Az élet értelme 1

Az élet értelme

Honnan származunk? Mik vagyunk? Merre tartunk?A poszt-impresszionalista Paul Gauguin egyik leghíresebb festménye.

Az élet értelme egy általános filozófiaikérdés az emberi élet vagy létezéscéljával, jelentőségével és értelmévelkapcsolatban. A megfogalmazás többkapcsolódó kérdéssel kifejezhető, mintMiért vagyunk itt?, Miről szól az élet?és Mi értelme a létezés egészének?.Ezek megválaszolása számosfilozófiai, tudományos és teológiaielméletnek volt tárgya a történelemsorán. Számos válasz születettkülönböző kulturális és ideológiai háttérrel.

Az élet értelme mélyen keveredik a létezés, az öntudat, a boldogság filozófiai és vallási értelmezésével, és olyanelméleteket érint, mint a szimbolikus jelentés, ontológia, érték, cél, jó és rossz, szabad akarat, elméletek Istenről,Isten létezése, lélek, halál utáni élet. A tudományos munkák közvetettebbek, az univerzumról való empirikus tényekrögzítésével a tudomány keretet és változókat ad a kapcsolódó vitákhoz. Egy alternatív, nem kozmikus/vallásieredetű, emberközpontú kérdés a "Mi az én életemnek az értelme?" Az emberi lét értelmére vonatkozó kérdés értékea végső valósággal, az önazonossággal vagy szenteltség érzésével egyeztethető össze.

Kérdések

Meditáló filozófus (részlet) Rembrandt -tól

Az élet értelmével kapcsolatban többféle kédést lehetfeltenni, például• Mi az élet értelme? Miről szól az egész? Kik

vagyunk?• Miért vagyunk itt? Mi célból vagyunk mi itt?•• Mi az élet eredete?• Mi az élet természete? Mi a valóság természete?• Mi az élet célja? Mi az egyén életének a célja?•• Mi az élet jelentősége?•• Mi értelmes és értékes az életben?•• Mi az élet értéke?• Mi az oka az életnek? Mi célból élünk?

A kérdésekre adott, egymással versengő válaszok ésérvek széles köre a tudomáyos elméletektől, afilozófiai, teológiai, és spirituális magyarázatokigterjed.

Az élet értelme 2

Nyugati filozófiai nézőpontokAz élet értelmének filozófiai megközelítései azok az ideológiák, melyek az életet az ideálokkal vagy az emberekáltal alkotott elvont fogalmakkal magyarázzák.

Ókori görög filozófia

Plátó és Arisztotelész az Athéni iskolafreskón, Raffaellotól.

Platón

Platón egyike a legkorábbi, legbefolyásosabb filozófusoknak mind a mainapig - leginkább az egyetemlegesség létezéséről alkotott realistanézőpontjának köszönhetően. Az árnyak elméletében az egyetemlegesdolgok fizikailag nem léteznek, mint a tárgyak, hanem szellemként,mennybéli árnyakként. A köztársaságban, Szókratész karakterének adialógusa írja le az Isten alakját. Az Isten ideája az Isten ekgonos-a(leszármazottja), az istenség ideális, tökéletes természete, így azigazságosság abszolút mértéke.

A Platónizmus korában az élet értelme a tudás legmagasabb szintjénekmegszerzésében rejlik, mely idea az Isten (árnyéka), amelyből minden jó ésigazságos dolog haszna és értéke származik. Az ember létezése soránköteles az Istent követni, de senki nem lehet sikeres ebben a törekvésbenfilozófai érvelés nélkül, mely hozzásegít az igazi tudáshoz.

Arisztotelizmus

Arisztotelész, Platón egyik követője egy másik, korai, befolyásos filozófus volt, aki (mint a metafizika ésepisztemiológia) vitatta, hogy az etikai tudás nem bizonyos tudás, hanem általános tudás. Mivel ez nem egy elméletitudomány, az egyénnek annak érdekében, hogy 'jó' legyen, tanulnia és gyakorolnia kell, így ha az egyén virtuózzászeretne válni, nem elég csak azt tanulmányozni, hogy létezik virtus, virtuóznak is kell lennie, virtuóz cselekedetekenkeresztül. Ennek érdekében Arisztotelész megalkotta a virtualitás fogalmát:

„Minden mesterség és minden vizsgálódás, de éppúgy minden cselekvés és elhatározás is, nyilván valami jórairányul. Helyes tehát az a megállapítás, hogy "jó az, amire minden irányul".[...]Mindennek célja van, és ez a cél a "jó".”

– Nikomakhoszi etika 1.1Ha az A cselekedet a B cél elérése érdekében történik, akkor a B célnak is van célja, legyen ez a C cél, és a C célnakis van célja, és így folytatódik a minta egészen addíg, amíg valami meg nem állítja a végtelen fejlődést. Arisztotelészmegoldása a legfőbb jó, mely a maga kedvéért kívánatos, önmaga célja. A legfőbb jó nem kívánatos valami más jóelérése céljából, és minden egyéb 'jó' a maga kedvéért kívánatos. Ennek eredménye az eudaemonia elérése, amitáltalában "boldogságnak", "jólétnek", "kivirágzásnak" és "kiválóságnak" fordítanak.

„Mi a legfőbb jó minden cselekedetben? Úgyszólva, csaknem teljes a megegyezés; tanulatlan és tanultemberek egyaránt boldogságnak hívják, és a boldogságot egyenlőnek tekintik a jó és sikeres élettel. Aboldogság értelmében azonban eltér a véleményük.”

– Nikomakhoszi etika 1.4

Az élet értelme 3

Cinizmus

A hellenisztikus időkben a cinista filozófusok szerint az élet célja, hogy erényes, a természettel összeegyeztethetőéletet éljünk. A boldogság az önhatékonyságtól, és a magasfokú szellemi magatartástól függ; a szenvedés a tévesértékítélet következménye, mely negatív érzelmeket és ennek eredményeként bűnös jellemet eredményez.A cinista élet elutasítja a hagyományos jólét, erő, egészség és hírnév utáni vágyat, szabaddá válva a konvencionáliscselekedetek követése során szerzett tapasztalatok által.[1][2] Gondolkodó teremtményként az ember szigorúképzéssel érheti el a boldogságot, az emberiség számára természetes élettel. A világ mindenkié, így a szenvedést azértékes és értéktelen szokások és társadalmi konvenciók szerinti téves megítélése eredményezi.

Kürénéi hedonizmus

A kürénéi hedonizmus, melynek alapítója Kürénéi Arisztipposz, egy korai Szókratészi iskola volt, mely Szókratésztanainak csak az egyik oldalát hangsúlyozta - mégpedig azt, hogy a boldogság az erkölcsi cselekedetek egyik vége,és hogy az öröm a legfőbb jó; tehát a hedonisztikus világnézet, amiben a testi örömök intenzívebbek, mint aszellemiek. A küreánusok előnyben részesítették az azonnali kielégülést a hosszú távon elérthez képest; amegtagadás kellemetlen boldogtalanság.[3][4]

Epikureizmus

Epikurosz mellszobra tanítványával,Métrodórosz-szal szemben a

Louvre-ban.

Epikurosz szerint a legfőbb jó a mérsékelt örömökben található, a nyugalmas ésfélelemtől mentes (ataraxia) állapotot tudással, barátsággal és erényes, mérsékeltélettel lehet elérni; a testi fájdalom (apónia) megszűnik a világ működésének, ésaz egyén vágyai határának az ismeretében. Összekapcsolva, a fájdalomtól ésfélelelmtől való megszabadulás a boldogság legmagasabb formája. Az epikuristákáltal hirdetett egyszerű örömök élvezete a szextől és a vágytól részben aszkétikustartózkodást jelent:

Amikor azt mondjuk, hogy ... az öröm a végső cél, nem a bőkezű,vagy érzéki örömökre gondolunk, ahogy azt néhány tudatlan, elfogultvagy önfejű félremagyarázás alapján tesszük. Örömön a testifájdalom és a lélek gondjainak hiányát értjük. Nem az ivászatoknakés mulatságoknak töretlen sorozata, nem a szexuális vágy, és nem isa hal és egyéb luxus terítéken lévő ételek élvezete hoz kellemeséletet; hanem a józan érvelés, minden választás és nem választás

okának kivizsgálása, és minden olyan hiedelemnek a száműzése, mely által a legnagyobb zavaruralkodik el a lélekben.[5]

Az élet epikuroszi értelmezése elutasítja a halhatatlanságot és misztikumot; van a lélek, de ugyanúgy mint a test,halandó. Nincs halál utáni élet, így nem kell félni a haláltól sem, mivel "a halál nem jelent semmit számunkra; amifelbomlik, érzékelése megszűnik, és amit nem érzünk, semmit nem jelent számunkra."[6]

Az élet értelme 4

Sztoikus filozófia

A sztoicizmus tanítása szerint az értelmes és erkölcsös életnek harmóniában kell lennie az univerzum istenirendjével, amely magával vonja az egyén egyetemleges logos-ának (céljának), minden ember alapvető értékének afelismerését. Az élet értelme a szenvedéstől való megszabadulás az apatheia-n (görögül: απαθεια,szenvedésmentesség) keresztül, mely objektiv, "józan ítéletű", nem közömbös viselkedést jelent.A sztoicisták elsődleges irányelvei az erény, indíték és természeti törvény, megmaradva a személyes önkontroll és aszellemi erő fejlesztésénél, melyek segítenek megszabadulni a romboló érzelmektől. A sztoikus nem akarja elfojtaniaz érzelmeket, csak a szellemi problémákat akarja elkerülni, a józan ítélet és belső nyugodság fejlesztésével,szorgalmasan gyakorolt logika, elmélkedés és koncentráció által.A sztoikus etika alapja, hogy maga a jó a lélekben lakozik, a bölcsességben és önkontrollban hitelesítve, ígyfejlesztve az egyén lelki jólétét: "Az erény az akaratban létezik, mely a természettel egyetértésben áll." A szabályérvényes az egyén személyes kapcsolataira így: "harag, irigység és féltékenység mentesnek kell lenni".

A felvilágosodás filozófiája Lásd még: A felvilágosodás filozófiája

A gyarmatosítás és a felvilágosodás megváltoztatták az európai filozófia természetét, valamint elterjesztették azt avilágban. Az Isten iránti odaadás és alárendeltség nagyrészt kicserélődött az elidegeníthetetlen természetes (vagyIstenadta) jogok eszméjével és az értelem lehetőségeivel, a szeretet és könyörület egyetemes ideái utat nyitottak aszabadság, egyenlőség és állampolgárság polgári eszméinek. Az élet értelmének felfogása is megváltozott, kevésbbéIsten és az emberiség, ehelyett inkább az egyén és a társadalom kapcsolatára összpontosítva. Ebben a korbanelterjedtek azok az elméletek amelyek egyenrangúvá tették az értelmes létezést a társadalmi renddel.

Liberalizmus

A klasszikus liberalizmus a 17. és 18. században a növekvő, jómódú, vagyonosok osztálya és az Európát uraló,fennálló arisztokrata és vallásos rendek közti konfliktusokból kialakult eszmék összessége. A liberalizmuselidegeníthetetlen természetes jogokkal bíró létformaként osztályozza az emberiséget (amibe beletartozik a sajátmunkával létrehozott vagyon megtartásának joga), és eszközöket keresett a jogok közösségek közöttiegyensúlyozásához. Nagyjából, az egyén szabadságát tekinti a legfontosabb célnak,[7] mivel csak a szabadságbiztosításával védhetők meg az egyéb alapvető jogok.Sokféle formája és származtatása létezik a liberalizmusnak, de az élet értelméről való központi elgondolásukvisszavezethető három alapeszmére. A korai gondolkodók, mint John Locke, Jean-Jacques Rousseau és AdamSmith, a természeti állapotban látták az emberiség kezdetét, majd a munkaerőn és tulajdonon keresztül értelmet nyerta létezés, és végül a társadalmi szerződés segítségével olyan környezetet hoztak létre, amely támogatta a már elérteredményeket.

