kovács róbert főiskolai docens

Kovács Róbert főiskolai docenswww.localmonitoring.eu

office@localmonitoring.eu

A közösségi gazdálkodás alapjai

I. Bevezetés II. Az unió gazdasága III. Az unió gazdaságpolitikájaIV. Az unió gazdaságpolitikai eszközeiV. Magyarország és az unió

Szakirodalom

• Pupek Emese: Az európai integráció története és szakpolitikái, BKF

• Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG• Európai közjog és politika, Complex• Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról

http://ec.europa.eu/publications/booklets/others/58/timelline2007/hubd.pdf

http://www.europadiary.eu/docs/Edito_hu.pdf

http://www.europadiary.eu/docs/teachers_hu.pdf

ec.europa.eu/budget/publications/budget_in_fig_en.htm

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/graphToolClosed.do;jsessionid=9ea7971b30df6bc6f3e63ab44308a7e4acd4bb9e03aa.e34RaNaLaN0Mc40LcheTaxiLbxmNe0?tab=graph&init=1&plugin=1&language=en&pcode=tsieb010&toolbox=legend

Számonkérés - előadások

• TESZT – december utolsó óra: 2010. 12. 14.- Eredmény: kb. két hét

Kötelező irodalom a vizsgára:Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága, HVG ‘06

I.1 és III.1 fej.Horváth Zoltán: Kézikönyv az EU-ról, MKOGy’05

I/1-4, 6-7 és II/8-19NEM kell: jog, eü, okt. kult. bel.ig.ü.

EC.EUROPA.EU – szakpolitikák, EU újdonságai

A. A keretek

Gazdasági kontextus és az integráció elmélyülése

1. Az unióról általában

Bevezetés

Mi az Európai Unió és miért jött létre?

Az unió kiépülése, integrációs lépcsőfokok

• Szabadkereskedelmi térség '57• Vámunió '68

– Ipar– Mezőgazdasági vámunió:

államok közötti forrásátcsoportosítással• Egységes (belső) piac ??• Gazdasági unió ??• Politikai unió ??

A második világháborút közvetlenül követő évek

1945-57:• - politikai, katonai stb. szervezet-

kezdemények – Európa Parlament, NATO– szén és acél: a háború legfontosabb kellékei,

AZ EGK SZERVEZETI KÍSÉRLETE– atom: a jövő

• - EFTA: konkurrens gazdasági szervezet

A szabadkereskedelmi társulás elemei

• EGK EU:okok, elmélyülés • gazdasági alapszabadságok:

– tőke, – személyek, – áruk és – szolgáltatások

szabad áramlása

Az Unió fejlődése 2. Külső, politikai hatások Belső gazdasági változások Csatlakozások

1949-Fr-D kiegyezés / két pólusú világ (az unió a 3.?)

1957: Római szerződés1968: Vámunió1979: első, közvetlen, EP választás

1957: BeNeLux, D,Fr., It. 1973: Írorsz., GB Dánia

1988: a diplomáciai kapcsolat felvétele Magyarországgal

1992: Maastricht aláírása (EU létrejötte)

1981: Görögo.1986: Sp., Portugália

1990: a Keleti blokk összeomlása,az USA az egyetlen szuperhatalom

1995: Schengen-i egyezmény (külső-belső határok)

1995: Svédo., Ausztria, Finno.

1999: Euro mint elszámolási pénz (2002: készpénz)

1997: Amszterdam aláírása (1999) (európai integráció)

2004: Mo., Málta, Ciprus, Lengyelo.,Észto., Slovákia, Letto., Cseho. Slovénia, Litvánia,

2008/9: Világgazdasági válság:gazdpol-i korszakváltás

2007: Lisszaboni szerződés (2009)(EU Alkotmány)

2007: Románia, Bulgária

EU tagok

http://ec.europa.eu/enlargement/potential-candidate-countries/index_hu.htm

Az unió bővülése

1957: B, Fr, Nl, L, D, I

1973: Dk, Gb, Íro.

