amit a gyermek megtanul amivel a szülő segíthet apró lépések · ranschburg jenő: szülők...

Amit a gyermek megtanul Amivel a szülő segíthet

Apró lépések

Tájékoztató a kisgyermek fejlődéséről

Tartalomjegyzék

Forrásanyag

Megszülettünk (az első félév)..........................................................................6A kúszó-mászó-felfedező (6-12 hónap) ..........................................................12A tipegő-totyogó-szaladó (1-2 év).............................................................20A kis önálló (2-3 év)...........................................................................................28

1. Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő - Könyv a gyermeknevelésről, Cartaphilus Kiadó, 20032. Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem! - Fejlesztési lehetőségek születéstől iskolakezdésig,

Deák És Társa Kiadó, 20103. Dr. Carol Cooper: A baba fejlődése - Lépésről lépésre, Gabo Kiadó, Bp, 20064. Dr. Ranschburg Jenő: Szülők könyve - A fogantatástól az iskolakezdésig - 2. bővített kiadás,

Saxum Kiadó, 20095. Farkas Rozália Aranka, Oltyán Csilla, Papp Enikő, Pokornyi Emese Mónika: Pas cu pas- repere

în dezvoltarea neuro-psiho-motorie a copilului de 0-3 ani, Fundația Alpha Transilvania, 20046. Farmosi István: Mozgásfejlődés, Dialóg Campus, 20117. Ráduly-Zörgő Éva: Tanulmányi útmutató logopédiából, B. B. T. E., 20028. Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság - Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról?,

Kulcslyuk Kiadó, 2013

Kedves Szülő!

A Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztő-központjának kiadványát tartja a kezében. Összefog-

laltuk az elmúlt 8 év tapasztalatait, amelyeket a kisgyer-mekekkel és szüleikkel való munkánk során gyűjtöttünk.

Kiadványunk célja, hogy támpontokat nyújtson Önöknek a kisgyermek fejlődésének első 3 évéről. Gyakorlati útmu-

tató arra, hogyan tölthetnek együtt minőségi időt a korai években.

Az itt megfogalmazott információk, javaslatok tájékozta-tó jellegűek, nem mérceként jelennek meg és korántsem tükrözik egészében a fejlődés összes sajátosságát. Fontos figyelembe venni, hogy minden gyermek egyéni ritmus-

ban fejlődik, és nem mindig követi a szakirodalom-ban leírt fejlődési görbét.

A fejlődési folyamat ismeretének tükrében a szülő tudatosabban támogathatja gyermeke képességeinek kibontakozását. Segítség abban, hogy reális elvárá-sokkal viszonyuljon a gyermekéhez, valamint időben észrevegye az esetleges fejlődési eltéréseket.

Szülőként fontos kivárni és tiszteletben tartani a gyermek fejlődési rit-musát: kerülendő a hasonlítás a testvéréhez vagy a vele egykorúakhoz. A szülő feladata biztonságos környezetben, szeretetben lehetőséget biztosítani gyermeke számára, hogy megismerje a világot és felkészüljön az önállóságra.

A szeretetteljes, támogató környezet nagy húzóerő lehet a gyermek fejlődésé-ben. A korai években kialakuló kötődés alapját képezi bármely más kapcsolat kialakulásának.

A gyermek nevelése önmagunk nevelését is jelenti, amely egy életen át tartó folyamat. A szülői szerep nem készen kapott tudás, a gyermeknevelés során folyamatosan alakul, csiszolódik.

4

A szülő szerepe a kisgyermek fejlődésében

Az első öt év az idegrendszer fejlődésének legdinamikusabb időszaka, de egyben ez a legérzékenyebb, legsérülékenyebb korszak is, amikor a gyerme-kek egészséges fejlődését számtalan tényező befolyásolja. Minden tapasztalat, amelyet a baba a mozgás, látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás segítségével a környezetéből szerez, amit a világ felfedezése során megtanul, lenyomatokat hagy az agyában. Az agysejtek gyorsan kiépülő hálózata a mindennapi tapasztalatok alapján formálódik. Minden fontos képesség, készség elsajátíthatóságának megvannak a különösen alkalmas időszakai, amikor a gyermek arra a legfogékonyabb.

5

A korai évek fontossága

Megszülettünk(az első félév)

A mozgásfejlődés során a baba nagyon sokat tanul a világról és önmagáról.

• Az első hónapokban megtanulja elfordítani a fejét, pár centire felemelni, majd hosszabb ideig is megtartani.

•A 3. hónap körül támaszkodni kezd a tenyerén, könyökén.

•Az oldalára fordulás, majd a tel-jes átfordulás következik.

•Megjelenhetnek a kúszó-mászó mozdulatok.

A mozgás öröme•Ebben a korai életkorban elsőd-

leges a testi közelség, a felnőttel való közös mozgás-ringatás, hin-táztatás, billegés.

•A mozgás gyakorlásához aján-lott minél többet a földre tenni a gyermeket, és lehetőség szerint alvófelületnek is egy keményebb matracot választani - a kemény felületen könnyebb a mozgásban ügyesedni.

•Pelenkázáskor a lábak felemelése helyett a csípő jobbra-balra fordí-tása/billegtetése segíti az átfordu-lás megtanulását.

