az adóhatóság és a jogszabályi környezet...

www.pwc.com/hu

Az adóhatóság és a jogszabályi környezet megítélése az adózók szemüvegén keresztül Adózói felmérés 2015

2 Adózói felmérés 2015

Tartalom

A felmérésrőlA PwC Magyarország a korábbi évek mintájára 2015-ben ismét elindította országos felmérését annak feltérképezésére, hogy miként értékelik az adózók a jogszabályi környezet változásait, az adóhatósági ellenőrzéseket és az új technológiák biztosította megoldásokat. Felmérésünk kiemelt célja, hogy átfogó képet kapjunk a jogszabályváltozások gazdasági élet szereplőire gyakorolt hatásáról, és az ellenőrzések adózók általi megítéléséről.

A felmérést a korábbi évekhez hasonlóan pozitív adózói visszajelzések és élénk érdeklődés kísérte.

A kérdőívben az egy, illetve többválasztós kérdések mellett abszolút és relatív értékelési

skálák alkalmazásával igyekeztünk felderíteni az adózók álláspontját az egyes témákról. A kérdések jelentős részénél lehetőséget adtunk a kérdőívet kitöltőknek, hogy szövegesen is kifejthessék véleményünket, tovább árnyalva ezzel a felmérés eredményeire kapott válaszokat.

A kérdések jellege mellett a felmérés alapjául szolgáló kérdőívet feldolgozó informatikai alkalmazás szigorú adatkezelési rendszere biztosította a válaszadók anonimitását, így a beérkezett válaszok elemzése kizárólag statisztikai szempontok alapján történt.

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3

Adózói elégedettség, kapcsolatfelvétel az adóhatósággal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

Ellenőrzések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

Jogorvoslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

Kutatás-fejlesztési tevékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

A XXI. századi technológia és az adózás összefüggései . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

Jogszabályváltozások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

Utószó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

3Adózói felmérés 2015

Előszó

Felmérésünk premisszájaként ismét le kell szögezni, hogy egy jól működő adórendszerben az adózók célja, hogy az adójogszabályoknak és ezzel összhangban az adóhatóság elvárásainak maradéktalanul megfelelve, profitábilisan folytathassák üzleti tevékenységüket, az adóhatóság célja pedig alapfeladatainak oly módon történő ellátása, hogy az a jogkövető vállalkozások üzletmenetét a lehető legkisebb mértékben zavarja, illetve az esetleges hibák lehetőségét minimalizálja.

Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az adózók a jogszabályok tengerében navigálnak és próbálnak célba érni, miközben folyamatosan kémlelik a jogszabályváltozások okozta új áramlatokat és a felszín alatt esetlegesen megbúvó szirteket. Ebben a helyzetben sokan tekintenek az adóhatóságra egyszerre világítótoronyként, mely megmutatja a biztos utat és parti őrségként, mely kíméletlenül büntet, ha akár akaratlanul is, de tévútra tévedtünk.

A felek időnként úgy érzik, hogy a másiknak valamilyen mögöttes szándéka van, és ezért olykor gyanakvóan tekintetnek egymásra. Ezt az alaptalan félelmet és gyanakvást lenne hivatott eloszlatni a felek között a tiszta, egyértelmű és világos kommunikáció.

A PwC és felmérésünk szerepét abban látjuk, hogy fórumot biztosítsunk a feleknek annak érdekében, hogy összhangba kerülhessenek és megismerjék egymás szándékait.

Felmérésünk, amelynek kérdései az adóhatóság bevonásával készültek, illetve az eredményeket bemutató konferenciánk, amelyen több adóhatósági vezető is előad, reményeink szerint megfelelően szolgálják ezt a célt.

Dr. Várszegi ZoltánRéti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal

Korábbi felméréseinkhez hasonlóan idei felmérésünk eredményeiből is egyértelműen látszik, hogy az adózók továbbra is rendkívül fontosnak, mi több, meghatározónak tartják az adóhatóság véleményét és gyakorlatát.

Az adóhatóság ezzel párhuzamosan továbbra is nagy figyelmet fordít az adózói visszajelzésekre, talán éppen ennek köszönhető, hogy az adózók minden eddiginél elégedettebbek az adóhatóság munkájával.


Adózói elégedettség, kapcsolatfelvétel az adóhatósággal

Egyszer sem5%

1-5 alkalommal

44%

5-nél több alkalommal

51%

3%

7%

9%

17%

17%

23%

24%

43%

45%

62%

Végrehajtás

Egyéb

Fizetési kedvezményi eljárás

Adóügyi szakterülethez tartozó ügyek (pl. adóalany-nyilvántartás, folyószámla kezelés)

Bevallási szakterülethez tartozó ügyek

Ügyfélszolgálat (pl. adóhatósági igazolás kiállítása,felvilágosítás)

Jogorvoslati eljárás

Hatósági eljárás (ellenőrzést követően pl. észrevétel, fellebbezés elbírálása; határozat tartalma)

Ellenőrzés

Tájékoztatási tevékenység

Érdekes eredményt hozott annak vizsgálata, hogy az adózók hány alkalommal kerültek kapcsolatba az adóhatósággal az elmúlt év során. A válaszadók 51%-a ötnél több alkalommal érintkezett az adóhatósággal, ami jelentős elmozdulást jelent a korábbi felmérésünk adataihoz képest, hiszen 2012-ben ez az arány még csak 40% volt.

Az adóhatósággal mind gyakrabban kommunikáló adózók általános elégedettséget jelző mutató idén a korábbi évek eredményeinél kedvezőbb képet mutat. A felállított 100-as skálán - ahol 1 azt jelenti, hogy egyáltalán nem elégedett, a 100 pedig azt, hogy teljes mértékben elégedett - ez a mutató idén meghaladta az 59-es értéket, míg a 2013-as felmérésünkben az 50-es, a 2012-es felmérés során pedig még csak a 44-es értéket érte el.

Bár általánosságban elégedettek az adózók, véleményük szerint vannak még területek, amelyek a felmérést kitöltő adózók értékelése szerint fejlesztést igényelnek. Az elégedetlenség az adózók részéről továbbra is az adóhatóság tájékoztatási tevékenysége és az ellenőrzési tevékenysége kapcsán tapasztalható leginkább.

A tájékoztatással kapcsolatos vélemények elemzése alapján elmondható, hogy az adózók kifejezetten értékelik, amikor az adóhatóság kommunikációjával, tájékoztatási tevékenységével segíti mindennapi működésüket, ezzel hozzájárulva jogkövető magatartásuk megkönnyítéséhez.

1. ábraAz adóhatósággal történő kapcsolatba lépés gyakorisága az elmúlt egy évben

3. ábraMely terület(ek) miatt nem teljesen elégedett a NAV munkájával?

