eloadas1juhász kompetencia

14
 1 Ass ess men t Cen tre & Dev elo pme nt Centre Értékelő és Fejleszt ő Központ Juhász Márta PhD  [email protected] .hu http://erg.bme.hu/juhaszm/index.php 2007. tavasz  Értékelő Központ Az Az AC AC- - r r ő ől l r r ö ö viden viden Integrált módszer: felméri a kompetenciákat. Elsősorban kiválasztásra alkalmazzák. Célja a jövendő  beli munkatársak beválásának el őrejelzése. Munkapróbák sorozata, amelyben egy adott munkakör legfontosabb feladatait modellezik. Kiválasztás célú AC esetében az értékelésen van a hangsúly. Általában vezetői pozícióba való kiválasztásh oz alkalmazzá k, vagy ahol az interperszonális képességeknek nagy szerepe van. Fejlesztés célú DC esetén, a vissza jelzésnél az er ősségekre és a fejlesztendő tulajdonságokra kell helyezni a hangsúlyt. Cél a jelölt önis mere tének fej lesz tése mell ett, a képzé si szükséglet meghatározás a. Munkafeladatok, követelmények Munkapróba, mint prediktor Előrejelzés a munkapróbán nyújtott teljesítmény alapján (  sample) Dolgozóval kapcsolatos elvárások, követelmények Pszichológiai teszt, mint prediktor (készségek, képességek, tudás) Előrejelzés a tesztek eredményei alapján (  sign) MUNKAKÖR MUNKAKÖR Munkakör Munkakör elemzés elemzés Munka orientált Munka orientált munkakörelemzés munkakörelemzés Dolgozó orientált Dolgozó orientált munkakörelemzés munkakörelemzés  Kiv Kiv á álaszt laszt á á si m si mó dszerek dszerek é érv rv é é nyess nyess é é ge ge -0.1 0 0.1 0.2 0.3 0.4 0.5 0.6 0.7 0.8 0.9 1.0 Chance Prediction Graphology  Astrology References Typical Interviews Structured Interviews Bio-data Personality tests  Ability Tests Work sample tests  Assess ment Cen tres Perfect prediction    A   c   c   u   r   a   c   y   a    t   p   r   e    d    i   c    t    i   n   g    f   u    t   u   r   e    j   o    b   p   e   r    f   o   r   m   a   n   c   e Az AC t Az AC t ö ö rt rt é é nete: nete: Wehrmacht I. VH. Wehrmacht: szárazföldi, légier ő és a haditengerészet tisztjeinek kiválasztása. Kritikus helyzet gyakorlatok: Különböz ő parancsokat kellett teljesíteni, amelyben figyelték viselkedésüket, közben kritizálták őket és figyelték hogyan reagálnak stresszhelyzetben. A kiválasztási eljárás 2-3 napig tartott, amelyet 2 tiszt, 1 orvos és 3  pszichológus vezetett. A VH-ban a származ ásnak nag yobb hang súlyt adtak, Náci Pá rt kritériumai. A jó veze tő és a jó tiszt krit ériumai :  Pozitív gondolkodás, Határozottság, Gyakorlatias gondolkodás, Mentális rugalmasság, matematikai gondolkodás, Karakteresség: integrált személyiség, önzetlenség, idealizmus. Az értékel ők kiválasztása:  Jártasság a személyiség- és attit űdvizsgálatokban  Doktori fokozat  3 éves kiképzés

Upload: sapi-lajos-zoltan

Post on 21-Jul-2015

52 views

Category:

Documents


0 download

TRANSCRIPT

rtkel KzpontAssessment Centre & Development Centre rtkel s Fejleszt KzpontJuhsz Mrta PhD [email protected] http://erg.bme.hu/juhaszm/index.php 2007. tavasz

Az AC-rl rviden ACIntegrlt mdszer: felmri a kompetencikat. Elssorban kivlasztsra alkalmazzk. Clja a jvendbeli munkatrsak bevlsnak elrejelzse. Munkaprbk sorozata, amelyben egy adott munkakr legfontosabb feladatait modellezik. Kivlaszts cl AC esetben az rtkelsen van a hangsly. ltalban vezeti pozciba val kivlasztshoz alkalmazzk, vagy ahol az interperszonlis kpessgeknek nagy szerepe van. Fejleszts cl DC esetn, a visszajelzsnl az erssgekre s a fejlesztend tulajdonsgokra kell helyezni a hangslyt. Cl a jellt nismeretnek fejlesztse mellett, a kpzsi szksglet meghatrozsa.

