-elhelyezeacutes műkoumldteteacuteseacutenek

szervezeacuteseacutere eacutes engedeacutelyezeacuteseacutere eacutes vajon kellő gondossaacuteggal jaacutertak-e el a San Rocco

497 Commission v Kingdom of the Netherlands C-9781 498 Commission v France C-14700 499 Commission v Italy C-36597

161

voumllgyben leacutevő illegaacutelis hulladeacuteklerakoacute felszaacutemolaacutesa soraacuten teljes egeacuteszben az aacutellam

felelősseacutegekeacutent kell megiacuteteacutelni

6 A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzrendszere hazaacutenkban

Mielőtt az ellenőrzeacutesi feluumlgyeleti rendszerben hazaacutenkban 2012 eacutevtől bekoumlvetkezett

vaacuteltozaacutesok elemzeacuteseacutere keruumllne sor szuumlkseacuteges meghataacuterozni hogy a feluumlgyeleti jog

voltakeacuteppen milyen tartalmi elemekből aacutell adhatoacute-e aacuteltalaacutenos eacutertelmezeacutes500 A feluumlgyeleti

jogra vonatkozoacutean ndash az elteacuterő tartalmat hordozoacute kifejezeacutesek hasznaacutelataacuten tuacutel ndash kuumlloumlnboumlző

definiacutecioacutek keruumlltek megfogalmazaacutesra

A feluumlgyelet tartalmi elemeit vizsgaacutelva konstataacutelhatoacute hogy az eszkoumlzrendszerben aacuteltalaacuteban

megjelenik az informaacutecioacutekeacutereacutes a tanaacutecsadaacutes a szakmai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes a hibaacutes doumlnteacutesek

korrekcioacuteja amelynek eszkoumlze lehet az oumlnkeacutentes teljesiacuteteacutes elmaradaacutesa eseteacuten a felfuumlggeszteacutes

a megsemmisiacuteteacutes az aktuspoacutetlaacutes Az inteacutezmeacutenyrendszer tekinteteacuteben viszont azt indokolt

tanulmaacutenyozni mely szervezetek koumlzigazgataacutesi illetve biacuteroacutei szervek hataacuteskoumlreacutebe tartoznak a

felsorolt inteacutezkedeacutesek illetve milyen meacuterteacutekben illeti meg az oumlnkormaacutenyzatot a biacuteroacutesaacutegi

jogveacutedelem az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti inteacutezkedeacutesekkel szemben

A hazai szabaacutelyozaacutesban a kormaacutenyzati ellenőrzeacutes tartalma 2012 januaacuter 1 napjaacutetoacutel jelentős

meacuterteacutekben vaacuteltozott mely eacuterteacutekeleacutest az Alaptoumlrveacuteny toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeletre eacutes a

koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutesra vonatkozoacute rendelkezeacutesei alapoznak meg

Amint arra a bevezetőben maacuter utaltam a telepuumlleacutesi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacuteseivel

műkoumldeacutesuumlk legalitaacutesaacuteval kapcsolatos toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesi jogkoumlrt a toumlrveacutenyesseacutegi

feluumlgyelet inteacutezmeacutenye vaacuteltotta fel A legfontosabb uacutej rendelkezeacutesek koumlzoumltt emliacutethető az

aktuspoacutetlaacutes toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutesa valamint az oumlnkormaacutenyzati rendeletek jogszerűseacutegeacutenek

vizsgaacutelataacuteban az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg mellett a Kuacuteria hataacuteskoumlreacutenek megteremteacutese Az

aktuspoacutetlaacutes joginteacutezmeacutenyeacutenek megteremteacuteseacutevel hiaacutenyt poacutetolt a jogalkotoacute hiszen a

mulasztaacutesban megnyilvaacutenuloacute toumlrveacutenyseacuterteacutesek eseteacuteben nem aacutellt megfelelő eszkoumlzrendszer

rendelkezeacutesre az ellenőrzeacutesi jogkoumlrt gyakorloacute szervezetek szaacutemaacutera ahhoz hogy az

oumlnkormaacutenyzat jogszerű műkoumldeacutese kikeacutenyszeriacutethetőveacute vaacuteljon Nem keveacutesbeacute jelentős a

feladatellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteg megszegeacuteseacutevel kapcsolatos inteacutezkedeacutesi lehetőseacuteg megteremteacutese

is ez a mulasztaacutes nem volt orvosolhatoacute a koraacutebbi jogszabaacutelyi koumlrnyezetben Az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eddigi kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlre az uacutej szabaacutelyozaacutes alapjaacuten az Alaptoumlrveacuteny-

500 Kaltenbach Jenő a feluumlgyeleti jog inteacutezmeacutenyeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben megjegyezte bdquoA jogi feluumlgyelet inteacutezmeacutenye

a koumlzigazgataacutesi jogban a legvitatottabbhellip A koumlzigazgataacutesi jogirodalomban a feluumlgyelet maacuter terminoloacutegiai

szempontboacutel is igen tarka keacutepet mutatrdquo KALTENBACH Jenő Az oumlnkormaacutenyzati feluumlgyelet Universum Kiadoacute

Szeged 1991 15

162

ellenesseacuteg vizsgaacutelataacutera korlaacutetozoacutedik egyeacuteb toumlrveacutenyseacuterteacutesek eseteacuteben a Kuacuteria jaacuter el Szinteacuten

előremutatoacute inteacutezkedeacutes lehet a Kuacuteria emliacutetett hataacuteskoumlreacutenek a leacutetrehozaacutesa baacuter a gyakorlat

finomhangolaacutesa vaacutelik szuumlkseacutegesseacute az Alaptoumlrveacuteny seacuterelme eacutes az Alaptoumlrveacuteny seacuterelmeacutevel nem

jaacuteroacute toumlrveacutenyseacutertő inteacutezkedeacutes elhataacuterolaacutesa tereacuten

Ezen uacutej hazai szabaacutelyozaacutes - eacutes az ennek alapjaacuten a joumlvőben kialakuloacute tendenciaacutek eacuterveacutenyesuumlleacutese

- teremtheti meg annak alapjaacutet hogy a kormaacutenyzati ellenőrzeacutes szerepeacutet a toumlrveacutenyesseacutegi

ellenőrzeacutes feluumlgyelet terjedelmeacutet eszkoumlzeit euroacutepai oumlsszefuumlggeacutesbe helyezve vizsgaacuteljuk

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet joginteacutezmeacutenyeacutet eacutes annak szervezeti meghataacuterozaacutesaacutet az

Alaptoumlrveacuteny 34 cikk (4) bekezdeacutese roumlgziacuteti A Kormaacuteny a fővaacuterosi eacutes megyei kormaacutenyhivatal

uacutetjaacuten biztosiacutetja a helyi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleteacutet Az Alaptoumlrveacuteny a

feluumlgyeleti eszkoumlzoumlket eacutes azok gyakorlaacutesaacutenak szabaacutelyait nem reacuteszletezi sarkalatos toumlrveacuteny

szabaacutelyozaacutesi koumlreacutebe utalja a rendezeacutest Az Moumltv VII fejezeteacuteben ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatok

eacutes a koumlzponti aacutellami szervek kapcsolata a helyi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelete ndash

hataacuterozza meg a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzeit azok alkalmazaacutesaacutenak lehetseacuteges eseteit

eacutes az alkalmazhatoacute eszkoumlzoumlket a feluumlgyelet terjedelmeacutet501 A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet

szabaacutelyozaacutesi filozoacutefiaacuteja leacutenyegesen megvaacuteltozott az Moumltv-ben szaacutemottevően reacuteszletezőbbeacute

vaacutelt

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti eljaacuteraacutes ceacutelja a helyi oumlnkormaacutenyzat doumlnteacutesei valamint az

oumlnkormaacutenyzati szervek műkoumldeacutese jogszerűseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesa A kormaacutenyhivatal eljaacuteraacutesa

soraacuten vizsgaacutelja a szervezet a műkoumldeacutes a doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes jogszerűseacutegeacutet a doumlnteacutesek

jogszerűseacutegeacutet valamint a toumlrveacutenyen alapuloacute jogalkotaacutesi tovaacutebbaacute jogszabaacutelyon alapuloacute doumlnteacutesi

eacutes feladat-ellaacutetaacutesi (koumlzszolgaacuteltataacutesi) koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutet

Ennek eredmeacutenyekeacutent a koraacutebbi toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes helyett leacutenyegesen erősebb

jogosiacutetvaacutenyokkal biacuteroacute kormaacutenyzati ellenőrzeacutes feluumlgyelet eacuterveacutenyesuumll amely azonban sem

előzetes joacutevaacutehagyaacutesi elemeket nem tartalmaz sem pedig felfuumlggeszteacutesi jogot nem biztosiacutet a

kormaacutenyhivatalok szaacutemaacutera Erősoumldoumltt viszont a Kormaacuteny beavatkozaacutesi lehetőseacutege azaacuteltal

hogy kezdemeacutenyezheti a hataacuterozathozatali feladat ellaacutetaacutesi koumltelezettseacutegeacutet nem teljesiacutető helyi

oumlnkormaacutenyzattal szemben biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes megindiacutetaacutesaacutet a hataacuterozathozatal poacutetlaacutesaacutenak

elrendeleacuteseacutet Szinteacuten az eszkoumlzrendszer kiszeacutelesiacuteteacuteseacutet jelenti a helyi oumlnkormaacutenyzat jogalkotaacutesi

koumltelezettseacutege elmulasztaacutesa megaacutellapiacutetaacutesaacutenak kezdemeacutenyezeacutese a Kuacuteriaacutenaacutel valamint a

toumlrveacutenyen alapuloacute jogalkotaacutesi koumltelezettseacutegeacutenek poacutetlaacutesa Uacutej joginteacutezmeacuteny az oumlnkormaacutenyzati

501 A helyi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleteacutenek reacuteszletes szabaacutelyairoacutel az Moumltv-ben foglaltakon tuacutel a

1192012 (VI 26) Korm rendelet tartalmaz szabaacutelyozaacutest A Kormaacuteny rendeleteacuteben a feluumllvizsgaacutelati eljaacuteraacutest

vizsgaacutelati eacutes inteacutezkedeacutesi szakaszra bontja Reacuteszletezi a kormaacutenyhivatal informaacutecioacutekeacutereacutesi jogaacutet a kapcsolattartaacutes

szabaacutelyait eacutes az egyes toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk igeacutenybeveacuteteleacutenek reacuteszletes szabaacutelyait is

163

hataacuterozathozatali eacutes feladat-ellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteg elmulasztaacutesa koumlreacuteben a kormaacutenyhivatal

kezdemeacutenyezeacutesi joga a toumlrveacutenyszeacutek feleacute

A jogszabaacutelyseacutertő oumlnkormaacutenyzati rendeletekkel kapcsolatos eljaacuteraacutes alapvetően megvaacuteltozott

Keacutetfeleacute vaacutelik az eljaacuteraacutesi rend attoacutel fuumlggően hogy az oumlnkormaacutenyzat rendelete Alaptoumlrveacutenybe

uumltkoumlzik illetve jogszabaacutellyal valoacute oumlsszhangjaacutenak feluumllvizsgaacutelata indokolt Előbbi esetben az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg jaacuter el miacuteg az utoacutebbi eset a Kuacuteria hataacuteskoumlreacutebe tartozik Alaptoumlrveacutenybe

uumltkoumlzeacutes eseteacuten a kormaacutenyhivatal kezdemeacutenyezi a Kormaacutenynaacutel az oumlnkormaacutenyzati rendelet

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi feluumllvizsgaacutelataacutenak indiacutetvaacutenyozaacutesaacutet A kormaacutenyhivatal eszkoumlzrendszere a

koraacutebbiakhoz keacutepest szűkuumllt mivel maacuter nem fordulhat koumlzvetlenuumll az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz

e lehetőseacuteg csak a Kormaacuteny szaacutemaacutera adott

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegroacutel rendelkező 2011 eacutevi CLI tv 37 sect (1) bekezdeacuteseacuteben foglaltak

alapjaacuten az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg az oumlnkormaacutenyzati rendelet Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhangjaacutet

akkor vizsgaacutelja ha a vizsgaacutelat taacutergya az oumlnkormaacutenyzati rendelet maacutes jogszabaacutelyba

uumltkoumlzeacuteseacutenek vizsgaacutelata neacutelkuumll kizaacuteroacutelag az Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhang megaacutellapiacutetaacutesa -

utoacutelagos normakontroll biacuteroacutei kezdemeacutenyezeacutes egyedi normakontroll eljaacuteraacutes iraacutent valamint

alkotmaacutenyjogi panasz elbiacuteraacutelaacutesaacutera iraacutenyuloacute eljaacuteraacutesaacuteban A jogszabaacutellyal valoacute oumlsszhang

feluumllvizsgaacutelata eseteacuten a kormaacutenyhivatal koumlzvetlenuumll kezdemeacutenyezi a feluumllvizsgaacutelatot a

Kuacuteriaacutenaacutel502 Szinteacuten a Kuacuteria jaacuter el azokban az esetekben is amikor a helyi oumlnkormaacutenyzat

toumlrveacutenyen alapuloacute jogalkotaacutesi koumltelezettseacutegeacutet mulasztja el

A Kuacuteria előtti eljaacuteraacutes szempontjaacuteboacutel doumlntő keacuterdeacutes lehet hogy mi minősuumll olyan

jogszabaacutelynak amellyel az oumlnkormaacutenyzat rendeleteacutenek oumlsszhangban kell aacutellnia Ennek

megiacuteteacuteleacuteseacutehez a jogszabaacutely fogalmaacutet eacutes az oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutes taacutergyaacutet kell

vizsgaacutelnunk A jogszabaacutely fogalmaacutet az Alaptoumlrveacuteny T) cikk (2) bekezdeacutese hataacuterozza meg e

szerint jogszabaacutely a toumlrveacuteny a kormaacutenyrendelet a miniszterelnoumlki rendelet a miniszteri

rendelet a Magyar Nemzeti Bank elnoumlkeacutenek rendelete az oumlnaacutelloacute szabaacutelyozoacute szerv

vezetőjeacutenek rendelete eacutes az oumlnkormaacutenyzati rendelet Jogszabaacutely tovaacutebbaacute a Honveacutedelmi

Tanaacutecs rendkiacutevuumlli aacutellapot idejeacuten eacutes a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk szuumlkseacutegaacutellapot idejeacuten kiadott

rendelete A jogszabaacutelyi hierarchiaacutera vonatkozoacute alapvető koumlvetelmeacutenyt a (3) bekezdeacutes roumlgziacuteti

miszerint jogszabaacutely nem lehet ellenteacutetes az Alaptoumlrveacutennyel

Az oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutes taacutergykoumlreacutevel a helyi koumlzuumlgyekkel oumlsszefuumlggeacutesben az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg 1991-ben kialakiacutetott toumlretlen gyakorlata szerint bdquooumlnmagaacuteban veacuteve az hogy

a taacutersadalmi viszonyok meghataacuterozott koumlreacutet orszaacutegos eacuterveacutenyű jogszabaacutely a szabaacutelyozaacutesi

502 A Kuacuteria előtti eljaacuteraacutes reacuteszletes szabaacutelyait a biacuteroacutesaacutegok szervezeteacuteről eacutes igazgataacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 2011 eacutevi CLXI tv

tartalmazza

164

koumlreacutebe vonta nem akadaacutelya az oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutesnakrdquo503 Az oumlnkormaacutenyzati

rendelet jogszabaacutelyi hierarchiaacuteban elfoglalt helyeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben pedig elvi eacutellel

aacutellapiacutetotta meg azt is hogy bdquohellipa jogalkotaacutesroacutel szoacuteloacute 1987 eacutevi XI toumlrveacuteny 1 sect (1) bekezdeacutese

alapjaacuten az oumlnkormaacutenyzati rendelethez keacutepest valamennyi orszaacutegos eacuterveacutenyű jogszabaacutely

magasabb szintűnek tekintendőrdquo504

Az eltelt időszak jogalkotaacutesa iacutegy az Alaptoumlrveacuteny eacutes a jogalkotaacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny505 az

oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutes taacutergyaacutet eacutes annak a vaacutezolt jogszabaacutelyi hierarchiaacuteban elfoglalt

helyeacutet illetően nem hozott alapvető vaacuteltozaacutest A helyi oumlnkormaacutenyzat rendeletalkotaacutesaacutera

vonatkozoacutean az Alaptoumlrveacuteny 32 cikk az (1) bekezdeacutes a) pontjaacuteban a (2)-(3) bekezdeacutesekben

roumlgziacuteti a legfontosabb rendelkezeacuteseket Taacutergya egyreacuteszről a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese koumlreacuteben

toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt toumlrteacutenő rendeletalkotaacutes tovaacutebbaacute feladatkoumlreacuteben eljaacuterva a helyi

oumlnkormaacutenyzat toumlrveacuteny aacuteltal nem szabaacutelyozott helyi taacutersadalmi viszonyok rendezeacuteseacutere illetve

toumlrveacutenyben kapott felhatalmazaacutes alapjaacuten alkot oumlnkormaacutenyzati rendeletet Az oumlnkormaacutenyzati

rendelet maacutes jogszabaacutellyal nem lehet ellenteacutetes506

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg vaacuterhatoacutean a joumlvőben sem vaacuteltoztat az oumlnkormaacutenyzati rendeletek

Alaptoumlrveacutenybe uumltkoumlzeacuteseacutenek vizsgaacutelata eseteacuten az eddigiekben kialakult jogeacutertelmezeacuteseacuten eacutes a

Kuacuteria is e jogeacutertelmezeacutest koumlveti

Az oumlnkormaacutenyzati rendeleteknek is meg kell felelniuumlk a jogalkotaacutes alapvető

koumlvetelmeacutenyeinek amelyeket a jogalkotaacutesi toumlrveacuteny hataacuteroz meg A 2 sect (4) bekezdeacutes c)

pontjaacuteban foglaltak szerint a jogszabaacutelyok - iacutegy az oumlnkormaacutenyzati rendeletek -

megalkotaacutesakor biztosiacutetani kell hogy a jogszabaacutely megfeleljen a nemzetkoumlzi jogboacutel eacutes az

euroacutepai unioacutes jogboacutel eredő koumltelezettseacutegeknek

7 Az aacutellamigazgataacutes feluumlgyelet a Chartaacuteban

Amint az maacuter a 3 pontban reacuteszletesen kifejteacutesre keruumllt a Charta 8 Cikke reacuteszletezi az

aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatos legfontosabb

503 171998 (V13) AB hataacuterozat (ABH 1998 155) Ugyanakkor azt is megaacutellapiacutetotta az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg ha

bdquohellip helyi koumlzuumlgyről van szoacute az oumlnkormaacutenyzati testuumllet koumlzvetlenuumll az Alkotmaacuteny 44A sect (2) bekezdeacuteseacuteben

biztosiacutetott jogkoumlreacuteben ndash kuumlloumln felhatalmazaacutes hiaacutenyaacuteban is ndash jogosult az orszaacutegos szintű szabaacutelyozaacutessal nem

ellenteacutetes ahhoz keacutepes kiegeacutesziacutető jellegű helyi jogalkotaacutesrardquo 504 342008 (IV 3) AB hataacuterozat 505 2010 eacutevi CXXX tv a jogalkotaacutesroacutel 506 Ezzel szembenaacutelloacute aacutellaacutespontot fogalmazott meg koraacutebban dr Jakab Andraacutes amikor is megaacutellapiacutetja hogy bdquoAz

oumlnkormaacutenyzati rendeletek eacutes a kormaacuteny- ill miniszteri rendeletek koumlzt nincs hierarchia Az a kiteacutetel ugyanis

amely megtiltja hogy az oumlnkormaacutenyzati rendelet ellentmondjon a koumlzponti koumlzigazgataacutes rendeleteinek hellip

aacuteltalaacuteban foumlloumlsleges rendelkezeacutes hiszen (tekintettel arra hogy kormaacutenyrendelet maacuter nem adhat felhatalmazaacutest

oumlnkormaacutenyzati rendelet megalkotaacutesaacutera) a keacutetfajta rendelet sosem konkuraacutelhat egymaacutessalrdquo JAKAB Andraacutes A

magyar jogrendszer szerkezete Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2007 176

165

koumlvetelmeacutenyeket valamint garanciaacutelis szabaacutelyokat a ceacutelszerűseacutegi feluumlgyelet koumlreacutenek

szűkiacuteteacuteseacutet valamint a szuumlkseacutegesseacuteg eacutes araacutenyossaacuteg elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet

71 Az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutegaacutenak ajaacutenlaacutesa

A Charta gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben hivatkozni szuumlkseacuteges az Euroacutepa Tanaacutecs

Miniszteri Bizottsaacutegaacutenak 1998-ban a helyi oumlnkormaacutenyzatok teveacutekenyseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

kiadott Ajaacutenlaacutesaacutera507 Maga az Ajaacutenlaacutes kuumlloumlnoumlsen figyelemre meacuteltoacute508 mivel az aacutellam eacutes az

oumlnkormaacutenyzatok viszonyaacuteban toumlbb olyan teacutenyezőt is vizsgaacutel amely alapvetően meghataacuterozza

az aacutellami beavatkozaacutes formaacutejaacutet tartalmi keacuterdeacuteseit meacuterteacutekeacutet eacutes eszkoumlzeit

Az Ajaacutenlaacutes a tagaacutellamok kormaacutenyai szaacutemaacutera olyan inteacutezkedeacuteseket javasolt amelyek az

Euroacutepa Tanaacutecs alapvető ceacutelkitűzeacuteseivel ndash a reacutesztvevő aacutellamok magasabb szintű

egyseacutegesseacutegeacutenek megteremteacutese a koumlzoumls oumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező alapelvek koumlveteacutese a

gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis fejlődeacutes erősiacuteteacutese ndash oumlsszhangban a Chartaacuteban megfogalmazott alapelvi

rendelkezeacutesek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet segiacutetik elő509

Az Ajaacutenlaacutes egyfelől megfelelő inteacutezkedeacutesek elfogadaacutesaacutet indiacutetvaacutenyozta amelyek a koumlvetkezők

(1) a Charta 8 cikkeacuteben meghataacuterozott feluumlgyelet oumlsszes formaacutejaacutera vonatkozoacutean az alapelvek

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek kiszeacutelesiacuteteacutese

(2) az aacutellampolgaacuterok aacuteltal gyakorolt feluumlgyelet kiemelt szerepeacutenek felismereacutese eacutes erősiacuteteacutese

toumlbbek koumlzoumltt a koumlzvetlen demokraacutecia eszkoumlzeinek alkalmazaacutesaacuteval510

(3) helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutese aacutetlaacutethatoacutesaacutegaacutenak erősiacuteteacutese a helyi koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera

koumlltseacutegvonzattal jaacuteroacute doumlnteacutesek nyilvaacutenossaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa Jogszabaacutelyban meghataacuterozott

eljaacuteraacutes szerint lehetőveacute kell tenni az aacutellampolgaacuterok eacutes jogi szemeacutelyek reacuteszeacutere ezekhez a

doumlnteacutesekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutest

(4) a Charta 7 cikk 1 bekezdeacuteseacuteben foglaltaknak megfelelően az oumlnkormaacutenyzati keacutepviselőkre

vonatkozoacutean szankcioacute alkalmazaacutesaacutera (a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselő felfuumlggeszteacutese

mandaacutetumtoacutel valoacute megfosztaacutesa a helyi oumlnkormaacutenyzati testuumllet feloszlataacutesa) csak kiveacuteteles

jelleggel keruumllhet sor megfelelő garanciaacutelis felteacutetelek eacuterveacutenyesuumlleacutese mellett amelyek

507 Recommendation No R (98) 12 of the Committee of Ministers to Member States on Supervision of Local

Authoritiesrsquo Action

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletIndex=noampcommand=cominstranetCmdBlobGetampInstranetImag

e=1531246ampSecMode=1ampDocId=1349032ampUsage=2 (2012 05 15)

508 Az Ajaacutenlaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben Kaltenbach Jenő megjegyezte hogy meglehetősen keveacutes figyelmet kapott a

hazai szakirodalomban annak elleneacutere hogy a feluumlgyeleti jog gyakorlaacutesa szempontjaacuteboacutel elemzi eacutes tipizaacutelja az

euroacutepai aacutellamokat KALTENBACH (2010) 44 509 Recommendation No R (98) 8-9 510 Ezzel oumlsszefuumlggeacutesben keruumllt megalkotaacutesra a Charta Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyv e melynek veacutegleges szoumlvegeacutet az

Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega a 2009 szeptember 9-eacuten megtartott uumlleacuteseacuten fogadta el Hazaacutenkban a 2010

eacutevi XXVI toumlrveacutennyel keruumllt kihirdeteacutesre

166

biztosiacutetjaacutek a szabad mandaacutetumgyakorlaacutest Elsőbbseacuteget kell biztosiacutetani azon eljaacuteraacutesoknak

amelyek soraacuten mulasztaacutes eseteacuten a feluumlgyeleti hatoacutesaacuteg vagy az uacuten ideiglenes jellegű hatoacutesaacuteg

eljaacuter visszaszoriacutetva azoknak az eseteknek a szaacutemaacutet amelyekben szankcioacutek keruumllhetnek

alkalmazaacutesra a keacutepviselőkkel szemben

(5) gondoskodni kell olyan eljaacuteraacutesi szabaacutelyok megalkotaacutesaacuteroacutel amelyek alkalmazaacutesa soraacuten a

helyi oumlnkormaacutenyzatok sajaacutet maguk kezdemeacutenyezhetik a sajaacutet belső konfliktusaik vitaacuteik

rendezeacuteseacutet a feluumlgyeleti hatoacutesaacuteg csak akkor avatkozhat be ha ezen eljaacuteraacutes nem vezetett

eredmeacutenyre

Az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega Maacutesfelől javasolta ndash annak szuumlkseacutegesseacutege eseteacuten -

hogy a tagaacutellam sajaacutet jogrendszereacuteben fejlessze az ellenőrzeacutesi rendszer szubszidiaritaacutesaacutenak eacutes

a hateacutekonysaacuteg alapelveinek az oumlsszhangjaacutet alapul veacuteve az Ajaacutenlaacutes iraacutenymutataacutesait

72 A Helyi eacutes Regionaacutelis Demokraacutecia Bizottsaacutegaacutenak Jelenteacutese

Az Ajaacutenlaacutes reacuteszeacutet keacutepezte a Bizottsaacuteg Jelenteacutese amely reacuteszletes ismerteteacutest tartalmazott a

helyi oumlnkormaacutenyzatok teveacutekenyseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő egyes aacutellamokban kialakult feluumlgyelet

sajaacutetossaacutegairoacutel azok terjedelmeacuteről a megvaloacutesulaacutes felteacuteteleiről az alkalmazhatoacute eszkoumlzoumlkről

eacutes a feluumlgyelet gyakorlaacutesaacutenak lehetseacuteges koumlvetkezmeacutenyeiről Euroacutepa kuumlloumlnboumlző toumlrteacutenelmi

hagyomaacutenyokkal eacutes sajaacutetossaacutegokkal rendelkező aacutellamaiban műkoumldő feluumlgyeleti eacutes auditaacutelaacutesi

rendszerekről tartalmaz a Jelenteacutes informaacutecioacutekat511

Az Ajaacutenlaacutest megalapozoacute Jelenteacutesben szereplő megaacutellapiacutetaacutesok koumlzuumll csak azon eszkoumlzoumlkre

alkalmazott moacutedszerekre eacuterdemes hangsuacutelyt helyezni amelyek a hazai gyakorlattoacutel elteacuternek

eacutes a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető oumlnkormaacutenyzati műkoumldeacutesben nem keruumlltek alkalmazaacutesra Ebben

a koumlrben peacuteldakeacutent emliacutethető az előzetes ellenőrzeacutes a feluumlgyeleti hatoacutesaacutegok inteacutezkedeacutesi

lehetőseacutegei tovaacutebbaacute utalni szuumlkseacuteges arra is hogy milyen tartalmi vaacuteltozaacutest tartott

indokoltnak a Bizottsaacuteg a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesi feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk joumlvőbeni

hangsuacutelyaacutenak alkalmazaacutesaacutenak vaacuteltoztataacutesaacutera vonatkozoacutean

721 Előzetes ellenőrzeacutes

A Jelenteacutes az aacutellamigazgataacutes feluumlgyelet időbeliseacutegeacutet512 illetően roumlgziacuteti hogy előzetes

megelőző jellegű ellenőrzeacutesre csak kiveacuteteles jelleggel keruumll sor jellemző az aacutellamokban az

utoacutelagos feluumlgyeleti ellenőrzeacutes Az előzetes ellenőrzeacutes toumlbbseacutegeacuteben csak akkor vaacutelik

szuumlkseacutegesseacute amennyiben a doumlnteacutes jelentős peacutenzuumlgyi koumltelezettseacuteggel jaacuter Ilyen peacuteldaacutek

lehetnek a hiteluumlgyletek meghataacuterozott eacuterteacutekhataacuter feletti illetve kuumllfoumlldi

511 Ezek az aacutellamok a koumlvetkezők Bulgaacuteria Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg Lengyelorszaacuteg Sveacutedorszaacuteg Svaacutejc

Toumlroumlkorszaacuteg Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg 512 Recommendation No R (98) 39

167

koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok vagyontaacutergyak elidegeniacuteteacutese taacutersasaacutegi reacuteszesedeacutes megszerzeacutese

aacutetruhaacutezaacutesa Egy tovaacutebbi eacuterzeacutekeny teruumllete az előzetes ellenőrzeacutesnek amikor a feluumlgyeleti

hatoacutesaacuteg koumltelező jellegű felhatalmazaacutesa szuumlkseacuteges egy-egy doumlnteacuteshez amely teacutenylegesen azt

jelenti hogy a hatoacutesaacuteg reacuteszt vesz a helyi doumlnteacuteshozatali folyamatban Ilyen előzetes

ellenőrzeacutesi rendszer műkoumldik Bulgaacuteriaacuteban Neacutemetorszaacutegban a tartomaacutenyok szintjeacuten

szeacuteleskoumlrű ez a lehetőseacuteg Svaacutejcban valamint Toumlroumlkorszaacutegban Bulgaacuteriaacuteban az ellenőrzeacutes

aacuteltalaacuteban utoacutelagos kiveacutetelesen akkor keruumllhet sor előzetes ellenőrzeacutesre amikor az

oumlnkormaacutenyzat keacuterelemmel fordul a feluumlgyeleti hatoacutesaacuteghoz a doumlnteacutestervezet benyuacutejtaacutesaacuteval

egyidejűleg Neacutemetorszaacutegban a sajaacutet hataacuteskoumlrben ellaacutetott helyi koumlzuumlgyek eseteacuteben kizaacuteroacutelag

jogszerűseacutegi toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesre keruumllhet sor az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlkben

ceacutelszerűseacutegi hateacutekonysaacutegi ellenőrzeacutes is lehetseacuteges Előzetes vagy megelőző ellenőrzeacutes

lehetseacuteges abban a staacutediumban amikor a helyi oumlnkormaacutenyzat aktusa meacuteg nem veacutegrehajthatoacute

Előzetes joacutevaacutehagyaacutes szuumlkseacuteges pl teruumllet-felhasznaacutelaacutesi terv elfogadaacutesaacutehoz meghataacuterozott

oumlnkormaacutenyzati tulajdonba tartozoacute ingatlan vagy ingoacutesaacuteg aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz harmadik szemeacutely

reacuteszeacutere Svaacutejcban a koumlzseacutegi rendeletek eacutes jogszabaacutelyban meghataacuterozott doumlnteacutesek (pl peacutenzuumlgyi

koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes ingatlan aacutetruhaacutezaacutesi uumlgyletek) csak a kanton szintjeacuten műkoumldő

Aacutellamtanaacutecs joacutevaacutehagyaacutesaacutet koumlvetően hajthatoacutek veacutegre Az Aacutellamtanaacutecs aktuspoacutetlaacutesi hataacuteskoumlrrel

is rendelkezik Toumlroumlkorszaacutegban szaacutemos jogszabaacutely szabaacutelyzat hataacuterozza meg az

oumlnkormaacutenyzati szervek doumlnteacuteshozatalaacutenak ellenőrzeacuteseacuteben reacuteszt vevő szerveket eacutes azok

hataacuteskoumlreacutet iacutegy az előzetes ellenőrzeacutes lehetőseacutegeacutet is

Veacuteguumll a nemzeti parlamentek hataacuterozzaacutek meg hogy mely helyi oumlnkormaacutenyzati uumlgyek

eseteacuteben szuumlkseacuteges az előzetes ellenőrzeacutes Gyakori az előzetes ellenőrzeacutes joacutevaacutehagyaacutes

egyreacuteszről bizonyos aacutegazatokban (pl adoacutezaacutes) maacutesreacuteszről pedig azokban az esetekben amikor

a helyi eacuterdekekneacutel magasabb szintű eacuterdekek veacutedelme szuumlkseacuteges (pl koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely

fenntartaacutesa amely veszeacutelybe keruumllhet ha nem korlaacutetozzaacutek a koumllcsoumlnoumlk igeacutenybe veacuteteleacutet)

722 Feluumlgyeleti hatoacutesaacutegi jogosiacutetvaacutenyok513

A feluumlgyeleti hatoacutesaacutegok koumlzbenső inteacutezkedeacutesei tekinteteacuteben nem modellezhető egyseacuteges

sziszteacutema analoacuteg moacutedon alkalmazhatoacute eszkoumlzrendszer Kiemeleacutesre eacuterdemes azonban

Bulgaacuteria Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg a koumlzbenső inteacutezkedeacutesek szerveit moacutedszereit illetően

Bulgaacuteriaacuteban az uumlgyeacutesz avatkozhat be Franciaorszaacutegban a prefektus fordulhat biacuteroacutesaacuteghoz eacutes

indiacutetvaacutenyozhatja a veacutegrehajtaacutes felfuumlggeszteacuteseacutet Neacutemetorszaacutegban az aacutellamigazgataacutesi

513 Recommendation No R (98) 45

168

hatoacutesaacuteghoz ciacutemzett panasz eredmeacutenyezheti aacuteltalaacuteban a doumlnteacutes felfuumlggeszteacuteseacutet a vitatott keacuterdeacutes

lezaacuteraacutesaacuteig

A legtoumlbb vitaacutet kivaacuteltoacute inteacutezkedeacutesi lehetőseacutege a feluumlgyeletet ellaacutetoacute aacutellamigazgataacutesi szervnek a

helyi oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutesek megsemmisiacuteteacutese Ez az eszkoumlz neacutehaacuteny aacutellamban biztosiacutetott a

feluumlgyeleti hatoacutesaacuteg szaacutemaacutera azonban az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg elveacutevel valoacute

oumlsszeegyeztethetőseacutege vitaacutek kereszttuumlzeacuteben aacutell Spanyolorszaacutegban Sveacutedorszaacutegban

Franciaorszaacutegban kizaacuteroacutelag a biacuteroacutesaacuteg jogosult hataacutelyon kiacutevuumll helyezni az oumlnkormaacutenyzat

toumlrveacutenyseacutertő doumlnteacuteseacutet Enneacutel leacutenyegesen nagyobb seacuterelmet jelent az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg elveacutere

neacutezve az a rendszer amelyben az aacutellamigazgataacutesi szerv ceacutelszerűseacutegi alapon megsemmisiacutetheti

az oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutest eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzat nem szaacutemaacutera e doumlnteacutes ellen nem biztosiacutet a

jogalkotoacute jogorvoslati lehetőseacuteget Az euroacutepai aacutellamok toumlbbseacutegeacuteben a helyi

oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute jogszabaacutely biztosiacutetja a lehetőseacuteget hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat

helyett inteacutezkedeacutest tehessen a feluumlgyeleti hatoacutesaacuteg Ezek a rendelkezeacutesek biztosiacutetjaacutek hogy a

jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott koumltelezettseacutegeknek az oumlnkormaacutenyzatok eleget tegyenek

mulasztaacutesuk eseteacuten a koumlzponti kormaacutenyzat inteacutezkedik kiveacuteteles eljaacuteraacutesban Mielőtt azonban

eacutelne ezzel a jogaacuteval az oumlnkormaacutenyzatot megfelelő hataacuteridő tűzeacuteseacutevel fel kell szoacuteliacutetani

koumltelezettseacutegei teljesiacuteteacuteseacutere

723 A feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk tartalmi vaacuteltozaacutesainak iraacutenya

A Jelenteacutes a koumlvetkezők szerint hataacuterozza meg azokat a teruumlleteket amelyeken a Bizottsaacuteg

aacutellaacutespontja szerint szuumlkseacuteges a feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk enyhiacuteteacutese (1) a helyi oumlnkormaacutenyzatok

sajaacutet hataacuteskoumlrei gyakorlaacutesaacuteban a ceacutelszerűseacutegi vizsgaacutelatokat meg kell szuumlntetni eacutes csoumlkkenteni

szuumlkseacuteges ennek lehetőseacutegeacutet az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlk eseteacuteben is (2) vissza kell

szoriacutetani azon teruumlleteket amelyeken koumlzigazgataacutesi szervek gyakorolnak toumlrveacutenyesseacutegi

ellenőrzeacutest erre csak kiemelt fontossaacuteguacute doumlnteacutesek eseteacuten keruumllhessen sor (3) az

aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeletet maacutes eszkoumlzoumlkkel kell helyettesiacuteteni amennyiben lehetseacuteges

Aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti eljaacuteraacutes folytataacutesa csak az uumlgyben eacuterintettek keacutereacuteseacutere lehessen

ezen egyszerűsiacuteteacutes pozitiacutev hataacutesainak teljes meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumllniuumlk kell kuumlloumlnoumlsen akkor

amikor az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet csak biacuteroacutesaacutegi jogorvoslat igeacutenybeveacuteteleacutere iraacutenyul eacutes a

doumlnteacutest a biacuteroacutesaacuteg hozza meg (4) amennyiben kormaacutenyzati szerv bevonaacutesa szuumlkseacuteges a helyi

oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutes hataacutelyba leacutepeacuteseacutehez vagy eacuterveacutenyesseacutegeacutehez az előzetes vagy megelőző

aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti ellenőrzeacutes visszaszoriacutetaacutesa a megelőző jellegű eacutes az előzetes

ellenőrzeacutes elsődlegesseacutegeacutenek csoumlkkenteacutese ezaacuteltal eacuterveacutenyesiacutetve a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacutegot

Ezen keacutet ellenőrzeacutesi forma ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash csak akkor tarthatoacute fenn ha az eacuterintett

aacutellampolgaacuteroknak joguk van biacuteroacutesaacuteghoz fordulni meacuteg abban az esetben is ha a doumlnteacutes

169

előzetes aacutellamigazgataacutesi ellenőrzeacuteseacutere sor keruumllt (5) az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet folyamatos

aacutetalakiacutetaacutesa a peres eljaacuteraacutest megelőző szakaszban vagyis az ellenőrzeacutesek aacutellamigazgataacutesi

jogkoumlvetkezmeacutenyeit korlaacutetozni kell abban az esetben amikor a helyi oumlnkormaacutenyzat doumlnteacutese

toumlrveacutenyesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere a biacuteroacutesaacuteg jogosult514

Az előzőkből koumlvetkezően az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelettel szemben a biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelemnek

kell elsősorban eacuterveacutenyesuumllnie A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem kiszeacutelesiacuteteacutese nem eredmeacutenyezheti a

biacuteroacutesaacutegi kontroll kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet ugyanis bizonyos esetekben akaacuter műkoumldeacuteskeacuteptelenseacuteget

ideacutezhetne elő Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeletnek elsősorban a koumlzponti eacutes a helyi

oumlnkormaacutenyzat koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes formaacutejaacuteban kell eacuterveacutenyesuumllnie az ellenőrzeacutes tanaacutecsadoacute

eacutes eacuterteacutekelő jellegeacutenek kell feluumllkerekednie A Jelenteacutes megaacutellapiacutetaacutesai alapjaacuten bdquo[a]nnak a

felfogaacutesnak amely szerint az ellenőrzeacutesi rendszer az aacutellamigazgataacutes eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzat

kibeacutekiacutethetetlen ellenteacuteteacuteből szaacutermazik egyszer s mindenkorra el kell tűnnierdquo515

724 A magyar feluumlgyeleti rendszer lehetseacuteges eacuterteacutekeleacutese

A Kormaacuteny szaacutemaacutera az Alaptoumlrveacuteny teremtette meg az oumlnkormaacutenyzatok teveacutekenyseacutege feletti

toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet gyakorlaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet A koraacutebbi toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesi

eszkoumlzrendszert alapul veacuteve a lehetseacuteges eacuterteacutekeleacutes kialakiacutetaacutesakor az vizsgaacutelhatoacute hogy a

feluumlgyeleti inteacutezmeacutenyrendszer bevezeteacutese eacutes eszkoumlzrendszere mennyiben illeszkedik az

előzőekben reacuteszletezett euroacutepai tendenciaacutekhoz

Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet uacutej joginteacutezmeacuteny tekintettel arra hogy az 1989-90-ben kialakult

helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerben a Kormaacuteny az oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacuteseacutet

biztosiacutetotta a helyi oumlnkormaacutenyzatokeacutert felelős miniszter koumlzreműkoumldeacuteseacutevel a helyi

oumlnkormaacutenyzatokeacutert felelős szerv uacutetjaacuten A toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes utoacutelagos formaacutejaacutet

teremtette meg a jogalkotoacute a meacuterlegeleacutessel hozott oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutesnek csak a

jogszerűseacutege tartozott a vizsgaacutelat koumlreacutebe Eacuterdemes raacuteiraacutenyiacutetani a figyelmet arra a

koumlruumllmeacutenyre hogy sem a koraacutebbi sem a jelenleg hataacutelyos szabaacutelyozaacutes nem kuumlloumlniacutetette el az

oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlket aszerint hogy azok eredetileg a koumlzoumlsseacuteget a helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutenaacutel fogva megillető helyi koumlzuumlgy kategoacuteriaacutejaacuteba tartoznak illetve az aacutellam

aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlk Ily moacutedon a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes soraacuten eacutes a joumlvőben a

feluumlgyelet gyakorlaacutesaacuteban is az eszkoumlztaacuter azonos moacutedon eacuterveacutenyesuumllt illetve eacuterveacutenyesuumll a helyi

oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutesek jogszabaacutelyseacutertő volta eseteacuteben Toumlbb euroacutepai aacutellamban laacutethatoacute peacutelda

arra hogy ezen hataacuteskoumlroumlk megosztaacutesra keruumllnek az aacutellami feluumlgyelet terjedelme eacutes

eszkoumlztaacutera korrelaacutecioacutet mutat a hataacuteskoumlr jellegeacutevel Hazaacutenkban az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk

514 Recommendation No R (98) 53-54 515 Recommendation No R (98) 54

170

jelentős aacutetrendeződeacutese koumlvetkezett be az egeacuteszseacuteguumlgyi a koumlzművelődeacutesi koumlzgyűjtemeacutenyi

feladatellaacutetaacutesban eacutes komoly aacutetalakulaacutes zajlott le a koumlzneveleacutesi-koumlzoktataacutesi rendszerben is

amely indokolttaacute teheti a helyi koumlzuumlgy uacutejraeacutertelmezeacuteseacutet a koumlzoumlsseacuteget megillető helyi

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tartalmi jelentőseacutegeacutenek ismeacutetelt meghataacuterozaacutesaacutet

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzrendszere tovaacutebbra sem tartalmaz előzetes vagy megelőző

jellegű ellenőrzeacutesi lehetőseacuteget joacutevaacutehagyaacutest az Moumltv-ben roumlgziacutetett inteacutezkedeacutesi lehetőseacuteg az

utoacutelagos toumlrveacutenyesseacutegi kontrollt szolgaacutelja Az előzetes Kormaacuteny aacuteltal toumlrteacutenő joacutevaacutehagyaacutes

csak peacutenzuumlgyi koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok eseteacuteben keruumllt roumlgziacuteteacutesre kizaacuteroacutelag az adoacutessaacutegot

keletkeztető uumlgylet516 eacuterveacutenyesseacutegi felteacutetelekeacutent Az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonnal toumlrteacutenő

rendelkezeacutesi joga is uacutej megkoumlzeliacuteteacutest nyert azaacuteltal hogy az oumlnkormaacutenyzati tulajdon 2012

januaacuter 1-e oacuteta a nemzeti vagyon reacuteszeacutet keacutepezi iacutegy sajaacutetos koumlzjogi korlaacutetok eacuterveacutenyesuumllnek a

rendelkezeacutesi jog gyakorlaacutesa soraacuten517

Erősoumldoumltt a Kormaacuteny beavatkozaacutesi lehetőseacutege azaacuteltal hogy kezdemeacutenyezheti a

hataacuterozathozatali feladat ellaacutetaacutesi koumltelezettseacutegeacutet nem teljesiacutető helyi oumlnkormaacutenyzattal szemben

biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes megindiacutetaacutesaacutet a hataacuterozathozatal poacutetlaacutesaacutenak elrendeleacuteseacutet Szinteacuten az

eszkoumlzrendszer kiszeacutelesiacuteteacuteseacutet jelenti a helyi oumlnkormaacutenyzat jogalkotaacutesi koumltelezettseacutege

elmulasztaacutesa megaacutellapiacutetaacutesaacutenak kezdemeacutenyezeacutese a Kuacuteriaacutenaacutel valamint a toumlrveacutenyen alapuloacute

jogalkotaacutesi koumltelezettseacutegeacutenek poacutetlaacutesa Uacutej joginteacutezmeacuteny az oumlnkormaacutenyzati hataacuterozathozatali eacutes

feladat-ellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteg elmulasztaacutesa koumlreacuteben a kormaacutenyhivatal kezdemeacutenyezeacutesi joga a

koumlzigazgataacutesi eacutes munkauumlgyi biacuteroacutesaacuteg feleacute

Ezen eszkoumlzrendszer megteremteacutese nem mond ellent az eacuterveacutenyesuumllő euroacutepai tendenciaacuteknak

annak elleneacutere sem hogy az Euroacutepa Tanaacutecs maacuter 1998-ban az eszkoumlzrendszer enyhiacuteteacuteseacutet tűzte

ki ceacutelul A kormaacutenyhivatal aacuteltal megtehető inteacutezkedeacutesek eacutes a biacuteroacutei doumlnteacutesek gyakorlati

eacuterveacutenyesiacutethetőseacutegeacutet a jogalkotoacute a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa

lehetőseacutegeacutenek megteremteacuteseacutevel kiacutevaacutenja szolgaacutelni

516 Magyarorszaacuteg gazdasaacutegi stabilitaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 2011 eacutevi CXCIV tv 3 sect 10 sect 517 2011 eacutevi CXCVI tv a nemzeti vagyonroacutel

171

5 fejezet

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog veacutedelmeacutenek egyes keacuterdeacutesei

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog biacuteroacutesaacuteg veacutedelme a koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes fontos teruumllete A

koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes inteacutezmeacutenye szorosan oumlsszekapcsoloacutedik a jogaacutellamisaacuteg fogalmaacuteval

az aacutellam sajaacutet hatalmaacutenak korlaacutetozaacutesaacuteval az aacutellami műkoumldeacutest ellenőrző fuumlggetlen

inteacutezmeacutenyek műkoumldeacuteseacutevel

A koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes toumlrteacutenetiseacutegeacutet tekintve a 19 szaacutezadban a pozitivista jogaacutellami

koncepcioacute a formaacutelis legalitaacutesra helyezte a hangsuacutelyt a helyzet a 20 szaacutezadban a II

vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően vaacuteltozik meg amikor is a szociaacutelis jogaacutellamisaacuteg eacuterveacutenyesuumlleacutese soraacuten

az aacutellami beavatkozaacutes erősoumldeacuteseacutevel a koumlzigazgataacutesi szervek jogalkotaacutesi hataacuteskoumlre

kiszeacutelesedett a tuacutelszabaacutelyozaacutes a koumlzigazgataacutes cselekveacutesi lehetőseacutegeit korlaacutetozta a

diszkrecionaacutelis jogkoumlroumlk haacutetteacuterbe szorultak A biacuteroacutesaacutegi kontroll ugyanakkor szeacutelesebbeacute vaacutelt a

feluumllvizsgaacutelhatoacute aktusok koumlre noumlvekedett a formaacutelis ellenőrzeacutest a tartalmi ellenőrzeacutes vaacuteltotta

fel kiterjesztve a reformatoacuterius jogkoumlrt A koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes szaacutemaacutera tehaacutet az

igazodaacutesi pontot a modern feladatorientaacutelt koumlzigazgataacutes kieacutepuumlleacutese jelentette518

Ebben a kontextusban keruumllhet sor az oumlnkormaacutenyzati jogok biacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutenek

felvaacutezolaacutesaacutera

1 A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog biacuteroacutesaacutegi veacutedelme

Az oumlnkormaacutenyzati rendszer strukturaacutelis aacutetalakulaacutesaacutet eredmeacutenyező folyamatban figyelmet

eacuterdemelhet az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem hateacutekonysaacutegaacutenak keacuterdeacutese A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem

elemzeacuteseacutet toumlbbek koumlzoumltt időszerűveacute teszi a koumlzigazgataacutesi perrendtartaacutes kodifikaacutecioacuteja mely a

biacuteroacutesaacutegok koumlzjogi biacuteraacuteskodaacutesi teveacutekenyseacutegeacutet is meghataacuterozza A koumlzjogi biacuteraacuteskodaacutes koumlreacutebe

vonhatoacutek azok az esetek amikor az oumlnkormaacutenyzat valamely aacutellami szerv doumlnteacutese ellen

biacuteroacutesaacutegi jogorvoslati lehetőseacuteget vehet igeacutenybe

A dolgozatnak ebben a reacuteszeacuteben kiacuteseacuterlet toumlrteacutenik annak feltaacuteraacutesaacutera hogy jelenleg milyen

jogveacutedelmi eacutes jogorvoslati eszkoumlzoumlk aacutellnak rendelkezeacutesre az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

Tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy a jogveacutedelmet biztosiacutetoacute joginteacutezmeacutenyek mennyiben felelnek meg a

hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek Az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem biztosiacutetaacutesaacutera

518 TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute A koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes egyes elmeacuteleti eacutes gyakorlati keacuterdeacutesei MTA Aacutellamtudomaacutenyi

Kutataacutesok Programirodaacuteja Budapest 1990 2-12

172

megteremtett eszkoumlzrendszer hataacutelyosulaacutesaacutenak vizsgaacutelata tovaacutebbi eacuterdemleges koumlvetkezteteacutesre

adhat alapot

E fejezet szaacutemba veszi egyreacuteszről az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi jogveacutedelmi mechanizmust

maacutesreacuteszről a jogalkalmazaacutes egyes aktusaival szemben koumlzvetlenuumll igeacutenybe vehető biacuteroacutesaacutegi

jogveacutedelmi eszkoumlzoumlket Nem ceacutelja az elemzeacutesnek itt azokkal az esetekkel foglalkozni amikor

a helyi oumlnkormaacutenyzat magaacutenjogi jogalanykeacutent vesz reacuteszt elsősorban a civilisztika taacutergykoumlreacutebe

tartozoacute jogvitaacutekban Az Moumltv-ben kifejezetten szabaacutelyozott jogorvoslati lehetőseacutegek

felvaacutezolaacutesaacutera adoacutedhat ehelyuumltt lehetőseacuteg uacutegymint a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti eljaacuteraacutes soraacuten

kiszabhatoacute szankcioacuteval kapcsolatos jogvita a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti eacutes az

oumlnkormaacutenyzati szervek koumlzoumltti koumlzjogi illetve az aacutellami szervek eacutes oumlnkormaacutenyzati szervek

koumlzoumltti jogvitaacutek bemutataacutesa toumlrteacutenhet meg519

Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem hateacutekonysaacutegi vizsgaacutelataacutenak kiinduloacutepontja az Alkotmaacuteny eacutes az

Alaptoumlrveacuteny 1990-től kialakult eacutes 2011-ben aacutetformaacutelt oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute

szabaacutelyozaacutesa amely jogveacutedelem eszkoumlzrendszereacutenek kereteacuteuumll szolgaacutel meghataacuterozza annak

sajaacutetos vonaacutesait A teacutema taacutergyalaacutesa szempontjaacuteboacutel eacuterinteni szuumlkseacuteges az oumlnkormaacutenyzati

alapjogok problematikaacutejaacutet majd az aacuteltalaacutenos alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi eacutes biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelmi

rendelkezeacutes eacutertelmezhetőseacutegeacutet eacutes a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteval valoacute oumlsszhang

fennaacutellaacutesaacutet a jogveacutedelem tereacuten

Amint arra a dolgozat koraacutebbi reacuteszeacuteben maacuter utalaacutes toumlrteacutent a hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer

koumlzelmuacuteltban lezajlott aacutetstrukturaacutelaacutesaacutenak egyik leacutenyeges jellemzője hogy a szabaacutelyozaacutes

rendszereacutet alapvetően jellemző alapjogi jellegű szemleacutelet megszűnt Amiacuteg a Magyar

Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenya a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot mint a telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutegeacutet

annak vaacutelasztoacute polgaacuterait megillető alapjogot alkotmaacutenyos veacutedelemben reacuteszesiacutetette eacutes

megkuumlloumlnboumlztette az oumlnkormaacutenyzati alapjogokat addig Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacutenye teljes

meacuterteacutekben szakiacutetott a kollektiacutev alapjogi felfogaacutessal eacutes a helyi koumlzuumlgyekre a helyi igazgataacutes

koumlreacuteben meghataacuterozott oumlnkormaacutenyzati kompetenciaacutera foacutekuszaacutel

A koraacutebbi Alkotmaacuteny a 43 sect (2) bekezdeacuteseacuteben tartalmazta az oumlnkormaacutenyzati jogok biacuteroacutesaacutegi

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutere vonatkozoacute rendelkezeacuteseket miacuteg az Alaptoumlrveacutenybe nem keruumllt

be ez a garanciaacutelis szabaacutely Sarkalatos toumlrveacuteny a Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel

519 A koumlzjogi jellegű jogvitaacutek ilyeteacuten osztaacutelyozaacutesaacutet ld Reacuteszletes jelenteacutes a koumlzigazgataacutesi perrendtartaacutes

koncepcioacutejaacutenak előkeacutesziacuteteacuteseacuteről 9

httpwwwkormanyhudownload9c8500002015051420JelentC3A9s20a20kC3B6zigazgatC

3A1si20perrendtartC3A1s20koncepciC3B3jC3A1nak20elC591kC3A9szC3AD

tC3A9sC3A9rC591lpdf (20151112)

173

szoacuteloacute 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny tartalmazza az Alaptoumlrveacutenyben nevesiacutetett feladat- eacutes

hataacuteskoumlroumlk jogszerű gyakorlaacutesaacutenak biacuteroacutesaacutegi alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutet

A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog mint kollektiacutev alapjog alkotmaacutenyos veacutedelme abban az

eacutertelemben hogy az oumlnkormaacutenyzati alapjogok korlaacutetozaacutesa eseteacutere aacuteltalaacutenos veacutedelmet

biztosiacutetott volna a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően teacutenylegesen nem eacuterveacutenyesuumllt Ezt a

megaacutellapiacutetaacutest taacutemasztja alaacute hogy az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg ndash a koraacutebban maacuter hivatkozott ndash 1994-

es doumlnteacuteseacuteben hataacuteskoumlr-csoportokkeacutent definiaacutelta az Alkotmaacutenyban alapjogkeacutent nevesiacutetett

oumlnkormaacutenyzati jogokat A doumlnteacutesben foglaltak szerint az oumlnkormaacutenyzati alapjogok tartalmaacuten

azok a toumlrveacutenyi rendelkezeacutesek eacutertendők amelyek az alapjogok eacuterveacutenyre juttataacutesa eacutes veacutedelme

iraacutenyaacutet hataacuterozzaacutek meg Az AB abboacutel indult ki hogy az Alkotmaacuteny 44A sect-aacuteban deklaraacutelt

alapjogok valoacutejaacuteban azok a hataacuteskoumlrcsoportok amelyek az oumlnkormaacutenyzatok ndash elsősorban a

kormaacutennyal szembeni ndash oumlnaacutelloacutesaacutegaacutehoz elengedhetetlenek520 Az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi kontroll

az egyes uumlgyek sajaacutetossaacutegai szerint eacuterveacutenyesuumllt nevezetesen az keacutepezte a doumlnteacutesek alapjaacutet

hogy egy nevesiacutetett oumlnkormaacutenyzati alapjog szenvedett-e koncepcionaacutelis seacuterelmet a kuumlloumlnfeacutele

toumlrveacutenyek teacutenyleges korlaacutetozoacute hataacutesa miatt

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg az oumlnkormaacutenyzati jogok alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben egy szinteacuten 1994-es doumlnteacuteseacuteben azt is leszoumlgezte hogy az Alkotmaacuteny 43 sect

(2) bekezdeacuteseacuteben biztosiacutetott jog nem keacutepez oumlnaacutelloacute indiacutetvaacutenyozaacutesi jogot nem eljaacuteraacutesi

termeacuteszetű nem olyan hataacuteskoumlrt alapiacutetoacute rendelkezeacutes amelynek folyomaacutenyakeacuteppen az AB

szaacutemaacutera eljaacuteraacutesi koumltelezettseacuteg keletkezne Az Orszaacuteggyűleacutes szaacutemaacutera e doumlnteacuteseacuteben előiacuterta

hogy jogalkotaacutes uacutetjaacuten hataacuterozza meg a konkreacutet Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz fordulaacutes jogaacutenak eseteit

eacutes moacutedjaacutet521

A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak (Charta) 11 cikke tartalmazza a helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes jogi veacutedelmeacutere vonatkozoacute koumlvetelmeacutenyeket Eszerint bdquoa helyi oumlnkormaacutenyzatok

jogosultak jogorvoslatot igeacutenybe venni hataacuteskoumlruumlk szabad gyakorlaacutesa eacutes az oumlnkormaacutenyzaacutes

olyan elveinek tiszteletben tartaacutesa eacuterdekeacuteben amelyet az Alkotmaacuteny vagy belső toumlrveacutenyhozaacutes

szentesiacutetrdquo A Charta ideacutezett rendelkezeacutese azeacutert fontos mert hazaacutenkra neacutezve is koumltelezően

betartandoacute előiacuteraacutes Az Euroacutepa Tanaacutecs Helyi eacutes Regionaacutelis Oumlnkormaacutenyzatok Kongresszusa ndash

mint a Charta veacutegrehajtaacutesa felett őrkoumldő szervezet ndash a 2013-as magyarorszaacutegi oumlnkormaacutenyzati

rendszert vizsgaacuteloacute monitoring eljaacuteraacutest koumlvetően Ajaacutenlaacutesaacuteban a kormaacutenyzat szaacutemaacutera

megfontolandoacute javaslatokat tett Roumlgziacutetette hogy a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alapelveinek

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet egyeacutertelműen biztosiacutetani kell mind a toumlrveacutenyalkotaacutesban mind pedig a

520 41993 (II 12) AB hataacuterozat 521 KUKORELLI Istvaacuten Alkotmaacutenytan I Osiris Kiadoacute Budapest 2003 436 ld 371994 (VI 24) AB hataacuterozat

174

gyakorlatban Toumlbbek koumlzoumltt megfogalmaztaacutek azt az igeacutenyt is hogy a jogveacutedelem teruumlleteacuten

ajaacutenlatos biztosiacutetani a hateacutekony oumlnkormaacutenyzati jogorvoslati lehetőseacutegeket A Kongresszus

Ajaacutenlaacutesaacuteban ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash arra is felkeacuterte a Kormaacutenyt hogy hateacutekony biacuteroacutei jogveacutedelem eacutes

jogorvoslati lehetőseacuteg keruumlljoumln biztosiacutetaacutesra az oumlnkormaacutenyzatok reacuteszeacutere A monitoring eljaacuteraacutes

soraacuten megaacutellapiacutetaacutest nyert hogy az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera csupaacuten korlaacutetozott meacuterteacutekben

biztosiacutetott hogy biacuteroacutesaacuteghoz forduljanak hataacuteskoumlreik tiszteletben tartaacutesa eacuterdekeacuteben valamint

nem aacutell rendelkezeacutesre az oumlnkormaacutenyzati alapjogok gyakorlaacutesaacutenak hateacutekony biacuteroacutei veacutedelme eacutes

jogorvoslati lehetőseacuteg522 Megaacutellapiacutethatoacute hogy e tekintetben a helyi oumlnkormaacutenyzatokra

vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesi rendszer nem felel meg a Chartaacuteban meghataacuterozott

koumlvetelmeacutenyeknek

A tovaacutebbiakban meghataacuterozaacutesra keruumllnek a jogveacutedelem vizsgaacutelhatoacute dimenzioacutei a jogorvoslat

hateacutekonysaacutegaacutenak dilemmaacutei valamint az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi eacutes a biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem

taacutergykoumlreacutebe tartozoacute egyes eljaacuteraacutesok sajaacutetos vonaacutesai tovaacutebbaacute a jogveacutedelem tereacuten betoumlltoumltt

szerep vaacuteltozaacutesa

11 A jogveacutedelem egyes teruumlletei

Az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelmeacutenek teacutemakoumlreacutet tanulmaacutenyozva toumlbb eacutertelmezeacutesi lehetőseacuteg is

kiacutenaacutelkozik Szuumlkseacutegszerű elhataacuterolni egyreacuteszt az oumlnkormaacutenyzatok feletti toumlrveacutenyesseacutegi

feluumlgyelet inteacutezmeacutenyeacutet az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a helyi koumlzuumlgyek tereacuten biztosiacutetott

kezdemeacutenyezeacutesi lehetőseacutegektől maacutesreacuteszt a jogalkotaacutessal vagy az egyedi jogalkalmazaacutessal

szemben igeacutenybe vehető biacuteroacutesaacutegi vagy alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelemtől523 Vizsgaacutelhatoacute lenne a

jogveacutedelem az oumlnkormaacutenyzati műkoumldeacutessel doumlnteacutesekkel szemben az egyeacuten szaacutemaacutera igeacutenybe

vehető eszkoumlzoumlk oldalaacuteroacutel is ehelyuumltt azonban nem ceacutel az egyeacuten szaacutemaacutera az oumlnkormaacutenyzati

műkoumldeacutessel doumlnteacutesekkel szemben rendelkezeacutesre aacutelloacute igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutesi jogorvoslati

eszkoumlzoumlk szaacutembaveacutetele524 Az elemzeacutes a jogalkotaacutessal eacutes a jogalkalmazaacutessal szemben igeacutenybe

vehető biacuteroacutesaacutegi alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelemre foacutekuszaacutel kiteacuterve azokra az esetekre amelyeket

522 Recommendation 341 (2013) 4 f

httpswcdcoeintViewDocjspRef=REC34128201329ampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=COE

ampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9AampBackColorLogged=EFEA9C (20150922) 523 ld TILK Peacuteter Az oumlnkormaacutenyzatok biacuteroacutesaacutegi eacutes alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelme az Alaptoumlrveacuteny eacutes az uacutej sarkalatos

toumlrveacutenyek tuumlkreacuteben Kodifikaacutecioacute eacutes koumlzigazgataacutes 20121 42-51 524 A jogveacutedelem ezen aspektusaacuteval reacuteszletesen foglalkozik HOFFMANN Istvaacuten Az egyeacuteni jogveacutedelem

lehetőseacutegei az oumlnkormaacutenyzati rendeletekkel szemben I-III

httpnovissimabloghu20140507hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_onkormanyzati_re

ndelettel_szemben_i

httpnovissimabloghu20140514hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_onkormanyzati_re

ndelettel_szemben_ii_361

httpnovissimabloghu20140522hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_onkormanyzati_re

ndelettel_szemben_iii (20151114)

175

az Moumltv biztosiacutet biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem ciacutemeacuten a helyi oumlnkormaacutenyzatok keacutepviselő-testuumlletei

szaacutemaacutera

12 A hateacutekony jogorvoslat eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei

121 A szubjektiacutev eacutes objektiacutev jogveacutedelem a jogorvoslathoz valoacute jog eacutes a jogrend veacutedelme

A jogorvoslathoz valoacute jog eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeinek feltaacuteraacutesakor az Alaptoumlrveacuteny jogorvoslati

jogra vonatkozoacute rendelkezeacutesei az ENSZ Polgaacuteri eacutes Politikai Jogok Egyezseacutegokmaacutenya525

valamint az Ember Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye526 fogalomrendszere szolgaacutel alapul A

jogorvoslathoz valoacute jog ezen eacutertelmezeacutesi tartomaacutenya az egyeacuteni alapjogveacutedelem rendszereacutenek

talapzataacutehoz vezet Az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye mindazonaacuteltal az egyeacuteni

panaszokkal oumlsszefuumlggeacutesben a nemzetkoumlzi jogorvoslaacutes uacutetjaacutet nyitja meg

Maacutes eacutertelmezeacutes szerint a jogveacutedelemnek alkalmazhatoacute egy szubjektiacutev megkoumlzeliacuteteacutese amely a

jogorvoslathoz valoacute joggal aacutell szoros oumlsszefuumlggeacutesben a koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutest

meghataacuterozoacute taacutergyi elemkeacutent A jogveacutedelem maacutesik oldala a taacutergyi objektiacutev jogveacutedelmi

funkcioacute amely sajaacutetos inteacutezmeacutenyveacutedelmi rendelteteacutessel biacuter Nem az egyeacuteni a szemeacutelyt alanyi

jogon megillető jog veacutedelme az objektiacutev jogveacutedelem taacutergya hanem egyfajta

inteacutezmeacutenyveacutedelem a taacutergyi jogrend a koumlzeacuterdek veacutedelme a toumlrveacutenyseacutertő doumlnteacutesek

feluumllvizsgaacutelata Az objektiacutev jogveacutedelem jogrend- eacutes koumlzeacuterdekveacutedelmi funkcioacuteja megkiacutevaacutenja

keresetindiacutetaacutesi jog biztosiacutetaacutesaacutet azok szaacutemaacutera akik baacutermilyen jellegű eacuterdekseacuterelmet

szenvednek el Nem szuumlkseacuteges tehaacutet hogy konkreacutet jogseacuterelem koumlvetkezzen be elegendő az

eacuterdekseacuterelem bizonyiacutetaacutesa Az objektiacutev jogveacutedelem nem csupaacuten egyeacuteneket hanem

csoportokat koumlzoumlsseacutegeket megillető jogkeacutent is funkcionaacutel Troacutecsaacutenyi Laacuteszloacute elsősorban

francia eacutes belga peacuteldaacutekra alapozva az objektiacutev eacutes a szubjektiacutev jogveacutedelmi rendszer funkcioacutejaacutet

illetően akkeacutent foglalt aacutellaacutest hogy az objektiacutev rendszer leacutenyegesen nagyobb fokuacute veacutedelmet

biztosiacutet mint a szubjektiacutev rendszer bdquoAz objektiacutev rendszerben a keresetindiacutetaacutes lehetőseacutege

teljesen liberaacutelis eacutes ceacutelja az hogy a toumlrveacutenyesseacuteg eacuterdekeacuteben baacuterki aki eacuterdekeacutet bizonyiacutetani

tudja a koumlzigazgataacutes toumlrveacutenytelennek iacuteteacutelt aktusaacutet megtaacutemadhassa A liberaacutelis joggyakorlatot

taacutemasztja alaacute a csoportok keresetindiacutetaacutesaacutenak szeacuteleskoumlrű biztosiacutetaacutesa mely alapvető

jelentőseacutegűnek tekinthetőrdquo527 A csoportok szaacutemaacutera nyitva aacutelloacute jogorvoslati lehetőseacutegek

analoacuteg alkalmazaacutesaacuteval a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera is adottaacute vaacutelhatnak Az aktiacutev perbeli

525 1976 eacutevi 8 tvr az Egyesuumllt Nemzetek Koumlzgyűleacutese XXI uumlleacutesszakaacuten 1966 december 16-aacuten elfogadott Polgaacuteri

eacutes Politikai Jogok Egyezseacutegokmaacutenya kihirdeteacuteseacuteről 526 1993 eacutevi XXXI toumlrveacuteny az emberi jogok eacutes az alapvető szabadsaacutegok veacutedelmeacuteről szoacuteloacute Roacutemaacuteban 1950

november 4-eacuten kelt Egyezmeacuteny eacutes az ahhoz tartozoacute nyolc kiegeacutesziacutető jegyzőkoumlnyv kihirdeteacuteseacuteről 527 TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute Milyen koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutest Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1992

110

176

legitimaacutecioacute a kereshetőseacutegi jog biztosiacutetaacutesa az egyedi aktusokkal szemben nyuacutejthatna

veacutedelmet az oumlnkormaacutenyzaacutes alanyai vagyis az azt megtestesiacutető helyi keacutepviselő-testuumlletek

szaacutemaacutera is A hazai gyakorlatban e jogveacutedelmi eszkoumlznek az eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere peacutelda nem

lelhető fel

A jogorvoslathoz valoacute jog magaacuteban foglalja az igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutesi lehetőseacuteget valamint az

aktusok eacuterdemi feluumllbiacuteraacutelataacutet Az aktus-feluumllvizsgaacutelat a jogorvoslati eszkoumlzoumlk egyik eleme

ezeacutert a jogorvoslati rendszer oumlsszefuumlggeacuteseacuteben vizsgaacutelhatoacute Az oumlnkormaacutenyzatok

jogorvoslathoz valoacute jogaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben csupaacuten e maacutesodik megkoumlzeliacuteteacutest az aktusok

feluumllbiacuteraacutelataacutet eacuterdemes a vizsgaacutelat taacutergykoumlreacutebe bevonni A jogorvoslati jog termeacuteszeteacutet illetően

hangsuacutelyozni szuumlkseacuteges azonban azt is hogy az szűkebb koumlrű mint a biacuteroacutesaacuteghoz fordulaacutes

joga hiszen a jogorvoslat egy egyedi aktussal szemben vehető igeacutenybe annak eacuterdemi

feluumllbiacuteraacutelataacutet jelenti meghataacuterozott eljaacuteraacutesi rendben eacuterveacutenyesuumllő alanyi jog528 Az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg ezzel oumlsszhangban leszoumlgezte hogy a biacuteroacutei uacutethoz valoacute jog eacuterveacutenyesiacuteteacutese

alkotmaacutenyosan nem korlaacutetozhatoacute csupaacuten az eacuterdemi hataacuterozatok ellen igeacutenybe vehető

jogorvoslat biztosiacutetaacutesaacutera a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutesban529

A jogorvoslathoz valoacute jognak a fenti meghataacuterozaacutesa azt taacutemasztja alaacute hogy az

oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben a biacuteroacutesaacuteghoz fordulaacutes joga a biacuteroacutei jogveacutedelem eacuterveacutenyesuumlleacutese

vizsgaacutelandoacute A jogorvoslathoz valoacute jog nem korlaacutetlan hiszen kizaacuteroacutelag toumlrveacutenyben

meghataacuterozottak szerint gyakorolhatoacute

A szubjektiacutev eacutes objektiacutev jogveacutedelmi funkcioacute eacuterveacutenyesuumlleacutese kiemelt figyelmet eacuterdemel

kuumlloumlnoumlsen az alkotmaacutenyjogi panasz eacuterveacutenyesuumlleacutese tereacuten hiszen szinte kizaacuteroacutelagosan igeacutenybe

vehető alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi jogveacutedelmi eszkoumlzkeacutent aacutellhat az oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere a

nem konkreacutet jogseacuterelemhez koumltődő alkotmaacutenyjogi panasz amely jogveacutedelmi funkcioacutejaacutet

tekintve inkaacutebb a taacutergyi jogveacutedelem szolgaacutelataacuteban aacutell530 Az alkotmaacutenyjogi panasznak ez a

formaacuteja mint jogveacutedelmi eszkoumlz azonban csak akkor eacuterveacutenyesuumllhet amennyiben az

Alaptoumlrveacutenyben roumlgziacutetett helyi koumlzuumlgyek feladat-eacutes hataacuteskoumlr-csoportok veacutedelmeacutet az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg elismeri eacutes annak tartalmaacutet eacutes kereteit kimunkaacutelja Jelenleg erre meacuteg nem

aacutell rendelkezeacutesre tanulmaacutenyozhatoacute doumlnteacutes amely koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera alkalmas lehet

528 Hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutesjog a koumlzigazgataacutesban (szerk PATYI Andraacutes) Dialoacuteg-Campus Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2012

136 529 462003 (X 16) AB hataacuterozat 530 Az alkotmaacutenyjogi panasz aacuteltal orvosolni kiacutevaacutent jogseacuterelmek eseteacuteben vonta elemzeacutesi koumlreacutebe a szubjektiacutev eacutes

az objektiacutev jogveacutedelmi funkcioacutet VISSY Beatrix Az individuaacutelis alapjogveacutedelem kilaacutetaacutesai az

alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutesban Merre mutat az alkotmaacutenyjogi panasz iraacutenytűje c tanulmaacutenyaacuteban Megaacutellapiacutetotta

hogy az alapvető alkotmaacutenyjogi panasz eseteacuten az objektiacutev jogveacutedelem eacuterveacutenyesuumll kizaacuteroacutelagosan 5

httpepaoszkhu026000268700004pdfEPA02687_jogi_tanulmanyok_2012_01_199-211pdf (20151116)

177

A veacutedelem teruumlleteacuten minimaacutelis koumlvetelmeacutenykeacutent tovaacutebbra is alkalmazandoacute azon alapjogok

veacutedelme amelyek a jogi szemeacutelyeket egyeacutebkeacutent is megilletik531

122 A hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenye

A jog hateacutekonysaacutega magaacuteban foglalja a jogalkotoacute aacuteltal kitűzoumltt ceacutel eacutes az eacuterveacutenyesuumlleacutes

teacutenyleges eredmeacutenye koumlzoumltti viszonyrendszert A hateacutekonysaacuteg ebből a szempontboacutel egyfajta

jogeacuterveacutenyesuumlleacuteshez koumltődő elvaacuteraacutes A jog hateacutekonysaacutegaacutenak vizsgaacutelatakor keacutetfeacutele

megkoumlzeliacuteteacutesre nyiacutelik lehetőseacuteg amelyek szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutellnak azzal hogy maga a

jogi norma hogyan eacuterveacutenyesuumll A normahateacutekonysaacuteg eseteacuten alapkeacuterdeacutes az hogy a jogi norma

ciacutemzettjeinek magatartaacutesa oumlsszhangban aacutell-e a normaacuteban foglalt ceacutelkitűzeacutessel ad absurdum a

norma akaacuter oumlnkeacutentes jogkoumlveteacutes akaacuter jogalkalmazaacutes uacutetjaacuten mennyiben eacuterveacutenyesuumll Ennek

megfelelően kell vizsgaacutelni hogy az eleacuterni kiacutevaacutent taacutersadalmi ceacutel realizaacuteloacutedik-e532

13 A jogveacutedelemre iraacutenyuloacute egyes eljaacuteraacutesok

131 Az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelmeacutenek aacuteltalaacutenos keacuterdeacutesei

Az alapjogveacutedelem ideaacutelis műkoumldeacutese vagyis az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem azt

garantaacutelja hogy az oumlnkormaacutenyzat alapjogainak seacuterelmeacutet előideacutező jogforraacutes kibocsaacutetaacutesa eseteacuten

az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz fordulhat illetőleg az alapjogait haacutetraacutenyosan eacuterintő egyedi

koumlzigazgataacutesi aktussal szemben a biacuteroacutesaacuteg előtt eljaacuteraacutest kezdemeacutenyezhet E koumlvetelmeacutenyek

eacuterveacutenyesiacuteteacutese szuumlkseacutegesseacute teszi annak vizsgaacutelataacutet hogy melyek azok az alapjogok amelyek

seacuterelme eseteacuten az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi illetve biacuteroacutesaacutegi uacutet megnyiacutelik az oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera Maacutesreacuteszről arra is szuumlkseacuteges raacutevilaacutegiacutetani hogy milyen jogorvoslati eszkoumlzoumlk

aacutellhatnak az oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere

Mielőtt az eszkoumlzrendszer bemutataacutesaacutera sor keruumllne az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem

koumlzelmuacuteltbeli eacuterteacutekeleacuteseacuteből eacuterdemes ideacutezni Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem szabaacutelyozaacutesi

rendszereacutet Patyi Andraacutes piramis-szerű rendszerben jeleniacutetette meg az Alkotmaacutenyban roumlgziacutetett

aacuteltalaacutenos szint a jogszerű koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutenak az Alkotmaacutenyban eacutes az Oumltv-ben is

megjeleniacutetett alkotmaacutenyos veacutedelme mint a kuumlloumlnoumls szint valamint az egyedi konkreacutet

hataacuteskoumlrgyakorlaacutes biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelme533 Szente Zoltaacuten az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jognak

mint kollektiacutev alapjognak a bdquospeciaacutelis magyar felfogaacutesaacutetrdquo a koraacutebbi magyar oumlnkormaacutenyzati

531 PATYI ndashVARGA ZS (2008) 299 532 BENCZE Maacutetyaacutes ndash VINNAI Edina (szerk) Jogszocioloacutegiai tanulmaacutenyok egyetemi jegyzet Debreceni

Egyetemi Kiadoacute Debrecen 2012 533 PATYI (2013) 384

178

rendszer egyik neuralgikus pontjaacutenak minősiacutetve megaacutellapiacutetotta azt is hogy bdquoa kollektiacutev

emberi jogi felfogaacutest senki nem vette komolyanrdquo534

Az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelme szabaacutelyozaacutesi keacuterdeacuteseinek aacutettekinteacutesekor előszoumlr is az

alkotmaacutenyi szintű szabaacutelyozaacutes eacuterdemel kiemelt figyelmet mivel alapvetően meghataacuterozza a

jogalkotaacutes eacutes jogalkalmazaacutes kereteit Az Alkotmaacuteny 43 sect (2) bekezdeacuteseacuteben roumlgziacutetette az

oumlnkormaacutenyzatok jogszerű hataacuteskoumlrgyakorlaacutesaacutenak generikus alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi

veacutedelmeacutet Az alkotmaacutenyi szintű szabaacutelyozaacutessal oumlsszhangban az Oumltv 3 sect-a az oumlnkormaacutenyzati

jogok veacutedelmeacutere vonatkozoacute alapelvi rendelkezeacutes kimondta hogy az oumlnkormaacutenyzatok

jogveacutedelme az alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutes illetőleg az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes feladata Ezen alapelvi

rendelkezeacutesekből azonban nem szaacutermazott olyan eljaacuteraacutesjogi lehetőseacuteg amely akaacuter a

biacuteroacutesaacutegok akaacuter az AB eljaacuteraacutesaacutet eacutes hataacuterozathozatalaacutet vonta volna maga utaacuten Kiemelkedő a

teacutema szempontjaacuteboacutel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegnak az az 1994 eacutevi doumlnteacutese amellyel az Alkotmaacuteny

eacutes az Oumltv alapjogveacutedelmi szabaacutelyozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben fejtette ki aacutellaacutespontjaacutet A szoacuteban

forgoacute doumlnteacuteseacuteben az AB kimondta konkreacutet eljaacuteraacutesi koumltelezettseacutegeacutet illetőleg feladat- eacutes

hataacuteskoumlreacutet csak koumlzvetlen eacutes konkreacutet hataacuteskoumlreacutere vonatkozoacute toumlrveacutenyi rendelkezeacutesek

aacutellapiacutethatjaacutek meg535 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegnak a koraacutebbi Alkotmaacuteny eacutes az Oumltv alapjaacuten

fennaacutelloacute hataacuteskoumlrei voltak az oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutessal a helyi neacutepszavazaacutessal az

oumlnkormaacutenyzati keacutepviselő-testuumllet Alkotmaacutennyal ellenteacutetes műkoumldeacuteseacutevel kapcsolatosan

illetőleg a baacuterki aacuteltal előterjeszthető indiacutetvaacutenyozaacutesi koumlrben az utoacutelagos alkotmaacutenyossaacutegi

vizsgaacutelat koumlreacuteben az indiacutetvaacutenyteacuteteli jog az oumlnkormaacutenyzatokat is megillette A

szakirodalomban olyan aacutellaacutespont is felmeruumllt az 1990-es eacutevek veacutegeacuten mely szerin szuumlkseacutegesseacute

vaacutelt volna az alapjogveacutedelem erősiacuteteacutese Patyi Andraacutes aacutellaacutespontja szerint ugyan az alapjogi

teszt alkalmazaacutesaacutera nyilvaacutenvaloacutean nem keruumllhetett sor azonban ndashKaltenbach Jenő koraacutebban a

teacutemaacuteban megjelent aacutellaacutespontjaacutera hivatkozaacutessal ndash az alkotmaacutenyveacutedelmi szintet emelni kiacutevaacutenta

oly moacutedon bdquohellip hogy a maacutes alkotmaacutenyos jog eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacutet az

oumlnkormaacutenyzati alapjog-korlaacutetozaacutes vizsgaacutelatban nem kellene vizsgaacutelni a koumlzigazgataacutesi

szakmai-politikai szempontok toumlrveacutenyhozoacute aacuteltali szabad meacuterlegeleacutese viszont paacuterosuljon a

korlaacutetozaacutes ceacuteljaacuteval oumlsszefuumlggő araacutenyossaacuteg vizsgaacutelataacutenak felteacutetlen koumlvetelmeacutenyeacutevelrdquo536

A koraacutebbi Abtv537 rendelkezeacutesei szerint a jogszabaacutely valamint az aacutellami iraacutenyiacutetaacutes egyeacuteb jogi

eszkoumlze alkotmaacutenyellenesseacutegeacutenek utoacutelagos vizsgaacutelataacutet mulasztaacutesban megnyilvaacutenuloacute

534 SZENTE Zoltaacuten Sarkalatos aacutetalakulaacutesok ndash Az oumlnkormaacutenyzati rendszer MTA Law Working Papers 201429

4 httpjogtkmtahuuploadsfilesmtalwp2014_29_Szentepdf (20150831) 535 371994 (VI 24) AB hataacuterozat 536 PATYI (1998) 526 537 1989 eacutevi XXXIII tv az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegroacutel

179

alkotmaacutenyellenesseacuteg vizsgaacutelataacutet valamint az Alkotmaacutenyban biztosiacutetott jogok megseacuterteacutese

miatt benyuacutejtott alkotmaacutenyjogi panasz vizsgaacutelataacutet baacuterki iacutegy a helyi oumlnkormaacutenyzat is

kezdemeacutenyezhette Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg e szabaacutelyozaacutesi rendszert megfelelőnek iacuteteacutelte az

oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelme tereacuten Utalt arra is hogy az Orszaacuteggyűleacutesnek az Alkotmaacuteny

keretei koumlzoumltt szabad meacuterlegeleacutese koumlreacutebe tartozik hogy tovaacutebbi szervezeti eacutes eljaacuteraacutesi

szabaacutelyokkal bőviacuteti-e az oumlnkormaacutenyzati jogok alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi illetve biacuteroacutesaacutegi

veacutedelmeacutet538

A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem az Alkotmaacuteny 57 sect-aacuteval oumlsszhangban illette meg a helyi

oumlnkormaacutenyzatokat Az Alkotmaacuteny 43 sect (2) bekezdeacutese eacutes a biacuteroacutei utat biztosiacutetoacute 57 sect (1)

bekezdeacutese oumlsszefuumlggeacuteseacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk jogszerű

gyakorlaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő biacuteroacutei veacutedelem megfogalmazaacutesa a 43 sect (2) bekezdeacuteseacuteben toumlrteacutent

meg miacuteg az 57 sect (1) bekezdeacutese jelenti a konkretizaacutelaacutest539

Az Alaptoumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesa nem tartalmazza a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutet nem nevesiacutet

alapjogi jellegű jogosiacutetvaacutenyokat a helyi koumlzuumlgyek ellaacutetaacutesaacutera a helyi koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutera

foacutekuszaacutel A koraacutebbi szabaacutelyozaacutessal ellenteacutetben az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem alapvető

keacuterdeacuteseiről sem tartalmaz rendelkezeacutest Az Moumltv 2 sect (1) bekezdeacutese ugyanakkor alapjogi

jellegű szabaacutelyozaacutest koumlvet amennyiben a helyi oumlnkormaacutenyzaacutest a telepuumlleacutesek eacutes a megye

vaacutelasztoacutepolgaacuterai koumlzoumlsseacutegeacutenek jogakeacutent hataacuterozza azt meg Nem teacuter ki azonban az

alapjogkeacutent meghataacuterozott oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog konkreacutet tartalmi elemeire amely

alapvető keacuterdeacutes a jogveacutedelem eszkoumlzrendszereacutenek szintjeacutenek vizsgaacutelataacutehoz A helyi

oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal ellaacutetott az Alaptoumlrveacuteny 32 cikk (1) bekezdeacuteseacuteben roumlgziacutetett feladat-eacutes

hataacuteskoumlroumlk jogszerű gyakorlaacutesa reacuteszesuumll az Moumltv 5 sect szerint alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi eacutes biacuteroacutesaacutegi

veacutedelemben Az egyes oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelmeacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacutehez lenne indokolt

hozzaacuteigaziacutetani a veacutedelem eszkoumlzrendszereacutet annak eacuterdekeacuteben hogy a megfelelő veacutedelmi szint

biztosiacutethatoacutevaacute vaacutelhasson

132 Az AB hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute jogveacutedelmi eszkoumlzoumlk

Az Alaptoumlrveacuteny eacutes az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegroacutel szoacuteloacute 2011 eacutevi CLI tv rendelkezeacuteseivel

jelentősen szűkuumlltek azok a lehetőseacutegek amelyek az oumlnkormaacutenyzatok jogainak

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutet szolgaacuteljaacutek A fentiek alapjaacuten az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelmeacutere

vonatkozoacute rendelkezeacutesek nem szerepelnek az Alaptoumlrveacutenyben azokat a jogalkotoacute egy

jogforraacutesi szinttel alacsonyabban az Moumltv-ben helyezte el A jogveacutedelem csorbaacutet szenvedett

azaacuteltal is hogy az Alaptoumlrveacuteny nem tartalmazza a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot

538 961E2000 AB hataacuterozat 539 422008 (IV17) AB hataacuterozat

180

Az absztrakt utoacutelagos normakontroll indiacutetvaacutenyozoacutei koumlreacutet az Alaptoumlrveacuteny hataacuterozza meg a

koraacutebbi alkotmaacutenyi szabaacutelyozaacutessal ellenteacutetben az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera ez a jogveacutedelmi

eszkoumlz koumlzvetlenuumll nem vehető igeacutenybe Az indiacutetvaacutenyozoacutei koumlrt vizsgaacutelva potenciaacutelisan az

alapvető jogok biztosaacutenak indiacutetvaacutenya alapjaacuten indiacutethatoacute eljaacuteraacutes nyuacutejthat indirekt jogveacutedelmet

az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera Erre peacuteldakeacutent szolgaacutel az alapvető jogok biztosaacutenak indiacutetvaacutenya

amely alapjaacuten az AB a koumlzoumlsseacutegi egyuumltteacuteleacutes szabaacutelyozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő helyi oumlnkormaacutenyzati

rendeletalkotaacutesi felhatalmazaacutes Alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutegeacutet vizsgaacutelta eacutes 2015 oktoacutebereacuteben

doumlntoumltt az indiacutetvaacuteny elutasiacutetaacutesaacuteroacutel540

A jogveacutedelem eacuterveacutenyesuumlleacutese szempontjaacuteboacutel szuumlkseacuteges kiemelten vizsgaacutelni az alkotmaacutenyjogi

panasz inteacutezmeacutenyeacutet 2012 előtti szabaacutelyozaacutes szerint az alkotmaacutenyjogi panaszt baacuterki

indiacutetvaacutenyozhatott az AB-naacutel akinek jogseacuterelme az alkotmaacutenyellenes jogszabaacutely alkalmazaacutesa

folytaacuten koumlvetkezett be541 Az alkotmaacutenyos jogveacutedelem eszkoumlzekeacutent szolgaacutelt alkotmaacutenyjogi

panasz rendelteteacuteseacutenek meghataacuterozaacutesaacuteval az AB toumlbb doumlnteacuteseacuteben is foglalkozott Maacuter az

1990-es eacutevek elejeacuten leszoumlgezte hogy az alkotmaacutenyjogi panasz alkotmaacutenyos jogseacuterelem eseteacuten

alkalmazhatoacute jogorvoslat amely azonban nem tekinthető aacuteltalaacutenos jogorvoslatnak iacutegy

kiveacuteteles eszkoumlzkeacutent elsődlegesen szubjektiacutev jogveacutedelmi funkcioacutet toumllt be A jogorvoslati

funkcioacute az amely az alkotmaacutenyjogi panaszt megkuumlloumlnboumlzteti az utoacutelagos normakontrolltoacutel542

A joginteacutezmeacuteny legfőkeacuteppen a teacutenylegesen jogseacuterelmet okozoacute alaptoumlrveacuteny-ellenes jogszabaacutely

illetve alaptoumlrveacuteny-ellenes biacuteroacutei doumlnteacutes aacuteltal okozott jogseacuterelem orvoslaacutesaacutenak eszkoumlze

Maacutesodlagos ceacutelkeacutent funkcionaacutel a jogszabaacutely feluumllvizsgaacutelataacutera iraacutenyuloacute alkotmaacutenyjogi

panaszok eseteacuten az objektiacutev taacutergyi jogveacutedelem a keacutesőbbiekben előforduloacute hasonloacute

jogseacuterteacutesek megelőzeacutese a jogrend objektiacutev veacutedelme543 Az objektiacutev jogveacutedelmi funkcioacutet

illetően Chronowski Noacutera megaacutellapiacutetotta hogy bdquohellipaz objektiacutev alkotmaacutenyveacutedelem intenzitaacutesa

az Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacutese oacuteta visszaesettrdquo544

Az AB alkotmaacutenyjogi panasz alapjaacuten feluumllvizsgaacutelja az egyedi uumlgyben alkalmazott

jogszabaacutelynak az Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhangjaacutet545 Az alkotmaacutenyjogi panasz jogveacutedelmi

funkcioacuteja 2012 utaacuten kiszeacutelesedett az Alaptoumlrveacutenyben biztosiacutetott jog seacuterelme eseteacuteben ndash a

jogorvoslati lehetőseacutegek kimeriacuteteacuteseacutet koumlvetően illetve ha nem aacutell rendelkezeacutesre jogorvoslat ndash

igeacutenybe vehető jogorvoslat mellett a kiveacuteteles normatiacutev alkotmaacutenyjogi panasz elsődlegesen a

540 292015 (X 2) AB hataacuterozat 541 1989 eacutevi XXXII tv 48 sect (1) bekezdeacutes 542 571991 (XI8) AB hataacuterozat 651992 (XII17) AB hataacuterozat 543 33672012 (XII15) AB veacutegzeacutes 62013 (III1) AB 152015 (V29) AB hataacuterozat 544 CHRONOWSKI Noacutera Alkotmaacutenyjogi panasz eacutes alkotmaacutenyveacutedelem Fundamentum 2014 1-2 szaacutem 95 545 Alaptoumlrveacuteny 24 cikk (2) bekezdeacutes

181

taacutergyi jogveacutedelem eszkoumlze546 Az uacutej szabaacutelyozaacutes alapjaacuten az alkotmaacutenyjogi panasz keacutet esetben

vehető igeacutenybe Az első vaacuteltozat felteacutetele a konkreacutet uumlgyben bekoumlvetkező jogseacuterelem a

maacutesodik esetben a jogseacuterelem a jogszabaacutely hataacutelyosulaacutesaacuteval veacutegrehajtaacutesaacuteval koumlvetkezik be

Ez utoacutebbi alkotmaacutenyjogi panasz eljaacuteraacutes akkor kezdemeacutenyezhető ha az alaptoumlrveacuteny-ellenes

jogszabaacutely rendelkezeacuteseacutenek alkalmazaacutesa vagy hataacutelyosulaacutesa folytaacuten koumlzvetlenuumll biacuteroacutei doumlnteacutes

neacutelkuumll koumlvetkezett be a jogseacuterelem eacutes nincs a jogseacuterelem orvoslaacutesaacutera szolgaacuteloacute jogorvoslati

eljaacuteraacutes vagy a jogorvoslati lehetőseacutegeit az indiacutetvaacutenyozoacute maacuter kimeriacutetette547

Az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera szinte egyeduumlli lehetőseacutegkeacutent a normatiacutev alkotmaacutenyjogi panasz

aacutellhat rendelkezeacutesre abban az esetben ha jogszerű hataacuteskoumlrgyakorlaacutesukat alaptoumlrveacuteny-ellenes

jogszabaacutely korlaacutetozza seacuterti Ez a jogveacutedelmi funkcioacute sem eacuterveacutenyesuumllhet azonban

maradeacutektalanul hiszen az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog nem eacutelvez alkotmaacutenyi szintű

jogveacutedelmet Alapjogi panasz azonban csak alapjogi seacuterelemre hivatkozaacutessal lehet benyuacutejtani

iacutegy nem lehet elegendő hivatkozaacutesi alap az Moumltv-ben roumlgziacutetett alapjogveacutedelmi rendelkezeacutes

Hoffman Istvaacuten ezzel oumlsszefuumlggeacutesben kiemelte hogy az AB a hataacuteskoumlri csoportok

veacutedelmeacutenek kereteit eacutes hataacuterait nem hataacuterozta meg A toumlrveacutenyhozaacutessal valamint a veacutegrehajtoacute

hatalom aacutellamigazgataacutesi szerveivel szemben is kiszolgaacuteltatottaacute vaacuteltak az oumlnkormaacutenyzatok

hiszen nem rendelkeznek az Alaptoumlrveacutenyben roumlgziacutetett jogokkal eacutes ennek eredmeacutenyekeacutent

alkotmaacutenyjogi panasz benyuacutejtaacutesaacutera sem jogosultak548 Emliacuteteacutesre eacuterdemes az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg egy 2016-os doumlnteacutese abboacutel a szempontboacutel hogy egyfajta eacutertelmezeacutest

tartalmaz a koraacutebbi alkotmaacutenyjogi panaszt elutasiacutetoacute veacutegzeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben amennyiben

megaacutellapiacutetotta hogy a Margit-szigettel kapcsolatos panaszt ugyan tartalmi befogadhatoacutesaacutegi

felteacutetelek hiaacutenya miatt utasiacutetotta vissza azonban expressis verbis nem mondta ki hogy az

oumlnkormaacutenyzatnak nincs alapjoga eacutes alkotmaacutenyjogi panasszal kapcsolatos indiacutetvaacutenyozoacutei

jogosultsaacutega Ily moacutedon e doumlnteacuteseacuteben az AB azt aacutellapiacutetotta meg hogy az oumlnkormaacutenyzat is

eacutelhet alkotmaacutenyjogi panasszal felteacuteve hogy az alkotmaacutenyjogi panasz alapjakeacutent szolgaacuteloacute

jogvitaacutes uumlgyben melleacuterendelt jogalanykeacutent eacutes nem a koumlzhatalom gyakorloacutejakeacutent jaacuter el549

Maacutes oldalroacutel jelent korlaacutetot az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutenek korlaacutetozaacutesa a peacutenzuumlgyi taacutergyuacute

toumlrveacutenyek tekinteteacuteben mivel itt a feluumllvizsgaacutelatra kizaacuteroacutelag az eacutelethez eacutes az emberi

meacuteltoacutesaacuteghoz valoacute joggal a szemeacutelyes adatok veacutedelmeacutehez valoacute joggal a gondolat a

lelkiismeret eacutes a vallaacutes szabadsaacutegaacutehoz valoacute joggal vagy a magyar aacutellampolgaacutersaacuteghoz

546 SZALBOT Balaacutezs Az alkotmaacutenyjogi panasz leguacutejabb keacuterdeacutesei ndash A koumlzvetlen panasz De iuresprudentia et iure

publico VII eacutevfolyam 20132 szaacutem 23 httpdieiphuwp-contentuploads2013-2-20pdf (20151223) 547 Abtv 26 sect (2) bekezdeacutes 548 HOFFMAN Istvaacuten Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg doumlnteacutese a bdquolex Margitszigetrdquo alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutegeacuteről szoacuteloacute

alkotmaacutenyjogi panaszroacutel Jogesetek Magyaraacutezata 20151 7 549 31492016 (VII22) AB veacutegzeacutes

182

kapcsoloacutedoacute jogokkal oumlsszefuumlggeacutesben keruumllhet sor Magaacutetoacutel eacutertetődőnek tűnik hogy az

oumlnkormaacutenyzatok oldalaacuten kizaacuterhatoacute a jogseacuterelem megalapozaacutesa a felsorolt okokra

hivatkozaacutessal A doumlnteacuteshez paacuterhuzamos indokolaacutest fűző Pokol Beacutela aacutellaacutespontja szerint a

doumlnteacutes megerősiacuteti az oumlnkormaacutenyzatok kirekeszteacuteseacutet az alkotmaacutenyjogi panasz benyuacutejtaacutesaacutenak

lehetőseacutegeacuteből ezaacuteltal elfojtja a helyi koumlzoumlsseacutegek oumlnkormaacutenyzati jogainak alaptoumlrveacutenyi

veacutedelmeacutet Megiacuteteacuteleacutese szerint teljes terjedelmeacuteben biztosiacutetani kell az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

az Alaptoumlrveacutenyben biztosiacutetott jogaik seacuterelme eseteacuten az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz fordulaacutes

lehetőseacutegeacutet550 Sajnaacutelatos hogy a paacuterhuzamos indokolaacutes nincs figyelemmel arra a

koumlruumllmeacutenyre hogy az Alaptoumlrveacuteny nem tartalmaz oumlnkormaacutenyzati alapjogokat a hely

koumlzuumlgyek koumlreacutebe tartozoacute veacutedendő hataacuteskoumlri csoportokra nem teacuter ki

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg jogveacutedelmi funkcioacuteja eseteacuteben az oumlnkormaacutenyzati rendeletek

Alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutegeacutenek vizsgaacutelataacuteval kapcsolatos eljaacuteraacutes az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eacutes a

Kuacuteria koumlzoumltti hataacuteskoumlr-megosztaacutes uacutej mechanizmusa miatt eacuterdemel figyelmet Az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eljaacuteraacutesai soraacuten az oumlnkormaacutenyzati rendelet Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhangjaacutet

csak akkor vizsgaacutelja ha a vizsgaacutelat taacutergya az oumlnkormaacutenyzati rendelet maacutes jogszabaacutelyba

uumltkoumlzeacuteseacutenek vizsgaacutelata neacutelkuumll kizaacuteroacutelag az Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhang megaacutellapiacutetaacutesa551

Amennyiben az oumlnkormaacutenyzati rendelet maacutes jogszabaacutelyba is uumltkoumlzik abban az esetben a

Kuacuteria Oumlnkormaacutenyzati Tanaacutecsaacutenak hataacuteskoumlreacutebe tartozik az eljaacuteraacutes Megjegyzendő ugyanakkor

hogy ez esetben tuacutelsaacutegosan szűk a kezdemeacutenyezeacutesre jogosultak koumlre kizaacuteroacutelag a megyei

fővaacuterosi kormaacutenyhivatalok vezetői illetve a biacuteroacute az előtte folyamatban leacutevő uumlgyben tehetnek

indiacutetvaacutenyt

A kizaacuteroacutelag az Alaptoumlrveacutenybe uumltkoumlző oumlnkormaacutenyzati normatiacutev szabaacutelyozaacutes lehataacuterolaacutesa

neheacutezseacuteget okozhat Egyfelől az Alaptoumlrveacuteny 32 cikk (2) bekezdeacuteseacuteben foglaltak szerint a

helyi oumlnkormaacutenyzatok a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese koumlreacuteben toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt alkothatnak

rendeletet toumlrveacuteny felhatalmazaacutesa alapjaacuten illetve toumlrveacutenyben nem szabaacutelyozott helyi

taacutersadalmi viszony rendezeacuteseacutere A jogbiztonsaacuteg eacuterveacutenyesuumlleacutese megkoumlveteli hogy valamennyi

jogszabaacutely az Alaptoumlrveacutenyre visszavezethető eacutes annak megfelel iacutegy pusztaacuten az Alaptoumlrveacuteny

seacuterelme a gyakorlatban csak elveacutetve fordulhat elő A Kuacuteria eacutes az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

gyakorlataacuteban a koumlzelmuacuteltboacutel emliacutethető az az eset amikor a Kuacuteria az oumlnkormaacutenyzati rendelet

550 Alaptoumlrveacuteny 37 cikk (4) bekezdeacutes 551 Abtv 37 sect (1) bekezdeacutes

183

toumlrveacutenyellenesseacutegeacutenek vizsgaacutelataacutera iraacutenyuloacute eljaacuteraacutesaacutet felfuumlggesztette az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

Moumltv egyes rendelkezeacutesei alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutege vizsgaacutelataacuteroacutel valoacute doumlnteacutesig552

Oumlsszefoglalva az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem vaacuteltozaacutesaacutet leszoumlgezhető hogy az

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a jogveacutedelem az utoacutelagos absztrakt normakontroll indiacutetvaacutenyozoacutei

koumlreacutenek leszűkiacuteteacuteseacutevel leacutenyegeacutet tekintve felszaacutemolaacutesra keruumllt Az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

az Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacuteseacutet megelőzően majd azt koumlvetően rendelkezeacutesre aacutellt illetve aacutelloacute

joginteacutezmeacutenyeket az igeacutenybe vehető jogorvoslaacutest szolgaacuteloacute eszkoumlzrendszert az alaacutebbi

oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezat szemleacutelteti

8 sz aacutebra Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg előtti jogveacutedelem eszkoumlzei (Sajaacutet szerkeszteacutes)

ALKOTMAacuteNYBIacuteROacuteSAacuteG ELŐTTI JOGVEacuteDELEM ESZKOumlZEI

2012 előtt 2012 utaacuten jogveacutedelmi szint vaacuteltozaacutesa

szabaacutelyozaacutesi szint Alkotmaacuteny toumlrveacuteny csoumlkkent

jogveacutedelmi eszkoumlzoumlk oumlnkormaacutenyzat lehet-e

indiacutetvaacutenyozoacute

utoacutelagos normakontroll eljaacuteraacutes + - csoumlkkent

alkotmaacutenyjogi panasz + korlaacutetozott csoumlkkent

alkotmaacuteny-alaptoumlrveacuteny-ellenes

műkoumldeacutes eseteacuten veacutelemeacuteny-nyilvaacuteniacutetaacutes

+ + vaacuteltozatlan

14 A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem

A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem teruumlleteacuten mindenekelőtt azok az eljaacuteraacutesok vonhatoacutek a vizsgaacutelat koumlreacutebe

amelyek koumlzjogi doumlnteacutesekkel szemben biztosiacutetjaacutek a jogveacutedelmet az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

Tovaacutebb szűkiacutethető az elemzeacutes azokra a jogorvoslati eszkoumlzoumlkre amelyeket az Moumltv biztosiacutet

egyes aacutellami szervek doumlnteacuteseivel szemben A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem koumlreacuteben az aktuspoacutetlaacutes a

toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteggal a Kormaacuteny beruhaacutezaacutesi doumlnteacuteseacutevel valamint a koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatal leacutetrehozaacutesaacuteval kapcsolatos doumlnteacutesek taacutergyalaacutesaacutera keruumll sor

Az Alaptoumlrveacuteny 25 cikke tartalmazza a koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutesra vonatkozoacute elvi

jelentőseacutegű rendelkezeacuteseket A szabaacutelyozaacutes meghataacuterozza egyreacuteszről azt hogy a biacuteroacutesaacuteg doumlnt

a koumlzigazgataacutesi hataacuterozatok toumlrveacutenyesseacutegeacuteről maacutesreacuteszről pedig a biacuteroacutesaacuteg szaacutemaacutera aacutellapiacutet meg

hataacuteskoumlrt az oumlnkormaacutenyzati rendelet maacutes jogszabaacutelyba uumltkoumlzeacuteseacutereacuteről eacutes megsemmisiacuteteacuteseacuteről

valoacute doumlnteacutesre valamint a helyi oumlnkormaacutenyzat toumlrveacutenyen alapuloacute jogalkotaacutesi koumltelezettseacutege

elmulasztaacutesaacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera A helyi oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutessal oumlsszefuumlggő

hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutera egyes eljaacuteraacutesi keacuterdeacutesekre a biacuteroacutesaacutegok szervezeteacuteről eacutes igazgataacutesaacuteroacutel

szoacuteloacute 2011 eacutevi CLXI tv tartalmaz rendelkezeacuteseket A Kuacuteria megaacutellapiacutetaacutesa szerint e

szabaacutelyozaacutes jellege bdquohellip az oumlnkormaacutenyzati rendeletek toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacuteseacutet koumlzelebb

552 Koumlf500820153 szaacutemuacute hataacuterozat Az eljaacuteraacutes taacutergya Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzata

aacuteltal alkotott a koumlzoumlsseacutegi egyuumltteacuteleacutes alapvető szabaacutelyairoacutel valamint ezek elmulasztaacutesaacutenak jogkoumlvetkezmeacutenyeiről

szoacuteloacute 42013 (0205) Kgy rendelet egyes rendelkezeacutesei toumlrveacutenyellenesseacutegeacutenek vizsgaacutelata

184

hozta a koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacuteshoz a rendes biacuteroacutesaacutegok aacuteltal folytatott

teacutenybiacuteraacuteskodaacuteshozrdquo553

A Kormaacuteny aacuteltal a megyei fővaacuterosi kormaacutenyhivatalok uacutetjaacuten gyakorolt toumlrveacutenyesseacutegi

feluumlgyelet eszkoumlzrendszereacutenek alkalmazaacutesa soraacuten a biacuteroacutesaacutegi kontroll megfelelően eacuterveacutenyesuumll

Kiemelendő hogy az oumlnkormaacutenyzatokat megillető alapjogok veacutedelme tereacuten kiemelt szerephez

jutott az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes az uacuten aktuspoacutetlaacutes inteacutezmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel A Kuacuteria

Oumlnkormaacutenyzati Tanaacutecsa az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacutet eacuterintő jelentős jogosiacutetvaacutenyt gyakorol

abban az esetben amikor felhatalmazza a megyei fővaacuterosi kormaacutenyhivatalt helyi

oumlnkormaacutenyzati rendelet kiadaacutesaacutera Ez a doumlnteacutes meghataacuterozoacute befolyaacutest biztosiacutet a

kormaacutenyhivatalok szaacutemaacutera a helyi taacutersadalmi viszonyok alakiacutetaacutesaacuteban a telepuumlleacutesek

lakossaacutegaacutet eacuterintő keacuterdeacutesek szabaacutelyozaacutesaacuteban eacuterdekeik szolgaacutelataacuteban Szuumlkseacuteges kiteacuterni arra

hogy az oumlnkormaacutenyzat toumlrveacutenyen alapuloacute jogalkotaacutesi koumltelezettseacutege elmulasztaacutesaacutenak

vizsgaacutelata eacutes a rendelet poacutetlaacutesaacutera iraacutenyuloacute eljaacuteraacutes előzmeacuteny neacutelkuumlli joginteacutezmeacutenykeacutent keruumllt

bevezeteacutesre az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutesi kontrollrendszereacutebe Az eljaacuteraacutest meghataacuterozoacute

toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes lakonikus a reacuteszletes szabaacutelyokat a joggyakorlat alakiacutetja A beavatkozaacutes

meacuterteacutekeacutere eacutes jellegeacutere utal a Kuacuteria elnoumlkeacutenek aacutellaacutespontja miszerint bdquoAz ilyen esetekben a

Kuacuteriaacutenak az oumlnkormaacutenyzati rendelet poacutetlaacutesaacutet megaacutellapiacutetoacute doumlnteacuteseacuteben pontosan meg kell

aacutellapiacutetania hogy a kormaacutenyhivatal milyen keretek koumlzoumltt milyen garanciaacutek beeacutepiacuteteacuteseacutevel

alkothatja meg a rendeletetrdquo554

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti joginteacutezmeacutenyek koumlreacuteben foglalkozni kell a feluumlgyelet

hateacutekonysaacutegaacutet biztosiacutetoacute szankcioacutekeacutent alkalmazhatoacute toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteggal A

kormaacutenyhivatal a helyi oumlnkormaacutenyzattal vagy a taacutersulaacutessal szemben toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti

biacutersaacutegot aacutellapiacutethat meg az Moumltv 141 sect-aacuteban meghataacuterozott esetekben A kormaacutenyhivatal

toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacutegot megaacutellapiacutetoacute hataacuterozata eseteacuteben eacuterdemi jogorvoslati

lehetőseacuteget biztosiacutet az Moumltv amennyiben a koumlzigazgataacutesi eacutes munkauumlgyi biacuteroacutesaacuteg feluumllbiacuteraacutelati

hataacuteskoumlreacutet inteacutezmeacutenyesiacuteti

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteg kiszabaacutesaacutenak lehetőseacutege egyfajta koumlzigazgataacutesi

szankcioacutekeacutent funkcionaacutel hiszen a szankcioacute valamennyi elemeacutet magaacuteban hordozza A

koumlzigazgataacutesi szankcioacute formaacutejaacutet eacutes kiszabaacutesaacutenak felteacuteteleit toumlrveacuteny szabaacutelyozza A hazai

toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteg toumlrveacutenyi szinten szabaacutelyozott szankcioacute alkalmazaacutesaacutenak

553 J11282 A Kuacuteria Elnoumlke 2013 El II A 41 szaacutem A Kuacuteria elnoumlkeacutenek orszaacuteggyűleacutesi beszaacutemoloacuteja a Kuacuteria

2012 eacutevi teveacutekenyseacutegeacuteről a jogegyseacuteg biztosiacutetaacutesa eacutes az oumlnkormaacutenyzati normakontroll koumlreacuteben 24

httpwwwlbhusitesdefaultfileselnok_beszambeszamolo_2012pdf (20151112) 554 11282 A Kuacuteria Elnoumlke 2013 El II A 41 szaacutem 26-27

185

reacuteszletes szabaacutelyait kormaacutenyrendelet hataacuterozza meg555 Koumlzigazgataacutesi szerv a megyei

fővaacuterosi kormaacutenyhivatal szabja ki sajaacutetos feluumlgyeleti eljaacuteraacutesa a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet

soraacuten Jogseacuterteacutesre reagaacutel koumlzigazgataacutesi jogi norma aacuteltal meghataacuterozott olyan joghaacutetraacuteny

amely meghataacuterozott eljaacuteraacutesi rendben a koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyai

szerint keruumllhet alkalmazaacutesra eacutes kikeacutenyszeriacutethető Koumlzigazgataacutesi jog hataacutelya alaacute tartozoacute

komplex jellegű jogviszonyban alkalmazott szankcioacute-alakzat ezeacutert iraacutenyadoacutenak tekinthető az

Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega aacuteltal a koumlzigazgataacutesi szankcioacutek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben

megfogalmazott Ajaacutenlaacutes556 Az Ajaacutenlaacutes a joacute eacutes hateacutekony koumlzigazgataacutest (good and efficient

administration) valamint a koumlzeacuterdek veacutedelmeacutet szem előtt tartva főkeacuteppen az egyeacuteni

jogveacutedelem557 keacuterdeacuteseacutere foacutekuszaacutel ezeacutert a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteg eseteacuteben is csupaacuten

analoacuteg megkoumlzeliacuteteacutes alkalmazhatoacute elsősorban a garanciaacutelis elemek vizsgaacutelata soraacuten A

szabaacutelyozaacutes a jogalkalmazaacutes soraacuten vet fel elsődlegesen probleacutemaacutekat kuumlloumlnoumlsen abban a

tekintetben hogy a biacutersaacuteg kiszabaacutesa a jegyző a polgaacutermester mulasztaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

meruumll fel ugyanakkor a feluumlgyeleti biacutersaacuteg az oumlnkormaacutenyzattal szemben keruumll kiszabaacutesra A

feluumlgyeleti biacutersaacuteg megfizeteacutese kuumlloumlnoumlsen eacuteles probleacutemaacutet akkor vethet fel ha koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatalt alapiacutetoacute oumlnkormaacutenyzatok egyikeacutet suacutejtja a kormaacutenyhivatal feluumlgyeleti

biacutersaacuteggal eacutes annak megfizeteacuteseacutere a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatal vaacutelik koumltelezetteacute

Megfontolandoacute hogy a jogalkotaacutes soraacuten az ilyen tiacutepusuacute ellentmondaacutesok jogalkalmazaacutesi

probleacutemaacutek kikuumlszoumlboumllhetőveacute vaacuteljanak

Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet taacutergykoumlreacutebe sorolhatoacute az Alaptoumlrveacuteny 35 cikk (5)

bekezdeacuteseacuteben meghataacuterozott azon rendelkezeacutes is amely szerint a helyi oumlnkormaacutenyzat

toumlrveacutenyben meghataacuterozott meacuterteacutekű koumllcsoumlnfelveacuteteleacutet illetve maacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesaacutet a

koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely megőrzeacutese eacuterdekeacuteben a Kormaacuteny hozzaacutejaacuterulaacutesaacutehoz lehet koumltni A

gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacutet jelenteacutekenyen eacuterintő szabaacutelyozaacutes toumlrveacutenyi szinten miacuteg a

reacuteszletszabaacutelyok kormaacutenyrendeleti szinten keruumlltek rendezeacutesre558 Jogorvoslati lehetőseacuteget

ugyanakkor a Kormaacuteny doumlnteacuteseacutevel szemben a jogalkotoacute nem biztosiacutetott

555 1192012 (VI 26) Korm rendelet a helyi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleteacutenek reacuteszletes

szabaacutelyairoacutel 556 Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega R (91) 1 szaacutemuacute Ajaacutenlaacutesa a koumlzigazgataacutesi szankcioacutekroacutel

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletcommand=cominstranetCmdBlobGetampInstranetImage=2011123

ampSecMode=1ampDocId=392992ampUsage=2 (20151119) 557 Az Ajaacutenlaacutes alkalmazaacutesi koumlre azokra a koumlzigazgataacutesi aktusokra vonatkozik amelyekkel az alkalmazandoacute

szabaacutelyokkal ellenteacutetes magatartaacutes miatt a szemeacutelyekre szabnak ki buumlntető jellegű inteacutezkedeacutest A szemeacutelyek

koumlreacutebe azonban nyilvaacutenvaloacutean nem csupaacuten a termeacuteszetes szemeacutelyek eacutertendők emiatt tartom alkalmazhatoacutenak az

analoacuteg megkoumlzeliacuteteacutest 558 2011 eacutevi CXCIV tv Magyarorszaacuteg gazdasaacutegi stabilitaacutesaacuteroacutel 3532011 (XII 30) Korm rendelet az

adoacutessaacutegot keletkeztető uumlgyletekhez toumlrteacutenő hozzaacutejaacuterulaacutes reacuteszletes szabaacutelyairoacutel Ld peacuteldakeacutent 18322015 (XI

186

A koumlzvetlen biacuteroacutesaacuteg előtti jogorvoslat egy maacutesik esete akkor aacutell fenn ha az Euroacutepai Unioacute

vagy maacutes nemzetkoumlzi szervezet feleacute vaacutellalt koumltelezettseacuteg hataacuterideje eredmeacutenytelenuumll telt el

vagy a hataacuteridőben toumlrteacutenő teljesiacuteteacutes elmaradaacutesaacutenak reaacutelis veszeacutelye fennaacutell eacutes a Kormaacuteny a

koumltelezettseacuteggel oumlsszefuumlggő beruhaacutezaacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel sajaacutet hataacuteskoumlrben kiacutevaacuten

gondoskodni559 A Kormaacuteny ebben az esetben egyedi normatiacutev hataacuterozattal doumlnt arroacutel hogy a

beruhaacutezaacutest megvaloacutesiacutetja e doumlnteacutessel szemben az eacuterintett oumlnkormaacutenyzat keacutepviselő-testuumllete

biacuteroacutesaacuteghoz fordulhat Kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlr eacutes illeteacutekesseacuteg ebben az uumlgyben a Fővaacuterosi

Koumlzigazgataacutesi eacutes Munkauumlgyi Biacuteroacutesaacutegot illeti meg A Kormaacuteny az egyes ivoacuteviacutezminőseacuteg-javiacutetoacute

beruhaacutezaacutesok sajaacutet hataacuteskoumlrben toumlrteacutenő megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben hozott doumlnteacuteseket

elsődlegesen 2012-2013-ban az Orszaacutegos Viacutezuumlgyi Főigazgatoacutesaacutegot560 majd 2015 januaacuter 1-

jeacutetől a nemzeti fejleszteacutesi minisztert jeloumllte ki a beruhaacutezaacutesok egyseacuteges kezeleacutese eacuterdekeacuteben561

2015 oktoacuteber 16-aacuteval pedig visszaaacutelliacutetotta az Orszaacutegos Viacutezuumlgyi Főigazgatoacutesaacuteg kijeloumlleacuteseacutet562

A Kormaacuteny ezen doumlnteacutesei ellen a beruhaacutezaacutesokban eacuterintett oumlnkormaacutenyzatok keacutepviselő-

testuumlletei nem eacuteltek a jogorvoslat lehetőseacutegeacutevel

Az Moumltv biztosiacutet lehetőseacuteget az oumlnkormaacutenyzatnak a biacuteroacutesaacutegi feluumllvizsgaacutelatra amennyiben

kormaacutenyhivatal jeloumlli ki a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatalhoz tartozoacute telepuumlleacuteseket eacutes poacutetolja a

helyi oumlnkormaacutenyzatok keacutepviselő-testuumlleteinek megaacutellapodaacutesaacutet563 E koumlrben szuumlkseacuteges emliacuteteacutest

tenni arroacutel az esetről amennyiben vaacuterosi valamint a keacutetezer főt meghaladoacute lakossaacutegszaacutemuacute

telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat keacutepviselő-testuumllete megtagadhatja a vele hataacuteros telepuumlleacutes

kezdemeacutenyezeacutese eseteacuten a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatal leacutetrehozaacutesaacutera iraacutenyuloacute megaacutellapodaacutes

megkoumlteacuteseacutet Megtagadaacutes csak akkor lehetseacuteges ha azt a kormaacutenyhivatal vezetője joacutevaacutehagyja

A joacutevaacutehagyaacutesroacutel vagy annak megtagadaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute doumlnteacutes ellen fordulhat biacuteroacutesaacuteghoz

jogszabaacutelyseacuterteacutesre hivatkozaacutessal az eacuterintett oumlnkormaacutenyzat keacutepviselő-testuumllete Kiemelendő a

koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatali megaacutellapodaacutes szabaacutelyaival kapcsolatos mulasztaacutesban

megnyilvaacutenuloacute alaptoumlrveacuteny-ellenesseacuteget megaacutellapiacutetoacute 2015 juacuteniusi AB doumlnteacutes amely a Kuacuteria

indiacutetvaacutenya alapjaacuten indult564 Jogalkotaacutesi koumltelezettseacuteget aacutellapiacutetott meg az AB az Orszaacuteggyűleacutes

szaacutemaacutera 2015 december 31-ig a kormaacutenyhivatal vezetője aacuteltal poacutetolt koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati

24) Korm hataacuterozat az oumlnkormaacutenyzatok adoacutessaacutegot keletkeztető valamint kezesseacuteg- illetve garanciavaacutellalaacutesra

vonatkozoacute uumlgyleteihez toumlrteacutenő 2015 szeptemberi előzetes kormaacutenyzati hozzaacutejaacuterulaacutesroacutel 559 Moumltv 16 sect 1702012 (VII 23) Korm rendelet az Euroacutepai Unioacute vagy maacutes nemzetkoumlzi szervezet feleacute vaacutellalt

koumltelezettseacuteggel oumlsszefuumlggő beruhaacutezaacutes megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesekről 560 Pl 13812012 (IX 20) Korm hataacuterozat 13822012 (IX 20) Kor hataacuterozat 13842012 (IX 20) Korm

hataacuterozat 13842012 (IX 20) Korm hataacuterozat 10492013 (II 12) Korm hataacuterozat 12472013 (IV 30)

Korm hataacuterozat 16502013 (IX 17) Korm hataacuterozat 561 17912014 (XII 19) Korm hataacuterozat 562 17612015 (X 6) Korm hataacuterozat 563 Moumltv 85 sect (3a) bekezdeacutes 564 222015 (VI 18) AB hataacuterozat

187

hivatali megaacutellapodaacutes eljaacuteraacutesi garanciaacuteival oumlsszefuumlggeacutesben Az AB az oumlnkormaacutenyzatok

szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben eacuteszlelt aggaacutely alapjaacuten

hivatalboacutel folytatta le eljaacuteraacutesaacutet A Charta 4 cikk 6 pontjaacuteban foglalt az oumlnkormaacutenyzatok

hataacuteskoumlreacutet illetve az oumlnkormaacutenyzatokat koumlzvetlenuumll eacuterintő keacuterdeacutesekben a konzultaacutecioacutes

koumltelezettseacutegre vonatkozoacute rendelkezeacutes alapul veacuteteleacutevel tett leacutenyeges megaacutellapiacutetaacutesa hogy

toumlrveacutenyben kell szabaacutelyozni a doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes soraacuten az eacuterintett oumlnkormaacutenyzatok

veacutelemeacutenye kikeacutereacuteseacutenek a veacutelemeacutenynyilvaacuteniacutetaacutes moacutedjaacutenak eacutes rendjeacutenek szabaacutelyait A Kuacuteria

Moumltv 85 sect-aacutenak nemzetkoumlzi szerződeacutesbe uumltkoumlzeacutese megaacutellapiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute indiacutetvaacutenyaacutet

elutasiacutetotta

Nyitva aacutell az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a biacuteroacutesaacuteg előtti jogorvoslati lehetőseacuteg igeacutenybe veacutetele a

teruumlletszervezeacutesi eljaacuteraacutesok eseteacuteben is amennyiben a miniszter nem terjeszti elő a

doumlnteacuteshozoacutenak az oumlnaacutelloacute koumlzseacuteg alapiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute kezdemeacutenyezeacutest565 Az uumlgyben szinteacuten

kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlrrel eacutes illeteacutekesseacuteggel a Fővaacuterosi Koumlzigazgataacutesi eacutes Munkauumlgyi Biacuteroacutesaacuteg

rendelkezik A jogorvoslat nem csupaacuten az oumlnaacutelloacute koumlzseacuteg alapiacutetaacutesaacutera vonatkozik hanem az

Moumltv-ben nevesiacutetett maacutes teruumlletszervezeacutesi doumlnteacutesekre is

Szinteacuten biztosiacutet az Moumltv jogorvoslati lehetőseacuteget a taacutersulaacutesok jogvitaacutes uumlgyeit illetően A

taacutersulaacutesok koumlzoumltti jogvitaacutek azonban elsődlegesen nem koumlzjogi jellegű jogvitaacutenak minősuumllnek

hiszen a taacutersulaacutesban reacutesztvevő oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti a koumlzigazgataacutesi szerződeacutes jegyeit

magaacuten hordozoacute taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutes magaacutenjogi jogviszonyait eacuterintően vitaacutessaacute vaacutelt

keacuterdeacutesekben hozhat doumlnteacutest a biacuteroacutesaacuteg

2 Euroacutepai peacuteldaacutek az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelemre

A Charta jogveacutedelemre vonatkozoacute alapelveacutenek eacutertelmezeacutese a Kongresszus gyakorlataacuteban

fejlődoumltt A 11 cikk konzekvens moacutedon magaacuteban foglalja az autonoacutemia tartalmaacutenak

jellegzetes vonaacutesakeacutent hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatot megilleti a biacuteroacutesaacutegi előtti jogveacutedelem

baacutermely jogi szemeacutelyiseacuteggel rendelkező szervezettel szemben amely megseacuterti hataacuteskoumlreacutet

illetve autonoacutemiaacutejaacutet Ilyen szervek alatt eacutertendő a koumlzponti kormaacuteny maacutes helyi oumlnkormaacutenyzat

szerv regionaacutelis oumlnkormaacutenyzat vagy akaacuter magaacutenszervezet A biacuteroacutesaacutegi előtti jogveacutedelem

tovaacutebbaacute felteacutetelezi a tisztesseacuteges eljaacuteraacutest amely garanciaacutet nyuacutejt a kontradiktoacuterius eljaacuteraacutesra a

felek meghallgataacutesaacutera a fegyveregyenlőseacuteg elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere a veacutedekezeacutesre eacutes az

indokolt doumlnteacuteshez valoacute jogra A helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem

elengedhetetlen felteacutetel a koumlzhatalom szabad gyakorlaacutesaacutehoz566

565 Moumltv 98 sect (5) bekezdeacutes 566 Ez az eacutertelmezeacutes megjelenik toumlbbek koumlzoumltt Norway 2013 20-21 Germany 2012 31-32

188

Az elmuacutelt időszakboacutel toumlbb monitoring jelenteacutes is megvilaacutegiacutetja hogy egyes aacutellamok

oumlnkormaacutenyzati rendszereiben mikeacuteppen biztosiacutethatoacute a Charta előiacuteraacutesainak valoacute megfeleleacutes A

peacuteldaacutek koumlzoumltt szerepel az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg jogveacutedelmi rendszere neacutehaacuteny kontinentaacutelis

aacutellam valamint a volt-szocialista orszaacutegok jelenteacutesei is vizsgaacutelat taacutergyaacuteul szolgaacuteltak

Az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg oumlnkormaacutenyzat rendszereacutenek műkoumldeacuteseacutevel kapcsolatban a Monitoring

Bizottsaacuteg 2013-ban veacutegzett vizsgaacutelatot A Jelenteacutes egyik legfontosabb megaacutellapiacutetaacutesa hogy

meglehetősen korlaacutetozott annak a lehetőseacutege hogy az oumlnkormaacutenyzatok a koumlzponti

kormaacutenyzattal szemben jogorvoslatot vegyenek igeacutenybe A jogveacutedelem lehetőseacutege attoacutel fuumlgg

hogy a Parlament jogalkotaacutes aktusa illetve a koumlzponti illetve helyi oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutes

seacuterti az oumlnkormaacutenyzat jogaacutet illetve jogos eacuterdekeacutet Az előző esetben csak korlaacutetozott eszkoumlzoumlk

aacutellnak rendelkezeacutesre tipikusan abban az esetben ha alapjogseacuterelem illetve a rule of law a

jogaacutellamisaacuteg elveacutenek seacuterelme meruumll fel Az utoacutebbi esetben amennyiben veacutegrehajtoacute szervek

doumlnteacutese vagy teveacutekenyseacutege eredmeacutenyez jogseacuterelmet a jogveacutedelem a helyi oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera sokkal inkaacutebb eleacuterhető Jellegzetes biacuteroacutesaacuteg előtti eljaacuteraacutesok lehetnek a teruumlleti tervezeacutes

dokumentumai a koumlltseacutegveteacutesi keacuterdeacutesek az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutenak csoumlkkenteacutese

Megjegyzendő hogy a Charta a biacuteroacutesaacuteg aacuteltal koumlzvetlenuumll nem alkalmazhatoacute eacutes a helyi

oumlnkormaacutenyzat szaacutemaacutera sem biztosiacutet hivatkozaacutesi alapot A monitoring eljaacuteraacutes veacutegső

megaacutellapiacutetaacutesa szerint a jogveacutedelem lehetőseacutege ugyan korlaacutetozott az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban

azonban oumlsszhangban aacutell a Charta előiacuteraacutesaival567

A francia eacutes a neacutemet oumlnkormaacutenyzati rendszer ugyan a kontinentaacutelis modell aacuteltal

meghataacuterozott azonban meglehetősen elteacuterő jegyeket hordoznak ami eacuterveacutenyesuumll a

jogveacutedelem tereacuten is Franciaorszaacutegban a helyi autonoacutemia leacutenyege alapvetően a bdquolibre

administrationrdquo koncepcioacutejaacutehoz kapcsoloacutedik amelyet az Alkotmaacuteny is roumlgziacutet Ezek a

szabaacutelyok lehetőseacuteget biztosiacutetanak a helyi oumlnkormaacutenyzati testuumlletek szaacutemaacutera hogy

alkotmaacutenyossaacutegi keacuterdeacutes felmeruumlleacutese eseteacuten az Alkotmaacutenytanaacutecs (Conseil Constitutionel)

doumlnteacuteseacutet kezdemeacutenyezzeacutek A monitoring jelenteacutes568 kiteacuter arra is hogy a koumlzigazgataacutesi

biacuteroacutesaacutegok eacutevente toumlbb szaacutez uumlgyben doumlntenek az aacutellami a regionaacutelis a helyi hatoacutesaacutegok

uumlgyeiben vagy a koumlzoumlttuumlk felmeruumllő jogvitaacutekban amelyek az aacutellami taacutemogataacutesokkal a

kiadaacutesokra vonatkozoacute uacutej szabaacutelyokkal illetve igazgataacutesi rendelkezeacutesekkel fuumlggenek oumlssze Az

Aacutellamtanaacutecs (Conseil drsquoEtat) szeacuteleskoumlrű esetjoggal rendelkezik amely kiegeacutesziacuteti a

567 Local and regional democracy in the United Kingdom CG(26)10FINAL 26 March 2014

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=2171585ampdirect=true 46-47 (20160322) 568 Local and regional democracy in France CG30(2016)06-PROV

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG302820162906-

PROVampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=C

ACC9AampBackColorLogged=EFEA9Campdirect=true 56 (20160322)

189

jogveacutedelem eszkoumlzeit Megjegyzendő tovaacutebbaacute az is hogy a jogveacutedelem jellemzően az

egyseacuteges aacutellam sajaacutetossaacutegait tuumlkroumlzi

A Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegban a legfontosabb jogveacutedelmi eszkoumlz az alkotmaacutenyjogi

panasz amely lehetőseacutege biztosiacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera hogy a tartomaacutenyi

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz forduljanak abban az esetben ha a tartomaacutenyi szabaacutelyok rendelkezeacutesek

alkotmaacutenyos vagy egyeacuteb jogaik seacuterelmeacutet ideacutezik elő A legjellemzőbb esetek az

oumlnkormaacutenyzatok hataacuterainak megaacutellapiacutetaacutesaacuteval eacutes a helyi koumlltseacutegveteacutesi uumlgyekkel

oumlsszefuumlggeacutesben meruumllnek fel569

Daacutenia hagyomaacutenyosan decentralizaacutelt aacutellamnak minősuumll a helyi oumlnkormaacutenyzati rendszere a

skandinaacutev modellhez tartozik A 2013-es monitoring jelenteacutesben foglaltak szerint a

jogveacutedelem eacuterveacutenyesuumll a gyakorlatban A Charta koumlzvetlenuumll alkalmazandoacute eacutes hataacutelyosuloacute

szabaacutelyrendszert jelent ami azt jelenti hogy az oumlnkormaacutenyzatok koumlzvetlenuumll hivatkozhatnak

a Charta rendelkezeacuteseire jogseacuterteacutes eseteacuten Azt s meg kell jegyezni hogy az oumlnkormaacutenyzatok

viszonylag ritkaacuten kezdemeacutenyeznek biacuteroacutesaacuteg előtti eljaacuteraacutest570

Norveacutegia szinteacuten a skandinaacutev modell koumlvetője a Kongresszus 2006-ban ajaacutenlaacutessal eacutelt arra

vonatkozoacutean hogy aacutelliacutetsanak fel egy fuumlggetlen testuumlletet amely doumlnt a koumlzponti kormaacutenyzat

eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt felmeruumllő jogvitaacutekban A 2015-ben keacutesziacutetett jelenteacutes maacuter

tartalmazza hogy toumlbb testuumllet is felaacutelliacutetaacutesra keruumllt a jogvitaacutes esetekre a gyermekjoacuteleacutettel

kapcsolatos vitaacutekra 2010-ben majd az egeacuteszseacuteguumlgyi szfeacuteraacuteban 2012-ben Annak elleneacutere

azonban hogy a norveacuteg kormaacuteny egy miniszteacuteriumok koumlzoumltti munkabizottsaacutegot is felaacutelliacutetott

2014-ben amely előkeacutesziacuteti a vitarendezeacutesi testuumllet felaacutelliacutetaacutesaacutet a Charta jogveacutedelmi

előiacuteraacutesainak nem felel meg a jelenlegi helyzet571

A volt szocialista orszaacutegok a kontinentaacutelis modellt koumlvetik azonban speciaacutelis helyzetuumlkre

tekintettel kuumlloumln figyelmet eacuterdemelnek Lengyelorszaacuteg a Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg peacuteldaacuteja keruumll

kiemeleacutesre Lengyelorszaacutegban az oumlnkormaacutenyzatok jogveacutedelmeacutere vonatkozoacute rendelkezeacutest

kifejezett formaacuteban tartalmazza az alkotmaacuteny A monitoring bizottsaacuteg 2015-oumls jelenteacutese

szerint a lengyel jogveacutedelmi rendszer toumlbb lehetőseacuteget i biztosiacutet a helyi oumlnkormaacutenyzati

szervek szaacutemaacutera jogaik veacutedelmeacutere a rendes biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutesok soraacuten a koumlzigazgataacutesi

569 Local and Regional Democracy in Germany CG(22)7 14 March 2012

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=1918543ampSite=COEampdirect=true 30-31 (20160322) 570 Local and regional democracy in Denmark CG(25)12FINAL 31 October 2013

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=2109281ampSite=COEampBackColorInternet=DBDCF2ampBackColorIntran

et=FDC864ampBackColorLogged=FDC864ampdirect=trueP46_2751 27-28 (20160322) 571 Local and Regional Democracy in Norway CG2015(28)5FINAL 31 October 2013

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG20152828295PROVampLanguage=lanEnglishampVer=originalamp

Site=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9AampBackColorLogged=EFEA9Campdirect=

true 20-21 (20160322)

190

biacuteroacutesaacutegok valamint az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg előtt A koumlzigazgataacutesi biacuteroacutesaacutegok szerepe abboacutel a

szempontboacutel kuumlloumln is emliacuteteacutesre eacuterdemes hogy a helyi oumlnkormaacutenyzati testuumlletek e szervek aacuteltal

eacutelveznek jogveacutedelmet a koumlzponti kormaacutenyzat doumlnteacuteseivel szemben Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

kiemelkedő szerepet jaacutetszott a helyi oumlnkormaacutenyzat jog fejleszteacuteseacuteben a Charta előiacuteraacutesaink

alapul veacuteteleacutevel Emiatt a lengyel jogveacutedelmi rendszer teljes meacuterteacutekben megfelel a Chartaacuteban

foglaltaknak572

A Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelmi rendszere aacuternyaltabb eacuterteacutekeleacutest kapott A

helyi oumlnkormaacutenyzati testuumlletek szeacuteleskoumlrű autonoacutemiaacutet eacutelveznek korlaacutetozott beavatkozaacutesi

lehetőseacuteggel Biacuteroacutesaacuteghoz fordulhatnak jogaik veacutedelme eacuterdekeacuteben ugyanuacutegy ahogy maacutes

jogalanyok Ugyanez a helyzet az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg előtt eljaacuteraacutesokkal is Az Alkotmaacuteny

tartalmazza az alkotmaacutenyjogi panasz inteacutezmeacutenyeacutet amelye a helyi oumlnkormaacutenyzatok is igeacutenybe

vehetnek Mindemellett keacuterdeacuteses hogy a Parlament aacuteltal alkotott toumlrveacuteny megvaacuteltoztathatoacute-e

a helyi oumlnkormaacutenyzati testuumllet aacuteltal kezdemeacutenyezett alkotmaacutenyjogi panasz eredmeacutenyekeacutent A

Kongresszus megaacutellapiacutetotta hogy a Charta alapvető koumlvetelmeacutenyrendszere teljesuumll573

Az alkotmaacutenyos eacutes a biacuteroacutesaacuteg előtti jogveacutedelem vaacuteltozatos keacutepet mutat Euroacutepa-szere amelyből

csupaacuten neacutehaacuteny jellegzetes peacutelda keruumllt kiemeleacutesre A jelenteacuteseket vizsgaacutelva megaacutellapiacutethat

hogy az oumlnkormaacutenyzat modellek eacutes a jogveacutedelmi rendszerek koumlzoumltt szoros korrelaacutecioacute nem

azonosiacutethatoacute Amint az az elemzeacutesből kideruumllt hogy Charta 11 cikkeacuteben foglaltakat a

tagaacutellamok kuumlloumlnboumlző moacutedokon alkalmazzaacutek Az Euroacutepa Tanaacutecs gyakorlataacuteban a Charta

előiacuteraacutesainak megfelelő elfogadott jogveacutedelmi megoldaacutesok igen vaacuteltozatosak elteacuterő

inteacutezmeacutenyi eacutes eljaacuteraacutesi megoldaacutesokat tuumlkroumlznek Aacuteltalaacutenos koumlvetelmeacutenykeacutent fogalmazhatoacute

meg egyreacuteszről az hogy fuumlggetlen inteacutezmeacutenyek testuumlletek hoznak doumlnteacuteseket azokban a vitaacutes

esetekben amelyek a helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes a koumlzponti kormaacutenyzati szervek koumlzoumltt

meruumllnek fel maacutesreacuteszről pedig annak eacuterdekeacuteben hogy az oumlnkormaacutenyzatok szabadon

gyakorolhassaacutek a hely koumlzhatalmat teacutenyleges hateacutekony jogveacutedelmi eszkoumlzoumlkkel kell hogy

rendelkezzenek

3 Oumlsszegezeacutes

A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tartalmi vaacuteltozaacutesa kapcsaacuten oumlsszegzeacuteskeacutent leszoumlgezhető

hogy a 1990-es eacutevek elejeacuten kialakult modell termeacuteszetjogi alapokon nyugodott eacutes ez az

572 Local and regional democracy in Poland CG2015(28)12FINAL

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG201528282912FINALampLanguage=lanEnglishampVer=original

ampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9AampBackColorLogged=EFEA9Campdirec

t=true (20160322) 573 Slovak Republic 2016 23-24

191

alapjogi megkoumlzeliacuteteacutes hosszuacute időn keresztuumll vaacuteltozatlanul eacuterveacutenyesuumllt Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

aacutellaacutespontja az oumlnkormaacutenyzatok aacutellamszervezetben elfoglalt helyeacutet a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz

valoacute jog kollektiacutev alapjogi megkoumlzeliacuteteacuteseacutet illetően az eacutevek soraacuten leacutenyegi vaacuteltozaacutesokon ment

keresztuumll amennyiben a kollektiacutev alapjogi veacutedelemtől a keacutepviselő-testuumllet hataacuteskoumlri

csoportjainak alkotmaacutenyos veacutedelmeacuteig jutott el Ezt a vaacuteltozaacutest a tanulmaacutenyban kiragadott

esetek alapjaacuten toumlrekedtuumlnk bizonyiacutetani A jelenlegi szabaacutelyozaacutes szakiacutet a koraacutebbi felfogaacutessal a

helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alaptoumlrveacutenyi szintű veacutedelme megszűnt

A lezajlott metamorfoacutezis leacutenyegi pontjainak aacutettekinteacutesekor az oumlnkormaacutenyzaacutes aacuteltalaacutenos jellegű

alapelemeit eacuterdemes kiragadnunk a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutet a helyi oumlnaacutelloacutesaacutegot eacutes a

demokratikusan vaacutelasztott sajaacutet szervezetet

A jelenlegi alaptoumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a helyi koumlzuumlgyek a keacutepviselőtestuumllet

szaacutemaacutera megaacutellapiacutetott hataacuteskoumlri csoportok aacutellnak az Alaptoumlrveacuteny 31 cikk (1) bekezdeacuteseacuteben

foglaltak alapjaacuten bdquoMagyarorszaacutegon a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese eacutes a helyi koumlzhatalom

gyakorlaacutesa eacuterdekeacuteben helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldnekrdquo Az Alaptoumlrveacuteny tehaacutet ezen

hataacuteskoumlri csoportokat reacuteszesiacuteti alkotmaacutenyos veacutedelemben Az Moumltv 2 sect (2) bekezdeacutese eacutes 4 sect-

a szerint bdquoA helyi oumlnkormaacutenyzaacutes a helyi koumlzuumlgyekben demokratikus moacutedon szeacuteles koumlrű

nyilvaacutenossaacutegot teremtve kifejezi eacutes megvaloacutesiacutetja a helyi koumlzakaratotrdquo bdquo4 sect A helyi koumlzuumlgyek

alapvetően a lakossaacuteg koumlzszolgaacuteltataacutesokkal valoacute ellaacutetaacutesaacutehoz valamint a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes

eacutes a lakossaacuteggal valoacute egyuumlttműkoumldeacutes szervezeti szemeacutelyi eacutes anyagi felteacuteteleinek

megteremteacuteseacutehez kapcsoloacutednakrdquo A 13 sect reacuteszletezi a helyi koumlzuumlgyek valamint a helyben

biztosiacutethatoacute koumlzfeladatok koumlreacuteben ellaacutetandoacute helyi oumlnkormaacutenyzati feladatokat A helyi

koumlzuumlgyek tekinteteacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy a szabaacutelyozaacutes metodikaacuteja nem vaacuteltozott

ugyanakkor a hataacuteskoumlroumlk recentralizaacutecioacuteja a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes leacutenyegi elemeit szűkiacutetette

amelynek eredmeacutenyekeacutent seacuteruumllhet a szubszidiaritaacutes eacutes a decentralizaacutecioacute elve Mindkeacutet alapelv

az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg leacutenyegeacutet eacuterinti amelyek a Charta alapeacuterteacutekeit is keacutepezik

A helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg keacuterdeacutese egyreacuteszről szorosan oumlsszefuumlgg az ellaacutetott feladatok jellegeacutevel

mennyiseacutegi eacutes minőseacutegi mutatoacuteival Ha ebből a neacutezőpontboacutel vizsgaacuteloacutedunk a helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg

az a jog eacutes keacutepesseacuteg amely a koumlzuumlgyek sajaacutet hataacuteskoumlrben toumlrteacutenő oumlnaacutelloacute szabaacutelyozaacutesaacutet eacutes

igazgataacutesaacutet jelenti keacuterdeacutesesseacute vaacutelhat A helyi oumlnaacutelloacutesaacuteghoz maacutes megkoumlzeliacuteteacutesből meacuteg keacutet

teacutenyezőt eacuterdemes hozzaacutetenni a feladatfinansziacuterozaacutes uacutej rendszere jelentős befolyaacutessal biacuter a

gazdasaacutegi autonoacutemiaacutera574 valamint egyes gazdasaacutegi doumlnteacutesek eseteacuteben a kormaacutenyzati

574 Gajduschek Gyoumlrgy szerint bdquo A feladatfinansziacuterozaacutessal leacutenyegeacuteben veacutegrehajtoacute szerepre lehet kaacuterhoztatni az

oumlnkormaacutenyzatokatrdquo GAJDUSCHEK Gyoumlrgy Vaacuteltozaacutesok az oumlnkormaacutenyzati rendszerben - egy eacutertelmezeacutesi kiacuteseacuterlet

Fundamentum 20122 72

192

joacutevaacutehagyaacutes szuumlkseacutegesseacutege Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll ugyanakkor a toumlrveacutenyesseacuteg

ellenőrzeacutest felvaacuteltoacute toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzrendszereacutet az aktuspoacutetlaacutes inteacutezmeacutenyeacutet

amely rendkiacutevuumll sajaacutetos eszkoumlz valamint a feluumlgyeleti biacutersaacuteg bevezeteacuteseacutet A toumlrveacutenyesseacutegi

ellenőrzeacutes keacutetseacutegkiacutevuumll erősiacuteteacutesre szorult az egyes eszkoumlzoumlk garanciaacutelis elemeinek megiacuteteacuteleacutese

tovaacutebbi elemzeacutes taacutergya lehet

A demokratikusan vaacutelasztott sajaacutet szervezetet illetően kiemeleacutesre eacuterdemes hogy a 2010-es

vaacutelasztaacutesi szabaacutelyok moacutedosulaacutesa a keacutepviselőtestuumlletek szaacutemaacutenak vaacuteltozatlanul hagyaacutesa

mellett jelentősen csoumlkkentette a keacutepviselőtestuumlletek leacutetszaacutemaacutet A leacutetszaacutemcsoumlkkenteacutes hataacutesait

vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy negatiacutevan befolyaacutesolhatja a keacutepviselőtestuumlletek

műkoumldőkeacutepesseacuteget eacutes a hataacuterozatkeacutepesseacuteget valamint a helyi taacutersadalom soksziacutenű politikai eacutes

taacutersadalmi eacuterdekeacutenek tagoltsaacutegaacutenak megjeleniacuteteacuteseacutet Az uacutej toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes megőrizte az

araacutenyosiacutetoacute rendszer egyes elemeit azonban oumlsszesseacutegeacuteben azt mondhatjuk hogy a rendszer a

relatiacutev toumlbbseacutegi vaacutelasztaacutes iraacutenyaacuteba mozdult el A jeloumlltteacute vaacutelaacutes felteacutetelei szigorodtak a

mandaacutetumhoz jutaacutest neheziacuteti a vaacutelasztaacutesi kuumlszoumlb emeleacutese A fővaacuteros vaacutelasztaacutesi sziszteacutemaacuteja a

2014 eacutevi XXIII toumlrveacuteny eredmeacutenyekeacutent teljes egeacuteszeacuteben aacutetalakult575 A vaacutelasztaacutesi szabaacutelyok

aacutetalakiacutetaacutesaacutet koumlvetően az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg utoacutelagos normakontroll eljaacuteraacutesban vizsgaacutelta azok

Alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutegeacutet576 A teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel leacutenyeges demokratikusan vaacutelasztott

sajaacutet szervezetet illetően indokolt utalni a vaacutelasztoacutejog egyenlőseacutegeacutevel eacutes a koumlzvetlen

vaacutelasztaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben megfogalmazott toumlbbseacutegi doumlnteacutesre eacutes az azokhoz fűzoumltt

kuumlloumlnveacutelemeacutenyek sokasaacutegaacuteban megfogalmazott azon aacutellaacutespontokra amelyek a vaacutelasztaacutesi

alapelvek seacuterelmeacutet hangsuacutelyozzaacutek

Az oumlnkormaacutenyzati jogok alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutenek rendszere abban az

eacutertelemben hogy az oumlnkormaacutenyzatok igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet eacutes az aacutellami szervek doumlnteacuteseinek

feluumllbiacuteraacutelataacutet eredmeacutenyezte volna leacutenyegeacutet tekintve a gyakorlatban 2012 előtt is csak

rendkiacutevuumll szűk koumlrben eacuterveacutenyesuumllt A bemutatott szabaacutelyozaacutesi rendszer jellegzetesseacutegeit

vizsgaacutelva levonhatoacute az a koumlvetkezteteacutes miszerint az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelemeacutenek

jelenleg nincs olyan formaacuteja amely hateacutekony jogorvoslati eszkoumlzkeacutent funkcionaacutelhatna Az

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelem direkt indiacutetvaacutenyozhatoacutesaacutega megszűnt az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute

jog alkotmaacutenyos veacutedelmeacutenek eliminaacutelaacutesa egy erőteljesen meggyenguumllt veacutedelmi rendszert

eredmeacutenyezett

575 A fővaacuterosi koumlzgyűleacutes 1 tagja a főpolgaacutermester-vaacutelasztaacutes eredmeacutenyekeacuteppen 23 tagja a fővaacuterosi keruumlleti

polgaacutermester-vaacutelasztaacutes eredmeacutenyekeacuteppen 9 tagja a fővaacuterosi kompenzaacutecioacutes listaacuteroacutel jut mandaacutetumhoz 576 Ld a maacuter koraacutebban hivatkozott 262014 (VII 23) AB hataacuterozatot

193

Az oumlnkormaacutenyzatok alapjogainak veacutedelme akkor vaacutelhat eacutertelmezhetőveacute ha alaptoumlrveacutenyi eacutes

toumlrveacutenyi szinten is roumlgziacuteteacutesre keruumllnek azok a jogok amelyek minden egyes oumlnkormaacutenyzatot

aacuteltalaacutenosan alanyi jogon megilletnek

A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem neacutehaacuteny eseteacutet roumlgziacuteti ugyan az Moumltv azonban gyakorlati

eacuterveacutenyesuumlleacutesuumlkkel kapcsolatban elemezhető empirikus tapasztalatok nem aacutellnak

rendelkezeacutesre az oumlnkormaacutenyzatok az elemzett taacutergykoumlroumlkben ez ideig az eljaacuteraacutesok

megindiacutetaacutesaacutet mellőzteacutek holott toumlbb esetben szuumllettek koumlzjogi doumlnteacutesek

Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem inteacutezmeacutenyesuumlleacuteseacutenek eacutes a gyakorlatban toumlrteacutenő

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek alapvető garanciaacuteja az hogy kialakuljanak azok a jogorvoslati foacuterumok

jogorvoslati eszkoumlzoumlk eacutes ennek eredmeacutenyekeacutent jogorvoslati rendszer amely az alapjogok

veacutedelmeacutet hivatott kiszolgaacutelni

Mindent oumlsszevetve a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes szabaacutelyozaacutesi rendszereacutenek megvaacuteltozaacutesa a

jogveacutedelem lehetőseacutegeacutenek korlaacutetozaacutesa a helyi koumlzuumlgyek kuumlloumlnoumlsen a lakossaacuteg

koumlzszolgaacuteltataacutesokkal valoacute ellaacutetaacutesaacutenak tartalmi szűkiacuteteacutese az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg jelentős

megvaacuteltozaacutesaacutet eredmeacutenyezte Ezen oumlsszefuumlggeacutesben tovaacutebb gondolaacutesra eacuterdemes keacuterdeacuteskeacutent

meruumllhet fel a helyi demokraacutecia eacuterveacutenyesuumlleacutese legfontosabb terepeacutenek az oumlnkormaacutenyzati

rendszernek a joumlvőbeni funkcioacuteja a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteban valamint annak a keacuterdeacutesnek a

megvaacutelaszolaacutesa hogy hol is helyezkedik el az oumlnkormaacutenyzat az aacutellamszervezet rendszereacuteben

194

6 fejezet

Autonoacutemia a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesa tereacuten Szervezeti

szabaacutelyozaacutesi funkcionaacutelis autonoacutemia

1 Decentralizaacutecioacute eacutes szubszidiaritaacutes a helyi koumlzuumlgyek tereacuten

A decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes elveacutenek gyakorlatban toumlrteacutenő megvaloacutesulaacutesaacutet a helyi

koumlzuumlgyek tereacuten az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg jelenti A koumlvetkezőkben az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg főbb

jelenteacutestartalma nemzetkoumlzi dokumentumok alapjaacuten keruumll aacutettekinteacutesre Az oumlnkormaacutenyzaacutes

jelenteacutestartalmaacutet vizsgaacutelva aacuteltalaacutenossaacutegban megaacutellapiacutethatoacute hogy a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes

keacutepesseacutege magaacuteban foglalja az inteacutezmeacutenyek eacutes a koumlzpolitikai szereplők haacuteloacutezataacutet amelyek a

kuumlloumlnboumlző kihiacutevaacutesokra eacutes lehetőseacutegekre reagaacutelnak A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes az aacutellami

iraacutenyiacutetaacutesnak egy uacutej megkoumlzeliacuteteacutesekeacutent is felfoghatoacute amely uacutej fogalmakat vezet be mint a

hateacutekonysaacuteg az autonoacutemia a toumlrveacutenyesseacuteg kiterjeszteacutese az aacutetlaacutethatoacutesaacuteg a reacuteszveacuteteli

demokraacutecia eacutes amelynek leacutenyeg vonaacutesa hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok kapcsolatba

keruumlljenek a strateacutegiai szereplőkkel egy koumlzoumls doumlnteacuteshozatal eacuterdekeacuteben eacutes konfliktusaikat a

jogszabaacutelyoknak eacutes eljaacuteraacutesi szabaacutelyoknak megfelelően tudjaacutek rendezni577 Ezen tuacutel bdquo(a) helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes tartalmaz nagyszaacutemuacute inteacutezmeacutenyt műkoumldeacutesi mechanizmust eacutes eljaacuteraacutest amelyen

keresztuumll az aacutellampolgaacuterok eacutes aacutellampolgaacuterok csoportjai artikulaacutelhatjaacutek eacuterdekeiket eacutes

szuumlkseacutegleteiket koumlzvetiacutethetik az elteacuterőseacutegeket eacutes helyi szinten gyakorolhatjaacutek jogaikat eacutes

teljesiacutethetik koumltelezettseacutegeketrdquo578 A fejleszteacutes iraacutenyaacuteboacutel koumlzeliacutetve bdquo(a) koumlzpolitikai

doumlnteacuteshozatali eacutes a veacutegrehajtaacutesi eljaacuteraacutes az amelyben a helyi oumlnkormaacutenyzatok (a

decentralizaacutecioacute elveacutevel oumlsszhangban vaacutelasztott testuumlletek) baacutetoriacutetjaacutek egy egyenlő reacuteszveacuteteleacutet

az oumlsszes eacuterdekelt teruumlleti szereplőnek (aacutellam civil taacutersadalom aacutellampolgaacuterok

vaacutellalkozaacutesok) megerősiacutetik az elszaacutemoltathatoacutesaacutegot az aacutellampolgaacuterok reacuteszeacuteről eacutes a

felelősseacuteget a taacutersadalmi elvaacuteraacutesok iraacutenyaacuteban a koumlzeacuterdeket szem előtt tartvardquo579 Egy maacutes

megfogalmazaacutes szerint bdquo(a) helyi kormaacutenyzaacutes a koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutet eacutes a felhatalmazaacutest

577 UCLG Decentralisation and Local Self-Government Committee httpwwwuclg-

decentralisationorgencommitteeglossary 578 UNPD 2004 Decentralised Governance for Development A Combined Practice Note on Decentralisation

Local Governance and UrbanRural Development

httpwwwundporgcontentdamaplawspublicationenpublicationsdemocratic-governancedg-publications-

for-websitedecentralised-governance-for-development-a-combined-practice-note-on-decentralisation-local-

governance-and-urban-rural-developmentDLGUD_PN_Englishpdf 4 579 The European Charter on development cooperation in support of local governance 2008

httpwwwcittametropolitanamiitexportsitesdefaultrelazioni_internazionalidoc1182_european_developme

nt_cooperation_charter_in_support_of_local_governancepdf

195

jelenti azaz egy reacutegioacute egy telepuumlleacutes egy helyi koumlzoumlsseacuteg hogyan keacutepes a koumlzuumlgyeket

igazgatni A helyi kormaacutenyzaacutes az aacutellampolgaacuterokroacutel eacutes az inteacutezmeacutenyekről valamint az

aacutellamhoz valoacute viszonyukroacutel szoacutel regionaacutelis helyi eacutes koumlzoumlsseacutegi szinten A helyi demokratikus

kormaacutenyzaacutes olyan doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes amelyben valamennyi eacuterintett hoz doumlnteacuteseket a

helyi telepuumlleacutesi decentralizaacutelt fejleszteacutesekről eacutes a reacuteszveacuteteli szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutes

eacuterveacutenyesuumll a fejleszteacutesi tervek előkeacutesziacuteteacutese veacutegrehajtaacutesa lebonyoliacutetaacutesa soraacutenrdquo580

A decentralizaacutecioacute a szubszidiaritaacutes eacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg előzőekben ismertetett tartalmi

elemei tiszta formaacuteban nyilvaacutenvaloacutean nem alakulhattak ki meacuteg a nagyobb hagyomaacutenyokra

eacutepiacutető helyi demokraacuteciaacutek eseteacuteben sem Szaacutemos ellentmondaacutes keletkezhet a helyi koumlzuumlgyekben

valoacute szabaacutelyozaacutesi igazgataacutesi keacuterdeacuteseket illetően ha egyoldaluacutean eacutes kizaacuteroacutelagosan a

hataacuteskoumlroumlk delegaacutelaacutesa a decentralizaacutecioacute elve eacuterveacutenyesuumll A centralizaacutecioacute eacutes a decentralizaacutecioacute

nem lehet egyeduumlli meghataacuterozoacute szervezeacutesi elv a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok kialakulaacutesa eacutes

műkoumldeacutese azaz a teruumlleti kormaacutenyzaacutes oumlnkormaacutenyzati szegmenseacuteben Esetenkeacutent az egyedi

koumlzszolgaacuteltataacutesi felelősseacuteg megaacutellapiacutetaacutesa a hataacuteskoumlroumlk telepiacuteteacutes soraacuten eacutesszerű meacuterlegelni az

optimaacutelis modellt mind funkcionaacutelis mind pedig egyeacuteb politikai igazgataacutesi peacutenzuumlgyi

oumlsszetevői szempontjaacuteboacutel

2 A helyi koumlzuumlgyek

A helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesaacuteban eacuterveacutenyesuumllő autonoacutemia elemek koumlzoumltt ehelyuumltt a szervezeti a

szabaacutelyozaacutesi eacutes a funkcionaacutelis fuumlggetlenseacuteg egyes sajaacutetos vonaacutesai keruumllnek aacutettekinteacutesre a

Charta koumlvetelmeacutenyei alapjaacuten Az autonoacutemia felsorolt alkotoacutereacuteszeinek taacutergyalaacutesa csupaacuten

vaacutezlatszerű neacutelkuumlloumlzi azt a reacuteszletesseacuteget amely az oumlnkormaacutenyzaacutes mint alapjog annak

veacutedelme a gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia valamint a feluumlgyelet keacuterdeacuteseinek feldolgozaacutesaacutet

jellemezte

A szervezeti szabaacutelyozaacutesi funkcionaacutelis autonoacutemia keacuterdeacuteseinek taacutergyalaacutesakor szuumlkseacutegszerű

hogy a helyi koumlzuumlgyek hazai fogalma eacutertelmezeacutesi lehetőseacutege is aacutettekinteacutesre keruumlljoumln Helyi

koumlzuumlgynek aacuteltalaacutenos eacutertelemben azok az egyeacuteni eacuterdekeken tuacutelmutatoacute aacuteltalaacutenos jellegű uumlgyek

tekinthetők amelyek a helyi koumlzoumlsseacutegre hataacutessal vannak amelyek helyi eacuterdekeltseacutegűnek

tekinthetők

580 CEMR June 2008 Towards an EU approach to democratic local governance decentralisation and territorial

development ldquoResponse of the Council of European Municipalities and Regions (CEMR) to the European

Commissionacutes issues paperrdquo

httpwwwccreorgimguploadspiecesjointefilenameTowards_an_EU_approach_to_democratic_local_govern

ance_frpdf

196

Arra hogy mi minősuumll helyi koumlzuumlgynek kuumlloumlnfeacutele szabaacutelyozaacutesi modellek eacuterveacutenyesuumllnek az

angolszaacutesz eacutes a kontinentaacutelis aacutellamokban Az angolszaacutesz aacutellamok jellemzően az ultra vires

elvet koumlvetik ndash baacuter a legutoacutebbi időben az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban ez az aacuteltalaacutenos elv aacutettoumlreacutesre

keruumllt ndash miacuteg a kontinentaacutelis orszaacutegokban az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elve eacuterveacutenyesuumll

termeacuteszetjogi alapokon nyugodva Hazaacutenk az oumlnkormaacutenyzati funkcionalitaacutes szempontjaacuteboacutel a

kontinentaacutelis modellt koumlveti vagyis az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes a generaacutelis klauzula alapjaacuten

aacutell

Az Alkotmaacuteny az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg tartalmaacutet a 42 sect-ban akkeacutent definiaacutelta hogy bdquo[hellip] A

helyi oumlnkormaacutenyzaacutes a vaacutelasztoacutepolgaacuterok koumlzoumlsseacutegeacutet eacuterintő helyi koumlzuumlgyek oumlnaacutelloacute

demokratikus inteacutezeacutese a helyi koumlzhatalomnak a lakossaacuteg eacuterdekeacuteben valoacute gyakorlaacutesardquo A

definiacutecioacute tehaacutet az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg leacutenyeges tartalmakeacutent utalt a helyi eacuterdekeltseacutegbe tartozoacute

uumlgyek igazgataacutesaacutenak szuumlkseacutegszerűseacutegeacutere Az Alaptoumlrveacuteny szerint az oumlnkormaacutenyzatok

műkoumldeacuteseacutenek leacutenyege a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese eacutes a helyi koumlzhatalom gyakorlaacutesa a hataacuteskoumlri

korlaacutetot tehaacutet az uumlgyek eacutes a koumlzhatalom helyi jellege jelenti Az Alaptoumlrveacuteny 31 cikk (1)

bekezdeacutese szerint bdquoMagyarorszaacutegon a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese eacutes a helyi koumlzhatalom

gyakorlaacutesa eacuterdekeacuteben helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldnekrdquo Az Alaptoumlrveacuteny nem hataacuterozza meg

reacuteszletesen a helyi koumlzuumlgy eacutes a helyi koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutenak pontos fogalmaacutet a 32 cikk

(1) bekezdeacuteseacuteben ndashtoumlrveacutenyi szintű szabaacutelyozaacutesra utalva ndashsorolja fel a legfontosabbnak

tekinthető helyi koumlzuumlgyeket

A helyi koumlzuumlgyek aacuteltalaacutenos fogalmaacutet az Oumltv hataacuterozta meg a helyi oumlnkormaacutenyzat

kompetenciaacutejakeacutent olykeacuteppen hogy roumlgziacutetette a helyi oumlnkormaacutenyzat oumlnaacutelloacute eljaacuteraacutesi

lehetőseacutegeacutet a feladat- eacutes hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute helyi eacuterdekű koumlzuumlgyekben A helyi koumlzuumlgyek a

lakossaacuteg koumlzszolgaacuteltataacutesokkal valoacute ellaacutetaacutesaacutehoz a koumlzhatalom oumlnkormaacutenyzati tiacutepusuacute helyi

gyakorlaacutesaacutehoz valamint mindezek szervezeti szemeacutelyi eacutes anyagi felteacuteteleinek helyi

megteremteacuteseacutehez kapcsoloacutedtak Az Moumltv a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes fogalmaacutet a helyi koumlzakarat

kifejezeacuteseacutehez eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz koumlti a helyi koumlzuumlgyek tereacuten A helyi koumlzuumlgyek ugyanolyan

szoumlvegezeacutessel keruumlltek meghataacuterozaacutesra mint az Oumltv szabaacutelyozaacutesaacuteban581

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg koumlvetkezetes gyakorlata alapjaacuten nem tartoznak a helyi koumlzuumlgyek

koumlreacutebe azok a keacuterdeacutesek amelyeket a toumlrveacutenyalkotoacute koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve orszaacutegos

koumlzuumlggyeacute nyilvaacuteniacutet582

581 A helyi koumlzuumlgy fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacuteről ld reacuteszletesen HOFFMAN Istvaacuten Neacutehaacuteny gondolat a helyi koumlzuumlgy

fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacuteről ndash a biacuteroacutesaacutegi joggyakorlat tuumlkreacuteben Koumlzjogi Szemle 20104 26-32 582 22001 (I17) AB hataacuterozat 362002 (VII19) AB hataacuterozat 1092008 (IX26) AB hataacuterozat

197

Egy sajaacutetos megvilaacutegiacutetaacutesaacutet tartalmazza a helyi koumlzuumlgyeknek az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg egy 2009-

ben hozott doumlnteacutese amelyben a helyi koumlzuumlgyek eacutes a parlamenti ellenőrzeacutes viszonyaacutet

eacutertelmezte eacutes megaacutellapiacutetotta hogy nincs az Alkotmaacuteny rendelkezeacuteseiből folyoacute akadaacutelya

annak hogy az Orszaacuteggyűleacutes ha uacutegy iacuteteacuteli meg hogy az parlamenti nyilvaacutenossaacutegot igeacutenyel

helyi koumlzuumlgyek koumlreacutebe tartozoacute feladatok ellaacutetaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutera bizottsaacutegot hozzon leacutetre Az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a helyi koumlzuumlgyeknek kuumlloumlnboumlző kategoacuteriaacuteit kuumlloumlniacutetette el Egyreacuteszről

leszoumlgezte azt hogy az oumlnkormaacutenyzati rendszer leacutetrehozaacutesaacuteval bdquo[hellip]az Alkotmaacuteny az aacutellami

feladatok egy reacuteszeacutet a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlreacutebe utalta a

veacutegrehajtoacute hatalom gyakorlaacutesaacutenak egy szeleteacutet decentralizaacutelta a vaacutelasztoacutepolgaacuterok helyi

koumlzoumlsseacutegeacutere a helyi oumlnkormaacutenyzatokrardquo A teruumlleti decentralizaacutecioacute azonban nem

eredmeacutenyezte a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutebe tartozoacute aacutellami feladatok ellaacutetaacutesaacutenak kivonaacutesaacutet az

Orszaacuteggyűleacutes ellenőrzeacutese aloacutel Az aacutellami eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk

megaacutellapiacutetaacutesa soraacuten elkuumlloumlniacuteteacutesre keruumlltek azon feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk amelyek helyi

koumlzuumlgyekkeacutent a helyi oumlnkormaacutenyzatok feladat- eacutes hataacuteskoumlreacutebe keruumlltek Az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontja szerint bdquoalapvetően toumlrveacutenyek hataacuterozzaacutek meg az

oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutes koumlreacutetrdquo Nem vitatva az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontjaacutet

megjegyzeacutesre szorul hogy ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elveacutetől

eltaacutevolodva az ultra vires elv iraacutenyaacuteba mutat az eacutertelmezeacutes Ami a kategorizaacutelaacutest illeti az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg egyik fő egyseacutegnek azokat az uumlgyeket minősiacuteti amelyek bdquokizaacuteroacutelag a

telepuumlleacutes a megye lakossaacutegaacutet eacuterintik eacutes amelyekben az oumlnkormaacutenyzat majdnem teljes doumlnteacutesi

szabadsaacuteggal rendelkezik szabadon doumlnt arroacutel is hogy vaacutellalja-e a feladat ellaacutetaacutesaacutet s ha

igen milyen moacutedon oldja azt megrdquo A maacutesik fő csoportba a helyi koumlzuumlgyeknek egy

meglehetősen szeacuteles koumlreacutet sorolja be amelyek eseteacuteben bdquovalamely aacutellami feladat ellaacutetaacutesaacuteeacutert

valoacute felelősseacuteget a hataacuteskoumlroumlket a toumlrveacuteny megosztja a helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes a kormaacuteny

koumlzoumlttrdquo A lakossaacuteg hely koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteeacutert valoacute felelősseacutege koumlreacuteben a gazdasaacutegi

jellegű koumlzszolgaacuteltataacutesokeacutert valoacute felelősseacuteget emelte ki A harmadik csoportba tartozhatnak

azon bdquohelyi koumlzuumlgyek amelyek inteacutezeacutese a helyi oumlnkormaacutenyzat műkoumldeacutesi teruumlleteacuten eacutelők koumlreacutet

meghaladoacute lakossaacutegi koumlrt eacuterint (ilyenek lehetnek pl a fővaacuteros orszaacutegos funkcioacuteit figyelembe

veacuteve a fővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat feladatai)rdquo

Figyelemre meacuteltoacute az a megaacutellapiacutetaacutes is hogy a kormaacuteny teveacutekenyseacutegeacutenek ellenőrzeacuteseacutehez

kapcsoloacutedoacute parlamenti ellenőrzeacutes eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel is oumlsszefuumlggeacutest teremtett a helyi koumlzuumlgyek

ellenőrizhetőseacutege tereacuten amennyiben megaacutellapiacutetotta hogy bdquoaz alkotmaacutenyos alapjogok a

toumlrveacutenyek eacuterveacutenyesuumlleacutese az aacutellami feladatok ellaacutetaacutesa koumlreacuteben toumlbb teruumlleten a kormaacuteny

teveacutekenyseacutege csak a helyi koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteval egyuumltt vizsgaacutelhatoacute [hellip] illetőleg a

198

polgaacuterok szeacuteles koumlreacutet eacuterintő helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese soraacuten jelentkező diszfunkcionaacutelis

jelenseacutegek parlamenti vizsgaacutelatot igeacutenylő orszaacutegos figyelemre szaacutemot tartoacute keacuterdeacutesseacute

vaacutelhatnakrdquo Veacutegső konkluacutezioacutekeacutent leszoumlgezte hogy bdquohellip a helyi oumlnkormaacutenyzatok a veacutegrehajtoacute

hatalom gyakorlaacutesa koumlreacutebe tartozoacute a vaacutelasztoacutepolgaacuterokat koumlzvetlenuumll eacuterintő feladatokat

oldanak meg a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese soraacuten a helyi oumlnkormaacutenyzatok feladatait műkoumldeacuteseacutet

eacuterintő toumlrveacutenyek megalapozaacutesa eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek ellenőrzeacutese a keacutepviselő-testuumlletek

alkotmaacutenyjogi felelősseacutegeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacutese a szeacuteles taacutersadalmi eacuterdeklődeacutesre szaacutemot tartoacute

koumlzuumlgyek nyilvaacutenos megvitataacutesa indokolhatja hogy az Orszaacuteggyűleacutes helyi koumlzuumlgy

vizsgaacutelataacutera bizottsaacutegot aacutelliacutetson felrdquo 583

A helyi koumlzuumlgyek az Alaptoumlrveacutenyben keruumlltek roumlgziacuteteacutesre Az Alaptoumlrveacuteny reacuteszletesen

tartalmazza a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutet amelyek toumlbbseacutegeacuteben a helyi keacutepviselő-testuumlletek

hataacuteskoumlrei A helyi oumlnkormaacutenyzat a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese koumlreacuteben toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt

a) rendeletet alkot

b) hataacuterozatot hoz

c) oumlnaacutelloacutean igazgat

d) meghataacuterozza szervezeti eacutes műkoumldeacutesi rendjeacutet

e) gyakorolja az oumlnkormaacutenyzati tulajdon tekinteteacuteben a tulajdonost megillető jogokat

f) meghataacuterozza koumlltseacutegveteacuteseacutet annak alapjaacuten oumlnaacutelloacutean gazdaacutelkodik

g) e ceacutelra felhasznaacutelhatoacute vagyonaacuteval eacutes beveacuteteleivel koumltelező feladatai ellaacutetaacutesaacutenak

veszeacutelyezteteacutese neacutelkuumll vaacutellalkozaacutest folytathat

h) doumlnt a helyi adoacutek fajtaacutejaacuteroacutel eacutes meacuterteacutekeacuteről

i) oumlnkormaacutenyzati jelkeacutepeket alkothat helyi kituumlnteteacuteseket eacutes elismerő ciacutemeket alapiacutethat

j) a feladat- eacutes hataacuteskoumlrrel rendelkező szervtől taacutejeacutekoztataacutest keacuterhet doumlnteacutest

kezdemeacutenyezhet veacutelemeacutenyt nyilvaacuteniacutethat

k) szabadon taacutersulhat maacutes helyi oumlnkormaacutenyzattal eacuterdek-keacutepviseleti szoumlvetseacuteget hozhat

leacutetre feladat- eacutes hataacuteskoumlreacuteben egyuumlttműkoumldhet maacutes orszaacutegok helyi oumlnkormaacutenyzataacuteval

eacutes tagja lehet nemzetkoumlzi oumlnkormaacutenyzati szervezetnek

l) toumlrveacutenyben meghataacuterozott tovaacutebbi feladat- eacutes hataacuteskoumlroumlket gyakorol584

A helyi koumlzuumlgyek kereteit tekintve Patyi Andraacutes szerint a legfontosabb a toumlrveacutenyi

szabaacutelyozaacutesi szint kiemeleacutese azaz annak hangsuacutelyozaacutesa hogy az oumlnkormaacutenyzatok kizaacuteroacutelag a

toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt jaacuterhatnak el585 Az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutesa taacutegabb

583 552009 (V6) AB hataacuterozat 584 32 cikk (1) bekezdeacutes 585 PATYI (2013) 388

199

eacutertelmezeacutest tesz szuumlkseacutegesseacute a helyi koumlzuumlgyek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel hiszen a helyi

oumlnkormaacutenyzatok jogszerű műkoumldeacutese alapvető garanciaacutelis felteacutetele a helyi demokratikus

hatalomgyakorlaacutesaacutenak maacutes oldalroacutel koumlzeliacutetve pedig nyilvaacutenvaloacute hogy nem kizaacuteroacutelag toumlrveacuteny

minősiacutethet helyi koumlzuumlgynek oumlnkormaacutenyzat aacuteltal ellaacutetandoacute feladatkoumlrt mivel ez az

oumlnkormaacutenyzati oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok teljes kiuumlresedeacuteseacutehez a generaacutelis kompetencia

megkeacuterdőjelezeacuteseacutehez vezetne Verebeacutelyi Imre a helyi koumlzuumlgyekkel kapcsolatban kiemelte

hogy az oumlnkormaacutenyzat feladat-eacutes hataacuteskoumlre nyilvaacutenvaloacutean nem terjedhet ki minden helyben

jelentkező koumlzuumlgyre azonban bdquohellipannaacutel eacuterdemibb az oumlnkormaacutenyzat mineacutel toumlbb leacutenyeges helyi

koumlzuumlgy tartozik hozzaacuterdquo586 A keretek megaacutellapiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben minden olyan uumlgyet

helyi koumlzuumlgy kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacutenak tart amelyet a toumlrveacutenyalkotoacute annak minősiacutet illetve

amit bdquoa helyi oumlnkormaacutenyzat sajaacutet doumlnteacuteseacutevel koumlzoumlsseacutegi gondoskodaacutesra felvaacutellalrdquo587 Leacutenyeges

ez utoacutebbi kategoacuteria tekintettel arra hogy egyre szűkebb koumlrben eacuterveacutenyesuumllhet az oumlnkeacutent

vaacutellalt feladatok koumlre az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutesban a gazdaacutelkodaacutesra vonatkozoacute szigoruacute

megkoumlteacutesek miatt Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre jut Patyi Andraacutes is aki uacutegy foglal aacutellaacutest hogy

ezek a bdquohellipkorlaacutetok csak addig maradnak alkotmaacutenyosak miacuteg nem vezetnek az adott

teacutemakoumlrben az oumlnaacutelloacutesaacuteg teljes elvonaacutesaacutehozrdquo588

3 Szervezeti autonoacutemia

A szervezeti autonoacutemia keacuterdeacutese elsődlegesen a szervezetszocioloacutegia tudomaacutenya aacuteltal taacutergyalt

keacuterdeacutes ebben a reacuteszben csupaacuten szűk eacutertelemben az oumlnkormaacutenyzat szervezetalakiacutetaacutesi

szabadsaacutega kapcsaacuten keruumll eacuterinteacutesre Az egyes oumlnkormaacutenyzati szervek bemutataacutesa elemzeacutese

nem tartozik a dolgozat szoros ceacutelkitűzeacutesei koumlzeacute iacutegy azok nem is keruumllnek taacutergyalaacutesra

A Charta a szervezeti autonoacutemia koumlreacuteben arra vonatkozoacutean tartalmaz rendelkezeacuteseket hogy a

helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes testuumlleteik milyen moacutedon szervezzeacutek meg igazgataacutesi

szolgaacuteltataacutesaikat589 A szervezeti keretekre vonatkozoacutean az alapvető elveket rendelkezeacuteseket

jogszabaacutelyok hataacuterozzaacutek meg azonban a helyi oumlnkormaacutenyzatok a sajaacutet igazgataacutesi

szervezetuumlkre vonatkozoacutean doumlnteacutesi joggal rendelkeznek A doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesukban

meacuterlegelniuumlk kell a helyi sajaacutetossaacutegokat eacutes az igazgataacutesi hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutet

586 VEREBEacuteLYI Imre A helyi oumlnkormaacutenyzat alapvonalai Magyar Koumlzigazgataacutes 1991 szeptember XLI eacutevfolyam

9 szaacutem 769 587 VEREBEacuteLYI (1991) 770 588 PATYI (2013) 389 589 Charta 6 cikk

200

A koumlzponti szabaacutelyozaacutes korlaacutetok koumlzoumltt előiacuterhatja bizonyos szervezetek felaacutelliacutetaacutesaacutenak eacutes

műkoumldteteacuteseacutenek koumltelezettseacutegeacutet azonban ezek az előiacuteraacutesok nem terjedhetnek ki egy merev

szerkezeti struktuacutera meghataacuterozaacutesaacutera

Elsődleges szempont a szervezeti autonoacutemia gyakorlaacutesa soraacuten a helyi szuumlkseacutegletekhez valoacute

alkalmazkodaacutes valamint a hateacutekonyabb igazgataacutes koumlvetelmeacutenye A Charta a helyi

oumlnkormaacutenyzatok belső igazgataacutesi feleacutepiacuteteacuteseacutere vonatkozoacutean csupaacuten a vaacutelasztott

keacutepviselőtestuumlletre vonatkozoacutean tartalmaz szabaacutelyozaacutest a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesi keacuterdeacutesei

meglehetősen szeacuteles koumlrben igeacutenylik a szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacuteg megvaloacutesulaacutesaacutet

A megfelelő igazgataacutesi szervezettel szembeni leacutenyeges koumlvetelmeacuteny a hateacutekonysaacuteg ehhez

szorosan kapcsoloacutedik a professzionaacutelis szemeacutelyi aacutellomaacuteny alkalmazaacutesaacutenak igeacutenye A

szemeacutelyzet alkalmazaacutesaacutenaacutel elengedhetetlen hogy keacutepzettseacuteguumlk oumlsszhangban aacutelljon a helyi

oumlnkormaacutenyzatok felelősseacutegi koumlreacutebe tartozoacute koumlzszolgaacuteltataacutesok megszervezeacuteseacutevel Annak

eacuterdekeacuteben hogy joacutel keacutepzett eacutes hozzaacuteeacutertő szemeacutelyzettel rendelkezhessen az oumlnkormaacutenyzat

megfelelő keacutepzeacutesi lehetőseacutegeket diacutejazaacutest eacutes előleacutepteteacutesi rendszert kell kialakiacutetani

A szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacuteg szeacuteles koumlrben megvaloacutesul az oumlnkormaacutenyzatok koumlreacuteben

Egyetlen leacutenyegesnek tekinthető korlaacutet az oumlnkormaacutenyzati koumlzoumls hivatal leacutetrehozaacutesaacutenak

elrendeleacutese amely a 2000 fő lakossaacutegszaacutem alatti telepuumlleacutesek szaacutemaacutera koumltelező

A helyi oumlnkormaacutenyzatok taacutersulaacutesaira vonatkozoacute szabaacutelyozaacutest 2012 oacuteta maacuter csak az Moumltv

szabaacutelyozza a koraacutebbi taacutersulaacutesi szabadsaacuteg szeacuteleskoumlrű egyuumlttműkoumldeacutest lehetőveacute tevő

rendszereacutet leegyszerűsiacutetve Az Alaptoumlrveacutenyben megjelent a koumltelező taacutersulaacutes inteacutezmeacutenye

amely kuumlloumln toumlrveacuteny előiacuteraacutesai alapjaacuten meghataacuterozott koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutet taacutersulaacutesi formaacutehoz

koumltheti

Az oumlnkormaacutenyzatok szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacutega tehaacutet egeacuteszeacuteben veacuteve eacuterveacutenyesuumll azonban

a funkcionalitaacutes a koumlltseacutegveteacutesi-peacutenzuumlgyi felteacutetelek vizsgaacutelata neacutelkuumll ez a megaacutellapiacutetaacutes

meglehetősen egyoldaluacutenak tekinthető

4 Szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia

A helyi oumlnkormaacutenyzat rendeletalkotaacutesi lehetőseacutege az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia leacutenyegi

eleme A szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia az oumlnkormaacutenyzati oumlnaacutelloacutesaacuteg olyan alkotoacuteegyseacutege amely

szeacuteles koumlrben feltaacuteraacutesra eacutes elemzeacutesre keruumllt a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogait műkoumldeacuteseacutet

feldolgozoacute szakirodalomban Aacutellamelmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutese H Kelsen (1881-1973)

munkaacutessaacutegaacuteban is nyomon koumlvethető a decentralizaacutecioacute egyes formaacuteinak leiacuteraacutesaacuteban Eszerint

bdquoAz aacutellam tagozoacutedaacutesaacutenak egy maacutesik tiacutepusa amit oumlnkormaacutenyzati decentralizaacutecioacutenak

neveznek Az oumlnkormaacutenyzat fogalmaacuteban a decentralizaacutecioacute egyesuumll a demokraacutecia vagyis az

201

oumlnrendelkezeacutes eszmeacutejeacutevel hellip Mindazonaacuteltal ndash a koumlzponti toumlrveacutenyek keretein beluumll ndash

decentralizaacutelt generaacutelis normaacutekkal uacuten autonoacutem statutumokkal is talaacutelkozhatunk A

decentralizaacutecioacute itt eszmeacuteje szerint toumlkeacuteletes Legalaacutebb is az autokratikusan szervezett koumlzponti

aacutellamszervekkel szemben Utoacutebbiakat azonban toumlbbnyire megilleti a feluumlgyelet joga legalaacutebb

is annyiban amennyiben az oumlnkormaacutenyzati test toumlrveacutenyellenes aktusait megsemmisiacutethetik

baacuterha nem is poacutetolhatjaacutek sajaacutet normaacuteik aacuteltalrdquo590Az aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutes a helyi

oumlnkormaacutenyzati rendeleteket olyan jogalkotaacutesi aktusnak fogja fel amely nem az aacutellam egeacutesz

teruumlleteacutere hanem annak meghataacuterozott teruumlleti egyseacutegeacutere decentralizaacutelt reacuteszeacutere vonatkozoacutean

tartalmaz normatiacutev szabaacutelyozaacutest A generaacutelis jelleg abboacutel az aspektusboacutel aacutellapiacutethatoacute meg

hogy egy reacuteszteruumlleten eacuterveacutenyesuumllő normaacutek reacuteszjogrendkeacutent funkcionaacutelnak591

41 Az oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutessal szemben fennaacutelloacute koumlvetelmeacutenyek

Az oumlnkormaacutenyzati rendeletek a jogrendszer ndash mennyiseacutegben nem elhanyagolhatoacute ndash reacuteszeacutet

keacutepezik amennyiben normatiacutev szabaacutelyozaacutesi eszkoumlzkeacutent a helyi taacutersadalmi viszonyok az

aacutellampolgaacuterok magatartaacutesaacutenak befolyaacutesolaacutesaacutera alkalmasak A jogforraacutesi hierarchiaacuteban

elfoglalt helyuumlket az Alaptoumlrveacuteny592 hataacuterozza meg ez alapjaacuten nem uumltkoumlzhetnek magasabb

szintű jogszabaacutely rendelkezeacuteseacutebe A helyi oumlnkormaacutenyzati rendeletekkel oumlsszefuumlggeacutesben is ndash

mint aacuteltalaacutenosan valamennyi jogalkotaacutesi aktussal szemben ndash megfelelően eacuterveacutenyesuumllniuumlk kell

azon alkotmaacutenyos koumlvetelmeacutenyeknek amelyek a jogaacutellamisaacuteg elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben fennaacutellnak A jogaacutellamisaacuteg elveacutevel szoros kapcsolatban aacutell a jogbiztonsaacuteg eacutes

a koumlzigazgataacutes toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutenek koumlvetelmeacutenye tovaacutebbaacute a legalitaacutes elveacutenek

eacuterveacutenyesuumlleacutese kiemelkedő fontossaacuteggal biacuter

A jogbiztonsaacuteg eacutes a koumlzigazgataacutesi toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutevel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg szaacutemos

koraacutebbi doumlnteacuteseacuteben foglalkozott Ezen doumlnteacutesek eacuterintetteacutek toumlbbek koumlzoumltt a koumlzhatalommal

rendelkező szervek doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesi keacuterdeacuteseit a jogalkotaacutesi felhatalmazaacutes teacutemaacutejaacutet

Kiemeleacutesre eacuterdemes hogy a koumlzigazgataacutes toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutenek elveacuteből koumlvetkezően a

jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesnak tartalmazni kell a jogalkotaacutesi hataacuteskoumlr terjedelmeacutet annak

korlaacutetait is A felhatalmazaacutes konkreacutet meghataacuterozottsaacutegaacuteval kapcsolatban utalni szuumlkseacuteges a

jogalkotaacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny azon szabaacutelyaacutera amely szerint a felhatalmazaacutesban meg kell

hataacuterozni a felhatalmazaacutes jogosultjaacutet taacutergyaacutet eacutes kereteit593 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a

jogalkotaacutesra vonatkozoacute korlaacutetkeacutent elvi eacutellel mondta ki toumlbbek koumlzoumltt azt is hogy jogellenes

590 KELSEN (1997) 70-71 591 KELSEN 68 592 T) cikk 593 2010 eacutevi CXXX tv 5 sect (1) bekezdeacutes

202

magatartaacutes jogkoumlvetkezmeacutenyekeacutent olyan buumlnteteacutes szankcioacute megaacutellapiacutetaacutesa amely aacutellami

keacutenyszer alkalmazaacutesaacutera ad lehetőseacuteget nem tartozhat a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutebe Ilyen

szabaacutelyokat az oumlnkormaacutenyzat csak toumlrveacuteny felhatalmazaacutesa alapjaacuten annak keretei koumlzoumltt

alkothat

A helyi oumlnkormaacutenyzatok szabaacutelyozaacutesi autonoacutemiaacutejaacutet az Alaptoumlrveacuteny garantaacutelja oumlsszhangban a

Chartaacuteval A Charta 3 cikke a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutenak definiaacutelaacutesakor a helyi koumlzuumlgyek

leacutenyegi reacuteszeacutenek szabaacutelyozaacutesaacutet tartja koumlvetelmeacutenynek Az Alaptoumlrveacuteny a helyi koumlzuumlgyek

koumlzoumltt nevesiacuteti a szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia megnyilvaacutenulaacutesakeacutent a rendeletalkotaacutest594 A

rendeletalkotaacutesi felhatalmazaacutes alapjaacuten biztosiacutetott diszkrecionaacutelis jogkoumlr gyakorloacutejaacutet taacutergyaacutet

terjedelmeacutet kereteit konkreacutetan kell meghataacuterozni a hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutenak oumlsszhangban kell

aacutellnia a jogbiztonsaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutevel a koumlzigazgataacutes toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutenek alapelveacutevel

A szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia toumlbb aspektusaacuten keresztuumll koumlzeliacutethető meg Jelenti egyreacuteszről a

helyi oumlnkormaacutenyzat szabaacutelyozaacutesi lehetőseacutegeacutet a magasabb szintű jogszabaacutely aacuteltal nem

rendezett taacutersadalmi viszonyokat illetően szabaacutelyozaacutesi koumltelezettseacutegeacutet toumlrveacuteny aacuteltal

meghataacuterozott esetekben a veacutegrehajtaacutesi jellegű szabaacutelyok megalkotaacutesaacutera A szabaacutelyozaacutesi

autonoacutemia ugyanakkor az aacutellam szaacutemaacutera is megjelenik koumltelezettseacutegkeacutent nevezetesen a

koumlzponti koumlzigazgataacutesi szervek nem seacuterthetik a helyi oumlnkormaacutenyzatok szabaacutelyozaacutesi

autonoacutemiaacutejaacutet sem normatiacutev sem egyedi aktussal nem avatkozhatnak a szabaacutelyozaacutesi

autonoacutemia gyakorlaacutesaacuteba

Az oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyi felhatalmazaacutes alapjaacuten fennaacutelloacute jogalkotoacutei hataacuteskoumlreacutet egyben

koumltelezettseacutegeacutet vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy az ilyen tiacutepusuacute helyi oumlnkormaacutenyzati rendeletek

ceacutelja aacuteltalaacuteban a toumlrveacutenyi rendelkezeacutesek szabatos pontos a helyi eacuteletviszonyokhoz igazodoacute

tovaacutebbi szabaacutelyozaacutesa Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg toumlbb doumlnteacuteseacuteben eacutertelmezte a szabaacutelyozaacutesi

felhatalmazaacutes kereteit a szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia alkotmaacutenyos korlaacutetait a koumlzhatalom

gyakorlaacutesaacutenak aacuteltalaacutenos elveit valamint a koumlzigazgataacutes műkoumldeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute jogaacutellami

koumlvetelmeacutenyeket

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a koumlzigazgataacutes toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben a

jogaacutellamisaacuteg egyik alapvető koumlvetelmeacutenyekeacutent utalt arra hogy bdquohellipa koumlzhatalommal

rendelkező szervek a jog aacuteltal meghataacuterozott szervezeti keretek koumlzoumltt a jog aacuteltal

megaacutellapiacutetott műkoumldeacutesi rendben a jog aacuteltal a polgaacuterok szaacutemaacutera megismerhető eacutes

kiszaacutemiacutethatoacute moacutedon szabaacutelyozott keretek koumlzoumltt fejtik ki teveacutekenyseacuteguumlket Ez a koumlvetelmeacuteny

magaacuteban foglalja azt is ha a toumlrveacuteny valamely alkotmaacutenyos illetőleg toumlrveacutenyben szabaacutelyozott

594 Alaptoumlrveacuteny 32 cikk (1) bekezdeacutes a) pont

203

jog korlaacutetozaacutesaacutera ad jogalkotaacutesi felhatalmazaacutest valamely koumlzigazgataacutesi szervnek a

toumlrveacutenynek meg kell hataacuteroznia a jogalkotaacutesi hataacuteskoumlr terjedelmeacutet annak korlaacutetait is Ennek

alapjaacuten alkotmaacutenyellenes helyzet aacutellt elő mert a jogaacutellamisaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutevel

oumlsszeegyeztethetetlen az hogy az oumlnkormaacutenyzat keacutepviselőtestuumllete a szuumlkseacuteges jogi

szabaacutelyozaacutes hiaacutenyaacuteban jogi koumltoumlttseacutegek neacutelkuumll szabad belaacutetaacutesa szerint korlaacutetozzon

alkotmaacutenyos jogotrdquo595 Ezen koumlvetelmeacutenyeknek a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzhatalmi funkcioacutei

gyakorlaacutesa soraacuten eacuterveacutenyesuumllniuumlk kell kuumlloumlnoumlsen a keacutepviselő-testuumllet helyi taacutersadalmi

viszonyokat meghataacuterozoacute rendeletalkotaacutesa soraacuten

A jogaacutellamisaacuteg garanciaacutelis elemeivel oumlsszefuumlggeacutesben az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg kifejtette tovaacutebbaacute

azt is hogy bdquoa jogbiztonsaacuteg az aacutellam ndash s elsősorban a jogalkotoacute ndashkoumltelesseacutegeacuteveacute teszi annak

biztosiacutetaacutesaacutet hogy a jog egeacutesze egyes reacuteszteruumlletei eacutes az egyes jogszabaacutelyok is vilaacutegosak

egyeacutertelműek műkoumldeacutesuumlket tekintve kiszaacutemiacutethatoacuteak eacutes előrelaacutethatoacuteak legyenek a norma

ciacutemzettjei szaacutemaacutera Vagyis a jogbiztonsaacuteg nem csupaacuten az egyes normaacutek egyeacutertelműseacutegeacutet

koumlveteli meg de az egyes joginteacutezmeacutenyek műkoumldeacuteseacutenek kiszaacutemiacutethatoacutesaacutegaacutet is Ezeacutert alapvetőek

a jogbiztonsaacuteg szempontjaacuteboacutel az eljaacuteraacutesi garanciaacutekrdquo596 Egy maacutesik doumlnteacuteseacuteben az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg ugyancsak a jogaacutellamisaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutet suacutelyosan seacutertő jogalkotoacutei

mulasztaacutesban megnyilvaacutenuloacute alkotmaacutenyellenes helyzetet aacutellapiacutetott meg amelyben ismeacutet a

koumlzigazgataacutes toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutenek elveacutevel foglalkozott Az oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyes

műkoumldeacuteseacutenek legfontosabb biztosiacuteteacutekakeacutent eacuterteacutekelte az aacutellami feluumlgyelet eszkoumlzrendszereacutebe

tartozoacute toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes folyamatos műkoumldteteacuteseacutet Leszoumlgezte hogy bdquoA folyamatos

toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes hivatott biztosiacutetani hogy a helyi koumlzuumlgyekben szeacuteles koumlrű

koumlzhatalmat gyakorloacute helyi oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal alkotott jogszabaacutelyok megfeleljenek a

magasabb szintű jogszabaacutelyok előiacuteraacutesainak ne korlaacutetozzaacutek toumlrveacutenyseacutertő moacutedon a ciacutemzettek

jogait a helyi eacutes a kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyes rendben műkoumldjenek ne seacuteruumlljenek

a demokratikus műkoumldeacutes toumlrveacutenyes garanciaacutei eacutes az oumlnkormaacutenyzatok konkreacutet uumlgyekben hozott

doumlnteacutesei jogszerűek legyenekrdquo597

A szabaacutelyozaacutesi autonoacutemiaacuteval oumlsszefuumlggő hataacuterozatok koumlzoumltt emliacuteteacutesre eacuterdemes az egyenlő

baacutenaacutesmoacuted elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere vonatkozoacute doumlnteacutes Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontja

szerint bdquoAz Alkotmaacuteny 44A sect a) pontja alapjaacuten a helyi keacutepviselő-testuumllet oumlnkormaacutenyzati

595 561991 (XI8) AB hataacuterozat amelyben az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg megaacutellapiacutetotta hogy Budapest Fővaacuteros XII

keruumllet Oumlnkormaacutenyzataacutenak keacutepviselő-testuumllete mulasztaacutesban megnyilvaacutenuloacute alkotmaacutenyellenesseacuteget ideacutezett elő

azzal hogy nem alkotta meg szervezeti eacutes műkoumldeacutesi szabaacutelyzataacutet eacutes nem alkotott rendeletet a helyi

neacutepszavazaacutesroacutel eacutes neacutepi kezdemeacutenyezeacutesről 596 91992 (I30) AB hataacuterozat ABH 1992 59 65 597 312010 (III25) AB hataacuterozat a koumlzigazgataacutesi hivatalok jogaacutellaacutesa szabaacutelyozaacutesaacutenak elmulasztaacutesaacuteval

oumlsszefuumlggeacutesben alkotmaacutenyellenes helyzet kialakulaacutesaacutet aacutellapiacutetotta meg

204

uumlgyekben oumlnaacutelloacutean szabaacutelyoz eacutes igazgat Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacuteboacutel oumlnaacutelloacute

szabaacutelyozaacutesboacutel koumlvetkezik hogy az egyes oumlnkormaacutenyzatoknaacutel az oumlnkormaacutenyzatok meacutereteacutetől

felteacuteteleitől feladatkoumlreacutetől sajaacutetossaacutegaitoacutel stb fuumlggően szuumlkseacutegkeacuteppen elteacuterőek lehetnek az

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutesok Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontja szerint az bdquoegyenlő elbaacutenaacutesrdquo

elve az adott oumlnkormaacutenyzaton beluumll eacutertelmezhető oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt nemrdquo598

A szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia garanciaacuteit illetően az bdquoAlkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg szerint az oumlnkormaacutenyzati

rendeletalkotaacutes ndash mint az Alkotmaacutenyban foglalt oumlnkormaacutenyzati alapjog gyakorlaacutes ndash

szempontjaacuteboacutel alapvető garanciaacutelis jelentőseacutege van annak hogy doumlnteacuteseiket eacuterdemben csak a

biacuteroacutesaacutegok illetve rendeletiket az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg biacuteraacutelhatja feluumll meacutegpedig csak

toumlrveacutenyesseacutegi vagy alkotmaacutenyossaacutegi szempontboacutel A helyi koumlzuumlgyek oumlnaacutelloacute viteleacuteben

megnyilvaacutenuloacute oumlnaacutelloacutesaacutegot - s egyben a Kormaacuteny eacutes az aacutellamigazgataacutesi szervekkel szemben

fennaacutelloacute veacutedelmet ndash tuumlkroumlzik az Oumltvnek a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesre vonatkozoacute szabaacutelyairdquo599

A rendeletalkotaacutesi jog alkotmaacutenyos korlaacutetaival kapcsolatban az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

megaacutellapiacutetotta bdquohellip oumlnmagaacuteban veacuteve az hogy a taacutersadalmi viszonyok meghataacuterozott koumlreacutet

orszaacutegos eacuterveacutenyű jogszabaacutely a szabaacutelyozaacutesi koumlreacutebe vonta nem akadaacutelya az oumlnkormaacutenyzati

rendeletalkotaacutesnak Ha ugyanis helyi koumlzuumlgyről van szoacute az oumlnkormaacutenyzati testuumllet koumlzvetlenuumll

az Alkotmaacuteny 44A sect (2) bekezdeacuteseacuteben biztosiacutetott jogkoumlreacuteben ndash kuumlloumln toumlrveacutenyi felhatalmazaacutes

hiaacutenyaacuteban is ndash jogosult az orszaacutegos szintű szabaacutelyozaacutessal nem ellenteacutetes ahhoz keacutepest

kiegeacutesziacutető jellegű helyi jogalkotaacutesrardquo600

A helyi oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutest taacutegabb euroacutepai kontextusban is szuumlkseacuteges vizsgaacutelni Az

Euroacutepai Unioacute tagaacutellamakeacutent a koumlzoumlsseacutegi jog elsődlegesseacutege e tekintetben is eacuterveacutenyesuumll a

keacutepviselő-testuumllet rendelete nem uumltkoumlzhet hazai jogszabaacutelyba ugyanakkor a koumlzoumlsseacutegi joggal

ellenteacutetes helyi oumlnkormaacutenyzati rendelkezeacutesek eseteacuteben is felmeruumllhet a tagaacutellami felelősseacuteg

keacuterdeacutese Az Euroacutepai Unioacute jogi aktusait sem seacutertheti oumlnkormaacutenyzati rendelet Amennyiben az

Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteleteacuteben megaacutellapiacutetja hogy az oumlnkormaacutenyzat rendelete nincs oumlsszhangban a

tagaacutellami koumltelezettseacutegekkel uacutegy ez megalapozza a tagaacutellami felelősseacuteget amely suacutelyos

anyagi koumlvetkezmeacutenyeket is vonhat maga utaacuten A tagaacutellamnak nyilvaacutenvaloacute eacuterdeke hogy

biztosiacutetani tudja a koumlzoumlsseacutegi jogba uumltkoumlző helyi rendelet megfelelő feluumllvizsgaacutelataacutet annak

hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacutet illetve moacutedosiacutetaacutesaacutet601

598 1011B1999 AB hataacuterozat ABH 2001 1372 599 692002 (XII17) AB hataacuterozat ABH 2002 406 600 171998 (V13) AB hataacuterozat ABH 1998 157-158 601 OROVA Maacuterta A helyi oumlnkormaacutenyzatok unioacutes csatlakozaacutesra valoacute felkeacuteszuumlleacuteseacutenek suacutelyponti teruumlletei In EU

integraacutecioacute ndash oumlnkormaacutenyzatok II 36

205

5 Funkcionaacutelis autonoacutemia

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia kiemelt fontossaacuteguacute eleme hogy milyen feladatok ellaacutetaacutesa

toumlrteacutenik az oumlnkormaacutenyzati rendszeren keresztuumll Megkoumlzeliacutethető a funkcionaacutelis autonoacutemia

keacuterdeacutese arroacutel az oldalroacutel is hogy bdquohellip az oumlnkormaacutenyzati feladatok keacutepezik az oumlnkormaacutenyzat

alkotmaacutenyosan veacutedett oumlnaacutelloacutesaacutegaacutenak taacutergyaacutet hiszen az oumlnkormaacutenyzati feladatok ellaacutetaacutesa

eacuterdekeacuteben rendelkeznek ezzelrdquo602 Az ellaacutetandoacute feladatokkal kapcsolatban megaacutellapiacutethatoacute

hogy a koumlzhatalom helyi gyakorlaacutesa mellett az oumlnkormaacutenyzatok elsődlegesen a lakossaacuteg

koumlzszolgaacuteltataacutesokkal toumlrteacutenő ellaacutetaacuteseacutert felelősek Az autonoacutemia elemeket annyiban eacuterdemes

vizsgaacutelni hogy az egyes koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutenak megszervezeacuteseacuteben a telepuumlleacutesi

oumlnkormaacutenyzatok rendelkeznek-e kellő felhatalmazaacutessal a feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz A

funkcionalitaacutest tovaacutebbaacute alapvetően meghataacuterozza az oumlnkormaacutenyzati inteacutezmeacutenyek

fenntartaacutesaacutenak koumltelezettseacutege

A rendszervaacuteltaacutest koumlvetően a decentralizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent az oumlnkormaacutenyzatok szeacuteleskoumlrű

felelősseacuteggel toumlrteacutenő felruhaacutezaacutesa toumlrteacutent meg azonban maacuter a korai szakaszban is tapasztalhatoacute

volt hogy az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a toumlrveacutenyalkotaacutes uacutejaacuten meghataacuterozott feladatok

ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges felteacutetelek nem bizonyultak minden esetben eleacutegseacutegesnek amely igen

koraacuten feszuumlltseacutegekhez vezetett Az oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute eszkoumlzoumlk

folyamatosan szűkuumlltek

A 2010-es kormaacutenyvaacuteltaacutest koumlvető időszakban sorozatosan keruumlltek aacutet koraacutebban

oumlnkormaacutenyzati felelősseacutegi koumlrbe tartozoacute feladatok az aacutellami feladatellaacutetaacutes koumlreacutebe amely

elvezethet az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes a helyi koumlzuumlgyek tartalmaacutenak kiuumlresedeacuteseacutehez A helyi

koumlzszolgaacuteltataacutesok egyre inkaacutebb aacutellami felelősseacutegi koumlrbe keruumlltek eacutes ennek a folyamatnak meacuteg

nem laacutetszik a veacutege Az is laacutethatoacute hogy a koumlzfeladatok aacutellam aacuteltal toumlrteacutenő ellaacutetaacutesa nem vonta

maga utaacuten a racionalizaacutelaacutes szuumlkseacutegszerűseacutegeacutet a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek a

magasabb szintű koumlzszolgaacuteltataacutesi minőseacutegnek az eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet amely ceacutelok elsődlegesen

nyilvaacutenultak meg az aacutetalakiacutetaacutest indukaacuteloacute okkeacutent

A megyei oumlnkormaacutenyzatok mint teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok feladata a teruumlletfejleszteacutesre a

teruumlletrendezeacutesre a videacutekfejleszteacutesre valamint a teruumlleti koordinaacutecioacute feladataira szűkuumllt a

koraacutebbi elsődlegesen inteacutezmeacutenyfenntartoacute megyei szerepkoumlr helyet A megyei oumlnkormaacutenyzat

Moumltv-ben keretjelleggel meghataacuterozott feladatait603 a teruumlletfejleszteacutesi toumlrveacuteny604 toumllti ki

602 PATYI ndash VARGA ZS (2008) 316 603 Moumltv 27 sect (1) 604 1996 eacutevi XXI tv a teruumlletfejleszteacutesről eacutes a teruumlletrendezeacutesről

206

tartalommal az aacutegazati szabaacutelyozaacutes azonban a koumlltseacutegveteacutesi forraacutesok biztosiacutetaacutesaacutenak

hiaacutenyaacuteban nem keacutepes funkcioacutejaacutet betoumllteni

A magyar oumlnkormaacutenyzati rendszer az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes koncepcioacutejaacuten alapul 2012-ig a

legfontosabb jellemzője ennek a rendszernek hogy valamennyi telepuumlleacutes ugyanazon jogokkal

eacutes koumltelezettseacutegekkel rendelkezett fuumlggetlenuumll a lakossaacutegszaacutemtoacutel eacutes a gazdasaacutegi

teljesiacutetőkeacutepesseacutegtől A telepuumlleacutesek vaacutelaszthattak hogy milyen moacutedon teljesiacutetik koumltelező

feladataikat sajaacutet oumlnkormaacutenyzati inteacutezmeacutenyt alapiacutethattak gazdaacutelkodoacute szervezetekkel a civil

szfeacutera szereplővel koumlthettek szerződeacutest feladataik ellaacutetaacutesaacutera valamint a telepuumlleacutesek szabadon

taacutersulhattak egyes feladataik hateacutekonyabb koumlltseacutegtakareacutekosabb ellaacutetaacutesaacutera A helyi koumlzuumlgyek

tereacuten az oumlnkormaacutenyzati feladatstruktuacuteraacuteban egeacuteszen 2012-ig nem keruumllt sor alapvető

vaacuteltoztataacutesra annak elleneacutere hogy peacutenzuumlgyi neheacutezseacutegek maacuter sokkal koraacutebban is jelentkeztek

eacutes az eladoacutesodaacutes folyamata is eacutevekkel koraacutebban beindult

Napjainkban koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteban hazaacutenkban is egyre nagyobb szerepet jaacutetszik az aacutellam

ez a tendencia az aacutellami beavatkozaacutes a koraacutebban helyi oumlnkormaacutenyzati feladat- eacutes hataacuteskoumlrt

keacutepező kompetenciaacutek tereacuten is erőteljesen megmutatkozik Az uacutej oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutes

szerint aacutetrendeződeacutes koumlvetkezett be az oumlnkormaacutenyzati feladatok tereacuten uacutegymint a koumlzoktataacutes

egeacuteszseacuteguumlgy alapvető koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten de vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be

kuumlloumlnoumlsen az inteacutezmeacutenyi tulajdonosi koumlrben eacutes az aacutermeghataacuterozaacutes hataacuteskoumlri szabaacutelyaiban

A funkcionalitaacutes a peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi autonoacutemia fejezetben keruumll reacuteszletes elemzeacutesre

tekintettel arra hogy a feladat-ellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteg eacutes annak finansziacuterozaacutesi haacutettere szoros

oumlsszefuumlggeacutest mutat

207

7 fejezet

A gazdaacutelkodaacutesi-peacutenzuumlgyi autonoacutemia

1 A funkcioacutek eacutes a peacutenzuumlgyi forraacutesok decentralizaacutecioacuteja

Az oumlnkormaacutenyzati feladatok eacutes gazdaacutelkodaacutes alapoumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelatakor indokolt

vaacutezlatosan kiteacuterni a fiskaacutelis foumlderalizmust605 jellemző sajaacutetossaacutegokra A dolgozatnak

termeacuteszetszerűleg nem lehet taacutergya a peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute elmeacuteleti haacutettereacutenek meacutelyebb

elemzeacutese azonban a koumlzponti eacutes a helyi kormaacutenyzaacutes koumlzoumltti funkcioacute- eacutes forraacutesmegosztaacutes

szempontjaacuteboacutel elengedhetetlen a fiskaacutelis foumlderaacutecioacute alapvető elveinek ismerteteacutese A foumlderaacutecioacute

eacutertelmezeacutese ebből a neacutezőpontboacutel azon alkotmaacutenyi alaptoumlrveacutenyi rendelkezeacuteseket foglalja

magaacuteban amelyek szerint a kormaacutenyzat kuumlloumlnboumlző szintjei koumlzoumltti feladat-eacutes hataacuteskoumlr

megosztaacutes alakul ki azaz meghataacuterozza hogy az aacutellam mely funkcionaacutelis eacutes gazdasaacutegi

teruumlleten biztosiacutet kompetenciaacutet decentralizaacutelt szervezetei szaacutemaacutera Ez az eacutertelmezeacutes adhat

alapot ahhoz hogy az oumlnkormaacutenyzat aacuteltal nyuacutejtandoacute helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok eacutes az azok

ellaacutetaacutesaacutehoz elengedhetetlen forraacutesok biztosiacutetaacutesa oumlsszefuumlggeacuteseacuteben elemzeacutesre keruumllhessen az

oumlnkormaacutenyzat gazdaacutelkodaacutesi rendszere figyelemmel a hazai sajaacutetos vonaacutesokra az

oumlnkormaacutenyzati rendszer rendszervaacuteltozaacutest koumlvető leacutetrehozatalakor eacutes napjainkban A

peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute keacuterdeacuteseacutet illetően mindoumlssze a decentralizaacutecioacute oumlsszefuumlggeacutese keruumll

roumlviden felvaacutezolaacutesra abboacutel a szempontboacutel hogy milyen eacutervek eacutes elleneacutervek jelentkezhetnek

aacuteltalaacutenossaacutegban a decentralizaacutecioacute a kormaacutenyzati funkcioacute megosztaacutesa mellett A fiskaacutelis

foumlderalizmus egyes aacutellaacutespontok szerint azonosiacutethatoacute magaacuteval a decentralizaacutecioacuteval bdquoA fiskaacutelis

foumlderalizmus (decentralizaacutecioacute) olyan koumlzkiadaacutesi rendszer ahol az orszaacutegon beluumll a

beveacuteteleket előteremtő hatalmi jogosiacutetvaacutenyok eacutes a kiadaacutesi programok meghataacuterozaacutesa

kuumlloumlnboumlző kormaacutenyzati szintek koumlzoumltt megosztaacutesra keruumllnekrdquo606

A peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacuteval oumlsszefuumlggeacutesben Oates a koumlvetkezőkeacuteppen foglalt aacutellaacutest bdquoA

koumlzponti kormaacutenyzat foglalkozhatna az elosztaacutesi probleacutemaacutekkal a koumlzszolgaacuteltataacutesok

605 A fiskaacutelis foumlderalizmus fogalmaacutet toumlbbfeacutele eacutertelemben is hasznaacutelja a koumlzpeacutenzuumlgyekkel foglalkozoacute

szakirodalom A fiskaacutelis politika a gazdasaacutegpolitikaacutenak az a teruumllete amely az aacutellamhaacuteztartaacutes beveacuteteleinek eacutes

kiadaacutesainak befolyaacutesolaacutesaacutera iraacutenyul A foumlderalizmus aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacuteből kiindulva eacutertelmezhető a fiskaacutelis

foumlderalizmus toumlbbek koumlzoumltt foumlderaacutelis aacutellamberendezkedeacutes eseteacuten az Euroacutepai Unioacute eacutes tagaacutellamai

viszonyrendszereacuteben valamint az aacutellami funkcioacutek decentralizaacutelt ellaacutetaacutesa soraacuten 606 BOTOS Katalin ndash SCHLETT Andraacutes Aacutellamhaacuteztartaacutestan Szent Istvaacuten Taacutersulat az Apostoli Szentszeacutek

Koumlnyvkiadoacuteja Budapest 2010 maacutesodik aacutetdolgozott kiadaacutes 89

208

biztosiacutetaacutesaacutet pedig hagyjuk a decentralizaacutelt szintekrerdquo607 A centralizaacutecioacute ndash decentralizaacutecioacute

oumlsszefuumlggeacutese tehaacutet alapvetően azt hataacuterozza meg hogy mely koumlzszolgaacuteltataacutesok keruumllhetnek

ellaacutetaacutesra koumlzponti kormaacutenyzati szinten eacutes melyek valoacutesulhatnak meg teruumlleti helyi

decentralizaacutelt szinten A koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesaacuteeacutert valoacute felelősseacuteg szintjeacutenek

meghataacuterozaacutesa soraacuten a koumlzpeacutenzuumlgyi szakirodalom Musgrave nyomaacuten a kormaacutenyzat haacuterom fő

funkcioacutejaacuteboacutel indult ki amelyek az allokaacutecioacute a redisztribuacutecioacute eacutes a stabilizaacutecioacute608 Ebből a

funkcionaacutelis felosztaacutesboacutel csak az allokaacutecioacutes funkcioacute az amely decentralizaacutelhatoacutenak

bizonyulhat megjegyzendő azonban hogy az allokaacutecioacutes funkcioacute sem eacuterveacutenyesuumllhet tisztaacuten a

teruumlleti helyi szinteken hiszen kuumlloumlnboumlző felmeruumllő probleacutemaacutek befolyaacutesolhatjaacutek609 A

stabilizaacutecioacute eacutes a redisztribuacutecioacute a koumlzponti kormaacutenyzat miacuteg az allokaacutecioacute a helyi kormaacutenyzat

szintjeacuten laacutethatoacute el nagyobb hateacutekonysaacuteggal A funkcioacutek azonban maradeacutektalanul nem

hataacuterolhatoacuteak el egymaacutestoacutel a kuumlloumlnboumlző szinteken azok gyakran keveredhetnek610

A dilemma elvezet az bdquooptimaacutelis oumlnkormaacutenyzatisaacutegrdquo meghataacuterozaacutesaacutehoz vagyis ahhoz hogy

az egyes koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa eseteacuten maacuteshol huacutezoacutedhatnak meg a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg

hataacuterai611 A meacuteretgazdasaacutegossaacuteg szempontjai kiemelt figyelmet kaptak kuumlloumlnoumlsen a

skandinaacutev orszaacutegokban az optimaacutelis oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakiacutetaacutesa soraacuten az 1980-as

eacutevekben A skandinaacutev (eacuteszaki) modell sajaacutetossaacutegait mutatoacute aacutellamok helyi oumlnkormaacutenyzati

rendszereit a szeacuteles hataacuteskoumlr eacutes peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi szempontboacutel a nagyobb mozgaacutesteacuter

jellemzi Ezzel szemben a latin (deacuteli) modell az autonoacutemia csekeacutelyebb fokaacutet keacutepviseli mind

hataacuteskoumlri mind pedig gazdaacutelkodaacutesi szempontboacutel Megkuumlloumlnboumlztethetjuumlk ezen tuacutel meacuteg a

foumlderaacutelis berendezkedeacutesű aacutellamok oumlnkormaacutenyzati rendszereit amelyek egyfajta aacutetmenetet

keacutepeznek az eacuteszaki eacutes a deacuteli modell koumlzoumltt

Az oumlnkormaacutenyzati meacuteretgazdasaacutegossaacuteg mellett tovaacutebbi azonosiacutethatoacute probleacutemakeacutent

jelentkezhet az uacuten bdquolaacutebbal szavazaacutesrdquo612 jelenseacutege amelyet a szakirodalom Tiebout-

modellkeacutent azonosiacutet A funkcioacutek decentralizaacutelaacutesa soraacuten azt is meacuterlegelni szuumlkseacuteges hogy az

oumlnkormaacutenyzati rendszer egyes szereplői egymaacutessal versenyhelyzetbe keruumllhetnek a

607 OATES W E Fiscal federalism New York Harcourt Brave Jovanovich 1972 150 Ideacutezi John CULLIS-Philip

JONES Koumlzpeacutenzuumlgyek eacutes koumlzoumlsseacutegi doumlnteacutesek Aula 2003 479 608 MUSGRAVE R A The Theory of Public Finance McGraw-Hill New-York 1959 Ideacutezi SZALAI Aacutekos

Fiskaacutelis foumlderalizmus Koumlzgazdasaacutegi Szemle XLIX eacutevf 2002 maacutejus 425 609 Szalai Aacutekos ilyen probleacutemakeacutent azonosiacutetja toumlbbek koumlzoumltt az informaacutecioacutes probleacutemaacutekat a decentralizaacutecioacute

mellett ez esetben az szoacutel hogy a helyi lakossaacuteg igeacutenyeiről az alsoacutebb szintű szervek leacutenyegesen koumlnnyebben

informaacuteloacutedhatnak miacuteg a koumlzponti szint eseteacuteben az informaacutecioacutek megszerzeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben jelentős

tranzakcioacutes koumlltseacutegek meruumllhetnek fel Ezzel szemben aacutellhat azonban eacutes a centralizaacutecioacute erősiacutetheti az uacuten

tuacutelcsordulaacutesi hataacutes valamint a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg SZALAI (2002) 425-426 610 BOTOS ndash SCHLETT (2010) 89 611 SZALAI (2002) 426 612 A lakossaacuteg a helyben fizetendő koumlzterhek eacutes a szolgaacuteltataacutesok sziacutenvonala alapjaacuten vaacutelaszt lakoacutehelyet

209

koumlzszolgaacuteltataacutesok piacaacuten tovaacutebbaacute versengő poziacutecioacute alakulhat ki a kuumlloumlnboumlző erőforraacutesok

megszerzeacutese soraacuten is A versengeacutesnek azonban jelentkezhetnek kaacuteros hataacutesai is hiszen az

oumlnkormaacutenyzatok eacuterdekeltek lehetnek abban hogy csak azokat az erőforraacutesokat szerezzeacutek

meg amelyek hasznot hoznak szaacutemukra eacutes mindattoacutel igyekeznek megszabadulni amelyek

koumlltseacuteget eredmeacutenyezhetnek

Az informaacutecioacutes probleacutemaacutek koumlnnyebb aacutethidalhatoacutesaacutega mellett a decentralizaacutecioacute mellett szoacuteloacute

kiemelkedően fontos eacuterv az elszaacutemoltathatoacutesaacuteg az ellenőrzeacutes hateacutekonysaacutega A teruumlleti helyi

oumlnkormaacutenyzatok teveacutekenyseacutegeacutet a foumlldrajzi egyseacuteg a telepuumlleacutes teruumlleteacuten lakoacute vaacutelasztoacutepolgaacuterok

keacutepesek leginkaacutebb megiacuteteacutelni iacutegy a vaacutelasztaacutesok soraacuten sor keruumllhet az elszaacutemoltataacutesra is E

keacuterdeacutest illetően azonban a vaacutelasztoacutek taacutejeacutekozottsaacutega az eacuterdekek koumlveteacutese az uacuten racionaacutelis

szavazoacutei magatartaacutes is befolyaacutesoloacute teacutenyező a koumlzoumlsseacutegi doumlnteacuteshozatalban A szavazoacute a

kollektiacutev doumlnteacuteshozatali mechanizmus egyik dominaacutens teacutenyezője magaacutet a racionaacutelis szavazoacute

hipoteacuteziseacutet Downs dolgozta ki A hipoteacutezis fő keacuterdeacutese hogy milyen hasznot vaacuterhat a szavazoacute

attoacutel ha reacuteszt vesz a vaacutelasztaacutes folyamataacuteban bdquoAmikor azt meacuterlegeli hogy elmenjen-e

szavazni az egyeacuten azt becsuumlli meg hogy mennyivel jaacuter jobban ha szavazataacutenak koumlszoumlnhetően

a kiacutevaacutent eredmeacuteny keruumll ki győztesenrdquo A vaacutelasztoacutek taacutejeacutekozottsaacutegaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben utalni

kell az informaacutecioacute megszerzeacuteseacutenek koumlltseacutegeire is amelyet a vaacutelasztoacutek nem biztos hogy

vaacutellalnak ezeacutert a racionaacutelis szavazoacute taacutejeacutekozatlansaacutega is koumlzrejaacutetszhat az eredmeacutenyben 613 A

koumlzoumlsseacutegi doumlnteacuteshozatalban reacutesztvevő szavazoacutekkal oumlsszefuumlggeacutesben fogalmazoacutedott meg a

fiskaacutelis illuacutezioacute teoacuteriaacuteja mely szerint a szavazoacutek nem keacutepesek arra hogy reaacutelisan

megbecsuumlljeacutek a koumlzkiadaacutesokra fordiacutetott kiadaacutesokat a kiadaacutesok eredmeacutenyekeacutent jelentkező

hasznot614

A decentralizaacutecioacute keacuterdeacuteseacutevel kapcsolatban a koraacutebban emliacutetett kormaacutenyzati funkcioacutek soraacuteboacutel

a stabilizaacutecioacutes funkcioacutera gyakorolt hataacutes is emliacuteteacutest eacuterdemel615 A stabilizaacutecioacute kizaacuteroacutelag aacutellami

funkcioacutenak kell tekinteni a teruumlleti helyi decentralizaacutelt szervek meacuteretuumlkneacutel befolyaacutesuknaacutel

fogva nem lehetnek keacutepesek arra hogy a gazdasaacutegi folyamatokra hateacutekonyan reagaacuteljanak az

esetleges vaacutelsaacuteghelyzeteket ellensuacutelyozni kezelni tudjaacutek A teruumlleti helyi oumlnkormaacutenyzatok

koumlzszolgaacuteltataacutesi gazdaacutelkodaacutesi politikaacutejaacutenak eacuteppen ezeacutert oumlsszhangban kell aacutellnia a

613 DOWNS A An Economic Theory of Democracy New York Harper amp Row Ideacutezi CULLIS-JONES (2003)

109 614 CULLIS-JONES (2003) 134-135 SZALAI (2002) 429 615 Peacuteldakeacutent emliacutethető hazai viszonyokat tekintve az oumlnkormaacutenyzatok eladoacutesodaacutesi folyamata kuumlloumlnoumlsen a 2000-

es eacutevek maacutesodik feleacuteben amely igen komoly negatiacutev hataacutest fejtett ki az aacutellamhaacuteztartaacutes hiaacutenyaacutera

210

makrogazdasaacutegi ceacutelkitűzeacutesekkel A decentralizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt teruumlleti helyi

szerveknek ily moacutedon a nemzetgazdasaacutegi ceacutelok figyelembe veacuteteleacutevel kell műkoumldniuumlk616

A peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute szempontjait vizsgaacutelva a helyi teruumlleti szintű decentralizaacutelt

szervek beveacuteteli forraacutesai kiemelt figyelmet eacuterdemelnek A legfőbb keacuterdeacutes toumlbbek koumlzoumltt abban

aacutell hogy milyen tiacutepusuacute adoacuteztataacutesi lehetőseacuteg617 keruumll biztosiacutetaacutesra helyi teruumlleti szinten illetve

hogyan reacuteszesedik a decentralizaacutelt szerv a teruumlleteacuten keacutepződoumltt aacutellami beveacutetelekből A helyi

oumlnkormaacutenyzatok elsősorban hasznaacutelati diacutejra eacutes vagyoni tiacutepusuacute adoacutekra lehetnek jogosultak A

koumlzponti kormaacutenyzat eacutelhet a taacutersasaacutegi adoacute kiveteacuteseacutevel vagy az egyenlőtlenuumll megoszloacute

termeacuteszeti erőforraacutesok illetve a szemeacutelyek progressziacutev joumlvedelmeacutenek adoacuteztataacutesi

lehetőseacutegeacutevel A decentralizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent egyre toumlbb figyelmet fordiacutetottak olyan adoacute-

eacutes peacutenzuumlgyi transzfer-rendszer kieacutepiacuteteacuteseacutere amely keacutepes lehet az oumlnkormaacutenyzati feladatok eacutes

beveacutetelek koumlzoumltti oumlsszhang megteremteacuteseacutere618 Az utoacutebbi esetben az is vizsgaacutelandoacute hogy az

aacutellami beveacutetelek kuumlloumlnboumlző elvek menteacuten toumlrteacutenő megosztaacutesa a helyi teruumlleti szinttel milyen

hataacutesokkal jaacuter mikeacutent befolyaacutesolja adott esetekben decentralizaacuteltan műkoumldő szerveket A

koumlzponti kormaacutenyzati szerv aacuteltal a helyi teruumlleti szerv szaacutemaacutera biztosiacutetott forraacutesok

kormaacutenyzati transzferek toumlbbfeacutele ceacutelt is szolgaacutelhatnak Ilyen ceacutelkitűzeacuteskeacutent emliacutethető az aacutellam

aacuteltal szuumlkseacutegesnek tartott szolgaacuteltataacutesi sziacutenvonal fenntartaacutesa a helyi teruumlleti szervek

joumlvedelemtermelő - szerző keacutepesseacutegeacutenek elteacuterő mivoltaacuteboacutel keletkező egyensuacutelytalansaacuteg

kikuumlszoumlboumlleacutese stb Nyilvaacutenvaloacute tehaacutet hogy kizaacuteroacutelagosan csak a helyi beveacutetelek nem

keacutepezhetnek elegendő forraacutest a helyi teruumlleti koumlzhatalmi koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatok

ellaacutetaacutesaacutera A koumlzponti kormaacutenyzat aacuteltal biztosiacutetott transzfereknek toumlbb tiacutepusa is leacutetezhet

amennyiben a decentralizaacutelt szervezet felteacutetel neacutelkuumll jut forraacuteshoz vagy egy adott feladatot

finansziacuterozhat illetve addicionaacutelis felteacutetelt is szabhat619 Megkuumlloumlnboumlztethető a felteacutetel neacutelkuumlli

taacutemogataacutes (unconditional grant general grant) a felteacutetelhez koumltoumltt (conditional non-matching

grant) valamint az illesztett taacutemogataacutes (matching grant) kategoacuteriaacuteit E kategorizaacutelaacutes

termeacuteszetszerűleg a hazai oumlnkormaacutenyzati koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes tereacuten is eacutertelmezhető

616 SZALAI (2002) 430 617 A decentralizaacutelt adoacuteztataacutes eacutes a beveacutetelek megosztaacutesaacutenak alapelveit hagyomaacutenyosan Musgrave nyomaacuten

hataacuterozzaacutek meg A toumlbbszintű kormaacutenyzaacutessal rendelkező aacutellamok eseteacuteben a decentralizaacutelt adoacuteztataacutes

legfontosabb keacuterdeacutese az hogy kinek kell adoacuteznia hol eacutes mi az adoacute taacutergya (rsquoWho should tax where and whatrsquo

Musgrave 1983) Rethinking Subnational Taxes A New Look at Tax Assingment (Richard M Bird) IMF

Working Paper 1999 4

httpwwwimforgexternalpubsftwp1999wp99165pdf 618 IMF Working Paper (1999) 4-5 619 SZALAI (2002) 434-435

211

A decentralizaacutelt peacutenzuumlgyi rendszer alapvető jellegzetesseacutegeinek felvaacutezolaacutesaacutet koumlvetően az

decentralizaacutelt rendszer peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutes autonoacutemia-elemeinek ismerteteacuteseacutere keruumll sor az

Euroacutepa Tanaacutecs egyes dokumentumainak teveacutekenyseacutegeacutenek elemzeacuteseacutevel

2 A gazdaacutelkodaacutesi ndash peacutenzuumlgyi autonoacutemia az Euroacutepa Tanaacutecs dokumentumaiban

21 A Charta peacutenzuumlgyi autonoacutemiaacutera vonatkozoacute rendelkezeacutesei

A Charta az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak biztosiacutetaacutesaacutera

vonatkozoacutean reacuteszletes koumlvetelmeacutenyrendszert hataacuteroz meg620 Kiemelten foglalkozik az

oumlnkormaacutenyzati rendszer műkoumldeacutesi felteacutetelrendszereacutenek teacutemaacutejaacuteval Elsődlegesen roumlgziacuteti

megfelelő meacuterteacutekű szabadon felhasznaacutelhatoacute peacutenzuumlgyi koumlltseacutegveteacutesi forraacutesokra valoacute

jogosultsaacutegot amelyek oumlsszhangban aacutellnak az ellaacutetandoacute feladatokkal A Charta az

Alkotmaacutenyban illetőleg jogszabaacutelyban meghataacuterozott feladat finansziacuterozaacutesa eseteacuteben aacutelliacutetja

fel az araacutenyossaacutegi koumlvetelmeacutenyt az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal oumlnkeacutent vaacutellalt teveacutekenyseacutegek

eseteacuteben keacutetseacutegkiacutevuumll nem aacutell fenn a finansziacuterozaacutesi koumltelezettseacuteg nem eacuterveacutenyesuumll az

araacutenyossaacuteg koumlvetelmeacutenye sem

A koumlltseacutegveteacutesi beveacutetelekre a gazdaacutelkodaacutes forraacutesaira vonatkozoacutean elvaacuteraacuteskeacutent roumlgziacuteti hogy

ezek a forraacutesok olyan helyi adoacute- illetőleg diacutejbeveacutetelből szaacutermazzanak amelyek

megaacutellapiacutetaacutesaacutera a forraacutesokkal oumlsszefuumlggő doumlnteacuteshozatalra a helyi oumlnkormaacutenyzat

felhatalmazaacutessal rendelkezik A helyi adoacuteztataacutes eacutes maacutes diacutejjellegű beveacutetelek megaacutellapiacutetaacutesa

tradicionaacutelis oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlrnek minősuumll621

Az oumlnkormaacutenyzati forraacutesok biztosiacutetaacutesaacutera hivatott peacutenzuumlgyi rendszerekkel szembeni

koumlvetelmeacutenykeacutent fogalmazoacutedik meg a kellő rugalmassaacuteg eacutes a feladatellaacutetaacutes finansziacuterozaacutesi

szuumlkseacutegleteinek vaacuteltozaacutesaacutehoz valoacute igazodaacutes igeacutenye Horizontaacutelis kiegyenliacutető rendszer

alkalmazaacutesa szinteacuten elengedhetetlen annak eacuterdekeacuteben hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt

fennaacutelloacute teruumlleti egyenlőtlenseacutegek a joumlvedelemtermelő keacutepesseacutegben gazdasaacutegi potenciaacutelban

megleacutevő kuumlloumlnbseacutegek ne eredmeacutenyezhesseacutek az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal nyuacutejtott

koumlzszolgaacuteltataacutesok sziacutenvonalaacutenak jelentős elteacutereacuteseacutet A kiegyenliacuteteacutessel oumlsszefuumlggeacutesben

ugyanakkor elvaacuteraacutes hogy az oumlnkormaacutenyzatok felelősseacutegeacutebe tartozoacute feladatkoumlroumlket illetően

megleacutevő doumlnteacutesi szabadsaacutegaacutet ne korlaacutetozza

620 9 cikk 621 A tradicionaacutelis hataacuteskoumlrt taacutemasztja alaacute hazai viszonylatban a koumlvetkező megaacutellapiacutetaacutes bdquohellipa helyi adoacutek

megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz valoacute jog pontosabban a helyi adoacutekkal kapcsolatos hataacuteskoumlr nem szaacutermazeacutekos hanem eredetirdquo

Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel szoacuteloacute tv magyaraacutezata (szerk NAGY Marianna HOFFMAN Istvaacuten) HVG-

ORAC Budapest 2012 365

212

A Charta a peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi forraacutesok megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten is roumlgziacuteti az egyezteteacutesi

koumltelezettseacuteget a doumlnteacuteshozoacute eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt veacutelemeacutenyezeacutesi jog

biztosiacutetaacutesaacutet tartja szuumlkseacutegesnek a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a koumlltseacutegveteacutesi forraacutesaik

meghataacuterozaacutesaacuteban

A Charta a feladatfinansziacuterozaacutesi rendszert aacuteltalaacuteban nem preferaacutelja ndash amint az a keacutesőbbiekben

ismertetendő a Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega aacuteltal kibocsaacutetott Ajaacutenlaacutesokban is tuumlkroumlződik ndash

azonban nem is zaacuterja ki az ilyen tiacutepusuacute aacutellami taacutemogataacutesokat A hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutenak

peacutenzuumlgyi eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutenő befolyaacutesolaacutesaacutenak kizaacuteraacutesa eacuterdekeacuteben hataacuterozza meg

koumlvetelmeacutenykeacutent hogy a feladatfinansziacuterozaacutes a taacutemogataacutesok juttataacutesa nem korlaacutetozhatja az

oumlnaacutelloacute doumlnteacuteshozatali jogot

Biztosiacutetja tovaacutebbaacute annak lehetőseacutegeacutet hogy oumlnaacutelloacute tőkepiaci szereplőkeacutent megjelenhessenek a

helyi oumlnkormaacutenyzatok a felleacutepeacutes ceacutelja beruhaacutezaacutesaik finansziacuterozaacutesa hitelfelveacutetel uacutetjaacuten E

leacutepeacutesre csak jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt nyiacutelhat lehetőseacuteg Fontos kiemelni hogy a rendelkezeacutes

csak a beruhaacutezaacutesi ceacuteluacute hitelfelveacutetel jogaacutet tartja garanciaacutelis elemnek a műkoumldeacutesi ceacuteluacute

hitelfelveacutetelről nem tartalmaz rendelkezeacutest

22 Az Euroacutepa Tanaacutecs teveacutekenyseacutege

Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben a Chartaacuteban lefektetett alapvető

jelentőseacutegű garanciaacutelis rendelkezeacutesek mellett a Miniszterek Tanaacutecsa is toumlbb dokumentumaacuteban

fogalmazott meg elvaacuteraacutesokat a tagaacutellamok feleacute Kiemeleacutesre eacuterdemes a Miniszterek Tanaacutecsa

aacuteltal 2004-ben elfogadott Ajaacutenlaacutes a helyi eacutes regionaacutelis szintű peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi

gazdaacutelkodaacutesroacutel622 Azok az alapelvek amelyek meghataacuterozoacuteak a peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi

gazdaacutelkodaacutes teruumlleteacuten az alaacutebbiakban foglalhatoacutek oumlssze

(1) a tagaacutellami gazdasaacutegpolitikaacutenak biztosiacutetania kell az oumlsszhangot a prioritaacuteskeacutent

megfogalmazott ceacutelok koumlzoumltt

(2) szuumlkseacuteges megteremteni eacutes fenntartani a helyi eacutes regionaacutelis oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi

stabilitaacutesaacutet

(3) toumlrekedni kell a koumlzoumlsseacutegi szolgaacuteltataacutesok tereacuten a koumlltseacuteg-hateacutekony formaacutek kialakiacutetaacutesaacutera eacutes

(4) meg kell erősiacuteteni a doumlnteacutesek nyilvaacutenossaacutegaacutet eacutes az elszaacutemoltathatoacutesaacutegot

2005-ben fogadtaacutek el a Helyi eacutes Regionaacutelis Oumlnkormaacutenyzatok Peacutenzuumlgyi Forraacutesairoacutel szoacuteloacute

Ajaacutenlaacutest623 A peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia taacutergykoumlreacutevel oumlsszefuumlggeacutesben a Tanaacutecs

622 Rec (2004) 1 Adopted on 8 January 2004 httpswcdcoeintViewDocjspid=103899 623 Rec (2005) 1 Adopted on 19 January 2005

httpswcdcoeintViewDocjspid=812131ampBackColorInternet=B9BDEEampBackColorIntranet=FFCD4FampBac

kColorLogged=FFC679

213

Miniszteri Bizottsaacutegaacutenak 2005-ben a tagaacutellamok szaacutemaacutera kibocsaacutetott Ajaacutenlaacutesa alapelvi

jelentőseacutegű megfogalmazaacutesokat tartalmaz a helyi eacutes regionaacutelis helyhatoacutesaacutegok peacutenzuumlgyi

forraacutesaival oumlsszefuumlggeacutesben624 Az ajaacutenlaacutes a tagaacutellamok koumlzponti kormaacutenyzatai szaacutemaacutera

deklaraacutel a peacutenzuumlgyi rendszer műkoumldteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggő koumlvetendő megoldaacutesokat Toumlbbek

koumlzoumltt javasolja a kormaacutenyzaacutes kuumlloumlnboumlző szintjei viszonyaacuteban az aacutellami peacutenzuumlgyi forraacutesok

igazsaacutegos elosztaacutesaacutet Emellett meghataacuterozza azokat az alapelveket is amelyek eacuterveacutenyesiacuteteacutese

garantaacutelja a helyhatoacutesaacutegok szaacutemaacutera a kiadaacutesaik teljesiacuteteacuteseacutet lebonyoliacutetoacute peacutenzuumlgyi rendszert A

dokumentum aacuteltal lefektetett legfontosabb koumlvetelmeacutenyek ndash amelyek a peacutenzuumlgyi forraacutesok

elosztaacutesaacuteval eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok kiadaacutesaival fuumlggenek oumlssze ndash a koumlvetkezők szerint

oumlsszegezhetők

(1) biztosiacutetani szuumlkseacuteges a peacutenzuumlgyi forraacutesok igazsaacutegos elosztaacutesaacutet a kuumlloumlnboumlző kormaacutenyzati

szintek koumlzoumltt melynek soraacuten szaacutemiacutetaacutesba kell venni a szaacutemukra megaacutellapiacutetott feladatokat eacutes a

gazdasaacutegi koumlruumllmeacutenyek alakulaacutesaacutenak megfelelően az esetleges vaacuteltoztataacutesokat is alkalmazni

kell a feladatkoumlroumlk fuumlggveacutenyeacuteben

(2) a kiadaacutesok fedezeteacutere a helyi oumlnkormaacutenyzati szaacutemaacutera olyan peacutenzuumlgyi rendszer

műkoumldteteacuteseacutet kell biztosiacutetani amelynek alapelvei az alaacutebbiak

(3) a helyi oumlnkormaacutenyzatok forraacutesai eacutes kiadaacutesai oumlsszhangban aacutelljanak azokkal a

koumlvetelmeacutenyekkel amelyeacutert felelősseacuteggel tartoznak a feladataik koumlltseacuteghateacutekony ellaacutetaacutesa

soraacuten

(4) a nemzeti gazdasaacutegpolitika keretei koumlzoumltt a helyi oumlnkormaacutenyzatok rendelkezzenek

felhatalmazaacutessal arra hogy sajaacutet forraacutesaikat megemelhesseacutek

(5) a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera nyuacutejtott aacutellami taacutemogataacutesok meghataacuterozoacute meacuterteacuteke eacutes

aacuteltalaacuteban a sajaacutet forraacutesok felhasznaacutelaacutesa nem lehet ceacutelhoz koumltoumltt felhasznaacutelaacutesuacute

(6) az aacutellami taacutemogataacutesok meacuterteacutekeacutenek igazsaacutegosnak aacutetlaacutethatoacutenak kiszaacutemiacutethatoacutenak kell

lennie az igazsaacutegossaacuteg azt a koumlvetelmeacutenyt taacutemasztja hogy a kiadaacutesokra vonatkozoacute szabaacutelyok

mindenkire neacutezve aacuteltalaacutenosak haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes-mentesek stabilak valamint nem

lehetnek sem oumlnkeacutenyesek sem pedig ad hoc alapon vitathatoacuteak

(7) a peacutenzuumlgyi kiegyenliacuteteacutesi rendszernek lehetőveacute kell tennie a helyi oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera hogy polgaacuteraik szaacutemaacutera szeacuteles koumlrben oumlsszehasonliacutethatoacute szolgaacuteltataacutesokat nyuacutejtsanak

csereacutebe az oumlsszehasonliacutethatoacute meacuterteacutekű adoacutek eacutes diacutejak fizeteacuteseacuteeacutert a rendszernek figyelembe kell

vennie mind a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacuteben mind pedig a kiadaacutesi

szuumlkseacutegletekben mutatkozoacute kuumlloumlnbseacutegeket

624 Recommendation Rec(2005)1 of the Committee of Ministers to member states on the financial resources of

local and regional authorities httpswcdcoeintViewDocjspid=812131 (2015 04 22)

214

(8) amennyiben a nemzeti gazdasaacutegpolitika koumlvetelmeacutenyei megkiacutevaacutenjaacutek olyan inteacutezkedeacutesek

tehetők amelyek biztosiacutetjaacutek hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi rendszere

kiegyensuacutelyozott legyen oumlsszefoglaloacutean azoknak a kiacutevaacutenalmaknak megfeleljen mint

a) nem lehet araacutenytalan a keacuterdeacuteses teruumlleteken

b) ne lehessen vitathatoacute az oumlnkormaacutenyzatok vagy keacutepviselőik aacuteltal eacutes

c) jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott legyen

(9) azokat a sajaacutetos korlaacutetozaacutesokat amelyek csak korlaacutetozott szaacutemuacute oumlnkormaacutenyzatra

vonatkoznak amint a helyzet lehetőveacute teszi fel kell oldani

(10) amennyiben szuumlkseacuteges feluumll kell vizsgaacutelni a helyi adoacuteztataacutes eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzat

taacutemogataacutesainak jogi eacutes igazgataacutes kereteit hogy oumlsztoumlnoumlzze a szolgaacuteltataacutesnyuacutejtaacutes

hateacutekonysaacutegaacutenak a peacutenzuumlgyi kiegyensuacutelyozoacute mechanizmus jogi eacutes igazgataacutesi kereteinek a

fejleszteacuteseacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt a korrektseacuteget eacutes a szolidaritaacutest kuumlloumlnoumls

tekintettel az Ajaacutenlaacuteshoz csatolt iraacutenymutataacutesokra

(11) be kell vonni a keacutepviselőket a peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi teruumlleten veacutegrehajtandoacute reformok

vitaacuteiba kuumlloumlnoumlskeacuteppen az Ajaacutenlaacutesban meghataacuterozott koumlvetelmeacutenyekre eacutes az e szerint

megvaloacutesuloacute inteacutezkedeacutesek veacutegrehajtaacutesaacuteba

Az Ajaacutenlaacutes iraacutenymutataacutest fogalmaz meg a koumlzponti kormaacutenyzati szervek szaacutemaacutera

Meghataacuterozza ezen tuacutelmenően azokat a koumlvetelmeacutenyeket amelyeket a hely adoacuteztataacutes

rendszereacutenek műkoumldteteacutese soraacuten a tagaacutellamoknak figyelembe kell venniuumlk A peacutenzuumlgyi

kiegyenliacuteteacutesi rendszerrel kapcsolatos kiacutevaacutenalmak magukban foglaljaacutek tovaacutebbaacute a kiadaacutesi

szuumlkseacutegletek valamint a peacutenzuumlgyi kapacitaacutesok kiegyenliacuteteacuteseacutet is Az aacutellami taacutemogataacutesokkal

oumlsszefuumlggeacutesben az Ajaacutenlaacutes roumlgziacuteti hogy a koumlzponti kormaacutenyzat aacuteltal nyuacutejtott taacutemogataacutesok

formaacuteit eacutes meacuterteacutekeacutet jogszabaacutelyban kell roumlgziacuteteni illetve olyan eljaacuteraacutesok alapjaacuten hozhassanak

doumlnteacutest taacutemogataacutesi uumlgyekben amelyek kriteacuteriumait jogszabaacutely aacutellapiacutetja meg A kormaacutenyzat

aacuteltal gyakorolt meacuterlegeleacutesi jogkoumlrt csoumlkkenteni kell a taacutemogataacutesok kiszaacutemiacutetaacutesa eacutes teacutenyleges

megaacutellapiacutetaacutesa soraacuten annak eacuterdekeacuteben hogy elkeruumllhetőveacute vaacuteljanak a taacutergyilagossaacuteggal eacutes a

hitelesseacuteggel kapcsolatos esetleges probleacutemaacutek Az aacutellami taacutemogataacutesok tereacuten elhataacuterolja az

aacuteltalaacutenos eacutes specifikus taacutemogataacutesok kategoacuteriaacutejaacutet elteacuterő koumlvetelmeacutenyek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek

szuumlkseacutegesseacutegeacutevel Leacutenyeges az aacuteltalaacutenos taacutemogataacutesokkal oumlsszefuumlggeacutesben annak kiemeleacutese

hogy a magasabb szintű kormaacutenyzati szervek aacuteltal a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera nyuacutejtott

hozzaacutejaacuterulaacutesok leacutenyegi reacuteszeacutet aacuteltalaacutenos taacutemogataacutes formaacutejaacuteban szuumlkseacuteges biztosiacutetani A

specifikus hozzaacutejaacuterulaacutesok korlaacutetozzaacutek a vaacutelasztaacutes szabadsaacutegaacutet a helyi politika alakiacutetaacutesaacuteban

keveacutesbeacute hateacutekonyak mint az aacuteltalaacutenos taacutemogataacutesok a forraacutesok hiaacutenyossaacutegaacutenak megoldaacutesaacuteban

eacutes nem tekinthetőek hasznosnak a kiegyenliacutető eszkoumlzoumlk tereacuten A specifikus taacutemogataacutesok

215

igeacutenybeveacutetele aacuteltalaacutenosan korlaacutetozandoacute a szuumlkseacuteges szintre a koumlvetkező ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet

szolgaacutelhatjaacutek

(1) tőkeberuhaacutezaacutesok (koumlzoumls) finansziacuterozaacutesa a kiegyensuacutelyozott fenntarthatoacute regionaacutelis

fejleszteacutesi politikaacutek reacuteszekeacutent

(2) annak biztosiacutetaacutesaacutera hogy meghataacuterozott helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok amelyekre neacutezve a

minimum koumlvetelmeacutenyek nemzeti szinten meghataacuterozaacutesra keruumlltek az egeacutesz orszaacutegban

szabvaacuteny szerinti minőseacutegben biztosiacutethatoacuteak legyenek

(3) meghataacuterozott helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok koumlzponti koumlltseacutegei kiegyenliacuteteacutesekeacutent amennyiben

nem keruumllnek kompenzaacutelaacutesra horizontaacutelis taacutemogataacutesi mechanizmusokon keresztuumll amelyek

oumlnkeacutentes megaacutellapodaacutesokboacutel vagy toumlrveacutenyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten aacutellnak fenn

(4) meghataacuterozott koumlzszolgaacuteltataacutesok finansziacuterozaacutesa amelyeket a helyi oumlnkormaacutenyzatok az

aacutellam neveacuteben nyuacutejtanak vagy kiegyenliacutető koumlltseacutegek amelyek a helyi oumlnkormaacutenyzatoknaacutel

olyan esetekben meruumllnek fel amikor maacutes hatoacutesaacutegok delegaacutelnak szaacutemukra feladatokat amiacuteg

a specifikus taacutemogataacutesok csak ceacutelhoz koumltoumltten hasznaacutelhatoacutek fel kuumlloumlnoumlsen azeacutert mert

oumlsztoumlnzőkeacutent szolgaacutelnak az aacuteltalaacutenos taacutemogataacutesok sokkal inkaacutebb hateacutekonyak a koumlzponti

szerveknek meacuterlegelni kell hogy melyik megoldaacutes preferaacutelt reacuteszuumlkről oumlsszhangban a helyi

autonoacutemia koumlvetelmeacutenyeacutevel kuumlloumlnoumlsen a keacuterdeacuteses esetben

Az elmuacutelt eacutevekben az euroacutepai aacutellamoknak is szembe kellett neacutezniuumlk a 2008-ban kirobbant

gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg kihiacutevaacutesaival eacutes a vaacutelsaacuteggal oumlsszefuumlggeacutesben a helyi oumlnkormaacutenyzatoknak is

sajaacutetos neheacutezseacutegekkel kellett megbirkoacutezniuk kuumlloumlnoumlsen a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok teruumlleteacuten

Milyen vaacutelaszokat adhattak az aacutellamok ezekre a kihiacutevaacutesokra

A helyi eacutes regionaacutelis kormaacutenyzaacuteseacutert felelős miniszterek 2009-ben Utrechtben doumlntoumlttek arroacutel

hogy a peacutenzuumlgyi vaacutelsaacuteg oumlnkormaacutenyzatokra gyakorolt hataacutesaacutet kiemelt figyelemmel kell kiacuteseacuterni

Megkuumlloumlnboumlztetett eacuterdeklődeacutes kiacuteseacuterte a bdquoJoacute helyi eacutes regionaacutelis kormaacutenyzaacutes a vaacuteltozoacute időkben

a vaacuteltozaacutesok kihiacutevaacutesardquo teacutemaacutejaacutet a Helyi eacutes Regionaacutelis Kormaacutenyzaacuteseacutert felelős Miniszterek

Konferenciaacutejaacuten625 A felelős miniszterek egyeteacutertettek abban hogy hateacutekony eacutes eredmeacutenyes

egyuumlttműkoumldeacutest biztosiacutetanak a reacutesztvevők ndash a koumlzponti kormaacutenyzat a helyi eacutes regionaacutelis

oumlnkormaacutenyzatok ideeacutertve ezek szervezeteit is ndash szaacutemaacutera eacutes koumlvetik azokat az

iraacutenymutataacutesokat amelyek a gazdasaacutegi vaacutelsaacutegra adandoacute lehetseacuteges koumlzpolitikai vaacutelaszokat

625 15-16-17 november Utrecht The Netherlands 16th session The official website of the Conference

httpwwwminconf16com

216

tartalmazzaacutek annak eacuterdekeacuteben hogy szaacutemiacutetaacutesba vegyeacutek enyhiacutetseacutek eacutes legyőzzeacutek a gazdasaacutegi

vaacutelsaacuteg oumlnkormaacutenyzatokra gyakorolt hataacutesait626

A miniszterek az Utrechti Deklaraacutecioacute kiadaacutesaacutet koumlvetően legkoumlzelebb Ukrajnaacuteban teacutertek vissza

a teacutemaacutera 2011-ben elfogadtaacutek a Kijevi Deklaraacutecioacutet627 A Kijevi Deklaraacutecioacute eacutes az

Iraacutenymutataacutesok a Helyi eacutes Regionaacutelis Demokraacutecia Euroacutepai Bizottsaacutegaacutenak Jelenteacuteseacuten

alapulnak628A Kijevi Iraacutenymutataacutesok raacutevilaacutegiacutetottak arra a teacutenyre hogy a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg

ideacutezte elő annak felismereacuteseacutet hogy radikaacutelis fejleszteacutesi inteacutezkedeacutesek szuumlkseacutegesek mind a

kormaacutenyzaacutes mind pedig a koumlzkiadaacutesok tereacuten A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteban

eacutes az Euroacutepai Szociaacutelis Chartaacuteban foglalt elvek alapul veacuteteleacutevel meg kell veacutedeni eacutes ki kell

keacutenyszeriacuteteni a helyi demokraacutecia eacutes a szociaacutelis felelősseacuteg eacuterteacutekeit Az Iraacutenymutataacutes

azonosiacutetotta a lehetseacuteges koumlzpolitikai vaacutelaszokat uacutegymint

(1) stabilizaacutelni szuumlkseacuteges a helyi beveacutetelek alapjait

(2) fejleszteni indokolt az elszaacutemoltathatoacutesaacutegot eacutes a hateacutekonysaacutegot

(3) kuumlzdeni kell a szociaacutelis ellehetetlenuumlleacutes ellen

(4) a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten partnerseacutegre kell toumlrekedni

(5) szeacutelesiacuteteni szuumlkseacuteges a helyi alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteget eacutes meacuterlegeleacutesi lehetőseacutegeket

(6) a gazdasaacutegi megteacuteruumlleacutest biztosiacutetani kell

Az Iraacutenymutataacutes neacutehaacuteny olyan pontjaacutet eacuterdemes kiemelni amely toumlbbeacute-keveacutesbeacute relevanciaacuteval

rendelkezik a magyarorszaacutegi vaacuteltozaacutesok szempontjaacuteboacutel is A helyi autonoacutemia szempontjaacuteboacutel

kiemelkedő a beveacuteteli forraacutesok stabilizaacutelaacutesa A Charta 9 cikke roumlgziacuteti a helyi

oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi forraacutesaira vonatkozoacute rendelkezeacuteseket bdquo1 A helyi oumlnkormaacutenyzatok

a nemzeti gazdasaacutegpolitika keretein beluumll megfelelő sajaacutet peacutenzuumlgyi forraacutesokra jogosultak

amelyekkel hataacuteskoumlruumlk keretein beluumll szabadon rendelkeznekrdquo A sajaacutet beveacutetel leacutenyegesen

nagyobb lehetőseacutegeket biztosiacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera feladataik ellaacutetaacutesaacutehoz Az

aacutetvett forraacutesok meacuteg inkaacutebb fontosak A helyi koumlltseacutegveteacutesek nem fuumlgghetnek kiszaacutemiacutethatatlan

meacuterteacutekben a nemzeti szintű koumlltseacutegveteacutesi beveacutetelek elmaradaacutesaacutetoacutel eacutes a koumlltseacutegveteacutesi hiaacutenytoacutel

Az aacutetvett beveacutetelek meghataacuterozoacute reacuteszeacutet keacutepezik a helyi beveacuteteleknek amelyeket a helyi

626 Az Utrecht-i Konferenciaacuten megaacutellapiacutetott koumlvetendő iraacutenyvonalakroacutel reacuteszletesen The Impact of the Economic

Downturn on Local Government in Europe What is Happening and What Can be Done Council of Europe

2010 627 3-4 November 2011 Kyiv Ukraine 17th session httpswcdcoeintViewDocjspRef=MCL-

172820112914ampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=DG1-

CDLRampBackColorInternet=DBDCF2ampBackColorIntranet=FDC864ampBackColorLogged=FDC864 628 Local Government in Critical Times Policies for Crisis Recovery and a Sustainable Future Report Prepared

by the European Commitee on Local and Regional Democracy with input from the Council of European

Municipalities and Regions and a team of country observers in the framework of the joint project of the Council

of Europe with the Open Society Foundations (Jelenteacutes)

httpwwwccreorgdocsLocal_Government_in_critical_timesENpdf

217

oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal ellaacutetott feladatokhoz kell hozzaacuterendelni Az adoacutessaacuteggal oumlsszefuumlggeacutesben

az Iraacutenymutataacutes hangsuacutelyozta hogy neacutehaacuteny tagaacutellamban a fenntarthatatlannaacute vaacutelt helyi

oumlnkormaacutenyzati adoacutessaacuteg komoly probleacutemaacutek forraacutesa A helyi koumlltseacutegveteacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg gondos

kezeleacutest igeacutenyel eacutes aacutetlaacutethatoacute jogi szabaacutelyozaacutest a hitelkorlaacutetokra vonatkozoacutean eacutes megfelelő

feluumllvizsgaacutelati eljaacuteraacutesok bevezeteacuteseacutet eacutes műkoumldteteacuteseacutet

A koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten toumlrteacutenő egyuumlttműkoumldeacutesek ndash amely magaacuteban foglalja a

magaacutenszektor a szociaacutelis vaacutellalkozaacutesok eacutes maacutes nem-kormaacutenyzati szervezetek bevonaacutesaacutet ndash a

tagaacutellamok gyakorlataacuteban kuumlloumlnboumlzhetnek Az Iraacutenymutataacutesok kiemelik hogy a

magaacutenszektor a civil szektor bevonaacutesa a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteba oumlsszhangban kell

hogy aacutelljon a koumlzpolitikaacuteval eacutes figyelembe kell venni a hateacutekonysaacuteg eacutes az oumlsszesseacutegeacuteben

legkedvezőbb megoldaacutes koumlvetelmeacutenyeacutet eacutes mindenekelőtt azoknak a szuumlkseacutegleteit akik

szaacutemaacutera a szolgaacuteltataacutesokat nyuacutejtani kiacutevaacutenjaacutek

Veacuteguumll szuumlkseacuteges raacutemutatni az adandoacute vaacutelaszok koumlzuumll az utolsoacutera Szinteacuten kiemelkedően

fontos hogy elkeruumlljeacutek a hatalom recentralizaacutecioacutejaacutet felszaacutemoljaacutek a fenntarthatatlan kiadaacutesok

normaacuteit amelyek megakadaacutelyozzaacutek a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutenak hateacutekonysaacutegaacutet

Az Euroacutepa Tanaacutecs teveacutekenyseacutegeacutet vizsgaacutelva vaacutelnak eacuterzeacutekelhetőveacute az euroacutepai tendenciaacutek eacutes

ebben az oumlsszefuumlggeacutesben lehetseacuteges eacuterteacutekelni a hazaacutenkban bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok kivaacuteltoacute

okait mennyiben konzisztens inteacutezkedeacutesek keruumlltek bevezeteacutesre

Egy koumlzoumls feacutelelem jellemezte az euroacutepai aacutellamokat amely szerint az Euroacutepai Unioacute kiacuteseacuterletet

tesz a koumlzoumls gazdasaacutegi kormaacutenyzaacutes erősiacuteteacuteseacutere az euro-zoacutenaacuten beluumll a helyi oumlnkormaacutenyzatok

lehetőseacutegeacutenek korlaacutetozaacutesaacutera a kiadaacutesi szintjuumlk meghataacuterozaacutesaacuteban Annak eacuterdekeacuteben hogy ez

elkeruumllhetőveacute vaacuteljon szaacutemos peacutelda laacutethatoacute arra amikor a kormaacutenyok beavatkoztak a helyi

oumlnkormaacutenyzatok koumlltseacutegveteacutesi doumlnteacuteseibe Az euroacutepai orszaacutegok toumlbbseacutegeacuteben a legutoacutebbi

időkben reaacuteleacuterteacutekben a helyi koumlltseacutegveteacutesek megszoriacutetaacutesokat szenvedtek el A helyi

oumlnkormaacutenyzatok adoacutessaacutegaacutellomaacutenya ndash a GDP meghataacuterozott szaacutezaleacutekaacuteban ndash noumlvekedett a

legtoumlbb tagaacutellamban Az adoacutessaacutegaacutellomaacuteny 10 alatti noumlvekedeacutese volt tapasztalhatoacute

Olaszorszaacutegban Daacuteniaacuteban Sveacutedorszaacutegban Neacutemetorszaacutegban az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban a

Cseh Koumlztaacutersasaacutegban Luxemburgban eacutes Cipruson A legnagyobb noumlvekedeacutes Bulgaacuteriaacuteban

Litvaacuteniaacuteban eacutes Lengyelorszaacutegban koumlvetkezett be100 89 illetve 70 -os meacuterteacutekben Az EU

27 aacutetlagos emelkedeacutese 14 -os miacuteg Magyarorszaacutegon 18 Szlovaacutekiaacuteban pedig 42 -kal

noumlvekedett az adoacutessaacutegaacutellomaacuteny

Annak eacuterdekeacuteben hogy a hazai helyzetet euroacutepai oumlsszefuumlggeacutesben keruumllhessen bemutataacutesra

szuumlkseacuteges volt utalni az aacuteltalaacutenos euroacutepai tendenciaacutekra eacutes kiemelt figyelmet fordiacutetani az

Euroacutepa Tanaacutecs teveacutekenyseacutegeacutere Uralkodoacute iraacutenyzat hazaacutenkban is hogy az aacutellam egyre

218

fontosabb szerepet toumllt be a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteban napjainkban kuumlloumlnoumlsen igaz ez az aacutelliacutetaacutes

a 2010-es kormaacutenyvaacuteltaacutest koumlvetően Az aacutellam a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok teruumlleteacuten a koraacutebbi

helyi oumlnkormaacutenyzati felelősseacuteget megszuumlntetve sajaacutet hatoacutekoumlreacutebe vonta a helyi koumlzuumlgyek

igazgataacutesaacutenak leacutenyegi reacuteszeacutet A vaacuteltozaacutesok nem eacutertelmezhetőek a peacutenzuumlgyi vaacutelsaacutegra adott

vaacutelaszkeacutent egy aacutellamfilozoacutefiai meghataacuterozottsaacuteguacute erős centralizaacutecioacutes toumlrekveacutes jellemezte az

elmuacutelt eacutevek funkcionaacutelis aacutetrendeződeacuteseacutet A centralizaacutecioacutes trend tehaacutet oumlsszefuumlggeacutesben aacutell azzal

az aacutellamelmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutessel hogy vaacutelsaacutegok idejeacuten csak egy erős centralizaacutelt kormaacutenyzat

lehet sikeres A centralizaacutecioacutes folyamatok nyilvaacutenvaloacutean koumlltseacutegmegtakariacutetaacutesra is iraacutenyultak

valamint alapvető vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be az aacutellamigazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban az

aacutellamigazgataacutesi eacutes az oumlnkormaacutenyzati feladatok helyi szinten toumlrteacutenő elvaacutelasztaacutesaacutenak

eredmeacutenyekeacuteppen leacutetrejoumltt majd tovaacutebbfejleszteacutesre keruumllt a jaacuteraacutesi rendszer Meghataacuterozott

helyi koumlzuumlgyek aacutellam aacuteltali aacutetveacutetele mellett paacuterhuzamosan bevezeteacutesre keruumllt egy uacutej

feladatfinansziacuterozaacutesi rendszer

A hazai koumlruumllmeacutenyek elemzeacuteseacutere raacuteteacuterve a koumlvetkezőkben aacutettekinteacutesre keruumll az

oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutes meghataacuterozoacute elemeacutenek az oumlnkormaacutenyzati vagyonnak a

kialakulaacutesa az azt koumlvetően bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok a jelenlegi szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezet

majd ezt koumlvetően a gazdaacutelkodaacutes sajaacutetossaacutegai keruumllnek bemutataacutesra

3 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon mint a gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia leacutenyegi eleme

A tulajdonnal valoacute rendelkezeacutes a gazdaacutelkodaacutes szabadsaacutega fontos alkotoacuteeleme a helyi

oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacutenak Az oumlnkormaacutenyzat tulajdona nem oumlnmagaacuteeacutert valoacute hanem az

oumlnkormaacutenyzat mint oumlnaacutelloacute entitaacutes műkoumldeacuteseacutenek alapfelteacutetele A helyi oumlnkormaacutenyzat

koumlzoumlsseacutegi szolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesaacutera csak akkor keacutepes ha a feladatai ellaacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges

meacuterteacutekben vagyonnal rendelkezik A szolgaacuteltataacutesok az oumlnkormaacutenyzati feladatok tartalmi

keacuterdeacuteseinek vizsgaacutelataacutenaacutel a koumltelező oumlnkormaacutenyzati feladatok ellaacutetaacutesaacutenak felteacutetelei mellett az

oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok koumlreacutet is szem előtt kell tartani mivel ez utoacutebbi esetben a műkoumldeacutes

felteacuteteleit a helyi oumlnkormaacutenyzat biztosiacutetja

Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon jelenlegi formaacuteja az oumlnkormaacutenyzati rendszer leacutetrejoumltteacutevel

paacuterhuzamosan alakult ki a rsquo90-es eacutevek elejeacuten Alkotmaacutenyos alapjakeacutent az 1989 eacutevi XXXI tv

7 sect (1) bekezdeacutese a koumlvetkezők szerint aacutellapiacutetotta meg az Alkotmaacuteny 12 sect (2) bekezdeacutesben

foglalt szabaacutelyozaacutest bdquoaz aacutellam elismeri a termelői oumlnigazgataacutes eacutes az oumlnkormaacutenyzat

tulajdonaacutetrdquo Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon mibenleacuteteacutet az ezt koumlvető időszak jogalkotaacutesa

hataacuterozta meg melynek egyes fontosabb leacutepeacutesei a koumlvetkezőkben keruumllnek oumlsszefoglalaacutesra

Az Alkotmaacuteny 12 sect (2) bekezdeacuteseacutenek az oumlnkormaacutenyzat tulajdonaacutera vonatkozoacute rendelkezeacutese

219

2011 november 14 napjaacuteig azaz toumlbb mint huacutesz eacuteven keresztuumll vaacuteltozatlan szoumlvegezeacutessel eacutes

tartalommal volt hataacutelyban azaz roumlgziacutetette az oumlnkormaacutenyzat megleacutevő tulajdonaacutenak veacutedelmeacutet

Tulajdoni igeacutenyre ugyanakkor nem biztosiacutetott jogalapot629

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a telepuumlleacuteseken megyeacutekben a helyi oumlnkormaacutenyzati szervek

oumlnaacutelloacute jogalanykeacutent jelentek meg tulajdonoskeacutent jaacutertak el Ezen jogosiacutetvaacutenyok gyakorlaacutesaacutehoz

azonban aacuteltalaacuteban hiaacutenyoztak a gyakorlati tapasztalatok a megfelelő felkeacuteszuumlltseacuteggel

rendelkező uumlgyinteacutezői haacutetteacuter A vagyon feletti rendelkezeacutesi jog a keacutepviselő-testuumlletet illette

meg helyi rendeletekben meghataacuterozott moacutedon aacuteltalaacuteban a polgaacutermester illetve bizottsaacutegok

is szerepet kaptak

A vagyon forgalomkeacuteptelen korlaacutetozottan forgalomkeacutepes kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesaacutet is

el kellett veacutegezni a toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutesnak megfelelően A vagyon fogalmaacutenak indokolt e

vonatkozaacutesban szűkebb eacutertelmezeacutest adni az ingatlanokat az ingoacute vagyontaacutergyakat eacutes a

vagyoni eacuterteacutekű jogokat sorolom a vizsgaacutelandoacute kategoacuteriaacuteba csak eacuterintőlegesen keruumllnek

emliacuteteacutesre maacutes vagyon oumlsszetevők A vagyonszerzeacutes folyamataacuteban fokozatosan keruumllhetett sor

a vagyongazdaacutelkodaacutes egyes teruumlletein kuumlloumln speciaacutelis szakmai ismeretekkel biacuteroacute szervezetek

leacutetrehozaacutesaacutera is

Elsőkeacutent az a keacuterdeacutes aacutell a vizsgaacutelat koumlzeacuteppontjaacuteban hogy az aacutellami tulajdon lebontaacutesa az

oumlnkormaacutenyzatok tulajdonhoz juttataacutesa mennyiben szolgaacutelta az oumlnkormaacutenyzati rendszer

műkoumldteteacuteseacutet az oumlnkormaacutenyzati koumltelező eacutes oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok mineacutel magasabb

sziacutenvonalon toumlrteacutenő ellaacutetaacutesaacutet Folyamatos vita taacutergyaacutet keacutepezte az 1990-es eacutevekben az hogy az

oumlnkormaacutenyzati tulajdon koumlreacutenek meghataacuterozaacutesa soraacuten a jogalkotoacute milyen szerepet szaacutent az

oumlnkormaacutenyzatoknak A decentralizaacutecioacute megvaloacutesulaacutesaacuteval a koumlzoumlsseacutegi szolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesaacutet

preferaacutelta-e illetve az oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi eacuteletben valoacute markaacutens szerepvaacutellalaacutesaacutet

tartotta-e kiacutevaacutenatosnak Alapvetően keacutet koncepcioacute uumltkoumlzoumltt a helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi

szerepvaacutellalaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a bdquovaacutellalkozoacute oumlnkormaacutenyzatokrdquo ideaacuteja eacutes a koumlzszolgaacuteltatoacute

oumlnkormaacutenyzatok szerepeacutenek meghataacuterozaacutesa A helyi oumlnkormaacutenyzati kompetenciaacutek toumlrveacutenyi

szabaacutelyozaacutesaacutenak kialakulaacutesaacuteboacutel neacutehaacuteny eacutev az oumlnkormaacutenyzati rendszer leacutetrejoumltteacutet koumlvető

neacutehaacuteny eacutev eltelteacutevel egyeacutertelműen laacutethatoacute volt hogy a toumlrveacutenyalkotoacute nem toumlrekedett az

oumlnkormaacutenyzati vaacutellalkozoacutei magatartaacutes markaacutens erősiacuteteacuteseacutere fokozatosan aacutetkeruumllt a hangsuacutely a

koumlzszolgaacuteltatoacutei szerepre Kiemeleacutesre eacuterdemes hogy 1990-94 koumlzoumltt a helyi oumlnkormaacutenyzatok

629 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg 361998 (IX16) AB hataacuterozataacuteban a tulajdonveacutedelem kimondaacutesa mellett

megerősiacutetette hogy az Alkotmaacuteny ezen rendelkezeacutese nem teremt jogalapot az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

tulajdoni igeacutennyel toumlrteacutenő felleacutepeacutesre az aacutellammal szemben

220

szaacutemaacutera a tulajdon juttataacutessal kapcsolatos kormaacutenyzati politika megfelelt az oumlnkormaacutenyzati

eacuterdekeknek

Az oumlnkormaacutenyzati vagyonnal az oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi eacuteletben betoumlltoumltt szerepeacutevel

kapcsolatos keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa az elmuacutelt eacutevekben toumlbb alkalommal is az elemzeacutesek

foacutekuszaacuteba keruumllt Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon kialakulaacutesaacutenak egyes leacutepcsőfokait a

privatizaacutecioacute az aacutellami tulajdon magaacutenosiacutetaacutesaacutenak lebontaacutesaacutenak folyamataacuteban reacuteszben in

integrum restitutio-keacutent is eacuterteacutekelhetjuumlk meghataacuterozott sajaacutetossaacutegokkal630 Az oumlnkormaacutenyzati

vagyonnal valoacute gazdaacutelkodaacutes az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonosi szemleacuteletmoacutedjaacutenak alakulaacutesa a

rendszervaacuteltaacutes utaacuteni oumlnkormaacutenyzatisaacuteg első tizenoumlt eacuteveacuteben kuumlloumln is feldolgozaacutesra keruumllt

melynek megaacutellapiacutetaacutesai e fejezet kiinduloacutepontjakeacutent is szolgaacuteltak631 Az oumlnkormaacutenyzati

tulajdon hazai kialakulaacutesa hasonlatossaacutegot mutat toumlbb kelet-koumlzeacutep-euroacutepai aacutellamban lezajlott

folyamattal E helyuumltt csak arra az alapvető oumlsszefuumlggeacutesre toumlrteacutenik utalaacutes hogy az

oumlnkormaacutenyzati vagyon mint koumlzvagyon alapvetően annak eacuterdekeacuteben keruumllt aacutetadaacutesra hogy a

decentralizaacutelt koumlzfeladat-ellaacutetaacutes szolgaacutelataacuteban aacutelljon

Az oumlnkormaacutenyzatok forgalomkeacutepes ingatlanvagyonukkal szabadon rendelkezhettek ndash eacutes

rendelkezhetnek ndash iacutegy az aacutellami forraacutesok csoumlkkeneacutese a vagyon egy reacuteszeacutenek feleacuteleacuteseacutet

eredmeacutenyezte Ellenteacutetes tendencia is tapasztalhatoacute a megnoumlvekedett beruhaacutezaacutesi kedv a

hazai eacutes az euroacutepai unioacutes forraacutesok igeacutenybe veacuteteleacutevel ndash ezzel paacuterhuzamosan ndash jelentős eacuterteacutekű

vagyon keletkezett Ugyanakkor ez utoacutebbi folyamat eredmeacutenye az hogy hosszuacute taacutevuacute

elkoumlteleződeacutes keletkezett az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel nem utolsoacute sorban a sajaacutet erő megteremteacutese

eacuterdekeacuteben amely koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok az eladoacutesodaacutes iraacutenyaacuteba hatottak Az oumlnkormaacutenyzati

feladatrendszer vaacuteltozaacutesa a markaacutensabb aacutellami szerepvaacutellalaacutes az oumlnkormaacutenyzati tulajdont is

eacuterzeacutekenyen eacuterintette

Az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacutenak bemutataacutesa soraacuten azonban nemcsak a rendszervaacuteltaacutestoacutel

napjainkig terjedő időszak oumlnkormaacutenyzati tulajdont eacuterintő doumlnteacuteseivel a vagyongazdaacutelkodaacutes

vonatkozaacutesaacuteban megfogalmazhatoacute aacuteltalaacutenos tendenciaacutek keruumllnek elemzeacutesre hanem a koraacutebbi

koumlzseacutegi vaacuterosi tulajdonra vonatkozoacute rendelkezeacutesekre a tulajdonosi jogok gyakorlaacutesaacutenak

koraacutebbi korlaacutetaira is toumlrteacutenik utalaacutes A szovjet tiacutepusuacute rendszer kialakulaacutesaacutet megelőzően

iraacutenyadoacute rendelkezeacutesek hűn tuumlkroumlzteacutek a centralizaacuteltabb aacutellami berendezkedeacutes

630 Ezen kuumlloumlnleges vonaacutesokra mutat raacute SAacuteRKOumlZY Tamaacutes A korai privatizaacutecioacutetoacutel a keacutesői vagyontoumlrveacutenyig Az

aacutellami tulajdon jogaacutenak fejlődeacutese HVG-ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 2009 ciacutemű munkaacutejaacuteban A folyamat

teacutenyleges reprivatizaacutecioacutekeacutent nem eacuterteacutekelhető hiszen egyreacuteszről valoacuteban a koraacutebbi koumlzseacutegi vaacuterosi vagyon

reacuteszleges visszaaacutelliacutetaacutesa toumlrteacutent meg azonban ez a vagyon a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutet szolgaacutelja ily moacutedon nem

beszeacutelhetuumlnk magaacutenosiacutetaacutesroacutel 631 VIacuteGVAacuteRI Andraacutes (szerk) A csalaacutedi ezuumlst Tanulmaacutenyok az oumlnkormaacutenyzati vagyongazdaacutelkodaacutes koumlreacuteből

KSZK ROP 311 Programigazgatoacutesaacuteg Budapest 2007

221

szemleacuteletmoacutedjaacutet Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon funkcionaacutelis eacuterteacutekeleacutese eacutes a gazdaacutelkodaacutes egyes

elemei eseteacuteben az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek jelenteacuteseiben roumlgziacutetett megaacutellapiacutetaacutesok is

felvaacutezolaacutesra keruumllnek

31 A koumlzseacutegi vaacuterosi tulajdonra vonatkozoacute jogi szabaacutelyozaacutes a 19 szaacutezad veacutegeacuten

A vagyon feletti rendelkezeacutesi jog a koumlzseacutegi autonoacutemia leacutenyegi reacuteszekeacutent eacuterveacutenyesuumllt Mind az

első mind a maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny kiterjedt szabaacutelyozaacutest tartalmazott a tulajdonosi

jogosiacutetvaacutenyok gyakorlaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a helyi autonoacutemia

alapvető felteacutetele az oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutest szolgaacuteloacute vagyon amellyel oumlsszefuumlggő

tulajdonosi vagyonkezeleacutesi jogosiacutetvaacutenyokat a koumlzoumlsseacuteg keacutepviselete gyakorolta Nemcsak a

telepuumlleacutesen eacutelők hanem az elteacuterő jogaacutellaacutesuacute telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutegei a kezdetektől fogva

rendelkeztek sajaacutet oumlnaacutelloacute vagyonnal amely a telepuumlleacutesek lakossaacutegaacutet igazgataacutesi rendszereacutenek

műkoumldteteacuteseacutet szolgaacutelta E vagyonelemek kuumlloumlnboumlző forraacutesboacutel szaacutermazhattak632 rendelteteacutesuumlk

azonban megegyezett A tulajdon feletti rendelkezeacutesi jog azonban mindenkor korlaacutetok koumlzoumltt

eacuterveacutenyesuumllhetett Kuumlloumlnoumls jelentőseacuteget nyert e korlaacutetozaacutes a 19 szaacutezad veacutegeacuten ugyanis egyes

doumlnteacutesek csak a vaacutermegyei toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg megerősiacuteteacuteseacutet koumlvetően keruumllhettek veacutegrehajtaacutesra

eacuterveacutenyesseacuteguumlk joacutevaacutehagyaacuteshoz koumltoumltt A toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg joacutevaacutehagyaacutesi jogosultsaacutega neheziacutetette

időbeli elhuacutezoacutedaacutesa egyes esetekben gaacutetolhatta a koumlzseacuteg eacuterdekeinek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet az

ingatlangazdaacutelkodaacutes tereacuten ugyanakkor azonban az is megaacutellapiacutethatoacute hogy a joguumlgyletek

szabaacutelyszerűseacutegeacutenek koumlvetelmeacutenye megkiacutevaacutenta a feluumllvizsgaacutelatot

A polgaacuteri aacutellamra jellemző oumlnkormaacutenyzati igazgataacutesi struktuacutera hazaacutenkban a 19 szaacutezad

folyamaacuten alakult ki A telepuumlleacutesi igazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban a koumlzseacutegek miacuteg a teruumlleti

igazgataacutesban a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok a vaacutermegyeacutek eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok jutottak

doumlntő szerephez Az egyes vagyongazdaacutelkodaacutessal kapcsolatos koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzati

doumlnteacutesek csak a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg joacutevaacutehagyaacutesaacutet koumlvetően eacuterveacutenyesuumllhettek amely korlaacutetozaacutes az

aacutellamberendezkedeacutes centraacutelis voltaacuteval fuumlggoumltt oumlssze

Az első koumlzseacutegi toumlrveacuteny majd a hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről rendelkező eacutes helyeacutebe leacutepő

maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny taacutergyi hataacutelya megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel a koumlzseacuteg vagyonaacutera vonatkozoacutean

akkeacutent rendelkezett hogy a koumlzseacuteg hatoacutesaacutega kiterjed a koumlzseacutegben eacutes a teruumlleteacuten leacutetező minden

632 A telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutege vagyonaacutenak keletkezeacuteseacutet szabadkiraacutelyi vaacuterosok vaacuterosok mezővaacuterosok eseteacuteben

roumlgziacutethetteacutek pl a kivaacuteltsaacutegleveacutel a foumlldesuacuteri rendelkezeacutes a foumlldesuacuterral koumltoumltt megaacutellapodaacutes az uacuterbeacuteri

szabaacutelyozaacutes leacutetrejoumlhetett adaacutesveacutetel vagy oumlroumlkleacutes uacutetjaacuten Ez utoacutebbira kiragadott peacuteldakeacutent emliacutethetőek a

mezővaacuterosok iacutegy Gyula mezővaacuteros is amennyiben roumlgziacuteteacutesre keruumllt hogy a vaacuteros polgaacuterai maacuter a XVI

szaacutezadban is szabadon rendelkezhettek vagyonukkal bdquoAz oumlroumlkoumls neacutelkuumll elhaltak vagyonaacutenak keacutetharmada az

egyhaacutezat eacutes a szegeacutenyeket egyharmada pedig a vaacuterost illetterdquo BAacuteCSKAI Vera A mezővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat a

XV szaacutezadban eacutes a XVI szaacutezad elejeacuten In BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi

oumlnkormaacutenyzat muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971 22

222

vagyonra A koumlzseacuteg alapvető hataacuteskoumlreineacutel keruumllt roumlgziacuteteacutesre a koumlzseacuteg vagyona feletti

rendelkezeacutesi jog valamint a gazdasaacutegi műkoumldeacutesi felteacutetelekhez szuumlkseacuteges beveacutetelek koumlreacuteben a

koumlzseacutegi adoacute kiveteacuteseacutenek eacutes behajtaacutesaacutenak joga633 A vagyonjogi rendelkezeacutesek koumlzuumll

kiemelendő hogy a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg joacutevaacutehagyaacutesa utaacuten keruumllhetett veacutegrehajtaacutesra a koumlzseacutegi adoacute

megaacutellapiacutetaacutesa kiveteacutese eacutes behajtaacutesa a koumlzseacutegi vagyon elidegeniacuteteacutese szerzeacutese valamint hat

eacuteven tuacuteli haszonbeacuterbe adaacutesa

A koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes tekinteteacuteben toumlbb esetben is toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi

joacutevaacutehagyaacutest iacutert elő a toumlrveacuteny a joguumlgylet eacuterveacutenyesseacutegeacutenek felteacutetelekeacutent iacutegy pl a

koumllcsoumlnfelveacutetelre az uacutej hivatal rendszeresiacuteteacuteseacutere vagy a fennaacutelloacute megszuumlnteteacuteseacutere eacutes bdquoa

koumlltseacutegveteacutesben elő nem forduloacute terhes szerződeacutesek megkoumlteacuteseacutere vagy felbontaacutesaacutera eacutes

jelenteacutekeny koumlzmuumlvek emeleacuteseacutererdquo634

Az első koumlzseacutegi toumlrveacuteny kuumlloumln fejezetet szentelt bdquoA koumlzseacutegi haacuteztartaacutesrdquo szabaacutelyozaacutesaacutenak

amely kiterjedt a vagyongazdaacutelkodaacutes szinte minden elemeacutere635 A koumlzseacutegnek eacutes az uacuten

koumlzseacutegi feluumlgyelet alatt aacutelloacute inteacutezeteknek minden eacutevben leltaacuterozaacutesi feladatokat kellett

veacutegezniuumlk eacutes az ily moacutedon elkeacutesziacutetett leltaacutert a koumlzseacutegi zaacuterszaacutemadaacuteshoz kellett csatolni A

vagyon aacutellagaacutenak megőrzeacuteseacutere szigoruacute előiacuteraacutesokat rendelt betartatni a szabaacutelyozaacutes előiacuteraacutesa

szerint a bdquokoumlzseacuteg toumlrzsvagyona csonkitatlanul fentartandoacuterdquo A vagyon elidegeniacuteteacuteseacutere

leacutenyeges aacutetalakiacutetaacutesaacutera felosztaacutesaacutera csak kiveacuteteles esetben keruumllhetett sor Ennek felteacutetele volt

hogy kuumlloumln e taacutergyban keruumlljoumln testuumlleti uumlleacutes oumlsszehiacutevaacutesra legalaacutebb harminc nappal keacutesőbbi

időpontra amelyet kuumlloumln hataacuterozattal kellett kitűzni A rendelkezeacutesi jog gyakorlaacutesaacutehoz

minősiacutetett toumlbbseacutegi doumlnteacuteshozatalt iacutert elő az oumlsszes tag aacuteltalaacutenos toumlbbseacutegeacutevel neacutevszerinti

szavazaacutessal szuumllethetett doumlnteacutes Ugyanezen rendelkezeacuteseket kellett alkalmazni a koumlzseacutegi

inteacutezetek vagyonaacutera is

A vagyon beacuterbeadaacutesaacutera is hasonloacute moacutedon keruumllhetett sor Mindkeacutet esetben biztosiacutetotta a

toumlrveacuteny a bdquokoumlzseacuteg koumlteleacutekeacutebe tartozoacute baacutermely polgaacuterrdquo szaacutemaacutera hogy a doumlnteacutes ellen a

kihirdeteacutestől szaacutemiacutetott 30 nap alatt a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteghoz fordulhasson jogorvoslateacutert

Amennyiben bdquofelfolyamodaacutestrdquo azaz fellebbezeacutest nyuacutejtottak be uacutegy annak elbiacuteraacutelaacutesaacuteig a

koumlzseacuteg hataacuterozataacutenak veacutegrehajtaacutesaacutera nem keruumllhetett sor A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegnak keacutetfeacutele

inteacutezkedeacutesi lehetőseacuteget biztosiacutetott a szabaacutelyozaacutes ha az uumlgy koumlzigazgataacutesi uacuteton elinteacutezhetőnek

minősuumllt uacutegy doumlnteacutesi joggal rendelkezett amennyiben keacuterdeacutesesseacute vaacutelt hogy az adott

vagyontaacutergy a koumlzseacuteg vagyonaacutehoz vagy szabad rendelkezeacutese alaacute tartozott-e uacutegy ezen

633 22 sect 634 24 sect 635 IX fejezet

223

keacuterdeacutesek tekinteteacuteben a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg bdquobaraacutetsaacutegos egyezseacuteg uacutetjaacutenrdquo proacutebaacutelta a jogvitaacutet

rendezni Amennyiben ez nem vezetett eredmeacutenyre uacutegy a bdquofeleket toumlrveacutenyes utrardquo utasiacutetotta

a veacutegső doumlnteacutest pedig a biacuteroacutesaacuteg hozta meg A beacuterbeadaacutes eljaacuteraacutesi moacutedozatakeacutent a nyilvaacutenos

aacutervereacutest hataacuterozta meg melynek soraacuten a kikiaacuteltaacutesi aacuterat a keacutepviselő-testuumllet aacutellapiacutetotta meg Ha

a nyilvaacutenos aacutervereacutes nem volt eredmeacutenyes uacutegy sor keruumllhetett a bdquomagaacutenuacutetoni egyezkedeacutesrerdquo

is de ehhez a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg beleegyezeacuteseacutet is be kellett szerezni

A maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny sem a koumlzseacutegek vagyonaacutenak meghataacuterozaacutesa sem hataacuteskoumlruumlk

gyakorlaacutesaacutenak korlaacutetozaacutesa tekinteteacuteben nem hozott vaacuteltozaacutesokat Megteremtette azonban a

koumlzseacuteg szaacutemaacutera a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg doumlnteacutese elleni jogorvoslat lehetőseacutegeacutet A bdquotoumlrveacutenyhatoacutesaacuteg

hataacuterozata ellen 15 nap alatt a koumlzseacuteg a beluumlgyministerhez folyamodhatikrdquo636 valamint

aacuteltalaacuteban kiterjesztette a jogorvoslat lehetőseacutegeacutet a beluumlgyminiszterhez mindazon uumlgyekre

neacutezve ahol maacutesodfokuacute hatoacutesaacutegkeacutent a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg jaacutert el637

Uacutegyszinteacuten kuumlloumln fejezet szoacutelt a koumlzseacutegi haacuteztartaacutesroacutel Az eacutevenkeacutenti leltaacuterozaacutesra vonatkozoacute

koumltelezettseacuteg vaacuteltozatlanul fennmaradt a toumlrzsvagyonra vonatkozoacutean is eacutelt a tovaacutebbiakban is

az a koumlvetelmeacuteny hogy bdquocsonkitatlanul fentartandoacuterdquo638 Bőviacutetette viszont a toumlrveacuteny a meacuteg

mindig kiveacutetelesnek tartott elidegeniacuteteacutes aacutetalakiacutetaacutes felosztaacutes ingatlan vagyonnak vagy kiraacutelyi

kisebb haszonveacuteteli jognak a veacuteteleacutere vonatkozoacute szabaacutelyokat Hasonloacutekeacuteppen az 1871-es

szabaacutelyozaacuteshoz oumlssze kellett hiacutevni a keacutepviselő-testuumlletet eacutes a doumlnteacuteshez is ugyanolyan

minősiacutetett toumlbbseacutegi szavazaacutest iacutert elő (ideeacutertette a szavazati joggal rendelkező eloumlljaacuteroacutekat is)

Abban az esetben ha hataacuterozatkeacuteptelen volt az uumlleacutes uacutejabb gyűleacutest kellett oumlsszehiacutevni

ugyanezen eljaacuteraacutesi szabaacutelyok betartaacutesaacuteval Ha meacuteg ebben az esetben sem jelent meg kellő

szaacutemuacute szavazati joggal rendelkező keacutepviselő uacutegy egy 15 napra oumlsszehiacutevott uumlleacutesen maacuter a

jelenleacutevők toumlbbseacutegeacutevel is szuumllethetett doumlnteacutes Nem vaacuteltoztak a beacuterbeadaacutesra vonatkozoacute

szabaacutelyok sem E szabaacutelyozaacutes is biztosiacutetotta a koumlzseacuteg koumlteleacutekeacutebe tartozoacuteknak a

toumlrveacutenyhatoacutesaacuteghoz a jogorvoslat lehetőseacutegeacutet sőt bőviacutetette a jogosultak koumlreacutet azok is

bdquofelfolyamodhattakrdquo akik a koumlzseacutegben vagy hataacuteraacuteban vagyonnal rendelkeztek A koumlzseacuteg

doumlnteacuteseacutenek veacutegrehajtaacutesaacutera ez utoacutebbi esetben nem keruumllhetett sor a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg szaacutemaacutera

ugyanazon lehetőseacutegeket biztosiacutetotta eljaacuteraacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a toumlrveacuteny mint koraacutebban Az

egyezseacutegre vonatkozoacute doumlnteacutest joacutevaacutehagyaacutesra fel kellett terjeszteni ha azt a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg

nem tartotta joacutevaacutehagyhatoacutenak elutasiacutetoacute doumlnteacuteseacutehez indokolaacutes koumltelezettseacuteg taacutersult639

636 24 sect 637 25 sect 638 110 sect 639 114 sect

224

Szeacutelesebb koumlrben hataacuterozta meg a koumlzseacutegi vagyon veacutedelmeacutere vonatkozoacute rendelkezeacuteseket a

jogalkotoacute hataacuteskoumlrt biztosiacutetott az alispaacuten eacutes a megyei tiszti uumlgyeacutesz szaacutemaacutera640 Tovaacutebbi

hataacuteskoumlroumlk keruumlltek megaacutellapiacutetaacutesra az alispaacuten szaacutemaacutera arra az esetre neacutezve is amennyiben a

koumlzseacuteget elmarasztaloacute iacuteteacutelet alapjaacuten a koumlzseacuteg vagyonaacutet veacutegrehajtaacutesi eljaacuteraacutes fenyegette

Megtalaacutelhatoacuteak a jelenlegi adoacutessaacutegrendezeacutesi eljaacuteraacutes előzmeacutenyeit is a toumlrveacutenyben641 A

beacuterbeadaacutesra a koumlltseacutegveteacutesre a koumlzseacutegi adoacute kiveteacuteseacutere behajtaacutesaacutera vonatkozoacute alapvető

szabaacutelyozaacutes vaacuteltozatlanul maradt

A kiragadott szabaacutelyozaacutesi rendszerbeli peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a 19 szaacutezad veacutege eacutes a 20

szaacutezad eleje oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutesa igen szeacuteles teret biztosiacutetott a beavatkozaacutesra a

toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg a vaacutermegye eacutes a beluumlgyi igazgataacutes teruumlleteacuten hataacuteskoumlrrel rendelkező miniszter

szaacutemaacutera

32 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon alakulaacutesa a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően

Az oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi haacutettereacutenek megalapozaacutesa szempontjaacuteboacutel az egyik legfontosabb

leacutepeacutes az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonhoz valoacute juttataacutesa volt642 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon a

rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően az oumlnkormaacutenyzati rendszer kifejlődeacuteseacutevel paacuterhuzamosan alakult

ki Az aacutellami tulajdon lebontaacutesaacutenak folyamataacuteban az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonhoz juttataacutesa

sajaacutetosan eacuterveacutenyesuumllt Amint arra maacuter koraacutebban utaltunk nem alkalmazhattaacutek a klasszikus

privatizaacutecioacutes eljaacuteraacutesokat a koumlzfeladatokra tekintettel de az eredeti aacutellapot helyreaacutelliacutetaacutesaacutera sem

keruumllhetett sor teljes koumlrben643 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon tekinteteacuteben nem minden

szempontboacutel eacuterveacutenyesuumllt a magaacutentulajdon veacutedelmeacutere vonatkozoacute szigoruacute

koumlvetelmeacutenyrendszer amely az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg egyik a privatizaacutecioacute folyamataacuteval eacutes

felmeruumllő alkotmaacutenyossaacutegi probleacutemaacutekkal foglalkozoacute hataacuterozataacuteban is visszatuumlkroumlződoumltt644 E

640 A 115 sect rendelkezeacutesei alapjaacuten ha bdquoa koumlzseacutegi keacutepviselet magaacutenosok kezein levő oly ingatlanokat eacutes

javadalmakat melyeket a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg koumlzseacutegi vagyonnak tart azoktoacutel per utjaacuten visszavenni vonakodik vagy

a lakossaacuteg egyes osztaacutelyainak vagy egyes lakosoknak egyezseacuteg mellett birtokaacuteba bocsaacutet vagy veacutegre az

előljaacuteroacutesaacuteg vagy a keacutepviselő-testuumllet illető tagjai aacuteltal a koumlzseacutegnek okozott kaacuter megteacuteruumlleacutese iraacutent hellip lehető

toumlrveacutenyes leacutepeacuteseket alapos indok neacutelkuumll megtenni nem akarnaacute a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg eacutes suumlrgős esetben az alispaacuten a

megyei tiszti uumlgyeacuteszt megbizhatja hogy a koumlzseacutegi vagyont a keacutepviselő-testuumllet ellenkezeacutese daczaacutera is

megveacutedhesserdquo 641 bdquo117 sect Ha a koumlzseacuteg a keacutepviselő-testuumllet eacutes előljaacuteroacutesaacuteg gazdaacutelkodaacutesa vagy elemi csapaacutesok eacutes egyeacuteb balsors

folytaacuten a vagyonbukaacutes szeacuteleacutere keruumllt sajaacutet keacuterelmeacutere eacutes szuumlkseacuteg eseteacuten hivatalboacutel is az alispaacuten a tiszti uumlgyeacutesz

meghallgataacutesa utaacuten a koumlzseacutegi vagyonkezeleacutest meghataacuterozott időtartamra zaacuterlat alaacute helyezheti zaacutergondnokot

nevezhet s erről az illető biroacutesaacutegokat eacutertesitirdquo 642 A gazdasaacutegi felteacutetelek biztosiacutetaacutesaacutera toumlbb leacutepcsőben keruumllt sor a jogalkotoacute a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute

toumlrveacutennyel a tulajdonhoz jutaacutes egyes keacuterdeacuteseit rendezte csupaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi haacutettereacutenek

megteremteacuteseacuteről annak kezdeti neheacutezseacutegeiről ld pl Varga Saacutendor A helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi haacutettere

Magyar Koumlzigazgataacutes 1991 februaacuter XLI eacutevfolyam 2 szaacutem 137-147 643 Az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonhoz jutaacutesaacutenak uacuten bdquoharmadik utasrdquo megoldaacutesaacuteroacutel bővebb elemzeacutes SAacuteRKOumlZY

(2009) 89 644 281991 (VI 3) AB hataacuterozat

225

hataacuterozat az oumlnkormaacutenyzatok jogalanyisaacutegaacutet sajaacutetosan eacutertelmezve a tulajdonosi jogok

tekinteteacuteben korlaacutetot aacutelliacutetott fel amennyiben reacuteszveacutetelre koumltelezte az oumlnkormaacutenyzatokat az

aacutellami tulajdon lebontaacutesa soraacuten az oumlnkormaacutenyzati beacuterlakaacutesok bizonyos koumlreacutenek

eacuterteacutekesiacuteteacutesekor koumltelező volt szaacutemukra a kaacuterpoacutetlaacutesi jegy elleneacuterteacutekkeacutent valoacute elfogadaacutesa

Az oumlnkormaacutenyzati vagyon koumlreacutenek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel az egyes vagyonelemek oumlnkormaacutenyzati

tulajdonba toumlrteacutenő aacutetadaacutesakor a gazdasaacutegi racionalitaacutesboacutel a taacutersadalmi folyamatok

elemzeacuteseacuteből kiindulva eacuterveacutenyesiacutethetett alapvető koumlvetelmeacutenyeket a jogalkotoacute Azon

vagyonelemek eseteacuteben amelyek nem egy-egy telepuumlleacutes vagy telepuumlleacutesek egyuumlttese

esetlegesen megye szaacutemaacutera biztosiacutetotta a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutet nyilvaacutenvaloacutean az aacutellami

tulajdonban maradaacutes volt indokolhatoacute Ha a vagyon nem az előbb emliacutetettek szuumlkseacutegleteinek a

kieleacutegiacuteteacuteseacutet szolgaacutelta uacutegy abban az esetben vagy a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatnak keletkezhetett

tulajdona vagy a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatnak adott koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt koumlzoumls tulajdon

kialakiacutetaacutesaacutera is sor keruumllhetett A gyakorlatban szaacutemos peacutelda bebizonyiacutetotta hogy ezen

kriteacuteriumoknak nem felelt meg maradeacutektalanul az aacutellami vagyon lebontaacutesaacutenak folyamata

Eacuterdemes emliacuteteacutest tenni arroacutel is hogy a kelet-koumlzeacutep euroacutepai orszaacutegokban elteacuterő volt a

gyakorlat az egyes vagyonelemek visszautasiacutethatoacutesaacutegaacutet tekintve645 Peacuteldakeacutent hozhatoacute

Lettorszaacuteg ahol a helyi oumlnkormaacutenyzatoknak lehetőseacuteguumlk nyiacutelott arra hogy bizonyos

vagyonelemeket visszautasiacutetsanak Hazaacutenkban ezzel szemben a telepuumlleacutesi szintet meghaladoacute

koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute vagyon az aacutellam tulajdonaacuteban maradt

Maacutes megkoumlzeliacuteteacutesben az oumlnkormaacutenyzati műkoumldeacutest alapvetően meghataacuterozzaacutek a rendelkezeacutesre

aacutelloacute beveacuteteli forraacutesok A vagyonjuttataacutesnak amellett hogy az oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutes

alapjaacutet keacutepezte egyik fontos ceacutelkitűzeacutesekeacutent fogalmazoacutedott meg volt hogy olyan

hasznosiacutethatoacute vagyontoumlmeg aacutellhasson az oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere amelyből szaacutermazoacute

beveacutetele alkalmas lehet arra hogy forraacutesait kiegeacutesziacutethesse a mineacutel magasabb sziacutenvonaluacute

szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa eacuterdekeacuteben Ez a jogalkotoacutei szaacutendeacutek azonban a gyakorlatban kuumlloumlnoumlsen

a kisebb lakossaacutegszaacutemuacute meacuterseacutekelt gazdasaacutegi potenciaacutellal rendelkező telepuumlleacutesek eseteacuteben

nem realizaacuteloacutedhatott

33 A tulajdonhoz valoacute jutaacutes jogi szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezete

Elsődlegesen annak az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba keruumllt vagyon oumlsszeteacuteteleacutenek vizsgaacutelataacutera

keruumll sor Az aacutellami vagyon lebontaacutesnak folyamataacuteban az oumlnkormaacutenyzati tulajdon

keletkezeacuteseacutenek felteacuteteleit doumlntő reacuteszben az Oumltv szabaacutelyozta Ezen tuacutelmenően toumlbb leacutepcsőben

645 From usage to ownership Transfer of Public Property to Local Governments in Central Europe Ed Gaacutebor

PEacuteTERI Local Government Reform Initiative 2003 17

226

megalkotott toumlrveacutenyi rendelkezeacutesek aacutellapiacutetottaacutek meg a teljesseacute vaacutelt oumlnkormaacutenyzati vagyon

koumlrt646 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon keletkezeacuteseacutere vonatkozoacute rendelkezeacutesek reacuteszletes

ismerteteacuteseacutere nem teacuter ki a dolgozat csupaacuten egyes vagyonelemek tekinteteacuteben iacutegy a lakaacutesok

eacutes egyes volt aacutellami tanaacutecsi vaacutellalatok vonatkozaacutesaacuteban tartalmaz megaacutellapiacutetaacutesokat

Az aacutellami tulajdon lebontaacutesaacutera iraacutenyuloacute privatizaacutecioacute folyamataacuteban a helyi oumlnkormaacutenyzatok

helyzeteacutet egyfelől a volt tanaacutecsi vagyon oumlnkormaacutenyzati tulajdonba adaacutesaacuteroacutel rendelkező

emliacutetett toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes ellentmondaacutesossaacutega maacutesfelől pedig az Aacutellami

Vagyonuumlgynoumlkseacuteg sajaacutetos jogalkalmazoacutei gyakorlata is befolyaacutesolta647 Az oumlnkormaacutenyzatok

doumlntően ex lege vaacuteltak tulajdonossaacute az Oumltv megalkotaacutesaacuteval viszont jelentős szerepet toumlltoumlttek

be a vagyonaacutetadoacute bizottsaacutegok Szuumlkseacuteges raacutemutatni azonban arra a koumlruumllmeacutenyre is hogy

előfordultak olyan esetek amelyekben a jogalkalmazoacute nem ismerte el a jogszabaacutely erejeacuteneacutel

fogva toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutest ezzel szemben kuumlloumln aktust kiacutevaacutent meg a tulajdonhoz jutaacutes

soraacuten648

Fontos maacuter kiinduloacutepontkeacutent leszoumlgezni hogy a tulajdonjog az autonoacutemia reacuteszekeacutent maacuter a

toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban sem tekinthető olyan abszoluacutet jognak amely

korlaacutetozaacutesoktoacutel mentesen gyakorolhatoacute a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alanyai azaz a

telepuumlleacutes vaacutelasztoacutepolgaacuterai aacuteltal Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg keacutesőbbiekben ismertetendő egyes

doumlnteacutesei is ezt a megaacutellapiacutetaacutest taacutemasztjaacutek alaacute A korlaacutetozaacutesok (pl eacuterteacutekesiacuteteacutesi korlaacutetozaacutes

toumlrzsvagyonkeacutent toumlrteacutenő nevesiacuteteacutes miniszteri engedeacutely szuumlkseacutegesseacutege) reacuteszeacutet keacutepezik a

lakaacutesokra eacutes nem lakaacutes ceacuteljaacutera szolgaacuteloacute helyiseacutegekre a vizekre eacutes viacutezi-leacutetesiacutetmeacutenyekre a

műemleacutek ingatlanokra a kulturaacutelis javakra a veacutedett termeacuteszeti teruumlletekre vonatkozoacute toumlrveacutenyi

szabaacutelyozaacutesnak

331 Toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba keruumllő vagyon

Az Oumltv aacutellapiacutetotta meg azon vagyonelemek koumlreacutet amelyek ex lege keruumlltek az

oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba649 Az oumlnkormaacutenyzat koumlzigazgataacutesi teruumlleteacuten levő ingatlanok

erdők eacutes vizek toumlrveacutenyben meghataacuterozott koumlre a tanaacutecsok aacuteltal alapiacutetott eacutes a tanaacutecsok

646 Legjelentősebb elemek az Aacutellami Vagyonuumlgynoumlkseacutegről eacutes a hozzaacute tartozoacute vagyon kezeleacuteseacuteről eacutes

hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi VII toumlrveacuteny a kiskereskedelmi a vendeacuteglaacutetoacute-ipari eacutes fogyasztaacutesi szolgaacuteltatoacute

teveacutekenyseacuteget veacutegző aacutellami vaacutellalatok vagyonaacutenak privatizaacutelaacutesaacuteroacutel (eacuterteacutekesiacuteteacuteseacuteről hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel) szoacuteloacute 1990

eacutevi LXXIV toumlrveacuteny valamint az egyes aacutellami tulajdonban leacutevő vagyontaacutergyak oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba

adaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1991 eacutevi XXXIII toumlrveacuteny (oumlnkormaacutenyzat vagyontoumlrveacuteny) 647 WELLMANN Gyoumlrgy Az oumlnkormaacutenyzatok helyezte a privatizaacutecioacute soraacuten Magyar Jog Harminckilencedik

eacutevfolyam 1992 juacutenius 329 648 Az oumlnkormaacutenyzatok a taacutersasaacutegok alapiacutetoacute okiratait nem alapiacutetoacutekeacutent iacuterhattaacutek alaacute az AacuteVUuml gyakorlataacuteban a

Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg Hungarhotels uumlgyben hozott hataacuterozata (CgtoumlrvII 3018919909 sz) szembehelyezkedett

az ex lege tulajdonszerzeacutessel amennyiben uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy a helyi tanaacutecsok baacuter reacuteszveacutenytulajdonosokkaacute

vaacuteltak de nem alapiacutetoacutek WELLMANN (1992) 329 649 107 sect

227

feluumlgyelete alatt aacutelloacute koumlzuumlzemi ceacutelra alapiacutetott aacutellami gazdaacutelkodoacute szervezetek tovaacutebbaacute a

koumlltseacutegveteacutesi uumlzemek vagyona eacutes az e szervezetekből aacutetalakuloacute gazdasaacutegi taacutersasaacutegokban az

aacutellamot megillető vagyonreacutesz a lakossaacutegi szuumlkseacutegleteket kieleacutegiacutető koumlzművek eacutepiacutetmeacutenyei

vonalas leacutetesiacutetmeacutenyei berendezeacutesei a telepuumlleacutes belteruumlleti hataacuteraacuten beluumll az aacutellam kizaacuteroacutelagos

tulajdonaacuteba tartozoacute leacutetesiacutetmeacutenyek kiveacuteteleacutevel a tanaacutecsok kezeleacuteseacuteben illetőleg tulajdonosi

iraacutenyiacutetaacutesa alatt aacutelloacute oktataacutesi kulturaacutelis egeacuteszseacuteguumlgyi szociaacutelis sport eacutes egyeacuteb inteacutezmeacutenyek

vagyona a tanaacutecsi illetőleg a tanaacutecsi ingatlankezelő szervek kezeleacuteseacuteben levő aacutellami

beacuterlakaacutesok a koumlzeacutepuumlletek eacutes a hozzaacutejuk tartozoacute foumlldek a koumlzponti aacutellami feladatokat szolgaacuteloacute

eacutepuumlletek kiveacuteteleacutevel a tanaacutecs valamennyi peacutenzvagyona eacuterteacutekpapiacuterja eacutes maacutes vagyoni joga

tartozott ebbe a vagyoni koumlrbe A tanaacutecs eacutes szervei valamint inteacutezmeacutenyei kezeleacuteseacuteben levő

aacutellami ingatlanok erdők vizek - kiveacuteve a veacutedett termeacuteszetveacutedelmi teruumlleteket eacutes a

műemleacutekileg veacutedett eacutepuumlleteket eacutepiacutetmeacutenyeket teruumlleteket - peacutenz eacutes eacuterteacutekpapiacuterok a toumlrveacuteny

hataacutelybaleacutepeacuteseacutenek napjaacuten szinteacuten toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva keruumlltek a helyi oumlnkormaacutenyzatok

tulajdonaacuteba

332 Vagyonaacutetadoacute bizottsaacuteg doumlnteacuteseacutevel az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba keruumllő vagyon

Tovaacutebbi vagyonelemek aacutetadaacutesaacutera a kormaacuteny vagyonaacutetadoacute bizottsaacutegokat hozott leacutetre Ebbe a

koumlrbe tartoztak a kuumlloumln toumlrveacutenyben meghataacuterozott aacutellami tulajdonban levő foumlldek erdők maacutes

ingatlanok vizek valamint az oumlsszes termeacuteszetveacutedelem alatt aacutelloacute teruumlletek eacutes műemleacutekileg

veacutedett eacutepuumlletek eacutepiacutetmeacutenyek teruumlletek tovaacutebbaacute a koumlzművek leacutetesiacutetmeacutenyei a szervezetek

vagyonaacutenak oumlnkormaacutenyzati tulajdonaacuteba adaacutesaacutera az oumlnkormaacutenyzatok eacutes a vaacutellalatok koumlzoumltti

megosztaacutesaacutera A fővaacuterosi eacutes megyei szinten leacutetrejoumltt bizottsaacutegok doumlntoumlttek a felsorolt vagyoni

elemek oumlnkormaacutenyzati tulajdonba adaacutesaacuteroacutel eacutes a vagyoni terhek rendezeacuteseacuteről A vagyonaacutetadoacute

bizottsaacuteg doumlnteacutesi kompetenciaacutejaacuteba tartozott az oumlnkormaacutenyzat belteruumlleteacutehez tartozoacute aacutellami

tulajdonban levő foumlld aacutetadaacutesa is A toumlbb helyi oumlnkormaacutenyzat szuumlkseacutegleteacutet kieleacutegiacutető koumlzuumlzemi

eacutes kommunaacutelis vaacutellalatok a koumlzművek telepuumlleacutesek koumlzoumltti eacutepiacutetmeacutenyei vonalas leacutetesiacutetmeacutenyei

berendezeacutesei eacutes a telepuumlleacutesek koumlzoumltti helyi koumlzutak a vagyonaacutetadoacute bizottsaacuteg doumlnteacutese alapjaacuten a

megyei oumlnkormaacutenyzat tulajdonaacuteba vagy az eacuterintett telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumls

tulajdonaacuteba keruumlltek az eacuterintett telepuumlleacutesek ettől elteacuterő megaacutellapodaacutesa hiaacutenyaacuteban A

teacuterseacutegben Magyarorszaacutegon eacutes Lengyelorszaacutegban joumltt leacutetre bizottsaacutegi szervezet miacuteg

Lettorszaacutegban Szlovaacutekiaacuteban aacutellamigazgataacutesi szervek jaacutertak el vagyonaacutetadaacutesi uumlgyekben650

Az oumlnkormaacutenyzati vagyontoumlrveacuteny az Oumltv aacuteltal aacutetadni rendelt vagyon oumlsszeteacuteteleacuteben

eredmeacutenyezett vaacuteltozaacutest A koumlzuumlzemek vagyonaacutenak egy reacuteszeacutet nem kellett felteacutetlenuumll aacutetadni a

650 PEacuteTERI Gaacutebor (2003) 19

228

helyi oumlnkormaacutenyzat reacuteszeacutere A toumlrveacuteny a megszűnt tanaacutecsok aacuteltal koumlzuumlzemi ceacutelra alapiacutetott

vaacutellalatok kezeleacuteseacuteben aacutelloacute aacutellami vagyon oumlnkormaacutenyzati tulajdonaacuteroacutel rendelkezett A vagyon

aacutetadaacutesa elleneacuterteacutek neacutelkuumll toumlrteacutent A vagyoni koumlr meghataacuterozaacutesa azon alapult hogy a koraacutebbi

parlamenti doumlnteacutesek mikeacuteppen hataacuteroztaacutek meg az oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi

szerepvaacutellalaacutesaacutenak vaacutellalkozaacutesaacutenak lehetőseacutegeit A jogalkotoacute ezen vagyonaacutetadaacutesi toumlrveacuteny

alapjaacuten annak az aacutellami vagyonnak az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba adaacutesaacutet iraacutenyozta elő

amely az oumlnkormaacutenyzatokra haacuteruloacute koumlzszolgaacuteltataacutesok felteacuteteleacutet biztosiacutetotta

A tanaacutecsok kezelői voltak az aacutellami ingatlanok beacuterlakaacutesok jelentős reacuteszeacutenek Az Oumltv

hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel egyidejűleg a toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva valamint a keacutesőbbiekben a

vagyonaacutetadoacute bizottsaacutegok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel a helyi oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba jelentős

lakaacutes- eacutes nem lakaacutes ceacuteljaacutera szolgaacuteloacute helyiseacutegvagyon keruumllt Megjegyzendő hogy a

lakaacutesgazdaacutelkodaacutessal kapcsolatos oumlnkormaacutenyzati feladatkoumlr ellaacutetaacutesa nem volt probleacutemamentes

A bdquohellip jogi szabaacutelyozaacutes a jogalkalmazaacutes eacutes a joggyakorlat oumlsszhangja nem volt zavartalan A

koumlzponti jogalkotaacutes keacuteslekedeacutese hibaacutekkal paacuterosult a legfontosabb jogszabaacutelyt az LTV-t651 az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg toumlbb iacutezben megvaacuteltoztatta eacutes sok esetben semmisiacutetette meg az egyedi

oumlnkormaacutenyzati rendeleti szabaacutelyozaacutest isrdquo652

A kommunaacutelis vaacutellalatok sőt az ipari kereskedelmi aacutegazatba tartozoacute ceacutegek egy reacutesze is

tanaacutecsi alapiacutetaacutesuacute vaacutellalatkeacutent műkoumldoumltt Ezen utoacutebbi koumlrben a vaacutellalatok jelentős reacutesze nem

telepuumlleacutesi hanem megyei tanaacutecsi alapiacutetaacutesuacute volt A vaacutellalatok vagyonaacutenak aacutetadaacutesa nem

eacuterveacutenyesuumllt automatizmuskeacutent A tanaacutecsi alapiacutetaacutes nem jelentette azt hogy ebben a koumlrben

aacuteltalaacutenos jogutoacuteddaacute vaacutelt volna toumlrveacutenyi rendelkezeacutes alapjaacuten a helyi oumlnkormaacutenyzat Azon joacutel

joumlvedelmező ipari kereskedelmi szolgaacuteltatoacute vaacutellalatok eseteacuteben amelyek joumlvőbeni

műkoumldteteacuteseacutere az aacutellam igeacutenyt tartott az oumlnkormaacutenyzat a belteruumlleti foumlld eacuterteacutekeacutenek a vaacutellalati

vagyonmeacuterleg egeacuteszeacutehez viszonyiacutetott araacutenyaacuteban kaphatta meg reacuteszesedeacuteseacutet peacutenzben vagy

kuumlloumln megaacutellapodaacutes alapjaacuten reacuteszveacutenyben vagy uumlzletreacuteszben653

A koumlzuumlzemi vaacutellalatok kiveacuteteleacutevel az egyeacuteb vaacutellalatok ceacutegek vagyonaacuteboacutel az oumlnkormaacutenyzatok

a belteruumlleti foumlld eacuterteacutekeacutenek araacutenyaacuteban reacuteszesedtek654 Ezen juttataacutesok kialakiacutetaacutesaacutenak

gyakorlataacutet a keletkezett ellentmondaacutesokat eacutes a feltaacutert toumlrveacutenyseacuterteacuteseket valamint az Aacutellami

Privatizaacutecioacutes eacutes Vagyonkezelő Rt e folyamatban betoumlltoumltt szerepeacutet az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek

651 1993 eacutevi LXXVIII tv a lakaacutesok eacutes helyiseacutegek beacuterleteacutere valamint elidegeniacuteteacutesuumlkre vonatkozoacute egyes

szabaacutelyokroacutel 652 359 Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok lakaacutes- eacutes nem lakaacutes ceacuteljaacutet szolgaacuteloacute ingatlanvagyonaacuteval valoacute

gazdaacutelkodaacutesaacutenak ellenőrzeacutesi tapasztalatairoacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf0DE42E043EEF6CF3DC1256CB100453A79OpenDocument (20120430) 653 Az időlegesen aacutellami tulajdonban levő vagyon eacuterteacutekesiacuteteacuteseacuteről hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1992 eacutevi

LIV toumlrveacutenyben foglaltak alapjaacuten 654 A gazdaacutelkodoacute szervezetek eacutes gazdasaacutegi taacutersasaacutegok aacutetalakulaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1989 eacutevi XIII tv alapjaacuten

229

is vizsgaacutelta Az aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesok koumlzoumltt szerepelt toumlbbek koumlzoumltt az is hogy jogszabaacutely

a veacutegrehajtaacutes folyamataacutet nem hataacuterozta meg annak felelőseacutet sem iacutegy egy olyan aacutellami szerv

hajtotta veacutegre a vagyonjuttataacutest amely a koumlzponti koumlltseacutegveteacutesi eacuterdekeket keacutepviselve

alapvetően elleneacuterdekelt volt az oumlnkormaacutenyzatokkal szemben 655

A kiragadott peacuteldaacutekboacutel lehet keacutepet alkotni arroacutel hogy a jogbiztonsaacuteg a joghateacutekonysaacuteg

koumlvetelmeacutenyei toumlbb esetben is csorbaacutet szenvedtek656 Megaacutellapiacutethatoacute hogy az oumlnkormaacutenyzati

rendszer kialakiacutetaacutesa koumlreacuteben a vagyoni koumlr meghataacuterozaacutesaacutet a vagyonjuttataacutes folyamataacutet nem

minden tekintetben jellemezte a kieacuterlelt tervszerűseacuteg A jogalkotaacutes előkeacutesziacutetetlenseacutege nem

kellő aacutetgondoltsaacutega a vaacutelasztott megoldaacutesok alkotmaacutenyos alapjainak hiaacutenyossaacutegai toumlbb

esetben is korrekcioacutera keacutesztette a jogalkotoacutet nem kis probleacutemaacutekat okozva a vagyonaacutetadaacutes

veacutegrehajtaacutesa soraacuten

34 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegnak az oumlnkormaacutenyzati tulajdont eacuterintő fontosabb doumlnteacutesei

Az oumlnkormaacutenyzat tulajdonaacutenak alkotmaacutenyos veacutedelmeacutevel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg toumlbb

alkalommal is foglalkozott az elmuacutelt eacutevek soraacuten A doumlnteacutesek egyreacuteszt vonatkoztak a koraacutebbi

aacutellami tulajdonnak az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba valoacute aacutetadaacutesaacutera maacutesreacuteszt pedig az

oumlnkormaacutenyzati tulajdon tartalmi meghataacuterozaacutesaacutera annak alkotmaacutenyos veacutedelmeacutere vonatkozoacute

szabaacutelyokat eacutertelmezteacutek Ezen utoacutebbiak koumlzuumll keacutet olyan doumlnteacutes keruumll kiemeleacutesre amelyek a

tulajdon veacutedelmeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben az eacutertelmezeacutes kiteljesedeacuteseacutet egyben szűkiacuteteacuteseacutet is

jelezteacutek Megaacutellapiacutethatoacute hogy az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg az oumlnkormaacutenyzati tulajdon veacutedelme

tekinteteacuteben elfogadhatoacutenak talaacutelt toumlbb olyan korlaacutetozoacute rendelkezeacutest is amely megalapozza

azt az aacutellaacutespontot hogy e speciaacutelis tulajdoni forma nem eacutelvezett olyan meacuterteacutekű veacutedelmet

mint a tulajdon aacuteltalaacuteban

A 41993 (II12) AB hataacuterozat657 az oumlnkormaacutenyzat tulajdonhoz valoacute jogaacutet alapjogkeacutent

eacutertelmezte Formai szempontboacutel nem tartotta minden esetben szuumlkseacutegesnek a tulajdon

korlaacutetozaacutesaacutera vonatkozoacutean a minősiacutetett toumlbbseacutegi doumlnteacuteshozatalt annak eldoumlnteacuteseacuteneacutel hogy a

korlaacutetozaacutes milyen formaacuteban gyakorolhatoacute Az AB a koumlvetkező megaacutellapiacutetaacutest tette bdquoA

mindenkire vonatkozoacute aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyek szabta korlaacutetok vonatkozaacutesaacuteban fel sem meruumllhet

655 365 Jelenteacutes az oumlnkormaacutenyzatoknak az AacutePV Rt-től jaacuteroacute - a belteruumlleti foumlld eacuterteacutekeacutenek megfelelő -

vagyonreacuteszesedeacutesek aacutetadaacutesi koumlruumllmeacutenyeinek vizsgaacutelataacuteroacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf0B70B47499061E054C1256CB100453561OpenDocument (20120502) 656 A helyi oumlnkormaacutenyzatok vagyonhoz jutaacutesi folyamataacuteval vagyoni reacuteszesedeacuteseacutevel kapcsolatos anomaacuteliaacutekra

mutatott raacute toumlbbek koumlzoumltt MATUacuteZ Gyoumlrgy A helyi oumlnkormaacutenyzatok privatizaacutecioacutes ingatlanuumlgyei Az aacutellam kontra

Tocsik-per tuumlkreacuteben c műveacuteben Novorg Kiadoacute Budapest 1996 657 A volt egyhaacutezi ingatlanok tulajdoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1992 eacutevi XXXIII toumlrveacuteny egyes

rendelkezeacuteseinek alkotmaacutenyossaacutegi vizsgaacutelataacutet veacutegezte az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg valamint az aacutellam eacutes egyhaacutez

szeacutetvaacutelasztaacutesa alkotmaacutenyos elve a vallaacutesszabadsaacuteg gyakorlaacutesaacutehoz valoacute alapjog megvaloacutesulaacutesa kapcsaacuten alakiacutetott

ki veacutelemeacutenyt

230

hogy ezeket ne tartalmazhatnaacutek egyszerű toumlrveacutenyek noha adott esetben az oumlnkormaacutenyzatok

alapjogaacutet korlaacutetozzaacutek Ezt uacutegy is ki lehet fejezni hogy az oumlnkormaacutenyzatok alapjogai eleve az

aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyek keretei koumlzoumltt eacutertendőkrdquo Tartalmi szempontboacutel meacuteg figyelemremeacuteltoacutebb

az a megaacutellapiacutetaacutes mely szerint bdquoaz Alkotmaacuteny 44A sect-aacuteban meghataacuterozott alapjogok

valoacutejaacuteban azok a hataacuteskoumlrcsoportok amelyek az oumlnkormaacutenyzatok - elsősorban a kormaacutennyal

szembeni - oumlnaacutelloacutesaacutegaacutehoz elengedhetetlenek Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg az egyes uumlgyek

sajaacutetossaacutegai szerint doumlntoumltte el hogy az illető oumlnkormaacutenyzati alapjog szenved-e

koncepcionaacutelis seacuterelmet a kuumlloumlnfeacutele toumlrveacutenyek teacutenyleges korlaacutetozoacute hataacutesa miattrdquo

Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon alkotmaacutenyos veacutedelmeacuteben meacuterfoumlldkoumlvet jelentett a veacutedelem

megszűneacuteseacutet eredmeacutenyezte a 641993 (XII22) AB hataacuterozat amely elhataacuterolta a polgaacuteri jogi

eacutes az alkotmaacutenyjogi eacutertelemben vett tulajdonjogot eacutes foglalkozott a tulajdonjog

korlaacutetozaacutesaacutenak alkotmaacutenyossaacutegaacuteval is az oumlnkormaacutenyzati tulajdonuacute lakaacutesok elidegeniacuteteacutese

eseteacuten előiacutert veacuteteli jog kapcsaacuten Az AB a veacuteteli jog termeacuteszeteacutet illetően leszoumlgezte hogy

toumlrveacutennyel valoacute alapiacutetaacutesa rendkiacutevuumll suacutelyos terhet jelent a koumltelezett tulajdonaacutera neacutezve Az

oumlnkormaacutenyzati tulajdon koumlzjogi megterheleacutese azaz toumlrveacutennyel veacuteteli jog alapiacutetaacutesa

alapjogveacutedelmi szempontboacutel vezethet a beavatkozaacutes alkotmaacutenyellenesseacutegeacutenek

megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz illetve a teher alkotmaacutenyossaacutegaacutenak elismereacuteseacutehez Az AB tulajdonveacutedelmi

felfogaacutesa ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesen alapult Ez az aacutellaacutespont oumlsszhangban aacutellt az Emberi Jogok

Euroacutepai Egyezmeacutenyeacutevel eacutes az Emberi Jogok Euroacutepai Biacuteroacutesaacutegaacutenak iacuteteacutelkezeacuteseacutevel Az AB azt az

aacutellaacutespontot alakiacutetotta ki hogy a toumlrveacutenyen alapuloacute veacuteteli jog nem eleve eacutes minden

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt alkotmaacutenyellenes de nem is eleve alkotmaacutenyos A lakaacutesok toumlrveacutenyen

alapuloacute veacuteteli joga eacutes tulajdonveacutedelme a lakaacutestoumlrveacutenyben a veacuteteli jog időtartamaacutenak jelentős

megroumlvidiacuteteacuteseacutevel eacutes az eacuterteacutekgarancia eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel alkotmaacutenyossaacute vaacutelhat A lakaacutesokra

vonatkozoacutean tehaacutet alkotmaacutenyos lehet a veacuteteli jog toumlrveacutennyel valoacute alapiacutetaacutesa abban az esetben

ha az oumlnkormaacutenyzat a veacuteteli jog folytaacuten elvesztett lakaacutesokeacutert olyan ellenszolgaacuteltataacutest illetve

kaacutertalaniacutetaacutest kap amely garantaacutelja hogy vagyonaacuteban a lakaacutesok aacuteltal keacutepviselt eacuterteacutek

megmarad Az AB felfogaacutesa szerint nem lakaacutes ceacuteluacute helyiseacutegek eseteacuteben viszont a veacuteteli jog

alapiacutetaacutesa szuumlkseacutegtelen eacutes araacutenytalan megterheleacutese lenne az oumlnkormaacutenyzati tulajdonnak

Kizaacuterta a műemleacutekeacutepuumlletekben leacutevő lakaacutesok eseteacuteben is a veacuteteli jog előiacuteraacutesaacutet az

aacutellamoumlnkormaacutenyzat műemleacutekveacutedelmi feladatainak ellaacutethatoacutesaacutega eacuterdekeacuteben Voumlroumls Imre

paacuterhuzamos indokolaacutesa figyelemre meacuteltoacute Aacutellaacutespontja szerint bdquoA tulajdonjog elvonaacutesa

lehetőseacutegeacutenek a tulajdonos ndash rendelkezeacutesi reacuteszjogosiacutetvaacutenyra vonatkozoacute akarati autonoacutemiaacuteja

kikapcsolaacutesaacuteval valoacute megteremteacutese a tulajdonjog fennaacutellaacutesaacutet (eacutes nem gyakorlaacutesaacutet eacuterintő

megterheleacuteskeacutent korlaacutetozaacuteskeacutent maacuter a tulajdonhoz valoacute jog leacutenyeges tartalmaacutet eacuterinti hiszen

231

az aacutellam az alapjogi jogosult ezen alapjogi poziacutecioacutejaacutet szuumlnteti megrdquo A veacuteteli jog eacutes a

kisajaacutetiacutetaacutes inteacutezmeacutenyeacutenek elhataacuterolaacutesaacutet tartotta elengedhetetlennek leszoumlgezve hogy bdquo[A]z a

tulajdonjog amelyre nem vonatkozik sem a tulajdonhoz valoacute jog sem a kisajaacutetiacutetaacutes garanciaacuteja

tehaacutet amelyre neacutezve a forgalmi eacutertteacutek megteacuteriacuteteacutese mellett ndash kisajaacutetiacutetaacutest megalapozoacute koumlzeacuterdek

neacutelkuumll ndash tulajdonelvonaacutes lehetseacuteges maacuter nem tulajdonjogrdquo

Ily moacutedon az alapjogi veacutedelemről ettől az időponttoacutel kezdődően az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

gyakorlataacuteban nem eshet szoacute

Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon alkotmaacutenyos veacutedelmeacutenek tartalmaacutet meghataacuterozoacute 371994 (VI

24) AB hataacuterozatban658 az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg elvi eacutellel mondta ki hogy az aacutellam csak az

oumlnkormaacutenyzati alapjogok alkotmaacutenyos korlaacutetozhatoacutesaacutegaacutera vonatkozoacute szabaacutelyok szerint

szűkiacutetheti illetőleg a kisajaacutetiacutetaacutesra vonatkozoacute alkotmaacutenyi rendelkezeacutesek alapjaacuten vonhatja el a

tulajdont akaacuter toumlrveacutenyi uacuteton is Ki kell emelni hogy az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg oumlnkormaacutenyzati

alapjogkeacutent eacutertelmezte ebben a tekintetben az oumlnkormaacutenyzati tulajdonhoz valoacute jogot Annak

aacutellam aacuteltal toumlrteacutenő elvonaacutesa eseteacutere az azonnali eacutes felteacutetlen kaacutertalaniacutetaacutes alkalmazaacutesaacutenak

koumltelezettseacutegeacutet is kimondta ha az oumlnkormaacutenyzati tulajdon elvonaacutesaacutera toumlrveacutenyi uacuteton keruumllne

sor Az alapjogi veacutedelmet akkeacutent hataacuterozta meg hogy ez csak az aacutellammal szemben

eacutertelmezhető iacutegy az oumlnkormaacutenyzat jogainak veacutedelmeacutere jogosult az aacutellammal szemben

A hivatkozott alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi hataacuterozatok azon eacutertelmezeacutest taacutemasztjaacutek alaacute amely

megerősiacuteti az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia egyik kiemelt elemeacutenek a tulajdonhoz valoacute jognak az

alapjogi veacutedelmeacutet A tulajdonjoghoz mint alapjoghoz koumltődő veacutedelem kiterjed az

oumlnkormaacutenyzat mint jogi szemeacutely tulajdonaacutenak veacutedelmeacutere is

35 Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek oumlnkormaacutenyzati vagyongazdaacutelkodaacutessal oumlsszefuumlggő

megaacutellapiacutetaacutesai659

A mintegy 257 milliaacuterd nyilvaacutentartaacutesi eacuterteacutekű vagyon juttataacutesa egyik fontos ceacutelkitűzeacutese volt

hogy beveacuteteli forraacutest teremtsen az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera feladataik ellaacutetaacutesaacutehoz

megteremtve a funkcionalitaacutes eacutes a vagyon mennyiseacutegeacutenek oumlsszhangjaacutet Az Aacutellami

Szaacutemvevőszeacutek jelenteacuteseiből nyomon koumlvethető hogy ez a tiacutepusuacute jogalkotaacutes mennyiben

vaacuteltotta be a hozzaacute fűzoumltt remeacutenyeket eredmeacutenyesnek bizonyult-e Az elmuacutelt eacutevek

infrastruktuacutera fejleszteacutesei azt is eredmeacutenyezteacutek hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok jelentős

658 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a gyoacutegyszertaacuteri koumlzpontok aacutellami illetőleg oumlnkormaacutenyzati tulajdonaacuteval kapcsolatos

kuumlloumlnboumlző jogszabaacutelyok alkotmaacutenyossaacutegi vizsgaacutelata taacutergyaacuteban jaacutert el 659 Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek vizsgaacutelati tapasztalatainak aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel keacutesziacutetett oumlsszefoglaloacute

elemzeacutest LOacuteRAacuteNT Zoltaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzatok vagyongazdaacutelkodaacutesa (Az aacutellamhaacuteztartaacutes helyi szintjeacutenek

vagyonmeacuterlegeacuteről) c tanulmaacutenyaacuteban In Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2011 IV eacutevf no 3 2-8

232

meacuterteacutekű uumlzemelteteacutesi koumlltseacuteget ezaacuteltal forraacutesok teremteacuteseacutenek koumltelezettseacutegeacutet is magukra

vaacutellaltaacutek amelyek az eladoacutesodaacutes folyamataacuteban egyik teacutenyezőkeacutent jelentkeztek

Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek ellenőrzeacutesi tapasztalatai

koumlreacuteben maacuter a rsquo90-es eacutevek első feleacutere vonatkozoacutean roumlgziacutetette hogy a sajaacutet beveacutetelek szerepe a

finansziacuterozaacutesban nem meghataacuterozoacute 1994-ben ez mindoumlssze 168 -ot tett ki A sajaacutet

beveacutetelek kisebb reacutesze szaacutermazhatott az oumlnkormaacutenyzati vagyon hasznosiacutetaacutesaacuteboacutel Aacuteltalaacutenos

megaacutellapiacutetaacuteskeacutent eacuterteacutekelhető hogy erre elsősorban a jelentősebb vagyonnal rendelkező

nagyobb telepuumlleacutesek eseteacuteben nyiacutelt lehetőseacuteg miacuteg a kevesebb vagyonnal rendelkező

telepuumlleacutesek eseteacuteben mind a vagyonhasznosiacutetaacutes mind pedig a vagyoneacuterteacutekesiacuteteacutes lehetőseacutege

korlaacutetozott volt mivel nem vagy csak csekeacutely meacuterteacutekben aacutellt a tulajdonukban olyan ingatlan

amelyet beacuterbeadaacutes uacutetjaacuten hasznosiacutethattak volna A vagyoneacuterteacutekesiacuteteacutesből sem szaacutermazhatott

szaacutemottevő beveacutetel mivel abban az időszakban nem volt az eacuterteacutekesiacutethető vagyon iraacutent

fizetőkeacutepes kereslet660

Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacuteknek az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacuteről gazdaacutelkodaacutesaacuteroacutel

keacutesziacutetett ellenőrzeacutesi jelenteacutesei minden esetben tartalmaztak megaacutellapiacutetaacutesokat az

oumlnkormaacutenyzati vagyon csoumlkkenő meacuterteacutekeacutere a vagyon bdquofeleacuteleacuteseacutererdquo a jogi szabaacutelyozaacutes a

nyilvaacutentartaacutes hiaacutenyossaacutegaacutera vonatkozoacutean Javaslatokat fogalmaztak meg toumlbbek koumlzoumltt az

egyensuacutelyi helyzetnek a forraacuteshiaacuteny koumlvetkezteacuteben szuumlkseacutegszerű megbomlaacutesa miatt a

helyreaacutelliacutethatoacutesaacuteg eacuterdekeacuteben megteendő inteacutezkedeacutesekre Az oumlnkormaacutenyzati vagyon

szerkezeteacutenek vagyonhasznosiacutetaacutesi eacutes vagyon-nyilvaacutentartaacutesi teveacutekenyseacutegeacutenek vizsgaacutelataacuteroacutel az

AacuteSZ 1999 eacuteves ellenőrzeacutesi terveacuteben foglaltak alapjaacuten keacuteszuumllt aacutetfogoacute elemzeacutes661 Ez a Jelenteacutes

is tartalmazott adatot az oumlnkormaacutenyzatok vagyonaacutenak nagysaacutegrendjeacutere vonatkozoacutean a

megalakulaacuteskor kimutatott 257 milliaacuterd nyilvaacutentartaacutesi eacuterteacutekű vagyon a Jelenteacutes keacutesziacuteteacuteseacutenek

időpontjaacuteban meghaladta a 2000 milliaacuterd eacuterteacuteket Figyelemre meacuteltoacute ndash eacutes a jelenlegi

jogszabaacutelyi koumlrnyezet elemzeacutesekor is hangsuacutelyos ndash megaacutellapiacutetaacutes az amely szerint az

oumlnkormaacutenyzatok vagyonukat eacuterintő doumlnteacuteseiket aacuteltalaacuteban eseti jelleggel hoztaacutek meg nem

vagy csak kisebb araacutenyban vetteacutek figyelembe a koumlzeacutep- illetve hosszuacute taacutevuacute

vagyongazdaacutelkodaacutes koumlvetelmeacutenyeit Szinteacuten aacuteltalaacutenosan jellemző volt hogy nem aacutellt

rendelkezeacutesre maradeacutektalanul az oumlnkormaacutenyzati vagyonroacutel annak minden elemeacutere kiterjedő

eacuterteacutekeleacutes iacutegy a vagyonmozgaacutesok a vagyon elidegeniacuteteacutese de sok esetben meacuteg az uacutej

660 317 Jelenteacutes az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi egyensuacutelyi helyzeteacutenek ellenőrzeacutesi tapasztalatairoacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf02C7EA65E07C92E36C1256CB1004561CAOpenDocument (2012 04 30) 661 0008 Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok vagyonszerkezeteacutenek vagyonhasznosiacutetaacutesi eacutes nyilvaacutentartaacutesi

teveacutekenyseacutegeacutenek vizsgaacutelataacuteroacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf07368085F6E85E48CC1256CB100445681OpenDocument (2012 0502)

233

vagyonelemek sem keruumlltek be hiaacutenytalanul a vagyonmeacuterlegbe Az eacuterteacutekeleacutes szaacutemos esetben

nem bizonyult pontosnak iacutegy megbiacutezhatoacute adatokat sem tartalmazhatott A helyi eacutes helyi

kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzatok aacutetfogoacute ellenőrzeacuteseacuteről 2001 juacuteniusaacuteban keacutesziacutetett jelenteacutes is

kiemelte hogy bdquoA vagyon vaacuteltozaacutesa a vagyongazdaacutelkodaacutes eredmeacutenyesseacutege nem mutathatoacute ki

egyeacutertelműen mivel a meacuterlegekben szereplő vagyoneacuterteacutekek nem hozhatoacutek koumlzvetlen

oumlsszefuumlggeacutesbe a gazdasaacutegi doumlnteacutesekkel de az eleacutert beveacutetelekkel semrdquo662 Az oumlnkormaacutenyzatok

gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek ellenőrzeacuteseacuteről az AacuteSZ megaacutellapiacutetotta hogy a helyi

oumlnkormaacutenyzatok koumlnyvviteli meacuterlegben kimutatott vagyona 2005-2008 koumlzoumltt 9861 milliaacuterd

Ft-roacutel 11 099 milliaacuterd Ft-ra nőtt663 Ez a vagyonnoumlvekmeacuteny azonban egyuumltt jaacutert a

koumltelezettseacutegek nagymeacutervű noumlvekedeacuteseacutevel is a noumlvekedeacutes uumlteme ezen időszakban keacutetszeres

tuacutelnyomoacute reacuteszben a hosszuacute taacutevuacute koumltelezettseacutegek vaacutellalaacutesaacuteboacutel elsősorban

koumltveacutenykibocsaacutetaacutesboacutel szaacutermazott

Az oumlnkormaacutenyzatok tulajdona tekinteteacuteben egy 2012 aacuteprilisi jelenteacutes is nagyon hasonloacute

megaacutellapiacutetaacutesokat tartalmaz Eszerint nem keletkeztek olyan vagyonhasznosiacutetaacutesi beveacutetelek az

oumlnkormaacutenyzati szfeacuteraacuteban amelyek a beruhaacutezaacutesok fedezeteacuteuumll szolgaacuteloacute forraacutesok visszafizeteacuteseacutet

garantaacutelnaacutek664 Noumlvekedett tehaacutet a rendelkezeacutesre aacutelloacute kuumllső forraacutesok bevonaacutesaacuteval az

oumlnkormaacutenyzati vagyon azonban az ezzel oumlsszefuumlggő koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok komoly

kockaacutezati teacutenyezőket hordoztak magukban

A tulajdonnal valoacute rendelkezeacutes koumlreacuteben az oumlnkormaacutenyzatok teljeskoumlrű autonoacutemiaacutet eacutelveztek

miacuteg a gazdaacutelkodaacutes tekinteteacuteben sem eacuterveacutenyesuumlltek olyan szabaacutelyozaacutesok amelyek eacuterdemben

elejeacutet vehetteacutek volna az oumlnkormaacutenyzatok eladoacutesodaacutesi folyamataacutenak Az időkoumlzben

bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok ndash melyek koumlzuumll kiemelendő az adoacutessaacutegkorlaacutet eacutes az oumlnkormaacutenyzati

tulajdonra leacutetesiacutethető vagyonkezelői jog inteacutezmeacutenyeacutenek bevezeteacutese ndash nem eredmeacutenyeztek az

előbbiekben ismertetett folyamatban eacuterdemi moacutedosulaacutest 665

662 Jelenteacutes a helyi eacutes a helyi kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzatok aacutetfogoacute ellenőrzeacuteseacuteről 2001 juacutenius 31

httpwwwaszhujelentes0113jelentes-a-helyi-es-a-helyi-kisebbsegi-onkormanyzatok-atfogo-

ellenorzeserol0113j000pdf (20120502) 663 Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek 2008 eacutevi ellenőrzeacuteseacuteről 2009 augusztus 9

httpwwwaszhujelentes0927jelentes-a-helyi-onkormanyzatok-gazdalkodasi-rendszerenek-2008-evi-

ellenorzeserol0927j000pdf (20120502) 664 A helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek eacutes gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek 2011 eacutevi ellenőrzeacuteseiről 2012

aacuteprilis 18

httpwwwaszhujelentes1282osszegzes-a-helyi-onkormanyzatok-penzugyi-helyzetenek-es-gazdalkodasi-

rendszerenek-2011-evi-ellenorzeseirol1282j000pdf (20120502) 665 Az adoacutessaacutegkorlaacutetot a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg 1996 eacutevi koumlltseacutegveteacuteseacuteről szoacuteloacute 1995 eacutevi CXXI tv vezette be

1996 januaacuter 1-jeacutetől miacuteg a vagyonkezelői jogot a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV tv az

aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute 1992 eacutevi XXXVIIII tv valamint az ingatlan-nyilvaacutentartaacutesroacutel szoacuteloacute 1997 eacutevi CXLI tv

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel rendelkező 2005 eacutevi XCII tv iktatta be 2005 augusztus 31 napjaacutetoacutel

234

4 Az Alkotmaacuteny oumlnkormaacutenyzati tulajdonra vonatkozoacute rendelkezeacuteseacutenek tovaacutebbeacuteleacutese az

Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel oumlsszefuumlggő vaacuteltozaacutesok

Az Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel rendelkező 2011 eacutevi CXLVI tv 1 sect-a moacutedosiacutetotta a 12 sect (2)

bekezdeacuteseacuteben foglalt rendelkezeacutest amely alapjaacuten a helyi oumlnkormaacutenyzati tulajdonnak az aacutellam

vagy helyi oumlnkormaacutenyzat reacuteszeacutere toumlrteacutenő ingyenes aacutetadaacutesaacuteroacutel toumlrveacuteny rendelkezhet A

toumlrveacutenyhozoacutei indokolaacutes kizaacuteroacutelag a forraacuteshiaacuteny kialakulaacutesaacutera vezette vissza annak

lehetőseacutegeacutet hogy egyes oumlnkormaacutenyzati tulajdonban leacutevő vagyoni elemek maacutes oumlnkormaacutenyzat

vagy az aacutellam tulajdonaacuteba keruumllhettek666

Ezen szabaacutelyozaacutest egeacuteszen 2013 december 31-ig alkalmazni kellett

41 Oumlnkormaacutenyzati tulajdon aacutellami tulajdonba keruumlleacutese ndash toumlrveacuteny rendelkezeacutese alapjaacuten

Az előzőekben hivatkozott alkotmaacutenyi rendelkezeacutes gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere alkotott

toumlrveacutenyt az Orszaacuteggyűleacutes a megyei oumlnkormaacutenyzatok konszolidaacutecioacutejaacuteroacutel a megyei

oumlnkormaacutenyzati inteacutezmeacutenyek eacutes a Fővaacuterosi Oumlnkormaacutenyzat egyes egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyeinek

aacutetveacuteteleacuteről667 Tovaacutebbi peacutelda az oumlnkormaacutenyzati vagyon aacutellami szervekre toumlrteacutenő aacutetszaacutellaacutesaacutera

egy Esztergom vaacuterosaacutet eacuterintő inteacutezkedeacutes-sorozat reacuteszekeacutent megalkotott toumlrveacuteny668 a eacutes a

leguacutejabb inteacutezkedeacutes valamint a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok fekvőbeteg-szakellaacutetoacute

inteacutezmeacutenyeinek aacutetveacutetele669

Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon eacutes a funkcionalitaacutes viszonyaacuteban az előzőekben emliacutetetteken kiacutevuumll

maacutes elteacuterő rendezeacutes is tapasztalhatoacute volt a jaacuteraacutesok kialakiacutetaacutesa eacutes a koumlzneveleacutesi inteacutezmeacutenyek

aacutellami fenntartaacutesba veacutetele tereacuten Az aacutellamigazgataacutesi hatoacutesaacutegi feladatokat ellaacutetoacute

szervezetrendszer aacutetalakiacutetaacutesi folyamataacuteban a jaacuteraacutesok kialakiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a

jogalkotoacute nem tulajdonjogot biztosiacutet az aacutellam szaacutemaacutera hanem ingyenes hasznaacutelatot a

feladatok ellaacutetaacutesaacutenak időtartamaacutera670 Koumlzneveleacutesi feladat ellaacutetaacutesa eseteacuteben az oumlnkormaacutenyzat

fenntartoacutei eacutes műkoumldtetői minőseacutegbe is keruumllhet előbbi eset aacutell fenn ha koumlzneveleacutesi szerződeacutes

666 bdquoA 2002-2010 koumlzoumltti időszak kormaacutenyai folyamatosan csoumlkkentetteacutek a helyi oumlnkormaacutenyzatok taacutemogataacutesaacutet

miacuteg koumltelezően ellaacutetandoacute feladataik szaacutemaacutet nem vaacuteltoztattaacutek eacutes nem nyuacutejtottak tovaacutebbi taacutemogataacutest a fakultatiacutevan

vaacutellalt feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz sem A helyi oumlnkormaacutenyzatok a koraacutebbi feladat-ellaacutetaacutesi sziacutenvonaluk fenntartaacutesa

ceacuteljaacuteboacutel jelentős hitelfelveacutetelre keacutenyszeruumlltek amelynek oumlsszege 2010-re meghaladta az ezermilliaacuterd forintot Ez

az adoacutessaacutegaacutellomaacuteny nemcsak az egyes oumlnkormaacutenyzatok hanem az egeacutesz orszaacuteg szaacutemaacutera elviselhetetlen terhet

jelent amely a gazdasaacutegi felemelkedeacutes egyik korlaacutetja A toumlrveacuteny megteremti annak a lehetőseacutegeacutet hogy az egyes

oumlnkormaacutenyzatok vagyonelemeket aacutetadjanak az aacutellam vagy maacutes oumlnkormaacutenyzat reacuteszeacutererdquo 667 2011 eacutevi CLIV tv 668 2011 eacutevi CLXXXVI tv 669 2012 eacutevi XXXVIII tv 670 2012 eacutevi XCIII tv 2 sect (1) A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok mindazon vagyona eacutes vagyoni eacuterteacutekű joga leltaacuter

szerint amelyek a jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott aacutetveacutetelre keruumllő aacutellamigazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacutet biztosiacutetjaacutek

2013 januaacuter 1-jeacuten a feladat ellaacutetaacutesaacutenak időtartamaacutera a Magyar Aacutellam ingyenes hasznaacutelataacuteba keruumll Az

aacutellamigazgataacutesi feladat ellaacutetaacutesaacutet biztosiacutetoacute vagyon alatt az aacutetvett aacutellamigazgataacutesi feladathoz kapcsoloacutedoacute

valamennyi jogot eacutes koumltelezettseacuteget valamint ingoacute- eacutes ingatlan-vagyont is eacuterteni kell

235

alapjaacuten laacutet el inteacutezmeacutenyfenntartoacutei feladatot utoacutebbi esetben pedig az aacutellam aacuteltal ellaacutetott

koumlzneveleacutesi feladathoz kapcsoloacutedoacutean biztosiacutetja az ingatlan eacutes ingoacute vagyont azzal a

koumltelezettseacuteggel hogy e feladatellaacutetaacuteshoz kapcsoloacutedoacutean az uumlzemelteteacutesi feladatokat is el kell

laacutetnia671

42 Az Alaptoumlrveacuteny rendelkezeacutesei

A 2012 januaacuter 1 napjaacuten hataacutelyba leacutepett Alaptoumlrveacuteny a tulajdonjog gyakorlaacutesaacuteval

oumlsszefuumlggeacutesben roumlgziacutetette hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese koumlreacuteben

toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt gyakorolja az oumlnkormaacutenyzati tulajdon tekinteteacuteben a tulajdonost

megillető jogokat672 Meghataacuterozta az oumlnkormaacutenyzati tulajdon jellegeacutet koumlztulajdonnak

minősiacuteti melynek kizaacuteroacutelagos funkcioacuteja az oumlnkormaacutenyzati feladatok ellaacutetaacutesa673 Az

oumlnkormaacutenyzati vagyont a nemzeti vagyon reacuteszeacutenek minősiacuteti megőrzeacuteseacutenek veacutedelmeacutenek eacutes a

nemzeti vagyonnal valoacute felelős gazdaacutelkodaacutesnak a koumlvetelmeacutenyeit sarkalatos toumlrveacuteny

hataacuterozza meg674 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdonra mint a nemzeti vagyon reacuteszeacutere is vonatkozik

az az alaptoumlrveacutenyi rendelkezeacutes hogy azt csak toumlrveacutenyben meghataacuterozott ceacutelboacutel lehet

aacutetruhaacutezni aacuteltalaacuteban az eacuterteacutekaraacutenyossaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek figyelembeveacutetele mellett Ezen

koumlvetelmeacuteny aloacutel csak toumlrveacuteny biztosiacutethat kiveacutetelt Fontos tovaacutebbaacute azon szervezeti koumlr

meghataacuterozaacutesa is amelyekkel az oumlnkormaacutenyzati vagyon aacutetruhaacutezaacutesaacutera vagy hasznosiacutetaacutesaacutera

vonatkozoacute szerződeacutes koumlthető Az Alaptoumlrveacuteny ebben a tekintetben a transzparenciaacutet aacutelliacutetja

koumlzeacuteppontba a szervezet tulajdonosi szerkezeteacutenek feleacutepiacuteteacuteseacutenek valamint az aacutetruhaacutezott

vagy hasznosiacutetaacutesra aacutetengedett nemzeti vagyon kezeleacuteseacutere vonatkozoacute teveacutekenyseacutegeacutenek

aacutetlaacutethatoacutenak kell lennie

43 A nemzeti vagyontoumlrveacuteny koumlzjogi korlaacutetozoacute rendelkezeacutesei

A nemzeti vagyon megőrzeacuteseacuteről veacutedelmeacuteről a vagyonnal valoacute gazdaacutelkodaacutes koumlvetelmeacutenyeiről

kuumlloumln toumlrveacuteny rendelkezik675 E toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes mellett az Moumltv is tartalmaz

szabaacutelyozaacutest az oumlnkormaacutenyzati vagyonra mely rendelkezeacutesek 2012 januaacuter 1-jeacuten leacuteptek

hataacutelyba Az Moumltv reacuteszletezi az oumlnkormaacutenyzat beveacuteteli forraacutesait roumlgziacuteti a tulajdonhoz valoacute

jog gyakorlaacutesaacutenak rendjeacutet a vagyonkezelői jog inteacutezmeacutenyeacutet a vagyon nyilvaacutentartaacutesaacutera

vonatkozoacute alapvető szabaacutelyokat Tovaacutebbaacute ndash az aacutellami vagyon aacutetadaacutesaacutenak koumlzigazgataacutesi uacuteton

671 2011 eacutevi CXC tv 4 sect 18 műkoumldtető az a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat amely a sajaacutet tulajdonaacutet keacutepező

ingatlanban folyoacute aacutellami koumlzneveleacutesi feladatellaacutetaacuteshoz kapcsoloacutedoacute ingoacute eacutes ingatlan vagyont uumlzemelteti 672 Alaptoumlrveacuteny 32 cikk (1) bekezdeacutes e) pont 673 Alaptoumlrveacuteny 32 cikk (6) bekezdeacutese 674 Alaptoumlrveacuteny 38 cikk 675 2011 eacutevi CXCVI tv a nemzeti vagyonroacutel

236

toumlrteacutenő uacutetjaacutet lezaacuterva ndash azt is rendezi hogy az oumlnkormaacutenyzatok aacutellammal szemben taacutemasztott

tulajdoni igeacutenye csak biacuteroacutesaacutegi uacuteton eacuterveacutenyesiacutethető676

A nemzeti vagyon a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutet szolgaacutelja Ennek koumlvetkezteacuteben az aacutellam eacutes az

oumlnkormaacutenyzat mint a koumlzszolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesaacutenak alanyai koumlzoumltt a nemzeti vagyont

megosztaacutesra keruumllt A nemzeti vagyonra vonatkozoacute uacutej szabaacutelyozaacutes elfogadaacutesaacuteval a jogalkotoacute

ceacutelja egyeacutertelmű bdquoA nemzeti vagyon megőrzeacutese eacutes veacutedelme eacuterdekeacuteben a toumlrveacuteny alapelvi

szinten kiacutevaacutenja lezaacuterni az inteacutezmeacutenyesiacutetett vagyonfeleacuteleacutes eddigi gyakorlataacutet eacutes a koumlz

eacuterdekeacuteben hosszuacute taacutevuacute aacuteltalaacutenos veacutedelmet kiacutevaacuten biztosiacutetani a nemzeti vagyonra

vonatkozoacuteanrdquo677

A nemzeti vagyon koumlreacuten beluumll is toumlbb kategoacuteria keruumllt kialakiacutetaacutesra ez a specifikaacutecioacute eacuterintette

az oumlnkormaacutenyzati tulajdont is A forgalomkeacuteptelen kizaacuteroacutelagos oumlnkormaacutenyzati tulajdon

taacutergyait toumlrveacuteny hataacuterozza meg A nemzetgazdasaacutegi szempontboacutel kiemelt jelentőseacutegű nemzeti

vagyon sem idegeniacutethető el nem terhelhető meg azonban vagyonkezeleacutes beacuterlet taacutergya lehet

ezen vagyonelemek koumlre melyet az oumlnkormaacutenyzat sajaacutet rendeleteacuteben bőviacutethet A

korlaacutetozottan forgalomkeacutepes kategoacuteriaacuteba tartozoacute vagyonelemek ndash a koraacutebbiakhoz hasonloacutean -

oumlnkormaacutenyzati rendeletben meghataacuterozott felteacutetelek szerint idegeniacutethetők el illetve

hasznosiacutethatoacuteak Bevezette a nemzeti vagyontoumlrveacuteny az uumlzleti vagyon kategoacuteriaacutejaacutet is

amellyel mint forgalomkeacutepes vagyonaacuteval az oumlnkormaacutenyzat rendelkezik

A nemzeti vagyontoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacutese a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera koumltelezettseacuteget

aacutellapiacutetott meg a koraacutebbi szabaacutelyozaacutesi rendszer aacutettekinteacuteseacutere eacutes uacutej elemek megjeleniacuteteacuteseacutere Az

oumlnkormaacutenyzat vagyongazdaacutelkodaacutesi rendelete meghozatala soraacuten koumlteles figyelembe venni a

nemzeti vagyonnak a forgalomkeacuteptelen toumlrzsvagyonra eacutes uumlzleti vagyonra iraacutenyadoacute

rendelkezeacuteseit Koumltelezettseacutege keletkezett arra neacutezve hogy a koraacutebban oumlnkormaacutenyzati

rendeletben forgalomkeacuteptelennek minősiacutetett vagyonaacuteboacutel megjeloumllje azokat a tulajdonaacuteban aacutelloacute

vagyonelemeket amelyek nemzetgazdasaacutegi szempontboacutel kiemelt jelentőseacutegű nemzeti

vagyonkeacutent forgalomkeacuteptelen toumlrzsvagyonnak minősuumllnek A toumlrveacuteny toumlbb helyen

felhatalmazaacutest ad a helyi oumlnkormaacutenyzatnak egyes vagyontaacutergyak rendeletben toumlrteacutenő

aacutetsorolaacutesaacutera iacutegy pl rendeletben nemzetgazdasaacutegi szempontboacutel kiemelt jelentőseacutegű nemzeti

vagyonnak (iacutegy forgalomkeacuteptelen toumlrzsvagyonnak) minősiacutethet vagyontaacutergyakat Az

aacutetminősiacuteteacutesre azonban csak toumlrveacutenyi felhatalmazaacutes alapjaacuten a toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt van

lehetőseacuteg

676 2011 eacutevi CLXXXIX tv VI fejezet 677 Indokolaacutes a 2011 eacutevi CXCVI toumlrveacutenyhez

237

Fennaacutelloacute szerződeacuteseit taacutersasaacutegban megleacutevő eacuterdekeltseacutegeit abboacutel a szempontboacutel kellett az

oumlnkormaacutenyzatoknak aacutettekinteniuumlk hogy a szerződő feacutel illetve maga a gazdasaacutegi taacutersasaacuteg

megfelelt-e az aacutetlaacutethatoacute szervezetre vonatkozoacute a toumlrveacuteny aacuteltal meghataacuterozott előiacuteraacutesoknak

Koumlzeacutep- eacutes hosszuacute taacutevuacute vagyongazdaacutelkodaacutesi tervet kellett keacutesziacuteteni amely azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy az oumlnkormaacutenyzat vagyongazdaacutelkodaacutesa az aacuteltala ellaacutetott koumlzfeladatokhoz igazodjon

eleget tegyen az egyseacuteges elveken nyugvoacute aacutetlaacutethatoacute hateacutekony eacutes koumlltseacutegtakareacutekos

műkoumldteteacutes koumlvetelmeacutenyeinek

A 2012-ben hataacutelyba leacutepett uacutej szabaacutelyozaacutes szaacutemos olyan rendelkezeacutest vezetett be amely az

oumlnkormaacutenyzati tulajdon veacutedelmeacutet szolgaacutelja ugyanakkor erősiacuteti a tulajdonjog jogosultjaacutenak a

vagyonnal kapcsolatos koumltelezettseacutegeit Fontos rendelkezeacutes a hosszabb taacutevuacute tervezeacutes immaacuter

toumlrveacutenyi szintű koumltelezettseacutegkeacutent valoacute megjeleniacuteteacutese annak eacuterdekeacuteben hogy az oumlnkormaacutenyzati

vagyongazdaacutelkodaacutes meglapozottsaacutega biztosiacutethatoacute legyen elkeruumllhetőveacute vaacuteljanak a koraacutebbi

eacutevek tapasztalataacuteboacutel ismert ad hoc jellegű doumlnteacutesek Az eredmeacutenyesseacuteg hateacutekonysaacuteg

koumlvetelmeacutenyeacutenek alapelve aacutethatja a vagyongazdaacutelkodaacutest amelynek fő rendelteteacutese a

koumlzfeladatok infrastrukturaacutelis haacutettereacutenek biztosiacutetaacutesa Annak megiacuteteacuteleacuteseacutere hogy az uacutej

joginteacutezmeacutenyek mennyiben vaacutelhatnak alkalmas eszkoumlzeiveacute az oumlnkormaacutenyzati

vagyongazdaacutelkodaacutes eacutesszerűsiacuteteacuteseacutenek jelenleg meacuteg nem aacutell rendelkezeacutesre elegendő

informaacutecioacute Mindenesetre szaacutemos olyan rendelkezeacutest tartalmaz a toumlrveacuteny amely garantaacutelhatja

azt hogy a vagyongazdaacutelkodaacutes szervesen illeszkedjen a tudatos telepuumlleacutesfejleszteacutes

folyamataacuteba eacutes hateacutekonyabban szolgaacutelja a koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutet

5 Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes

51 A helyi oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes leacutenyegi sajaacutetossaacutegai a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető

időszakban

A helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacutejaacuteval oumlsszefuumlggő legfontosabb tendenciaacutek

bemutataacutesaacutera ehelyuumltt a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető időszak jellemzőinek oumlsszefoglalaacutesaacuteval

keruumll sor A 19 szaacutezad szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezet bemutataacutesaacutera a tanaacutecsrendszer korszakaacutenak

legjellemzőbb vonaacutesaira a koraacutebbiakban maacuter toumlrteacutent utalaacutes a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető időszak

tendenciaacuteinak elemzeacuteseacutehez kiinduloacutepontkeacutent a helyi oumlnkormaacutenyzatok leacutetrejoumltteacutenek időszaka

szolgaacutel Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes kereteinek kialakiacutetaacutesaacutera a centralizaacutelt mechanizmus

felszaacutemolaacutesaacutera a piacgazdasaacuteg kialakiacutetaacutesaacuteval a tulajdonviszonyok aacutetalakulaacutesaacuteval

paacuterhuzamosan keruumllt sor

238

A gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia keacuterdeacuteseit vizsgaacutelva elsődlegesen le kell szoumlgezni hogy az 1980-as

eacutevekben kidolgozaacutesra keruumllt a tanaacutecsrendszer egeacuteszeacutenek meguacutejiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute kiacuteseacuterletek

eacuterintetteacutek a tanaacutecsi gazdaacutelkodaacutes reformjaacutet is Az aacutellam szerepeacutenek visszaszoriacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute

toumlrekveacutesek a megyei tanaacutecsok dominanciaacutejaacuteval szemben a helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg megteremteacutese

jelentette a gazdaacutelkodaacutesi koumlrnyezet megvaacuteltoztataacutesaacutenak summaacutezataacutet Az 1989-1990-es

politikai vaacuteltozaacutesokat koumlvetően a helyi koumlzoumlsseacutegek koumlreacuteben megindult oumlnaacutelloacutesodaacutesi folyamat

az aacutellami vagyon lebontaacutesaacuten tuacutel alapvetően eacuterintette a gazdaacutelkodaacutes meguacutejiacutetaacutesi igeacutenyeacutenek

felsziacutenre toumlreacuteseacutet Az 1990-es helyi oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő toumlrveacutenyi rendezeacutes szeacuteles

felelősseacutegi koumlroumln alapult a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesi funkcioacutekat illetően ehhez szorosan

illeszkedő peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa vaacutelt szuumlkseacutegesseacute A

peacutenzuumlgyi szabaacutelyozaacutesnak alapvetően igazodnia kellett az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal ellaacutetott

feladatokhoz az ellaacutetaacutesukhoz szuumlkseacuteges forraacutesokat biztosiacutetani kellett Ugyanakkor annak

felteacuteteleit is megteremtette a jogalkotoacute hogy az oumlnkormaacutenyzatok a helyben keacutepződő

beveacutetelek alapul veacuteteleacutevel sajaacutet beveacutetelekre is megfelelő nagysaacutegrendben jogosulttaacute

vaacutelhassanak A helyi oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben a koraacutebban a tanaacutecsi rendszert koraacutebban

jellemző kiadaacutes-orientaacutelt sziszteacutema helyeacutebe a forraacutesorientaacutelt gazdaacutelkodaacutesi rendszer leacutepett

amely alapvetően a gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacutera eacutepiacutetett678 A gazdaacutelkodaacutesi koumlrnyezet

kialakiacutetaacutesaacutenak főbb motiacutevumai a koumlvetkezők szerint foglalhatoacuteak oumlssze Az oumlnkormaacutenyzatok

gazdaacutelkodaacutesaacutera vonatkozoacute alapvető szabaacutelyokat toumlrveacutenyi szinten kellett rendezni az

oumlnaacutelloacutesaacuteg a kiszaacutemiacutethatoacutesaacuteg elveinek alapul veacuteteleacutevel A beveacuteteli lehetőseacutegek kihasznaacutelaacutesaacutera

megfelelő oumlsztoumlnzeacutes beveacuteteli eacuterdekeltseacuteg kialakiacutetaacutesa vaacutelt szuumlkseacutegesseacute azzal egyuumltt hogy a

koumlzponti koumlltseacutegveteacutes kiegyenliacutető funkcioacutet is betoumlltoumltt a szűkoumlsebb gazdasaacutegi potenciaacutellal

rendelkező helyi oumlnkormaacutenyzatok reacuteszeacutere A kiemelt oumlnkormaacutenyzati fejleszteacutesekhez forraacutest az

aacutellami koumlltseacutegveteacutes a ciacutemzett-eacutes ceacuteltaacutemogataacutesi rendszer műkoumldteteacuteseacutevel biztosiacutetott

Oumlsszesseacutegeacuteben azonban az oumlnkormaacutenyzati szfeacutera szaacutemaacutera toumlbbletforraacutes a koumlzponti

koumlltseacutegveteacutesből nem aacutellt rendelkezeacutesre az helyi koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatrendszer eacutes az aacutetadott

forraacutesok nem felteacutetlenuumll mutattak egyensuacutelyi helyzetet Emellett azt is meg kell emliacuteteni hogy

az aacutetadott eszkoumlzoumlk araacutenya eacutevről-eacutevre csoumlkkenő tendenciaacutet mutatott

678 A forraacutesorientaacutelt modell forraacuteselemei a sajaacutet beveacutetelek a megosztott beveacutetelek a koumlltseacutegveteacutesi taacutemogataacutesok a

taacutersadalombiztosiacutetaacutesi finansziacuterozaacutes eacutes a hitelfelveacutetel A forraacutesorientaacutelt gazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezetben is

toumlbbfeacutele moacutedszer kialakiacutetaacutesaacutera nyiacutelhat moacuted az 1990-es eacutevek elejeacuten preferenciaacutet eacutelvezett a piacorientaacutelt modell

amely arra alapozott hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok fő beveacuteteli forraacutesai a helyi gazdasaacutegi potenciaacutel

felhasznaacutelaacutesaacuteval keletkezhetnek Ez a tiacutepusuacute koumlzponti koumlltseacutegveteacutestől valoacute fuumlggetlenseacuteg jelenthette volna a

teacutenyleges autonoacutemiaacutet e neacutezet hiacutevei szerint PITTI Zoltaacuten ndash VARGA Saacutendor Az oumlnkormaacutenyzatok vagyonosodaacutesi

folyamata Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1996 34-36

239

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia egyik alapvető garanciaacuteja az oumlnaacutelloacute beveacutetelszerzeacutesi lehetőseacuteg

amelynek kiemelkedik eleme a helyi adoacuteztataacutes A helyi adoacuteztataacutest az AB eredeti nem

szaacutermazeacutekos alapjognak tekintette egy 1991-es doumlnteacuteseacuteben kiemelte azt hogy az adoacuteztataacutes

jogaacutet maga az Alkotmaacuteny osztotta meg az Orszaacuteggyűleacutes eacutes az oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt679 A

forraacutesorientaacutelt modell egyes kiindulaacutesi sajaacutetossaacutegait tekintve leszoumlgezhető hogy a sajaacutet

beveacuteteli forraacutesok viszonylag csekeacutely kiegeacutesziacutető szerepet toumlltoumlttek be kiemelkedő

jelentőseacuteggel ebben a koumlrben a helyi adoacutek rendelkeztek bdquoNem valoacutesult meg ugyanis az az

elgondolaacutes hogy a koumlzponti adoacutek haacutetteacuterbe szorulaacutesa aacuteraacuten is kell noumlvelni e forraacutes szerepeacutetrdquo680

A helyi adoacutekroacutel szoacuteloacute toumlrveacutenyi rendelkezeacutes681 a vagyoni tiacutepusuacute adoacutek a kommunaacutelis jellegű

adoacutek az idegenforgalmi adoacute eacutes a helyi iparűzeacutesi adoacute kiveteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet teremtette meg

A helyi adoacutek kiveteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok kezdetben kellő oacutevatossaacuteggal

meacuterlegelteacutek Az első neacutehaacuteny eacutev adataiboacutel az is kideruumllt hogy a helyi adoacutebeveacutetelek toumlbb mint

fele a fővaacuterosban eacutes Pest megyeacuteben keletkezett682 A helyi adoacuteztataacutes ugyanakkor

egyenlőtlenseacuteget eredmeacutenyezhet az oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt hiszen taacutevolroacutel sem azonos

gazdasaacutegi haacutetteacuterrel rendelkeznek az egyes telepuumlleacutesek Az egyenlőtlenseacutegek kikuumlszoumlboumlleacuteseacutere

maacuter kezdettől fogva az aacutellam kompenzaacutecioacutes mechanizmusokat műkoumldtetett Az ellenteacutetelezeacutes

azonban nem vezethet a differenciaacutek teljes eltuumlnteteacuteseacutere mivel az akaacuter a fejlődeacutes gaacutetjaacutevaacute is

vaacutelhat

Az oumlnkormaacutenyzati sajaacutet beveacutetel a gazdasaacutegi oumlnaacutelloacutesaacuteg fokaacutet jellemzi amennyiben a sajaacutet

forraacutesok csoumlkkennek uacutegy az oumlnkormaacutenyzatok feletti aacutellami befolyaacutes lehetőseacutege

noumlvekedhet683

A helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlltseacutegveteacuteseacuteben leacutenyegi szereppel a magaacutenszemeacutelyek

joumlvedelemadoacuteja rendelkezett amely az elmuacutelt időszakban a normatiacutev finansziacuterozaacutesi rendszer

műkoumldteteacuteseacutenek időszakaacuteban kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben illette meg az oumlnkormaacutenyzatokat Az első

haacuterom eacutevben 100 -ban oumlnkormaacutenyzati beveacuteteli forraacutest keacutepezett majd a normatiacutev

finansziacuterozaacutesi rendszer egyes oumlsszetevőinek vaacuteltozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben csoumlkkent a

reacuteszesedeacutes meacuterteacuteke A feladatfinansziacuterozaacutes bevezeteacuteseacutet megelőző utolsoacute eacutevben 2011-ben a

reacuteszesedeacutes meacuterteacuteke 40 volt684

679 671991 (XII21) AB hataacuterozat 680 PITTI ndash VARGA (1996) 36-37 681 1990 eacutevi C tv a helyi adoacutekroacutel kihirdetve 1990 december 30 682 1994 januaacuter 1-jei adat szerint a 3136 oumlnkormaacutenyzat koumlzuumll 1578 vezetett be helyi adoacutet PITTI-VARGA (1996)

39 683 KECSŐ Gaacutebor Az oumlnkormaacutenyzati beveacutetelhez valoacute alapjog tartalma In Tanulmaacutenyok Nagy Tibor tiszteleteacutere

(szerk Simon Istvaacuten) Szent Istvaacuten Taacutersulat Apostoli Szentszeacutek Koumlnyvkiadoacuteja Budapest 2009 105 684 A Magyar Koumlztaacutersasaacuteg 2011 eacutevi koumlltseacutegveteacuteseacuteről szoacuteloacute 2010 eacutevi CLXIX tv 38 sect (1) bekezdeacutes

240

Az aacutetengedett beveacutetlek koumlreacuteben eacuterdemi szereppel a geacutepjaacuterműadoacute jellemezhető amely

kezdetben szinteacuten 100 -os meacuterteacutekben keacutepezte a helyi oumlnkormaacutenyzatok beveacuteteleacutet 1992-től

keruumllt sor a geacutepjaacuterműadoacute meguacutejiacutetaacutesaacutera ezzel egyuumltt maacuter csak fele reacuteszben keacutepezett

oumlnkormaacutenyzati beveacutetelt Sajaacutetos reacuteszt keacutepviseltek az illeteacutekek amelyek nem keacutepviseltek

komoly nagysaacutegrendet az oumlnkormaacutenyzatok koumlltseacutegveteacuteseacuteben kiveacuteve a megyei

oumlnkormaacutenyzatokat amelyek műkoumldteteacutese a normatiacutev taacutemogataacutesokon tuacutelmenően az

illeteacutekbeveacutetelekből toumlrteacutent

A forraacutesorientaacutecioacutera eacutepuumllő rendszer legleacutenyegesebb elemeacutet a normatiacutev aacutellami hozzaacutejaacuterulaacutesok

keacutepezteacutek a helyi oumlnkormaacutenyzatok beveacutetelei koumlzuumll meghataacuterozoacute reacuteszt keacutepviseltek A normatiacutev

alap az egyes oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera aacutetlaacutethatoacutesaacutegot jelentett garanciaacutet az azonos meacuterteacutekű

taacutemogataacutesra az eseacutelyegyenlőseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere A taacutemogataacutes alanyi jogon megillette az

oumlnkormaacutenyzatokat a jogciacutemeket eacutes a taacutemogataacutesok meacuterteacutekeacutet a mindenkori koumlltseacutegveteacutesi

toumlrveacuteny tartalmazta Az aacutellami normatiacutev finansziacuterozaacutes előre kiszaacutemiacutethatoacute beveacuteteli forraacutest

keacutepezett az oumlnkormaacutenyzat műkoumldeacuteseacuteben amelyet a telepuumlleacutesek lakossaacutegszaacutemaacuteval egyes

korcsoportokkal inteacutezmeacutenyi ellaacutetottakkal araacutenyosan aacutellapiacutetott meg a telepuumlleacutesi eacutes teruumlleti

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera az Orszaacuteggyűleacutes Leacutenyeges kiemelni hogy a normatiacutev aacutellami

taacutemogataacutesok eseteacuteben nem eacuterveacutenyesuumllt felhasznaacutelaacutesi koumltoumlttseacuteg ez a taacutemogataacutesi forma egyfajta

redisztribuacutecioacute eredmeacutenye volt685

Megaacutellapiacutethatoacute azonban hogy maacuter az 1990-es eacutevek koumlzepeacutere kiuumltkoumlztek az egyes aacutellaacutespontok

szerint tuacutelzott decentralizaacutecioacuteboacutel fakadoacute negatiacutev hataacutesok A rendszerben egyszerre voltak

jelen a feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesok eleacutegtelenseacutege eacutes a kihasznaacutelatlan kapacitaacutesok

Mindez paacuterosult a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera jelentős oumlnaacutelloacutesaacutegot biztosiacutetoacute gazdaacutelkodaacutesi

szabaacutelyozoacuterendszerrel amely az eladoacutesodaacutesi folyamatnak sem tudott gaacutetat vetni

52 A gazdaacutelkodaacutes specifikumai 2010 utaacuten

A 2010-et koumlvető markaacutens vaacuteltozaacutesok elsődleges kivaacuteltoacute oka a helyi oumlnkormaacutenyzati

funkcioacutekat eacuterintően az oumlnkormaacutenyzatok eladoacutesodaacutesa kuumlloumlnoumlsen a megyei oumlnkormaacutenyzatokat

eacuterintően Az eladoacutesodaacutesi folyamat nem csupaacuten a 2007-2009 koumlzoumltti gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg

eredmeacutenyekeacutent jelentkezett hanem leginkaacutebb a megyei joguacute vaacuterosi eacutes megye

oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal eszkoumlzoumllt koumltveacutenykibocsaacutetaacutesok koumlvetkezmeacutenye A helyi

oumlnkormaacutenyzatoknak kiegeacutesziacutető forraacutesok vaacuteltak elengedhetetlenneacute koumltelező feladataik

ellaacutetaacutesaacutehoz ugyanuacutegy szuumlkseacuteges fejleszteacuteseik fedezeteacutere de oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok

685 bdquohellipa keacutepződő koumlzponti adoacuteknak csak korlaacutetozott meacuterteacutekű helyben hagyaacutesa lehetseacuteges annak eacuterdekeacuteben hogy

a szeacuteles felelősseacutegű eacutes nagy szaacutemuacute oumlnkormaacutenyzatok mindegyike szaacutemaacutera garantaacutelni lehessen a

koumlzszolgaacuteltataacutesaihoz a megfelelő joumlvedelmi viszonyokatrdquo PITTI-VARGA (1996) 43

241

ellaacutetaacutesaacutehoz is alkalmaztaacutek a fedezet előteremteacuteseacutere ezt a peacutenzuumlgy eszkoumlzt Az uacutej szabaacutelyozaacutes

ezen tendencia megakadaacutelyozaacutesaacutera szaacutemos uacutej rendelkezeacutest vezetett be amelyek koumlzuumll a

legfontosabbak a differenciaacutelt hataacuteskoumlr-telepiacuteteacutes elve a koumltelezően ellaacutetandoacute koumlzfeladatok

eseteacuten a koumltelező taacutersulaacutes előiacuteraacutesaacutenak lehetőseacutege a feladatfinansziacuterozaacutesi rendszer

A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa ebben az időszakban egy decentralizaacutelt sziszteacutema

keretei koumlzoumltt megvaloacutesult helyi koumlzfeladat-centralizaacutecioacutes folyamatkeacutent eacutertelmezhető A

vaacuteltozaacutesok legfontosabb elemei nyomon koumlvethetőek a helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdaacutelkodaacutesaacutera

vonatkozoacute eacutes a szakaacutegazati jogalkotaacutesban is Az uacutej a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteban nagyfokuacute

centralizaacutecioacutet eredmeacutenyező szabaacutelyozaacutesi rendszer szorosan oumlsszefuumlgg a helyi

oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi konszolidaacutecioacutes folyamataacuteval is A peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi

poziacutecioacutek vaacuteltozaacutesaacuteval kapcsolatos szakeacutertői tanulmaacutenyok686 alaacutetaacutemasztjaacutek hogy az

aacutellamosiacutetott szolgaacuteltataacutesok eseteacuteben a helyi oumlnkormaacutenyzatok keveacutesbeacute keacutepesek befolyaacutesolni a

koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet A jogalkotoacute az aacutegazat jogszabaacutelyokban ugyan szabaacutelyozza a

befolyaacutesolaacutes lehetseacuteges eszkoumlzeit azonban keacutetseacuteges hogy a szolgaacuteltataacutesok sziacutenvonalaacutera

mennyibe keacutepesek hatni a helyi testuumlletek Ilyen eszkoumlzoumlk lehetnek a javaslatteacuteteli lehetőseacuteg

a hozzaacutejaacuterulaacutes megkoumlveteleacutese az előzetes taacutejeacutekoztataacutes a meghataacuterozott időnkeacutent aktuaacutelis

jelenteacutesi koumltelezettseacuteg eacutes a koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacutes

A koraacutebb Alkotmaacutennyal szemben az Alaptoumlrveacuteny uacutej koumlltseacutegveteacutesi eacutes peacutenzuumlgyi előiacuteraacutesokat is

tartalmaz Az uacutej gazdasaacutegi alkotmaacuteny explicite meghataacuterozza a koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes

alapelveit ugyanakkor jelentős korlaacutetozaacutesi lehetőseacuteget biztosiacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok

koumltelezettseacuteget keletkeztető joguumlgyleteire neacutezve amennyiben az a Kormaacuteny joacutevaacutehagyaacutesaacutehoz

koumlthető Az Alapveteacutes c fejezet N) cikke koumltelezi az oumlnkormaacutenyzatokat a kiegyensuacutelyozott

aacutetlaacutethatoacute eacutes fenntarthatoacute koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes elveacutenek betartaacutesaacutera Az aacutellam c fejezet 34

cikk (5) bekezdeacuteseacuteben foglaltak szerint toumlrveacuteny a koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely megőrzeacutese

eacuterdekeacuteben a helyi oumlnkormaacutenyzat toumlrveacutenyben meghataacuterozott meacuterteacutekű koumllcsoumlnfelveacuteteleacutet vagy

maacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesaacutet felteacutetelhez illetve a Kormaacuteny hozzaacutejaacuterulaacutesaacutehoz koumltheti A 2011

eacutevi CXCVI toumlrveacuteny Magyarorszaacuteg gazdasaacutegi stabilitaacutesaacuteroacutel tartalmazza a koumllcsoumlnfelveacutetelre

vonatkozoacute reacuteszletes szabaacutelyokat

A peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi sziszteacutema kapcsaacuten a funkcionalitaacutes is elemzeacutesre szorul Az uacutej

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozoacute rendszer a helyi koumlzuumlgyek szabaacutelyozaacutesi sziszteacutemaacutejaacutet illetően

konzisztens a koraacutebbiakkal a helyi oumlnkormaacutenyzatok feladatrendszereacutet illetően azonban

leacutenyegi elteacutereacutesek mutathatoacuteak ki a teacutenyleges koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatok ellaacutetaacutesi

686 SZAMEL (2012) 28

242

koumltelezettseacutegeacuteben A koumltelező eacutes az oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok ndash hasonloacutean a koraacutebbiakhoz -

szeacutetvaacutelasztaacutesra keruumlltek egymaacutestoacutel687 A generaacutelis klauzula az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr elve

tovaacutebbra is meghataacuterozoacute a helyi oumlnkormaacutenyzatok funkcionalitaacutesaacuteban A koumltelező feladatok

toumlrveacutenyi szinten keruumllnek meghataacuterozaacutesra az Moumltv a koumltelező koumlzszolgaacuteltataacutesok koumlreacuteben

ellaacutetandoacute feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlket peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel sorolja fel Az oumlnkormaacutenyzatok

jogaacutellaacutesaacutet feladat- eacutes hataacuteskoumlreacutet meghataacuterozoacute toumlrveacuteny keretjellegű rendelkezeacuteseit tartalommal

az aacutegazati jogszabaacutelyok toumlltik ki uacutegymint a nemzeti koumlzneveleacutesről szoacuteloacute toumlrveacuteny a szociaacutelis

igazgataacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny a kuumlloumlnboumlző helyi koumlzszolgaacuteltataacutesokroacutel rendelkező jogszabaacutelyok

A koumlzneveleacutes-koumlzoktataacutes alapvető feladatai az oacutevodai neveleacutes kiveacuteteleacutetel kikeruumlltek a helyi

koumlzuumlgyek koumlreacuteből Vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be a kulturaacutelis-koumlzművelődeacutesi szolgaacuteltataacutesok

tereacuten a muacutezeumok fenntartaacutesa a megyeacutek hataacuteskoumlreacuteből a telepuumlleacutesek hataacuteskoumlreacutebe keruumllt

Hasonloacute folyamat jaacutetszoacutedott le a koumlzkoumlnyvtaacuterak eseteacuteben is Szinteacuten alapvető moacutedosulaacutes

koumlvetkezett be a humaacuten-koumlzszolgaacuteltataacutesok szociaacutelis eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyeit illetően

a szociaacutelis eacutes egeacuteszseacuteguumlgyi alapellaacutetaacutes kiveacuteteleacutevel valamennyi feladat az aacutellam felelősseacutegi

koumlreacutet keacutepezi Koraacutebban a megyei oumlnkormaacutenyzatok tartottaacutek fenn a koumlzeacutepiskolaacutekat a

szakkoumlzeacutepiskolaacutekat a kolleacutegiumokat muacutezeumokat koumlnyvtaacuterakat eacutes leveacuteltaacuterakat az

egeacuteszseacuteguumlgyi szakellaacutetaacutest nyuacutejtoacute inteacutezmeacutenyeket idősek bennlakaacutesos otthonait Az aacutellam

elvonta a megyeacutektől ezen fenntartoacutei jogokat eacutes a megyei oumlnkormaacutenyzati inteacutezmeacutenyek

feladatellaacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute vagyonaacutet aacutellamosiacutetotta A koumlzoktataacutes teljes rendszere aacutellamosiacutetaacutesra

keruumllt Vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be a koumlzszolgaacuteltataacutesok teruumlleteacuten kuumlloumlnoumlsen a szolgaacuteltatoacutek

tulajdonosi szerkezeteacutet eacutes a szolgaacuteltataacutesi diacutej megaacutellapiacutetaacutesaacutet illetően A koumlzszolgaacuteltataacutesok

nyuacutejtaacutesa koumltelező feladat de toumlrveacuteny koumlvetelmeacutenyeket hataacuterozhat meg azokkal az aacutellami

oumlnkormaacutenyzati toumlbbseacutegi tulajdonban aacutelloacute taacutersasaacutegokkal szemben amelyek koumlzszolgaacuteltataacutest

nyuacutejtanak Ez a helyzet pl az egeacuteszseacuteges ivoacuteviacutezellaacutetaacutes a szennyviacutezelvezeteacutes hulladeacutek

aacutertalmatlaniacutetaacutes teruumlleteacuten Meacuteg egy alapvető vaacuteltozaacutesroacutel eacuterdemes emliacuteteacutest tenni a helyi

oumlnkormaacutenyzatok a koumlzoumlsseacutegi kommunaacutelis szolgaacuteltataacutesok teruumlleteacuten nem rendelkeznek

aacutermegaacutellapiacutetaacutesi hataacuteskoumlrrel annak elleneacutere hogy az ellaacutetaacutesi felelősseacutegi telepuumlleacutes hataacuteskoumlrben

van A szolgaacuteltataacutesok fenntarthatoacutesaacutegaacutet az ellaacutetaacutes sziacutenvonalaacutet alapvetően befolyaacutesoljaacutek a

szolgaacuteltataacutesboacutel szaacutermazoacute diacutejbeveacutetelek Az aacuterhatoacutesaacutegi jogkoumlr aacutellami centralizaacutelaacutesa toumlbb

koumlzszolgaacuteltataacutes tereacuten is komoly neheacutezseacutegeket okozott a koumlzelmuacuteltban

Ami az oumlnkeacutent vaacutellalt feladatokat illeti az Moumltv korlaacutetot hataacuteroz meg hiszen az oumlnkeacutent

vaacutellalt feladatok ellaacutetaacutesa nem veszeacutelyeztetheti a koumltelező feladatok ellaacutetaacutesaacutet Ezaacuteltal

687 A helyi oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlkről bővebb elemzeacutes olvashatoacute HOFFMANN Istvaacuten (2013) 7-8

10-18

243

nyilvaacutenvaloacutean szűkebb teret biztosiacutet a helyi eacuterdekű olyan koumlzuumlgyek igazgataacutesaacutenak amelyek

nem minősuumllnek koumltelező feladatnak Ezzel paacuterhuzamosan peacutenzuumlgyi szempontboacutel is

korlaacutetozott az oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok ellaacutetaacutesa felteacutetel ugyanis hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat

csak abban az esetben vaacutellalhat fel oumlnkeacutent feladatot ha sajaacutet forraacutes illetve kuumlloumln erre a

feladatra ceacutelzottan rendelkezeacutesre aacutelloacute koumlzponti forraacutes a finansziacuterozaacutes alapja A sajaacutet forraacutesnak

azeacutert van kuumlloumlnoumls jelentőseacutege mert a helyi oumlnkormaacutenyzat a koumltelező feladatait a

feladatfinansziacuterozaacutes kereteacuteben felhasznaacutelaacutesi koumltelezettseacuteggel juttatott aacutellami taacutemogataacutesboacutel

fedezheti legfőkeacuteppen mivel 2013-toacutel a szabad felhasznaacutelaacutesuacute aacutellami taacutemogataacutesok

megszuumlnteteacutesre keruumlltek Fontos kiemelni a koumllcsoumlnfelveacutetel korlaacutetozaacutesaacutenak bevezeteacuteseacutet is A

peacutenzuumlgyi reformok legfőbb kivaacuteltoacute oka a helyi oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes szabaacutelyainak

szigoriacutetaacutesa a koumlltseacutegtakareacutekos szemleacutelet erősiacuteteacutese volt

53 Peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi felteacutetelek

Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes tekinteteacuteben is fokozottabb aacutellami beavatkozaacutest

eredmeacutenyezett az oumlnkormaacutenyzati koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok koumllcsoumlnfelveacutetelek eseteacuteben a

Kormaacuteny aacuteltal gyakorolt előzetes engedeacutelyezeacutesi hataacuteskoumlr amelyre szaacutemos peacuteldaacutet talaacutelhatunk a

Nyugat-euroacutepai orszaacutegok gyakorlataacuteban

Az Alaptoumlrveacuteny Alapveteacuteseacutenek N) cikke aacuteltalaacutenos koumlvetelmeacutenyt fogalmaz meg a

kiegyensuacutelyozott aacutetlaacutethatoacute eacutes fenntarthatoacute koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere

vonatkozoacutean amely uacutej elem az alkotmaacutenyos szabaacutelyozaacutes tereacuten A helyi oumlnkormaacutenyzatok

koumltelezettseacutege ezen aacuteltalaacutenos elv eacuterveacutenyesiacuteteacutese melyet a helyi oumlnkormaacutenyzatok feladataik

ellaacutetaacutesa soraacuten koumltelesek tiszteletben tartani Az Alaptoumlrveacuteny peacutenzuumlgyi szabaacutelyozaacutesi koumlreacutebe

tartozoacute a 34 cikk (5) bekezdeacuteseacuteben roumlgziacutetett rendelkezeacutes amely toumlrveacuteny alkotaacutesaacutera biztosiacutet

lehetőseacuteget a jogalkotoacute szaacutemaacutera az oumlnkormaacutenyzat koumllcsoumlnfelveacutetele koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesa

felteacuteteleinek meghataacuterozaacutesaacutehoz a koumlvetkezők szerint bdquo(5) Toumlrveacuteny a koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely

megőrzeacutese eacuterdekeacuteben a helyi oumlnkormaacutenyzat toumlrveacutenyben meghataacuterozott meacuterteacutekű

koumllcsoumlnfelveacuteteleacutet vagy maacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesaacutet felteacutetelhez illetve a Kormaacuteny

hozzaacutejaacuterulaacutesaacutehoz koumlthetirdquo

A helyi oumlnkormaacutenyzati peacutenzuumlgyi reform nem keacutepezte az Alaptoumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesaacutenak

taacutergyaacutet az erre vonatkozoacute leacutenyegi rendelkezeacuteseket az Moumltv a stabilitaacutesi toumlrveacuteny valamint az

aacutellamhaacuteztartaacutesi toumlrveacuteny tartalmazza reacuteszleteiben miacuteg az adoacutessaacutegkonszolidaacutecioacutes folyamatot

pedig az eacuteves koumlltseacutegveteacutesi toumlrveacutenyek rendezteacutek Fontos megjegyezni hogy az

adoacutessaacutegkonszolidaacutecioacutes folyamat toumlbb leacutepeacutesben zajlott le a helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerben

Első leacutepeacuteskeacutent a megyei oumlnkormaacutenyzatok konszolidaacutelaacutesaacutera keruumllt sor majd ezt koumlvette a

244

telepuumlleacutesek konszolidaacutecioacuteja amellyel paacuterhuzamosan a helyi oumlnkormaacutenyzatoktoacutel az aacutellam a

feladatellaacutetaacutes felelősseacutegeacutet is aacutetvette Az adoacutessaacutegkonszolidaacutecioacute a magyar oumlnkormaacutenyzatok

keacutetharmadaacutet eacuterintette megkoumlzeliacutetőleg keacutetezer helyi oumlnkormaacutenyzatot Az adoacutessaacutegok

teljesiacuteteacuteseacutet az aacutellam vaacutellalta aacutet

Oumlsszegezve az a koumlvetkezteteacutes vonhatoacute le hogy a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute alapjog teljes

egeacuteszeacuteben nem volt biztosiacutetott az elmuacutelt toumlbb mint huszonoumlt eacutevben elsősorban a tulajdon nem

volt keacutepes hateacutekonyan biztosiacutetani a magas szintű koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet A koumlltseacutegveteacutes

eacutevről-eacutevre megaacutellapiacutethatoacutean megszoriacutetaacutesokat tartalmazott reaacuteleacuterteacutekben ez utoacutebbi

koumlruumllmeacutenyek vezettek az eladoacutesodaacutesi folyamat megindulaacutesaacutehoz A helyi adoacutek eacutes maacutes egyeacuteb

beveacuteteli forraacutesok noumlveleacutese nem biztosiacutetottak megfelelő megoldaacutest a peacutenzuumlgyi helyzet

romlaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesaacutehoz A helyi oumlnkormaacutenyzatok helyzete meacuteg nehezebbeacute vaacutelt a

devizalapuacute koumllcsoumlnoumlk igeacutenybe veacuteteleacutevel

245

8 fejezet

Zaacuteroacute gondolatok

A zaacuteroacute gondolatok koumlreacuteben oumlsszegzem a vizsgaacutelt teacutemakoumlroumlket illetően megfogalmazott

legfontosabb koumlvetkezteteacuteseket amelyek alapul szolgaacutelhatnak a veacutegső koumlvetkezteteacutesek

levonaacutesaacutehoz

A dolgozat foacutekuszaacuteban a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a koumlzjogi reform egyik fontos

inteacutezmeacutenyekeacutent kialakiacutetott helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer egyes keacuterdeacuteseinek elemzeacutese aacutellt

kardinaacutelis kutataacutesi keacuterdeacuteskeacutent az Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel paacuterhuzamosan majd azt

koumlvetően toumlbb időpontban hataacutelyba leacutepett uacutej oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutesi rendszer vizsgaacutelata

jelent meg Az elemzeacutes azokat a teacutemakoumlroumlket dilemmaacutekat eacuterintette amelyek a helyi

oumlnkormaacutenyzatok koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak leacutenyegi elemeit keacutepezik eacutes vaacutelaszt adhatnak

azokra a keacuterdeacutesekre amelyek az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrű szeacuteleskoumlrű felelősseacuteggel felruhaacutezott

decentralizaacutelt oumlnkormaacutenyzati rendszerben bekoumlvetkeztek

A kutataacutes hipoteacutezisekeacutent megfogalmazott felteacutetelezeacutes mely szerint egy erőteljes

centralizaacutecioacutes folyamat indult be a koraacutebban helyi koumlzuumlgynek minősuumllő oumlnkormaacutenyzati

koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesaacuteban azoknak a keacuterdeacuteseknek a vizsgaacutelataacuteval vaacutelaszolhatoacutek meg

amelyeket a dolgozat eacuterintett a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog az oumlnkormaacutenyzatok

műkoumldeacuteseacutenek eacutes doumlnteacuteseinek aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelete az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelme

valamint a tulajdonhoz valoacute jog gyakorlaacutesa eacutes a gazdaacutelkodaacutes oumlnaacutelloacutesaacutega

A helyi-teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszer 1990-től kialakult formaacuteja majd a 2012 eacutevtől

bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok tanulmaacutenyozaacutesaacutenak egyfajta kiinduloacutepontja az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia toumlrteacuteneti vonalaacutenak felvaacutezolaacutesa A toumlrteacuteneti muacutelt ismereteacutenek az egyes

joginteacutezmeacutenyek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak lehet leacutetjogosultsaacutega amennyiben azonban paacuterhuzamot

kiacutevaacutenunk vonni uacutegy rendkiacutevuumll koumlruumlltekintően szuumlkseacuteges eljaacuterni A dolgozaton ugyanakkor

zsinoacutermeacuterteacutekkeacutent vonulnak veacutegig a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak a helyi

demokraacuteciaacuteval oumlsszefuumlggő alapelvei eacutes alapeacuterteacutekei amelyek viszonyiacutetaacutesi pontkeacutent szolgaacutelnak

a hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer eacuterteacutekeleacutese soraacuten Le kell szoumlgeznuumlnk azonban azt hogy a

Charta nemzetkoumlzi szerződeacuteskeacutent funkcionaacutel keretjellege az alapeacuterteacutekek menteacuten rendkiacutevuumll

vaacuteltozatos megoldaacutesoknak biztosiacutet teret

246

1 Oumlsszegezeacutes

11 A toumlrteacuteneti hagyomaacutenyok

A helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg csiacuteraacuteja majd egyes fejlődeacutesi faacutezisai toumlrteacuteneti kontextusban

vizsgaacutelva elsődlegesen a vaacutermegyei autonoacutemia kialakulaacutesaacutenak folyamatakeacutent iacuterhatoacute le

tekintettel arra hogy a telepuumlleacutesi autonoacutemia egeacuteszen a Kiegyezeacutest koumlvető rendezeacutesig

magaacutenjogi autonoacutemiakeacutent volt eacutertelmezhető A koumlzjogi jogaacutellaacutes megszuumlleteacutese az 1848-as

toumlrveacutenyhozaacuteshoz majd igazaacuten az első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi illetőleg a koumlzseacutegi toumlrveacutenyhez koumltődik

A vaacutermegyei autonoacutemia fokozatos fejlődeacutes eredmeacutenyekeacutent a kiraacutelyi vaacutermegyeacutek kialakiacutetaacutesaacutetoacutel

a nemesi vaacutermegyeacutek teacuternyereacuteseacutenek erőteljesseacute vaacutelaacutesaacuten keresztuumll jutott el az alkotmaacutenyossaacuteg

veacutedőbaacutestyaacutejaacutenak szerepkoumlreacutehez

A magyar oumlnkormaacutenyzatisaacuteg e szűk koumlrű toumlrteacuteneti feldolgozaacutesa arra a teacutenyre mutat raacute hogy a

rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult oumlnkormaacutenyzati rendszer alapvetően maacutes politikai

filozoacutefiaacutera eacutepiacutetett mint a 19 szaacutezad veacutegi oumlnkormaacutenyzati jogaacutellaacutest rendezően leacutetrehozott

oumlnkormaacutenyzati struktuacutera Ebből eredően a polgaacuteri kor oumlnkormaacutenyzatisaacutega toumlrteacuteneti

hagyomaacutenyainak folytonossaacutega tovaacutebbeacuteleacutese csekeacutely meacuterteacutekben egyes szűk teruumlleteken

taacutemaszthatoacute alaacute

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően keacutetszintű oumlnkormaacutenyzati rendszer alakult ki ugyan azonban a

toumlrteacuteneti hagyomaacutenyokkal szemben ndash eacuteppen a szovjet tiacutepusuacute ugyan keacutetszintű de az

oumlnkormaacutenyzatisaacutegot neacutelkuumlloumlző tanaacutecsrendszerrel valoacute szakiacutetaacutes eredmeacutenyekeacutent ndash a megyeacutek

szerepe eliminaacuteloacutedott koraacutebbi aacutellamigazgataacutesi funkcioacutejukat elvesztetteacutek koordinatiacutev-

integratiacutev szerepkoumlrt nem toumllthettek be a teruumlletfejleszteacutes teruumlleteacuten meghataacuterozoacute funkcioacutejuk is

csak időlegesen eacuterveacutenyesuumllhetett A 2011 eacutevben elfogadott uacutej oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutes

hozhatott volna vaacuteltozaacutest ezen a teruumlleten hiszen az Moumltv alapjaacuten a megyei oumlnkormaacutenyzat a

fő leteacutetemeacutenyese teruumlleti szinten mind a teruumlletfejleszteacutesnek a teruumlletrendezeacutesnek a

videacutekfejleszteacutesnek mind a teruumlleti koordinaacutecioacutenak ndash egyelőre azonban a centralizaacutelt

forraacutesfelhasznaacutelaacutes jellemző iacutegy a szuumlkseacuteges peacutenzuumlgyi forraacutesok hiaacutenya gaacutetolja ennek a

szerepkoumlrnek a betoumllteacuteseacutet A szigoruacutean centralizaacutelt feluumlgyeleti rendszer sem keruumllt aacutetveacutetelre

amely a Kiegyezeacutest koumlvető kuumlloumlnoumlsen a maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesi

struktuacuteraacuteja szerint kiteljesedett sziszteacutemaacutet jellemezte Az előzetes engedeacutelyezeacutes utoacutelagos

joacutevaacutehagyaacutes inteacutezmeacutenyrendszere rendkiacutevuumll szűk koumlrben eacuterveacutenyesuumll a jelenlegi oumlnkormaacutenyzati

rendszerben a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutest felvaacuteltoacute toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet sem viseli azokat a

sajaacutetos jegyeket amelyek a 19 szaacutezad veacutegeacutetől eacuterveacutenyesuumlltek

247

12 A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult oumlnkormaacutenyzati struktuacutera

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a neacutepszuverenitaacutes elveacuten aacutelloacute liberaacutelis alapokon nyugvoacute

oumlnkormaacutenyzati struktuacutera alakult ki amely az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elveacuten nyugodott A helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes termeacuteszetjogi megkoumlzeliacuteteacutese kollektiacutev alapjogi eacutertelmezeacutese eacuterveacutenyesuumllt a

helyi koumlzoumlsseacuteg aacuteltal vaacutelasztott keacutepviselő-testuumllet gyakorolta a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute

jogot Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia eacuterveacutenyesuumllt ndash inter alia ndash a helyi koumlzuumlgyek szabaacutelyozaacutesa

eacutes igazgataacutesa a gazdaacutelkodaacutes a taacutersulaacutesok tovaacutebbaacute a szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacuteg teruumlleteacuten

Kiemelkedő a szabaacutelyozaacutesban hogy valamennyi telepuumlleacutes oumlnaacutelloacutean vaacutelt a helyi

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alanyaacutevaacute minden egyes telepuumlleacutes azonos jogokat eacutelvezett eacutes

azonos funkcioacutekat gyakorolt a feladat-eacutes hataacuteskoumlr meghataacuterozaacutesaacuteban a telepuumlleacutes

lakossaacutegszaacutema koumlzigazgataacutesi teruumllete gazdasaacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacutege alapjaacuten semminemű

differenciaacutelaacutesra nem keruumllt sor holott ennek toumlrveacutenyi haacutettere adott volt Ez a koumlruumllmeacuteny a

forraacutesok eleacutegtelen voltaacutera tekintettel termeacuteszetszerűleg vezetett az oumlnkormaacutenyzati rendszerben

megjelenő feszuumlltseacutegekhez majd az aacutellamhaacuteztartaacutes alrendszerekeacutent az oumlnkormaacutenyzati szfeacutera

eladoacutesodaacutesaacutehoz a rendszer fenntarthatoacutesaacutegaacutenak megkeacuterdőjeleződeacuteseacutehez

Az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute jogalkotaacutes a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően az euroacutepai

alapeacuterteacutekek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere toumlrekedett Ugyan hazaacutenk csak 1990-ben vaacutelt az Euroacutepa Tanaacutecs

tagjaacutevaacute a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak a hazai jogrendbe toumlrteacutenő aacutetuumllteteacuteseacutere

1997-ben keruumllt sor az autonoacutemia alapeacuterteacutekei a decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes elve maacuter

az oumlnkormaacutenyzati rendszerre vonatkozoacute normaanyag előkeacutesziacuteteacutese soraacuten megjelentek A helyi

demokraacutecia princiacutepiuma meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően a magyar

taacutersadalomban

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog eacutertelmezeacuteseacutet a Charta koumlvetelmeacutenyrendszereacutebe aacutegyazva

veacutegeztem el majd a joggyakorlat elemzeacutese soraacuten az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg doumlnteacuteseit vettem

alapul rendes biacuteroacutesaacutegi gyakorlat hiaacutenyaacuteban Az egyes esetek tanulmaacutenyozaacutesaacutenak

eredmeacutenyekeacuteppen megaacutellapiacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy a joggyakorlatra a Charta nem rendelkezett eacutes

napjainkban sem rendelkezik meghataacuterozoacute befolyaacutessal Ez az aacutelliacutetaacutes alaacutetaacutemaszthatoacute egyreacuteszről

azzal hogy nem vaacutelt gyakorlattaacute a Chartaacutera valoacute hivatkozaacutes maacutesreacuteszről pedig a Chartaacuteban

foglalt alapeacuterteacutekek sem keruumlltek eacutertelmezeacutesre az egyes doumlnteacutesek indokolaacutesaacutenak megalapozaacutesa

soraacuten A helyi demokraacutecia aacutellapota hazaacutenkban az Euroacutepa Tanaacutecs Kongresszusa

neacutezőpontjaacuteboacutel annak eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten keruumllt bemutataacutesra

248

13 Nemzetkoumlzi kitekinteacutes uralkodoacute tendenciaacutek

A nemzetkoumlzi kitekinteacutes soraacuten a decentralizaacutecioacute elmeacuteleti megalapozaacutesa eacutes a gyakorlati

tapasztalatok sajaacutetossaacutegai keruumllhettek bemutataacutesra Az elemzeacutes nem teacuter ki a centralizaacutecioacute

aacutellamszervezeacutesi elve eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek vaacutezolaacutesaacutera valamint neacutelkuumlloumlzi az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli

aacutellamokban hatoacute decentralizaacutecioacutes toumlrekveacutesek elemzeacuteseacutet mindoumlssze felvillant neacutehaacuteny jellemző

peacuteldaacutet Az Euroacutepai Unioacute koheacutezioacutes politikaacutejaacutenak eredmeacutenyekeacutent a decentralizaacutecioacute a

szubszidiaritaacutes koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese eacutes az oumlnkormaacutenyzatok euroacutepaizaacutecioacutes

folyamata eacutelesen nem vaacutelaszthatoacute kuumlloumln ezeacutert toumlrekedtem arra hogy raacutevilaacutegiacutetsak az

oumlnkormaacutenyzatok e folyamatban betoumlltoumltt szerepeacutere

A Nyugat-euroacutepai aacutellamokban a II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően az oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő

reformok tereacuten egyreacuteszről azonosiacutethatoacute a decentralizaacutecioacutes toumlrekveacutes maacutesreacuteszről pedig

megjelentek a New Public Management iraacutenyzat aacuteltal indukaacutelt aacutetalakiacutetaacutesi folyamatok E keacutet

tendencia időben eacutes moacutedszereiben vilaacutegosan nyomon koumlvethető eacuteppen ezeacutert neacutehaacuteny

jellegzetes mintaacutet vaacutezoltam fel ennek bizonyiacutetaacutesaacutera uacutegymint az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg a Neacutemet

Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg Franciaorszaacuteg eacutes Sveacutedorszaacuteg reformfolyamatai A II vilaacuteghaacuteboruacutet

koumlvető euroacutepai tendenciaacutek a hazai oumlnkormaacutenyzati rendszerre termeacuteszetszerűleg nem

vetiacutethetők ki baacuter tartalmilag hasonloacute folyamatokroacutel tanuacutebizonysaacutegot szerezhettuumlnk A

napjainkban zajloacute centralizaacutecioacutes folyamatok azonban keveacutesseacute illeszkednek Euroacutepa neacutehaacuteny

aacutellamaacuteban nyomon koumlvethető tendenciaacutekhoz maacutes oldalroacutel pedig a hazaihoz hasonloacute erőteljes

recentralizaacutecioacutes folyamatok maacutes aacutellamokban nem mutathatoacutek ki

14 Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet

A helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacuteben megnyilvaacutenuloacute aacutellami ellenőrzeacutes kuumlloumlnboumlző formaacuteiba

nyuacutejtott betekinteacutest a fejezet A kormaacutenyzati ellenőrzeacutesnek keacutet elv szab gaacutetat egyreacuteszről az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg elve maacutesreacuteszről pedig a feluumlgyeleti elv Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet

gyakorlaacutesa soraacuten kuumlloumlnfeacutele modellek vaacutezolhatoacutek fel uacutegymint a francia rendszer a neacutemet

teoacuteria az angolszaacutesz valamint a decentralizaacutelt minta A kuumlloumlnboumlző feluumlgyeleti modellek

vaacutezlataacutenak alapjaacutet az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutegaacutenak Ajaacutenlaacutesa valamint a Helyi eacutes

Regionaacutelis Demokraacutecia Bizottsaacutegaacutenak Jelenteacutese keacutepezte

A fejezet kiteacutert az oumlnkormaacutenyzatok feletti feluumlgyelet euroacutepai integraacutecioacuteval oumlsszefuumlggő

vaacuteltozaacutesaacutera amelynek kapcsaacuten az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak esetjogaacuteboacutel is bemutattam

neacutehaacuteny jellegzetes uumlgyet Raacutemutatott e reacutesz arra is hogy az oumlnkormaacutenyzatok valamint a helyi

eacutes regionaacutelis hatoacutesaacutegok esetleges jogseacutertő teveacutekenyseacutegeacuteeacutert doumlnteacuteseieacutert jogalkotaacutesaacuteeacutert

koumlzvetlenuumll az aacutellam felel Eacuterzeacutekelteteacutesre keruumllt tovaacutebbaacute az a koumlruumllmeacuteny is hogy a hazai

249

oumlnkormaacutenyzati jogi koumlrnyezet nincs felkeacuteszuumllve az ilyen tiacutepusuacute uumlgyek lehetseacuteges

koumlvetkezmeacutenyeinek kezeleacuteseacutere

A fejezetben a magyar oumlnkormaacutenyzati feluumlgyeleti rendszer sajaacutetsaacutegos ismertetőjegyeinek

koumlrvonalazaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy ugyan szigorodott az

oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutese doumlnteacutesei feletti aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet azonban tovaacutebbra is az

utoacutelagos ellenőrzeacutesnek van leacutetjogosultsaacutega A feluumlgyelet eszkoumlzrendszere kiszeacutelesedett

azonban tovaacutebbra sem tartalmaz erőteljes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeket a jogszabaacutelyseacutertő

inteacutezkedeacutesek hataacutelyosulaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesaacutera A legerősebb feluumlgyeleti eszkoumlz az

aktuspoacutetlaacutes inteacutezmeacutenye ugyan Euroacutepaacuteban egyeduumllaacutelloacutenak minősiacutethető azonban megfelelő

biacuteroacutesaacutegi kontroll aacutell az eacuterveacutenyesuumlleacutes szolgaacutelataacuteban

15 Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem

Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem problematikaacutejaacutenak vizsgaacutelata kapcsaacuten az elsődleges keacuterdeacutes az

hogy az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog milyen tartalmat hordoz ez a tartalom milyen vaacuteltozaacuteson

ment keresztuumll Az 1990-es eacutevekben uralkodoacute alapjogi megkoumlzeliacuteteacutesből kiindulva juthattunk

el az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eacutertelmezeacutese nyomaacuten addig a pontig amikor az AB 1996-ban szakiacutetott

az alapjogi felfogaacutessal eacutes hataacuteskoumlri csoportokkeacutent eacutertelmezte az alapjogokat Napjainkban az

Alaptoumlrveacuteny nem emliacutet oumlnkormaacutenyzati alapjogokat iacutegy a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog

nem eacutelvez alkotmaacutenyos veacutedelmet

A fejezetben bemutattam a jogveacutedelem lehetseacuteges teruumlleteit a hateacutekony jogorvoslaacutessal

kapcsolatban eacuterveacutenyesuumllő koumlvetelmeacutenyeket valamint elemzeacutesre keruumlltek az oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi eacutes biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelmi eszkoumlzoumlk eljaacuteraacutesok Az

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi jogveacutedelmi eszkoumlzoumlk vizsgaacutelata eredmeacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alkotmaacutenyos veacutedelmeacutenek megszűneacuteseacutevel valamint az utoacutelagos

normakontroll indiacutetvaacutenyozoacutei koumlreacutenek leszűkiacuteteacuteseacutevel a jogveacutedelem hateacutekonysaacutega

eliminaacuteloacutedott egyeduumlli jogveacutedelmi eszkoumlzkeacutent az alkotmaacutenyossaacutegi panasz aacutellhat esetlegesen a

joumlvőben az oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem koumlreacuteben azoknak az

eszkoumlzoumlknek a vizsgaacutelataacutera keruumllt mindoumlssze sor amelyeket az Moumltv biztosiacutet

Kiteacutert a fejezet a Charta jogveacutedelemmel kapcsolatos előiacuteraacutesainak elemzeacuteseacutere is neacutehaacuteny

kiragadott peacuteldaacuteval (Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg Daacutenia

Franciaorszaacuteg Norveacutegia) igazolva azt hogy a Charta rendelkezeacuteseinek valoacute megfeleleacutes

variaacutebilis jogveacutedelmi modellek műkoumldteteacuteseacutevel teljesiacutethető

250

16 A helyi koumlzuumlgyek szervezeti eacutes műkoumldeacutesi autonoacutemia

Az Alaptoumlrveacuteny eacutes az Moumltv rendelkezeacuteseinek oumlsszeveteacuteseacutevel az oumlnkormaacutenyzatokra

vonatkozoacute rendelkezeacutesek tanulmaacutenyozaacutesaacuteval levonhatoacute az a koumlvetkezteteacutes hogy a 2010 utaacuteni

időszakban egy hataacuterozott centralizaacutecioacutes folyamat reacuteszekeacutent olyan nagymeacuterteacutekű vaacuteltozaacutesok

koumlvetkeztek be amelyek az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia legleacutenyegesebb reacuteszeacutenek a helyi

koumlzuumlgyeknek a mibenleacuteteacutere gyakorolt meghataacuterozoacute befolyaacutest A helyi koumlzuumlgyek a szervezeti

autonoacutemia valamint a szabaacutelyozaacutesi eacutes a funkcionaacutelis autonoacutemia keacuterdeacuteseit vizsgaacutelva

megaacutellapiacutethatoacute hogy a helyi koumlzuumlgy tartalma a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok centralizaacutecioacutejaacuteval

jelentős meacuterteacutekben vaacuteltozott ehhez kapcsoloacutedoacutean a szabaacutelyozaacutesi eacutes a funkcionaacutelis oumlnaacutelloacutesaacuteg

tere is szűkuumllt

17 A gazdaacutelkodaacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg

A fejezet reacuteszletesen kiteacutert a funkcioacutek eacutes a peacutenzuumlgyi forraacutesok decentralizaacutecioacutejaacutenak

oumlsszefuumlggeacuteseire majd az autonoacutemia keacuterdeacuteseacutet vizsgaacutelta az Euroacutepa Tanaacutecs dokumentumaiban

A gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacutes elemzeacuteseacutehez szuumlkseacuteges az Euroacutepa Tanaacutecs teveacutekenyseacutegeacutenek

bemutataacutesa a tagaacutellamok szaacutemaacutera nyuacutejtott Ajaacutenlaacutesok koumlvetelmeacutenyrendszereacutenek ismerteteacutese

Egyeacutertelműen megaacutellapiacutethatoacute azonban hogy a hazai helyi oumlnkormaacutenyzati sziszteacutema 2010 utaacuten

toumlrteacutent aacutetalakulaacutesa nem tekinthető a 2008-as vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg kezeleacuteseacutere tett

inteacutezkedeacutesek sorozataacutenak

Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon kialakulaacutesaacutenak veacutedelmeacutenek rendszere aacutettekinteacutesre keruumllt kiteacuterve

azokra a koumlzjogi korlaacutetokra amelyek eacuterveacutenyesuumllnek az oumlnkormaacutenyzati tulajdon

osztaacutelyozaacutesaacuteban hasznosiacutetaacutesaacuteban elidegeniacuteteacutesnek mechanizmusaacuteban Reacuteszletes toumlrteacuteneti

aacutettekinteacutes teszi sziacutenesebbeacute a tulajdonnal valoacute rendelkezeacutes egyes keacuterdeacuteseit

Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes a gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia tereacuten a rendszervaacuteltozaacutestoacutel

napjainkig tartoacute időszakban hatoacute tendenciaacutek is bemutataacutesra keruumlltek Az egymaacutest koumlvető

időszakok sajaacutetossaacutegait tekintve megaacutellapiacutethatoacute hogy a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően a koraacutebbi

kiadaacutesorientaacutelt rendszert egy forraacutesorientaacutelt sziszteacutema vette aacutet majd e normatiacutev rendszert

vaacuteltotta fel 2012-től az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal koumltelezően ellaacutetandoacute feladatokhoz szigoruacutean

hozzaacuterendelt feladatfinansziacuterozaacutesi rendszer amely oumlsszesseacutegeacuteben nem a gazdaacutelkodaacutesi

autonoacutemiaacutet a beveacutetelorientaacutelt gazdaacutelkodaacutest helyezte előteacuterbe Ez a tendencia

termeacuteszetszerűleg szoros oumlsszefuumlggeacutest mutat a kialakult oumlnkormaacutenyzati rendszer

ellentmondaacutesaival a koumlltseacutegveteacutesi-gazdaacutelkodaacutesi rendszerben megmutatkozoacute probleacutemaacutekkal

melyek veacutegső soron az oumlnkormaacutenyzati rendszer eladoacutesodaacutesaacutet eredmeacutenyezteacutek

251

2 Koumlvetkezteteacutesek

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg mibenleacutete elsődlegesen politikai doumlnteacutes keacuterdeacutese a hataacuteskoumlrmegosztaacutes

az oumlnkormaacutenyzatok meacuterete feleacutepiacuteteacutese a koumlzjavak felosztaacutesa a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa

soha nem csak az oumlnkormaacutenyzatisaacutegot eacuterintő keacuterdeacutes hanem egyben ideoloacutegiai elhataacuterozaacutes is

A teruumlleti decentralizaacutecioacute az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a modern aacutellami berendezkedeacutes alapeacuterteacuteke

ezeacutert a participaacutecioacute a koumlzuumlgyekben valoacute reacuteszveacutetel a szubszidiaritaacutes elvei menteacuten az

oumlnkormaacutenyzatok helyzeteacutenek rendezeacutese a neacutepfelseacuteg helyi-teruumlleti szintű eacuterveacutenyre juttataacutesa

alapvető keacuterdeacutese a helyi demokraacutecia kiteljesiacuteteacuteseacutenek

A teruumlleti alapon szerveződő oumlnkormaacutenyzatok helyi igazgataacutesban a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok

nyuacutejtaacutesaacuteban betoumlltoumltt szerepeacutenek uacutejra gondolaacutesa elengedhetetlen a helyi igeacutenyek

artikulaacutelaacutesaacutera alkalmas teruumlleti koumlzoumlsseacuteg műkoumldeacutese az aacutellam a koumlzponti kormaacutenyzat alapvető

eacuterdeke A jelenlegi erős koumlzponti aacutellami teoacuteriaacuteval szemben leacutetezhet maacutes koncepcioacute is

nevezetesen a demokratikus vaacutelasztott oumlnkormaacutenyzatok autonoacutemiaacutejaacutenak megerősiacuteteacutese A

cselekveacutesre keacutepes eacutes alkalmas oumlnkormaacutenyzatok autonoacutemiaacutejaacutenak kiteljesiacuteteacuteseacutehez

elengedhetetlen az oumlnkormaacutenyzati feladatrendszer ismeacutetelt felmeacutereacutese a helyi koumlzuumlgyek

tartalmaacutenak uacutejragondolaacutesa A helyi koumlzuumlgyek koumlreacutebe tartozoacute feladatkoumlroumlkben vaacutelik

elengedhetetlenneacute az oumlnkormaacutenyzatok cselekveacutesi lehetőseacutegeacutenek megerősiacuteteacutese

A decentralizaacutecioacute nem a koumlzponti kormaacutenyzat leeacutepiacuteteacuteseacutet jelenti hanem inkaacutebb az egymaacutest

koumllcsoumlnoumlsen taacutemogatoacute koumlzponti eacutes helyi demokratikus kormaacutenyzaacutest Az erős koumlzponti

kormaacutenyzat szuumlkseacuteges a nemzeti ceacutelkitűzeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz a polgaacuteri jogok

eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez valamint ahhoz hogy jogi kereteket biztosiacutetson a civil szerveződeacuteshez a

keacutepviselethez eacutes a jogorvoslathoz688

A helyi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok autonoacutemiaacutejaacutenak az előzőekben kifejtett szempontok szerint

toumlrteacutent feldolgozaacutesaacutet koumlvető tovaacutebb-fejleszteacutessel oumlsszefuumlggő javaslatok megfogalmazaacutesakor a

előfelteacutetelkeacutent olyan oumlnkormaacutenyzatisaacuteg megteremteacuteseacutet tartom elengedhetetlennek amely a

szoacute nemes eacutertelmeacuteben valoacutedi oumlnkormaacutenyzat magas sziacutenvonalon keacutepes kieleacutegiacuteteni a helyi

koumlzszolgaacuteltataacutesokkal kapcsolatos igeacutenyeket igazodik a helyi sajaacutetossaacutegokhoz a koumlzhatalmat a

telepuumlleacutesen teruumlleten eacutelő vaacutelasztoacutepolgaacuterok eacuterdekeacuteben gyakorolja Ez az oumlnaacutelloacutesaacuteg hateacutekony

feladatellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteget roacute az oumlnkormaacutenyzatokra amelyek integratiacutev formaacutecioacutek

kialakiacutetaacutesaacutet is szuumlkseacutegesseacute teszik

E kiinduloacutepont keacutepezi az alapjaacutet a koumlvetkezőkben kifejtendő fejleszteacutesi javaslatoknak

688 httppdfwriorgddnr_full_revisedpdf

252

Az Alaptoumlrveacuteny jelenlegi szabaacutelyozaacutesi sziszteacutemaacutejaacutet tekintve leszoumlgezhető hogy

dogmatikailag a fő kuumlloumlnbseacuteg a koraacutebbi Alkotmaacuteny eacutes a jelenlegi Alaptoumlrveacuteny koumlzoumltt a

szabaacutelyozaacutes reacuteszletesseacutegeacuteben rejlik hiszen az Alaptoumlrveacuteny mindoumlssze neacutehaacuteny szakaszban

foglalkozik a helyi oumlnkormaacutenyzatokkal689 A keretjellegű szabaacutelyozaacutest felvaacuteltoacute kazuisztikus

jelleg akaacuter előnyt is jelenthet azonban a legleacutenyegesebb szabaacutelyozaacutesi elem a helyi

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog elmaradaacutesa jelentős kaacuterosodaacutest eredmeacutenyezett az oumlnkormaacutenyzatok

jogaacutellaacutesaacuteban Eacuteppen ezeacutert az oumlnkormaacutenyzatok alkotmaacutenyos helyzeteacutenek megszilaacuterdiacutetaacutesa ndash

ideeacutertve az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog Alaptoumlrveacutenyben toumlrteacutenő roumlgziacuteteacuteseacutet ndash elengedhetetlen

ahhoz hogy teacutenylegesen a helyi demokraacutecia leteacutetemeacutenyeseiveacute vaacutelhassanak

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alkotmaacutenyi szintű rendezeacutese mellett az alapjogok roumlgziacuteteacuteseacutet is

fontosnak tartom annak eacuterdekeacuteben hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogveacutedelme teljeskoumlrben

megvaloacutesulhasson Ehhez szorosan kapcsoloacutedik az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi eacutes a hateacutekony biacuteroacutesaacutegi

jogveacutedelem legmagasabb szintű jogszabaacutelyban toumlrteacutenő szabaacutelyozaacutesa

A valoacutedi decentralizaacutecioacute a helyi teruumlleti oumlnaacutelloacutesaacuteg megteremteacutese ndash ideeacutertve a politikai a

fiskaacutelis valamint az adminisztratiacutev decentralizaacutecioacutet ndash szuumlkseacutegesseacute teszi elsődlegesen a helyi

koumlzuumlgyek koumlreacutenek ismeacutetelt meacuterlegeleacuteseacutet A helyi koumlzszolgaacuteltataacutesi funkcioacutek centralizaacutecioacutes

folyamata tapasztalatainak levonaacutesa elengedhetetlen hiszen megaacutellapiacutethatoacute hogy azok a

strukturaacutelis reformok amelyek az oumlnkormaacutenyzati rendszer hateacutekonysaacutegaacutenak erőteljes

romlaacutesaacutet eredmeacutenyezteacutek az aacutellami feladatellaacutetaacutes soraacuten sem valoacutesultak meg Ugyanakkor a

helyi oumlnkormaacutenyzatok a helyi koumlzuumlgyek egy reacutesze tereacuten elvesziacutetetteacutek befolyaacutesukat eszkoumlzeik

rendkiacutevuumll hiaacutenyosak abban hogy a helyi koumlzeacuterdek eacuterveacutenyesiacuteteacutese tereacuten felleacutephessenek

Kiemelten fontosnak tartom a szubszidiaritaacutes koumlvetelmeacutenyeinek valoacute megfeleleacutest annaacutel is

inkaacutebb mivel a helyi koumlzuumlgyek egy reacutesze a funkcionaacutelis autonoacutemia kiuumlresedett ugyanakkor a

jegyzői aacutellamigazgataacutesi hataacuteskoumlroumlk doumlntő toumlbbseacutege a jaacuteraacutesi hivatalok illetve azok vezetői

hataacuteskoumlreacutebe keruumlltek amely az aacutellampolgaacuteri jogeacuterveacutenyesiacuteteacutes tereacuten visszaleacutepeacutest

eredmeacutenyezhet

Az oumlnkormaacutenyzatok gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacuteja keacutet ok miatt is eliminaacuteloacutedott Egyreacuteszről

minimaacutelis meacuterteacutekűre szorult vissza az oumlnkormaacutenyzati tulajdonban leacutevő vagyonelemek koumlre eacutes

az oumlnkormaacutenyzati tulajdon a nemzeti vagyon reacuteszeacuteveacute vaacutelt koumlzjogi korlaacutetok koumlzoumltt

gyakorolhat az oumlnkormaacutenyzat tulajdonjogot Maacutesreacuteszről a feladatfinansziacuterozaacutes rendszere a

szabad forraacutesokkal toumlrteacutenő gazdaacutelkodaacutesban rejlő potenciaacutelt szuumlntette meg

689 SZAMEL (2012) 28

253

Az autonoacutemia-elemek szempontjaacuteboacutel a sor meacuteg termeacuteszetesen folytathatoacute lenne zaacuteraacuteskeacutent

uacutejra gondolaacutesra eacuterdemes Magyary Zoltaacuten koumlvetkező gondolata eacuterdemel aacutellaacutespontom szerint

figyelmet az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg tovaacutebb fejleszteacuteseacuteben bdquoA koumlzpont sohasem vaacutellalkozhatik

minden koumlzigazgataacutesi feladat ellaacutetaacutesaacutera Mindig keresni fogja a munkamegosztaacutest a

tehermentesiacuteteacutest eacutes ezt azaacuteltal eacuteri el ha bdquojoacutel vaacutelasztja ki azokat az uumlgyeket amelyeket

magaacutenak tart fennrdquo Magaacutenak a dolog termeacuteszeteacuteneacutel fogva az orszaacutegos jelentőseacutegű eacutes a

koumlzigazgataacutes egeacuteszeacutet eacuterintő uumlgyeket kell fenntartania a kisebb jelentőseacutegű vagy helyi uumlgyeket

pedig az oumlnkormaacutenyzatoknak aacutetengednie A koumlzeacuterdekre kaacuteros ha a centralizaacutecioacute eacutes

decentralizaacutecioacute keacuterdeacuteseacuteben hatalmi nem pedig szervezeacutesi szempontok a doumlntőkrdquo690

690 MAGYARY (1942) 111

254

Bibliograacutefia

Felhasznaacutelt magyar nyelvű koumlnyvek

Alkotmaacutenytan I (szerk KUKORELLI Istvaacuten) Osiris Kiadoacute Budapest 2003

A hataacutelyos magyar toumlrveacutenyek gyűjtemeacutenye Magyar Toumlrveacutenytaacuter első koumltet 1000-1873-ik eacutevi

toumlrveacutenycikkek Szerkeszt jegyzetekkel eacutes utalaacutesokkal kiseacuteri dr Maacuterkus Dezső a M Kir Curia

biraacuteja Budapest Franklin - Taacutersulat Magyar Irodalmi Inteacutezet eacutes Koumlnyvnyomda 1912

ANTAL Tamaacutes Toumlrveacutenykezeacutesi reformok Magyarorszaacutegon (1890-1900) (szerk Blazovich

Laacuteszloacute) Csongraacuted Megyei Leveacuteltaacuter Deacutel-Alfoumlldi eacutevszaacutezadok 23 2006

A tanaacutecsigazgataacutes oumlnkormaacutenyzati meguacutejulaacutesa (szerk VEREBEacuteLYI Imre) Aacutellamigazgataacutesi

Szervezeacutesi Inteacutezet Budapest 1987

Az Alkotmaacuteny kommentaacuterja II (szerk JAKAB Andraacutes) Szaacutezadveacuteg Kiadoacute Budapest 2009

BAacuteCSKAI Vera Vaacuterosok eacutes vaacuterosi taacutersadalom Magyarorszaacutegon a XIX szaacutezad elejeacuten

Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1988

BAacuteCSKAI Vera Vaacuterosok Magyarorszaacutegon az iparosodaacutes előtt Osiris Kiadoacute Budapest 2002

BALOGH Arthur Toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzatunk hataacuteskoumlre Singer eacutes Wolfner Kiadaacutesa

VI Andraacutessy uacutet 10 Budapest 1902

BENCZE Maacutetyaacutes ndash VINNAI Edina (szerk) Jogszocioloacutegiai tanulmaacutenyok egyetemi jegyzet

Debreceni Egyetemi Kiadoacute Debrecen 2012

BEREacuteNYIndashMARTONYIndashSZAMELndashSZATMAacuteRI Magyar aacutellamigazgataacutesi jog Aacuteltalaacutenos reacutesz

Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1966

BIBOacute Istvaacuten Vaacutelogatott tanulmaacutenyok Maacutesodik koumltet 1945-1949 Magvető Kiadoacute Budapest

1986 (szerk Huszaacuter Tibor)

BLUTMAN Laacuteszloacute Az Euroacutepai Unioacute joga a gyakorlatban HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute

Kft Budapest 2010

BLUTMAN Laacuteszloacute - CSATLOacuteS Erzseacutebet - SCHIFFNER Imola A nemzetkoumlzi jog hataacutesa a magyar

joggyakorlatra HVG ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2014

BODNAacuteR Laacuteszloacute A nemzetkoumlzi szerződeacutesek eacutes az aacutellam Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute

Budapest 1987

BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzat

muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971

BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos ndash Varga Endre A magyar biacuteroacutesaacutegi szervezet eacutes a perjog

toumlrteacutenete Zalaegerszeg 1996

255

BOTOS Katalin ndash SCHLETT Andraacutes Aacutellamhaacuteztartaacutestan Szent Istvaacuten Taacutersulat az Apostoli

Szentszeacutek Koumlnyvkiadoacuteja Budapest 2010 maacutesodik aacutetdolgozott kiadaacutes

Benjamin CONSTANT A reacutegiek eacutes a modernek szabadsaacutega Atlantisz Kiadoacute 1997

Benjamin CONSTANT Az alkotmaacutenyos politika tana Pest 1862

John CULLIS ndash Philip JONES Koumlzpeacutenzuumlgyek eacutes koumlzoumlsseacutegi doumlnteacutesek Aula Budapest 2003

CSIZMADIA Andor Buumlrokraacutecia eacutes koumlzigazgataacutesi reformok Magyarhoban Gondolat Kiadoacute

Budapest 1979

CSIZMADIA Andor ndash KOVAacuteCS Kaacutelmaacuten ndash ASZTALOS Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet

Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1978

CSIZMADIA-MAacuteTHEacute-NAGY Magyar koumlzigazgataacutestoumlrteacutenet (Aacutetdolgozott kiadaacutes) Budapesti

Corvinus Egyetem Budapest 2007

DEGREacute Alajos Magyar alkotmaacuteny-eacutes jogtoumlrteacutenet (szerk BEacuteLI Gaacutebor) IDResearch Kft

Publikon Kiadoacute ndash PTE AacuteJTK Peacutecs 2009

EGYED Istvaacuten Vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat Budapest 1929 Eggenberger-feacutele

Koumlnyvkereskedeacutes Reacutenyi Kaacuteroly Budapest IV Kossuth Lajos-utca 2

B EOumlTVOumlS Joacutezsef Reform Maacutesodik kiadaacutes Pest 1868 Kiadja Raacuteth Moacuter

EREKY Istvaacuten A főispaacuten ellenőrző hataacuteskoumlreacuteről In Tanulmaacutenyok a vaacutermegye oumlnkormaacutenyzat

koumlreacuteből Budapest Grill Kaacuteroly Koumlnyvkiadoacute Vaacutellalata 1908

EREKY Istvaacuten A magyar helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzat Vaacutermegyeacutek eacutes koumlzseacutegek I koumltet Grill

Kaacuteroly Koumlnyvkiadoacute-Vaacutellalata Budapest 1910

EREKY Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzat modern rendszereacutenek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon

Kuumlloumlnlenyomat a Vaacuterosi Szemle XXV eacutevfolyamaacuteboacutel Budapest Szeacutekesfővaacuteros Haacutezinyomdaacuteja

1939 (EREKY 1939a)

EREKY Istvaacuten Koumlzigazgataacutes eacutes oumlnkormaacutenyzat A MT Akadeacutemia Jogtudomaacutenyi Bizottsaacutegaacutenak

kiadvaacutenysorozata 10 szaacutem Budapest 1939

FAacuteBIAacuteN Adriaacuten (szerk) Vaacutelogatott euroacutepai oumlnkormaacutenyzati modellek Dialoacuteg Campus Kiadoacute

Budapest ndash Peacutecs 2012

GERGELY Jenő (szerk) Autonoacutemiaacutek Magyarorszaacutegon 1848 ELTE Toumlrteacutenettudomaacutenyi

Doktori Iskola ndash LrsquoHarmattan Kiadoacute Budapest 2005

HOFFMAN Istvaacuten Gondolatok a 21 szaacutezadi oumlnkormaacutenyzati jog fontosabb inteacutezmeacutenyeiről eacutes

modelljeiről A nyugati demokraacuteciaacutek eacutes Magyarorszaacuteg szabaacutelyozaacutesainak valamint azok

vaacuteltozaacutesainak tuumlkreacuteben Eoumltvoumls Kiadoacute Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Budapest 2015

HAJDU Lajos II Joacutezsef igazgataacutesi reformjai Magyarorszaacutegon Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest

1982

256

HORVAacuteTH M Tamaacutes Koumlzmenedzsment Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs 2005

JAKAB Andraacutes A magyar jogrendszer szerkezete Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2007

KAISER Tamaacutes Goumlrduumllő devoluacutecioacute az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban Megvaacutelaszolatlan keacuterdeacutesek uacutej

kihiacutevaacutesok Gondolat Kiadoacute Budapest 2012

KAJTAacuteR Istvaacuten Magyar vaacuterosi oumlnkormaacutenyzatok (1848-1918) Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest

1992

KALTENBACH Jenő Az oumlnkormaacutenyzati feluumlgyelet Universum Kiadoacute Szeged 1991

KAacuteLLAY Istvaacuten A vaacuterosi oumlnkormaacutenyzat hataacuteskoumlre Magyarorszaacutegon 1686-1848 Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1989

KECSŐ Gaacutebor A helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi jogaacutellaacutesa A jogaacutellaacutest meghataacuterozoacute

joginteacutezmeacutenyek modelljei a beveacuteteli oldalon Anglia-USA-Magyarorszaacuteg ELTE Eoumltvoumls

Kiadoacute Budapest 2016

Hans KELSEN Az aacutellameacutelet alapvonalai Prudentia Iuris 7 Miskolc 1997

KILEacuteNYI Geacuteza (szerk) Helyi eacutes szakmai oumlnkormaacutenyzatok Tulajdonformaacutek aacutellami

peacutenzuumlgyek Alkotmaacutenyjogi Fuumlzetek 7-8 Eacutepiacuteteacutesgazdasaacuteg eacutes Szervezeacutesi Inteacutezet

KRISTOacute Gyula A vaacutermegyeacutek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Magvető Koumlnyvkiadoacute Budapest

1988

LAURINGER Ernő Koumlzinteacutezmeacutenyeink toumlrteacuteneti fejlődeacutese Szentgotthaacuterd eacuten Wellison Beacutela

Kiadaacutesa

LŐRINCZ Lajos Magyar koumlzigazgataacutes dilemmaacutek eacutes perspektiacuteva Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest

1988

MAGYARY Zoltaacuten Magyar Koumlzigazgataacutes A koumlzigazgataacutes szerepe a XX szaacutezad aacutellamaacuteban A

magyar koumlzigazgataacutes szervezete eacutes műkoumldeacutesi rendje Kiraacutelyi Magyar Egyetemi Nyomda

Budapest 1942

MATUacuteZ Gyoumlrgy A helyi oumlnkormaacutenyzatok privatizaacutecioacutes ingatlanuumlgyei Az aacutellam kontra

Tocsik-per tuumlkreacuteben Novorg Kiadoacute Budapest 1996

MAacuteTHEacute Gaacutebor A magyar burzsoaacute igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi sezrvezet kialakulaacutesa 1867-1875

Akadeacutemiai Kiadoacute 1982

MEZEY Barna (szerk) Magyar alkotmaacutenytoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute Budapest 1999

MOLNAacuteR Tamaacutes A nemzetkoumlzi eredetű normaacutek beeacutepuumlleacutese a magyar jogrendszerbe Dialoacuteg

Campus Kiadoacute ndash Doacutem Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2013

NAGY Marianna ndash HOFFMAN Istvaacuten (szerk) Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel szoacuteloacute tv

magyaraacutezata HVG-ORAC Budapest 2012

257

NAGY Endre ndash RAacuteCZ Lajos Magyar alkotmaacuteny- eacutes koumlzigazgataacutestoumlrteacutenet (szerk Maacutetheacute

Gaacutebor) HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 2007

NAGY Ernő Magyarorszaacuteg Koumlzjoga (Aacutellamjog) Hetedik aacutetdolgozott kiadaacutes Budapest Az

Atheneum Irodalmi eacutes Nyomdai RT Kiadaacutesa 1914

OSVAacuteTH Gyula A vaacutermegyei autonoacutemia kifejlődeacutese eacutes a vaacutermegyei tisztviselők fogaacutellaacutesa

1848-ig Jogtoumlrteacuteneti Tanuacutelmaacuteny Nyomatott Leacutevai Izsoacute Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban Rimaszombat

1912

PATYI Andraacutes (szerk) Hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutesjog a koumlzigazgataacutesban Dialoacuteg-Campus Kiadoacute

Budapest-Peacutecs 2012

PATYI Andraacutes KoumlzigazgataacutesndashAlkotmaacutenyndashBiacuteraacuteskodaacutes Universitas-Győr Nonprofit Kft Győr

2011

PATYI Andraacutes ndash VARGA ZS Andraacutes Aacuteltalaacutenos Koumlzigazgataacutesi Jog Egyetemi jegyzet

Mandamus Publishing 2008

PATYI Andraacutes ndash VARGA ZS Andraacutes Aacuteltalaacutenos Koumlzigazgataacutesi Jog (az Alaptoumlrveacuteny

rendszereacuteben) (Szerk Varga Zs Andraacutes) Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs 2012

PETREacuteTEI Joacutezsef Az alkotmaacutenyos demokraacutecia alapinteacutezmeacutenyei Dialoacuteg Campus Kiadoacute

Budapest ndash Peacutecs 2009

PETREacuteTEI Joacutezsef Magyarorszaacuteg alkotmaacutenyjoga I Alapveteacutes alkotmaacutenyos inteacutezmeacutenyek

Kodifikaacutetor Alapiacutetvaacuteny Peacutecs 2013

PITTI Zoltaacuten ndash VARGA Saacutendor Az oumlnkormaacutenyzatok vagyonosodaacutesi folyamata Koumlzgazdasaacutegi

eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1995

REacuteCSI Emil Koumlzigazgataacutesi toumlrveacutenytudomaacuteny keacutezikoumlnyve az ausztriai birodalmi toumlrveacutenyhozaacutes

jelen aacutellaacutesa szerint kuumlloumlnoumls tekintettel Magyarorszaacutegra Első koumltet Pest 1854 Heckenast

Gusztaacutev sajaacutetja

REacuteNYI Joacutezsef A helyi oumlnkormaacutenyzat eacutes a felette gyakorolt aacutellami feluumlgyelet elve eacutes

jogrendszere kuumlloumlnoumls tekintettel a kormaacutenyhatoacutesaacutegi feluumlgyeletre Franklin Taacutersulat Nyomdaacuteja

Budapest 1896

F ROZSNYAI Krisztina Koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes Prokruszteacutesz aacutegyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute

Budapest 2010

RUSZOLY Joacutezsef Alkotmaacuteny eacutes hagyomaacuteny Uacutejabb jog-eacutes alkotmaacutenytoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok

JATEPress Szeged 1997

RUSZOLY Joacutezsef Euroacutepa alkotmaacutenytoumlrteacutenete Puumlski Kiadoacute Budapest 2005

RUSZOLY Joacutezsef Uacutejabb magyar alkotmaacutenytoumlrteacutenet 1848-1949 Puumlski Kiadoacute Budapest 2002

258

SARLOacuteS Beacutela Koumlzigazgataacutes eacutes hatalompolitika a dualizmus rendszereacuteben Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1976

SAacuteRKOumlZY Tamaacutes A korai privatizaacutecioacutetoacutel a keacutesői vagyontoumlrveacutenyig Az aacutellami tulajdon jogaacutenak

fejlődeacutese HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2009

SOacuteLYOM Laacuteszloacute Az alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutes kezdetei Magyarorszaacutegon Osiris Kiadoacute Budapest

2001

STIPTA Istvaacuten A magyar biacuteroacutesaacutegi rendszer toumlrteacutenete Multiplex Media ndash Debrecen UP

Debrecen 1997

STIPTA Istvaacuten Toumlrekveacutesek a vaacutermegyeacutek polgaacuteri aacutetalakiacutetaacutesaacutera Osiris Kiadoacute Budapest 1995

SZAMEL Lajos A magyar koumlzigazgataacutestudomaacuteny Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute

Budapest 1977

SZENTE Zoltaacuten ndash OROVA Maacuterta ndash HORVAacuteTH M TAMAacuteS Helyi jogalkotaacutes az unioacutes csatlakozaacutes

tuumlkreacuteben Municipium Magyarorszaacuteg Alapiacutetvaacuteny Budapest 2002

SZOKOLAY Istvaacuten Centralisatio eacutes oumlnkormaacutenyzat Eacuteszreveacutetelek a koumlzigazgataacutesi

toumlrveacutenyjavaslathoz Budapest Az Atheneum R Taacutersulat kiadaacutesa 1891

Tanulmaacutenyok a magyar oumlnkormaacutenyzati rendszerről (szerk KILEacuteNYI Geacuteza) Aacutellamtudomaacuteny

Kutatoacutekoumlzpont Budapest 1992

Alexis de TOCQUEVILLE Az amerikai demokraacutecia Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1993

TOMCSAacuteNYI Moacuteric Oumlnkormaacutenyzat eacutes decentralizaacutecioacute Budapest Atheneum Irodalmi eacutes

Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersulat 1911

TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute A koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes egyes elmeacuteleti eacutes gyakorlati keacuterdeacutesei MTA

Aacutellamtudomaacutenyi Kutataacutesok Programirodaacuteja Budapest 1990

TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute Milyen koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutest Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute

Budapest 1992

VARGA Norbert A koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny (1870XLII tc) bevezeteacutese Debrecen eacutes

Szeged szabad kiraacutelyi vaacuterosokban (1870-1872) doktori eacutertekezeacutes

VEREBEacuteLYI Imre A tanaacutecsi oumlnkormaacutenyzat Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest

1987

VEREBEacuteLYI Imre Fejlődeacutesi tendenciaacutek a szocialista orszaacutegok tanaacutecsi igazgataacutesi rendszereiben

Budapest 1984

VEREBEacuteLYI Imre (szerk) A műhelymunka első publikaacutelt tanulmaacutenykoumltete A tanaacutecsigazgataacutes

oumlnkormaacutenyzati meguacutejulaacutesa I Budapest 1987

VIacuteGVAacuteRI Andraacutes (szerk) A csalaacutedi ezuumlst Tanulmaacutenyok az oumlnkormaacutenyzati

vagyongazdaacutelkodaacutes koumlreacuteből KSZK ROP 311 Programigazgatoacutesaacuteg Budapest 2007

259

VISEGRAacuteDY Antal A jogi szabaacutelyozaacutes eredmeacutenyesseacutege DIALOacuteG CAMPUS Kiadoacute Budapest-

Peacutecs 2006

WEIS Istvaacuten Oumlnkormaacutenyzati probleacutemaacutek Kuumlloumlnlenyomat a Joghallgatoacutek Tudomaacutenyos

Egyesuumlleteacutenek Almanachjaacuteboacutel Budapest 1911

Felhasznaacutelt magyar nyelvű tanulmaacutenyok

BAacuteCSKAI Vera A mezővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat a XV szaacutezadban eacutes a XVI szaacutezad elejeacuten In

BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzat

muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971

BALOGH Zsolt Oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem Fundamentum 2012 2 szaacutem 15-18

BALAacuteZS Istvaacuten A francia helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakulaacutesa napjainkban Aacutellam- eacutes

Jogtudomaacuteny LVII eacutevfolyam 2016 2 szaacutem 16-39

BALAacuteZS Istvaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiafelfogaacutes vaacuteltozaacutesa az uacutej toumlrveacutenyi

szabaacutelyozaacutesban Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 5 (2012) 10 37-41

BAacuteCSKAI Vera A mezővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat a XV szaacutezadban eacutes a XVI szaacutezad elejeacuten In

BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzat

muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971

BIBOacute Istvaacuten Az aacutellamhatalmak elvaacutelasztaacutesa egykor eacutes most (Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute 1947

januaacuter 13-aacuten) In BIBOacute Istvaacuten Vaacutelogatott tanulmaacutenyok Maacutesodik koumltet 1945-1949 Magvető

Koumlnyvkiadoacute Budapest 1986 367-397

BOacuteNIS Gyoumlrgy Toumlrveacuteny eacutes szokaacutes a Haacutermaskoumlnyvben In Werbőczy Istvaacuten Universitas

Francisco-Josephina Kolozsvaacuter Acta Juridico Politico Kolozsvaacuter 1941

CHRONOWSKI Noacutera Alkotmaacutenyjogi panasz eacutes alkotmaacutenyveacutedelem Fundamentum 2014 1-2

szaacutem

CSEKEY Istvaacuten Werbőczy eacutes a magyar alkotmaacutenyjog In Werbőczy Istvaacuten Universitas

Francisco-Josephina Kolozsvaacuter Acta Juridico Politico Kolozsvaacuter 1941

CSIZMADIA Andor A bdquokoumlzigazgataacutesi bizottsaacutegrdquo a polgaacuteri aacutellam szervezeteacuteben In Jogtoumlrteacuteneti

tanulmaacutenyok II Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute 1968

Kenneth DAVEY A magyar reformok euroacutepai szemszoumlgből Egy eacutevtized oumlnkormaacutenyzati

meacuterlege eacutes a joumlvő kilaacutetaacutesai (szerk VEREBEacuteLYI Imre) Magyar Koumlzigazgataacutesi Inteacutezet Budapest

2000

EREKY Istvaacuten A vaacutermegyei koumlzigazgataacutes reformjaacutenak alapelvei In Jogtoumlrteacutenelmi eacutes

Koumlzigazgataacutesi Jogi Tanulmaacutenyok Eperjes Sziklai Henrik Kiadaacutesa 1914

260

FAacuteBIAacuteN Adriaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzat (nem jogi) fogalmaacuteroacutel Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2016

december 9 eacutevf 4 szaacutem 35-40

GAJDUSCHEK Gyoumlrgy A koumlzigazgataacutesi szervezeti jellemzői ndash oumlsszehasonliacutetoacute aspektusboacutel

In SZAMEL Katalin et al (szerk) Az Euroacutepai Unioacute tagaacutellamainak koumlzigazgataacutesa Complex

Kiadoacute Jogi eacutes Uumlzleti Tartalomszolgaacuteltatoacute Kft Budapest 2011

GAJDUSCHEK Gyoumlrgy Vaacuteltozaacutesok az oumlnkormaacutenyzati rendszerben - egy eacutertelmezeacutesi kiacuteseacuterlet

Fundamentum 20122 61-72

HOFFMAN Istvaacuten Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg doumlnteacutese a bdquolex Margitszigetrdquo alaptoumlrveacuteny-

ellenesseacutegeacuteről szoacuteloacute alkotmaacutenyjogi panaszroacutel Jogesetek Magyaraacutezata 20151 3-8

HOFFMANN Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzati feladat- eacutes hataacuteskoumlroumlk aacutetalakiacutetott rendszere az uacutej

oumlnkormaacutenyzati toumlrveacutenyben Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 6 (2013) 7-8 10-18

HOFFMANN Istvaacuten Neacutehaacuteny gondolat a helyi koumlzuumlgy eacutertelmezeacuteseacuteről ndash a biacuteroacutesaacutegi joggyakorlat

tuumlkreacuteben Koumlzjogi Szemle 20104 26-32

HOFFMANNEacute Neacutemeth Ildikoacute ndash HOFFMANN Istvaacuten Gondolatok a helyi oumlnkormaacutenyzatok

teveacutekenyseacutegeacutenek ellenőrzeacuteseacuteről eacutes feluumlgyeleteacuteről ndash nemzet-koumlzi eacutes toumlrteacuteneti kitekinteacutessel a

gyakorlati veacutegrehajtaacutes moacutedszereivel Somogy megyeacuteben Magyar Koumlzigazgataacutes febr (2005)

89-103

HORVAacuteTH M Tamaacutes Nem boldogiacutet Az oumlnkormaacutenyzati vagyon probleacutemaacutei Jogtudomaacutenyi

Koumlzloumlny LXV eacutevf 2 szaacutem 77-90

HORVAacuteTH M Tamaacutes ndash PEacuteTERI Gaacutebor ndash VEacuteCSEI Paacutel A hely forraacutesszabaacutelyozaacutesi rendszer

magyarorszaacutegi peacuteldaacuteja 1990-2012 Koumlzgazdasaacutegi Szemle LXI eacutevf 2014 februaacuter

JAKAB Andraacutes A koumlzigazgataacutesi jog tudomaacutenya eacutes oktataacutesa Magyarorszaacutegon In De iuris

petitorum meritis Studia in honorem Lajos Lőrincz (szerk RIXER Aacutedaacutem) Kaacuteroli Gaacutespaacuter

Reformaacutetus Egyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kara Budapest 2010 79-108

JOacuteZSA Zoltaacuten Regionalizmus eacutes oumlnkormaacutenyzatok Acta Universitatis Szegediensis de Attila