59

51

44

201520132012

2. ábraAz adózók elégedettségi indexe az adóhatóság munkájával


Az adóhatóság tájékoztatási tevékenysége kapcsán megkérdeztük, hogy az adózók a telefonos vagy személyes kapcsolatfelvételük során mennyire elégedettek az adóhatóság munkájával.

A személyes ügyfélszolgálatokkal való elégedettséggel kapcsolatban elmondható, hogy az idei felmérésünkben nem tapasztaltunk jelentős mértékű elmozdulást az előző évek adataihoz képest. A felmérésben részt vevő adózók továbbra is az ügyfélszolgálati munkatársak elérhetőségével, segítőkészségével és szakmai felkészültségével kapcsolatban voltak elégedettebbek, míg a naprakészség és az ügyintézések gyorsasága továbbra is fejlesztendő területnek számít. A telefonos ügyfélszolgálati rendszer (Ügyfél Contact Center - ÜCC) tekintetében összességében az átlagos elégedettség magasabb volt ugyan, mint az ügyfélszolgálatok munkáját értékelő adózók átlagos elégedettsége, azonban az ügyek intézésének gyorsaságát érintően számos kritika fogalmazódott meg.

„Az ügyintéző kapcsolásáig sokszor 10-20 percet kell várni.”

„Nehéz elérni az ügyfélszolgálatot. Több esetben az automata jelezte, hogy több mint 5 perc a várakozási idő és szétkapcsolt.”

Felmérésünkben volt viszont számos olyan eset is, amikor a kérdőívet kitöltő adózó kedvezően nyilatkozott a témáról.

„Volt pozitív tapasztalatunk is, amikor a válasz kiderítése után visszahívott az ügyintéző.”

„Az ügyintéző segítőkészen állt az ügy megoldásához. Ismerte a szakterületeket, ha nem hozzá tartozott, akkor továbbkapcsolással segítette az ügy megoldását.”

A válaszokból az is kiderült, hogy az adózók jellemzően mégis inkább az interneten keresztül (például NAV-honlap, magyarorszag.hu stb.) vagy adótanácsadó cégek

megkeresésével jutnak hozzá az adózásukat segítő információkhoz. Az adóhatóság internetes honlapjáról azt a visszajelzést kaptuk, hogy a válaszadók 75 százaléka hetente vagy akár naponta többször felkeresi az adóhatóság weboldalát, ami ugyan az előző évi felmérésünkben tapasztaltakhoz képest mutat némi növekedést, azonban az adózók honlappal való közepes elégedettsége az idei felmérés szerint sem változott.

A korábbi évekhez képest az elektronikusan elérhető szolgáltatásokkal kapcsolatban jelentős javulás látszik. Ugyanakkor a kérdőívet kitöltők visszajelzései alapján bizonyos területeken a különböző hatóságok által nyújtott szolgáltatások hagynak még némi kívánnivalót maguk után. Ilyenek például az ügyfélkapu rendszerén belüli egyszerűbb navigáció és az ügyfélkapun keresztül intézhető ügyek terjedelme. (Az értékelés 1-től 100-ig tartó skálán történt, ahol az 1 azt jelenti, hogy a válaszadó egyáltalán nem elégedett, a 100 pedig azt, hogy teljes mértékben az).

74%

74%

77%

80%

Az ügyfélkapu rendszeren belülinavigáció egyszerűségével

Az ügyfélkapun keresztül intézhetőügyek terjedelmével

Az ügyfélkapun keresztül, az eBEValkalmazáson belül elérhető törzsadatok

frissítésével

Az ÁNYK nyomtatványokelérhetőségével, minőségével

4. ábraAz elektronikusan elérhető szolgáltatásokkal való elégedettség

Megjegyzés: azon válaszadók aránya, akik elégedettek az elektronikusan elérhető szolgáltatásokkal


Arra a kérdésre, hogy a felmérést kitöltők mivel bővítenék az elektronikusan elérhető szolgáltatások körét, számos konkrét javaslat érkezett, ezek között van például a jogelőd (beolvadt) társaságokra vonatkozó adózási adatok elérhetősége, a társasággal kapcsolatos végzések, határozatok, jegyzőkönyvek ügyfélkapun keresztüli elérése, illetve az online tanácsadás is.

„Az ellenőrzés során keletkezett iratok és alapadatok vizsgálatonkénti bontásban legyenek elérhetőek az ügyfélkapun.”

A kérdőívet kitöltő adózók 85%-a jelezte, hogy kért már tájékoztatást vagy állásfoglalást az adóhatóságtól. Az pedig, hogy a válaszadók ilyen nagy arányban keresték meg az adóhatóságot tájékoztatás vagy állásfoglalás kérés kapcsán, egyértelmű jele annak, hogy az adózók igénylik az ilyen módon nyújtott iránymutatásokat annak érdekében, hogy az adóhatóság által is elfogadott gyakorlatot alakíthassanak ki működésük során.

Az állásfoglalást kérő adózók nagy aránya ellenére a válaszadók (feltehetően múltbeli tapasztalataikra alapozva) sok esetben egyértelmű aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az adóhatóság állásfoglalását, akár egy jövőbeli ellenőrzés során hasznosítani tudják-e majd, mint egy minden kétséget kizáróan elfogadott iránymutatást.

„Nehezen emészthető, hogy a legfőbb szakmai szervezet állásfoglalása (jellemzően konkrét ügyekben) nem kötelező saját magára nézve.”

„Véleményem szerint, ha valaki jogkövető magatartást akar folytatni és mindent megtesz azért, hogy megfelelően járjon el, akkor a jogszabályok betartatásáért felelős szervek kötelesek lennének pontos iránymutatást adni a megkeresések tekintetében és azért a kinyilatkoztatásukért teljes felelősséget vállalni.”

Az állásfoglalások kapcsán a kérdőívet kitöltő adózók azt is jelezték, hogy bár ők kérték az adóhatóságot, hogy a kérdéses témában nyújtson nekik segítséget a törvény szövegének pontos értelmezésében, valamint annak gyakorlatba történő átültetésében, mégis a válasz pusztán csak a törvényi szöveg megismétlése volt; egyértelmű iránymutatás nem érkezett az adóhatóságtól kérdéseikre.

„Sajnos több esetben jellemző volt, hogy az állásfoglalás nem tartalmazott világos iránymutatást, hanem csak a jogszabályi szövegek megismétlését.”

Az adózók tehát keresik az adóhatósággal a kapcsolatot, hiszen felmérésünk eredményeiből jól látható, hogy mind gyakrabban fordulnak az adóhatósághoz, illetve kérnek állásfoglalást vagy tájékoztatást. Ugyanakkor bővítenék az adóhatóság elektronikusan elérhető szolgáltatásainak körét.

