1

A Kiszombori Dózsa György Általános Iskola

Pedagógiai Programja

2017. augusztus 31.

2

Tartalomjegyzék Bevezető .......................................................................................................................................................... 3

Az iskola bemutatása .......................................................................................................................................... 6 1. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................. 10

1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI ............................................... 10 1.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI ......................................................................... 11

1.2.1. Céljai, feladatai .................................................................................................................................... 11 1.2.2. Eszközei, eljárásai ................................................................................................................................ 13 1.2.3. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: .................................................................................................................................. 14 1.2.3a Taneszközlista .................................................................................................................................... 15 1.2.4. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .............................................................................. 17

1.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ................................................. 23 1.4. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK................................................................................................................................................. 26

1.4.1. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM.............................................................................................. 26 1.4.2. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ......................................................................................... 28

1.5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .................... 31 1.5.1. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek ....... 32 1.5.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: .................. 32 1.5.3. Sajátos nevelési igényű tanulók .......................................................................................................... 33 1.5.4. A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................................... 33

1.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ....................................................................................................................................................... 34 1.7. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI . 37 1.8. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ............................................................................................. 44 1.9. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI ...................................................................................................... 46 1.10. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ................ 47

2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV, ................................................................................................................. 49 2.1. Tantárgyak óraszámának alakulása a szabadon tervezhető órák növelésével .......................................... 49 2.2. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon ............................................................................ 50 2.3. Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon ............................................................................ 50 2.4. Kötelező tantárgyak és óraszámok szabadon tervezett órákkal az 1-4. és 5-8. évfolyamon ..................... 51 2.5. A heti órakeret felhasználása évfolyamonként .......................................................................................... 53

CSOPORTBONTÁS ELVEI ................................................................................................................................ 56 2.6. Tantárgy struktúra és óraszámok tanévenkénti beosztása ........................................................................ 56

3. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ............................................................ 58 4. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK,MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................................................................... 58

4.1.Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése ............................................................................... 58 4.2. A tanuló teljesítményének, magatartásának és szorgalmának értékelése és minősítése ......................... 59

4.2.1.Tanulmányi munka értékelése ............................................................................................................. 59 4.2.2.Értékelés az első évfolyam, második évfolyam első félévében: .......................................................... 61 4.2.3.Az írásbeli beszámoltatások korlátai .................................................................................................... 63

4.3. A tanulmányi teljesítmény értékelése, minősítése .................................................................................... 64 4.4. Az otthoni (tanulószobás) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása ........................................ 64 4.5. A tanuló magatartásának minősítése ......................................................................................................... 65 4.6. A tanuló szorgalmának minősítése ............................................................................................................ 66 4.7. Az iskolai jutalmazás formái ....................................................................................................................... 67 4.8. Az iskolai büntetések formái ...................................................................................................................... 68

5. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS EGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA ............................................. 69 6. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ............................................................................................... 70 7.A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK ..................................................................................................................................... 71 8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK .................... 73

3

Bevezető

Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A 2011. évi CXC.

törvény a nemzeti köznevelésről szabályozásából következően minden jelenleg működő

iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra –

az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra –

határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és

tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának

dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is.

A pedagógiai programban, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha

ahhoz kapcsolódva: évente meg vannak határozva az aktuális célok, és az ehhez kapcsolódó

feladatokat teljesülnek. A pedagógiai program megvalósításának meghatározó feltétele az iskola éves, rövid távú

pedagógiai célokat és feladatokat is tartalmazó munkatervének elkészítése és végrehajtása.

A pedagógiai program magában foglalja:

a nevelési programot,

egészségnevelési programot,

környezeti nevelési programot,

fogyasztóvédelmi programot

a helyi tantervet.

Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam

végéig tart és két részre tagolódik:

a) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és

b) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső tagozat,

3

4

Az intézmény típusa: Általános iskola, amely szervezetileg egységes és szakmai tekintetben önálló közoktatási

intézmény. Működése szerint önálló jogi személy. Neve és székhelyének címe:

Kiszombori Dózsa György Általános Iskola 6775 Kiszombor, Óbébai u. 6.

Az ellátott alaptevékenység:

Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint

alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének,

képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú iskolai továbbtanulásra.

(3.1;4.2;1.1;1.4;1.2 pedagógus kompetenciák) Az általános iskolai oktatásban az első évfolyamtól a nyolcadik évfolyamig bezárólag a

tankötelezettséget alapozó, 9-10. évfolyamra, továbbá középiskolai továbbtanulásra

előkészítő nevelés és oktatás folyik. A megyei középtávú közoktatás-politikai tervvel

szinkronban az iskola 8 évfolyammal működik, mivel a feltételek a településen ehhez

adottak. A 9-10. évfolyamok elvégzésére a legközelebbi városok /Makó, Szeged/ középiskolái

adnak lehetőséget.

Tagozatok: Tanköteles korú tanulók nappali rendszerű iskolai oktatása.

Az iskola alapszolgáltatásai, kiegészítő szolgáltatások és tevékenységek:

Kötelező a tanítási órákon való részvétel.

Kötelező és fakultatív foglalkozások.

A választható tanórai foglalkozások szervezése a tehetséggondozás,

felzárkóztatás, valamint fejlesztés és kiegészítő ismeretek nyújtása céljából

történik.

Egyéni és csoportos konzultáció, tanulási problémáról.

Felkészülés tanulmányi versenyre.

Szakkör.

Tanórán kívüli foglalkozások (tanulószobai és iskolaotthon jellegű) étkeztetés.

Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása.

Iskolai könyvtár, aminek szolgáltatásai a kijelölt napokon igénybe vehetők.

Könyvtárhasználat, szervezett formában.

Egyéni számítógép és internethasználat felügyelettel.

5

Iskolai délutáni sportfoglalkozás, ennek nyitottsága az iskola valamennyi tanulójára

érvényes.

Tornaszoba és sportudvar használat szervezett foglalkozásokon.