1981: Gr

1986: P, E

1995: A, SF, S

2004: Cy, Cz, Észto., Pl, Letto., Litv., H, Málta, Sk, Sl

2007: Bg, Ro

??? Ny-Balkán??? Izland, Norvégia, Svájc??? Tr, Oroszország

2. Gazdasági keretek

9

A világ nagyobb gazdaságai

FORRÁS: Marján Attila: Az Európai Unió gazdasága

Az unió gazdasága

• Az Unió súlya a világban: - EU népessége=USA+Oroszoország népessége- A világon megtermelt javak 1/3-át az EU adja- EU GDP-je nagyobb mint az USA-é (3. szektor)- EURO a 2. legfontosabb pénznem• Helyzetkép ágazatonként:- gazdaság: legnagyobb exportőr, és importőr Kína, és USA legfontosabb tárgyalópartnere

- Mezőgazdaság (KAP): legköltségesebb, az EU GDP-jének 1,5 %-át adja (aktív keresők 5%-át teszi ki)

- Kutatás, fejlesztés: cél a GDP 3%-át erre költeni 2010-ben (USA: 2,76% Japán: 3,12%)

• Sajátosságok: az integráció rögös útjai- a nemzetállamok problémája, hatása - 4 forgatókönyv • Versenyképesség – válság és az EU• Globalizáció (kihívás)

Az unió gazdasága: főbb mutatók

Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban

1.1 Az unió létrejöttének okai:- Integráció, gazdasági együttműködés1.2 Globalizáció - USA? 1.3 Nemzetközi verseny- USA, Japán, Kína - Területek: pénzügy, gazdaság, kutatás, …

• Tartalom - minősítés• Kezdetek• Nyertesek – vesztesek: 3. világ nem részesül a

globalizáció pozitív hatásaiból• Stratégiák – következmények

• Verseny és / vagy együttműködés

• Europaizálódás: gazdasági akadályok lebontás

Globalizáció

Globalizáció I. – A fogalom

• Definíció: meghatározások: – nemzetközi monopóliumok– szabályok-szokások egyetemessé válása

…

• Globalizáció és versenyképesség: – mutatók

Globalizáció II. - Időben

• (1) ősi társadalmak, rézkor: egyedi áruk, távolsági kereskedelem

• (2) újkor: egyedi termékek, divat- és

luxuscikkek .. • (3) kortárs, modern társadalmak, XX-XXI. sz.:

versenyképes termékek termelési helyszínek: profit-maximalizálás, globális telephelyválasztás

nincsenek egyedi termékek (?)

Globalizáció III. – A gazdaság

• Gazdaság szerkezete: – vállalkozások mérete, – vállalkozások felépítése

• Gazdaság: termelési rendszerek: – autarchianyitott gazdaságok

• (Gazdaság) politikai környezet: – nemzetközi kapcsolatok intenzitása,

együttműködés, gátak, ösztönzők• Technológia – anyagi kultúra

Globalizáció IV. – Egyéb rendszerek

• Pénzpiacok– tőke mérete– finanszírozási konstrukciók– internet

• Társadalom: hierarchia, komplexitás• Közszektor/állam

– Súly / Beavatkozás / politikák– Harc a befektetőkért: politikusok sikere (1.)– Árfolyam, mint fegyver: politikusok sikere (2.) […]

A nemzetközi pénzügyi rendszer

Egy 2002-es dokumentumban az EU a következőket jósolta:

• A nemzetközi pénzügyi piacok integrációja: sok szereplő, folyamatos kereskedés

• A Breton Woods (ellenőrzött árfolyamok) helyett 3 valuta szabad lebegése

• Tőkepiac-harmonizáció• Megtakarítás-készlet: minél

jobb megtérülés és kockázatdiverzifikáció

• Növekvő tőkeáramlás, jelentős direkt tőkebefektetés

• Összetettebb, szélesebb spektrumú pénzügyi szolgáltatások

• Megújuló nemzeti és nemzetközi környezet: fórumok, szabályok

Globalizáció V– Kihívások

• Oroszország: – Energia és nyersanyagbázis

• Kína, India, DK Ázsia: – Olcsó termelés, olcsó termékek

• USA:– Agresszív nagyhatalmi allűrök– Rivális termékek, technológia

• Gépipar: repülőgépgyártás• Mezőgazdaság• Támogatási rendszerek, GATT / WTO

Globalizáció VI./1– Az unió (mint a tagok) válasza

• Gazdasági Politikai együttműködés– Eredeti cél: diplomáciai, regionális, katonai– Aktuális cél: gazdaság politika-nemzetközi verseny– Eszközök: nemzetközi gazdasági, politikai integráció

