1

Adózás – vázlat

Közgazdasági és jogi keretek Fiskális semlegesség Adózás és verseny

A közvetett adók harmonizálása Hozzáadottérték-adó (áfa) A fiskális határok lebontása Jövedéki adók

A közvetlen adók harmonizálása

2

Bevezetés EGK-szerződés – óvatos: a fiskális

semlegesség szabályának bevezetése és nyomon követése A forgalmi adók harmonizálási lehetőségének

vizsgálata A hazai termelés és a tagállami import egyenlő

adózási elbírálása Nincs tervben a közvetlen adók harmonizálása

A fiskális semlegességet hamar elérik A kumulált több fázisú adó helyett VAT A régi és az új tagállamok VAT-rendszerét

harmonizálták Az érte fizetendő ár: a fiskális határok

fenntartása

3

Bevezetés – 2

Egységes piac A forgalmi adót vagy a származási, vagy

a rendeltetési országban kell kivetni az összehangolás az 1980-as években indul meg

Megkezdődik a közvetlen adók harmonizálása Vállalati adók és megtakarítások adója a

tőkemozgás ne puszta adóoptimalizációs célt kövessen

4

Közgazdasági és jogi keretek

A tagállamok gazdasági és társadalmi szerkezete eltérő – különböző adórendszerek Az adóteher összetétele más (közvetlen és

közvetett adók aránya) Az adófizetés technikája különböző

Milyen veszélyekkel jár az adórendszerek különbözősége? A tagállamok könnyedén helyettesíthették a

vámokat közvetett adókkal változatlan teher lehetett az importon

5

A teljes adóterhelés megoszlása

0%

10%20%

30%

40%50%

60%

70%

80%90%

100%

BE CZ DE GR FR HU PL SE UK

Tb-járulékok

Tőkeadók

Közvetlen adók

Közvetett adók

Az összes kormányzati bevétel %-ában, néhány tagállamban

6

Az összes adóbevétel + tb-járulék a GDP %-ában2007-ben

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

BEBG CZDKDE EE IE EL ES FR IT CY LV LT LU HU

MT NL AT PL PT

RO SISK FI

SE UK

7

Közgazdasági és jogi keretek – 2

A megoldás: a fiskális semlegesség Ha a származási ország adóit

alkalmazzák: adókülönbségen, nem pedig a komparatív

előnyök alapuló áruforgalom indul meg nincsen szükség fiskális határokra

Ha a rendeltetési ország adóit alkalmazzák: a kereskedelem a komparatív előnyökön

alapul fenn kell tartani a fiskális határokat

8

Fiskális semlegesség A kumulatív, több fázisú forgalmi

adó ellentmond a fiskális semlegesség elvének (ez volt a hat alapító állam közül ötben!) Az adót a forgalom minden fázisában

kivetik az összes adó függvénye a az adókulcsoknak a termelési fázisok számának

Kedvez a vertikálisan integrált nagyvállalatoknak

9

Fiskális semlegesség – 2 Nehéz minden egyes terméket valamennyi termelési

fázisban követni, és megállapítani, mennyi adót visel a termék az EGK-SZ 97. (már megszüntetett) cikke engedélyezte a tagállamoknak, hogy átlagos adókulcsokat határozzanak meg termékek vagy termékkategóriák számára

Ezeket alkalmazták az importált termékekre. Ekkora adót térítettek meg a hazai exportőröknek.

Jövedéki adók nagy különbségek az országok között alkohol (pezsgő), dohány, benzin, kamerák, arany

ékszerek illegális kereskedelmet indukáltak kereskedelemtorzító hatás, ha egyes tagállamok

különböző kategóriákra szakosodtak

10

Adózás és verseny – 1 Közvetett adók: nemcsak a szerkezeteket, hanem

a kulcsokat is harmonizálni kell Az alacsonyabb adókulcsot alkalmazó országok

termelői előnyt élveznek nagyobb hazai kereslet és profit

Közvetlen adók: befolyásolják a termelési költségeket és a jövedelmezőséget Az alacsonyabb adók támogatásnak tekinthetők ez

torzítja a versenyt a tőkemozgást nemkívánatos: a pénzügyi

források és a termelési tényezők nem optimális felhasználásával jár az EU-ban

11

Adózás és verseny – 2

A fiskális semlegesség az integráció előrehaladásának függvényében: vámunió – a közvetett és jövedéki adók

szerkezetének harmonizációja közös piac és GMU – mind a közvetett,

mind a közvetlen adók szintjének harmonizálása

12

Mit ír elő az EUM-szerződés?110. cikkA tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek

ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.

A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.

111. cikkEgy termék valamely tagállamba történő kivitele esetén a

belső adó visszatérítése nem haladhatja meg az erre közvetlenül vagy közvetve kivetett belső adók összegét.

13

Mit ír elő az EUM-szerződés?112. cikkA forgalmi adóktól, jövedéki adóktól és a köz-

vetett adók egyéb formáitól eltérő közterhek esetén a többi tagállamba irányuló kivitellel összefüggésben nem adhatók mentességek és visszatérítések,valamint a tagállamokból történő behozatallal összefüggésben nem vethetők ki kiegyenlítő díjak, kivéve ha a Tanács a tervezett intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, korlátozott időtartamra előzetesen jóváhagyta.