Az élet értelme 5

Kantianizmus

Immanuel Kant-ot alegbefolyásosabb gondolkodónaktartották a felvilágosodás korában.

A Kantianizmus filozófiája Immanuel Kant etikára, episztemiológiára ésmetafizikára épülő munkáin alapszik. Kant deontológiai elméletéről ismert,melyben egy erkölcsi kötelesség létezik, a "kategorikus imperatívusz", mely akötelesség fogalmából származik. A kantiánusok úgy gondolják, hogy mindencselekedet valami alapelvnek megfelelően történik, és ahhoz, hogy a cselekedeteketikusak legyenek, ragaszkodniuk kell a kategorikus imperatívuszhoz.

Egyszerűsítve, a teszt arról szól, hogy az egyénnek egyetemlegesítenie kell azalapelvet (képzeljük el, hogy minden ember e szerint cselekedett), és ezután látja,hogy még mindig megvalósítható-e az alapelv a világon, ellentmondás nélkül. Kantaz Alapmunkában egy embert hoz példának, aki úgy kért kölcsön pénzt, hogy nemszándékozta visszafizetni. Ez egy ellentmondás, mivel abban az esetben, ha ez egyegyetemleges cselekedet lett volna, senki sem adott volna többet kölcsön pénzt,mivel tudta volna, hogy azt sohasem fogja visszakapni. Ennek a cselekedetnek azalapelve, Kant szerint, ellentmondást okoz az elgondolhatóságban (és így ellentmond a tökéletes kötelességnek).

Kant visszautasította azt is, hogy egy cselekedet következményei bármilyen módon hozzájárulnának azon cselekedeterkölcsi értékéhez. Azzal érvelt, hogy a fizikai valóság kívül áll az egyén teljes kontrollján, és így nem lehet felelősazokért az eseményekért, amik történnek benne.

19. századi filozófia Lásd még: 19. századi filozófia

Utilitarizmus

Jeremy Bentham

Az utilitarizmus eredete egészen Epikuroszig vezethető vissza, mint felfogásazonban Jeremy Benthamnak tulajdonítható,[8] aki úgy találta, hogy a természet azemberiséget két önálló tanítónak rendelte alá, a fájdalomnak és az örömnek, majd,ebből a morális felfogásból kiindulva származtatta a hasznosság szabályát: jónaktekinthető az, ami a legnagyobb boldogságot okozza a legtöbb ember számára. Azélet értelmét mint a "legnagyobb boldogság alapelv" határozta meg.

Jeremy Bentham volt James Mill, a kor jelentős filozófusának, valamint John StuartMill apjának legfőbb támogatója. A fiatalabb Mill Bentham elvei alapján tanult,átírva és összefoglalva apjának több munkáját is.[9]

Nihilizmus

A Nihilizmus szerint az élet célzott értelem nélkül létezik.Friedrich Nietzsche a nihilizmust a Föld, és főképp az emberi létezés kiüresítéseként határozta meg annakértelméből, céljából, érthető igazságából és alapértékeiből; még tömörebben, a nihilizmus a "legnagyobb értékekelértéktelenítését" jelenti. A nihilistát az Isten halott ideológia természetes eredményeként látva, és ragaszkodvaahhoz, hogy ezen túl kell lenni, a nihilista élet-tagadó értékeivel kapcsolatos kérdések új értelmet adnak a Földnek.A nihilizmus elutasít minden hatalmi igényt a tudásra és igazságra, ezáltal a létezés jelentőségét az ismert igazság nélkül vizsgálja. A szubjektív és valószínűleg szavatolhatatlan értékhez való ragaszkodás helyett a nihilisták szerint:

Az élet értelme 6

"nincs semminek sem értéke", az erkölcsök értéktelenek, azok csupán a társadalom téves ideáljai.

A világ vége, John Martintól.

Martin Heidegger számára a nihilizmus egy olyan irányzat, ahol alétezés elfelejtődik, és értékké változik, más szavakkal, a létezéslecsökkentése az értékért cserében. Nietzsche-hez hasonlóan Heideggeris Isten halálában látta a nihilizmus lehetséges forrását: Ha Isten,minden valóság szupra-érzékelő alapja és célja, halott; ha agondolatok szupra-érzékelő világa elszenvedte kötelességeinekelvesztését, és mindezek felett, éltető és felépítő erejét, akkor nemmarad más, amihez az ember ragaszkodhat, és ami által irányíthatjamagát.Heidegger, "The Word of Nietzsche," 61.

Albert Camus francia filozófus kijelenti, hogy az emberi állapot képtelensége, hogy az emberek külső értékeket ésértelmet keresnek egy olyan világban, amelynek nincs, és amely számukra közömbös. Camus írt azérték-nihilistákról, például Meursaultról,[11] valamint a nihilisztikus világban lévő értékekről, ahol az emberekigyekeznek "hősi nihilisztikussá" válni, a képtelenséggel szemben méltósággal élni, "világi szentségben", testvériegyüttérzésben, és fellázadni a világ közömbössége ellen, valamint meghaladni azt.[12]

20. századi filozófiaLásd: Analitikus filozófia, Kontinentális filozófiaA jelenkorban radikális változások tapasztalhatóak az ember létezés felfogásában. A modern tudomány nagybanújraírta az emberiség kapcsolatát a természettel, a gyógyászat és a technológia megszabadított a régebbi korok egyesbetegségeitől, és a filozófiában - különösen a „nyelvi fordulat” [13] követően - megváltozott az elgondolása annakhogy milyen a kapcsolatuk az embereknek magukkal és egymással.Az élet értelmének kérdése adott válaszokban hasonlóan nagy változások történtek: az emberi létezés biológiai éstudományos újraértékeléstől (mint a pragmatizmusban és a logikai pozitivizmusban), az életnek cselekvésselértelemet adó elméleteken át (egzisztencializmus, humanizmus), a népszerű aforizmák és hitek széles választékáigmelyek megpróbálnak megfogalmazni némi értelmet a létezésnek.

Pragmatizmus

A pragmatikus filozofikusok szerint az élet praktikus és hasznos megértése fontosabb, mint a haszontalan absztraktigazságok keresése az életről. Egy pragmatikusnak az élet értelme csak a tapasztaláson keresztül található meg.

Egzisztencializmus

Az egzisztencializmus szerint minden férfi és nő a saját életének lényegét (értelmét) hozza létre; az élet nincs földöntúli istenség vagy földi hatalmasság által meghatározva, az egyén szabad. Ezáltal az egyén fő erkölcsi irányelvei acselekvés, szabdaság és a döntés, az egzisztencializmus tehát szemben áll a racionalizmussal és a pozitivizmussal.Az élet értelmének keresése során az egzisztencialista azt nézi, hogy az ember hol találhat értelmet az életében, olyanfolyamatban, melyben csupán az okot felhasználni az értelem forrásaként nem elégséges; ez olyan érzelmeket keltmint az aggodalom és a félelem, érezhető a szabad akarat figyelembe vételében, és a halál elkísérő bizonyosságában.Jean-Paul Sartre szerint a létezés megelőzi a lényeget; az egyén életének (lényege) csak annak létrejötte utánkeletkezik.Soren Kierkegaard a "szökésről" beszél, azzal érvel, hogy az élet tele van képtelenségekkel, és az egyénnek a sajátértékeit egy közömbös világban kell megtalálnia. Az egyén értelmesen (kétségbeesés- és aggodalomtól mentesen)tud élni valami végeshez való feltétel nélküli elkötelezettségben, és ezt az értelmes életet az elkötelezettségnekszenteli, az ebben rejlő sebezhetőség ellenére.

Az élet értelme 7

Arthur Schopenhauer azzal a kijelentéssel válaszolt a "Mi az élet értelme?" kérdésre, hogy az egyén élete az egyénakaratát tükrözi, és az akarat (élet) egy célnélküli, ésszerűtlen, és fájdalmas utazás. Az üdvözülés, megszabadítás és aszenvedéstől való megszabadulás az ízléses tervezéssel, a másokkal való együttérzéssel, és önsanyargatással érhetőel.Friedrich Nietzsche szerint csak akkor éri meg az életet élni, ha az egyén életét ösztönző célok vannak. Ennekmegfelelően a nihilizmust ("minden ami történik értelmetlen") cél nélküliségnek tekintette. Állítása szerint azaszkétizmus elutasítja az egyén részvételét a világi létben; kijelentette, hogy az értékek nem tárgyszerű tények,melyek ésszerűen szükségesek, egyetemleges kötelezettségeket jelentve: értékeléseink a világ értelmezései, és nemannak tényleges, önmagában való visszatükröződései, és így minden gondolat valamilyen szemszögből való.

Abszurdizmus

"... a létezés egésze ellen, azzal dacolva, magában akar maradni vele, mindvégig elviselni, csaknem legyőzni kínszenvedéseit. A

segítség lehetőségében bízni, nem beszélve arról a képtelenségből fakadó segítségről, mely szerint Isten számára minden dolog

lehetséges;- nem, azt nem fogja megtenni. És bárki mástól segítséget várni;- nem, azt a világ minden kincséért sem fogja megtenni; a

segítség keresése helyett inkább önmaga szeretne maradni;- a pokol minden kínszenvedésével, ha így kell lennie."

Soren Kierkegaard, A halálos betegség

Az abszurdista filozófiában a Képtelenség az egyén értelemkeresése és az univerzum nyilvánvaló érelmetlenségeközti harmónia alapvető hiányából fakad. Mint egy értelem nélküli világban értelmet kereső élőlénynek, azembereknek három lehetőségük van az ellentmondás feloldására. Kierkegaard és Camus a megoldást A halálosbetegség (1849) és Sziszifusz legendája (1942) című munkáikban írják le:• Öngyilkosság (avagy, "elmenekülni a létezésből"): egy lehetőség, ahol a személy egyszerűen véget vet az

életének. Mind Kierkegaard és Camus elveti a létjogosultságát ennek a lehetőségnek.• Vallásos hit egy földön túli királyságban vagy lényben: a megoldás szerint az egyén olyan valóság létezésében

hisz, mely a Képtelenségen túlmutat, és, így van értelme. Kierkegaard megállapítja, hogy bármely, aKéptelenségen túliba vetett hitnek a nem érzékelhető és tapasztalatilag nem bizonyítható (ma leginkább a "hitszökésének" nevezett) dolognak ésszerűtlen, de talán szükséges vallásos elfogadására van szüksége. Camusszerint ugyanakkor ez "pszichológiai öngyilkosság".

• A képtelenség elfogadása: ez egy olyan válasz, melynél az egyén elfogadja sőt magáévá teszi a Képtelenséget, ésennek ellenére folytatja az életét. Camus ezt a megoldást helyeselte, míg Kierkegaard "démoni őrültségnek"nevezte: "Leginkább azon a gondolaton dühöng, hogy az örökkévalóság a nyomorúságát elvenni ment bele afejébe!"[14]

Humanizmus

A "boldog ember" szimbolizáljaa Szekuláris humanizmust.

A szekuláris humanizmus szerint az emberi faj folyamatos szaporodás által segített,irányítás nélküli evolúciós előrehaladással jött létre, a természet szerves részeként,mely önmagától létezik. A tudás nem természetfeletti forrásból jött létre, hanememberi megfigyelésekből, kísérletezésekből, és ésszerű elemzésekből (a tudományosmódszertan): a világegyetem természete olyan, amilyennek megismerjük.Hasonlóképpen, "az értékek és a valóság" "értelmes vizsgálat által"meghatározottak, és "megtapasztalás által ellenőrzött emberi szükségletekből ésérdeklődésből fakadnak", vagyis kritikus intelligencia által. "Amennyire tudjuk, ateljes személyiség egy társas és kulturális közegben tevékenykedő biológiaiszervezet funkciója."