•Tegye naponta többször, rövid időre hasra a babát. Ha nagyon tiltakozik, akkor az anya fektesse a mellkasára és beszéljen, énekeljen neki. Később a földön odafeküdhet mellé és játszhat vele, hogy elvon-ja a figyelmét a számára szokatlan testhelyzetről. A hasonfekvés fon-tos lépcsőfok a további mozgások kialakulásában (kúszás, mászás).

7


8


Szem-kéz összehangolása

A környezet érzékelése

•Az újszülött kezét ökölbe szorítva tartja, majd fokozatosan kinyílik a tenyere.

•A 4. hónaphoz közeledve nyúlni kezd a tárgyak után, majd megta-nulja megfogni, rázogatni, szájába venni, felemelni azokat.

Látás:

• Az újszülött körülbelül 20-25 centiméterre lát tisztán, akkor létezik számára valami, ha az bekerül a látóterébe.

•Az arcokat preferálja, abból is először a kontrasztos részeket érzékeli (haj, szem, száj).

•A 3-4 hónapos baba már észre-vesz egyre távolabbi tárgyakat is.

•Tegyen színes, figyelemfelkeltő játékokat a gyermek közelébe úgy, hogy mindkét irányba ösztönözze a mozgásra.

•Ha fölé hajol, és lassan moz-gatja fejét, a baba követni fogja a tekintetével, majd a fejét is fordítja, később utána is nyúl.

•A kontrasztos tárgyak keltik fel érdeklődését (fekete-fehér, vi-lágos-sötét) - 4-5 hónapos kor körül tehetünk színes kendőket, tárgyakat a kiságy fölé, amelye-ket megfigyelhet, megérinthet, azonban nagyon figyeljen a biz-tonságára.

9


Hallás:

•Az újszülött hallása fejlett, a hangokra irányuló figyelme fokozatosan fejlődik.

•Féléves korára a hangok forrá-sát egyre jobban felismeri, és odafordul.

•Az emberi beszéd jobban felkelti érdeklődését, mint más hangok.

•Az éneklés, dúdolás, zenehall-gatás nyugtató tevékenység, javasolt már ebben a korai életkorban is.

•Ahogy meg tudja fogni az egy-szerű zörgőket, hagyja, hogy rázogassa őket.

Tapintás:

•A fejlődő baba egyik fontos érzékelési módja, a bőrön ke-resztül sok információ érkezik hozzá.

•Az 5-6 hónapos baba igyekszik mindent megfogni, szájába venni.

•Fektessen nagy hangsúlyt a simogatásra, masszírozásra, hiszen minden tapasztalat, ami a bőrét éri, hozzájárul a fejlődéséhez. Egy mondókával társított simogatás, masszázs nagy élmény lehet mind a szülőnek, mind a babának. A szeretetteljes érintés által közvetített nyugalom segít a babának, hogy ellazuljon és biztonságban érezze magát.

10


•A sírás a kommunikáció első formája, ez a legjellemzőbb az első 6 hétben.

•A csecsemő sírása egyre kifeje-zőbb, árnyaltabb lesz, másként jelez, ha éhes, álmos, vagy a szülő közelségére vágyik.

•Előnyben részesíti az emberi beszédet.

•Válaszoljon a baba által kiadott hangokra, jelzésekre: ha sír, vegye fel, ha gügyög, fölé hajolva beszélgessen vele a napi tevékenységek során, mint az öltöztetés, fürdetés, pelenkacsere; ezzel megerő-síti kettejük kapcsolatát.

Beszédes hangok

Ízlelés, szaglás:

•Különbséget tesz az ízek között, az anyatejen keresztül sok ízzel megismerkedik még a hozzátáp-lálás előtt.

•Megismeri az anyja illatát.

•Engedje, hogy a szájával is felfedezze a dolgokat, mert ez hozzátartozik a világ megis-meréséhez.

11


•A mozgás és az értelmi fejlődés párhuzamosan bontakozik ki a játszás, a próbálkozások által.

•3 hónaposan kezdi felfedezni kezeit, lábait.

•Kedveli a hangot adó játékokat.

•Sírással jelzi szükségleteit (éhes, fázik, melege van, fájdalma van, ölelésre, ringatásra vágyik).

•Az első 6 hónapot a baba a méhen belüli egységállapot folytatásaként éli meg.

•Érzéseinek két véglete van: rossz és jó, öröm és kín.

•A vidám együttlétek, közös mozgások, mondókázások mind a játék korai formái. A hangsúly a próbálkozásokon és saját testének felfedezésén van.

•Igyekezzen minél gyakrabban testi kontaktusba kerülni a csecsemővel, hiszen számára ez jelenti a megnyugvást, a biztonságot. Ne féljen attól, hogy a csecsemőt elkényezteti, számára – akárcsak az anya számára – az ölelés, az anya testével történő érintkezés ugyanolyan szükséglet, mint az evés vagy alvás.

Érzelmek útja

Játszva tanulás

A kúszó-mászó-felfedező(6-12 hónap)

•Megtanul teljesen átfordulni a hátáról a hasára és vissza, köz-ben mindkét karját használja.

