115/1

SZOLNOKI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM BAROSS GÁBOR GÉPIPARI, KÖZLEKEDÉSI

SZAKGIMNÁZIUMA ÉS SZAKKÖZÉPISKOLÁJA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2016.

115/2

Tartalomjegyzék

A tagintézmény bemutatása ....................................................................................................... 5 1 Nevelési program ............................................................................................................... 6

1.1. A tagintézmény küldetésnyilatkozata .............................................................................. 6

1.2. A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................... 7

1.2.1. Alapelvek ................................................................................................................... 7 1.2.2. A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka céljai, értékrendszere ..................... 8 1.2.3. A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka feladatai ....................................... 10 1.2.4. A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere ........... 13

2. Tagintézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési

eljárások ................................................................................................................................... 14 2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 15

2.2. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ............................................. 18

2.2.1. Az egészségnevelés lehetőségei osztályfőnöki órákon ............................................ 19 2.2.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................... 19 2.2.3. Egészségfejlesztési stratégiánk várható hatásai: ...................................................... 19 2.2.4. Egészségfejlesztő team ............................................................................................ 19 2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.............................................................. 20

2.4. A pedagógusok az osztályfőnökök helyi, intézményi feladatai .................................... 21

2.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek

helyi rendje ........................................................................................................................... 23

2.5.1. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel (BTMN) küzdő, illetve

sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ellátásával összefüggő pedagógiai tevékenységek .. 23 2.5.2. Az SNI és BTMN-es tanulók ellátása ...................................................................... 25 2.5.3. A sajátos nevelési igényű, a pszichés fejlődés zavarai miatt diagnosztizált tanulók

értékelése .............................................................................................................................. 26 2.5.4. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeink ............................... 27 2.5.5. Speciális tanulói tehetség felismerése, gondozása, fejlesztése ................................ 28 2.5.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program ...................... 29 2.5.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .............................................. 31 2.6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának

rendje . 31

2.7. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái ...................................... 32

2.7.1. A tagintézmény és a szülők kapcsolata ................................................................... 32 2.7.2. A tanuló és a pedagógus együttműködésének ......................................................... 34 2.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................ 35

2.9. A tagintézményben tartott egyéb foglalkozások ........................................................... 42

2.10. A felvételi eljárás különös szabálya ............................................................................ 42

2.11. Az iskolaváltás és a tanuló átvételének szabályai ....................................................... 43

3. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................. 44 3.1. A választott kerettantervek megnevezése...................................................................... 44

3.2. A szakgimnáziumi képzés szerkezete és pedagógiai feladatai ...................................... 45

3.2.1. Szakgimnáziumi képzés közismereti tantárgyai ...................................................... 47 3.3. A szakközépiskolai képzés szerkezete és pedagógiai feladatai ..................................... 49

3.3.1. Szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyai ..................................................... 49 3.4. Felnőttoktatás ................................................................................................................ 52

115/3

3.5. Választható érettségi vizsgatárgyak, követelmények, témakörök ................................. 53

3.6. A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés .................................... 54

3.7. A középszintű érettségi vizsga témakörei ..................................................................... 55

3.8. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei ................................ 72

3.9. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei ................................ 72

3.10. A mindennapos testnevelés szervezése ....................................................................... 73

3.10.1. A mindennapos testnevelés szervezése szakgimnáziumi osztályokban .................. 73 3.10.2. A mindennapos testnevelés szervezése szakközépiskolai osztályokban ................. 73 3.11. Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái ........................... 73

3.11.1. Az értékelés alapelvei, céljai ................................................................................... 73 3.11.2. Értékelési módszerek ............................................................................................... 74 3.11.3. Értékelési formák ..................................................................................................... 74 3.11.4. A számonkérés formái, értékelése ........................................................................... 75 3.11.5. A tanuló félévi és tanév végi minősítése ................................................................. 78 3.11.6. A magasabb évfolyamra lépés feltételei .................................................................. 80 3.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................. 80

3.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ......... 80

3.14. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ....................................................... 81

3.15. A tanuló jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .............. 83

3.15.1. A magatartás értékelésének elvei ............................................................................. 84 3.15.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ............................................................. 85 3.16. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............ 86

3.17. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ................................................... 86

3.17.1. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei ..................................................... 87 3.17.2. Átvezető program .................................................................................................... 88

4. Szakmai program.............................................................................................................. 88 4.1. A szakmai képzés céljai, feladatai ................................................................................. 88

4.2. A szakmai képzés szerkezete ........................................................................................ 89

4.2.1. Szakgimnáziumi oktatás .......................................................................................... 90 4.2.2. Szakközépiskolai oktatás ......................................................................................... 91 4.3. SZAKGIMNÁZIUMI SZAKKÉPESÍTÉSEK .............................................................. 93

4.3.1. Autószerelő .............................................................................................................. 93 4.4. SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKKÉPESÍTÉSEK .......................................................... 94

4.4.1. Gépjármű mechatronikus ......................................................................................... 94 4.4.2. Karosszérialakatos ................................................................................................... 95 4.4.3. Épület- és szerkezetlakatos ...................................................................................... 96 4.4.4. Hegesztő .................................................................................................................. 98 4.4.5. Ipari gépész .............................................................................................................. 98 4.4.6. Járműipari fémalkatrész-gyártó ............................................................................. 100 4.4.7. Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő ....................................................... 101 4.4.8. Szerszámkészítő ..................................................................................................... 101 4.4.9. Villanyszerelő ........................................................................................................ 102 4.5. Szakmai képzés tartalma, értékelése és minősítése ..................................................... 104

4.5.1. Szakmai képzés tartalma ........................................................................................ 104 4.5.2. Szakmai képzés értékelése és minősítése .............................................................. 104 4.6. Szakmai képzésről történő mulasztás .......................................................................... 105

4.7. Tanulmányi jogviszony a szakképzésben.................................................................... 106

115/4

4.8. Szakmai mentorálás ..................................................................................................... 106

5. A tagintézmény könyvtárának pedagógiai programja .................................................... 106 5.1. Általános rész .............................................................................................................. 106

5.2. Pedagógiai rész ............................................................................................................ 109

5.3. Oktatási vonatkozások ................................................................................................. 110

115/5

A tagintézmény bemutatása

A Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum 2015. július 1-én kezdte meg működését 6 tagintézménnyel. A Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája a város és a környező települések diákjai számára középfokú oktatás területén kínálja a szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzés széles lehetőségét. Erősen kötődik hagyományaihoz, ápolja szellemi örökségét, de figyelemmel fordul a változó társadalmi igények felé is. Szolnok és térsége az utóbbi évek ipari fejlesztéseit tekintve a térség egyik legintenzívebben fejlődő városa, így a tagintézmény kötelessége a város fejlődésével párhuzamosan újabb és újabb lehetőségeket biztosítani a város és a környező települések fiataljainak. Diákjaink megalapozhatják nálunk a legkorszerűbb szakmai műveltséget, megszerezhetik a sikeres életpálya építéséhez szükséges valamennyi ismeretet és készséget a személyiségüknek leginkább megfelelő tanulási módszer alkalmazásával. A rugalmasabb és gyorsabban reagálni képes képzési struktúra valódi választási lehetőséget biztosít tanulóink számára. Térségünkben az utóbbi években jelentős beruházások történtek a Stadler, Segura, Daimler-Benz, Vogel Noot, Tisza TK stb. jóvoltából. Ezek a vállalkozások a legkülönfélébb képzettségű szakembereket keresik. Ezt és az ehhez hasonló munkaerő-szükségletet kell a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájának iskolarendszerben és felnőttképzésben kielégítenie. A mai szakképesítések sokkal összetettebbek, bonyolultabbak, több ismeretet követelnek, mint akár 10 évvel ezelőtt. Egy fedélzeti számítógéppel rendelkező autóhoz, egy megújuló energiát is alkalmazó ház épületgépészeti berendezéseihez, vagy fémipari marógéphez, a különböző hegesztőgépekhez nem nyúlhat felkészületlen ember, ám a jó szakembereket anyagilag is és erkölcsileg is egyre inkább elismerik. A Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája ezeket a szempontokat szem előtt tartva alakította ki Pedagógiai Programját.

115/6

1 Nevelési program

1.1. A tagintézmény küldetésnyilatkozata

A Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája a hosszú évtizedek alatt megteremtett értékeinek megőrzésével küldetésének tekinti, hogy a helyi alapelvek, célok megfogalmazásakor figyelembe vegye a tagintézmény múltját, jelenét, jövőjét; hogy olyan piacképes, korszerű, konvertálható és továbbfejleszthető tudást nyújtson, amely a várható gazdasági-társadalmi elvárásoknak megfelel. Célunk: olyan iskolává válni

amely mérete, szervezettsége és korszerűsége folytán, a régióban erős

érdekérvényesítő képességgel rendelkezik,

képes a megyében, a városban működő szakképző intézmények

együttműködésén alapuló integrált fejlesztések vezető szerepének

betöltésére,

amely gyorsan és hatékonyan tud reagálni a környezet igényeire és

kihívásaira,

amelyben az élethosszig tartó tanulás igénye és feltételrendszere kialakul,

amelynek folyamatai szabályozottak és dokumentáltak, ennek következtében

folyamatosan elemezhetők és javíthatók,

ahol az egyes szakterületek egymást inspirálják és erősítik,

amelyben az elektronikus írásbeliség alkalmazása kiterjed a tagintézményi élet

valamennyi területére (adminisztráció, információáramlás, tanítás – tanulás

folyamata, partneri kapcsolatok)

amelyben a tantestület képes projektszemlélet alapján team munkában

dolgozni.

Olyan iskolává válni, amelynek a pedagógusai ismerik és alkalmazzák az adott esetben legeredményesebb tanulásirányítási módszereket,

az információs és kommunikációs technikákat,

a kompetencia alapú képzés elveit és gyakorlati módszereit.

Olyan iskolává válni, amelyben a diákok megszerezhetik a sikeres életpálya építéséhez szükséges

kulcskompetenciákat,

megalapozhatják a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati szakmai műveltséget,

a személyiségüknek leginkább megfelelő tanulási stratégiát alkalmazhatják.

Olyan iskolává válni, amely értékként közvetíti a partnerei felé a szakmai felkészültséget, a felelősségtudatot, a megbízhatóságot, a biztonságot, kiszámíthatóságot, a nyitottságot.

115/7

1.2. A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.2.1. Alapelvek

A tagintézmény nevelési filozófiája A nevelőtestület pedagógiai filozófiáját meghatározóan jellemzi a szélsőségektől mentes nyitottság az értékek, a kultúrák különbözősége iránt, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia igenlése, amely jelentős mértékben hozzájárul a tanulókban rejlő adottságok maximális kibontakoztatásához. Az emberségben való egyenlőség szellemében az emberi méltóság tiszteletére nevel.

Pedagógiai filozófiánk valóságfelfogása a természeti törvényekre alapozott, az egyénnek és környezetének szüntelenül változó kölcsönös kapcsolatát feltételezi.

A közvetített ismeretek a tapasztalatra, és a tudományos módszerekre építenek. Az ismeretközvetítésben a tanár alapvető szerepe a racionális – kritikai - és tudományos gondolkodás fejlesztése.

A tanulási hangsúlyt ennek megfelelően a logikus és absztrakt gondolkodás gyakorlására helyezzük, amelyben alkalmazzuk a változó környezetben való foglalkozás és a tudományos kifejtés módszereit.

Alapvető a klasszikus humanizmus és a progresszívizmus, mint nevelési irányzat követése, ennek megfelelően a hagyományos értékek, a kulturális örökség átadása, a fiatalok gondolkodásának, készségeinek és képességeinek – kompetenciájának fejlesztése.

Erősítjük a hatékony és felelősségteljes cselekvést, az emberi öntudat és autonómia értékeit.

Közvetítjük az emberi személyiség, a közösségek és az igazi társadalmi szolidaritás kibontakozását elősegítő értékeket.

Az értékszocializációban olyan készségeket fejlesztünk, mint az önismeret, emberismeret, empátia, a belső és külső konfliktusok oldásának készsége, a demokratikus viselkedés készsége.

Vallási, világnézeti alapelveink A tagintézmény:

nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem,

biztosítja a tantárgyak sajátosságainak megfelelően az ismeretek, a vallási illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését,

vallási és világnézeti kérdésekben semleges,

szülői igény esetén a Nemzeti köznevelési törvénynek megfelelően az intézmény lehetővé teszi a hit- és vallásoktatást.

115/8

Nevelési funkciók A nevelőtestület felvállalja, hogy: biztosítja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint a Gyermekek Jogairól szóló nemzetközi egyezmény előírásait:

a személyiség teljes körű kibontakozásának segítését, fokozott gyermek- és ifjúságvédelmi funkciót, kialakítja és fejleszti a közvetlen társadalmi környezet igényei által meghatározott

funkciókat, hogy a fiatalok érett, autonóm személyiségként jussanak el a felnőttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lényekké válhassanak, képesek legyenek megfelelni a kor aktuális követelményeinek.

Ennek érdekében:

tudatosan óvják testi és lelki egészségüket, ismerjék saját lehetőségüket, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére, rendelkezzenek a harmonikus társas és párkapcsolatok alakításának képességével

,Kellő jártasságot szerezzenek az ismeret elsajátítás módszereiben, képesek legyenek önmaguk fejlesztésére, tanulmányaik folytatására,

szerezzenek készséget az idegen nyelvek használatában. Olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható. Legyenek készek új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac által diktált

változásokra, reálisan felmért pályaorientációra. Munkájukban legyenek igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó szelleműek,

önmaguk menedzselésére és érdekeik érvényesítésére alkalmasa. Törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével.

1.2.2. A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka céljai, értékrendszere

Fő képzési és nevelési céljaink között szerepel az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismertetése, a gyakorlatias önmegvalósítást szolgáló szakmai ismeretek elsajátíttatása.

A teljesítményképes tudás megszerzése iránti igény felkeltése.

A társadalmi beilleszkedés elősegítése a kommunikációs készség fejlesztésével, a team munkára képes autonóm személyiségek nevelésével.

Célunk, hogy végzett tanulóink képesek legyenek a nálunk megszerzett ismereteikkel a választott területen önálló életstratégia, konstruktív életvezetés kialakítására.

A tagintézmény nevelőtestületének pedagógiai célja a tagintézmény szellemiségének megteremtése és megőrzése. Olyan alapvető rendező elvek, eszmények meghatározása és megvalósítása, amelyek alapján a tanulók kialakíthatják saját erkölcsi karakterüket, autonóm személyiségüket, meghatározó életelveiket. Megítélésünk szerint minél magasabb szinten jelenik meg, annál nagyobb súlya van a morális tényezőknek, a kontrollal, a szabályközvetítéssel kapcsolatos összetevőkön túl egyre inkább dominálnak a felelősséggel, az autonómiával kapcsolatos összetevők.

115/9

Érzelmi célok: A nevelők és a tanulók jó kapcsolata, a tanulók figyelmessége, együttműködése, az iskolával való azonosulás. Jó érzelmi kapcsolat kialakítása nevelők és tanulók között a mások érzéseinek figyelembe vételére, figyelmességre nevelés, a tanulók együttműködésének, együttérzésének elősegítése, olyan tagintézményi szellem kialakítása, mellyel a gyerekek azonosulhatnak. A tagintézmény érvényesítse a humánus értékeket, az európai közös értékrendet, közvetítse a nemzeti és az egyetemes kultúra alapértékeit. Demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre, tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követő magatartásmintákat, váljanak nyitottá a diákok a különböző kultúrák iránt. Értékek:

Humanizmus, szeretet, harmónia, empátia A hazához, nemzethez való kötődés Az európai hagyományrendszer vállalása Együttműködési készség

Megismerésre vonatkozó célok: A tanulás igényének, az érdeklődésnek, az önfejlesztés képességének kialakítása. Nevelési, oktatási, képzési rendszerünk követelményei igazodjanak a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A tagintézmény biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, képességek és készségek fejlődésének lehetőségét, csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa a megkezdett képzés eredményes befejezését. Értékek:

A tudás, a műveltség Az európai népek kultúrájának megismerése, megértése, megbecsülése A szellemi kulturáltság A kommunikációs képességek, a kifejezőkészség, a szép beszéd Az önfejlesztő, alkotó szabadidős foglalkozások és széles körű érdeklődés

A morális célok: A becsületességre, megbízhatóságra, kitartó munkára nevelés. Az erkölcsi-akarati jellemzők kialakítása a nevelés, a tagintézmény szellemiségének központi kérdése. Felelősség a saját viselkedésért, fejlődésért, értékes magatartásért érzett felelősség kialakítása; önálló felelősségvállaló emberré nevelés; valamint az erkölcsi bátorság kialakítása; a tanulók megerősítése abban, hogy álljanak ki azért, amiben hisznek. Értékek:

A tudás és a szorgalmas, kitartó munka Az értékkövető magatartás A megbízhatóság, a becsületesség A kreativitás Emberi szabadság

115/10

Életmód-életstílusbeli célok: Az egészség és a környezet védelme, a lelki harmónia, az önbizalom erősítése, a jövőnek élés. A tagintézmény testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen. Törekszünk a fogyasztói kultúra fejlesztésére és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítására, a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz a szükséges ismeretek és tudás elsajátíttatására. Értékek:

Lelki harmónia Ökológiai szemlélet Rugalmasság, a felnőtt életben való rugalmas tájékozódás A modern idők változásaira való reagálás készsége A természettudományos és műszaki szemlélet A gazdasági élet problémáira való érzékenység

A felnőtt felelősségre vonatkozó célok: Az állampolgárságra neveléssel kapcsolatos a demokratikus szemléletre való érzékenység fejlesztése és az előítéletektől mentes, nyitott gondolkodás kialakítása, a hivatásra előkészítés: munkára nevelés, felkészítés a felnőttkori munkavégzésre és a vállalkozó kedv, az ötletesség fokozása. Értékek:

A tolerancia, a másság elismerése A pluralizmus és a demokrácia igenlése Az igazság és az evidenciák respektálása A korrektség, együttműködési készség fejlesztése Vállalkozó kedv Környezettudatos gondolkodás

Váljanak alkalmassá a tanulók:

az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan fejlődő, megújuló alkotómunkára,

a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, a környezetbarát technológiák alkalmazására, alternatív energiaforrások alkalmazására, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

Alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására, általánosítások megtételére. 1.2.3. A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka feladatai A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka alapvető feladatának tekintjük a tanulók kulcskompetenciáinak állandó és folyamatos fejlesztését.

115/11

Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Hatékony önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

A nevelő-oktató munka feladata, hogy:

építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános tantárgyi követelményeket, a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti és szakmai oktatás szerves

egységet alkosson, a nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztő célú problémakezelési

módok és képzési tartalmak, amelyek: - közép – és felsőfokú iskolázás kiterjesztéséből, - az egész életen át tartó tanulás igényéből, - Magyarország európai integrációs folyamatából adódnak.

A közép- és felsőfokú iskolázás kiterjesztéséből: alakuljon ki a tanulókban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet,

fejlődjék a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris magatartás, teremtsük meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyát, sajátítsák el a tanulók a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő

magatartásmintákat, váljanak nyitottá a tanulók a különböző kultúrák, a másság iránt, fejlődjék:

- fogalmi gondolkodásuk, - problémamegoldó képességük, - anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk, - informatikai tudásuk,

neveljük a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra, tegyük képesség a tanulókat:

- a különböző információk közötti eligazodásra, az Internet használatára, - a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra, - a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására a különböző élethelyzetekben, - a felelős döntésekre, - tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítására.

A nevelő-oktató munka feladata, hogy:

biztosítsuk a képességfejlesztés, a közismereti oktatás és szakmai képzés szerves egységét,

a követelményeket igazítsuk a tanulók adottságaihoz,

115/12

olyan hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazását szorgalmazzuk, amelyek hatására kiteljesednek a tanulók képességei és kialakul az ismeretszerzési, ismeretbővítő folyamat tudatossága, tervszerűsége, folyamatossága, nő a készség

- szakmai és más munkatevékenység értő és alkotó megtanulására, - folyamatos fejlődésre, - a szakmán belüli tanulásra, - a továbbképzésre, - szükség esetén szakmaváltásra,

konkrét feladatok segítsék a problémamegoldó gondolkodás fejlődését, ugyanakkor erősítsék meg és fejlesszék az elvont fogalmi gondolkodást is,

a tanulók kapjanak alapokat a munkahelyi, szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint a kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlődéséhez,

új ismeretek átadása mellett felvállaljuk: - az általános tagintézményi hiányok pótlását, - a gyengébb képességű tanulók fejlesztését

felzárkóztató oktatás keretében a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint a szocializációhoz szükséges általános műveltségi ismeretekre, képességekre, készségekre is tehessenek szert.

Ezzel kapcsolatban el kell érnünk azt, hogy szakközépiskolai tanulóink birkózzanak meg szociális viselkedési problémáikkal. Tudatosan, tervszerűen építsék fel a szociális képességeik, szokásaik, készségeik, ismereteik komplex rendszerét.

Törekedjenek arra, hogy ez beépüljön életmódjukba, napjaik cselekvési programjába. Nevelési és oktatási céljaink eléréséhez a szakgimnáziumi és szakközépiskolai tagozatainkon egyaránt feladat:

Színvonalas tagintézményi ünnepélyek, régi hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése, a természet és társadalomtudományok megszerettetése, szakmai versenyek, szavalóverseny, Szép Magyar Beszéd verseny, kirándulások megvalósítása.

Keressük, szervezzük azokat a lehetőségeket, amelyek erősítik a tanulókban az iskolához, osztályhoz tartozás érzését (szakmai, tanulmányi és sportversenyek, szakmai, tanulmányi kirándulások, tagintézmény logójával ellátott póló, nyakkendő, tagintézményi hagyományok, diáknapok). A kiemelkedően teljesítő diákokat elismerjük, oklevélben, dicséretben, a legkiválóbbakat Baross-emlékéremben részesítjük.

Az osztályfőnökök gondosan ellenőrizzék a hiányzó tanulókat, következetesen bírálják el a késéseket és a hiányzásokat. A szaktanárok adjanak házi feladatokat és a megoldásokat rendszeresen ellenőrizzék, gyarapítsák a tanulók órai aktivitását növelő módszereket.

A külső megjelenés esztétikuma és a kulturált magatartás legfontosabb szabályainak betartása legyen természetes követelmény a tanulók számára, legalább a tagintézményben, tanítsuk meg az alkalomhoz illő viselkedés, viselet fogalmát, igyekezzünk megakadályozni a divat szélsőségeinek követését.

Ismerjék meg a tanulók a művészi és a hétköznapi életben fellelhető szépet és törekedjenek a szabadidő hasznos eltöltésére. Ennek érdekében a humán tárgyak tanárai tapintatosan irányítsák a tanulók művészi érdeklődését, népszerűsítsék a

115/13

tagintézményi könyvtárat, az osztályfőnökök alaposan készítsék elő osztályuk múzeumlátogatását vagy kirándulását.

Az osztályfőnöki órák tematikájába minél több gyakorlati, a hétköznapokat érintő kérdés kerüljön.

Így:

a tisztaság és ápoltság terén követeljük meg a tanulók gondozott megjelenését, a fokozott tisztaságot pl.: cipők, ruhák, haj rendezettségét,

egészségügyi felvilágosítás (pl.: fogak ápolása, drogmegelőzés, szexuális felvilágosítás),

az illemszabályok készséggé fejlesztését, tehát a tisztelettudó és a tagintézmény minden dolgozójának kijáró köszönést; alkalmazzák a szóbeli köszönés módjait, a kézfogási szokásokat, az ünnepélyeken való megjelenést,

növeljük a testnevelés órák által az edzettség iránti igényt, népszerűsítjük a tömegsport foglalkozásokat, hogy többen vegyék igénybe ezt a lehetőséget,

továbbra is fellépünk a dohányzás az alkoholfogyasztás és egyéb, a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása ellen.

1.2.4. A tagintézményben folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere Oktatási eszközrendszerünk A tagintézmény oktatási eszközrendszere többcsatornás összetételű. Tartalmaz tárgyiasult információhordozókat, modelleket, maketteket, transzparenseket, gépelemeket, gépalkatrészeket, szerszámokat, mérőeszközöket, műszereket, szerkezeteket, szerelvényeket. E mellett megtalálhatók a vizuális, auditív információhordozók, audiovizuális információ-bemutatók, programközlők, IKT eszközök, elektronikus tananyagok. A tagintézmény könyvtára sajátos eszközeivel hozzájárul a tagintézmény pedagógiai programjának megvalósításához, szervezetileg és funkcionálisan beépül a tagintézmény tevékenységének egészébe. Biztosítja egyrészt a tagintézmény alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést a tanulók és tanárok számára, másrészt olyan tanulási környezetet jelent, amely segíti a korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudás, szokások kialakulását. Biztosítja továbbá, hogy az élethosszig tartó tanulás fontos feltételét, az információs műveltséget a tanulók középiskolai éveik alatt megalapozhassák. Tárgyi eszközeink: szertáraink, tantermeink legkülönbözőbb tárgyai, audiovizuális eszközeink, média eszközeink, amelyeket a nevelésben eredményesen felhasználhatunk egy-egy részfeladat sikeres megoldása érdekében. Nevelési eszközrendszerünket pozitív értelmű nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazzuk. Személyi vagy tárgyi eszközelemeink nevelési folyamatunkban részfeladatokat oldanak meg és ezzel nevelésünk hatékonyságát emelik.

115/14

Nevelési módszereink: Közvetlen: a nevelő személyes kapcsolat révén hat a tanulóra Személyi eszközeink: nevelőink személyes hatásának eszközei; beszéde, hangja,

gesztusai, mimikája, egész személyes megjelenése. Közvetett: a nevelő hatás a tanulói közösségen keresztül érvényesül

2. Tagintézményünk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és

közvetett nevelési eljárások

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek

- Követelés - Gyakorlás - Segítségadás - Ellenőrzés - Ösztönzés

- A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.

- Hagyományok kialakítása, ápolása

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetí- tése

- Elbeszélés - Tények és jelenségek

bemutatása - Műalkotások bemutatása - A nevelő személyes

példamutatása

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében

- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

- Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemző munkája

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról

- Vita

Követelési módszereink eszközei: biztatás, ígéret, helyeslés, elismerés, példa, osztályozás, dicséret, jutalmazás.

Értékelési eljárások:

egy nyílt végű cél (folyamatcél) értékelése (több mutató együttesével, értékel), egy eredménycél értékelése (cél teljesüléséhez rendelt indikátorokkal), egy komplex értékelési eljárás (teljes globális megítélés).

Tehetséggondozás módszeres eljárásai: megfigyelés, házi, megyei, országos versenyeken, emelt képzésen, felismerést szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata, ünnepélyeken való szereplés, diák-önkormányzati munka, egyéni fejlesztés, szakkör, sportkör, kapcsolatok különböző szakmai szervezetekkel, stb.

Felzárkóztatást segítő program módszerei:

képességek felmérése iskolába lépéskor, képességek felmérése az iskoláztatás folyamán, induktív gondolkodás mérése, megfigyelés, dokumentumelemzés, beszélgetés (gyermekkel, szülővel) tanulási szokások felmérése, egyéni képesség fejlesztése,

115/15

differenciált tanóravezetés, korrepetálás, tanulásmódszertan, tanulás tanítása, tréning (tanulástechnikai, koncentrációs).

A tanulók értékelése

Alapja: a minden tanárra kötelező értékelési szabályzat (egységes követelményrendszer),

Kihirdetése: a tanulók és a szülők tájékoztatása a tagintézményi értékelési rendszerről és a tanár egyéni értékelési szokásairól (első tanítási óra, szülői értekezlet, fogadóóra),

Formái: szóbeli számonkérések, írásbeli számonkérések, házi dolgozatok, füzetek értékelése, gyakorlati feladatok, vizsgák.

2.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolának, mint másodlagos szocializációs színtérnek a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója egyre inkább differenciálódik. Az átadandó ismeret mennyisége folyamatosan növekszik. A társadalmi problémák családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat a tagintézményben gyakorta pótolni, korrigálni kell. A tagintézmény a lakosság széles rétegeinek egészséget megőrző magatartására kedvező irányú befolyással bírhat. Ezen belül a tagintézmény legfontosabb feladatterülete az elsődleges megelőzés, melyben a tagintézmény védőnőjének nagy szerepe van. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek van elsődleges, meghatározó szerepe. A közösség jellemformálásában, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök és a fent említett szakember fontos szerepet kap. A személyiségfejlesztést szem előtt tartva az adott szakterületek speciális intézményeivel (Humán Szolgáltató, Gyermekjóléti Szolgálat, stb) állandó kapcsolatot tartva lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében.

Tagintézményünk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg.

a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása,

valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink

a különböző szintű adottságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, a tagintézményi és tagintézményen kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban

115/16

minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett

- kiválasztással, - elrendezéssel.

A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat a fiziológiai, lelki folyamataikban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatokra helyeztük a hangsúlyt: A tagintézmény pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret:

a színes, sokoldalú - tagintézményi életnek, - tanulásnak, - munkának, - a tanulói demokráciának, állampolgári tevékenységnek,

fejlessze - a tanulók önismeretét, - együttműködési készségüket, - eddze akaratukat,

járuljon hozzá - életmódjuk, - szokásaik, - az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához

A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván a fenntartó és az „iskolahasználó” részéről, amelyben: a tanulók - tudásának, - képességeinek, - az egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban,

Figyelembe véve, hogy az oktatás nevelés színtere

- nemcsak a tagintézmény, hanem különösképpen a család, illetve - a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.

