5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

1/12

Auguste ComteEloadasok a pozitiv filozofiarol

Otvenegyedik eloadas:A tarsadalmi dinamika alapveto torvenyei avagy azemberiseg termeszetes haladasanak altalanos elmelete

COW " s d e p h il o so p hi e p o si t iv e . IV. kotet , Cinquan te e t unieme Iecon : Lois fondamentales de ladynamique soc ia le , ou theorie generale du progres nature! de l 'humanite, 1B39.

Hogy jobban ert ekelhes suk a tarsada lmi haladas a lapvetd torvenye it , Ienyeges , hogy koz-vet len bemutatasuk e lou, mintegy el sd megkozehteskent tomoren kifejt suk e nagyszaba-su fej lodes sznksegszeru iranyat , valamint sajatos sebesseget es kulonfele f6 elemei terme-szetes a la rendelodese t: ez egyebkent maga tol adodik azokbol a knlonfe le fogalmakbol,amelyeket e kotet kezdete or a bevezettunk , Marpedig az emberi f ejlodes teljes egeszet alegemelkedettebb tudomanyos szempontbol tekintve, mindenekelott annak Iel ismereserekeI l al ta lanossagban e ljutnunk, hogy e fej lodest l enyegeben azoknak a kepessegeknek azegyre eroteljesebb kiemelese kepezi, amelyek az emberiseget jel lemzik, az allatvi lagra [el-l emzckkel s zemben es mtndenekelot t azokkaI a kepessegekke l s zemben, a rnelyek kozo-sek benmmk az egesz organikus vilaggal, noha persze ez utobbiak sznksegkeppen azemberi letezesnek is es minden mas a ll an eletnek is az e lsodleges a lapja t alkotj ak , E f ilo-zofi ai er te le rnben azt keU mondanunk, hogy a Iegje lesebb civihzacio alapjaban veve a leg-teljesebb rnertekben megfelel a termeszetnek, mivel valojaban nem jelen t mast, mintfajunk azon fa sajatossagainak eroteljes kifej leszteset, amelyeket kezdetben elrej tett a kike-rulhetet len tompults ag , s amelyek e legge sze rnbeot ldve csak ama tarsada lmi e le t magas fo-kan valtak, amely szamara ketsegbevonhatatlanul kizarolagosan rendeltettek. Mint azt aze l6z6 kote tben bemutat tam, a bio lcgiat f iIoz6f ia egesz rendszere vegul is a kovetkezot bi-zonyi tj a: az animali s el etnek az organikus e le t fel ett i a lt al anos , egyre hangsulyozottabbtulsulya hata rozza meg azt az alapve to mel tosagot, amely valamely faj t az a ll an hie ra rchiaegeszeben jell emez, ahogy egyre jobban kozeledunk az ember i s zervezethez . Ebb61 a f ilo-zofiai szempontbol egesz tarsadalmi fejlodesank valojaban nem mas, mint a legszelsopontja annak az al ta lanos e loreha ladasnak, amely rnegszaktt as nelkul a thuzodik a te lj ese lovi lagon, k iindulva az egyszeru novenyekto! es kis ebb a ll atokto l, majd felemelkedveegeszen a madarakig es emlosokig, 5 ezek kozot t i s fokozatosan tovabb emeIkedve a raga-dozokig es majmokig: egeszeben egyre kevesbe Iesz jell egze tes a ti szt an organtkus funk-ciok szuksegszen; elsodlegessege, es a tulajdonkeppeni animalis funkclok, mindenekel6ttaz intel lektualis es moralis funkci6k fejlddese ezzel ellentetben egyre inkabb afele tart, hogyaze letben tulnyomo befolyasrajusson, Ez azonban megsern kovetkezhet be te lj es en , megaz emberi t ermesze t l egmagasabb foku tokeletesedese soran sem. E nelkulozhetet len

15

5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

2/12

Auguste Comte

osszehasonhto ertekeles Ienyegeben meghatarozza az elsorendu rudomanyos elkepzelest,amelyet az allati rokeletesedes egyetemes sorozatahoz kapcsolodo es annak legmagasabbfokat megvalostto ernberi haladas egeszerol ki kell alakitanunk. Tarsadalmi haladasunkaltalanos elemzese ugyanis cafolbatatlan bizonyossaggal kimutatja, hogy termeszetunkkulonbozo alapveto hajlamainak szuksegszerii valtozatlansaga ellenere a legemelkede:.tebb hajlamok azok, amelyek a viszonylagos fejlodes tartos allapotaban vannak, s e fejlo-des ezeket egyre inkabb az ernberi letezes tulnyomo hatalmava teszi, bar az erederi oko-nomianak ez a megfordttasa sosern erheto el teljesen, s nem is szukseges, hogy elerjuk,Ebben mar megmutatkozik [.. . J tarsadalmi szervezetunk lenyegijellemvonasa, akkor is,ha elsokent tisztan statikus allapotaban vale szemrevetelezesere korlatozodunk, elvonat-koztatva szuksegszeru mozgasatol. De ezt a jellegzetesseget, ha folyamatos valtozasaibankozvetlenul ianulmanyozzuk, meg er6teljesebbnek fogjuk talalni, amikor eloszor altala-nossagban attekintjuk majd av altczasok fokozatos egymasra kovetkezeset. .Ahogy az ember hatasa a kulso vilagra rendkrvuli mertekben es egyre fokozodva fej-16dik, elsd pillantasra ugy ninik, hogy a civilizacio figyelmunket szuksegszenien egyreinkabb az onmagaban vett anyagi letezesrol vale gondoskodasra osszpontostrja, amelyletezes fenntartasa esjavttasa latszolag a legtobb tarsadalmi foglalkozas f6 targyat kepe-zi. Csakbogy ezzel ellenretben az elmelyultebb vrzsgalat kimutatja, hogy ez a fejkides fo-lyamatosan arm tart, hogy az emberi termeszet legkivalobb kepessegeit erveny~sitse,vagy azon btztonsag reven, amelyet fizikai szUksegleteink tekinteteben szuksegkeppensugall, aminek eredmenyekkeppen ezek a szuksegletek egyre kevesbe kotik le a figyel-met, vagy pedig azon folyamatos es kozvetlen mgerles reven, amely reszerol intellekru-alis funkcioinkat, sot, tarsadalmi erzelmeinket eri, hiszen szamara e ketto fokozatos fel-lendulese nyilvanva16an nelkulozhetetlen. Tarsadalrni gyermekkorunkban az anyagifennmaradassal kapcsolatos osztonok annyira e16terben allnak, hogy lenyegeben meg anemi osztonon isuralkodnak, annak durva elsodleges energiaja ellenere is: a hazi erzel-mek e korban ketsegkfv111kevesbe hangsulyosak voltak, es a tarsadalmi erzelmek az ern-beriseg eszrevehetetlenul kis reszere korlatozodtak, amely koran kivul minden idegen-ne es ellensegesse valt; a fizikai etvagyon kfvul bizonyara a knlonbozo gyu.lolkodo szen-vedelyek voltak az ernberi letezes szokasos f6hajtoeroi, E tekintetben vitathatatlan, hogya civilizacio folyamatos fellendulese szuksegkeppen egyre inkabb kifejleszti legnemesebbes legnagylelkubb erzelmeinket, amelyeket mint az emberi tarsulas egyeduli lehetsegesalapjait spontan medon egyre specialisabb medon kell kirmivelni. Ami az intellektualiskepessegeket illeti, az elorelatasra valo keptelenseg, amely a vad eletet a legsurgetobbszukseg k6zepette isjellernzi es ott szokasossa valt, vilagosan mutatja, hogy az esz akkormilyen kicsiny valGsagosbefolyast gyakorolt az ember altaIanos viselkedesere: akkoribane kepessegek lenyegeben meg eltompultak voltak, vagy legaIabbis meg csak a legalacso.nyabbrenduek mutattak kozuluk hatarozott aktivitast, azok, amelyek k6zvetienul a kulso erzekek gyakorlasahoz kapcso16dtak; az elvonatkoztatas es az osszekapesolas kepessege, eltekintve a nekilendules kiveteles pillanatait61, csaknern teljesen mozdulatlan rnaradt; a durva kivancsisag, amelyet a termeszet latvanya akaratlanul issugall, akkor teljesmertekben megelegedett a teol6giai magyarazat apr6cska kezdemenyeivel; vegilI akkor asz6rakozis, amelyre foleg az er6szakos izomtevekenyseg volt jellernz6, 5 legfeljebb a tisz:tan fizikai ugyesseg egyszeru bemutatasaig emelkedett fel, eppoly kevesse volt kedvezo16

El6adasok a pozitrv jiloZ6jiar6!

az ertelern, mint a tarsiassag fejlodesere. A civilizacio egyre novekvo felsobbrendusegebizonyara meg inkabb ketsegbevonhatatlan e tekintetben, mint moralis vonatkozasban,ugyhogy e vonatkozasban nines is sZflksegmar formalis bizonyitasra. Barmi medon ta-nulmanyozzuk a tarsadalom egymasra kovetkezd kulonbozo korszakaiban csszehason-lit6szempontbol azember letet, mindig azt fogjuk talalni, hogy nemcsak az ember anyagi felteteleinek - a kulso vilagra vale hatasa folytonos kiterjesztese kovetkezmenyekentmutatkozo - javulasaban all alapveto fejlodesunk altalanos eredmenye, hanem es min-denekel6tt legkivalobb kepessegeinknek az egyre kizarolagosabb gyakorlas eredmenye-kent vale fejlodeseben, amely vagy a fizikai vagyak uralmanak folytonos csokkeneseboles a kulonbozo tarsadalmi osztonok egyre erosebb ingerlesebol kovetkezett, vagy pedigaz intellektualis, eppenseggel a legmagasabbrendu funkci6k folytonos mgerlesebol esannak a szokasszenl befolyasnak a spontan novelesebol, amelyet az esz az embertviselkedesre gyakorolt. Ebben az ertelernben az egyeni fejlodes a szemeink elott szukseg-keppen reprodukalja a tarsadalmi fejl6des fo szakaszait, amelyek egymasra kovetkezeseitt gyorsabb es szarnunkra ismerosebb, egesze tehat jobban felismerhet6, bar kevesbehatarozott,

[ . . . JVegu.l05szefoglaleanjeleznunk kelI azon okok kozott, ameIyek tarsadalmi fejlodesunkalapveto sebesseget spontan medon befolyasoljak, az emberi nepesseg termeszetes nove-kedeset, amely elsosorban e nagy mozgas folytonos gyorsulasahoz jarul hozza, E nove-kedest min dig ugy tekintettek, mint az emberi helyzet fokozatos javulasanak Iegkevesbeketertelmu szimptomajat; es nines is semmi, ami kevesbe cafolhatatlan lenne, ha ezt anovekedest fajunk egeszeben tekintjuk vagy legalabbis a bizonyos fokig egymassal vale-ban osszefuggc (solidaires) nemzetek kozott. De itt egyaltalan nem errol a megfontolas-rol van szo, amely rna nagyon is vitathatatlan, kozgazdaszaink tulzott vagy egyenesenbiinos kritikai ellenere: egyebkent nyilvanvaloan nem is tartozik mostani temankhoz,Most csak fajunk eldrehalado surusodesere kell utalnom, mint arra a vegso altalanoselemre, amely hozzajarul a tarsadalmi mozgas tenyleges sebessegehez. Mindenekel6ttkonnyen Ielismerheto, bogy ez a hatas az emberi munka egeszet tekintve nagymertek-ben es kulonosen a kezdetekben meghatarozoan hozzajarult annak egyre specialisabbfelosztasahoz, ami sznksegkeppen osszeegyeztethetetlen lett volna az egyilttmukodokkis szamaval, Egyebkent ez a surusodes, belso es kevesse ismert, megis igen nagy jelen-tosegiljellegzetessege reven kozvetlenul es igen hatekonyan osztonzi a tarsadalmi fejlo-des gyorsabb kibontakozasat, amennyiben egyfe161az egyeneket arra 6sztonzi, hogy ujerOfesziteseket tegyenek letflk kifinomultabb eszk6z6kkel valDbiztosftasara, mert e letegyebkent nehezebbe valna, masfel61 arra kotelezi a tarsadalmat, hogy allhatatosabb esjobban egyeztetett energiaval valaszoljon az egyedi elteresek egyre er6teljesebb fellendulesere es harcoljon ellenuk. Az . egyik es masik tekintetben is lathat6, hogy itt nem azegyenek abszolut szamanak novekedeserol van sz6, hanem mindenekelott intenzivebbegyilttrmikodesukr61 (eoncours) az adott teruleten, abban az ertelemben, ahogy ezt a kifejezesthasznalom, 5 amely kivaltkeppen alkalmazhate a nepesseg nagy kozpontjaira, aholminden idokben els6kent dolgoztak ki az emberiseg el6rehaladasanak nagy lepeseit. Ez afokozatos tomorules uj szuksegleteket es uj nehezsegeket teremtve spontan medon 11jeszkozoket is fej lesztett, nemcsak a haladas, harrem a rend szamara is, igy egyre jobban

17

5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

3/12

Auguste Comte

semlegesftve a kulonbozo fizikai egyenl6tlensegeket es ezzel szemben tulnyorno befo-lyast biztosttva az intellektualis es erkolcsi eroknek, arnelyek a tulsagosan kis nepesse-gekne l s zuksegkeppen megmaradnak erede ti a la rendel t helyzetukben.