14

Mit ír elő az EUM-szerződés?

113. cikkA Tanács az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően különleges jogalkotási eljárás keretében egyhangúlag rendelkezéseket fogad el a forgalmi adók, a jövedéki adók és a közvetett adók egyéb formáira vonatkozó jogszabályok olyan mértékű harmonizálására, amennyire az ilyen harmonizáció a belső piac létrehozásához, működéséhez és a verseny torzulásainak elkerüléséhez szükséges.

15

16

A közvetett adók harmonizálása

Mik azok a közvetett adók? Termékek és szolgáltatások forgalmára,

előállítására vagy fogyasztására kivetett adók, amelyek részét képezik a termelői és a

fogyasztói árnak, amelyeket attól függetlenül meg kell fizetni,

hogy az adott üzleti művelet termel-e jövedelmet (hasznot), de

amelyeket le lehet vonni a nyereség meghatározásakor.

17

Hozzáadottérték-adók – 1

Franciaország vezette be 1954-ben 1962-ben ajánlotta általánossá tételét

a Bizottságnak 1967: két irányelv vetette meg a

közös VAT rendszer alapjait 1969: egy harmadik irányelv tette

kötelezővé bevezetését valamennyi tagállamban

18

Hozzáadottérték-adók – 2 A VAT a fogyasztásra kivetett általános forgalmi

adó (a termékekre és szolgáltatásokra fordított kiadásokat adóztatja)

A gazdasági tevékenység minden fázisára kivetik Az alapja az adott fázisában létrehozott új értékre

vetik ki A termelés és a forgalmazás valamennyi

résztvevője fizeti A közbenső fázisokban nem költségelem Nem a termelők, hanem a végfelhasználók viselik

a terheit Az árral arányos, és független a termelési fázisok

számától

19

Hozzáadottérték-adók – 3

A korábbi fázisokban kifizetett VAT visszaigényelhető Nem juttatja előnyhöz a vertikálisan

integrált nagyvállalatokat Nem tudja előnyhöz juttatni a hazai

termelőket (semleges a nemzetközi versenyben)

Kiszámítása könnyű Értéke minden számlán megjelenik

20

Hozzáadottérték-adók – 4

6. irányelve a forgalmi adók harmonizálására (1977): közös alap a VAT kiszámításához Közös szabályok az adókötelezettség

megállapítására Az adó területi hatálya, adóalanyok, adóköteles

műveletek, adóalap, adókulcsok alkalmazásának eljárása, mentességek, különleges eljárások

A 2. irányelv módosítása (1967); szabályozza A szolgáltatások nyújtását A mezőgazdasági termelést A kisvállalatokat

21

A fiskális határok lebontása – 1992 előtt

Az egyes tagállamokon belül mozgó termékek és szolgáltatások adózása eltérő volt az exportcikkekétől: Az exportált termékek teljes adó-visszatérítésben

részesültek Az exportált termékek a rendeltetési ország VAT-

rezsime alá kerültek, amint átlépik annak határát Veszélyek: adóelkerülés

Exportra jelentett termékek nem hagyták el az országot VAT nélkül olcsóbban adták el a származási országban VAT-tal megnövelt áron adják el, de az eladó megtartja

az adót Adókiesés a termelő országában Torzítja a versenyt

22

A fiskális határok lebontása – 1992 előtt

Az importáló országban fennmarad a határellenőrzés, biztosítva az adóbevételt a tisztességes versenyt a rendeltetési

országban elállított termékekkel

23

A fiskális határok lebontása – 1992 előtt

1992: irányelv a VAT-kulcsok közelítéséről Az átmeneti időszakban a tagállamok legalább 15%-

os normálkulcsot alkalmaznak A gyakorlatban: 15% és 25% között

Az ennél magasabb kulcsokat csökkentették, ami jelentős csökkenéshez vezetett a fogyasztói árakban (pl. az autók esetében)

A tagállamok egy vagy két mérsékelt kulcsot alkalmazhatnak, melynek mértéke legalább 5% Szociális és kulturális javak és szolgáltatások Pl. élelmiszerek, gyógyszerek, tömegközlekedés,

könyvek, újságok és folyóiratok, múzeumi belépők, szerzői jogdíjak, szociális lakbérek, szállodai szolgáltatások, kórházi ellátás

24

A fiskális határok lebontása – 1992 után

Zeró vagy nagyon alacsony kulcsok (<5%) mindenütt alkalmazhatók bank és biztosításban, a közétkeztetésben, a gyermekruházati

cikkek és cipők esetében

25

A fiskális határok lebontása – 1992 után 1991: A 6. áfairányelv (1977) módosítása Vállalatok számára:

Az eladó nem számít föl áfát a más tagállamban működő vevőnek

A vevő a rendeltetési ország áfáját számítja föl. Magánszemélyek

Vásárlásaikkor áfát fizetnek, a termelő ország kulcsai szerint

Semmilyen áfával kapcsolatos teendőjük nincsen a határ átlépésekor

A korábbiakban a turisták számára érvényes kedvez-ményességi vagy mentességi értékhatárokat eltörölték