115/17

Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket:

Kiemelten: - az önismeret fejlesztése, - a kezdeményező és vállalkozói készségek kialakítása, - a felelős társadalmi magatartás kialakítása, - az állampolgári szerepre történő felkészítés, - az anyanyelv igényes használatának kialakítása, - a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítása, - a tanulók erkölcsi tudatának erősítése, - a tanulókban a szakmához kötődő ismeretek önálló megszerzésének

igényét növeljük, - megismertetjük a munkaerő-piaci lehetőségeket, - a tagintézményben nyújtott munkatapasztalatok és munkakultúra révén

képessé tesszük tanulóinkat a termelési, illetve munkakörnyezetbe való beilleszkedésre,

- a tanulókat igényességre, munkájuk eredményes és minőségi végzésére késztetjük,

- a tanulókat a munkájukkal kapcsolatos felelősségérzet, egészséges kritika, önkritika igényére oktatjuk.

Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: - a megismerési vágy fejlesztése, - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, - a tanulói teljesítményvágy optimalizálása, - a tanulási életprogram fejlődésének segítése, - könyvtárhasználattal ismeretszerzés, és az esztétikai érzék fejlesztése, a

csoportos és egyéni tanulás technikájának, módszereinek elsajátítása, - szakkörökkel a képességek kibontakoztatása, az érdeklődés szélesítése.

A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok: - pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése, - pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos

formáival. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégzendő feladatok:

- a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal a pedagógusok személyes példamutatása által is, valamint az osztályfőnöki órák témáinak hatékony feldolgozásával,

- a testnevelési órákon a fizikai képességek mellett a koncentráló, a kitartásra, a rendszerességre ösztökélő készséget, a siker és vereség megélését segítő lelki tulajdonságokat erősíthetjük.

A szakmai képzés alapozása területén elvégzendő feladatok: - a szabályhasználat képességének fejlesztése, az iskolán kívüli fórumok

egyre hatékonyabb kihasználása, - teamekben való munkáltatással a tanulók csoportmunkára felkészítése, - a szakmai gyakorlatokon a manualitás kiteljesítése, a kreativitás

megalapozása.

115/18

2.2. A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Sajátos helyzetéből adódóan a tagintézmény az egészségfejlesztés, a prevenciós tevékenység kitűntetett terepének tekinthető, hiszen a tanulók olyan jelentős időt töltenek el növekedésük, fejlődésük alatt a közoktatás színterein, hogy az itt kialakult élet- és viselkedésmód meghatározó az egészségük szempontjából. Szervezeti kultúrája, az ott működő emberi viszonyok minősége, valamint deklarált és rejtett törekvései által egyszerre lehet okozója és korrigálója az egészségi állapot szempontjából kritikus magatartásformáknak. Kiemelt egészségfejlesztési feladatai közé tartozik az ismeretátadás, attitűdformálás, a magatartás alakítása, valamint az öntevékenységre ösztönzés. A középfokú iskolák különösen fontos helyet foglalnak el az oktatási intézmények hierarchiájában, hiszen ennek időtartama alatt rögzülnek véglegesen a beállítódások, amelyek módosítása későbbi életkorban már nem, vagy nehezen lehetséges. Ugyanakkor sok tanuló esetében ez az időszak gyakorlatilag az utolsó „szervezett” beavatkozási lehetőség, mivel számukra a középfokú oktatás a formális képzésben való részvétel utolsó állomása. Alapvetően fontos célkitűzésünk tanulóink egészségének megóvása, a folyamatos egészségnevelési tevékenység. Ezt az irányelvet alkalmazva dolgoztuk ki iskolánk egészségfejlesztési programját, amelynek kulcsterületei a következő feladatok:

fogászati szűrővizsgálaton való részvétel a dohányzás visszaszorítása illetve korlátok közé szorítása, az alkohol- és a drogprevenció, az egészséges táplálkozásra nevelés, az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése, a mentális betegségek megelőzése, családi életre nevelés, az elemi elsősegélynyújtás szabályainak elméleti és gyakorlati elsajátítása.

Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését. Ezen ismeretek beépülve az aktív tudatba elősegítik a prevenciós munkát. A tagintézmény nevelési programjának részeként – az előző tanévekhez hasonlóan – direkt és indirekt módon szeretnénk tovább folytatni az egészséges életmódra nevelést, a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol, kábítószer-használat) elleni küzdelmet. A betegségek megelőzésében, az egészséget támogató magatartás formálásában az iskolaorvos az orvosi szűrővizsgálatok alkalmával aktívan és folyamatosan részt vesz, probléma esetén szülővel, osztályfőnökkel, a tagintézmény vezetéssel, társszakemberekkel a szükséges lépéseket megteszi. A Humán Szolgáltató Központ szakemberei előre egyeztetett időpontban tréningeket szerveznek tanulóinknak, valamint a tanév során a tagintézmény bűnmegelőzési tanácsadója előadásokkal hívja fel a diákok figyelmét a szenvedélybetegségek kialakulását megelőző prevenciós tevékenységekre

115/19

2.2.1. Az egészségnevelés lehetőségei osztályfőnöki órákon önmagunk és egészségi állapotunk ismerete (testi higiénia) egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek felismerése és ismerete az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamatok (gyógyszerhasználat) elsősegély-nyújtási ismeretek barátság, párkapcsolatok, szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete tanulás és tanulás technikái az idővel való gazdálkodás szerepe rizikóvállalás és kockázatai (közlekedés, személyes biztonság) szenvedélybetegségek elkerülése (alkohol, dohányzás, drog, játékszenvedély) a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony az egészséges környezet jelentősége

2.2.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanórán belül (osztályfőnöki, szakmai elmélet) valósul meg. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő vagy a szaktanár látja el. A tagintézményi elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:

fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,

megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, a tagintézmény és a közlekedés, a veszélyes anyagok - egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,

felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. 2.2.3. Egészségfejlesztési stratégiánk várható hatásai:

Javul a tanulók órai tanulási eredményessége, fegyelmezettsége (kevesebb a hiányzás, lógás, fegyelmezetlenség, rongálás, dohányzás, alkoholfogyasztás, rongálás, fizikai bántalmazás, magatartási zavar).

Emelkednek a tanulók továbbtanulási esélyei, intenzívebb a jövőkép-alakítás. Erősödik a szokásos értékekhez való kötődés. Stabilabbak, támogatóbbak a baráti-családi-tagintézményi társas kapcsolatok. Erősödik a diákok megküzdési képessége, aminek segítségével az estelegesen

„hozott” hátrányok, hiányosságok jobban leküzdhetőek. Nő a tanulók jól-léte, döntéshozási, érzelem-feldolgozási készsége.

Hozzájárul az egészséges, aktív, kreatív, önálló, betegségektől mentes fiatal felnőtt

léthez, és fenntartható egészségtudatos magatartáshoz.

Elősegíti a társadalmi befogadást, hozzájárul az esélyegyenlőség megteremtéséhez.

Javul az önismeret és kialakul az önbizalom.

Az alkalmazkodó készség, a stressz-kezelés, a problémamegoldás javulása történik.

A krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri,

mozgásszervi és daganatos betegségek) elsődleges megelőzése a cél. 2.2.4. Egészségfejlesztő team Az egészségnevelési, egészségfejlesztési beavatkozások hatékonyságát nagymértékben javítja, ha azokban valamennyi érdekelt fél részt vesz a tervezéstől a megvalósításon keresztül az értékelésig, újratervezésig, és ez a folyamat irányított, szervezett. Az irányított megvalósítást nem egy-egy személy, hanem egy csapat képes megfelelően végezni.

115/20

A team feladati:

a teljes tagintézményi egészségfejlesztési tevékenység folyamatos összehangolása, tervezése, koordinálása, ellenőrzése, mérése, értékelése,

az eredmények kommunikálása, illetve a folyamatos visszajelzések, igények gyűjtése a diákok, pedagógusok, szülők, fenntartó felé

A team tagjai: osztályfőnöki munkaközösség vezetője testnevelők biológiai tanár iskolaorvos, fogorvos védőnő gyermek-, és ifjúságvédelmi felelős szülők képviselője (SZMK) diákok képviselője (diákönkormányzat) diákönkormányzatot segítő tanár szociális munkás

2.3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Kiemelt szerepe van tagintézményünkben a közösségfejlesztésnek, az egyén és a közösség közötti kapcsolat megteremtésének. Tagintézményünk két nagy közössége a diákok és a dolgozók csoportja. A közösségfejlesztés mindkét csoportot érinti. A közösségfejlesztés a nevelési-oktatási folyamat különböző területein folyik. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek során lehetőségünk nyílik megismertetni azokat az értékeket és magatartásformákat, amelyek képessé teszik diákjainkat a harmonikus egyéni életvitel és a közösségben való alkotó részvétel kialakítására. Feladataink a tanulói közösségek fejlesztése során:

- A közösségi tevékenységekbe való tevékeny bekapcsolódás igényének kialakítása. Ennek fontos alkotóeleme a tagintézményi közösségi szolgálatban való részvétel.

- A diákönkormányzat és egyéb diákközösségek önkormányzási képességének kialakítása. Ennek fontos része a tagintézményi házirend diákkal történő közös kialakítása.

- Az elvárásoknak megfelelni képes, önmagát irányítani és értékelni tudó személyiségek kialakításának segítése.

- A mások személyiségének tiszteletben tartására képes, konfliktusokat kezelni tudó személyiségek kialakításának segítése.

- Az összevont iskolával kapcsolatban pozitív attitűd kialakítása.

Feladataink a dolgozói közösségek fejlesztése során: - A tanár-tanár és tanár-diák konfliktusok feloldása. - Közös programok lebonyolítása a tantestületi és a tagintézményi mikroközösségek

közötti kapcsolatok létrehozása érdekében. - Az adminisztratív és technikai dolgozók bevonása a tagintézményi programokba.

115/21

A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük a középiskolai évek alatt. A tagintézményi hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt tagintézményünk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését. A tagintézmény hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők:

ünnepélyes tanévnyitó, kilencedikesek befogadása,

diáknap

az 1956-os forradalom megünneplése – ünnepi műsor

Mikulás

karácsonyi ünnepség

a végzős évfolyam szalagavató ünnepsége

megemlékezés a költészet napjáról

március 15.- ünnepi műsor

osztálykirándulások

iskolai ballagás

Baross ünnepség

ünnepélyes tanévzáró A tagintézményi közösségalkotást szolgálja iskolazászlónk, és a tagintézmény logójával díszített nyakkendő melyet az ünnepségeken viselnek a diákok, s amely összetartozásunkat szimbolizálja.

2.4. A pedagógusok az osztályfőnökök helyi, intézményi feladatai

A tagintézményben dolgozó pedagógusok felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzik munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak keretein belül a tagintézmény igazgatója és/vagy az igazgató által kijelölt igazgatóhelyettes irányítása és ellenőrzése mellett. A pedagógust, mint közfeladatokat ellátó személyt a tanulókkal összefüggő tevékenysége során büntetőjogi védelem illeti meg. A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait, kötelezettségeit az alábbiakban határozzuk meg.

- Rendelkezik a munkaügyi alkalmazási feltételekkel. - Munkaideje a kötelező órákból, az azokra történő felkészülésből és a nevelő-oktató

munkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. - Az oktatást-nevelést a tolerancia elve alapján végzi, viselkedésével, megjelenésével

példát mutat a diákoknak. - Gondoskodik a tanulók testi épségéről, erkölcsi védelméről, személyiségének

fejlődéséről. - Saját területén felelős azért, hogy tanítványait világnézeti, politikai vagy lelkiismereti

meggyőződéséért hátrány ne érje.

115/22

- Nevelési kérdésekben együttműködik az osztályfőnökkel, kollégáival, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, fejlesztő pedagógussal, szociális szakemberrel, iskolapszichológussal és a szülőkkel.

- A tanulókat képességeiknek és adottságaiknak megfelelő nevelésben, oktatásban részesíti (felzárkóztatás, tehetséggondozás).

- A tanítási órákra lelkiismeretesen felkészül, bejelenti a témazáró dolgozatokat, rendszeresen értékeli a tanulók teljesítményét, az írásbeli munkákat határidőre kijavítja.

- Felelős a tanítási órák, általa tartott foglalkozások rendjéért, pontos kezdéséért, befejezéséért.

- Jogszabályban meghatározott kereteken belül elvégzi a helyettesítés, csoportösszevonás feladatait.

- Adminisztrációs kötelezettségeinek eleget tesz, vezeti az elektronikus naplót. - Részt vesz a jogszabályban előírt kötelező továbbképzéseken. - Bemutató órákat tart, közreműködik a nyílt napokon, a tagintézményi beiskolázást

segítő, ill. a tagintézményt népszerűsítő programokon. - Részt vesz a tanévzáró és tanévnyitó és egyéb értekezleten, a ballagáson, nevelési

értekezleteken, belső továbbképzéseken, munkaközösségi értekezleteken, a 9. évfolyamosok első szülői értekezletén, az átvezető programot lezáró értekezleten.

- Részt vesz a tagintézményi ünnepélyeken, a tagintézmény hagyományait ápoló rendezvényeken (tanévnyitó, tanévzáró, szalagavató, tagintézményi Karácsony, tagintézményi sportrendezvény,)

- Érettségiző osztály esetében határidőre elkészíti és jóváhagyatja az érettségi tételsorokat, kijavítja az írásbeli feladatsorokat, megbízás alapján vizsgáztat és értékel.

- Részt vállal a tehetséges tanulók versenyflkészítésében.

Az osztályfőnököket – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnökök feladatai és kötelességei

- Ellátja az osztállyal kapcsolatos nevelési feladatokat, törekszik arra, hogy alaposan megismerje tanítványait.

- Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. - Figyelemmel kíséri az osztály tanulóinak hiányzásait, késéseit. Elvégzi a hiányzások,

késések igazolását. Ha szükséges, kéri az ifjúságvédelmi felelős segítségét. - Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,

különös gondot fordít a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók segítésére.

- Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.

- Kapcsolatot tart az osztályban tanító tanárokkal, a szülőkkel, a diákokat segítő egyéb szakemberekkel (iskolapszichológus, fejlesztő tanár, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szociális szakember). Joga van az osztályban tanító tanárok értekezletének összehívására.

- Szülői értekezleteket tart, szükség esetén családot látogat.

115/23

- Ellátja az osztállyal kapcsolatos ügyviteli feladatokat (törzslapok, bizonyítványok megírása, statisztikák készítése).

- Tájékoztatja osztályát a tagintézmény aktuális feladatairól, ösztönzi, szervezi az osztály ezekben való részvételét. Közreműködik a közösségi szolgálat és a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, elmarasztalására. - Kiemelt feladata a pályaorientáció, a továbbtanulásra, felvételire, valamint a végzős

osztályokban az érettségire, szakmai vizsgára történő jelentkezések segítése és lebonyolítása.

2.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje

Tanítványaink között sokan vannak, akik a kevésbé szocializált társadalmi rétegek gyermekeiből származnak, így sok esetben találkozunk beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő, valamint a sajátos nevelési igényű diákokkal. Látjuk azt, hogy az elmúlt években ezeknek a diákoknak a számaránya a mi tagintézményünkben is jelentős módon emelkedik, e változás a társadalomban végbemenő deszocializációs folyamatok egyenes következménye. 2.5.1. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel (BTMN) küzdő, illetve sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók ellátásával összefüggő pedagógiai tevékenységek

A beilleszkedési, magatartási zavarok egy részénél nincs jól körülhatárolható neurotikus tünet. A diákoknál problémák merülhetnek fel, mert nem tudnak barátot szerezni, nem találják helyüket az osztályközösségben, túl érzékenyen, esetleg indulatkitöréssel reagálnak az eseményekre. A tünetek igen különböző mértékben és formában jelentkezhetnek. Gyakran már belépéskor félszegen viselkednek, nehezen beszélnek, de akad, aki jó fellépéssel rendelkezik, mégis súlyos társasági és kapcsolatteremtési gátlásokkal küzd. Ebben az életkorban (14-18 év) gyakran csak átmeneti jelenségről, egy átlagosnál érzékenyebb személyiség serdülőkori nehézségeiről van szó. Ezek a diákok a társaság peremére szorulhatnak, vagy szerepjátszásra kényszerülhetnek. A problematikus helyzet kialakulása általában nem egy okra, hanem okok láncolatára vezethető vissza. Napjainkban a tagintézményi követelményrendszer és a társadalmi normáktól, a többségi kultúrától eltérően szocializálódott gyermekek összetalálkozása igen sok tipikus nehézséget hoz felszínre, amelyek magatartászavarként is megjelennek, messzire ható következményekkel a tanuló beilleszkedésére és lélektani fejlődésére. A kritikus életkori szakaszok egyike a 14-18. életév, a középiskolába lépés időpontja, illetve a középiskolás évek. A serdülőkor sokféle lelki zűrzavarát gyakran kísérik hangulatingadozások, „világfájdalmas”, depresszív epizódok, dühkitörések, az önértékelés, az identitás zavarai. Súlyosabb esetben azonban zavar keletkezik az interperszonális kapcsolatokban, a teljesítményben és destruktív magatartásformák, deviáns folyamatok alakulhatnak ki. E nehézségek peremhelyzetet, szociális visszavonultságot, vagy túlzott izgatottságot, agresszivitást, beilleszkedési zavart válthatnak ki. Alapvető cél, hogy ezeket a súlyos deformitásokat a tagintézmény a nevelés folyamatában kezelje, s megakadályozza a veszélynek kitett tanulók spontán kirekesztődését vagy negatív hangadását.

115/24

Az érintett diákok többnyire a tanulmányi, kulturális, közösségi feladatrendszerrel kapcsolatban nem álló, megbízással nem rendelkező peremhelyzetű tanulók. Interperszonális kapcsolataik szerint gyakran kedvezőtlen szociometriai státuszú tanulók. Egy részük a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatal, más csoportjuk a tanulmányi teljesítőképesség szerint egyetlen területen sem kimagasló diák. A devianciára hajló „másság” kezelése, a gyermekek „furcsa” viselkedése, az okok felismerése nehéz feladat elé állít minden pedagógust. A BTMN-el küzdő tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához képest jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd. Közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. A BTMN-es tanuló fejlesztő foglalkozásra jogosult. A fejlesztő foglalkozásokat tagintézményi kereteken belül a tagintézmény fejlesztő pedagógusa valósítja meg. A szakértői javaslat alapján heti rendszerességgel egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokon vesznek részt a tanulók. Az SNI kategóriába tartoznak a tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, stb). A tagintézmény eljárási feladatai:

A felvételt nyert tanuló szülője beiratkozáskor magával hozza a szakértői véleményt, melyet a tagintézmény vezetése által megbízott személy átvesz.

A tagintézményben alkalmazott szakember a szakértői véleményeket átvizsgálja.

A vélemények alapján összeállítja az SNI és BTMN-es besorolású tanulók névsorát, melyet a fejlesztő pedagógus nyilvántart.

A nyilvántartás egy példányát a tagintézmény titkárságán is el kell helyezni.

A szakértői vélemények alapján a tagintézmény vezetője meghozza a szükséges mentesítésekre vonatkozó határozatokat.

Az osztályfőnök a tanügyi nyilvántartásokban a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos bejegyzéseket rögzíti.

A törvényi elvárásoknak megfelelően az érintett tanulók fejlesztéséről a tagintézmény megfelelő szakember bbiztosításával gondoskodik.

Az SNI és BTMN-es tanulókkal foglalkozó szakember figyelemmel kíséri a szakértői vélemények hatályát és gondoskodik a kötelező felülvizsgálatok figyelemmel kíséréséről.

június 30-ig a fejlesztő pedagógus megkéri a szükséges vizsgálatokat, illetve az intézmény kijelöléseket.

Az SNI, BTMN tanulók nevelése-oktatása során alkalmazott pedagógiai tevékenységek: - tanórai pozitív megsegítés alkalmazása - szükség esetén az iskolapszichológus illetve a Pedagógiai Szakszolgálat megkeresése,

bevonása - az egy tanulócsoporton belül tanító pedagógusok együttműködése, a problémák

megvitatása

115/25

- az SNI, BTMN tanulók számára tanulmányaik során valamint a felvételi, javító, osztályozó, érettségi és szakmai vizsgán a törvényben, jogszabályban előírtak szerint biztosítjuk a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli számonkérés előtérbe helyezését, a tanulmányaikat segítő, általuk használt, megszokott eszközöket.

Különleges gondozás megvalósítása A pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozásokon elsődlegesen gyógypedagógiai tanári (tanulási zavar esetén kiemelten logopédusi, vagy e területen gyakorlott más gyógypedagógus) közreműködése az ideális. Az ő munkáját egészítheti ki a fejlesztő pedagógus. A fejlesztő pedagógiai munka célja A tanulók meglevő hátrányai ne szélesedjenek, hanem az évek előre haladtával a lemaradásuk minél kisebb legyen, lehetőleg minél jobban közelítsen az adott évfolyam követelményeihez. A fejlesztőpedagógus feladata

Egyéni fejlesztési terv készítése a gyerek egyéni képességeinek és sajátosságainak figyelembe vételével. A terv tartalmazza a fejlesztés területeit, módszerit, eszközeit. Ezt a tervet 3- 6 hónapos időtartamra érdemes készíteni, de rugalmasan kell kezelni. Időnként fontos felülvizsgálni, és feljegyzéssel módosítani.

Dokumentáció, egyéni fejlődési lap vezetése, melyben rögzíteni kell a gyerek adatait, a diagnózist és a foglalkozások anyagát.

A fejlesztési terv alapján a foglalkozások vezetése.

Kapcsolattartás a szülőkkel, az osztályfőnökkel és szükség szerint a szaktanárokkal.

Szűrés, vizsgálat, melynek során kiszűri az osztályfőnök illetve a szaktanárok jelzései alapján a tanulási nehézséggel, enyhébb részképesség zavarral küzdő gyerekeket és szükség esetén a megfelelő vizsgálatra küldi.

2.5.2. Az SNI és BTMN-es tanulók ellátása A tanulási, magatartási problémával küzdő gyermekek/tanulók különleges gondozásra jogosultak. A különleges gondozásra való jogosultságot a nevelési tanácsadók, vagy a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok fogalmazhatják meg. A nevelési tanácsadóban a tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézséget állapíthatják meg. (Pl.: olvasási nehézség, írás-helyesírási nehézség, számolási nehézség stb.). Az e kategóriába sorolt a gyermek/tanuló fejlesztő foglalkoztatásra lesz jogosult, mely a gyermek intézményében/nevelési tanácsadóban valósulhat meg. A szakvéleményben lehet rögzíteni a fejlesztő foglalkozásra szükséges, javasolt órakeretet. A gyermekkel elsősorban a fejlesztő pedagógus foglalkozhat.

115/26

A súlyosabb tanulási, magatartási problémák, tanulási, magatartási zavarok esetén a gyermek/tanuló sajátos nevelési igénye diagnosztizálódik. A diagnosztizálás a szakértői és rehabilitációs bizottságok feladatköre. A vizsgálat komplex vizsgálat keretében történik, melynek része a pszichológiai, pedagógiai, orvosi vizsgálat is. A sajátos nevelési igény törvényi kategóriába tartoznak a tanulási zavarok (pl.: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb.) A sajátos nevelési igényen belül a törvényi besorolás: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége. Az organikus ok igazolhatósága, vagy kizárása elsősorban az előzményadatok, valamint neurológiai vizsgálat alapján történik. A tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek/tanuló rehabilitációs órakeretben, ill. fejlesztő foglalkoztatás keretében lesz jogosult a fejlesztésre, a kötelező tanóráin túl, az említett diagnosztikai kategóriába sorolás után az adott évfolyam kötelező óraszámának 15%-ában. Mindkét esetben a saját intézményén belüli ellátásra ad a törvény jogosultságot. 2.5.3. A sajátos nevelési igényű, a pszichés fejlődés zavarai miatt diagnosztizált tanulók értékelése A szakértői véleménybe foglalt javaslatok alapján a tanulókat - a gyakorlati képzés kivételével – a tagintézmény vezetője mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, s ebben az esetben a tagintézmény egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján- segíti felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a vizsgákon biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a tagintézményi tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb) alkalmazását, szükség szerint az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A szakértői bizottság szakértői véleményében rögzített diagnózis a gyermeket elkísérheti iskoláztatása folyamán. Ennek folyamatosságát és indokoltságát a szakértői bizottságok számára jogszabályban rögzített kötelező felülvizsgálatok biztosítják.

Ha a tanulót diagnózisa alapján valamely tantárgyból (pl. matematika, idegen nyelv stb.) teljes egészében mentesítették az értékelés és minősítés alól,

A tanulónak a mentesített tantárgyak óráin is részt kell vennie, szintjének, képességeinek megfelelően differenciált foglalkozásban kell részesülnie.

Fontos figyelni arra, hogy milyen motiváló erő ösztönzi az érdemjegyen kívül a tanulót tanév közben.

A mentesített tanulóknál a motiváció-vesztés elkerülése érdekében- az értékelés folyamatossága még fontosabb, mint a tanulási zavarral nem küzdő gyermekeknél. Ez a gyermekek közösségben elfoglalt helyét és a saját értékítéletüket is befolyásolja.

115/27

Ha a tanulót diagnózisa alapján csak valamely tantárgyrészből, vagy részekből mentesítették az értékelés és minősítés alól, (pl. a magyar nyelvtan írásbeli, helyesírási részéből, az idegen nyelv írásbeli része alól), akkor a tantárgy többi (szóbeli stb,) részéből osztályozható, értékelhető. Ilyen esetben, a bizonyítványban az adott tantárgynál érdemjegy szerepel.

2.5.4. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeink A tagintézmény egyenlő esélyeket kíván teremteni minden tanulónak egyéni képességük, tehetségük kibontakoztatásához, csökkenteni igyekszik a diákok különböző motivációjából, eltérő képzettségi szintjéből, különböző szociális adottságából eredő lemaradását. Célunk az individualizált, differenciált képességfejlesztés megvalósítása a tantárgyak oktatásánál. Feladatok:

A tanulók ismereteinek, tudásának megismerése

Az átlagtól pozitív irányban eltérő képességelemek felfedezése

A diákok tanulási nehézségeinek feltárása

Motiváció fenntartása, önművelés igényének, szokásának megteremtése

Önálló tanulás képességének kialakítása

Az információs és kommunikációs technikák ismertetése, használatának biztosítása

A nevelőtestület szakmai felkészültségének fejlesztése a differenciált pedagógiai eljárásokban, a tanulási képességek fejlesztésében, a tehetséggondozás speciális pedagógiai módszereiben

Eljárások:

Bemeneti képesség- és tudásvizsgálat a 9. évfolyam tanulóinak október hónapban valamint magyar nyelv és irodalomból, matematikából, idegen nyelvből a vizsgált tanév végén is.

A tizedik évfolyam végi kompetenciamérések adatainak feldolgozása, tagintézményi szintű értékelése.

Egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanulásszervezés.

A sajátos nevelési igényű tanulóknál sajátos tanulásszervezési módszerek alkalmazása.

Csoportos tanulás módszereinek alkalmazása.

Kooperatív munka.

Könyvtári órákon a könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszereinek ismertetése.

Tagintézményi könyv- és médiatár szerepének bővítése.

Pedagógus-továbbképzés biztosítása. Eszközök:

A 9. évfolyamon a TÁMOP 3.3.10 keretében kidolgozott mérések

A tagintézmények munkaközösségei által kidolgozott és elfogadott egységes mérőeszközök

115/28

A mérési szakértők irányításával korszerű mérési-, értékelési programok alkalmazása

Elektronikus oktatási segédanyagok

Korszerű informatikai eszközök

Hálózati eszközök

Szakmódszertani előadások, tanfolyamok, felsőfokú képzések, szakvizsga Lehetőség biztosítása tanítványainknak a különböző közismereti és szakmai versenyeken való sikeres szereplésre, az egyéni képességeknek megfelelő továbbképzési célkitűzések megvalósítására, a továbbtanulóknak a felsőfokú képzésben való sikeres bennmaradásra. Feladatok: Versenyeken való részvétel biztosítása

- Tagintézményben házi versenyek - Megyei versenyek: magyar, történelem, matematika, fizika, idegen nyelv stb. - Országos versenyek – közismereti és szakmai területen is - Tagintézményi versenyek szervezése, lehetőség szerint megyei, regionális, országos

versenyek lebonyolításában részvétel vállalása - Diákok tájékoztatása a versenyekről, pályázati lehetőségekről, motiválásuk a

részvételre - Tanulók felkészítése a versenyekre, továbbtanulásra, pályázatokon való szereplésre - Továbbtanulási, pályaválasztási döntés segítése

2.5.5. Speciális tanulói tehetség felismerése, gondozása, fejlesztése Feladatok:

- A tanórán kívüli, egyéni érdeklődésen alapuló, változatos tevékenységek biztosítása - Tehetséges tanulók bemutatkozási lehetőségének biztosítása - Művészeti és sportversenyekre való felkészítés

Eljárások:

- Tanulói igények felmérése - A tagintézmény és a Centrum lehetőségeinek megismerése és hatékony kihasználása - Szakkörök szervezése - Sportköri foglalkozások irányítása - Kiállítások rendezése (képzőművészet, speciális érdeklődésnek megfelelő)

Eszközök( Cél:Hagyományteremtés)

- Egyeztetett időben kiállítás szervezése - Diáknap szervezése - Házi- tagintézményi-, városi-, megyei-, országos sportversenyek

A célok elérése érdekében az egyes tantárgyak lehetőségeit kihasználva fejlesztjük a tanulástechnikát, az önismeretet, a pályaismeretet és a munkavállalói ismeretet. A tanulástechnikát, az önismeretet a 9. évfolyam átvezető programjának keretében az osztályfőnökök valósítják meg, míg a pályaismeretet és a munkavállalói ismeretet a végzős évfolyamon az osztályfőnöki órák keretében és iskolai szintű szervezett programok segítségével valósítjuk meg.