MUNKAKR Munka orientlt munkakrelemzs Munkakr elemzs Munkafeladatok, kvetelmnyek Munkaprba, mint prediktor Elrejelzs a munkaprbn nyjtott teljestmny alapjn (sample)

Dolgoz orientlt munkakrelemzs

Dolgozval kapcsolatos elvrsok, kvetelmnyek

Pszicholgiai teszt, mint prediktor(kszsgek, kpessgek, tuds)

Elrejelzs a tesztek eredmnyei alapjn (sign)

Kivlasztsi mdszerek rvnyessge Kiv laszt m rv nyess1.0 0.9 0.8 0.7 0.6 0.5 0.4 0.3 0.2 0.1 0 -0.1Accuracy at predicting future job performance Perfect prediction

Az AC trtnete: Wehrmacht t rtI. VH. Wehrmacht: szrazfldi, lgier s a haditengerszet tisztjeinek kivlasztsa. Kritikus helyzet gyakorlatok: Klnbz parancsokat kellett teljesteni, amelyben figyeltk viselkedsket, kzben kritizltk ket s figyeltk hogyan reaglnak stresszhelyzetben. A kivlasztsi eljrs 2-3 napig tartott, amelyet 2 tiszt, 1 orvos s 3 pszicholgus vezetett. A VH-ban a szrmazsnak nagyobb hangslyt adtak, Nci Prt kritriumai. A j vezet s a j tiszt kritriumai: Pozitv gondolkods, Hatrozottsg, Gyakorlatias gondolkods, Mentlis rugalmassg, J matematikai gondolkods, Karakteressg: integrlt szemlyisg, nzetlensg, idealizmus. Az rtkelk kivlasztsa: Jrtassg a szemlyisg- s attitdvizsglatokban Doktori fokozat 3 ves kikpzs

Assessment Centres Work sample tests Ability Tests Personality tests Bio-data Structured Interviews Typical Interviews References Astrology Graphology

Chance Prediction

1

Az AC trtnete: British War Office t rt nete: Selection Boards (BWOSB) A Brit Hadsereg tisztjeit a BWOSB vgezte. 20 perc interj, ajnlsok, referencik, amelyek gyenge bevlst eredmnyeztek. A nmet tapasztalatokat itt is kezdtk alkalmazni. AC tartalma: Interj, intelligencia teszt, szitucis gyakorlatok. 3-4 nap. Egyni pszichitriai tesztels s interj. Csoportos feladatmegolds. sszegz rtkels. Az rtkelk sszettele: pszichiter, pszicholgus, aki felvette a tesztet s jelzett a pszichiternek; tiszt, aki interjt ksztette s a vgs dntst meghozta; vizsgl tiszt, aki egytt lt a jelltekkel.

Az AC trtnete: British Civil Service t rt nete: Selection Boards (BCSSB)A kzigazgatsban a kzp- s felsszint vezetk kivlasztsa volt a feladat. Az intellektulis teljestmny nagyobb szerepet kapott a fizikai felkszltsgnl. A kivlaszts 48 rs volt. rtkelk: 2 tisztvisel s 1 pszicholgus. Az AC egyre nagyobb teret hdt a civil szfrban is.

Az AC ma maMultinacionlis cgek alkalmazzk (AT&T). Nemcsak kivlasztsra, hanem ellptetsi dntsek elksztsre. Fiatal vezeti rteg fejlesztse. Az AT&T-nek jelents szerepe van az amerikai stlus AC kialaktsban. A 90-es vekben az Egyeslt Kirlysgban a kivlasztsban 50%-ban hasznlnak AC-t. Brit tpus AC: kijellt vezetvel vgrehajtott csoportos feladatmegoldsok, melyben sok rsos teszt van. Amerikai tpus AC: interaktv jelleg s helyzetgyakorlatokra pt. Vezet nlkli csoportos feladatvgzs, s ktszemlyes szitucis gyakorlatok dominlnak.

Az AC validitsa validitFgg: Milyen cllal hozzk ltre az AC-t (fejleszts, kivlaszts) A kritriumok meghatrozsa Hny fajta gyakorlattpust alkalmaznak (minl tbbet, annl megbzhatbb az elrejelzs) Prediktv validits Ellptets 0.30 Kivlaszts 0.30 Fejleszts 0.42 Kszsgek 0.31 Munkateljestmnnyel0.71 rtkelk felkszltsge, szakmai jrtassga.

Az AC elnyei elA jelltrl sokkal tbb informci, benyoms ll rendelkezsre a kivlasztsi dntshez. Szleskr, tbb szempont, objektvebb rtkelst biztost. Vals lethelyzeteket modellez, jl elrejelzi a ksbbi bevlst. A jelltek egyenrang viszonyban mutathatjk meg egymsnak kpessgeiket. A jelltek l tapasztalatokat szerezhetnek a szervezet kultrjrl, megalapozottabban dntenek a plyzatukrl.

Az AC elnyei elA megfigyelk kpzse nveli a vezetk szocilis kompetenciit, amelyeket a teljestmnyrtkelsben is fel tudnak hasznlni. Az elutastott plyzk knnyebben elfogadjk a tbb szemly ltal hozott dntst. Rugalmasan alakthat, alkalmazhat aktulis clokra. Biztostja a vllalati kultra specifikus rtkelst. Nveli az elktelezdst.