Sportpályahasználat szabadidőben.

Tanteremhasználat szervezett foglalkozásokon.

Szaktárgyi felkészítők.

Informatika és angol nyelv oktatása az alsó tagozaton szakkör formában.

Osztálybontások angol nyelv, matematika és magyar nyelv és irodalom tantárgyból a

felső tagozaton.

Osztálybontás angolból a 4. évfolyamon.

Úszásoktatás felmenő rendszerben (1-4. évfolyamon), (fenntartói finanszírozás

függvényében 5-8. évfolyamon is.)

Határtalanul pályázat.

Ökoiskola.

Szociális szolgáltatások:

Reggeli ügyelet

Ebédelési, tízórai, uzsonnázási lehetőség /igény szerint /

Iskolaotthon jellegű oktatás az alsó tagozaton

Tankönyvtámogatás /törvényi szabályzás alapján /

Étkezési támogatás /törvényi szabályzás alapján /

Egyéb szolgáltatások: A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 22. fejezet, 27.§ (8)30 rendelkezése alapján: „A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a

sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a

sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A

kötelezőegészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások

megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. A heti időkeret a tanítási

hetek között a tanuló érdeksérelme nélkül különösen indokolt esetben átcsoportosítható.”

A nevelési tanácsadást, a logopédiai és gyógytestnevelési ellátást és a pályaválasztási

tanácsadást a megyei, ill. a járási fejlesztési terv által felkínáltak szerint vehetik igénybe a

6

tanulók.4.7 Fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő, logopédus

foglalkoztatása. Minden évben lehetőséget biztosítunk pszichológus elérésére.4.7

A feladatellátást szolgáló vagyon: Az iskola rendelkezésére áll a székhelyén:

1. Kiszombor, Óbébai u. 6. irodák, tanári szoba, 11 tanterem, 1 informatika-

labor, 1 nyelvi labor, 1 iskolakönyvtár, DÖK-iroda, 1 ebédlő, melegítő

konyhával, öltözőkkel, szociális helyiségek, lift, 1 szabadtéri sportpálya.

2. Kiszombor, Óbébai u. 6. Tornacsarnok: küzdőtér, 2 öltöző, 1 tanári szoba, 2

szertár, takarítói öltöző, 1 tekepálya, 1 orvosi szoba, szociális helyiségek

3. Kiszombor, Móricz u. 4. 6 tanterem, 1 informatikalabor, 1 tornaszoba, 1 orvosi

szoba, 1 fejlesztő szoba, 1 tálaló konyha, 1 tanári szoba, takarítói öltöző,

szociális helyiségek, kézilabdapálya.

Mindhárom épületben megoldott az akadálymentesítés.

Az intézmény felvételi körzete:

Kiszombor nagyközség közigazgatási területe: 1-8. évfolyam.

Ferencszállás község közigazgatási területe: 1-8. évfolyam.

Klárafalva község közigazgatási területe: 1-8. évfolyam.

Az iskola bemutatása

Az iskola arculata: Hagyományok:

Intézményünk nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a tanórán kívüli tevékenységekkel a

gyerekeket hasznos időtöltéssel kössük le. Ezek egyik fajtája a hagyományok

megőrzése. Olyan műsorokat értünk ez alatt, amelyeknek főszereplői és lebonyolítói

is diákok, a szervezők pedig a pedagógusok.1.3 4.2;4.4 A műsorok egy része

tradicionális ünnepekhez kötődik (karácsony, anyák napja, március 15. október 6.

okt. 23., Mikulás, Magyar kultúra napja, Megemlékezés a diktatúrák áldozatairól, Víz

világnapja, Költészet napja, Megemlékezés a holokauszt áldozatairól, Nemzeti

összefogás napja) célja, hogy rászoktassuk a gyerekeket arra, hogy a felnőtt életben is

ezeket az ünnepeket kellő tisztelettel meg kell tartani. 4.4;4.2

A műsorok másik fajtája csak iskolánkhoz kötődik. Ezek a programok különböztetik

meg az iskolákat egymástól, s ez adja az intézmény sajátosságát. A sportélet nagy

hagyományra tekint vissza, s ezért rendezvényeink egy része erre épít. Ötvözzük ezt

ügyességgel, leleményességgel. A Trappnap és a Dózsa-napok, Dózsa-vágta, Elit

7

csapatok vetélkedője, Térségi Horgász verseny, Dózsa napi projekt nap, Projekt napok

programjai gazdag választékot nyújtanak a diákság számára.

Alapítványunk minden évben jótékonysági bállal fogja össze a segíteni szándékozó

szülőket, családokat és a környékben élőket.

Versenyeink egy része szintén iskolánkhoz kötődik (Dózsa- versenyek, Oláh

Veronika tanulmányi verseny). Azok, akik részt vesznek rajtuk, egész éven keresztül

több fordulóban feladatokat oldanak meg. Csapatban és önállóan is megtanulnak

magukért és a csapatért küzdeni. 4.8

Erősségeink:

Iskolánk erősségei a következő alappilléreken nyugszik: idegennyelv-tanítás (angol),

informatikaoktatás, sport, az érettségi tárgyak csoportban való tanítása. A

2007/2008-as tanévtől kezdődően az informatika és az angol nyelv tanítását szabad

foglalkozásokon kezdtük tanítani, azóta már heti két-két órára emelkedett az

óraszám. Így megvalósul a nyolc évfolyamon keresztül tanított nyelv és

informatikaoktatás. 5-8. évfolyamokon magyar nyelv és irodalom, matematika, angol

nyelv tantárgyakból osztály/évfolyambontásban tanítjuk a gyerekeket, akiket kettő/

három csoportra bontunk, így a tanulók homogén környezetben, képességeikhez

mért kb.10 fős közösségben tanulják az érettségi tárgyakat.4.9 Intézményünk

továbbtanulási mutatóit a következő jellemzi: kb. 10-15 % gimnáziumot, kb. 35-40 %

szakközépiskolát és kb. 35-40 % szakiskolát választ az évfolyam összetételének

függvényében. Az adatok ismeretében a 8. évfolyamon magyar nyelv és irodalom,

történelem, matematika és angol nyelvből tanítási órán kívül felvételire előkészítő

foglalkozásokat is tartunk. Sportéletünk legerősebb ága a labdarúgás, mely több

korcsoportban készíti fel a tanulókat a helyi utánpótlásra és a térségi versenyekre.