Ez a fajta rendszeres kommunikáció az adóhatóság és az adózó között kiküszöbölheti, hogy az adóhatóság egy esetleges jövőbeni ellenőrzés során olyan megállapításokat tegyen, amely pusztán a felek értelmezésbeli különbségeiből adódik, számottevően megkönnyítve így nem csak az adózók, de az adóhatóság munkáját is. A felek között mindez valóban megalapozhatja a szolgáltató adóhatóság koncepciójának mind magasabb fokú gyakorlati megvalósulását.

5. ábraAzok aránya, akik már kértek a NAV-tól tájékoztatást vagy állásfoglalást

85%


EllenőrzésekAz adókötelezettségek jogszerű teljesítésének ellenőrzése nem vitatottan az adórendszer működésének kulcskérdése. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2015. évi ellenőrzési irányelveiről szóló tájékoztató is rávilágított, hogy az ellenőrzések fő célja továbbra is az adóbevételek jogellenes megrövidítésének megakadályozása, a közteherviselés szélesítése, az önkéntes jogkövetés elősegítése, a magasabb adózási hajlandóság biztosítása, valamint a fekete- és szürkegazdaság visszaszorítása.

Ezen célok elérése érdekében az elérhető legfrissebb adatok alapján a NAV revizorai éves szinten több mint 200 ezer lezárt ellenőrzés során tett megállapításokból származó extra adóbevétellel gyarapították a központi költségvetés bevételi oldalát, míg a folyamatban lévő ellenőrzések száma éves szinten ennek több mint a duplája. Nem véletlen tehát, hogy felmérésünk keretében évről évre górcső alá vesszük az adózóknak a NAV ellenőrzési tevékenységéről szerzett tapasztalatait.

Az ellenőrzések nagy számának tükrében nem meglepő, hogy a válaszadó társaságok több mint felének továbbra sincs olyan elévült adóéve, amelyre kiterjedően a NAV nem folytatott az összes adónemre kiterjedő átfogó vizsgálatot.

Az egyes adónemek közül – összhangban 2012. évi és 2013. évi felmérésünk eredményeivel, valamint a NAV által meghirdetett 2015-ös ellenőrzési irányelvvel – az elmúlt évben is az általános forgalmi adó vizsgálatára fókuszáltak leginkább a NAV ellenőrei. Az elmúlt évre vonatkozó adatokat feldolgozó friss felmérésünk eredményei is tükrözik tehát a közvetett adókra irányuló fokozott figyelmet.

Felmérésünk tanúsága szerint az általános forgalmi adót érintő adóvizsgálatok középpontjában az áfalevonási jog és a Közösségen belüli értékesítések

adómentességének alátámasztása áll, de a revizorok figyelmét nem kerüli el a számlák hitelességének ellenőrzése sem.

Ezen tendencia várhatóan 2015-ben is folytatódni fog, a NAV tájékoztatása szerint ugyanis az áfával kapcsolatos visszaélések elterjedése célirányos adóhatósági fellépést követel meg. Emellett a bevezetésre szánt felkészülési idő rövidségének ellenére már idén kiemelten ellenőrzik az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (EKÁER) rögzített adatokat a visszaélések felderítése érdekében.

A közvetlen adók közül a társasági adózással kapcsolatos hagyományos problémák feltárása – például a K+F költségek levonása, adókedvezmények érvényesítése – mellett továbbra is kiemelt ellenőrzési terület a szokásos piaci ár megállapításával és annak dokumentációjával kapcsolatos adókockázatok felderítése.

Úgy tűnik azonban, hogy az adózók szerint a személyi jövedelemadózás egyre kevésbé áll a revíziók fókuszában.

A 2013. évi kérdőívünkben még a válaszadók 31%-a, míg jelen felmérésünkben már csak 20 %-a gondolta fajsúlyos kérdésnek az szja-kötelezettség ellenőrzését.

6. ábraAzon Társaságok aránya, amelyeknek nincs olyan elévült adóéve, melyet a NAV átfogó vizsgálattal nem zárt le

57%


7%

20%

31%

60%

89%

8%

18%

20%

69%

92%

Jövedéki adó

Egyéb

Személyi jövedelemadó

Társasági adó

Általános forgalmi adó

2015

2013

12%

23%

40%

49%

Igen, egyéb okból

Igen, az ellenőrzések

száma miatt

Nem

Igen, az ellenőrzések

hossza miatt

69%

46%40%

2012 2013 2014

87%

Az adózók többsége – a válaszadók 87%-a – megerősítette, hogy az adóhatóság az ellenőrzés során betartja a törvény által előírt határidőket, többnyire a hatóság általi határidő hosszabbítás lehetőségének köszönhetően.

„Átfogó ellenőrzésnél jellemző az egyszeri határidő-hosszabbítás, majd ezt követően kapcsolódó vizsgálat kezdeményezése miatt további határidő-hosszabbítás.”

Bár a NAV-nak joga van az eljárási határidők meghosszabbítására, illetve a kapcsolódó vizsgálatok „utolsó pillanatban történő elrendelésére”, azonban ezek számának növekedése arányosan növeli az adózók elégedetlenségét is. Úgy véljük, ennek tudható be, hogy a 2012-es felmérésünk óta évről évre nő azon válaszadók száma, akik szerint az ellenőrzés akadályozza a rendes üzletmentet, mégpedig nem az ellenőrzések száma, hanem azok hossza miatt. Számokban kifejezve mindez azt jelenti, hogy a 2012-es adózói kérdőívben még a válaszadók közel 70%-a állította, hogy az adóhatósági vizsgálat nem okoz fennakadást a cég üzletmenetében, addig 2013-ban 46%-ra, jelen felmérésünkben pedig 40%-ra csökkent ez az arány.

7. ábraMely adónem ellenőrzésére fókuszálnak (vagy fókuszáltak) leginkább a revizorok az Ön tapasztalata szerint?

9. ábraAkadályozza/akadályozta-e az ellenőrzés a munkáját, illetve a Társaság rendes üzletmenetét?

10. ábraAzon válaszadók aránya, amelyeknél az ellenőrzés nem akadályozza/akadályozta a munkát, illetve a Társaság rendes üzletmenetét

8. ábraA NAV az ellenőrzés során betartotta a törvény által előírt határidőket

Megjegyzés: több válasz is megjelölhető volt.


51%57%70%

70%72%

Véleménye szerint mennyire van összhangban a NAV ellenőrzésitevékenysége a tájékoztatási tevékenységével?

Véleménye szerint mennyire volt megfelelő az ellenőrzést végző revizorokfelkészültsége az ellenőrzött vállalkozás tevékenységére vonatkozó ágazat

specifikus illetve egyedi ismérvekből?

Az ellenőrzést végző revizorok magatartása mennyire segítette elő azadózó együttműködési kötelezettségének minél hatékonyabb teljesítését?

Mennyire tartja megfelelőnek az ellenőrzést végző NAV-munkatársakszakmai (anyagi- és eljárásjogi) felkészültségét?

Mennyire tartja megfelelőnek az adóellenőrzés során a személyesügyintézést (az ellenőrzést végző revizorok kommunikációjának

minősége, stílusa)?