2

Az AC htrnyai h trIdignyes, fel kell r kszlni, ami bonyolult s hosszadalmas. Az rtkelktl is idbefektetst kvn meg. Kltsges (helyszn biztostsa, tkezs, stb). A betants s a levezets trneri kltsge.

Az AC kimeneteiKivlaszts (igen/nem dnts). Besorols, osztlyozs (classification). Karrierfejleszts Ellptets Kszsgfejleszts, kpzsi program tervezse. Szintek s irnyok meghatrozsa a szervezetben. Bels kivlaszts (igen/nem dnts) program (Tehetsgbank, Gifted AC) Kls kivlasztsi program (vezeti pozciba) Az rtkelk hatkonyabban adnak visszajelzst a teljestmnyrtkel beszlgetsekben is.

Az AC helye a humnpolitikai hum rendszerbenKivlasztsi rendszer Szemlyzetfejlesztsi rendszer Utnptls Karriertervezsi rendszer Kpzsi szksgletek felmrse tfog szemlyzetfejlesztsi kialaktsa

Az AC kialaktsnak lpsei kialak lI. Szervezet elemzse, a clok felmrse II. Munkakrelemzs III. Kompetencik azonostsa, az AC kritriumainak meghatrozsa IV. Az AC tervezse V. A gyakorlatok kifejlesztse VI. Az AC programjnak kiprblsa VII. Az rtkelk kivlasztsa s kpzse VIII. Az AC lebonyoltsa IX. Visszajelzs X. Az AC rvnyessgnek vizsglata XI. Az AC karbantartsa

program

I. Szervezeti clok elemzse c elemzSzervezet elemzse, a clok felmrse A megbz cg szervezeti felptse, struktrja, kivlasztsi stratgija, vezetsi stlusa. Kivlaszts vagy fejleszts clzat-e.

II. Munkakrelemzs Munkak relemzA munkakr jellegzetessgei: szakmai, technikai, fiziolgiai s ergonmiai vonatkozsok. Clterletek elemzse interjval, krdvvel, dokumentumok elemzsvel. On-the-job megfigyelsek. Kritikus esemnyek mdszere. Viselkedsi repertor mtrix

3

III. Kompetencik, kritriumok Kompetenci krit meghatrozsa meghat rozKompetencik meghatrozsa s ezek viselkedsjegyekre val lebontsa. Viselkeds-alap interj: a mlt viselkedse a legjobb elrejelzje a jvbeli teljestmnynek. Kompetencia szintek meghatrozsa, s a szintek (horgonypontok) definilsa. Mi tartozik az adott kompetencia jelensgkrbe, viselkedses szinten milyen magatartsi elemeken keresztl nyilvnul meg az adott kompetencia.

A kompetencik megfigyelse viselkedses kritriumokA kompetencik meglehetsen sszetett viselkedst rnak le. A viselkeds megtlsnek tja a prototpusok szerint val megkzelts. Az adott viselkeds milyen mrtkben jellemezhet a kategrira jellemz tulajdonsgokkal. A megtlsek arra vonatkoznak, hogy az egyes viselkedsek mennyire jl felelnek meg egy kompetencia megnevezsben hordozott jelentsnek.

Kompetencik a sales munkakrben Kompetenci munkak Alkalmazkodkpessg Deleglsi kpessg Irnytani az gynkket Fejleszteni ket Fggetlen dntshozs Kezdemnyezs Tanulkpessg Verblis kommunikci Prezentci Meggyzs Tervezs- Szervezs Problmamegold kpessg

Kompetencik az zletvezeti Kompetenci zletvezet munkakrben munkak Tervezsi/szervezsi kompetencia Irnyts, befolysols Kommunikci, kifejezkpessg Gondolkods Dntshozatal Csoporttagsg zleti tudatossg, minsg Sikerorientci Kreativits

Kompetencik a vezeti Kompetenci vezet munkakrben munkak Vezetsi stlus (dnts, delegls) Stratgiai gondolkods Konfliktuskezels Analitikus gondolkods (problmamegolds) Kommunikcis kpessg (vilgos kifejezsmd) Csapatszellem (egyttmkds) Fellps (prezentci, eladsmd) Szervezkpessg (tervezs, rendszerezs) Motivcis kpessg (nmaga s msok lelkestse) Befolysol- meggyzkpessg

Performance DNA International http://corporateperspectives.com/cbl.html gyflkzpontsg Folyamatos tanuls nmenedzsels Team-munka Interperszonlis kszsgek Clorientltsg Emptia Diplomcia Meggyzs Kreativits, innovci Prezentls rsos kommunikci Rugalmassg Msok fejlesztse Trgyalstechnika Konfliktuskezels Szemlyes hatkonysg Tervezs, szervezs Dntshozs Analitikus problmamegolds Jvbeli gondolkods Vezets Menedzsels