Az emberek határozzák meg az ember célját, természetfeletti hatás nélkül; az emberi személyiség (általános tudat) tehát az emberi lény életének a célja; a humanizmus megpróbálja fejleszteni és kiteljesíteni: "A humanizmus

Az élet értelme 8

megerősíti képességeinket és felelősségünket a személyes kiteljesedéssel teljes etikus élethez, mely az emberiségnagyobb javára törekszik". A humanizmus célja a felvilágosult önérdek előmozdítása és a közös jó minden emberszámára. Azon előfeltételekre épít, hogy az egyén boldogsága az emberiség, mint egész jólétével kibogozhatatlanulössze van kapcsolva, részben azért, mivel az emberek társas állatok, akik értelmet látnak a személyeskapcsolatokban, és mivel a kulturális haladás midenki számára, aki része a kultúrának, előnyös.A poszthumanizmus és transzhumanizmus (néha együtt használt) filozófiai alirányzatok a humanista értékekkiterjesztései. Az emberiség és minden élet legnagyobb fokú megvalósíthatóság felé történő előrehaladását kellkeresni ahhoz, hogy a reneszánsz humanizmus a 21. századi technotudományos kultúrával összeegyeztethető legyen,vagyis minden élő teremtménynek joga van meghatározni a személyes és társas "élet értelmét".Humanisztikus-pszichoterapikus nézetből az élet értelmének kérdése átfogalmazható a "Mi az én életem értelme?"kérdésre[15] Ahelyett, hogy a kozmikus vagy vallásos kérdésekre összpontosítanánk az átfogó céllal kapcsolatban, eza megközelítés a kérdés erőteljes személyességet hangsúlyozza. Több kezelés során alkalmazott eljárás van erre akérdésre, például Viktor Frankl a "dereflekciót" említi, ami nagyban átfordítja, és felhagy az állandó önmagunkratörténő odafigyeléssel, az élettel való kapcsolatot erősítve. Egészében véve, a kezelések során alkalmazott eljáráslényege hogy az élet értelmével kapcsolatos kérdés az élettel való szoros kapcsolódás hatására elpárolog. A kérdéssokkal egyértelműbb aggályokba fordul mint például "Milyen tévhit hatása alatt állok?", "Mi akadályoz meg abbanhogy élvezzek dolgokat?", "Miért nem figyelek a szeretteimre?". Lásd még: exisztencialista terápia és Irvin Yalom

Logikai pozitivizmus

A logikai pozitivizmus kérdése: "Mi az élet értelme?", "Mi értelme van a kérdésnek?"[16] és "Ha nincsenek tárgyiértékek, akkor az élet értelmetlen?" Ludwig Wittgenstein és a logikai pozitivizmus válasza:[forrás?] "Nyelvilegkifejezve a kérdés értelmetlen"; mivel az életben az "x értelme" kifejezés általában x következményeit, vagy xjelentőségét, vagy x figyelemre méltó részét stb. jelenti, így amikor az élet értelme, mint fogalom "x"-szel egyezik, az"x értelme" kifejezésben az állítás visszahatóvá válik, és emiatt képtelenséggé, vagy arra a tényre vonatkozik, hogy abiológiai élet szükséges ahhoz, hogy értelme legyen az életnek.Egy ember életében az élet dolgai (emberek, események) az egész részeként nyernek értelmet (jelentőséget), viszontkülön értelme az életnek önmagában, eltekintve azoktól a dolgoktól, nem megkülönböztethető. Egy személy életénekaz értelme (önmagának, másoknak) az elért eredményeiből, mint örökség, család, stb. következő életeseményeknekköszönhető, de az a kifejezés, hogy az életnek, önmagában, van értelme, a nyelv téves használata, mivel a jelentőségminden jegye, vagy következménye csak az életben értelmezhető (az élőhöz), így a kifejezés bemutatása hibás.Bertrand Russell leírta, hogy habár azt találta, hogy a kínzás utálata ugyan nem olyan, mint a brokkolié, viszont nemtalált kielégítő, kísérleti módszert ennek bebizonyítására:

Ha pontosak szeretnénk lenni azzal kapcsolatban, hogy mit értünk azon, amikor azt mondjuk, hogy ezvagy az "az Isten", nagy nehézségekbe ütközünk. Bentham hitvallása, hogy az Isten öröm, ádázellentétet ébreszt fel, és a disznók filozófiájának nevezték. Sem ő, sem ellenzői nem jutottak egyezségre.Egy tudományos kérdés szerint mindkét oldal számára lehet bizonyítékokat előhozni, és a végén azegyik oldal tűnik majd jobban alátámasztottnak - vagy, ha nem ez történik, akkor a kérdés eldöntetlenmarad. Viszont egy kérdésben, hogy vagy ez vagy az a végső Isten, sehogy sincs bizonyíték; mindegyikvitázót csak a saját érzelmei vezérlik, és ugyanazon szónoki eszközöket fogják használni és hasonlóérzelmeket fognak felkavarni másokban ... Az "értékekkel" kapcsolatos kérdések - vagyis hogy mi jóvagy mi rossz saját szempontból, hatásaitól függetlenül - a tudomány területén kívülre esik, mivel avallás védelmezői határozottan érvényesülnek. Úgy vélem, hogy ebben igazuk van, de egy továbbikövetkeztetést is felállítok, melyet nem vázolnak, mégpedig azt, hogy az "értékekkel" kapcsolatoskérdések teljesen a tudás tárgykörén kívül esnek. Azaz, amikor azt állítják, hogy ennek vagy annak"értéke" van, a saját érzelmeinknek adunk hangsúlyt, nem pedig egy ténynek, mely akkor is igaz kellhogy legyen, ha érzelmeink eltérnek.[17]

Az élet értelme 9

Posztmodernizmus

A posztmodernista godolkodás látásmódja szerint az emberi természet-nagyjából-a nyelv, vagy az emberi közösségszerkezete és intézményei által megalkotott. A filozófia egyéb ágaihoz képest a posztmodernista a priori vagyörökölt értelmet az emberi létezésben ritkán keres, ehelyett az adott értelem elemzésére vagy bírálatára összpontosít,annak érdekében, hogy ésszerűsítse vagy újjáépítse azt. Bármi, ami az "élet értelmére" emlékeztet, posztmodernértelemben, csak társadalmi és nyelvi keretben érthető, és a hatalmi rendszerek elkerüléseként kell követni, melyek abeszédbe és kölcsönhatásokba már beágyazódtak. A posztmodernista a nyelv megkötéseinek tudatosságát a korlátokelkerüléséhez szükségesnek tartja, de a különböző elméletek ennek a folyamatnak a természetéről különféleképpvélekednek: az értelem személyek általi gyökeres átalakításától (mint dekonstukcionizmus) az olyan elméletekigterjedően, melyekben az egyének a nyelv és közösség elsődleges kiterjesztései, valós önállóság nélkül (mint aposzt-strukturalizmusban). Összességében, a posztmodernista a mögöttes rendszerekben keresi az értelmet, melyekaz értelmet létrehozzák vagy kiróják, nem mint a világ másodlagos tüneményszerű megjelenései.

Naturalista panteizmus

A naturalista panteizmus szerint az élet értelme a természettel és környezettel való törődés és gondoskodás.

Antropozófia

A Rudolf Steiner által létrehozott antropozófia szerint a létezés alapvetően a tudat fejlődésének van alávetve. Azantropozófia azokról a szellemi lényekről is beszél, amelyekről a vallások istenekként szólnak, és még e lények isfolyamatos fejlődésen mennek keresztül. Eszerint az élet értelme: a fejlődés, mindenekelőtt szellemi, tudatállapotbélifejlődés, de ez lelki és testi fejlődés nélkül nem megy. Voltaképpen az evolúció is ennek kísérő következménye. Aztnem lehet kijelenteni, hogy az emberi individuum földi életének ezen kívül is előre meghatározott értelme volna. Azember saját maga adhat csak értelmet az individuális életének. Viszont ezt egy olyan környezetben és feltételekközött kénytelen tenni, amelyben az embert a szellemi teremtői szabadságra és szeretetre rendelték. (A fejlődésbennincs olyan értelemben véletlen, ahogy erről az evolúció tanában beszélnek.) Eszerint a lelki-szellemi, morálisfejlődés vezet majd el az emberi szabadsághoz, aminek elérésére az ember szükségszerű módon van alávetve. Ezazonban nem szabadságra való eleve elrendeltetés, mert a fejlődés jelenlegi korszakától, az emberi szabadság egyreintenzívebb kibontakozásának következtében az egyes ember sorozatban olyan döntéseket is hozhat, úgy rendezheti -részlegesen már szabadon - az életét, aminek következtében a szabadságot a földi fejlődés végére el fogja elérni.[18],[19]

Kelet-Ázsiai filozófiák

MohizmusA mohista filozófusok szerint az élet célja az egyetemleges, részrehajlás nélküli szeretet. A mohizmus a részrehajlásnélküli gondoskodás filozófiáját támogatja - egy ember egyenlőképp kell hogy törődjön minden egyéb személlyel,független a jelenlegi kapcsolatuktól.[20] Az embert a mohista gondolkodásban a részrehajlás nélküli törődéskifejeződése teszi igazzá. A részrehajlás nélküliség pártolását más kínai filozófiai iskolák támadták, leginkább akonfuciánusok, akik úgy hitték, hogy a szeretet ugyan feltétel nélküli kell hogy legyen, viszont nem lehet válogatásnélküli. Például egy gyermeknek inkább a szüleit, mint véletlenszerű idegeneket szeressen.

Az élet értelme 10

KonfucianizmusA konfucianizmus a tudomány és oktatás szükségességének megfelelően elismeri az emberi természetet. Mivel azemberiséget pozitív és negatív behatások is érik, a konfucionisták szerint a szoros kapcsolatokon és érvelésen,valamint a negatív hatás csökkentésén keresztül történő erény elérése a cél. A normális életen lévő hangsúly a tudósTu Wei-Ming idézetéből is látszik, "a szokásos emberi létben ismerhetjük fel az élet végső értelmét."[21]

LegalizmusA legalista hit szerint az élet céljának megtalálása egy értelmetlen erőfeszítés. A legalisták szerint csak a gyakorlatitudás értékelhető, különösképp mivel az az állam feladatához és teljesítményéhez köthető.

Vallásos nézetekAz élet értelmének vallásos nézetei azon ideológiák, melyek az életet külső, magától értetődő, nem pedig emberekáltal meghatározott céllal magyarázzák.A nagy vallások kiemelkedése elmozdulást mutat a természettel való személyes kapcsolattól az áhítatosságra és ateljes üdvözülésre való összpontosítás felé. A keresztény, muszlim és szikh hitekben ez az Istennek valóalávetettségben testesül meg: az üdvözülést nem az ember hozza létre személyesen tetteivel, hanem inkább azIstentől kapott kegynek a jelképe, melyet az Isteni parancsok szerinti élettel lehet elnyerni. Az élet értelmeként éscéljaként ennek az üdvözülésnek az elnyerése jelent meg.A keleti hagyományokban, mint a buddhizmus és hinduizmus, szintén elmozdult az elsődleges figyelem a személyesfelszabadulás felől a felszabadulás absztraktabb elméletei felé. Összességében ez a kor a szeretet és együttérzéseszményeit megnövelte és kiterjesztette, és az emberi szenvedés nagyobb szerepet kapott, mint a korábbifilozófiákban.

