A szegedi ponyva és a KGST Az ország rostkikészítő és

kenderfeldolgozó iparának Szeged a centruma. S mivel hazánk ötvenezer katasztrá-lis holdr.yi kender-vetésterü-letével harmadik a világon, ta lán nem túlzás azt állítani, hogy a vele kapcsolatos ipar jelentősége is tú lnő a hatá-rokon. Különösen azóta, hogy a nyugati piacok mel-lett a szocialista államok pia-cai ls mind nagyobb vásárló-ként jelentkeznek. Röviden: amióta érezzük a KGST ha-tását.

g P Tudományos együttműködés

Az alap nyilvánvalóan a nyersanyag. Kendernemesi-téssel, faj takísérletekkel há-rom intézmény foglalkozik belföldön, egyik Kompolton, másik Fertődön, s a ha rma-dik itt, Újszegeden. A ken-dernemesítés tudományos munká jának összehangolását a Kölcsönös Gazdasági Se-gítség Tanácsa Magyaror-szágra bízta, s a hazai inté-zetek élénk kapcsolatot ta r -tanak a poznani, surrtperki, plovdivi, moszkvai, drezdai és bukaresti testvérintéze-tekkel. Kutatási eredményei-ket folyamatosan kicserélik.

A kendernemesítésí szol-gák) együttműködés különö-sééi 1961 óta vált szorossá. Évenként más és más szo-cialista országban jönnek össze e szakterület: legkivá-lóbb képviselői, s a d j á k á t egymásnak tapasztalataikat. Idén márciusban éppen Bu-dapesten kerül sor egy fa j t a -kísérlettel és nemesítéssel foglalkozó nemzet-közi konfe-renciára, melyen a rendező Textilipari k u t a t ó Intézet mellett részt, vesz a Kender-fonó és Szövőipari, vala-mint a Roetki készítő Válla-lat is.

J 1 Közös érdek

Eddig sokkal több ken-dér t te rmet tünk és készítet-tünk ki, mint amennyi t az ipar fel tudot t dolgozni, s ezért tiloit kender t is expor-tál tunk. A nyersanyagkivitel azonban nem gazdaságos, főképp akkor nem, ha tud-juk, milyen nagy a kereslet a kenderből készült szövetek iránt világszerte. A kötél-, sőt a zsinegáruknak mind kisebb a keletje, a műanya-gok, a szintetikus fonalak-jobban megfelelnek erre a célra, mint a kender.

Minél több kender t kell tehá t feldolgozni, mégpedig szövésre a lkalmas fonallá! Az utóbbi években már ta-pasztalható is volt a kender-fonodáknak az a törekvése, hogy növeljék a fonalak át-lagos finomságát, de megol-dást csak a szegedi kender-fonógyár rekonstrukciója hoz majd. A felúj í tás nyo-mán ez az üzem súly szerint, csupán 18, de a fonalak hosszúsága szerint 68 száza-lékkal termel többet a mos-taninál. A hirdi fonodában ugyanakkor az előfonalak vegyi kezelése olyan f inom kenderfonál készítését teszi lehetővé, amely pótolja az importból származó len- és pamutfonalakat .

A sajárt é rdekünk és a KGST nyújtot ta lehetőségek egyaránt azt diktál ják, hogy a ponyvafélék és a vékony, könnyű kenderszövetek gyár-tásáé a jövő.

j p Ór iás i fe j lődés

A számok nem beszélnek mellé, velük könnyű bizo-nyítani. A HUNGAROTEX Külkereskedelmi Vállalat az idén csaknem 4 millió méter kendeeponyvá' és pamutszö-vetet szándékozik külföldre szállítani: 2 millió 900 ezer méter t — ebből 1 millió 700 ezer a ponyva — szocialista országokba, főképpen a szöv-

ői

jetunióba, és 980 ezer méter t tőkés államok részére. 1970-re ez az igény az ideinek több mint kétszeresére nő. Az előzetes adatok szerint őszesen 7 millió 800 ezer mé-ter expor tárura lesz szükség, s 6 millió 600 ezer méter belőle a KGST-hez tartozó országok szükséglete.