L ..lA tar sadalm i fejlodesunk ku lonbozo elemei kozott a mar megallap tto tt elvek szer int

uralkodo kikerulhetetlen szolidantas ellenere az is szu.ksegszeru, hogy folytonos es k61-csonos egymasra hatasaik kozepette a haladas egyik altalanos rendje spontan medonuralkodo legyen oIy medon, hogy az osszes tobbi szamara szokasszeruen megad ja a kez-deti elk erulhetetlen lokest, noha v iszont maganak is kesobb azok fejlodesetol k ell u j len -duletet kapnia, Itt most kozvetlenul elegendo, ha ramutatunk erre az uralkodo elemre,amelynek a vizsg:Hata dinamikus fejtegetesunk egeszet kell, hogy iranyitsa, 5nem kell ki-fej ezet ten fogla lkoznunk azzal az a la rendelt seggel , amelyben a tobbiek vele es egymassa lszemben varmak , mert ez e munka elvegzese soran magatol meg fog mu tatkozn i. fgy le-egyszerUsitv e, ennek az elemnek a meghatarozasa nem okozhat sulyo s nehezseget, hi-szen elegend6 megkulonbozterm azt a tarsadalmi elemet, amelynek a fejlodeset a legjob-ban fel l ehet fogni az osszes tobbi fejlodesetcl e lt ekin tve, s zuksegszens a lta lanos kapcso-Iodasuk e ll enere; ez a fel ismeres viszont kikerulhe te rl enul megismet lodne, ha kozve tl e-nul a tobbi e lern fej lodese t vennenk tekimetbe. E kettos donto jel legzetesseget t ekin te t-be veve nem habozhatunk , hogy az els6 helyre az in tellek tualis fejlodest tegyuk, min t aztaz elvet, arnely szuksegkeppen uralkodik az emberiseg fejlcdesenek egeszeben, [ ... JMinden iddben, a f ilozof ia i szel lem elso fel lendulese to l kezdve, tobbe vagy kevesbe vil a-gosan, de cafo lhatatlanul a tarsadalorn tor tenetet 11gy tekin tettek, min t amelyen az em-ber i szellern to rtenete uralkodik A kozszellern is rego ta hatar ozottan helybenhagyta eztaz a lt al anos e rt ekeles t, amennyiben az osszes c iv il izalt nye lvben spontan rnodon jell eg-zetes rokoner te lmusege t a ll aptto tt meg egyfel61 a [6 i ra rryi to hatas t valamilyen medon je-1016 terminus ok es a gondolkodast szo lgalo szervunk specialis megjelolesere szo lgaloszavak kozott. Minthogy nyilvanvalo tudomanyos szuksegszeruseg, hogy a tortenetie le rnzes egesze t az ura lkcdo fej lodeshez viszonyt tva rendezzuk e l, tg y elkerulve a zavartes a homalyo ssago t, amely barmely mas eljarasbo l kovetkezne az o sszefugg6 es egyide-ju fej lodesek rendszerenek bernuta tasaban vagy mar magaban az e lgondolasaban, e pon-ton az ember i s ze ll em alt alanos tor tene te t mint t ermeszetes es a llando vezetonke t kel I k i-v alasztanunk az embenseg to rtenetenek tanu lmanyozasahoz, pontosabban ehhez kelltartanunk magunkat. Ugyanennek az elvnek kevesbe ertett, de ugyanolyan szigoru esnelkulozhetetlen kovetkezmenye, hogy az intellektualis to rtenelemben els6dlegesen alegal ta Ianosabb es legelvontabb fogalmak tekin te tbevetel ehez ke11ragaszkodnunk, ame-lyek eppenseggel azon legjelesebb elmebeli k epessegeink gyakorI asat k6vetelik meg ,amelyek sze rvei megegyeznek a f rontali s regi6 ehHso reszeveL Tehat a je lensegek osszes-segere vonatkoz6 emberi velemenyek alapveto rendszerenek egyrruist kovet6 ertekelesei ,egysz6va l a filoZ6fia a lta lanos t6r tene te - barmilyen legyen i s a r'mak tenyleges jel lege , t e-o l6giai . metaf iz ikai vagy poz it iv - kel l, hogy szuksegsze ruen i ranyi ts a tor tene ri e lemze-sunk racionalis osszehangoIasat . SUlyos veszedelmek es mesterkeltseg nelkul az intel lek-tua li s tor tene t barmely mas lenyeges aga, rendkfvt1 li j el ent6sege e ll enere meg a szepmu-vesze tek ( idee rtve a kol te szetet i s) tort enete sem lehetne hivatot t e nelkUlozhe te tl en fel -adat elIatasar a; ez azert v an fgy, mert a k ifejezesnek az erzelmi kepessegekhez igen szo -18

El6addsok a pazH fv f i lo zof ia ro l

rosan k6t6d6 kepessegeinek, amelyek szervei egyebkent inkabb a rulajdonkeppen i agykozepso reszei t kozel tr ik meg, mindig is a la kel le tt rende lcdniuk a tarsada lmi mozgas va-lo sagos okonomrajaban a kozvetlen Ielfogas (conception ) kepessegeinek, nem kiveveazon korokat sem, amikor valosagos befolyasuk a Iegnagyobb vol t. E sajatos valasz tasbolegyedul az a tudomanyos kellernetlenseg adod ik, hogy olykor a to rteneti rr nrveletek fo -lyaman haj lamosak leszunk az ember i fej lodest a lkot6 kulonbozo reszek osszessege a lap-veto kapcsolatanak (sohdarite) elhanyagolasara: de barmely mas hasonlo valasztasugyanehhez a szomoru kovetkezmenyhez vezetne , marpedig valamifel e valasztas egyer-te lr rn ien szukseges. E vesze ly kevesbe eros es kevesbe kozel i, ha a tor tene ti e le rnzes ege-sze t Iehetoleg ahhoz a tarsada lmi e lemhez igazt tjuk , amely a legnagyobb hatast gyakorol-t a az egesz fej lcdesre, s amelynek a tekmtetbeve te le mintegy magatol k ival tj a a tobbieket .De ennek az e le rnzesnek ez a sajatossaga nem mem fel a ttol a szigoru esszer ti kotel ezet t-segtol , hogy amennyi re csak lehet seges, az osszes megfe le lo eszkozzel a t arsada lmi fej lo-des kulonbozo aspektusa inak egye temes kapcsola ta ra vonatkozo kozvet len es ossze fug-go elkepzelesunket elmenkben tartsuk , hiszen gyenge ertelmunk igencsak hajlik ar ra,hogy szem elol t eves sze a nelkulozhetet len egyseget , kulonosen korunk rulzott special i-zalodas ra , s ze tforgacsolodasra vale haj lama mia tt . A celbol, hogy megakadalyozzuk vagyhelyesbit suk azoka t a torzt ta soka t, amelyek a tulzott an e lsz igetelo medon e lj aro tor tene -lem tulsulyabol eredhetnek, a targy termeszete tartalmaz egy kivalo jel legzetesseget, 5 ezabban a ll , hogy az a lt al anos fejlodes kulonbozo lenyegi resze it gyakort a osszehasonln-juk, 5 fgy gyozodunk meg arro l, hogy azok a valtozasok, amelyeket az egyikben megfi-gye lheuunk, t enylegesen megfe le lnek a tobbiben bekovetkezo egyener teku val tozasok-nak : hasonlo ellenor zes hijan az eredeti valtozasokat r osszu l ertekelnenk, mert vagy t11-loznank, vagy illu zioink keletkeznenek, E f ejezet kesobb i reszeiben es munkank egesztovabbi meneteben , remelem, fel fog jak ismern i, hogy ez a racionalis igazo las spon tanmodon es igen nagy mertekben alkalmazhato a torteneti elemzesre vonatkoz6 alapvetoe lkepze lesunkre . Hogy kezde ttol fogva megfe le lokeppen kie rnel je rn ezt a sajatos sagot,e leg lesz az t bemutamom, hogy az a lt al anos dinamikus torvenyek, amelyeke t kezde tbenegyedul az ernberiseg intel lektualis fej16desenek megfigyelesebol vezettem le, tel jes ossz-hangban vannak azokkal, amelyeket kesobb az anyag i fejl6des sajato s vizsgalata tar fel:e termeszetes kapcsolat a ket legtavclabbi pont kozo tt mar eleve 5 annal inkabb jelzi azosszes kozbenso aspektus hasonlo osszefuggeset (concours).Miutan az ember i t arsada lom fej lodese egeszenek e lobb a lt al anos i ranyat, rna jd lenye-

gi sebesseget, vegul sZl1ksegszeru rendjet ekkeppen elozetesen jel lemeztuk, a tovabbiak-ban eltekin th etunk minden tovabbi bevezetest61 , s kozvetlenul megkezdhetjllk a tars a-dalmi dinamika a lapveto e lmele tenek kozve tl en vizsgalat a. t, az e l6zo magyarazatokhozigazodva mindeneke l6 tt az ember i s ze ll em kikerulhe te tl en menete sajatos t ermesze ti t6r -venye it veve szemugyre. Szamomra 11gy tunik , hogy erne e lmele t igazi tudomanyos e lvetaz a nagy filoz6 fiai torveny alkotja, amelyet 1822-ben fedeztem fel ama harom stadium(etat ), azaz a kezde ti t eo logia i, az a tmenet i meta fi zika i es a vegso poz itiv nelkulozhetet -l en es a l1and6 egymas ra kovetkezese rol, amelyet e rte lmu.nk, az e lmelkedes barmely faja-ban min dig bejar. [ ... JMiutan az olvas6 min tegy magat61 kozelebbr61 meg ismerkedhetett [ ... ] e t6r veny er-

telmezesevel e s rende lte te seve l. t el je sen feles leges lenne, hogy szamara annak egysze ru19

5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

4/12

Auguste Comte

es hatekony igazo lasat meg kulon specialis medon is jelezzuk az ertelmi vilag kulonbo-zo terulete in , Mindenkinek, akinek az ember i szel lem alt al anos tor tene te rd l valosagos i s-meretei varmak, ezt a kozve tien tor tene ti megeros it es t mintegy magatol e l kell et t mar ve-geznie, amelyet mar eleve es cafo lhatatlanul jelez minden egeszseges szellern szamaraegyed i Iejlodesunk tenyleges menete a gyermekkortol a f erfikorig, mint ana az els6 ko-tet elejen utaltam. E fonto s ig azo las szolgalataba lehet alhrani a r acionalis vizsgalat leg-kulonfelebb eszkoze it , amelyekrol a negyvennyolcadik eloadasban megmuta ttuk , hogy aszociologtai kutatasokhoz tartoznak, azaz a tiszta kozvetett avagy kozvetlen megfigyelest,meg a ktserletet is, valamin t az osszehason ltto modszer szamos ku lonbozo formajat:t lzenhe t evig e nagy temarol gondolkoz tam, megvi ta tt am azt valarnennyi oldal ro l, 5 ala-vetet tern a legkulonfelebb ellenorzeseknek, 5 ez felha ta lmaz engem annak tudomanyostetovazas nelkuli elozetes leszogezesere, hogy e kulonbozd reszleges vagy tel jes koruvizsgalatok , ha azokat megfelelokeppen vegzik el, v egill mind ugyanazon iranyba, e tor-teneti allnas e ll enal lhatatl an megeros tt ese fel e ta rt anak, amely a lh tas sza rnornra olyan to-kelet esen igazoltnak t tinik, mint barmely a lt alanos teny, amelye t e1fogadnak a termeszet -f ilozof ia mas resze iben. A harem stadium torvenyenek fel fedezese ota valamennyi poz i-nv , valamelyes filozo fiai kepesseggel megaldott tudes egyetert abban, hogy az sajatospon tossaggal illeszked ik ku lonbozo tudornanyaikhoz, bar ezt eddig kifejezetten megnem mindannyian jel entet tek ki. A valosagos e llenvetesek , amelyekkel rendsze rint t al al -koz tam, nem magara a renyre vonatkoztak , hanem arra, hogy tel je s egyeternessegge l b tr -nak-e az ertelmi vilag kulonbozd reszei mmdegyikeben. Ugy tunik nekem, hogy vala-mennyi haladott s ze ll em impli cit e e lismerte mar ezt a nagy a lt al anos tenyt a kulonbozo,ma mar pozittv tudo rnanyok vonatkozasaban; ez azt jelenti, hogy a harmas ertelmi fej-laciest elismerik mindazon esetekben, ahol az lenyegeben befejezodott. Ugy nmik, hogysemmi mas lenyeges kor la tozast nern vetet tek fel , mint annak az a lh to lagos lehetetl ense -get , hogy ugyanezt az elkepzelest kiterjesszuk a tarsadalomra vonatkozo elmelkedesekre.Ez az irracionalls ko rlatozas, amelyet bizonyosan semmif ele elv nem igazol, nem jelezvalojaban mast , mint a te lj es fejlodes tenyleges befejezetl ensege t az e lmeletek ezen rend-je t ekin te teben; mindazona lt al nagyfoko. bonyolult saga e ll en e re fel tehe to leg a tarsada-lomtudomany is kimozdu lt mar a tisztan teo logiat stadiumbo l, r na mar valosztnulegcsaknem mindenu tt teljes mertekben e1erte a tu lajdonkeppen i metafizikai stadiumot,b ar egyebken t kozvetlenu l meg nem eme1kedett fel a val6ban pozitfv stadiumba, kivevetalan a j elen Ertekezest. Bannily termeszetesnek tun ik tehat az az atmeneti alia pot, ame-lyet arna empiriku s fel-meggyoz6des jelez, termeszetenel fogva lenyegeben medd6 ez atorveny minden a lt al anos a lkalmazasa t e ll enza beal li to tt sag, h is zen e torveny f6 f iloz6f ia ihaszna eppenseggel a t arsada lmi e1mele tek tel je s megCt ju lasa lenne . Mindenese tre ez t azalapvet6 bizonytalankodast maganak a semmi massal nem helyettestth eto id6nek el kel-lene oszlatnia, 5 nines szukseg arra, hogy az ellenallhatat lan bizonyitashoz, ame1y spontankovetkezne e tekintetben e k6tet egeszeb6l , kozvetlen magyarazatot fUzzek erne racionalist e1jes segeben vet t a lt al anos teny vonatkozasaban. Mire lenne j6 id6t vesz tege tn i eppenazok meggyozesere, akik e rne olvasmany utan is kit ar tananak ama dogmatikus a lli ta sukmellett, hogy lehetetlen utols6kent a tar sadalomtudomany olyan pozitivvi tetele, mintamilyen a tobbi, kevesbe bonyolult tudomany, noha nyilvanval6 erne utols6 filoz6fiaiatalakulas kibontakoz6 megval6sulasa?