• 7-8 hónapos korára kúszni kezd, eleinte gyakori a hátrafe-le haladás, sajátos mozgásfor-mákat használhat.

•A 9. hónap körül mászni kezd a baba, ebben a periódusban tanul meg egyedül felülni.

•Az első életévhez közeledve a kiságyban vagy a bútorok mel-lett felkapaszkodik, rövid ideig egyedül megáll.

•A mászással, a felállással a gyermek új ismereteket szerez saját testéről, egyensúlyáról.

•Egyéves korára a bútorok mel-lett lépked, néhány baba már egyedül is megtesz pár lépést.

•A helyváltoztatáshoz/mozgások gyakorlásához, egyre nagyobb térre van szüksége. Fontos, hogy sokat legyen a földön, ami egy biztonságos hely számára, ugyan-akkor kiváló felület arra, hogy mozgása ügyesedjen.

•A gyermek mozgásának ösztön-zésére legyenek elérhető helyen játékok, tárgyak, amelyekért érde-mes nyúlni, kúszni vagy elmászni.

•Ne gyakoroltasson olyan moz-gásformákat, amelyeket a baba önállóan még nem tud végezni (pl. várja meg, amíg egyedül járni kezd, ne vezetgesse).

•A felülés tanulásakor a párnával való kitámasztás helyett bátorítsa, hogy karjait használja támaszként, ez segíti a teste irányítását.

•A járóka használata késlelteti az egyensúly fejlődését, gátolja a má-szást és nem segít a járás megta-nulásában.

A mozgás öröme

13


14



A környezet érzékelése

•Egyre finomabban irányítja a kezek mozgását, kisebb tárgyakat meg-markol és megtanulja elengedni.

•Előbb egy kézzel tevékenykedik, majd a két kéz mozgását is ösz-szehangolja (pl. tárgyakat ösz-szeütöget, két kézzel megfog egy nagyobb tárgyat).

Látás:

• 6 hónaposan úgy helyezkedik el, hogy többet láthasson, 8 hónapo-san már egész törzsével fordul a számára érdekes dolgok irányába.

•Szívesen nézegeti az egyszerű tárgyakat, állatokat, embereket (kisbabákat) ábrázoló képeket, könyveket.

•Engedje minél több, változato-sabb tárggyal megismerkedni. Használati tárgyak is szolgál-hatnak játékul, mint fakanál, műanyagtálak, poharak, edé-nyek, kendők, bármi, ami nem veszélyes a gyermekre nézve.

•Séta közben a baba is egyre több mindenre figyel, kíváncsi a körülötte történtekre, hívja fel a figyelmét az érdekessé-gekre.

•Adjon olyan könyveket a kezébe, amelyeket egyedül is nézegethet.

14

15


Hallás:

•Testhelyzetét a hangok forrása irányába változtatja.

•Megjegyez és később felismer már hallott hangokat, éneke-ket.

Tapintás:

• Ebben az időszakban tanulja meg a markolás - elengedés érdekes párosát, ezért igyek-szik mindent megfogni, meg-tapogatni.

•Kedveli a hangot adó tárgya-kat: zacskót, műanyagpalackot, szívesen zörget, szeret kopá-csolni, tárgyakat összeütögetni, ezért hagyja ezekkel is játszani.

•A tapintás által rengeteg infor-mációt kap az anyagok minő-ségéről, ezért ismertesse meg a különböző anyagokkal, pl. fa, műanyag, szivacs, kő, állatok bőre, toll.

Ízlelés, szaglás:

• A 6-9 hónapos baba játékait még mindig a szájába veszi, megszagolja.

•Ebben az időszakban bújnak a fogacskák is, ezért bármit meg-rágcsál, ami a kezébe kerül.

•Ekkor kezdődik el a hozzátáp-lálás, fokozatosan ismerkedik meg az új ízekkel, jelzi a prefe-renciákat is.

•Az új ízek bevezetésénél figyeljen a fokozatosságra. Ahogy rágni kezd, egyre dara-bosabb ételeket is fogyaszthat, így erősítve a rágóizmokat, elősegítve a beszédképző szer-vek megerősödését. Ez kiemel-ten fontos azoknál a babáknál, akik csak rövid ideig szoptak.

15

16


16

•Egyre többet játszik a hangjá-val, gügyög, gurgulázik, sikon-gat és figyeli a reakciókat.

•Egyéves kora táján történik meg az átmenet a gagyogás-ról a beszédre.

•Felismeri a beszéd érzelmi színezetét, utánozza a hang-lejtést.

•A kommunikációban fontos szerepet kapnak a gesztusok, gyakran mutogat vagy fejével jelez.

•Ebben az időszakban érdemes sokat beszélgetni, énekelni, mondókázni, minél több tevé-kenységet társítani dallammal, beszéddel (pl. séta közben anya ritmusra lépeget). Anya éneke és mondókái nem helyettesít-hetőek gépzenével.

•Fektessen nagy hangsúlyt a képeskönyvek nézegetésére, rámutatva ismert tárgyakra, ál-latokra, utánozva azok hangját, illetve a mindennapi tevékeny-ségekbe építsék be a hang-utánzókat (kopogunk az ajtón: kopp-kopp).

