A II. Vh. utáni agrárstruktúraDr. Szilágyi J. Ede

I. Az 1945-ös földreformII. A szocialista földtulajdoni,

földhasználati viszonyok

Fogalmi tisztázás

• megváltás kisajátítás kárpótlás társ-i tul. növekedik + + - azonnali kártalanítás - + -

• (1) nagybirtok, (2) középbirtok, (3) családi birtok, (4) kisbirtok (törpebirtok) - közgazdasági kategória (birtokméret, foglalkoztatottak száma, termelés), amely történelmileg és földrajzilag változó– míg a nagybirtokhoz tipikusan a demokratikus

kapitalizmus, addig pl. a családi birtokhoz a farmromanticizmus kapcsolódik

Az 1945-ös földreform vázlata

• előzményei• háttere: 1. elméleti 2. nemzetközi 3. hazai társ. pol-i• végrehajtó szervezete• a földalap forrásai: 1. elkobzás 2. megváltás 3.

államkincstár földbirtokai• birtokegységek és jogosulti kör• kártalanítás• a földreform értékelése

Az 1945-ös földreform előzményei

• Magyarország földtulajdoni, földhasználati viszonyai tipikusan a porosz utas agrárfejlődéssel mutatnak hasonlóságot (domináns nagybirtok, sok ezer életképtelen kisbirtokok)

• E sajátos agrárstruktúra negatív vetületeit próbálta megszüntetni - inkább kevesebb, mint több sikerrel - 1945 előtt számos reform: – 1919. évi 18. néptörvény = Károlyi Mihály féle földref.– 1919. márc.1-aug. 1. Tanácsköztársaság földbirtokpol.– 1920, 1924 = Nagyatádi Szabó István féle földref.– 1936 = Darányi féle földref.

Az 1945-ös földreform háttere - elméleti

• földreform fogalma: legitim földtulajdoni/ földhasználati viszonyok teljes/ részleges átalakítása

• földreform menete: (1) kitől kell elvenni (2) kinek kell adni (3) van-e anyagi kártalanítás, mennyi, ki fizeti

Az 1945-ös földreform háttere - nemzetközi

• a magyar fölreform összefüggésben állt a II. világháborút követő, mind a nyertes államokban (Franciaország, Olaszország), mind a vesztes államokban (Németország, Japán) végrehajtott földreformokkal

• a földreformok típusai:– Nyugati (polgári): (1) elsősorban gazdasági cél (2) nagybirtokok

egészséges középbirtokká alakítása (családi munkaerő) (3) az állami tulajdonba vett földekért kártalanítást fizettek (megkülönböztetés nélkül)

– Közép-kelet európai (szovjet rendszer átvétele): (1) erőteljes társadalom-átalakító politikai cél (2) cél a nagybirtok (középbirtok) teljes „likvidálása” (3) kártalanítás elmaradása és diszkrimináció

Az 1945-ös földreform háttere - hazai társadalompolitika

• a magyar földreform két koncepció kompromisszuma:– „kiskert koncepció”: (1) középbirtok megtartása; családi

birtokrendszer kialakítása a törpebirtokosok földhözjuttatásával (2) az átalakítás módja: állami kártalanítás; csak a háborús bűnösök esetén elkobzás (3) FKgP

– radikális koncepció: (1) nagy és középbirtokok teljes felszámolása (2) átalakítás módja: kártalanítás nélkül (3) NPP (földet minden parasztnak), MKP (leninista ideológia-a kollektivizálás első lépése az életképtelen kisbirtokrendszer)

• az 1945. március 18-án e tárgykörben kiadott 600/1945. M.E. rendeletet az 1945:VI.tc. emelte törvényerőre: a nagybirtokrendszer megszüntetése és a földmíves nép földhözjuttatása tárgyában

Az 1945:VI. tc. végrehajtó szervezete

• Földművelésügyi Minisztérium• Országos Földbirtokrendező Tanács: 2. fokon döntött a

megváltások ügyében• Megyei Földbirtokrendező Tanács: 1. fokon döntött a

megváltások ügyében • Községi Földigénylő Bizottságok: feladata az

igényjogosultság elbírálása, javaslattétel a megyei földbirtokrendező tanácsnak (a látszólag szűk jogosítványokkal szemben, a valóságban meghatározó szint lett)

1945:VI. tc. földalapképzés I. - elkobzás

• teljes egészében és nagyságra való tekintet nélkül el kell kobozni a:– hazaárulók– a nyilas, nemzeti szocialista és egyéb fasiszta vezetők– a Volksbundtagok– a háborús és népellenes bűnösök földbirtokait.

1945:VI. tc. földalapképzés II. - megváltás, teljes

• A teljes birtok Állami Földalapba került a– spekulációs célú nagybirtokok (gazdasági

társaságok, magánnyugdíj-pénztárak földjei), valamint

– az 1000 kat. holdat meghaladó úri nagybirtokok közül.