Nyugati vallások

A három fő Ábrahámi vallásszimbólumai – Zsidóság,Kereszténység és Iszlám

Az élet értelme 11

Kereszténység

A Megváltó Krisztus szobra aCorcovado hegyen Rio de

Janeiro-ban a kereszténységszimbóluma,[22] mely a Jézus

Krisztus általi megváltást ábrázolja.

Noha a kereszténység a zsidóságban gyökerezik és sok mindenben osztozik azutóbbi ontológiájával, alapvető hittételei Jézus Krisztus Újszövetségben leírttanításain alapulnak. A kereszténységben az élet célja megtalálni az isteniüdvüzülést Isten kegyelmén és Krisztus közbenjárásán keresztül. Az Újszövetségarról szól, hogy Isten közösségre vágyik az emberrel mind az evilági, mind atúlvilági életben, de ez a közösség csak akkor lehetséges, ha az ember bűneibocsánatot nyertek (János 3:16–21, 2 Péter 3:9).

A keresztény nézet szerint az emberiség Isten képére volt teremtve, de az elsőszülők leszármazottai a bűnbeesés által megörökölték az eredendő bűnt. Krisztuskeresztre feszítésének, halálának és feltámadásának szentsége által ez atisztátalan állapot meghaladható (Rómaiak 6:23). Az eszköz amely által elérhető,különbözik az egyes keresztény felekezetek szerint, de mindegyiknek az alapja aJézusba, keresztrefeszítésébe és feltámadásába vetett hit, mint az Istennel valókapcsolat kezdő pontja. Az Istenben való hit megtalálható az Efézusi levél 2:8-9nél – "Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által, és ez nem tőletek van: Istenajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék." (Biblia). Egy újabb keresztény teológiai párbeszédJézust mint annak kinyilatkoztatóját mutatja be, hogy az élet értelme az, hogy erősítsük az emberi szenvedésre adottkönyörületes válaszunkat. Mindazonáltal az elfogadott keresztény nézet szerint az emberek Jézus engesztelőhalálában való hit által igazulnak, az Isten és ember közötti korlát, amit a bűn hozott létre, leomlik, és megengediIstennek hogy megváltoztassa az embereket és új szívet adjon nekik az ő akarata szerint, és lehetőséget ad aváltozásra. Ez az amire az "újjászületett" vagy "megmentett" szavakkal csaknem mindig hivatkoznak.

A hét főbűn, Hieronymus Bosch

A Westminster Kiskátéban az első kérdés: "Mi a fő célja az Embernek?". Aválasz: "Az ember fő célja, hogy dicsőitse Istent, és örökké imádja."Istennek szüksége van a kinyilatkoztatott erkölcsi törvénynek valóengedelmességre, mely ezt mondja: "Szeresd a te Uradat, Istenedet teljesszívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből; és felebarátod, mintönmagad." A Baltimori Káté azt a kérdést válaszolja meg, hogy "Miértteremtett téged az Isten?" "Isten azért teremtett, hogy megismerjem,szeressem és szolgáljam őt ebben a világban, és hogy örökké boldog legyekvele a menyországban."

Pál apostol szintén válaszol erre a kérdésre Athénban, Aeropagus hegyén:"És az egész emberi nemzetséget egy vérbõl teremtette, hogy lakozzanak aföldnek egész színén, meghatározván eleve rendelt idejöket és lakásuknak

határait. Hogy keressék az Urat, ha talán kitapogathatnák őt és megtalálhatnák, jóllehet bizony nincs messzeegyikőnktől sem."[23]

Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza (Mormonok) tanítása szerint a földi élet értelme hogy

Az élet értelme 12

Hans Memling: Az Utolsó Ítélet, Szent Mihály arkangyaltábrázolja, aki megméri lelkeket és a kárhozottakat a Pokolba

irányítja.

tudást és tapasztalatot szerezzünk. A mormonok szerintIsten, az Atya először lélekként teremtette meg azembereket, a tökéletesség felé haladás lehetőségével. Aföldi élet ebben a fejlődésben alapvető állapot - ahol afizikai test, a választás szabadságával együtt ideáliskörnyezetet teremt a tanulásnak és fejlődésnek. Ádámbűnbe esése szükséges lépés volt mivel csak ahalandóságban rejlő ellentét segítségével tudja azemberiség megkülönböztetni a jót és a rosszat. (Mózeselső könyve 3:22, 2 Nephi 2:11). Isten útmutatást ad ahalandóknak, hogyan válasszanak jó és gonosz között akiválasztott póféták megnyilatkozása segítségével. Azútmutatásban megtalálható a bűnbánat, mint élethosszigtartó fejlődési folyamat, a bűn elhagyásával és ahibákból tanulás által az emberiség folyamatosan jobb

választásokat hoz. A folyamat során a megkeresztelt emberek heti rendszeres sákramentumokkal segítségül hívjákKrisztus bűnhődésének tisztító erejét (Lukács 22:17-20). A bűnhődés tisztító ereje által válnak a halandók méltóvá,hogy visszatérjenek az Atyához, ahol a halandóság által nyert bölcsességre építkezhetnek (A Tan és a szövetségek130:18-19) és egyúttal teljesíthetik a végső céljukat, ami az örömmel való teljesség elérése Isten dicsőségéneköröksége (Rómaiak 8:16-17, Galáciaiak 4:7)—más szavakkal, intelligenciája által (A Tan és a szövetségek 93:36;50:24).

Iszlám

Az Iszlám vallásban az ember alapvető célja a teremtő Allah (Isten) imádása a Koránban megfogalmazott isteniutasításokhoz és a próféták hagyományaihoz ragaszkodva. A földi élet csupán egy teszt, meghatározza az egyénföldön túli életét, vagy a Jannat-ban (Paradicsom) vagy a Jahannam-ban (Pokol).Allah elégedettségéhez, a Korán szerint, minden muszlimnak kötelessége Istenben, kinyilatkoztatásaiban, azangyalaiban, prófétáiban és az ítélet napjában[24] hinni. A Korán a teremtés célját a következőképp fogalmazza meg:"Áldott legyen az, kinek a kezében van az uralom, Ő mindenre Képes. Aki megteremtette a halált és az életet, hogypróbára tegyen titeket, melyikőtök cselekszik jobban. Ő a Legyőzhetetlen, a Felettébb Megbocsátó." (Korán 67:1–2)és "A dzsinneket és az embereket azért teremtettem, hogy Engem szolgáljanak." (Korán 51:56) Az engedelmességkifejeződik Isten egységes hatalmában, neveiben és jelzőiben. A földi lét egy teszt; ahogyan cselekszünk(viselkedünk), meghatározza, hogy a lelkünk a Jannat-ba (Mennyország) vagy Jahannam-ba (Pokol) kerül.[25][forrás?]

Az iszlám öt oszlopa minden muszlimra kiterjedő kötelezettség; ezek: Shahadah (a bizalom gyakorlása); Salah(szertartásos ima); Zakah (adakozás); Sawm (Ramadán böjt) és Hajj (Mekkai zarándoklat). A Hadísz munkákbólszármaznak, elsősorban a Sahih Al-Bukhari-ból és Sahih Muslim-ból.A Kalámok közti hiedelmek különbözőek. A Sunni eleve elrendeltetésről alkotott képe az isteni elrendelés;, míg aShiia az isteni igazságot fogadja el; a Sufik ezoterikus nézetei szerint az univerzum csak az Isten örömére jött létre;A teremtés egy nagy játék, ahol Allah a legnagyobb nyeremény.

Az élet értelme 13

Bahá'i hit

A kőgyűrű jel az emberiség Istennel való kapcsolatátszimbolizálja

A Bahá'i vallás az emberiség egységességét hangsúlyozza. ABahá'i-ok szerint az élet értelme a szellemi növekedésre és azemberiség szolgálatára összpontosít. Az emberi lények valójábanszellemi lények. Az emberek anyagi világban zajló élete kiterjesztia növekedésnek, az isteni jellemzők és erények fejlesztéséneklehetőségeit, és ehhez Isten prófétáit küldte.[26]

Zsidóság

A zsidó világképben az élet értelme az élet felmagasztalásábanrejlik, mind ebben a világban ('Olam HaZeh) és az eljövendővilágban ('Olam HaBa) is. Az élet felmagasztalásának legfontoabbútja a "mitzvot" (Isteni parancsolatok a Tórában) megtartása,melyek közül a legfontosabb az Izráel Egy Istenének szolgálata és felkészülés az eljövendő világra. A zsidóvallásban Isten nem befolyásolt vagy jutalmazott imádás által, de az embernek használ az Istenhez való közel kerülésaz imádságok és a szív szolgálata által, kihozván a benne rejlő szent és isteni természetet. A Tóra, egyéb fontosértékei mellett követi az igazság, könyörület, béke, jóság, kemény munka, jólét, alázatosság és tanulás elveit. Az"Olam Haba" tanítása az egyén lelki felmagasztalásáról szól, mely által az Istenhez kapcsolódunk és készülünk az"Olam Haba"-ra; A zsidó gondolkodás az "Olam Hazeh"t (evilágot) használja önmaga felemeléséhez. Az "Alshlosha devarim," a Pirkei Avot egy ismert Mishnahja a szóbeli törvény egyik első tanítására, Simeon az igazságosravonatkozik, amely ezt mondja: "a Föld három dolgora épül: a Tórára, a könyörületességre, és a szerető jóságcselekedeteire." Ez az elképzelés magyarázza továbbá a zsidók gondolkodásmódját mindennek az értelmévelkapcsolatban.

A zsidók legfontosabb vonása az egyedülálló, örök, páratlan, egy, oszthatatlan, abszolút létező imádása, aki avilágegyetemet teremtette és uralkodik felette. Az Izrael Egy Istenével való közelség, és a Tórában a Föld javárakinyilatkoztatott törvényekhez való ragaszkodás a zsidóság központi elképzelése. A hagyományos zsidó felfogásszerint az Isten frigyre lépett a zsidó emberekkel a Sínai hegyen, a Tórában található törvényeinek ésparancsolatainak kinyilatkoztatásával. A rabbi zsidóságnak a Tóra írott Pentateuch (Tóra) és szóbeli hagyományostörvényekből (később átírva szentírásnak) áll.Kabbalisztikus szempontból, az élet értelme az Egy Istenhez való kapcsolódás. Kabbala rögzíti, hogy csak Istenlétezik, habár a "Klipot" (héjak/test) elválaszt Isten szentségétől, ezért az élet értelme ezeknek a héjaknak azeltávolítása és kapcsolódás Istenhez.

Zoroasztrianizmus

A zoroasztrianizmus egy a prófétája, Zarathustra után elnevezett vallás, melyről feltételezik, hogy a zsidó hitvilágotés az abból származó vallásokat befolyásolta.[27] A zoroasztriánusok szerint az Univerzumot egy transzcendensIsten, Ahura Mazda teremtette, akihez minden imádat feltétel nélkül irányul. Ahura Mazda teremtése az asha,igazság és rend, és az antitézissel, druj, hazugsággal, rendezetlenséggel ellentétben áll. (Lásd még Zoroasztriánuseszkatológia).Amióta az emberiség a szabad akaratot gyakorolja, az embereknek felelősséget kell vállalni az erkölcsi döntéseikért.A szabad akarat által az embereknek tevőlegesen kell résztvenniük az egyetemes konfliktusok kezelésében, helyesgondolatokkal, jó szavakkal és cselekedetekkel, a boldogság eléréséhez és a káosz távol tartásához.

Az élet értelme 14

Dél-Ázsiai vallások

Hindu filozófiák

Devanagari által írt arany Aum.Az Aum szent a hindu, jain és

buddhista vallásokban.

