a szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem

1

A szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem

2

Néhány fontosabb jogszabály

• Ptk.• 1999. évi LXXVI. tv. a szerzői jogról• 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi

oltalmáról• 1997. évi XI. tv. a védjegyek és földrajzi árujelzők

oltalmáról• 1991. évi XXXIX. tv. a használati minták oltalmáról• 2001. évi XLVIII. tv. a formatervezési minták

oltalmáról• 1991. évi XXXVIII. tv. a mikroelektronikai félvezető

termékek topográfiájának oltalmáról

3

A szellemi alkotások jogvédelme

A szellemi alkotások joga: új gondolatokat tartalmazó alkotások létrehozása és használata szabályozott

A személyhez fűződő jogok védelmének egyik esete, amikor nem az embert, hanem alkotó tevékenységét védelmezik

4

A szellemi alkotások jogvédelme

Szerzői jogIparjogvédelem• Műszaki-gazdasági alkotások védelme

– Találmányvédelem: szabadalom– Használati mintaoltalom– Mikroelektronikai félvezetők topográfiájának oltalma– Újítás– Know-how– Ipari minta

• Vállalat- és árujelzők– A kereskedelmi név védelme– Védjegyoltalom– Földrajzi jelzések oltalma

5

Szerzői jog

6

Szerzői jog

Vázlat• A szerzői jogviszony tárgya• A szerzői jogviszony alanyai• A szerzői jogviszony tartalma• A szerzői jogviszony korlátai• A szerzői jogbitorlás• Szomszédos jogok• A szerzői művek felhasználására vonatkozó

szerződések• Nyilvántartás a közös jogkezelő szervezeteknél• Járulékfizetés a védelmi idő eltelte után

7

A szerzői jogviszony tárgya

• Védelemben részesül az irodalom, a tudomány és a művészet területére eső minden alkotás (ideértve: nyilvánosan tartott beszéd, film, művészi fénykép, számítógépi program (szoftver), adatbázis, zenemű, fotoművészeti, reklámozás céljára megrendelt…)

• = szerzői mű: az irodalom, művészet vagy tudomány területén– kifejezett alkotó szellemi tevékenység eredményeként egyén-

eredeti jellegű– gondolatot kifejező– mások számára felfogható– rendszerint rögzített

eredmény• Az oltalom szempontjából az értéke, esztétikai színvonala nem

releváns

8

Szerzői művek

• Eredeti alkotás• Másodlagos alkotás = tartalmában-

formájában egy elsődleges alkotástól függ (pl. fordítás, regény színpadra alkalmazása), ehhez az elsődleges alkotás szerzőjének hozzájárulása kell

• De a másodlagos alkotás is kielégíti az oltalmazandó művel szembeni általános igényeket…

• …hacsak törvény ki nem zárja az oltalomból (pl. jogszabály, szabvány, napi hírek)

9

A szerzői jogi védelem létrejötte

Pusztán az alkotás létrejöttével a szerzői jogi védelem is létrejön, semmilyen

bejelentés vagy nyilvántartásba-vétel nem szükséges!

10

A szerzői jogviszony alanyai

• Szerző

• Szerzőtárs

• Társszerző

• Szerkesztő

• Filmek esetében… (többen is)

• tervező

11

A szerzői jogviszony alanyai 2

• Szerző: aki a művet megalkotta, ő a szerzői jogviszony alanyai jogosultja

• Szerzőtárs: ha több szerző van, s a mű oszthatatlan. Jogaikat csak együtt gyakorolhatják

• Társszerző: csak az általa alkotott részre vonatkozó, de önálló szerzői joga van (pl. zeneszerző – szövegíró)

• Szerkesztő: gyűjteményes mű egészére vonatkozó szerzői jog jogosultja (de ez nem érinti a felvett egyes művek szerzői jogát)