1945:VI. tc. földalapképzés III. - megváltás, részleges

• A 100 és 1000 kh. nagyságú birtokok közül meghatározott nagyságú földterület (100 kh.) megmaradt a tulajdonos kezén, míg az afeletti területek az Állami Földalapba kerültek.

• Kivételek: – 200 kh. maradt az ingatlan a tulajdonos kezén, ha bizonyította, hogy a

földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozik, illetve bizonyíthatóan paraszti származású.

– 300 kh, ha bizonyította, hogy partizán volt. – 50 kh. maradt a tulajdonos kezén, ha Budapest székesfőváros 30km-es

vonzáskörzetében volt az ingatlan, – 10 kh maradhatott a tulajdonos kezén, ha erdő, 20 kh , ha szőlő,

gyümölcsös művelési ágba tartozott

1945:VI. tc. birtokegységei és a jogosulti kör

• Igényjogosult:– gazdasági cselédek,– mezőgazdasági munkások,– birtokuk kiegészítésére (1) a törpebirtokosok és (2) olyan nagycsaládú

kisbirtokosok nős fiúgyermekei, akiknek földbirtoka várható örökrészükkel együtt 5 kh-nál nem több

• Egy igényjogosultnak juttatott földterület max. 15 kh, kivéve: – kert, szőlő esetén max. 3 kh– aki pl. partizán volt max. 25 kh (erdő, szőlő: 5 kh)

• juttatás jogcímén szerezték meg a földet: (1) a földet művelési kötelezettség ill. 10 évig elidegenítési és terhelési tilalom terheli (2) öröklési korlátozás: csak az örökölhette a földet, aki annak további művelését vállalta

1945:VI. tc. kártalanítás

• a megváltás során igénybevett földbirtok tulajdonosának kártalanítás jár, amit az állam fizetett volna meg de iure, ami elmaradt de facto

• a földhözjuttatottak megváltási árat tartoztak fizetni, amiből földbirtokrendező alap létesült (ebből fizette volna az állam a kártalanítást)– mértéke: az 1938. év átlagos közép-tiszai búzatermésben

mért ingatlan hozamának 20-szorosa (kisebb, mint az ingatlan forgalmi értéke; az utolsó békeévben nem érvényesült a háborús konjunktúra ill. dekonjunktúra)

– 10 éven át részletekben fizették

Az 1945-ös földreform értékelése

• A törvényi szabályozás - néhány kivételtől eltekintve - megfelelt a nyugat-európai jogállamiság normáinak. Hiányosságok:– a német nemzetiségiekkel való igazságtalan elbánás– helyesebb lett volna a középbirtokok megtartása,

életképesebb családi birtokok kialakítása– a végrehajtás deficitje: (1) kártalanítás elmaradása (2)

spontán földosztás• a tulajdonviszonyokat a tsz-szervezés ellenére hosszú

időre meghatározta

A szocialista földtulajdoni, földhasználati viszonyok vázlata

• általános jellemzés• kronológiai értékelés:

– kezdeti lépések (1948-1953):• előkészületek (1948-1951)• az első tsz szervezés (1951-1953)

– az enyhülés időszaka (1953-1958)– a második tsz szervezés (1958-1976)– az állami tulajdon primátusa (1976-)

A szocialista földstruktúra általános jellemzője

• cél: szovjet minta átvétele– társadalmi tulajdon (állami, szövetkezeti) dominanciája,

magántulajdon elsorvasztása– tervgazdálkodás

• megvalósítás:– míg az iparban sikerült az államosítást (tulajdon) teljes

egészében végrehajtani, addig a mezőgazdaságban lényegében „csak” kollektivizálás (használat) történt (ez az 1945-ös földreformnak köszönhető)

– a mezőgazdasági birtokstruktúra átalakítása a szocializmus idején összefonódik a szövetkezetek kérdéskörével

Előkészületek, 1948-1951

• a MKP 1948-ban meghirdette szövetkezesítő politikáját, amelynek előkészületeként megindult a „támadás a kulákbirtok ellen”

• 1948-ban: (1) az államnak előhaszonbérleti jogot biztosítanak bizonyos földekre (1. nem tulajdonos által művelt 2. ha a konkrét haszonbérlet a 25 kh-t meghaladja 3. ha adott haszonbérlő össz. szántóterülete 40 kh-t meghaladja) (2) a mg-i ingatlan adásvétele a megyei vb engedélyéhez kötött

• 1949-ben: a kuláknak minősített gazdák de iure ingyenesen vagy visszterhesen felajánlhatták földjeiket az államnak (de facto ingyenesen), később a tsz-nek is

• 1951-ben: teljes földrendezés, annak érdekében, hogy a nagyüzemi táblák kialakításra kerüljenek

