1

XV. (XXXI.) ÉVFOLYAM, 42 SZÁM 2020. OKTÓBER 17.(((((((((((( ))))))))))))))))))) ,,,,,,,,,,VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!200

MUNKÁSPÁRTI HETILAP

VVVVVVVVVVVIIIIILLLLLLLLLÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁGGGGGGGGGGGGGGGGG PPPPPPPPPPPPPPPPPPPPRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRRVVVVVVVVIIIILLLLLLÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁGGGGGGGGGGGG PPPPPPPPPPPPPPPRRRRRRRRRRVVVVVVVVVVVIIIIIIILLLLLLLLLLLLLLLÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGGG PPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPPRRRRRRRRRRRRRRRRRR

A modernség A modernség jegyében jegyében előre! előre!

2

Mi a bal szemünkkel nézünk a világra. Így sok mindent észreveszünk, amit csak a jobb szemünkkel nem látnánk. Másként is látjuk a világot, mondjuk úgy, balszemmel. Ezután minden számunkban elmondjuk, miként is látjuk az éppen esedékes eseményeket a saját politikai értékítéletünk alapján, balszemmel.

THÜRMER GYULABALSZEMMEL

A modernség jegyében előre!Mindenki szeretne modern lenni. Végül is a modernség azt jelenti, hogy részesei vagyunk a kornak, sőt a jövő felé is te-kintünk. A modernség igényében életösztönünk van jelen. Tudjuk, hogy az élet mindig előrelépést, újítást, alkotást, te-remtést hoz magával.

Szerintem a modernség minőséget jelent. Mindenben és mindenkor. Utálom például, ha a modern konyha ürügyén az „újraértelmezett” töltött káposztaként bébiételt kínálnak. Sze-retem a modern darabokat, de nem bírom, ha Hamlet szakadt farmerbe öltöztetve szidja a kormányt. Szóval, a modern le-gyen jobb is, ne csak más!

Szerintem a modernség olyan megoldások összessége, ame-lyek előre viszik a világot. Nem csak egyes embereket, nem csak egyes országokat, hanem egész társadalmakat, mindenkit.

Valamikor a tőke is a világot vitte előre, mert kiszabadítot-ta a jobbágyokat a földesurak hatalmából, szabad emberré és szabad munkaerővé tette őket. Aztán a tőke a belső logikája miatt a vagyont egyre kevesebb ember kezében koncentrálta, a tömegeket pedig modern rabszolgaként magához kötötte.

De ma más a helyzet. Most eljutottunk oda, hogy a tőke az egyre nagyobb profi t után rohanva mindent megöl maga körül. Modernség címén a termelő embert ki akarja szorítani a mun-ka, az alkotás folyamatából, és nettó fogyasztóvá akarja tenni. De az alkotástól megfosztott ember már nem ember. A majom lét felé nincs visszaút, úgyhogy marad a zombiság nem túl biz-tató perspektívája.

A 20. században a szocializmus pont arra vállalkozott, hogy minden embert bevonjon az alkotás, a hasznos cselekvés folya-matába. Munkát ad mindenkinek. Biztosítja a tanulás lehetősé-gét és nem csak egyes kiválasztottaknak, hanem mindenkinek. A szocializmus sem adhat tehetséget, azt a természettől kap-juk. De a szocializmus mindenkit eljuttathat arra a helyre, ahol a tehetségének megfelelően a legtöbbet teheti önmagáért és a társadalomért.

Iszonyúan nagy projekt volt a szocializmus. Új távlatokat nyi-tott, de mint minden új, magában hordozta a tévedések, a hibák lehetőségét. És mivel a szocializmus is emberek műve, még a bűnöket sem zárta ki. De a szocializmus projektjét nem a meg-oldatlan problémák nyomták agyon, hanem azok, akik az újjal szemben a régihez ragaszkodtak. A régihez, ami egyeseknek a gazdagodás lehetőségét kínálta, a tömegnek pedig a szegénysé-

gét. A rendszerváltások nem újat teremtettek, hanem visszahozták a régi kapitalizmust. Persze mindezt mai köntösben, de ez a lényegen nem változtat.

A maga módján a rendszerváltás is egy nagy projekt volt, ma-gyar, de főleg nemzetközi. Hirtelen kibővültek a tőkés rend lehetőségei. Új piacok, új munkaerő, új nyersanyag- és ener-giaforrások jelentek meg. Az új források táplálták a műszaki-tudományos megújulást.

A tőkés rend megnyugodott. Meghagyta a régi intézménye-it, legfeljebb kitatarozta őket. Maradt az IMF, a Világbank. A világot uraló nagy intézmények, az ENSZ, a NATO mára már túl vannak a hetven éven, de a legfi atalabb, az Európai Unió is elmúlt hatvan.

Időközben a naptár lapjai átfordultak a 21. századba. De a tőkés világ az évtizedes intézményeivel, szokásaival, rendsze-reivel megmaradt a 20. században.

Ma már csak a vak nem látja, hogy a 20. század termékei, amelyeket az akkori erőviszonyok között, az akkori problémák megoldására hoztak létre, ma már nem működnek. Valójában most lépünk át a 20. századból a 21. századba.

A koronavírus megmutatta, hogy a szocializmus elvei alapján szervezett Kína jobban tudja mozgósítani a társadalom erőfor-rásait a járvány leküzdésére, és utána gyorsan mozgásba tudja hozni a társadalmat. A kínai szocializmus ötvözi a 20. századi szocializmus erényeit, új megoldásokat kínál a régi hiányossá-gokra, és főleg élhető távlatot kínál a társadalom egészének. Ezáltal Kína egyben az emberiség számos olyan kérdésére is megoldást kínál, amit a mai kapitalizmus nem tud megoldani.