A hinduizmus egy vallási felekezet, sokféle hiedelemmel és tradícióval. Mivel ahinduizmus az értelmes élet egyfajta kifejezése volt hosszú időn keresztül, különvallássá történő átnevezése előtt, a hindu tanítások mellékes és kiegészítő jelleggelbírtak természetükből adódóan, általában nem kizárólagosan, ösztönző és elfogadótartalommal. A hívők szerint az ātman (szellem, lélek)-az ember igazi énje-örök. Ezrészben azokból a hindu hiedelmekből fakad, hogy a szellemi fejlődés több életenkeresztül zajlik, és a céloknak az egyén fejlettségi állapotának kell megfelelnie.Négy lehetséges célja van az emberi életnek: Kāma (kívánság, vágy, szerelem ésérzéki gyönyör), Artha (jólét, boldogulás, dicsőség), Dharma (becsületesség,kötelesség, erkölcsösség, virtus, etika), olyan utalásokat is magába foglalva mintahimsa (nem erőszakos), satya (igazság) és Moksha (megszabadulás, például aSaṃsāra-tól, a reinkarnációtól).[28][29][30]

A hinduizmus minden tanában az élet értelme össze van kötve a karmával (okozati cselekvés), sansarával (a születésés újjászületés ciklusa), és a mokshával (megszabadulás). A létet mint az ātman (a nyugati lélek fogalmáhozhasonló) több életen át való vándorlását képzelik el, és végső céljának a karmától való megszabadulást tekintik. Azélet részletes céljai általában megtalálhatók a jógákban (tevékenységek) vagy dharmában (helyes életmód), melyekcélja a még kedvezőbb újjászületések elérése, bár ezek ugyanolyan előnyös cselekedetek a jelenlegi életben is. Ahagyományos hinduista iskolák gyakran imádják a Devákat, akik Ishvara megtestesülései (személyes vagy választottIsten); ezek a Devák ideális formák, akikkel azonosulhatnak, mint szellemi fejlődési formák.

Röviden, a cél az egyén alapvető igazságának felismerése. Ez a tanítás adódik tuvább a Mahāvākyasban ("Tat TvamAsi", "Aham Brahmāsmi", "Prajñānam Brahma" és "Ayam Ātmā Brahma").

Advaita és Dvaita hinduizmus

A kései iskolák a védákat átértelmezték, elsősorban a Brahmanra fókuszálva, "A Egy a Második nélkül", mint egyközponti Isten-szerű alak.A monista Advaita Vedantában ātman véglegesen megkülönböztethetetlen Brahmantól, és az élet célja annakismerete vagy felismerése, hogy az ātman (lélek) azonos Brahman-nal. Az Upanishads-oknál, ha valaki ismeri azātmant, mint a személy magját vagy önmagát, az ráismer as Brahman-nal való azonosságra, és ezáltal elérheti aMokshát (megszabadulás, szabadság).[31]

A Dualista Dvaita Vedantának és más bhakti iskoláknak is dualista szemléletű a megközelítése. Brahmant mintlegfelsőbb lényt látják személyiséggel és megtestesült tulajdonságokkal. Az ātman létezése Brahmantól függ; az életértelme a Noksha elérése Isten szeretete és kegyelme által.

Vaishnavizmus

A Vaishnavizmus a hinduizmus egy ága, melyben az elsődleges hit Vishnu vagy Narayana azonosítása. Ez a hitszemben áll a Krisna-központú hagyományokkal, mint a Vallabha, Nimbaraka és Gaudiya, melyekben Krisna az Egyés Egyedüli Felsőrendű Isten és minden isteni természetű eszme földi megtestesülésének forrása.A Vaishnava teológiában megtalálhatók a hinduizmus központi hiedelmei, a monoteizmus, reinkarnáció, samsara,karma, és a különböző jóga rendszerek, külön kiemelve a Vihnunak való odaadást (bhakti) a bhakti jóga által,Vishnu neveinek gyakori éneklésével (bhajan) együtt, meditálva a megjelenésén (dharana), deity imádságot előadva(puja). A deity imádság gyakorlatai elsősorban a Pañcaratra, valamint különböző Samhiták szövegérehivatkoznak.[32]

Az élet értelme 15

Egy ismert gondolkodói iskola, a Gaudiya Vaishnavism az Achintya Bheda Abheda-t tanítja. Ebben Krisnát mint azegy igaz Istent dicsőítik, és minden élő dolgok örök részei és a felsőbb személyiségei Krisnának az Istenek Fejének.Így az élő dolgok alkotmányos helyzete az Úr szolgálata szeretettel és odaadással. Az emberi élet célja különösképpaz evésről, alvásról, párosodásról alkotott állati módon való gondolkodás mögé látni, és megvédeni, valamintkapcsolódni a magasabb intelligenciához, hogy visszaállítsuk a kapcsolatot Krisnával.

Dzsainizmus

Ahisma dzsainista esküje. Adarmacsakra (kerék) a megoldás areinkarnációs körforgás igazság és

erőszakmentes megállítására.

A dzsainizmus egy ősi Indiából eredő vallás, etikai rendszere az önfegyelmettámogatja mindenek felett. A Jina aszkétikus tanítását követve az ember eléri amegvilágosodást (tökéletes tudás). A dzsainizmus a világegyetemet élő és élettelendolgokra osztja fel. Csak az élettelennek az élőhöz történő csatolásának van fájóeredménye. Ezért a boldogság önmagunk legyőzésének és a külső tárgyaktól valómegszabadulásnak az eredménye. Az élet értelme így a fizikai testönmegvalósuláshoz és a boldogság eléréséhez való felhasználásának nevezhető.[33]

A dzsainisták szerint minden ember felelős a cselekedeteiért, és minden élőlénynekvan külső lelke, jivája. Minden lélek egyenlő, mivel mind megszabadulhat éselérheti a Moksát. A karma dzsainista nézete szerint minden cselekedet, mindenszó, minden elgondolt folyamat, amellett, hogy látható vagy láthatatlan,transzcendens hatással van a lélekre.

A dzsainizmus szigorúan ragaszkodik az ahimsához (vagy ahinsā), azerőszakmentesség egy formájához, mely sokkal több mint a vegetárianizmus. Adzsainisták elutasítanak minden élelmet, amely kegyetlenség árán készült. Sokan avegánizmushoz hasonló életmódot folytatnak a modern tejüzemek erőszakosságamiatt, és mások kihagyják a gyökérzöldségeket az étrendjükből azért, hogyazoknak a növényeknek az életét, amikből táplálkoznak, megtarthassák.

Buddhizmus

Korai buddhizmus

A buddhisták hite szerint az élet velejárója a szenvedés vagy szorongás. Ez nem azt jelenti, hogy az életben nincsöröm, hanem inkább azt, hogy az öröm önmagában nem segít a tartós boldogság elérésében. Igazi szenvedést atárgyi vagy nem tárgyi dolgokhoz való ragaszkodás okoz, melyek újra meg újra megszületésre késztetnek a létciklusában. A buddhista sūtrák és tantrák nem az "élet érteléméről" vagy "az élet céljáról" szólnak, hanem az emberiéletben rejlő lehetőségről, hogy a vágytól és fogalmi ragaszkodásoktól való megszabadulás által véget vessen aszenvedésnek. A szenvedéstől emberi cselekedetek által lehet megszabadulni, a szenvedés okának megszűntetésével.Az érzéketlenség elérése és tökéletesítése több szinten keresztül zajló folyamat, melynek végeredménye a nirvána. Anirvána a szenvedéstől és újjászületéstől való megszabadulást jelenti.

A nyolc-küllősdarmacsakra

A theravada buddhizmust a korai buddhizmushoz közel álló vallásnak tartják. Bevezeti aVibhajjavada (Pali) felfogást, szó szerinti értelmezésben az "elemzés tanítását", ezekszerint a megérzésnek a vak hit helyett a törekvő egyén tapasztalataiból, kritikaivizsgálatából és érveléséből kell jönnie. Mindamellett, a theravadin hagyományhangsúlyozza a bölcsek tanácsára való odafigyelést, figyelembe véve, hogy a tanácsok ésaz egyén tapasztalatainak ilyen formában történő értékelése kétfajta tesztet jelent, melyekalapján a gyakorlatok megítélhetők. A theravadin célja a szenvedésből való

Az élet értelme 16

megszabadulás (vagy szabadság), a négy ragyogó igazság szerint. Ez a Nirvána, vagy a kioldozás elérésén kersztülvalósítható meg, mely szintén lezárja a születés, öreg kor, betegség és halál ismételt ciklusait.

Mahajána buddhizmus

A mahajána buddhista iskola háttérbe szorítja a hagyományos (a theravadában még gyakorolt) nézet szerintimegszabadulást az egyén szenvedéseiből (Dukkha) és az ébredés elérését (Nirvána). A mahajánában Buddha örök,megváltoztathatatlan, elképzelhetetlen, mindenütt jelenlevő lény. A mahajána tanok alapfelvetései a minden létezőszenvedésektől való egyetemleges megszabadulásának lehetőségén, és a túlvilági Buddha természet létezésénnyugszik, ami az örök Buddha lényeg jelenléte, de minden élőlényben rejtve van és nem felismert.[forrás?]

A mahajána buddhizmus filozófiai iskolái, mint például a Tibeti és Shingon Chan/Zen és vajrajána iskolák világosantanítják, hogy a bodhisattváknak tartózkodniuk kell a teljes megszabadulástól, ezzel lehetőséget adva arra, hogymindaddig reinkarnálódhassanak a világba, amíg minden élőlény el nem éri a megvilágosodást. A vallásos iskolák,mint például a tiszta föld buddhizmus, a mennyei buddha-személyiségek segítségét várják, akik az életüket[forrás?]

pozitív karma összegyűjtésével töltötték, és ezt mindenkinek segítségül nyújtják.

Szikhizmus

A Khanda, a szikhizmusegyik fontos szimbóluma.

A monoteista szikh vallást Guru Nanak Dev hozta létre, a "szikh" olyan tanulót jelent,akinek a követői az életüket az örök tanulásnak szentelik. Ez a vallásos filozófiairendszer és kifejezés hagyományosan mint Gurmat (szó szerint "a guruk tanácsa") vagy aszikh Dharmaként közismert. A szikhizmus követőit felszentelik a tíz szikh guru, vagymegvilágosult vezető, valamint a különböző szocio-gazdasági és vallásos háttérrelrendelkező filozófusok munkáit tartalmazó Gurū Granth Sāhib című szent iratoktanításának követésére.

A szikh guruk szerint az üdvözülést különféle lelki utakon keresztül lehet elérni, így aszikheknek nincs egyedüli üdvözülése: "az Úr mindenkinek a szívében lakik, és mindenszív külön úton éri el Őt." A szikhek hite szerint minden ember egyaránt fontos Istenelőtt. A szikhek az erkölcsi és lelki értékeiket kiegészítik a tudás keresésével, és a békés

és egyenlőséget hirdető élet elősegítése valamint a jócselekedetek is céljaik közt találhatók.[34]

A szikhizmus alap megkülönböztető sajátossága a nem-antropomorf Istenfelfogás, Istent mint a Világegyetemetmagát képzeli el (panteizmus). A szikhizmus ezáltal az életet mint ennek az Istennek a megértésének, valamint aminden egyénben rejlő örökkévalóság felfedezésének a lehetőséget látja. Amíg Isten teljes megértése meghaladja azemberi lényeket, Nanak szerint Isten nem teljesen megismerhetetlen, és azt hangsúlyozza, hogy Istent az emberiteremtés "belső szemén", vagy "szívén" keresztül kell látni: a hívőknek meditálniuk kell a megvilágosodás és aszikhek végső állomása felé tartó úton, mely az én teljes elvesztését jelenti az Úr szeretetében, és a végénbeleolvadnak a mindenható teremtőbe. Nanak hangsúlyozza a meditáción keresztüli megnyilatkozást, mivel az Istenés az emberi lények közötti párbeszéd létét annak szigorú alkalmazása engedi meg.