Az első tsz szervezés időszaka, 1951-1953

• a szocialista szövetkezetek a politika eszközei voltak, teljesen más elvek alapján működtek, mint a maiak

• a termelőszövetkezeti csoportok (tszcs) három csoportja:– első: (1) csak a növénytermesztésre (2) mindenki megtarthatta saját földjét

(3) csak kevés munkát végeztek közösen– második: (1) mindenki a közösbe vitte a földterületének egy részét (2) már

majd minden munkát közösen végeztek – harmadik: (1) kiterjed az állattenyésztésre (2) minden tevékenységet

közösen végeztek (3) a belépők csak 0,5 ha-t tarhatott vissza háztájiként (4) 1953-tól jogi személy

• törpebirtokosoknak kötelező volt a belépés (a deklarált önkéntesség ellenére), míg a nagyobb birtokkal rendelkezőket be sem vették (nekik ingyenesen kellett felajánlani a földjeiket)

Az enyhülés, 1953-1958

• 1953-1956: az életképes földbirtokkal rendelkezők fokozatosan kiváltak a tsz-ekből és a tsz-é még át nem alakított tszcs-kből

• 1957-ben: meghatározzák az egy közös háztartásban élő család tulajdonában és használatában álló földterület max. mértékét:– élethivatásszerűen mg-gal foglalkozók esetén max. 25 kh. (egy szerzési

ügylettel azonban csak max. 5 kh-t szerezhetett meg;)– nem élethivatásszerúen foglalkozó személy és családja max. 1 kh (és egy

ügylettel is csak max. 1 kh-t szerezhetett) • 1957-ben: Agrárpolitikai Tézisek

– az ezredfordulóig túlsúlyban lévő egyéni gazdasági modellt a demokratikusan működő mgtsz gazdálkodása váltana fel

– 60 napon belül mindenki visszaigényelheti a jogszerűtlenül elvett ingatlanát

A második tsz szervezés, 1958-1976

• 1959-ben: (1) a tagok kötelesek a saját és családtagjaik tulajdonában/ használatában álló földjeiket a szövetkezet használatába adni (2) minden család visszatarthatott 1 kh-t háztáji gazdaságként (3) a szövetkezet cserébe a tagjainak földjáradékot, a kívülállóknak haszonbért fizetett

• 1967-ben: – alapelv, hogy a föld használója a föld tulajdonosává váljon--) törvény

biztosítja a szövetkezett termőföld-tulajdonszerzését – négy módon szerezhet tulajdont a szövetkezet: (1) a tsz által haszonbérlet

címén használt földek kötelező megvétele jsz-ban rögzített áron (2) köteles volt megváltani a tsz a tagsági viszonyát megszüntető tag (halál esetén örököse) közös használatban lévő földjét (3) a tag önként felajánlhatta földjét (4) a tsz által használt állami földeket jelképesen megvehette az államtól

– zártkertben mindenki, személyenként visszatarthat 1 kh-t

Az állami tulajdon primátusa, 1976-

• szovjet mintára kívánták átalakítani a földjogot, cél: az állami földalap kialakítása:– áll-i tulajdonban álló ingatlan csak kivételesen kerülhet szövetkezet

tulajdonában– magántulajdonba pedig csak öröklakásként

• tartós földhasználati jog:– e jog az ingatlanforgalom tárgya lehet– a tartalma majdnem teljesen megegyezett a tulajdonjog tartalmával:

korlátlan birtoklási, használati és korlátozott rendelkezési jogosultság– a ráépített építmény a (kontra aedificium solo cedit elve) a ráépítő

tulajdonába került– korlát: az állam 50 év után ellenérték nélkül visszavonhatta a jogot a

jogosulttól, ha épület az ingatlanon nem volt v. megsemmisült

Összefoglalás• Az agrárjog keresztbefekvő, másodlagos jogág• A jogalkotó a 20 század folyamán számtalanszor avatkozott be az államigazgatási

(közigazgatási) jogi eszközökkel a magánjogi birtokviszonyokba• E beavatkozás három fő szakasza

– 1919-1948. (kivéve Tanácsköztársaság): (1) cél: ezen időszakban főleg a magántulajdonhoz kapcsolódó birtokstruktúrát igyekeztek megreformálni (2) eszköz: megváltás-juttatás (3) pl. 1945-ös földreform

– 1948-1991.: (1) cél: a társadalmi tulajdon primátusa a magántulajdonnal szemben; (2) eszköz: kollektivizálás, kisajátítás, egyéb metaiuristikus eszközök (kényszer) (3) pl. 1967-es földtörvény

– 1991-: (1) cél: a hatalmas, társadalmi tulajdonban lévő birtokok átalakítása magántulajdonná (2) eszköz: kárpótlás (3) pl. 1991:XXV. tv.: az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról.

Következő előadás

• Dr Olajos István: Nyugat-európai földtulajdoni, földhasználati és földöröklési viszonyok