4.5,1.1,1.4

Délutáni foglalkozások:

Az általános iskolai alapfokú képzés mellett művészeti oktatás is megvalósul

intézményünkben a Magán Zeneiskolán keresztül a következő tanszakokon:

képzőművészeti szak zongora, gitár, néptánc, fafúvós, rézfúvós, melyekhez minden

esetben szolfézsoktatás társul. Művészeti iskolai bizonyítványt kap az, aki e képzési

rendszerben részt vesz. 4.1

A délelőtti kötelező tanítási órákat szabadon választható délutáni foglalkozások

váltják fel. Szakköreink lehetőséget biztosítanak mindenki számára, aki valamilyen

tevékenységben szeretne mélyebben elmerülni. A foglalkozások egy része

8

ügyességet, akaraterőt és a közösségi érdekek tiszteletben tartását célozza meg: 4.1

futball, torna, asztalitenisz, horgász, teke, kézi-kosárlabda, floorball, jazz-balett, judo.

A szakkörök másik fajtája valamely tantárgyhoz kötődik: történelem, magyar,

matematika, informatika, énekkar, vizuális kultúra. A szakkörök biztosítása évente

változik az erre fordítható óraszám függvényében. Iskolánk világnézetileg független,

de a 2013/14-es tanévtől a törvényi előírásoknak eleget téve hittan tanítása az

órarendben valósul meg. 4.1

A szülői igények figyelembe vételével nyitottak vagyunk új idegen nyelv tanítására

lehetőségeinkhez mérten.

Az iskola környezete Helye a közoktatási rendszerben (iskola-földrajzi, szakmai)

A Kiszombori Dózsa György Általános Iskola egyedüli iskola Kiszomboron. Az óvoda,

mint indító és azt megelőző bölcsőde a településen jelenlévő másik két oktatási

intézmény. Létszáma a Pedagógiai program írásakor 290 fő. Felvételi körzetünk

Ferencszállás és Klárafalva községekre terjed ki. A bejáró tanulók aránya

stabilizálódott.

Fogadó intézményeink főleg Makó és Szeged iskoláiból kerülnek ki. Örvendetes tény,

hogy művészeti, reál és a humán tárgyak magas fokú oktatásának köszönhetően

szinte minden évben van továbbtanulónk országos beiskolázású középiskolába.A

visszajelzések alapján a szakközépiskolában (régi szakiskola) tanulóink közül sokan le

is érettségiznek.

Szociológiai helyzet

Kiszombor kb. 3800 fős település. Az utóbbi kb. 15-20 évben észrevehetőbb a

betelepülők arányának változása. A fiatalok és a középkorúak sokat ingáznak a közeli

városokba, főleg Makóra és Szegedre. Sajnos a községben lassú elöregedés a

jellemző, ugyanis a nyugdíjas korúak száma megközelíti az aktív dolgozókét. A

munkanélküliség is enyhe növekedést mutat, amely az aktív korúak kb. 1/3-át érinti.

Az utóbbi években jellemző az ország más térségébe illetve a külföldre költözés új

munkalehetőség reményében. Míg korábban csak az apa költözött, ma már az egész

család. A létszámcsökkenés jól nyomon követhető az iskola tanulólétszámának

alakulásán is. 20 évvel ezelőtt évfolyamonként három osztály számláltunk, jelenleg az

első és második évfolyamon csak egy- egy osztályt tudtunk indítani. A kilátások csak

lassú emelkedést jósolnak. Az iskolai dolgozók jelentős része Makóról, Szegedről

utazik hozzánk, a tanári létszám 25 % csak helyi lakos. A gyermeklétszám a 2017/18-

as tanévben 290 fő.

9

Intézményünkben 1-4. évfolyamon iskolaotthon jellegű, 5-8.-on tanulószobás ellátás

minden tanulónak biztosítható csakúgy, mint a napi 3-szori étkezés (tízórai, ebéd,

uzsonna).

Iskolánk minden épülete komoly felújításon esett át, így állapota jó. IKT

felszereltségünk állandó felújításra szorul, a következő eszközökkel rendelkezünk: tv,

DVD, írásvetítő, számítógépek, laptopok, projektorok, interaktív táblák, fejlesztő

játékok. Gazdasági és munkaerőpiaci jellemzők

Tradicionális mezőgazdasági vidék. A privatizáció után a földtulajdonosok száma

kevesebb lett. Az értékesítési nehézségek miatt a kistermelők száma minimálisra

esett vissza. Adataink szerint a családok jelentős része (több mint fele) a

létminimumhoz közeli jövedelemből él, nagy részük tisztes, mély szegénységben,

néhány százalék viszont lumpen szegénységben. Sajnos jelentős az egyszülős

családok aránya, (legalább 30%), ami jelentős anyagi nehézséget okoz.

A Kiszombori Dózsa György Általános Iskola nevelőtestülete egységesen az iskola küldetésének tekinti:

– szeretetteljes, bizalmon és kölcsönös elfogadáson alapuló iskolai légkör kialakítását – gyermekközpontú környezetben 3.2 – személyiségközpontú pedagógiai eljárásokkal 7.2

– testileg és lelkileg egészséges, harmonikus, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is

boldogulni tudó,

– az iskolához, a nagyközséghez, a hazához erősen kötődő, önálló tanulásra, önnevelésre való képességgel,

– korszerű ismeretekkel és biztos készségekkel (szövegértési, matematikai, helyesírási)

rendelkező ifjúság kibocsájtását, akik biztos képességekkel, kulcskompetenciákkal (szóbeli és írásbeli kommunikációval, idegen nyelvismerettel, informatikai alapképzettséggel), szilárd alapműveltséggel rendelkeznek, és sikeresen folytathatják tanulmányaikat a 9. osztályban. 1.4,5.4

Arra törekszünk, hogy iskolánk megfelelő rangú, egyéni arculattal rendelkező, elismert iskolává váljon a térségben.