E lo ad as oh a poZitiv filozoficirol

E megfomolasokb61 kovetkezik, hogy r ie rn szukseges az emberi szel le rn a lt alunk meg-allapitot t harmas alapveto fej lodesenek kozvetlen torteneti igazolasaval foglalkoznunk:barmely olvaso magato l gond nelkul elvegezheri ezt az elozetes munkat, ha nem ju tottvolna benne megfe le loen e lore az e lozo kotet ek folyamatos tanulmanyozasa soran , Ell en-ben igen fontos hogy kozvetl enul spec ia li s f igye lmet szente ljunk e nagy torveny f iloz6f ia imagyaraza ta ra , men az egyszeru a lt al anos tenykent szuksegkeppen e lvesz tene e lsodlegestudomanyos hatekonysagat. Az empirikus altalanossag, amely az osszes tobbi rudomany-ban elegseges er tekkel b irna , nem felelne meg tel je sen a szoc io logia sajatos t ermeszete-nek, mint az kovetkezfk az e targyban a Negyvennyolcadik e loadasban megal lapi to tt 10 -gikai elvekb61. Fehsmertuk, hogy jel legzetes medon e tudornanyban lehet seges a jelen-segek osszes alapveto viszonyanak a priori, a kozvetlen vizsgalat tol fuggetlen megallapi-t asa , azokhol a nelkulozhetet len a lapokbol kiindulva , amelyeket e lozoleg az ember bio lo-gia i e lmelete szolgal ta to tt. Tudjuk azt i s, hogy a szoc io logia i t anoknak csak e kivalo sa ja -tossag megfe le lo felhasznalasa biz tosi that ja azt a rac iona li s energia t, amely szuksegesazon nagyon hatarozott akada lyok megfe le lo legyi iresehez , amelyekke l valosagos a lkal -mazasuk szembetalalja magat; ezentu l a tulajdonkeppen i torteneti indukci6k lenyegipontossaganak megcafolhatat lan megerosuese rendsze rint az ef fa jt a e llenorzeshol e red.Marpedig nines o lyan eset, amelyben nagyobb erdek f llzodne ehhez az egyik vagy rna-sik celbo l elv egzett eljarashoz, min t a tarsadalmt dinamika egeszere alkalmazhato leg -a lapvetobb torveny esete, Gondosan kel l t ehat j ell erneznunk azoka t az emberi t ermeszetpontos ismere tebol nyert kulonbozc a lt alanos mot ivumokat , amelyek egy resz t k ikerul -hetetlenne, masreszt nelki.ilozhetetlenne tettek a tarsadalmi jelensegeknek ezt az egy-masra kovetkezeset, ha oke t az e rt elmi Iej lodes sze rnpontj abol s zemlel juk, a rnely fomoz-gasukat kozvetlenul lenyegeben meghatarozta. [... JAz elsa e lemi e ly, amely megha ta rozza ennek az ert elmi fej lodesnek a kikerulhe te tl en

szuksegesseget , az embernek az az el sodleges haj larna , hogy akara tl anul i s s ajat t erme-szete bensoseges e rzesebdl indul ki mindenfaj ta j el enseg tel je s es egyetemes magyaraza-t aban, A f iIoz6f ia i s ze llem saja tos fel lendulesenek kezde te e ta helyesen uta lt ak ugyan azonmegismer es alapveto nehezsegere, de megsem kell tu lzo ttan abszo lu t ertelmet rulaj-donttani ennek az altalanos megjegyzesnek, amely csak az emberi esz mar haladott alla-potara vonatkozhat . Va loban, az ember i esznek szokasos e lmelkedese iben a kif tnomul t-sag f igye lemre mel t6 fokara kel le tt el ju tn ia , hogy meglepodjon sa ja t t et te i mia tt, magarai ranyi tva azt a spekula tiv t evekenyseget , amelye t kezde tben szuksegkeppen kizar61ago-san a kUlso v iIag valto tt ki benne. Ha egyfel61 az ember eredetileg onmagat mint a min-den seg kozpontjat tek in ti, akkor nem kevesbe kikeru lhetetlenul hajlik arra is, hogy on-magat egyetemes tipussa emelje. Nem tudott mas e1s6dleges magyarazatot talalni aklllonb6z6 jelensegekre, mint azoknak a sajat tetteihez val6 hasonitasat - annyira,amennyire lehel, - h iszen ezek azok , amelyekrol azt hiheti, hogy az 6ket kiser6 terme-szetes erzesek reven megerti letrehozataluk lenyegi m6dji lt . Az eredeti aforizma megfor-d lta sava l megall apitha tjuk tehat , hogy az ember kezde tben Ienyegeben esak sajat magatismeri; ekkeppen az egesz eIs6dleges filoz6fianak f6leg abbal kellett annia, hogy tobbe vagykevesbe sikeres m6don ezt a spontan egyseget atvigye az osszes tobbi targyra, amelyegymas utan felkeltheti szuleto figyelmN. [.. . J Ez hat a teol6giai filoz6fia spontan eredete,amelynek igazi s zeUeme vaI6ban abban a ll, hogy a je lensegek bens6seges te rmesze te t es

21

5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

5/12

Auguste Cornie

letrehozataluk lenyeg i modjat ugy magyarazza meg, hogy amennyire esak lehetseges,. az ember i akara t a lt al l er rehozou tett ekhez hasonttj a oke t, kovetve e rede ti haj lamunkat ,hogy minden lenyt ugy tekintsunk, mint akik a mienkhez hasonlo es egyebkent - szo-kasosan nagyobb energiajukbol kovetkezoen - magasabb rendii eletet elnek, mim eztmar jeleztem 1825-ben, Considerat ions phi losophiques sur l es s c ie n ce s e t l es s a va n ts ( F il oz 6 -f ia i v iz sg d 16 d a so k a t ud oman y ok r 61 es a t ud 6 so k ro l) ctmu munkam els6 cikkeben. Ez azalapvet6 bamis megoldas annyir a ktzarolagcs, hogy az ember meg er telmi f ejlodesenekleghaladottabb stadiumaban is esak 1igy tudott rola lemondan i, hogy tenyleg felad ta azelerhetet len eel kereseset , 5 rna mar eltekintve a sz6 szoros ertelrneben vett okokrol ajelensegek egyszenl torvenye inek megal lapt ta sa ra kor la tozta magat : o lyan szel lemi bea l-li to tt sag ez, amely nyi lvanva loan az ernber i esz kesei e re tt sege t t et el ez i feI . l . .. JA teol6giai filozofia legalapvet6bb sajatossagat es sokaig tarto tekmtelyenek elscdleges

forrasat ez az ellenallhatat lan eredeti spontaneitas kepezi. Ebb61 rogton kovetkezik e filozo-fia jel legzetes kuldetese, minthogy egyedul ez kepes ertelmi fej lodesonk kezdeti nelkuloz-hetet len kiindulopontjat megteremteni, A szoban forgo Ertekezes kezdetetol fogva mindenegyes kulonbozo reszeben bosegesen feli srne rhet tuk, hogy akarmilyen targya t veszunk,a kezde teknel Iehete tl en a valoban poz it iv e lmelet , azaz egy olyan e lkepze les, amely rac io-nal is an megalapozot t az e loze tes megfigye lesek megfe le l6 rendsze reben; ez aze rt van igy,rnert , fuggerlerral a tekintelyes id6t61, amit e megfigyelesek nyilvanvaloan lassu felhalmo-zasa megktvan, elmenk bele sem kezdhe tne ezekbe ane lkul , hogy kezde tben ne iranyi tanaes a kesobbiekben folyamatosan ne osz tonozne valamely e l6ze tes elmele t. Vegigveve a te r-mesze tf ilozof ia minden lenyeges agat , u jabb indokoka t t al al tunk annak igazolasa ra , hogyert elmunk szamara az abszolu t empir izmus, barmi t ismondjanak, nemcsak tel jes mertek-ben medd6, hanem egya lt al an lehetet len i s, h iszen ez seho1 sem nelkulozhet valamifel e,realis vagy csaloka, homalyos vagy pontos doktrmat, amelynek az a hivatasa, hogy spon -tan torekveseit osszefogja es osztonozze, kialakitsa az elmelkedes nelkulozhetet len folyto-nos saga t, mer t ene lkul az e lmebel i tevekenyseg szuksegszenlen kihunyna. Peldaul , vajonrna az allttolagcs meteorologiai megfigyelesek roppant tudomanyos kompi lacioinak miennines igazi hasznossaga, s6t igazi komoly jelentosege? Ez ketsegkrvul gepies empirikus jel-leg1lkb61 ered. Csak akkor tesznek szert igazi ertekre, csak akkor lesz spekulatfv hatekony-saguk, ha szokasosan valamilyen a sz6 igazi e rt elmeben vet t e lmelet i rany it ja 6ke t, barmi-lyen hipotet ikus legyen is eze loszor , Akik ezzel s zemben azt varnak, hogy egy i lyen bonyo-lul t t argyban az e lrne le te t maguk a megfigye lesek sugall jak, azok te lj es en fel re ismernek azember i szel lem szuksegsze ru menetet , amelynek az ken, hogy a tudomanyos megfigyele-seket meg Iegegyszerubb kutatasaiban ismegel6zze valamifele elktpzeles a megfelel6 jelen-segekr61. Ha az 0lvas6 itt megfelel6en osszefoglal ja mindazt , amit ez az Ertekezes folyama-tosan nagy szamban es valtozatossagban felhozott e nelkUlozhetet len ertelmi kotelezet tsegigazoIasa ra , akkor mentesf t minke t a tt61 , hogy tovabb i smetelgessuk ezt a vit atha ta tl an a1-l tt as t. Csak arra emlekez te tnek, a rn it s aj atos formaban a negyvenhe tedik e16adasban megegyertelmubben igazo1tam, hogy eITe a tarsadalmi elme1kedesekben nemcsak a magasabbfokU bonyo1ultsag miatt van szi 'lkseg, hanem ama kulonos jel legzetesseg miatt is, hogy i tta jelensegeket magukat ismegfelel6 mertekben esak a tarsadalom es az ember i szellemhosszu el6zetes fej l6dese hozhatta letre, fuggetlenul a megfigye16 e16keszit leteit61 es a meg-figyelesek felhalmozasat6L [. . . J22

E l6 ada sok a pozitiv Ji1oz6ficl.r6[Egyszeru logikai nezopontbol ez tehat az a nelkulozhete tl en e ls6dleges hivatas , amely

a teol6giai f ilozof ianak ert elmunk a lapvet6 fej iodeseben jutot t, ahol a kepze le t k ibonta -kozasa a f aj es az egyen eseteben egyar an t mindenutt szuk segkeppen mindig megel6zi amegfigyeles kibontakozasa t. E f ilozof ianak, amelye t csoda la trameltn spontanei ta s j el le -mez, jutott az a feladat, hogy az ernberi szellemet valoban kiragad ja abbo l az igazi o rdo -g i korb61, amelybe, llgy runt eloszor, v isszavonhatatlanul be vo lt zarva, ahol fogva voltket egyforman parancsolo e ll ente tes sznksegsze ruseg kozot t: e loszor megfigye leseke tkel le tt volna vegeznie, hogy e ljus son a megfe le l6 elmele tekhez , ugyanakkor valamifel eelmeleteket is el kel lett volna elkepzelrne, hogy hatekony megfigyeleseket folytathasson.E f atalis log ikai ellentmondasnak nyilv anvaloan nem lehetett mas rnegoldasa, mint azamit a t eologiai f ilozof ia kezdet i k tkerulhe te tl en fel lendulese termeszetesen nyujtou ,amennyiben a lehetoseg hata ra in belul mindenfele j el ensege t az ember i cse lekvesekhezhasonito tt : vagy kozve tlenul az eredet i e lkepze les szer in t, amely minden test er s ajatosanegy a mtenkehez tobbe-kevesbe hasonlo elettel lelk esttett at; vagy kesobb aszer in t a tar -rosabb es termekenyebb hipotez is szerint, amely a latha to vilag fole egy szokvanyosanlarhatatlan, tobbe vagy kevesbe altalanosttot t emberfelett i cselekvokkel benepesuetr vila-got helyeze tt , s amely szer in t minden esz le lheto jelensege t folyamatosan ezek szuverenaktivi ta sa hatarozot t meg, akik kedvuk szer in t modost to tt ak az anyagot, amely nelkuluktel jes tehetet lensegre let t volna Helve. A szuleto ertelem hajlarnos volt a legil luzorikusabbmagyarazatok naiv el6nyben reszesttesere, 5 e masod ik, jobban ismert s eszmeinktolkevesbe tavol esc stadiumban, amely azonban soha nem lehetett a kezdeti, mar igenkonnyen hozzaferhe td s t er jede lmes for rasoka t b iz tositot t az e rte lem szuksegle te i k ie le -g tt esere a teo16gia i f ilozof ia : ha a termeszet la tvanya valamifele ujabb zavarba e jt6 doIgotkmalt , valoban e legend6 vol t, ha vele azt az e lkepze lest a ll trot tak szembe, hogy a megfe -lel6 eszmei cselekvo ujabb akarasarol van szo, vagy pedig egy u j cselekvo kevesse kelt-s eges Iet rehozasanak eszkozehez fo1yamodtak . [ . .. J Ma a meg felel6 neveles hatasa alattIehets eges e r6te lj es en ragaszkodnunk ahhoz , hogy esak a je lensegek egysze rt i torvenye itk eressuk , eltek intve a szo szo ros ertelmeben yen , els6dleges vagy celokaik tol; s meg is,az a llando boles e lovigyaza tossag e ll en e re nem ebred-e fel nagyon gyakran a gyermekeskivancs isag, amely mindeneke l6 tt az osszes dolog erede te t es celj at k ivanja megismemi .Az udvos racionalis szigo rusagot bizonyosan esak az6ta tudjuk gyakoroln i, micra valo-sagos i smereteink halrnaza mindenutt e leg nagy ahhoz , hogy vegul i s es szeni remenyunklehes sen e termeszet i torvenyek fel fedezese re , mig azok hatekony keresese az ember i e lmegyermekkoraban a legkis ebb sike ITel sem ja rhatot t. [ . . . JE tisztan ertelm i mo tivumokhoz kapcsol6dnak nem kevesbe spon tan m6don a mor a-l is es mindeneke l6 tt t arsada lmi mot lvumok, amelyek mar onmagukban i s nagymtr tek-ben vitathatatlanna teszik a teol6giai filoz6fia szuksegesseget. Az el6bbi szempon tb61 ateol6giai f iloz6f ia t az a szerencses tula jdonsag jel lemezte, hogy megfe ld6en er6te lj es bn-bizalmat tudot t ebresz teni az emberben, a lta lanos helyzete es vegs6 hata lma tekintet ehenaz a lt al anos feIs6bbrenduseg a lapveto e rzeset sugal lva neki, ami a csa l6ka tulzas e ll enerehosszu ideig nelkulozhetet len volt val6sagos cselekveseink fokozatos fej l6desehez. Gyak-ran szemle lt ek meglep6dessel azt a mely es lat sz61ag megmagyarazha ta tl an e ll ente te t,amely azemberi seg gyermekkoraban mindenutt megmuta tkozot t minden eszkozunk teny-l eges hat6e re jenek gyengesege es a kulvila .g fde tt gyakoroln i vagyott hatar ta lan ura lom

