1.1.1. A kommunikációA kommunikáció fogalma. A kommunikációs folyamatok osztályozása többféle szempontból. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő.

Gyakorlati példák a kommunikációs modellre; a példák és a modell megfeleltetése; a modellben található fogalmak értelmezése konkrét példán keresztül.

A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az információ továbbításában.

A kommunikáció létjogosultsága:Minden embernek szüksége van arra, hogy az őt körülvevőkkel kapcsolatba lépjen, teljesen elszigetelten senki sem képes élni. Ezt a kapcsolatteremtést, az emberek közötti tudatos információcserét, összefoglaló néven kommunikációnak nevezzük. Eleinte csak mozdulatokkal, testtartással, arcjátékkal, a szem mozgatásával, ösztönös hangokkal cseréltek információt őseink. Ezt metakommunikációnak nevezzük. Később kialakultak a szavak, majd a beszélt nyelv. A metakommunikációt ma is használjuk a beszéd kísérőjeként. Egy mondat értelmét nagyban befolyásolja az, hogy milyen arckifejezés kíséri.

A testbeszéd egy része nemzetközi, például a mosoly az egész világon örömöt fejez ki. Vannak olyan jelek is, amelyek csak egy adott embercsoportra jellemzők. A bólintás szinte egész Európában az igenlés jele, de Bulgáriában nem-et fejezi ki.

A kommunikáció fogalma: A kommunikáció, információcsere mely egy közös jelrendszer segítségével történik. Minden olyan folyamatot kommunikációnak nevezünk, amelyben információtovábbítás történik. Ez történhet emberek, gépek vagy emberek és gépek között (az állatvilágban is zajlik kommunikáció).

A kommunikáció információból áll, mely jelek sorozatából épül fel. A jelek együtt jelrendszert alkotnak. Az információt az informatikában alapfogalomnak tekintjük ezért nem adunk rá meghatározást. Alapegysége a bit. A mai társadalom fontos szerepe van az információnak.

A jelek érzékszervek használata alapján lehetnek:

audio, amit hallunk vizuális, amit látunk egyéb más érzékszervvel érzékelhető jelek: tapintás, szaglás, ízlelés (pl.: a

billentyűzeten az F és J betűknél a jelölés)

A kommunikáció fejlődése a társadalom fejlődésével kölcsönös folyamat, ahogy a társadalom fejlődésével a kommunikáció is fejlődött, úgy a kommunikáció segítségével tudott fejlődni a társadalom.

A kommunikációs folyamatokat sokféle szempontból osztályozhatjuk.

A kommunikáció a kommunikációban résztvevő emberek száma szerint lehet:

magánkommunikáció (pl. napló) (intraperszonális kommunikáció) résztvevők között (interperszonális kommunikáció)

Résztvevő emberek száma szerint lehet még:

o Egy az egyhez: párbeszéd. A közvetlen emberi kommunikáció során általában személyes kontaktus alakul ki a résztvevők között.

Tanulni való jan. 14., ill. jan. 16-ai faktra

o Egy a többhöz: tömegkommunikáció (pl. blog(?)) a befogadók általában földrajzilag szétszórtan helyezkednek el a kommunikációt valamilyen médiumon keresztül oldják meg (pl.: tv) szakemberek irányítják a kommunikáció egyirányú, nagy a célközönség

Az alkalmazott jelrendszer szerint:

verbális kommunikáció: alapja a nyelv, eszközei a beszéd és az írás. Ehhez kell egy közös kód(nyelv) és kell egy közös háttérismeret, mely nélkül hiába értik a közös nyelvet, kódot, nem értik meg egymás témáját. Például egy hétköznapi ember részvétele egy rendszergazdai levelezős listán nem ad eredményes kommunikációt, hiába beszél mindenki magyarul.

nonverbális: eszközei látszólag csak másodlagos, kiegészítő kommunikációs eszközök, valójában a verbális kommunikáció eszközeivel egyenértékűek. Pl.: mimika, tekintet, gesztusok, testtartás, írásjelek. Az elektronikus levelezésben ennek hiányát próbálják csökkenteni smiley-val.

A kommunikáció szándéka szerint

szándékos nem szándékos

A közölt információ természetét, tartalmát és a befogadóra tett hatását tekintve:

tájékoztató, informatív (kognitív) felszólító érzelmet kifejező (affektív, emocionális)

Egyidejűségét tekintve

nem egyidejű: levelezés, kifüggesztett tájékoztató egyidejű: telefonálás, társalgási beszélgetés

A kommunikációs modell:Claude Elwood Shannon vázolta fel először az alábbi kommunikációs modellt 1948-

ban. Ez egy olyan egyirányú kommunikációs modell mely a kommunikáció összes fajtájára igaz.

A kommunikáció megvalósulásához elengedhetetlenek az alábbi tényezők:

adó: az információ forrása, kiinduló pontja, lehet személy vagy gép általi, feladata a közlemény előállítása és továbbítása

kódolás: az adó által küldött jelek átalakítása olyan formába, ami a csatornán szállítható, pl. az analóg jelet digitalizálja

csatorna: a jeleket továbbító közeg

dekódolás: a csatornán érkező jel visszaalakítása a vevő számára érthető formába

vevő: az információ célja, címzettje, értelmezi és elraktározza a kapott információt

Gyakorlati példaÉttermi rendelés

A vendéget tekintjük adónak, aki megfogalmazza annak az ételnek a nevét, amit enni szeretne és ezt egy közös nyelv (kód) segítségével közli a pincérrel. A rendelés a levegő segítségével történik tehát ez lesz a csatorna, amely segítségével a pincér hallja a vendég kérését. A pincér ebben a szituációban a vevő szerepét tölti be. A pincér ha érti a nyelvet amit a vendég használt, akkor dekódolni tudja az információt és az ő fejében is megjelenik ugyan az a kép mint az adóéban.Informatikai példák:

email küldése

adó: a levél feladója

vevő: a levél címzettje

üzenet: a levél szövege

csatorna: számítógépes hálózat (internet)

Az elektronikus levél, mint a kommunikáció modelljének a megvalósulása: Az információ birtokosa, a feladó elkészíti a közleményt, vagyis megfogalmazza a levelet. Begépeli a levelezőprogramba, a levelezőprogram átkódolja továbbítható formára, majd továbbítja a csatornába, vagyis az Internetre. Zaj az e-mail esetében nem igazán lehetséges, vagy odaér a levél, vagy sem. Optimális esetben megérkezik a levél a fogadó fél postaládájába, akinek a levelezőprogramja dekódolja, majd megjeleníti az üzenetet.

weboldal

adó: az oldal készítője

vevő: az oldal olvasója

üzenet: az oldal szövege

csatorna: internet

telefonálás

adó: hívó fél

vevő: hívott fél

üzenet: mondandó

csatorna: telefonhálózat

Zaj: a közleményhez keveredő, zavaró jel, minden olyan jelet, ami nem része az információnak, zajnak tekintünk, az eredeti jeleket eltorzítja, digitális jeleknél hibás számjegyek is előfordulnak

Zaj elleni védekezés:

Analóg jeleknél: zajszűrés, szigetelés. Például a hang esetében hangszigetelés, elektromos jel esetében elektromágneses szigetelés. Cél a jel/zaj arány növelése.

Digitális jeleknél: szigetelés, vagy ha hibákat okoz az adat bitekben hibajavító eljárások és ellenőrző bitek használata.