12


Filmek esetében a szerzői jog jogosultjai• A film számára készült

– irodalmi művek szerzői– zeneművek szerzői

• A rendező• Mindazok, akik a film készítéséhez

alkotó módon hozzájárultak

13


• Tervező: építészeti alkotások és műszaki létesítmények esetében a szerzői jog jogosultja

• Az együttesen létrehozott mű (pl. nemzeti szabvány) esetén a szerzők jogutódjaként szerzői jog azt a GT-t illeti meg, amely irányításával a művet létrehozták, s amely azt nyilvánosságra hozta

14

A szerzői jogviszony tartalma

Kettős:

• Személyhez fűződő jogosultságok

• Vagyoni természetű jogosultságok

15

A szerző személyéhez fűződő jogok

• Névjog (nevének feltüntetése)• A szerzői minőséghez való jog• A mű egységének védelme nem lehet azt

megcsonkítani, torzítani…

• A mű nyilvánosságra hozatala• A visszavonás jogaEzek a személyhez kötöttek (át nem

ruházhatók), forgalomképtelenek és időben korlátlanok

16

A szerzői művek felhasználásával kapcsolatos vagyoni jogok

• A szerző joga: többszörözés, terjesztés, nyilvános (nem csak családok és ismerősök vannak jelen) előadás, átdolgozás, kiállítás

• Bármilyen felhasználáshoz más által (de lásd a korlátokat is a következő ábrán) a szerző hozzájárulása kell

• A szerzőt (jogutódját) díjazás illeti meg• A vagyoni jogok forgalomképesek,

átruházhatók, örökölhetők és időben korlátozottak: a szerző halálától számítva 70 évig (kezdete: a halált követő év első napja)

17

A szerzői jog korlátai

• Mind a személyi, mind a vagyoni jogoknak bizonyos korlátai

• Legfontosabb a szabad felhasználás joga: ekkor a mű használatához nem kell a szerző engedélye és díjazás sem illeti meg érte

• Nyilvánosságra hozott művek esetében, a törvény taxatíve felsorolja (pl. az idézés joga, felhasználás iskolai oktatás céljából, egyes példányok kölcsönbe adása vagy lemásolása magánművelődés vagy kutatás céljából – de ez alól a számítógép-programok kivételek!)

• Idézés esetében a forrás megjelölése

18

A szerzői jog bitorlása

A szerzői jogviszony:• abszolút szerkezetű• negatív tartalmú= a jogosulton kívül bárkinek tartózkodnia kell

megsértésétől, mert ez szerzői jogbitorlás• Ált. a vagyoni jogokat sértik meg• A szankció lehet:

– büntetőjogi– szabálysértési– polgári jogi

19

Szomszédos jogok

• Ez azt jelenti, hogy a védelem arra is vonatkozik, akinek tevékenysége a szerzői alkotás felhasználása érdekében (gyártás, forgalmazás, közvetítés) történik

• Idetartoznak:– előadóművészek– a hangfelvételt előállítók– a rádió- és TV-szervezetek

• Az oltalmi idő ekkor 50 év

20

Pl. előadóművészek szomszédos joga

Az előadóművész engedélye kell pl.• Nem rögzítésre szánt (=rögzítetlen) előadása

rögzítéséhez• Rögzítetlen előadását sugárzásához (kivéve,

ha eleve ilyen az előadás)• Rögzített előadás többszörözéséhez

Mindezért - hozzájárulása esetén - díjazás illeti meg

21

Ha közszolgálati rádió vagy TV…

…végez ilyen „továbbközvetítést”, a díjakat a Műsorszolgáltatást Támogató és Vagyonkezelő Alap fizeti

22

A szerzői művek felhasználására irányuló szerződések

• A szerzői alkotások létrehozása és felhasználása szerződések formájában realizálódik

• Ezeket több szinten is szabályozzák: általános és szerződés-specifikus

• Nevesített és részletezett felhasználási szerződések:– kiadói– sugárzási– színpadi művel felhasználási– zeneművekkel kapcsolatos– megfilmesítési

szerződés

23

Közös jogkezelő szervezetek

• Miért: a szerzői művek, a szomszédos jogi teljesítmények minden fajtájának minden egyes felhasználását nem lehet külön-külön, minden érdekelt által aláírt szerződésben kikötni