4

Amit a munkaadk elvrnak ma munkaad elv maJ sznt, tlagos intellektus Lelkeseds, elktelezds, motivci Interperszonlis kpessgek J kommunikcis kszsg, kapcsolatteremt kpessg A team munkra val alkalmassg Problmamegold kpessg Teherbrs Hatrozottsg Stressztrs Kezdemnyezs Kiegyenslyozott szemlyisg

Folyamatos tanulsA tanulst kezdemnyezi s az j fogalmakat, mdszereket, technikkat alkalmazza a munkjban. Kvncsisgot s lelkesedst mutat a tanulssal szemben. A munkakre ltal megkvetelt ismeret s tuds megszerzst szorgalmazza. Olvasssal s ms mdszerekkel kveti az aktulis s az j informcikat. rdekldik az j technolgik, folyamatok s mdszerek irnt. Szvesen fektet energit az j kpessgek s ismeretek megszerzsbe. A tanulst tnyleg lvezi s szereti. Msok is gy tekintik t, mint a tuds forrsa.

Befolysols Befoly solKi az a csoportban akire hallgatnak, tleteit el tudja adni Ki az akinek a beleegyezstl fgg, hogy a csoport milyen irnyban haladjon Alaposan megrtette a kulcsfontossg krdseket s ezeket megfelel fontossgi sorrendben lltotta fel Kpes prioritsokat, clokat, tevkenysgeket javasolni Kezdemnyez, javaslatot tesz a feladat megoldsra s fontossgi sorrendjre Holtpont esetn tovbb mozdtja a megbeszlst, vagy visszatrti a f pontokhoz Trdik az idgazdlkodssal Kiosztja a feladatokat, sszegez, vlemnyez, kvetkeztetseket von le Bevonja a tbbieket a feladat megoldsba, de vezet szerept igyekszik megtartani

Csoporttagsg CsoporttagsEgyni rdekeit a csoport rdekei mg helyezi Odafigyels, meghallgats kpessge: kapcsolatteremts, odafigyels A csoport minden tagjnak a nzpontjt figyelembe veszi A tbbieket btortja s pozitvan megfogalmazott brlatokat hasznl Bels kommunikcis folyamatokra figyel A vllalat rdekeit szem eltt tartja (kls komm.ra figyel) A dntshozs kvetkezmnyeit tgondolja Kpes rhangoldni, hogy a csoportban aktulisan mire van szksg s ezt a hinyt ptolja Egyb jelek: msok meghallgatsa, ptkezs msok megnyilvnulsaira, msok elismerse, vlemnyk kikrse, konfliktusok diplomatikus kezelse, npszersg

Minsg MinFelfogta-e a problma lnyegt Eredeti gondolkodsmd Felismeri-e a kulcskrdseket A csoport szmra fontos informcit kzl Megrti msok rvelsnek kvetkezmnyeit Az rvek tbb oldal mrlegelsnek kpessge Pozitv, konstruktv javaslatokat tesz konkrt krdsekben Hozzszlsai jl felptettek Akkor is higgadt marad, ha vitatkoznak vele Vilgosan, lnyegretren, egyrtelmen fogalmaz Mondandjt hozzigaztja a hallgatsg visszajelzseihez

IV. Az AC tervezse tervezAz AC idbeli s helyszni sajtossgainak megtervezse. A jelltek rtestse. A visszajelzs mdjnak kigondolsa. Kik juthatnak az eredmnyekhez a szervezeten bell. Az rtkel mtrix megtervezse. Az rtkelk szmnak meghatrozsa.

5

A csoporttagok (optimlis) ltszma (optim l tszMol Rt: 10-12 f / 6 f rtkel Budapest trning: 4-8 f / 4 rtkel Magyar Posta: 6 f / 3 f rtkel 8 fnl tbb: nagy a valsznsge a passzivitsnak. 5 fnl kevesebb: nehezen alakulnak ki a szerepek.

Csoportbeoszts CsoportbeosztEgy csoportban maximum 6 f megfigyelse s rtkelse lehetsges. A csoportos feladatmegolds kb. ilyen ltszm mellett vlik igazn informatvv. A zsriben az adott munkaterlet vezet munkatrsai jhetnek szmtsba, akik ne legyenek a jelltek kzvetlen vezeti.

AC elrendezs elrendez

Helyszn HelyszAz Assesment Center cljaira a munkahelytl tvolabb es, csendes, nyugodt krlmnyeket biztost, egy pletben lv helyisgek alkalmasak. kb. 30-40 m2, jl megvilgtott terem, knyelmes szkkel, szabadon mozgathat asztalokkal. 20-30 m2 helyisg, amelyek a felkszlst s a pihenst, a gyakorlatot mr elvgzk, illetve az arra elkszlk klnvlasztst szolgljk. Fontos, hogy a termekben ne legyen thalls. A termekben legyen papr, rszer a jegyzetelshez. A zsri termbe flip-chart, rostiron szksges.