A politikai intézményeknek is változniuk kell. A mai eu-rópai politikai intézmények nem bővítik a politika társadalmi bázisát, hanem szűkítik. Magyarországon például végzetes hiba, hogy elindultunk a kétpártrendszer felé. A társadalom nem csak Fidesz-támogatókból és liberális hívőkből áll. Van harmadik út is, amit éppen mi testesítünk meg. A 21. század-ban a nép szélesebb bevonása erősítené a társadalmat. Csak a nép bevonása oldja meg a korrupciót.

A munkáspárti embernek nincs miért szégyenkeznie, ha modernségről beszélünk. A magát nagyon modernnek hirdető Momentum bizonyára még szélesebbre nyitná az érvényesülés lehetőségét a nagyvárosi értelmiségi fi atalok előtt, bár nem va-lószínű, hogy ma kenyérgondjaik lennének. De mi lenne azok-kal, akik tényleg éhesek?

Találjuk meg azokat az intézményeket, amelyekkel az em-berek tömegeit be lehet kapcsolni a döntésekbe! Adjunk lehe-tőséget arra, hogy a társadalom legszélesebb rétegei jussanak tudáshoz, egészséges élethez! Ha a modernség a kapitalizmus leváltását igényli, hát, rajta! A modernség jegyében előre!2

3

Denisz Pusilin, a Donyecki Népköztársaság elnö-ke kijelentette, hogy Donyeck önálló állam, és nem „ideiglenesen elfoglalt terület”, ahogyan az ukrán kormány mondja. Do-nyeck és Luhanszk népe döntött úgy, hogy nem akar Ukrajnában élni, miután az ukrán kormányok semmit sem tettek a különbö-ző területek együtt-élésének biztosítására. Donsyeck nem lesz többé Ukrajna!

Koronavírus: emberek szenvednek, a tőke gazdagodikA koronavírus-járvány első féléve alatt az EBRD tagálla-maiban több munkahely veszett el a lezárások miatt, mint a 2008-09-es globális válság alatt. Minden válságnak van-nak nyertesei. Ilyenkor a nagyok lenyelik a kicsiket, a na-gyok olyan állami juttatásokhoz jutnak, amelyekhez béke-időben sohasem. A nagytőke érdeke ellentétes az emberek érdekeivel. Az emberek mielőbb szabadulni akarnak a jár-ványtól. A nagytőke szeretne minél többet megszerezni. Az emberek szenvednek, a tőke gazdagodik.

Győzzön a fehér!Halálos játszma folyik az emberi-ség és a természet között. Manny Francisco karikatúrája a China Dailyben jelent meg. Az ember

még nem győzte le a természetet, de azon van, hogy visszaszorítsa a betegséget. Győzőn a fehér! Mi-hamarabb!

Kertésznek nem jó, amerikai elnöknek igen?A választási kampányban az amerikai politikusok már nem tudnak mit kitalálni. A mindenkori hiva-talban lévő amerikai elnökök egészségét vizsgáló és akár az elnök elmozdítását is kezdeményező bizottság létrehozására tett javaslatot Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata párti elnöke. A mostani je-löltek esetében ez elég indokolt, hiszen Biden 77 éves, Trump 74. Egy kis vizsgálat Pelosi asszonynak sem ártana, mivel ő 80 éves. Somerset Maugham angol író szerint furcsa az, hogy az embert 70 évesen már nem jó kertésznek vagy rendőrnek, de politikusnak igen. Meg amerikai elnöknek is.

A kínai gazdaság már sínen vanKínában a GDP a harmadik ne-gyedévben 5,5-6,0 százalékkal nő. Év végére a várható növeke-dés 2,5 százalék lesz. Ez azt je-

lenti, hogy a kínai gazdaság ki-heverte az év eleji súlyos vissza-esést és a járvány után helyreállt a gazdaság.

Donyeck nem lesz többé Ukrajna!

3

44

Nem az áfát kell csökkenteni, bérlakást kell építeni!

A 2022 végéig zajló építkezések esetében ismét 5 szá-zalék lesz a lakásépítés áfája – jelentette be Orbán Vik-

tor kormányfő a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Az áfa csökken-tése látványos kormányzati gesztus, de az igazi megoldás nem ez. A fi atal feje fölé akkor fog tető kerülni, ha az állam és az önkormányzatok sok bérlakást épí-tenek, amelyeket a fi atalok elfogadható lakbérért használhatnak.

Elegünk van az SZFE-buliból!Jó bulinak tűnik a Színház- és Filmművészeti Egye-tem körüli hercehurca. A liberális erők újabb trükkök-kel igyekeznek fogást találni a kormányon és kiprovo-kálni az erőszak bevetését. A liberális színészjelöltek tanulnak színészkedni, bár könnyen lehet, hogy soha-sem lesz belőlük színész. A kormány gyakorolja az ön-fegyelmet és nem veti be a rendőrséget. A felháborító az, hogy mindhárman bennünket, embereket néznek hülyének. A bulit ugyanis mi fi zetjük, és a mi pénzün-kön csinálhatja mindenki azt, amit akar, ahelyett hogy tenné azt, amit tennie kellene. Elegünk van! A libe-rális szervezetek szálljanak ki, a diákok egyezzenek meg az egyetem vezetésével, a kormány pedig tegyen rendet, ha másként nem megy!