• Versenyképes méret: – Gazdasági-politikai erő (nemzetközi súly)– Belső kereslet, fejlődési motor– Technológiai centrum

Globalizáció VI./2– Az unió (mint a tagok) válasza

• Az integráció megvalósítás– intenzív szakaszok, majd visszalépés

• Aktuális állapot– Ellentmondásos, több fázisos integráció– nemzeti kormányok szerepe, súlya– (közös) prioritások– Integráció kiépülése:

• A négy szabadság megvalósulásának mértéke• Irány a föderáció?

B. Az unió gazdaságpolitikája

3. Az integráció indoklása

Kihívások

Belső Külső

Intézmény Kiépítés Egységes megjelenés

Gazdaság Gazdasági unió (harmonizáció, versengés) Globalizáció

Politika Politikai unió Nemzetközi hatalmi struktúrák

TársadalomDemográfiai folyamatok,

Egyenlőtlenség Bevándorlás

BiztonságPl. Potenciális nemzetek,

nemzetiségek közötti konfliktusok

Radikális iszlámEnergia hordozó

Élelmiszer

Környezet Éghajlat átalakulásának következményei Globális felmelegedés

Tendenciák:- Intenzív és extenzív integráció- Az egyes országok politikai és gazdasági szuverenitása

csökken- Legtöbb helyen reziduális alapon határozzák meg a

közösségi szintű feladatokat (kivéve például: agrárpolitika, monetáris politika)

Az uniós gazdaságpolitika két legfontosabb vetülete:1. Egyre több nemzeti feladat közösségi szinten jelenik meg.2. Az új közösségi feladatok ellátásában a tagországnak részt

kell vállalniuk.

Folyamatok

1. Az unió gazdasága nemzetközi kontextusban 2. Belgazdaság - az egységes piac felé 2.1 Piacvédelem 2.2 Egységes piac 2.3 Belső falak lebontás 2.4 Közös gazdaságpolitika 2.5 Közös pénzügyi rendszer 3. Gazdaságpolitika - versenyképesség

Az unió gazdaságpolitikája

Belgazdaság – az egységes piac felé

2.1 Piacvédelem2.2 Egységes piac:

– szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások

2.3 Belső falak lebontás:– Szabályok, szabványok, adópolitika, támogatások

2.4 Közös gazdaságpolitika2.5 Közös pénzügyi rendszer

III. Az unió gazdaságpolitikája

A lisszaboni szerződés

Hatékonyság:- Egyszerűbb

intézményrendszer- Jogérvényesülés

Emberi jogok:- Szabadság, szolidaritás,

egyenlőség, méltóság, igazságszolgáltatás, polgári

jogok

Globális partner:- Európai érdekek

képviselője- Európai Tanács állandó

elnöki tisztsége

Demokrácia:- Parlament nagyobb

szerepe- Polgárok nagyobb

szerepe - Ki lehet lépni az EU-ból

Személyek és feladatok az

EU-ban

Ágazati politikák áttekintése

Tranz-verzális Gazdaság politikák Pénzügy

politikákNemzetgazdasági

terület

Belső piac

Regionális politika

Agrár/élelmiszer/halászat

Ipar politika és építőipar

Kereskedelem

Szálláshely/turizmus

Szállítás/közlekedés

Ingatlan

Monetáris politika

Adó

Vám

Biztonság

Oktatás

Egészségügy

Szociális ellátás

Egyéb közszektor

EU szintű

Nemzeti szintű

Az unió gazdaságpolitikai eszközrendszere

1. Intézményrendszer– Parlament, Bizottság, Miniszterek tanácsa

2. Pénzügyi eszközök– Bevételek: tagállami befizetések, uniós adók,vám– Kiadások: Hivatal, gazdaságpolitika, szakpolitikák– Ellenőrzési rendszer– A pénzügyi eszközrendszer megújítása