A korábbi felméréseink eredményeivel összhangban továbbra is az ellenőrzést végző revizorok ágazat-specifikus ismereteivel, valamint a NAV ellenőrzési és tájékoztatási tevékenységének összhangjával kapcsolatban érkeztek a legkritikusabb válaszok; ugyanakkor a százalékos arányokat nézve itt is sikerült kis mértékében pozitív irányba billenteni a mérleg nyelvét.

Az adóellenőrök együttműködési készségét támasztja alá, hogy a válaszadók 82%-a úgy érzi, hogy tudott rugalmasan egyeztetni az adóhatósággal az ellenőrzést

érintő kérdésékben, valamint a várható megállapításokról és a felmerülő problémákról is tudomást szerezhettek még a vizsgálat lezárása, a jegyzőkönyv átadása előtt. Ez mindenképpen pozitívan értékelendő, figyelembe véve, hogy a hatályos jogszabályok továbbra sem írják elő kötelezően az ilyen típusú egyeztetést a vizsgálat lezárását megelőzően. Emellett néhány esetben előfordult az is, hogy a jegyzőkönyv átadását követően, az első, illetve a másodfokú határozat kézbesítését megelőzően is kapott lehetőséget az adózó a szakmai egyeztetésre.

Az adózók változatos válaszokat adtak arra a kérdésre, hogy milyen egyéb okból akadályozta a rendes üzletmenetet az ellenőrzés:

„A legutóbbi ellenőrzés hosszú hónapokig tartott, ezért nem lehetett előre felmérni az időráfordítást. Jó lenne, ha a revizorok egy ütemtervvel jönnének a vizsgálatra.”

„A bekért adatok és dokumentumok mennyisége miatt akadályozta az ellenőrzés az üzletmenetet.”

„Kapcsolódó vizsgálatok miatt rendkívüli módon, akár évekig elhúzódhatnak az áfa-ellenőrzések.”

Megjegyzendő, hogy az adózók kisebb százaléka nem érzi terhesnek a cég mindennapi életére nézve az ellenőrzést. Egy válaszadónk saját rendszerei jól szervezettségéből fakadóan értékel úgy, hogy

„…mivel a dokumentáció általában megfelelő, nem tartott sokáig az ellenőrzés. Jó adózók vagyunk!” A kapcsolódó vizsgálatok elrendelése azonban több esetben akár három-négy hónappal is meghosszabbítja a revízió tervezett időtartamát, míg a külföldi adóhatóság megkeresését igénylő vizsgálatok majdnem minden tizedik esetben fél évnél is hosszabb idővel növelték az ellenőrzés időtartamát. Habár az adóellenőrök munkájával kapcsolatos elégedettség mértéke minimálisan csökkent a 2013-as felméréshez képest, hangsúlyozandó, hogy továbbra is kimagasló, 70% körüli elégedettségi mutatók születtek a revizorok adózói együttműködést elősegítő magatartását, a kommunikációjuk stílusát, valamint az adóellenőrök eljárásjogi felkészültségét mérő kérdésekre.

11. ábraAz ellenőrzést végző revizorok munkájával kapcsolatos elégedettség mértéke

82%

12. ábra Az adózó tudott rugalmasan egyeztetni az adóhatósággal az ellenőrzést érintő kérdésekben

A felmérést kitöltő adózók a fejlődés kívánt irányait érintően is tettek javaslatokat:

„Adóellenőrök képzése: nagyvállalatoknál zajló folyamatokból, vállalatirányítási rendszerekből eredő sajátosságok megértése.”

„Hasznos lenne, ha a hatóság különbséget tudna tenni a szankciók tekintetében a rosszindulatú adócsalás és az emberi figyelmetlenség, egyszerű mulasztás, jogszabályi félreértelmezés között.”

„Korrekt, őszinte revizorokkal találkoztam az adóhatóság részéről!”


Az adóigazgatási eljárás során – függetlenül attól, hogy mennyire tud az adózó és az adóhatóság konstruktívan együttműködni–, gyakran előfordul, hogy adózó számára nem elfogadható döntés születik, vagy már az ellenőrzés során úgy véli, hogy az adóhatóság eljárása nyomán valamilyen érdeksérelem érte. Felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségei vannak az adózóknak az adóhatósággal szemben kifejteni álláspontjukat.

A klasszikus jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos tapasztalatok értékelését megelőzően érdemes szót ejtetni azokról a hatósági eljárásokról, vagy még inkább az adózókat az ellenőrzés során megillető jogokról, amelyek sajátos jogorvoslati eszközként az adózók rendelkezésére állnak arra az esetre, ha már az ellenőrzés folyamatában úgy érzik, hogy érdeksérelem éri őket.

Felmérésünk alapján az adózók még mindig csekély számban élnek a panasz, és egyáltalán nem élnek a kifogás lehetőségével. Annak ellenére, hogy az ellenőrzés elhúzódásával kapcsolatban évről évre egyre több kritika éri az adóhatóságot, kevesen ismerik a kifogás intézményét, amelynek lényege, hogy az adózó kifogással fordulhat a felettes adóhatósághoz, ha úgy véli, hogy az adóhatóság felróható magatartása okozza az ellenőrzési határidő túllépését.

16%

42%

32%

10% Elfogadta

Nem fogadta el

Részben elfogadta és voltkihatása a megállapítás

összegére

Részben elfogadta és nem volt kihatása a megállapítás összegére

Jogorvoslat

5%

50%

60%

67%

67%

78%

Panasz

Felügyeleti eljárás NGM

Felügyeleti eljárás NAV

Észrevétel

Bírósági felülvizsgálat

Fellebezés

33%

33%

14%

20%

Egyetértett az ellenőrzésmegállapításaival

A megállapítások csekély összege miatt

Nem bízott a jogorvoslateredményességében

Egyéb okból nem élt vele

13. ábraMilyen jogorvoslati lehetőségekkel éltek az adózók?

14. ábra Amennyiben nem élt jogorvoslat lehetőségével, miért nem?

15. ábraA jegyzőkönyvvel kapcsolatban tett észrevételt az adóhatóság...


Az ellenőrzés során az adózót megillető jogosultságok közül a legismertebb az észrevétel, azonban a tavalyi évhez képest drasztikusan csökkent az észrevételezési joggal élő vállalkozások száma.

A 2012-es és 2013-as felmérésünk eredményeivel összhangban az adózók továbbra sem merítik ki a jogorvoslati lehetőségek egyébként széles tárházát. A rendkívüli jogorvoslati lehetőségek közül a NAV elnökéhez vagy az adópolitikáért felelős miniszterhez benyújtott felügyeleti intézkedés iránti kérelmek száma elenyésző, annak ellenére, hogy amennyiben az adózó és az adóhatóság álláspontja hosszú hónapok óta nem közeledik egymáshoz, új színt vihet az adóvitába egy új szereplő, például az adópolitikáért felelős minisztérium álláspontja vagy akár a közigazgatási perben eljáró bíróság véleménye.