Az élet értelme 17

Kelet-Ázsiai vallások

Taoizmus

A Taijitu a jin és jangközötti ellentétek egységét

szimbolizálja.

A taoista kozmológia minden érző lélek és minden ember eredetbe való visszatérését,vagy a Világegyetem egységével való összekapcsolódásának szükségességéthangsúlyozza az önművelés és önfelismerés segítségével. A végső igazságot mindenhívőnek meg kell ismernie és összhangba kell kerülnie vele.

A taoista hit szerint minden dolog a tajcsitól és Taotól származik, és az élet értelme ahívők számára a létezés ideiglenes természetének a felismerése. "Csak az önelemzéssegíthet életünk legbelső céljának megtalálásában ... a legegyszerűbb válasz itt, bennünkrejlik."

Sintó

Sintó torii, hagyományosjapán kapu

A sintó Japán ősi vallása. A sintó jelentése "az út kamiba", még pontosabban úgyértelmezhető, hogy "az isteni keresztút, ahol a kami kiválasztja saját útját". Az "isteni"keresztút az egész univerzum isteni szellemét fejezi ki. A szabad akarat megalapozásávalaz út kiválasztása az élet kreatív folyamatát jelenti.

A sintó az élő életet akarja, nem a halált. A sintó tanok szerint a halál szennyeződés, ésaz életet mint olyan birodalmat szemléli, ahol az isteni szellem a megtisztulást keresi azigazságteljes önfejlesztéssel. Sintó az ember egyéni életét a Földön örökre szeretnémeghosszabbítani, mely az isteni szellem tárgyiasult személyiségének legmagasabbformákban történő megőrzésének győzelmét jelenti. A világban jelen lévő gonosz a sintóelképzelések szerint nem gyengíti az isteni természetet azáltal, hogy felelőssé teszi azt az emberi szenvedéstől valómegszabadulásért, annak visszautasítása által. A szenvedések az életben az isteni szellem szenvedései a tárgyiasultvilág keresésében való előrehaladás során.

Az élet értelme 18

Új vallások

Sok új vallási rányzat van Kelet-Ázsiában, némelyik több millió követővel: chondogyo, tenrikyo, cao đài ésszeicso-no-jie. Az új vallásoknak jellemzően egyéni magyarázataik vannak az élet értelmére vonatkozóan. Atenrikyoban például az egyén örömteli élete olyan tevékenységekben való részvétel által érhető el, melyekönmagának és másoknak is boldogságot okoznak.

Tudományos vizsgálat és nézőpontok

DNS, az alkotórész amely tartalmazzaa genetikai információkat az eddig

ismert összes élő organizmusfejlődéséhez és működéséhez.

Az, hogy a leíró tudomány rávilágíthat olyan leíró tételekre, mint például az életértelme, nagymértékben vitatott a tudományos és tudományfilozófikuskörökben. Mindazonáltal a tudomány összefüggéseket nyújthat, és keretet állít atémához kapcsolódó párbeszédeknek.

Pszichológiai jelentőség és érték az életben

Nem biztos, hogy a tudomány képes lesz megmondani, minek van lényegiértéke az életben, mégis néhány tanulmány hasonló kérdéseket feszeget: apozitív pszichológia (és, korábban és kevésbbé szigorúan, a humanistapszichológia) kutatói olyan tényezőket vizsgálnak, amelyek elégedettséghezvezetnek az életben,[35] a tevékenységekben történő teljesrészvételt/folyamot,[36] a személy erősségeinek felhasználásával való teljesebbhozzájárulást,[37] és hogy az értelem alapja az önmagunk felett álló dolgokbatörténő befektetés.[38]

A szociál pszichológusok által javasolt, széleskörben Terror MenedzsmentElméletnek nevezett egyik értékrendszer megállapítja, hogy minden emberiértelem a haláltól való alapvető félelemből eredeztethető, mely szerint akkortörténik értékválasztás, ha az segít elmenekülni a halál emlékeztetőitől.

Az ideggyógyászat elméletei a jutalmazás, öröm és motiváció fizikaimegjelenését vizsgálják, mint például az ingerület átvitelt, különösen a limbikusrendszerben és a ventrális tegmentális területen. Ha valaki az élet értelmét azörömök maximalizálásában látja, akkor ezek az elméletek leírják, mit kell tenniannak eléréséhez.

A szociológia az értéket a közösség szintjén vizsgálja, olyan elméletekethasználva mint az értékelmélet, a normák, törvénytelenségek, stb.

A biológiai élet eredete és természete

Az abiogenezis pontos működése ismeretlen: jelentős elméletei az RNS világ hipotézis (RNS alapú szaporulat) és avas-kén világ elmélet (gének nélküli anyagcsere). Az evolúció elmélete nem az élet eredetének magyarázatát kísérlimeghatározni, hanem azt a folyamatot vizsgálja, melynek során különböző életformák a történelem során fejlődtek,genetikai mutációk és természetes kiválasztódás során.[39] A 20. század végén az evolúció génközpontú szemléletesorán gyűjtött tapasztalatok alapján biológusok, többek között George C. Williams, Richard Dawkins, David Haigarra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben van elsődleges funkciója az életnek, az a DNS átörökítése és azegyén génjeinek a túlélése.

Igaz, hogy a tudósok már alaposan megvizsgálták a a Földi életet, az élet fogalmának egyetemleges meghatározása azonban még mindig várat magára.[40][41] Fizikailag elmondható, hogy az élet "a negatív entrópiából táplálkozik" amely arra a folyamatra vonatkozik, melynek segítségével az élő szervezetek csökkentik a belső entrópiájukat, a

Az élet értelme 19

környezetből felvett energia felhasználásával. A biológusok véleménye általában egyezik arról, hogy az életformákönszabályozó rendszerek, a rendezett állapot fenntartásához szabályozzák belső környezetüket, amelyhez azanyagcsere szolgálja az energiát, és az élet számára a szaporodás teszi lehetővé, hogy több generáción átívelőenfolytatódjon. Az élő szervezetek jellemzően reagálnak az ingerekre, és a genetikai információ generációrólgenerációra változik annak érdekében, hogy az evolúció segítse az alkalmazkodást, és ezek a jellegzetességekoptimalizálják a túlélés esélyét az egyes élőlények és az utódaik számára.[42] A sejtnélküli, szaporodó ágensek,elsősorban vírusok, általában nem tekinthetők élőlényeknek, mivel nem képesek "független" szaporodásra vagyanyagcserére. Ez ugyanakkor problémás, hiszen néhány parazita és endoszimbionta szintén képtelen az önálló életre.Az asztrobiológia vizsgálja a különböző életformák lehetőségét más bolygókon, mint például A DNS nélkülszaporodó struktúrákat.

A Világegyetem eredete és végzete

A tér metrikus tágulása. A felfúvódás kora a kiterjedés balra a metrikustenzornál. (WMAP kép, 2006)

Annak ellenére, hogy az ősrobbanás elméletétkétkedve fogadták bemutatásakor, részben avallásos teremtéshez való kapcsolata miatt, többfüggetlen megfigyeléssel jól alátámasztott modellévált. Mindazonáltal a jelenlegi fizika a koraiuniverzumot csak az ősrobbanás utáni 10−43

másodperctől kezdődően tudja leírni (ahol a nullaidőpont végtelen hőmérséklettel párosul); akvantumgravitciós elméletben ennél tovább kellenevisszamenni. Sok fizikus elmélkedik arról is, mielőzhette meg ezt a pillanatot, és hogy jöttműködésbe az univerzum. Néhány fizikus úgygondolja, hogy az ősrobbanás véletlen egyidejűlegtörtént, és az antrópikus szabály figyelembevételével, többször utalnak a multiverzum létezésére.

Nem számít azonban, hogy az univerzum hogyan jött létre, az emberiség ebben az univerzumban végzete szerintkudarcra ítéltetett - még ha meg is éri azt a kort - a biológiai lét végül fenntarthatatlanná válik, legyen az egy nagymegfagyás, nagy felhasadás, vagy nagy roppanás következménye. Úgy tűnhet, hogy az örök túlélés egyetlen esélyeaz energia folyásának kozmikus méretű irányítása, és az univerzum végzetének megváltoztatása.Sablon:Page number

Az élet értelme 20

Tudományos kérdések az elmével kapcsolatbanA tudat valós természete és eredete valamit maga az elme is széles körben vitatottak. Az értelmezési hézagotáltalában a tudat problémakörével azonosítják, és a szabad akarat is alapvető fontosságú. Ezek a témaköröklegtöbbször a kognitív tudomány területein, a neurológiában és az elme filozófiájában jelennek meg, habár néhányevolúciós biológus és elméleti fizikus többször említést tesz a tárgyhoz kapcsolódóan.

Hieronymus Bosch A lélekmennybe jutása egy fényes

alagutat és spirituális figurákatábrázol, melyet több elemzésnevez halálközeli állapotnak

A redukcionisták és kirekesztő materialisták például a többszörös vázlatosmodelllel közelítik a kérdést, úgy tartják, hogy a tudatosság megmagyarázható azidegtudománnyal, az agy és a neuronok működésén keresztül, így kötődve abiológiai naturalizmushoz.

Néhány tudós, mint például Andrei Linde, azt vizsgálta, hogy a tudat ugyanúgy,mint a téridő, rendelkezik saját belső szabadságfokkal, és az egyén észleléseiannyira valóságosak (vagy még valóságosabbak), mint a fizikai objektumok. Atudattal és a téridővel kapcsolatos hipotézisek a "tudatos összetevők terének"leírásával magyarázzák a tudatot, amely gyakran magába foglal több extradimenziót is. A tudat elektromagnetikus elméletei azzal oldják meg a tudatosságösszekötési problémáját, hogy az az agy által generált elektromágneses tér aktuálishordozója a tudatos érzékelésnek, nincs azonban megegyezés egy ilyen elméletalkalmazásáról a tudat egyéb működéseinél.[43] A kvantum tudat elméletek akvantum elméletet használják fel a tudat bizonyos tulajdonságainak leírásához. Aszabad akarat folyamatának magyarázatakor a kvantum jelenség egy népszerűalternatíva a determinizmus mellett, az ilyen alaptételek a szabad akaratotváltozatos módon kapcsolhatják a kvantum hullámzáshoz, kvantum erősítéshez,kvantum potenciálhoz és kvantum valószínűséghez.

Az elme nem-materialisztikus tételeire alapozva néhányan felvetették a kozmikustudat létezését, azt állítva, hogy a tudatosság lényegében "minden létezés alapja". Anézőpont támogatói a paranormális jelenségre, elsősorban az extraszenzorosérzékelésre és a szellemi erőkre hivatkoznak, bizonyítékként a testen kívülimagasabb tudatosságra. Annak reményében, hogy a a jelenség létezésétbebizonyítsák, parapszichológusok többféle kísérletet végeztek. Ezen kísérletek metaelemzései azt mutatják, hogy ahatás mérete (habár nagyon kicsi) viszonylag állandó, így egy általános statisztikai szignifikanciát eredményezve.Habár néhány kritikai elemző úgy véli, hogy a parapszichológiai tanulmány tudományos, mégsem elégedettek azokkísérleti eredményeivel. Szkeptikus bírálók vitatkoznak, hogy a nyilvánvalóan sikeres eredmények inkább a hanyageljárásoknak, valamint a gyengén képzett kutatóknak, metodológiai hibáknak tudhatók be, semmint valóshatásoknak.