23

5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

6/12

Auguste Comte

kozot t, Ez a lat szolagos ossze-nem-il le s a t evekenyseg te ren teI je s mer tekben hasonlo ah-hoz, amit az irnent eszleltunk az elmelkedes teren, Mint az, ez is termeszetes m6donad6dik abbol a kezde ti torekvesbol, amit a t eologiai f ilozofi a t ermeszetes medon produ-kal t; a kesobbiekben egeszen spec ia lt s medon kapcsolt a az e rnbert az e ffaj ta f ilozof iahoz.Ugyanis ha ez az osszes jelenseget ugy tekin ti, mint amit egyedul emberf eletti akaratokiranyitanak , akkor remenykedhet abban, hogy vagyainak meg felelo en modostthatja atermeszet egeszet; ketsegkivil l nem szernelyes eroforrasai segttsegevel, men ezek nyomo-rusagos e legtel ensege akkor e legge nyi lvanva lo lehetet t, hanem a sze ll emi hatalmaknaktula jdonitot t kor la tl an ura lom reven, fel teve , hogy onkenyes kozheavatkozasnka t a lkal-mas kerleles utjan sikerul megnyerni maganak, Ha ellenben mar kezdetben ugy rudtavolna felfogni a vilago t, min t ami szigoruan valto zatlan to rvenyeknek van alavetve, ak-kor annak nyilvanva lo lehete tl ensege , hogy azok rmikodese t valamikeppen modos tt sa esazokat megismerje, szuksegkeppen vegze tes csuggedtseget sugal lt volna neki, 5 ez meg-akadalyozta volna, hogy kezdet i apa ti aj abol es sze ll emi tompult sagabol yalaha is kisza-kadjon. Mi6ta a las su es kinos tarsada lmi, egysze rre e rt elmi es anyagi fej lodes faradsagosuton oda vezetett minket, hogy a termeszetr e elegge k iter jed t medon kepesek vagyunkhatast gyakorolni, megtanu lhattuk, hogy nyomoru sagunkat enyhttendo fokozatosan I e-mondjunk mmdenfele t ermeszet fe le tt i s egtt segrol , ugyanakkor amikor a hos szu tapasz -talat kesenien ereztette velunk ezek tokeletes hatastalan sagat, De kezdetbcn emberi b e-a ll ftot tsaga ink szuksegkeppen fordi to tt ak vol tak, mer t az a lt alanos helyzet lenyegebenellentetes jellegu volt. Akkor csak felulro l johetett a bizalorn es ennek kovetkezteben abatorsag, azokbol a kikerulhe te tl en i lluziokbol, amelyek nekunk csaknem hatar ta lan ha-talmat tgertek, 5akkor meg nem gyani that tuk mindennek a htabava losagat , Lathato, hogyitt szandekosan eltekintek a j6v6beni eletre vonatkozo remenyseg kulonfele formairol,amelyek csak kes6bb tehettek szert nagy tarsadalmi jelento segr e, mint azt a tor tenelemmeger6sf ti , s ahogy azt rovidesen meg fogom magyarazni. [ ... J A val las i szel lem mar reg-ota fenyeget6 hanyatlasatol kezdve meg kel le tt alkotni a sz6 szoros ertelmeben vett cso-da fogalmat, az isteni beavatkozasnak tulajdonitott es kiveteles esemenyek jel lemzesere,De ez a fogalom vilagosan [elzi, hogy a terrn eszeti tor venyek altalanos elve mar nagyonkozismert es bizonyos tekintetekben egyenesen rulnyomo kezdett lenni, h iszen ninesmas ert elme , mint hogy az e llente tesseg reven megie lo lje azok pil lana tnyi fel fuggeszte-se t. Kezde tben es amennyiben a teologia i f ilozof ia t el je s mer tekben ura lkodot t, egya lt a-Ian nem voltak csodak , mert minden egyforman csodasnak n in t, mint arr ol caf olhatat-l anul t anuskodnak az antik k61teszet naiv lei rasa i, ahol a l egk6z6nsegesebb esemenyektel je sen 6sszekeverednek szornyii seges csodakka l, e s spontan m6don hasonl6 magyara -zatban reszesulnek. [ . . . J A nelkU16zhetet len kidolgozas soran, amely hossz\1 id6n a t e16-keszi te tt e a spekula tiv s tadiumot, e lmebel i t evekenysegOnke t megfe le l6 m6don csak a teo-l6giai filoz6fia erateljes csalasai batonthattak, amelyek az ember egyetemes fels6bbsege-re es a kll lso vil ag felet ti kor la tlan hatahnara vonatkoztak, mint ezt j el ez rem az asz trol6-g ia es az alk imia kapcsan . Meg rna is, amikor ez a kezdeti filoz6 fia a kisse mar haladottelmekben lenyegeben mar csak a tarsadalmi spekulaci6k teren u ralkod ik, k6zvetlemiligazolhat6 e targyban egy ilyen hajlam, ha eszrevesszuk, hogy ertelmunk milyen nehe-zen mond Ie a hasonl6 agyr emekr61, amelyek azt ig erik nekunk , hogy kedv iink szerintm6dosithatjuk a politikai jelen segek egesz menetet, s ntlkuluk ugy tunik, hogy a ku ta-24

E l 6 ad a so h a po zi ti v J i lo z 6 ji d r6 1

tasoknak ez a rendje nem valtana ki belolunk elegseges tudomanyos erdeklodest. Az,hogy ez a sajaros sag nyi lvanva loan reszes a teologia i-meta fi zika i pol ir ika mai fennmara-dasab:m, kozvetlen halovany kepzetet adhat nekunk arr ol, hogy milyen befolyasa volteredet ileg ennek a jel lemvonasnak, a rn ikor t el j es mer tekben kit er ] edt az e rte lmi rer idszervalamennyi reszere, 5 amikor kovetkezeskeppen az ember nem rende lkezet t semmifeleszaba lyos, aka r kozve te tt es zkozzel , hogy az effel e i lluz iok vonzasava l szemben er te lmetbiz tosi tsa . igy teha t mig egyfel61 er telmi szernpontbol vizsgalva a teologia i f ilozof ia fel el tmeg egyedul az e rnberi v tzsgalodas spontan modjanak es kutatasa ink erede ti t er rnesze-tenek, masfelo l mo ralis szempontho l tekintve csak ez vo lt kepes arr a, hogy kifejlesszeaktiv energiainkat, men eredeti allapotunk melyseges nyomorusagaban mindig felra-gyogtatta azt a vonz6 r emenyt, hogy teljes mertekben uralkodhatunk a kulso vilagon ,melt6 karpotlast igerve spekulativ erofeszneseinkert.A tarsadalrm megfon tolasok, amelyek nem kevesbe hatarozo tt medon ugyanehhez a

kezdet i nelkulozhetet len szuksegszer ti seghez vezetnek e l, rendktvuli j elentoseguekugyan, de veluk kapcsola tban it t c sak nagyon rovid jel zesekre kor la tozodunk. [ .. . J Ket foszempontbol kel l megfe le16 medon tekin te tbe vennunk a teologiai f ilozof ia magas tarsa -dalmi rendelteteset , vagyis hogy eloszor is felugyeli a tarsadalom alapvet6 megszervez6-dese t, vaiamint kesobb lehetove tesz i egy spekula tfv osz ta ly a ll ando letezeset, Az elsaszempontbol e lke ll i smemi, hogy minden valosagos , s zi la rd es t ar t a s fenna ll asra kepes tar -s adalom szuksegkeppen fel te te lezi, hogy megvan a kozos velemenyek egy megha ta rozottelozetes rendszere, amely kepes megfeleloen feken tartani az egyeni elteresek termeszetesfektelen kibontakozasat, s ez folyamatos medon tulnyomo befolyast gyakorol, E kotelezett-seg meg a jobban fej le tt t ar sada lmi a ll apotban is cafolha ta tl anul megvan, ahol pedig any-nyi spontan, bels6 es ki. i. ls6ok oly nagy energiaval mind egyuttmukodik abban, hogy azegyent a t arsada lomhoz kosse, annal tnkabb lehetet len mentesuln i ez a lo l a kezde teknel ,amikor a csa ladokat meg csak cseke ly szamu, bizonytal an es tokelet len kapcsolat f11ziegy-mashoz. Akarmilyen tarsadalmi hatalmat tulajdonttunk is az erdekek osszhangjanak, azer zelmi szrmpatianak , ez az csszhangzas es ez a szimpatia b izonyosan nem elegendo,hogy akar a legki sebb tar tos t arsada lmat is letrehczza, ha a szokasosan kikerulhetetlenegyene tl ensegeke t nem elozi meg es nemjavit ja k i megfe le16 medon az ert elmi kozos seg,arnelyet bizonyos alapveto fogalmakhoz valo egyhangI1 ragaszkodas hataroz meg. Agyi oko-nomiank realis egyutteseben gyenge terrneszetes energiaja van tisztan ertelmi szerveinknek.Ennek ellenere az el6z6 fejez.etben meg is azt ismer tuk fel, hogy a hazi eletb en nem, de atarsadalmi eletb en es meg inkabb a po litikai eletben s~ksegkeppen az ertelemnek kellvezetnie. Csak az eIt elem reven lehet hatekonyan megszervezni a t arsada lomnak az egye-nekr e vala altalano s v isszahatasat, amely a kormanyzat alapvet6 r endeltettse, s amely avil agra es az ember is egre vonatkoz6 k6z6s velemenyek megfelel6 rendsze re t k6vetel i meg.Nem lehet tehat elvileg fd nem ismerni egy i lyen rendszer nelki. i. lozhetet len pol it ikaiszuksegesseget az ember i fej l6des barmely szakaban, meg inkabb a tarsada lom gyermek-koraban. Masfel61 viszont azt sem lehet tagadni , hogy a tarsadalmi szervez6des els6dlegesalapjat az emberi szellem el6zetes tevekenysegenek kell letrehozni, amely szellem kifej lesz-tese viszont kizar6lag csak maga a tarsadalom altal lehetseges , a tarsadalom kibontakozasapedig val6jaban e lvalasztha ta tl an az e rt el emet61, noha az egyebkent resz legesen hasznostudomanyos e lvonatkoztat as gyakran e lfde jte ti ez t a cafolha ta tl an kapcsolatot . Dj szem-

25

5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

7/12

Auguste Comte

pontbo l latjuk tehat, hogy az ernberiseg po litik ai szer npontbo l be van zarva egy igazi, ketegyarant ellenallhatatlan szuksegesseg tokeletes ellentetebol kovetkezo ordogi korbe,ahogy logikai vonatkozasban is be volt zarva, Miken t az elr izd esetben, e masodik vonat-kozasban is az egyetlen lehetseges megoldas nyilvanvaloan adodik a teologiai filozofiat jel-Iemz6 csodalatramelto spon taneitasbo l, Ez a filozofia, szerencses alapveto tulajdonsagareven kulonnskeppen arra rendeltetett, hogy az els6dleges tarsadalmi szervezetet kizaro-lagosan iranyttsa, minthogy egyedul kepes arra, hogy elsdre kialakitsa a kozos veleme-nyek kielegtto rendszeret, Fontos e tekin te tben megfigye ln i, hogy a teologiai filozofia emagas rendu tarsadalmi f unkcio jat igen gyakran nagyon hibasan fogjak fel, amiko r azte lsosorban a jovendo e le t t avla ta a lt al spontan m6don kia laki to tt fegye le rnbol sza rmaz ta t-j ak , Ba1TI1il egyen ez utobbi hiede lem valosagos hatasa, minden tekin te tben 5 kulonosenaz ember iseg e ls6 kora vonatkozasaban bizonyosan tulzot t j el entosege t tu la jdontt anak ne-ki, pedig a tor tene lem megmuta tj a, hogy a teologiai f ilnzof ia mar je lent6s po1it ikai hatas-sal volt, mielott az a spon tan hajlamunk , hogy a letezes or okkeval6sagat f eltetelezzuk,nagyobb tarsadalmi hatast fej thetet t volna ki. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy az effaj ta hie-delmek termeszetukne l fogva csak magas fokon szentesi thet tek a kozos velemenyek e l6-zetesen let ezo rendszeret , anelkul, hogy valamikeppen resz t vehet tek volna e rendszerekkialakitasaban. Marpedig a teologiai filozofia f6 tarsadalmi rendeltetese szerintem az, hogykozve tlenul es spontan m6don kia laki ts a ezeket , ezzel s zolgal ja az ember is eg pol it ikai fej -lodeset eppugy, mint e rt elmi es rnoral is ldbontakozasa t, E f ilozof ia rna a szetbomlas olyana llapotaba jutot t, hogy lenyegeben legra jongobb htveibol i s k iveszet t annak a kezde ti haj -lamnak a valosagos erzete, amely termeszetes modon az eszmek kozosseget sugallta, s6te ll enkez6leg, e rosodo felbomlasa mia tt tobb evszazad ota igenesak hozza ja ru l a mely er-t elmi egyene tl enseg kia lakl ta shoz . [ . .. JE magasrendii tarsadalrn i funkcio r nellett a teolog iat filo z6fia kezdeti tulsu lya mas