Joacutezsef Nominatae Acta Juridica et Politica Tomus LVII Fasciculus 4 1-25

KALTENBACH Jenő Neacutehaacuteny gondolat az oumlnkormaacutenyzatok eacutes a koumlzponti hatalom

viszonyaacuteroacutel In Kaacutekai Laacuteszloacute (szerk) 20 eacutevesek az oumlnkormaacutenyzatok Szuumlleteacutesnap vagy

halotti tor Molnaacuter Nyomda Kft Peacutecs 2010 43-49

KECSŐ Gaacutebor Az oumlnkormaacutenyzati beveacutetelhez valoacute alapjog tartalma In Tanulmaacutenyok Nagy

Tibor tiszteleteacutere (szerk Simon Istvaacuten) Szent Istvaacuten Taacutersulat Apostoli Szentszeacutek

Koumlnyvkiadoacuteja Budapest 2009 101-116

261

KISS Barnabaacutes A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer In TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute - SCHANDA Balaacutezs

Bevezeteacutes az alkotmaacutenyjogba Az Alaptoumlrveacuteny eacutes Magyarorszaacuteg alkotmaacutenyos inteacutezmeacutenyei

Harmadik aacutetdolgozott kiadaacutes 2014 HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 409-438

KOVAacuteCS Laura Helyi oumlnkormaacutenyzatok haacuteloacutezatainak szerepe a globaacutelis kormaacutenyzaacutesban Teacuter

eacutes Taacutersadalom 24 eacutevf 20101 103-117

KOVAacuteCS Roacutebert ndash SIPOS Ivett Az oumlnkormaacutenyzati vagyongazdaacutelkodaacutes gyakorlata moacutedszertana

Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2011 IV eacutevf no 3 9-23

KUKORELLI Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzat eseacutelyei neacutegy eacutevtized taacutevlataacuteboacutel Az 1945-1949 koumlzoumltti

alternatiacutevaacutek In Helyi eacutes szakmai oumlnkormaacutenyzatok Tulajdonformaacutek aacutellami peacutenzuumlgyek

Alkotmaacutenyjogi Fuumlzetek 7-8 (szerk KILEacuteNYI Geacuteza) 1989

Rinaldo LOCATELLI A magyar oumlnkormaacutenyzati reformroacutel az Euroacutepa Tanaacutecs szemszoumlgeacuteből In

Egy eacutevtized oumlnkormaacutenyzati meacuterlege eacutes a joumlvő kilaacutetaacutesai (szerk VEREBEacuteLYI Imre) Magyar

Koumlzigazgataacutesi Inteacutezet Budapest 2000

LOacuteRAacuteNT Zoltaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzatok vagyongazdaacutelkodaacutesa (Az aacutellamhaacuteztartaacutes helyi

szintjeacutenek vagyonmeacuterlegeacuteről) Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2011 IV eacutevf no 3 2-8

LOacuteRAacuteNT Zoltaacuten Utak eacutes teacutevutak ndash teacutenyek adatok a helyi oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutesroacutel

Peacutenzuumlgyi Szemle 20103 622-640

MARTONYI Jaacutenos Az oumlnkormaacutenyzatok reformja Kuumlloumlnlenyomat a Vaacuterosi Szemle XXXII

eacutevfolyamaacuteboacutel Budapest Szeacutekesfővaacuteros Haacutezinyomdaacuteja eacuten

OROVA Maacuterta Az Euroacutepai Unioacutehoz valoacute csatlakos hataacutesa a helyi rendeletalkotaacutesra In

SZENTE Zoltaacuten ndash OROVA Maacuterta ndash HORVAacuteTH M Tamaacutes Helyi jogalkotaacutes az unioacutes csatlakozaacutes

tuumlkreacuteben Municiacutepium Magyarorszaacuteg Alapiacutetvaacuteny Budapest 2002

David OSBORNE ndash Peter HUTCHINSON A kormaacutenyzaacutes aacutera Hateacutekonyabb koumlzszolgaacuteltataacutesok

megszoriacutetaacutesok idejeacuten Alinea Kiadoacute ndash IFUA HorvaacutethampPartners 2006

PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona A helyi-teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszerek In Oumlsszehasonliacutetoacute

alkotmaacutenyjog (szerk TOacuteTH Judit - LEGEacuteNY Krisztiaacuten) Complex Kiadoacute Budapest 2006 281-

327

PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona Az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutenek politoloacutegiai alapkeacuterdeacutesei Az aacutellami

iraacutenyiacutetaacutes teruumlleti struktuacuteraacutejaacutenak modellje In Tanulmaacutenyok az oumlnkormaacutenyzati rendszerről

(szerk KILEacuteNYI Geacuteza) Aacutellamtudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont Budapest 1992 9-47

PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona Mieacutert hagytuk hogy iacutegy legyen A teruumlleti decentralizaacutecioacutes reformok

termeacuteszetrajza Magyarorszaacutegon Politikatudomaacutenyi Szemle XXII4 7-34

PATYI Andraacutes A magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacuteltalaacutenos szabaacutelyai In Aacutellam eacutes Jog

Kodifikaacutecioacutes kihiacutevaacutesok napjainkban (szerk FEJES Zsuzsanna ndash KOVAacuteCS Endre Mikloacutes ndash

262

PACZOLAY Peacuteter ndash TOacuteTH J Zoltaacuten) Magyar Aacutellamtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg ndash Gondolat Szeged ndash

Budapest 2013 63-96

PATYI Andraacutes Az oumlnkormaacutenyzatok funkcioacuteiroacutel szerepuumlk szabaacutelyozaacutesi lehetőseacutegeiről kuumlloumlnoumls

tekintettel a taacutersadalmi felzaacuterkoacuteztataacutesra In Eseacutelyek eacutes lehetőseacutegek a XXI szaacutezadban A

szociaacutelis gazdasaacutegi szoumlvetkezeti modelljeinek helye a gazdasaacutegi eacutes a taacutersadalmi fejlődeacutesben I

koumltet Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem 2014 83-91

PATYI Andraacutes Egyes oumlnkormaacutenyzati alapjogok viszonylagossaacutega Magyar Koumlzigazgataacutes

1998 szeptember XLVIII 9 szaacutem 522-527

PATYI Andraacutes Gondolatok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacuteltalaacutenos szabaacutelyairoacutel In

SZOBOSZLAI ndash KISS ndash DELI (szerk) Tanulmaacutenyok a 70 eacuteves Bihari Mihaacutely tiszteleteacutere Győr

2013 379-395

OROVA Maacuterta A helyi oumlnkormaacutenyzatok unioacutes csatlakozaacutesra valoacute felkeacuteszuumlleacuteseacutenek suacutelyponti

teruumlletei In Integraacutecioacute ndash oumlnkormaacutenyzatok II

David H ROSEMBLOOM A koumlzigazgataacutes elmeacutelete eacutes a hatalmi aacutegak szeacutetvaacutelasztaacutesa In

Koumlzigazgataacutes ed Richard J STILLMAN Osiris - Szaacutezadveacuteg Budapest1994 29-43

Dian SCHEFOLD Local Government in Germany In Local Government in the Member

States of the European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel

MORENO) INAP Madrid 2012

SIacuteK Ferenc A vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat szerepe a dualizmus idejeacuten In Jogorvoslati

tanulmaacutenyok II Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1986

SOOacuteS Edit Az oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacuteshozatali mechanizmusa az EU-ban In EU-Integraacutecioacute

Oumlnkormaacutenyzatok Oumlnkormaacutenyzati Szoumlvetseacutegek Tanaacutecsa ndash Nemzetkoumlzi Vaacuterosndasheacutes

Megyeigazgataacutesi Szoumlvetseacuteg Egyesuumllt Aacutellamok Nemzetkoumlzi Fejleszteacutesi Hivatal Budapest

1998 61-76

SOOacuteS Edit A regionalizmus hataacutesa az aacutellami szuverenitaacutesra In A 21 szaacutezad eleji aacutellamisaacuteg

keacuterdőjelei (szerk HERVAINEacute SZABOacute Gyoumlngyveacuter) Szeacutekesfeheacutervaacuter Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola

2015 261-276

STIPTA Istvaacuten Az első polgaacuteri kori vaacutermegyetoumlrveacuteny (1848XVItc) Acta Juridica et Politica

Tomus XLII Fasciculus 5 Szeged 1992

STIPTA Istvaacuten Toumlrteacuteneti eacutervek az oumlnaacutelloacute koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes eacutes a koumlruumlltekintő

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes mellett In Koumlzeacuterdekveacutedelem A koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes muacuteltja eacutes

joumlvője (szerk VARGA ZS Andraacutes - FROumlHLICH Johanna) PPKE JAacuteK-KIM 2011 59-66

SZALAI Aacutekos Fiskaacutelis foumlderalizmus Koumlzgazdasaacutegi Szemle XLIX eacutevf 2002 maacutejus 424-440

263

SZAMEL Katalin A magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa euroacutepai kontextusban

(Oumlsszefoglaloacute a nemzetkoumlzi konferenciaacuten elhangzottakroacutel) Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 5 (2012)

10 23-32

SZAMEL Lajos A polgaacuteri magyar koumlzigazgataacutes-tudomaacuteny In Koumlzigazgataacutes-tudomaacutenyi

antoloacutegiaacutek Maacutesodik koumltet Budapest 1994 121-138

SZENTE Zoltaacuten Az oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa Fundamentum 2012 2 szaacutem 11-14

SZENTE Zoltaacuten Az Euroacutepai Oumlnkormaacutenyzati Charta veacutegrehajtaacutesaacutenak monitoringja az Euroacutepa

Tanaacutecs gyakorlataacuteban Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2014 maacutercius 7 eacutevfolyam 1 szaacutem 24-29

TILK Peacuteter Az oumlnkormaacutenyzatok biacuteroacutesaacutegi eacutes alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelme az Alaptoumlrveacuteny eacutes az

uacutej sarkalatos toumlrveacutenyek tuumlkreacuteben Kodifikaacutecioacute eacutes koumlzigazgataacutes 20121 42-51

TORMA Andraacutes Tűnődeacutes a magyar koumlzigazgataacutesi szervezetrendszer majdrsquo 20 eacuteves aacutetalakiacutetaacutesi

kiacuteseacuterleteiről (vagy enneacutel leacutenyegesen toumlbbről) In A koumlzigazgataacutesi szervezetrendszer

aacutetalakiacutetaacutesi kiacuteseacuterletei Szerk dr Csefkoacute Ferenc A bdquoJoumlvő koumlzigazgataacutesaacuteeacutertrdquo Alapiacutetvaacuteny Peacutecs

2009 88-128

URBAacuteNNEacute MALOMSOKI MoacutenikandashNAGYNEacute PEacuteRCSI KingandashSZABOacute Viraacuteg A jaacuteraacutesi rendszer eacutes az

aacutetalakiacutetott oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutesi struktuacutera kialakiacutetaacutesaacutenak hataacutesa a telepuumlleacutesekre In Uacutej

hangsuacutelyok a teruumlleti fejlődeacutesben JATEPress Szeged 2013 261-279

VARGA Saacutendor A helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi haacutettere Magyar Koumlzigazgataacutes 1991

februaacuter XLI eacutevfolyam 2 szaacutem 137-147

VEREBEacuteLYI Imre A helyi oumlnkormaacutenyzat alapvonalai Magyar Koumlzigazgataacutes 1991 szeptember

XLI eacutevfolyam 9 szaacutem 769-797

VEREBEacuteLYI Imre A tanaacutecsi oumlnkormaacutenyzati rendszer alkotmaacutenyos alapja eacutes fejleszteacutesi iraacutenyai

In A tanaacutecsrendszer oumlnkormaacutenyzati tiacutepusuacute reformja Aacutellamigazgataacutesi Szervezeacutesi Inteacutezet

Budapest 1988 7-32

VEREBEacuteLYI Imre Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alkotmaacutenyos alapjai Magyar Koumlzigazgataacutes 1995

szeptember XLV eacutevf 9 szaacutem 481-492

VEREBEacuteLYI Imre Fundamental Features of Local Self-Government Acta Juridica Hungarica

1991 Vol 33 No 1-2 23-38

VIGVAacuteRI Andraacutes Neacutehaacuteny javaslat a kialakiacutetandoacute oumlnkormaacutenyzati peacutenzuumlgyi rendszerrel

kapcsolatosan Magyar Koumlzigazgataacutes 2011 IV eacutevf no 4 38-42

VIGVAacuteRI Andraacutes Atipikus oumlnkormaacutenyzati eladoacutesodaacutes Magyarorszaacutegon Koumlzgazdasaacutegi

Szemle LVI eacutevf 2009 juacuteliusndashaugusztus 709ndash730

Verebeacutelyi Imre Kis vagy nagymeacuteretű oumlnkormaacutenyzatok Magyar Koumlzigazgataacutes XLIII eacutevf 4

szaacutem 1993 aacuteprilis

264

WELLMANN Gyoumlrgy Az oumlnkormaacutenyzatok helyezte a privatizaacutecioacute soraacuten Magyar Jog

Harminckilencedik eacutevfolyam 1992 juacutenius 329-332

ZSUPPAacuteN F Tibor A helyi oumlnkormaacutenyzat uacutejjaacuteszervezeacutese 1871-72-ben Szaacutezadok 114 eacutevf

1980 2 szaacutem 260-280

Felhasznaacutelt idegennyelvű irodalom

Florence BENOIcircT-ROHMER ndash Heinrich KLEBES Council of Europe Law Towards a Pan-

European Legal Area Council of Europe 2005

Ian CHASTON Knowledge Management and Open Innovation in United Kingdom Local

Authorities International Journal of Public Administration 35 248ndash258 2012

Colin COPUS Neither Local Nor Government In Territorial Reforms in Europe (Ed Paveł

SWIANIEWICZ) Local Government and Public Service Reform Initiative Budapest 2011

Foundations for Local Governance Decentralization in Comparative Perspective (Ed

Fumihiko SAITO) Physica-Verlag Heidelberg 2008

From usage to ownership Transfer of Public Property to Local Governments in Central

Europe (Ed Gaacutebor PEacuteTERI) Local Government and Public Reform Initiative 2003

Gzegorz GORZELAK Myths on local self-government in post-socialist countries In Changing

territorial adminitration in Czechoslovakia International viewpoints (Ed P DOTAacuteL M

ILLNER J KAacuteRA and M BARLOW) Amsterdam University of Amsterdam Charles University

and the Czechoslovak Academy of Sciences 1992

Merilee S GRINDLE Going Local Decentralization Democratization and the Promise of

Good Governance Princeton University Press Princeton and Oxford 2007

Robert HERTZOG Local Governance in France In Local Government in the Member States

of the European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO)

INAP Madrid 2012

Chris HIMSWORTH Local Government in the United Kingdom In Local Government in the

Member States of the European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel

MORENO) INAP Madrid 2012

Vincent HOFFMAN-MARTINOT Hellmut WOLLMANN (Eds) State and Local Government

Reforms in France and Germany Divergence and Convergence 2006 VS VERLAG FUumlR

SOCIALWISSENSCHAFTEN

Michal ILLNER Territorial Decentralization An Obstacle to Democratic Reform in Central

and Eastern Europe In The Transfer of Power Decentralization in Central and Eastern

265

Europe (ed By Jonathan D KIMBALL) Local Government and Public Service Refrom

Initiative Budapest Hungary 1999

Eberhard ISENMANN Gesetzgebung und Gesetzgebungsrecht spaumltmittelalterlicher deutscher

Staumldte In Zeitschrift fuumlr historische Forschung 28 Bd 2001 Heft 1 1-94 Heft 2 161-261

The Transfer of Power Decentralization in Central and Eastern Europe (ed By Jonathan D

KIMBALL) Local Government and Public Service Reform Initiative Budapest Hungary 1999

Ulrik KJAER Ulf HJELMAR Asmus Leth OLSEN (2010) Municipal Amalgamations and the

Democratic Functioning of Local Councils The Case of the Danish 2007 Structural Reform

Local Government Studies 364 569-585

Tom MADELL Local Government in Sweden In Local Government in the Member States of

the European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP

Madrid 2012

Christine R MARTELL ndash Robert S KRAVCHUK The Liqudity Crisis The 2007-2009 Market

Impacts on Municipal Securities Public Administration Review SeptemberOctober 2012 668-

677

Local Government in the Member States of the European Union a Comparative Legal

Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP Madrid 2012

Janice MORPHET Modern Local Government SAGE Publication 2008

The Oxford Handbook of Local and Regional Democracy in Europe (ed John LOUGHLIN

Frank HENDRIKS Anders LINDSTROumlM) Oxford University Press 2011

Edward C PAGE Localism and Centralism in Europe The Political and Legal Basis of Local

Self-Government Oxford University Press 1991

Paveł SWIANIEWICZ (2010) If Terrritorial Fragmentation is a Problem is Amalgamation a

Solution An East-European Perspective Local Government Studies 362 183-203

Jean-Clude THOENIG Modernizing Sub-national Government in France Institutional

Creativity and Systemic Stability In Vincent Hoffman-Martinot ndash Hellmut Wollmann (Eds)

State and Local Government Reforms in France and Germany Divergence and Convergence

VS Verlag fuumlr Socialwissenschaften Wiesbaden 2006

Duncan M WAGANA ndash Mike A IRAVO ndash Joyce D NZULWA Analysis of the Relationship

Between Devolved Governance Political Decentralization and Service Delivery A Critical

Review of Literature European Scientific Journal November 2015 edition vol11 No 31

ISSN 1857 ndash 7881 (Print) e - ISSN 1857- 7431 457-472

266

Hellmut WOLLMANN Local Government Reforms in Great Britan Sweden Germany and

France Between Multi-Function and Single-Purpose Organisatons Local Government

Studies Vol 30 No4 Winter 2004 639-665

Hellmut WOLLMANN (2010) Territorial Local Reforms in the East German Regional Stats

(Laumlnder) Phases Patterns and Dynamics Local Government Studies 362 251-270

Az Euroacutepa Tanaacutecs felhasznaacutelt forraacutesai

The 12 principles The 12 principles for good governance at local level with tools for

implementation

httpwwwcoeinttdgaplocaldemocracyStrategy_Innovation12principles_enasp

CDL-REF(2013)017-e Bill Ndeg T10593 on the Amendment of certain laws related to the

Fourth Amendment to the Fundamental Law of Hungary

httpwwwvenicecoeintwebformsdocumentspdf=CDL-REF28201329017-e

Chart of signatures and ratifications of Treaty 122

httpconventionscoeintTreatyCommunChercheSigaspNT=122ampCM=1ampDF=ampCL=EN

G

Convention on the Participation of Foreigners in Public Life at Local Level (CETS No 144)

httpwwwcoeintenwebconventionssearch-on-treaties-conventionstreaty144

Council of Europe Reference Framework for Regional Democracy MCL16(2009)1103

November 2009

httpswcdcoeintViewDocjspRef=MCL162820092911ampLanguage=lanEnglishampVer=

originalampSite=DG1-

CDLRampBackColorInternet=B9BDEEampBackColorIntranet=FFCD4FampBackColorLogged=FF

C679 (20151213)

France Approves a Territorial Reform httpwwwregionsunies-fogarorgenmedia-files107-

france-approves-a-territorial-reform (20160714)

Halonen Order Order 488 (1993) Honouring of commitments entered into by new member

states httpassemblycoeintnwxmlXRefXref-XML2HTML-

ENaspfileid=13691amplang=en

Helsinki Declaration on Regional Self-Government MCL13 (2002) 8 final

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletcommand=cominstranetCmdBlobGetampInstra

netImage=1095808ampSecMode=1ampDocId=1350404ampUsage=2 (20151213)

Local and regional democracy in Denmark CG(25)12FINAL 31 October 2013

267

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=2109281ampSite=COEampBackColorInternet=DBDCF2

ampBackColorIntranet=FDC864ampBackColorLogged=FDC864ampdirect=trueP46_2751

Local and regional democracy in France CG30(2016)06-PROV

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG302820162906-

PROVampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBac

kColorIntranet=CACC9AampBackColorLogged=EFEA9Campdirect=true

Local and Regional Democracy in Germany CG(22)7 14 March 2012

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=1918543ampSite=COEampdirect=true

Local and regional democracy in Hungary CG(25)7FINAL 31 October 2013

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=2113213ampSite=COEampdirect=true

Local and Regional Democracy in Norway CG2015(28)5FINAL 31 October 2013

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG20152828295PROVampLanguage=lanEnglis

hampVer=originalampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9Aamp

BackColorLogged=EFEA9Campdirect=true

Local and regional democracy in Poland CG2015(28)12FINAL

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG201528282912FINALampLanguage=lanEng

lishampVer=originalampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9A

ampBackColorLogged=EFEA9Campdirect=true

Local and regional democracy in the Slovak Republic CG30(2016)09-PROV

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG302820162909-

PROVampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=COEampBackColorInternet=DBDCF2ampBa

ckColorIntranet=FDC864ampBackColorLogged=FDC864ampdirect=true

Local and regional democracy in the United Kingdom CG(26)10FINAL 26 March 2014

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=2171585ampdirect=true

Local Government in Critical Times Policies for Crisis Recovery and a Sustainable Future

Report Prepared by the European Committee on Local and Regional Democracy with input

from the Council of European Municipalities and Regions and a team of country observers in

the framework of the joint project of the Council of Europe with the Open Society

Foundations httpwwwccreorgdocsLocal_Government_in_critical_timesENpdf

MonitorInf (2004)3 Compliance with Member Statesrsquo Commitmens The Committee of

Ministersrsquo Monitoring Procedures httpswcdcoeintViewDocjspid=740173ampSite=CM

Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega R (91) 1 szaacutemuacute Ajaacutenlaacutesa a koumlzigazgataacutesi szankcioacutekroacutel

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletcommand=cominstranetCmdBlobGetampInstra

netImage=2011123ampSecMode=1ampDocId=392992ampUsage=2 (20151119)

268

Recommendation No R (98) 12 of the Committee of Ministers to Member States on

Supervision of Local Authoritiesrsquo Action

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletIndex=noampcommand=cominstranetCmdBlob

GetampInstranetImage=1531246ampSecMode=1ampDocId=1349032ampUsage=2

Nemzeti Kisebbseacutegek Veacutedelmeacuteről szoacuteloacute Keretegyezmeacuteny (Strasbourg 1995 februaacuter 1)

httpconventionscoeinttreatyenTreatiesHtml157htm

Recommendation No R (98) 12 of the Committee of Ministers to Member States on

Supervision of Local Authoritiesrsquo Action

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletIndex=noampcommand=cominstranetCmdBlob

GetampInstranetImage=1531246ampSecMode=1ampDocId=1349032ampUsage=2 (2012 05 15)

Recommendation 116 (2002)

httpswcdcoeintViewDocjspid=821489ampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBack

ColorIntranet=CACC9AampBackColorLogged=EFEA9C

Recommendation of the Committee of Ministers to member states on financial and budgetary

management at local and regional levels (2004) 1 Adopted on 8 January 2004

httpswcdcoeintViewDocjspid=103899

Recommendation of the Committee of Ministers to member states ont he financial resources

of local and regional authorities (2005) 1 Adopted on 19 January 2005

httpswcdcoeintViewDocjspid=812131ampBackColorInternet=B9BDEEampBackColorIntran

et=FFCD4FampBackColorLogged=FFC679

Recommendation 341 (2013) 4 f

httpswcdcoeintViewDocjspRef=REC34128201329ampLanguage=lanEnglishampVer=or

iginalampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9AampBackColor

Logged=EFEA9C (20150922)

Regionaacutelis vagy Kisebbseacutegi Nyelvek Euroacutepai Kartaacuteja (Strasbourg 1992 oktoacuteber 2)

httpconventionscoeintTreatyenTreatiesHtml148htm

Reference Framework for Regional Democracy

httpwwwcoeinttcongresstextsconventionscadre_reference_enasp (20151227)

Resolution 1031 (1994) on the honouring of commitments entered into by member states

when joining the Council of Europe

httpassemblycoeintMainasplink=DocumentsAdoptedTextta94ERES1031htm

Resolution 307 (2010) on Procedures for monitoring the obligations and commitments entered

into by the Council of Europe member states in respect of their ratification of the European

Charter of Local Self-Government (ETS No 122)

269

httpswcdcoeintViewDocjspRef=RES28201029307ampLanguage=lanEnglishampVer=or

iginalampSite=CongressampBackColorInternet=e0cee1ampBackColorIntranet=e0cee1ampBackColorL

ogged=FFC679

Teruumlleti Oumlnkormaacutenyzatok eacutes Koumlzigazgataacutesi Szervek Hataacuter-menti Egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute

Euroacutepai Keretegyezmeacuteny (Madrid 1980 maacutejus 21)

httpwwweuropatanacshupdfhatarmenti_egyuttmukodespdf

httpconventionscoeintTreatyENTreatiesHtml106htm

The Impact of the Economic Downturn on Local Government in Europe What is Happening

and What Can be Done Council of Europe 2010

Internetes hivatkozaacutesok

BALAacuteZS Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutes aacutetalakulaacutesa MTA Law Working

Papers 201403 Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Budapest

httpjogtkmtahuuploadsfilesmtalwp2014_03_Balazs_Istvanpdf

BREINICH Gaacutebor A magyar vaacuterosok szoumlvetkezeacutese a dualizmus korszakaacuteban In Tanulmaacutenyok

Budapest muacuteltjaacuteboacutel 25 1996

httpepaoszkhu021000212000025pdfORSZ_BPTM_TBM_25_085pdf

Building the Big Society

httpswwwgovukgovernmentuploadssystemuploadsattachment_datafile78979building

-big-society_0pdf (20160521)

CEMR June 2008 Towards an EU approach to democratic local governance decentralisation

and territorial development ldquoResponse of the Council of European Municipalities and

Regions (CEMR) to the European Commissionacutes issues paperrdquo

httpwwwccreorgimguploadspiecesjointefilenameTowards_an_EU_approach_to_democ

ratic_local_governance_frpdf

Collection of Articles Local Self-Government and Civic Engagement in Rural Russia

httpdocumentsworldbankorgcurateden841271468759264251pdf283770Local0self0gov

ernment0RUpdf

CSORBA Emese Az Euroacutepai Unioacute eacutes az oumlnkormaacutenyzatok e-tudomaacuteny 20093 wwwe-

tudomanyhu

Decentralizaacutecioacute az Euroacutepai Unioacuteban eacutes a helyi eacutes regionaacutelis oumlnkormaacutenyzaacutes szerepe az unioacutes

politikaacutek kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteban (2013C 13908) httpeur-

lexeuropaeuLexUriServLexUriServdouri=OJC201313900390045HUPDF

(20151227)

270

Decentralization A Sampling of Definitions (Working paper prepared in connection with the

Joint UNDP-Government of Germany evaluation of the UNDP role in decentralization and

local governance) October 1999

The European Charter on development cooperation in support of local governance 2008

httpwwwcittametropolitanamiitexportsitesdefaultrelazioni_internazionalidoc1182_eur

opean_development_cooperation_charter_in_support_of_local_governancepdf

httpwebundporgevaluationevaluationsdocumentsdecentralization_working_reportPDF

Ramiz FAZILU European Charter a fundamental document for the organization of local self-

government system httpeuacademicorgUploadArticle2097pdf

Gazetteer of Hungary 1st January 2013 Hungarian Central Statistical Office Budapest

httpwwwkshhuappsshoplistap_session_id=224447554148554ampp_lang=HUampp_temako

r_kod=T1

Marius GUDERJAN Local Government and European Integration ndash beyond Europanisation

Political Perspectives 2012 volume 6 (1) 105-128

httpwwwpoliticalperspectivesorgukwp-contentuploadsPP_final-

article6_Europeanisation-or-integration-of-local-government1pdf (20151227)

Bart HESSEL European integration and the supervision of local and regional authorities

Experiences in the Netherlands with requirements of European Community law Utrech Law

Review httpwwwutrechtlawrevieworg Volume 2 Issue 1 (June) 2006

httpwwwutrechtlawrevieworgindexphpulrarticleviewFile1818 (2012 05 13)

Chris HIMSWORTH Treaty-Making for Standards of Local Government The European

Charter of Local Self-Government and its Possible Application Beyond Europe U of

Edinburgh School of Law Working Paper No 201124 (20170323)

HOFFMANN Istvaacuten Az egyeacuteni jogveacutedelem lehetőseacutegei az oumlnkormaacutenyzati rendeletekkel

szemben I-III

httpnovissimabloghu20140507hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_

onkormanyzati_rendelettel_szemben_i

httpnovissimabloghu20140514hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_

onkormanyzati_rendelettel_szemben_ii_361

httpnovissimabloghu20140522hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_

onkormanyzati_rendelettel_szemben_iii (20151114)

The Hunger Project httplocaldemocracynet20130205defining-participatory-local-

democracy

271

Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok lakaacutes- eacutes nem lakaacutes ceacuteljaacutet szolgaacuteloacute ingatlanvagyonaacuteval valoacute

gazdaacutelkodaacutesaacutenak ellenőrzeacutesi tapasztalatairoacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf0DE42E043EEF6CF3DC1256CB100453A79OpenDocu

ment

Jelenteacutes az oumlnkormaacutenyzatoknak az AacutePV Rt-től jaacuteroacute - a belteruumlleti foumlld eacuterteacutekeacutenek megfelelő -

vagyonreacuteszesedeacutesek aacutetadaacutesi koumlruumllmeacutenyeinek vizsgaacutelataacuteroacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf0B70B47499061E054C1256CB100453561OpenDocume

nt

Jelenteacutes az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi egyensuacutelyi helyzeteacutenek ellenőrzeacutesi tapasztalatairoacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf02C7EA65E07C92E36C1256CB1004561CAOpenDocum

ent (20120430)

Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok vagyonszerkezeteacutenek vagyonhasznosiacutetaacutesi eacutes nyilvaacutentartaacutesi

teveacutekenyseacutegeacutenek vizsgaacutelataacuteroacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf07368085F6E85E48CC1256CB100445681OpenDocume

nt (20120502)

Jelenteacutes a helyi eacutes a helyi kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzatok aacutetfogoacute ellenőrzeacuteseacuteről 2001 juacutenius 31p

httpwwwaszhujelentes0113jelentes-a-helyi-es-a-helyi-kisebbsegi-onkormanyzatok-

atfogo-ellenorzeserol0113j000pdf (20120502)

Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek 2008 eacutevi ellenőrzeacuteseacuteről

httpwwwaszhujelentes0927jelentes-a-helyi-onkormanyzatok-gazdalkodasi-

rendszerenek-2008-evi-ellenorzeserol0927j000pdf (20120502)

A helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek eacutes gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek 2011 eacutevi

ellenőrzeacuteseiről

httpwwwaszhujelentes1282osszegzes-a-helyi-onkormanyzatok-penzugyi-helyzetenek-

es-gazdalkodasi-rendszerenek-2011-evi-ellenorzeseirol1282j000pdf (20120502)

J11282 A Kuacuteria Elnoumlke 2013 El II A 41 szaacutem A Kuacuteria elnoumlkeacutenek orszaacuteggyűleacutesi

beszaacutemoloacuteja a Kuacuteria 2012 eacutevi teveacutekenyseacutegeacuteről a jogegyseacuteg biztosiacutetaacutesa eacutes az oumlnkormaacutenyzati

normakontroll koumlreacuteben

httpwwwlbhusitesdefaultfileselnok_beszambeszamolo_2012pdf (20151112)

IULA World Wide Declaration of Local Self-Government - adopted by the IULA Council

Toronto June 1993

httpwwwbunkenngagrjpsiryousitueturansitucharteriula_decl_txthtml

IVANCSICS Imre ndash FAacuteBIAacuteN Adriaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute szabaacutelyok az

Alaptoumlrveacutenyben In Magyarorszaacuteg uacutej alkotmaacutenyossaacutega (szerk DRINOacuteCZI Tiacutemea) Peacutecsi

272

Tudomaacutenyegyetem Aacutellam eacutes Jogtudomaacutenyi Kar Peacutecs 2011 97-108

httpoldajkptehufilestiny_mceFilekarikiadvanyokmagyarorszag_uj_alkotmanyossaga_k

otet_11pdf (20160126)

Lando KIRCHMAIR International Law and Public Administration The European Charter of

Local Self-Government httpuni-nkehuuploadsmedia_itemsinternational-law-and-public-

administration-the-european-charter-of-local-self-governmentoriginalpdf (20170323)

PAP Joacutezsef bdquoEacuten is a passziacutev ellenaacutelloacutek egyike voltam helliprdquo A vaacutermegye eacutes hivatalnokai a

reformkor veacutegeacutetől a Bach-rendszer bukaacutesaacuteig httpwwwaetashu2000_1-22000-1-2-

06htmP1517_580545

PAPP Laacuteszloacute Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg vaacutezlatos aacutettekinteacutese kuumlloumlnoumls tekintettel a hosszuacute 19

szaacutezad alkotmaacutenyos megoldaacutesaira De iurisprudentia et iure publico VI eacutevfolyam 1-2 szaacutem

httpdieiphuwp-contentuploads2012-1-06pdf

PAPP Olga A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute kollektiacutev alapjog a koumlzigazgataacutesban De

iurisprudentia et iuro publico VII eacutevfolyam 20132 szaacutem httpdieiphuvii-evfolyam-2013-

2-szam

Reacuteszletes jelenteacutes a koumlzigazgataacutesi perrendtartaacutes koncepcioacutejaacutenak előkeacutesziacuteteacuteseacuteről

httpwwwkormanyhudownload9c8500002015051420JelentC3A9s20a20kC

3B6zigazgatC3A1si20perrendtartC3A1s20koncepciC3B3jC3A1nak2

0elC591kC3A9szC3ADtC3A9sC3A9rC591lpdf (20151112)

Jesse C RIBOT Democratic Decentralization of Natural Resources Institutionalizing Popular

Participation 2002 Washington DC World Resources Institute

httppdfwriorgddnr_full_revisedpdf

RUSZOLY Joacutezsef Parlamentarizmus eacutes neacutepkeacutepviselet 1848-ban Rubiconline Toumlrteacutenelmi

magazin 1997 eacutevfolyam

httpwwwrubiconhumagyaroldalakparlamentarizmus_es_nepkepviselet_1848_ban

STIPTA Istvaacuten A magyar peacutenzuumlgyi koumlzigazgataacutesi biacuteroacutesaacuteg eljaacuteraacutesi rendje (1884-1896)

httpwwwmjszuni-miskolchu20110213_stiptaistvanpdf

SZALBOT Balaacutezs Az alkotmaacutenyjogi panasz leguacutejabb keacuterdeacutesei ndash A koumlzvetlen panasz De

iuresprudentia et iure publico VII eacutevfolyam 20132 szaacutem 23 httpdieiphuwp-

contentuploads2013-2-20pdf (20151223)

SZENTE Zoltaacuten Sarkalatos aacutetalakulaacutesok ndash Az oumlnkormaacutenyzati rendszer MTA Law Working

Papers 201429 4 httpjogtkmtahuuploadsfilesmtalwp2014_29_Szentepdf

(20150831)

273

TEMESI Istvaacuten Gondolatok az oumlnkormaacutenyzati alapjogokroacutel

httpwwwpropublicobonohupdfTemesi2pdf

TARJAacuteN M Tamaacutes 1222 aacuteprilis 24 II Andraacutes kiadja az Aranybullaacutet Feheacutervaacuteron

httpwwwrubiconhumagyarnyomtathato_verzio1222_aprilis_24_ii_andras_kiadja_az_ara

nybullat_fehervaron (2014 0918)

UCLG Decentralisation and Local Self-Government Committee httpwwwuclg-

decentralisationorgencommitteeglossary

United Cities and Local Governments (UCLG) 2008 Decentralisation and local democracy

in the world First UCLG World Report Barcelona UCLG

httpwwwcities-localgovernmentsorggoldUploadgold_report01_introduction_enpdf

UNPD 2004 Decentralised Governance for Development A Combined Practice Note on

Decentralisation Local Governance and UrbanRural Development

httpwwwundporgcontentdamaplawspublicationenpublicationsdemocratic-

governancedg-publications-for-websitedecentralised-governance-for-development-a-

combined-practice-note-on-decentralisation-local-governance-and-urban-rural-

developmentDLGUD_PN_Englishpdf

UN-Habitat 2007 UN-Habitat Guidelines on Decentralisation and Strengthening of Local

Self-government

httpwwwcities-localgovernmentsorgcommitteesdalUploadnewsladsguidelinespdf

VIGVAacuteRI Andraacutes Oumlnkormaacutenyzati peacutenzuumlgyek Hazai kihiacutevaacutesok eacutes nemzetkoumlzi peacuteldaacutek

Budapest 2011 december httpwwwaszhutanulmanyok2011onkormanyzati-penzugyek-

hazai-kihivasok-es-nemzetkozi-peldakt348pdf (20120412)

VIGVAacuteRI Andraacutes ndash JAacuteNOSSY Daacuteniel Peacutenzuumlgyi kockaacutezatok az oumlnkormaacutenyzati rendszerben

2009 januaacuter httpwwwaszhutanulmanyok2009penzugyi-kockazatok-az-onkormanyzati-

rendszerbent272pdf (20120412)

VISSY Beatrix Az individuaacutelis alapjogveacutedelem kilaacutetaacutesai az alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutesban Merre

mutat az alkotmaacutenyjogi panasz iraacutenytűje

httpepaoszkhu026000268700004pdfEPA02687_jogi_tanulmanyok_2012_01_199-

211pdf (20151116)

VOumlLGYESI Levente Vaacuterosi alkotmaacutenyossaacuteg az uacutejkori Magyarorszaacutegon Phd eacutertekezeacutes 2008

httpwwwajkeltehufileDI_Volgyesi_Levente_dispdf (20150729)

rsquoWho should tax where and whatrsquo Musgrave 1983) Rethinking Subnational Taxes A New

Look at Tax Assingment (Richard M Bird) IMF Working Paper 1999

httpwwwimforgexternalpubsftwp1999wp99165pdf

274

Euroacutepai Unioacutes normaacutek

Az Euroacutepai Unioacuteroacutel szoacuteloacute Maastrichti Szerződeacutes httpeur-lexeuropaeulegal-

contentHUTXTuri=URISERV3Axy0026

European Parliament Fact Sheets httpwwweuroparleuropaeufactsheets1_2_2_enhtm

European Parliament Resolution on Community regional policy and the role of the regions

and Annexed Community Charter for Regionalization 18 November 1988 Official Journal C

326 19 December 1988

httpaeipittedu17581ep_resolution_regional_11_88pdf

Az Euroacutepai Unioacuteroacutel szoacuteloacute szerződeacutes eacutes az Euroacutepai Unioacute műkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute szerződeacutes

egyseacuteges szerkezetbe foglalt vaacuteltozata 2010C 8301 (2) Jegyzőkoumlnyv a szubszidiaritaacutes eacutes az

araacutenyossaacuteg elveacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel

httpeur-lexeuropaeulegal-

contentHUTXTuri=uriservOJC_201008301000101HUNd1e186-201-1

Egyeacuteb nemzeti normaacutek normajavaslatok

Constitution de la Reacutepublique franccedilaise Constitution du 4 octobre 1958 Titre XII Des

Collectiviteacutes Territoriales Article 72-75-1

Grundgesetz fuumlr die Bundesrepublik Deutschland II Der Bund und die Laumlnder Artikel 28

httpswwwbundestagdebundestagaufgabenrechtsgrundlagengrundgesetzgg_02245124

Local Government Act 1999 httpwwwlegislationgovukukpga199927contents

Localism Bill 2010-11 Localism Act 2011 15th November 2011

Localism Bill Local government and community empowerment [Bill No 126 of 2010-11]

RESEARCH PAPER 1102 11 January 2011

httpresearchbriefingsparliamentukResearchBriefingSummaryRP11-02 (201605 22)

Localism Act 2011 Chapter I General powers of authorities Art 1 Local authorityrsquos general

power of competence

Sveacuted Kiraacutelysaacuteg Alkotmaacutenya The Constitution of the Kingdom of Sweden

httpwwwparliamentamlibrarysahmanadrutyunnerSwedenpdf

Hazai toumlrveacutenyi szintű jogi normaacutek

Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacutenye (2011 aacuteprilis 25)

1949 eacutevi XX tv a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute

275

2014 eacutevi XXIII tv egyes helyi oumlnkormaacutenyzatokkal kapcsolatos toumlrveacutenyeknek a

vaacutelasztaacutesokkal oumlsszefuumlggő moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

2013 eacutevi CCXXXVIII tv a neacutepszavazaacutes kezdemeacutenyezeacuteseacuteről az euroacutepai polgaacuteri

kezdemeacutenyezeacutesről valamint a neacutepszavazaacutesi eljaacuteraacutesroacutel

2013 eacutevi CXXVIII tv Budapest fővaacuteros koumlzigazgataacutesi teruumlleteacutevel oumlsszefuumlggő egyes

toumlrveacutenyek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

2013 eacutevi XXXVI tv a vaacutelasztaacutesi eljaacuteraacutesroacutel

2012 eacutevi XCIII toumlrveacuteny a jaacuteraacutesok kialakiacutetaacutesaacuteroacutel valamint egyes ezzel oumlsszefuumlggő toumlrveacutenyek

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

2012 eacutevi XXXVIII toumlrveacuteny a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok fekvőbeteg-szakellaacutetoacute

inteacutezmeacutenyeinek aacutetveacuteteleacuteről eacutes az aacutetveacutetelhez kapcsoloacutedoacute egyes toumlrveacutenyek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

2011 eacutevi CXCVI tv a nemzeti vagyonroacutel

2011 eacutevi CXCIV tv Magyarorszaacuteg gazdasaacutegi stabilitaacutesaacuteroacutel

2011 eacutevi CXC tv a koumlzneveleacutesről

2011 eacutevi CLXXXIX tv Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel

2011 eacutevi CLXXXVI tv Esztergom Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzata egyes inteacutezmeacutenyeinek aacutetveacuteteleacuteről

2011 eacutevi CLXI tv a biacuteroacutesaacutegok szervezeteacuteről eacutes igazgataacutesaacuteroacutel

2011 eacutevi CLIV tv a megyei oumlnkormaacutenyzatok konszolidaacutecioacutejaacuteroacutel a megyei oumlnkormaacutenyzati

inteacutezmeacutenyek eacutes a Fővaacuterosi Oumlnkormaacutenyzat egyes egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyeinek aacutetveacuteteleacuteről

2010 eacutevi CXXX toumlrveacuteny a jogalkotaacutesroacutel

2010 eacutevi L toumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacuteroacutel

2010 eacutevi XXVI toumlrveacuteny a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute Strasbourgban

1985 oktoacuteber 15-eacuten kelt egyezmeacutenynek a helyi koumlzeacuteletben valoacute reacuteszveacutetelről szoacuteloacute kiegeacutesziacutető

jegyzőkoumlnyve kihirdeteacuteseacuteről

2004 eacutevi CVII tv a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok toumlbbceacuteluacute kisteacuterseacutegi taacutersulaacutesairoacutel

1999 eacutevi XLI toumlrveacuteny a teruumlletszervezeacutesi eljaacuteraacutesroacutel

1997 eacutevi CXXXV tv a helyi oumlnkormaacutenyzatok taacutersulaacutesairoacutel eacutes egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről

1997 eacutevi XV toumlrveacuteny a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute 1985 oktoacuteber 15-

eacuten Strasbourgban kelt egyezmeacuteny kihirdeteacuteseacuteről

1996 eacutevi XXI tv a teruumlletfejleszteacutesről eacutes a teruumlletrendezeacutesről

1994 eacutevi LXIV toumlrveacuteny a polgaacutermesteri tisztseacuteg ellaacutetaacutesaacutenak egyes keacuterdeacuteseiről eacutes az

oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők tiszteletdiacutejaacuteroacutel

1994 eacutevi LXIII toumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV toumlrveacuteny

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

276

1994 eacutevi LXII tv a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacuteroacutel

1994 eacutevi LXI tv a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute 1949 eacutevi XX toumlrveacuteny

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

1993 eacutevi LXXVIII tv a lakaacutesok eacutes helyiseacutegek beacuterleteacutere valamint elidegeniacuteteacutesuumlkre

vonatkozoacute egyes szabaacutelyokroacutel

1993 eacutevi XXXI tv az emberi jogok eacutes az alapvető szabadsaacutegok veacutedelmeacuteről szoacuteloacute Roacutemaacuteban

1950 november 4-eacuten kelt Egyezmeacuteny eacutes az ahhoz tartozoacute nyolc kiegeacutesziacutető jegyzőkoumlnyv

kihirdeteacuteseacuteről

1992 eacutevi LIV tv az időlegesen aacutellami tulajdonban leacutevő vagyon eacuterteacutekesiacuteteacuteseacuteről

hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes veacutedelmeacuteről

1992 eacutevi XXXIII tv a volt egyhaacutezi ingatlanok tulajdoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacuteről

1991 eacutevi XXXIII tv egyes aacutellami tulajdonuacute vagyontaacutergyak oumlnkormaacutenyzatok tulajdonba

adaacutesaacuteroacutel

1991 eacutevi XXIV tv a fővaacuterosi eacutes a fővaacuterosi keruumlleti oumlnkormaacutenyzatokroacutel

1990 eacutevi C tv a helyi adoacutekroacutel

1990 eacutevi XC tv a koumlztaacutersasaacutegi megbiacutezott jogaacutellaacutesaacuteroacutel hivatalaacuteroacutel eacutes egyes feladatairoacutel

1990 eacutevi LXXIV tv a kiskereskedelmi a vendeacuteglaacutetoacute-ipari eacutes fogyasztaacutesi szolgaacuteltatoacute

teveacutekenyseacuteget veacutegző aacutellami vaacutellalatok vagyonaacutenak privatizaacutelaacutesaacuteroacutel (eacuterteacutekesiacuteteacuteseacuteről

hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel)

1990 eacutevi LXVII tv a polgaacutermesteri tisztseacuteg ellaacutetaacutesaacutenak egyes keacuterdeacuteseiről

1990 eacutevi LXV tv a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel

1990 eacutevi LXIV tv a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek jogaacutellaacutesaacuteroacutel

1990 eacutevi LXIII tv a Magyar Koumlztaacutersasaacutegi Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute 1949 eacutevi XX tv

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

1990 eacutevi VI tv az Aacutellami Vagyonuumlgynoumlkseacutegről eacutes a hozzaacute tartozoacute vagyon kezeleacuteseacuteről eacutes

hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel

1989 eacutevi XXXIII tv az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegroacutel

1989 eacutevi XXXI tv az Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

1989 eacutevi XIII tv a gazdaacutelkodoacute szervezetek eacutes gazdasaacutegi taacutersasaacutegok aacutetalakulaacutesaacuteroacutel

1987 eacutevi 21 sz tvr a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute 1971 eacutevi I toumlrveacuteny egyes rendelkezeacuteseinek

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel a keacutetszintű igazgataacutes bevezeteacuteseacuteről

1983 eacutevi 26 sz tvr a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute 1971 eacutevi I toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes egyes tanaacutecsi

hataacuteskoumlroumlk rendezeacuteseacuteről

277

1976 eacutevi 8 tvr az Egyesuumllt Nemzetek Koumlzgyűleacutese XXI uumlleacutesszakaacuten 1966 december 16-aacuten

elfogadott Polgaacuteri eacutes Politikai Jogok Egyezseacutegokmaacutenya kihirdeteacuteseacuteről

1971 eacutevi I tv a tanaacutecsokroacutel

1965 eacutevi 8 sz tvr a diplomaacuteciai kapcsolatokroacutel Beacutecsben 1961 aacuteprilis 18-aacuten alaacuteiacutert

nemzetkoumlzi szerződeacutes kihirdeteacuteseacuteről

1954 eacutevi X tv a tanaacutecsokroacutel

1950 eacutevi I tv a helyi tanaacutecsokroacutel

1949 eacutevi XX tv A Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenya

1929 eacutevi XXX tc a koumlzigazgataacutes rendezeacuteseacuteről

1907 eacutevi LX tc a magyar kiraacutelyi koumlzigazgataacutesi biroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutenek kiterjeszteacuteseacuteről

1896 eacutevi XXVI tc a magyar kiraacutelyi koumlzigazgataacutesi biroacutesaacutegroacutel

1886 eacutevi XXII tc a koumlzseacutegekről

1886 eacutevi XXI tc a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokroacutel

1877 eacutevi XXIV tc a megyei meacuternoumlki aacutellomaacutesok megszuumlnteteacutese eacutes hivatali teendőiknek az

aacutellameacutepiteacuteszeti hivatalokra ruhaacutezaacutesaacuteroacutel

1877 eacutevi XX tc a gyaacutemsaacutegi eacutes gondnoksaacutegi uumlgyek rendezeacuteseacuteről

1876 eacutevi XXXIII tc neacutemely toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg teruumlleteacutenek szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel eacutes az ezzel

kapcsolatos inteacutezkedeacutesekről

1876 eacutevi XX tc neacutemely vaacuterosi toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok megszuumlnteteacuteseacuteről

1876 eacutevi VI tc a koumlzigazgataacutesi bizottsaacutegroacutel

1871 eacutevi XVIII tc a koumlzseacutegek rendezeacuteseacuteről

1870 eacutevi XLII tc a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok rendezeacuteseacuteről

1869 eacutevi IV tc a biroacutei hatalom gyakorlaacutesaacuteroacutel

1867 eacutevi XV tc az aacutellamadoacutessaacutegok utaacuten a magyar korona orszaacutegai aacuteltal vaacutellalandoacute eacutevi

jaacuteruleacutekroacutel

1848 eacutevi XXIV tc a koumlzseacutegi vaacutelasztaacutesokra neacutezve

1848 eacutevi XXIII tc a szabad kiraacutelyi vaacuterosokroacutel

1848 eacutevi XVI tc a megyei hatoacutesaacuteg ideiglenes gyakorlataacuteroacutel

1848 eacutevi XI tc azon uumlgyekről mellyek eddig a foumlldesuacuteri hatoacutesaacutegok aacuteltal inteacuteztettek

1848 eacutevi IX tc az urbeacuter eacutes azt poacutetloacute szerződeacutesek alapjaacuten eddig gyakorlatban volt szolgaacutelatok

(robot) deacutezma eacutes peacutenzbeli fizeteacutesek megszuumlnteteacuteseacuteről

1848 eacutevi V tc az orszaacuteggyuumlleacutesi koumlveteknek neacutepkeacutepviselet alapjaacuten vaacutelasztaacutesaacuteroacutel

1836 eacutevi 9 tc a koumlzseacutegeknek belső igazgataacutesaacuteroacutel

179091 eacutevi 12 tc a toumlrveacutenyhozoacute eacutes veacutegrehajtoacute hatalom gyakorlaacutesaacuteroacutel

278

176465 eacutevi 21 tc hogy a vaacutermegyeacutek koumlzterheit a vaacutermegyeacutekbe kebelezett helyseacutegek is

egyenlően viseljeacutek

1723 eacutevi 73 tc annak a helynek a foumlldesurak birtokain leendő aacutetengedeacuteseacuteről a hol Tolna eacutes

maacutes hasonloacute aacutellapotban levő megyeacutek toumlrveacutenyszeacutekeiket tartsaacutek hivatalos irataikat őrizzeacutek s a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi hatalmat gyakoroljaacutek

1723 eacutevi 56 tc a főispaacutenoknak megyeacuteikben lakaacutesaacuteroacutel s a megyeacutek tisztujitaacutesaacuteroacutel az alispaacutenok

s maacutes tisztviselők aacutellaacutesaacuteroacutel

1649 eacutevi 20 tc a vaacuterosokban lakoacute nemesek ellen a vaacutermegyeacutek toumlrveacutenyszeacutekein hozott biroacutei

hataacuterozatokat veacutegre kell hajtani

1647 eacutevi 93 tc hogy a nemesek elleneacuteben a vaacutermegyeacuten kimondott biroacutei hataacuterozatokat eacutes

elmarasztalaacutesokat az alispaacutenok azoknak az ingoacute dolgaira neacutezve a vaacuterosok falain beluumll is

hajtsaacutek veacutegre

1638 eacutevi 48 tc a szent korona fekvőjoacuteszaacutegai eacutes a fiscus jogai az orszaacuteg eacutes a vaacutermegyeacutek

terhei viseleacuteseacutenek alaacutevetve legyenek a tisztviselők az orszaacuteg toumlrveacutenyei alatt aacutellani

tartozzanak az ellenszeguumllőket buumlntetni kell

1638 eacutevi 33 tc a főispaacuteni tisztek eacutes meacuteltoacutesaacutegok adomaacutenyozaacutesa kiskoruak reacuteszeacutere ne

toumlrteacutenjeacutek

1550 eacutevi 62 tc minden vaacutermegyeacutenek legyen pecseacutetje a melyet az alispaacutenok eacutes szolgabiraacutek

meg eskuumldttaacutersak pecseacutetei alatt szekreacutenyben kell tartani

1545 eacutevi 33 tc a kiraacutelynak vagy helytartoacutejaacutenak az orszaacuteg toumlrveacutenyeivel ellenkező levelei a

javak visszaadaacutesaacuteban meg nem tartandoacutek

1536 eacutevi 36 tc azt az ispaacutent a ki ellen igaz panaszt emeltek hivatalaacutetoacutel meg kell fosztani s

helyeacutebe maacutes alkalmas teendő

1504 eacutevi 3 tc vaacutermegyei ispaacutensaacutegokat nem kell oumlroumlkoumlsen adomaacutenyozni

1498 eacutevi 57 tc a vaacutermegyei ispaacuteni tisztseacuteget nem kell egyhaacutezi szemeacutelyek reacuteszeacutere

adomaacutenyozni hanemha olyanoknak kik a szent eacutes reacutegi kiraacutelyoktoacutel kivaacuteltsaacutegot nyertek

1486 eacutevi 60 tc hogy az egyes megyeacutek eacuteleacutere ispaacutenokat kell tenni eacutes hogy ezek az ispaacutenok

ugyanabboacutel a megyeacuteből koumltelesek maguknak tekinteacutelyes feacuterfiakat alispaacutenokul kivaacutelasztani eacutes

azok eskuumljeacuteről

Az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak hivatkozott doumlnteacutesei

Commission v Greece C-4571

Commission v Germany C-29795

279

Commission v Kingdom of the Netherlands C-9781

Commission v France C 14700

Commission v Italy C-36597

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg hivatkozott hataacuterozatai

292016 (X2) AB hataacuterozat

31492016 (VII22) AB veacutegzeacutes

222015 (VI18) AB hataacuterozat

152015 (V29) AB hataacuterozat

262014 (VII 23) AB hataacuterozat

31052014 (IV17) veacutegzeacutes

62013 (III1) AB hataacuterozat

12013 (I 7) AB hataacuterozat

33672012 (XII15) AB veacutegzeacutes

382012 (XI14) AB hataacuterozat

312010 (III25) AB hataacuterozat

1212009 (XII17) AB hataacuterozat

552009 (V6) AB hataacuterozat

1143B2009 AB veacutegzeacutes

1092008 (IX26) AB hataacuterozat

422008 (IV17) AB hataacuterozat

342008 (IV1) AB hataacuterozat

472006 (X5) AB hataacuterozat

612003 (XI26) AB hataacuterozat

462003 (X16) AB hataacuterozat

692002 (XII17) AB hataacuterozat

362002 (VII19) AB hataacuterozat

22001 (I17) AB hataacuterozat

961E2000 AB hataacuterozat

41B2000 AB veacutegzeacutes

774B2000 AB hataacuterozata

1011B1999 AB hataacuterozat

361998 (IX16) AB hataacuterozat

171998 (V13) AB hataacuterozat

280

1D1998 AB veacutegzeacutes

1044B1997 AB sz hataacuterozat

751B1997 sz veacutegzeacutes

561996 (XII12) AB hataacuterozat

771995 (XII21) AB hataacuterozat

551994 (XI10) AB hataacuterozat

371994 (VI24) AB hataacuterozat

181993 (III19) AB hataacuterozat

41993 (I12) AB hataacuterozat

11993 (I13) AB hataacuterozat

41B1993 AB hataacuterozat

651992 (XII17) AB hataacuterozat

91992 ( I30) AB hataacuterozat

671991 (XII21) AB hataacuterozat

571991 (XI8) AB hataacuterozat

561991 (XI8) AB hataacuterozat

281991 (VI3) AB hataacuterozat

Page 2: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI

2

Taacuteblaacutezatok jegyzeacuteke 5 Roumlvidiacuteteacutesek jegyzeacuteke 6 Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes 7

Bevezeteacutes 8 1 fejezet 14 Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalma - toumlrteacuteneti megkoumlzeliacuteteacutesben 14

1 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutenek toumlrteacutenelmi aspektusa ndash aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutesben 17 11 Decentralizaacutecioacute ndash bdquoselfgovernmentrdquo a 18 szaacutezad veacutegeacuten a 19 szaacutezad koumlzepeacuten 18

12 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutesben az oumlnkormaacutenyzat jogi fogalmaacutenak

meghataacuterozaacutesa 20 2 A vaacutermegyei autonoacutemia alakulaacutesa Magyarorszaacutegon A kiraacutelyi vaacutermegyeacutek a rendi

korszak 23 21 A vaacutermegye szerveződeacutese kiraacutelyi vaacutermegyeacutek ndash a nemesi vaacutermegye kialakulaacutesa 25

22 Az ispaacuten jogaacutellaacutesaacutenak szerepeacutenek alakulaacutesa a vaacutermegye eacuteleteacuteben a 18 szaacutezad

koumlzepeacuteig 26

23 A nemesi vaacutermegye erősoumldeacutese 29 24 A Tripartitum koumlzjogi jelentőseacutege a vaacutermegyeacutek műkoumldeacuteseacuteben 31 25 A kiraacutelyi hatalom megszilaacuterdiacutetaacutesa a 18 szaacutezad maacutesodik feleacuteben 33 26 A szabad kiraacutelyi vaacuterosok mezővaacuterosok koumlzseacutegek autonoacutemiaacuteja 34

3 A rendi koumlzigazgataacutes reformjaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek Az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes 35 31 Az oumlnkormaacutenyzat-fogalom sajaacutetossaacutegai 35

32 Municipalistaacutek eacutes centralistaacutek 36 33 Az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute toumlrveacutenyalkotaacutes 1848-ban 39 35 A neoabszolutizmus korszaka 40

4 A Kiegyezeacutest koumlvető rendezeacutes a modern polgaacuteri koumlzigazgataacutes alapjainak megteremteacutese

42

41 Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes eacutes a koumlzigazgataacutes szeacutetvaacutelasztaacutesa 43 42 A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok eacutes a koumlzseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacutese 45

5 Reformtoumlrekveacutesek az oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesaacutera 53 6 Az 1929 eacutevi 30 tc a koumlzigazgataacutes rendezeacuteseacuteről eacutes az uacutejabb reformtervezetek 56

7 A II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető időszak a neacutepi demokratikus korszak 58

8 A tanaacutecsrendszer időszaka ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg időleges eacutes teljes hiaacutenya 59 9 Koumlvetkezteteacutesek 64

2 fejezet 73 A magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakulaacutesa a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően 73

1 Előzmeacutenyek 73

2 A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer sajaacutetossaacutegai 75 3 A hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer legfontosabb jellemzői 79

31 Telepuumlleacutesek helyi igazgataacutesi szervek 79 4 Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogra vonatkozoacute koncepcioacutek eacutes az AB fogalom-eacutertelmezeacutese 82 5 Az Alaptoumlrveacuteny eacutes a decentralizaacutecioacute 86

51 Centralizaacutecioacute-decentralizaacutecioacute szubszidiaritaacutes 86 52 Politikai decentralizaacutecioacute 89

53 Adminisztratiacutev decentralizaacutecioacute 91 54 Fiskaacutelis foumlderalizmus 92

6 Az Alaptoumlrveacuteny helyi oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő rendelkezeacutesei 95 7 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak tuumlkreacuteben 96 8 A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog definiacutecioacuteja a Chartaacuteban 100 9 A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg gyakorlataacuteban 103

3

10 A magyar helyi eacutes regionaacutelis demokraacutecia aacutellapota a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai

Chartaacuteja feacutenyeacuteben 111 101 A 2002-es monitoring eljaacuteraacutes 111 102 A 2013-as monitoring eljaacuteraacutes 113

11 Oumlsszegezeacutes 114 3 fejezet 116 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg Euroacutepa egyes aacutellamaiban Uralkodoacute tendenciaacutek a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet

koumlvetően 116 1 A decentralizaacutecioacute a modern aacutellamfelfogaacutesban eacutes a gyakorlatban 116

11 Decentralizaacutecioacute a nemzetkoumlzi szervezetek gyakorlataacuteban 123 12 Decentralizaacutecioacute eacutes szubszidiaritaacutes 124 13 Euroacutepaizaacutecioacute 125

2 Oumlnkormaacutenyzati modellek 127 3 Aacuteltalaacutenos tendenciaacutek 128

4 Euroacutepai peacuteldaacutek 133

41 Az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg 133

42 Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg 139 43 Franciaorszaacuteg 144 44 Sveacutedorszaacuteg 147

4 fejezet 149

Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet ndash a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet hazai rendszere 149 1 Vaacuteltozoacute kormaacutenyzati ellenőrzeacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacuteben 149

11 Elmeacutelet-toumlrteacuteneti előzmeacutenyek 149 12 A feluumlgyeleti jog a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacuteg műkoumldeacuteseacuteben 151

2 Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet Euroacutepaacuteban 151

21 Lehetseacuteges modellek 151 3 A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja eacutes az Euroacutepa Tanaacutecs feluumlgyeleti jog

gyakorlaacutesaacuteval kapcsolatos ajaacutenlaacutesa a Charta Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyve 153 4 Az euroacutepai integraacutecioacute hataacutesa az oumlnkormaacutenyzatok feletti feluumlgyeletre 154

5 Az oumlnkormaacutenyzat valamint a helyi regionaacutelis hatoacutesaacutegok jogseacutertő teveacutekenyseacutegeacutenek

megiacuteteacuteleacutese az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak esetjogaacuteban 156

51 Az aacutellam felelősseacutegeacutenek aacuteltalaacutenos keacuterdeacutesei a hazai szabaacutelyozaacutes 156

52 Esetek az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg gyakorlataacuteban 159 6 A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzrendszere hazaacutenkban 161

7 Az aacutellamigazgataacutes feluumlgyelet a Chartaacuteban 164 71 Az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutegaacutenak ajaacutenlaacutesa 165 72 A Helyi eacutes Regionaacutelis Demokraacutecia Bizottsaacutegaacutenak Jelenteacutese 166

5 fejezet 171 Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog veacutedelmeacutenek egyes keacuterdeacutesei 171

1 A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog biacuteroacutesaacutegi veacutedelme 171 11 A jogveacutedelem egyes teruumlletei 174 12 A hateacutekony jogorvoslat eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei 175

13 A jogveacutedelemre iraacutenyuloacute egyes eljaacuteraacutesok 177 14 A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem 183

2 Euroacutepai peacuteldaacutek az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelemre 187 3 Oumlsszegezeacutes 190

6 fejezet 194 Autonoacutemia a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesa tereacuten Szervezeti szabaacutelyozaacutesi funkcionaacutelis

autonoacutemia 194 1 Decentralizaacutecioacute eacutes szubszidiaritaacutes a helyi koumlzuumlgyek tereacuten 194

4

2 A helyi koumlzuumlgyek 195

3 Szervezeti autonoacutemia 199 4 Szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia 200

41 Az oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutessal szemben fennaacutelloacute koumlvetelmeacutenyek 201

5 Funkcionaacutelis autonoacutemia 205 7 fejezet 207 A gazdaacutelkodaacutesi-peacutenzuumlgyi autonoacutemia 207

1 A funkcioacutek eacutes a peacutenzuumlgyi forraacutesok decentralizaacutecioacuteja 207 2 A gazdaacutelkodaacutesi ndash peacutenzuumlgyi autonoacutemia az Euroacutepa Tanaacutecs dokumentumaiban 211

21 A Charta peacutenzuumlgyi autonoacutemiaacutera vonatkozoacute rendelkezeacutesei 211 22 Az Euroacutepa Tanaacutecs teveacutekenyseacutege 212

3 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon mint a gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia leacutenyegi eleme 218 31 A koumlzseacutegi vaacuterosi tulajdonra vonatkozoacute jogi szabaacutelyozaacutes a 19 szaacutezad veacutegeacuten 221 32 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon alakulaacutesa a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően 224

33 A tulajdonhoz valoacute jutaacutes jogi szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezete 225

34 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegnak az oumlnkormaacutenyzati tulajdont eacuterintő fontosabb doumlnteacutesei 229

35 Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek oumlnkormaacutenyzati vagyongazdaacutelkodaacutessal oumlsszefuumlggő

megaacutellapiacutetaacutesai 231 4 Az Alkotmaacuteny oumlnkormaacutenyzati tulajdonra vonatkozoacute rendelkezeacuteseacutenek tovaacutebbeacuteleacutese az

Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel oumlsszefuumlggő vaacuteltozaacutesok 234

41 Oumlnkormaacutenyzati tulajdon aacutellami tulajdonba keruumlleacutese ndash toumlrveacuteny rendelkezeacutese alapjaacuten

234

42 Az Alaptoumlrveacuteny rendelkezeacutesei 235 43 A nemzeti vagyontoumlrveacuteny koumlzjogi korlaacutetozoacute rendelkezeacutesei 235

5 Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes 237

51 A helyi oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes leacutenyegi sajaacutetossaacutegai a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető

időszakban 237

52 A gazdaacutelkodaacutes specifikumai 2010 utaacuten 240 53 Peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi felteacutetelek 243

8 fejezet 245 Zaacuteroacute gondolatok 245

1 Oumlsszegezeacutes 246

11 A toumlrteacuteneti hagyomaacutenyok 246 12 A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult oumlnkormaacutenyzati struktuacutera 247

13 Nemzetkoumlzi kitekinteacutes uralkodoacute tendenciaacutek 248 14 Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet 248 15 Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem 249

16 A helyi koumlzuumlgyek szervezeti eacutes műkoumldeacutesi autonoacutemia 250 17 A gazdaacutelkodaacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg 250

2 Koumlvetkezteteacutesek 251 Bibliograacutefia 254

Felhasznaacutelt magyar nyelvű koumlnyvek 254

Felhasznaacutelt magyar nyelvű tanulmaacutenyok 259 Felhasznaacutelt idegennyelvű irodalom 264

Az Euroacutepa Tanaacutecs felhasznaacutelt forraacutesai 266 Internetes hivatkozaacutesok 269

Az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak hivatkozott doumlnteacutesei 278 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg hivatkozott hataacuterozatai 279

5

Taacuteblaacutezatok aacutebraacutek jegyzeacuteke

1 sz aacutebra A helyi oumlnkormaacutenyzatoki autonoacutemia toumlrteacuteneti oumlsszefoglalaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip66

2 sz aacutebra A helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutema jogaacutellaacutes szerinthelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip80

3 sz aacutebra A vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesok szaacutema 1990-2014helliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip80

4 sz aacutebra Az uacutej koumlzseacutegek kialakiacutetaacutesahelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip81

5 sz aacutebra A helyi igazgataacutesi szervezet főbb adataihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip81

6 sz aacutebra A Charta az AB gyakorlataacutebanhelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip104

7 sz aacutebra Foumlderalizmus ndash devoluacutecioacute ndash decentralizaacutecioacutehelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip117

8 sz aacutebra Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg előtti jogveacutedelem eszkoumlzeihelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphelliphellip183

6

Roumlvidiacuteteacutesek jegyzeacuteke

Alaptoumlrveacuteny ndash Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacuteny (2011 aacuteprilis 25)

Alkotmaacuteny ndash 1949 eacutevi XX tv a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenyaacuteroacutel

Charta ndash 1997 eacutevi XV toumlrveacuteny a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute 1985

oktoacuteber 15-eacuten Strasbourgban kelt egyezmeacuteny kihirdeteacuteseacuteről

Moumltv ndash Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel szoacuteloacute 2011 eacutev CLXXXIX tv

Oumltv ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV tv

első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny - 1870 eacutevi XLII tc a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok rendezeacuteseacuteről

első koumlzseacutegi toumlrveacuteny - 1871 eacutevi XVIII tc a koumlzseacutegek rendezeacuteseacuteről

maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny - 1886 eacutevi XXI tc a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokroacutel

maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny - 1886 eacutevi XXII tc a koumlzseacutegekről

első tanaacutecstoumlrveacuteny - 1950 eacutevi I toumlrveacuteny a tanaacutecsokroacutel

maacutesodik tanaacutecstoumlrveacuteny ndash 1954 eacutevi X toumlrveacuteny a tanaacutecsokroacutel

harmadik tanaacutecstoumlrveacuteny - 1971 eacutevi I toumlrveacuteny a tanaacutecsokroacutel

7

Koumlszoumlnetnyilvaacuteniacutetaacutes

Koumlszoumlnettel tartozom teacutemavezetőimnek Patyi Andraacutes professzor uacuternak az NKE rektoraacutenak

valamint Takaacutecs Albert tanszeacutekvezető uacuternak akik figyelemmel kiacuteseacuterteacutek munkaacutem alakulaacutesaacutet

tanaacutecsokkal ellaacutetva az uacutetkereseacutesben

Megtisztelő szaacutemomra hogy a Szegedi Tudomaacutenyegyetem Aacutellam-eacutes Jogtudomaacutenyi Karaacutenak

Koumlzigazgataacutesi eacutes Peacutenzuumlgyi Jogi majd Koumlzigazgataacutesi Jogi Tanszeacutekeacuten kivaacuteloacute volt eacutes jelenlegi

kolleacutegaacutektoacutel ndash Csatloacutes Erzseacutebet Fekete Orsolya Joacutezsa Zoltaacuten Kaltenbach Jenő Linder

Viktoacuteria - tanulhattam eacutes tanulhatom meg mindazt amit az oumlnkormaacutenyzatisaacutegroacutel a

tudomaacutenyos kutatoacutei paacutelya meacutelyseacutegeiről eacutes magassaacutegairoacutel tudni eacuterdemes

A fokozatszerzeacutesi eljaacuteraacutesban valoacute koumlzreműkoumldeacuteseacutert eacuterteacutekes eacuteszreveacutetelekeacutert koumlszoumlnettel

tartozom Balaacutezs Istvaacuten professzor uacuternak Hoffman Istvaacuten docens uacuternak Fuumlloumlpneacute Homoki-

Nagy Maacuteria professzor asszonynak Varga Norbert docens uacuternak valamint Batoacute Szilviaacutenak

Haacutelaacutes vagyok Szeged Megyei Joguacute Vaacuteros koraacutebbi polgaacutermestereinek Lippai Paacutelnak Szalay

Istvaacutennak akik a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető időszakban a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a helyi

autonoacutemia kereteinek kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes műkoumldteteacuteseacuteben demokratikus magatartaacutesmintaacutet

mutattak ezaacuteltal biztosiacutetottaacutek eacutes kitoumlroumllhetetlenneacute tetteacutek a teacutema iraacutenti lelkesedeacutesemet eacutes

elkoumltelezettseacutegemet kutataacutesaim soraacuten Hasonloacutekeacuteppen haacutelaacuteval tartozom Toacuteth Laacuteszloacute jegyző

uacuternak akinek szakmai tapasztalataira eacutes boumllcsesseacutegeacutere hosszuacute eacuteveken keresztuumll eacutepiacutethettem

Koumlszoumlnet mindazoknak akik az oumlnkormaacutenyzati gyakorlati munkaacutem soraacuten taacutemogattak

8

bdquohellipAz oumlnkormaacutenyzatokeacutert valoacute harcot csupaacuten

mint a demokraacuteciaacuteeacutert valoacute harcot foghatjuk felhelliprdquo

(Hans Kelsen)1

bdquohellipoly neacutep melynek az oumlnkormaacutenyzaacutesban semmi reacuteszveacutet sem engedtetik

elveszti eacuterteacutekeacutet a haza eacutes a koumlzuumlgyek iraacutent elbutul elerkoumllcstelenedik

eacutes veacuteszek idejeacuten semmi nemesebb erőfesziacuteteacutesre

s hazafias fellaacutengolaacutesra nem keacutepes

mint ezt a toumlrteacutenetiacuteraacutes szaacutez meg szaacutez peacuteldaacuteval bizonyiacutetjardquo2

Bevezeteacutes

A hazai oumlnkormaacutenyzati rendszert az elmuacutelt toumlbb mint keacutet eacutevtized soraacuten szaacutemos reform eacuterteacutekű

inteacutezkedeacutes eacuterintette amelyek fő ceacutelkitűzeacutesei elsődlegesen a műkoumldeacutes hateacutekonysaacutegaacutenak

erősiacuteteacuteseacutere iraacutenyultak Az aacutellami szervek rendszereacutet eacuterintően kuumlloumlnoumlsen a koumlzigazgataacutes

koumlzponti eacutes teruumlleti kivaacuteltkeacutepp a helyi oumlnkormaacutenyzati szinten megvaloacutesult reformleacutepeacutesek

szignifikaacutens aacutetrendeződeacutest eredmeacutenyeztek a decentralizaacutelt oumlnkormaacutenyzati rendszer autonoacutem

feladatellaacutetaacutesaacuteban A kormaacutenyzati struktuacutera elteacuterő szintjeit eacuterintő vaacuteltozaacutesokon tuacutel a teruumlleti

telepuumlleacutesei oumlnkormaacutenyzatok sajaacutet hataacuteskoumlruumlkben is veacutegrehajtottak inteacutezmeacutenyi szervezeti

műkoumldeacutesi vaacuteltoztataacutesokat elsősorban annak eacuterdekeacuteben hogy fejlesszeacutek a helyi

koumlzszolgaacuteltataacutesok sziacutenvonalaacutet erősiacutetseacutek az aacutellampolgaacuterok reacuteszveacuteteleacutet a demokratikus

doumlnteacuteshozatalban a helyi koumlzuumlgyek koumlreacuteben

Az eacutertekezeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a magyar oumlnkormaacutenyzati rendszer elemzeacutese aacutell toumlrteacuteneti

visszatekinteacutessel peacuteldaacutekkal illusztraacutelva a hazai oumlnkormaacutenyzati viszonyok nemzetkoumlzi

kontextusban toumlrteacutenő eacuterteacutekeleacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet A hazai helyi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

elemzeacutese eacuterteacutekeleacutese kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt kaphat az Alaptoumlrveacuteny majd ezt koumlvetően az uacutej

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutesra tekintettel iacutegy elsődlegesen a 2011-2012 eacuteveket koumlvető

vaacuteltozaacutesokra koncentraacutel az elemzeacutes A teacutema aktualitaacutesaacutet az Alkotmaacutenyban eacutes az

oumlnkormaacutenyzati toumlrveacutenyben kialakiacutetott helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerben bekoumlvetkezett

meacutelyrehatoacute vaacuteltozaacutesok adjaacutek amelynek eredmeacutenyekeacutent a helyi oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia

jelentőseacutege relativizaacuteloacutedott

A toumlrteacuteneti visszatekinteacutes arra a keacuterdeacutesre foacutekuszaacutel hogy felfedezhető-e ndash ha igen mennyiben

ndash folytonossaacuteg a polgaacuteri Magyarorszaacuteg oumlnkormaacutenyzati rendszere eacutes a rendszervaacuteltozaacutest

koumlvetően leacutetrehozott oumlnkormaacutenyzati rendszer koumlzoumltt Mennyiben eacutepiacutet illetőleg eacutepiacutet-e az

Alaptoumlrveacutenyt koumlvetően radikaacutelisan aacutetalakiacutetott oumlnkormaacutenyzati rendszeruumlnk a koraacutebbi

oumlnkormaacutenyzati hagyomaacutenyokra A toumlrteacuteneti elemzeacutes funkcioacuteja a dolgozatban a jelen

1 Hans KELSEN Az aacutellameacutelet alapvonalai Prudentia Iuris 7 Miskolc 1997 70-71 2 TOacuteTH Lőrinc (szerk) Ismerettaacuter Heckenast Pest 1858 I koumlt171

9

folyamatainak jobb megeacuterteacuteseacutet szolgaacutelja3 A vaacutermegye mint az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg boumllcsője a

magyar toumlrteacutenelemben kiemelt jelentőseacuteggel biacuter ezeacutert nyilvaacutenvaloacutean nem mellőzhető az

autonoacutemiafejlődeacutes vaacutezlatos aacutettekinteacutese A koumlzigazgataacutesi jogtudomaacuteny kutataacutesa nem

mellőzheti a toumlrteacutenelmi oumlsszehasonliacutetaacutes moacutedszereacutet4 Ugyanakkor az is teacuteny hogy egyes

aacutellaacutespontok szerint ndash Ivancsics Imre Faacutebiaacuten Adriaacuten ndash az 1990 utaacuteni modern nyugati

eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg hazai gyoumlkereinek a kutataacutesa teacutevuacutetnak bizonyulhat

Az oumlnkormaacutenyzati rendszerek kialakulaacutesaacutenak eacutes funkcionalitaacutesaacutenak keacutetfeacutele metoacutedusa iacuterhatoacute

le Az egyik moacutedszer az alapjogi megkoumlzeliacuteteacutes szorosan kapcsoloacutedik a termeacuteszetjogi

felfogaacuteshoz maacutes elnevezeacutessel a pluralista elmeacutelethez maacutes oldalroacutel a devolutiacutev-

decentralizaacutecioacutes modell aacutelliacutethatoacute fel az aacutellamhatalom gyakorlaacutesaacutenak moacutedjakeacutent amely a

jogkoumlroumlk delegaacutelaacutesaacutet aacutetruhaacutezaacutesaacutet tekinti elvi alapjakeacutent Ez utoacutebbi esetben az

oumlnkormaacutenyzatok egyeacutertelműen az aacutellamszervezet reacuteszekeacutent vaacutelnak eacutertelmezhetőveacute E

szemleacuteletmoacutedbeli elteacutereacutes alapjaacuten nem csupaacuten orszaacuteg-csoportok hanem oumlnkormaacutenyzati

rendszerek is modellezhetők Mindkeacutet szemleacutelet ndash időről-időre vaacuteltozoacute intenzitaacutessal ndash

egyaraacutent nyomon koumlvethető a hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer fejlődeacuteseacuteben uacutegyszinteacuten

Az 1990-es eacutevek elejeacuten kialakult helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer egyes veacutelemeacutenyek szerint

Euroacutepaacuteban a helyi demokraacutecia megvaloacutesulaacutesa szempontjaacuteboacutel az egyik legfejlettebb

struktuacuteraacutenak szaacutemiacutetott a maacutesik kiemelkedő peacutelda a lengyel oumlnkormaacutenyzati modell mellett5

Maacutes veacutelemeacuteny szerint viszont oumlnkormaacutenyzati rendszeruumlnk nem minden elemeacuteben aacutellt

oumlsszhangban a nyugat-euroacutepai trendekkel Paacutelneacute Kovaacutecs Ilona bdquoa kiskoumlzseacutegek abszoluacutet

autonoacutemia eacutes autarkia koumlvetelmeacutenyeitrdquo eacutes a bdquoteruumlleti oumlnkormaacutenyzat teljes visszaszorulaacutesaacutetrdquo

minősiacutetette ellenteacutetesnek a nyugati megoldaacutesokkal eacutes folyamatokkal6 Ugyanakkor az is

hamar kideruumllt hogy az autonoacutemia szempontjaacuteboacutel peacuteldaeacuterteacutekű rendszer ndash mint hatalmi aacutegazat

ndash nem keacutepviselt igazi suacutelyt

3 Nagy Ernő Magyarorszaacuteg Koumlzjoga ciacutemű munkaacutejaacuteban a toumlrteacutenetiseacuteg bemutataacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacuteről iacutegy vall

bdquoAacutellamjogunk sajaacutetlagos termeacuteszete folytaacuten hogy ti ezer eacuteves alakulaacutes teremtette szaacutemos teacutetele csak akkor

meacuteltaacutenyolhatoacute kellően ha a toumlrteacuteneti haacutetteacutert is vizsgaacuteljuk Enneacutelfogva a toumlrteacutenetből aacutetvettem annyit de csakis

annyit a mennyi az eacutelő jog megeacuterteacuteseacutehez meacuteltathataacutesaacutehoz szuumlkseacutegesrdquo NAGY Ernő Magyarorszaacuteg Koumlzjoga

(Aacutellamjog) Hetedik aacutetdolgozott kiadaacutes Budapest Az Atheneum Irodalmi eacutes Nyomdai RT Kiadaacutesa 1914 III-

IV 4 E megaacutellapiacutetaacutes alaacutetaacutemasztaacutesaacutera ld LŐRINCZ Lajos Magyar koumlzigazgataacutes dilemmaacutek eacutes perspektiacuteva Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1988 12 5 Kenneth DAVEY A magyar reformok euroacutepai szemszoumlgből In Egy eacutevtized oumlnkormaacutenyzati meacuterlege eacutes a joumlvő

kilaacutetaacutesai Budapest 2000 41 Rinaldo LOCATELLI A magyar oumlnkormaacutenyzat reformroacutel az Euroacutepa Tanaacutecs

szemszoumlgeacuteből In Egy eacutevtized oumlnkormaacutenyzati meacuterlege eacutes a joumlvő kilaacutetaacutesai (szerk VEREBEacuteLYI Imre) Budapest

2000 55 6 PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona Az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutenek politoloacutegiai alapkeacuterdeacutesei Az aacutellami iraacutenyiacutetaacutes teruumlleti

struktuacuteraacutejaacutenak modellje In Tanulmaacutenyok az oumlnkormaacutenyzati rendszerről (szerk KILEacuteNYI Geacuteza) Aacutellamtudomaacutenyi

Kutatoacutekoumlzpont Budapest 1992 24

10

A kialakult hazai oumlnkormaacutenyzati modellre is igaz az az aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutes hogy magaacuten

viselte annak a politikai koumlrnyezetnek a beacutelyegeacutet amelyben leacutetrejoumltt mely tuumlkroumlződoumltt az

aacutellam eacutes az oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt a hataacuteskoumlroumlk megosztaacutesa tereacuten is bdquoAz aacutellam eacutes az

oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti osztozkodaacutes a hatalmon hataacuteskoumlroumlkoumln vagyonon eacutes műkoumldeacutesi

fejleszteacutesi forraacutesokon nyilvaacutenvaloacutean elsőrendűen politoloacutegia keacuterdeacutes eredmeacutenye attoacutel fuumlgg

hogy az bdquoosztozkodoacute felekrdquo milyen alkupoziacutecioacuteban vannak egymaacuteshoz keacutepestrdquo7

A szakirodalom azonban arra is raacutemutatott hogy a demokratikus deficit lekuumlzdeacutese

eredmeacutenyekeacutent a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően megformaacutelt helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer

fenntarthatoacutesaacutega peacutenzuumlgyi gazdasaacutegi szempontboacutel igen hamar megkeacuterdőjeleződoumltt a helyi

oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal nyuacutejtott koumlzszolgaacuteltataacutesok sziacutenvonala telepuumlleacutesenkeacutent jelenteacutekeny

elteacutereacuteseket ideacutezett elő illetve tovaacutebb erősiacutetette a maacuter leacutetező sziacutenvonalbeli elteacutereacuteseket

Az 1990-ben ndash a koumlzjogi reformok egyik meghataacuterozoacute reacuteszekeacutent ndash megteremtett

oumlnkormaacutenyzati rendszer a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a helyi koumlzuumlgyek teruumlleteacuten szeacuteles

koumlrű autonoacutemiaacutet biztosiacutetott amely szervezeti szabaacutelyozaacutesi funkcionaacutelis szemeacutelyzeti eacutes

gazdasaacutegi autonoacutemiakeacutent iacuterhatoacute le a helyi oumlnkormaacutenyzati szervek eacutes az aacutellami szervek

kapcsolatrendszereacuteben

A dolgozat megiacuteraacutesa soraacuten az autonoacutemiaacutenak csupaacuten azokat a dimenzioacuteit vizsgaacuteltam amelyek

a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatisaacuteg meghataacuterozoacute elemei leszűkiacutetve a koumlzigazgataacutes szervezet egyik

alkotoacutereacutesze az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes teruumlleteacuten jelentős szereppel biacuteroacute koumlzigazgataacutesi

autonoacutemia elemekre

Az autonoacutemia konceptuaacutelis eacutertelmezeacuteseacutet elmeacuteleti megalapozaacutesaacutet a gazdasaacutegossaacuteg

hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutet abban az eacutertelmeacuteben szinteacuten nem elemeztem hogy a vaacuteltozaacutesok

az autonomizaacutelaacutes soraacuten hogyan hatnak A New Public Management hataacutesa csak abban a

viszonyrendszerben keruumll taglalaacutesra amennyiben nemzetkoumlzi teacuteren a tendenciaacutek tekinteteacuteben

hataacutesa kimutathatoacute8

Az autonoacutemia tartalma nyilvaacutenvaloacutean oumlnmagaacuteban nem eacutertelmezhető a telepuumlleacutesi-teruumlleti

oumlnkormaacutenyzati oumlnaacutelloacutesaacuteg a fuumlggetlenseacuteg fogalomrendszere kizaacuteroacutelag viszonyrendszer

elemekeacutent hataacuterozhatoacute meg Az aacutellamszervezet eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok struktuacuteraacutejaacutenak

rendszerszerű elemzeacutese nyuacutejthat segiacutetseacuteget az autonoacutemia leacutenyegeacutenek jelenteacutestartalmaacutenak

meghataacuterozaacutesakor Eacuteppen ezeacutert elengedhetetlen annak tanulmaacutenyozaacutesa is hogy a helyi

7 A tanulmaacuteny elsősorban politoloacutegiai aspektusboacutel elemzi a teruumlleti koumlzigazgataacutes műkoumldeacuteseacutet szerkezeti

viszonyrendszereacutet az iraacutenyiacutetaacutes dezintegraacuteltsaacutegaacutet PAacuteLNEacute (1992) 9 8 Az autonoacutemia koncepcionaacutelis analitikus eacutes moacutedszertani eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeire ld toumlbbek koumlzoumltt Verhoest

KoenndashPeters Guy B Bouckaert Geert and Verschuere Bram The study of organizational autonomy a

conceptul and methodological review httpsteunpuntbovberapports0106009_IRSPMpdf (20160526)

11

oumlnkormaacutenyzati alrendszer hogyan illeszkedik az aacutellami szervek rendszereacutebe az aacutellami

koumlzfeladatellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutebe A telepuumlleacutesi-teruumlleti igazgataacutes szintjeacuten

elhelyezkedő autonoacutem teruumlleti egyseacutegeket illetően az elmuacutelt eacutevtizedek permanens moacutedosulaacutest

reformot eredmeacutenyeztek nemcsak hazaacutenkban hanem nemzetkoumlzi viszonylatban is A

reformfolyamatok szoros oumlsszefuumlggeacutest mutatnak az aacutellami funkcioacutek definiaacutelaacutesaacuteval az aacutellam

szerepfelfogaacutesaacuteval a taacutersadalom eacuteleteacutere valoacute befolyaacutes gyakorlaacutesaacuteval

A kutataacutes alapvetően annak a vaacuteltozaacutesnak a bemutataacutesaacutet tűzte ki ceacutelul amely az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tartalmi vaacuteltozaacutesaacutet a telepuumlleacutesi-teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok

jogaacutellaacutesaacutet a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutenek alakulaacutesaacutet a koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacutet eacuterintően

a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően Magyarorszaacutegon lezajlott Az aacutetalakulaacutes folyamataacutenak elemzeacutese

soraacuten a nemzetkoumlzi elsősorban az Euroacutepai Unioacute tagaacutellamaiban veacutegbemenő fordulatok

szemleacutelteteacutese is eacuterinteacutesre keruumllt annak eacuterdekeacuteben hogy azon alapvető eacuterteacutekek foacutekuszba

keruumllhessenek amelyeknek baacutermilyen vaacuteltoztataacutes is bekoumlvetkezik eacuterveacutenyesuumllniuumlk kell A

helyi demokraacutecia euroacutepai alapeacuterteacutekei gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacutese az oumlnkormaacutenyzati oumlnaacutelloacutesaacuteg

megnyilvaacutenulaacutesa egyes teruumlletein a dolgozat az Euroacutepa Tanaacutecs helyi demokraacuteciaacuteval

kapcsolatos legfontosabb dokumentuma a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja

standardjait alapelveit tekinti az oumlsszeveteacutes alapjaacutenak referencia pontjaacutenak

Az elmuacutelt eacutevtizedek autonoacutemia-felfogaacutes vaacuteltozaacutesaacutenak bemutataacutesaacuten tuacutel ceacutelkitűzeacuteskeacutent

fogalmazoacutedott meg a telepuumlleacutesi-teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszer toumlrteacutenelmi gyoumlkereinek

feltaacuteraacutesa is a modern oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia felfogaacuteshoz kapcsoloacutedoacutean

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalmi keacuterdeacuteseinek vizsgaacutelata nem neacutelkuumlloumlzheti az

alkotmaacutenyos megkoumlzeliacuteteacutest melynek leacutenyegbevaacutegoacute reacuteszeacutet keacutepezi a hazai tartalmi keretek

eacutertelmezeacutes szempontjaacuteboacutel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg autonoacutemia fogalmaacutenak definiaacutelaacutesa majd a

taacutersadalmi-politikai koumlrnyezet vaacuteltozaacutesaacuteval annak aacutetalakulaacutesa Ugyanakkor az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg alapvető jogaacutellami garanciaacutekkal eacutes az alapjogok tartalmaacuteval kapcsolatos

elvi megaacutellapiacutetaacutesai egyfajta etalonkeacutent szolgaacutelnak

A hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer euroacutepai neacutezőpontboacutel valoacute eacuterteacutekeleacuteseacutevel a rendszervaacuteltozaacutest

koumlvetően szaacutemos tanulmaacuteny foglalkozott a keacutesőbbi fejlődeacutesi folyamatban azonban az Euroacutepa

Tanaacutecs helyi oumlnkormaacutenyzatokkal kapcsolatos teveacutekenyseacutege viszonylag keveacutes eacuterdeklődeacutesre

tarthatott szaacutemot A dolgozat a Chartaacutet zsinoacutermeacuterteacutekkeacutent kezeli kuumlloumlnoumls figyelmet fordiacutet az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg Chartaacuteban megjelenő tartalmi elemeire

A dolgozat kiemelt kutataacutesi teacutemaacuteja ily moacutedon az Euroacutepa Tanaacutecs eacuterteacutekrendjeacuteben meghataacuterozott

autonoacutemia-tartalmak hazai gyakorlatban toumlrteacutenő tuumlkroumlződeacutese az elmuacutelt koumlzel negyedszaacutezad

tapasztalatai alapjaacuten A szakirodalom szeacuteles koumlrben toumlrteacutent feldolgozaacutesa alapjaacuten szaacutendeacutekozik

12

az egyes autonoacutemia-elemeket objektiacutev moacutedon megkoumlzeliacuteteni a tudomaacuteny eredmeacutenyeinek

felhasznaacutelaacutesaacuteval Amennyiben arra lehetőseacuteg kiacutenaacutelkozik az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi

esetjog aacutettekinteacuteseacutere is sor keruumll amely a teacutema feldolgozaacutesaacutenak moacutedszereit is nagymeacuterteacutekben

befolyaacutesolja Nem mellőzhető az euroacutepai trendek feltaacuteraacutesa eacutes bemutataacutesa A nemzetkoumlzi

kitekinteacutes teszi lehetőveacute a Chartaacuteban lefektetett eacuterteacutekrend dinamizmusaacutenak folyamatos

alakulaacutesaacutenak tanulmaacutenyozaacutesaacutet ezaacuteltal elkeruumllhetőveacute vaacutelik az egyoldaluacutesaacuteg A dolgozat

amellett eacutervel hogy a helyi demokraacutecia eacuterteacutekei nem eshetnek aacuteldozataacuteul a gazdasaacutegi

koumlruumllmeacutenyek vaacuteltozaacutesaacutenak ugyanakkor a taacutersadalmi atmoszfeacutera a nemzetkoumlzi koumlrnyezetben

bekoumlvetkező aacutetalakulaacutes az oumlnkormaacutenyzati rendszerben is indukaacutelhat moacutedosulaacutest

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eacutertelmezeacutese oumlnmagaacuteban is toumlbbfeacutele megkoumlzeliacuteteacutest tesz lehetőveacute eacutertve

ez alatt termeacuteszetesen egyes elemeinek mibenleacuteteacutet is ily moacutedon az autonoacutemia fokaacutenak

megiacuteteacuteleacutese vilaacutegos hataacuterozott viszonyiacutetaacutesi pontok kitűzeacuteseacutevel is szubjektiacutev veacutelekedeacutesnek

engedhet teret Az elmuacutelt neacutehaacuteny eacutevben megjelent a hazai oumlnkormaacutenyzatok helyzeteacutevel

foglalkozoacute iacuteraacutesok nagy reacutesze a helyi autonoacutemia keacuterdeacuteseit azonosiacutetotta a feladatellaacutetaacutes

finansziacuterozaacutesi keacuterdeacuteseivel eacutes a peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi reformokat folyamatosan suumlrgetve

viszonylag kisebb teret szenteltek a helyi demokraacutecia kiteljesedeacutesi folyamataacutenak A

megvaloacutesult reformok gazdasaacutegi koumlvetkezmeacutenyeinek analiacutezise hiaacutenyos a 2010-et koumlvető

vaacuteltozaacutesok helyi taacutersadalmi viszonyokra gyakorolt hataacutesainak szofisztikaacutelt elemzeacutese a

tudomaacuteny keacutepviselői reacuteszeacuteről meacuteg vaacuterat magaacutera Mindazonaacuteltal leszoumlgezhető hogy az

oumlnkormaacutenyzati rendszert a koumlzelmuacuteltban eacuterintő aacutetalakiacutetaacutesi toumlrekveacutesekkel eacutes azok

eredmeacutenyeivel a koumlzigazgataacutes-tudomaacuteny egyes keacutepviselői foglalkoztak ugyan olykor nem

neacutelkuumlloumlzve a kritikai hangveacutetelt sem A megjelent iacuteraacutesok egyre gyakrabban tartalmaznak

hivatkozaacutest arra a nemzetkoumlzi koumlrnyezetre eacuterteacutekrendre amely alapjaacutet keacutepezte a

rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően leacutetrejoumltt magyar oumlnkormaacutenyzati rendszernek

A dolgozat toumlbbek koumlzoumltt arra is keresi a vaacutelaszt hogy az elmuacutelt időszak vaacuteltozaacutesai

kuumlloumlnoumlsen a 2010-től aacutetalakiacutetott oumlnkormaacutenyzati rendszer mennyiben hozott vaacuteltozaacutest a

decentralizaacutecioacute a szubszidiaritaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacuteben az oumlnkormaacutenyzatok oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet

fuumlggetlenseacutegeacutet illetően a műkoumldeacutes a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutenak kuumlloumlnboumlző teruumlletein

A kutataacutes eredmeacutenyeinek oumlsszefoglalaacutesakeacutent a dolgozat egyfajta keretet kiacutevaacuten teremteni a

hazai oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alakulaacutesaacutenak bemutataacutesaacutehoz tovaacutebbaacute proacutebaacutel magyaraacutezatot adni arra

hogy az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia megiacuteteacuteleacutese a reform-eacuterteacutekű inteacutezkedeacutesek eacuterteacutekvaacutelasztaacutesi

vaacuteltozaacutesokkal oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek-e

Moacutedszertani szempontboacutel a teacutema feldolgozaacutesakor a szűkebb eacutertelemben vett szekunderkutataacutes

bizonyult meghataacuterozoacutenak ugyanis olyan szakirodalmi aacutettekinteacutest volt szuumlkseacuteges elveacutegezni

13

amelynek ceacutelja az oumlnkormaacutenyzatisaacuteggal az autonoacutemia egyes teruumlleteken toumlrteacutenő

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel kapcsolatos megaacutellapiacutetaacutesok gyűjteacutese rendszerezeacutese elemzeacutese majd ennek

eredmeacutenyekeacutent kiacuteseacuterletet tettem az oumlsszegyűjtoumltt ismeretanyag szintetizaacutelaacutesra Kiemelt

szerepet kapott az oumlsszehasonliacutetoacute elemzeacutes a dolgozat iacuteraacutesa soraacuten amely az euroacutepai koumlrnyezet

feltaacuteraacutesaacutenaacutel a referenciaacutek kialakiacutetaacutesaacutenaacutel neacutelkuumlloumlzhetetlen Hangsuacutelyozni szuumlkseacuteges

ugyanakkor azt is hogy a toumlrteacuteneti nemzetkoumlzi valamint pozitivista moacutedszereken tuacutel az

interdiszciplinaacuteris kutataacutesi metoacutedus is szerephez jutott hiszen toumlbbek koumlzoumltt a

toumlrteacutenettudomaacuteny a politikatudomaacuteny eredmeacutenyei is felhasznaacutelaacutesra keruumlltek A hazai

oumlnkormaacutenyzati rendszer elemzeacuteseacuteneacutel doumlntő reacuteszben jogi-normatiacutev moacutedszer alkalmazaacutesaacutera

nyiacutelt lehetőseacuteg hiszen a szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezet hataacuterozza meg a lehetőseacutegeket eacutes a

korlaacutetokat Az empirikus kutataacutes a joggyakorlatot illetően elsősorban az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eacutes

a Kuacuteria egyes doumlnteacutesein alapul amely szorosan oumlsszefuumlgg a jogi-normatiacutev elemző leiacuteroacute

moacutedszer alkalmazaacutesaacuteval

A dolgozat az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia teacutemaacutejaacutet a koumlvetkező szerkezeti feleacutepiacuteteacutesben taacutergyalja

A hazai oumlnkormaacutenyzati igazgataacutesi rendszer bizonyos fokig eacutepiacutet a magyar toumlrteacutenelmi

hagyomaacutenyokra ezeacutert a dolgozat első reacutesze toumlrteacuteneti aacutettekinteacutest ad az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia főbb forduloacutepontjairoacutel tartalmaacutenak alakulaacutesaacuteroacutel Elsőkeacutent a vaacutermegyerendszer

kialakulaacutesaacutenak toumlrteacuteneti fejlődeacutese leacutepcsőfokainak eacuterinteacuteseacutevel juthatunk el a Kiegyezeacutest

koumlvetően a 19 szaacutezad veacutegeacutenek meghataacuterozoacute oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutesaacuteig A tanaacutecsrendszert

a dolgozat csak annyiban eacuterinti amennyiben a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően kialakuloacute

oumlnkormaacutenyzati rendszer előzmeacutenyeit a szerves fejlődeacutest kiacuteseacuterli meg boncolgatni A maacutesodik

fejezet a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer meghataacuterozoacute

sajaacutetossaacutegait toumlrekszik bemutatni a Charta tuumlkreacuteben A harmadik fejezet ceacutelja hogy utaljon

azokra az oumlnkormaacutenyzati rendszerekre amelyek Euroacutepa egyes aacutellamaiban kialakultak eacutes

felvaacutezolja azokat az azonosiacutethatoacute tendenciaacutekat amelyek a reformtoumlrekveacutesek alapjaacuteul

szolgaacuteltak A negyedik fejezetben az oumlnkormaacutenyzatok aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleteacutenek

sajaacutetossaacutegai keruumllnek elemzeacutesre az Euroacutepa Tanaacutecs elvaacuteraacutesainak feacutenyeacuteben A feluumlgyelet

keacuterdeacuteseacutehez szorosan kapcsoloacutedva az oumltoumldik fejezet az oumlnkormaacutenyzati jogok biacuteroacutesaacutegi

veacutedelmeacutevel foglalkozik A hatodik fejezetben a decentralizaacutecioacute eacuterveacutenyesuumlleacutese keacutepez keretet a

helyi koumlzuumlgy fogalmaacutenak elemzeacuteseacutehez majd az autonoacutemia tovaacutebbi elemeinek felvaacutezolaacutesaacutehoz

Szeacuteles teret nyert a gazdaacutelkodaacutesi-peacutenzuumlgyi autonoacutemia bemutataacutesa a hetedik fejezetben A

nyolcadik fejezet oumlsszegző megaacutellapiacutetaacutesokat tartalmaz kiteacuter azokra a megaacutellapiacutetaacutesokra

amelyek az oumlnkormaacutenyzati rendszer tovaacutebb-fejleszteacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacutek

14

1 fejezet

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalma - toumlrteacuteneti

megkoumlzeliacuteteacutesben

Az autonoacutemia jelenseacutege eacutes leacutenyege megvaloacutesulaacutesi formaacuteja koronkeacutent eacutes aacutellamonkeacutent

vaacuteltozhat egyes tartalmi elemeit tekintve azonban aacutellandoacutesaacutegot mutat Kiinduloacutepontkeacutent

azoknak a jelenteacutestartalmaknak a meghataacuterozaacutesa szolgaacutel amelyek aacutellandoacute alkotoacutereacuteszkeacutent

meghataacuterozzaacutek az autonoacutemia leacutenyegeacutet Legegyszerűbb megkoumlzeliacuteteacutesben az autonoacutemia az

oumlnaacutelloacutesaacuteggal azonosiacutethatoacute amely megillethet egyeacuteneket koumlzoumlsseacutegeket Koumlzoumlsseacutegek

szerveződhetnek teruumlletenkeacutent taacutersadalmi csoportonkeacutent nemzetiseacutegenkeacutent koumlzfeladat

ellaacutetaacutesaacutera leacutetrejoumltt szervezetenkeacutent Iacutegy az autonoacutemiaacutenak egyaraacutent adhatoacute teruumlleti eacutes

funkcionaacutelis eacutertelmezeacutese A dolgozat teacutemaacuteja szempontjaacuteboacutel a teruumlleti alapon megszerveződő

autonoacutem koumlzoumlsseacutegek biacuternak jelentőseacuteggel hiszen az autonoacutemia e tiacutepusa veacutegső soron az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fogalmaacutenak feleltethető meg A funkcionaacutelis autonoacutemia klasszikus

eacutertelemben aacutellami koumlzoumlsseacutegi feladatok ellaacutetaacutesaacutet jelenti nem koumlzigazgataacutesi szervek szemeacutelyek

aacuteltal azaz a magaacutenszfeacutera a taacutersadalom szereplőinek bevonaacutesa aacutellami feladatok ellaacutetaacutesaacuteba A

funkcionaacutelis autonoacutemia eacutertelmezhető a koumlzigazgataacutesi szervek egyfajta tehermentesiacuteteacutesekeacutent is

az aacutellami funkcioacutek ellaacutetaacutesa soraacuten A funkcionaacutelis autonoacutemia elemzeacutese vizsgaacutelata ebben az

eacutertelmezeacutesben nem keacutepezte a dolgozat taacutergyaacutet

A teruumlleti autonoacutemia azaz az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg koumlzoumlsseacutegi oumlnrendelkezeacutesi jogkeacutent

eacutertelmezhető amely kuumlloumlnboumlző teruumlleteken juthat kifejezeacutesre eacutes elsősorban az aacutellamtoacutel valoacute

relatiacutev kuumlloumlnaacutelloacutesaacutegkeacutent foghatoacute fel

A fejezet ceacutelja egyreacuteszről a teruumlleti-helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg koumlzigazgataacutesi autonoacutemia

fogalmaacutenak elmeacuteleti-toumlrteacuteneti jellegű feltaacuteraacutesa maacutesreacuteszt annak aacutettekinteacutese hogy a teruumlleti

alapon szerveződoumltt koumlzoumlsseacutegek az oumlnkormaacutenyzatok koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacuteja milyen

fejlődeacutesi iacutevet formaacutez

A teruumlleti-helyi koumlzigazgataacutesi autonoacutemia tartalmi fejlődeacuteseacutenek bemutataacutesa soraacuten tematikus

feldolgozaacutes eacuterveacutenyesuumll elsődlegesen a decentralizaacutecioacute mint aacutellamszervezeacutesi elv majd az

oumlnkormaacutenyzat aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutese keruumll kifejteacutesre ezzel egyuumltt a kronoloacutegiai feldolgozaacutes

is teret nyer Az emliacutetett szempontok szerinti feldolgozaacutes moacutedszerei nem teszik lehetőveacute

hogy az egyes fejlődeacutesi jegyek eacutelesen elvaacutelasztaacutesra keruumllhessenek A helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

mibenleacuteteacutet a koumlzigazgataacutesi autonoacutemia megnyilvaacutenulaacutesait meghataacuterozoacute toumlrveacutenyi szintű

15

rendelkezeacutesek normatiacutev elemzeacutese mutatja be ndash amennyiben a normatiacutev tartalom meghataacuterozoacute

szempontot keacutepviselt Ugyanakkor nem tűnt mellőzhetőnek az egyes korszakokban uralkodoacute

dogmatikai neacutezőpontok ismerteteacutese sem kuumlloumlnoumlsen a 19 szaacutezadban nyert az elmeacuteleti

megkoumlzeliacuteteacutes kiveacuteteles jelentőseacuteget Ez utoacutebbi szempontboacutel a decentralizaacutecioacute keacuterdeacutese eacutes a

termeacuteszetjogi eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzaacutes kuumlloumlnboumlző megnyilvaacutenulaacutesai vonhatoacutek a

vizsgaacutelat koumlreacutebe kuumlloumlnoumls tekintettel a magyar koumlzigazgataacutes-tudomaacuteny 19-20 szaacutezadi egyes

keacutepviselőinek az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutere vonatkozoacute megaacutellapiacutetaacutesaira

Az oumlnkormaacutenyzatok koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak koumlzigazgataacutesi jogtudomaacutenyi bemutataacutesa

elsősorban Ereky Istvaacuten munkaacutessaacutegaacuten alapul9 leacuteveacuten hogy a legfőkeacuteppen rendszerszerűnek

tekinthető oumlnkormaacutenyzatokkal kapcsolatos dogmatikai feldolgozaacutest az ő művei feacutemjelzik A

koumlzigazgataacutesi jogi dogmatika egyik kiemelkedő művelőjekeacutent aacuteltalaacutenos koumlzigazgataacutesi jogi

dogmatikai művet ugyan nem iacutert de szaacutemos olyan iacuteraacutesa jelent meg amely a koumlzigazgataacutes

rendszereacutenek egyes elemeit teljes meacutelyseacutegeacuteben feldolgozta10 Idesorolhatoacute az

oumlnkormaacutenyzatokkal kapcsolatos kutataacutesi eredmeacutenyeinek szintetizaacutelaacutesa amely mind a

toumlrteacuteneti mind pedig a nemzetkoumlzi jogfejlődeacutessel kapcsolatos kutataacutesi eredmeacutenyeit bemutatta

Szamel Lajos eacuterteacutekeleacutese szerint bdquo[a]lkotoacuteja a jogtudomaacutenynak nemes eacutertelemben vett

polihisztora aki nagy biztonsaacuteggal mozog a magaacutenjog a jogelmeacutelet a jogtoumlrteacutenet az

alkotmaacutenyjog vilaacutegaacuteban de munkaacutessaacutega meacutegis elsősorban koumlzigazgataacutesi jogtudomaacutenyi

koumlzigazgataacutespolitikai eacutes koumlzigazgataacutestoumlrteacutenetirdquo11

Ereky Istvaacuten tudomaacutenyos munkaacutessaacutegaacutenak az oumlnkormaacutenyzatisaacuteggal oumlsszefuumlggő neacutezeteinek

rendszeres a dolgozat teacutemaacuteja szempontjaacuteboacutel relevaacutens felvaacutezolaacutesa mellett a 19 szaacutezad veacutege eacutes

a 20 szaacutezad eleje tudomaacutenyos gondolkodoacuteinak a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacutegra vonatkozoacute neacutezetei

is helyet kaptak a feldolgozaacutesban

A jogi-normatiacutev szempontuacute elemzeacutes szuumlkseacutegszerűen a nemesi vaacutermegye oumlnkormaacutenyzataacutera

terjedhet ki meghataacuterozoacute meacuterteacutekben12 hiszen a koumlzseacutegek fuumlggetlenseacutege oumlnaacutelloacutesaacutega koumlzjogi

9 Tomcsaacutenyin kiacutevuumll Ereky volt az aki monograacutefiaacutekkal keacuteszuumllt fel a magyar koumlzigazgataacutesi jog oumlsszefoglaloacute

dogmatikai feldolgozaacutesaacuterardquo SZAMEL Lajos A magyar koumlzigazgataacutestudomaacuteny Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi

Koumlnyvkiadoacute Budapest 1977 147 10 SZAMEL Lajos A polgaacuteri magyar koumlzigazgataacutes-tudomaacuteny In Koumlzigazgataacutes-tudomaacutenyi antoloacutegiaacutek Maacutesodik

koumltet Budapest 1994 129 11 SZAMEL (1977) 147 12 A vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat fejlődeacutesi korszakait Ereky Istvaacuten a koumlvetkezőkeacuteppen osztotta fel az első korszak

a 11 sz elejeacutetől a 13 sz veacutegeacuteig tartott a koumlzpontosiacutetaacutes korszakaacutet oumllelte fel A maacutesodik korszak a 13 sz utolsoacute

eacutevtizedeitől 1526-ig magaacuteban foglalva a vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat kieacutepuumlleacuteseacutet majd az oumlnaacutelloacute magyar aacutellam

bukaacutesaacutet A harmadik korszak 1526-toacutel a 18 sz elejeacuteig a vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzatisaacuteg korszaka a negyedik

1711-től 1790-ig laacutetszoacutelagos oumlnkormaacutenyzatisaacutegot jelentett Az oumltoumldik korszak a 19 sz első feleacuteben a vaacutermegyeacutek

bdquomaacutesodviraacutegzaacutesaacutetrdquo eredmeacutenyezte majd a nemesi vaacutermegyei szervezet felbomlaacutesaacutet A hatodik korszak az osztraacutek

koumlzpontosiacutetaacutest majd a hetedik korszak az 1910-ben fennaacutelloacute vaacutermegyei szervezetet foglalta magaacuteban EREKY

16

eacutertelemben a 19 szaacutezad koumlzepeacuteig nem leacutetezett A fuumlggetlenseacuteg esetuumlkben elsődlegesen

magaacutenjogi formaacuteban eacutes tartalommal eacuterveacutenyesuumllhetett a foumlldesuacuterhoz valoacute viszony tekinteteacuteben

vaacutelt eacutertelmezhetőveacute az egyes koumlzseacutegekben kivaacuteltsaacutegok adomaacutenyozaacutesaacuteval a vaacuterosokban Az

oumlnaacutelloacutesaacuteg a fuumlggetlenseacuteg csak a foumlldesuacuter viszonylataacuteban az aacuteltala meghataacuterozott meacuterteacutekben

illetve vaacuterosok eseteacuteben a kivaacuteltsaacutegleveacutelben roumlgziacutetett keretek koumlzoumltt juthatott eacuterveacutenyre A

vaacuterosok jogi helyzeteacutenek szisztematikus elemzeacutese nem taacutergya a dolgozatnak a megleacutevő

paacuterhuzamok szolgaacutelnak alapul helyenkeacutent a vaacuterosi jogaacutellaacutesi keacuterdeacutesek felveteacuteseacutere

Az autonoacutemia keacuterdeacuteseinek taacutergyalaacutesa tehaacutet szuumlkseacutegszerűen a vaacutermegyei autonoacutemiaacutera

szűkiacutetett amely toumlbbek koumlzoumltt Egyed Istvaacutennak a vaacutermegyeacutekkel oumlsszefuumlggeacutesben

kiinduloacutepontnak tekinthető aacutellaacutespontjaacuteval is megalapozhatoacute miszerint bdquoMagyarorszaacutegnak

megyei alkotmaacutenya voltrdquo Mit jelent a megyei alkotmaacuteny az ő felfogaacutesaacuteban A megyeacutet nem

csupaacuten teruumlleti egyseacutegkeacutent hanem az aacutellameacutelet alapjakeacutent hataacuterozat meg Eszerint a megye

koumlzigazgataacutesi eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutes beosztaacuteskeacutent funkcionaacutelt emellett a politika erőforraacutesa

bdquoA megye volt a toumlrveacuteny hatoacutesaacutega alkalmazoacuteja ndash toumlrveacutenytelen kiacuteseacuterletekkel szemben a

toumlrveacutenyesseacuteg őre biztosiacutetoacuteja ndash az orszaacuteggyűleacutes egyuumlttnemleacuteteacuteben a nemzeti eacutelet koumlzpontjardquo13

Hazaacutenkban a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatisaacuteg toumlrteacuteneti megjeleneacuteseacutere az első nevesiacutetett forraacutes az

Aranybulla (1222) amely a birtokos koumlzrendű szabadok szaacutemaacutera biztosiacutetotta a kiraacutelyi

joghatoacutesaacutegot kiemelve őket a megye joghatoacutesaacutega elől Ezt koumlvetően keruumllt kiadaacutesra a Zala

megyei szerviensek szaacutemaacutera a Kehidai Okleveacutel (1232) amely elindiacutetotta a kiraacutelyi vaacutermegyeacutet

felvaacuteltoacute nemesi vaacutermegye szervezeacuteseacutet

A fejlődeacutesi folyamat aacutettekinteacutese soraacuten a toumlrteacuteneti aspektust mellőzve a teacuteteles jog

szempontjaacuteboacutel keruumllhetett megkoumlzeliacuteteacutesre az autonoacutemia jelenteacutese azonban az egyes

korszakokat eacuterintően csak a legfontosabb forraacutesok szaacutembaveacuteteleacutere nyiacutelhat lehetőseacuteg

Megjegyzendő hogy az autonoacutemia teacutemaacutejaacutenak igen alapos feldolgozaacutesaacutera toumlrteacuteneti

neacutezőpontboacutel a koumlzelmuacuteltban sor keruumllt14 eacutes az egyes toumlrteacutenelmi korszakok

oumlnkormaacutenyzatisaacutegaacutenak jellegzetes vonaacutesait maacutes munkaacutek is aacutetfogoacutean dolgoztaacutek fel15

Istvaacuten A magyar helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzat Vaacutermegyeacutek eacutes koumlzseacutegek I koumltet Grill Kaacuteroly Koumlnyvkiadoacute-

Vaacutellalata Budapest 1910 210 13 EGYED Istvaacuten Vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat Budapest 1929 Eggenberger-feacuteel Koumlnyvkereskedeacutes Reacutenyi Kaacuteroly

Budapest IV Kossuth Lajos-utca utca 2 6 14 GERGELY Jenő (szerk) Autonoacutemiaacutek Magyarorszaacutegon 1848-2000 ELTE Toumlrteacutenelemtudomaacutenyok Doktori

Iskola ndash LrsquoHarmattan Kiadoacute Budapest 2005 15 A teljesseacuteg igeacutenye neacutelkuumll BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzat

muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971 KAacuteLLAY Istvaacuten A vaacuterosi oumlnkormaacutenyzat

hataacuteskoumlre Magyarorszaacutegon 1686-1848 Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1989 A Szerző a szabad kiraacutelyi vaacuteros eacutes a

baacutenyavaacuterosok hataacuteskoumlreacutet elemezte modellkeacutent Szeacutekesfeheacutervaacuter vaacuterost tekintette A vaacuterosi hataacuteskoumlroumlket vizsgaacutelva

nyolc alapvető csoportot kuumlloumlniacutetett el az időszakot jellemezve katonai uumlgyek rendeacuteszet tűzveacutedelem mint

politikai igazgataacutesi hataacuteskoumlroumlk kommunaacutelis igazgataacutes gazdasaacutegi igazgataacutes adoacuteuumlgyek kultuacuteraacuteval oumlsszefuumlggő

17

Az oumlnkormaacutenyzatok koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacuteja egyes elemeinek koumlvetkezetes rendszerszerű

feldolgozaacutesa nem keacutepezhette a dolgozat taacutergyaacutet ugyanis a rendelkezeacutesre aacutelloacute elsősorban

maacutesodlagos forraacutesokboacutel rendszerszerű taglalaacutes nem eacutepiacutethető fel

A teruumlleti-helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fejlődeacuteseacutenek felvaacutezolaacutesa soraacuten alapvetően haacuterom toumlrteacuteneti

korszak lehataacuterolaacutesaacutera nyiacutelik lehetőseacuteg (1) a rendi korszak (2) a reformkor toumlrekveacutesei az

1848-as toumlrveacutenyhozaacutes majd a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegi korszak (3) a neacutepi demokratikus korszak

Az autonoacutemia oumlsszetevőire korszakonkeacutent elteacuterő reacuteszletesseacuteggel eacutes meacutelyseacutegben toumlrteacutenik

utalaacutes Ezen alkotoacutereacuteszek szisztematikus nyomon koumlveteacuteseacutere az egyes autonoacutem

oumlnkormaacutenyzati egyseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak toumlrveacutenyi rendezeacuteseacutet koumlvetően kiacutenaacutelkozhat lehetőseacuteg

ennek az analiacutezisnek az elveacutegzeacutese azonban messze tuacutelmutatna a dolgozat ceacutelkitűzeacuteseacuten

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia toumlrteacuteneti aacutettekinteacuteseacutere ehelyuumltt oumlsszefoglaloacute moacutedon keruumll sor

tekintettel arra hogy az egyes autonoacutemia elemek bemutataacutesaacutet ceacutelzoacute koumlvetkező fejezetekben a

toumlrteacuteneti elemek felvaacutezolaacutesa azonos szempontok alapul veacuteteleacutevel nem veacutegezhető el meacuteg

megkoumlzeliacutetőleg hasonloacute meacutelyseacutegben sem

1 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutenek toumlrteacutenelmi aspektusa ndash aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutesben

A teruumlleti oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutenek kibontakozaacutesa szoros oumlsszefuumlggeacutest mutat az egyik

leginkaacutebb meghataacuterozoacute aacutellamszervezeacutesi elvvel a decentralizaacutecioacuteval Tomcsaacutenyi Moacuteric szerint

bdquoaz oumlnkormaacutenyzat fogalmaacuteban implicite maga a decentralizaacutecioacute is bennfoglaltatikrdquo16 A

decentralizaacutecioacute fogalmaacutet eacutertelmezve leszoumlgezte hogy bdquo[H]iszen a decentralizaacutecioacute elve

aacuteltalaacutenos hataacutelyuacute eacutes nemcsak a helyi uumlgyekre neacutezve van fontossaacutega aminthogy maga az

oumlnkormaacutenyzat sem vonatkozik tisztaacuten a helyi vagy beluumlgyek inteacutezeacuteseacutere hanem fogalma eacutes

jelentőseacutege szinteacuten aacuteltalaacutenos a koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutenek egeacutesz mezejeacutere kiterjed s a

koumlzszabadsaacuteg szempontjaacuteboacutel valoacute nagy fontossaacutega eacuteppen ebben a momentumban az

oumlnkormaacutenyzat ilyen felfogaacutesaacuteban eacutes annak egyeduumll ilyen eacutertelmű teacuteteles jogi szabaacutelyozaacutesaacuteban

rejlikrdquo17

A decentralizaacutecioacute megvaloacutesulaacutesi formaacuteit illetően keacutetfeacutele aacuteltalaacutenos megkoumlzeliacuteteacutes ismert

Kuumlloumlnboumlző toumlrteacutenelmi korszakokban a kormaacutenyzaacutes ideoloacutegiai meghataacuterozottsaacutegaacutetoacutel fuumlggően

eacuterveacutenyesuumll a decentralizaacutecioacute klasszikus formaacuteja amikor az aacutellam teruumlleti egyseacutegekre ruhaacutez aacutet

uumlgyek egyhaacutezi uumlgyek egeacuteszseacuteguumlgy eacutes posta STIPTA Istvaacuten Toumlrekveacutesek a vaacutermegyeacutek polgaacuteri aacutetalakiacutetaacutesaacutera

Osiris Kiadoacute Budapest 1995 VARGA Norbert A koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny (1870XLII tc) bevezeteacutese

Debrecen eacutes Szeged szabad kiraacutelyi vaacuterosokban (1870-1872) doktori eacutertekezeacutes VOumlLGYESI Levente Vaacuterosi

alkotmaacutenyossaacuteg az uacutejkori Magyarorszaacutegon Phd eacutertekezeacutes 2008

httpwwwajkeltehufileDI_Volgyesi_Levente_dispdf (20150729) 16 TOMCSAacuteNYI Moacuteric Oumlnkormaacutenyzat eacutes decentralizaacutecioacute Budapest Atheneum Irodalmi eacutes Nyomdai

Reacuteszveacutenytaacutersulat 1911 40 17 TOMCSAacuteNYI (1911) 42

18

meghataacuterozott hataacuteskoumlroumlket amelyekben az aacutetruhaacutezaacutes eredmeacutenyekeacutent oumlnaacutelloacute doumlnteacutesi joggal

rendelkeznek A decentralizaacutecioacute liberaacutelis teoacuteriaacuteja szerint viszont egy alulroacutel felfeleacute iraacutenyuloacute

folyamat valoacutesul meg a teruumlleti egyseacuteg a helyi koumlzoumlsseacuteg az elsődleges eacutes ezen entitaacutesoktoacutel

vonhat el hataacuteskoumlroumlket az aacutellam

A decentralizaacutecioacute eacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacuteje a 19 szaacutezad veacutegeacutenek a 20 szaacutezad első

feleacutenek kiemelkedő koumlzigazgataacutes-tudomaacutenyi gondolkodoacuteja Ereky Istvaacuten (1876-1943)

munkaacutessaacutega alapjaacuten keruumll bemutataacutesra akinek kiemelt kutataacutesi teruumlleteacutet keacutepezte a

helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzatok szervezeteacutenek műkoumldeacuteseacutenek rendszere

Az oumlnkormaacutenyzat aacutellamtani meghataacuterozaacutesa Lorenz von Stein (1815-1890) neacutezetein alapul

amelyet Ereky suacutelyos kritikai megjegyzeacutesekkel illetett Sajaacutet teacuteziseit Stein elmeacuteleteacutevel

szemben eacutepiacutetette fel Az oumlnkormaacutenyzat jogi fogalmaacutenak megkoumlzeliacuteteacuteseacuteben pedig szinteacuten

Ereky neacutezetei nyomaacuten Georg Jellinek (1851-1911) megkoumlzeliacuteteacutese eacuterdemel kiemeleacutest Az

oumlnkormaacutenyzat fogalom tovaacutebbi fejtegeteacuteseacuteneacutel elkeruumllhetetlen Concha Győző (1846-1933)

neacutezetrendszereacutenek vaacutezolaacutesa akire szinteacuten Lorenz von Stein gondolatai hatottak egyik

koumlvetőjekeacutent tartjaacutek szaacutemon18 Magaacutenak az oumlnkormaacutenyzat fogalomnak a kifejteacutesekor Rudolf

Gneist (1816-1895) aacutellaacutespontjaacutera toumlrteacutenő hivatkozaacutes is elengedhetetlen

11 Decentralizaacutecioacute ndash bdquoselfgovernmentrdquo a 18 szaacutezad veacutegeacuten a 19 szaacutezad koumlzepeacuten

A koumlzponti aacuteltalaacutenos eacutes a helyi kuumlloumlnoumls koumlzeacuterdekek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a centralizaacutecioacute eacutes a

decentralizaacutecioacute mint aacutellamszervezeacutesi elv koronkeacutent elteacuterő fokozatainak dominanciaacuteja

jellemezte19 A centralizaacutecioacute eacutes a decentralizaacutecioacute elve az aacutellamszervezeacutesben aacuteltalaacuteban

komplex moacutedon jut eacuterveacutenyre a decentralizaacutecioacute eacuterveacutenyesuumlleacutese az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

eszmeacutejeacutenek kiteljesedeacuteseacutet eredmeacutenyezi A jog- eacutes hataacuteskoumlroumlk megosztaacutesa egyben politikai

szabadsaacutegot is jelent a helyi koumlzuumlgyekről valoacute gondoskodaacutes a koumlzoumlsseacuteg szempontjaacuteboacutel doumlntő

fontossaacuteguacute mozzanata a fuumlggetlenseacutegnek A decentralizaacutecioacute eacutertelmezeacuteseacuteneacutel kiinduloacutepontkeacutent

az aacutellam szervezeti feleacutepiacuteteacuteseacutet illetően az aacutellam egyseacutegesseacutegeacutet kell szem előtt tartani

A koumlzigazgataacutesra iacutegy az oumlnkormaacutenyzatokra a helyi igazgataacutesra vonatkozoacute rendelkezeacutesek

hazaacutenkban a 19 szaacutezadban nem kuumlloumlnuumlltek el szorosan kapcsoloacutedtak az alkotmaacutenyjogi

szabaacutelyokhoz Ennek eredmeacutenyekeacutent a koumlzigazgataacutestan is a politikatudomaacuteny keretein beluumll

18 JAKAB Andraacutes A koumlzigazgataacutesi jog tudomaacuteny eacutes oktataacutesa Magyarorszaacutegon In De iuris petitorum meritis

Studia in honorem Lajos Lőrincz (szerk Rixer Aacutedaacutem) Kaacuteroli Gaacutespaacuter Reformaacutetus Egyetem Aacutellam- eacutes

Jogtudomaacutenyi Kara Budapest 2010 84 19 EREKY Istvaacuten Koumlzigazgataacutes eacutes oumlnkormaacutenyzat A MT Akadeacutemia Jogtudomaacutenyi Bizottsaacutegaacutenak

kiadvaacutenysorozata 10 szaacutem Budapest 1939 192-194

19

helyezkedett el20 Ez utoacutebbira peacuteldakeacutent szolgaacutel Ereky Istvaacuten munkaacutessaacutega akinek a

decentralizaacutecioacuteval a teruumlleti alapon szerveződoumltt oumlnkormaacutenyzatokkal kapcsolatos felfogaacutesa a

koumlvetkezőkben reacuteszletesebben is elemzeacutesre keruumll A decentralizaacutecioacute mint bdquojogi műszoacuterdquo

megjeleneacuteseacutet a 19 szaacutezad 30-as eacuteveire vezette vissza a tuacutelzott aacutellami centralizaacutecioacute

ellenhataacutesakeacutent a koumlzigazgataacutes aacuteltal ellaacutetott feladatok bdquoszeacutetpontosiacutetaacutesardquo eacutertelmezeacutesben a

francia felfogaacutesra alapozva Egyreacuteszről Maurice Hauriou (1856-1929) aacutellaacutespontjaacutet A francia

alkotmaacutenyjogaacutesz szerző szerint a centralizaacutecioacutet a bdquokinevezeacutesi rendszer az egyedi szervezet az

egyedi szerveknek hierarchikus foumlleacute-eacutes alaacuterendeltseacutegi viszonya s testuumlleti szervek hiaacutenyaacuteban a

tanaacutecskozaacutes lehetőseacutegeacutenek hiaacutenya jellemzik A decentralizaacutecioacute mindezeknek az ellenteacuteteacuten

eacutepuumll fel A decentralizaacutecioacutet ui az jellemzi hogy a decentralizaacutelt koumlzigazgataacutes szerveit nem a

kormaacuteny nevezi ki hanem autonoacutem alakulatok tagjai vaacutelasztjaacutek - a vaacutelasztottak

keacutepviselőtestuumlletekbe toumlmoumlruumllnek - s ezek ndash tanaacutecskozaacutes alapjaacuten hozott hataacuterozatok uacutetjaacuten ndash

vesznek reacuteszt a veacutegrehajtoacute hatalom gyakorlaacutesaacutebanhelliprdquo Megkuumlloumlnboumlztette a teruumlleti (aacuteltalaacutenos -

deacutecentralisation par region) eacutes a koumlzszolgaacutelat egyes aacutegaira (kuumlloumlnleges - deacutecentralisation par

service) vonatkozoacute decentralizaacutecioacutet Maacutesreacuteszről Ereky az angolszaacutesz rendszerben a bdquohelyi

vagy municipalis kormaacutenyzatotrdquo elemezte Toumlbbek koumlzoumltt megaacutellapiacutetotta hogy sehol sem

szerepel az oumlnkormaacutenyzat mint tudomaacutenyos elnevezeacutes a bdquoselfgovernmentrdquo publicisztikai

alkotaacutes melyet a 18 szaacutezad veacutegeacuten hasznaacuteltak21 A selfgovernment mibenleacuteteacutet az angol

publicistaacutek nyomaacuten a kontinens eacutes Anglia koumlzoumltti paacuterhuzam alapjaacuten hataacuterozta meg

amennyiben bdquoa kontinens neacutepeit abszoluacutet hatalmuacute uralkodoacutek kormaacutenyozzaacutek addig az angol

nemzet oumlnmagaacutet kormaacutenyozza - amazoknak tehaacutet nincs emennek ellenben van nemzeti

oumlnkormaacutenyzatardquo22

A fogalom a 19 szaacutezad koumlzepeacuten jelentősen bővuumllt23 eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok eszmeiseacutege

nemzedeacutekeken keresztuumll uralkodoacutean hatott nemcsak Angliaacuteban hanem a kontinensen is

Megerősoumldoumltt az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg termeacuteszetjogi jellegeacutere alapozoacute felfogaacutes amely szerint az

oumlnkormaacutenyzathoz valoacute jog a telepuumlleacuteseket termeacuteszetes jogkeacutent illeti meg nem pedig az

aacutellamtoacutel aacutetszaacutermaztatott az aacutellam aacuteltal befolyaacutesolt jogosiacutetvaacutenyok egyuumlttesekeacutent

20 CSIZMADIA-MAacuteTHEacute-NAGY Magyar koumlzigazgataacutestoumlrteacutenet (Aacutetdolgozott kiadaacutes) Budapesti Corvinus Egyetem

Budapes 2007 2 21 EREKY (1939) 200 22 EREKY (1939) 201 23 Edwin CHADWICK aacuteltal indiacutetott reformmozgalom nyomaacuten amelynek eredmeacutenyekeacutent szaacutemos igazgataacutes aacuteg a

beacutekebiacuteraacutektoacutel aacutetkeruumllt a vaacutelasztott tanaacutecsokhoz illetve igazgataacutesi szakeacutertőkhoumlz akiknek a műkoumldeacuteseacutet a kormaacuteny

auditorjai ellenőriztek Az 1888-ban sor keruumllt az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes eacutes a koumlzigazgataacutes elvaacutelasztaacutesaacutera amely

nyilvaacutenvaloacutean vaacuteltozaacutest ideacutezett elő az oumlnkormaacutenyzati szervezetben is hiszen a koumlzigazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesa

aacutetkeruumllt a koumlzigazgataacutesi szervekhez EREKY aacutellaacutespontja szerint ezzel az oumlnkormaacutenyzatnak a ketteacuteosztaacutesa angol eacutes

kontinentaacutelis oumlnkormaacutenyzatra megszűnt EREKY (1939) 237

20

Alexis de Tocqueville (1805-1859) az euroacutepai hatalmi viszonyokroacutel ugyanakkor 1826-ban iacutegy

iacutert a bdquohelliphelyi hatalmak joacutereacuteszt maacutera megszűntek sorsuk a gyors eltűneacutes vagy a teljesebb

alaacuterendeltseacuteg Euroacutepa egyik veacutegeacutetől a maacutesikig az uralkodoacutek előjogait vaacuterosok kivaacuteltsaacutegait a

videacuteki koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegokat maacuter megszuumlntetteacutek vagy hamarosan megszuumlntetikrdquo24

A termeacuteszetjogi felfogaacutest vallotta magaacuteeacutenak Benjamin Constant (1767-1830) aki szerint bdquo[A]

legfőbb halatom a polgaacuterok oumlsszesseacutegerdquo25 amely azonban nem korlaacutetozhatatlan sőt

megfelelő korlaacutetok koumlzeacute szoriacutetandoacute a zsarnoksaacuteg elkeruumlleacutese eacuterdekeacuteben26 A politikai

szerveződeacutesekben Constant ndash az eddig haacuterom hatalommal szemben oumlt sajaacutetos hatalmat

kuumlloumlnboumlztet meg (1) a kiraacutelyi hatalmat (2) a veacutegrehajtoacute hatalmat (3) a tartoacutes keacutepviseleti

hatalmat (4) a koumlzveacutelemeacuteny keacutepviseleteacutenek hatalmaacutet valamint (5) a biacuteroacutei hatalmat27 A

klasszikus haacutermas hatalmi aacuteg felosztaacutes mellett Constant az alkotmaacutenyos monarchia eacutes az

abszoluacutet monarchia oumlsszefuumlggeacuteseinek elemzeacuteseacuteben oumlnaacutelloacute hatalmi aacutegkeacutent jeleniacutetette meg az

oumlnaacutelloacute aacutellamfői hatalmat valamint a municipaacutelis helyi hatalmat amely a koumlzponti hatalom a

koumlzponti koumlzigazgataacutes korlaacutetjaacutet keacutepezhette Az oumlnaacutelloacute oumlnkormaacutenyzati hatalmi aacuteg elismereacutese a

helyi hatalom tehaacutet a koumlzponti hatalom cselekveacutesi lehetőseacutegeinek hataacuterait determinaacutelja

Constant szerint bdquo[e]ddig a helyhatoacutesaacuteg a veacutegrehajtoacute hatalom fuumlggő aacutegaacutenak tartatott

ellenkezőleg aacutell nem kell ugyan soha ezt akadaacutelyoznia de tőle fuumlggenie se kellrdquo28 A

municipaacutelis hatalmi aacuteg a sajaacutet eacuterdekeltseacuteget felteacutetelező helybeliseacutege alapjaacuten kuumlloumlnuumllt el A

municipaacutelis hatalom eredeteacutet a helyben lakoacutek eacuterzelmi-akarati egyseacutegeacuteből szaacutermaztatta29

12 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutesben az oumlnkormaacutenyzat jogi fogalmaacutenak

meghataacuterozaacutesa

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg aacutellamtani felfogaacutesaacutet Lorenz von Stein az oumlnigazgataacutesboacutel kiindulva

alapozta meg30 Az oumlnigazgataacutes formaacutecioacuteinak meghataacuterozaacutesaacuteboacutel azt a koumlvetkezteteacutest vonta le

hogy az oumlnigazgataacuteshoz valoacute jog elidegeniacutethetetlen nem az aacutellamtoacutel szaacutermazik A bdquokuumllsőrdquo

szabadsaacuteg elleneacutere bdquobelsőrdquo szabadsaacuteggal nem rendelkeztek ezek az oumlnigazgataacutesi bdquotestekrdquo a

tagok koumlzoumltt ugyanis nem volt egyenlőseacuteg eacutes ezeacutert a rendi korszak oumlnigazgataacutesi egyseacutegeinek

24 Alexis de TOCQUEVILLE Az amerikai demokraacutecia Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1993 956 25 Benjamin CONSTANT A reacutegiek eacutes a modernek szabadsaacutega Atlantisz Kiadoacute 1997 77 26 CONSTANT (1997) 85 27 CONSTANT (1997) 87 28 Benjamin CONSTANT Az alkotmaacutenyos politika tana Pest 1862 126 29 CONSTANT (1862) 134 30 Lorenz von STEIN Die Vollziehende Gewalt 1869 II kiad I Teil 128-134 Ideacutezi EREKY (1939) 238-247

21

az aacutellam kialakulaacutesaacuteval el is kellett volna tűnniuumlk31 Az aacutellam a toumlrveacutenyhozaacutes hataacuteskoumlre ndash

aacutellaacutespontja szerint ndash kiterjedt a maacuter leacutetező teruumlleti oumlnigazgataacutesi egyseacutegekre A kuumlloumlnboumlző

megyei koumlzseacutegi eacutes teruumlleti rendtartaacutesok alakjaacuteban leacutetrejoumltt az oumlnigazgataacutes alkotmaacutenyos joga

mint teacuteteles jog Az autonoacutemiaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben kifejtette hogy a bdquojogi szemeacutelynek jogaacuteban

aacutell az ő alkotmaacutenyos szervei uacutetjaacuten a hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute uumlgyekben rendeleteket alkotni

hataacuterozatokat hozni s mindezeket sajaacutet szervei uacutetjaacuten keacutenyszerrel is megvaloacutesiacutetanirdquo32

Tovaacutebbhaladva ezen a gondolatmeneten bdquohellip magatartaacutesuknak nem szabad sem az aacutellam

toumlrveacutenyeibe vagy a veacutegrehajtoacute hatalom toumlrveacutenyes rendeleteibe uumltkoumlznie sem az aacutellam

koumlzeacuterdekeit seacutertenirdquo33 Ebből viszont azt a koumlvetkezteteacutest vonta le hogy a feluumlgyeletet csak az

a szerv laacutethatja el amely az bdquoaacutellam eszmeacutejeacutet tettekre vaacuteltani van hivatva ti a kormaacutenyrdquo34

Ereky Lorenz von Stein elmeacuteleteacutenek kritikaacutejaacutet a magyar viszonyok tuumlkreacuteben fogalmazta meg

Az első ilyen kritikai elem az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg kiterjedtseacutegeacutet illette a maacutesik enneacutel suacutelyosabb

megaacutellapiacutetaacutesa az oumlnigazgataacutes eacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg viszonyaacutera vonatkozott Teljesseacuteggel

elfogadhatatlannak minősiacutetette Stein azon felfogaacutesaacutet hogy oumlnkormaacutenyzattal csak az aacutellam

rendelkezik eacutes annak reacutesze a vaacuterosi koumlzseacutegi oumlnigazgataacutes

Az oumlnkormaacutenyzat politikai eacutes jogi fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesakor utalni kell Jellinek

megkoumlzeliacuteteacuteseacutere aki azonosiacutetotta az oumlnkormaacutenyzat jogi jellegeacutet eacutes jogi tiacutepusuacute meghataacuterozaacutest

adott az oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutera neacutezve Aacutellaacutespontja szerint bdquoAz oumlnkormaacutenyzat jogilag olyan

koumlzigazgataacutest jelent amely mellett a legkuumlloumlnboumlzőbb alakulatok s ezek koumlzoumltt első sorban a

koumlzseacutegek az aacutellami impeacuteriumot mint sajaacutet jogukat gyakoroljaacutek azeacutert hogy sajaacutet ceacuteljaikat a

toumlrveacuteny korlaacutetai koumlzoumltt s aacutellami ellenőrzeacutes alatt megvaloacutesiacutethassaacutekrdquo35 Ezen viszonyulaacutes azeacutert

is lehet figyelemre meacuteltoacute mert vilaacutegosan megkuumlloumlnboumlztette az oumlnkormaacutenyzatot sajaacutet jogaacuten

megillető hataacuteskoumlrt az aacutellam aacuteltal biztosiacutetott hataacuteskoumlrtől amennyiben nevesiacutetette az aacutellami

koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutet Megjegyzendő azonban hogy nem kizaacuteroacutelag ezzel a

jelenteacutestartalommal definiaacutelta az oumlnkormaacutenyzat jogi fogalmaacutet hanem maacutes szervezetek

eseteacuteben is foglalkozott annak tartalmi keacuterdeacuteseivel

Ereky Istvaacuten ennek az oumlnkormaacutenyzat-fogalomnak a meghataacuterozaacutesaacuteval sem eacutertett egyet

legsuacutelyosabb kritikakeacutent azt fogalmazta meg hogy Jellinek kizaacuteroacutelagosan bdquoaz aacutellam eacutes az

oumlnkormaacutenyzati alakulat koumlzoumltti viszonykeacutentrdquo hataacuterozta meg az oumlnkormaacutenyzatot figyelmen

31 Az bdquoaacutellam egeacutesz termeacuteszete a szabad koumlzigazgataacutes elismereacuteseacutethellipkoumlveteli Ezeket ndash ha nem volnaacutenak - leacutetre

kellene hoznia - de megvannak a megyeacutek a koumlzseacutegek eacutes a testuumlletek toumlrteacutenelmi sejtjei alakjaacuteban csak fel kell

őket vennie a sajaacutet szervezeteacuteberdquo EREKY (1939) 243 32 EREKY (1939) 266 33 EREKY (1939) 267 34 EREKY (1939) 267 35 G JELLINEK System der subjektiven oumlffentlichen Rechte 84-88 275-294 Ideacutezi EREKY (1939) 319

22

kiacutevuumll hagyta hogy az eacuterdekeltek a sajaacutet hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacuteban reacuteszt vettek-e vagy sem Az

oumlnaacutelloacute eacutes az aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlr tekinteteacuteben az eredet tisztaacutezaacutesaacutet eacutes a termeacuteszetjogi aacutellaacutespont

elveteacuteseacutet viszont rendkiacutevuumll haladoacutenak minősiacutetette azonban mivel ellenteacutetben aacutellt Jellinek

staacutetuszelmeacuteleteacutevel ezeacutert bukaacutesra iacuteteacuteltetett Ereky veacutelemeacutenye szerint kizaacuteroacutelag aacutetruhaacutezott

hataacuteskoumlroumlk leacutetezhettek maacuter a modern aacutellamban hiszen valamennyi hataacuteskoumlr az aacutellamtoacutel

szaacutermazott Ennek egy reacuteszeacutet minősiacutetette oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlrnek mivel e hataacuteskoumlroumlk a koumlzseacuteget

eacutes a megyeacutet eacuterintő relatiacutev oumlnaacutelloacutesaacutegot igeacutenyeltek A maacutesik reacuteszt amelyben a kormaacuteny

utasiacutetaacutesai szerint voltak koumltelesek az oumlnkormaacutenyzatok eljaacuterni a nem oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlroumlk

csoportjaacuteba sorolta36

Kiemeleacutesre eacuterdemes az is hogy mennyiben gyakorolt hataacutest Lorenz von Stein eacutes Rudolf

Gneist munkaacutessaacutega a politikatudomaacutenyi iraacutenyzat kivaacuteloacute keacutepviselőjeacutenek Concha Győzőnek az

oumlnkormaacutenyzatisaacutegroacutel vallott felfogaacutesaacutera Gneist az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg (Self-government)

eszmeacutejeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben elengedhetetlennek tartotta a polgaacuterok reacuteszveacuteteleacutet a

koumlzigazgataacutesban is nem csupaacuten a neacutepkeacutepviseleti elv megvaloacutesulaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacuteppen a

toumlrveacutenyhozoacute hatalomban Meggyőződeacutese szerint a polgaacuterok a toumlrveacutenyek veacutegrehajtaacutesaacuteban is

jogosultak lettek volna koumlzreműkoumldni iacutegy reacuteszt vehettek volna a koumlzseacutegi megyei eskuumldtszeacuteki

oumlnkormaacutenyzatokban Az oumlnkormaacutenyzat ebből a szempontboacutel a koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutere volt

hivatott Concha az oumlnkormaacutenyzatot ndash azonosulva Gneist aacutellaacutespontjaacuteval ndash a veacutegrehajtoacute

hatalom reacuteszeacutenek tekintette A koumlzigazgataacutes modernizaacutelaacutesaacutera vonatkozoacute tanainak reacuteszekeacutent a

tisztviselők vaacutelasztaacutesi rendszere helyett a kinevezeacutesi rendszert szorgalmazta Elkuumlloumlniacutetette a

megye politikai eacutes alkotmaacutenyveacutedő szerepkoumlreacutet Keacutetseacutegbe vonta ellenben azt az aacuteltalaacutenosan

elfogadott aacutellaacutespontot hogy az oumlnkormaacutenyzat keacutepes lehet alkotmaacutenyveacutedő szerepkoumlr

betoumllteacuteseacutere A politikai funkcioacuteval oumlsszefuumlggeacutesben kialakiacutetott aacutellaacutespontja azon alapult hogy

az oumlnkormaacutenyzatnak nemcsak helyi hanem orszaacutegos uumlgyekkel is foglalkoznia kell37

Az 1848 előtti rendi taacutersadalom idejeacuteben a vaacuterosi a koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok magaacutenjogi

jellege dominaacutelt a vaacuterosok a koumlzseacutegek oumlnaacutelloacutesaacutega a foumlldesuacutertoacutel fuumlggoumltt alkufolyamat

eredmeacutenykeacutent hataacuteroztaacutek meg annak meacuterteacutekeacutet foumlldesuacuteri szabadalomleveacutelben uacuterbeacuteri

szerződeacutesben illetve hallgatoacutelagos megaacutellapodaacutes alapjaacuten is eacuterveacutenyesuumllhetett a bdquokoumlzseacutegi

hatoacutesaacutegrdquo gyakorlaacutesa38 A szabad kiraacutelyi vaacuteros a vaacutermegyeacutetől fuumlggetlenuumll a kiraacutelyi

kivaacuteltsaacutegleveacutelben meghataacuterozott oumlnaacutelloacutesaacuteggal műkoumldoumltt

36 EREKY (1939) 323 37 CSIZMADIA-MAacuteTHEacute-NAGY (2007) 6-9 38 MAGYARY Zoltaacuten Magyar Koumlzigazgataacutes Kiraacutelyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest 1942 301

23

Az egyes elmeacuteletek roumlvid vaacutezlataacuteboacutel maacuter tisztaacuten laacutethatoacute hogy az oumlnkormaacutenyzat fogalma a

toumlrteacutenelmi fejlődeacutes folyamataacuteban vaacuteltozott a magaacutenjogi jelleg szertefoszlott az

oumlnkormaacutenyzatok koumlzjogi jellege erősoumldoumltt Az is leszoumlgezhető hogy az oumlnkormaacutenyzatok jogi

szemeacutelyiseacutegeacutenek keacuterdeacuteseacutet is eacuterintetteacutek az elmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutesek amelyekből eredeztethető

a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok koumlzjogi jogi szemeacutelyiseacutegkeacutent39 toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesa a magaacutenjogi

jelleg eltűneacutese a kizaacuteroacutelagos koumlzjogi tiacutepusuacute eacutertelmezhetőseacuteg A koumlzjogi tiacutepusuacute elemek

megerősoumldeacutese eacutes az oumlnaacutelloacute jogi szemeacutelyiseacuteg keacuterdeacutese csak az oumlnkormaacutenyzat-tiacutepusok

kodifikaacutecioacutejaacutet jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacuteseacutet koumlvetően vaacutelhatott egyeacutertelműveacute A vaacutermegyeacutek jogi

szemeacutelyiseacuteg ismeacuterveikeacutent Magyary Zoltaacuten a koumlvetkezőket roumlgziacutetette bdquooumlnaacutelloacute hataacuterozaacutesi jog

sajaacutet szerveinek vaacutelasztaacutesa eacutes koumlltseacutegveteacutesi jogrdquo Ezen kriteacuteriumok eacuterveacutenyesuumlleacutese alapjaacuten ndash

annak elleneacutere hogy a jogi szemeacutelyiseacutegről a maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny sem

tartalmazott kifejezett rendelkezeacutest ndash megaacutellapiacutetotta hogy bdquoa vaacutermegye valoacuteban oumlnaacutelloacute jogi

szemeacutely ami mind koumlzigazgataacutes mind magaacutenjogi vonatkozaacutesban vitaacuten feluumll aacutellrdquo40

A koumlzigazgataacutes-tudomaacuteny eacutes a koumlzigazgataacutesi jogtudomaacuteny is az oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutenak

meghataacuterozaacutesakor a 20 szaacutezad maacutesodik negyedeacuteben maacuter a teacuteteles jog aacuteltali kifejezett

elismereacutest tartotta szuumlkseacutegesnek A koumlzseacutegek megyeacutek jaacuteraacutesok tartomaacutenyok jogaacutet az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz mint a koumlzigazgataacutes territoriaacutelis alakulatainak jogosiacutetvaacutenyaacutet hataacuteroztaacutek

meg amelyben az oumlnrendelkezeacutesei jog a neacutepet csakis a helyi eacuterdekű vagy a kuumlloumlnleges

koumlzigazgataacutes uumlgyeiben illethette meg Az iraacutenyiacutetott eacutes a politikai hataacuteskoumlr tereacuten

oumlnkormaacutenyzattal nem rendelkezhettek41

2 A vaacutermegyei autonoacutemia alakulaacutesa Magyarorszaacutegon A kiraacutelyi vaacutermegyeacutek a rendi

korszak

Amint arra a fejezet bevezetőjeacuteben utalaacutes toumlrteacutent a vaacutermegyei autonoacutemia haacuterom alapvető

korszaka a rendi korszak a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegi korszak valamint a neacutepi demokratikus

korszak Elsőkeacutent a kiraacutelyi vaacutermegye majd a nemesi vaacutermegye kialakulaacutesa keruumll taacutergyalaacutesra

Ebben az oumlsszefuumlggeacutesben kiemeleacutest eacuterdemel a magaacutenjogi autonoacutemia keacuterdeacutese valamint azon

autonoacutemiaelemek megjeleneacutese amelyek a biacuteraacuteskodaacutes jogaacutenak gyakorlaacutesaacuteval az orszaacutegos

uumlgyekben valoacute reacuteszveacutetellel doumlnteacuteshozatallal aacutellnak oumlsszefuumlggeacutesben A (fő)ispaacuteni jogkoumlroumlk

funkcioacutek az autonoacutemia terjedelmeacutet illetően is meghataacuterozoacute befolyaacutessal rendelkeztek eacuteppen

emiatt elengedhetetlen egy roumlvid kiteacuterő

39 EREKY Istvaacuten szerint az oumlnkormaacutenyzatok sui generis koumlzjogi alakulatok amelyeknek a feladataik ellaacutetaacuteshoz

rendelkezniuumlk kell magaacutenjogi jogi szemeacutelyiseacuteggel is EREKY (1939) 363 40 MAGYARY (1942) 270 41 EREKY (1939) 376-377

24

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutenek aacuteltalaacutenos fejlődeacutese a magyar toumlrteacutenelem soraacuten egeacuteszen a

19 szaacutezad veacutegeacuteig mindenekelőtt a vaacutermegye szerepeacutenek vaacuteltozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

eacutertelmezhető Ebből eredően a vaacuterosok kuumlloumlnoumlsen a szabad kiraacutelyi vaacuterosok baacutenyavaacuterosok

mezővaacuterosok koumlzseacutegek szerepe az autonoacutemia fejlődeacuteseacuteben csupaacuten eacuterintőlegesen keruumll

ismerteteacutesre A koumlzseacutegi autonoacutemia speciaacutelis formaacuteja a mezővaacuterosi eacutes koumlzseacutegi

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg szinte csak magaacutenjogi jellegű koumlzoumlsseacutegkeacutent leacutetezett a koumlzseacuteg felett

hatalmat gyakorloacute foumlldesuacuter ruhaacutezhatta aacutet a koumlzoumlsseacutegre meghataacuterozott jogosiacutetvaacutenyait A

koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg tartalmaacutenak kiterjedtseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben Ereky Istvaacuten

kifejtette hogy a terjedelem a foumlldesuacuter megiacuteteacuteleacuteseacutetől doumlnteacuteseacutetől fuumlggoumltt42 Ez a megaacutellapiacutetaacutes

azonban a vaacuterosokra is ugyaniacutegy igaz ugyanis megaacutellapodaacutesban privileacutegiumban foglalt

terjedelemben illette meg az autonoacutemia az adott telepuumlleacutest A foumlldesuacuter megtehette hogy az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a koumlzigazgataacutes tereacuten minden jogot fenntartott a sajaacutet maga szaacutemaacutera

melynek eredmeacutenyekeacuteppen az oumlnkormaacutenyzaacutes joga teljes meacuterteacutekben őt illette meg Bizonyos

jogosiacutetvaacutenyokat biztosiacutethatott a telepuumlleacutes lakossaacutega szaacutemaacutera amelynek eredmeacutenyekeacutent a

telepuumlleacutes lakossaacutega korlaacutetozott oumlnkormaacutenyzattal rendelkezett Iacutegy az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

tartalma koumlzseacutegenkeacutent eacutes mezővaacuterosonkeacutent vaacuteltozhatott Toumlbbnyire doumlnthettek a biacuteraacutek

eskuumldtek kisbiacuteraacutek vaacutelasztaacutesaacuteroacutel valamint a koumlzseacutegi jegyző alkalmazaacutesaacutenak moacutedjaacuteroacutel43 A

vaacuterosok eseteacuteben neacutemikeacutepp maacutes volt a helyzet hiszen a szabad kiraacutelyi vaacuterosok a

baacutenyavaacuterosok a 18 szaacutezadtoacutel komoly szerepet toumlltoumlttek be mint igazgataacutesi feladatokat ellaacutetoacute

egyseacutegek Gondoskodtak a katonai rendeacuteszeti tűzveacutedelmi adoacuteuumlgyi kereskedelmi igazgataacutes

feladatok ellaacutetaacutesaacuteroacutel mint legleacutenyegesebb igazgataacutesi teveacutekenyseacutegekről44 Kajtaacuter Istvaacuten a

vaacuterosok keacutet kategoacuteriaacutejaacutet kuumlloumlnboumlztette meg a szabad kiraacutelyi vaacuterosokat amelyeket kivaacuteltsaacutegok

sora illetett meg (privileacutegiumlevelek) valamint a kamarai egyhaacutezi magaacuten foumlldes-urasaacuteg alatt

aacutelloacute mezővaacuterosokat45

Koumlzjogi eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg hosszuacute időn keresztuumll iacutegy csupaacuten a vaacutermegyeacutek

eseteacuteben leacutetezett A folyamatos aacutetalakulaacutes a koumlzponti aacutellamhatalomhoz valoacute viszony

folyamataacuteban ragadhatoacute meg az autonoacutemia leacutenyegi elemeinek megjeleneacuteseacutevel Az autonoacutemia

tartalma a reacutegi magyar universalis congregatiok legfontosabb jogai alapjaacuten mutathatoacuteak be

amelyek ndash Ereky Istvaacuten szerint ndash a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi tisztviselői aacutellaacutesok betoumllteacutese a

42 EREKY (1939) 275 43 Ereky AvVirozsil veacutelemeacutenyeacutet ideacutezi akkor amikor arra utal hogy a bdquokisebb municipiumok staacutetutumainak

tanulmaacutenyozaacutesa egyike volt a magyar magaacutenjog legnehezebb feladatainakrdquo Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg jellegeacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben megjegyezte hogy a jobbaacutegykoumlzseacutegek oumlnkormaacutenyzata magaacutenjogi oumlnkormaacutenyzatnak minősuumllt

AvVirozsil Staatsrecht des Koumlnigreichs Ungarn III k 142l (EREKY (1939) 275 44 KAacuteLLAY (1989) 45 KAJTAacuteR Istvaacuten Magyar vaacuterosi oumlnkormaacutenyzatok (1848-1918) Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1992 27

25

toumlrveacutenypoacutetloacute szabaacutelyrendeletek alkotaacutesa eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi oumlnadoacuteztataacutes46 Maacutes neacutezőpontboacutel

az autonoacutemia alapjaacutet a szabaacutelyrendeletek alkotaacutesaacutenak joga eacutes a koumlltseacutegveteacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg

keacutepezte47 Azt is hozzaacute kell tenni hogy a vaacutermegyei igazgataacutes szoros kapcsolatban

paacuterhuzamosan fejlődoumltt az egyhaacutezi igazgataacutessal

21 A vaacutermegye szerveződeacutese kiraacutelyi vaacutermegyeacutek ndash a nemesi vaacutermegye kialakulaacutesa

Az aacutellam teruumlleteacutenek igazgataacutesaacutera hosszuacute eacutevszaacutezadokon keresztuumll a vaacutermegyeacutek szolgaacuteltak A

vaacutermegye eredete Szt Istvaacuten kiraacutely aacutellamszervező munkaacutejaacuteban fedezhető fel akinek egyre

noumlvekvő teruumlleten kellett gondoskodnia a koumlzigazgataacutes megszervezeacuteseacuteről Ennek egyik fontos

leacutepeacutesekeacutent az uralma alatti teruumlletet kisebb igazgataacutesi egyseacutegekre osztotta fel pontosan

meghuacutezott hataacutervonalakkal48 A toumlrteacutenettudomaacutenyban reacutegoacuteta vita folyik arroacutel hogy milyen

mintaacutera49 keruumlltek megszervezeacutesre a magyar vaacutermegyeacutek A felosztaacutesnaacutel a peacutelda valoacutesziacutenűleg a

neacutemet tiacutepus azonban a tartalmat illetően maacuter a sajaacutetos magyar viszonyok eacuterveacutenyesuumlltek50 A

vaacutermegye kialakulaacutesaacuteval a vaacuterhoz tartozoacute teruumlletek egyseacutegeacutevel funkcioacutejaacuteval a vaacuterispaacutensaacutegok

eacutes a megyeacutes ispaacutensaacutegok koumlzoumltti oumlsszefuumlggeacutesekről szaacutemos aacutellaacutespont laacutetott napvilaacutegot a

poleacutemia nem jutott nyugvoacutepontra Az Aacuterpaacuted-kor első feleacutere jellemző vaacutermegye kiraacutelyi

szervkeacutent műkoumldoumltt mineacutelfogva a kiraacutelyt az aacuteltala kinevezett ispaacuten keacutepviselte aki csak a

kiraacutelynak tartozott felelősseacuteggel A feudaacutelis aacutellam szerveikeacutent műkoumldő kiraacutelyi vaacutermegyeacutekben

az ispaacuten szerepe a koumlzigazgataacutesi eacutes a biacuteroacutei hatalom gyakorlaacutesaacuteban nyilvaacutenult meg Kezdetben

dominaacuteltak a katonai jellegű igazgataacutesi teendők Joghatoacutesaacutega kiterjedt a vaacutermegye teruumlleteacutehez

rendelt lakossaacutegra a nemesseacutegre viszont nem felteacutetlenuumll A vaacutermegyei szervezetbe

feltehetően a 13 szaacutezadig a nemesseacuteg nem is tartozott bele51

A vaacutermegye fogalmi ismeacuterveinek meghataacuterozaacutesaacutera Csutoraacutes Laacuteszloacute kiacuteseacuterlete vehető alapul

aki szerint bdquoa vaacutermegye minden időben a videacuteki kormaacutenyzat szerve volt szemben a koumlzponti

kormaacutenyzattal egy maacutesodik az hogy eacuteppen e miatt mindig felteacutetelezett egy koumlzponti hatalmat

46 EREKY Istvaacuten A magyar helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzat Vaacutermegyeacutek eacutes koumlzseacutegek I koumltet Budapest Grill Kaacuteroly

Koumlnyvkiadoacute-Vaacutellalata 1910 191 47 Weis Istvaacuten az oumlnkormaacutenyzatok bdquolegsajaacutetabb jogaacutenakrdquo a bdquobudget-jogotrdquo eacutes a szabaacutelyrendelet alkotaacutes jogaacutet

nevezte WEIS Istvaacuten Oumlnkormaacutenyzati probleacutemaacutek Kuumlloumlnlenyomat a Joghallgatoacutek Tudomaacutenyos Egyesuumlleteacutenek

Almanachjaacuteboacutel Budapest 1911 10 48 A pontosan meghuacutezott hataacutervonalak bizonyiacutetaacutesaacutera Kristoacute keacutet dokumentumra hivatkozott a veszpreacutemi

egyhaacutezmegye 1009 eacutevi adomaacutenyleveleacutet eacutes az 1055 eacutevi tihanyi alapiacutetoacutelevelet KRISTOacute Gyula A vaacutermegyeacutek

kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Magvető Koumlnyvkiadoacute Budapest 1988 96 49 Toumlbb felfogaacutes is kialakult a vaacutermegyeacutek eredeteacutet illetően iacutegy lehetseacuteges a neacutemet a szlaacutev eredet de az is biztos

hogy hasonloacutesaacutegok mutathatoacuteak ki mind a neacutemet mind pedig a szlaacutev vaacuterszervezettel 50 KRISTOacute (1988) 65-66 Itt szuumlkseacuteges meacuteg utalni Gyoumlrffy Gyoumlrgy munkaacutessaacutegaacutera is aki a korabeli Lombardiaacutera

iraacutenyiacutetotta a figyelmet Aacutellaacutespontja szerint az ott kialakiacutetott teruumlleti egyseacutegek megfelelnek a magyar

vaacutermegyeacuteknek In NAGY Endre ndash RAacuteCZ Lajos Magyar alkotmaacuteny- eacutes koumlzigazgataacutestoumlrteacutenet (szerk MAacuteTHEacute

Gaacutebor) HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 2007 129 51 Magyar alkotmaacutenytoumlrteacutenet szerk MEZEY Barna Osiris Kiadoacute Budapest 1999 125-128

26

melytől kisebb-nagyobb meacuterteacutekben fuumlggoumlttrdquo Kristoacute Gyula a vaacutermegye kialakulaacutesa

megszervezeacutese koumlruumlli bizonytalansaacutegot szaacutemos peacuteldaacuteval taacutemasztotta alaacute amellett hogy

leszoumlgezte maradandoacute kutataacutesi eredmeacutenyek is rendelkezeacutesre aacutellnak arra vonatkozoacutean hogy

megaacutellapiacutethatoacuteak legyenek a teruumlleti igazgataacutes kialakulaacutesaacutenak koumlruumllmeacutenyei52 A vaacutermegye

kialakulaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő toumlrteacutenettudomaacutenyi irodalom tovaacutebbi elemzeacutese a teacutema

szempontjaacuteboacutel relevanciaacuteval nem rendelkeznek ezeacutert is mellőzeacutesre keruumllt

22 Az ispaacuten jogaacutellaacutesaacutenak szerepeacutenek alakulaacutesa a vaacutermegye eacuteleteacuteben a 18 szaacutezad koumlzepeacuteig

A kiraacutelyi vaacutermegye funkcioacutei folyamatosan bővuumlltek amelyek eredmeacutenyekeacutent koumlzigazgataacutesi

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szervezetkeacutent vaacutelt meghataacuterozoacutevaacute A nemesseacuteg is leacutetrehozta a vaacutermegyeacuten

beluumll szervezeteit iacutegy az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg csiacuteraacutei maacuter megjelentek a nemesi vaacutermegyeacuteben A

nemesi autonoacutemia első megnyilvaacutenulaacutesa az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesban fedezhető fel a Kehidai

Okleveacutel az első peacutelda amely alapjaacuten a nemesi koumlzoumlsseacuteg iacuteteacutelkezeacutesi jogot gyakorolhatott53

A kiraacutelyi majd nemesi vaacutermegyei autonoacutemia alakulaacutesaacutenak szemleacutelteteacuteseacutere alkalmas lehet az

ispaacuten majd a főispaacuten szemeacutelyeacutenek szerepeacutenek jogkoumlreacutenek vaacuteltozaacutesa A vaacutermegyei

autonoacutemia terjedelmeacutet hiacuteven tuumlkroumlzi a kiraacutely aacuteltal kinevezett (kezdetben) vaacuterispaacuten54

jogaacutellaacutesaacutenak folyamatos gyarapodaacutesa A vaacuterispaacuten majd ispaacuten eacutevszaacutezadokon aacutet a kiraacutely aacuteltal

megbiacutezott olyan szemeacutely volt aki ellaacutetta a hadi a biacuteroacutei a koumlzigazgataacutesi eacutes a gazdaacuteszati

teendőket

Az ispaacuten alapvetően kettős szerepkoumlrben jaacutert el Egyreacuteszről a kiraacutelyi birtokok igazgataacutesi

teendőit laacutetta el maacutesreacuteszt pedig a kiraacutely neveacuteben eacutes helyett iacuteteacutelkezett eacutes elveacutegezte a katonai

feladatokat A Szt Istvaacuten kiraacutely aacuteltal kinevezett vaacuterispaacuten a kiraacutely teljhatalommal biacuteroacute

keacutepviselőjekeacutent gyakorolta funkcioacutejaacutet55 Szt Istvaacuten koraacuteban a bdquomegye hellip koumlzigazgataacutesi eacutes

52 KRISTOacute (1988) 101 53

bdquohellipurunk kiraacutelyunktoacutel alaacutezatosan eacutes aacutehiacutetattal azt keacuterjuumlk engedje meg nekuumlnk hogy mi magunk

biacuteraacuteskodhassunk eacutes az elnyomottaknak eacutes veacuteg neacutelkuumlli seacuterelmeket szenvedőknek teljes igazsaacutegot szolgaacuteltassunk

mindazok ellen akiknek reacuteszeacuteről meacuteltaacutenytalanul szenvednek A kiraacutely uacuter pedig keacutereacutesuumlnket kegyesen

meghallgatva joacuteindulataacuteboacutel kifolyoacutelag joacutesaacutegosan megadta nekuumlnk a tőle keacutert engedeacutelyt helliprdquo1232 A Zala megyei

kiraacutelyi serviensek soraikboacutel vaacutelasztanak biacuteraacutekat A kehidai okleveacutel Zala megye toumlrteacutenelmi olvasoacutekoumlnyve

Helytoumlrteacuteneti szoumlveggyűjtemeacuteny Zala Megyei Leveacuteltaacuter Zalaegerszeg 1996 20 54 A vaacuter latin nevekeacutent aacuteltalaacutenossaacute vaacutelt (castrum) elnevezeacutesből szaacutermazhat a vaacuterispaacuten (comes castri) elnevezeacutes

Szaacutemos dokumentumban nyomon koumlvethetjuumlk azonban a leggyakrabban előforduloacute comitatus a parochia

teruumlleti egyseacutegkeacutent megyekeacutent toumlrteacutenő eacutertelmezeacuteseacutet is Mind a megye mind az ispaacuten elnevezeacutes eredeteacuteről

reacuteszletes elemzeacutest adott Kristoacute Gyula KRISTOacute (1988) 31-52 140-143 55 Az ispaacutenok jogaacutellaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben Pauler Gyula a koumlvetkezőket iacuterta bdquohellipmint a kiraacutelynak egyeduumlli tisztei

az orszaacutegban szerteszeacutet a koumlzponti hatalom organumaikeacutent is műkoumldtek eacutes sok tekintetbenmintegy a kiraacutely

keacutepeacutet viselveacuten annak teendőit veacutegezteacutek annak parancsait veacutegrehajtjaacutekrdquo Ideacutezi KRISTOacute (1988) 101

27

joghatoacutesaacutegi egyseacuteg is volt amely egyseacuteget a kiraacutely koumlzjogi keacutepeacuteben eljaacuteroacute ispaacuten keacutepviselte eacutes

biztosiacutetottardquo56

A nemesi vaacutermegye leacutetrejoumltte a kiraacutelyi vaacutermegyei rendszer megszűneacuteseacutevel a 13 szaacutezadra

tehető A korszakot meghataacuterozoacute keacutet dokumentumot szuumlkseacuteges kiemelni a maacuter hivatkozott

1222 eacutevi Aranybullaacutet eacutes az 1232 eacutevi Kehidai Oklevelet

Az Aranybulla toumlbb szempontboacutel is meghataacuterozoacute a nemesi vaacutermegye kialakulaacutesaacutenak kezdeti

leacutepeacuteseiben Egyreacuteszt szemleacutelteti a nemesi megye kialakulaacutesaacutenak kezdeteit az hogy az

Aranybulla korlaacutetozta a kiraacutely keacutepviselőjeacutenek az ispaacutennak a hataacuteskoumlreacutet meacutegpedig keacutet

szempontboacutel Iacuteteacutelkezeacutesi jogkoumlreacutet akadaacutelyoztaacutek egyreacuteszt a nemesek javai maacutesreacuteszt szűkuumllt

azok koumlre is akik felett iacuteteacutelkezhetett Az Aranybulla azonban nem csupaacuten az iacuteteacutelkezeacutesi jogkoumlrt

illetően eredmeacutenyezett vaacuteltozaacutest hanem az olyan ispaacuten tisztseacutegeacutetől valoacute megfosztaacutesaacutet is

lehetőveacute tette aki meacuteltatlannaacute vaacutelt hivatalaacutera Emellett felteacuteteleket iktatott be az ispaacutensaacuteg

adomaacutenyozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben57 A nemesi vaacutermegyei autonoacutemia-felfogaacutest az ellenaacutellaacutesi

zaacuteradeacutek erősiacutetette meg mely a toumlrveacutenyeket meg nem tartoacute uralkodoacute elleni felleacutepeacutest

engedeacutelyezte Magyarorszaacuteg egyhaacutezi eacutes vilaacutegi meacuteltoacutesaacutegai szaacutemaacutera58

A Kehidai Okleveacutel egyreacuteszt figyelemre meacuteltoacute a vaacutermegyei autonoacutemia egyik jelentős elemeacutenek

megjeleneacutese az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes szempontjaacuteboacutel maacutesreacuteszt viszont a hivatali apparaacutetus

kialakulaacutesa szemszoumlgeacuteből is A megyei autonoacutemia elsődlegesen tehaacutet az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi

a toumlrveacutenykezeacutesi funkcioacute gyakorlaacutesaacuteval vette kezdeteacutet eacutes indult el a fejlődeacutes folyamataacuteban A

hivatali szervezetre neacutezve ebben a dokumentumban fedezhetők fel az adminisztraacutecioacute első

nyomai amelyek koumlzoumltt az iacuteraacutesbeliseacutegre egyes eljaacuteraacutesi cselekmeacutenyekre neacutezve talaacutelhatoacutek

rendelkezeacutesek59

56 KRISTOacute (1988) 145-146 Ezt a megaacutellapiacutetaacutest taacutemasztja alaacute Szent Istvaacuten 1001 koumlruumlli első toumlrveacutenykoumlnyveacuteben a

vaacuterispaacuten (comes) feladatainak meghataacuterozaacutesa az igazsaacuteg szolgaacuteltataacutesa a vasaacuternapi munkaveacutegzeacutes eltiltaacutesa eacutes

megakadaacutelyozaacutesa annak előiacuteraacutesa a falusi biacuteraacutek szaacutemaacutera hogy vasaacuternap mindenki menjen a templomba csak a

tűz őrzői maradjanak otthon 57 Az 1222 eacutevi Aranybulla Maacutesodik Endre kiraacutely dekreacutetoma a ki jeruzsaacuteleminek mondatik V czikkely A

megyeacutes ispaacutenok hatoacutesaacutegaacuteroacutel eacutes a kiraacutely falus-ispaacutenjairoacutel A megyeacutes ispaacuten a nemesek joacuteszaacutegaacuten iteacuteletet ne tegyen

hanem ha peacutenzt vagy tizedet illet a dolog 1 sect A megyei vaacuterispaacutenok egyaacuteltalaacuteban senkit nem iacuteteacuteljenek hanem

csak a magok vaacutera neacutepeacutet 2 sect A lopoacutekat eacutes latrokat iacuteteacuteljeacutek meg a kiraacutely falus-ispaacutenjai de ugyanazon megye

ispaacutenja szeacuteke előtt XIV czikkely Az olyan ispaacutenroacutel a ki az ő vaacutera neacutepeacutet megosztja Tovaacutebbaacute ha valamely ispaacuten

az ő ispaacutensaacutegaacutenak moacutedja szerint magaacutet tisztesseacuteggel nem viselneacute vagy az ő vaacutera neacutepeacutet megrontanaacute ebben

talaacuteltatvaacuten mind az orszaacuteg szine előtt vesseacutek ki tiszteacuteből szeacutegyeneacutere eacutes a mit elragadott adja vissza XVI

czikkely Hogy az egeacutesz megyeacutek ispaacutensaacutega oumlroumlkuumll ne adasseacutek Egeacutesz megyeacutet vagy akaacuterminemuuml meacuteltoacutesaacutegot oumlroumlk

joacuteszaacutegul vagy birtokul nem adunk A hataacutelyos magyar toumlrveacutenyek gyűjtemeacutenye Magyar Toumlrveacutenytaacuter első koumltet

1000-1873-ik eacutevi toumlrveacutenycikkek Szerkeszti jegyzetekkel eacutes utalaacutesokkal kiseacuteri dr Maacuterkus Dezső a M Kir Curia

biraacuteja Budapest Franklin - Taacutersulat Magyar Irodalmi Inteacutezet eacutes Koumlnyvnyomda 1912 5-13 58 TARJAacuteN M Tamaacutes 1222 aacuteprilis 24 II Andraacutes kiadja az Aranybullaacutet Feheacutervaacuteron

httpwwwrubiconhumagyarnyomtathato_verzio1222_aprilis_24_ii_andras_kiadja_az_aranybullat_fehervaro

n (2014 0918) 59 Az adminisztraacutecioacute első jeleinek megjeleneacutese koumlvethető nyomon az Oguz baacuten eacutes Bertalan veszpreacutemi puumlspoumlk

birtokvitaacutejaacutenak eldoumlnteacutese folyamataacuteban a biacuteraacutek aacuteltal a tanuacutesaacutegteacutetelek bdquogondos meghallgataacutesardquo eacutes iacuteraacutesba foglalaacutesa

28

Az ispaacuten jogaacutellaacutesaacutet vizsgaacutelva megjegyzendő hogy nem csupaacuten az Aranybulla tartalmazott

rendelkezeacutest a meacuteltatlannaacute vaacutelt ispaacuten tisztseacutegeacutetől valoacute megfosztaacutesaacutera hanem az 1536 eacutevi 36

tc a nemesi vaacutermegye szaacutemaacutera biztosiacutetott erőteljes felleacutepeacutesre lehetőseacuteget a kiraacutellyal szemben

ugyancsak a tisztseacuteg betoumllteacuteseacutere meacuteltatlannaacute vaacutelt ispaacuten eltaacutevoliacutetaacutesaacuteval kapcsolatban Az ispaacuten

szemeacutelyeacutere teendő javaslat eseteacutere biztosiacutetotta a vaacutermegye jogosultsaacutegaacutet60 Leacutenyeges

kiemelni hogy a vaacutermegye immaacuter komoly befolyaacutest gyakorolt a kiraacutelyra az ispaacuten

kinevezeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben hiszen szemeacutelyeacutere a vaacutermegye koumlzoumlnseacutege tehetett javaslatot

A 15 szaacutezadtoacutel terjedt el az ispaacuten megnevezeacuteseacutere a főispaacuteni titulus amely egyre előkelőbb

rangot is jelentett viselője szaacutemaacutera bdquooumlroumlkoumls főispaacutensaacutegkeacutentrdquo is felbukkant61 Ugyan maacuter az

Aranybulla is tartalmazott az oumlroumlkoumls adomaacutenyozaacutest kizaacuteroacute rendelkezeacuteseket az 1504 eacutevi 3 tc

tovaacutebb erősiacutetette ezt a szabaacutelyt62 Valoacutesziacutenűsiacutethető azonban hogy a tisztseacuteg adomaacutenyozaacutesa a

gyakorlatban a toumlrveacutenyi tiltaacutes elleneacutere is meghonosodott Erre vonhatoacute le koumlvetkezteteacutes a

tisztseacuteg adomaacutenyozaacutesaacuteval kapcsolatos a koraacutebbiakhoz keacutepest megengedő szabaacutelyozaacutesboacutel Az

1638 eacutevi 33 tc ugyanis tovaacutebbi tiltaacutest tartalmazott nevezetesen megtiltotta a tisztseacuteg

kiskoruacuteak szaacutemaacutera toumlrteacutenő adomaacutenyozaacutesaacutet63

A főispaacuteni hataacuteskoumlr nem keruumllt egyseacutegesen meghataacuterozaacutesra ami azt eredmeacutenyezte hogy

vaacutermegyeacutenkeacutent elteacuterő jogosiacutetvaacutenyokat gyakorolhattak a főispaacutenok A kiraacutely bdquohellipaz ő keacutepeacutet

viselő főispaacutenokra minden egyes alkalommal annyi jogot ruhaacutezott aacutet s annyi koumltelesseacuteget roacutett

a kinevező okmaacutenyaacuteban a mennyit joacutenak laacutetotthelliprdquo64

A főispaacuten mellett fontos szerepet toumlltoumltt be a vaacutermegye eacuteleteacuteben az alispaacuten amely tisztseacuteg a

vaacuterispaacuten-helyettesi funkcioacuteboacutel alakult ki Kezdetben a főispaacuten helyettesekeacutent annak

familiaacuterisakeacutent toumlltoumltte be tisztseacutegeacutet keacutesőbb a vaacutermegye aacuteltal vaacutelasztott tisztseacutegviselőkeacutent

laacutetott el leacutenyegi funkcioacutet a főispaacuten taacutevolleacuteteacuteben a vaacutermegyei koumlzigazgataacutes iraacutenyiacutetoacutejakeacutent

uacutejabb hataacuternap kitűzeacutese a pecseacutettel megerősiacutetett okleveacutel kiadaacutesa amely roumlgziacutetette a bizonyiacutetaacutes eljaacuteraacutes eacutes a doumlnteacutes

veacutegrehajtaacutesaacutenak teljes folyamataacutet 60 1536 eacutevi 36 tc Azt az ispaacutent a ki ellen igaz panaszt emeltek hivatalaacutetoacutel meg kell fosztani s helyeacutebe maacutes

alkalmas teendő Ezenkivuumll ha valamely vaacutermegye nemeseinek a koumlzoumlnseacutege a kiraacutelyi felseacutegneacutel valamely ispaacuten

ellen valami bizonyos eacutes valoacute panaszt tett meacuteltoacuteztasseacutek azt hivatalaacuteboacutel azonnal kitenni eacutes helyeacutebe azt aacutellitani a

kit a kiraacutelyi felseacutegnek a vaacutermegye fog ajaacutenlani meghallgatvaacuten azonban előbb mind a keacutet felet 61 MEZEY (1999) 130 Itt hivatkozik Kovaacutecs Kaacutelmaacutenra aki kuumlloumlnbseacuteget tett az oumlroumlkoumls főispaacutensaacuteg eacutes az oumlroumlkletes

főispaacutensaacuteg koumlzoumltt 62 1504 eacutevi 3 tc Vaacutermegyei ispaacutensaacutegokat nem kell oumlroumlkoumlsen adomaacutenyozni Ezenkivuumll joumlvendőben senkinek se

adomaacutenyozzon vaacutermegyei tisztseacuteget oumlroumlk időkre 63 1638 eacutevi 33 tc A főispaacuteni tisztek eacutes meacuteltoacutesaacutegok adomaacutenyozaacutesa kiskoruak reacuteszeacutere ne toumlrteacutenjeacutek Azt is

megaacutellapiacutetjaacutek hogy a főispaacuten meacuteltoacutesaacutegok adomaacutenyozaacutesa joumlvőben kiskoruak eacutes olyanok reacuteszeacutere a kiknek a

vaacutermegyeacutekben fekvőjoacuteszaacuteguk nincs ne toumlrteacutenjeacutek hanem csakis oly szemeacutelyek reacuteszeacutere a kik eacuteletkoruknaacutel fogva

az ilyen meacuteltoacutesaacutegokra alkalmasak 64 EREKY Istvaacuten A magyar helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzat Vaacutermegyeacutek eacutes koumlzseacutegek I koumltet Budapest Grill Kaacuteroly

Koumlnyvkiadoacute-Vaacutellalata 1910 159

29

A 15 szaacutezadban toumlrveacuteny hataacuterozta meg az ispaacuten az alispaacuten kinevezeacuteseacutenek rendjeacutet eacutes koumltelező

eskuumlteacuteteluumlket a kiraacutely illetve az alispaacuten eseteacuteben a bdquovaacutermegyeacutenek szine előttrdquo65 Ebből a

rendelkezeacutesből kitűnik az ispaacuten eacutes az alispaacuten jogaacutellaacutesbeli kuumlloumlnboumlzőseacutege miacuteg az ispaacuten a

bdquokiraacutely embererdquo addig az alispaacuten az erősoumldő nemesi vaacutermegye tisztviselője amelyet

szaacutermazaacutesa eacutes hűseacutegeskuumlje taacutemaszt alaacute Az ispaacuten szemeacutelyeacutenek kivaacutelasztaacutesaacutet illetően az egyhaacutez

szerepeacutet gyengiacutetette az 1498 eacutevi 57 tc amennyiben a vaacutermegyei ispaacuteni szerepkoumlrben

egyhaacutezi szemeacutely nem jaacuterhatott el A nemesi vaacutermegye befolyaacutesaacutenak erősoumldeacuteseacutet jelezte az

1723 eacutevi 56 tc amely elrendelte a főispaacutennak is az adott vaacutermegyeacuteben toumlrteacutenő

tartoacutezkodaacutesaacutet66

A főispaacutenhoz eacutes az alispaacutenhoz koumltődő vaacutermegyei adminisztraacutecioacute szempontjaacuteboacutel figyelemre

meacuteltoacutek az 1550 eacutevi 62 toumlrveacutenyben foglalt szabaacutelyok amelyek a vaacutermegye neveacuteben kiadandoacute

levelek hitelesseacutegeacutere vonatkoztak67

23 A nemesi vaacutermegye erősoumldeacutese

A vaacutermegyeacutek a 15 szaacutezadra teljes egeacuteszeacuteben nemesi vaacutermegyeacutenek tekinthetők ekkorra

kialakult eacutes megszilaacuterdult az autonoacutemia alapjaacutet keacutepező szervezet eacutes hataacuteskoumlr A vaacutermegyeacutek

befolyaacutest gyakorolhattak mind a vaacuterosok68 mind pedig a koumlzseacutegek69 felett kuumlloumlnoumlsen az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes gyakorlaacutesa soraacuten A nemesseacuteg politikai befolyaacutesaacutenak eacuterveacutenyesiacuteteacutese

valamint a vaacutermegye teruumlleteacuten talaacutelhatoacute kiraacutelyi birtokokkal kapcsolatos jogosiacutetvaacutenyok

egyeacutertelműen jelzik a nemesi vaacutermegye erősoumldeacuteseacutet a kiraacutelyi hatalommal szemben

65 1486 eacutevi 60 tc Hogy az egyes megyeacutek eacuteleacutere ispaacutenokat kell tenni eacutes hogy ezek az ispaacutenok ugyanabboacutel a

megyeacuteből koumltelesek maguknak tekinteacutelyes feacuterfiakat alispaacutenokul kivaacutelasztani eacutes azok eskuumljeacuteről 1 sect Eacutes ilyen

alispaacutenul vagy alispaacutenokul az illető megyeacuteből eacutes nem maacutesunnan koumlteles valamely jeles feacuterfiut kivaacutelasztani 2 sect

A kik mindnyaacutejan az irott eskuumlminta szerint eskuumlt tartoznak tenni az ispaacuten a kiraacutelyi felseacuteg előtt az alispaacutenok

pedig magaacutenak a vaacutermegyeacutenek szine előtt 66 1723 eacutevi 56 tc A főispaacutenoknak megyeacuteikben lakaacutesaacuteroacutel s a megyeacutek tisztujitaacutesaacuteroacutel az alispaacutenok s maacutes

tisztviselők aacutellaacutesaacuteroacutel Mivelhogy a főispaacutenok azoknak a megyeacuteknek melyeknek eacuteleacuten aacutellanak kormaacutenyzoacutei s a

koumlzigazgataacutesi eacutes koumlzuumlgyek valamint az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes gondja is főkeacutepen raacutejok van bizva 1 sect Ezeacutert Ő

legszentseacutegesebb felseacutegeacutenek megelőző joacutesaacutegos elhataacuterozaacutesa eacuterdekeacuteben elrendelik hogy megtartvaacuten az ő

tisztseacuteguumlkre neacutezve az 1536-ik eacutevi 36-ik tczikkelyt ha csak a kiraacutely eacutes az orszaacuteg koumlzszolgaacutelataacuteban elfoglalva

nincsenek folyvaacutest ama megyeacutekben szeacutekeljenek melyeknek eacuteleacuten aacutellanak 67 1550 eacutevi 62 tc Minden vaacutermegyeacutenek legyen pecseacutetje a melyet az alispaacutenok eacutes szolgabiraacutek meg eskuumldttaacutersak

pecseacutetei alatt szekreacutenyben kell tartani Ezenkivuumll hataacuteroztaacutek hogy azoknak a kuumlloumlnboumlző alkalmatlansaacutegoknak az

elkeruumlleacutese veacutegett a melyek a vaacutermegyeacutekben eddigeleacute toumlbbszoumlr azeacutert fordultak elő mert a pecseacutetek bizonytalanok

eacutes ismeretlenek voltak joumlvőre a vaacutermegye neveacuteben kiadandoacute leveleket a kiraacutelyi felseacuteg kegyes engedeacutelyeacuteből egy

pecseacutet alatt adjaacutek ki a mint ez Somogy vaacutermegyeacuteben toumlrteacutenik 68 1647 eacutevi 93 tc rendelkezeacutesei alapjaacuten a vaacutermegyeacuten a nemesek elleneacuteben kimondott biacuteroacutei hataacuterozatokat eacutes

elmarasztalaacutesokat az alispaacutenok azoknak az ingoacute dolgaira neacutezve a vaacuterosok falain beluumll is veacutegrehajthattaacutek Az

1649 eacutevi 20 tc maacuter koumltelezően elrendelte hogy a vaacuterosokban lakoacute nemesek ellen a vaacutermegyeacutek toumlrveacutenyszeacutekein

hozott biacuteroacutei hataacuterozatokat veacutegre kellett hajtani 69 A vaacutermegyei koumlzterhek viseleacuteseacuteről rendelkezett az 176465 eacutevi 21 tc A koumlzgyűleacutesek eacutes a toumlrveacutenyszeacutekek

tartaacutesaacutenak helysziacuteneacutevel oumlsszefuumlggeacutesben tartalmazott toumlbbek koumlzoumltt rendelkezeacutest az 1723 eacutevi 73 tc

30

A 17 szaacutezadtoacutel koumlvethető nyomon a nemesek politikai jogainak gyakorlaacutesa erősoumldeacutese a

megyegyűleacutesek kereteacuteben A vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat eacutes autonoacutemia a szent korona koumlzjogi

fogalmaacuteboacutel keruumllt levezeteacutesre bdquoa vaacutermegyei koumlzoumlnseacutegek a szent korona azon tagjaiboacutel

aacutellanak akik az illető vaacutermegye teruumlleteacuten laknakhellip minden vaacutermegye nemesi koumlzoumlnseacutege a

szent korona egeacutesz testeacutet az egeacutesz aacutellamot tuumlkroumlzi visszardquo70 A szent korona eacutes a vaacutermegyeacutek

viszonyaacuteban kiemelendő a maacuter maacutes vonatkozaacutesban hivatkozott 1638 eacutevi 48 tc mely a kiraacutely

bdquofekvőjoacuteszaacutegairdquo (ingatlanbirtokai) tekinteteacuteben kimondta hogy azok bdquoaz orszaacuteg

joghatoacutesaacutegaacutenak eacutes terheinek eacutes a mely vaacutermegyeacutekben fekszenek ezen vaacutermegyeacutek szokaacutesainak

eljaacuteraacutesainak mindenfeacutele adoacutefizeteacuteseknek eacutes ingyen munkaacutek szolgaacuteltataacutesaacutenak eacutepen ugy mint a

toumlbbi fekvőjoacuteszaacutegok minden tekintetben alaacutevetve legyenekrdquo71

A vaacutermegyei autonoacutemia gyakorloacutejakeacutent a legfontosabb szerepet a koumlzgyűleacutes kezdetben

nemesi ősgyűleacutes (generalis congregatio) jaacutetszotta amelynek reacuteveacuten a nemesek reacuteszt vehettek

az orszaacutegos politika alakiacutetaacutesaacuteban (orszaacuteggyűleacutesi koumlvetkuumlldeacutes joga mandaacutetum kialakiacutetaacutesa) A

koumlzgyűleacutes hataacuteskoumlreacutebe tartozott a vaacutermegyei statuacutetumok megalkotaacutesaacutenak joga a kiraacutelyi

rendelkezeacutesek kihirdeteacutese

Enneacutel a pontnaacutel eacuterdemes megemliacuteteni a vis inertiae jogaacutet amely a vaacutermegye koumlzgyűleacutese

szaacutemaacutera lehetőveacute tette hogy a toumlrveacutenybe uumltkoumlző vagy az alkotmaacuteny szellemeacutevel ellenteacutetes

uralkodoacutei vagy dikaszteraacutelis normaacutek veacutegrehajtaacutesaacutet megtagadhatta E jogosiacutetvaacuteny

inteacutezmeacutenyesuumlleacutese a 16 szaacutezad koumlzepeacutetől koumlvethető nyomon72

A generalis congregatio mellett kuumlloumlnoumlsen a toumlroumlk uralom időszakaacuteban egyre nagyobb

szerepet kaptak a vaacutermegye egyes teruumlletein szervezett kisgyűleacutesek (particularis

congregatio) amelyeket az ott lakoacute nemesek tartottak vaacutermegyei hataacuteskoumlrbe tartozoacute keacuterdeacutesek

megvitataacutesaacutera73 A megye nemesi gyűleacuteseinek egy harmadik formaacutejaacutet jelentette a biacuteroacutesaacutegi

gyűleacutes a megyei toumlrveacutenyszeacutek (sedes judiciaria sedria) melyen valamennyi nemes reacuteszt

vehetett egeacuteszen a 18 szaacutezadig akkortoacutel viszont maacuter csak a megyei tisztseacutegviselők eacutes a

megvaacutelasztott taacuteblabiacuteraacutek vettek reacuteszt74

70 OSVAacuteTH Gyula A vaacutermegyei autonoacutemia kifejlődeacutese eacutes a vaacutermegyei tisztviselők jogaacutellaacutesa 1848-ig Jogtoumlrteacuteneti

Tanuacutelmaacuteny Nyomatott Leacutevai Izsoacute Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban Rimaszombat 1912 27 71 1638 eacutevi 48 tc A szent korona eacutes a fiscus jogai az orszaacuteg eacutes a vaacutermegyeacutek terhei viseleacuteseacutenek alaacutevetve

legyenek a tisztviselők az orszaacuteg toumlrveacutenyei alatt aacutellani tartozzanak az ellenszeguumllőket buumlntetni kell 72 Peacuteldakeacutent hivatkozunk az 1545 eacutevi 33 toumlrveacutenycikkre amely szerint a kiraacutelynak vagy helytartoacutejaacutenak az

orszaacuteg toumlrveacutenyeivel ellenkező levelei a javak visszaadaacutesaacuteban meg nem tartandoacutek 73 CSIZMADIA Andor - KOVAacuteCS Kaacutelmaacuten - ASZTALOS Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1978 192 74 HAJDU Lajos II Joacutezsef igazgataacutesi reformjai Magyarorszaacutegon Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1982 12-13

31

24 A Tripartitum koumlzjogi jelentőseacutege a vaacutermegyeacutek műkoumldeacuteseacuteben

Werbőczy Istvaacuten Haacutermaskoumlnyve a koumlzjog teruumlleteacuten ndash a Szent Korona tan megalapozaacutesa

mellett ndash a teacutema szempontjaacuteboacutel is jelentős teruumlleten az orszaacuteg jogforraacutesainak megismereacutese

tereacuten jelentett oacuteriaacutesi előreleacutepeacutest Kuumlloumlnleges jelentőseacuteget kap Werbőczy jogforraacutestana

amelyben megkuumlloumlnboumlzteti az iacuterott jogot a toumlrveacutenyt eacutes a szokaacutest A szokaacutesjog magaacuteba

olvasztotta az iacuterott jogot vagyis a toumlrveacutenyt A szokaacutesjog leacutenyegeacuteben a kiraacutelyi biacuteroacutesaacutegok

gyakorlataacuteban alakult ki Az iacuterott jog reacuteszeacutet keacutepezik a toumlrveacutenyek mellett a helyi hatoacutesaacutegok

jogalkotaacutesai a szabaacutelyrendeletek azonban leacutenyeges megemliacuteteni a helyi szokaacutes fontossaacutegaacutet

szinteacuten A koumlzoumls alap az iacuterott jog eacutes a szokaacutesjog eseteacuteben az hogy mindkeacutet jogforraacutes eseteacuteben

az alap a koumlzmegegyezeacutes a toumlrveacutenyhozaacutesra felhatalmazottnak a koumlzoumlsseacuteg tekintendő Az

aacuteltalaacutenos alkotmaacutenyjogi koumlzjogi oumlsszefoglaloacute megaacutellapiacutetaacutesok toumlbb helyen is felbukkannak a

Haacutermaskoumlnyvben aneacutelkuumll hogy ezek a rendelkezeacutesek kuumlloumln fejezetben rendszerezve

megjeleneacutesre keruumllhetneacutenek

A Haacutermaskoumlnyv koumlzjogi jelentőseacutege75 az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia teacutemaacuteja szempontjaacuteboacutel

azeacutert is figyelemre meacuteltoacute mert amint azt Csekey Istvaacuten egy 1941-ben iacutert tanulmaacutenyaacuteban

megjegyezte bdquohellipa Haacutermaskoumlnyv alkotmaacutenyjogi tanai mint toumlrteacutenelmi alkotmaacutenyunk

alapteacutetelei ma is eacutelő jogot alkotnakrdquo76 Ehelyuumltt egyeduumll azt indokolt vizsgaacutelni hogy milyen

hataacutessal biacutert e szokaacutesjogi gyűjtemeacuteny ndash amely toumlrveacutenyerőre nem emelkedett77 ugyan ndash a

vaacutermegyei igazgataacutesra A nemesekre vonatkozoacute rendelkezeacutesek nem keacutepezik az elemzeacutes

taacutergyaacutet mindoumlssze a statuacutetum-alkotaacutes alapjait eacuterintheti egy roumlvid aacutettekinteacutes

A statuacutetumok alkotaacutesaacutenak jogaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a Tripartitum leszoumlgezte hogy a

vaacutermegyeacuteket valamint a vaacuterosokat oumlnaacutelloacute statuacutetum-alkotaacutesi jog illette meg Amennyiben sajaacutet

joghatoacutesaacuteggal nem rendelkeztek uacutegy kizaacuteroacutelag a bdquofoumlljebbvaloacutejaacutenakrdquo a beleegyezeacuteseacutevel

hozhatott statuacutetumot Aacuteltalaacutenos koumlvetelmeacutenykeacutent fogalmazoacutedott meg hogy a statuacutetum nem

seacuterthette az orszaacuteg toumlrveacutenyeit eacutes nem okozhatott maacutesnak jogseacuterelmet78 A statuacutetum-alkotaacutes

75 A Haacutermaskoumlnyv alkotmaacutenyjogi koumlzjogi rendszereacutet taacutergyaloacute jelentős művek szuumllettek Schiller Boacutedog Balogh

Artuacuter Vitaacutenyi Beacutela Illeacutes Joacutezsef tollaacuteboacutel 76 CSEKEY Istvaacuten Werbőczy eacutes a magyar alkotmaacutenyjog In Werbőczy Istvaacuten Universitas Francisco-Josephina

Kolozsvaacuter Acta Juridico-Politica Kolozsvaacuter 1941 54 77 A kiraacutely megerősiacutető bevezeteacutessel eacutes zaacuteradeacutekkal ellaacutetta ugyan azonban a kiraacutelyi szentesiacuteteacutes legleacutenyegesebb

eleme a pecseacutettel toumlrteacutenő ellaacutetaacutes eacutes a kihirdeteacutes elmaradt Nem maradt el azonban kinyomtataacutesa amely aacuteltal

kiveacuteteles hataacutest tudott eleacuterni 78 bdquoAz orszaacuteg jogainak eacutes szokaacutesainak harmadik reacuteszeacuteről aacuteltalaacuteban 2 czim 1 sect Ezeacutert keacuterdeacutesbe joumln hogy vajjon

hozhat-e minden neacutep vagy vaacutermegye avagy baacutermely vaacuteros oumlnmagaacutetoacutel eacutes kuumlloumln-kuumlloumln statutumokat Azt kell

felelnuumlnk hogy maacuteskeacutepen egyetlen egy olyan neacutep vagy koumlzoumlnseacuteg sem alkothat statutumokat a melynek sajaacutet

joghatoacutesaacutega nincsen hanem maacutesnak uralma alatt aacutell mind a foumlljebbvaloacutejaacutenak beleegyezeacutese mellett eacutes ezt is csak

azokban az esetekben a melyek isteni eacutes emberi jogot seacuterteni nem laacutetszanak uacutegy hogy azok a statutumok

valami jogtalansaacutegot eacutes az uumldvoumlsseacuteggel ellenkezőt magukban ne foglaljanak sem maacutesok jogainak nyilvaacutenos

aacutertalmaacutera eacutes seacuterelmeacutere ne legyenekrdquo

32

taacutergykoumlreit tekintve tartalmazott kuumlloumln-kuumlloumln a vaacutermegyeacutekre eacutes a vaacuterosokra vonatkozoacutean

szabaacutelyozaacutest miacuteg a hataacutellyal kapcsolatban a vaacutermegye a vaacuteros teruumlleteacutet jeloumllte meg

kizaacuteroacutelagosan A statuacutetum-alkotaacutesra jogosult a neacutep oumlsszesseacutege volt jogosult amennyiben

elteacuterő veacutelemeacutenyek alakultak ki uacutegy a bdquojoacutezanabb eacutes előkelőbbrdquo doumlnteacutes eacuterveacutenyesuumllt79

Werbőczy az aacuteltalaacutenos eacutertelemben vett toumlrveacutennyel szembeni koumlvetelmeacutenyeket vizsgaacutelta a

magyar toumlrveacutenyt a helyi joghoz a szabaacutelyrendeletekhez koumlzel aacutelloacutenak minősiacutetette80 A helyi

szokaacutes eacutes a statuacutetum viszonyaacutet illetően Boacutenis szerint Werbőczy arra az aacutellaacutespontra

helyezkedett hogy a helyi szokaacutes bdquoelsőranguacute jogforraacutesrdquo hiszen elsődlegesen eacuterveacutenyesuumll mind

a statuacutetummal mind pedig az orszaacutegos toumlrveacutennyel szemben is81 Boacutenis e megaacutellapiacutetaacutesa keacutet

szempontboacutel figyelemre meacuteltoacute A szokaacutest eacutes a toumlrveacutenyt mint jogforraacutesokat Werbőczy egyfelől

egyenranguacutenak minősiacutetette maacutesfelől pedig a statuacutetummal szembeni koumlvetelmeacutenykeacutent

nevesiacutetette azt hogy nem seacuterthette az orszaacuteg toumlrveacutenyeit A szokaacutesnak mint jogforraacutesnak a

kiemelkedő jelentőseacutegeacutet az is alaacutetaacutemasztotta hogy az iacuterott jogforraacutesnak a toumlrveacutenynek az

ismertseacutege viszonylag csekeacutelynek tűnhetett emiatt rendkiacutevuumlli oacutevatossaacutegot koumlvetel meg a

Haacutermaskoumlnyv előtti korszak kizaacuteroacutelag normatiacutev szempontuacute elemzeacutese ami az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia egyes elemeire is eacuterveacutenyes

79 bdquo2 czim 5 sect Eacuteppen uacutegy a kuumlloumlnboumlző vaacutermegyeacutek is a szaacutentoacutefoumlldeknek reacuteteknek erdőknek eacutes folyoacutevizeknek

őrzeacutese vagy a malmoknak aacutellapotja eacutes joumlvedelme taacutergyaacuteban eacutes egyeacuteb hasonloacute dolgokban sőt a

toumlrveacutenyszakoknak eacutes perfolyamoknak megtartaacutesaacuteban hogy tudniillik a megye toumlrveacutenyszeacutekeacuten a megyei ispaacuten

előtt kezdett peres uumlgyet itt roumlvidebb amott hosszabb perrel veacutegezzeacutek maguk koumlzt joacutezan tanaacutecskozaacutes utaacuten

rendelkezhetnek eacutes statutumokat hozhatnak ugyan de az egeacutesz orszaacuteg koumlzoumlnseacuteges veacutegzemeacutenyeacutet eacutes a kiraacutelyi curia

reacutegi eacutes joacutevaacutehagyott szokaacutesaacutet a melyet (a mint mondaacutem) a biraacuteskodaacutesban koumlvetni szokott soha meg nem

seacuterthetik eacutes veloumlk nem ellenkezhetnek

6 sect Eacutes az ilyen statutumaik csakis koumlzoumlttuumlk eacutes sajaacutet koumlruumlkben aacutellanak erőben eacutes koumlteleznek de az oda nem

tartozoacute eacutes maacutes vaacutermegyei nemesekre a kiknek azok kebeleacuteben fekvőjoacuteszaacutegaik eacutes birtokjogaik nincsenek ki nem

terjednek

7 sect Eacutes ilyen moacutedon a szabad vaacuterosok is nemkuumlloumlnben a sajaacutet czeacutehuumlkben eacutes maguk koumlzoumltt a kereskedők

kalmaacuterok szaboacutek szűcsoumlk vargaacutek tiacutemaacuterok maacutes mesteremberek is a fejedelem megegyezeacuteseacutenek

hozzaacutejaacuterulaacutesaacuteval statuacutetumokat hozhatnak csakhogy ezek igazsaacutegosak eacutes tisztesseacutegesek legyenek maacutesok

jogaiban eacutes szabadsaacutegaacuteban kaacutert ne tegyenek eacutes seacuterelmet ne okozzanak De ezek a mikeacutep előadaacutem csakis

koumlzoumlttuumlk aacutellanak meg eacutes maradnak erőben

8 sect Az ilyen hataacuterozatokat eacutes statutumokat pedig a neacutep toumlbbseacutegeacutevel eacutes joacutezanabb reacuteszeacutevel kell hozni eacutes

megaacutellapiacutetani mert kuumlloumlnben azokat a neacutep vagy koumlzoumlnseacuteg statutumainak nem nevezhetjuumlk Ha pedig a neacutep keacutet

reacuteszre oszlaneacutek akkor a joacutezanabb eacutes előkelőbb reacutesz hataacuterozata aacutell meg Joacutezanabb eacutes előkelőbb reacuteszeacutenek pedig azt

nevezzuumlk a melyikben a meacuteltoacutesaacutegra eacutes tudomaacutenyra neacutezve jelesebb eacutes hirnevesebbek vannakrdquo 80 BOacuteNIS Gyoumlrgy Toumlrveacuteny eacutes szokaacutes a Haacutermaskoumlnyvben In Werbőczy Istvaacuten Universitas Francisco-Josephina

Kolozsvaacuter Acta Juridico-Politica Kolozsvaacuter 1941 137 81 BOacuteNIS (1941) 138

33

25 A kiraacutelyi hatalom megszilaacuterdiacutetaacutesa a 18 szaacutezad maacutesodik feleacuteben

A 18 szaacutezadban kezdtek el a vaacutermegyeacutek politikai keacuterdeacutesekkel is foglalkozni melyre a maacuter

hivatkozott 1545 eacutevi 33 tc adott jogalapot Feljogosiacutetotta a vaacutermegyeacuteket a toumlrveacutenybe uumltkoumlző

kiraacutelyi rendeletek veacutegrehajtaacutesaacutenak a megtagadaacutesaacutera82

A vaacutermegye eacutelete szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute szerepet betoumlltő főispaacutenok jogaacutellaacutesaacutenak egyes

keacuterdeacuteseit illetően a felvilaacutegosult abszolutizmus korszakaacuteban jelentőseacuteggel biacutert Maacuteria Tereacutezia

főispaacuteni utasiacutetaacutesa amely a vaacutermegyei igazgataacutes egeacuteszeacutet aacutetfogta (1768)83 Az 1768-ban kiadott

utasiacutetaacutes az 1752 eacutevi utasiacutetaacuteson alapult arra figyelemmel volt megvaacuteltoztatta kiegeacutesziacutetette84

Elsődleges ceacuteljaacutenak a kiraacutelyi kormaacutenyzaacutes megszilaacuterdiacutetaacutesa tekinthető85 amely a vaacutermegyeacutek

egyseacuteges koumlzreműkoumldeacuteseacutevel valoacutesulhatott meg Ennek eacuterdekeacuteben roumlgziacutetette a főispaacuten fontos

szerepeacutet az oktataacutes kuumlloumlnoumlsen a vallaacutesi oktataacutes biztosiacutetaacutesaacuteban a koumlzuumlgyek eacutes az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes tereacuten a vaacutermegye kormaacutenyzaacutesaacuteban valamint a tisztuacutejiacutetaacutesok

elkoumltelezettseacuteg-mentesseacutegeacutenek garantaacutelaacutesaacuteban Előiacuterta toumlbbek koumlzoumltt hogy gyakrabban

keruumlljoumln sor a vaacutermegyei koumlzgyűleacutesek a toumlrveacutenyszeacutekek tartaacutesaacutera elrendelte a hivatalos iratok

leveacuteltaacuterba toumlrteacutenő leadaacutesaacutet86 Ereky Istvaacuten aacutellaacutespontja szerint Maacuteria Tereacutezia a főispaacutenokat

ugyan bdquomindenhatoacutekkaacuterdquo tette a vaacutermegyeacutekben azonban bdquoczeacuteljainak megvaloacutesiacutetaacutesaacutera

alkalmatlan eszkoumlzoumlket akart felhasznaacutelnirdquo Az abszolutizmus ceacutelkitűzeacutesei ugyanis iacuterott

malasztnak bizonyultak kiveacutetelesen valoacutesultak meg egy-egy vaacutermegyeacuteben87

A megye alkotmaacutenybiztosiacutetoacute jellegeacutenek előteacuterbe helyezeacuteseacutet Egyed Istvaacuten eacuteppen e korszakhoz

a Habsburgok troacutenra-jutaacutesaacutehoz az abszolutisztikus toumlrekveacutesek teacuternyereacuteseacutehez vezette vissza88

II Joacutezsef igazgataacutesi reformtoumlrekveacutesei eacuterintetteacutek mind a vaacutermegyeacutek mind pedig az alsoacutebb

szintű egyseacutegek műkoumldeacuteseacutet Az uralkodaacutesi első harmadaacuteban szerzett tapasztalatai azaz a

vaacutermegyeacutek ellenaacutellaacutesa bdquoa neheacutezkes elfogult eacutes gyakran arcpiriacutetoacutean reacuteszrehajloacute tűrhetetlenuumll

lassuacute de meacutegis pontatlan eacutes megbiacutezhatatlan uumlgyinteacutezeacutesrdquo arra indiacutetottaacutek hogy bdquonyiacuteltan

megvaacuteltoztassa a rendi oumlnkormaacutenyzatra eacutepuumllő igazgataacutesi-igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi mechanizmust

82 DEGREacute Alajos Magyar alkotmaacuteny- eacutes jogtoumlrteacutenet (szerk Beacuteli Gaacutebor) IDResearch KftPublicon Kiadoacute ndash PTE

AacuteJTK Peacutecs 2009 235 83 CSIZMADIA Andor Buumlrokraacutecia eacutes koumlzigazgataacutesi reformok Magyarhonban Gondolat Kiadoacute Budapest 1979

65-85 84 bdquohellip a toumlrveacutenyben gyoumlkeredző főispaacuteni utasiacutetaacutes szerint a főispaacutenok tulajdonkeacutepeni hivataacutesa az lett volna hogy a

XVIII szaacutezadbeli atyaacuteskodoacute absolutismusnak mindent tudoacute mindent laacutetoacute eacutes mindenbe beleavatkozoacute őrszemei

legyenek a vaacutermegyeacutekbenrdquo EREKY Istvaacuten A főispaacuten ellenőrző hataacuteskoumlreacuteről In Tanulmaacutenyok a vaacutermegye

oumlnkormaacutenyzat koumlreacuteből Budapest Grill Kaacuteroly Koumlnyvkiadoacute-Vaacutellalata 1908 131 85 bdquohellipminden a vaacutermegyeacutek kuumlloumlnboumlző igazgataacutesaacuteboacutel szaacutermazott s a koumlzoumlnseacutegre aacutertalmas hiaacutenyokat orvosolni

koumlvetkezőleg a joacute rendet eacutes valamennyi vaacutermegyeacuteben megtartandoacute joacute eacutes egyenlő igazgataacutest behozni kiacutevaacutenvaacutenhelliprdquo

CSIZMADIA (1979) 66 86 CSIZMADIA (1979) 67-72 87 EREKY (1908) 132 88 EGYED (1929) 76

34

eacutes centralizaacutelt hellip veacutegrehajtoacute valamint biacuteroacutesaacutegi szervezetet hozzon leacutetrerdquo89 Az 1785-oumls

igazgataacutes reforminteacutezkedeacutesek soraacuten az orszaacuteg teruumlleteacutet keruumlletekre osztotta a keruumlleti

főispaacutenokat maga vaacutelasztotta ki akik kiraacutelyi biztoskeacutent jaacutertak el A megyei koumlzgyűleacutesek

kongregaacutecioacutek hataacuteskoumlreacutet megvaacuteltoztatta leacutenyegeacuteben neacutehaacuteny keacuterdeacutes megvitataacutesaacutera szűkiacutetette

A veacutegrehajtoacutei teveacutekenyseacuteg koumlreacutebe tartozoacute feladatok veacutegzeacuteseacutere a tisztseacutegviselőket hatalmazta

fel Reforminteacutezkedeacutesei koumlzoumltt szerepelt az alispaacutenok vaacutelasztaacutesaacutenak megvaacuteltoztataacutesa is a

kinevező a főispaacuten javaslataacutera a kiraacutely miacuteg a főispaacuten a vaacutermegye aacuteltal ajaacutenlott haacuterom jeloumllt

koumlzuumll tehetett volna az alispaacuten szemeacutelyeacutere javaslatot Valamennyi keruumllet tekinteteacuteben

hataacuterozott meg speciaacutelis instrukcioacutekat a tiacutez keruumlleti főispaacuten reacuteszeacutere a Főispaacuteni Instrukcioacutek

kereteacuteben90 Joacutel ismert II Joacutezsef a felvilaacutegosult abszolutista uralkodoacute reform-inteacutezkedeacuteseinek

sorsa halaacutelaacutet koumlvetően az enyeacuteszeteacute lettek

26 A szabad kiraacutelyi vaacuterosok mezővaacuterosok koumlzseacutegek autonoacutemiaacuteja

A vaacutermegyei autonoacutemia fejlődeacutesi faacutezisainak aacutettekinteacuteseacutet koumlvetően egy vaacutezlatos kiteacuterő

szuumlkseacuteges a vaacuterosok autonoacutemiaacutejaacutenak leacutenyegi keacuterdeacuteseire

A magyar vaacuteroshaacuteloacutezat kialakulaacutesa eacutes fejlődeacutese szoros oumlsszefuumlggeacutest mutat a maacuter az Aacuterpaacuted-

haacutezi kiraacutelyok aacuteltal megkezdett betelepiacuteteacutesi folyamattal A telepesek maacuter bizonyos

szabadsaacutegjogokat is kaptak amely a jobbaacutegytelepuumlleacutesekhez keacutepest toumlbbletjogokat korlaacutetozott

oumlnkormaacutenyzatisaacutegot eredmeacutenyezett A vaacuterosok kialakulaacutesa uacutej lenduumlletet IV Beacutela

uacutejratelepiacuteteacutesi politikaacuteja aacuteltal nyert91 Aacuteltalaacutenos eacutertelemben a vaacuterosok autonoacutemiaacuteja az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapjaiban eacutes a gazdasaacutegi gazdaacutelkodaacutesi jogok gyakorlaacutesaacuteban rejlett Az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg reacuteszelemei mint a vaacuteros igazgataacutesa a vaacuterosi szervezet alakiacutetaacutesa a

statuacutetum-alkotaacutes joga teljes koumlrben eacuterveacutenyesuumlltek fuumlggetlenuumll a vaacutermegyei igazgataacutestoacutel

Kiemelkedő elemkeacutent leacutetezett valamennyi vaacuteros eseteacuteben a szabad vaacutesaacutertartaacutes joga is A

vaacuterosok oumlnkormaacutenyzatisaacutega magaacuteban foglalta az igazsaacutegszolgaacuteltataacutest is92 A vaacuterosi autonoacutemia

egyes jogosiacutetvaacutenyait a kivaacuteltsaacuteglevelek reacuteszben privileacutegiumok tartalmaztaacutek A gazdasaacutegi

oumlnaacutelloacutesaacuteg leginkaacutebb a mentesseacutegekben nyilvaacutenult meg emellett a vaacuteros tulajdona is

meghataacuterozoacute elemkeacutent szolgaacutelta a gazdasaacutegi autonoacutemiaacutet93

89 HAJDU (1982) 103 90 HAJDU (1982) 172-220 91 BAacuteCSKAI Vera Vaacuterosok Magyarorszaacutegon az iparosodaacutes előtt Osiris Kiadoacute Budapest 2002 22-25 92 Feheacutervaacuter 1237-ből szaacutermazoacute kivaacuteltsaacuteglevele az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes tereacuten adomaacutenyozott autonoacutemiaacutenak a

koumlvetkező elemeit ismert a biacuteraacutek eacutes az eskuumldtek vaacutelasztaacutesa sajaacutet testuumllet iacuteteacutelkezett tehaacutet minden peres uumlgyuumlkben

kivonva ezaacuteltal a lakossaacutegot az ispaacuten vagy a foumlldesuacuter joghatoacutesaacutega aloacutel Az uacuten bdquofeheacutervaacuteri jogrdquo magaacuteban foglalta

emellett az igazgataacutes eacutes a gazdasaacuteg szfeacuteraacutejaacutenak oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet is modellkeacutent szolgaacutelt maacutes telepuumlleacutesek vaacuterosi rangra

emeleacutesekor BAacuteCSKAI (2002) 23 93 MEZEY (1999) 142-145

35

Zsigmond kiraacutely a 15 szaacutezad elejeacutetől kezdve toumlrekedett a vaacuterosok szaacutemaacutenak noumlveleacuteseacutere eacutes

jogi helyzetuumlk egyseacutegesiacuteteacuteseacutere Koumlzjogi elismereacutesuumlk jelekeacutent a szaacutezad koumlzepeacutetől maacuter

koumlveteket kuumlldhettek a rendi gyűleacutesbe meghiacutevaacutest kaptak az orszaacuteggyűleacutesbe is94 Kajtaacuter Istvaacuten

megiacuteteacuteleacutese szerint a magyar fejlődeacutes a 15 szaacutezadtoacutel az euroacutepai fejlődeacutesi iraacutenytoacutel lemaradt

amely megnyilvaacutenult mind lakossaacutegszaacutemban mind pedig gazdasaacutegi erőben eacutes a vaacuteroskeacutep

megjeleneacutesi formaacutejaacuteban is95

Az autonoacutemia szempontjaacuteboacutel elteacuterő staacutetuszt eacutelveztek a szabadkiraacutelyi vaacuterosok a mezővaacuterosok

eacutes a koumlzseacutegek Szabadsaacutegukat kivaacuteltsaacuteglevelek a kontraktuaacutelis jellegű okmaacutenyok illetve a

privileacutegiumleveluumlk hataacuterozta meg mind a biacuteraacuteskodaacutes terjedelme mind a jogok eacutes

mentesseacutegek tereacuten A mezővaacuterosok szerződeacutesben foglalt szabadsaacuteggal rendelkeztek amely

aacuteltalaacuteban vilaacutegi vagy egyhaacutezi foumlldesuraktoacutel szaacutermazott96 A koumlzseacutegek eseteacuteben hasonloacute

helyzet alakult ki oumlnkormaacutenyzatuk kiszeacutelesiacuteteacuteseacutet az urbaacuteriumok a foumlldesuacuterral koumltoumltt

szerződeacutesek jelentetteacutek A vaacutermegyeacutek befolyaacutest gyakoroltak a koumlzseacutegekre toumlbbek koumlzoumltt a

koumlzvetlenuumll a vaacutermegyeacutek szaacutemaacutera fizetett adoacutekkal A 15 szaacutezadra tehető hogy eacutelesen

elkuumlloumlnuumllt maacuter egymaacutestoacutel a kiraacutelyi vaacuterosok (civitas) eacutes a foumlldesuacuter (kamarai egyhaacutezi magaacuten)

fennhatoacutesaacutega alaacute tartozoacute telepuumlleacutesek (oppidum)97 A vaacuteroshaacuteloacutezat aacutetstrukturaacuteloacutedaacutesa egyfajta

hanyatlaacutesi folyamat a 16-17 szaacutezadra tehető amelynek elsődleges oka Magyarorszaacutegon a

toumlroumlk uralom miacuteg Euroacutepaacuteban a neacutepesseacutegszaacutem csoumlkkeneacutese is eredmeacutenyezett vaacuteltozaacutesokat98 A

toumlroumlk uralom a koumlzjogi jogaacutellaacutes tekinteteacuteben is aacutetalakulaacutest ideacutezett elő majd a 18 szaacutezad első

feleacuteben a reacutegi privileacutegiumok meguacutejiacutetaacutesa uumltkoumlzoumltt komoly neheacutezseacutegekbe99 A modern vaacuterosi

taacutersadalom kialakulaacutesaacutenak alapjai azonban csak a reformkorban teremtődhettek meg100

3 A rendi koumlzigazgataacutes reformjaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek Az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes

31 Az oumlnkormaacutenyzat-fogalom sajaacutetossaacutegai

Az oumlnkormaacutenyzaacutes eszmeacutejeacutet illetően megaacutellapiacutethatoacute hogy az 1848 előtti fogalom-rendszerben

nem mutatkozott eacuteles vaacutelasztoacutevonal az aacutellami eacutes az oumlnkormaacutenyzati feladatok az

oumlnkormaacutenyzatok eredeti eacutes az aacutellam aacuteltal raacutejuk ruhaacutezott hataacuteskoumlrei koumlzoumltt Fontos ezt a teacutenyt

94 BAacuteCSKAI (2002) 26-28 95 KAJTAacuteR Istvaacuten Magyar vaacuterosi oumlnkormaacutenyzatok (1848-1918) Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1992 27 96 KAJTAacuteR (1992) 27-36 97 BAacuteCSKAI (2002) 30 98 BAacuteCSKAI (2002) 65-74 99 BAacuteCSKAI (2002) 84 100 BAacuteCSKAI (2002) 123-162 A 19 szaacutezadi vaacuterosok meghataacuterozaacutesaacuteroacutel jogi helyzeteacuteről eacutes a vaacuterosi taacutersadalom

magyarorszaacutegi jellegzetesseacutegeiről ld BAacuteCSKAI Vera Vaacuterosok eacutes vaacuterosi taacuteradalom Magyarorszaacutegon a XIX

szaacutezad elejeacuten Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest1988

36

kiinduloacutepontkeacutent roumlgziacuteteni hiszen a keacutesőbbi vitaacutek soraacuten meghataacuterozoacute eacutervrendszerkeacutent bukkan

fel az egyseacutegesseacuteg koumlvetelmeacutenye

Toumlrveacutenyi rendezeacutest az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk a Kiegyezeacutest koumlvetően nyertek101 A sajaacutet

hataacuteskoumlr ideaacuteja a termeacuteszetjogi gondolkodaacutesra valamint a decentralizaacutecioacute liberaacutelis felfogaacutesaacutera

vezethető vissza amely alapjogot biztosiacutetott nem pusztaacuten az egyes ember szaacutemaacutera hanem a

telepuumlleacutes koumlzoumlsseacutege szaacutemaacutera is A koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzaacutes koumlzjogi tartalommal biacutert abboacutel

kiindulva hogy a telepuumlleacutes a sajaacutet beluumlgyeiben oumlnaacutelloacutean jaacutert el102 Ezen eacutertelmezeacutes

alaacutetaacutemasztaacutesaacutera kiemeleacutesre eacuterdemes egyreacuteszről Balogh Arthur oumlnkormaacutenyzati-fogalom

meghataacuterozaacutesa bdquoaz oumlnkormaacutenyzat az aacutellami veacutegrehajtoacute hatalom szervezete a helyi

veacutegrehajtaacutesrardquo103 maacutesreacuteszről Concha Győző deklaraacutecioacuteja bdquoElvi minőseacutegi kuumlloumlnbseacuteg

orszaacutegos eacutes helyi feladatok koumlzoumltt nincs hellip csak mennyiseacutegi fokozatirdquo104 Megjegyzendő

hogy a Kiegyezeacutes leacutetrejoumltte előtt az Orszaacuteggyűleacutes hataacuterozottan az oumlnkormaacutenyzatisaacutegra mint

az autonoacutemia egyik legleacutenyegesebb elemeacutere alapozott hiszen ez az aacutellaacutespont az

abszolutisztikus aacutellami berendezkedeacutessel a centralizaacutelt koumlzigazgataacutesi rendszerrel szembeni

aacutellaacutesfoglalaacuteskeacutent hatott

Eacuterdemes a vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat egyes sajaacutetossaacutegaival oumlsszefuumlggeacutesben Ereky Istvaacuten

megaacutellapiacutetaacutesaira raacutemutatni amelynek feacutenyeacuteben a municipalistaacutek eacutes a centralistaacutek koumlvetkező

alfejezetben bemutatandoacute vitaacutejaacutenak leacutenyege is jobban megvilaacutegiacutethatoacute Ereky szerint a modern

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg csak a koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok leacuteteacuten eacutes műkoumldeacuteseacuten alapulhat a vaacutermegyei

oumlnkormaacutenyzat a koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatnak csak az uacuten feleacutepiacutetmeacutenye lehet105

32 Municipalistaacutek eacutes centralistaacutek

Hazaacutenkban a 19 szaacutezad első feleacuteben a rendi koumlzigazgataacutes reformjaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek

menteacuten keacutet iraacutenyzat bontakozott ki a municipalistaacutek eacutes a centralistaacutek koumlre A municipaacutelis

101 A koumlzseacutegek belső igazgataacutesaacuteroacutel az 1836 eacutevi 9 tc rendelkezett 102 Az autonoacutemiaacuteval rokon fogalomkeacutent hataacuterozza meg az oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutet dr Osvaacuteth Gyula aki szerint

az oumlnkormaacutenyzat leacutenyege hogy az aacutellampolgaacuterok csoportja oumlnmaga valoacutesiacutetja meg szabad teveacutekenyseacutegeacutevel

ingyenes tiszteletbeli munkaacutejaacuteval az aacutellami akaratot ndash aacutellami feluumlgyelet eacutes iraacutenyiacutetaacutes mellett Ebből koumlvetkezően

az oumlnkormaacutenyzat az aacutellampolgaacuteroknak szabad reacuteszveacutetele az aacutellami veacutegrehajtoacute hatalom gyakorlaacutesaacuteban DR

OSVAacuteTH (1912) 4 103 BALOGH Arthur Toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzatunk hataacuteskoumlre Singer eacutes Wolfner Kiadaacutesa VI Andraacutessy uacutet

10 Budapest 1902 20 104 Ideacutezi BALOGH (1902) 20 Concha Győző oumlnkormaacutenyzatisaacutegot eacuterintő neacutezetei koumlzuumll azonban ki kell teacuterni egy

vitatott aacutellaacutespontjaacutera bdquoA szabadsaacuteg biztosiacutetaacutesa az oumlnkormaacutenyzat főceacutelja gyanaacutent csak az aacutellam beteges

aacutellapotaacuteban lehet - rendes normaacutelis koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt a szabadsaacuteg nem ceacutelja hanem csak koumlvetkezmeacutenye az

oumlnkormaacutenyzatnak azeacutert mert a toumlrveacutenyeit oumlnkormaacutenyzatilag veacutegrehajtoacute nemzet jobban ismeri az aacutellamisaacuteg

koumlvetelmeacutenyeit nagyobb aacutellami gyakorlatra tesz szert s iacutegy a szabadsaacutegra alkalmasabbaacute vaacutelikrdquo Ideacutezi EREKY