Zajok fajtái:

véletlenszerű: forrása nem ismert, egyáltalán nem, vagy nehezen küszöbölhető ki. nem véletlenszerű: Forrása ismert, így kiküszöbölhető (ez a dekódoló feladta)

A zajnak háromféle típusát különböztetik meg:

1. Csatornazaj: fizikai hiba

2. Környezeti zaj: a dekódolást teszi lehetetlenné, vagy nehezíti.

3. Szemantikai zaj: az üzenet megformálása volt hibás, s ebből adódik a zavar.

Kód: a kód jelekből épül fel, az adó kódolja, megfogalmazza az információt és a vevő feladata, hogy dekódolja, értelmezze azt. Csak akkor jöhet létre kommunikáció az adott felek között, ha kölcsönösen megértik egymást. Csak akkor tudjuk dekódolni az információt ha, megvannak hozzá az ismereteink és a megfelelő érzékszerveink. A kód többféle lehet: pl. hallható, látható olvasható, tapintható…

Csatorna: az a közeg, amely továbbítja az információt, ez lehet akár fizikai közeg vagy vezeték is. Csatorna lehet pl: levegő, telefonvonal, rádióhullám, fény, televíziós hullámok, újság, plakát

A technika fejlődésének hatása a kommunikációraAz őskorban még csak kezdetleges falrajzokat készítettek őseink folyamatosan alakult a szóbeli kommunikáció. A kommunikációnak régen határt szabott az emberek közötti távolság. Akik messze voltak egymástól, nem tudtak beszélgetni. Ám az ember igen találékony, füstjelekkel, fényjelekkel, dobszóval viszonylag nagy távolságra tudott üzenni megbeszélt jelek alapján. Az írás-olvasás tudományával új dimenziók nyíltak a távolsági kommunikációra. A középkorban az információ továbbítására futárszolgálatot építettek ki, és a postagalamb is alkalmasnak bizonyult üzenetek küldésére.

Később a távíró, a telefon, majd a rádió és a televízió feltalálása segítette elő a kommunikációt. A rádiót és a televíziót, mivel egyidejűleg nagyon sok emberhez képes információt továbbítani, tömegkommunikációs eszköznek nevezzük.

Napjainkban számítógépes hálózat szövi be a világot, aminek eredményként az információátadás jelentős mértékben felgyorsult.

Új kommunikációs csatornák megjelenése: pl: webes üzenőfalak, fórumok, csevegő oldalak, webes napló (blog), videotelefonálás…

Meglévő csatornák átalakulása:

sajtó: a kiadott újságokhoz webes portál tartozik, ahol az újságban megjelent legtöbb (esetleg az összes) cikket elolvashatjuk

rádió: interneten is hallgatható, szintén saját portállal rendelkezhet tv: a legtöbb csatorna műsorrendhez alakított portállal rendelkezik, ahol ajánlókat,

előzeteseket tekinthetnek meg az érdeklődők

RedundanciaInformatikai értelemben redundanciáról beszélünk, ha a jelsorozatban több a jel, mint amennyi szükséges lenne a jelsorozat információ tartalmához. A jelsorozat mértékének is nevezik. Ez az alapja a tömörítés lehetőségének. A redundáns adathalmazban a hibák nagy valószínűséggel javíthatók, ez a redundancia mértékétől függ.

Haszna: Amennyiben a jelsorozat információtartalmát tekintve többszörözött, akkor még az esetlegesen előforduló zaj mellet is hallható lehet az eredeti jelsorozat és ezen keresztül a sértetlen információ.

Kára: továbbításra vagy tárolásra nem közvetlenül az információ, hanem a többszörözött információ és az azt hordozó jelek kerülnek. Tehát a továbbító vagy tárolókapacitás több, mint amennyi az információ kezeléséhez feltétlenül szükséges.

Példa: A hibalehetőség ellen redundanciával való védekezés egyik jó példája a pénzbefizetéshez használt csekk, hiszen ezen számmal is, és szövegesen is megadjuk a befizetni kívánt összeget.

Jegyzetek: Dorozsmai Károly: 60 tétek informatikából – középszint – szóbeli (Maxim Kiadó,

2012 Szeged) Végh András: Szóbeli tételjavaslatok – informatika – középszintű érettségi (Nemzeti

Tankönyvkiadó 2005 Budapest)Egyéb forrás: iskolai régi anyagok

Források: • http://eretsegizz.com • http://tudasbazis.sulinet.hu/ • http://www.karinthy.hu/home/informatika/kommunikacio/index.html

1.1.2. A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre.Kommunikációs eszközeink. Mindennapi életünkre gyakorolt hatása.

Az információs rendszerek létjogosultsága és megjelenése a mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek intézése, szabadidő). A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás. Ezen források közül több ismerete, használata. Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével.

A kommunikációs eszközök

Minden kommunikációhoz közegek, eszközök kellenek. Az állatvilágban a természetes (föld, víz, levegő) anyagok a közegek, az emberi kommunikációban már megjelennek a mesterségesen előállított közegek, anyagok.A szóbeli információ tartós rögzítése megoldódott az írás és a könyvnyomtatás feltalálásával, a képi információkat a fényképezés, mozgófilm rögzíti, a hang tárolására pedig megalkották a hanglemezt, a mágneses hangszalagot. Gondolnunk kell a tömegkommunikációs eszközökre, az írott, nyomtatott, illetve az elektronikus sajtóformák elterjedésére, ennek eszközeire: az újságokra, a televízióra és az interneten megjelenő formákra, és minden egyéb eszközre: távíró, fax, rádió, CB rádió, Video, DVD, CD lejátszó, a számítógép asztali, és hordozható változataira. a telefon vezetékes és mobil változatára…A kommunikációban megjelenő médiaelemek: szövegek, szimbólumok, ikonok, logók, emblémák, piktogramok, fotók, képek, ábrák, rajzok, animációs képek és mozgóképek, valamint a beszéd, zene és az effektusok alkotják. Napjainkban a gyerekek és felnőttek is egyre többet kerülnek kapcsolatba a tömegkommunikációs eszközökkel. Ezek életvezetési modelleket, konfliktuskezelési stratégiákat, stílusmintákat közvetítenek, és az ismeretanyag ezeken a médiákon keresztül formálja a személyiséget.Más-más kommunikációs eszközre van szükségünk attól függően,

hogy hány ember, hány emberrel kommunikál, illetve

o személyes kommunikáció, tömegkommunikáció,

hogy időben és térben hogyan helyezkednek el a kommunikáló felek.

o ezek szerint helyezzük el a beszéd, a távközlés, a falra tűzött üzenet, a postai levél és ezek informatikai megfelelőit.

A telekommunikáció (távközlés) fogalmán az egymástól távol lévő - halló- és látótávolságon kívüli - személyek közötti közlési formát értjük. A technika mai állása már azt is lehetővé teszi, hogy egyszerre láthassuk és hallhassuk kommunikációs partnerünket. Közléseink személyes csatornája ez, mely lehetővé teszi, hogy meghatározott felek közötti információcsere történjen. Az üzenetnek mindig konkrét címzettje van. Jellemzője a kommunikáló felek közötti párbeszéd.

Telefonálási szokásaink, okostelefon használati szokásaink hogyan alakítják mindennapi életünket? – Magad válaszolj!

Tanulni való jan. 21., ill. jan. 23-ai faktra

A tömegkommunikáció során közléseink intézményes formában, nyilvánosan terjesztett eszközök (médiumok) útján, rendszerint egyirányú formában (visszacsatolás csak a számítógépes rendszerekkel jelent meg), jutnak el nagy tömeghez. Különböző társadalmi rétegeket céloz, szólít meg. A tömegkommunikáció során a kommunikáció - a személyeshez képest - kevésbé változatos, továbbá a visszacsatolási lehetőség igen kicsi. A tömegkommunikáció során a kommunikátor bizonytalan abban, hogy az üzenet eljut-e a befogadóhoz, tudja-e dekódolni a befogadó szándéka szerint a hozzá küldött üzenetet, tudja-e kellően motiválni, cselekvésre késztetni a befogadót.