szempontbol i s nelkulozhe te tl en volt az ember is eg ert elmi fej lcdese szamara, rne rt egye-dul ez vol t kepes a tarsada lom kebleben kia laki tani egy spec ia li s osz ta lyt , amely szabaly-szenien a spekulat iv t evekenysegnek szentelt e magat , Ez utobbi funkc io termeszetenelfogva nern annyi ra a lapvet6, mint az e16z6, amelynek egyebkent szuksegszeni kovetkez -menye, de e szempont nagy szociologiai bizonyitasunk egesze szamara nem kisebbhatekonysagu, sot spontan modon azzal a kettos elonnyel r endelkezik , hogy megttelesekonnyebb es alkalmazasa hosszabb ido re terjed; e szempontbo l ugyanis a teo l6giai filo-zof ia tu lsu lya a leg fejlettebb nepeknel mondhatn i napjaink ig tartott. Ma kozvetlenulnem tudunk helyes elk epzelest alko tni an6l a roppan t nehezsegr61, amit a:z ernberiseggyermekkoraban az e lmelet es gyakorl at kozot ti megoly kezde tl eges megos:z: la s e ls6 iz-ben torteno letrehozasa jelentett , 5 amdy vis szavonha ta tl anul a f6leg spekula tiv osz ta lyaUand6 letezese reven val6sul t meg. Ert elmi gyengesegO.nk oly mer tekben haj lamosi tminket minden tekin tetb en a leganyagiasabb rutin elfogadasar a, hogy meg rna is, elme-bel i s zokasa ink kif inomulasa el lenere i s rendkivil l nagy nehezsege t j el ent ba1TI1i fa jt aujmlivelet megfele16 ertekelese, ha az nero erint i k6:z:vetlen gyakorlat i erdekunket. Ba1TI1ilyt6keletlen, ez az osszehason litas is megerreth eti, hogy az elsa tarsadalrni korszakbanmennyire lehetet len volt ko:z:vetlenuI, a kizar6lag rabszolgakb61 es harcosokb61 OS5zete-vad6 nepesseg kebeleben kialakitani egy olyan testuletet, amdy lenyegeben mentes akatonai es ipar i gondoktol , 5 amelynek jel legzetes tevekenysege mindenekel6tt ertelmi.26

E16adct soh a pozitiv jiloz6fidr61

E du rva id6kben ezt az o sztalyt sem letr ehozn i, sem elnim! nem lehetett volna, h a a tar-sada lom szuksegszer ii menete spontan medon nern tererntet te volna meg, s mar megel6-zoleg nem ruhazta volna fel tobbe-kevesbe tiszteletben tartott termeszetes tekintellyel,a reologiai f ilozof ia kezde ti k ikerulhe te tl en tul su lyabol adodoan. E masodik szempont -bel ez, a spekulat iv t es tu le t k ia lakt ta sa ennek a kezde ti f ilozof ianak a pol it ikai h ivatasa ,5 nemhogy sernmifele elozetes vitat nem tiirt el e testulet tarsadalmi lete, hanem ellen-kezoleg, lenyegeben meg kel le tt , hogy elozze, sot tranyitsa az osszes tobbi osztaly szaba-lyos megszervezese t, ahogy ezt tor tene ri e lemzesunk r6videsen igazolni fog]a. Ba1TI1i lynagy vo lt a papi kasztokban az er telm i munkak kezdeti ziirzavara, barmennyir e htaba-valok voltak szuksegkeppen f6 kutatasaik , meg is vitathatatlan , hogy az emberi szellernnekik koszonheti az elmelet es a gyakor lat koztt else hatekony rnegosztast, amelyet masm6don nem lehetett vo lna letr ehozn i. Szukseg telen tovabb foglalkoznunk e megoszlasnyi lvanva l6 e rt elmi es t arsada lmi jel entosegeve l, amely megosz las a legnehezebb mind-egyik koz t, ami t fejlodesunk egeszeben az ember i munka tel jes segenek megszervezesemegkivant . [ , .. 1

Az ertelm i rendeltetest tek intve barmely targyban azt fog juk talaln i, hogy a spontanrulsullyal biro teologiai f ilozof ianak, miutan kizarolagosan megha ta rozta e rt elmunk ko-rai ebredeset , vezet te folyamatos fej lodese t akkor , amikor semmife le igazi f iloz6f ia nemvol t meg megfe le lokeppen lehet seges, szuksegkeppen azzal kel le tt befejeznie palya futa -sat , hogy miutan a pozit iv ftlozofiaval valo tel jes ellentetessege tisztan kezdett kirajzolod-n i, mindenutt az emberi szellem elnyomasara kellett tor ekedn ie. Erkolcsi tekintetben islegalabb ennyir e nyilvanvalo, hogy az a v igasztalo b izalom es ak tiv energ ia, amelyet azember iseg e ls6 korszakaban e f ilozof la i lh iz io i o lyan szerencses m6don sugall tak, fokoza-tosan valtozni kezdett, v egul, tul ho sszu hatalma alatt - a peldak kozismer tek - elnyom6remuralomma es kozonyos fasultsagga let t attol a perctol kezdve, ahogy tulsulya veszelybekerul t, s ar ra kenysze rult , hogy vissza ta rt son es ne osz tonozzon. A poz it tv f llozof ia vegsofel sobbrendusege eppoly ket segbevonha ta tl an e tekin te tben, mint az e l6z6ek vonatkoza-saban is, ahogy ezt tortenett elernzesunk egesze spontan medon igazolni fogja: esak ef ilozof ia kepes a rra, hogy az ember i esz fer ftkoraban rneresz val la lkozasamk kczepet temeginga thatat lan le lk ie r6 t esmegfontolt a llha ta tossagot a laki tson ki bennunk, kozve tl e-nul sajat termeszetunkbol nyerve azt, ku lso segitseg es kepzelt beklyok nelkul, Vegul,ta rsada lmi szempontbol tekintve , bar a t eologia i f llozof ia valosagos tul su lya e tekin te t-b en sokkal tovabb tar tott, ma nem szukseges mar fo rmalisan is megallap ttam , hogy ere-deti hivatasa ellener e nem az emberek osszekapcsolasa fele hat, hanem lenyegesen hoz-zajarul megosztasukho:z ; ugyanigy, miutan le trehoz ta a spekulat iv t evekenyseget , azzalvegez te , hogy azt egyer te lmuen akada lyozza . A val1asi h iede lmek hanya tl asa ota az egye-sites, valamint az o szt6nzes es ir anyitas kepessege egyre kizar6 lagosabb m6don a pozi-tiv eIkepzelesek 6sszessegenek saJitja, 5 esak ezek kepesek ma spontan m6don egy olyanigazi e rt elmi k6zos sege t 1etrehozni, a vil ag egyik veget6l a mas ik ig , eppoly tar t6s, mintk it er jedt a lapokon, amely egy nagyobb poli tika i s ze rvez6des sz il ard a lapja l ehet . [ .. . JAz emberi termeszet alapvet6 t6 rvenyei szerint a f aj f ejl6desenek, ugyanugy, mint az

egyenenek , kepessegeink osszessegenek megfelel6 el6zetes gyakorI asa u tan oda kelle rkeznie , hogy spontan modon az esznek egy re hatarozott abb e ls6bbseget tul ajdoni tsona kepzelet felett, noha ez ut6bbi k ibon takozasa kezdetben sZl1ksegkeppen hosszu ideig

27

5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

8/12

Auguste Comre

r ulnyomo volt. fgy van az, hogy mindket esetben a legk tvalobb ember i kepessegek foko-zatosan ama altalanos befolyas elnyerese fele torekszenek, amelyre csekelyebb organikusenergia juk e ll enere kezde tto l fogva rendelteuek, s amely egyedul kepes agyi okonomi-ank ta rt6s harmoniajanak megte re rn tesere. Ugyanazok az e lemi motivumok, amelyek ezta menete t az egyedi organiz rnus ra kenyszer tnk, magasabb rendi i bonyolult saga es jel leg-zetes orokkevalosaga mia tt meg el lena llhatat lanabb er6ve l t rj ak eld ezt a ta rs adalmi sze r-vezet szarnara, A teclogiai fflozofia kezdeti kikerulbetetlen tulsulya ellenere rna leszogez-hetjuk , hogy ez a faj ta f llozofalas e rt elmunk sza rnara sosem vol t mas , mint egy fa jt a keny-szermego ldas, amely fde kezdetben spontan hajlamunk csak azert vont olyan kizarola-gosan, rne rt egy jobb ftlozofia t el je sen lehetet len volt . Barmely targyban, amikor megfe -lel6 elokeszltes Ulan a modszerek versengese valoban lehetove valt, az ember sosem ha-bozott, hogy az else okok kereseset egyr e inkabb a [elen segek valosagos tor venyeinekkutatasaval helye tt es tts e, mer t ez ut6bbiak jobban i ll eszkednek hatekony kepessegefhezes igazi szukseglete ihez , bar a korabbi szokasok vonzasa mia tt , amelyek el len semmife -Ie rac iona li s neveles nem kuzdott e legge, ket segkfvul gyakran vis sza kel let t e snie korab-bi i ll uz io i id61eges rneguji ta saba . Tulajdonkeppen a teol6gia i f ilozof ta meg Individua li svagy tarsadalmi kor agyermekkorunkban sem lehetett sztgoruan veve egyetemes, azaz alegegyszenibb esa Iegkozonsegesebb tenyeke t a jel ensegek minden rendjeben ugy tekin-t et tek, mint amelyek U:nyegeben te rmesze ti torvenyek ala vetet tek, ahe lye tt hogy terme-szetfolotti cselekvok onkenyes akaratanak rulajdomtottak volna 6ket. A jeles AdamSmith peldaul Filoz.6jiai esszetben igen szerencsesen jegyezte meg, hogy a nehezkedesnekegyetlen korban es orszagban sem volt istene. Olyannyira ez a helyzet altalaban az eleg-ge elemi es ismer6s jelen segekkel kapcsolatban meg a legbonyolultabb temak esetebeni s, hogy tenyleges viszonyaik tokelet es val toza tl ansaga mindig spontanul szemebe kel-l ett , hogy ninjon a legkevesbe felkeszul t megfigye lonek i s. Abban a moral is es ta rs adal-mi rendben, amelytol rna egy alap talan ellenallas kovetkezetesen tavol akarja tan an i apoz inv f ilozof ia t, a mindennapi e le t l egegyszen1bb [elensegei vonatkozasaban a terme-szeti tor venyek gondolatanak szuksegkeppen mmdig jelen kellett lenn i, ahogy ezt nyil-vanva loan megkove te li valosagos egyeni vagy tarsada lmi letunk a lta lanos vit el e, amibensohasem let t volna Iehet seges semrrufe le e lorel at as, ha minden ember i j el ensege t sz igo-roan termeszet fo lo tt i c se lekv6knek tulajdonitot tak volna , mer t e ll enkezd ese tben logikusm6don az ima le tt volna az egye tIen e lkepzelhe to e roforras, hogy befolyasolj ak az embe-ri cselekvesek szokasos menetet, E targyban azt is meg lehet j e gyezni, hogy ellenkez6-l eg , az egyeni vagy tarsada lmi cse lekveseket j el lemzo el s6 te rmesze ti torvenyek spontankezdetei voltak azok, amelyek - kepzelt m6don a k1l1s6v ilag jelensegeire atviv e - a teo-16gia i f iloz6f ia igazi a lapvet6 e lvet kepez tek, doz6 magyarazataink sze rin t. Esze rint a po-z it iv f iloz6f ia e lemi csiraj a ugyanolyan 6si a lapjaban veve, mint a t eol6giai f iloz6f iae, barcsak j6val kes6bb tudon kifejl6dn i. Ez az eszme rendk ivu.l fontos szocio16g iai elmele-tunk t6keletes racional it asa szempont jab61, mer t az ember i e Ie t sosem kepes valamifeleigaz i t eremtest felmuta tn i, c sak fokozatos fej l6dest , s eze rt a poz it iv szel lem vegs6 kibon-t akozasa tudomanyosan erthe te tl en lenne , ha mar az eredetnel nem vehetnenk szambae lso kezde tleges formait . E kezdet i a llapot 6 ta, ahogy a m~gfigye lese ink spontan m6donkit er jedtek es a lt al anosabba let tek. a kezdetben a lig eszrevehet6 kibontakozas, bar hosz-szf t ide ig a la rendel t maradt, a ll and6, folyamatos, nagyon lassu el6rehaladassal folytat6-28

E16adasok a pozit iv fi loz6fianll

dott , mig a teologiai f ilozof ia rnegorzodott azon, egyre kis ebb szamu jelenseg szamara,amelyek ter rneszet i torvenyei t meg semmikeppen sem lehetett megismerni,