•Mivel szavakat még kevésbé tud kiejteni, ezért gesztusaira fontos válaszolni, nevezze meg azt a tárgyat, amire rámutat. Közlései legyenek egyszerűek, tömörek.

•Érdekli minden, ami a környe-zetében van, és már új eszkö-zei is vannak azok eléréséhez. A folyamatos „ne tedd”, „nem szabad” mondatok ismétlése helyett célszerűbb olyan tár-gyakat elérhető helyen hagyni, amelyekkel ő is játszhat.

Beszédes hangok

17


17

•Ötleteket adhat arra, hogyan lehet egy-egy játékkal, tárggyal játszani, valamint hagyja a babát kísérle-tezni.

•A baba legkedvesebb játszótársa a szülő, fontosak a közös játékok, együttlétek, mint a mászkálás, bir-kózás, kukucskálás, hintázás stb.

•Ebben az életkorban szívesen gyűröget papírt, zacskót zörget, próbálkozik a formába illesztéssel, szétszed és megpróbál összerakni építőkockákat, egyszerű puzz-le-t, a szülő által épített tornyot ledönti.

•Készíthet házilag egyszerű hang-szereket, tehet műanyag palackba rizset, paszulyt, amit rázogathat. A pancsolás is nagy élvezet lehet, ezért érdemes a kádba néhány játékszert is betenni és hagyni, hogy élvezze a fürdést.

•A tárgyakat, játékokat még nem a felnőttek által elképzelt mó-don használja,

•A 9. hónaphoz közeledve a memóriája egyre fejlettebb, emlékszik kedvenc játékaira, azok tulajdonságaira, tudja azt is, hogy a tárgyak akkor is létez-nek, amikor nem látja őket.

•Kedveli a hangot adó, mozgó játékokat.

•Szeret színes, egyszerű képe-ket nézegetni; kezdetben csak néhány percig van türelme, de ez idővel megváltozik.

Játszva tanulás

18


Érzelmek útja

•Ebben az életkorban az ismerős jelenti a biztonságot.

•Fokozódó érdeklődést mutat a külvilág iránt, figyel a beszédre, a szülők reakcióira, érzékeli a beszéd, gesztusok, érintés érzelmi színezetét.

•Előfordulhat, hogy az addig barát-kozó baba az idegenektől meg-ijed, sírva is fakadhat, gyakoribbá válhatnak az éjszakai felsírások.

•Alakítson ki rituálékat a fonto-sabb napi események köré (pl. alvás előtti rituálék).

•Fontos a szavak általi meg-erősítés, de még fontosabb az érzelmi töltete annak, amit közölni, továbbítani szeretne felé.

•A szülői megnyugtatás na-gyon fontos számára, adjon lehetőséget arra, hogy az ölében megnyugodjon.

18

19


•A kíváncsiság a tárgyak megisme-résére sarkall, de az anya/szülő a biztos pont, ahonnan a gyermek felfedező útra indul. Az anya ér-zelmi „hátországként” marad meg számára, akihez időnként visszatér feltöltődni.

•Az anyával való egységállapot megszűnik, és egy nagyot lép elő-re a környezete felfedezésében.

•Szülőként bátoríthatja a felfe-dező útján, hagyja újra meg újra próbálkozni olyankor is, ha elbizonytalanodik a szán-dékában.

19

A tipegő-totyogó-szaladó (1-2 év)

• Ülés közben már nagyon jó az egyensúlya, ezért ülve hosz-szabb ideig is eljátszik.

•Könnyedén fel tud állni, ha van mibe kapaszkodnia.

•A gyermekek többsége 1 éves korára rövid ideig egyedül áll, pár lépést is megtesz. Kezdetben széttett lábakkal, egyenes térddel, teli talppal, inogva, majd egyre biztosabban jár.

•A másfél évhez közeledve már le tud guggolni, hogy játékot vegyen fel a földről.

•A lépcsőn fölfele először négy-kézláb, lefele a popsiján vagy a hasán csúszik. Ahogy a járás biztosabb lesz, lépegetve fog közlekedni, de még nem váltott lábbal.

•A második életévhez közeledve már a szaladással és ugrással is megpróbálkozik.

•Szintén ebben az időszakban kezd felmászni a székre, alacso-nyabb szekrényekre, polcokra.

•Legyen a gyermek mellett a nagyobb balesetek elkerülése érdekében, de hagyja, hogy megtanuljon biztonságosan esni. Kísérje figyelemmel felfe-dező útjain, mivel még nincs veszélyérzete.

•Engedje, hogy egyedül találja meg az egyensúlyi pontokat, kísérletezzen, hogy mire képes saját testével felálláskor, lépe-getéskor.

•A járást célszerű mezítláb vagy csúszásgátló zokniban gya-korolni. Azáltal, hogy talpával különböző felületeken lépeget (kövek, fű, homok), erősödnek a talpizmai, segíti az egyensúly fejlődését, az alkalmazkodást, megelőzve a lúdtalp kialaku-lását.

A mozgás öröme

21


22



•A kezét nagyon ügyesen használ-ja, apró dolgokat ujjaival is felcsip-pent, a nagyobbakat két kézzel öleli magához.