115/29

Lehetőségeinek függvényében, ezen programok megvalósításába szakembereket is bevonunk. 2.5.6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Iskolánk a jó tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulók fejlesztése mellett figyelmet fordít a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására is. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló tanév végén vagy félévkor valamely tantárgyból megbukik, ill. tanév végi vagy félévi osztályzata az előző tanév végi osztályzatához képest jelentősen – legalább két jeggyel – romlik. Nem tekintjük tanulási kudarcnak, ha egy tanuló folyamatosan az átlag alatt teljesít, mert képességei alapján nem tud többet produkálni.

A program célja, hogy a tanulási kudarcot a minimumra csökkentsük, ill. megelőzzük. A program lépései:

- a tanulási kudarc, ill. veszélyének felismerése - a kudarc okainak feltárása - a kudarc megszüntetésére ill. megelőzésére irányuló pedagógiai tevékenység.

A tanulási kudarc, ill. veszélyének felismerése A tanulási kudarc időbeni felismerése feltételezi a szaktanár és az osztályfőnök aktív együttműködését, akik a probléma tudatosítása után egyénre szabott koncepcióval segítik a tanulót a felzárkózásban. A tanulási kudarc megelőzése érdekében pedagógusaink a továbblépéshez szükséges tudásszint felmérésével kezdik minden tanév elején a tantárgyak oktatását – ha ennek tananyaga korábban oktatott ismeretekre épül. A tanulási kudarc okainak feltárása

A tanulási kudarc leggyakoribb okai:

- magatartási zavar - sajátos nevelési igényből eredő hátrány - a motiváltság hiánya - a nem megfelelő önértékelésből származó megalapozatlan pályaválasztás - hiányos előtanulmányok.

A probléma okainak feltárásában fontos szerep jut a tanár és a szülő együttműködésének, valamint a szaktanári munkacsoportok működésének (tapasztalatcsere). A kudarc megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenység

A magatartási zavarból adódó tanulási kudarc esetén

A magatartási zavarból adódó tanulási kudarc megszüntetésében leginkább az osztályfőnök és a szülő szoros kapcsolattartása (esetleg szakszolgálat bevonása) vezethet eredményre.

115/30

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős az egyedi program által nyújt segítséget.

Oktató, nevelő filmek bemutatása osztályfőnöki órákon.

Iskolapszichológus segítségének az igénybevétele.

A sajátos nevelési igényből eredő hátrány esetén

Ha a szakértői bizottság megállapítja a sajátos nevelési igényt (pl: dislexia, disgraphia, discalculia), fejlesztő foglalkozásra irányítjuk a tanulót. A tanulót a szakértői bizottság határozata alapján mentesítjük az értékelés alól.

A motiváltság hiánya esetén

Fontos, hogy a tanuló tudatában legyen a megszerzendő ismeretek konkrét hasznának.

A nem megfelelő önértékelésből származó megalapozatlan pályaválasztás

A tanuló szülei vagy maga a tanuló a nem megfelelő értékelésből, önértékelésből adódóan nem megfelelően választottak a továbbtanulási lehetőségek közül. Ebben az esetben javasolt az oktatási intézményen belül más szakmacsoport, szakirány, tagozat választása.

Hiányos előtanulmányok

A hiányos előképzettséggel rendelkező tanulókat aktívan bevonjuk a felzárkóztató munkába. A felzárkóztatás formái:

- tanórai ismétlő, szintre hozó, felzárkóztató foglalkozások (tanév eleji ismétlés) - tanórai felzárkóztatás differenciált osztálymunkában (differenciált feladatok,

követelmények, egyéni haladási tempó, tanulás-módszertani segítség biztosítása)

- tanórán kívüli egyéni vagy csoportos felzárkóztatás (korrepetálás) A szaktanár, akinek tanulócsoportjában tanulási kudarcnak kitett tanuló tanul, vagy a tanulócsoportba ilyen tanuló kerül, felzárkóztató programot készít az érintett tanulók felzárkóztatásának segítésére. A felzárkóztató program tartalmazza:

egyénenkénti elbeszélgetés – a kudarc okainak feltárására,

a tanuló tanulmányi szintjének felmérése (teszt, kérdés-felelet formájában szóbeli beszélgetéssel),

a felzárkóztató program keretében elérni kívánt fejlesztési célt (pl. tanulási módszerek fejlesztése, hiányzó ismeretek pótlása, képességek, készségek fejlesztése, stb.)

a program keretében tervezett tevékenységeket (pl. differenciált osztálymunkában történő egyéni foglalkoztatás, tanórán kívüli felzárkóztatás, szülővel való kapcsolattartás).

115/31

2.5.7. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

A gazdaság szerkezetváltozásával, a piacgazdaságra történt átállással a szülők könnyen munkanélkülivé válhatnak, így mind több gyermek kerül nehéz anyagi helyzetbe, mely az egészséges testi-lelki fejlődését és tanulását hátráltathatja. Ezek a tanulók nagy tapintatot igényelnek, hiszen sok esetben szégyellik helyzetüket, melybe önhibájukon kívül kerültek. A segítségre szorulók általában munkanélküliek, alacsony jövedelműek, rokkant nyugdíjasok vagy szociális ellátásban részesülő szülők köréből, valamint az átmenetileg hátrányos helyzetűek (áttelepült, beköltözött, új tanuló) köréből kerülnek ki. A szociális hátrányok leggyakoribb megnyilvánulási formái: a szegénység, az egykeresős és csonka családok, az ösztönzés hiánya, az életkilátások csökkenése. A tagintézmény életében fontos kérdés az esélyek kiegyenlítődése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenségek hatásainak enyhítése. Helyzetfeltárás A szociális nehézségekkel küzdő vagy ideiglenesen nehéz anyagi helyzetbe került gyermekek felderítése alapvetően az osztályfőnökök és a szociális munkás feladata. Az év eleji felmérések, a szülői bejelentések és kérelmek, a szaktanárok és a védőnő jelzései segítenek feltérképezni a szociális segítségre szorulókat Hátránykompenzáció - Felvilágosítás nyújtása a szociális juttatások lehetőségeiről a lakhely szerinti

polgármesteri hivatalok szociális osztályainak tájékoztatása alapján (rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás).

- Természetbeni ellátások (kedvezményes étkeztetés, ingyenes tankönyvtámogatás lehetőségéről való tájékoztatás).

- A szociokulturális hátrányok enyhítése (a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása, tanácsadás, a közösségek életének támogatása, felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító és drogmegelőzési programok szervezése).

- Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel, szülőkkel, civil szervezetekkel. - Drog és bűnmegelőzési programok szervezése. - Pályázatok figyelése, nyomon követése, részvétel a pályázatokon. - Kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása. - Ösztönzés a különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére. - A tanulási folyamat tervezésében minden tanuló tényleges részvételének biztosítása

(csoport, páros, individuális munkaforma). Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése.

2.6. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

A diákönkormányzat (Nkt. 48.§) a tagintézmény diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

115/32

A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára (Nkt. 69.§ (2) bek. h) pont) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. A tagintézményi diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető áll. Feladatainak ellátásához – előzetes egyeztetés után - térítésmentesen használhatja a tagintézmény helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a tagintézmény működését. A működéshez szükséges költségeket az intézményi költségvetés biztosítja. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni

a tagintézményi SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért a tagintézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását Centrum szinten a Diáktanács, tagintézményi szinten a diákönkormányzat vezetői kezdeményezik a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint.

2.7. A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái

2.7.1. A tagintézmény és a szülők kapcsolata A tagintézmény oktató, nevelő intézmény alapvetően. Az iskolának van szolgáltató intézmény funkciója is és így a szülői házzal, mint megrendelővel, mint iskolahasználóval bonyolult, sokrétű sajátos kapcsolata alakul ki. Sajátos, mert a szolgáltató intézménynek is lehetnek elvárásai a megrendelővel szemben, sőt esetenként a gyerek érdekében még konfliktusokat is vállalhat, de alapvetően a tagintézmény dolga, hogy megfeleljen az iskolahasználók érdekének, elvárásainak. A mi értelmezésünkben a legfőbb iskolahasználó a gyermek, akinek érdekeit képviselni, értékeit kialakítani a család hívatott. Ebben a tagintézmény csupán társ, segítség lehet. Már a felvétel előtt felajánljuk segítségünket az irántunk érdeklődő szülőknek és gyermekeiknek:

- Interneten (honlap) - szórólapokon, helyi újságokban hirdetmény útján ismertetjük a következő

tanév képzési programját, - a városi pályaválasztási kiállításon bemutatjuk képzéseinket - pályaválasztási szülői értekezletet tartunk, - „Szakmalabirintus” rendezvényen népszerűsítjük a nálunk oktatott szakmákat - nyílt napokon tesszük lehetővé iskolánk, tanműhelyünk megtekintését.

115/33

A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:

- ismerje meg a tagintézmény pedagógiai programját, házirendjét - aktív részvételt a tagintézményi rendezvényeken, - ötletnyújtást az elődadások témáihoz, - együttműködő magatartást, őszinte véleménynyilvánítást, javaslattételt a

nevelőmunka elősegítésére, - kísérje figyelemmel a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka

eredményességét egyéni vagy szülői szervezet útján, - kezdeményezze az SZMK létrehozását és közreműködjön annak

tevékenységében, - az SZMK-n keresztül határozza meg a nem ingyenes foglalkozások, programok

megvalósításának maximált összegét, - tartson rendszeres kapcsolatot a gyermeke pedagógusaival, azok emberi

méltóságának és jogainak tiszteletben tartása mellett, - nevelési problémák - úgy a tagintézményi, mint családi - őszinte megbeszélését,

közös megoldást, - érdeklődő-segítő hozzáállást, a lehetőségekhez képest szponzori

segítségnyújtást. A tanulók részéről (mint legfőbb iskolahasználótól elvárjuk):

- A „Házirend” megismerését és az abban foglalt jogok előírás szerinti gyakorlását, valamint a kötelezettségek teljesítését.

- A tanuló igen fontos kötelessége, hogy:

részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon,

eleget tegyen – rendszeresen munkával és fegyelmezett magatartásával, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének.

Kapcsolattartás a szülői házzal:

osztály szülői értekezlet félévenként rendezünk, a 9. évfolyam első szülői értekezletén vezetői tájékozatót, a 10. évfolyam második szülői értekezletén a szakgimnáziumi osztályban a kétszintű érettségire történő felkészítésről, a végzős osztályok második szülői értekezletén a továbbtanulási lehetőségekről adunk információkat a szülőknek.

- osztályonként SZMK tagok választása, - a tagintézményi szülői munkaközösség kibővítése évente a belépő 9.

évfolyamos osztályok SZMK-képviselőivel, - bevonjuk a szülőket az SZMK-n keresztül minden fontos kérdésbe, tájékoztatjuk

őket az időközbeni változásokról, - fogadó óra egyeztetett időpontokban, - folyamatos, rendszeres tájékoztatás az osztályfőnök útján a tanuló munkájáról,

eredményeiről, fejlődéséről, sikereiről, problémáiról, - írásban jelentkezünk igazolatlan hiányzás, konfliktus esetén, - félévkor az ellenőrző útján az előmenetelről osztályzatot adunk.

115/34

- A tanulóval és családjával kapcsolatos minden tény- és adatinformációt a titoktartási kötelezettség előírásai szerint kezelünk.

- A szülők jogait és kötelességeit a Nkt.72. § tartalmazza, a szülői szervezetről, jogkörükről Nkt. 73. § rendelkezik.

- A szülő fontos kötelessége, hogy biztosítsa gyermeke nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének vagy képzési kötelezettségének teljesítését.

A továbbfejlesztés lehetőségei

- a fenti együttműködési formák hatékonyságának növelése, - a tanuló életében, tagintézményi előmenetelében, személyiségének

fejlődésében bekövetkezett változásokról kellő időben történő kölcsönös tájékoztatás, a szülő is keresse a kapcsolatot az iskolával.

2.7.2. A tanuló és a pedagógus együttműködésének

Formái

- A tanulókat a tagintézmény életéről, a tagintézményi munkatervről illetve az aktuális feladatokról a tagintézmény igazgatója vagy a közismereti igazgató-helyettes és a diákmozgalmat segítő tanár a tagintézményi diák-önkormányzati vezetőségi ülésen tájékoztatják.

- Az osztályfőnökök folyamatos tájékoztatást tartanak osztályfőnöki órákon. - A tanulók kéréseiket, javaslataikat, véleményüket tisztelettudóan szóban vagy

írásban egyénileg illetve képviselőik útján közölhetik tanáraikkal, osztályfőnökeikkel és a tagintézmény igazgatóságával.

- A diákok részt vesznek a tagintézményi rendezvényekkel kapcsolatos munkafolyamatokban (pl. nyíltnap, ünnepélyek, rendezvények).

- A tanulók egyetértésével jóváhagyott házirendet betartjuk.

A tanulók közösségeiről, a diákönkormányzatról, jogköreikről a Nkt. 48. §, a tanulók kötelességeiről és jogairól a Nkt. 45. és 46. § rendelkezik. A pedagógus joga és kötelessége a Nkt. 62-63. §-ban található. A pedagógust és a nevelő, oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a hivatásának ellátása során szerzett a tanulóval és családjával kapcsolatos tényekről, adatokról és információkról a Nkt. 41-44. §-ban leírtak szerint.

Továbbfejlesztési lehetőségei - A tanuló hozzájárulása javaslatokkal, ötletekkel a tagintézmény életének

gazdagításához - Aktív részvétel a tagintézményi rendezvényeken.

Tagintézményi rendezvényeink A tanítási év során megemlékezéseink, ünnepségeink, hagyományőrző rendezvényeink - az alkalom jellegétől függően - lehetnek: a tagintézmény működésével kapcsolatosak:

115/35

- tanévnyitó és tanévzáró ünnepségek - az elsősök befogadási rendezvénye - mikulás és karácsonyi ünnepély - szalagfeltűzés, szalagavató-bál - diáknap, sport nap - tagintézményi bajnokságok, tagintézményi szavalóverseny, - tagintézményi, osztályközösségi kirándulások, táborok - ballagás

Állami, nemzeti ünnepek, emléknapok alkalmából tagintézményi illetve osztályonkénti megemlékezést, ünnepi műsort tartunk: február 25., március 15., április 16., október 6., október 23. Az ünnepségek, megemlékezések megtartásáról, a rendezvényekről a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület dönt. A tagintézményben működő pedagógiai és érdekképviseleti szervek Az oktató– nevelő munkát közvetlenül szervező és végrehajtó munkaközösségek mellett a tagintézményben számos érdekképviseleti szerv, pedagógiai vagy szakmai célú társadalmi szerveződés működik. Ezek közül a fontosabbak:

- Szülői választmány - Diákönkormányzat - Közalkalmazotti Tanács - Szakszervezet - DSE (Diáksport Egyesület)

2.8. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A vizsgaszabályzat hatálya, célja Vizsgaszabályzatunk célja a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint a tanulmányok alatti vizsga (osztályozó vizsga, javítóvizsga, különbözeti vizsga)

követelményeit,

részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)

és az értékelés rendjét A nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni a köznevelési törvény végrehajtása érdekében készült 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 65-72.§-ainak rendelkezéseire. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 64-67§-ok szabályozzák. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

beszámoltató vizsgákra

115/36

javítóvizsgákra

pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít,

aki beszámoltató képzésben tanul,

aki vizsgáit valamilyen neki fel nem róható okból nem kezdte meg, ill. nem tudta befejezni,

aki más intézményből átvételét kéri a tagintézménybe és ennek feltételeként az tagintézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tanulmányok alatt vizsgát tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. Kivétel a különbözeti vizsga, amelyet a tanuló abban az intézményben tesz le, ahol a tanulmányait folytatni szeretné. A független vizsgabizottság előtti tanulmányok alatti vizsgát a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezik meg. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Amennyiben tehát a tanulónak nem volt sikeres például az osztályozó vizsgája, akkor már csak javítóvizsgát tehet. A tanulmányok alatti vizsgát csak három tagból álló bizottság előtt lehet letenni. A vizsgabizottság tagjai pedagógusok. Amennyiben erre lehetőség van, a bizottságba két olyan tagot kell kijelölnie az igazgatónak, aki végzettsége, szakképzettsége alapján jogosult annak a tárgynak a tanítására, amelyikből a tanuló vizsgázik. A vizsgák konkrét időpontjáról a tagintézmény a tanulót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni köteles, oly módon, hogy a kézbesítés megtörténte és az átvétel időpontja megállapítható legyen. A tanulónak lehetősége van arra, hogy az előre meghatározott időpont helyett máskor tegye le a tanulmányok alatti vizsgát, a tagintézményben tartott tanulmányok alatti vizsgák esetében az igazgató, a független vizsgabizottság előtt tett tanulmányok alatti vizsgák esetében a kormányhivatal vezetőjének engedélyével. A tanulmányok alatt az alábbi vizsgák szervezésére kerül sor intézményünkben:

Osztályozó vizsgák

Osztályozó vizsgán az a tanuló vehet részt:

akit jogszabály alapján írásbeli határozattal osztályozó vizsga letételére köteleztek

aki a nevelőtestület írásos határozata alapján osztályozó vizsgát tehet

aki osztályozó vizsga letételét kérelmezte (pl.: a tanulmányi követelmények korábbi teljesítése) és az osztályozó vizsga letételét a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő - írásbeli kérelmére a tagintézmény igazgatója engedélyezte.

Az osztályozó vizsgákat a szorgalmi idő lezárása után kell szervezni, hogy a tanuló – szükség esetén – az augusztusi javítóvizsga időszakban javítási lehetőséggel élhessen.

115/37

Az osztályozó vizsga részenkénti letétele engedélyezhető annak a tanulónak, aki a szakközépiskolából a szakgimnáziumba való átlépésre kapott engedélyt. Ez a tanuló a tanév közben is tehet rész – osztályozó vizsgá(ka)t. A tanév végéig azonban köteles az előírt összes tantárgyból az osztályozó vizsga követelményeinek eleget tenni. Biztosítja az átjárhatóságot, tantárgyait és követelményeit az iskolatípusra előírt követelmények alapján a munkaközösségek határozzák meg, s a tagintézmény igazgatója engedélyezi. Tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. A vizsgaidőszakok időpontját a vizsga megkezdése előtt három hónappal korábban meg kell állapítani.

Beszámoltató vizsga

A felnőttoktatás keretében a félévi és év végi érdemjegyek megállapítása a szorgalmi időszakban szerzett érdemjegyek és a beszámoltató vizsgákon nyújtott teljesítmény alapján történik. Tantárgyait és követelményeit az iskolatípusra előírt követelmények alapján a szaktanárok javaslata alapján a tagintézmény vezetője határozza meg. Az intézmény által meghatározott időszakát három hónappal korábban meg kell állapítani, tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén maximum 3 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott (az adott tanév tananyagából). Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban kiírt vizsgaidőpontokban van lehetőség. A javítóvizsgák kezdő időpontjáról a tanév végén az osztályfőnök, a tanévzáró ünnepélyen a tagintézmény igazgatója tájékoztatja a tanulókat. A tanuló a javítóvizsgák kezdő időpontjában köteles az intézményben megjelenni, és ott az iskolatitkártól kapja meg a részletes vizsgabeosztást.

Pótló vizsga

Ha a tanuló a szakmai vizsgát, osztályozó vizsgát, beszámoló vizsgát, javító vizsgát neki fel nem róható okból nem kezdte meg, vagy igazolható okból nem tudta befejezni. Szintvizsga A szakközépiskolai tanulók kötelező szakmai szintvizsgái a Jász - Nagykun - Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében és szabályai szerint kerülnek lebonyolításra. Az egyes vizsgatantárgyak részei, követelményei és értékelési rendje A vizsgatantárgyak követelményrendszere Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével. Az értékelés rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos

115/38

rendszerben történjék, melynek során az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Ha az írásbeli vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, az írásbeli maximális pontszáma – az idegen nyelv vizsgatantárgy kivételével - a teljes vizsgára kapható pontszám 60%–ával egyezik meg. Idegen nyelv esetében az írásbeli pontszáma az összes pontszám 80%-ával azonos. Ha a gyakorlati vizsgarész mellett a vizsgatantárgy szóbeli vizsgarészt is tartalmaz, a gyakorlati vizsgarész maximális pontszáma a teljes vizsgára kapható pontszám legalább 40%–ával egyezik meg. A vizsgatárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért pontszámok összege alapján az osztályzat megállapítása a következőképpen történik:

1-24% elégtelen

25-39% elégséges

40-59% közepes

60-79% jó

80-100% jeles Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. A vizsgatárgyak részei és követelményei Magyar nyelv és irodalom Szóbeli vizsgaforma, amely az adott évfolyam(ok) tananyagát kéri számon. A szaktanárnak az adott tanév tananyagából kell tételsort összeállítania. Minden tétel több feladatból áll: stílustörténeti, alkotóval kapcsolatos és irodalomelméleti ismeretre kérdez rá. E kérdések nem feltétlenül egyetlen alkotóhoz kapcsolódnak, a vizsga során az adott évfolyam anyagában szereplő ismeretanyagról ad számot a vizsgázó. Értékelés: A felelet tartalma mellett az előadásmódot is értékeljük 60-40% arányban. Magyar-kommunikáció Írásbeli vizsgaforma az adott évfolyamok tananyagát kéri számon. A szaktanár az adott évfolyam anyagából feladatlapot állít össze, amelyben a megadott témáról 5-10 perces összefüggő gondolatsort tudjon megfogalmazni és helyesen leírni a tanuló, amelyet a megírást követően szóban is megbeszélünk a diákkal. Történelem A történelem vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli és a szóbeli vizsga az érettségi vizsgaszabályzat történelem vizsgáztatására vonatkozó utasításainak szellemében és formájában kéri számon a tanuló ismereteit, az adott tanév tananyagát figyelembe véve. Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és két röviden kifejtendő esszéből áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, kronológiai és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak. A két esszé közül az egyik egyetemes történeti, a másik magyar történelmi témát kell, hogy felöleljen. Az esszék formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga dolgozatainak formájával és értékelésével. Az írásbeli vizsga időtartama 45 perc.

115/39

A szóbeli vizsgán tíz tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt. Társadalomismeret A társadalomismeret tantárgy vizsgája szóbeli vizsga. A felkészüléshez előzetesen kiadott anyagok, valamint a tételsor összeállítása a tanév tananyagát figyelembe véve történik. A tételhúzás után 15 perc felkészülési időt biztosítunk a vázlatíráshoz, melyhez a tétel, segítő információkat (kép-, szöveg- vagy ábraanyag) tartalmaz. Az értékelés során a vizsgázó által elkészített vázlat, és az elhangzott a szóbeli felelet értékelése mellett, ha szükséges, kiegészítő kérdéseket teszünk fel, s az erre adott válaszokat is figyelembe vesszük a végső érdemjegy megállapítása során. Idegen nyelvek Az idegen nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga követelményei és feladattípusai szerint, tetszőleges választás alapján, a hangsúlyt a nyelvhelyességi feladatokra helyezve. A tanuló – a fogalmazási feladat kivételével – nem használhat segédeszközt, a fogalmazási feladat megoldásakor szótár használata megengedett. Az írásbeli vizsga 45 perces, az elérhető pontszám 80 pont. A szóbeli vizsga három részből áll: kötetlen beszélgetés meghatározott témában, egy szituáció eljátszása és képleírás. Mindhárom feladatot tételhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli vizsgán 20 pontot lehet elérni. Matematika A matematika vizsga egy 45 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll. Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább öt, de legföljebb hét feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, legalább három (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül két feladat könnyebb (rutinfeladatok), legalább két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. A szóbeli vizsgát csak az kezdheti meg, aki az írásbelin adható pontszám legalább 10%-át megszerezte. A szóbeli vizsgán, a tanév végén kiadott témakörök alapján összeállított tételekből kell húzni. Ezek több részkérdésből állnak, fogalmak, tételek kimondását és ezek egyszerűbb alkalmazását tartalmazzák. A tanuló 20 perc felkészülés után kezdi meg feleletét. Fizika A vizsga egy 45 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 60%–át, a szóbeli vizsgára 40%–át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%–át érinti. A feladatok közül két feladat az alapfogalmak, törvényszerűségek, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi, további három feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül egy feladat könnyebb (rutinfeladatok), két feladat pedig az összetettebb feladatok közül való. A fizika szóbeli vizsgán tíz tételből kell húznia a vizsgázónak.

115/40

A tétellap két részből áll, mindkét része egy–egy fizikai jelenség legfontosabb fogalmainak és az azzal kapcsolatos kísérleteknek az bemutatását, a témakörrel kapcsolatos összefüggések, tételek ismertetését tartalmazza. A szóbeli vizsgát csak az kezdheti meg, aki az írásbelin adható pontszám legalább 10%-át megszerezte. Biológia A vizsga egy 45 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 100 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 100 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:

ábraelemzés

rövid válaszos feladatok

feleletválasztós (teszt) feladatok. Kémia A kémia vizsga egy 30 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 100 %-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni. A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:

rövid kiegészítendő típusú feladatok

feleletválasztós (teszt) feladatok

legalább két számítási feladat. Földrajz A földrajz vizsga egy 30 perces írásbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes pontszám 100%-át lehet adni. Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti (általában fejezetenként két feladat félévi, egy feladat év végi számonkérés esetén). A feladatok között tartalmilag három feladattípusnak feltétlenül szerepelnie kell:

alapvető térképi-topográfiai ismereteket ellenőrző,

alapfogalmakra, definíciókra vonatkozó,

természeti és/vagy társadalmi-gazdasági jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos egyszerű számítási feladat.

Testnevelés A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az érettségi vizsgakövetelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati követelményeket mutatják be sportáganként. A gyakorlati vizsga sportágankénti bemutatásának teljes hossza 120 perc. A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika, labdajátékok közül választhatóan egy sportág a kézilabda, röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül.

115/41

Informatika Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll. Időtartama 45 perc. A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75%-át érinti. A feladatok közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat megoldását várja el (rutinfeladatok). A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó. Ének–zene Az ének-zene vizsga szóbeli vizsga. A vizsga ének-zene tantárgyból a tanévben a tananyagban szereplő követelményeire épül. A szóbeli vizsgán tíz tételből kell egyet húznia a vizsgázónak, melyekből kettő a népdalelemzés, illetve három zenei fogalom, a többi öt a különböző zenetörténeti korok témakörét öleli föl. Felelési idő maximum 10 perc, a kapható pontszám 100 pont. Szakmai elméleti tantárgyak Szakmai elméleti tantárgyakból csak írásbeli vizsgalehetőség van (elégtelen esetén lehetőséget adunk szóbeli kiegészítésre). Az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni a feladatlapon. A dolgozatot százalékosan kell értékelni, az alábbi évfolyamfelosztás szerinti táblázatnak megfelelően:

Írásbeli dolgozatok javítása

Évfolyam/érdemjegy 1-es 2-es 3-as 4-es 5-ös

Szakgimnázium (9-12 évf.) 1-24 % 25-39 % 40-59 % 60-79% 80- %

Szakközépiskola 9. évfolyam 0-33 % 34-50 % 51-66 % 67-82 % 83- %

Szakközépiskola 10, Szakgimnázium 13. évfolyam

0-43 % 44-56 % 57-69 % 70-80 % 81- %

Végzősök (11,14,15. évfolyam) 0-50 % 51-60 % 61-70 % 71-80 % 81- %

A nem egész százalékos eredmények esetén (billenő értéknél) a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. A feladatokat a tanév során feldolgozásra került tananyagból kell összeállítani. Az írásbeli vizsga minimum 5 feladatot tartalmazzon, kivéve a műszaki ábrázolással kapcsolatos tárgyakat, ahol minimum 3-at. A feladatok alapfogalmakat, törvényszerűségeket, egyszerű összefüggéseket, a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. Az írásbeli vizsga időtartama általánosan 45 perc, kivéve a műszaki ábrázolással kapcsolatos tárgyakat, ahol 60 perc.

