'l'ill)', a M>io;,;,al, ;i ptOhltMlllltikUSSIll lo)'J;ilkt)'/,ii\

A liumaiiis/l ikiiiS p.v/jt Imloj'.ia r/,/,cl s/.ciiihi'ii ncin I'cs/Jolyiiiiuitokul kfvdtl vi/,,s gal ni, lianrm a/, citilxT cj'/'.s'/.ct, bclcciivi1 a lipikus I'Hibcrit: olyaMiiil, mini a ro int'iiy, a sy.eivlrl, a kreativit.is, a/ c'gyrmu'' valas. M6ds/mvi i',i;y ncni lelic'tnck a mcnnyisc'gi nnitatokal: vizsgalo eljarasok, haiiein a iniiuisogi jcllc-in/ok, a jelentesi'k clcmxese. A humanisxtikus pszichologia tulajdonkeppen raegfordftotta a freudi embcrkcpet. Ott a ,,,sotet oldal" felbukkanasanak megakadalyozasa a pszichikus rendszei Ic-ladata, a terapia pedig e sotet oldal elleni harcban segit. A humanisztikus pszirliologia viszont hisz abban, hogy a spontan fejlddes a pozitivumot hozza elo, problems pedig ott van, ahol e spontan alakulas hianyzik. Az ember kiteljesedesehcz arra van sziikseg, hogy motivados rendszere kielegltest nyerjen. Maslow e motivacios rendszert piramiskent abrazolta. A motfvumok piramisanak aljan az elemi fizikai sziiksegletek (ehseg, szomjusag stb.} vannak. Ezek kielegiilesevel jelentkeznek a sziiksegletek magasabb tfpusai, a hiererchia csucsan a szemelyiseg kiteljesedesevel (onmegvalositassal). A humanisztikus pszichologia terapias gyakorlata, a klienscentrikus terapia, kozponti fogalmaval, az elfogaddssal fdleg Car/ Rogers (1902-1987) hatasara terjedt el. Az iranyzat a klinikumon es az onismereti eljarasokon kfviil szamos hfvet szerzett a neveles teriileten is.

A pszicholoyiii luKjyoindnyos teruletci

CZIGLER ISTVAN

Pszichologia es fejlodesHasonlitsuk ossze Diirer festmenyen (1. abra} a felnott es a gyermek ahnizolasat. Maria ,,tokeletes", a gyermek viszont aranyaiban es reszleteiben ineglc-hetosen tavol all att6l, arnilyen valojaban egy csecsemo. E festmeny csak egycllc'ii pelda, barmely nagy muzeum anyagabol tucat szamra talalunk hasonlo peldakal. Mintha a muveszek nem tanultak volna meg, nem foglalkoztak volna alapo.san awal, milyen a gyermek, vagy mit kell tenni ahhoz, hogy a festmenyen ugy no/y.cn ki, mint egy csecsemo. A 2. abra ujabb muveszeti pelda: Velazquez kepen a L',yn mek ruhazata nem eppen a vidam jatszadozasra valo. Mintha egy felnottet latnaiik.

1, bra. Durer (1471-1528): Maria es a gyermek

2, abra. Velazquez (1599-1660): Felipe

A )',yi'i i i u ' M ' k k r l k a p i ,',(ilnlo,'i .sy.rmlrlrl .';/,;iz;uli'hoz kcpesl.

ii)',y l u n i k

', :.k;il v;ilto/,ot I n 1 (>

A gyermi'kekkel lofjalko/.d p.szicholdgia az clmriri ',:/v//r bcfolynsoltlstii'dl kivan mddosild liala'sl rlerni, c/,/i'l minlcgy /.ardjdbe U'-ve a s/emrlyisei'.cl. A visrlkrdesrc iranyulnak a/ok a torapiak is, amelyekben a tenipias beavalko/as nem ko/vetlen, hanem a viselkedest szervexd reprezentadds rendszerre kfvaii liatassal lenni. Az ilyen ter.-ipias rends/erek neveben szerepelnl szokott a kognitiv kifejezes. Tovabbi csoportot alkotnak a humanisztikus pszicholdgiai megkozelitesen alapuld terapiak, amelyek - az iranyzatnak megfeleloen - az egesz es egyedi szemelyiseg (annak egycdisege) atelesevel kivanja elerni, hogy a kliens ratalaljon sajat megoldasaira. A pszichoterapias technikak es a mogottes koncepciok termeszetesen nem c''rtlietdk meg az egyes elmeletek tartalmi vonatkozasainak ismertetese nelkiil. Igy ros/letes targyalasuk nem lehet e bevezetes feladata.