[ . . . JAnnak ellenere, hogy ellcnallhatatlanul bizonyitott az a vonzero , amelyet az emberi

s ze ll emre fokozatosan a poz it tv szel lem gyakorolt , meg akarjak 6rizni a t eologiai f ilozo-f ia orok tekin te lye t, e s a lapvet6 e llentet esseguk hamts e rt ekelesebol kiindulva a rrol a l-modoznak, hogy e kett6 kozott csaloka kiegyezes johet Ietre. De mindazok a valtozatosmagyarazatok , amelyeke t e t ekin tetben az e loze harem kotet t ar ta lmazot t, mar bizonyo-san semrnifele ketseget nern hagyhatnak a ket fllozofia teljes osszeegyeztethetetlenseget ek in tet eben, akar a modszer , aka r a doktr lna tekin te teben, ha egyszer j el legzetesseguke vonatkozasokban mar megfe1e16en kifej lodott . Igaz, hogy e lsore nem lehet esz revenniezt a kikerulhe tet len e ll enszenvet a jel ensegek vales torvenye i es a lenyegi okok kutata-sa kozott : fel teve , hogy a f iz ikai kuta tas a lta lanossagban vegig a teologia i dogma a la ren-del t marad, s ajat fej lodese kezde tben vegbemehet ane lkul , hogy barmi fe le kozvet len 05Z-szeutkozeshez veze tne, mivel l lgy tunik , hogy az egyik f ilozof ia csak ama a lapveto rendtobbe-kevesbe masod lago s reszletein ek a kutatasara rendelteter r, s annak teljessegetegyedul a masik becsulheti fel, Kezdetben a poz itiv f ilozofi a t enyleges kibontakozasa ep-penseggel ettol a spontan alarendelodestol fugg6tt: ha mashogy lett vo lna, ennek a filo-zof ianak a kezdo lendulet et szuksegkeppen orokre rnegfojtot tak volna , mer t e rede til egt111gyenge volt , hogy a kozve tl en osszeutkozesnek s iker rel a ll jon e llen. De miota a meg-figyelesek aprankent elveszt tve eredeti osszefuggestelenseguket fokozatosan a fontos vi-szonyok fele fordultak, a modszerek alapvet6 ellentete minden targy tekinreteben adoktrmak koz ti k ikerulhe te tl en e ll ensegesseghez vezetet t. Mar mie16tt a kozve tl en e ll en-segesseg nyt lt an kimondott a valt volna, ez az elemi e llenszenv mmdenut t le leplezodott ,aka r a poz it iv szel lemnek a teologia i f ilozof la hiabavalo abszolu t magyarazataival s zem-beni osztonos vonakodasaban, akar abban az e llena llha tat lan megve tesben, amelye temebben az uj i skola sze reny kutat asa i es korult ektn to e lja rasa kival to tt: mindenese tre avalo sagos okok tanulmanyozasa meg osszeegyeztethetonek n int a lenyegi okokeval.Amikor vegre lehetove valt jelen td sebb termeszeti tor venyek f elfedezese, ez a bels6 fo-lyamatos e ll ente tes seg rogton minden tekintetben megrnutatkozott : a kepze le t es az esz ,az abszolut szellem es a relatrv szellem elsodlegessege jel legzetes osszeegyeztethetetlen-segeben, annak az ant ik hipotez isnek, hogy minden ese rneny onkenyes akara tok szuve-ren iranyitasa alatt all, az osszeegyeztethetetlensegeben azzal az egyre cafolhatatlanabblehe tcseggel , hogy az ernberi bolcsesseg esszeni urj an az esemenyeke t e lore l ehet l atn i esm6dositani. [ . .. JMiutan megfele16en jel1emeztuk elsokent az emberiseg ertelmi fej l6desenek szukseg-

szen1 kiindu16pont jat , azt an e lkerulhe te tl en vegpont ja t, nagy szoc io16giai e l6adasunknem kivan mast, mint a kozbens6 stadium most mar szinte spontanul ad6d6 altalanoser teke lese t. Mar e rzekelt et tem tDbb erdekes ese t kapcsan, mennyi re fomos e1vi leg, hogybarmely ta rgyban a lenyegi leg kozbens6 ese tek vizsgalat at csak azon ket sz tI so eset pon-tos e l6zetes e lemzesenek neIkuI6zheteti en befolyasa a la tt vegezzuk e1, amelyek k6zot t afokozatos a rmenetet h ivatot tak v.egrehaj tani . E mostani kerdes termeszetenel fogva e 10-gikai e16fnis l egfontosabb a lkalmazasa t j el enti ; mer t ha e li smer tl lk , hogy az ember i 5ze l-lemnek mindig a teol6giai stad iumb6l kell kiindulnia, es minden tekintetb en a pozitiv

29

5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

9/12

Auguste Comte

s tadiumba kel l megerkeznie , konnyen meger thetjuk a kikerulhe te tl en es nelkulozhetet -len szuksegesseget, amely arr a kotelezi, hogy az egytkbol a masikba a metaf izik ai sta-dium segttsegevel lepjen at. Min t mar ezt ennek az Ertekezesnek tobb helyen jeleztem,ez kozvetlenu l adod ik a teologiai szellem es a pozitrv szellem kozti nagyon hatarozottt er rneszetes e ll ente tbol , valamint a metaf iz ikai e lkepze lesek kores es mozgekony jel lege -b61, amelynek folytan egyfor rnan kepesek a lkalmazkodni az egyik fokozatos hanya tl asa -hoz es a mas ik mar megkezd6d6t t k tbontakozasahoz, 5 igy kepesek arra, hogy a hir te lenval tozasoktcl vonakod6 ert el rnunk szamara az a tmenete t amennyire lehe tseges csaknemeszrevehetetlenne tegyek, Ahogy a teologia visszavonul az elmelkedes teruleterol , 5mie-16tt a fizika kepes lenne o tt vegleg megvetn i a Iabat, a metafizik a spon tan hoduasa keszt-ti elo ezt atmenetileg; ugyhogy minden esetben e harom filoz6f ia felsobbrendusegertfolytatot t vetelkedese alapjaban veve visszavezethet6 egy egyszeru celszerusegi kerdesre,amelyet az emberi szellem alapvet6 Iejlodesenek racionalis vizsgalata alapjan el lehetdonteni , A teol6giai f ilozof ta metaf iz ikai a ta lakulasa barmely targy ese teben termeszetesmedon ugy megy vegbe, hogy az istenseg helyebe fokozatosan az egyseget teszik,amermyiben a vallasi elkepzelesek altalanosodnak, szunet nelkul csokkentve a terme-sze tfel et ti e se lekv6k szamat es aktfv kozbe lepesuke t, e s vegul e lv il eg , ha nem is tenyle-gesen egy legfe lsobb szigoruan vet t egyseghez erkeznek e l. A teologiai f ilozofi a e legutol-56 altalanos stadiumaban a kezdeti sajatossagat elvesztet t rertneszetfelet ti hatas a jelense-gek kozvetlen iranyttasat szokas~san csak ugy adhatta f el, hogy a maga helyen egy r ej-telmes egyseget hagyott, amely kezdetben szuksegkeppen belo le arad t ki, d e az ember iszel lem szuksegkeppen es egy re kizarolagosabhan a napi hasznalatban ennek tulajdont -tot ta az egyes esemenyek sajatos Iet rehozasa t. E furesa f ilozofalasi rnodnak hosszu ide igszuksegesnek kell et t l ennie, egy reszt hogy megkonnyt tse a teologia fokozatos hanya tl a-sa t aprankent kiikta tva a te rmeszet fe le tt i okok sajatos kozbeavatkozasa t, mas resz t hogye lokesz tt se a f iz ika e loreha lado kibontakozasat , egyre inkabb hozzaszokta rva az ember iszel lemet a jel ensegek kizarolagos tekin te tbevetelehez: mindket t ekin te tben az a tmenet ih elyzet egyszerre elkerulhetetlen szimpt6ma es nelku lozhetetlen seguseg , Egyebkent ef ilozof la a lt al anos sze llemenek a modszer es a doktr ina tekinret eben lenyegeben a teolo-gia i f ilozof iaehoz hasonl6nak kel le tt l ennie, sosem lehetet t mas , mint annak egyik f6m6-dosulat a. Csakhogy termeszetenel fogva kisebb az er te lmi szi la rdsaga es mindeneke lo tt ,ennek kovetkezteben, [oval kevesbe er6te lj es a t arsada lmi hatalma , ugyhogy sokkal job-ban megfe le l az egyszeni kri tika i celnak, mint barmi fe le igazi s ze rvezo feladatnak. Ezeka jel legzetessegei , amelyek telj es mer tekben a lkalmazkodtak az egyeni vagy tarsadalmiember i fej l6des egeszeben jat szot t a tmenet i szerepehez , meg inkabb a lkalmatl anna teszikar ra, hogy igazan ellenalljon a pozitfv szellem fokozato s kibontakozasanak . [ ... J Akarhogy is van, nem lehet altalanossagban fel nem ismemi a metafizikanak azt az ertelmikepes sege t, hogy id6legesen valamely targy vonatkozasaban mindaddig kepes spekula -t iv t evekenysegftnke t a la tamasz tani , amfg az tar ta lmasabb tapla Iekot tud magahoz ven-ni, e lt avolodva a t is zt an teol6gia i e trendt61 es egyre inkabb e l6kesz1i lve az igazi poz it fvdietara: e f ilo z6fia ugyanezt a lenyeg i sajatossagot mu tatja a nagy log ikai atmenetet f o-lyamatosan kiser6 pol it ikai a tmenet iranyi ta saban. Nem feledve a sulyos tarsada lmi eseT-telmi vesze lyeket , amelyek sa jnos a metaf iz ikai f iloz6f ia t is j el lemzik, ez az e rteke lesmegmagyarazza azt az igazi a lt al anos e lvet, amelyb6l a l egfe jl et tebb nepessegek koreben30

E I 6a d as o k a p o zi ti v jtloz6jtrir61

vegii l megszerze tt a tmenet ileg egye temes befolyasa kovetkezeu, mer t ez a befolyas szuk-segkeppen feltetelezi annak az osztonos erzetet, amely nem lehet teljesen teves, hogy eza f iloz6f ia nelkulozhetet len fel adatot tol t be az ember iseg a lapvet6 fejlodeseben. [_. . JHogy a [harem stadium] torvenye megfe le l6en betolthesse tudomanyos rende lt et eser ,

e hosszu es nehez b izonyttast befejezend6 es meger6sitend6 nem marad mas feladatommin t hogy roviden, az elvek tek inteteben bemu tassam a kovetkezd t: az anyagi f ejlodes-nek szuksegszeni. medon nerncsak hason l6, de teljes mertekben annak meg felelo utatkel l kovetnie , amely ut megle re r a fenti ekben kizar6lag az e rt elmi fej lodes vonatkozasa -ban igazoltuk. Hiszen a rarsadalmi fejlodes egesz rendszer e termeszetenel rogva egeszmelysegeben ez utobbinak van a la rendelve , mint azt e fejezet e ls6 reszeben kifej te tt em.Minthogy ezt a kiegeszno kutatast rna sokkal inkabb megertik, mint a f6 elmeleter, azanyagi fej lodes gyors atfogo attekintese Ulan csak arra lesz szukseg, hogy hangsulyozzukaz ert elmi fej I6dessel valo ossze fuggeset . Ezek Ulan majd az e rt elmi fej lodest eppolyanrel je sseggel s ikerul j el lemezni a t evekenyseg rendjeben, mint ahogy ez mar megt6rt ent aspekuJac i6 rendjebsn , noha e kiegeszi t6 e lj aras nagyobb foku egyszenisege sze rencse rel ehetove tesz i annak er6te lj es Ierovid tt eset ane lkul , hogy tudomanyos rende lte te senekart anank. Mindeneke l6 tt a IT61van szo, hogy rnegmagyarazzuk azt a bens6seges kapcso-Iatot , amelyaz ember i t arsada lrnak vilagi fej lodesenek ket vegpont ja t es kozbeeso szaka-szat osszekoti a szellemi fej lodes megfelel6 szakaszaival, mely utobbiak alapvet6 egyrnas-ra kovetkezeset a fentiekben bemutat tuk.A rac iona li s kutatasnak a pol it ikai v izsgalatokra a lkalmazharo kulonfe le a lt al anos e lj a-

rasa i egyarant es egyforma hatarozott saggal spontan medon annak a megall apft asahozvezet tek, hogy az ember iseg kezde tben kikenllhetet leml1 a f6Ieg katonai e let re haj lo tt ,s vegso rende lt ete se nem kevesbe e ll enallha tat lanul a Ienyegeben ipa ri l et fele vezet i. Azegy kicsit is haladon ertelem rna mar nem tagadhatja meg annak a tobbe vagy kevesbenyilt elismereset , hogy elorehalado fejlodesunk szuksegszeru kettos kovetkezmenyeksma katonai s ze llem folyamatosan hanya tl ik es az ipar i s ze ll em fokozatosan erosodik, ami tegyebkent azok, akik napja inkban megfe le lokepp fogla lkoznak a poli tika i f ilozof lava l,helyenvaloan ert ekelnek. Korunkban egyebkent, amikor a modem tarsada lmak jel legze-tes vonakodasa a harcias elettol fo lyamatosan, egyre valtozatosabh formakban , meg ahadsereg kebelen behil is egyre n6vekv6 energiaval mutatkozik meg; amikor peldau l aka~onai hivatasokra je lentkez6k elegtel en szama mindenutt t agadha ta tl an let t, h is zen azeroszakos sorozas, amely utan r itkan kovetkezik az onkentes kit ar ta s, egyre inkabb nel -ku~ozhetetlen kotelezet tseg Iet t; egy ilyen taTgy vonatkozasaban, amely fokr61 fokra eny-n}'1rebe lekenl lt a k6z vilagaba , a mindennapi t apaszta la t ket segteIenii l felment a k6zve t-len bizonyitas al61 . Bar e szazad kezdeten a katonai tevekenyseg kivetelesen hatalmasmer tekben fej16d6t t, de ezt az adou pil lana tban az e ll enal lhatat lan abnormali s kOrulme-nyek .utani k ikerulhe te tl en sodr6das hataroz ta meg, es ipa ri e sbekes 6sz tonunk kes leke-~ es ne~ki il e s nagyon gyorsan ujra felve tt e ura lkod6 fej l6desenek szaba lyos menetet , ezuton blz rosi tva va16sagosan a c iv il izal t v il ag a lapvet6 nyuga lmat , bar a nemze tk6z i v is zo-nyok b.a r~ ifel e rendszeres sze rvezetenek id6leges hianya mia tt gyakran ugy tunik , hogy:beur~p31 ha:m6nia veszelybe ken:ll; ez pedig meg akkor is, ha nem vezethet igazanoruhoz, e leg ahhoz , hogy veszede lmes nyugtalansagot suga lmazzon. Nem arr6I van i tt

tehat sz6, hogy a vilagi Ietezes aItalanos jel legzetessegeinek megfe1el6en meghatarozzuk31