V. A gyakorlatok kifejlesztse kifejlesztA gyakorlatok objektivitsa s a mrs megbzhatsga. A gyakorlat mrje a szksges kompetencikat. A gyakorlatok csoportdinamikailag is jl legyenek felptve. A rsztvevk folyamatosan involvldjanak a gyakorlatokba. A gyakorlatok idtemtervnek kialaktsa. A forgatknyv elksztse: a gyakorlatok pontos menetnek lersa, idkeretek rgztse. Sablon s j gyakorlatok kidolgozsa.

Gyakorlat tpusok tCsoportos gyakorlatok Irattrca gyakorlatok Elemz-elad gyakorlatok Tnyfeltr gyakorlatok Szerepjtk gyakorlatok Egyb gyakorlatok

6

Csoportos gyakorlatokProblmamegold feladatok, amelyben a csoportnak konszenzusos dntst kell hoznia. Kompetencik: csapatmunka, vezeti kszsgek, kommunikcis kpessg. A gyakorlatok elvgzshez httr informcikat adnak. A gyakorlat verblis s nem verblis elemeket is tartalmaz. Csoportvezet nlkli csoportos gyakorlat. Elre meghatrozott szerepeket osztanak ki. Szabad kezdemnyezses mdszer Szereptulajdontsos mdszer

Group Discussion Who talks the most Who strays from the subject Whose arguments are ignored + Whose points are accepted + Who encourages others to join in + Who introduces new ideas

Who insists on being + Who listens before contributing dominant, interrupts or squashes other + Who builds on the ideas of contributors others Who doesnt talk at all38

Egyni gyakorlatok EgyIratrendezs/irattrca/postabonts gyakorlatok (in-tray, inIratrendez s/iratt rca/postabont (in-tray, inbasket) basket) A vezeti feladatok adminisztratv aspektust vizsglja. Vizsgl s fejleszt eszkz egyarnt. Tbb rs gyakorlat. Megtervezshez tbb hnap is szksges. Egyni prezentcis gyakorlatok Kommunikcis/elad-meggyz kpessgeket mri. Adatok analizlsa s prezentlsa. Elemz-bemutat gyakorlatok. Bepthetk zavar krlmnyek is.

Tnyfeltr gyakorlatok nyfeltEgyni gyakorlat. Kompetencik: tnyfeltr (elemz, szervez) s dntshoz kpessg. Elemzkszsg, kommunikci, motivci. Pl. Elgedetlen gyfl- gyakorlat Reklamcival kapcsolatos tnyek feltrsnak kpessge. Egy konkrt szituci eljtszsa, elre kiosztott szerepekkel. Szzbeszd gyakorlat A jellt feladat munkatrsai sztnzse, motivlsa egy feladat elvgzsre.

Szerepjtk gyakorlatok SzerepjA fggetlen informtor is szerepet jtszik, e miatt nem rendelkezik az sszes informcival, hanem annak csak egy specilis, torztott vltozatval. Kompetencik: kommunikci, gyflkzpontsg, problmamegoldsi kszsg.

Egyb gyakorlatok Egy Csoportdinamikus gyakorlatok (pl. Toronypts) gyvezeti megbeszls Problmamegold feladatok Kreatv feladatok Szabadtri gyakorlatok Esettanulmnyok komplex krdsfelvets Interjk Pszichodiagnosztikai tesztek Menedzsment jtk Egyni prezentci Interjk (a szakmai lett) Pszichodiagnosztikai tesztek.

7

Case StudyAs an individual, you have 15 minutes to study the following example of a problem which may face a manager in our company. You may make notes if you wish. As a group you will be asked to discuss the problem and reach conclusions on it. These conclusions should be unanimous and not decided by voting. (45 minutes allowed for discussion)

Case StudyRelationships between the company and trade unions (SIPTU, EYU) have been good for many years but there are signs that one of the unions is about to press for greater involvement in productivity issues. Company policy is to consult the union representatives on matters affecting conditions and the organisation of work on the factory floor. The results have been good, in no small measure due to one very effective union representative. He could well reach a high level in his union and indeed is of such a calibre and experience that the company could easily see him as a member of its own human resources department. What do you think the company should do?43 44

VI. Az AC programjnak programj kiprblsa kiprA puding prbja. Hasonl szervezeti hierarchia szinten lv munkatrsakkal kell ezt elvgezni, akik szmra kevsb jelent kritikus kimenetelt a feladatban val rszvtel. Egyben elkezddik az rtkelk kivlasztsa.

VII. Az rtkelk kivlasztsa s rt kel kiv laszt kpzse pz Az rtkelk a szervezetben dolgozk vezetk, akik legalbb kt szinttel magasabb pozciban vannak a jellt pozcijtl. Az rtkelket trning keretben kikpzik a megfigyelsre, hogy egysges fogalomrendszer alakuljon ki kztk. Kidolgozzk, vglegestik a kvetelmnyprofilt s meghatrozzk a megfigyelsi szempontokat. Vgigbeszlik, majd kiprbljk az AC forgatknyvt, ezltal sajt lmnyt is szereznek.

