A KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIA ELEMEI

Készítette: Czenner Júlia

ELTE PPK Felnőttképzés-kutatási és Tudásmenedzsment IntézetSzak: Andragógia (levelező)Kurzus: KommunikációelméletOktató: Kovács ZsuzsannaDátum: 2016. 12. 04.

KOMMUNIKÁCIÓS VS. KOMMUNIKATÍV• kommunikációs és a kommunikatív alakváltozatokat gyakran egymás

szinonimájaként használják, • a kommunikáció: a kommunikációs folyamatot jelenti • a kommunikatív terminus: cselekvések, aktusok megnevezésére

választották ki; Kommunikatív képességek: érzelmi és verbális szociális kommunikáció ( az ember nem magában);

A verbális kommunikáció beszédaktus, a kommunikatív jelző a beszédaktussal forrt össze. A kommunikáció(s) terminus tágabb jelentéskörébe beleférnek az úgynevezett informatív (nem szándékolt) jelenségek is; a kommunikatív aktusok (szándékolt jelenségek) szigorú értelemben véve azonban mindig tudatosak (Pete 2009)

MI A KOMPETENCIA?Öröklött és tanult pszichikus feltételek közös neve. Képességek rendszerét jelenti, amely abban segíti az embert, hogy hozzáértő módon tudjon bánni a környezetével.

A kompetencia összetevői:Motívumok

• szükségletek, hajlamok, attitűdök, meggyőződések;

Tudás: • képességek, készségek, ismeretek és ún. felismerő rutinok (pl.: betűk, arcok

felismerése);

Kényszerpályás elemek: • reflexek, szokások, rutin-mozdulatok (pl. egy lépés, egy hang kiejtése)

(Szabó G. Ferenc, 2010)

A KOMPETENCIÁK FAJTÁIA SZEMÉLYES KOMPETENCIA

a személyes szükségletek kielégítését és a személyes érdekek érvényesítését teszi lehetővé szociális kölcsönhatások nélkül;

motívumokból, képességekből és készségekből áll

A KOGNITÍV KOMPETENCIAaz információkezelés motívum- és képességrendszere;

elemei a kommunikatív, a gondolkodási, a tudásszerző és a tanulási kompetencia

A SZOCIÁLIS KOMPETENCIAa szociális aktivitás pszichikus rendszere

A KOMPETENCIÁK FAJTÁIKognitív

• Nyelvi képesség • Tanulási képesség• Matematikai képesség• Természettudományos

képesség• Információ feldolgozási

képesség Elemei:• a kommunikatív, képességei: anyanyelvi beszéd és beszédértés/olvasás/fogalmazás/ábraolvasás /ábrázolás

• a gondolkodási, • a tudásszerző és a tanulási

Szociális- személyes

• Érvényesülési képesség• Kapcsolatteremtési

képesség• Beleérző képesség• Kooperációs képesség• Konfliktusmegoldó

képesség

Mozgásos

• Kézügyesség• Finom-motorika • Mozgáskoordinációs

képesség• Egyensúlyozó

képesség • Reakciósebesség

GENERIKUS VAGY ÁLTALÁNOS KOMPETENCIA(CSAPÓ, 2004; VASS, 2006)

Kommunikáció

SzóbeliségÍrásbeliség

Képi információ feldolgozásaInformációkezelés

IKTForráskezekés

A kommunikáció értékelése

Együttműködés

NyitottságEmpátia

Szociális interakcióTáras érzékenység

FelelősségérzetSzervezőképesség

DöntéshozatalÉrvelés / Vita

Problémamegoldás

HibakeresésDöntéshozatal

Rendszerelemzés és tervezés

KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA

AZ ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ MINT KOMPETENCIA

- az alapszókincs, a funkcionális nyelvtan és stílusok, valamint a nyelvi funkciók biztos ismeretét. 

- a verbális interakció többféle típusának (beszélgetés, interjú, vita stb.) és a különféle beszélt nyelvi stílusok és regiszterek fő jellemzőinek ismeretét. 

- a kommunikációban használt paralingvisztikai (a beszédhang minőségének jellemzői, arckifejezések, gesztusok rendszere) eszközök ismeretét. 

- a különféle irodalmi szövegfajták (mese, mítosz, legenda, vers, lírai költemény, dráma, novella, regény) + fő jellemzőinek, és a nem irodalmi szövegfajták (önéletrajz, pályázat, beszámoló, cikk, esszé, beszéd stb.) + fő jellemzőinek ismeretét. 

- az írott nyelv főbb jellemzőinek ismeretét (hivatalos, hétköznapi, tudományos, zsurnalisztikai, bizalmas stb.) 