• Külön egyesületek vannak, amelyek érvényesítik ezeket a jogokat, elintézik a szerződéskötést, ha kell, beszedik a jogdíjakat, érdekvédelmi tevékenységet látnak el

24

A közös jogkezelő szervezetek 2

• Létrehozásukat törvény előírhatja, de az érdekeltek maguk is létrehozhatják

• Kötelező az egyesületi forma: nonprofit, a tagság ellenőrizheti

• Tagjai számára jogdíjat is megállapíthat• Felügyeli és nyilvántartja: a nemzeti és

kulturális örökség miniszter• Ugyanazon jogosult csoport ugyanazon

jogosultságára országosan csak egy

25

Pl. közös jogkezelő szervezetek

• irodalmi és zenei művek: ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület

• egyéb alkotóművészeti alkotások: HUNGART vizuális Művészek Közös Jogkezelő Társasága Egyesület

• filmalkotások: Filmszerzők és Előállítók Szerzői Jogvédő Egyesülete (FilmJUS)

• előadóművészek: Művészeti Szakszervezetek Szövetséges Előadóművészi Jogvédő Irodája (MSZSZ-EJI)

• hangfelvételek jogai: Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége (MAHASZ)

26

A követő jog

• Eredeti műalkotásnak a szerző által műkereskedő közreműködésével végzett (első) eladásakor* a védelmi időn belül

• A műkereskedő által fizetett díj• A szerző vagy jogutódja részére a

közös jogkezelő szervezeten át• Erről lemondani nem lehet!• Az összeg:

*tulajdonjogának visszterhes átruházásakor

AZ EREDETI „JOGÁSZI” SZÖVEG

27

Eredeti műalkotás műkereskedő révén kerül első ízben eladásra

Vételár A szerzői díj (Ft)

<5000 Ft 0

5001 Ft – 50.000 EUR 5 %

50.001 – 200.000 EUR 3 %

200.001 – 350.000 EUR 1 %

350.001 – 500.000 EUR 0,5 %

>500.000 EUR 0,25%

de max. 12.500 EUR

28

Járulékfizetés a védelmi idő letelte után

• A védelmi idő letelte után• Ha az alkotást eladják (műkereskedő

közreműködésével)• A vevő (kivéve: múzeum, közgyűjtemény)

köteles a vételár 5%-ának megfelelő összeget• A közös jogkezelő szervezetnek, amely ezt az

alkotó tevékenység fejlesztésére és az alkotóművészek szociális céljaira használhatja

29

„Árva mű”

• =szerzője nem ismert vagy ismeretlen helyen tartózkodik

• Ha megtették a felkutatására vonatkozó szükséges intézkedéseket – eredménytelenül – az MSZH ad felhasználási engedélyt 5 évre

• ha az így engedélyezett felhasználás• nem jövedelemszerzést szolgál: csak akkor

kell jogdíjat fizetni, ha a szerző ismertté válik• jövedelemmel jár: a díjat az MSZH-nál letétbe

kell helyezni, ekkor 5 év múlva ez a közös Jogkezelő Szervezeté lesz

30

Iparjogvédelem

31

Nemzetközi egyezmények

• A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó Marrakesh-i Egyezmény részét képezi a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (kihirdetve: 1998. évi IX. tv., Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights, TRIPS)

• Európai Szabadalmi Egyezmény (1973 München), Magyarország 2003-ban csatlakozott