Hogyan vlasszuk ki az rtkelket? v rt kelMegfigyel

Az rtkels torztsai rt kel torzrtkelk felkszltsge, szakmai jrtassga. A minstsket befolysol tnyezk: Az rtkelt kisebbsg tagja-e (fehrek, feketk) Nemi hovatartozs (fehr frfiak rtkelse fekete nkrl ) A nk problmamegoldsi feladatokban alacsonyabb pontot kapnak. Torzt hats cskken, ha az rtkel bizottsgban pszicholgus is van. Megfigyelt kompetencik szma. Optimlis 6-8 dimenzi. Tbbsgi nyoms Tekintly nyomsa rzelmi hatsok Elnzs - Kilezs: horgonypontok definilsa. Halo effektus. Szlssges irnyba mutat torzts.

Feljegyez

Osztlyoz

rtkel

Az rtkelk kivlasztsakor fontos szempont az emberi viselkeds megfigyelsre val kpessg (emberismeret), mveltsg, hatrozottsg, energia, gyors dntshozs.

8

VIII. Az AC lebonyoltsa A jelltek elzetes tjkoztatsa A jelltek fogadsa Nyitkr Az AC lebonyoltsa Zrkr, a feszltsgek levezetse Az rtkelk megbeszlse, konszenzusa sszefoglal, rsos jelents ksztse Visszajelzs Bevlsvizsglat s a gyakorlatok szksg szerinti mdostsa.

ltalnos rtkels, Integrls ltal rt kel Integr A gyakorlat egsze alapjn, az egyes dimenzikra adott pontszmokbl tevdik ssze. Halo-effektus s egyb torztsok elkerlse. A legkevsb hatkony jelltek fokozatos kiszrse. tletember megklnbztetse a vezettl. Az rtkelst kzvetlenl a gyakorlat utn kell vgezni. Kialaktani a kzs normt. Konszenzus. Integrcis ls: Nem osztlyzatokrl, hanem viselkedsbeli jellemzkrl vitatkoznak. A klnbz forrsokbl szrmaz eredmnyeket kell integrlni.

Az AC idbeosztsa, pl. id beoszt9.30 10.00 10.30 11.30 12.00 12.30 1.30 2.30 2.45 4.45 5.15 Tallkozs a jelltekkel kvzs kzben Csoportvita Tnyfeltr gyakorlat Interj Attitd teszt Ebd Esettanulmny Esettanulmny prezentlsa Csoportos gyakorlat Prezentcis gyakorlat Zrs

IX. Visszajelzs VisszajelzAz rtkelk konszenzusra jutnak minden egyes kritriumot illeten. A rsztvevket egyenknt rtkelik. A jelltek rtkelst sszest rtkel lapon kell sszegezni. Az sszefoglal jelents elksztse. A visszajelz interj clja: megbeszlni milyen volt a jellt teljestmnye az AC alatt az rtkelt kritriumok szerint, ersebb s a gyengbb oldalak tudatostsa, meghatrozni a fejlesztsi szksgleteket s megegyezni a szksges tennivalkban.

A visszajelzs idi s tartalmi keretei visszajelz idA visszajelzs clja a jellt viselkedsnek rtkelse, az erssgek s a fejlesztend terletek ismertetse. Egyes esetekben a pszicholgiai problma is gyanthat. Nem adhat javaslat a felsznre kerl pszichopatolgiai problma, vagy lethelyzeti vlsg megoldsra. Nem adhat t a jellt szmra az alkalmazott pontrtk. Nem adhat informci arra vonatkozan sem, hogy a teljests elegend-e a megrendel rszrl trtn pozitv megtlshez.

A visszacsatols legyen. visszacsatol legyenA visszacsatols legyen ler, nem pedig rtkel. A visszacsatols tnyeken alapul, nem benyomsszer A visszacsatols megersti a pozitv magatartst. A visszacsatols szemlyes hangvtel. A visszacsatols szksgleten alapul. A hatkony visszacsatols segt orientcij. A visszacsatols a vltoztathat magatartssal kapcsolatos.

9

Megfigyel kdja: Megfigyelt neve: Kompetencik llhatatossgKonfliktuskezels rvels Meggyzs Interperszonlis rzkenysg Prezentcis kszsg1 2

A visszajelzs fogadsa: Szembenz visszajelz fogad sa: Szemben magatarts magatarttlag pontsz m

Pontszmok3 4 5 6 7

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

1

2

3

4

5

6

7

sszpontszm:

..