5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

10/12

Auguste Comte

a tarsadalmi haladas ktindulopontjat vagy vegpont jat , mer t szerencsere ennek megta r-gya lasa felesl eges, kozve tl en e rt ekelesuk pedig ki fog derulni a kovetkezo hat fejeze tbol ,torteneti elemzeseink egeszebol. Min thogy azonban a tarsadalmi haladas menetet sohanem kapcsoltak ossze megf elel6en az emberi termeszet lenyegi torvenyeivel es a tarsa-dalmi haladas nelkulozhetetlen felteteleivel, egyedul az a feladatunk, hogy az elvektekin te teben jel ezzuk, s zuksegszeni resze ez az ember is eg a lapvet6 haladasanak,A prirnittv ember lekuzdhe te tlen el lenszenve mindenfajt a rendszeres munkava l szem-

ben nem te tt l ehetove szamara masfajt a folyamatos tevekenyseget , mint a haborus eletet,Ienyegeben az egyetlent, amelyr e akko r aIkalmas vo lt,s amely kezdetben a legegysze-rubb eszkoz volt, hogy letfenntartasat biztosttsa, a nagyon gyakori emberevestol fugget-lenul is: az egyen altalanos fejlodese e tekintetben teljes mer tekben hasonlo a fajehoz.Barmennyi re sajna latosnak i s ninhe t ez a szukseges seg , j el legzetes a lt al anos saga es folya-mates Iejlodese meg olyan korokban is, amelyek elegge el6r ehaladottak ahhoz, hogy azanyag i letezes mas alapokon nyugodhasson, erezteti az igazi filozofussal, hogy ennek akatonai rendsze rnek, amelynek a tarsada lom olyan hosszu ide ig es oly te lj es mer tekbena la volt vetve , l egalabb id6legesen valami jel ent6s es nelkulozhetetl en fel adatot kel le ttbetol tenie az e rnbcri seg a lt al anos fejlodeseben. Ma tarsada lmilag az ipa ri s ze ll em ura lko-dik , megts konny ii meger teni , hogy az ember i ta rsada lmak anyagi fejlodese ezzelel len-tetben hosszu ideig megktvan ta a katonai szellem kizarolago s befo lyasat, h iszen esakennek ura lma alat t fej lodhetet t az ember i ipa rkodas , E nelknlozhete tl en gyamkodas a lt a-l anes mot ivumai l enyegeben ugyanazok, mint amelyek kesobb a val la si s ze ll ern rnottvu-mai vo ltak a tudomanyos szellem kibon takozasanak elokesztteseben, ahogy azt elobbkifejteuuk. Ez azzal fugg ossze, hogy az ipari szellem, nem leven kepes a kezdetekbeni rany tt am a vilagi t arsada lmat , t ermeszetenel fogva e lofe lte te lezte egy jelentos fej lodesmegle te t, amely tehat esakis a katonai s ze llem sznksegsze ra befolyasa a la tt mehetett veg-be. Ennek szerencses spontanei ta sa nelkul ugyanis az egyes csa ladok lenyegileg e ls zige-teltek maradtak volna egymastol, ami az emberi munka egeszenek mindenfajta jelent6smegosztasat 5 ennel fogva ipa runk rnindenfa jta szaba lyos es folyamatos fejlodese t meg-akada lyozta volna. A katonai tevekenyseg tarsadalmi es mindenekel6t t pol it ikai sa ja tos-s agai kezde tben tel je s mer tekben egyer te lrmiek es hatarozot tak vol tak, egyszoval t elj esmer tekben megfe le lt ek annak a nagyszabasn c iv il izac ios funkc i6nak, amelye t be kell et ttol teniuk , noha csak atmenet i tul su llyal b irha ttak az ember is eg fejl6deseben. E targgya lkapesolatban mar tobb f ilozofus helyesen fel ismerte, hogy ez a letmod a lkalmas a fegye-lem es a rend szeretet szokasainak spon tan k if ejlesztesere, amelyek maskeppen nem let-t ek voIna kia laktthatok , s amelyek nelkul nyi lvanvaloan egye tl en igazi pol it ikai rendsze rsem szervezodhetett voIna meg, Tart6s es valamennyire kiterjedt egyesu lest az embericsa ladok koz t s emmife le mas e legge energikus eel nem hozhatott volna let re , mint annaka parancsol6 szu.ksegessege, hogy haborUs vall alkozas vagy egyszen1en koz6s vedelemceljab6I valarhifele egyertelmu alarendeltsegben egyesuljenek. Egyetlen mas esetben semlehe te tt az egyesules eelj a ennyi re surge t6 e .s ennyi re j61 erzekelhe t6 , egye tl en mas ese t-ben sem lehettek az egyli ttmuk6des elemi fel tetelei ennyire ellenallhatat lanok. MindezentuIajdonsagok esoda la tos m6don a lkalmazkodnak a primit iv t arsadalmak termeszetehezes szuksegle te ihez , amelyek a rende t ke. ts egkiv111 kizar6lag esak a haboru i skolajabantanulhattak meg, amirol meg rna is valamifele halvany kepet alkothatunk, ha azokat a32

E16 ad a s ok a p o zi tf v filozofidr61

kivetel es egyeneke t ves szuk szemllgy re , akike t az ipar i fegye lem nem kepes ke1l6en meg-puhit ani, s akik e tekintetben a regi ernbernpust kepviselik, amennyire ez Iehetseges,A pol it ikai hata lom erede ti l et rehozasava l kapcsolatos koltoi a lmodozasok e ll enere marakkor sem ketelkedhetunk abban, hogy az e ls6 korma .nyzatoknak szuksegszenien lenye-gil eg katonaiaknak kel le tt l enni , ha pusztan a vil agi megfontolasok tekin te tbevete Ie rekorIatozzuk magunkat, ugyanugy, ahogy a szel lemi hatalom sem lehetett kezdetben masmint reologiai, A haborus szel lem tulsulya nemcsak a pol it ikai t arsada lmak eredeti meg-sz ih lrdi ta sahoz vol t nelkulozhetetl en , de ez i ranyt ro tt a folyamatos novekedesnke t i s, amimaskent csak rendkivul ] l assusagga l mehetett voIna vegbe , ahogy ezt v il agosan meg fogjamutatni a torteneti elemzes egesae, marpedig ez az elozetes kiterjedes bizonyos fokignelkU16zhetet len volt az ember i ipa r VegS6ki fe jl cdesehez. Az embenseg a vil agi dolgoktekinteteben tehat termeszetenel fogva az els6 id6szakban ugyanolyan ordogi korbenj ar t, mint ami lye t a szel lemi mozgas tekin te teben kimutat tunk, s amelyb61 mindket ese t-ben az egye tl en lehet seges kiu ta t a kezde ti hajl amok szerencses spontan kibontakozasabiztosi that ta. Valojaban a katonai rendszer nelkulozhetetl en pol it ikai a lapjat mindemi tta t ermelok egyeni rabszolgasaga kel le tt, hogy kepezza , hogy a harcosok szamara leheto-ve va1jon jellegzetes tevekenyseguk szabad es tel jes kifej lesztese. E szuksegszeru fel tetelhijan teljes kudarco t vallo tt vo lna az okorban az a nagy tarsadalm i rrniv elet, amelyet amegfelel6 id6ben a hatarozot tan e lkepze lt e s okosan vezetett katonai rendszer folytonoshalad~sa re~en kellett vegrehajtam, ahogy ezt rovidesen ki Iogom fejten i. Bar itt e targykapcsan minden fejtegetes meg korai, masfelol meg ts utalnom kell a reg t rabszolgasaga lapvet6 intezmenyere , amely arm rendel te teu, hogy megszervezze az ipa ri e le t kesobbit el je ssegere valo fokozatos es nelkulozhetet len e lokeszulet et , s fgy az ember iseg nagyobbreszet ellenallhatat lannl es kizarolagosan rskenyszeri tette az iparkodasra, a munkatol valovelun~ szu I:tett irtozas :llenere, s e resz kitartasa a dologban azota az els6 alap feltetelle tt . V issza terve , amennyi re gondolkodasunk ezt lehe tove teszi, ebbe a kezde ti a ll apotba ,lehetetlen, hogy ne ismerjnk fel ennek az er6teljes osztonzesnek a korszakhoz ilI6 szuk-segesseget , ha tekin tetbe vesszuk az ember i fej lcdes valosagos felt et el einek osszesseget .A z a helyenvalo ir to zas, amelyet ez a hosszu id6n at altalanos intezmeny rna bermunkkel t, azza l fugg ossze , hogy spontan medon hajl amosak vagyunk azt a modern rabszolga -s~g al~~ja~ megit :lni : gyarmataink rabszolgasaga alapjan, amely termeszetenel fogva iga-Z1pohtikai torzkepzodmeny, vagy a modem ipar kereteben a kapitahstanak alavetettmunkas mindket t6 t egy forman lea lazo szerveze tt rabszolgasaga a lapjan: a regi rabszolga-sagnak, amely a katonanak vetette ala a termelot, az volt a hatasa, hogy ellentetes teve-kenyseguket egyarant fej lesztette, s igy vegu.I meghatarozta spontan egyattmukcdesuketa k6zQS tarsadalmi haladas e rdekeben, ahogy ezt pontosabban ki fogom fej teni az otven-harmadik eloadasban,. ~afolha tat lan tehat , hogy az ember iseg kezde ti fej l6dese szempont jab61 egyetemes pol i-nkal SZllkseg volt a nelkUlozhetet len es kikerulhetetlen katonai tevekenyseg hossZ11id6n atv~16tuInyom6 gyakorlata, de ugyanazok az elvek, amelyeket jeleztem, azt is megmagyaraz-zak~ 5 nem ~evesebb magat61 enet6d6seggel , hogy e tarsadalmi hivatas termeszete lenyegi-~eg~t~enetl, Jelentosege szu.ksegkeppen alland6an cS6kkent azzal parhuzamosan, ahogy az1pan elet fokoza tos fej l6desenek uga t j ana. Mig az ipa ri t evekenyseg spont :' in m6don azzala csodalatramelt6 sajatossaggal rendelkezik, hogy valamennyi egyenneI es valamennyi nep

33

5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

11/12

Au gu st e Co rn te

koreben egy id6ben ebresztheto fel anelkul , hogy kibontakozasa az egyiknel osszeegyeztet-hetet len lenne a mas ikna l vale fel lendulesevel , addig vil agos, hogy a katonai el et t el jes segeaz e rnber iseg egy jel ent6s reszenel vegsa soron megkove te li e s megha ta rozza, hogy a tob-binel v is zont e lkerulhe te tl enul6s szeszukOlj6n , h is zen ez e rendszer fa t arsada lmi szerepea c iv il izal t v il ag egeszet t ekin tve. Mig az ipa ri korszak a lta lanos vegpont ja t csak az a megi smeret len pont hatarozza meg, amelye t a te rmeszet i tc rvenyek fajunk elorehalado leteze -senek kij elolnek, a katonai korszak szuksegkeppen arra az idoszakra kor la tozodott , amelyalatt fokozatosan betel jesi thet te azokat az eldzetes fel teteleket, amelyek megvalost tasararendeLtetett . Ezt a f6 cel t e le rt e, mihelyt a c iv il izal t v i1ag nagyobb resze ugyanazon ura lomalate egyesult , amint ez az europa i id6sorban Roma sorozatos hoduasa ival megtortent , Ez-utan a katonai tevekenysegnek szuksegkeppen hianyzo tt a targya es tap laleka: tulsulya ekikerulhetetlen forduloponttol kezdve egyre csokkent, 5 eze rt nem tudta e lrej teni az rpa riszellem fokozatos felernelkedeset , amelynek a fokozatos betel jesulese mar megfelel6en elovolt keszttve, ahogy azt rovidesen e kotet tort enet i reszeben kozve tl enul be fogom mutat -n i, De e szuksegszeni egymas ra kovetkezes e ll enere az ipa ri s tadium olyan hatarozot tankulonboz ik a katonai s radiumtol, hogy az egyik tarsada lmi rendszerbdl a mas ikba vale a t-menet bizonyosan eppugy nem mehetett vegbe k6zvetlen beteljesu lesken t, m in t ahogy aszel lemi rendben a teologiai espoz it tv sze ll em hasonlo egymasra kovetkezese sem igy mentvegbe , Ebbol evidensen kovetkez ik vegul , hogy a lt alanossagban nelkulozhetet len egy , azertelmi fej lcdes metafizikai s tadiumahoz tel jes mertekben hasonlatos armeneti helyzet koz-bejot te , amelynek reven az ember is eg egyre inkabb meg tud szabadulni a katonai e le ttol esegy re jobban fel rud keszulm az ipa ri e le t vegso nilsulya ra . E szuksegsze ruen keter te lmu esingadoz6 jel legt1 rarsadalmi fazis , amikor a polit ika szmteret latszatra Ieginkabb a jogaszokkulonbozo osztalyainak kellett eIfoglalniuk, eloszor lenyegileg azt kellett jelentenie, hogyaz eredeti tamado szervezetet szokaso san a vedekezo katonai szervezettel cser eltek fel,ahogy ezt ki f ogom mutatn i az o tvenotcd ik f ejezetben , vegul ped ig altalanosan s egyrehangsulyosabban a harcos szellemet akarat1anul is a termel6 osztonnek rendeltek ala. Ezaz a trnene ti faz is meg nem fejez6dat t be tel je sen, rna kozvet len mtulc io reven lehet felmer-ni jellegzetesen bizonytalan termeszetet.E lvei t t ek in tve i lyen teha t a harmas vil agi fej lodes, amely sza rnunkra fokozatosan meg-

mutatkozik a mul t egeszeben, az ember is eg a lapvet6 kibontakozasaban, Noha a fenn a lt a-l anes bemutatas csak nagyon tomorre sike rulhetet t, ket segkrvul l ehetet len, hogy a lenyegihasonlosag, amely spontan medon muratkozik meg e letagadhatat lan haladas es az embe-r i s zell em harom f6s tadiumar61 sz616 e ls6dleges torvenyi ink k6z6tt , ne dobbentse meg azt,akinek van f iloz6f ia i s ze ll eme. De e nyi lvanvaI6 hasonl6sag mel let t, k ii16nosen a nagy szo-c io16giai b izonyi ta s szamara , amelynek i tt a pol iti ka i k iegesz ft ese t kezdtOk meg, igen fon-tos annak a kozve t1en fel ismerese , hogy a ket fej16des a lapvetaen 6sszekapcsol6dik, vala-mint annak a termeszetes vonzasnak a megfeleI6 jel lernze.se, amely mindig ismegvolt el6-s z6r is a t eologiai s ze ll em es a katanai s ze llem, majd a tudomanyos szel lem es az ipar i s zel -lem es kovetkezeskeppen a metaftzikusok esjogaszok atmeneti funkci6i k6z6tt. Bizonyfta-sunk e kiegesz ft6 megvi lagi ta s reven eri e l a pontossag es szi la rdsag legmagasabb fokat , e sigy valik tel jesen alkalmassa arra, hogy k6zvetleml1 kes6bbi torteneti elernzesunk raciona-lis alapjat kepezze. Az egyetemes tapasztalat ketsegkiVOI tanusftja espedig meglehetasen