Felmérésünk kitér arra is, mi állhat a kiaknázatlan jogorvoslati lehetőségek hátterében. A válaszadók több mint 66%-a nyilatkozott úgy, hogy vagy a megállapítások csekély összege miatt, vagy azért nem él a jogorvoslati eszközökkel, mert egyetértett az ellenőrzés megállapításaival. A felmérést kitöltők 14%-a nem bízott a jogorvoslat eredményességében, ezért inkább meg sem próbálták álláspontjukról meggyőzni az adóhatóságot.

Ezen kisebbségben lévő adózók táborának véleményét tükrözik ugyanakkor a jogorvoslati eljárások eredményességi mutatói, amelyek majdnem minden esetben az adóhatóság álláspontját erősítik meg, ugyanakkor a jegyzőkönyvre tett észrevételt az esetek közel felében a NAV vagy részben, vagy egészében elfogadta úgy, hogy annak a megállapítás összegére is volt kihatása.

22%

11%

53%

36%

Elfogadta

Nem fogadta el

Részben elfogadta és nemvolt kihatása a megállapodás

összegére

44%

17. ábraAzon adózók aránya, akik a felügyeleti intézkedések során sikerrel jártak az adóhatósággal szemben

18. ábraAzon adózók aránya, akik a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során sikerrel jártak az adóhatósággal szemben

16. ábraAz első fokú határozattal szemben benyújtott fellebezését az adóhatóság...

A fentiekkel kapcsolatos tanulság tehát, hogy az észrevételezés jogával érdemes élni, mert a jogorvoslati eszközök eredményessége az eljárás előrehaladtával egyre csökken, ez alól pedig talán csak a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata említhető kivételként.


Az adózók ez irányú félelme a NAV ellenőrzési irányelveit olvasva is megalapozottnak tekinthető, az adóhatóság ugyanis évről évre kiemelt vizsgálati területként jelöli meg a K+F tevékenységre tekintettel érvényesített kedvezmények jogszerű felhasználásának ellenőrzését. Az adatok azt mutatják, hogy a K+F tevékenységgel kapcsolatos adó- és /vagy adóalap-kedvezményt érvényesítő és ellenőrzés alá vont adózók 77%-ánál tett megállapítást az adóhatóság.

Nyugodtan állíthatjuk tehát, hogy ha egy vállalkozás igénybe vette az elmúlt években az egyes adótörvények által garantált K+F adóalap-kedvezményeket, számíthat a revizorok megjelenésére, akik az esetek több mint háromnegyedében megállapítással távoznak az innovatív vállalkozásoktól.

Idén első alkalommal kérdeztük meg a felmérésünket kitöltő adózóktól, hogy milyen releváns tapasztalatokkal rendelkeznek a hazai adórendszer által biztosított széles körű kutatás-fejlesztési adó, illetve adóalap-kedvezmények érvényesítése, minősítése és adóhatósági ellenőrzése tárgykörökben. A vártnál lényegesen sokszínűbb és meglehetősen informatív válaszok születtek.

Bár előzetes elképzeléseinket nem cáfolták meg az adatok, miszerint a kérdőívet kitöltő adózók közül mindössze csak 36% érvényesített adó- és /vagy adóalap-kedvezményt K+F tevékenységhez kapcsolódóan, mégis sokatmondó az az információ, hogy a válaszadók 13%-a azért nem élt a törvény által biztosított lehetőségekkel, mert nem volt biztos a végzett tevékenység K+F tartalmában, és tartott a későbbi adóvizsgálatoktól.

A felmérés eredményei alátámasztják az adózók körében évek óta tapasztalt problémát, miszerint K+F tevékenységek megítélése a mai napig sok esetben okoz bizonytalanságot. 2012-től a fennálló problémák megszüntetése érdekében a K+F tevékenységek minősítésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) kapott felhatalmazást.

Kutatás-fejlesztési tevékenység

36%

51%

13%

Igen

Nem, mert nem végez K+Ftevékenységet

Nem, mert nem biztos tevékenységének K+Ftartalmában, annak körében/tart egy későbbi adóhatósági vizsgálattól

Nem, az SZTNH nem került bevonásra

Igen, az SZTNH bevonásra került

38%

62%

Nem volt megállapítás

Volt megállapítás

23%

77%

19. ábraÉrvényesített-e a Társaság a K+F tevékenységgel összefüggésben adó- és/vagy adóalap kedvezményt?

20. ábraAz adóhatóság a K+F adó- és/vagy adóalap kedvezmény ellenőrzése során tett-e megállapítást?

21. ábraA revízió során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, mint szakértő bevonására sor került-e?


Az SZTNH-t, mint a K+F tevékenységek minősítésére kizárólagos felhatalmazással rendelkező hivatalt, a NAV az adóhatósági megállapítással végződő ellenőrzésekbe az esetek 62%-ában szakértőként bevonta. Ezzel kapcsolatban az adózók az eljárás során általában azt kifogásolták, hogy nem állt módjukban az SZTNH szakértőivel egyezetni.

49%

62%

65%

az eljárás gyorsaságával

az SZTNH szakértőinek szakmaifelkészültségével

az SZTNH szakértőineksegítőkészségével

„A határidőből kifutott, illetve semmilyen plusz információt nem kértek, ami esetlegesen a döntésüket jobban alátámasztotta volna. Természetesen a hozzá került tevékenységek egyike sem felelt meg K+F-nek.”

„Kizárólag olyan K+F kutatásokat minősített nem levonhatónak, amelyek valóban a határon mozogtak. De mivel velük nincs lehetőség egyeztetni, a döntést megbeszélni vagy akár egy esetleges negatív vélemény esetén pótlólagos anyagokat bemutatni, így az ő döntésüket, melyet először a jegyzőkönyvben látunk viszont, már nem lehet befolyásolni.”

22. ábraSZTNH szakértői munkájával kapcsolatos elégedettség mértéke

Mivel az adózóknak is lehetőségük van arra, hogy az SZTNH felé K+F előminősítési kérelmet nyújtsanak be, vagy akár arra, hogy a már megkezdett (múltbeli) projektek K+F tartalmának minősítését kérjék, ezért megvizsgáltuk, hogy a válaszadók éltek-e ezen lehetőségekkel. A felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy az adózók nem igazán ismerik az SZTNH szolgáltatói arcát, inkább a revízió során találkoznak először a hivatallal. Elmondható, hogy az adózók meglehetősen kis része, mindösszesen a megkérdezettek 11%-a élt az előminősítés lehetőségével, holott az adózó kérelmére indult jövőbeli projektek minősítési eljárása során hozott SZTNH-határozat kötőerővel bír az adóhatóságra nézve.