4. Szakpolitikák

I. Árstabilitás: inflációs ráta max. 1,5 %- val nagyobb

II. Kamatlábak: max. 2 % eltérésIII. Hiány: költségvetési hiány GDP 3%-a

alatt legyenIV. Államadósság: max. GDP 60%-aV. Átváltási árfolyam- stabilitás

Monetáris Unió – Csatlakozási kritériumok

Monetáris Unió - EURO

• Kereskedelemteremtés• Kereskedelemeltérítés • Hatékonyságnövekedés• Méretgazdaságosság• Erősebb verseny (K+F kényszer)

Lehetséges következmények: dezinfláció, nagyobb gazdasági növekedés és foglalkoztatás. Negatívumként jelentkezhet külső egyensúlytalanság.

Integrációs előnyök és hátrányok

Common Agricultural Policy (CAP, KAP)Alapítás: 1957. Római Szerződés, 39. cikkely

(1958. alapelvek elfogadása)

Célja: termelékenységnövelés, stabilizáció,termelők védelme, világpiaci expanzió, élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása

Alapelve az egységes szabályozás, közösségipreferencia érvényesülése, közös piac kialakítása,közös piac- és struktúrapolitika, és egységesagrártámogatási rendszer működtetése.

A közös agrárpolitika

• 1. egységes piac elve

• 2. közösségi preferencia elve

• 3. pénzügyi szolidaritás elve

• 1962. Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

A KAP alapelvei

1. közös árak: manipulált árakon keresztüli szubvenció (állami intervenció). Túltermelésre ösztönöz, nagyon költséges.

2. védett belső piac: vám és nem vámjellegű akadályok, részben szükséges következménye az előző pontnak

3. exportszubvenciók: offenzív világpiaci magatartás, de: GATT, illetve WTO megállapodások óta ez kevésbé jellemző.

Eredmény: túlbiztosított és drága rendszer. Negatív struktúrapolitika, nincs modernizáció. Eltérő helyzetben a kis és nagytermelők.

Agenda 2000 (Berlin)európai mezőgazdaság nemzetközi versenyképességének

fokozása

A KAP pillérei

• Külső védelem• Intézményes árak• Exporttámogatásexport-visszatérítés• Intervenció• Termelési támogatások• Közvetlen termelői kifizetések

A közös piac fontosabb szabályozó eszközei

• Korábban: Kvótarendszer, kényszerugaroltatás• Beavatkozási ár csökkentése• Párhuzamosan a közvetlen támogatásokra való áttérés (1992-

től).• Exportszubvenciók mérséklése

A támogatások szociálpolitikai jellegűek (újabb cél volt a kisebb farmok hangsúlyosabb támogatása), de facto a munkanélküliség alacsonyan tartására irányulnak, miközben a források 70 százaléka az agrártermelők leggazdagabb 20 százalékához vándorol.

A CAP stabilizálta az agráriumból élők életszínvonalát, de nem járult hozzá a modernizációhoz.

Reformok

• Uniós költségvetés közel egyharmadát emészti fel

• Európai szolidaritás• Stabilitás• Kohézió• Fő feladatai:

egyenlőtlenségek mérsékléseelmaradott térségek felzárkóztatásatelepülésfejlesztés, vidékf., területrendezés

Regionális politika

• Nagyvárosi régiók• Rurális térségek• Halászatból élő térségek• Válságba jutott ipari övezetek támogatása• Határmenti övezetek támogatása• Speciális adottságú térségek• Ritkán lakott térségek

Regionális politika

• 1957. Római Szerződés• 1958. ESF (Európai Szociális Alap) és EAGGF (Európai

Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap)• 1975. ERDF (Európai Regionális Fejlesztési Alap)• 1986. új alapok• 1988. átalakítás• 1992. Maastrichti Szerződés• 1994-1999. FIFG• 1999. megreformálás

Regionális politika kialakulása

Strukturális alapok:• Európai Szociális Alap (munkapiac)• Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

(mezőgazdasági területek felzárkóztatása)• Európai Regionális és Fejlesztési Alap (regionális kohézió

támogatása)• Halászati Pénzügyi Orientációs Alap

Európai Kohéziós Alap: közlekedési, infrastrukturális fejlesztések támogatása Európai Beruházási Alap (EBB által)

Elvek: szubszidiaritás és decentralizáció (finanszírozás és felelősség)