A tömegkommunikáció változóban van. Komenczi (2009) így ír erről: „A világháló potenciálisan a Föld minden lakójára kiterjeszti a globális kommunikáció lehetőségét. A faluhasonlatnál maradva: bárhová, bármikor beszólhatunk, bárkivel beszélhetünk, és bárhová benézhetünk; bárhonnan vásárolhatunk, elvileg bármelyik munkaadónak dolgozhatunk és bárkinek a munkáját igénybe vehetjük anélkül, hogy otthonunkból ki kellene lépnünk. Érdeklődésünk, igényeink és szükségleteink, személyes preferenciáink szerint kapcsolódhatunk közösségekhez, amelyeknek tagjai a Földön szétszórva, bárhol élhetnek."

Az infokommunikációs eszközök

Az infokommunikációs eszközök nélkül ma már elképzelhetetlen kultúrkörünkben az élet. Az informatikába integrálódó kommunikációs lehetőségek tárháza fogad bennünket. Az infokommunikációs rendszerek, hálózatok az országos infrastruktúra részeivé váltak.

Elsősorban szöveg és kép Megbízható(?) Olcsóbb, mint a postai szolgáltatások webes és a mobiltelefonos szolgáltatások: böngésző, levelezés, adatbázisok, internetes

rádió, Skype… Milyen igények vannak?

o pontos, gyors, nyilvános (lehessen rá hivatkozni)

Információs rendszerek a mindennapjainkban:Az elektronikus információ keresés a számítástechnika és az adattárolás ugrásszerű fejlődésével jutott el a ma ismert szintjére. Manapság életünk szinte minden helyszínén találkozhatunk különböző információs nyilvántartó és tájékoztató rendszerekkel. Születésünktől kezdve nyílvántartják adatainkat, létünket.

Mire használhatjuk?Az iskolába kerülve rögtön megkapjuk első személyazonosítónkat, a diák igazolványt. Ennek számával azonosítanak bennünket az oktatási és egyéb rendszerekben. Manapság egyre gyakoribbak az iskolákban a be- és kiléptető rendszerek, vagy a menza nyílvántartó rendszerei, amelyek mind ezzel a kódszámmal és a hozzá tartozó vonalkóddal azonosítanak bennünket. A hagyományos iskolai naplókat elektronikus társaik váltják föl, így a megfelelő azonosítás után bármely internet elérésre alkalmas számítógépről elérhetjük iskolai adatainkat.

Tanulás - BöngészésA legalapvetőbb internetes tanulási mód az, amikor kedvünkre böngészünk a világhálón.

Az Internet a legtöbb ember számára egy nagy virtuális játszóteret jelent. Van aki hirdetéseket böngész, van aki híroldalakat olvas, van aki cseveg, és van aki csak a tv-műsort nézi meg. De akármit is teszünk, folyamatosan új információkat kapunk, amiből automatikusan meg is jegyzünk dolgokat, tanulunk.

Tanulás - Információkeresésés

Sokszor előfordul, hogy tanulás közben valamilyen ismeretlen dologgal találkozunk, amit gyorsan tisztázhatunk az internet segítségével. Pl. a Toldi olvasása közben arra leszünk kíváncsiak hogy vajon Arany hol lakott, amikor a Toldit írta. Az „Arany János” és „életrajz” szóra rákeresve, gyorsan megtalálhatjuk a megoldást.

Tanulás - Tudásbázisok

Van, amikor nem kiegészítésképpen szeretnénk használni az internetet, hanem minden információt onnan szeretnénk beszerezni, vagyis internetes tananyagokra vagyunk kíváncsiak. Ez még nem teljesen online-tanulás, mert nem irányított, az anyagokat mi keressük meg, és a tanulásunk ütemét is mi határozzuk meg.

Legismertebb(?) internetes tudásbázis: http://sdt.sulinet.hu (Tudjál róla néhány szót mondani…!)

ZanzaTV.hu…

A magyar közhasznú információs források

A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás.

oktatas.hu – korábbi érettségi feladatok, érettségi hirdetmények, felvételi pontszám számítás

könyvtár menetrend – vonat, Budapesti közlekedés, szórakozás

E-learning

Az e-learning az internetes tanulás irányított formája. Az irányító lehet program, de lehet természetes személy is. Az e-learning legnagyobb előnye a rugalmasság, otthon „a karosszékünkből” tudunk tanulni.

A szinkron távtanulás - egyidőben, különböző helyen - a tanulási folyamat azon formáját jelenti, amikor az oktató és a diák közvetlen kapcsolatban áll egymással. A tananyag elsajátítása az oktatásszervezők ütemezésében történik. Szinkron távtanulási eszközök például a videokonferencia, az alkalmazás megosztás, csevegés.

Az aszinkron távtanulás - különböző időben, különböző helyen - időben egymástól független, lekérdezhető eseményekre épül. Az aszinkron e-learning esetében egy adott szerver gépen elhelyezett elektronikus tananyag önállóan is feldolgozható, egyéni ütemezésben. Aszinkron távtanulás fontos elemei például az elektronikus levelezés, a dokumentum letöltés, newsgpoups- és workgroup alkalmazások.

példáko Quizlet: quizlet.com

E-kereskedelem

• Legelterjedtebb a különböző cégek honlapjainak az interneten való megjelentetése, itt kínálják a szolgáltatásaikat, áruikat. A honlap gyakorlatilag reklámfelület.

• Az interneten is kereskedő vagy hirdető boltok kínálata is egyre nagyobb, minden nagyobb üzletláncnak van internetes kínálata.

• Webáruházak: teljesen az interneten bonyolítódik a vásárlás.

Az E-kereskedelem előnyei: Otthonról vásárolhatunk; megtekinthetjük az árut, megvizsgálhatjuk, összehasonlíthatjuk tulajdonságait más árukkal, a webáruházak kínálata nagyon nagy; általában olcsóbbak.

Példák: Aliexpress, GearBest, Banggood, Wish… Biztonság? Vélemények/tapasztalatok…Megjön az áru? … Használtátok családdal valamelyiket? Rendelés külföldről/országon belülről…

Munkahelyi használatNéhány munkahelyen szintén beléptető rendszerekkel ellenőrzik a munkaidő letöltését, késéseket. Egy adott munkahelyen belül többnyire zárt számítógéphálózat működik az adatok biztonságos és gyors továbbítása érdekében. A hálózaton megosztott erőforrásokat, gépeket, nyomtatókat, adatokat a dolgozók közösen használhatják.

Ügyvédek, bírók, cégbírók munkájában a cégnyilvántartás lekérdezése, cégek tulajdonos változásai, cég profil változásai

Tanárok munkájában: elektronikus napló használata, anyagok letöltése Nézz körül szüleid, családod, ismerőseid körében, hogy munkahelyükön ki mire

használja az infokommunikációs eszközöket! …

Hivatalos ügyek intézéseHivatalos ügyeink intézését is korszerű információs rendszerek segítik. Pénzügyeink intézését nagyban segítik a múlt század végén elterjedt bankkártyák. A kártyán található mágnescsík és mikrochip tartalmazza a számlavezető bank és a vásárló adatait, így a bank ügyfelei a kártyájuk segítségével készpénz nélkül vásárolhatnak, vagy juthatnak pénzükhöz ATM-eken keresztül. A különböző hivatalok sorszámosztó és ügyfélhívó rendszerei is megkönnyítik a várakozást. Egészségügyi állapotunkat, betegségeinket és a kezeléseket is feljegyzik, így az orvosok és kórházak fontos információkhoz juthatnak rólunk. A rendőrségi adatbázisok pedig a kihágásainkat, bűneinket rögzítik, így segítve az igazságszolgáltatás munkáját. Gépjárműveinket a hivatalok rendszámmal látják el, így a megfelelő információkat tároló adatbázis segítségével könnyen hozzáférhetőek a jármű és a tulajdonos adatai.

példák!