Az élet értelme 21

A populáris kultúrában

Charles Allan Gilbert Mindenhiábavalóság, példa a

hiábavalóságra, egy fiatal nőtábrázol, ahogy tükörképét bámulja

egy tükörben, viszont az egészúgy van beállítva, hogy a kép egy

emberi koponyát jelenít meg.

Az élet rejtélye és értelme sokszor visszatérő téma a populáris kultúrában, szerepela tömegmédiában és különböző művészeti formákban.

Douglas Adams népszerű nevettető könyvében, filmjében, televíziós és rádióssorozatában, a Galaxis útikalauz stopposoknakban a válasz az életre, avilágmindenségre, meg mindenre egy szám: "42", egy hatalmas szuperszámítógép,Bölcs Elme hét és fél millió éves kalkulációjának eredményeképp. Amikor a válaszzavart és haragot kelt a megalkotókban, Bölcs Elme megmagyarázza, "hogy őszintelegyek, a probléma szerintem abban rejlik, hogy magatok sem tudjátok, mi akérdés." A könyv folytatásában a kérdés Bob Dylan egyik számára változott "Hányutat kell egy férfinak bejárni, mielőtt férfinak hívod őt." A Vendéglő a világ végénrésznél megállapítja, hogy a kérdés 6x9. Mivel 6 x 9 = 54 a 10-es számrendszerben,és 42 a 13-asban, ami az író, Adams szerint teljesen váratlan meglepetés.

Hamlet Yorick koponyájával

Monty Python - Az élet értelmében több hivatkozás is van az élet értelmére. Afilm végén a Michael Palin által játszott karakter kapta az "élet értelmét"tartalmazó levelet, amit kinyitva felolvas a közönségnek: "Hát, semmi nagyonkülönleges. Uh, próbálj meg kedves lenni az emberekkel, ne egyél zsírosat,mindig olvass egy jó könyvet, sétálj egy kicsit, és próbálj meg békében ésharmóniában élni minden hit és nemzet embereivel."[44] Több másik Pythonidézet és dal is exisztenciális természetű, megkérdőjelezve az életfontosságának hangsúlyozását ("Mindig az élet napos oldalát nézd") és egyébaz-élet-értelme szerű felvetéseket. John Cleese-nek is megvan a szit-komkaraktere, Basil Waczak aki a saját létezésének jelentéktelenségén elmélkedika Waczak szállóban.

A Simpson család "Homer az eretnek" epizódjában Isten megszemélyesítője beleegyezik, hogy elmondja Homernak,mi az élet értelme, de mihelyst elkezdi mondani, hogy mi az, a stáblista elkezd pörögni.

Populáris nézetek„Mi az élet értelme?” - sok ember kérdezi ezt meg magától élete során, gyakran úgy hogy „Mi az élet célja?” Ittkövetkezik néhány gyakori életcél, amit az emberek választanak, és elképzelések arról, hogy mi az élet célja:

Megvalósítani a személyes lehetőségeket és ideálokat• Kergetni az álmokat.

Megélni az álmainkat.•• Olyanra fordítani, ami halálunk utáni is tovább él.•• Tartalommal bírni: számítani, valamiért kiállni, valami különlegeset alkotni, amiért éltél.•• Kiterjeszteni életünk lehetőségeit•• Azzá válni, aki mindig is lenni szerettem volna.

Az élet értelme 22

•• Önmagunk legjobb verziójává válni.• A boldogságot[45] és jólétet keresni.•• Igazi hiteles emberi lényként élni.•• Önmagunk egészét adni érzelmeinkben, munkákban és hiedelmeinkben.•• Követni végzetünket.• Az az emberi szellem virágzását, az eudaimoniát elérni.[46].•• A lehető legteljesebb életet élni.•• A végzeted alakítani.•• Az élet játékát játszani, és győzni, vagy veszíteni, vagy a legvégén, a végzetben elmerülni.•• A saját realitásod megvalósítani.

A biológiai tökéletesség elérése• Túlélni /olyan sokáig élni ameddig csak lehet/ a halhatatlanság kergetése (tudományos eszközökkel is).

Örökké élni, vagy a halál kitolása.•• Fejlődni valami többé.•• A legharmónikusabb állapotba fejlődni.•• Replikálódni, reprodukálódni. "A minden sejt megkétszereződésének 'álma'".•• Termékenynek lenni, szaporodni, sokasodni. (Genezis 1:28)

A bölcsesség és tudás kutatása

Rembrandt Meditáló filozófusa (részlet)

•• A világról alkotott képem szélesíteni.•• A jelek követése és a kijáraton keresztül távozni.• Annyi dolgot tanulni az életben amennyit csak lehet.

Annyit tudni annyi dologról amennyit és amennyiről csak lehet.• A bölcsesség és a tudás kutatása, szellemi harmónia, elkerülni a

tudatlanságtól való szenvedést és megtalálni a boldogságot.•• Szembe nézni félelmeinkkel és elfogadni a leckéket amelyeket az élet

kínál számunkra.• Megtalálni az élet értelmét.

Megtalálni az élet célját.Az élet okának megtalálása.

•• A valóság természetének megismerésével az elme egyensúlytalanságát megoldani.

A jót, a helyeset cselekedni• A világot egy jobb helyként hagyjunk hátra, mint ahogy mi találtuk.

Hozd ki magadból a legjobbat, tégy mindent jobbá mint amilyennek találtad.•• Segíteni másokon.•• Többet adni mint amennyit kapsz.•• Megszüntetni a szenvedést.•• Egyenlőséget létrehozni.•• Ellenszegülni a zsarnokságnak.•• Megosztani vagyonunk.•• Bőkezűnek lenni.•• Mások jólétéhez és szellemiségéhez hozájárulni.• Segíteni másokon, egymásnak segíteni.

Minden alkalmat megragadni, hogy az itteni utad során másoknak segíhessél.

Az élet értelme 23

•• Kreatívnak és innovatívnak lenni.• Megbocsátani.

Elfogadni az érzelemkitöréseket és megbocsátani azoknak.•• Őszintének lenni érzelmeinkben.•• Felelősséget vállalni.•• Becsületesnek lenni.•• A békét keresni.

A valláshoz kapcsolódó értelmek

Dante és Beatrice Istent mintangyalokkal körülvett pontszerűfényt látja; Gustave Doré Isteni

színjáték'hoz készültillusztrációján

•• A legmagasabb menyország elérése és az Istenség szívébe kerülni.•• Tiszta lelkűnek lenni, megtapasztalni Istent.•• Megérteni Isteni titkait.•• Ismerni Isten rejtéjét.•• Ismerni Istent vagy egyesülni vele.• Ismerni magad, ismerni másokat és ismerni a mennyek akaratát.•• Valami nagyobb, nagyszerűbb, rajtunk túlmutatót szeretni, valamit, amit nem mi

alkottunk, aminek ereje van valami olyan megalkotásához, mely nem érzékelhetőés szent a belé vetett mély hitünk által.

•• Istent és minden teremtményét szeretni.•• Istent magasztalni örök imádata által.• Jézus Krisztus új tanainak megteremtése.[47]

• Igaszságosan cselekedni, szeretni a könyörületességet, és Istennel szerényenjárni.[48]

• Gyümölcsözni és megsokszorozódni. (Sablon:Bibleverse)• Elnyerni a szabadságot (Sablon:Bibleverse)• A Földet megtölteni és uralkodni felette. (Sablon:Bibleverse)• Az örök élet -Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus

Krisztust.-http:/ / biblia. biblia. hu/ read. php?t=1& b=43& c=17& v=3#v1/

Szeretni, érezni, élvezni az életet•• Szeretni és még tovább szeretni.•• Szeretni azokat, akik a legtöbbet jelentik számunkra. Minden élet, amit megérintesz, viszonozni fogja az érintést.•• Felhalmozni minden élvezhető érzéket amit csak lehet.• A szépséget keresni minden formájában.•• Jól érezni magunkat és élvezni az életet.•• Az élvezeteket keresni és elkerülni a fájdalmat.•• Könyörületesnek lenni.•• Mások könnyei és fájdalma által haladni, és szeretettel, könyörülettel megpróbálni segíteni rajtuk.•• Úgy szeretni másokat, ahogy csak tudjuk.

Az élet értelme 24

Keresni az élvezeteket•• Enni, inni és megházasodni.

Hatalmat szerezni, jobbá válni•• Versengeni a hatalomért és a felsőbbrendűségért.•• Uralni a világot.•• Ismerni és irányítani a világot.•• Ismerni és irányíani a természetet.

Az életnek nincs értelme•• Az életnek és az ember létezésének nincs valódi értelme vagy célja, mert az emberi létezése, létrejötte a véletlen

következménye a természetben, és bármi, ami a véletlen következtében létezik nem rendelkezhet céllal.•• Az életnek nincs értelme, de mi emberek megpróbálhatunk értelmet vagy célt társítani hozzá, hogy azzal

igazoljuk létezésünket.•• Az életnek nincs értelme, és pontosan ez az, ami ezt olyan különlegessé teszi.• Az életnek van értelme, bizonytalan, hogy mi, de valaminek csak lennie kell.[49][forrás?]

Nem kell az élet értelmének ismeretét és megértését keresni•• A válasz az élet értelmére túl mély ahhoz, hogy lehetséges legyen megismerni és megérteni.•• Soha nem fogsz élni, ha állandóan az élet értelmét keresed.•• Az életnek akkor van értelme, ha elfelejtkezünk az élet értelmének kereséséről.•• A legjobb csak élni és nem aggódni, hogy mi ennek az értelme.

Az élet rossz•• Az élet egy faszság és a végén meghalsz.•• A legjobb lenne nem lenni.

• Lásd még Búcsú a könnyektől

ForrásokEz a szócikk részben vagy egészben a Meaning of life című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeticikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.[1] Kidd, I., "Cynicism," in The Concise Encyclopedia of Western Philosophy. (ed. J. O. Urmson and Jonathan Rée), Routledge. (2005)[2] Long, A. A., "The Socratic Tradition: Diogenes, Crates, and Hellenistic Ethics," in The Cynics: The Cynic Movement in Antiquity and Its

Legacy. (ed. Branham and Goulet-Cazé), University of California Press, (1996).[3] "Cyrenaics." Internet Encyclopedia of Philosophy. The University of Tennessee At Martin. 4 Nov. 2007 <http://www.iep.utm.edu/>.[4] "The Cyrenaics and the Origin of Hedonism." Hedonism.org. BLTC. 4 Nov. 2007 <http://www.hedonism.org>.[5] Epikurosz, "Levél Menoeceus-hoz", a Diogenes Laertius-ból, Kiemelkedő filozófusok élet, Book X[6] Bertrand Russell (1946). A History of Western Philosophy, New York: Simon and Schuster; London: George Allen and Unwin[7] A: "'Liberalism' is defined as a social ethic that advocates liberty, and equality in general." – C. A. J. (Tony) Coady Distributive Justice, A

Companion to Contemporary Political Philosophy, editors Goodin, Robert E. and Pettit, Philip. Blackwell Publishing, 1995, p.440. B: "Libertyis not a means to a higher political end. It is itself the highest political end." – Lord Acton

[8] Rosen, Frederick (2003). Classical Utilitarianism from Hume to Mill. Routledge, pg. 28. ISBN 0-415-22094-7 "It was Hume and Benthamwho then reasserted most strongly the Epicurean doctrine concerning utility as the basis of justice."

[9][9] Mill, John Stuart. 'On Liberty', ed. Himmelfarb. Penguin Classics, 1974, Ed.'s introduction, p.11.[10][10] Heidegger, "The Word of Nietzsche," 61.[11] Camus (1946) L'Etranger[12] Camus (1955) The Myth of Sisyphus[13] http:/ / en. wikipedia. org/ wiki/ Linguistic_turn[14][14] , Part I, Ch. 3.