Mit akarnak ránk sózni az amerikaiak?Az Amerikai-Magyar Üzle-ti Tanács delegációját fogadta Benkő Tibor honvédelmi mi-niszter múlt csütörtökön, Bu-dapesten. Az amerikai urak nyilván nem HM-et akarták be-lülről látni, hanem üzletet akar-nak kötni. Ez pedig nagyjából azt jelenti, hogy a rakéták után valami mást is ránk akarnak

Néhány nagy magyar író forog a sír jábanA Kertész Imre Intézet új szék-házat kapott a héten, amelyet személyesen a miniszterelnök avatott fel. Kertész 2002-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat egy holokauszt-témájú könyvért. A tények bizonyít-ják, hogy a díjat nagyon gyak-ran nem irodalmi értékekért, hanem a politikai üzenetekért adják. Sajnos! A Fidesz-kor-mány 2017-ben hozott létre külön intézetet. A kormány egyszerre demonstrálhatja a Fidesz és kormány ellenszen-

vét a szocializmussal szemben, valamint bizonyíthatja újra és újra viszonyát a zsidósághoz. Néhány nagy magyar író most jogosan fo-rog a sírjában, mivel ők nem kap-tak intézetet az Orbán-kormány-tól. Sajnos!

A nemzeti zászló és a címer két különböző dologDúró Dóra. a Mi Hazánk országgyűlési képviselője az alaptör-vény módosítására tett javaslatot. Nyilván rengeteg álmatlan éj-szakája ment rá. Sajnáljuk, kár volt ennyit dolgozni! A dolog lé-nyege az, hogy a magyar zászlóba tegyék bele a jelenlegi magyar címert. Dúró asszony felháborítónak tartja, hogy a szocializmus idején is a mai volt az állami zászló. És akkor mi van? A ma-gyar nemzet nem 1989-ben született, még csak nem is 1945-ben,

hanem jóval régebben. A zászló közös, a nemzeté. A címer korhoz, politikai eszmékhez kötött. Kár lenne összekeverni a kettőt.

sózni. A hadiipar ugyanis óriá-si üzlet. Mindenkinek csurran-cseppen valamennyi, aki benne van. Kíváncsiak vagyunk, most éppen mit akarnak eladni.

5

Paks: küzdjük lea bizonytalanságot!Pakson járt a múlt héten Thürmer Gyula. Részt vett a helyi szervezet kitelepülésén. Szarka Istvánné és Szarka Sándor nagy lelkesedéssel szervezték meg az akciót. Sokan ismerik őket a városban és a környéken. A paksi televíziót is meghívták, ami részletesen tudó-sított a Munkáspárt elképzeléséről. Az érdeklődők a Munkáspárt Facebook-oldalán is láthatják a híradást.

Miskolc: a Munkáspárt aktív részese a közéletnekMiskolcon szinte nincs olyan közéleti esemény, ahol a Munkáspárt ne lenne jelen. Fülöp Józsefné, a KB tagja, megyei elnök október 6-án részt vett a városi önkormányzat koszorúzásán. A Munkáspárt is le-rótta kegyeletét az aradi vértanúk előtt.

Baja: előkészület alatt a pártelnök látogatásaA Munkáspárt tagjai is részt vettek Baján az aradi vértanúkra történő megemlékezésen és a Munkáspárt Bajai Szervezete nevében elhelyeztük koszorúnkat az emlékműnél.

A megemlékezést követően Kalapos Mária, a KB tagja, megyei elnök rövid megbeszélést folytatott Nyirati Klára polgármester asszonnyal. Tájékoztatta, hogy a Munkáspárt elnöke tervezi felkeresni Baja vá-rosát. „Várom a találkozást Thürmer úrral!” – jegyezte meg a polgármester asszony, aki 2019-ben a Sikeres Bajáért szervezet jelöltjeként lett a város vezetője, le-győzve a Fidesz jelöltjét.

Megyei elnöki: sikert fegyelmezett munkával lehet elérniOktóber 5-én a párt megyei és budapesti elnökei tekintették át az időközi válasz-tások tapasztalatait. A legfontosabb, hogy egy-két helyet leszámítva minden-ütt összegyűjtöttük az ajánlásokat, ahol indulni akartunk. Megmutattuk magun-kat a helyi lakosságnak. Sok tapasztala-tot szereztek, friss „harci” élményeket – mondta Thürmer Gyula elnök. Hajdu József, az Elnökség tagja, a KB titkára a fegyelmezett és tervszerű munkára hívta fel a fi gyelmet. Rendszeresen és ugyanazokra a helyekre települjünk ki! – hangsúlyozta. 5

66

Ki a baloldali 2020-ban?Könnyű bennünket becsapni. Megvesszük a gyűrűt, pedig sejt-jük, hogy nem arany. Megvesszük, mert nagyon akarjuk, pedig ismerjük a régi mondást, miszerint nem mind arany, ami fénylik.

Elhisszük, hogy baloldali az, aki baloldalinak mondja magát. Elhisszük, pedig harminc év alatt már számtalanszor átvertek. Elhisszük, mert nagyon akarjuk, pedig tudjuk, hogy nem mind baloldali, ami annak látszik.

Magyarország: visszaköszön a múlt

Magyarországon a baloldaliság kérdése nem úgy alakult, mint Nyugat-Európában. Ott a 19. század óta létezett egy polgári baloldal, amely a humanizmus, a pacifi zmus, vagy éppen a de-mokrácia szemszögéből bírálta a kapitalista rendszert, noha egy pillanatra sem akarta megdönteni.