balis inger": !(! lit i i), amelyek fc'lgyorsftjak (vagy egyenesen leliclovr les/,ik) lionyolultabb swnu''lyko/,i licly/c tek eszleleset. (Hogy azutan ezek a leegys/c'rusfti^eljarasok milyc'ii wimlsr^i/ivprezentacidk, vagy akar mennyire adekvdt viselkedesekhez vezetnek, in;is ki'idc;;. Az elditelet is tekinthetd ilyen egyszerusftd strategianak.) Ha az attitudok ennyire fontosak, a szocialpszicholdgia nyilvaiivaloan i',ya korlatkozeli kerdese, hogy mikent lehet ezeket befolyasolni: kik azok a s/eiiiclyi-k, akik hatassal lehetnek attitudjeink alakulasara, melyek azok a helyzetek, amrlyrk ben a valtozasok konnyebben jonnek letre az attitudokben, tovabba mdy attillul(")l\k

Hires-hirhedt laboratdriumi kiserletek Az attitudok vizsgalataban a meresi modszerek egyre finomabbak, ivs/.inl azert is, mert az eredmenyek szamos teriileten felhasznalhatdk, a politikai ps/.i choldgiatdl a marketingig. Kevesbe kapcsolddnak a gyakorlathoz azok a szodil pszicholdgiai laboratoriumi kiserletek, amelyek teoretikusan kevesse lehorgonyo zottak, viszont nagyon elesen demonstraljak, hogy ,,milyenek is vagyunk". Igy u n n veletlen, hogy ezek a kiserletek bekeriiltek a koztudatba, es gyakran emlegi-lik dket. A legismertebb pelda Stanley Milgram kiserlete az 1960-as evek elejen>l a/, engedelmessegrdl es az auroritasrdl (7. abra). Akiserleti szemely mint ,,tanar" vett reszt a vizsgalatban, avval az instrukcl oval, hogy a biintetes hatasat vizsgaljak a tanulasra es emlekezetre. A vcibali:. tanulasi feladatban a tanuld hibas valaszait elektromos aramiitessel biintetik. Va lojaban a tanuld a kiserletvezetd beavatottja volt, valddi ararniitest viszont i n ' i n kapott. A kiserleti szemely eldtt kapcsoldk voltak, amelyek egyre nagyobb arain

7, abra. Milgram kiserletenek vazlata. A tanar (a valodi kiserleti szemely) a tanulo hibazasait elektromos aramutessel bunteti. A helyzetert felelosseget vallalo kiserletvezetd egyre fokozodo erossegu aramuteseket engedelyez