(1939) 309 105 EREKY Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzat modern rendszereacutenek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Kuumlloumlnlenyomat a Vaacuterosi

Szemle XXV eacutevfolyamaacuteboacutel Budapest Szeacutekesfővaacuteros Haacutezinyomdaacuteja 10

37

megjeloumlleacutessel kapcsolatban eacuterdemes megjegyezni hogy Magyarorszaacutegon a municipaacutelis

szerkezet tulajdonkeacuteppen a megyei rendszert jelentette tehaacutet nem a vaacuterosokat koumlzseacutegeket

eacutertetteacutek alatta a vaacutermegye szerepeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacutet szolgaacutelta Előbbinek jeles keacutepviselői

voltak Kossuth Lajos eacutes Dessewffy Aureacutel miacuteg az utoacutebbinak Szalay Laacuteszloacute Csengery Antal

Trefort Aacutegoston Kemeacuteny Zsigmond eacutes Eoumltvoumls Joacutezsef Emliacuteteni szuumlkseacuteges azonban azt is

hogy maguk a municipalistaacutek koumlzoumltt is ellentmondaacutesok bukkantak fel A Kossuth Lajos koumlruumll

csoportosult municipalistaacutek ragaszkodtak ahhoz a hituumlkhoumlz hogy a magyar alkotmaacutenyossaacuteg

garanciaacuteja a koumlzponti kormaacuteny beolvasztoacute eacutes germanizaacuteloacute toumlrekveacuteseivel szemben kizaacuteroacutelag a

vaacutermegye lehetett

Ereky Istvaacuten az oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakulaacutesa kapcsaacuten raacutemutatott arra hogy a

municipalistaacutek a vaacutermegye inteacutezmeacutenyeacutet sajnaacutelatos moacutedon nem tetteacutek kritika taacutergyaacutevaacute sem a

teruumllet sem a neacutepesseacuteg nagysaacutega sem az adoacutezaacutesi keacutepesseacuteg koumlzoumltti kuumlloumlnboumlzőseacutegek

szempontjaacuteboacutel106 Kossuth a magyar toumlrteacuteneti alkotmaacutenyt a megyeacutek kiemelkedő szerepe a

municipaacutelis rendszer miatt kiemelkedően nagyra eacuterteacutekelte A vaacutermegye rendszerrel

oumlsszefuumlggeacutesben hangsuacutelyozta hogy egyeduumllaacutelloacute moacutedon funkcionaacuteltak egyreacuteszről a

toumlrveacutenyesseacuteg őrekeacutent az alkotmaacutenyossaacuteg legfőbb garanciaacutejakeacutent ugyanakkor a veacutegrehajtoacute

hatalom gyakorlaacutesaacuteban is kardinaacutelis szerepet toumlltoumlttek be A megyei szerkezet

megvaacuteltoztataacutesaacutet illetően egyetlen moacutedot tartott elfogadhatoacutenak a keacutepviseleti rendszer

bevezeteacuteseacutet107 A szabad kiraacutelyi vaacuterosokra vonatkozoacute uacutejiacutetaacutest a megyei szerkezethez hasonloacute

moacutedon keacutepzelte el amely tartalmaacuteban hasonliacutetott a vaacutermegyei autonoacutemiaacutehoz A szabados

koumlzseacutegek oumlnaacutelloacute koumlvetkuumlldeacutesi jogaacutet ndash mivel a megyeacutet gyengiacutetette volna ndash nem taacutemogatta108

A Szalay Laacuteszloacute koumlreacute toumlmoumlruumllt centralistaacutek a vaacutermegyei szerkezet ellen folytattak aacutedaacutez

kuumlzdelmet hiszen a modernizaacutecioacutet a rendiseacuteg alapinteacutezmeacutenyeacutenek a vaacutermegyei rendszernek a

felszaacutemolaacutesa neacutelkuumll elkeacutepzelhetetlennek tartottaacutek Toumlrekveacuteseik nem pusztaacuten a vaacutermegye109

inteacutezmeacutenyeacutenek megszuumlnteteacuteseacutere szoriacutetkoztak hanem kiterjedtek az egeacutesz aacutellami

berendezkedeacutes ideeacutertve a koumlzseacutegek reformaacutelaacutesaacutera is Eoumltvoumls a koumlzigazgataacutes korabeli

aacutellapotaacuteroacutel eacutes annak fenntarthatatlansaacutegaacutetoacutel szemleacuteletes keacutepet festett Reform c

106 EREKY (1939) 3-5 107 bdquoA keacutepviseleti rendszer kikeruumllhetetlen foumlladata a joumlvendőnek vagy akkeacutent leszuumlnk vagy alkotmaacutenyos

nemzet nem leszuumlnk Ideacutezi RUSZOLY (1997) 22 108 Kossuthnak a koumlzjogi berendezkedeacutessel kapcsolatos felfogaacutesaacutet reformelkeacutepzeleacuteseit toumlbbek koumlzoumltt Ruszoly

Joacutezsef dolgozta fel Alkotmaacuteny eacutes keacutepviselet Kossuth Lajos a koumlzjogi reformokroacutel (1841-1843) c

tanulmaacutenyaacuteban In RUSZOLY Joacutezsef Alkotmaacuteny eacutes hagyomaacuteny Uacutejabb jog- eacutes alkotmaacutenytoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok

JATEPress Szeged 1997 7-23 109 Ereky a vaacutermegyei koumlzigazgataacutest a koumlvetkezőkeacuteppen jellemzi bdquoA koumlzigazgataacutest pl minden egyes

vaacutermegyeacuteben egy erre teljesen alkalmatlan szerv ti a vaacutermegye főpapjainak zaacuteszloacutesurainak maacutegnaacutesainak eacutes

nemeseinek oumlsszesseacutege vagyis a nagyobb vaacutermegyeacutekben egy 5-6000 ezer tagboacutel aacutelloacute ősgyűleacutes iraacutenyiacutetotta eacutes

ellenőrizterdquo EREKY (1939a) 4

38

cikkgyűjtemeacutenyeacuteben Egyreacuteszről a koumlzigazgataacutesi eacutes a biacuteroacutei hataacuteskoumlr elvaacutelasztaacutesaacutenak hiaacutenyaacutet

maacutesreacuteszt a felelősseacutegre vonhatoacutesaacuteg hiaacutenyaacutet harmadreacuteszt pedig a koumlzigazgataacutes szeacutettagoltsaacutegaacutet

eacutes az egyseacuteges iraacutenyiacutetaacutesi viszonyok hiaacutenyossaacutegait kifogaacutesolta110 A modern

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg111 megteremteacuteseacutenek alapjaacutet a centralistaacutek a koumlzseacutegekben laacutettaacutek a

vaacutermegyeacuteket olyan hataacuteskoumlrrel kiacutevaacutentaacutek felruhaacutezni amely alkalmassaacuteg teszi őket arra hogy a

koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzat bdquoelnyomoacuteirdquo helyett annak bdquooltalmazoacuteirdquo legyenek112

A modernizaacutecioacutes toumlrekveacutesek koumlzoumltt meg kell emliacuteteni az 1843-44-es vaacuterosi toumlrveacutenyjavaslatot

A vaacuterosok feletti főfeluumlgyeletet a Helytartoacutetanaacutecs gyakorolta volna azzal hogy a javaslat a

vaacuterosi jogalkotaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben a Helytartoacutetanaacutecs jogosiacutetvaacutenyait a toumlrveacutenyesseacutegi

szempontuacute vizsgaacutelatra szűkiacutetette megszuumlntetve az előzetes joacutevaacutehagyaacutest tehaacutet a megalkotaacutest

koumlvetően a statuacutetumok veacutegrehajthatoacutek Szűk koumlrben hataacuteroztaacutek meg azon oumlnkormaacutenyzati

doumlnteacuteseket amelyeket a Helytartoacutetanaacutecshoz fel kellett terjeszteni joacutevaacutehagyaacutesra

(koumllcsoumlnfelveacutetel vaacuterosi javak elidegeniacuteteacutese uacutej hivatal felaacutelliacutetaacutesa stb) A toumlrveacutenyjavaslat

kapcsaacuten hosszas vitaacutek folytak a vaacutelasztoacutejog keacuterdeacuteseacutet illetőn a cenzus melletti eacuterveleacutes

kuumlloumlnoumlsen eacuterdekesnek bizonyult A javaslat veacuteguumll a keacutet taacutebla koumlzoumltti neacutezetkuumlloumlnbseacutegek miatt

nem keruumllt szentesiacuteteacutesre113

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg modernizaacutecioacutejaacutera iraacutenyuloacute toumlrekveacutesek eacutertelemszerűen eacuterintetteacutek a

főispaacutensaacuteg inteacutezmeacutenyeacutet is a koraacutebbiakban kialakiacutetott hataacuteskoumlrei tarthatatlannaacute vaacuteltak Mind

az 1848 eacutevi mind pedig az 1867 eacutevi rendezeacutes a főispaacuten szemeacutelyeacutevel szerepkoumlreacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben is vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezett114

110 Ehelyuumltt Eoumltvoumlsnek a koumlzigazgataacutesroacutel 1846-ban alkotott aacuteltalaacutenos leiacuteraacutesaacutet eacuterdemes ideacuteznuumlnk bdquoA kormaacuteny

reacuteszeacuteről Cancellaria Helytartoacutetanaacutecs s bizonyos tekintetben az udvari kincstaacuter s hadi tanaacutecs az orszaacuteg reacuteszeacuteről

oumltvenkeacutet megye ez paacuter szabad keruumllet s negyvenheacutet kiraacutelyi vaacuteros melyek koumlzuumll mindenik sajaacutet eacutes sokszor

vaacuteltozoacute elvek szerint administraacutel - ez volna keacutepe koumlzigazgataacutesunknak ha ti a tapasztalaacutes nem mutatnaacute hogy

meacuteg az egyes jaacuteraacutesok szolgabiraacutei is sajaacutet neacutezeteiket s buzgoacutesaacutegukat koumlvetve a mennyire hataacuteskoumlruumlk terjed

megyeacutejuumlk hataacuterozataitoacutel kedvoumlk szerint elteacuternekrdquo Ezzel oumlsszefuumlggeacutesben keacutesőbb megjegyezte bdquohellipkeacutetseacutegtelen

hogy oly orszaacuteg melynek administratioacutejaacuteban semmi egyseacuteg nincs s hol minden toumlrveacutenynek mikeacutenti veacutegrehajtaacutesa

52 szabadon tanaacutecskozoacute testuumllettől fuumlgg rendre nem szaacutemolhatrdquo B EOumlTVOumlS Joacutezsef Reform Maacutesodik kiadaacutes

Pest 1868 Kiadja Raacuteth Moacuter 11-12 eacutes 44 111 Eoumltvoumls az bdquooumlnkormaacutenyzaacutes eszmeacutejeacutenek keacutet koumlvetkezmeacutenyeacutetrdquo hataacuterozta meg bdquoElőszoumlr hogy azoknak kiket

valamely taacutergy eacuterdekel annak inteacutezeacuteseacuteben reacuteszoumlk legyen Maacutesodszor hogy azokon kivuumll kiket a taacutergy eacuterdekel

senki az inteacutezkedeacutesbe be ne folyhassonrdquo Ezen megaacutellapiacutetaacutesa alapjaacuten kizaacutertnak tartotta a selfgovernment

eszmeacutejeacutenek megvaloacutesulaacutesaacutet a megyei szerkezetet illetően B EOumlTVOumlS (1868) 25 112 Szalay Csengery Eoumltvoumls a vaacutermegyei rendszert akkeacutent jellemezte hogy az egy bdquoolyan politikai architektura

amely a pyramist csuacutecsaacutera aacutelliacutetja s a koumlzseacutegrendszer csiraacuteja neacutelkuumll municipalistaacutenak mondja azeacutert mert az eacutepuumllet

első emelete ti a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok hellip a koumlzseacutegi eacutelet legparaacutenyibb luumlkteteacuteseacutet is gaacutetloacute centralizaacutecioacutenak a

lakhelyeirdquo EREKY (1939a) 10 113 KAJTAacuteR (1992) 36-44 114 A főispaacuteni jogaacutellaacutes megvaacuteltoztataacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben Ereky a koumlvetkező ellentmondaacutes emelte ki bdquoA reacutegi

eacutertelemben vett főispaacutenokat biacutezni meg a kormaacuteny keacutepviseleteacutevel lehetetlen volt mert felelős kormaacuteny eacutes oumlroumlkoumls

- vagy pedig tisztseacutegeikben eacuteletfogytig megmaradoacute tisztviselők oumlsszefeacuterhetetlenekhelliprdquo EREKY (1908) 133

39

33 Az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute toumlrveacutenyalkotaacutes 1848-ban

Az oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő toumlrveacutenyhozaacutes 1848-ban fenntartotta a megleacutevő oumlnkormaacutenyzati

tagozoacutedaacutest a vaacutermegyerendszert A toumlrveacutenyhozaacutes legfontosabb inteacutezkedeacuteskeacutent toumlrveacutenybe

iktatta a modern eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacutegra vonatkozoacute alapelveket alapvető

rendelkezeacuteseket azonban a tovaacutebbi szabaacutelyozaacutesokra nem keruumllt sor A legfontosabb

vaacuteltozaacutesok az oumlnkormaacutenyzati rendszer reformfolyamataacuteban a koumlvetkezőkben oumlsszegezhetők

Az 1848 eacutevi XVI tc a vaacutermegye szervezeteacuteben fordulatot ideacutezett elő megszuumlntette az

bdquoősgyűleacutesi szervezetetrdquo ezaacuteltal a vaacutermegye rendi jellege is megszűnt Az ősgyűleacutesi szervezet

megszuumlnteteacutese szuumlkseacutegkeacuteppen hataacuteskoumlri aacutetalakulaacutessal is egyuumlttjaacutert115 A vaacutermegyeacutet mint

inteacutezmeacutenyt ugyanakkor nem szuumlntette meg bdquoa reacutegiből teremtette meg az uacutej vaacutermegyeacutetrdquo116 A

megyei hatoacutesaacuteg gyakorlataacuteroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny előiacuterta koumlzgyűleacutesek tartaacutesaacutet eacutes egy bdquonagyobb

szaacutemuacute aacutellandoacute bizottmaacutenyrdquo leacutetrehozaacutesaacutet amely bdquomindazon hatoacutesaacutegot fogja ideiglenesen

gyakorolni melly toumlrveacuteny s alkotmaacuteny szerint a megyei koumlzgyuumlleacuteseket minden tekintetben

illetirdquo117

Az ezt koumlvető időszak szuumlkseacutegszerű aacutetalakiacutetaacutes egyik kivaacuteltoacute okaacuteroacutel Ereky Istvaacuten iacutegy iacutert

bdquoAzoknak a toumlrveacutenyeknek veacutegrehajtaacutesaacutet amelyeket a reacuteszben neacutepkeacutepviseleti alapon vaacutelasztott

orszaacuteggyűleacutes az ipar a kereskedelem eacutes a forgalom emeleacutese az aacuteltalaacutenos eacutes araacutenyos

teherviseleacutes szabaacutelyozaacutesa s az egyetemes eacutes szemeacutelyes honveacutedelmi koumltelezettseacuteg gyakorlati

megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben akart alkotni ndash nem biacutezhattuk toumlbbeacute a passiv ellenaacutellaacutes korlaacutetlan

gyakorlataacutehoz szokott nemesi ősgyűleacutesek tetszeacuteseacutere a melyeknek eacuterdekeivel ezek az uacutej

toumlrveacutenyek igen gyakran ellenteacutetbe keruumlltek volnardquo118

Leacutenyeges vaacuteltozaacutest hoztak azonban e reformok a kivaacuteltsaacutegok eacutes mentesseacutegek

megszuumlnteteacuteseacutevel A koumlzseacuteg hatoacutesaacutega kiterjedt a teruumlleteacuten leacutevő minden ingatlanra a

jobbaacutegykoumlzseacutegek kikeruumlltek a foumlldesuacuter hatoacutesaacutega aloacutel iacutegy az oumlnkormaacutenyzat magaacutenjogi jellege

megszűnt A rendi korszakban a koumlzseacutegi vaacuterosi vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzatokban kizaacuteroacutelag

azok vehettek reacuteszt akik rendi hovatartozaacutesa azonos volt119 Az oumlnkormaacutenyzatok ezaacuteltal

bdquoszemeacutelyes egyesuumlleacutesbőlrdquo teruumlleti egyseacutegekkeacute vaacuteltak A neacutepkeacutepviseleti elv azonban csak

115 ld reacuteszletesen STIPTA Istvaacuten Az első polgaacuteri kori vaacutermegyetoumlrveacuteny (1848XVItc) Acta Juridica et Politica

Tomus XLII Fasciculus 5 Szeged 1992 116 EREKY (1908) 16 117 1848 eacutevi XVI tc 2 sect c)-d) pont Az aacutellandoacute bizottmaacutenyok megbiacutezataacutesa egeacuteszen 1870 eacutevi XLII tc hataacutelyba

leacutepeacuteseacuteig tartott STIPTA (1992) 4 118 EREKY Istvaacuten A magyar helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzat Vaacutermegyeacutek eacutes koumlzseacutegek I koumltet Budapest Grill

Kaacuteroly Koumlnyvkiadoacute-Vaacutellalata 1910 15 119 A rendi hovatartozaacutes renden beluumlli egyseacuteget jeloumllt elsősorban a rendi hovatartozaacutes maacutesodsorban pedig ezen

beluumll a reacuteteghez tartozaacutes a meghataacuterozoacute pl csak a patriacuteciusok a vaacuterosban de minden publikaacutelt nemes a

vaacutermegyeacuteben

40

korlaacutetozottan valoacutesulhatott meg a rendezett tanaacutecsuacute eacutes a szabad kiraacutelyi vaacuterosokban valamint a

szabad keruumlletekben eacutes a vaacutermegyeacutekben

A legnagyobb horderejű vaacuteltozaacutes a koumlvetvaacutelasztaacutes eacutes az utasiacutetaacutesadaacutesi jog megszuumlnteteacutese volt

az Alsoacutetaacutebla felszabadult a vaacutermegyeacutek befolyaacutesa aloacutel iacutegy a centralistaacutek egyik legfontosabb

toumlrekveacutese megvaloacutesulhatott

A szabad kiraacutelyi vaacuterosok ugyanazokat a jogosiacutetvaacutenyokat megkaptaacutek mint a vaacutermegyeacutek A

szabad kiraacutelyi vaacuterosokroacutel szoacuteloacute 1848 eacutevi XXIII tc a vaacuterosok jogaacutellaacutesaacuteval kapcsolatban

tartalmazott rendelkezeacuteseket Haacuterom vaacuterosi kategoacuteriaacutet aacutelliacutetott fel a kisvaacuterost a koumlzeacutepvaacuterost eacutes

a nagyvaacuterost (4 sect) A vaacutelasztoacutejog teruumlleteacuten kuumlloumlnboumlző cenzusokat hataacuterozott meg miacuteg a

kuumlloumlnboumlző vaacuterosi igazgataacutesi szerveket a toumlrveacuteny előiacuteraacutesai szerint kellett leacutetrehozni

Az aacuteprilisi toumlrveacutenyek a vaacuterosok jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacutese tereacuten jelentettek valoacutedi reformot

kuumlloumln kiemelten a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joggal rendelkező szabad kiraacutelyi vaacuterosok valamint a

baacutenyavaacuterosok a szabaacutelyokat alkalmazoacute nagyobb vaacuterosok koumlreacuteben Ezeken a helyeken

nyiacutelhatott eseacutely a toumlrveacutenyi rendezeacutes eredmeacutenyekeacutent a polgaacuteri eacutertelemben vett

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg gyakorlaacutesaacutera A vaacuterosi toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok fuumlggetlenneacute vaacuteltak a

vaacutermegyeacutetől

Az ősiseacuteg eltoumlrleacutese az uacuterbeacuteri tartozaacutesok megszuumlnteteacutese kivaacuteltotta a koumlzseacutegek joghatoacutesaacutega

aloacuteli rendi alapuacute mentesseacutegek megszűneacuteseacutet A jobbaacutegykoumlzseacutegeknek a foumlldesurak hatoacutesaacutega

aloacuteli felszabadulaacutesa eredmeacutenyezte a koumlzjogi eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapjaacutet A

jobbaacutegykoumlzseacutegek a vaacutermegyeacutek joghatoacutesaacutega alaacute keruumlltek Az 1848-as reformok a territorialitaacutes

elveacutet tetteacutek kizaacuteroacutelagossaacute a koumlzseacutegek a vaacuterosok eacutes a vaacutermegyeacutek eseteacuteben is a lakoacuteneacutepesseacuteg

ettől kezdődően a teruumllethez kapcsoloacutedott

Az 1848-as toumlrveacutenyi reformok azonban csupaacuten reacuteszlegesen valoacutesulhattak meg a

szabadsaacutegharc bukaacutesa megakadaacutelyozta az oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutera vonatkozoacute

normarendszer eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet A Kiegyezeacutest koumlvető koumlzjogi rendezeacutes reacuteszben visszateacutert az

1848-as alapokhoz amely a keacutesőbbiekben keruumll kifejteacutesre

35 A neoabszolutizmus korszaka

Magyarorszaacutegon koraacutebban a kiraacutely az uralkodoacutei veacutegrehajtoacute hatalmaacutet az orszaacuteg toumlrveacutenyeinek

eacutes szokaacutesainak megfelelően gyakorolhatta Az 1848-49-es szabadsaacutegharc bukaacutesaacutet koumlvetően e

hatalomgyakorlaacutes alapvetően megvaacuteltozott A rendi alkotmaacutenyt felvaacuteltoacute 1849 III 4-i

alkotmaacutenyleveacutel120 az olmuumltzi alkotmaacuteny mint az osztraacutek csaacuteszaacutersaacuteg alkotmaacutenya nem ismerte

120 I Ferenc Joacutezsef aacuteltal adomaacutenyozott olmuumltzi alkotmaacuteny mely Magyarorszaacuteg tekinteteacuteben ugyan hataacutelyba

leacutepett de alkalmazaacutesaacutera nem keruumllt sor

41

el a magyar koumlzponti eacutes helyi szerveket Reacutecsi Emil iacutegy iacutert erről bdquoAz oumlsszes

kormaacutenyszervezet s igazgataacutes műkoumldeacutes legfőbb alapelve a birodalom monarchikus alakzata

eacutes aacutellam egyseacutegerdquo A veacutegrehajtoacute hatalom egyseacutegesseacutege tekinteteacuteben megaacutellapiacutetotta hogy bdquoA

birodalomban annak csak egy alanya van mert kizaacuteroacutelag a csaacuteszaacutert illeti ki veacutegrehajtoacute

hatalmaacutet neki felelős miniszterei s az ezeknek alaacuterendelt hivatalnokok eacutes tisztviselők aacuteltal

gyakoroljardquo121 A koumlzigazgataacutes teruumlleteacuten a centralizaacutecioacute eacuterveacutenyesuumllt aacutellami keacutezbe keruumllt a

koraacutebbi vaacutermegyei eacutes vaacuterosi igazgataacutes szaacutemos teruumllete azonban az abszolutisztikus

centralizaacutecioacute az adminisztraacutecioacute teruumlleteacuten modernizaacutecioacutet is eredmeacutenyezett122

Magyarorszaacutegot oumlt teruumlleti egyseacutegre osztottaacutek fel tartomaacutenyi jogokat biztosiacutetva az egyes

reacuteszek szaacutemaacutera123 Ugyanakkor a koumlzseacutegeknek az oumlnkormaacutenyzathoz valoacute jogaacutet alapjogkeacutent

biztosiacutetotta124 Az 1853 januaacuter 19-eacuten kelt rendelet125 a magyar alkotmaacutenyossaacuteg eacutes a

partikularizmus megszuumlnteteacuteseacutehez vezetett azaacuteltal hogy a csaacuteszaacuteri rendelkezeacutes toumlbbek koumlzoumltt

szabaacutelyozta a magyarorszaacutegi helyhatoacutesaacutegi rendszert a megyei hatoacutesaacutegok eacutes szolgabiacuteroacutei

hivatalok szervezeteacutet eacutes hataacuteskoumlreacutet A veacutegletekig centralizaacutelt rendszerben a magyar kiraacutelysaacuteg

teruumlleteacutet tehaacutet oumlt keruumlletre osztottaacutek be a keruumlletek megyeacutekre (7-10 megye keruumlletenkeacutent

oumlsszesen 43) a megyeacutek pedig jaacuteraacutesokra (244) tagozoacutedtak

httpalexonbacatcgi-contentalexaid=rgbampdatum=1849ampsize=45amppage=287 121 REacuteCSI Emil Koumlzigazgataacutesi toumlrveacutenytudomaacuteny keacutezikoumlnyve az ausztriai birodalmi toumlrveacutenyhozaacutes jelen aacutellaacutesa

szerint kuumlloumlnoumls tekintettel Magyarorszaacutegra Első koumltet Pest 1854 Heckenast Gusztaacutev sajaacutetja 18-19 122 KAJTAacuteR (1992) 56 123 bdquo1 sect Az ausztriai csaacuteszaacutersaacuteg koumlvetkező koronatartomaacutenyokboacutel aacutell Az Enns feletti s alatti ausztriai

főherczegseacuteg- salzburgi herczegseacuteg- steyer herczegseacuteg- illyriai kiraacutelysaacutegboacutel mely a karinthiai s krajnai

herczegseacuteg- goumlrczi eacutes gradiskai herczegseacutegi groacutefsaacuteg- istriai őrgroacutefsaacuteg s Trieszt vaacuterosaacuteboacutel eacutes ennek keruumlleteacuteből

aacutell - a tyroli eacutes vorarlsbergi herczegseacutegi groacutefsaacuteg csehorszaacutegi kiraacutelysaacuteg- morva őrgroacutefsaacuteg- felső eacutes alsoacute szileacuteziai

herczegseacuteg- galicziai eacutes lodomeri kiraacutelysaacutegokboacutel az auschivitzi eacutes zatori herczegseacutegek- s krakkoacutei

nagyherczegseacuteg- a bukovinai herczegseacuteg dalmaacutet- horvaacutet- s toacutetorszaacutegi kiraacutelysaacutegokboacutel a horvaacutet tengermelleacutek-

Fiume vaacuterosa - s a hozzaacute tartozoacute keruumllet a magyarorszaacutegi kiraacutelysaacuteg erdeacutelyi nagyherczegseacutegből benne foglalva a

Szaacuteszfoumlldet eacutes az ismeacutet bekebelezett Kraszna Koumlzeacutepszolnok eacutes Zaraacutendmegyeket Kővaacuter videacutekeacutet s Zilah vaacuterosaacutet

a hataacuterőrvideacutekek eacutes a lombaacuterd-velenczei kiraacutelysaacutegboacutelrdquo 124 bdquoIV FEJEZET A koumlzseacutegről 33 sect A koumlzseacutegnek alapjogokul biztosittatnak a) keacutepviselőinek megvaacutelasztaacutesa b)

uj tagoknak felveacutetele a koumlzseacuteg koumlreacutebe c) uumlgyeinek oumlnaacutelloacute kezeleacutese d) haacuteztartaacutesa eredmeacutenyeinek nyilvaacutenitaacutesa s

szabaacutelykint e) keacutepviselői taacutergyalaacutesainak nyilvaacutenossaacutega A koumlzseacutegek ezen alapjogainak bővebb meghataacuterozaacutesa s

kuumlloumlnoumlsen valamely koumlzseacuteg koumlreacutebe elveacutetel iraacutenti felteacutetelek a koumlzseacutegi toumlrveacutenyekben foglaltatnakrdquo

httpmajteltehuTanszekekMajtMagyar20JogtorteNETmagyarazatokolmutzialkotmanyhtm (20150428) 125 A rendelet Magyarorszaacuteg szeacutettagolaacutesaacutenak veacuteglegesiacuteteacuteseacutere iraacutenyult A megyehatoacutesaacutegok jogkoumlre vaacuteltozatlan

maradt szaacutemuk azonban tovaacutebb csoumlkkent Aacutervaacutet Turoacuteccal Csanaacutedot pedig Beacutekeacutessel vontaacutek oumlssze Jaacuteraacutesi szinten

a koumlzigazgataacutesi eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szolgabiacuteroacutesaacutegokat a koumlzponti tisztaacuten politikai jaacuteraacutesok kiveacuteteleacutevel

oumlsszevontaacutek eacutes uacutegynevezett vegyes szolgabiacuteroacutesaacutegokat hoztak leacutetre Albrecht főherceg a meacuteg 1852 juacutelius 19-eacuten

kiadott rendelete eacutertelmeacuteben a megyehatoacutesaacutegok alaacute vonta az eddig foumlldesuacuteri joghatoacutesaacuteg alaacute tartozoacute koumlzseacutegeket

iacutegy a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok a teruumlletuumlkoumln talaacutelhatoacute koumlzseacutegek teljes joguacute első fokuacute koumlzigazgataacutesi politikai eacutes

joghatoacutesaacutegaacutevaacute vaacuteltak Az uacutej jaacuteraacutesi beosztaacutes 1854 aacuteprilis 29-eacuten leacutepett eacuteletbe PAP Joacutezsef bdquoEacuten is a passziacutev

ellenaacutelloacutek egyike voltam helliprdquo A vaacutermegye eacutes hivatalnokai a reformkor veacutegeacutetől a Bach-rendszer bukaacutesaacuteig

httpwwwaetashu2000_1-22000-1-2-06htmP1517_580545httpalexonbacatcgi-

contentalexapm=0ampaid=rgbampdatum=18530004ampseite=00000015ampsize=45

42

A legfőbb kormaacutenyzoacutehatoacutesaacutegot a Helytartoacutesaacuteg jelentette amelynek a hataacuteskoumlre az egeacutesz

politikai koumlzigazgataacutest tehaacutet a beluumlgyi koumlzigazgataacutest a rendeacuteszetet a vallaacutes eacutes koumlzoktataacutes

uumlgyeacutet a foumlldműveleacutesuumlgyi kereskedelmi eacutes ipari koumlzigazgataacutest valamint az eacutepiacuteteacuteszeti uumlgyeket

A helytartoacutesaacuteg igazodva az oumlt keruumllethez ot osztaacutelyban műkoumldoumltt (Budaacuten Pozsonyban

Sopronban Kassaacuten eacutes Nagyvaacuteradon) A politikai koumlzigazgataacutes szervezete veacutegső soron a

csaacuteszaacuter utasiacutetaacutesai alapjaacuten jaacutert el

A megyei hatoacutesaacutegok eacuteleacuten uacuten megyefőnoumlkoumlk aacutelltak hataacuteskoumlruumlk kiterjedt a beluumlgyi

koumlzigazgataacutesra az igazsaacuteguumlgyi koumlzigazagataacutes egyes teruumlleteire valamint eljaacutert az adoacuteuumlgyi

igazgataacutest eacuterintő uumlgyekben A jaacuteraacutesokban műkoumldő szolgabiacuteroacutei hivatal a koumlvetkező uumlgyekben

jaacutert el politikai eacutes igazsaacuteguumlgyi koumlzigazgataacutes az adoacutehivatalok műkoumldeacuteseacutenek ellenőrzeacutese

jogvitaacutekban iacuteteacutelkezett

A neoabszolutizmus korszakaacuteban a francia mintaacutera kieacutepiacutetett koumlzpontosiacutetaacutes mellett a koraacutebbi

oumlnkormaacutenyzati szervek nem leacutetezhettek

Az 1860 oktoacuteber 20-aacuten kiadott Oktoacuteberi Diploma amellett hogy centralisztikus

inteacutezkedeacuteseket tartalmazott toumlbb teruumlleten elismert bizonyos fokuacute autonoacutemiaacutet iacutegy a

vaacutermegyei oumlnaacutelloacutesaacuteg szempontjaacuteboacutel is vaacuteltozaacutest eredmeacutenyezett azaacuteltal hogy a megyei szervek

visszaaacutelliacutetaacutesra keruumlltek Ezek eacuteleacuten azonban bdquocsaacuteszaacuteri megyefőnoumlkoumlk aacutellottak akik Bach eacutes

taacutersainak rendeleteit a legnagyobb erőszak aacuteraacuten is foganatosiacutetani toumlrekedtekrdquo126

4 A Kiegyezeacutest koumlvető rendezeacutes a modern polgaacuteri koumlzigazgataacutes alapjainak

megteremteacutese

A kiegyezeacutest koumlvető rendezeacutes toumlrteacuteneti paradigmavaacuteltaacutest eredmeacutenyezett az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia egyes alkotoacuteelemeit illetően hiszen a vaacuteltozaacutesokat az oumlnkormaacutenyzatok

jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacuteseacutet koumlvetően a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegi korszakban a vaacutermegyeacutek

biacuteraacuteskodaacutesban betoumlltoumltt funkcioacuteja megszűnt az orszaacutegos toumlrveacutenyhozoacute testuumllet leacutetrehozaacutesaacuteban

maacuter nem műkoumldhettek koumlzre iacutegy orszaacutegos uumlgyekben sem hozhattak doumlnteacuteseket A rendi

oumlnkormaacutenyzatisaacutegboacutel a modern polgaacuteri oumlnkormaacutenyzatok kialakulaacutesaacutenak leacutepeacutesei a

koumlvetkezőkben keruumllnek felvaacutezolaacutesra

A nemesi vaacutermegye eacutes a polgaacuteri oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti toumlrteacuteneti paradigmavaacuteltaacutes leacutenyegeacutet

Ereky Istvaacuten a koumlvetkezőkeacuteppen hataacuterozta meg bdquoAz oumlnkormaacutenyzat s kuumlloumlnoumlsen ennek

territoriaacutelis alakja ti a koumlzseacutegi eacutes a vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat hellip a sok eacutevszaacutezad oacuteta tartoacute

fejlődeacutes folyamaacuten rendkiacutevuumlli vaacuteltozaacutesokon ment aacutetrdquo127 A rendi korszak oumlnkormaacutenyzatai eacutes a

126 LAURINGER Ernő Koumlzinteacutezmeacutenyeink toumlrteacuteneti fejlődeacutese Szentgotthaacuterd eacuten Wellison Beacutela Kiadaacutesa 127 EREKY (1939) 352

43

modern polgaacuteri aacutellam oumlnkormaacutenyzatai koumlzoumltti fő kuumlloumlnbseacuteget iacutegy eacuterzeacutekeltette bdquoA rendi vilaacuteg

koumlzjogi oumlnkormaacutenyzata tehaacutet nemcsak a helyi hanem a helyileg inteacutezhető orszaacutegos eacuterdekű

koumlzigazgataacutest eacutes igazsaacutegszolgaacuteltataacutest sőt a toumlrveacutenyhozaacutesban valoacute reacuteszveacutetelt is feloumllelte ndash az

oumlnkormaacutenyzat egyszerre koumlzigazgataacutesi eacutes alkotmaacutenyjogi oumlnkormaacutenyzat volt ndashs ha nem is

bontotta meg a rendi aacutellam egyseacutegeacutet de oly nagy araacutenyuacute partikularizmust ideacutezett elő amilye a

mai modern aacutellamokban elkeacutepzelni nem lehetrdquo128 A modern oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fogalmaacutenak

meghataacuterozaacutesakor az oumlnrendelkezeacutesi jog tartalmaacuteboacutel indult ki nevezetesen bdquoAz

oumlnkormaacutenyzati alakulatok desztinataacuteriusait ndash vagyis a territoriaacutelis alakulatoknaacutel a neacutepet hellip ndash

az oumlnrendelkezeacutesi jog csakis a helyi eacuterdekű vagy a kuumlloumlnleges koumlzigazgataacutes uumlgyeiben illet

meg ndash s eacutep ezeacutert oumlnkormaacutenyzatuk is csak ezekre vonatkozoacutelag tehaacutet az oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlruumlkben

lehet ndash az iraacutenyiacutetott eacutes a politikai hataacuteskoumlr tereacuten ellenben oumlnkormaacutenyzatuk nem lehetrdquo129

Az autonoacutemia keacuterdeacuteseacutenek taacutergyalaacutesakor eacuterinteni szuumlkseacuteges a vaacutelasztoacutejog keacuterdeacuteseacutet is A

reformkorban a vaacutermegyei autonoacutemia kapcsaacuten kibontakozott vitaacutek egyik fő koumlveteleacutese a

vaacutelasztoacutejog kiterjeszteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutege a neacutepkeacutepviselet elveacutenek mineacutel teljesebb koumlrű

megvaloacutesulaacutesa Eoumltvoumls Joacutezsefet ideacutezve bdquoHogy azonban a keacutepviseleti rendszertől uumldvoumls

eredmeacutenyeket vaacuterhassunk szuumlkseacuteg miszerint az valoacuteban keacutepviseleti rendszer legyen eacutes ne

csak annak neveztesseacutekhelliprdquo130

41 Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes eacutes a koumlzigazgataacutes szeacutetvaacutelasztaacutesa

A vaacutermegyei autonoacutemia integraacutens reacuteszekeacutent a vaacutermegyeacutek eacutevszaacutezadokon keresztuumll gyakoroltaacutek

az igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi jogkoumlrt Ennek kapcsaacuten megemliacutetendő hogy a koumlzigazgataacutes eacutes a

biacuteraacuteskodaacutes mint aacutellamhatalmi aacutegak elvaacutelasztaacutesaacutenak elveacutevel oumlsszefuumlggeacutesben az angol

alkotmaacuteny peacuteldaacutejaacuten keresztuumll ndash Montesquieu nyomaacuten ndash eacuterzeacutekelhető hogy az a

hatalomkoncentraacutecioacute veszeacutelyeacutenek a csoumlkkenteacuteseacutere iraacutenyult Montesquieu az aacutellamhatalmi

aacutegak elvaacutelasztaacutesaacutenak elveacutet Locke nyomaacuten aacutelliacutetotta fel hangsuacutelyozta az elvaacutelasztaacutes

szuumlkseacutegesseacutegeacutet valamint beiktatta a biacuteroacutei hatalmat131 A hatalommegosztaacutes elveacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben Alexis de Tocquville a demokratikus kormaacutenyzatot a koumlvetkezőkeacuteppen

modellezte bdquoHa hellip felteacutetelezuumlnk egy olyan toumlrveacutenyhozoacute testuumlletet amelyik oumlsszeteacuteteleacuteben a

toumlbbseacuteg keacutepviseli de meacutegsem szolgaacutelja szuumlkseacutegkeacuteppen annak szenvedeacutelyeit egy olyan

veacutegrehajtoacute hatalmat melynek oumlnaacutelloacute hataacutes-eacutes jogkoumlre van s egy biacuteroacutei hatalmat mely

128 EREKY (1939) 353-354 129 EREKY (1939) 376-377 130 B EOumlTVOumlS (1868) 113 131 BIBOacute Istvaacuten Az aacutellamhatalmak elvaacutelasztaacutesa egykor eacutes most (Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute 1947 januaacuter 13-aacuten) In

BIBOacute Istvaacuten Vaacutelogatott tanulmaacutenyok Maacutesodik koumltet 1945-1949 Magvető Koumlnyvkiadoacute Budapest 1986 (szerk

HUSZAacuteR Tibor) 377-380

44

fuumlggetlen a maacutesik kettőtől ndash akkor is demokratikus kormaacutenyzatroacutel van szoacute csak a zsarnoksaacuteg

szaacutemaacutera nem nyiacutelik szinte semmi lehetőseacutegrdquo132 Ez a veszeacutely Biboacute Istvaacuten aacutellaacutespontjaacutet alapul

veacuteve leginkaacutebb a veacutegrehajtoacute hatalom eseteacuteben eacuterveacutenyesuumllhetett

A toumlrveacutenyhozoacute eacutes veacutegrehajtoacute hatalom gyakorlaacutesaacuteroacutel rendelkező 1790 eacutevi 12 tc eacutertelmeacuteben az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes fuumlggetlenseacutege a politikai igazgataacutestoacutel maacuter ugyan eacuterveacutenyesuumllt azonban a

funkcioacutek ellaacutetaacutesaacutenak szervezeti elkuumlloumlniacuteteacutese nem toumlrteacutent meg A neoabszolutizmus idejeacuten

alapelvkeacutent eacuterveacutenyesuumllt az aacutellam műkoumldteteacuteseacuteben az igazgataacutes elvaacutelasztaacutesa az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutestoacutel melynek szervezeti keretei is kialakiacutetaacutesra keruumlltek133

A polgaacuteri korszak biacuteroacutesaacutegi szervezeteacutenek kieacutepiacuteteacuteseacutet 1861-től kezdődően toumlbb inteacutezkedeacutes is

megelőzte Ezek koumlzuumll kiemelkedik az a Ferenc Joacutezsef aacuteltal oumlsszehiacutevott bizottsaacuteg amelynek

feladata a magyar igazsaacutegszolgaacuteltataacutes szervezeteacutevel oumlsszefuumlggő javaslataacutenak kidolgozaacutesa eacutes

az uralkodoacute eleacute terjeszteacutese volt A munka eredmeacutenyekeacutent megalkotaacutesra keruumlltek az Ideiglenes

Toumlrveacutenykezeacutesi Szabaacutelyok Az uacuteriszeacutek inteacutezmeacutenyeacutenek visszaaacutelliacutetaacutesaacutera azonban nem keruumllt sor

Fenntartottaacutek az uacuterbeacuteri biacuteroacutesaacutegokat megmaradtak a megyei toumlrveacutenyszeacutekek ily moacutedon a

megyei autonoacutemiaacutet ezek az inteacutezkedeacutesek nem eacuterintetteacutek134

Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes korszerű formaacutejaacutenak megteremteacutese azonban tovaacutebbi leacutepeacuteseket tett

indokolttaacute toumlrveacutenyi megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak első eacutes legfontosabb momentuma a biacuteroacutei hatalom

gyakorlaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1869 eacutevi IV tc elfogadaacutesa volt135 Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes eacutes a

koumlzigazgataacutes elkuumlloumlniacuteteacuteseacuteről a biacuteraacutek jogaacutellaacutesaacuteroacutel rendelkező toumlrveacutenyjavaslat paraacutezs vitaacutekat

vaacuteltott ki a javaslat taacutemogatoacutei eacutes ellenzői koumlzoumltt A legnagyobb seacuterelmet a koumlzigazgataacutes eacutes

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes szeacutetvaacutelasztaacutesa veacutegrehajtaacutesaacutenak moacutedja okozta hiszen nem a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacuteseacutevel egyidejűleg keruumllt sor a javaslat előterjeszteacuteseacutere

A javaslat ellen protestaacuteloacutek a bdquomegyei autonoacutemia toumlnkreteacutetelekeacutentrdquo eacuterteacutekelteacutek hangsuacutelyoztaacutek

az bdquoalkotmaacuteny veacutedbaacutestyaacuteinakrdquo tekintett megyeacutek szupremaacuteciaacutejaacutet koumlvetelteacutek a megyei

oumlnkormaacutenyzati szervek tovaacutebbi jelentős jogkoumlroumlkkel valoacute felhatalmazaacutesaacutet elfogadhatatlannak

minősiacutetetteacutek a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi tisztviselők igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi feladatainak megszuumlnteteacuteseacutet

eacutes kuumlloumlnoumlsen a biacuteroacutevaacutelasztaacutes jogaacutenak elveacuteteleacutetrdquo136 Deaacutek Ferenc a keacutepviselőhaacutezi vitaacuteban

leszoumlgezte hogy bdquohellipa megyeacutek nem koordinaacutelt testuumlletek a staacutetus hatalom iraacutenyaacuteban hanem

132 TOCQUEVILLE (1993) 364 133 REacuteCSI (1854) 24-26 134 BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos ndash VARGA Endre A magyar biacuteroacutesaacutegi szervezet eacutes a perjog toumlrteacutenete

Zalaegerszeg 1996 211-215 STIPTA Istvaacuten A magyar biacuteroacutesaacutegi rendszer toumlrteacutenete Multiplex Media ndash Debrecen

UP Debrecen 1997 122 135 A toumlrveacuteny roumlgziacutetette hogy bdquo1 sect Az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a koumlzigazgataacutestoacutel elkuumlloumlniacutettetik Sem a koumlzigazgataacutesi

sem a biacuteroacutei hatoacutesaacutegok egymaacutes hataacuteskoumlreacutebe nem avatkozhatnakrdquo 136 MAacuteTHEacute Gaacutebor A magyar burzsoaacute igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi szervezet kialakulaacutesa 1867-1875 Akadeacutemiai Kiadoacute

1982 37

45

olyan testuumlletek melyek az oumlsszes kormaacutenyzati rendszernek alkatreacuteszeacutet keacutepezik melyeknek az

aacutellam a kormaacutenyzati ceacutelszerűseacutege tekinteteacuteben is autonoacutemiaacutet adott tovaacutebbaacute a megyeacutek nem

foumlderatiacutev reacuteszei az oumlsszes aacutellamnak s nem biacuterhatnak az aacutellamtoacutel elkuumlloumlnoumlzoumltt vagy azzal

eacuteppen ellenkező jogokkal hellipmiacuteg az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes a politikai koumlzigazgataacutestoacutel e nem

vaacutelasztatik Magyarorszaacutegon a joacute koumlzigazgataacutes lehetetlenrdquo137 A megyeacutek toumlbbseacutege felleacutepett a

toumlrveacutenyjavaslat majd ezt koumlvetően a szentesiacutetett toumlrveacuteny ellen Arra is eacuterdemes raacutemutatni

hogy a toumlrveacuteny nem teremtette meg koumlvetkezetesen a koumlzigazgataacutesi eacutes a biacuteroacutesaacutegra tartozoacute

uumlgyek szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet meacutegis kiemelkedő jelentőseacuteggel biacutert az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

kialakiacutetaacutesaacutenak folyamataacuteban Maacutetheacute Gaacutebor a toumlrveacutenyjavaslat megiacuteteacuteleacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

leszoumlgezte hogy bdquoA toumlrveacutenycikk liberaacutelis alkotaacutes s baacuter kompromisszum eredmeacutenye meacutegis

haladaacutest jelent a feudaacutelis konstrukcioacuteval szemben megteremtve a burzsoaacute aacutellam

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi rendszere tovaacutebbi kieacutepiacuteteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutetrdquo138

A koumlvetkező meacuterfoumlldkoumlvet a koumlzigazgataacutesi hataacuterozatok meghataacuterozott koumlre biacuteroacutesaacutegi

feluumllvizsgaacutelataacutenak megteremteacuteseacutet jelentő 1896 eacutevi XXVI tc elfogadaacutesa jelentette a Magyar

Kiraacutelyi Koumlzigazgataacutesi Biacuteroacutesaacutegroacutel A toumlrveacuteny megalkotaacutesaacutet a Biacuteroacutesaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutet koumlzel keacutet

eacutevtizedes vita előzte meg amely a koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes aacuteltalaacutenos elvi jellegű kereteit

igyekezett tisztaacutezni139 A Biacuteroacutesaacuteg felaacutelliacutetaacutesaacutera az aacutellamhatalmi aacutegak teljes koumlrben megtoumlrteacutent

szeacutetvaacutelasztaacutesaacutet koumlvetően keruumllhetett sor A toumlrveacuteny taxatiacuteve felsorolta azokat a koumlzseacutegi140

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi141 miniszteri hataacuterozatokat amelyek ellen panasszal lehetett eacutelni

42 A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok eacutes a koumlzseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacutese

A telepuumlleacutesek jogaacutellaacutesaacuteval kapcsolatos rendezeacutesi toumlrekveacutesek 1848-ban jelentős hangsuacutelyt

kaptak142 E reforminteacutezkedeacutesek azonban időlegesnek bizonyultak a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok eacutes a

koumlzseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak teljes koumlrű rendezeacuteseacutere a Kiegyezeacutest koumlvetően keruumllhetett sor143 Az

137 MAacuteTEacute (1982) 38 138 MAacuteTEacute 52 139 PATYI Andraacutes KoumlzigazgataacutesndashAlkotmaacutenyndashBiacuteraacuteskodaacutes Universitas-Győr Nonprofit Kft Győr 2011 92 140 1896 eacutevi XXVI tc 22-37 sect 141 1896 eacutevi XXVI tc 38-45 sect 142 Csak neacutehaacuteny peacuteldaacutet emliacutetve az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes koumlreacuteből Az1848 eacutevi IX tc rendelkezett bdquoaz urbeacuter eacutes

azt poacutetloacute szerződeacutesek alapjaacuten eddig gyakorlatban volt szolgaacutelatok (robot) deacutezma eacutes peacutenzbeli fizeteacutesek

megszuumlnteteacuteseacuterőlrdquo Az 1848 eacutevi XI tc mind buumlntető mind polgaacuteri uumlgyekben megszuumlntette a foumlldesuacuteri

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot Az 1848 eacutevi XVI tc a megyei hatoacutesaacuteg ideiglenes gyakorlataacuteroacutel rendelkezett azzal hogy a bdquo1

sect A ministerium a megyei szerkezetnek neacutepkeacutepviselet alapjaacuten rendezeacuteseacuteről a legkoumlzelebbi orszaacuteggyuumlleacutesnek

toumlrveacutenyjavaslatot fog előterjesztenirdquo A szabad kiraacutelyi vaacuterosokroacutel szoacuteloacute 1848 eacutevi XXIII tc szabaacutelyozaacutest

tartalmazott a vaacuterosroacutel mint koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegroacutel a tisztuacutejiacutetaacutesroacutel annak megtartaacutesaacuteroacutel a tanaacutecs-eacutes

koumlzgyűleacutesekről Az 1848 eacutevi XXIV tc ezen előbbi rendelkezeacutest kiterjesztette a rendezett tanaacutecsi jogaacutellaacutessal

rendelkező vagy a joumlvőben e jogaacutellaacutest elnyerő koumlzseacutegekre is 143 A koumlzseacutegek rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1871 eacutevi XVIII tc valamint a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute

1870 eacutevi XLII tc

46

1886 eacutevi uacutejraszabaacutelyozaacutes eredmeacutenyekeacuteppen tartalmilag a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok eacutes a koumlzseacutegek

autonoacutemiaacuteja leacutenyegesen nem vaacuteltozott a 20 szaacutezad első feleacuteben sem Ehhez azonban

szuumlkseacuteges hozzaacutetenni hogy az erőteljesen centralizaacutelt rendszer a vaacutermegyeacutek eseteacuteben

erőteljes kormaacutenyzati fuumlggőseacuteget eredmeacutenyezett amely tovaacutebb erősoumldoumltt az 1929 eacutevi XXX

tc rendelkezeacutesei aacuteltal (peacuteldakeacutent emliacutethetők a kiadaacutesokroacutel valoacute gondoskodaacutes beszűkuumllt

lehetőseacutegei)

Nem pusztaacuten a jogaacutellaacutesi keacuterdeacutesek tisztaacutezaacutesa keruumllt előteacuterbe hanem komoly hangsuacutelyt kapott a

teruumlleti rendezeacutes keacuterdeacutese is144 Az 1870 eacutevi XLII tc alakiacutetotta uacutejjaacute az uacutej toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi

teruumlleteket azonban uacutejabb reform-eacuterteacutekű leacutepeacutesekre volt szuumlkseacuteg a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok

szaacutemaacutenak radikaacutelis csoumlkkenteacuteseacutehez Ereky aacutellaacutespontja szerint bdquohellipa toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok

eacutevezredes toumlrteacutenelmi fejlődeacutese igen sok helyen nem vette tekintetbe sem a termeacuteszetes

hataacuterokat sem a koumlzseacutegekben beaacutellott vaacuteltozaacutesokat sem az aacutellam teruumlleteacutenek egyeacuteb

beosztaacutesaacutetrdquo145 Ezeknek a teruumlleti vaacuteltozaacutesoknak az elemzeacutese nem keacutepezi a dolgozat taacutergyaacutet

pusztaacuten eacuterzeacutekeltetni szerettuumlk volna a rendezeacutes igeacutenyeacutenek alaacutetaacutemasztottsaacutegaacutet146 A teruumlleti

szeacutettagoltsaacutegot elaproacutezottsaacutegot termeacuteszetesen nem oumlnmagaacuteban kellett eacuterteacutekelni hiszen

rendkiacutevuumll szoros az oumlsszefuumlggeacutes a teruumllet a neacutepesseacuteg eacutes a teherviselő keacutepesseacuteg koumlzoumltt A

rendezeacutesre toumlrveacutenyi szintű szabaacutelyok keruumlltek megalkotaacutesra amelyek aproacutebb leacutepeacutesekben

keruumlltek veacutegrehajtaacutesra147

Az oumlnkormaacutenyzatok 1870-71 eacutevi uacutejjaacuteszervezeacutese nem előzmeacuteny neacutelkuumlli a kiegyezeacutest

koumlvetően a dualizmus inteacutezmeacutenyrendszereacutenek stabilitaacutesaacutet volt hivatott biztosiacutetani148 Az

Orszaacuteggyűleacutesnek felelős kormaacutenyzaacutes 1867 februaacuter 18-i visszaaacutelliacutetaacutesaacutet koumlvetően szuumlkseacutegesseacute

vaacutelt a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok műkoumldeacuteseacutenek uacutej alapokra helyezeacutese A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok eacutes a

koumlzseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutesa folyamataacuteban szuumlkseacutegesseacute vaacutelt az

144 1867-ben bdquoA magyar aacutellam toumlrveacutenyhozaacutesaacutenak hellip a toumlrveacutenyek alkotaacutesaacutenaacutel s a magyar koumlzponti kormaacutenynak a

veacutegrehajtaacutes iraacutenyiacutetaacutesaacutenaacutel eacutes ellenőrzeacuteseacuteneacutel 92 ndash a vaacuterosi toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokkal egyuumltt 159 koumlzigazgataacutesilag

kuumlloumlnaacutelloacute teruumlletet kellett figyelembe vennihelliprdquo Ez a koumlzigazgataacutesi teruumlleti felosztaacutes keacutepezte a Szapaacutery Gyula-feacutele

toumlrveacutenyjavaslat alapjaacutet EREKY (1910) 74 145 EREKY (1910) 78-79 146 Szapaacutery Gyula keacutesziacutettette el bdquoA toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok teruumlleteacutenek szabaacutelyozaacutesa ndash eacutes uacutej beosztaacutesaacuteroacutelrdquo eacutes bdquoA

koumlzigazgataacutesi jaacuteraacutesok szaacutema- eacutes szeacutekhelyeinek meghataacuterozaacutesaacuteroacutelrdquo szoacuteloacute toumlrveacutenyjavaslatokat (1872 Keacutepv Ir

Xk 536szaacutem XIk 537 sz) bdquoA Szapaacutery-feacutele javaslatok mereacutesz terveiből azonban semmi sem lett egyszerűen

azeacutert mert elfogadaacutesuk eseteacuteben hellip alkotmaacutenyunk eacutevszaacutezados veacutedbaacutestyaacuteiboacutel a reacutegi toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokboacutel kő

koumlvoumln sem maradt volnardquo EREKY (1910) 100-103 147 A teruumlletszabaacutelyozaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben toumlbb toumlrveacuteny is szuumlletett pl az 1876 eacutevi XX tc neacutemely vaacuterosi

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok megszuumlnteteacuteseacuteről 1876 eacutevi XXXIII tc neacutemely toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg teruumlleteacutenek szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel eacutes

az ezzel kapcsolatos inteacutezkedeacutesekről 148 Az uacutejjaacuteszervezeacutes folyamataacutet a sajaacutetos politikai helyzetet eacutes a beluumlgyminiszteri tisztseacuteget betoumlltő Toacuteth Vilmos

teacutenykedeacuteseacutet politikai ceacutelzatuacute kampaacutenyait a főispaacutenokra koumlrlevelek uacutetjaacuten gyakorolt raacutehataacutest elemzi Zsuppaacuten F

Tibor tanulmaacutenyaacuteban Egyedi esetek feldolgozaacutesaacuteval mutat raacute arra a folyamatra amelynek eredmeacutenyekeacuteppen

leacutetrejoumltt a bdquopaacutertpolitikailag engedelmes adminisztraacutecioacuterdquo ZSUPPAacuteN F Tibor A helyi oumlnkormaacutenyzat uacutejjaacuteszervezeacutese

187172-ben Szaacutezadok 114eacutevf 1980 2 szaacutem 260-280

47

oumlnkormaacutenyzatok eacutes a kormaacuteny viszonyaacutenak tisztaacutezaacutesa Mindenekelőtt azonban az

oumlnkormaacutenyzati eacutes a parlamenti kormaacutenyzaacutes oumlsszeegyezteteacuteseacutere kellett sort keriacuteteni amelyre

az Orszaacuteggyűleacutes 1870 tavaszaacuten kiacuteseacuterletet is tett a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokra vonatkozoacute jogalkotaacutes

koumlzepette Eoumltvoumls Joacutezsef egy parlamenti felszoacutelalaacutesaacuteban az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eszmeacutejeacutenek

kiterjeszteacutese eacuterdekeacuteben egyenesen uacutegy fogalmazott hogy bdquohellipoly kormaacuteny nem leacutetezhetik

mely minden egyes helynek uumlgyeit rendesen elveacutegezhessehelliprdquo149 Ghiczy Kaacutelmaacuten az aacutellam

tuacutelhatalmaacuteval szemben foglalt aacutellaacutest bdquoOumlsszpontosiacutetott koumlzigazgataacutessal biroacute aacutellamban a

polgaacuter nem valoacuteban polgaacuter csak alattvaloacute eacutes adoacutefizető nem foglalkozik a koumlzuumlggyelrdquo150

Az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk meghataacuterozaacutesa kieacuteleződoumltt ellenteacutetet eredmeacutenyezett a kormaacuteny

eacutes az ellenzeacutek koumlzoumltt A szabaacutelyozaacutesi koncepcioacuteban maacuter teret nyert az oumlnkormaacutenyzati

feladatkoumlroumlk koumlzoumltti kuumlloumlnbseacutegteacutetel amennyiben differenciaacuteltan jelentek meg az oumlnaacutelloacute eacutes az

aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlk A hataacuteskoumlroumlk elkuumlloumlniacuteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben raacute kell

vilaacutegiacutetanunk az autonoacutemia egyik fontos elemeacutere a megyeacutek rendeletalkotaacutesi hataacuteskoumlreacutere

statuacutetumalkotaacutesi jogaacutera A statuacutetumalkotaacutesi jog igen szeacuteles koumlrben a helyi eacuteletviszonyok

minden olyan teruumlleteacuten eacuterveacutenyesuumllhetett amelyet toumlrveacuteny nem szabaacutelyozott A megye eacuteleteacutevel

eacutes mindennapjaival oumlsszefuumlggeacutesben a statuacutetumok alkotaacutesa jelentős meacuterteacutekben korlaacutetozta

időnkeacutent ellehetetleniacutetette a koumlzponti kormaacutenyzaacutes lehetőseacutegeacutet

Eoumltvoumls Joacutezsef e hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutet a kormaacutenyzat eacutes az oumlnkormaacutenyzatok egymaacuteshoz valoacute

viszonyaacutet elsősorban alkotmaacutenyossaacutegi szempontok figyelembe veacuteteleacutevel iacuterta le151

A vaacutermegyei autonoacutemia tartalmaacutenak eacuterzeacutekelteteacutesekor a biacuteroacutei eacutes a koumlzigazgataacutesi hatalom

egyuumlttes gyakorlaacutesaacuten eacutes a statutaacuterius hataacuteskoumlroumln tuacutel jelentős alkotoacuteelem a vis inertiae A vis

inertiae a passziacutev ellenaacutellaacutes jogaacutet jelentette amelyet az Aranybulla (1222) biztosiacutetott

Tartalma az 1545 eacutevi 33 tc-ben roumlgziacutetett eredeti rendelkezeacutesekneacutel az idők folyamaacuten meacutelyebb

eacutes toumlbb reacutetegű eacutertelmet nyert a vaacutermegyeacutek gyakorlataacuteban amennyiben a veacutegrehajtoacute hatalom

gyakorlaacutesa soraacuten a felirat jogaacuteval eacutelhetett felfuumlggesztve ezaacuteltal a koumlzponti inteacutezkedeacutesek

veacutegrehajtaacutesaacutet Eoumltvoumls a vis inertiae-t a vaacutermegyeacutek semlegesseacutegi jogakeacutent hataacuterozta meg152 Az

149 Ideacutezi BALOGH (1902) 28 150 Ideacutezi BALOGH (1902) 29 151 bdquoNem szuumlkseacuteg hosszasan bizonygatni mikeacutent az egyes megyeacuteknek minden felsőbb feluumlgyeleacutes neacutelkuumll engedett

szabaacutelyalkotaacutesi jog minden joacutel rendezett koumlzaacutellomaacuteny fogalmaacuteval ellenteacutetben aacutell hellip s hogy a III R 2-ik czime

mely szerint megyeacuteink e jogot koumlvetelik ellenteacutetben aacutell alkotmaacutenyunk azon alaptoumlrveacutenyeacutevel mely szerint e

toumlrveacuteny magyaraacutezata csak a felseacuteg s az orszaacuteg rendei aacuteltal toumlrteacutenhetik Ha a megyeacutek statutumaik aacuteltal mindenről

rendelkezhetnek miről a toumlrveacuteny nyilvaacuten nem rendelkezett ennek magyaraacutezata őket illeti S a satutarius jog a

kormaacuteny egyik legfontosabb koumltelesseacutege teljesiteacuteseacutet lehetetlenneacute teszi nem hagyvaacuten toumlrveacutenyes eszkoumlzoumlket mik

aacuteltal az egyes toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot midőn az toumlrveacutenynyel ellenkező statutumot hoz korlaacutetaiba visszaszorithassardquo

EOumlTVOumlS (1868) 49-50 152 bdquoA magyar megye mind azeacutert mivel a tisztviselők kik hazaacutenkban a veacutegrehajtaacutessal megbizatnak aacuteltala

vaacutelasztatnak mind azeacutert mert felsőbb parancsolatok ellen foumllirhatvaacuten azoknak veacutegrehajtaacutesaacutet felfuumlggesztheti a

48

ellenaacutellaacutesi jog egyfajta bdquotoumlrveacutenymagyaraacutezoacuteirdquo-jogkoumlr eacutertelmezeacutest is nyerhetett A gyakorlatban

azonban nemcsak a toumlrveacutenybe vagy az alkotmaacuteny szellemeacutebe uumltkoumlző rendelkezeacutesek

veacutegrehajtaacutesaacutenak felfuumlggeszteacuteseacutet eredmeacutenyezte ezaacuteltal akadaacutelyozva a kormaacutenyzati szaacutendeacutekok

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia egyes elemeinek roumlvid vaacutezlataacutet eacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

fogalmaacutenak reacuteszletes ismerteteacuteseacutet koumlvetően a toumlrveacutenyi rendezeacutes meghataacuterozoacute haacutettereacutet jelentő

koumlzjogi aacutellaacutespontok kifejteacuteseacutere keruumll sor

Az alapvető szemleacuteletbeli vaacuteltozaacutes az oumlnkormaacutenyzat fogalma a feladat- eacutes hataacuteskoumlroumlk

tekinteteacuteben a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1870 eacutevi XLII tc (első

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny) eacutes a koumlzseacutegek rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1871 eacutevi XVIII tc (első koumlzseacutegi

toumlrveacuteny) hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel koumlvetkezett be

421 A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok

Az első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny jelentős meacuterteacutekben csoumlkkentette a vaacutermegyeacutek politikai

funkcioacutejaacutet azaacuteltal hogy a toumlrveacutenyhozaacutesban maacuter nem vettek reacuteszt a koumlvetkuumlldeacutes eacutes a

koumlvetutasiacutetaacutes joga 1848-ban megszűnt153 Emellett az ellenaacutellaacutes joga is leszűkuumllt csak a

toumlrveacutenytelen adoacute- eacutes uacutejoncrendeletek eseteacuteben eacutelhetett a veacutegrehajtaacutes megtagadaacutesaacutenak jogaacuteval

Meghataacuterozta a toumlrveacuteny hogy mely koumlzoumlsseacutegek gyakorolhattak toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot Eszerint

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegnak minősuumlltek a vaacutermegyeacutek a szeacutekelyszeacutekek Jaacutesz-Kun Hajdu- eacutes

nagykikindai keruumllet Kővaacuter- Fogaras eacutes Naszoacuted videacuteke a szepesi XVI vaacuteros keruumllete eacutes a

szabad kiraacutelyi valamint a toumlrveacuteny aacuteltal elősorolt vaacuterosok154 A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok toumlrveacuteny aacuteltal

meghataacuterozott keretek koumlzoumltt gyakoroltaacutek az oumlnkormaacutenyzatot valamint az aacutellami

koumlzigazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutet ezen tuacutel egyeacuteb koumlzeacuterdekű orszaacutegos uumlgyekkel is foglalkozhattak

Kuumlloumlnbseacuteget tett oumlnkormaacutenyzati sajaacutet uumlgyek eacutes az aacutellam aacuteltal meghataacuterozott helyi

eacuterdekeltseacutegű uumlgyek koumlzoumltt Az aacutellami koumlzigazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutet a centraacutelis kormaacutenyfeluumlgyelet

erősoumldeacutesekeacutent is eacuterteacutekelteacutek155 Az oumlnkormaacutenyzati jog meghataacuterozoacute tartalmi elemekeacutent

veacutegrehajtoacute hatalomnak nagy reacuteszeacutet gyakorolja eacutes a kormaacutenynak ha az toumlrveacutenyes hataacuteskoumlreacutet aacutetleacutepneacute oly

akadaacutelyokat goumlrdithet eleacutebe melyek aacuteltal az magaacutet inkaacutebb korlaacutetozva eacuterezheti mint ha a legszorosabb

felelősseacutegnek vettetneacutek alaacute ez az mi a megyeacutek hires vis inertiae-jeacutenek neveztetikrdquo B EOumlTVOumlS (1868) 69 153 1848 eacutevi V toumlrveacutenycikkaz orszaacuteggyuumlleacutesi koumlveteknek neacutepkeacutepviselet alapjaacuten vaacutelasztaacutesaacuteroacutel Ruszoly Joacutezsef az

1848-as toumlrveacutenyhozaacutes eredmeacutenyeit a vaacutelasztoacutejog neacutezőpontjaacuteboacutel elemezve erről iacutegy iacutert bdquoA toumlrveacutenyhozaacutes a

vaacutelasztaacutesi rendszert tisztaacuten territoriaacutelis alapra helyezte A municiacutepiumok testuumlletei elvesziacutetetteacutek koumlvetkuumlldeacutesi

jogukat iacutegy ndash eacutertelem szerint ndash koumlvetutasiacutetaacutesi eacutes -visszahiacutevaacutesi hataacuteskoumlruumlk is megszűntrdquo RUSZOLY Joacutezsef

Parlamentarizmus eacutes neacutepkeacutepviselet 1848-ban Rubiconline Toumlrteacutenelmi magazin 1997 eacutevfolyam

httpwwwrubiconhumagyaroldalakparlamentarizmus_es_nepkepviselet_1848_ban (20150809) 154 1870 eacutevi XLII tc tc 1 sect valamint 88 sect-ban felsorolt vaacuterosok uacutegymint Kecskemeacutet Nagyvaacuterad Versetz

Zilah Goumlllniczbaacutenya Abrudbaacutenya Vizakna Vajda-Hunyad Keacutezdi-Vaacutesaacuterhely Haacutetszeg Sepsi-Szt-Gyoumlrgy

Szeacutekely-Udvarhely Bereczk Csik-Szereda Szeacutek Kolos Ilyefalva Olaacutehfalva Szaacutesz-Reacutegen eacutes Fogaras 155 SARLOacuteS Beacutela Koumlzigazgataacutes eacutes hatalompolitika a dualizmus rendszereacuteben Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1976

25

49

definiaacutelta hogy a sajaacutet beluumlgyeiben oumlnaacutelloacutean inteacutezkedhetett hataacuterozott eacutes statuacutetumokat

alkotott hataacuterozatait eacutes szabaacutelyrendeleteit sajaacutet koumlzegei aacuteltal hajtotta veacutegre tisztviselőit

vaacutelasztotta valamint megaacutellapiacutetotta az oumlnkormaacutenyzat eacutes a koumlzigazgataacutes koumlltseacutegeit tovaacutebbaacute

gondoskodott a fedezetről Megaacutellapiacutethatoacute hogy a miniszter aacuteltal gyakorolt hataacuteskoumlroumlk

eredmeacutenyekeacuteppen a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg eacutes a kormaacuteny viszonyaacuteban a koumlzvetlen eacuterintkezeacutes vaacutelt

meghataacuterozoacutevaacute

Sajaacutet uumlgyekben tehaacutet megillette a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot a hataacuterozathozatal eacutes a szabaacutelyrendelet

alkotaacutesaacutenak joga a koumlltseacutegek megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes fedezet biztosiacutetaacutesaacuteroacutel valoacute rendelkezeacutes

Hozzaacute kell tenni azonban hogy a leacutenyeges peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi kihataacutesuacute doumlnteacutesek

veacutegrehajtaacutesaacutet miniszteri hozzaacutejaacuterulaacuteshoz koumltoumltte156 A tisztseacutegviselők iacutegy a polgaacutermester az

alispaacuten vaacutelasztaacutesaacutera a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg volt jogosult azonban a főispaacuten kinevezeacuteseacuteről a

beluumlgyminiszter jeloumlleacutese alapjaacuten a kiraacutely doumlntoumltt A toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg eacuteleteacuteben meghataacuterozoacute

szerepet betoumlltő főispaacuten legfontosabb feladatakeacutent az ellenőrzeacutes keruumllt meghataacuterozaacutesra Az

ellenőrzeacutesi jogkoumlr azonban csak azon toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi szervekre terjed ki amelyeket a

toumlrveacuteny nevesiacutetett

A toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg oumlnkormaacutenyzati testuumlleteacutenek feleacutepiacuteteacuteseacutere jellemző volt hogy egyreacuteszről

eacuterveacutenyesuumllt a keacutepviseleti elv maacutesreacuteszről pedig a virilizmus azaacuteltal hogy a keacutepviselők fele a

helyben eacutelő legtoumlbb adoacutet fizetők koumlzuumll keruumllt ki157 Az első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny vezette

be a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeletet amely hierarchikus alaacuterendeltseacuteget eredmeacutenyezett A

feluumlgyelet az előzetes engedeacutelyezeacutes illetve utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutes eszkoumlzrendszere toumlltoumltte ki

tartalommal

Egyeduumlli lehetőseacutegkeacutent a kormaacuteny rendelkezeacuteseacutenek kifogaacutesolaacutesaacutehoz a felirati jogot

biztosiacutetotta a toumlrveacuteny Ez sem volt azonban igazaacuten jelentős garancia mivel az utolsoacute szoacutet

ebben is a kormaacuteny mondta ki158

156 Ld toumlbbek koumlzoumltt STIPTA Istvaacuten A magyar peacutenzuumlgyi koumlzigazgataacutesi biacuteroacutesaacuteg eljaacuteraacutesi rendje (1884-1896)

httpwwwmjszuni-miskolchu20110213_stiptaistvanpdf (20150810) STIPTA Istvaacuten Toumlrteacuteneti eacutervek az

oumlnaacutelloacute koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes eacutes a koumlruumlltekintő igazsaacutegszolgaacuteltataacutes mellett In Koumlzeacuterdekveacutedelem A

koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes muacuteltja eacutes joumlvője (szerk Varga Zs Andraacutes - Froumlhlich Johanna) PPKE JAacuteK-KIM 2011

59-66 ANTAL Tamaacutes Toumlrveacutenykezeacutesi reformok Magyarorszaacutegon (1890-1900) (szerk Blazovich Laacuteszloacute)

Csongraacuted Megyei Leveacuteltaacuter Deacutel-Alfoumlldi eacutevszaacutezadok 23 2006 157 bdquo19 sect A bizottsaacuteg aacutell fele reacuteszben a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg teruumlleteacuten legtoumlbb egyenes aacutellamadoacutet fizető azon nagykoru

honpolgaacuterokboacutel kik orszaacuteggyuumlleacutesi keacutepviselővaacutelasztaacutesra jogositva vannak hason fele reacuteszben pedig a vaacutelasztoacute

koumlzoumlnseacuteg vaacutelasztottjaiboacutelrdquo 158 bdquo16 sect A toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg jelen toumlrveacuteny korlaacutetai koumlzoumltt felirhat egyes kormaacutenyrendelet ellen a veacutegrehajtaacutes

előtt ha azt toumlrveacutenybe uumltkoumlzőnek vagy a helyi viszonyok miatt czeacutelszeruumltlennek tartja De ha a minister a

felhozott indokok elleneacutere a veacutegrehajtaacutest koumlveteli vagy ha a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot hozott hataacuterozataacutenak

foganatositaacutesaacutetoacutel maacutesodizben eltiltja a kormaacutenyrendelet azonnal eacutes felteacutetlenuumll teljesitendő eacutes veacutegrehajtandoacuterdquo A

veacutegrehajtaacutesroacutel az alispaacuten gondoskodott

50

A koumlzigazgataacutesi reformleacutepeacutesek soraacuteban kiemelkedő jelentőseacuteggel biacutert az 1876 eacutevi VI tc

amely a koumlzigazgataacutesi bizottsaacutegok felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel rendelkezett159 A bizottsaacutegok felaacutelliacutetaacutesa

egyreacuteszről a koumlzigazgataacutes specializaacuteloacutedaacutesaacutenak folyamataacuteban jelentkezett igeacutenykeacutent maacutesreacuteszt

pedig annak a koumlvetkezmeacutenye hogy a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok hataacuteskoumlreacuteből koumlzigazgataacutesi uumlgyek

sokasaacutega keruumll aacutet aacutellami szervek hataacuteskoumlreacutebe a szakminiszteacuteriumok iraacutenyiacutetoacutei jogkoumlreacutevel160

Szuumlkseacutegesseacute vaacutelt tehaacutet a keacutetfeacutele szervtiacutepus teveacutekenyseacutegeacutenek oumlsszehangolaacutesa A bizottsaacuteg

egyik legfontosabb hataacuteskoumlre a koumlzigazgataacutes oumlsszhangjaacutenak megteremteacuteseacutere iraacutenyult emellett

hataacuteskoumlreacutebe tartoztak fegyelmi valamint fellebbezeacutesi uumlgyek is A koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg

viszonyaacutet a kormaacutenyhoz meghataacuterozta hogy a miniszteri rendeleteket veacutegrehajtatta eacutes a

veacutegrehajtaacutest ellenőrizte Feacuteleacutevente jelenteacutest tett tapasztalatairoacutel a miniszterelnoumlknek A

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi koumlzgyűleacutessel valoacute kapcsolatrendszereacutet pedig az jelentette hogy a

koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute uumlgyekre alkotott szabaacutelyrendeletek eacutes hataacuterozatok

veacutegrehajtaacutesaacutet inteacutezte eacutes ellenőrizte Feacuteleacuteves jelenteacuteseacutet a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi koumlzgyűleacuteshez is

felterjesztette A koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg oumlsszeteacutetele a centralistaacutek eacutes a municipalistaacutek

vitaacutejaacutenak eredmeacutenyekeacutent egyfajta kompromisszum folytaacuten alakult ki161 bdquonem semmisiacuteti meg

az oumlnkormaacutenyzatot mert 21 tagja koumlzuumll 15 a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg vaacutelasztottjardquo162 A koumlzigazgataacutesi

bizottsaacuteg műkoumldeacutese elsősorban oumlsszeteacuteteleacuteneacutel fogva kritizaacutelhatoacute163

A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokroacutel rendelkező 1886 eacutevi XXI tc (maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny)

folytaacuten csekeacutely vaacuteltoztataacutes koumlvetkezett be az oumlnkormaacutenyzati jog tartalmi meghataacuterozaacutesaacutenaacutel A

Szapaacutery Gyula164 beluumlgy- majd peacutenzuumlgyminiszterseacutege idejeacuten elfogadott toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes

tulajdonkeacuteppen a tanaacutecsrendszer bevezeteacuteseacuteig meghataacuterozta a magyar oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

159 Stipta Istvaacuten eacuterteacutekeleacutese szerint bdquoA megyei hataacuteskoumlr haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa a centralizaacutecioacutes tendencia

legnyilvaacutenvaloacutebb moacutedon ebben a toumlrveacutenyben jutott kifejezeacutesrerdquo STIPTA Istvaacuten Toumlrekveacutesek a vaacutermegyeacutek polgaacuteri

aacutetalakiacutetaacutesaacutera tervezetek javaslatok toumlrveacutenyek Budapest Osiris 1995 189 160 Peacuteldakeacutent emliacutethető az aacutellami peacutenzuumlgyi igazgataacutes reacuteszbeni kivonaacutesa a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok hataacuteskoumlreacuteből az

1867 eacutevi XV tc rendelkezeacuteseivel az aacutervaszeacutekből kuumlloumln szakhatoacutesaacuteg kialakiacutetaacutesa az 1877 eacutevi XX tc

eredmeacutenyekeacutent valamint a vaacutermegyei meacuternoumlki aacutellaacutes megszuumlnteteacutesei az 1877 eacutevi XXIV tc-vel 161 Tagjai elnoumlke a főispaacuten az oumlnkormaacutenyzati koumlzigazgataacutes vezető tisztseacutegviselői koumlzuumll az alispaacuten a

polgaacutermester a főjegyző a tiszti uumlgyeacutesz az aacutervaszeacuteki elnoumlk a főorvos az aacutellamigazgataacutes vezető tisztseacutegviselői

koumlzuumll a kiraacutelyi adoacutefeluumlgyelő az aacutellameacutepiacuteteacuteszeti hivatal főnoumlke a bankfeluumlgyelő a kiraacutelyi uumlgyeacutesz a postai eacutes

taacuteviacuterdai keruumllet igazgatoacuteja A bizottsaacuteg tagjaikeacuten műkoumldoumltt tovaacutebbaacute tiacutez tag akiket a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi koumlzgyűleacutes

bdquosajaacutet kebeleacutebőlrdquo vaacutelasztott CSIZMADIA Andor A bdquokoumlzigazgataacutesi bizottsaacutegrdquo a polgaacuteri aacutellam szervezeteacuteben In

Jogtoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok II Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute 1968 118 162 CSIZMADIA (1968) 120 163 PAPP Laacuteszloacute Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg vaacutezlatos aacutettekinteacutese kuumlloumlnoumls tekintettel a hosszuacute 19 szaacutezad alkotmaacutenyos

megoldaacutesaira De iurisprudentia et iure publico VI eacutevfolyam 1-2 szaacutem httpdieiphuwp-contentuploads2012-

1-06pdf 8(201508 10) 164 1873-75-ig beluumlgyminiszter majd 1878-1887 koumlzoumltt peacutenzuumlgyminiszter ezt koumlvetően 1890-92 koumlzoumltt

miniszterelnoumlk eacutes beluumlgyminiszter egyidejűleg 1873-ban dolgozott ki javaslatot a teruumlleti koumlzigazgataacutes

egyseacutegeinek reformjaacutet illetően amely magaacuteban foglalta toumlbbek koumlzoumltt a vaacutermegyeacutek teruumlleteacutenek aacutetstrukturaacutelaacutesaacutet

a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok szaacutemaacutenak radikaacutelis csoumlkkenteacuteseacutet A javaslat aneacutelkuumll bukott meg hogy az

Orszaacuteggyűleacutes taacutergyalta volna

51

legleacutenyegesebb elemeit E toumlrveacutenyi rendezeacutes szaacutemolta fel a rendi eredetű sajaacutetos keruumlleteket

mint oumlnkormaacutenyzatokat eacutes tette kizaacuteroacutelagossaacute a vaacutermegyeacuteket a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok mellett

Eacuterdemi vaacuteltozaacutest a főispaacuten szeacuteleskoumlrű hataacuteskoumlreacutenek megteremteacutese eredmeacutenyezett amelynek

eredmeacutenyekeacuteppen a kormaacuteny befolyaacutesa a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokra mind az oumlnkormaacutenyzat mind

pedig az aacutellami igazgataacutes koumlzvetiacuteteacutese tekinteteacuteben erőteljesebbeacute vaacutelt Stipta Istvaacuten szerint

bdquoEzzel a toumlrveacutennyel a dualizmus kori aacutellamrendszeruumlnk toumlrteacuteneteacutenek olyan fejezete kezdődoumltt

amelyben a koumlzponti hatalom doumlntő befolyaacutest szerzett a teruumlleti autonoacutemiaacuteval szembenrdquo165 A

centralizaacutecioacute hataacuterozott erősoumldeacuteseacutet eredmeacutenyezte eszerint a maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny

A koumlzponti koumlzigazgataacutes jelentőseacutege megnyilvaacutenult a kormaacuteny megsemmisiacuteteacutesi jogaacutenak

kiterjeszteacuteseacuteben a felirati jog korlaacutetozaacutesaacuteban a főispaacuten hataacuteskoumlreacutenek noumlveleacuteseacuteben az

oumlnkormaacutenyzati testuumllet szemeacutelyzeti jogkoumlreacutenek csorbiacutetaacutesaacuteban A toumlrveacuteny szeacuteles koumlrben

tartalmazott (5 sect) olyan doumlnteacuteseket amelyek eacuterveacutenyesseacutegi kelleacutekekeacutent miniszteri joacutevaacutehagyaacutest

iacutert elő A centralizaacutecioacute tovaacutebbi megjeleneacuteseacutere peacutelda a toumlrveacuteny azon rendelkezeacutese mely szerint

amennyiben a főispaacuten a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg hataacuterozataacutet toumlrveacutenybe vagy miniszteri rendeletbe

uumltkoumlzőnek vagy az aacutellam eacuterdekeire neacutezve negatiacutev hataacutesuacutenak iacuteteacutelte akkor felterjeszthette az

illeteacutekes miniszternek feluumllvizsgaacutelat ceacuteljaacuteboacutel aki diszkrecionaacutelis jogkoumlreacuteben eljaacuterva

doumlntoumltt166 A főispaacuten hataacuteskoumlreacutenek bőviacuteteacutese a kinevezeacutesi jogkoumlr gyakorlaacutesaacutenaacutel jelentkezett

legfőkeacutepp Ezt koumlvetően ugyanis a főispaacuten nevezte ki a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi főorvost a

rendőrfőkapitaacutenyt a szaacutemvevőket eacutes maacutes a vaacutermegye eacuteleteacuteben fontos szerepet betoumlltő

tisztviselőket A főispaacuten szaacutemaacutera az első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacutenyben meghataacuterozott

ellenőrzeacutesi jogkoumlr tovaacutebb szeacutelesedett amennyiben a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg teruumlleteacuten műkoumldő aacutellami

szervekre is kiterjedt167 Ellentmondaacutest eredmeacutenyezett azonban hogy inteacutezkedeacutesi lehetőseacutegei

tovaacutebbra is csak a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi koumlzseacutegi bdquokoumlzegekkelrdquo szemben aacutelltak rendelkezeacuteseacutere168 A

jaacuteraacutesok a koumlzseacutegek eseteacuteben a főispaacuten ellenőrizte a hivatalos eljaacuteraacutest eacutes az uumlgykezeleacutest169 A

főispaacuteni jogkoumlroumlk koumlzuumll kiemeleacutest eacuterdemel a fellebbezeacutesi eacutes felterjeszteacutesi joga amelyet

gyakorolhatott a koumlzgyűleacutes a koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg a fegyelmi jogkoumlrrel felruhaacutezott

szervek szemeacutelyek doumlnteacuteseivel oumlsszefuumlggeacutesben170

165 STIPTA (1995) 14 166 bdquo57 sect B) k) pont a főispaacuten ha valamely koumlzgyuumlleacutesi hataacuterozatot a toumlrveacuteny vagy valamely ministeri

rendeletbe uumltkoumlzőnek vagy az aacutellam eacuterdekeire seacuterelmesnek veacutel annak feluumllvizsgaacutelat veacutegett leendő

felterjeszteacuteseacutet elrendelheti s erről az illető ministernek indokolt jelenteacutest tesz

Ily hataacuterozat az 5 sect-ban emlitett hataacuterozatokhoz keacutepest szinteacuten csak ministeri joacutevaacutehagyaacutes utaacuten hajthatoacute veacutegrerdquo 167 Ez az ellenőrzeacutesi jogkoumlr a szakminisztert illette meg a főispaacuten mindoumlssze koumlzreműkoumldoumltt az ellenőrzeacutesekben

1886 eacutevi XXI tc 57 sect A) 168 Ezt az egyre szeacutelesedő ellenőrzeacutesi hataacuteskoumlrt Ereky Istvaacuten aacutellaacutespontja szerint az bdquoaacutellami eacutes toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg

koumlzigazgataacutes egyre szaporodoacute igeacutenyei tetteacutekrdquo szuumlkseacutegesseacute EREKY (1908) 136 169 1886 eacutevi XXI tc 57 sect B) b) pontja 170 1886 eacutevi XXI tc 57 sect B) k) pont 1876 eacutevi 6 tc 61 sect

52

A vaacutermegyei toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg jogainak hangsuacutelyozaacutesa ugyanakkor megjelent az 1896 eacutevi

XXVI toumlrveacutennyel oumlsszefuumlggeacutesben is mivel a vaacutermegye a beluumlgyminiszter aktusait biacuteroacutesaacuteg

előtt taacutemadhatta meg

422 A koumlzseacutegek

Amint az első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny alapjaacuten a vaacutermegyei toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg ugyanuacutegy az első

koumlzseacutegi toumlrveacuteny alapjaacuten a koumlzseacuteg oumlnaacutelloacutean inteacutezte sajaacutet beluumlgyeit veacutegrehajtotta a toumlrveacutenynek

eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegnak az aacutellami eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi koumlzigazgataacutesra vonatkozoacute rendeleteit

A hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutenaacutel csak toumlrveacutenyi rendelkezeacutes keacutepezhetett korlaacutetot A koumlzseacutegi toumlrveacuteny a

koumlzseacutegek jogai koumlzoumltt nevesiacutetette a sajaacutet beluumlgyeiben toumlrteacutenő hataacuterozathozatalt eacutes a

szabaacutelyrendelet (statutum) alkotaacutesaacutet A hataacuterozatai eacutes szabaacutelyrendeletei veacutegrehajtaacutesaacutet sajaacutet

vaacutelasztott eloumlljaacuteroacutei eacutes koumlzegei uacutetjaacuten foganatosiacutethatta A toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt szabadon

rendelkezhetett a koumlzseacuteg vagyona foumlloumltt Adoacutet vethetett ki eacutes inteacutezkedett annak behajtaacutesaacuteroacutel A

koumlzszolgaacuteltataacutesok koumlreacuteben gondoskodott a tisztaacuten koumlzseacutegi utakroacutel eacutes egyeacuteb koumlzlekedeacutesi

eszkoumlzoumlkről a koumlzseacutegi iskolaacutekroacutel eacutes maacutes bdquorokon inteacutezetekrőlrdquo A koumlzseacuteg sajaacutet hataacuteskoumlreacuteben

fenntartotta a tűz- eacutes koumlzrendőrseacuteget kezelte az uacuten szegeacutenyuumlgyeket A koumlzseacutegi toumlrveacuteny

biztosiacutetotta a koumlzseacutegek szaacutemaacutera mindazon jogok gyakorlaacutesaacutet eacutes koumltelesseacutegek teljesiacuteteacuteseacutet

amelyek toumlrveacuteny szerint megilletteacutek

A vagyon feletti rendelkezeacutesi jog a koumlzseacutegi autonoacutemia leacutenyegi reacuteszekeacutent eacuterveacutenyesuumllt Mind az

első mind a maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny kiterjedt szabaacutelyozaacutest tartalmazott a tulajdonosi

jogosiacutetvaacutenyok gyakorlaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a helyi autonoacutemia

alapvető felteacutetele az oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutest szolgaacuteloacute vagyon amellyel oumlsszefuumlggő

tulajdonosi vagyonkezeleacutesi jogosiacutetvaacutenyokat a koumlzoumlsseacuteg keacutepviselete gyakorolta Nemcsak a

telepuumlleacutesen eacutelők hanem az elteacuterő jogaacutellaacutesuacute telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutegei a kezdetektől fogva

rendelkeztek sajaacutet oumlnaacutelloacute vagyonnal amely a telepuumlleacutesek lakossaacutegaacutet igazgataacutesi rendszereacutenek

műkoumldteteacuteseacutet szolgaacutelta E vagyonelemek kuumlloumlnboumlző forraacutesboacutel szaacutermazhattak171 rendelteteacutesuumlk

azonban megegyezett A tulajdon feletti rendelkezeacutesi jog azonban mindenkor korlaacutetok koumlzoumltt

eacuterveacutenyesuumllhetett Kuumlloumlnoumls jelentőseacuteget nyert e korlaacutetozaacutes a 19 szaacutezad veacutegeacuten ugyanis egyes

doumlnteacutesek csak a vaacutermegyei toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg megerősiacuteteacuteseacutet koumlvetően keruumllhettek veacutegrehajtaacutesra

eacuterveacutenyesseacuteguumlk joacutevaacutehagyaacuteshoz koumltoumltt A toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg joacutevaacutehagyaacutesi jogosultsaacutega neheziacutetette

171 A telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutege vagyonaacutenak keletkezeacuteseacutet szabadkiraacutelyi vaacuterosok vaacuterosok mezővaacuterosok eseteacuteben

roumlgziacutethetteacutek pl a kivaacuteltsaacutegleveacutel a foumlldesuacuteri rendelkezeacutes a foumlldesuacuterral koumltoumltt megaacutellapodaacutes az uacuterbeacuteri

szabaacutelyozaacutes leacutetrejoumlhetett adaacutesveacutetel vagy oumlroumlkleacutes uacutetjaacuten Ez utoacutebbira kiragadott peacuteldakeacutent emliacutethetőek a

mezővaacuterosok iacutegy Gyula mezővaacuteros is amennyiben roumlgziacuteteacutesre keruumllt hogy a vaacuteros polgaacuterai maacuter a XVI

szaacutezadban is szabadon rendelkezhettek vagyonukkal bdquoAz oumlroumlkoumls neacutelkuumll elhaltak vagyonaacutenak keacutetharmada az

egyhaacutezat eacutes a szegeacutenyeket egyharmada pedig a vaacuterost illetterdquo BAacuteCSKAI Vera A mezővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat a

XV szaacutezadban eacutes a XVI szaacutezad elejeacuten In BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi

oumlnkormaacutenyzat muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971 22

53

időbeli elhuacutezoacutedaacutesa gaacutetolhatta a koumlzseacuteg eacuterdekeinek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet az ingatlangazdaacutelkodaacutes

tereacuten ugyanakkor azonban az is megaacutellapiacutethatoacute hogy a joguumlgyletek szabaacutelyszerűseacutegeacutenek

koumlvetelmeacutenye a szakeacutertelem eacuterveacutenyesuumlleacutese eacuterdekeacuteben megkiacutevaacutenta a feluumllvizsgaacutelatot

A koumlzseacutegi jogok hataacuteskoumlroumlk előbbiekben felsorolt leacutenyegi elemei nem vaacuteltoztak a

koumlzseacutegekről rendelkező 1886 eacutevi XXII tc (maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny) szabaacutelyozaacutesi koumlreacuteben

sem Kiemeleacutesre eacuterdemes hogy e rendezeacutesneacutel szerepet kaptak a koumlzseacutegek egyesiacuteteacuteseacuteről

bdquoszoumlvetkezeacuteseacuterőlrdquo szoacuteloacute rendelkezeacutesek hiszen a kiskoumlzseacutegi jogaacutellaacutes a kiskoumlzseacutegek teherbiacuteroacute

keacutepesseacutegeacutenek csekeacutely volta eleve felteacutetelezte az oumlnkormaacutenyzati eacutes aacutellami feladatok

ellaacutetaacutesaacuteban az egyuumlttműkoumldeacutest172

A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi eacutes koumlzseacutegi toumlrveacutenyek oumlnkormaacutenyzati jogokat illető rendelkezeacuteseinek

elemzeacuteseacuteből egyeacutertelmű az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fogalmaacutenak aacutetalakulaacutesa a koraacutebbi

termeacuteszetjogi alapon aacutelloacute oumlnkormaacutenyzat-felfogaacutessal szemben Mind a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg mind a

koumlzseacuteg eseteacuteben a koraacutebbi egyseacuteges hataacuteskoumlri felfogaacutessal szemben szeacutetvaacuteltak az

oumlnkormaacutenyzat feladat-eacutes hataacuteskoumlrei az aacutellami eacutes az oumlnkormaacutenyzati funkcioacutek E megaacutellapiacutetaacutes

minden keacutetseacuteget kizaacuteroacutean alaacutetaacutemaszthatoacute a koumlvetkező toumlrveacutenyi rendelkezeacutessel bdquogyakoroltaacutek

az oumlnkormaacutenyzatotrdquo valamint szerepet kaptak bdquoaz aacutellami koumlzigazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutebenrdquo

5 Reformtoumlrekveacutesek az oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesaacutera

A vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat rendszere az 1886 eacutevi XXI toumlrveacutenycikkel oly moacutedon keruumllt

rendezeacutesre hogy ez alapjaacutet keacutepezte az igazgataacutesi funkcioacutek gyakorlaacutesaacutenak egeacuteszen a szovjet

mintaacutera megvaloacutesult tanaacutecsrendszer 1950-es eacutevekben toumlrteacutent kiteljesuumlleacuteseacuteig A toumlbb mint feacutel

eacutevszaacutezad soraacuten azonban szaacutemos olyan javaslat laacutetott napvilaacutegot illetve toumlrveacutenyi formaacutet is

oumlltoumltt amelyről az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia taacutergyalaacutesa soraacuten szuumlkseacuteges emliacuteteacutest szuumlkseacuteges

tenni

Mielőtt a konkreacutet toumlrveacutenyjavaslatok eacutes a teacutemaacuteval oumlsszefuumlggő egyes iacuteroacutek veacutelemeacutenyeacutenek

ismerteteacuteseacutere sor keruumllne felteacutetlen figyelmet eacuterdemel Szokolay Istvaacutennak az aacutellam igazgataacutesi

feladataival eacutes az oumlnkormaacutenyzatok lehetseacuteges szerepeacutevel foglalkozoacute kritikai műve173 A

szerző sajaacutet magaacutet az 1848 előtti centralista iraacutenyzathoz sorolta iacutegy nem keacutetseacuteges hogy az

egyeduumlli megoldaacutest a vaacutermegyei rendszer aacutetalakiacutetaacutesaacutera a centralizaacutecioacuteban veacutelte megtalaacutelni

amely egyben a felelős kormaacutenyzaacutest is lehetőveacute teszi Aacutellaacutespontja szerint a bdquokoumlzigazgataacutesnak

172 1886 eacutevi XXII tc 1 sect c) pontja kiskoumlzseacutegek melyek a toumlrveacuteny aacuteltal a koumlzseacutegekre ruhaacutezott teendőket

korlaacutetolt anyagi viszonyaik miatt sajaacutet erejuumlkből teljesiteni nem keacutepesek eacutes e veacutegből maacutes koumlzseacutegekkel kell

szoumlvetkeznioumlk 173 SZOKOLAY Istvaacuten Centralisatio eacutes oumlnkormaacutenyzat Eacuteszreveacutetelek a koumlzigazgataacutesi toumlrveacutenyjavaslathoz Budapest

Az Atheneum R Taacutersulat kiadaacutesa 1891

54

vissza kell nyernie aacutellamisaacutegaacutet teljes meacutervben de a mellett s annak szellemeacuteben a helyi

eacuterdekek keacutepviselete is fenntartandoacute a koumlzseacutegekben s megyeacutekbenrdquo174 A koumlzigazgataacutes

toumlkeacuteletesiacuteteacuteseacutenek folyamataacuteban a centralizaacutecioacuteval oumlsszefuumlggeacutesben azonban kifejtette hogy

szaacutemos olyan bdquotuacutelkapaacutesarsquordquo alakulhat ki amelyre ugyan a nem a bdquomunicipium fennhatoacutesaacutegardquo

hanem maacutes inteacutezmeacutenyek megteremteacutese garanciaacutelis jelentőseacutegű A politikai jogok

kirekeszteacuteseacutet tartotta szuumlkseacutegesnek az aacutellamigazgataacutesboacutel ezen tuacutel kuumlloumln szervezeti keret

megteremteacuteseacutet is elengedhetetlennek laacutetta az bdquoilletőseacutegirdquo oumlsszeuumltkoumlzeacutes a panaszjog

gyakorlaacutesa valamint a vitaacutes koumlzigazgataacutesi uumlgyek elbiacuteraacutelaacutesa teruumlleteacutere Kuumllfoumlldi elsősorban

neacutemet francia angol inteacutezmeacutenyi megoldaacutesokat tanulmaacutenyozott amelyek egyeacutertelműen

alaacutetaacutemasztottaacutek szaacutemaacutera a centralizaacutecioacute erősiacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacutet a hazai koumlzaacutellapotok

javiacutetaacutesaacutera Az bdquooumlsszpontosiacutetaacutesrdquo haacutetraacutenyainak kikuumlszoumlboumlleacuteseacutere elsősorban a koumlzigazgataacutesi

biacuteraacuteskodaacutes felaacutelliacutetaacutesaacutet tartotta elengedhetetlennek azzal a szervezeti megoldaacutessal hogy a

biacuteraacuteskodaacutest a koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg veacutegezze ndash a bdquojogbiztossaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutetrdquo szem előtt

tartva azonban ndash nem eacutertett egyet175 Emellett fontosnak tartotta a jaacuteraacutesi tanaacutecsok

inteacutezmeacutenyesiacuteteacuteseacutet a megyei oumlnkormaacutenyzat szervezet reformjaacutet a koumlzigazgataacutes bizottsaacutegnak a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegba toumlrteacutenő beolvasztaacutesaacutet a koumlzigazgataacutesi tisztviselők minősiacuteteacuteseacutet valamint a

főispaacuten eacutes az alispaacuten viszonyaacutenak rendezeacuteseacutet176

Szokolay Istvaacuten előzőekben ismertetett a centralizaacutecioacutet előteacuterbe helyező gondolatmeneteacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben eacuterdemes felideacutezni Weis Istvaacuten aacutellaacutespontjaacutet aki azt vallotta hogy bdquohellipa magyar

nemzeti aacutellam kieacutepiacuteteacuteseacutenek alapkoumlve a joacute koumlzigazgataacutes eacutes hellip ezt az oumlnkormaacutenyzat megfelelő

szerephez juttataacutesa neacutelkuumll el sem tudom keacutepzelnihelliprdquo177 A keacuteszuumllő aacuteltalaacutenos koumlzigazgataacutesi

reform folyamataacuteban fejtette ki aacutellaacutespontjaacutet az oumlnkormaacutenyzati szervek elengedhetetlen

szerepeacutere vonatkozoacutean az aacutellam koumlzigazgataacutesi szervezetrendszereacuteben Az oumlnkormaacutenyzaacutest

eacuterintően vizsgaacutelta mind az oumlnkormaacutenyzat alanyaacutet mind pedig annak a taacutergyaacutet

Kiinduloacutepontkeacutent az oumlnkormaacutenyzat alanya bdquoa termeacuteszetes helyi kapcsolatban eacutelő egyesek

azon magasabb egyesuumlleacutese mely moraacutelis eacutes anyagi ereje főleg azonban a toumlrteacutenelmi fejlődeacutes

folytaacuten nemcsak az őt koumlzvetlenuumll eacuterintő uumlgyek viteleacutere van jogosiacutetva hanem azon uumlgyekeacutere

is melyek tulajdonkeacutepen aacutellami hivatalok hatoacutesaacutegok hataacuteskoumlreacutet alkotnaacutekrdquo178 E

174 SZOKOLAY (1891) II 175 SZOKOLAY (1891) 60 176 SZOKOLAY (1891) 79-87 177 WEIS (1911) 3 178 WEIS (1911) 33

55

megfogalmazaacutesboacutel egyeacutertelműen kideruumll hogy szaacutemaacutera az oumlnkormaacutenyzatisaacutegot a

toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg testesiacutetette meg179

A javaslatok koumlzuumll az első kiemeleacutesre eacuterdemes dokumentum a koumlzseacutegekről alkotott

reformtervezet (1894) amely Hieronymi Kaacuteroly neveacutehez fűződik A koumlzseacutegi toumlrveacutenytervezet

elsősorban azt a ceacutelt szolgaacutelta hogy az aacutellam tovaacutebbi koumlzpontosiacutetaacutesaacutenak elve

eacuterveacutenyesuumllhessen Keacutet előremutatoacute eleme emelhető ki megszuumlntette volna a virilizmust

maacutesreacuteszt pedig az aacutellami-oumlnkormaacutenyzati feladatok veacutegzeacutese szempontjaacuteboacutel roumlgziacutetette volna

hogy amennyiben a koumlzseacuteg nem tudja ellaacutetni az igazgataacutesi feladatokat az aacutellami adoacutek 5-

aacuteboacutel uacutegy azt az aacutellami tisztviselők laacutettaacutek volna el180 Ezaacuteltal eacuterveacutenyesuumllhetett volna a sajaacutetos

oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesa soraacuten az aacutellami befolyaacutes

Nem csupaacuten a koumlzseacutegekre vonatkozoacutean keruumllt kidolgozaacutesra reacuteszletes toumlrveacutenyjavaslat hanem a

vaacuterosokra is A vaacuterosi toumlrveacutenytervezet megalkotoacuteja Faschoacute-Moys Saacutendor aki Perczel Dezső

beluumlgyminiszter 1897-es felkeacutereacutese alapjaacuten keacutesziacutetette el rendezeacutesi javaslataacutet A tervezet nem

tartalmazott alapvető moacutedosiacutetaacutesra iraacutenyuloacute toumlrekveacuteseket annyiban felelt volna meg jobban a

vaacuterosok elvaacuteraacutesainak hogy korlaacutetozottabb jogkoumlrt biztosiacutetott volna a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi vaacuterosi

főispaacutenoknak valamint teret biztosiacutetott volna a vaacuterosi tisztviselők eacutelethossziglani

vaacutelasztaacutesaacutenak181 A javaslat maacutesik kiemelkedő vonaacutesa volt hogy az aacutellamigazgataacutesi

feluumlgyeletet erősiacutetette amennyiben meghataacuterozott szabaacutelyrendeletekhez (pl szervezeacutesi

eacutepiacuteteacutesi nyugdiacutej rendőri ndash 77 sect) eacutes keacutepviselő-testuumlleti hataacuterozatokhoz (pl vaacuterosi toumlrzsvagyon

szerzeacutese elidegeniacuteteacutese koumllcsoumln felveacutetele ndash 83-84 sect) miniszteri megerősiacuteteacutest iacutert elő Erősiacuteteni

kiacutevaacutenta a megyei főispaacuten feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutet amennyiben pl a rendezett tanaacutecsi vaacuterosokkal

szemben miniszteri jogkoumlrt biztosiacutetott volna182 A vaacuterosokra vonatkozoacutean meacuteg egy tervezetet

emliacutetuumlnk Harrer Ferenc vaacuterosi toumlrveacutenytervezeteacutet (1912) amelyet a Vaacuterosok Kongresszusa

megbiacutezaacutesaacuteboacutel keacutesziacutetett elő A vaacuterosi toumlrveacutenytervezet oumlsszefuumlggeacutesben volt a vaacuterosok lenduumlletes

fejlődeacuteseacutevel A tervezet legfőbb jellemzőjekeacutent a megyeellenesseacuteg hataacuterozhatoacute meg183

A vaacutermegyei koumlzigazgataacutes reformjaacuteroacutel kiemeleacutest eacuterdemelnek Ereky Istvaacuten gondolatai

amelyeket a teacutemaacuteval kapcsolatban toumlbbek koumlzoumltt egy 1914-es tanulmaacutenyaacuteban fejtett ki

179 WEIS (1911) 33-47 180 A reformtervezet egyes reacuteszeit koumlzzeacutetette CSIZMADIA Andor Buumlrokraacutecia eacutes koumlzigazgataacutesi reformok

magyarhonban Gondolat Kiadoacute 1979 272-287 181 BREINICH Gaacutebor A magyar vaacuterosok szoumlvetkezeacutese a dualizmus korszakaacuteban In Tanulmaacutenyok Budapest

muacuteltjaacuteboacutel 25 1996 91 httpepaoszkhu021000212000025pdfORSZ_BPTM_TBM_25_085pdf

(20150726) 182 CSIZMADIA (1979) 288-320 183 CSIZMADIA (1979) 342-362

56

konkreacutet toumlrveacutenyjavaslat formaacutejaacutet azonban nem oumlltoumltte184 A vaacutermegyeacutek funkcioacuteit keacutet

csoportra jogi eacutes politikai (alkotmaacutenyveacutedő) funkcioacutekra osztotta Leszoumlgezte hogy a koumlzponti

hatalommal valoacute eacuterdek-oumlsszeuumltkoumlzeacutes eseteacuten mindig a politikai eacuterdekek doumlntoumlttek a joacute

koumlzigazgataacutes eacuterdekei helyett Legnagyobb probleacutemakeacutent a koumlzigazgataacutes eacutes a politika

egybeolvadaacutesaacutet fogalmazta meg A vaacutermegyei szervezet eacuteleacuten aacutelloacute szemeacutelyneacutel a megfelelő

elmeacuteleti keacutepzettseacutegnek kell dominaacutelnia Elhibaacutezottnak tartotta a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg

szervezeteacutet Aacutellaacutespontja szerint a koumlzponti koumlzigazgataacutes tisztviselői aacutellaacutesait a koumlzponti

szervek miacuteg a teruumlleti helyi szervek eseteacuteben a helyhatoacutesaacutegok toumllthetteacutek volna be

legmegfelelőbben A vaacutelasztaacutesi rendszerrel szemben a kinevezeacutes bevezeteacuteseacutet tartotta

ceacutelravezetőbbnek A politikai vaacutermegyeacutere vonatkozoacutean megfogalmazott fontosabb javaslatai a

koumlvetkezők Aacutellaacutespontja szerint a főispaacutenra mint a kormaacuteny politikaacutejaacutenak keacutepviselőjeacutere

szuumlkseacuteg van A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacutegnak a toumlrveacutenyesseacutegi szempontuacute ellenőrzeacuteseket

kellene veacutegeznie melynek biztosiacuteteacuteka az 1907 eacutevi LX tc185 amellyel oumlsszefuumlggeacutesben

viszont moacutedosiacutetaacutesokat tartott szuumlkseacutegesnek Az alkotmaacutenyveacutedelem preventiacutev rendszereacutevel

szemben a repressziacutev rendszert preferaacutelta ez utoacutebbi esetben a biacuteroacutesaacutegok kaphattak volna

szerepet

Egyed Istvaacuten a hivatkozott 1907 eacutevi LX tc koumlzjogi jelentőseacutegeacutet emelte ki amennyiben az

oumlnkormaacutenyzat veacutedelmeacutet tekintette elsődleges rendelteteacuteseacutenek garanciaacuteul szolgaacutelhatott a

koumlzigazgataacutes bdquoalkotmaacutenyos eacutes toumlrveacutenyes meneteacutenekrdquo biztosiacutetaacutesaacutera Ugyanakkor azt is meg

kell jegyezni hogy az erős oumlnkormaacutenyzatisaacuteg nem alakulhatott ki a bdquokormaacuteny adminisztratiacutev

gyaacutemsaacutegardquo mellett A kormaacuteny eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg jogkoumlrei pontos lehataacuterolaacutesaacutenak hiaacutenyai

okoztaacutek a legfőbb probleacutemaacutet186

6 Az 1929 eacutevi XXX tc a koumlzigazgataacutes rendezeacuteseacuteről eacutes az uacutejabb reformtervezetek

A koumlzigazgataacutes rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute uacutej toumlrveacuteny oumlnkormaacutenyzati jelentőseacutege kettős egyreacuteszről uacutej

aacuteltalaacutenos vaacutelasztaacutesokat eacutes tisztuacutejiacutetaacutest rendelt el maacutesreacuteszről a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok szervezeti

keacuterdeacuteseivel kapcsolatos vitaacutek feloldaacutesaacutera keruumllt sor Egyed Istvaacuten megaacutellapiacutetaacutesa szerint

184 EREKY Istvaacuten A vaacutermegyei koumlzigazgataacutes reformjaacutenak alapelvei In Jogtoumlrteacutenelmi eacutes Koumlzigazgataacutesi Jogi

Tanulmaacutenyok Eperjes Sziklai Henrik Kiadaacutesa 1914 125-155 185 Az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelme szempontjaacuteboacutel jelentős toumlrveacuteny bdquoa municipalistaacutek ujjongaacutesa koumlzepette joumltt

leacutetrerdquo A toumlrveacuteny indokolaacutesa szerint bdquoA toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg jogkoumlreacutenek veacutedelme elsőranguacute aacutellamjogi eacuterdek

Fontosabb eacutes suumlrgetőbb mint azon jogok veacutedelme amelyek az egyeseket illetik meg a koumlzigazgataacutesi

hatoacutesaacutegokkal szemben de eddig meacuteg nincsenek biacuteroacutei veacutedelem alaacute helyezverdquo SIacuteK Ferenc A vaacutermegyei

oumlnkormaacutenyzat szerepe a dualizmus idejeacuten In Jogtoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok II Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute

Budapest 1986 149-150 186 Egyed (1929) 372-373

57

bdquoreformot hoz de a hagyomaacutenyok alapjaacutenrdquo187 A toumlrveacuteny alapvetően megőrizte a centralista

aacutellamfelfogaacutesnak megfelelően kialakiacutetott koumlzigazgataacutesi szervezetrendszert azonban az

oumlnkormaacutenyzati rendszert eacuterintően is tartalmazott kiemelendő rendelkezeacuteseket Ilyen

inteacutezkedeacutese volt toumlbbek koumlzoumltt a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg leacutetszaacutemaacutenak csoumlkkenteacutese (150-450

fő) a virilizmus inteacutezmeacutenyeacutenek haacutetteacuterbe szoriacutetaacutesa (a koraacutebbi frac12 araacutenyroacutel 25-re) A toumlrveacuteny

elvonta a koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg elsőfokuacute hataacuteskoumlreit eacute az alispaacutenokra biacutezta a jogorvoslati

maacutesodfokuacute jogkoumlreit pedig teljes meacuterteacutekben megszuumlntette Leacutetrehozta a kisgyűleacutest amely a

főispaacuten elnoumlkleteacutevel a kisebb jelentőseacutegű uumlgyekben hataacuterozott a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacutegok

helyett A vaacuterosok tekinteteacuteben emliacutetendő hogy a koraacutebbi rendezett tanaacutecsuacute vaacuteros elnevezeacuteseacutet

megyei vaacuterosra vaacuteltoztatta

A toumlrveacuteny doumlntő jelentőseacutege a koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutesokat illető rendelkezeacuteseiben

mutatkozott meg toumlbbek koumlzoumltt a jogorvoslat lehetőseacutegeacutenek teljes koumlrű biztosiacutetaacutesaacuteval eacutes a

jogorvoslati foacuterumok rendszereacutenek egyszerűsiacuteteacuteseacutevel Uacutejdonsaacutegot hozott a koumlztisztviselői

szabaacutelyozaacutes tereacuten is kuumlloumlnoumlsen a keacutepesiacuteteacutes az anyagi juttataacutesok eacutes a fegyelmi eljaacuteraacutes

szabaacutelyozaacutesaacuteval

A centralizaacutecioacutes tendenciaacutek tovaacutebb erősoumldtek a toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutessal amely keacutet iraacutenyban is

megnyilvaacutenult Egyreacuteszről az oumlnkormaacutenyzatok feletti feluumlgyelet tovaacutebb erősoumldoumltt maacutesreacuteszről

pedig a szakaacutegazati szabaacutelyozaacutesok (pl tanfeluumlgyeleti reform) is a centralizaacutecioacute jegyeacuteben

alakultak

Vaacutesaacutery Istvaacuten 1931-ben keacutesziacutetett reformtervezetet a vaacuterosi igazgataacutessal oumlsszefuumlggeacutesben

amely az 1886 eacutevi rendezeacutes elvi alapjait megtartotta Kuumlloumln hataacuteskoumlrkeacutent jelent meg az

oumlnkormaacutenyzati jog eacutes az aacutellami koumlzigazgataacutes koumlzvetiacuteteacutese Erősiacutetette volna a politika jogokat

az orszaacutegos uumlgyekben toumlrteacutenő aacutellaacutesfoglalaacutes jogosiacutetvaacutenyaacutenak megteremteacuteseacutevel Nem kiacutevaacutent

vaacuteltoztatni a tisztviselő-vaacutelasztaacutesok szabaacutelyain a gazdasaacutegi eacutes koumlltseacutegveteacutesi

meghataacuterozottsaacutegokon sem Kiemelkedő uacutejiacutetaacutesa volt a vaacuterosi tervezetnek a vaacuterosi haacuteztartaacutesra

vonatkozoacute szabaacutelyok egyseacutegesiacuteteacutese188

Uacutejabb vaacuterosi reformtervezetet szerkesztett 1943-ban Csizmadia Andor Magyary Zoltaacuten a

Koumlzigazgataacutes-tudomaacutenyi Inteacutezet igazgatoacutejaacutenak megbiacutezaacutesa alapjaacuten189 Fő ceacutelkitűzeacutesekeacutent

fogalmazoacutedott meg a virilizmus inteacutezmeacutenyeacutenek felszaacutemolaacutesa a mezővaacuterosi kategoacuteria

megőrzeacutese eacutes a koumlzseacutegi illetőseacuteg megszuumlnteteacutese A tervezet megtartotta az oumlnkormaacutenyzati

jogokat az aacutellami koumlzigazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutet eacutes az orszaacutegos uumlgyekben valoacute politikai

187 Egyed (1929) 397 188 CSIZMADIA (1979) 455-482 189 CSIZMADIA (1979) 481-498

58

aacutellaacutesfoglalaacutes jogaacutet A koumlzfeladatok ellaacutetaacutesa tekinteteacuteben elemezte a Tiacutezes Szervezet taacutersadalmi

alapon valoacute megszervezeacuteseacutet ennek hasznossaacutegaacutet190 E tervezet is reacuteszletesen foglalkozott a

vaacuteros haacuteztartaacutesaacutenak keacuterdeacuteseivel

7 A II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető időszak a neacutepi demokratikus korszak

A II vilaacuteghaacuteboruacute harci cselekmeacutenyeinek befejezeacuteseacutet koumlvetően a nemzeti bizottsaacutegok

megkezdteacutek a koraacutebbi helyi oumlnkormaacutenyzati apparaacutetus ellenőrzeacuteseacutet illetve toumlbb helyen

magukhoz vontaacutek a helyi igazgataacutest191 A 141945 ME rendelet a koumlzigazgataacutes

uacutejraszervezeacuteseacuteről gyakorlatilag visszaaacutelliacutetotta a vilaacuteghaacuteboruacute előtti oumlnkormaacutenyzatokat192 Az

1945 januaacuter 4-eacuten kibocsaacutetott rendelet a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumltelesseacutegeacuteveacute tette hogy

leacutetrehozzaacutek eacutes műkoumldtesseacutek az igazgataacutesi szerveket Martonyi Jaacutenos aacutellaacutespontja is ezt

taacutemasztja alaacute bdquoAz alulroacutel a neacutep akarataacutera feleacutepuumllő eacute egyszersmind hateacutekony

koumlzigazgataacutesthellipkeacutet eszkoumlzzel lehet megteremteni egyik oldalon az oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesok

megtartaacutesaacuteval a maacutesik oldalon az adminisztraacutecioacute teruumlleti eacutes szervezeti egyseacutegeit aacutetalakiacutetoacute

koumlzigazgataacutesi reform tető alaacute hozaacutesaacutevalrdquo193 A rendelkezeacutes felhiacutevta egyuacutettal a nemzeti

bizottsaacutegokat is hogy mindenhol alakiacutetsaacutek uacutejjaacute az oumlnkormaacutenyzati testuumlleteket meacutegpedig uacutegy

hogy abban vaacutelasztaacutes neacutelkuumll is minden demokratikus paacutert eacutes szakszervezet keacutepviselve

legyen194

Az 10301945 szaacutemuacute kormaacutenyrendelet kiadaacutesaacuteval a megyei toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokban is

ugyanezeket az elveket alkalmaztaacutek de a reacutegi tagsaacuteg szaacutemaacutenak csak negyedeacutet lehetett

betoumllteni A megyeacutek eacuteleacutere uacutej főispaacutenok keruumlltek kinevezeacutesre A koumlzseacutegi eacutes a vaacutermegyei

bizottsaacutegok koumlzoumltt alaacute-foumlleacuterendeltseacutegi viszony alakult ki 1945-1949 koumlzoumltt toumlbb alternatiacuteva is

mutatkozott a helyi igazgataacutes uacutejjaacuteszervezeacuteseacutere Ezen lehetőseacutegek magukban foglaltaacutek a

nemzeti bizottsaacutegokra alapozott igazgataacutesi struktuacutera a reacutegi inteacutezmeacutenyi kereteknek

demokratikus tartalommal valoacute kitoumllteacutese illetve egy uacutej igazgataacutesi szervezet kieacutepiacuteteacutese koumlzoumltti

190 bdquohellip az egymaacutes mellett lakoacute csalaacutedok tekinteacutelyesebb csalaacutedfői koumlzuumll vagy a csalaacutedok vagy a hatoacutesaacuteg egyet

mint tizedest kivaacutelasztotta a tizedeseket ismeacutet nagyobb szervezeti egyseacutegbe az utcakapitaacutenyok vagy

fertaacutelymesterek alaacute rendelte s iacutegy a szervezet uacutetjaacuten egyreacuteszt a hatoacutesaacuteg azonnal eacutertesuumllt a vaacuteros minden reacuteszeacutenek

jogos kiacutevaacutensaacutegairoacutel neheacutezseacutegeiről maacutesreacuteszt inteacutezkedeacuteseit a taacutevoli haacutezakhoz is azonnal eljuttathattahelliprdquo

CSIZMADIA (1979) 492 191 bdquoA nemzeti bizottsaacutegok [] fontos szerepet jaacutetszottak a hazai demokratikus neacutepmozgalom

kibontakoztataacutesaacuteban eacutes a neacutepi oumlnkormaacutenyzati koumlzigazgataacutes megszervezeacuteseacutebenrdquo RUSZOLY Joacutezsef Uacutejabb magyar

alkotmaacutenytoumlrteacutenet 1848-1949 PUumlSKI Budapest 2002 337 192 VEREBEacuteLYI Imre A tanaacutecsi oumlnkormaacutenyzat Koumlzgazdasaacuteg eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1987 63 193 MARTONYI Jaacutenos Az oumlnkormaacutenyzatok reformja Kuumlloumlnlenyomat a Vaacuterosi Szemle XXXII eacutevfolyamaacuteboacutel

Budapest Szeacutekesfővaacuteros Haacutezinyomdaacuteja eacuten 4 194 Peacuteldakeacutent A Szegedi Nemzeti Bizottsaacutegot oumlt paacutert a Magyar Kommunista Paacutert a Fuumlggetlen Kisgazdapaacutert a

Magyarorszaacutegi Szociaacuteldemokrata Paacutert a Demokrata Polgaacuteri Paacutert eacutes a Szabad Szakszervezetek helyi

szervezeteinek keacutet-keacutet kuumlldoumltte alapiacutetotta meg RUSZOLY (2002) 340

59

vaacutelasztaacutest A vitaacutek koumlzeacuteppontjaacuteban az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg korszerű szervezeti kereteinek

megteremteacutese aacutellt195

A nemzeti bizottsaacutegok komoly szerepet jaacutetszottak az oumlnkormaacutenyzati testuumlletek

uacutejraeacuteleszteacuteseacuteben a rendeacuteszeti szervek leacutetrehozaacutesaacuteban valamint a koumlzeacutelet megtisztiacutetaacutesaacuteban196

is Teveacutekenyseacuteguumlket 1949 eacutev elejeacuten szuumlntetteacutek be197

A koumlzigazgataacutes reformjaacutera vonatkozoacute elkeacutepzeleacutesek megjelentek a politika paacutertok iacutegy a

Nemzeti Parasztpaacutert a Magyar Dolgozoacutek Paacutertja reformprogramjaiban A Nemzeti Parasztpaacutert

reformjavaslatainak198 keacutesziacuteteacuteseacuteben Erdei Ferenc eacutes Biboacute Istvaacuten is szerepet jaacutetszott A

tervezet a reacutegi vaacutermegyei rendszer felszaacutemolaacutesaacutet tartotta szem előtt199 a vaacuterosmegyeacutere

eacutepiacutetett200 A Magyar Dolgozoacutek Paacutertja201 aacutellaacutespontja szerint a neacutepi demokraacutecia politikai eacutepiacuteteacutese

az uacutej magyar Fuumlggetlenseacutegi Front megteremtette annak lehetőseacutegeacutet hogy olyan neacutepi

oumlnkormaacutenyzat keruumllhessen leacutetrehozaacutesra mint amilyen a tanaacutecsrendszer oumlnkormaacutenyzata A

hatalmi keacuterdeacutesek eldoumlnteacuteseacutevel egyidejűleg az is nyilvaacutenvaloacutevaacute vaacutelt hogy a proletaacuterdiktatuacutera

aacutellama szaacutemaacutera kizaacuteroacutelag az aacutellamhatalom egyseacutegeacutenek elveacuten aacutelloacute szovjet mintaacuten alapuloacute

tanaacutecsrendszer lehet megfelelő

8 A tanaacutecsrendszer időszaka ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg időleges eacutes teljes hiaacutenya

A Magyar Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute 1949 eacutevi XX toumlrveacuteny a szovjet tiacutepusuacute aacutellami

berendezkedeacutes megteremteacuteseacuteről rendelkezett centralizaacutelt aacutellamigazgataacutesi hataacuteskoumlroumlket

teremtett az oumlnkormaacutenyzatisaacutegot nem ismerte el A polgaacuteri eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

felszaacutemolaacutesra keruumllt iacutegy a tanaacutecsrendszerre kizaacuteroacutelag az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg teljes hiaacutenya miatt

eacuterdemes kiteacuterni

Patyi Andraacutes ndash Verebeacutelyi Imreacutere hivatkozaacutessal ndash a rendszer haacuterom alapvető jellemzőjeacutenek ndash a

koumlzvetlen fizikai katonai rendőri erőszakkal leacutetrehozott monolit aacutellami tulajdon az aacutellamjogi

szempontboacutel meghataacuterozoacute kettős alaacuterendeltseacuteg valamint a teljes egypaacutertrendszer mint

195 KUKORELLI Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzat eseacutelyei neacutegy eacutevtized taacutevlataacuteboacutel Az 1945-1949 koumlzoumltti alternatiacutevaacutek In

Helyi eacutes szakmai oumlnkormaacutenyzatok Tulajdonformaacutek aacutellami peacutenzuumlgyek Alkotmaacutenyjogi Fuumlzetek 7-8 (szerk

KILEacuteNYI Geacuteza) 1989 30 196 A Magyar Nemzeti Fuumlggetlenseacutegi Front Programja (1944 december 3) tartalmazta annak koumlvetelmeacutenyeacutet

hogy bdquoA koumlzigazgataacutesi szerveket rendőrseacuteget honveacutedseacuteget a karhatalmat meg kell tisztiacutetani a nyilas hazaaacuteruloacute

eacutes neacutepellenes elemektőlrdquo CSIZMADIA (1979) 537 197 RUSZOLY (2002) 342-345 198 CSIZMADIA (1979) 541-551 199 bdquoA vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat tehaacutet ma is eacutelettelen az egykori nemesi oumlnkormaacutenyzatboacutel nem lett neacutepi

oumlnkormaacutenyzattaacute mert egy-egy vaacutermegye neacutepe nem alkot valoacutesaacutegos eacuterdekkoumlzoumlsseacuteget A vaacutermegye ezenfeluumll

teljesen felesleges sallangkeacutent hurcolja magaacuteval a ceacuteltalanul ittmaradt főispaacuten rendszertrdquo CSIZMADIA (1979)

543 200 bdquoA koumlzigazgataacutes szervezeteacutenek a valoacutesaacutegos gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes koumlzlekedeacutesi goacutecok koumlruumll kialakult

valoacutesaacutegos egyseacutegekhez kell idomulniardquo CSIZMADIA (1979) 546 201 Iraacutenymutataacutes az MDP dokumentumaiban (1948) CSIZMADIA (1979) 553

60

politikai tulajdonsaacuteg - vaacuteltozatlansaacutegaacutet emelte ki amely a teljes tanaacutecsrendszer időszakaacutet

jellemzően aacutethatotta202 Maacutes szempontboacutel tovaacutebbi jellemzők is azonosiacutethatoacuteak Verebeacutelyi Imre

nyomaacuten uacutegymint (1) a tanaacutecsok az egyseacuteges eacutes hierarchikusan megszervezett aacutellamigazgataacutes

reacuteszei (2) politikai alapjellemzője a monopolisztikus egypaacutertrendszer (3) gazdasaacutegi

alapjellemzője az aacutellami tulajdon monopoacuteliuma aacutellami ndash jogi jellemzője a demokratikus

centralizmus szervezeti eacutes műkoumldeacutesi alapelveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese203

Az aacutellamhatalom legfelsőbb szerveacuteveacute az Orszaacuteggyűleacutest tette meghataacuterozoacute szerepet biztosiacutetva

a Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg Elnoumlki Tanaacutecsaacutenak amely az Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuten kiacutevuumll teljes

jogkoumlrben helyettesiacutethette az Orszaacuteggyűleacutest annak keacutet uumlleacutese koumlzoumltt Az aacutellamigazgataacutes

legfelsőbb szervekeacutent az Orszaacuteggyűleacutes aacuteltal leacutetrehozott Magyar Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg

Minisztertanaacutecsaacutet nevesiacutetette miacuteg az aacutellamhatalom helyi szervei a tanaacutecsok lettek204 Az

1950 eacutevi I toumlrveacuteny (első tanaacutecstoumlrveacuteny) alapjaacuten keruumlltek megszervezeacutesre a tanaacutecsok205

Ideiglenes jelleggel előszoumlr a fővaacuterosi eacutes megyei tanaacutecsok ezt koumlvetően a jaacuteraacutesi vaacuterosi eacutes a

fővaacuterosi keruumlleti tanaacutecsok alakultak meg az első tanaacutecstoumlrveacuteny alapjaacuten fokozatosan feluumllről

lefeleacute kieacutepuumllve Verebeacutelyi Imre megaacutellapiacutetaacutesa szerint a szocialista tanaacutecsrendszer ndash

nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban ndash a szeacuteles felelősseacutegű tanaacutecsi koncepcioacutera eacutepuumllt erősen

centralizaacutelt politikai-gazdasaacutegi viszonyok koumlzepette206 A szeacuteles felelősseacutegre vonatkozoacute

erősen vitathatoacute megaacutellapiacutetaacutesaacutet arra alapozta hogy a koraacutebbi centralizaacutelt hierarchiaacuten alapuloacute

koumlzigazgataacutest egyfajta bdquodemokratikusrdquo tanaacutecsrendszer alaacute helyezteacutek ezaacuteltal megnoumlvelve a

helyi igazgataacutes suacutelyaacutet Maacutesik eacutervkeacutent emellett a helyi tanaacutecsok koumlzszolgaacuteltataacutesokban

megnoumlvekedett szerepeacutet emelte ki A helyi tanaacutecsok azonban a klasszikus eacutertelemben vett

demokratikus legitimitaacutes csiacuteraacutejaacutet sem hordoztaacutek magukban

1950 oktoacuteber 22-ei aacuteltalaacutenos tanaacutecsi vaacutelasztaacutesokat koumlvetően november 8-ig az addig

ideiglenesen maacuter műkoumldő tanaacutecsok uacutejjaacutealakultak eacutes az orszaacuteg egeacutesz teruumlleteacuten leacutetrejoumlttek a

koumlzseacutegi tanaacutecsok A koumlzseacutegi tulajdon megszuumlnteteacutesre keruumllt a koumlzseacutegi tanaacutecsok sajaacutet

202 PATYI Andraacutes Az oumlnkormaacutenyzatok funkcioacuteiroacutel szerepuumlk szabaacutelyozaacutesi lehetőseacutegeiről kuumlloumlnoumls tekintettel a

taacutersadalmi felzaacuterkoacuteztataacutesra In Eseacutelyek eacutes lehetőseacutegek a XXI szaacutezadban A szociaacutelis gazdasaacutegi szoumlvetkezeti

modelljeinek helye a gazdasaacutegi eacutes a taacutersadalmi fejlődeacutesben I koumltet Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem 2014 85 203 PATYI Andraacutes ndash VARGA ZS Andraacutes Aacuteltalaacutenos Koumlzigazgataacutesi Jog Egyetemi jegyzet Mandamus Publishing

2008 305-306 204 1949 eacutevi XX tv bdquo30 sect (1) Az aacutellamhatalom helyi szervei a megyei tanaacutecs a jaacuteraacutesi tanaacutecs a vaacuterosi tanaacutecs a

koumlzseacutegi tanaacutecs a vaacuterosi keruumlleti tanaacutecsrdquo 205 1950 eacutevi I tv bdquo1 sect A helyi tanaacutecsok a dolgozoacute neacutep koumlreacuteből a szeacuteleskoumlrű demokraacutecia alapelvei szerint

vaacutelasztott eacutes a demokratikus centralizmus elveinek megfelelően egymaacutes alaacute eacutes foumlleacute rendelt szervek amelyek

műkoumldeacutesi teruumlletuumlkoumln a dolgozoacute neacutep egyseacuteges aacutellamhatalmaacutet keacutepviselik biztosiacutetjaacutek a tervszerűseacuteget az aacutellami

eacutelet minden vonatkozaacutesaacuteban ellaacutetjaacutek a gazdasaacutegi taacutersadalmi eacutes kulturaacutelis vezeteacutes feladatait valamint aacuteltalaacuteban

az aacutellamigazgataacutes helyi tennivaloacuteitrdquo 206 VEREBEacuteLYI Imre Fejlődeacutesi tendenciaacutek a szocialista orszaacutegok tanaacutecsi igazgataacutesi rendszereiben Budapest

1984 1-6

61

koumlltseacutegveteacutessel sem rendelkezhettek a koumlzponti akarat helyi eacuterveacutenyesiacuteteacutese vaacutelt fő feladattaacute207

A tanaacutecsi gazdaacutelkodaacutest a szigoruacutean centralizaacutelt aacutellami forraacutesok ceacutel szerinti visszaosztaacutesa

jellemezte A tanaacutecsi szervek a bdquoneacutepgazdasaacutegi igazgataacutesrdquo tereacuten koordinaacutecioacutes jogkoumlrrel

rendelkeztek A koordinaacutecioacutes jogkoumlr magaacuteban foglalta a telepuumlleacuteseken megvaloacutesuloacute

beruhaacutezaacutesok koordinaacutecioacutejaacutet a megyeacutek bdquoneacutepgazdasaacutegi terveacutenekrdquo oumlsszhangjaacutera javaslatok

előterjeszteacuteseacutet valamint a bdquohelyi gazdasaacuteg vezeteacuteseacutetrdquo is208

Valamennyi aacutellamigazgataacutesi teruumlleti egyseacutegben a megyeacutekben a fővaacuterosban a megyei joguacute

vaacuterosokban jaacuteraacutesban jaacuteraacutes joguacute vaacuterosban a fővaacuteros keruumlleteiben a koumlzseacutegekben műkoumldtek a

lakossaacuteg aacuteltal koumlzvetlenuumll vaacutelasztott tanaacutecsok amelyek aacutellamhatalmi szerveknek minősuumlltek

A tanaacutecsok mint az aacutellamhatalom helyi szervei a műkoumldeacutesi teruumlletuumlk bdquoegeacutesz aacutellami eacuteleteacutet

vezetteacutekrdquo209Az eacuterdemi hataacuteskoumlroumlk a helyi (teruumlleti) eacutes a jaacuteraacutesi szintekhez keruumlltek telepiacuteteacutesre

Nemzetkoumlzi viszonylatban aacuteltalaacutenos tendenciakeacutent eacuterveacutenyesuumllt hogy nem a koumlzseacutegekhez

telepiacutetetteacutek az eacuterdemi hataacuteskoumlroumlk nagyobb reacuteszeacutet mert a tanaacutecsrendszer megalakiacutetaacutesaacutet bdquoa

koumlzseacutegi haacuteloacutezat elaproacutezoacutedaacutesa kiacuteseacuterterdquo iacutegy a jaacuteraacutesok keacutepezteacutek az igazaacuten eacuterdemi szintet210

A tanaacutecsok eseteacuteben egyeacutertelműen eacuterveacutenyesuumllt a paacutertiraacutenyiacutetaacutes valamint a demokratikus

centralizmus elve Legfontosabb feladat-eacutes hataacuteskoumlreiket az alkotmaacuteny illetve a

tanaacutecstoumlrveacuteny szabaacutelyozta szaacutemukra feladat-eacutes hataacuteskoumlrt az aacutellamhatalom legfelső szervei

aacutellapiacutethattak meg azonban bdquoaacuteltalaacutenosan elismert teacuteteles jogilag roumlgziacutetett volt a kormaacuteny ez

iraacutenyuacute jogkoumlre isrdquo211 A tanaacutecsok iraacutenyaacuteban megnyilvaacutenuloacute iraacutenyiacutetaacutesi jogkoumlr tehaacutet lehetőveacute

tette a kormaacuteny szaacutemaacutera feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk megaacutellapiacutetaacutesaacutet is ebből egyeacutertelmű

koumlvetkezteteacutes vonhatoacute le a tanaacutecsoknak az aacutellamhatalom szervezet rendszereacuteben elfoglalt

helyeacutere eacutes szerepeacutere vonatkozoacutean az egyseacuteges aacutellamhatalom reacuteszekeacutent műkoumldtek a kormaacuteny

alaacute rendelt szervekkeacutent A kettős alaacuterendeltseacuteg a vertikaacutelis eacutes horizontaacutelis iraacutenyiacutetaacutesi

viszonyok elemzeacutese tuacutelmutatna a tanaacutecsrendszer roumlvid bemutataacutesaacuten mint kitűzoumltt ceacutelon ezeacutert

a centralisztikus műkoumldeacutes felvaacutezolaacutesaacutera sem keruumllhet reacuteszleteiben sor

A tanaacutecsok helyi jelentőseacutegű uumlgyekben rendeleteket alkothattak bdquohelyi tanaacutecsi műkoumldeacutesi

teruumlletuumlkrerdquo bdquoaacutellandoacutebb jellegű szabaacutelyozaacutest igeacutenylő jelentős keacuterdeacutesekbenrdquo A

tanaacutecsrendeletek a toumlrveacutenyek eacutes a bdquofelsőbb rendeletekrdquo veacutegrehajtaacutesaacutera keruumlltek

207 bdquo26 sect A helyi tanaacutecsok műkoumldeacutesuumlk teruumlleteacuten az alkotmaacutenyosan hozott jogszabaacutelyok eacutes a felsőbb szervek aacuteltal

meghataacuterozott keretek koumlzoumltt gyakoroljaacutek aacutellamhatalmi teveacutekenyseacuteguumlket (Alkotmaacuteny 31 sect)rdquo 208 BEREacuteNYIndashMARTONYIndashSZAMELndashSZATMAacuteRI Magyar aacutellamigazgataacutesi jog Aacuteltalaacutenos reacutesz Tankoumlnyvkiadoacute

Budapest 1966 195-196 209 BEREacuteNYIndashMARTONYIndashSZAMELndashSZATMAacuteRI (1966) 192 210 VEREBEacuteLYI (1984) 5-6 211 BEREacuteNYIndashMARTONYIndashSZAMELndashSZATMAacuteRI (1966) 194

62

megalkotaacutesra212 Az uacuten szabaacutelyrendeletek feluumllvizsgaacutelata előzetes eacutes utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutest is

magaacuteban foglalt A toumlrveacuteny a tanaacutecstestuumllet keacutet uumlleacutes koumlzoumltti aacuteltalaacutenos helyettesiacutető jogkoumlreacutevel a

veacutegrehajtoacute bizottsaacutegot ruhaacutezta fel amely aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrű helyi szervkeacutent kettő

alaacuterendeltseacutegben (alaacuterendelt a tanaacutecstestuumlletnek eacutes a felettes veacutegrehajtoacute bizottsaacutegnak)

műkoumldoumltt213 A tanaacutecstestuumlletek eacutes a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegok hataacuteskoumlreit illetően ugyanakkor a

jogalkotoacute nem huacutezott vilaacutegos hataacutervonalat a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegok aacuteltalaacutenos helyettesiacutető

jogkoumlre szerepkoumlruumlk megerősoumldeacuteseacutet eredmeacutenyezte A tanaacutecsok veacutegrehajtoacute-rendelkező

szerveikeacutent a veacutegrehajtoacute bizottsaacuteg azok funkcionaacuteriusai valamint a veacutegrehajtoacute bizottsaacuteg

szakigazgataacutesi szervei funkcionaacuteltak A helyi tanaacutecsi igazgataacutesi szerveket hierarchikusan

alaacuterendelteacutek a felsőbb aacutellamigazgataacutesi szerveknek A szakigazgataacutesi szervek mellett uacuten

taacutersadalmi szakbizottsaacutegok is leacutetrejoumlttek amelyek a helyi szakigazgataacutes bdquotaacutersadalmi

alaacutetaacutemasztaacutesaacutetrdquo szolgaacuteltaacutek A feladatuk tanaacutecsadoacute-veacutelemeacutenyező ellenőrző jellegű volt a

dolgozoacutek bevonaacutesaacutenak ceacuteljaacuteval joumlttek leacutetre vagy jogszabaacutely alapjaacuten vagy oumlnteveacutekeny moacutedon

a helyi igazgataacutesban214

A maacutesodik tanaacutecstoumlrveacuteny 1954 szeptember 25-eacuten leacutepett hataacutelyba (1954 eacutevi X toumlrveacuteny) Az

uacutej toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes megerősiacutetette ugyan a tanaacutecstestuumlletek szerepeacutet a tanaacutecsok rendszereacuten

beluumll megszuumlntette viszont a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegok aacuteltalaacutenos tanaacutecstestuumlletet helyettesiacutető

jogkoumlreacutet Fennmaradt ugyanakkor a tanaacutecsok aacutellamhatalmi jellege az alaacuterendeltseacutegi

viszonyok tovaacutebbra is szinte vaacuteltozatlanok maradtak Az egyetlen előreleacutepeacutesnek az tekinthető

a hierarchikus kapcsolatrendszer tekinteteacuteben hogy a vaacuterosokat kivette a jaacuteraacutes fennhatoacutesaacutega

aloacutel eacutes koumlzvetlenuumll a megye alaacute rendelte Nem bőviacutetette a tanaacutecsok eacutes szerveik oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet A

hierarchia bdquohaacuteloacutezatos alaacute-foumlleacuterendeltseacutegetrdquo jelentett hogy bdquoa tanaacutecstestuumlletek a

Neacutepkoumlztaacutersasaacuteg Elnoumlki Tanaacutecsaacutenak eacutes egymaacutesnak a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegok a

minisztertanaacutecsnak eacutes egymaacutesnak valamint horizontaacutelisan a tanaacutecsnak a szakigazgataacutesi

szervek a miniszteacuteriumoknak eacutes egymaacutesnak horizontaacutelisan a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegnak

alaacuterendelten műkoumldtekrdquo215

Az uacutej gazdasaacutegi mechanizmus hataacutesakeacutent a hatvanas eacutevek maacutesodik feleacutetől vetődoumltt fel

igeacutenykeacutent hogy a helyi tanaacutecsoknak is indokolt nagyobb oumlnaacutelloacutesaacutegot biztosiacutetani a

decentralizaacutecioacute iraacutenyaacuteba hangolni a tanaacutecsrendszert hiszen az anyagi forraacutesok hateacutekonyabb

felhasznaacutelaacutesa az eredmeacutenyes koordinaacutecioacute lehetőseacutegeacutenek megteremteacuteseacutet koumlvetelte meg

Emliacuteteacutesre eacuterdemes az 1965 eacutevi 8 sz tvr a tanaacutecsszervek teveacutekenyseacutegeacutenek

212 28 sect 213 39-45 sect 214 BEREacuteNYIndashMARTONYIndashSZAMELndashSZATMAacuteRI (1966) 217 215 KUKORELLI (1989) 31

63

tovaacutebbfejleszteacuteseacuteről216 Az Elnoumlki Tanaacutecs rendelkezeacutese a Kormaacuteny szaacutemaacutera szaacutemos keacuterdeacutes

rendezeacuteseacutere nyuacutejtott lehetőseacuteget mint pl a szakigazgataacutesi szervek kettős alaacuterendeltseacutegeacutenek

megszuumlnteteacutese a vaacuteroskoumlrnyeacuteki igazgataacutes egyes keacuterdeacutesei

Igazaacuten leacutenyeges vaacuteltozaacutesokat az 1971 eacutevi I toumlrveacuteny (harmadik tanaacutecstoumlrveacuteny) hozott A

harmadik tanaacutecstoumlrveacuteny ceacutelkitűzeacutesei koumlzoumltt szerepelt a tanaacutecsok szerepeacutenek noumlveleacutese a

lakossaacuteg ellaacutetaacutesaacuteban a lakossaacuteg koumlzreműkoumldeacuteseacutenek szeacutelesiacuteteacutese az uacuten tanaacutecsi feladatok

meghataacuterozaacutesaacuteban veacutegrehajtaacutesaacuteban ellenőrzeacuteseacuteben a tanaacutecsi szervek felelősseacutegeacutenek

oumlnaacutelloacutesaacutegaacutenak hataacuteskoumlreacutenek erősiacuteteacutese ezzel paacuterhuzamosan a koumlzponti aacutellami iraacutenyiacutetaacutes

sziacutenvonalaacutenak hateacutekonysaacutegaacutenak noumlveleacutese Uacutej elem a tanaacutecsok oumlnkormaacutenyzati jellegeacutenek

megjeleniacuteteacutese A toumlrveacuteny 2 sect-aacuteban foglaltak alapjaacuten a tanaacutecsok a neacutep hatalmaacutet megvaloacutesiacutetoacute

szocialista aacutellamnak a demokratikus centralizmus alapjaacuten műkoumldő neacutepkeacutepviseleti-

oumlnkormaacutenyzati eacutes aacutellamigazgataacutesi szervei217

A harmadik tanaacutecstoumlrveacuteny megszuumlntette a tanaacutecstestuumlletek koumlzoumltti alaacute-foumlleacuterendeltseacuteget a

tanaacutecstestuumlletek műkoumldeacutese felett toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeletet biztosiacutetott A veacutegrehajtoacute bizottsaacuteg

eseteacuteben azonban a kettős alaacuterendeltseacuteg a tovaacutebbiakban is fennmaradt A lakossaacutegot

koumlzvetlenuumll eacuterintő aacutellamigazgataacutes feladatokat a helyi tanaacutecsok hataacuteskoumlreacutebe utalta Oumlnaacutelloacute jogi

szemeacutelyiseacuteggel ruhaacutezta fel toumlbbek koumlzoumltt a tanaacutecstestuumlletet a veacutegrehajtoacute bizottsaacutegot noumlvelte

az oumlnaacutelloacutesaacutegot szervezeti eacutertelemben A koumlzponti iraacutenyiacutetaacutes eacutes a teveacutekenyseacuteg toumlrveacutenyesseacutegi

feluumlgyeleteacutet a Minisztertanaacutecshoz telepiacutetette a harmadik tanaacutecstoumlrveacuteny A Minisztertanaacutecs a

tanaacutecsok iraacutenyiacutetaacutesaacutet feluumlgyeleteacutet az oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlrrel is rendelkező orszaacutegos hataacuteskoumlrű

szervi jogaacutellaacutesuacute Minisztertanaacutecs Tanaacutecsi Hivatalaacutenak koumlzreműkoumldeacuteseacutevel laacutetta el A toumlrveacutenyi

szabaacutelyozaacutes eredmeacutenyekeacuteppen a szervezeti oumlnaacutelloacutesaacuteg garanciaacutelis elemei kiszeacutelesedtek a

hataacuteskoumlroumlk rendezeacuteseacutevel a doumlnteacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg noumlvekedett valamint a gazdasaacutegi fuumlggetlenseacuteg

keacuterdeacutese is előteacuterbe keruumllt

Az előzőekben ismertetett tendencia folytataacutesaacutet jelentette a jaacuteraacutesi szint kiiktataacutesa a

rendszerből melynek eredmeacutenyekeacutent a megszűnt jaacuteraacutesi hivatalok hataacuteskoumlreacutenek egy reacutesze a

telepuumlleacutesekhez keruumllt valamint a koumlrzetkoumlzponti tanaacutecsok hataacuteskoumlrei bővuumlltek ezaacuteltal 1984

216 bdquo1 sect E toumlrveacutenyerejű rendelet felhatalmazza a Magyar Forradalmi Munkaacutes-Paraszt Kormaacutenyt arra hogy

egyes aacuteltala meghataacuterozott teruumlleteken az aacutellamhatalom helyi szerveinek eacutes azok bizottsaacutegainak hataacuteskoumlreacutet

illeteacutekesseacutegeacutet eacutes műkoumldeacuteseacutet aacutetmenetileg az ezekkel kapcsolatos toumlrveacutenyek rendelkezeacuteseitől elteacuterően

szabaacutelyozzardquo 217 Az 1971 eacutevi I toumlrveacuteny indokolaacutesa a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute toumlrveacutenyjavaslathoz bdquoA tanaacutecsok kiacutevaacutenatos eacutes

folyamatosan erősiacutetendő oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes oumlnteveacutekenyseacutegeacutet markaacutensan fejezi ki jogszabaacutelyok aacuteltal koumlruumllhataacuterolt

oumlnkormaacutenyzati jelleguumlk Az oumlnkormaacutenyzati jelleg elsősorban a lakossaacuteg igeacutenyeinek mind teljesebb meacuterteacutekben

toumlrteacutenő kieleacutegiacuteteacuteseacutet eacutes az annak megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges gazdasaacutegi eszkoumlzoumlk biztosiacutetaacutesaacutet szervezeti eacutes

műkoumldeacutesi hataacuteskoumlroumlk meghataacuterozaacutesaacutet foglalja magaacuteban Az oumlnkormaacutenyzati jelleg eacuterveacutenyesuumlleacutese lehetőveacute teszi az

optimaacutelis munkamegosztaacutest a koumlzponti eacutes a helyi szervek koumlzoumltt eacuterveacutenyre juttataacutesaacuteval meghataacuterozza

felelősseacuteguumlk tartalmaacutetrdquo (aacuteltalaacutenos indokolaacutes 4)

64

januaacuter 1-jeacutevel hazaacutenkban vaacuteroskoumlrnyeacuteki igazgataacutes valoacutesult meg a hataacuteskoumlroumlk decentralizaacutelaacutesa

tereacuten is uacutejabb leacutepeacutesek toumlrteacutentek218

A decentralizaacutecioacute a helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg megteremteacuteseacutere iraacutenyuloacute leacutepeacutesek felgyorsultak a

rendszervaacuteltozaacutes folyamataacuteban hiszen bdquoaz oumlnkormaacutenyzatisaacuteg leacutete egyben a hatalomgyakorlaacutes

demokratizmusaacutenak egyik minősiacutetőjerdquo219

9 Koumlvetkezteteacutesek

A helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg magyarorszaacutegi toumlrteacuteneti aacutettekinteacutese azt az elsődlegesen

megfogalmazott kutataacutesi keacuterdeacutest volt hivatva megvaacutelaszolni hogy az 1990-ben kieacutepuumllt helyi

oumlnkormaacutenyzati rendszer mennyiben eacutepiacutet a koraacutebbi a tanaacutecsrendszert megelőzően műkoumldoumltt

hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer sajaacutetsaacutegos elemeire A keacuterdeacutes megvaacutelaszolaacutesa azoknak a

toumlrteacuteneti fejlődeacutesi vonalaknak a felvaacutezolaacutesaacuteval lehetseacuteges amelyek az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia alakulaacutesaacuteban leginkaacutebb jellemzők

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg toumlrteacuteneti elemei felvaacutezolaacutesaacutenak azeacutert van leacutetjogosultsaacutega mert a

jelenlegi hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer leacutenyegi alkotoacutereacuteszei sem eacuterthetők meg a toumlrteacutenelmi

előzmeacutenyek hiaacutenyaacuteban Nem lehet maradeacutektalanul egyeteacuterteni azzal az aacutellaacutesponttal hogy

mivel a nyugati eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg hazaacutenkban 1990-ben joumltt leacutetre emiatt a

toumlrteacutenelmi előzmeacutenyek teljesseacuteggel irrelevaacutensnak tekinthetők220 Mikeacutent azt az AB is

leszoumlgezte bdquoMagyarorszaacuteg alkotmaacutenyossaacutega hagyomaacutenyosan az erős oumlnkormaacutenyzatisaacutegon

nyugszik meacuteg ha ennek terjedelme a szokaacutesjogot oumlsszefoglaloacute Haacutermaskoumlnyvtől a

koumlzigazgataacutes rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1929 eacutevi 30 toumlrveacutenycikkig reacuteszleteiben toumlbbszoumlr vaacuteltozott is

amikor a politikai gazdasaacutegi biztonsaacutegi koumlruumllmeacutenyek szuumlkseacutegesseacute tetteacutek az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia eacutes a centralizaacutelt hatalomgyakorlaacutes viszonyaacutenak (araacutenyaacutenak) uacutejragondolaacutesaacutetrdquo221

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia kialakulaacutesaacutenak csiacuteraacuteja a 13 szaacutezadtoacutel indult fejlődeacutesnek

amikor a kiraacutelyi vaacutermegyeacutet a nemesi vaacutermegye vaacuteltotta fel amely mind szervezeteacuteben mind

pedig tisztseacutegviselői tekinteteacuteben folyamatos vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll A nemesi

vaacutermegye szervezeteacuteben a nemesi ősgyűleacutes jaacutetszotta a doumlntő szerepet miacuteg a meghataacuterozoacute

szerepet betoumlltő tisztviselők koumlreacuteben megjelent az alispaacuteni tisztseacuteg A 14 szaacutezadban ndash

218 1983 eacutev 26 sz tvr a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute 1971 eacutevi I toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes egyes tanaacutecsi hataacuteskoumlroumlk

rendezeacuteseacuteről majd ezt koumlvetően az 1987 eacutevi 21 sz tvr a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute 1971 eacutevi I tv egyes

rendelkezeacuteseinek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel a keacutetszintű igazgataacutes bevezeteacuteseacuteről 219 KUKORELLI (1989) 37 220 Faacutebiaacuten Adriaacuten szerint ki kell iktatni a toumlrteacuteneti viszonyiacutetaacutest Aacutellaacutespontja szerin minden 1990 előtti időszaknak

a helyi igazgataacutesra toumlrteacutenő viszonyiacutetaacutesa feacutelrevezető egysiacutekuacute Ezt a veacutelemeacutenyeacutet Ivancsics Imreacutere hivatkozaacutessal

fejtette ki FAacuteBIAacuteN Adriaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzat (nem jogi) fogalmaacuteroacutel Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2016

december 9 eacutevf 4 szaacutem 36 221 292015 (X 2) AB hataacuterozat [36]

65

Zsigmond teveacutekenyseacutegeacutenek eredmeacutenyekeacutent ndash a vaacutermegyei autonoacutemia megerősoumldeacutese a

politikai szerep kialakulaacutesa eacuterzeacutekelhetőveacute vaacutelt ekkortoacutel kezdve keruumlltek az orszaacutegos uumlgyek a

figyelem koumlzeacuteppontjaacuteba Meghataacuterozoacute jelentőseacutegűek a 15 szaacutezad veacutegeacutenek toumlrteacuteneacutesei az

oumlnadoacuteztataacutes jogaacutenak megteremteacutese222 valamint az hogy az alispaacutent a vaacutermegye nemesei

koumlzuumll kellett a főispaacutennak kineveznie223

A 16 szaacutezad a vaacutermegyei autonoacutemia tovaacutebbi aceacutelosodaacutesaacutet eredmeacutenyezte joghatoacutesaacutega maacuter a

vaacutermegye valamennyi lakosaacutera kiterjedt A szabaacutelyrendeletek alkotaacutesaacutenak lehetőseacutege a helyi

viszonyok szeacuteles koumlreacuteben eacuterveacutenyesuumllt Az ellenaacutellaacutesi jog a vis inertiae is ebben a fejlődeacutesi

szakaszban inteacutezmeacutenyesuumllt224 Az alispaacuten csak vaacutermegyei nemes lehetett vaacuteltozaacutest hozott az

is hogy maacuter nem a főispaacuten eacutelhetett a kinevezeacutesi jogaacuteval hanem a vaacutermegye koumlzgyűleacutese

vaacutelasztotta meg az alispaacutent sajaacutet tagjai koumlzuumll ezaacuteltal az alispaacuten vaacutelt a vaacutermegye első szaacutemuacute

tisztviselőjeacuteveacute225

A vaacutermegyeacutek eacuteleteacuteben a 17-18 szaacutezad hozott komoly aacutetalakulaacutesokat III Kaacuteroly

abszolutisztikus toumlrekveacuteseinek eredmeacutenyekeacutent inteacutezmeacutenyesuumllt a koumlzigazgataacutes teruumlleteacuten a

Helytartoacutetanaacutecs szerepe Maacuteria Tereacutezia majd II Joacutezsef centralizaacutecioacutes inteacutezkedeacutesei az

egyseacutegesiacuteteacutest eacutes a koumlzigazgataacutes korszerűbbeacute teacuteteleacutet szolgaacuteltaacutek azonban a vaacutermegyeacutek

ellenaacutellaacutesi joga alkalmasnak bizonyult a nemesi alkotmaacutenyossaacuteg veacutedelmeacutere

A 19 szaacutezadi reform-orszaacuteggyűleacutesek koraacuteban eacuteleacutenk disputa folyt a centralistaacutek eacutes a

municipalistaacutek koumlzoumltt az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes eacuterintette mind a vaacutermegyeacutek mind pedig a

vaacuterosok jogaacutellaacutesaacutet A szabadsaacutegharcot koumlvető neoabszolutizmus koraacuteban vaacutermegyei

autonoacutemiaacuteroacutel nem beszeacutelhetuumlnk a rendezeacutesre a Kiegyezeacutest koumlvető taacutersadalmi viszonyok

nyuacutejtottak lehetőseacuteget Az első majd a maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny egy erősen

centralizaacutelt toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi rendszert eacutepiacutetett ki amelyben leginkaacutebb az aacutellami funkcioacutek

keruumlltek előteacuterbe az autonoacutemia elemek korlaacutetozaacutesaacuteval Az oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutenak a

Kiegyezeacutest koumlvetően toumlrteacutent rendezeacutese eredmeacutenyekeacuteppen egy erősen centralizaacutelt elsősorban

az aacutellami igazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacuteben kulcsszerepet betoumlltő oumlnkormaacutenyzati rendszer joumltt leacutetre

amely az oumlnaacutelloacutesaacuteg jegyeit a sajaacutet uumlgyek igazgataacutesa teruumlleteacuten őrizte

Az 1945-1949 koumlzoumltti neacutepi demokratikus korszakban toumlbb alternatiacuteva is megjelent a korszerű

oumlnkormaacutenyzati igazgataacutesi szervek kialakiacutetaacutesaacutera eacutes műkoumldeacuteseacutenek megszervezeacuteseacutere azonban

ezen toumlrekveacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet a taacutersadalmi-politikai esemeacutenyek meghiuacutesiacutetottaacutek eacutes leacutetrejoumltt

szovjet mintaacutera a tanaacutecsrendszer

222 1486 eacutev 64 tc 223 1486 eacutevi 60 tc 224 1545 eacutevi 33 tc 225 1548 eacutevi 70 tc

66

A koumlvetkező aacutettekinteacutest taacuteblaacutezat tartalmaz az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg egyes meacuterfoumlldkoumlveit illetően

időrendben a koumlzigazgataacutesi autonoacutemia legfőbb tartalmi elemeit (1) a helyi igazgataacutesi (2)

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi eacutes (3) az egyes tisztseacutegviselők vaacutelasztaacutesaacutet kiemelve Az

bdquoalkotmaacutenyveacutedőrdquo politikai funkcioacute is moacutedfelett leacutenyeges eleme a vaacutermegyei autonoacutemiaacutenak

de eacuteppen kiemelkedő voltaacutera tekintettel nem szerepeltettem a taacuteblaacutezatban

1 sz aacutebra A helyi oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia toumlrteacuteneti aacutettekinteacutese (Forraacutes sajaacutet szerkeszteacutes)

1 A rendi korszak

Időrend jogforraacutes

megnevezeacutese

A vaacutermegyeacutek koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak tartalma

igazgataacutes igazsaacuteg-

szolgaacuteltataacutes

tisztseacutegviselők

vaacutelasztaacutesa

11-13 sz kiraacutelyi

vaacutermegyeacutek

X ndash

1222 Aranybulla ndash

nemesi vaacutermegye

eredete ellenaacutellaacutesi

zaacuteradeacutek ispaacuteni

jogaacutellaacutes

X ndash

1232 Kehidai Okleveacutel ndash

igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi

funkcioacute

megjeleneacutese

X X ndash

1486 eacutevi 60 tc X X ispaacuten alispaacuten

vaacutelasztaacutesa

-15 szaacutezad ndash nemesi

vaacutermegye megszilaacuterdulaacutesa

X X X

1504 eacutevi 3 tc X X ispaacuteni tisztseacuteg

adomaacutenyozaacutesaacutenak

kizaacuteraacutesa

1536 eacutevi 36 tc X X ispaacuten tisztseacutegtől

valoacute megfosztaacutesa

17 szaacutezad ndash

nemesek politikai jogainak

erősoumldeacutes a megyegyűleacutesen

- nemesi ősgyűleacutes

szerepe az orszaacutegos

politika

alakiacutetaacutesaacuteban

- statuacutetumalkotaacutes

- kiraacutelyi

rendelkezeacutesek

kihirdeteacutese

- vis inertiae

X X X

18 szaacutezad

- kiraacutelyi vaacutermegyeacutek

megszilaacuterdiacutetaacutesa

- főispaacuten jogkoumlreinek

roumlgziacuteteacutese

Maacuteria Tereacutezia

1752 eacutes 1768 eacutevi

főispaacuteni utasiacutetaacutesa

X X X

II Joacutezsef reformtoumlrekveacutesei ndash

1785 eacutevi inteacutezkedeacutese

keruumlletek kialakiacutetaacutesa

megyei koumlzgyűleacutesek

hataacuteskoumlreacutenek

szűkiacuteteacutese alispaacuten

vaacutelasztaacutesaacutenak

megvaacuteltoztataacutesa

X X

67

2 A reformkor az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes neoabszolutizmus

Időrend jogforraacutes

megnevezeacutese

A vaacutermegyeacutek koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak tartalma

igazgataacutes igazsaacuteg-

szolgaacuteltataacutes

tisztseacutegviselők

vaacutelasztaacutesa

1843-44 ndash toumlrekveacutes a

helytartoacutetanaacutecs

jogosiacutetvaacutenyainak szűkiacuteteacuteseacutere

vaacuterosi

toumlrveacutenyjavaslat

X X X

Az 1848-as toumlrveacutenyhozaacutes 1848 eacutevi 16 tc

nemesi ősgyűleacutes

megszuumlnteteacutese

megyei hatoacutesaacuteg

gyakorlaacutesaacutenak

rendezeacutese

X X X

1848 eacutevi 23 tc

vaacuterosok jogaacutellaacutesa

X X X

neoabszolutizmus korszaka

ndash abszolutisztikus

centralizaacutecioacute az

adminisztraacutecioacute teruumlleteacuten ndash az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg

megszűneacutese

ndash ndash ndash

1853 januaacuter 19

csaacuteszaacuteri rendelet

koraacutebbi

oumlnkormaacutenyzati

szervek nem

műkoumldhettek

ndash ndash ndash

1860 oktoacuteber 20

Oktoacuteberi Diploma

megyei szervek

visszaaacutelliacutetaacutesa de

eacuteluumlkoumln csaacuteszaacuteri

megyefőnoumlkoumlk

X ndash

3 Koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok vaacuterosok koumlzseacutegek jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacutese

Időrend jogforraacutes

megnevezeacutese

A vaacutermegyeacutek koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak tartalma

igazgataacutes igazsaacuteg-

szolgaacuteltataacutes

tisztseacutegviselők

vaacutelasztaacutesa

19 szaacutezad utolsoacute harmada 1869 eacutevi 4 tc az

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

eacutes a koumlzigazgataacutes

elkuumlloumlniacuteteacutese

X ndash X

1896 eacutevi 26 tc a

Magyar Kiraacutelyi

Koumlzigazgataacutesi

Biacuteroacutesaacuteg

felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel ndash

korlaacutetozott

jogveacutedelem

X ndash X

1870 eacutevi 42 tc

első

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi

toumlrveacuteny

X ndash X

1871 eacutevi 18 tc

első koumlzseacutegi

toumlrveacuteny

X ndash X

1876 eacutevi 6 tc a

koumlzigazgataacutesi

bizottsaacutegok

felaacutelliacutetaacutesaacuteroacutel

X ndash X

68

1886 eacutevi 21 tc

maacutesodik

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi

toumlrveacuteny

X ndash X

1886 eacutevi 22 tc

maacutesodik koumlzseacutegi

toumlrveacuteny

X ndash X

20 szaacutezad első harmada 1929 eacutevi 30 tc a

koumlzigazgataacutes

rendezeacuteseacuteről

X ndash X

4 A neacutepi demokratikus korszak

Időrend jogforraacutes

megnevezeacutese

A megyeacutek koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak tartalma

igazgataacutes igazsaacuteg-

szolgaacuteltataacutes

tisztseacutegviselők

vaacutelasztaacutesa

1945-1949

alternatiacutevaacutek az

oumlnkormaacutenyzatok korszerű

szervezeteacutenek

megteremteacuteseacutere

141945 ME

rendelet

a koumlzigazgataacutesi

uacutejjaacuteszervezeacuteseacuteről a

helyi

oumlnkormaacutenyzatok

felelősek az

igazgataacutesi szervek

műkoumldeacuteseacuteeacutert

X ndash X

10301945

Kormaacutenyrendelet

vaacutermegyeacutek -

igazgataacutesi szervek

műkoumldteteacutese uacutej

főispaacutenok tagsaacuteg

frac14-t lehetett

betoumllteni

X ndash X

A toumlrteacutenelmi fejlődeacutes soraacuten kialakult sajaacutetos viszonyokat aacutettekintve a koumlvetkező kapcsolati

pontok vizsgaacutelhatoacutek a tanaacutecsrendszer fennaacutellaacutesaacuteig funkcionaacutelt oumlnkormaacutenyzati rendszer eacutes a

rendszervaacuteltaacutest koumlvetően kialakult oumlnkormaacutenyzati rendszer koumlzoumltt

a) az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg koumlzjogi jellege

b) az oumlnkormaacutenyzatok tiacutepusai

c) az oumlnkormaacutenyzatok viszonya a veacutegrehajtoacute hatalomhoz

d) az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia alanya

e) az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalma

f) az aacutellami uumlgyek koumlzvetiacuteteacutese sajaacutet uumlgyek igazgataacutesa

g) a feluumlgyeleti jog

h) belső szervezet

Ad a) Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg koumlzjogi jellege

A koumlzjogi eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacuteg hosszuacute toumlrteacutenelmi időszakon keresztuumll kizaacuteroacutelag

a vaacutermegyeacutek eseteacuteben eacutertelmezhető az autonoacutemia a szabadkiraacutelyi vaacuterosok eseteacuteben is koumlzjogi

tartalommal biacutert A vaacuterosok koumlzseacutegek eseteacuteben erőteljes fuumlggőseacuteg mutatkozott a foumlldesuacuteri

69

jogokat gyakorloacute egyhaacutezi kamarai magaacutenfoumlldesuacuter szemeacutelyeacutetől a kontraktuaacutelis viszonyoktoacutel

amely ezaacuteltal egyfajta magaacutenjogi autonoacutemiakeacutent nyert eacutertelmezeacutest A koumlzjogi jelleg a

Kiegyezeacutest koumlvető rendezeacutes eredmeacutenyekeacuteppen kizaacuteroacutelagossaacute vaacutelt eacutes az oumlnkormaacutenyzatok jogi

szemeacutelyiseacutege is elismereacutest nyert

Ad b) Az oumlnkormaacutenyzatok tiacutepusai

Az oumlnkormaacutenyzati jogosiacutetvaacutenyokkal rendelkező teruumlleti szervek koumlzoumltt elsősorban a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok emliacutethetők amelyeknek keacutet tiacutepusa leacutetezett a vaacutermegyeacutek eacutes a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok A vaacutermegyeacutek eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok egyuumlttesen

keruumlltek szabaacutelyozaacutesra ugyanakkor leacutenyeges elteacutereacutesek mutatkoztak koumlzoumlttuumlk a teruumlletiseacuteg a

hataacuteskoumlroumlk tekinteteacuteben A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuteros rendelkezett koumlzseacutegi hataacuteskoumlroumlkkel is

amelyeket egyuumlttesen gyakorolt a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegot megillető jogkoumlreivel Speciaacutelis

jogaacutellaacutessal rendelkezett Budapest szeacutekesfővaacuteros

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alsoacutebb szintű rendszereacutet a koumlzseacutegek keacutepezteacutek A koumlzseacuteg gyűjtőfogalmat

jelentett jogaacutellaacutesi szempontboacutel idetartoztak a kiskoumlzseacutegek nagykoumlzseacutegek valamint a

rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosok

Ad c) Az oumlnkormaacutenyzatok viszonya a veacutegrehajtoacute hatalomhoz

Az oumlnkormaacutenyzatok egyeacutertelműen a veacutegrehajtoacute hatalom reacuteszekeacutent funkcionaacuteltak műkoumldeacutesuumlk

felett 1848-at megelőzően a kiraacutely illetve a Helytartoacutetanaacutecs gyakorolt feluumlgyeletet A felelős

Kormaacuteny leacutetrejoumltteacutet koumlvetően a Kormaacuteny tagjai a miniszterek laacutettak el a feluumlgyeleti jellegű

feladatokat A főispaacuten szerepe mindveacutegig a centralizaacutelt műkoumldeacutest erősiacutetette

Ad d) Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia alanya

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalmi jegyei alapjaacuten egyeacutertelműen vaacutermegyei

fuumlggetlenseacutegkeacutent eacutertelmezhető A kezdetben magaacutenjogi jellegű majd koumlzjogi tartalommal is

biacuteroacute autonoacutemia alanyakeacutent ugyan valamennyi telepuumlleacutesi tiacutepus megjelenik de ennek

territoacuteriumai terjedelme a fuumlggetlenseacuteg meacuterteacuteke vaacuteltozoacute az oumlnaacutelloacutesaacutegot meghataacuterozoacute

okmaacuteny alapjaacuten iacuterhatoacute le A helyhatoacutesaacutegok a koumlzseacutegek valamint a vaacuterosok koumlzjogi

staacutetuszaacutenak rendezeacuteseacutet koumlvetően az oumlnaacutelloacutesaacuteg foka a telepuumlleacutest megillető jogok

koumltelezettseacutegek feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk a staacutetusztoumlrveacutenyekben foglaltak szerint aacutellapiacutethatoacutek

meg

Ad e) Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia tartalma

Az oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacuteseacuteig a toumlrteacutenelmi fejlődeacutes folyamaacuten az egyes

autonoacutemia elemek rendszeres feldolgozaacutesa csak reacuteszben veacutegezhető el az autonoacutemia mibenleacutete

eacutes gyakorlaacutesaacutenak keretei a jogaacutellaacutes rendezeacuteseacutet koumlvetően vaacuteltak tisztaacutezhatoacutevaacute mind a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok mind pedig a koumlzseacutegek eseteacuteben A kezdetektől a kiraacutelyi vaacutermegyeacuteknek az

70

aacutellami műkoumldeacutesben betoumlltoumltt szerepeacutetől egeacuteszen a koumlzjogi staacutetuszok toumlrveacutenyi rendezeacuteseacuteig az

autonoacutemia mibenleacutete elsődlegesen az igazgataacutesban betoumlltoumltt szerep az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes

valamint a tisztseacutegviselők megvaacutelasztaacutesa oldalaacuteroacutel keruumllt aacutettekinteacutesre amelyet egy sematikus

aacutebra szemleacuteltet

Ad f) Az aacutellami uumlgyek koumlzvetiacuteteacutese sajaacutet uumlgyek igazgataacutesa

Az oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutenak rendezeacuteseacutet megelőzően eacuteleacutenk vita bontakozott ki arroacutel hogy

mennyiben indokolt az oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlreacutenek aacutellami uumlgyekre eacutes sajaacutet uumlgyekre toumlrteacutenő

megosztaacutesa A rendezeacutes azon az alapon nyugodott hogy szeacutet kell vaacutelasztani az

oumlnkormaacutenyzatok sajaacutet hataacuteskoumlreacutet az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlktől az aacutellami

igazgataacutes koumlzvetiacuteteacuteseacutetől A feladatkoumlroumlk elkuumlloumlniacuteteacutese nem csupaacuten formalitaacuteskeacutent

eacutertelmezhető hanem a feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz a koumlltseacutegveteacutesi kondiacutecioacutek is elteacuterően keruumlltek

hozzaacuterendeleacutesre valamint a feluumlgyeleti jog is fuumlggveacutenye volt annak hogy mely tiacutepusuacute

hataacuteskoumlr gyakorolt az oumlnkormaacutenyzat

Ad g) A feluumlgyeleti jog

A feluumlgyelet jogot a kiraacutely majd a Helytartoacutetanaacutecs a felelős miniszterekből aacutelloacute Kormaacuteny

leacutetrejoumltteacutet koumlvetően pedig a miniszter gyakorolta Az oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutesekkel a

hataacuterozatokkal eacutes a szabaacutelyrendeletekkel kapcsolatos feluumlgyeleti jog elsősorban a kormaacutenyzaacutes

egyseacutegeacutet szolgaacutelta a toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes a centralizmus jegyeacuteben rendkiacutevuumll szeacuteleskoumlrű

beavatkozaacutesi lehetőseacuteget biztosiacutetott a koumlzponti kormaacutenyzat szaacutemaacutera az előzetes eacutes az

utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutes eszkoumlzrendszereacutenek beiktataacutesaacuteval A feluumlgyeleti jog kapcsaacuten eacuterdemes

meacuteg emliacuteteacutest tenni a koumlzigazgataacutesi bizottsaacuteg szerepeacuteről is amely szinteacuten egyfajta befolyaacutest

jelentett a Kormaacuteny szaacutemaacutera koordinaacutecioacutes szerepkoumlrt volt hivatva betoumllteni a koumlzigazgataacutes

egyseacuteges műkoumldeacutese oumlsszehangolaacutesaacutenak ceacuteljaacuteval

A koumlzseacutegek eseteacuteben a feluumlgyelet jogaacutet a jaacuteraacutesi főszolgabiacuteroacute gyakorolta

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet megjelent a tanaacutecsrendszer időszakaacuteban is a harmadik

tanaacutecstoumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesa eredmeacutenyekeacuteppen A rendszervaacuteltozaacutest koumlvető időszak első huacutesz

eacuteveacutet a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes eszkoumlztaacuteraacutenak alkalmazaacutesa jellemezte miacuteg az uacutej

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutes a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet iraacutenyaacuteba mozdult el

Ad h) Belső szervezet

A vaacutermegye feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute uumlgyekben testuumlleti eacutes egyedi szervek is hataacuteskoumlrrel

rendelkeztek melyekről a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny rendelkezett Ezen szervek koumlzuumll kiemeleacutest

eacuterdemel a vaacutermegyei koumlzgyűleacutes koraacutebbi szerepeacutet betoumlltő toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg a főispaacuten

elnoumlkleteacutevel A kisgyűleacutest az 1929 eacutevi 30 tc hozta leacutetre azzal a ceacutelzattal hogy a koraacutebban a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute de kisebb jelentőseacutegű uumlgyekben doumlnteacutest

71

hozzon Az egyedi szervek koumlzeacute tartoztak a koumlzponti valamint a helyi tisztviselők akik a

jaacuteraacutesokban műkoumldtek A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok szervei nagymeacuterteacutekben hasonliacutetottak a

vaacutermegyeacutekeacutere

A jaacuteraacutesok nem rendelkeztek oumlnkormaacutenyzatisaacuteggal A koumlzseacutegek a koumlzigazgataacutes legalsoacutebb fokuacute

egyseacutegeacutet keacutepezteacutek e koumlrbe tartoztak a kis-eacutes nagykoumlzseacutegek valamint a rendezett tanaacutecsuacute

vaacuterosok Legfontosabb szervezet a koumlzgyűleacutes (keacutepviselőtestuumllet gyűleacutese) amelynek első

embere koumlzseacutegekben a biacuteroacute rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosokban pedig a polgaacutermester A koumlzseacutegi

toumlrveacuteny hataacuterozta meg a koumlzseacutegi eloumlljaacuteroacutesaacuteg oumlsszeteacuteteleacutet kiskoumlzseacutegekben a biacuteroacute eacutes helyettese

legalaacutebb keacutet tanaacutecsbeli (eskuumldt hites) a koumlrjegyző a koumlrgyaacutem eacutes a koumlrorvos tartoztak az

eloumlljaacuteroacutesaacuteg tagjai koumlzeacute Nagykoumlzseacutegekben a biacuteroacute eacutes helyettese legalaacutebb neacutegy tanaacutecsbeli a

peacutenztaacuternok a koumlzseacutegi jegyző a koumlzgyaacutem a koumlrorvos volt a nagykoumlzseacutegi eloumlljaacuteroacutesaacuteg tagja A

rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosokban az eloumlljaacuteroacutesaacuteg tagjai a polgaacutermester a rendőrkapitaacuteny a

tanaacutecsnokok a főjegyző a rendes fizeteacuteses jegyzők a főuumlgyeacutesz a rendes fizeteacuteses uumlgyeacuteszek

az aacutervaszeacuteki uumllnoumlkoumlk a peacutenztaacuternok a szaacutemvevő ellenőr a koumlzgyaacutem a leveacuteltaacuternok az orvos a

meacuternoumlk a koumlzseacutegi erdőtiszt eacutes a koumlzseacuteg aacuteltal a helyi igeacutenyek szerint rendszeresiacutetett maacutes

tisztviselők voltak A tanaacutecs pedig aacutellt a polgaacutermesterből mint elnoumlkből eacutes a

rendőrkapitaacutenyboacutel tanaacutecsnokokboacutel főjegyzőből főuumlgyeacuteszből eacutes orvosboacutel mint tagokboacutel226

A tanaacutecs a rendezett tanaacutecsuacute vaacuterosokban az 1929 eacutevi 30 c rendelkezeacutese aacuteltal keruumllt

megszuumlnteteacutesre

A kiskoumlzseacutegek feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutenek ellaacutetaacutesa kapcsaacuten utalni szuumlkseacuteges a taacutersulaacutesi

keacutenyszerre amelynek eredmeacutenyekeacutent koumlrjegyzőseacutegeket hoztak leacutetre azonban sajaacutet

keacutepviselőtestuumlletuumlk tovaacutebbra is megmaradt

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult oumlnkormaacutenyzati rendszer a tanaacutecsrendszert megelőzően

funkcionaacutelt oumlnkormaacutenyzati rendszer egyes sajaacutetossaacutegait alapul vette ugyan azonban

egeacuteszeacuteben maacutes szemleacuteletmoacutedra eacutepuumllő helyi demokratikus szervezetet eacutes műkoumldeacutest jelentett

Keacutetszintű oumlnkormaacutenyzati rendszer joumltt leacutetre a teruumlleti szint integratiacutev koordinatiacutev szerepeacutet

helyeacutet eacuteppen a demokratikus aacutetmenet folyomaacutenyakeacutent nem sikeruumllt rendezni A II

vilaacuteghaacuteboruacutet megelőző rendszer erőteljes centralisztikus vonaacutesai elvesztek a termeacuteszetjogi

alapjogi megkoumlzeliacuteteacutes vaacutelt meghataacuterozoacutevaacute A Kormaacuteny a Kormaacuteny tagjai feluumlgyeleti jogkoumlre

nem keruumllt oly moacutedon kieacutepiacuteteacutesre amely lehetőveacute tette volna eacuterveacutenyesseacutegi felteacutetelkeacutent az

előzetes engedeacutelyezeacutes utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutes mechanizmusaacutenak a műkoumldeacuteseacutet az erős

feluumlgyeleti jogokat beavatkozaacutesi eszkoumlzoumlket neacutelkuumlloumlző ellenőrzeacutesi rendszer eacutepuumllt ki Nem

226 1886 eacutevi XXII tc 63 sect

72

keruumlltek szeacutetvaacutelasztaacutesra az aacutellami eacutes az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk sem A koraacutebbi taacutersulaacutesi

keacutenyszert a taacutersulaacutesi szabadsaacuteg vaacuteltotta fel A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően hosszuacute ideig

alapjaiban vaacuteltozatlan oumlnkormaacutenyzati rendszerben kuumlloumlnoumlsen az elmuacutelt időszakban szaacutemos

relevaacutens moacutedosulaacutes koumlvetkezett be amelyek az előbbi eacuterteacutekeleacutest aacuternyaltabb megkoumlzeliacuteteacutesbe

helyezi

73

2 fejezet

A magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakulaacutesa a

rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően

Hazaacutenkban a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a koumlzjogi berendezkedeacutest meghataacuterozoacute jogalkotaacutes

egyik leacutenyeges teruumlletkeacutent az oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakiacutetaacutesaacutet is magaacuteban foglalta Az uacutej

tiacutepusuacute oumlnkormaacutenyzatisaacuteg egyfelől teljes szakiacutetaacutest jelentett a szovjet tiacutepusuacute tanaacutecsrendszerrel

maacutesfelől pedig ndash eacutepiacutetve az euroacutepai demokratikus hagyomaacutenyokra ndash megfelelt az euroacutepai

demokratikus alapeacuterteacutekeknek Egy modern nyugati eacutertelemben is korszerű oumlnkormaacutenyzati

rendszer alakult ki amely ndash az előző fejezetben tett megaacutellapiacutetaacutesok szerint ndash egyes elemeit

tekintve a magyar toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyokat iacutegy a helyi autonoacutemia tradicionaacutelis elemeit is

figyelembe vette

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg magyar toumlrteacutenelmi fejlődeacutese folyamataacutenak oumlsszefoglalaacutesaacutet koumlvetően a

maacutesodik reacuteszben elsődlegesen a kialakulaacutes előzmeacutenyeit a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően

kialakult oumlnkormaacutenyzati rendszer sajaacutetossaacutegait majd azon euroacutepai demokratikus

alapeacuterteacutekeket vizsgaacutelom amelyek alapjaacutet keacutepezik oumlnkormaacutenyzati rendszeruumlnknek Az

elemzeacutes szaacutemos ponton hivatkozik a helyi oumlnkormaacutenyzatok euroacutepaizaacuteloacutedaacutesi folyamataacutera

felteacutetlen befolyaacutessal rendelkező Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutera A hazai

oumlnkormaacutenyzat-modell olyan leacutenyegi sajaacutetossaacutegai is kiemeleacutesre keruumllnek amelyekre az

euroacutepaizaacuteloacutedaacutesi folyamat meghataacuterozoacute befolyaacutessal biacutert

1 Előzmeacutenyek

A harmadik tanaacutecstoumlrveacutenyben ndash az előző fejezetben maacuter hivatkozottak szerint (1 fejezet 8

pont) ndash uacutej elemkeacutent jelent meg a tanaacutecsok oumlnkormaacutenyzati jellegeacutenek megjeleniacuteteacutese A toumlrveacuteny

2 sect-aacuteban foglaltak alapjaacuten a tanaacutecsok a neacutepkeacutepviseleti-oumlnkormaacutenyzati eacutes aacutellamigazgataacutesi

szervi minőseacuteget kaptak Ez a tiacutepusuacute oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a valoacutedi pluraacutelis alapuacute vaacutelasztaacutesi

rendszer hiaacutenyaacuteban nem minősuumllhetett teacutenyleges oumlnkormaacutenyzatisaacutegnak iacutegy a

tanaacutecsrendszernek ugyan jellemző tulajdonsaacutegakeacutent megjelent de leacutenyeges korlaacutetok koumlzoumltt

eacuterveacutenyesuumllt Az 1980-as eacutevek elejeacuten szeacuteleskoumlrű kutatoacutemunka vette kezdeteacutet kiemelkedik ezek

koumlzuumll az Aacutellamigazgataacutesi Szervezeti Inteacutezetben folytatott előkeacutesziacuteteacutes amely a tanaacutecsrendszer

tovaacutebb-fejleszteacuteseacutevel kapcsolatos iraacutenyokra fogalmazott meg javaslatokat227 Elsődlegesen a

227 A műhelymunka első publikaacutelt tanulmaacutenykoumltete A tanaacutecsigazgataacutes oumlnkormaacutenyzati meguacutejulaacutesa I (szerk

VEREBEacuteLYI Imre) Budapest 1987

74

tanaacutecsrendszer reformjaacutet szolgaacutelta a teljeskoumlrű oumlnkormaacutenyzatisaacuteg megalapozaacutesa eacuterdekeacuteben

A kutatoacutemunka eredmeacutenyekeacutent jelent meg az oumlnkormaacutenyzatok alkotmaacutenyos alapjainak

meghataacuterozaacutesaacutera keacutesziacutetett koncepcionaacutelis tanulmaacuteny Verebeacutelyi Imre tollaacuteboacutel228 A

megreformaacutelt rendszer legfontosabb jellemzőit a koumlvetkezőkben hataacuteroztaacutek meg (1) a

tanaacutecstestuumllet a helyi oumlnkormaacutenyzati uumlgyekben oumlnaacutelloacutean szabaacutelyoz eacutes igazgat sajaacutet

felelősseacutegeacutere veacuteglegesen doumlnt doumlnteacutese csak jogszabaacutelyseacuterteacutes eseteacuten vizsgaacutelhatoacute feluumll (2)

hataacuteskoumlroumlk jogszerű gyakorlaacutesaacutet alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi veacutedelem illet meg (3)

szervezetalakiacutetaacutes szabadsaacutega (4) szemeacutelyi kinevezeacutesi hataacuteskoumlroumlk (5) oumlnaacutelloacute gazdaacutelkodaacutes

tulajdonaacuteval szabad rendelkezeacutes (6) sajaacutet jelkeacutepek meghataacuterozaacutesa A helyi tanaacutecstestuumlletek

hataacuteskoumlri jogai azonosak lettek volna valamennyi telepuumlleacutes eseteacuteben azonban a reacuteszletes

feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk kuumlloumlnboumlzőszabaacutelyozaacutest tettek volna lehetőveacute a helyi sajaacutetossaacutegokhoz

igazodoacutean A rendszer a taacutersulaacutesos feladatellaacutetaacutes eseteacuteben elismerte volna a koumltelező taacutersulaacutes

inteacutezmeacutenyeacutet Javaslat fogalmazoacutedott meg az aacutellami feluumlgyelet eszkoumlzeire A koncepcioacute az

Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute javaslatok taacutergyalaacutesi folyamatainak kuumlloumlnboumlző faacutezisaiban

vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll amely a koncepcioacute eacuterteacutekeit alapvető elgondolaacutesait megőrizte

azonban pl a koumltelező taacutersulaacutes valamint az erősebb aacutellami feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk időkoumlzben

kimaradtak a tervezetből229

A politikai aacutetalakulaacutest koumlvetően a neacutepszuverenitaacutes elveacuten demokratikus vaacutelasztaacutesokon alapuloacute

liberaacutelis alapokon nyugvoacute230 helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer keruumllt kialakiacutetaacutesra Az Alkotmaacuteny

a neacutepszuverenitaacutes elveacuten aacutellt jogi eacutertelemben is roumlgziacutetette a neacutepet jeloumllve ki a szuverenitaacutes

hordozoacutejakeacutent Az elv megjelent az Oumltv-ben is ennek megfelelően a helyi oumlnkormaacutenyzat

demokratikus viacutevmaacutenykeacutent eacuterveacutenyre juttatja a neacutepfelseacuteg elveacutet helyi koumlzuumlgyekben

demokratikus moacutedon szeacuteles koumlrű nyilvaacutenossaacutegot teremtve kifejezi eacutes megvaloacutesiacutetja a helyi

koumlzakaratot231 Az oumlnkormaacutenyzatok rendelkeztek ily moacutedon mind a jogi mind pedig a

politikai eacutertelemben vett szuverenitaacutessal232

Az uacutej helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer alapelveit 1989-ben roumlgziacutetette a toumlrveacutenyhozoacute hatalom az

Alkotmaacutenyban233 Az alapteacutetelek a helyi koumlzuumlgyek szabaacutelyozaacutesaacutenak eacutes igazgataacutesaacutenak kereteacutet

228 VEREBEacuteLYI Imre A tanaacutecsi oumlnkormaacutenyzati rendszer alkotmaacutenyos alapja eacutes fejleszteacutesi iraacutenyai In A

tanaacutecsrendszer oumlnkormaacutenyzati tiacutepusuacute reformja Aacutellamigazgataacutesi Szervezeacutesi Inteacutezet Budapest 1988 7-32 229 VEREBEacuteLYI Imre Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alkotmaacutenyos alapjai Magyar Koumlzigazgataacutes 1995 szeptember XLV

eacutevf 9 szaacutem 230 A liberaacutelis jelző itt abban az eacutertelemben hasznaacutelatos hogy valamennyi telepuumlleacutes rendelkezett a helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacuteval az oumlnkormaacutenyzati alapjogokat vaacutelasztott keacutepviselő-testuumllet vagy hely neacutepszavazaacutes uacutetjaacuten

gyakorolta 231 Oumltv 2 sect (1) bekezdeacutes 232 PETREacuteTEI Joacutezsef Az alkotmaacutenyos demokraacutecia alapinteacutezmeacutenyei Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs

2009 175-176 233 1989 eacutevi XXXI toumlrveacuteny az Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

75

jelentetteacutek az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elveacutenek alapul veacuteteleacutevel meghataacuteroztaacutek a helyi

oumlnkormaacutenyzatok feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutenek terjedelmeacutet valamint a feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz

rendelteacutek a szervezet kialakiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges szabadsaacutegot A szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacuteg

megnyilvaacutenult egyreacuteszről abban hogy a helyi keacutepviselőtestuumllet toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt

oumlnaacutelloacutean alakiacutethatta ki a szervezeteacutet eacutes hataacuterozta meg műkoumldeacutesi rendjeacutet maacutesreacuteszt feladatai

ellaacutetaacutesaacutehoz biztosiacutetotta a jogalkotoacute a taacutersulaacutesi szabadsaacutegot azaz a maacutes helyi oumlnkormaacutenyzattal

toumlrteacutenő egyuumlttműkoumldeacutes lehetőseacutegeacutet eacutes az aacutegazati eacuterdekszoumlvetseacuteg alapiacutetaacutesaacutet is

Ezt koumlvetően keruumllt megalkotaacutesra a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV toumlrveacuteny

(Oumltv) e toumlrveacutenyi rendezeacutessel a koumlzhatalmat helyi szinten a demokratikus uacuteton vaacutelasztott helyi

oumlnkormaacutenyzatok gyakoroltaacutek Verebeacutelyi Imre az 1990 utaacuten kialakiacutetott oumlnkormaacutenyzati

rendszert akkeacutent jellemezte hogy az orszaacuteg visszateacutert a tanaacutecsrendszert megelőző sajaacutet

oumlnkormaacutenyzati hagyomaacutenyokhoz nevezetesen a kiskoumlzseacutegi eacutes taacutersulaacutesos rendszerhez234 A

hazai oumlnkormaacutenyzati toumlrteacuteneti hagyomaacutenyokhoz valoacute reacuteszbeni visszateacutereacutes azonban nem

jelentette a megyei teruumlleti szint uacutejjaacuteszervezeacuteseacutet hiszen a megye koordinatiacutev integratiacutev

szerepet a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően nem tudott betoumllteni

2 A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer sajaacutetossaacutegai

A helyi oumlnkormaacutenyzaacutest mint kollektiacutev alapjogot a helyi koumlzoumlsseacuteg a vaacutelasztott keacutepviselő-

testuumllete uacutetjaacuten gyakorolta Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tartalmaacutenak kibontaacutesaacutehoz toumlbbfeacutele

megkoumlzeliacuteteacutes alkalmazhatoacute az elemzeacutes kiinduloacutepontjaacutet a helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer 1990-

ben kialakiacutetott modellje keacutepezi amely alapjaacuten az autonoacutemia főbb teruumlletei a koumlvetkezőkben

azonosiacutethatoacuteak (1) a helyi koumlzuumlgyek szabaacutelyozaacutesaacutenak eacutes igazgataacutesaacutenak oumlnaacutelloacutesaacutega (2) a

gazdaacutelkodaacutesi peacutenzuumlgyi autonoacutemia eacutes (3) annak szabadsaacutega hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat

szervezeteket alapiacutethasson eacutes meghataacuterozza a szemeacutelyi aacutellomaacutenyaacutet (szervezeti szemeacutelyi

autonoacutemia) A helyi oumlnkormaacutenyzatok ezen tuacutelmenően abban is autonoacutemiaacutet eacutelveznek hogy

milyen moacutedozatot vaacutelasztanak a koumltelező feladataik megvaloacutesiacutetaacutesaacutera A helyi

oumlnkormaacutenyzatok alapvető jogait biacuteroacutesaacutegi eacutes alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem illeti meg a

keacutepviselő-testuumllet eacutes annak szervei doumlnteacutesei jogszabaacutelyseacuterteacutes eseteacuten biacuteroacutesaacuteg aacuteltal vizsgaacutelhatoacutek

feluumll Az autonoacutemia mindemellett a feladat- eacutes hataacuteskoumlroumlk hateacutekony ellaacutetaacutesi koumltelezettseacutegeacutet is

magaacuteban foglalja Kiss Barnabaacutes az autonoacutemia leacutenyegeacutet a koumlvetkezőkeacuteppen foglalta oumlssze

bdquohellip az autonoacutemia keacutepezi az oumlnkormaacutenyzat leacutenyegeacutet az oumlnkormaacutenyzat tehaacutet eredendően

234 VEREBEacuteLYI Imre Kis vagy nagymeacuteretű oumlnkormaacutenyzatok Magyar Koumlzigazgataacutes XLIII eacutevf 4 szaacutem 1993

aacuteprilis 193 A szerzőnek a hagyomaacutenyos kiskoumlzseacutegi rendszert illető megaacutellapiacutetaacutesa nem vitathatoacute azonban a

taacutersulaacutesos forma napjainkig ellentmondaacutesoktoacutel terhes a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal szuumlkseacutegszerűnek tartott

de nem kiacutevaacutent forma

76

autonoacutemiaacutera taacutemaszkodik annak szervezeti kifejeződeacutese hellip Az autonoacutemia leacutenyeg illetően az

aacutellamon beluumll egy adott koumlzoumlsseacuteg (hellip) bizonyos fokuacute oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet oumlnrendelkezeacuteseacutet

fuumlggetlenseacutegeacutet maacutesoktoacutel valoacute elkuumlloumlnuumlleacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet eacutes jogaacutet jelentik amelynek

eacutertelmeacuteben ezek a koumlzoumlsseacutegek meghataacuterozott keacuterdeacutesekben (jellemzően persze a sajaacutet

uumlgyeikben) sajaacutet inteacutezmeacutenyeik uacutetjaacuten oumlnaacutelloacutean szabaacutelyoznak eacutes doumlntenekrdquo235

A hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr elveacuten alapult iacutegy koumlvetelmeacutenykeacutent

fogalmazoacutedott meg hogy a helyi eacuterdekű uumlgyekben a helyi oumlnkormaacutenyzat rendelkezzen

lehetőseacuteggel az eljaacuteraacutesra Az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr maacutes megkoumlzeliacuteteacutesben a helyi oumlnkormaacutenyzatok

felhatalmazaacutesaacutet jelenti a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutere egyben az aacutellammal szembeni veacutedelmet is

magaacuteban foglalja A generaacutelis kompetencia maacutes oumlnkormaacutenyzati rendszerekben ugyanakkor

vonatkozhat csupaacuten egy-egy uacuten aacutegazati teruumlletre vagy uumlgytiacutepusra is Ezzel szemben szokaacutesos

emliacuteteni az ultra vires elvet az ezen az elven műkoumldő helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerekben a

teruumlleti alapon szerveződoumltt oumlnkormaacutenyzatok csak a toumlrveacuteny aacuteltal kifejezetten a hataacuteskoumlruumlkbe

tartozoacute feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlkben jaacuterhatnak el236

A helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny előkeacutesziacuteteacutese soraacuten a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok

Euroacutepai Chartaacutejaacutenak alapelvei eacutes alapvető eacuterteacutekei maacuter e korainak tekinthető szakaszban

bekeruumlltek a szabaacutelyozaacutesba a hazai oumlnkormaacutenyzati modell ily moacutedon maacuter kialakiacutetaacutesaacutenak

pillanataacutetoacutel a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes koumlzoumls euroacutepai eacuterteacutekeit vette alapul

Patyi Andraacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesi rendszert olykeacuteppen

minősiacutetette hogy bdquoNoha nem volt kodifikaacutecioacutes vagy szoumlvegezeacutesi hibaacutektoacutel mentes hellip a

szabaacutelyrendszer de egyeacutertelműen egymaacutesra eacutepuumllő azonos logikai eacutes szabaacutelyozaacutesi rend

figyelembe veacuteteleacutevel kialakiacutetott szabaacutelyozaacutes voltrdquo A zaacutert piramis rendszerű feleacutepiacuteteacutest az

oumlnkormaacutenyzaacutes toumlbb teruumlleteacutet illetően is azonosiacutetotta iacutegy a feladat-eacutes hataacuteskoumlri a

doumlnteacuteshozatali a jogveacutedelmi szabaacutelyozaacutesi rendszerben amelyek a dolgozat 5 eacutes 6

fejezeteacuteben keruumllnek reacuteszletesen kifejteacutesre237 Az Alaptoumlrveacuteny eacutes az Moumltv szabaacutelyozaacutesi

rendszereacutet illetően viszont ez a piramis eldőlt azaz bdquohellipnem aacutell fenn a koraacutebbi rendszerben

megleacutevő szoros logikai eacutes a normahierarchiaacuteboacutel fakadoacute piramisszerű kapcsolat az egyes

szabaacutelyok koumlzoumlttrdquo238

235 KISS Barnabaacutes A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer In TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute - SCHANDA Balaacutezs Bevezeteacutes az

alkotmaacutenyjogba Az Alaptoumlrveacuteny eacutes Magyarorszaacuteg alkotmaacutenyos inteacutezmeacutenyei Harmadik aacutetdolgozott kiadaacutes

2014 HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 409-411 236 Az oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk ilyen tiacutepusuacute felosztaacutesaacutet ld toumlbbek koumlzoumltt PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona A

helyi-teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszerek In Oumlsszehasonliacutetoacute alkotmaacutenyjog (szerk Toacuteth Judit-Legeacuteny Krisztiaacuten)

Complex Kiadoacute Budapest 2006 290 237 PATYI (2013) 382 238 PATYI (2013) 393

77

Az 1990-ben leacutetrejoumltt keacutetszintű oumlnkormaacutenyzati rendszer magaacuteban foglalta a telepuumlleacutesi eacutes a

megyei oumlnkormaacutenyzatokat Hierarchikus kapcsolat alaacute-foumlleacuterendeltseacuteg a megyei eacutes a telepuumlleacutesi

oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt nem alakult ki a teruumlleti eacutes a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok feladataik eacutes

funkcioacutejuk szerint elkuumlloumlnuumlltek A legfontosabb jellemzője a rendszernek hogy valamennyi

telepuumlleacutes sajaacutet jogaacuten rendelkezett oumlnkormaacutenyzati oumlnaacutelloacutesaacuteggal Az oumlnkormaacutenyzat keacutepviselő-

testuumllete helyi rendeletet alkothatott eredeti jogalkotoacutei hataacuteskoumlreacuteben olyan lokaacutelis taacutersadalmi

viszonyok szabaacutelyozaacutesaacutera amelyekre vonatkozoacutean magasabb szintű jogszabaacutely nem

tartalmazott rendelkezeacutest illetve szaacutermazeacutekos jogalkotoacutei hataacuteskoumlreacuteben toumlrveacuteny felhatalmazaacutesa

alapjaacuten az abban foglaltak veacutegrehajtaacutesaacutera a helyi sajaacutetossaacutegoknak megfelelően

A helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg megvaloacutesult modelljeacuteben minden egyes telepuumlleacutes azonos jogokat eacutelvezett eacutes

azonos funkcioacutekat gyakorolt fuumlggetlenuumll a lakossaacutegszaacutemtoacutel a gazdasaacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacutegtől

eacutes lehetőseacutegektől A toumlrveacutenyhozoacute a szubszidiaritaacutes elveacutet szem előtt tartva csak kiveacutetelesen

telepiacutetette a helyi koumlzuumlgyek ellaacutetaacutesaacutet a helyi oumlnkormaacutenyzaton kiacutevuumll maacutes szervezetre A helyi

oumlnkormaacutenyzatok oumlnkeacutentesen felvaacutellalhattaacutek minden olyan a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutebe tartozoacute

feladat ellaacutetaacutesaacutet amely nem tartozott maacutes szerv jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott hataacuteskoumlreacutebe

iacutegy szabadon doumlnthettek arroacutel is hogy a helyi igeacutenyek eacutes lehetőseacutegek fuumlggveacutenyeacuteben milyen

vaacutelaszthatoacute oumlnkormaacutenyzati feladatokat laacutetnak el milyen terjedelemben eacutes moacutedon

Az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacuteson alapuloacute szeacuteles oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlrt az Alkotmaacuteny eacutes az

Oumltv aacutellapiacutetottaacutek meg meghataacuterozva a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten a telepuumlleacutesi

oumlnkormaacutenyzatok legfontosabb koumltelező feladatait uacutegymint az egeacuteszseacuteges ivoacuteviacutezellaacutetaacutes az

alapfokuacute oktataacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes a szociaacutelis alapellaacutetaacutes a koumlzvilaacutegiacutetaacutes a helyi koumlzutak eacutes

a koumlztemető fenntartaacutes a nemzeti eacutes az etnikai kisebbseacutegek jogai eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek

biztosiacutetaacutesa239 Az Oumltv-ben felsoroltakon tuacutel maacutes koumltelező feladatokat toumlrveacuteny iacuterhatott elő az

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

A megyei oumlnkormaacutenyzatok az egeacuteszseacuteguumlgyi a szociaacutelis a koumlzművelődeacutesi eacutes a sajaacutetos oktataacutesi

inteacutezmeacutenyek fenntartaacutesa teruumlleteacuten rendelkeztek kiterjedt feladat- eacutes hataacuteskoumlrrel Uacutegy is

jellemezhetők az aacuteltaluk ellaacutetott feladatok alapjaacuten hogy egyfajta bdquoszubszidiaacuterius (kisegiacutető)

jellegű koumlzeacutepszintű oumlnkormaacutenyzati alakulatrdquo mivel azon koumltelező oumlnkormaacutenyzatok

feladatokat amelyeket a telepuumlleacutesek nem voltak keacutepesek ellaacutetni azok a megyei

oumlnkormaacutenyzatok koumltelező feladataacutevaacute vaacuteltak240 Emellett kiemelkedő szerepet jaacutetszottak a

turizmus a regionaacutelis fejleszteacutes teruumlleteacuten eacutes a kulturaacutelis szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteban Az Oumltv

előiacuteraacutesainak megfelelőn a megyei oumlnkormaacutenyzatok koumltelesek voltak ellaacutetni mindazokat a

239 Oumltv 8 sect (4) bekezdeacutes 240 PATYI ndash VARGA ZS (2008) 310

78

feladatokat is amelyeket a telepuumlleacutesek nem vaacutellaltak Ez utoacutebbi koumltelezettseacuteg igen komoly

terhet roacutett a megyeacutekre hiszen a feladat-ellaacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges kiegeacutesziacutető finansziacuterozaacutesi

forraacutesokkal csupaacuten reacuteszben gazdaacutelkodhattak A feladatok aacutetadaacutesaacutet a koumlzponti koumlltseacutegveteacutesi

finansziacuterozaacutesi forraacutesok csoumlkkeneacutese felgyorsiacutetotta a telepuumlleacutesek viszonylataacuteban A nagyobb

vaacuterosokban mint peacuteldaacuteul a megyei joguacute vaacuterosokban a koumltelező vagy a vaacutelaszthatoacute

koumlzszolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesa nem fuumlggoumltt a megyeacutektől A helyi oumlnkormaacutenyzatok kuumlloumlnboumlző tiacutepusuacute

oumlnkeacutentes taacutersulaacutesokban vehettek reacuteszt amely nem eacuterintette az autonoacutemiaacutejukat A taacutersulaacutesok

eseteacuteben a koumlzigazgataacutesi szervezetrendszernek egy olyan vaacuteltozoacute elemeacuteről van szoacute amelynek

konkreacutet tartalmaacutera sem az Orszaacuteggyűleacutesnek sem a Kormaacutenynak koumlzvetlen befolyaacutesa nincs241

Az oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti horizontaacutelis kapcsolatrendszerben nem keruumllt előiacuteraacutesra koumltelező

taacutersulaacutesi forma a szabad taacutersulaacutes elve eacuterveacutenyesuumllt azzal hogy kuumlloumlnboumlző oumlsztoumlnző rendszerek

kapcsoloacutedtak a taacutersulaacutesos feladatellaacutetaacutes oumlsztoumlnzeacuteseacutehez

Az oumlnkormaacutenyzatok egyreacuteszt koumlzhatalmi funkcioacutet maacutesreacuteszt viszont koumlzszolgaacuteltataacutesi funkcioacutet

gyakoroltak Ugyanakkor koumlzhatalmi funkcioacutek gyakorloacuteikeacutent jelentek meg az aacuteltaluk nyuacutejtott

koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesa tereacuten is A helyi oumlnkormaacutenyzatok a taacuteg eacutertelemben vett koumlzhatalom

(ldquoaacutellamhatalomrdquo) szerveikeacutent laacutettaacutek el a feladataikat amint arra az AB raacutemutatott242

Az 1990-es eacutevek koumlzepeacuten hazaacutenkban is eacuterveacutenyesuumllt a New Public Management erőteljes

hataacutesa melynek eredmeacutenyekeacutent szaacutemos helyi koumlzszolgaacuteltataacutes koumlreacutebe tartozoacute szolgaacuteltataacutes

ellaacutetaacutesaacutet privatizaacuteltak Jelentős meacuterteacutekű volt a magaacutenosiacutetaacutes a koumlzuumlzemi szolgaacuteltataacutesok

teruumlleteacuten azonban leacutenyegesen kisebb meacuterteacutekű ndash egy-egy kiemelkedő peacuteldaacutetoacutel eltekintve

elenyeacutesző ndash a humaacutenszolgaacuteltataacutesok uacutegymint a koumlzoktataacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi eacutes szociaacutelis ellaacutetaacutes

tereacuten Alapvető szerkezeti vaacuteltozaacutesokat azonban a koumlzmenedzsment iraacutenyzat nem

eredmeacutenyezett az oumlnkormaacutenyzati rendszerben

Kenneth Davey az Euroacutepa Tanaacutecs oumlnkormaacutenyzati szakeacutertője az oumlnkormaacutenyzat rendszert a

koumlvetkezőkeacuteppen jellemezte bdquoAz 1990-es magyarorszaacutegi oumlnkormaacutenyzati reformok

messzemenően a legradikaacutelisabbak voltak Koumlzeacutep-eacutes Kelet-Euroacutepaacuteban a politikai eacutes gazdasaacutegi

vaacuteltozaacutesok ezen kezdeti szakaszaacutebanrdquo Az hogy valamennyi telepuumlleacutes oumlnkormaacutenyzati

oumlnaacutelloacutesaacutegot kapott valamint bdquoa koumltelező eacutes a diszkrecionaacutelis feladatkoumlroumlk kiveacutetelesen szeacuteles

skaacutelaacutejaacutet is biztosiacutetotta a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera [hellip] a magyar helyi oumlnkormaacutenyzati

rendszert Euroacutepa eacutelvonalaacuteba soroltardquo243 Egy maacutesik eacuterteacutekeleacutes szerint a magyar teruumlleti reform

volt a leginkaacutebb előkeacutesziacutetett a legaacutetfogoacutebb a leginkaacutebb liberaacutelis a posztkommunista Koumlzeacutep-

241 PATYI ndash VARGA ZS (2008) 338 242 72001 (III 14) AB hataacuterozat 243 Kenneth DAVEY A magyar reformok euroacutepai szemszoumlgből In Egy eacutevtized oumlnkormaacutenyzati meacuterlege eacutes a joumlvő

kilaacutetaacutesai (szerk VEREBEacuteLYI Imre) Magyar Koumlzigazgataacutesi Inteacutezet Budapest 2000 41

79

kelet-euroacutepai reformok koumlzoumltt244 A szakirodalomban olyan veacutelemeacutennyel is talaacutelkozhatunk

(Herbert Kuumlpper) amely szerint a magyar oumlnkormaacutenyzati rendszer nem eacutepiacutet sem a

hagyomaacutenyokra sem pedig kuumllfoumlldi mintaacutekra Ez az aacutellaacutespont reacuteszben a toumlrteacutenelmi

hagyomaacutenyok eseteacuteben alaacutetaacutemaszthatoacute hiszen a hagyomaacutenyosan erős teruumlleti szint a

centralisztikus vonaacutesok a meghataacuterozoacute aacutellami befolyaacutes a feluumlgyeleti teveacutekenyseacuteg soraacuten

egyaacuteltalaacuten nem eacuterveacutenyesuumllt A koraacutebbi teruumlleti tagozoacutedaacutest azonban koumlveti a kialakult

telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eacutes felfedezhető a deacutelneacutemet telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzati struktuacutera

mint modell245 Veacuteguumll a nyugati modellek aacutetveacutetele kapcsaacuten az aacuteltalaacutenos eacuterteacutekeleacutest illetően

indokolt raacutevilaacutegiacutetani Paacutelneacute Kovaacutecs Ilona megaacutellapiacutetaacutesaacutera is aacutellaacutespontja szerint bdquo[k]eacutet

vonatkozaacutesban ugyanis a magyar oumlnkormaacutenyzati rendszer szinte szembehalad a nyugat-

euroacutepai tendenciaacutekkal Egyreacuteszt a kiskoumlzseacutegek abszoluacutet autonoacutemia eacutes autarkia toumlrekveacutese

maacutesreacuteszt a teruumlleti oumlnkormaacutenyzat teljes visszaszorulaacutesa ellenteacutetes a nyugati megoldaacutesokkal eacutes

folyamatokkalrdquo246

Az 1990-ben kialakult helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer az euroacutepai alapeacuterteacutekeket a modern

nyugati eacutertelemben vett oumlnkormaacutenyzatisaacutegot vette alapul Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog eacutes az

Alkotmaacutenyban roumlgziacutetett oumlnkormaacutenyzati alapjogok minden tekintetben megfeleltek a

Chartaacuteban foglalt alapelveknek Ennek reacuteszletei a 7-8 alfejezetben keruumllnek kifejteacutesre

3 A hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer legfontosabb jellemzői

A fejleszteacutes lehetőseacutegeinek meacuterlegeleacutese soraacuten az első vizsgaacutelandoacute teacutema a

telepuumlleacutesszerkezetben eacutes az igazgataacutesi teveacutekenyseacutegek ellaacutetaacutesaacuteban bekoumlvetkezett teacuterbeli

teruumlleti vaacuteltozaacutesok szaacutembaveacutetele azaz annak feltaacuteraacutesa hogyan vaacuteltozott a helyi igazgataacutes

szintje eacutes szervezete a teruumlleti igazgataacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg neacutezőpontjaacuteboacutel mikeacutent alakult

31 Telepuumlleacutesek helyi igazgataacutesi szervek

Az Alaptoumlrveacuteny F) cikkely (2) bekezdeacuteseacutenek rendelkezeacutesei alapjaacuten Magyarorszaacuteg teruumllete

fővaacuterosra megyeacutekre vaacuterosokra eacutes koumlzseacutegekre tagozoacutedik A fővaacuterosban eacutes a vaacuterosokban

keruumlletek alakiacutethatoacutek A megyeacutek teruumlleti szintű egyseacutegei a rendszernek A fővaacuteros ellaacutet

teruumlleti eacutes helyi telepuumlleacutesi feladatokat is A telepuumlleacutesek (megyei joguacute vaacuterosok vaacuterosok

244 Michal ILLNER Territorial Decentralization An Obstacle to Democratic Reform in Central and Eastern

Europe In The Transfer of Power Decentralization in Central and Eastern Europe (ed By Jonathan D

KIMBALL) Local Government and Public Service Refrom Initiative Budapest Hungary 1999 22 245 Az Alkotmaacuteny kommentaacuterja II (szerk JAKAB Andraacutes) Szaacutezadveacuteg Kiadoacute Budapest 2009 1480 246 PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona Az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutenek politoloacutegiai alapkeacuterdeacutesei Az aacutellami iraacutenyiacutetaacutes

teruumlleti struktuacuteraacutejaacutenak modellje In Tanulmaacutenyok az oumlnkormaacutenyzati rendszerről (szerk KILEacuteNYI Geacuteza)

Aacutellamtudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont Budapest 1992 24

80

nagykoumlzseacutegek koumlzseacutegek) a helyi szintű igazgataacutes egyseacutegei A helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutet a

koumlvetkező aacutebra mutatja a 2015 januaacuter 1-jei adatoknak megfelelően

2 sz aacutebra A helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutema jogaacutellaacutes szerint247

Fővaacuteros Fővaacuterosi

keruumlletek

Megyei joguacute

vaacuterosok

Vaacuterosok Nagy-

koumlzseacutegek

Koumlzseacutegek Helyi

oumlnkormaacutenyzatok

oumlsszesen

1 23 23 322 121 2688 3178

Magyarorszaacuteg telepuumlleacutesszerkezeteacutenek a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutenak alapul veacuteteleacutevel

toumlrteacutenő vizsgaacutelata eredmeacutenyekeacutent alaacutetaacutemaszthatoacute az a megaacutellapiacutetaacutes hogy a magyar

oumlnkormaacutenyzati rendszer rendkiacutevuumll szeacutettagolt A vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesok tendenciaacutejaacutet vizsgaacutelva

megaacutellapiacutethatoacute hogy periodikusan meruumllt fel a vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesi igeacutenyek kiegyenliacuteteacutese a

legtoumlbb vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesi eljaacuteraacutes 1990-ben toumlrteacutent majd 2001 2005 eacutes 2013 tekinthető

olyan eacutevnek amikor meghataacuterozoacute meacuterteacutekben toumlrteacutentek vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesok Az időpontokat

tekintve egyetlen koumlzoumls pont hogy a vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesokra az aacuteltalaacutenos vaacutelasztaacutesokat

megelőző eacutevben keruumllt sor a vizsgaacutelt időszakban 109 telepuumlleacutes kapott vaacuterosi rangot amely az

elaproacutezoacutedaacutes folyamataacutet erősiacutetette a funkcionalitaacutest eacutes a teacuterseacutegi szerepkoumlrt illetően pedig uacutejabb

feszuumlltseacutegeket indukaacutelhatott

A koumlvetkező diagram azt mutatja be hogy 1990 oacuteta milyen jellemző teruumlletszervezeacutesi

doumlnteacutesek koumlvetkeztek be ideeacutertve a vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesi eljaacuteraacutesokat eacutes az uacutej koumlzseacutegek

alapiacutetaacutesaacutet

3 sz aacutebra A vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutesok szaacutema 1990-2014248

Az uacutej koumlzseacuteg alakiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben az aacuteltalaacutenos tendencia neacutemikeacutepp elteacuterő keacutepet mutat

a vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutestoacutel A helyi demokraacutecia hajnalaacuten a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően keruumllt sor

1991-ben illetve 1994-ben a legtoumlbb uacutej koumlzseacuteg alakiacutetaacutesaacutera Ezt koumlvetően 2002-ben majd

2006-ban tapasztalhatoacute meacuteg uacutejabb szaacutemosnak tekinthető uacutej koumlzseacuteg alakiacutetaacutesa amely

koumlvetkezmeacutenyeit tekintve a helyi oumlnkormaacutenyzaacutesra valoacute keacutepesseacuteg megaacutellapiacutetaacutesa tuumlkreacuteben

247 Forraacutes Magyarorszaacuteg koumlzigazgataacutesi helyneacutevkoumlnyve 2015 januaacuter 1 Koumlzponti Statisztikai Hivatal Budapest

2015 17 httpwwwkshhudocshunhnkhnk_2015pdf 248 Forraacutes Magyarorszaacuteg koumlzigazgataacutesi helyneacutevkoumlnyve 2015 januaacuter 1 Koumlzponti Statisztikai Hivatal Budapest

2015 httpwwwkshhudocshunhnkhnk_2015pdf

Vaacuterossaacute nyilvaacuteniacutetaacutes

20

0

8

0

2

0

6

0 0

4

0

15

0

4

0

15

0

98

0 0 0 0

18

0 00

5

10

15

20

25

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Eacutev

db

81

aggodalomra adott okot toumlbb esetben Csak ismeacutetelhető a koraacutebbi megaacutellapiacutetaacutes arroacutel hogy ez

a folyamat is a telepuumlleacutesszerkezetben ndash oumlnkormaacutenyzati jogaacutellaacutes szempontjaacuteboacutel ndash

nemkiacutevaacutenatos koumlvetkezmeacutenyekkel jaacutert

4 sz aacutebra Az uacutej koumlzseacutegek alakiacutetaacutesa 1990-2014249

Koumlzseacuteggeacute alakiacutetaacutes

1

18

0

16

01

0

5

0

3

0 0

10

0 0 0

7

0 0 0

2

0 0 01

00

2

4

6

8

10

12

14

16

18

20

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015

Eacutev

db

A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alanya a telepuumlleacutesek lakossaacutega valamennyi telepuumlleacutes rendelkezik

oumlnaacutelloacute oumlnkormaacutenyzattal Az oumlnkormaacutenyzatok szaacutema azonban termeacuteszetesen nem egyetlen

kiinduloacutepont amely a helyi igazgataacutesi szint jellemzeacuteseacutehez szuumlkseacuteges hiszen a helyi igazgataacutes

meghataacuterozoacute szervezete az oumlnkormaacutenyzati hivatali szervezet Iacutegy a koraacutebbi koumlrjegyzőseacutegi

szervezet helyeacutebe leacutepő uacutej szerveződeacutesre is szuumlkseacuteges raacuteiraacutenyiacutetani a figyelmet amelyet az

Moumltv vezetett be Ez az uacutej szervezeti keret a helyi igazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz a koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatal Az uacutej oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutes erősiacuteti a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati

igazgataacutesi szervek leacutetrehozaacutesaacutet a telepuumlleacuteskoumlzi egyuumlttműkoumldeacutes eredmeacutenykeacuteppen a koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatalok fenntartaacutesaacuteban toumlbb telepuumlleacutes is eacuterdekelt A 2015 januaacuter 1-jei aacutellapot

szerint 3178 telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat műkoumldik de csak 553 telepuumlleacutes rendelkezik oumlnaacutelloacute

polgaacutermesteri hivatallal Az elmuacutelt eacutevekben telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok szaacutezai keacutenyszeruumlltek

arra hogy bezaacuterjaacutek hivatalaikat Az Moumltv szabaacutelyozaacutesa egyfajta keacutenyszertaacutersulaacutesos

szervezeti megoldaacutest tartalmaz a telepuumlleacutesek igazgataacutesi feladatainak ellaacutetaacutesaacutera hiszen a 2000

fő lakossaacutegszaacutem alatti telepuumlleacutes szaacutemaacutera maacuter nincs lehetőseacuteg arra hogy oumlnaacutelloacute hivatali

szervezetet műkoumldtessen

5sz aacutebra A helyi igazgataacutesi szervezet főbb adatai2015 januaacuter 1250

telepuumlleacutesi

oumlnkormaacutenyzatok

oumlsszesen

Oumlnaacutelloacute

polgaacutermesteri

hivatalt fenntartoacute

oumlnkormaacutenyzatok

szaacutema

Koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok vaacuterossal

koumlzoumlsen műkoumldtetik koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzat hivatalokat amely

vaacuteros a szeacutekhely is egyben

Koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok

amelyek koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatalt

műkoumldtetnek amelynek a

szeacutekhelye egy maacutesik

oumlnkormaacutenyzat

3178 553 735 1812

249 Magyarorszaacuteg koumlzigazgataacutesi helyneacutevkoumlnyve 2015 januaacuter 1 Koumlzponti Statisztikai Hivatal Budapest 2015

httpwwwkshhudocshunhnkhnk_2015pdf 250 Magyarorszaacuteg koumlzigazgataacutesi helyneacutevkoumlnyve 2015 januaacuter 1 Koumlzponti Statisztikai Hivatal Budapest 2015

httpwwwkshhudocshunhnkhnk_2015pdf

82

A helyi igazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban amellett hogy jelentős szuumlkseacutegszerűen jelentős

szervezeti aacutetalakulaacutesok koumlvetkeztek be a hivatali igazgataacutesi szervezet taacutersulaacutesos formaacutejaacutenak

megjeleneacuteseacutevel a koumltelezően leacutetrehozandoacute koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatalok felaacutelliacutetaacutesaacuteval a

funkcionalitaacutes is nagyjelentőseacutegű vaacuteltozaacutesokat ideacutezett elő A helyi igazgataacutes szintjeacuten az

aacutellamigazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesban a jegyzők szerepe dominaacutelt a jaacuteraacutesi hivatalok 2013

januaacuter 1-jei leacutetrejoumltteacutevel251 a telepuumlleacutesi igazgataacutes szerepeacutet doumlntő meacuterteacutekben ndash ami az

aacutellamigazgataacutesi feladatokat illeti ndash koumlzeacutepszintű teruumlleti aacutellamigazgataacutesi szervezetrendszer

vette aacutet A jaacuteraacutesok felaacutelliacutetaacutesa a teruumlleti koumlzigazgataacutes egyseacutegesiacuteteacuteseacutenek szolgaacutelataacuteban aacutellt A

Kormaacuteny kiemelt ceacutelja a jaacuteraacutesok felaacutelliacutetaacutesaacuteval az aacutellamigazgataacutes szervezet legalacsonyabb

szintű teruumlleti eacutes szervezeti egyseacutegeacutenek kialakiacutetaacutesa volt a hateacutekonyabb koumlltseacutegtakareacutekosabb

eacutes uumlgyfeacutelkoumlzpontuacute teruumlleti koumlzigazgataacutes megteremteacutese eacuterdekeacuteben Megfogalmazoacutedott az a

toumlrekveacutes is hogy az oumlnkormaacutenyzati eacutes aacutellamigazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacutet szervezeti szinten is

szeacutet kell vaacutelasztani252 A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatokat kuumlloumlnoumlsen azok igazgataacutesi jellegű

feladatokat ellaacutetoacute hivatalaikat nagymeacuterteacutekben eacuterintette a jaacuteraacutesi hivatalok kialakiacutetaacutesa mind

funkcionalitaacutesukban mind szemeacutelyi eacutes eszkoumlzaacutellomaacutenyukban253

4 Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogra vonatkozoacute koncepcioacutek eacutes az AB fogalom-eacutertelmezeacutese

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a helyi oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute jogalkotaacutes termeacuteszetjogi

megkoumlzeliacuteteacutesből indult ki az oumlnkormaacutenyzaacutes fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesakor annak kollektiacutev

jellege keacutepezte a kiinduloacutepontot vagyis az egyeacuteni individuaacutelis jog gyakorlaacutesaacutenak lehetőseacutege

csak a koumlzoumlsseacuteg teveacutekenyseacutege soraacuten vaacutelik eacutertelmezhetőveacute254 A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutenak

alanyi poziacutecioacutejaacuteba a jogalkotoacute a telepuumlleacutesek vaacutelasztoacutepolgaacuterainak koumlzoumlsseacutegeacutet helyezte A

termeacuteszetjogi koncepcioacute255 az oumlnkormaacutenyzat oumlnaacutelloacute hatalmi aacuteg jellegeacutet hangsuacutelyozta az

autonoacutemia ilyen eacutertelmezeacutese a helyi oumlnkormaacutenyzatokat nem tekinti az aacutellamigazgataacutesi

szervezet reacuteszeacutenek E felfogaacutes tuumlkroumlződoumltt az AB egy 1994-es doumlnteacuteseacuteben amely a

polgaacutermesteri eacutes az orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselői jogaacutellaacutes oumlsszefeacuterhetetlenseacutegeacutenek vizsgaacutelataacutera

iraacutenyult256 A doumlnteacutesben az AB az Alkotmaacutenynak a helyi oumlnkormaacutenyzat jogaacutellaacutesaacutenak