A múltbeli projektek minősíttetése kapcsán a vizsgálatunk ugyancsak azt mutatta, hogy mindössze az adózók 10%-a élt ezzel a lehetőséggel. Érdekes továbbá, hogy a múltbeli projektek K+F tartalmának minősítése kapcsán a válaszadók 8%-a nem is tudta, hogy az lehetősége van ilyen kezdeményezéssel élnie.

Tény ugyan, hogy ez esetben az SZTNH szakmai véleménye nem bír kötőerővel, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ugyanannak a projektnek egy későbbi adóellenőrzése során az adóhatóság is az SZTNH-hoz mint, szakértőhöz fordul a tevékenység minősítése érdekében.

Mint ahogyan arra az „adózói idézetek” is rávilágítanak, az SZTNH minősítési eljárásai és az adóellenőrzés során szakértőként történő eljárása közötti alapvető különbség, hogy a revízió során a hivatal a NAV által felterjesztett dokumentumok alapján dönthet a tevékenység K+F tartalmáról, adózói egyeztetésre, alátámasztó dokumentációk benyújtására nincs lehetőség. Ezzel szemben az adózó kérelmére indult díjköteles hatósági eljárásokban a vállalkozás maga

dönti el, hogy milyen részletes – akár angol, német, francia nyelvű – dokumentumokkal alátámasztva mutatja be K+F projektjét, amely esetben a hivatal gyakran hiánypótlás keretében együttműködve az adózóval igyekszik feltárni a tevékenység K+F mivoltát.

Felmérésünk alapján az látszik körvonalazódni, hogy a társaságoknál sokkal nagyobb volumenben folyhat – az adópolitika eszközeivel is támogatni kívánt – K+F tevékenység, mint amilyen mértékben az adózók élnek az adóalap-kedvezményekkel.

Véleményünk szerint ezek az eredmények elsősorban a rendszer bizonytalanságaiból, a nem kellően világos jogszabályi környezetből, és a negatív ellenőrzési tapasztalatokból fakadhatnak.

10%

82%

8%Igen

Nem

Nem tudtam, hogy vanilyen lehetőség

23. ábraKezdeményezte-e már Ön a SZTNH-nál már megkezdett (múltbeli) projektek K+F tartalmának minősítését?


16%

17%

28%

39%

Jelenleg nem, de 1 évenbelül tervezi bevezetni

Nem is tervezi bevezetni

Tervezi bevezetni

Igen, jelenleg is működikilyen rendszer

Az elektronikus archiválásra vonatkozó kérdésünk ugyanakkor érdekes eredményt hozott. A válaszadók mindösszesen 39%-a alkalmaz jelenleg is valamilyen e-archiválási rendszert, ami azt jelenti, hogy 36% az archiváláshoz vélhetően külső szolgáltató segítségét veszi igénybe. Megoldatlan problémák is akadnak: az adózók 80%-ának jelentős gazdasági előnyt jelentene, ha kockázatmentesen

A XXI. századi technológia és az adózás összefüggései

A hatóságok egyre nagyobb mértékben élnek az internet, az elektronikus információáramlás és a technológia adta lehetőségekkel. Az adózók is kiaknázzák az informatikában rejlő potenciált: felmérésünk szerint 42%-uk elektronikus levelezés útján intézi egyes adóügyeit, a NAV honlapját pedig majd minden második adózó látogatja heti rendszerességgel.

Emellett az adózók több, mint 90%-a interneten is szerez be információkat adóügyekkel kapcsolatban. Egyes adózással kapcsolatos elektronikus rendszerek és alkalmazások (például eBEV, abevJava) pedig évek óta majdnem 90%-os elégedettségi mutatóval rendelkeznek az azokat használók körében.

Ugyanakkor a válaszadók közel ötöde javasolt további fejlesztéseket e rendszerekkel kapcsolatban, illetve látná szívesen az elektronikusan elérhető szolgáltatások körének bővítését. Egyértelmű tehát az az adózói igényeken alapuló irány, hogy minél több ügyet lehessen elektronikusan, interneten keresztül intézni.

Felmérésünk alapján az elektronikus számlázás egyre elterjedtebb: az adózók harmada fogad be és bocsát ki elektronikus számlákat (további jelentős részük vagy csak befogad, vagy csak kibocsát). Azok kétharmada, akik jelenleg ezzel a lehetőséggel nem élnek, három éven belül terveznek ilyen irányú fejlesztést végrehajtani.

24. ábraElektronikus számlázás az adózók körében

25. ábraElektronikus archiválás

26. ábraElektronikus számla

25%

32%

43%

Nem bocsát ki és nem is fogad be e-számlát

Befogad és ki is bocsát e-számlát

Vagy csak befogad, vagy csak kibocsát e-számlát

75% használ elektronikus számlát

39% használ e-archiválási rendszert

25% nem használ e-számlát

36% nem használ e-archiválási rendszert!

semmisíthetné meg az elektronikusan archivált dokumentumok papír alapú eredetijét, azonban jelenleg úgy érzik, ezt nem tehetik meg oly módon, hogy kizárják az ebből fakadó joghátrány lehetőségét.


3%

38%

76%

78%

Egyéb funkció

Ügyfélkapu-elérés

Jogszabályváltozások követése,

jogszabályok elérése

Adózással kapcsolatos szakmai anyagok,

szakfórumok olvasása

1%

19%

80%

Volt ellenőrzés és voltmegállapítás is

Volt ezzel kapcsolatos ellenőrzés és mindentrendben talált a NAV

Nem volt ilyen ellenőrzés

27. ábraEllenőrzési gyakorlat elektronikus rendszerekkel kapcsolatban

28. ábraOkostelefon-használat adózással kapcsolatban

Érdemes kiemelni, hogy az online pénztárgépekkel kapcsolatos adózói visszajelzések pozitívak; a pénztárgépek használatára kötelezettek túlnyomó részénél az elvárásoknak megfelelően működik a rendszer.

Az internetes megjelenés egyre bővülő lehetőségeivel viszont meglepően kevés adózó él: háromnegyedük nem fordít kiemelt figyelmet a webáruházakkal, az online aukciós portálokkal, illetve a közösségi médiával kapcsolatos esetleges üzleti potenciálra. Az ellenőrzési tevékenység itt szintén nem jelentős, részben talán amiatt is, hogy (adózói visszajelzés alapján) jelenleg e területen még nem kristályosodott ki a hatósági gyakorlat.

Az okostelefonok használata a jogszabályok és egyéb szakmai tartalmak elérése terén igen népszerű az adózók körében (több mint háromnegyedük használja ilyen célra telefonját), és a NAV okostelefonos applikációjával kapcsolatban is pozitívak a visszajelzések.

A válaszadók fele azt is megjegyezte, hogy szeretnék, ha a NAV honlapja mobileszközökre (okostelefon, tablet) optimalizálva is elérhető lenne.