Létezett egy klasszikus szociáldemokrata mozgalom, amely a szakszervezetekből nőtt ki, és megőrzött olyan értékeket, mint a szolidaritás, munkásösszefogás.

A magyar valóság más volt. A szocializmus évtizedei alatt a polgári baloldalnak nevezhető áramlat lényegében eltűnt. Megszűnt a klasszikus polgárság, amely hordozója volt. A baloldali programot pedig a hatalmon lévő kommunista erők valósították meg.

Mi maradt? Maradtak a magyar történelemben korábban is létező szellemi áramlatok, a népiesek és az urbánusok, csak né-mileg módosult formában.

A népies irányzat folytatója egy konzervatív, nacionalista, jobboldali felfogás, amelynek politikai kifejezőjévé eleinte az MDF vált. Polgári értelmiségiek, a második világháború előtti uralkodó osztály leszármazottjai.

Az urbánus irányzat a liberális szerveződésekben testesült meg. Társadalmi bázisa a nagyvárosi, elsősorban budapesti hu-mán értelmiség. Sajátossága az erőteljes kötődése a magyaror-szági zsidósághoz.Maradt, illetve újjáéledt a szociáldemokrata irányzat. Ennek politikai kifejezője lett az MSZP. A párt élére egykori pártértel-miségiek és pártvezetők kerültek. A bázisát a szocializmusban felnőtt dolgozói rétegek alkották.

Az MSZP nem úgy jött létre, mint egykor a szociáldemokrata pártok. Nem a szakszervezeti mozgalomból nőtt ki, a káderei nem a nép közül jöttek. Eleve elutasítja nem csak a szocialista jövőt, de megtagadja a szocialista múltat is, beleértve a Kádár-korszakot is. Az MSZP teljes mértékben elutasít minden együttműködést a kom-munistákkal.

Ez a hármas struktúra, azaz a kon-zervatív, liberális és szociáldemokrata együttes biztosította a magyar kapitaliz-mus működését az 1990-es években. Ez azt jelentette, hogy nincs visszarendező-dés, nincs forradalom, de még nagy tün-tetések és sztrájkok sincsenek.

A konzervatívokat kiáltották ki jobb-oldalnak, a liberálisokat és a szocialis-tákat baloldalnak. A kommunistákat, a Munkáspártot rendszeren kívülinek te-

kintették és tekintik, és leg-feljebb szélsőbaloldalinak titulálják.

Kihívások és válaszok

Az 1990-es években a hármas struktúrán belül végbemegy né-hány alapvető változás. Az egyiket a Fidesz hajtja végre, amely feladja liberális jellegét és igyekszik elfoglalni a konzervatívok területét. Sikerül neki, felszámolja a konzervatív táboron belü-li konkurenciát, így az MDF-et, a Kisgazdapártot, MIÉP-et, és egységes konzervatív-keresztény tábort hoz létre. Ő a jobboldal, „egy a tábor, egy a zászló.”

Az MSZP lenyeli az összes baloldali szervezetet, az MSZDP-t, Agrárszövetséget, a szakszervezeti vezetések egy részét. Jelen-tős erővé válik. Magukat hirdetik az egyetlen baloldali erőnek, azaz a baloldalnak.

Az MSZP vezetése azonban tesz még egy lépést. A hatalomra kerülés érdekében kiegyezik a liberális polgársággal, az SzDSz-szel. Az MSZP ezzel a házassággal belépőt kap az úri klubba. Innen tovább indokolatlan „baloldalinak” nevezni őket.

A 2008-as világgazdasági válság alapvető változásokat idéz elő Magyarországon. A hármas struktúra már nem képes a kapi-talizmus működését biztosítani. Az emberek elégedetlenek, tün-tetnek, sztrájkolnak. Fennáll a veszélye annak, hogy az emberek felébrednek, visszavágyják a szocializmust.

Az MSZP-SzDSz-összefogás megbukik. A liberálisok nem akarnak osztozni a felelősségben. Kiválnak és Gyurcsány veze-tésével megszervezik a Demokratikus Koalíciót. Innen tovább a kérdés csak az, hogy ki és milyen formában tudja azokat a társa-dalmi erőket összehozni, amelyek korábban Horn, Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai alatt a kormányzás bázisát biztosították. Elindul az örökösödési háború.

A Fidesz felismeri a lehetőséget. Nemzeti-nacionalista, val-lásos-keresztény, antikommunista politikát alakít ki. A nemzeti követelések átvételével kihúzza a talajt a Jobbik alól. A Jobbol-dalon nincs konkurencia.

A Fidesz átmenetileg semlegesíti a liberális erőket is. A ma-gyarországi zsidószervezetek és a Lauder-féle világszövetség minden kérését teljesíti. A Fideszt innen tovább nem vádolják antiszemitizmussal. Tudomásul veszik, hogy akár tetszik a Fi-desz, akár nem, de ők az egyetlen erő, amely biztos receptet ígér a tőkés rendszer további működtetésére. A liberális erők kivá-rásra rendezkednek be.

A Fidesz esetében az igazi bravúr azonban a baloldali követe-lések és jelszavak átvétele, beleértve a Munkáspárt számos gon-

77

dolatát is. A Fidesz nem válik baloldali párttá, de megérti, hogy a kapitalizmus stabilizálása érdekében valamennyit el kell ven-ni a nagytőkétől és valamennyit adni kell a széles tömegeknek.