Elfogads nvizsglat Belels Megvizsgls Adatgyjts rzelmek kifejezse Segtsgkrs Nyugtalansg Meghallgats Pozitv rtkel magatarts Problmk megosztsa

A visszajelzs fogadsa: Vdekez visszajelz fogad sa: dekez magatarts magatartsszersts, megmagyarzs, elmletgyrts Tagads, elutasts Kivetts Behelyettests Gyors elfogads Visszahzds Hatalomalap tmads Trfa Versengs a vezetvel Cinizmus ltalnosts

X. rvnyessg vizsglat rv nyess vizsgA rsztvevk attitdvizsglata Az AC tartalmt relevnsnak tartjk-e. Az rtkels objektivitsa. A visszajelzs haszna, jelentsge. Tartalmi elemzs Az rtkelk mennyire kpesek a jelltek viselkedst dekdolni. Statisztikai elemzs: az rtkelk sklahasznlata (megbzhatsg: bels konzisztencia). Az rtkelk hny kritrium faktort alkalmaznak tnylegesen. Korrelcis elemzs Az egyes rtkel sklk hogyan viszonyulnak az ltalnos rtkelshez.

A jelltek attitdje az AC-vel jel attit ACszembenTagads - tmads Racionalizls - elmletgyrts Gyors elfogads trfa - cinizmus

KrdvInformcinyjts az AC-rl Inform ci ny jt ACHogy rzi, jl informltk nt a holnapi Assessment Center-rl? A kapott informcit kielgtnek tartja? Tisztban van-e azzal, hogy a szervezet mirt az AC kivlasztsi mdszert vlasztotta?

10

Szemlyes haszon Szem Hasznos tapasztalatokat nyert az AC sorn? Mit gondol, az AC-n val rszvtele segteni fogja-e nt a tovbbi karrierjben? J mdszernek tartja az AC-t? Mit gondol a szervezet hasznlni fogja az nrl szerzett benyomsait a sajt karrierje ptsben? Lehetsgesnek tartja-e bepteni az AC sorn sszegyjttt ismereteket az n mindennapi munkjban?

Az eljrs korrektsge elj korrekts Az rtkels eredmnyt el tudja fogadni? Az rtkelk igazsgosan tudjk-e nt rtkelni? Tart attl, hogy a gyenge pontjait megmutatja? Mit gondol az AC nem srti a szemlyisg jogait?

XI. Az AC karbantartsa karbantart saBizalom a mdszerben m n szerint az AC jl mri a team-munkra val alkalmassgot? Mit gondol az AC jobban mr, mint az interj? Bzik-e n a megfigyelk rtkelsben? A megfigyelk relisan tudjk megtlni az n teljestmnyt? Viselkedsnek rtkelse kros lehet-e n szmra? Meg tudja-e mutatni az AC sorn a szemlyes s a szakmai kompetencijt?

Ez nagyon fontos : )

Az rtkelk munkja rt kel munkAz rtkels a jellt szituciban tanstott magatartsa alapjn trtnik. A valban megfigyelt viselkedsek kerljenek rgztsre, nem a kvetkeztetsek levonsa. Az rtkelsek csak viselkedses kategrik krben rtelmezhet. A megfigyels kiterjed mind a verblis mind a nonverblis kommunikcis csatornra is. Csak a kijellt kompetencik megfigyelse trtnik. A jellt viselkedselemeinek megfigyelse. A jegyzet az rtkels rvanyagnak dokumentlt formja. Az rtkel skln pontozza a kompetencikat. Az rtkel megbeszlsen a pontszmok mdosthatk.

rtkelk felksztse rt kel felk sz

11

Hogyan viselkedjenek az rtkelk? rt kelAz AC mdszer, mint mrsi eljrs, amely azonos vizsglati felttelek mellett kerl lebonyoltsra. A jellttel szemben tanstott magatarts szerepe a mrsi szitucikban. Az rtkelk egysges viszonyulst a visszajelzs nlkli szituci biztosthatja. Az rtkelk a helyzetekben mimikai visszajelzs nlkl vgzik a megfigyelseket. A jelltek rszrl termszetes viselkedsi elemknt jelenik meg a visszajelzs keresse.

rtkelk tapasztalatai a rt kel visszajelzsekrl visszajelz sekrEgyes helyzetekben a jelltek intenzv reakcikat produkltak, amelyek kezelse olykor meglehetsen nehz. Nehz a fejlesztend terleteket a jelltekkel ismertetni. Sokszor krnek szemlyes tancsot, tmogatst, amire nem tudok mit javasolni. Nehz a szituci feszltsgnek kezelse. Egyes jelltek nagyon idegesek, vagy izgulnak. Gyakori a Hogyan kellett volna jl megoldani a feladatot, krdse. Ne hasson tletknt a visszajelzs, inkbb segt szndk legyen. Sokszor kell pontostani, jrafogalmazni a kzlendket. Gyakori, hogy a jellt csak tl akar lenni a helyzeten.