Fontos kiemelni, hogy 2014-ben a fentiekkel kapcsolatos ellenőrzési tevékenység alacsony mértékű volt: mindössze az adózók ötödénél végeztek az elektronikus számlázással, illetve archiválással, vagy az adózó vállalatirányítási és egyéb informatikai rendszereivel kapcsolatos ellenőrzést. Még fontosabb, hogy a válaszok szerint az ellenőrzések csupán elenyésző százalékában tettek megállapítást. Ebben vélhetően nem lesz jelentős változás a közeljövőben sem; a NAV 2015-ös ellenőrzési irányelveiben csak az elektronikus kereskedelem és az online pénztárgépek szerepelnek kiemelt ellenőrzési területként.

Megjegyzés: több válasz is megjelölhető volt


JogszabályváltozásokA korábbi évekhez hasonlóan idén is megkérdeztük a vállalkozások képviselőit arról, hogy a nagyobb jogszabályváltozásokat hogyan értékelik. Sajnos, bár nem meglepő módon a válaszok nagyobb részben negatívak voltak.

Kétségtelen, hogy a változó adójogszabályok folyamatos kihívások elé állítják a cégeket, ugyanis az adózóknak ma már jellemzően csak 30 napjuk, olykor pedig még ennél is kevesebb idejük van arra, hogy a változó jogszabályok alkalmazására felkészüljenek. A vállalkozások számára ez mindig kihívást jelent, és nagy energiabefektetéssel jár. Részben ez indokolja azt, hogy a legtöbb új szabály ellenállást vált ki a cégekből, és így még a kedvezmények bevezetéséről szóló jogszabályváltozások fogadtatása sem egyöntetűen pozitív.

EKÁER

Az EKÁER, azaz az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer váltotta ki a legerősebb érzelmeket, a legnagyobb felháborodást a felmérésünkben részt vevő vállalkozásokból. Első pillanatra meglepő lehet ez a hozzáállás, hiszen az EKÁER-rendszer nem eredményez új fizetési kötelezettséget, csupán arról van szó, hogy az adócsalások kiszűrése érdekében egyes közúti szállítással kapcsolatos adatokat egy központi elektronikus rendszerben még a fuvarozás előtt rögzíteni kell. Sajnos a rendszer bevezetésének körülményei, a 2014. december 31-én kiadott első, majd február végén megjelent második EKÁER-rendelet felborzolta a kedélyeket. A válaszok alapján három dolog zavarta leginkább az adózókat: a megnövekedett adminisztráció, a rendkívül gyors bevezetés és a korrekt, teljes körű tájékoztatás hiánya. „Ez a legnagyobb adminisztrációs tehertétel, ha az elmúlt éveket nézzük” – értékeli az EKÁER hatását egy adózó.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóval kapcsolatos változások évről évre vezetik az adónemek közötti népszerűtlenségi listánkat, és 2015-ben sincs ez másképp. A többi adónemmel ellentétben az áfa terén idén minden változás negatív megítélésnek „örvend” az adózók körében. A felmérés eredményeiből látható, hogy az adózók nagyon borúlátóak például az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontjának változásával kapcsolatban. Az ellenérzéseket tekintve kiemelkedik a belföldi összesítő jelentés értékhatárának 2 millióról 1 millió forintra csökkenése. Ezt a változást a vállalkozások többsége jelentős adminisztráció-növelő lépésnek minősítette. Árnyaltabban fogalmazott az a válaszadó, aki szerint „Önmagában a belföldi összesítő bevezetése jelentett rengeteg terhet, a módosítás már kevésbé jelent releváns tehernövekedést.” Vélhetően az adózók általános negatív tapasztalata is ebből ered, azaz nem kizárólag magát a változtatást, hanem az egész jogintézményt találják nagyon terhesnek.

Reklámadó

Az EKÁER bevezetéséhez hasonlítható egy új adónem fogadtatása, a reklámadóé. Az adózók számára itt is a legnagyobb tehertétel az óriási adminisztráció volt, illetve sokan panaszolták azt, hogy a szabály nem volt egyértelmű, és az annak bevezetésekor felmerült kérdésekre sokáig nem született válasz. Egy adózó summásan így fejtette ki a véleményét a reklámadóról: „A legszabályozatlanabb adónem.” Mások inkább az új szabályrendszer hatékonyságát kérdőjelezték meg, amikor azt jelezték, hogy „Nagyon kis összeget fizetünk, és rengeteg a vele kapcsolatos adminisztráció.” És érdekes az az észrevétel is, mely szerint az

új szabály betartatása az üzleti partnerekkel való kapcsolat romlását és konfliktushelyzeteket teremt. Meglepő tehát, hogy a reklámadó bevezetésével összefüggésben az adózók az adminisztrációs terheket, és nem az új fizetési kötelezettséget sérelmezték.

Társasági adó, helyi adók, illetékek

Hasonló volt a reakció a társasági adót érintő azon változásra, mely alapján az elhatárolt veszteséget csak öt évig lehet felhasználni. A vélemények alapján a módosítás jogosságát nem kifogásolták, ugyanakkor megjegyezték, hogy mégis negatívan érinti a vállalkozásokat.

Annak ellenére, hogy újabb adókedvezmény igénybevételére van lehetőség a felsőoktatás támogatásához kapcsolódó adóalap-kedvezmény esetében, a válaszadók mégis úgy nyilatkoztak, hogy nehézkes a szabályozás értelmezhetősége. „Lenne szándékunk, de nincs rá erőforrás, hogy foglalkozzunk vele. A régi támogatási rendszerben folyamatosan támogattuk a szakmai intézményeket, az utóbbi években nem”. A sport és előadó-művészeti szervezetek, valamint filmalkotások/filmalap javára történő adójóváírás kapcsán ugyancsak nehezményezték a válaszadók, hogy körülményes az eligazodás az újonnan kialakított rendszerben.

A fentiek ellenére az adózók a leginkább elfogadott adónemként a társasági adót jelölték meg.A helyi adókkal és illetékekkel kapcsolatos változások az adózókat negatívan érintik, az iparűzési adót továbbra is a legbonyolultabb adónemnek tartják a megkérdezettek.

„Több előadáson hallottam szakemberektől is, hogy az iparűzési adó a legbonyolultabb adónem ma Magyarországon.”


Adózás rendje

A válaszadók többsége az adózás rendjéről szóló törvény régi-új alapelvét is méltatta, mely szerint az ellenőrzés során az adott jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően. Ennek a pozitív eljárási szabálynak elsősorban az áfaellenőrzések során lehet majd nagy szerepe. Ugyanakkor, bár ez a változás kedvező fogadtatásra lelt, az adózás rendjéről szóló törvény módosításait a válaszadók többsége általánosságban negatívnak tekintette, vélhetően azért, mert e törvény tartalmazza az EKÁER alapvető szabályait is.