Szórakozás – szabadidő Példák!

o doodle táblázattal időpont egyeztetéso stb…

Infokommunikációs eszközök használatában fontos:

a médiumok természetének és hatásának megismerésére kibontakoztatni a tudatos és konstruktív médiumhasználatot közlési eszközök felelősségteljes és értékorientált befogadása kialakítani az internetes információszerzésnek és helyes önkifejezésnek a készségét

Források:

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/ tamop425/0005_03_a_kommelmelet_alapjai_scorm_03/36_a_kommunikci_mdiumai_eszkzei_s_kzegei.html

o Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 1-2. – Budapest, Aula Kiadó, 1997. 13.

o Komenczi Bertalan: Információ ember és társadalom. Eger, Líceum Kiadó, 2009.

az iskola korábbi tananyagaiLehet még böngészni a KSH adatokat ezeket és továbbiakat:

2. Az IKT eszközök és használatuk a háztartásokban2.1.1. A magyarországi háztartások IKT-ellátottsága régiók szerint2.1.2 Az IKT-eszközökkel ellátott háztartások aránya a háztartások nettó havi jövedelme szerint2.1.3. A háztartások IKT-ellátottsága az azonos típusú háztartások százalékában2.1.4 A háztartások megoszlása a használt internetkapcsolat típusa szerint2.1.5 Az egyes kapcsolat típusok megoszlása régiók szerint, 20132.1.6 Szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások megoszlása a háztartás jövedelme szerint2.1.7 Szélessávú kapcsolattal rendelkező háztartások aránya az internetkapcsolattal rendelkező azonos típusú háztartások körében2.2.1 A számítógép-használók aránya a lakosságon belül az utolsó használat időpontja szerint2.2.2 A számítógép-használók megoszlása az utolsó használat időpontja és nemek szerint, 20132.2.3 Számítógépet használók utolsó használati időpont szerinti megoszlása életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint, 20132.2.4. A számítógépet használók aránya (a régió lakosságszámának arányában) [%]2.2.5 A számítógép-használat gyakoriságának megoszlása korcsoporton, iskolai végzettségen és lakóhelyen belül, 20132.2.6 A számítógép-használat megoszlása a használat helye szerint2.2.7 A számítógép-használat helyszínének megoszlása a használó életkora, iskolai végzettsége és lakóhelye szerint, 20132.3.1 Az internethasználók arányának alakulása a lakosságon belül és a használat időpontja szerint2.3.2 Az internethasználók megoszlása a használat utolsó időpontja és nemek szerint, 20132.3.3 Az internetet használók megoszlása a használat utolsó időpontja valamint életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint, 20132.3.4 Az internethasználat gyakoriságának megoszlása, 20132.3.5 Az internethasználat gyakoriságának megoszlása életkor, iskolai végzettség és lakóhely szerint, 20132.3.6 Csak egy helyen internetezők megoszlása az internethasználat kizárólagos helyszíne szerint2.3.7 Magáncélú internethasználat, használati célok szerint, 20132.5.1 e-Kormányzati portálok használata használati célok szerint2.5.2 Az e-kormányzati portálok használatának megoszlása (az elmúlt 12 hónapban) a használó életkora, iskolai végzettsége és lakóhelye szerint, 20132.5.3. Az e-Kormányzati portálok használatának aránya (az elmúlt 12 hónapban) lakóhely szerint, 2013 (a régió portálhasználóinak arányában) [%] 2.5.4 Az e-Kormányzati protálok használata során (az elmúlt 12 hónapban) tapasztalt problémák megoszlása, 20132.5.5 Az e-Kormányzati portál használat kerülésének okai (az elmúlt 12 hónapban), 20132.6.1 Az internetes vásárlások megoszlása az utolsó vásárlás időpontja és nemek szerint, 20132.6.2 Az interneten vásárlók megoszlása az utolsó vásárlás időpontja, valamint életkor, iskolai végzettség és a lakóhely típusa szerint, 20132.6.3 Éven belüli internetes rendelések megoszlása a rendelt termék típusa szerint2.7.1 Az e-szakértelmet igénylő, internettel kapcsolatosan végzett tevékenységek megoszlása, 20132.8.1 Internetellátottság az Európai Unió tagországaiban2.8..2 Az IKT-eszközök használóinak aránya a lakosság százalékában az Európai Unió országaiban2.8.3 Magyarország pozíciója az EU-tagországok kiemelt IKT-ellátottsági- és használati mutatói alapján

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/ikt/ikt13.pdf

1.2.2. Az infokommunikációs eszközök pszichés és fizikai hatásai – a számítógép.

Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai, vonatkozó munkaegészségügyi törvények. A szemet, a fület, a vázrendszert érő hatások. A számítógépes munkavégzés és az egészségvédelem. A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői.

Társadalmi hatásokAz informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat átalakítja. Az információs társadalom

korában, úgy tűnik, mar nem csak a társadalmi, de a technikai változások is közvetlenül hatnak a személyiség alakulására. Az Internet használata a személyiséget is átformálja, pozitív és negatív hatásai egyaránt lehetségesek.

Pozitív hatások: a gondolkodás rugalmassága, a személyiség nyitottsága, kreativitása, a szerepekkel való kísérletezés lehetősége, személyiségünk más változatainak megismerése.

Negatív hatások: a szerepkísérletezés az én szétdarabolásához, megsokszorozásához, decentralizálásához vezethet, az erre hajlamos személyeknél felerősítheti a többszörös személyiségből eredő zavarokat, a tudathasadásos viselkedést, eltávolodhatunk a valóság eddig megszokott észlelésétől, ami a valóság figyelmen kívül hagyásának veszélyével is járhat.

Az Internet hátrányai közé tartozik, hogy nem szabályozott, a fellelhető információk minőségi ellenőrzése nem megoldott, ezért mindent gyanúsnak kell tekinteni. Igen nehéz a hatalmas adattömegből az igazán fontos és érvényes információkat kiszűrni.

A számítógép ma már pszichológiai veszélyforrást is jelent. Elég, ha csak az Internetfüggésre vagy a lövöldözős-gyilkolászós számítógépes játékok okozta állandóan magas adrenalinszintre, illetve a virtuális világ után a valóságos világba történő beilleszkedés zavaraira utalnunk.

Egészséges számítógép-használatA számítógép használata fokozottan igénybe veszi a szervezetet. A számítógép és perifériái által leginkább támadott emberi szervek a következők: elsősorban a szem (amely az ember legfontosabb érzékszerve, hiszen a környezetből begyűjtött információink 80-85 %-ára a látás útján teszünk szert) , a fül (idegrendszeri panaszok okozója lehet), gerinc (főként a derék és a nyak ill. esetlegesen a hát), vállak, csukló, ujjizületek, lábak. A számítógép elsősorban fizikai hatások útján okozhat károsodásokat.

Ezért is fontos minél pontosabban meghatározni a számítógépes munkakörnyezet kialakításának követelményeit.

Kormányrendelet: óránként 10 perc szünetet ír elő, és azt is meghatározza, hogy a folyamatosan gép előtt töltött idő nem lehet több 7 óránál.

A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői

Az ergonómia munkavégzés környezetével, az ember és az alkalmazott eszközök közötti kapcsolatokkal, egymásra hatásával foglalkozó tudomány.Ergonómiai szempontok: Környezet kialakítása : Ablak jobb kezeseknél jobbra legyen, ne süssön bele a monitorba, a

monitorban ne tükröződjön semmi, sötétítő használata, mesterséges világításnál az asztalra irányított fényt alkalmazzunk, a környezetre szórt fényt. A szék állítható irodai szék legyen.