115/42

Szakmai gyakorlat Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője engedélyezi. Engedélyezett szakmai gyakorlati javítóvizsga követelményei a vizsgázóval szemben:

- Ha az adott szakmára kötelezően előírt követelmény a szintvizsga megléte, akkor annak megfelelt (legalább elégséges (2)) teljesítése

- A tanuló hiányzása nem éri el a kerettantervben meghatározott gyakorlati óraszám 30%-át (igazolt és igazolatlan összesen)

- A tanulónak a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye eléri a megfelelt szintet (60%) mely az adott szakmára vonatkozóan az adott évfolyam kerettantervében meghatározott tananyag alapján összeállított komplex feladat 6 óra alatti teljesítéséből áll

2.9. A tagintézményben tartott egyéb foglalkozások

A tanórán kívül tartott egyéb foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és a tagintézmény életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre fontosabbá. Feladatuk a középiskola életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének, kreativitásának fejlesztése mellett, a sokoldalú, nyitott, friss levegővel átjárt iskola működtetése. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Sajátos, hagyományos tevékenységi formáink közé tartoznak a következők:

az iskolai táborok

tanfolyamok, korrepetálások , felzárkóztatók, felkészítők,

a tanítási órák keretében meg nem valósítható egyéb foglalkozások.

2.10. A felvételi eljárás különös szabálya

A felvételi kérelmek elbírálása az általános iskolai tanulmányi eredmények és a központi írásbeli vizsga eredménye alapján történik a tagintézmény honlapján, valamint a KIFIR rendszerben megjelenő felvételi tájékoztatóban leírt módon. A tagintézmény felvételi eljárása során szóbeli vizsgát nem tart. A felvételi kérelmek elbírálása során az azonos teljesítményt elérő tanulók között – a jogszabály előírásainak megfelelően – a rangsor elkészítésekor előnyben kell részesíteni a hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye a tagintézmény helyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár vagy itt érettségizett, ha szülője az iskola volt tanulója vagy alkalmazottja. A középfokú oktatásra vonatkozó szabályok szerint a törvényi előírásokon túlmenően alkalmassági vizsga és szóbeli felvételi vizsga a tagintézményünkben nincs. Csak olyan tanuló vehető fel szakképzésre, aki a szakmai és vizsgakövetelményekben előírt egészségügyi alkalmassági továbbá pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. (Szakképzési törvény 27 §(4)

115/43

2.11. Az iskolaváltás és a tanuló átvételének szabályai

Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés a tagintézmény igazgatójának jogköre, döntése előtt köteles kikérni a Centrum főigazgatójának jóváhagyását. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. A kérelemhez csatolni kell az előző tanulmányokat igazoló bizonyítvány utolsó évfolyamának fénymásolatát, s a folyamatban lévő tanévről a napló másolatát. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyam ismétléssel, eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. A tagintézménybe átvett tanulók, osztályba vagy csoportba való sorolásáról az igazgató dönt. A tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, személyi igazolványát, lakcím kártyáját valamint a tagintézményben alkalmazott kitöltött tanulói adatlapot.

115/44

3. Az intézmény helyi tanterve

Alapvető képzési célunk a színvonalas középfokú oktatás korszerű és igényes ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével. E cél megvalósításának érdekében a differenciálás és a speciális képzés lehetőségeit hangsúlyosan vesszük figyelembe. Az iskolánkból kikerülő tanulók az oktatási-nevelési folyamat eredményeképpen önállóan és kreatív módon legyenek képesek saját tudásuk bővítésére, azaz megszerzett ismereteik alkalmazhatók legyenek mind a napi gyakorlatban, mind pedig a továbbtanulás során. Célunk tehát olyan érett, nyitott fiatalok kibocsátása iskolánkból, akik sokoldalú alapismerettel rendelkeznek és igényes tudás birtokában – a specializáció következtében – magasabb szintű képzésben vagy a munka világában is megállják a helyüket.

Követelmény, hogy tanulóinkra legyen jellemző

a színvonalas alapműveltség és a nyitott sokoldalúság,

egymás tisztelete és a mások értékeinek megbecsülése,

aktivitás a közösségi életben (elsődlegesen az iskola életében),

a komplex látásmód, valamint az analizáló és szintetizáló gondolkodásmód alkalmazása,

az összehasonlítási, csoportosítási, rendszerezési készség, az általánosítás és következtetés képessége,

a helyes kommunikáció és előadásmód (anyanyelven és idegen nyelveken),

a digitális kulcskompetenciák alkalmazása,

a csoport- és csapatmunkára, együttdolgozásra való képesség és hajlandóság. Iskolánk többcélú intézményként egyszerre megvalósítja a szakgimnáziumi és a szakközépiskolai képzést.

3.1. A választott kerettantervek megnevezése

Az iskolában a 2013/2014. tanévtől kezdődően alkalmazott kerettantervek az alábbiak

képzéstípus és évfolyam szintjén:

1. 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről

szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésben alkalmazandó kerettantervek 9.

évfolyamtól kezdődően „felmenő rendszerben” a 2013/2014. tanévtől a közismereti

tantárgyakra vonatkozóan:

− 6. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára,

− 7.3. melléklet – Kerettanterv az Arany János Kollégiumi Programjának 9. előkészítő

évfolyama számára,

− 8. melléklet – Kerettanterv a szakiskolák számára,

115/45

− 13. melléklet – Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára,

2. 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésben alkalmazandó kerettantervek 9.

évfolyamtól kezdődően „felmenő rendszerben” a 2016/2017. tanévtől a közismereti

tantárgyakra vonatkozóan:

- 14. melléklet – Kerettanterv a szakgimnáziumok 9–12. évfolyama számára,

- 15. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9-13. évfolyama számára.

3. A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013 (IV.05) NGM rendelet

szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésben alkalmazandó kerettantervek 9.

évfolyamtól kezdődően „felmenő rendszerben” a 2013/2014. tanévtől a szakmai

elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyakra vonatkozóan,

4. 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről

szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzésben alkalmazandó kerettantervek 9.

évfolyamtól kezdődően „felmenő rendszerben” a 2016/2017. tanévtől a szakmai

elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyakra vonatkozóan.

A kerettantervek által tartalmazott óratervek intézményi változatát a Pedagógiai Program 1.

számú melléklete tartalmazza.

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások

megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, a kötelező tanórai foglalkozások megnevezését,

óraszámát, a tantárgyak helyi tanterve tartalmazza, melyek a Pedagógiai program

mellékleteiben található az alábbiak szerint:

1. számú melléklet: Óratervek

2. számú melléklet: Szakgimnáziumi közismereti helyi tanterv,

3. számú melléklet: Szakközépiskolai közismereti helyi tanterv,

4. számú melléklet: Szakgimnáziumi szakmai helyi tanterv,

5. számú melléklet: Szakközépiskolai szakmai helyi tanterv,

A szabadon felhasználható időkeret valamint a szabad sáv tartalmát minden egyes

közismereti tantárgy esetében a tantárgyi helyi tanterv tartalmazza,

3.2. A szakgimnáziumi képzés szerkezete és pedagógiai feladatai

Iskolánkban 5 évfolyamos szakgimnáziumi képzés folyik a 2013/2014. tanévtől kezdve. Tanulóink szakgimnáziumi jelentkezésének, egyben középiskolai pályafutásának alapvető célkitűzése:

a 4 évfolyamos képzési szakasz végén érettségi vizsgát tegyenek, méghozzá úgy, hogy az lehetőséget nyújtson számukra felsőfokú tanulmányok folytatására,

a 4 évfolyamos képzési szakasz ideje alatt olyan szakmai előkészítő képzés biztosítása, mely lehetővé teszi számunkra, hogy az érettségi után iskolánkban vagy egy másik szakképző intézmény szakképzési rendszerébe bekapcsolódjanak,

115/46

az érettségi vizsga után következő 1 évfolyamos szakasz végén szakmai vizsgát tegyenek, melynek birtokában munkába tudjanak állni vagy felsőfokú intézményben folytathassák tanulmányaikat.

A 11-12. évfolyamon emelt- és középszintű érettségire felkészítő képzések széles kínálatából választhatnak a tanulók továbbtanulási terveiknek megfelelően. Továbbtanulás vagy szakképzésben való részvétel bármely szakmacsoportban, bármely ágazatában lehetséges. A szakgimnáziumi képzés az alábbi szakaszokra tagolható:

általános műveltséget megalapozó képzés (9-12. évfolyam),

továbbtanulásra felkészítő intenzív képzés (11-12. évfolyam),

szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés (13. évfolyam).

Általános műveltséget megalapozó képzés szakaszában az alábbi pedagógiai és képzési célok kapnak hangsúlyt:

a tanulók tudásának egységes szintre hozása,

az általános műveltség alapjainak általános iskolában megkezdett megszerzése,

a Nemzeti Alaptantervben rögzített kulcskompetenciáinak fejlesztése, elmélyítése,

a tanulók kiegyensúlyozott iskolai beilleszkedésének elősegítése,

a helyes tanulás-módszertani sémák elsajátíttatása,

a választott szakirány megerősítése,

a tehetséggondozás megkezdése, versenyeztetés,

a komplex személyiségfejlesztés megkezdése,

szakmai előkészítő képzés.

Továbbtanulásra felkészítő intenzív képzés szakaszában kiemelten hangsúlyosak az alábbi pedagógiai és képzési célok:

a választott szakirány további megerősítése, lehetőség a korrekcióra,

intenzív felkészülés a közép-, illetve emelt szintű érettségire,

részvétel országos tanulmányi versenyeken,

felkészítés a továbbtanulásra,

folyamatos komplex személyiségfejlesztés.

A szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés szakaszában az alábbi pedagógiai és képzési célok fogalmazhatóak meg:

a munkavállalást biztosító szakmai ismeretek kialakítása,

a választott szakképesítés elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazás szintű elsajátítása,

felkészítés a további, vagy magasabb szintű szakképesítés megszerzésére,

a szakterületi műszaki és jogi szabályozás alkalmazási készsége,

a szakembertől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása,

az önálló munkavégzés képességének kialakítása,

felkészítés a szakmai vizsgára.

115/47

3.2.1. Szakgimnáziumi képzés közismereti tantárgyai

A szakgimnáziumi képzés minden tantárgya kötelező vagy kötelezően választható

tantárgynak minősül, azaz

a képzésben nincs a tanuló által szabadon választható tantárgy,

alapszabály szerint minden tanulónak kötelező részt vennie a kötelező tantárgyak

tanítási óráin,

csak speciális helyzetére való tekintettel lehet az adott tantárgy (látogatás illetve

minősítés) alóli felmentést kérelmezni az iskola igazgatójától.

Az iskola által felhasználható szabadon tervezhető órakeretet a kötelező érettségi tantárgyak

óraszámának növelésére használja az intézmény. Az alábbi táblázat az alkalmazott éves

óraterveket mutatja be, azaz, hogy melyik évfolyamon, melyik tantárgy esetében heti

szinten hány órával növeltük meg a kerettantervi óraszámot:

A 2013/14., 2014/15., 2015/16. tanévben indított érettségit adó szakközépiskolai képzés

esetén

Közlekedés szakmacsoport Ágazati szakképesítés a közismereti oktatással

párhuzamosan

Megjegyzés Osztály/csoport (csoportbontáso

k száma) Kötelező óraszámok

9. évfolyam 10.

évfolyam 11.

évfolyam 12.

évfolyam

Kö

tele

ző

Szab

ado

n

terv

ezet

t

Kö

tele

ző

Szab

ado

n

terv

ezet

t

Kö

tele

ző

Szab

ado

n

terv

ezet

t

Kö

tele

ző

Szab

ado

n

terv

ezet

t

31 4 30 6 30 5 30 5

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 É

Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Idegen nyelvek 3 1 3 1 3 1 3 1 É

Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Matematika 3 1 3 1 3 1 3 1 É

Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 3 3 É

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Ének 1

115/48

Informatika 1 1 2

Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Az iskola által megnövelt óraszámú, kötelezően választható tantárgyak a tanulók

tekintetében kötelező tantárgynak minősülnek, a megnövelt óraszámú tanórákon a részvétel

kötelező, a mulasztások igazolása, adminisztrációja ennek megfelelően történik.

A 2016/17. tanévben indított szakgimnáziumi képzés esetén

Közlekedéstechnika ágazat - Autószerelő

Közlekedés szakmacsoport

Ágazati szakképesítés a

közismereti oktatással

párhuzamosan

Ágazati szakképzés közismeret

nélkül

Megjegyzés Osztály/csoport

(csoportbontások száma)

Kötelező óraszámok

9. é

vfo

lyam

9. é

vfo

lyam

9. é

vfo

lyam

9. é

vfo

lyam

13

. évf

oly

am

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 É

Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Idegen nyelvek 4 4 4 4 4 É

Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Matematika 3 3 3 3 É

Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Történelem 2 2 3 3 É

Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Etika 1

Kötelező komplex természettudományos tantárgy

3

Művészetek (Ének)

1

Informatika 2 2

Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Testnevelés 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1

115/49

A kiadott kerettantervben megadott tantárgyakra vonatkoztatott óraszámok a

szakgimnáziumi képzés keretében nem adnak lehetőséget szabadon tervezhető órákra,

hiszen a megadott óraszámok lefedik a Köznevelési törvényben adott évfolyamokra

meghatározott óraszámokat.

3.3. A szakközépiskolai képzés szerkezete és pedagógiai feladatai

Iskolánkban a 2013/2014. tanévtől kezdődően 3 éves, szakközépiskolai osztályok indítása történik.

A szakközépiskolai képzésben az alábbi pedagógiai és képzési célok fogalmazhatóak meg:

a munkavállalást biztosító szakmai ismeretek kialakítása,

a választott szakképesítés elméleti és gyakorlati ismereteinek alkalmazás szintű elsajátítása,

a szakembertől elvárt emberi tulajdonságok kialakítása,

az önálló munkavégzés képességének kialakítása,

felkészítés a szakmai vizsgára

3.3.1. Szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyai

3.3.1.1. 3 éves szakközépiskolai képzés

A 3 éves szakközépiskolai képzés minden tantárgya kötelező vagy kötelezően választható

tantárgynak minősül, azaz

a képzésben nincs a tanuló által szabadon választható tantárgy,

alapszabály szerint minden tanulónak kötelező részt vennie a kötelező tantárgyak

tanítási óráin,

csak speciális helyzetére való tekintettel lehet az adott tantárgy (látogatás illetve

minősítés) alóli felmentést kérelmezni az iskola igazgatójától.

Tantárgy

Évfolyam Osztály/csoport

(csoportbontások

száma)

9. 10. 11.

kötelező szabadon tervezett

kötelező szabadon tervezett

kötelező szabadon tervezett

Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom

2 1

Csoportbontás az éves tantárgyfel

osztás alapján

Idegen nyelv 2 2 2 Csoportbontás az éves tantárgyfel

115/50

A szakközépiskolai képzésben fontos szerepet kap az idegen nyelv, az informatika, a

matematika, a magyar nyelv és irodalom valamint a természetismeret tantárgyak oktatása.

Az idegen nyelv kiemelt szerepe a külföldi munkavállalás megteremtésének lehetőségét rejti

magában. A matematika és a magyar tantárgyak fontossága a biztos általános műveltség

megalapozását jelenti, melynek során a későbbi szakmatanulás alapjait rakhatják le. Heti 2

órában rajz tantárgyat tanítunk. Ez a tantárgy, a tantárgy tanulása során kialakuló térlátás,

rajztechnika elengedhetetlen a szakmai tantárgyak későbbi sikeres tanulása szempontjából.

Az alábbi táblázat a kötelezően választható tantárgyakat mutatja be, azaz, hogy melyik

évfolyamon, melyik tantárgy esetében, heti szinten hány órával növeltük meg a kerettantervi

óraszámot:

Az iskola által megnövelt óraszámú, kötelezően választható tantárgyak a tanulók

tekintetében kötelező tantárgynak minősülnek, a megnövelt óraszámú tanórákon a részvétel

kötelező, a mulasztások igazolása, adminisztrációja ennek megfelelően történik.

osztás alapján

Matematika 2 1 1,5

Csoportbontás az éves tantárgyfel

osztás alapján

Társadalomismeret 2 1

Természetismeret 3

Testnevelés és sport 3 3 3

Info-kommunikáció 1

Csoportbontás az éves tantárgyfel

osztás alapján

Rajz 2 2 2

Csoportbontás az éves tantárgyfel

osztás alapján

Osztályközösség-építés 1 1 1

15 3

18 11 9,5

115/51

3.3.1.2. Szakközépiskolai képzés 12-13 évfolyama

A 2016-17. tanévtől kezdődően a szakközépiskolai kerettantervek alapján indított

képzésekben az érettségire történő felkészítés évfolyamai a 12. és 13. évfolyam az alábbi

kitételekkel:

a képzésben nincs szabadon választható tantárgy,

így alapesetben minden tanulónak kötelező részt vennie a kötelező tantárgyak

tanítási óráin,

csak speciális helyzetére való tekintettel lehet az adott tantárgy alóli felmentést

kérelmezni az iskola igazgatójától.

Az iskola által felhasználható szabadon tervezhető órakeretet a 12. évfolyamon a

természettudományos órakeret növelésére, valamint pénzügyi ismeretek oktatására, a 13.

évfolyamon kötelező érettségi tantárgyak óraszámának növelésére és a pénzügyi ismeretek

oktatására használja az intézmény. Az alábbi táblázat a tantárgyak óraterveit mutatja be,

azaz, hogy az adott évfolyamon hogyan történt a szabad órakeret felosztása.

Tantárgy

Évfolyam Osztály/csoport

(csoportbontások száma)

12. 13.

kötelező szabad

órakeret kötelező

szabad órakeret

Magyar nyelv és irodalom 6 6 1 Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Idegen nyelv 6 6 1 Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Matematika 6 6 1 Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4 5 1

Természetismeret 2 2

Informatika 2 2 Csoportbontás az éves

tantárgyfelosztás alapján

Testnevelés és sport 5 5

Pénzügyi ismeretek 1 1

Osztályközösség-építő program 1 1

32 3 31 5

35 36

Az iskola által megnövelt óraszámú, kötelezően választható tantárgyak a tanulók

tekintetében kötelező tantárgynak minősülnek, a megnövelt óraszámú tanórákon a részvétel

kötelező, a mulasztások igazolása, adminisztrációja ennek megfelelően történik.

115/52

3.4. Felnőttoktatás

Felnőttoktatás keretében a 2015-16. tanévben indítottunk először 2 éves érettségire történő

felkészítést a felnőttoktatás keretében. A képzés a 11. és 12. évfolyamon folyik.

A 2 éves érettségire felkészítő szakközépiskolai képzés minden tantárgya kötelező vagy

kötelezően választható tantárgynak minősül, azaz

a képzésben nincs szabadon választható tantárgy,

így alapesetben minden tanulónak kötelező részt vennie a kötelező tantárgyak

tanítási óráin,

csak speciális helyzetére való tekintettel lehet az adott tantárgy alóli felmentést

kérelmezni az iskola igazgatójától.

Az iskola által felhasználható szabadon tervezhető órakeretet a kötelező érettségi

tantárgyak, a természettudományos tantárgyak óraszámának növelésére, valamint a

pénzügyi ismeretek elsajátítására használja az intézmény. Az alábbi táblázat a tantárgyak

óraterveit mutatja be:

Tantárgy

Évfolyam Osztály/csoport

(csoportbontások száma)

12. 13.

kötelező szabad órakeret

kötelező szabad órakeret

Magyar nyelv és irodalom 6 6 1

Csoportbontás az éves tantárgyfelosztás

alapján

Idegen nyelv 6 6 1

Csoportbontás az éves tantárgyfelosztás

alapján

Matematika 6 6 1

Csoportbontás az éves tantárgyfelosztás

alapján

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4 5 1

Természetismeret 2 2

Informatika 2 2

Csoportbontás az éves tantárgyfelosztás

alapján

Testnevelés és sport 5 5

Pénzügyi ismeretek 1 1

Osztályközösség-építő program 1 1

32 3 31 5

35 36

A fel nem sorolt tantárgyakból egyetlen kerettanterv létezik, ezért ezeket külön nem tüntetjük föl táblázatunkban. A kerettantervi alternatívát kínáló tantárgyak tantervei közül a nem emelt óraszámú képzésben az alábbiakat választjuk.

Tantárgy A választott kerettanterv megnevezése

Matematika

Fizika

Kémia

115/53

Biológia-egészségtan

Ének-zene

A szakmai kerettantervek közül a 2016-17 tanévben induló szakgimnáziumi osztálynál a kiadott szakgimnáziumi kerettanterv alaján készítjük el az óraterveket és a szakmai programot. A régi rendszer szerinti osztályokban ( a 2016-17 tanévben: A szakközépiskolai osztályok esetében a ….. –ben kiadott kerettantervek alapján dolgozunk. A szakiskolát végzettek szakközépiskolája esetében a ……. kerettantervek alapján végezzük a munkánkat.

Képzés megnevezése 2016-17 tanévben az osztályok jelölése

Szakmai kerettanterv megnevezése

szakgimnázium 9.A

szakiskolát végzettek szakközépiskolája

szakközépiskola (régi) 10.A, 11.A, 12.A

érettségire épülő szakképzés 13.A, 14.A

szakközépiskola (új elnevezés)

Az egyes képzések órafelosztását tartalmazó táblázatokat az 1.sz. mellékelt tartalmazza.

3.5. Választható érettségi vizsgatárgyak, követelmények, témakörök

A szakgimnáziumi helyi tantervben előírt követelményeket teljesítő tanulók az érettségi vizsga vizsgaszabályzata alapján középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehetnek. Iskolánk a 11-12. évfolyamon a kötelező érettségi vizsgatárgyból biztosítja tanulóink részére – választása szerint – mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést. A kötelező érettségi vizsgatárgyak az alábbiak:

1. Magyar nyelv és irodalom, 2. Matematika, 3. Történelem, 4. Idegen nyelv (angol vagy német nyelv), 5. Szakmai tantárgy.

A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül iskolánk a helyi tantervben határozza meg, hogy a) a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül legalább három vizsgatárgyból lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést, melynek feltétele, hogy a felkészítésre legalább százharmincnyolc órát kell biztosítani a képzési idő alatt,

115/54

A kötelező érettségi vizsgatárgyakon felül az iskola az alábbi tantárgyakból biztosítja a felkészítést:

informatika,

testnevelés,

fizika

b) az emelt szintre történő felkészítés feltétele, hogy a felkészítésre legalább kettőszázhetvenhat órát kell biztosítani a képzési idő alatt. Amennyiben iskolánk nem tudja biztosítani adott tantárgyból az emelt szintű érettségi felkészítést, az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés feladatait iskolánk a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum másik három szolnoki középfokú tagintézményével (Jendrassik, Pálfy, Petőfi) kötött, egymás közötti megállapodás alapján látja el. A kötelező érettségi vizsgatárgyak vizsgakövetelményei beépítésre kerültek a tantárgy helyi tantervébe. Ettől függetlenül, a kötelező és a kötelezően választható tantárgyakból középszinten, tanórán kívüli foglalkozás keretében felkészítő foglalkozás is szervezhető, heti 2 tanítási órában, amennyiben a csoport minimális létszáma meghaladja a 8 főt. Ha időközben a csoport létszáma 4 hét tekintetében tartósan lecsökken 6 fő alá, a felkészítő foglalkozás megszűnik.

A középszintű érettségi vizsga témaköreit a pedagógiai program tartalmazza, az egyes

vizsgatárgyak követelményeit pedig a Pedagógiai program alábbi mellékletei:

2. számú melléklet: Szakgimnáziumi közismereti helyi tanterv,

4. számú melléklet: Szakgimnáziumi szakmai helyi tanterv.

Iskolánk minden képzési típusában (szakgimnázium, szakközépiskola, felnőttoktatás) minden tantárgy kötelező vagy kötelezően választott tantárgynak minősül, a tanuló által választható, szabadon választható tantárgy oktatása nem történik egyik képzésben sem. Az iskola által megnövelt óraszámú, kötelezően választható tantárgyak a tanulók tekintetében kötelező tantárgynak minősülnek, a megnövelt óraszámú tanórákon a részvétel kötelező, a mulasztások igazolása, adminisztrációja ennek megfelelően történik.

3.6. A közép- és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés

Tagintézményünkben minden szakgimnáziumi képzésben résztvevő , a 2016-17-es tanévben 11 és 12. évfolyamos diák számára kötelezően választandó az utolsó két évfolyamon egy heti kétórás emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozás, amelynek feladata az emelt szintű érettségire, vagy a középszintű érettségire történő felkészülés segítése. Az emelt szintű szakmai érettségi vizsgára való felkészítés az érettségi követelményekben meghatározott elvárásoknak megfelelően történik. Középszintű érettségi vizsgára készít föl iskolánkban:

magyar nyelv és irodalom,

történelem,

idegen nyelvek,

matematika,

fizika,

115/55

informatika,

testnevelés

közlekedési alapismeretek (közlekedéstechnika) Azokat a tanulókat, akik valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tettek, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítették, az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén felmentjük az adott tantárgy tanítási óráján való részvétel alól, de az adott tanóra alatt az iskola területét nem hagyhatja el.

3.7. A középszintű érettségi vizsga témakörei

Magyar nyelv és irodalom

Témakörök Követelmények

1. Magyar nyelv

1.1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer.

A beszéd mint cselekvés.

A nyelv és a gondolkodás viszonya.

Nyelvcsalád, nyelvtípus.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai.

1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a

kifejezésmóddal.

A kommunikáció interdiszciplináris jellege.

Jel, jelrendszer.

Nyelvi és vizuális kommunikáció.

A nyelvhasználat, mint kommunikáció.

Kommunikációs funkciók és közlésmódok.

Személyközi kommunikáció.

A tömegkommunikáció.

1.3. A magyar nyelv

története Változás és állandóság a nyelvben.

A magyar nyelv rokonsága.

A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság

alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Mária-siralom.

Nyelvművelés.

1.4. Nyelv és

társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok.

Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban.

Kisebbségi nyelvhasználat.

A határon túli magyar nyelvűség.

Tömegkommunikáció és a nyelvhasználat.

1.5. A nyelvi szintek Hangtan.

Alaktan és szótan.

Mondattan.

A mondat szintagmatikus szerkezete.

A mondat a szövegben.

115/56

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és

frazeológia.

1.6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció.

A szöveg szerkezete és jelentése.

Szövegértelmezés.

A szöveg szóban és írásban.

Az intertextualitás.

A szövegtípusok.

Szöveg a médiában.

1.7. A retorika

alapjai A nyilvános beszéd.

Érvelés, megvitatás, vita.

A szövegszerkesztés eljárásai.

1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus.

A szójelentés.

Állandósult nyelvi formák.

Nyelvi, stilisztikai változatok.

Stíluseszközök.

Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom

2.1. Szerző, művek

2.1.1. Életművek a

magyar irodalomból

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi

Dezső, József Attila.

Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismeretén

alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.

Memoriterek.

2.1.2. Portrék

Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey

Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz

Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza,

Márai Sándor, Pilinszky János.

Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása,

értelmezése.

Memoriterek.

2.1.3. Látásmódok

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák

Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László,

Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos.

Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista

bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.)

2.1.4. A kortárs

irodalomból

Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az

1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés.

2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az

avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője.

2.1.6. Színház és

dráma Színház és dráma különböző korszakokban.

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona

József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája.

115/57

2.1.7. Az irodalom

határterületei

Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet,

folklór.

Az adaptáció - irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban.

A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja.

Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.

Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai.

2.1.8. Regionális

kultúra Interkulturalitás.

A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai.

Kisebbségi irodalmak.

Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák,

motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek

és különbségeinek összevetése.

Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése,

értelmezése.

2.2.2. Műfajok,

poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

2.2.3. Korszakok,

stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a

középkortól a szimbolizmusig.

Történelem

Témakörök/Kompetenciák Követelmények

1. Kompetenciák

Források használata és

értékelése

Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése,

következtetések megfogalmazása.

Különböző típusú forrásokból származó információk

összevetése.

Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott

szempont szerinti értelmezése.

A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez.

Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű

statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból,

kronológiákból.

A tények és feltételezések megkülönböztetése.

A szaknyelv alkalmazása Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata.

Tájékozódás térben és

időben Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken.

A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és

államok kialakulásában.

Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése.

Konkrét történelmi események térben és időben való

elhelyezése.

Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a

magyar történelem legfontosabb eseményei között.

A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének,

sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete.

115/58

Az eseményeket alakító

tényezők feltárása

A tanultak okok és következmények szerinti rendezése.

Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában

több oka és következménye van.

Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése,

azok eltérő jelentőségének felismerése.

A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők

megkülönböztetése, mérlegelése.

Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események

okairól és következményeiről.

A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét

példákon.

A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása.

Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.

Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy

történelmi esemény alakulásában.

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi

események okai, következményei és a benne résztvevők

szándékai.

Történelmi események és

jelenségek

problémaközpontú

bemutatása

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra.

Népesség, település, életmód.

Egyén, közösség, társadalom.

A modern demokráciák működése.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák.

Nemzetközi konfliktusok és együttműködés.

2. Témakörök

Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten.

A demokrácia kialakulása Athénban.

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom

kialakulása.

Az antik hitvilág, művészet, tudomány.

A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.

A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői.

A nyugati és a keleti kereszténység.

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése.

A középkori városok.

Egyházi és világi kultúra a középkorban.

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

Az oszmán birodalom terjeszkedése.

A középkori magyar állam A magyar nép őstörténete és vándorlása.

megteremtése és virágkora A honfoglalástól az államalapításig.

Az Árpád-kor.

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos

és Luxemburgi Zsigmond idején.

A Hunyadiak.

Kultúra és művelődés.

115/59

Szellemi, társadalmi és

politikai A nagy földrajzi fölfedezések és következményei.

változások az újkorban Reformáció és katolikus megújulás.

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia

megszületése Angliában.