Tevékenységünket szolgálatnak tekintjük, amelyet a társadalmi és partneri igényeknek megfelelően szeretetteljes légkörben végzünk.

Az iskola jövőképe Olyan iskolát szeretnénk, ahol a gyerekek:

- innovatívak, a változáshoz rugalmasan alkalmazkodnak - nyitottak a körülöttük lévő világ megismerésére, az élethosszig tanulásra - képesek az együttműködésre, elsajátítják a társadalmi együttélés normáit - személyiségükbe beépül a hazafiasság és a nemzeti összetartozás - hasznos, önállóan boldogulni tudó, harmonikus, kiegyensúlyozott emberekké válnak

10

1. NEVELÉSI PROGRAM

1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

A nevelés és az oktatás nem választható el egymástól, nem állítható szembe egymással. Az

oktatás a nevelés része. Alapelvek:

A pedagógiai munka lényege: a szabadságra nevelés. Az irodalom tanításával, a nyelvek

oktatásával, a zenei neveléssel, a matematika, fizika, történelem oktatásával, a

sporttal, technikával és informatikával az ember személyes szabadságát kell szolgálni.

Az iskola pedagógiai programja biztosítja az ismeretek, a vallási illetve világnézeti

információk tárgyilagos és többoldalú közlését. 1.1,1.4

Segítjük a gyermeket egyéni képességeinek kibontakozásában, közben tiszteletben

tartjuk a tanulók személyiségét. Törekszünk arra, hogy egyetlen tehetség se kallódjon

el. A diákokkal előre megismertetjük a velük szemben támasztott követelményeket,

így ismerik meg a velük szemben támasztott elvárást. 4.3

A fiatalokat a felelős állampolgári létre, az egymásért való felelősségre, a család, haza,

munka szeretetére és megbecsülésre neveljük. Az értelem fejlesztésével együtt

fontos az érzelmi és akarati élet formálása. Meg kell tanítanunk a kudarcot

feldolgozni és értékelni tanulni belőle. 4.4

A nevelés és az oktatás tükrözi a természethez való megváltozott viszonyunkat, az

ökológiai szempontok előtérbe kerülését, az élet és a természet szeretete, a

természeti kincsek és az épített örökség megbecsülését. Feladatunk továbbá:

- Tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejleszteni kell a tanulók

alapkészségeit. 1.3

- Erősíteni kell a tanulók iskolához való kötődését. Ennek érdekében olyan légkört kell

megteremteni, hogy az iskolában otthon érezhessék magukat a gyerekek.3.4

- Az iskolában olyan, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a tudományokra

vonatkozó – ismereteket kell közölni, melyek megalapozzák a tanulók széleskörű

műveltségét, elősegítik az értelmi, erkölcsi eligazodásukat az őket körülvevő világban.

- Erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges nemzedéket kell nevelnünk.

- Fontos a pontosság, fegyelem és az önfegyelem gyakorlása.

11

- A tanulóknak érezniük kell a felelősséget a Föld globális problémái iránt, és

tudatosítani kell bennük, hogy a mindennapi életben is figyeljenek környezetünk

megóvására.

- Törekedni kell a szociális hátránnyal, tanulási nehézséggel vagy beilleszkedési-,

magatartási zavarral küzdő gyerekek hátrányának leküzdésére, különös tekintettel a

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra. 4.7

- Fontos a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, valamint aktív részvétel a

lakóhelyünk életében. 7.1,7.3,6.10

- Felelősségteljes gondolkodásmód önmagukért és másokért. Igény és elvárás

kialakítása magukkal szemben az egészséges életmódra (táplálkozás, mozgáskultúra,

alapismeretek). 4.1

- Az óvoda jelzései és az elvégzett felmérések alapján megállapítjuk a hátrányos, illetve

halmozottan hátrányos, SNI tanulók várható létszámát.

1.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A PEDAGÓGUSOK, OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI

1.2.1. Céljai, feladatai

- Az intézmény a pedagógus közösség nevelési alapelveiből és Kiszombor nagyközség

Feladat-ellátási intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervének célkitűzéseiből

kiindulva az alapkészségek fejlesztését, az anyanyelv, az idegen nyelv, a

számítástechnika, a sport fontosságát hangsúlyozza. 2.3

- Folyamatos cél megőrizni és ápolni iskolánk hagyományait az intézmény bensőséges,

családias légkörét az itt tanuló, nevelkedő gyermekeket felkészíteni a

továbbtanulásra, a pályaválasztásra.

- Az iskolában folyó oktató-nevelő munkának tehetséggondozó és felzárkóztató

programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását, különös

tekintettel a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra! 3.10

,6.1;1.4,4.9

- Gondoskodni kell:

az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál, tanulási kudarcok megelőzéséről,

a sikeres beilleszkedés elősegítéséről,

a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról,

önismeret fejlesztéséről,

12

önellátásra való képesség és igény kialakításáról a napi szükségletek kielégítésében (tisztálkodás, öltözködés, iskolai felszerelés stb.),

a testi nevelésről, mely a tanórákon, kirándulásokon és túrákon, különféle sportrendezvényeken, sportköri foglalkozásokon valósul meg,

a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről,

arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, valamint az

utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre.

- Fontos:

a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának

tiszteletben tartására nevelés;

az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának

elsajátítása;

Magyarország megismerése, szeretete és megóvása;

A nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés, hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése;

Olyan légkört kialakítani, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú

segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb gondjaiban.

- A tanulók legyenek képesek:

az idejüket önállóan és hatékonyan beosztani,

saját képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni a tanulmányi követelményeket.

- Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés

eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

a tudás számára érték legyen feladattudata

tisztelettudás, egészséges kíváncsiság, érdeklődés jellemzi,

kulturáltan viselkedjen, mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

13

szellemileg és testileg legyen edzett.

1.2.2. Eszközei, eljárásai

A nevelő- oktatómunka ismeret- és értékátadó tevékenység, amely csak akkor lehet

eredményes, ha módszereiben, eszközeiben, eljárásaiban tekintettel van a tanulócsoportok

heterogén összetételére, a tanulók életkori sajátosságaira, és kellő teret biztosít a tanulói

aktivitásnak az ismeretszerzés folyamatában. 1.1;1.2;1.4 Ennek néhány fontos eszköze a

pedagógiai gyakorlatból: 7.3

- Az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül.

- Az eljárásoknak, eszközöknek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz,

értelmi fejlettségéhez, a képességekhez. 6.4,6.7

- Szorgalmazni kell a tanulói aktivitást, tág teret kell adni az egyéni

munkamódszereknek, és ezzel hozzá kell segíteni a tanulót az egyéni tanulási

stratégia kialakításához. 2.1;5.8;

- Az értékelésnek a kapott feladatok megvalósításának módja és színvonala, a

problémákra adott válaszok minősége szerint kell történnie. 6.4

- A komplex személyiség fejlesztésében fontos szerepet kell kapnia az önismeretnek –

az erős és gyenge pontok felismerésének, a fejlett és reális önértékelésnek, az

önbizalom erősítésének, a kezdeményező és vállalkozó készségeknek, az

ítélőképességnek, az erkölcsi és esztétikai érzékenységnek, az érzelmi intelligencia

kialakításának. 6.9

- Módszerek:

a meggyőzés módszerei (oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.),

a tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, érdekes, játékos módszerek, gyakorlás, stb.),

a magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, biztatás, elismerés, dicséret, stb.). 6.2

14

1.2.3. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik:

1. Hagyományőrző tevékenységek: csak iskolánkra jellemző programok

2. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk

3. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók

tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat

működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott

küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat

tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.

4. Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai,

ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az

iskola által meghatározott módon kell befizetni.

5. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb

kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását

az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató

foglalkozások, egyéni fejlesztő foglalkozások segítik. 2.7,1.1;1.4;

6. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója.

Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi

testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és

iskolán kívüli sportversenyekre.

7. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését

szolgálja. 5.1 A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek sporthoz kötődőek, művészetiek,

technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobby

alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek

figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör

vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola

dolgozója.

8. Projektnapok. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a

nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témanapokat)

szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó

foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat.

Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek

feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével

zajló közös, sokféle tevékenységre építve.

9. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a

nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők

anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák,

kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos

15

rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő

költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél

jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális

körülmények között élő családok – elsősorban hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekei is részt tudjanak venni. 1.3;2.9 10. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható

iskolai könyvtár segíti. 11. Etika/Hit- és erkölcstan Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az

iskola oktató és nevelő tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szerveznek az

etika oktatással megegyező időpontban. A tanulók szabadon választhatnak a hit- és

vallásoktatás illetve az etika között. Ezeken az órákon való részvétel kötelező.

1.2.3a Taneszközlista

Taneszköz lista 2. osztály

Általános eszközök:

1 db iskolatáska, 1 db hazajárós táska

1 db vonalas füzet (üzeneteket ragasztunk bele)

3 db gumis mappa A4-es (matematika, magyar, rajz)

kényelmes váltócipő

műanyag pohár, kiskanál

1 db konyharuha

tálca vagy alátét (tízóraihoz, uzsonnához)

váltóruha

1 db nagy stiftragasztó (névvel ellátva)

átlátszó könyv és füzetborítók Mi legyen a tolltartóban?

3 db HB-s, kihegyezett grafitceruza - (névvel ellátva)

1 db hegyező forgácsgyűjtővel

min. 12 db-os színesceruza-készlet

radír (nem maszatoló)

1 db kicsi vonalzó (10-15 cm-es) Olvasás, írás:

5 db 2. osztályos vonalas füzet

1 db A4-es (vonalazás nélküli) sima füzet

kottafüzet

Matematika:

3 db kisalakú A5-ös négyzetrácsos füzet

1 színes pálcika

1 db papír mérőszalag (fehér)

1 db műanyag óralap

15cm-es, 30cm-es vonalzó

tükör (védővel)

16

Mit tartalmazzon a rajzdoboz?

40 db A4-es famentes rajzlap (fehér)

4 csomag írólap

50 db fehér fénymásoló lap

1 csomag színes fénymásoló lap (élénk színekkel)

12 db-os zsírkréta

12 db-os filctollkészlet

1 nagy stiftes ragasztó

1 nagy tubus folyékony ragasztó

1 db jó minőségű, hegyes gyermekolló - névvel ellátva

12 db-os vízfesték , tempera

ecsetek (2-es, 4-es, 6-os, 10-es)

festékkeverő műanyag paletta

fedeles vizespohár

rongy

10db hurkapálcika

Testnevelés:

tornazsák

tornacipő

sárga póló, kék rövidnadrág (iskolai mez)

Tisztasági csomag:

2 csomag éttermi szalvéta

1 üveg folyékony, pumpás szappan

4 csomag 100-as papírzsebkendő

4 guriga WC papír

Kérjük, hogy gyermekük összes holmiját névvel vagy monogrammal lássák el!