34

E l6 a d ds o k a p o zi ti v jiloz6jiar61

magas fokon e f igye lemre mel to egybecsenges nyi lvanva lo rea li tas at , s eze rt celunk sze rn-pontj ab61lenyegeben e legend6, ha osszefogla loan csak a szukseges e lveket muta tjuk be.Az a tobbe-kevesbe hata rozott versenges, amely oly gyakran rnegzavar ta az a lt al anos

osszhangot a t eologiai hatalom es a katonai hatalom kezot t, neha e lrej te tte a f ilozofusokdol alapvet6 rokonsagukat. Nyilvanvalc elvileg, hogy igazi vetelkedes csak ugyanannaka politikai rend szernek a kulonbozo elemei kozott lehetseges, ami abbol a spoman ver-s engesb61 kovetkezik, amely minden emberi egyutr rrulkodesben rendszer in t annal k ite r-jedtebb es tntenzrvebb, ahogy a eel egyre jelent6sebb es kozvetettebb lesz, es ennekkovetkezteben az eszkozok is egyre inkabb kulonbozok es fugge tlenek, noha ez megsemakada lyozza meg, hogy akara tl agosan vagy osz tonosen kikerulhe te tl enul ne reszesedje-nek a kozos rendeltetesben, Ha ket egyaran t energiku s hatalom egy id6ben szu lenk, noes hanyatlik, termeszetuk ku lonbozosege ellenere meg lehetunk gy6z6dve ar rol, hogyszilksegszerUen egyetlen rendszerhez tartoznak, barmilyen legyen is szokasos perlekede-suk, A folyamatos hare onmagaban csak akkor blzonyitana tel jes osszeegyeztethetetlen-seg flket, h a ket o lyan elem kozott kerulne ra sor, amelyek ugyanazon funkciokat tolnkbe s a harcban az egyik fokozatos emelkedeset a masik folyamatos hanyatlasa ktseme.Aj 'e len esetben nagyon i s nyl lvanva lo , hogy akarmilyen legyen a pol it ikai rendsze r, s zu-net nelkOli versengesnek kell lenni az elmelkedo hatalom es az aknv hatalom kozott,5 te rmeszetunk gyengesegene l fogva mindket t6 gyakran haj lana a rra, hogy felreismerje5zt1ksegsze ru osszhangjuka t, e s ne vegye tekintetbe egymast k tegesz tto hataskornk a lt a-lanos hatarait, Barmilyen legyen is a modern rendszer elemei kozul a tudomany es azipar kozti tarsadalmi rokonsag, az 6 esetukben kesobb ugyanllgy kikeru lhetetlen konf-hkrusokat l ehet varnl , ahogy kozos pol it ikai tul su lyuk egyre hatarozot tabb Iesz : ezt marvilagosan jelzi egyfel61 az az egyszerre ertelmi es moralis bensoseges ellenszenv, amelyetaz egyikben a masik munkalkodasanak termeszetes alsobbrendusege s ugyanakkor gaz-dagsaganak kikerulhe te tl en folenye ktval t, mas fe lo l az osz tonos vis zolygas a masikban azel s6 kutat asa inak jel legzetes e lvontsagava l es az azt mozga to g6gge l szemben.Miu tan ezeket az elozetes ellenveteseket ily medon elharttottuk , semmi nem gato lja,

hogy kozvetlenul is eszleljuk azt az alapvet6 kapcsolatot, amely a teol6giai h atalmat es akatonai hata lmat spontan medon es nagy energiava l egyesf ti , e s amelye t a pol it ikai vetel-kedes hatasa ellener e minden korban elenken er zett es melto tisztelettel kezelt mindenigazan fontos ember , aki az egyikben vagy mas ikban reszesedet t. Ertheto, hogy egye tl enkatonai rendszer sem tudot t l etrejonni, meg kevesbe fenna llni anelkul, hogy ne' t amaSZ-kodott vorna egy elegseges teol6giai megszentelesre, amelynek hijan az a bels6 alarendelt-seg, amelyet megkove te l, s em tel je s, s em ta rtds nem lehetet t. Minden korszak e tekin te t-ben special is mddokon egyener teku kovetelmenyeke t t amaszt : kezde tben a eel k6zel segeeskor la tozott saga nem k6vete lt e meg a sze ll em abszolut a larende l6dese t, e s a meg t6ke le t-l en tarsada lmi kapcsolatok rendes energia janak kicsinysege csak ugy tett e l ehet6ve az al -land6 egyu. ttmukodes biztosftasat, ha a hadi f6n6k6k termeszetes m6don vallasi tekintely-lyelvoItak felruhazva; haladottabb korokban a cel annyira nagy es tavoli, a reszvetel annyi-ra kozvetett lett, hogy - bar a fegyelem melysegesen megszokotta vah - a folyamatosegyf it tmllk6des megis e legtel en esbizonytal an let t volna , ha nem biz tOsf touak volna meg-feld6 teol6giai meggy6z6desek , amelyek spontan.m6don meghataroztak azt a katonaifelsobbseggel szembeni vak es akaratlan bizalmat, amelyet oly gyakran osszetevesztettek

35

5/13/2018 Auguste Comte Eladsok a pozitv filozfirl 15-37

12/12

Auguste Comte

az egyebkent mindig esak kivetel esen megje len6 al ja s szolgaielkuseggel , Nyi lvanva lo ,hogy a katonai szel lem a teologiai szel lemhez fuzodo bensoseges kapcsolodasa nelkul 50-hasem tolthet te volna be nagyszabasu tarsada lmi rendel te te se r, amely az e rnber i fej lodesegeszeben neki vol t fenntar rva; te lj es befolyasa t esak az ant ikvi ta sban tudta megva losi ta -n i, ahol a ket hatalom alt alaban szuksegkeppen ugyanazon fonok kezeben osszpontosuh,Fontes egyebkent megjegyezni, hogy akarmilyen sze ll emi tekin te ly nem let t volna a lkal -mas es elegseges a katonai kormanyzat megalapttasahoz es mcgerositesehez, men az ter-meszetenel fogva sajatosan a teo16giai filozofianak, nem pedig masnak igenyelte nelkuloz-hetet len kozremukodese t. Barmenny ire vit atha ta tlanok es kivaloak i s peldaul azok a szol-galatok , amelyeket a modem id6kben a termeszeti f il ozof ia a haboru muvesze tcnek nyuj-t ot t, a tudornanyos szel lem aza lt al , hogy szuksegkeppen a rac iona li s v it a szokasanak e lte r-jesztesere hajlik, ugyanilyen termeszetesen osszeegyeztethetetlen a katonai szellemmel: tud-juk egyebkent, hogy a legjel legzetesebb hareosok mindig keseruen panaszoltak e hadirmiveszet fokozatos a lave tese t a valodi tudomany e lotrasatnak, mint ami az igazi katonairendsze r e loreha lado hanya tla sa t j el enti, s amely a f6 modosulasok erede te t kepez i, A ka-tonai v il agi hatalom es a teologiai s ze lle rn i hatalom saja tos rokonsagar t ehat megfe le loenmegmagyaraztuk. Azt hthetnenk eloszor, hogy ez a koordinacio kevesbe nelkulozhetetlena fordi to tt i ranyban, a t eologiai s ze lle rn poli tika i tul su lya szempontjabol, mivel l etezt ekt isz tan teokrat ikus ta rs adalmak, mig nem ismerunk egye tlen kizarolag katonait s em, a re-g i t arsada lmak pedig majdnem mindig mindket , tobbe vagy kevesbe egyenlo mer tekbenhangsulyozon termeszettel rendelkeztek. Az elmelyultebb vizsgalat mindig meg fogja mu-tatni , hogy a reologta i hatalom (amely a pol it tkara valo folyamatos a lkalmazas reven fej -l cdot t k i) megsz il ardf ta sa es fokepp kit er je sz tese szempont jabol mennyi re szukseges a ka-tona i rendszer hatekonysaga , ahogy ezt a fdpapi osz ton min dig i s hatarozot tan e rezte . Fe!fog juk egyebkent ismerni, hogy a maga modjan a vallasi szellem ugyanolyan ellenszenv-vel visel tetik az ipari szellem tulnyorno kibonrakozasa irant, mint maga a katonai s zel lem,Igy teha t a kezder i pol it ikai rendszer ket Ienyegi eleme kozti hatarozctt kolcsonos rokon-sagon tul szuksegkeppen a kozos rokonszenvek es ellenszenvek, valamint a hasonlo alta-lano s erdekek is az egyesules fele hatnak, hogy mindig letrehozzak a ket hatalo rn nelku-lozhete tl en , nem kevesbe bensoseges, mint spontan osszekapcsolodasa t, A ket hatalom-nak mindenurt , az emberi fej lodes egeszeben ugyanazon a lapveto, k ikerulhe te tl en , bar a t-menet i cel e rdekeben kel l egyut tmukodnie. [ .. . J

A modem polit ika alapvet6 dualizmusa meg eafolhatatlanabb, mint az imentjellernzette.Manapsag nagyon kedvez6 a helyze ti ink abbol a szempomb61, hogy eztjobban ert ekelhes-suk, eppen azert, mer t a ket e lem meg nines fel ruhazva vegleges poI it ikai befolyassal, bar .t arsada lmi fej le tt segClk mar e legge hatarozot t. Ha majd a tudomanyos hatalom es az ipa rihatalom vegUl kepes lesz a nekik kij aro tel je s pol it ikai k ibontakozas e le rese re, 5amikor en-nek k6vetkezteben k6vetkeze tes vetelkedesuk ugyani lyen hatarozot tan je!enik meg, a f ilo-zof ia t6bb akadalyba fog utkozni , ha e l aka tj a i smer te tn i e rede tuk e s rendeltetesuk ha50n-16sagat , e lveik es e rdekeik egybevagasa t, ami t nem lehet igazan vit atni mindaddig , mig aregi poli ti ka i rendszer e ll eni k6zos hare spontan m6don korIawk kozott t ar tj a a kikerulhe -t eden e lte reseket . Nem kel l i tt kU16n kit emfmk arTaaz a lapvet6 e lvre, amelyet hal lgat6la-gosan mar ezen :Ertekezes egeszeben felal li tottunk, amely szerint kozvetlem.i .l es nyilvanva-16m6don tel je s mer tekben aIa rendeI6dik az egyik a mas iknak, a t ermeszet torvenyei va16s36

El6addsok a pozitiv filoZ6fiaroi

meg ismeresenek az embernek a kulso v ilag ra val6 hatasa, de f omos itt most jelezni, hogyobban el6kesz it suk tor tene ti e le rnzesunket, e ket t arsada lmi hatalorn szuksegszeni es ki-~a16kbzremuk6deset a masik pol iuka i gyoze lmeben, amennyiben segit ik annak erofesz t-te se it [6 e ll enfe leve l szernben. Mar jel eztem fentebb mas osszefuggesben a rudomanyos5zellem es a katonai s ze lle rn t itkos osszeegyez te thetet lenseget, Nero lehe t v it atn i a kel lo[okra fej16dbtt ipari szellemnek a teol6giai szellern altalanos befolyasaval szembeni terme-szetes ellenszenvet sem, Teljes mertekben vallasi szempontbol , amelytol legbuzgobb kon-zervativjaink isrendszerint messze eltavolodtak mar, ajelensegek akaratlagos, t isztan az em-beri okossag szabalyai szerint valo modosttasa nern ninhet alapjaban veve kevesbe kegyelet-sert6nek, mint racionalis elorelatasuk: egyik is, masik is fel tetelezi a valtozatlan torvenye-ket , amelyek mindenfajta akarattal 6sszeegyeztethetetlenek, ahogy ezt szamos fontos tekin-tetben ezen Ertekezes kulonbozo reszeiben e lmagyaraztam. Az e lmaradot t nepek barbar,de szigorU logikajat kovetve, az ember barmifele aktiv kozbeavatkozasanak, arnely a terme-szet altalanos menetet a sajat javar a akar ja megjavitani, a gondv iseles kormanyzatavalszemben egyfaj ta ser to merenylet et ken jel entenie. Nem ketseges valoban, hogy a val las is ze ll em rulzott e lo te rhe kerulese onmagaban szuksegszenien abba az i ranyba hat, hogy las-snsa az emberiseg ipari kibontakozasat az ostoba optimizmus tulzott erzese reven, ahogyazt annyi a lkalommal igazolni l ehet , Az , hogy ez a veszes kovetkezmeny nem valosult meggyakrabban es foleg tel jesebben, az kizarolag a papi bolcsessegnek koszonheto. Ez rnegfele-16ugyesseggel tudta kezelni ezt a veszedelmes hatalmat, hogy kifej lessze udvos civil izaciosbelolva