A kommunikációs folyamatok osztályozása

• A kommunikációs folyamatok osztályozása nem tisztázott eddig.

• Több osztályozás is létezik

• A legáltalánosabb típusokat vizsgálva megállapíthatunk négy kategóriát

1. A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint:

• Intraperszonális

• Interperszonális

• Csoport- és tömegkommunikáció

• Interkulturális kommunikáció

3. A közlő szándéka szerint:

• Szándékos kommunikáció

• Nem szándékos kommunikáció

2. Alkalmazott jelrendszer függvényében:

• Verbális kommunikáció

• Nonverbális kommunikáció

4. A közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását illetően

• Kognitív

• Affektív-emocionális

Egy másik felosztás szerint:

• Praktikus (gyakorlati)

• Irányító és szórakoztató

A kommunikáció szintjei

• Az emberi kommunikáció különleges, ennek során az egyik tudat kapcsolatba lép a másikkal

• A társadalmi kommunikáció a társadalmat alkotó csoportok, egyének információcseréje, amely magába foglalja két ember kapcsolatát és a technikai eszközök közbeiktatásával megvalósuló tömegkommunikációt is.

A kommunikációban résztvevő személyek száma szerint négy szintjét

különböztethetjük meg:

1. Intraperszonális2. Interperzsonális3. Csoportkomunikáció4. Tömegkommunikáció

5. Interkulturális kommunikáció6. Fiktív kommunikáció

További csoportosítási lehetőségek

Intraperszonális kommunikáció

• Személyen belüli

• Ennek során a kommunikáció az egyénen belül történik, mint egy belső monológ (pl.: elmélkedés, imádság)

• Belső folyamat, értelmi és érzelmi szintünkön folyik, a gondolkodás, megértés műveleteit a valóság tárgyaival, jelenségeivel kapcsolatos viszonyunk gondolatainkban való tükröződését jelenti.

Interperszonális kommunikáció

• Személyek közötti• A kommunikáció legelemibb, legfontosabb társas

formája• A kommunikáció közvetlenül két személy között

zajlik• Lehetőség van az üzenetre azonnal

reagálni, egyben ellenőrizhetjük, hogy sikerült-e pontosan átadni

• Módunkban áll ismételni, korrigálni• Ez a kétoldalú információcsere a leghatékonyabb

Interperszonális kommunikáció

• Az interperszonális kommunikáció során többről van szó, mint a retorikai szituációban

• Feltételezi a befogadó fél aktivitását is

• Így a kommunikációs modell négy mozzanatra bővül ki:

– Közlés

– Befogadás

– Válasz- visszacsatolás

– Szabályozás

• Ebben a modellben egyaránt szerepet játszik a verbális és nem verbális kommunikáció

• M. L. Knapp az alábbi hét osztályba sorolja a nem verbálisakat:– Testmozgás vagy kinezikus viselkedés

– Testi jellemzők

– Érintkezési viselkedés

– Paranyelv - a nem verbális vokális jelzések

– Proxemika - a távolságtartás

– Készítmények

– Környezeti tényezők

Csoportkommunikáció

• Ennek során a csoporttagok közötti kapcsolatok tükröződnek a kommunikációban

• A résztvevők homogén, meghatározható számú sokaság alkotja

• Az információáramlás nem feltétlenül kétirányú és közvetlen.

• Jellemzője a kölcsönösség és a közvetlenség

A tömegkommunikáció

• Az információ tömegekhez jut el valamilyen közlési csatornán

• Általában nincs visszacsatolás• A tömegkommunikáció közönsége nagy létszámú

heterogén, ún. arctalan tömeg, amelynek tagjai között kapcsolat nincs

• A zajforrások és a befogadó szelektív figyelme rontja az információcsere minőségét

• A társadalmi kommunikáció erre épül a modern korban

Interkulturális kommunikáció

• Ennek fogalmát a köztudat csak a különböző nyelvi közösségek közötti kapcsolatokra szűkíti le, holott egyazon nyelvközösség csoportjai, képviselői között is jelentős kultúrabeli különbségek vannak

• Különbségek lehetnek:

– Iskolázottsági

– Társadalmi

– Családi hátterű

– Stb.

• Ezek a különbségek kommunikációs zavarokhoz vezethetnek

• A leggyakoribb gondot a kódolás-dekódolás, a kommunikációs csatornák hozzáférhetősége és használata jelenti

Fiktív kommunikáció

• Egyes szerzők idetartozónak vélik, míg mások nem

• Során a közlések, nem egy valódi személyhez vagy helyzethez kötődnek

• Pl.:Mefisztó a Faustban, Az ember tragédiájában Ádám és Lucifer „párbeszéde"

A kommunikáció szintjeinek összefoglalása

Intraperszonális Személyen belüli

Interperszonális

Két személy közötti ill.,

meghatározható

a felek száma

Kiscsoport 25 főig

Nagycsoport 25 fő felett

Szervezeti Üzleti, hivatali

Nyilvános, vagy tömeg Széleskörű hallgatóság

és nézők

Nemzetközi Kultúraközi, kultúrán

átívelő

A személyközi kommunikáció négy aspektusa

• A kommunikáció csapdáit taglaló hamburgi kommunikációs modell kidolgozása Friedemann Schulz von Thun nevéhez fűződik.

• A hamburgi egyetem pszichológia professzora a kommunikáció pszichológiai törvényszerűségeinek leírásakor mutat rá a kommunikáció kifejező és felszólító, valamint tárgyi és kapcsolati aspektusára.

A modell személyközti kommunikációjának négy oldala

• 1. Tárgyi-tartalmi aspektus:– miként tudjuk kifejezni a egyértelműen az

információkat– Egyúttal a tartalmat is magában foglalja

• 2. Kapcsolati aspektus:– A „hogyan?" kérdése keresi a választ

arra, hogy miként viszonyulunk egymáshoz a kommunikációs folyamatban, ill. milyen sajátosságok, törvényszerűségek szabályozzák az emberi kapcsolatokat.

A modell személyközti kommunikációjának négy oldala

• 3. Önkifejező aspektus:

– a kommunikációt önkifejezési folyamatként ragadja meg

– az énkép-szabályozás, az én-bemutatás személyességének, hitelességének kérdésével foglalkozik.

A modell személyközti kommunikációjának négy oldala

• 4. Felszólító aspektus:– a felszólító, promotív oldal a hatáskeltés szemszögéből

tekinti a kommunikációt, kiemelve a tudatos vagy tudattalan befolyásolás szerepét különböző területeken:• Meggyőzés

• Manipuláció

• Propaganda

• Oktatás

– Ez az oldal tehát a „miért, mi célból?" kérdésével foglalkozik.