Taneszközszükséglet a 4. a osztályban a 2018-2019-es tanévben

Matematika Egyéb felszerelések:

3 négyzetrácsos füzet 3 mappa

1 szorobán (jó a tavalyi) 3 HB-s grafit ceruza vagy rotring típusú ceruza

1-1 egyenes és derékszögű vonalzó 2 kék-piros színes (nem postairon)

2 1-1

dobókocka (jó a tavalyi) óra, mérőszalag (jó a tavalyi)

1 műanyag fedeles doboz (jó a tavalyi kék doboz)

Magyar nyelv 1 ceruzahegyező

5 vonalas füzet (21-32) 4 guriga WC papír

Technika 2 csomag papír zsebkendő

1-1 ragasztó, TECHNOKOL és Pritt 4cs. szalvéta

Testnevelés (felszerelést textil zsákban kérjük) 1 párna

1-1 sárga póló, kék nadrág, zokni, tornacipő

1 törölköző

1 kislabda (jó a tavalyi, amit kiosztottuk a tornazsákkal)

1 ivópohár (műanyag)

17

1 ugráló kötél (jó a tavalyi, amit kiosztottuk)

1 pár váltócipő

Rajz váltóruha, esőkabát

1 2B-s grafit ceruza

A gyermek minden felszerelését legyenek szívesek ellátni monogrammal!

1-1 ecsettál, törlőruha, szivacs (jó a tavalyi)

20 rajzlap (famentes FEHÉR!) A 4-es

1 doboz színes ceruza (12 színű) Jobb minőségek: DiamArt, Herlitz Trio, PAX Junior, JOLLY, MONDELUZ, MILAN, Faber Castell.

1.2.4. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

A pedagógusok alapvető feladatai 1.1;1.2;1.4,1.5

- A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési

szabályzatban, az intézmény pedagógussal szembeni elvárásaival, valamint az

intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és

adminisztratív feladatok ellátása.

- Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

- Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással

lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

- Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a

nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat,

tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

- A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes

megtartása.

- Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek

munkájában. 7.5

- Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

- A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

- A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

- Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

- A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai

szakszerűségének figyelemmel kísérése.

- A pedagógiai feladatok mellett a személyiségfejlesztés a kulcskompetenciák

fejlesztésével.

18

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

- Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

- A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése

(tanmenetek, éves programok). 2.2

- Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.2.2

- A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a

tanítási órákon.2.2

- Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.2.2

- A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő

módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

5.8;6.8,7.2 4.6,2.2

- A tanulóknak személyre szabott értékelést ad6.5

- A tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének eredményeit szakszerűen elemzi,

értékelésüket rendszeresen felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak

kijelölésében, munkáját reflektivitás jellemzi. 6.6;8.4

- Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott pedagógiai

ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket, azok szempontjait az általa

megkezdett nevelési-oktatási folyamat elején megismerteti a tanulókkal, a

szülőkkel. 6.10

- Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik a

szerepelvárásokhoz.8.1

- A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási

órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. 2.2,

- Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a

tanítási órákon.2.2

- A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.2.2

- Az infokommunikációs technológia tudatos, etikus alkalmazásának folyamatos

fejlesztése (internet, e-tananyagok, digitális projektmunkák. 2.2,3.6

17

19

A tehetséges tanulók gondozása 1.1; 1.2;1.4;1,6

- Egyéb (tanórán kívüli) egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges

tanulók részére.

- Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók,

pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben.

- Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken,

vetélkedőkön, bemutatókon.

- A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle

iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 4.8

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

- Egyéb (tanórán kívüli) egyéni fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos

helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a

felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. 3.5

- A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan

hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók

körében.

- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a

beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve

a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. 4.9

- A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a

beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve

a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó

vizsgára.

- Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a

halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és

tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

- A kompetenciaalapú oktatás és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

integrációs programjának összekapcsolása

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása 7.1; 7.2

20

- Szabadidős programok szervezése iskolán kívül és belül.

- Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók, tradicionális programok

megrendezése. (lásd. tárgyévi Munkaterv)

- A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

- Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása,

segítése.

- Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a

programok szervezésében, részvétel a programokon.

- A közösség iránti felelősségtudat kialakítása, fejlesztése.

- A tanulóban a felelősségteljes közszereplés igényének fejlesztése, a

kommunikációban való jártasság kialakítása.

Munkafegyelem, a munkához való viszony

A munkaköri kötelességek teljesítése.

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos

adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes

tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 8.2;7.5

- Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

- Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői

munkacsoportokban.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

- Továbbképzéseken való részvétel.

- A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

- Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának

növelése.

- Folyamatosan fejlessze pedagógus kompetenciáit 8.5

19

21

Az iskolai munka feltételeinek javítása

- Pályázatokon való részvétel.

- Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

- Az iskolai alapítvány működésének segítése.

- Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása

(innováció).8.5

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában

- Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok

ellátásában.

- Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

- Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában. 8.3;7.5

Aktív részvétel a tantestület életében

- A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők

munkájának, beilleszkedésének segítése.

- Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének;

rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.

- Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete 7.1

- A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

- Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

- Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

- A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

- A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben

tartása.

22

1.2.4.1. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI Az azonos évfolyamra járó, azon belül közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy

osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák - foglalkozások -

túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll.

Az osztályfőnök feladatai

- Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai

rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő

irányításával.

- Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

- Megismeri, figyelembe veszi a tanulók családi és szociális körülményeit. 5.6

- Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

- Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel és a

tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel.

- Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a

szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. 6.10

- Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább

havonta – tájékoztatja a szülőket.

- A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt 30 nappal írásban értesíti.

- Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket

tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

- Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének

elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

- Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

- A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

- Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

- Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a

gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

- Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai

munkáját.

- Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. 4.8

- Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

23

- Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát,

és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós

betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

- Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

- Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

magatartás és szorgalom osztályzatára.

- Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

- A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli

figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti.

Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

- A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki

órákat, azokra előre felkészül.

- Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a

pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

- Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

- Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal

szemben.

- Kitölti és vezeti az e-naplót.

- Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

- Saját hatáskörében –indokolt esetben- évi 3 nap távollétet engedélyezhet osztálya

tanulójának, igazolja a tanulók hiányzását.

1.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a

különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és

meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése.

24

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges

képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés

igényének kialakítása.3.10 Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskompetenciák fejlesztésére:

Anyanyelvi kommunikáció 5.4 Magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Idegen nyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is.