32

A szabadalom

• A szabadalmi jogviszony tárgya és alanyai• A szabadalmazhatóság feltételei• A szabadalmi jogviszony alanyai• A feltaláló személyhez fűződő jogai• A feltaláló és a szabadalmas vagyoni jogai• A szabadalmas alapvető kötelezettségei• Szolgálati és alkalmazott találmányok• A szabadalom tárgyi, területi és időbeli hatálya• A szabadalmi oltalom korlátai• A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése• A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok

védelme

33

A szabadalmi jogviszony tárgya és alanyai

Szabadalom: • a találmány megalkotója (feltaláló) vagy más

jogosult (szabadalmas) részére • Az oltalmi idő alatt• Kizárólagos jellegű jogosultságot nyújt a

találmány feletti rendelkezésre• Egyben biztosítja a találmány nyilvánosságra

jutását

34

Mi szabadalmaztatható

• Szabadalmazható: minden– új, – feltalálói tevékenységen alapuló– iparilag alkalmazható

találmány• Nem minősül találmánynak: felfedezés,

tudományos elmélet, matematikai módszer, esztétikai alkotás, játékra vagy üzletvitelre vonatkozó terv, számítógépi program…

35

A szabadalmazhatóság feltételei

• Abszolút új: nem tartozik a technika állásához (nem vált más számára hozzáférhető más számára szóbeli vagy írásbeli közlés, gyakorlatba vétel vagy más módon)

• Feltalálói tevékenységen alapul: ha a technika állásához képest szakember számára nem nyilvánvaló

• Iparilag alkalmazható: az ipar/mezőgazd. valamelyik ágában előállítható. Nem ilyen a humán vagy veteriner diagnosztikai, gyógyászati vagy sebészeti eljárás. Lehet szaporítható élő anyag, de nem emberi embrió alkalmazása ipari célra vagy klónozás

• Reprodukálható: a találmány azonos eredménnyel megvalósítható legyen

36

Néhány egészségügyi kérdés

Nem szabadalmaztatható új gyógyászati, diagnosztikai, sebészeti eljárás

• Ezt a jog formailag nem tekinti „iparilag alkalmazható”-nak

• de voltaképpen az oltalomból való kizárás oka: egészségügyi érdek!

Szabadalmaztatható viszont (új) gyógyászati indikáció!

37

Gyógyszerekre vonatkozó szabadalom

Az új gyógyszerre (=az első indikáció) termékszabadalom adható

Ugyanis szabadalom elvben lehet:• eljárásoltalom (a ’80-as években még a

gyógyszerre is ez vonatkozott! Csak a szintézis védett, a molekula nem, más szintézissel előállítható)

• termékoltalom (maga a molekula védett)

38

Bizonyos feltételek esetén: „kényszerengedély”

• Mi ez: bizonyos feltételek esetén a találmány hasznosítására hatósági engedély, a jogosult hozzájárulása nélkül is

• Elsősorban szegény országok közegészségügyi problémáinak kezelésére

• 2001-ben a WTO elfogadta a TRIPS megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló Doha-i nyilatkozatot

39

A Doha-i deklaráció• Megengedi oltalom alatt álló gyógyszer

generikumának (lásd a következő szemeszterben!) kifejlesztését a szabadalmi oltalom alatt is, de csak fejlődő országok részére– fejlődő ország:

• az ENSZ listáján ilyenként szerepel• egyéb olyan WTO-ország, amelyik a TRIPS Tanácstól ilyen

lehetőséget kapott• nem-WTO ország, ami az OECD-listán per capita GNP<745

USD

– elsősorban HIV/AIDS, TBC, malária szerei

40

A dohai deklaráció

• A fejlődő országnak bizonyítania kell, hogy megkísérelte az eredeti terméket beszerezni, de az nem sikerült (kivéve hirtelen katasztrófa esetét)

• általában a szabadalom tulajdonosának egyetértése szükséges, ő jogdíjat is kap

41

Apropó, hol van Doha?

Az Arab- (Perzsa-) öböl menti ország (az Egyesült Arab Emirátusoktól északra): Katar fővárosa

42

A dohai megállapodás• Az EU aláíró, így ránk is vonatkozik!