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás.

Magyarország a Habsburg A mohácsi csata és az ország három részre szakadása.

Birodalomban Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

Művelődés, egyházak, iskolák.

A polgári átalakulás, a

nemzetállamok és az

imperializmus

A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és

Polgári Jogok Nyilatkozata.

kora A XIX. század eszméi.

Az ipari forradalom és következményei.

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és

következményeik.

A polgárosodás kezdetei és A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

kibontakozása

Magyarországon A reformkori művelődés, kultúra.

Polgári forradalom.

A szabadságharc.

A kiegyezés előzményei és megszületése.

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus

korában.

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése.

Az első világháborútól a

kétpólusú Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.

világ felbomlásáig A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett

világban.

Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság.

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési

mechanizmusa.

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as

években.

A második világháború előzményei és jelentős fordulatai.

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

A szocialista rendszerek bukása.

Magyarország története az

első Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei.

világháborútól a második A Horthy-rendszer jellege, jellemzői.

világháborús összeomlásig A művelődési viszonyok és az életmód.

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái.

Magyarország részvétele a világháborúban.

A német megszállás, a holokauszt Magyarországon.

Magyarország 1945-től a A szovjet felszabadítás és megszállás.

115/60

rendszerváltozásig A határon túli magyarság sorsa.

A kommunista diktatúra kiépítése és működése.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc.

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A rendszerváltozás.

A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet

rendszerek problémái.

Az európai integráció története.

A „harmadik világ”.

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható

fejlődés.

A globális világ kihívásai és ellentmondásai.

A mai magyar társadalom és

életmód Alapvető állampolgári ismeretek.

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban.

A magyarországi roma társadalom.

A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság.

Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

Matematika

Témakör Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

Halmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.

A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika

különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika

Logikai műveletek A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia

ismerete, alkalmazása.

A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.

Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.

A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.

Fogalmak, tételek,

Bizonyítások a

matematikában

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.

Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra

Számfogalom A valós számkör.

A valós számok különböző alakjai.

Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a

valós számkörben.

Az adatok és az eredmény pontossága.

Számrendszerek, a helyi értékes írásmód.

Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.

115/61

A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása,

legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös.

Egyszerű oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések,

műveletek Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.

Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.

Hatvány, gyök,

logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok,

racionális kitevőjű hatványok).

A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása

egyszerű esetekben.

Egyenletek,

egyenlőtlenségek Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása.

Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban.

Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes

egyenletek.

A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő

exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek.

Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.

Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek.

Egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek.

3. Függvények, az analízis elemei

Függvények függvények

grafikonjai,

függvénytranszformációk

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és

négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és

logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték-

függvény) és egyszerű transzformáltjaik: f(x) + c, f(x + c), c · f(x),

f(c x x)

Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat

Kamatos kamat számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

Alapfogalmak,

ponthalmazok Térelemek távolsága, szöge.

Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai

transzformációk Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok.

Középpontos hasonlóság, hasonlóság.

Hasonló alakzatok tulajdonságai.

Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek

alkalmazása egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai alakzatok

Háromszögek Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra -

alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban.

Négyszögek Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik.

Alaptulajdonságok.

Sokszögek Szabályos sokszögek.

115/62

Kör A kör és részei.

Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.

Kerület-, terület-, felszín-

és Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe.

térfogatszámítás Testek felszínének és térfogatának számítása.

Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a

hasonlóság-

arányának viszonya.

Vektorok A vektor fogalma.

Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való

szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.

Vektor koordinátái.

Vektorok alkalmazása.

Trigonometria Szögfüggvények fogalma.

Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.

Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordináta-geometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

5. Valószínűségszámítás, statisztika

Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

(kördiagram, oszlopdiagram).

Gyakoriság, relatív gyakoriság.

Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe

(medián), leggyakoribb érték (módusz).

Szórás.

Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja.

Visszatevéses mintavétel.

Idegen nyelv

Témakörök/Konpetenciák Követelmények

1. Kommunikatív készségek

Beszédértés (hallott szöveg

értése)

Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges

információinak, alapvető kommunikációs szándékának

megértése.

Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és

részletinformációk) megértése.

Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális,

szelektív, részletes értés).

Beszédkészség Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű,

hétköznapi helyzetekben és szerepekben.

Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott

ismerős témákról.

A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása.

Szövegértés (olvasott

szöveg értése)

Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó,

gyakori szövegfajták lényegének megértése.

Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k)

megértése, vélemény, érvelés követése.

115/63

Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása

(globális, szelektív, részletes értés).

Íráskészség Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben

általánosan és gyakran használt szövegfajtákban.

Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott,

hétköznapi témákról.

Egyéb készségek

(stratégiák)

A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez

szükséges készségek és technikák alkalmazása.

A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb

technikák alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia

A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló

alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és

nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó

használata.

A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi

eszközök alkalmazása szóban és írásban.

Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata.

3. Témák

Személyes vonatkozások,

család Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Ember és társadalom Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek,

vásárlás.

Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.

Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.

A munka világa Például: diákmunka, pályaválasztás.

Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.

Szabadidő, művelődés,

szórakozás Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

Tudomány és technika Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai

eszközök szerepe a mindennapi életben.

Informatika

Témakör Követelmények

1. Információs társadalom

Információs

rendszerek az

iskolában és a

gazdaságban

Informatikai alapfogalmak.

Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos

meghatározása.

Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével.

Közhasznú magyar

információs

adatbázisok

Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az információs

rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet.

Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban.

Jogi és etikai

ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete.

115/64

Információs és

kommunikációs

technológiák a

társadalomban

Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait

és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb.

Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.

2. Informatikai alapismeretek - hardver

A számítógépek

felépítése,

funkcionális

egységei, azok főbb

jellemzői

A Neumann-elvű számítógépek.

A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb

jellemzői és feladataik.

A számítógép

üzembehelyezése

A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb

részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése.

3. Informatikai alapismeretek - szoftver

Az operációs

rendszer és főbb

feladatai

Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói.

Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése.

Keresés a háttértárakon.

Az adatkezelés

szoftver és hardver

eszközei

Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az operációs rendszer

segédprogramjai.

Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás).

Hálózatok

működésének

alapelvei,

felhasználási területei

Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. Hozzáférési jogok,

adatvédelem.

4. Szövegszerkesztés

Szövegszerkesztő

program kezelése Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése.

Nyomtatás.

A munkakörnyezet és a nézet beállítása.

Szövegszerkesztési

alapfogalmak A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás.

Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok

használata.

Oldalformázás.

Szövegjavítási

funkciók Keresés és csere funkciója.

Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.

Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás.

Táblázatok, grafikák

a szövegben Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés, szegélyezés.

Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok

beillesztése a szövegbe és formázása.

5. Táblázatkezelés

A táblázatkezelő

használata. A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.

Táblázatok felépítése Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).

115/65

Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása.

Adatok a

táblázatokban Adattípusok.

Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás.

A cellahivatkozások használata.

Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény.

Táblázatformázás Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok,

tartományok kijelölése.

Cellák és tartományok másolása.

Táblázatok,

szövegek, diagramok Egyszerű táblázat készítése.

Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése.

Problémamegoldás

táblázatkezelővel Tantárgyi feladatok megoldása.

6. Adatbázis-kezelés

Az adatbázis-kezelés

alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs.

Adatbázis-kezelő

program interaktív

használata

Adattípusok.

Adatbevitel, adatok módosítása, törlése.

Adatbázisok létrehozása, karbantartása.

Alapvető adatbázis-

kezelő műveletek

Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés,

rendezés, összesítés.

Képernyő és

nyomtatási

formátumok

Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése.

7. Információs hálózati szolgáltatások

Kommunikáció az

Interneten Levelezési rendszer használata.

Állományok átvitele, www, keresőrendszerek, távoli adatbázisok

használata.

Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezete, weblap készítése

Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.

Formázási lehetőségek.

8. Prezentáció és grafika

Prezentáció Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang ...) és

formázása.

Grafika Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása,

módosítása, képek beillesztése.

9. Könyvtárhasználat

Könyvtárak A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.

Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök.

Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés.

115/66

Közlekedési alapismeretek – közlekedéstechnika

Témakörök Követelmények középszinten Követelmények kiegészítése

emelt szinten

1. Közlekedési ismeretek

Közlekedési

alapismeretek

Ismerje a közlekedési

alapfogalmakat és ismérveit:

(közlekedés, szállítás, fuvarozás,

szállítmányozás, bérlet).

Ismertesse a közlekedés történeti

áttekintését, közlekedési

ágazatonként.

Ismertesse a közlekedés és a

környezet kapcsolatát

(helyzetértékelés, prognózisok,

feladatok).

Ismertesse a természet- és a

környezetvédelem célját, fő

feladatait.

Sorolja fel a környezetünk

szennyező forrásait és ismertesse a

szennyezés megelőzésének, illetve

megszüntetésének lehetőségeit.

Tudja elemezni a közlekedés

jelentőségét, sajátosságait,

felbontását, rendszerezését

(szárazföldi, vízi, légi,

csővezetékes szállítás, hírközlés).

Tudja érvekkel bizonyítani a

közlekedési szükségletek és

igények keletkezését, az

áruáramlatok kialakulásának

okait.

A közlekedés technikai

elemei

Ismerje a pálya és a jármű

kapcsolatát, a vonóerőigényt, a

teljesítmény szükségletet.

Ismertesse a fékezéssel

kapcsolatos fogalmakat és azok

meghatározását, a fékezéssel

kapcsolatos nemzetközi és hazai

előírásokat.

Ismerje a jármű stabilitását

befolyásoló tényezőket

ívmenetben és fékezéskor.

Vasúti közlekedés Ismerje a magyar vasúti hálózatot

és a vasúti járműveket.

Ismerje a vasúti vontató és

vontatott járművek alaptípusait:

dízelmozdonyok, motorkocsik,

villamos mozdonyok,

személyszállító kocsik,

teherkocsik.

Ismertesse az egyes típusok

alkalmazási területét.

Közúti közlekedés

Ismerje a közúti járművek fajtáit,

csoportosításukat, környezeti

hatásukat. Tudja ismertetni a

közúti közlekedés járműveit. Tudja

felsorolni a gépjárművek főbb

részeit és tudják ismertetni azok

működését.

Tudja ismertetni a belső égésű két-

és négyütemű benzin- és

dízelmotorok működési elvét,

működését és a tüzelő- és

Tudja kiszámítani a motor főbb

méreteit, a motor teljesítményét, a

szükséges vonóerőt, a

teljesítményt, a szükséges

tüzelőanyag mennyiségét, a

fajlagos tüzelőanyag-fogyasztást,

a féktávolságot, a fékutat.

115/67

kenőanyagaik tulajdonságait, a

főbb méreteinek kiszámítását, a

teljesítmény, a fajlagos

tüzelőanyag fogyasztás

kiszámításának módját.

Vízi közlekedés Ismerje a magyar hajózás

jellemzőit.

Ismerje a vízi közlekedés

járműveit: belvízi hajók (önjáró

hajók és gépnélküli uszályok),

tengeri és folyam-tengeri hajók,

halászhajók, üzemi hajók,

különleges hajók.

Rendszerezze a hajókat méreteik

és szerkezeti felépítésük szerint.

Légi közlekedés Ismerje a magyar légi közlekedés

jellemzőit.

Ismerje a merevszárnyú és a

forgószárnyú repülőgép

szerkezeteinek feladatát.

Ismertesse a sebesség és a

légellenállás között az

összefüggést. Rendszerezze a

repülőgép hajtóműveket

működési elvük szerint.

Csővezetékes szállítás

Ismerje a csővezetékes szállítás

technikai berendezéseit és

technológiáját.

Ismerje a csővezetékes szállítás

sajátos területeit (kőolaj és

származékai, földgázszállítás,

egyéb anyagok szállítása).

Környezetvédelmi és

egészségvédelmi

alapfogalmak

Munkakörnyezet,

ergonómia

Sorolja fel a munkahelyi

környezeti tényezőket, ezek

egészségkárosító hatásait,

ismertesse a védekezés

lehetőségeit.

Definiálja az ergonómiát és

ismertesse legfontosabb

fogalmait.

Ismertesse a munkahellyel

szemben megfogalmazható

legfontosabb ergonómiai

követelményeket.

2. Műszaki rajz

Ábrázoló geometriai

alapismeretek

Rajzvázlatok készítése során

alkalmazza helyesen a síkmértani

és térmértani alapfogalmakat, az

axonometrikus, a perspektivikus és

a vetületi ábrázolás szabályait.

Mértani test vetületi ábráiról

készítsen axonometrikus

szabadkézi vázlatot, illetve

axonometrikus ábráról vázolja fel a

vetületeket.

Összetett test vetületi ábráiról

szerkesszen axonometrikus ábrát,

axonometrikus ábráról szerkessze

meg a vetületeket.

Géprajzi alapismeretek

alkalmazása

Készítsen alkatrész axonometrikus

ábrájáról szabadkézi vázlat

formájában munkadarabrajzot.

Alkalmazza az egyszerűsített, a

különleges és a jelképes ábrázolási

szabályokat.

Lássa el a rajzot olyan szükséges

Készítsen közepes nehézségű

munkadarabrajzot kézi szerkesztő

eljárással. Határozzon meg a

csatlakozó felületeken

illesztéseket, használja a tűrés és

illesztés szabványait.

115/68

kiegészítő információkkal, mint a

felületi érdesség, tűrések,

hőkezelés stb.

Készítsen szerkesztett ábrákat.

3. Mechanika

Merev testek statikája

Ismertesse a statika alaptételeit, a

kényszereket, a nyomatéki tételt.

Mutassa be az erőrendszerek

eredőjének és egyensúlyának

meghatározási módszereit.

Ismertesse az összetett síkidomok

súlypontjának kiszámítási

módszerét.

Ismertesse a kéttámaszú és a

befogott tartók fogalmát, mutassa

be a kötélábra, a nyomatéki ábra és

a nyíróerő ábra szerkesztésének

módszerét.

Számítással és szerkesztéssel

végezze el a kéttámaszú és a

befogott tartók statikai vizsgálatát

koncentrált erőkkel történő terhelés

esetében.

Határozza meg számítással az

erőrendszerek eredőjét és

egyensúlyát.

Számítsa ki az összetett

síkidomok súlypontját.

Készítsen szerkesztett rajzokat és

végezzen számításokat összetett

terhelésű tartóknál, megoszló és

vegyes terhelés esetében.

Szilárdságtan

Ismertesse az igénybevételek

fajtáit és alakváltoztató hatását.

Mutassa be összefüggések

segítségével az egyszerű

igénybevételű alkatrészek

méretezési módszereit.

Méretezzen egyszerű

igénybevételekre adott szerkezeti

elemet, vagy végezze el annak

szilárdsági ellenőrzését.

Számítsa ki az egyszerű

igénybevételek esetén ébredő

feszültségeket és

alakváltozásokat.

Méretezzen összetett

igénybevétellel terhelt

egyszerűbb szerkezeti elemet,

vagy végezze el annak szilárdsági

ellenőrzését.

4. Gépelemek-géptan

Kötőgépelemek,

kötések

Rugók és

lengéscsillapítók

Csövek,

csőszerelvények,

tartályok

Tengelyek,

csapágyazások

Tengelykapcsolók és

fékek

Nyomatékátszármaztató

hajtások

Súrlódó- és

kényszerhajtások

Hajtóművek

Ismertesse a közlekedésben

leggyakrabban előforduló

gépelemek funkcióját, működését,

szerkezeti felépítését, alkalmazási

területeit.

Ábrázolja vázlattal a legfontosabb

gépelemeket és szerkezeti

megoldásaikat.

Ismertesse a szerkezetre ható

terhelések következtében létrejövő

igénybevételeket.

Mutassa be az egyszerű

igénybevételek alapján a gépelem

geometriai méreteinek kiszámítási

módjait.

Határozza meg a legfontosabb

Sorolja a gépelemeket

funkcionális csoportokba és

mutassa be az adott csoportra

jellemző, legfontosabb

gépelemeket.

Válassza ki a célnak leginkább

megfelelő szabványos elemeket

és szerkezeti megoldásokat.

115/69

működési jellemzőket.

Határozza meg az igénybevételek

hatására ébredő feszültségek

jellegének,

valamint az alkalmazni kívánt

anyagok szilárdsági és

keresztmetszeti jellemzőinek

ismeretében a gépelem,

gépszerkezet geometriai méreteit.

Végezzen egyszerűbb

méretellenőrzést.

Alkalmazza a szabványokat.

5. Technológiai alapismeretek

Fémtani alapismeretek

Ismertesse a legfontosabb

kristálytani alapfogalmakat, a

színfém és az ötvözet fogalmát.

Rajzolja le a fontos kétalkotós alap

állapotábrákat és mutassa be egy

esetben, egy adott koncentrációjú

ötvözet lehűlési folyamatát.

Kiadott állapotábra segítségével

ismertesse a vas-karbon

ötvözetrendszer metastabilis

lehűlési meneteit jellegzetes acél

koncentrációkban.

Mutassa be az acél gyors hűtésekor

bekövetkező változásokat,

ismertesse a C-görbét.

Rajzolja le a vas-karbon

ikerdiagramot, értelmezze az

átalakulásokat és ismertesse a

jellegzetes szövetszerkezeteket.

Rajzolja meg az adott

koncentrációjú ötvözet lehűlési

görbéjét.

Ismertesse a diffúziós átalakulás

lényegét.

Ismertesse a gyors- és az

izotermikus hűtés során létrejövő

állapotváltozásokat és

szövetszerkezeteket.

Fémes szerkezeti

anyagok

Nemfémes szerkezeti

anyagok

Ismertesse a közlekedés területén a

leggyakrabban alkalmazott fémes

és nemfémes szerkezeti anyagok,

előgyártmányok, nyersanyagok,

alapanyagok, segédanyagok

tulajdonságait és felhasználási

területeit. Csoportosítsa a műanyag

késztermékek fontosabb előállítási

eljárásait.

Mutassa be a használatos acél- és

öntöttvas anyagok főbb fizikai,

mechanikai és technológiai

jellemzőit, az acél és öntöttvas

szabványok rendszerét.

Jellemezze a könnyű- és

színesfémfém ötvözetek

tulajdonságait, az alakítható és az

önthető ötvözeteket, ismertesse

felhasználási területüket.

Ismertesse a fontosabb nemesfém

tulajdonságait és sorolja fel

jellemző alkalmazási területeiket.

Ismertesse a forgács nélküli

műanyag megmunkálások

berendezéseinek elvi felépítését.

Forgácsnélküli

megmunkálások

Hőkezelések

Hegesztés

Forrasztás

Műanyagok

Ismertesse a fontosabb forgács

nélküli melegalakító

technológiákat (öntés,

kovácsolás, hengerlés, sajtolás).

Mutassa be az acélok gyakorlati

hőkezelő eljárásait.

Mutassa be az acélok

felületkezelő eljárásait.

Mutassa be az öntészeti

vasötvözetek, illetve a réz- és

alumíniumötvözetek

hőkezelésének sajátosságait.

115/70

megmunkálása Csoportosítsa a hegesztés és a

forrasztás fajtáit, ismertesse

technológiáit és ezek anyagait,

berendezéseit.

Ismertesse a műanyag

megmunkálásra alkalmazott sajtoló

és fröccsöntő eljárást.

Ismertesse a műanyag

megmunkálásra alkalmazott

extrudáló eljárást.

6. Elektrotechnikai-elektronikai ismeretek

Elektrotechnikai,

elektronikai

alapfogalmak

Ismertesse az elektrotechnikai,

elektronikai alapfogalmakat és az

elektronika alapvető

építőelemeinek működési elvét.

Végezzen elektrotechnikai

alapszámításokat.

Mutassa be az elektronika

elemeinek alkalmazási területeit,

rajzolja le és elemezze az

elektronikai elemek jelleggörbéit.

Végezzen számításokat R-L-C

körökben.

Transzformátorok

Ismertesse a legfontosabb

transzformátortípusokat és

működésük módját.

Sorolja fel az egyes

transzformátortípusok alkalmazási

területeit.

Végezzen a transzformátorokkal

kapcsolatos alapszámításokat.

Rajzolja le a transzformátorok

jelleggörbéit.

Helyettesítő kapcsolás alapján

ismertesse az egyes

üzemmódokat: üresjárás, normál

üzem, rövidrezárás.

Egyenáramú villamos

forgógépek

Váltakozó áramú

villamos forgógépek

Ismertesse a fontosabb

egyenáramú és váltakozó áramú

villamos forgógépek felépítését,

működését.

Rajzolja le az elterjedtebb villamos

forgógépek mechanikai

jelleggörbéit.

Ismertesse kapcsolási rajzok

alapján az egyes üzemmódokat

(indítás, irányváltás, fékezés).

Végezzen alapszámításokat.

Rajzolja le a villamos forgógépek

jelleggörbéit.

Mutassa be kapcsolási rajzok és

jelleggörbék segítségével a

fontosabb villamos forgógépek

motor és generátor üzemmódjait.

Félvezető diódák

Ismertesse a félvezető fizika

alapjait.

Értelmezze a félvezető dióda

felépítését, működését és

jellemzőit, rajzolja le

karakterisztikáját és jelképét.

Mutassa be a félvezető dióda

működését egyenirányító

kapcsolásokban.

Ismertesse a Zener- és a LED-

dióda felépítését, gyakorlati

alkalmazási lehetőségeit.

Fejtse ki részletesen a félvezetők

működésének elektrofizikai és

elektrokémiai vonatkozásait.

Mutassa be a félvezetők

hőfokfüggését.

Rajzolja fel a speciális diódák

karakterisztikáját és jelképeit.

Bipoláris tranzisztorok

Értelmezze a bipoláris tranzisztor

felépítését, működését, feszültség-,

áramviszonyait és a

tranzisztorhatást. Mutassa be a

bipoláris tranzisztor jellemzőit.

Elemezze a jelleggörbék, a

paraméterek és a helyettesítő

képek közötti kapcsolatrendszert.

115/71

Rajzolja le a legfontosabb

jelleggörbéket. Rajzolja le a

tranzisztor jelképeit.

Unipoláris

tranzisztorok

Értelmezze az unipoláris

tranzisztorok felépítését,

működését, feszültség- és

áramviszonyait.

Mutassa be az unipoláris

tranzisztorok jellemzőit.

Rajzolja fel a legfontosabb

jelleggörbéket és az y-paraméteres

helyettesítő képet.

Rajzolja le a FET-ek és MOSFET-

ek jelképeit.

Elemezze a jelleggörbék, a

paraméterek és a helyettesítő

képek közötti kapcsolatrendszert.

Mutassa be a bipoláris és az

unipoláris tranzisztorok

felépítése, működése és

alkalmazása közötti

különbözőségeket,

emelje ki a térvezérlés szerepét.

Bipoláris tranzisztoros

alapkapcsolások

Rajzolja fel a bipoláris

tranzisztoros alapkapcsolásokat, h-

paraméteres helyettesítő képeiket,

és magyarázza el működésüket.

Számítsa ki a közös emitteres

erősítők váltakozó áramú

jellemzőit.

Vezesse le a közös emitteres

alapkapcsolás váltakozó áramú

jellemzőit.

Digitális

alapkapcsolások

Definiálja a digitális jelek fogalmát

és jellemzőit.

Ismertesse a kettes számrendszer

jellemzőit és az átszámítási

algoritmusokat.

Mutassa be a leggyakrabban

alkalmazott numerikus és az

alfanumerikus kódokat.

Mutassa be a logikai függvények

leírását algebrai alakban és

igazságtáblázattal.

Ismertesse a logikai algebra

alaptörvényeit és alaptételeit, az

algebrai és a grafikus egyszerűsítés

szabályait.

Mutassa be egyszerű feladaton

keresztül a szabályos alakú logikai

függvények grafikus

egyszerűsítését, a szabályos alakok

közötti átalakítást és a függvények

szabályos alakra hozását.

Ismertesse az alapfüggvényeket

megvalósító TTL és CMOS

kapuáramkörök jellemzőit és

kimeneti megoldásait.

Realizáljon egyszerűsített logikai

függvényeket NÉV, NAND és

NOR rendszerben.

Mutassa be a tárolók alaptípusait,

Magyarázza el egy NAND kapu

működését belső kapcsolási rajz

alapján.

Magyarázza el a mester-szolga és

az elvezérelt tárolók működését.

Mutassa be egy egyszerű

feladaton keresztül a szinkron

szekvenciális hálózatok

megvalósításának módszerét.

115/72

írja fel vezérlési táblázatukat.

3.8. Az alkalmazható tankönyvek, taneszközök kiválasztásának elvei

A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig

meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, munkafüzetet, segédeszközt használunk, amelynek

alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban

meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az

alábbi szempontokat vesszük figyelembe.

Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk.

Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók,

jól tanulhatók.

Az ingyenes (normatív) tankönyvellátást az iskolai könyvtár állományából biztosítjuk.

A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor

elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.

Folyamatosan figyelmet fordítunk a tagintézmény könyvtárában elérhető tartós

tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére.

A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az

ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A

tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető

nagysága. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a

tankönyvkölcsönzés megoldását.

3.9. Csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei

Szakgimnáziumi képzésben csoportbontásban tanítjuk az alábbi tantárgyakat:

magyar nyelv és irodalom

matematika,

történelem (2016-17. tanév 9. évfolyamától felmenő rendszerben)

idegen nyelv,

informatika,

Szakközépiskolai képzésben csoportbontásban tanítjuk az alábbi tantárgyakat:

magyar kommunikáció

matematika,

idegen nyelv,

informatika

rajz az osztály létszáma függvényében. A csoportképzés az osztálylétszámhoz igazodik, 24 főt meghaladó létszám esetén szükségszerű a csoportbontás.

115/73

A szakmai elméleti tantárgyak sem szakközépiskolai, sem szakgimnáziumi osztályokban nem kerül csoportbontásra, a szakmai gyakorlati tantárgyak pedig csak a jogszabály által előírt módon.

3.10. A mindennapos testnevelés szervezése

3.10.1. A mindennapos testnevelés szervezése szakgimnáziumi osztályokban A szakgimnáziumi osztályoknál évfolyamonként a heti három testnevelés óra az órarendbe van beépítve. A fennmaradó két órát délutáni foglalkozás keretében szervezzük, úgy, hogy aki valamilyen egyesület tagja, annak igazolás alapján nem kell részt vennie a foglalkozásokon, a többi diákunk kötelezően választhat az alábbi sportágak közül:

- futball

- röplabda

- kosárlabda

- asztalitenisz

- erőemelés

Ezeken a foglakozásokon kötelező a részvétel. A hiányzások igazolása a szokott módon történik. A sportágakra jelentkezés félévkor és tanév végén módosítható. A szakgimnázium gyógytestnevelésre járó diákjai számára heti 3 gyógytestnevelés óra teremben, speciális gyakorlatokkal valósul meg, heti 1 óra kötelezően választható a fenti sportágak közül, kivéve az erőemelés kontraindikáció miatt. Amennyiben egyesület leigazolt játékosa, ezt igazolja, az 1 óra alól mentességet kap. 3.10.2. A mindennapos testnevelés szervezése szakközépiskolai osztályokban A 3 éves képzésben résztvevő tanulók számára csak azokon a napokon szervezünk testnevelés órát, amelyeken az iskolában elméleti oktatáson vesznek részt. Minden osztály számára egységesen hetente 3 testnevelés óra kerül az óratervbe beépítésre.

3.11. Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményei és formái

3.11.1. Az értékelés alapelvei, céljai A teljesítményeket változatos módon, a tanulók pszichés sajátosságait, képességeit maximálisan figyelembe véve értékeljük az alábbiak szerint:

a helyi tantervben megfogalmazott követelményekkel összhangban végezzük az értékelő munkát,

az értékelést következetesen, sokszínűen, változatos eszközrendszerrel végezzük,

figyelembe vesszük az adott szaktantárgyak érettségi, szakmai vizsga követelményrendszerét, valamint a tanulók csoportjainak struktúráját, dinamikáját,

törekszünk arra, hogy mérőeszközeink hitelesek és megbízhatóak legyenek,

fontosnak tartjuk, hogy az értékelések fejlesztőek, megerősítőek és ne minősítőek legyenek,

115/74

tapintatosan, pozitívan és etikusan értékelünk,

törekszünk a folyamatos, rendszeres, kiszámítható és komplex (vagyis a pozitívumokra és negatívumokra kiterjedő) értékelésre,

biztosítjuk a tanulási folyamatban részt vevő partnerek (diák, szülő) számára, hogy pontosan ismerhessék követelményeinket, az elbírálás kritériumait és az eredményeket,

pontos visszajelzést adunk a szülők, tanulók számára a tanulók motivációjáról, viselkedésétől, ismereteinek mennyiségéről és mélységéről, együttműködési képességeiről, együttélési sajátosságairól, eszközhasználatáról, döntőképességéről, kreativitásáról, szabálytiszteletéről.

Iskolánkban az értékelésének céljai – alapelveinkkel összhangban – az alábbiak:

minőségbiztosítás az iskolai munka minden területén,

eredményességre törekvés a személyiségfejlesztésben, a vizsgákra való felkészítésben, a továbbtanulásban és a szakmaszerzésben,

motiváció – tanulói, tanári, szülői,

kontroll (ellenőrzés, korrekció) – tanulói, tanári,

jövőkép-alakítás.