Monotónia: A monoton munka merev testtartása miatt óránként 10 percet pihenjünk: mozogjunk. Hardver kialakítása: Megfelelően helyezzük el a keyboardot és mouset, a keyboard előttünk

legyen, könyökmagasságban, legyen hely előtte a csuklónak, az egér ugyanilyen magasan, a

Tanulni való febr. 4., ill. febr. 6-ai faktra

gombok megnyomásakor az újainkat ne kelljen oldalra mozgatnunk, a navigáláshoz ne kelljen a kezünket felemelnünk, csak csuklóból mozgassuk az egeret, csuklótámasz ajánlott. Monitortól legalább 50 cm-re legyen az arcunk, érdemes jó minőségű monitort használni.

Szoftver ergonómiája: megbízhatóság, könnyű kezelhetőség (súgók használata), színek, sötét világos részek jó kiválasztása, testreszabhatóság, gyorsbillentyűk, makrók, felhasználóbarát adatbevitel (alapértékek, maszkok, ellenőrzések)…

A konfort érzet feltételei: A munkahely berendezésekor tekintettel kell lenni arra, hogy a munkahelyen elhelyezett gépek zajhatása ne befolyásolja a munkavégzést. A munkahelyen elhelyezett berendezések nem fejleszthetnek akkora hőt, hogy az díszkomfort érzetet okozzon a dolgozónak. A munkaasztal méretet és kialakítását úgy kell meghatározni, hogy elég hely legyen a hardver eszközök és az iratok rugalmas elrendezéséhez.

Mozgásszegény életmód: További kedvezőtlen hatás a mozgásszegény életmód, melynek következményei közül a legfontosabb a testsúlynövekedés és az összes elhízással járó szövődmény.

Érzékszervenkre gyakorolt hatás

Szem:

A szemünk állapotát elsősorban a monitor által mutatott kép minősége befolyásolja. (CRT monitorok esetén fontos volt, hogy lehetőleg minél kevésbé vibráló képet nézzünk, vagyis a frissítési frekvencia minél nagyobb legyen.) A képernyőfelbontás is fontos, hiszen a túl nagy felbontás miatt lehetséges, hogy "gúvasztani" kell az embernek a szemét a szövegek olvasásához. A felbontást úgy érdemes beállítani, hogy ha a fejünk a monitortól min. 40cm-re van (ez kb. az egészséges távolság), akkor kényelmesen el lehessen olvasni a megjelenő szövegeket. A túl közeli képernyő fárasztó munkára kényszeríti a szemlencsét és izmait, ami rontja az éleslátásunkat. Fontos még, hogy a monitor a szemmagassághoz képest hol helyezkedik el. Ez akkor a legjobb, ha egyenesen előre nézve a monitor közepe és felső széle közé nézünk. Ebben az esetben ugyanis a gép előtt töltött idő java részében előre vagy kissé lefelé nézünk, így kevésbé fárad el a szem. Gondoskodjunk megfelelő háttérvilágításról is, teljes sötétben lehetőleg ne használjuk a gépet.

Fül:

Nagyon sok probléma okozója lehet a zaj. Márpedig egy átlagos számítógép szép számmal termeli a különféle zajokat. Egy rossz monitor sípolása, az elkoszolódott ventillátorok sivítása vagy a merevlemez kattogása mind zavaró lehet, ha hosszú ideig kell hallgatni. Csendesebb megoldásokat kell találni. Folyamatos karban tartással csökkenteni lehet ezeket a problémákat.

Gerinc, nyak, hát és a derék problémái

Nagyon fontos, hogy a gép előtt töltött időben a lehető legkényelmesebb testtartásban legyünk, ebben elsősorban a bútorok helyes kiválasztása és használata segíthet. Az egész test akkor van jó pozitúrában, ha a törzs és a felső lábszár kb. 100-110 fokot zár be (vagyis enyhén hátra vagyunk dőlve a függőlegestől), és az alsó és a felső lábszár szöge is hasonló legyen. A szék magasságát úgy kell megválasztani, hogy az előbbi helyzetben a teljes talppal érintsük a padlót. Ha ez a magasság megvan, akkor ehhez képest kell a billentyűzet magasságát beállítani. A túl alacsony asztalra nagyon rá kell hajolni, ami szükségtelenül görbíti meg a hátat.. A jó helyzet az, ha a felkar függőleges, lógó helyzetben van a testünk mellett, és ehhez képest az alkar derékszögben állva nyúl a billentyűzet fölé.

A hát egészséges tartásához olyan széket válasszunk, amely elég stabilan meg tudja tartani ha nekidőlünk, a támla lehető legnagyobb felületen támassza meg a hátat, de mindemellett kényelmes a hátnak (párnázott), esetleg jó lehet, hogy ha a támla dőlésszöge külön állítható.

A nyak a fej tartásától függően van terhelve. A monitor ne legyen se túl magasan, se túl alacsonyan, a képernyőt szemmagasságba helyezzük. A legjobb az, ha a nyak a gerinccel egy "egyenesben" van, és nem hajolunk túl előre vagy hátra.

Érdemes arra figyelni, hogy hosszabb idő esetén mozgassuk, tornáztassuk a lábunkat, hogy a keringés ne lassuljon le benne. Munka közben is lehet a lábat térdből hintáztatni, a lábfejet körbe forgatni, a lábujjakat ki-be hajtogatni. Nem árt az asztal alatt elegendő lábteret hagyni, hogy véletlenül se rúgjunk bele semmibe (ez se a lábunknak, se mondjuk a számítógépnek nem tesz jót).

A számítógép előtt ülőknek érdemes komolyan fontolóra vennie egy ún. térdelőszék beszerzését, melynek használatával hosszabb távon mindenképpen kevésbé terheljük hátunkat. Esetleg egy ülő labda használatával is változatosabbá tehetjük a testhelyzetünket, az állandó terhelést csökkentve.

Kar és a kéz (váll, csukló, ujjak)

A csukló lehetőség szerint egyenes állapotban legyen, vagyis a kézfej az alkarral egy egyenesbe essen, mert így éri a legkisebb terhelés. A kéz tartására kétfajta állás terjedt el; az egyik szerint nem szabad alátámasztani az alkart, annak szabadon kell lennie. A másik esetben az egérhasználat során az alkart a csukló mögött megtámasztjuk. Ez történhet magán az asztalon, vagy direkt erre a célra tervezett eszközzel, például egérpaddal, ill. csuklótámaszos billentyűzeten. A folyamatos gépelés esetén a csukló esetében arra is ügyeljünk, hogy a csukló ne legyen kifelé fordítva, hanem itt is egyenesen álljon. Olyan egeret válasszunk, ami a számunkra legkényelmesebb. Fontos, hogy az egér mérete akkora legyen, hogy a tenyerünk kényelmesen feküdjön rajta. Fontos szempont az egereknél, hogy lehetőleg könnyen mozogjanak. Ma már az optikai egerek elég olcsók, és jó minőségű egérpadon ezek működnek a legkényelmesebben. Nem mindegy az egér súlya sem. A kábeles egerek súlyai nagyjából egyformák, de a rádiós/infra egerek egy vagy két ceruzaelem nagyságú akkumulátort is tartalmazhatnak, ez pedig sokaknak kényelmetlen lehet

Forrás:

a gimnázium korábbi anyagai

1.2.3. Az infokommunikációs eszközök pszichés és fizikai hatásai – a mobiltelefon.

Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. A mobiltelefon, illetve az okostelefon, mint kommunikációs eszköz használatának társadalomra és egészségünkre gyakorolt veszélyei. Kutatások, tanulmányok. A mobiltelefon hatása gyermekekre, magzatra. A mobiltelefonok használatára vonatkozó tanácsok.