•A másfél évhez közeledve már ké-pes eldobni tárgyakat (pl. labdát), de a távolságot és az irányt még nem tudja bemérni.

•Egyre önállóbb lesz, másfél évesen cipőjét, zokniját le tudja húzni, két évesen már a felhúzással, öltözés-sel is próbálkozik.

•Étkezéskor szívesen ül a családdal együtt, törekszik az önállóságra, egyedül szájához viszi a kanalat, vagy kézzel szedegeti ki az ételt.

•Hagyja, hogy mindkét kezét egyformán használja, ne eről-tesse rá a jobbkezességet. A kéz dominanciája később alakul ki és nincs összefüggésben az intel-lektuális készségekkel.

•Játékosan vonja be a minden-napi tevékenységeikbe, engedje egyedül öltözni.

•Bátorítsa az önálló evésre akkor is, ha maszatos lesz vagy elhú-zódik az evés.

23


Az értelem kibontakozása

Képzelet, képzetek

•A tárgyi környezet érzékelése mellett egyre elvontabb dolgok-ról is kezd fogalmat alkotni, mint az idő. Emlékszik a korábban történt dolgokra, másfél évhez közeledve kezdi érteni a „nem most”, „később” fogalmakat.

•Logikai következtetéseket von le a tárgyak tulajdonságából, saját cselekvéseiből (ha nem tud egy kisebb dolgot kivenni a tálból, fejjel lefele fordítja azt).

•Szívesen játszik utánzós játé-kokat, ahol egyre gazdagabb képzeletét is használja (pl. főzicskézik, a tálat kalapként a fejére teszi).

•Tevékenységek közben beszél-gessen vele, egyszerű, érthető szavakkal magyarázza el mit és miért csinál.

•Egyre hosszabb ideig eljátszik a játékokkal, kísérletezik, újra meg újra végrehajtja ugyanazt a cselekvéssort, hogy jobban megértse az összefüggéseket. Hagyja, hogy egyedül rájöjjön a dolgokra, csak akkor avat-kozzon közbe, ha a gyermek már nagyon felmérgelődött a kudarc miatt.

•Legyen társ a gyermeke kép-zeletjátékaiban, a szerepjáté-kaiban: kóstolja meg az üres pohárból kínált „kávét”, a „frissen főzött ételt”, stb.

24


Teste érzékelése

•A 18. hónap körül kezdődik a testi folyamatok tudatosítása, zavarni kezdi a pelenka.

•Egyévesen megért egyszerű utasításokat („Integess”, „tap-solj”), a második évhez közeled-ve már egyre összetettebbeket is („Tedd a poharat az asztalra”).

•Kezdetben csak néhány szót tud kiejteni, azokat is torzítva vagy hangutánzókkal (pl. kutya - vava), de ennél jóval többet megért.

•Másfél évesen tudja a saját ne-vét, megmutatja a családtago-kat, testrészeit, ruhadarabokat, ismerős tárgyakat.

•Az első szavak kiejtése után ezeknek teljes mondat értéke van (pl „víz”= „kérek még vizet”).

•Kétéves korára már két-három szavas mondatokat is alkothat.

•Az ürítési inger érzékelésétől annak tudatos irányításáig, visszatartásáig hosszú a tanu-lási folyamat. Várjuk ki, amíg a gyermek néhány másodpercig késleltetni tudja a vécézést, ne erőltessük a szobatisztaságra.

•A tiszta, egyszerű példával segítheti a nyelv elsajátítását. Bármennyire is aranyos, ahogy selypít a gyermeke, tiszta kiejtéssel ismételje meg a szavakat, hogy a helyes formát is hallhassa.

•A hangok tiszta kiejtését a környezet hangjainak utánzá-sával, hangutánzókkal gyako-rolhatják.

•Beszélgessünk a gyermek-kel, meséljen sokat, egyszerű történeteket, mondókázzanak, énekeljenek.

Beszédes hangok

25


•Ez az időszak a megfigyelésről, pró-bálgatásról, logikai következtetések levonásáról szól, ezért szerezzünk be olyan minőségi játékokat, ame-lyek erre teremtenek lehetőséget.

•A szülő jelenléte még mindig elsődleges, ezért hagyjuk, hogy a gyermek ott játsszon, ahol a szülő tevékenykedik. (Jó móka lehet anyával egyszerre a babának ebé-det készíteni.)

•Adjon oda néhány könyvet, hogy egyedül is nézegesse, még ha azzal is jár, hogy elszakítja. Pár könyv megrongálódása megéri az áldo-zatot, hogy megtanulja, hogyan bánjon velük.

•Keresse azokat a helyzeteket, ame-lyek az ő mozgásigényét kielégít-hetik (kirándulások, közös biciklizé-sek, stb.).

•A hintázás, csúszdázás, mászkálás, motorozás kitűnő lehetőségek az egyensúly fejlesztésére.

•A játékok gyűjtögetése, ki-be pakolása, rendezgetése észre-vétlenül megy át építésbe.

•Szétszedi, összerakja az egy-másba illeszthető poharakat, oszlopra húzható karikákat, néhány elemből tornyot épít.

•Szívesen játszik labdával, gurítja, eldobja azt.