3.11.2. Értékelési módszerek A diagnosztikai értékelést alapvetően a tanulók indulási szintjének megállapítására, egy-egy

nagyobb tematikus egység kezdetén használhatjuk. A tanulók ismereteiről, képességeiről és

készségeiről így megszerzett információk alapján a későbbi tanulási-tanítási folyamat jobban

irányítható és szervezhető. Ilyenkor az értékelés alapvető célja az lehet, hogy megismerjük

tanulóink előismereteinek hiányosságait és erre fel is hívjuk figyelmüket.

A fejlesztő értékelést alapvetően a tanulás-tanítás folyamatában az éppen aktuális tudásszint

megállapítására használhatjuk. Ezen értékelési mód elsősorban a tanítási módszereink

eredményességéről ad tájékoztatást, s metodikai fejlesztésre serkent. Az érdemjegyek

megállapítását célszerű személyre szabott szöveges értékeléssel is kiegészíteni.

Az összegző értékelés elsősorban egy-egy tematikus egység végén vagy a jellegzetes

csomópontoknál alkalmazható. Alapvető célja a tanulók közötti tudásbeli különbségek

feltárása és azok érdemjeggyé történő átalakítása. Ezen értékelési mód relatív képet fest a

tanulók ismereteiről, képességeiről és készségeiről, tájékoztatást nyújt a szaktanár, valamint

a pedagógiai folyamaton kívül állók számára.

3.11.3. Értékelési formák A szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik

saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és

javítási lehetőségeket.

115/75

Az alkalmazandó értékelési formák az alábbiak:

személyes, verbális értékelés,

írásbeli szöveges értékelés,

a különböző számonkérési formák során a tanuló teljesítményének értékelése

osztályzattal,

a tanuló félévi és tanév végi minősítése osztályzattal.

3.11.3.1. Személyes, verbális értékelés

A motivációs rendszerben kiemelkedő szerepe van a tanári, személyre szóló értékelésnek. Ennek jellege korrigáló, segítő, tanácsadó, orientáló. Személyes, verbális értékelés többféle módon jelenhet meg:

a pedagógus személyiségéből, értékrendjéből, tudásából eredő – szinte minden pillanatban előforduló – igen-nem, helyes-helytelen típusú szabályozó megnyilvánulások,

közösen végzett tevékenységekben megjelenő tudatos, rendszeres, szóbeli értékelés,

a pedagógus hosszabb beszélgetése, helyzetfeltárása gyerekkel, szülőkkel,

az osztályfőnökök, szaktanárok rendszeres értékelései osztályon, csoporton belül, vagy egyéni jelzéssel.

3.11.3.2. Írásbeli szöveges értékelés

Az írásbeli szöveges értékelés:

a tanulók írásbeli munkájához, dolgozathoz fűzött részletes megjegyzések, kiegészítések, tanácsok,

elsősorban magatartással, szorgalommal kapcsolatos írásbeli dicséretek és fegyelmi intézkedések,

külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekjóléti szolgálat, rendőrség, bíróság, pályázatok).

3.11.4. A számonkérés formái, értékelése Iskolánkban alkalmazott számonkérési formák:

írásbeli számonkérés,

szóbeli számonkérés,

gyakorlati számonkérés.

A helyi tantervben megfogalmazott követelményeink az érettségi vizsga, szakmai vizsga követelményeinek felelnek meg. Ezek alapján elvárjuk, hogy a különböző számonkérési formák során a tanulók

gondolataikat logikusan, szabatosan fogalmazzák meg,

helyesen alkalmazzák a tantárgyi szakkifejezéseket,

helyesen alkalmazzák a konkrét helyzetnek megfelelő nyelvi eszközöket,

egyszerre fektessenek hangsúlyt a tananyagtartalom teljességére, a felépítettségére és igényes kifejtésére,

115/76

természetesnek tekintsék, hogy a tanulási folyamatnak éppolyan lényeges része a számonkérés, mint az új anyag feldolgozása.

3.11.4.1. Írásbeli számonkérés

Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló leggyakoribb mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. Az írásbeli számonkérés formái: témazáró

összegző értékelés,

a tananyag beosztásához illeszkedik, tanmenetben megjelölt időpontban íratott, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölel, dolgozat

összegző értékelés,

egy-egy kisebb tanegység, az előző 1-3 tanóra tananyag elsajátításának ellenőrzésére szolgál, röpdolgozat

folyamatjellemzésre alkalmas értékelés,

az előző tanóra tananyagának számonkérésére szolgál, tudásmérő teszt

folyamatellenőrzésre alkalmas és összegző értékelésre egyaránt használatos,

melynek során objektíven elemzi a tanulónak adott tantárgyra vonatkozó tanulási eredményeit, feltárja a taníthatóság pozitívumait és kritikus pontjait, vonatkozhat adott tanegységre, tananyagra, témakörre, szintfelmérők

diagnosztikai értékelés,

célja az előzetes ismeretek feltérképezése, illetve idegen nyelv oktatásánál a szintfelmérő eredménye határozza meg a haladó/kezdő csoportba sorolást.

Az írásbeli számonkérés kritériumai:

az írásbeli ellenőrzés az egész osztályra, kisebb csoportokra és egy diákra terjedő is lehet,

a témazáró dolgozat kivételével, a pedagógusnak nem kötelező előre bejelenteni az írásbeli számonkérést, a témazáró dolgozatok témájáról és dátumáról egy héttel a számonkérés előtt a tanulót értesíteni kell,

a napi témazáró dolgozatok száma osztályonként nem lehet több kettőnél,

a témazáró dolgozatok számának legalább a felét, de minimum félévente egy dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia,

minden írásbeli számonkérési formát a megírást követő 10 iskolai munkanapon belül ki kell javítani, és azt eredményt közölni kell a tanulóval, ellenkező esetben a tanuló kérheti, hogy az osztályzat ne kerüljön beszámításra.

115/77

Az osztályozás százalékos határai a következők:

OSZTÁLYZAT KÖZISMERET SZAKMAI GYAKORLAT

JELES (5) 90-100% 81-100%

JÓ (4) 70-89% 71-80%

KÖZEPES (3) 50-69% 61-70%

ELÉGSÉGES (2) 34-49% 51-60%

ELÉGTELEN (1) 0-33% 0-50%

A tanulók írásbeli beszámoltatásának rendje: A tagintézményben íratott bármely típusú dolgozatot két héten belül ki kell javítani, a kijavított dolgozatot a tanulóknak be kell mutatni. A házirend további korlátozásokat írhat elő a témazáró és a számonkérő dolgozatok bejelentése és megíratása tárgykörében, így korlátozásokat állíthat föl az egy napon íratható témazáró és számonkérő dolgozatok számát illetően. Az iskolai dolgozatok formái az alábbiak:

röpdolgozat az adott óra vagy maximálisan az utolsó három óra tananyagából,

érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,

a röpdolgozat előzetes bejelentése nem kötelező,

a röpdolgozatra a tanuló az SzMSz-nek megfelelően egy osztályzatot kap,

számonkérő dolgozat

háromnál több óra anyagából, érintheti az osztály egyes tanulóit vagy egészét,

a számonkérő dolgozat előzetes bejelentése legalább két nappal korábban kell, hogy megtörténjék,

a számonkérő dolgozatra a tanuló az SzMSz-nek megfelelően egyetlen osztályzatot kap,

témazáró dolgozat egy vagy több átfogó témakör anyagából

jellemzően az osztály egészét érinti,

a témazáró dolgozat előzetes bejelentése a dolgozat íratását megelőzően legalább egy héttel korábban kell, hogy megtörténjék,

a témazáró dolgozatra a tanuló az SzMSz-nek megfelelően egy osztályzatot kap,

A tanulók írásbeli beszámoltatása jellemző formája a középiskolai oktatásnak, de tagintézményünkben kiemelt hangsúlyt kívánunk helyezni diákjaink rendszeres szóbeli feleltetésére is, mert diákjaink szóbeli megnyilvánulásának, kommunikációjának szintje jelenleg elmarad a kívánatostól.

115/78

3.11.4.2. Szóbeli számonkérés

Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztését, ezért gyakran alkalmazzuk a követelmények elsajátításának ellenőrzését szóbeli formában. A szóbeli számonkérés célja az ismeretek elsajátításának folyamatos figyelemmel kisérése és fejlesztése. Az értékeléssel a szóbeli kifejezőkészséget, a szaknyelv elsajátítását, a kommunikációs készséget fejlesztjük. A szóbeli számonkérés formái:

felelet : egy óra anyagából, tanegységnyi anyagból,

beszámoló : kijelölt tananyagból, egy témakörből,

kiselőadás : önkéntes alapon, egyéni felkészülés alapján, kijelölt témakörből. Az osztályozás ajánlott követelményei:

jeles (5) kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok,

jó (4) összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik,

közepes (3) akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes,

a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló,

elégséges (2) nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag,

a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló,

elégtelen (1) elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom,

a tények 50 %-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

3.11.4.3. Gyakorlati számonkérés

A gyakorlati számonkérés tantárgy-specifikus, hiszen csak testnevelés, rajz és vizuális kultúra valamint informatika tantárgyak esetén alkalmazható. Informatika tantárgy esetén a gyakorlati számonkérés számítógép segítségével megoldandó feladatsorból áll, az írásbeli számonkérés osztályozási módjával azonosan kerül értékelésre. Testnevelés tantárgy során a gyakorlati számonkérés a tanulók fizikai állapotának mérését jelenti.

3.11.5. A tanuló félévi és tanév végi minősítése A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel értékelik, félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik. Félévkor a félévi, tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük, melynek alapja:

szóbeli, írásbeli (gyakorlati) számonkérés érdemjegyei, ahol a témazáró dolgozatok kétszeres súlyozással kerülnek beszámításra,

115/79

tanórai aktivitása,

szorgalmi, nem kötelező jellegű feladatok elvégzése,

tárgyi tudása,

a tananyag elsajátításának mértéke,

önálló feldolgozó (kutató) munka,

rendszeres órára való készülése,

füzeteinek rendje, esztétikuma,

szakközépiskolai, szakképzésben tanulók esetén a tanuló szakismerete, pontossága, önállósága, megbízhatósága, munkához való viszonya, eszközök, szerszámok gondozása, munkavédelmi és egészségügyi rendszabályok ismerete és betartása.

A tanulók formatív értékelése a szaktanárok és a nevelőtestület feladata. A szaktanárok rendszeresen mérik a tanulók teljesítményét, és osztályzatokkal értékelik azt. Általánosan elvárható, hogy a tanuló rendelkezzék havonta 1 osztályzattal (heti 1 órás tantárgy esetben félévente minimum 3). A rendszeres osztályozás egyik feladata a tanulási hibák és hiányosságok feltárása, amely lehetővé teszi a javítást és pótlást. A másik fontos célja a tanuló, a tantestület és szülő tájékoztatása az elért eredményekről. Összességében a formatív értékeléssel az iskola a nevelés folyamatát kívánja szabályozni. A lezáró-minősítő értékelést a tanulási folyamat nevezetes szakaszainak befejezésekor alkalmazzuk (tanítási témák vége). A minősítő értékelés során globális képet adunk a tanulóról; arról, hogy egy-egy tanulási periódus végén milyen mértékben tett eleget a neveltségi és tanulmányi követelményeknek. Legjelesebb szummatív értékelési aktusok a következők:

az évközi osztályozás,

a félévi értesítő,

az év végi bizonyítvány,

az érettségi vizsga. A minősítő értékelés sajátos eszközét jelenti kialakult gyakorlatunk és nevelési elveink szerint az osztályfőnök dicsérő-elmarasztaló rendszere. Ennek az értékelési rendszernek az elemeit a tagintézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy bizonyos esetektől eltekintve (hiányzások szankcionálása, versenyek jutalmazása) a konkrét intézkedéskor döntő szerepe van az osztályfőnök pedagógiai koncepciójának, pedagógia elveinek, következetességének, személyiségének. A jutalmazások és elmarasztalások iránt támasztott követelményeink:

megfontoltan, de a szükséges esetekben késedelem nélkül alkalmazzuk azokat,

mindig személyre szabottak legyenek,

szigorúan következetesek legyenek,

vegyék figyelembe az általa kiváltható hatásokat,

a fentiek szerint a várhatóan leghatékonyabb eszközt alkalmazzuk.

115/80

3.11.6. A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló magasabb évfolyamra lép, ha az évfolyam követelményeit minden tantárgyból – legalább elégséges osztályzattal – a szorgalmi időszakban rendesen, osztályozó vizsgán vagy különbözeti vizsgán illetve javítóvizsgán, és az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit is teljesítette. Nem léphet tovább az a tanuló, aki valamelyik tantárgy követelményeit – neki felróható vagy fel nem róható okokból – nem teljesítette vagy a gyakorlati képzésről a törvényben meghatározott óraszámnál többet mulaszt illetve nem teljesítette a nyári összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az adott osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi jegyek alapján a tanuló javára módosítja.

3.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Tagintézményükben csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, rajz tantárgyakat és a szakmai gyakorlati foglalkozásokat. Célunk ezzel az, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő és energia jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére, a szakma alapjainak elsajátítására és az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítésre. A csoport indításához szükséges minimális létszám 12 fő, szakmai gyakorlati csoport esetén 8 fő. A minimális létszámtól való eltérés csak indokolt esetben és a Centrum főigazgatójának jóváhagyása után lehetséges.

3.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:

az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel

a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a NetFit rendszer alkalmazásával. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „NetFit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak:

Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással.

Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal.

Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával.

115/81

Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával.

Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig.

Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan.

A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig.

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le.

3.14. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:

érzelmek alkotó kezelése,

a stressz kezelés,

az önismeret, önbecsülés megerősítése,

a célok megfogalmazása és kivitelezése,

a konfliktuskezelés,

a problémamegoldás, a döntéshozás,

a kortárscsoport nyomásának kezelése,

a segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,

az elutasítási készségek fejlesztése. Az elkövetkező időszakban szeretnénk a drogmegelőzési tevékenységünket hosszabb távon előre megszervezni és még szakszerűbben végezni. Ehhez alapvetően szükséges, hogy több kollégánk ilyen irányú továbbképzésben részesüljön. Alapvető feladatunknak tekintjük a legális és illegális szerek fogyasztásának visszaszorítását. Ennek érdekében megismertetjük a tanulókat e szerek fogyasztásának következményeivel, valamint rendszeres tájékoztatást nyújtunk a szülők számára is. Kialakított drogstratégiánkat szisztematikusan fejlesztjük, elkerüljük a drogfogyasztás mint társadalmi probléma kampányszerű kezelésének veszélyeit. Az egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét.

115/82

Az egészségkultúra összetevői, amelyre nevelő munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:

az egészséges táplálkozás,

a rendszeres testmozgás,

a higiénés magatartás,

tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. A helyes táplálkozás ismérvei a rendszeresség, az ebéd megfelelő minősége, a zöldség és gyümölcsfogyasztás, valamint a megfelelő étkezési körülmények. A tagintézmény büféjében a megfelelő minőségű, rostokban, vitaminokban és fehérjékben gazdag élelem, a rendszeres zöldség- és gyümölcs biztosításával segítik céljaink megvalósítását. A rendszeres testmozgás az egészséges embereknek is elengedhetetlenül fontos, elsősorban kedvező élettani hatásai miatt, de egyéb előnyökkel is jár: megfelelő erőnlét, mentális kiegyensúlyozottság, fittség, de nem utolsósorban kiváló szórakozás és hasznos időtöltés is. Ezeket az elveket tantestületünk magáénak vallja, és a napi rendszeres testmozgást igyekszik biztosítani diákjaink számára. Diákjainknak lehetősége van a tornaterem és a kondi-terem, street-workout pálya használatára, pl. floorball, kosárlabda, ping-pong vagy egyéb sportok gyakorlására, a testnevelő kollégákkal egyeztetve. Időnként versenyeket szerveznek kollégáink. A higiéniás magatartás fogalma nagyon széleskörű. Az egészségfejlesztésben a legfontosabbnak tartott területek a személyi-, környezet-, szexuál- és mentálhigiénia. A védőnő is tart órákat pl. élősködők vagy tetoválások és piercingek témájában. A rendszeres kézmosás feltételeinek biztosításáért a takarítószemélyzet felelős. A tevékenység megelőző jellegében szerepet játszik a évenként 2 alkalommal lefolytatott iskolafogászati szűrés is. A környezethigiénia része a fent említett higiéniai eszközök hozzáférhetővé tétele a tagintézményben a diákok számára, az iskola padlózatának rendszeres tisztítása és fertőtlenítése, valamint a szennyfogó szőnyegek használata. Tagintézményünkben ennek felelősei a takarító személyzet tagjai, valamint a portások. A szexuálhigiénia és mentálhigiénia témájával a diákok osztályfőnöki órákon az ifjúsági védőnő segítségével önismereti foglalkozások formájában találkoznak, hittan és etika órákon az emberi érzelmekről esik szó, biológia órák keretében pedig elméleti áttekintést kapnak a nemi működésről, születésszabályozásról, betegségekről. Az ide vonatkozó ismeretek, érzelmi beállítódások nagyon átgondoltak, az órák tartói folyamatos kapcsolatot tartanak az egyházi vezetőkkel. Természetesen az ismeretek bővítése folyamatos, minden évfolyamon foglalkozunk a témával. Az egészségkultúra lényeges eleme a tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Az egészségkárosító anyagok tudatos használatának megelőzése komoly feladat. Az alkoholfogyasztás egészségnevelési vonatkozásának ellentmondásos jelensége a társadalmi gyakorlat és az iskolai élet különbözősége. Kiemelt figyelmet fordítunk a napjainkban könnyen és olcsón elérhető szintetikus drogok veszélyességének és kiszámíthatatlanságának megtanítására, valamint arra, hogy diákjaink képesek legyenek felismerni a drogok hatása alatt álló embert, valamint megtenni a legszükségesebb és a legsürgetőbb teendőket az adott helyzet kezelésére.

115/83

A megelőző órákat természetesen megtartjuk, mind osztályfőnöki, mind biológiaórán, és a tantestület pedig pozitív mintát ad a kérdésben, amely rendkívül fontos eleme egészségnevelési elveinknek. A környezeti nevelés pedagógiai célkitűzései az alábbiak:

szemléletformálás és ezzel együtt a környezettudatos gondolkodás kialakítása

ismeretközvetítés és ezzel együtt az aktív állampolgárrá nevelés

helyi környezeti problémák megismertetése, megoldása, illetve a helyi környezeti értékek megismertetése és az aktív megóvás

fenntartható fejlődés előmozdítása A környezeti nevelés tartalma és tanulásai módszerei között hangsúlyos a jövővel való foglalkozás (lokális és globális jövő – személyi jövőkép). Ennek érdekében az osztályfőnökök önismereti órákat tartanak, s a biológia tantárgy keretein belül 12. évfolyamon sor kerül az ökológiai alapfogalmak és rendszerek megismertetésére, valamint hittan és etika órákon fontos kérdéskört – „én és a többiek”, „én és a közösségem”, „én és az egyház” – járnak körbe tanulóink. Környezeti nevelésünk szempontjai az alábbiak:

Legyen egyszerre „lokális” és „globális”

Legyen egyszerre „aktuális” és „jövő orientált”

Legyen rendszerszemléletű

Neveljen együttműködésre

Neveljen problémamegoldásra

Neveljen új értékrendszerre

3.15. A tanuló jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

A tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek a következők. A jutalmak odaítélésről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után az osztályfőnök dönt. A tanulók jutalomban részesülhetnek a tanév végén, a ballagáskor, a tanévzáró ünnepélyen, melynek keretében kapják meg az oklevelet és/vagy a könyvjutalmat és/vagy a pénzjutalmat. A jutalmazás kategóriái:

tanulmányi eredmény alapján: kitűnő, jeles tanulók,

példamutató magatartásáért és/vagy szorgalmáért,

közösségi munkájáért,

országos szervezésű verseny esetén: eredményes részvételéért, helyezéséért,

adott sportágban elért tevékenységéért/teljesítményéért, helyezésért,

kiváló gyakorlati munkájáért.

115/84

A „Baross Emlékérem” bronz fokozata kitüntető címet a Szolnoki Műszaki Szakképzési

Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája jogelőd

intézménye alapította. A díj első odaítélése az 1998-1999. tanévben történt, majd ezt

követően minden tanévben.

A díj odaítélése a Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési

Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája nevelőtestületének a jogköre, melynek során az alábbi

szempontokat szükséges figyelembe venni minden tanévre vonatkozóan:

tanulmány eredmény,

szorgalom és magatartás,

tanulmányi és sportversenyeken való részvétel és eredmény,

közösségi életben való aktív részvétel,

iskolán kívüli, az iskola hírnevét öregbítő művelődési, kulturális, sporttevékenység.

A kiválasztás módja minden tanévben:

április 8-ig a végzős osztályok osztályfőnökei indoklással együtt javaslatot tesznek a

jelöltekre az iskola igazgatójánál,

április 9. és 15 között ( legkésőbb az osztályozó értekezleten) a nevelőtestület tagjai

szavazással választanak, egyszerű többséggel. A díj átadására ünnepélyes keretek

között, a ballagási ünnepségen kerül sor.

A díj elemei: díszoklevél és emlékplakett.

3.15.1. A magatartás értékelésének elvei

Magatartás és szorgalom értékelésének alapelvei és céljai:

segítse az iskola nevelés-oktatás folyamatát,

segítse a tanulók önértékelésének fejlődését,

személyre szabott legyen,

vegye figyelembe a gyermek fejlődését.

Magatartáson értendő a tanuló

iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonya,

önmagához való viszonya, felelőssége, önállósága,

hatása a közösségre, viselkedése a társas kapcsolatokban,

Házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatása,

a közösség érdekében végzett tevékenysége,

viselkedése, hangneme, beszédkultúrája, önfegyelme.

példás a tanuló magatartása

- aki felnőttekkel és diáktársaival szemben fegyelmezett magatartást tanúsít - kezdeményezőkészségével, példamutató magatartásával hat társaira - tanulmányi kötelezettségeinek eleget tesz, képességeinek megfelelően

optimálisan teljesít - kiegyensúlyozott tanulmányi teljesítményt nyújt, és az iskolai munkát segíti

(közösségi diák).

115/85

jó annak a tanulónak a magatartása

- aki a házirend szabályait betartja - a rábízott feladatokat becsülettel elvégzi - a közösséghez alkalmazkodik - a követelményeket betartja - a közösség értékeit védi.

változó a magatartása annak a tanulónak

- aki a házirend szabályait ismételten megsérti - a rábízott feladatokat csak ismételt felszólításra, hiányosan végzi el - viselkedése, hangneme társaival és felnőttekkel szemben kifogásolható

rossz magatartású az a tanuló:

- aki a házirend szabályait súlyosan megsérti, a társadalmi normákkal összeütközésbe kerül

- a rábízott feladatokat még ismételt felszólításra sem végzi el - akadályozza tanárai és társai munkáját.

Igazolatlan mulasztás esetén

- 1 igazolatlan mulasztás - még példás magatartás lehet - 2-3 igazolatlan mulasztás - jó magatartásnál jobb nem lehet - 4 igazolatlan mulasztás - változó magatartásnál jobb nem lehet (nyolc-tíz

igazolatlan óra után igazgatói figyelmeztetés jár, tizenegy-tizennégy igazolatlan óra után igazgatói intés jár)

- 15 igazolatlan mulasztás - rossz magatartásnál jobb nem lehet

3.15.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom elbírálásának szempontjai:

- tanulmányi eredmény - aktivitás a tanórai munkában - a tanórai munka rendszeres, pontos kiegészítése és gyakorlása órán kívül - az órán kívül végzett egyéb rendszeres munka (diákkörök, szakkörök, tanulmányi

verseny) - gyakorlati foglalkozásokon egyenletesen dolgozik.

példás annak a tanulónak a szorgalma: - aki adottságait és lehetőségeit maximálisan kihasználva éri el eredményeit - rendszeresen elősegíti aktivitásával a tanítási folyamat eredményességét - kiegyensúlyozott tanulmányi teljesítményt nyújt - valamely tárgyból vagy tárgyakból képességeinek megfelelő, kitartó munkával jó

eredményt ér el

jó a szorgalma annak a tanulónak: - aki megfelelő figyelemmel vesz részt a tanítási munkában

115/86

- órai és órán kívüli tanulmányi munkáját teljesíti, lelkiismeretes, vállalt kötelezettségeit teljesíti

változó szorgalmú az a tanuló: - aki nem folyamatos figyelemmel vesz részt a tanítási munkában - tanulmányi munkáját, kötelezettségeit csak ismételt figyelmeztetésre teljesíti

hanyag az a tanuló: - aki a tanítási óra munkájában nem vesz részt - tanulmányi kötelezettségeit gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan - teljesítménye eredménytelen.

3.16. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A tanítási órákon jellemzően rendszeres otthoni szóbeli feladatot határozunk meg, amelyet a tanítási órát tartó pedagógusaink egyértelműen közölnek. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, pl.házi dolgozat, fél oldalt meghaladó idegen nyelvi fordítási feladat, rajzi feladatok elkészítése. Ezekre a tevékenységi formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam. A hétvégi időszakra is jelölünk ki írásbeli és szóbeli házi feladatot, de ennek mértéke, terjedelme nem haladhatja meg a hétköznapokon is szokásos mértéket. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük:

egy-egy tantárgyból jellemzően annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot jelölünk ki, amennyi – átlagos diákjaink képességét és munkabírását, koncentráló képességét figyelembe véve – nem haladja meg a 30 perces munkaidő-igényt

a hosszabb idő-ráfordítást igénylő házi írásbeli feladatokat (házi dolgozat, rajzfeladatok stb.) legalább egy héttel a kijelölt elkészítési időpont előtt kijelöljük

a tanítási szünetek időtartamára (nyári, őszi, téli és tavaszi szünet, többnapos ünnepek) nem adunk az átlagos mennyiséget meghaladó írásbeli és szóbeli házi feladatot

minden pedagógus köteles figyelembe venni, hogy a tanulónak egy-egy tanítási napra több tantárgyból is készülnie kell

3.17. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos

115/87

körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. A 9. évfolyamon tanév kezdetekor szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével, így felmérjük a veszélyeztetett tanulókat. A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái:

ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,

kedvezményes ebéd biztosítása,

javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására,

mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele,

a tanulók jogainak fokozott védelme,

törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához,

rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel,

a veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.

A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és a szociális munkás végzi, akik folyamatosan kapcsolatot tartanak a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladataik közé tartozik a tagintézmény egészségnevelési programjának segítése. 3.17.1. A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:

a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;

adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, tagintézményünk befogadó intézmény

115/88

A tagintézmény jellegéből és működési körülményeiből adódóan sok a hátrányos helyzetű tanuló. Ezért folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk:

Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.

Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra.

Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe.

A problematikus esetekben szakember (szociális munkás, mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe.

Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában. Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

Tagintézményünk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a differenciált és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. A tagintézmény vezetése és tantestülete felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, számukra személyre szabott értékelési és követési rendszert biztosítunk. Felvételi eljárásunk során a jogszabály által lehetővé tett maximális kedvezményeket biztosítunk a sajátos nevelési igényű felvételizők számára. A felvételi döntés során – azonos pontszám esetén – előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat. 3.17.2. Átvezető program

4. Szakmai program

4.1. A szakmai képzés céljai, feladatai

A közoktatás ma szemléletváltás zajlik, melynek kikényszerítője a munkaerőpiac. A munkaerőpiac az iskolától gyorsaságot, rugalmasságot, hatékonyságot követel meg. A jó iskolának ma már minőségi szolgáltató intézménynek kell lennie. Napjainkban a szakképzés óriási változásokon megy keresztül, ami megköveteli tőlünk, hogy szakmailag mindig tájékozottak és felkészültek legyünk. Magyarországon hiány van a jól képzett szakmunkásokból, technikusokból és szakemberekből, a vállalkozások nehezen találnak jó, szakképzett munkaerőt. Iskolánk szakmai képzésének célja tehát olyan

általánosan művelt, korszerű szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése,

115/89

akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat,valamint

akik tevékenységüket önálló vállalkozás keretei között is tudják folytatni. Szakképzési rendszerünk feladata:

nyújtson korszerű szakmai műveltséget, általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez,

alapozzon meg és fejlesszen ki olyan tudást a tanulóban, amely képessé teszi őt arra, hogy a folyamatosan növekvő szakmai követelményeknek eleget tudjon tenni,

neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra,felelősségtudatra és felelősségvállalásra,

fejlessze a folyamatos önművelés igényét,

adjon lehetőséget, alapot egy magasabb szintű végzettség megszerzéséhez,

a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja iskolánk általános nevelési céljait, személyiségformálását, a szociális funkciókra való felkészítést is.

4.2. A szakmai képzés szerkezete

Iskolánk szakmai képzésének szerkezetei elemei és típusai: Szakgimnáziumi oktatás

− 1 éves technikusi képzés, − 2 éves szakmai képzés, − 5 éves szakmai képzés,

Szakközépiskolai oktatás

− 3 éves szakmai képzés, − 2 éves szakmai képzés, − 2 éves érettségire felkészítő képzés.