- a nyelv és a kommunikációs formák időhöz, földrajzi, társadalmi valamint kommunikációs környezethez való kötöttségének és változatosságának felismerését (NEMFI, 2013)

A KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE 1/1

A kommunikációs hatékonyság fontos kritériuma az önmegvalósításnak, a kommunikáció biztosítja az önkiteljesedés, a személyiségfejlődés és a személyközi kapcsolatok kiteljesedésének folyamatát.

(Szőke-Milinte, 2010) 

A KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE 1/2

3 fő területet: - általános kommunikáció: a mindennapok során alkalmazott

kommunikációs fogások; a hagyományos és az elektronikus levél megírásától az sms-ig.

Fejlesztésére alkalmasak a megfigyelési gyakorlatok: pl. hogyan adjuk és vesszük az üzeneteket. A helyzetgyakorlatok, drámagyakorlatok, irodalmi szövegek elemzése: a közlemény stílusjegyeinek megfigyelése. Kritikai olvasás (RWCT), reflektálás a szövegben megjelent információkra.

A KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE 1/3

- szóbeli kommunikáció: a spontán nyelvhasználat, a nyelvtani és helyesírási szabályok, a nyelvi igényesség. Az adott beszédhelyzetnek megfelelő (adekvát) közlésforma megválasztásának képessége. A szóbeli kommunikációhoz tartozik a másik véleményének meghallgatása, a vitakészség kialakítása.

Fejlesztési gyakorlat: az irodalmi színpad, előadások és kiselőadások készítése, azok formai és tartalmi összetevőinek ismerete. A vitakörök, a vitákat generáló feladatok, az érvelés gyakorlása is fejlesztő erejű. 

A KOMMUNIKÁCIÓS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE 1/4

- írásbeli kommunikáció: A helyes és érthető fogalmazás képessége, a helyesírás ismerete tartozik ide. Ismerni kell az anyaggyűjtés lehetőségeit, honnan gyűjthetők információk az adott szövegtípus megalkotásához.

Fejlesztési gyakorlat: fogalmazás megírása; különböző témákhoz szakirodalom gyűjtése

(Pompor, 2008). 

FEJLESZTÉS CÉLJA- az ember képes legyen kommunikálni a különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban, - figyelemmel tudja kísérni a kommunikációját, és azt a helyzetnek megfelelően alakítsa - meg tudja különböztetni és fel tudja használni a különféle típusú szövegeket - képes legyen megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni az információkat - tudjon különböző segédeszközöket használni a kommunikációval kapcsolatos tevékenységek során - a helyzetnek megfelelő módon tudja a saját szóbeli és írásbeli érveit meggyőzően

megfogalmazni és kifejezni. (NEMFI, 2013)  

FEJLESZTÉSI TERV

Terület Cél Eszközök Leírás

Szóbeli kommunikáció

Spontán beszéd és kohézió

Kooperáció

Alapszókincs

Szekvenicális memória

Betűk és képek

Papír-ceruza

3 fős csoportok

Adott betűk/képek felhasználásával összefüggő történek írása.

Történet bemutatása szóban mutogatással kísérve.

FELHASZNÁLT IRODALOM

Kenyeres Attila Zoltán (é.n.): A kommunikációs kompetencia fejlesztése. Bihari Szabadművelődési és Népfőiskolai Egyesület. URL: http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/page.php?30, Utoló letöltés: 2016.12.04.

Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (2013): A kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségei. URL: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/jogyak_090323_04.pdf, Utolsó letöltés: 2016.12.04.

Pete Krisztián (2012): Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia. Kommunikatív szócikk.

Pompor Zoltán (2008): A pedagógus lehetőségei az anyanyelvi nevelésben. In: Györgyiné Koncz Judit (szerk.): Kompetencia – fejlesztés – érték. Elméleti és gyakorlati megközelítések. Budapest, Károli Egyetemi Kiadó. 13-29. p.   

Szabó G. Ferenc (2010): A kommunikatív kompetencia. Anyanyelv-pedagógia. URL:http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=257, Utolsó letöltés: 2016.12.04

Szőke-Milinte Enikő (2010): Kommunikációs gyakorlatok, tréningek, elvi – módszertani kérdések. URL: http://www.rmpsz.ro/web/images/magiszter/2010_tavasz/06.pdf, Utolsó letöltés: 2013. 08.01.

Vass Vilmos (2008): A kompetencia alapú fejlesztés elmélete és gyakorlata. Celldömök, Apáczai Kiadó.

Vass Vilmos 2006. A kompetencia fogalmának értelmezése. In: Demeter Kinga (szerk.) A kompetencia. Kihívások és értelmezések. Országos Közoktatási Intézet. Budapest. 139–161.