cTossri'.rt jclr/.lck, rs rgy n l t - k c n ( i l l ;i ..viwrlyrs" I r l i r a l , u i a j d a/, XXX l i ' l i m t s/cTcpdt. Ay, (-gyro fokozddo ammiiios ad;is;il a ki'srrlt'lviwto cngrdc'lycy.lr a ,,tanarnak". A tanulo l a j d a l n i a s reakddi ellc'iuTe a vfs/dyi-s y.dnaig v a l a n u ' n n y i resztvevd eljutott, 65 szazalekuk pedig a maximumig is dment. A ,,parancsra tottern" helyzet e modellezesenek hatasa felkavard volt, termeszetesen s/amos valtozatban elemeztek azokat a koriilmenyeket, amelyek megakadalyoztak e kiinenetelt, es amelyek erre vezettek. Hasonldan felkavaro Philip Zimbardo egy evtizeddel kesobbi ,,bort6nkiserlete", amelyben egyetemi hailgatdk egy csoportjanak eletszeru letartdztatasa utan egy rnasik egyetemistacsoport mint bortonor feliigyelt rajuk. Ez utobbiak szerepuknek es a helyzetnek megfeleloen bantak a ,,foglyokkal" (es eltek vissza a helyzetiikkel). A szituacio annyira elfajuit, hogy abba kellett hagyni a vizsgalatot. E kiserlet etikailag a Milgramenal is problematikusabb, utoelete annyiban hason16, hogy minden szocialpszicholdgiai kurzus kotelezd anyaga, es rendszeresen emlegetett peldaja az ,,emberrdl folyo" diszkurzusoknak. Elemzo szakmai utoelete azonban nem hasonlithatd az attitudkutatashoz. Csoport ~ tomeg A kiserletezd szocialpszichologia alapvetd terepe a csoport. Vissza-visszaterd kerdes, mennyire modellezi a valodi csoportokat a laboratoriumi resztvevokbdl osszeallo egyiittes. A csoportokban letrejovd folyamatok kutatasa mindenesetre a kezdetektdl osszekapcsolodott a pszichologiai gyakorlattal, es olyan eljarasok kiindulasa volt, mint a treningcsoportok. A csoportkutatasok elindulasaban jelentds szerepe volt a Nemetorszagbol az Egyesiilt Allamokba emigralni kenyszeriilt Kurt Lewinnek (1890-1947). Mint Heider, Lewin is az alakpszicholdgia gondolkodasmodjat alkalmazta: a csoport eroter, amelyben a vonzalmak es averziok kialakitotta mezd szabja meg a resztvevo viselkedeset. E tarsas mezd mint egyseg igy nem azonos az egyedi torekvesek osszegevel, a csoport jelensegeinek sajatos torvenyei vannak - mint a percepcioban az alakoknak. Ahogy a percepcidban sem tanulmanyozhatok ezek a torvenyszerusegek az egyes elemeken, ugy a csoport torvenyszerusegei sem tanulmanyozhatok az egyes csoporttagokon. A kiilonfele szervezetekben a tevekenyseg csoportokban zajlik, igy nem meglepd, hogy a vezetesi stilus, a csoportokban hozott dontesi mechanizmusok vizsgalata fontos osszekotd kapocs a szocialpszichologia elmelete es a gyakorlat kozott. Termeszetesen a csoportok dontesi mechanizmusai nem csupan a laboratdriumban vizsgalhatdk. Tenyleges donteshelyzetekben a csoportok mukodeserdl kesziilt jegyzdkonyvek elemzese szolgaltatta es szolgaltatja az ilyen vizsgalatok anyagat. (A legismertebb kutatasok amerikai donteshozo testiiletek jegyzdkonyveinek elemzesen alapulnak.)

A donti'si-k U'lnakoivlu'/tsatlukiv/.vn vi/.s^lluilo a /.'| r ,iri|il)',7,iu \\tlyisi'"j;- i"i; a K i i n i K a i p.',/,n nu login rljanisail alkalnia//,a. Spi-rialis pi'olilciuaja c (cn'ilrt.iu'k ti In'itio.'.cs r,s ld szamos foglalkozasi ag muveleset. Ezek a szabalyok torvenyek, rendeletek es eti kai normak formajaban jelennek meg. Tobb orszaggal ellentetben Magyarorszagon egyseges torveny nem szabalyozza a pszicholdgusfoglalkozas szabalyait. Tobb res/ letben azonban sziilettek eldirasok, ezeket majd munkaja kezdetekor alaposan meg kell, vagy legalabbis tanacsos megismernie a kezdd szakembernek. Jelenk'g

-, , ,,.i..i,i \ IMI/.O icgaiiaiiinosalih s/.aliillyokiil a Magyar I's/.ii'hologiai 'l';ii'sas;ig cs a Maj'.yar I's/it'liologusok Krdckvt'drlmi I'igyi'.viili'U' I c k l c l l c l e a I'szicholofciisok szaknuii I'likdi k:6