Felnőttoktatás

Iskolánk olyan szakmaszerkezettel rendelkezik, mely biztosítja tanulóink számára, hogy akár 25 éves életkorig, nappali rendszerű oktatásban szakképesítést szerezhessenek, szakképesítés megszerzése után akár sikeres érettségi vizsgát tehessenek szakközépiskolai tanulóink. Azok számára, akik a második OKJ-s végzetségüket szeretnék megszerezni, vagy azok a nem tanköteles korú tanulók, akik valamilyen ok miatt nem a nappali tagozaton kívánják tanulmányaikat folytatni , a felnőttoktatás keretein belül biztosítunk szakmai képzést. Iskolánk szakmai képzésének szerkezetét mutatja be az alábbi ábra: Iskolánk a különböző típusú iskolák feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer alkalmazásával valósítja meg az alábbi szerkezetben:

115/90

4.2.1. Szakgimnáziumi oktatás

4.2.1.1. 5 éves ágazati érettségit és szakmai végzettséget adó képzés

Képzés feltétele: 8. osztály elvégzése

Képzési idő: 5 tanév

Képzési helyszín: Szolnok, Bán út 9.

Kollégiumi ellátás: Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség: Szakgimnázium, 1 éves technikusi képzés

Szakközépiskola, 2 éves szakmai képzés felnőttoktatás keretében

A 2016/2017. tanévtől működő szakgimnázium a régi típusú szakközépiskolának felel meg, egy fontos kivételtől eltekintve. A szakgimnázium mind az 5 évfolyamán a választott ágazatnak megfelelő szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik. A szakgimnázium 9-12.évfolyama az érettségi vizsgára készíti fel a tanulót, s a 12. tanév végén érettségi vizsgát tesz az alábbi tantárgyakból kötelező jelleggel: matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem és az ágazatnak megfelelő szakmai tantárgy. Ez utóbbi tantárgy sikeres teljesítése azt jelenti, hogy a tanuló az érettségi bizonyítvány mellé kap, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó középfokú szakképesítésről szóló szakmai bizonyítványt is. Amennyiben úgy dönt a tanuló, hogy az érettségi vizsga után tanulmányait az iskolában folytatja a megkezdett ágazatban, az utolsó, azaz a 13. évfolyam végén, érettségi vizsgára épülő szakmai vizsgát tehet. 13. évfolyamon csak szakmai képzés folyik, kiegészítve heti 4 óra szakmai idegen nyelvoktatással. A 2017 májusától kötelező emelt szintű szakmai érettségi vizsgára való felkészítés érdekében

11. és 12. évfolyamon 2 óra felkészítő került az óratervbe beépítésre melyek a tanuló

számára kötelezőek, mert csak így biztosítható az emelt szintű érettségire való felkészítés

A szakmai és a közismereti oktatás minden évfolyamon az alábbi heti óraszámban történik: Köz

Évfolyam Közismereti órák Szakmai órák Összes óra

9. 24 11 35

10. 24 12 36

11. 25 10 35

12. 25 10 35

13. 4 31 35

Iskolánk által biztosított 9-12. évfolyamos szakgimnáziumi képzést lezáró érettségi mellé az alábbi szakképesítéseket szerzik meg a tanulók: kerékpárszerelő emelőgépkezelő Amennyiben úgy dönt a tanuló, hogy az érettségi vizsga után tanulmányait az iskolában folytatja a megkezdett ágazatban, az utolsó, azaz a 13. évfolyam végén szakmai vizsgát tehet az alábbi szakképesítés szerint: autószerelő

115/91

4.2.1.2. 2 éves szakmai képzés

Képzés feltétele: Nem a tanulni kívánt szakképesítésnek megfelelő ágazatai

szakmai érettségi vizsga

Képzési idő: 2 tanév

Képzési helyszín: Szolnok

Kollégiumi ellátás: Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség: Szakgimnázium, 1 éves technikusi képzés

Szakközépiskola, 2 éves szakmai képzés felnőttoktatás keretében

A 2 éves képzés alatt csak szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik közismereti oktatás nélkül, kiegészítve heti 4 órában szakmai idegen nyelv oktatással.

4.2.1.3. 1 éves technikusi képzés

Képzés feltétele: Érettségi vizsgára épülő adott szakképesítés

Képzési idő: 1 tanév

Képzési helyszín: Szolnok

Kollégiumi ellátás: Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség: Szakközépiskola, 2 éves szakmai képzés felnőttoktatás keretében

4.2.2. Szakközépiskolai oktatás

4.2.2.1. 3 éves szakmai képzés

Képzés feltétele: 8. osztály elvégzése

Képzési idő: 3 tanév

Képzési helyszín: Szolnok

Kollégiumi ellátás: Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség: Szakközépiskola, 2 éves szakmai képzés

Szakközépiskola, 2 éves érettségire felkészítő képzés

A 2016/2017. tanévtől működő szakközépiskola a régi hagyományos szakiskolának felel meg, egy fontos kivételtől eltekintve. A szakközépiskola mind a 3 évfolyamán a választott szakképesítésnek megfelelő szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatás folyik, mely kiegészül közismereti képzéssel is. A 11. évfolyam végén a tanulók szakmai vizsgát tesznek. A 11. évfolyamon elvégzése után folytathatják tanulmányaikat 2 éves érettségire felkészítő képzésben – ez az a kivétel, amely a hagyományos 3 éves szakiskolai képzésben eddig nem volt. Tanulóink 9. évfolyamon a szakmai gyakorlatukat az iskolai tanműhelyben, vagy olyan termelő vállaltok által működtetett tanműhelyekben, melyek a termeléstől teljesen elkülönítettek. Ezt követően 10. és 11. évfolyamon a szakmai gyakorlatot tanulószerződéssel gazdálkodó szervezetnél töltik. A szakmai és a közismereti oktatás minden évfolyamon az alábbi heti óraszámban történik minden szakképesítés esetén:

115/92

Évfolyam Közismereti órák Szakmai órák Összes óra

9. 18 17 35

10. 11 25 36

11. 9,5 24,5 35

Az iskola az alábbi szakképesítések oktatását biztosítja a 3 éves szakközépiskolai képzésben:

Szakmacsoport Ágazat Szakképesítés

5 Gépészet IX Gépészet

épület- és szerkezetlakatos

ipari gépész

hegesztő

szerszámkészítő

VIII Épületgépészet gázvezeték- és rendszerszerelő

13 Közlekedés XXII közlekedésgépészet

autószerelő

autóelektronikai műszerész

gépjármű mechatronikus

karosszérialakatos

6 Elektrotechnika-elektronika XI Villamosipar és elektronika villanyszerelő

4.2.2.2. 2 éves szakmai képzés

Képzés feltétele: a szakgimnázium befejezett 10. évfolyama

Képzési idő: 2 tanév

Képzési helyszín: Szolnok

Továbbtanulási lehetőség: Szakközépiskola 2 éves szakmai képzés felnőttoktatás keretében

Szakközépiskola, 2 éves érettségire felkészítő képzés

A 2 éves képzés alatt csak szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik közismereti oktatás nélkül. Az oktatás formája, nappali rendszerű, heti 35 órában. Az iskola ugyanazon szakképesítések oktatását biztosítja 2 éves szakmai képzésben, mint a 3 éves szakmai képzésen.

4.2.2.3. 2 éves érettségire felkészítő képzés

Képzés feltétele: Bármely szakközépiskolai szakképesítés

Képzési idő: 2 tanév

Képzési helyszín: Szolnok

Kollégiumi ellátás: Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség: 2 éves szakmai képzés felnőttoktatás keretében

Nappali rendszerű oktatásról van szó, heti 35 órában. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll, amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. A képzés megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú

115/93

továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. Oktatott tantárgyak: 1. magyar nyelv és irodalom, 2. matematika, 3. történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, 4. idegen nyelv (angol vagy német nyelv), 5. informatika, 6. természetismeret és 7. testnevelés és sport. Középszintű érettségi vizsgát 4 tantárgyból kötelező tenni: 1. magyar nyelv és irodalom, 2. matematika, 3. történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, 4. idegen nyelv.

4.3. SZAKGIMNÁZIUMI SZAKKÉPESÍTÉSEK

4.3.1. Autószerelő

A szakképesítés adatai

Azonosító száma 54 525 02

Szakmacsoport 13. Közlekedés

Ágazat XXII. Közlekedésgépész

Képzés feltétele végzettség 5 éves képzés esetén: 8 osztály 2 éves képzés esetén: érettségi vizsga

alkalmasság egészségügyi: szükséges pályaalkalmassági: nincs

Képzés helyszíne Szolnok, Bán utca 9.

Kollégiumi ellátás Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség 1 éves autótechnikus képzés

A szakképesítés rövid leírása

Az autószerelő a közúti járművek valamennyi gépészeti és elektronikusan irányított egységére vonatkozó műszaki állapotvizsgálati, hibafeltárási és hibaelhárítási, valamint javítási és beállítási műveleteket hajt végre. Tevékenysége során azonosítja a járművet, annak főegységeit és szemrevételezéssel, illetve műszeres méréssel hibafeltárást, műszaki állapotvizsgálatot végez. Megtervezi a munkafolyamatot és közreműködik az árajánlat készítésénél. Javítás esetén azonosítja és kiválasztja a szükséges alkatrészeket, megtervezi a technológiát, elvégzi a szerelési műveleteket, majd méréssel, próbával ellenőrzi. Az autószerelő a közúti járművön környezetvédelmi és közlekedésbiztonsági ellenőrző mérést hajt végre, a szükséges javítási és bizonylatolási dokumentációt kiállítja.

A képzés célja, hogy a tanuló képes legyen

- elvégezni a gépjármű időszakos karbantartását, a szervizműveleteket; - gépjárművek részegységeit megvizsgálni, javítani; - kiválasztani a szükséges mérési, vizsgálati módszert; - szemrevételezéssel és diagnosztikai módszerekkel meghatározni a hibák lehetséges

okait; - eldönteni, hogy a hiba beállítással vagy alkatrészcserével szüntethető-e meg; - kiválasztani a megfelelő alkatrészt, segédanyagot, célszerszámot;

115/94

- műszaki vizsgára felkészíteni a gépjárművet; - munkája során használni a rendelkezésre álló dokumentációt, adatbázisokat; - alkalmazni a korszerű számítástechnikai eszközöket, az elektronikusan irányított

rendszerek vizsgálatához szükséges rendszer-tesztereket; - elkészíteni, kitölteni a munkavégzéshez szükséges dokumentumokat; - a munkavégzés biztonsági és környezetvédelmi előírásait betartani; - kezelni a munkafolyamat során keletkezett veszélyes anyagokat, hulladékokat; - kapcsolatot tartani az ügyféllel, az ellenőrző hatóságokkal; - szakmai tudását karbantartani és fejleszteni; - gondoskodni a műszerek folyamatos hitelesítéséről; - rendben tartani a munkaterületet, tisztán tartani a szerszámokat.

Az autószerelő szakképesítés rendszerét, óraszámát a Pedagógiai program 1.sz melléklete tartalmazza. A szakgimnáziumi képzés közismereti tantárgyainak óraszámai, helyi tanterve a 2. számú mellékletben, míg a szakképzés óraszámai, helyi tanterve a 4.számú mellékletben találhatók.

4.4. SZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKKÉPESÍTÉSEK

4.4.1. Gépjármű mechatronikus

Azonosító száma 34 525 02

Szakmacsoport 13. Közlekedés

Ágazat XXII. Közlekedésgépész

Képzés feltétele iskolai előképzettség 3 éves képzés esetén: alapfokú iskolai végzettség 2 éves képzés esetén: szakgimnázium 10. befejezett osztálya

alkalmasság egészségügyi: szükséges pályaalkalmassági: nincs

Képzés helyszíne Szolnok, Bán utca 9.

Kollégiumi ellátás Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség szakközépiskola 12. évfolyam nappali második szakma felnőttoktatás keretében

A szakképesítés rövid leírása A gépjármű mechatronikus a gépjárművek sorozatgyártásában a gyártósorról lekerülő új autó műszaki átvételénél végzi feladatait. Munkája során a gépjármű mechanikus és elektronikus rendszereinek minőségét ellenőrzi, kiszűri és megjavítja, vagy megjavíttatja az előforduló hibákat, előkészíti a gépjárművet értékesítésre.

A képzés célja, hogy a tanuló képes legyen - a gépjárművek sorozatgyártásában közreműködni; - a gyártási folyamatban minőségellenőrzést végezni és ennek során ellenőrzi a

gyártósorról lekerülő gépjárművek minőségét; - tevékenységéhez meghatározott gépeket, eszközöket, mérőberendezéseket

használni,

115/95

- az elvégzett méréseket dokumentálni; - az elektromos, elektronikus, mechanikus, pneumatikus és hidraulikus rendszereket

ellenőrizni, elemezni; - megállapítani és megszüntetni a hibákat és zavarokat, ehhez automatikus mérő- és

vizsgáló rendszereket is használni; - kezelni a járműveket, és azok rendszereit, üzembe helyezni a járműveket, és

megvizsgálni az előírásoknak való megfelelést; - mechanikus és elektromos alkatrészeket össze és szétszerelni, valamint ellenőrizni; - járműveket és rendszereket karbantartani, javítani és beállítani; - hibákat és zavarokat keresni, mérési eredményeket értékelni; - a munkahelyi logisztikai ismereteket alkalmazni; - minőségi, valamint a munkavégzéshez és ellenőrzéshez szükséges utasításokat

értelmezni; - szakmai tevékenységeinek végzése során:

- betartani a biztonsági előírásokat; - elvégzi a javítandó gépjármű állapotfelmérését, hiba-megállapítását; - működtetni a munkavégzéshez szükséges gépet, berendezéseket, mérőeszközöket; - felhasználni a tanult logisztikai ismereteket.

A tanulmányaikat a 2017/18. tanévben vagy ezt követően megkezdő tanulók a 11. évfolyamon sikeres szakmai vizsga birtokában az adott szakképesítést szerzik meg

Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése

34 525 02 Gépjármű mechatronikus

A gépjármű mechatronikus szakképesítés rendszerét, óraszámát a Pedagógiai program 1.sz melléklete tartalmazza. A szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyainak óraszámai, helyi tanterve a 3. számú mellékletben, míg a szakképzés óraszámai, helyi tanterve a 5.számú mellékletben találhatók. 4.4.2. Karosszérialakatos

Azonosító száma 34 525 06

Szakmacsoport 13. Közlekedés

Ágazat XXII. Közlekedésgépész

Képzés feltétele iskolai előképzettség 3 éves képzés esetén:alapfokú iskolai végzettség 2 éves képzés esetén: szakgimnázium 10. befejezett osztálya

alkalmasság egészségügyi: szükséges pályaalkalmassági: nincs

Képzés helyszíne Szolnok, Bán utca 9.

Kollégiumi ellátás Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség szakközépiskola 12. évfolyam nappali második szakma felnőttoktatás keretében

A szakképesítés rövid leírása A karosszérialakatos szakember gépjárművek karambolos és korrodált karosszériáinak

115/96

javítását, gyári értékekre történő beállítását, új karosszériaelemek felszerelését, javításhoz karosszériaelemek készítését, javított részek felületkezelésre történő előkészítését végzi húzató-padok, egyengető rendszerek alkalmazásával, kéziszerszámok, elektromos és pneumatikus kézi kisgépek, hegesztő berendezések használatával. A képzés célja, hogy a tanuló képes legyen

- gépjármű karosszériák és tartozékaik kijavítását, futójavítását, karosszéria elemek, valamint – autószerelő közreműködésével – a teljes karosszéria cseréjét elvégezni;

- karosszéria elemek és tartozékok felújítását, cseréjét végezni; - karosszéria alvázak, önhordó karosszériák húzató padon történő javítását végezni; - gépjármű felépítmények javítását, részegységeinek összeépítését végezni; - karosszériák, és tartozékaik bontását végezni; - műanyag karosszériaelemek, alkatrészek javításával összefüggő tevékenységeket

végezni; - alumínium karosszériaelemek javításával összefüggő tevékenységeket végezni

ötvözött acél karosszériaelemek javításával összefüggő tevékenységeket végezni. A tanulmányaikat a 2016/17. tanévben vagy ezt követően megkezdő tanulók a 11. évfolyamon sikeres szakmai vizsga birtokában az adott szakképesítést szerzik meg

Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése

34 525 06 Karosszérialakatos

A karosszérialakatos szakképesítés rendszerét, óraszámát a Pedagógiai program 1.sz melléklete tartalmazza. A szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyainak óraszámai, helyi tanterve a 3. számú mellékletben, míg a szakképzés óraszámai, helyi tanterve a 5.számú mellékletben találhatók.

4.4.3. Épület- és szerkezetlakatos

Azonosító száma 34 582 03

Szakmacsoport 5 Gépészet

Ágazat IX Gépészet

Képzés feltétele iskolai előképzettség 3 éves képzés esetén:alapfokú iskolai végzettség 2 éves képzés esetén: szakgimnázium 10. befejezett osztálya

alkalmasság egészségügyi: szükséges pályaalkalmassági: nincs

Képzés helyszíne Szolnok, Bán utca 9.

Kollégiumi ellátás Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség szakközépiskola 12. évfolyam nappali második szakma felnőttoktatás keretében

115/97

A szakképesítés rövid leírása A vasból, acélból és egyéb fémes anyagból készült lemezeket, idomokat, csöveket, vázakat és tartószerkezeteket munkál meg. Épületek és más építmények szerkezeti fémvázainak összeszerelését, felállítását és szétszerelését végzi. A képzés célja, hogy a tanuló képes legyen

- a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat betartani és betarttatni - alakítani a munkadarabot kézi és gépi forgácsoló alapeljárásokkal - alapszerelési műveleteket végezni, oldható és nem oldható kötéseket készíteni - általános minőségű hegesztett kötést készíteni gázhegesztéssel, bevont elektródás kézi ívhegesztéssel, fogyóelektródás védőgázas (MIG/MAG) ívhegesztéssel, argon védőgázas volfrámelektródás ívhegesztéssel - egyszerű alkatrészről szabadkézi vázlatrajzokat és műszaki rajzokat készíteni, olvasni, értelmezni - elkészíteni, vagy megrendelni a célszerszámokat, összeállító sablonokat a bonyolult speciális épületlakatos munkához - előkészíteni a munkafeladat végrehajtását, az ahhoz szükséges anyagokat, segédanyagokat, előre gyártott elemeket, gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, felfogó- és befogóeszközöket, védőfelszereléseket - elvégezni a szakirányú garanciális épületlakatos-ipari ellenőrzéseket, javításokat - gépipari alapméréseket, alak- és helyzetpontossági méréseket végezni - képlékenyalakítást végezni a speciális épületlakatos munkadarabokon kézi, illetve kisgépes eljárásokkal - kiválasztani, ellenőrizni és karbantartani az általános kézi és kisgépes fémalakító műveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mérőeszközöket, védőfelszereléseket - korrózió elleni általános bevonatot és felületvédelmet készíteni, a korrózióra hajlamos épület- és szerkezetlakatos fémszerkezeteken - lemezeket megmunkálni, összeállítani és hegeszteni - magasban végzett szerelési folyamatokat értelmezni, végezni - oldható és nem oldható kötéseket és helyzetbiztosító elemeket készíteni, bontani, javítani és cserélni - zárat, biztonságtechnikai eszközöket cserélni, szerelni, ellenőrizni

A tanulmányaikat a 2016/17. tanévben vagy ezt követően megkezdő tanulók a 11. évfolyamon sikeres szakmai vizsga birtokában az adott szakképesítést szerzik meg

Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése

34 582 03 Épület- és szerkezetlakatos

Az épület- és szerkezetlakatos szakképesítés rendszerét, óraszámát a Pedagógiai program 1.sz melléklete tartalmazza. A szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyainak óraszámai, helyi tanterve a 3. számú mellékletben, míg a szakképzés óraszámai, helyi tanterve a 5.számú mellékletben találhatók.

115/98

4.4.4. Hegesztő

Azonosító száma 34 521 06

Szakmacsoport 5 Gépészet

Ágazat IX Gépészet

Képzés feltétele iskolai előképzettség 3 éves képzés esetén:alapfokú iskolai végzettség 2 éves képzés esetén: szakgimnázium 10. befejezett osztálya

alkalmasság egészségügyi: szükséges pályaalkalmassági: nincs

Képzés helyszíne Szolnok, Bán utca 9.

Kollégiumi ellátás Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség szakközépiskola 12. évfolyam nappali második szakma felnőttoktatás keretében

A szakképesítés rövid leírása Fém alkatrészek hegesztését és vágását végzi gázláng, villamos ív, ill. fémolvasztásos vágására vagy egybe- olvasztására szolgáló más hőforrások segítségével.

A képzés célja, hogy a tanuló képes legyen – olvasni a műszaki rajzokat és a kapcsolódó utasításokat, szabályozásokat – munkaterületet ellenőrizni – előkészíteni a munkadarabot – beüzemelni a munkavégzéshez szükséges gépeket – elvégezni a szükséges vágásokat, darabolásokat – elvégezni a hegesztést – önellenőrzést végezni a munka megkezdése előtt, alatt és befejezése után – betartani és betartatni a munkabiztonsági és környezetvédelmi előírásokat

A tanulmányaikat a 2016/17. tanévben vagy ezt követően megkezdő tanulók a 11. évfolyamon sikeres szakmai vizsga birtokában az adott szakképesítést szerzik meg

Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése

34 521 06 Hegesztő

A hegesztő szakképesítés rendszerét, óraszámát a Pedagógiai program 1.sz melléklete tartalmazza. A szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyainak óraszámai, helyi tanterve a 3. számú mellékletben, míg a szakképzés óraszámai, helyi tanterve a 5.számú mellékletben találhatók.

4.4.5. Ipari gépész

Azonosító száma 34 521 04

Szakmacsoport 5 Gépész

115/99

Ágazat IX Gépész

Képzés feltétele

iskolai előképzettség 3 éves képzés esetén:alapfokú iskolai végzettség 2 éves képzés esetén: szakgimnázium 10. befejezett osztálya

alkalmasság egészségügyi: szükséges pályaalkalmassági: nincs

Képzés helyszíne Szolnok, Bán utca 9.

Kollégiumi ellátás Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség szakközépiskola 12. évfolyam nappali második szakma felnőttoktatás keretében

A szakképesítés rövid leírása Az ipari gépész feladata az iparban használt gépek, berendezések javítása, karbantartása, az üzemszerű működésük biztosítása. E tevékenységekkel összefüggésben alkatrész felújítási, szerelési feladatok, beüzemelési és adminisztrációs tevékenységek végzése.

A képzés célja, hogy a tanuló képes legyen – gépi és kézi forgácsoló berendezéseket szerelni, üzembe helyezni – áramlástechnikai gépeket (szivattyúk, kompresszorok) szerelni, javítani, hibát elhárítani – hőerőgépeket szerelni, javítani, hibát elhárítani – gépeket és berendezéseket üzembe helyezni gépkönyv alapján – elvégezni a szükséges karbantartásokat a gépeken és berendezéseken – meghibásodás esetén elvégezni a hibás alkatrészek cseréjét javítás utáni beüzemeléssel – szükséges mértékű műszeres méréseket végezni, azok eredményeinek jegyzőkönyvben

történő rögzítésével – munkavégzése során a szabványos minőségi követelményeket biztosítani – katalógusokból, szabványból, pótalkatrészeket kiválasztani – a munkavégzés és üzembe helyezés során a biztonsági és környezetvédelmi előírásokat

betartani – kézi és gépi forgácsolásokat végezni – forgács nélküli hidegalakításokat végezni – forrasztásokat, hegesztéseket készíteni

A tanulmányaikat a 2016/17. tanévben vagy ezt követően megkezdő tanulók a 11. évfolyamon sikeres szakmai vizsga birtokában az adott szakképesítést szerzik meg

Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése

34 521 06 Ipari gépész

Az ipari gépész szakképesítés rendszerét, óraszámát a Pedagógiai program 1.sz melléklete tartalmazza. A szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyainak óraszámai, helyi tanterve a 3. számú mellékletben, míg a szakképzés óraszámai, helyi tanterve a 5.számú mellékletben találhatók.

115/100

4.4.6. Járműipari fémalkatrész-gyártó

Azonosító száma 34 521 07

Szakmacsoport 5 Gépészet

Ágazat IX Gépészet

Képzés feltétele

iskolai előképzettség 3 éves képzés esetén:alapfokú iskolai végzettség 2 éves képzés esetén: szakgimnázium 10. befejezett osztálya

alkalmasság egészségügyi: szükséges pályaalkalmassági: nincs

Képzés helyszíne Szolnok, Bán utca 9.

Kollégiumi ellátás Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség szakközépiskola 12. évfolyam nappali második szakma felnőttoktatás keretében

A szakképesítés rövid leírása A járműipari fémalkatrész-gyártó szakember az elsődleges alakadó öntészeti technológiák alkalmazásával előgyártmányokat állít elő a járműipar számára. A technológiai dokumentáció alapján előkészíti a fémalkatrészek gyártását. Részt vesz a minőségbiztosításban – egyszerűbb geometriai és speciális anyagvizsgálati méréseket végez. Értelmezi és végrehajtja a hőkezelési technológiai utasításokat, kezeli és beállítja a megfelelő hőtechnikai berendezéseket – kemencéket.

A képzés célja, hogy a tanuló képes legyen – alkatrészgyártást előkészíteni – járműipari fémalkatrészeket gyártani – mérő- és gyártóeszközöket kezelni – öntött alkatrészgyártást előkészíteni – öntött alkatrészeket gyártani – öntőformát gyártani – öntödei berendezéseket kezelni – hőkezelt-alkatrészgyártást előkészíteni – hőkezelt-alkatrészeket gyártani – hőkezelő berendezéseket kezelni – szakmai ellenőrzést végezni

A tanulmányaikat a 2016/17. tanévben vagy ezt követően megkezdő tanulók a 11. évfolyamon sikeres szakmai vizsga birtokában az adott szakképesítést szerzik meg

Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése

34 521 07 Járműipari fémalkatrész gyártó

A járműipari fémalkatrész gyártó szakképesítés rendszerét, óraszámát a Pedagógiai program 1.sz melléklete tartalmazza. A szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyainak óraszámai, helyi tanterve a 3. számú mellékletben, míg a szakképzés óraszámai, helyi tanterve a 5.számú mellékletben találhatók.

115/101

4.4.7. Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

Azonosító száma 34 582 09

Szakmacsoport 5 Gépészet

Ágazat VIII Épületgépészet

Képzés feltétele iskolai előképzettség 3 éves képzés esetén:alapfokú iskolai végzettség 2 éves képzés esetén: szakgimnázium 10. befejezett osztálya

alkalmasság egészségügyi: szükséges pályaalkalmassági: nincs

Képzés helyszíne Szolnok, Bán utca 9.

Kollégiumi ellátás Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség szakközépiskola 12. évfolyam nappali második szakma felnőttoktatás keretében

A szakképesítés rövid leírása Központifűtési rendszert, gázellátórendszert épít, karbantart. Hőtermelő-berendezést gázberendezést beszerel.

A képzés célja, hogy a tanuló képes legyen - kiépíteni a csőhálózatot, biztosítani a beüzemelés feltételeit - felújítási, javítási, karbantartási, időszakos ellenőrzési munkát végezni - munkájával kapcsolatos adminisztráció tevékenységet végezni - tanulmányozni és értelmezni a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiára vonatkozó dokumentációt - szerelési vázlatot készíteni - költségbecslést készíteni - kapcsolatot tartani az ügyfelekkel

A tanulmányaikat a 2016/17. tanévben vagy ezt követően megkezdő tanulók a 11. évfolyamon sikeres szakmai vizsga birtokában az adott szakképesítést szerzik meg

Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése

34 582 09 Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő

A központifűtés-és gázhálózat rendszerszerelő szakképesítés rendszerét, óraszámát a Pedagógiai program 1.sz melléklete tartalmazza. A szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyainak óraszámai, helyi tanterve a 3. számú mellékletben, míg a szakképzés óraszámai, helyi tanterve a 5.számú mellékletben találhatók.

4.4.8. Szerszámkészítő

Azonosító száma 34 521 10

Szakmacsoport 5 Gépészet

Ágazat IX Gépészet

Képzés feltétele iskolai előképzettség 3 éves képzés esetén: alapfokú iskolai végzettség 2 éves képzés esetén: szakgimnázium 10.

115/102

befejezett osztálya

alkalmasság egészségügyi: szükséges pályaalkalmassági: nincs

Képzés helyszíne Szolnok, Bán utca 9.

Kollégiumi ellátás Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség szakközépiskola 12. évfolyam nappali második szakma felnőttoktatás keretében

A szakképesítés rövid leírása Szerszám- és készülékelemeket gyárt le, azokat összeszereli, majd a kész szerszámokat és készülékeket beüzemeli, karbantartja, javítja

A képzés célja, hogy a tanuló képes legyen - műszaki rajzokat értelmezni, vázlatrajzokat készíteni, - méréseket, vizsgálatokat végezni, ellenőrizni, dokumentálni, - alakító és megmunkáló szerszámok, készülékek alkatrészeit, elemeit előállítani, - szerszám- és készülékelemeket hőkezelni, - hagyományos és korszerű technológiákat alkalmazni, azok gépi berendezéseit

működtetni, - kész elemekből szerszámokat, készülékeket készíteni, összeszerelni, - a szerszámokat, készülékeket felszerelni a működtető gépekre, azokat beállítani,

beüzemelni, - próbagyártást végezni, - elvégezni a szerszámok, készülékek karbantartását, javítását, - munkája során betartani a munka-, baleset-, tűz-, és környezetvédelmi előírásokat, - elvégezni a munkaterületével kapcsolatos adminisztrációt.