Az élet értelme 25

[15] Irvin Yalom, Existential Psychotherapy, 1980[16] Wohlgennant, Rudolph. (1981). "Has the Question about the Meaning of Life any Meaning?" (Chapter 4). In E. Morscher, ed., Philosophie

als Wissenschaft.[17] Bertrand Russell (1961). Science and Ethics (http:/ / www. solstice. us/ russell/ science-ethics. html)[18] http:/ / www. szellemtudomany. hu/ vashop. php?cmd=group& gr=2& page=6& book=80& sto=wiew%20[19] http:/ / www. szellemtudomany. hu/ vashop. php?cmd=group& gr=2& page=7& book=33& sto=wiew%20[20] One hundred Philosophers. A guide to the world's greatest thinkers Peter J. King, Polish edition: Elipsa 2006[21] Tu, Wei-Ming. Confucian Thought: Selfhood as Creative Transformation. Albany: State University of New York Press, 1985.[22] http:/ / www. hindustantimes. com/ News-Feed/ europe/ The-new-Seven-Wonders-of-the-World/ 235431/ Article1-235487. aspx[23] Biblia, Az apostolok cselekedetei 17:26–27, Károlyi-biblia[24][24] , ,[25][25] A legtöbb koránfordítás 51:56 szakaszábanaz utolsó szó "imádás"nak van fordítva, de az arab (és Urdu) nyelvet beszélő emberek

megerősítették, hogy az "ABADON" Allah akaratának követését jelenti (NEM imádását). Ez azért fontos, mert Allah akarata nem csak az Őtvaló imádást jelenti; az emberiséghez hasonló viszonyulás ugyanolyan fontos.

[26][26] For a more detailed Bahá'í perspective, see[27] Zoroastrianism – Relation to other religions and cultures[28][28] For dharma, artha, and kama as "brahmanic householder values" see: Flood (1996), p. 17.[29] For the Dharma Śāstras as discussing the "four main goals of life" (dharma, artha, , and moksha) see: Hopkins, p. 78.[30] For definition of the term पुरुष-अर्थ () as "any of the four principal objects of human life, i.e. , , , and " see: Apte, p. 626, middle column,

compound #1.[31] See also the Vedic statement "ayam ātmā brahma" (This Ātman is Brahman)[32] Tantric Literature And Gaudiya Vaishnavism (http:/ / www. vnn. org/ editorials/ ET9901/ ET05-2795. html)[33] Shah, Natubhai. Jainism: The World of Conquerors. Sussex Academic Press, 1998.[34] The Sikh Coalition (http:/ / www. sikhcoalition. org)[35] E. Diener, J.J. Sapyta, E. Suh (1998). "Subjective Well-Being Is Essential to Well-Being." Psychological Inquiry, Lawrence Earlbaum[36] Csíkszentmihályi, Mihály (1990). Flow: The Balls of Optimal Experience. New York: Harper and Row. ISBN 0-06-092043-2.[37] Peterson, Christopher; Seligman, Martin (2004). Character strengths and virtues: A handbook and classification. Oxford: Oxford University

Press. ISBN 0-19-516701-5.[38] Seligman, M.E.P. (2002). Authentic Happiness: Using the New Positive Psychology to Realize Your Potential for Lasting Fulfillment. New

York: Free Press. ISBN 0-7432-2297-0 (Paperback edition, 2004, Free Press, ISBN 0-7432-2298-9)[39] Charles Darwin (1859). On the Origin of Species.[40] Astrobiology Magazine: Defining Life (http:/ / www. astrobio. net/ news/ article226)[41] Defining Life, Explaining Emergence (http:/ / www. nbi. dk/ ~emmeche/ cePubl/ 97e. defLife. v3f. html)[42][42] Witzany, G. (2007). The Logos of the Bios 2. Bio-Communication. Helsinki, Umweb.[43] J. McFadden (2002) " Synchronous Firing and Its Influence on the Brain's Electromagnetic Field: Evidence for an Electromagnetic Field

Theory of Consciousness (http:/ / www. mindcontrolforums. com/ news/ electromagnetic-field-theory-of-consciousness. htm)". Journal ofConsciousness Studies 9 (4) pp. 23-50.

[44] Monty Python's Completely Useless Web Site: Monty Python's The Meaning Of Life: Complete Script (http:/ / www. intriguing. com/ mp/_scripts/ meanlife. asp)

[45] Social perspectives (https:/ / portal. acm. org/ poplogin. cfm?dl=GUIDE& coll=GUIDE& comp_id=320261& want_href=delivery.cfm?id=320261& type=pdf& CFID=28988131& CFTOKEN=50367582& CFID=28988131& CFTOKEN=50367582& td=1184895603779),ACM Digital Library

[46] A.C. Grayling. What is Good? The Search for the best way to live. Weidenfeld & Nicolson, 2003.[47][47] ()[48][48] ()[49] - Comments by John A. Michon (http:/ / old. richarddawkins. net/ users/ 6333/ comments)

Az élet értelme 26

Hivatkozások• (Rudolf Steiner: A szellemtudomány körvonalai) (http:/ / www. szellemtudomany. hu/ vashop. php?cmd=group&

gr=2& page=7& book=33& sto=wiew)• (Rudolf Steiner: A szabadság filozófiája) (http:/ / www. szellemtudomany. hu/ vashop. php?cmd=group& gr=2&

page=6& book=80& sto=wiew)• Attitude - The Will to Live (http:/ / www. cancersupportivecare. com/ attitude. html), Ernest H. Rosenbaum, MD,

and Isadora R. Rosenbaum, MA.• Man's Search for Meaning (http:/ / www. phoenix5. org/ books/ Frankl/ FranklMenu. html)• Why life extension? (http:/ / www. benbest. com/ lifeext/ whylife. html)

Szócikkek forrása és közreműködői 27

Szócikkek forrása és közreműködőiAz élet értelme  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?oldid=13711543  Közreműködők:: Agnettta, Akar, Aniloadam, Beyond silence, Deni42, Hamblo, Hujber Tünde, Ilfordi, Ivanhoe,Kakrikalex, Katamori, Okidok, OrsolyaVirág, Pataki Márta, Porrima, Szajci, Szenti Tamás, Tubybb, 17 névtelen szerkesztés

Képek forrásai, licencei és közreműködőiFájl:Woher kommen wir Wer sind wir Wohin gehen wir.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Woher_kommen_wir_Wer_sind_wir_Wohin_gehen_wir.jpg  Licenc:Public Domain  Közreműködők:: user:RlbberlinFájl:Rembrandt Harmensz. van Rijn 038-crop.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Rembrandt_Harmensz._van_Rijn_038-crop.jpg  Licenc: Public Domain Közreműködők:: Anne97432, Auntof6, Mu, Tomisti, Vincent SteenbergFájl:Sanzio 01 Plato Aristotle.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Sanzio_01_Plato_Aristotle.jpg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: Auntof6, Beria, BibiSaint-Pol, G.dallorto, Jacobolus, Kentin, Mattes, MonteChristof, Sailko, Tomisti, Wutsje, 5 névtelen szerkesztésFájl:Epicurus Louvre.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Epicurus_Louvre.jpg  Licenc: Creative Commons Attribution-Sharealike 2.5  Közreműködők:: User:Sting,User:StingKép:Searchtool right.svg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Searchtool_right.svg  Licenc: GNU Lesser General Public License  Közreműködők:: Tisza GergőFájl:Immanuel Kant (portrait).jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Immanuel_Kant_(portrait).jpg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: ALE!, AndreasPraefcke,Esquilo, Gepardenforellenfischer, Maarten van Vliet, MattKingston, Moros, Sanbec, Stevenaragon, TarmoK, TomistiFájl:Jeremy Bentham by Henry William Pickersgill detail.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Jeremy_Bentham_by_Henry_William_Pickersgill_detail.jpg  Licenc:Public Domain  Közreműködők:: Henry William Pickersgill (died 1875)Fájl:MARTIN John Great Day of His Wrath.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:MARTIN_John_Great_Day_of_His_Wrath.jpg  Licenc: Public Domain Közreműködők:: Athaenara, Hsarrazin, Marv1N, Mattes, Pitke, 1 névtelen szerkesztésFájl:HumanismSymbol.PNG  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:HumanismSymbol.PNG  Licenc: GNU Free Documentation License  Közreműködők:: Created by Tinette,user of Italian Wikipedia.Fájl:ReligionSymbolAbr.PNG  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:ReligionSymbolAbr.PNG  Licenc: GNU Free Documentation License  Közreműködők:: Tinette.Fájl:Cristo Redentor - Rio.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Cristo_Redentor_-_Rio.jpg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: Sean Vivek CrastoFájl:Jérôme Bosch-Les 7 Péchés Capitaux .jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Jérôme_Bosch-Les_7_Péchés_Capitaux_.jpg  Licenc: Public Domain  Közreműködők::Andreagrossmann, Denniss, Mattes, Roomba, Schimmelreiter, Thuresson, Vincent Steenberg, WstFájl:Das Jüngste Gericht (Memling).jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Das_Jüngste_Gericht_(Memling).jpg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: Amadalvarez,BurgererSF, Cherubino, EDUCA33E, Mattis, Sailko, Shakko, Stomme, Xenophon, 1 névtelen szerkesztésFájl:Ringstone.svg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Ringstone.svg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: Bkell, Fabienkhan, Jeff3000, McZusatz, Wiki-uk, 张 韡 武

Fájl:Golden Aum.png  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Golden_Aum.png  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: Cflm001, Davin7, Ranveig, Redtigerxyz, Twrigley,Vonvon, Wilfredor, 2 névtelen szerkesztésFájl:Jain hand.svg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Jain_hand.svg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: ElembisFájl:Dharma Wheel.svg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Dharma_Wheel.svg  Licenc: Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported  Közreműködők::user:Esteban.barahona, user:ShazzFájl:Khanda1.svg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Khanda1.svg  Licenc: ismeretlen  Közreműködők:: Self-madeFájl:Yin yang.svg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Yin_yang.svg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: Gregory MaxwellFájl:Shinto torii vermillion.svg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Shinto_torii_vermillion.svg  Licenc: Creative Commons Attribution-ShareAlike 3.0 Unported Közreműködők:: MesserWoland Recoloured by Lokal_ProfilFájl:DNA Overview.png  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:DNA_Overview.png  Licenc: GNU Free Documentation License  Közreműködők:: Michael Ströck (mstroeck)Fájl:CMB Timeline75.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:CMB_Timeline75.jpg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: NASA/WMAP Science TeamFájl:Ascent of the Blessed.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Ascent_of_the_Blessed.jpg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: Abanima, Auntof6, Closedmouth,David Angel, Grafite, Mattes, Vincent SteenbergFájl:Allisvanity.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Allisvanity.jpg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: Aavindraa, AnonMoos, Bohème, Carbenium,DenghiùComm, Er Komandante, Herbythyme, JMCC1, Liftarn, Mattes, Nbarth, Pixeltoo, Vmadeira, Wst, 8 névtelen szerkesztésFájl:HamletSkullHCSealous.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:HamletSkullHCSealous.jpg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: Andreagrossmann, Bohème,Goldfritha, Juiced lemon, Kilom691, Mattes, Shakko, TomistiFájl:Paradiso Canto 31.jpg  Forrás: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fájl:Paradiso_Canto_31.jpg  Licenc: Public Domain  Közreműködők:: Conscious, Infrogmation, Jappalang,Mattes, Mayer Bruno, Radagast3, Roomba, Sailko, Sdrtirs, Shakko, Syraceuse, Wikibob, Xenophon, 6 névtelen szerkesztés

LicencCreative Commons Attribution-Share Alike 3.0 Unported//creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/