A mobiltelefonok a társadalomra és az egészségünkre gyakorolt hatásai

Ma már szinte minden embernek van mobiltelefonja, azonban arról kevesen vesznek tudomást, ill. kevesen tudják, hogy a készülék milyen hatást gyakorol az egészségünkre.Jelenleg a mobiltelefont a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a rákkeltők 2b kategóriájába sorolja, amely „potenciális emberi karcinogént” jelent.(A karcinogén rákkeltő, bizonyos egyéb tényezők fennállása esetén rosszindulatú tumoros betegséget előidéző, a rákos folyamat kialakulását elindító mesterséges vagy természetes anyag.)Az elektromágneses sugárzásokat sajnos koktélban kapjuk. A rádió, a TV, a wi-fi és a mobiltelefon-hálózat által kibocsátottakhoz hozzájön a magasfeszültségű vezetékek és az otthoni elektronikus eszközök (pl. számítógép és a mikrohullámú sütő), valamint a vezeték nélküli otthoni telefonok rezgése. A minket körülvevő sugárzási terhelést nevezzük elektroszmognak. Elektroszmog vesz körül akkor is, ha használod ezeket a készülékeket, és akkor is, ha nem. A szomszéd wi-fi-je a te lakásodban is fogható, a buszon a melletted ülő hölgy pedig végig telefonálja az utat. Lehet, hogy jobban jár az, aki nem használ mobiltelefont, de tökéletesen úgysem tudja sugárzásmentesíteni a környezetét.Specifikus abszorpciós ráta (SAR)

SAR: specifikus abszorpciós ráta (fajlagos elnyelési tényező) – egy szám, mely azt fejezi ki, hogy az emberi szövetek a mobilsugárzást mennyire nyelik el. A SAR készülékfüggő, és az egyes mobiltelefon-modellek között többszörös eltérés is elképzelhető. Minél kisebb a szám, annál kisebb a minket érő káros sugárzás a telefon használata közben.

A SAR-értékről, meghatározásának módjáról bővebben a www.emf-portal.hu honlapon olvashatunk.Alapvető tudományos tények bizonyítják, hogy a mobiltelefon káros hatással van az egészségünkre. Az eddigi megfigyelések alapján a mobiltelefon sugárzásának káros hatásai között szerepel a fejfájás, a fáradékonyság, a fülzúgás, a koncentrációs és tanulási nehézségek, a DNS károsodásának lehetősége, a rákos folyamatok és a neurológiai betegségek kockázatának növekedése. Amikor mobiltelefonon beszélünk, elektromágneses rádióhullámok közvetítik az információt telefonunk és a számára alkalmas, közeli szolgáltató-antenna között.  A telefon által kibocsátott sugárzás több mint 60 százaléka a fejünket éri. Ez már önmagában is elég meggyőzőnek tűnik, még riasztóbbá válik viszont akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az antenna milyen közel van a fülünkhöz. A fülrésznél ugyanis nem zárt a koponya, ezért az ártalmas rádióhullámok még könnyebben hatolnak az agyba. Különösen igaz ez a belső antennás készülékek esetében. Miközben a mobiltelefonon „csüng” az ember, fokozódik az antennához legközelebb eső agyi területek anyagcseréje. A telefonálás közben 0,5-1 fokkal emelkedik a fej hőmérséklete a mobiltelefonból érkező sugárzás következtében. A felmelegedés annak köszönhető, hogy miközben a készülék használatban van, elektromos sugarakat bocsát ki, amit a sejtek elnyelnek. A káros sugarak okozzák például, hogy egy hosszabb beszélgetés alatt felmelegszik a fül. Sokaknál, különösen ha autóban telefonálnak, a fém kaszni által felerősödött sugárzás azonnal tompa fejfájást okoz.Kutatási projektek, tanulmányok

Tanulni való febr 4., ill. febr. 6-ai faktra

1993-ban az amerikai távközlési ipar 25 millió dollárt költött kutatási projektre azért, hogy bebizonyítsák: a mobiltelefonok biztonságosak. Azonban az eredmények éppen az ellenkezőjét bizonyították. Dr. George Carlo, a Safe Wireless Initiative (a mobiltelefonok egészségügyi kockázatait kutató intézmény az USA-ban) alapítója, a 2001-ben megjelent, „Láthatatlan kockázatok a vezeték nélküli telefonok korában” című könyvében megdöbbentő tényeket közöl. A kutató azt állítja, hogy a rádióhullámok hatására bizonyos betegségek felerősödnek. Ezek közé tartozik a rák, a figyelemhiányos rendellenesség, az autizmus, az Alzheimer- és a Parkinson-kór. Véleménye szerint széleskörű közegészségügyi válsággal állunk szemben. Dr. George Carlo az elsők között végzett kutatásokat a mobiltelefon-használat veszélyeivel kapcsolatban.Svéd kutatók azt tapasztalták, hogy azoknál az embereknél, akik több mint 25 éven át rendszeresen használtak mobil- vagy vezeték nélküli telefont, a glioma – egy gyakran végzetes kimenetelű agydaganat – kockázata a háromszorosára növekedett azokhoz képest, akik egy évnél kevesebb ideje használtak ilyen készülékeket. A kutatási eredmények a Pathophysiology folyóiratban jelentek meg.

Egy svéd onkológus tíz, 2001 és 2007 között készült európai tanulmányt tekintett át, és összefüggést vélt felfedezni az agydaganat bizonyos típusai és a hosszú távú mobilhasználat között. A daganatok között szintén előfordult a glioma, ill. az akusztikus neuroma, amely az agy és a fül találkozásánál alakul ki; valamint fültőmirigyrák (a fül mellett található egyik nyáltermelő mirigyünkben létrejövő tumor).

Egy 2008-as, 500 fő részvételével Izraelben végzett vizsgálat szerint a rendszeres mobilhasználók körében 50%-kal nagyobb eséllyel alakul ki fültőmirigy-daganat.Finn tudósok egy 2007-ben közzétett kutatásban megállapították, hogy több mint 10 évig tartó mobiltelefon-használat után „jelentősen nő” az agydaganat kockázata.Szintén Finnországban a Sugárvédelmi és Nukleáris Biztonsági Hatóság (RNSA) mutatott rá arra, hogy a mobiltelefon által kibocsátott, nem-ionizáló sugárzás az ennek kitett emberi sejtekben olyan reakciót vált ki, amely normál esetben csak akkor fordul elő, ha a sejtek károsodnak.A svéd Lund Egyetem kutatói patkánykísérleteket végeztek, hogy kiderítsék a mobiltelefonok esetleges káros hatásait. Megállapították, hogy a mobiltelefon-sugárzásnak kitett állatok agyában károsodtak az idegsejtek, ugyanis a besugárzás hatására a vérből olyan molekulák is átjuthattak az agyba, amelyek normális esetben kiszűrődnek, és amelyek károsíthatják az idegszövetet. Azt is megállapították, hogy a károsodás egyenesen arányos volt a telefon SAR értékével, vagyis a besugárzás erősségével.Vini Khurana, a világ egyik vezető idegsebészének véleménye szerint tízévnyi mobiltelefon-használat a duplájára növeli az agydaganat veszélyét.A mobiltelefon-használat hatása a gyermekekreKülönösen gyermekek számára jelent veszélyt a mobilhasználat. Kutatók és orvosok petíció útján is próbálták betiltatni a 16 éves kor alatti mobilhasználatot:

A Journal of Epidemiology and Community Health folyóiratban közzétett kutatás eredménye azt mutatta, hogy a mobiltelefon összefüggésben állhat a gyerekek rossz magaviseletével. A kutatás sokat mobiltelefonáló édesanyákat és 1996-97-ben született gyermekeiket vizsgálta. Az eredmények azt mutatták, hogy amennyiben az anya a terhesség alatt és után is rendszeres mobilhasználó volt, gyermeke nagyobb valószínűséggel szenvedett 7 éves korára magatartási zavaroktól.