Az említet t árumennyiség előállítása kisebb részit a Lenfonó és Szövőipari Válla-lat csillaghegyi, nagyobb részt a Kenderfonó és Szö-vőipari Vállalat szegedi és hirdi üzemeinek feladata. Az utóbbinak 1963-ról 1964-re 750 ezer, 1964-ről 1965-re pedig már 1—1,5 millió mé-terrel kell megnövelnie ter-melését.

g P Felújítóit üzemek De hogyan? Köztudomású,

hogy a kender ipar igen avult gépparkkal dolgozik, s a 60 —80 éves berendezésektől nem lehet csodát várni. Vi-szont m á r emlí tet tük a sze-gedi kenderfonógyár rekonst-rukcióját , melynek még be-fejezése előtt is mutatkozik oómi fej lődés: egyrészt a m á r felszerelt ú j gépek ál® tal, másrészt szervezési in-tézkedéseik következtében. Ebben a tekintetben is le-mérhető a tavaly alakult nagyvállalat, előnye,

Nagyobb termeléshez ve-zet, hogy Hirden az idén há-rom műszakban dolgozik a fonoda, s később ezt az üze-met is fe lú j í t j ák . A Szegedi Ju taárugyárban korszerű ho-rizontális feenderfonodát a la-kí tanak ki. Ami asz újiszegedi szövődét illeti: m á r 1964-ben négy-öt ú jonnan vásárolt szövőszéket helyeznek üzem-be próbaképpen, m a j d ké-sőbb á ta lak í t j ák és kibőví-tik az épületet, s modern berendezésekkel szerelik fel.

A Kenderfonó- és Szövő-ipari Vállalat úgy igyekszik berendezkedni a következő

években, hogy a külföldi vá-sárlók legkényesebb ízlését is kielégíthesse. Rothadás- és lángmentes ponyvákat állít elő, s ha kell, in f ra fényre is érzéketlen festékkel vonja be áruit .

J * A gyártmányok e losztása

Jelenleg tanácskozik Prá -gában a KGST egyik bizott-sága a tagál lamok ponyva-és

műszakiszövet-gyártásának egybehangolásáról. Ponyvát valamennyi szocialista ország készít s a j á t szükségletére, csakúgy, mint műszaki szö-vetet. Ezek tipizálása és szét-osztása a KGST-államok kö-zött még megvalósításra váró feladat . Bár a m u n k a m á r megkezdődött: Kubába pél-dául magyar cukor- és ola j -ipari szűrőket szállítunk.

Az újszegedi üzem leg-alább kétszáz féle műszaki szövetet, szűröket, gumi-vásznakat, préseket, sodrókat gyárt, több min t kétezer bel-és külföldi rendelő számára. Egységesítésük a további f e j -lődés érdekében elkerülhe-tetlen. A hazai típusok ren-dezésével már az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is foglalkozik.

Hazai nyersanyagból kor-szerű készárut gyártahi — ez a kender ipar célkitűzése is. A magyar ponyvát min-den mennyiségben el lehet adni, csak megfelelő terme-lési körülményeket, á ra t és minőséget keli teremteni hozzá. A Szovjetunió — leg-tekintélyesebb vásárlónk — hosszú le jára tú szerződés ke-retében évi 2—2,5 millió mé-ter ponyvát is átvesz. A Köl-csönös Gazdasági Segítség Tanácsán belül így ta lá l juk meg a tudományos együtt-működés mellet t a biztos piacot is Szeged egyik leg-jelentősebb ipari terméke számára.

F. K.

Megnyílt a KGST végrehajtó

bizottságának 11. ülésszaka

Kedden Mihail Leszecsko szovjet miniszterelnök - he-lyettes elnöklésével megnyílt Moszkvában a KGST végre-ha j tó bizottságának 11. ülés-

Megvi ta t ják azt a kérdést, hogyan lehetne tovább bőví-teni a KGST-országok gazda-sági, tudományos és techni-kai együttműködését . Az ülésszakon Bulgária, Cseh-szlovákia, Lengyelország, Ma-gyarország, a Mongol Nép-köztársaság, a Német De-mokrat ikus Köztársaság, Ro-mánia és a Szovjetúnió kép-viselői vannak jelen. (MTI)

Magyar-csehszlovák vízgazdálkodási együttműködés

Pozsonyban az elmúlt hét végén a magyar és csehszlo-vák vízgazdálkodási szervek képviselői tanácskozást foly-ta t tak. Egyebek között meg-vi ta t ták a dunai homokkotró munkála tokat , s megállapod-ták közös jelzések elhelyezé-sében a folyam veszélyes szakaszaiban.