Természettudományos és technikai kompetencia Készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket.

Digitális kompetencia Felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát, az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését.

Hatékony, önálló tanulás Minden műveltségi területen az önálló, hatékony tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást.3.8

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

23

25

Kiszombori Dózsa György Általános Iskola Pedagógiai Program

A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása.

További releváns kompetenciaterületek A fent felsorolt kulcskompetenciákon felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpontjában:

Egészséges életmódra nevelés

Környezettudatos magatartás, mely a fenntarthatóság szempontjaira koncentrál.

Társkapcsolatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátíttatása (szociális kompetencia).

Tanulásirányítás – önálló tanulás képessége.

Aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége),

Értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság,

tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák

Nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas

kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A

kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 5.2, 4.5

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és

önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek

kialakítása.

5. A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására

vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az

elkötelezettség kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti

hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása,

megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 4.4

26

7. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az

érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a

közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 5.5

8. A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók

önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény

felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az

egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény

kialakítása.

1.4. A TELJES KÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK, EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEK

1.4.1. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások

keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb

ismeretekkel 3.1 ,4.1

- a táplálkozás, táplálkozási szokások kialakítása - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, , - a testi

és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez

vezető szerek fogyasztásának megelőzése

- a családi és kortárskapcsolatok,

- a környezet védelme,

- az aktív életmód, a sport,

- a személyes higiénia,

- az ésszerű napirend kialakítása

- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

- a szexuális fejlődés területén.

27

a sérült gyerekek iránti elfogadó és segítőkész magatartás

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli

foglalkozás feladata.

Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők:

Belső (iskolai) résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, szaktanárok,

iskolaorvos, védőnők

Külső partnerek: családsegítő szolgálat, szakszolgálati intézmény, egészségügyi

szolgáltatók (pl. fogászati-, szakrendelők, sportlétesítmények vezetősége)

Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

- testnevelésórák;

- játékos sportfoglalkozások,

- egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

b) a helyi tantervben szereplő környezetismeret, természetismeret, biológia tantárgyak

tananyagai

1. Tanórán: Minden tanóra, minden tanórán kívüli foglalkozás, minden pedagógus

feladata a tanulók egészséges életmódra nevelése.

Tantárgyba beépítve:

egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, technika és

életvitel, természetismeret

nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek:

informatika, történelem, kémia, fizika,

nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, nehezebben illeszthető be magyar

nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, rajz, ének,

osztályfőnöki óra keretén belül.

2. Tanórán kívül:

szakköri foglalkozás,

délutáni szabadidős foglalkozások,

hétvégi iskolai programok (pl.: sportrendezvények, kulturális programok),

28

egészségnap (rendvédelmi szervek, iskolaorvos, mentők, védőnők),

c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek;

d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó

projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

e) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások a tárgyévi

Munkatervben foglaltak szerint.

f) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

- félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra

megtartásában;

- a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A

tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános

szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

Egészségfejlesztést segítő módszerek:

játékok

foglalkoztató előadások

közösségépítés

művészetek

speciális programok

projektek

1.4.2. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

A környezettudatosságra nevelés célja „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának,

életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a

29

környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet

fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai

gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és

tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal

rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és

felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös teteikben.”

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

Iskolánk elnyerte az ÖKOISKOLA címet, így még nagyobb hangsúlyt fektetünk a környezeti

nevelésre. Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok

megvalósításához milyen lépések vezetnek. A hatékony környezeti nevelőmunkához elengedhetetlen a környezeti nevelés alapelveinek

széleskörű beépítése a tantárgyi struktúrába, illetve az iskolai élet egészébe. A tanítás során

tudatosítani kell diákjainkkal, hogy az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során valamennyi

földi szférában változásokat okoz. Ezen változások csökkentéséhez, megelőzéséhez vezető céljaink, feladataink:

- életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális

felé;

- a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek azok kölcsönös

kapcsolatának, szépségeinek és értékeinek megismertetése;

- a szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörű ismeretekkel alátámasztva a környezetéért felelősséget érző, cselekvőképes emberek nevelése;

- az esztétikus, tiszta környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása

tanulóinkban;

- megismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket, melyben koruknak

megfelelően aktív részesek lehetnek;

- ismerjék meg, tiszteljék, illetve kapcsolódjanak be az iskola és a falu hagyományőrző

programjaiba;

- ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a

hagyományokat

- tudatosítani a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari és

mezőgazdasági termelés emberi egészséget veszélyeztető hatásait;

- ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát;

- legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz és energia felhasználás;

- az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése;

- környezetbarát szemlélet, magatartás, viselkedés, életvitel kialakítása és megszilárdítása;

- legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői;

30

- a környezeti nevelés az oktatás valamennyi területén jelenjen meg;

- a tantárgyi órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre;

- hétköznapi környezeti problémák megjelenítése az órákon;

- erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egyes

témákhoz tartozó ismereteket;

- a számítógép adta lehetőségek felhasználása a környezeti nevelésben;

- multimédiás módszerek alkalmazása;

- természetvédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos versenyekre való felkészítés;

- a pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a

környezettudatos életvitel hiteles terjesztői.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban

- Hagyományos tanórai oktatásszervezésben

Tanórán:

A tanórákon hozzá kell rendelni az adott témához a megfelelő

környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy

melyik témát hogyan kell feldolgozni.

A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is

felhasználjuk, hogy a tanítás élményszerű legyen. Kiemelt helyet kapnak a

hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, melyek a diákok életét is

befolyásolják, azzal szoros kapcsolatban vannak.