A kommunikcis folyamat kommunik ci hatkonysgnak nvelse hat konys n vela kommunikcis folyamat hatkonysgt befolysol elemek tudatostsa sikeres kommunikci elemeinek tudatostsa a kommunikci gtl tnyezinek megismerse nzpontok a sikeres kommunikci feltrshoz kpessg az zenetek pontos megfogalmazsra az elfelttelezsek kommunikcira gyakorolt hatsainak felismerse kpessg az elfelttelezsek kiszrsre a kommunikcis helyzetben

A msikra val odafigyels fejlesztse m val odafigyel fejlesztkpessg a meghallgats lgkrnek kialaktsra kpes legyen a msik zenetnek lnyegi elemeit kiemelni, megfogalmazni kpes legyen az odafigyelst gtl tnyezket elkerlni kpes legyen tisztz krdseket megfogalmazni a nem verblis kommunikci jelentsgnek felismerse a nem verblis kommunikcis csatornk tudatostsa a verblis s non-verblis kommunikci sszefggseinek felismerse kpes legyen megfigyelni s megfogalmazni a nem verblis kommunikcis csatornn rkez zeneteket kpessg fejlesztse a non-verblis zenetek rtelmezsre

A visszacsatols kpessgnek visszacsatol k pess fejlesztse fejleszta visszacsatols rzelmi aspektusnak tudatostsa a visszacsatols az rzelmi szituci feszltsgnek kezelse kpessg a szituci nmagammal kapcsolatos rzseinek azonostsra kpessg a partner reakciinak tudatos megrtsre a negatv visszajelzs partnerre gyakorolt hatsok azonostsra kpessg a vdekez mechanizmusok felismersre kpessg a partner reakciinak elfogadsra

rzelmek felismerse s kezelse felismer kezelkpessg az rzelmi reakcik rnyalt megklnbztetsre kpessg az rzelmi reakcik non-verblis, verblis jeleinek felismersre kpessg az rzelmi reakcikra val reaglsra kpessg nehz helyzetek kezelsre

12

Az asszertivits s kommunikcija asszertivit kommunik ciasszertv kommunikcis kszsg fejlesztse az asszertv kommunikcis stlus kszsgszint alkalmazsa a hrom kommunikcis stlus elklntsnek kpessge

Gyakori hibk a beszl rszrl hib besz szNem rendezi gondolatait, mieltt beszl. Pontatlanul fejezi ki magt. Megksrel egy kijelentsben tl sok dolgot kifejezni, olymdon, hogy az mr zavaran hat. A hatkonysg a rvidsggel nvekszik. Tl sok tletet visz be a kijelentseibe, melyek egymssal gyakran sszefggek, olymdon, hogy az tfog megrts a partner rszre nehzz vlik. Bizonytalansga miatt mindig tovbb beszl anlkl, hogy felbecsln partnere befogadkpessgt. Flrerti az eltte szl mondanivaljnak bizonyos pontjait, s ezrt nem arra vlaszol: a beszlgets nem halad elre.

Gyakori hibk a hallgat rszrl hib hallgat szNincs osztatlan figyelme. Mr a vlaszra gondol, s azt prblja sszelltani, ahelyett, hogy figyelmesen hallgatna partnerre. Eredmny: elfelejti, hogy mit mondtak, s mit akar mondani. Inkbb hajlamos arra, hogy rszleteket halljon meg s esetleg ezeken hevl fel, ahelyett, hogy az egsznek az rtelmt s a lnyeges kzlseket fogn fel. Mt tovbb gondolja a beszl gondolatait, tbbet gondol bele, mint amit a partner mondott.

vdekez reakcik dekez reakciMagyarzkodunk Tudod ma olyan rossz napom van, mskor nem gy szoktam Ms is gy szokta csinlni Megsrtdnk Ezzel se llok tbbet szba Veled semmit sem lehet megbeszlni Tled nem ezt vrtam Megkrdjelezzk a msik szemly kompetencijt Megint killtottad a bizonytvnyodat

vdekez reakcik dekez reakciAgresszv vlunk Majd most n jl megmondom a magamt Mirt ppen velem foglalkozol mindig.. Ellentmadsba megynk t Bezzeg te.. Elhumorizljuk Jl van, na nem kell a mellre szvni.. Tl gyorsan elfogadjuk a visszacsatolst Tudom, tudom n egy bohc vagyok De mr ppen meg akartam mondani, mr ppen meg akartam megkomolyodni Tudom, tudom mindig is ilyen voltam..

szembenz magatartsmdok szemben magatart smJelezzk, hogy ez fontos neknk rlk, hogy szltl Lehetsges, hogy ez gy van Elsllyedek, sajnlom, ami trtnt Mirt nem szltl korbban Gondolod, hogy msok is gy ltnak engem Tovbbi rszletet, vagy informcit krnk Mi volt az, ami tged srtett melyik sz, viselkeds Nem egszen rtem, mondanl mg valamit a dolgokrl Segtenl konkrtabban megrtenem Ez mskor is elfordult

13

szembenz magatartsmdok szemben magatart smA msikat a viselkedsnk ltal kivltott rtelmekrl krdezzk Hogyan hatott rd, mit reztl akkor.. Arra krjk a msikat, hogy adjon visszacsatolst J, hogy elmondtad Ksznm, ezzel segtettl

14