A csehszlovák vízgazdál-kodási szervek mintegy ezer köbméter építőkövet bocsá-tanak rendelkezésre a Duna magyar szakaszán az időjá r á s okozta károk helyreállí-tására. (MTI)

Kádár János fogadta hazánk űj athéni

és nicoslai nagykövetét Kada r János, a Forradal-

mi Munkas-Paraszt Kormány elnöke kedden fogadta Hollai Imrét , hazánk ú j athéni rendkívüli és meghatalmazot t nagykövetét, aki Magyaror-szágot ugyancsak nagyköveti rangban Ciprus Köztársaság-ban is képviseli. A nagykö-vet a közeljövőben utazik állomáshelyére. (MTI)

A 84 éves pártbizalmi A falra akasztott kép a

Kuppis családot ábrázolja. Egv mestercsaládot. Az ala-pító cipész volt. Azután ácsok, asztalosok, kőművesek következtek, elvétve itt-ott az ágon egy tanyai tanító, vasutas vagy kishivatalnok. A család küzdelmes életei vívott az emberibb életért, s törekedett a szebbért, job-bért.

A nyugtalan öreg

Hogy nyoma marad jon e nagy küzdelem apró töredé-kének, a nagy család egyet-len tagjának bemuta tására vállalkoztam. Neve: Kuppis György, 84 éves. Családi ál-lapota: nős, gyermekeinek száma: öt, unokáinak száma: 15, dédunokáinak száma: 1. Lakcíme: Újszeged. Rózsa Ferenc sugárút 39. Funkció-ja : pár t- és szakszervezeti bizalmi.

Otthonuk barátságos, ked-ves. Kuppis néni tart szóval, míg fé r jé re várakozom.

— Tudja , kedvesem, nyug-talan ember az én öregem. Reggel 4-kor már felkel, a ház körül tesz-vesz, azután még a szomszédoknak is se-gít. Mcsit a Marx téri piacra futott zellerért, közelebb nem kaptunk.

"Futott«, azért ez egy ki-csit túlzás, hiszen Kuppis bácsi már túl van a nyolc-vanon. Egyszerre csak -be -robban- a szobába.

Magas, szikár ember, ba-jusza, szemöldöke, ha ja hó-fehér. De ta r tása egyenes, mint a falon függő családfa törzse. És valóban olyan

fürge, hogy a harminc éve-sek is megirigyelhetnék.

Gyermekes örömmel beszél arról, hogy két forintot meg-takarí tott . A Rózsa Ferenc sugárút végéről gyalog tette meg az utat a Marx térig és vissza. Amikor felesége óva-tosságra intette, így válaszol:

— Megszoktam én a gya-loglást, van olyan nap, ami-kor csak ebédelni futok ha-za, já rom a körzetem.

— És ez mekkora? — Egész Újszeged.

Felelős tisztség A vasutasok nyugdíjas

szakszervezetének bizalmija, a 100-as és 104-es körzet-ben jár. Ez csaknem az egész városrész. És gyakran há-romszor-négyszer is fel kell keresnie nyugdíjas társait, míg odahaza talál ja őket. Hasonlóan a párt tagokat is.

Megbízatása felelős tiszt-ség. A legkisebb feladat a tagdíjak beszedése.

— A nevelés, az igen — mondja Kuppis bácsi. — Mindig mondom a f iatalok-nak, tanul janak , mer t ez el-sőrendű kötelesség, különö-sen párt tagnak.

Ebben maga muta t jó pél-dát. Kilenc éve megszakítás nélkül tanul. A pártoktatás legkülönbözőbb formáinak hallgatója. Jelenleg az idő-szerű kérdések tanfolyamá-nak egyik legaktívabb részt-vevője.

Kéthetenként karonfogja feleségét, s együtt mennek az újszegedi pártszervezetbe, oktatásra. A foglalkozás előtt a hozzá tartozó párt tagokat

felkeresi és fe lhívja figyel-müket az oktatási napra. Sőt, az anyagot át tanulmányozva, ha kell, segít a többieknek is.

A városrészért Nemcsak az emberekkel

törődik a körzet pártbizal-mija, hanem a városrész fe j -lődésévei is. Nincs olyan összejövetel, ahol szóvá ne tenné Újszeged gondjait . Így a legutóbbi tanácstagi beszá-molón kifogásolta, hogy az Ogyessza körút és a Rózsa Ferenc sugárút á t járói já r -hatatlanok, hasonlóképpen elhanyagolt állapotban van a villamosmegálló is. Az el-múlt napokban 'értesítette Kuppis Györgyöt az I. kerü-leti taft ács: a szükséges mun-kát elvégezték.