A tanulmányaikat a 2016/17. tanévben vagy ezt követően megkezdő tanulók a 11. évfolyamon sikeres szakmai vizsga birtokában az adott szakképesítést szerzik meg

Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése

34 5251 10 Szerszámkészítő

A szerszámkészítő szakképesítés rendszerét, óraszámát a Pedagógiai program 1.sz melléklete tartalmazza. A szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyainak óraszámai, helyi tanterve a 3. számú mellékletben, míg a szakképzés óraszámai, helyi tanterve a 5.számú mellékletben találhatók.

4.4.9. Villanyszerelő

Azonosító száma 34 522 04

Szakmacsoport 5 Elektrotechnika-elektronika

Ágazat XI. Villamosipar és elektronika

Képzés feltétele iskolai előképzettség 3 éves képzés esetén:alapfokú iskolai végzettség 2 éves képzés esetén: szakgimnázium 10. befejezett osztálya

alkalmasság egészségügyi: szükséges

115/103

pályaalkalmassági: nincs

Képzés helyszíne Szolnok, Bán utca 9.

Kollégiumi ellátás Szolnok Városi Kollégium

Továbbtanulási lehetőség szakközépiskola 12. évfolyam nappali második szakma felnőttoktatás keretében

A szakképesítés rövid leírása Az épület villamos berendezés kialakítás keretében fogyasztásmérő helyet alakít ki, elosztó berendezést, erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot, világítási berendezést és készüléket, villámhárító berendezést, fotovoltaikus berendezést szerel, épület villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. Az ipari villamos berendezés szerelése során kapcsoló berendezést, elosztó berendezést köt be, szerel, ipari energia elosztó vezeték- és kiskábel hálózatot épít, szerel, vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel, ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos gép és berendezés szerelése során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort telepít, működtet, villamos gépet üzemeltet, karbantart, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos csatlakozó berendezés szerelése során szabadvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és csatlakozó szabadvezetéket létesít, szerel, kisfeszültségű kábelt fektet, munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez a megfelelő eszközök alkalmazásával. Munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít

A képzés célja, hogy a tanuló képes legyen - - egyszerű multimédiás és kommunikációs alkalmazásokat kezelni, - adatmentést végezni, informatikai biztonsági eszközöket használni, - LAN és WAN hálózatokat használni, - terveket, műszaki leírásokat olvasni, értelmezni, - fém és műanyag munkadarabokat megmunkálni, - villamos és mechanikai kötéseket készíteni, - kisgépeket, kéziszerszámokat használni a technológiai alapműveleteknél, - csatlakozó vezetéket létesíteni, - fogyasztásmérő helyet kialakítani, - lakás és épület elosztó berendezést szerelni, - erősáramú és gyengeáramú alapszerelést létesíteni, épület villamos berendezést szerelni, javítani, karbantartani, kezelését betanítani - világítási berendezést szerelni, - szabadvezetéki csatlakozó vezetéket létesíteni az érvényes előírások szerint, - kábeles csatlakozó vezetéket létesíteni, - víz és tűzzáró kábelátvezetést készíteni, - külső villámhárító berendezést szerelni, - belső villámvédelmet kialakítani, - üzemi ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végezni, - ipari energia elosztó hálózatot szerelni, - ipari elosztó berendezést szerelni, telepíteni, - kapcsoló berendezést szerelni, telepíteni, - vezérlő- és szabályozó berendezést szerelni, telepíteni,

115/104

- fotovoltaikus berendezést szerelni, - ipari villamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani, - egyen és váltakozó áramú gépet telepíteni, működtetni,

A tanulmányaikat a 2016/17. tanévben vagy ezt követően megkezdő tanulók a 11. évfolyamon sikeres szakmai vizsga birtokában az adott szakképesítést szerzik meg

Szakképesítés azonosító száma Szakképesítés megnevezése

34 522 04 Villanyszerelő

A villanyszerelő szakképesítés rendszerét, óraszámát a Pedagógiai program 1.sz melléklete tartalmazza. A szakközépiskolai képzés közismereti tantárgyainak óraszámai, helyi tanterve a 3. számú mellékletben, míg a szakképzés óraszámai, helyi tanterve a 5.számú mellékletben találhatók.

4.5. Szakmai képzés tartalma, értékelése és minősítése

4.5.1. Szakmai képzés tartalma

A szakmai kerettantervek által biztosított szabad órakeret (szabadon felhasználható óraszám) felhasználását, azaz mely tantárgyra és témakörre fordítja a képzés során az intézmény a többletóraszámot, a Pedagógiai Program 1. számú mellékletében található. A szabad sáv a pedagógus azon szabadsága, amelynek során a tantárgyi óraszámon belül a jogszabály által rögzített tartalmon felül további tartalmak oktatása történik. A szabadsáv és a szabad órakeret felhasználásáról a szakmai munkaközösségek javaslata alapján a nevelőtestület döntött, és az igazgató hagyta jóvá. A szabadsáv és a szabad órakeret óraszámainak felhasználásakor figyelembe kellett venni a szakmai- és vizsgakövetelményekben meghatározott, teljes képzési időre számított elmélet/gyakorlat arányt, valamint a köznevelési és a szakképzési törvényben rögzített szervezési előírásokat. A szabad órakeret és a szabad sáv nem tartalmaz új tananyagtartalmakat, a felhasználható órakeretet a meglévő tananyagtartalom

gyakorlására,

összefoglalására,

az ismeretek rendszerezésére használja fel a tagintézményt minden szakképesítés esetén, melyet részleteiben az adott tantárgy helyi tanterve, illetve az arra épülő éves tanmenet tartalmaz. 4.5.2. Szakmai képzés értékelése és minősítése

Abban az esetben, ha az adott szakmai tantárgyat témakörönként több pedagógus oktatja, akkor az osztálynaplóban a témaköröket kell feltüntetni. Ilyenkor az egyes témakörök átlagolásával, és a kerekítési szabályok alkalmazásával kapjuk meg a szakmai tantárgy minősítését. Az értékelésnél súlyozást nem alkalmazunk.

115/105

Azoknál a szakmáknál, ahol a szakmai gyakorlat iskolai illetve tanulószerződéses gyakorlatból áll, a szakmai gyakorlat végső minősítése e két gyakorlatból tevődik össze. Az értékelésnél a súlyozást nem alkalmazzuk az óraszám arányában. Ha bármely gyakorlati osztályzat elégtelen, akkor a végső szakmai gyakorlat osztályzat is elégtelen. Az összefüggő szakmai gyakorlaton elsajátított követelményeket érdemjeggyel minősítik a gazdálkodó szervezetek, iskolai tanműhelyi oktatás esetén a szakoktatók az alábbiak szerint: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2) és elégtelen (1). Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése a magasabb évfolyamba lépés feltétele, melynek teljesítése vagy nem teljesítése,– záradék formájában – beírásra kerül a bizonyítványba.

4.6. Szakmai képzésről történő mulasztás

A gyakorlati képzés – szorgalmi időszak gyakorlata valamint az összefüggő szakmai gyakorlat – foglalkozásain való részvétel kötelező. Az adott szakképesítés gyakorlati óraszámát valamint az összefüggő szakmai gyakorlat óraszámát jelen dokumentum 1. számú melléklete tartalmazza. A tanuló köteles mulasztását igazolni a Házirendben rögzítettek szerint. A gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásokról értesíti a tagintézményt. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati óraszám 20%-át, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja, kivéve: ha gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi (gazdálkodó szervezet) és az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet nem járul hozzá. Ha a tanuló mulasztása az előző bekezdésben meghatározott mértéket eléri (a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati óraszám 20%-át), de a) igazolatlan mulasztása nincs, és b) szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig, azaz augusztus 31-ig pótolja és c) az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. A mentesítésről a nevelőtestület dönt a tanév végi osztályozóértekezleten, többségi szavazattal, a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. Ha a tanuló a) szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati óraszám 20%-át, és b) az igazolatlan mulasztás meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati óraszám 5%-át, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette, azaz magasabb évfolyamra nem léphet.

115/106

4.7. Tanulmányi jogviszony a szakképzésben

A tanuló felvételére és átvételére vonatkozó előírásokat jelen dokumentum „Nevelési program” fejezete tartalmazza. Az ettől eltérő speciális eseteket jelen fejezet tartalmazza. 1. A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakgimnáziumi szakképesítésre jelentkezhet a 12. évfolyam elvégzésével, azzal a megkötéssel, hogy legkésőbb a 13. (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Automatikusan megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. 2. A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe be kell számítanunk. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani, melyről határozattal dönt. Az igazgató döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

4.8. Szakmai mentorálás

A szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A szakmai segítőt (segítőket) az iskola igazgatója jelöli ki szakterületenként. A szakmai segítő olyan pedagógus lehet, aki az iskolában legalább öt éve alkalmazott, legalább öt éves gyakorlattal rendelkezik és az intézmény ellenőrzési-értékelési rendszere alapján munkája elismerést érdemel. A döntés előtt az igazgató kikéri az iskolavezetőség véleményét. A választott mentor elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve, melyet az intézményvezetővel jóváhagyat. A mentorok feladatait részletesen a Gyakornoki szabályzat tartalmazza.

5. A tagintézmény könyvtárának pedagógiai programja

5.1. Általános rész

A könyvtár működésére vonatkozó jogszabályok:

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről;

115/107

110/2012. (IV. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről; 45/2015. (X. 6.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; 21/2015. (IV. 17.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet módosításáról; 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről; 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A könyvtár működését szabályozó iskolai dokumentumok Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata és mellékletei, Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Pedagógiai Programja, Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája Házirendje, Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája könyvtárának könyvtárhasználati szabályzata, Szolnoki Műszaki Szakképzési Centrum Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája iskolai könyvtárának tankönyvkezelési szabályzata. Az iskolai könyvtár küldetésnyilatkozata „Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási képességekkel fegyverzi fel, és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek… Az iskolai könyvtár a tanulást segítő szolgáltatásokat, könyveket és egyéb forrásokat biztosít, amelyek az iskolai közösség minden tagja számára lehetővé teszik, hogy kritikus gondolkodókká, valamint minden típusú és formájú információhordozó hatékony alkalmazóivá váljanak. Hozzáférnek a szélesebb könyvtári és információs hálózathoz, összhangban az UNESCO nyilvános könyvtárakról szóló nyilatkozatának az alapelveivel.” (Részletek az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozatából.) Helyzetelemzés Iskolai könyvtárunk több mint negyven éve áll a tanulás és a képzés szolgálatában. Az állomány gyarapodásával mindig nagyobb helyet igényelt a könyvtár, jelenlegi helyén a 2005/2006-os tanév óta működik. A közel 15000 kötetes állomány jelentős része szabadpolcon található, valamint itt, a kb. 70 m2-es olvasótermi részben van lehetőség egy tanulócsoport elhelyezésére, könyvtári órák, foglalkozások tartására, ill. egyéni munkára. Az

115/108

itt található számítógépek lehetővé teszik az információkhoz való hozzáférést, szükség esetén azok kinyomtatása is megoldható. A kézikönyvtári állomány a hagyományos dokumentumokban való keresést teszi lehetővé. Egy televízió és egy video- DVD-lejátszó is szolgálja a szemléltetést. Egy rádiós CD-lejátszó a hangzó anyagokhoz való hozzáférést segíti elő. A közelben lévő kb. 30 m2-es raktár a tankönyvek elhelyezésére szolgáló helyiség. Az iskolai könyvtár heti nyitvatartási ideje 26 óra. A könyvtárban egy fő főállású könyvtáros-tanár dolgozik, a szükséges iskolai végzettséggel rendelkezik. A könyvtárnak az iskolában, a pedagógiai, tanulási tevékenységben betöltött szerepe Az iskolai könyvtár célja, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskola információs forrásközpontjaként működjön, kiszolgálja és részt vegyen az iskola nevelő-oktató tevékenységében, akár más könyvtárak szolgáltatásai, dokumentumai elérésének biztosításával is. Ehhez kapcsolódó részcélja, hogy a könyvtárhasználati ismeretek eszközjellegűvé válásához szükséges tapasztalati és gyakorlati lehetőséget biztosítsa minden tanuló számára. Lehetővé tegye a csoportos és egyéni munkát, tehát tanulási helyszínként, ideális esetben tanulási forrásközpontként is működjön. Kapcsolatok Iskolánk a jogelőd Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola tagintézménye volt, így a tagintézmények könyvtárai tartották a kapcsolatot. Próbáltunk közösen, ill. egyénileg pályázatot írni, szakmai kérdéseket megvitatni. Eseti kapcsolatokat tartunk fenn a város más középiskoláinak könyvtáraival, ill. könyvtáros-tanáraival. A Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár folyamatosan tájékoztat rendezvényeiről, eseményeiről. A korábban Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet továbbképzésekkel, hírlevéllel segítette az iskolai könyvtárak munkáját, jelenleg az Oktatási Hivatal Szolnoki Pedagógiai Oktatási Központja tartja a kapcsolatot az iskolákkal. Szakmai információkat, tájékoztató segédleteket a Könyvtáros-tanárok Egyesületének portáljáról www.ktep.hu meríthetünk. Iskolai könyvtárunk tagja az Országos Dokumentum-ellátási Rendszernek. Felhasznált irodalom Kiegészítő útmutató az Oktatási Hivatal által kidolgozott Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez – Könyvtár (könyvtáros-tanár) Dömsödy Andrea: Könyvtár-pedagógia (Bp. : Flaccus Kiadó, 2003.) Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába (Bp.: Fővárosi Pedagógiai Intézet, 2001.) Az iskolai könyvtár új modellje a gyakorlatban (Bp. : Flaccus Kiadó, 2004.) Könyvtárosok kézikönyve 3. (Bp.: Osiris Kiadó, 2001.) Könyvtárosok kézikönyve 4. (Bp.: Osiris Kiadó, 2002.)

115/109

5.2. Pedagógiai rész

Nevelési vonatkozások Kapcsolódás a HPP nevelési céljaihoz A nevelőtestület pedagógiai filozófiáját meghatározóan jellemzi a szélsőségektől mentes nyitottság az értékek, a kultúrák különbözősége iránt, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia igenlése, amely jelentős mértékben hozzájárul a tanulókban rejlő adottságok maximális kibontakoztatásához. Az emberségben való egyenlőség szellemében az emberi méltóságra nevel. Nevelési, oktatási, képzési rendszerünk követelményei igazodnak a tanulók adottságaihoz, fejlettségükhöz. Célunk a tanulás igényének, az érdeklődésnek, az önfejlesztés képességének a kialakítása. Az iskola biztosítja az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, képességek és készségek fejlődésének lehetőségét, csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését. Az olvasóvá nevelés tevékenységrendszere „A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét. A sok mesét hallgató gyermek későbbiekben is jó – értő és élvező – olvasóvá lesz. Az olvasóvá váláshoz azonban szükség van arra is, hogy a gyermek kiskorában könyvet olvasó embereket – szülőket, pedagógusokat – lásson maga körül!” (Vekerdy Tamás) Az olvasáspedagógia fő színterei s egyben intézményei: a család, az iskola, a könyvtár. A családnak az alapozásban, az olvasói attitűd kialakításában van meghatározó szerepe, az iskolának az olvasás megtanításában és az olvasási készségek kialakításában, a könyvtárnak mindezek folyamatos elmélyítésében, az információkereső eszközrendszer használatának megtanításában. Maradandó olvasáspedagógiai hatást a három intézmény csak együttesen tud elérni. A közoktatásban megalapozandó képességek, készségek között kiemelkedő helye van az olvasásnak. A szövegértő olvasás technikája megtanítása együtt kell járjon az olvasáshoz való pozitív értelmi és érzelmi kötődéssel is a tanulóban, hogy belső szükségletévé, igényévé váljon az olvasás. A könyvtárhasználóvá nevelés tevékenységrendszere A könyvtár-pedagógiai tevékenység céljait két csoportra oszthatjuk. Az egyik a személyiség fejlesztését célozza meg. Ezek közé tartoznak a könyv- és könyvtárhasználattal összefüggő igények és szokások kialakításának célkitűzései. Ilyenek elsősorban az önművelés, önképzés, tájékozottság, könyvtárhasználat és olvasás igénye. A személyiség fejlesztéséhez ide sorolható még az aktivitás, a kezdeményezőkészség, önálló, kreatív gondolkodás, kritikus gondolkodás, érdeklődés az új iránt. A célok másik csoportja az ismeretekre és a készségekre irányul. Ide tartozik a könyvtári rendszer és szolgáltatásainak, tájékoztatási segédleteinek és a könyvtári dokumentumok használatához szükséges tudás elsajátítása, az információ megszerzésének, értékelésének, szelektálásának, adaptálásának és felhasználásának

115/110

készsége, a problémamegoldás, melyek egyben a megfelelő tanulási technikák alkalmazásának összetevői is. Szakköri tevékenység Speciális tanórai foglalkozások a szabadon válaszható tanítás utáni órák. Ezek célja az adott területen való elmélyülés, vagy felzárkóztatás, vagy továbbtanulásra felkészítés. A kisebb létszám miatt nagyobb lehetőség van differenciálásra. Az azonos érdeklődési kör és a motiváltság pedig mélyebb, tartalmasabb munkát tesz lehetővé. Tehetséggondozás Az iskolai gyakorlatban előtérben áll a könyvtárban nagyobb és kisebb csoportokban végzett munka, de a középiskolában erősödik az önálló tanulás. Az egyéni használatot helyezi előtérbe a tanórákra való felkészülés, fakultációkban való részvétel, egy-egy tárgyban való elmélyedés, a tehetséggondozás, tantárgyi, szakmai tanulmányi versenyekre való készülés. Önkéntesek bevonása, szerepe Az iskolai közösségi szolgálat kiterjesztésével tervezik, hogy a kötelezően teljesítendő órákba iskolai könyvtárban végzett tevékenység is beleszámítson. Ennek a jogszabályi háttere még nincs megalapozva, viszont önszorgalomból jelentkezhetnek tanulók bizonyos munkafolyamatok elvégzésére.

5.3. Oktatási vonatkozások

Tanterv A szakközépiskolai kerettanterv informatika tantárgy 9-12. évfolyamra vonatkozó része így határozza meg: „Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat.” „Az ismeretek bővítéséhez, kiegészítéséhez a könyvtár önálló használata szükséges.” „A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználása a tanulásban, a továbbtanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az alapja a szakmatanulásban elengedhetetlen folyamatos önképzéshez szükséges attitűdök, képességek fejlesztésének. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával tudatos, magabiztos használói magatartás, a tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el.” „A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg.” „A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen.”

115/111

„A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében.” „A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat.” Célok, eszközök, belépő tevékenységformák Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és az élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és a könyvtárhasználati oktatás biztosítja. A könyvtárhasználat oktatásának fel kell készítenie a tanulókat az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására, és a folyamat értékelésére. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakoroltatásával tudatos és biztos használói magatartás kialakítása a cél. A könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával meg kell alapoznia az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket, tanulási technikákat. Tanórai oktatási tevékenység A könyvtári foglalkozásokat többféle szempontból rendszerezhetjük. A foglalkozást tarthatja könyvtáros-tanár vagy szaktanár is, de a kettős óravezetésnek is van már hagyománya. A könyvtárbemutató, könyvtárismertető típusú foglalkozásokon a résztvevők áttekintést kapnak az adott könyvtárról és szolgáltatásairól, ez történhet osztályfőnöki vagy irodalomóra keretében. Témái: az adott könyvtár szolgáltatásainak rövid bemutatása, a könyvtári terek megismerése, nyitva tartás, könyvtárhasználati szabályok stb. ismertetése. A könyvtárhasználati foglalkozások lényege az eszközhasználat, a gyakorlás. A szaktárgyi órákon ez bevezető vagy összefoglaló órákon valósítható meg leginkább. Ezek a könyvtárismereti órák a befogadó tantárgyakban valósulnak meg, s ajánlatos, hogy könyvtárpedagógus tartsa a könyvtárban. A könyvtárhasználati szakóra olyan szaktárgyi iskolai foglalkozás, amely során a pedagógus kiemelten alkalmaz könyvtár-pedagógiai módszereket a szaktárgyi elsajátítás érdekében. Ennek könyvtárban tartott formáját nevezzük könyvtári szakórának vagy könyvtárra épülő szaktárgyi órának. Az ilyen típusú órákat elsősorban a szaktanárnak kell vezetnie, a könyvtárban tartott formája esetén könyvtáros-tanári segítséggel. Ezeken az órákon a könyvtárhasználati tudás eszközként jelenik meg a gyakoroltatás és a szaktárgyi célok érdekében. Befogadó tantárgyak

115/112

Könyvtárhasználati ismeretek az informatika tantárgyba integrálva A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben és a munkában. A cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, hogy képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Az informatika rohamos fejlődése a társadalmat átalakítja. Cél, hogy a tanulók az új körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, - feldolgozás és - felhasználás etikai szabályait is. Könyvtárhasználati ismeretek a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva A szövegértés fejlesztése az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés feltétele. A kellő mértékű szövegértés alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. Elsajátítása, gyakoroltatása, a kívánt szintre emelése valamennyi tantárgy együttes feladata. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a kézikönyvek, ismeretközlő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés, e célnak eléréséhez nélkülözhetetlen az iskolai könyvtár. Az irodalmi műveltség és az irodalmi ízlésformálás a magyartanár és a könyvtáros-tanár közös feladata. Könyvtárhasználati ismeretek az osztályfőnöki tantárgyba integrálva Az osztályfőnök és a könyvtáros-tanár az iskolai könyvtár segítségével, könyvtári közegben közösen alakítják, fejlesztik a tanulók tanulás-módszertani ismereteit, művelődési szokásait, tájékozó képességüket az információkban. A tanulmányi kirándulások előkészítésében lehet építeni a tanulók önálló gyűjtőmunkájára az információkeresésben és azok feldolgozásában. Szaktárgyi beépítés Könyvtárhasználati ismeretek az idegen nyelvekben (angol, német) A könyvtárhasználat célja két vagy többnyelvű szótárak, képes szótárak fellelése a könyvtárban, használatuk gyakoroltatása. Különféle szótártípusok megismerése, összehasonlítása. A szótárhasználati ismeretek elmélyítése. Nyomtatott és nem nyomtatott (pl. CD) ismerethordozók és internet használtatása csoportmunkában tanári és könyvtáros-tanári segítséggel megadott témákkal, témakörökkel kapcsolatban. A szerzett információk feldolgozása, alkalmazása. Könyvtárhasználati ismeretek a történelem tantárgyban

115/113

A történelem és a társadalomismeret tantárgyaknál szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, tárgyi és szöveges forrásokból. Ezeket értelmezni tudják és következtetést tudjanak levonni belőlük. A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és információfeldolgozás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni. Könyvtárhasználati ismeretek a matematika tantárgyban Matematikatörténeti érdekességek feltárása, híres matematikusok életének, munkásságának megismerése, pozitív motiváció kialakítása a tantárgy felé. Ismerkedés a matematikai tárgyú ismerethordozókkal: matematikatörténeti lexikonok, fogalomtárak, tízes alapú számrendszer, Egyetemes Tizedes Osztályozás. Könyvtárhasználati ismeretek a természetismeret és földrajz tantárgyban Természettudományos tárgyak által az élő és az élettelen természettel ismerkednek meg a tanulók, jelenségek, tájak, környezet áll a vizsgálódás középpontjában. Ennek érdekében legyen képes tájékozódni a tanuló enciklopédiákból, lexikonokból, tudjon ismerethez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból. Tudjon térképen, atlaszon, földgömbön tájékozódni, tudjon térképvázlatot készíteni. Legyen tájékozott arról, hogy természettel kapcsolatos ismereteit könyvekből, folyóiratokból, rádióból, televízióból hogyan bővítheti. Könyvtárhasználati ismeretek a fizika tantárgyban A természet megismerése hosszú folyamat. Tudatosítsuk tanulóinkban, hogy a fizikai jelenségek megismeréséhez és megértéséhez sok eszköz áll rendelkezésükre a könyvtárban. Egyéni vagy csoportmunkában nézzenek utána kiemelkedő fizikusok, természettudósok munkásságának, az általuk kutatott és feltárt jelenségeknek, fizikai törvényszerűségeknek. Szaklexikonok, szakenciklopédiák, fogalomtárak, szakkönyvek mellett a modern kor információhordozói is számtalan lehetőséget nyújtanak, pl. interneten fizikai kísérleteket megtekinteni, ill. információt szerezni. Könyvtárhasználati ismeretek a biológia tantárgyban A biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és a biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Kézikönyvek, ismeretterjesztő művek, folyóiratcikkek, modern ismerethordozók biológiával kapcsolatos információinak közös feldolgozásával alakíthatjuk ki a tanulókban az önálló ismeretszerzés képességét és igényét. Könyvtárhasználati ismeretek a kémia tantárgyban

115/114

A kémiatanítás célja az anyag sokféleségének bemutatása, középiskolában az anyagok jellemzőinek, iparban való hasznosíthatóságának megismerése, felhasználási lehetőségeinek rendszerezése. A könyvtárban gyakorlottságot szerezhetnek a tanulók az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Képesek megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. A környezeti problémák okainak és következményeinek elemzésével a környezetünk védelmére is neveljük a tanulókat. Könyvtárhasználati ismeretek az ének-zene tantárgyban A zenei nevelés célja a zenei műveltség megalapozása. A kottaismeret az ének-zene tantárgy specifikuma, de az ismeretszerzéshez a kottákon kívül egyéb ismerethordozókat is használtatni tudunk: zenei lexikonok, zenetörténeti munkák, zenetörténeti kronológia és más zenei témájú kézikönyvek és szakkönyvek mellett a hanganyagok és multimédiás anyagok is segítik az egyre önállóbbá tett zenei információszerzést. Témaköröket tekintve ráirányíthatjuk a tanulók figyelmét a népszokások zenéjére, a népdalokra, a népi hangszerekre, az ünnepkörök zenei anyagára, majd a zenetörténeti korok, a műfajok és zenei fogalmak, hangszerek, valamint a zeneszerzők élete és munkássága is fellelhető a nyomtatott, audiovizuális és elektronikus információhordozókon. A zeneszerzők életregényeiről sem szabad megfeledkeznünk. Könyvtárhasználati ismeretek a rajz tantárgyban A tantárgy átfogó szakmai célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása, műszaki orientáltsággal a szakmai rajzok elkészítésének ismerete, kész rajzok értelmezési, olvasási képessége. A vizuális információk formáit elsajátítva és forrásait megismerve (könyvek, internet, rajzolóprogramok) a képi információ tartalmát adott szempont szerint tudják elemezni és értelmezni. Könyvtárhasználati ismeretek a testnevelés tantárgyban „Ép testben ép lélek”. Az iskolai testnevelés célja, hogy testileg és szellemileg egészséges fiatalokat neveljen. Megismertetjük velük a testmozgás egészségmegóvó szerepét, a kitartás, versenyszellem, példamutatás fontosságát. Kiemelkedő sportolókról információkat szerezhetnek a könyvtárban hagyományos és modern információhordozókból. Megismerhetik az olimpiai játékok történetét, világhírű sportolók munkásságát, kiemelkedő eredményeiket. A különféle sportágak szabályait megkereshetik, az információkat feldolgozzák a tanár segítségével, majd alkalmazzák. Szabadidős tevékenységükhöz is tájékozódhatnak a könyvtárban pl. aktuális versenyeredményekről interneten. Tudatosítjuk tanulóinkban, hogy a sporttal kapcsolatos információk is az általános tájékozottsághoz tartoznak. Könyvtárhasználati ismeretek az etika tantárgyban Az etika tantárgy egyszerre szolgálja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend kialakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas

115/115

kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Mivel a tárgy ilyen kiemelt módon segíti a személyiségjegyek fejlesztését, nem lehet elkerülni az iskolai könyvtár rendszeres használatát kutatás, bibliográfia összeállítása, olvasmánynapló készítése céljából. A folyamatos könyvtárhasználat az alapja az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzésnek és azok feldolgozásának. Értékelés A könyvtárhasználati foglalkozások legfőbb célja a figyelemfelkeltés, gyakoroltatás, érdeklődés felkeltése, pozitív élmények kialakítása. Szeretnénk azt sugallni, hogy a könyvtár az a hely, ahol a tanuló jól érzi magát, ahová érdemes visszajönni. Ebből kifolyólag érdemjegyekkel nem értékeljük a foglalkozásokon nyújtott tevékenységeket, szóbeli értékeléssel viszont minősítjük a tanulók ill. a csoport munkáját. Fontos, hogy új könyvtári ismereteket kapjanak a tanulók, s a meglévő ismereteket felhasználják szaktárgyaik tanulása során. Tanórán kívüli tevékenység Néhány módszer, melyek zömét általános iskolai vagy közművelődési könyvtárakban jobban meg lehet valósítani, de középiskolában is lehet próbálkozni a megvalósításukkal. Irodalmi felolvasás, meseolvasás. A mű felolvasása után díszlet-, jelmez-, és bábkészítés. Kézműves foglalkozás. Hagyományőrző tevékenység a naptárnak megfelelően. Filmnézés, melyet élményfeldolgozó beszélgetés követ. Író-olvasó találkozó. A résztvevők a személyes találkozás alatt mint embert is megismerhetik az alkotót, ami közelebb hozhatja őket az irodalomhoz és az adott író műveihez.