Eredmények: erőfeszítés nő (strukturális és kohéziós támogatás a 2000-2006-os költségvetés 38 százaléka, ami csupán az Unió teljes GDP-jének 0,5 százalékát teszi ki, következmények nem látványosak, a felzárkózatás nem sikerült a közös regionális politika évei alatt)

Eszközök

• 1. A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése (külön kategóriaként: Phasing out)

• 2. A strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása

• 3. Az oktatás, képzés és foglalkoztatás rendszereinek és politikáinak modernizációjának támogatása

Regionális politika fő célkitűzései

• koncentráció• programozás• szubszidiaritás• decentralizáció• partnerség• addicionalitás

Regionális politika alapelvei

Közlekedéspolitika• Általános célok:• liberalizációs intézkedések• átmenő és nemzetközi forgalom• harmonizáció• szolgáltatások szabad mozgása és a hatékonyság javítása• szolgáltató vállalatok más tagállamokon belüli működése• minőség javítása integrált közlekedési rendszereken keresztül• EU és harmadik országok közötti kapcsolatok javítása• Legfontosabb: fenntarthatóság• egyensúly a vasút, közút, légi és vízi közlekedés között• Gazdaságossági szempontok

Közlekedési hálózatok

5. Az unió pénzügyei

A költségvetés bevételeit képezik:

• Tradicionális bevételek: – vámbevételek – agrárbevételek (2%-ra csökkent)

• Forgalmi adó egy része,• GNP-forrás: maximum

a GDP 1,27 százaléka (2000-06)• Bírságok, illetékek stb.

Az uniós költségvetésnem lehet deficites!Bizottság elkészíti, Minisztertanács megvitatjaés elfogadja, Parlamentmódosító indítványokat tehet.

A közös költségvetés

Kiadási szerkezet 2004-ben

Monetáris tartalék

Közösségi szervek igazgatása

Külső Akciók

Belső Politikák

Strukturális Alapok

Közös Agrárpolitika

http://europa.eu/abc/budget/working/index_hu.htm

Az unió bevételeinek alakulása

Pénzügyi eszközök -Bevételek

Tagállami befizetések, uniós adók (ÁFA, vámok)

Pénzügyi eszközök - Kiadások

Hivatal, általános gazdaságpolitika, szakpolitikák- Éves költségvetés van- Közös Agrárpolitika – 42,6%- Strukturális Intézkedések – 36,4%- Belső politikák - 7,9%- Külső fellépések – 4,5%- Igazgatás – 5,5%- Csatlakozási előkészületek – 1,9%- Kompenzáció – 1,2%

Az unió költségvetése: kiadások

Kiadások - 2009

Költségvetés - 2010

- A Bizottság készíti elő,- A Parlament a Tanáccsal közösen fogadja el az

EU költségvetését (okt. 5-ig)- Végrehajtásáért a Bizottság,- A végrehajtás ellenőrzéséért a Számvevőszék

felelős („Unió pénzügyi lelkiismerete”)- Szempontok:

Számviteli, adminisztratív, morális

Pénzügyi eszközök - Ellenőrzési rendszer

Pénzügyi eszközök - A pénzügyi rendszer megújítása• Agenda 2000: - CAP (47%)

-Strukturális műveletek (33%)- Belső politikák (6,5%)- Külső tevékenységek (6,5%)- Adminisztratív kiadások (5%)- Tartalékok (1-2%)- Előcsatlakozási eszközök- Új tagállamokra elkülönített

eszközök (2002-től)

• Az Agenda 2000 elfogadásával a közösségi költségvetés határozza meg a közösségi politikák alakulását, és nem fordítva.

6. Az unió gazdasági-pénzügyi intézményrendszere

Intézményrendszer

1.1 Parlament (Strasbourg)- Unió állampolgárainak érdekeinek képviselője

(általuk közvetlenül vannak a képviselők megválasztva 2,5 évente)

- Tanáccsal közösen fogadja el az EU költségvetését- Parlament hagyja jóvá az Európai Bizottság

kinevezését is, és felügyeli a testület munkáját- új tagállamok belépése esetén a csatlakozási

szerződésekhez is hozzájárulását kell adnia

1.2 Bizottság (Brüsszel)- 20 tag (5 évre)- funkciók: javaslattevő, döntés előkészítő,

döntéshozó, végrehajtó, ellenőrző1.3 Miniszterek tanácsa (Brüsszel)- EU elsődleges, döntéshozó, jogalkotó szerve- 2-6 alkalommal évente- tagjai a tagállamok kormányainak képviselői

(általában az adott témáért felelős miniszterek)

Intézményrendszer II.