- Nem hagyományos tanórai keretekben

A környezeti nevelés középpontjában a valóságos, megtapasztalható környezet áll. A környezeti

értékek megismerése, a problémák megértése, a tanulók és környezetük viszonyának, cselekvési,

döntési lehetőségeinek tisztázása, valamint szembesülnek tetteik következményével olyan

tanulási helyzetek megteremtését kívánja, melyek hagyományos tanítási órán nem biztosíthatók.

A „nem hagyományos szervezésű tanóra” alatt olyan tantervi feladatokat valósítunk meg,

amelyek csak a nem szokásos keretek között lehetségesek.

Múzeumlátogatásokon megismerhetik a település ősi mesterségeit, népi kultúráját.

A terepi programok a természeti és épített környezetünk megismerési lehetőségeinek

gazdag választékát biztosítják. Megismerkedhetnek lakóhelyünk környezeti értékeivel és

problémáival is.

Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

31

- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése;

a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer

megalapozása;

- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához

szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet

zavartalan működését elősegíthetik;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások

keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb

ismeretekkel:

a környezet fogalmával,

a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

a környezetvédelem lehetőségeivel,

lakóhelyünk természeti értékeivel,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.

1. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán

kívüli foglalkozás feladata.

2. Az iskolai környezeti nevelést szolgálják:

a) a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai

b) évente egy környezetvédelemmel, természetvédelemmel foglalkozó projektnap

(témanap) szervezése a „Föld napja” alkalmából játékos vetélkedővel,

akadályversennyel az alsó és a felső tagozatos tanulók számára;

c) ökoiskolai programok

1.5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók

fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek

figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti

formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 3.5,1,5 ;2.3

Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; hátrányos és a halmozottan hátrányos

helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.2.3 Alapelveink:

32

Olyan emberek nevelése a cél, akik egész életünkön át nyitottak a folyamatos tanulásra,

információk szerzésére. 4.2

A tanulókat alapvető, korszerű kompetenciák (anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai,

informatikai, természettudományi, társadalomtudományi, esztétikai, etikai) birtokába kell

juttatni.

1.5.1. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek - szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni fejlesztő foglalkozások; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése, a számukra kiírt pályázati lehetőségek

felhasználása; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek); - a szülőkkel való együttműködés;

- szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.5.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: - szoros kapcsolat a helyi óvodával, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - teljesíthető, reális követelmények támasztásával, a pozitív énkép kialakulásának

támogatásával (dicsérettel, biztatással),4.2 - az osztályközösség segítő erejének mozgósítása - felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; - egyéni fejlesztő foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; - az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

- a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök;

33

- a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok); - szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); - a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); - a szülőkkel való együttműködés; - szükség esetén családlátogatások; - szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; - szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. - szükség esetén pszichológus, ill. más külső szakember segítségének igénybevételével.

1.5.3. Sajátos nevelési igényű tanulók

- Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt,

integrált formában folyik. - A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz.

mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján

szervezzük meg. - A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével –

habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján

terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. - Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes

pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények

szolgáltatásait. - A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,

képességfejlesztő játékok, eszközök,

számítógépek fejlesztő programokkal. 4.9

1.5.4. A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; - a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; - egyéni foglalkozások; - képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; - iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

34

- az iskolai könyvtár egyéni vagy csoportos használata; - a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; - iskolai sportkör, szakkörök; - a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek);

1.6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL, AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak

tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. 4.1,2.6

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a

gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is

tartsuk. 3.3 2.6

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük

azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését,

vagyis állandó aktivitását biztosítják.2.6

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,

hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. Ugyanezt segítik az osztályok csoportokra

bontott (magyar, matematika, angol) tanórái. 3.7 2.6 A nevelők az egyes szaktárgyak

tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó

munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és

csoportos munkájára támaszkodnak.

d) A tanulók, a közösség felkészítése az SNI tanulók integrált nevelésére. Az SNI tanulók

beilleszkedésének segítése és a másság elfogadása a tanulói közösségben. 5.7

e) A diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai

Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek (zene,

tánc, képzőművészet), a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét,

együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel

való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

35

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő

tanítási folyamat, tanulási tevékenység.

A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és

értékelése.

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel

lenni:

- Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás

belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.2.5

- Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,

tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására

és tudásának átrendeződésére. 3.9 ;2.5

- Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

- Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók

tevékenységét,önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét

kell előtérbe állítani.2.5

- A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a

feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az

ellenőrzésben, az értékelésben.

- A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a

hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. 2.5

Az iskolai nevelés legfőbb célja a tanuló minél szélesebb körben történő fejlesztése, felkészítése

az életre. A gyermek fejlődése azonban szorosan összefügg és nem választható el a közösségtől, a

közösségi neveléstől. A kortárs csoport lehetőséget ad az én-érvényesítésre, biztosítja a valakihez tartozás érzését,

emocionális biztonságot nyújt.

Ha a diákok kötődnek az egyes iskolai közösségekben, lehetővé teszi az azokon keresztül

közvetett módon megvalósuló oktatás és nevelés hatásának erősödését. Ezért is alapvető feladat

a közösségben, illetve a közösség által történő nevelés megszervezése és irányítása. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

36

A tanulót megilleti az a jog, hogy életkorának megfelelő mértékben részese legyen az őt érintő

döntések meghozatalának. Ezt a jogát személyesen, illetve választott képviselőin, valamint

szülőjén/gondviselőjén keresztül gyakorolhatja. Joga van megismerni az őt érintő döntés

tartalmát, okát, következményeit. A döntési folyamat során joga van véleményét elmondani. A közösségi nevelés területei iskolánkban: tanórák (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák) egyéb

foglalkozások (napközi, tanulószoba, szakkörök, ökoiskolai programok, kirándulások, erdei

iskolák, hittancsoportok, sportkörök), diákönkormányzati munka.

A család A legalapvetőbb közösség a család, melybe a tanuló beilleszkedik. A család meghatározza,

formálja, befolyásolja a gyermek fejlődését, a másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális

kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell is fejleszteni, formálni,

alakítani.