Egyik szervezője és végre-ha j tó ja a társadalmi munká-nak. Nyolcvanhárom éves volt, amikor a vízvezeték fejlesztéséhez árkot ásott: Nem véletlenül kapta meg a tanácstagi beszámolón társa-dalmi munká jáé r t az elis-merő jelvényt.

Szabad óráiban levelet ír. Valamennyi gyermeke vidé-ken él. Az egyik fia Dorogon bányászlakatos. a másik Ta-tabányán aknász, a harma-dik édesapja foglalkozását választotta: vasutas. Két lá-nya is dolgozik, s mindig öröm számukra, ha a szülők-től levél érkezik.

Együtt távozunk otthoná-ból. Ismét körút ra indul. Gyűlésre hívogatja az embe-reket a körzet pártbizalmi-ja . . .

Horváth Zsuzsa

HÉTKÖZNAPI APRÓSÁGOK Megfelelek-e ?

A közelmúltban egy har-1 minc év körüli l » t a lom-

bért behívtak a megyei ta-nácshoz, és rövid beszélgetés u tán közölték vele, hogy fon-tos vezető munkakörbe he-lyezők. Elmondták, hogy po-litikai, szakmai műveltségét e munkakör betöltéséhez ki-elégítőnek tar t ják , rendes ember hírében áll. Előző munkahelyén is hasonló vé-leménnyel nyilatkoztak és a jelenlegi munkahelyén is kedvező véleménnyel beszél-nek róla.

A nem vár t közlésre a f ia-ta lember annyira meglepő-dött, hogy belevörösödött. Azután akadozva szabódott, hogy ezt nem tud ja vállalni, vezetőként még sohasem dol-gozott. Fél a felelősségtől. Gondolkodási idő t .kér t . Két-napi várakozás után vissza-jött, és elölről kezdődött a huzakodás. Végül is a f ia-ta lember elvállalta a vezető tisztséget, amelyre kiszemel-ték a tanácsnál.

Két héttel később talál-koztam vele és — talán az ú j környezet, az idegen mun-katerület , az ismeretlen em-berek hatására első gondo-latának summája az volt: "Mondd, egészen barátilag, megfelelek én erre a munka-körre?* Szinte segélytkérően és útbaigazító tanácsot vár-va leste a választ.

Mit mondjak? Az olcsó vi-gasztalásnak nincsen jelen-tősége a komolyan aggódó, önnön képességeinek ér tékén rágódó embernél. A barát i vállveregetés sem sokat használ, a fölényes dicsér-getés meg ártalmas. Az őszinte, meggyőződéses és felelősséggel járó válasz töb-bet ér minden üres dicséret-nél. Ezért ez utóbbihoz fo-lyamodtam.

Ha egy embert gondos ki-választás után a lkalmasnak ta lál tak vezető munkakörre , akkor ne filozofálgatással, érzelmi életének széles kö-rű vizsgálatával kezdje ű j munkahelyén, hanem a mun-kával. Különösen ha kommu-nista meggyőződése is segíti ebben. S azt hiszem ez sem mellékes, mer t ezzel a meg-győződéssel az ember, soha-sem azt kérdezi magától, hogy megfelelek-e, hanem »megtet tem-e mindent , ami tőlem tellett?* A kommu-nista meggyőződésben szi-lárdan élő emberből nem az egzisztencia játssza az elsőd-, leges szerepet. Persze nem közömbös, hogy képességük-nek megfelelő helyen és munkakörben dolgoznak-e az emberek, kommunis ták és pár tonkvüliek egyaránt . Az sem hanyagolható el, hogy magasrendű erkölcsiségből föl lobbanhat a gondolat, va-jon a lkalmas vagyok én er-re a munkakörre . Tehetetlen vezetőben ilyenféle gondolat igen r i tkánt fogan. Az ellen-kezője inkább. De a túl-zqtt meditáció végeredmény-ben á r ta lmára van a veze-tőnek és annak az ügynek is, amelyet szolgál. Mert az csak természetes, hogy pilótának nem neveznek kl agronő-must, és repülőpilótát nem küldenek agronómusnak. A fi lozofálgatásnak ebből a szempontból nincs létjogo-sultsága. A vívódást a vég-zett munka értékén és ered-ményességén lehet kezdeni, mer t ennek van életszaga.

rá az önvizsgálódásnak ez a ki indulópontja az

egészséges és természetes, különösen marxis ta felfogá-sú emberek körében, mer t ebben a megközelítésben az ügy, t ehá t a reám bízott munka játszik elsődleges sze-repet, és nem az én szemé-lyem. Ellenkező esetben sa-já t magam féltése köti le és von ja el f igyelmemet a mun-kától. Az ügy előtérbe állí-tása megkívánja , hogy a munkára , a munka eredmé-nyeire figyeljek, s magam

csak másodlagos, persze nem elhanyagolható, tényezőként, önvizsgalódásom alapja az lehet, hogy elvégeztem-o mindazt ezen a napon is, ami t egy ember elvégezhet. Bűntuda t csak ezen az a la -pon keletkezhet.