Adómentes eladások („duty-free”) 1999. július 1-jéig Az EU állampolgárainak 90 ECU Nem EU-állampolgároknak: 175 ECU

26

A fiskális határok lebontása – 1992 után

1994: 7. áfairányelv – különleges esetek távértékesítés (postai megrendelések); új személygépkocsik; nem áfaköteles intézmények (kormányzati

szervek) és mentességet élvező adóalanyok (bankok,

biztosítók) Használt cikkek, műtárgyak áfamentesek,

csak a kereskedő árrésére vetik ki a rendeltetési országban

A ma érvényes szabályozás A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös

hozzáadottértékadó-rendszerről Területi hatály (illusztrációként!) 6. cikk (1) Ezen irányelv nem alkalmazandó a Közösség vámterületének részét

képező következő területekre: a) Athos-hegy; b) Kanári-szigetek; c) a francia tengerentúli megyék; d) Åland-szigetek; e) Csatorna-szigetek.

(2) Ezen irányelv nem alkalmazandó a Közösség vámterületének részét nem képező következő területekre: a) Helgoland szigete; b) Büsingen területe; c) Ceuta; d) Melilla; e) Livigno; f) Campione d'Italia; g) a Luganói–tó olaszországi vizei.

27

28

Jövedéki adók

A jövedéki adók jelentős jövedelmet biztosítanak az államoknak (az adóbevételeknek átlagosan több mint 10%-át adják!)

A normál áfakulcsok alacsonyabbak lehetnek, mert vannak jövedéki adók

Az adórendszer rugalmas elemei: könnyen megváltoztatni

Orientálják a fogyasztókat (alkohol, benzin, cigaretta) Szerkezetüket harmonizálni kell az EK-ban,

hogy eltávolítsák a saját termelés védelmét (EKSZ 90) az integráció előrehaladásával, a kulcsokat is

harmonizálni kell

29

Jövedéki adók – 2 Irányelv a jövedéki adó alá tartozó

termékek birtoklásáról és forgalmáról (1993. január 1.) Az adó a tényleges fogyasztás országában

fizetendő A tagállamok csak akkor vezethetnek be új

jövedéki adót, ha az nem vezet a határellenőrzés ismételt bevezetéséhez

Hét speciális irányelv az EU-tagállamok jövedéki adóinak harmonizálására

30

31

Közvetlen adók harmonizálása

Mik azok a közvetlen adók? Vállalatok és magánszemélyek jövedelmére kivetett

adók, amelyeket nem építenek be az eladási árakba, és amelyeknek a kulcsa gyakran progresszív

Két fő csoportjuk: jövedelemadó és tőkejövedelem adója (capital gain tax)

Az EK-szerződés megtiltja bármiféle kiegyenlítő illeték kivetését a határokon az exportált cikkek utáni visszatérítést

A Római Szerződés nem tartalmazza a közvetlen adók harmonizálását

32

33

A legmagasabb szja-kulcsok, 2006-ban (I)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

SK EE LV CY CZ LT MT HU LU EL PL PT UK EU25

34

A legmagasabb szja-kulcsok, 2006-ban (II)

0

10

20

30

40

50

60

DE IE IT ES EURO FR BE AT SI FI NL SE DK

35

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

A tőkét sújtó adók aránya az összes adóbevételen belül – 2007

36

Közvetlen adók harmonizálása – 2

Szükség van legalább minimális mértékű harmonizációra a Közösségen belüli szabad tőkeáramláshoz a termelési tényezők racionális elosztásához a tagállamok gazdaságpolitikájának közelítéséhez

össze kell hangolni az általuk alkalmazott fiskális eszközöket is

A több tagállamban működő vállalatok adóztatása nem lehet hátrányosabb, mint az egyetlen tagállamban működőké

A Bizottság 1969 óta nyújt be különféle javaslatokat 21 évig tartott, míg a Tanács irányelvet adott ki

37

Közvetlen adók harmonizálása – 3

1990. évi 1. irányelv: a vállalatok egyesülésekor keletkező tőkenyereség adója A tagállami szabályok likvidációként

kezelik, és a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbséget megadóztatják

A Közösség nem az egyesüléskor adóztatja a tőkenyereséget, hanem amikor azt érvényesítik.

38

Közvetlen adók harmonizálása – 4

1990. évi 2. irányelv: közös fiskális elbírálás a különböző tagállamokban működő anya- és leányvállalatok számára megszüntette az osztalékadót, ha azt

másik tagállamban működő leányvállalat fizeti az anyacégének

Gondoskodik a kettős adóztatás elkerüléséről

39

Közvetlen adók harmonizálása – 5

A fő gond: A nemzetközi adóelkerülés elleni harc A profit „transzfere” a keletkezés országából

egy olyan országba, ahol alacsonyabb az adó szintje, vagy kisebb a felfedezés veszélye

Transzferárakkal való manipuláció lehetősége multinacionális cégek számára

Az EU-n kívüli adóparadicsomokban bejegyzett holdingcégek jövedelmének adóztatása