•A második évhez közeledve kedvelt tevékenység lesz a firkálás (először csak a mozdulat öröme vezérli, az, hogy nyomot hagyhat a felületeken, majd fokozatosan kezd figyelni a formákra) gyurmázás, egyszerű kirakósokat összeilleszt, nagyobb gyöngyöket madzagra fűz, formákat a helyükre illeszt.

•A szabadtéri tevékenységeket is nagyon kedveli.

•Ebben az időszakban figyel-hetjük meg a szimbolikus játékok első formáját (babázás, főzicskézés, autózás).

Játszva tanulás

26


Érzelmek útja

•Az anyához való közeledése-távo-lodása során a gyermek független-ségi és függőségi vágyai küzdenek egymással. Rádöbben a saját képességeinek korlátozottságára, ilyenkor frusztrációt, elhagyatott-ságot, dühöt érez.

•Az anyját (vagy másokat) rossznak illetve jónak látja, attól függően, hogy akadályozzák-e vagy kielégí-tik vágyait.

•Viselkedését saját igényei kielégí-tése irányítja. Az akadályokba üt-közés elkeseredést, csalódottságot, dühkitörést eredményezhet.

•Ne várja el, hogy kedvenc játékait könnyedén megossza, odaadja más gyermekeknek.

•A „hiszti”/dühkitörés egy termé-szetes fejlődési jelenség, nem utal nevelési vagy személyiség-beli hibára. Megfelelő szülői rea-gálással a gyermek egyre jobban ki tudja fejezni magát, és idővel háttérbe szorulnak az ilyesfajta megnyilvánulások. Ne engedje, hogy gyermeke erőszakosan viselkedjen, megüsse, esetleg szidalmazza Önt vagy másokat.

•Az éles helyzetek megelőzésé-ben segít, ha előre megbeszéli a várható helyzetet (például vá-sárlásnál mit fognak megvenni).

•A „rossz gyermek” minősítés megbélyegző hatású, negatív irányba befolyásolja a konfliktu-sok alakulását. Ne a gyermeket minősítsük, hanem a viselkedését.

27


•Elsődlegesen anyjához ragasz-kodik, de szívesen tölt időt más közeli személyekkel is, igényli más gyermekek társaságát, de a társas viselkedés szabályait még nem sajátította el.

•Egyre önállóbbá válik, mindent egyedül szeretne csinálni, azt is, amit még nem tud, ezért sokszor akadályba ütközik.

•Egyes gyermekek bátrabbak, kezdeményezőbbek, mások kissé visszahúzódóak, szégyenlősebbek. Korán megmutatkozik a gyerme-kek személyisége, temperamen-tuma.

•Teremtsen lehetőséget, hogy új emberekkel, környezettel ismer-kedjen. Jók azok a gyermekközös-ségek, foglalkoztató központok, ahol szülői felügyelet mellett minél többet tapasztalhat a saját korabeliekkel való együttlétből, ill. a pár évvel idősebb gyermektől „lophat el” viselkedési mintákat.

•Bátorítsa önállósodásában, hasz-nálja ki cselekvési vágyát (pl. ruha-darab kiválasztása) és egyszerűbb dolgokban hagyja döntést hozni.

•A legtöbb, amit a gyermekéért tehet, hogy ne hasonlítgassa másokhoz, szeresse önmagáért és fogadja el kibontakozó énjét.

A kis önálló(2-3 év)

•A lábfeje sokkal hajlékonyabb, már lábujjhegyre áll, akár járni is tud lábujjhegyen.

•A lépcsőn egyre jobban közle-kedik, hároméves korára már váltott lábbal megy.

•A mászás még mindig fontos eszköz marad céljai eléréséhez, szívesen felmászik mindenre, ami felkelti az érdeklődését.

•A járás és mászás gyakorlásával az egyensúlya is jobb lesz, a harmadik életévhez közeledve már fél lábon is meg tud állni, sikerülnek az első ugrások.

•Egyre ügyesebben tud labdá-ba rúgni, legtöbbször elesés nélkül, de a labda nem mindig érkezik a célba.

•A babakocsi helyett, ahová csak lehet, sétálva menjenek, mivel a lábfej és a bokaizmok erősödnek ebben az idő-szakban.

•Ha az idő megengedi, mezítláb is sétál-gassanak; ez segít a lúdtalp megelőzé-sében.

•A 2-3 éves gyermeket még min-dig az aktivitás jellemzi leginkább, engedje őt felfedezni, kiránduljanak sokat.

•Azok a gyermekek, akik egyéves ko-ruk előtt nem másztak, ebben az élet-korban gyakran elkezdenek mászni. Ez egy olyan mozgásforma, amelyre szüksége van gyermeke idegrendsze-rének, ezért bátorítsa rá. Engedje fejjel előre is lefele mászni, mert ezáltal ügyesedik az egyensúlya.

•A szabadtéri játékok, mint a labdá-zás, focizás, fogócskázás, ugrálás hozzájárulnak az egyensúly fejlődé-séhez, és a mozgások ügyesedésé-hez. A kinti játékokban apa fontos játszótársa lehet a gyermeknek, ez kiváló lehetőség a kapcsolatuk erősítésére, és hozzásegít az anyától való függetlenedés kialakulásához.