251 2012 eacutevi XCIII tv a jaacuteraacutesok kialakiacutetaacutesaacuteroacutel valamint egyes ezzel oumlsszefuumlggő toumlrveacutenyek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel 252 12992011 (IX1) Korm hataacuterozat a jaacuteraacutesok kialakiacutetaacutesaacuteroacutel 253 URBAacuteNNEacute MALOMSOKI MoacutenikandashNAGYNEacute PEacuteRCSI KingandashSZABOacute Viraacuteg A jaacuteraacutesi rendszer eacutes az aacutetalakiacutetott

oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutesi struktuacutera kialakiacutetaacutesaacutenak hataacutesa a telepuumlleacutesekre In Uacutej hangsuacutelyok a teruumlleti

fejlődeacutesben JATEPress Szeged 2013 261-279 254 Alkotmaacutenytan I (szerk KUKORELLI Istvaacuten) Osiris Kiadoacute Budapest 2003 432 255 A termeacuteszetjogi koncepcioacute uralkodoacute voltaacutera utal TEMESI Istvaacuten megaacutellapiacutetva hogy a bdquohazai szakirodalomban

aacuteltalaacutenosan eacuterveacutenyesuumll az a veacutelemeacuteny miszerint a magyar alkotmaacutenyos szabaacutelyozaacutes oumlnkormaacutenyzati koncepcioacuteja

termeacuteszetjogias (emberi jogias) felfogaacutest tuumlkroumlzrdquo TEMESI Istvaacuten Gondolatok az oumlnkormaacutenyzati alapjogokroacutel

httpwwwpropublicobonohupdfTemesi2pdf (Letoumllteacutes ideje 2014 juacutelius 29) 256 551994 (XI10) AB hataacuterozat

83

rendszertani jellegű eacutertelmezeacuteseacutevel vonta le az autonoacutemiaacutera vonatkozoacute koumlvetkezteteacuteseacutet A

toumlrveacutenyalkotoacute az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacutet alkotmaacutenyos veacutedelemben reacuteszesiacutetette a

Kormaacutennyal eacutes az aacutellamigazgataacutesi szervezetekkel szemben kiemelte az oumlnkormaacutenyzatokat az

aacutellamigazgataacutes hierarchizaacutelt szervezeti rendszereacuteből oumlnaacutelloacute fejezetben tartalmazott

szabaacutelyozaacutest A helyi oumlnkormaacutenyzaacutest tehaacutet nem tekintette az aacutellamigazgataacutes reacuteszeacutenek

A termeacuteszetjogi koncepcioacuteval szemben aacutell az a felfogaacutes amely az oumlnkormaacutenyzatot az

aacutellamigazgataacutes szervezetrendszereacuteben helyezi el decentralizaacutelt szervezeti egyseacutegnek tekinti

amely az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott koumltelező feladatokat a decentralizaacutecioacute mint aacutellamszervezeacutesi

elv eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel laacutetja el

Maacutes oldalroacutel szinteacuten az alapjogi megkoumlzeliacuteteacutest taacutemasztja alaacute az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog

kollektiacutev alapjogkeacutent valoacute elismereacutese amely a telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutegeacutet illette meg Az

oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute az 1990-es eacutevek elejeacuten kialakult szabaacutelyozaacutesi rendszer257 az

oumlnkormaacutenyzaacutes alanyaacutevaacute a vaacutelasztoacutepolgaacuterok koumlzoumlsseacutegeacutet tette Ez fejeződoumltt ki az Alkotmaacuteny

42sect-aacuteban amely meghataacuterozta hogy mit is foglal magaacuteban a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes joga258 Az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alanya iacutegy tehaacutet egy koumlzjogi jogi szemeacutelyiseacuteggel rendelkező

entitaacutes a koumlzseacuteg a vaacuteros a megye koumlzoumlsseacutege Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog mint kollektiacutev

alapjog felfogaacutesaacuteval kapcsolatban meg kell jegyeznuumlnk hogy az csak annyiban tekinthető

egyeacuteni mindenkit megillető szemeacutelyes szabadsaacutegjognak amennyiben az egyeacuten a koumlzoumlsseacuteg

tagja Leegyszerűsiacutetve ez azt jelenti hogy az egyeacuten csak abban az esetben vaacutelik jogalannyaacute

amennyiben a telepuumlleacutesen lakoacutehellyel rendelkezik Verebeacutelyi Imre a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutet

bdquonehezen megragadhatoacuterdquo jognak minősiacutetette hangsuacutelyozva hogy bdquo[a] vaacutelasztoacutepolgaacuterok

koumlzoumlsseacutegeacutenek elvont eacutes szimbolikus jogalanysaacutega meacuteg a rendszervaacuteltoztataacutes előtti időszak

sajaacutetossaacutegaihoz koumltődoumltthellip A tanaacutecsi oumlnkormaacutenyzat hellip rendszerbeli korlaacutetait eacutes hiaacutenyossaacutegaacutet

proacutebaacutelta szimbolikusan ellenpontozni az hogy ugyan a hataacuteskoumlri jogok a tanaacutecsot illetik meg

de a hataacuteskoumlri jogok bdquoalapjogardquo az oumlnaacutelloacute eacutes demokratikus bdquooumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacutejogrdquo

elsődleges alanya a vaacutelasztoacutepolgaacuterok demokratikus helyi koumlzoumlsseacutegerdquo259

257 A szabaacutelyozaacutesi rendszer egyes fontosabb elemei az 1990 eacutevi LXIII toumlrveacuteny a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg

Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute 1949 eacutevi XX toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel az 1990 eacutevi LXIV toumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzati

keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek jogaacutellaacutesaacuteroacutel a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV toumlrveacuteny az 1990

eacutevi LXVII toumlrveacuteny a polgaacutermesteri tisztseacuteg ellaacutetaacutesaacutenak egyes keacuterdeacuteseiről 1990 eacutevi XC toumlrveacuteny a koumlztaacutersasaacutegi

megbiacutezott jogaacutellaacutesaacuteroacutel hivatalaacuteroacutel eacutes egyes feladatairoacutel valamint az 1991 eacutevi XXIV toumlrveacuteny a fővaacuterosi eacutes a

keruumlleti oumlnkormaacutenyzatokroacutel az 1991 eacutevi XXXIII toumlrveacuteny egyes aacutellami tulajdonuacute vagyontaacutergyak

oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba adaacutesaacuteroacutel 258 bdquoA koumlzseacuteg a vaacuteros a fővaacuteros eacutes keruumlletei valamint a megye vaacutelasztoacutepolgaacuterainak koumlzoumlsseacutegeacutet megilleti a helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes joga A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes a vaacutelasztoacutepolgaacuterok koumlzoumlsseacutegeacutet eacuterintő helyi koumlzuumlgyek oumlnaacutelloacute

demokratikus inteacutezeacutese a helyi koumlzhatalomnak a lakossaacuteg eacuterdekeacuteben valoacute gyakorlaacutesardquo 259 VEREBEacuteLYI (1995) 488

84

Az alapjogi megkoumlzeliacuteteacutessel oumlsszefuumlggeacutesben hangsuacutelyozandoacute hogy magaacutenak az

oumlnkormaacutenyzatisaacutegnak a leacutenyegi eleme az bdquohellip alapjogok teacutenyleges eacuterveacutenyesuumlleacutese ezek

teacutenyleges gyakorlaacutesaacutera keacutepes keacutepviselő-testuumllethelliprdquo megvaacutelasztaacutesa260 bdquoEz az alapfelteacutetele

annak hogy valamely teruumlleti alapon leacutetrehozott koumlzigazgataacutesi szervezetet oumlnkormaacutenyzatnak

minősiacutethessuumlnkrdquo Az alapjogok maacutes szoacuteval az oumlnkormaacutenyzaacutes a bdquofennhatoacutesaacutegotrdquo jeleniacutetik meg

azaz az autonoacutemia műkoumldőkeacutepesseacutegeacutenek egyes teruumlleteit 261

Az alapjogi megkoumlzeliacuteteacutessel oumlsszefuumlggeacutesben szuumlkseacuteges hivatkozni az AB egy koraacutebbi 1993-

ban szuumlletett hataacuterozataacutera262 amely a szervezeti autonoacutemia keacuterdeacuteseivel foglalkozott Ebben a

hataacuterozataacuteban az AB az Alkotmaacutenyban biztosiacutetott oumlnkormaacutenyzati alapjogok gyakoroloacutejakeacutent a

keacutepviselő-testuumlletet jeloumllt meg Az alapjogokat az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia garanciaacutejakeacutent

definiaacutelta Szinteacuten 1993-ban szuumlletett az a doumlnteacutes263 amely a helyi neacutepszavazaacuteshoz valoacute jog

alkotmaacutenyos koumlvetelmeacutenyeivel foglalkozott Az AB leszoumlgezte hogy a helyi

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alanya a telepuumlleacutesen vaacutelasztoacutejoggal rendelkező lakosok koumlzoumlsseacutege

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog ugyanazt az alkotmaacutenyi szintű veacutedelmet eacutelvezte tehaacutet mint

baacutermely maacutes alapjog

1994-ben keruumllt sor alapvető vaacuteltozaacutesokra264 az oumlnkormaacutenyzatra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesi

koumlrnyezetben az alapjogi koncepcioacute azonban a toumlrveacutenyalkotaacutesban tovaacutebbra is vaacuteltozatlan

maradt

Eacuterdemes tovaacutebb boncolgatni az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg gyakorlataacutet Egy 1995-ben265 szuumlletett AB

hataacuterozat az oumlnkormaacutenyzatok egeacuteszseacuteguumlgyi alapellaacutetaacutessal kapcsolatos feladatait a helyi

testuumlletek jogosiacutetvaacutenyakeacutent nevesiacuteti s ezzel alkotmaacutenyos veacutedelemben reacuteszesiacuteti azokat az

alapjogokat melyek a helyi oumlnkormaacutenyzatok autonoacutemiaacutejaacutet hivatottak biztosiacutetani Egy 1996-

boacutel szaacutermazoacute doumlnteacutes266 jelent igazaacuten forduloacutepontot az alapjogok megiacuteteacuteleacuteseacuteben Ebben a

doumlnteacuteseacuteben az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg szakiacutet az alapjogi felfogaacutessal az oumlnkormaacutenyzati alapjogokat

hataacuteskoumlrcsoportoknak minősiacutetette Egyuacutettal azt is leszoumlgezte hogy az oumlnkormaacutenyzati

alapjogokat az Alkotmaacuteny nem reacuteszesiacuteti az egyeacuten autonoacutemiaacutejaacutenak alkotmaacutenyos biztosiacuteteacutekait

jelentő alapvető jogokat megillető azokkal azonos veacutedelemben Iacutegy az oumlnkormaacutenyzati

260 PATYI Andraacutes Gondolatok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacuteltalaacutenos szabaacutelyairoacutel In SZOBOSZLAI ndash

KISS ndash DELI (szerk) Tanulmaacutenyok a 70 eacuteves Bihari Mihaacutely tiszteleteacutere Győr 2013 381 261 PATYI ndash VARGA ZS (2008) 295 262 11993 (I13) AB hataacuterozat 263 181993 (III19) AB hataacuterozat 264 1994 eacutevi LXI toumlrveacuteny Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute 1949 eacutevi XX toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel az

1994 eacutevi LXII toumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacuteroacutel az 1994 eacutevi LXIII

toumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel 1994 eacutevi LXIV toumlrveacuteny a

polgaacutermesteri tisztseacuteg ellaacutetaacutesaacutenak egyes keacuterdeacuteseiről eacutes az oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők tiszteletdiacutejaacuteroacutel 265 771995 (XII21) AB hataacuterozat 266 561996 (XII12) AB hataacuterozat

85

alapjogok korlaacutetozaacutesaacuteval szemben nem alkotmaacutenyossaacutegi koumlvetelmeacuteny az hogy arra valamely

alkotmaacutenyos jog eacuterveacutenyesiacuteteacutese valamely alkotmaacutenyos ceacutel eacuterdekeacuteben szuumlkseacutegszerűen eacutes azzal

araacutenyosan keruumlljoumln sor Ez az a doumlnteacutes amely igazaacuten szemleacuteletesseacute teszi hogy mennyiben

vaacuteltozott meg az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontja az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog mint kollektiacutev

alapjog megiacuteteacuteleacuteseacuteben Itt eacuterdemes Patyi Andraacutesnak az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg mibenleacuteteacutenek

megiacuteteacuteleacuteseacutere utaloacute gondolataacutet ideacutezni bdquohellipa jelenleg fennaacutelloacute oumlnkormaacutenyzati rendszerben az

Alkotmaacuteny IX fejezeteacuteben meghataacuterozott oumlnkormaacutenyzati alapjogok teacutenyleges eacuterveacutenyesuumlleacutese

hellip szuumlkseacuteges ahhoz hogy valamely koumlzigazgataacutesi szervezetet helyi oumlnkormaacutenyzatnak

minősiacutethessuumlnkrdquo267

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alapjogi megkoumlzeliacuteteacutese folyamatos vitaacutera adott okot a

szakirodalomban is ugyanuacutegy mint az oumlnkormaacutenyzatok aacutellamhatalmi aacutegak rendszereacuteben

elfoglalt helye Az 1990-es eacutevek elejeacuten uralkodoacutenak bizonyult a termeacuteszetjogi megkoumlzeliacuteteacutes

az oumlnkormaacutenyzatok oumlnaacutelloacutesaacutega az aacutellamszervezeten beluumll sőt toumlbbek szerint igazolhatoacute az

oumlnkormaacutenyzatok oumlnaacutelloacute hatalmi aacuteg jellege is Az alapjogi megkoumlzeliacuteteacutesnek elsősorban azeacutert

van jelentőseacutege mert ebben a felfogaacutesban a koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutenak forraacutesa nem az aacutellam

hanem maga a koumlzoumlsseacuteg A helyi autonoacutemia tehaacutet nem az aacutellamtoacutel szaacutermazik hanem a

telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutegeacutetől Ez termeacuteszetesen nem jelentette azt hogy az oumlnkormaacutenyzatok nem

az aacutellamszervezet reacuteszei azonban a fuumlggetlenseacuteg az oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlrgyakorlaacutes leacutenyegesen

nagyobb hangsuacutelyt kapott ami tuumlkroumlződoumltt az oumlnaacutelloacute aacutellamhatalmi aacuteg keacuterdeacuteseacutet eacuterintő szakmai-

tudomaacutenyos vitaacutekban is

Napjainkra ez a felfogaacutes merőben megvaacuteltozott268 amelynek megvilaacutegiacutetaacutesaacutera az

Alaptoumlrveacutenynek eacutes a Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel szoacuteloacute sarkalatos toumlrveacutenynek a

helyi oumlnkormaacutenyzaacutesroacutel szoacuteloacute rendelkezeacutesei hivatottak Balogh Zsolt erről iacutegy veacutelekedik bdquoAz

Alaptoumlrveacuteny nem beszeacutel oumlnkormaacutenyzati alapjogokroacutel a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese koumlreacuteben

sorolja fel az oumlnkormaacutenyzatok bdquohataacuteskoumlrcsoportjait [hellip] Nem szoacutel az Alaptoumlrveacuteny az

oumlnkormaacutenyzati jogok alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacuteről semrdquo269

267 PATYI Andraacutes Egyes oumlnkormaacutenyzati alapjogok viszonylagossaacutega Magyar Koumlzigazgataacutes 1998 szeptember

XLVIII 9 szaacutem 522 268 A vaacuteltozaacutesok iraacutenyaacutet illetően SZENTE Zoltaacuten sommaacutesan fogalmaz bdquoAz uacutej oumlnkormaacutenyzati toumlrveacuteny (2011 eacutevi

CLXXXIX Oumltv) reacuteszben ugyanazokra az alapelvekre eacutepuumll mint a koraacutebbi Ez nagyjaacuteban-egeacuteszeacuteben az Euroacutepai

Oumlnkormaacutenyzati Chartaacuteba foglalt eacuterteacutekek tiszteletben tartaacutesaacutet eacutes eacuterveacutenyre juttataacutesaacutet jelenti magaacuten viselve

ugyanakkor annak a kurzusnak a lenyomataacutet amelyben megszuumlletett (pl a nemzet egyuumlttműkoumldeacutesre utalva)rdquo

SZENTE Zoltaacuten Az oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa Fundamentum 2012 2 szaacutem 11 Ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal

azonban maradeacutektalanul nem eacuterthetuumlnk egyet hiszen a recentralizaacutecioacute folyamata a lakossaacuteg koumlzszolgaacuteltataacutesokkal

valoacute ellaacutetaacutesaacuteban oly nagymeacuterteacutekű vaacuteltozaacutesokat hozott amely a helyi koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutet eacuterintette Iacutegy a

decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes elve a koraacutebbiakhoz keacutepest korlaacutetozottabb meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumll 269 BALOGH Zsolt Oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem Fundamentum 2012 2 szaacutem 16

86

Az Alaptoumlrveacuteny nem tartalmazza ezaacuteltal nyilvaacutenvaloacutean nem reacuteszesiacuteti alkotmaacutenyos

veacutedelemben a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot Alapjogi koncepcioacute eacuterveacutenyesuumlleacuteseacuteről

eacutertelemszerűen nem beszeacutelhetuumlnk Az Moumltv ugyan aacutetvette a koraacutebbi alkotmaacutenyi rendelkezeacutest

azonban ndash mivel nem az Alaptoumlrveacutenyben szerepel ndash az Moumltv-ben foglalt szabaacutelyozaacutes nem

lehet alapjogi jellegű Balaacutezs Istvaacuten megfogalmazaacutesa szerint bdquoBaacuter az Moumltv sarkalatos

toumlrveacutenykeacutent szinte szoacute szerint megismeacutetli a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute alapjognak a

koraacutebban hataacutelyos Alkotmaacutenyi szabaacutelyozaacutesaacutet hellipettől azonban az meacuteg nem vaacutelik alkotmaacutenyos

alapjoggaacuterdquo270

A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog az előzőektől elteacuterően ma maacuter egyben koumltelezettseacuteget is

jelent a helyi koumlzoumlsseacuteg tagjai a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alanyakeacutent koumltelesek oumlngondoskodaacutessal

enyhiacuteteni a koumlzoumlsseacutegre haacuteruloacute terheket keacutepesseacutegeik eacutes lehetőseacutegeik szerint hozzaacutejaacuterulni a

koumlzoumlsseacutegi feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz betartani eacutes betartatni a koumlzoumlsseacutegi egyuumltteacuteleacutes alapvető

szabaacutelyait271

5 Az Alaptoumlrveacuteny eacutes a decentralizaacutecioacute

51 Centralizaacutecioacute-decentralizaacutecioacute szubszidiaritaacutes

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg leacutenyeges tartalmaacutenak aacutettekinteacuteseacutet az Alkotmaacuteny alapjogi

megkoumlzeliacuteteacuteseacutenek bemutataacutesaacutet koumlvetően a tovaacutebbiakban a hazai oumlnkormaacutenyzatisaacuteg azon

elemei keruumllnek bemutataacutesra amelyek a helyi demokratikus koumlzoumlsseacutegek műkoumldeacuteseacuteben

elengedhetetlenuumll fontosak mind a jogalkotaacutes mind pedig a jogalkalmazaacutes szaacutemaacutera Az

Alkotmaacuteny rendelkezeacuteseit koumlvetően az Alaptoumlrveacuteny decentralizaacutecioacutehoz valoacute viszonya keruumll

taacutergyalaacutesra

Elsődlegesen a decentralizaacutecioacute elveacutenek mint aacutellamszervezeacutesi elvnek az Alaptoumlrveacutenyben

toumlrteacutenő megjeleniacuteteacutese keruumll vizsgaacutelatra a szabaacutelyozaacutes egyes sajaacutetossaacutegai a decentralizaacutecioacuteval

oumlsszefuumlggeacutesbe hozhatoacute rendelkezeacutesek megvilaacutegiacutetaacutesaacutet ceacutelozva kuumlloumlnoumlsen abboacutel a

szempontboacutel hogy a decentralizaacutecioacute a szubszidiaritaacutes alaptoumlrveacutenyi megjeleneacutese mennyiben

aacutell az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek szolgaacutelataacuteban

A rendszervaacuteltaacutest koumlvetően kialakult hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer az oumlnkormaacutenyzat oumlnaacutelloacute

hatalmi aacuteg jellegeacutenek hangsuacutelyozaacutesaacuten alapult az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutest a jogalkotoacute nem

270 BALAacuteZS Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutes aacutetalakulaacutesa MTA Law Working Papers

201403 Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Budapest

httpjogtkmtahuuploadsfilesmtalwp2014_03_Balazs_Istvanpdf (Letoumllteacutes ideje 2014 maacutejus 26) 271 Moumltv 8 sect A jogalkotoacute ugyanakkor helyi rendelet alkotaacutesaacutera is lehetőseacuteget biztosiacutet e taacutergykoumlrben amely

indokolatlanul szeacuteleskoumlrű felhatalmazaacutest biztosiacutet a telepuumlleacutesek szaacutemaacutera Utalhatunk ebben a koumlrben a kiriacutevoacutean

koumlzoumlsseacutegellenes magatartaacutesokkal oumlsszefuumlggő koraacutebbi poleacutemiaacutera az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg e taacutergyban hozott

382012 (XI14) AB hataacuterozataacutera

87

tekintette az aacutellamigazgataacutes reacuteszeacutenek amint ez az előző fejtegeteacutesből maacuter kideruumllt Az

oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia a Kormaacutennyal eacutes az aacutellamigazgataacutesi szervezetekkel szemben

reacuteszesuumllt alkotmaacutenyos veacutedelemben kiemelkedve az aacutellamigazgataacutes hierarchikus szervezeti

rendszereacuteből272 Kelet-koumlzeacutep Euroacutepaacuteban 1990 utaacuten a helyi demokratikus koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera

a telepuumlleacutesek oumlnaacutelloacutesaacutega a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutenak gyakorlaacutesa evidenciakeacutent

eacuterveacutenyesuumllt Amint arra Pawel Swianiewicz raacutemutatott a decentralizaacutecioacutet eacutes a helyi autonoacutemia

paradigmaacutejaacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok legitimaacutecioacutejakeacutent eacutertelmezteacutek amely iraacutenyadoacute

valamennyi meacuteg a csekeacutely szaacutemuacute lakoacuteneacutepesseacuteggel rendelkező telepuumlleacutesek eseteacuteben is A

nagyobb teruumlleten műkoumldő toumlbb telepuumlleacutest is magaacuteban foglaloacute teruumlleti autonoacutemiaacutek

leacutetrehozaacutesaacutera iraacutenyuloacute kiacuteseacuterletek a helyi autonoacutemia seacuterelmeacutenek minősuumllhettek273

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvető Alkotmaacuteny az oumlnkormaacutenyzati rendszert egy oumlnaacutelloacute fuumlggetlen

igazgataacutesi rendszerkeacutent hozta leacutetre amelyben eacuterveacutenyesuumllt a decentralizaacutecioacute elve valoacutedi

autonoacutemia illette meg a lokaacutelis koumlzoumlsseacutegeket a helyi koumlzuumlgyek oumlnaacutelloacute szabaacutelyozaacutesaacuteban eacutes

igazgataacutesaacuteban alapjogaik alkotmaacutenyos veacutedelemben reacuteszesuumlltek

Az Alaptoumlrveacuteny ndash a jogalkotoacutei eacutertelmezeacutest alapul veacuteve ndash megfelel egy modern demokratikus

alkotmaacutennyal szemben taacutemasztott koumlvetelmeacutenyrendszernek eacutes egyfajta eacuterteacutekrendet tuumlkroumlz

hasonlatosan a koraacutebbi Alkotmaacutenyhoz nem tartalmaz aacutellamszervezeacutesi elveket Ugyanakkor

eacuterveacutenyre juttatja a szuverenitaacutes elveacutet a demokraacutecia elveacutet a jogaacutellamisaacuteg elveacutet274 Emliacuteteacutesre

eacuterdemes hogy az euroacutepai gyakorlat nem tekinthető egyseacutegesnek az alkotmaacutenyok

aacutellamszervezeacutesi elvi tartalmait illetően Hazaacutenkban a centralizaacutecioacute eacutes a decentralizaacutecioacute az

autonoacutemia a szubszidiaritaacutes elveacutenek koncepcionaacutelis elemeire csak az Alaptoumlrveacuteny egyes

rendelkezeacuteseiből vonhatoacute le koumlvetkezteteacutes A helyi oumlnkormaacutenyzatok egyeacutertelműen az

aacutellamszervezet reacuteszeinek minősuumllnek emellett deklaraacutelaacutesra keruumllt az aacutellami szervek eacutes a helyi

oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutesi koumltelezettseacuteg a koumlzoumlsseacutegi ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesa

eacuterdekeacuteben275 Ezen elvi jelentőseacutegű szabaacutelyozaacutesi elem helyes eacutertelmezeacutese az lehet hogy a

decentralizaacutecioacute nem eacutelvez prioritaacutest nem tekinthető az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg leginkaacutebb

meghataacuterozoacute sajaacutetossaacutegaacutenak hanem a centralizaacutecioacute elveacutevel oumlsszhangban gyakorol hataacutest Az

autonoacutemia-elemek az alapjogok szabaacutelyozaacutesa az Alaptoumlrveacutenyben nem jut eacuterveacutenyre

Uacutej elem a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes teruumlleteacuten e felelősseacutegvaacutellalaacutesi eacutes koumltelezettseacutegi szabaacutelyok

megjeleniacuteteacutese amennyiben az Alaptoumlrveacuteny uacutegy rendelkezik hogy mindenki felelős

272 Eacutertelmezeacuteseacutere ld 551994 (XI10) AB hataacuterozat 273 SWIANIEWICZ (2010) 183 274 PETREacuteTEI Joacutezsef Magyarorszaacuteg alkotmaacutenyjoga I Alapveteacutes alkotmaacutenyos inteacutezmeacutenyek Kodifikaacutetor

Alapiacutetvaacuteny Peacutecs 2013 Reacuteszletesen ld 71-92 275 Alaptoumlrveacuteny 34 cikk (1) bekezdeacutes

88

oumlnmagaacuteeacutert keacutepesseacutegei eacutes lehetőseacutegei szerint koumlteles az aacutellami eacutes koumlzoumlsseacutegi feladatok

ellaacutetaacutesaacutehoz hozzaacutejaacuterulni276 E rendelkezeacutes az oumlnkormaacutenyzati toumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesaacuteban

realizaacuteloacutedik amennyiben előiacuteraacutesra keruumllt hogy a helyi koumlzoumlsseacuteg tagjai a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes

alanyakeacutent koumltelesek (1) oumlngondoskodaacutessal enyhiacuteteni a koumlzoumlsseacutegre haacuteruloacute terheket

keacutepesseacutegeik eacutes lehetőseacutegeik szerint hozzaacutejaacuterulni a koumlzoumlsseacutegi feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz (2)

betartani eacutes betartatni a koumlzoumlsseacutegi egyuumltteacuteleacutes alapvető szabaacutelyait277

A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alanyi koumlreacutet sem nevesiacuteti az Alaptoumlrveacuteny szemben a koraacutebbi

alkotmaacutenyi szabaacutelyozaacutessal mely egyes szerzők aacutellaacutespontja szerint bizonytalansaacutegot okoz278

Az Alaptoumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben nem roumlgziacuteti a teruumlleti

oumlnkormaacutenyzaacutes szintjeit nem iacuterja elő hogy mely teruumlleti szinteken műkoumldjenek

oumlnkormaacutenyzati szervek279 A teruumlleti oumlnkormaacutenyzatokat az Moumltv szabaacutelyozza280

A tovaacutebbiakban a decentralizaacutecioacute aacuteltalaacutenos tartalmaacutera eacutepiacutetve annak eacutertelmezeacutesi teruumlleteit

alapul veacuteve az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg egyes elemeinek koumlrvonalazaacutesaacuteval alkothatoacute egyfajta keacutep a

politikai az adminisztratiacutev eacutes a peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute megvaloacutesulaacutesaacuteroacutel

A nagyobb hagyomaacutenyokra eacutepiacutető demokratikus aacutellamok eseteacuteben sem eacuterveacutenyesuumll egyoldaluacutean

eacutes kizaacuteroacutelagosan a teruumlleti hatalom-megosztaacutes iacutegy a centralizaacutecioacute eacutes a decentralizaacutecioacute meacuterteacuteke

sem lehet egyeduumlli meacuterceacuteje a telepuumlleacutesi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok kialakulaacutesaacutenak eacutes

műkoumldeacuteseacutenek Esetenkeacutent szuumlkseacuteges meacuterlegelni az optimaacutelis modellt mind funkcionaacutelis mind

pedig egyeacuteb (politikai igazgataacutesi peacutenzuumlgyi) oumlsszetevők szempontjaacuteboacutel A decentralizaacutecioacute

eacutertelmezeacutesekor a kiinduloacutepont hogy az Alaptoumlrveacutenyben a helyi koumlzuumlgyek aacutellnak a

szabaacutelyozaacutes foacutekuszaacuteban Ez a teacuteny ugyanakkor nem utal egyeacutertelműen a decentralizaacutecioacute

maradeacutektalan eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere hiszen az Alaptoumlrveacuteny szaacutemos rendelkezeacutese utal tovaacutebbi

szabaacutelyozaacutesi keacuterdeacuteseket sarkalatos toumlrveacutenyre Tovaacutebbi leacutenyegi taacutergykoumlr a rendszer

decentralizaacuteltsaacutegaacutet illetően hogy az oumlnkormaacutenyzatok feladat-eacutes hataacuteskoumlreit aacutegazati toumlrveacutenyek

toumlltik ki tartalommal

Az Alaptoumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesi rendszereacutenek e szűkiacutetett vizsgaacutelata haacuterom fő teruumlletet foglal

magaacuteban

(1) a politikai decentralizaacutecioacutet amely elsődlegesen a politikai hatalom aacutetengedeacuteseacutet jelenti a

helyi teruumlleti szinten szerveződoumltt oumlnkormaacutenyzati koumlzoumlsseacutegeknek

276 Alaptoumlrveacuteny O) cikk 277 Moumltv 8 sect (1) bekezdeacutes 278 IVANCSICS ndash FAacuteBIAacuteN (2011) 99 279 PATYI - VARGA ZS (2012) 313 280 Moumltv 3 sect (3) eacutes 27 sect (1)

89

(2) az adminisztratiacutev decentralizaacutecioacutet vagyis annak megiacuteteacuteleacuteseacutet hogy a helyi keacutepviselő-

testuumllet a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesa tereacuten mennyiben rendelkezik meghataacuterozoacute szereppel

(3) a peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacutet vagy fiskaacutelis foumlderalizmust azaz annak feltaacuteraacutesaacutet hogy a

peacutenzuumlgyi forraacutesok aacutetadaacutesa mennyiben eredmeacutenyezi a helyi oumlnkormaacutenyzati szervek szaacutemaacutera a

teacutenyleges doumlnteacutesi hataacuteskoumlrt a forraacutesok felhasznaacutelaacutesa felett tovaacutebbaacute a forraacutesok hateacutekony

aacutetlaacutethatoacute felhasznaacutelaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesa mikeacutent valoacutesul meg

52 Politikai decentralizaacutecioacute

A politikai decentralizaacutecioacutenak a helyi koumlzhatalom gyakorlaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő keacutet aspektusa

keruumll kiemeleacutesre egyreacuteszt a reacuteszveacuteteli demokraacutecia egyes megnyilvaacutenulaacutesi formaacutei maacutesreacuteszt a

helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fő leteacutetemeacutenyeseinek a helyi keacutepviselő-testuumlleteknek eacutes a

polgaacutermestereknek a vaacutelasztaacutesaacutera vonatkozoacute vaacuteltoztataacutesok A reacuteszveacuteteli demokraacutecia attoacutel

fuumlggően hogy milyen formaacuteban eacuterveacutenyesuumll egyreacuteszről a koumlzvetlen doumlnteacuteshozatal lehetőseacuteget

biztosiacutetja az aacutellampolgaacuterok szaacutemaacutera maacutesreacuteszről pedig a doumlnteacuteshozatal befolyaacutesolaacutesaacutera

alkalmas veacutelemeacutenynyilvaacuteniacutetaacutes formaacutejaacutet is oumlltheti Kifejeződeacuteseacutenek formaacuteja lehet aacuteltalaacuteban a

neacutepszavazaacutes a neacutepi kezdemeacutenyezeacutes A helyi neacutepszavazaacuteson a neacutepi kezdemeacutenyezeacutesben

toumlrteacutenő reacuteszveacutetel egy kollektiacutev doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes amelynek eredmeacutenye lehet koumltelező

illetőleg a doumlnteacuteshozoacute szaacutemaacutera doumlnteacuteseacutenek alakiacutetoacute teacutenyezője A reacuteszveacuteteli demokraacutecia

kiteljesedeacutese a szubszidiaritaacutes elveacutehez is szorosan kapcsoloacutedik annak szolgaacutelataacuteban aacutell Az

Alaptoumlrveacuteny roumlgziacuteti hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat feladat- eacutes hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute uumlgyről

toumlrveacutenyben meghataacuterozottak szerint helyi neacutepszavazaacutest lehet tartani281 Patyi Andraacutes a helyi

neacutepszavazaacutest a szabaacutelyozaacutesi vaacuteltozaacutes koumlvetkezteacuteben nem a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute

alapjog gyakorlaacutesaacutenak hanem a helyi oumlnkormaacutenyzat feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute uumlgy

eldoumlnteacuteseacutenek moacutedjakeacutent hataacuterozza meg282 A helyi neacutepi kezdemeacutenyezeacutes inteacutezmeacutenyeacutet a

koraacutebbi szabaacutelyozaacutessal ellenteacutetben ugyanis jelenleg sem az Alaptoumlrveacuteny sem az Moumltv sem

pedig a helyi neacutepszavazaacutes szabaacutelyait rendező toumlrveacutenyi rendelkezeacutes nem nevesiacuteti ezaacuteltal

szűkiacutetve a reacuteszveacuteteli jogok koumlreacutet

A modern nemzetaacutellamokban kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt kap a reacuteszveacuteteli demokraacuteciaacuten alapuloacute

hatalomgyakorlaacutes a reacuteszveacuteteli jog gyakorlaacutesa annak eacuterdekeacuteben hogy mineacutel nagyobb

meacuterteacutekben lehetőveacute vaacutelhasson az elkoumltelezett vaacutelasztoacutepolgaacuterok aktiacutev reacuteszveacutetele az egyes

vaacutelasztaacutes-tiacutepusokon A reacuteszveacuteteli demokraacutecia megvaloacutesulaacutesa szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutell a

keacutepviseleti rendszerrel hiszen a koumlzvetett formaacutek eacuterveacutenyesuumlleacutese a keacutepviseleti rendszerben

281 2013 eacutevi CCXXXVIII tv a neacutepszavazaacutes kezdemeacutenyezeacuteseacuteről az euroacutepai polgaacuteri kezdemeacutenyezeacutesről valamint

a neacutepszavazaacutesi eljaacuteraacutesroacutel 282 PATYI (2013) 388

90

inteacutezmeacutenyesuumllt vaacutelasztott szervek aacuteltal eacutes eljaacuteraacutesok soraacuten lehetseacuteges bdquoA reacuteszveacuteteli

demokraacutecia nem csupaacuten az informaacutecioacutekhoz valoacute hozzaacutefeacutereacutes lehetőseacutegeacutet biztosiacutetja az

aacutellampolgaacuterok szaacutemaacutera hanem a doumlnteacuteshozatalban valoacute reacuteszveacutetelt eacutes a koumlzoumlsseacutegi doumlnteacutesek

befolyaacutesolaacutesaacutera valoacute keacutepesseacuteget jelenti [] Nemzeti szinten jelenti a joacute kormaacutenyzaacutes

koncepcioacutejaacutenak kiteljesedeacuteseacutet annak felismereacuteseacutet hogy a koumlzeacuterdek veacutedelme nem csak a

kormaacutenyzaacuteseacutert eacutes a politikai eljaacuteraacuteseacutert valoacute felelősseacuteg hanem felelősseacutegvaacutellalaacutes egyben a civil

taacutersadalomeacutert eacutes a magaacutenszektoreacutert isrdquo283

A telepuumlleacutesi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok keacutepviselő-testuumlletei legitimitaacutesukat a helyi

oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesok eredmeacutenyekeacutent nyerik el A vaacutelasztaacutesi rendszer hataacuterozza meg

alapvetően azt hogy a telepuumlleacuteseken lakoacute vaacutelasztoacutepolgaacuterok aacuteltal a vaacutelasztaacutes soraacuten kifejezeacutesre

juttatott preferencia mikeacuteppen nyilvaacutenul meg a mandaacutetumok kiosztaacutesa soraacuten A keacutepviselő-

testuumllet demokratikus legitimaacutecioacutejaacutet attoacutel a koumlzoumlsseacutegtől nyeri el amelynek keacutepviseleteacutet ellaacutetja

Az Alaptoumlrveacuteny rendelkezik a helyi vaacutelasztaacutesok alapvető szabaacutelyairoacutel284 a polgaacutermesteri

keacutepviselői mandaacutetum elnyereacuteseacutenek szabaacutelyrendszereacutet tovaacutebbi toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutesra utalja285

A helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacutenak szabaacutelyozoacute rendszere az

Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacuteseacutet megelőzően 2010-ben alapvető vaacuteltozaacutesokon ment keresztuumll

mely a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők szaacutemaacutenak drasztikus csoumlkkeneacuteseacutet eredmeacutenyezte Az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg biztosiacuteteacutekaacutet laacutetta a jogalkotoacute abban hogy a keacutepviselő-testuumlletek szaacutemaacutet

nem vaacuteltoztatta valamennyi telepuumlleacutesen neacutepesseacutegszaacutemtoacutel foumlldrajzi teruumllet nagysaacutegaacutetoacutel

fuumlggetlenuumll műkoumldik vaacutelasztott testuumllet A testuumlletek leacutetszaacutemaacutenak erőteljes csoumlkkeneacutese

elsősorban a megyei koumlzgyűleacutesek eacutes a tiacutezezer fő alatti telepuumlleacutesek eseteacuteben hozott eacuterdemi

vaacuteltozaacutest

Eacuterdemes raacutemutatni arra hogy az uacutej helyhatoacutesaacutegi vaacutelasztaacutesi toumlrveacuteny megfeleleacutest tartalmaz az

Euroacutepai Tanaacutecs 1994 december 19-i 9480EK iraacutenyelveacutenek amely az aacutellampolgaacutersaacuteguktoacutel

elteacuterő tagaacutellamban lakoacutehellyel rendelkező unioacutes polgaacuterok aktiacutev eacutes passziacutev vaacutelasztoacutejogaacutenak a

helyhatoacutesaacutegi vaacutelasztaacutesokon toumlrteacutenő gyakorlaacutesaacutera vonatkozik A Maastrichti Szerződeacutes

teremtette meg az Unioacute valamennyi polgaacutera szaacutemaacutera azt a lehetőseacuteget hogy a lakoacutehelyuumlk

szerinti tagaacutellam helyhatoacutesaacutegi vaacutelasztaacutesain ndash fuumlggetlenuumll attoacutel hogy ott rendelkeznek-e

aacutellampolgaacutersaacuteggal ndash vaacutelasztoacutejoggal rendelkezzenek eacutes vaacutelaszthatoacutek legyenek meacuteghozzaacute a

283 Reacuteszveacuteteli Demokraacutecia ndash The Hunger Project httplocaldemocracynet20130205defining-participatory-

local-democracy (20150723) 284 Alaptoumlrveacuteny 35 cikk 285 2010 eacutevi L tv a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacuteroacutel 2013 eacutevi XXXVI tv a

vaacutelasztaacutesi eljaacuteraacutesroacutel

91

lakoacutehelyuumlk szerinti orszaacuteg aacutellampolgaacuteraival azonos felteacutetelek mellett286 Az aacutellampolgaacutersaacutegi

felteacutetel eltoumlrleacutese elősegiacuteti az unioacutes polgaacuterok integraacutecioacutejaacutet a lakoacutehelyuumlk szerinti befogadoacute

orszaacutegban A Szerződeacutes nem felteacutetelezi a tagaacutellamok vaacutelasztaacutesi rendszereinek teljes

harmonizaacutelaacutesaacutet Az iraacutenyelv 3 cikke az unioacutes polgaacuter szaacutemaacutera amennyiben nem aacutellampolgaacutera

a lakoacutehelye szerinti tagaacutellamnak de az aktiacutev eacutes passziacutev vaacutelasztoacutejog tekinteteacuteben teljesiacuteti

mindazon felteacuteteleket amelyeket az adott aacutellam joga sajaacutet aacutellampolgaacuterai szaacutemaacutera előiacuter

biztosiacutetja a jogosultsaacutegaacutet arra hogy a lakoacutehelye szerinti tagaacutellamban a helyhatoacutesaacutegi

vaacutelasztaacutesokon vaacutelasztoacute eacutes vaacutelaszthatoacute legyen Ezen kriteacuteriumrendszernek megfelelően keruumllt

szabaacutelyozaacutesra az Alaptoumlrveacutenyben a vaacutelasztoacutejog a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes

polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacuten

53 Adminisztratiacutev decentralizaacutecioacute

Az adminisztratiacutev decentralizaacutecioacute keacuterdeacuteseacutenek vizsgaacutelatakor a keacutepviselő-testuumllet a helyi

koumlzuumlgyek igazgataacutesa tereacuten betoumlltoumltt szerepkoumlreacutet szuumlkseacuteges felvaacutezolni egyreacuteszről maacutesreacuteszről

pedig itt eacuterdemes a helyi oumlnkormaacutenyzatok taacutersulaacutesaacutera mint az adminisztratiacutev decentralizaacutecioacute

egyik megnyilvaacutenulaacutesi formaacutejaacutera is utalni

A helyi oumlnkormaacutenyzatok ideeacutertve mind a telepuumlleacutesi mind a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatokat

elsődlegesen helyi koumlzszolgaacuteltataacutesokkal kapcsolatos feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk ellaacutetaacutesaacuteban vesznek

reacuteszt A hatoacutesaacutegi koumlzhatalmi jellegű feladatellaacutetaacutes maacutera maacuter maacutesodlagossaacute vaacutelt a teruumlleti

oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben meacuteg inkaacutebb szűkuumllt mind a koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesa mind pedig

a hatoacutesaacutegi jellegű hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesa

A koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteban a koumlzhatalom gyakorlaacutesaacuteban szerepet jaacutetszoacute oumlnkormaacutenyzati

szervek koumlreacuteben leacutenyegi vaacuteltozaacutest az Alaptoumlrveacuteny nem hozott egyetlen uacutej elem a koumltelező

taacutersulaacutes inteacutezmeacutenyeacutenek konstituaacutelaacutesa A helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesaacutenak hangsuacutelyos eleme a

tovaacutebbiakban is a keacutepviselő-testuumllet eacutes a polgaacutermester valamint az oumlnkormaacutenyzati hatoacutesaacutegi

igazgataacutesban is szerepet kapott a jegyző az oumlnkormaacutenyzat szervekeacutent A helyi oumlnkormaacutenyzat

szabaacutelyozaacutesi eacutes igazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutet nem az Alaptoumlrveacuteny hanem a helyi oumlnkormaacutenyzati

feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlket meghataacuterozoacute aacutegazati jogalkotaacutes eacuterintette jelentős meacuterteacutekben A helyi

koumlzszolgaacuteltataacutesok szervezeacuteseacuteben a koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban az aacutellami

szerepvaacutellalaacutes kiszeacutelesedeacutese meghataacuterozoacute Az aacutellamigazgataacutesi eacutes oumlnkormaacutenyzati uumlgyek

jelentős reacuteszeacutenek aacutetrendeződeacutese koumlvetkezett be az aacutellamigazgataacutesi uumlgyek tereacuten a jaacuteraacutesi

hivatalokhoz delegaacutelt hataacuteskoumlroumlk sokasodtak A jegyzőnek mint az aacutellamigazgataacutes helyi

szereplőjeacutenek szerepe eliminaacuteloacutedott

286 Maastrichti Szerződeacutes 19 cikk

92

A teruumlleti alapon szerveződoumltt oumlnkormaacutenyzatok egyuumlttműkoumldeacutesi szabadsaacutegaacutet a Charta az

oumlnkormaacutenyzatok egyesuumlleacutesi jogakeacutent hataacuterozza meg287 amely a koumlzoumls eacuterdekeltseacutegű feladatok

ellaacutetaacutesaacuteban az oumlnkormaacutenyzatok eacuterdekeinek veacutedelmeacuteben valamint maacutes aacutellamok

oumlnkormaacutenyzataival toumlrteacutenő kooperaacutecioacuteban nyilvaacutenulhat meg Az Alkotmaacuteny eacutes az Oumltv

szabaacutelyozaacutesi filozoacutefiaacutejaacutet a szabad taacutersulaacutes joga eacutes lehetőseacutege hatotta aacutet koumltelező taacutersulaacutesra

vonatkozoacute előiacuteraacutes nem szerepelt Az Oumltv keretjellegű szabaacutelyozaacutest tartalmazott majd 1997-

től a taacutersulaacutesi toumlrveacuteny288 illetve 2004-től a kisteacuterseacutegi taacutersulaacutesokra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutes289

sziacutenesiacutetette az oumlsszefogaacutes a horizontaacutelis jellegű kooperaacutecioacute moacutedozatait

Az Alaptoumlrveacuteny szakiacutetott a telepuumlleacutesek szabad akarataacuten alapuloacute taacutersulaacutesi modellel lehetőveacute

teszi olyan tartalmuacute toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes alkotaacutesaacutet amely koumltelezőveacute teszi a helyi

oumlnkormaacutenyzati alapfeladat taacutersulaacutesban toumlrteacutenő ellaacutetaacutesaacutet290 A jogalkotoacute szaacutemaacutera ezaacuteltal

lehetőseacuteget teremt hogy egyszerű toumlbbseacuteggel elfogadott toumlrveacutenyben keacutenyszertaacutersulaacutest iacuterjon

elő A koraacutebbi keretjellegű szabaacutelyozaacutessal szemben az Moumltv előiacuteraacutesai szigoruacute formakeacutenyszert

jelentenek a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti taacutersulaacutesokra vonatkozoacutean hiszen csak a jogi

szemeacutelyiseacuteggel rendelkező taacutersulaacutest ismeri el

Az euroacutepai tendenciaacutekat tekintve azonban megaacutellapiacutethatoacute hogy nem egyeduumllaacutelloacute a koumltelező

taacutersulaacutesok előiacuteraacutesa az oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutesban peacuteldakeacutent kiemelhető a rendkiacutevuumll

sokfeacutele taacutersulaacutesi formaacutet alkalmazoacute francia oumlnkormaacutenyzati rendszer A koumltelező taacutersulaacutesi

formaacutek előiacuteraacutesa a taacutersulaacutesokat aacutellami forraacutesokkal oumlsztoumlnző rendszerek műkoumldteteacutese

mindenekelőtt azokban az aacutellamokban jellemző amelyekben a telepuumlleacuteskoumlzpontuacutesaacuteg az

uralkodoacute emellett pedig elaproacutezott telepuumlleacuteshaacuteloacutezattal rendelkeznek

54 Fiskaacutelis foumlderalizmus

A decentralizaacutecioacute tovaacutebbi eacutertelmezeacutesi lehetőseacutege a peacutenzuumlgyi autonoacutemia Az oumlnkormaacutenyzati

feladatok eacutes gazdaacutelkodaacutes alapoumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelatakor indokolt roumlviden kiteacuterni a

fiskaacutelis foumlderalizmust291 jellemző sajaacutetossaacutegokra A foumlderaacutecioacute eacutertelmezeacutese ebből a

neacutezőpontboacutel azon alkotmaacutenyi alaptoumlrveacutenyi rendelkezeacuteseket foglalja magaacuteban amelyek

szerint a kormaacutenyzat kuumlloumlnboumlző szintjei koumlzoumltt feladat-eacutes hataacuteskoumlr megosztaacutes alakul ki

287 Charta10 cikk 288 1997 eacutevi CXXXV tv a helyi oumlnkormaacutenyzatok taacutersulaacutesairoacutel eacutes egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről 289 2004 eacutev CVII tv a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok toumlbbceacuteluacute kisteacuterseacutegi taacutersulaacutesaacuteroacutel 290 Alaptoumlrveacuteny 34 cikk (2) bekezdeacutes 291 A fiskaacutelis foumlderalizmus fogalmaacutet toumlbbfeacutele eacutertelemben is hasznaacutelja a koumlzpeacutenzuumlgyekkel foglalkozoacute

szakirodalom A fiskaacutelis politika a gazdasaacutegpolitikaacutenak az a teruumllete amely az aacutellamhaacuteztartaacutes beveacuteteleinek eacutes

kiadaacutesainak befolyaacutesolaacutesaacutera iraacutenyul A foumlderalizmus aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacuteből kiindulva eacutertelmezhető a fiskaacutelis

foumlderalizmus toumlbbek koumlzoumltt foumlderaacutelis aacutellam-berendezkedeacutes eseteacuten az Euroacutepai Unioacute eacutes tagaacutellamai

viszonyrendszereacuteben valamint az aacutellami funkcioacutek decentralizaacutelt ellaacutetaacutesa soraacuten

93

meghataacuterozaacutesra keruumll hogy az aacutellam mely funkcionaacutelis eacutes gazdasaacutegi teruumlleten biztosiacutet

kompetenciaacutet decentralizaacutelt szervezetei szaacutemaacutera A centralizaacutecioacute ndash decentralizaacutecioacute

oumlsszefuumlggeacutese tehaacutet alapvetően azt hataacuterozza meg hogy mely koumlzszolgaacuteltataacutesok keruumllhetnek

ellaacutetaacutesra koumlzponti kormaacutenyzati szinten eacutes melyek valoacutesulhatnak meg teruumlleti helyi

decentralizaacutelt szinten

A forraacutesorientaacutecioacutera eacutepuumllő rendszer legleacutenyegesebb elemeacutet a normatiacutev aacutellami hozzaacutejaacuterulaacutesok

keacutepezteacutek a helyi oumlnkormaacutenyzatok beveacutetelei koumlzuumll meghataacuterozoacute reacuteszt keacutepviseltek A normatiacutev

alap az egyes oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera aacutetlaacutethatoacutesaacutegot jelentett garanciaacutet az azonos meacuterteacutekű

taacutemogataacutesra az eseacutelyegyenlőseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere A taacutemogataacutes alanyi jogon megillette az

oumlnkormaacutenyzatokat a jogciacutemeket eacutes a taacutemogataacutesok meacuterteacutekeacutet a mindenkori koumlltseacutegveteacutesi

toumlrveacuteny tartalmazta Az aacutellami normatiacutev finansziacuterozaacutes előre kiszaacutemiacutethatoacute beveacuteteli forraacutest

keacutepezett az oumlnkormaacutenyzat műkoumldeacuteseacuteben amelyet a telepuumlleacutesek lakossaacutegszaacutemaacuteval egyes

korcsoportokkal inteacutezmeacutenyi ellaacutetottakkal araacutenyosan aacutellapiacutetott meg a telepuumlleacutesi eacutes teruumlleti

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera az Orszaacuteggyűleacutes Leacutenyeges kiemelni hogy a normatiacutev aacutellami

taacutemogataacutesok eseteacuteben nem eacuterveacutenyesuumllt felhasznaacutelaacutesi koumltoumlttseacuteg ez a taacutemogataacutesi forma egyfajta

redisztribuacutecioacute eredmeacutenye volt292

Megaacutellapiacutethatoacute azonban hogy maacuter az 1990-es eacutevek koumlzepeacutere kiuumltkoumlztek ndash az egyes

aacutellaacutespontok szerint tuacutelzott ndash decentralizaacutecioacuteboacutel fakadoacute negatiacutev hataacutesok A rendszerben

egyszerre voltak jelen a feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesok eleacutegtelenseacutege eacutes a

kihasznaacutelatlan kapacitaacutesok Mindez paacuterosult a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera jelentős

oumlnaacutelloacutesaacutegot biztosiacutetoacute gazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyozoacuterendszerrel amely az eladoacutesodaacutesi folyamatnak

sem tudott gaacutetat vetni A 2010-et koumlvető feltartoacuteztathatatlannak tűnő vaacuteltozaacutesok elsődleges

kivaacuteltoacute oka a helyi oumlnkormaacutenyzati funkcioacutekat eacuterintően az oumlnkormaacutenyzatok eladoacutesodaacutesa volt

kuumlloumlnoumlsen a megyei oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintette ez a folyamat Az oumlnkormaacutenyzatok

eladoacutesodaacutesa 2006 eacutevi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokat koumlvetően gyorsult fel amelyet Viacutegvaacuteri

Andraacutes atipikus eladoacutesodaacutesi folyamatkeacutent iacutert le Mieacutert nem volt tipikusnak tekinthető a

folyamat Egyreacuteszt azeacutert mert roumlvidebb-hosszabb ideig peacutenztartaleacutekkeacutent funkcionaacutelt nem

keruumllt koumlzvetlenuumll ceacutelhoz koumltoumltten felhasznaacutelaacutesra arbitraacutezsműveletekre fordiacutetoacutedott maacutesreacuteszt

pedig a bankok szerepe a roumlvidtaacutevuacute uumlzleti eacuterdekek eacuterveacutenyesiacuteteacutese doumlntő meacuterteacutekben

eacuterveacutenyesuumllt293

292 bdquohellipa keacutepződő koumlzponti adoacuteknak csak korlaacutetozott meacuterteacutekű helyben hagyaacutesa lehetseacuteges annak eacuterdekeacuteben hogy

a szeacuteles felelősseacutegű eacutes nagy szaacutemuacute oumlnkormaacutenyzatok mindegyike szaacutemaacutera garantaacutelni lehessen a

koumlzszolgaacuteltataacutesaihoz a megfelelő joumlvedelmi viszonyokatrdquo PITTI-VARGA 1995 43 293 VIacuteGVAacuteRI Andraacutes Atipikus oumlnkormaacutenyzati eladoacutesodaacutes Magyarorszaacutegon Koumlzgazdasaacutegi Szemle LVI eacutevf

2009 juacutelius-augusztus 710

94

A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa egy decentralizaacutelt struktuacutera keretei koumlzoumltt

megvaloacutesult helyi koumlzfeladat-centralizaacutecioacutes folyamatkeacutent eacutertelmezhető Az uacutej a koumlzfeladatok

ellaacutetaacutesaacuteban nagyfokuacute centralizaacutecioacutet eredmeacutenyező szabaacutelyozaacutesi rendszer szoros

oumlsszefuumlggeacutesben aacutellt a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi konszolidaacutecioacutes folyamataacuteval A

peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi poziacutecioacutek vaacuteltozaacutesaacuteval kapcsolatos szakeacutertői tanulmaacutenyok294 azt

taacutemasztjaacutek alaacute ugyanakkor hogy az aacutellamosiacutetott szolgaacuteltataacutesok eseteacuteben a helyi

oumlnkormaacutenyzatok keveacutesbeacute keacutepesek befolyaacutesolni a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet A jogalkotoacute az

aacutegazati jogszabaacutelyokban ugyan szabaacutelyozza a befolyaacutesolaacutes lehetseacuteges eszkoumlzeit azonban

keacutetseacuteges hogy a szolgaacuteltataacutesok sziacutenvonalaacutera mennyibe keacutepesek hatni a helyi testuumlletek

A koraacutebbi Alkotmaacutennyal szemben az Alaptoumlrveacuteny uacutej koumlltseacutegveteacutesi eacutes peacutenzuumlgyi előiacuteraacutesokat is

tartalmaz azonban a helyi peacutenzuumlgyek reformja nem keacutepezte az Alaptoumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesaacutenak

taacutergyaacutet Az uacutej gazdasaacutegi alkotmaacuteny explicite meghataacuterozza a koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes

alapelveit ugyanakkor jelentős korlaacutetozaacutesi lehetőseacuteget biztosiacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok

koumltelezettseacuteget keletkeztető joguumlgyleteire neacutezve amennyiben az a Kormaacuteny joacutevaacutehagyaacutesaacutehoz

koumlthető Az Alapveteacutes c fejezet N) cikke koumltelezi az oumlnkormaacutenyzatokat a kiegyensuacutelyozott

aacutetlaacutethatoacute eacutes fenntarthatoacute koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes elveacutenek betartaacutesaacutera Az aacutellam c fejezet 34

cikk (5) bekezdeacuteseacuteben foglaltak szerint toumlrveacuteny a koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely megőrzeacutese

eacuterdekeacuteben a helyi oumlnkormaacutenyzat toumlrveacutenyben meghataacuterozott meacuterteacutekű koumllcsoumlnfelveacuteteleacutet vagy

maacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesaacutet felteacutetelhez illetve a Kormaacuteny hozzaacutejaacuterulaacutesaacutehoz koumltheti A 2011

eacutevi CXCVI toumlrveacuteny Magyarorszaacuteg gazdasaacutegi stabilitaacutesaacuteroacutel tartalmazza a koumllcsoumlnfelveacutetelre

vonatkozoacute reacuteszletes szabaacutelyokat

A peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi sziszteacutema kapcsaacuten a funkcionalitaacutes is emliacuteteacutesre eacuterdemes Az uacutej

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozoacute rendszer oumlsszhangban aacutell a koraacutebbi szabaacutelyozaacutessal a helyi

oumlnkormaacutenyzatok feladatrendszereacutet illetően A koumltelező eacutes az oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok ndash

hasonloacutean a koraacutebbiakhoz ndash szeacutetvaacutelasztaacutesra keruumlltek egymaacutestoacutel295 Az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr elve

tovaacutebbra is meghataacuterozoacute a helyi oumlnkormaacutenyzatok funkcionalitaacutesaacuteban A koumltelező feladatokat

toumlrveacuteny hataacuterozza meg az Moumltv keretjellegű rendelkezeacuteseit tartalommal az aacutegazati

jogszabaacutelyok toumlltik ki A helyi oumlnkormaacutenyzatok feladatainak aacutetstrukturaacuteloacutedaacutesa a

funkcionalitaacutest alapvetően eacuterintette Az aacutellam teacuternyereacutese a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok

nyuacutejtaacutesaacuteban a szubszidiaritaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesaacuteban

kedvezőtlenuumll befolyaacutesolta

294 SZAMEL (2012) 28 295 A helyi oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlkről bővebb elemzeacutes olvashatoacute HOFFMAN 2013 10ndash18

95

A decentralizaacutecioacute a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutenak mennyiseacutege eacutes minőseacutege

szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacute jelentőseacuteggel biacuter ez az a szegmens amely a lokaacutelis koumlzoumlsseacutegek

szaacutemaacutera leginkaacutebb eacuterzeacutekelhető A posztszocialista orszaacutegok iacutegy hazaacutenk helyi teruumlleti

oumlnkormaacutenyzati rendszereinek kialakiacutetaacutesaacuteban rendkiacutevuumll komoly szerepet jaacutetszott eacuteppen a

bdquocentralista oumlroumlkseacutegrdquo lebontaacutesaacutenak folyamataacuteban

A magyar oumlnkormaacutenyzati rendszerben 2010 utaacuten bekoumlvetkezett alapvető vaacuteltozaacutesok ismeacutet egy

markaacutens centralizaacutecioacutes folyamat reacuteszeacutenek tekinthetők a joacute kormaacutenyzaacutes aacuteltalaacutenos

filozoacutefiaacutejaacuteba egy koordinatiacutev toumlbbszintű eacutes toumlbbszereplős komplex doumlnteacuteshozatali

mechanizmusaacuteba nehezen illeszthetők A recentralizaacutecioacute folyamata a lakossaacuteg

koumlzszolgaacuteltataacutesokkal valoacute ellaacutetaacutesaacuteban oly nagymeacuterteacutekű vaacuteltozaacutesokat hozott amely a helyi

koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutet eacuterintette A helyi oumlnkormaacutenyzatok feladat- eacutes hataacuteskoumlrellaacutetaacutesaacutet

jellemző aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elvi alapjai meggyenguumlltek a decentralizaacutecioacute eacutes a

szubszidiaritaacutes elve a koraacutebbiakhoz keacutepest korlaacutetozottabb meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumll

A tuacutelzott decentralizaacutecioacute azonban leronthatja a műkoumldőkeacutepesseacuteget a magas sziacutenvonaluacute

teruumlletileg kiegyensuacutelyozott koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet is veszeacutelyeztetheti Egy modern

demokratikus aacutellam oumlnkormaacutenyzatisaacutegaacutenak alapja a decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes

azonban a feladat-eacutes hataacuteskoumlr telepiacuteteacutes rendszere elengedhetetlen hogy igazodjon az aacutellam-

oumlnkormaacutenyzat feladat- eacutes hataacuteskoumlr megosztaacutesa kialakult szakmai logikaacutejaacutehoz a gazdasaacutegi

teljesiacutetőkeacutepesseacuteghez a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok iraacutenti igeacutenyek lehetőleg azonos sziacutenvonaluacute

kieleacutegiacuteteacuteseacutehez

6 Az Alaptoumlrveacuteny helyi oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő rendelkezeacutesei

Az Alaptoumlrveacuteny helyi oumlnkormaacutenyzati rendszert eacuterintő rendelkezeacutesei alapvetően elteacuterő

szemleacuteletmoacutedot tuumlkroumlznek a koraacutebbi Alkotmaacutenyban foglalt szabaacutelyozaacuteshoz keacutepest annak

elleneacutere hogy az alaptoumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes toumlbb rendelkezeacutest is vaacuteltozatlan formaacuteban vett aacutet

az Alkotmaacutenyboacutel296 Patyi Andraacutes veacutelemeacutenye szerint ezt az elteacuterő megkoumlzeliacuteteacutest leginkaacutebb az

teszi szemleacuteletesseacute ami az Alaptoumlrveacutenyből hiaacutenyzik297

Az Alaptoumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutera feladataira vonatkozoacute rendelkezeacuteseket

bdquoAz Aacutellamrdquo c reacuteszben taglalja e szerkezeti feleacutepiacuteteacutesből is vilaacutegosan koumlvetkezik hogy az

aacutellamszervezet szerves reacuteszeacutenek tekinti a helyi oumlnkormaacutenyzatokat ugyanakkor vaacuteltozatlanul

eacuterveacutenyesuumll az aacutellamigazgataacutes eacutes az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes szeacutetvaacutelasztaacutesa Az Alaptoumlrveacuteny

31 cikkeacuteben roumlgziacuteti hogy Magyarorszaacutegon a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese eacutes a helyi koumlzhatalom

296 PATYI Andraacutes ndash VARGA ZS Andraacutes Aacuteltalaacutenos koumlzigazgataacutesi jog (az Alaptoumlrveacuteny rendszereacuteben) (Szerk

Varga Zs Andraacutes) Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs 2012 308 297 PATYI (2013) 384

96

gyakorlaacutesa eacuterdekeacuteben helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldnek Az Alaptoumlrveacutenyből rendelkezeacuteseiből

eredően a helyi oumlnkormaacutenyzatok alapvetően a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutere eacutes a helyi

koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutera hivatottak Az Alaptoumlrveacuteny alapjaacuten tovaacutebb eacutel a helyi oumlnkormaacutenyzat

feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutet illető koumlzvetlen hatalomgyakorlaacutes helyi neacutepszavazaacutes formaacutejaacuteban

amelynek szabaacutelyait toumlrveacuteny hataacuterozza meg

A helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutenek alaptoumlrveacutenyi megfogalmazaacutesa is eacuterdemes egy roumlvid

bemutataacutesra (reacuteszletesen 6 fejezet 2) A bdquohelyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteserdquo jelenti azt a feladat-eacutes

hataacuteskoumlri meghataacuterozaacutest amely az alkotmaacutenyi szabaacutelyozaacutes szintjeacuten az oumlnkormaacutenyzat autonoacutem

mozgaacutesterekeacutent definiaacutelhatoacute azonban a bdquohelyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutetrdquo a helyi oumlnkormaacutenyzat

kizaacuteroacutelag toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt gyakorolhatja

7 Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak tuumlkreacuteben

Magyarorszaacuteg 1990-ben vaacutelt az Euroacutepa Tanaacutecs tagjaacutevaacute ezt koumlvetően nyiacutelt lehetőseacutege az olyan

egyezmeacutenyekhez toumlrteacutenő csatlakozaacutesra amelynek csak a tagaacutellamok lehetnek reacuteszesei A

Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutet 1985 oktoacuteber 15-eacuten fogadtaacutek el ezen időponttoacutel

vaacutelt nyitottaacute az alaacuteiacuteraacutes eacuterdekeacuteben a tagok szaacutemaacutera majd 1988 szeptember 1-jeacuten leacutepett

hataacutelyba A Charta az Euroacutepa Tanaacutecs azon egyezmeacutenyeinek koumlreacutebe tartozik amelyek a helyi

demokraacutecia alapvető eacuterteacutekeit meghataacuterozva azok eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet fejleszteacuteseacutet tűzte ki ceacutelkeacutent

A helyi demokraacuteciaacuteval oumlsszefuumlggő eacutes a hataacuteron aacutetnyuacuteloacute egyuumlttműkoumldeacutesekkel kapcsolatos

egyezmeacutenyek soraacuteban emliacutetendő meacuteg az Euroacutepai Keretegyezmeacuteny a Teruumlleti

Oumlnkormaacutenyzatok eacutes Koumlzigazgataacutesi Szervek Hataacutermenti Egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről (ETS No 106) eacutes

a Kuumllfoumlldiek Helyi Koumlzeacuteletben Valoacute Reacuteszveacuteteleacuteről szoacuteloacute Egyezmeacuteny (ETS No 144) is Az

első olyan nemzetkoumlzi szinten koumltelező szerződeacutes amely a helyi koumlzoumlsseacutegek eacutes vaacutelasztott

oumlnkormaacutenyzataik szaacutemaacutera jogokat biztosiacutet Lefekteti a koumlzoumlsseacutegek demokratikus

műkoumldeacuteseacutenek alapelveit eacutes elsőkeacutent roumlgziacuteti a helyi koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera a hataacuteskoumlroumlk

decentralizaacutelaacutesaacutenak elveacutet amely megfelelő peacutenzuumlgyi forraacutesok aacutetadaacutesaacutet is felteacutetelezi

Az Euroacutepa Tanaacutecs joga a nemzetkoumlzi jog reacuteszeacutet keacutepezi egyezmeacutenyei toumlbboldaluacute multilateraacutelis

nemzetkoumlzi szerződeacutesek amelyek arra hivatottak hogy a jogi koherencia minimaacutelis szintjeacutet

garantaacuteljaacutek Euroacutepaacuteban Az Euroacutepa Tanaacutecs egyezmeacutenyei toumlbbfeacutele elnevezeacutest is viselhetnek

(conventions agreements arrangements charters codes outline of framework conventions)

azonban ennek nincs jogi relevanciaacuteja A chartaacuteknak aacuteltalaacuteban az a fő jellegzetesseacuteguumlk hogy

szabadsaacutegot biztosiacutetanak a szerződő aacutellamoknak a koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok koumlzoumltti

97

vaacutelasztaacutesra298 A Charta eseteacuteben a reacuteszes aacutellamnak az I reacuteszben roumlgziacutetett

koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok koumlzuumll legalaacutebb huacutesz szakaszt magaacutera neacutezve koumltelezőnek kell

elismernie amelyek magukban foglaljaacutek a tiacutez legfőbb rendelkezeacutest299 A legfőbb alapelvek

amelyeket a reacuteszes aacutellamoknak el kell fogadniuk eacutes amelyekkel oumlsszefuumlggeacutesben fenntartaacutesra

nincs lehetőseacuteg a koumlvetkezőkben foglalhatoacutek oumlssze az aacutellampolgaacuterok joga a helyi koumlzuumlgyek

inteacutezeacuteseacuteben valoacute reacuteszveacutetelre a helyi koumlzoumlsseacutegek alapvető jogai az autonoacutemiaacutehoz eacutes az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz keacutepviselő-testuumlleteik megvaacutelasztaacutesaacutehoz eacutes sajaacutet hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesaacutehoz

igazgataacutesi szervezetek leacutetrehozaacutesaacutehoz eacutes peacutenzuumlgyi forraacutesokhoz illetőleg a biacuteroacutesaacutegi

veacutedelemhez valoacute jog maacutes szervek beavatkozaacutesa eseteacutere

Az ET egyezmeacutenyei aacuteltalaacuteban tartalmazzaacutek azt a feluumlgyeleti mechanizmust amely a

koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok teljesiacuteteacuteseacutenek kontrolljaacutet szolgaacuteljaacutek Egyes egyezmeacutenyek egyeacuteni miacuteg

maacutesok koumlzoumlsseacutegi sőt aacutellamkoumlzi panaszrendszert aacutelliacutetottak fel300 A Charta azonban mindeddig

nem szabaacutelyozott feluumlgyeleti mechanizmust baacuter a szakmai vitaacutekban koraacutebban felmeruumllt a

biacuteroacutesaacutegi feluumlgyelet inteacutezmeacutenyeacutenek a megteremteacutese azonban ennek realitaacutesa keacutetseacuteges 301 Az

informaacutecioacuteadaacutesi koumltelezettseacuteget nevesiacuteti mindoumlssze azon jogalkotoacute teveacutekenyseacutegről

inteacutezkedeacutesről amelyet a reacuteszes aacutellam a Charta előiacuteraacutesainak valoacute megfeleleacutes eacuterdekeacuteben

hozott302 A feluumlgyeleti rendszer hiaacutenya veszeacutelyeztetheti az egyezmeacutenyek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet A

Parlamenti Koumlzgyűleacutesnek 1993-ig nem volt moacutedja hogy ellenőrizze a koumltelezettseacutegek

teljesiacuteteacuteseacutet A testuumllet előszoumlr az uacutej tagaacutellamokra vonatkozoacutean fogadott el ilyen

rendelkezeacutest303 majd 1994-ben kiterjesztetteacutek az eljaacuteraacutest valamennyi tagaacutellamra az aacutellamok

koumlzoumltti egyenlőseacuteg jegyeacuteben304 A Miniszteri Bizottsaacuteg 1994-ben vezette be a teacutema szerinti

folyamatos megfigyeleacutes moacutedszereacutet amely eljaacuteraacutes konstruktiacutev eacutes bizalmas paacuterbeszeacuteden

valamint fokozott tagaacutellamindashbizottsaacutegi egyuumlttműkoumldeacutesen alapul A Helyi eacutes Regionaacutelis

Oumlnkormaacutenyzatok Kongresszusa biztosiacutetja hogy a Chartaacuteban eacutes Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyveacuteben

lefektetett alapvető eacuterteacutekek a helyi demokraacutecia eacuterveacutenyesuumlleacutese rendszeres monitoring eljaacuteraacutes

298

Florence BENOIcircT-ROHMER ndash Heinrich KLEBES Council of Europe Law Towards a Pan-European Legal

Area Council of Europe 2005 94-98 299 Charta 12 cikk 300 BENOIcircT-ROHMER ndash KLEBES im 103-104 Peacuteldakeacutent emliacutethető az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenyeacutenek

rendszere amely egyaacuteltalaacuten nem hasonliacutet maacutes Tanaacutecsi egyezmeacutenyek aacuteltal felaacutelliacutetott politikai

mechanizmusokhoz Az Euroacutepai Szociaacutelis Charta (ETS No 35) aacuteltal roumlgziacutetett keacutetszintű rendszer is emliacuteteacutesre

eacuterdemes 301 Ezt a megaacutellapiacutetaacutest taacutemasztja alaacute Szente Zoltaacuten SZENTE Zoltaacuten Az Euroacutepai Oumlnkormaacutenyzati Charta

veacutegrehajtaacutesaacutenak monitoringja az Euroacutepa Tanaacutecs gyakorlataacuteban Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2014 maacutercius 7

eacutevfolyam 1 szaacutem 24 302 Charta 14 cikk 303 Order No 418 ndash Halonen Order 304 Resolution 1031 (1994) on the honouring of commitments entered into by member states when joining the

Council of Europe httpassemblycoeintMainasplink=DocumentsAdoptedTextta94ERES1031htm (2015

0706)

98

kereteacuteben vizsgaacutelatra keruumlljoumln A tematikus monitoring a Titkaacutersaacuteg memorandumaacuteban

reacuteszletezett eljaacuteraacutes szerint folyik305 A Kongresszus a monitoring eljaacuteraacutessal oumlsszefuumlggeacutesben

hataacuterozatot fogadott el 2010-ben ebben definiaacutelta az eacuterveacutenyesiacutetendő alapvető

koumlvetelmeacutenyeket az eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat valamint a helysziacuteni laacutetogataacutesok eacutes vizsgaacutelatok

reacutesztvevőivel szemben taacutemasztott elvaacuteraacutesokat A helyi demokraacuteciaacuteval a helyi eacutes regionaacutelis

oumlnkormaacutenyzatokkal oumlsszefuumlggő folyamatos vaacuteltozaacutesokra tekintettel szuumlkseacutegesnek iacuteteacuteli meg

hogy legalaacutebb oumlteacutevente egy alkalommal valamennyi tagaacutellamban monitoring eljaacuteraacutesra

keruumlljoumln sor A megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten a Kongresszus eacutes a tagaacutellamok nyiacutelt eacutes konstruktiacutev

paacuterbeszeacutedet folytathatnak az euroacutepai oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapeacuterteacutekeinek megvaloacutesulaacutesaacuteroacutel306 A

2010-ben elfogadott szabaacutelyok 2012-ben ismeacutet feluumllvizsgaacutelatra keruumlltek307

Az ET egyezmeacutenyei nem rendelkeznek az aacutellamok belső jogaacuteba toumlrteacutenő aacutetuumllteteacutesről

(transzformaacutecioacute) az az aacutellamok meacuterlegeleacuteseacuten muacutelik eacutes alkotmaacutenyi szabaacutelyozaacutesuktoacutel fuumlgg

Ugyaniacutegy a belső jogi koumltőerejuumlket illetően sem talaacutelhatoacutek rendelkezeacutesek a reacuteszes aacutellamok

kuumlloumlnfeacutele megoldaacutesokat alkalmazhatnak ezen a teruumlleten308 Az aacutellamok felelősseacutege hogy a

vaacutellalt koumltelezettseacutegeiknek belső jogrendjuumlkben eacuterveacutenyt szerezzenek A nemzetkoumlzi

gyakorlatban ennek alapvetően haacuteromfeacutele technikaacuteja leacutetezik (1) az aacutellam veacutegrehajtaacutesi jellegű

belső jogszabaacutelyokat alkot (2) belső jogforraacutesi rendszereacuteben ugyanazon tartalommal

jogszabaacutelyt alkot mintegy megkettőzve koumltelezettseacutegeit (dualista gyakorlat) (3) a belső jog

reacuteszeacutenek tekinti kuumlloumln jogalkotaacutesi aktus neacutelkuumll eacuterveacutenyesiacuteti (monista gyakorlat)309 A

Chartaacutehoz hazaacutenk 1992-ben csatlakozott a dokumentum 1994 maacuterciusaacuteban keruumllt

ratifikaacutelaacutesra310 ugyanebben az eacutevben juacutelius 1-jeacuten leacutepett hataacutelyba azonban csak az 1997 eacutevi

XV toumlrveacuteny rendelkezett a kihirdeteacuteseacuteről311 A Chartaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben megaacutellapiacutethatoacute

hogy hazaacutenk mint reacuteszes aacutellam a Chartaacuteban mint nemzetkoumlzi szerződeacutesben vaacutellalt

koumltelezettseacutegeinek a toumlrveacutenyi kihirdeteacutes keacutesedelmeacutetől fuumlggetlenuumll eleget tett

305

MonitorInf (2004)3 Compliance with Member Statesrsquo Commitmens The Committee of Ministersrsquo

Monitoring Procedures httpswcdcoeintViewDocjspid=740173ampSite=CM (2015 0706) 306 Resolution 307 (2010) on Procedures for monitoring the obligations and commitments entered into by the

Council of Europe member states in respect of their ratification of the European Charter of Local Self-

Government (ETS No 122)

httpswcdcoeintViewDocjspRef=RES28201029307ampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=Congr

essampBackColorInternet=e0cee1ampBackColorIntranet=e0cee1ampBackColorLogged=FFC679 (20150706) 307 Resolution 337 (2012) New Rules of Procedure of the Congress and its chambers 308

BENOIcircT-ROHMER ndash KLEBES im 115-126 309 BLUTMAN Laacuteszloacute ndash CSATLOacuteS Erzseacutebet ndash SCHIFFNER Imola A nemzetkoumlzi jog hataacutesa a magyar joggyakorlatra

HVG ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2014 29-30 310 httpconventionscoeintTreatyCommunChercheSigaspNT=122ampCM=1ampDF=ampCL=ENG (20150706) 311 Az 1997 eacutevi XV toumlrveacutenyhez fűzoumltt indokolaacutes szerint mivel az egyezmeacuteny a jogalkotaacutesroacutel szoacuteloacute 1987 eacutevi XI

tv eacutertelmeacuteben toumlrveacutenyhozaacutesi taacutergyat eacuterint tovaacutebbaacute az egyezmeacutenyt az Orszaacuteggyűleacutes erősiacutetette meg ezeacutert a

nemzetkoumlzi szerződeacutesekkel kapcsolatos eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute 1982 eacutevi 27 tvr 13 sect (1) bekezdeacutese alapjaacuten azt

toumlrveacutennyel kell kihirdetni

99

A Charta mint nemzetkoumlzi szerződeacutes alapjaacutet keacutepezi a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes euroacutepai eacutertelemben

vett aacuteltalaacutenos eacuterteacutekrendszereacutenek elvi jelentőseacutegű a decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes

eacuterveacutenyre juttataacutesa szemszoumlgeacuteből A Charta hataacutelyba leacutepeacutese oacuteta az abban reacuteszes tagaacutellamok

oumlnkormaacutenyzati sziszteacutemaacutejaacuteval szemben megfogalmazott kriteacuteriumok a Tanaacutecs szerveinek

dokumentumaiban kuumlloumlnoumlsen a monitoring-jelenteacutesekben oumlltoumlttek alakot Szente Zoltaacuten

aacutellaacutespontja szerint bdquo[hellip] a Charta alapelveinek eacutes előiacuteraacutesainak eacutertelmezeacutese ma maacuter olyan

gazdag eacutes reacuteszletesen kimunkaacutelt hogy a szoumlveg szigoruacute nyelvtani eacutertelmezeacuteseacutere valoacute

hivatkozaacutes ma maacuter inkaacutebb a kuumlloumlnaacutellaacutes vagy a taacutejeacutekozatlansaacuteg eacuterzeteacutet keltirdquo312 Ezzel a

veacutelemeacutennyel oumlsszefuumlggeacutesben azonban szuumlkseacuteges ismeacutetelten raacutemutatni arra hogy a Charta

termeacuteszeteacutet tekintve nemzetkoumlzi szerződeacutes amelyre vonatkozik a nemzetkoumlzi szerződeacutesek

jogaacutet kodifikaacuteloacute 1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacuteny A hivatkozott beacutecsi egyezmeacutennyel

oumlsszefuumlggeacutesben Bodnaacuter Laacuteszloacute konstataacutelta hogy bdquoA nemzetkoumlzi szerződeacutesek jogaacutet kodifikaacuteloacute

1969 eacutevi beacutecsi egyezmeacutenyben elismereacutest nyert a nemzetkoumlzi jogi ius cogens inteacutezmeacutenye

amely radikaacutelisan aacutettoumlrte azt az aacutellami szuverenitaacutesboacutel eredő jogosiacutetvaacutenyt hogy ti csak az

aacutellam mint jogalkotoacute reacuteszveacuteteleacutevel leacutetrehozott nemzetkoumlzi jogi norma koumltelezheti az

aacutellamotrdquo313 Az Egyezmeacuteny314 III reacuteszeacuteben reacuteszletezi a szerződeacutesek eacutertelmezeacuteseacutevel

oumlsszefuumlggő rendelkezeacuteseket a nyelvtani eacutertelmezeacutesnek biztosiacutetva elsődlegesseacuteget egyuacutettal

meghataacuterozza azt is hogy a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutesbe tartozoacute dokumentumnak mi tekinthető315

Ebben a relaacutecioacuteban a szoumlveghű eacutertelmezeacutes kizaacuteroacutelagossaacuteggal rendelkezik tehaacutet a Kongresszus

eacutes szervei aacuteltal a Charta alapelvei kapcsaacuten kifejtett reacuteszletes tartalom ennek fuumlggveacutenyeacuteben

biacuterhat jogi koumlvetkezmeacutenyekkel a szerződeacutesben reacuteszes aacutellamokra neacutezve Ezt taacutemasztja alaacute

Molnaacuter Tamaacutes megaacutellapiacutetaacutesa bdquoAz aacutellamok maguk a nemzetkoumlzi jogi normaacutek megalkotoacutei azok

veacutegrehajtoacutei tovaacutebbaacute a nemzetkoumlz jog eacutertelmezeacutese illetve a felmeruumllő jogvitaacutek megoldaacutesa is az

esetek doumlntő toumlbbseacutegeacuteben nem keruumll ki az eacuterintett aacutellamok kezeacutebőlrdquo316

312 SZENTE (2014) 28 313 BODNAacuteR Laacuteszloacute A nemzetkoumlzi szerződeacutesek eacutes az aacutellam Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1987

10 314 1987 eacutevi 12 toumlrveacutenyerejű rendelet a szerződeacutesek jogaacuteroacutel szoacuteloacute Beacutecsben az 1969 eacutevi maacutejus hoacute 23 napjaacuten

kelt szerződeacutes kihirdeteacuteseacuteről 315

bdquo31 cikk 1 A szerződeacutest joacutehiszeműen kifejezeacuteseinek szoumlvegoumlsszefuumlggeacutesuumlkben szokaacutesos eacutertelme szerint

valamint taacutergya eacutes ceacutelja figyelembeveacuteteleacutevel kell eacutertelmezni 2 A szerződeacutes eacutertelmezeacutese ceacuteljaacuteboacutel a szerződeacutesnek

a bevezető reacuteszt eacutes a melleacutekleteit is magaacuteban foglaloacute szoumlvegeacuten tuacutel a szoumlvegoumlsszefuumlggeacutesbe tartozoacutenak kell

tekinteni a) baacutermely a szerződeacutessel oumlsszefuumlggő olyan megaacutellapodaacutest amely valamennyi reacuteszes feacutel koumlzoumltt a

szerződeacutes megkoumlteacuteseacutevel kapcsolatban joumltt leacutetre b) baacutermely okmaacutenyt amelyet egy vagy toumlbb reacuteszes feacutel keacutesziacutetett a

szerződeacutes megkoumlteacuteseacutevel kapcsolatban eacutes amelyet a toumlbbi reacuteszes feacutel a szerződeacutesre vonatkozoacute okmaacutenynak ismer

elrdquo 316 MOLNAacuteR Tamaacutes A nemzetkoumlzi eredetű normaacutek beeacutepuumlleacutese a magyar jogrendszerbe Dialoacuteg Campus Kiadoacute ndash

Doacutem Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2013 22

100

8 A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog definiacutecioacuteja a Chartaacuteban

A tovaacutebbiakban az Alaptoumlrveacuteny 25 cikke (2) bekezdeacuteseacutenek c) pontjaacutenak317 a vizsgaacutelataacutera

keruumll sor arra a keacuterdeacutesre keresve a vaacutelaszt hogy bdquoaz oumlnkormaacutenyzati rendeletek

feluumllvizsgaacutelataacutenaacutel a nemzetkoumlzi jogi norma alkotmaacutenyos meacuterceacuteje lehet e rendeleteknekrdquo318

A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog definiacutecioacuteja elteacuterően jelenik meg hazai eacutes nemzetkoumlzi

normaacutekban dokumentumokban A koumlzoumls jelenteacutestartalom a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesaacuteban a

telepuumlleacutesek lakossaacutegaacutenak koumlzszolgaacuteltataacutesokkal valoacute ellaacutetaacutesaacuteban a helyi koumlzoumlsseacuteg

keacutepviseleteacuteben eacutes a telepuumlleacutesek vaacutelasztoacutepolgaacuterainak a helyi koumlzhatalom gyakorlaacutesaacuteba toumlrteacutenő

bevonaacutesaacuteban oumlsszegezhető

A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog nem tekinthető azonos jelenteacutestartalommal biacuteroacute

fogalomnak a helyi oumlnkormaacutenyzattal azonban mint ahogy a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog

jelenteacutestartalma egzakt fogalommal nem iacuterhatoacute le uacutegy a helyi oumlnkormaacutenyzat sem definiaacutelhatoacute

egyseacutegesen319

A Charta 3 cikkeacuteben320 foglalt meghataacuterozaacutes szerint a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogot eacutes

keacutepesseacuteget jelent a koumlzuumlgyek igazgataacutesaacutenak leacutenyegi reacuteszeacutere vonatkozoacutean Fontos hogy a

Charta az oumlnkormaacutenyzaacutesnak nemcsak a jogaacutet emeli ki hanem egyenranguacute felteacutetelkeacutent az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog gyakorlaacutesaacutenak keacutepesseacuteget is megjeleniacuteti A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes

joga oumlnmagaacuteban nem eacutertelmezhető az oumlnkormaacutenyzaacutesi keacutepesseacuteggel paacuterosul hiszen az

oumlnkormaacutenyzatnak keacutepesnek is kell lennie a koumlzuumlgyek leacutenyegeacutet eacuterintően az igazgataacutesra A

keacutepesseacuteg egyreacuteszről felteacutetelezi a helyi koumlzuumlgyek mineacutel szeacutelesebb koumlreacutenek az oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera feladat- eacutes hataacuteskoumlrkeacutent toumlrteacutenő meghataacuterozaacutesaacutet Maacutesreacuteszről pedig szorosan koumltődik a

decentralizaacutecioacute elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutehez a helyi koumlzuumlgyekben oumlnaacutelloacute fuumlggetlen doumlnteacutes

megleacuteteacutehez illetőleg a feladat- eacutes hataacuteskoumlr gyakorlaacutes peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi felteacuteteleinek

biztosiacutetaacutesaacutehoz A helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesa tereacuten a decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes

elveacutenek ugyan meghataacuterozoacute meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumllnie kell azonban a feladat-eacutes hataacuteskoumlr

317

bdquo25 cikk (2) A biacuteroacutesaacuteg doumlnt

hellip

c) az oumlnkormaacutenyzati rendelet maacutes jogszabaacutelyba uumltkoumlzeacuteseacuteről eacutes megsemmisiacuteteacuteseacuterőlrdquo 318 BLUTMAN ndash CSATLOacuteS ndash SCHIFFNER im 361 A szerzők az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg 774B2000 AB hataacuterozataacuteval

foglalkoztak ebben a koumlrben 319 A helyi oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutenak meghataacuterozaacutesaacuteval kapcsolatos definiacutecioacutes kiacuteseacuterletről ld pl FAacuteBIAacuteN (2016)

35-40 320 bdquo3 cikk A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatoknak azt a jogaacutet eacutes keacutepesseacutegeacutet jelenti hogy ndash

jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt ndash a koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutet sajaacutet hataacuteskoumlruumlkben szabaacutelyozzaacutek eacutes igazgassaacutek a helyi

lakossaacuteg eacuterdekeacuteben 2 E jogot olyan tanaacutecsok vagy testuumlletek gyakoroljaacutek amelyeknek tagjait egyenlő

koumlzvetlen eacutes aacuteltalaacutenos vaacutelasztoacutejogon alapuloacute szabad eacutes titkos szavazaacutessal vaacutelasztjaacutek eacutes amelyek nekik felelős

veacutegrehajtoacute szervekkel is rendelkezhetnek E rendelkezeacutes semmilyen moacutedon nem eacuterinti az aacutellampolgaacuteri

gyűleacuteseknek a neacutepszavazaacutesnak vagy a koumlzvetlen aacutellampolgaacuteri reacuteszveacutetel egyeacuteb formaacutejaacutenak igeacutenybe veacuteteleacutet ott

ahol azt jogszabaacutely megengedirdquo

101

telepiacuteteacutes rendszereacutenek igazodnia kell az aacutellami-oumlnkormaacutenyzati feladat- eacutes hataacuteskoumlrgyakorlaacutes

kialakult szakmai logikaacutejaacutehoz a gazdasaacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacuteghez a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok

iraacutenti igeacutenyek lehetőleg azonos sziacutenvonaluacute kieleacutegiacuteteacuteseacutehez A decentralizaacutecioacute meacuterteacuteke amely

meghataacuterozoacute a koumlzszolgaacuteltataacutesok mennyiseacutege eacutes minőseacutege szempontjaacuteboacutel is folyamatos vita

taacutergyaacutet keacutepezi A posztszocialista orszaacutegok helyi teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszereinek

kialakiacutetaacutesaacuteban komoly szerepet kapott eacuteppen a bdquocentralista oumlroumlkseacutegrdquo lebontaacutesaacutenak

folyamataacuteban A tuacutelzott decentralizaacutecioacute azonban leronthatja a műkoumldőkeacutepesseacuteget a magas

sziacutenvonaluacute teruumlletileg kiegyensuacutelyozott koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet is veszeacutelyeztetheti A

posztszocialista orszaacutegok eseteacuteben a decentralizaacutecioacute meacuterteacuteke amely meghataacuterozoacute a

koumlzszolgaacuteltataacutesok mennyiseacutege eacutes minőseacutege szempontjaacuteboacutel is folyamatos vita taacutergyaacutet keacutepezi

A posztszocialista orszaacutegok helyi teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszereinek kialakiacutetaacutesaacuteban

komoly szerepet kapott eacuteppen a bdquocentralista oumlroumlkseacutegrdquo lebontaacutesaacutenak folyamataacuteban A tuacutelzott

decentralizaacutecioacute azonban leronthatja a műkoumldőkeacutepesseacuteget a magas sziacutenvonaluacute teruumlletileg

kiegyensuacutelyozott koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet is veszeacutelyeztetheti A posztszocialista orszaacutegok

eseteacuteben Gorzelak azonosiacutetotta a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz fűződő miacutetoszokat hamis

vaacuterakozaacutesokat321

A Charta tovaacutebbaacute azt is roumlgziacuteti hogy az oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutet testuumlletek gyakoroljaacutek

melyekkel oumlsszefuumlggeacutesben a tagok vaacutelasztaacutesaacutera vonatkozoacutean hataacuteroz meg koumlvetelmeacutenyt

egyenlő aacuteltalaacutenos eacutes koumlzvetlen vaacutelasztaacutest valamint szabad eacutes titkos szavazaacutest A helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes terjedelmeacutet tartalmaacutet illetően a Charta 4 cikkeacuteben322 foglaltak vehetők alapul

A helyi oumlnkormaacutenyzatok alapvető feladatai eacutes hataacuteskoumlrei alkotmaacutenyban vagy toumlrveacutenyi szintű

jogszabaacutelyban hataacuterozhatoacutek meg Az aacutellam hataacuteskoumlrt adhat aacutet az oumlnkormaacutenyzatoknak

azonban ezt csak jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt teheti meg A hataacuteskoumlr delegaacutelaacutesaacuteval

kapcsolatosan nem egyszerű veacutegrehajtaacutesi funkcioacute gyakorlaacutesaacutet tartja kiacutevaacutenatosnak hanem azt

is szem előtt kell tartani hogy az oumlnkormaacutenyzatok a helyi koumlruumllmeacutenyekhez igazodva

321 Ideacutezi Michal ILLNER (1999) 27 322 bdquo1 A helyi oumlnkormaacutenyzatok alapvető hataacuteskoumlreacutet eacutes feladatait az Alkotmaacuteny vagy toumlrveacuteny rendezi Azonban

ez a rendelkezeacutes nem akadaacutelyozhatja azt hogy ndash jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatokat speciaacutelis

ceacutelboacutel hataacutes- eacutes feladatkoumlrrel ruhaacutezzaacutek fel 2 A helyi oumlnkormaacutenyzatok ndash jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt ndash teljes

doumlnteacutesi jogosultsaacuteggal rendelkeznek minden olyan uumlgyben amely nincs kivonva hataacuteskoumlruumlkből eacutes baacutermely maacutes

koumlzigazgataacutesi szerv hataacuteskoumlreacutebe sincs utalva 3 A koumlzfeladatokat aacuteltalaacuteban elsősorban az aacutellampolgaacuterokhoz

legkoumlzelebb aacutelloacute koumlzigazgataacutesi szervnek kell megvaloacutesiacutetania A feladatoknak maacutes koumlzigazgataacutesi szervre toumlrteacutenő

aacutetruhaacutezaacutesa a feladat termeacuteszeteacutetől eacutes nagysaacutegaacutetoacutel valamint hateacutekonysaacutegi eacutes gazdasaacutegossaacutegi koumlvetelmeacutenyektől

fuumlgg 4 A helyi oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlre aacuteltalaacuteban teljes eacutes kizaacuteroacutelagos Ezt maacutes koumlzponti vagy regionaacutelis

koumlzigazgataacutesi szerv nem vonhatja el eacutes nem korlaacutetozhatja kiveacuteve ha ezt toumlrveacuteny lehetőveacute teszi 5 Ha a helyi

oumlnkormaacutenyzatokra koumlzponti vagy regionaacutelis koumlzigazgataacutesi szerv hataacuteskoumlrt ruhaacutez aacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok az

aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlrt ndash amennyiben lehetseacuteges ndash a helyi koumlruumllmeacutenyekhez igaziacutetva gyakorolhatjaacutek 6 Lehetőseacuteg

szerint a tervezeacutesi eacutes doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes soraacuten megfelelő időben eacutes formaacuteban ki kell keacuterni minden olyan

uumlgyben a helyi oumlnkormaacutenyzat veacutelemeacutenyeacutet amely őket koumlzvetlenuumll eacuterintirdquo

102

gyakoroljaacutek aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlreiket valoacutesaacutegos decentralizaacutelt doumlnteacuteshozatal soraacuten A Charta

ily moacutedon megkuumlloumlnboumlzteti az eredeti eacutes az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlket A hazai

szabaacutelyozaacutes a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesaacutet egyseacuteges egeacuteszkeacutent kezeli a jogalkotoacutei hataacuteskoumlr

eseteacuteben megkuumlloumlnboumlzteti az eredeti eacutes a szaacutermazeacutekos veacutegrehajtaacutesi hataacuteskoumlrt

Kizaacuterja a Charta a paacuterhuzamos aacutellami-oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutet azzal hogy a

helyi oumlnkormaacutenyzat minden olyan uumlgyben korlaacutetlan hataacuteskoumlrrel rendelkezik amelyet nem

vontak ki hataacuteskoumlreacuteből illetve a hataacuteskoumlrt maacutes koumlzigazgataacutesi szerv nem gyakorolja

Megjegyzendő hogy a Charta ebből a szempontboacutel termeacuteszetjogi alapokon aacutell Ez a

megaacutellapiacutetaacutes arra alapozhatoacute hogy az oumlnkormaacutenyzatokat eredetileg megillető hataacuteskoumlroumlket

teacutetelez fel amelyeket a bdquokivonaacutesrdquo eredmeacutenyekeacutent maacutes szerv gyakorol Fontos kiemelni

azonban azt is hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat a doumlnteacutesi jogaacutet csak jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt

gyakorolhatja fuumlggetlenuumll attoacutel hogy eredetileg az oumlnkormaacutenyzatot megillető vagy delegaacutelt a

hataacuteskoumlr Az oumlnkormaacutenyzatok felhatalmazaacutesa a Charta megkoumlzeliacuteteacutese szempontjaacuteboacutel aacuteltalaacuteban

teljes eacutes kizaacuteroacutelagos E felhatalmazaacutesra vonatkozoacute rendelkezeacutes oumlsszhangban aacutell azzal a

koumlvetelmeacutennyel hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt gyakorolhatjaacutek

hataacuteskoumlreiket a toumlrveacutenyalkotoacute aacuteltal meghataacuterozott koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteban Rendelkezik a

hataacuteskoumlrelvonaacutes tilalmaacuteroacutel is erre csak toumlrveacutenyben meghataacuterozott esetben keruumllhet sor

A Charta 4 cikk 3 pontjaacuteban elvi eacutellel szoumlgezi le a szubszidiaritaacutes elveacutenek megfelelő feladat-

eacutes hataacuteskoumlrmegosztaacutest az aacutellam eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt alapvető koumlvetelmeacuteny

hogy a koumlzfeladatokat az aacutellampolgaacuterokhoz legkoumlzelebbi szinten kell megvaloacutesiacutetani A

szubszidiaritaacutes elveacutenek az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg szempontjaacuteboacutel egy leacutenyegi elemeacutet Rinaldo

Locatelli a koumlvetkezőkeacuteppen emelte ki bdquoA koumlzponti hatoacutesaacutegoknak nem kell beavatkozniuk

csak akkor ha a teruumlleti keacutepviselőknek nem aacutell moacutedjukban kieleacutegiacuteteni az aacutellampolgaacuterok

kuumlloumlnboumlző igeacutenyeit A koumlzuumlgyek ezen fontos reacuteszeacutenek meacuterteacuteke eacutes a koumlzponti hatoacutesaacutegok

hataacuteskoumlre korlaacutetozaacutesaacutenak meacuterteacuteke a szubszidiaritaacutes elveacuteben rejlikrdquo323 A Charta alapelvi

jellegű rendelkezeacutesein tuacutel kiemelendő az egyezteteacutesi eljaacuteraacutesok fontossaacutega az

oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő minden uumlgyben

A Charta az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutevel kapcsolatban garanciaacutelis elemeket is meghataacuteroz

Rendelkezeacutest tartalmaz a helyi oumlnkormaacutenyzatok aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleteacutenek

biztosiacuteteacutekairoacutel a szervezeti szemeacutelyzeti szabaacutelyozaacutesi gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacuteroacutel a taacutersulaacutesi

szabadsaacutegroacutel valamint az oumlnkormaacutenyzati jogok biacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacuteről eacutes az oumlnkormaacutenyzat

323 Rinaldo LOCATELLI A magyar oumlnkormaacutenyzati reformroacutel az Euroacutepa Tanaacutecs szemszoumlgeacuteből In Egy eacutevtized

oumlnkormaacutenyzati meacuterlege eacutes a joumlvő kilaacutetaacutesai (szerk Verebeacutelyi Imre) Magyar Koumlzigazgataacutesi Inteacutezet Budapest 2000

52

103

teruumlleti integritaacutesaacutenak biztosiacutetaacutesaacuteroacutel A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogi veacutedelmeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

olyan tiacutepusuacute szabaacutelyozaacutes felel meg a Charta koumlvetelmeacutenyrendszereacutenek amelyben a helyi

oumlnkormaacutenyzatok jogosultak jogorvoslatot igeacutenybe venni hataacuteskoumlruumlk szabad gyakorlaacutesa eacutes az

oumlnkormaacutenyzaacutes olyan elveinek tiszteletben tartaacutesa eacuterdekeacuteben amelyet az alkotmaacuteny vagy belső

toumlrveacutenyhozaacutes szentesiacutet324

9 A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg gyakorlataacuteban

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eddigi gyakorlataacutet illetően rendkiacutevuumll ritka esetben325 toumlrteacutent utalaacutes a

Chartaacutera annak elleneacutere hogy kuumlloumlnoumlsen a korai időszakban az oumlnkormaacutenyzatok

jogveacutedelmeacutevel oumlsszefuumlggő uumlgyek tetemes reacuteszt keacutepviseltek326

Az AB eacuterveleacuteseacutet illetően a Chartaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben toumlbbfeacutele lehetőseacuteg meruumll fel (1) az

indiacutetvaacutenyozoacute reacuteszeacuteről keacutepezi eacuterveleacutes alapjaacutet (2) az AB hivatkozik a Chartaacutera emliacuteti illetve

tartalmilag is reagaacutel iacutegy az megjelenik a doumlnteacutesben vagy paacuterhuzamos indokolaacutesban illetve

kuumlloumlnveacutelemeacutenyben Az is előfordulhat hogy az AB nem minden esetben reagaacutel a Chartaacutera

toumlrteacutenő utalaacutesra az indokolaacutesban nem koumlvethető nyomon hogy mikeacutent eacuterteacutekeli az

alapjogveacutedelmi funkcioacute gyakorlaacutesa soraacuten a nemzetkoumlzi koumltelezettseacuteg betartaacutesaacutet Az indokolaacutesi

koumlvetelmeacuteny kifejezett eacutes megindokolt keacutetseacuteg327 eseteacuten sem minden esetben jut eacuterveacutenyre

Emellett feltaacuterandoacute az is hogy a nemzetkoumlzi koumltelezettseacuteg vizsgaacutelata milyen funkcioacutet toumllt be

az eacutertelmezeacutes soraacuten az alapjog tartalmaacutenak veacutedelme eseteacuteben

Amint az a koumlvetkező aacutettekinteacutesből laacutethatoacute toumlbb esetben aneacutelkuumll keruumllt emliacuteteacutesre a Charta

hogy baacutermely konkreacutet alapelvi illetőleg maacutes rendelkezeacuteseacutere toumlrteacutent volna hivatkozaacutes Az

esetek feldolgozaacutesa szempontjaacuteboacutel nyilvaacutenvaloacutean azon doumlnteacutesek eacuterdemelnek figyelmet

amelyekben az AB valamely oumlnkormaacutenyzati alapjog veacutedelmeacutenek megalapozaacutesaacutehoz hiacutevta

segiacutetseacuteguumll a Charta egyes az előzőekben vaacutezolt rendelkezeacuteseit Azon doumlnteacutesek amelyek nem

az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot eacuterintik illetve annak tartalmi elemeit taglaljaacutek csupaacuten

bdquoornamentikusrdquo jelleggel hiacutevjaacutek fel a Chartaacutet a teacutema szempontjaacuteboacutel nem biacuternak relevanciaacuteval

Az AB gyakorlataacutenak feltaacuteraacutesakor vizsgaacutelat taacutergyaacutet keacutepezte egyreacuteszről a doumlnteacutesek időbeliseacutege

illetőleg az hogy mely oumlnkormaacutenyzati alapjog eacutertelmezeacutese soraacuten jaacutetszott szerepet a Charta

vagyis a Charta mely rendelkezeacutese taacutemaszthatja alaacute az alkotmaacutenyos veacutedelmet segiacutetheti elő a

324 Charta 11 cikk 325 262014 (VII 23) AB hataacuterozat 12013 (I 7) AB hataacuterozat 312010 (III 25) AB hataacuterozat 1212009

(XII 17) AB hataacuterozat 612003 (XI 16) AB hataacuterozat 671991 (XII 21) AB hataacuterozat 31052014 (IV 17)

AB veacutegzeacutes 1143B2009 AB veacutegzeacutes 1044B1997 AB hataacuterozat 41B1993 AB hataacuterozat 774B2000 AB

hataacuterozat 1D1998 AB veacutegzeacutes 751B1997 AB veacutegzeacutes 326 Soacutelyom Laacuteszloacute az esetek szaacutemaacutet az első tiacutez eacutevben 15-20-ra becsuumllte SOacuteLYOM Laacuteszloacute Az

alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutes kezdetei Magyarorszaacutegon Osiris Kiadoacute Budapest 2001 772 327 BLUTMAN im 306-307

104

jogveacutedelmi funkcioacute gyakorlaacutesaacutet Az időbeliseacutegnek csak abboacutel a szempontboacutel tulajdoniacutethatoacute

jelentőseacuteg hogy a Charta magyar jogba toumlrteacutenő aacutetuumllteteacuteseacutet megelőzően vagy azt koumlvetően

toumlrteacutenik raacute hivatkozaacutes A kormaacutenyzati filozoacutefia esetleges vaacuteltozaacutesa szempontjaacuteboacutel az esetek

nem keruumlltek elemzeacutesre Tovaacutebbi szempontot keacutepezett annak elemzeacutese is hogy az

indiacutetvaacutenyozoacute hivatkozott-e a Charta valamely alapelvi jellegű rendelkezeacuteseacutere vagy maga az

AB hiacutevta fel a Charta előiacuteraacutesaacutet Amennyiben az indiacutetvaacutenyozoacute utalt a Charta seacuterelmeacutere uacutegy az

AB doumlnteacutes tartalmaz-e reagaacutelaacutest a jogveacutedelem koumlreacuteben vagy teljesseacuteggel mellőzi e

nemzetkoumlzi dokumentumra hivatkozaacutest az indokolaacutesaacuteban Veacuteguumll figyelemre meacuteltoacute lehet az is

hogy toumlbbseacutegi doumlnteacutesben paacuterhuzamos indokolaacutesban vagy kuumlloumlnveacutelemeacutenyben bukkan fel a

Charta Az AB doumlnteacutesek taacutergy szerinti megkoumlzeliacuteteacutesben keruumlltek feldolgozaacutesra

A vizsgaacutelt doumlnteacutesek időbeliseacutegeacutet illetően ndash amely az AB teveacutekenyseacutegeacutenek első majd a

maacutesodik tiacutez eacuteveacutet veacuteguumll a 2010 utaacuteni időszakot foglalja magaacuteban ndash megaacutellapiacutethatoacute hogy 1990-

1999 koumlzoumltt oumlt esetben 2000-2009 koumlzoumltt szinteacuten oumlt esetben 2010-2014 koumlzoumltt pedig haacuterom

esetben keacutepezte hivatkozaacutes indokolaacutes alapjaacutet a Charta Az esetek szaacutemszerűseacutegeacuteből nem lehet

levonni olyan koumlvetkezteteacutest amely a helyi oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő normarendszer

vaacuteltozaacutesaacuteval illetve maacutes a rendszert eacuterintő leacutenyegi keacuterdeacutesekkel lenne oumlsszefuumlggeacutesben Ami

kiemelhető az mindoumlssze annyi hogy mind indiacutetvaacutenyozoacutei oldalroacutel mind pedig az AB

gyakorlataacuteboacutel laacutetszik hogy a Chartaacutehoz csatlakozaacutesnak (1992) eacutes az aacutetuumllteteacuteseacutenek (1997)

időpontja nem biacutert relevanciaacuteval hiszen maacuter koraacutebbroacutel is 1991-ből 1993-boacutel is talaacutelhatoacute

hivatkozaacutes

6 sz aacutebra A Charta az AB gyakorlataacuteban (sajaacutet szerkeszteacutes)

Időintervallum 1990-1999 2000-2009 2010-

Doumlnteacutesek szaacutema 5 5 3

Az esetek taacutergyaacutet a hivatkozott alapjogveacutedelmet vizsgaacutelva heterogeacuten keacutep rajzoloacutedik ki Az

oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia oumlsszetevőit elemezve egyetlen uumlgyben taglalja csupaacuten az AB az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tartalmaacutet ndash a doumlnteacuteshez fűzoumltt kuumlloumlnveacutelemeacuteny kereteacuteben328 Toumlbb

esetben foglalkozott az AB a helyi oumlnkormaacutenyzatok adoacute-megaacutellapiacutetaacutesi jogaacuteval329

Teruumlletszervezeacutesi uumlgyekben is hivatkozaacutesi alapot keacutepezett a Charta rendelkezeacutese330 A

vaacutelasztaacutesi eljaacuteraacutessal kapcsolatos indiacutetvaacutenyok doumlnteacuteshozatalaacuteban szinteacuten emliacuteteacutesre keruumllt a

Charta azonban konkreacutet hivatkozaacutest egyik esetben sem keacutepezett331

328 41B2000 AB veacutegzeacutes Kiss Laacuteszloacute kuumlloumlnveacutelemeacutenye 329 Charta 9 cikk 3 671991 (XII 21) AB hataacuterozat 330 Charta 5 cikk 1044B1997 AB hataacuterozat 751B1997 AB veacutegzeacutes 1D1998 AB veacutegzeacutes 774B2000 AB

hataacuterozat 331 472006 (X 5) AB hataacuterozat 12013 (I 7) AB hataacuterozat

105

A 2010-es kormaacutenyvaacuteltaacutest koumlvető időszakban az AB mind a helyi oumlnkormaacutenyzati mind pedig

az orszaacuteggyűleacutesi vaacutelasztaacutesokkal oumlsszefuumlggő toumlrveacutenyek alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutegeacutet vizsgaacutelta Az

AB a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk indiacutetvaacutenya alapjaacuten vizsgaacutelta a vaacutelasztaacutesi eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute az

Orszaacuteggyűleacutes 2012 november 26-i uumlleacutesnapjaacuten elfogadott (T8405 sz toumlrveacutenyjavaslat) ki nem

hirdetett toumlrveacuteny Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhangjaacutet Az 12013 (I 7) AB hataacuterozat a meacuteg ki

nem hirdetett toumlrveacuteny szaacutemos rendelkezeacuteseacutet alaptoumlrveacuteny-ellenesnek minősiacutetette A Charta

helyi koumlzeacuteletben valoacute reacuteszveacutetelt illető kiegeacutesziacutető jegyzőkoumlnyveacutere332 talaacutelhatoacute utalaacutes Lenkovics

Barnabaacutes kuumlloumlnveacutelemeacutenyeacuteben amelyben a hateacutekony politikai demokraacutecia műkoumldeacuteseacuteről

ennek kereteacuteben a vaacutelasztoacutejog hateacutekonysaacutegaacuteroacutel eacutertekezett333 A helyi oumlnkormaacutenyzati

vaacutelasztaacutesokkal oumlsszefuumlggeacutesben utoacutelagos normakontroll eljaacuteraacutes soraacuten hozta meg az AB

262014 (VII 23) AB hataacuterozataacutet A doumlnteacuteshez fűzoumltt kuumlloumlnveacutelemeacutenyek koumlzoumltt Kovaacutecs Peacuteter

hivatkozott a vaacutelasztaacutesi rendszer kialakiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben arra hogy a toumlrveacutenyhozoacute

szaacutemaacutera kereteket hataacuteroznak meg Magyarorszaacuteg vaacutellalt nemzetkoumlzi eacutes unioacutes koumltelezettseacutegei

is334 A helyi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokra vonatkozoacute koumltelezettseacutegek koumlzoumltt utalt a Charta 3

cikkeacutere olyan dokumentumkeacutent amely egy bdquonagyobb jogi koordinaacuteta komplexumbardquo

illeszkedik335

A Megyei Oumlnkormaacutenyzatok Szoumlvetseacutege az oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacuteseacutevel eacutes a

regionaacutelis aacutellamigazgataacutesi hivatalok feladataival eacutes jogaacutellaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben indiacutetvaacutenyozta

a koraacutebbi aacutellamigazgataacutesi szervezeti toumlrveacuteny egyes rendelkezeacuteseinek eacutes a jogaacutellaacutessal

oumlsszefuumlggő kormaacutenyrendeletnek a megsemmisiacuteteacuteseacutet A 312010 (III 25) AB hataacuterozataacuteban

jogalkotaacutesi koumltelezettseacuteget iacutert elő az Orszaacuteggyűleacutes szaacutemaacutera egyeacuteb vonatkozaacutesban az

indiacutetvaacutenyt visszautasiacutetotta Az elemzeacutes szempontjaacuteboacutel hangsuacutelyozandoacute hogy a hivatkozott

jogszabaacutelyok nemzetkoumlzi szerződeacutesbe uumltkoumlzeacuteseacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute indiacutetvaacutenyt

utasiacutetotta vissza az AB Az indiacutetvaacutenyozoacute ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash utalt arra hogy a regionaacutelis

aacutellamigazgataacutesi hivatalok kormaacutenyrendeleti szintű szabaacutelyozaacutesa ellenteacutetes a Charta 8

cikkeacuteben foglaltakkal amely kimondja hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok aacutellamigazgataacutesi

feluumlgyeleteacutet csak az Alkotmaacutenyban vagy toumlrveacutenyben meghataacuterozott esetekben eacutes eljaacuteraacutes

szerint lehet gyakorolni Az AB az indiacutetvaacutennyal oumlsszefuumlggeacutesben csak azt aacutellapiacutetotta meg

332 2010 eacutevi XXVI toumlrveacuteny a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute Strasbourgban 1985 oktoacuteber

15-eacuten kelt egyezmeacutenynek a helyi koumlzeacuteletben valoacute reacuteszveacutetelről szoacuteloacute kiegeacutesziacutető jegyzőkoumlnyve kihirdeteacuteseacuteről 333 bdquoA demokratikus jogaacutellamnak ndash amit maacuteroacutel-holnapra bevezetni nem lehet megvaloacutesiacutetaacutesa egy toumlrteacutenelmi

program eacutes toumlrteacutenelmi folyamat ndash talaacuten a legfontosabb eleme (előfelteacutetele) a hateacutekony politikai demokraacutecia

műkoumldeacutese (ld Egyezmeacuteny az emberi jogok eacutes alapvető szabadsaacutegok veacutedelmeacuteről a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok

Euroacutepai Chartaacuteja Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyve kihirdeteacuteseacuteről szoacuteloacute 2010 eacutevi XXVI toumlrveacuteny 53 pontja) A

hateacutekony politikai demokraacuteciaacutenak pedig nyilvaacutenvaloacute előfelteacutetele a vaacutelasztoacutejog hateacutekonysaacutegardquo 334 262014 (VII 23) AB hataacuterozat Kovaacutecs Peacuteter kuumlloumlnveacutelemeacutenye 335 262014 (VII 23) AB hataacuterozat

106

hogy a Megyei Oumlnkormaacutenyzatok Szoumlvetseacutege nem rendelkezett indiacutetvaacutenyozaacutesi jogosultsaacuteggal

nemzetkoumlzi szerződeacutesbe uumltkoumlzeacutes vizsgaacutelataacutenak kezdemeacutenyezeacuteseacutere ily moacutedon eacuterdemben nem

teacutert ki az esetleges normauumltkoumlzeacutes elemzeacuteseacutere

A 1212009 (XII 17) AB hataacuterozat a jogalkotaacutesroacutel szoacuteloacute 1987 eacutevi XI toumlrveacuteny

megsemmisiacuteteacuteseacuteről rendelkezett A helyi oumlnkormaacutenyzat rendeleteit illetően az AB a hataacuterozat

indokolaacutesaacuteban hivatkozott arra hogy a tanaacutecsrendszert 1990-ben a helyi oumlnkormaacutenyzati

rendszer vaacuteltotta fel Az Alkotmaacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzatok keacutepviselő-testuumlleteacutet ruhaacutezta fel

sajaacutet feladatkoumlreacuteben eljaacuterva rendeletalkotaacutesi joggal Az Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesa

eredmeacutenyekeacuteppen a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute fejezet helyeacutebe a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel rendelkező

fejezetet iktatta be melynek rendelkezeacutesei bdquoa magyar toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyokboacutel

taacuteplaacutelkoznak illetve az Euroacutepa Tanaacutecs aacuteltal 1985-ben elfogadott Helyi Oumlnkormaacutenyzatok

Euroacutepai Kartaacutejaacuteban megfogalmazott alapelvekre eacutepuumllnekrdquo Az AB ezen utalaacutesa nem

tekinthető eacuterdemi hivatkozaacutesnak hiszen semmilyen tovaacutebbi koumlvetkezteteacutesre nem terjeszkedik

ki doumlnteacutese megalapozaacutesa soraacuten

A teruumlletszervezeacutesi eljaacuteraacutesokkal kapcsolatban neacutegy uumlgyben is talaacutelhatoacute utalaacutes az AB

doumlnteacuteseiben a Chartaacutera a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogeacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel illetve teruumlleti

integritaacutesaacutenak veacutedelmeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

Az első vizsgaacutelt esetben az indiacutetvaacuteny az uacutej koumlzseacuteg alapiacutetaacutesaacuteval kapcsolatos a teruumlletszervezeacutesi

eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny egyes rendelkezeacutesei336 valamint az Oumltv eacutes a polgaacuteri perrendtartaacutes

teruumlletszervezeacutessel kapcsolatos szabaacutelyozaacutesa alkotmaacuteny-ellenesseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben keruumllt

benyuacutejtaacutesra Az egyik indiacutetvaacutenyozoacute kifejtette hogy a Charta helyi oumlnkormaacutenyzatok

jogveacutedelmeacutere vonatkozoacute 11 cikkeacuteben foglaltak szerinti joga seacuterelmet szenvedett azaacuteltal hogy

a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk doumlnteacutese ellen a jogalkotoacute nem biztosiacutetott jogorvoslati lehetőseacuteget Az AB

az 1044B1997 AB hataacuterozataacuteban az alkotmaacutenyellenesseacuteg megaacutellapiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute

indiacutetvaacutenyokat elutasiacutetotta miacuteg az alkotmaacutenyjogi panasz eacutes a nemzetkoumlzi szerződeacutesbe uumltkoumlzeacutes

vizsgaacutelataacutet visszautasiacutetotta Az AB a Chartaacuteban foglalt elvek esetleges seacuterelmeacutere illetve

annak hiaacutenyaacutera doumlnteacuteseacutenek indokolaacutesaacuteban nem reagaacutelt Az AB-nek abban a keacuterdeacutesben aacutellaacutest

kellett volna foglalnia hogy a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk doumlnteacutese elleni jogorvoslati lehetőseacuteg hiaacutenya

eacuterintette-e az oumlnkormaacutenyzati alapjogokat A 751B1997 AB veacutegzeacuteseacuteben oumlnaacutelloacute koumlzseacuteggeacute

nyilvaacuteniacutetoacute hataacuterozat alkotmaacuteny-ellenesseacutegeacutenek vizsgaacutelata iraacutent benyuacutejtott indiacutetvaacutenyt

visszautasiacutetotta az alkotmaacutenyjogi panaszt tartalma alapjaacuten bdquoiacuteteacutelt dolognakrdquo minősiacutetette

Ugyaniacutegy doumlntoumltt a 1D1998 AB veacutegzeacuteseacuteben is Ez utoacutebbi keacutet esetben az indiacutetvaacutenyozoacutek

336 A teruumlletszervezeacutesi eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute 1999 eacutevi XLI toumlrveacuteny 11-13 sect 21-22 sect

107

hivatkoztak a Charta rendelkezeacuteseire A 612003 (XI 26) AB hataacuterozat a teruumlletszervezeacutesi

eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute 1999 eacutevi XLI toumlrveacuteny rendelkezeacuteseit kifogaacutesolta egy telepuumlleacutesi

oumlnkormaacutenyzat aacuteltal indiacutetvaacutenyozott utoacutelagos normakontroll eljaacuteraacutes majd alkotmaacutenyjogi panasz

kapcsaacuten Az uumlgyeket az AB egyesiacutetette eacutes egy eljaacuteraacutesban biacuteraacutelta el Megaacutellapiacutetotta hogy az

Alkotmaacutenynak a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogroacutel szoacuteloacute rendelkezeacuteseacuteből nem vezethető le a

telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok alanyi joga koumlzigazgataacutesi teruumlletuumlkhoumlz A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz

valoacute jogboacutel nem koumlvetkezik az hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok szabadon rendelkezhetnek

koumlzigazgataacutesi teruumlletuumlkkel Az Alkotmaacutenyban foglaltak alapjaacuten a koumlzseacutegek vaacuterosok

koumlzigazgataacutesi teruumllete egyuacutettal az aacutellami teruumlleti beosztaacutes teruumlleti egyseacutegeit is keacutepezi a

toumlrveacutenyhozoacute nagy szabadsaacuteggal rendelkezik a tekintetben hogy meghataacuterozza a koumlzigazgataacutesi

teruumllet kialakiacutetaacutesaacutenak felteacuteteleit eljaacuteraacutesi rendjeacutet Az alkotmaacutenyos korlaacutetot a teruumlletszervezeacutesi

eljaacuteraacutesi szabaacutelyok megalkotaacutesa soraacuten a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tiszteletben tartaacutesa

keacutepezi E ponton hivatkozott az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a Chartaacutera annak az 5 cikkeacuteben337 foglalt

előzetes konzultaacutecioacute illetve amennyiben lehetseacuteges helyi neacutepszavazaacutes tartaacutesaacutera

Megaacutellapiacutetotta hogy a koumlzigazgataacutesi teruumllet vaacuteltozaacutesa eseteacuteben az Oumltv eacutes a teruumlletszervezeacutesi

eljaacuteraacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny uacutegy tesz eleget a Chartaacuteban foglaltaknak hogy uacutej koumlzseacuteg alakiacutetaacutesa

eseteacuten a koumlzigazgataacutesi hataacuterok meghataacuterozaacutesaacutet raacutebiacutezza az eacuterintett telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok

megaacutellapodaacutesaacutera Ennek eredmeacutenytelenseacutege eseteacuten pedig a biacuteroacutesaacutegi jogeacuterveacutenyesiacuteteacutes

lehetőseacutegeacutet nyitja meg a jogvita eldoumlnteacuteseacutere

A helyi adoacutezaacutessal oumlsszefuumlggő alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi doumlnteacutesek koumlzuumll meacuteg 1991-ből emelhető ki

egy eset amelynek vizsgaacutelata soraacuten hivatkozott a testuumllet a Chartaacutera A 671991 (XII 21)

AB hataacuterozat abboacutel a szempontboacutel is figyelemre meacuteltoacute hogy a Charta meacuteg messze nem vaacutelt

akkor a magyar jogrend reacuteszeacuteveacute E hataacuterozataacuteban az AB leszoumlgezte hogy a bdquohelyi

oumlnkormaacutenyzatok adoacuteztataacutesi joga az oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi autonoacutemiaacutejaacutenak tradicionaacutelis

eacutes a fejlett oumlnkormaacutenyzati rendszerrel rendelkező orszaacutegokban aacuteltalaacutenos alkalmazott

garanciaacutelis inteacutezmeacutenye A hazai megoldaacutes [hellip] megfelel annak az euroacutepai standardnak

amelyet a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Kartaacuteja [hellip] uacutegy roumlgziacutet hogy a helyi hatoacutesaacutegok

peacutenzuumlgyi forraacutesainak egy reacuteszeacutet az olyan helyi adoacutek eacutes diacutejak tegyeacutek ki amelyek meacuterteacutekeacutenek

meghataacuterozaacutesaacutera ndash toumlrveacuteny adta keretek koumlzoumltt ndash ezen hatoacutesaacutegoknak lehetőseacuteguumlk vanrdquo

Szinteacuten a helyi adoacutekroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi C toumlrveacuteny alkotmaacutenyellenesseacutegeacutet vizsgaacutelataacutera

iraacutenyuloacute beadvaacuteny alapjaacuten hozta meg az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg 1143B2009 AB veacutegzeacuteseacutet

337 5 cikk bdquoA helyi oumlnkormaacutenyzat hataacuterainak veacutedelme Nem lehet megvaacuteltoztatni a helyi oumlnkormaacutenyzatok

hataacuterait az eacuterintett koumlzoumlsseacutegekkel valoacute előzetes konzultaacutecioacute vagy ahol ezt toumlrveacuteny lehetőveacute teszi esetleges helyi

neacutepszavazaacutes neacutelkuumllrdquo

108

amellyel eljaacuteraacutesaacutet megszuumlntette Indokolaacutesaacuteban megaacutellapiacutetotta hogy bdquoiacuteteacutelt dologrdquo ciacutemeacuten helye

van az eljaacuteraacutesa megszuumlnteteacuteseacutenek visszahivatkozott az előzőekben ismertetett doumlnteacuteseacutere

A helyi oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacutenak alkotmaacutenyos veacutedelmeacutevel az AB szaacutemos alkalommal

foglalkozott A feldolgozaacutes szempontjaacuteboacutel kuumlloumln figyelmet a 41B1993 AB hataacuterozat

eacuterdemel amely a foumlldrendező eacutes foumlldkiadoacute bizottsaacutegok teveacutekenyseacutegeacutenek valamint foumlldkiadoacute

bizottsaacutegok műkoumldeacutesi koumlltseacutegei helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera toumlrteacutenő megteacuteriacuteteacuteseacutenek

jogszabaacutelyi koumlrnyezeteacutet vizsgaacutelta A doumlnteacutes időpontja szinteacuten eacuterdekes hiszen ebben az

esetben is a Charta kihirdeteacuteseacutehez keacutepest joacuteval koraacutebbi doumlnteacutesről van szoacute A hataacuterozat egy

pontjaacutehoz Kiss Laacuteszloacute fűzoumltt kuumlloumlnveacutelemeacutenyt amely eacuterdemi tartalmi kibontaacutesaacutet jelenti a

Charta oumlnkormaacutenyzaacutes fogalmaacutenak A fogalom oumlsszetevői koumlzuumll a koumlzuumlgyek sajaacutet hataacuteskoumlrben

a lakossaacuteg eacuterdekeacuteben toumlrteacutenő szabaacutelyozaacutesaacutera eacutes igazgataacutesaacutera valoacute bdquokeacutepesseacutegetrdquo emelte ki

Aacutellaacutespontja szerint ez a keacutepesseacuteg seacuteruumllt abban az esetben amikor a toumlrveacutenyalkotoacute koumltelező

feladatot hataacuterozott meg az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera azonban egyidejűleg nem biztosiacutetotta a

feladat ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutest

Az AB 774B2000 AB hataacuterozata parkolaacutes szabaacutelyozaacutesaacutera vonatkozoacute helyi oumlnkormaacutenyzati

rendelettel oumlsszefuumlggeacutesben megaacutellapiacutetotta hogy a rendelet kifogaacutesolt rendelkezeacutesei azeacutert nem

seacutertetteacutek az Alkotmaacuteny 7 sect-aacuteban338 foglalt koumlvetelmeacutenyt mivel azok a helyi

oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV toumlrveacuteny előiacuteraacutesain alapulnak amelyek a

preambulum szerint koumlvetik a Charta alapkoumlvetelmeacutenyeit A doumlnteacutes azeacutert eacuterdemel figyelmet

mert az AB doumlnteacuteseacutet az Oumltv-ben foglalt előiacuteraacutesokra alapozva hozta meg alapelvi

jelentőseacuteggel utalva a preambulumban foglalt előiacuteraacutesokra amelyeket a Charta mint

nemzetkoumlzi dokumentum tartalmaz

Az AB alkotmaacutenyjogi panasz visszautasiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 31052014 (IV 17) AB veacutegzeacutese toumlbb

megaacutellapiacutetaacutesa miatt is kuumlloumlnoumls hangsuacutelyt kaphat A Budapest XIII keruumlleti oumlnkormaacutenyzat

aacuteltal taacutemadott rendelkezeacutesek a Margit-sziget koumlzigazgataacutesi staacutetuszaacutenak moacutedosiacutetaacutesaacutera

vonatkoztak amellyel a fővaacuteros koumlzvetlen igazgataacutesa alaacute keruumllt339 Az indiacutetvaacutenyozoacute toumlbbek

338 bdquoA Magyar Koumlztaacutersasaacuteg jogrendszere elfogadja a nemzetkoumlzi jog aacuteltalaacutenosan elismert szabaacutelyait biztosiacutetja

tovaacutebbaacute a vaacutellalt nemzetkoumlzi jogi koumltelezettseacutegek eacutes a belső jog oumlsszhangjaacutetrdquo 339 2013 eacutevi CXXVIII toumlrveacuteny Budapest fővaacuteros koumlzigazgataacutesi teruumlleteacutevel oumlsszefuumlggő egyes toumlrveacutenyek

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel A 9 sect a Budapest fővaacuteros koumlzigazgataacutesi teruumlleteacuteről eacutes keruumlleti beosztaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1994 eacutevi XLIII

toumlrveacuteny (1) bekezdeacuteseacutet olykeacuteppen moacutedosiacutetotta hogy bdquo(1) Budapest fővaacuteros koumlzigazgataacutesi teruumllete a fővaacuterosi

oumlnkormaacutenyzat aacuteltal koumlzvetlenuumll igazgatott Margitszigetre eacutes a koumlvetkező keruumlletekre tagozoacutedik I keruumllet II

keruumllet III keruumllet IV keruumllet V keruumllet VI keruumllet VII keruumllet VIII keruumllet IX keruumllet X keruumllet XI

keruumllet XII keruumllet XIII keruumllet XIV keruumllet XV keruumllet XVI keruumllet XVII keruumllet XVIII keruumllet XIX

keruumllet XX keruumllet XXI keruumllet XXII keruumllet XXIII keruumlletrdquo A toumlrveacuteny a 10 sect-ban foglaltak szerint

tovaacutebbaacute kiegeacuteszuumllt a koumlvetkező 5-7 sect-sal bdquo5 sect (1) Toumlrveacutenyben a fővaacuterosi keruumlleti oumlnkormaacutenyzat szaacutemaacutera

meghataacuterozott feladat- eacutes hataacuteskoumlrt a Margitsziget vonatkozaacutesaacuteban - ha toumlrveacuteny elteacuterően nem rendelkezik - a

fővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat laacutetja el

109

koumlzoumltt utalt a Charta 4 cikk 6 pontjaacuteban eacutes 5 cikkeacuteben foglalt rendelkezeacutesek seacuterelmeacutere is

Majd utoacutebb ezt az indiacutetvaacutenyaacutet visszavonta tekintettel arra hogy az AB a nemzetkoumlzi

szerződeacutesbe uumltkoumlzeacutest hivatalboacutel vizsgaacutelja Az AB az alkotmaacutenyjogi panasz visszautasiacutetaacutesaacuteroacutel

doumlntoumltt mivel az Alaptoumlrveacuteny oumlnkormaacutenyzati alapjogokroacutel nem tartalmaz rendelkezeacutest

Megaacutellapiacutetotta hogy az alkotmaacutenyjogi panasz befogadhatoacutesaacutegaacutenak tartalmi felteacutetelei nem

aacutelltak fenn nevezetesen az indiacutetvaacuteny nem jeloumllt meg olyan az Alaptoumlrveacutenyben biztosiacutetott

jogot amely a helyi oumlnkormaacutenyzatot megilleti Az Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacutese oacuteta első iacutezben

keruumllt sor olyan indiacutetvaacuteny vizsgaacutelataacutera amely az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot eacuterintette A

doumlnteacutes raacutemutat arra hogy az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alkotmaacutenyi szintű szabaacutelyozaacutesaacutenak

megszűneacutese az oumlnkormaacutenyzati jogok biacuteroacutesaacutegi veacutedelmi szintjeacutenek csoumlkkeneacuteseacutehez vezethet

Az AB doumlnteacutesei eseteacuteben tovaacutebbi vizsgaacutelt keacuterdeacutes volt hogy milyen eacutertelmezeacutesi moacutedszereket

vett alapul a jogveacutedelem megalapozaacutesa soraacuten az egyes indiacutetvaacutenyokkal kapcsolatos eljaacuteraacutes

doumlnteacuteshozatal soraacuten A teruumlletszervezeacutesi eljaacuteraacutesok alkotmaacutenyossaacutegaacutenak megiacuteteacuteleacuteseacutevel

kapcsolatos doumlnteacutesek a nyelvtani eacutertelmezeacutest tuumlkroumlzik A helyi adoacuteztataacutes megiacuteteacuteleacuteseacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben az AB utalt arra hogy bdquoa helyi adoacuteztataacutes joga az oumlnkormaacutenyzatok

tradicionaacutelis eacutes a fejlett oumlnkormaacutenyzati rendszerrel rendelkező orszaacutegokban aacuteltalaacutenosan

alkalmazott garanciaacutelis inteacutezmeacutenyrdquo340 valamint roumlgziacutetette hogy a hazai megoldaacutes megfelel a

Chartaacuteban roumlgziacutetett euroacutepai standardnak E megaacutellapiacutetaacuteson tuacutel azonban nem foglal aacutellaacutes a

helyi adoacuteztataacutes eacutertelmezeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben A koumltelező oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlr

megaacutellapiacutetaacutesa eacutes az ellaacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges forraacutesok biztosiacutetaacutesa egyidejűseacutegeacutenek Oumltv-beli

koumlvetelmeacutenye megalapozaacutesaacutehoz a Charta oumlnkormaacutenyzaacutesi keacutepesseacutegeacutet eacutertelmezte

kuumlloumlnveacutelemeacutenyben Kiss Laacuteszloacute Aacutellaacutespontjaacutenak kialakiacutetaacutesakor ugyancsak nyelvtani

eacutertelmezeacutest alkalmazott341 Konkluacutezioacutekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy az AB elsősorban a

grammatikai eacutertelmezeacutest tartotta szem előtt a doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes soraacuten ugyanakkor az is

(2) Jogszabaacutelyban a keruumlleti oumlnkormaacutenyzat polgaacutermestereacutenek eacutes jegyzőjeacutenek meghataacuterozott aacutellamigazgataacutesi

feladat- eacutes hataacuteskoumlroumlk vonatkozaacutesaacuteban a Margitsziget tekinteteacuteben a főpolgaacutermester illetve a fővaacuterosi főjegyző

jaacuternak el

(3) A Margitsziget vonatkozaacutesaacuteban az aacutellamigazgataacutesi feladatokat ellaacutetoacute szervek koumlzuumll - ide nem eacutertve az

aacutellamigazgataacutesi feladatkoumlreacuteben eljaacuteroacute jegyzőt - az a szerv jaacuter el amely a XIII keruumllet tekinteteacuteben eljaacuterni

jogosult

(4) A Margitszigettel illetve az ott lakoacutehellyel vagy tartoacutezkodaacutesi hellyel valamint szeacutekhellyel telephellyel

rendelkező termeacuteszetes vagy jogi szemeacutelyekkel eacutes jogi szemeacutelyiseacuteggel nem rendelkező szervezetekkel

oumlsszefuumlggő a Budapest fővaacuteros koumlzigazgataacutesi teruumlleteacutevel oumlsszefuumlggő egyes toumlrveacutenyek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 2013

eacutevi CXXVIII toumlrveacuteny (a tovaacutebbiakban Moacutedtv) hataacutelybaleacutepeacutesekor folyamatban leacutevő uumlgyekben az (1)-(3)

bekezdeacutesben meghataacuterozott szervek jaacuternak el

6 sect A Margitszigeten fekvő ingatlan ciacuteme lakoacutehelykeacutent nem jelenthető be

7 sect Az 5 sect (1) bekezdeacuteseacutenek - a Moacutedtv 10 sect-aacuteval megaacutellapiacutetott - rendelkezeacutesei a helyi adoacutekroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi

C toumlrveacuteny tekinteteacuteben 2013 december 31-ig nem alkalmazhatoacuteakrdquo 340 671991 (XII 21) AB hataacuterozat 341 41B1993 AB hataacuterozat

110

eacuterzeacutekelhető hogy nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesra is toumlrekedett az egyes doumlnteacutesek megalapozaacutesa

folyamataacuteban

Figyelmet eacuterdemel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegnak egy 2015 eacutevi doumlnteacutese342 a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati

hivatal leacutetrehozaacutesaacutera vonatkozoacute megaacutellapodaacutes kormaacutenyhivatal aacuteltal toumlrteacutenő poacutetlaacutesaacuteval

kapcsolatos egyezteteacutesi eljaacuteraacutes hiaacutenyaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben amelyben az AB mulasztaacutesban

megnyilvaacutenuloacute alaptoumlrveacuteny-ellenesseacuteget aacutellapiacutetott meg eacutes jogalkotaacutesi koumltelezettseacuteget iacutert elő az

Orszaacuteggyűleacutes szaacutemaacutera Az indiacutetvaacutenyozoacute Kuacuteria mint eljaacuteroacute feluumllvizsgaacutelati biacuteroacutei tanaacutecs

hivatkozott a Charta 4 Cikk 6 pontjaacutera eacutes 6 Cikkeacutere eacutes a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatal

leacutetrehozaacutesaacuteval kapcsolatos Moumltv 85 sect-aacuteban foglalt rendelkezeacutest aggaacutelyosnak iacuteteacutelte meg

abboacutel a szempontboacutel hogy a kistelepuumlleacutesek szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacutegaacutet alapvetően

korlaacutetozza Az AB a biacuteroacutei kezdemeacutenyezeacutesekben felvetett a helyi oumlnkormaacutenyzatok

szervezetalakiacutetaacutes szabadsaacutegaacutenak toumlrveacutenyi korlaacutetozaacutesa kapcsaacuten a kormaacutenyhivatali

doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesban a helyi oumlnkormaacutenyzatok veacutelemeacutenynyilvaacuteniacutetaacutesaacuteval kapcsolatos

aggaacutelyokat eacuteszlelte eacutes a szabaacutelyozaacutes alkotmaacutenyossaacutegi vizsgaacutelataacutet hivatalboacutel folytatta le343

Leszoumlgezte hogy amennyiben a szervezetalakiacutetaacutes szabadsaacutegaacutet toumlrveacuteny koumlzeacuterdekből

korlaacutetozza akkor nem lehet eltekinteni a Charta 4 Cikk 6 pontjaacuteban foglaltak

alkalmazaacutesaacuteroacutel amely alapjaacuten lehetőseacuteg szerint a tervezeacutesi eacutes doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes soraacuten

megfelelő időben eacutes formaacuteban ki kell keacuterni minden olyan uumlgyben a helyi oumlnkormaacutenyzat

veacutelemeacutenyeacutet amely őket koumlzvetlenuumll eacuterinti Az AB doumlnteacuteseacuteben arra is kiteacutert hogy a Chartaacuteban

reacuteszes aacutellamok az oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlreacutet eacuterintő avagy azon kiacutevuumll eső az

oumlnkormaacutenyzatokat meacutegis koumlzvetlenuumll eacuterintő keacuterdeacutesben a koumlzponti hatalom eacutes a helyi

koumlzhatalom előzetes egyezteteacutese elengedhetetlen felteacutetel Ebből koumlvetkezően az előzetes

veacutelemeacutenykeacutereacutesi koumltelezettseacuteg a magyar aacutellamra neacutezve is koumltelező E főbb megaacutellapiacutetaacutesokon

alapult a mulasztaacutesban megnyilvaacutenuloacute alaptoumlrveacuteny-ellenesseacuteg kimondaacutesa az AB reacuteszeacuteről

amelyhez azonban kuumlloumlnveacutelemeacutenyek is megfogalmazaacutesra keruumlltek Varga Zs Andraacutes

kuumlloumlnveacutelemeacutenye eacuterdemel figyelmet mely szerint a Charta olyan aacuteltalaacutenosan koumltelező

magatartaacutesi szabaacutely amelyből koumlvetkezően a kormaacutenyhivatal vezetője koumlteles a koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatal kijeloumlleacuteseacutevel eacuterintett helyi oumlnkormaacutenyzatok veacutelemeacutenyeacutet kikeacuterni A

Charta eljaacuteraacutesi szabaacutelyokat a veacutelemeacutenynyilvaacuteniacutetaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben nem tartalmaz A

342 222015 (VI 18) AB hataacuterozat 343 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a jogszabaacutelyok nemzetkoumlzi szerződeacutesbe uumltkoumlzeacuteseacutet hivatalboacutel is veacutegezheti A

hivatkozott esetben a Kuacuteria mint feluumllvizsgaacutelati biacuteroacutesaacuteg tanaacutecsa eacutes a Nyiacuteregyhaacutezi Koumlzigazgataacutesi eacutes Munkauumlgyi

Biacuteroacutesaacuteg fordult az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz eseti uumlgyben Megjegyzendő hogy a jogszabaacutely nemzetkoumlzi

szerződeacutesbe uumltkoumlzeacuteseacutet az orszaacuteggyűleacutesi keacutepviselők egynegyede a Kormaacuteny a Kuacuteria elnoumlke a legfőbb uumlgyeacutesz

valamint az alapvető jogok biztosa indiacutetvaacutenyozhatja iacutegy a Charta szabaacutelyaiba valoacute uumltkoumlzeacutest az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg hivatalboacutel vizsgaacutelhatta

111

kuumlloumlnveacutelemeacuteny a Charta koumlzvetlen alkalmazhatoacutesaacutegaacutera eacutes hataacutelyosulaacutesaacutera helyezte a

hangsuacutelyt amely az eddig bemutatott AB eacutertelmezeacutesekkel oumlsszevetve relevaacutens lehet

Az uumlgyek vizsgaacutelataacuteboacutel vilaacutegossaacute vaacutelhat hogy a Charta az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg gyakorlataacuteban

nem rendelkezik kiemelkedő jelentőseacuteggel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eziraacutenyuacute gyakorlata

vaacuteltozatlan az az elmuacutelt periodizaacutelt időszakokban sem moacutedosult

10 A magyar helyi eacutes regionaacutelis demokraacutecia aacutellapota a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai

Chartaacuteja feacutenyeacuteben

Az Euroacutepa Tanaacutecs Helyi eacutes Regionaacutelis Oumlnkormaacutenyzatok Kongresszusa monitoring

teveacutekenyseacutege soraacuten keacutet alkalommal foglalkozott a magyarorszaacutegi helyi demokraacutecia

aacutellapotaacuteval Az első esetben a Kongresszus Aacutellandoacute Bizottsaacutega 2002 juacutenius 6 napjaacuten

fogadott el Ajaacutenlaacutest (a tovaacutebbiakban Ajaacutenlaacutes1)344 a regionaacutelis demokraacuteciaacuteroacutel amely a

Kormaacuteny aacuteltal adott taacutejeacutekoztataacuteson illetve helysziacuteni laacutetogataacutes soraacuten tett megaacutellapiacutetaacutesaikon

alapult Az Ajaacutenlaacutes1 uumldvoumlzoumllte hogy hazaacutenk csatlakozott a Teruumlleti Oumlnkormaacutenyzatok eacutes

Koumlzigazgataacutesi Szervek Hataacuter-menti Egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute Euroacutepai Keretegyezmeacutenyhez

(Madrid 1980 maacutejus 21)345 valamint a Regionaacutelis vagy Kisebbseacutegi Nyelvek Euroacutepai

Kartaacutejaacutehoz (Strasbourg 1992 oktoacuteber 2)346 eacutes a Nemzeti Kisebbseacutegek Veacutedelmeacuteről szoacuteloacute

Keretegyezmeacutenyhez (Strasbourg 1995 februaacuter 1)347

101 A 2002-es monitoring eljaacuteraacutes

Az Aacutellandoacute Bizottsaacuteg aacuteltalaacutenos jellegű megaacutellapiacutetaacutesai a koumlvetkezők voltak

(1) Eleacutegedettseacutegeacutet fejezte ki a helyi demokraacutecia aacutellapotaacutet illetően hangsuacutelyozta a

szubszidiaritaacutes elve eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek kiemelt jelentőseacutegeacutet A szubszidiaritaacutes elve eacutes a

hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenye az Ajaacutenlaacutesban foglaltak szerint akkor keacutepes jobban eacuterveacutenyesuumllni

ha a helyi eacutes a koumlzponti koumlzigazgataacutesi szint koumlzoumltt regionaacutelis szintű koumlzigazgataacutesi szervek is

műkoumldnek vaacutelasztott testuumllettel

(2) Sajnaacutelattal roumlgziacutetette hogy a koumlzigazgataacutes akkori rendszere nem felelt meg

maradeacutektalanul a regionaacutelis demokraacutecia koumlvetelmeacutenyeacutenek a szubszidiaritaacutes alapelveacutenek

Tudomaacutesul vette azonban azt hogy a regionaacutelis szintű koumlzigazgataacutes kieacutepiacuteteacuteseacutenek moacutedjaacutet a

regionaacutelis reformok veacutegrehajtaacutesaacutet illetően nem joumltt leacutetre politikai konszenzus

344 Recommendation 116 (2002) on regional democracy in Hungary

httpswcdcoeintViewDocjspid=821489ampSite=COEampBackColorInternet=DBDCF2ampBackColorIntranet=FD

C864ampBackColorLogged=FDC864 (2014 06 20) 345 httpwwweuropatanacshupdfhatarmenti_egyuttmukodespdf

httpconventionscoeintTreatyENTreatiesHtml106htm (2014 06 20) 346 httpconventionscoeintTreatyenTreatiesHtml148htm (2014 06 20) 347 httpconventionscoeinttreatyenTreatiesHtml157htm (2014 06 20)

112

Az Ajaacutenlaacutes1-ben foglalt aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuten az Aacutellandoacute Bizottsaacuteg toumlbb

inteacutezkedeacutest is javasolt

(1) Szuumlkseacutegesnek tartotta megvizsgaacutelni a teruumlleti koumlzigazgataacutes aacutetfogoacute reformjaacutenak

lehetőseacutegeacutet A reformnak a legszeacutelesebb politikai konszenzuson kell alapulnia magaacuteban

foglalva a koumlzigazgataacutes valamennyi szintjeacutet ideeacutertve az oumlnkormaacutenyzati szerveket is

(2) A regionaacutelis szint kialakiacutetaacutesaacutenak szaacutemos meghataacuterozoacute teacutenyezőjeacutet meacuterlegelni kell

(3) A Bizottsaacuteg aacutellaacutespontja szerint a megyei oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera teacutenyleges

oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlket kell megaacutellapiacutetani a szuumlkseacuteges peacutenzuumlgyi forraacutesok biztosiacutetaacutesaacuteval

Feluumll kell vizsgaacutelni a megyeacutek szaacutemaacutet eacutes racionalizaacutelni a feleacutepiacuteteacutesuumlket esetleges

uacutejracsoportosiacutetaacutessal vagy egyesiacuteteacutessel Vilaacutegosan meg kell hataacuterozni az aacutellam a reacutegioacutek a

vaacuterosok eacutes a telepuumlleacutesek viszonyaacutet ugyaniacutegy az ellenőrzeacutesi rendszert figyelemmel az

autonoacutemia a szubszidiaritaacutes az aacutetlaacutethatoacutesaacuteg a kiegeacutesziacutető jelleg eacutes a szolidaritaacutes elveire Az

aacutellami kompetenciaacutek devoluacutecioacutejaacutera iraacutenyuloacute rendezeacutest kell veacutegrehajtani a hataacuteskoumlroumlk

ciacutemzettjeiveacute az uacutej megyeacutek vaacutelnaacutenak kuumlloumlnoumlsen a teruumlletfejleszteacutes tereacuten Hasonloacute jellegű

folyamatot laacutetott szuumlkseacutegesnek a Bizottsaacuteg az aacutellamigazgataacutesi szervek reacuteszeacuteről is javasolta a

koumlzponti eacutes a teruumlleti igazgataacutesi szervektől a hataacuteskoumlroumlk aacutetadaacutesaacutet a vaacutelasztott autonoacutem

regionaacutelis szervezetek szaacutemaacutera

(4) A teruumlletfejleszteacutes regionaacutelis szintjeacutevel kapcsolatban is meghataacuterozott a Bizottsaacuteg

meacuterlegelendő inteacutezkedeacuteseket Indiacutetvaacutenyozta a teruumlletfejleszteacutesi reacutegioacutek doumlnteacuteshozatali eacutes

veacutegrehajtaacutesi struktuacuteraacutejaacutenak kimunkaacutelaacutesaacutet vaacutelasztott keacutepviselőkből aacutelloacute testuumllet leacutetrehozatalaacutet a

demokratikus legitimaacutecioacute erősiacuteteacutese eacuterdekeacuteben a peacutenzuumlgyi eacutes igazgataacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg megadaacutesaacutet

eacutes olyan hataacuteskoumlroumlk biztosiacutetaacutesaacutet amelyeket az aacutellam illetve az aacutellami regionaacutelis fejleszteacutesi

hivatali szervezet gyakorol A regionaacutelis teruumlleti egyseacuteg mellett javaslatokat fogalmazott meg

egyeacuteb teruumlleti szerveződeacutesek feluumllvizsgaacutelataacutera mint pl a megyei joguacute vaacuterosok staacutetusza a

kisteacuterseacutegek szerepe Taacutemogatta annak megfontolaacutesaacutet hogy a reacutegioacutek koumlzoumltti egyenlőtlenseacutegek

kiegyensuacutelyozaacutesa eacuterdekeacuteben egy hazai kiegyenliacutető mechanizmus műkoumldhessen koumlltseacutegveteacutesi

Oumlsszesseacutegeacuteben gyors reformok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet tartotta kiacutevaacutenatosnak hogy Magyarorszaacutegon

megerősoumldhessen a regionaacutelis demokraacutecia az uacutej koumlvetelmeacutenyeknek megfelelő teruumlleti

koumlzigazgataacutes joumlhessen leacutetre erős eacutes hateacutekony a koumlzigazgataacutesi autonoacutemia eacutes a demokratikus

legitimitaacutes alapelvein nyugvoacute szervezet alakuljon ki

113

102 A 2013-as monitoring eljaacuteraacutes

A maacutesodik monitoring eljaacuteraacutes eredmeacutenyekeacutent az Euroacutepa Tanaacutecs Helyi eacutes Regionaacutelis

Oumlnkormaacutenyzatok Kongresszusa348 Ajaacutenlaacutest fogadott el a magyar helyi eacutes regionaacutelis

demokraacuteciaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a 2013 oktoacuteber 29-31-eacuten Strasbourgban tartott uumlleacuteseacuten (a

tovaacutebbiakban Ajaacutenlaacutes2)349 Az Ajaacutenlaacutes2 a helyi eacutes regionaacutelis demokraacuteciaacuteval kapcsolatos

2002 eacutevi monitoring jelenteacutesen350 valamint egy 2012 maacutejusi kongresszusi delegaacutecioacute

laacutetogataacutesaacuten eacutes megaacutellapiacutetaacutesain alapul Az Ajaacutenlaacutes2 reacuteszletesen elemzi a kialakult helyzetet

kiteacuter azokra a teacutenyezőkre amelyek gaacutetoljaacutek illetve veszeacutelyeztetik a Charta rendelkezeacuteseinek

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet

Az ET-nek a helyi demokraacutecia eacuterveacutenyesuumlleacutese teacuteren gyakorolt teveacutekenyseacutege koumlzismert A

magyar oumlnkormaacutenyzati rendszerrel oumlsszefuumlggeacutesben kifejtett megaacutellapiacutetaacutesai taacutemaszkodnak a

Velencei Bizottsaacutegnak az Alaptoumlrveacuteny negyedik moacutedosiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben kifejtett

veacutelemeacutenyeacutere351 amely ugyancsak seacuterelmezte a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog mint

koumlzoumlsseacuteget megillető kollektiacutev alapjog alkotmaacutenyos veacutedelmeacutenek megszűneacuteseacutet

Az Ajaacutenlaacutes2 aacuteltal roumlgziacutetett megaacutellapiacutetaacutesokboacutel a koumlvetkező leacutenyegi pontok emelhetők ki

(1) A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alapelve nem keruumllt roumlgziacuteteacutesre sem a helyi oumlnkormaacutenyzatroacutel szoacuteloacute

sarkalatos toumlrveacutenyben sem az Alaptoumlrveacutenyben (2) Egy erőteljes hataacuteskoumlri centralizaacutecioacutes

folyamat eacuterzeacutekelhető amely a koraacutebbi helyi oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk

csoumlkkeneacuteseacutehez vezetett (3) A helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacutejaacutet

nem tartjaacutek tiszteletben (4) Nem műkoumldik a gyakorlatban valoacutedi egyezteteacutes az

oumlnkormaacutenyzatok eacutes az aacutellam koumlzoumltt az oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő uumlgyekben (5) Nincs

hateacutekony jogorvoslat amely teljes meacuterteacutekben garantaacutelnaacute a helyi oumlnkormaacutenyzatok veacutedelmeacutet

(6) A megyeacutek rendkiacutevuumll gyengeacutek mind az inteacutezmeacutenyi kereteket mind pedig feladataikat

illetően

A Kongresszus ndash mint a Charta veacutegrehajtaacutesa felett őrkoumldő szervezet ndash mindezekre tekintettel

roumlgziacutetette hogy a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alapelveinek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet egyeacutertelműen biztosiacutetani

kell mind a toumlrveacutenyalkotaacutesban mind pedig a gyakorlatban A koumltelező feladatok hataacuteskoumlroumlk

meghataacuterozaacutesaacutenaacutel a szubszidiaritaacutes eacutes a decentralizaacutecioacute elve eacuterveacutenyesuumlljoumln ennek

348 A Kongresszusnak ndash az Euroacutepa Tanaacutecs fő egyik fő szervekeacutent - kiemelt feladata hogy segiacutetse a helyi eacutes

regionaacutelis autonoacutemiaacutet őrkoumldik a Charta elveinek betartaacutesa felett 349 Recommendation 341 (2013) httpswcdcoeintViewDocjspid=2113213ampSite=COE (2014 05 25) Ld

tovaacutebbaacute Lando KIRCHMAIR International Law and Public Administration The European Charter of Local Self-

Government httpuni-nkehuuploadsmedia_itemsinternational-law-and-public-administration-the-european-

charter-of-local-self-governmentoriginalpdf (20170323)131-132 350 Recommendation 116 (2002) 351 httpwwwvenicecoeintwebformsdocumentspdf=CDL-REF28201329017-e (2014 06 02)

114

megfelelően szuumlkseacuteges a hataacuteskoumlroumlket kiterjeszteni Mind a helyi mind a teruumlleti

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera biztosiacutetani kell a feladataik ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesokat az

oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes tereacuten a koumlzponti kormaacutenyzati feluumlgyeletet korlaacutetozni indokolt A

jogveacutedelem teruumlleteacuten ajaacutenlatos biztosiacutetani a hateacutekony oumlnkormaacutenyzati jogorvoslati

lehetőseacutegeket Veacuteguumll kiacutevaacutenatos erősiacuteteni a teruumlleti megyei oumlnkormaacutenyzatok poziacutecioacuteit

11 Oumlsszegezeacutes

Hazaacutenk azt koumlvetően hogy 1990-ben teljes joguacute tagjaacutevaacute vaacutelt az Euroacutepa Tanaacutecsnak a helyi

demokraacuteciaacutet az oumlnkormaacutenyzatisaacutegot eacuterintő minden egyes jelentős nemzetkoumlzi egyezmeacutenyhez

csatlakozott ezen beluumll az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacuteval kapcsolatosakhoz a Helyi

Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja a Teruumlleti Oumlnkormaacutenyzatok eacutes Koumlzigazgataacutesi Szervek

Hataacuter-menti Egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute Euroacutepai Keretegyezmeacuteny a Regionaacutelis vagy

Kisebbseacutegi Nyelvek Euroacutepai Chartaacuteja eacutes a Nemzeti Kisebbseacutegek Veacutedelmeacuteről szoacuteloacute

Keretegyezmeacuteny

Az elemzeacutes koumlzeacuteppontjaacuteban nyilvaacutenvaloacutean a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja aacutellhat

mivel a dolgozat egyik fő ceacutelkitűzeacutese annak megaacutellapiacutetaacutesa hogy a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően

leacutetrejoumltt hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer mennyiben felel meg a helyi demokraacutecia euroacutepai

eacuterteacutekeinek

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvető a helyi oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő jogalkotaacutesi folyamat annak

elleneacutere is az euroacutepai eacuterteacutekeket vette alapul hogy Magyarorszaacuteg formaacutelisan akkor meacuteg nem

csatlakozott a Chartaacutehoz amely csak 1997-ben vaacutelt a hazai jogrendszer reacuteszeacuteveacute 1993-ban

doumlntoumltt az Orszaacuteggyűleacutes a Charta megerősiacuteteacuteseacuteről valamint arroacutel hogy a 13 cikkben

foglaltak alapjaacuten kuumlloumln nyilatkozatot is fűzoumltt a Chartaacutehoz mivel hazaacutenk csak reacuteszben tudta

biztosiacutetani az oumlnkormaacutenyzati testuumlletek koumlzuumll a fővaacuterosi eacutes a megyei koumlzgyűleacutesek tagjainak

koumlzvetlen vaacutelasztoacutejogon alapuloacute vaacutelasztaacutesaacutet352 Az hogy valamennyi telepuumlleacutest eacuterintően

eacuterveacutenyesuumllhetett a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes joga valamint szeacuteleskoumlrű aacuteltalaacutenos felhatalmazaacuteson

alapuloacute oumlnkormaacutenyzati feladat-ellaacutetaacutesi rendszer alakult ki a szubszidiaritaacutes elveacutenek gyakorlati

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet eredmeacutenyezte Mindez taacutersult azzal hogy a telepuumlleacutes oumlnkormaacutenyzatok a helyi

koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutenek szabaacutelyozaacutes eacutes igazgataacutesi hataacuteskoumlreacutevel rendelkeztek A valoacutesaacutegos

kompetencia a helyi koumlzuumlgyek tereacuten eacuterveacutenyre jutott azaacuteltal hogy a telepuumlleacutesek oumlnkormaacutenyzaacutesi

keacutepesseacuteggel is rendelkezhettek tehaacutet a peacutenzuumlgyi forraacutesok folyamatos megteremteacuteseacutere eacutes

rendelkezeacutesre bocsaacutetaacutesaacutera is toumlrekedett a jogalkotoacute a hataacuteskoumlri szabaacutelyozaacutessal paacuterhuzamosan

352 161993 (III26 OGY hataacuterozat a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak megerősiacuteteacuteseacuteről A

hataacuterozatot visszavonta a 722011 (X5) OGY hataacuterozat amely rendelkezeacutest tartalmazott az orszaacuteggyűleacutesi

hataacuterozatok deregulaacutecioacutes ceacuteluacute feluumllvizsgaacutelataacuteroacutel

115

A valamennyi telepuumlleacutest megillető oumlnkormaacutenyzaacutesi jog eacutes a szeacuteleskoumlrű felhatalmazaacutes azonban

roumlvid időn beluumll felsziacutenre hozta a feladat-ellaacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges forraacutesok eleacutegtelenseacutegeacutet

A Chartaacutet eacuterintő elemzeacutes alapjaacuten okszerűen meruumllhet fel a keacuterdeacutes hogy az Alaptoumlrveacuteny eacutes a

Moumltv aacuteltal kialakiacutetott jelenleg műkoumldő oumlnkormaacutenyzati rendszer mennyiben felel meg a helyi

demokraacutecia alapvető koumlvetelmeacutenyeinek A 2010-es kormaacutenyvaacuteltaacutest koumlvetően bekoumlvetkezett

vaacuteltozaacutesok tuumlkreacuteben ma maacuter keacutetseacutegesseacute vaacutelhat az a megaacutellapiacutetaacutes hogy az uacutej oumlnkormaacutenyzati

toumlrveacuteny formaacutelisan nem uumltkoumlzik a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak egyes

rendelkezeacuteseibe Szente Zoltaacuten az oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa kapcsaacuten utalt az Euroacutepa

Tanaacutecs 2012 juacuteliusaacuteban Vannes-ban tartott nemzetkoumlzi szeminaacuteriumaacuten elhangzottakra

amelyen aggodalmak fogalmazoacutedtak meg a magyar oumlnkormaacutenyzatisaacuteg erős leeacutepuumlleacuteseacutere

hanyatlaacutesaacutera Enneacutel a pontnaacutel utalhatunk Balaacutezs Istvaacuten veacutelemeacutenyeacutere is aki azt vizsgaacutelta hogy

az uacutej szabaacutelyok oumlsszhangban vannak-e nemzetkoumlzi (kuumllpolitikai emberi jogi eacutes EU jogi)

koumltelezettseacutegeinkkel353 E megaacutellapiacutetaacutes alaacutetaacutemasztaacutesakeacutent elegendő utalni a Charta

Preambulumaacuteban354 foglaltakra eacutes az oumlnkormaacutenyzaacutes fogalmi elemeacutet keacutepező oumlnkormaacutenyzaacutesi

keacutepesseacutegre a helyi koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutenek igazgataacutesi kompetenciaacutejaacutera Nyitott keacuterdeacutes

tovaacutebbaacute az is hogy a Charta eacutes a jelenlegi hazai oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapfilozoacutefiaacutejaacutenak elteacutereacutese

miatt milyen reakcioacute vaacuterhatoacute a Kongresszustoacutel amely őrkoumldik az alapeacuterteacutekek tiszteletben

tartaacutesa felett illetőleg egyaacuteltalaacuten toumlrteacutenik-e reflektaacutelaacutes Ami teacuteny hogy a jogalkotoacute az eljaacuteraacutes

lezaacuteraacutesa oacuteta nem tett eacuterzeacutekelhető leacutepeacuteseket a felvetett probleacutemaacutek orvoslaacutesa eacuterdekeacuteben

353 SZENTE (2014) 7 354

bdquoAz Euroacutepa Tanaacutecsnak a jelen Chartaacutet alaacuteiacuteroacute tagaacutellamai

hellip

figyelembe veacuteve azt hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok minden demokratikus rendszer egyik alapinteacutezmeacutenyeacutet

keacutepezik

figyelembe veacuteve azt hogy az aacutellampolgaacuterok koumlzuumlgyekben valoacute reacuteszveacuteteleacutenek joga egyike az Euroacutepa Tanaacutecs

valamennyi tagaacutellama aacuteltal elfogadott demokratikus elveknek

meggyőződve arroacutel hogy e jog legkoumlzvetlenebbuumll helyi szinten gyakorolhatoacute

meggyőződve arroacutel hogy csak teacutenyleges feladatkoumlrrel biacuteroacute helyi oumlnkormaacutenyzatok biztosiacutethatnak egyszerre

hateacutekony eacutes az aacutellampolgaacuterokhoz koumlzelaacutelloacute igazgataacutest

helliprdquo

116

3 fejezet

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg Euroacutepa egyes aacutellamaiban Uralkodoacute

tendenciaacutek a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően

A helyi taacutersadalom teruumlleti alapon szerveződő oumlnkormaacutenyzati egyseacutegeinek egyes euroacutepai

sajaacutetossaacutegait vizsgaacutelva mindenekelőtt szuumlkseacuteges a decentralizaacutecioacute fogalmaacutet tisztaacutezni amely

elvaacutelaszthatatlan az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek meacuterteacutekeacutetől hiszen

meghataacuterozoacute az aacutellam eacutes a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti viszonyrendszer szempontjaacuteboacutel A

decentralizaacutecioacute eacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg egymaacuteshoz valoacute viszonyaacuteban fontos annak a

holisztikus kapcsolatrendszernek a hangsuacutelyozaacutesa amelyen keresztuumll a polgaacuterok koumltődnek a

helyi igazgataacutesnak a helyi koumlzuumlgyek tereacuten doumlnteacuteshozatalra jogosult a felmeruumllő lakossaacutegi

igeacutenyekre reagaacutelni keacutepes inteacutezmeacutenyeihez A decentralizaacutecioacute elsődlegesen a helyi teruumlleti

alapon szerveződoumltt koumlzoumlsseacutegek autonoacutemiaacutejaacutenak az oumlnkormaacutenyzatisaacutegnak az eacuterveacutenyre

jutaacutesaacuteban oumllt testet

Paacutelneacute Kovaacutecs Ilona megfogalmazaacutesaacuteban bdquoAz oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia olyan toumlrteacutenetileg

kialakult demokratikus eacuterteacutek amelyet a modern demokratikus aacutellamok megőriznekrdquo A joacute

kormaacutenyzaacutes eacutes a decentralizaacutecioacute oumlsszefuumlggeacuteseit illetően iacutegy fogalmaz bdquoaacuteltalaacutenosan elfogadott

politikai eacutes szakmai veacutelemeacutenynek tekinthető hogy a decentralizaacutecioacute a demokratikus joacute

kormaacutenyzaacutes egyik felteacutetelerdquo355 A decentralizaacutecioacute elmuacutelt szaacutezadokban kialakult eacutertelmezeacutesi

lehetőseacutegei az I fejezetben maacuter bemutataacutesra keruumlltek a II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető időszakban

meghataacuterozoacute meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumllő decentralizaacutecioacute elve az amelyet ehelyuumltt a vizsgaacuteloacutedaacutes

koumlreacutebe kell vonni

1 A decentralizaacutecioacute a modern aacutellamfelfogaacutesban eacutes a gyakorlatban

A decentralizaacutecioacute a szakirodalom aacuteltal szeacuteles koumlrben taacutergyalt jelenseacuteg eacutes műkoumldeacutesi

mechanizmus a modern aacutellamisaacuteg alapvetően meghataacuterozoacute aacutellamszervezeacutesi elvekeacutent

ismeretes Korszakonkeacutent orszaacutegonkeacutent elteacuterő meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumll a decentralizaacutecioacuten

alapuloacute aacutellami berendezkedeacutest centralizaacutecioacutes trendek vaacuteltjaacutek fel A decentralizaacutecioacute

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere Paacutelneacute Kovaacutecs Ilona egyenesen a demokraacutecia eacuterteacutekmeacuterőjekeacutent tekintett356 A

decentralizaacutecioacutenak toumlbbsiacutekuacute eacutertelmezeacutesi lehetőseacutege ismert A politikai decentralizaacutecioacute

aacuteltalaacuteban a politikai hatalom eacutes peacutenzuumlgyi forraacutesok aacutetengedeacuteseacutet jelenti a teruumlleti szinten

355 PAacuteLNEacute Kovaacutecs (2006) 282 356 PAacuteLNEacute Kovaacutecs (2006) 282

117

szerveződoumltt oumlnkormaacutenyzati szervek szaacutemaacutera Az adminisztratiacutev vagy koumlzigazgataacutesi

decentralizaacutecioacute megvaloacutesulaacutesa eseteacuten a helyi igazgataacutes kap leacutenyeges meghataacuterozoacute szerepet a

helyi koumlzuumlgyek tereacuten A peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute (maacuteskeacutent fiskaacutelis foumlderalizmus) a peacutenzuumlgyi

forraacutesok aacutetadaacutesaacutet eredmeacutenyezi teruumlleti szintű oumlnkormaacutenyzati szervek szaacutemaacutera amelyek

rendelkeznek a forraacutesok feletti doumlnteacutesi hataacuteskoumlrrel is hateacutekony eacutes aacutetlaacutethatoacute forraacutesfelhasznaacutelaacutest

garantaacutelva A hatalomaacutetruhaacutezaacutes megvaloacutesulaacutesi formaacuteit tekintve a szakirodalom aacuteltalaacuteban a

devoluacutecioacutet a delegaacutecioacutet eacutes a dekoncentraacutecioacutet emliacuteti ez utoacutebbit a decentralizaacutecioacute tipikus

megvaloacutesulaacutesi formaacutejakeacutent

A devoluacutecioacute-decentralizaacutecioacute-dekoncentraacutecioacute haacutermas fogalom alapjaacutet Kaiser Tamaacutes a teruumlleti

alapuacute hatalomgyakorlaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban tartalmi eacutes eljaacuteraacutesi kereteiben hataacuterozza meg a

devoluacutecioacute a szigetorszaacutegban eacuterveacutenyesuumll ami aacuteltalaacuteban veacuteve hasonliacutet a kontinensen

alkalmazott decentralizaacutecioacute eacutes dekoncentraacutecioacute terminoloacutegiaacutejaacutehoz azonban nem tartja

felcsereacutelhetőnek a fogalmakat357 A devoluacutecioacutet elhataacuterolja egyreacuteszről a decentralizaacutecioacutetoacutel

maacutesreacuteszről pedig a foumlderalizmustoacutel A fogalmak elkuumlloumlniacuteteacuteseacutet az alaacutebbi taacutebla szemleacutelteti

7 sz aacutebra Foumlderalizmus ndash devoluacutecioacute ndash decentralizaacutecioacute (Forraacutes Kaiser (2012) 13-15 Sajaacutet szerkeszteacutes)

foumlderalizmus devoluacutecioacute decentralizaacutecioacute

a hatalomnak az

alkotmaacutenyban

roumlgziacutetett

garanciaacutekkal

veacutedett

megosztaacutesa a

koumlzponti eacutes a

teruumlleti szintek

koumlzoumltt

koumlzpont aacuteltal birtokolt egyes hataacuteskoumlroumlknek alsoacutebb szintű testuumlletekre

toumlrteacutenő aacutetruhaacutezaacutesa

a hatalom

gyakorlaacutesaacutenak

felső eacutes alsoacute

kormaacutenyzati

szintek koumlzoumltti

megosztaacutesa

a Westminster parlamenti szupremaacuteciaacuteja reacuteveacuten gyakorolt

hataacuteskoumlroumlknek a teruumlleti alapon szerveződő vaacutelasztott testuumlletekre valoacute

aacutetruhaacutezaacutesa bdquovisszaosztaacutesardquo

a felsőbb szintű politikai inteacutezmeacuteny a hatalomgyakorlaacutes egyes

reacuteszteruumlleteit egy alsoacutebb szintű testuumlletre ruhaacutezza aacutet (alkotmaacutenyos

biztosiacuteteacutekok hiaacutenyoznak)

A devoluacutecioacutenak keacutetfeacutele megvaloacutesulaacutesi formaacuteja kuumlloumlnboumlztethető meg egyreacuteszről az

adminisztratiacutev maacutesreacuteszről pedig a toumlrveacutenyhozoacutei devoluacutecioacute358 Eacuterveacutenyesuumlleacutesuumlk moacutedja hogy a

skoacutet a walesi eacutes eacuteszak-iacuterorszaacutegi devoluacutecioacutes testuumlletek kuumlloumlnboumlző kompetenciaacutekkal

inteacutezmeacutenyrendszerrel eacutes eljaacuteraacutesokkal biacuternak amelyek a devoluacutecioacutes toumlrveacutenyekben

egyeacutertelműen elkuumlloumlnuumllnek a Westminster aacuteltal előfoglalt hataacuteskoumlroumlktől359

Magyary Zoltaacuten a decentralizaacutecioacute keacutet fajtaacutejaacutet kuumlloumlnboumlztette meg az oumlnkormaacutenyzatot valamint

a dekoncentraacutecioacutet Oumlnkormaacutenyzat alatt eacutertette mind a teruumlleti mind pedig a testuumlleti

oumlnkormaacutenyzatot amely akkor valoacutesul meg ha bdquoa decentralizaacutelt feladatok ellaacutetaacutesa oumlnaacutelloacute jogi

357 KAISER Tamaacutes Goumlrduumllő devoluacutecioacute az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban Megvaacutelaszolatlan keacuterdeacutesek uacutej kihiacutevaacutesok

Gondolat Kiadoacute Budapest 2012 8 358 Az adminisztratiacutev devoluacutecioacute alapjaacuten koumlzoumls vagy megosztott hataacuteskoumlroumlk egyes koumlzpolitikai teruumlleteken

lehetőveacute teszik a helyi eacuterdekek megfogalmazaacutesaacutet eacutes eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet miacuteg a toumlrveacutenyhozoacutei devoluacutecioacute a felsőbb eacutes

alsoacutebb szintű jogi eacutes inteacutezmeacutenyes elvaacutelasztaacutesaacuteval megteremti a reacuteszletes de az egyes orszaacutegreacuteszek autonoacutemiaacutejaacutet

tekintve aszimmetrikus teruumlleti eacutes politikai autonoacutemia felteacuteteleit KAISER (2012) 18-19 359 KAISER (2012) 52

118

szemeacutelyiseacuteggel biacuteroacute koumlzuumlletekre van biacutezva amelyek vagy az aacutellandoacute telepuumlleacutesen (koumlzseacuteg

vaacuteros vaacutermegye) vagy a foglalkozaacutes eacutes eacuterdekek azonossaacutegaacuten (kamaraacutek eacuterdekkeacutepviseletek

testuumlletek) alapszanakrdquo A dekoncentraacutecioacute vagyis szeacutetpontosiacutetaacutes eseteacuten a centralizaacutelt

feladatok ellaacutetaacutesa oumlnkormaacutenyzattal nem rendelkező bdquoegyeacuteni szervekre van biacutezvardquo360 Paacutelneacute

Kovaacutecs Ilona a dekoncentraacutecioacutet azonosiacutetja az adminisztratiacutev decentralizaacutecioacuteval miacuteg a

politikai valoacutesaacutegos decentralizaacutecioacutet a devoluacutecioacute fogalmaacuteval361

Megjegyzendő azonban hogy a fogalmak meghataacuterozaacutesa eacutes hasznaacutelata elteacuterő lehet egyes

jogrendszerekben valamint sajaacutetos tartalommal biacuterhat nem csupaacuten jogcsalaacutedokban hanem

akaacuter aacutellamonkeacutent is A devoluacutecioacute a politikai decentralizaacutecioacute kontinentaacutelis eacutertelemben vett

felfogaacutesaacutehoz kapcsoloacutedoacute fogalom azonban elsődlegesen az angolszaacutesz jogi terminoloacutegiaacuteban

honos Aacuteltalaacutenos eacutertelmezeacutese szerint a koumlzponti kormaacutenyzat a devoluacutecioacute megvaloacutesulaacutesa eseteacuten

a helyi oumlnkormaacutenyzat szaacutemaacutera ad aacutet hataacuteskoumlrt oly moacutedon hogy a doumlnteacuteshozatali jog a

hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesok valamint a felelősseacuteg is teljes meacuterteacutekben a

hataacuteskoumlr gyakorloacutejaacutet illeti meg illetve terheli Aacuteltalaacuteban jogszabaacutelyi formaacutet oumllt amely

meghataacuterozza azokat a kereteket amelyek koumlzoumltt a hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutera lehetőseacuteg illetőleg

koumltelezettseacuteg szaacutermazik Az oumlsszetett devolutiacutev aacutellami műkoumldeacuteseacutere peacutelda az Egyesuumllt

Kiraacutelysaacuteg amennyiben Anglia Eacuteszak-Iacuterorszaacuteg Skoacutecia Wales az oumlnaacutelloacute aacutellamisaacuteg

inteacutezmeacutenyeivel rendelkezik azonban meacutegsem minősiacutethető foumlderaacutelis aacutellamnak A delegaacutecioacute a

decentralizaacutecioacutenak az a formaacuteja amelyben a koumlzigazgataacutesi feladatok megosztaacutesra keruumllnek a

kormaacutenyzati szervek eacutes olyan szervezetek koumlzoumltt amelyek nem felteacutetlenuumll a koumlzponti

hatoacutesaacutegok helyi egyseacutegei A dekoncentraacutecioacute akkor nyilvaacutenul meg mint aacuteltalaacutenos szervezeacutesi

elv ha a koumlzigazgataacutesi feladatellaacutetaacutes eacutes hatalomgyakorlaacutes szervek koumlzoumltti megosztaacutesa eseteacuten a

koumlzponti koumlzigazgataacutesi szerv hierarchikus iraacutenyiacutetaacutesi jogkoumlre eacuterveacutenyesuumll az alaacuterendelt szervek

feleacute362 A dekoncentraacutecioacute eacuteppen ezeacutert nem tekinthető a decentralizaacutecioacute formai szempontboacutel

toumlrteacutenő megvaloacutesulaacutesaacutenak hiszen ebben az esetben a koumlzponti kormaacutenyzat a helyi szervezetei

szaacutemaacutera uacutegy hataacuterozza meg a feladatait hogy a doumlnteacutesi jogot fenntartja363

360 MAGYARY Zoltaacuten Magyar Koumlzigazgataacutes A koumlzigazgataacutesi szerepe a XX szaacutezad aacutellamaacuteban A magyar

koumlzigazgataacutes szervezete eacutes műkoumldeacutesi rendje Budapest 1942 Kiraacutelyi Magyar Egyetemi Nyomda 102-103 361 PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona Mieacutert hagytuk hogy iacutegy legyen A teruumlleti decentralizaacutecioacutes reformok termeacuteszetrajza

Magyarorszaacutegon Politikatudomaacutenyi Szemle XXII4 10 362 PATYI Andraacutes ndash VARGA ZS Andraacutes Aacuteltalaacutenos koumlzigazgataacutesi jog (az Alaptoumlrveacuteny rendszereacuteben) Dialoacuteg

Campus Kiadoacute Budapest-Peacutec2012 262 363 Reacuteszletesebben Duncan M WAGANA ndash Mike A IRAVO ndash Joyce D NZULWA Analysis of the Relationship

Between Devolved Governance Political Decentralization and Service Delivery A Critical Review of

Literature European Scientific Journal November 2015 edition vol11 No 31 ISSN 1857 ndash 7881 (Print) e -

ISSN 1857- 7431 457-472

119

Az alaacutebbiakban a decentralizaacutecioacuteval oumlsszefuumlggeacutesben definiacutecioacutes kiacuteseacuterletek ismerteteacuteseacutere keruumll

sor amelyek alapjaacuten a jellemző jegyek azonosiacutethatoacutek A decentralizaacutecioacutet ndash kuumlloumlnboumlző

szempontok alapul veacuteteleacutevel ugyan ndash valamennyi hivatkozott szerző az oumlnkormaacutenyzatisaacuteggal

azonosiacutetja Az aacutettekinteacutes magaacuteban foglal egyreacuteszt egy normatani megkoumlzeliacuteteacutest (Kelsen)

maacutesreacuteszt a centralizmus eacutes a lokalizmus politikai eacutes jogi jellemzői alapjaacuten egy orszaacuteg-

specifikaacutecioacute felaacutelliacutetaacutesaacutet (Page) harmadreacuteszt az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg fő funkcioacutejaacutenak

meghataacuterozaacutesaacutet a fejlettseacuteg szempontjaacuteboacutel (Saito) majd a decentralizaacutecioacutes forradalom

teruumlleteit (Grindle) eacutes veacuteguumll a koumlzeacutep-kelet euroacutepai orszaacutegokban a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően

veacutegigsoumlprő decentralizaacutecioacutes hullaacutem eacutes a decentralizaacutecioacute miacutetosza keruumll bemutataacutesra (Kimball

Illner)

Hans Kelsen (1881-1973) elsődlegesen normatani megkoumlzeliacuteteacutesben taacutergyalta a

decentralizaacutecioacutet amelynek aacutellamelmeacuteleti definiacutecioacutejaacutera az aacuteltala kidolgozott fogalom-

meghataacuterozaacutes szolgaacutelhat kiinduloacutepontkeacutent Az aacutellam tagozoacutedaacutesa szempontjaacuteboacutel kuumlloumlnboumlztette

meg az oumlnkormaacutenyzati decentralizaacutecioacutet eacutes eacutertelmezte az oumlnkormaacutenyzatot bdquohellipAz

oumlnkormaacutenyzat fogalmaacuteban a decentralizaacutecioacute egyesuumll a demokraacutecia vagyis az oumlnrendelkezeacutes

eszmeacutejeacutevel Az individuaacutelis sőt bizonyos fokig a generaacutelis helyi normaacutek megalkotaacutesaacutera is

rendelt szervet maguk azok vaacutelasztjaacutek meg akiket a megalkotandoacute normaacutek koumltelezni fognak

[hellip] Mindazonaacuteltal ndash a koumlzponti toumlrveacutenyek keretein beluumll ndash decentralizaacutelt generaacutelis

normaacutekkal uacuten autonoacutem statutumokkal is talaacutelkozhatunk A decentralizaacutecioacute itt eszmeacuteje szerint

toumlkeacuteletes Legalaacutebb is az autokratikusan szervezett koumlzponti aacutellamszervekkel szemben

Utoacutebbiakat azonban toumlbbnyire megilleti a feluumlgyelet joga legalaacutebb is annyiban amennyiben

az oumlnkormaacutenyzati test toumlrveacutenyellenes aktusait megsemmisiacutethetik baacuterha nem is poacutetolhatjaacutek

sajaacutet normaacuteik aacuteltal [] Az oumlnkormaacutenyzatokeacutert valoacute harcot csupaacuten mint a demokraacuteciaacuteeacutert valoacute

harcot foghatjuk fel [hellip] Az oumlnkormaacutenyzat az aacutellami koumlzigazgataacutesnak csupaacuten egyik sajaacutetos

alakjardquo364

Edward C Page az oumlnkormaacutenyzat politikai eacutes jogi alapjainak meghataacuterozaacutesa soraacuten a

decentralizaacutecioacute fogalmaacutet Kelsen nyomaacuten eacutertelmezte A decentralizaacutecioacutenak itt egy uacutejabb

normatani meghataacuterozaacutesa figyelhető meg Kelsen ugyanis megkuumlloumlnboumlztette egymaacutestoacutel a

statikus eacutes a dinamikus decentralizaacutecioacutet365 Page Euroacutepa heacutet egyseacuteges nemzetaacutellamaacuteban

(Franciaorszaacuteg Nagy-Britannia Olaszorszaacuteg Spanyolorszaacuteg Norveacutegia Daacutenia eacutes

364 KELSEN (1997) 45 sect 70-71 365 bdquoA statikus decentralizaacutecioacute arra utal hogy milyen meacuterteacutekben egyseacutegesek a normaacutek az aacutellam teruumlleteacuten miacuteg a

dinamikus decentralizaacutecioacute pedig arra hogy mennyiben keacutepesek a normaacutek elterjeszteacuteseacutere eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutererdquo

Edward C PAGE Localism and Centralism in Europe The Political and Legal Bases of Local Self-Government

Oxford University Press 1991 6

120

Sveacutedorszaacuteg)366 vizsgaacutelta azokat a lehetőseacutegeket amelyek a helyi politikai elit rendelkezeacuteseacutere

aacutellnak hogy formaacuteljaacutek a koumlzszolgaacuteltataacutesokat politikai eacutes jogi aspektusboacutel Olyan alapvető

keacuterdeacuteseket vizsgaacutelt mint hogy (1) az aacutellam biztosiacutet-e lehetőseacuteget a helyi politikai elit szaacutemaacutera

a koumlzszolgaacuteltataacutesok befolyaacutesolaacutesaacutera (2) a helyi hataacutest illetően milyen kuumlloumlnbseacutegek

tapasztalhatoacuteak aszerint hogy az aacutellam milyen fokban ismeri el a politikai vagy jogi

lokalizmust (3) milyen okokra vezethetőek vissza a centralizaacutecioacute eacutes a lokalizmus kuumlloumlnboumlző

sajaacutetossaacutegai367 A lokalizmus eacutes a centralizmus viszonyaacutet illetően keacutet kuumlloumlnoumls megaacutellapiacutetaacutest

tett egyreacuteszt amikor a fejlődeacutesre hatoacute teacutenyezőket felismerve e sajaacutetossaacutegok alapjaacuten alakiacutetott

ki orszaacutegcsoportokat Az eacuteszaki eacutes a deacuteli sajaacutetossaacutegok vizsgaacutelata alapjaacuten azonosiacutetotta azokat a

teacutenyezőket amelyek hataacutest gyakoroltak a fejlődeacutesre uacutegymint (1) az aacutellami struktuacuteraacutek

fejlődeacutese a 19 szaacutezad előtt (2) a toumlmegpaacutertok fejlődeacutese eacutes (3) a kormaacutenyzati teveacutekenyseacuteg

kiterjedeacutese a haacuteboruacute utaacuten Az egyes teacutenyezők eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek elemzeacuteseacutevel haacuterom orszaacuteg-

csoportot kuumlloumlniacutetett el (1) azok az aacutellamok amelyek a taacutevoli muacuteltra visszanyuacuteloacute

oumlnkormaacutenyzati hagyomaacutenyokkal rendelkeznek viszonylag gyenge aacutellami feluumlgyeleti

rendszerrel (Nagy-Britannia eacutes Sveacutedorszaacuteg) (2) azon orszaacutegok ahol a nemzeti eacutes a helyi elit

koumlzoumltti politikai kapcsolatok intenziacutevek voltak eacutes a koumlzponti feluumlgyelet hagyomaacutenyosan erős

volt (Franciaorszaacuteg Spanyolorszaacuteg eacutes Olaszorszaacuteg) (3) veacuteguumll azok ahol hagyomaacutenyosan

nincs erős politikai lokalizmus de a vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető perioacutedusban elmozdultak az erős

koumlzponti ellenőrzeacutestől a nagyobb fokuacute jogi lokalizmus feleacute mindenekelőtt a koumlzigazgataacutesi

feluumlgyelet eacutes a biztosiacutetott funkcioacutek tekinteteacuteben (Daacutenia Norveacutegia)368

Fumihiko Saito kutataacutesai soraacuten hivatkozott arra hogy szaacutemos olyan aacutellaacutesponttal talaacutelkozott

amely szerint az ideaacutelis aacutellam demokratikus eacutes fejlődő A demokratikus jellemzőket vizsgaacutelva

pedig a decentralizaacutecioacutet tartjaacutek kiacutevaacutenatosnak annaacutel inkaacutebb mivel az oumlnkormaacutenyzatok

keacutepesek legjobban felismerni a lakossaacutegi igeacutenyeit a helyben nyuacutejtandoacute koumlzszolgaacuteltataacutesok

iraacutent369 Ebben az eacutertelmezeacutesben a szubszidiaritaacutes elve is megjelenik Saito a decentralizaacutecioacutet

toumlbb orszaacuteg-csoportra neacutezve elemezte a fejlett eacuteszaki a fejlődő deacuteli eacutes a tulajdonkeacuteppeni

fejlődőnek tekintett orszaacutegokban maacutes eacutes maacutes funkcioacutet tulajdoniacutetott az oumlnkormaacutenyzatisaacutegnak

E funkcioacutek lehetnek egyreacuteszről a telepuumlleacutesek eacuteletkeacutepesseacutegeacutenek megőrzeacuteseacuteben jaacutetszott szerep

maacutesreacuteszről a fejleszteacutesben betoumlltoumltt szerep melyek alapjaacuten szuumlkseacutegesnek tartotta

uacutejradefiniaacutelni az oumlnkormaacutenyzatisaacutegot A fejlődő orszaacutegokat illetően megaacutellapiacutetotta hogy

366 PAGE (1991) 7 367 PAGE (1991) 9-11 368 PAGE (1991) 139-140 369 Foundations for Local Governance Decentralization in Comparative Perspective (Ed Fumihiko SAITO)

Physica-Verlag Heidelberg 2008 2

121

ezekben az orszaacutegokban a bdquojoacute kormaacutenyzaacutesrdquo jelszavaacuteval a decentralizaacutecioacutes reformok

neacutepszerűveacute vaacuteltak az 1990-es eacutevek oacuteta amelyeket gyakran a taacutemogataacutest nyuacutejtoacute uumlgynoumlkseacutegek

tanaacutecsoltak370 Leszoumlgezte ugyanakkor azt is hogy a decentralizaacutecioacute koncepcioacuteja

bdquodemisztifikaacutecioacuterardquo szorul371

A bdquodecentralizaacutecioacutes forradalomrdquo kiteljesedeacuteseacutet Merilee S Grindle a peacutenzuumlgyi politikai

igazgataacutesi koumlzszolgaacuteltataacutesi hataacuteskoumlroumlk aacutetruhaacutezaacutesaacuteban laacutetta amely maacuter oly kiterjedt meacuterteacutekben

jelentkezett aacutellamroacutel-aacutellamra hogy strukturaacutelis forradalmat eredmeacutenyezett a koumlzfelelősseacuteg

eacuterveacutenyesuumlleacutese eacutes az autonoacutemia megosztaacutesa tereacuten A nemzetkoumlzi kormaacutenyzaacutes uacutej formaacutecioacutei ndash

amelyeknek velejaacuteroacutei a globalizaacutecioacute eacutes a decentralizaacutecioacute ndash segiacutetenek uacutejradefiniaacutelni a koumlzponti

kormaacutenyzat szerepeacutet a fejleszteacutesi folyamatokban372 A peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute

megvaloacutesulaacutesa ehelyuumltt is emliacuteteacutesre eacuterdemes hiszen a koumlzpeacutenzuumlgyek teruumlleteacuten magaacuteban

foglalja a koumlzfeladatok eacutes az azok ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesok feletti rendelkezeacutesnek a

kuumlloumlnboumlző aacutellamhatalmi szintek koumlzoumltti megosztaacutesaacutet A decentralizaacutecioacute tisztaacuten gazdasaacutegi

elmeacuteleteacutenek megfogalmazaacutesa Charles Mills Tiebout (1924-1968) neveacutehez fűződik miacuteg a

decentralizaacutecioacutet Wallace E Oates aacutellamhaacuteztartaacutesi allokaacutecioacutes funkcioacutekeacutent eacutertelmezte373

Jonathan D Kimball a decentralizaacutecioacutes toumlrekveacuteseket illetően egy olyan bdquocsatakiaacuteltaacutestrdquo veacutelt

hallani az 1960-as 1970-es eacutevek Amerikaacutejaacuteban majd a kelet-koumlzeacutep euroacutepai aacutellamokban az

1980-as eacutevek veacutegeacuten az 1990-es eacutevek elejeacuten amely minden hatalmat a neacutepnek koumlvetelt

(bdquoPower to the peoplerdquo) Ez a szlogen hamarosan olyan jelenteacutestartalmat nyert amely a

politikaacutet eacutes az elszaacutemoltathatoacutesaacutegot a demokratikusan megvaacutelasztott helyi oumlnkormaacutenyzatok

szintjeacutere emelte A toumlrekveacutes nyilvaacutenvaloacutean abboacutel a felteacutetelezeacutesből indult ki hogy a helyi

oumlnkormaacutenyzatok jobban keacutepesek a lakossaacuteg igeacutenyeit megismerni eacutes aszerint cselekedni mivel

sokkal koumlzelebb helyezkednek el a lakossaacuteghoz mint a koumlzponti kormaacutenyzat Azonban azzal

is szembe kellett neacutezni hogy az oumlnkormaacutenyzatok felelősseacutegi koumlreacutenek bőviacuteteacutese egyuumltt jaacutert a

peacutenzuumlgyi forraacutesok noumlveleacuteseacutenek szuumlkseacutegleteacutevel Ez a peacutenzuumlgyi korlaacutet volt az amely a

hataacuteskoumlr-telepiacuteteacutes folyamataacutet oly moacutedon befolyaacutesolta toumlbb aacutellamban is a rendszervaacuteltozaacutest

koumlvetően hogy a vaacutelasztott helyi oumlnkormaacutenyzati testuumlletek helyett inkaacutebb a teruumlleti

aacutellamigazgataacutes legalsoacutebb szintjeacuten laacutettatta el feladatait a koumlzponti aacutellamigazgataacutes374

370 SAITO (2008) 2 371 SAITO (2008) 4 372 Merilee S GRINDLE Going Local Decentralization Democratization and the Promise of Good Governance

Princeton University Press Princeton and Oxford 2007 4 373 HORVAacuteTH M Tamaacutes ndash PEacuteTERI Gaacutebor ndash VEacuteCSEI Paacutel A helyi forraacutesszabaacutelyozaacutesi rendszer magyarorszaacutegi

peacuteldaacuteja 1990-2012 Koumlzgazdasaacutegi Szemle LXI eacutevf 2014 februaacuter 121-147 374 Jonathan D KIMBALL Introduction In The Transfer of Power Decentralization in Central and Eastern

Europe (ed By Jonathan D Kimball) Local Government and Public Service Reform Initiative Budapest

Hungary 1999 1-3

122

A teruumlleti igazgataacutes reformja egy nagyon leacutenyeges momentumaacutet keacutepezte a szovjet tiacutepusuacute

szocialista aacutellamberendezkedeacutes lebontaacutesaacutenak A fordulatot koumlvetően az aacutetalakulaacutes a

decentralizaacutecioacute jegyeacuteben zajlott Fontos kiemelni hogy e folyamat koraacutentsem volt egyiraacutenyuacute

A reformok feacutelutas inteacutezkedeacutessorozatnak minősiacutethetőek melyeket időszakonkeacutent a

decentralizaacutecioacute majd a centralista toumlrekveacutesek hataacuteroztak meg A decentralizaacutecioacute fogalmaacutera

Michal Illner a koumlvetkező definiacutecioacutet alkalmazta bdquohellip a koumlzponti kormaacutenyzat az aacuteltala gyakorolt

funkcioacutekat a szubnacionaacutelis szinten elhelyezkedő szervekre ruhaacutezza aacutet a legitimaacutecioacutejuk

taacutemogataacutesa eacuterdekeacuteben A decentralizaacutecioacute az aacutellami funkcioacutek devoluacutecioacuteja az autonoacutem teruumlleti

kormaacutenyzatokra amelyek a decentralizaacutelt funkcioacute kereteacuteben oumlnaacutelloacutean jaacuterhatnak el sajaacutet

nevuumlkben magasabb szintű hatoacutesaacuteg joacutevaacutehagyaacutesa neacutelkuumllrdquo375

A decentralizaacutecioacute a helyi uumlgyekben a demokratikus hatalomgyakorlaacutes eszkoumlzrendszereacutenek

egyik elemekeacutent alkalmazhatoacute Az aacutellami feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk helyi szintű vaacutelasztott

testuumlletekre toumlrteacutent delegaacutelaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő vaacuterakozaacutesok ugyanakkor szaacutemos esetben

eltuacutelzottnak bizonyultak A decentralizaacutecioacuteval kapcsolatos hamis vaacuterakozaacutesokat illetően ndash a

lengyel tapasztalatok alapjaacuten ndash Grzegorz Gorzelak hat miacutetoszt azonosiacutetott melyek a

koumlvetkezők (1) a helyi autonoacutemia miacutetosza (irreaacutelis elvaacuteraacutesok a helyi oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia lehetőseacutegeivel kapcsolatban eacutes a koumlzponti kormaacutenyzat helyi uumlgyekben valoacute

baacutermilyen reacuteszveacuteteleacutenek elutasiacutetaacutesa) (2) a konjunktuacutera miacutetosza (az a hit hogy a gazdasaacutegi

oumlnaacutelloacutesaacuteg biztosiacutetja a helyi koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera a fellenduumlleacutest) (3) a tulajdon miacutetosza (az a

hit hogy a reprivatizaacutecioacute oumlnmagaacuteban garantaacutelni fogja a helyi fejleszteacutest) (4) a

mindenhatoacutesaacuteg az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr miacutetosza (az a hit hogy az oumlnkormaacutenyzatok fel vannak

hatalmazva eacutes keacutepesek sajaacutet maguk a helyi probleacutemaacutek megoldaacutesaacutera) (5) a lelkesedeacutes miacutetosza

(az a hit hogy a lelkesedeacutes keacutepes ellensuacutelyozni a helyi politikaacuteban eacutes igazgataacutesban az

ismereteket eacutes a keacuteszseacutegeket) (6) az aacutellandoacutesulaacutes miacutetosza (az a hit hogy aacutellandoacute

koumlruumllmeacutenyeken alapul amelyeket a helyi oumlnkormaacutenyzat megkiacuteseacuterel eacutes ki is tud alakiacutetani)376

A decentralizaacutecioacute minden taacutersadalmi probleacutemaacutera gyoacutegyiacutert jelentő jellegeacutevel kapcsolatban

valoacuteban megnyilvaacutenultak tuacutelzoacute vaacuterakozaacutesok a koumlzeacutep-kelet euroacutepai volt szocialista

orszaacutegokban azonban meghataacuterozoacute aacutellamszervezeacutesi elvkeacutent napjainkban is hat eacutes eacuterveacutenyesuumll

375 ILLNER (1999) 9 376 Gzegorz GORZELAK Myths on local self-government in post-socialist countries In Changing territorial

adminitration in Czechoslovakia International viewpoints (Ed P Dotaacutel M Illner J Kaacutera and M Barlow)

Amsterdam University of Amsterdam Charles University and the Czechoslovak Academy of Sciences 1992

Ideacutezi Illner ILLNER (1999) 27

123

11 Decentralizaacutecioacute a nemzetkoumlzi szervezetek gyakorlataacuteban

A decentralizaacutecioacute keacuterdeacuteseacutet az Egyesuumllt Nemzetek Fejleszteacutesi Szervezete is kiemelt

fontossaacuteggal kezeli Hangsuacutelyozaacutesra eacuterdemes az ENSZ Fejleszteacutesi Programja (UNDP) amely

a decentralizaacutecioacutenak szaacutemos definiacutecioacutejaacutet műkoumldeacutesi moacutedjaacutet hataacuterozza meg Ami koumlzoumls a

decentralizaacutecioacute alapvetően a demokratikus helyi hatalomgyakorlaacuteshoz kapcsoloacutedik377 Jesse

C Ribot a decentralizaacutecioacuteroacutel a koumlvetkezőket vallotta bdquoA decentralizaacutecioacute mind hataacuteskoumlr

aacutetruhaacutezaacutest mind pedig elszaacutemoltathatoacute keacutepviseletet koumlvetel [hellip] A decentralizaacutecioacute nem a

koumlzponti kormaacutenyzat leeacutepiacuteteacutese lebontaacutesa inkaacutebb a koumllcsoumlnoumlsen taacutemogatoacute demokratikus

koumlzponti eacutes helyi kormaacutenyzaacutest tartja szem előtt [hellip] Decentralizaacutecioacutenak tekinthető minden

olyan teveacutekenyseacuteg melynek soraacuten a koumlzponti kormaacutenyzat hivatalosan aacutetad hataacuteskoumlroumlket a

politikai-igazgataacutesi eacutes teruumlleti hierarchiaacuteban az alacsonyabb szinten elhelyezkedő

szereplőknek eacutes inteacutezmeacutenyeknekrdquo378

Az Egyesuumllt Vaacuterosok eacutes Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Vilaacutegszervezete (UCLG) ndash szoros

egyuumlttműkoumldeacutesben az ENSZ-szel ndash nemzetkoumlzi sziacutenteacuteren jaacutetszik jelentős szerepet a helyi

oumlnkormaacutenyzatok eacuterdekeinek veacutedelmeacuteben379 Egy 2008-as jelenteacuteseacuteben a decentralizaacutecioacute

mibenleacuteteacutet a koumlvetkezőkben hataacuterozta meg bdquoA decentralizaacutecioacute alkotoacuteeleme a helyi

oumlnkormaacutenyzat [hellip] Felteacutetelezi jogszabaacutely keretek koumlzoumltt a helyi oumlnkormaacutenyzat cselekveacutesi eacutes

szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacutegaacutet a szabadsaacuteg kiterjedtseacutege maacutes eacutes maacutes koumlrben eacuterveacutenyesuumllhet

azonban ez magaacutet az eszmeacutet nem eacuterintirdquo380

A Helyi Hatoacutesaacutegok Nemzetkoumlzi Egyesuumlleteacutenek (IULA) egy 1993-ban elfogadott deklaraacutecioacuteja

a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes leacutenyegi elemeit a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alapelveit a koumlvetkezők szerint

foglalta oumlssze bdquoA helyi oumlnkormaacutenyzat jogot eacutes koumltelezettseacuteget jelent a helyi hatoacutesaacutegok

szaacutemaacutera a helyi koumlzuumlgyekben valoacute szabaacutelyozaacutesra eacutes inteacutezkedeacutesre sajaacutet felelősseacutegi koumlreacuteben a

helyi lakossaacuteg eacuterdekeacuteben Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot szemeacutelyek eacutes keacutepviselő-testuumlletek

gyakorolhatjaacutek akitamelyeket szabadon megvaacutelasztottak e tisztseacutegre meghataacuterozott

377 Ld reacuteszletesen Decentralization A Sampling of Definitions (Working paper prepared in connection with the

Joint UNDP-Government of Germany evaluation of the UNDP role in decentralization and local governance)

October 1999 httpwebundporgevaluationevaluationsdocumentsdecentralization_working_reportPDF

(20150817) 378 RIBOT Jesse C Democratic Decentralization of Natural Resources Institutionalizing Popular Participation

2002 Washington DC World Resources Institute httppdfwriorgddnr_full_revisedpdf 1-2 379 KOVAacuteCS Laura Helyi oumlnkormaacutenyzatok haacuteloacutezatainak szerepe a globaacutelis kormaacutenyzaacutesban Teacuter eacutes Taacutersadalom

24 eacutevf 20101 106-107 380 United Cities and Local Governments (UCLG) 2008 Decentralisation and local democracy in the world

First UCLG World ReportBarcelona UCLG

124

időtartamra egyenlő eacutes aacuteltalaacutenos vaacutelasztoacutejog alapjaacuten a vezetőt a vaacutelasztott keacutepviselő-testuumllet

vaacutelasztja vagy nevezi kirdquo381

12 Decentralizaacutecioacute eacutes szubszidiaritaacutes

A decentralizaacutecioacute eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel paacuterhuzamosan ndash leacuteveacuten oumlsszefuumlggő aacutellamszervezeacutesi elvek ndash

szuumlkseacuteges kiteacuterni a szubszidiaritaacutes elveacutenek eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeire is A szubszidiaritaacutes elve

aacuteltalaacutenossaacutegban azt jelenti hogy a doumlnteacuteseket az aacutellampolgaacuterokhoz legkoumlzelebbi szinten kell

meghozni a hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek megfelelve Az ENSZ Emberi Telepuumlleacutesek

Koumlzpontja a szubszidiaritaacutes elveacutevel oumlsszefuumlggeacutesben az alaacutebbi meghataacuterozaacutest adta bdquoA

decentralizaacutecioacute folyamataacuteban a szubszidiaritaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese meghataacuterozoacute

jelentőseacuteggel biacuter Ennek az elvnek megfelelően a koumlzfelelősseacuteget azoknak a vaacutelasztott

testuumlleteknek hatoacutesaacutegoknak kell gyakorolniuk amelyek az aacutellampolgaacuterokhoz legkoumlzelebbi

szinten helyezkednek elrdquo382 Alapvetően ez a szervezet felel a helyi fejleszteacutesekeacutert toumlbb

iraacutenyelvet is kibocsaacutetott maacuter 2007 aacuteprilisaacuteban a Kormaacutenyzoacutetanaacutecs adta ki Nairobiban azokat

az Iraacutenyelveket amelyek tovaacutebbfejlesztetteacutek a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutet a

helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes az aacutellampolgaacuterok koumlzoumltti viszonyrendszer vonatkozaacutesaacuteban eacutes a

reacuteszveacuteteli demokraacuteciaacutet illetően

A helyi demokraacutecia alapvető eacuterteacutekeinek veacutedelmeacutere is hivatott Euroacutepa Tanaacutecs

teveacutekenyseacutegeacuteben kimagasloacute jelentőseacuteggel biacuter a decentralizaacutecioacutes toumlrekveacutesek taacutemogataacutesa amely

termeacuteszetes moacutedon kapcsoloacutedott oumlssze a regionaacutelis kormaacutenyzaacutes erősiacuteteacuteseacutenek oumlsztoumlnzeacuteseacutevel

Ezen a teruumlleten a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutehoz meacuterhető jelentőseacutegűnek tűnt a

Regionaacutelis Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja tervezeteacutenek kidolgozaacutesa 1997-ben A

Regionaacutelis Charta teruumlleti szubnacionaacutelis regionaacutelis szinten hataacuterozta meg azokat az

alapeacuterteacutekeket koumlvetelmeacutenyeket amelyeket a Charta koraacutebban a helyi koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera

roumlgziacutetett Az ET valamennyi tagja ratifikaacutelta a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapeacuterteacutekei

eacuterveacutenyesuumlleacutesi kereteacutet jelentő Chartaacutet azonban a Regionaacutelis Charta nem kapott megfelelő

taacutemogataacutest a tagaacutellamok szaacutemaacutera iacutegy az abban foglaltak nem jelentenek koumltelezettseacuteget A

regionaacutelis kormaacutenyzaacutes uacuten bdquoHelsinki elveitrdquo 2002-ben fogadtaacutek el383 A Kongresszus 2008-ban

joacutevaacutehagyta a regionaacutelis demokraacutecia alapeacuterteacutekeit meghataacuterozoacute Regionaacutelis Demokraacutecia Euroacutepai

Chartaacutejaacutet amely alapul szolgaacutelt a 2009-ben elfogadott Regionaacutelis Demokraacutecia Referencia

381 IULA World Wide Declaration of Local Self-Government - adopted by the IULA Council Toronto June

1993 httpwwwbunkenngagrjpsiryousitueturansitucharteriula_decl_txthtml 2 cikk 382 UN-Habitat 2007 UN-Habitat Guidelines on Decentralisation and Strengthening of Local Self-government

httpwwwcities-localgovernmentsorgcommitteesdalUploadnewsladsguidelinespdf 4 383 Helsinki elvek 2002

125

Kereteacutenek384 A Referencia Keret a regionaacutelis hatoacutesaacutegok szaacutemaacutera alapelveket hataacuteroz meg a

demokratikus struktuacuteraacutera a szervezetre a hataacuteskoumlroumlkre eacutes sajaacutet forraacutesokra vonatkozoacutean

Definiaacutelja az aacutellamon beluumlli szerepuumlket kapcsoloacutedaacutesi pontjaikat maacutes hatoacutesaacutegokhoz valamint

az aacutellampolgaacuterokhoz valoacute viszonyukat385

13 Euroacutepaizaacutecioacute

A decentralizaacutecioacute folyamata meghataacuterozott feladatoknak a kormaacutenyzati szintről toumlrteacutenő

aacutetadaacutesa eacutes az Euroacutepai Koumlzoumlsseacuteg keacutesőbb az Euroacutepai Unioacute regionaacutelis fejleszteacutesi politikaacuteja

koumlzoumltt szoros oumlsszefuumlggeacutes mutathatoacute ki386 A regionalizaacutecioacute a nemzeti szint alatti kormaacutenyzati

struktuacutera megerősiacuteteacutese az 1990-es eacutevekben a regionaacutelis politika kereteinek meghataacuterozaacutesa a

fejleszteacutesi forraacutesok erőteljes noumlveleacutese a regionaacutelis szintű teruumlleti egyseacutegek megerősoumldeacuteseacutet

eredmeacutenyezte amely Sooacutes Edit szerint bdquo kiacuteseacuterlet a politikai rendszer modernizaacutelaacutesaacuterardquo387

Joacutezsa Zoltaacuten egy 1999-es tanulmaacutenyaacuteban leszoumlgezte hogy bdquohellipa regionalizmus eszmeacuteje a

kontinentaacutelis koumlzigazgataacutes hagyomaacutenyos centralizmusaacutenak az ellensuacutelyakeacutent jelent meg a

decentralizaacutecioacute egy lehetseacuteges variaacutensakeacutentrdquo388 Utalt arra is hogy a regionaacutelis

decentralizaacutecioacute egy bdquouacutej helyhatoacutesaacutegi szintetrdquo eredmeacutenyezett amelyre bdquoalkalmaz[t]aacutek az

oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute aacuteltalaacutenos rendelkezeacuteseketrdquo389 Az euroacutepai integraacutecioacute

folyamataacuteban a jogharmonizaacutecioacute az EU jogaacutenak valamint a Regionaacutelis eacutes Koheacutezioacutes

Politikaacutejaacutenak implementaacutecioacuteja helyi szinten az oumlnkormaacutenyzatok euroacutepaizaacuteloacutedaacutesaacutet390

eredmeacutenyezteacutek Abban az eacutertelemben hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok befolyaacutessal rendelkeznek

az EU politikaacuteinak alakiacutetaacutesaacutera veacutegrehajtoacutei koumlzpolitikai rendelkezeacuteseinek aktiacutev szerepet

toumlltenek be a forraacutesok abszorpcioacutejaacuteban reacuteszeacuteveacute vaacuteltak az EU toumlbbszintű kormaacutenyzati

rendszereacutenek Termeacuteszetesnek tekinthető az hogy ennek a folyamatnak az intenzitaacutesa

aacutellamonkeacutent vaacuteltozoacute

384 Council of Europe Reference Framework for Regional Democracy MCL16(2009)1103 November 2009

httpswcdcoeintViewDocjspRef=MCL162820092911ampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=DG

1-CDLRampBackColorInternet=B9BDEEampBackColorIntranet=FFCD4FampBackColorLogged=FFC679

(20151213) 385 Reference Framework for Regional Democracy

httpwwwcoeinttcongresstextsconventionscadre_reference_enasp (20151227) 386 European Parliament Resolution on Community regional policy and the role of the regions and Annexed

Community Charter for Regionalization 18 November 1988 Official Journal C 326 19 December 1988

httpaeipittedu17581ep_resolution_regional_11_88pdf 387 SOOacuteS Edit A regionalizmus hataacutesa az aacutellami szuverenitaacutesra In A 21 szaacutezad eleji aacutellamisaacuteg keacuterdőjelei

(szerk Hervaineacute Szaboacute Gyoumlngyveacuter) Szeacutekesfeheacutervaacuter Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola 2015 (2015) 265 388 JOacuteZSA Zoltaacuten Regionalizmus eacutes oumlnkormaacutenyzatok Acta Universitatis Szegediensis de Attila Joacutezsef

Nominatae Acta Juridica et Politica Tomus LVII Fasciculus 4 (1999) 3ndash4 389 JOacuteZSA (1999) 9 390 Az euroacutepaizaacutecioacute fogalmaacutera ld Guderjan (2012) 107

126

Az euroacutepai decentralizaacutecioacutes toumlrekveacutesek eredmeacutenyekeacutent az oumlnkormaacutenyzatok szerepe jelentősen

moacutedosult a koumlzhatalom gyakorlaacutesa tereacuten E folyamatok eacuterteacutekeleacutesekeacutent eacuterdemes felideacutezni a

Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak 2013-as veacutelemeacutenyeacutet amely oumlsszegezi a helyi eacutes a regionaacutelis

oumlnkormaacutenyzatok szerepeacutet az unioacutes politikaacutek tereacuten391 A Bizottsaacuteg kifejezte azon

meggyőződeacuteseacutet hogy bdquohellipa hateacutekony decentralizaacutecioacutenak a szubszidiaritaacutes az araacutenyossaacuteg eacutes a

toumlbbszintű kormaacutenyzaacutes alapelvein kell nyugodniardquo valamint azt hogy bdquoa szubszidiaritaacutes mint

politikai-jogi elv doumlntő hajtoacuteereje a decentralizaacutecioacutenakrdquo

A decentralizaacutecioacutes tendencia mellett arra is szuumlkseacuteges kiteacuterni hogy a szubszidiaritaacutes elve

meghataacuterozoacute jelentőseacuteggel biacuter az Euroacutepai Unioacute műkoumldeacuteseacuteben Az Euroacutepai Unioacuteroacutel szoacuteloacute

Szerződeacutes 5 cikke (3) bekezdeacuteseacuteben foglaltak szerint bdquoA szubszidiaritaacutes elveacutenek megfelelően

azokon a teruumlleteken amelyek nem tartoznak kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlreacutebe az Unioacute csak akkor eacutes

annyiban jaacuter el amikor eacutes amennyiben a tervezett inteacutezkedeacutes ceacuteljait a tagaacutellamok sem

koumlzponti sem regionaacutelis vagy helyi szinten nem tudjaacutek kieleacutegiacutetően megvaloacutesiacutetani iacutegy azok a

tervezett inteacutezkedeacutes terjedelme vagy hataacutesa miatt az Unioacute szintjeacuten jobban

megvaloacutesiacutethatoacutekrdquo392 Az Unioacute inteacutezmeacutenyei a szubszidiaritaacutes elveacutet a szubszidiaritaacutes eacutes az

araacutenyossaacuteg elveacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute jegyzőkoumlnyvben meghataacuterozottak szerint

alkalmazzaacutek393 Az Euroacutepai Parlament gyakorlataacuteban pedig a szubszidiaritaacutes a koumlvetkező

tartalommal biacuter bdquoA szubszidiaritaacutes elveacutenek aacuteltalaacutenos ceacutelja az hogy szavatolja a fuumlggetlenseacuteg

bizonyos fokaacutet egy alacsonyabb hatoacutesaacuteg szaacutemaacutera a hierarchiaacuteban magasabb szinten

elhelyezkedő hatoacutesaacuteggal szemben illetve egy helyi hatoacutesaacuteg eacutes a koumlzponti hatoacutesaacuteg

viszonylataacuteban Eacuteppen ezeacutert magaacuteban foglalja a hatalommegosztaacutes eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet a

kuumlloumlnboumlző szinteken elhelyezkedő hatoacutesaacutegok viszonyaacuteban a szubszidiaritaacutes egy olyan elv

amely meghataacuterozza a foumlderaacutelis aacutellamok inteacutezmeacutenyi berendezkedeacuteseacutenek alapjaacutetrdquo394

Az oumlnkormaacutenyzatok koumlzhatalom gyakorlaacutesaacuteban betoumlltoumltt szerepeacutenek vaacuteltozaacutesa valamint az

euroacutepai regionalizaacutecioacutes politika eacutes szubszidiaritaacutes elveacutenek előteacuterbe keruumlleacuteseacutenek dioacutehaacutejban

toumlrteacutent bemutataacutesaacutet koumlvetően eacuterdemes utalaacutest tenni arra hogy az Euroacutepai Unioacute rsquoEuroacutepa 2020

Strateacutegiaacutejaacutenakrdquo veacutegrehajtaacutesaacuteban kiemelt szerepet szaacuten a vaacuterosoknak Ennek oka hogy az

unioacutes polgaacuterok toumlbb mint keacutetharmada eacutel a vaacuterosokban ezeacutert a fejleszteacutes prioritaacutesai toumlbbek

391 Decentralizaacutecioacute az Euroacutepai Unioacuteban eacutes a helyi eacutes regionaacutelis oumlnkormaacutenyzaacutes szerepe az unioacutes politikaacutek

kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteban (2013C 13908) httpeur-

lexeuropaeuLexUriServLexUriServdouri=OJC201313900390045HUPDF (20151227) 392 (2) Jegyzőkoumlnyv A szubszidiaritaacutes eacutes az araacutenyossaacuteg elveacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel 212C 32602 393 (2) Jegyzőkoumlnyv A szubszidiaritaacutes eacutes az araacutenyossaacuteg elveacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel 212C 32602 394 European Parliament Fact Sheets httpwwweuroparleuropaeufactsheets1_2_2_enhtm

127

koumlzoumltt ebben az iraacutenyban nyilvaacutenulnak meg elsődlegesen395 Ennek oka az hogy az EU egyes

tagaacutellamainak nagyvaacuterosaiban divergens folyamatok tapasztalhatoacutek amelyek koumlzoumltt az

oumlsszehangolaacutes szuumlkseacutegesseacute vaacutelt Nem ceacutel hogy e folyamatok reacuteszletesen is ismerteteacutesre

keruumlljenek azonban elengedhetetlen hogy az uacutejabb euroacutepaizaacutecioacutes fejleszteacutesi iraacutenyroacutel is

emliacuteteacutes toumlrteacutenjeacutek

2 Oumlnkormaacutenyzati modellek

Az euroacutepai oumlnkormaacutenyzati modellek vizsgaacutelata nem szakadhat el a taacutersadalmi-toumlrteacutenelmi

beaacutegyazottsaacuteg az egyes jellemző sajaacutetossaacutegokkal biacuteroacute a II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető időszakok

meghataacuterozaacutesaacutetoacutel Faacutebiaacuten Adriaacuten az euroacutepai oumlnkormaacutenyzati modellek bemutataacutesaacutenaacutel az

egyes nyugati eacutes keleti orszaacutegok oumlnkormaacutenyzati rendszereinek felosztaacutesaacutet alkalmazta396

A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerek kategorizaacutelaacutesa szaacutemos sajaacutetos meghataacuterozoacute teacutenyező

alapulveacuteteleacutevel veacutegezhető el amelyek koumlzuumll kiemelkedő a helyi oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute

alkotmaacutenyos rendezeacutes az aacutellamszervezetben elfoglalt hely a feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk

megaacutellapiacutetaacutesaacutenak moacutedja valamint a helyi oumlnkormaacutenyzatok belső szervezeteacutenek modelljei

alapjaacuten397

A helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eacutertelmezeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben ndash Horvaacuteth M Tamaacutes csoportosiacutetaacutesa

nyomaacuten ndash Hoffman Istvaacuten megkuumlloumlnboumlztette a keacutet klasszikus modell ndash helyi oumlnkormaacutenyzaacutes

(local self-government) eacutes a helyi igazgataacutes (local administration) ndash mellett az interaktiacutev

modellt amely a helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes a helyi taacutersadalom viszonyaacutenak meghataacuterozaacutesaacutet is

magaacuteban foglalta az aacutellam-oumlnkormaacutenyzat viszonyrendszereacutenek leiacuteraacutesaacuten tuacutel398

A helyi oumlnkormaacutenyzatok alkotmaacutenyos jogaacutellaacutesaacutenak vizsgaacutelata alapjaacuten elkuumlloumlniacutethető az

enumeraacutecioacutes (ultra vires) elvet koumlvető aacutellamok ezen beluumll a brit modell valamint az

Amerikai Egyesuumllt Aacutellamok differenciaacutelt szabaacutelyozaacutesa Az ultra vires elv ugyanakkor

eacutertelmezhető az egyseacuteges aacutellamigazgataacutes oumlroumlkseacutegekeacutent is ugyanis az 1990-es eacutevekben toumlbb

az angolszaacutesz jogi kultuacuteraacuten kiacutevuumlli aacutellam is ndash Ukrajna Moldova Oumlrmeacutenyorszaacuteg Gruacutezia stb ndash

az oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutesban ezt az elvet eacuterveacutenyesiacutetette Az alkotmaacutenyos jogaacutellaacutes alapjaacuten a

395 A Bizottsaacuteg koumlzlemeacutenye az Euroacutepai Parlamentnek a Tanaacutecsnak az Euroacutepai Gazdasaacutegi eacutes Szociaacutelis

Bizottsaacutegnak eacutes a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacutenak Az unioacutes szakpolitikaacutek vaacuterosi dimenzioacuteja ndash az unioacutes vaacuterosfejleszteacutesi

menetrend legfontosabb elemei Bruumlsszel 2014718 COM(2014) 490 final

httpeceuropaeuregional_policysourcesconsultationurb_agendapdfcomm_act_urb_agenda_hupdf

(20170324) 396 FAacuteBIAacuteN Adriaacuten (szerk) Vaacutelogatott euroacutepai oumlnkormaacutenyzati modellek Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs

2012 397 Az oumlnkormaacutenyzati modellek reacuteszletezve HOFFMAN Istvaacuten Gondolatok a 21 szaacutezadi oumlnkormaacutenyzati jog

fontosabb inteacutezmeacutenyeiről eacutes modelljeiről A nyugati demokraacuteciaacutek eacutes Magyarorszaacuteg szabaacutelyozaacutesainak valamint

azok vaacuteltozaacutesainak tuumlkreacuteben Eoumltvoumls Kiadoacute Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Budapest 2015 398 HOFFMAN (2015) 51

128

maacutesik nagy modell a generaacutelklauzulaacutet eacuterveacutenyesiacutető aacutellamok csoportja amely szeacuteleskoumlrű

felhatalmazaacutessal egyuumltt jaacuteroacute differenciaacutelt feladat-eacutes hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutet jelenti az

oumlnkormaacutenyzati szfeacuteraacuteban Ezen aacutellamokon beluumll is alcsoportok keacutepezhetők amennyiben erős

aacutellami ellenőrzeacutes eacutes befolyaacutes eacuterveacutenyesuumll illetőleg a szeacuteleskoumlrű jogveacutedelem biztosiacutetott a

koumlzponti aacutellamhatalom szűkebb beavatkozaacutesi lehetőseacutegeacutevel Előbbire peacutelda Franciaorszaacuteg eacutes

a hasonloacute utat bejaacutert Olaszorszaacuteg valamint Romaacutenia Oroszorszaacuteg Miacuteg az utoacutebbi koumlrből

kiemelhető a Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg Lengyelorszaacuteg Csehorszaacuteg399

Az oumlnkormaacutenyzati modellek meghataacuterozaacutesa soraacuten egy maacutesik lehetőseacuteg az oumlnkormaacutenyzati

feladatok meghataacuterozaacutesa amely alapjaacuten a monista eacutes a dualista modell leiacuteraacutesa vaacutelik lehetőveacute

A monista modell az igazgataacutes egyseacutegeacuten alapul egyseacuteges egeacutesznek tekintve az

oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal ellaacutetott feladatokat Miacuteg a dualista modell műkoumldeacuteseacuteben az

oumlnkormaacutenyzati feladatok eacutes az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott aacutellamigazgataacutesi feladatok szeacutetvaacutelnak Az

oumlnkormaacutenyzati uumlgyekben toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eacuterveacutenyesuumllhet miacuteg az aacutellamigazgataacutesi

feladatok ellaacutetaacutesa soraacuten erőteljesebb az aacutellami ellenőrzeacutes Egy kuumlloumln feladattiacutepust jeleniacutet meg

az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal aacutetvaacutellalt feladatok kategoacuteriaacuteja400

3 Aacuteltalaacutenos tendenciaacutek

A koumlvetkezőkben az egyes euroacutepai aacutellamokban funkcionaacuteloacute oumlnkormaacutenyzati rendszerek

vaacutezlatos aacutettekinteacuteseacutere keruumll sor mindenekelőtt azokat az aacuteltalaacutenos elemeket bemutatva

amelyek a helyi demokraacutecia az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg szempontjaacuteboacutel meghataacuterozoacutek Az

aacutettekinteacutes a maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvető időszaktoacutel napjainkig vonja vizsgaacuteloacutedaacutesi koumlreacutebe az

egyes sajaacutetos rendszereket

A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerek rendkiacutevuumll vaacuteltozatos keacutepet mutatnak Euroacutepaacuteban az egyes

aacutellamok koumlzoumltt a helyi oumlnkormaacutenyzatok alkotmaacutenyos jogaacutellaacutesaacutet feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutet

szervezeti rendszereacutet illetően joacutekora kuumlloumlnbseacutegek tapasztalhatoacutek A nyugat-euroacutepai aacutellamokat

az 1950-es 1960-as eacutevekben erőteljes decentralizaacutecioacutes toumlrekveacutesek jellemezteacutek ez a folyamat

szaacutemos aacutellamban eredmeacutenyezte a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutenak aacutetrendeződeacuteseacutet a helyi

oumlnkormaacutenyzatok ndash mint a teruumlleti decentralizaacutecioacute alapegyseacutegei ndash teacuternyereacuteseacutet a koumlzfeladatok

ellaacutetaacutesa tereacuten A decentralizaacutecioacute egyik mozgatoacuterugoacutejakeacutent a hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek

eacuterveacutenyesuumlleacutese jelentkezett

Az Euroacutepaacuteban eacuterveacutenyesuumllő helyi oumlnkormaacutenyzati reformtoumlrekveacutesek mozgatoacuterugoacutei keacutet idősiacutekon

szemleacuteltethetők ekkeacuteppen eacuterveacutenyesuumlltek egyreacuteszről a tradicionaacutelis valamint a New Public

399 HOFFMAN (2015) 56-78 400 HOFFMAN (2015) 78-95

129

Management hataacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent megvaloacutesuloacute reforminteacutezkedeacutesek A hagyomaacutenyos

reformok elsődlegesen az 1960-as eacutevekben a fejlett joacuteleacuteti aacutellamok politikai eacutes igazgataacutesi

inteacutezmeacutenyrendszereacutenek megerősiacuteteacuteseacutet tartottaacutek szem előtt miacuteg a New Public Management az

1970-es eacutevektől a joacuteleacuteti aacutellam eacutes a koumlzigazgataacutes hiaacutenyossaacutegait volt hivatott kiigaziacutetani amely

toumlbbek koumlzoumltt az inteacutezmeacutenyrendszer karcsuacutesiacutetaacutesaacutet eacutes az aacutellam szerepeacutenek visszaszoriacutetaacutesaacutet

ceacutelozta Az iraacutenyzatnak egy maacutesik ceacutelja is azonosiacutethatoacutevaacute vaacutelt amennyiben a weberiaacutenus

modell merevseacutegeacutet kiacutevaacutenta oldani401 A mozgalom tehaacutet egyfajta belső modernizaacutecioacutes

toumlrekveacuteseket jelentett tekinthető a neoliberaacutelis koumlzgazdasaacutegtan koumlzigazgataacutes-tudomaacutenyi

lekeacutepeződeacuteseacutenek is402 Elsődleges ceacutelkitűzeacuteskeacutent a hateacutekonysaacuteg noumlveleacuteseacutet szem előtt tartva a

koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutenak uacutejraosztaacutesaacutet hataacuterozta meg403