– 816/2006 (EK) közösségi rendelet

• Olyan címkézés, ami megakadályozza a re-exportot

• A re-exportot meg kell akadályozni, az ennek megakadályozására kijelölt hatóság nálunk az Országos Gyógyszerészeti Intézet lásd a következő szemeszterben: – ha ilyet észlel, megtiltja forgalmazását, s a

vámhatóság elkobozza és megsemmisíti: 1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról, 83/H §.

43

A szabadalmi jogviszony alanyai

• a szabadalom jogosultja• mindenki más (aki az előző jogát tiszteletben

kell tartania = abszolút szerkezet)• A szabadalom jogosultja:

– maga a feltaláló– más (a szabadalom, sőt: a szabadalmi igény is

forgalomképes, átruházható és örökölhető!)– lehet szerzőtársi kapcsolat = több feltaláló van,

közöttük szerződés, ilyen hiányában a szerzőségi arány egyenlő

44

A feltaláló személyhez fűződő jogai

időben korlátlanok, forgalomképtelenek és csak az adott személy érvényesítheti

• Névjog• Feltalálói minőségének elismerése• A szabadalmi iraton e minőségében

feltüntessék (ez a jog a feltalálót akkor is megilleti, ha nem ő a szabadalmas)

• Dönthet, hogy titokban tartja vagy nyilvánosságra hozza a találmányt

45

A feltaláló és a szabadalmas vagyoni jogai

• A szabadalmas a szabadalommal oltalmazott találmány felett kizárólagos hasznosítási és rendelkezési joggal bír

• előállítás• forgalomba hozatal• használat (kivéve magánhasználat, egyes

esetekben – pl. gyógyszerek – kísérletek végzése, lásd a következő félévben!)

46

A szabadalmas alapvető kötelességei

• A találmány feltárása: közlés a „társadalommal” olymértékben, hogy ennek alapján szakember a találmányt megvalósíthassa

• A találmány hasznosítása: a nemzetgazdaság szükségleteinek megfelelően– maga– másnak ad hasznosítási engedélyt (licencia), de nem

megfelelő hasznosítás esetén kényszerengedéllyel másnak

• A szabadalmi oltalom fenntartása: minden évben fenntartási díj

47

Szolgálati találmányok

• Szolgálati találmány: ha a feltalálónak munkaviszonyából eredő kötelessége, hogy új műszaki megoldásokat kidolgozzon

• Ekkor törvény alapján a munkáltatóé a szabadalmi igény, de

• az ismertetéstől számított 90 napon belül nyilatkoznia kell, hogy igényt tart-e rá. Ha elmulasztja: a feltalálóé a szabadalmi igény

• Ha a munkáltató bejelenti igényét:– ésszerű határidőn belül szabadalmi bejelentést tesz– titokban tartja, és know-how-ként hasznosítja

• A feltalálót a személyhez fűződő és – bizonyos értelemben - a vagyoni jogok megilletik!

48

Alkalmazotti találmányok

• Alkalmazotti találmány: ha a feltalálónak nem munkaviszonyából eredő kötelessége, hogy új műszaki megoldásokat kidolgozzon, de olyan találmányt dolgoz ki, amelynek hasznosítása a munkáltató tevékenységi körébe tartozik

• A szabadalom ekkor a feltalálót illeti meg, de• a munkáltatónak a hasznosításra van joga, az

ismertetéstől számított 90 napon belül nyilatkoznia kell, hogy hasznosítani kívánja-e a találmányt

49

A szabadalom tárgyi, területi és időbeli hatálya

• Igénypontok = mire terjed ki a szabadalom

• Területi hatálya: a Magyar Köztársaság• Az oltalmi idő: 20 év, a bejelentés

időpontjától számít (visszaható hatállyal) megadása időt vesz igénybe, közben más is bejelentheti – az első megadott szabadalom bejelentésének idejétől számít

50

Az EU-ban érvényes kiegészítő szabadalmi oltalom

• Kiemelkedően innovatív termékeket jutalmaznak ezzel

• Mit jelent: a 20 év lejárta után újabb, a „kiegészítő” oltalmi idő kezdődik

• Az ú.n. központosított eljárással engedélyezett gyógyszerek (lásd a következő szemeszterben!) kapnak +5 év kiegészítő szabadalmi oltalmat (Supplementary Protection Certificate)