Fontos megjegyeznünk, hogy a mobiltelefonok   a kibocsátott mikrohullámú sugárzás miatt kiemelten veszélyesek lehetnek a kisgyermekek és a még meg nem született magzatok egészségére . Ennek az az oka, hogy a babák és gyermekek koponyacsontja vékonyabb, agyszövetük pedig felépítéséből és az agy relatíve kisebb méretéből adódóan jobban elnyeli a szóban forgó hullámokat a felnőttekéhez képest. A magzatok a leginkább veszélyeztetettek, mert az ő idegrendszerük még csak most van kialakulóban, a mikrohullámok hatására pedig zavart szenvedhet az idegsejteket megóvó és tápláló sejthalmaz, az úgynevezett mielinhüvely fejlődése. Perek

Az Egyesült Államokban és Finnország környékén volt rá példa, hogy beperelték agydaganatban elhunyt emberek családtagjai a telefongyártókat, de pert vesztettek, mert nem volt elég bizonyíték a telefongyártók ellen.Az első ilyen per 1993-ban zajlott, amikor egy floridai üzletember, David Reynard pert indított a mobiltelefon-iparág ellen. Meggyőződése szerint néhai feleségénél a gyakori mobilhasználat következtében alakult ki halálos kimenetelű agytumor. A vádat bizonyíték hiányában ejtették.Hamarosan más rákbetegek is hasonló kijelentéseket tettek a telefongyártók elleni perekben. A Cellular Telephone Industry Association (Mobiltelefon-Gyártók Egyesülete (CTIA)) hevesen tagadta a vádakat, de ugyanakkor beleegyezett, hogy támogasson egy 6 éves kutató programot, amely a mobiltelefonok egészséget veszélyeztető hatását hivatott kivizsgálni. A kutatási program nem igazán szolgált említésre méltó eredményekkel, viszont még az eddiginél is nagyobb fejetlenséget okozott.A túlzott mobilhasználat okozta egészségkárosodásról, ill. RF adóvevők közelében lakók, ott munkát végzők egészségkárosodásáról szóló orvosi jelentések számos, rákkal kapcsolatos perben szerepelnek. A pereket természetesen a telefontársaságok ellen indították. Magyarországon tetemes kártérítésre pereltek lakástulajdonosok egy mobilcéget, mert átjátszót épített egy családi házas övezetben (teljesen jogszerűen).  A Fővárosi Ítélőtábla azonban az ott élők sugárzástól való félelmét megfelelő indoknak találta a kártérítés megítélésére, függetlenül attól, hogy félelmük megalapozott-e, vagy csupán tévhit.2015-ben Balatonbogláron több millió forintos kártérítési pert nyertek az ott lakók egy mobiltársasággal szemben, azonban az antenna lebontására nem kötelezte a szolgáltatót a bíróság.VégeredményA mobiltelefon használata és a rákos megbetegedések közötti összefüggés  elsősorban a szolgáltatás / értékesítés területén érdekeltek részéről vitatott. Ne feledjük: bomba üzletről beszélünk, mert a mobilhasználat  végeláthatatlan lehetőséget biztosít a ma emberének – elsősorban kényelmi szempontból.(De amikor fiatal embereket, gyerekeket, várandós anyukákat látok mobiltelefonnal a zsebükben és szemmel láthatóan elválaszthatatlannak érzik azt maguktól, eszembe jut a következő: Életemet 20 éves koromig mobiltelefon nélkül éltem. Sem a magam, sem a szüleim korosztályát nem hallottam arra panaszkodni, hogy emiatt bármiről is lemaradtak volna, vagy valakit nem tudtak elérni, valamit nem tudtak volna megbeszélni valakivel. A ’90-es évek derekán még furcsán néztünk azokra, akik a mobiltelefonon a bolti bevásárlólistát beszélték meg. Aztán 10 év alatt a telefon beszivárgott életünk minden szegletébe. A saját felelősségünk, hogy ma ezt hogyan látjuk, de a fent nevezett bizonyítékok alapján kijelenthető: a luxusnak ára lesz, ha a telefont állandóan testközelben tartjuk.)Néhány jó tanács : A telefont a lehető legritkábban tartsuk a testünkön (zseb, nyakpánt), lehetőleg külön táskában

hordjuk Soha ne aludjunk mobiltelefonnal a közelünkben, vagy legalább tegyük éjszakára repülő

üzemmódba, és akkor is a lehető legtávolabb magunktól. A lehető legkevesebbet beszeljünk autóban, mert a zárt fémdoboz akár több ezerszeresére is

erősítheti a mobiltelefon káros sugárzásait. Az okostelefonok számtalan netes szolgáltatását korlátozottan használjuk, vagy lehetőleg ne

használjunk okostelefont, mert az adatforgalom növeli szervezetünk terhelését. Ha betegek vagyunk, vagy fokozott fizikai / szellemi teljesítményre törekszünk egy adott

időszakban, akkor minimalizáljuk a mobiltelefonnal való kapcsolattartást, és a mobiltelefont magunktól távol tároljuk.

Mobiltelefon vásárlásakor tájékozódjunk a káros sugárzás mértékét mutató SAR értékről is, mely telefononként jelentős eltéréseket mutat.

a telefont minden lehetséges alkalommal kihangosítva használjuk, és testünkkel közvetlenül ne érintkezzen.

Tartsuk távol a mobiltelefonokat gyermekektől, ameddig csak lehet. Később tanítsuk meg nekik a fent említett szabályok alapján a felelős használatot.

Különösen gyermekek és várandós anyukák kerüljék az olyan tartózkodási helyeket, ahol fokozott a mobiltelefonok használata.

Próbáld kevesebbet használni a mobilodat. Nemcsak telefonáláskor, hanem játék és zenehallgatás közben is ér a sugárzás.

A hívás kezdetén, a kapcsolat létrejötte előtt és sms-küldésekor tartsd a testedtől távol a telefont, mert ilyenkor erősebben sugároz.

Éjszakára kapcsold ki és tedd el a fejed mellől a telefont!

Ne tartsd a mobilod a zsebedben. Fiúknál a sugárzás befolyásolhatja a nemzőképességet is. Metrón, autóban, buszon és vonaton ne telefonálj, mert ilyenkor a rossz vétel miatt jobban sugároz

a telefon. Érdemes RF3-headsetet használni telefonálás közben, mert ez az orvosi sztetoszkóphoz hasonlóan

egy levegőcsövön keresztül továbbítja a hangot a fülünkhoz, és így csökkenti a fejet érő elektromágneses sugárzást.

Légy figyelemmel másokra! Telefonálás közben menj messzebb a többiektől. Otthon használjatok sima, vezetékes telefont!A mobiltelefonok hatása a társadalomraLeszámítva a mobiltelefonok egy alig emlegetett, rejtett tulajdonságát, ami az idegenkezű, távolról történő beépített telefonkamera aktiválásról szól (az iparág általánosan befolyásolja társadalmunk napi működését.A mobiltelefon-használat elsődleges hatása, hogy használóikhoz könnyedén jutnak el a vásárlásra (legyen az szolgáltatás vagy termék) buzdító impulzusok, függetlenül attól, hogy ezek az információk már nem elsősorban az „eladótól” érkeznek, hanem egy öngerjesztő folyamat részeként szivárognak belénk, mondjuk az „ismerőseinken” keresztül.A telefon-értékesítés, -szolgáltatás mai mértékű elterjedtsége elsősorban azok számára hasznos, akik a pénzvilág szálait a legfelsőbb szintről mozgatják. E réteg érdekei szerint a föld lakossága egy állandóan és csillapíthatatlanul vágyakozó (értsd: dolgok és élmények megszerzésére a végtelenségig motivált)  és félelmekkel teli (értsd: magát kiszolgáltatottnak érző,  tudat alatt irányításra vágyó) massza kell legyen. Semmi más, mint „massza”, mely gyurmaként formálható, és szivacsként szívja magába a mind több és több információt. Ezek a manipulált információk mondjuk 70%-ban valamely termék vagy szolgáltatás utáni sóvárgás irányába terelnek (beleértve a szappanoperákat is, ahol az érzelmi manipuláció áldozataivá válunk), a maradék 30%-ban pedig félelmet keltenek bennünk, mert az így elbizonytalanított tömegek (azaz mi) irányíthatóbbakká válunk, és jobban érvényesül a „csordaszellem” is.Ami ennél is rosszabb, hogy ha most magunkba nézünk, sokan szinte szenvedünk a gondolattól, hogy ebből a döbbenetes méretű, mobiltelefonon keresztül ránk ontott információáradatból kimaradunk.Még akkor is, ha látszólag csupán barátainkkal „tartjuk a kapcsolatot”, ezzel párhuzamosan agyunk hozzászokott ahhoz, hogy felületes, minket csupán közvetve vagy egyáltalán nem érintő információk tömkelegét dolgozza fel.Példának okáért minden egyes „selfie”, melyet mobilunkkal a világhálóra töltünk, azt mondja a szemlélőknek: Mi itt vagyunk és boldogok vagyunk! – Ez másokban szintén vágyakozást kelt hasonló élmények