A mozgás öröme

29


30



•Kétéves kora után kezét már nagyon ügyesen használja, ujjait külön mozgatja.

•Kedvelt időtöltés a firkálás, rajzo-lás, maszatolás, a ceruzát, ecsetet leginkább még marokra fogja.

•Firkáinak jelentést ad, megnevezi azokat, alkotásai kezdenek formát ölteni, egyszerű alakzatokat is kezd rajzolni.

•A két és féléves gyermek már nagyjából egyedül öltözködik, a legtöbb ruhadarabot le tudja vetni, illetve az egyszerűbbeket (pl. zokni, nadrág) fel is tudja húzni, de a gombok, cipzárak, cipőfűző még nehézséget okoznak.

•A ház körüli tárgyak kipróbálása, az anya mellett való tevékeny-kedés kitűnő alkalom a meg-lévő képességek gyakorlására, a finom kéz- és ujjmozgások ügyesítésére.

•Célszerű a környezetet előké-szíteni a maszatolásra, mintsem állandóan a gyermek kezét törülgetni és rászólni, hogy legyen óvatosabb. Érdemes nagy felületen (pl. fehér csomagolópa-pírra), vastag ceruzával, ecsettel, ujjal, tenyérrel kezdeni a festést, rajzolást.

31


Az értelem kibontakozása

Képzelet, képzetek

•Téves következtetéseket, logikai kapcsolatokat von le az ese-mények alapján, de ez már a gondolkodás egy új szintje (az asztal a hibás, ha megüti magát a gyermek benne).

•Élettelen tárgyakat gyakran em-beri tulajdonságokkal ruház fel (pl. fáj a széknek, ha megütik).

•Hároméves korra kezdi a színeket megkülönböztetni, de azok meg-nevezése ráér óvodáskorban is.

•Szereti rendszerezni a tárgyakat forma, szín vagy méret szerint.

•Érdeklődéssel figyeli a rajzfilmek és reklámok gyorsan váltakozó színes képeit, de a történetet nem tudja követni.

•Felismeri, felidézi kedvenc dalait, szívesen tanul újakat, mozog rájuk.

•Világítson rá a valós ok-okozati össze-függésekre (pl. a gyermeket vigasz-talja és ne az asztal lábát „verjék meg”, amikor gyermeke megbotlik benne).

•Segítség lehet számára, ha az ele-jén a színeket társítja: pl. kék, mint az ég, zöld, mint a fű).

•Kiválogathatja a ruhákat aszerint, hogy melyik kié, segíthet a cipők, zoknik párját megtalálni, a tálakat egymásba rakni, kanalakat és villá-kat szétválogathatja.

•Érdemes minimálisra szorítani, vagy teljesen kihagyni a tévénézést, mert ez idő alatt a gyermeke nem aktív felfedezéssel, mozgással tölti az idejét. Ha mégis engedné a mese-nézést, figyeljen annak tartalmára.

•Tanítson új énekeket, mondóká-kat és mindig kösse mozgáshoz azokat, mert így a mozgáskoordi-náció, egyensúly és ritmusérzék mellett az emlékezet és a figyelem is fejlődik.

•Néha kapcsoljon zenét, jó móka le-het az együtt táncolás, az önfeledt mozgás, ritmusra billegés.

32


Teste érzékelése

•Két és félévesen kialakul az önma-gáról alkotott képe – meg tudja mutatni a testrészeit, megnevez néhány tulajdonságot magán.

•Érdeklődni kezd a nemi szervek iránt.

A szobatisztaság kialakulásának szakaszai

•Tudatosul, hogy nedves vagy piszkos a pelenkája vagy a ruhája – 15 hónapos kor körül.

•Felismeri, mikor pisil vagy kakál, megtanulja azokat a szavakat, amelyekkel ezt jelezheti.

•Előre szól, amikor mennie kell.

•Irányítani tudja a húgyhólyagját, és tud „várni” egy kis ideig – há-roméves kor körül.

Mint minden cselekedetében, itt is vegye figyelembe gyermeke sze-mélyiségét, és örüljön együtt vele minden apró sikernek.

A szobatisztaságra való érettség-nek több jele is van, amelyre a szülő figyelhet:

•zavarja a piszkos pelenka, sze-retne helyette bugyit viselni

•képes egyszerű utasítások vég-rehajtására

•a „meg tudom csinálni” visszaté-rő szófordulatává válik

•egyedül is rá tud ülni a bilire.

Ha a fenti jeleket észrevesszük, érde-mes pelenka helyett bugyit húzni.

•Játék közben mutassák meg a testrészeket egymáson, tükör-képen, babákon.

•Ha a gyermeke nyilvános helyen játszik a nemi szervével, ma-gyarázza el, hogy ezt nem illik, a megszégyenítés nem ajánlott.

Szobatisztaság

32

33


•Beszédértése nagyon jó, két-éves kora után összetettebb utasításokat is végrehajt.

•A nyelvtani szabályokat egyre jobban alkalmazza, hároméves korára már használ idő- és helyhatározókat is, négy, akár ötszavas mondatokban beszél.