51

A szabadalmi oltalom korlátai

• A szabadalom a jogosultjának kizárólagos, de nem korlátlan jogot ad

• előhasználati jog: aki a bejelentés ideje (elsőbbség napja) előtt jóhiszeműen megkezdte előállítását vagy forgalmazását, vagy erre komoly előkészületeket tett

• továbbhasználati jog: aki ugyanezt egy szabadalom megszűnése és újra érvénybe helyezése között

• tranziteszközök korlátai: nem érvényesül az oltalom olyan szállítási eszköz esetén, amely csak áthalad az országon, valamint az olyan külföldi árú esetén, ami idehaza nem kerül forgalomba

52

A szabadalmi oltalom korlátai 2

Speciális korlát, ami a gyógyszerek esetében is érvényesül: a kizárólagos hasznosítási jog nem terjed ki a találmány tárgyával kapcsolatos kísérletekre, ideértve a forgalomba hozatal engedélyezéséhez szükséges kísérleteket, vizsgálatokat

53

„Bolar”-feltétel(Vagy Roche-Bolar. A név egy USA-per résztvevői után)

• „Bolar-feltétel”: a szabadalommal védett gyógyszerrel kísérletek, egyenértékűségi vizsgálatok végezhetők, még engedélyezésre is benyújtható, be is lehet jegyezni, csak forgalomba nem hozható!

Mint láttuk, Magyarországon ez érvényes!• Ahol nincs a jogban ez a Bolar-feltétel:

mindezt nem lehet (általában az országba bevinni sem!)

54

A szabadalmi oltalom keletkezése 1

(Emlékszünk: szerzői művek: az oltalom az alkotással jött létre)

Iparjogvédelem: • bejelentés, majd az ezt követő hatósági

eljárás• az oltalom megadása (visszaható

hatállyal, azaz a bejelentés napjától számít)

• lajstromozás

55


• Szabadalmi bejelentés: az kezdeményezi, akinek erre joga van = szabadalmi igény

• Hova: a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz, itt vizsgálják, hogy megvannak-e a szabadalmazhatóság feltételei

• az MSZH döntése: – elutasítja– a bejelentéshez viszonyítva korlátozottan adja ki– a bejelentés tárgyára adja meg

56


• Szabadalmi okirat kiadása: a végleges* szabadalomról szabadalmasnak (a szolgálati találmány feltalálójának is) kiadják

• Lajstromozás: a szabadalmat bejegyzik a szabadalmi lajstromba, közzé teszik az MSZH hivatalos lapjában

*ideiglenes oltalom kérhető pl. az MSZH hatósági eljárásának befejeztéig

58

„Igénypontok”

• Ezekben foglalják össze, hogy mire vonatkozik a szabadalom, azaz mit nem szabad a védettség ideje alatt utánozni

59

A szabadalmi oltalom megszűnése

• Az ideiglenes oltalom megszűnik:– a bejelentést elutasítják– a fenntartási díjat nem fizették meg– bejelentő lemondott róla

• A végleges oltalom megszűnik:– lejár az oltalmi idő – a fenntartási díjat nem fizették meg– a szabadalmas lemondott a szabadalomról– a szabadalmat megsemmisítették

60

Találmány- és szabadalombitorlás

• Találmánybitorlás: a feltaláló személyhez fűződő jogait sértik meg, pl. a feltaláló találmányával egyező megoldást valaki saját szabadalmaként jelenti be

• Szabadalombitorlás: oltalom alatt lévő találmány jogtalan hasznosítása: előállítás, használat, forgalomba hozatal

• Bíróság állapíthatja meg a szankciókat: objektív (pl. megtiltás) és szubjektív (pl. kártérítés)