Transzferár

Ellentétben a korábbi években tapasztalt egyszerűsítési trenddel, a transzferárazással összefüggő szabályozás idén két lényegi ponton is szigorodott. Egyrészt a kapcsoltság definíciója egészült ki, és 2015-től a közös ügyvezetésre is vonatkozik, másrészt az összehasonlító elemzést érintően, mely alapján meghatározott esetekben kötelező lesz a kapott eredményt a középső 50 százalékra szűkíteni, vagyis az interkvartilist alkalmazni. Mindkét változás jelentősen befolyásolhatja az adókötelezettséget, mivel jóval több vállalkozás lesz kénytelen dokumentációt készíteni és szükség esetén a társaságiadó-alapját korrigálni. Ezek a változások az adózók véleménye szerint súlyosak és többlet-adminisztrációval járnak, illetve a nemzetközi szabályozásnak való megfelelésük is kétséges.

Személyi jövedelemadó

Végezetül az egyik legkedvezőbben értékelt intézkedés a személyi jövedelemadót érinti, ez a munkáltatói lakáscélú támogatás lehetőségének a lakáshitelek visszafizetésére való kiterjesztése volt. Ezzel a módosítással egy adómentes juttatás lehetősége nyílt meg sokak számára, amellyel számos munkáltató él is. Ugyanakkor ennek az intézkedésnek sem volt egységes

a fogadtatása, illetve a bevezetés értékelése sem volt kiemelkedő, ugyanis sokan a támogatással járó papírmunkát eltúlzottnak tartják. Egy adózó kissé ironikusan meg is jegyezte, hogy az adómentes támogatás „a Merkúr és a Vénusz együttállása esetén vehető igénybe.”

Általános tanulságként kijelenthetjük tehát, hogy az adózók többsége nem a túlzott elvonásokat, hanem a jogszabályváltozásokkal együtt járó, gyakran szinte teljesíthetetlen adminisztrációs terheket és a jogszabályok előkészítésének hiányát veti a jogalkotó szemére.

-22

-14

-16

-7

-7

3

5

EKÁER

belföldi összesítőnyilatkozat

reklámadó

időszakos elszámolásúügyletek

veszteségelhatárolás

jogviszonyok azonosminősítése alapelv

munkáltatói lakáscélútámogatás

29. ábraVárakozása szerint mennyire, és milyen irányba befolyásolják a Társaság működését az alábbi jogszabályváltozások? (-50 jelentősen negatív elmozdulás, a +50 jelentősen pozitív elmozdulás, a 0 semleges)


Utószó

Az elmúlt évek felméréseinek eredményét áttekintve összefoglalóan elmondható, hogy az adózók – még ha kis mértékben is – évről évre egyre elégedettebbek az adóhatóság munkájával. Felmérésünk eredményei azonban árnyalják ezt a pozitív képet és rávilágítanak, hogy melyek azok a területek, amelyeken további javulásban bizakodnak válaszadóink.

Az adózók szerint ilyen terület az adóhatóság tájékoztatási és ellenőrzési tevékenysége, amelyek kapcsán természeten fontos leszögezni, hogy egyrészt ez a két leggyakoribb ok az adóhatóság és az adózó kapcsolatba lépésére, tehát statisztikailag is indokolt, hogy ezeken a területeken valamivel több kedvezőtlen tapasztalat halmozódjon fel, másrészt az ellenőrzés során az adóhatóság és az adózó céljai nem feltétlenül esnek egybe.

Az ügyfélszolgálati munkatársak elérhetőségével, segítőkészségével és szakmai felkészültségével kapcsolatban az adózók továbbra is elégedettek, azonban az ügyintézést a lehetőségek szerint tovább gyorsítanák.

Az ügyek elektronikus úton történő intézésével kapcsolatban az adózók megítélése jelentősen javult, az elérhető megoldásokkal a felmérés alapján rendszeresen élnek is, így azok további bővítését is szeretnék.A revizorok munkájával kiemelkedően elégedettek az adózók, ellenben az ellenőrzésekkel kapcsolatban számos kritikát fogalmaztak meg. Az elégedetlenség oka elsősorban az, hogy úgy érzik, akadályozza a rendes üzletmenetet az ellenőrzések hossza, illetve száma.

A jogorvoslati lehetőségekkel felmérésünk szerint meglepően kevesen élnek, részben az érintett

válaszadóknál tett megállapítások csekély összege miatt, illetve azért, mert nem bíznak az eljárások eredményességében.Kutatás-fejlesztéssel kapcsolatosan alig több mint a válaszadóink harmada érvényesített valamilyen kedvezményt. Ennek részben az attól való félelem volt az oka, hogy egy esetleges adóvizsgálat során nem tudnák megvédeni a tevékenység minősítését az adóhatósággal szemben.

A válaszok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy mind az adózók, mind az adóhatóság egyre inkább kihasználja az informatika nyújtotta lehetőségeket. Az eredmények alapján számos adózó tervez további fejlesztéseket és bizakodik azok hosszú távú pozitív hatásában.

A korábbi évekhez hasonlóan a jogszabályváltozásokat válaszadóink ismét inkább negatívan értékelik, azonban az egyes adónemek között a korábbihoz képest kisebb az eltérés a megítélésükben. A negatív fogadtatás elsősorban az adminisztrációs terhek jelentős növekedésének, a változások gyakoriságának, illetve az ezek által generált bizonytalanság-érzetnek köszönhető.

Felmérésünk eredményeire támaszkodó elemzésünk alapján a következő évek egyik legfontosabb fejlesztési pontja továbbra is az ellenőrzési és tájékoztatási tevékenység közötti összhang és a hatékonyság növelése lesz az ellenőrzések, illetve az adózók és adóhatóság együttműködése során.


Reméljük, hogy sikerült megfelelnünk vállalásunknak, és átfogó képet tudtunk nyújtani a jogszabályváltozások, adóhatósági ellenőrzések és az új technológiák biztosította megoldások adózók általi megítéléséről.

Felmérésünktől függetlenül is bízunk abban, hogy a PwC a felek céljaira, motivációira, illetve preferencia-rendszerére rávilágítva, olyan fórumként szolgálhat, amely sikeresen közös nevezőre hozhatja az érintetteket. Amennyiben úgy érzi, hogy bizonytalan az adóhatóság reakcióit, gyakorlatát illetően, keressen bennünket, mert az Ön nyugalma a mi felelősségünk.


© 2015 PwC. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a „PwC” kifejezés a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-re, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.-re és a PricewaterhouseCoopers Tanácsadó Kft.-re utal, amelyek az önálló és független jogi személyekből álló PricewaterhouseCoopers International Limited hálózatának tagja.

KapcsolatDr. Várszegi Zoltán

irodai tagTel:: +36 1 461 9506e-mail: [email protected]

Dr. Gergely-Tóth Tamás

menedzserTel.: +36 1 461 9894e-mail: [email protected]

az adóhatóság és a jogszabályi környezet...

Documents