7. Magyarország és az unió

V. Magyarország és az unió

1. A magyar gazdaság helye az unióban- a külforgalom négyötöde- uniós támogatások: GDP 3,5 %- Áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme a

tagállamok között- Közös EU-versenytörvény,- Egységes pénznem- A környezetvédelmi irányelvek összehangolása- Közös agrár- és halászati politika

V. Magyarország és az unió – Előnyök - hátrányok

Egy tanulmányból a csatlakozással kapcsolatos feladatokról

- Uniós jog átvétele- Az EU szervei képezik a magyar külpolitika fő

színterét

V. Magyarország és az unió - A hazai szabályozás

V. Magyarország és az unió - Nemzeti fejlesztési terv- foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés

feltételeinek megteremtése- gazdaság,közlekedés,társadalom megújulása,

környezet és az energetika,területfejlesztés és az államreform feladatai

KTK Monitoring BizottságKTK Irányító HatóságKifizető Hatóság(ok)

KTK Monitoring BizottságKTK Irányító HatóságKifizető Hatóság(ok)

OP Monitoring BizottságOP Irányító Hatóság

OP Monitoring BizottságOP Irányító Hatóság

Közreműködő szervezetekVégső kedvezményezettek

Közreműködő szervezetekVégső kedvezményezettek

KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET

OPERATÍV PROGRAM

PROGRAMON BELÜL

Az intézményrendszer 3 szinten épül fel:

A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere

Irányító Hatóság

Közreműködő Szervezetek

Végső kedvezményezettek

Kifizető Hatóság

Monitoring Bizottság

A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere 2004-2006

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

(Közreműködő Szervezet)

Környezetvédelmi projektek

Lebonyolító Testületek és végső kedvezményezettek

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

(Közreműködő Szervezet)

Közlekedési projektek

Pénzügyminisztérium

(Kifizető Hatóság)

Nemzeti Fejlesztési HivatalKohéziós Alap Főosztály

(Irányító Hatóság)

Monitoring Bizottság

A Kohéziós Alap hazai intézményrendszere 2004-2006

PARLAMENT

KORMÁNYFEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYÍTÓ TESTÜLET

NEMZETI FEJLESZTÉSI

TANÁCS

FEJLESZTÉSPOLITIKAI KORMÁNYBIZTOS

NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG

Irányítóhatóságok 6+1 db……

Közreműködő szervezetek

REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK

7 db….….

REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK

Fejlesztéspolitikai intézményrendszer 2007-2013

Köszönöm a figyelmet!

További információ:www.localmonitoring.eu

Robert.kovacs@localmonirtoring.hu

Melléklet

Integrációelméletek: Liberális és neoliberális iskola munkamegosztás-elméletek konfliktuselméleti iskola dirigisták funkcionalisták

Integrációelméletek, integrációs formák, előnyök és hátrányok

1. Preferenciális vámövezet (kedvezmények)2. Szabadkereskedelmi terület (liberalizált kereskedelem)3. Vámunió (egységes kereskedelempolitika)4. Közös piac, egységes piac (termelési tényezők szabad

áramlása, szabványosítás)5. Gazdasági unió (gazdaságpolitikák integrációja, közös pénz)6. Politikai unió

Integrációs formák

Regionális politika témáiVállalkozástámogatás

Együttműködés és hálózatba

szervezés

Kultúra

Foglalkoztatás és oktatás

Energia

Környezetvédelem és

éghajlatváltozás

Értékelés

Pénzügyi tervezés

Egészségügy

Információs és

kommunikációs technológiák

Idegenforgalom

Kutatás és innováció

A legkülső régiók

Közlekedés

Városfejlesztés

Célkitűzések és alapok

Eu egyeztetési eljárásai

Eu döntéshozatali eljárásai