61

„Európai szabadalom” is kérhető

• Az egész EU-ra érvényes• Magyar állampolgárnak ezt a kérelmet is az

MSZH-hoz kell benyújtania• Innen továbbítják az Európai Szabadalmi

Hivatalhoz. Amikor ez elismerte: a védettség kezdete az MSZH-hoz való benyújtás napja!– az MSZH 3 hónapon belül publikálja a szabadalom

tényét és az igénypontokat• Ha visszavonják az európai szabadalmi

bejelentést, hazai szabadalomként bejelenthető

62

A használati mintaoltalom 1

• = egy műszaki jellegű új megoldás több, mint „újítás”, de nem éri el a szabadalom szintjét

• Valamely iparilag alkalmazható tárgyra vonatkozik (pl. vegyipari szintézisre nem)

• nem kell világviszonylatban újnak lennie, elég hazai viszonylatban

• de nem vonatkozhat esztétikai kialakításra

63

A használati mintaoltalom 2

• Szabályai nagyon hasonlóak a szabadalmi oltaloméhoz

• A bejelentéstől számított 10 évig tart, éves fenntartási díjat kell fizetni

64

A mikroelektronikai félvezető topográfiájának oltalma

• Mikroelektronikai félvezető termékek (= chipek) alkotó, új elrendezése (=nem szokásos az iparban), elem, összekötés

• Nem a bejelentéssel, hanem a lajstromozással kezdődik,

• 10 évig tart

65

A know-how és jogi védelme

Mi a know-how?• A gyakorlatban felhasználható ismeret

– megjelenhet tárgyiasult formában gyártási leírás, műszaki rajz, összetételi leírás, méréseredmény,

kutatási jelentés…

– megjelenhet maradandóan nem rögzített formában üzemi látogatás során szerzett tapasztalat, betanítás által szerzett tudás, konzultáció…

• korlátozottan hozzáférhető és• más számára átadható

66

Know-how

Lehet• műszaki pl. tervezői, üzemeltetési

• nem műszaki pl. szervezési, kereskedelmi, pénzügyi…

• A know-how értéke: szemben a szabadalommal nincs a köz számára nyilvánosságra hozva, ezért versenyelőnyt élvez

• A vevő a többletismeretet vásárolja meg

67

A know-how oltalom tartalma

• relatíve kizárólagos jogot ad, de nem kell külön lajstromozási eljárás

• párhuzamos, független fejlesztés ellen nem véd

• nincs jogorvoslati lehetőség, ha más is elsajátítja az ismeretet,

• munkaviszonyban alkotott know-how-val a munkáltató rendelkezik

68

Az ipari minta oltalmaformatervezési mintaoltalom

• Szemben a használati mintától, ahol a műszaki jelleg dominált, itt a dolog új, egyéni jellegű külső formája, esztétikai megjelenése kerül védelemre

• fokozza a termék versenyképességét• A bejelentés napjától 5 évig tart, a

tulajdonos kérelmére 1 ízben újabb 5 évvel meghosszabbítható

69

A vállalat- és árújelzők oltalmi joga

• A gazdasági versenyben előny a másoktól megkülönböztető megjelenés („garantálja a minőséget”). Ez vonatkozhat

• a gazdasági szervezetre: kereskedelmi (cég) név-oltalom

• árúkra-szolgáltatásokra:– védjegyoltalom– a földrajzi jelzés oltalma

70

A kereskedelmi név fogalma

• Cégnév

• Megkülönbözteti más – hasonló – gazdasági tevékenységet folytatótól

• A jól megválasztott és bevezetett kereskedelmi név: versenyelőny

Henkel-minőség!

EGYT

vagy

EG

IS?