Elindul a Fidesz új szociálpolitikája a rezsicsökkentéstől kezdve az ingyenes tankönyveken át a nagycsaládosok támo-gatásáig. A Fidesz ezzel kihúzza a talajt az MSZP és valljuk be őszintén, részben a Munkáspárt alól is.

Ez a konstrukció, illetve politika vezetett oda, hogy a Fidesz 2010 óta kormányozhatja az országot. A liberális oldal és a magu-kat baloldalnak kikiáltó MSZP csak szavakban folytatott harcot a jobboldal ellen. A valóságban tudomásul vették a helyzetet. Ennek oka egyszerű: ők sem akarják a pénz uralmának megbicsaklását, és főképpen elleneznek mindenfajta igazi baloldali fordulatot.

Ki a baloldali 2020-ban?

Az évtized végére új helyzet alakul ki a világban és Magyaror-szágon is. Ez hasonlít ahhoz, mint amikor a beteg lázát leverik, de magát a betegséget nem gyógyítják meg. A 2008-as válság után a tőkés világban a lázat sikerült csökkenteni, de a tőkés rendszer alapvető bajai megmaradtak.

2020-ban a covid-19 erre rátett egy nagy lapáttal. A társadal-makat eluralta a bizonytalanság. Zuhan a termelés, az emberek felélik tartalékjaikat. Tönkremennek a vállalkozások, a nagy halak megeszik a kicsiket.

Kemény harc folyik a tőkés Európa keleti és nyugati része kö-zött. Nem fogadják el egymás normáit, de győzni egyik sem tud, szakítani pedig egyiknek sincs bátorsága.

És ami a tőke számára a legijesztőbb: a szocialista Kína 9-10 hónap elteltével túl van a válságon, míg a tőkés nyugat azt sem tudja, hogy hol tart.

Ebben a helyzetben ismét felmerül a kérdés, hogy ki képes a ma-gyar kapitalizmus uralmát fenntartani. Változás itt is nem kevés van.

A magukat baloldalnak kikiáltó MSZP alól kicsúszik a tár-sadalmi bázis. A szocialista korszak korosztályai lassan mind elmennek. A megmaradt bázisból a gazdagabb rétegek átálltak a liberálisokhoz. A szegényebb baloldali rétegek pedig elbi-zonytalanodtak. Már nem kell az MSZP, de még nem tudják, kit válasszanak.

A Fidesz még nem merítette ki a szociális politika lehetőségeit, még tud ígérni a népnek, de elérkezett egy bizonyos határhoz. Az embereknek akkor lehetne többet adni, ha többet vennének el a gazdagoktól, a milliárdosoktól. De ha többet vesz el a gazdagok-tól, akkor már kilép a kapitalizmusból. Ezt pedig nem akarja.

A Fidesz fellép az EU tőkés köreinek beavatkozása ellen, de nem mer kilépni az EU-ból, mert éppen az EU-t tekinti a kapi-talizmus egyik pillérének.

A Fidesz gondjait szaporítja, hogy a szárnyakon megjelennek új politikai erők. Ezek egy része, mint a Momentum a fi atalokat akarja leválasztani a Fideszről és így eljutni a kormányhatalomig.

MEGHÍVÓA Munkáspárt Budapesti Szervezete a köztársaság tári Pártház és a Magyar Rádió védelmében elesett hősök emlékére mécsesgyújtással

egybekötött megemlékezést tart október 30-án 15 órakor, a Fiumei úti Sírkert 56-os parcellájában!

Minden emlékezőt tisztelettel vár a Munkáspárt Budapesti Elnöksége.

88

Más részük, mint a Mi hazánk párt a Fidesz által zárójelbe tett kérdéseket akarja meglovagolni, köztük a cigányellenességet.

Az MSZP előtt óriási lehetőség nyílna a Fidesz legyőzésére, ha lenne baloldali, az emberek érdekeiből kiinduló koncepciója a jövőről. De nincs, és ezzel vége az MSZP-nek. Amit a máról ígérni tud, azt vagy megcsinálja a Fidesz-kormány, vagy abszo-lúte irreális, amit mindenki ért.

Az MSZP vezetése érti, hogy egyetlen értéke a látszat-balol-dalisága. De nem akar baloldali lenni, csak a látszat baloldalisá-got akarja bevinni a liberálisokkal kötendő házasságba.

Az MSZP elkövette azt a hibát is, hogy a nemzeti kérdésben átvette a liberális álláspontot, és ezzel a nemzeti kérdést átengedte a Fidesznek.

A liberális oldal felismerte a jelenlegi ellentmondásos hely-zetet. Elveti a Fidesz szociális politikáját, és a tömegek jólétének kérdését egy új sávba emeli, összeköti az összeurópai jövővel. Baloldali politikaként adja el a garantált alapjövedelem, az euró-pai minimálbér ötletét.

Baloldaliként igyekszik elfogadtatni a tőkésosztály konzer-vatív csoportja elleni küzdelmét. El akarja hitetni, hogy a Szín-művészeti Egyetem, vagy az európai ügyészség ügye olyan kér-dés, smi mellett a dolgozó tömegeknek is fel kell zárkózniuk.

A liberális erők, beleértve az MSZP-t, az Orbán-kormány elleni összefogást kiáltják ki fő kérdésként, és egyben a balol-daliság fő mércéjeként. Ezzel az állásponttal támadják ugyan a tőkés Orbán-kormányt, de nem támadják magát a kapitalizmust.