iránt.Tehát ha sodródunk az árral, nem is merül fel más választási lehetőség, mint menni, menni, (v)enni, oh és már  vettünk is valamit, hiszen ehhez a  pörgéshez energia kell.Persze többnyire nem mulasztjuk el magunk is világgá kürtölni elért céljainkat, mely másokat természetesen hasonló tettekre sarkall majd.Ezáltal leszünk „hasznos” tagjai a fogyasztói társadalomnak, és szinte észre sem vesszük, hogyan is hajszoljuk magunkat a végtelenségig, különféle újabb és újabb,  homályosan körvonalazódott célok felé.   Közben a  globális  üzlet dübörög, és még akkor is hasznot húznak belőlünk a „legfensőbb”  üzleti körök, ha űzött vadként,  végkimerülésünkben már költséges egészségügyi ellátásban kell részesülnünk.Nos, hogyan is várhatnánk el, hogy a mobiltelefonok káros hatásait kutatók egységesen felálljanak és kimondják: A mobiltelefonok ma ugyanolyan felbecsülhetetlen veszélyt jelentenek egészségünkre, mint a 

kábítószer világhódító színre lépése 50 évvel ezelőtt!Hiszen ma a mobiltelefonokkal legális köntösbe bújtatva, tálcán kínálják nekünk a 100%-os kényelem garanciáját. Egy pin kóddal életünkbe, autónkba, hálószobánkba varázsoljuk az egész világot, és egyetlen gombnyomással ezrek felé tudunk helyzetjelentést adni a nap minden percében.Közben egyre többször tűnik fel előttünk az a kép, hogy egymás mellett ülő, álló családtagok őrült sebességgel, perceken vagy akár órákon keresztül, egymáshoz sem szólva nyomkodják telefonjukat. Közben egymásnak  néha küldenek egy szmájlit.

Kérdés, hogy akarunk-e ez ellen bármit is tenni? Ha igen, akkor kezdjük a saját házunk táján, vagyis stílusosan akár telefonján :)))„Halló! Jó reggelt kívánok! Én magammal szeretnék beszélni!” Tanács, amit érdemes megfogadni:Néha tegyük el, kapcsoljuk ki a mobiltelefont. Mi több! Ne vigyük magunkkal valahová!Figyeljük az érzéseinket. Hessegessük el a pánikot, ha van. Használjuk ki a pillanatokat, hogy gondolataink zavartalanul, a magunk által me szabott irányban és tempóban haladnak. Az élmény hihetetlen. Csak szokni kell… Bátorság!Forrás: www.eszmog.hu 

http://www.pathophysiologyjournal.com/article/S0928-4680(14)00064-9/abstract https://www.sciencedaily.com/releases/2008/02/080214144349.htm http://www.rense.com/general26/2yrs.htm http://news.bbc.co.uk/2/hi/health/2728149.stm http://breakfornews.com/forum/viewtopic.php?t=121 http://journal.media-culture.org.au/0106/cell.php https://sg.hu/cikkek/37081/videki-mobilozasnal-nagyobb-a-rak-kockazata http://24.hu/belfold/2001/01/23/rtalmas_mobiltelefonok_sugarzasa/ http://lakasfokusz.hu/egyeb/milliokat-fizethet-a-mobilceg-a-lakastulajdonosoknak/ http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/zavarba-ejto-sugarzas-balatonboglaron-241391/ http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/sugarzastol-retteg-boglar-pert-nyertek-de-az-antenna-

marad-481904/

…

Példák a témaköröket kiegészítő kérdésekre (és mások is lehetnek).

(Számítógéphez ülve azonnal válaszolni kell az ilyesmi kérdésekre.)

1. fejezet A weboldal, mint kommunikációs forma megfeleltetése a kommunikáció

modelljének. Mikor használsz redundáns adatokat a kommunikációban a hétköznapi élet során? Mi az amiben a mai gépek eltértek a Neumanni elvektől? Állapítsad meg a használt képernyő felbontását! Ülj le az adott számítógéphez, mennyire ideális dolgozni rajta? Keresd ki interneten a számítógépes munkahelyre vonatkozó törvényt! Ha hosszan kellene számítógépezned, mivel tennéd változatossá a fizikai

terhelésedet? Mit teszel annak érdekében, hogy személyes adataid ne kerüljenek az interneten

rossz kézbe?2. fejezet

Milyen tulajdonságait tudod beállítani az egérnek a gépeden? Be tudod állítani balkezesre?

Mikor érdemes a képernyő felbontását esetleg kisebbre állítani? Mennyi a gépedben levő háttértár kapacitása és a szabad hely rajta? Nézz meg egy számítógépet belülről! Melyik-melyik hardware egység? Nézz meg egy reklám újságot! Milyen tulajdonságokat adnak meg egy-egy

számítógépről, alkatrészről? Mi a külső-. ill. belső winchester? Háttértárak felismerése élőben/képről. Keress az interneten egy árlistából 2 TB-os belső winchestert! Mennyibe kerül?

Még kiegészítés alatt…

Függelék

Használt internetes gyűjtőoldalak:

http://erettsegizz.com/informatika/

http://www.brody-ajka.sulinet.hu/~tviki/erettsegisz.html

http://kozgame.szikszi.hu/index.php

Használt e-könyv:

Szabó Márk: Informatikai tételek: Emelt szintű érettségi témakörök vázlatai:

https://books.google.hu/books/about/Informatika_t%C3%A9telek.html?id=eGClCQAAQBAJ&redir_esc=y

Használt könyvek:

Dorozsmai Károly: 60 tétel informatikából – középszint – szóbeli (Maxim Kiadó, 2012 Szeged)

Végh András: Szóbeli tételjavaslatok – informatika – középszintű érettségi (Nemzeti Tankönyvkiadó 2005 Budapest)

Holczer József: Szóbeli informatika érettségi tételek (JOS Jedlik Kiadó 2013) Tamás Ferenc: Érettségi mintatételek informatikából (Maxim Kiadó, 2017/2018, MX-

1127) ÚJ!

Tartalomjegyzék1.1.1. A kommunikáció.................................................................................................................................................

1.1.2. A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre.......................................

1.2.2. Az infokommunikációs eszközök pszichés és fizikai hatásai – a számítógép.......................................................

1.2.3. Az infokommunikációs eszközök pszichés és fizikai hatásai – a mobiltelefon...................................................

Példák a témaköröket kiegészítő kérdésekre (és mások is lehetnek)............................................................................

Függelék........................................................................................................................................................................

Tartalomjegyzék............................................................................................................................................................