71

Cégnyilvántartás

• „A jogi személyek jogképességüket az állami elismeréssel nyerik”

• A kereskedelmi nevek nyilvántartása a cégjegyzékben történik a bejegyzéssel:– cégvalódiság elve valósághűen

– cégszabatosság elve pontosan

– cégkizárólagosság elve egymástól különbözniük kell

• Aki e névvel jogosulatlanul visszaél: cégbitorlást követ el – a Ptk. szerinti szankciók

72

A védjegy

• Jelzés• árúk-szolgáltatások

megkülönböztetésére• kizárólagos jelleggel csak a jogosultat

illeti meg• Fajtái:

– árúvédjegy• gyári védjegy• kereskedelmi védjegy

– szolgáltatási védjegy

73

Védjegyként alkalmazható

• Minden grafikailag alkalmazható megkülönböztető jelzés

• Minden megkülönböztető szó, szóösszetétel, betű, szám, színösszetétel, fényjel, hang…

• Vannak azonban abszolút jellegű és relatív gátló okok!

74

Védjegyoltalom abszolút gátló okai

• Nincs megkülönböztető jellege pl. fajtanév: „bor”, „minőségi”

• Jogszabályba, erkölcsi normába ütközik vagy megtévesztő

• Más személyi jogát, vagy állam, hatóság, nemzetközi szervezet címerét, jelvényét vagy ennek utánzatát tartalmazza

75

Védjegyoltalom relatív gátló okai

• Korábbi védjeggyel összetéveszthető (főleg, ha az érintett árúk, szolgáltatások hasonlóak)

• Ugyanez, ha ilyen védjegy megszűnt ugyan, de kevesebb, mint 2 éve

• Szabadalmazott növény- vagy állatfaj neve

76

A védjegyoltalom tartalma

• A védjegyjogviszony jogosultját kizárólagos használat illeti meg a védjegy alkalmazására, ill. licencia adására

• Vagyoni természetű, személyiségi érdekek nem játszanak szerepe

• Fenntartási díjkötelezettség nincs• Használati kötelezettség van (ha 5 évig nem

használják, a védjegyoltalom megszűnik)• A bejelentéstől (MSZH) számított 10 év, de ez

10-10 évenként korlátlanul meghosszabbítható

77

A földrajzi jelzés oltalma

• Földrajzi jelzés és eredetmegjelölés • Földrajzi jelzés: táj, tájegység, országnév, ha

valamilyen különleges minőség társul hozzá:

• Eredetmegjelölés: szűkebb, meghatározott tájegységre

• Az oltalom korlátlan ideig tart!

78

Mi lesz tételben?

79

A szerzői jogok védelme

• Tárgya (mi a szerzői mű, 2 féle)• Alanyai (legalább 5-öt jellemezzen)• Tartalma (kettős, ezek jellemzése)• Korlátai• A szerzői jogbitorlás (kiindulás: milyen

szerkezetű a szerzői jog?)• A szomszédos jogokról…• Közös jogkezelő szervezetek (feladatuk?)• A követő jog és járulék a védelmi idő után

80

A szabadalom• Jellemzői (4)• Mi szabadalmaztatható? Mit jelentenek az igénypontok?• A gyógyszerszabadalom típusai• Kényszerengedély, dohai deklaráció• A szabadalmi viszony alanyai (2, az egyik 3 féle)• A feltaláló személyhez fűződő jogai• A szabadalmas vagyoni jogai és kötelességei• Szolgálati és alkalmazotti találmányok• Az oltalmi idő és kiegészítése az EU-ban (számszerűen!)• A szabadalom korlátai. A Bolar-feltétel• Keletkezése (3 lépés) és megszűnéséről…• Találmány- és szabadalombitorlás

81

Egyes iparjogvédelmi formák

• Használati mintaoltalom: mi ez, mikor kezdődik• Know-how: mi ez, milyen lehet (2), különbségei a

szabadalomtól• Mi az ipari minta oltalma?• Vállalat és árújelzők oltalma

– mire vonatkozhat– miért kell a cégnyilvántartás– védjegy

• 2 féle, az egyiknek 2 fajtája• mi lehet és mi nem lehet• a védjegyoltalom tartalma• a földrajzi jelzés oltalma

a szellemi alkotások védelme és az iparjogvédelem

Documents