A Munkáspárt baloldalisága

A liberális erők taktikájának része a Munkáspárt lejáratása is. Igye-keznek elhitetni az emberekkel, hogy a Fidesznek azért van kétharma-da, mert a „Munkáspárt a Fidesz szekerét tolja”. A Munkáspárt elleni támadások várhatóan erősödni fognak, mert tudják, hogy a kiélezett küzdelemben a Munkáspártra leadott szavazatok döntőek lehetnek.

A Munkáspárt baloldali, nemzeti, ellenzéki párt. Hosszú gon-dolkodás és sok tapasztalat alapján jutottunk el eddig a tételig.

Baloldali, ami azt jelenti, hogy a dolgozó emberek, a nép mel-lett vagyunk, ellenezzük a tőke, a pénz uralmát, le akarjuk vál-tani a kapitalizmust, és közösségi társadalmat akarunk.

Nemzeti, mert a magyar nemzet javát akarjuk, nemzeti érté-kek megőrzésén dolgozunk. De nemzeti azért is, mert meggyő-ződésünk, hogy a társadalmat, a közösségi társadalmat is, csak a nemzeti sajátosságok fi gyelembevételével lehet építeni.

Ellenzéki is a Munkáspárt, mert nincs benne a kormányban, semmilyen formában sincs együttműködésben egyetlen parla-menti párttal sem.

Ez a három tulajdonság biztosítja, hogy a Munkáspárt balol-dalisága következetes. Nem csapódik egyetlen irányzathoz sem, hanem következetesen képviseli álláspontját. A Munkáspárt baloldalisága nem áll meg a kapitalizmus részleges bírálatánál, hanem tovább viszi, egészen a tőkés rendszer felszámolásáig.

A Munkáspárt baloldalisága nem zárja ki, hogy olyan átmeneti reformokért is küzdjön, amelyek az emberek életét elfogadhatóvá te-szik. Ezen az alapon nem utasítjuk el a Fidesz szociális politikáját, de magyarázzuk, hogy nincsenek ingyen ajándékok, előbb-utóbb min-denért fi zetnünk kell. Az igazi megoldás a közösségi társadalom.

A Munkáspárt nem akkor erősödhet meg, ha átveszi a liberá-lis vagy álbaloldali erők jelszavait. A párt feladata, hogy segítse az emberek napi gondjainak megoldását és egyben megmutassa a perspektivát, az egyetlen értelmes megoldást a kapitalizmus-sal szemben, a szocializmust. Elveinkben, hitünkben nagyon kommunistáknak kell lennünk, a napi életben pedig nagyon konkrétan a helyi, napi kérdésekre kell keresnünk a választ. A lakóhelyünkön, a munkahelyünkön fi gyelnünk kell, hogy mi foglalkoztatja az embereket. Majd össze kell ülnünk, és kidol-gozni a válaszunkat, s aztán vissza kell vinni a lakóhelyekre, munkahelyekre. Ez a baloldali politika!

9

Minél közelebb vagyunk a 2022-es parlamenti választásokhoz, annál izgalmasabbak az időközi választások. Ilyenkor kiderül, hogy a kormánypártok képesek-e megtartani a hatalmat, illetve az ellenzéki pártok képesek-e egy-egy mandátum megszerzésé-vel gyengíteni a kormánypártok hatalmát.

Az időközi választáson ugyanis nem lehet leváltani a kormányt, még megingatni sem. De az ellenzéket sem lehet szétzúzni. Nem lehet semmissé tenni az ellenzéki pártok győzelmeit a 2019-es önkormányzati választásokon. Az időközi választáson meg lehet ingatni az ellenzéki pártok hitelességét, lehet szítani az egyes ellenzéki pártok közötti ellentéteket.

Fidesz: a győzelem egy-két hajszálon múlott

De nézzük az eredményeket!

Mit könyvelhet el a Fidesz-KDNP? Először is, nyertek, övéké maradt a képviselői hely. Ezzel elhárult az a veszély is, hogy a Fidesz esetleg elveszíti a kétharmados többséget. Igaz azonban, hogy az ellenzéket nem tudták szétzúzni, a győzelem egy-két hajszálon múlott.

Mit mondhat el az ellenzék? Először is, megszorították a Fideszt, győzni nem tudtak, de megszorítani igen. Másod-szor, 2018-ban az ellenzéki pártok külön indultak, és nem tudták legyőzni az ak-kori Fidesz-jelöltet, Koncz Ferencet. Most sem győz-tek, de nem sok hiányzott a győzelemhez. Ez önma-gában nem bizonyítja, hogy az ellenzéki összefogás si-keres konstrukció, de nem is zárja ki.

Az eredményből az országos politikára nézve nem szabad sok következtetést levonni, de a körzetben a jelek sze-rint alig változtak az erővi-

szonyok 2018 áprilisa óta. Akkor Koncz Ferenc – nagyjából 20 százalékponttal magasabb részvétel mellett – 49,3 száza-lékot szerzett. Annyiban azonban jól működött az ellenzéki összefogás, hogy Bíró László – aki akkor 31,6 százalékkal lett második úgy, hogy az MSZP-Párbeszéd és az LMP is saját jelöltet állított – egyesíteni tudta a Fidesz-ellenes tábor túl-nyomó részét.

Nem érdemes azonban fi gyelmen kívül hagyni, hogy most a 2018. tavaszinál 18 ezerrel kevesebben szavaztak, ami időközi választáshoz képest nem mondható ugyan alacsony részvétel-nek, bőségesen jelent azonban tartalékot a másfél év múlva ese-dékes parlamenti választásra.