A joacuteleacuteti aacutellam koncepcioacutejaacutenak teacuternyereacuteseacutevel paacuterhuzamosan az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia

jelentőseacutege szerepe visszaszorult Az 1945-1975 koumlzoumltti időszakban404 a kormaacutenyzaacutesi

teveacutekenyseacuteg aacutellamosiacutetaacutesaacuteval a centralizaacutecioacutes folyamatok eredmeacutenyekeacutent a helyi

oumlnkormaacutenyzatok funkcioacuteja csupaacuten koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutera korlaacutetozoacutedott amelyet az

aacutellam neveacuteben eljaacuterva gyakoroltak A legtoumlbb aacutellam a Keynes-i gazdasaacutegpolitika elmeacuteletet

alapul veacuteve az aacutellami intervencioacutet vaacutelasztotta a magas sziacutenvonaluacute joacuteleacuteti szolgaacuteltataacutesok

megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben Az 1970-es eacutevekre azonban repedeacutesek mutatkoztak a joacuteleacuteti aacutellam

alapjain az ezzel szemben meghataacuterozoacutevaacute vaacuteloacute neoliberalizmus eszmei politikai eacutes gazdasaacutegi

rendszere a piacot helyezte előteacuterbe az aacutellammal eacutes a taacutersadalommal szemben A

koumlzigazgataacutest illetően a politikai eacutes koumlzigazgataacutesi reformok (pl New Public Management) a

privatizaacutecioacute eacutes a deregulaacutecioacute szolgaacuteltak eszkoumlzkeacutent a piaci viszonyok meghonosiacutetaacutesaacutera A

neoliberalizmus teacuterhoacutediacutetaacutesaacuteval egyre inkaacutebb jelentőseacuteget nyert az aacutellampolgaacuterok szaacutemaacutera a

vaacutelasztaacutes lehetőseacutege (public choice) Erre a korszakra tehető a fiskaacutelis foumlderalizmus elmeacuteleti

megalapozaacutesa amely az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a piaci koumlruumllmeacutenyek megteremteacuteseacutet

szolgaacutelta elsődlegesen a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok a helyi koumlzuumlgyek ellaacutetaacutesa tereacuten Nyugat-

Euroacutepaacuteban azonban a joacuteleacuteti aacutellam erős inteacutezmeacutenyi eacutes műkoumldeacutesi mechanizmusaacutenak koraacutebbi

eacuterveacutenyesuumlleacutese keveacutesbeacute engedett teret a fiskaacutelis foumlderalizmus meghonosodaacutesaacutenak mint az

401 Hellmut WOLLMANN Local Government Reforms in Great Britan Sweden Germany and France Between

Multi-Function and Single-Purpose Organisatons Local Government Studies Vol 30 No 4 Winter 2004 641-

642 402 F ROZSNYAI Krisztina Koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes Prokruszteacutesz aacutegyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest

2010 21 403 A New Public Management elmeacuteleti haacutettereacuteről eacutes gyakorlati alkalmazaacutesaacuteroacutel reacuteszletesen HORVAacuteTH M Tamaacutes

Koumlzmenedzsment Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs 2005 404 A bdquoLes Trente Glorieusesrdquo kifejezeacutes hasznaacutelata mutatja legszembetűnőbben azt a II vilaacuteghaacuteboruacute utaacuteni

időszakot amely a Marshall Terv aacuteltal finansziacuterozott uacutejjaacuteeacutepiacuteteacutes jegyeacuteben telt el gazdasaacutegi eacutes neacutepesseacutegszaacutem

noumlvekedeacutest eredmeacutenyezve Nyugat-Euroacutepaacuteban The Oxford Handbook of Local and Regional Democracy in

Europe (ed John LOUGHLIN Frank HENDRIKS Anders LINDSTROumlM) Oxford University Press 2011 1-3

130

Amerikai Egyesuumllt Aacutellamokban A neoliberalizmus hataacutesa inkaacutebb a decentralizaacutecioacutes

folyamatokban koumlvethető nyomon A helyi-teruumlleti kormaacutenyzaacutes feleacuterteacutekelődeacutese a

decentralizaacutecioacutes iraacutenyzatok eredmeacutenye az 1982-es francia teruumlleti reformok valamint a

skandinaacutev aacutellamokban veacutegrehajtott transzformaacutecioacutes kiacuteseacuterletek A helyi demokraacutecia eacutes a helyi

autonoacutemia jelentőseacutege feleacuterteacutekelődoumltt a demokratikus kormaacutenyzaacutesban az ENSZ eacutes az Euroacutepa

Tanaacutecs teveacutekenyseacutegeacuteben is nyomon koumlvethetőveacute vaacutelt a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes eszmeacutejeacutenek

fejleszteacutese405

A globalizaacutecioacute hataacutesa a kormaacutenyzaacutes formaacutejaacutera eacutes tartalmi vaacuteltozaacutesaacutera neacutezve elvitathatatlan

amely az euroacutepaizaacutecioacute tereacuten is megnyilvaacutenul Az euroacutepai integraacutecioacute elmeacutelyiacuteteacutese egyfajta

vaacutelaszkeacutent foghatoacute fel erre a tendenciaacutera amelynek eredmeacutenyekeacutent a 2000-es eacutevek

meghataacuterozoacute tendenciaacuteja a governance tiacutepusuacute kormaacutenyzaacutes megjeleneacutese Ebben a kormaacutenyzaacutesi

modellben horizontaacutelis szinten a koumlzponti eacutes a helyi kormaacutenyzat koumlzhatalmi jellegű

szervezetei a gazdasaacutegi eacutes a civil eacutelet szervezeteivel egyuumlttműkoumldeacutesben kormaacutenyoznak a

vertikaacutelis szintek koumlzoumltt uacutegyszinteacuten jellemzőveacute vaacutelik a kooperaacutecioacute a szeacuteles eacutertelemben vett

kormaacutenyzaacutes soraacuten szeacuteles eacutertelemben veacuteve megvaloacutesulhat a toumlbbszintű kormaacutenyzaacutes (multi-

level-governance) A toumlbbszintű kormaacutenyzaacutes a nemzeti szint jelentőseacutegeacutenek relativizaacuteloacutedaacutesaacutet

eredmeacutenyezheti feleacuterteacutekelődhet a regionaacutelis eacutes a helyi szint Ennek a folyamatnak lehet

egyfajta koumlvetkezmeacutenye a nemzeti szuverenitaacutes keacuterdeacuteseacutenek felveteacutese a koumlzponti kormaacutenyzat

reacuteszeacuteről

Mind a neoliberalizmus mind pedig a globalizaacutecioacute termeacuteszetszerűleg hataacutest gyakoroltak a

teruumlleti kormaacutenyzaacutes inteacutezmeacutenyrendszereacutere eacutes műkoumldeacuteseacutere egyaraacutent Az Euroacutepai Unioacute

regionaacutelis eacutes teruumlletfejleszteacutesi politikaacutejaacutenak hataacutesa az oumlnkormaacutenyzatok europanizaacuteloacutedaacutesaacutenak

egyik jelentős motivaacuteloacute erejekeacutent jelentkezik

Az oumlnkormaacutenyzatok jelentős vaacuteltozaacuteson mentek keresztuumll az elmuacutelt eacutevtizedekben koumlzhatalmi

funkcioacuteik gyakorlaacutesaacutet alapvetően befolyaacutesolta az előzőekben emliacutetett horizontaacutelis eacutes vertikaacutelis

hatalom aacutetrendeződeacutes406 Napjainkban az euroacutepai integraacutecioacute eacutes a gazdasaacutegi globalizaacutecioacute

erőteljes hataacutest gyakorol a helyi oumlnkormaacutenyzatok funkcioacuteira eacutes demokratikus legitimitaacutesaacutera

Szaacutemos erőfesziacuteteacutes emliacutethető a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg eleacutereacuteseacutere ezek az inteacutezkedeacutesek

egyreacuteszről teruumlleti reformokban oumlltoumlttek testet407 maacutesreacuteszről pedig funkcionaacutelis aacutetalakiacutetaacutesok

toumlrteacutentek peacuteldakeacutent emliacutethető a szolgaacuteltataacutesnyuacutejtaacutes racionalizaacutelaacutesa kuumlloumlnoumlsen az oktataacutes az

405 LOUGHLIN-HENDRIKS-LINDSTROM 2011 1-20 406 SOOacuteS Edit Az oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacuteshozatali mechanizmusa az EU-ban In EU-Integraacutecioacute

Oumlnkormaacutenyzatok Oumlnkormaacutenyzati Szoumlvetseacutegek Tanaacutecsa ndash Nemzetkoumlzi Vaacuterosndasheacutes Megyeigazgataacutesi Szoumlvetseacuteg

Egyesuumllt Aacutellamok Nemzetkoumlzi Fejleszteacutesi Hivatal Budapest 1998 65 407 Szuumlkseacuteges ebben a koumlrben raacutemutatni Finnorszaacuteg Daacutenia Goumlroumlgorszaacuteg peacuteldaacutejaacutera

131

egeacuteszseacuteguumlgy eacutes a szociaacutelis ellaacutetaacutes tereacuten A helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok kiszerződeacuteseacutenek moacutedszere

nem vaacutelt aacuteltalaacutenossaacute csupaacuten az angolszaacutesz aacutellamok eacuteltek doumlntően ezzel a lehetőseacuteggel annak

elleneacutere hogy koumlltseacutegmegtakariacutetaacutest eredmeacutenyezhetett Az is megaacutellapiacutethatoacute hogy a

magaacutenszektorral valoacute egyuumlttműkoumldeacutes lelassult ezzel szemben a civil szektorral valoacute

egyuumlttműkoumldeacutes iraacutent eacuterdeklődeacutes noumlvekedett Neacutehaacuteny euroacutepai orszaacutegban 2007 folyamaacuten

alapvető teruumlleti reformokat hajtottak veacutegre iacutegy Daacuteniaacuteban Finnorszaacutegban Goumlroumlgorszaacutegban

Litvaacuteniaacuteban Lettorszaacutegban jellemzően csoumlkkentetteacutek a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutet A daacuten

reformok a helyi oumlnkormaacutenyzatok oumlsszeolvadaacutesaacutenak koncepcioacutejaacutet vetteacutek alapul408

A teruumlleti reformok egy maacutesik reacuteszeacuteben a telepuumlleacutesek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes taacutemogataacutesaacuteval

kiacutevaacutentak eredmeacutenyeket eleacuterni mint pl Franciaorszaacuteg Sveacutedorszaacuteg maacutes- eacutes maacutes szempontok

alapul veacuteteleacutevel Ez utoacutebbi forma gyorsabb eacutes politikai neacutezőpontboacutel koumlnnyebben

keresztuumllvihetőnek bizonyult A koumlzoumls kiinduloacutepontjuk ezeknek a reformoknak az volt hogy a

nagyobb oumlnkormaacutenyzatok a forraacutesaik egy kisebb reacuteszeacutet keacutenytelenek igazgataacutesi műkoumldeacutesuumlkre

koumllteni Szaacutemos egyuumlttműkoumldeacutesi forma leacutetezik mint a telepuumlleacutesek koumlzoumltti taacutersulaacutes amely

kieacutepiacuteti eacutes műkoumldteti a koumlrnyezetveacutedelmi infrastruktuacuteraacutet az integraacutecioacutes tervezeacutes eacutes szolgaacuteltataacutes

nyuacutejtaacutesa agglomeraacutecioacuteban a szakmai erőforraacutesok eacutes az igazgataacutesi műkoumldeacuteshez szuumlkseacuteges

eszkoumlzoumlk megosztaacutesa mint peacuteldaacuteul az adoacutebeszedeacutes a fejleszteacutes ellenőrzeacutes a beacuterszaacutemfejteacutes a

belső ellenőrzeacutes eacutes az informaacutecioacutetechnoloacutegia

A Koumlzeacutep-kelet-euroacutepai orszaacutegok oumlnkormaacutenyzati rendszereinek szeacutetaproacutezottsaacutega a

demokratikus aacutetalakulaacutesi folyamat eredmeacutenyekeacutent alakult ki az 1990-es politikai oumlsszeomlaacutest

ndash a nemzetkoumlzi irodalomban aacutetmenetet ndash koumlvetően Kuumlloumlnoumlsen fragmentaacutelt rendszer

jellemezte a Csehorszaacutegot Szlovaacutekiaacutet Magyarorszaacutegot eacutes Szloveacuteniaacutet Mindemellett neacutehaacuteny

orszaacuteg mint (volt) Jugoszlaacutevia Lengyelorszaacuteg Bulgaacuteria a szeacutetaproacutezottsaacuteg szempontjaacuteboacutel

kedvező oumlnkormaacutenyzati rendszerrel rendelkezett409 A leginkaacutebb vitatott eacutes legfontosabb

keacuterdeacutes Euroacutepaacuteban a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg nevezetesen a helyi oumlnkormaacutenyzatok optimaacutelis

meacuterete

Szaacutemos teruumlleti jellegű reformot hajtottak veacutegre a ceacuteljuk ezeknek az inteacutezkedeacuteseknek

egyreacuteszről a helyi oumlnkormaacutenyzatok oumlsszeolvasztaacutesa maacutesreacuteszről pedig a szeacutetaproacutezoacutedottsaacutegboacutel

eredő probleacutemaacutek meacuterseacutekleacutese volt ez utoacutebbi szorosan kapcsoloacutedik a taacutersulaacutesokhoz a

408 Ulrik KJAER Ulf HJELMAR Asmus Leth OLSEN (2010) Municipal Amalgamations and the Democratic

Functioning of Local Councils The Case of the Danish 2007 Sructural Reform Local Government Studies

364 569-585 409 Paveł SWIANIEWICZ (2010) If Terrritorial Fragmentation is a Problem is Amalgamation a Solution An East-European

Perspective Local Government Studies 362 183-203 A legfontosabb probleacutema a helyi oumlnkormaacutenyzatok optimaacutelis meacuterete

Euroacutepaacuteban ez a leginkaacutebb vitatott keacuterdeacutes

132

telepuumlleacutesek koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes eacutes partnerseacuteg formaacuteihoz410 Ebből a szempontboacutel

emliacutethetjuumlk kuumlloumlnoumlsen a kelet-neacutemetorszaacutegi reacutegioacute teruumlleti reformjaacutet az 1990-es neacutemet

egyesiacuteteacutest koumlvetően411 Az oumlnkormaacutenyzati reformok azok szaacutemaacutera akik koumlzvetlen koumlzelről

eacuterzeacutekelik szuumlntelen folyamatnak tűnnek412

A vizsgaacutelt tendenciaacutek egy maacutes aspektusboacutel az oumlnkormaacutenyazti rendszerek koumlzoumltti

konvergenciaacutet taacutemasztjaacutek alaacute Eacuteles megkuumlloumlnboumlzteteacutes volt kimutathatoacute a kontinentaacutelis aacutellamok

eacutes az angolszaacutesz jogrendszer sajaacutetossaacutegait hordozoacute aacutellamok oumlnkormaacutenyzati rendszerei koumlzoumltt

ezek a differenciaacutek viszonylagossaacute vaacuteltak Kecső Gaacutebor az angol amerikai eacutes a magyar

oumlnkormaacutenyzat karakterisztikus sajaacutetsaacutegait vizsgaacutelva ideacutezi Game eacutes Wilson angol

oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutet mely a koumlvetkező bdquo(1) a foumlldrajzi eacutes politikai decentralizaacutecioacute egyik

formaacuteja (2) amelyben koumlzvetlenuumll vaacutelasztott tanaacutecs műkoumldik (3) a parlament aacuteltal leacutetrehozva

eacutes annak alaacuterendelve (4) relatiacutev autonoacutemiaacuteval felruhaacutezva amely keretei koumlzoumltt (5)

szolgaacuteltataacutesok szeacuteles koumlreacutet nyuacutejtja (6) a rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute szaacutemtalan eszkoumlz segiacutetseacutegeacutevel

(7) reacuteszben helyi adoacutekboacutel finansziacuterozvardquo413 Maradeacutektalanul egyet lehet eacuterteni azon

aacutellaacutespontjaacuteval hogy az oumlnkormaacutenyzat fogalmaacutenak ezen attribuacutetumai baacutermely kontinentaacutelis

aacutellam oumlnkormaacutenyzati rendszereacutere illeszthetők Az azonos fogalmi jegyek kialakulaacutesaacutet az

angolszaacutesz jogrendszerben eacutes Euroacutepa kontinentaacutelis aacutellamaiban a Chartaacutehoz valoacute csatlakozaacutes

alapozta meg miacuteg a Charta hatoacutekoumlreacutet mutatja hogy a Helyi Hatoacutesaacutegok Nemzetkoumlzi

Egyesuumlleteacutenek (IULA) egy 1993-ban elfogadott deklaraacutecioacuteja valamint a Helyi

Oumlnkormaacutenyzatok Vilaacutegkartaacutejaacutenak eredeti tervezete414 is alapvetően a Charta alapeacuterteacutekeire

eacutepuumll amely tovaacutebbi egyseacutegesiacuteteacutesi folyamatot vaacutelthat ki ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alapelvei

tekinteteacuteben415

A Charta alapelvei alapeacuterteacutekei hatoacutekoumlreacutenek Euroacutepaacuten kiacutevuumlli kiterjeszteacuteseacutere szaacutemos peacutelda

tanulmaacutenyozhatoacute az Orosz Foumlderaacutecioacute teruumlleteacuten416 az Ausztraacutel Helyi Oumlnkormaacutenyzatok

Szoumlvetseacutegeacutenek 1997-es Deklaraacutecioacuteja valamint tanulmaacutenyok szuumllettek toumlbbek koumlzoumltt Albaacutenia

410 Az egyuumlttműkoumldeacutes uacutej formaacuteit kell megemliacutetenuumlnk Franciaorszaacutegban Neacutemetorszaacutegban eacutes Magyarorszaacutegon A

francia eacutes a neacutemet teruumlleti reformokat eacutes funkcionaacutelis reformokat elemzi Vincent HOFFMAN-MARTINOT

Hellmut WOLLMANN (Eds) State and Local Government Reforms in France and Germany Divergence and

Convergence 2006 VS VERLAG FUumlR SOCIALWISSENSCHAFTEN 411 Hellmut WOLLMANN (2010) Territorial Local Reforms in the East German Regional Stats (Laumlnder) Phases

Patterns and Dynamics Local Government Studies 362 251-270 412 Janice MORPHET Modern Local Government SAGE Publications 2008 xi 413 KECSŐ Gaacutebor A helyi oumlnkormaacutenyaztok peacutenzuumlgyi jogi jogaacutellaacutesa A jogaacutellaacutest meghataacuterozoacute joginteacutezmeacutenyek

modelljei a beveacuteteli oldalon Anglia-USA-Magyaroszaacuteg ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute Budapest 2016 43 414 United Nations Centre for Human Settlements (Habitat) World Associations of Cities and Local Authorities

Coordination (Waclac) 25 May 1998 Towards a World Charter of Local Self-Government

httpwwwgdrcorgu-govcharterhtml (20170321) 415 Az oumlnkormaacutenyzati jog fejlődeacuteseacutenek tendenciaacuteit reacuteszletesen elemzeacuteseacutet ld HOFFMAN (2015) 15-38 416 Collection of Articles Local Self-Government and Civic Engagement in Rural Russia

httpdocumentsworldbankorgcurateden841271468759264251pdf283770Local0self0government0RUpdf

133

eacutes Koreai Koumlztaacutersasaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatai eseteacuteben is az alapeacuterteacutekek aacutetveacuteteleacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben417

4 Euroacutepai peacuteldaacutek

A koumlvetkező reacuteszben neacutehaacuteny euroacutepai orszaacuteg peacuteldaacutejaacuten keresztuumll vaacutelnak tanulmaacutenyozhatoacutevaacute

azok az alapvető fejlődeacutesi tendenciaacutek amelyek meghataacuterozoacute jelentőseacutegűek a helyi regionaacutelis

demokraacutecia műkoumldeacutese a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg szempontjaacuteboacutel

Az euroacutepai aacutellamok peacuteldaacutei kivaacutelasztaacutesaacutenak alapjaacutet a szeacuteles koumlrben ismert eacutes alkalmazott

oumlnkormaacutenyzati modellek a taacutersadalmi-gazdasaacutegi koumlrnyezet vaacuteltozaacutesait koumlvető eacutes arra aktiacutevan

reagaacuteloacute meghataacuterozoacute oumlnkormaacutenyzati reforminteacutezkedeacutesek keacutepezteacutek

41 Az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg

A 20 szaacutezad eleji Angliaacuteban ndash Euroacutepaacuteban egyeduumllaacutelloacute moacutedon ndash politikai szempontboacutel erős

szeacuteles felhatalmazaacutessal rendelkező helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldtek Aacuteltalaacutenos jellemző

hogy a koumlzigazgataacutesi szervezetrendszereacuten beluumll az aacutellam eacutes oumlnkormaacutenyzat rigoroacutezus

elhataacuterolaacutesa nem volt eacutes napjainkban sem jellemző oly moacutedon ahogy az a kontinentaacutelis

aacutellamokban eacuterveacutenyesuumll Dekoncentraacutelt szervek hiaacutenyaacuteban a helyi igazgataacutesban az

oumlnkormaacutenyzatok doumlntő szerepet jaacutetszanak Az ultra vires elv korlaacutetozott autonoacutemiaacutet tett

lehetőveacute

Azt is hozzaacute kell azonban tenni az aacuteltalaacutenos jellemzők bemutataacutesakor hogy az Egyesuumllt

Kiraacutelysaacuteg devolutiacutev aacutellam amely oumlsszetett aacutellam ugyan (elkuumlloumlnuumll Anglia Wales Skoacutecia

Eacuteszak-Iacuterorszaacuteg mivel oumlnaacutelloacute toumlrveacutenyhozaacutessal kormaacutenyzaacutessal sajaacutetos oumlnkormaacutenyzati

rendszerrel rendelkeznek) de nem rendelkezik foumlderaacutelis jellemzőkkel418

A viktoriaacutenus helyi oumlnkormaacutenyzaacutes modellje az 1920-as eacutevek oacuteta azonban folyamatos

vaacuteltozaacuteson ment keresztuumll419 az aacutellami szerepkoumlr erősoumldoumltt mind az infrastrukturaacutelis mind

pedig a humaacuten koumlzszolgaacuteltataacutesok tereacuten Az 1940-es eacutevekben kuumlloumlnoumlsen az 1945 utaacuteni

időszakban azonban a helyi oumlnkormaacutenyzatok felelősseacutege a koumlzszolgaacuteltataacutesok tereacuten jelentősen

visszaszorult

417 Ramiz FAZILU European Charter a fundamental document for the organization of local self-government

system httpeuacademicorgUploadArticle2097pdf Chris HIMSWORTH Treaty-Making for Standards of

Local Government The European Charter of Local Self-Government and its Possible Application Beyond

Europe U of Edinburgh School of Law Working Paper No 201124 418 FAacuteBIAacuteN (2012) 47-48 419 Chris HIMSWORTH Local Government in the United Kingdom In Local Government int he Member States

of the European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP Madrid 2012

664

134

Az 1972-es teruumlleti reform abboacutel a szempontboacutel emliacutetendő hogy uacutejraszervezteacutek a megyei

(counties) szintet valamint drasztikusan csoumlkkentetteacutek a keruumlletek (districts) szaacutemaacutet A

teruumlleti reform oumlsszevetve a skandinaacutev aacutellamokban megvaloacutesult teruumlleti inteacutezkedeacutesekkel

leacutenyegesen nagyobb hataacutest fejtett ki420 Ebben az időszakban helyi szinten is jelentősen

erőteljesebb koordinaacutecioacutes szuumlkseacuteglet jelentkezett A nagyobb vaacuterosok oumlnkormaacutenyzatai

fejlesztetteacutek strateacutegiai szemleacuteletuumlket miacuteg az uacutejonnan kialakiacutetott keruumlletek a helyi neacutezőpontot

erősiacutetetteacutek a roumlvidebb taacutevuacute tervezeacutest tartva inkaacutebb szem előtt Az 1980-as eacutevek elejeacuten a

nagyvaacuterosok eacutes a vonzaacuteskoumlrzetuumlkbe tartozoacute szomszeacutedos telepuumlleacutesek a helyi koumlzoumlsseacutegek

szuumlkseacutegleteinek kieleacutegiacuteteacuteseacutere taacutersulaacutesi formaacutekat alkalmaztak A koumlzponti kormaacutenyzat szaacutemaacutera

ez a tiacutepusuacute vaacuteltozaacutes tovaacutebbi fontos fordulatot eredmeacutenyezett a versenyhelyzet kiterjeszteacuteseacutet

eacutes annak erősiacuteteacuteseacutet annak eacuterdekeacuteben hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutesuumlk soraacuten meacuteg

inkaacutebb hateacutekonyabbaacute vaacuteljanak421

Az 1997-et megelőző relatiacuteve hosszuacute időszakban a reformok a helyi oumlnkormaacutenyzatok

hatalmaacutenak eacutes meghataacuterozoacute szerepeacutenek korlaacutetozaacutesaacutera iraacutenyultak Ezek az inteacutezkedeacutesek

eacuterintetteacutek mind a koumlzoumlsseacutegek demokratikus vezeteacuteseacuteben betoumlltoumltt mind pedig az

aacutellampolgaacuterok eacutes az aacutellam koumlzoumltti koumlzvetiacuteteacutesben testet oumlltő oumlnkormaacutenyzati szerepkoumlrt Az ezt

koumlvető reforminteacutezkedeacutesek azonban ndash amint az a keacutesőbbiekben laacutethatoacute ndash ismeacutet az

oumlnkormaacutenyzatok helyi szintű hatalomgyakorlaacutesaacutet alapoztaacutek meg a koordinaacutecioacutes eacutes iraacutenyiacutetoacutei

funkcioacutek gyakorlaacutesaacutenak erőteljesebbeacute teacuteteleacutevel422

Az elsődlegesen azonosiacutethatoacute 1980-1997 koumlzoumltt szakaszban a reformok keacutet fő időszaka

azonosiacutethatoacute Az első a konzervatiacutev kormaacutenyzat idejeacuten vaacutelt nyomon koumlvethetőveacute amely az

oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlreacutenek csoumlkkenteacuteseacutet valamint a koumlzpontboacutel gyakorolt iraacutenyiacutetaacutes

erősiacuteteacuteseacutet ceacutelozta Margaret Thatcher kormaacutenyzaacutesa idejeacuten a New Public Management

filozoacutefiaacutejaacutenak gyakorlati megvaloacutesiacutetaacutesa szolgaacutelta a koumlzszektor hateacutekonysaacutegaacutenak eacutes

hataacutesossaacutegaacutenak erősiacuteteacuteseacutet A moacutedszer aacutetveacutetele a magaacuteban foglalta a teljesiacutetmeacutenyek

meacuterhetőseacutegeacutenek kiterjeszteacuteseacutet423 Ezzel aacutell oumlsszhangban ebben az időszakban a maacutesodik fő

toumlrekveacutes amely 1980 utaacuten jelentkezett amikor is a helyi szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten a helyi

oumlnkormaacutenyzatokat is versenyre koumltelezte a piackeacutepesseacuteg biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben (CCT

Compulsory Competitive Tendering) Az 1983-ban megalapiacutetott Bizottsaacuteg (Audit

Commission) vezette be a koumlzszektor szervezetei teljesiacutetmeacutenyeacutenek meacutereacuteseacutere azt az indikaacutetor-

420 WOLLMANN (2004) 643-646 421 MORPHET (2008) 4 422 MORPHET (2008) xi 423 Ian CHASTON Knowledge Management and Open Innovation in United Kingdom Local Authorities

International Journal of Public Administration 35 2012 248

135

rendszert (KPIs key performance indicators) amely az 1980-as eacutevekben egy monitoring

rendszer műkoumldteteacuteseacutenek alapjaacuteul szolgaacutelt Az 1990-es eacutevek elejeacuten feluumllvizsgaacuteltaacutek majd az

aacutellampolgaacuteri karta (Citizenrsquos Charter) kulcsfontossaacuteguacute elemeacuteveacute vaacutelt424

Az 1979-1997 koumlzoumltti perioacutedus nem kedvezett tehaacutet az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a helyi szintű

demokratikus műkoumldeacutes kiterjeszteacuteseacutenek a szakirodalom bdquooumlnkormaacutenyzat-ellenesrdquo minősiacuteteacutessel

illetett korszakkeacutent tartja nyilvaacuten Az oumlnkormaacutenyzat-ellenes neacutezetek eacutes a fragmentaacutelt

oumlnkormaacutenyzati rendszert elutasiacutetoacute kormaacutenyzati aacutellaacutespont vezetett toumlbbek koumlzoumltt ahhoz hogy

szaacutemos speciaacutelis szervezet vaacutellalt szerepet helyi oumlnkormaacutenyzati programok veacutegrehajtaacutesaacuteban

ebbe a koumlrbe tartoztak a divergaacuteloacute munkacsoportok az uacuten vaacuterosfejleszteacutesi taacutersasaacutegok eacutes a

quango-k Az 1990-es eacutevek koumlzepeacutere a helyi oumlnkormaacutenyzatok teret vesztettek megtorpant

majd visszaesett az oumlnkormaacutenyzati beruhaacutezaacutesok araacutenya425

Az angolszaacutesz tiacutepusuacute jogfejlődeacutesben az oumlnkormaacutenyzati rendszer alkotmaacutenyos helyzeteacutenek

megiacuteteacuteleacutese feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutenek meghataacuterozaacutesa hosszuacute időn keresztuumll az ultra vires elven

alapult A helyi oumlnkormaacutenyzat bdquoalkotmaacuteny aacuteltal leacutetrehozott szervrdquo ugyanakkor hozzaacute kell

tenni hogy az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg nem rendelkezik chartaacutelis alkotmaacutennyal iacutegy az

oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben sem eacuterveacutenyesuumllhet alkotmaacutenyi rendelkezeacutes Mivel

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi szervezet sem leacutetezik eacuteppen ezeacutert az alkotmaacutenyos veacutedelem sem

eacutertelmezhető Oumlroumlkseacutegkeacutent eacutertelmezhető a hosszuacute időn aacutet eacuterveacutenyesuumllő alapelv a vires eacutes az

ultra vires a helyi oumlnkormaacutenyzatokban Az elv eacuterveacutenyesuumlleacutese az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban a rule

of law koumlvetelmeacutenyeacutenek valoacute megfeleleacutest szolgaacutelja amennyiben a koumlztestuumlletek csak azokban

az uumlgyekben jaacuterhatnak el amelyek veacutegzeacuteseacutere toumlrveacutenyes felhatalmazaacutessal rendelkeznek

Minden alkalommal szuumlkseacuteges volt azonosiacutetani hogy milyen felhatalmazaacutes biztosiacutetja az

inteacutezkedeacutes lehetőseacutegeacutet426

Az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes szerepeacutenek megeacuterteacuteseacutehez a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai

Chartaacutejaacutehoz valoacute csatlakozaacutessal oumlsszefuumlggő vita majd az 1997-es elfogadaacutesa adott alapot

Habaacuter a Charta nem biztosiacutet teljes szabadsaacutegot a helyi oumlnkormaacutenyzati cselekveacutesre azonban

megaacutellapiacutethatoacute hogy szimbolikus helyet foglalt el az 1980-as 1990-es eacutevekben a koumlzponti

kormaacutenyzat eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok viszonyaacutenak megiacuteteacuteleacuteseacuteben427 A Chartaacuteban foglalt

felteacutetelek alapelvek koumltelező erővel biacuternak azokban az orszaacutegokban amelyek ratifikaacuteltaacutek

Ezen alapelvek alapvető koumlvetelmeacutenyek koumlzoumltt nevesiacuteti Morphet az

424 CHASTON (2012) 248 425 MORPHET (2008) 4 426 MORPHET (2008) 38 427 MORPHET (2008) 38-39

136

(1) oumlnkormaacutenyzatisaacutegot azaz valamennyi helyi oumlnkormaacutenyzat felelős legyen a helyi

koumlzuumlgyek leacutenyegi reacuteszeacutenek az inteacutezeacuteseacuteeacutert a helyi lakossaacuteg eacuterdekeacuteben

(2) a legalitaacutest azaz a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogait alkotmaacutenyban vagy toumlrveacutenyben kell

elismerni

(3) a bevonaacutes elveacutet azaz a hataacuteskoumlroumlket elsődlegesen a helyi oumlnkormaacutenyzatokra kell

telepiacuteteni lehetseacuteges regionaacutelis szervekre is amennyiben ilyen szervek leacuteteznek

(4) hataacuteskoumlroumlk szabad gyakorlaacutesa azaz a helyi oumlnkormaacutenyzatok szabadon cselekedhetnek a

jog aacuteltal meghataacuterozott keretek koumlzoumltt a szubszidiaritaacutes elve alapjaacuten az aacutellampolgaacuterokhoz

legkoumlzelebbi szinten a helyi oumlnkormaacutenyzatokkal minden olyan uumlgyben egyeztetni kell amely

koumlzvetlenuumll eacuterinti őket azonban kiacutevuumll esnek a konkreacutet hataacuteskoumlruumlkoumln

(5) a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes gyakorlaacutesa vaacutelasztott helyi keacutepviselők uacutetjaacuten akiknek megfelelő

keacutepzeacutest kell biztosiacutetani eacutes peacutenzuumlgyi ellenszolgaacuteltataacutest hogy teljesiacuteteni tudjaacutek demokratikus

koumltelezettseacutegeiket

(6) az oumlnkormaacutenyzatok szerepe a veacutegrehajtaacutes tereacuten ahhoz hogy keacutepesek legyenek ellaacutetni a

vaacutelasztoacutek aacuteltal raacutejuk biacutezott feladatokat a helyi oumlnkormaacutenyzatoknak rendelkezniuumlk kell

veacutegrehajtoacute szervekkel eacutes a szemeacutelyzet alkalmazaacutesaacuteban fuumlggetlennek kell lenniuumlk

(7) forraacutesok olyan meacuterteacutekű peacutenzuumlgyi forraacutesokat kell a helyi oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere

bocsaacutetani hogy keacutepesek legyenek ellaacutetni feladataikat A helyi oumlnkormaacutenyzatok forraacutesai

lehetnek adoacutek vagy taacutemogataacutesok Gondoskodni kell a forraacutesok egyenletes elosztaacutesaacuteroacutel

megfelelő peacutenzuumlgyi kiegyenliacutető rendszer műkoumldteteacuteseacuteről a gyengeacutebb teljesiacutetőkeacutepesseacutegű

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

(8) folyamatos ellenőrzeacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutese abboacutel a szempontboacutel

ellenőrizhető hogy az megfelel-e a jogszerűseacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek a ceacutelszerűseacutegi ellenőrzeacutesre

nem terjed ki

(9) a helyi oumlnkormaacutenyzatok veacutedelme a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogosultak biacuteroacutesaacuteghoz fordulni

eacuterdekeik veacutedelme eacuterdekeacuteben

(10) egyuumlttműkoumldeacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatoknak keacutepeseknek kell lenniuumlk az

egyuumlttműkoumldeacutesre maacutes oumlnkormaacutenyzatokkal eacutes amennyiben jogszabaacutely ezt lehetőveacute teszi maacutes

orszaacutegok oumlnkormaacutenyzataival is

(11) hataacuterok a helyi oumlnkormaacutenyzatok hataacuterait nem lehet megvaacuteltoztatni a helyi

oumlnkormaacutenyzattal valoacute előzetes konzultaacutecioacute neacutelkuumll

Miutaacuten a brit kormaacuteny alaacuteiacuterta a Chartaacutet az abban foglalt elvek toumlbb moacutedon is megvaloacutesultak

elsősorban a 2000-es helyi oumlnkormaacutenyzati toumlrveacutenyben foglaltakkal ennek elleneacutere eacuteppen a

toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyokra tekintettel a Charta az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg jogrendszereacuteben

137

meacuterseacutekelt hataacutest fejt ki Baacuter az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa meacuteg tovaacutebbi leacutepeacuteseket tett ndash

Morphet szerint ndash szuumlkseacutegesseacute428 Az előny ami a Chartaacuteban valoacute tagsaacutegboacutel szaacutermazik

egyreacuteszről abban nyilvaacutenul meg hogy az Euroacutepa Tanaacutecs az emberi jogok eacutes a demokratikus

oumlnkormaacutenyzatok taacutemogatoacuteja maacutesreacuteszről a helyi oumlnkormaacutenyzat mint eacuterteacutek amely a

koumlzoumlsseacutegek helyi demokratikus vezeteacuteseacutet eacutes a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet biztosiacutetja A Charta

harmadreacuteszt őrzi azokat az elveket amelyeket maacuter a helyi demokraacutecia angol rendszere is

kifejez A Charta valamennyi rendelkezeacutese koumltelező az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegra azonban a

jogrendbe valoacute direkt aacutetuumllteteacuteseacutere kuumlloumln ezzel oumlsszefuumlggeacutesben toumlrveacuteny megalkotaacutesaacutera nem

keruumllt sor A Charta inkorporaacutecioacutejaacutenak szuumlkseacutegesseacutege is felvetődoumltt maacuter az utoacutebbi

időben429Iacutegy a biacuteroacutei gyakorlatban nemzetkoumlzi szerződeacuteskeacutent eacutertelmezeacutest segiacutető szerepet

jaacutetszik

A Munkaacutespaacuterti kormaacuteny 1997-es hatalomra jutaacutesaacuteval a helyi oumlnkormaacutenyzatok

bdquomodernizaacutecioacutesrdquo programja vette kezdeteacutet A kormaacutenyzat szigoruacute teljesiacutetmeacuteny-

meghataacuterozaacutesra eacutes ellenőrzeacutesre iraacutenyuloacute koumltelezettseacuteget roacutett az oumlnkormaacutenyzatokra Toumlbb feheacuter

koumlnyv eacutes konzultaacutecioacutes jelenteacutes megjeleneacuteseacutet koumlvetően keruumllt sor az 1999 eacutevi eacutes a 2000 eacutevi

helyi oumlnkormaacutenyzati toumlrveacutenyek kiadaacutesaacutera Az oumlnkormaacutenyzati rendszer meguacutejiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute

jogalkotaacutes legfontosabb rendelkezeacutesei az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutere vonatkozoacutean a

koumlvetkezőkben oumlsszegezhetők (1) Biztosiacutetani kell hogy a testuumlletek politikai doumlnteacuteshozatali

eljaacuteraacutesai hateacutekonyak aacutetlaacutethatoacutek eacutes elszaacutemoltathatoacutek legyenek (2) folyamatos fejleszteacutesre kell

toumlrekedni a felelősseacutegi koumlruumlkben nyuacutejtott szolgaacuteltataacutesok hateacutekonysaacutegaacutenak eacutes minőseacutegeacutenek

javiacutetaacutesaacuteban (3) a helyi koumlzoumlsseacutegeket aktiacutevan be kell vonni eacutes elkoumltelezetteacute kell tenni a helyi

doumlnteacuteshozatalban eacutes a doumlnteacutesek veacutegrehajtaacutesaacuteban (4) a helyi oumlnkormaacutenyzatok rendelkezzenek

a szuumlkseacuteges hataacuteskoumlroumlkkel ahhoz hogy egyuumltt tudjanak műkoumldni maacutes szervezetekkel annak

biztosiacutetaacutesban hogy a forraacutesok hateacutekonyan keruumlljenek felhasznaacutelaacutesra az oumlnkormaacutenyzati

hataacuteskoumlrbe tartozoacute joacuteleacutet fejleszteacuteseacuteben430

A teljesiacutetmeacutenyeacuterteacutekeleacutes 1990-es eacutevekben toumlrteacutent uacutejraeacuterteacutekeleacuteseacutet koumlvetően 2000 aacuteprilisaacutetoacutel

eacuterveacutenyesuumllt az uacuten Best Value rendszere amely hateacutekony műkoumldeacutest folyamatos fejleszteacutest

vaacutert el a helyi oumlnkormaacutenyzatoktoacutel a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok tereacuten431 A bevezeteacutes egyfajta

szolgaacuteltataacutesi paradigmaacutet is jelentett ez vaacuteltotta fel a CCT rendszereacutet A rendszer fogadtataacutesa

eacutes műkoumldteteacutes probleacutemaacutei miatt a kormaacutenyzat gyors vaacuteltaacutesra keacutenyszeruumllt teret engedve az uacuten

Comprehensive Performance Assessments (CPAs) rendszereacutenek amely leacutenyegesen

428 MORPHET (2008) 38 429 HIMSWORTH (2012) 668-669 430 MORPHET (2008) 6 431 Local Government Act 1999 httpwwwlegislationgovukukpga199927contents

138

egyseacutegesebb eacutes koherensebb teljesiacutetmeacutenyeacuterteacutekeleacutest tett lehetőveacute a koumlzszolgaacuteltataacutesok

fejleszteacutese tereacuten A CPA kifejezett ceacutelja az volt hogy a jobban teljesiacutető oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera nagyobb szabadsaacutegot biztosiacutetson a joumlvőbeni koumlzpolitikai ceacutelok meghataacuterozaacutesaacuteban

Ugyanakkor a gyengeacutebben teljesiacutetők eseteacuteben a rendszer aacutellami beavatkozaacutest tett lehetőveacute

veacutegső soron pedig sor keruumllhetett az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlrből toumlrteacutenő elvonaacutesra is432 Hozzaacute

kell tenni azonban hogy az előzőekben hivatkozott meacutereacutesi eacuterteacutekeleacutesi rendszerek a koumlzponti

iraacutenyiacutetaacutes erőteljes befolyaacutesaacutet biztosiacutetottaacutek433 Az uacutej koumlzmenedzsment iraacutenyzat is elsősorban a

hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyrendszereacutet tartotta szem előtt A legfontosabb ceacutelkitűzeacutesek koumlzoumltt

szerepelt az aacutellam szerepeacutenek csoumlkkenteacutese a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten a

versenyszfeacuteraacuteban eacuterveacutenyesuumllő moacutedszerek alkalmazaacutesa az aacutellami koumlzfeladatok tereacuten a

teljesiacutetmeacuteny-menedzsment (Total Quality Management) eszkoumlzeinek hasznaacutelata Az iraacutenyzat

euroacutepai koumlvetői koumlzeacute tartozott maacuter a kezdetekkor Sveacutedorszaacuteg eacutes Hollandia azonban maacutes

euroacutepai orszaacutegok is koumlvetteacutek ceacutelkiűzeacuteseiket eacutes moacutedszereiket434

A reformfolyamatokat eacuterteacutekelve oumlsszesseacutegeacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy Angliaacuteban folyamatos eacutes

fokozatos elmozdulaacutes volt tapasztalhatoacute a mind nagyobb eacutes nagyobb oumlnkormaacutenyzati egyseacutegek

eacutes a fokozottabb koumlzponti ellenőrzeacutes eacutes a kevesebb helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg feleacute435

A 2008-as peacutenzuumlgyi vaacutelsaacuteg nem hagyta eacuterintetlenuumll a hely oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi-

gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutet sem A 2010-ben hatalomra keruumllt konzervatiacutev-liberaacutelis demokrata

koaliacutecioacutes kormaacutenyzat az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban bejelentette az Audit Bizottsaacuteg megszűneacuteseacutet

amely a CPA megszűneacuteseacutet is eredmeacutenyezte Az oumlnkormaacutenyzatok koumlzponti forraacutesainak

leacutenyeges csoumlkkenteacuteseacutere is sor keruumllt (a 2010-2015 koumlzoumltt mintegy 26 -kal csoumlkkentette a

koumlzponti kormaacutenyzat a helyi oumlnkormaacutenyzatok forraacutesait)436 Mindez illeszkedett a kormaacutenyzati

politika homloktereacuteben aacutelloacute bdquoBig Societyrdquo koncepcioacutejaacuteba A koncepcioacute helyi koumlzoumlsseacutegekkel

kapcsolatos legfontosabb ceacutelja hogy erőteljesebb hatalmat eacutes toumlbb lehetőseacutegeket biztosiacutetsanak

szaacutemukra valamint a koumlzoumlsseacutegi szerveződeacutesek uacutej generaacutecioacutejaacutet teremtseacutek meg eacutes a helyi

koumlzoumlsseacutegek joacuteteacutekonysaacutegi szervezetek nagyobb suacutellyal tudjanak reacuteszt venni a koumlzoumlsseacutegi

432 CHASTON (2012) 249 433 MORPHET (2008) 9 434 David OSBORNE ndash Peter HUTCHINSON A kormaacutenyzaacutes aacutera Hateacutekonyabb koumlzszolgaacuteltataacutesok megszoriacutetaacutesok

idejeacuten Alinea Kiadoacute ndash IFUA Horvaacuteth amp Partners 2006 Ezen operatiacutev inteacutezkedeacuteseket a koumlvetkezőkeacuteppen

azonosiacutetottaacutek 1 bdquoBoumllcsebb kapacitaacutestervezeacutesrdquo 2 bdquoKonszolidaacutecioacuterdquo 3 bdquoA helyes meacuteretre igaziacutetaacutesrdquo 4

bdquoVersenyezteteacutessel vaacutesaacuteroljunk szolgaacuteltataacutesokatrdquo 5 bdquoA teljesiacutetmeacutenyt jutalmazzuk ne a joacute szaacutendeacutekotrdquo 6 bdquoAz

uumlgyfelek jobb kiszolgaacutelaacutesardquo 7 bdquoNe fogadjuk el a bizalmatlansaacutegot ndash szuumlntessuumlk meg aztrdquo 8 bdquoRugalmas

műkoumldeacutes az elszaacutemoltathatoacutesaacuteg megteremteacutese eacuterdekeacutebenrdquo 9 bdquoEllenseacuteg helyett tegyuumlk szoumlvetseacutegesseacute a

koumlzigazgataacutestrdquo 10 bdquoJobban szervezett munkafolyamatokrdquo 435 Colin COPUS Neither Local Nor Government In Territoral Consolidation Reforms in Europe (Ed Pael

SWIANIEWICZ) Local Government and Public Service Refrom Initiative Budapest 2010 21 436 CHASTON (2012) 250

139

koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban Radikaacutelis hataacuteskoumlri devoluacutecioacutet valoacutesiacutetanak meg amely

a koumlzponti kormaacutenyzattoacutel a helyi koumlzoumlsseacutegek feleacute iraacutenyul Ehhez kapcsoloacutedik a nagyobb

gazdasaacutegi autonoacutemia biztosiacutetaacutesa a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera valamint az aacuteltalaacutenos

felhatalmazaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacutese437 Ezen toumlrekveacutesekkel oumlsszhangban keruumllt benyuacutejtaacutesra az

oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacutet eacutes a funkcioacuteit illetően leacutenyegi moacutedosiacutetaacutesokat tartalmazoacute

toumlrveacutenyjavaslat 2011-ben438 amely nagyobb szabadsaacutegot garantaacutel a helyi hatoacutesaacutegok eacutes

koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera Magaacuteban foglalja a helyi oumlnkormaacutenyzatok aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlreacutenek

biztosiacutetaacutesaacutet a koumlzoumlsseacuteg jogaacutet arra hogy megtaacutemadja a szaacutemaacutera seacuterelmes inteacutezkedeacuteseket

valamint a koumlzoumlsseacutegi vagyon megszerzeacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet Az ultra vires rendszert iacutegy egy

korlaacutetozott generaacutelklauzula modell vaacuteltotta fel Uacutej szabaacutelyokat is bevezet a helyi adoacuteval

kapcsolatos neacutepszavazaacutesra amikor az oumlnkormaacutenyzat tuacutelzott meacuterteacutekű adoacutet vet ki valamint

erősiacuteti a maacutes uumlgyekben tarthatoacute neacutepszavazaacutesokra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutest439 Az aacuteltalaacutenos

felhatalmazaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben megjegyzendő hogy egy uacutej aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutest roumlgziacutet a

toumlrveacuteny amennyiben az oumlnkormaacutenyzat baacutermit megtehet amit az egyeacuten aacuteltalaacuteban megtehet440

42 Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg

A neacutemet szoumlvetseacutegi alkotmaacuteny (Dutsche Bundesakte ndash DBA) 1815 juacutenius 8-aacuten keruumllt

elfogadaacutesra amely neacutemet szuvereacuten aacutellamok ndash fejedelmek eacutes szabad vaacuterosok ndash koumlzoumltt leacutetrejoumltt

nemzetkoumlzi szerződeacutesnek minősuumllt keretet adva a belső aacutellamjogi berendezkedeacutes

fejlődeacuteseacutenek A BDA elősegiacutetette ily moacutedon a polgaacuteri fejlődeacutest amely egyebek koumlzoumltt a

koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok megerősoumldeacuteseacutet is magaacuteval hozta A koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzatok ilyen

tiacutepusuacute fejlődeacuteseacutere hatott toumlbbek koumlzoumltt a francia minta441 A toumlrteacutenelmi hagyomaacutenyokat

tekintve az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegban stabil alapokon nyugszik

a generaacutelis felhatalmazaacuteson alapuloacute kontinentaacutelis oumlnkormaacutenyzati modellt koumlveti E ponton

elegendő csupaacuten utalni a 19 szaacutezad toumlrveacutenyhozaacutesi aktusaira az 1808 porosz vaacuterosi toumlrveacutenyre

(Staumldteordnung) majd az ezt koumlvető kuumlloumlnoumlsen a vaacuterosok jogaacutellaacutesaacutet megaacutellapiacutetoacute

toumlrveacutenyhozaacutesi aktusokra Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg eacuterveacutenyre jutaacutesaacuteban meghataacuterozoacute szerepet

437 Building the Big Society

httpswwwgovukgovernmentuploadssystemuploadsattachment_datafile78979building-big-society_0pdf

(20160521) 438 Localism Bill 2010-11 Localism Act 2011 15th November 2011 439 Localism Bill Local government and community empowerment [Bill No 126 of 2010-11] RESEARCH

PAPER 1102 11 January 2011 httpresearchbriefingsparliamentukResearchBriefingSummaryRP11-02

(2016 05 22) 440 Localism Act 2011 Chapter I General powers of authorities Art 1 Local authorityrsquos general power of

competence Par (1) A local authority has power to do anything that individuals generally may do

httpwwwlegislationgovukukpga201120part1chapter1enacted 441 RUSZOLY Joacutezsef Euroacutepa alkotmaacutenytoumlrteacutenete Puumlski Kiadoacute Budapest 2005 311-312

140

jaacutetszottak a vaacuterosok amelyek szeacuteles koumlrben rendelkeztek statuacutetum-alkotaacutesi joggal ezaacuteltal a

helyi taacutersadalmi viszonyok szabaacutelyozaacutesaacuteban alapvető szerepet toumlltoumlttek be442

Megjegyzeacutesre eacuterdemes ugyanakkor hogy az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute jogalkotaacutesi

hataacuteskoumlr az idők folyamaacuten mindig is a tartomaacutenyokat illette meg A II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően

valamennyi tartomaacuteny sajaacutet helyi oumlnkormaacutenyzati jogaacutellaacutesi toumlrveacutenyt fogadott el majd a neacutemet

Grundgesetz is meghagyta a tartomaacutenyok hataacuteskoumlreacuteben a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutenak

szabaacutelyozaacutesaacutet A Grundgesetz aacuteltal roumlgziacutetett foumlderaacutelis rendszerben a tartomaacutenyok (Laumlnder)

politikai eacutes igazgataacutesi szempontboacutel kiemelkedő szerepet toumlltenek be Teruumlletileg koumlruumllhataacuterolt

politikai egyseacutegek amelyek alkotmaacutenyban roumlgziacutetett feladatokat laacutetnak el A helyi

oumlnkormaacutenyzatok ndash teruumlleti (Kreise) eacutes koumlzoumlsseacutegi (Gemeinden) szinten szerveződoumltt keacutetszintű

oumlnkormaacutenyzati rendszer reacuteszekeacutent ndash hagyomaacutenyosan erős politikai jogalkotaacutesi eacutes

koumlzszolgaacuteltataacutesi funkcioacutek gyakorlaacutesaacuteval jaacutetszanak szerepet a helyi kormaacutenyzaacutesban Az

oumlnkormaacutenyzaacutes a Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegban is az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elveacuten alapul

amely az 1808 eacutevi porosz oumlnkormaacutenyzati toumlrveacutenyre vezethető vissza Az 1949 eacutevi Szoumlvetseacutegi

Alkotmaacutenyban roumlgziacutetettek szerint a telepuumlleacuteseket kisebb meacuterteacutekben a megyeacuteket megilleti az a

jog hogy sajaacutet felelősseacuteguumlkre valamennyi a helyi koumlzoumlsseacutegek szaacutemaacutera meghataacuterozoacute uumlggyel

foglalkozzanak jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt443

A Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegban az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes rendszereacutenek kieacutepiacuteteacutese a

tartomaacutenyok kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlre iacutegy egyseacuteges oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes nem joumlhetett leacutetre

minden tartomaacuteny maga alakiacutetja ki az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutesi szervezeteacutet A neacutemet

Alaptoumlrveacuteny444 a termeacuteszetjogi megkoumlzeliacuteteacutest neacutelkuumlloumlzi az alapjogi szemleacutelet helyett az

inteacutezmeacutenyi garanciaacutekra helyezi a hangsuacutelyt azzal hogy az oumlnkormaacutenyzatok az aacutellamszervezet

reacuteszei az Alaptoumlrveacuteny aacuteltal konstituaacutelt decentralizaacutelt koumlzigazgataacutesi szervezetrendszerkeacutent445

Az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelmeacutevel kapcsolatban meghataacuterozoacute hogy nem csupaacuten a

tartomaacutenyi alkotmaacutenyok biztosiacutetjaacutek hanem a neacutemet Alaptoumlrveacuteny is alkotmaacutenyosan veacutedett

hataacuteskoumlri csoportokroacutel rendelkezik amennyiben az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz fordulhatnak ezek

seacuterelme eseteacuten446 Speciaacutelis jogveacutedelmi eszkoumlz az oumlnkormaacutenyzati alapjogi panasz amelyet

szinteacuten az Alaptoumlrveacuteny nevesiacutet447

442 A neacutemet vaacuterosok statuacutetum-alkotaacutesi jogaacuteroacutel reacuteszletesen Eberhard ISENMANN Gesetzgebung und

Gesetzgebungsrecht spaumltmittelalterlicher deutscher Staumldte In Zeitschrift fuumlr historische Forschung 28 Bd

2001 Heft 1 1-94 Heft 2 161-261 443 Grundgesetz fuumlr die Bundesrepublik Deutschland II Der Bund und die Laumlnder Artikel 28

httpswwwbundestagdebundestagaufgabenrechtsgrundlagengrundgesetzgg_02245124 444 WOLLMAN (2004) 651 445 FAacuteBIAacuteN (2012) 20-21 446 Grundgesetz 28 (2) 447 Grundgesetz 93 (1) 4b)

141

Az oumlnkormaacutenyzatok generaacutelis felhatalmazaacutesa a feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesaacutera valamint

az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlkben valoacute eljaacuteraacutes lehetőseacutege eacutes koumltelezettseacutege ndash nemzetkoumlzi

oumlsszehasonliacutetaacutesban is ndash szeacuteleskoumlrű autonoacutemiaacutet biztosiacutetanak az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a

helyi koumlzuumlgyek szabaacutelyozaacutesaacuteban eacutes igazgataacutesaacuteban Baacutermilyen uumlgy helyi jellege megalapozza a

helyi oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlreacutet ily moacutedon a helyi oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlre nem

specifikaacutelhatoacute Korlaacutetozaacutes csak a jogalkotaacutes uacutetjaacuten delegaacutelt hataacuteskoumlroumlk eseteacuteben eacuterveacutenyesuumll A

Szoumlvetseacutegi Alkotmaacuteny azt is roumlgziacuteti hogy a foumlderaacutelis szervek nem leacutetesiacutethetnek sajaacutet

feladataik ellaacutetaacutesaacutera regionaacutelis vagy helyi szintű szervezeti egyseacutegeket iacutegy aacutellhat el az a

helyzet hogy a foumlderaacutelis eacutes a tartomaacutenyi szintű szervek oumlsszes feladat-eacutes hataacuteskoumlreacutenek 70-

80-ban a helyi oumlnkormaacutenyzatok laacutetjaacutek el a veacutegrehajtoacute funkcioacutet

Az 1960-as eacutes 1970-es eacutevek megyei eacutes tartomaacutenyi szinten veacutegrehajtott teruumlleti reformjai az

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutenak drasztikus csoumlkkenteacutese a szeacuteles hataacuteskoumlrrel felruhaacutezott

politikailag elszaacutemoltathatoacute teruumlleti szint megerősoumldeacuteseacutet eredmeacutenyezteacutek A kuumlloumlnboumlző szintű

teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok szerves reacuteszei egy taacutergyalaacutesos egyuumlttműkoumldeacutesen alapuloacute

doumlnteacuteshozatali rendszernek amelyben nem a hierarchikus kapcsolatok eacutes az ellenőrzeacutes

dominaacutelnak448 Azt is hozzaacute kell azonban tenni hogy a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok elsődlegesen

funkcionalitaacutesukban eacutelveznek autonoacutemiaacutet hiszen a koumlltseacutegveteacutesi forraacutesokroacutel valamint azok

megosztaacutesaacuteroacutel a foumlderaacutelis toumlrveacutenyhozaacutes rendelkezik

Az 1990-es eacutevek modernizaacutecioacutes toumlrekveacutesei keacutet iraacutenyban is jelentkeztek Alapvetően a neacutemet

uacutejraegyesiacuteteacutes hataacuterozta meg ezeket a folyamatokat hiszen az uacutej tartomaacutenyok igen erőteljes

taacutemogataacutest igeacutenyeltek Emellett erősoumldoumltt a reacuteszveacuteteli demokraacutecia lehetőseacutege kuumlloumln kiemeleacutest

eacuterdemel a koumltelező uumlgydoumlntő helyi neacutepszavazaacutesok bevezeteacutese Ezen tuacutel a polgaacutermesterek

jogaacutellaacutesa is megerősoumldoumltt mind politikai mind pedig igazgataacutesi szempontboacutel449

Ebben az időszakban az uacutej koumlzmenedzsment aacuteltal inspiraacutelt reforminteacutezkedeacutesek eredmeacutenyekeacutent

szerkezeti vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be A New Public Management iraacutenyzata Euroacutepa egyes

orszaacutegaiban az 1970-es 1980-as eacutevekben rendelkezett eacuterzeacutekelhető hataacutessal Neacutemetorszaacutegban

azonban hosszuacute időn keresztuumll nem volt tapasztalhatoacute ilyen inspiraacutecioacute a koumlzszolgaacuteltataacutesok

tereacuten hiszen maacuter koraacutebban gyakorlattaacute vaacutelt az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal nyuacutejtott helyi

koumlzszolgaacuteltataacutesokban a piaci elemek meghonosiacutetaacutesa valamint a kiszervezeacutes Az uacutej

koumlzmenedzsment iraacutenyzat egyes elemeinek eacuterveacutenyesiacuteteacutese nem aacutellt oumlsszhangban a Max

Weber-i modell koraacutebbi komponenseivel

448 BENZ ndash MEINCKE (2006) 63 449 A keacuterdeacutesről oumlsszefoglaloacutean Hellmut WOLLMANN Territorial Local Level Reforms in the East German

Regional States (Laumlnder) Phases Patterns and Dynamics Local Government Studies Vol 36 No 2 251ndash270

April 2010

142

Az NPM koumlzvetlen hataacutesa kimutathatoacute az oumlnkormaacutenyzati tulajdonban leacutevő koumlzszolgaacuteltatoacute

szervezetek privatizaacutecioacutejaacuteban valamint egyes teljesiacutetmeacuteny-management elemek

hangsuacutelyosabbaacute teacuteteleacuteben Ez a folyamat azonban Neacutemetorszaacutegban ben elsődlegesen az

oumlnkormaacutenyzati tulajdon megszuumlnteteacuteseacutevel magaacutentulajdonba adaacutesaacuteval jaacutert hanem azzal hogy

a koumlzepes eacutes nagyobb vaacuterosokban a koraacutebban koumlzjogi jogalanynak minősuumllt koumlzvaacutellalatokat a

kereskedelmi jog szerinti gazdasaacutegi taacutersasaacuteggaacute szervezteacutek aacutet iacutegy azok iraacutenyiacutetaacutesaacutet nem koumlzjogi

alapon hanem magaacutenjogi tulajdonosi jogkoumlrben laacutetjaacutek el Kuumlloumln figyelmet kapott toumlbbek

koumlzoumltt a folyamatban a nyereseacutegorientaacutelt koumlzjogi szervek műkoumldeacutese az innovaacutecioacute bevezeteacutese

a hateacutekonysaacuteg kiterjeszteacutese a verseny aacuteltal az erőteljes fogyasztoacutei orientaacutecioacute a

koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteban a minőseacuteg koumlzeacuteppontba aacutelliacutetaacutesa valamint a gazdasaacuteg

szereplőivel valoacute egyuumlttműkoumldeacutesek (public private partnership)450

Neacutemetorszaacutegban az 1990-es eacutevekben az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes tereacuten a koumlzigazgataacutesi

reformokkal azonos fogalommaacute vaacutelt a Neues Steuerungsmodell (NSM) Az oumlnkormaacutenyzati

szervezetrendszer eacutes igazgataacutesi munka egyseacutegesiacuteteacuteseacutet ceacutelzoacute teruumlletkoumlzi egyuumlttműkoumldeacutes

koordinaacutelaacutesaacutera leacutetrehozott szervezet a Kommunale Gemeinschaftsstelle fuumlr

Verwaltungsvereinfachnung (KGSt) azonosiacutetotta az oumlnkormaacutenyzati rendszer műkoumldeacutesi

eleacutegtelenseacutegeit uacutegymint (1) hateacutekonysaacutegi hiaacutenyossaacuteg (2) strateacutegiahiaacuteny (3) vezeteacutesbeli

hiaacutenyossaacutegok (4) vonzerőhiaacuteny (5) legitimitaacuteshiaacuteny A hiaacutenyossaacutegok megszuumlnteteacuteseacutere a

koumlvetkező javaslatok szuumllettek (1) a vaacutellalkozaacutesokeacutehoz hasonloacute decentralizaacutelt vezeteacutesi eacutes

szervezeti struktuacutera kialakiacutetaacutesa (2) output vezeacuterleacutes meghonosiacutetaacutesa az uacutej szervezeti struktuacutera

aktivaacutelaacutesa verseny reacuteveacuten A moacutedszereket elsődlegesen az oumlnkormaacutenyzatok alkalmaztaacutek a

koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesa tereacuten451

Az oumlnkormaacutenyzati rendszerben a telepuumlleacutesi szint mellett egy maacutesodik szint is műkoumldik amely

keruumlleti szintkeacutent (Kreise Landkresise) azonosiacutethatoacute emellett neacutehaacuteny tartomaacutenyban

kuumlloumlnboumlző formaacutecioacuteban oumlnkormaacutenyzati egyesuumlleacutesek taacutersulaacutesok keacutepeznek kuumlloumln szintet

Oumlnkormaacutenyzati formaacutecioacutenkeacutent elteacuterő eacuterdekszoumlvetseacutegek is alakultak amelyek biztosiacutetjaacutek az

oumlnkormaacutenyzatok befolyaacutesaacutet a szoumlvetseacutegi toumlrveacutenyhozaacutesban eacutes euroacutepai unioacutes szinten is

kuumlloumlnoumlsen a Reacutegioacutek Bizottsaacutegaacuteban

A Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutet az elsőkeacutent

alaacuteiacuteroacute aacutellamok koumlreacuteben ratifikaacutelta fenntartaacutes neacutelkuumll 1987 maacutejusaacuteban A Charta a szoumlvetseacutegi

jog reacuteszeacuteveacute 1988 szeptembereacuteben vaacutelt alapelveiben azoacuteta alkalmazandoacute a jogalkotaacutesban eacutes a

450 BENZ ndash MEINCKE (2006) 64-65 451 F ROZSNYAI (2010) 21-25

143

jogalkalmazaacutesban452 Ellentmondaacutes abboacutel szaacutermazhat hogy a Charta a szoumlvetseacutegi jog reacutesze

miacuteg az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute jogalkotaacutes tartomaacutenyi hataacuteskoumlr453 A neacutemet Alaptoumlrveacuteny

szabaacutelyozaacutesaacuten tuacutel ndash a Charta kiveacuteteleacutevel ndash maacutes szoumlvetseacutegi rendelkezeacutes nem gyakorol befolyaacutest

a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacutegra Ugyanakkor az oumlnkormaacutenyzatok veacutegrehajtjaacutek a szoumlvetseacutegi

rendelkezeacuteseket ndash a tartomaacuteny jogalkotaacutesaacuteban foglaltak alapjaacuten mivel oumlnaacutelloacute hataacuteskoumlr-

telepiacuteteacutesre szoumlvetseacutegi szinten nincs lehetőseacuteg

Az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlket illetően meacuteg egy fontos koumlruumllmeacutenyre eacuterdemes a figyelmet

felhiacutevni az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlr szaacutermazhat egyreacuteszről az uumlgy oumlnkormaacutenyzati

karaktereacuteből maacutesreacuteszről pedig jogalkotaacutesi aktus eredmeacutenyekeacutent Az aacutellami feluumllvizsgaacutelat

terjedelme is ahhoz igazodoacutean keruumll meghataacuterozaacutesra hogy milyen felhatalmazaacutes alapjaacuten

gyakorolja a helyi oumlnkormaacutenyzat hataacuteskoumlreacutet A helyi oumlnkormaacutenyzat ugyanis az utoacutebbi esetben

tehaacutet delegaacutelt hataacuteskoumlr eseteacuteben alaacuterendelt az aacutellamigazgataacutes szerveinek Az alaacuterendeltseacuteg

abban nyilvaacutenul meg hogy az aacutellamigazgataacutesi szerv utasiacutetaacutest adhat a hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutehoz

meghataacuterozhatja a teacutenyleges inteacutezkedeacutes koumlreacutet az alkalmazhatoacute eszkoumlzoumlket454

Sajaacutetossaacutega az oumlnkormaacutenyzati rendszernek a szeacuteles koumlrben eacuterveacutenyesuumllő jogveacutedelem

amennyiben az oumlnkormaacutenyzat jogai seacuteruumllnek uacutegy jogosult jogainak eacuterdekeinek veacutedelmeacutere

Ezen beluumll pedig megilleti az oumlnkormaacutenyzatokat az alkotmaacutenyos jogveacutedelem ndash attoacutel fuumlggően

hogy milyen szintű jogalkotaacutes okozza az oumlnkormaacutenyzati jogok seacuterelmeacutet ndash szoumlvetseacutegi illetve

tartomaacutenyi szinten A neacutemet helyi oumlnkormaacutenyzatok reacuteszt vesznek az Euroacutepai Unioacute

doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesaiban befolyaacutesukat elsődlegesen a tartomaacutenyi majd a szoumlvetseacutegi

doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesokban keacutepesek eacuterveacutenyesiacuteteni Eacuterdekszoumlvetseacutegeik konzultatiacutev joggal

rendelkeznek az oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő jogalkotaacutesi keacuterdeacuteseket illetően

Annak elleneacutere hogy tartomaacutenyi hataacuteskoumlr az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes szervezetrendszereacutenek

eacutes funkcioacuteinak meghataacuterozaacutesa aacuteltalaacutenos tendenciaacutek figyelhetőek meg az egyes tartomaacutenyok

helyi igazgataacutesi műkoumldeacuteseacuteben Eacuterzeacutekelhetőek aacutellamosiacutetaacutesi tendenciaacutek az egyes

koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesaacuteban ami egyeacutertelműen a feladatok elvonaacutesaacutet is eredmeacutenyezi ezzel

paacuterhuzamosan az oumlnkormaacutenyzati szfeacuteraacuteban a doumlnteacuteseket nagymeacuterteacutekben determinaacuteljaacutek a

koumlzponti jogszabaacutelyok A generaacutelklauzula alapjaacuten ugyan az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemos helyi

eacuterdekű uumlgy megoldaacutesaacutet vaacutellalhatnaacutek fel de a feladatellaacutetaacutest nagymeacuterteacutekben befolyaacutesoljaacutek az

452 httpwwwcoeintenwebconventionsfull-list-conventionstreaty122signatures 453 Dian SCHEFOLD Local Government in Germany In Local Government in the Member States of the

European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP Madrid 2012 235 454 SCHEFOLD 249-250

144

oumlnkormaacutenyzati beveacutetelek iacutegy a lehetseacuteges feladatellaacutetaacutes eacutes az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr koumlzoumltt

aacutethidalhatatlannak tűnhet a taacutevolsaacuteg455

43 Franciaorszaacuteg

A francia koumlzigazgataacutesban a koumlzponti hatalom dominanciaacuteja eacuterveacutenyesuumll amely jelentős

centralizaacutecioacutes hataacutesokkal jaacuter ugyanakkor az oumlnkormaacutenyzati rendszerben a decentralizaacutecioacute a

19 szaacutezad oacuteta meghataacuterozoacute sajaacutetos formaacuteban eacuterveacutenyesuumll Az oumlnkormaacutenyzaacutes inteacutezmeacutenyi-

szervezeti keretei biztosiacutetottak ugyanakkor erős aacutellami feluumlgyelet befolyaacutes jellemzi a

műkoumldeacutest A francia alkotmaacuteny roumlgziacuteti a helyi igazgataacutes teruumlleti alapjait eacutes a szubszidiaritaacutes

elveacutet Ugyanakkor a helyi koumlzigazgataacutesban nem az oumlnkormaacutenyzatok rendelkeznek kardinaacutelis

szerepkoumlrrel a helyi koumlzigazgataacutes a koumlzponti hatalomnak alaacuterendelt456

Az 1789-es francia forradalom utaacuten alakult ki az a teruumlleti szerkezet amely napjainkban is

determinaacutelja a francia oumlnkormaacutenyzati rendszert a telepuumlleacutesek (communes) eacutes a megyeacutek

(deacutepartements) oumlnkormaacutenyzatait457 A teruumlleti rendszert meghataacuterozoacute jelentős aktus Bonaparte

Napoacuteleon 1800-ban koumlzreadott rendelkezeacutese ndash a Koumlztaacutersasaacuteg teruumlleti felosztaacutesaacuteroacutel eacutes a teruumlleti

egyseacutegek igazgataacutesaacuteroacutel ndash amelynek eredmeacutenyekeacutent felaacutelliacutetaacutesra keruumlltek a prefektuacuteraacutek

(Preacutefets) valamint a Conseil Geacuteneacuteral (de Deacutepartements) Ez utoacutebbi rendelkezeacutes amelyet

Franciaorszaacuteg igazgataacutesi alkotmaacutenyaacutenak is neveznek a 20 szaacutezad veacutegeacuteig hataacutelyban volt eacutes

normatiacutev rendelkezeacutesei eacuterveacutenyesuumlltek A teruumlleti egyseacutegek keacutepviselő-testuumlleteinek

vaacutelasztaacutesaacutera vonatkozoacute koumltelezettseacuteget maacuter 1833-ban toumlrveacutenyi szinten szabaacutelyoztaacutek A

megyeacutek kettős arculatuacute inteacutezmeacutenye egyreacuteszről az aacutellami adminisztraacutecioacute teruumlleti szervekeacutent

valamint teruumlleti oumlnkormaacutenyzati egyseacutegkeacutent is funkcionaacuteltak Az 1884-ben elfogadott a

telepuumlleacutesek oumlnkormaacutenyzatairoacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny (loi municipale) kifejezeacutesre juttatta a szabad

oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes elveacutet (libre administration communale)

Franciaorszaacutegban a helyi autonoacutemia tradicionaacutelis eacutertelmezeacutese a koumlzponti hatalom eacutes a helyi

szervek koumlzoumltti kapcsolatrendszert foglalja magaacuteban A decentralizaacutecioacute eacutes a helyi autonoacutemia

elve nem fedi egymaacutest hiszen a helyi autonoacutemia az aacutellam aacuteltali elismereacutest jelenti miacuteg ezzel

szemben a decentralizaacutecioacute az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlk gyakorlaacutesaacutet Ezen elvi

megfontolaacutes valamint a francia koumlzigazgataacutesban aacuteltalaacutenosan eacuterveacutenyesuumllő bdquolibre

administrationrdquo alkotmaacutenyos elve458 koumltelező mind a hatoacutesaacutegokra mind az

455 FAacuteBIAacuteN (2012) 33-34 456 FAacuteBIAacuteN (2012) 60-61 457 Loi du 22 deacutecembre 1789 458 Constitution de la Reacutepublique franccedilaise Constitution du 4 octobre 1958 art 72 al 3)

145

oumlnkormaacutenyzatokra neacutezve Az elv eacuterveacutenyesuumlleacutese a francia oumlnkormaacutenyzatisaacuteg egyes elemeinek

eacutertelmezeacuteseacuteneacutel folyamatosan vita taacutergyaacutet keacutepezi

Az 1958-as de Gaulle-i alkotmaacuteny az oumlnkormaacutenyzatok keacutet szintjeacutet roumlgziacutetette a telepuumlleacutesi eacutes a

megyei oumlnkormaacutenyzatokat egyseacutegesen collectiviteacutes territoriales elnevezeacutessel459 Az 1950-es

eacutevek oacuteta toumlbb mint neacutegyszaacutez olyan aacutellami rendelkezeacutes keruumllt megalkotaacutesra amely a politikai

inteacutezmeacutenyek decentralizaacutecioacutejaacutet eacutes a koumlzigazgataacutesi eljaacuteraacutesok modernizaacutecioacutejaacutet eredmeacutenyezte460

Az 1970-es eacutevek veacutegeacuteig Franciaorszaacuteg erőteljesen centralizaacutelt aacutellamnak minősuumllt a

koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteeacutert doumlntő meacuterteacutekben az aacutellam felelt Ugyanakkor az 1970-es

oumlnkormaacutenyzati refomtoumlrveacuteny kiterjesztette az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes szabadsaacutegaacutenak elveacutet

szűkiacutetette a prefektusok ellenőrzeacutesi jogkoumlreacutet kuumlloumlnoumlsen a koumlltseacutegveteacutes tereacuten A megye

testesiacutetette meg a teruumlleti inteacutezmeacutenyi igazgataacutesi egyseacuteget a keacutetszintű oumlnkormaacutenyzati

rendszerben pedig a felsőbb szintű teruumlleti oumlnkormaacutenyzati funkcioacutekat laacutetta el Az

oumlnkormaacutenyzatok funkcionalitaacutesukat tekintve meglehetősen gyengeacutenek szaacutemiacutetottak azonban

azt is hozzaacute kell tenni hogy a polgaacutermesterek meghataacuterozoacute befolyaacutest gyakoroltak a nemzeti

szintű politika doumlnteacuteshozatalra a funkcioacutek halmozaacutesa (cumul de mandates) gyakorlataacutenak

eredmeacutenyekeacutent Kiemeleacutest eacuterdemel hogy a francia oumlnkormaacutenyzati rendszer a taacutersulaacutesos

egyuumlttműkoumldeacutes gazdag formavilaacutegaacutet foglalja magaacuteban szeacuteles teret biztosiacutetva az

oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti oumlszehangolt feladatellaacutetaacutesnak

Az 1982-ben megvaloacutesiacutetott reformnak kuumlloumlnoumls figyelmet szuumlkseacuteges szentelni ugyanis legfőbb

ceacuteljakeacutent szeacuteleskoumlrű decentralizaacutecioacutes leacutepeacutesek kiacuteseacuterlete eacutes a politikai eacutes igazgataacutesi rendszer

dekoncentraacutecioacuteja azonosiacutethatoacute A decentralizaacutecioacuteval oumlsszefuumlggeacutesben lefektette a vilaacutegosan

meghataacuterozott eacutes elkuumlloumlniacutetett hataacuteskoumlroumlk eacutes felelősseacutegek elveacutet (bloc de compeacutetences) A

prefektus koraacutebbi aacutetfogoacute feluumlgyeleti feladatkoumlre valoacutejaacuteban koordinatiacutev szerepre utoacutelagos

toumlrveacutenyesseacuteg kontrollfunkcioacutera korlaacutetozoacutedott Az 1959-ben kialakiacutetott reacutegioacutek mind

politikailag mind pedig feladatkoumlruumlket tekintve erősoumldtek a megyeacutek vaacuteltak leginkaacutebb az

aacutellami hataacuteskoumlroumlk aacutetruhaacutezaacutesaacutenak kedvezmeacutenyezettjeiveacute miacuteg a telepuumlleacutesek hataacuteskoumlre

korlaacutetozott meacuterteacutekű maradt a tovaacutebbiakban is Az oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutesban elterjedtek

eacutes egyre nagyobb szerepet toumlltoumlttek be mind az egyetlen ceacutelra leacutetrejoumltt (syndicats agrave vocation

unique - SIVU) mind pedig a toumlbb funkcioacutet is betoumlltő taacutersulaacutesok (syndicats agrave vocation

multiple - SIVOM) A koumlzoumlsseacutegek a vaacuterosi koumlzoumlsseacutegek (communeauteacutes urbaines) kuumlloumlnboumlző

459 Constitution de la Reacutepublique franccedilaise Constitution du 4 octobre 1958 Titre XII Des Collectiviteacutes

Territoriales Article 72-75-1 460 Jean-Clude THOENIG Modernizing Sub-national Government in France Institutional Creativity and Systemic

Stability In Vincent Hoffman-Martinot ndash Hellmut Wollmann (Eds) State and Local Government Reforms in

France and Germany Divergence and Convergence VS Verlag fuumlr Socialwissenschaften Wiesbaden 2006 39

146

formaacutei is eacuterveacutenyesuumlltek a Loi Chevegravenement461 haacuterom alaptiacutepust inteacutezmeacutenyesiacutetett

(communauteacutes de communes communauteacutes dagglomeacuteration communauteacutes urbaines)

Franciaorszaacutegban is indukaacutelt az NPM reforminteacutezkedeacuteseket amelyek ugyan nem gyakoroltak

erőteljes hataacutest de a telepuumlleacutesek eseteacuteben előfordult a vaacutellalkozaacutes-szerű műkoumldteteacutes

mintaacuteja462

Jean-Claude Thoenig megaacutellapiacutetaacutesa szerint a modernizaacutecioacutet ceacutelzoacute reforminteacutezkedeacutesek

Franciaorszaacutegban aacuteltalaacuteban nagyobb visszhang kivaacuteltaacutesa neacutelkuumll csendesen meruumllnek fel eacutes

keruumllnek veacutegrehajtaacutesra Ez aloacutel az egyetlen kiveacutetelt a Franccedilois Miterrand aacuteltal veacutegrehajtott

inteacutezkedeacutesek keacutepezik463 Aacuteltalaacutenos tapasztalatkeacutent oumlsszegezhető a reformokkal

oumlsszefuumlggeacutesben az is hogy mind az 1980-as eacutevek soraacuten mind 2003-ban erőteljes

decentralizaacutecioacute zajlott le az aacutellam hataacuteskoumlroumlket ruhaacutezott aacutet a szubnacionaacutelis szervezetekre a

helyi politikusok azonban nem toumlrekednek arra hogy a helyi lakossaacuteg a doumlnteacuteshozatalba

nagyobb meacuterteacutekben bevonaacutesra keruumlljoumln464 A 2003-as alkotmaacutenymoacutedosiacutetaacutes emelte alkotmaacutenyi

szintre a reacutegioacutekat amely egy uacutej kategoacuteriakeacutent keruumllt elismereacutesre a helyi oumlnkormaacutenyzati

rendszerben

A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutet Franciaorszaacuteg ndash annak elleneacutere hogy aktiacutevan

reacuteszt vett annak előkeacutesziacuteteacuteseacuteben eacutes 1985-ben az első alaacuteiacuteroacutek koumlzoumltt volt - csak 2007

januaacuterjaacuteban ratifikaacutelta eacutes maacutejus 1-jeacutetől leacuteptette hataacutelyba465 A ratifikaacutecioacute folyamata

elhuacutezoacutedott mert toumlbb akadaacutelyt is el kellett haacuteriacutetania a toumlrveacutenyhozaacutesnak a Charta nemzeti

jogba toumlrteacutenő aacutetuumllteteacuteseacutet megelőzően iacutegy toumlbbek koumlzoumltt az alkotmaacutenyt is moacutedosiacutetani kellett

2003 maacuterciusaacuteban466 A Charta elfogadaacutesaacutehoz Franciaorszaacuteg eacutertelmező rendelkezeacuteseket

fűzoumltt amely eacuterintette egyreacuteszről az aacutellami szervek eacutes az oumlnkormaacutenyzatok

egyuumlttműkoumldeacuteseacutenek kizaacuteraacutesaacutet meghataacuterozott teruumlleteken (Terres australes et antarctiques

franccedilaises) maacutesreacuteszről a Charta 3 cikk maacutesodik bekezdeacuteseacutet a veacutegrehajtoacute szervek

felaacutelliacutetaacutesaacutenak csupaacuten a lehetőseacutegeacutet hangsuacutelyozva valamint a peacutenzuumlgyi kiegyenliacutető

mechanizmusok alkalmazaacutesaacutenak szuumlkseacutegesseacutegeacutet A Charta jogi hataacutesa Robert Hertzog

aacutellaacutespontja szerint a francia oumlnkormaacutenyzati rendszerre műkoumldeacutesre marginaacutelisnak

tekinthető467

461 Loi ndeg 99-586 du 12 juillet 1999 relative au renforcement et agrave la simplification de la coopeacuteration

intercommunale 462 WOLLMAN (2004) 656-659 463 THOENIG (2006) 47 464 THOENIG (2006) 57 465 httpwwwcoeintenwebconventionsfull-list-conventionstreaty122signatures 466 LrsquoActualiteacute Juridique Droit Administratif AJDA Dalloz Revues 2006 1577 467 Robert HERTZOG Local Government in France In Local Government in the Member States of the European

Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP Madrid 2012 210

147

A francia koumlzigazgataacutesi rendszer teruumlleti szervezeteacutenek jelenleg formaacuteja magaacuteban foglal mind

decentralizaacutelt mind pedig dekoncentraacutelt igazgataacutesi teruumlleti egyseacutegeket szerveket Az aacutellami

funkcioacutekat teruumlleti szinten megvaloacutesiacutetoacute legfőbb szerv a prefektuacutera miacuteg a decentralizaacutelt

szervek vaacutelasztott testuumlletekkel eacutes veacutegrehajtoacute apparaacutetusokkal is rendelkeznek Az

oumlnkormaacutenyzatok az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr elve menteacuten szerveződtek azon helyi koumlzuumlgyek tereacuten

amelyekben a helyi eacuterdek kimutathatoacute szeacuteles koumlrben rendelkeznek igazgataacutesi

jogosiacutetvaacutenyokkal A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok (36682) ugyan azonos jogaacutellaacutessal de

rendkiacutevuumll elteacuterő jellemzőkkel rendelkeznek (a testuumlletek vaacutelasztaacutesa koumlltseacutegveteacutes a

taacutemogataacutesok moacutedozatai humaacutenerőforraacutes-gazdaacutelkodaacutes stb) Alapvető jellemzője a helyi

szintű igazgataacutesnak az oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti taacutersulaacutesi rendszer Ceacutel hogy hateacutekonysaacuteguk

noumlveleacutese eacuterdekeacuteben a taacutersulaacutesok szaacutema csoumlkkenteacutesre keruumlljoumln egybeolvadaacutesukat

elősegiacutetseacutek468 A teruumlleti szintet egyreacuteszről a megyeacutek (96 megye eacutes 5 tengerentuacuteli megye)

maacutesreacuteszről pedig a reacutegioacutek jeleniacutetik meg

A francia helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerben napjainkban is meghataacuterozoacute reformfolyamatok

zajlanak469 Az oumlnkormaacutenyzati rendszert alapvetően befolyaacutesolta az a 2015 nyaraacuten alkotott a

Francia Koumlztaacutersasaacuteg uacutej teruumlleti beosztaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny amely uacutejradefiniaacutelta a helyi eacutes a

regionaacutelis szervek hataacuteskoumlreacutet A toumlrveacuteny kiemelkedő inteacutezkedeacutese a francia belső regionaacutelis

hataacuterok megvaacuteltoztataacutesa amely a reacutegioacutek szaacutemaacutenak csoumlkkenteacuteseacutet ndash 22-ről 13-ra ndash

eredmeacutenyezte 2016 januaacuter 1-jeacutetől Az inteacutezkedeacutes ceacutelja a regionaacutelis kormaacutenyzaacutes taacutemogataacutesa

azaz az olyan gazdasaacutegi kompetenciaacutek eacutes doumlnteacuteshozatali kapacitaacutesok megerősiacuteteacutese amelyek

nem tartoznak az aacutellam hataacuteskoumlreacutebe Az uacutej reacutegioacutek hataacuteskoumlreacutet fogja keacutepezni a

gazdasaacutegfejleszteacutes eacutes az uumlzleti eacutelet taacutemogataacutesa a teruumlleti tervezeacutes a koumlzlekedeacutes szervezeacutese a

szakkeacutepzeacutes a koumlzfoglalkoztataacutes eacutes a foglalkoztataacutes Ezen tuacutel megosztva gyakorolnak

hataacuteskoumlrt a megyeacutekkel a kultuacutera a sport eacutes a turizmus teruumlleteacuten A reacutegioacutes hataacuteskoumlri

vaacuteltozaacutesok 2017-re teljesednek ki eacutes vaacutelnak veacuteglegesseacute470

44 Sveacutedorszaacuteg

Az első modern oumlnkormaacutenyzati jogszabaacutely Sveacutedorszaacutegban 1862-ben leacutepett hataacutelyba amely

alapvetően meghataacuterozta az oumlnkormaacutenyzatok jogaacutellaacutesaacutet feladat-eacutes hataacuteskoumlreit Ugyanebben

az eacutevben helyi oumlnkormaacutenyzati vaacutelasztaacutesokat is tartottak Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg meacutely gyoumlkerei

468 HERTZOG (2012) 216-219 469 Reacuteszletesen BALAacuteZS Istvaacuten A francia helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakulaacutesa napjainkban Aacutellam- eacutes

Jogtudomaacuteny LVII eacutevfolyam 2016 2 szaacutem 16-39 470 France Approves a Territorial Reform httpwwwregionsunies-fogarorgenmedia-files107-france-

approves-a-territorial-reform (20160714)

148

szorosan kapcsoloacutednak az orszaacuteg teruumlleti eacuteghajlati sajaacutetossaacutegaihoz A maacutesodik vilaacuteghaacuteboruacutet

koumlvető időszakban a joacuteleacuteti aacutellam koncepcioacuteja uacutej feladatokat roacutett az oumlnkormaacutenyzat rendszerre

Sveacutedorszaacuteg ugyan unitaacuterius aacutellam azonban a legtoumlbb koumlzfeladatot a keacutetszintű helyi eacutes teruumlleti

szinten szerveződoumltt telepuumlleacutesi eacutes regionaacutelis oumlnkormaacutenyzatok laacutetjaacutek el Eacuteppen emiatt

tekinthető Euroacutepaacuteban ndash nemzetkoumlzi oumlsszehasonliacutetaacutesban ndash a sveacuted oumlnkormaacutenyzati rendszer ndash

politikai eacutes funkcionaacutelis eacutertelemben is ndash a legerősebb helyi oumlnkormaacutenyzattal rendelkező

orszaacutegok csoportjaacuteba tartozoacutenak471

A jelenlegi oumlnkormaacutenyzati rendszer az 1952-ben majd az 1974-ben veacutegrehajtott nagymeacutervű

teruumlleti reform eredmeacutenyekeacutent alakult ki ami elsődlegesen a helyi szintű egybeolvadaacutes

folyamatakeacutent jellemezhető Az 1990-es eacutevekben a koraacutebbi teruumlleti reformokon tuacutel

decentralizaacutecioacutes leacutepeacutesekre is sor keruumllt enneacutelfogva tovaacutebb hangsuacutelyozoacutedott a toumlbbfunkcioacutes

oumlnkormaacutenyzaacutes modellje a helyi oumlnkormaacutenyzaacutesban472 Az 1991-es oumlnkormaacutenyzati toumlrveacuteny

megőrizte az első oumlnkormaacutenyzati toumlrveacuteny toumlrteacuteneti oumlroumlkseacutegeacutet473

Az 1990-es eacutevek oacuteta keacutet olyan inteacutezmeacutenyi reform azonosiacutethatoacute amelyet a New Public

Management indukaacutelt Az egyik a kiszervezeacutesek gyakorlata vagyis a koumlzszolgaacuteltataacutesok

nyuacutejtaacutesaacutenak szerződeacuteses alapon magaacutentaacutersasaacutegok illetve nem profitorientaacutelt adott esetben

oumlnkeacutentes szervezetek uacutetjaacuten A maacutesodik a telepuumlleacutesek aacuteltal nyuacutejtott taacutemogataacutesok rendszere

amely lehetőveacute tette az aacutellampolgaacuterok szaacutemaacutera hogy szolgaacuteltataacutesokat vaacutesaacuteroljanak piaci

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt megadva ezzel a vaacutelasztaacutes szabadsaacutegaacutet474

A Sveacuted Kiraacutelysaacuteg Alkotmaacutenya a demokraacutecia egyik meacuterfoumlldkoumlvekeacutent megvaloacutesulaacutesi

formaacutejakeacutent tekint az oumlnkormaacutenyzatokra475 Az Alkotmaacuteny a helyi eacutes a regionaacutelis autonoacutemia

roumlgziacuteteacuteseacuten tuacutel tartalmazza a keacutetszintű oumlnkormaacutenyzati rendszerre a helyi vaacutelasztaacutesokra

vonatkozoacute alapvető előiacuteraacutesokat 2011 oacuteta kuumlloumln fejezetben

A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja 1989-ben keruumllt kihirdeteacutesre amely a koraacutebbi

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutesban nem hozott leacutenyegi vaacuteltozaacutest A Charta rendelkezeacutesei

beeacutepiacuteteacutesre keruumlltek a sveacuted jogrendbe megjegyzendő ugyanakkor hogy komoly bizonyiacuteteacutekot

neheacutez talaacutelni erre az inkorporaacutecioacutera a parlamenti joacutevaacutehagyaacutes eacutes neacutehaacuteny hivatkozaacutes

kiveacuteteleacutevel A sveacuted jogi tradiacutecioacutek miatt azonban ezek is koumltelezően alkalmazandoacutenak

minősuumllnek476

471 WOLLMAN (2004) 647 472 WOLLMAN (2004) 647 473 Tom MADELL Local Government in Sweden In Local Government in the Member States of the European

Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP Madrid 2012 637 474 WOLLMAN (2004) 649 475 Sveacuted Kiraacutelysaacuteg Alkotmaacutenya 1 cikk (2) bekezdeacutese 476 MADELL (2012) 642

149

4 fejezet

Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet ndash a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet hazai rendszere

1 Vaacuteltozoacute kormaacutenyzati ellenőrzeacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacuteben

A kormaacutenyzati ellenőrzeacutes inteacutezmeacutenyrendszere tartalma terjedelme alapvetően meghataacuterozoacute

a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacuteben Az aacutellami beavatkozaacutes szervezet- eacutes eszkoumlzrendszere

rendszerint szoros oumlsszefuumlggeacutest mutat a centralizaacutecioacute meacuterteacutekeacutevel a decentralizaacutecioacute

megvaloacutesulaacutesi fokaacuteval A kormaacutenyzati ellenőrzeacutest az aacutellamnak a feladatok ellaacutetaacutesaacuteval

kapcsolatos szerepfelfogaacutesa időszakonkeacutent maacutes eacutes maacutes moacutedon befolyaacutesolja alakiacutetja az

alkalmazhatoacute eszkoumlzrendszert A helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes a kormaacutenyzat koumlzoumltt ugyan nem

kibeacutekiacutethetetlen az ellenteacutet ezen a teruumlleten azonban a feluumlgyeleti jog gyakorlaacutesa az aacutellam

rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute eszkoumlzoumlk periodikusan vitaacutet generaacutelhatnak az ellenőrzeacutesi folyamatban

reacutesztvevők koumlzoumltt

Kiinduloacutepontkeacutent a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet keacuterdeacuteseacutenek taacutergyalaacutesakor Kaltenbach Jenő

aacutellami feluumlgyeletre vonatkozoacute definiacutecioacutejaacutet emelem ki amelynek elemei meghataacuterozoacute

jelentőseacuteggel biacuternak Eszerint bdquo[A]z aacutellami feluumlgyelet az aacutellam jogi-igazgataacutesi funkcioacuteja

amely nem jogalkotaacutes de nem is biacuteraacuteskodaacutes (biacuteroacutei jogalkalmazaacutes) hanem a koumlzigazgataacutesi

jogalkalmazaacutes teruumlleteacutere tartozik Mint aacutellami teveacutekenyseacuteg jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott

korlaacutetok koumlzeacute szoriacutetott eacutes a biacuteroacutesaacuteg aacuteltal ellenőrzoumltt Mint jogviszony oumlnaacutelloacute jogalanyok koumlzti

jogviszonyt fejez ki amelyben a feluumlgyelő a feluumlgyelt magatartaacutesaacutet abboacutel a ceacutelboacutel kiacuteseacuteri

figyelemmel hogy az megfelel-e a jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott koumlvetelmeacutenyeknek eacutes ettől

valoacute elteacutereacutes eseteacuteben megfelelő inteacutezkedeacutest teszrdquo477 A koumlzigazgataacutesi feluumlgyelet osztaacutelyozaacutesaacutet

is elveacutegezte amely szinteacuten iraacutenyadoacute (1) a feluumlgyeleti jogalanyok szerint megkuumlloumlnboumlztetve a

szoumlvetseacutegei aacutellamokban a tagaacutellamok feletti feluumlgyeletet az oumlnkormaacutenyzati feluumlgyeletet a

koumlzigazgataacutesi jogi jogalanyok eacutes a magaacutenjogi jogalanyok koumlzoumltti feluumlgyeletet (2) taacutergya

szerint a peacutenzuumlgyi a szak- eacutes a speciaacutelis feluumlgyeletet valamint (3) a feluumlgyeleti jogalapja

szerint a jogszerűseacutegi-ceacutelszerűseacutegi feluumlgyeletet478

11 Elmeacutelet-toumlrteacuteneti előzmeacutenyek

A 19 szaacutezad maacutesodik feleacuteben a neacutemet aacutellamokban szuumllettek meg azok a szabaacutelyozaacutesok

amelyek alapvetően meghataacuteroztaacutek az aacutellami feluumlgyelet kereteit A feluumlgyelet jellemző elemei

477 KALTENBACH (1991) 89 478 KALTENBACH (1991) 113-114

150

e szabaacutelyozaacutesok alapulveacuteteleacutevel a koumlvetkezők (1) a felvilaacutegosiacutetaacutes-keacutereacutes (2) a hataacuterozatok

felfuumlggeszteacutese (3) a koumltelezettseacutegszegeacutes elmulasztaacutesa eseteacuten helyettesiacutető eljaacuteraacutes (4) az

eloumlljaacuteroacutesaacuteg elleni bdquoszabaacutelyseacuterteacutesirdquo buumlnteteacutes eacutes (5) a testuumllet feloszlataacutesa A felsorolt

komponensek a modern feluumlgyeleti rendszereket is jellemzik Ezzel paacuterhuzamosan szuumllettek

meg az oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő rendelkezeacutesek is amelyek rendezteacutek az oumlnkormaacutenyzatok

jogaacutellaacutesaacutet valamint a feluumlgyeleti viszonyokat iacutegy toumlbbek koumlzoumltt kimondaacutesra keruumllt hogy (1) a

koumlzseacuteg koumlztestuumlleti jogaacutellaacutessal oumlnkormaacutenyzati jogokat eacutelvez amelyeket toumlrveacutenyi korlaacutetok

koumlzoumltt gyakorolhat (2) a teruumlleti oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk dualizmusa a feluumlgyelet

megkettőződeacuteseacutet is maga utaacuten vonta mivel az eredeti hataacuteskoumlroumlk eseteacuteben a feluumlgyelet csak

jogszerűseacutegi amiacuteg az aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlkneacutel ceacutelszerűseacutegi feluumlgyelet is lehet (3) a

koumlzigazgataacutes biacuteroacutesaacutegi kontrollja a feluumlgyeleti jogviszonyokban uacutejabb szereplővel toumlrteacutent

bővuumlleacutest eredmeacutenyezett479

Az alaacutebbiakban a magyar polgaacuteri koumlzigazgataacutestudomaacuteny hazai keacutepviselőinek neacutezetei koumlreacuteből

keruumllnek kiemeleacutesre az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelettel kapcsolatos gondolatok A kormaacutenyzati

ellenőrzeacutes szerepeacutenek megalapozaacutesaacutehoz a lehetseacuteges ellenteacutetek illusztraacutelaacutesaacutehoz

kiinduloacutepontkeacutent szolgaacutelhat a 19 szaacutezad veacutegeacuten Reacutenyi Joacutezsef aacuteltal megfogalmazott keacutet a helyi

oumlnkormaacutenyzat eacutes a felette gyakorolt aacutellami feluumlgyelet elveacutenek megvaloacutesulaacutesaacutet illetően feltett

keacuterdeacutes bdquoMi kuumlloumlnoumlsen az oumlnkormaacutenyzati koumlzigazgataacutes taacutergya Eacutes az oumlnkormaacutenyzati szerv

honnan nyeri azt a koumlztekinteacutelyt a mely azt koumlzigazgataacutesi szervveacute az oumlnkormaacutenyzatot

koumlzigazgataacutessaacute teszi Ha erre a keacutet keacuterdeacutesre megfeleluumlnk tudjuk haacutenyadaacuten vagyunk a helyi

oumlnkormaacutenyzat felett gyakorolt aacutellami feluumlgyelet teacuteteleacutevelrdquo480 A 19 szaacutezad veacutegeacutenek

oumlnkormaacutenyzati rendszereacutevel oumlsszefuumlggeacutesben megaacutellapiacutetotta bdquoA modern aacutellam elfogadja

ugyan az oumlnkormaacutenyzat politikai elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet az orszaacutegos koumlzigazgataacutes

szervezeteacuteben fenntartja a multboacutel fennmaradt toumlrteacutenelmi koumlzigazgataacutesi koumlzuumlleteket

(vaacutermegye kir vaacuteros stb) is csakhogy a helyett hogy privilegizaacutelt oumlnaacutelloacutesaacutegot juttatna

nekik az aacutellami eacutelet organumaivaacute teszi azokat vagyis ndash mind mondani szokaacutes ndash aacutellaacutesuknak

alkotmaacutenyszerű alapot adrdquo481

479 Klaus BERCHTOLD Gemeindeaufsicht Wien-New York 1972 17 20 Ideacutezi KALTENBACH Jenő Az

oumlnkormaacutenyzati feluumlgyelet Universum Kiadoacute Szeged 1991 35-36 480 REacuteNYI Joacutezsef A helyi oumlnkormaacutenyzat eacutes a felette gyakorolt aacutellami feluumlgyelet elve eacutes jogrendszere kuumlloumlnoumls

tekintettel a kormaacutenyhatoacutesaacutegi feluumlgyeletre Franklin Taacutersulat Nyomdaacuteja Budapest 1896 15 481 REacuteNYI (1896) 19

151

A kormaacutenyzat ellenőrzeacutesi szerepkoumlreacutevel kapcsolatban leszoumlgezte rdquo[A] kormaacutenyhatoacutesaacutegi

feluumlgyelet csak uacutegy mint az aacutellami feluumlgyelet az oumlnkormaacutenyzati koumlzigazgataacutesi rendszereacutenek

organikus tehaacutet kikuumlszoumlboumllhetetlen kategoacuteriaacutejardquo482

Magyary Zoltaacuten a feluumlgyeletet csak a megyei oumlnkormaacutenyzat feletti kormaacutenyfeluumlgyelet

inteacutezmeacutenyekeacutent emliacutetette a főispaacuten feluumlgyeleti jogkoumlreacutenek egyes jogosiacutetvaacutenyait elemezte bdquoA

vaacutermegye szervei koumlzuumll azonban a főispaacuten feluumlgyeleti eacutes ellenőrzeacutesi joga mind a testuumlleti

mind az egyeacuteni szervekre eacutes pedig mind az oumlnkormaacutenyzati mind az igazgataacutesi uumlgyekben

kiterjedrdquo483

12 A feluumlgyeleti jog a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacuteg műkoumldeacuteseacuteben

Az oumlnkormaacutenyzati elv eacutes a feluumlgyeleti elv kettősseacutegeacutet jellemző megaacutellapiacutetaacuteshoz azonban

hozzaacute kell tenni hogy a 19 szaacutezad veacutegeacutere kialakult oumlnkormaacutenyzati struktuacutera eacutes műkoumldeacutes

tekinteteacuteben fennaacutellt koumlzponti koumlzigazgataacutesi szervi jogosiacutetvaacutenyok messze tuacutelterjeszkedtek a

feluumlgyelet mai aacuteltalaacutenos fogalmaacuten Amint az reacuteszletesen kifejteacutesre keruumllt az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia alakulaacutesaacutenak hazai toumlrteacuteneti bemutataacutesaacutenaacutel a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok rendezeacuteseacuteről

szoacuteloacute 1870 eacutevi XLII tc igen szeacuteles koumlrben szabaacutelyozta a minisztert megillető feluumlgyeleti

jogokat melyeket a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokroacutel szoacuteloacute 1886 eacutevi XXI tc meacuteg tovaacutebb bőviacutetett a

kormaacuteny megsemmisiacuteteacutesi jogaacutenak kiterjeszteacuteseacutevel a felirati jog korlaacutetozaacutesaacuteval a főispaacuten

hataacuteskoumlreacutenek bőviacuteteacuteseacutevel amely reacuteszben oumlsszefuumlggeacutesben aacutellt az oumlnkormaacutenyzati testuumlletek

szemeacutelyzeti jogkoumlreacutenek szűkiacuteteacuteseacutevel Az utoacutebb hivatkozott toumlrveacuteny a leacutenyeges keacuterdeacutesekben

(5 sect) szinte minden doumlnteacuteshez joacutevaacutehagyaacutest igeacutenyelt Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet alapvető

jogosultsaacutegai a II vilaacuteghaacuteboruacute veacutegeacuteig jelentős vaacuteltozaacuteson nem mentek keresztuumll

2 Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet Euroacutepaacuteban

21 Lehetseacuteges modellek

Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet euroacutepai modellje Kaltenbach Jenő nyomaacuten a koumlvetkezők szerint

aacutelliacutethatoacute fel (1) az erősen centralizaacutelt francia aacutellam amely koumlzponti hatalom aacutellami tutela-

rendszereacutet eacutepiacutetette ki (2) az angol modell amelyben nem joumltt leacutetre koumlzponti aacutellami feluumlgyeleti

inteacutezmeacutenyrendszer hanem a fő szerepet a feluumlgyelet eacutes a hatalomgyakorlaacutes

bdquoharmonizaacutecioacutejaacutebanrdquo is a biacuteroacutesaacutegoknak juttatta (3) neacutemet-osztraacutek megoldaacutes amely a

centraacutelis-lokaacutelis kapcsolatokat az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet jogi alapokra helyezeacuteseacutevel fejezte

482 REacuteNYI (1896) 47 483 MAGYARY (1942) 287

152

ki484 Az alaacutebbiakban pedig az autonoacutem helyi koumlzoumlsseacutegek iraacutenyaacuteban megvaloacutesuloacute kormaacutenyzati

ellenőrzeacutes feluumlgyelet zsinoacutermeacuterteacutekeacuteuumll az Euroacutepa Tanaacutecs aacuteltal tagjai szaacutemaacutera meghataacuterozott

alapeacuterteacutekek elvek keruumllnek kifejteacutesre

Az ET ezen egyezmeacutenyekben ajaacutenlaacutesokban roumlgziacutetett eacuterteacutekrendet szuumlkseacuteges koumlvetnie a hazai

szabaacutelyozaacutesnak is leacuteveacuten hogy az oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakiacutetaacutesakor maacuter toumlrekedett a

jogalkotoacute ezen kriteacuteriumok szerinti szabaacutelyozaacutes kialakiacutetaacutesaacutera A Tanaacutecs aacuteltal koumlvetett

eacuterteacutekrend megaacutellapiacutetaacutesok alapjaacuteul szolgaacutelhat a szabaacutelyozaacutes szinkronitaacutesaacutera vonatkozoacutean az

egymaacutestoacutel elkuumlloumlnuumllő oumlnkormaacutenyzati modellek eseteacuteben A modellezeacutes az aacutellamigazgataacutesi

feluumlgyelet elemzeacutesekor is olyan aacuteltalaacutenos jegyek alapjaacuten toumlrteacutenhet amelyek meghataacuterozzaacutek

egyfelől az aacutellam eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok viszonyaacutet az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti

eszkoumlzoumlk erősseacutegeacutet maacutesfelől a feluumlgyeletet gyakorloacute szerv jellemzőit veszik alapul

Az oumlnkormaacutenyzati feluumlgyelet vizsgaacutelataacutehoz az eacuteszaki eacutes a deacuteli oumlnkormaacutenyzati modell

megkuumlloumlnboumlzteteacutese indokolt amiacuteg az eacuteszaki modell nagyfokuacute oumlnaacutelloacutesaacuteggal eacutes ehhez

illeszkedő felelősseacutegi rendszerrel iacuterhatoacute koumlruumll addig a deacuteli modell centralizaacuteltabb erősebb

aacutellami kontroll eacuterveacutenyesuumll485 Az angolszaacutesz oumlnkormaacutenyzati rendszerben a bdquofeluumlgyeleti

jogokatrdquo toumlbbnyire biacuteroacutesaacutegok gyakoroljaacutek az aacuteltalaacutenos biacuteroacutesaacutegi szervezetrendszer kereteacuteben

A kontinentaacutelis rendszerekben a francia eacutes a neacutemet oumlnkormaacutenyzati minta valamint az azt

koumlvető aacutellamok feluumlgyeleti rendszerei keruumllhetnek emliacuteteacutesre A francia centralizaacutelt prefektusi

rendszer az oumlnkormaacutenyzati műkoumldeacutes ellenőrzeacutese tekinteteacuteben igen erős jogosiacutetvaacutenyokkal

rendelkezik A francia feluumlgyeleti rendszer egyes inteacutezmeacutenyes jellemzői maacutes iacutegy a mediterraacuten

aacutellamokban valamint Romaacuteniaacuteban Lengyelorszaacutegban is nyomon koumlvethetőek Elteacuterő

sajaacutetossaacutegokkal rendelkezik eacutes eacuteppen ezeacutert kuumlloumln mintaacutet koumlvet az a foumlderalizmusban

gyoumlkerező koumlzigazgataacutesi rendszer amely elsősorban Neacutemetorszaacutegban alakult ki de hataacutesa

Ausztriaacuteban Csehorszaacutegban Szloveacuteniaacuteban Magyarorszaacutegon is eacuterveacutenyesuumll

Az aacutellami feluumlgyeletet gyakorloacute szervek rendszerezeacutese alapjaacuten szinteacuten toumlbb minta eacuterveacutenyesuumll

iacutegy Neacutemetorszaacuteg Ausztria peacuteldaacuteja a francia megoldaacutes Luxemburg kuumlloumlnoumls valamint az

angolszaacutesz peacutelda eacutes Kelet-Koumlzeacutep-Euroacutepa aacutellamai486 A fő kuumlloumlnbseacuteg koumlzoumlttuumlk abban

mutatkozik meg hogy az egyes feluumlgyeleti inteacutezkedeacuteseket aacutellamigazgataacutesi szervek vagy a

484 KALTENBACH (1991) 87 485

GAJDUSCHEK Gyoumlrgy A koumlzigazgataacutesi szervezeti jellemzői ndash oumlsszehasonliacutetoacute aspektusboacutel In SZAMEL

Katalin et al (szerk) Az Euroacutepai Unioacute tagaacutellamainak koumlzigazgataacutesa Complex Kiadoacute Jogi eacutes Uumlzleti

Tartalomszolgaacuteltatoacute Kft Budapest 2011 47 486 Ezt a felosztaacutest alkalmazza Hoffmanneacute Neacutemeth Ildikoacute eacutes Hoffmann Istvaacuten HOFFMANNEacute Neacutemeth Ildikoacute -

HOFFMANN Istvaacuten Gondolatok a helyi oumlnkormaacutenyzatok teveacutekenyseacutegeacutenek ellenőrzeacuteseacuteről eacutes feluumlgyeleteacuteről ndash

nemzetkoumlzi eacutes toumlrteacuteneti kitekinteacutessel a gyakorlati veacutegrehajtaacutes moacutedszereivel Somogy megyeacuteben Magyar

Koumlzigazgataacutes 2005 februaacuter 89-103

153

kuumlloumlnboumlző biacuteroacutei szervek gyakoroljaacutek-e kizaacuteroacutelagosan illetőleg meghataacuterozott

uumlgycsoportokhoz igazodoacutean elteacuterő lehet a feluumlgyeletet gyakorloacute szerv is

E sajaacutetossaacutegok felvaacutezolaacutesaacutet koumlvetően keruumllhetnek bemutataacutesra az Euroacutepa Tanaacutecs aacuteltal az

oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutese teveacutekenyseacuteguumlk aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelete tartalmaacutera

vonatkozoacutean meghataacuterozott koumlzoumls eacuterteacutekek amelyeket az abban reacuteszt vevő aacutellamok

alkalmaznak

3 A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacuteja eacutes az Euroacutepa Tanaacutecs feluumlgyeleti jog

gyakorlaacutesaacuteval kapcsolatos ajaacutenlaacutesa a Charta Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyve

A helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutere eacutes doumlnteacuteseire vonatkozoacute aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet

alapelvi jellegű tartalmi keacuterdeacuteseinek vizsgaacutelataacutehoz a Charta 8 Cikke szolgaacutel alapul Az

eljaacuteraacutesi keacuterdeacutesek tekinteteacuteben fontos rendelkezeacutes hogy mind az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti

eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacutenak eseteit mind pedig a feluumlgyeleti jogot gyakorloacute kormaacutenyzati szerv

eljaacuteraacutesaacutera iraacutenyadoacute szabaacutelyokat alkotmaacutenyi vagy toumlrveacutenyi szintű szabaacutelyozaacutesban szuumlkseacuteges

rendezni A feluumlgyeletre vonatkozoacutean garanciaacutelis szabaacutely hogy a műkoumldeacutes toumlrveacutenyesseacutegeacutenek

eacutes alkotmaacutenyos elvekkel valoacute oumlsszhangjaacutenak vizsgaacutelataacutera iraacutenyulhat a ceacutelszerűseacutegi

feluumlgyeletnek csak abban az esetben van helye amikor aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlrben jaacuter

el az oumlnkormaacutenyzat A Charta az aacutellami beavatkozaacutes meacuterteacutekeacutere eacutes annak gyakorlaacutesaacutera

vonatkozoacutean a szuumlkseacutegesseacuteg eacutes araacutenyossaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek felteacutetlen eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet koumlveteli

meg a veacutedendő eacuterdek eacutes az alkalmazott eszkoumlz viszonyaacuteban

A Charta aacutellami feluumlgyeletet eacuterintő rendelkezeacuteseacutenek gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega 1998-ban adott ki Ajaacutenlaacutest a

feluumlgyeleti jog eszkoumlzeire eacutes terjedelmeacutere vonatkozoacutean487 Az Ajaacutenlaacutes eacutes az alapjaacutet keacutepező a

Helyi eacutes Regionaacutelis Demokraacutecia Bizottsaacuteg aacuteltal keacutesziacutetett Jelenteacutes szaacutemos kuumlloumlnboumlző

aacutellamszervezeti feleacutepiacuteteacutessel rendelkező aacutellamban vizsgaacutelta a feluumlgyeleti inteacutezmeacutenyrendszert eacutes

az eszkoumlzoumlk eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet eacutes ez alapjaacuten fogalmazta meg javaslatait a joumlvőbeni műkoumldeacutesre

vonatkozoacutean

Ezen Javaslatok koumlzuumll kiemeleacutesre eacuterdemes hogy az előzetes ellenőrzeacutes joacutevaacutehagyaacutes

engedeacutelyezeacutes csak kiveacuteteles esetekben fogadhatoacute el ndash mint meghataacuterozott eacuterteacutekhataacuter feletti

hiteluumlgyletek kuumllfoumlldi koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok bizonyos vagyontaacutergyak elidegeniacuteteacutese

aacutetruhaacutezaacutesa taacutersasaacutegi reacuteszesedeacutes megszerzeacutese elidegeniacuteteacutese ndash amikor a helyi telepuumlleacutesi

487 Recommendation No R (98) 12 of the Committee of Ministers to Member States on Supervision of Local

Authoritiesrsquo Action

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletIndex=noampcommand=cominstranetCmdBlobGetampInstranetImag

e=1531246ampSecMode=1ampDocId=1349032ampUsage=2 (2012 05 15)

154

teruumlleti eacuterdekek veacutedelmeacuteneacutel magasabb szintű eacuterdekek eacuterveacutenyesiacuteteacutese keruumll előteacuterbe A

feluumlgyeleti jog eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek leginkaacutebb vitatott teruumllete az ha a helyi teruumlleti

oumlnkormaacutenyzat doumlnteacuteseacutenek megsemmisiacuteteacuteseacutere koumlzigazgataacutesi szervezetrendszeren beluumll van

lehetőseacuteg kuumlloumlnoumlsen akkor ha ez ceacutelszerűseacutegi alapon toumlrteacutenik eacutes az oumlnkormaacutenyzat nem eacutelhet

jogorvoslati jogaacuteval sem Ez esetben okszerűen meruumllhet fel az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia

seacuterelmeacutenek lehetőseacutege Ugyaniacutegy megfelelő garanciaacutelis elemek neacutelkuumll problematikusnak

tekinthető az oumlnkormaacutenyzat mulasztaacutesa koumltelezettseacutegeacutenek nem teljesiacuteteacutese eseteacutere az

aktuspoacutetlaacutesi lehetőseacuteg megteremteacutese is maacutes koumlzigazgataacutesi szerv szaacutemaacutera

Az Ajaacutenlaacutes keacutet fontos vaacuteltoztataacutesra tartalmaz javaslatot Egyreacuteszről kiemeli az előzetes

ellenőrzeacutes eacutes a ceacutelszerűseacutegi szempontboacutel toumlrteacutenő feluumlgyeleti vizsgaacutelat visszaszoriacutetaacutesaacutenak

szuumlkseacutegesseacutegeacutet maacutesreacuteszről pedig hangsuacutelyozza a biacuteroacutesaacutegi előtti jogveacutedelem felteacutetlen

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet elsődleges moacutedszereacutenek a koumlzponti eacutes a helyi

oumlnkormaacutenyzat koumlzoumltti koumllcsoumlnoumls informaacutecioacutecsereacutet proponaacutelja azzal hogy az ellenőrzeacutes

tanaacutecsadoacute eacutes eacuterteacutekelő jellegeacutenek kell feluumllkerekednie A jogalkotaacutessal szembeni

koumlvetelmeacutenykeacutent fogalmazza meg hogy mind az előzetes mind az utoacutelagos ellenőrzeacutes

elveacutegzeacuteseacutere hataacuteridőt indokolt megaacutellapiacutetani Figyelemmel kell lenni a jogalkotaacutesban arra is

hogy mely doumlnteacutes illetőleg mulasztaacutes keacutepezheti toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes taacutergyaacutet Tovaacutebbaacute ki

kell szűrni annak a lehetőseacutegeacutet hogy toumlbb koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacuteg is ellenőrizhesse ugyanazt a

doumlnteacutest ndash esetleg elteacuterő koumlvetkezteteacutesekre jutva eacutes ezaacuteltal megseacutertve a jogbiztonsaacuteg elveacutet

Kuumlloumln foglalkozik az Ajaacutenlaacutes az aacutellampolgaacuterok helyi doumlnteacuteshozatalban valoacute reacuteszveacuteteleacutevel

fontosnak tartva olyan inteacutezkedeacutesek meghozatalaacutet amelyek a polgaacuterok a civil taacutersadalom

tagjai aacuteltal gyakorolt feluumlgyelet kiemelt szerepeacutenek felismereacuteseacuten eacutes erősiacuteteacuteseacuten alapulnak

Az aacutellampolgaacuterok helyi koumlzeacuteletben valoacute reacuteszveacuteteleacutevel oumlsszefuumlggeacutesben szuumlletett meg a Charta

Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyve amelynek szaacutemos maacutes aacutellam mellett hazaacutenk is reacuteszese488 A

Jegyzőkoumlnyv a reacuteszveacutetel erősiacuteteacuteseacuten tuacutelmenően arra is hivatott hogy az abban reacuteszes

tagaacutellamok oumlnkormaacutenyzati szinten is biztosiacutetsaacutek a doumlnteacuteshozatal aacutetlaacutethatoacutesaacutegaacutet a mineacutel

szeacutelesebb koumlrű nyilvaacutenossaacutegot ezaacuteltal is erősiacutetve a helyi demokraacutecia szerveinek doumlnteacuteseinek

legitimitaacutesaacutet

4 Az euroacutepai integraacutecioacute hataacutesa az oumlnkormaacutenyzatok feletti feluumlgyeletre

Az euroacutepai integraacutecioacute oumlnkormaacutenyzatok feletti feluumlgyeletre gyakorolt esetleges hataacutesa

teacutemaacutejaacuteban azt vizsgaacutelom hogy az Ajaacutenlaacutes gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacuteseacuten tuacutel az Euroacutepai Unioacute

jogaacutenak valoacute megfeleleacutes taacutemaszt-e olyan koumlvetelmeacutenyeket amelyek a feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk

488 2010 eacutevi XXVI toumlrveacuteny

155

erősiacuteteacuteseacutet teszik indokolttaacute Az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutega esetjogaacutenak tanulmaacutenyozaacutesa

mindenekelőtt arra mutat raacute hogy mi moacutedon eacuterveacutenyesuumll az unioacutes jog seacuterelmeacutet eredmeacutenyező

oumlnkormaacutenyzati hatoacutesaacutegi teveacutekenyseacuteggel mulasztaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben az aacutellam a

kormaacutenyzat felelősseacutege az aacutellami egyseacuteg elveacutenek alapul veacuteteleacutevel489

Hazaacutenkban 2012 januaacuter 1-jeacutetől jelentősen megvaacuteltozott a helyi oumlnkormaacutenyzatok

teveacutekenyseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő feluumlgyeleti jog gyakorlaacutesaacutenak szabaacutelyozaacutesa Az Alaptoumlrveacuteny

megerősiacuteti a helyi oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacutesei eacutes műkoumldeacutesuumlk toumlrveacutenyesseacutegeacutenek feluumlgyeleteacutet a

koraacutebbi toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesi rendszert felvaacuteltva erőteljesebb feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk

alkalmazaacutesaacutet teszi lehetőveacute A feluumlgyeleti rendszer szigorodaacutesa folytaacuten szuumlkseacutegesseacute vaacutelik

annak vizsgaacutelata hogy megfelelő eszkoumlzrendszer aacutell-e a Kormaacuteny rendelkezeacuteseacutere abban az

esetben ha az oumlnkormaacutenyzat doumlnteacutese műkoumldeacutese unioacutes jogszabaacutelyt seacutert azonban ez a jogseacuterteacutes

nem eredmeacutenyezi sem az Alaptoumlrveacuteny sem maacutes hazai jogforraacutes seacuterelmeacutet

Az oumlnkormaacutenyzati doumlnteacuteshozatalban eacutes az oumlnkormaacutenyzati műkoumldeacutes aacutellami feluumlgyelete

tekinteteacuteben egy uacutejabb vizsgaacutelandoacute aspektust jelent az Euroacutepai Unioacute jogrendszereacutenek hataacutesa

A helyi oumlnkormaacutenyzatok az EU jogaacutenak alkalmazaacutesaacuteban fontos szereplők aktivitaacutesuk

nemcsak az unioacutes iraacutenyelvekben foglaltak veacutegrehajtaacutesa soraacuten jelentkezik490 hanem

alkalmazoacutei azon elsődleges eacutes maacutesodlagos jogforraacutesoknak is amelyek nem tesznek

szuumlkseacutegesseacute kuumlloumln nemzeti jogalkotaacutest Peacuteldakeacutent hozhatoacute az aacuteru a tőke a szolgaacuteltataacutes a

munkaerő szabad aacuteramlaacutesaacutera vagy az unioacutes versenypolitika eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere vonatkozoacute

koumltelezettseacuteg amelynek reacutesze toumlbbek koumlzoumltt a taacutemogataacutespolitika is Az oumlnkormaacutenyzati

doumlnteacutesek jogszerűseacutege biztosiacutetaacutesaacutenak koumlvetelmeacutenye egyre nagyobb szerepet kap a tagaacutellami

műkoumldeacutesben tekintettel arra hogy a tagaacutellam kormaacutenya felelősseacuteggel tartozik az Euroacutepai

Unioacute jogaacuteval valoacute oumlsszhang biztosiacutetaacutesaacuteeacutert A tagaacutellami felelősseacuteg centralizaacuteloacute hataacutest vaacutelthat ki

mivel a feluumlgyeleti eszkoumlzoumlknek alkalmasnak kell lenniuumlk arra hogy az aacutellami szervek az

oumlnkormaacutenyzati doumlnteacuteshozoacutek a hataacuteskoumlruumlkben eljaacuteroacute szervek jogkoumlvető magatartaacutesaacutenak

kikeacutenyszeriacuteteacuteseacutere alkalmasak legyenek

A felelősseacuteg ilyen meacuterteacutekű kiterjedtseacutege is befolyaacutesolhatja a tagaacutellami jogalkotoacutet abba az

iraacutenyba hogy mineacutel hateacutekonyabb aacutellami beavatkozaacutesi eszkoumlzoumlket vezessen be az

489 A tagaacutellamok jogseacutertő magatartaacutesaacuteban az aacutellami egyseacuteg elve eacuterveacutenyesuumll fuumlggetlenuumll attoacutel hogy mely szerv

koumlvet el jogseacutertő magatartaacutest Ezen elv eacuterveacutenyesuumlleacutese bővebben is kifejteacutesre keruumllt BLUTMAN Laacuteszloacute Az Euroacutepai

Unioacute joga a gyakorlatban HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 2010 424-426 490 Az iraacutenyelvekkel kapcsolatos oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutes aacuteltalaacuteban toumlrveacutenyi felhatalmazaacuteson alapul amely

ebből eredően ritkaacuten eredmeacutenyezheti magaacutenak az unioacutes jognak a seacuterelmeacutet Amennyiben nem megfelelő moacutedon

keruumll sor az aacutetuumllteteacutesre uacutegy ebben az esetben a kormaacutenyzat felelősseacutege dominaacutens

156

oumlnkormaacutenyzatok jogszerű műkoumldeacutese garantaacutelaacutesaacutenak eacuterdekeacuteben491 Az euroacutepai integraacutecioacute

ebből az aspektusboacutel szemleacutelve szuumlkseacutegesseacute teheti a feluumlgyeleti jog eszkoumlzeinek erősiacuteteacuteseacutet

amely ellenteacutetes tendenciaacutet vaacutelthat ki az egyes tagaacutellamokban a Chartaacuteval az Euroacutepa Tanaacutecs

ismertetett Ajaacutenlaacutesaacuteval Az unioacutes jognak valoacute megfeleleacutes eacuterdekeacuteben ndash amennyiben

eleacutegtelennek bizonyulnak a hagyomaacutenyos feluumllvizsgaacutelati eszkoumlzoumlk ndash sor keruumllhet az előzetes

vagy utoacutelagos joacutevaacutehagyaacutes alkalmazaacutesaacutera a doumlnteacutes felfuumlggeszteacuteseacutere a megsemmisiacuteteacutes

lehetőseacutegeacutenek megteremteacuteseacutere sőt a koumltelezettseacuteg elmulasztaacutesa eseteacuten az aktuspoacutetlaacutesra is

A feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk erősiacuteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben elhuacutezoacutedoacute eacutes az indulatokat sem neacutelkuumlloumlző

vita folyt toumlbbek koumlzoumltt Hollandiaacuteban A holland kormaacuteny 2004-ben doumlntoumltt a megleacutevő

eszkoumlzoumlk tartalmaacutenak kiszeacutelesiacuteteacuteseacuteről uacutejabbak beiktataacutesaacuteroacutel A vita tanulsaacutegait oumlsszegezve

Bart Hessel megaacutellapiacutetotta hogy az valamennyi unioacutes tagaacutellam szaacutemaacutera mintakeacutent szolgaacutelhat

hiszen komoly ellenaacutellaacutes mutatkozott az eszkoumlzoumlk megerősiacuteteacuteseacutevel szemben a tartomaacutenyok eacutes

a helyi oumlnkormaacutenyzatok reacuteszeacuteről is492

A koumlvetkező reacuteszben az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak esetjogaacuteboacutel keruumll felideacutezeacutesre neacutehaacuteny olyan

peacutelda amely a teruumlleti aacutellamigazgataacutesi oumlnkormaacutenyzati szervek inteacutezkedeacuteseivel

oumlsszefuumlggeacutesben az aacutellami felelősseacutegvaacutellalaacutest aacutellapiacutetotta meg

5 Az oumlnkormaacutenyzat valamint a helyi regionaacutelis hatoacutesaacutegok jogseacutertő teveacutekenyseacutegeacutenek

megiacuteteacuteleacutese az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak esetjogaacuteban

51 Az aacutellam felelősseacutegeacutenek aacuteltalaacutenos keacuterdeacutesei a hazai szabaacutelyozaacutes

Az aacuteltalaacutenos hataacutelyuacute koumltelező eacutes koumlzvetlenuumll alkalmazandoacute az eleacuterendő ceacutelokat illetően

minden ciacutemzett tagaacutellamra koumltelező unioacutes jogi aktusok befolyaacutesoljaacutek a helyi oumlnkormaacutenyzatok

hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő helyi jogalkotaacutest eacutes

valamennyi az oumlnkormaacutenyzatok koumltelező eacutes oumlnkeacutent vaacutellalt feladatkoumlreacutebe tartozoacute doumlnteacutes

gyakorlati veacutegrehajtaacutesaacutet Az alapiacutetoacute szerződeacutesek rendelkezeacutesei is tartalmazhatnak koumlzvetlenuumll

a tagaacutellamok eacutes az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera koumltelezettseacuteget illetve lehetőveacute teheti jogok

gyakorlaacutesaacutet a teruumlleti telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok tekinteteacuteben azonban jelentőseacuteggel a

maacutesodlagos jogforraacutesok biacuternak Emellett szuumlkseacuteges megemliacuteteni az unioacutes jog hazai

aacutetuumllteteacuteseacuteből eredő olyan jogszabaacutelyokat is amelyek veacutegrehajtaacutesaacuteban a telepuumlleacutesi teruumlleti

491 Bart HESSEL European integration and the supervision of local and regional authorities Experiences in the

Netherlands with requirements of European Community law Utrech Law Review

httpwwwutrechtlawrevieworg Volume 2 Issue 1 (June) 2006

httpwwwutrechtlawrevieworgindexphpulrarticleviewFile1818 (2012 05 13) 492 HESSEL (2006) 102

157

oumlnkormaacutenyzatok reacuteszt vesznek eacutes e jogszabaacutelyok gyakorlati alkalmazaacutesa eredmeacutenyezi az

unioacutes jog seacuterelmeacutet

A koumlzoumlsseacutegi jog forraacutesai koumlzvetlenuumll eacuterintik a helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutet mivel a helyi

koumlzuumlgyekben eljaacuterva a koumlzhatalom helyi szintű gyakorlaacutesa a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa

soraacuten meg kell felelniuumlk nemcsak a hazai jog aacuteltal meghataacuterozott koumlvetelmeacutenyeknek hanem

az unioacutes jogi normaacuteknak is Az Euroacutepai Unioacute jogrendje jogharmonizaacutecioacutes koumltelezettseacuteget is

keletkeztethet a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera kuumlloumlnoumls jelentőseacuteggel biacutert a harmonizaacutecioacutes

koumltelezettseacuteg az Unioacutehoz valoacute csatlakozaacutesunkat megelőző időszakban

Az Euroacutepa Unioacuteroacutel szoacuteloacute Szerződeacutes 4 cikke a tagaacutellami szolidaritaacutes koumlvetelmeacutenyeacutet emeli ki

az unioacutes jog eacuterveacutenyesuumlleacutese soraacuten miacuteg a (3) bekezdeacutes koumltelezettseacutegkeacutent iacuterja elő hogy a

Szerződeacutesekből illetve az Unioacute inteacutezmeacutenyeinek inteacutezkedeacuteseiből eredő koumltelezettseacutegek

teljesiacuteteacuteseacutenek biztosiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben koumltelező megtenniuumlk a megfelelő aacuteltalaacutenos vagy kuumlloumlnoumls

inteacutezkedeacuteseket Ezen inteacutezkedeacutesek aacuteltalaacuteban a tagaacutellam kormaacutenyaacutenak a felelősseacutegi koumlreacutebe

tartoznak azonban a koumltelezettek lehetnek maacutes aacutellami szervek a telepuumlleacutesi helyi

oumlnkormaacutenyzatok

Magyarorszaacuteg reacutesze az Euroacutepai Koumlzigazgataacutesi Teacuterseacutegnek ezeacutert koumlvetelmeacutenykeacutent eacuterveacutenyesuumll

hazaacutenkkal szemben is hogy olyan joginteacutezmeacutenyeket műkoumldtessen eacutes műkoumldeacutesi szabaacutelyokat

eacuterveacutenyesiacutetsen amelyek garantaacuteljaacutek a koumlzoumlsseacutegi jog eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet biztosiacutetjaacutek a koumlzoumlsseacutegi

politikaacutek ceacuteljainak eleacutereacuteseacutet A telepuumlleacutesi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatoknak kuumlloumlnboumlző eljaacuteraacutesaik

soraacuten jogszerűseacutegre a toumlrveacutenyesseacuteg betartaacutesaacutera kell toumlrekedniuumlk ami nem csupaacuten a hazai jogi

normaacuteknak valoacute megfeleleacutest hanem a koumlzoumlsseacutegi normakoumlveteacutest is megkoumlveteli A teacuteteles

normatiacutev szabaacutelyrendszer betartaacutesa eacutes betartataacutesa mellett teveacutekenyseacutege nem eredmeacutenyezheti

alapelvi jellegű rendelkezeacutesek seacuterelmeacutet sem Az oumlnkormaacutenyzatnak ugyanis alapvető

koumltelezettseacutege a helyi koumlzuumlgyekben toumlrteacutenő szabaacutelyozaacutes soraacuten hogy koumlzigazgataacutesi teruumlleteacuten

eacuterveacutenyre juttassa az igazsaacutegossaacuteg eacutes meacuteltaacutenyossaacuteg elveacutet valamint mindazon szempontokat

amelyek az ott eacutelők eacuterdekeit szolgaacuteljaacutek kellő koumlruumlltekinteacutessel jaacuterjon el jogalkotoacutekeacutent is

Eljaacuteraacutesaacuteban figyelemmel kell lennie a koumlzoumlsseacutegi jog aacuteltalaacutenos elveinek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere iacutegy a

diszkriminaacutecioacute a verseny torziacutetaacutesa az aacutellami taacutemogataacutes tilalmaacutera valamint az araacutenyossaacuteg

elveacutere a jogbiztonsaacuteg koumlvetelmeacutenyeire

Az unioacutes jogboacutel eredő koumltelezettseacutegek megseacuterteacuteseacutenek orvoslaacutesaacutera vonatkozoacutean sem az

Alaptoumlrveacuteny sem az Moumltv nem tartalmaz kuumlloumln kifejezett rendelkezeacutest Az Alaptoumlrveacuteny E)

cikk rendelkezik arroacutel hogy az Euroacutepai Unioacute joga megaacutellapiacutethat aacuteltalaacutenosan koumltelező

magatartaacutesi szabaacutelyt abban az Alaptoumlrveacutenyből eredő hataacuteskoumlrben amelyet hazaacutenk

nemzetkoumlzi szerződeacutes alapjaacuten a toumlbbi tagaacutellammal koumlzoumlsen az Euroacutepai Unioacute inteacutezmeacutenyei

158

uacutetjaacuten gyakorol Ebből koumlvetkezően az unioacutes jog a tagaacutellamok teruumlleteacuten iacutegy nyilvaacutenvaloacutean

hazaacutenkban is koumlzvetlenuumll alkalmazandoacute eacutes a jogalanyok iacutegy az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

koumlzvetlenuumll is teremthet jogokat eacutes koumltelezettseacutegeket A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet

eszkoumlzrendszere jelenlegi formaacutejaacuteban kizaacuteroacutelag a hazai jog seacuterelme eseteacutere tartalmaz

rendelkezeacuteseket az unioacutes jogi norma seacuterelme eseteacutere iraacutenyadoacute eljaacuteraacutesroacutel nem rendelkezik493

Eacutertelemszerűen nem keruumllt szabaacutelyozaacutesra az az eset sem amikor az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg

doumlnteacuteseacutenek anyagi jellegű koumlvetkezmeacutenyei meruumllhetnek fel iacutegy amennyiben az aacutellam

koumltelezettseacutegszegeacuteseacutet a Biacuteroacutesaacuteg megaacutellapiacutetja eacutes ahhoz anyagi konzekvenciaacutet is fűz a

Kormaacuteny ezt nem haacuteriacutethatja aacutet a koumltelezettseacutegszegeacutest megvaloacutesiacutetoacute oumlnkormaacutenyzatra Ebből

eredően arra sincs lehetőseacuteg hogy amennyiben az aacutellam koumltelezettseacutegszegeacuteseacuteből az

oumlnkormaacutenyzatnak esetleges kaacuterteacuteriacuteteacutesi koumltelezettseacutege keletkezik azt a Kormaacutenyra haacuteriacutethassa

tovaacutebb

Hazai gyakorlati tapasztalatok meacuteg nem aacutellnak rendelkezeacutesre olyan eset kapcsaacuten amikor a

helyi oumlnkormaacutenyzat rendelete gyakorlata kizaacuteroacutelagosan unioacutes jogot seacutertett illetve unioacutes

jogboacutel szaacutermazoacute veacutegrehajtaacutesi koumltelezettseacuteget mulasztott el oumlnkormaacutenyzat eacutes az Euroacutepai

Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacuteseacutenek eredmeacutenyekeacutent koraacutebban a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes illetve 2012 januaacuter

1-jeacutetől a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzrendszereacutenek alkalmazaacutesa vaacutelt volna szuumlkseacutegesseacute

Iacutegy nem keruumllhetett annak elemzeacuteseacutere sem sor hogy a koraacutebbi ellenőrzeacutesi vagy az uacutej

feluumlgyeleti eszkoumlzrendszer milyen moacutedon lett volna illetve lenne keacutepes vagy alkalmas lenne-

e egyaacuteltalaacuten rendelteteacuteseacutet betoumllteni

Le kell szoumlgezni azonban azt is hogy ilyen tiacutepusuacute jogseacuterelem előfordulaacutesa eseteacutere a jelenlegi

szabaacutelyozaacutes nem tartalmaz olyan rendelkezeacutest amelyből egyeacutertelműen megaacutellapiacutethatoacute a

hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutera feljogosiacutetott szerv az inteacutezkedeacutes hateacutekony eszkoumlze valamint a

jogkoumlvetkezmeacutenyek tekinteteacuteben is ndash az esetleges feluumlgyeleti biacutersaacuteg alkalmazhatoacutesaacutega

elleneacutere ndash hiaacutenyos a szabaacutelyozaacutes Az unioacutes jog olyan seacuterelmeacutenek bekoumlvetkezeacutese eseteacutere

amely a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogalkotaacutesaacuteboacutel műkoumldeacuteseacuteből jogalkotaacutesi koumltelezettseacuteg

elmulasztaacutesaacuteboacutel szaacutermazik szuumlkseacuteges a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet szabaacutelyai tekinteteacuteben

megfontolni a tovaacutebbi szabaacutelyozaacutes lehetőseacutegeacutet

493 A szabaacutelyozaacutessal oumlsszefuumlggő peacuteldakeacutent utalhatunk Ausztriaacutera amely eseteacuteben ha a Biacuteroacutesaacuteg Ausztriaacuteval

szemben megaacutellapiacutetja hogy a tartomaacuteny nem tett eleget veacutegrehajtaacutesi jogszabaacutely megalkotaacutesaacutera vonatkozoacute

koumltelezettseacutegeacutenek uacutegy a jogszabaacutely megalkotaacutesaacutera vonatkozoacute hataacuteskoumlrt a Szoumlvetseacuteg gyakorolja Maacutes a helyzet

Hollandiaacuteban amennyiben az oumlnkormaacutenyzati rendelet nemzeti vagy koumlzoumlsseacutegi jogi szabaacutelyokba uumltkoumlzik uacutegy az

eacuterintettek biacuteroacutesaacuteghoz fordulhatnak feluumllvizsgaacutelataacuteeacutert Az eseteket ismerteti OROVA Maacuterta Az Euroacutepai Unioacutehoz

valoacute csatlakozaacutes hataacutesa a helyi rendeletalkotaacutesra c tanulmaacutenyaacuteban In SZENTE Zoltaacuten ndash OROVA Maacuterta ndash

HORVAacuteTH M Tamaacutes Helyi jogalkotaacutes az unioacutes csatlakozaacutes tuumlkreacuteben Municipium Magyarorszaacuteg Alapiacutetvaacuteny

Budapest 2002 49

159

52 Esetek az Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg gyakorlataacuteban

A Biacuteroacutesaacuteg előtt az unioacutes jog eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel kapcsolatban toumlbb az aacutellam felelősseacutegeacutenek

megaacutellapiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute esetben meruumllt fel a tagaacutellam reacuteszeacuteről azon veacutedekezeacutes hogy a

tagaacutellami koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacuteben a kormaacutenyzaton kiacutevuumll maacutes szervek is szerepet jaacutetszanak

iacutegy a kormaacutenyzati felelősseacuteg a mulasztaacutes tekinteteacuteben nem aacutellapiacutethatoacute meg egyeacutertelműen

Az alaacutebbiakban bemutatott esetek a Bizottsaacuteg aacuteltal indiacutetott koumltelezettseacutegszegeacutes megaacutellapiacutetaacutesa

iraacutenti eljaacuteraacutesok amelyekben a Bizottsaacuteg a tagaacutellam felelősseacutegeacutenek megaacutellapiacutetaacutesaacutet keacuterte a

Biacuteroacutesaacutegtoacutel az Euroacutepai Unioacute Műkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute Szerződeacutes 258 cikkeacuteben (az EKSZ koraacutebbi

226 cikkeacuteben foglaltakkal azonos moacutedon) megaacutellapiacutetott szabaacutelyok alapjaacuten494 Az esetek

mindegyikeacuteben nyomon koumlvethetőek azok a tagaacutellami veacutedekezeacutesek amelyekben valamely

maacutes szerv ndash helyi oumlnkormaacutenyzat nem koumlzponti koumlzigazgataacutesi szerv - teveacutekenyseacutegeacutet

mulasztaacutesaacutet kiacutevaacutentaacutek eacuterveacutenyesiacuteteni mentesiacutető okkeacutent Ezeknek a kiacuteseacuterleteknek azonban a

Biacuteroacutesaacuteg egyetlen esetben sem adott helyt marasztalta a tagaacutellamot akkor is amikor a tagaacutellam

szerveacutenek cselekveacutese vagy mulasztaacutesa eredmeacutenyezte a koumltelezettseacutegszegeacutesi eljaacuteraacutes

megindiacutetaacutesaacutet

A Biacuteroacutesaacuteg a Bizottsaacuteg Goumlroumlgorszaacuteg495 ellen indiacutetott uumlgyeacuteben ndash amelynek alapjaacutet az keacutepezte

hogy Goumlroumlgorszaacuteg elmulasztotta teljesiacuteteni a hulladeacutekokroacutel valamint a veszeacutelyes

hulladeacutekokroacutel szoacuteloacute iraacutenyelvekben foglalt koumltelezettseacutegeit ndash megaacutellapiacutetotta hogy nem

fogadhatoacute el az a tagaacutellami veacutedekezeacutes amely alapjaacuten a lakossaacuteg ellenaacutellaacutesaacutera hivatkozaacutessal

fuumlggesztettek fel tervezett programok veacutegrehajtaacutesaacutet Doumlnteacuteseacuteben hangsuacutelyozta hogy a

tagaacutellam nem hivatkozhat kifogaacuteskeacutent olyan belső koumlruumllmeacutenyekre veacutegrehajtaacutesi neheacutezseacutegekre

amelyek a koumlzoumlsseacutegi rendelkezeacutes hataacutelyba leacutepeacuteseacutet koumlvetően meruumlltek fel

A Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg496 ellen a vaacuterosi szennyviacutezkezeleacutesről szoacuteloacute iraacutenyelvben

foglalt koumltelezettseacutegek nem megfelelő teljesiacuteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben nyuacutejtott be keresetet a

Bizottsaacuteg a Biacuteroacutesaacuteghoz mivel elmulasztotta az előiacutert időtartamon beluumll hataacutelyba leacuteptetni azon

toumlrveacutenyeket rendeleteket koumlzigazgataacutesi rendelkezeacuteseket amelyek szuumlkseacutegesek voltak az

iraacutenyelvnek valoacute megfeleleacuteshez A Kormaacuteny elismerte hogy az iraacutenyelv aacutetuumllteteacuteseacutehez

inteacutezkedeacuteseket kellett volna tennie azonban hozzaacutetette hogy ezen a teruumlleten a tartomaacutenyok

rendelkeztek hataacuteskoumlrrel eacutes inteacutezkedeacutesi lehetőseacuteggel eacutes nem mindegyik tartomaacuteny tett eleget

494 bdquoHa a Bizottsaacuteg megiacuteteacuteleacutese szerint egy tagaacutellam a Szerződeacutesekből eredő valamely koumltelezettseacutegeacutet nem

teljesiacutetette az uumlgyről indokolaacutessal ellaacutetott veacutelemeacutenyt ad miutaacuten az eacuterintett aacutellamnak lehetőseacuteget biztosiacutetott

eacuteszreveacutetelei megteacuteteleacutere

Ha az eacuterintett aacutellam a Bizottsaacuteg aacuteltal meghataacuterozott hataacuteridőn beluumll nem tesz eleget a veacutelemeacutenyben foglaltaknak

a Bizottsaacuteg az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutehoz fordulhatrdquo 495 Commission v Greece C-4571 496 Commission v Germany C-29795

160

eljaacuteraacutesi koumltelezettseacutegeacutenek A Biacuteroacutesaacuteg doumlnteacuteseacuteben fontosnak tartotta raacutemutatni arra hogy

koumlvetkezetesen alkalmazott aacutellaacutespontja szerint a tagaacutellam szaacutemaacutera nem keacutepezhet kimenteacutesi

okot hogy milyen előiacuteraacutesok gyakorlatok vagy maacutes koumlruumllmeacutenyek jellemzik a hazai

joggyakorlatot

Hollandiaacuteval497 szemben amiatt indiacutetott a Bizottsaacuteg a Biacuteroacutesaacuteg előtt eljaacuteraacutest mert az

ivoacuteviacutezkiveacutetelre szaacutent felsziacuteni viacutez minőseacutegi koumlvetelmeacutenyeiről rendelkező iraacutenyelvben

foglaltaknak nem tett maradeacutektalanul eleget A holland kormaacuteny arra hivatkozott hogy a

viacutezminőseacuteg feluumlgyelete decentralizaacutelt rendszerben toumlrteacutenik A regionaacutelis eacutes a helyi hatoacutesaacutegok

koumlzvetlenuumll koumltelezettek az iraacutenyelv rendelkezeacutesei aacuteltal veacutegrehajtjaacutek azokat a viacutezminőseacuteg

tekinteteacuteben a nemzeti hatoacutesaacutegok feluumlgyelete mellett A Biacuteroacutesaacuteg ezzel a veacutedekezeacutessel

oumlsszefuumlggeacutesben is hangsuacutelyozta hogy minden tagaacutellam szabadon doumlnthet hataacuteskoumlreinek

aacutetruhaacutezaacutesaacuteroacutel eacutes veacutegrehajthatja az iraacutenyelvben foglalt rendelkezeacuteseket regionaacutelis eacutes helyi

hatoacutesaacutegai koumlzreműkoumldeacuteseacutevel Ez a koumlruumllmeacuteny azonban nem mentesiacuteti azon koumltelezettseacutege

aloacutel hogy hataacutelyba leacuteptesse az iraacutenyelv előiacuteraacutesait koumltelező jellegű hazai rendelkezeacutesek uacutetjaacuten

Egyedi koumlzigazgataacutesi gyakorlatok ndash amelyek termeacuteszetuumlkneacutel fogva baacutermikor

megvaacuteltoztathatoacutek ndash nem minősuumllnek megfelelő teljesiacuteteacutesnek

A Bizottsaacuteg Franciaorszaacuteg498 ellen a Biacuteroacutesaacuteg előtt indiacutetott eljaacuteraacutesban keacuterte a fuumlrdővizek

minőseacutegeacuteről rendelkező iraacutenyelvvel oumlsszefuumlggeacutesben a mulasztaacutes megaacutellapiacutetaacutesaacutet A Biacuteroacutesaacuteg

koumlzigazgataacutesi szervek aacuteltal elmulasztott konkreacutet inteacutezkedeacutesek ndash uacutegymint koumltelező hataacutereacuterteacutek-

meacutereacutes nem eleacutegseacuteges meacuterteacutekű mintaveacutetel parameacuteter elhagyaacutesa ndash miatt aacutellapiacutetotta meg az

aacutellam koumltelezettseacutegszegeacuteseacutet

Az Olaszorszaacuteg499 ellen a hulladeacutekokroacutel szoacuteloacute iraacutenyelvvel kapcsolatos koumltelezettseacutegszegeacutes

megaacutellapiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute eljaacuteraacutesban szinteacuten koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegok eljaacuteraacutesa miatt aacutellapiacutetott

meg felelősseacuteget a keacuterdeacuteses hulladeacutek-elhelyezeacutes uumlgyeacuteben a hataacuteskoumlrrel rendelkező hatoacutesaacutegok

nem teljesiacutetetteacutek az iraacutenyelv szerint fennaacutelloacute koumltelezettseacutegeiket a szervezeacutesre az

engedeacutelyezeacutesre eacutes az ellenőrzeacutesre vonatkozoacutean A Biacuteroacutesaacuteg azt is leszoumlgezte hogy nem

szuumlkseacuteges abban a keacuterdeacutesben doumlnteacutest hoznia hogy a hataacuteskoumlrrel rendelkező hatoacutesaacutegok is

elmulasztottaacutek a koumltelezettseacutegeik teljesiacuteteacuteseacutet Azt a keacuterdeacutest hogy vajon a hataacuteskoumlrrel

rendelkező hatoacutesaacutegok megseacutertetteacutek-e koumltelezettseacuteguumlket a hulladeacutek-elhelyezeacutes műkoumldteteacuteseacutenek

szervezeacuteseacutere eacutes engedeacutelyezeacuteseacutere eacutes vajon kellő gondossaacuteggal jaacutertak-e el a San Rocco

497 Commission v Kingdom of the Netherlands C-9781 498 Commission v France C-14700 499 Commission v Italy C-36597

161

voumllgyben leacutevő illegaacutelis hulladeacuteklerakoacute felszaacutemolaacutesa soraacuten teljes egeacuteszben az aacutellam

felelősseacutegekeacutent kell megiacuteteacutelni

6 A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzrendszere hazaacutenkban

Mielőtt az ellenőrzeacutesi feluumlgyeleti rendszerben hazaacutenkban 2012 eacutevtől bekoumlvetkezett

vaacuteltozaacutesok elemzeacuteseacutere keruumllne sor szuumlkseacuteges meghataacuterozni hogy a feluumlgyeleti jog

voltakeacuteppen milyen tartalmi elemekből aacutell adhatoacute-e aacuteltalaacutenos eacutertelmezeacutes500 A feluumlgyeleti

jogra vonatkozoacutean ndash az elteacuterő tartalmat hordozoacute kifejezeacutesek hasznaacutelataacuten tuacutel ndash kuumlloumlnboumlző

definiacutecioacutek keruumlltek megfogalmazaacutesra

A feluumlgyelet tartalmi elemeit vizsgaacutelva konstataacutelhatoacute hogy az eszkoumlzrendszerben aacuteltalaacuteban

megjelenik az informaacutecioacutekeacutereacutes a tanaacutecsadaacutes a szakmai segiacutetseacutegnyuacutejtaacutes a hibaacutes doumlnteacutesek

korrekcioacuteja amelynek eszkoumlze lehet az oumlnkeacutentes teljesiacuteteacutes elmaradaacutesa eseteacuten a felfuumlggeszteacutes

a megsemmisiacuteteacutes az aktuspoacutetlaacutes Az inteacutezmeacutenyrendszer tekinteteacuteben viszont azt indokolt

tanulmaacutenyozni mely szervezetek koumlzigazgataacutesi illetve biacuteroacutei szervek hataacuteskoumlreacutebe tartoznak a

felsorolt inteacutezkedeacutesek illetve milyen meacuterteacutekben illeti meg az oumlnkormaacutenyzatot a biacuteroacutesaacutegi

jogveacutedelem az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti inteacutezkedeacutesekkel szemben

A hazai szabaacutelyozaacutesban a kormaacutenyzati ellenőrzeacutes tartalma 2012 januaacuter 1 napjaacutetoacutel jelentős

meacuterteacutekben vaacuteltozott mely eacuterteacutekeleacutest az Alaptoumlrveacuteny toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeletre eacutes a

koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutesra vonatkozoacute rendelkezeacutesei alapoznak meg

Amint arra a bevezetőben maacuter utaltam a telepuumlleacutesi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacuteseivel

műkoumldeacutesuumlk legalitaacutesaacuteval kapcsolatos toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesi jogkoumlrt a toumlrveacutenyesseacutegi

feluumlgyelet inteacutezmeacutenye vaacuteltotta fel A legfontosabb uacutej rendelkezeacutesek koumlzoumltt emliacutethető az

aktuspoacutetlaacutes toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutesa valamint az oumlnkormaacutenyzati rendeletek jogszerűseacutegeacutenek

vizsgaacutelataacuteban az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg mellett a Kuacuteria hataacuteskoumlreacutenek megteremteacutese Az

aktuspoacutetlaacutes joginteacutezmeacutenyeacutenek megteremteacuteseacutevel hiaacutenyt poacutetolt a jogalkotoacute hiszen a

mulasztaacutesban megnyilvaacutenuloacute toumlrveacutenyseacuterteacutesek eseteacuteben nem aacutellt megfelelő eszkoumlzrendszer

rendelkezeacutesre az ellenőrzeacutesi jogkoumlrt gyakorloacute szervezetek szaacutemaacutera ahhoz hogy az

oumlnkormaacutenyzat jogszerű műkoumldeacutese kikeacutenyszeriacutethetőveacute vaacuteljon Nem keveacutesbeacute jelentős a

feladatellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteg megszegeacuteseacutevel kapcsolatos inteacutezkedeacutesi lehetőseacuteg megteremteacutese

is ez a mulasztaacutes nem volt orvosolhatoacute a koraacutebbi jogszabaacutelyi koumlrnyezetben Az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eddigi kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlre az uacutej szabaacutelyozaacutes alapjaacuten az Alaptoumlrveacuteny-

500 Kaltenbach Jenő a feluumlgyeleti jog inteacutezmeacutenyeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben megjegyezte bdquoA jogi feluumlgyelet inteacutezmeacutenye

a koumlzigazgataacutesi jogban a legvitatottabbhellip A koumlzigazgataacutesi jogirodalomban a feluumlgyelet maacuter terminoloacutegiai

szempontboacutel is igen tarka keacutepet mutatrdquo KALTENBACH Jenő Az oumlnkormaacutenyzati feluumlgyelet Universum Kiadoacute

Szeged 1991 15

162

ellenesseacuteg vizsgaacutelataacutera korlaacutetozoacutedik egyeacuteb toumlrveacutenyseacuterteacutesek eseteacuteben a Kuacuteria jaacuter el Szinteacuten

előremutatoacute inteacutezkedeacutes lehet a Kuacuteria emliacutetett hataacuteskoumlreacutenek a leacutetrehozaacutesa baacuter a gyakorlat

finomhangolaacutesa vaacutelik szuumlkseacutegesseacute az Alaptoumlrveacuteny seacuterelme eacutes az Alaptoumlrveacuteny seacuterelmeacutevel nem

jaacuteroacute toumlrveacutenyseacutertő inteacutezkedeacutes elhataacuterolaacutesa tereacuten

Ezen uacutej hazai szabaacutelyozaacutes - eacutes az ennek alapjaacuten a joumlvőben kialakuloacute tendenciaacutek eacuterveacutenyesuumlleacutese

- teremtheti meg annak alapjaacutet hogy a kormaacutenyzati ellenőrzeacutes szerepeacutet a toumlrveacutenyesseacutegi

ellenőrzeacutes feluumlgyelet terjedelmeacutet eszkoumlzeit euroacutepai oumlsszefuumlggeacutesbe helyezve vizsgaacuteljuk

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet joginteacutezmeacutenyeacutet eacutes annak szervezeti meghataacuterozaacutesaacutet az

Alaptoumlrveacuteny 34 cikk (4) bekezdeacutese roumlgziacuteti A Kormaacuteny a fővaacuterosi eacutes megyei kormaacutenyhivatal

uacutetjaacuten biztosiacutetja a helyi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleteacutet Az Alaptoumlrveacuteny a

feluumlgyeleti eszkoumlzoumlket eacutes azok gyakorlaacutesaacutenak szabaacutelyait nem reacuteszletezi sarkalatos toumlrveacuteny

szabaacutelyozaacutesi koumlreacutebe utalja a rendezeacutest Az Moumltv VII fejezeteacuteben ndash a helyi oumlnkormaacutenyzatok

eacutes a koumlzponti aacutellami szervek kapcsolata a helyi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelete ndash

hataacuterozza meg a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzeit azok alkalmazaacutesaacutenak lehetseacuteges eseteit

eacutes az alkalmazhatoacute eszkoumlzoumlket a feluumlgyelet terjedelmeacutet501 A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet

szabaacutelyozaacutesi filozoacutefiaacuteja leacutenyegesen megvaacuteltozott az Moumltv-ben szaacutemottevően reacuteszletezőbbeacute

vaacutelt

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti eljaacuteraacutes ceacutelja a helyi oumlnkormaacutenyzat doumlnteacutesei valamint az

oumlnkormaacutenyzati szervek műkoumldeacutese jogszerűseacutegeacutenek biztosiacutetaacutesa A kormaacutenyhivatal eljaacuteraacutesa

soraacuten vizsgaacutelja a szervezet a műkoumldeacutes a doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes jogszerűseacutegeacutet a doumlnteacutesek

jogszerűseacutegeacutet valamint a toumlrveacutenyen alapuloacute jogalkotaacutesi tovaacutebbaacute jogszabaacutelyon alapuloacute doumlnteacutesi

eacutes feladat-ellaacutetaacutesi (koumlzszolgaacuteltataacutesi) koumltelezettseacuteg teljesiacuteteacuteseacutet

Ennek eredmeacutenyekeacutent a koraacutebbi toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes helyett leacutenyegesen erősebb

jogosiacutetvaacutenyokkal biacuteroacute kormaacutenyzati ellenőrzeacutes feluumlgyelet eacuterveacutenyesuumll amely azonban sem

előzetes joacutevaacutehagyaacutesi elemeket nem tartalmaz sem pedig felfuumlggeszteacutesi jogot nem biztosiacutet a

kormaacutenyhivatalok szaacutemaacutera Erősoumldoumltt viszont a Kormaacuteny beavatkozaacutesi lehetőseacutege azaacuteltal

hogy kezdemeacutenyezheti a hataacuterozathozatali feladat ellaacutetaacutesi koumltelezettseacutegeacutet nem teljesiacutető helyi

oumlnkormaacutenyzattal szemben biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes megindiacutetaacutesaacutet a hataacuterozathozatal poacutetlaacutesaacutenak

elrendeleacuteseacutet Szinteacuten az eszkoumlzrendszer kiszeacutelesiacuteteacuteseacutet jelenti a helyi oumlnkormaacutenyzat jogalkotaacutesi

koumltelezettseacutege elmulasztaacutesa megaacutellapiacutetaacutesaacutenak kezdemeacutenyezeacutese a Kuacuteriaacutenaacutel valamint a

toumlrveacutenyen alapuloacute jogalkotaacutesi koumltelezettseacutegeacutenek poacutetlaacutesa Uacutej joginteacutezmeacuteny az oumlnkormaacutenyzati

501 A helyi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleteacutenek reacuteszletes szabaacutelyairoacutel az Moumltv-ben foglaltakon tuacutel a

1192012 (VI 26) Korm rendelet tartalmaz szabaacutelyozaacutest A Kormaacuteny rendeleteacuteben a feluumllvizsgaacutelati eljaacuteraacutest

vizsgaacutelati eacutes inteacutezkedeacutesi szakaszra bontja Reacuteszletezi a kormaacutenyhivatal informaacutecioacutekeacutereacutesi jogaacutet a kapcsolattartaacutes

szabaacutelyait eacutes az egyes toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk igeacutenybeveacuteteleacutenek reacuteszletes szabaacutelyait is

163

hataacuterozathozatali eacutes feladat-ellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteg elmulasztaacutesa koumlreacuteben a kormaacutenyhivatal

kezdemeacutenyezeacutesi joga a toumlrveacutenyszeacutek feleacute

A jogszabaacutelyseacutertő oumlnkormaacutenyzati rendeletekkel kapcsolatos eljaacuteraacutes alapvetően megvaacuteltozott

Keacutetfeleacute vaacutelik az eljaacuteraacutesi rend attoacutel fuumlggően hogy az oumlnkormaacutenyzat rendelete Alaptoumlrveacutenybe

uumltkoumlzik illetve jogszabaacutellyal valoacute oumlsszhangjaacutenak feluumllvizsgaacutelata indokolt Előbbi esetben az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg jaacuter el miacuteg az utoacutebbi eset a Kuacuteria hataacuteskoumlreacutebe tartozik Alaptoumlrveacutenybe

uumltkoumlzeacutes eseteacuten a kormaacutenyhivatal kezdemeacutenyezi a Kormaacutenynaacutel az oumlnkormaacutenyzati rendelet

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi feluumllvizsgaacutelataacutenak indiacutetvaacutenyozaacutesaacutet A kormaacutenyhivatal eszkoumlzrendszere a

koraacutebbiakhoz keacutepest szűkuumllt mivel maacuter nem fordulhat koumlzvetlenuumll az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz

e lehetőseacuteg csak a Kormaacuteny szaacutemaacutera adott

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegroacutel rendelkező 2011 eacutevi CLI tv 37 sect (1) bekezdeacuteseacuteben foglaltak

alapjaacuten az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg az oumlnkormaacutenyzati rendelet Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhangjaacutet

akkor vizsgaacutelja ha a vizsgaacutelat taacutergya az oumlnkormaacutenyzati rendelet maacutes jogszabaacutelyba

uumltkoumlzeacuteseacutenek vizsgaacutelata neacutelkuumll kizaacuteroacutelag az Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhang megaacutellapiacutetaacutesa -

utoacutelagos normakontroll biacuteroacutei kezdemeacutenyezeacutes egyedi normakontroll eljaacuteraacutes iraacutent valamint

alkotmaacutenyjogi panasz elbiacuteraacutelaacutesaacutera iraacutenyuloacute eljaacuteraacutesaacuteban A jogszabaacutellyal valoacute oumlsszhang

feluumllvizsgaacutelata eseteacuten a kormaacutenyhivatal koumlzvetlenuumll kezdemeacutenyezi a feluumllvizsgaacutelatot a

Kuacuteriaacutenaacutel502 Szinteacuten a Kuacuteria jaacuter el azokban az esetekben is amikor a helyi oumlnkormaacutenyzat

toumlrveacutenyen alapuloacute jogalkotaacutesi koumltelezettseacutegeacutet mulasztja el

A Kuacuteria előtti eljaacuteraacutes szempontjaacuteboacutel doumlntő keacuterdeacutes lehet hogy mi minősuumll olyan

jogszabaacutelynak amellyel az oumlnkormaacutenyzat rendeleteacutenek oumlsszhangban kell aacutellnia Ennek

megiacuteteacuteleacuteseacutehez a jogszabaacutely fogalmaacutet eacutes az oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutes taacutergyaacutet kell

vizsgaacutelnunk A jogszabaacutely fogalmaacutet az Alaptoumlrveacuteny T) cikk (2) bekezdeacutese hataacuterozza meg e

szerint jogszabaacutely a toumlrveacuteny a kormaacutenyrendelet a miniszterelnoumlki rendelet a miniszteri

rendelet a Magyar Nemzeti Bank elnoumlkeacutenek rendelete az oumlnaacutelloacute szabaacutelyozoacute szerv

vezetőjeacutenek rendelete eacutes az oumlnkormaacutenyzati rendelet Jogszabaacutely tovaacutebbaacute a Honveacutedelmi

Tanaacutecs rendkiacutevuumlli aacutellapot idejeacuten eacutes a koumlztaacutersasaacutegi elnoumlk szuumlkseacutegaacutellapot idejeacuten kiadott

rendelete A jogszabaacutelyi hierarchiaacutera vonatkozoacute alapvető koumlvetelmeacutenyt a (3) bekezdeacutes roumlgziacuteti

miszerint jogszabaacutely nem lehet ellenteacutetes az Alaptoumlrveacutennyel

Az oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutes taacutergykoumlreacutevel a helyi koumlzuumlgyekkel oumlsszefuumlggeacutesben az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg 1991-ben kialakiacutetott toumlretlen gyakorlata szerint bdquooumlnmagaacuteban veacuteve az hogy

a taacutersadalmi viszonyok meghataacuterozott koumlreacutet orszaacutegos eacuterveacutenyű jogszabaacutely a szabaacutelyozaacutesi

502 A Kuacuteria előtti eljaacuteraacutes reacuteszletes szabaacutelyait a biacuteroacutesaacutegok szervezeteacuteről eacutes igazgataacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 2011 eacutevi CLXI tv

tartalmazza

164

koumlreacutebe vonta nem akadaacutelya az oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutesnakrdquo503 Az oumlnkormaacutenyzati

rendelet jogszabaacutelyi hierarchiaacuteban elfoglalt helyeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben pedig elvi eacutellel

aacutellapiacutetotta meg azt is hogy bdquohellipa jogalkotaacutesroacutel szoacuteloacute 1987 eacutevi XI toumlrveacuteny 1 sect (1) bekezdeacutese

alapjaacuten az oumlnkormaacutenyzati rendelethez keacutepest valamennyi orszaacutegos eacuterveacutenyű jogszabaacutely

magasabb szintűnek tekintendőrdquo504

Az eltelt időszak jogalkotaacutesa iacutegy az Alaptoumlrveacuteny eacutes a jogalkotaacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny505 az

oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutes taacutergyaacutet eacutes annak a vaacutezolt jogszabaacutelyi hierarchiaacuteban elfoglalt

helyeacutet illetően nem hozott alapvető vaacuteltozaacutest A helyi oumlnkormaacutenyzat rendeletalkotaacutesaacutera

vonatkozoacutean az Alaptoumlrveacuteny 32 cikk az (1) bekezdeacutes a) pontjaacuteban a (2)-(3) bekezdeacutesekben

roumlgziacuteti a legfontosabb rendelkezeacuteseket Taacutergya egyreacuteszről a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese koumlreacuteben

toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt toumlrteacutenő rendeletalkotaacutes tovaacutebbaacute feladatkoumlreacuteben eljaacuterva a helyi

oumlnkormaacutenyzat toumlrveacuteny aacuteltal nem szabaacutelyozott helyi taacutersadalmi viszonyok rendezeacuteseacutere illetve

toumlrveacutenyben kapott felhatalmazaacutes alapjaacuten alkot oumlnkormaacutenyzati rendeletet Az oumlnkormaacutenyzati

rendelet maacutes jogszabaacutellyal nem lehet ellenteacutetes506

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg vaacuterhatoacutean a joumlvőben sem vaacuteltoztat az oumlnkormaacutenyzati rendeletek

Alaptoumlrveacutenybe uumltkoumlzeacuteseacutenek vizsgaacutelata eseteacuten az eddigiekben kialakult jogeacutertelmezeacuteseacuten eacutes a

Kuacuteria is e jogeacutertelmezeacutest koumlveti

Az oumlnkormaacutenyzati rendeleteknek is meg kell felelniuumlk a jogalkotaacutes alapvető

koumlvetelmeacutenyeinek amelyeket a jogalkotaacutesi toumlrveacuteny hataacuteroz meg A 2 sect (4) bekezdeacutes c)

pontjaacuteban foglaltak szerint a jogszabaacutelyok - iacutegy az oumlnkormaacutenyzati rendeletek -

megalkotaacutesakor biztosiacutetani kell hogy a jogszabaacutely megfeleljen a nemzetkoumlzi jogboacutel eacutes az

euroacutepai unioacutes jogboacutel eredő koumltelezettseacutegeknek

7 Az aacutellamigazgataacutes feluumlgyelet a Chartaacuteban

Amint az maacuter a 3 pontban reacuteszletesen kifejteacutesre keruumllt a Charta 8 Cikke reacuteszletezi az

aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk alkalmazaacutesaacuteval kapcsolatos legfontosabb

503 171998 (V13) AB hataacuterozat (ABH 1998 155) Ugyanakkor azt is megaacutellapiacutetotta az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg ha

bdquohellip helyi koumlzuumlgyről van szoacute az oumlnkormaacutenyzati testuumllet koumlzvetlenuumll az Alkotmaacuteny 44A sect (2) bekezdeacuteseacuteben

biztosiacutetott jogkoumlreacuteben ndash kuumlloumln felhatalmazaacutes hiaacutenyaacuteban is ndash jogosult az orszaacutegos szintű szabaacutelyozaacutessal nem

ellenteacutetes ahhoz keacutepes kiegeacutesziacutető jellegű helyi jogalkotaacutesrardquo 504 342008 (IV 3) AB hataacuterozat 505 2010 eacutevi CXXX tv a jogalkotaacutesroacutel 506 Ezzel szembenaacutelloacute aacutellaacutespontot fogalmazott meg koraacutebban dr Jakab Andraacutes amikor is megaacutellapiacutetja hogy bdquoAz

oumlnkormaacutenyzati rendeletek eacutes a kormaacuteny- ill miniszteri rendeletek koumlzt nincs hierarchia Az a kiteacutetel ugyanis

amely megtiltja hogy az oumlnkormaacutenyzati rendelet ellentmondjon a koumlzponti koumlzigazgataacutes rendeleteinek hellip

aacuteltalaacuteban foumlloumlsleges rendelkezeacutes hiszen (tekintettel arra hogy kormaacutenyrendelet maacuter nem adhat felhatalmazaacutest

oumlnkormaacutenyzati rendelet megalkotaacutesaacutera) a keacutetfajta rendelet sosem konkuraacutelhat egymaacutessalrdquo JAKAB Andraacutes A

magyar jogrendszer szerkezete Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2007 176

165

koumlvetelmeacutenyeket valamint garanciaacutelis szabaacutelyokat a ceacutelszerűseacutegi feluumlgyelet koumlreacutenek

szűkiacuteteacuteseacutet valamint a szuumlkseacutegesseacuteg eacutes araacutenyossaacuteg elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet

71 Az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutegaacutenak ajaacutenlaacutesa

A Charta gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben hivatkozni szuumlkseacuteges az Euroacutepa Tanaacutecs

Miniszteri Bizottsaacutegaacutenak 1998-ban a helyi oumlnkormaacutenyzatok teveacutekenyseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben

kiadott Ajaacutenlaacutesaacutera507 Maga az Ajaacutenlaacutes kuumlloumlnoumlsen figyelemre meacuteltoacute508 mivel az aacutellam eacutes az

oumlnkormaacutenyzatok viszonyaacuteban toumlbb olyan teacutenyezőt is vizsgaacutel amely alapvetően meghataacuterozza

az aacutellami beavatkozaacutes formaacutejaacutet tartalmi keacuterdeacuteseit meacuterteacutekeacutet eacutes eszkoumlzeit

Az Ajaacutenlaacutes a tagaacutellamok kormaacutenyai szaacutemaacutera olyan inteacutezkedeacuteseket javasolt amelyek az

Euroacutepa Tanaacutecs alapvető ceacutelkitűzeacuteseivel ndash a reacutesztvevő aacutellamok magasabb szintű

egyseacutegesseacutegeacutenek megteremteacutese a koumlzoumls oumlroumlkseacuteg reacuteszeacutet keacutepező alapelvek koumlveteacutese a

gazdasaacutegi eacutes szociaacutelis fejlődeacutes erősiacuteteacutese ndash oumlsszhangban a Chartaacuteban megfogalmazott alapelvi

rendelkezeacutesek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet segiacutetik elő509

Az Ajaacutenlaacutes egyfelől megfelelő inteacutezkedeacutesek elfogadaacutesaacutet indiacutetvaacutenyozta amelyek a koumlvetkezők

(1) a Charta 8 cikkeacuteben meghataacuterozott feluumlgyelet oumlsszes formaacutejaacutera vonatkozoacutean az alapelvek

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek kiszeacutelesiacuteteacutese

(2) az aacutellampolgaacuterok aacuteltal gyakorolt feluumlgyelet kiemelt szerepeacutenek felismereacutese eacutes erősiacuteteacutese

toumlbbek koumlzoumltt a koumlzvetlen demokraacutecia eszkoumlzeinek alkalmazaacutesaacuteval510

(3) helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutese aacutetlaacutethatoacutesaacutegaacutenak erősiacuteteacutese a helyi koumlzoumlsseacuteg szaacutemaacutera

koumlltseacutegvonzattal jaacuteroacute doumlnteacutesek nyilvaacutenossaacutegaacutenak biztosiacutetaacutesa Jogszabaacutelyban meghataacuterozott

eljaacuteraacutes szerint lehetőveacute kell tenni az aacutellampolgaacuterok eacutes jogi szemeacutelyek reacuteszeacutere ezekhez a

doumlnteacutesekhez valoacute hozzaacutefeacutereacutest

(4) a Charta 7 cikk 1 bekezdeacuteseacuteben foglaltaknak megfelelően az oumlnkormaacutenyzati keacutepviselőkre

vonatkozoacutean szankcioacute alkalmazaacutesaacutera (a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselő felfuumlggeszteacutese

mandaacutetumtoacutel valoacute megfosztaacutesa a helyi oumlnkormaacutenyzati testuumllet feloszlataacutesa) csak kiveacuteteles

jelleggel keruumllhet sor megfelelő garanciaacutelis felteacutetelek eacuterveacutenyesuumlleacutese mellett amelyek

507 Recommendation No R (98) 12 of the Committee of Ministers to Member States on Supervision of Local

Authoritiesrsquo Action

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletIndex=noampcommand=cominstranetCmdBlobGetampInstranetImag

e=1531246ampSecMode=1ampDocId=1349032ampUsage=2 (2012 05 15)

508 Az Ajaacutenlaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben Kaltenbach Jenő megjegyezte hogy meglehetősen keveacutes figyelmet kapott a

hazai szakirodalomban annak elleneacutere hogy a feluumlgyeleti jog gyakorlaacutesa szempontjaacuteboacutel elemzi eacutes tipizaacutelja az

euroacutepai aacutellamokat KALTENBACH (2010) 44 509 Recommendation No R (98) 8-9 510 Ezzel oumlsszefuumlggeacutesben keruumllt megalkotaacutesra a Charta Kiegeacutesziacutető Jegyzőkoumlnyv e melynek veacutegleges szoumlvegeacutet az

Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega a 2009 szeptember 9-eacuten megtartott uumlleacuteseacuten fogadta el Hazaacutenkban a 2010

eacutevi XXVI toumlrveacutennyel keruumllt kihirdeteacutesre

166

biztosiacutetjaacutek a szabad mandaacutetumgyakorlaacutest Elsőbbseacuteget kell biztosiacutetani azon eljaacuteraacutesoknak

amelyek soraacuten mulasztaacutes eseteacuten a feluumlgyeleti hatoacutesaacuteg vagy az uacuten ideiglenes jellegű hatoacutesaacuteg

eljaacuter visszaszoriacutetva azoknak az eseteknek a szaacutemaacutet amelyekben szankcioacutek keruumllhetnek

alkalmazaacutesra a keacutepviselőkkel szemben

(5) gondoskodni kell olyan eljaacuteraacutesi szabaacutelyok megalkotaacutesaacuteroacutel amelyek alkalmazaacutesa soraacuten a

helyi oumlnkormaacutenyzatok sajaacutet maguk kezdemeacutenyezhetik a sajaacutet belső konfliktusaik vitaacuteik

rendezeacuteseacutet a feluumlgyeleti hatoacutesaacuteg csak akkor avatkozhat be ha ezen eljaacuteraacutes nem vezetett

eredmeacutenyre

Az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega Maacutesfelől javasolta ndash annak szuumlkseacutegesseacutege eseteacuten -

hogy a tagaacutellam sajaacutet jogrendszereacuteben fejlessze az ellenőrzeacutesi rendszer szubszidiaritaacutesaacutenak eacutes

a hateacutekonysaacuteg alapelveinek az oumlsszhangjaacutet alapul veacuteve az Ajaacutenlaacutes iraacutenymutataacutesait

72 A Helyi eacutes Regionaacutelis Demokraacutecia Bizottsaacutegaacutenak Jelenteacutese

Az Ajaacutenlaacutes reacuteszeacutet keacutepezte a Bizottsaacuteg Jelenteacutese amely reacuteszletes ismerteteacutest tartalmazott a

helyi oumlnkormaacutenyzatok teveacutekenyseacutegeacutevel oumlsszefuumlggő egyes aacutellamokban kialakult feluumlgyelet

sajaacutetossaacutegairoacutel azok terjedelmeacuteről a megvaloacutesulaacutes felteacuteteleiről az alkalmazhatoacute eszkoumlzoumlkről

eacutes a feluumlgyelet gyakorlaacutesaacutenak lehetseacuteges koumlvetkezmeacutenyeiről Euroacutepa kuumlloumlnboumlző toumlrteacutenelmi

hagyomaacutenyokkal eacutes sajaacutetossaacutegokkal rendelkező aacutellamaiban műkoumldő feluumlgyeleti eacutes auditaacutelaacutesi

rendszerekről tartalmaz a Jelenteacutes informaacutecioacutekat511

Az Ajaacutenlaacutest megalapozoacute Jelenteacutesben szereplő megaacutellapiacutetaacutesok koumlzuumll csak azon eszkoumlzoumlkre

alkalmazott moacutedszerekre eacuterdemes hangsuacutelyt helyezni amelyek a hazai gyakorlattoacutel elteacuternek

eacutes a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető oumlnkormaacutenyzati műkoumldeacutesben nem keruumlltek alkalmazaacutesra Ebben

a koumlrben peacuteldakeacutent emliacutethető az előzetes ellenőrzeacutes a feluumlgyeleti hatoacutesaacutegok inteacutezkedeacutesi

lehetőseacutegei tovaacutebbaacute utalni szuumlkseacuteges arra is hogy milyen tartalmi vaacuteltozaacutest tartott

indokoltnak a Bizottsaacuteg a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesi feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk joumlvőbeni

hangsuacutelyaacutenak alkalmazaacutesaacutenak vaacuteltoztataacutesaacutera vonatkozoacutean

721 Előzetes ellenőrzeacutes

A Jelenteacutes az aacutellamigazgataacutes feluumlgyelet időbeliseacutegeacutet512 illetően roumlgziacuteti hogy előzetes

megelőző jellegű ellenőrzeacutesre csak kiveacuteteles jelleggel keruumll sor jellemző az aacutellamokban az

utoacutelagos feluumlgyeleti ellenőrzeacutes Az előzetes ellenőrzeacutes toumlbbseacutegeacuteben csak akkor vaacutelik

szuumlkseacutegesseacute amennyiben a doumlnteacutes jelentős peacutenzuumlgyi koumltelezettseacuteggel jaacuter Ilyen peacuteldaacutek

lehetnek a hiteluumlgyletek meghataacuterozott eacuterteacutekhataacuter feletti illetve kuumllfoumlldi

511 Ezek az aacutellamok a koumlvetkezők Bulgaacuteria Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg Lengyelorszaacuteg Sveacutedorszaacuteg Svaacutejc

Toumlroumlkorszaacuteg Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg 512 Recommendation No R (98) 39

167

koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok vagyontaacutergyak elidegeniacuteteacutese taacutersasaacutegi reacuteszesedeacutes megszerzeacutese

aacutetruhaacutezaacutesa Egy tovaacutebbi eacuterzeacutekeny teruumllete az előzetes ellenőrzeacutesnek amikor a feluumlgyeleti

hatoacutesaacuteg koumltelező jellegű felhatalmazaacutesa szuumlkseacuteges egy-egy doumlnteacuteshez amely teacutenylegesen azt

jelenti hogy a hatoacutesaacuteg reacuteszt vesz a helyi doumlnteacuteshozatali folyamatban Ilyen előzetes

ellenőrzeacutesi rendszer műkoumldik Bulgaacuteriaacuteban Neacutemetorszaacutegban a tartomaacutenyok szintjeacuten

szeacuteleskoumlrű ez a lehetőseacuteg Svaacutejcban valamint Toumlroumlkorszaacutegban Bulgaacuteriaacuteban az ellenőrzeacutes

aacuteltalaacuteban utoacutelagos kiveacutetelesen akkor keruumllhet sor előzetes ellenőrzeacutesre amikor az

oumlnkormaacutenyzat keacuterelemmel fordul a feluumlgyeleti hatoacutesaacuteghoz a doumlnteacutestervezet benyuacutejtaacutesaacuteval

egyidejűleg Neacutemetorszaacutegban a sajaacutet hataacuteskoumlrben ellaacutetott helyi koumlzuumlgyek eseteacuteben kizaacuteroacutelag

jogszerűseacutegi toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesre keruumllhet sor az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlkben

ceacutelszerűseacutegi hateacutekonysaacutegi ellenőrzeacutes is lehetseacuteges Előzetes vagy megelőző ellenőrzeacutes

lehetseacuteges abban a staacutediumban amikor a helyi oumlnkormaacutenyzat aktusa meacuteg nem veacutegrehajthatoacute

Előzetes joacutevaacutehagyaacutes szuumlkseacuteges pl teruumllet-felhasznaacutelaacutesi terv elfogadaacutesaacutehoz meghataacuterozott

oumlnkormaacutenyzati tulajdonba tartozoacute ingatlan vagy ingoacutesaacuteg aacutetruhaacutezaacutesaacutehoz harmadik szemeacutely

reacuteszeacutere Svaacutejcban a koumlzseacutegi rendeletek eacutes jogszabaacutelyban meghataacuterozott doumlnteacutesek (pl peacutenzuumlgyi

koumltelezettseacutegvaacutellalaacutes ingatlan aacutetruhaacutezaacutesi uumlgyletek) csak a kanton szintjeacuten műkoumldő

Aacutellamtanaacutecs joacutevaacutehagyaacutesaacutet koumlvetően hajthatoacutek veacutegre Az Aacutellamtanaacutecs aktuspoacutetlaacutesi hataacuteskoumlrrel

is rendelkezik Toumlroumlkorszaacutegban szaacutemos jogszabaacutely szabaacutelyzat hataacuterozza meg az

oumlnkormaacutenyzati szervek doumlnteacuteshozatalaacutenak ellenőrzeacuteseacuteben reacuteszt vevő szerveket eacutes azok

hataacuteskoumlreacutet iacutegy az előzetes ellenőrzeacutes lehetőseacutegeacutet is

Veacuteguumll a nemzeti parlamentek hataacuterozzaacutek meg hogy mely helyi oumlnkormaacutenyzati uumlgyek

eseteacuteben szuumlkseacuteges az előzetes ellenőrzeacutes Gyakori az előzetes ellenőrzeacutes joacutevaacutehagyaacutes

egyreacuteszről bizonyos aacutegazatokban (pl adoacutezaacutes) maacutesreacuteszről pedig azokban az esetekben amikor

a helyi eacuterdekekneacutel magasabb szintű eacuterdekek veacutedelme szuumlkseacuteges (pl koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely

fenntartaacutesa amely veszeacutelybe keruumllhet ha nem korlaacutetozzaacutek a koumllcsoumlnoumlk igeacutenybe veacuteteleacutet)

722 Feluumlgyeleti hatoacutesaacutegi jogosiacutetvaacutenyok513

A feluumlgyeleti hatoacutesaacutegok koumlzbenső inteacutezkedeacutesei tekinteteacuteben nem modellezhető egyseacuteges

sziszteacutema analoacuteg moacutedon alkalmazhatoacute eszkoumlzrendszer Kiemeleacutesre eacuterdemes azonban

Bulgaacuteria Franciaorszaacuteg Neacutemetorszaacuteg a koumlzbenső inteacutezkedeacutesek szerveit moacutedszereit illetően

Bulgaacuteriaacuteban az uumlgyeacutesz avatkozhat be Franciaorszaacutegban a prefektus fordulhat biacuteroacutesaacuteghoz eacutes

indiacutetvaacutenyozhatja a veacutegrehajtaacutes felfuumlggeszteacuteseacutet Neacutemetorszaacutegban az aacutellamigazgataacutesi

513 Recommendation No R (98) 45

168

hatoacutesaacuteghoz ciacutemzett panasz eredmeacutenyezheti aacuteltalaacuteban a doumlnteacutes felfuumlggeszteacuteseacutet a vitatott keacuterdeacutes

lezaacuteraacutesaacuteig

A legtoumlbb vitaacutet kivaacuteltoacute inteacutezkedeacutesi lehetőseacutege a feluumlgyeletet ellaacutetoacute aacutellamigazgataacutesi szervnek a

helyi oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutesek megsemmisiacuteteacutese Ez az eszkoumlz neacutehaacuteny aacutellamban biztosiacutetott a

feluumlgyeleti hatoacutesaacuteg szaacutemaacutera azonban az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg elveacutevel valoacute

oumlsszeegyeztethetőseacutege vitaacutek kereszttuumlzeacuteben aacutell Spanyolorszaacutegban Sveacutedorszaacutegban

Franciaorszaacutegban kizaacuteroacutelag a biacuteroacutesaacuteg jogosult hataacutelyon kiacutevuumll helyezni az oumlnkormaacutenyzat

toumlrveacutenyseacutertő doumlnteacuteseacutet Enneacutel leacutenyegesen nagyobb seacuterelmet jelent az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg elveacutere

neacutezve az a rendszer amelyben az aacutellamigazgataacutesi szerv ceacutelszerűseacutegi alapon megsemmisiacutetheti

az oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutest eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzat nem szaacutemaacutera e doumlnteacutes ellen nem biztosiacutet a

jogalkotoacute jogorvoslati lehetőseacuteget Az euroacutepai aacutellamok toumlbbseacutegeacuteben a helyi

oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute jogszabaacutely biztosiacutetja a lehetőseacuteget hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat

helyett inteacutezkedeacutest tehessen a feluumlgyeleti hatoacutesaacuteg Ezek a rendelkezeacutesek biztosiacutetjaacutek hogy a

jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott koumltelezettseacutegeknek az oumlnkormaacutenyzatok eleget tegyenek

mulasztaacutesuk eseteacuten a koumlzponti kormaacutenyzat inteacutezkedik kiveacuteteles eljaacuteraacutesban Mielőtt azonban

eacutelne ezzel a jogaacuteval az oumlnkormaacutenyzatot megfelelő hataacuteridő tűzeacuteseacutevel fel kell szoacuteliacutetani

koumltelezettseacutegei teljesiacuteteacuteseacutere

723 A feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk tartalmi vaacuteltozaacutesainak iraacutenya

A Jelenteacutes a koumlvetkezők szerint hataacuterozza meg azokat a teruumlleteket amelyeken a Bizottsaacuteg

aacutellaacutespontja szerint szuumlkseacuteges a feluumlgyeleti eszkoumlzoumlk enyhiacuteteacutese (1) a helyi oumlnkormaacutenyzatok

sajaacutet hataacuteskoumlrei gyakorlaacutesaacuteban a ceacutelszerűseacutegi vizsgaacutelatokat meg kell szuumlntetni eacutes csoumlkkenteni

szuumlkseacuteges ennek lehetőseacutegeacutet az aacutellam aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlk eseteacuteben is (2) vissza kell

szoriacutetani azon teruumlleteket amelyeken koumlzigazgataacutesi szervek gyakorolnak toumlrveacutenyesseacutegi

ellenőrzeacutest erre csak kiemelt fontossaacuteguacute doumlnteacutesek eseteacuten keruumllhessen sor (3) az

aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeletet maacutes eszkoumlzoumlkkel kell helyettesiacuteteni amennyiben lehetseacuteges

Aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti eljaacuteraacutes folytataacutesa csak az uumlgyben eacuterintettek keacutereacuteseacutere lehessen

ezen egyszerűsiacuteteacutes pozitiacutev hataacutesainak teljes meacuterteacutekben eacuterveacutenyesuumllniuumlk kell kuumlloumlnoumlsen akkor

amikor az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet csak biacuteroacutesaacutegi jogorvoslat igeacutenybeveacuteteleacutere iraacutenyul eacutes a

doumlnteacutest a biacuteroacutesaacuteg hozza meg (4) amennyiben kormaacutenyzati szerv bevonaacutesa szuumlkseacuteges a helyi

oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutes hataacutelyba leacutepeacuteseacutehez vagy eacuterveacutenyesseacutegeacutehez az előzetes vagy megelőző

aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeleti ellenőrzeacutes visszaszoriacutetaacutesa a megelőző jellegű eacutes az előzetes

ellenőrzeacutes elsődlegesseacutegeacutenek csoumlkkenteacutese ezaacuteltal eacuterveacutenyesiacutetve a helyi oumlnkormaacutenyzatisaacutegot

Ezen keacutet ellenőrzeacutesi forma ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash csak akkor tarthatoacute fenn ha az eacuterintett

aacutellampolgaacuteroknak joguk van biacuteroacutesaacuteghoz fordulni meacuteg abban az esetben is ha a doumlnteacutes

169

előzetes aacutellamigazgataacutesi ellenőrzeacuteseacutere sor keruumllt (5) az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet folyamatos

aacutetalakiacutetaacutesa a peres eljaacuteraacutest megelőző szakaszban vagyis az ellenőrzeacutesek aacutellamigazgataacutesi

jogkoumlvetkezmeacutenyeit korlaacutetozni kell abban az esetben amikor a helyi oumlnkormaacutenyzat doumlnteacutese

toumlrveacutenyesseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere a biacuteroacutesaacuteg jogosult514

Az előzőkből koumlvetkezően az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelettel szemben a biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelemnek

kell elsősorban eacuterveacutenyesuumllnie A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem kiszeacutelesiacuteteacutese nem eredmeacutenyezheti a

biacuteroacutesaacutegi kontroll kizaacuteroacutelagossaacutegaacutet ugyanis bizonyos esetekben akaacuter műkoumldeacuteskeacuteptelenseacuteget

ideacutezhetne elő Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyeletnek elsősorban a koumlzponti eacutes a helyi

oumlnkormaacutenyzat koumlzoumltti egyuumlttműkoumldeacutes formaacutejaacuteban kell eacuterveacutenyesuumllnie az ellenőrzeacutes tanaacutecsadoacute

eacutes eacuterteacutekelő jellegeacutenek kell feluumllkerekednie A Jelenteacutes megaacutellapiacutetaacutesai alapjaacuten bdquo[a]nnak a

felfogaacutesnak amely szerint az ellenőrzeacutesi rendszer az aacutellamigazgataacutes eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzat

kibeacutekiacutethetetlen ellenteacuteteacuteből szaacutermazik egyszer s mindenkorra el kell tűnnierdquo515

724 A magyar feluumlgyeleti rendszer lehetseacuteges eacuterteacutekeleacutese

A Kormaacuteny szaacutemaacutera az Alaptoumlrveacuteny teremtette meg az oumlnkormaacutenyzatok teveacutekenyseacutege feletti

toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet gyakorlaacutesaacutenak lehetőseacutegeacutet A koraacutebbi toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesi

eszkoumlzrendszert alapul veacuteve a lehetseacuteges eacuterteacutekeleacutes kialakiacutetaacutesakor az vizsgaacutelhatoacute hogy a

feluumlgyeleti inteacutezmeacutenyrendszer bevezeteacutese eacutes eszkoumlzrendszere mennyiben illeszkedik az

előzőekben reacuteszletezett euroacutepai tendenciaacutekhoz

Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet uacutej joginteacutezmeacuteny tekintettel arra hogy az 1989-90-ben kialakult

helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerben a Kormaacuteny az oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacuteseacutet

biztosiacutetotta a helyi oumlnkormaacutenyzatokeacutert felelős miniszter koumlzreműkoumldeacuteseacutevel a helyi

oumlnkormaacutenyzatokeacutert felelős szerv uacutetjaacuten A toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes utoacutelagos formaacutejaacutet

teremtette meg a jogalkotoacute a meacuterlegeleacutessel hozott oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutesnek csak a

jogszerűseacutege tartozott a vizsgaacutelat koumlreacutebe Eacuterdemes raacuteiraacutenyiacutetani a figyelmet arra a

koumlruumllmeacutenyre hogy sem a koraacutebbi sem a jelenleg hataacutelyos szabaacutelyozaacutes nem kuumlloumlniacutetette el az

oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlket aszerint hogy azok eredetileg a koumlzoumlsseacuteget a helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutenaacutel fogva megillető helyi koumlzuumlgy kategoacuteriaacutejaacuteba tartoznak illetve az aacutellam

aacuteltal aacutetruhaacutezott hataacuteskoumlroumlk Ily moacutedon a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes soraacuten eacutes a joumlvőben a

feluumlgyelet gyakorlaacutesaacuteban is az eszkoumlztaacuter azonos moacutedon eacuterveacutenyesuumllt illetve eacuterveacutenyesuumll a helyi

oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutesek jogszabaacutelyseacutertő volta eseteacuteben Toumlbb euroacutepai aacutellamban laacutethatoacute peacutelda

arra hogy ezen hataacuteskoumlroumlk megosztaacutesra keruumllnek az aacutellami feluumlgyelet terjedelme eacutes

eszkoumlztaacutera korrelaacutecioacutet mutat a hataacuteskoumlr jellegeacutevel Hazaacutenkban az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk

514 Recommendation No R (98) 53-54 515 Recommendation No R (98) 54

170

jelentős aacutetrendeződeacutese koumlvetkezett be az egeacuteszseacuteguumlgyi a koumlzművelődeacutesi koumlzgyűjtemeacutenyi

feladatellaacutetaacutesban eacutes komoly aacutetalakulaacutes zajlott le a koumlzneveleacutesi-koumlzoktataacutesi rendszerben is

amely indokolttaacute teheti a helyi koumlzuumlgy uacutejraeacutertelmezeacuteseacutet a koumlzoumlsseacuteget megillető helyi

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tartalmi jelentőseacutegeacutenek ismeacutetelt meghataacuterozaacutesaacutet

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzrendszere tovaacutebbra sem tartalmaz előzetes vagy megelőző

jellegű ellenőrzeacutesi lehetőseacuteget joacutevaacutehagyaacutest az Moumltv-ben roumlgziacutetett inteacutezkedeacutesi lehetőseacuteg az

utoacutelagos toumlrveacutenyesseacutegi kontrollt szolgaacutelja Az előzetes Kormaacuteny aacuteltal toumlrteacutenő joacutevaacutehagyaacutes

csak peacutenzuumlgyi koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok eseteacuteben keruumllt roumlgziacuteteacutesre kizaacuteroacutelag az adoacutessaacutegot

keletkeztető uumlgylet516 eacuterveacutenyesseacutegi felteacutetelekeacutent Az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonnal toumlrteacutenő

rendelkezeacutesi joga is uacutej megkoumlzeliacuteteacutest nyert azaacuteltal hogy az oumlnkormaacutenyzati tulajdon 2012

januaacuter 1-e oacuteta a nemzeti vagyon reacuteszeacutet keacutepezi iacutegy sajaacutetos koumlzjogi korlaacutetok eacuterveacutenyesuumllnek a

rendelkezeacutesi jog gyakorlaacutesa soraacuten517

Erősoumldoumltt a Kormaacuteny beavatkozaacutesi lehetőseacutege azaacuteltal hogy kezdemeacutenyezheti a

hataacuterozathozatali feladat ellaacutetaacutesi koumltelezettseacutegeacutet nem teljesiacutető helyi oumlnkormaacutenyzattal szemben

biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutes megindiacutetaacutesaacutet a hataacuterozathozatal poacutetlaacutesaacutenak elrendeleacuteseacutet Szinteacuten az

eszkoumlzrendszer kiszeacutelesiacuteteacuteseacutet jelenti a helyi oumlnkormaacutenyzat jogalkotaacutesi koumltelezettseacutege

elmulasztaacutesa megaacutellapiacutetaacutesaacutenak kezdemeacutenyezeacutese a Kuacuteriaacutenaacutel valamint a toumlrveacutenyen alapuloacute

jogalkotaacutesi koumltelezettseacutegeacutenek poacutetlaacutesa Uacutej joginteacutezmeacuteny az oumlnkormaacutenyzati hataacuterozathozatali eacutes

feladat-ellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteg elmulasztaacutesa koumlreacuteben a kormaacutenyhivatal kezdemeacutenyezeacutesi joga a

koumlzigazgataacutesi eacutes munkauumlgyi biacuteroacutesaacuteg feleacute

Ezen eszkoumlzrendszer megteremteacutese nem mond ellent az eacuterveacutenyesuumllő euroacutepai tendenciaacuteknak

annak elleneacutere sem hogy az Euroacutepa Tanaacutecs maacuter 1998-ban az eszkoumlzrendszer enyhiacuteteacuteseacutet tűzte

ki ceacutelul A kormaacutenyhivatal aacuteltal megtehető inteacutezkedeacutesek eacutes a biacuteroacutei doumlnteacutesek gyakorlati

eacuterveacutenyesiacutethetőseacutegeacutet a jogalkotoacute a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa

lehetőseacutegeacutenek megteremteacuteseacutevel kiacutevaacutenja szolgaacutelni

516 Magyarorszaacuteg gazdasaacutegi stabilitaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 2011 eacutevi CXCIV tv 3 sect 10 sect 517 2011 eacutevi CXCVI tv a nemzeti vagyonroacutel

171

5 fejezet

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog veacutedelmeacutenek egyes keacuterdeacutesei

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog biacuteroacutesaacuteg veacutedelme a koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes fontos teruumllete A

koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes inteacutezmeacutenye szorosan oumlsszekapcsoloacutedik a jogaacutellamisaacuteg fogalmaacuteval

az aacutellam sajaacutet hatalmaacutenak korlaacutetozaacutesaacuteval az aacutellami műkoumldeacutest ellenőrző fuumlggetlen

inteacutezmeacutenyek műkoumldeacuteseacutevel

A koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes toumlrteacutenetiseacutegeacutet tekintve a 19 szaacutezadban a pozitivista jogaacutellami

koncepcioacute a formaacutelis legalitaacutesra helyezte a hangsuacutelyt a helyzet a 20 szaacutezadban a II

vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően vaacuteltozik meg amikor is a szociaacutelis jogaacutellamisaacuteg eacuterveacutenyesuumlleacutese soraacuten

az aacutellami beavatkozaacutes erősoumldeacuteseacutevel a koumlzigazgataacutesi szervek jogalkotaacutesi hataacuteskoumlre

kiszeacutelesedett a tuacutelszabaacutelyozaacutes a koumlzigazgataacutes cselekveacutesi lehetőseacutegeit korlaacutetozta a

diszkrecionaacutelis jogkoumlroumlk haacutetteacuterbe szorultak A biacuteroacutesaacutegi kontroll ugyanakkor szeacutelesebbeacute vaacutelt a

feluumllvizsgaacutelhatoacute aktusok koumlre noumlvekedett a formaacutelis ellenőrzeacutest a tartalmi ellenőrzeacutes vaacuteltotta

fel kiterjesztve a reformatoacuterius jogkoumlrt A koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes szaacutemaacutera tehaacutet az

igazodaacutesi pontot a modern feladatorientaacutelt koumlzigazgataacutes kieacutepuumlleacutese jelentette518

Ebben a kontextusban keruumllhet sor az oumlnkormaacutenyzati jogok biacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutenek

felvaacutezolaacutesaacutera

1 A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog biacuteroacutesaacutegi veacutedelme

Az oumlnkormaacutenyzati rendszer strukturaacutelis aacutetalakulaacutesaacutet eredmeacutenyező folyamatban figyelmet

eacuterdemelhet az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem hateacutekonysaacutegaacutenak keacuterdeacutese A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem

elemzeacuteseacutet toumlbbek koumlzoumltt időszerűveacute teszi a koumlzigazgataacutesi perrendtartaacutes kodifikaacutecioacuteja mely a

biacuteroacutesaacutegok koumlzjogi biacuteraacuteskodaacutesi teveacutekenyseacutegeacutet is meghataacuterozza A koumlzjogi biacuteraacuteskodaacutes koumlreacutebe

vonhatoacutek azok az esetek amikor az oumlnkormaacutenyzat valamely aacutellami szerv doumlnteacutese ellen

biacuteroacutesaacutegi jogorvoslati lehetőseacuteget vehet igeacutenybe

A dolgozatnak ebben a reacuteszeacuteben kiacuteseacuterlet toumlrteacutenik annak feltaacuteraacutesaacutera hogy jelenleg milyen

jogveacutedelmi eacutes jogorvoslati eszkoumlzoumlk aacutellnak rendelkezeacutesre az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

Tovaacutebbi keacuterdeacutes hogy a jogveacutedelmet biztosiacutetoacute joginteacutezmeacutenyek mennyiben felelnek meg a

hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek Az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem biztosiacutetaacutesaacutera

518 TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute A koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes egyes elmeacuteleti eacutes gyakorlati keacuterdeacutesei MTA Aacutellamtudomaacutenyi

Kutataacutesok Programirodaacuteja Budapest 1990 2-12

172

megteremtett eszkoumlzrendszer hataacutelyosulaacutesaacutenak vizsgaacutelata tovaacutebbi eacuterdemleges koumlvetkezteteacutesre

adhat alapot

E fejezet szaacutemba veszi egyreacuteszről az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi jogveacutedelmi mechanizmust

maacutesreacuteszről a jogalkalmazaacutes egyes aktusaival szemben koumlzvetlenuumll igeacutenybe vehető biacuteroacutesaacutegi

jogveacutedelmi eszkoumlzoumlket Nem ceacutelja az elemzeacutesnek itt azokkal az esetekkel foglalkozni amikor

a helyi oumlnkormaacutenyzat magaacutenjogi jogalanykeacutent vesz reacuteszt elsősorban a civilisztika taacutergykoumlreacutebe

tartozoacute jogvitaacutekban Az Moumltv-ben kifejezetten szabaacutelyozott jogorvoslati lehetőseacutegek

felvaacutezolaacutesaacutera adoacutedhat ehelyuumltt lehetőseacuteg uacutegymint a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti eljaacuteraacutes soraacuten

kiszabhatoacute szankcioacuteval kapcsolatos jogvita a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti eacutes az

oumlnkormaacutenyzati szervek koumlzoumltti koumlzjogi illetve az aacutellami szervek eacutes oumlnkormaacutenyzati szervek

koumlzoumltti jogvitaacutek bemutataacutesa toumlrteacutenhet meg519

Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem hateacutekonysaacutegi vizsgaacutelataacutenak kiinduloacutepontja az Alkotmaacuteny eacutes az

Alaptoumlrveacuteny 1990-től kialakult eacutes 2011-ben aacutetformaacutelt oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute

szabaacutelyozaacutesa amely jogveacutedelem eszkoumlzrendszereacutenek kereteacuteuumll szolgaacutel meghataacuterozza annak

sajaacutetos vonaacutesait A teacutema taacutergyalaacutesa szempontjaacuteboacutel eacuterinteni szuumlkseacuteges az oumlnkormaacutenyzati

alapjogok problematikaacutejaacutet majd az aacuteltalaacutenos alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi eacutes biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelmi

rendelkezeacutes eacutertelmezhetőseacutegeacutet eacutes a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteval valoacute oumlsszhang

fennaacutellaacutesaacutet a jogveacutedelem tereacuten

Amint arra a dolgozat koraacutebbi reacuteszeacuteben maacuter utalaacutes toumlrteacutent a hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer

koumlzelmuacuteltban lezajlott aacutetstrukturaacutelaacutesaacutenak egyik leacutenyeges jellemzője hogy a szabaacutelyozaacutes

rendszereacutet alapvetően jellemző alapjogi jellegű szemleacutelet megszűnt Amiacuteg a Magyar

Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenya a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot mint a telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutegeacutet

annak vaacutelasztoacute polgaacuterait megillető alapjogot alkotmaacutenyos veacutedelemben reacuteszesiacutetette eacutes

megkuumlloumlnboumlztette az oumlnkormaacutenyzati alapjogokat addig Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacutenye teljes

meacuterteacutekben szakiacutetott a kollektiacutev alapjogi felfogaacutessal eacutes a helyi koumlzuumlgyekre a helyi igazgataacutes

koumlreacuteben meghataacuterozott oumlnkormaacutenyzati kompetenciaacutera foacutekuszaacutel

A koraacutebbi Alkotmaacuteny a 43 sect (2) bekezdeacuteseacuteben tartalmazta az oumlnkormaacutenyzati jogok biacuteroacutesaacutegi

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutere vonatkozoacute rendelkezeacuteseket miacuteg az Alaptoumlrveacutenybe nem keruumllt

be ez a garanciaacutelis szabaacutely Sarkalatos toumlrveacuteny a Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel

519 A koumlzjogi jellegű jogvitaacutek ilyeteacuten osztaacutelyozaacutesaacutet ld Reacuteszletes jelenteacutes a koumlzigazgataacutesi perrendtartaacutes

koncepcioacutejaacutenak előkeacutesziacuteteacuteseacuteről 9

httpwwwkormanyhudownload9c8500002015051420JelentC3A9s20a20kC3B6zigazgatC

3A1si20perrendtartC3A1s20koncepciC3B3jC3A1nak20elC591kC3A9szC3AD

tC3A9sC3A9rC591lpdf (20151112)

173

szoacuteloacute 2011 eacutevi CLXXXIX toumlrveacuteny tartalmazza az Alaptoumlrveacutenyben nevesiacutetett feladat- eacutes

hataacuteskoumlroumlk jogszerű gyakorlaacutesaacutenak biacuteroacutesaacutegi alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutet

A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog mint kollektiacutev alapjog alkotmaacutenyos veacutedelme abban az

eacutertelemben hogy az oumlnkormaacutenyzati alapjogok korlaacutetozaacutesa eseteacutere aacuteltalaacutenos veacutedelmet

biztosiacutetott volna a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően teacutenylegesen nem eacuterveacutenyesuumllt Ezt a

megaacutellapiacutetaacutest taacutemasztja alaacute hogy az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg ndash a koraacutebban maacuter hivatkozott ndash 1994-

es doumlnteacuteseacuteben hataacuteskoumlr-csoportokkeacutent definiaacutelta az Alkotmaacutenyban alapjogkeacutent nevesiacutetett

oumlnkormaacutenyzati jogokat A doumlnteacutesben foglaltak szerint az oumlnkormaacutenyzati alapjogok tartalmaacuten

azok a toumlrveacutenyi rendelkezeacutesek eacutertendők amelyek az alapjogok eacuterveacutenyre juttataacutesa eacutes veacutedelme

iraacutenyaacutet hataacuterozzaacutek meg Az AB abboacutel indult ki hogy az Alkotmaacuteny 44A sect-aacuteban deklaraacutelt

alapjogok valoacutejaacuteban azok a hataacuteskoumlrcsoportok amelyek az oumlnkormaacutenyzatok ndash elsősorban a

kormaacutennyal szembeni ndash oumlnaacutelloacutesaacutegaacutehoz elengedhetetlenek520 Az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi kontroll

az egyes uumlgyek sajaacutetossaacutegai szerint eacuterveacutenyesuumllt nevezetesen az keacutepezte a doumlnteacutesek alapjaacutet

hogy egy nevesiacutetett oumlnkormaacutenyzati alapjog szenvedett-e koncepcionaacutelis seacuterelmet a kuumlloumlnfeacutele

toumlrveacutenyek teacutenyleges korlaacutetozoacute hataacutesa miatt

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg az oumlnkormaacutenyzati jogok alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben egy szinteacuten 1994-es doumlnteacuteseacuteben azt is leszoumlgezte hogy az Alkotmaacuteny 43 sect

(2) bekezdeacuteseacuteben biztosiacutetott jog nem keacutepez oumlnaacutelloacute indiacutetvaacutenyozaacutesi jogot nem eljaacuteraacutesi

termeacuteszetű nem olyan hataacuteskoumlrt alapiacutetoacute rendelkezeacutes amelynek folyomaacutenyakeacuteppen az AB

szaacutemaacutera eljaacuteraacutesi koumltelezettseacuteg keletkezne Az Orszaacuteggyűleacutes szaacutemaacutera e doumlnteacuteseacuteben előiacuterta

hogy jogalkotaacutes uacutetjaacuten hataacuterozza meg a konkreacutet Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz fordulaacutes jogaacutenak eseteit

eacutes moacutedjaacutet521

A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak (Charta) 11 cikke tartalmazza a helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes jogi veacutedelmeacutere vonatkozoacute koumlvetelmeacutenyeket Eszerint bdquoa helyi oumlnkormaacutenyzatok

jogosultak jogorvoslatot igeacutenybe venni hataacuteskoumlruumlk szabad gyakorlaacutesa eacutes az oumlnkormaacutenyzaacutes

olyan elveinek tiszteletben tartaacutesa eacuterdekeacuteben amelyet az Alkotmaacuteny vagy belső toumlrveacutenyhozaacutes

szentesiacutetrdquo A Charta ideacutezett rendelkezeacutese azeacutert fontos mert hazaacutenkra neacutezve is koumltelezően

betartandoacute előiacuteraacutes Az Euroacutepa Tanaacutecs Helyi eacutes Regionaacutelis Oumlnkormaacutenyzatok Kongresszusa ndash

mint a Charta veacutegrehajtaacutesa felett őrkoumldő szervezet ndash a 2013-as magyarorszaacutegi oumlnkormaacutenyzati

rendszert vizsgaacuteloacute monitoring eljaacuteraacutest koumlvetően Ajaacutenlaacutesaacuteban a kormaacutenyzat szaacutemaacutera

megfontolandoacute javaslatokat tett Roumlgziacutetette hogy a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes alapelveinek

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet egyeacutertelműen biztosiacutetani kell mind a toumlrveacutenyalkotaacutesban mind pedig a

520 41993 (II 12) AB hataacuterozat 521 KUKORELLI Istvaacuten Alkotmaacutenytan I Osiris Kiadoacute Budapest 2003 436 ld 371994 (VI 24) AB hataacuterozat

174

gyakorlatban Toumlbbek koumlzoumltt megfogalmaztaacutek azt az igeacutenyt is hogy a jogveacutedelem teruumlleteacuten

ajaacutenlatos biztosiacutetani a hateacutekony oumlnkormaacutenyzati jogorvoslati lehetőseacutegeket A Kongresszus

Ajaacutenlaacutesaacuteban ndash toumlbbek koumlzoumltt ndash arra is felkeacuterte a Kormaacutenyt hogy hateacutekony biacuteroacutei jogveacutedelem eacutes

jogorvoslati lehetőseacuteg keruumlljoumln biztosiacutetaacutesra az oumlnkormaacutenyzatok reacuteszeacutere A monitoring eljaacuteraacutes

soraacuten megaacutellapiacutetaacutest nyert hogy az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera csupaacuten korlaacutetozott meacuterteacutekben

biztosiacutetott hogy biacuteroacutesaacuteghoz forduljanak hataacuteskoumlreik tiszteletben tartaacutesa eacuterdekeacuteben valamint

nem aacutell rendelkezeacutesre az oumlnkormaacutenyzati alapjogok gyakorlaacutesaacutenak hateacutekony biacuteroacutei veacutedelme eacutes

jogorvoslati lehetőseacuteg522 Megaacutellapiacutethatoacute hogy e tekintetben a helyi oumlnkormaacutenyzatokra

vonatkozoacute szabaacutelyozaacutesi rendszer nem felel meg a Chartaacuteban meghataacuterozott

koumlvetelmeacutenyeknek

A tovaacutebbiakban meghataacuterozaacutesra keruumllnek a jogveacutedelem vizsgaacutelhatoacute dimenzioacutei a jogorvoslat

hateacutekonysaacutegaacutenak dilemmaacutei valamint az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi eacutes a biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem

taacutergykoumlreacutebe tartozoacute egyes eljaacuteraacutesok sajaacutetos vonaacutesai tovaacutebbaacute a jogveacutedelem tereacuten betoumlltoumltt

szerep vaacuteltozaacutesa

11 A jogveacutedelem egyes teruumlletei

Az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelmeacutenek teacutemakoumlreacutet tanulmaacutenyozva toumlbb eacutertelmezeacutesi lehetőseacuteg is

kiacutenaacutelkozik Szuumlkseacutegszerű elhataacuterolni egyreacuteszt az oumlnkormaacutenyzatok feletti toumlrveacutenyesseacutegi

feluumlgyelet inteacutezmeacutenyeacutet az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a helyi koumlzuumlgyek tereacuten biztosiacutetott

kezdemeacutenyezeacutesi lehetőseacutegektől maacutesreacuteszt a jogalkotaacutessal vagy az egyedi jogalkalmazaacutessal

szemben igeacutenybe vehető biacuteroacutesaacutegi vagy alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelemtől523 Vizsgaacutelhatoacute lenne a

jogveacutedelem az oumlnkormaacutenyzati műkoumldeacutessel doumlnteacutesekkel szemben az egyeacuten szaacutemaacutera igeacutenybe

vehető eszkoumlzoumlk oldalaacuteroacutel is ehelyuumltt azonban nem ceacutel az egyeacuten szaacutemaacutera az oumlnkormaacutenyzati

műkoumldeacutessel doumlnteacutesekkel szemben rendelkezeacutesre aacutelloacute igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutesi jogorvoslati

eszkoumlzoumlk szaacutembaveacutetele524 Az elemzeacutes a jogalkotaacutessal eacutes a jogalkalmazaacutessal szemben igeacutenybe

vehető biacuteroacutesaacutegi alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelemre foacutekuszaacutel kiteacuterve azokra az esetekre amelyeket

522 Recommendation 341 (2013) 4 f

httpswcdcoeintViewDocjspRef=REC34128201329ampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=COE

ampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9AampBackColorLogged=EFEA9C (20150922) 523 ld TILK Peacuteter Az oumlnkormaacutenyzatok biacuteroacutesaacutegi eacutes alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelme az Alaptoumlrveacuteny eacutes az uacutej sarkalatos

toumlrveacutenyek tuumlkreacuteben Kodifikaacutecioacute eacutes koumlzigazgataacutes 20121 42-51 524 A jogveacutedelem ezen aspektusaacuteval reacuteszletesen foglalkozik HOFFMANN Istvaacuten Az egyeacuteni jogveacutedelem

lehetőseacutegei az oumlnkormaacutenyzati rendeletekkel szemben I-III

httpnovissimabloghu20140507hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_onkormanyzati_re

ndelettel_szemben_i

httpnovissimabloghu20140514hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_onkormanyzati_re

ndelettel_szemben_ii_361

httpnovissimabloghu20140522hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_onkormanyzati_re

ndelettel_szemben_iii (20151114)

175

az Moumltv biztosiacutet biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem ciacutemeacuten a helyi oumlnkormaacutenyzatok keacutepviselő-testuumlletei

szaacutemaacutera

12 A hateacutekony jogorvoslat eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegei

121 A szubjektiacutev eacutes objektiacutev jogveacutedelem a jogorvoslathoz valoacute jog eacutes a jogrend veacutedelme

A jogorvoslathoz valoacute jog eacutertelmezeacutesi lehetőseacutegeinek feltaacuteraacutesakor az Alaptoumlrveacuteny jogorvoslati

jogra vonatkozoacute rendelkezeacutesei az ENSZ Polgaacuteri eacutes Politikai Jogok Egyezseacutegokmaacutenya525

valamint az Ember Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye526 fogalomrendszere szolgaacutel alapul A

jogorvoslathoz valoacute jog ezen eacutertelmezeacutesi tartomaacutenya az egyeacuteni alapjogveacutedelem rendszereacutenek

talapzataacutehoz vezet Az Emberi Jogok Euroacutepai Egyezmeacutenye mindazonaacuteltal az egyeacuteni

panaszokkal oumlsszefuumlggeacutesben a nemzetkoumlzi jogorvoslaacutes uacutetjaacutet nyitja meg

Maacutes eacutertelmezeacutes szerint a jogveacutedelemnek alkalmazhatoacute egy szubjektiacutev megkoumlzeliacuteteacutese amely a

jogorvoslathoz valoacute joggal aacutell szoros oumlsszefuumlggeacutesben a koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutest

meghataacuterozoacute taacutergyi elemkeacutent A jogveacutedelem maacutesik oldala a taacutergyi objektiacutev jogveacutedelmi

funkcioacute amely sajaacutetos inteacutezmeacutenyveacutedelmi rendelteteacutessel biacuter Nem az egyeacuteni a szemeacutelyt alanyi

jogon megillető jog veacutedelme az objektiacutev jogveacutedelem taacutergya hanem egyfajta

inteacutezmeacutenyveacutedelem a taacutergyi jogrend a koumlzeacuterdek veacutedelme a toumlrveacutenyseacutertő doumlnteacutesek

feluumllvizsgaacutelata Az objektiacutev jogveacutedelem jogrend- eacutes koumlzeacuterdekveacutedelmi funkcioacuteja megkiacutevaacutenja

keresetindiacutetaacutesi jog biztosiacutetaacutesaacutet azok szaacutemaacutera akik baacutermilyen jellegű eacuterdekseacuterelmet

szenvednek el Nem szuumlkseacuteges tehaacutet hogy konkreacutet jogseacuterelem koumlvetkezzen be elegendő az

eacuterdekseacuterelem bizonyiacutetaacutesa Az objektiacutev jogveacutedelem nem csupaacuten egyeacuteneket hanem

csoportokat koumlzoumlsseacutegeket megillető jogkeacutent is funkcionaacutel Troacutecsaacutenyi Laacuteszloacute elsősorban

francia eacutes belga peacuteldaacutekra alapozva az objektiacutev eacutes a szubjektiacutev jogveacutedelmi rendszer funkcioacutejaacutet

illetően akkeacutent foglalt aacutellaacutest hogy az objektiacutev rendszer leacutenyegesen nagyobb fokuacute veacutedelmet

biztosiacutet mint a szubjektiacutev rendszer bdquoAz objektiacutev rendszerben a keresetindiacutetaacutes lehetőseacutege

teljesen liberaacutelis eacutes ceacutelja az hogy a toumlrveacutenyesseacuteg eacuterdekeacuteben baacuterki aki eacuterdekeacutet bizonyiacutetani

tudja a koumlzigazgataacutes toumlrveacutenytelennek iacuteteacutelt aktusaacutet megtaacutemadhassa A liberaacutelis joggyakorlatot

taacutemasztja alaacute a csoportok keresetindiacutetaacutesaacutenak szeacuteleskoumlrű biztosiacutetaacutesa mely alapvető

jelentőseacutegűnek tekinthetőrdquo527 A csoportok szaacutemaacutera nyitva aacutelloacute jogorvoslati lehetőseacutegek

analoacuteg alkalmazaacutesaacuteval a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera is adottaacute vaacutelhatnak Az aktiacutev perbeli

525 1976 eacutevi 8 tvr az Egyesuumllt Nemzetek Koumlzgyűleacutese XXI uumlleacutesszakaacuten 1966 december 16-aacuten elfogadott Polgaacuteri

eacutes Politikai Jogok Egyezseacutegokmaacutenya kihirdeteacuteseacuteről 526 1993 eacutevi XXXI toumlrveacuteny az emberi jogok eacutes az alapvető szabadsaacutegok veacutedelmeacuteről szoacuteloacute Roacutemaacuteban 1950

november 4-eacuten kelt Egyezmeacuteny eacutes az ahhoz tartozoacute nyolc kiegeacutesziacutető jegyzőkoumlnyv kihirdeteacuteseacuteről 527 TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute Milyen koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutest Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1992

110

176

legitimaacutecioacute a kereshetőseacutegi jog biztosiacutetaacutesa az egyedi aktusokkal szemben nyuacutejthatna

veacutedelmet az oumlnkormaacutenyzaacutes alanyai vagyis az azt megtestesiacutető helyi keacutepviselő-testuumlletek

szaacutemaacutera is A hazai gyakorlatban e jogveacutedelmi eszkoumlznek az eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere peacutelda nem

lelhető fel

A jogorvoslathoz valoacute jog magaacuteban foglalja az igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacutesi lehetőseacuteget valamint az

aktusok eacuterdemi feluumllbiacuteraacutelataacutet Az aktus-feluumllvizsgaacutelat a jogorvoslati eszkoumlzoumlk egyik eleme

ezeacutert a jogorvoslati rendszer oumlsszefuumlggeacuteseacuteben vizsgaacutelhatoacute Az oumlnkormaacutenyzatok

jogorvoslathoz valoacute jogaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben csupaacuten e maacutesodik megkoumlzeliacuteteacutest az aktusok

feluumllbiacuteraacutelataacutet eacuterdemes a vizsgaacutelat taacutergykoumlreacutebe bevonni A jogorvoslati jog termeacuteszeteacutet illetően

hangsuacutelyozni szuumlkseacuteges azonban azt is hogy az szűkebb koumlrű mint a biacuteroacutesaacuteghoz fordulaacutes

joga hiszen a jogorvoslat egy egyedi aktussal szemben vehető igeacutenybe annak eacuterdemi

feluumllbiacuteraacutelataacutet jelenti meghataacuterozott eljaacuteraacutesi rendben eacuterveacutenyesuumllő alanyi jog528 Az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg ezzel oumlsszhangban leszoumlgezte hogy a biacuteroacutei uacutethoz valoacute jog eacuterveacutenyesiacuteteacutese

alkotmaacutenyosan nem korlaacutetozhatoacute csupaacuten az eacuterdemi hataacuterozatok ellen igeacutenybe vehető

jogorvoslat biztosiacutetaacutesaacutera a biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutesban529

A jogorvoslathoz valoacute jognak a fenti meghataacuterozaacutesa azt taacutemasztja alaacute hogy az

oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben a biacuteroacutesaacuteghoz fordulaacutes joga a biacuteroacutei jogveacutedelem eacuterveacutenyesuumlleacutese

vizsgaacutelandoacute A jogorvoslathoz valoacute jog nem korlaacutetlan hiszen kizaacuteroacutelag toumlrveacutenyben

meghataacuterozottak szerint gyakorolhatoacute

A szubjektiacutev eacutes objektiacutev jogveacutedelmi funkcioacute eacuterveacutenyesuumlleacutese kiemelt figyelmet eacuterdemel

kuumlloumlnoumlsen az alkotmaacutenyjogi panasz eacuterveacutenyesuumlleacutese tereacuten hiszen szinte kizaacuteroacutelagosan igeacutenybe

vehető alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi jogveacutedelmi eszkoumlzkeacutent aacutellhat az oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere a

nem konkreacutet jogseacuterelemhez koumltődő alkotmaacutenyjogi panasz amely jogveacutedelmi funkcioacutejaacutet

tekintve inkaacutebb a taacutergyi jogveacutedelem szolgaacutelataacuteban aacutell530 Az alkotmaacutenyjogi panasznak ez a

formaacuteja mint jogveacutedelmi eszkoumlz azonban csak akkor eacuterveacutenyesuumllhet amennyiben az

Alaptoumlrveacutenyben roumlgziacutetett helyi koumlzuumlgyek feladat-eacutes hataacuteskoumlr-csoportok veacutedelmeacutet az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg elismeri eacutes annak tartalmaacutet eacutes kereteit kimunkaacutelja Jelenleg erre meacuteg nem

aacutell rendelkezeacutesre tanulmaacutenyozhatoacute doumlnteacutes amely koumlvetkezteteacutesek levonaacutesaacutera alkalmas lehet

528 Hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutesjog a koumlzigazgataacutesban (szerk PATYI Andraacutes) Dialoacuteg-Campus Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2012

136 529 462003 (X 16) AB hataacuterozat 530 Az alkotmaacutenyjogi panasz aacuteltal orvosolni kiacutevaacutent jogseacuterelmek eseteacuteben vonta elemzeacutesi koumlreacutebe a szubjektiacutev eacutes

az objektiacutev jogveacutedelmi funkcioacutet VISSY Beatrix Az individuaacutelis alapjogveacutedelem kilaacutetaacutesai az

alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutesban Merre mutat az alkotmaacutenyjogi panasz iraacutenytűje c tanulmaacutenyaacuteban Megaacutellapiacutetotta

hogy az alapvető alkotmaacutenyjogi panasz eseteacuten az objektiacutev jogveacutedelem eacuterveacutenyesuumll kizaacuteroacutelagosan 5

httpepaoszkhu026000268700004pdfEPA02687_jogi_tanulmanyok_2012_01_199-211pdf (20151116)

177

A veacutedelem teruumlleteacuten minimaacutelis koumlvetelmeacutenykeacutent tovaacutebbra is alkalmazandoacute azon alapjogok

veacutedelme amelyek a jogi szemeacutelyeket egyeacutebkeacutent is megilletik531