•A kiejtéssel lehetnek gondjai, viszont jól meg tudja értetni magát bárkivel.

•Szeret beszélni, kíváncsi mindennek az okára, magyará-zatára, ezért szeretettel hasz-nálja a „Miért?” kérdést.

•A harmadik életévhez közeled-ve mindenhez magyarázatot fűz, mindent meg akar ismerni, érteni.

•Gyermeke jóval több dolgot megért, mint amit képes kifejezni, ezért fektessen hangsúlyt a mesé-lésre, meseolvasásra. A történetek egyszerű, mindennapi eseményekről szóljanak, melyeknek szereplői lehetnek állatok, vagy ő maga, esetleg hozzá hasonló kis-lány/kisfiú. Meséljen a szülő a gyer-mekkoráról vagy a velük történt korábbi eseményekről (amikor pici baba volt, tavaly karácsonykor stb.)

•A kiejtés javítására a helyes pél-daadás a legjobb, ismételjük a szavakat helyes kiejtéssel.

•Gyermeke kérdéseire válaszol-jon türelmesen, vegye komolyan azokat.

•A közös tevékenységek kitűnő alkalmak a beszélgetésekre, szó-kincse gazdagítására.

Beszédes hangok

33

34


Játszva tanulás

•A fantázia és kreativitás egyre nagyobb szerepet kap a játékban. Kedveltek a szerepjátékok, ugyan-akkor szívesen alkot.

•Kockákból már nagyon komplex szerkezeteket épít, gyakran ezek-nek jelentést is tulajdonít (autó, fényképezőgép, istálló).

•Egyre hosszabb ideig leköti fi-gyelmét egy játékszer, megtanul összpontosítani.

•A szabadtéri tevékenységek, mint a hintázás, homokozás, labdázás, biciklizés kedvelt tevékenységek maradnak.

•Játsszon vele és engedje egye-dül is játszani!

•Gyermeke most már egyre változatosabb tevékenységeket végez, bármilyen cselekvés já-ték lehet számára, ezért enged-jük, hogy élvezze annak örö-mét. (Nem csak az a játék, amit a felnőttek annak neveznek.)

•A számítógépes, telefonos játékok nem helyettesítik a tár-gyakkal való játszást, még akkor sem, ha fejlesztő jellegűek, hiszen azok a valóság leegy-szerűsített másolatai. A legjobb tanulási helyzet az, amikor kapcsolatba lép valós fizikai környezetével.

34

35


Érzelmek útja

•Érdeklődése az önmagán kívüli vi-lágra is kezd kiterjedni, érdeklik má-sok gondolatai, érzései, különösen a közeli személyeké. A felnőtt iránti szeretet, az elismerés, megbecsü-lés utáni vágy arra sarkallja, hogy tevékenységeit minél eredménye-sebben végezze.

•A gyermek érzelmei változóak, rendkívül gyorsan kerülhet egyik végletből (túláradó jókedv) a má-sikba (sírás-szomorúság).

•A harmadik életévez közeledve a dühkitörések ritkábbak lesznek, hi-szen szavak útján egyre jobban ki tudja fejezni az érzelmi állapotát.

•Jól érzi magát a gyermekek tár-saságában, hároméves kora körül kortárskapcsolatokat kezdemé-nyez.

•Idegenekkel is kezdeményezőbb lehet, de az új helyzetek elől való visszahúzódása is természetes.

•Ebben a korban is gyakoriak a félel-mek (pl. állatoktól, sötéttől stb.).

•A leghatékonyabb nevelési mód a példamutatás, saját haragja, fáradt-sága kontrollálásával gyermeke számára is hatékony megküzdési módot mutat.

•Továbbra is segítse a kifejezésben, meséljen arról, amikor Ön szomorú vagy haragszik, ajánljon alternatívá-kat a harag kezelésére (valami vidám dologra gondolni, rajzolni stb.).

•A szocializálódás fontos tényező, de ne erőltesse az elválást. Vegye figyelembe, hogy a gyermeke mennyi időre képes távol maradni az anyjától.

•Ne várja el, hogy idegenekkel be-szélgessen, ha nem akar. A köszö-nés, válaszolás nem jellemző erre az életkorra.

•A képzelet és a valóság néha ösz-szemosódik; soha ne ijesztgesse őt, inkább magyarázza el, miért veszélyes vagy nem szabad egy cselekvést elvégeznie.

•Kezelje megértéssel, kellő empátiával a gyermeke gondjait, csak annyit segítsen neki, amennyire az adott helyzetben szüksége van.

35

A kiadvány a FarmaMedia Orvosi Könyvkiadó támogatásával készült.Grafika és tördelés: Barabás Andrea.

A Gyulafehérvári Caritas Korai Nevelő- és Fejlesztőközpont kiadványa 2018

A Korai Nevelő- és Fejlesztőközpontok támogatói

Székelyudvarhely: Kossuth Lajos 18; Gyergyószentmiklós: Márton Áron 22;Marosvásárhely: Rózsák tere 61; Szászrégen: Mihai Viteazul 63

e-mail: [email protected] www.caritas-ab.ro

amit a gyermek megtanul amivel a szülő segíthet apró lépések · ranschburg jenő: szülők...

Documents