A helyzet ugyanis akár gyökeresen is megváltozhat Magyaror-szágon. Senki sem tudja ugyanis, hogy mi lesz a covid-19 vége.

Nem tudni, hogy mi valósul meg a kormány védekező intéz-kedéseiből és mi nem.

Nem volt harmadik erő

Volt-e harmadik erő ezen a vá-lasztáson? Lényegében nem volt. A választáson három füg-getlen jelölt is indult, közülük Tóth Ádám ért el 2,23 százalé-kot, őt az MSZP-ből az év elején távozó Szanyi Tibor pártja (Igen Szolidaritási Mozgalom Ma-gyarországért) támogatta, a má-sik kettő 1 százalék alatt zárt.

A Szanyi-féle párt most jelent meg először egy választáson,

egyelőre álcázva, csak támogatóként. A 770 szavazat mindegyi-ke nyilván nem Szanyinak szól, hanem a helyi független jelölt-nek, de azért érdemes odafi gyelni.

Mire játszik a Szanyi-féle párt? Azokat a szavazókat akarja meg-szerezni, akik baloldalinak tekintik magukat, de csalódtak az MSZP-ben. Másrészt, bizonyítani akarja mind az ellenzéki koa-líció, mind a Fidesz-KDNP felé, hogy ők perspektivikus ténye-

Tiszaújváros: nem lettünk okosabbak, vagy mégis?

Koncz Zsófi a (Fidesz-KDNP) 50,87 százalék - 17 597 szavazatBíró László (Párbeszéd-MSZP-DK-Momentum-LMP) 45,9 százalék - 15 875 szavazatTóth Ádám (független) 2,23 százalék - 770 szavazatVáradi Gábor (független) 0,76 százalék - 264szavazatSóváriné Bukta Erika (Demokrata Párt) 0,24 százalék - 83 szavazat

9

1010A Magyar Munkáspárt központi politikai lapja. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős szerkesztő: Frankfurter Zsuzsanna

Szerkesztőség: 1046 Budapest, Munkácsy Mihály utca 51a.; telefon: (1) 787-8621; e-mail címe: info@aszabadsag.hu; internetcím: www.aszabadsag.huKiadja: a Munkáspárt, a kiadásért felelős: Thürmer Gyula, elnök. ISSN 0865-5146

A Szabadság a Munkáspárt központjában és alapszervezeteinél megrendelhető.

zői a politikai életnek. Megkísérlik elhitetni az ellenzékkel, hogy a Szanyi-féle pártra leadott szavazatok fontosok lehetnek az ellenzéki koalíció sikerében. Ehhez a Szanyi-féle pártnak el kell indulnia, és az utolsó percben vissza kell lépnie az ellenzék javára.

De játszhatnak egy másik játékot. Hasznossá tehetik magukat a kormánypártok számára is, ha elegendő szavazatot tudnak el-venni a baloldali táborból.

A Szanyi-féle párt objektíve irányulhat a Munkáspárt ellen is. A Munkáspárt vitathatatlanul baloldali párt, van nehezen kivívott er-kölcsi tőkéje, és alakulhat úgy a helyzet, hogy elég sokan szavaznak rá. A Szanyi-féle párt alkalmas a zavarkeltésre, ahogyan ez korábban a Munkáspárt-2006 elnevezésű szervezettel egy-két helyen történt.

A Munkáspárt nem indult a mostani időközi választáson. A me-gyei és az országos vezetés úgy látta, hogy nagyon nehéz lenne megfelelő jelöltet találni, összegyűjteni az ajánlásokat. Túl nagy emberi és anyagi erőfeszítéseket igényelne, a választások ered-ményét pedig a jelenlegi helyzetben nem befolyásolná.Antiszemitizmus-kártya a választáson

A választásnak vannak fontos tanulságai. A kampányban fontos helyet foglalt el az antiszemitizmus kérdése, egészen pontosan az antiszemitizmus-kártya. A Jobbik olyan jelöltet indított Bíró László személyében, akinek a zsidóellenes kijelentései ismertek voltak. A Párbeszéd, az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP úgy állt Bíró mellé, hogy ők is tudtak Bíró antiszemita megnyilvánu-lásairól. Ennek csak egy magyarázata lehet. Az ellenzéki pártok arra számítottak, hogy a vidéki választók egy része ugyanúgy gondolkodik, mint Bíró, és az antiszemitizmusra utaló jelzések Bíró mellé állíthatnak sok választót.

A kormánypártok ellenpropagandája ezt a momentumot emelte ki, nap, mint nap emlegették Bíró zsidóellenességét. Kérdéses, hogy ez

az ellenpropaganda leleplezte-e Bírót a választók szemében, vagy ellenkezőleg közvetve arra biztatta őket, hogy szavazzanak rá.

A Fidesz akár is el is veszthette volna ezt a választást. Elkövet-ték ugyanazt a hibát, amit tavaly a budapesti főpolgármester-választáson. Akkor folyamatosan szidták Karácsony Gergelyt, és Tarlós István mellett csak azt emlegették, hogy jóban van a kormánnyal.

Koncz Zsófi a mellett most is felvonultatták a Fidesz és a kor-mány prominenseit, jelezve, hogy Koncz képviselősége esetén a térségbe jönni fog a pénz.

A kampány másik kérdése a kétharmad ügye volt. A kormány-pártok éreztették, hogy itt és most kell megvédeni a kétharma-dot. Az ellenzék pedig azt hangoztatta, hogy itt és most kell megdönteni a kétharmadot.