Miért érdemes ezt a két -féle nézőpontot megfigyelni? Azért, mer t nem egyedi eset, s azért, mer t az egyik, a "megfelelek-e?* hamis, , á r -talmas is az emberekre, sőt a jövőjükre is. Ha valaki túlzottan abban a félelem-érzetben él és dolgozik, hogy vajon megfelel-e annak a munkakörnek, ami t betölt, akkor ez a gondolat annyira ránehezedik, hogy hasznos, alkotóenergiájának nagy ré-szét leköti. Ezzel az üres me-ditálással gyilkolja alkotó-energiáját , és nem a valósá-gos munká ra fordí t ja erejét , ami pedig valójában megha-tározza, "alkalmas-e* a r ra , amit csinál.

Tehát sokkal inkább nz ügy játssza a vezérszerepet, amelyre marxis ta meggyőző-désű emberek fel tet ték egész életüket: vagyis a szocializ-mus előremozdítása jelenti a fő kérdést. Nincsen olyan hasznos munka — vezető, vagy nem vezető munkakör —, amely ne segítené elő a társadalom boldogulását. Akit valóban örömmel és boldogsággal tölt el vallott eszméjének ta la ján viruló életünk, az megtalál ja lelki egyensúlyát és nyugalmát a munká jában .

Szükségtelen lenne olyan példákat előhozni, hogy a fel-szabadulás előtt a munkás-mozgalomban, a kommunis ta pár tban az elvi meggyőző-dés a lapján végzett, veszé-lyektől egyáltalán nem men-tes munka adta meg az é r -telem és az érzelem harmó-niá já t , s e közben derül t kl az alkalmasság, a "megfele-lek-e*. Az 1956-os el lenfor-radalom leverésének idején sem a "megfelelek-e*-alapon fogták meg a munkát , a fegy-vert, hanem a konszolidációi a munkáshata lom rend jének helyreállí tása érdekében. Ez a meggyőződés és felfogás minden helyzetre vonatkozik: a mára éppen úgy, mint a holnapra, mer t ebben elsőd-leges szerep a meggyőződés-nek jut. A meggyőződés pe-dig azt jelenti : "Megtet tem-e mindent, amit megtehet tem annak az ügynek érdekében, amit képviselek?* Ha meg-tettem, nyugodt a lelkiisme-retem. Legnagyobb és leg-biztosabb b í rám a sa já t lel-kiismeretem, mer t elöször és legőszintébben itt adok szá-mot cselekedeteimről, m u n -kámról, vallott nézeteimről, tulajdonságomról, emberi ér-tékeimről és gyengeségeim-ről.

I ¥ a legigazságosabb ön-bíróm előtt rendben

vagyok, akkor emelt lÉvel ál-lok mindenki elé, mer t tu-dósomtól, erőmtől telhetően, szorgalmasan dolgoztam. Nincsen szégyenkeznivalóm, mer t becsülésemet ez esetben sem csak a funkcióm, hanem törekvésem, végzett mun-kám értéke határozza meg. Hogy megfelelek-e a r eám bízott munkakörnek. azt úgysem én bírálom el, mer t leheíséges, hogy legjobb igyekezetemmel sem tudok elérni olyan eredményeket, amilyenre az ál talam első-rendűnek tar to t t ügynek szüksége van. Ennek ellené-re ha a becsületesen végzett munka kr i tér iumát magamé-nak val lhatom: azaz én nyu-galmam forrása lesz minden helyzetben. Ha ezen az úton járok, így nézem a munká t és az életet, eeészen biztosan jobban megfelelek munka-körömben, mintha befelé-fordulva, egzisztenciám fö-lött f i lozofá lnék : - Ja j , megfe-lelek-e?*

S. J .

Szerda, 1964. február 25, DÉL-MAGYARORSZÁG 3