122 A hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenye

A jog hateacutekonysaacutega magaacuteban foglalja a jogalkotoacute aacuteltal kitűzoumltt ceacutel eacutes az eacuterveacutenyesuumlleacutes

teacutenyleges eredmeacutenye koumlzoumltti viszonyrendszert A hateacutekonysaacuteg ebből a szempontboacutel egyfajta

jogeacuterveacutenyesuumlleacuteshez koumltődő elvaacuteraacutes A jog hateacutekonysaacutegaacutenak vizsgaacutelatakor keacutetfeacutele

megkoumlzeliacuteteacutesre nyiacutelik lehetőseacuteg amelyek szoros oumlsszefuumlggeacutesben aacutellnak azzal hogy maga a

jogi norma hogyan eacuterveacutenyesuumll A normahateacutekonysaacuteg eseteacuten alapkeacuterdeacutes az hogy a jogi norma

ciacutemzettjeinek magatartaacutesa oumlsszhangban aacutell-e a normaacuteban foglalt ceacutelkitűzeacutessel ad absurdum a

norma akaacuter oumlnkeacutentes jogkoumlveteacutes akaacuter jogalkalmazaacutes uacutetjaacuten mennyiben eacuterveacutenyesuumll Ennek

megfelelően kell vizsgaacutelni hogy az eleacuterni kiacutevaacutent taacutersadalmi ceacutel realizaacuteloacutedik-e532

13 A jogveacutedelemre iraacutenyuloacute egyes eljaacuteraacutesok

131 Az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelmeacutenek aacuteltalaacutenos keacuterdeacutesei

Az alapjogveacutedelem ideaacutelis műkoumldeacutese vagyis az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem azt

garantaacutelja hogy az oumlnkormaacutenyzat alapjogainak seacuterelmeacutet előideacutező jogforraacutes kibocsaacutetaacutesa eseteacuten

az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz fordulhat illetőleg az alapjogait haacutetraacutenyosan eacuterintő egyedi

koumlzigazgataacutesi aktussal szemben a biacuteroacutesaacuteg előtt eljaacuteraacutest kezdemeacutenyezhet E koumlvetelmeacutenyek

eacuterveacutenyesiacuteteacutese szuumlkseacutegesseacute teszi annak vizsgaacutelataacutet hogy melyek azok az alapjogok amelyek

seacuterelme eseteacuten az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi illetve biacuteroacutesaacutegi uacutet megnyiacutelik az oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera Maacutesreacuteszről arra is szuumlkseacuteges raacutevilaacutegiacutetani hogy milyen jogorvoslati eszkoumlzoumlk

aacutellhatnak az oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere

Mielőtt az eszkoumlzrendszer bemutataacutesaacutera sor keruumllne az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem

koumlzelmuacuteltbeli eacuterteacutekeleacuteseacuteből eacuterdemes ideacutezni Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem szabaacutelyozaacutesi

rendszereacutet Patyi Andraacutes piramis-szerű rendszerben jeleniacutetette meg az Alkotmaacutenyban roumlgziacutetett

aacuteltalaacutenos szint a jogszerű koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutenak az Alkotmaacutenyban eacutes az Oumltv-ben is

megjeleniacutetett alkotmaacutenyos veacutedelme mint a kuumlloumlnoumls szint valamint az egyedi konkreacutet

hataacuteskoumlrgyakorlaacutes biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelme533 Szente Zoltaacuten az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jognak

mint kollektiacutev alapjognak a bdquospeciaacutelis magyar felfogaacutesaacutetrdquo a koraacutebbi magyar oumlnkormaacutenyzati

531 PATYI ndashVARGA ZS (2008) 299 532 BENCZE Maacutetyaacutes ndash VINNAI Edina (szerk) Jogszocioloacutegiai tanulmaacutenyok egyetemi jegyzet Debreceni

Egyetemi Kiadoacute Debrecen 2012 533 PATYI (2013) 384

178

rendszer egyik neuralgikus pontjaacutenak minősiacutetve megaacutellapiacutetotta azt is hogy bdquoa kollektiacutev

emberi jogi felfogaacutest senki nem vette komolyanrdquo534

Az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelme szabaacutelyozaacutesi keacuterdeacuteseinek aacutettekinteacutesekor előszoumlr is az

alkotmaacutenyi szintű szabaacutelyozaacutes eacuterdemel kiemelt figyelmet mivel alapvetően meghataacuterozza a

jogalkotaacutes eacutes jogalkalmazaacutes kereteit Az Alkotmaacuteny 43 sect (2) bekezdeacuteseacuteben roumlgziacutetette az

oumlnkormaacutenyzatok jogszerű hataacuteskoumlrgyakorlaacutesaacutenak generikus alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi

veacutedelmeacutet Az alkotmaacutenyi szintű szabaacutelyozaacutessal oumlsszhangban az Oumltv 3 sect-a az oumlnkormaacutenyzati

jogok veacutedelmeacutere vonatkozoacute alapelvi rendelkezeacutes kimondta hogy az oumlnkormaacutenyzatok

jogveacutedelme az alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutes illetőleg az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes feladata Ezen alapelvi

rendelkezeacutesekből azonban nem szaacutermazott olyan eljaacuteraacutesjogi lehetőseacuteg amely akaacuter a

biacuteroacutesaacutegok akaacuter az AB eljaacuteraacutesaacutet eacutes hataacuterozathozatalaacutet vonta volna maga utaacuten Kiemelkedő a

teacutema szempontjaacuteboacutel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegnak az az 1994 eacutevi doumlnteacutese amellyel az Alkotmaacuteny

eacutes az Oumltv alapjogveacutedelmi szabaacutelyozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben fejtette ki aacutellaacutespontjaacutet A szoacuteban

forgoacute doumlnteacuteseacuteben az AB kimondta konkreacutet eljaacuteraacutesi koumltelezettseacutegeacutet illetőleg feladat- eacutes

hataacuteskoumlreacutet csak koumlzvetlen eacutes konkreacutet hataacuteskoumlreacutere vonatkozoacute toumlrveacutenyi rendelkezeacutesek

aacutellapiacutethatjaacutek meg535 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegnak a koraacutebbi Alkotmaacuteny eacutes az Oumltv alapjaacuten

fennaacutelloacute hataacuteskoumlrei voltak az oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutessal a helyi neacutepszavazaacutessal az

oumlnkormaacutenyzati keacutepviselő-testuumllet Alkotmaacutennyal ellenteacutetes műkoumldeacuteseacutevel kapcsolatosan

illetőleg a baacuterki aacuteltal előterjeszthető indiacutetvaacutenyozaacutesi koumlrben az utoacutelagos alkotmaacutenyossaacutegi

vizsgaacutelat koumlreacuteben az indiacutetvaacutenyteacuteteli jog az oumlnkormaacutenyzatokat is megillette A

szakirodalomban olyan aacutellaacutespont is felmeruumllt az 1990-es eacutevek veacutegeacuten mely szerin szuumlkseacutegesseacute

vaacutelt volna az alapjogveacutedelem erősiacuteteacutese Patyi Andraacutes aacutellaacutespontja szerint ugyan az alapjogi

teszt alkalmazaacutesaacutera nyilvaacutenvaloacutean nem keruumllhetett sor azonban ndashKaltenbach Jenő koraacutebban a

teacutemaacuteban megjelent aacutellaacutespontjaacutera hivatkozaacutessal ndash az alkotmaacutenyveacutedelmi szintet emelni kiacutevaacutenta

oly moacutedon bdquohellip hogy a maacutes alkotmaacutenyos jog eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacutet az

oumlnkormaacutenyzati alapjog-korlaacutetozaacutes vizsgaacutelatban nem kellene vizsgaacutelni a koumlzigazgataacutesi

szakmai-politikai szempontok toumlrveacutenyhozoacute aacuteltali szabad meacuterlegeleacutese viszont paacuterosuljon a

korlaacutetozaacutes ceacuteljaacuteval oumlsszefuumlggő araacutenyossaacuteg vizsgaacutelataacutenak felteacutetlen koumlvetelmeacutenyeacutevelrdquo536

A koraacutebbi Abtv537 rendelkezeacutesei szerint a jogszabaacutely valamint az aacutellami iraacutenyiacutetaacutes egyeacuteb jogi

eszkoumlze alkotmaacutenyellenesseacutegeacutenek utoacutelagos vizsgaacutelataacutet mulasztaacutesban megnyilvaacutenuloacute

534 SZENTE Zoltaacuten Sarkalatos aacutetalakulaacutesok ndash Az oumlnkormaacutenyzati rendszer MTA Law Working Papers 201429

4 httpjogtkmtahuuploadsfilesmtalwp2014_29_Szentepdf (20150831) 535 371994 (VI 24) AB hataacuterozat 536 PATYI (1998) 526 537 1989 eacutevi XXXIII tv az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegroacutel

179

alkotmaacutenyellenesseacuteg vizsgaacutelataacutet valamint az Alkotmaacutenyban biztosiacutetott jogok megseacuterteacutese

miatt benyuacutejtott alkotmaacutenyjogi panasz vizsgaacutelataacutet baacuterki iacutegy a helyi oumlnkormaacutenyzat is

kezdemeacutenyezhette Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg e szabaacutelyozaacutesi rendszert megfelelőnek iacuteteacutelte az

oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelme tereacuten Utalt arra is hogy az Orszaacuteggyűleacutesnek az Alkotmaacuteny

keretei koumlzoumltt szabad meacuterlegeleacutese koumlreacutebe tartozik hogy tovaacutebbi szervezeti eacutes eljaacuteraacutesi

szabaacutelyokkal bőviacuteti-e az oumlnkormaacutenyzati jogok alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi illetve biacuteroacutesaacutegi

veacutedelmeacutet538

A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem az Alkotmaacuteny 57 sect-aacuteval oumlsszhangban illette meg a helyi

oumlnkormaacutenyzatokat Az Alkotmaacuteny 43 sect (2) bekezdeacutese eacutes a biacuteroacutei utat biztosiacutetoacute 57 sect (1)

bekezdeacutese oumlsszefuumlggeacuteseacuteben az aacutellapiacutethatoacute meg hogy az oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlroumlk jogszerű

gyakorlaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő biacuteroacutei veacutedelem megfogalmazaacutesa a 43 sect (2) bekezdeacuteseacuteben toumlrteacutent

meg miacuteg az 57 sect (1) bekezdeacutese jelenti a konkretizaacutelaacutest539

Az Alaptoumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesa nem tartalmazza a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutet nem nevesiacutet

alapjogi jellegű jogosiacutetvaacutenyokat a helyi koumlzuumlgyek ellaacutetaacutesaacutera a helyi koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutera

foacutekuszaacutel A koraacutebbi szabaacutelyozaacutessal ellenteacutetben az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem alapvető

keacuterdeacuteseiről sem tartalmaz rendelkezeacutest Az Moumltv 2 sect (1) bekezdeacutese ugyanakkor alapjogi

jellegű szabaacutelyozaacutest koumlvet amennyiben a helyi oumlnkormaacutenyzaacutest a telepuumlleacutesek eacutes a megye

vaacutelasztoacutepolgaacuterai koumlzoumlsseacutegeacutenek jogakeacutent hataacuterozza azt meg Nem teacuter ki azonban az

alapjogkeacutent meghataacuterozott oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog konkreacutet tartalmi elemeire amely

alapvető keacuterdeacutes a jogveacutedelem eszkoumlzrendszereacutenek szintjeacutenek vizsgaacutelataacutehoz A helyi

oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal ellaacutetott az Alaptoumlrveacuteny 32 cikk (1) bekezdeacuteseacuteben roumlgziacutetett feladat-eacutes

hataacuteskoumlroumlk jogszerű gyakorlaacutesa reacuteszesuumll az Moumltv 5 sect szerint alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi eacutes biacuteroacutesaacutegi

veacutedelemben Az egyes oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelmeacutenek szuumlkseacutegesseacutegeacutehez lenne indokolt

hozzaacuteigaziacutetani a veacutedelem eszkoumlzrendszereacutet annak eacuterdekeacuteben hogy a megfelelő veacutedelmi szint

biztosiacutethatoacutevaacute vaacutelhasson

132 Az AB hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute jogveacutedelmi eszkoumlzoumlk

Az Alaptoumlrveacuteny eacutes az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegroacutel szoacuteloacute 2011 eacutevi CLI tv rendelkezeacuteseivel

jelentősen szűkuumlltek azok a lehetőseacutegek amelyek az oumlnkormaacutenyzatok jogainak

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutet szolgaacuteljaacutek A fentiek alapjaacuten az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelmeacutere

vonatkozoacute rendelkezeacutesek nem szerepelnek az Alaptoumlrveacutenyben azokat a jogalkotoacute egy

jogforraacutesi szinttel alacsonyabban az Moumltv-ben helyezte el A jogveacutedelem csorbaacutet szenvedett

azaacuteltal is hogy az Alaptoumlrveacuteny nem tartalmazza a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jogot

538 961E2000 AB hataacuterozat 539 422008 (IV17) AB hataacuterozat

180

Az absztrakt utoacutelagos normakontroll indiacutetvaacutenyozoacutei koumlreacutet az Alaptoumlrveacuteny hataacuterozza meg a

koraacutebbi alkotmaacutenyi szabaacutelyozaacutessal ellenteacutetben az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera ez a jogveacutedelmi

eszkoumlz koumlzvetlenuumll nem vehető igeacutenybe Az indiacutetvaacutenyozoacutei koumlrt vizsgaacutelva potenciaacutelisan az

alapvető jogok biztosaacutenak indiacutetvaacutenya alapjaacuten indiacutethatoacute eljaacuteraacutes nyuacutejthat indirekt jogveacutedelmet

az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera Erre peacuteldakeacutent szolgaacutel az alapvető jogok biztosaacutenak indiacutetvaacutenya

amely alapjaacuten az AB a koumlzoumlsseacutegi egyuumltteacuteleacutes szabaacutelyozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggő helyi oumlnkormaacutenyzati

rendeletalkotaacutesi felhatalmazaacutes Alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutegeacutet vizsgaacutelta eacutes 2015 oktoacutebereacuteben

doumlntoumltt az indiacutetvaacuteny elutasiacutetaacutesaacuteroacutel540

A jogveacutedelem eacuterveacutenyesuumlleacutese szempontjaacuteboacutel szuumlkseacuteges kiemelten vizsgaacutelni az alkotmaacutenyjogi

panasz inteacutezmeacutenyeacutet 2012 előtti szabaacutelyozaacutes szerint az alkotmaacutenyjogi panaszt baacuterki

indiacutetvaacutenyozhatott az AB-naacutel akinek jogseacuterelme az alkotmaacutenyellenes jogszabaacutely alkalmazaacutesa

folytaacuten koumlvetkezett be541 Az alkotmaacutenyos jogveacutedelem eszkoumlzekeacutent szolgaacutelt alkotmaacutenyjogi

panasz rendelteteacuteseacutenek meghataacuterozaacutesaacuteval az AB toumlbb doumlnteacuteseacuteben is foglalkozott Maacuter az

1990-es eacutevek elejeacuten leszoumlgezte hogy az alkotmaacutenyjogi panasz alkotmaacutenyos jogseacuterelem eseteacuten

alkalmazhatoacute jogorvoslat amely azonban nem tekinthető aacuteltalaacutenos jogorvoslatnak iacutegy

kiveacuteteles eszkoumlzkeacutent elsődlegesen szubjektiacutev jogveacutedelmi funkcioacutet toumllt be A jogorvoslati

funkcioacute az amely az alkotmaacutenyjogi panaszt megkuumlloumlnboumlzteti az utoacutelagos normakontrolltoacutel542

A joginteacutezmeacuteny legfőkeacuteppen a teacutenylegesen jogseacuterelmet okozoacute alaptoumlrveacuteny-ellenes jogszabaacutely

illetve alaptoumlrveacuteny-ellenes biacuteroacutei doumlnteacutes aacuteltal okozott jogseacuterelem orvoslaacutesaacutenak eszkoumlze

Maacutesodlagos ceacutelkeacutent funkcionaacutel a jogszabaacutely feluumllvizsgaacutelataacutera iraacutenyuloacute alkotmaacutenyjogi

panaszok eseteacuten az objektiacutev taacutergyi jogveacutedelem a keacutesőbbiekben előforduloacute hasonloacute

jogseacuterteacutesek megelőzeacutese a jogrend objektiacutev veacutedelme543 Az objektiacutev jogveacutedelmi funkcioacutet

illetően Chronowski Noacutera megaacutellapiacutetotta hogy bdquohellipaz objektiacutev alkotmaacutenyveacutedelem intenzitaacutesa

az Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacutese oacuteta visszaesettrdquo544

Az AB alkotmaacutenyjogi panasz alapjaacuten feluumllvizsgaacutelja az egyedi uumlgyben alkalmazott

jogszabaacutelynak az Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhangjaacutet545 Az alkotmaacutenyjogi panasz jogveacutedelmi

funkcioacuteja 2012 utaacuten kiszeacutelesedett az Alaptoumlrveacutenyben biztosiacutetott jog seacuterelme eseteacuteben ndash a

jogorvoslati lehetőseacutegek kimeriacuteteacuteseacutet koumlvetően illetve ha nem aacutell rendelkezeacutesre jogorvoslat ndash

igeacutenybe vehető jogorvoslat mellett a kiveacuteteles normatiacutev alkotmaacutenyjogi panasz elsődlegesen a

540 292015 (X 2) AB hataacuterozat 541 1989 eacutevi XXXII tv 48 sect (1) bekezdeacutes 542 571991 (XI8) AB hataacuterozat 651992 (XII17) AB hataacuterozat 543 33672012 (XII15) AB veacutegzeacutes 62013 (III1) AB 152015 (V29) AB hataacuterozat 544 CHRONOWSKI Noacutera Alkotmaacutenyjogi panasz eacutes alkotmaacutenyveacutedelem Fundamentum 2014 1-2 szaacutem 95 545 Alaptoumlrveacuteny 24 cikk (2) bekezdeacutes

181

taacutergyi jogveacutedelem eszkoumlze546 Az uacutej szabaacutelyozaacutes alapjaacuten az alkotmaacutenyjogi panasz keacutet esetben

vehető igeacutenybe Az első vaacuteltozat felteacutetele a konkreacutet uumlgyben bekoumlvetkező jogseacuterelem a

maacutesodik esetben a jogseacuterelem a jogszabaacutely hataacutelyosulaacutesaacuteval veacutegrehajtaacutesaacuteval koumlvetkezik be

Ez utoacutebbi alkotmaacutenyjogi panasz eljaacuteraacutes akkor kezdemeacutenyezhető ha az alaptoumlrveacuteny-ellenes

jogszabaacutely rendelkezeacuteseacutenek alkalmazaacutesa vagy hataacutelyosulaacutesa folytaacuten koumlzvetlenuumll biacuteroacutei doumlnteacutes

neacutelkuumll koumlvetkezett be a jogseacuterelem eacutes nincs a jogseacuterelem orvoslaacutesaacutera szolgaacuteloacute jogorvoslati

eljaacuteraacutes vagy a jogorvoslati lehetőseacutegeit az indiacutetvaacutenyozoacute maacuter kimeriacutetette547

Az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera szinte egyeduumlli lehetőseacutegkeacutent a normatiacutev alkotmaacutenyjogi panasz

aacutellhat rendelkezeacutesre abban az esetben ha jogszerű hataacuteskoumlrgyakorlaacutesukat alaptoumlrveacuteny-ellenes

jogszabaacutely korlaacutetozza seacuterti Ez a jogveacutedelmi funkcioacute sem eacuterveacutenyesuumllhet azonban

maradeacutektalanul hiszen az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog nem eacutelvez alkotmaacutenyi szintű

jogveacutedelmet Alapjogi panasz azonban csak alapjogi seacuterelemre hivatkozaacutessal lehet benyuacutejtani

iacutegy nem lehet elegendő hivatkozaacutesi alap az Moumltv-ben roumlgziacutetett alapjogveacutedelmi rendelkezeacutes

Hoffman Istvaacuten ezzel oumlsszefuumlggeacutesben kiemelte hogy az AB a hataacuteskoumlri csoportok

veacutedelmeacutenek kereteit eacutes hataacuterait nem hataacuterozta meg A toumlrveacutenyhozaacutessal valamint a veacutegrehajtoacute

hatalom aacutellamigazgataacutesi szerveivel szemben is kiszolgaacuteltatottaacute vaacuteltak az oumlnkormaacutenyzatok

hiszen nem rendelkeznek az Alaptoumlrveacutenyben roumlgziacutetett jogokkal eacutes ennek eredmeacutenyekeacutent

alkotmaacutenyjogi panasz benyuacutejtaacutesaacutera sem jogosultak548 Emliacuteteacutesre eacuterdemes az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg egy 2016-os doumlnteacutese abboacutel a szempontboacutel hogy egyfajta eacutertelmezeacutest

tartalmaz a koraacutebbi alkotmaacutenyjogi panaszt elutasiacutetoacute veacutegzeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben amennyiben

megaacutellapiacutetotta hogy a Margit-szigettel kapcsolatos panaszt ugyan tartalmi befogadhatoacutesaacutegi

felteacutetelek hiaacutenya miatt utasiacutetotta vissza azonban expressis verbis nem mondta ki hogy az

oumlnkormaacutenyzatnak nincs alapjoga eacutes alkotmaacutenyjogi panasszal kapcsolatos indiacutetvaacutenyozoacutei

jogosultsaacutega Ily moacutedon e doumlnteacuteseacuteben az AB azt aacutellapiacutetotta meg hogy az oumlnkormaacutenyzat is

eacutelhet alkotmaacutenyjogi panasszal felteacuteve hogy az alkotmaacutenyjogi panasz alapjakeacutent szolgaacuteloacute

jogvitaacutes uumlgyben melleacuterendelt jogalanykeacutent eacutes nem a koumlzhatalom gyakorloacutejakeacutent jaacuter el549

Maacutes oldalroacutel jelent korlaacutetot az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutenek korlaacutetozaacutesa a peacutenzuumlgyi taacutergyuacute

toumlrveacutenyek tekinteteacuteben mivel itt a feluumllvizsgaacutelatra kizaacuteroacutelag az eacutelethez eacutes az emberi

meacuteltoacutesaacuteghoz valoacute joggal a szemeacutelyes adatok veacutedelmeacutehez valoacute joggal a gondolat a

lelkiismeret eacutes a vallaacutes szabadsaacutegaacutehoz valoacute joggal vagy a magyar aacutellampolgaacutersaacuteghoz

546 SZALBOT Balaacutezs Az alkotmaacutenyjogi panasz leguacutejabb keacuterdeacutesei ndash A koumlzvetlen panasz De iuresprudentia et iure

publico VII eacutevfolyam 20132 szaacutem 23 httpdieiphuwp-contentuploads2013-2-20pdf (20151223) 547 Abtv 26 sect (2) bekezdeacutes 548 HOFFMAN Istvaacuten Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg doumlnteacutese a bdquolex Margitszigetrdquo alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutegeacuteről szoacuteloacute

alkotmaacutenyjogi panaszroacutel Jogesetek Magyaraacutezata 20151 7 549 31492016 (VII22) AB veacutegzeacutes

182

kapcsoloacutedoacute jogokkal oumlsszefuumlggeacutesben keruumllhet sor Magaacutetoacutel eacutertetődőnek tűnik hogy az

oumlnkormaacutenyzatok oldalaacuten kizaacuterhatoacute a jogseacuterelem megalapozaacutesa a felsorolt okokra

hivatkozaacutessal A doumlnteacuteshez paacuterhuzamos indokolaacutest fűző Pokol Beacutela aacutellaacutespontja szerint a

doumlnteacutes megerősiacuteti az oumlnkormaacutenyzatok kirekeszteacuteseacutet az alkotmaacutenyjogi panasz benyuacutejtaacutesaacutenak

lehetőseacutegeacuteből ezaacuteltal elfojtja a helyi koumlzoumlsseacutegek oumlnkormaacutenyzati jogainak alaptoumlrveacutenyi

veacutedelmeacutet Megiacuteteacuteleacutese szerint teljes terjedelmeacuteben biztosiacutetani kell az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

az Alaptoumlrveacutenyben biztosiacutetott jogaik seacuterelme eseteacuten az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz fordulaacutes

lehetőseacutegeacutet550 Sajnaacutelatos hogy a paacuterhuzamos indokolaacutes nincs figyelemmel arra a

koumlruumllmeacutenyre hogy az Alaptoumlrveacuteny nem tartalmaz oumlnkormaacutenyzati alapjogokat a hely

koumlzuumlgyek koumlreacutebe tartozoacute veacutedendő hataacuteskoumlri csoportokra nem teacuter ki

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg jogveacutedelmi funkcioacuteja eseteacuteben az oumlnkormaacutenyzati rendeletek

Alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutegeacutenek vizsgaacutelataacuteval kapcsolatos eljaacuteraacutes az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eacutes a

Kuacuteria koumlzoumltti hataacuteskoumlr-megosztaacutes uacutej mechanizmusa miatt eacuterdemel figyelmet Az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eljaacuteraacutesai soraacuten az oumlnkormaacutenyzati rendelet Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhangjaacutet

csak akkor vizsgaacutelja ha a vizsgaacutelat taacutergya az oumlnkormaacutenyzati rendelet maacutes jogszabaacutelyba

uumltkoumlzeacuteseacutenek vizsgaacutelata neacutelkuumll kizaacuteroacutelag az Alaptoumlrveacutennyel valoacute oumlsszhang megaacutellapiacutetaacutesa551

Amennyiben az oumlnkormaacutenyzati rendelet maacutes jogszabaacutelyba is uumltkoumlzik abban az esetben a

Kuacuteria Oumlnkormaacutenyzati Tanaacutecsaacutenak hataacuteskoumlreacutebe tartozik az eljaacuteraacutes Megjegyzendő ugyanakkor

hogy ez esetben tuacutelsaacutegosan szűk a kezdemeacutenyezeacutesre jogosultak koumlre kizaacuteroacutelag a megyei

fővaacuterosi kormaacutenyhivatalok vezetői illetve a biacuteroacute az előtte folyamatban leacutevő uumlgyben tehetnek

indiacutetvaacutenyt

A kizaacuteroacutelag az Alaptoumlrveacutenybe uumltkoumlző oumlnkormaacutenyzati normatiacutev szabaacutelyozaacutes lehataacuterolaacutesa

neheacutezseacuteget okozhat Egyfelől az Alaptoumlrveacuteny 32 cikk (2) bekezdeacuteseacuteben foglaltak szerint a

helyi oumlnkormaacutenyzatok a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese koumlreacuteben toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt alkothatnak

rendeletet toumlrveacuteny felhatalmazaacutesa alapjaacuten illetve toumlrveacutenyben nem szabaacutelyozott helyi

taacutersadalmi viszony rendezeacuteseacutere A jogbiztonsaacuteg eacuterveacutenyesuumlleacutese megkoumlveteli hogy valamennyi

jogszabaacutely az Alaptoumlrveacutenyre visszavezethető eacutes annak megfelel iacutegy pusztaacuten az Alaptoumlrveacuteny

seacuterelme a gyakorlatban csak elveacutetve fordulhat elő A Kuacuteria eacutes az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

gyakorlataacuteban a koumlzelmuacuteltboacutel emliacutethető az az eset amikor a Kuacuteria az oumlnkormaacutenyzati rendelet

550 Alaptoumlrveacuteny 37 cikk (4) bekezdeacutes 551 Abtv 37 sect (1) bekezdeacutes

183

toumlrveacutenyellenesseacutegeacutenek vizsgaacutelataacutera iraacutenyuloacute eljaacuteraacutesaacutet felfuumlggesztette az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

Moumltv egyes rendelkezeacutesei alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutege vizsgaacutelataacuteroacutel valoacute doumlnteacutesig552

Oumlsszefoglalva az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem vaacuteltozaacutesaacutet leszoumlgezhető hogy az

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a jogveacutedelem az utoacutelagos absztrakt normakontroll indiacutetvaacutenyozoacutei

koumlreacutenek leszűkiacuteteacuteseacutevel leacutenyegeacutet tekintve felszaacutemolaacutesra keruumllt Az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

az Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacuteseacutet megelőzően majd azt koumlvetően rendelkezeacutesre aacutellt illetve aacutelloacute

joginteacutezmeacutenyeket az igeacutenybe vehető jogorvoslaacutest szolgaacuteloacute eszkoumlzrendszert az alaacutebbi

oumlsszefoglaloacute taacuteblaacutezat szemleacutelteti

8 sz aacutebra Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg előtti jogveacutedelem eszkoumlzei (Sajaacutet szerkeszteacutes)

ALKOTMAacuteNYBIacuteROacuteSAacuteG ELŐTTI JOGVEacuteDELEM ESZKOumlZEI

2012 előtt 2012 utaacuten jogveacutedelmi szint vaacuteltozaacutesa

szabaacutelyozaacutesi szint Alkotmaacuteny toumlrveacuteny csoumlkkent

jogveacutedelmi eszkoumlzoumlk oumlnkormaacutenyzat lehet-e

indiacutetvaacutenyozoacute

utoacutelagos normakontroll eljaacuteraacutes + - csoumlkkent

alkotmaacutenyjogi panasz + korlaacutetozott csoumlkkent

alkotmaacuteny-alaptoumlrveacuteny-ellenes

műkoumldeacutes eseteacuten veacutelemeacuteny-nyilvaacuteniacutetaacutes

+ + vaacuteltozatlan

14 A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem

A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem teruumlleteacuten mindenekelőtt azok az eljaacuteraacutesok vonhatoacutek a vizsgaacutelat koumlreacutebe

amelyek koumlzjogi doumlnteacutesekkel szemben biztosiacutetjaacutek a jogveacutedelmet az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

Tovaacutebb szűkiacutethető az elemzeacutes azokra a jogorvoslati eszkoumlzoumlkre amelyeket az Moumltv biztosiacutet

egyes aacutellami szervek doumlnteacuteseivel szemben A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem koumlreacuteben az aktuspoacutetlaacutes a

toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteggal a Kormaacuteny beruhaacutezaacutesi doumlnteacuteseacutevel valamint a koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatal leacutetrehozaacutesaacuteval kapcsolatos doumlnteacutesek taacutergyalaacutesaacutera keruumll sor

Az Alaptoumlrveacuteny 25 cikke tartalmazza a koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutesra vonatkozoacute elvi

jelentőseacutegű rendelkezeacuteseket A szabaacutelyozaacutes meghataacuterozza egyreacuteszről azt hogy a biacuteroacutesaacuteg doumlnt

a koumlzigazgataacutesi hataacuterozatok toumlrveacutenyesseacutegeacuteről maacutesreacuteszről pedig a biacuteroacutesaacuteg szaacutemaacutera aacutellapiacutet meg

hataacuteskoumlrt az oumlnkormaacutenyzati rendelet maacutes jogszabaacutelyba uumltkoumlzeacuteseacutereacuteről eacutes megsemmisiacuteteacuteseacuteről

valoacute doumlnteacutesre valamint a helyi oumlnkormaacutenyzat toumlrveacutenyen alapuloacute jogalkotaacutesi koumltelezettseacutege

elmulasztaacutesaacutenak megaacutellapiacutetaacutesaacutera A helyi oumlnkormaacutenyzati rendeletalkotaacutessal oumlsszefuumlggő

hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutera egyes eljaacuteraacutesi keacuterdeacutesekre a biacuteroacutesaacutegok szervezeteacuteről eacutes igazgataacutesaacuteroacutel

szoacuteloacute 2011 eacutevi CLXI tv tartalmaz rendelkezeacuteseket A Kuacuteria megaacutellapiacutetaacutesa szerint e

szabaacutelyozaacutes jellege bdquohellip az oumlnkormaacutenyzati rendeletek toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacuteseacutet koumlzelebb

552 Koumlf500820153 szaacutemuacute hataacuterozat Az eljaacuteraacutes taacutergya Hoacutedmezővaacutesaacuterhely Megyei Joguacute Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzata

aacuteltal alkotott a koumlzoumlsseacutegi egyuumltteacuteleacutes alapvető szabaacutelyairoacutel valamint ezek elmulasztaacutesaacutenak jogkoumlvetkezmeacutenyeiről

szoacuteloacute 42013 (0205) Kgy rendelet egyes rendelkezeacutesei toumlrveacutenyellenesseacutegeacutenek vizsgaacutelata

184

hozta a koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacuteshoz a rendes biacuteroacutesaacutegok aacuteltal folytatott

teacutenybiacuteraacuteskodaacuteshozrdquo553

A Kormaacuteny aacuteltal a megyei fővaacuterosi kormaacutenyhivatalok uacutetjaacuten gyakorolt toumlrveacutenyesseacutegi

feluumlgyelet eszkoumlzrendszereacutenek alkalmazaacutesa soraacuten a biacuteroacutesaacutegi kontroll megfelelően eacuterveacutenyesuumll

Kiemelendő hogy az oumlnkormaacutenyzatokat megillető alapjogok veacutedelme tereacuten kiemelt szerephez

jutott az igazsaacutegszolgaacuteltataacutes az uacuten aktuspoacutetlaacutes inteacutezmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel A Kuacuteria

Oumlnkormaacutenyzati Tanaacutecsa az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacutet eacuterintő jelentős jogosiacutetvaacutenyt gyakorol

abban az esetben amikor felhatalmazza a megyei fővaacuterosi kormaacutenyhivatalt helyi

oumlnkormaacutenyzati rendelet kiadaacutesaacutera Ez a doumlnteacutes meghataacuterozoacute befolyaacutest biztosiacutet a

kormaacutenyhivatalok szaacutemaacutera a helyi taacutersadalmi viszonyok alakiacutetaacutesaacuteban a telepuumlleacutesek

lakossaacutegaacutet eacuterintő keacuterdeacutesek szabaacutelyozaacutesaacuteban eacuterdekeik szolgaacutelataacuteban Szuumlkseacuteges kiteacuterni arra

hogy az oumlnkormaacutenyzat toumlrveacutenyen alapuloacute jogalkotaacutesi koumltelezettseacutege elmulasztaacutesaacutenak

vizsgaacutelata eacutes a rendelet poacutetlaacutesaacutera iraacutenyuloacute eljaacuteraacutes előzmeacuteny neacutelkuumlli joginteacutezmeacutenykeacutent keruumllt

bevezeteacutesre az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutesi kontrollrendszereacutebe Az eljaacuteraacutest meghataacuterozoacute

toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes lakonikus a reacuteszletes szabaacutelyokat a joggyakorlat alakiacutetja A beavatkozaacutes

meacuterteacutekeacutere eacutes jellegeacutere utal a Kuacuteria elnoumlkeacutenek aacutellaacutespontja miszerint bdquoAz ilyen esetekben a

Kuacuteriaacutenak az oumlnkormaacutenyzati rendelet poacutetlaacutesaacutet megaacutellapiacutetoacute doumlnteacuteseacuteben pontosan meg kell

aacutellapiacutetania hogy a kormaacutenyhivatal milyen keretek koumlzoumltt milyen garanciaacutek beeacutepiacuteteacuteseacutevel

alkothatja meg a rendeletetrdquo554

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti joginteacutezmeacutenyek koumlreacuteben foglalkozni kell a feluumlgyelet

hateacutekonysaacutegaacutet biztosiacutetoacute szankcioacutekeacutent alkalmazhatoacute toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteggal A

kormaacutenyhivatal a helyi oumlnkormaacutenyzattal vagy a taacutersulaacutessal szemben toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti

biacutersaacutegot aacutellapiacutethat meg az Moumltv 141 sect-aacuteban meghataacuterozott esetekben A kormaacutenyhivatal

toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacutegot megaacutellapiacutetoacute hataacuterozata eseteacuteben eacuterdemi jogorvoslati

lehetőseacuteget biztosiacutet az Moumltv amennyiben a koumlzigazgataacutesi eacutes munkauumlgyi biacuteroacutesaacuteg feluumllbiacuteraacutelati

hataacuteskoumlreacutet inteacutezmeacutenyesiacuteti

A toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteg kiszabaacutesaacutenak lehetőseacutege egyfajta koumlzigazgataacutesi

szankcioacutekeacutent funkcionaacutel hiszen a szankcioacute valamennyi elemeacutet magaacuteban hordozza A

koumlzigazgataacutesi szankcioacute formaacutejaacutet eacutes kiszabaacutesaacutenak felteacuteteleit toumlrveacuteny szabaacutelyozza A hazai

toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteg toumlrveacutenyi szinten szabaacutelyozott szankcioacute alkalmazaacutesaacutenak

553 J11282 A Kuacuteria Elnoumlke 2013 El II A 41 szaacutem A Kuacuteria elnoumlkeacutenek orszaacuteggyűleacutesi beszaacutemoloacuteja a Kuacuteria

2012 eacutevi teveacutekenyseacutegeacuteről a jogegyseacuteg biztosiacutetaacutesa eacutes az oumlnkormaacutenyzati normakontroll koumlreacuteben 24

httpwwwlbhusitesdefaultfileselnok_beszambeszamolo_2012pdf (20151112) 554 11282 A Kuacuteria Elnoumlke 2013 El II A 41 szaacutem 26-27

185

reacuteszletes szabaacutelyait kormaacutenyrendelet hataacuterozza meg555 Koumlzigazgataacutesi szerv a megyei

fővaacuterosi kormaacutenyhivatal szabja ki sajaacutetos feluumlgyeleti eljaacuteraacutesa a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet

soraacuten Jogseacuterteacutesre reagaacutel koumlzigazgataacutesi jogi norma aacuteltal meghataacuterozott olyan joghaacutetraacuteny

amely meghataacuterozott eljaacuteraacutesi rendben a koumlzigazgataacutesi hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutes aacuteltalaacutenos szabaacutelyai

szerint keruumllhet alkalmazaacutesra eacutes kikeacutenyszeriacutethető Koumlzigazgataacutesi jog hataacutelya alaacute tartozoacute

komplex jellegű jogviszonyban alkalmazott szankcioacute-alakzat ezeacutert iraacutenyadoacutenak tekinthető az

Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega aacuteltal a koumlzigazgataacutesi szankcioacutek oumlsszefuumlggeacuteseacuteben

megfogalmazott Ajaacutenlaacutes556 Az Ajaacutenlaacutes a joacute eacutes hateacutekony koumlzigazgataacutest (good and efficient

administration) valamint a koumlzeacuterdek veacutedelmeacutet szem előtt tartva főkeacuteppen az egyeacuteni

jogveacutedelem557 keacuterdeacuteseacutere foacutekuszaacutel ezeacutert a toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleti biacutersaacuteg eseteacuteben is csupaacuten

analoacuteg megkoumlzeliacuteteacutes alkalmazhatoacute elsősorban a garanciaacutelis elemek vizsgaacutelata soraacuten A

szabaacutelyozaacutes a jogalkalmazaacutes soraacuten vet fel elsődlegesen probleacutemaacutekat kuumlloumlnoumlsen abban a

tekintetben hogy a biacutersaacuteg kiszabaacutesa a jegyző a polgaacutermester mulasztaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben

meruumll fel ugyanakkor a feluumlgyeleti biacutersaacuteg az oumlnkormaacutenyzattal szemben keruumll kiszabaacutesra A

feluumlgyeleti biacutersaacuteg megfizeteacutese kuumlloumlnoumlsen eacuteles probleacutemaacutet akkor vethet fel ha koumlzoumls

oumlnkormaacutenyzati hivatalt alapiacutetoacute oumlnkormaacutenyzatok egyikeacutet suacutejtja a kormaacutenyhivatal feluumlgyeleti

biacutersaacuteggal eacutes annak megfizeteacuteseacutere a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatal vaacutelik koumltelezetteacute

Megfontolandoacute hogy a jogalkotaacutes soraacuten az ilyen tiacutepusuacute ellentmondaacutesok jogalkalmazaacutesi

probleacutemaacutek kikuumlszoumlboumllhetőveacute vaacuteljanak

Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet taacutergykoumlreacutebe sorolhatoacute az Alaptoumlrveacuteny 35 cikk (5)

bekezdeacuteseacuteben meghataacuterozott azon rendelkezeacutes is amely szerint a helyi oumlnkormaacutenyzat

toumlrveacutenyben meghataacuterozott meacuterteacutekű koumllcsoumlnfelveacuteteleacutet illetve maacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesaacutet a

koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely megőrzeacutese eacuterdekeacuteben a Kormaacuteny hozzaacutejaacuterulaacutesaacutehoz lehet koumltni A

gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacutet jelenteacutekenyen eacuterintő szabaacutelyozaacutes toumlrveacutenyi szinten miacuteg a

reacuteszletszabaacutelyok kormaacutenyrendeleti szinten keruumlltek rendezeacutesre558 Jogorvoslati lehetőseacuteget

ugyanakkor a Kormaacuteny doumlnteacuteseacutevel szemben a jogalkotoacute nem biztosiacutetott

555 1192012 (VI 26) Korm rendelet a helyi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyeleteacutenek reacuteszletes

szabaacutelyairoacutel 556 Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega R (91) 1 szaacutemuacute Ajaacutenlaacutesa a koumlzigazgataacutesi szankcioacutekroacutel

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletcommand=cominstranetCmdBlobGetampInstranetImage=2011123

ampSecMode=1ampDocId=392992ampUsage=2 (20151119) 557 Az Ajaacutenlaacutes alkalmazaacutesi koumlre azokra a koumlzigazgataacutesi aktusokra vonatkozik amelyekkel az alkalmazandoacute

szabaacutelyokkal ellenteacutetes magatartaacutes miatt a szemeacutelyekre szabnak ki buumlntető jellegű inteacutezkedeacutest A szemeacutelyek

koumlreacutebe azonban nyilvaacutenvaloacutean nem csupaacuten a termeacuteszetes szemeacutelyek eacutertendők emiatt tartom alkalmazhatoacutenak az

analoacuteg megkoumlzeliacuteteacutest 558 2011 eacutevi CXCIV tv Magyarorszaacuteg gazdasaacutegi stabilitaacutesaacuteroacutel 3532011 (XII 30) Korm rendelet az

adoacutessaacutegot keletkeztető uumlgyletekhez toumlrteacutenő hozzaacutejaacuterulaacutes reacuteszletes szabaacutelyairoacutel Ld peacuteldakeacutent 18322015 (XI

186

A koumlzvetlen biacuteroacutesaacuteg előtti jogorvoslat egy maacutesik esete akkor aacutell fenn ha az Euroacutepai Unioacute

vagy maacutes nemzetkoumlzi szervezet feleacute vaacutellalt koumltelezettseacuteg hataacuterideje eredmeacutenytelenuumll telt el

vagy a hataacuteridőben toumlrteacutenő teljesiacuteteacutes elmaradaacutesaacutenak reaacutelis veszeacutelye fennaacutell eacutes a Kormaacuteny a

koumltelezettseacuteggel oumlsszefuumlggő beruhaacutezaacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel sajaacutet hataacuteskoumlrben kiacutevaacuten

gondoskodni559 A Kormaacuteny ebben az esetben egyedi normatiacutev hataacuterozattal doumlnt arroacutel hogy a

beruhaacutezaacutest megvaloacutesiacutetja e doumlnteacutessel szemben az eacuterintett oumlnkormaacutenyzat keacutepviselő-testuumllete

biacuteroacutesaacuteghoz fordulhat Kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlr eacutes illeteacutekesseacuteg ebben az uumlgyben a Fővaacuterosi

Koumlzigazgataacutesi eacutes Munkauumlgyi Biacuteroacutesaacutegot illeti meg A Kormaacuteny az egyes ivoacuteviacutezminőseacuteg-javiacutetoacute

beruhaacutezaacutesok sajaacutet hataacuteskoumlrben toumlrteacutenő megvaloacutesiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben hozott doumlnteacuteseket

elsődlegesen 2012-2013-ban az Orszaacutegos Viacutezuumlgyi Főigazgatoacutesaacutegot560 majd 2015 januaacuter 1-

jeacutetől a nemzeti fejleszteacutesi minisztert jeloumllte ki a beruhaacutezaacutesok egyseacuteges kezeleacutese eacuterdekeacuteben561

2015 oktoacuteber 16-aacuteval pedig visszaaacutelliacutetotta az Orszaacutegos Viacutezuumlgyi Főigazgatoacutesaacuteg kijeloumlleacuteseacutet562

A Kormaacuteny ezen doumlnteacutesei ellen a beruhaacutezaacutesokban eacuterintett oumlnkormaacutenyzatok keacutepviselő-

testuumlletei nem eacuteltek a jogorvoslat lehetőseacutegeacutevel

Az Moumltv biztosiacutet lehetőseacuteget az oumlnkormaacutenyzatnak a biacuteroacutesaacutegi feluumllvizsgaacutelatra amennyiben

kormaacutenyhivatal jeloumlli ki a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatalhoz tartozoacute telepuumlleacuteseket eacutes poacutetolja a

helyi oumlnkormaacutenyzatok keacutepviselő-testuumlleteinek megaacutellapodaacutesaacutet563 E koumlrben szuumlkseacuteges emliacuteteacutest

tenni arroacutel az esetről amennyiben vaacuterosi valamint a keacutetezer főt meghaladoacute lakossaacutegszaacutemuacute

telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat keacutepviselő-testuumllete megtagadhatja a vele hataacuteros telepuumlleacutes

kezdemeacutenyezeacutese eseteacuten a koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatal leacutetrehozaacutesaacutera iraacutenyuloacute megaacutellapodaacutes

megkoumlteacuteseacutet Megtagadaacutes csak akkor lehetseacuteges ha azt a kormaacutenyhivatal vezetője joacutevaacutehagyja

A joacutevaacutehagyaacutesroacutel vagy annak megtagadaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute doumlnteacutes ellen fordulhat biacuteroacutesaacuteghoz

jogszabaacutelyseacuterteacutesre hivatkozaacutessal az eacuterintett oumlnkormaacutenyzat keacutepviselő-testuumllete Kiemelendő a

koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati hivatali megaacutellapodaacutes szabaacutelyaival kapcsolatos mulasztaacutesban

megnyilvaacutenuloacute alaptoumlrveacuteny-ellenesseacuteget megaacutellapiacutetoacute 2015 juacuteniusi AB doumlnteacutes amely a Kuacuteria

indiacutetvaacutenya alapjaacuten indult564 Jogalkotaacutesi koumltelezettseacuteget aacutellapiacutetott meg az AB az Orszaacuteggyűleacutes

szaacutemaacutera 2015 december 31-ig a kormaacutenyhivatal vezetője aacuteltal poacutetolt koumlzoumls oumlnkormaacutenyzati

24) Korm hataacuterozat az oumlnkormaacutenyzatok adoacutessaacutegot keletkeztető valamint kezesseacuteg- illetve garanciavaacutellalaacutesra

vonatkozoacute uumlgyleteihez toumlrteacutenő 2015 szeptemberi előzetes kormaacutenyzati hozzaacutejaacuterulaacutesroacutel 559 Moumltv 16 sect 1702012 (VII 23) Korm rendelet az Euroacutepai Unioacute vagy maacutes nemzetkoumlzi szervezet feleacute vaacutellalt

koumltelezettseacuteggel oumlsszefuumlggő beruhaacutezaacutes megvaloacutesiacutetaacutesa eacuterdekeacuteben szuumlkseacuteges inteacutezkedeacutesekről 560 Pl 13812012 (IX 20) Korm hataacuterozat 13822012 (IX 20) Kor hataacuterozat 13842012 (IX 20) Korm

hataacuterozat 13842012 (IX 20) Korm hataacuterozat 10492013 (II 12) Korm hataacuterozat 12472013 (IV 30)

Korm hataacuterozat 16502013 (IX 17) Korm hataacuterozat 561 17912014 (XII 19) Korm hataacuterozat 562 17612015 (X 6) Korm hataacuterozat 563 Moumltv 85 sect (3a) bekezdeacutes 564 222015 (VI 18) AB hataacuterozat

187

hivatali megaacutellapodaacutes eljaacuteraacutesi garanciaacuteival oumlsszefuumlggeacutesben Az AB az oumlnkormaacutenyzatok

szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacutegaacutenak korlaacutetozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben eacuteszlelt aggaacutely alapjaacuten

hivatalboacutel folytatta le eljaacuteraacutesaacutet A Charta 4 cikk 6 pontjaacuteban foglalt az oumlnkormaacutenyzatok

hataacuteskoumlreacutet illetve az oumlnkormaacutenyzatokat koumlzvetlenuumll eacuterintő keacuterdeacutesekben a konzultaacutecioacutes

koumltelezettseacutegre vonatkozoacute rendelkezeacutes alapul veacuteteleacutevel tett leacutenyeges megaacutellapiacutetaacutesa hogy

toumlrveacutenyben kell szabaacutelyozni a doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes soraacuten az eacuterintett oumlnkormaacutenyzatok

veacutelemeacutenye kikeacutereacuteseacutenek a veacutelemeacutenynyilvaacuteniacutetaacutes moacutedjaacutenak eacutes rendjeacutenek szabaacutelyait A Kuacuteria

Moumltv 85 sect-aacutenak nemzetkoumlzi szerződeacutesbe uumltkoumlzeacutese megaacutellapiacutetaacutesaacutera vonatkozoacute indiacutetvaacutenyaacutet

elutasiacutetotta

Nyitva aacutell az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a biacuteroacutesaacuteg előtti jogorvoslati lehetőseacuteg igeacutenybe veacutetele a

teruumlletszervezeacutesi eljaacuteraacutesok eseteacuteben is amennyiben a miniszter nem terjeszti elő a

doumlnteacuteshozoacutenak az oumlnaacutelloacute koumlzseacuteg alapiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute kezdemeacutenyezeacutest565 Az uumlgyben szinteacuten

kizaacuteroacutelagos hataacuteskoumlrrel eacutes illeteacutekesseacuteggel a Fővaacuterosi Koumlzigazgataacutesi eacutes Munkauumlgyi Biacuteroacutesaacuteg

rendelkezik A jogorvoslat nem csupaacuten az oumlnaacutelloacute koumlzseacuteg alapiacutetaacutesaacutera vonatkozik hanem az

Moumltv-ben nevesiacutetett maacutes teruumlletszervezeacutesi doumlnteacutesekre is

Szinteacuten biztosiacutet az Moumltv jogorvoslati lehetőseacuteget a taacutersulaacutesok jogvitaacutes uumlgyeit illetően A

taacutersulaacutesok koumlzoumltti jogvitaacutek azonban elsődlegesen nem koumlzjogi jellegű jogvitaacutenak minősuumllnek

hiszen a taacutersulaacutesban reacutesztvevő oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltti a koumlzigazgataacutesi szerződeacutes jegyeit

magaacuten hordozoacute taacutersulaacutesi megaacutellapodaacutes magaacutenjogi jogviszonyait eacuterintően vitaacutessaacute vaacutelt

keacuterdeacutesekben hozhat doumlnteacutest a biacuteroacutesaacuteg

2 Euroacutepai peacuteldaacutek az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelemre

A Charta jogveacutedelemre vonatkozoacute alapelveacutenek eacutertelmezeacutese a Kongresszus gyakorlataacuteban

fejlődoumltt A 11 cikk konzekvens moacutedon magaacuteban foglalja az autonoacutemia tartalmaacutenak

jellegzetes vonaacutesakeacutent hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatot megilleti a biacuteroacutesaacutegi előtti jogveacutedelem

baacutermely jogi szemeacutelyiseacuteggel rendelkező szervezettel szemben amely megseacuterti hataacuteskoumlreacutet

illetve autonoacutemiaacutejaacutet Ilyen szervek alatt eacutertendő a koumlzponti kormaacuteny maacutes helyi oumlnkormaacutenyzat

szerv regionaacutelis oumlnkormaacutenyzat vagy akaacuter magaacutenszervezet A biacuteroacutesaacutegi előtti jogveacutedelem

tovaacutebbaacute felteacutetelezi a tisztesseacuteges eljaacuteraacutest amely garanciaacutet nyuacutejt a kontradiktoacuterius eljaacuteraacutesra a

felek meghallgataacutesaacutera a fegyveregyenlőseacuteg elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere a veacutedekezeacutesre eacutes az

indokolt doumlnteacuteshez valoacute jogra A helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem

elengedhetetlen felteacutetel a koumlzhatalom szabad gyakorlaacutesaacutehoz566

565 Moumltv 98 sect (5) bekezdeacutes 566 Ez az eacutertelmezeacutes megjelenik toumlbbek koumlzoumltt Norway 2013 20-21 Germany 2012 31-32

188

Az elmuacutelt időszakboacutel toumlbb monitoring jelenteacutes is megvilaacutegiacutetja hogy egyes aacutellamok

oumlnkormaacutenyzati rendszereiben mikeacuteppen biztosiacutethatoacute a Charta előiacuteraacutesainak valoacute megfeleleacutes A

peacuteldaacutek koumlzoumltt szerepel az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg jogveacutedelmi rendszere neacutehaacuteny kontinentaacutelis

aacutellam valamint a volt-szocialista orszaacutegok jelenteacutesei is vizsgaacutelat taacutergyaacuteul szolgaacuteltak

Az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg oumlnkormaacutenyzat rendszereacutenek műkoumldeacuteseacutevel kapcsolatban a Monitoring

Bizottsaacuteg 2013-ban veacutegzett vizsgaacutelatot A Jelenteacutes egyik legfontosabb megaacutellapiacutetaacutesa hogy

meglehetősen korlaacutetozott annak a lehetőseacutege hogy az oumlnkormaacutenyzatok a koumlzponti

kormaacutenyzattal szemben jogorvoslatot vegyenek igeacutenybe A jogveacutedelem lehetőseacutege attoacutel fuumlgg

hogy a Parlament jogalkotaacutes aktusa illetve a koumlzponti illetve helyi oumlnkormaacutenyzati doumlnteacutes

seacuterti az oumlnkormaacutenyzat jogaacutet illetve jogos eacuterdekeacutet Az előző esetben csak korlaacutetozott eszkoumlzoumlk

aacutellnak rendelkezeacutesre tipikusan abban az esetben ha alapjogseacuterelem illetve a rule of law a

jogaacutellamisaacuteg elveacutenek seacuterelme meruumll fel Az utoacutebbi esetben amennyiben veacutegrehajtoacute szervek

doumlnteacutese vagy teveacutekenyseacutege eredmeacutenyez jogseacuterelmet a jogveacutedelem a helyi oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera sokkal inkaacutebb eleacuterhető Jellegzetes biacuteroacutesaacuteg előtti eljaacuteraacutesok lehetnek a teruumlleti tervezeacutes

dokumentumai a koumlltseacutegveteacutesi keacuterdeacutesek az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutenak csoumlkkenteacutese

Megjegyzendő hogy a Charta a biacuteroacutesaacuteg aacuteltal koumlzvetlenuumll nem alkalmazhatoacute eacutes a helyi

oumlnkormaacutenyzat szaacutemaacutera sem biztosiacutet hivatkozaacutesi alapot A monitoring eljaacuteraacutes veacutegső

megaacutellapiacutetaacutesa szerint a jogveacutedelem lehetőseacutege ugyan korlaacutetozott az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban

azonban oumlsszhangban aacutell a Charta előiacuteraacutesaival567

A francia eacutes a neacutemet oumlnkormaacutenyzati rendszer ugyan a kontinentaacutelis modell aacuteltal

meghataacuterozott azonban meglehetősen elteacuterő jegyeket hordoznak ami eacuterveacutenyesuumll a

jogveacutedelem tereacuten is Franciaorszaacutegban a helyi autonoacutemia leacutenyege alapvetően a bdquolibre

administrationrdquo koncepcioacutejaacutehoz kapcsoloacutedik amelyet az Alkotmaacuteny is roumlgziacutet Ezek a

szabaacutelyok lehetőseacuteget biztosiacutetanak a helyi oumlnkormaacutenyzati testuumlletek szaacutemaacutera hogy

alkotmaacutenyossaacutegi keacuterdeacutes felmeruumlleacutese eseteacuten az Alkotmaacutenytanaacutecs (Conseil Constitutionel)

doumlnteacuteseacutet kezdemeacutenyezzeacutek A monitoring jelenteacutes568 kiteacuter arra is hogy a koumlzigazgataacutesi

biacuteroacutesaacutegok eacutevente toumlbb szaacutez uumlgyben doumlntenek az aacutellami a regionaacutelis a helyi hatoacutesaacutegok

uumlgyeiben vagy a koumlzoumlttuumlk felmeruumllő jogvitaacutekban amelyek az aacutellami taacutemogataacutesokkal a

kiadaacutesokra vonatkozoacute uacutej szabaacutelyokkal illetve igazgataacutesi rendelkezeacutesekkel fuumlggenek oumlssze Az

Aacutellamtanaacutecs (Conseil drsquoEtat) szeacuteleskoumlrű esetjoggal rendelkezik amely kiegeacutesziacuteti a

567 Local and regional democracy in the United Kingdom CG(26)10FINAL 26 March 2014

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=2171585ampdirect=true 46-47 (20160322) 568 Local and regional democracy in France CG30(2016)06-PROV

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG302820162906-

PROVampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=C

ACC9AampBackColorLogged=EFEA9Campdirect=true 56 (20160322)

189

jogveacutedelem eszkoumlzeit Megjegyzendő tovaacutebbaacute az is hogy a jogveacutedelem jellemzően az

egyseacuteges aacutellam sajaacutetossaacutegait tuumlkroumlzi

A Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacutegban a legfontosabb jogveacutedelmi eszkoumlz az alkotmaacutenyjogi

panasz amely lehetőseacutege biztosiacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera hogy a tartomaacutenyi

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteghoz forduljanak abban az esetben ha a tartomaacutenyi szabaacutelyok rendelkezeacutesek

alkotmaacutenyos vagy egyeacuteb jogaik seacuterelmeacutet ideacutezik elő A legjellemzőbb esetek az

oumlnkormaacutenyzatok hataacuterainak megaacutellapiacutetaacutesaacuteval eacutes a helyi koumlltseacutegveteacutesi uumlgyekkel

oumlsszefuumlggeacutesben meruumllnek fel569

Daacutenia hagyomaacutenyosan decentralizaacutelt aacutellamnak minősuumll a helyi oumlnkormaacutenyzati rendszere a

skandinaacutev modellhez tartozik A 2013-es monitoring jelenteacutesben foglaltak szerint a

jogveacutedelem eacuterveacutenyesuumll a gyakorlatban A Charta koumlzvetlenuumll alkalmazandoacute eacutes hataacutelyosuloacute

szabaacutelyrendszert jelent ami azt jelenti hogy az oumlnkormaacutenyzatok koumlzvetlenuumll hivatkozhatnak

a Charta rendelkezeacuteseire jogseacuterteacutes eseteacuten Azt s meg kell jegyezni hogy az oumlnkormaacutenyzatok

viszonylag ritkaacuten kezdemeacutenyeznek biacuteroacutesaacuteg előtti eljaacuteraacutest570

Norveacutegia szinteacuten a skandinaacutev modell koumlvetője a Kongresszus 2006-ban ajaacutenlaacutessal eacutelt arra

vonatkozoacutean hogy aacutelliacutetsanak fel egy fuumlggetlen testuumlletet amely doumlnt a koumlzponti kormaacutenyzat

eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt felmeruumllő jogvitaacutekban A 2015-ben keacutesziacutetett jelenteacutes maacuter

tartalmazza hogy toumlbb testuumllet is felaacutelliacutetaacutesra keruumllt a jogvitaacutes esetekre a gyermekjoacuteleacutettel

kapcsolatos vitaacutekra 2010-ben majd az egeacuteszseacuteguumlgyi szfeacuteraacuteban 2012-ben Annak elleneacutere

azonban hogy a norveacuteg kormaacuteny egy miniszteacuteriumok koumlzoumltti munkabizottsaacutegot is felaacutelliacutetott

2014-ben amely előkeacutesziacuteti a vitarendezeacutesi testuumllet felaacutelliacutetaacutesaacutet a Charta jogveacutedelmi

előiacuteraacutesainak nem felel meg a jelenlegi helyzet571

A volt szocialista orszaacutegok a kontinentaacutelis modellt koumlvetik azonban speciaacutelis helyzetuumlkre

tekintettel kuumlloumln figyelmet eacuterdemelnek Lengyelorszaacuteg a Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg peacuteldaacuteja keruumll

kiemeleacutesre Lengyelorszaacutegban az oumlnkormaacutenyzatok jogveacutedelmeacutere vonatkozoacute rendelkezeacutest

kifejezett formaacuteban tartalmazza az alkotmaacuteny A monitoring bizottsaacuteg 2015-oumls jelenteacutese

szerint a lengyel jogveacutedelmi rendszer toumlbb lehetőseacuteget i biztosiacutet a helyi oumlnkormaacutenyzati

szervek szaacutemaacutera jogaik veacutedelmeacutere a rendes biacuteroacutesaacutegi eljaacuteraacutesok soraacuten a koumlzigazgataacutesi

569 Local and Regional Democracy in Germany CG(22)7 14 March 2012

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=1918543ampSite=COEampdirect=true 30-31 (20160322) 570 Local and regional democracy in Denmark CG(25)12FINAL 31 October 2013

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=2109281ampSite=COEampBackColorInternet=DBDCF2ampBackColorIntran

et=FDC864ampBackColorLogged=FDC864ampdirect=trueP46_2751 27-28 (20160322) 571 Local and Regional Democracy in Norway CG2015(28)5FINAL 31 October 2013

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG20152828295PROVampLanguage=lanEnglishampVer=originalamp

Site=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9AampBackColorLogged=EFEA9Campdirect=

true 20-21 (20160322)

190

biacuteroacutesaacutegok valamint az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg előtt A koumlzigazgataacutesi biacuteroacutesaacutegok szerepe abboacutel a

szempontboacutel kuumlloumln is emliacuteteacutesre eacuterdemes hogy a helyi oumlnkormaacutenyzati testuumlletek e szervek aacuteltal

eacutelveznek jogveacutedelmet a koumlzponti kormaacutenyzat doumlnteacuteseivel szemben Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

kiemelkedő szerepet jaacutetszott a helyi oumlnkormaacutenyzat jog fejleszteacuteseacuteben a Charta előiacuteraacutesaink

alapul veacuteteleacutevel Emiatt a lengyel jogveacutedelmi rendszer teljes meacuterteacutekben megfelel a Chartaacuteban

foglaltaknak572

A Szlovaacutek Koumlztaacutersasaacuteg oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelmi rendszere aacuternyaltabb eacuterteacutekeleacutest kapott A

helyi oumlnkormaacutenyzati testuumlletek szeacuteleskoumlrű autonoacutemiaacutet eacutelveznek korlaacutetozott beavatkozaacutesi

lehetőseacuteggel Biacuteroacutesaacuteghoz fordulhatnak jogaik veacutedelme eacuterdekeacuteben ugyanuacutegy ahogy maacutes

jogalanyok Ugyanez a helyzet az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg előtt eljaacuteraacutesokkal is Az Alkotmaacuteny

tartalmazza az alkotmaacutenyjogi panasz inteacutezmeacutenyeacutet amelye a helyi oumlnkormaacutenyzatok is igeacutenybe

vehetnek Mindemellett keacuterdeacuteses hogy a Parlament aacuteltal alkotott toumlrveacuteny megvaacuteltoztathatoacute-e

a helyi oumlnkormaacutenyzati testuumllet aacuteltal kezdemeacutenyezett alkotmaacutenyjogi panasz eredmeacutenyekeacutent A

Kongresszus megaacutellapiacutetotta hogy a Charta alapvető koumlvetelmeacutenyrendszere teljesuumll573

Az alkotmaacutenyos eacutes a biacuteroacutesaacuteg előtti jogveacutedelem vaacuteltozatos keacutepet mutat Euroacutepa-szere amelyből

csupaacuten neacutehaacuteny jellegzetes peacutelda keruumllt kiemeleacutesre A jelenteacuteseket vizsgaacutelva megaacutellapiacutethat

hogy az oumlnkormaacutenyzat modellek eacutes a jogveacutedelmi rendszerek koumlzoumltt szoros korrelaacutecioacute nem

azonosiacutethatoacute Amint az az elemzeacutesből kideruumllt hogy Charta 11 cikkeacuteben foglaltakat a

tagaacutellamok kuumlloumlnboumlző moacutedokon alkalmazzaacutek Az Euroacutepa Tanaacutecs gyakorlataacuteban a Charta

előiacuteraacutesainak megfelelő elfogadott jogveacutedelmi megoldaacutesok igen vaacuteltozatosak elteacuterő

inteacutezmeacutenyi eacutes eljaacuteraacutesi megoldaacutesokat tuumlkroumlznek Aacuteltalaacutenos koumlvetelmeacutenykeacutent fogalmazhatoacute

meg egyreacuteszről az hogy fuumlggetlen inteacutezmeacutenyek testuumlletek hoznak doumlnteacuteseket azokban a vitaacutes

esetekben amelyek a helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes a koumlzponti kormaacutenyzati szervek koumlzoumltt

meruumllnek fel maacutesreacuteszről pedig annak eacuterdekeacuteben hogy az oumlnkormaacutenyzatok szabadon

gyakorolhassaacutek a hely koumlzhatalmat teacutenyleges hateacutekony jogveacutedelmi eszkoumlzoumlkkel kell hogy

rendelkezzenek

3 Oumlsszegezeacutes

A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog tartalmi vaacuteltozaacutesa kapcsaacuten oumlsszegzeacuteskeacutent leszoumlgezhető

hogy a 1990-es eacutevek elejeacuten kialakult modell termeacuteszetjogi alapokon nyugodott eacutes ez az

572 Local and regional democracy in Poland CG2015(28)12FINAL

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG201528282912FINALampLanguage=lanEnglishampVer=original

ampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9AampBackColorLogged=EFEA9Campdirec

t=true (20160322) 573 Slovak Republic 2016 23-24

191

alapjogi megkoumlzeliacuteteacutes hosszuacute időn keresztuumll vaacuteltozatlanul eacuterveacutenyesuumllt Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

aacutellaacutespontja az oumlnkormaacutenyzatok aacutellamszervezetben elfoglalt helyeacutet a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz

valoacute jog kollektiacutev alapjogi megkoumlzeliacuteteacuteseacutet illetően az eacutevek soraacuten leacutenyegi vaacuteltozaacutesokon ment

keresztuumll amennyiben a kollektiacutev alapjogi veacutedelemtől a keacutepviselő-testuumllet hataacuteskoumlri

csoportjainak alkotmaacutenyos veacutedelmeacuteig jutott el Ezt a vaacuteltozaacutest a tanulmaacutenyban kiragadott

esetek alapjaacuten toumlrekedtuumlnk bizonyiacutetani A jelenlegi szabaacutelyozaacutes szakiacutet a koraacutebbi felfogaacutessal a

helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alaptoumlrveacutenyi szintű veacutedelme megszűnt

A lezajlott metamorfoacutezis leacutenyegi pontjainak aacutettekinteacutesekor az oumlnkormaacutenyzaacutes aacuteltalaacutenos jellegű

alapelemeit eacuterdemes kiragadnunk a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutet a helyi oumlnaacutelloacutesaacutegot eacutes a

demokratikusan vaacutelasztott sajaacutet szervezetet

A jelenlegi alaptoumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes koumlzeacuteppontjaacuteban a helyi koumlzuumlgyek a keacutepviselőtestuumllet

szaacutemaacutera megaacutellapiacutetott hataacuteskoumlri csoportok aacutellnak az Alaptoumlrveacuteny 31 cikk (1) bekezdeacuteseacuteben

foglaltak alapjaacuten bdquoMagyarorszaacutegon a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese eacutes a helyi koumlzhatalom

gyakorlaacutesa eacuterdekeacuteben helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldnekrdquo Az Alaptoumlrveacuteny tehaacutet ezen

hataacuteskoumlri csoportokat reacuteszesiacuteti alkotmaacutenyos veacutedelemben Az Moumltv 2 sect (2) bekezdeacutese eacutes 4 sect-

a szerint bdquoA helyi oumlnkormaacutenyzaacutes a helyi koumlzuumlgyekben demokratikus moacutedon szeacuteles koumlrű

nyilvaacutenossaacutegot teremtve kifejezi eacutes megvaloacutesiacutetja a helyi koumlzakaratotrdquo bdquo4 sect A helyi koumlzuumlgyek

alapvetően a lakossaacuteg koumlzszolgaacuteltataacutesokkal valoacute ellaacutetaacutesaacutehoz valamint a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes

eacutes a lakossaacuteggal valoacute egyuumlttműkoumldeacutes szervezeti szemeacutelyi eacutes anyagi felteacuteteleinek

megteremteacuteseacutehez kapcsoloacutednakrdquo A 13 sect reacuteszletezi a helyi koumlzuumlgyek valamint a helyben

biztosiacutethatoacute koumlzfeladatok koumlreacuteben ellaacutetandoacute helyi oumlnkormaacutenyzati feladatokat A helyi

koumlzuumlgyek tekinteteacuteben megaacutellapiacutethatoacute hogy a szabaacutelyozaacutes metodikaacuteja nem vaacuteltozott

ugyanakkor a hataacuteskoumlroumlk recentralizaacutecioacuteja a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes leacutenyegi elemeit szűkiacutetette

amelynek eredmeacutenyekeacutent seacuteruumllhet a szubszidiaritaacutes eacutes a decentralizaacutecioacute elve Mindkeacutet alapelv

az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg leacutenyegeacutet eacuterinti amelyek a Charta alapeacuterteacutekeit is keacutepezik

A helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg keacuterdeacutese egyreacuteszről szorosan oumlsszefuumlgg az ellaacutetott feladatok jellegeacutevel

mennyiseacutegi eacutes minőseacutegi mutatoacuteival Ha ebből a neacutezőpontboacutel vizsgaacuteloacutedunk a helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg

az a jog eacutes keacutepesseacuteg amely a koumlzuumlgyek sajaacutet hataacuteskoumlrben toumlrteacutenő oumlnaacutelloacute szabaacutelyozaacutesaacutet eacutes

igazgataacutesaacutet jelenti keacuterdeacutesesseacute vaacutelhat A helyi oumlnaacutelloacutesaacuteghoz maacutes megkoumlzeliacuteteacutesből meacuteg keacutet

teacutenyezőt eacuterdemes hozzaacutetenni a feladatfinansziacuterozaacutes uacutej rendszere jelentős befolyaacutessal biacuter a

gazdasaacutegi autonoacutemiaacutera574 valamint egyes gazdasaacutegi doumlnteacutesek eseteacuteben a kormaacutenyzati

574 Gajduschek Gyoumlrgy szerint bdquo A feladatfinansziacuterozaacutessal leacutenyegeacuteben veacutegrehajtoacute szerepre lehet kaacuterhoztatni az

oumlnkormaacutenyzatokatrdquo GAJDUSCHEK Gyoumlrgy Vaacuteltozaacutesok az oumlnkormaacutenyzati rendszerben - egy eacutertelmezeacutesi kiacuteseacuterlet

Fundamentum 20122 72

192

joacutevaacutehagyaacutes szuumlkseacutegesseacutege Nem hagyhatjuk emliacuteteacutes neacutelkuumll ugyanakkor a toumlrveacutenyesseacuteg

ellenőrzeacutest felvaacuteltoacute toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet eszkoumlzrendszereacutet az aktuspoacutetlaacutes inteacutezmeacutenyeacutet

amely rendkiacutevuumll sajaacutetos eszkoumlz valamint a feluumlgyeleti biacutersaacuteg bevezeteacuteseacutet A toumlrveacutenyesseacutegi

ellenőrzeacutes keacutetseacutegkiacutevuumll erősiacuteteacutesre szorult az egyes eszkoumlzoumlk garanciaacutelis elemeinek megiacuteteacuteleacutese

tovaacutebbi elemzeacutes taacutergya lehet

A demokratikusan vaacutelasztott sajaacutet szervezetet illetően kiemeleacutesre eacuterdemes hogy a 2010-es

vaacutelasztaacutesi szabaacutelyok moacutedosulaacutesa a keacutepviselőtestuumlletek szaacutemaacutenak vaacuteltozatlanul hagyaacutesa

mellett jelentősen csoumlkkentette a keacutepviselőtestuumlletek leacutetszaacutemaacutet A leacutetszaacutemcsoumlkkenteacutes hataacutesait

vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy negatiacutevan befolyaacutesolhatja a keacutepviselőtestuumlletek

műkoumldőkeacutepesseacuteget eacutes a hataacuterozatkeacutepesseacuteget valamint a helyi taacutersadalom soksziacutenű politikai eacutes

taacutersadalmi eacuterdekeacutenek tagoltsaacutegaacutenak megjeleniacuteteacuteseacutet Az uacutej toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes megőrizte az

araacutenyosiacutetoacute rendszer egyes elemeit azonban oumlsszesseacutegeacuteben azt mondhatjuk hogy a rendszer a

relatiacutev toumlbbseacutegi vaacutelasztaacutes iraacutenyaacuteba mozdult el A jeloumlltteacute vaacutelaacutes felteacutetelei szigorodtak a

mandaacutetumhoz jutaacutest neheziacuteti a vaacutelasztaacutesi kuumlszoumlb emeleacutese A fővaacuteros vaacutelasztaacutesi sziszteacutemaacuteja a

2014 eacutevi XXIII toumlrveacuteny eredmeacutenyekeacutent teljes egeacuteszeacuteben aacutetalakult575 A vaacutelasztaacutesi szabaacutelyok

aacutetalakiacutetaacutesaacutet koumlvetően az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg utoacutelagos normakontroll eljaacuteraacutesban vizsgaacutelta azok

Alaptoumlrveacuteny-ellenesseacutegeacutet576 A teacutemaacutenk szempontjaacuteboacutel leacutenyeges demokratikusan vaacutelasztott

sajaacutet szervezetet illetően indokolt utalni a vaacutelasztoacutejog egyenlőseacutegeacutevel eacutes a koumlzvetlen

vaacutelasztaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben megfogalmazott toumlbbseacutegi doumlnteacutesre eacutes az azokhoz fűzoumltt

kuumlloumlnveacutelemeacutenyek sokasaacutegaacuteban megfogalmazott azon aacutellaacutespontokra amelyek a vaacutelasztaacutesi

alapelvek seacuterelmeacutet hangsuacutelyozzaacutek

Az oumlnkormaacutenyzati jogok alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi biacuteroacutesaacutegi veacutedelmeacutenek rendszere abban az

eacutertelemben hogy az oumlnkormaacutenyzatok igeacutenyeacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet eacutes az aacutellami szervek doumlnteacuteseinek

feluumllbiacuteraacutelataacutet eredmeacutenyezte volna leacutenyegeacutet tekintve a gyakorlatban 2012 előtt is csak

rendkiacutevuumll szűk koumlrben eacuterveacutenyesuumllt A bemutatott szabaacutelyozaacutesi rendszer jellegzetesseacutegeit

vizsgaacutelva levonhatoacute az a koumlvetkezteteacutes miszerint az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelemeacutenek

jelenleg nincs olyan formaacuteja amely hateacutekony jogorvoslati eszkoumlzkeacutent funkcionaacutelhatna Az

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelem direkt indiacutetvaacutenyozhatoacutesaacutega megszűnt az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute

jog alkotmaacutenyos veacutedelmeacutenek eliminaacutelaacutesa egy erőteljesen meggyenguumllt veacutedelmi rendszert

eredmeacutenyezett

575 A fővaacuterosi koumlzgyűleacutes 1 tagja a főpolgaacutermester-vaacutelasztaacutes eredmeacutenyekeacuteppen 23 tagja a fővaacuterosi keruumlleti

polgaacutermester-vaacutelasztaacutes eredmeacutenyekeacuteppen 9 tagja a fővaacuterosi kompenzaacutecioacutes listaacuteroacutel jut mandaacutetumhoz 576 Ld a maacuter koraacutebban hivatkozott 262014 (VII 23) AB hataacuterozatot

193

Az oumlnkormaacutenyzatok alapjogainak veacutedelme akkor vaacutelhat eacutertelmezhetőveacute ha alaptoumlrveacutenyi eacutes

toumlrveacutenyi szinten is roumlgziacuteteacutesre keruumllnek azok a jogok amelyek minden egyes oumlnkormaacutenyzatot

aacuteltalaacutenosan alanyi jogon megilletnek

A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem neacutehaacuteny eseteacutet roumlgziacuteti ugyan az Moumltv azonban gyakorlati

eacuterveacutenyesuumlleacutesuumlkkel kapcsolatban elemezhető empirikus tapasztalatok nem aacutellnak

rendelkezeacutesre az oumlnkormaacutenyzatok az elemzett taacutergykoumlroumlkben ez ideig az eljaacuteraacutesok

megindiacutetaacutesaacutet mellőzteacutek holott toumlbb esetben szuumllettek koumlzjogi doumlnteacutesek

Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem inteacutezmeacutenyesuumlleacuteseacutenek eacutes a gyakorlatban toumlrteacutenő

eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek alapvető garanciaacuteja az hogy kialakuljanak azok a jogorvoslati foacuterumok

jogorvoslati eszkoumlzoumlk eacutes ennek eredmeacutenyekeacutent jogorvoslati rendszer amely az alapjogok

veacutedelmeacutet hivatott kiszolgaacutelni

Mindent oumlsszevetve a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes szabaacutelyozaacutesi rendszereacutenek megvaacuteltozaacutesa a

jogveacutedelem lehetőseacutegeacutenek korlaacutetozaacutesa a helyi koumlzuumlgyek kuumlloumlnoumlsen a lakossaacuteg

koumlzszolgaacuteltataacutesokkal valoacute ellaacutetaacutesaacutenak tartalmi szűkiacuteteacutese az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg jelentős

megvaacuteltozaacutesaacutet eredmeacutenyezte Ezen oumlsszefuumlggeacutesben tovaacutebb gondolaacutesra eacuterdemes keacuterdeacuteskeacutent

meruumllhet fel a helyi demokraacutecia eacuterveacutenyesuumlleacutese legfontosabb terepeacutenek az oumlnkormaacutenyzati

rendszernek a joumlvőbeni funkcioacuteja a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteban valamint annak a keacuterdeacutesnek a

megvaacutelaszolaacutesa hogy hol is helyezkedik el az oumlnkormaacutenyzat az aacutellamszervezet rendszereacuteben

194

6 fejezet

Autonoacutemia a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesa tereacuten Szervezeti

szabaacutelyozaacutesi funkcionaacutelis autonoacutemia

1 Decentralizaacutecioacute eacutes szubszidiaritaacutes a helyi koumlzuumlgyek tereacuten

A decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes elveacutenek gyakorlatban toumlrteacutenő megvaloacutesulaacutesaacutet a helyi

koumlzuumlgyek tereacuten az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg jelenti A koumlvetkezőkben az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg főbb

jelenteacutestartalma nemzetkoumlzi dokumentumok alapjaacuten keruumll aacutettekinteacutesre Az oumlnkormaacutenyzaacutes

jelenteacutestartalmaacutet vizsgaacutelva aacuteltalaacutenossaacutegban megaacutellapiacutethatoacute hogy a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes

keacutepesseacutege magaacuteban foglalja az inteacutezmeacutenyek eacutes a koumlzpolitikai szereplők haacuteloacutezataacutet amelyek a

kuumlloumlnboumlző kihiacutevaacutesokra eacutes lehetőseacutegekre reagaacutelnak A helyi oumlnkormaacutenyzaacutes az aacutellami

iraacutenyiacutetaacutesnak egy uacutej megkoumlzeliacuteteacutesekeacutent is felfoghatoacute amely uacutej fogalmakat vezet be mint a

hateacutekonysaacuteg az autonoacutemia a toumlrveacutenyesseacuteg kiterjeszteacutese az aacutetlaacutethatoacutesaacuteg a reacuteszveacuteteli

demokraacutecia eacutes amelynek leacutenyeg vonaacutesa hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok kapcsolatba

keruumlljenek a strateacutegiai szereplőkkel egy koumlzoumls doumlnteacuteshozatal eacuterdekeacuteben eacutes konfliktusaikat a

jogszabaacutelyoknak eacutes eljaacuteraacutesi szabaacutelyoknak megfelelően tudjaacutek rendezni577 Ezen tuacutel bdquo(a) helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes tartalmaz nagyszaacutemuacute inteacutezmeacutenyt műkoumldeacutesi mechanizmust eacutes eljaacuteraacutest amelyen

keresztuumll az aacutellampolgaacuterok eacutes aacutellampolgaacuterok csoportjai artikulaacutelhatjaacutek eacuterdekeiket eacutes

szuumlkseacutegleteiket koumlzvetiacutethetik az elteacuterőseacutegeket eacutes helyi szinten gyakorolhatjaacutek jogaikat eacutes

teljesiacutethetik koumltelezettseacutegeketrdquo578 A fejleszteacutes iraacutenyaacuteboacutel koumlzeliacutetve bdquo(a) koumlzpolitikai

doumlnteacuteshozatali eacutes a veacutegrehajtaacutesi eljaacuteraacutes az amelyben a helyi oumlnkormaacutenyzatok (a

decentralizaacutecioacute elveacutevel oumlsszhangban vaacutelasztott testuumlletek) baacutetoriacutetjaacutek egy egyenlő reacuteszveacuteteleacutet

az oumlsszes eacuterdekelt teruumlleti szereplőnek (aacutellam civil taacutersadalom aacutellampolgaacuterok

vaacutellalkozaacutesok) megerősiacutetik az elszaacutemoltathatoacutesaacutegot az aacutellampolgaacuterok reacuteszeacuteről eacutes a

felelősseacuteget a taacutersadalmi elvaacuteraacutesok iraacutenyaacuteban a koumlzeacuterdeket szem előtt tartvardquo579 Egy maacutes

megfogalmazaacutes szerint bdquo(a) helyi kormaacutenyzaacutes a koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutet eacutes a felhatalmazaacutest

577 UCLG Decentralisation and Local Self-Government Committee httpwwwuclg-

decentralisationorgencommitteeglossary 578 UNPD 2004 Decentralised Governance for Development A Combined Practice Note on Decentralisation

Local Governance and UrbanRural Development

httpwwwundporgcontentdamaplawspublicationenpublicationsdemocratic-governancedg-publications-

for-websitedecentralised-governance-for-development-a-combined-practice-note-on-decentralisation-local-

governance-and-urban-rural-developmentDLGUD_PN_Englishpdf 4 579 The European Charter on development cooperation in support of local governance 2008

httpwwwcittametropolitanamiitexportsitesdefaultrelazioni_internazionalidoc1182_european_developme

nt_cooperation_charter_in_support_of_local_governancepdf

195

jelenti azaz egy reacutegioacute egy telepuumlleacutes egy helyi koumlzoumlsseacuteg hogyan keacutepes a koumlzuumlgyeket

igazgatni A helyi kormaacutenyzaacutes az aacutellampolgaacuterokroacutel eacutes az inteacutezmeacutenyekről valamint az

aacutellamhoz valoacute viszonyukroacutel szoacutel regionaacutelis helyi eacutes koumlzoumlsseacutegi szinten A helyi demokratikus

kormaacutenyzaacutes olyan doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutes amelyben valamennyi eacuterintett hoz doumlnteacuteseket a

helyi telepuumlleacutesi decentralizaacutelt fejleszteacutesekről eacutes a reacuteszveacuteteli szempontuacute megkoumlzeliacuteteacutes

eacuterveacutenyesuumll a fejleszteacutesi tervek előkeacutesziacuteteacutese veacutegrehajtaacutesa lebonyoliacutetaacutesa soraacutenrdquo580

A decentralizaacutecioacute a szubszidiaritaacutes eacutes az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg előzőekben ismertetett tartalmi

elemei tiszta formaacuteban nyilvaacutenvaloacutean nem alakulhattak ki meacuteg a nagyobb hagyomaacutenyokra

eacutepiacutető helyi demokraacuteciaacutek eseteacuteben sem Szaacutemos ellentmondaacutes keletkezhet a helyi koumlzuumlgyekben

valoacute szabaacutelyozaacutesi igazgataacutesi keacuterdeacuteseket illetően ha egyoldaluacutean eacutes kizaacuteroacutelagosan a

hataacuteskoumlroumlk delegaacutelaacutesa a decentralizaacutecioacute elve eacuterveacutenyesuumll A centralizaacutecioacute eacutes a decentralizaacutecioacute

nem lehet egyeduumlli meghataacuterozoacute szervezeacutesi elv a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok kialakulaacutesa eacutes

műkoumldeacutese azaz a teruumlleti kormaacutenyzaacutes oumlnkormaacutenyzati szegmenseacuteben Esetenkeacutent az egyedi

koumlzszolgaacuteltataacutesi felelősseacuteg megaacutellapiacutetaacutesa a hataacuteskoumlroumlk telepiacuteteacutes soraacuten eacutesszerű meacuterlegelni az

optimaacutelis modellt mind funkcionaacutelis mind pedig egyeacuteb politikai igazgataacutesi peacutenzuumlgyi

oumlsszetevői szempontjaacuteboacutel

2 A helyi koumlzuumlgyek

A helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesaacuteban eacuterveacutenyesuumllő autonoacutemia elemek koumlzoumltt ehelyuumltt a szervezeti a

szabaacutelyozaacutesi eacutes a funkcionaacutelis fuumlggetlenseacuteg egyes sajaacutetos vonaacutesai keruumllnek aacutettekinteacutesre a

Charta koumlvetelmeacutenyei alapjaacuten Az autonoacutemia felsorolt alkotoacutereacuteszeinek taacutergyalaacutesa csupaacuten

vaacutezlatszerű neacutelkuumlloumlzi azt a reacuteszletesseacuteget amely az oumlnkormaacutenyzaacutes mint alapjog annak

veacutedelme a gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia valamint a feluumlgyelet keacuterdeacuteseinek feldolgozaacutesaacutet

jellemezte

A szervezeti szabaacutelyozaacutesi funkcionaacutelis autonoacutemia keacuterdeacuteseinek taacutergyalaacutesakor szuumlkseacutegszerű

hogy a helyi koumlzuumlgyek hazai fogalma eacutertelmezeacutesi lehetőseacutege is aacutettekinteacutesre keruumlljoumln Helyi

koumlzuumlgynek aacuteltalaacutenos eacutertelemben azok az egyeacuteni eacuterdekeken tuacutelmutatoacute aacuteltalaacutenos jellegű uumlgyek

tekinthetők amelyek a helyi koumlzoumlsseacutegre hataacutessal vannak amelyek helyi eacuterdekeltseacutegűnek

tekinthetők

580 CEMR June 2008 Towards an EU approach to democratic local governance decentralisation and territorial

development ldquoResponse of the Council of European Municipalities and Regions (CEMR) to the European

Commissionacutes issues paperrdquo

httpwwwccreorgimguploadspiecesjointefilenameTowards_an_EU_approach_to_democratic_local_govern

ance_frpdf

196

Arra hogy mi minősuumll helyi koumlzuumlgynek kuumlloumlnfeacutele szabaacutelyozaacutesi modellek eacuterveacutenyesuumllnek az

angolszaacutesz eacutes a kontinentaacutelis aacutellamokban Az angolszaacutesz aacutellamok jellemzően az ultra vires

elvet koumlvetik ndash baacuter a legutoacutebbi időben az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban ez az aacuteltalaacutenos elv aacutettoumlreacutesre

keruumllt ndash miacuteg a kontinentaacutelis orszaacutegokban az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elve eacuterveacutenyesuumll

termeacuteszetjogi alapokon nyugodva Hazaacutenk az oumlnkormaacutenyzati funkcionalitaacutes szempontjaacuteboacutel a

kontinentaacutelis modellt koumlveti vagyis az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes a generaacutelis klauzula alapjaacuten

aacutell

Az Alkotmaacuteny az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg tartalmaacutet a 42 sect-ban akkeacutent definiaacutelta hogy bdquo[hellip] A

helyi oumlnkormaacutenyzaacutes a vaacutelasztoacutepolgaacuterok koumlzoumlsseacutegeacutet eacuterintő helyi koumlzuumlgyek oumlnaacutelloacute

demokratikus inteacutezeacutese a helyi koumlzhatalomnak a lakossaacuteg eacuterdekeacuteben valoacute gyakorlaacutesardquo A

definiacutecioacute tehaacutet az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg leacutenyeges tartalmakeacutent utalt a helyi eacuterdekeltseacutegbe tartozoacute

uumlgyek igazgataacutesaacutenak szuumlkseacutegszerűseacutegeacutere Az Alaptoumlrveacuteny szerint az oumlnkormaacutenyzatok

műkoumldeacuteseacutenek leacutenyege a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese eacutes a helyi koumlzhatalom gyakorlaacutesa a hataacuteskoumlri

korlaacutetot tehaacutet az uumlgyek eacutes a koumlzhatalom helyi jellege jelenti Az Alaptoumlrveacuteny 31 cikk (1)

bekezdeacutese szerint bdquoMagyarorszaacutegon a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese eacutes a helyi koumlzhatalom

gyakorlaacutesa eacuterdekeacuteben helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldnekrdquo Az Alaptoumlrveacuteny nem hataacuterozza meg

reacuteszletesen a helyi koumlzuumlgy eacutes a helyi koumlzhatalom gyakorlaacutesaacutenak pontos fogalmaacutet a 32 cikk

(1) bekezdeacuteseacuteben ndashtoumlrveacutenyi szintű szabaacutelyozaacutesra utalva ndashsorolja fel a legfontosabbnak

tekinthető helyi koumlzuumlgyeket

A helyi koumlzuumlgyek aacuteltalaacutenos fogalmaacutet az Oumltv hataacuterozta meg a helyi oumlnkormaacutenyzat

kompetenciaacutejakeacutent olykeacuteppen hogy roumlgziacutetette a helyi oumlnkormaacutenyzat oumlnaacutelloacute eljaacuteraacutesi

lehetőseacutegeacutet a feladat- eacutes hataacuteskoumlreacutebe tartozoacute helyi eacuterdekű koumlzuumlgyekben A helyi koumlzuumlgyek a

lakossaacuteg koumlzszolgaacuteltataacutesokkal valoacute ellaacutetaacutesaacutehoz a koumlzhatalom oumlnkormaacutenyzati tiacutepusuacute helyi

gyakorlaacutesaacutehoz valamint mindezek szervezeti szemeacutelyi eacutes anyagi felteacuteteleinek helyi

megteremteacuteseacutehez kapcsoloacutedtak Az Moumltv a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes fogalmaacutet a helyi koumlzakarat

kifejezeacuteseacutehez eacutes megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz koumlti a helyi koumlzuumlgyek tereacuten A helyi koumlzuumlgyek ugyanolyan

szoumlvegezeacutessel keruumlltek meghataacuterozaacutesra mint az Oumltv szabaacutelyozaacutesaacuteban581

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg koumlvetkezetes gyakorlata alapjaacuten nem tartoznak a helyi koumlzuumlgyek

koumlreacutebe azok a keacuterdeacutesek amelyeket a toumlrveacutenyalkotoacute koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetve orszaacutegos

koumlzuumlggyeacute nyilvaacuteniacutet582

581 A helyi koumlzuumlgy fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacuteről ld reacuteszletesen HOFFMAN Istvaacuten Neacutehaacuteny gondolat a helyi koumlzuumlgy

fogalmaacutenak eacutertelmezeacuteseacuteről ndash a biacuteroacutesaacutegi joggyakorlat tuumlkreacuteben Koumlzjogi Szemle 20104 26-32 582 22001 (I17) AB hataacuterozat 362002 (VII19) AB hataacuterozat 1092008 (IX26) AB hataacuterozat

197

Egy sajaacutetos megvilaacutegiacutetaacutesaacutet tartalmazza a helyi koumlzuumlgyeknek az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg egy 2009-

ben hozott doumlnteacutese amelyben a helyi koumlzuumlgyek eacutes a parlamenti ellenőrzeacutes viszonyaacutet

eacutertelmezte eacutes megaacutellapiacutetotta hogy nincs az Alkotmaacuteny rendelkezeacuteseiből folyoacute akadaacutelya

annak hogy az Orszaacuteggyűleacutes ha uacutegy iacuteteacuteli meg hogy az parlamenti nyilvaacutenossaacutegot igeacutenyel

helyi koumlzuumlgyek koumlreacutebe tartozoacute feladatok ellaacutetaacutesaacutenak vizsgaacutelataacutera bizottsaacutegot hozzon leacutetre Az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a helyi koumlzuumlgyeknek kuumlloumlnboumlző kategoacuteriaacuteit kuumlloumlniacutetette el Egyreacuteszről

leszoumlgezte azt hogy az oumlnkormaacutenyzati rendszer leacutetrehozaacutesaacuteval bdquo[hellip]az Alkotmaacuteny az aacutellami

feladatok egy reacuteszeacutet a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacuteseacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok hataacuteskoumlreacutebe utalta a

veacutegrehajtoacute hatalom gyakorlaacutesaacutenak egy szeleteacutet decentralizaacutelta a vaacutelasztoacutepolgaacuterok helyi

koumlzoumlsseacutegeacutere a helyi oumlnkormaacutenyzatokrardquo A teruumlleti decentralizaacutecioacute azonban nem

eredmeacutenyezte a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutebe tartozoacute aacutellami feladatok ellaacutetaacutesaacutenak kivonaacutesaacutet az

Orszaacuteggyűleacutes ellenőrzeacutese aloacutel Az aacutellami eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk

megaacutellapiacutetaacutesa soraacuten elkuumlloumlniacuteteacutesre keruumlltek azon feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlk amelyek helyi

koumlzuumlgyekkeacutent a helyi oumlnkormaacutenyzatok feladat- eacutes hataacuteskoumlreacutebe keruumlltek Az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontja szerint bdquoalapvetően toumlrveacutenyek hataacuterozzaacutek meg az

oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutes koumlreacutetrdquo Nem vitatva az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontjaacutet

megjegyzeacutesre szorul hogy ezzel a megaacutellapiacutetaacutessal az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elveacutetől

eltaacutevolodva az ultra vires elv iraacutenyaacuteba mutat az eacutertelmezeacutes Ami a kategorizaacutelaacutest illeti az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg egyik fő egyseacutegnek azokat az uumlgyeket minősiacuteti amelyek bdquokizaacuteroacutelag a

telepuumlleacutes a megye lakossaacutegaacutet eacuterintik eacutes amelyekben az oumlnkormaacutenyzat majdnem teljes doumlnteacutesi

szabadsaacuteggal rendelkezik szabadon doumlnt arroacutel is hogy vaacutellalja-e a feladat ellaacutetaacutesaacutet s ha

igen milyen moacutedon oldja azt megrdquo A maacutesik fő csoportba a helyi koumlzuumlgyeknek egy

meglehetősen szeacuteles koumlreacutet sorolja be amelyek eseteacuteben bdquovalamely aacutellami feladat ellaacutetaacutesaacuteeacutert

valoacute felelősseacuteget a hataacuteskoumlroumlket a toumlrveacuteny megosztja a helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes a kormaacuteny

koumlzoumlttrdquo A lakossaacuteg hely koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteeacutert valoacute felelősseacutege koumlreacuteben a gazdasaacutegi

jellegű koumlzszolgaacuteltataacutesokeacutert valoacute felelősseacuteget emelte ki A harmadik csoportba tartozhatnak

azon bdquohelyi koumlzuumlgyek amelyek inteacutezeacutese a helyi oumlnkormaacutenyzat műkoumldeacutesi teruumlleteacuten eacutelők koumlreacutet

meghaladoacute lakossaacutegi koumlrt eacuterint (ilyenek lehetnek pl a fővaacuteros orszaacutegos funkcioacuteit figyelembe

veacuteve a fővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat feladatai)rdquo

Figyelemre meacuteltoacute az a megaacutellapiacutetaacutes is hogy a kormaacuteny teveacutekenyseacutegeacutenek ellenőrzeacuteseacutehez

kapcsoloacutedoacute parlamenti ellenőrzeacutes eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel is oumlsszefuumlggeacutest teremtett a helyi koumlzuumlgyek

ellenőrizhetőseacutege tereacuten amennyiben megaacutellapiacutetotta hogy bdquoaz alkotmaacutenyos alapjogok a

toumlrveacutenyek eacuterveacutenyesuumlleacutese az aacutellami feladatok ellaacutetaacutesa koumlreacuteben toumlbb teruumlleten a kormaacuteny

teveacutekenyseacutege csak a helyi koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteval egyuumltt vizsgaacutelhatoacute [hellip] illetőleg a

198

polgaacuterok szeacuteles koumlreacutet eacuterintő helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese soraacuten jelentkező diszfunkcionaacutelis

jelenseacutegek parlamenti vizsgaacutelatot igeacutenylő orszaacutegos figyelemre szaacutemot tartoacute keacuterdeacutesseacute

vaacutelhatnakrdquo Veacutegső konkluacutezioacutekeacutent leszoumlgezte hogy bdquohellip a helyi oumlnkormaacutenyzatok a veacutegrehajtoacute

hatalom gyakorlaacutesa koumlreacutebe tartozoacute a vaacutelasztoacutepolgaacuterokat koumlzvetlenuumll eacuterintő feladatokat

oldanak meg a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese soraacuten a helyi oumlnkormaacutenyzatok feladatait műkoumldeacuteseacutet

eacuterintő toumlrveacutenyek megalapozaacutesa eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek ellenőrzeacutese a keacutepviselő-testuumlletek

alkotmaacutenyjogi felelősseacutegeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacutese a szeacuteles taacutersadalmi eacuterdeklődeacutesre szaacutemot tartoacute

koumlzuumlgyek nyilvaacutenos megvitataacutesa indokolhatja hogy az Orszaacuteggyűleacutes helyi koumlzuumlgy

vizsgaacutelataacutera bizottsaacutegot aacutelliacutetson felrdquo 583

A helyi koumlzuumlgyek az Alaptoumlrveacutenyben keruumlltek roumlgziacuteteacutesre Az Alaptoumlrveacuteny reacuteszletesen

tartalmazza a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutet amelyek toumlbbseacutegeacuteben a helyi keacutepviselő-testuumlletek

hataacuteskoumlrei A helyi oumlnkormaacutenyzat a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese koumlreacuteben toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt

a) rendeletet alkot

b) hataacuterozatot hoz

c) oumlnaacutelloacutean igazgat

d) meghataacuterozza szervezeti eacutes műkoumldeacutesi rendjeacutet

e) gyakorolja az oumlnkormaacutenyzati tulajdon tekinteteacuteben a tulajdonost megillető jogokat

f) meghataacuterozza koumlltseacutegveteacuteseacutet annak alapjaacuten oumlnaacutelloacutean gazdaacutelkodik

g) e ceacutelra felhasznaacutelhatoacute vagyonaacuteval eacutes beveacuteteleivel koumltelező feladatai ellaacutetaacutesaacutenak

veszeacutelyezteteacutese neacutelkuumll vaacutellalkozaacutest folytathat

h) doumlnt a helyi adoacutek fajtaacutejaacuteroacutel eacutes meacuterteacutekeacuteről

i) oumlnkormaacutenyzati jelkeacutepeket alkothat helyi kituumlnteteacuteseket eacutes elismerő ciacutemeket alapiacutethat

j) a feladat- eacutes hataacuteskoumlrrel rendelkező szervtől taacutejeacutekoztataacutest keacuterhet doumlnteacutest

kezdemeacutenyezhet veacutelemeacutenyt nyilvaacuteniacutethat

k) szabadon taacutersulhat maacutes helyi oumlnkormaacutenyzattal eacuterdek-keacutepviseleti szoumlvetseacuteget hozhat

leacutetre feladat- eacutes hataacuteskoumlreacuteben egyuumlttműkoumldhet maacutes orszaacutegok helyi oumlnkormaacutenyzataacuteval

eacutes tagja lehet nemzetkoumlzi oumlnkormaacutenyzati szervezetnek

l) toumlrveacutenyben meghataacuterozott tovaacutebbi feladat- eacutes hataacuteskoumlroumlket gyakorol584

A helyi koumlzuumlgyek kereteit tekintve Patyi Andraacutes szerint a legfontosabb a toumlrveacutenyi

szabaacutelyozaacutesi szint kiemeleacutese azaz annak hangsuacutelyozaacutesa hogy az oumlnkormaacutenyzatok kizaacuteroacutelag a

toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt jaacuterhatnak el585 Az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutesa taacutegabb

583 552009 (V6) AB hataacuterozat 584 32 cikk (1) bekezdeacutes 585 PATYI (2013) 388

199

eacutertelmezeacutest tesz szuumlkseacutegesseacute a helyi koumlzuumlgyek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel hiszen a helyi

oumlnkormaacutenyzatok jogszerű műkoumldeacutese alapvető garanciaacutelis felteacutetele a helyi demokratikus

hatalomgyakorlaacutesaacutenak maacutes oldalroacutel koumlzeliacutetve pedig nyilvaacutenvaloacute hogy nem kizaacuteroacutelag toumlrveacuteny

minősiacutethet helyi koumlzuumlgynek oumlnkormaacutenyzat aacuteltal ellaacutetandoacute feladatkoumlrt mivel ez az

oumlnkormaacutenyzati oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok teljes kiuumlresedeacuteseacutehez a generaacutelis kompetencia

megkeacuterdőjelezeacuteseacutehez vezetne Verebeacutelyi Imre a helyi koumlzuumlgyekkel kapcsolatban kiemelte

hogy az oumlnkormaacutenyzat feladat-eacutes hataacuteskoumlre nyilvaacutenvaloacutean nem terjedhet ki minden helyben

jelentkező koumlzuumlgyre azonban bdquohellipannaacutel eacuterdemibb az oumlnkormaacutenyzat mineacutel toumlbb leacutenyeges helyi

koumlzuumlgy tartozik hozzaacuterdquo586 A keretek megaacutellapiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben minden olyan uumlgyet

helyi koumlzuumlgy kategoacuteriaacutejaacuteba tartozoacutenak tart amelyet a toumlrveacutenyalkotoacute annak minősiacutet illetve

amit bdquoa helyi oumlnkormaacutenyzat sajaacutet doumlnteacuteseacutevel koumlzoumlsseacutegi gondoskodaacutesra felvaacutellalrdquo587 Leacutenyeges

ez utoacutebbi kategoacuteria tekintettel arra hogy egyre szűkebb koumlrben eacuterveacutenyesuumllhet az oumlnkeacutent

vaacutellalt feladatok koumlre az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutesban a gazdaacutelkodaacutesra vonatkozoacute szigoruacute

megkoumlteacutesek miatt Hasonloacute koumlvetkezteteacutesre jut Patyi Andraacutes is aki uacutegy foglal aacutellaacutest hogy

ezek a bdquohellipkorlaacutetok csak addig maradnak alkotmaacutenyosak miacuteg nem vezetnek az adott

teacutemakoumlrben az oumlnaacutelloacutesaacuteg teljes elvonaacutesaacutehozrdquo588

3 Szervezeti autonoacutemia

A szervezeti autonoacutemia keacuterdeacutese elsődlegesen a szervezetszocioloacutegia tudomaacutenya aacuteltal taacutergyalt

keacuterdeacutes ebben a reacuteszben csupaacuten szűk eacutertelemben az oumlnkormaacutenyzat szervezetalakiacutetaacutesi

szabadsaacutega kapcsaacuten keruumll eacuterinteacutesre Az egyes oumlnkormaacutenyzati szervek bemutataacutesa elemzeacutese

nem tartozik a dolgozat szoros ceacutelkitűzeacutesei koumlzeacute iacutegy azok nem is keruumllnek taacutergyalaacutesra

A Charta a szervezeti autonoacutemia koumlreacuteben arra vonatkozoacutean tartalmaz rendelkezeacuteseket hogy a

helyi oumlnkormaacutenyzatok eacutes testuumlleteik milyen moacutedon szervezzeacutek meg igazgataacutesi

szolgaacuteltataacutesaikat589 A szervezeti keretekre vonatkozoacutean az alapvető elveket rendelkezeacuteseket

jogszabaacutelyok hataacuterozzaacutek meg azonban a helyi oumlnkormaacutenyzatok a sajaacutet igazgataacutesi

szervezetuumlkre vonatkozoacutean doumlnteacutesi joggal rendelkeznek A doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesukban

meacuterlegelniuumlk kell a helyi sajaacutetossaacutegokat eacutes az igazgataacutesi hateacutekonysaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutet

586 VEREBEacuteLYI Imre A helyi oumlnkormaacutenyzat alapvonalai Magyar Koumlzigazgataacutes 1991 szeptember XLI eacutevfolyam

9 szaacutem 769 587 VEREBEacuteLYI (1991) 770 588 PATYI (2013) 389 589 Charta 6 cikk

200

A koumlzponti szabaacutelyozaacutes korlaacutetok koumlzoumltt előiacuterhatja bizonyos szervezetek felaacutelliacutetaacutesaacutenak eacutes

műkoumldteteacuteseacutenek koumltelezettseacutegeacutet azonban ezek az előiacuteraacutesok nem terjedhetnek ki egy merev

szerkezeti struktuacutera meghataacuterozaacutesaacutera

Elsődleges szempont a szervezeti autonoacutemia gyakorlaacutesa soraacuten a helyi szuumlkseacutegletekhez valoacute

alkalmazkodaacutes valamint a hateacutekonyabb igazgataacutes koumlvetelmeacutenye A Charta a helyi

oumlnkormaacutenyzatok belső igazgataacutesi feleacutepiacuteteacuteseacutere vonatkozoacutean csupaacuten a vaacutelasztott

keacutepviselőtestuumlletre vonatkozoacutean tartalmaz szabaacutelyozaacutest a helyi koumlzuumlgyek igazgataacutesi keacuterdeacutesei

meglehetősen szeacuteles koumlrben igeacutenylik a szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacuteg megvaloacutesulaacutesaacutet

A megfelelő igazgataacutesi szervezettel szembeni leacutenyeges koumlvetelmeacuteny a hateacutekonysaacuteg ehhez

szorosan kapcsoloacutedik a professzionaacutelis szemeacutelyi aacutellomaacuteny alkalmazaacutesaacutenak igeacutenye A

szemeacutelyzet alkalmazaacutesaacutenaacutel elengedhetetlen hogy keacutepzettseacuteguumlk oumlsszhangban aacutelljon a helyi

oumlnkormaacutenyzatok felelősseacutegi koumlreacutebe tartozoacute koumlzszolgaacuteltataacutesok megszervezeacuteseacutevel Annak

eacuterdekeacuteben hogy joacutel keacutepzett eacutes hozzaacuteeacutertő szemeacutelyzettel rendelkezhessen az oumlnkormaacutenyzat

megfelelő keacutepzeacutesi lehetőseacutegeket diacutejazaacutest eacutes előleacutepteteacutesi rendszert kell kialakiacutetani

A szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacuteg szeacuteles koumlrben megvaloacutesul az oumlnkormaacutenyzatok koumlreacuteben

Egyetlen leacutenyegesnek tekinthető korlaacutet az oumlnkormaacutenyzati koumlzoumls hivatal leacutetrehozaacutesaacutenak

elrendeleacutese amely a 2000 fő lakossaacutegszaacutem alatti telepuumlleacutesek szaacutemaacutera koumltelező

A helyi oumlnkormaacutenyzatok taacutersulaacutesaira vonatkozoacute szabaacutelyozaacutest 2012 oacuteta maacuter csak az Moumltv

szabaacutelyozza a koraacutebbi taacutersulaacutesi szabadsaacuteg szeacuteleskoumlrű egyuumlttműkoumldeacutest lehetőveacute tevő

rendszereacutet leegyszerűsiacutetve Az Alaptoumlrveacutenyben megjelent a koumltelező taacutersulaacutes inteacutezmeacutenye

amely kuumlloumln toumlrveacuteny előiacuteraacutesai alapjaacuten meghataacuterozott koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutet taacutersulaacutesi formaacutehoz

koumltheti

Az oumlnkormaacutenyzatok szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacutega tehaacutet egeacuteszeacuteben veacuteve eacuterveacutenyesuumll azonban

a funkcionalitaacutes a koumlltseacutegveteacutesi-peacutenzuumlgyi felteacutetelek vizsgaacutelata neacutelkuumll ez a megaacutellapiacutetaacutes

meglehetősen egyoldaluacutenak tekinthető

4 Szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia

A helyi oumlnkormaacutenyzat rendeletalkotaacutesi lehetőseacutege az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia leacutenyegi

eleme A szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia az oumlnkormaacutenyzati oumlnaacutelloacutesaacuteg olyan alkotoacuteegyseacutege amely

szeacuteles koumlrben feltaacuteraacutesra eacutes elemzeacutesre keruumllt a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogait műkoumldeacuteseacutet

feldolgozoacute szakirodalomban Aacutellamelmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutese H Kelsen (1881-1973)

munkaacutessaacutegaacuteban is nyomon koumlvethető a decentralizaacutecioacute egyes formaacuteinak leiacuteraacutesaacuteban Eszerint

bdquoAz aacutellam tagozoacutedaacutesaacutenak egy maacutesik tiacutepusa amit oumlnkormaacutenyzati decentralizaacutecioacutenak

neveznek Az oumlnkormaacutenyzat fogalmaacuteban a decentralizaacutecioacute egyesuumll a demokraacutecia vagyis az

201

oumlnrendelkezeacutes eszmeacutejeacutevel hellip Mindazonaacuteltal ndash a koumlzponti toumlrveacutenyek keretein beluumll ndash

decentralizaacutelt generaacutelis normaacutekkal uacuten autonoacutem statutumokkal is talaacutelkozhatunk A

decentralizaacutecioacute itt eszmeacuteje szerint toumlkeacuteletes Legalaacutebb is az autokratikusan szervezett koumlzponti

aacutellamszervekkel szemben Utoacutebbiakat azonban toumlbbnyire megilleti a feluumlgyelet joga legalaacutebb

is annyiban amennyiben az oumlnkormaacutenyzati test toumlrveacutenyellenes aktusait megsemmisiacutethetik

baacuterha nem is poacutetolhatjaacutek sajaacutet normaacuteik aacuteltalrdquo590Az aacutellamtani megkoumlzeliacuteteacutes a helyi

oumlnkormaacutenyzati rendeleteket olyan jogalkotaacutesi aktusnak fogja fel amely nem az aacutellam egeacutesz

teruumlleteacutere hanem annak meghataacuterozott teruumlleti egyseacutegeacutere decentralizaacutelt reacuteszeacutere vonatkozoacutean

tartalmaz normatiacutev szabaacutelyozaacutest A generaacutelis jelleg abboacutel az aspektusboacutel aacutellapiacutethatoacute meg

hogy egy reacuteszteruumlleten eacuterveacutenyesuumllő normaacutek reacuteszjogrendkeacutent funkcionaacutelnak591

41 Az oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutessal szemben fennaacutelloacute koumlvetelmeacutenyek

Az oumlnkormaacutenyzati rendeletek a jogrendszer ndash mennyiseacutegben nem elhanyagolhatoacute ndash reacuteszeacutet

keacutepezik amennyiben normatiacutev szabaacutelyozaacutesi eszkoumlzkeacutent a helyi taacutersadalmi viszonyok az

aacutellampolgaacuterok magatartaacutesaacutenak befolyaacutesolaacutesaacutera alkalmasak A jogforraacutesi hierarchiaacuteban

elfoglalt helyuumlket az Alaptoumlrveacuteny592 hataacuterozza meg ez alapjaacuten nem uumltkoumlzhetnek magasabb

szintű jogszabaacutely rendelkezeacuteseacutebe A helyi oumlnkormaacutenyzati rendeletekkel oumlsszefuumlggeacutesben is ndash

mint aacuteltalaacutenosan valamennyi jogalkotaacutesi aktussal szemben ndash megfelelően eacuterveacutenyesuumllniuumlk kell

azon alkotmaacutenyos koumlvetelmeacutenyeknek amelyek a jogaacutellamisaacuteg elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutevel

oumlsszefuumlggeacutesben fennaacutellnak A jogaacutellamisaacuteg elveacutevel szoros kapcsolatban aacutell a jogbiztonsaacuteg eacutes

a koumlzigazgataacutes toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutenek koumlvetelmeacutenye tovaacutebbaacute a legalitaacutes elveacutenek

eacuterveacutenyesuumlleacutese kiemelkedő fontossaacuteggal biacuter

A jogbiztonsaacuteg eacutes a koumlzigazgataacutesi toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutevel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg szaacutemos

koraacutebbi doumlnteacuteseacuteben foglalkozott Ezen doumlnteacutesek eacuterintetteacutek toumlbbek koumlzoumltt a koumlzhatalommal

rendelkező szervek doumlnteacuteshozatali eljaacuteraacutesi keacuterdeacuteseit a jogalkotaacutesi felhatalmazaacutes teacutemaacutejaacutet

Kiemeleacutesre eacuterdemes hogy a koumlzigazgataacutes toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutenek elveacuteből koumlvetkezően a

jogalkotaacutesi felhatalmazaacutesnak tartalmazni kell a jogalkotaacutesi hataacuteskoumlr terjedelmeacutet annak

korlaacutetait is A felhatalmazaacutes konkreacutet meghataacuterozottsaacutegaacuteval kapcsolatban utalni szuumlkseacuteges a

jogalkotaacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny azon szabaacutelyaacutera amely szerint a felhatalmazaacutesban meg kell

hataacuterozni a felhatalmazaacutes jogosultjaacutet taacutergyaacutet eacutes kereteit593 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a

jogalkotaacutesra vonatkozoacute korlaacutetkeacutent elvi eacutellel mondta ki toumlbbek koumlzoumltt azt is hogy jogellenes

590 KELSEN (1997) 70-71 591 KELSEN 68 592 T) cikk 593 2010 eacutevi CXXX tv 5 sect (1) bekezdeacutes

202

magatartaacutes jogkoumlvetkezmeacutenyekeacutent olyan buumlnteteacutes szankcioacute megaacutellapiacutetaacutesa amely aacutellami

keacutenyszer alkalmazaacutesaacutera ad lehetőseacuteget nem tartozhat a helyi koumlzuumlgyek koumlreacutebe Ilyen

szabaacutelyokat az oumlnkormaacutenyzat csak toumlrveacuteny felhatalmazaacutesa alapjaacuten annak keretei koumlzoumltt

alkothat

A helyi oumlnkormaacutenyzatok szabaacutelyozaacutesi autonoacutemiaacutejaacutet az Alaptoumlrveacuteny garantaacutelja oumlsszhangban a

Chartaacuteval A Charta 3 cikke a helyi oumlnkormaacutenyzaacutes jogaacutenak definiaacutelaacutesakor a helyi koumlzuumlgyek

leacutenyegi reacuteszeacutenek szabaacutelyozaacutesaacutet tartja koumlvetelmeacutenynek Az Alaptoumlrveacuteny a helyi koumlzuumlgyek

koumlzoumltt nevesiacuteti a szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia megnyilvaacutenulaacutesakeacutent a rendeletalkotaacutest594 A

rendeletalkotaacutesi felhatalmazaacutes alapjaacuten biztosiacutetott diszkrecionaacutelis jogkoumlr gyakorloacutejaacutet taacutergyaacutet

terjedelmeacutet kereteit konkreacutetan kell meghataacuterozni a hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutenak oumlsszhangban kell

aacutellnia a jogbiztonsaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutevel a koumlzigazgataacutes toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutenek alapelveacutevel

A szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia toumlbb aspektusaacuten keresztuumll koumlzeliacutethető meg Jelenti egyreacuteszről a

helyi oumlnkormaacutenyzat szabaacutelyozaacutesi lehetőseacutegeacutet a magasabb szintű jogszabaacutely aacuteltal nem

rendezett taacutersadalmi viszonyokat illetően szabaacutelyozaacutesi koumltelezettseacutegeacutet toumlrveacuteny aacuteltal

meghataacuterozott esetekben a veacutegrehajtaacutesi jellegű szabaacutelyok megalkotaacutesaacutera A szabaacutelyozaacutesi

autonoacutemia ugyanakkor az aacutellam szaacutemaacutera is megjelenik koumltelezettseacutegkeacutent nevezetesen a

koumlzponti koumlzigazgataacutesi szervek nem seacuterthetik a helyi oumlnkormaacutenyzatok szabaacutelyozaacutesi

autonoacutemiaacutejaacutet sem normatiacutev sem egyedi aktussal nem avatkozhatnak a szabaacutelyozaacutesi

autonoacutemia gyakorlaacutesaacuteba

Az oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyi felhatalmazaacutes alapjaacuten fennaacutelloacute jogalkotoacutei hataacuteskoumlreacutet egyben

koumltelezettseacutegeacutet vizsgaacutelva megaacutellapiacutethatoacute hogy az ilyen tiacutepusuacute helyi oumlnkormaacutenyzati rendeletek

ceacutelja aacuteltalaacuteban a toumlrveacutenyi rendelkezeacutesek szabatos pontos a helyi eacuteletviszonyokhoz igazodoacute

tovaacutebbi szabaacutelyozaacutesa Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg toumlbb doumlnteacuteseacuteben eacutertelmezte a szabaacutelyozaacutesi

felhatalmazaacutes kereteit a szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia alkotmaacutenyos korlaacutetait a koumlzhatalom

gyakorlaacutesaacutenak aacuteltalaacutenos elveit valamint a koumlzigazgataacutes műkoumldeacuteseacutehez kapcsoloacutedoacute jogaacutellami

koumlvetelmeacutenyeket

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a koumlzigazgataacutes toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben a

jogaacutellamisaacuteg egyik alapvető koumlvetelmeacutenyekeacutent utalt arra hogy bdquohellipa koumlzhatalommal

rendelkező szervek a jog aacuteltal meghataacuterozott szervezeti keretek koumlzoumltt a jog aacuteltal

megaacutellapiacutetott műkoumldeacutesi rendben a jog aacuteltal a polgaacuterok szaacutemaacutera megismerhető eacutes

kiszaacutemiacutethatoacute moacutedon szabaacutelyozott keretek koumlzoumltt fejtik ki teveacutekenyseacuteguumlket Ez a koumlvetelmeacuteny

magaacuteban foglalja azt is ha a toumlrveacuteny valamely alkotmaacutenyos illetőleg toumlrveacutenyben szabaacutelyozott

594 Alaptoumlrveacuteny 32 cikk (1) bekezdeacutes a) pont

203

jog korlaacutetozaacutesaacutera ad jogalkotaacutesi felhatalmazaacutest valamely koumlzigazgataacutesi szervnek a

toumlrveacutenynek meg kell hataacuteroznia a jogalkotaacutesi hataacuteskoumlr terjedelmeacutet annak korlaacutetait is Ennek

alapjaacuten alkotmaacutenyellenes helyzet aacutellt elő mert a jogaacutellamisaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutevel

oumlsszeegyeztethetetlen az hogy az oumlnkormaacutenyzat keacutepviselőtestuumllete a szuumlkseacuteges jogi

szabaacutelyozaacutes hiaacutenyaacuteban jogi koumltoumlttseacutegek neacutelkuumll szabad belaacutetaacutesa szerint korlaacutetozzon

alkotmaacutenyos jogotrdquo595 Ezen koumlvetelmeacutenyeknek a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzhatalmi funkcioacutei

gyakorlaacutesa soraacuten eacuterveacutenyesuumllniuumlk kell kuumlloumlnoumlsen a keacutepviselő-testuumllet helyi taacutersadalmi

viszonyokat meghataacuterozoacute rendeletalkotaacutesa soraacuten

A jogaacutellamisaacuteg garanciaacutelis elemeivel oumlsszefuumlggeacutesben az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg kifejtette tovaacutebbaacute

azt is hogy bdquoa jogbiztonsaacuteg az aacutellam ndash s elsősorban a jogalkotoacute ndashkoumltelesseacutegeacuteveacute teszi annak

biztosiacutetaacutesaacutet hogy a jog egeacutesze egyes reacuteszteruumlletei eacutes az egyes jogszabaacutelyok is vilaacutegosak

egyeacutertelműek műkoumldeacutesuumlket tekintve kiszaacutemiacutethatoacuteak eacutes előrelaacutethatoacuteak legyenek a norma

ciacutemzettjei szaacutemaacutera Vagyis a jogbiztonsaacuteg nem csupaacuten az egyes normaacutek egyeacutertelműseacutegeacutet

koumlveteli meg de az egyes joginteacutezmeacutenyek műkoumldeacuteseacutenek kiszaacutemiacutethatoacutesaacutegaacutet is Ezeacutert alapvetőek

a jogbiztonsaacuteg szempontjaacuteboacutel az eljaacuteraacutesi garanciaacutekrdquo596 Egy maacutesik doumlnteacuteseacuteben az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg ugyancsak a jogaacutellamisaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutet suacutelyosan seacutertő jogalkotoacutei

mulasztaacutesban megnyilvaacutenuloacute alkotmaacutenyellenes helyzetet aacutellapiacutetott meg amelyben ismeacutet a

koumlzigazgataacutes toumlrveacuteny alaacute rendeltseacutegeacutenek elveacutevel foglalkozott Az oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyes

műkoumldeacuteseacutenek legfontosabb biztosiacuteteacutekakeacutent eacuterteacutekelte az aacutellami feluumlgyelet eszkoumlzrendszereacutebe

tartozoacute toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes folyamatos műkoumldteteacuteseacutet Leszoumlgezte hogy bdquoA folyamatos

toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutes hivatott biztosiacutetani hogy a helyi koumlzuumlgyekben szeacuteles koumlrű

koumlzhatalmat gyakorloacute helyi oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal alkotott jogszabaacutelyok megfeleljenek a

magasabb szintű jogszabaacutelyok előiacuteraacutesainak ne korlaacutetozzaacutek toumlrveacutenyseacutertő moacutedon a ciacutemzettek

jogait a helyi eacutes a kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzatok toumlrveacutenyes rendben műkoumldjenek ne seacuteruumlljenek

a demokratikus műkoumldeacutes toumlrveacutenyes garanciaacutei eacutes az oumlnkormaacutenyzatok konkreacutet uumlgyekben hozott

doumlnteacutesei jogszerűek legyenekrdquo597

A szabaacutelyozaacutesi autonoacutemiaacuteval oumlsszefuumlggő hataacuterozatok koumlzoumltt emliacuteteacutesre eacuterdemes az egyenlő

baacutenaacutesmoacuted elveacutenek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere vonatkozoacute doumlnteacutes Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontja

szerint bdquoAz Alkotmaacuteny 44A sect a) pontja alapjaacuten a helyi keacutepviselő-testuumllet oumlnkormaacutenyzati

595 561991 (XI8) AB hataacuterozat amelyben az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg megaacutellapiacutetotta hogy Budapest Fővaacuteros XII

keruumllet Oumlnkormaacutenyzataacutenak keacutepviselő-testuumllete mulasztaacutesban megnyilvaacutenuloacute alkotmaacutenyellenesseacuteget ideacutezett elő

azzal hogy nem alkotta meg szervezeti eacutes műkoumldeacutesi szabaacutelyzataacutet eacutes nem alkotott rendeletet a helyi

neacutepszavazaacutesroacutel eacutes neacutepi kezdemeacutenyezeacutesről 596 91992 (I30) AB hataacuterozat ABH 1992 59 65 597 312010 (III25) AB hataacuterozat a koumlzigazgataacutesi hivatalok jogaacutellaacutesa szabaacutelyozaacutesaacutenak elmulasztaacutesaacuteval

oumlsszefuumlggeacutesben alkotmaacutenyellenes helyzet kialakulaacutesaacutet aacutellapiacutetotta meg

204

uumlgyekben oumlnaacutelloacutean szabaacutelyoz eacutes igazgat Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacuteboacutel oumlnaacutelloacute

szabaacutelyozaacutesboacutel koumlvetkezik hogy az egyes oumlnkormaacutenyzatoknaacutel az oumlnkormaacutenyzatok meacutereteacutetől

felteacuteteleitől feladatkoumlreacutetől sajaacutetossaacutegaitoacutel stb fuumlggően szuumlkseacutegkeacuteppen elteacuterőek lehetnek az

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutesok Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg aacutellaacutespontja szerint az bdquoegyenlő elbaacutenaacutesrdquo

elve az adott oumlnkormaacutenyzaton beluumll eacutertelmezhető oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt nemrdquo598

A szabaacutelyozaacutesi autonoacutemia garanciaacuteit illetően az bdquoAlkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg szerint az oumlnkormaacutenyzati

rendeletalkotaacutes ndash mint az Alkotmaacutenyban foglalt oumlnkormaacutenyzati alapjog gyakorlaacutes ndash

szempontjaacuteboacutel alapvető garanciaacutelis jelentőseacutege van annak hogy doumlnteacuteseiket eacuterdemben csak a

biacuteroacutesaacutegok illetve rendeletiket az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg biacuteraacutelhatja feluumll meacutegpedig csak

toumlrveacutenyesseacutegi vagy alkotmaacutenyossaacutegi szempontboacutel A helyi koumlzuumlgyek oumlnaacutelloacute viteleacuteben

megnyilvaacutenuloacute oumlnaacutelloacutesaacutegot - s egyben a Kormaacuteny eacutes az aacutellamigazgataacutesi szervekkel szemben

fennaacutelloacute veacutedelmet ndash tuumlkroumlzik az Oumltvnek a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutesre vonatkozoacute szabaacutelyairdquo599

A rendeletalkotaacutesi jog alkotmaacutenyos korlaacutetaival kapcsolatban az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

megaacutellapiacutetotta bdquohellip oumlnmagaacuteban veacuteve az hogy a taacutersadalmi viszonyok meghataacuterozott koumlreacutet

orszaacutegos eacuterveacutenyű jogszabaacutely a szabaacutelyozaacutesi koumlreacutebe vonta nem akadaacutelya az oumlnkormaacutenyzati

rendeletalkotaacutesnak Ha ugyanis helyi koumlzuumlgyről van szoacute az oumlnkormaacutenyzati testuumllet koumlzvetlenuumll

az Alkotmaacuteny 44A sect (2) bekezdeacuteseacuteben biztosiacutetott jogkoumlreacuteben ndash kuumlloumln toumlrveacutenyi felhatalmazaacutes

hiaacutenyaacuteban is ndash jogosult az orszaacutegos szintű szabaacutelyozaacutessal nem ellenteacutetes ahhoz keacutepest

kiegeacutesziacutető jellegű helyi jogalkotaacutesrardquo600

A helyi oumlnkormaacutenyzati jogalkotaacutest taacutegabb euroacutepai kontextusban is szuumlkseacuteges vizsgaacutelni Az

Euroacutepai Unioacute tagaacutellamakeacutent a koumlzoumlsseacutegi jog elsődlegesseacutege e tekintetben is eacuterveacutenyesuumll a

keacutepviselő-testuumllet rendelete nem uumltkoumlzhet hazai jogszabaacutelyba ugyanakkor a koumlzoumlsseacutegi joggal

ellenteacutetes helyi oumlnkormaacutenyzati rendelkezeacutesek eseteacuteben is felmeruumllhet a tagaacutellami felelősseacuteg

keacuterdeacutese Az Euroacutepai Unioacute jogi aktusait sem seacutertheti oumlnkormaacutenyzati rendelet Amennyiben az

Euroacutepai Biacuteroacutesaacuteg iacuteteacuteleteacuteben megaacutellapiacutetja hogy az oumlnkormaacutenyzat rendelete nincs oumlsszhangban a

tagaacutellami koumltelezettseacutegekkel uacutegy ez megalapozza a tagaacutellami felelősseacuteget amely suacutelyos

anyagi koumlvetkezmeacutenyeket is vonhat maga utaacuten A tagaacutellamnak nyilvaacutenvaloacute eacuterdeke hogy

biztosiacutetani tudja a koumlzoumlsseacutegi jogba uumltkoumlző helyi rendelet megfelelő feluumllvizsgaacutelataacutet annak

hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacutet illetve moacutedosiacutetaacutesaacutet601

598 1011B1999 AB hataacuterozat ABH 2001 1372 599 692002 (XII17) AB hataacuterozat ABH 2002 406 600 171998 (V13) AB hataacuterozat ABH 1998 157-158 601 OROVA Maacuterta A helyi oumlnkormaacutenyzatok unioacutes csatlakozaacutesra valoacute felkeacuteszuumlleacuteseacutenek suacutelyponti teruumlletei In EU

integraacutecioacute ndash oumlnkormaacutenyzatok II 36

205

5 Funkcionaacutelis autonoacutemia

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia kiemelt fontossaacuteguacute eleme hogy milyen feladatok ellaacutetaacutesa

toumlrteacutenik az oumlnkormaacutenyzati rendszeren keresztuumll Megkoumlzeliacutethető a funkcionaacutelis autonoacutemia

keacuterdeacutese arroacutel az oldalroacutel is hogy bdquohellip az oumlnkormaacutenyzati feladatok keacutepezik az oumlnkormaacutenyzat

alkotmaacutenyosan veacutedett oumlnaacutelloacutesaacutegaacutenak taacutergyaacutet hiszen az oumlnkormaacutenyzati feladatok ellaacutetaacutesa

eacuterdekeacuteben rendelkeznek ezzelrdquo602 Az ellaacutetandoacute feladatokkal kapcsolatban megaacutellapiacutethatoacute

hogy a koumlzhatalom helyi gyakorlaacutesa mellett az oumlnkormaacutenyzatok elsődlegesen a lakossaacuteg

koumlzszolgaacuteltataacutesokkal toumlrteacutenő ellaacutetaacuteseacutert felelősek Az autonoacutemia elemeket annyiban eacuterdemes

vizsgaacutelni hogy az egyes koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutenak megszervezeacuteseacuteben a telepuumlleacutesi

oumlnkormaacutenyzatok rendelkeznek-e kellő felhatalmazaacutessal a feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz A

funkcionalitaacutest tovaacutebbaacute alapvetően meghataacuterozza az oumlnkormaacutenyzati inteacutezmeacutenyek

fenntartaacutesaacutenak koumltelezettseacutege

A rendszervaacuteltaacutest koumlvetően a decentralizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent az oumlnkormaacutenyzatok szeacuteleskoumlrű

felelősseacuteggel toumlrteacutenő felruhaacutezaacutesa toumlrteacutent meg azonban maacuter a korai szakaszban is tapasztalhatoacute

volt hogy az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a toumlrveacutenyalkotaacutes uacutejaacuten meghataacuterozott feladatok

ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges felteacutetelek nem bizonyultak minden esetben eleacutegseacutegesnek amely igen

koraacuten feszuumlltseacutegekhez vezetett Az oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere aacutelloacute eszkoumlzoumlk

folyamatosan szűkuumlltek

A 2010-es kormaacutenyvaacuteltaacutest koumlvető időszakban sorozatosan keruumlltek aacutet koraacutebban

oumlnkormaacutenyzati felelősseacutegi koumlrbe tartozoacute feladatok az aacutellami feladatellaacutetaacutes koumlreacutebe amely

elvezethet az oumlnkormaacutenyzati igazgataacutes a helyi koumlzuumlgyek tartalmaacutenak kiuumlresedeacuteseacutehez A helyi

koumlzszolgaacuteltataacutesok egyre inkaacutebb aacutellami felelősseacutegi koumlrbe keruumlltek eacutes ennek a folyamatnak meacuteg

nem laacutetszik a veacutege Az is laacutethatoacute hogy a koumlzfeladatok aacutellam aacuteltal toumlrteacutenő ellaacutetaacutesa nem vonta

maga utaacuten a racionalizaacutelaacutes szuumlkseacutegszerűseacutegeacutet a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek a

magasabb szintű koumlzszolgaacuteltataacutesi minőseacutegnek az eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet amely ceacutelok elsődlegesen

nyilvaacutenultak meg az aacutetalakiacutetaacutest indukaacuteloacute okkeacutent

A megyei oumlnkormaacutenyzatok mint teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok feladata a teruumlletfejleszteacutesre a

teruumlletrendezeacutesre a videacutekfejleszteacutesre valamint a teruumlleti koordinaacutecioacute feladataira szűkuumllt a

koraacutebbi elsődlegesen inteacutezmeacutenyfenntartoacute megyei szerepkoumlr helyet A megyei oumlnkormaacutenyzat

Moumltv-ben keretjelleggel meghataacuterozott feladatait603 a teruumlletfejleszteacutesi toumlrveacuteny604 toumllti ki

602 PATYI ndash VARGA ZS (2008) 316 603 Moumltv 27 sect (1) 604 1996 eacutevi XXI tv a teruumlletfejleszteacutesről eacutes a teruumlletrendezeacutesről

206

tartalommal az aacutegazati szabaacutelyozaacutes azonban a koumlltseacutegveteacutesi forraacutesok biztosiacutetaacutesaacutenak

hiaacutenyaacuteban nem keacutepes funkcioacutejaacutet betoumllteni

A magyar oumlnkormaacutenyzati rendszer az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes koncepcioacutejaacuten alapul 2012-ig a

legfontosabb jellemzője ennek a rendszernek hogy valamennyi telepuumlleacutes ugyanazon jogokkal

eacutes koumltelezettseacutegekkel rendelkezett fuumlggetlenuumll a lakossaacutegszaacutemtoacutel eacutes a gazdasaacutegi

teljesiacutetőkeacutepesseacutegtől A telepuumlleacutesek vaacutelaszthattak hogy milyen moacutedon teljesiacutetik koumltelező

feladataikat sajaacutet oumlnkormaacutenyzati inteacutezmeacutenyt alapiacutethattak gazdaacutelkodoacute szervezetekkel a civil

szfeacutera szereplővel koumlthettek szerződeacutest feladataik ellaacutetaacutesaacutera valamint a telepuumlleacutesek szabadon

taacutersulhattak egyes feladataik hateacutekonyabb koumlltseacutegtakareacutekosabb ellaacutetaacutesaacutera A helyi koumlzuumlgyek

tereacuten az oumlnkormaacutenyzati feladatstruktuacuteraacuteban egeacuteszen 2012-ig nem keruumllt sor alapvető

vaacuteltoztataacutesra annak elleneacutere hogy peacutenzuumlgyi neheacutezseacutegek maacuter sokkal koraacutebban is jelentkeztek

eacutes az eladoacutesodaacutes folyamata is eacutevekkel koraacutebban beindult

Napjainkban koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteban hazaacutenkban is egyre nagyobb szerepet jaacutetszik az aacutellam

ez a tendencia az aacutellami beavatkozaacutes a koraacutebban helyi oumlnkormaacutenyzati feladat- eacutes hataacuteskoumlrt

keacutepező kompetenciaacutek tereacuten is erőteljesen megmutatkozik Az uacutej oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutes

szerint aacutetrendeződeacutes koumlvetkezett be az oumlnkormaacutenyzati feladatok tereacuten uacutegymint a koumlzoktataacutes

egeacuteszseacuteguumlgy alapvető koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten de vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be

kuumlloumlnoumlsen az inteacutezmeacutenyi tulajdonosi koumlrben eacutes az aacutermeghataacuterozaacutes hataacuteskoumlri szabaacutelyaiban

A funkcionalitaacutes a peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi autonoacutemia fejezetben keruumll reacuteszletes elemzeacutesre

tekintettel arra hogy a feladat-ellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteg eacutes annak finansziacuterozaacutesi haacutettere szoros

oumlsszefuumlggeacutest mutat

207

7 fejezet

A gazdaacutelkodaacutesi-peacutenzuumlgyi autonoacutemia

1 A funkcioacutek eacutes a peacutenzuumlgyi forraacutesok decentralizaacutecioacuteja

Az oumlnkormaacutenyzati feladatok eacutes gazdaacutelkodaacutes alapoumlsszefuumlggeacuteseinek vizsgaacutelatakor indokolt

vaacutezlatosan kiteacuterni a fiskaacutelis foumlderalizmust605 jellemző sajaacutetossaacutegokra A dolgozatnak

termeacuteszetszerűleg nem lehet taacutergya a peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute elmeacuteleti haacutettereacutenek meacutelyebb

elemzeacutese azonban a koumlzponti eacutes a helyi kormaacutenyzaacutes koumlzoumltti funkcioacute- eacutes forraacutesmegosztaacutes

szempontjaacuteboacutel elengedhetetlen a fiskaacutelis foumlderaacutecioacute alapvető elveinek ismerteteacutese A foumlderaacutecioacute

eacutertelmezeacutese ebből a neacutezőpontboacutel azon alkotmaacutenyi alaptoumlrveacutenyi rendelkezeacuteseket foglalja

magaacuteban amelyek szerint a kormaacutenyzat kuumlloumlnboumlző szintjei koumlzoumltti feladat-eacutes hataacuteskoumlr

megosztaacutes alakul ki azaz meghataacuterozza hogy az aacutellam mely funkcionaacutelis eacutes gazdasaacutegi

teruumlleten biztosiacutet kompetenciaacutet decentralizaacutelt szervezetei szaacutemaacutera Ez az eacutertelmezeacutes adhat

alapot ahhoz hogy az oumlnkormaacutenyzat aacuteltal nyuacutejtandoacute helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok eacutes az azok

ellaacutetaacutesaacutehoz elengedhetetlen forraacutesok biztosiacutetaacutesa oumlsszefuumlggeacuteseacuteben elemzeacutesre keruumllhessen az

oumlnkormaacutenyzat gazdaacutelkodaacutesi rendszere figyelemmel a hazai sajaacutetos vonaacutesokra az

oumlnkormaacutenyzati rendszer rendszervaacuteltozaacutest koumlvető leacutetrehozatalakor eacutes napjainkban A

peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute keacuterdeacuteseacutet illetően mindoumlssze a decentralizaacutecioacute oumlsszefuumlggeacutese keruumll

roumlviden felvaacutezolaacutesra abboacutel a szempontboacutel hogy milyen eacutervek eacutes elleneacutervek jelentkezhetnek

aacuteltalaacutenossaacutegban a decentralizaacutecioacute a kormaacutenyzati funkcioacute megosztaacutesa mellett A fiskaacutelis

foumlderalizmus egyes aacutellaacutespontok szerint azonosiacutethatoacute magaacuteval a decentralizaacutecioacuteval bdquoA fiskaacutelis

foumlderalizmus (decentralizaacutecioacute) olyan koumlzkiadaacutesi rendszer ahol az orszaacutegon beluumll a

beveacuteteleket előteremtő hatalmi jogosiacutetvaacutenyok eacutes a kiadaacutesi programok meghataacuterozaacutesa

kuumlloumlnboumlző kormaacutenyzati szintek koumlzoumltt megosztaacutesra keruumllnekrdquo606

A peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacuteval oumlsszefuumlggeacutesben Oates a koumlvetkezőkeacuteppen foglalt aacutellaacutest bdquoA

koumlzponti kormaacutenyzat foglalkozhatna az elosztaacutesi probleacutemaacutekkal a koumlzszolgaacuteltataacutesok

605 A fiskaacutelis foumlderalizmus fogalmaacutet toumlbbfeacutele eacutertelemben is hasznaacutelja a koumlzpeacutenzuumlgyekkel foglalkozoacute

szakirodalom A fiskaacutelis politika a gazdasaacutegpolitikaacutenak az a teruumllete amely az aacutellamhaacuteztartaacutes beveacuteteleinek eacutes

kiadaacutesainak befolyaacutesolaacutesaacutera iraacutenyul A foumlderalizmus aacuteltalaacutenos jelenteacuteseacuteből kiindulva eacutertelmezhető a fiskaacutelis

foumlderalizmus toumlbbek koumlzoumltt foumlderaacutelis aacutellamberendezkedeacutes eseteacuten az Euroacutepai Unioacute eacutes tagaacutellamai

viszonyrendszereacuteben valamint az aacutellami funkcioacutek decentralizaacutelt ellaacutetaacutesa soraacuten 606 BOTOS Katalin ndash SCHLETT Andraacutes Aacutellamhaacuteztartaacutestan Szent Istvaacuten Taacutersulat az Apostoli Szentszeacutek

Koumlnyvkiadoacuteja Budapest 2010 maacutesodik aacutetdolgozott kiadaacutes 89

208

biztosiacutetaacutesaacutet pedig hagyjuk a decentralizaacutelt szintekrerdquo607 A centralizaacutecioacute ndash decentralizaacutecioacute

oumlsszefuumlggeacutese tehaacutet alapvetően azt hataacuterozza meg hogy mely koumlzszolgaacuteltataacutesok keruumllhetnek

ellaacutetaacutesra koumlzponti kormaacutenyzati szinten eacutes melyek valoacutesulhatnak meg teruumlleti helyi

decentralizaacutelt szinten A koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesaacuteeacutert valoacute felelősseacuteg szintjeacutenek

meghataacuterozaacutesa soraacuten a koumlzpeacutenzuumlgyi szakirodalom Musgrave nyomaacuten a kormaacutenyzat haacuterom fő

funkcioacutejaacuteboacutel indult ki amelyek az allokaacutecioacute a redisztribuacutecioacute eacutes a stabilizaacutecioacute608 Ebből a

funkcionaacutelis felosztaacutesboacutel csak az allokaacutecioacutes funkcioacute az amely decentralizaacutelhatoacutenak

bizonyulhat megjegyzendő azonban hogy az allokaacutecioacutes funkcioacute sem eacuterveacutenyesuumllhet tisztaacuten a

teruumlleti helyi szinteken hiszen kuumlloumlnboumlző felmeruumllő probleacutemaacutek befolyaacutesolhatjaacutek609 A

stabilizaacutecioacute eacutes a redisztribuacutecioacute a koumlzponti kormaacutenyzat miacuteg az allokaacutecioacute a helyi kormaacutenyzat

szintjeacuten laacutethatoacute el nagyobb hateacutekonysaacuteggal A funkcioacutek azonban maradeacutektalanul nem

hataacuterolhatoacuteak el egymaacutestoacutel a kuumlloumlnboumlző szinteken azok gyakran keveredhetnek610

A dilemma elvezet az bdquooptimaacutelis oumlnkormaacutenyzatisaacutegrdquo meghataacuterozaacutesaacutehoz vagyis ahhoz hogy

az egyes koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa eseteacuten maacuteshol huacutezoacutedhatnak meg a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg

hataacuterai611 A meacuteretgazdasaacutegossaacuteg szempontjai kiemelt figyelmet kaptak kuumlloumlnoumlsen a

skandinaacutev orszaacutegokban az optimaacutelis oumlnkormaacutenyzati rendszer kialakiacutetaacutesa soraacuten az 1980-as

eacutevekben A skandinaacutev (eacuteszaki) modell sajaacutetossaacutegait mutatoacute aacutellamok helyi oumlnkormaacutenyzati

rendszereit a szeacuteles hataacuteskoumlr eacutes peacutenzuumlgyi-gazdasaacutegi szempontboacutel a nagyobb mozgaacutesteacuter

jellemzi Ezzel szemben a latin (deacuteli) modell az autonoacutemia csekeacutelyebb fokaacutet keacutepviseli mind

hataacuteskoumlri mind pedig gazdaacutelkodaacutesi szempontboacutel Megkuumlloumlnboumlztethetjuumlk ezen tuacutel meacuteg a

foumlderaacutelis berendezkedeacutesű aacutellamok oumlnkormaacutenyzati rendszereit amelyek egyfajta aacutetmenetet

keacutepeznek az eacuteszaki eacutes a deacuteli modell koumlzoumltt

Az oumlnkormaacutenyzati meacuteretgazdasaacutegossaacuteg mellett tovaacutebbi azonosiacutethatoacute probleacutemakeacutent

jelentkezhet az uacuten bdquolaacutebbal szavazaacutesrdquo612 jelenseacutege amelyet a szakirodalom Tiebout-

modellkeacutent azonosiacutet A funkcioacutek decentralizaacutelaacutesa soraacuten azt is meacuterlegelni szuumlkseacuteges hogy az

oumlnkormaacutenyzati rendszer egyes szereplői egymaacutessal versenyhelyzetbe keruumllhetnek a

607 OATES W E Fiscal federalism New York Harcourt Brave Jovanovich 1972 150 Ideacutezi John CULLIS-Philip

JONES Koumlzpeacutenzuumlgyek eacutes koumlzoumlsseacutegi doumlnteacutesek Aula 2003 479 608 MUSGRAVE R A The Theory of Public Finance McGraw-Hill New-York 1959 Ideacutezi SZALAI Aacutekos

Fiskaacutelis foumlderalizmus Koumlzgazdasaacutegi Szemle XLIX eacutevf 2002 maacutejus 425 609 Szalai Aacutekos ilyen probleacutemakeacutent azonosiacutetja toumlbbek koumlzoumltt az informaacutecioacutes probleacutemaacutekat a decentralizaacutecioacute

mellett ez esetben az szoacutel hogy a helyi lakossaacuteg igeacutenyeiről az alsoacutebb szintű szervek leacutenyegesen koumlnnyebben

informaacuteloacutedhatnak miacuteg a koumlzponti szint eseteacuteben az informaacutecioacutek megszerzeacuteseacutevel oumlsszefuumlggeacutesben jelentős

tranzakcioacutes koumlltseacutegek meruumllhetnek fel Ezzel szemben aacutellhat azonban eacutes a centralizaacutecioacute erősiacutetheti az uacuten

tuacutelcsordulaacutesi hataacutes valamint a meacuteretgazdasaacutegossaacuteg SZALAI (2002) 425-426 610 BOTOS ndash SCHLETT (2010) 89 611 SZALAI (2002) 426 612 A lakossaacuteg a helyben fizetendő koumlzterhek eacutes a szolgaacuteltataacutesok sziacutenvonala alapjaacuten vaacutelaszt lakoacutehelyet

209

koumlzszolgaacuteltataacutesok piacaacuten tovaacutebbaacute versengő poziacutecioacute alakulhat ki a kuumlloumlnboumlző erőforraacutesok

megszerzeacutese soraacuten is A versengeacutesnek azonban jelentkezhetnek kaacuteros hataacutesai is hiszen az

oumlnkormaacutenyzatok eacuterdekeltek lehetnek abban hogy csak azokat az erőforraacutesokat szerezzeacutek

meg amelyek hasznot hoznak szaacutemukra eacutes mindattoacutel igyekeznek megszabadulni amelyek

koumlltseacuteget eredmeacutenyezhetnek

Az informaacutecioacutes probleacutemaacutek koumlnnyebb aacutethidalhatoacutesaacutega mellett a decentralizaacutecioacute mellett szoacuteloacute

kiemelkedően fontos eacuterv az elszaacutemoltathatoacutesaacuteg az ellenőrzeacutes hateacutekonysaacutega A teruumlleti helyi

oumlnkormaacutenyzatok teveacutekenyseacutegeacutet a foumlldrajzi egyseacuteg a telepuumlleacutes teruumlleteacuten lakoacute vaacutelasztoacutepolgaacuterok

keacutepesek leginkaacutebb megiacuteteacutelni iacutegy a vaacutelasztaacutesok soraacuten sor keruumllhet az elszaacutemoltataacutesra is E

keacuterdeacutest illetően azonban a vaacutelasztoacutek taacutejeacutekozottsaacutega az eacuterdekek koumlveteacutese az uacuten racionaacutelis

szavazoacutei magatartaacutes is befolyaacutesoloacute teacutenyező a koumlzoumlsseacutegi doumlnteacuteshozatalban A szavazoacute a

kollektiacutev doumlnteacuteshozatali mechanizmus egyik dominaacutens teacutenyezője magaacutet a racionaacutelis szavazoacute

hipoteacuteziseacutet Downs dolgozta ki A hipoteacutezis fő keacuterdeacutese hogy milyen hasznot vaacuterhat a szavazoacute

attoacutel ha reacuteszt vesz a vaacutelasztaacutes folyamataacuteban bdquoAmikor azt meacuterlegeli hogy elmenjen-e

szavazni az egyeacuten azt becsuumlli meg hogy mennyivel jaacuter jobban ha szavazataacutenak koumlszoumlnhetően

a kiacutevaacutent eredmeacuteny keruumll ki győztesenrdquo A vaacutelasztoacutek taacutejeacutekozottsaacutegaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben utalni

kell az informaacutecioacute megszerzeacuteseacutenek koumlltseacutegeire is amelyet a vaacutelasztoacutek nem biztos hogy

vaacutellalnak ezeacutert a racionaacutelis szavazoacute taacutejeacutekozatlansaacutega is koumlzrejaacutetszhat az eredmeacutenyben 613 A

koumlzoumlsseacutegi doumlnteacuteshozatalban reacutesztvevő szavazoacutekkal oumlsszefuumlggeacutesben fogalmazoacutedott meg a

fiskaacutelis illuacutezioacute teoacuteriaacuteja mely szerint a szavazoacutek nem keacutepesek arra hogy reaacutelisan

megbecsuumlljeacutek a koumlzkiadaacutesokra fordiacutetott kiadaacutesokat a kiadaacutesok eredmeacutenyekeacutent jelentkező

hasznot614

A decentralizaacutecioacute keacuterdeacuteseacutevel kapcsolatban a koraacutebban emliacutetett kormaacutenyzati funkcioacutek soraacuteboacutel

a stabilizaacutecioacutes funkcioacutera gyakorolt hataacutes is emliacuteteacutest eacuterdemel615 A stabilizaacutecioacute kizaacuteroacutelag aacutellami

funkcioacutenak kell tekinteni a teruumlleti helyi decentralizaacutelt szervek meacuteretuumlkneacutel befolyaacutesuknaacutel

fogva nem lehetnek keacutepesek arra hogy a gazdasaacutegi folyamatokra hateacutekonyan reagaacuteljanak az

esetleges vaacutelsaacuteghelyzeteket ellensuacutelyozni kezelni tudjaacutek A teruumlleti helyi oumlnkormaacutenyzatok

koumlzszolgaacuteltataacutesi gazdaacutelkodaacutesi politikaacutejaacutenak eacuteppen ezeacutert oumlsszhangban kell aacutellnia a

613 DOWNS A An Economic Theory of Democracy New York Harper amp Row Ideacutezi CULLIS-JONES (2003)

109 614 CULLIS-JONES (2003) 134-135 SZALAI (2002) 429 615 Peacuteldakeacutent emliacutethető hazai viszonyokat tekintve az oumlnkormaacutenyzatok eladoacutesodaacutesi folyamata kuumlloumlnoumlsen a 2000-

es eacutevek maacutesodik feleacuteben amely igen komoly negatiacutev hataacutest fejtett ki az aacutellamhaacuteztartaacutes hiaacutenyaacutera

210

makrogazdasaacutegi ceacutelkitűzeacutesekkel A decentralizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent leacutetrejoumltt teruumlleti helyi

szerveknek ily moacutedon a nemzetgazdasaacutegi ceacutelok figyelembe veacuteteleacutevel kell műkoumldniuumlk616

A peacutenzuumlgyi decentralizaacutecioacute szempontjait vizsgaacutelva a helyi teruumlleti szintű decentralizaacutelt

szervek beveacuteteli forraacutesai kiemelt figyelmet eacuterdemelnek A legfőbb keacuterdeacutes toumlbbek koumlzoumltt abban

aacutell hogy milyen tiacutepusuacute adoacuteztataacutesi lehetőseacuteg617 keruumll biztosiacutetaacutesra helyi teruumlleti szinten illetve

hogyan reacuteszesedik a decentralizaacutelt szerv a teruumlleteacuten keacutepződoumltt aacutellami beveacutetelekből A helyi

oumlnkormaacutenyzatok elsősorban hasznaacutelati diacutejra eacutes vagyoni tiacutepusuacute adoacutekra lehetnek jogosultak A

koumlzponti kormaacutenyzat eacutelhet a taacutersasaacutegi adoacute kiveteacuteseacutevel vagy az egyenlőtlenuumll megoszloacute

termeacuteszeti erőforraacutesok illetve a szemeacutelyek progressziacutev joumlvedelmeacutenek adoacuteztataacutesi

lehetőseacutegeacutevel A decentralizaacutecioacute eredmeacutenyekeacutent egyre toumlbb figyelmet fordiacutetottak olyan adoacute-

eacutes peacutenzuumlgyi transzfer-rendszer kieacutepiacuteteacuteseacutere amely keacutepes lehet az oumlnkormaacutenyzati feladatok eacutes

beveacutetelek koumlzoumltti oumlsszhang megteremteacuteseacutere618 Az utoacutebbi esetben az is vizsgaacutelandoacute hogy az

aacutellami beveacutetelek kuumlloumlnboumlző elvek menteacuten toumlrteacutenő megosztaacutesa a helyi teruumlleti szinttel milyen

hataacutesokkal jaacuter mikeacutent befolyaacutesolja adott esetekben decentralizaacuteltan műkoumldő szerveket A

koumlzponti kormaacutenyzati szerv aacuteltal a helyi teruumlleti szerv szaacutemaacutera biztosiacutetott forraacutesok

kormaacutenyzati transzferek toumlbbfeacutele ceacutelt is szolgaacutelhatnak Ilyen ceacutelkitűzeacuteskeacutent emliacutethető az aacutellam

aacuteltal szuumlkseacutegesnek tartott szolgaacuteltataacutesi sziacutenvonal fenntartaacutesa a helyi teruumlleti szervek

joumlvedelemtermelő - szerző keacutepesseacutegeacutenek elteacuterő mivoltaacuteboacutel keletkező egyensuacutelytalansaacuteg

kikuumlszoumlboumlleacutese stb Nyilvaacutenvaloacute tehaacutet hogy kizaacuteroacutelagosan csak a helyi beveacutetelek nem

keacutepezhetnek elegendő forraacutest a helyi teruumlleti koumlzhatalmi koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatok

ellaacutetaacutesaacutera A koumlzponti kormaacutenyzat aacuteltal biztosiacutetott transzfereknek toumlbb tiacutepusa is leacutetezhet

amennyiben a decentralizaacutelt szervezet felteacutetel neacutelkuumll jut forraacuteshoz vagy egy adott feladatot

finansziacuterozhat illetve addicionaacutelis felteacutetelt is szabhat619 Megkuumlloumlnboumlztethető a felteacutetel neacutelkuumlli

taacutemogataacutes (unconditional grant general grant) a felteacutetelhez koumltoumltt (conditional non-matching

grant) valamint az illesztett taacutemogataacutes (matching grant) kategoacuteriaacuteit E kategorizaacutelaacutes

termeacuteszetszerűleg a hazai oumlnkormaacutenyzati koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes tereacuten is eacutertelmezhető

616 SZALAI (2002) 430 617 A decentralizaacutelt adoacuteztataacutes eacutes a beveacutetelek megosztaacutesaacutenak alapelveit hagyomaacutenyosan Musgrave nyomaacuten

hataacuterozzaacutek meg A toumlbbszintű kormaacutenyzaacutessal rendelkező aacutellamok eseteacuteben a decentralizaacutelt adoacuteztataacutes

legfontosabb keacuterdeacutese az hogy kinek kell adoacuteznia hol eacutes mi az adoacute taacutergya (rsquoWho should tax where and whatrsquo

Musgrave 1983) Rethinking Subnational Taxes A New Look at Tax Assingment (Richard M Bird) IMF

Working Paper 1999 4

httpwwwimforgexternalpubsftwp1999wp99165pdf 618 IMF Working Paper (1999) 4-5 619 SZALAI (2002) 434-435

211

A decentralizaacutelt peacutenzuumlgyi rendszer alapvető jellegzetesseacutegeinek felvaacutezolaacutesaacutet koumlvetően az

decentralizaacutelt rendszer peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutes autonoacutemia-elemeinek ismerteteacuteseacutere keruumll sor az

Euroacutepa Tanaacutecs egyes dokumentumainak teveacutekenyseacutegeacutenek elemzeacuteseacutevel

2 A gazdaacutelkodaacutesi ndash peacutenzuumlgyi autonoacutemia az Euroacutepa Tanaacutecs dokumentumaiban

21 A Charta peacutenzuumlgyi autonoacutemiaacutera vonatkozoacute rendelkezeacutesei

A Charta az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak biztosiacutetaacutesaacutera

vonatkozoacutean reacuteszletes koumlvetelmeacutenyrendszert hataacuteroz meg620 Kiemelten foglalkozik az

oumlnkormaacutenyzati rendszer műkoumldeacutesi felteacutetelrendszereacutenek teacutemaacutejaacuteval Elsődlegesen roumlgziacuteti

megfelelő meacuterteacutekű szabadon felhasznaacutelhatoacute peacutenzuumlgyi koumlltseacutegveteacutesi forraacutesokra valoacute

jogosultsaacutegot amelyek oumlsszhangban aacutellnak az ellaacutetandoacute feladatokkal A Charta az

Alkotmaacutenyban illetőleg jogszabaacutelyban meghataacuterozott feladat finansziacuterozaacutesa eseteacuteben aacutelliacutetja

fel az araacutenyossaacutegi koumlvetelmeacutenyt az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal oumlnkeacutent vaacutellalt teveacutekenyseacutegek

eseteacuteben keacutetseacutegkiacutevuumll nem aacutell fenn a finansziacuterozaacutesi koumltelezettseacuteg nem eacuterveacutenyesuumll az

araacutenyossaacuteg koumlvetelmeacutenye sem

A koumlltseacutegveteacutesi beveacutetelekre a gazdaacutelkodaacutes forraacutesaira vonatkozoacutean elvaacuteraacuteskeacutent roumlgziacuteti hogy

ezek a forraacutesok olyan helyi adoacute- illetőleg diacutejbeveacutetelből szaacutermazzanak amelyek

megaacutellapiacutetaacutesaacutera a forraacutesokkal oumlsszefuumlggő doumlnteacuteshozatalra a helyi oumlnkormaacutenyzat

felhatalmazaacutessal rendelkezik A helyi adoacuteztataacutes eacutes maacutes diacutejjellegű beveacutetelek megaacutellapiacutetaacutesa

tradicionaacutelis oumlnkormaacutenyzati hataacuteskoumlrnek minősuumll621

Az oumlnkormaacutenyzati forraacutesok biztosiacutetaacutesaacutera hivatott peacutenzuumlgyi rendszerekkel szembeni

koumlvetelmeacutenykeacutent fogalmazoacutedik meg a kellő rugalmassaacuteg eacutes a feladatellaacutetaacutes finansziacuterozaacutesi

szuumlkseacutegleteinek vaacuteltozaacutesaacutehoz valoacute igazodaacutes igeacutenye Horizontaacutelis kiegyenliacutető rendszer

alkalmazaacutesa szinteacuten elengedhetetlen annak eacuterdekeacuteben hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt

fennaacutelloacute teruumlleti egyenlőtlenseacutegek a joumlvedelemtermelő keacutepesseacutegben gazdasaacutegi potenciaacutelban

megleacutevő kuumlloumlnbseacutegek ne eredmeacutenyezhesseacutek az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal nyuacutejtott

koumlzszolgaacuteltataacutesok sziacutenvonalaacutenak jelentős elteacutereacuteseacutet A kiegyenliacuteteacutessel oumlsszefuumlggeacutesben

ugyanakkor elvaacuteraacutes hogy az oumlnkormaacutenyzatok felelősseacutegeacutebe tartozoacute feladatkoumlroumlket illetően

megleacutevő doumlnteacutesi szabadsaacutegaacutet ne korlaacutetozza

620 9 cikk 621 A tradicionaacutelis hataacuteskoumlrt taacutemasztja alaacute hazai viszonylatban a koumlvetkező megaacutellapiacutetaacutes bdquohellipa helyi adoacutek

megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz valoacute jog pontosabban a helyi adoacutekkal kapcsolatos hataacuteskoumlr nem szaacutermazeacutekos hanem eredetirdquo

Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel szoacuteloacute tv magyaraacutezata (szerk NAGY Marianna HOFFMAN Istvaacuten) HVG-

ORAC Budapest 2012 365

212

A Charta a peacutenzuumlgyi-koumlltseacutegveteacutesi forraacutesok megaacutellapiacutetaacutesa eseteacuten is roumlgziacuteti az egyezteteacutesi

koumltelezettseacuteget a doumlnteacuteshozoacute eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt veacutelemeacutenyezeacutesi jog

biztosiacutetaacutesaacutet tartja szuumlkseacutegesnek a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera a koumlltseacutegveteacutesi forraacutesaik

meghataacuterozaacutesaacuteban

A Charta a feladatfinansziacuterozaacutesi rendszert aacuteltalaacuteban nem preferaacutelja ndash amint az a keacutesőbbiekben

ismertetendő a Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega aacuteltal kibocsaacutetott Ajaacutenlaacutesokban is tuumlkroumlződik ndash

azonban nem is zaacuterja ki az ilyen tiacutepusuacute aacutellami taacutemogataacutesokat A hataacuteskoumlr gyakorlaacutesaacutenak

peacutenzuumlgyi eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutenő befolyaacutesolaacutesaacutenak kizaacuteraacutesa eacuterdekeacuteben hataacuterozza meg

koumlvetelmeacutenykeacutent hogy a feladatfinansziacuterozaacutes a taacutemogataacutesok juttataacutesa nem korlaacutetozhatja az

oumlnaacutelloacute doumlnteacuteshozatali jogot

Biztosiacutetja tovaacutebbaacute annak lehetőseacutegeacutet hogy oumlnaacutelloacute tőkepiaci szereplőkeacutent megjelenhessenek a

helyi oumlnkormaacutenyzatok a felleacutepeacutes ceacutelja beruhaacutezaacutesaik finansziacuterozaacutesa hitelfelveacutetel uacutetjaacuten E

leacutepeacutesre csak jogszabaacutelyi keretek koumlzoumltt nyiacutelhat lehetőseacuteg Fontos kiemelni hogy a rendelkezeacutes

csak a beruhaacutezaacutesi ceacuteluacute hitelfelveacutetel jogaacutet tartja garanciaacutelis elemnek a műkoumldeacutesi ceacuteluacute

hitelfelveacutetelről nem tartalmaz rendelkezeacutest

22 Az Euroacutepa Tanaacutecs teveacutekenyseacutege

Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutessal oumlsszefuumlggeacutesben a Chartaacuteban lefektetett alapvető

jelentőseacutegű garanciaacutelis rendelkezeacutesek mellett a Miniszterek Tanaacutecsa is toumlbb dokumentumaacuteban

fogalmazott meg elvaacuteraacutesokat a tagaacutellamok feleacute Kiemeleacutesre eacuterdemes a Miniszterek Tanaacutecsa

aacuteltal 2004-ben elfogadott Ajaacutenlaacutes a helyi eacutes regionaacutelis szintű peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi

gazdaacutelkodaacutesroacutel622 Azok az alapelvek amelyek meghataacuterozoacuteak a peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi

gazdaacutelkodaacutes teruumlleteacuten az alaacutebbiakban foglalhatoacutek oumlssze

(1) a tagaacutellami gazdasaacutegpolitikaacutenak biztosiacutetania kell az oumlsszhangot a prioritaacuteskeacutent

megfogalmazott ceacutelok koumlzoumltt

(2) szuumlkseacuteges megteremteni eacutes fenntartani a helyi eacutes regionaacutelis oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi

stabilitaacutesaacutet

(3) toumlrekedni kell a koumlzoumlsseacutegi szolgaacuteltataacutesok tereacuten a koumlltseacuteg-hateacutekony formaacutek kialakiacutetaacutesaacutera eacutes

(4) meg kell erősiacuteteni a doumlnteacutesek nyilvaacutenossaacutegaacutet eacutes az elszaacutemoltathatoacutesaacutegot

2005-ben fogadtaacutek el a Helyi eacutes Regionaacutelis Oumlnkormaacutenyzatok Peacutenzuumlgyi Forraacutesairoacutel szoacuteloacute

Ajaacutenlaacutest623 A peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia taacutergykoumlreacutevel oumlsszefuumlggeacutesben a Tanaacutecs

622 Rec (2004) 1 Adopted on 8 January 2004 httpswcdcoeintViewDocjspid=103899 623 Rec (2005) 1 Adopted on 19 January 2005

httpswcdcoeintViewDocjspid=812131ampBackColorInternet=B9BDEEampBackColorIntranet=FFCD4FampBac

kColorLogged=FFC679

213

Miniszteri Bizottsaacutegaacutenak 2005-ben a tagaacutellamok szaacutemaacutera kibocsaacutetott Ajaacutenlaacutesa alapelvi

jelentőseacutegű megfogalmazaacutesokat tartalmaz a helyi eacutes regionaacutelis helyhatoacutesaacutegok peacutenzuumlgyi

forraacutesaival oumlsszefuumlggeacutesben624 Az ajaacutenlaacutes a tagaacutellamok koumlzponti kormaacutenyzatai szaacutemaacutera

deklaraacutel a peacutenzuumlgyi rendszer műkoumldteteacuteseacutevel oumlsszefuumlggő koumlvetendő megoldaacutesokat Toumlbbek

koumlzoumltt javasolja a kormaacutenyzaacutes kuumlloumlnboumlző szintjei viszonyaacuteban az aacutellami peacutenzuumlgyi forraacutesok

igazsaacutegos elosztaacutesaacutet Emellett meghataacuterozza azokat az alapelveket is amelyek eacuterveacutenyesiacuteteacutese

garantaacutelja a helyhatoacutesaacutegok szaacutemaacutera a kiadaacutesaik teljesiacuteteacuteseacutet lebonyoliacutetoacute peacutenzuumlgyi rendszert A

dokumentum aacuteltal lefektetett legfontosabb koumlvetelmeacutenyek ndash amelyek a peacutenzuumlgyi forraacutesok

elosztaacutesaacuteval eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok kiadaacutesaival fuumlggenek oumlssze ndash a koumlvetkezők szerint

oumlsszegezhetők

(1) biztosiacutetani szuumlkseacuteges a peacutenzuumlgyi forraacutesok igazsaacutegos elosztaacutesaacutet a kuumlloumlnboumlző kormaacutenyzati

szintek koumlzoumltt melynek soraacuten szaacutemiacutetaacutesba kell venni a szaacutemukra megaacutellapiacutetott feladatokat eacutes a

gazdasaacutegi koumlruumllmeacutenyek alakulaacutesaacutenak megfelelően az esetleges vaacuteltoztataacutesokat is alkalmazni

kell a feladatkoumlroumlk fuumlggveacutenyeacuteben

(2) a kiadaacutesok fedezeteacutere a helyi oumlnkormaacutenyzati szaacutemaacutera olyan peacutenzuumlgyi rendszer

műkoumldteteacuteseacutet kell biztosiacutetani amelynek alapelvei az alaacutebbiak

(3) a helyi oumlnkormaacutenyzatok forraacutesai eacutes kiadaacutesai oumlsszhangban aacutelljanak azokkal a

koumlvetelmeacutenyekkel amelyeacutert felelősseacuteggel tartoznak a feladataik koumlltseacuteghateacutekony ellaacutetaacutesa

soraacuten

(4) a nemzeti gazdasaacutegpolitika keretei koumlzoumltt a helyi oumlnkormaacutenyzatok rendelkezzenek

felhatalmazaacutessal arra hogy sajaacutet forraacutesaikat megemelhesseacutek

(5) a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera nyuacutejtott aacutellami taacutemogataacutesok meghataacuterozoacute meacuterteacuteke eacutes

aacuteltalaacuteban a sajaacutet forraacutesok felhasznaacutelaacutesa nem lehet ceacutelhoz koumltoumltt felhasznaacutelaacutesuacute

(6) az aacutellami taacutemogataacutesok meacuterteacutekeacutenek igazsaacutegosnak aacutetlaacutethatoacutenak kiszaacutemiacutethatoacutenak kell

lennie az igazsaacutegossaacuteg azt a koumlvetelmeacutenyt taacutemasztja hogy a kiadaacutesokra vonatkozoacute szabaacutelyok

mindenkire neacutezve aacuteltalaacutenosak haacutetraacutenyos megkuumlloumlnboumlzteteacutes-mentesek stabilak valamint nem

lehetnek sem oumlnkeacutenyesek sem pedig ad hoc alapon vitathatoacuteak

(7) a peacutenzuumlgyi kiegyenliacuteteacutesi rendszernek lehetőveacute kell tennie a helyi oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera hogy polgaacuteraik szaacutemaacutera szeacuteles koumlrben oumlsszehasonliacutethatoacute szolgaacuteltataacutesokat nyuacutejtsanak

csereacutebe az oumlsszehasonliacutethatoacute meacuterteacutekű adoacutek eacutes diacutejak fizeteacuteseacuteeacutert a rendszernek figyelembe kell

vennie mind a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi teljesiacutetőkeacutepesseacutegeacuteben mind pedig a kiadaacutesi

szuumlkseacutegletekben mutatkozoacute kuumlloumlnbseacutegeket

624 Recommendation Rec(2005)1 of the Committee of Ministers to member states on the financial resources of

local and regional authorities httpswcdcoeintViewDocjspid=812131 (2015 04 22)

214

(8) amennyiben a nemzeti gazdasaacutegpolitika koumlvetelmeacutenyei megkiacutevaacutenjaacutek olyan inteacutezkedeacutesek

tehetők amelyek biztosiacutetjaacutek hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi rendszere

kiegyensuacutelyozott legyen oumlsszefoglaloacutean azoknak a kiacutevaacutenalmaknak megfeleljen mint

a) nem lehet araacutenytalan a keacuterdeacuteses teruumlleteken

b) ne lehessen vitathatoacute az oumlnkormaacutenyzatok vagy keacutepviselőik aacuteltal eacutes

c) jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott legyen

(9) azokat a sajaacutetos korlaacutetozaacutesokat amelyek csak korlaacutetozott szaacutemuacute oumlnkormaacutenyzatra

vonatkoznak amint a helyzet lehetőveacute teszi fel kell oldani

(10) amennyiben szuumlkseacuteges feluumll kell vizsgaacutelni a helyi adoacuteztataacutes eacutes a helyi oumlnkormaacutenyzat

taacutemogataacutesainak jogi eacutes igazgataacutes kereteit hogy oumlsztoumlnoumlzze a szolgaacuteltataacutesnyuacutejtaacutes

hateacutekonysaacutegaacutenak a peacutenzuumlgyi kiegyensuacutelyozoacute mechanizmus jogi eacutes igazgataacutesi kereteinek a

fejleszteacuteseacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt a korrektseacuteget eacutes a szolidaritaacutest kuumlloumlnoumls

tekintettel az Ajaacutenlaacuteshoz csatolt iraacutenymutataacutesokra

(11) be kell vonni a keacutepviselőket a peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi teruumlleten veacutegrehajtandoacute reformok

vitaacuteiba kuumlloumlnoumlskeacuteppen az Ajaacutenlaacutesban meghataacuterozott koumlvetelmeacutenyekre eacutes az e szerint

megvaloacutesuloacute inteacutezkedeacutesek veacutegrehajtaacutesaacuteba

Az Ajaacutenlaacutes iraacutenymutataacutest fogalmaz meg a koumlzponti kormaacutenyzati szervek szaacutemaacutera

Meghataacuterozza ezen tuacutelmenően azokat a koumlvetelmeacutenyeket amelyeket a hely adoacuteztataacutes

rendszereacutenek műkoumldteteacutese soraacuten a tagaacutellamoknak figyelembe kell venniuumlk A peacutenzuumlgyi

kiegyenliacuteteacutesi rendszerrel kapcsolatos kiacutevaacutenalmak magukban foglaljaacutek tovaacutebbaacute a kiadaacutesi

szuumlkseacutegletek valamint a peacutenzuumlgyi kapacitaacutesok kiegyenliacuteteacuteseacutet is Az aacutellami taacutemogataacutesokkal

oumlsszefuumlggeacutesben az Ajaacutenlaacutes roumlgziacuteti hogy a koumlzponti kormaacutenyzat aacuteltal nyuacutejtott taacutemogataacutesok

formaacuteit eacutes meacuterteacutekeacutet jogszabaacutelyban kell roumlgziacuteteni illetve olyan eljaacuteraacutesok alapjaacuten hozhassanak

doumlnteacutest taacutemogataacutesi uumlgyekben amelyek kriteacuteriumait jogszabaacutely aacutellapiacutetja meg A kormaacutenyzat

aacuteltal gyakorolt meacuterlegeleacutesi jogkoumlrt csoumlkkenteni kell a taacutemogataacutesok kiszaacutemiacutetaacutesa eacutes teacutenyleges

megaacutellapiacutetaacutesa soraacuten annak eacuterdekeacuteben hogy elkeruumllhetőveacute vaacuteljanak a taacutergyilagossaacuteggal eacutes a

hitelesseacuteggel kapcsolatos esetleges probleacutemaacutek Az aacutellami taacutemogataacutesok tereacuten elhataacuterolja az

aacuteltalaacutenos eacutes specifikus taacutemogataacutesok kategoacuteriaacutejaacutet elteacuterő koumlvetelmeacutenyek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutenek

szuumlkseacutegesseacutegeacutevel Leacutenyeges az aacuteltalaacutenos taacutemogataacutesokkal oumlsszefuumlggeacutesben annak kiemeleacutese

hogy a magasabb szintű kormaacutenyzati szervek aacuteltal a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera nyuacutejtott

hozzaacutejaacuterulaacutesok leacutenyegi reacuteszeacutet aacuteltalaacutenos taacutemogataacutes formaacutejaacuteban szuumlkseacuteges biztosiacutetani A

specifikus hozzaacutejaacuterulaacutesok korlaacutetozzaacutek a vaacutelasztaacutes szabadsaacutegaacutet a helyi politika alakiacutetaacutesaacuteban

keveacutesbeacute hateacutekonyak mint az aacuteltalaacutenos taacutemogataacutesok a forraacutesok hiaacutenyossaacutegaacutenak megoldaacutesaacuteban

eacutes nem tekinthetőek hasznosnak a kiegyenliacutető eszkoumlzoumlk tereacuten A specifikus taacutemogataacutesok

215

igeacutenybeveacutetele aacuteltalaacutenosan korlaacutetozandoacute a szuumlkseacuteges szintre a koumlvetkező ceacutelok megvaloacutesiacutetaacutesaacutet

szolgaacutelhatjaacutek

(1) tőkeberuhaacutezaacutesok (koumlzoumls) finansziacuterozaacutesa a kiegyensuacutelyozott fenntarthatoacute regionaacutelis

fejleszteacutesi politikaacutek reacuteszekeacutent

(2) annak biztosiacutetaacutesaacutera hogy meghataacuterozott helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok amelyekre neacutezve a

minimum koumlvetelmeacutenyek nemzeti szinten meghataacuterozaacutesra keruumlltek az egeacutesz orszaacutegban

szabvaacuteny szerinti minőseacutegben biztosiacutethatoacuteak legyenek

(3) meghataacuterozott helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok koumlzponti koumlltseacutegei kiegyenliacuteteacutesekeacutent amennyiben

nem keruumllnek kompenzaacutelaacutesra horizontaacutelis taacutemogataacutesi mechanizmusokon keresztuumll amelyek

oumlnkeacutentes megaacutellapodaacutesokboacutel vagy toumlrveacutenyi koumltelezettseacuteg alapjaacuten aacutellnak fenn

(4) meghataacuterozott koumlzszolgaacuteltataacutesok finansziacuterozaacutesa amelyeket a helyi oumlnkormaacutenyzatok az

aacutellam neveacuteben nyuacutejtanak vagy kiegyenliacutető koumlltseacutegek amelyek a helyi oumlnkormaacutenyzatoknaacutel

olyan esetekben meruumllnek fel amikor maacutes hatoacutesaacutegok delegaacutelnak szaacutemukra feladatokat amiacuteg

a specifikus taacutemogataacutesok csak ceacutelhoz koumltoumltten hasznaacutelhatoacutek fel kuumlloumlnoumlsen azeacutert mert

oumlsztoumlnzőkeacutent szolgaacutelnak az aacuteltalaacutenos taacutemogataacutesok sokkal inkaacutebb hateacutekonyak a koumlzponti

szerveknek meacuterlegelni kell hogy melyik megoldaacutes preferaacutelt reacuteszuumlkről oumlsszhangban a helyi

autonoacutemia koumlvetelmeacutenyeacutevel kuumlloumlnoumlsen a keacuterdeacuteses esetben

Az elmuacutelt eacutevekben az euroacutepai aacutellamoknak is szembe kellett neacutezniuumlk a 2008-ban kirobbant

gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg kihiacutevaacutesaival eacutes a vaacutelsaacuteggal oumlsszefuumlggeacutesben a helyi oumlnkormaacutenyzatoknak is

sajaacutetos neheacutezseacutegekkel kellett megbirkoacutezniuk kuumlloumlnoumlsen a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok teruumlleteacuten

Milyen vaacutelaszokat adhattak az aacutellamok ezekre a kihiacutevaacutesokra

A helyi eacutes regionaacutelis kormaacutenyzaacuteseacutert felelős miniszterek 2009-ben Utrechtben doumlntoumlttek arroacutel

hogy a peacutenzuumlgyi vaacutelsaacuteg oumlnkormaacutenyzatokra gyakorolt hataacutesaacutet kiemelt figyelemmel kell kiacuteseacuterni

Megkuumlloumlnboumlztetett eacuterdeklődeacutes kiacuteseacuterte a bdquoJoacute helyi eacutes regionaacutelis kormaacutenyzaacutes a vaacuteltozoacute időkben

a vaacuteltozaacutesok kihiacutevaacutesardquo teacutemaacutejaacutet a Helyi eacutes Regionaacutelis Kormaacutenyzaacuteseacutert felelős Miniszterek

Konferenciaacutejaacuten625 A felelős miniszterek egyeteacutertettek abban hogy hateacutekony eacutes eredmeacutenyes

egyuumlttműkoumldeacutest biztosiacutetanak a reacutesztvevők ndash a koumlzponti kormaacutenyzat a helyi eacutes regionaacutelis

oumlnkormaacutenyzatok ideeacutertve ezek szervezeteit is ndash szaacutemaacutera eacutes koumlvetik azokat az

iraacutenymutataacutesokat amelyek a gazdasaacutegi vaacutelsaacutegra adandoacute lehetseacuteges koumlzpolitikai vaacutelaszokat

625 15-16-17 november Utrecht The Netherlands 16th session The official website of the Conference

httpwwwminconf16com

216

tartalmazzaacutek annak eacuterdekeacuteben hogy szaacutemiacutetaacutesba vegyeacutek enyhiacutetseacutek eacutes legyőzzeacutek a gazdasaacutegi

vaacutelsaacuteg oumlnkormaacutenyzatokra gyakorolt hataacutesait626

A miniszterek az Utrechti Deklaraacutecioacute kiadaacutesaacutet koumlvetően legkoumlzelebb Ukrajnaacuteban teacutertek vissza

a teacutemaacutera 2011-ben elfogadtaacutek a Kijevi Deklaraacutecioacutet627 A Kijevi Deklaraacutecioacute eacutes az

Iraacutenymutataacutesok a Helyi eacutes Regionaacutelis Demokraacutecia Euroacutepai Bizottsaacutegaacutenak Jelenteacuteseacuten

alapulnak628A Kijevi Iraacutenymutataacutesok raacutevilaacutegiacutetottak arra a teacutenyre hogy a gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg

ideacutezte elő annak felismereacuteseacutet hogy radikaacutelis fejleszteacutesi inteacutezkedeacutesek szuumlkseacutegesek mind a

kormaacutenyzaacutes mind pedig a koumlzkiadaacutesok tereacuten A Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteban

eacutes az Euroacutepai Szociaacutelis Chartaacuteban foglalt elvek alapul veacuteteleacutevel meg kell veacutedeni eacutes ki kell

keacutenyszeriacuteteni a helyi demokraacutecia eacutes a szociaacutelis felelősseacuteg eacuterteacutekeit Az Iraacutenymutataacutes

azonosiacutetotta a lehetseacuteges koumlzpolitikai vaacutelaszokat uacutegymint

(1) stabilizaacutelni szuumlkseacuteges a helyi beveacutetelek alapjait

(2) fejleszteni indokolt az elszaacutemoltathatoacutesaacutegot eacutes a hateacutekonysaacutegot

(3) kuumlzdeni kell a szociaacutelis ellehetetlenuumlleacutes ellen

(4) a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten partnerseacutegre kell toumlrekedni

(5) szeacutelesiacuteteni szuumlkseacuteges a helyi alkalmazkodoacutekeacutepesseacuteget eacutes meacuterlegeleacutesi lehetőseacutegeket

(6) a gazdasaacutegi megteacuteruumlleacutest biztosiacutetani kell

Az Iraacutenymutataacutes neacutehaacuteny olyan pontjaacutet eacuterdemes kiemelni amely toumlbbeacute-keveacutesbeacute relevanciaacuteval

rendelkezik a magyarorszaacutegi vaacuteltozaacutesok szempontjaacuteboacutel is A helyi autonoacutemia szempontjaacuteboacutel

kiemelkedő a beveacuteteli forraacutesok stabilizaacutelaacutesa A Charta 9 cikke roumlgziacuteti a helyi

oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi forraacutesaira vonatkozoacute rendelkezeacuteseket bdquo1 A helyi oumlnkormaacutenyzatok

a nemzeti gazdasaacutegpolitika keretein beluumll megfelelő sajaacutet peacutenzuumlgyi forraacutesokra jogosultak

amelyekkel hataacuteskoumlruumlk keretein beluumll szabadon rendelkeznekrdquo A sajaacutet beveacutetel leacutenyegesen

nagyobb lehetőseacutegeket biztosiacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera feladataik ellaacutetaacutesaacutehoz Az

aacutetvett forraacutesok meacuteg inkaacutebb fontosak A helyi koumlltseacutegveteacutesek nem fuumlgghetnek kiszaacutemiacutethatatlan

meacuterteacutekben a nemzeti szintű koumlltseacutegveteacutesi beveacutetelek elmaradaacutesaacutetoacutel eacutes a koumlltseacutegveteacutesi hiaacutenytoacutel

Az aacutetvett beveacutetelek meghataacuterozoacute reacuteszeacutet keacutepezik a helyi beveacuteteleknek amelyeket a helyi

626 Az Utrecht-i Konferenciaacuten megaacutellapiacutetott koumlvetendő iraacutenyvonalakroacutel reacuteszletesen The Impact of the Economic

Downturn on Local Government in Europe What is Happening and What Can be Done Council of Europe

2010 627 3-4 November 2011 Kyiv Ukraine 17th session httpswcdcoeintViewDocjspRef=MCL-

172820112914ampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=DG1-

CDLRampBackColorInternet=DBDCF2ampBackColorIntranet=FDC864ampBackColorLogged=FDC864 628 Local Government in Critical Times Policies for Crisis Recovery and a Sustainable Future Report Prepared

by the European Commitee on Local and Regional Democracy with input from the Council of European

Municipalities and Regions and a team of country observers in the framework of the joint project of the Council

of Europe with the Open Society Foundations (Jelenteacutes)

httpwwwccreorgdocsLocal_Government_in_critical_timesENpdf

217

oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal ellaacutetott feladatokhoz kell hozzaacuterendelni Az adoacutessaacuteggal oumlsszefuumlggeacutesben

az Iraacutenymutataacutes hangsuacutelyozta hogy neacutehaacuteny tagaacutellamban a fenntarthatatlannaacute vaacutelt helyi

oumlnkormaacutenyzati adoacutessaacuteg komoly probleacutemaacutek forraacutesa A helyi koumlltseacutegveteacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg gondos

kezeleacutest igeacutenyel eacutes aacutetlaacutethatoacute jogi szabaacutelyozaacutest a hitelkorlaacutetokra vonatkozoacutean eacutes megfelelő

feluumllvizsgaacutelati eljaacuteraacutesok bevezeteacuteseacutet eacutes műkoumldteteacuteseacutet

A koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa tereacuten toumlrteacutenő egyuumlttműkoumldeacutesek ndash amely magaacuteban foglalja a

magaacutenszektor a szociaacutelis vaacutellalkozaacutesok eacutes maacutes nem-kormaacutenyzati szervezetek bevonaacutesaacutet ndash a

tagaacutellamok gyakorlataacuteban kuumlloumlnboumlzhetnek Az Iraacutenymutataacutesok kiemelik hogy a

magaacutenszektor a civil szektor bevonaacutesa a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacuteba oumlsszhangban kell

hogy aacutelljon a koumlzpolitikaacuteval eacutes figyelembe kell venni a hateacutekonysaacuteg eacutes az oumlsszesseacutegeacuteben

legkedvezőbb megoldaacutes koumlvetelmeacutenyeacutet eacutes mindenekelőtt azoknak a szuumlkseacutegleteit akik

szaacutemaacutera a szolgaacuteltataacutesokat nyuacutejtani kiacutevaacutenjaacutek

Veacuteguumll szuumlkseacuteges raacutemutatni az adandoacute vaacutelaszok koumlzuumll az utolsoacutera Szinteacuten kiemelkedően

fontos hogy elkeruumlljeacutek a hatalom recentralizaacutecioacutejaacutet felszaacutemoljaacutek a fenntarthatatlan kiadaacutesok

normaacuteit amelyek megakadaacutelyozzaacutek a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutenak hateacutekonysaacutegaacutet

Az Euroacutepa Tanaacutecs teveacutekenyseacutegeacutet vizsgaacutelva vaacutelnak eacuterzeacutekelhetőveacute az euroacutepai tendenciaacutek eacutes

ebben az oumlsszefuumlggeacutesben lehetseacuteges eacuterteacutekelni a hazaacutenkban bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok kivaacuteltoacute

okait mennyiben konzisztens inteacutezkedeacutesek keruumlltek bevezeteacutesre

Egy koumlzoumls feacutelelem jellemezte az euroacutepai aacutellamokat amely szerint az Euroacutepai Unioacute kiacuteseacuterletet

tesz a koumlzoumls gazdasaacutegi kormaacutenyzaacutes erősiacuteteacuteseacutere az euro-zoacutenaacuten beluumll a helyi oumlnkormaacutenyzatok

lehetőseacutegeacutenek korlaacutetozaacutesaacutera a kiadaacutesi szintjuumlk meghataacuterozaacutesaacuteban Annak eacuterdekeacuteben hogy ez

elkeruumllhetőveacute vaacuteljon szaacutemos peacutelda laacutethatoacute arra amikor a kormaacutenyok beavatkoztak a helyi

oumlnkormaacutenyzatok koumlltseacutegveteacutesi doumlnteacuteseibe Az euroacutepai orszaacutegok toumlbbseacutegeacuteben a legutoacutebbi

időkben reaacuteleacuterteacutekben a helyi koumlltseacutegveteacutesek megszoriacutetaacutesokat szenvedtek el A helyi

oumlnkormaacutenyzatok adoacutessaacutegaacutellomaacutenya ndash a GDP meghataacuterozott szaacutezaleacutekaacuteban ndash noumlvekedett a

legtoumlbb tagaacutellamban Az adoacutessaacutegaacutellomaacuteny 10 alatti noumlvekedeacutese volt tapasztalhatoacute

Olaszorszaacutegban Daacuteniaacuteban Sveacutedorszaacutegban Neacutemetorszaacutegban az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban a

Cseh Koumlztaacutersasaacutegban Luxemburgban eacutes Cipruson A legnagyobb noumlvekedeacutes Bulgaacuteriaacuteban

Litvaacuteniaacuteban eacutes Lengyelorszaacutegban koumlvetkezett be100 89 illetve 70 -os meacuterteacutekben Az EU

27 aacutetlagos emelkedeacutese 14 -os miacuteg Magyarorszaacutegon 18 Szlovaacutekiaacuteban pedig 42 -kal

noumlvekedett az adoacutessaacutegaacutellomaacuteny

Annak eacuterdekeacuteben hogy a hazai helyzetet euroacutepai oumlsszefuumlggeacutesben keruumllhessen bemutataacutesra

szuumlkseacuteges volt utalni az aacuteltalaacutenos euroacutepai tendenciaacutekra eacutes kiemelt figyelmet fordiacutetani az

Euroacutepa Tanaacutecs teveacutekenyseacutegeacutere Uralkodoacute iraacutenyzat hazaacutenkban is hogy az aacutellam egyre

218

fontosabb szerepet toumllt be a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteban napjainkban kuumlloumlnoumlsen igaz ez az aacutelliacutetaacutes

a 2010-es kormaacutenyvaacuteltaacutest koumlvetően Az aacutellam a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok teruumlleteacuten a koraacutebbi

helyi oumlnkormaacutenyzati felelősseacuteget megszuumlntetve sajaacutet hatoacutekoumlreacutebe vonta a helyi koumlzuumlgyek

igazgataacutesaacutenak leacutenyegi reacuteszeacutet A vaacuteltozaacutesok nem eacutertelmezhetőek a peacutenzuumlgyi vaacutelsaacutegra adott

vaacutelaszkeacutent egy aacutellamfilozoacutefiai meghataacuterozottsaacuteguacute erős centralizaacutecioacutes toumlrekveacutes jellemezte az

elmuacutelt eacutevek funkcionaacutelis aacutetrendeződeacuteseacutet A centralizaacutecioacutes trend tehaacutet oumlsszefuumlggeacutesben aacutell azzal

az aacutellamelmeacuteleti megkoumlzeliacuteteacutessel hogy vaacutelsaacutegok idejeacuten csak egy erős centralizaacutelt kormaacutenyzat

lehet sikeres A centralizaacutecioacutes folyamatok nyilvaacutenvaloacutean koumlltseacutegmegtakariacutetaacutesra is iraacutenyultak

valamint alapvető vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be az aacutellamigazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban az

aacutellamigazgataacutesi eacutes az oumlnkormaacutenyzati feladatok helyi szinten toumlrteacutenő elvaacutelasztaacutesaacutenak

eredmeacutenyekeacuteppen leacutetrejoumltt majd tovaacutebbfejleszteacutesre keruumllt a jaacuteraacutesi rendszer Meghataacuterozott

helyi koumlzuumlgyek aacutellam aacuteltali aacutetveacutetele mellett paacuterhuzamosan bevezeteacutesre keruumllt egy uacutej

feladatfinansziacuterozaacutesi rendszer

A hazai koumlruumllmeacutenyek elemzeacuteseacutere raacuteteacuterve a koumlvetkezőkben aacutettekinteacutesre keruumll az

oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutes meghataacuterozoacute elemeacutenek az oumlnkormaacutenyzati vagyonnak a

kialakulaacutesa az azt koumlvetően bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok a jelenlegi szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezet

majd ezt koumlvetően a gazdaacutelkodaacutes sajaacutetossaacutegai keruumllnek bemutataacutesra

3 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon mint a gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia leacutenyegi eleme

A tulajdonnal valoacute rendelkezeacutes a gazdaacutelkodaacutes szabadsaacutega fontos alkotoacuteeleme a helyi

oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiaacutenak Az oumlnkormaacutenyzat tulajdona nem oumlnmagaacuteeacutert valoacute hanem az

oumlnkormaacutenyzat mint oumlnaacutelloacute entitaacutes műkoumldeacuteseacutenek alapfelteacutetele A helyi oumlnkormaacutenyzat

koumlzoumlsseacutegi szolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesaacutera csak akkor keacutepes ha a feladatai ellaacutetaacuteshoz szuumlkseacuteges

meacuterteacutekben vagyonnal rendelkezik A szolgaacuteltataacutesok az oumlnkormaacutenyzati feladatok tartalmi

keacuterdeacuteseinek vizsgaacutelataacutenaacutel a koumltelező oumlnkormaacutenyzati feladatok ellaacutetaacutesaacutenak felteacutetelei mellett az

oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok koumlreacutet is szem előtt kell tartani mivel ez utoacutebbi esetben a műkoumldeacutes

felteacuteteleit a helyi oumlnkormaacutenyzat biztosiacutetja

Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon jelenlegi formaacuteja az oumlnkormaacutenyzati rendszer leacutetrejoumltteacutevel

paacuterhuzamosan alakult ki a rsquo90-es eacutevek elejeacuten Alkotmaacutenyos alapjakeacutent az 1989 eacutevi XXXI tv

7 sect (1) bekezdeacutese a koumlvetkezők szerint aacutellapiacutetotta meg az Alkotmaacuteny 12 sect (2) bekezdeacutesben

foglalt szabaacutelyozaacutest bdquoaz aacutellam elismeri a termelői oumlnigazgataacutes eacutes az oumlnkormaacutenyzat

tulajdonaacutetrdquo Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon mibenleacuteteacutet az ezt koumlvető időszak jogalkotaacutesa

hataacuterozta meg melynek egyes fontosabb leacutepeacutesei a koumlvetkezőkben keruumllnek oumlsszefoglalaacutesra

Az Alkotmaacuteny 12 sect (2) bekezdeacuteseacutenek az oumlnkormaacutenyzat tulajdonaacutera vonatkozoacute rendelkezeacutese

219

2011 november 14 napjaacuteig azaz toumlbb mint huacutesz eacuteven keresztuumll vaacuteltozatlan szoumlvegezeacutessel eacutes

tartalommal volt hataacutelyban azaz roumlgziacutetette az oumlnkormaacutenyzat megleacutevő tulajdonaacutenak veacutedelmeacutet

Tulajdoni igeacutenyre ugyanakkor nem biztosiacutetott jogalapot629

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a telepuumlleacuteseken megyeacutekben a helyi oumlnkormaacutenyzati szervek

oumlnaacutelloacute jogalanykeacutent jelentek meg tulajdonoskeacutent jaacutertak el Ezen jogosiacutetvaacutenyok gyakorlaacutesaacutehoz

azonban aacuteltalaacuteban hiaacutenyoztak a gyakorlati tapasztalatok a megfelelő felkeacuteszuumlltseacuteggel

rendelkező uumlgyinteacutezői haacutetteacuter A vagyon feletti rendelkezeacutesi jog a keacutepviselő-testuumlletet illette

meg helyi rendeletekben meghataacuterozott moacutedon aacuteltalaacuteban a polgaacutermester illetve bizottsaacutegok

is szerepet kaptak

A vagyon forgalomkeacuteptelen korlaacutetozottan forgalomkeacutepes kategoacuteriaacutekba toumlrteacutenő besorolaacutesaacutet is

el kellett veacutegezni a toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutesnak megfelelően A vagyon fogalmaacutenak indokolt e

vonatkozaacutesban szűkebb eacutertelmezeacutest adni az ingatlanokat az ingoacute vagyontaacutergyakat eacutes a

vagyoni eacuterteacutekű jogokat sorolom a vizsgaacutelandoacute kategoacuteriaacuteba csak eacuterintőlegesen keruumllnek

emliacuteteacutesre maacutes vagyon oumlsszetevők A vagyonszerzeacutes folyamataacuteban fokozatosan keruumllhetett sor

a vagyongazdaacutelkodaacutes egyes teruumlletein kuumlloumln speciaacutelis szakmai ismeretekkel biacuteroacute szervezetek

leacutetrehozaacutesaacutera is

Elsőkeacutent az a keacuterdeacutes aacutell a vizsgaacutelat koumlzeacuteppontjaacuteban hogy az aacutellami tulajdon lebontaacutesa az

oumlnkormaacutenyzatok tulajdonhoz juttataacutesa mennyiben szolgaacutelta az oumlnkormaacutenyzati rendszer

műkoumldteteacuteseacutet az oumlnkormaacutenyzati koumltelező eacutes oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok mineacutel magasabb

sziacutenvonalon toumlrteacutenő ellaacutetaacutesaacutet Folyamatos vita taacutergyaacutet keacutepezte az 1990-es eacutevekben az hogy az

oumlnkormaacutenyzati tulajdon koumlreacutenek meghataacuterozaacutesa soraacuten a jogalkotoacute milyen szerepet szaacutent az

oumlnkormaacutenyzatoknak A decentralizaacutecioacute megvaloacutesulaacutesaacuteval a koumlzoumlsseacutegi szolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesaacutet

preferaacutelta-e illetve az oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi eacuteletben valoacute markaacutens szerepvaacutellalaacutesaacutet

tartotta-e kiacutevaacutenatosnak Alapvetően keacutet koncepcioacute uumltkoumlzoumltt a helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi

szerepvaacutellalaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a bdquovaacutellalkozoacute oumlnkormaacutenyzatokrdquo ideaacuteja eacutes a koumlzszolgaacuteltatoacute

oumlnkormaacutenyzatok szerepeacutenek meghataacuterozaacutesa A helyi oumlnkormaacutenyzati kompetenciaacutek toumlrveacutenyi

szabaacutelyozaacutesaacutenak kialakulaacutesaacuteboacutel neacutehaacuteny eacutev az oumlnkormaacutenyzati rendszer leacutetrejoumltteacutet koumlvető

neacutehaacuteny eacutev eltelteacutevel egyeacutertelműen laacutethatoacute volt hogy a toumlrveacutenyalkotoacute nem toumlrekedett az

oumlnkormaacutenyzati vaacutellalkozoacutei magatartaacutes markaacutens erősiacuteteacuteseacutere fokozatosan aacutetkeruumllt a hangsuacutely a

koumlzszolgaacuteltatoacutei szerepre Kiemeleacutesre eacuterdemes hogy 1990-94 koumlzoumltt a helyi oumlnkormaacutenyzatok

629 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg 361998 (IX16) AB hataacuterozataacuteban a tulajdonveacutedelem kimondaacutesa mellett

megerősiacutetette hogy az Alkotmaacuteny ezen rendelkezeacutese nem teremt jogalapot az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera

tulajdoni igeacutennyel toumlrteacutenő felleacutepeacutesre az aacutellammal szemben

220

szaacutemaacutera a tulajdon juttataacutessal kapcsolatos kormaacutenyzati politika megfelelt az oumlnkormaacutenyzati

eacuterdekeknek

Az oumlnkormaacutenyzati vagyonnal az oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi eacuteletben betoumlltoumltt szerepeacutevel

kapcsolatos keacuterdeacutesek megvaacutelaszolaacutesa az elmuacutelt eacutevekben toumlbb alkalommal is az elemzeacutesek

foacutekuszaacuteba keruumllt Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon kialakulaacutesaacutenak egyes leacutepcsőfokait a

privatizaacutecioacute az aacutellami tulajdon magaacutenosiacutetaacutesaacutenak lebontaacutesaacutenak folyamataacuteban reacuteszben in

integrum restitutio-keacutent is eacuterteacutekelhetjuumlk meghataacuterozott sajaacutetossaacutegokkal630 Az oumlnkormaacutenyzati

vagyonnal valoacute gazdaacutelkodaacutes az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonosi szemleacuteletmoacutedjaacutenak alakulaacutesa a

rendszervaacuteltaacutes utaacuteni oumlnkormaacutenyzatisaacuteg első tizenoumlt eacuteveacuteben kuumlloumln is feldolgozaacutesra keruumllt

melynek megaacutellapiacutetaacutesai e fejezet kiinduloacutepontjakeacutent is szolgaacuteltak631 Az oumlnkormaacutenyzati

tulajdon hazai kialakulaacutesa hasonlatossaacutegot mutat toumlbb kelet-koumlzeacutep-euroacutepai aacutellamban lezajlott

folyamattal E helyuumltt csak arra az alapvető oumlsszefuumlggeacutesre toumlrteacutenik utalaacutes hogy az

oumlnkormaacutenyzati vagyon mint koumlzvagyon alapvetően annak eacuterdekeacuteben keruumllt aacutetadaacutesra hogy a

decentralizaacutelt koumlzfeladat-ellaacutetaacutes szolgaacutelataacuteban aacutelljon

Az oumlnkormaacutenyzatok forgalomkeacutepes ingatlanvagyonukkal szabadon rendelkezhettek ndash eacutes

rendelkezhetnek ndash iacutegy az aacutellami forraacutesok csoumlkkeneacutese a vagyon egy reacuteszeacutenek feleacuteleacuteseacutet

eredmeacutenyezte Ellenteacutetes tendencia is tapasztalhatoacute a megnoumlvekedett beruhaacutezaacutesi kedv a

hazai eacutes az euroacutepai unioacutes forraacutesok igeacutenybe veacuteteleacutevel ndash ezzel paacuterhuzamosan ndash jelentős eacuterteacutekű

vagyon keletkezett Ugyanakkor ez utoacutebbi folyamat eredmeacutenye az hogy hosszuacute taacutevuacute

elkoumlteleződeacutes keletkezett az oumlnkormaacutenyzatoknaacutel nem utolsoacute sorban a sajaacutet erő megteremteacutese

eacuterdekeacuteben amely koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok az eladoacutesodaacutes iraacutenyaacuteba hatottak Az oumlnkormaacutenyzati

feladatrendszer vaacuteltozaacutesa a markaacutensabb aacutellami szerepvaacutellalaacutes az oumlnkormaacutenyzati tulajdont is

eacuterzeacutekenyen eacuterintette

Az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacutenak bemutataacutesa soraacuten azonban nemcsak a rendszervaacuteltaacutestoacutel

napjainkig terjedő időszak oumlnkormaacutenyzati tulajdont eacuterintő doumlnteacuteseivel a vagyongazdaacutelkodaacutes

vonatkozaacutesaacuteban megfogalmazhatoacute aacuteltalaacutenos tendenciaacutek keruumllnek elemzeacutesre hanem a koraacutebbi

koumlzseacutegi vaacuterosi tulajdonra vonatkozoacute rendelkezeacutesekre a tulajdonosi jogok gyakorlaacutesaacutenak

koraacutebbi korlaacutetaira is toumlrteacutenik utalaacutes A szovjet tiacutepusuacute rendszer kialakulaacutesaacutet megelőzően

iraacutenyadoacute rendelkezeacutesek hűn tuumlkroumlzteacutek a centralizaacuteltabb aacutellami berendezkedeacutes

630 Ezen kuumlloumlnleges vonaacutesokra mutat raacute SAacuteRKOumlZY Tamaacutes A korai privatizaacutecioacutetoacutel a keacutesői vagyontoumlrveacutenyig Az

aacutellami tulajdon jogaacutenak fejlődeacutese HVG-ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 2009 ciacutemű munkaacutejaacuteban A folyamat

teacutenyleges reprivatizaacutecioacutekeacutent nem eacuterteacutekelhető hiszen egyreacuteszről valoacuteban a koraacutebbi koumlzseacutegi vaacuterosi vagyon

reacuteszleges visszaaacutelliacutetaacutesa toumlrteacutent meg azonban ez a vagyon a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutet szolgaacutelja ily moacutedon nem

beszeacutelhetuumlnk magaacutenosiacutetaacutesroacutel 631 VIacuteGVAacuteRI Andraacutes (szerk) A csalaacutedi ezuumlst Tanulmaacutenyok az oumlnkormaacutenyzati vagyongazdaacutelkodaacutes koumlreacuteből

KSZK ROP 311 Programigazgatoacutesaacuteg Budapest 2007

221

szemleacuteletmoacutedjaacutet Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon funkcionaacutelis eacuterteacutekeleacutese eacutes a gazdaacutelkodaacutes egyes

elemei eseteacuteben az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek jelenteacuteseiben roumlgziacutetett megaacutellapiacutetaacutesok is

felvaacutezolaacutesra keruumllnek

31 A koumlzseacutegi vaacuterosi tulajdonra vonatkozoacute jogi szabaacutelyozaacutes a 19 szaacutezad veacutegeacuten

A vagyon feletti rendelkezeacutesi jog a koumlzseacutegi autonoacutemia leacutenyegi reacuteszekeacutent eacuterveacutenyesuumllt Mind az

első mind a maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny kiterjedt szabaacutelyozaacutest tartalmazott a tulajdonosi

jogosiacutetvaacutenyok gyakorlaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a helyi autonoacutemia

alapvető felteacutetele az oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutest szolgaacuteloacute vagyon amellyel oumlsszefuumlggő

tulajdonosi vagyonkezeleacutesi jogosiacutetvaacutenyokat a koumlzoumlsseacuteg keacutepviselete gyakorolta Nemcsak a

telepuumlleacutesen eacutelők hanem az elteacuterő jogaacutellaacutesuacute telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutegei a kezdetektől fogva

rendelkeztek sajaacutet oumlnaacutelloacute vagyonnal amely a telepuumlleacutesek lakossaacutegaacutet igazgataacutesi rendszereacutenek

műkoumldteteacuteseacutet szolgaacutelta E vagyonelemek kuumlloumlnboumlző forraacutesboacutel szaacutermazhattak632 rendelteteacutesuumlk

azonban megegyezett A tulajdon feletti rendelkezeacutesi jog azonban mindenkor korlaacutetok koumlzoumltt

eacuterveacutenyesuumllhetett Kuumlloumlnoumls jelentőseacuteget nyert e korlaacutetozaacutes a 19 szaacutezad veacutegeacuten ugyanis egyes

doumlnteacutesek csak a vaacutermegyei toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg megerősiacuteteacuteseacutet koumlvetően keruumllhettek veacutegrehajtaacutesra

eacuterveacutenyesseacuteguumlk joacutevaacutehagyaacuteshoz koumltoumltt A toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg joacutevaacutehagyaacutesi jogosultsaacutega neheziacutetette

időbeli elhuacutezoacutedaacutesa egyes esetekben gaacutetolhatta a koumlzseacuteg eacuterdekeinek eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutet az

ingatlangazdaacutelkodaacutes tereacuten ugyanakkor azonban az is megaacutellapiacutethatoacute hogy a joguumlgyletek

szabaacutelyszerűseacutegeacutenek koumlvetelmeacutenye megkiacutevaacutenta a feluumllvizsgaacutelatot

A polgaacuteri aacutellamra jellemző oumlnkormaacutenyzati igazgataacutesi struktuacutera hazaacutenkban a 19 szaacutezad

folyamaacuten alakult ki A telepuumlleacutesi igazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacuteban a koumlzseacutegek miacuteg a teruumlleti

igazgataacutesban a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok a vaacutermegyeacutek eacutes a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi joguacute vaacuterosok jutottak

doumlntő szerephez Az egyes vagyongazdaacutelkodaacutessal kapcsolatos koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzati

doumlnteacutesek csak a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg joacutevaacutehagyaacutesaacutet koumlvetően eacuterveacutenyesuumllhettek amely korlaacutetozaacutes az

aacutellamberendezkedeacutes centraacutelis voltaacuteval fuumlggoumltt oumlssze

Az első koumlzseacutegi toumlrveacuteny majd a hataacutelyon kiacutevuumll helyezeacuteseacuteről rendelkező eacutes helyeacutebe leacutepő

maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny taacutergyi hataacutelya megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel a koumlzseacuteg vagyonaacutera vonatkozoacutean

akkeacutent rendelkezett hogy a koumlzseacuteg hatoacutesaacutega kiterjed a koumlzseacutegben eacutes a teruumlleteacuten leacutetező minden

632 A telepuumlleacutesek koumlzoumlsseacutege vagyonaacutenak keletkezeacuteseacutet szabadkiraacutelyi vaacuterosok vaacuterosok mezővaacuterosok eseteacuteben

roumlgziacutethetteacutek pl a kivaacuteltsaacutegleveacutel a foumlldesuacuteri rendelkezeacutes a foumlldesuacuterral koumltoumltt megaacutellapodaacutes az uacuterbeacuteri

szabaacutelyozaacutes leacutetrejoumlhetett adaacutesveacutetel vagy oumlroumlkleacutes uacutetjaacuten Ez utoacutebbira kiragadott peacuteldakeacutent emliacutethetőek a

mezővaacuterosok iacutegy Gyula mezővaacuteros is amennyiben roumlgziacuteteacutesre keruumllt hogy a vaacuteros polgaacuterai maacuter a XVI

szaacutezadban is szabadon rendelkezhettek vagyonukkal bdquoAz oumlroumlkoumls neacutelkuumll elhaltak vagyonaacutenak keacutetharmada az

egyhaacutezat eacutes a szegeacutenyeket egyharmada pedig a vaacuterost illetterdquo BAacuteCSKAI Vera A mezővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat a

XV szaacutezadban eacutes a XVI szaacutezad elejeacuten In BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi

oumlnkormaacutenyzat muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971 22

222

vagyonra A koumlzseacuteg alapvető hataacuteskoumlreineacutel keruumllt roumlgziacuteteacutesre a koumlzseacuteg vagyona feletti

rendelkezeacutesi jog valamint a gazdasaacutegi műkoumldeacutesi felteacutetelekhez szuumlkseacuteges beveacutetelek koumlreacuteben a

koumlzseacutegi adoacute kiveteacuteseacutenek eacutes behajtaacutesaacutenak joga633 A vagyonjogi rendelkezeacutesek koumlzuumll

kiemelendő hogy a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg joacutevaacutehagyaacutesa utaacuten keruumllhetett veacutegrehajtaacutesra a koumlzseacutegi adoacute

megaacutellapiacutetaacutesa kiveteacutese eacutes behajtaacutesa a koumlzseacutegi vagyon elidegeniacuteteacutese szerzeacutese valamint hat

eacuteven tuacuteli haszonbeacuterbe adaacutesa

A koumlzseacutegi oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes tekinteteacuteben toumlbb esetben is toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi

joacutevaacutehagyaacutest iacutert elő a toumlrveacuteny a joguumlgylet eacuterveacutenyesseacutegeacutenek felteacutetelekeacutent iacutegy pl a

koumllcsoumlnfelveacutetelre az uacutej hivatal rendszeresiacuteteacuteseacutere vagy a fennaacutelloacute megszuumlnteteacuteseacutere eacutes bdquoa

koumlltseacutegveteacutesben elő nem forduloacute terhes szerződeacutesek megkoumlteacuteseacutere vagy felbontaacutesaacutera eacutes

jelenteacutekeny koumlzmuumlvek emeleacuteseacutererdquo634

Az első koumlzseacutegi toumlrveacuteny kuumlloumln fejezetet szentelt bdquoA koumlzseacutegi haacuteztartaacutesrdquo szabaacutelyozaacutesaacutenak

amely kiterjedt a vagyongazdaacutelkodaacutes szinte minden elemeacutere635 A koumlzseacutegnek eacutes az uacuten

koumlzseacutegi feluumlgyelet alatt aacutelloacute inteacutezeteknek minden eacutevben leltaacuterozaacutesi feladatokat kellett

veacutegezniuumlk eacutes az ily moacutedon elkeacutesziacutetett leltaacutert a koumlzseacutegi zaacuterszaacutemadaacuteshoz kellett csatolni A

vagyon aacutellagaacutenak megőrzeacuteseacutere szigoruacute előiacuteraacutesokat rendelt betartatni a szabaacutelyozaacutes előiacuteraacutesa

szerint a bdquokoumlzseacuteg toumlrzsvagyona csonkitatlanul fentartandoacuterdquo A vagyon elidegeniacuteteacuteseacutere

leacutenyeges aacutetalakiacutetaacutesaacutera felosztaacutesaacutera csak kiveacuteteles esetben keruumllhetett sor Ennek felteacutetele volt

hogy kuumlloumln e taacutergyban keruumlljoumln testuumlleti uumlleacutes oumlsszehiacutevaacutesra legalaacutebb harminc nappal keacutesőbbi

időpontra amelyet kuumlloumln hataacuterozattal kellett kitűzni A rendelkezeacutesi jog gyakorlaacutesaacutehoz

minősiacutetett toumlbbseacutegi doumlnteacuteshozatalt iacutert elő az oumlsszes tag aacuteltalaacutenos toumlbbseacutegeacutevel neacutevszerinti

szavazaacutessal szuumllethetett doumlnteacutes Ugyanezen rendelkezeacuteseket kellett alkalmazni a koumlzseacutegi

inteacutezetek vagyonaacutera is

A vagyon beacuterbeadaacutesaacutera is hasonloacute moacutedon keruumllhetett sor Mindkeacutet esetben biztosiacutetotta a

toumlrveacuteny a bdquokoumlzseacuteg koumlteleacutekeacutebe tartozoacute baacutermely polgaacuterrdquo szaacutemaacutera hogy a doumlnteacutes ellen a

kihirdeteacutestől szaacutemiacutetott 30 nap alatt a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteghoz fordulhasson jogorvoslateacutert

Amennyiben bdquofelfolyamodaacutestrdquo azaz fellebbezeacutest nyuacutejtottak be uacutegy annak elbiacuteraacutelaacutesaacuteig a

koumlzseacuteg hataacuterozataacutenak veacutegrehajtaacutesaacutera nem keruumllhetett sor A toumlrveacutenyhatoacutesaacutegnak keacutetfeacutele

inteacutezkedeacutesi lehetőseacuteget biztosiacutetott a szabaacutelyozaacutes ha az uumlgy koumlzigazgataacutesi uacuteton elinteacutezhetőnek

minősuumllt uacutegy doumlnteacutesi joggal rendelkezett amennyiben keacuterdeacutesesseacute vaacutelt hogy az adott

vagyontaacutergy a koumlzseacuteg vagyonaacutehoz vagy szabad rendelkezeacutese alaacute tartozott-e uacutegy ezen

633 22 sect 634 24 sect 635 IX fejezet

223

keacuterdeacutesek tekinteteacuteben a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg bdquobaraacutetsaacutegos egyezseacuteg uacutetjaacutenrdquo proacutebaacutelta a jogvitaacutet

rendezni Amennyiben ez nem vezetett eredmeacutenyre uacutegy a bdquofeleket toumlrveacutenyes utrardquo utasiacutetotta

a veacutegső doumlnteacutest pedig a biacuteroacutesaacuteg hozta meg A beacuterbeadaacutes eljaacuteraacutesi moacutedozatakeacutent a nyilvaacutenos

aacutervereacutest hataacuterozta meg melynek soraacuten a kikiaacuteltaacutesi aacuterat a keacutepviselő-testuumllet aacutellapiacutetotta meg Ha

a nyilvaacutenos aacutervereacutes nem volt eredmeacutenyes uacutegy sor keruumllhetett a bdquomagaacutenuacutetoni egyezkedeacutesrerdquo

is de ehhez a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg beleegyezeacuteseacutet is be kellett szerezni

A maacutesodik koumlzseacutegi toumlrveacuteny sem a koumlzseacutegek vagyonaacutenak meghataacuterozaacutesa sem hataacuteskoumlruumlk

gyakorlaacutesaacutenak korlaacutetozaacutesa tekinteteacuteben nem hozott vaacuteltozaacutesokat Megteremtette azonban a

koumlzseacuteg szaacutemaacutera a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg doumlnteacutese elleni jogorvoslat lehetőseacutegeacutet A bdquotoumlrveacutenyhatoacutesaacuteg

hataacuterozata ellen 15 nap alatt a koumlzseacuteg a beluumlgyministerhez folyamodhatikrdquo636 valamint

aacuteltalaacuteban kiterjesztette a jogorvoslat lehetőseacutegeacutet a beluumlgyminiszterhez mindazon uumlgyekre

neacutezve ahol maacutesodfokuacute hatoacutesaacutegkeacutent a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi bizottsaacuteg jaacutert el637

Uacutegyszinteacuten kuumlloumln fejezet szoacutelt a koumlzseacutegi haacuteztartaacutesroacutel Az eacutevenkeacutenti leltaacuterozaacutesra vonatkozoacute

koumltelezettseacuteg vaacuteltozatlanul fennmaradt a toumlrzsvagyonra vonatkozoacutean is eacutelt a tovaacutebbiakban is

az a koumlvetelmeacuteny hogy bdquocsonkitatlanul fentartandoacuterdquo638 Bőviacutetette viszont a toumlrveacuteny a meacuteg

mindig kiveacutetelesnek tartott elidegeniacuteteacutes aacutetalakiacutetaacutes felosztaacutes ingatlan vagyonnak vagy kiraacutelyi

kisebb haszonveacuteteli jognak a veacuteteleacutere vonatkozoacute szabaacutelyokat Hasonloacutekeacuteppen az 1871-es

szabaacutelyozaacuteshoz oumlssze kellett hiacutevni a keacutepviselő-testuumlletet eacutes a doumlnteacuteshez is ugyanolyan

minősiacutetett toumlbbseacutegi szavazaacutest iacutert elő (ideeacutertette a szavazati joggal rendelkező eloumlljaacuteroacutekat is)

Abban az esetben ha hataacuterozatkeacuteptelen volt az uumlleacutes uacutejabb gyűleacutest kellett oumlsszehiacutevni

ugyanezen eljaacuteraacutesi szabaacutelyok betartaacutesaacuteval Ha meacuteg ebben az esetben sem jelent meg kellő

szaacutemuacute szavazati joggal rendelkező keacutepviselő uacutegy egy 15 napra oumlsszehiacutevott uumlleacutesen maacuter a

jelenleacutevők toumlbbseacutegeacutevel is szuumllethetett doumlnteacutes Nem vaacuteltoztak a beacuterbeadaacutesra vonatkozoacute

szabaacutelyok sem E szabaacutelyozaacutes is biztosiacutetotta a koumlzseacuteg koumlteleacutekeacutebe tartozoacuteknak a

toumlrveacutenyhatoacutesaacuteghoz a jogorvoslat lehetőseacutegeacutet sőt bőviacutetette a jogosultak koumlreacutet azok is

bdquofelfolyamodhattakrdquo akik a koumlzseacutegben vagy hataacuteraacuteban vagyonnal rendelkeztek A koumlzseacuteg

doumlnteacuteseacutenek veacutegrehajtaacutesaacutera ez utoacutebbi esetben nem keruumllhetett sor a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg szaacutemaacutera

ugyanazon lehetőseacutegeket biztosiacutetotta eljaacuteraacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a toumlrveacuteny mint koraacutebban Az

egyezseacutegre vonatkozoacute doumlnteacutest joacutevaacutehagyaacutesra fel kellett terjeszteni ha azt a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg

nem tartotta joacutevaacutehagyhatoacutenak elutasiacutetoacute doumlnteacuteseacutehez indokolaacutes koumltelezettseacuteg taacutersult639

636 24 sect 637 25 sect 638 110 sect 639 114 sect

224

Szeacutelesebb koumlrben hataacuterozta meg a koumlzseacutegi vagyon veacutedelmeacutere vonatkozoacute rendelkezeacuteseket a

jogalkotoacute hataacuteskoumlrt biztosiacutetott az alispaacuten eacutes a megyei tiszti uumlgyeacutesz szaacutemaacutera640 Tovaacutebbi

hataacuteskoumlroumlk keruumlltek megaacutellapiacutetaacutesra az alispaacuten szaacutemaacutera arra az esetre neacutezve is amennyiben a

koumlzseacuteget elmarasztaloacute iacuteteacutelet alapjaacuten a koumlzseacuteg vagyonaacutet veacutegrehajtaacutesi eljaacuteraacutes fenyegette

Megtalaacutelhatoacuteak a jelenlegi adoacutessaacutegrendezeacutesi eljaacuteraacutes előzmeacutenyeit is a toumlrveacutenyben641 A

beacuterbeadaacutesra a koumlltseacutegveteacutesre a koumlzseacutegi adoacute kiveteacuteseacutere behajtaacutesaacutera vonatkozoacute alapvető

szabaacutelyozaacutes vaacuteltozatlanul maradt

A kiragadott szabaacutelyozaacutesi rendszerbeli peacuteldaacutekboacutel laacutethatoacute hogy a 19 szaacutezad veacutege eacutes a 20

szaacutezad eleje oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutesa igen szeacuteles teret biztosiacutetott a beavatkozaacutesra a

toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg a vaacutermegye eacutes a beluumlgyi igazgataacutes teruumlleteacuten hataacuteskoumlrrel rendelkező miniszter

szaacutemaacutera

32 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon alakulaacutesa a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően

Az oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi haacutettereacutenek megalapozaacutesa szempontjaacuteboacutel az egyik legfontosabb

leacutepeacutes az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonhoz valoacute juttataacutesa volt642 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon a

rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően az oumlnkormaacutenyzati rendszer kifejlődeacuteseacutevel paacuterhuzamosan alakult

ki Az aacutellami tulajdon lebontaacutesaacutenak folyamataacuteban az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonhoz juttataacutesa

sajaacutetosan eacuterveacutenyesuumllt Amint arra maacuter koraacutebban utaltunk nem alkalmazhattaacutek a klasszikus

privatizaacutecioacutes eljaacuteraacutesokat a koumlzfeladatokra tekintettel de az eredeti aacutellapot helyreaacutelliacutetaacutesaacutera sem

keruumllhetett sor teljes koumlrben643 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon tekinteteacuteben nem minden

szempontboacutel eacuterveacutenyesuumllt a magaacutentulajdon veacutedelmeacutere vonatkozoacute szigoruacute

koumlvetelmeacutenyrendszer amely az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg egyik a privatizaacutecioacute folyamataacuteval eacutes

felmeruumllő alkotmaacutenyossaacutegi probleacutemaacutekkal foglalkozoacute hataacuterozataacuteban is visszatuumlkroumlződoumltt644 E

640 A 115 sect rendelkezeacutesei alapjaacuten ha bdquoa koumlzseacutegi keacutepviselet magaacutenosok kezein levő oly ingatlanokat eacutes

javadalmakat melyeket a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg koumlzseacutegi vagyonnak tart azoktoacutel per utjaacuten visszavenni vonakodik vagy

a lakossaacuteg egyes osztaacutelyainak vagy egyes lakosoknak egyezseacuteg mellett birtokaacuteba bocsaacutet vagy veacutegre az

előljaacuteroacutesaacuteg vagy a keacutepviselő-testuumllet illető tagjai aacuteltal a koumlzseacutegnek okozott kaacuter megteacuteruumlleacutese iraacutent hellip lehető

toumlrveacutenyes leacutepeacuteseket alapos indok neacutelkuumll megtenni nem akarnaacute a toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg eacutes suumlrgős esetben az alispaacuten a

megyei tiszti uumlgyeacuteszt megbizhatja hogy a koumlzseacutegi vagyont a keacutepviselő-testuumllet ellenkezeacutese daczaacutera is

megveacutedhesserdquo 641 bdquo117 sect Ha a koumlzseacuteg a keacutepviselő-testuumllet eacutes előljaacuteroacutesaacuteg gazdaacutelkodaacutesa vagy elemi csapaacutesok eacutes egyeacuteb balsors

folytaacuten a vagyonbukaacutes szeacuteleacutere keruumllt sajaacutet keacuterelmeacutere eacutes szuumlkseacuteg eseteacuten hivatalboacutel is az alispaacuten a tiszti uumlgyeacutesz

meghallgataacutesa utaacuten a koumlzseacutegi vagyonkezeleacutest meghataacuterozott időtartamra zaacuterlat alaacute helyezheti zaacutergondnokot

nevezhet s erről az illető biroacutesaacutegokat eacutertesitirdquo 642 A gazdasaacutegi felteacutetelek biztosiacutetaacutesaacutera toumlbb leacutepcsőben keruumllt sor a jogalkotoacute a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute

toumlrveacutennyel a tulajdonhoz jutaacutes egyes keacuterdeacuteseit rendezte csupaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi haacutettereacutenek

megteremteacuteseacuteről annak kezdeti neheacutezseacutegeiről ld pl Varga Saacutendor A helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi haacutettere

Magyar Koumlzigazgataacutes 1991 februaacuter XLI eacutevfolyam 2 szaacutem 137-147 643 Az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonhoz jutaacutesaacutenak uacuten bdquoharmadik utasrdquo megoldaacutesaacuteroacutel bővebb elemzeacutes SAacuteRKOumlZY