Figyelemre méltó, hogy minden ellenzéki párt kihasználta a kampány lehetőségét. Az MSZP vezérkarától kezdve Karácsony Gergelyen át Márky-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármeste-rig mindenki megmutatta magát.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke olyan szerepet talált magának, amire sokan felfi gyeltek: Mezőzomboron a Momen-tum képviselője volt a választási bizottságban. Mondani sem kell, hogy magát úgy adta el, mint a tiszta és demokratikus vá-lasztások fő biztosítékát.

A nép ezen a választáson ismét statiszta volt. Nem az ő gondjaik megoldásáról szólt. Nem arról, hogy mi történik velünk a ko-ronavírus idején, megmarad-e a munkánk, a fi zetésünk, lesz-e holnapunk. A Fidesz is, az ellenzék is előszeretettel fotóztatta magát az egyszerű emberek körében, de ettől még az egyszerű embereknek nem lesz jobb.

1111

A piac iránti igény kergeti a magyar tőkét

Magyarország, mint tőkeexportőr

A piac iránti igény „kergeti” a magyar tőkét is, ha nem is az egész földgolyón, de a szomszédos országokba, sőt néhány ázsi-ai és latin-amerikai országba mindenképpen. Tehát egyszerre két dolgot látunk Magyarországon. Egyrészt, hozzánk jönnek az amerikai, német és más cégek. Teszik ezt azért, mert szá-mításaik szerint Magyarországon nagyobb profi tot tud elérni, mint otthon vagy más országokban. Másrészt, jóval kisebb mér-tékben, de a magyar vállalatok is beruháznak külföldön, más szóval exportálják a tőkét. Az ok ugyanaz: a magyarországinál nagyobb profi t lehetősége.

Egy ország akkor visz ki a tőkét külföldre, ha otthon már van-nak jelentős tőkével rendelkező vállalatok, amelyek otthon már eljutottak a profi t csúcsáram, vagyis több pénzt, nagyobb profi -tot csak külföldön remélhetnek. A másik oldalon szükség van a világpiac kibővülésére, és arra, hogy a fogadó országban legye-nek meg a szükséges jogi és intézményi feltételek,

A kiáramlott magyar működőtőke állomány 2010 és 2019 kö-zött dinamikusan, 43 százalékkal növekedett, ezzel a bruttó hazai össztermék (GDP) arányában a legmagasabb a kelet- és közép-európai régió országai között. Magyar vállalatok fejlőd-nek globális vagy regionális multinacionális vállalattá és egy-re több nagy és közepes vállalkozás hajtott végre vagy tervez beruházásokat külföldön. – állapította meg dr. Ferkelt Balázs tanulmányában (https://corvinak.hu/).

A magyar tőkekivitelben Horvátország áll az első helyen, Cip-rus a második, míg Szlovákia a harmadik, az Európán kívüli országok közül Izrael, az Amerikai Egyesült Államok, Dél-Ko-rea, Szingapúr és Brazília tudott csak felkerülni a 25 legfon-tosabb célországot tartalmazó listára. Kiemelkedő növekedés fi gyelhető meg 2010 és 2019 között az Izraelbe, Olaszországba, Lengyelországba, Csehországba, Hollandiába és Németország-ba irányuló tőkebefektetések terén, bár Németország esetében ez így is mindösszesen a 22. helyhez volt elegendő.

„Az egyre kiterjedtebb piacnak a szükséglete, amelyen termékeit eladhatja, végig kergeti a burzsoá-ziát az egész földgolyón. Mindenüvé be kell magát fészkelnie, mindenütt be kell rendezkednie, min-denütt összeköttetéseket kell létesítenie.” – írta Marx és Engels a tőke jellemzőiről még 1848-ban.

A magyar tőkekivitel a vállalatok profi tjának növelése mellett jelentős geopolitikai és gazdasági célokat is követ. Magyaror-szág vezető pozíciót ért el a visegrádi országok között a GDP-arányos külföldi tőkebefektetések terén, és ezt igyekszik meg-őrizni. Magyarország egyúttal arra is törekszik, hogy növelje a V4-ek gazdasági súlyát Európában és a világban.

A tőkekivitel a tőke egyik eszköze a profi t növelésére. A tőke-kivitelhez megfelelő mennyiségű tőkére, szakemberekre van szükség. A valóságban kevés azoknak a komoly magyar cégek-nek a száma, amelyek jól teljesítenek, és van versenyképes saját terméke, szolgáltatása vagy tudása, technológiája, amivel ki tud lépni a nemzetközi piacra.

A magyar tőkekivitelben ezért döntően a nagy cégek vesznek részt. A legnagyobb magyar tőkeexportőrök: MOL, OTP, Rich-ter, Trigránit, Magyar Telekom, Hungarhotels, MKB. A MOL-csoport jelenleg 26 országban rendelkezik leányvállalatokkal. Ma már több foglalkoztatottja van külföldön, mint hazánkban. Hasonlóképpen multinacionálissá nőtte ki magát az OTP-csoport (11 országban vannak jelen), a Richter-csoport (40 országgal).

A magyar tőkeexport ösztönzésében három, a Külgazdasági és Külügyminisztérium által tulajdonolt gazdasági társaság: a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofi t Zártkö-rűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (Eximbank), valamint a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofi t Korlátolt Felelősségű Társaság tölt be meghatározó szerepet.

A Koreai Munkapárt megalakulásának 75. évfordulóját díszszemlével ünnepelték meg Phenjanban

Ünnepelt a szocialista Korea