(2009) 89 644 281991 (VI 3) AB hataacuterozat

225

hataacuterozat az oumlnkormaacutenyzatok jogalanyisaacutegaacutet sajaacutetosan eacutertelmezve a tulajdonosi jogok

tekinteteacuteben korlaacutetot aacutelliacutetott fel amennyiben reacuteszveacutetelre koumltelezte az oumlnkormaacutenyzatokat az

aacutellami tulajdon lebontaacutesa soraacuten az oumlnkormaacutenyzati beacuterlakaacutesok bizonyos koumlreacutenek

eacuterteacutekesiacuteteacutesekor koumltelező volt szaacutemukra a kaacuterpoacutetlaacutesi jegy elleneacuterteacutekkeacutent valoacute elfogadaacutesa

Az oumlnkormaacutenyzati vagyon koumlreacutenek meghataacuterozaacutesaacutenaacutel az egyes vagyonelemek oumlnkormaacutenyzati

tulajdonba toumlrteacutenő aacutetadaacutesakor a gazdasaacutegi racionalitaacutesboacutel a taacutersadalmi folyamatok

elemzeacuteseacuteből kiindulva eacuterveacutenyesiacutethetett alapvető koumlvetelmeacutenyeket a jogalkotoacute Azon

vagyonelemek eseteacuteben amelyek nem egy-egy telepuumlleacutes vagy telepuumlleacutesek egyuumlttese

esetlegesen megye szaacutemaacutera biztosiacutetotta a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutet nyilvaacutenvaloacutean az aacutellami

tulajdonban maradaacutes volt indokolhatoacute Ha a vagyon nem az előbb emliacutetettek szuumlkseacutegleteinek a

kieleacutegiacuteteacuteseacutet szolgaacutelta uacutegy abban az esetben vagy a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatnak keletkezhetett

tulajdona vagy a teruumlleti oumlnkormaacutenyzatnak adott koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt koumlzoumls tulajdon

kialakiacutetaacutesaacutera is sor keruumllhetett A gyakorlatban szaacutemos peacutelda bebizonyiacutetotta hogy ezen

kriteacuteriumoknak nem felelt meg maradeacutektalanul az aacutellami vagyon lebontaacutesaacutenak folyamata

Eacuterdemes emliacuteteacutest tenni arroacutel is hogy a kelet-koumlzeacutep euroacutepai orszaacutegokban elteacuterő volt a

gyakorlat az egyes vagyonelemek visszautasiacutethatoacutesaacutegaacutet tekintve645 Peacuteldakeacutent hozhatoacute

Lettorszaacuteg ahol a helyi oumlnkormaacutenyzatoknak lehetőseacuteguumlk nyiacutelott arra hogy bizonyos

vagyonelemeket visszautasiacutetsanak Hazaacutenkban ezzel szemben a telepuumlleacutesi szintet meghaladoacute

koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute vagyon az aacutellam tulajdonaacuteban maradt

Maacutes megkoumlzeliacuteteacutesben az oumlnkormaacutenyzati műkoumldeacutest alapvetően meghataacuterozzaacutek a rendelkezeacutesre

aacutelloacute beveacuteteli forraacutesok A vagyonjuttataacutesnak amellett hogy az oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutes

alapjaacutet keacutepezte egyik fontos ceacutelkitűzeacutesekeacutent fogalmazoacutedott meg volt hogy olyan

hasznosiacutethatoacute vagyontoumlmeg aacutellhasson az oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere amelyből szaacutermazoacute

beveacutetele alkalmas lehet arra hogy forraacutesait kiegeacutesziacutethesse a mineacutel magasabb sziacutenvonaluacute

szolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa eacuterdekeacuteben Ez a jogalkotoacutei szaacutendeacutek azonban a gyakorlatban kuumlloumlnoumlsen

a kisebb lakossaacutegszaacutemuacute meacuterseacutekelt gazdasaacutegi potenciaacutellal rendelkező telepuumlleacutesek eseteacuteben

nem realizaacuteloacutedhatott

33 A tulajdonhoz valoacute jutaacutes jogi szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezete

Elsődlegesen annak az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba keruumllt vagyon oumlsszeteacuteteleacutenek vizsgaacutelataacutera

keruumll sor Az aacutellami vagyon lebontaacutesnak folyamataacuteban az oumlnkormaacutenyzati tulajdon

keletkezeacuteseacutenek felteacuteteleit doumlntő reacuteszben az Oumltv szabaacutelyozta Ezen tuacutelmenően toumlbb leacutepcsőben

645 From usage to ownership Transfer of Public Property to Local Governments in Central Europe Ed Gaacutebor

PEacuteTERI Local Government Reform Initiative 2003 17

226

megalkotott toumlrveacutenyi rendelkezeacutesek aacutellapiacutetottaacutek meg a teljesseacute vaacutelt oumlnkormaacutenyzati vagyon

koumlrt646 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon keletkezeacuteseacutere vonatkozoacute rendelkezeacutesek reacuteszletes

ismerteteacuteseacutere nem teacuter ki a dolgozat csupaacuten egyes vagyonelemek tekinteteacuteben iacutegy a lakaacutesok

eacutes egyes volt aacutellami tanaacutecsi vaacutellalatok vonatkozaacutesaacuteban tartalmaz megaacutellapiacutetaacutesokat

Az aacutellami tulajdon lebontaacutesaacutera iraacutenyuloacute privatizaacutecioacute folyamataacuteban a helyi oumlnkormaacutenyzatok

helyzeteacutet egyfelől a volt tanaacutecsi vagyon oumlnkormaacutenyzati tulajdonba adaacutesaacuteroacutel rendelkező

emliacutetett toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes ellentmondaacutesossaacutega maacutesfelől pedig az Aacutellami

Vagyonuumlgynoumlkseacuteg sajaacutetos jogalkalmazoacutei gyakorlata is befolyaacutesolta647 Az oumlnkormaacutenyzatok

doumlntően ex lege vaacuteltak tulajdonossaacute az Oumltv megalkotaacutesaacuteval viszont jelentős szerepet toumlltoumlttek

be a vagyonaacutetadoacute bizottsaacutegok Szuumlkseacuteges raacutemutatni azonban arra a koumlruumllmeacutenyre is hogy

előfordultak olyan esetek amelyekben a jogalkalmazoacute nem ismerte el a jogszabaacutely erejeacuteneacutel

fogva toumlrteacutenő tulajdonszerzeacutest ezzel szemben kuumlloumln aktust kiacutevaacutent meg a tulajdonhoz jutaacutes

soraacuten648

Fontos maacuter kiinduloacutepontkeacutent leszoumlgezni hogy a tulajdonjog az autonoacutemia reacuteszekeacutent maacuter a

toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes kialakiacutetaacutesaacuteban sem tekinthető olyan abszoluacutet jognak amely

korlaacutetozaacutesoktoacutel mentesen gyakorolhatoacute a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alanyai azaz a

telepuumlleacutes vaacutelasztoacutepolgaacuterai aacuteltal Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg keacutesőbbiekben ismertetendő egyes

doumlnteacutesei is ezt a megaacutellapiacutetaacutest taacutemasztjaacutek alaacute A korlaacutetozaacutesok (pl eacuterteacutekesiacuteteacutesi korlaacutetozaacutes

toumlrzsvagyonkeacutent toumlrteacutenő nevesiacuteteacutes miniszteri engedeacutely szuumlkseacutegesseacutege) reacuteszeacutet keacutepezik a

lakaacutesokra eacutes nem lakaacutes ceacuteljaacutera szolgaacuteloacute helyiseacutegekre a vizekre eacutes viacutezi-leacutetesiacutetmeacutenyekre a

műemleacutek ingatlanokra a kulturaacutelis javakra a veacutedett termeacuteszeti teruumlletekre vonatkozoacute toumlrveacutenyi

szabaacutelyozaacutesnak

331 Toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba keruumllő vagyon

Az Oumltv aacutellapiacutetotta meg azon vagyonelemek koumlreacutet amelyek ex lege keruumlltek az

oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba649 Az oumlnkormaacutenyzat koumlzigazgataacutesi teruumlleteacuten levő ingatlanok

erdők eacutes vizek toumlrveacutenyben meghataacuterozott koumlre a tanaacutecsok aacuteltal alapiacutetott eacutes a tanaacutecsok

646 Legjelentősebb elemek az Aacutellami Vagyonuumlgynoumlkseacutegről eacutes a hozzaacute tartozoacute vagyon kezeleacuteseacuteről eacutes

hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi VII toumlrveacuteny a kiskereskedelmi a vendeacuteglaacutetoacute-ipari eacutes fogyasztaacutesi szolgaacuteltatoacute

teveacutekenyseacuteget veacutegző aacutellami vaacutellalatok vagyonaacutenak privatizaacutelaacutesaacuteroacutel (eacuterteacutekesiacuteteacuteseacuteről hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel) szoacuteloacute 1990

eacutevi LXXIV toumlrveacuteny valamint az egyes aacutellami tulajdonban leacutevő vagyontaacutergyak oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba

adaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1991 eacutevi XXXIII toumlrveacuteny (oumlnkormaacutenyzat vagyontoumlrveacuteny) 647 WELLMANN Gyoumlrgy Az oumlnkormaacutenyzatok helyezte a privatizaacutecioacute soraacuten Magyar Jog Harminckilencedik

eacutevfolyam 1992 juacutenius 329 648 Az oumlnkormaacutenyzatok a taacutersasaacutegok alapiacutetoacute okiratait nem alapiacutetoacutekeacutent iacuterhattaacutek alaacute az AacuteVUuml gyakorlataacuteban a

Legfelsőbb Biacuteroacutesaacuteg Hungarhotels uumlgyben hozott hataacuterozata (CgtoumlrvII 3018919909 sz) szembehelyezkedett

az ex lege tulajdonszerzeacutessel amennyiben uacutegy foglalt aacutellaacutest hogy a helyi tanaacutecsok baacuter reacuteszveacutenytulajdonosokkaacute

vaacuteltak de nem alapiacutetoacutek WELLMANN (1992) 329 649 107 sect

227

feluumlgyelete alatt aacutelloacute koumlzuumlzemi ceacutelra alapiacutetott aacutellami gazdaacutelkodoacute szervezetek tovaacutebbaacute a

koumlltseacutegveteacutesi uumlzemek vagyona eacutes az e szervezetekből aacutetalakuloacute gazdasaacutegi taacutersasaacutegokban az

aacutellamot megillető vagyonreacutesz a lakossaacutegi szuumlkseacutegleteket kieleacutegiacutető koumlzművek eacutepiacutetmeacutenyei

vonalas leacutetesiacutetmeacutenyei berendezeacutesei a telepuumlleacutes belteruumlleti hataacuteraacuten beluumll az aacutellam kizaacuteroacutelagos

tulajdonaacuteba tartozoacute leacutetesiacutetmeacutenyek kiveacuteteleacutevel a tanaacutecsok kezeleacuteseacuteben illetőleg tulajdonosi

iraacutenyiacutetaacutesa alatt aacutelloacute oktataacutesi kulturaacutelis egeacuteszseacuteguumlgyi szociaacutelis sport eacutes egyeacuteb inteacutezmeacutenyek

vagyona a tanaacutecsi illetőleg a tanaacutecsi ingatlankezelő szervek kezeleacuteseacuteben levő aacutellami

beacuterlakaacutesok a koumlzeacutepuumlletek eacutes a hozzaacutejuk tartozoacute foumlldek a koumlzponti aacutellami feladatokat szolgaacuteloacute

eacutepuumlletek kiveacuteteleacutevel a tanaacutecs valamennyi peacutenzvagyona eacuterteacutekpapiacuterja eacutes maacutes vagyoni joga

tartozott ebbe a vagyoni koumlrbe A tanaacutecs eacutes szervei valamint inteacutezmeacutenyei kezeleacuteseacuteben levő

aacutellami ingatlanok erdők vizek - kiveacuteve a veacutedett termeacuteszetveacutedelmi teruumlleteket eacutes a

műemleacutekileg veacutedett eacutepuumlleteket eacutepiacutetmeacutenyeket teruumlleteket - peacutenz eacutes eacuterteacutekpapiacuterok a toumlrveacuteny

hataacutelybaleacutepeacuteseacutenek napjaacuten szinteacuten toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva keruumlltek a helyi oumlnkormaacutenyzatok

tulajdonaacuteba

332 Vagyonaacutetadoacute bizottsaacuteg doumlnteacuteseacutevel az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba keruumllő vagyon

Tovaacutebbi vagyonelemek aacutetadaacutesaacutera a kormaacuteny vagyonaacutetadoacute bizottsaacutegokat hozott leacutetre Ebbe a

koumlrbe tartoztak a kuumlloumln toumlrveacutenyben meghataacuterozott aacutellami tulajdonban levő foumlldek erdők maacutes

ingatlanok vizek valamint az oumlsszes termeacuteszetveacutedelem alatt aacutelloacute teruumlletek eacutes műemleacutekileg

veacutedett eacutepuumlletek eacutepiacutetmeacutenyek teruumlletek tovaacutebbaacute a koumlzművek leacutetesiacutetmeacutenyei a szervezetek

vagyonaacutenak oumlnkormaacutenyzati tulajdonaacuteba adaacutesaacutera az oumlnkormaacutenyzatok eacutes a vaacutellalatok koumlzoumltti

megosztaacutesaacutera A fővaacuterosi eacutes megyei szinten leacutetrejoumltt bizottsaacutegok doumlntoumlttek a felsorolt vagyoni

elemek oumlnkormaacutenyzati tulajdonba adaacutesaacuteroacutel eacutes a vagyoni terhek rendezeacuteseacuteről A vagyonaacutetadoacute

bizottsaacuteg doumlnteacutesi kompetenciaacutejaacuteba tartozott az oumlnkormaacutenyzat belteruumlleteacutehez tartozoacute aacutellami

tulajdonban levő foumlld aacutetadaacutesa is A toumlbb helyi oumlnkormaacutenyzat szuumlkseacutegleteacutet kieleacutegiacutető koumlzuumlzemi

eacutes kommunaacutelis vaacutellalatok a koumlzművek telepuumlleacutesek koumlzoumltti eacutepiacutetmeacutenyei vonalas leacutetesiacutetmeacutenyei

berendezeacutesei eacutes a telepuumlleacutesek koumlzoumltti helyi koumlzutak a vagyonaacutetadoacute bizottsaacuteg doumlnteacutese alapjaacuten a

megyei oumlnkormaacutenyzat tulajdonaacuteba vagy az eacuterintett telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumls

tulajdonaacuteba keruumlltek az eacuterintett telepuumlleacutesek ettől elteacuterő megaacutellapodaacutesa hiaacutenyaacuteban A

teacuterseacutegben Magyarorszaacutegon eacutes Lengyelorszaacutegban joumltt leacutetre bizottsaacutegi szervezet miacuteg

Lettorszaacutegban Szlovaacutekiaacuteban aacutellamigazgataacutesi szervek jaacutertak el vagyonaacutetadaacutesi uumlgyekben650

Az oumlnkormaacutenyzati vagyontoumlrveacuteny az Oumltv aacuteltal aacutetadni rendelt vagyon oumlsszeteacuteteleacuteben

eredmeacutenyezett vaacuteltozaacutest A koumlzuumlzemek vagyonaacutenak egy reacuteszeacutet nem kellett felteacutetlenuumll aacutetadni a

650 PEacuteTERI Gaacutebor (2003) 19

228

helyi oumlnkormaacutenyzat reacuteszeacutere A toumlrveacuteny a megszűnt tanaacutecsok aacuteltal koumlzuumlzemi ceacutelra alapiacutetott

vaacutellalatok kezeleacuteseacuteben aacutelloacute aacutellami vagyon oumlnkormaacutenyzati tulajdonaacuteroacutel rendelkezett A vagyon

aacutetadaacutesa elleneacuterteacutek neacutelkuumll toumlrteacutent A vagyoni koumlr meghataacuterozaacutesa azon alapult hogy a koraacutebbi

parlamenti doumlnteacutesek mikeacuteppen hataacuteroztaacutek meg az oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi

szerepvaacutellalaacutesaacutenak vaacutellalkozaacutesaacutenak lehetőseacutegeit A jogalkotoacute ezen vagyonaacutetadaacutesi toumlrveacuteny

alapjaacuten annak az aacutellami vagyonnak az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba adaacutesaacutet iraacutenyozta elő

amely az oumlnkormaacutenyzatokra haacuteruloacute koumlzszolgaacuteltataacutesok felteacuteteleacutet biztosiacutetotta

A tanaacutecsok kezelői voltak az aacutellami ingatlanok beacuterlakaacutesok jelentős reacuteszeacutenek Az Oumltv

hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel egyidejűleg a toumlrveacuteny erejeacuteneacutel fogva valamint a keacutesőbbiekben a

vagyonaacutetadoacute bizottsaacutegok koumlzreműkoumldeacuteseacutevel a helyi oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba jelentős

lakaacutes- eacutes nem lakaacutes ceacuteljaacutera szolgaacuteloacute helyiseacutegvagyon keruumllt Megjegyzendő hogy a

lakaacutesgazdaacutelkodaacutessal kapcsolatos oumlnkormaacutenyzati feladatkoumlr ellaacutetaacutesa nem volt probleacutemamentes

A bdquohellip jogi szabaacutelyozaacutes a jogalkalmazaacutes eacutes a joggyakorlat oumlsszhangja nem volt zavartalan A

koumlzponti jogalkotaacutes keacuteslekedeacutese hibaacutekkal paacuterosult a legfontosabb jogszabaacutelyt az LTV-t651 az

Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg toumlbb iacutezben megvaacuteltoztatta eacutes sok esetben semmisiacutetette meg az egyedi

oumlnkormaacutenyzati rendeleti szabaacutelyozaacutest isrdquo652

A kommunaacutelis vaacutellalatok sőt az ipari kereskedelmi aacutegazatba tartozoacute ceacutegek egy reacutesze is

tanaacutecsi alapiacutetaacutesuacute vaacutellalatkeacutent műkoumldoumltt Ezen utoacutebbi koumlrben a vaacutellalatok jelentős reacutesze nem

telepuumlleacutesi hanem megyei tanaacutecsi alapiacutetaacutesuacute volt A vaacutellalatok vagyonaacutenak aacutetadaacutesa nem

eacuterveacutenyesuumllt automatizmuskeacutent A tanaacutecsi alapiacutetaacutes nem jelentette azt hogy ebben a koumlrben

aacuteltalaacutenos jogutoacuteddaacute vaacutelt volna toumlrveacutenyi rendelkezeacutes alapjaacuten a helyi oumlnkormaacutenyzat Azon joacutel

joumlvedelmező ipari kereskedelmi szolgaacuteltatoacute vaacutellalatok eseteacuteben amelyek joumlvőbeni

műkoumldteteacuteseacutere az aacutellam igeacutenyt tartott az oumlnkormaacutenyzat a belteruumlleti foumlld eacuterteacutekeacutenek a vaacutellalati

vagyonmeacuterleg egeacuteszeacutehez viszonyiacutetott araacutenyaacuteban kaphatta meg reacuteszesedeacuteseacutet peacutenzben vagy

kuumlloumln megaacutellapodaacutes alapjaacuten reacuteszveacutenyben vagy uumlzletreacuteszben653

A koumlzuumlzemi vaacutellalatok kiveacuteteleacutevel az egyeacuteb vaacutellalatok ceacutegek vagyonaacuteboacutel az oumlnkormaacutenyzatok

a belteruumlleti foumlld eacuterteacutekeacutenek araacutenyaacuteban reacuteszesedtek654 Ezen juttataacutesok kialakiacutetaacutesaacutenak

gyakorlataacutet a keletkezett ellentmondaacutesokat eacutes a feltaacutert toumlrveacutenyseacuterteacuteseket valamint az Aacutellami

Privatizaacutecioacutes eacutes Vagyonkezelő Rt e folyamatban betoumlltoumltt szerepeacutet az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek

651 1993 eacutevi LXXVIII tv a lakaacutesok eacutes helyiseacutegek beacuterleteacutere valamint elidegeniacuteteacutesuumlkre vonatkozoacute egyes

szabaacutelyokroacutel 652 359 Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok lakaacutes- eacutes nem lakaacutes ceacuteljaacutet szolgaacuteloacute ingatlanvagyonaacuteval valoacute

gazdaacutelkodaacutesaacutenak ellenőrzeacutesi tapasztalatairoacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf0DE42E043EEF6CF3DC1256CB100453A79OpenDocument (20120430) 653 Az időlegesen aacutellami tulajdonban levő vagyon eacuterteacutekesiacuteteacuteseacuteről hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes veacutedelmeacuteről szoacuteloacute 1992 eacutevi

LIV toumlrveacutenyben foglaltak alapjaacuten 654 A gazdaacutelkodoacute szervezetek eacutes gazdasaacutegi taacutersasaacutegok aacutetalakulaacutesaacuteroacutel szoacuteloacute 1989 eacutevi XIII tv alapjaacuten

229

is vizsgaacutelta Az aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesok koumlzoumltt szerepelt toumlbbek koumlzoumltt az is hogy jogszabaacutely

a veacutegrehajtaacutes folyamataacutet nem hataacuterozta meg annak felelőseacutet sem iacutegy egy olyan aacutellami szerv

hajtotta veacutegre a vagyonjuttataacutest amely a koumlzponti koumlltseacutegveteacutesi eacuterdekeket keacutepviselve

alapvetően elleneacuterdekelt volt az oumlnkormaacutenyzatokkal szemben 655

A kiragadott peacuteldaacutekboacutel lehet keacutepet alkotni arroacutel hogy a jogbiztonsaacuteg a joghateacutekonysaacuteg

koumlvetelmeacutenyei toumlbb esetben is csorbaacutet szenvedtek656 Megaacutellapiacutethatoacute hogy az oumlnkormaacutenyzati

rendszer kialakiacutetaacutesa koumlreacuteben a vagyoni koumlr meghataacuterozaacutesaacutet a vagyonjuttataacutes folyamataacutet nem

minden tekintetben jellemezte a kieacuterlelt tervszerűseacuteg A jogalkotaacutes előkeacutesziacutetetlenseacutege nem

kellő aacutetgondoltsaacutega a vaacutelasztott megoldaacutesok alkotmaacutenyos alapjainak hiaacutenyossaacutegai toumlbb

esetben is korrekcioacutera keacutesztette a jogalkotoacutet nem kis probleacutemaacutekat okozva a vagyonaacutetadaacutes

veacutegrehajtaacutesa soraacuten

34 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegnak az oumlnkormaacutenyzati tulajdont eacuterintő fontosabb doumlnteacutesei

Az oumlnkormaacutenyzat tulajdonaacutenak alkotmaacutenyos veacutedelmeacutevel az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg toumlbb

alkalommal is foglalkozott az elmuacutelt eacutevek soraacuten A doumlnteacutesek egyreacuteszt vonatkoztak a koraacutebbi

aacutellami tulajdonnak az oumlnkormaacutenyzatok tulajdonaacuteba valoacute aacutetadaacutesaacutera maacutesreacuteszt pedig az

oumlnkormaacutenyzati tulajdon tartalmi meghataacuterozaacutesaacutera annak alkotmaacutenyos veacutedelmeacutere vonatkozoacute

szabaacutelyokat eacutertelmezteacutek Ezen utoacutebbiak koumlzuumll keacutet olyan doumlnteacutes keruumll kiemeleacutesre amelyek a

tulajdon veacutedelmeacutevel oumlsszefuumlggeacutesben az eacutertelmezeacutes kiteljesedeacuteseacutet egyben szűkiacuteteacuteseacutet is

jelezteacutek Megaacutellapiacutethatoacute hogy az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg az oumlnkormaacutenyzati tulajdon veacutedelme

tekinteteacuteben elfogadhatoacutenak talaacutelt toumlbb olyan korlaacutetozoacute rendelkezeacutest is amely megalapozza

azt az aacutellaacutespontot hogy e speciaacutelis tulajdoni forma nem eacutelvezett olyan meacuterteacutekű veacutedelmet

mint a tulajdon aacuteltalaacuteban

A 41993 (II12) AB hataacuterozat657 az oumlnkormaacutenyzat tulajdonhoz valoacute jogaacutet alapjogkeacutent

eacutertelmezte Formai szempontboacutel nem tartotta minden esetben szuumlkseacutegesnek a tulajdon

korlaacutetozaacutesaacutera vonatkozoacutean a minősiacutetett toumlbbseacutegi doumlnteacuteshozatalt annak eldoumlnteacuteseacuteneacutel hogy a

korlaacutetozaacutes milyen formaacuteban gyakorolhatoacute Az AB a koumlvetkező megaacutellapiacutetaacutest tette bdquoA

mindenkire vonatkozoacute aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyek szabta korlaacutetok vonatkozaacutesaacuteban fel sem meruumllhet

655 365 Jelenteacutes az oumlnkormaacutenyzatoknak az AacutePV Rt-től jaacuteroacute - a belteruumlleti foumlld eacuterteacutekeacutenek megfelelő -

vagyonreacuteszesedeacutesek aacutetadaacutesi koumlruumllmeacutenyeinek vizsgaacutelataacuteroacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf0B70B47499061E054C1256CB100453561OpenDocument (20120502) 656 A helyi oumlnkormaacutenyzatok vagyonhoz jutaacutesi folyamataacuteval vagyoni reacuteszesedeacuteseacutevel kapcsolatos anomaacuteliaacutekra

mutatott raacute toumlbbek koumlzoumltt MATUacuteZ Gyoumlrgy A helyi oumlnkormaacutenyzatok privatizaacutecioacutes ingatlanuumlgyei Az aacutellam kontra

Tocsik-per tuumlkreacuteben c műveacuteben Novorg Kiadoacute Budapest 1996 657 A volt egyhaacutezi ingatlanok tulajdoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacuteről szoacuteloacute 1992 eacutevi XXXIII toumlrveacuteny egyes

rendelkezeacuteseinek alkotmaacutenyossaacutegi vizsgaacutelataacutet veacutegezte az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg valamint az aacutellam eacutes egyhaacutez

szeacutetvaacutelasztaacutesa alkotmaacutenyos elve a vallaacutesszabadsaacuteg gyakorlaacutesaacutehoz valoacute alapjog megvaloacutesulaacutesa kapcsaacuten alakiacutetott

ki veacutelemeacutenyt

230

hogy ezeket ne tartalmazhatnaacutek egyszerű toumlrveacutenyek noha adott esetben az oumlnkormaacutenyzatok

alapjogaacutet korlaacutetozzaacutek Ezt uacutegy is ki lehet fejezni hogy az oumlnkormaacutenyzatok alapjogai eleve az

aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyek keretei koumlzoumltt eacutertendőkrdquo Tartalmi szempontboacutel meacuteg figyelemremeacuteltoacutebb

az a megaacutellapiacutetaacutes mely szerint bdquoaz Alkotmaacuteny 44A sect-aacuteban meghataacuterozott alapjogok

valoacutejaacuteban azok a hataacuteskoumlrcsoportok amelyek az oumlnkormaacutenyzatok - elsősorban a kormaacutennyal

szembeni - oumlnaacutelloacutesaacutegaacutehoz elengedhetetlenek Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg az egyes uumlgyek

sajaacutetossaacutegai szerint doumlntoumltte el hogy az illető oumlnkormaacutenyzati alapjog szenved-e

koncepcionaacutelis seacuterelmet a kuumlloumlnfeacutele toumlrveacutenyek teacutenyleges korlaacutetozoacute hataacutesa miattrdquo

Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon alkotmaacutenyos veacutedelmeacuteben meacuterfoumlldkoumlvet jelentett a veacutedelem

megszűneacuteseacutet eredmeacutenyezte a 641993 (XII22) AB hataacuterozat amely elhataacuterolta a polgaacuteri jogi

eacutes az alkotmaacutenyjogi eacutertelemben vett tulajdonjogot eacutes foglalkozott a tulajdonjog

korlaacutetozaacutesaacutenak alkotmaacutenyossaacutegaacuteval is az oumlnkormaacutenyzati tulajdonuacute lakaacutesok elidegeniacuteteacutese

eseteacuten előiacutert veacuteteli jog kapcsaacuten Az AB a veacuteteli jog termeacuteszeteacutet illetően leszoumlgezte hogy

toumlrveacutennyel valoacute alapiacutetaacutesa rendkiacutevuumll suacutelyos terhet jelent a koumltelezett tulajdonaacutera neacutezve Az

oumlnkormaacutenyzati tulajdon koumlzjogi megterheleacutese azaz toumlrveacutennyel veacuteteli jog alapiacutetaacutesa

alapjogveacutedelmi szempontboacutel vezethet a beavatkozaacutes alkotmaacutenyellenesseacutegeacutenek

megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz illetve a teher alkotmaacutenyossaacutegaacutenak elismereacuteseacutehez Az AB tulajdonveacutedelmi

felfogaacutesa ez utoacutebbi megkoumlzeliacuteteacutesen alapult Ez az aacutellaacutespont oumlsszhangban aacutellt az Emberi Jogok

Euroacutepai Egyezmeacutenyeacutevel eacutes az Emberi Jogok Euroacutepai Biacuteroacutesaacutegaacutenak iacuteteacutelkezeacuteseacutevel Az AB azt az

aacutellaacutespontot alakiacutetotta ki hogy a toumlrveacutenyen alapuloacute veacuteteli jog nem eleve eacutes minden

koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt alkotmaacutenyellenes de nem is eleve alkotmaacutenyos A lakaacutesok toumlrveacutenyen

alapuloacute veacuteteli joga eacutes tulajdonveacutedelme a lakaacutestoumlrveacutenyben a veacuteteli jog időtartamaacutenak jelentős

megroumlvidiacuteteacuteseacutevel eacutes az eacuterteacutekgarancia eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutevel alkotmaacutenyossaacute vaacutelhat A lakaacutesokra

vonatkozoacutean tehaacutet alkotmaacutenyos lehet a veacuteteli jog toumlrveacutennyel valoacute alapiacutetaacutesa abban az esetben

ha az oumlnkormaacutenyzat a veacuteteli jog folytaacuten elvesztett lakaacutesokeacutert olyan ellenszolgaacuteltataacutest illetve

kaacutertalaniacutetaacutest kap amely garantaacutelja hogy vagyonaacuteban a lakaacutesok aacuteltal keacutepviselt eacuterteacutek

megmarad Az AB felfogaacutesa szerint nem lakaacutes ceacuteluacute helyiseacutegek eseteacuteben viszont a veacuteteli jog

alapiacutetaacutesa szuumlkseacutegtelen eacutes araacutenytalan megterheleacutese lenne az oumlnkormaacutenyzati tulajdonnak

Kizaacuterta a műemleacutekeacutepuumlletekben leacutevő lakaacutesok eseteacuteben is a veacuteteli jog előiacuteraacutesaacutet az

aacutellamoumlnkormaacutenyzat műemleacutekveacutedelmi feladatainak ellaacutethatoacutesaacutega eacuterdekeacuteben Voumlroumls Imre

paacuterhuzamos indokolaacutesa figyelemre meacuteltoacute Aacutellaacutespontja szerint bdquoA tulajdonjog elvonaacutesa

lehetőseacutegeacutenek a tulajdonos ndash rendelkezeacutesi reacuteszjogosiacutetvaacutenyra vonatkozoacute akarati autonoacutemiaacuteja

kikapcsolaacutesaacuteval valoacute megteremteacutese a tulajdonjog fennaacutellaacutesaacutet (eacutes nem gyakorlaacutesaacutet eacuterintő

megterheleacuteskeacutent korlaacutetozaacuteskeacutent maacuter a tulajdonhoz valoacute jog leacutenyeges tartalmaacutet eacuterinti hiszen

231

az aacutellam az alapjogi jogosult ezen alapjogi poziacutecioacutejaacutet szuumlnteti megrdquo A veacuteteli jog eacutes a

kisajaacutetiacutetaacutes inteacutezmeacutenyeacutenek elhataacuterolaacutesaacutet tartotta elengedhetetlennek leszoumlgezve hogy bdquo[A]z a

tulajdonjog amelyre nem vonatkozik sem a tulajdonhoz valoacute jog sem a kisajaacutetiacutetaacutes garanciaacuteja

tehaacutet amelyre neacutezve a forgalmi eacutertteacutek megteacuteriacuteteacutese mellett ndash kisajaacutetiacutetaacutest megalapozoacute koumlzeacuterdek

neacutelkuumll ndash tulajdonelvonaacutes lehetseacuteges maacuter nem tulajdonjogrdquo

Ily moacutedon az alapjogi veacutedelemről ettől az időponttoacutel kezdődően az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg

gyakorlataacuteban nem eshet szoacute

Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon alkotmaacutenyos veacutedelmeacutenek tartalmaacutet meghataacuterozoacute 371994 (VI

24) AB hataacuterozatban658 az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg elvi eacutellel mondta ki hogy az aacutellam csak az

oumlnkormaacutenyzati alapjogok alkotmaacutenyos korlaacutetozhatoacutesaacutegaacutera vonatkozoacute szabaacutelyok szerint

szűkiacutetheti illetőleg a kisajaacutetiacutetaacutesra vonatkozoacute alkotmaacutenyi rendelkezeacutesek alapjaacuten vonhatja el a

tulajdont akaacuter toumlrveacutenyi uacuteton is Ki kell emelni hogy az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg oumlnkormaacutenyzati

alapjogkeacutent eacutertelmezte ebben a tekintetben az oumlnkormaacutenyzati tulajdonhoz valoacute jogot Annak

aacutellam aacuteltal toumlrteacutenő elvonaacutesa eseteacutere az azonnali eacutes felteacutetlen kaacutertalaniacutetaacutes alkalmazaacutesaacutenak

koumltelezettseacutegeacutet is kimondta ha az oumlnkormaacutenyzati tulajdon elvonaacutesaacutera toumlrveacutenyi uacuteton keruumllne

sor Az alapjogi veacutedelmet akkeacutent hataacuterozta meg hogy ez csak az aacutellammal szemben

eacutertelmezhető iacutegy az oumlnkormaacutenyzat jogainak veacutedelmeacutere jogosult az aacutellammal szemben

A hivatkozott alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi hataacuterozatok azon eacutertelmezeacutest taacutemasztjaacutek alaacute amely

megerősiacuteti az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia egyik kiemelt elemeacutenek a tulajdonhoz valoacute jognak az

alapjogi veacutedelmeacutet A tulajdonjoghoz mint alapjoghoz koumltődő veacutedelem kiterjed az

oumlnkormaacutenyzat mint jogi szemeacutely tulajdonaacutenak veacutedelmeacutere is

35 Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek oumlnkormaacutenyzati vagyongazdaacutelkodaacutessal oumlsszefuumlggő

megaacutellapiacutetaacutesai659

A mintegy 257 milliaacuterd nyilvaacutentartaacutesi eacuterteacutekű vagyon juttataacutesa egyik fontos ceacutelkitűzeacutese volt

hogy beveacuteteli forraacutest teremtsen az oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera feladataik ellaacutetaacutesaacutehoz

megteremtve a funkcionalitaacutes eacutes a vagyon mennyiseacutegeacutenek oumlsszhangjaacutet Az Aacutellami

Szaacutemvevőszeacutek jelenteacuteseiből nyomon koumlvethető hogy ez a tiacutepusuacute jogalkotaacutes mennyiben

vaacuteltotta be a hozzaacute fűzoumltt remeacutenyeket eredmeacutenyesnek bizonyult-e Az elmuacutelt eacutevek

infrastruktuacutera fejleszteacutesei azt is eredmeacutenyezteacutek hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok jelentős

658 Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg a gyoacutegyszertaacuteri koumlzpontok aacutellami illetőleg oumlnkormaacutenyzati tulajdonaacuteval kapcsolatos

kuumlloumlnboumlző jogszabaacutelyok alkotmaacutenyossaacutegi vizsgaacutelata taacutergyaacuteban jaacutert el 659 Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek vizsgaacutelati tapasztalatainak aacuteltalaacutenos megaacutellapiacutetaacutesaacuteroacutel keacutesziacutetett oumlsszefoglaloacute

elemzeacutest LOacuteRAacuteNT Zoltaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzatok vagyongazdaacutelkodaacutesa (Az aacutellamhaacuteztartaacutes helyi szintjeacutenek

vagyonmeacuterlegeacuteről) c tanulmaacutenyaacuteban In Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2011 IV eacutevf no 3 2-8

232

meacuterteacutekű uumlzemelteteacutesi koumlltseacuteget ezaacuteltal forraacutesok teremteacuteseacutenek koumltelezettseacutegeacutet is magukra

vaacutellaltaacutek amelyek az eladoacutesodaacutes folyamataacuteban egyik teacutenyezőkeacutent jelentkeztek

Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacutek az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek ellenőrzeacutesi tapasztalatai

koumlreacuteben maacuter a rsquo90-es eacutevek első feleacutere vonatkozoacutean roumlgziacutetette hogy a sajaacutet beveacutetelek szerepe a

finansziacuterozaacutesban nem meghataacuterozoacute 1994-ben ez mindoumlssze 168 -ot tett ki A sajaacutet

beveacutetelek kisebb reacutesze szaacutermazhatott az oumlnkormaacutenyzati vagyon hasznosiacutetaacutesaacuteboacutel Aacuteltalaacutenos

megaacutellapiacutetaacuteskeacutent eacuterteacutekelhető hogy erre elsősorban a jelentősebb vagyonnal rendelkező

nagyobb telepuumlleacutesek eseteacuteben nyiacutelt lehetőseacuteg miacuteg a kevesebb vagyonnal rendelkező

telepuumlleacutesek eseteacuteben mind a vagyonhasznosiacutetaacutes mind pedig a vagyoneacuterteacutekesiacuteteacutes lehetőseacutege

korlaacutetozott volt mivel nem vagy csak csekeacutely meacuterteacutekben aacutellt a tulajdonukban olyan ingatlan

amelyet beacuterbeadaacutes uacutetjaacuten hasznosiacutethattak volna A vagyoneacuterteacutekesiacuteteacutesből sem szaacutermazhatott

szaacutemottevő beveacutetel mivel abban az időszakban nem volt az eacuterteacutekesiacutethető vagyon iraacutent

fizetőkeacutepes kereslet660

Az Aacutellami Szaacutemvevőszeacuteknek az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacuteről gazdaacutelkodaacutesaacuteroacutel

keacutesziacutetett ellenőrzeacutesi jelenteacutesei minden esetben tartalmaztak megaacutellapiacutetaacutesokat az

oumlnkormaacutenyzati vagyon csoumlkkenő meacuterteacutekeacutere a vagyon bdquofeleacuteleacuteseacutererdquo a jogi szabaacutelyozaacutes a

nyilvaacutentartaacutes hiaacutenyossaacutegaacutera vonatkozoacutean Javaslatokat fogalmaztak meg toumlbbek koumlzoumltt az

egyensuacutelyi helyzetnek a forraacuteshiaacuteny koumlvetkezteacuteben szuumlkseacutegszerű megbomlaacutesa miatt a

helyreaacutelliacutethatoacutesaacuteg eacuterdekeacuteben megteendő inteacutezkedeacutesekre Az oumlnkormaacutenyzati vagyon

szerkezeteacutenek vagyonhasznosiacutetaacutesi eacutes vagyon-nyilvaacutentartaacutesi teveacutekenyseacutegeacutenek vizsgaacutelataacuteroacutel az

AacuteSZ 1999 eacuteves ellenőrzeacutesi terveacuteben foglaltak alapjaacuten keacuteszuumllt aacutetfogoacute elemzeacutes661 Ez a Jelenteacutes

is tartalmazott adatot az oumlnkormaacutenyzatok vagyonaacutenak nagysaacutegrendjeacutere vonatkozoacutean a

megalakulaacuteskor kimutatott 257 milliaacuterd nyilvaacutentartaacutesi eacuterteacutekű vagyon a Jelenteacutes keacutesziacuteteacuteseacutenek

időpontjaacuteban meghaladta a 2000 milliaacuterd eacuterteacuteket Figyelemre meacuteltoacute ndash eacutes a jelenlegi

jogszabaacutelyi koumlrnyezet elemzeacutesekor is hangsuacutelyos ndash megaacutellapiacutetaacutes az amely szerint az

oumlnkormaacutenyzatok vagyonukat eacuterintő doumlnteacuteseiket aacuteltalaacuteban eseti jelleggel hoztaacutek meg nem

vagy csak kisebb araacutenyban vetteacutek figyelembe a koumlzeacutep- illetve hosszuacute taacutevuacute

vagyongazdaacutelkodaacutes koumlvetelmeacutenyeit Szinteacuten aacuteltalaacutenosan jellemző volt hogy nem aacutellt

rendelkezeacutesre maradeacutektalanul az oumlnkormaacutenyzati vagyonroacutel annak minden elemeacutere kiterjedő

eacuterteacutekeleacutes iacutegy a vagyonmozgaacutesok a vagyon elidegeniacuteteacutese de sok esetben meacuteg az uacutej

660 317 Jelenteacutes az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi egyensuacutelyi helyzeteacutenek ellenőrzeacutesi tapasztalatairoacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf02C7EA65E07C92E36C1256CB1004561CAOpenDocument (2012 04 30) 661 0008 Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok vagyonszerkezeteacutenek vagyonhasznosiacutetaacutesi eacutes nyilvaacutentartaacutesi

teveacutekenyseacutegeacutenek vizsgaacutelataacuteroacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf07368085F6E85E48CC1256CB100445681OpenDocument (2012 0502)

233

vagyonelemek sem keruumlltek be hiaacutenytalanul a vagyonmeacuterlegbe Az eacuterteacutekeleacutes szaacutemos esetben

nem bizonyult pontosnak iacutegy megbiacutezhatoacute adatokat sem tartalmazhatott A helyi eacutes helyi

kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzatok aacutetfogoacute ellenőrzeacuteseacuteről 2001 juacuteniusaacuteban keacutesziacutetett jelenteacutes is

kiemelte hogy bdquoA vagyon vaacuteltozaacutesa a vagyongazdaacutelkodaacutes eredmeacutenyesseacutege nem mutathatoacute ki

egyeacutertelműen mivel a meacuterlegekben szereplő vagyoneacuterteacutekek nem hozhatoacutek koumlzvetlen

oumlsszefuumlggeacutesbe a gazdasaacutegi doumlnteacutesekkel de az eleacutert beveacutetelekkel semrdquo662 Az oumlnkormaacutenyzatok

gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek ellenőrzeacuteseacuteről az AacuteSZ megaacutellapiacutetotta hogy a helyi

oumlnkormaacutenyzatok koumlnyvviteli meacuterlegben kimutatott vagyona 2005-2008 koumlzoumltt 9861 milliaacuterd

Ft-roacutel 11 099 milliaacuterd Ft-ra nőtt663 Ez a vagyonnoumlvekmeacuteny azonban egyuumltt jaacutert a

koumltelezettseacutegek nagymeacutervű noumlvekedeacuteseacutevel is a noumlvekedeacutes uumlteme ezen időszakban keacutetszeres

tuacutelnyomoacute reacuteszben a hosszuacute taacutevuacute koumltelezettseacutegek vaacutellalaacutesaacuteboacutel elsősorban

koumltveacutenykibocsaacutetaacutesboacutel szaacutermazott

Az oumlnkormaacutenyzatok tulajdona tekinteteacuteben egy 2012 aacuteprilisi jelenteacutes is nagyon hasonloacute

megaacutellapiacutetaacutesokat tartalmaz Eszerint nem keletkeztek olyan vagyonhasznosiacutetaacutesi beveacutetelek az

oumlnkormaacutenyzati szfeacuteraacuteban amelyek a beruhaacutezaacutesok fedezeteacuteuumll szolgaacuteloacute forraacutesok visszafizeteacuteseacutet

garantaacutelnaacutek664 Noumlvekedett tehaacutet a rendelkezeacutesre aacutelloacute kuumllső forraacutesok bevonaacutesaacuteval az

oumlnkormaacutenyzati vagyon azonban az ezzel oumlsszefuumlggő koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok komoly

kockaacutezati teacutenyezőket hordoztak magukban

A tulajdonnal valoacute rendelkezeacutes koumlreacuteben az oumlnkormaacutenyzatok teljeskoumlrű autonoacutemiaacutet eacutelveztek

miacuteg a gazdaacutelkodaacutes tekinteteacuteben sem eacuterveacutenyesuumlltek olyan szabaacutelyozaacutesok amelyek eacuterdemben

elejeacutet vehetteacutek volna az oumlnkormaacutenyzatok eladoacutesodaacutesi folyamataacutenak Az időkoumlzben

bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok ndash melyek koumlzuumll kiemelendő az adoacutessaacutegkorlaacutet eacutes az oumlnkormaacutenyzati

tulajdonra leacutetesiacutethető vagyonkezelői jog inteacutezmeacutenyeacutenek bevezeteacutese ndash nem eredmeacutenyeztek az

előbbiekben ismertetett folyamatban eacuterdemi moacutedosulaacutest 665

662 Jelenteacutes a helyi eacutes a helyi kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzatok aacutetfogoacute ellenőrzeacuteseacuteről 2001 juacutenius 31

httpwwwaszhujelentes0113jelentes-a-helyi-es-a-helyi-kisebbsegi-onkormanyzatok-atfogo-

ellenorzeserol0113j000pdf (20120502) 663 Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek 2008 eacutevi ellenőrzeacuteseacuteről 2009 augusztus 9

httpwwwaszhujelentes0927jelentes-a-helyi-onkormanyzatok-gazdalkodasi-rendszerenek-2008-evi-

ellenorzeserol0927j000pdf (20120502) 664 A helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek eacutes gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek 2011 eacutevi ellenőrzeacuteseiről 2012

aacuteprilis 18

httpwwwaszhujelentes1282osszegzes-a-helyi-onkormanyzatok-penzugyi-helyzetenek-es-gazdalkodasi-

rendszerenek-2011-evi-ellenorzeseirol1282j000pdf (20120502) 665 Az adoacutessaacutegkorlaacutetot a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg 1996 eacutevi koumlltseacutegveteacuteseacuteről szoacuteloacute 1995 eacutevi CXXI tv vezette be

1996 januaacuter 1-jeacutetől miacuteg a vagyonkezelői jogot a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV tv az

aacutellamhaacuteztartaacutesroacutel szoacuteloacute 1992 eacutevi XXXVIIII tv valamint az ingatlan-nyilvaacutentartaacutesroacutel szoacuteloacute 1997 eacutevi CXLI tv

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel rendelkező 2005 eacutevi XCII tv iktatta be 2005 augusztus 31 napjaacutetoacutel

234

4 Az Alkotmaacuteny oumlnkormaacutenyzati tulajdonra vonatkozoacute rendelkezeacuteseacutenek tovaacutebbeacuteleacutese az

Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel oumlsszefuumlggő vaacuteltozaacutesok

Az Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel rendelkező 2011 eacutevi CXLVI tv 1 sect-a moacutedosiacutetotta a 12 sect (2)

bekezdeacuteseacuteben foglalt rendelkezeacutest amely alapjaacuten a helyi oumlnkormaacutenyzati tulajdonnak az aacutellam

vagy helyi oumlnkormaacutenyzat reacuteszeacutere toumlrteacutenő ingyenes aacutetadaacutesaacuteroacutel toumlrveacuteny rendelkezhet A

toumlrveacutenyhozoacutei indokolaacutes kizaacuteroacutelag a forraacuteshiaacuteny kialakulaacutesaacutera vezette vissza annak

lehetőseacutegeacutet hogy egyes oumlnkormaacutenyzati tulajdonban leacutevő vagyoni elemek maacutes oumlnkormaacutenyzat

vagy az aacutellam tulajdonaacuteba keruumllhettek666

Ezen szabaacutelyozaacutest egeacuteszen 2013 december 31-ig alkalmazni kellett

41 Oumlnkormaacutenyzati tulajdon aacutellami tulajdonba keruumlleacutese ndash toumlrveacuteny rendelkezeacutese alapjaacuten

Az előzőekben hivatkozott alkotmaacutenyi rendelkezeacutes gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere alkotott

toumlrveacutenyt az Orszaacuteggyűleacutes a megyei oumlnkormaacutenyzatok konszolidaacutecioacutejaacuteroacutel a megyei

oumlnkormaacutenyzati inteacutezmeacutenyek eacutes a Fővaacuterosi Oumlnkormaacutenyzat egyes egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyeinek

aacutetveacuteteleacuteről667 Tovaacutebbi peacutelda az oumlnkormaacutenyzati vagyon aacutellami szervekre toumlrteacutenő aacutetszaacutellaacutesaacutera

egy Esztergom vaacuterosaacutet eacuterintő inteacutezkedeacutes-sorozat reacuteszekeacutent megalkotott toumlrveacuteny668 a eacutes a

leguacutejabb inteacutezkedeacutes valamint a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok fekvőbeteg-szakellaacutetoacute

inteacutezmeacutenyeinek aacutetveacutetele669

Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon eacutes a funkcionalitaacutes viszonyaacuteban az előzőekben emliacutetetteken kiacutevuumll

maacutes elteacuterő rendezeacutes is tapasztalhatoacute volt a jaacuteraacutesok kialakiacutetaacutesa eacutes a koumlzneveleacutesi inteacutezmeacutenyek

aacutellami fenntartaacutesba veacutetele tereacuten Az aacutellamigazgataacutesi hatoacutesaacutegi feladatokat ellaacutetoacute

szervezetrendszer aacutetalakiacutetaacutesi folyamataacuteban a jaacuteraacutesok kialakiacutetaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben a

jogalkotoacute nem tulajdonjogot biztosiacutet az aacutellam szaacutemaacutera hanem ingyenes hasznaacutelatot a

feladatok ellaacutetaacutesaacutenak időtartamaacutera670 Koumlzneveleacutesi feladat ellaacutetaacutesa eseteacuteben az oumlnkormaacutenyzat

fenntartoacutei eacutes műkoumldtetői minőseacutegbe is keruumllhet előbbi eset aacutell fenn ha koumlzneveleacutesi szerződeacutes

666 bdquoA 2002-2010 koumlzoumltti időszak kormaacutenyai folyamatosan csoumlkkentetteacutek a helyi oumlnkormaacutenyzatok taacutemogataacutesaacutet

miacuteg koumltelezően ellaacutetandoacute feladataik szaacutemaacutet nem vaacuteltoztattaacutek eacutes nem nyuacutejtottak tovaacutebbi taacutemogataacutest a fakultatiacutevan

vaacutellalt feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz sem A helyi oumlnkormaacutenyzatok a koraacutebbi feladat-ellaacutetaacutesi sziacutenvonaluk fenntartaacutesa

ceacuteljaacuteboacutel jelentős hitelfelveacutetelre keacutenyszeruumlltek amelynek oumlsszege 2010-re meghaladta az ezermilliaacuterd forintot Ez

az adoacutessaacutegaacutellomaacuteny nemcsak az egyes oumlnkormaacutenyzatok hanem az egeacutesz orszaacuteg szaacutemaacutera elviselhetetlen terhet

jelent amely a gazdasaacutegi felemelkedeacutes egyik korlaacutetja A toumlrveacuteny megteremti annak a lehetőseacutegeacutet hogy az egyes

oumlnkormaacutenyzatok vagyonelemeket aacutetadjanak az aacutellam vagy maacutes oumlnkormaacutenyzat reacuteszeacutererdquo 667 2011 eacutevi CLIV tv 668 2011 eacutevi CLXXXVI tv 669 2012 eacutevi XXXVIII tv 670 2012 eacutevi XCIII tv 2 sect (1) A telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok mindazon vagyona eacutes vagyoni eacuterteacutekű joga leltaacuter

szerint amelyek a jogszabaacutely aacuteltal meghataacuterozott aacutetveacutetelre keruumllő aacutellamigazgataacutesi feladatok ellaacutetaacutesaacutet biztosiacutetjaacutek

2013 januaacuter 1-jeacuten a feladat ellaacutetaacutesaacutenak időtartamaacutera a Magyar Aacutellam ingyenes hasznaacutelataacuteba keruumll Az

aacutellamigazgataacutesi feladat ellaacutetaacutesaacutet biztosiacutetoacute vagyon alatt az aacutetvett aacutellamigazgataacutesi feladathoz kapcsoloacutedoacute

valamennyi jogot eacutes koumltelezettseacuteget valamint ingoacute- eacutes ingatlan-vagyont is eacuterteni kell

235

alapjaacuten laacutet el inteacutezmeacutenyfenntartoacutei feladatot utoacutebbi esetben pedig az aacutellam aacuteltal ellaacutetott

koumlzneveleacutesi feladathoz kapcsoloacutedoacutean biztosiacutetja az ingatlan eacutes ingoacute vagyont azzal a

koumltelezettseacuteggel hogy e feladatellaacutetaacuteshoz kapcsoloacutedoacutean az uumlzemelteteacutesi feladatokat is el kell

laacutetnia671

42 Az Alaptoumlrveacuteny rendelkezeacutesei

A 2012 januaacuter 1 napjaacuten hataacutelyba leacutepett Alaptoumlrveacuteny a tulajdonjog gyakorlaacutesaacuteval

oumlsszefuumlggeacutesben roumlgziacutetette hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat a helyi koumlzuumlgyek inteacutezeacutese koumlreacuteben

toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt gyakorolja az oumlnkormaacutenyzati tulajdon tekinteteacuteben a tulajdonost

megillető jogokat672 Meghataacuterozta az oumlnkormaacutenyzati tulajdon jellegeacutet koumlztulajdonnak

minősiacuteti melynek kizaacuteroacutelagos funkcioacuteja az oumlnkormaacutenyzati feladatok ellaacutetaacutesa673 Az

oumlnkormaacutenyzati vagyont a nemzeti vagyon reacuteszeacutenek minősiacuteti megőrzeacuteseacutenek veacutedelmeacutenek eacutes a

nemzeti vagyonnal valoacute felelős gazdaacutelkodaacutesnak a koumlvetelmeacutenyeit sarkalatos toumlrveacuteny

hataacuterozza meg674 Az oumlnkormaacutenyzati tulajdonra mint a nemzeti vagyon reacuteszeacutere is vonatkozik

az az alaptoumlrveacutenyi rendelkezeacutes hogy azt csak toumlrveacutenyben meghataacuterozott ceacutelboacutel lehet

aacutetruhaacutezni aacuteltalaacuteban az eacuterteacutekaraacutenyossaacuteg koumlvetelmeacutenyeacutenek figyelembeveacutetele mellett Ezen

koumlvetelmeacuteny aloacutel csak toumlrveacuteny biztosiacutethat kiveacutetelt Fontos tovaacutebbaacute azon szervezeti koumlr

meghataacuterozaacutesa is amelyekkel az oumlnkormaacutenyzati vagyon aacutetruhaacutezaacutesaacutera vagy hasznosiacutetaacutesaacutera

vonatkozoacute szerződeacutes koumlthető Az Alaptoumlrveacuteny ebben a tekintetben a transzparenciaacutet aacutelliacutetja

koumlzeacuteppontba a szervezet tulajdonosi szerkezeteacutenek feleacutepiacuteteacuteseacutenek valamint az aacutetruhaacutezott

vagy hasznosiacutetaacutesra aacutetengedett nemzeti vagyon kezeleacuteseacutere vonatkozoacute teveacutekenyseacutegeacutenek

aacutetlaacutethatoacutenak kell lennie

43 A nemzeti vagyontoumlrveacuteny koumlzjogi korlaacutetozoacute rendelkezeacutesei

A nemzeti vagyon megőrzeacuteseacuteről veacutedelmeacuteről a vagyonnal valoacute gazdaacutelkodaacutes koumlvetelmeacutenyeiről

kuumlloumln toumlrveacuteny rendelkezik675 E toumlrveacutenyi szabaacutelyozaacutes mellett az Moumltv is tartalmaz

szabaacutelyozaacutest az oumlnkormaacutenyzati vagyonra mely rendelkezeacutesek 2012 januaacuter 1-jeacuten leacuteptek

hataacutelyba Az Moumltv reacuteszletezi az oumlnkormaacutenyzat beveacuteteli forraacutesait roumlgziacuteti a tulajdonhoz valoacute

jog gyakorlaacutesaacutenak rendjeacutet a vagyonkezelői jog inteacutezmeacutenyeacutet a vagyon nyilvaacutentartaacutesaacutera

vonatkozoacute alapvető szabaacutelyokat Tovaacutebbaacute ndash az aacutellami vagyon aacutetadaacutesaacutenak koumlzigazgataacutesi uacuteton

671 2011 eacutevi CXC tv 4 sect 18 műkoumldtető az a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzat amely a sajaacutet tulajdonaacutet keacutepező

ingatlanban folyoacute aacutellami koumlzneveleacutesi feladatellaacutetaacuteshoz kapcsoloacutedoacute ingoacute eacutes ingatlan vagyont uumlzemelteti 672 Alaptoumlrveacuteny 32 cikk (1) bekezdeacutes e) pont 673 Alaptoumlrveacuteny 32 cikk (6) bekezdeacutese 674 Alaptoumlrveacuteny 38 cikk 675 2011 eacutevi CXCVI tv a nemzeti vagyonroacutel

236

toumlrteacutenő uacutetjaacutet lezaacuterva ndash azt is rendezi hogy az oumlnkormaacutenyzatok aacutellammal szemben taacutemasztott

tulajdoni igeacutenye csak biacuteroacutesaacutegi uacuteton eacuterveacutenyesiacutethető676

A nemzeti vagyon a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacutet szolgaacutelja Ennek koumlvetkezteacuteben az aacutellam eacutes az

oumlnkormaacutenyzat mint a koumlzszolgaacuteltataacutes nyuacutejtaacutesaacutenak alanyai koumlzoumltt a nemzeti vagyont

megosztaacutesra keruumllt A nemzeti vagyonra vonatkozoacute uacutej szabaacutelyozaacutes elfogadaacutesaacuteval a jogalkotoacute

ceacutelja egyeacutertelmű bdquoA nemzeti vagyon megőrzeacutese eacutes veacutedelme eacuterdekeacuteben a toumlrveacuteny alapelvi

szinten kiacutevaacutenja lezaacuterni az inteacutezmeacutenyesiacutetett vagyonfeleacuteleacutes eddigi gyakorlataacutet eacutes a koumlz

eacuterdekeacuteben hosszuacute taacutevuacute aacuteltalaacutenos veacutedelmet kiacutevaacuten biztosiacutetani a nemzeti vagyonra

vonatkozoacuteanrdquo677

A nemzeti vagyon koumlreacuten beluumll is toumlbb kategoacuteria keruumllt kialakiacutetaacutesra ez a specifikaacutecioacute eacuterintette

az oumlnkormaacutenyzati tulajdont is A forgalomkeacuteptelen kizaacuteroacutelagos oumlnkormaacutenyzati tulajdon

taacutergyait toumlrveacuteny hataacuterozza meg A nemzetgazdasaacutegi szempontboacutel kiemelt jelentőseacutegű nemzeti

vagyon sem idegeniacutethető el nem terhelhető meg azonban vagyonkezeleacutes beacuterlet taacutergya lehet

ezen vagyonelemek koumlre melyet az oumlnkormaacutenyzat sajaacutet rendeleteacuteben bőviacutethet A

korlaacutetozottan forgalomkeacutepes kategoacuteriaacuteba tartozoacute vagyonelemek ndash a koraacutebbiakhoz hasonloacutean -

oumlnkormaacutenyzati rendeletben meghataacuterozott felteacutetelek szerint idegeniacutethetők el illetve

hasznosiacutethatoacuteak Bevezette a nemzeti vagyontoumlrveacuteny az uumlzleti vagyon kategoacuteriaacutejaacutet is

amellyel mint forgalomkeacutepes vagyonaacuteval az oumlnkormaacutenyzat rendelkezik

A nemzeti vagyontoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacutese a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera koumltelezettseacuteget

aacutellapiacutetott meg a koraacutebbi szabaacutelyozaacutesi rendszer aacutettekinteacuteseacutere eacutes uacutej elemek megjeleniacuteteacuteseacutere Az

oumlnkormaacutenyzat vagyongazdaacutelkodaacutesi rendelete meghozatala soraacuten koumlteles figyelembe venni a

nemzeti vagyonnak a forgalomkeacuteptelen toumlrzsvagyonra eacutes uumlzleti vagyonra iraacutenyadoacute

rendelkezeacuteseit Koumltelezettseacutege keletkezett arra neacutezve hogy a koraacutebban oumlnkormaacutenyzati

rendeletben forgalomkeacuteptelennek minősiacutetett vagyonaacuteboacutel megjeloumllje azokat a tulajdonaacuteban aacutelloacute

vagyonelemeket amelyek nemzetgazdasaacutegi szempontboacutel kiemelt jelentőseacutegű nemzeti

vagyonkeacutent forgalomkeacuteptelen toumlrzsvagyonnak minősuumllnek A toumlrveacuteny toumlbb helyen

felhatalmazaacutest ad a helyi oumlnkormaacutenyzatnak egyes vagyontaacutergyak rendeletben toumlrteacutenő

aacutetsorolaacutesaacutera iacutegy pl rendeletben nemzetgazdasaacutegi szempontboacutel kiemelt jelentőseacutegű nemzeti

vagyonnak (iacutegy forgalomkeacuteptelen toumlrzsvagyonnak) minősiacutethet vagyontaacutergyakat Az

aacutetminősiacuteteacutesre azonban csak toumlrveacutenyi felhatalmazaacutes alapjaacuten a toumlrveacuteny keretei koumlzoumltt van

lehetőseacuteg

676 2011 eacutevi CLXXXIX tv VI fejezet 677 Indokolaacutes a 2011 eacutevi CXCVI toumlrveacutenyhez

237

Fennaacutelloacute szerződeacuteseit taacutersasaacutegban megleacutevő eacuterdekeltseacutegeit abboacutel a szempontboacutel kellett az

oumlnkormaacutenyzatoknak aacutettekinteniuumlk hogy a szerződő feacutel illetve maga a gazdasaacutegi taacutersasaacuteg

megfelelt-e az aacutetlaacutethatoacute szervezetre vonatkozoacute a toumlrveacuteny aacuteltal meghataacuterozott előiacuteraacutesoknak

Koumlzeacutep- eacutes hosszuacute taacutevuacute vagyongazdaacutelkodaacutesi tervet kellett keacutesziacuteteni amely azt a ceacutelt szolgaacutelja

hogy az oumlnkormaacutenyzat vagyongazdaacutelkodaacutesa az aacuteltala ellaacutetott koumlzfeladatokhoz igazodjon

eleget tegyen az egyseacuteges elveken nyugvoacute aacutetlaacutethatoacute hateacutekony eacutes koumlltseacutegtakareacutekos

műkoumldteteacutes koumlvetelmeacutenyeinek

A 2012-ben hataacutelyba leacutepett uacutej szabaacutelyozaacutes szaacutemos olyan rendelkezeacutest vezetett be amely az

oumlnkormaacutenyzati tulajdon veacutedelmeacutet szolgaacutelja ugyanakkor erősiacuteti a tulajdonjog jogosultjaacutenak a

vagyonnal kapcsolatos koumltelezettseacutegeit Fontos rendelkezeacutes a hosszabb taacutevuacute tervezeacutes immaacuter

toumlrveacutenyi szintű koumltelezettseacutegkeacutent valoacute megjeleniacuteteacutese annak eacuterdekeacuteben hogy az oumlnkormaacutenyzati

vagyongazdaacutelkodaacutes meglapozottsaacutega biztosiacutethatoacute legyen elkeruumllhetőveacute vaacuteljanak a koraacutebbi

eacutevek tapasztalataacuteboacutel ismert ad hoc jellegű doumlnteacutesek Az eredmeacutenyesseacuteg hateacutekonysaacuteg

koumlvetelmeacutenyeacutenek alapelve aacutethatja a vagyongazdaacutelkodaacutest amelynek fő rendelteteacutese a

koumlzfeladatok infrastrukturaacutelis haacutettereacutenek biztosiacutetaacutesa Annak megiacuteteacuteleacuteseacutere hogy az uacutej

joginteacutezmeacutenyek mennyiben vaacutelhatnak alkalmas eszkoumlzeiveacute az oumlnkormaacutenyzati

vagyongazdaacutelkodaacutes eacutesszerűsiacuteteacuteseacutenek jelenleg meacuteg nem aacutell rendelkezeacutesre elegendő

informaacutecioacute Mindenesetre szaacutemos olyan rendelkezeacutest tartalmaz a toumlrveacuteny amely garantaacutelhatja

azt hogy a vagyongazdaacutelkodaacutes szervesen illeszkedjen a tudatos telepuumlleacutesfejleszteacutes

folyamataacuteba eacutes hateacutekonyabban szolgaacutelja a koumlzoumlsseacutegi szuumlkseacutegletek kieleacutegiacuteteacuteseacutet

5 Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes

51 A helyi oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes leacutenyegi sajaacutetossaacutegai a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető

időszakban

A helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacutejaacuteval oumlsszefuumlggő legfontosabb tendenciaacutek

bemutataacutesaacutera ehelyuumltt a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető időszak jellemzőinek oumlsszefoglalaacutesaacuteval

keruumll sor A 19 szaacutezad szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezet bemutataacutesaacutera a tanaacutecsrendszer korszakaacutenak

legjellemzőbb vonaacutesaira a koraacutebbiakban maacuter toumlrteacutent utalaacutes a rendszervaacuteltozaacutest koumlvető időszak

tendenciaacuteinak elemzeacuteseacutehez kiinduloacutepontkeacutent a helyi oumlnkormaacutenyzatok leacutetrejoumltteacutenek időszaka

szolgaacutel Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes kereteinek kialakiacutetaacutesaacutera a centralizaacutelt mechanizmus

felszaacutemolaacutesaacutera a piacgazdasaacuteg kialakiacutetaacutesaacuteval a tulajdonviszonyok aacutetalakulaacutesaacuteval

paacuterhuzamosan keruumllt sor

238

A gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia keacuterdeacuteseit vizsgaacutelva elsődlegesen le kell szoumlgezni hogy az 1980-as

eacutevekben kidolgozaacutesra keruumllt a tanaacutecsrendszer egeacuteszeacutenek meguacutejiacutetaacutesaacutet ceacutelzoacute kiacuteseacuterletek

eacuterintetteacutek a tanaacutecsi gazdaacutelkodaacutes reformjaacutet is Az aacutellam szerepeacutenek visszaszoriacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacute

toumlrekveacutesek a megyei tanaacutecsok dominanciaacutejaacuteval szemben a helyi oumlnaacutelloacutesaacuteg megteremteacutese

jelentette a gazdaacutelkodaacutesi koumlrnyezet megvaacuteltoztataacutesaacutenak summaacutezataacutet Az 1989-1990-es

politikai vaacuteltozaacutesokat koumlvetően a helyi koumlzoumlsseacutegek koumlreacuteben megindult oumlnaacutelloacutesodaacutesi folyamat

az aacutellami vagyon lebontaacutesaacuten tuacutel alapvetően eacuterintette a gazdaacutelkodaacutes meguacutejiacutetaacutesi igeacutenyeacutenek

felsziacutenre toumlreacuteseacutet Az 1990-es helyi oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő toumlrveacutenyi rendezeacutes szeacuteles

felelősseacutegi koumlroumln alapult a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesi funkcioacutekat illetően ehhez szorosan

illeszkedő peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezet kialakiacutetaacutesa vaacutelt szuumlkseacutegesseacute A

peacutenzuumlgyi szabaacutelyozaacutesnak alapvetően igazodnia kellett az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal ellaacutetott

feladatokhoz az ellaacutetaacutesukhoz szuumlkseacuteges forraacutesokat biztosiacutetani kellett Ugyanakkor annak

felteacuteteleit is megteremtette a jogalkotoacute hogy az oumlnkormaacutenyzatok a helyben keacutepződő

beveacutetelek alapul veacuteteleacutevel sajaacutet beveacutetelekre is megfelelő nagysaacutegrendben jogosulttaacute

vaacutelhassanak A helyi oumlnkormaacutenyzatok eseteacuteben a koraacutebban a tanaacutecsi rendszert koraacutebban

jellemző kiadaacutes-orientaacutelt sziszteacutema helyeacutebe a forraacutesorientaacutelt gazdaacutelkodaacutesi rendszer leacutepett

amely alapvetően a gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacutera eacutepiacutetett678 A gazdaacutelkodaacutesi koumlrnyezet

kialakiacutetaacutesaacutenak főbb motiacutevumai a koumlvetkezők szerint foglalhatoacuteak oumlssze Az oumlnkormaacutenyzatok

gazdaacutelkodaacutesaacutera vonatkozoacute alapvető szabaacutelyokat toumlrveacutenyi szinten kellett rendezni az

oumlnaacutelloacutesaacuteg a kiszaacutemiacutethatoacutesaacuteg elveinek alapul veacuteteleacutevel A beveacuteteli lehetőseacutegek kihasznaacutelaacutesaacutera

megfelelő oumlsztoumlnzeacutes beveacuteteli eacuterdekeltseacuteg kialakiacutetaacutesa vaacutelt szuumlkseacutegesseacute azzal egyuumltt hogy a

koumlzponti koumlltseacutegveteacutes kiegyenliacutető funkcioacutet is betoumlltoumltt a szűkoumlsebb gazdasaacutegi potenciaacutellal

rendelkező helyi oumlnkormaacutenyzatok reacuteszeacutere A kiemelt oumlnkormaacutenyzati fejleszteacutesekhez forraacutest az

aacutellami koumlltseacutegveteacutes a ciacutemzett-eacutes ceacuteltaacutemogataacutesi rendszer műkoumldteteacuteseacutevel biztosiacutetott

Oumlsszesseacutegeacuteben azonban az oumlnkormaacutenyzati szfeacutera szaacutemaacutera toumlbbletforraacutes a koumlzponti

koumlltseacutegveteacutesből nem aacutellt rendelkezeacutesre az helyi koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatrendszer eacutes az aacutetadott

forraacutesok nem felteacutetlenuumll mutattak egyensuacutelyi helyzetet Emellett azt is meg kell emliacuteteni hogy

az aacutetadott eszkoumlzoumlk araacutenya eacutevről-eacutevre csoumlkkenő tendenciaacutet mutatott

678 A forraacutesorientaacutelt modell forraacuteselemei a sajaacutet beveacutetelek a megosztott beveacutetelek a koumlltseacutegveteacutesi taacutemogataacutesok a

taacutersadalombiztosiacutetaacutesi finansziacuterozaacutes eacutes a hitelfelveacutetel A forraacutesorientaacutelt gazdaacutelkodaacutesi szabaacutelyozaacutesi koumlrnyezetben is

toumlbbfeacutele moacutedszer kialakiacutetaacutesaacutera nyiacutelhat moacuted az 1990-es eacutevek elejeacuten preferenciaacutet eacutelvezett a piacorientaacutelt modell

amely arra alapozott hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok fő beveacuteteli forraacutesai a helyi gazdasaacutegi potenciaacutel

felhasznaacutelaacutesaacuteval keletkezhetnek Ez a tiacutepusuacute koumlzponti koumlltseacutegveteacutestől valoacute fuumlggetlenseacuteg jelenthette volna a

teacutenyleges autonoacutemiaacutet e neacutezet hiacutevei szerint PITTI Zoltaacuten ndash VARGA Saacutendor Az oumlnkormaacutenyzatok vagyonosodaacutesi

folyamata Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1996 34-36

239

Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia egyik alapvető garanciaacuteja az oumlnaacutelloacute beveacutetelszerzeacutesi lehetőseacuteg

amelynek kiemelkedik eleme a helyi adoacuteztataacutes A helyi adoacuteztataacutest az AB eredeti nem

szaacutermazeacutekos alapjognak tekintette egy 1991-es doumlnteacuteseacuteben kiemelte azt hogy az adoacuteztataacutes

jogaacutet maga az Alkotmaacuteny osztotta meg az Orszaacuteggyűleacutes eacutes az oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt679 A

forraacutesorientaacutelt modell egyes kiindulaacutesi sajaacutetossaacutegait tekintve leszoumlgezhető hogy a sajaacutet

beveacuteteli forraacutesok viszonylag csekeacutely kiegeacutesziacutető szerepet toumlltoumlttek be kiemelkedő

jelentőseacuteggel ebben a koumlrben a helyi adoacutek rendelkeztek bdquoNem valoacutesult meg ugyanis az az

elgondolaacutes hogy a koumlzponti adoacutek haacutetteacuterbe szorulaacutesa aacuteraacuten is kell noumlvelni e forraacutes szerepeacutetrdquo680

A helyi adoacutekroacutel szoacuteloacute toumlrveacutenyi rendelkezeacutes681 a vagyoni tiacutepusuacute adoacutek a kommunaacutelis jellegű

adoacutek az idegenforgalmi adoacute eacutes a helyi iparűzeacutesi adoacute kiveteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet teremtette meg

A helyi adoacutek kiveteacuteseacutenek lehetőseacutegeacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok kezdetben kellő oacutevatossaacuteggal

meacuterlegelteacutek Az első neacutehaacuteny eacutev adataiboacutel az is kideruumllt hogy a helyi adoacutebeveacutetelek toumlbb mint

fele a fővaacuterosban eacutes Pest megyeacuteben keletkezett682 A helyi adoacuteztataacutes ugyanakkor

egyenlőtlenseacuteget eredmeacutenyezhet az oumlnkormaacutenyzatok koumlzoumltt hiszen taacutevolroacutel sem azonos

gazdasaacutegi haacutetteacuterrel rendelkeznek az egyes telepuumlleacutesek Az egyenlőtlenseacutegek kikuumlszoumlboumlleacuteseacutere

maacuter kezdettől fogva az aacutellam kompenzaacutecioacutes mechanizmusokat műkoumldtetett Az ellenteacutetelezeacutes

azonban nem vezethet a differenciaacutek teljes eltuumlnteteacuteseacutere mivel az akaacuter a fejlődeacutes gaacutetjaacutevaacute is

vaacutelhat

Az oumlnkormaacutenyzati sajaacutet beveacutetel a gazdasaacutegi oumlnaacutelloacutesaacuteg fokaacutet jellemzi amennyiben a sajaacutet

forraacutesok csoumlkkennek uacutegy az oumlnkormaacutenyzatok feletti aacutellami befolyaacutes lehetőseacutege

noumlvekedhet683

A helyi oumlnkormaacutenyzatok koumlltseacutegveteacuteseacuteben leacutenyegi szereppel a magaacutenszemeacutelyek

joumlvedelemadoacuteja rendelkezett amely az elmuacutelt időszakban a normatiacutev finansziacuterozaacutesi rendszer

műkoumldteteacuteseacutenek időszakaacuteban kuumlloumlnboumlző meacuterteacutekben illette meg az oumlnkormaacutenyzatokat Az első

haacuterom eacutevben 100 -ban oumlnkormaacutenyzati beveacuteteli forraacutest keacutepezett majd a normatiacutev

finansziacuterozaacutesi rendszer egyes oumlsszetevőinek vaacuteltozaacutesaacuteval oumlsszefuumlggeacutesben csoumlkkent a

reacuteszesedeacutes meacuterteacuteke A feladatfinansziacuterozaacutes bevezeteacuteseacutet megelőző utolsoacute eacutevben 2011-ben a

reacuteszesedeacutes meacuterteacuteke 40 volt684

679 671991 (XII21) AB hataacuterozat 680 PITTI ndash VARGA (1996) 36-37 681 1990 eacutevi C tv a helyi adoacutekroacutel kihirdetve 1990 december 30 682 1994 januaacuter 1-jei adat szerint a 3136 oumlnkormaacutenyzat koumlzuumll 1578 vezetett be helyi adoacutet PITTI-VARGA (1996)

39 683 KECSŐ Gaacutebor Az oumlnkormaacutenyzati beveacutetelhez valoacute alapjog tartalma In Tanulmaacutenyok Nagy Tibor tiszteleteacutere

(szerk Simon Istvaacuten) Szent Istvaacuten Taacutersulat Apostoli Szentszeacutek Koumlnyvkiadoacuteja Budapest 2009 105 684 A Magyar Koumlztaacutersasaacuteg 2011 eacutevi koumlltseacutegveteacuteseacuteről szoacuteloacute 2010 eacutevi CLXIX tv 38 sect (1) bekezdeacutes

240

Az aacutetengedett beveacutetlek koumlreacuteben eacuterdemi szereppel a geacutepjaacuterműadoacute jellemezhető amely

kezdetben szinteacuten 100 -os meacuterteacutekben keacutepezte a helyi oumlnkormaacutenyzatok beveacuteteleacutet 1992-től

keruumllt sor a geacutepjaacuterműadoacute meguacutejiacutetaacutesaacutera ezzel egyuumltt maacuter csak fele reacuteszben keacutepezett

oumlnkormaacutenyzati beveacutetelt Sajaacutetos reacuteszt keacutepviseltek az illeteacutekek amelyek nem keacutepviseltek

komoly nagysaacutegrendet az oumlnkormaacutenyzatok koumlltseacutegveteacuteseacuteben kiveacuteve a megyei

oumlnkormaacutenyzatokat amelyek műkoumldteteacutese a normatiacutev taacutemogataacutesokon tuacutelmenően az

illeteacutekbeveacutetelekből toumlrteacutent

A forraacutesorientaacutecioacutera eacutepuumllő rendszer legleacutenyegesebb elemeacutet a normatiacutev aacutellami hozzaacutejaacuterulaacutesok

keacutepezteacutek a helyi oumlnkormaacutenyzatok beveacutetelei koumlzuumll meghataacuterozoacute reacuteszt keacutepviseltek A normatiacutev

alap az egyes oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera aacutetlaacutethatoacutesaacutegot jelentett garanciaacutet az azonos meacuterteacutekű

taacutemogataacutesra az eseacutelyegyenlőseacuteg eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutere A taacutemogataacutes alanyi jogon megillette az

oumlnkormaacutenyzatokat a jogciacutemeket eacutes a taacutemogataacutesok meacuterteacutekeacutet a mindenkori koumlltseacutegveteacutesi

toumlrveacuteny tartalmazta Az aacutellami normatiacutev finansziacuterozaacutes előre kiszaacutemiacutethatoacute beveacuteteli forraacutest

keacutepezett az oumlnkormaacutenyzat műkoumldeacuteseacuteben amelyet a telepuumlleacutesek lakossaacutegszaacutemaacuteval egyes

korcsoportokkal inteacutezmeacutenyi ellaacutetottakkal araacutenyosan aacutellapiacutetott meg a telepuumlleacutesi eacutes teruumlleti

oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera az Orszaacuteggyűleacutes Leacutenyeges kiemelni hogy a normatiacutev aacutellami

taacutemogataacutesok eseteacuteben nem eacuterveacutenyesuumllt felhasznaacutelaacutesi koumltoumlttseacuteg ez a taacutemogataacutesi forma egyfajta

redisztribuacutecioacute eredmeacutenye volt685

Megaacutellapiacutethatoacute azonban hogy maacuter az 1990-es eacutevek koumlzepeacutere kiuumltkoumlztek az egyes aacutellaacutespontok

szerint tuacutelzott decentralizaacutecioacuteboacutel fakadoacute negatiacutev hataacutesok A rendszerben egyszerre voltak

jelen a feladatok ellaacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges forraacutesok eleacutegtelenseacutege eacutes a kihasznaacutelatlan kapacitaacutesok

Mindez paacuterosult a helyi oumlnkormaacutenyzatok szaacutemaacutera jelentős oumlnaacutelloacutesaacutegot biztosiacutetoacute gazdaacutelkodaacutesi

szabaacutelyozoacuterendszerrel amely az eladoacutesodaacutesi folyamatnak sem tudott gaacutetat vetni

52 A gazdaacutelkodaacutes specifikumai 2010 utaacuten

A 2010-et koumlvető markaacutens vaacuteltozaacutesok elsődleges kivaacuteltoacute oka a helyi oumlnkormaacutenyzati

funkcioacutekat eacuterintően az oumlnkormaacutenyzatok eladoacutesodaacutesa kuumlloumlnoumlsen a megyei oumlnkormaacutenyzatokat

eacuterintően Az eladoacutesodaacutesi folyamat nem csupaacuten a 2007-2009 koumlzoumltti gazdasaacutegi vaacutelsaacuteg

eredmeacutenyekeacutent jelentkezett hanem leginkaacutebb a megyei joguacute vaacuterosi eacutes megye

oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal eszkoumlzoumllt koumltveacutenykibocsaacutetaacutesok koumlvetkezmeacutenye A helyi

oumlnkormaacutenyzatoknak kiegeacutesziacutető forraacutesok vaacuteltak elengedhetetlenneacute koumltelező feladataik

ellaacutetaacutesaacutehoz ugyanuacutegy szuumlkseacuteges fejleszteacuteseik fedezeteacutere de oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok

685 bdquohellipa keacutepződő koumlzponti adoacuteknak csak korlaacutetozott meacuterteacutekű helyben hagyaacutesa lehetseacuteges annak eacuterdekeacuteben hogy

a szeacuteles felelősseacutegű eacutes nagy szaacutemuacute oumlnkormaacutenyzatok mindegyike szaacutemaacutera garantaacutelni lehessen a

koumlzszolgaacuteltataacutesaihoz a megfelelő joumlvedelmi viszonyokatrdquo PITTI-VARGA (1996) 43

241

ellaacutetaacutesaacutehoz is alkalmaztaacutek a fedezet előteremteacuteseacutere ezt a peacutenzuumlgy eszkoumlzt Az uacutej szabaacutelyozaacutes

ezen tendencia megakadaacutelyozaacutesaacutera szaacutemos uacutej rendelkezeacutest vezetett be amelyek koumlzuumll a

legfontosabbak a differenciaacutelt hataacuteskoumlr-telepiacuteteacutes elve a koumltelezően ellaacutetandoacute koumlzfeladatok

eseteacuten a koumltelező taacutersulaacutes előiacuteraacutesaacutenak lehetőseacutege a feladatfinansziacuterozaacutesi rendszer

A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa ebben az időszakban egy decentralizaacutelt sziszteacutema

keretei koumlzoumltt megvaloacutesult helyi koumlzfeladat-centralizaacutecioacutes folyamatkeacutent eacutertelmezhető A

vaacuteltozaacutesok legfontosabb elemei nyomon koumlvethetőek a helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdaacutelkodaacutesaacutera

vonatkozoacute eacutes a szakaacutegazati jogalkotaacutesban is Az uacutej a koumlzfeladatok ellaacutetaacutesaacuteban nagyfokuacute

centralizaacutecioacutet eredmeacutenyező szabaacutelyozaacutesi rendszer szorosan oumlsszefuumlgg a helyi

oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi konszolidaacutecioacutes folyamataacuteval is A peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi

poziacutecioacutek vaacuteltozaacutesaacuteval kapcsolatos szakeacutertői tanulmaacutenyok686 alaacutetaacutemasztjaacutek hogy az

aacutellamosiacutetott szolgaacuteltataacutesok eseteacuteben a helyi oumlnkormaacutenyzatok keveacutesbeacute keacutepesek befolyaacutesolni a

koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet A jogalkotoacute az aacutegazat jogszabaacutelyokban ugyan szabaacutelyozza a

befolyaacutesolaacutes lehetseacuteges eszkoumlzeit azonban keacutetseacuteges hogy a szolgaacuteltataacutesok sziacutenvonalaacutera

mennyibe keacutepesek hatni a helyi testuumlletek Ilyen eszkoumlzoumlk lehetnek a javaslatteacuteteli lehetőseacuteg

a hozzaacutejaacuterulaacutes megkoumlveteleacutese az előzetes taacutejeacutekoztataacutes a meghataacuterozott időnkeacutent aktuaacutelis

jelenteacutesi koumltelezettseacuteg eacutes a koumllcsoumlnoumls egyuumlttműkoumldeacutes

A koraacutebb Alkotmaacutennyal szemben az Alaptoumlrveacuteny uacutej koumlltseacutegveteacutesi eacutes peacutenzuumlgyi előiacuteraacutesokat is

tartalmaz Az uacutej gazdasaacutegi alkotmaacuteny explicite meghataacuterozza a koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes

alapelveit ugyanakkor jelentős korlaacutetozaacutesi lehetőseacuteget biztosiacutet a helyi oumlnkormaacutenyzatok

koumltelezettseacuteget keletkeztető joguumlgyleteire neacutezve amennyiben az a Kormaacuteny joacutevaacutehagyaacutesaacutehoz

koumlthető Az Alapveteacutes c fejezet N) cikke koumltelezi az oumlnkormaacutenyzatokat a kiegyensuacutelyozott

aacutetlaacutethatoacute eacutes fenntarthatoacute koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes elveacutenek betartaacutesaacutera Az aacutellam c fejezet 34

cikk (5) bekezdeacuteseacuteben foglaltak szerint toumlrveacuteny a koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely megőrzeacutese

eacuterdekeacuteben a helyi oumlnkormaacutenyzat toumlrveacutenyben meghataacuterozott meacuterteacutekű koumllcsoumlnfelveacuteteleacutet vagy

maacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesaacutet felteacutetelhez illetve a Kormaacuteny hozzaacutejaacuterulaacutesaacutehoz koumltheti A 2011

eacutevi CXCVI toumlrveacuteny Magyarorszaacuteg gazdasaacutegi stabilitaacutesaacuteroacutel tartalmazza a koumllcsoumlnfelveacutetelre

vonatkozoacute reacuteszletes szabaacutelyokat

A peacutenzuumlgyi-gazdaacutelkodaacutesi sziszteacutema kapcsaacuten a funkcionalitaacutes is elemzeacutesre szorul Az uacutej

oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozoacute rendszer a helyi koumlzuumlgyek szabaacutelyozaacutesi sziszteacutemaacutejaacutet illetően

konzisztens a koraacutebbiakkal a helyi oumlnkormaacutenyzatok feladatrendszereacutet illetően azonban

leacutenyegi elteacutereacutesek mutathatoacuteak ki a teacutenyleges koumlzszolgaacuteltataacutesi feladatok ellaacutetaacutesi

686 SZAMEL (2012) 28

242

koumltelezettseacutegeacuteben A koumltelező eacutes az oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok ndash hasonloacutean a koraacutebbiakhoz -

szeacutetvaacutelasztaacutesra keruumlltek egymaacutestoacutel687 A generaacutelis klauzula az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlr elve

tovaacutebbra is meghataacuterozoacute a helyi oumlnkormaacutenyzatok funkcionalitaacutesaacuteban A koumltelező feladatok

toumlrveacutenyi szinten keruumllnek meghataacuterozaacutesra az Moumltv a koumltelező koumlzszolgaacuteltataacutesok koumlreacuteben

ellaacutetandoacute feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlket peacuteldaacuteloacutezoacute jelleggel sorolja fel Az oumlnkormaacutenyzatok

jogaacutellaacutesaacutet feladat- eacutes hataacuteskoumlreacutet meghataacuterozoacute toumlrveacuteny keretjellegű rendelkezeacuteseit tartalommal

az aacutegazati jogszabaacutelyok toumlltik ki uacutegymint a nemzeti koumlzneveleacutesről szoacuteloacute toumlrveacuteny a szociaacutelis

igazgataacutesroacutel szoacuteloacute toumlrveacuteny a kuumlloumlnboumlző helyi koumlzszolgaacuteltataacutesokroacutel rendelkező jogszabaacutelyok

A koumlzneveleacutes-koumlzoktataacutes alapvető feladatai az oacutevodai neveleacutes kiveacuteteleacutetel kikeruumlltek a helyi

koumlzuumlgyek koumlreacuteből Vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be a kulturaacutelis-koumlzművelődeacutesi szolgaacuteltataacutesok

tereacuten a muacutezeumok fenntartaacutesa a megyeacutek hataacuteskoumlreacuteből a telepuumlleacutesek hataacuteskoumlreacutebe keruumllt

Hasonloacute folyamat jaacutetszoacutedott le a koumlzkoumlnyvtaacuterak eseteacuteben is Szinteacuten alapvető moacutedosulaacutes

koumlvetkezett be a humaacuten-koumlzszolgaacuteltataacutesok szociaacutelis eacutes az egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyeit illetően

a szociaacutelis eacutes egeacuteszseacuteguumlgyi alapellaacutetaacutes kiveacuteteleacutevel valamennyi feladat az aacutellam felelősseacutegi

koumlreacutet keacutepezi Koraacutebban a megyei oumlnkormaacutenyzatok tartottaacutek fenn a koumlzeacutepiskolaacutekat a

szakkoumlzeacutepiskolaacutekat a kolleacutegiumokat muacutezeumokat koumlnyvtaacuterakat eacutes leveacuteltaacuterakat az

egeacuteszseacuteguumlgyi szakellaacutetaacutest nyuacutejtoacute inteacutezmeacutenyeket idősek bennlakaacutesos otthonait Az aacutellam

elvonta a megyeacutektől ezen fenntartoacutei jogokat eacutes a megyei oumlnkormaacutenyzati inteacutezmeacutenyek

feladatellaacutetaacutesaacutet szolgaacuteloacute vagyonaacutet aacutellamosiacutetotta A koumlzoktataacutes teljes rendszere aacutellamosiacutetaacutesra

keruumllt Vaacuteltozaacutesok koumlvetkeztek be a koumlzszolgaacuteltataacutesok teruumlleteacuten kuumlloumlnoumlsen a szolgaacuteltatoacutek

tulajdonosi szerkezeteacutet eacutes a szolgaacuteltataacutesi diacutej megaacutellapiacutetaacutesaacutet illetően A koumlzszolgaacuteltataacutesok

nyuacutejtaacutesa koumltelező feladat de toumlrveacuteny koumlvetelmeacutenyeket hataacuterozhat meg azokkal az aacutellami

oumlnkormaacutenyzati toumlbbseacutegi tulajdonban aacutelloacute taacutersasaacutegokkal szemben amelyek koumlzszolgaacuteltataacutest

nyuacutejtanak Ez a helyzet pl az egeacuteszseacuteges ivoacuteviacutezellaacutetaacutes a szennyviacutezelvezeteacutes hulladeacutek

aacutertalmatlaniacutetaacutes teruumlleteacuten Meacuteg egy alapvető vaacuteltozaacutesroacutel eacuterdemes emliacuteteacutest tenni a helyi

oumlnkormaacutenyzatok a koumlzoumlsseacutegi kommunaacutelis szolgaacuteltataacutesok teruumlleteacuten nem rendelkeznek

aacutermegaacutellapiacutetaacutesi hataacuteskoumlrrel annak elleneacutere hogy az ellaacutetaacutesi felelősseacutegi telepuumlleacutes hataacuteskoumlrben

van A szolgaacuteltataacutesok fenntarthatoacutesaacutegaacutet az ellaacutetaacutes sziacutenvonalaacutet alapvetően befolyaacutesoljaacutek a

szolgaacuteltataacutesboacutel szaacutermazoacute diacutejbeveacutetelek Az aacuterhatoacutesaacutegi jogkoumlr aacutellami centralizaacutelaacutesa toumlbb

koumlzszolgaacuteltataacutes tereacuten is komoly neheacutezseacutegeket okozott a koumlzelmuacuteltban

Ami az oumlnkeacutent vaacutellalt feladatokat illeti az Moumltv korlaacutetot hataacuteroz meg hiszen az oumlnkeacutent

vaacutellalt feladatok ellaacutetaacutesa nem veszeacutelyeztetheti a koumltelező feladatok ellaacutetaacutesaacutet Ezaacuteltal

687 A helyi oumlnkormaacutenyzati feladat-eacutes hataacuteskoumlroumlkről bővebb elemzeacutes olvashatoacute HOFFMANN Istvaacuten (2013) 7-8

10-18

243

nyilvaacutenvaloacutean szűkebb teret biztosiacutet a helyi eacuterdekű olyan koumlzuumlgyek igazgataacutesaacutenak amelyek

nem minősuumllnek koumltelező feladatnak Ezzel paacuterhuzamosan peacutenzuumlgyi szempontboacutel is

korlaacutetozott az oumlnkeacutent vaacutellalt feladatok ellaacutetaacutesa felteacutetel ugyanis hogy a helyi oumlnkormaacutenyzat

csak abban az esetben vaacutellalhat fel oumlnkeacutent feladatot ha sajaacutet forraacutes illetve kuumlloumln erre a

feladatra ceacutelzottan rendelkezeacutesre aacutelloacute koumlzponti forraacutes a finansziacuterozaacutes alapja A sajaacutet forraacutesnak

azeacutert van kuumlloumlnoumls jelentőseacutege mert a helyi oumlnkormaacutenyzat a koumltelező feladatait a

feladatfinansziacuterozaacutes kereteacuteben felhasznaacutelaacutesi koumltelezettseacuteggel juttatott aacutellami taacutemogataacutesboacutel

fedezheti legfőkeacuteppen mivel 2013-toacutel a szabad felhasznaacutelaacutesuacute aacutellami taacutemogataacutesok

megszuumlnteteacutesre keruumlltek Fontos kiemelni a koumllcsoumlnfelveacutetel korlaacutetozaacutesaacutenak bevezeteacuteseacutet is A

peacutenzuumlgyi reformok legfőbb kivaacuteltoacute oka a helyi oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes szabaacutelyainak

szigoriacutetaacutesa a koumlltseacutegtakareacutekos szemleacutelet erősiacuteteacutese volt

53 Peacutenzuumlgyi eacutes koumlltseacutegveteacutesi felteacutetelek

Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes tekinteteacuteben is fokozottabb aacutellami beavatkozaacutest

eredmeacutenyezett az oumlnkormaacutenyzati koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesok koumllcsoumlnfelveacutetelek eseteacuteben a

Kormaacuteny aacuteltal gyakorolt előzetes engedeacutelyezeacutesi hataacuteskoumlr amelyre szaacutemos peacuteldaacutet talaacutelhatunk a

Nyugat-euroacutepai orszaacutegok gyakorlataacuteban

Az Alaptoumlrveacuteny Alapveteacuteseacutenek N) cikke aacuteltalaacutenos koumlvetelmeacutenyt fogalmaz meg a

kiegyensuacutelyozott aacutetlaacutethatoacute eacutes fenntarthatoacute koumlltseacutegveteacutesi gazdaacutelkodaacutes elveacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere

vonatkozoacutean amely uacutej elem az alkotmaacutenyos szabaacutelyozaacutes tereacuten A helyi oumlnkormaacutenyzatok

koumltelezettseacutege ezen aacuteltalaacutenos elv eacuterveacutenyesiacuteteacutese melyet a helyi oumlnkormaacutenyzatok feladataik

ellaacutetaacutesa soraacuten koumltelesek tiszteletben tartani Az Alaptoumlrveacuteny peacutenzuumlgyi szabaacutelyozaacutesi koumlreacutebe

tartozoacute a 34 cikk (5) bekezdeacuteseacuteben roumlgziacutetett rendelkezeacutes amely toumlrveacuteny alkotaacutesaacutera biztosiacutet

lehetőseacuteget a jogalkotoacute szaacutemaacutera az oumlnkormaacutenyzat koumllcsoumlnfelveacutetele koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesa

felteacuteteleinek meghataacuterozaacutesaacutehoz a koumlvetkezők szerint bdquo(5) Toumlrveacuteny a koumlltseacutegveteacutesi egyensuacutely

megőrzeacutese eacuterdekeacuteben a helyi oumlnkormaacutenyzat toumlrveacutenyben meghataacuterozott meacuterteacutekű

koumllcsoumlnfelveacuteteleacutet vagy maacutes koumltelezettseacutegvaacutellalaacutesaacutet felteacutetelhez illetve a Kormaacuteny

hozzaacutejaacuterulaacutesaacutehoz koumlthetirdquo

A helyi oumlnkormaacutenyzati peacutenzuumlgyi reform nem keacutepezte az Alaptoumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesaacutenak

taacutergyaacutet az erre vonatkozoacute leacutenyegi rendelkezeacuteseket az Moumltv a stabilitaacutesi toumlrveacuteny valamint az

aacutellamhaacuteztartaacutesi toumlrveacuteny tartalmazza reacuteszleteiben miacuteg az adoacutessaacutegkonszolidaacutecioacutes folyamatot

pedig az eacuteves koumlltseacutegveteacutesi toumlrveacutenyek rendezteacutek Fontos megjegyezni hogy az

adoacutessaacutegkonszolidaacutecioacutes folyamat toumlbb leacutepeacutesben zajlott le a helyi oumlnkormaacutenyzati rendszerben

Első leacutepeacuteskeacutent a megyei oumlnkormaacutenyzatok konszolidaacutelaacutesaacutera keruumllt sor majd ezt koumlvette a

244

telepuumlleacutesek konszolidaacutecioacuteja amellyel paacuterhuzamosan a helyi oumlnkormaacutenyzatoktoacutel az aacutellam a

feladatellaacutetaacutes felelősseacutegeacutet is aacutetvette Az adoacutessaacutegkonszolidaacutecioacute a magyar oumlnkormaacutenyzatok

keacutetharmadaacutet eacuterintette megkoumlzeliacutetőleg keacutetezer helyi oumlnkormaacutenyzatot Az adoacutessaacutegok

teljesiacuteteacuteseacutet az aacutellam vaacutellalta aacutet

Oumlsszegezve az a koumlvetkezteteacutes vonhatoacute le hogy a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute alapjog teljes

egeacuteszeacuteben nem volt biztosiacutetott az elmuacutelt toumlbb mint huszonoumlt eacutevben elsősorban a tulajdon nem

volt keacutepes hateacutekonyan biztosiacutetani a magas szintű koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesaacutet A koumlltseacutegveteacutes

eacutevről-eacutevre megaacutellapiacutethatoacutean megszoriacutetaacutesokat tartalmazott reaacuteleacuterteacutekben ez utoacutebbi

koumlruumllmeacutenyek vezettek az eladoacutesodaacutesi folyamat megindulaacutesaacutehoz A helyi adoacutek eacutes maacutes egyeacuteb

beveacuteteli forraacutesok noumlveleacutese nem biztosiacutetottak megfelelő megoldaacutest a peacutenzuumlgyi helyzet

romlaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesaacutehoz A helyi oumlnkormaacutenyzatok helyzete meacuteg nehezebbeacute vaacutelt a

devizalapuacute koumllcsoumlnoumlk igeacutenybe veacuteteleacutevel

245

8 fejezet

Zaacuteroacute gondolatok

A zaacuteroacute gondolatok koumlreacuteben oumlsszegzem a vizsgaacutelt teacutemakoumlroumlket illetően megfogalmazott

legfontosabb koumlvetkezteteacuteseket amelyek alapul szolgaacutelhatnak a veacutegső koumlvetkezteteacutesek

levonaacutesaacutehoz

A dolgozat foacutekuszaacuteban a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a koumlzjogi reform egyik fontos

inteacutezmeacutenyekeacutent kialakiacutetott helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer egyes keacuterdeacuteseinek elemzeacutese aacutellt

kardinaacutelis kutataacutesi keacuterdeacuteskeacutent az Alaptoumlrveacuteny hataacutelyba leacutepeacuteseacutevel paacuterhuzamosan majd azt

koumlvetően toumlbb időpontban hataacutelyba leacutepett uacutej oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutesi rendszer vizsgaacutelata

jelent meg Az elemzeacutes azokat a teacutemakoumlroumlket dilemmaacutekat eacuterintette amelyek a helyi

oumlnkormaacutenyzatok koumlzigazgataacutesi autonoacutemiaacutejaacutenak leacutenyegi elemeit keacutepezik eacutes vaacutelaszt adhatnak

azokra a keacuterdeacutesekre amelyek az aacuteltalaacutenos hataacuteskoumlrű szeacuteleskoumlrű felelősseacuteggel felruhaacutezott

decentralizaacutelt oumlnkormaacutenyzati rendszerben bekoumlvetkeztek

A kutataacutes hipoteacutezisekeacutent megfogalmazott felteacutetelezeacutes mely szerint egy erőteljes

centralizaacutecioacutes folyamat indult be a koraacutebban helyi koumlzuumlgynek minősuumllő oumlnkormaacutenyzati

koumlzszolgaacuteltataacutesok ellaacutetaacutesaacuteban azoknak a keacuterdeacuteseknek a vizsgaacutelataacuteval vaacutelaszolhatoacutek meg

amelyeket a dolgozat eacuterintett a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog az oumlnkormaacutenyzatok

műkoumldeacuteseacutenek eacutes doumlnteacuteseinek aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelete az oumlnkormaacutenyzati jogok veacutedelme

valamint a tulajdonhoz valoacute jog gyakorlaacutesa eacutes a gazdaacutelkodaacutes oumlnaacutelloacutesaacutega

A helyi-teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszer 1990-től kialakult formaacuteja majd a 2012 eacutevtől

bekoumlvetkezett vaacuteltozaacutesok tanulmaacutenyozaacutesaacutenak egyfajta kiinduloacutepontja az oumlnkormaacutenyzati

autonoacutemia toumlrteacuteneti vonalaacutenak felvaacutezolaacutesa A toumlrteacuteneti muacutelt ismereteacutenek az egyes

joginteacutezmeacutenyek oumlsszehasonliacutetaacutesaacutenak lehet leacutetjogosultsaacutega amennyiben azonban paacuterhuzamot

kiacutevaacutenunk vonni uacutegy rendkiacutevuumll koumlruumlltekintően szuumlkseacuteges eljaacuterni A dolgozaton ugyanakkor

zsinoacutermeacuterteacutekkeacutent vonulnak veacutegig a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak a helyi

demokraacuteciaacuteval oumlsszefuumlggő alapelvei eacutes alapeacuterteacutekei amelyek viszonyiacutetaacutesi pontkeacutent szolgaacutelnak

a hazai oumlnkormaacutenyzati rendszer eacuterteacutekeleacutese soraacuten Le kell szoumlgeznuumlnk azonban azt hogy a

Charta nemzetkoumlzi szerződeacuteskeacutent funkcionaacutel keretjellege az alapeacuterteacutekek menteacuten rendkiacutevuumll

vaacuteltozatos megoldaacutesoknak biztosiacutet teret

246

1 Oumlsszegezeacutes

11 A toumlrteacuteneti hagyomaacutenyok

A helyi oumlnkormaacutenyzatisaacuteg csiacuteraacuteja majd egyes fejlődeacutesi faacutezisai toumlrteacuteneti kontextusban

vizsgaacutelva elsődlegesen a vaacutermegyei autonoacutemia kialakulaacutesaacutenak folyamatakeacutent iacuterhatoacute le

tekintettel arra hogy a telepuumlleacutesi autonoacutemia egeacuteszen a Kiegyezeacutest koumlvető rendezeacutesig

magaacutenjogi autonoacutemiakeacutent volt eacutertelmezhető A koumlzjogi jogaacutellaacutes megszuumlleteacutese az 1848-as

toumlrveacutenyhozaacuteshoz majd igazaacuten az első toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi illetőleg a koumlzseacutegi toumlrveacutenyhez koumltődik

A vaacutermegyei autonoacutemia fokozatos fejlődeacutes eredmeacutenyekeacutent a kiraacutelyi vaacutermegyeacutek kialakiacutetaacutesaacutetoacutel

a nemesi vaacutermegyeacutek teacuternyereacuteseacutenek erőteljesseacute vaacutelaacutesaacuten keresztuumll jutott el az alkotmaacutenyossaacuteg

veacutedőbaacutestyaacutejaacutenak szerepkoumlreacutehez

A magyar oumlnkormaacutenyzatisaacuteg e szűk koumlrű toumlrteacuteneti feldolgozaacutesa arra a teacutenyre mutat raacute hogy a

rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult oumlnkormaacutenyzati rendszer alapvetően maacutes politikai

filozoacutefiaacutera eacutepiacutetett mint a 19 szaacutezad veacutegi oumlnkormaacutenyzati jogaacutellaacutest rendezően leacutetrehozott

oumlnkormaacutenyzati struktuacutera Ebből eredően a polgaacuteri kor oumlnkormaacutenyzatisaacutega toumlrteacuteneti

hagyomaacutenyainak folytonossaacutega tovaacutebbeacuteleacutese csekeacutely meacuterteacutekben egyes szűk teruumlleteken

taacutemaszthatoacute alaacute

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően keacutetszintű oumlnkormaacutenyzati rendszer alakult ki ugyan azonban a

toumlrteacuteneti hagyomaacutenyokkal szemben ndash eacuteppen a szovjet tiacutepusuacute ugyan keacutetszintű de az

oumlnkormaacutenyzatisaacutegot neacutelkuumlloumlző tanaacutecsrendszerrel valoacute szakiacutetaacutes eredmeacutenyekeacutent ndash a megyeacutek

szerepe eliminaacuteloacutedott koraacutebbi aacutellamigazgataacutesi funkcioacutejukat elvesztetteacutek koordinatiacutev-

integratiacutev szerepkoumlrt nem toumllthettek be a teruumlletfejleszteacutes teruumlleteacuten meghataacuterozoacute funkcioacutejuk is

csak időlegesen eacuterveacutenyesuumllhetett A 2011 eacutevben elfogadott uacutej oumlnkormaacutenyzati szabaacutelyozaacutes

hozhatott volna vaacuteltozaacutest ezen a teruumlleten hiszen az Moumltv alapjaacuten a megyei oumlnkormaacutenyzat a

fő leteacutetemeacutenyese teruumlleti szinten mind a teruumlletfejleszteacutesnek a teruumlletrendezeacutesnek a

videacutekfejleszteacutesnek mind a teruumlleti koordinaacutecioacutenak ndash egyelőre azonban a centralizaacutelt

forraacutesfelhasznaacutelaacutes jellemző iacutegy a szuumlkseacuteges peacutenzuumlgyi forraacutesok hiaacutenya gaacutetolja ennek a

szerepkoumlrnek a betoumllteacuteseacutet A szigoruacutean centralizaacutelt feluumlgyeleti rendszer sem keruumllt aacutetveacutetelre

amely a Kiegyezeacutest koumlvető kuumlloumlnoumlsen a maacutesodik toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny szabaacutelyozaacutesi

struktuacuteraacuteja szerint kiteljesedett sziszteacutemaacutet jellemezte Az előzetes engedeacutelyezeacutes utoacutelagos

joacutevaacutehagyaacutes inteacutezmeacutenyrendszere rendkiacutevuumll szűk koumlrben eacuterveacutenyesuumll a jelenlegi oumlnkormaacutenyzati

rendszerben a toumlrveacutenyesseacutegi ellenőrzeacutest felvaacuteltoacute toumlrveacutenyesseacutegi feluumlgyelet sem viseli azokat a

sajaacutetos jegyeket amelyek a 19 szaacutezad veacutegeacutetől eacuterveacutenyesuumlltek

247

12 A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően kialakult oumlnkormaacutenyzati struktuacutera

A rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően a neacutepszuverenitaacutes elveacuten aacutelloacute liberaacutelis alapokon nyugvoacute

oumlnkormaacutenyzati struktuacutera alakult ki amely az aacuteltalaacutenos felhatalmazaacutes elveacuten nyugodott A helyi

oumlnkormaacutenyzaacutes termeacuteszetjogi megkoumlzeliacuteteacutese kollektiacutev alapjogi eacutertelmezeacutese eacuterveacutenyesuumllt a

helyi koumlzoumlsseacuteg aacuteltal vaacutelasztott keacutepviselő-testuumllet gyakorolta a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute

jogot Az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia eacuterveacutenyesuumllt ndash inter alia ndash a helyi koumlzuumlgyek szabaacutelyozaacutesa

eacutes igazgataacutesa a gazdaacutelkodaacutes a taacutersulaacutesok tovaacutebbaacute a szervezetalakiacutetaacutesi szabadsaacuteg teruumlleteacuten

Kiemelkedő a szabaacutelyozaacutesban hogy valamennyi telepuumlleacutes oumlnaacutelloacutean vaacutelt a helyi

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alanyaacutevaacute minden egyes telepuumlleacutes azonos jogokat eacutelvezett eacutes

azonos funkcioacutekat gyakorolt a feladat-eacutes hataacuteskoumlr meghataacuterozaacutesaacuteban a telepuumlleacutes

lakossaacutegszaacutema koumlzigazgataacutesi teruumllete gazdasaacutegi teljesiacutetőkeacutepesseacutege alapjaacuten semminemű

differenciaacutelaacutesra nem keruumllt sor holott ennek toumlrveacutenyi haacutettere adott volt Ez a koumlruumllmeacuteny a

forraacutesok eleacutegtelen voltaacutera tekintettel termeacuteszetszerűleg vezetett az oumlnkormaacutenyzati rendszerben

megjelenő feszuumlltseacutegekhez majd az aacutellamhaacuteztartaacutes alrendszerekeacutent az oumlnkormaacutenyzati szfeacutera

eladoacutesodaacutesaacutehoz a rendszer fenntarthatoacutesaacutegaacutenak megkeacuterdőjeleződeacuteseacutehez

Az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute jogalkotaacutes a rendszervaacuteltozaacutest koumlvetően az euroacutepai

alapeacuterteacutekek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere toumlrekedett Ugyan hazaacutenk csak 1990-ben vaacutelt az Euroacutepa Tanaacutecs

tagjaacutevaacute a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacutenak a hazai jogrendbe toumlrteacutenő aacutetuumllteteacuteseacutere

1997-ben keruumllt sor az autonoacutemia alapeacuterteacutekei a decentralizaacutecioacute eacutes a szubszidiaritaacutes elve maacuter

az oumlnkormaacutenyzati rendszerre vonatkozoacute normaanyag előkeacutesziacuteteacutese soraacuten megjelentek A helyi

demokraacutecia princiacutepiuma meghataacuterozoacute szerepet jaacutetszott a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően a magyar

taacutersadalomban

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog eacutertelmezeacuteseacutet a Charta koumlvetelmeacutenyrendszereacutebe aacutegyazva

veacutegeztem el majd a joggyakorlat elemzeacutese soraacuten az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg doumlnteacuteseit vettem

alapul rendes biacuteroacutesaacutegi gyakorlat hiaacutenyaacuteban Az egyes esetek tanulmaacutenyozaacutesaacutenak

eredmeacutenyekeacuteppen megaacutellapiacutethatoacutevaacute vaacutelt hogy a joggyakorlatra a Charta nem rendelkezett eacutes

napjainkban sem rendelkezik meghataacuterozoacute befolyaacutessal Ez az aacutelliacutetaacutes alaacutetaacutemaszthatoacute egyreacuteszről

azzal hogy nem vaacutelt gyakorlattaacute a Chartaacutera valoacute hivatkozaacutes maacutesreacuteszről pedig a Chartaacuteban

foglalt alapeacuterteacutekek sem keruumlltek eacutertelmezeacutesre az egyes doumlnteacutesek indokolaacutesaacutenak megalapozaacutesa

soraacuten A helyi demokraacutecia aacutellapota hazaacutenkban az Euroacutepa Tanaacutecs Kongresszusa

neacutezőpontjaacuteboacutel annak eacuterteacutekeleacutese alapjaacuten keruumllt bemutataacutesra

248

13 Nemzetkoumlzi kitekinteacutes uralkodoacute tendenciaacutek

A nemzetkoumlzi kitekinteacutes soraacuten a decentralizaacutecioacute elmeacuteleti megalapozaacutesa eacutes a gyakorlati

tapasztalatok sajaacutetossaacutegai keruumllhettek bemutataacutesra Az elemzeacutes nem teacuter ki a centralizaacutecioacute

aacutellamszervezeacutesi elve eacuterveacutenyesuumlleacuteseacutenek vaacutezolaacutesaacutera valamint neacutelkuumlloumlzi az Euroacutepaacuten kiacutevuumlli

aacutellamokban hatoacute decentralizaacutecioacutes toumlrekveacutesek elemzeacuteseacutet mindoumlssze felvillant neacutehaacuteny jellemző

peacuteldaacutet Az Euroacutepai Unioacute koheacutezioacutes politikaacutejaacutenak eredmeacutenyekeacutent a decentralizaacutecioacute a

szubszidiaritaacutes koumlvetelmeacutenyeacutenek eacuterveacutenyesuumlleacutese eacutes az oumlnkormaacutenyzatok euroacutepaizaacutecioacutes

folyamata eacutelesen nem vaacutelaszthatoacute kuumlloumln ezeacutert toumlrekedtem arra hogy raacutevilaacutegiacutetsak az

oumlnkormaacutenyzatok e folyamatban betoumlltoumltt szerepeacutere

A Nyugat-euroacutepai aacutellamokban a II vilaacuteghaacuteboruacutet koumlvetően az oumlnkormaacutenyzatokat eacuterintő

reformok tereacuten egyreacuteszről azonosiacutethatoacute a decentralizaacutecioacutes toumlrekveacutes maacutesreacuteszről pedig

megjelentek a New Public Management iraacutenyzat aacuteltal indukaacutelt aacutetalakiacutetaacutesi folyamatok E keacutet

tendencia időben eacutes moacutedszereiben vilaacutegosan nyomon koumlvethető eacuteppen ezeacutert neacutehaacuteny

jellegzetes mintaacutet vaacutezoltam fel ennek bizonyiacutetaacutesaacutera uacutegymint az Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg a Neacutemet

Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg Franciaorszaacuteg eacutes Sveacutedorszaacuteg reformfolyamatai A II vilaacuteghaacuteboruacutet

koumlvető euroacutepai tendenciaacutek a hazai oumlnkormaacutenyzati rendszerre termeacuteszetszerűleg nem

vetiacutethetők ki baacuter tartalmilag hasonloacute folyamatokroacutel tanuacutebizonysaacutegot szerezhettuumlnk A

napjainkban zajloacute centralizaacutecioacutes folyamatok azonban keveacutesseacute illeszkednek Euroacutepa neacutehaacuteny

aacutellamaacuteban nyomon koumlvethető tendenciaacutekhoz maacutes oldalroacutel pedig a hazaihoz hasonloacute erőteljes

recentralizaacutecioacutes folyamatok maacutes aacutellamokban nem mutathatoacutek ki

14 Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet

A helyi oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacuteben megnyilvaacutenuloacute aacutellami ellenőrzeacutes kuumlloumlnboumlző formaacuteiba

nyuacutejtott betekinteacutest a fejezet A kormaacutenyzati ellenőrzeacutesnek keacutet elv szab gaacutetat egyreacuteszről az

oumlnkormaacutenyzatisaacuteg elve maacutesreacuteszről pedig a feluumlgyeleti elv Az aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet

gyakorlaacutesa soraacuten kuumlloumlnfeacutele modellek vaacutezolhatoacutek fel uacutegymint a francia rendszer a neacutemet

teoacuteria az angolszaacutesz valamint a decentralizaacutelt minta A kuumlloumlnboumlző feluumlgyeleti modellek

vaacutezlataacutenak alapjaacutet az Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutegaacutenak Ajaacutenlaacutesa valamint a Helyi eacutes

Regionaacutelis Demokraacutecia Bizottsaacutegaacutenak Jelenteacutese keacutepezte

A fejezet kiteacutert az oumlnkormaacutenyzatok feletti feluumlgyelet euroacutepai integraacutecioacuteval oumlsszefuumlggő

vaacuteltozaacutesaacutera amelynek kapcsaacuten az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak esetjogaacuteboacutel is bemutattam

neacutehaacuteny jellegzetes uumlgyet Raacutemutatott e reacutesz arra is hogy az oumlnkormaacutenyzatok valamint a helyi

eacutes regionaacutelis hatoacutesaacutegok esetleges jogseacutertő teveacutekenyseacutegeacuteeacutert doumlnteacuteseieacutert jogalkotaacutesaacuteeacutert

koumlzvetlenuumll az aacutellam felel Eacuterzeacutekelteteacutesre keruumllt tovaacutebbaacute az a koumlruumllmeacuteny is hogy a hazai

249

oumlnkormaacutenyzati jogi koumlrnyezet nincs felkeacuteszuumllve az ilyen tiacutepusuacute uumlgyek lehetseacuteges

koumlvetkezmeacutenyeinek kezeleacuteseacutere

A fejezetben a magyar oumlnkormaacutenyzati feluumlgyeleti rendszer sajaacutetsaacutegos ismertetőjegyeinek

koumlrvonalazaacutesaacutenak eredmeacutenyekeacutent megaacutellapiacutetaacutesra keruumllt hogy ugyan szigorodott az

oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacutese doumlnteacutesei feletti aacutellamigazgataacutesi feluumlgyelet azonban tovaacutebbra is az

utoacutelagos ellenőrzeacutesnek van leacutetjogosultsaacutega A feluumlgyelet eszkoumlzrendszere kiszeacutelesedett

azonban tovaacutebbra sem tartalmaz erőteljes beavatkozaacutesi lehetőseacutegeket a jogszabaacutelyseacutertő

inteacutezkedeacutesek hataacutelyosulaacutesaacutenak megakadaacutelyozaacutesaacutera A legerősebb feluumlgyeleti eszkoumlz az

aktuspoacutetlaacutes inteacutezmeacutenye ugyan Euroacutepaacuteban egyeduumllaacutelloacutenak minősiacutethető azonban megfelelő

biacuteroacutesaacutegi kontroll aacutell az eacuterveacutenyesuumlleacutes szolgaacutelataacuteban

15 Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem

Az oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem problematikaacutejaacutenak vizsgaacutelata kapcsaacuten az elsődleges keacuterdeacutes az

hogy az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog milyen tartalmat hordoz ez a tartalom milyen vaacuteltozaacuteson

ment keresztuumll Az 1990-es eacutevekben uralkodoacute alapjogi megkoumlzeliacuteteacutesből kiindulva juthattunk

el az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg eacutertelmezeacutese nyomaacuten addig a pontig amikor az AB 1996-ban szakiacutetott

az alapjogi felfogaacutessal eacutes hataacuteskoumlri csoportokkeacutent eacutertelmezte az alapjogokat Napjainkban az

Alaptoumlrveacuteny nem emliacutet oumlnkormaacutenyzati alapjogokat iacutegy a helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog

nem eacutelvez alkotmaacutenyos veacutedelmet

A fejezetben bemutattam a jogveacutedelem lehetseacuteges teruumlleteit a hateacutekony jogorvoslaacutessal

kapcsolatban eacuterveacutenyesuumllő koumlvetelmeacutenyeket valamint elemzeacutesre keruumlltek az oumlnkormaacutenyzatok

szaacutemaacutera rendelkezeacutesre aacutelloacute alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi eacutes biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelmi eszkoumlzoumlk eljaacuteraacutesok Az

alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi jogveacutedelmi eszkoumlzoumlk vizsgaacutelata eredmeacutenyekeacutent megaacutellapiacutethatoacute hogy az

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alkotmaacutenyos veacutedelmeacutenek megszűneacuteseacutevel valamint az utoacutelagos

normakontroll indiacutetvaacutenyozoacutei koumlreacutenek leszűkiacuteteacuteseacutevel a jogveacutedelem hateacutekonysaacutega

eliminaacuteloacutedott egyeduumlli jogveacutedelmi eszkoumlzkeacutent az alkotmaacutenyossaacutegi panasz aacutellhat esetlegesen a

joumlvőben az oumlnkormaacutenyzatok rendelkezeacuteseacutere A biacuteroacutesaacutegi jogveacutedelem koumlreacuteben azoknak az

eszkoumlzoumlknek a vizsgaacutelataacutera keruumllt mindoumlssze sor amelyeket az Moumltv biztosiacutet

Kiteacutert a fejezet a Charta jogveacutedelemmel kapcsolatos előiacuteraacutesainak elemzeacuteseacutere is neacutehaacuteny

kiragadott peacuteldaacuteval (Egyesuumllt Kiraacutelysaacuteg Neacutemet Szoumlvetseacutegi Koumlztaacutersasaacuteg Daacutenia

Franciaorszaacuteg Norveacutegia) igazolva azt hogy a Charta rendelkezeacuteseinek valoacute megfeleleacutes

variaacutebilis jogveacutedelmi modellek műkoumldteteacuteseacutevel teljesiacutethető

250

16 A helyi koumlzuumlgyek szervezeti eacutes műkoumldeacutesi autonoacutemia

Az Alaptoumlrveacuteny eacutes az Moumltv rendelkezeacuteseinek oumlsszeveteacuteseacutevel az oumlnkormaacutenyzatokra

vonatkozoacute rendelkezeacutesek tanulmaacutenyozaacutesaacuteval levonhatoacute az a koumlvetkezteteacutes hogy a 2010 utaacuteni

időszakban egy hataacuterozott centralizaacutecioacutes folyamat reacuteszekeacutent olyan nagymeacuterteacutekű vaacuteltozaacutesok

koumlvetkeztek be amelyek az oumlnkormaacutenyzati autonoacutemia legleacutenyegesebb reacuteszeacutenek a helyi

koumlzuumlgyeknek a mibenleacuteteacutere gyakorolt meghataacuterozoacute befolyaacutest A helyi koumlzuumlgyek a szervezeti

autonoacutemia valamint a szabaacutelyozaacutesi eacutes a funkcionaacutelis autonoacutemia keacuterdeacuteseit vizsgaacutelva

megaacutellapiacutethatoacute hogy a helyi koumlzuumlgy tartalma a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok centralizaacutecioacutejaacuteval

jelentős meacuterteacutekben vaacuteltozott ehhez kapcsoloacutedoacutean a szabaacutelyozaacutesi eacutes a funkcionaacutelis oumlnaacutelloacutesaacuteg

tere is szűkuumllt

17 A gazdaacutelkodaacutesi oumlnaacutelloacutesaacuteg

A fejezet reacuteszletesen kiteacutert a funkcioacutek eacutes a peacutenzuumlgyi forraacutesok decentralizaacutecioacutejaacutenak

oumlsszefuumlggeacuteseire majd az autonoacutemia keacuterdeacuteseacutet vizsgaacutelta az Euroacutepa Tanaacutecs dokumentumaiban

A gyakorlati eacuterveacutenyesuumlleacutes elemzeacuteseacutehez szuumlkseacuteges az Euroacutepa Tanaacutecs teveacutekenyseacutegeacutenek

bemutataacutesa a tagaacutellamok szaacutemaacutera nyuacutejtott Ajaacutenlaacutesok koumlvetelmeacutenyrendszereacutenek ismerteteacutese

Egyeacutertelműen megaacutellapiacutethatoacute azonban hogy a hazai helyi oumlnkormaacutenyzati sziszteacutema 2010 utaacuten

toumlrteacutent aacutetalakulaacutesa nem tekinthető a 2008-as vilaacuteggazdasaacutegi vaacutelsaacuteg kezeleacuteseacutere tett

inteacutezkedeacutesek sorozataacutenak

Az oumlnkormaacutenyzati tulajdon kialakulaacutesaacutenak veacutedelmeacutenek rendszere aacutettekinteacutesre keruumllt kiteacuterve

azokra a koumlzjogi korlaacutetokra amelyek eacuterveacutenyesuumllnek az oumlnkormaacutenyzati tulajdon

osztaacutelyozaacutesaacuteban hasznosiacutetaacutesaacuteban elidegeniacuteteacutesnek mechanizmusaacuteban Reacuteszletes toumlrteacuteneti

aacutettekinteacutes teszi sziacutenesebbeacute a tulajdonnal valoacute rendelkezeacutes egyes keacuterdeacuteseit

Az oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutes a gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemia tereacuten a rendszervaacuteltozaacutestoacutel

napjainkig tartoacute időszakban hatoacute tendenciaacutek is bemutataacutesra keruumlltek Az egymaacutest koumlvető

időszakok sajaacutetossaacutegait tekintve megaacutellapiacutethatoacute hogy a rendszervaacuteltaacutest koumlvetően a koraacutebbi

kiadaacutesorientaacutelt rendszert egy forraacutesorientaacutelt sziszteacutema vette aacutet majd e normatiacutev rendszert

vaacuteltotta fel 2012-től az oumlnkormaacutenyzatok aacuteltal koumltelezően ellaacutetandoacute feladatokhoz szigoruacutean

hozzaacuterendelt feladatfinansziacuterozaacutesi rendszer amely oumlsszesseacutegeacuteben nem a gazdaacutelkodaacutesi

autonoacutemiaacutet a beveacutetelorientaacutelt gazdaacutelkodaacutest helyezte előteacuterbe Ez a tendencia

termeacuteszetszerűleg szoros oumlsszefuumlggeacutest mutat a kialakult oumlnkormaacutenyzati rendszer

ellentmondaacutesaival a koumlltseacutegveteacutesi-gazdaacutelkodaacutesi rendszerben megmutatkozoacute probleacutemaacutekkal

melyek veacutegső soron az oumlnkormaacutenyzati rendszer eladoacutesodaacutesaacutet eredmeacutenyezteacutek

251

2 Koumlvetkezteteacutesek

Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg mibenleacutete elsődlegesen politikai doumlnteacutes keacuterdeacutese a hataacuteskoumlrmegosztaacutes

az oumlnkormaacutenyzatok meacuterete feleacutepiacuteteacutese a koumlzjavak felosztaacutesa a koumlzszolgaacuteltataacutesok nyuacutejtaacutesa

soha nem csak az oumlnkormaacutenyzatisaacutegot eacuterintő keacuterdeacutes hanem egyben ideoloacutegiai elhataacuterozaacutes is

A teruumlleti decentralizaacutecioacute az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg a modern aacutellami berendezkedeacutes alapeacuterteacuteke

ezeacutert a participaacutecioacute a koumlzuumlgyekben valoacute reacuteszveacutetel a szubszidiaritaacutes elvei menteacuten az

oumlnkormaacutenyzatok helyzeteacutenek rendezeacutese a neacutepfelseacuteg helyi-teruumlleti szintű eacuterveacutenyre juttataacutesa

alapvető keacuterdeacutese a helyi demokraacutecia kiteljesiacuteteacuteseacutenek

A teruumlleti alapon szerveződő oumlnkormaacutenyzatok helyi igazgataacutesban a helyi koumlzszolgaacuteltataacutesok

nyuacutejtaacutesaacuteban betoumlltoumltt szerepeacutenek uacutejra gondolaacutesa elengedhetetlen a helyi igeacutenyek

artikulaacutelaacutesaacutera alkalmas teruumlleti koumlzoumlsseacuteg műkoumldeacutese az aacutellam a koumlzponti kormaacutenyzat alapvető

eacuterdeke A jelenlegi erős koumlzponti aacutellami teoacuteriaacuteval szemben leacutetezhet maacutes koncepcioacute is

nevezetesen a demokratikus vaacutelasztott oumlnkormaacutenyzatok autonoacutemiaacutejaacutenak megerősiacuteteacutese A

cselekveacutesre keacutepes eacutes alkalmas oumlnkormaacutenyzatok autonoacutemiaacutejaacutenak kiteljesiacuteteacuteseacutehez

elengedhetetlen az oumlnkormaacutenyzati feladatrendszer ismeacutetelt felmeacutereacutese a helyi koumlzuumlgyek

tartalmaacutenak uacutejragondolaacutesa A helyi koumlzuumlgyek koumlreacutebe tartozoacute feladatkoumlroumlkben vaacutelik

elengedhetetlenneacute az oumlnkormaacutenyzatok cselekveacutesi lehetőseacutegeacutenek megerősiacuteteacutese

A decentralizaacutecioacute nem a koumlzponti kormaacutenyzat leeacutepiacuteteacuteseacutet jelenti hanem inkaacutebb az egymaacutest

koumllcsoumlnoumlsen taacutemogatoacute koumlzponti eacutes helyi demokratikus kormaacutenyzaacutest Az erős koumlzponti

kormaacutenyzat szuumlkseacuteges a nemzeti ceacutelkitűzeacutesek megvaloacutesiacutetaacutesaacutehoz a polgaacuteri jogok

eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutehez valamint ahhoz hogy jogi kereteket biztosiacutetson a civil szerveződeacuteshez a

keacutepviselethez eacutes a jogorvoslathoz688

A helyi teruumlleti oumlnkormaacutenyzatok autonoacutemiaacutejaacutenak az előzőekben kifejtett szempontok szerint

toumlrteacutent feldolgozaacutesaacutet koumlvető tovaacutebb-fejleszteacutessel oumlsszefuumlggő javaslatok megfogalmazaacutesakor a

előfelteacutetelkeacutent olyan oumlnkormaacutenyzatisaacuteg megteremteacuteseacutet tartom elengedhetetlennek amely a

szoacute nemes eacutertelmeacuteben valoacutedi oumlnkormaacutenyzat magas sziacutenvonalon keacutepes kieleacutegiacuteteni a helyi

koumlzszolgaacuteltataacutesokkal kapcsolatos igeacutenyeket igazodik a helyi sajaacutetossaacutegokhoz a koumlzhatalmat a

telepuumlleacutesen teruumlleten eacutelő vaacutelasztoacutepolgaacuterok eacuterdekeacuteben gyakorolja Ez az oumlnaacutelloacutesaacuteg hateacutekony

feladatellaacutetaacutesi koumltelezettseacuteget roacute az oumlnkormaacutenyzatokra amelyek integratiacutev formaacutecioacutek

kialakiacutetaacutesaacutet is szuumlkseacutegesseacute teszik

E kiinduloacutepont keacutepezi az alapjaacutet a koumlvetkezőkben kifejtendő fejleszteacutesi javaslatoknak

688 httppdfwriorgddnr_full_revisedpdf

252

Az Alaptoumlrveacuteny jelenlegi szabaacutelyozaacutesi sziszteacutemaacutejaacutet tekintve leszoumlgezhető hogy

dogmatikailag a fő kuumlloumlnbseacuteg a koraacutebbi Alkotmaacuteny eacutes a jelenlegi Alaptoumlrveacuteny koumlzoumltt a

szabaacutelyozaacutes reacuteszletesseacutegeacuteben rejlik hiszen az Alaptoumlrveacuteny mindoumlssze neacutehaacuteny szakaszban

foglalkozik a helyi oumlnkormaacutenyzatokkal689 A keretjellegű szabaacutelyozaacutest felvaacuteltoacute kazuisztikus

jelleg akaacuter előnyt is jelenthet azonban a legleacutenyegesebb szabaacutelyozaacutesi elem a helyi

oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog elmaradaacutesa jelentős kaacuterosodaacutest eredmeacutenyezett az oumlnkormaacutenyzatok

jogaacutellaacutesaacuteban Eacuteppen ezeacutert az oumlnkormaacutenyzatok alkotmaacutenyos helyzeteacutenek megszilaacuterdiacutetaacutesa ndash

ideeacutertve az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog Alaptoumlrveacutenyben toumlrteacutenő roumlgziacuteteacuteseacutet ndash elengedhetetlen

ahhoz hogy teacutenylegesen a helyi demokraacutecia leteacutetemeacutenyeseiveacute vaacutelhassanak

Az oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute jog alkotmaacutenyi szintű rendezeacutese mellett az alapjogok roumlgziacuteteacuteseacutet is

fontosnak tartom annak eacuterdekeacuteben hogy a helyi oumlnkormaacutenyzatok jogveacutedelme teljeskoumlrben

megvaloacutesulhasson Ehhez szorosan kapcsoloacutedik az alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi eacutes a hateacutekony biacuteroacutesaacutegi

jogveacutedelem legmagasabb szintű jogszabaacutelyban toumlrteacutenő szabaacutelyozaacutesa

A valoacutedi decentralizaacutecioacute a helyi teruumlleti oumlnaacutelloacutesaacuteg megteremteacutese ndash ideeacutertve a politikai a

fiskaacutelis valamint az adminisztratiacutev decentralizaacutecioacutet ndash szuumlkseacutegesseacute teszi elsődlegesen a helyi

koumlzuumlgyek koumlreacutenek ismeacutetelt meacuterlegeleacuteseacutet A helyi koumlzszolgaacuteltataacutesi funkcioacutek centralizaacutecioacutes

folyamata tapasztalatainak levonaacutesa elengedhetetlen hiszen megaacutellapiacutethatoacute hogy azok a

strukturaacutelis reformok amelyek az oumlnkormaacutenyzati rendszer hateacutekonysaacutegaacutenak erőteljes

romlaacutesaacutet eredmeacutenyezteacutek az aacutellami feladatellaacutetaacutes soraacuten sem valoacutesultak meg Ugyanakkor a

helyi oumlnkormaacutenyzatok a helyi koumlzuumlgyek egy reacutesze tereacuten elvesziacutetetteacutek befolyaacutesukat eszkoumlzeik

rendkiacutevuumll hiaacutenyosak abban hogy a helyi koumlzeacuterdek eacuterveacutenyesiacuteteacutese tereacuten felleacutephessenek

Kiemelten fontosnak tartom a szubszidiaritaacutes koumlvetelmeacutenyeinek valoacute megfeleleacutest annaacutel is

inkaacutebb mivel a helyi koumlzuumlgyek egy reacutesze a funkcionaacutelis autonoacutemia kiuumlresedett ugyanakkor a

jegyzői aacutellamigazgataacutesi hataacuteskoumlroumlk doumlntő toumlbbseacutege a jaacuteraacutesi hivatalok illetve azok vezetői

hataacuteskoumlreacutebe keruumlltek amely az aacutellampolgaacuteri jogeacuterveacutenyesiacuteteacutes tereacuten visszaleacutepeacutest

eredmeacutenyezhet

Az oumlnkormaacutenyzatok gazdaacutelkodaacutesi autonoacutemiaacuteja keacutet ok miatt is eliminaacuteloacutedott Egyreacuteszről

minimaacutelis meacuterteacutekűre szorult vissza az oumlnkormaacutenyzati tulajdonban leacutevő vagyonelemek koumlre eacutes

az oumlnkormaacutenyzati tulajdon a nemzeti vagyon reacuteszeacuteveacute vaacutelt koumlzjogi korlaacutetok koumlzoumltt

gyakorolhat az oumlnkormaacutenyzat tulajdonjogot Maacutesreacuteszről a feladatfinansziacuterozaacutes rendszere a

szabad forraacutesokkal toumlrteacutenő gazdaacutelkodaacutesban rejlő potenciaacutelt szuumlntette meg

689 SZAMEL (2012) 28

253

Az autonoacutemia-elemek szempontjaacuteboacutel a sor meacuteg termeacuteszetesen folytathatoacute lenne zaacuteraacuteskeacutent

uacutejra gondolaacutesra eacuterdemes Magyary Zoltaacuten koumlvetkező gondolata eacuterdemel aacutellaacutespontom szerint

figyelmet az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg tovaacutebb fejleszteacuteseacuteben bdquoA koumlzpont sohasem vaacutellalkozhatik

minden koumlzigazgataacutesi feladat ellaacutetaacutesaacutera Mindig keresni fogja a munkamegosztaacutest a

tehermentesiacuteteacutest eacutes ezt azaacuteltal eacuteri el ha bdquojoacutel vaacutelasztja ki azokat az uumlgyeket amelyeket

magaacutenak tart fennrdquo Magaacutenak a dolog termeacuteszeteacuteneacutel fogva az orszaacutegos jelentőseacutegű eacutes a

koumlzigazgataacutes egeacuteszeacutet eacuterintő uumlgyeket kell fenntartania a kisebb jelentőseacutegű vagy helyi uumlgyeket

pedig az oumlnkormaacutenyzatoknak aacutetengednie A koumlzeacuterdekre kaacuteros ha a centralizaacutecioacute eacutes

decentralizaacutecioacute keacuterdeacuteseacuteben hatalmi nem pedig szervezeacutesi szempontok a doumlntőkrdquo690

690 MAGYARY (1942) 111

254

Bibliograacutefia

Felhasznaacutelt magyar nyelvű koumlnyvek

Alkotmaacutenytan I (szerk KUKORELLI Istvaacuten) Osiris Kiadoacute Budapest 2003

A hataacutelyos magyar toumlrveacutenyek gyűjtemeacutenye Magyar Toumlrveacutenytaacuter első koumltet 1000-1873-ik eacutevi

toumlrveacutenycikkek Szerkeszt jegyzetekkel eacutes utalaacutesokkal kiseacuteri dr Maacuterkus Dezső a M Kir Curia

biraacuteja Budapest Franklin - Taacutersulat Magyar Irodalmi Inteacutezet eacutes Koumlnyvnyomda 1912

ANTAL Tamaacutes Toumlrveacutenykezeacutesi reformok Magyarorszaacutegon (1890-1900) (szerk Blazovich

Laacuteszloacute) Csongraacuted Megyei Leveacuteltaacuter Deacutel-Alfoumlldi eacutevszaacutezadok 23 2006

A tanaacutecsigazgataacutes oumlnkormaacutenyzati meguacutejulaacutesa (szerk VEREBEacuteLYI Imre) Aacutellamigazgataacutesi

Szervezeacutesi Inteacutezet Budapest 1987

Az Alkotmaacuteny kommentaacuterja II (szerk JAKAB Andraacutes) Szaacutezadveacuteg Kiadoacute Budapest 2009

BAacuteCSKAI Vera Vaacuterosok eacutes vaacuterosi taacutersadalom Magyarorszaacutegon a XIX szaacutezad elejeacuten

Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest 1988

BAacuteCSKAI Vera Vaacuterosok Magyarorszaacutegon az iparosodaacutes előtt Osiris Kiadoacute Budapest 2002

BALOGH Arthur Toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzatunk hataacuteskoumlre Singer eacutes Wolfner Kiadaacutesa

VI Andraacutessy uacutet 10 Budapest 1902

BENCZE Maacutetyaacutes ndash VINNAI Edina (szerk) Jogszocioloacutegiai tanulmaacutenyok egyetemi jegyzet

Debreceni Egyetemi Kiadoacute Debrecen 2012

BEREacuteNYIndashMARTONYIndashSZAMELndashSZATMAacuteRI Magyar aacutellamigazgataacutesi jog Aacuteltalaacutenos reacutesz

Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1966

BIBOacute Istvaacuten Vaacutelogatott tanulmaacutenyok Maacutesodik koumltet 1945-1949 Magvető Kiadoacute Budapest

1986 (szerk Huszaacuter Tibor)

BLUTMAN Laacuteszloacute Az Euroacutepai Unioacute joga a gyakorlatban HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute

Kft Budapest 2010

BLUTMAN Laacuteszloacute - CSATLOacuteS Erzseacutebet - SCHIFFNER Imola A nemzetkoumlzi jog hataacutesa a magyar

joggyakorlatra HVG ORAC Lap- eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2014

BODNAacuteR Laacuteszloacute A nemzetkoumlzi szerződeacutesek eacutes az aacutellam Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute

Budapest 1987

BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzat

muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971

BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos ndash Varga Endre A magyar biacuteroacutesaacutegi szervezet eacutes a perjog

toumlrteacutenete Zalaegerszeg 1996

255

BOTOS Katalin ndash SCHLETT Andraacutes Aacutellamhaacuteztartaacutestan Szent Istvaacuten Taacutersulat az Apostoli

Szentszeacutek Koumlnyvkiadoacuteja Budapest 2010 maacutesodik aacutetdolgozott kiadaacutes

Benjamin CONSTANT A reacutegiek eacutes a modernek szabadsaacutega Atlantisz Kiadoacute 1997

Benjamin CONSTANT Az alkotmaacutenyos politika tana Pest 1862

John CULLIS ndash Philip JONES Koumlzpeacutenzuumlgyek eacutes koumlzoumlsseacutegi doumlnteacutesek Aula Budapest 2003

CSIZMADIA Andor Buumlrokraacutecia eacutes koumlzigazgataacutesi reformok Magyarhoban Gondolat Kiadoacute

Budapest 1979

CSIZMADIA Andor ndash KOVAacuteCS Kaacutelmaacuten ndash ASZTALOS Laacuteszloacute Magyar aacutellam- eacutes jogtoumlrteacutenet

Tankoumlnyvkiadoacute Budapest 1978

CSIZMADIA-MAacuteTHEacute-NAGY Magyar koumlzigazgataacutestoumlrteacutenet (Aacutetdolgozott kiadaacutes) Budapesti

Corvinus Egyetem Budapest 2007

DEGREacute Alajos Magyar alkotmaacuteny-eacutes jogtoumlrteacutenet (szerk BEacuteLI Gaacutebor) IDResearch Kft

Publikon Kiadoacute ndash PTE AacuteJTK Peacutecs 2009

EGYED Istvaacuten Vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat Budapest 1929 Eggenberger-feacutele

Koumlnyvkereskedeacutes Reacutenyi Kaacuteroly Budapest IV Kossuth Lajos-utca 2

B EOumlTVOumlS Joacutezsef Reform Maacutesodik kiadaacutes Pest 1868 Kiadja Raacuteth Moacuter

EREKY Istvaacuten A főispaacuten ellenőrző hataacuteskoumlreacuteről In Tanulmaacutenyok a vaacutermegye oumlnkormaacutenyzat

koumlreacuteből Budapest Grill Kaacuteroly Koumlnyvkiadoacute Vaacutellalata 1908

EREKY Istvaacuten A magyar helyhatoacutesaacutegi oumlnkormaacutenyzat Vaacutermegyeacutek eacutes koumlzseacutegek I koumltet Grill

Kaacuteroly Koumlnyvkiadoacute-Vaacutellalata Budapest 1910

EREKY Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzat modern rendszereacutenek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon

Kuumlloumlnlenyomat a Vaacuterosi Szemle XXV eacutevfolyamaacuteboacutel Budapest Szeacutekesfővaacuteros Haacutezinyomdaacuteja

1939 (EREKY 1939a)

EREKY Istvaacuten Koumlzigazgataacutes eacutes oumlnkormaacutenyzat A MT Akadeacutemia Jogtudomaacutenyi Bizottsaacutegaacutenak

kiadvaacutenysorozata 10 szaacutem Budapest 1939

FAacuteBIAacuteN Adriaacuten (szerk) Vaacutelogatott euroacutepai oumlnkormaacutenyzati modellek Dialoacuteg Campus Kiadoacute

Budapest ndash Peacutecs 2012

GERGELY Jenő (szerk) Autonoacutemiaacutek Magyarorszaacutegon 1848 ELTE Toumlrteacutenettudomaacutenyi

Doktori Iskola ndash LrsquoHarmattan Kiadoacute Budapest 2005

HOFFMAN Istvaacuten Gondolatok a 21 szaacutezadi oumlnkormaacutenyzati jog fontosabb inteacutezmeacutenyeiről eacutes

modelljeiről A nyugati demokraacuteciaacutek eacutes Magyarorszaacuteg szabaacutelyozaacutesainak valamint azok

vaacuteltozaacutesainak tuumlkreacuteben Eoumltvoumls Kiadoacute Eoumltvoumls Loraacutend Tudomaacutenyegyetem Budapest 2015

HAJDU Lajos II Joacutezsef igazgataacutesi reformjai Magyarorszaacutegon Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest

1982

256

HORVAacuteTH M Tamaacutes Koumlzmenedzsment Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs 2005

JAKAB Andraacutes A magyar jogrendszer szerkezete Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2007

KAISER Tamaacutes Goumlrduumllő devoluacutecioacute az Egyesuumllt Kiraacutelysaacutegban Megvaacutelaszolatlan keacuterdeacutesek uacutej

kihiacutevaacutesok Gondolat Kiadoacute Budapest 2012

KAJTAacuteR Istvaacuten Magyar vaacuterosi oumlnkormaacutenyzatok (1848-1918) Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest

1992

KALTENBACH Jenő Az oumlnkormaacutenyzati feluumlgyelet Universum Kiadoacute Szeged 1991

KAacuteLLAY Istvaacuten A vaacuterosi oumlnkormaacutenyzat hataacuteskoumlre Magyarorszaacutegon 1686-1848 Akadeacutemiai

Kiadoacute Budapest 1989

KECSŐ Gaacutebor A helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi jogaacutellaacutesa A jogaacutellaacutest meghataacuterozoacute

joginteacutezmeacutenyek modelljei a beveacuteteli oldalon Anglia-USA-Magyarorszaacuteg ELTE Eoumltvoumls

Kiadoacute Budapest 2016

Hans KELSEN Az aacutellameacutelet alapvonalai Prudentia Iuris 7 Miskolc 1997

KILEacuteNYI Geacuteza (szerk) Helyi eacutes szakmai oumlnkormaacutenyzatok Tulajdonformaacutek aacutellami

peacutenzuumlgyek Alkotmaacutenyjogi Fuumlzetek 7-8 Eacutepiacuteteacutesgazdasaacuteg eacutes Szervezeacutesi Inteacutezet

KRISTOacute Gyula A vaacutermegyeacutek kialakulaacutesa Magyarorszaacutegon Magvető Koumlnyvkiadoacute Budapest

1988

LAURINGER Ernő Koumlzinteacutezmeacutenyeink toumlrteacuteneti fejlődeacutese Szentgotthaacuterd eacuten Wellison Beacutela

Kiadaacutesa

LŐRINCZ Lajos Magyar koumlzigazgataacutes dilemmaacutek eacutes perspektiacuteva Akadeacutemiai Kiadoacute Budapest

1988

MAGYARY Zoltaacuten Magyar Koumlzigazgataacutes A koumlzigazgataacutes szerepe a XX szaacutezad aacutellamaacuteban A

magyar koumlzigazgataacutes szervezete eacutes műkoumldeacutesi rendje Kiraacutelyi Magyar Egyetemi Nyomda

Budapest 1942

MATUacuteZ Gyoumlrgy A helyi oumlnkormaacutenyzatok privatizaacutecioacutes ingatlanuumlgyei Az aacutellam kontra

Tocsik-per tuumlkreacuteben Novorg Kiadoacute Budapest 1996

MAacuteTHEacute Gaacutebor A magyar burzsoaacute igazsaacutegszolgaacuteltataacutesi sezrvezet kialakulaacutesa 1867-1875

Akadeacutemiai Kiadoacute 1982

MEZEY Barna (szerk) Magyar alkotmaacutenytoumlrteacutenet Osiris Kiadoacute Budapest 1999

MOLNAacuteR Tamaacutes A nemzetkoumlzi eredetű normaacutek beeacutepuumlleacutese a magyar jogrendszerbe Dialoacuteg

Campus Kiadoacute ndash Doacutem Kiadoacute Budapest-Peacutecs 2013

NAGY Marianna ndash HOFFMAN Istvaacuten (szerk) Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel szoacuteloacute tv

magyaraacutezata HVG-ORAC Budapest 2012

257

NAGY Endre ndash RAacuteCZ Lajos Magyar alkotmaacuteny- eacutes koumlzigazgataacutestoumlrteacutenet (szerk Maacutetheacute

Gaacutebor) HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 2007

NAGY Ernő Magyarorszaacuteg Koumlzjoga (Aacutellamjog) Hetedik aacutetdolgozott kiadaacutes Budapest Az

Atheneum Irodalmi eacutes Nyomdai RT Kiadaacutesa 1914

OSVAacuteTH Gyula A vaacutermegyei autonoacutemia kifejlődeacutese eacutes a vaacutermegyei tisztviselők fogaacutellaacutesa

1848-ig Jogtoumlrteacuteneti Tanuacutelmaacuteny Nyomatott Leacutevai Izsoacute Koumlnyvnyomdaacutejaacuteban Rimaszombat

1912

PATYI Andraacutes (szerk) Hatoacutesaacutegi eljaacuteraacutesjog a koumlzigazgataacutesban Dialoacuteg-Campus Kiadoacute

Budapest-Peacutecs 2012

PATYI Andraacutes KoumlzigazgataacutesndashAlkotmaacutenyndashBiacuteraacuteskodaacutes Universitas-Győr Nonprofit Kft Győr

2011

PATYI Andraacutes ndash VARGA ZS Andraacutes Aacuteltalaacutenos Koumlzigazgataacutesi Jog Egyetemi jegyzet

Mandamus Publishing 2008

PATYI Andraacutes ndash VARGA ZS Andraacutes Aacuteltalaacutenos Koumlzigazgataacutesi Jog (az Alaptoumlrveacuteny

rendszereacuteben) (Szerk Varga Zs Andraacutes) Dialoacuteg Campus Kiadoacute Budapest ndash Peacutecs 2012

PETREacuteTEI Joacutezsef Az alkotmaacutenyos demokraacutecia alapinteacutezmeacutenyei Dialoacuteg Campus Kiadoacute

Budapest ndash Peacutecs 2009

PETREacuteTEI Joacutezsef Magyarorszaacuteg alkotmaacutenyjoga I Alapveteacutes alkotmaacutenyos inteacutezmeacutenyek

Kodifikaacutetor Alapiacutetvaacuteny Peacutecs 2013

PITTI Zoltaacuten ndash VARGA Saacutendor Az oumlnkormaacutenyzatok vagyonosodaacutesi folyamata Koumlzgazdasaacutegi

eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1995

REacuteCSI Emil Koumlzigazgataacutesi toumlrveacutenytudomaacuteny keacutezikoumlnyve az ausztriai birodalmi toumlrveacutenyhozaacutes

jelen aacutellaacutesa szerint kuumlloumlnoumls tekintettel Magyarorszaacutegra Első koumltet Pest 1854 Heckenast

Gusztaacutev sajaacutetja

REacuteNYI Joacutezsef A helyi oumlnkormaacutenyzat eacutes a felette gyakorolt aacutellami feluumlgyelet elve eacutes

jogrendszere kuumlloumlnoumls tekintettel a kormaacutenyhatoacutesaacutegi feluumlgyeletre Franklin Taacutersulat Nyomdaacuteja

Budapest 1896

F ROZSNYAI Krisztina Koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes Prokruszteacutesz aacutegyaacuteban ELTE Eoumltvoumls Kiadoacute

Budapest 2010

RUSZOLY Joacutezsef Alkotmaacuteny eacutes hagyomaacuteny Uacutejabb jog-eacutes alkotmaacutenytoumlrteacuteneti tanulmaacutenyok

JATEPress Szeged 1997

RUSZOLY Joacutezsef Euroacutepa alkotmaacutenytoumlrteacutenete Puumlski Kiadoacute Budapest 2005

RUSZOLY Joacutezsef Uacutejabb magyar alkotmaacutenytoumlrteacutenet 1848-1949 Puumlski Kiadoacute Budapest 2002

258

SARLOacuteS Beacutela Koumlzigazgataacutes eacutes hatalompolitika a dualizmus rendszereacuteben Akadeacutemiai Kiadoacute

Budapest 1976

SAacuteRKOumlZY Tamaacutes A korai privatizaacutecioacutetoacutel a keacutesői vagyontoumlrveacutenyig Az aacutellami tulajdon jogaacutenak

fejlődeacutese HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft Budapest 2009

SOacuteLYOM Laacuteszloacute Az alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutes kezdetei Magyarorszaacutegon Osiris Kiadoacute Budapest

2001

STIPTA Istvaacuten A magyar biacuteroacutesaacutegi rendszer toumlrteacutenete Multiplex Media ndash Debrecen UP

Debrecen 1997

STIPTA Istvaacuten Toumlrekveacutesek a vaacutermegyeacutek polgaacuteri aacutetalakiacutetaacutesaacutera Osiris Kiadoacute Budapest 1995

SZAMEL Lajos A magyar koumlzigazgataacutestudomaacuteny Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute

Budapest 1977

SZENTE Zoltaacuten ndash OROVA Maacuterta ndash HORVAacuteTH M TAMAacuteS Helyi jogalkotaacutes az unioacutes csatlakozaacutes

tuumlkreacuteben Municipium Magyarorszaacuteg Alapiacutetvaacuteny Budapest 2002

SZOKOLAY Istvaacuten Centralisatio eacutes oumlnkormaacutenyzat Eacuteszreveacutetelek a koumlzigazgataacutesi

toumlrveacutenyjavaslathoz Budapest Az Atheneum R Taacutersulat kiadaacutesa 1891

Tanulmaacutenyok a magyar oumlnkormaacutenyzati rendszerről (szerk KILEacuteNYI Geacuteza) Aacutellamtudomaacuteny

Kutatoacutekoumlzpont Budapest 1992

Alexis de TOCQUEVILLE Az amerikai demokraacutecia Euroacutepa Koumlnyvkiadoacute Budapest 1993

TOMCSAacuteNYI Moacuteric Oumlnkormaacutenyzat eacutes decentralizaacutecioacute Budapest Atheneum Irodalmi eacutes

Nyomdai Reacuteszveacutenytaacutersulat 1911

TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute A koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes egyes elmeacuteleti eacutes gyakorlati keacuterdeacutesei MTA

Aacutellamtudomaacutenyi Kutataacutesok Programirodaacuteja Budapest 1990

TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute Milyen koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutest Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute

Budapest 1992

VARGA Norbert A koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegi toumlrveacuteny (1870XLII tc) bevezeteacutese Debrecen eacutes

Szeged szabad kiraacutelyi vaacuterosokban (1870-1872) doktori eacutertekezeacutes

VEREBEacuteLYI Imre A tanaacutecsi oumlnkormaacutenyzat Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest

1987

VEREBEacuteLYI Imre Fejlődeacutesi tendenciaacutek a szocialista orszaacutegok tanaacutecsi igazgataacutesi rendszereiben

Budapest 1984

VEREBEacuteLYI Imre (szerk) A műhelymunka első publikaacutelt tanulmaacutenykoumltete A tanaacutecsigazgataacutes

oumlnkormaacutenyzati meguacutejulaacutesa I Budapest 1987

VIacuteGVAacuteRI Andraacutes (szerk) A csalaacutedi ezuumlst Tanulmaacutenyok az oumlnkormaacutenyzati

vagyongazdaacutelkodaacutes koumlreacuteből KSZK ROP 311 Programigazgatoacutesaacuteg Budapest 2007

259

VISEGRAacuteDY Antal A jogi szabaacutelyozaacutes eredmeacutenyesseacutege DIALOacuteG CAMPUS Kiadoacute Budapest-

Peacutecs 2006

WEIS Istvaacuten Oumlnkormaacutenyzati probleacutemaacutek Kuumlloumlnlenyomat a Joghallgatoacutek Tudomaacutenyos

Egyesuumlleteacutenek Almanachjaacuteboacutel Budapest 1911

Felhasznaacutelt magyar nyelvű tanulmaacutenyok

BAacuteCSKAI Vera A mezővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat a XV szaacutezadban eacutes a XVI szaacutezad elejeacuten In

BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzat

muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971

BALOGH Zsolt Oumlnkormaacutenyzati jogveacutedelem Fundamentum 2012 2 szaacutem 15-18

BALAacuteZS Istvaacuten A francia helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakulaacutesa napjainkban Aacutellam- eacutes

Jogtudomaacuteny LVII eacutevfolyam 2016 2 szaacutem 16-39

BALAacuteZS Istvaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzati autonoacutemiafelfogaacutes vaacuteltozaacutesa az uacutej toumlrveacutenyi

szabaacutelyozaacutesban Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 5 (2012) 10 37-41

BAacuteCSKAI Vera A mezővaacuterosi oumlnkormaacutenyzat a XV szaacutezadban eacutes a XVI szaacutezad elejeacuten In

BOacuteNIS Gyoumlrgy ndash DEGREacute Alajos (szerk) Tanulmaacutenyok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzat

muacuteltjaacuteboacutel Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1971

BIBOacute Istvaacuten Az aacutellamhatalmak elvaacutelasztaacutesa egykor eacutes most (Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute 1947

januaacuter 13-aacuten) In BIBOacute Istvaacuten Vaacutelogatott tanulmaacutenyok Maacutesodik koumltet 1945-1949 Magvető

Koumlnyvkiadoacute Budapest 1986 367-397

BOacuteNIS Gyoumlrgy Toumlrveacuteny eacutes szokaacutes a Haacutermaskoumlnyvben In Werbőczy Istvaacuten Universitas

Francisco-Josephina Kolozsvaacuter Acta Juridico Politico Kolozsvaacuter 1941

CHRONOWSKI Noacutera Alkotmaacutenyjogi panasz eacutes alkotmaacutenyveacutedelem Fundamentum 2014 1-2

szaacutem

CSEKEY Istvaacuten Werbőczy eacutes a magyar alkotmaacutenyjog In Werbőczy Istvaacuten Universitas

Francisco-Josephina Kolozsvaacuter Acta Juridico Politico Kolozsvaacuter 1941

CSIZMADIA Andor A bdquokoumlzigazgataacutesi bizottsaacutegrdquo a polgaacuteri aacutellam szervezeteacuteben In Jogtoumlrteacuteneti

tanulmaacutenyok II Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute 1968

Kenneth DAVEY A magyar reformok euroacutepai szemszoumlgből Egy eacutevtized oumlnkormaacutenyzati

meacuterlege eacutes a joumlvő kilaacutetaacutesai (szerk VEREBEacuteLYI Imre) Magyar Koumlzigazgataacutesi Inteacutezet Budapest

2000

EREKY Istvaacuten A vaacutermegyei koumlzigazgataacutes reformjaacutenak alapelvei In Jogtoumlrteacutenelmi eacutes

Koumlzigazgataacutesi Jogi Tanulmaacutenyok Eperjes Sziklai Henrik Kiadaacutesa 1914

260

FAacuteBIAacuteN Adriaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzat (nem jogi) fogalmaacuteroacutel Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2016

december 9 eacutevf 4 szaacutem 35-40

GAJDUSCHEK Gyoumlrgy A koumlzigazgataacutesi szervezeti jellemzői ndash oumlsszehasonliacutetoacute aspektusboacutel

In SZAMEL Katalin et al (szerk) Az Euroacutepai Unioacute tagaacutellamainak koumlzigazgataacutesa Complex

Kiadoacute Jogi eacutes Uumlzleti Tartalomszolgaacuteltatoacute Kft Budapest 2011

GAJDUSCHEK Gyoumlrgy Vaacuteltozaacutesok az oumlnkormaacutenyzati rendszerben - egy eacutertelmezeacutesi kiacuteseacuterlet

Fundamentum 20122 61-72

HOFFMAN Istvaacuten Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg doumlnteacutese a bdquolex Margitszigetrdquo alaptoumlrveacuteny-

ellenesseacutegeacuteről szoacuteloacute alkotmaacutenyjogi panaszroacutel Jogesetek Magyaraacutezata 20151 3-8

HOFFMANN Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzati feladat- eacutes hataacuteskoumlroumlk aacutetalakiacutetott rendszere az uacutej

oumlnkormaacutenyzati toumlrveacutenyben Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 6 (2013) 7-8 10-18

HOFFMANN Istvaacuten Neacutehaacuteny gondolat a helyi koumlzuumlgy eacutertelmezeacuteseacuteről ndash a biacuteroacutesaacutegi joggyakorlat

tuumlkreacuteben Koumlzjogi Szemle 20104 26-32

HOFFMANNEacute Neacutemeth Ildikoacute ndash HOFFMANN Istvaacuten Gondolatok a helyi oumlnkormaacutenyzatok

teveacutekenyseacutegeacutenek ellenőrzeacuteseacuteről eacutes feluumlgyeleteacuteről ndash nemzet-koumlzi eacutes toumlrteacuteneti kitekinteacutessel a

gyakorlati veacutegrehajtaacutes moacutedszereivel Somogy megyeacuteben Magyar Koumlzigazgataacutes febr (2005)

89-103

HORVAacuteTH M Tamaacutes Nem boldogiacutet Az oumlnkormaacutenyzati vagyon probleacutemaacutei Jogtudomaacutenyi

Koumlzloumlny LXV eacutevf 2 szaacutem 77-90

HORVAacuteTH M Tamaacutes ndash PEacuteTERI Gaacutebor ndash VEacuteCSEI Paacutel A hely forraacutesszabaacutelyozaacutesi rendszer

magyarorszaacutegi peacuteldaacuteja 1990-2012 Koumlzgazdasaacutegi Szemle LXI eacutevf 2014 februaacuter

JAKAB Andraacutes A koumlzigazgataacutesi jog tudomaacutenya eacutes oktataacutesa Magyarorszaacutegon In De iuris

petitorum meritis Studia in honorem Lajos Lőrincz (szerk RIXER Aacutedaacutem) Kaacuteroli Gaacutespaacuter

Reformaacutetus Egyetem Aacutellam- eacutes Jogtudomaacutenyi Kara Budapest 2010 79-108

JOacuteZSA Zoltaacuten Regionalizmus eacutes oumlnkormaacutenyzatok Acta Universitatis Szegediensis de Attila

Joacutezsef Nominatae Acta Juridica et Politica Tomus LVII Fasciculus 4 1-25

KALTENBACH Jenő Neacutehaacuteny gondolat az oumlnkormaacutenyzatok eacutes a koumlzponti hatalom

viszonyaacuteroacutel In Kaacutekai Laacuteszloacute (szerk) 20 eacutevesek az oumlnkormaacutenyzatok Szuumlleteacutesnap vagy

halotti tor Molnaacuter Nyomda Kft Peacutecs 2010 43-49

KECSŐ Gaacutebor Az oumlnkormaacutenyzati beveacutetelhez valoacute alapjog tartalma In Tanulmaacutenyok Nagy

Tibor tiszteleteacutere (szerk Simon Istvaacuten) Szent Istvaacuten Taacutersulat Apostoli Szentszeacutek

Koumlnyvkiadoacuteja Budapest 2009 101-116

261

KISS Barnabaacutes A helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer In TROacuteCSAacuteNYI Laacuteszloacute - SCHANDA Balaacutezs

Bevezeteacutes az alkotmaacutenyjogba Az Alaptoumlrveacuteny eacutes Magyarorszaacuteg alkotmaacutenyos inteacutezmeacutenyei

Harmadik aacutetdolgozott kiadaacutes 2014 HVG-ORAC Lap-eacutes Koumlnyvkiadoacute Kft 409-438

KOVAacuteCS Laura Helyi oumlnkormaacutenyzatok haacuteloacutezatainak szerepe a globaacutelis kormaacutenyzaacutesban Teacuter

eacutes Taacutersadalom 24 eacutevf 20101 103-117

KOVAacuteCS Roacutebert ndash SIPOS Ivett Az oumlnkormaacutenyzati vagyongazdaacutelkodaacutes gyakorlata moacutedszertana

Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2011 IV eacutevf no 3 9-23

KUKORELLI Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzat eseacutelyei neacutegy eacutevtized taacutevlataacuteboacutel Az 1945-1949 koumlzoumltti

alternatiacutevaacutek In Helyi eacutes szakmai oumlnkormaacutenyzatok Tulajdonformaacutek aacutellami peacutenzuumlgyek

Alkotmaacutenyjogi Fuumlzetek 7-8 (szerk KILEacuteNYI Geacuteza) 1989

Rinaldo LOCATELLI A magyar oumlnkormaacutenyzati reformroacutel az Euroacutepa Tanaacutecs szemszoumlgeacuteből In

Egy eacutevtized oumlnkormaacutenyzati meacuterlege eacutes a joumlvő kilaacutetaacutesai (szerk VEREBEacuteLYI Imre) Magyar

Koumlzigazgataacutesi Inteacutezet Budapest 2000

LOacuteRAacuteNT Zoltaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzatok vagyongazdaacutelkodaacutesa (Az aacutellamhaacuteztartaacutes helyi

szintjeacutenek vagyonmeacuterlegeacuteről) Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2011 IV eacutevf no 3 2-8

LOacuteRAacuteNT Zoltaacuten Utak eacutes teacutevutak ndash teacutenyek adatok a helyi oumlnkormaacutenyzati gazdaacutelkodaacutesroacutel

Peacutenzuumlgyi Szemle 20103 622-640

MARTONYI Jaacutenos Az oumlnkormaacutenyzatok reformja Kuumlloumlnlenyomat a Vaacuterosi Szemle XXXII

eacutevfolyamaacuteboacutel Budapest Szeacutekesfővaacuteros Haacutezinyomdaacuteja eacuten

OROVA Maacuterta Az Euroacutepai Unioacutehoz valoacute csatlakos hataacutesa a helyi rendeletalkotaacutesra In

SZENTE Zoltaacuten ndash OROVA Maacuterta ndash HORVAacuteTH M Tamaacutes Helyi jogalkotaacutes az unioacutes csatlakozaacutes

tuumlkreacuteben Municiacutepium Magyarorszaacuteg Alapiacutetvaacuteny Budapest 2002

David OSBORNE ndash Peter HUTCHINSON A kormaacutenyzaacutes aacutera Hateacutekonyabb koumlzszolgaacuteltataacutesok

megszoriacutetaacutesok idejeacuten Alinea Kiadoacute ndash IFUA HorvaacutethampPartners 2006

PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona A helyi-teruumlleti oumlnkormaacutenyzati rendszerek In Oumlsszehasonliacutetoacute

alkotmaacutenyjog (szerk TOacuteTH Judit - LEGEacuteNY Krisztiaacuten) Complex Kiadoacute Budapest 2006 281-

327

PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona Az oumlnkormaacutenyzatok műkoumldeacuteseacutenek politoloacutegiai alapkeacuterdeacutesei Az aacutellami

iraacutenyiacutetaacutes teruumlleti struktuacuteraacutejaacutenak modellje In Tanulmaacutenyok az oumlnkormaacutenyzati rendszerről

(szerk KILEacuteNYI Geacuteza) Aacutellamtudomaacutenyi Kutatoacutekoumlzpont Budapest 1992 9-47

PAacuteLNEacute KOVAacuteCS Ilona Mieacutert hagytuk hogy iacutegy legyen A teruumlleti decentralizaacutecioacutes reformok

termeacuteszetrajza Magyarorszaacutegon Politikatudomaacutenyi Szemle XXII4 7-34

PATYI Andraacutes A magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacuteltalaacutenos szabaacutelyai In Aacutellam eacutes Jog

Kodifikaacutecioacutes kihiacutevaacutesok napjainkban (szerk FEJES Zsuzsanna ndash KOVAacuteCS Endre Mikloacutes ndash

262

PACZOLAY Peacuteter ndash TOacuteTH J Zoltaacuten) Magyar Aacutellamtudomaacutenyi Taacutersasaacuteg ndash Gondolat Szeged ndash

Budapest 2013 63-96

PATYI Andraacutes Az oumlnkormaacutenyzatok funkcioacuteiroacutel szerepuumlk szabaacutelyozaacutesi lehetőseacutegeiről kuumlloumlnoumls

tekintettel a taacutersadalmi felzaacuterkoacuteztataacutesra In Eseacutelyek eacutes lehetőseacutegek a XXI szaacutezadban A

szociaacutelis gazdasaacutegi szoumlvetkezeti modelljeinek helye a gazdasaacutegi eacutes a taacutersadalmi fejlődeacutesben I

koumltet Nemzeti Koumlzszolgaacutelati Egyetem 2014 83-91

PATYI Andraacutes Egyes oumlnkormaacutenyzati alapjogok viszonylagossaacutega Magyar Koumlzigazgataacutes

1998 szeptember XLVIII 9 szaacutem 522-527

PATYI Andraacutes Gondolatok a magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacuteltalaacutenos szabaacutelyairoacutel In

SZOBOSZLAI ndash KISS ndash DELI (szerk) Tanulmaacutenyok a 70 eacuteves Bihari Mihaacutely tiszteleteacutere Győr

2013 379-395

OROVA Maacuterta A helyi oumlnkormaacutenyzatok unioacutes csatlakozaacutesra valoacute felkeacuteszuumlleacuteseacutenek suacutelyponti

teruumlletei In Integraacutecioacute ndash oumlnkormaacutenyzatok II

David H ROSEMBLOOM A koumlzigazgataacutes elmeacutelete eacutes a hatalmi aacutegak szeacutetvaacutelasztaacutesa In

Koumlzigazgataacutes ed Richard J STILLMAN Osiris - Szaacutezadveacuteg Budapest1994 29-43

Dian SCHEFOLD Local Government in Germany In Local Government in the Member

States of the European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel

MORENO) INAP Madrid 2012

SIacuteK Ferenc A vaacutermegyei oumlnkormaacutenyzat szerepe a dualizmus idejeacuten In Jogorvoslati

tanulmaacutenyok II Koumlzgazdasaacutegi eacutes Jogi Koumlnyvkiadoacute Budapest 1986

SOOacuteS Edit Az oumlnkormaacutenyzatok doumlnteacuteshozatali mechanizmusa az EU-ban In EU-Integraacutecioacute

Oumlnkormaacutenyzatok Oumlnkormaacutenyzati Szoumlvetseacutegek Tanaacutecsa ndash Nemzetkoumlzi Vaacuterosndasheacutes

Megyeigazgataacutesi Szoumlvetseacuteg Egyesuumllt Aacutellamok Nemzetkoumlzi Fejleszteacutesi Hivatal Budapest

1998 61-76

SOOacuteS Edit A regionalizmus hataacutesa az aacutellami szuverenitaacutesra In A 21 szaacutezad eleji aacutellamisaacuteg

keacuterdőjelei (szerk HERVAINEacute SZABOacute Gyoumlngyveacuter) Szeacutekesfeheacutervaacuter Kodolaacutenyi Jaacutenos Főiskola

2015 261-276

STIPTA Istvaacuten Az első polgaacuteri kori vaacutermegyetoumlrveacuteny (1848XVItc) Acta Juridica et Politica

Tomus XLII Fasciculus 5 Szeged 1992

STIPTA Istvaacuten Toumlrteacuteneti eacutervek az oumlnaacutelloacute koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes eacutes a koumlruumlltekintő

igazsaacutegszolgaacuteltataacutes mellett In Koumlzeacuterdekveacutedelem A koumlzigazgataacutesi biacuteraacuteskodaacutes muacuteltja eacutes

joumlvője (szerk VARGA ZS Andraacutes - FROumlHLICH Johanna) PPKE JAacuteK-KIM 2011 59-66

SZALAI Aacutekos Fiskaacutelis foumlderalizmus Koumlzgazdasaacutegi Szemle XLIX eacutevf 2002 maacutejus 424-440

263

SZAMEL Katalin A magyar helyi oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa euroacutepai kontextusban

(Oumlsszefoglaloacute a nemzetkoumlzi konferenciaacuten elhangzottakroacutel) Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 5 (2012)

10 23-32

SZAMEL Lajos A polgaacuteri magyar koumlzigazgataacutes-tudomaacuteny In Koumlzigazgataacutes-tudomaacutenyi

antoloacutegiaacutek Maacutesodik koumltet Budapest 1994 121-138

SZENTE Zoltaacuten Az oumlnkormaacutenyzati rendszer aacutetalakiacutetaacutesa Fundamentum 2012 2 szaacutem 11-14

SZENTE Zoltaacuten Az Euroacutepai Oumlnkormaacutenyzati Charta veacutegrehajtaacutesaacutenak monitoringja az Euroacutepa

Tanaacutecs gyakorlataacuteban Uacutej Magyar Koumlzigazgataacutes 2014 maacutercius 7 eacutevfolyam 1 szaacutem 24-29

TILK Peacuteter Az oumlnkormaacutenyzatok biacuteroacutesaacutegi eacutes alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegi veacutedelme az Alaptoumlrveacuteny eacutes az

uacutej sarkalatos toumlrveacutenyek tuumlkreacuteben Kodifikaacutecioacute eacutes koumlzigazgataacutes 20121 42-51

TORMA Andraacutes Tűnődeacutes a magyar koumlzigazgataacutesi szervezetrendszer majdrsquo 20 eacuteves aacutetalakiacutetaacutesi

kiacuteseacuterleteiről (vagy enneacutel leacutenyegesen toumlbbről) In A koumlzigazgataacutesi szervezetrendszer

aacutetalakiacutetaacutesi kiacuteseacuterletei Szerk dr Csefkoacute Ferenc A bdquoJoumlvő koumlzigazgataacutesaacuteeacutertrdquo Alapiacutetvaacuteny Peacutecs

2009 88-128

URBAacuteNNEacute MALOMSOKI MoacutenikandashNAGYNEacute PEacuteRCSI KingandashSZABOacute Viraacuteg A jaacuteraacutesi rendszer eacutes az

aacutetalakiacutetott oumlnkormaacutenyzati feladatellaacutetaacutesi struktuacutera kialakiacutetaacutesaacutenak hataacutesa a telepuumlleacutesekre In Uacutej

hangsuacutelyok a teruumlleti fejlődeacutesben JATEPress Szeged 2013 261-279

VARGA Saacutendor A helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdasaacutegi haacutettere Magyar Koumlzigazgataacutes 1991

februaacuter XLI eacutevfolyam 2 szaacutem 137-147

VEREBEacuteLYI Imre A helyi oumlnkormaacutenyzat alapvonalai Magyar Koumlzigazgataacutes 1991 szeptember

XLI eacutevfolyam 9 szaacutem 769-797

VEREBEacuteLYI Imre A tanaacutecsi oumlnkormaacutenyzati rendszer alkotmaacutenyos alapja eacutes fejleszteacutesi iraacutenyai

In A tanaacutecsrendszer oumlnkormaacutenyzati tiacutepusuacute reformja Aacutellamigazgataacutesi Szervezeacutesi Inteacutezet

Budapest 1988 7-32

VEREBEacuteLYI Imre Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg alkotmaacutenyos alapjai Magyar Koumlzigazgataacutes 1995

szeptember XLV eacutevf 9 szaacutem 481-492

VEREBEacuteLYI Imre Fundamental Features of Local Self-Government Acta Juridica Hungarica

1991 Vol 33 No 1-2 23-38

VIGVAacuteRI Andraacutes Neacutehaacuteny javaslat a kialakiacutetandoacute oumlnkormaacutenyzati peacutenzuumlgyi rendszerrel

kapcsolatosan Magyar Koumlzigazgataacutes 2011 IV eacutevf no 4 38-42

VIGVAacuteRI Andraacutes Atipikus oumlnkormaacutenyzati eladoacutesodaacutes Magyarorszaacutegon Koumlzgazdasaacutegi

Szemle LVI eacutevf 2009 juacuteliusndashaugusztus 709ndash730

Verebeacutelyi Imre Kis vagy nagymeacuteretű oumlnkormaacutenyzatok Magyar Koumlzigazgataacutes XLIII eacutevf 4

szaacutem 1993 aacuteprilis

264

WELLMANN Gyoumlrgy Az oumlnkormaacutenyzatok helyezte a privatizaacutecioacute soraacuten Magyar Jog

Harminckilencedik eacutevfolyam 1992 juacutenius 329-332

ZSUPPAacuteN F Tibor A helyi oumlnkormaacutenyzat uacutejjaacuteszervezeacutese 1871-72-ben Szaacutezadok 114 eacutevf

1980 2 szaacutem 260-280

Felhasznaacutelt idegennyelvű irodalom

Florence BENOIcircT-ROHMER ndash Heinrich KLEBES Council of Europe Law Towards a Pan-

European Legal Area Council of Europe 2005

Ian CHASTON Knowledge Management and Open Innovation in United Kingdom Local

Authorities International Journal of Public Administration 35 248ndash258 2012

Colin COPUS Neither Local Nor Government In Territorial Reforms in Europe (Ed Paveł

SWIANIEWICZ) Local Government and Public Service Reform Initiative Budapest 2011

Foundations for Local Governance Decentralization in Comparative Perspective (Ed

Fumihiko SAITO) Physica-Verlag Heidelberg 2008

From usage to ownership Transfer of Public Property to Local Governments in Central

Europe (Ed Gaacutebor PEacuteTERI) Local Government and Public Reform Initiative 2003

Gzegorz GORZELAK Myths on local self-government in post-socialist countries In Changing

territorial adminitration in Czechoslovakia International viewpoints (Ed P DOTAacuteL M

ILLNER J KAacuteRA and M BARLOW) Amsterdam University of Amsterdam Charles University

and the Czechoslovak Academy of Sciences 1992

Merilee S GRINDLE Going Local Decentralization Democratization and the Promise of

Good Governance Princeton University Press Princeton and Oxford 2007

Robert HERTZOG Local Governance in France In Local Government in the Member States

of the European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO)

INAP Madrid 2012

Chris HIMSWORTH Local Government in the United Kingdom In Local Government in the

Member States of the European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel

MORENO) INAP Madrid 2012

Vincent HOFFMAN-MARTINOT Hellmut WOLLMANN (Eds) State and Local Government

Reforms in France and Germany Divergence and Convergence 2006 VS VERLAG FUumlR

SOCIALWISSENSCHAFTEN

Michal ILLNER Territorial Decentralization An Obstacle to Democratic Reform in Central

and Eastern Europe In The Transfer of Power Decentralization in Central and Eastern

265

Europe (ed By Jonathan D KIMBALL) Local Government and Public Service Refrom

Initiative Budapest Hungary 1999

Eberhard ISENMANN Gesetzgebung und Gesetzgebungsrecht spaumltmittelalterlicher deutscher

Staumldte In Zeitschrift fuumlr historische Forschung 28 Bd 2001 Heft 1 1-94 Heft 2 161-261

The Transfer of Power Decentralization in Central and Eastern Europe (ed By Jonathan D

KIMBALL) Local Government and Public Service Reform Initiative Budapest Hungary 1999

Ulrik KJAER Ulf HJELMAR Asmus Leth OLSEN (2010) Municipal Amalgamations and the

Democratic Functioning of Local Councils The Case of the Danish 2007 Structural Reform

Local Government Studies 364 569-585

Tom MADELL Local Government in Sweden In Local Government in the Member States of

the European Union a Comparative Legal Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP

Madrid 2012

Christine R MARTELL ndash Robert S KRAVCHUK The Liqudity Crisis The 2007-2009 Market

Impacts on Municipal Securities Public Administration Review SeptemberOctober 2012 668-

677

Local Government in the Member States of the European Union a Comparative Legal

Perspective (ed Angel-Manuel MORENO) INAP Madrid 2012

Janice MORPHET Modern Local Government SAGE Publication 2008

The Oxford Handbook of Local and Regional Democracy in Europe (ed John LOUGHLIN

Frank HENDRIKS Anders LINDSTROumlM) Oxford University Press 2011

Edward C PAGE Localism and Centralism in Europe The Political and Legal Basis of Local

Self-Government Oxford University Press 1991

Paveł SWIANIEWICZ (2010) If Terrritorial Fragmentation is a Problem is Amalgamation a

Solution An East-European Perspective Local Government Studies 362 183-203

Jean-Clude THOENIG Modernizing Sub-national Government in France Institutional

Creativity and Systemic Stability In Vincent Hoffman-Martinot ndash Hellmut Wollmann (Eds)

State and Local Government Reforms in France and Germany Divergence and Convergence

VS Verlag fuumlr Socialwissenschaften Wiesbaden 2006

Duncan M WAGANA ndash Mike A IRAVO ndash Joyce D NZULWA Analysis of the Relationship

Between Devolved Governance Political Decentralization and Service Delivery A Critical

Review of Literature European Scientific Journal November 2015 edition vol11 No 31

ISSN 1857 ndash 7881 (Print) e - ISSN 1857- 7431 457-472

266

Hellmut WOLLMANN Local Government Reforms in Great Britan Sweden Germany and

France Between Multi-Function and Single-Purpose Organisatons Local Government

Studies Vol 30 No4 Winter 2004 639-665

Hellmut WOLLMANN (2010) Territorial Local Reforms in the East German Regional Stats

(Laumlnder) Phases Patterns and Dynamics Local Government Studies 362 251-270

Az Euroacutepa Tanaacutecs felhasznaacutelt forraacutesai

The 12 principles The 12 principles for good governance at local level with tools for

implementation

httpwwwcoeinttdgaplocaldemocracyStrategy_Innovation12principles_enasp

CDL-REF(2013)017-e Bill Ndeg T10593 on the Amendment of certain laws related to the

Fourth Amendment to the Fundamental Law of Hungary

httpwwwvenicecoeintwebformsdocumentspdf=CDL-REF28201329017-e

Chart of signatures and ratifications of Treaty 122

httpconventionscoeintTreatyCommunChercheSigaspNT=122ampCM=1ampDF=ampCL=EN

G

Convention on the Participation of Foreigners in Public Life at Local Level (CETS No 144)

httpwwwcoeintenwebconventionssearch-on-treaties-conventionstreaty144

Council of Europe Reference Framework for Regional Democracy MCL16(2009)1103

November 2009

httpswcdcoeintViewDocjspRef=MCL162820092911ampLanguage=lanEnglishampVer=

originalampSite=DG1-

CDLRampBackColorInternet=B9BDEEampBackColorIntranet=FFCD4FampBackColorLogged=FF

C679 (20151213)

France Approves a Territorial Reform httpwwwregionsunies-fogarorgenmedia-files107-

france-approves-a-territorial-reform (20160714)

Halonen Order Order 488 (1993) Honouring of commitments entered into by new member

states httpassemblycoeintnwxmlXRefXref-XML2HTML-

ENaspfileid=13691amplang=en

Helsinki Declaration on Regional Self-Government MCL13 (2002) 8 final

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletcommand=cominstranetCmdBlobGetampInstra

netImage=1095808ampSecMode=1ampDocId=1350404ampUsage=2 (20151213)

Local and regional democracy in Denmark CG(25)12FINAL 31 October 2013

267

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=2109281ampSite=COEampBackColorInternet=DBDCF2

ampBackColorIntranet=FDC864ampBackColorLogged=FDC864ampdirect=trueP46_2751

Local and regional democracy in France CG30(2016)06-PROV

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG302820162906-

PROVampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBac

kColorIntranet=CACC9AampBackColorLogged=EFEA9Campdirect=true

Local and Regional Democracy in Germany CG(22)7 14 March 2012

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=1918543ampSite=COEampdirect=true

Local and regional democracy in Hungary CG(25)7FINAL 31 October 2013

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=2113213ampSite=COEampdirect=true

Local and Regional Democracy in Norway CG2015(28)5FINAL 31 October 2013

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG20152828295PROVampLanguage=lanEnglis

hampVer=originalampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9Aamp

BackColorLogged=EFEA9Campdirect=true

Local and regional democracy in Poland CG2015(28)12FINAL

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG201528282912FINALampLanguage=lanEng

lishampVer=originalampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9A

ampBackColorLogged=EFEA9Campdirect=true

Local and regional democracy in the Slovak Republic CG30(2016)09-PROV

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampRef=CG302820162909-

PROVampLanguage=lanEnglishampVer=originalampSite=COEampBackColorInternet=DBDCF2ampBa

ckColorIntranet=FDC864ampBackColorLogged=FDC864ampdirect=true

Local and regional democracy in the United Kingdom CG(26)10FINAL 26 March 2014

httpswcdcoeintViewDocjspp=ampid=2171585ampdirect=true

Local Government in Critical Times Policies for Crisis Recovery and a Sustainable Future

Report Prepared by the European Committee on Local and Regional Democracy with input

from the Council of European Municipalities and Regions and a team of country observers in

the framework of the joint project of the Council of Europe with the Open Society

Foundations httpwwwccreorgdocsLocal_Government_in_critical_timesENpdf

MonitorInf (2004)3 Compliance with Member Statesrsquo Commitmens The Committee of

Ministersrsquo Monitoring Procedures httpswcdcoeintViewDocjspid=740173ampSite=CM

Euroacutepa Tanaacutecs Miniszteri Bizottsaacutega R (91) 1 szaacutemuacute Ajaacutenlaacutesa a koumlzigazgataacutesi szankcioacutekroacutel

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletcommand=cominstranetCmdBlobGetampInstra

netImage=2011123ampSecMode=1ampDocId=392992ampUsage=2 (20151119)

268

Recommendation No R (98) 12 of the Committee of Ministers to Member States on

Supervision of Local Authoritiesrsquo Action

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletIndex=noampcommand=cominstranetCmdBlob

GetampInstranetImage=1531246ampSecMode=1ampDocId=1349032ampUsage=2

Nemzeti Kisebbseacutegek Veacutedelmeacuteről szoacuteloacute Keretegyezmeacuteny (Strasbourg 1995 februaacuter 1)

httpconventionscoeinttreatyenTreatiesHtml157htm

Recommendation No R (98) 12 of the Committee of Ministers to Member States on

Supervision of Local Authoritiesrsquo Action

httpswcdcoeintcominstranetInstraServletIndex=noampcommand=cominstranetCmdBlob

GetampInstranetImage=1531246ampSecMode=1ampDocId=1349032ampUsage=2 (2012 05 15)

Recommendation 116 (2002)

httpswcdcoeintViewDocjspid=821489ampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBack

ColorIntranet=CACC9AampBackColorLogged=EFEA9C

Recommendation of the Committee of Ministers to member states on financial and budgetary

management at local and regional levels (2004) 1 Adopted on 8 January 2004

httpswcdcoeintViewDocjspid=103899

Recommendation of the Committee of Ministers to member states ont he financial resources

of local and regional authorities (2005) 1 Adopted on 19 January 2005

httpswcdcoeintViewDocjspid=812131ampBackColorInternet=B9BDEEampBackColorIntran

et=FFCD4FampBackColorLogged=FFC679

Recommendation 341 (2013) 4 f

httpswcdcoeintViewDocjspRef=REC34128201329ampLanguage=lanEnglishampVer=or

iginalampSite=COEampBackColorInternet=C3C3C3ampBackColorIntranet=CACC9AampBackColor

Logged=EFEA9C (20150922)

Regionaacutelis vagy Kisebbseacutegi Nyelvek Euroacutepai Kartaacuteja (Strasbourg 1992 oktoacuteber 2)

httpconventionscoeintTreatyenTreatiesHtml148htm

Reference Framework for Regional Democracy

httpwwwcoeinttcongresstextsconventionscadre_reference_enasp (20151227)

Resolution 1031 (1994) on the honouring of commitments entered into by member states

when joining the Council of Europe

httpassemblycoeintMainasplink=DocumentsAdoptedTextta94ERES1031htm

Resolution 307 (2010) on Procedures for monitoring the obligations and commitments entered

into by the Council of Europe member states in respect of their ratification of the European

Charter of Local Self-Government (ETS No 122)

269

httpswcdcoeintViewDocjspRef=RES28201029307ampLanguage=lanEnglishampVer=or

iginalampSite=CongressampBackColorInternet=e0cee1ampBackColorIntranet=e0cee1ampBackColorL

ogged=FFC679

Teruumlleti Oumlnkormaacutenyzatok eacutes Koumlzigazgataacutesi Szervek Hataacuter-menti Egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute

Euroacutepai Keretegyezmeacuteny (Madrid 1980 maacutejus 21)

httpwwweuropatanacshupdfhatarmenti_egyuttmukodespdf

httpconventionscoeintTreatyENTreatiesHtml106htm

The Impact of the Economic Downturn on Local Government in Europe What is Happening

and What Can be Done Council of Europe 2010

Internetes hivatkozaacutesok

BALAacuteZS Istvaacuten Az oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute szabaacutelyozaacutes aacutetalakulaacutesa MTA Law Working

Papers 201403 Magyar Tudomaacutenyos Akadeacutemia Budapest

httpjogtkmtahuuploadsfilesmtalwp2014_03_Balazs_Istvanpdf

BREINICH Gaacutebor A magyar vaacuterosok szoumlvetkezeacutese a dualizmus korszakaacuteban In Tanulmaacutenyok

Budapest muacuteltjaacuteboacutel 25 1996

httpepaoszkhu021000212000025pdfORSZ_BPTM_TBM_25_085pdf

Building the Big Society

httpswwwgovukgovernmentuploadssystemuploadsattachment_datafile78979building

-big-society_0pdf (20160521)

CEMR June 2008 Towards an EU approach to democratic local governance decentralisation

and territorial development ldquoResponse of the Council of European Municipalities and

Regions (CEMR) to the European Commissionacutes issues paperrdquo

httpwwwccreorgimguploadspiecesjointefilenameTowards_an_EU_approach_to_democ

ratic_local_governance_frpdf

Collection of Articles Local Self-Government and Civic Engagement in Rural Russia

httpdocumentsworldbankorgcurateden841271468759264251pdf283770Local0self0gov

ernment0RUpdf

CSORBA Emese Az Euroacutepai Unioacute eacutes az oumlnkormaacutenyzatok e-tudomaacuteny 20093 wwwe-

tudomanyhu

Decentralizaacutecioacute az Euroacutepai Unioacuteban eacutes a helyi eacutes regionaacutelis oumlnkormaacutenyzaacutes szerepe az unioacutes

politikaacutek kialakiacutetaacutesaacuteban eacutes veacutegrehajtaacutesaacuteban (2013C 13908) httpeur-

lexeuropaeuLexUriServLexUriServdouri=OJC201313900390045HUPDF

(20151227)

270

Decentralization A Sampling of Definitions (Working paper prepared in connection with the

Joint UNDP-Government of Germany evaluation of the UNDP role in decentralization and

local governance) October 1999

The European Charter on development cooperation in support of local governance 2008

httpwwwcittametropolitanamiitexportsitesdefaultrelazioni_internazionalidoc1182_eur

opean_development_cooperation_charter_in_support_of_local_governancepdf

httpwebundporgevaluationevaluationsdocumentsdecentralization_working_reportPDF

Ramiz FAZILU European Charter a fundamental document for the organization of local self-

government system httpeuacademicorgUploadArticle2097pdf

Gazetteer of Hungary 1st January 2013 Hungarian Central Statistical Office Budapest

httpwwwkshhuappsshoplistap_session_id=224447554148554ampp_lang=HUampp_temako

r_kod=T1

Marius GUDERJAN Local Government and European Integration ndash beyond Europanisation

Political Perspectives 2012 volume 6 (1) 105-128

httpwwwpoliticalperspectivesorgukwp-contentuploadsPP_final-

article6_Europeanisation-or-integration-of-local-government1pdf (20151227)

Bart HESSEL European integration and the supervision of local and regional authorities

Experiences in the Netherlands with requirements of European Community law Utrech Law

Review httpwwwutrechtlawrevieworg Volume 2 Issue 1 (June) 2006

httpwwwutrechtlawrevieworgindexphpulrarticleviewFile1818 (2012 05 13)

Chris HIMSWORTH Treaty-Making for Standards of Local Government The European

Charter of Local Self-Government and its Possible Application Beyond Europe U of

Edinburgh School of Law Working Paper No 201124 (20170323)

HOFFMANN Istvaacuten Az egyeacuteni jogveacutedelem lehetőseacutegei az oumlnkormaacutenyzati rendeletekkel

szemben I-III

httpnovissimabloghu20140507hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_

onkormanyzati_rendelettel_szemben_i

httpnovissimabloghu20140514hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_

onkormanyzati_rendelettel_szemben_ii_361

httpnovissimabloghu20140522hoffman_istvan_az_egyeni_jogvedelem_lehetosegei_az_

onkormanyzati_rendelettel_szemben_iii (20151114)

The Hunger Project httplocaldemocracynet20130205defining-participatory-local-

democracy

271

Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok lakaacutes- eacutes nem lakaacutes ceacuteljaacutet szolgaacuteloacute ingatlanvagyonaacuteval valoacute

gazdaacutelkodaacutesaacutenak ellenőrzeacutesi tapasztalatairoacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf0DE42E043EEF6CF3DC1256CB100453A79OpenDocu

ment

Jelenteacutes az oumlnkormaacutenyzatoknak az AacutePV Rt-től jaacuteroacute - a belteruumlleti foumlld eacuterteacutekeacutenek megfelelő -

vagyonreacuteszesedeacutesek aacutetadaacutesi koumlruumllmeacutenyeinek vizsgaacutelataacuteroacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf0B70B47499061E054C1256CB100453561OpenDocume

nt

Jelenteacutes az oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi egyensuacutelyi helyzeteacutenek ellenőrzeacutesi tapasztalatairoacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf02C7EA65E07C92E36C1256CB1004561CAOpenDocum

ent (20120430)

Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok vagyonszerkezeteacutenek vagyonhasznosiacutetaacutesi eacutes nyilvaacutentartaacutesi

teveacutekenyseacutegeacutenek vizsgaacutelataacuteroacutel

httpwwwaszhuASZjeltarnsf07368085F6E85E48CC1256CB100445681OpenDocume

nt (20120502)

Jelenteacutes a helyi eacutes a helyi kisebbseacutegi oumlnkormaacutenyzatok aacutetfogoacute ellenőrzeacuteseacuteről 2001 juacutenius 31p

httpwwwaszhujelentes0113jelentes-a-helyi-es-a-helyi-kisebbsegi-onkormanyzatok-

atfogo-ellenorzeserol0113j000pdf (20120502)

Jelenteacutes a helyi oumlnkormaacutenyzatok gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek 2008 eacutevi ellenőrzeacuteseacuteről

httpwwwaszhujelentes0927jelentes-a-helyi-onkormanyzatok-gazdalkodasi-

rendszerenek-2008-evi-ellenorzeserol0927j000pdf (20120502)

A helyi oumlnkormaacutenyzatok peacutenzuumlgyi helyzeteacutenek eacutes gazdaacutelkodaacutesi rendszereacutenek 2011 eacutevi

ellenőrzeacuteseiről

httpwwwaszhujelentes1282osszegzes-a-helyi-onkormanyzatok-penzugyi-helyzetenek-

es-gazdalkodasi-rendszerenek-2011-evi-ellenorzeseirol1282j000pdf (20120502)

J11282 A Kuacuteria Elnoumlke 2013 El II A 41 szaacutem A Kuacuteria elnoumlkeacutenek orszaacuteggyűleacutesi

beszaacutemoloacuteja a Kuacuteria 2012 eacutevi teveacutekenyseacutegeacuteről a jogegyseacuteg biztosiacutetaacutesa eacutes az oumlnkormaacutenyzati

normakontroll koumlreacuteben

httpwwwlbhusitesdefaultfileselnok_beszambeszamolo_2012pdf (20151112)

IULA World Wide Declaration of Local Self-Government - adopted by the IULA Council

Toronto June 1993

httpwwwbunkenngagrjpsiryousitueturansitucharteriula_decl_txthtml

IVANCSICS Imre ndash FAacuteBIAacuteN Adriaacuten A helyi oumlnkormaacutenyzatokra vonatkozoacute szabaacutelyok az

Alaptoumlrveacutenyben In Magyarorszaacuteg uacutej alkotmaacutenyossaacutega (szerk DRINOacuteCZI Tiacutemea) Peacutecsi

272

Tudomaacutenyegyetem Aacutellam eacutes Jogtudomaacutenyi Kar Peacutecs 2011 97-108

httpoldajkptehufilestiny_mceFilekarikiadvanyokmagyarorszag_uj_alkotmanyossaga_k

otet_11pdf (20160126)

Lando KIRCHMAIR International Law and Public Administration The European Charter of

Local Self-Government httpuni-nkehuuploadsmedia_itemsinternational-law-and-public-

administration-the-european-charter-of-local-self-governmentoriginalpdf (20170323)

PAP Joacutezsef bdquoEacuten is a passziacutev ellenaacutelloacutek egyike voltam helliprdquo A vaacutermegye eacutes hivatalnokai a

reformkor veacutegeacutetől a Bach-rendszer bukaacutesaacuteig httpwwwaetashu2000_1-22000-1-2-

06htmP1517_580545

PAPP Laacuteszloacute Az oumlnkormaacutenyzatisaacuteg vaacutezlatos aacutettekinteacutese kuumlloumlnoumls tekintettel a hosszuacute 19

szaacutezad alkotmaacutenyos megoldaacutesaira De iurisprudentia et iure publico VI eacutevfolyam 1-2 szaacutem

httpdieiphuwp-contentuploads2012-1-06pdf

PAPP Olga A helyi oumlnkormaacutenyzaacuteshoz valoacute kollektiacutev alapjog a koumlzigazgataacutesban De

iurisprudentia et iuro publico VII eacutevfolyam 20132 szaacutem httpdieiphuvii-evfolyam-2013-

2-szam

Reacuteszletes jelenteacutes a koumlzigazgataacutesi perrendtartaacutes koncepcioacutejaacutenak előkeacutesziacuteteacuteseacuteről

httpwwwkormanyhudownload9c8500002015051420JelentC3A9s20a20kC

3B6zigazgatC3A1si20perrendtartC3A1s20koncepciC3B3jC3A1nak2

0elC591kC3A9szC3ADtC3A9sC3A9rC591lpdf (20151112)

Jesse C RIBOT Democratic Decentralization of Natural Resources Institutionalizing Popular

Participation 2002 Washington DC World Resources Institute

httppdfwriorgddnr_full_revisedpdf

RUSZOLY Joacutezsef Parlamentarizmus eacutes neacutepkeacutepviselet 1848-ban Rubiconline Toumlrteacutenelmi

magazin 1997 eacutevfolyam

httpwwwrubiconhumagyaroldalakparlamentarizmus_es_nepkepviselet_1848_ban

STIPTA Istvaacuten A magyar peacutenzuumlgyi koumlzigazgataacutesi biacuteroacutesaacuteg eljaacuteraacutesi rendje (1884-1896)

httpwwwmjszuni-miskolchu20110213_stiptaistvanpdf

SZALBOT Balaacutezs Az alkotmaacutenyjogi panasz leguacutejabb keacuterdeacutesei ndash A koumlzvetlen panasz De

iuresprudentia et iure publico VII eacutevfolyam 20132 szaacutem 23 httpdieiphuwp-

contentuploads2013-2-20pdf (20151223)

SZENTE Zoltaacuten Sarkalatos aacutetalakulaacutesok ndash Az oumlnkormaacutenyzati rendszer MTA Law Working

Papers 201429 4 httpjogtkmtahuuploadsfilesmtalwp2014_29_Szentepdf

(20150831)

273

TEMESI Istvaacuten Gondolatok az oumlnkormaacutenyzati alapjogokroacutel

httpwwwpropublicobonohupdfTemesi2pdf

TARJAacuteN M Tamaacutes 1222 aacuteprilis 24 II Andraacutes kiadja az Aranybullaacutet Feheacutervaacuteron

httpwwwrubiconhumagyarnyomtathato_verzio1222_aprilis_24_ii_andras_kiadja_az_ara

nybullat_fehervaron (2014 0918)

UCLG Decentralisation and Local Self-Government Committee httpwwwuclg-

decentralisationorgencommitteeglossary

United Cities and Local Governments (UCLG) 2008 Decentralisation and local democracy

in the world First UCLG World Report Barcelona UCLG

httpwwwcities-localgovernmentsorggoldUploadgold_report01_introduction_enpdf

UNPD 2004 Decentralised Governance for Development A Combined Practice Note on

Decentralisation Local Governance and UrbanRural Development

httpwwwundporgcontentdamaplawspublicationenpublicationsdemocratic-

governancedg-publications-for-websitedecentralised-governance-for-development-a-

combined-practice-note-on-decentralisation-local-governance-and-urban-rural-

developmentDLGUD_PN_Englishpdf

UN-Habitat 2007 UN-Habitat Guidelines on Decentralisation and Strengthening of Local

Self-government

httpwwwcities-localgovernmentsorgcommitteesdalUploadnewsladsguidelinespdf

VIGVAacuteRI Andraacutes Oumlnkormaacutenyzati peacutenzuumlgyek Hazai kihiacutevaacutesok eacutes nemzetkoumlzi peacuteldaacutek

Budapest 2011 december httpwwwaszhutanulmanyok2011onkormanyzati-penzugyek-

hazai-kihivasok-es-nemzetkozi-peldakt348pdf (20120412)

VIGVAacuteRI Andraacutes ndash JAacuteNOSSY Daacuteniel Peacutenzuumlgyi kockaacutezatok az oumlnkormaacutenyzati rendszerben

2009 januaacuter httpwwwaszhutanulmanyok2009penzugyi-kockazatok-az-onkormanyzati-

rendszerbent272pdf (20120412)

VISSY Beatrix Az individuaacutelis alapjogveacutedelem kilaacutetaacutesai az alkotmaacutenybiacuteraacuteskodaacutesban Merre

mutat az alkotmaacutenyjogi panasz iraacutenytűje

httpepaoszkhu026000268700004pdfEPA02687_jogi_tanulmanyok_2012_01_199-

211pdf (20151116)

VOumlLGYESI Levente Vaacuterosi alkotmaacutenyossaacuteg az uacutejkori Magyarorszaacutegon Phd eacutertekezeacutes 2008

httpwwwajkeltehufileDI_Volgyesi_Levente_dispdf (20150729)

rsquoWho should tax where and whatrsquo Musgrave 1983) Rethinking Subnational Taxes A New

Look at Tax Assingment (Richard M Bird) IMF Working Paper 1999

httpwwwimforgexternalpubsftwp1999wp99165pdf

274

Euroacutepai Unioacutes normaacutek

Az Euroacutepai Unioacuteroacutel szoacuteloacute Maastrichti Szerződeacutes httpeur-lexeuropaeulegal-

contentHUTXTuri=URISERV3Axy0026

European Parliament Fact Sheets httpwwweuroparleuropaeufactsheets1_2_2_enhtm

European Parliament Resolution on Community regional policy and the role of the regions

and Annexed Community Charter for Regionalization 18 November 1988 Official Journal C

326 19 December 1988

httpaeipittedu17581ep_resolution_regional_11_88pdf

Az Euroacutepai Unioacuteroacutel szoacuteloacute szerződeacutes eacutes az Euroacutepai Unioacute műkoumldeacuteseacuteről szoacuteloacute szerződeacutes

egyseacuteges szerkezetbe foglalt vaacuteltozata 2010C 8301 (2) Jegyzőkoumlnyv a szubszidiaritaacutes eacutes az

araacutenyossaacuteg elveacutenek alkalmazaacutesaacuteroacutel

httpeur-lexeuropaeulegal-

contentHUTXTuri=uriservOJC_201008301000101HUNd1e186-201-1

Egyeacuteb nemzeti normaacutek normajavaslatok

Constitution de la Reacutepublique franccedilaise Constitution du 4 octobre 1958 Titre XII Des

Collectiviteacutes Territoriales Article 72-75-1

Grundgesetz fuumlr die Bundesrepublik Deutschland II Der Bund und die Laumlnder Artikel 28

httpswwwbundestagdebundestagaufgabenrechtsgrundlagengrundgesetzgg_02245124

Local Government Act 1999 httpwwwlegislationgovukukpga199927contents

Localism Bill 2010-11 Localism Act 2011 15th November 2011

Localism Bill Local government and community empowerment [Bill No 126 of 2010-11]

RESEARCH PAPER 1102 11 January 2011

httpresearchbriefingsparliamentukResearchBriefingSummaryRP11-02 (201605 22)

Localism Act 2011 Chapter I General powers of authorities Art 1 Local authorityrsquos general

power of competence

Sveacuted Kiraacutelysaacuteg Alkotmaacutenya The Constitution of the Kingdom of Sweden

httpwwwparliamentamlibrarysahmanadrutyunnerSwedenpdf

Hazai toumlrveacutenyi szintű jogi normaacutek

Magyarorszaacuteg Alaptoumlrveacutenye (2011 aacuteprilis 25)

1949 eacutevi XX tv a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute

275

2014 eacutevi XXIII tv egyes helyi oumlnkormaacutenyzatokkal kapcsolatos toumlrveacutenyeknek a

vaacutelasztaacutesokkal oumlsszefuumlggő moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

2013 eacutevi CCXXXVIII tv a neacutepszavazaacutes kezdemeacutenyezeacuteseacuteről az euroacutepai polgaacuteri

kezdemeacutenyezeacutesről valamint a neacutepszavazaacutesi eljaacuteraacutesroacutel

2013 eacutevi CXXVIII tv Budapest fővaacuteros koumlzigazgataacutesi teruumlleteacutevel oumlsszefuumlggő egyes

toumlrveacutenyek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

2013 eacutevi XXXVI tv a vaacutelasztaacutesi eljaacuteraacutesroacutel

2012 eacutevi XCIII toumlrveacuteny a jaacuteraacutesok kialakiacutetaacutesaacuteroacutel valamint egyes ezzel oumlsszefuumlggő toumlrveacutenyek

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

2012 eacutevi XXXVIII toumlrveacuteny a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok fekvőbeteg-szakellaacutetoacute

inteacutezmeacutenyeinek aacutetveacuteteleacuteről eacutes az aacutetveacutetelhez kapcsoloacutedoacute egyes toumlrveacutenyek moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

2011 eacutevi CXCVI tv a nemzeti vagyonroacutel

2011 eacutevi CXCIV tv Magyarorszaacuteg gazdasaacutegi stabilitaacutesaacuteroacutel

2011 eacutevi CXC tv a koumlzneveleacutesről

2011 eacutevi CLXXXIX tv Magyarorszaacuteg helyi oumlnkormaacutenyzatairoacutel

2011 eacutevi CLXXXVI tv Esztergom Vaacuteros Oumlnkormaacutenyzata egyes inteacutezmeacutenyeinek aacutetveacuteteleacuteről

2011 eacutevi CLXI tv a biacuteroacutesaacutegok szervezeteacuteről eacutes igazgataacutesaacuteroacutel

2011 eacutevi CLIV tv a megyei oumlnkormaacutenyzatok konszolidaacutecioacutejaacuteroacutel a megyei oumlnkormaacutenyzati

inteacutezmeacutenyek eacutes a Fővaacuterosi Oumlnkormaacutenyzat egyes egeacuteszseacuteguumlgyi inteacutezmeacutenyeinek aacutetveacuteteleacuteről

2010 eacutevi CXXX toumlrveacuteny a jogalkotaacutesroacutel

2010 eacutevi L toumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacuteroacutel

2010 eacutevi XXVI toumlrveacuteny a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute Strasbourgban

1985 oktoacuteber 15-eacuten kelt egyezmeacutenynek a helyi koumlzeacuteletben valoacute reacuteszveacutetelről szoacuteloacute kiegeacutesziacutető

jegyzőkoumlnyve kihirdeteacuteseacuteről

2004 eacutevi CVII tv a telepuumlleacutesi oumlnkormaacutenyzatok toumlbbceacuteluacute kisteacuterseacutegi taacutersulaacutesairoacutel

1999 eacutevi XLI toumlrveacuteny a teruumlletszervezeacutesi eljaacuteraacutesroacutel

1997 eacutevi CXXXV tv a helyi oumlnkormaacutenyzatok taacutersulaacutesairoacutel eacutes egyuumlttműkoumldeacuteseacuteről

1997 eacutevi XV toumlrveacuteny a Helyi Oumlnkormaacutenyzatok Euroacutepai Chartaacutejaacuteroacutel szoacuteloacute 1985 oktoacuteber 15-

eacuten Strasbourgban kelt egyezmeacuteny kihirdeteacuteseacuteről

1996 eacutevi XXI tv a teruumlletfejleszteacutesről eacutes a teruumlletrendezeacutesről

1994 eacutevi LXIV toumlrveacuteny a polgaacutermesteri tisztseacuteg ellaacutetaacutesaacutenak egyes keacuterdeacuteseiről eacutes az

oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők tiszteletdiacutejaacuteroacutel

1994 eacutevi LXIII toumlrveacuteny a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel szoacuteloacute 1990 eacutevi LXV toumlrveacuteny

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

276

1994 eacutevi LXII tv a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek vaacutelasztaacutesaacuteroacutel

1994 eacutevi LXI tv a Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute 1949 eacutevi XX toumlrveacuteny

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

1993 eacutevi LXXVIII tv a lakaacutesok eacutes helyiseacutegek beacuterleteacutere valamint elidegeniacuteteacutesuumlkre

vonatkozoacute egyes szabaacutelyokroacutel

1993 eacutevi XXXI tv az emberi jogok eacutes az alapvető szabadsaacutegok veacutedelmeacuteről szoacuteloacute Roacutemaacuteban

1950 november 4-eacuten kelt Egyezmeacuteny eacutes az ahhoz tartozoacute nyolc kiegeacutesziacutető jegyzőkoumlnyv

kihirdeteacuteseacuteről

1992 eacutevi LIV tv az időlegesen aacutellami tulajdonban leacutevő vagyon eacuterteacutekesiacuteteacuteseacuteről

hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes veacutedelmeacuteről

1992 eacutevi XXXIII tv a volt egyhaacutezi ingatlanok tulajdoni helyzeteacutenek rendezeacuteseacuteről

1991 eacutevi XXXIII tv egyes aacutellami tulajdonuacute vagyontaacutergyak oumlnkormaacutenyzatok tulajdonba

adaacutesaacuteroacutel

1991 eacutevi XXIV tv a fővaacuterosi eacutes a fővaacuterosi keruumlleti oumlnkormaacutenyzatokroacutel

1990 eacutevi C tv a helyi adoacutekroacutel

1990 eacutevi XC tv a koumlztaacutersasaacutegi megbiacutezott jogaacutellaacutesaacuteroacutel hivatalaacuteroacutel eacutes egyes feladatairoacutel

1990 eacutevi LXXIV tv a kiskereskedelmi a vendeacuteglaacutetoacute-ipari eacutes fogyasztaacutesi szolgaacuteltatoacute

teveacutekenyseacuteget veacutegző aacutellami vaacutellalatok vagyonaacutenak privatizaacutelaacutesaacuteroacutel (eacuterteacutekesiacuteteacuteseacuteről

hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel)

1990 eacutevi LXVII tv a polgaacutermesteri tisztseacuteg ellaacutetaacutesaacutenak egyes keacuterdeacuteseiről

1990 eacutevi LXV tv a helyi oumlnkormaacutenyzatokroacutel

1990 eacutevi LXIV tv a helyi oumlnkormaacutenyzati keacutepviselők eacutes polgaacutermesterek jogaacutellaacutesaacuteroacutel

1990 eacutevi LXIII tv a Magyar Koumlztaacutersasaacutegi Alkotmaacutenyaacuteroacutel szoacuteloacute 1949 eacutevi XX tv

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

1990 eacutevi VI tv az Aacutellami Vagyonuumlgynoumlkseacutegről eacutes a hozzaacute tartozoacute vagyon kezeleacuteseacuteről eacutes

hasznosiacutetaacutesaacuteroacutel

1989 eacutevi XXXIII tv az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacutegroacutel

1989 eacutevi XXXI tv az Alkotmaacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel

1989 eacutevi XIII tv a gazdaacutelkodoacute szervezetek eacutes gazdasaacutegi taacutersasaacutegok aacutetalakulaacutesaacuteroacutel

1987 eacutevi 21 sz tvr a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute 1971 eacutevi I toumlrveacuteny egyes rendelkezeacuteseinek

moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel a keacutetszintű igazgataacutes bevezeteacuteseacuteről

1983 eacutevi 26 sz tvr a tanaacutecsokroacutel szoacuteloacute 1971 eacutevi I toumlrveacuteny moacutedosiacutetaacutesaacuteroacutel eacutes egyes tanaacutecsi

hataacuteskoumlroumlk rendezeacuteseacuteről

277

1976 eacutevi 8 tvr az Egyesuumllt Nemzetek Koumlzgyűleacutese XXI uumlleacutesszakaacuten 1966 december 16-aacuten

elfogadott Polgaacuteri eacutes Politikai Jogok Egyezseacutegokmaacutenya kihirdeteacuteseacuteről

1971 eacutevi I tv a tanaacutecsokroacutel

1965 eacutevi 8 sz tvr a diplomaacuteciai kapcsolatokroacutel Beacutecsben 1961 aacuteprilis 18-aacuten alaacuteiacutert

nemzetkoumlzi szerződeacutes kihirdeteacuteseacuteről

1954 eacutevi X tv a tanaacutecsokroacutel

1950 eacutevi I tv a helyi tanaacutecsokroacutel

1949 eacutevi XX tv A Magyar Koumlztaacutersasaacuteg Alkotmaacutenya

1929 eacutevi XXX tc a koumlzigazgataacutes rendezeacuteseacuteről

1907 eacutevi LX tc a magyar kiraacutelyi koumlzigazgataacutesi biroacutesaacuteg hataacuteskoumlreacutenek kiterjeszteacuteseacuteről

1896 eacutevi XXVI tc a magyar kiraacutelyi koumlzigazgataacutesi biroacutesaacutegroacutel

1886 eacutevi XXII tc a koumlzseacutegekről

1886 eacutevi XXI tc a toumlrveacutenyhatoacutesaacutegokroacutel

1877 eacutevi XXIV tc a megyei meacuternoumlki aacutellomaacutesok megszuumlnteteacutese eacutes hivatali teendőiknek az

aacutellameacutepiteacuteszeti hivatalokra ruhaacutezaacutesaacuteroacutel

1877 eacutevi XX tc a gyaacutemsaacutegi eacutes gondnoksaacutegi uumlgyek rendezeacuteseacuteről

1876 eacutevi XXXIII tc neacutemely toumlrveacutenyhatoacutesaacuteg teruumlleteacutenek szabaacutelyozaacutesaacuteroacutel eacutes az ezzel

kapcsolatos inteacutezkedeacutesekről

1876 eacutevi XX tc neacutemely vaacuterosi toumlrveacutenyhatoacutesaacutegok megszuumlnteteacuteseacuteről

1876 eacutevi VI tc a koumlzigazgataacutesi bizottsaacutegroacutel

1871 eacutevi XVIII tc a koumlzseacutegek rendezeacuteseacuteről

1870 eacutevi XLII tc a koumlztoumlrveacutenyhatoacutesaacutegok rendezeacuteseacuteről

1869 eacutevi IV tc a biroacutei hatalom gyakorlaacutesaacuteroacutel

1867 eacutevi XV tc az aacutellamadoacutessaacutegok utaacuten a magyar korona orszaacutegai aacuteltal vaacutellalandoacute eacutevi

jaacuteruleacutekroacutel

1848 eacutevi XXIV tc a koumlzseacutegi vaacutelasztaacutesokra neacutezve

1848 eacutevi XXIII tc a szabad kiraacutelyi vaacuterosokroacutel

1848 eacutevi XVI tc a megyei hatoacutesaacuteg ideiglenes gyakorlataacuteroacutel

1848 eacutevi XI tc azon uumlgyekről mellyek eddig a foumlldesuacuteri hatoacutesaacutegok aacuteltal inteacuteztettek

1848 eacutevi IX tc az urbeacuter eacutes azt poacutetloacute szerződeacutesek alapjaacuten eddig gyakorlatban volt szolgaacutelatok

(robot) deacutezma eacutes peacutenzbeli fizeteacutesek megszuumlnteteacuteseacuteről

1848 eacutevi V tc az orszaacuteggyuumlleacutesi koumlveteknek neacutepkeacutepviselet alapjaacuten vaacutelasztaacutesaacuteroacutel

1836 eacutevi 9 tc a koumlzseacutegeknek belső igazgataacutesaacuteroacutel

179091 eacutevi 12 tc a toumlrveacutenyhozoacute eacutes veacutegrehajtoacute hatalom gyakorlaacutesaacuteroacutel

278

176465 eacutevi 21 tc hogy a vaacutermegyeacutek koumlzterheit a vaacutermegyeacutekbe kebelezett helyseacutegek is

egyenlően viseljeacutek

1723 eacutevi 73 tc annak a helynek a foumlldesurak birtokain leendő aacutetengedeacuteseacuteről a hol Tolna eacutes

maacutes hasonloacute aacutellapotban levő megyeacutek toumlrveacutenyszeacutekeiket tartsaacutek hivatalos irataikat őrizzeacutek s a

toumlrveacutenyhatoacutesaacutegi hatalmat gyakoroljaacutek

1723 eacutevi 56 tc a főispaacutenoknak megyeacuteikben lakaacutesaacuteroacutel s a megyeacutek tisztujitaacutesaacuteroacutel az alispaacutenok

s maacutes tisztviselők aacutellaacutesaacuteroacutel

1649 eacutevi 20 tc a vaacuterosokban lakoacute nemesek ellen a vaacutermegyeacutek toumlrveacutenyszeacutekein hozott biroacutei

hataacuterozatokat veacutegre kell hajtani

1647 eacutevi 93 tc hogy a nemesek elleneacuteben a vaacutermegyeacuten kimondott biroacutei hataacuterozatokat eacutes

elmarasztalaacutesokat az alispaacutenok azoknak az ingoacute dolgaira neacutezve a vaacuterosok falain beluumll is

hajtsaacutek veacutegre

1638 eacutevi 48 tc a szent korona fekvőjoacuteszaacutegai eacutes a fiscus jogai az orszaacuteg eacutes a vaacutermegyeacutek

terhei viseleacuteseacutenek alaacutevetve legyenek a tisztviselők az orszaacuteg toumlrveacutenyei alatt aacutellani

tartozzanak az ellenszeguumllőket buumlntetni kell

1638 eacutevi 33 tc a főispaacuteni tisztek eacutes meacuteltoacutesaacutegok adomaacutenyozaacutesa kiskoruak reacuteszeacutere ne

toumlrteacutenjeacutek

1550 eacutevi 62 tc minden vaacutermegyeacutenek legyen pecseacutetje a melyet az alispaacutenok eacutes szolgabiraacutek

meg eskuumldttaacutersak pecseacutetei alatt szekreacutenyben kell tartani

1545 eacutevi 33 tc a kiraacutelynak vagy helytartoacutejaacutenak az orszaacuteg toumlrveacutenyeivel ellenkező levelei a

javak visszaadaacutesaacuteban meg nem tartandoacutek

1536 eacutevi 36 tc azt az ispaacutent a ki ellen igaz panaszt emeltek hivatalaacutetoacutel meg kell fosztani s

helyeacutebe maacutes alkalmas teendő

1504 eacutevi 3 tc vaacutermegyei ispaacutensaacutegokat nem kell oumlroumlkoumlsen adomaacutenyozni

1498 eacutevi 57 tc a vaacutermegyei ispaacuteni tisztseacuteget nem kell egyhaacutezi szemeacutelyek reacuteszeacutere

adomaacutenyozni hanemha olyanoknak kik a szent eacutes reacutegi kiraacutelyoktoacutel kivaacuteltsaacutegot nyertek

1486 eacutevi 60 tc hogy az egyes megyeacutek eacuteleacutere ispaacutenokat kell tenni eacutes hogy ezek az ispaacutenok

ugyanabboacutel a megyeacuteből koumltelesek maguknak tekinteacutelyes feacuterfiakat alispaacutenokul kivaacutelasztani eacutes

azok eskuumljeacuteről

Az Euroacutepai Unioacute Biacuteroacutesaacutegaacutenak hivatkozott doumlnteacutesei

Commission v Greece C-4571

Commission v Germany C-29795

279

Commission v Kingdom of the Netherlands C-9781

Commission v France C 14700

Commission v Italy C-36597

Az Alkotmaacutenybiacuteroacutesaacuteg hivatkozott hataacuterozatai

292016 (X2) AB hataacuterozat

31492016 (VII22) AB veacutegzeacutes

222015 (VI18) AB hataacuterozat

152015 (V29) AB hataacuterozat

262014 (VII 23) AB hataacuterozat

31052014 (IV17) veacutegzeacutes

62013 (III1) AB hataacuterozat

12013 (I 7) AB hataacuterozat

33672012 (XII15) AB veacutegzeacutes

382012 (XI14) AB hataacuterozat

312010 (III25) AB hataacuterozat

1212009 (XII17) AB hataacuterozat

552009 (V6) AB hataacuterozat

1143B2009 AB veacutegzeacutes

1092008 (IX26) AB hataacuterozat

422008 (IV17) AB hataacuterozat

342008 (IV1) AB hataacuterozat

472006 (X5) AB hataacuterozat

612003 (XI26) AB hataacuterozat

462003 (X16) AB hataacuterozat

692002 (XII17) AB hataacuterozat

362002 (VII19) AB hataacuterozat

22001 (I17) AB hataacuterozat

961E2000 AB hataacuterozat

41B2000 AB veacutegzeacutes

774B2000 AB hataacuterozata

1011B1999 AB hataacuterozat

361998 (IX16) AB hataacuterozat

171998 (V13) AB hataacuterozat

280

1D1998 AB veacutegzeacutes

1044B1997 AB sz hataacuterozat

751B1997 sz veacutegzeacutes

561996 (XII12) AB hataacuterozat

771995 (XII21) AB hataacuterozat

551994 (XI10) AB hataacuterozat

371994 (VI24) AB hataacuterozat

181993 (III19) AB hataacuterozat

41993 (I12) AB hataacuterozat

11993 (I13) AB hataacuterozat

41B1993 AB hataacuterozat

651992 (XII17) AB hataacuterozat

91992 ( I30) AB hataacuterozat

671991 (XII21) AB hataacuterozat

571991 (XI8) AB hataacuterozat

561991 (XI8) AB hataacuterozat

281991 (VI3) AB hataacuterozat

Page 3: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 4: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 5: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 6: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 7: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 8: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 9: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 10: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 11: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 12: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 13: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 14: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 15: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 16: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 17: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 18: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 19: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 20: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 21: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 22: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 23: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 24: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 25: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 26: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 27: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 28: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 29: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 30: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 31: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 32: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 33: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 34: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 35: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 36: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 37: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 38: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 39: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 40: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 41: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 42: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 43: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 44: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 45: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 46: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 47: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 48: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 49: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 50: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 51: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 52: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 53: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 54: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 55: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 56: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 57: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 58: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 59: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 60: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 61: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 62: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 63: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 64: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 65: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 66: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 67: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 68: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 69: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 70: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 71: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 72: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 73: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 74: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 75: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 76: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 77: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 78: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 79: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 80: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 81: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 82: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 83: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 84: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 85: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 86: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 87: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 88: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 89: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 90: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 91: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 92: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 93: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 94: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 95: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 96: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 97: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 98: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 99: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 100: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 101: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 102: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 103: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 104: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 105: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 106: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 107: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 108: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 109: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 110: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 111: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 112: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 113: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 114: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 115: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 116: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 117: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 118: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 119: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 120: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 121: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 122: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 123: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 124: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 125: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 126: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 127: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 128: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 129: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 130: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 131: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 132: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 133: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 134: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 135: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 136: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 137: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 138: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 139: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 140: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 141: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 142: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 143: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 144: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 145: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 146: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 147: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 148: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 149: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 150: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 151: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 152: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 153: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 154: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 155: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 156: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 157: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 158: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 159: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 160: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 161: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 162: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 163: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 164: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 165: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 166: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 167: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 168: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 169: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 170: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 171: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 172: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 173: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 174: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 175: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 176: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 177: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 178: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 179: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 180: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 181: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 182: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 183: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 184: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 185: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 186: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 187: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 188: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 189: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 190: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 191: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 192: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 193: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 194: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 195: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 196: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 197: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 198: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 199: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 200: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 201: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 202: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 203: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 204: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 205: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 206: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 207: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 208: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 209: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 210: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 211: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 212: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 213: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 214: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 215: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 216: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 217: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 218: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 219: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 220: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 221: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 222: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 223: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 224: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 225: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 226: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 227: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 228: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 229: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 230: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 231: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 232: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 233: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 234: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 235: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 236: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 237: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 238: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 239: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 240: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 241: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 242: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 243: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 244: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 245: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 246: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 247: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 248: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 249: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 250: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 251: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 252: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 253: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 254: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 255: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 256: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 257: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 258: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 259: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 260: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 261: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 262: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 263: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 264: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 265: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 266: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 267: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 268: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 269: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 270: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 271: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 272: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 273: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 274: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 275: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 276: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 277: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 278: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 279: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI
Page 280: A helyi, területi önkormányzatok közigazgatási autonómiája …doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3950/1/Siket_Judit... · 1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI