Az önfejlesztés-intézményfejlesztés terület által szervezett külföldi

tanulmányutak

2008 - 2009

2

BEVEZETŐ

A Szakiskolai Fejlesztési Program II. keretében az önfejlesztő terület képzéseinek első, második és harmadik körében részt vevők 8 napos külföldi tanulmányutakon vettek részt. A tanulmányutak Európai Uniós országokban kerültek lebonyolításra 2008. november 2. – 16. és 2009. szeptember 7. – október 18. között.

Az önfejlesztő iskolai képzéseken intézményenként 5 illetve 6 (kollégium esetén) fő vett részt az alábbi összetételben: intézményvezető vagy helyettese, közismereti tanár, szakmai tanár, gyakorlóhely képviselője, fenntartó képviselője. Azok, akik a képzéseken végig részt vettek kaptak lehetőséget a tanulmányúton való részvételre. Mivel egyik célunk az volt, hogy minél több ország gyakorlatát ismerje meg egy-egy intézmény, így a részvételek az alábbiak szerint alakultak: az intézményvezetés képviselője, a közismereti tanár és a szakmai tanár három különböző országba utazott, a gyakorlóhely képviselője, a fenntartó képviselője és a kollégium képviselője külön-külön csatlakozott valamelyikükhöz.

A tanulmányutak célja

Segíteni a szakiskolákban a szemléletváltást, a változásmenedzsment kialakulását, annak érdekében, hogy az intézmények olyan versenyképes szervezetekké váljanak, amelyek sikeresen válaszolnak a kihívásokra és a környezetükből érkező, folyamatosan változó igényekre.

Intézményvezetési tapasztalatok gyűjtése különböző szinteken és a megszerzett tapasztalatok adaptálási lehetőségének vizsgálata az egyes intézmények fejlesztési tervében való felhasználás céljából (pl. a minőségkultúra terjesztéséhez, minőségjavító módszerek tárházának bővítéséhez, módszertani segédanyagok fejlesztéséhez). Partnerkapcsolati, együttműködési lehetőségek feltárása mind a Programirányítás, mind pedig az iskolák között.

A tanulmányút keretében szervezett szakmai program és helyszíni látogatások adjanak lehetőséget az adott országban a szakképzés területén folyó intézményvezetési, menedzselési, kapcsolatépítési tevékenységek széles körű (rendszerszintű és intézményi szintű) áttekintésére, különböző szinteken történő tanulmányozására, a tapasztalatok és az elért eredmények megismerésére és ez által egy minél teljesebb kép kialakítására.

A szakmai programok során a következők bemutatására törekedett a program:

Az adott ország oktatási rendszerének, azon belül a szakképzés rendszerének felépítése, alapvető jellemzői (pl. intézményrendszer, szakmaszerkezet, szakmai vizsgarendszer, fejlesztési irányok stb.).

Az iskola társadalmi kapcsolatrendszere, a kapcsolatrendszer szerepe az iskola irányításában.

Az iskolamenedzselés és lobbi tevékenység helye, jelentősége, rendszere az adott ország oktatáspolitikájában, az iskolarendszerű szakképzésben. Az intézmények állami (központi) támogatása. A korszerű iskolamenedzselés elterjesztését támogató eszközök.

A szakképző iskolákban alkalmazott gyakorlati képzési, támogatói, munkaerőpiachoz alkalmazkodó oktatási struktúra kialakítási modellek megismerése, bevezetési és irányítási/működ(tet)ési tapasztalatok gyűjtése különböző szinteken. Tipikus problémák és megoldások.

3

Amennyiben működik, az adott ország nyomonkövetési-pályakövetési rendszerének felépítése, alapvető jellemzői.

Amennyiben szervezett, rendszerszerű formában van, az adott ország intézményeinek benchmarking tevékenységei (területei, szintjei, elemei, támogatása).

Humánerőforrás-fejlesztés (pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés) a szakképzés terén.

A munkaerőpiac által támasztott minőségi követelmények, ezek megismerése és teljesítése, ehhez szakmai segítségnyújtás (központi és/vagy fenntartói).

A szakiskolák és a gazdaság (pl. külső szakmai gyakorlóhelyek, ipari vállalatok, üzleti vállalkozások, kamarák, szakmai szervezetek) közötti partnerkapcsolatok kialakítása, működtetése és értékelési rendszere.

Gazdálkodó szervezeteknél megvalósított gyakorlati képzés (amennyiben az adott országban van ilyen).

Természetesen nem sikerült minden országban maradéktalanul megismerni a fentebb felsoroltakat, de mindenhol átfogó képet kaptak a résztvevők az oktatás és a szakképzés rendszeréről.

Jelen kiadványunkban megpróbáljuk tematikusan bemutatni az egyes országokban tapasztaltakat, bár átfedések lehetségesek.

A tanulmányutak az alábbi országokban kerültek lebonyolításra:

Finnország, Írország, Hollandia, Dánia, Németország, Olaszország, Portugália, Skócia

Az egyes országokba a következő személyek utaztak:

Hollandia: Németország Finnország:

Nagy Zoltán Sipos Imre Angyal Szabolcs Czeitler Tamás Arany Ilona Kardos János András Bertalan Tamás Kiss Jánosné Pintérné Fetzer Mónika Nagy Mélykuti Ildikó Szeljak Éva Judit Forróné Czeglédi Judit Kovács Ilona Himpliné Burik Bernadett Csintó Ildikó Somogyi Lívia Horváthné Puruczki

Ágnes Sándorné Tőkés Erzsébet

Leitner Csaba Szarvas Imre Vincze István Glückné Kovács Erzsébet Kisné Bene Ágnes Dancsiskóné Bakos Katalin

Kovács Csaba Kovácsné Tóth Ibolya Juhász Ildikó Gabriella Tugyi Imréné

Kokh Csabáné Barkó Zsolt László Hídvégi Marianna Horváth Lajos Hajnesné Balazsin Mária Lengyel Ildikó Rózsa Zsigmond Zsuzsanna Papp Magdolna Takács Zsuzsa Csurkó Ágnes Csőgér Sándor Báthory Zsuzsanna Feketű Béla Takácsné Szarka Enikő

Márta Vargáné Ambrus Edit

Csordásné Láng Éva Lakatos Zsuzsanna

Dánia: Írország: Angyal Szabolcs Sári Lajos

Goldgruberné Héjj Katalin

Szabó Leventéné Bőczén Csaba Kálmán Tibor Petrácsné Drávay Kinga

Szűcsné Szabó Katalin Markovitsné Kovács Zsuzsanna

Gáncs Péterné Patócs László Wortmann András Kovács Judit Bokodi Blanka Priskinné Sápi Tünde Mátyus Erzsébet Számel Róbert Tóth Mária Erzsébet Szabó Zsigmond Venczel Mihály Imre Kovács László Gligor Jenő Osgyáni-Székely

Veronika Szőnyí Mihály

Gyenes Lászlóné Magyar Ferencné Polónyi Gyöngyi Radnai Kálmán Hidasi Lajos Attila Szabó László Nagy Endre Dr. Horváth Sándorné Fábiánné Kovács Mária Jeszenői Róbert Márton István János Tóth András Bakó Zoltánné Bodócsné Vinnai Klára Dr Papné Mátyus Zsuzsanna

Hambuchné Németh Bernadett

Jankovics Ferencné Dr.Miseticsné Győri Erzsébet Horgosné Szilasi Judit Király Imre

Kajdi Jenő

4

Olaszország

Nagy Kálmán Liptákné Czakó Ildikó Kapcsáné Németi Júlia Majnay Gábor Cseh Tamásné Vargáné Hutka Erzsébet Kéhl Pál Hegedűs Zsolt Kundi Mária Géger Teréz Bacsóné Tóth Zsuzsanna Dr. Deákné Oravecz Katalin Laczkó Szilveszter Békési Zsolt Marosi Attila Csaba Pintér Csaba Varga Aranka Blázsovics Ferenc Dózsa György Károlyné Vasas Dóra Dakos István Zsom János Weiszenburger Józsefné Tolnainé Szabó Beáta Dr. Dúl Udó Endre Banasák András Herczku Gábor Kovács Dénes Puháné Urbán Katalin Mészáros László

Portugália

Menner Ákos Csirke Ernő Sipos János Baloghné Szántó Márta Zoltán Béláné Nagy Árpád Friedrich Tünde Lisztik István Szabó Andrásné Dr. Deák Mária Kéhlné Sipos Adrienn Szénásy Zoltán Csiba Ágota Hidas Éva Mérksz Andor Száva Eszter Czeitler Tamás Süle Zsuzsanna Dalma Márton Zoltán Szmolinka Józsefné Sulyok Mirtill Csuklich Eszter Kovácsné Tóth Ibolya Dóczi Balázs Kriston-Pócsik Józsefné Ordasi Krisztián Polsterné Baricza Anikó Kovácsné Nagy Mária Kozmér Lászlóné Takácsné Szarka Enikő

Skócia:

Hann Péter SalaktaTünde Kelemen Zoltán Ábrahám Norbert Kordé Béla Molnár Anett Jakab Béla Dömötör Csaba Perei Gáborné Látos Lajosné Nitschmann Helmut Arturné Bodosi József János Batta Attila Viktor Veleginé Máté Mária Nagyné Major Mária

5

I. Az adott ország általános bemutatása (gazdasági, társadalmi helyzet, pozíció az EU-ban, stb.)

A. Finnország

1. Finnország: az ezer tó országa

Az ezer tó valójában 187.888 tavat és 5.100 zuhatagot takar, melyek együttesen 10%-át adják Finnország 338.000 km2-nyi teljes területének. Itt található Európa legnagyobb szigetvilága, összesen 179.584 sziget.

Finnország az Európai Unió legészakibb állama. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal.

Éghajlati viszonyait tekintve a kontinentális és az atlanti övezet határán fekszik. Időjárására ezért jellemzőek a nagy változások.

A hó és eső formájában hulló csapadék átlagosan eléri a 460 millimétert északon és a 710 millimétert délen. Délen négy-öt hónapon keresztül állandó, vékony hóréteg fedi a földet, ez északon akár hét hónapig is eltarthat. Finnország kék és fehér zászlaja hófehér telekről és a nyár kékvízű tavairól mesél.

2. Finnország történelme

Átfogó kutatások eredményeképpen az archeológusok megállapították, hogy a mai Finnország területét a kőkorszak alatt kezdték el lakni, a jégkorszak utolsó jegének elolvadása után. Finnországot 1917-ig idegen országok irányították - Svédország, majd Oroszország -, történelmüket a túlélésért folytatott küzdelem határozza meg. Finnország közel 700 éves kapcsolata a svéd királysággal 1154-ben kezdődött, a kereszténység és Erik svéd király révén. 1808-ban I. Sándor orosz cár elfoglalta Finnországot, ami egy autonóm nagyhercegség lett egészen 1917 végéig. 1917. december 6-án, röviddel a bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét.

„Svédek már nem vagyunk, oroszok nem akarunk lenni - legyünk tehát finnek.”

A. I. Arwidsson [A Változó Világ bölcsességei]

3. Finnország számokban

Népesség: 5,300,484 (2007)

Népsűrűség: 16 fő/km2

6

67%-uk lakik városokban vagy azok körzetében, 33%-uk pedig vidéken

Születéskor várható élettartam:

Teljes lakosság: 78,35 év

Nők: 82,02 év

Férfiak: 74,82 év

Nagyobb városok: Helsinki (560.000), Espoo (227.000), Tampere (203.000), Vantaa (185.000), Turku (174.000) és Oulu (124.000)

Körülbelül 1.000.000 ember él Helsinkiben

Finnország számi (lapp) kisebbsége 6.500 lelket számlál

Bruttó Nemzeti Jövedelem per fő: US $32,790 (Világ Bank, 2005)

Finnország 1995-ben lépett be az Európai Unióba.

4. Finnország gazdasági helyzete

Finnország nagymértékben iparosodott, versenyképes piacgazdasággal rendelkezik, az egyik

legfejlettebb EU-tagállam.

A gazdaság kulcsfontosságú szektora a feldolgozóipar, melyben vezető szerepet játszik a fa- és fémfeldolgozás, de a telekommunikációs és elektronikai ipar is igen fejlett. A kereskedelem szintén nagy szereppel bír, a GDP egyharmada exportból származik. Finnország a világ legészakibb földművelő országa, az éghajlati viszonyok miatt a mezőgazdaság az alapvető termékek körében az önellátás fenntartására korlátozódik.

A talaj, a levegő és a víz Európán belül Finnországban a legtisztább.

Finnországban kitartóan törekednek az élelmiszer biztonságának és minőségének biztosítására. Az állattenyésztés is magas színvonalú. Finnországban az élelmiszerlánc minden tagja együttműködik egymással. Ez azt jelenti, hogy Finnországban egy olyan nemzeti minőségprogramot vezettek be, melyben az élelmiszerlánc összes résztvevője részt vesz. A minőségi működés célja a fogyasztó elégedettségének biztosítása és a földművelés, illetve az élelmiszeripar iránti bizalom megőrzése.

A fa és bizonyos ásványi anyag kivételével, Finnország nyersanyag- és energia-behozatalra szorul. Természeti kincsek: fa, réz, cink, vasérc, ezüst.

Gazdasági súlya méretéhez képest igen jelentős, amit elsősorban az oktatásra, kutatás-fejlesztésre alapozott kiváló versenyképességének köszönhet. Jyrki Katainen finn pénzügyminiszter legutóbbi magyarországi látogatásán elmondta: a 90-es évek elején a finn gazdaság súlyos válságba került. Akkor drasztikusan csökkentették az állami kiadásokat, emelték az adókat, mert mindennél fontosabb volt a gazdasági egyensúly létrehozása. Ennek hatására hat év alatt 10 százalékkal sikerült mérsékelni a költségvetési deficitet. Azután a társasági adó kulcsot megfelezték és kötelezték a cégeket, hogy a felszabaduló pénzt kutatás-fejlesztésre (k+f) fordítsák. Emellett az állam az egészségügytől elvett forrást is k+f-re

7

fordította, ami a 90-es évek közepétől a finn gazdaság motorja lett, és azóta beszélnek a finn gazdasági csodáról. Jelenleg az éves GDP 3,5%-át költik kutatásra és fejlesztésre, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő.

2007-ben a GDP növekedési üteme (4,4%) elmaradt az előző évitől (4,9%). Az export dinamikusan növekedett, javult a munkanélküliségi mutató és az ország GDP-arányos adósságállománya tovább csökkent (2007-ben 56,1 milliárd €, a GDP 31,4%-a volt). A gépipar és az elektronikai ipar jelentősen tudta növelni kibocsátását, ami tükröződik az exportteljesítményekben is. A lakossági fogyasztás közel 3%-kal nőtt. Az éves infláció 2,5%-os volt, ami gyorsulást jelent a 2006 évi 1,5%-os értékhez képest.

A finn külkereskedelem 2007-ben dinamikusan és kiegyensúlyozottan fejlődött: mind a kivitel, mind a behozatal nőtt. Az export értéke 7%-kal, az importé 7,5%-kal emelkedett. A kereskedelmi mérleg exporttöbblete elérte a 6 milliárd eurót.

Az ország fő export termékei: gépek és berendezések, vegyi anyagok, fémek, fa, papír. Az ország fő import termékei: kőolaj, vegyi anyagok, szállító eszközök, vas, acél, textília.

A magyarországi finn tőkebefektetések jelenlegi értéke kb. 1 milliárd euró. A finn statisztikák szerint a térség országai közül az elmúlt években Magyarországra érkezett a legtöbb finn tőke, csak a speciális helyzetű Észtország esetében hasonló a nagyságrend.

A FINPRO (Finn Kereskedelmi Központ) kimutatása szerint a magyarországi finn érdekeltségű cégek száma kétszázra tehető, melyek mintegy 20 ezer főt foglalkoztatnak.

Szinte valamennyi nemzetközileg jegyzett finn óriáscég rendelkezik magyarországi termelői kapacitással, s az elmúlt évet is termelés- és létszámbővüléssel zárták. Legjelentősebb a NOKIA és az Elcoteq. Ez a két cég további, kisebb finn tulajdonú üzemeket vonzott hazánkba.

5. A finn politikai rendszer

a) A legfontosabb közjogi méltóságok, minisztériumok és vezetőik:

Államfő: Tarja Halonen

Miniszterelnök: Matti Vanhanen

Külügyminiszter: Alexander Stubb

Belügyminiszter: Anne Holmlund

Igazságügyi Minisztérium: Tuija Brax

Szociális és Egészségügyi Minisztérium: Liisa Hyssälä

Egészségügyi szolgáltatások Minisztériuma: Paula Risikko

Pénzügyminisztérium: Jyrki Katainen

Matti Vanhanen második kormánya 2007. áprilisában lépett hivatalába.

8

b) Alkotmány

Finnország kormányzati és politikai rendszere az 1919. július 17-én elfogadott alkotmányon nyugszik. Az ország államformája parlamentáris köztársaság, melynek élén a köztársasági elnök áll. A köztársasági elnököt, aki egyszer újraválasztható az állampolgárok közvetlenül választják hat évre.

A köztársasági elnök a legtöbb kérdésben a kormány előterjesztése alapján hoz döntést. A finn alkotmány szerint a köztársasági elnök vezeti a külpolitikát, a kormánnyal együttműködve.

c) Kormány

Az országban többpártrendszer működik. A parlament választja meg a miniszterelnököt az országgyűlési választásokon többséget szerzett párt tagjai közül, akit a köztársasági elnök formálisan kinevez. A többi kormánytagot az elnök a miniszterelnök előterjesztése alapján nevezi ki. Finnországban 12 ágazati minisztérium van, amelyek előkészítik és végrehajtják a törvényeket és a kormány határozatait.

d) Parlament

A törvényhozó hatalmat az egykamarás parlament gyakorolja. A 200 tagú parlament tagjait négy évre választják, közvetlen, általános, egyenlő és titkos választásokon.

A parlamenti munka nagy része bizottságokban történik, melyeket arányosan töltenek be a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően. A finn parlamentben a szakbizottságok a tárcák szerint vannak megosztva. A többi bizottságnál nagyobb létszámú az ún. nagy bizottság, melyet eredetileg egyfajta felsőháznak szántak, de amióta Finnország tagja az EU-nak, ez az Európa-ügyek bizottsága.

A parlament legfontosabb feladata a törvényhozás és a költségvetés megvitatása. Új törvényekre, illetve a régiek módosítására a kormány terjeszt javaslatot a parlament elé.

A megyei állami hivatalt a kormányzó vezeti. A hivatal a központi állami adminisztráció dekoncentrált végrehajtó szervezete. A kormányzót a kormány javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és a tartományi kormányhivatalok irányításáért felelős.

9

e) Finnország közigazgatása

Finnország közigazgatási szempontból 6 tartományra (ebből egy autonóm tartomány, a svéd nyelvű Åland szigetcsoport), 20 régióra és 446 helyi önkormányzatra oszlik. Ezek közül jelentős szerepet a helyi önkormányzatok játszanak: közvetlenül választott tanács vezeti őket, adót szedhetnek, és számos feladatot látnak el, különösen a jóléti rendszer vonatkozásában. A tartományoknak kizárólag adminisztratív feladatai vannak.

Régiók

A 20 régió az önkormányzati együttműködés kereteit biztosítja. A regionális tanács tagjait a régió helyi önkormányzatai választják. A tanács munkáját saját hivatal segíti.

A régiók feladatai a következőkre terjednek ki: regionális fejlesztés és politikák, regionális tervezés, a strukturális alapok által társfinanszírozott programok előkészítése és végrehajtása.

Helyi önkormányzatok

A legfontosabb közigazgatási szint Finnországban a helyi önkormányzati szint. Az ország területén 446 helyi önkormányzat osztozik.

A helyi tanács tagjait négy évre választják, az arányos képviselet rendszere alapján. Ez a testület nevezi ki a végrehajtó bizottságot és a polgármestert.

A végrehajtó bizottság tagjait a helyi tanács nevezi ki. Felelős a hivatal működéséért és a pénzügyekért. A végrehajtó bizottság munkáját szakbizottságok segíthetik.

A polgármestert (vagy önkormányzati menedzsert) a helyi tanács választja határozott vagy határozatlan időre. Ő irányítja a hivatal munkáját, és előkészíti a végrehajtó bizottság döntéseit.

A helyi önkormányzatok feladatai a következőkre terjednek ki:

Egészségügyi ellátás (alap- és középszintű, valamint fogászati)

Szociális szolgáltatások (gyermekgondozás, idősek és fogyatékosok támogatása)

Oktatás (óvoda, alap-, középfokú és szakképzés, felnőttképzés, könyvtárak)

Kultúra, szabadidő, sport

Szabályozási tervek (területfelhasználás), építéshatósági tevékenységek

Fizikai infrastruktúra és környezet fenntartása (utak, energiaellátás, víz és csatorna, hulladékgazdálkodás, kikötők, közösségi közlekedés)

10

Vállalkozás- és foglalkoztatásösztönzés

Saját adószedési jog és pénzügyek (a helyi kiadások kb. 80%-át a helyi jövedelemadó, a társasági adó helyben maradó része, az ingatalnadó és a díjak fedezik).

A helyi jövedelemadó szintjét az önkormányzatok maguk állapítják meg. Az átlagos mérték 18% körül alakul.

Az önkormányzatok körében egyre népszerűbb a kistérségi együttműködés, ami számos területre kiterjedhet, pl. szabályozási tervek (területhasználat), gazdaságfejlesztési politika, közlekedési és távközlési rendszerek, környezetvédelem és más szolgáltatási ágazatok. Az önkéntes együttműködést a belügyminisztérium és az önkormányzati szövetség is támogatja.

11

B. HOLLANDIA

„A világot Isten teremtette, Hollandiát viszont a hollandok.” - állítják ezt a hollandok. Mi pedig, akik részt vehettünk a hollandiai tanulmányúton, megismerhettük és megkedveltük az országot és az ott élőket, elfogultakká váltunk az állítással szemben.

1.Általános jellemzők

Hollandia nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A holland közjog különbséget tesz „Hollandia” és a „Holland Királyság” között. A Holland Királysághoz tartozik Hollandia és a Karib-szigetekhez tartozó Holland Antillák és Aruba. A holland térség az I. századtól a Római Birodalom, majd a Nyugati Frank Birodalom, a 9. századtól pedig a Német-római Császárság része volt. A 14 - 15. században spanyol fennhatóság alatt állt. A mai Hollandia (Németalföld) 1609-ben alakult meg, de független államként csak 1648-tól, a westfáliai békétől szerepel. A Belgiumot alkotó déli tartományok 1830-ban váltak ki. 1949-ben legnagyobb gyarmata, Indonézia függetlenné vált.

Hollandia jelenlegi államformája alkotmányos monarchia. Államfője Beatrix királynő. Fővárosa Amszterdam, de a kormányzati szervek Hágában találhatók. Az ország területe 41.500 km2, melynek 26%-a a tengerszint alatt van. Népessége 15.892.200 fő. Ebből következően Hollandia népsűrűsége a világon a legnagyobb, 482 fő/ km2. A hivatalos nyelv a holland, de a hollandok túlnyomó többsége legalább egy idegen nyelven – elsősorban angolul vagy németül beszél. Etnikai összetétele meglehetősen vegyes: a hollandok mellett nagyon sok török, marokkói, szurinami, indonéz, stb. bevándorló él (a lakosság 18%-a). Számuk egyre nő.

2.Gazdaság

Hollandia jómódú állam. Az 1980-as évektől a kormánynak egyre kisebb befolyása van a gazdaság alakulására. Vezető ágazatok: az élelmiszer feldolgozás (pl. Unilever, Heineken), a vegyipar (pl. DSM), az elektronika (pl. Philips). A magas fokon gépesített mezőgazdasági szektor a hazai igényeken túl exportra is termel. A gazdaság további fontos területe a nemzetközi kereskedelem és a pénzügyek. A jelenlegi gazdasági válság természetesen itt is érezteti hatását. Emellett (a magyarországihoz hasonlóan) fokozódó probléma a társadalom elöregedése, a jól képzett munkaerő hiánya, egyes társadalmi rétegek túl alacsony képzettsége. Épp ezért az oktatás, ezen belül a megfelelő szakképzés, ill. a felnőttképzés fontos lépés a gazdaság erősítéséhez.

Hollandia, Belgium és Luxemburg 1948-ban vám- és valutauniót hoztak létre. Ez az európai együttműködés kezdete. A Benelux államok az 1957-ben megalakult Európai Gazdasági

12

Közösség alapító tagjai. Az ebből kialakult Európai Unio tagjaként máig meghatározó szerepet töltenek be az európai államok politikai és gazdasági életében.

3.Első benyomásaink

Hollandiába érkezve egy busz várt bennünket Schipol repterén. Ezzel utaztunk első szálláshelyünkre, Hágába. Sötétben tettük meg az utat, ezért a legelső, amit észrevettünk, a lakások függöny nélküli, faltól falig érő ablakai voltak. Minden lakásba beláthattunk, de rájöttünk, hogy az ott élőket ez nem zavarja. Századokkal ezelőtt alakult ez ki. A fáma szerint a tengerészek így akarták biztonságban tudni, a szomszédok által szemmel tartva feleségüket. A lakások hangulatosak, hívogatóak, divatosan berendezettek.

Hágai szállásunk az 1912 óta működő Park Hotel volt. Érdekessége, hogy minden szobája más-más stílusú, méretű, árfekvésű. Fiatal recepciósok és pincérek szolgáltak ki bennünket, és később is azt tapasztaltuk, hogy a szolgáltatóiparban csak 30 év alattiak dolgoznak. A szállodára, az üzletek, éttermek kirakataira és a meglátogatott intézményekre is jellemző volt az élővirággal való díszítés, a designe-os berendezés, a vidám, élénk színek használata. A szürke, esős, szeles napokat feledteti ez a sokszínűség.

Több alkalommal megtapasztalhattuk a hollandok legendás toleranciáját, ugyanis a késéseink ellenére is nagyon kedvesen, érdeklődően fogadtak bennünket. Az emberek lazák, vidámak, nyitottak. Igyekeztek minél előbb kapcsolatot teremteni velünk. Többen tudtak néhány magyar szót is. Tanulók, virágárusok és néhány vendéglátónk is utalt rá, hogy kedveli a magyarokat.

Félelmetes volt látni a rengeteg vizet: az autópályák mentén a kis tavakat, a földeken és a városokban a sűrű csatornahálózatot. Ennek köszönhetően viszont a mezők zölden virítottak, és az utcákat még mindig szebbnél-szebb virágos növények díszítették.

13

Meglepő volt a zsúfoltság a városokban. Az emberek nagy része kerékpáron közlekedik. Minden téren „bicikli tengerek”, a forgalmasabb helyeken, az állomások környékén több ezres tárolóhelyek vannak. Így élhetőbb a város és nincsenek forgalmi dugók. Az autósok pedig nagyon türelmesek a kétkerekűvel és a gyalogosan közlekedőkkel is.

Érdeklődtünk a nemzeti ételek és italok iránt. Hollandiában azonban nincs tradícionális konyha. A hús- vagy sajtrolád, a holland palacsinta, a mézes keksz. A főétkezést a vacsora jelenti. Ennek elmaradhatatlan része a hagyma- vagy paradicsomleves. Az ebéd általában egy szendvics. Fontos eledel a hal bármilyen formában. Ez néhányunknak kellemetlen perceket okozott. Különösen a barna kenyeres-lazacos szendvicset igyekeztünk elkerülni. Szerencsére a sajtos szendvicsek megmentettek bennünket az éhhaláltól. A fagylaltkedvelők örülhettek, mivel gyakran ezt kaptunk desszertként. Viszont mi is megkedveltük a mézes kekszet. Hollandia jellegzetes itala a sör (pl. a Heineken), a tojáslikőr és a Jevele pálinka.

14

C. Írország

1. Az országról

Írország (angolul Ireland, írül Éire) Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Az országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin. A jelenlegi államfő nő, Mary McAleese. Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt.

Írországban már a római korban is éltek. A középkorban Anglia megszerezte a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Unió tagja.

Államforma: köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO-nak. Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus melynek 60 tagja van. A végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfőbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).

A sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez utóbbi később beolvadt Leinster tartományba, így alakult a ma is számon tartott négyes tartományi rendszer. Ma Ulster 9 megyéjéből 6 az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) van, ebből 26 alkotja az Ír Köztársaságot.

Írország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem-mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.

Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta az Európai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben a 1990-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, országspecifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon. Az 1922-es függetlenné válását követően protekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó - ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebb nehézipara) sziget volt, mígnem az 1950-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot a szabad kereskedelemnek és

15

a külföldi (leginkább amerikai) működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem az Egyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte. A kulcsrakész ipari parkok, támogatások, ösztönzők segítségével kezdetben a munkaerő-intenzív iparágakat sikerült az országba vonzani, majd a hatvanas évektől egyre inkább a modern, high-tech nagyvállalatok betelepülése volt jellemző. Ezek a vállalatok főleg behozott inputokból exportra termelnek és nem fonódnak össze a helyi iparágakkal. Ezért az ír ipar a mai napig duális szerkezetű. Az ország csatlakozása az Európai Unióhoz 1973-ban sokat lendített a periférikus, gazdaságilag is elmaradott ország helyzetén, hiszen jogosulttá vált egy sor, a felzárkózását segítő szubvencióra. Ezeket a támogatások jelentős mértékben hozzájárultak Írország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez. A nyolcvanas évek közepén magas munkanélküliséggel, inflációval, költségvetési deficittel és felszaporodó államadóssággal, tömeges emigrációval jellemezhető válság, mely jórészt a populista fiskális politikának volt köszönhető, összeomlással fenyegette az országot. Ezért 1987-ben átfogó, társadalmi konszenzusra épülő konszolidációs programot kellett végrehajtani, mely stabilizálta és emelkedő pályára állította a gazdaságot. Majd a kilencvenes években, olykor kétszámjegyű, ámde mindenképpen átlagfeletti-dinamikájú éves gazdasági növekedés elvezetett egészen a „kelta tigris” cím kiérdemléséig, mely arra utal, hogy az ír gazdaság gyors iramú fejlődése csakis a délkelet-ázsiai kistigrisek növekedéséhez fogható. 2001 világgazdasági recessziója óta napjainkban az ír gazdaság növekedése is lassuló tendenciát mutat. S meglehet, a foglalkoztatottság csökken, az elemzők nem borúlátóak, szerintük az ex-tigris rövidesen rááll egy átlagos növekedési ütemű, hosszú távú fejlődési pályára.

2. Dublin

Ír nyelven Baile Átha Cliath 1652 óta Írország fővárosa. Az Ír-sziget keleti partján, az Ír-tengerbe torkolló Liffey folyó két partján fekszik. A város Dublin megye központja. A vikingek alapították, és a középkor óta Írország fővárosa volt. Dublin neve az ír nyelvben „Dubh Linn”-ként (magyar nyelven „sötét vízmosás"-ként) ismert.

A város ezer szállal kötődik az irodalomhoz. Jonathan Swift (1667-1745), a Gulliver utazásai szerzője a Hoe's Courtban született, és 1713-tól harminckét éven át volt a katedrális esperese. A drámaíró George Bernard Shaw (1856-1950) a Synge Streeten született, Oliver Goldsmith (1728-1774) író a Trinity College hallgatója volt. A Merrion Square-hez közel, ahol Oscar Wilde, a másik híres drámaíró született, látta meg a napvilágot James Joyce (1882-1914), a Dublini emberek és az Ulysses szerzője.

A Trinity College könyvtárában őrzik a Book of Kellst, egy 8. századból való illusztrált zsoltárkönyvet és Brian Boru király hárfáját, amely Dublin leghíresebb termékének, a Heuston pályaudvar közelében gyártott Guiness barna sörnek is védjegye.

a) Dublin, a szomjas torkok városa.

Az egykor melankolikus írek ma már felszabadultan tudnak örülni és ünnepelni, és minden alkalmat meg is ragadnak erre. Írországban a bárok és a pubok a társadalmi élet szerves részei: az országban eladott sörök 80 százalékát a kocsmákban nyelik el a szomjas torkok, melyekből csak Dublinban több mint nyolcszáz található.

16

Dublin egyik legfontosabb turista látványossága a Crane streeti Guinness Hop Store. Ez a négyszintes XIX. századi épület, amely az egykori St. James Gate-i Guinness sörgyár helyén áll. Ma múzeum, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a híres, sűrű fekete sör, a Guinness történetével, mely 1759-ben vette kezdetét. Arthur Guinness sörfőzőmester ekkor vásárolta meg a meglehetősen lerobbant dublini St. James Gate sörgyárat. Eleinte saját ale-jeit főzte itt, de egy londoni útján megismerte és annyira megkedvelte a porter típusú sört, hogy elhatározta, hogy valami hasonlót készít otthon is. A kísérlet olyan jól sikerült, hogy amikor 1779-ben bevezette Irországban az új sört, egy új típus született: a különlegesen száraz stout. Fia, akit szintén Arthurnak hívtak, folytatta a családi hagyományokat, és a Guinness sikerét látva, minden más típusnak a gyártását beszüntette. A St. James Gate sörgyár a 19. század végére a világ legnagyobb sörgyára lett. A Guinness sikerére jellemző, hogy napjainkban a világ 50 országában főzik licenc alapján és szinte a világ valamennyi országában árusítják.

Ha a St. James Gate-ről a belváros felé vesszük az irányt Dublin szívéhez közeledve máris két fantasztikus ír pubba botlunk. Az egyik az O’Donoghue’s, a másik Doheny & Nesbits. De miért is hangsúlyoztuk ki, hogy igazi ír? Mióta világszerte ezrével nyílnak ír pubok, az írek ezrei pedig már a modern kocsmák, restaurantok és cafék világa felé kacsingatnak, műemléknek járó védelemmel óvják az olyan klasszikus sörözőiket, mint a fent említett kettő.

Természetesen az írek is többféle pubot különböztetnek meg. A városi pub csillogó tükreivel, gazdag faberakásaival, stukkózott mennyezetével alig különbözik az angoltól, az ún. „country pubok” viszont egyszerűségükkel hódítanak, szedett-vedettségük, kacat-díszeik, régi leharcolt bútoraik inkább egy ócskás üzletére emlékeztetnek.

A stoutok – a Guinnes, a Beamish és a Murphys – mellett egyre népszerűbb Írországban is a lager sör. Legismertebb képviselője a – szintén Guinness érdekeltséghez tartozó – Harp. A lagereket inkább a fiatalok kedvelik, akik szerint a testes stout az öregek itala. A Harp egy egyszerű lager, semmi sem különbözteti meg kontinentális társaitól.

Természetesen van az íreknek a stuot mellett más sörkülönlegességük is. Az irish red egy enyhén édeskés, vöröses színű, négy százalék körüli alkoholtartalmú ale. Legismertebb márkája a Kilkenny, melyet a Smithwick’s Írország legrégibb sörháza hozott forgalomba 1987-ben, érdekes módon először exportcélokra, hazai bevezetésére csak 1995-ben került sor.

Dublinban a bárok és boltok portálja gyakran könnyen összetéveszthető, nem véletlen, mert ezek az üzletek gyakran többfunkciósak, lehet helyben sörözni, de elvitelre is kapható whiskey, bor, dohány, tea, fűszer, és alkalmasint itt működik a ruhatisztító üzem felvevőhelye is.

b) Néhány „más” nevezetesség

A XVIII. század elejére Dublin virágzó, pompás város lett. Sorra emelkedtek az elegáns György stílusú házak és erőt sugárzó középületek. A XX. században a György korabeli Dublin nagy részét lebontották és ma erre a virágkorra csak a Liffey folyótól délre fekvő terület emlékeztet.

Itt van Dublin legnevezetesebb épülete a XIII. század elején épült Vár is, mely 1922-ig az angol király rezidenciája volt. Közelében a Dame Streeten ha nem is ilyen

17

A Heuston hídon át vezet az út a Phoenix parkba, amely 7,1 km²-es területével Európa legnagyobb városi parkja. A parkban található a Dublini Állatkert, melyben semmivel se szebb és többfajta állat nincs benne, mint a Budapesti Állatkertben. Ráadásul a belépõ 7 font egy felnõttnek (2300 Ft).

A színes ajtófélfás, jópofa cégérekkel díszített kocsmák, a villódzó neonfények, az utcán hömpölygő jókedvű tömeg hihetetlen hangulatot árasztott, ami gyorsan átragadt ránk is. Az O'Connor Bridge-en átsétáltunk a Liffey folyó túloldalára is, egészen a vámház gyönyörűen kivilágított épületéig, a visszaúton a Trinity College impozáns épületegyüttese és a szomszédos Bank of Ireland, majd a Szent Patrick katedrális késztetett minket néhány felvétel készítésére.

3. Glendalough

Magyarul: „A Két Tó Völgye".

Dublintól, illetve Powerscourt-tól délre, Enniskerryn át, Laraghtól nyugatra zömében romantikus hegyvidéki útszakaszokon át érhető el. Egyes megállapítások szerint Írország legvarázsosabb helyeinek egyike. Látogatottságát nemcsak természeti szépségének köszönheti, hanem a középkori kolostoregyüttes megmaradt romjainak is. Álmélkodva kapkodtuk fejünket, s nem győztük magunkba szívni a X. századból épségben fennmaradt 33 méteres kerektorony, valamint a Kevin konyhájának becézett XI. századi templom, s a XII. századi katedrális impozáns romjainak látványát, s nem tudtunk betelni a közel ezeréves hatalmas gránitkeresztek, régi síremlékek számunkra formabontó alakjával sem. A 13. századi kettős kapuboltozat a régi ír-keresztény gondolkodás egyetlen épen maradt példánya Írországban. Az építők gondolkodása szerint a másvilág felosztásához kellett hasonlítania az egész kolostornak. Hitük szerint a régi emberek a külső világból előbb a vezeklők, majd a megtisztultak világába jutottak, ha beléptek ezen a kapun. A kapukon belüli térben az élet Isten mennyei világának mintájára szerveződött. Ez volt a szentélyek mellett a szent emberek temetkezőhelye is. Az itt élők imával és elmélkedéssel töltötték idejük nagy részét. A köztes terület a munkájukat Istennek ajánló szerzetes mesteremberek világa volt. A kolostor e körzeteiben készültek a középkori ír művészet remekei. A külső kapun és falakon kívül a bűnös emberi világ volt.

Az írországi katolikus kolostorok területén található nagykeresztek (High Cross-ok) vagy a kolostori közösség összessége részére kerültek felállításra (mint mai temetőinkben a "Mindenki Keresztje") vagy a kolostor valamely lakójának emlékére. Az ír kolostortemetők többsége - így a glendaloughi is - temetkezési helyként továbbra is évszázadokon át fennmaradt. Ennek jeleként ma a temetőkben később - főként a 19. században - felállított keresztekkel, sőt eredeti, vagy kiérlelt újabb motívumaik egyik másik elemét felhasználó későbbi, nem túl régi, másfajta síremlékekkel is találkozunk.

A Szent Kevin által a VI. században alapított kolostoregyüttes festői romjai még jobban kiemelték a természeti környezet szépségét. A Wicklow Mountains Nemzeti Park még további érdekességeket tartogatott számunkra. A mintegy 1,5-2 kilométeres gyalogtúránk útvonalául egy lápos területen átvezető fajárdát választottunk, amely a sárga hangával

18

körülvett Lower Lake (Alsó-tó) mellett elhaladva az Upper Lake-hez (Felső-tó) vezetett minket. A kristálytiszta tó felszínén tökéletesen visszatükröződött a parton szinte mértani pontossággal elhelyezkedő, színpompás fasorok és a tavat körülvevő magas hegyek lenyűgöző látványa.

19

D. Németország

1. Az uticél: Németország

Németország, hivatalos nevén Német Szövetségi Köztársaság, független ország, vezető ipari állam. Nyugat-Németország az Európai Unió egyik alapító tagja volt. Fővárosa Berlin, jelentős nagyvárosok még München, Köln, Hamburg, Frankfurt am Main és Stuttgart. 357 021 km2 területével Európa hatodik, 82 431 390 lakosával Európa második legnagyobb népességű országa. Kilenc országgal határos: északon Dániával, keleten Csehországgal és Lengyelországgal, délen Svájccal és Ausztriával, nyugaton pedig Franciaországgal, és a Benelux országokkal.

Három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal. Európa legnagyobb folyói közé tartozó Rajna, Duna és az Elba szeli át. Északon két tenger is mossa partjait, az Északi- és Balti tenger. Éghajlata túlnyomóan nedves, kontinentális jellegű. Az ország időjárása néha elég kiszámíthatatlan, ám szélsőséges időjárási körülmények (súlyos szárazság, tornádók, kemény fagyok stb.) ritkán fordulnak elő.

2. Gazdaság

a) Néhány fontos adat:

Pénznem Euró (EUR) Népesség

GDP - 2008 évi becslés

82 210 000

- Összes 3 045 290 - Népsűrűség 230 fő/km²

- Egy főre jutó 37137

A Germán-alföld hűvösebb északi tájain az állattenyésztés a mezőgazdaság vezető ágazata. A réteken, legelőkön, tejelő szarvasmarhákat tartanak. A szántókon takarmánynövényeket, rozsot és burgonyát termesztenek. A déli melegebb, lösszel borított vidékein búzát, cukorrépát, kukoricát termelnek és sertéseket tenyésztenek.

Az Amerikai Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld harmadik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani.

20

A négy ún. új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpraállítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára.

3. Közigazgatási felosztás

Az ország tizenhat tartományra tagolódik. Ezek közül tizenhárom szövetségi állam (Länder, egyes száma Land) és három város.

Tartomány Német elnevezés Főváros

Baden-Württemberg Baden-Württemberg Stuttgart

Bajorország Freistaat Bayern München

Berlin Berlin

Brandenburg Brandenburg Potsdam

Bréma Bremen Bréma (Bremen)

Hamburg Hamburg

Hessen Hessen Wiesbaden

Mecklenburg-Elő-Pomeránia Mecklenburg-Vorpommern Schwerin

Alsó-Szászország Niedersachsen Hannover

Észak-Rajna–Vesztfália Nordrhein-Westfalen Düsseldorf

Rajna-vidék–Pfalz Rheinland–Pfalz Mainz

Saar-vidék Saarland Saarbrücken

Szászország Freistaat Sachsen Drezda (Dresden)

Szász-Anhalt Sachsen-Anhalt Magdeburg

Schleswig-Holstein Schleswig-Holstein Kiel

Türingia Freistaat Thüringen Erfurt

21

4. Politikai rendszer

A végrehajtó hatalmat az államfő és a kormány együttesen gyakorolja. Németország föderális rendszere nem csupán regionális eltérések miatt alakult ki, hanem politikai megfontolásoknak is köszönhető. Ezzel a rendszerrel ugyanis lehetővé válik az államhatalom törvényhozó, igazságszolgáltató és végrehajtó hatalom intézményeinek horizontális megosztása mellett az államhatalom vertikális tagolása is. A szövetségi államok igen nagy autonómiával rendelkeznek, valamennyi tagállam a szövetségi alkotmányon túl önálló alkotmánnyal és intézményrendszerrel is rendelkezik. A szövetségi államok hatáskörébe tartozik a szövetségi politikák meghatározása és végrehajtása.

A kormány vezére a szövetségi kancellár tagjai a szövetségi miniszterek. A kancellárt a parlament választja meg, és a kancellár a parlamentnek tartozik felelősséggel. A szövetségi kormány általános bel- és külpolitikai ügyekben jár el. A szövetségi elnököt a szövetségi konvent választja meg. Az elnök öt éven át tölti be hivatalát. A tisztséget maximum kétszer töltheti be ugyanaz a személy. Feladatkörét törvény szabályozza. A törvényhozást a kétkamarás szövetségi parlament látja el, amely 656 tagú. A parlament alsóházból (Bundestag), és felsőházból (Bundesrat) áll. Az alsóház képviselőit általános, közvetlen, szabad és titkos választás útján négy évre választják. A felsőház területi alapon szerveződik, azaz a szövetségi államok érdekeit hivatott képviselni. Tagjait a szövetségi államok kormányainak tagjaiból, vagy azok által jóváhagyott tagokból választják.

5. Gasztronómia

A tipikus német konyha virsli- és kolbászfélékben változatos és csípős ízvilágú, a húsételeket általában szósszal eszik. Kedvelik az ún. "Eintopfgerichte" (egytál-) ételeket. Ezen kívül jelentősek még a különböző tésztaételek is, mint például a nokedli, a nudlifélék és gombócok. A német konyhában rengeteg süteményféle van, például gyümölcstorta és túróslepény.

22

E. Olaszország

1. Az országról általában

Kellemes éghajlat, pompás tengerparti strandok és egy kulturális emlékekkel gazdagon megáldott ország, amely évről-évre millió és millió turistát ejt rabul, így él Olaszország a köztudatban. És valóban: a Földközi-tengerbe mélyen benyúló, csizma alakú félsziget az Északi Alpokból a legdélibb pontjáig elbűvöl természeti szépségeivel.

Olaszország (hivatalosan az Olasz Köztársaság; olaszul Itália), független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennin-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát,

A mai Olaszországot Milánó és Torinó, a termékeny Pó-síkság két nagyvárosa érzékelteti a legszemléletesebben: ipari ország, amely a világ legfontosabb ipari államai közé tartozik.

A legkisebb olaszországi közigazgatási egység a község, amelyek együttese alkotja a megyét (provincia). A megyék régiókat alkotnak, Olaszország 20 régióra oszlik.

Az egyes régiók között jelentős életszínvonalbeli különbségek vannak. Az északi és a középső országrészen fekvő régiók általában jobb módúak, míg a déliek szegényebbek. A legjelentősebb olasz vállalatok központja Lombardiában, illetve észak-nyugaton Piemontban található; többségük Milánóban vagy Torinóban, illetve ezek vonzáskörzetében működik.

Népességét tekintve Olaszország az Európai Unió 4. (Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság után) a világ 22. legnépesebb országa. Európában ebben az országban az 5. legnagyobb a népsűrűség, ami 195 fő/km2.. Észak-Olaszországban Lombardiában és Piemont tartományokban a legnagyobb a népsűrűség. Itt él az olasz lakosság egynegyede, és a milánói agglomerációkban több mint 7,4 millió fő lakik.

Olaszország mai gazdaságát a hagyományokra építve fejlesztették. A valamikori kézműipar napjainkban modern kis- és középvállalkozásokban testesül meg, amelyek jelentős súllyal bírnak a gazdaságban. Bár még mindig igen nagy eltérések mutatkoznak az északi és déli országrészek gazdaságának jellege és fejlettsége között, általában elmondható, hogy az ország gazdasága rohamléptekkel fejlődik.

Az ország bruttó hazai termékének döntő hányadát (kb. 70 %-át) a szolgáltatási szektorban állítják elő, kb. 28 %-át az ipari ágazatok, kb. 2 %-át pedig a mezőgazdaság termeli.

(Energiahordozókban és természeti kincsekben az ország rendkívül szegény). Az ország területének 80 %-át hegyek, dombok borítják, melyek nem állnak művelés alatt.

Az állam hivatalos fizetőeszköze az euró 2002. január 1. óta.

Külkereskedelmi forgalmának jelentős részét az Európai Unió tagországaival bonyolítja, fő külkereskedelmi partnerei Németország, Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok.

23

Olaszország, mint vendégfogadó állam a 4. helyet foglalja el világviszonylatban Franciaország, Spanyolország és az Amerikai Egyesület Államok után. Leglátogatottabb régiói Veneto, Emilia-Romagna és Toszkána. Turisztikai vonzereje igen sokrétű, kulturális, archeológiai, természeti látnivalók, illetve téli-nyári sport és vakációs lehetőségek teszik attraktív célponttá.

2. Olaszország és az Európai Unió

Olaszország azon hat állam egyike, amelyek 1957. március 25-én aláírták az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződést. Alapító tagként Olaszország elsődleges célja, hogy az integráció politikai elmélyítése mellett megtalálja az utat a másik három nagy tagállamhoz (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország) való felzárkózáshoz. Ennek elérése végett az ország súlyának, befolyásának növelésére törekszik a közösségi politikák révén, a kontinensen belül és kívül egyaránt. Az új uniós tagállamokkal igyekszik jó kapcsolatokat kiépíteni, illetve szorgalmazza az EU súlypontjának mediterrán és balkáni irányba történő elmozdulását és saját regionális szerepének erősödését.

Olaszország 2003. második felében töltötte be utoljára az EU soros elnöki posztját. Prioritásai a következők voltak: Európa versenyképességének javítása, az iraki konfliktus miatt megsérült európai egység helyreállítása, az európai külpolitikai és védelmi identitás erősítése, a bővítés továbbvitele, a Balkán stabilizálása, az euró-mediterrán partnerség erősítésével a közel-keleti válság blokkoló hatásának kiszűrése, valamint az EU-orosz partnerség előrevitele.

3. Gasztronómia

Az olasz konyha ezerszínűsége földrajzi helyzetéből adódik. Egységes olasz konyháról, mint olyan nem beszélhetünk, mivel Olaszországban nagyok a földrajzi távolságok és az éghajlati különbségek, így a mezőgazdaság eltérő ágazatai fejlődtek ki.

Az olaszok napi étkezésére az olcsó tésztaételek jellemzőek. Ma már az országhatáron túl is elterjedt a spagetti, a makaróni, a lasagna, a cenelloni, és a tortellini. A tésztákat vagdalt húsokkal, mártásokkal, zöldségekkel, gombával, felvágottakkal és hallal variálják.

Különleges olasz specialitás a világszerte elterjedt pizza. Az itallapokon a bor foglalja el a legelőkelőbb helyet. Az olaszok erős eszpresszó kávéja világszerte elismert és nagy népszerűségnek örvend. Olasz földről terjedt el a capuccino is.

4. Lombardia

Lombardia régió Olaszország északi részén található. Északról Svájc, északkeletről Trentino Alte Adige, keletről Veneto, délről Emilia Romagna, nyugatról Piemonte tartományok határolják. Olaszország negyedik legnagyobb régiója a maga 23.834 négyzetkilométeres területével. Az EU 25-ben a 254 NUTS-2 régió közül a 33. legnagyobb területű. A régió 11 provinciából /Brescia, Sondrio, Pavia, Bergamo, Mantova, Milano, Cremona, Como, Varese, Lecco. Lodi/ áll, fővárosa Milánó. Minden megye a megyeszékhely nevét viseli.

24

Természetföldrajzi adottságai alapján kettős, mivel északi területeit az Alpok hegyláncai határolják, míg délen a Pó síkságot találjuk. Ásványkincsekben szegény, bár található a régióban földgáz, vasérc, uránérc, kőolaj valamint kálisó. Gazdag azonban vízenergia tekintetében és erdőkben. A víz a mezőgazdaság alapjául is szolgál, fejlett csatornahálózattal rendelkezik, emellett meghatározó a vízi személy és áruszállítás, valamint a vízierőművek, melyek fontosak a régió ipari fejlettsége szempontjából. Népesség oldaláról vizsgálva Lombardia lakossága közel azonos Magyarországéval (2006-os adat) 9.545.441 fő. Ennek alapján Olaszország régió közül az első, népsűrűsége is kimagasló 400 fő/négyzetkilométeres adatával, amely világviszonylatban is jelentős. Lombardián belül Milánó a legsűrűbben lakott, 1952 fő él egy négyzetkilométeren, itt él a régió lakosságának 40%-a. A régió népessége növekszik, bár ennek üteme egyre csökken. Ennek oka, hogy az élveszülések száma meghaladja a halálozások számát, illetve a bevándorlás nagyobb, mint az elvándorlás. Mindezt erősíti a régió magas gazdasági fejlettsége és életszínvonala. A népesség életkor szerinti megoszlását vizsgálva azt láthatjuk, hogy lassan kezd elöregedni. A külföldi népesség száma a régióban 7% körül mozog, ez közel háromszorosa az országos átlagnak. A legtöbben Bresciában és Milánóban élnek. A külföldről érkezők a világ több mint 170 országából érkeztek, közülük a legtöbben Marokkóból, Albániából és Romániából. Mindezek mellet igen sokan érkeznek Afrikából és Ázsiából. Az olasz törvények szerint a régiók maguk határozzák meg intézményi rendszerüket. Lombardiában így létezik Regionális Tanács (törvényhozás, parlament) valamint Regionális Kormány (végrehajtás). A Regionális Kormányt elnök és 16 tanácsnok (miniszter) alkotja, köztük az oktatásért és munkaügyért felelős tanácsnok. A régió gazdasági erejét több mérőszámmal mérhetjük, az egy főre jutó GDP-je a legmagasabb. Mint az ország legfejlettebb régiója Olaszország GDP-jének közel 21%-át adja, EU-s összehasonlításban is kimagasló ez az érték, hiszen az EU régiói közül Lombardia a második helyet foglalja el. A régió GDP-je közel másfélszerese az EU NUTS-2 régiói átlagának. Lombardia GDP-jének megoszlása szektoronként a következő: szolgáltatás, ipar, mezőgazdaság. A kutatás-fejlesztés fontos szerepet játszik az EU-ban, Lombardia ebben sem marad le, mindezt bizonyítják regionális törvényei. Ezekben a törvényekben maximálisan tükröződik az EU-s stratégia, mely szerint segíteni kell, hogy Európa válhasson a legfejlettebb tudás alapú gazdasággá. Ebből a szemszögből példaértékű, hogy az erre szánt befektetések több mint 70%-át a magánszféra finanszírozza. Mivel Lombardia a legnépesebb régió, ezért munkaügyi szempontból fontos a hatékony regionális munkaügyi szolgáltatások rendszere. Ennek érdekében modernizációs lépésekbe fogott. Ez elsősorban oktatási, képzési valamint a munkaügyi területet célozza meg. Mindezt nehezítette, hogy Olaszország 2006-ban megnyitotta kapuit a külföldi munkavállalók előtt. Munkaerőtöbblet keletkezett például az oktatás területén, elsősorban a középiskolai tanárokból. Mindezek ellenére az EU-s célkitűzés, miszerint elvárandó a 70%-os foglalkoztatottság szinte teljesül, hiszen Lombardia csupán 3,5%-kal marad le ettől. A foglalkoztatást szektoronként lebontva vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy legkevesebben alig 2% a mezőgazdaságban dolgoznak, minden harmadik ember az iparban, a dolgozok közel kétharmada pedig a szolgáltatásban. Ez az arány a legfejlettebb országokra jellemző adat. Az oktatás Lombardiában kettős, állami és magániskolák egészítik ki egymást. A région belül fontos szerepet kap a szakképzés és felnőttképzés, ami a munkaerő biztosítása, illetve a munkanélküliség csökkentése számára fontos. Összefoglalásképpen leírható, hogy Lombardia Olaszország legfejlettebb régiója, mely az Európai Unió egyik legsűrűbben lakott térsége. Az ország GDP-jének ötöde származik innen, a külföldi beruházások 40%-a pedig ide érkezik. A képzési szerkezetében ugyan látható a probléma, hiszen a kínálat kereslet nincs mindig összhangban, de erre láthattunk jó kezdeményezéseket,

25

például az építőipar területén. Mindezek mellett gazdasági, szolgáltatási tevékenységével, infrastruktúrájával kiemelkedik. Magyarország számára jó például szolgálhat.

26

F. Portugália

1. Portugália (portugálul Portugal)

Hazánkkal csaknem azonos területű ország, az Ibériai-félsziget délnyugati részén található. Egyetlen szomszédja Spanyolország. Az országot Porto kikötővárosról nevezték el. Portugália területéhez tartoznak az Atlanti-óceánban fekvő Azori-szigetek és Madeira. A portugál fennhatóság alá tartozó Makaó 1999-ben került vissza Kínához. Nemzetközi tagsága: Európai Unió, EBESZ, NYEU, Nemzetközi Valutaalap, NATO, WTO, ENSZ.

Portugália hazánkhoz hasonló nagyságú (közel 92000 km²) és lakosságú (mintegy tíz és fél millió fő) ország, így sok tekintetben jól összehasonlítható a magyar trendekkel, mutatókkal.

2. Földrajzi adottságok

a) Domborzat

Portugália a Pireneusi – félsziget 1/6 részét foglalja el. Az ország területét a Tejo folyó osztja két részre. Északi részét hegységek uralják, a folyótól dél felé fekvő országrészt alföld és fennsík borítja. A partvidéken homokos és sziklás szakaszok váltakoznak.

Az északi, óceáni éghajlatú területeken gabonafélék és burgonya, a déli, mediterrán részeken szőlő és citrusfélék teremnek.

A kontinentális Portugália legmagasabb pontja 1993 méter magas (Pico Torre a Serra da Estrela-ban).

A hazánkkal nagyjából azonos területű Portugália kelet-nyugati kiterjedése 220 kilométer, a legészakabbi pontja pedig mintegy 560 kilométerre van a legdélebbitől.

Szárazföldön egyetlen szomszédja van, ez Spanyolország, melytől 1200 kilométeres határszakasz választja el. Az országhoz tartozik az óceán által körülvett Azori-szigetcsoport (fővárosa Ponte Delgada), valamint Madeira is (fővárosa: Funchal), melyek az utóbbi évtizedekben népszerű idegenforgalmi célpontokká váltak.

b) Vízrajz

Portugália legnagyobb folyói: a Tejo, a Douro és a Guadiana. Északon a Minho természetes határt képez Portugália és Spanyolország között. A Mondego a legnagyobb Portugáliában eredő folyó.

27

c) Éghajlat

Fekvésének megfelelően az északi rész éghajlata enyhe, óceáni. Az éves középhőmérséklet 15 °C. A déli partvidéke azonban már mediterrán. Itt az éves középhőmérséklet 18 °C. A csapadék északon több, mint délen. Az évi 2500 mm csapadék nagyrészt télen hullik le. A Tejotól délre csak 500-700 mm, sőt a déli Algarve tartományban csak 450 mm az évi csapadék.

Az ország éghajlata mediterrán és óceáni jegyeket mutat, ennek megfelelően a forró nyarat enyhe tél követi. Az óceán közelsége miatt gyakran van csapadék, ennek mennyisége azonban északról (akár a 2000 mm-t is elérheti) dél felé nagy mértékben csökken (Algarvén 500 mm alatt is lehet).

d) Növény- és állatvilág

Az éghajlat miatt nagyon gazdag a növényvilág. Az ország területének 40%-a erdő, 6%-a rét és legelő. Portugália területének 4,61%-a kocsánytalan tölgy, 4,11%-a paratölgy, 5%-a pinea ligetekkel borított. Főleg északon találhatók a fekete- és a maratölgyek, amelyeket gesztenyések, nyírfák és jávorfák fognak körül. Az aljnövényzet sünzanótból, páfrányból és hangából áll. A Tejotól délre a para- és az örökzöld tölgyerdők találhatók. Jellemzőek a citrus mező, mandola- és tengerifenyők, a datolyapálma valamint az Amerikából ide honosult agave és opuntia sövények Az aljnövényzetet pedig bodorrózsa, kakukkfű, levendula és rozmaring alkotja. Az óceáni hatás miatt fában gazdagabb, mint a többi mediterrán ország, területének egy harmadát erdő borítja. Portugália állatvilága hasonlít Európa többi országáéhoz. Jellemző a vadkecske és a petymeg. Az északi részen védett faj a vadkecske, a szarvas, a vaddisznó, a borz, a vidra, a menyét és a rétisas. Az ország déli részén egy-két mérges kígyófaj is előfordul. A tengerben kb. 200 halfaj honos. Szívesen halásszák a kardhalat, a szardíniát, az aranydurbincsot, a makrahalat, a tonhalat és az ámbrásceteket. A tengerben élnek rákok, osztrigák, homárok, languszták, kagylók és csigák is.

3. Történelem

a) A Portugál Birodalom térképe (1415-1999).

Piros színnel: gyarmatok; rózsaszínnel: felfedezések, a kereskedelmi és felségjogi hatáskör területei; kék színnel: tengeri felfedezések és útvonalak

28

A mai Portugália területe az i. e. 27-től az i. sz. 409-ig Lusitania néven a Római Birodalom provinciája volt. A 6. században a Nyugati Gót Birodalomhoz tartozott, majd 711-ben a berber mórok hódították meg és ezzel megkezdődött a több száz éves muszlim uralom. A mórok kiűzése az ezredforduló táján indult meg.

A reconquista nyomán jött létre először Portugália mint egységes keresztény állam. 1143-ban I. Alfonz király hozta létre az önálló Portugál Királyságot, majd 1147-ben visszafoglalta a móroktól és fővárosává tette Lisszabont. A mai határokat 1267-ben húzták meg Portugália és Spanyolország között. A portugál gyarmatbirodalom kialakulása a 15. század elején kezdődött. 1494-ben Portugália és Spanyolország a tordesillasi szerződésben megállapodott a világ felosztásáról egymás között. A 16. századtól hatalmas gyarmatbirodalommal rendelkezett Portugália. (Brazília, Angola, Mozambik, Makaó, Kelet-Timor). Ez volt a fénykor, amelyet hosszú hanyatlás és elszegényedés követett.

Az ország területe 1801 és 1811 között a napóleoni Franciaország uralma alatt állt, a királyi család Brazíliába menekült. Abban az időben Rio de Janeiro volt a Portugál Királyság fővárosa. 1822-ben Brazília függetlenné vált Portugáliától a Brazil Császárság kikiáltásával.

Portugáliában 1910-ben polgári forradalom söpörte el a királyságot: október 5-én kikiáltották a Portugál Köztársaságot. 1926-ban katonai puccs döntötte meg a demokratikus kormányt, és fél évszázados katonai diktatúra kezdődött. Salazar halála után az 1974-es vértelen portugál forradalom teremtette meg a mai demokratikus rendszert. Az új portugál kormány 1974-75-ben lemondott gyarmatairól és függetlenséget adott nekik. 1986-ban lett az Európai Unió tagja.

Hasonló vonásokat fedezhetünk fel a magyar és a portugál nép történelmében is, például mindegyikük állt római fennhatóság alatt (innen eredeztethető a luzitán, illetve a pannon név), illetve mindkét ország elmondhatja, hogy hazája az egyik legrégibb nemzetállam Európában (a portugálok a miénknél kicsit később, 1139-ben alapították meg államukat, Portucalét, amely Porto környékéről kapta nevét). Azonban még ekkor sem volt az egész terület független, ugyanis a megszálló mórok elleni küzdelem 1249-ig tartott. Ebben az időszakban hazánk még példaképként szolgált a portugálok számára, az Árpád- házi királyság gazdagsága, függetlensége irigylésre méltónak számított. Nagy különbség azonban a két ország között, hogy a nyugatról tenger által

29

A 15. századtól számítható Portugália aranykora, amikor az addig perifériának tekinthető állam a világkereskedelem centrumába került. Múlhatatlan érdemeket szerzett ebben Tengerész Henrik, aki a hajózási iskola alapításával és a felfedező utak támogatásával megalapozta a későbbi gyarmatbirodalmat. Ennek kialakításában olyan személyiségek játszottak főszerepet, mint az Afrika déli részén található Jóreménység- fokát felfedező Bartholomeu Diaz, az Indiába eljutó Vasco da Gama, a Brazíliáig elhajózó Pedro Alvares Cabral vagy a Föld megkerülését eltervező Fernão Magalhães (Magellán), igaz ő a Fülöp-szigeteken meghalt, de hajói teljesítették a küldetést.

A felfedezések következtében portugál kereskedő telepek jöttek létre a Közel-Keleten (Hormuz), Dél-Indiában (Goa), a mai Malajziában (Malacca) és Kínában (Macau). A keleti fűszerek,a selyem, a porcelán, az afrikai arany és a rabszolgák, illetve a dél-amerikai cukor kereskedelméből származó hatalmas haszon virágzó országgá változtatta Portugáliát. Az aranykornak I. Mánuel királysága (1495-1521) tekinthető, akit akkoriban Európa leggazdagabb uralkodójának tartottak. A hatalmas vagyon legnagyobb részét fényűző építkezésekre költötte, róla kapta nevét a későgótika sajátos portugál irányzata, a Mánuel-stílus, melyre jellemzőek a felfedezések inspirálta hajózási motívumok, például a hajókötél, a horgonylánc vagy a hínárköteg alakú díszítések. Napjainkban is látható szép példái e stílusnak a Torre de Belém, a Jeromos-kolostor vagy a batalhai kolostor.

A hirtelen támadt gazdagság azonban csak ideiglenesen fedte el a portugál gazdaság gyengeségeit, a lakosság többsége nagy szegénységben élt, a beözönlő arany csak az uralkodó réteg pompáját szolgálta, befektetésekre, vállalkozásokra csak elvétve került sor. Tetézte a gondokat, hogy Henrik király 1580-ban trónörökös nélkül halt meg, így a portugál trón 60 évre a spanyol uralkodók kezére került.

A függetlenség újbóli kivívása utáni évszázad a gazdasági prosperitás jegyében zajlott, köszönhetően a főleg Brazíliából érkező aranynak. A fejlődést azonban kettétörte az 1755-ös földrengés, amelyet szökőár és tűzvész is kísért. Az újjáépítésben Pombal márki meghatározó szerepet játszott, tevékenységét jelzi például a földig rombolt lisszaboni Baixa-negyed sakktábla-alakú utcarendszerének kialakítása.

A 19. század folyamán Portugália elvesztette legnagyobb gyarmatát, Brazíliát, majd a huszadik század elején (1910-ben) a gazdasági-társadalmi problémák megoldásának módját a királyság eltörlésében és a köztársaság létrehozásában vélték megtalálni. Az anarchikus állapotokat jelzi, hogy a köztársaság első 16 évében 45 különböző kormány váltotta egymást. A két világháborúban gyakorlatilag semleges ország Salazar diktatúrája (1932-1968) alatt sem tudott kitörni a munkanélküliség és a szegénység csapdájából. Ráadásul az 1970-es évekre elvesztette gyarmatbirodalmát, mely az anyaországnál több mint húszszor nagyobb területet (2,1 millió km²) jelentett. Az Európa szegényházának emlegetett Portugáliából nagyon sokan külföldön vállaltak munkát, a trend csak az 1986-ban fordult meg, amikor az Európai Közösség tagja lett, melynek fejlesztési forrásaival új lendületet kapott az ország, ennek jelképe a sikeresen megrendezett 1998-as lisszaboni világkiállítás lett.

30

Az ország azonban a 2004-es bővítési hullámig az Európai Unió egyik legszegényebb tagállama maradt, melyre jellemzőek a nagy regionális különbségek (a fejlettség északról dél felé csökken). A közösségi támogatások hatására a zömmel parafatermelésre, textilgyártásra, halászatra és szőlőtermelésre alapuló gazdaság szerkezetváltáson ment keresztül, jelentős gépgyártási kapacitás épült ki, valamint komoly infrastrukturális fejlesztések (utak, hidak, kórházak stb.) történtek. A turizmus fejlődésének komoly lökést adott, hogy Porto volt 2001-ben Európa kulturális fővárosa, ráadásul az euró portugál bevezetése (2002) azt jelentette, hogy a zömmel Nyugat-Európából érkező vendégeknek nem kell pénzt váltani, ha a kellemes klímájú és gazdag kulturális hagyományú tengerparti országba látogatnak.

b) A nagy földrengés

Az 1755. november elsején bekövetkezett földrengés, az ezt követő szökőár, és a tűzvész a szó szoros értelmében elpusztította a portugál fővárost, és mintegy 40 ezer ember életét követelte. I. József király a kor legkitűnőbb építészeit vonta be az újjáépítési munkálatokba. A következő évtizedek során felépült új Lisszabon szebb lett, mint amilyen valaha is volt.

4. Kronológia

711 - a vizigótok vereséget szenvednek a muzulmán berberekkel szemben, a terület mór uralom alá kerül

1095 - Burgundiai Henrik hűbérbirtokként megkapja Portucalia grófságot

1139 - I. Alfonz felveszi a királyi címet

1248 - Algarve visszahódítása, a mórok kiűzése

1267 - [Kasztília] önálló királyságként elismeri Portugáliát

1415 - Ceuta bevétele, a gyarmati terjeszkedés kezdete

1419 - Tengerész Henrik iskolát nyit Sagresben

1494 - a tordesillas-i szerződés

1580-1640 - perszonálunió Spanyolországgal

1695 után - a brazil aranybányák fellendítik a gazdaságot

1756 - Pombal miniszter, a felvilágosult abszolutizmus

1763 - a rabszolgaság megszüntetése (a gyarmatok kivételével)

1807 - a királyi udvar Brazíliába menekül a francia megszállás elől

1822 - liberális alkotmány, alkotmányos monarchia

1831 - polgárháború a trón birtoklásért

1910 - puccs, az I. Köztársaság létrejötte

31

1916 - belépés az I. világháborúba az antant oldalán

1928 - a II. Köztársaság kikiáltása

1932 - tekintélyelvű diktatúra Salazar vezetésével

1949 - a NATO tagja

1955 - az ENSZ tagállama

1974 - a III. Köztársaság megszületése

1986 - belépés az Európai Közösségbe

5. Államszervezet és közigazgatás

Aníbal Cavaco Silva portugál köztársasági elnök

Az 1976. évi alkotmány életbe lépése óta Portugália parlamentáris köztársaság. 1989–ben új alkotmányt hagytak jóvá. Az állam feje a nép által közvetlenül megválasztott államfő.

6. Népesség

A fővárosban, Lisszabonban (portugálul Lisboa) 560000 (Nagy-Lisszabonban 2,7 millió) fő él.

Lakosság: 10 084 000 fő.

Népsűrűség: 109 fő/km².

Népességnövekedés: -0,18%/év, tehát csökken. Korábbi adatok: 8,4 millió (1950), 9,0 millió (1970), 9,9 millió (1999).

Születéskor várható átlagos élettartam 76 év.

Csecsemőhalandóság: 5,8‰.

Internet felhasználók száma: 4.4 millió (2002)

7. Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Népek: portugál 99%. Vallások: római katolikus 94%, egyéb 6%. Érdekesség, hogy a világon összesen 230 millió ember beszél portugálul. Portugálián kívül nyolc országban hivatalos nyelv (Angola, Bissau-Guinea, Brazília, Kelet-Timor, Makaó (Kína különleges közigazgatási régiója), Mozambik, São Tomé és Príncipe, Zöld-foki Köztársaság).

A portugál gazdaság súlya a nemzetközi kereskedelemben jóval nagyobb, mint a magyaré, hiszen az éves forgalom meghaladja a 60 milliárd dollárt, bár nem éppen kedvező, hogy a hiány 1996-ban és 1997-ben egyaránt körülbelül 10 milliárd dollárt tett ki. Ezt csak részben ellensúlyozták az idegenforgalmi bevételek (21 millió turistát fogadtak), a külföldön dolgozóktól származó hazautalások és az Európai Uniótól kapott támogatások. A teljes

32

külkereskedelmi forgalom értéke a GDP-hez viszonyítva megközelíti a 60 százalékot, az import exportfedezettsége viszont csak körülbelül 70 százalék.

A Délnyugat- európai állam gyakorlatilag egynyelvű, számottevő nemzetisége nincs, igaz, az egykori gyarmatokról sok egykori állampolgár érkezett, így etnikailag már színesebb a kép. Magyar szemmel ismerős jelenség, hogy nagy a különbség a társadalom legszegényebb és leggazdagabb rétege között, ez főleg történelmi okokra vezethető vissza. A lakosság túlnyomó többsége (94%) római katolikus vallású.

8. Gazdaság

Portugália gazdasági szerkezetére jellemző a szolgáltatási szféra igen magas aránya: itt dolgozik az összes foglalkoztatott 56 százaléka. Az iparra 33 százalék, a mezőgazdaságra 11 százalék jut. Az inflációt az 1984. évi 30 százalékról (még 1990-ben is 13,4 százalék volt), a múlt évben 2 százalék alá csökkentették. A munkanélküliség rátája évek óta körülbelül 7 százalék.

A diktatúra megszűnését (1974) követően újra erőre kapott a turizmus, a legnépszerűbb célpontok jelenleg a tengerpartjáról nevezetes Algarve, a sokféle kulturális és szórakozási lehetőséget nyújtó Lisszabon, a kaszinójáról és sportrendezvényeiről híres Estoril, az egyszerre akár egy millió főt befogadni képes fátimai zarándokhely, az egykori főváros Coimbra, valamint a boráról híres Portó és Madeira, nem is beszélve az UNESCO- világörökséghez tartozó településekről, mint például Évora vagy Sintra. Jelentős a sportturizmus is, elég csak az európai labdarúgás élvonalába tartozó Bragáról, Lisszabonról (Benfica, Sporting) és Portóról (FC Portó) említést tenni, vagy a Forma 1.-es pályájáról és teniszversenyeiről nevezetes Estorilról szólni.

Az ország gazdasági életét jelentősen meghatározza az a tény, hogy a legfejlettebb területtől, a Lisszabon- Porto tengelytől a szárazföld belseje felé mind a népsűrűség, mind a gazdasági aktivitás gyorsan hanyatlik, amelyet fokoz a gyors ütemű elvándorlás is. Nemcsak a nyugat-keleti különbségek nagyok, de jelentősek az észak- déli országrészek gazdasági eltérései is, néhány alentejoi és algarvei régióban mintha megállt volna az élet az európai támogatásokból jól profitáló fővároshoz képest. A csapadékhiány miatt szükség lenne az öntözőrendszerek kiépítésére, a kevésbé termékeny talajok miatt a műtrágyázásra, de főleg infrastrukturális fejlesztésekre. Az elmaradottság pozitív vonása viszont, hogy az erre látogató még a hagyományos életmódot és a hamisítatlan vendégszeretet tapasztalhatja.

A déli területeken különösen érzékelhető, hogy az Európai Unió egyik támogatásra szoruló országában járunk (a keleti bővítés előtt Portugália az egy főre jutó GDP tekintetében nem érte el az uniós átlag 75%-át, igaz, hazánkhoz képest mégis 30%-kal nagyobb ez az érték). Fokozza a problémákat, hogy a népesség nagy része aluliskolázott, nem rendelkezik szakképesítéssel, így a munkaerőpiacon csak nehezen tudnak beilleszkedni. Az oktatás fejlesztésének szükségességében pártok feletti egyetértés alakult ki, ráadásul jelentős uniós támogatásokat is sikerült igénybe venni.

33

Az átalakuló, egyre inkább a tudásalapú gazdaság felé törekvő Portugália felismerte, hogy mindenképp változtatnia kell azon, hogy a körülbelül öt és fél milliós munkaképes korú állampolgárból 3,5 millióan nem rendelkeznek középfokú végzettséggel (ez nagyjából 70%-ot jelent!), sőt 2,6 millió fő, tehát a munkaképes korúak mintegy fele még az alapfoknak megfelelő, kilencedik osztályt sem végezte el. A portugál oktatási rendszerről tudni kell, hogy az óvoda háromtól hat éves korig tart, ezt követi a 15 éves korig tartó, kilenc évfolyamos alapfokú oktatás, mely egyben a tankötelezettség határa is. A középiskola a 15-18 éves korosztály számára lehetőség, melyet a felsőoktatás követhet.

A katasztrofális képzettségi mutatók és a gazdasági szereplők igényei miatt 2000-ben programot indítottak a kompetenciák beszámítási rendszerének (RVCC) kiépítésére. Az ekkor létesült hat központ helyett 2006-ban már 270 állt az érdeklődők rendelkezésére. A siker érdekében a programot 2005-ben kiegészítették az Új Lehetőségek (Novas Oportunidades) kezdeményezéssel, melynek révén a képzési lehetőségek iránt érdeklődők már majdnem ötszáz helyen vehetik igénybe a központ szolgáltatásait, amelyekben 9200 szakember áll az ügyfelek rendelkezésére. Ezek a központok általában oktatási intézményekben, önkormányzatokban vagy egyesületek épületeiben kapnak helyet, és országos hálózatot alkotnak.

Az Új Lehetőségek program lényege, hogy szükséges, vagy kívánt képesítéssel nem rendelkező fiatalok és felnőttek országszerte bármely központban megkapják a tanuláshoz szükséges információkat, illetve a saját személyükre szabott képzési tervet. Az elbeszélgetések során a szakértők felmérik, hogy az adott ügyfél milyen általános és szakmai tudással rendelkezik (az erről szóló portfolióban az érdeklődő nemcsak a bizonyítványait, rész-képzettségeit mutatja be, hanem bármely munkahelyen vagy iskolában szerzett tapasztalatait is beszámíttathatja). A meglévő kompetenciákat összevetik a megszerezni kívánt szakképesítéshez szükséges kompetenciákkal. Ha valamelyik hiányzik, akkor csak azt kell elvégezni, így nem kell több évig tanulni olyanokat, melyeket már (részben vagy teljesen) tud. A központok egymás közt kommunikálnak, így ha valahol az adott kompetenciáról szóló modult tanítják, akkor ott bekapcsolódhat a tanulásba, akinek ez a modul kell. Ha ilyen éppen nincs, akkor legalább 15 jelentkező esetén képzést indítanak számukra.

A program előnye, hogy az országos lefedettségű (igaz, a központok túlnyomó többsége az iparosodottabb északi és középső régióban található) hálózat mindegyik egységében szerezhető szakképesítés, valamint az, hogy ennek megszerzésére több elvégzési út és számos döntési pont is rendelkezésre áll. A végzettség tehát megszerezhető szakképző tanfolyam teljesítésével vagy a kompetenciák beszámításával, illetve ha ez nem elegendő, akkor a szükséges kompetenciákról szóló kiegészítő képzéssel. A tanfolyam végén mindenki tanúsítványt kap, vagy teljeset (ez bizonyítványt jelent), vagy részlegeset. Ez utóbbi esetén újabb képzési tervet állítanak össze számára, majd ha a hiányzó kompetenciák megszerzését bizonyítja, akkor ő is bizonyítványt kap.

A program sikerességét bizonyítja, hogy a kitűzött cél időarányosan teljesülni látszik (jelenleg is havonta húszezren lépnek be a programba), azaz 2006-2010 között legalább egy millió felnőttnek tudjanak ilyen módon általános és szakiskolai végzettséget adni. Sok intézmény és vállalkozás is rendel képzéseket munkavállalóik hiányzó kompetenciáinak pótlására. Szintén fontos eredmény, hogy a pártok meg

34

9. Mezőgazdaság

A föld nagy részét a mezőgazdaság hasznosítja, az 1990-es években a gazdaság alapja volt.

Növénytermesztés: búza, kukorica, árpa, rozs, szőlő, olíva, gyapot

6. bortermelő a világon – hagyományos exportcikk a portói

Állattenyésztés: sertés, marha, kecske

Erdőgazdálkodás: területének egyharmada erdőség (32%), Európa botanikus kertje

1. parafatermelő, a világ parafatermésének felét adja – ez is exportra kerül

A paratölgy kérgét kilencévente hántják le, a feldolgozott parafából nemcsak dugót, hanem bútorokat, ajándéktárgyakat (táskát, képeslapot stb.) is készítenek Nagy lendülettel nő az eukaliptuszok száma, e gyorsan növő fa már négy év alatt vágásérett lesz (igaz, a talajt teljesen kizsigereli), így ideális a papír-, és cellulózipar számára.

A portugál mezőgazdaság - az EU támogatásai ellenére - kétségtelenül megsínylette a csatlakozást.

Az ország mezőgazdaságára inkább a növénytermesztés, mint az állattenyésztés a jellemző (ez utóbbi esetén is főleg a viszonylag igénytelen juh tartása a meghatározó). A szántóföldi növénytermesztés (búza, kukorica, délen a rizs) nem tudja kielégíteni a lakosság igényét, az olajfaligetek, szőlőskertek és gyümölcsösök terméséből viszont kivitelre is jut. Az ország a bortermelésben (nevezetesek a portói és madeirai borok, de különleges a vinho verde is, ami száraz, szén-dioxidban gazdag újbort jelent) és az étolajtermelésben (kiváló minőségű a portugál olivaolaj) is a világ első tíz helyezettje között van. Szintén hagyományos iparág a halfeldolgozás (főleg a szardíniáé), mely a gépesítés miatt egyre kevesebb munkást foglalkoztat, ennek ellenére a mezőgazdaságban (az erdőgazdálkodással és halászattal együtt) még mindig a munkavállalók 11%-a dolgozik (az ipar részesedése 33%, a szolgáltatásoké 56%).

35

10. Ipar

Bányászat: vasérc, wolfram, ón, kőszén, foszfát, urán, réz, kaolin

Energiagazdálkodás: természeti kincsekben szegény, az energiát importálni kénytelenek

Feldolgozó ipar: főleg textilipara és élelmiszeripara jelentős

Az ipar fejlődése messze elmarad a szolgáltató szektor mögött, bár kétségtelen, hogy egyes alágazatai, így mindenekelőtt az építőipar, látványos eredményekkel dicsekedhet. Nagy megrendeléseknek tett és tesz eleget, lankadatlan erővel folynak a főleg EU-pénzekből finanszírozott út- és vasútépítések, a nagy városokban felújítják a régi épületeket, és nem áll le a közművek, a hatalmas bevásárlóközpontok építése sem. Ugyancsak EU-támogatással sikerült a hagyományos portugál cipőipart korszerűsíteni. Ennek köszönhetően Portugália napjainkra az Unió második legnagyobb cipőexportőre.

Portugália legfőbb külkereskedelmi partnerei: Spanyolország, Franciaország, Németország.

A korai reneszánsz egyik megjelenési formája a Mánuel stílus. Az ország híres építészei: Álvaro Siza, Eduardo Souto de Moura, Diego Arruda, Mateo Fernández.

Az ország ásványkincsekben szegény, csak wolframércből (Európában az első), rézércből, márványból és uránércből vannak jelentős készletei. A Douro, a Tejo és a Guadiana folyókon sok vízerőmű épült, de az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt a szélenergia (sokszor a több száz éves szélmalmok mellett állnak közvetlenül a szélerőművek) és a napenergia hasznosítása is.

Az ipar fejlődése az 1960-as évektől vett nagyobb lendületet, főleg a textilipar nőtt gyorsan a gyarmatok védett piacára és az olcsó munkaerőre alapozva. A gyapjúfeldolgozásnak már középkori hagyományai voltak, ez egészült ki a cipő-, és konfekcióiparral. A nehézipari konjuktúrát a nagy kikötővárosok (Lisszabon, Portó) közelében települt vasművek és kőolajfinomítók alapozták meg. A külföldi befektetések számára vonzóvá vált az olcsó és kevésbé képzett munkaerő, melyet főleg a textilipar használt fel, de sok olyan üzem is létesült, ahol az importált termékek összeszerelését végezték (autógyártás, elektromos termékek gyártása). A közösségi támogatások legnagyobb részét infrastrukturális fejlesztésekre fordították, így sokat javult a közlekedés állapota, amely sok üzem számára telepítő tényezőt jelentett (viszont a termelékenység nem javult, melynek oka főleg az alulképzettség volt). Jelenleg a legnagyobb ipari központok a tengerparti, vagy ahhoz közeli nagyvárosokban összpontosulnak: Lisszabonban (elővárosokkal együtt 2,2 millió fős), az ország második legnagyobb városában, Portóban (350 ezres, de az agglomerációban 600 ezren élnek) és Setúbalban. A déli, illetve a spanyol határ menti területeken viszont legfeljebb kis élelmiszeripari vállalatok találhatóak.

36

11. Zene

Jellegzetes az érzelmes népdal, vagy népdalszerű műdal, a fado és éneklésmódja is. A legismertebb fadoénekesek Antonio Pinto Basto, Amália Rodrigues és José Manuel Alfonso Cerqueira dos Santos.

12. Labdarúgás

A portugál sport kiválóságai: Joaquim Agostinho, Vitor Manuel Martins Baia, Paulo Manuel Carvalho Sousa, Mario Coluna, Rui Costa, Luis Filipe Madeira Caeiro Figo, Paulo Futre, Carlos Lopes, Rosa Mota, João Pinto, Cristiano Ronaldo, Eusébio, Nuno Gomes, Simão Sabrosa.

37

G. Dánia

1. Dánia általános bemutatása

Dánia területe mindössze a fele Magyarországénak ( 43094 km2 ). A Németországgal határos Jütland-félszigetből és még további 406 szigetből áll. Ezek közül 90 sziget lakott. Fővárosa Koppenhága, mely a Sjælland szigeten található. Az ország lakossága 5397640 fő. Hivatalos nyelve a dán. A Dán Királysághoz tartozik a Ferröer-szigetek és Grönland. Az Európai Közösségnek 1973 óta tagja, az Európai Unióhoz 1993. november 1-én csatlakozott.

Mivel Dánia Skandinávia legdélebben fekvő országa, északi jellege a nappalok hosszában nyilvánul meg leginkább. A nyári hónapokban az éjszaka, a téliekben a nappal tart 4-6 óra hosszat. A Golf-áramlás hatásának köszönhetően a tél enyhe, a nyár hűvös és csapadékos. Dánia felszíne síkság, enyhe dombokkal tarkítva. Az utolsó nagy eljegesedés a visszahúzódás után 76 nagy tavat hagyott hátra az országban. Eredeti növényzete lombos erdő. Legnagyobb termetű állata a szarvas. Nemzeti madara a hattyú, melyről Andersen mesélt A rút kiskacsa történetében.

A világon mindenhol olvassák Hans Cristian Andersen meséit, Ugyanekkor (XIX. században) élt Soren Kierkegaard filozófus, a modern egzisztencializmus előfutára. Bár egyazon városban éltek, kapcsolatuk csupán arra korlátozódott, hogy megjelent köteteiket egymásnak elküldték, személyesen soha nem beszéltek. A dán tudósok közül többen is kiérdemelték a Nobel-díjat az irodalom, az orvostudomány, a fizika területéről. Közöttük a legismertebb Niels Bohr, akit az atomok szerkezetének vizsgálatáért tüntettek ki.

Számos lelet tanúsága szerint Dánia már a kőkorszakban is lakott terület volt. Az V. századtól telepedtek le azok a germán törzsek, amelyeket vikingeknek neveznek. Hódításaik során eljutottak Angliába, Írországba, Franciaországba és a legdélebbi terület, amit ellenőrzésük alatt tartottak a mai Törökország területén található. A viking birodalom 1000 körül élte fénykorát. A történelem során a dánok a svédekkel többször is háborúban álltak, ágyúikat mindig Svédország felé fordították. 1788-ban megtörtént a jobbágyfelszabadítás. Ezáltal lendületet vett a mezőgazdaság, a városokban manufaktúrák jöttek létre és az ipar is gyors fejlődésnek indult. Az I. világháborúban Dánia semleges maradt. A II. világháborúban a németek 1940-ben rohanták le az országot és csak 1945 májusában vonultak ki.

Napjainkban Dánia jóléti állam, modern piacgazdaság, Korszerű mezőgazdasággal, versenyképes kis-és nagyvállalati körrel, magas életszínvonallal és stabil fizetőeszközzel (dán korona) büszkélkedhet. Az ország élelmiszerből és energiából többet termel, mint amennyit elfogyasztani képes, tehát nettó exportőr. Főbb kereskedelmi partnere az Európai Unió, USA, Norvégia. Fizetési mérlege pozitív és nettó külső adóssága nulla. A dán kormány sikeresen teljesítette az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-kritériumokat, de 2000-ben a népszavazáson a dánok elutasították a közös fizetőeszköz bevezetését. Az állam a többi európai országnál lényegesen nagyobb részt vállal a jóléti juttatások

38

A dán gazdaságban jelentős a szakszervezetek szerepe, a foglalkoztatottak 75 %-a tagja a szakszervezetnek. A szakszervezetek és a munkáltatók között együttműködés van: a szakszervezetek napi szinten vesznek részt a munkahelyek menedzselésében, és képviselőik ott ülnek a legtöbb cég igazgatótanácsában. A munkarend és a munkabérek kérdései a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásán dőlnek el, minimális kormányzati beavatkozással.

Dánia elkötelezett híve a környezetvédelemnek. Bár egyetlen nemzeti parkja sincs, számos természetvédelmi területtel rendelkezik. Az országban jól kiépített kerékpárút hálózatot találunk. A fővárosban mindenhol van kerékpárút, amit a lakosok tömegesen használnak is. A világ szélmalmainak 60 %-a Dániában készül, természetesen a dán vidék jellemzője is egyben. Jelenleg előrehaladott kutatások folynak a hullámok energiájának kihasználására. 2009-ben jelentek meg a főváros tömegközlekedésében az elektromos buszok. Az utazóközönség hamar megkedvelte, mert csöndes, és nincs CO2 kibocsátás. 2009 decemberében Koppenhágában rendezik meg a következő klímakonferenciát.

Dánia alkotmányos monarchia, ahol 1972 óta II. Margit királynő uralkodik. Az első demokratikus alkotmányt 1849-ben fogadták el, és a két házból álló parlament egy évvel ezután került megalakításra. A felsőházat 1953-ban feloszlatták, így minden politikai hatalom a korábbi alsóházba, a Folketingbe került. A parlamentben, 8 párt rendelkezik képviselettel. 2007. január 1-től Dániában a közigazgatás szerkezeti átalakítására került sor, melynek keretében megszűntek a megyék és öt választott régiót hoztak létre

Dánia tagja az ENSZ-nek, a NATO-nak, az OECD-nek, a WTO-nak, az IMF-nek, Északi Tanácsnak, és az Európai Uniónak. A jelentősebb politikai pártok többsége támogatja Dánia Uniós tagságát. A lakosság számottevő része azonban szkeptikus az Unió más országaival való további integrációt illetően. A dán szavazópolgárok Uniós tagság iránti elkötelezettségét erősítendő Dánia az uniós szervekkel folytatott tárgyalások eredményeként a Maastrichti Egyezmény védelmi, gazdasági és monetáris unióra vonatkozó rendelkezései alól mentességet kapott. Dánia külpolitikájában éveken keresztül prioritást élvezett a kelet-európai államok csatlakoztatása az Európai Unióhoz. Ezért is volt nagy eredménye a dán EU elnökségnek az, hogy - történelmi lépésként - 2002 decemberében sikeresen lezárta a csatlakozási tárgyalásokat a 10 tagjelölt országgal, és így 2004-ben üdvözölhette az új tagokat az Európai Unióban, köztük Magyarországot is. Dániának ezenkívül az OECD országokkal való együttműködése is intenzív. Az ország aktívan közreműködik a harmadik világ országait érintő problémák megoldásában is, és a fejlődő országok megsegítésére fordított támogatás itt az egyik legmagasabb a világon.

Dánia régi hagyományokat ápol a zene és a színházművészet területén. A dánok negyedik legfontosabb gazdasági húzóágazata a dizájn, ami a gazdaság minden területén megnyilvánul: úgymint építészet, informatika, textilipar és bútorgyártás. Dánia egyike azon európai országoknak, ahol az egészségügyre és az oktatásra a legtöbbet költenek. A dán társadalombiztosítás, amelyre a közpénzek 24%-át fordítják, elismerten az egyik leghatékonyabban működő ilyen rendszer a világon.

39

40

II. Az adott ország oktatási rendszerének, azon belül a szakképzés rendszerének felépítése, alapvető jellemzői

A. Finnország

1. Ráhangolás

Finnországban az oktatás, a gyereknevelés társadalmi presztízse nagyon magas, ezért az oktatás ingyenes, a tanulás mindenkinek joga, az iskola alapelve a befogadás és nem a kirekesztés. A tanári hivatás megbecsülése, a speciális igényekre, a hátrányos helyzetűekre, a tanulási nehézségekkel küszködőkre való kiemelt figyelem ténylegesen megvalósulnak. Az egyetemen kb. ötszörös a túljelentkezés tanári szakra, és az egyes szakok közötti népszerűségi versenyben a tanári pálya áll az első helyen (26%), a második a pszichológia (18%).

A szervezési rendszabályok metódusát nem szabályozták. A tanárok választhatják ki az alkalmazott módszereket tantervben lefektetett célok eléréséhez. A hangsúly a diák-orientált munkamódszereken van: a diák saját kezdeményezésének, vállalkozóképességének és felelősségérzetének fejlesztésén alapuló módszereken.

Nincs tankönyvjegyzék, a tanár szabadon választhat könyvet, oktatási segédletet. Ugyanakkor a rendkívül kiterjedt és jól felszerelt iskolai és városi könyvtárhálózat révén gyakorlatilag minden könyv és segédanyag rendelkezésre áll vagy beszerezhető, nem beszélve arról, hogy a diákok korlátlan internet-hozzáféréssel bekapcsolódhatnak a távoktató programokba, vagy igénybe vehetik a kiadók online szolgáltatásait.

A tankötelezettség 7 esztendős korban kezdődik, és 9 évig, azaz 16 éves korig tart.

A finn iskolákban a tanév augusztus közepétől május 31-ig tart. Tanév közben a gyerekeknek egy hét karácsonyi vakációjuk van, a nyári szünet pedig tízhetes.

41

32 tanulónál nem lehet több egy osztályban, de a finn pedagógusok inkább ennél jóval kisebb létszámú tanulócsoportokban dolgoznak. Az értékelés négyes és tízes közötti érdemjegyekkel történik; ötössel lehet egy-egy tantárgyban továbbhaladni, a négyes elégtelen szintet jelöl.

A finn szülőknek alig van kapcsolata az iskolával. Finnországban a jövedelem 50%-a adóra megy, a szülők elvárják, hogy a pedagógusok, illetve az iskola különösebb külső beleszólás vagy segítség nélkül ellássa a maga feladatát, azaz megfelelő módon oktassa, nevelje a gyermeket.

Bár az olvasás népszerűsége náluk is csökken, az írott szöveg változatlanul fontos szerepet tölt be a fiatalok szabadidő-eltöltésében. Például nem szinkronizálják a külföldi filmeket, hanem a mozikban is, a televízióban is mindent eredeti nyelven, feliratozva vetítenek.

Fogyatékos gyerekek hűtőmágnesei

42

2. A mai iskolarendszer struktúrája

Oktatási rendszer

Iskola előkészítő 6 éveseknek

Általános iskola 7-16 évesek

ÁltalánosKözépfok

1-3évKözépfokú szakképzés

Egyetem1-6 év Politechnikum

1-4 év

A munka világa

Posztgraduális politechnikum

Felnőttképzés(gyakornoki és mesterképzés)

A finn gyermekek számára nem kötelező az iskolakezdés előtt nevelési-oktatási intézménybe járni; az önkormányzatoknak viszont – egy 1973-as jogszabály értelmében – kötelező fenntartaniuk a 3 év alattiak ellátását biztosító bölcsődéket, valamint a 6 évesnél fiatalabb gyermekek fogadására alkalmas óvodákat. (Érdekes módon azonban Finnországban nemcsak a bölcsődei hálózat, hanem az óvodák szakmai felügyelete is a szociális tárca kompetenciájába tartozik.)

A tankötelezettség 7 esztendős korban kezdődik, és 9 évig, azaz 16 éves korig tart. A tankötelezettségi periódusban ily módon a hatéves alapképzésen kívül még az alsó-középiskola 3 tanéve is beletartozik; ezért is illetik ezeket az oktatási intézményeket a comprehensive school elnevezéssel.

Innen aztán két irányba vezethet a tanulók útja: választhatják az általános, illetve a szakmai felső-középfokú oktatást nyújtó iskolákat. Ha a tanuló bizonytalan a továbbhaladás irányában, akkor a közbeiktatott 10. évfolyam elvégzésével javíthatja tanulmányi eredményét, vagy kitolható a döntési szakasz egy évvel.

Az intézményes szakképzés azonban Finnországban – annak ellenére, hogy gyökerei egészen 1842-ig nyúlnak vissza – hosszú időn keresztül nem tudta elérni azt a fejlettségi szintet, hogy programjaival kielégíthesse a gazdaság képzett munkaerő utáni igényeit; a 60-as években is még csupán egy-egy korosztály egy hatoda szerzett valamiféle szakképesítést. Azóta, persze, a reformoknak – és a tanulóknak nyújtott kedvezményeknek – köszönhetően az érettségit is adó intézmények tanulói is 75 szakma közül választanak; ennek köszönhetően ma már a korosztályok 45 százaléka végez szakmai középiskolákban. A szakképzés célja az elméleti

43

tudás megszerzésén kívül a szakmai, állampolgári és személyi fejlődést szolgáló kompetenciák elsajátítása, az élethosszig tartó tanulás.

Finnországban a 200 szakképző intézmény többsége sokféle szakmát képez. A szakképzés működését tanácsadó testületek ellenőrzik, melyben az érsekképviseleti szervek (diák, szakszervezet), munkaadók, kamara, magánvállalkozók képviselői kapnak szerepet.

A tanulók megoszlása 2006-ban: gimnázium 52%, szakképző iskola 40%, 10.évfolyam 2%, tankötelezettség után nem tanult tovább 6%.

A finn tanulók 19 éves korukban érettségizhetnek; ez a megmérettetés jobbára írásban zajlik. Sikeres vizsga esetén a tanulók előtt nemcsak Finnország, hanem egész Skandinávia összes egyeteme nyitva áll. (A főváros, Helsinki egyetemén kívül egyébként 21 egyetem, egy ipartervezési, egy zenei, egy szépművészeti főiskola is fogadja a hallgatókat, s működik még egy – svéd tanítási nyelvű – szociális és igazgatási ismereteket közvetítő felsőoktatási intézmény is.)

A finn iskolákban a tanév augusztus közepén kezdődik és május 31-ig tart. Tanév közben a gyerekeknek egy hét karácsonyi vakációjuk van; a nyári szünet pedig tízhetes.

A speciális szükségletű – többségében valamilyen fogyatékosságú – tanulók jórészt szegregáltan, azaz külön tanulnak; közel 800 speciális iskola működik Finnországban. A foglalkoztatási esélyeik elég jók, a tanulók 50-60%-a helyezkedik el. A képzőhelyek kicsik, fenntartásuk azért fontos, hogy a fogyatékos gyerekek lakóhelyük közelében tanulhassanak. A tanrend egyéni, rugalmas. A munkáltatók számára is képzéseket tartanak, hogy a sajátos nevelési igényű gyerekeket megfelelő módon készítsék fel a szakmájukra.

Több mint 300 iskolában svéd anyanyelvű gyermekek tanulnak.

Finnországban nagy szerepe van az oktatásban a magánintézményeknek; míg az óvodába járóknak csupán 10 százalékát íratják szülei magán-óvodába, a magánintézmények népszerűsödése a tanulók életkorának előrehaladtával egyenes arányban nő; a felső-középiskolásoknak már a kétharmadát privát intézmények oktatják.

44

Omnia Képzőközpont

Külön megemlítendő a finn oktatási rendszer jellegzetességei között még a felnőttoktatás jelentősége is; mostanában például a különféle, felnőtteket képző programokon évente egymillió (!) felnőtt tanuló vesz részt; az ő képzésükre fordított költségvetési összeg megközelíti az 550 millió eurót. Komoly szerephez jutnak e téren a nyitott-és a távoktatási formák, de népszerűek a különféle nyári egyetemi kurzusok is.

Rendkívül magas szintűek a finn gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer intézményei is; s az állami és egyházi fenntartásúak mellett egyre nagyobb mértékben terjednek a magán-vállalkozásban, hivatásos nevelőszülők által működtetett családi otthonok is. A kitűnően felszerelt intézmények egyidejűleg csak kevés számú gondozottal foglalkoznak; és a minőségi munka érdekében a fenntartók mindenütt alkalmaznak szociális munkásokat, pszichológusokat, családgondozókat és szaktárgyi pedagógusokat is.

Finnország eddig nem tartozott a bevándorlók célországai közé; a jövőben azonban mindinkább számítani lehet arra, hogy növekszik a bevándorlók és az ott letelepedni számító külföldiek lakosságon belüli aránya; ezért az oktatásügyi szakemberek is már a közelmúltban megkezdték az ezzel együtt jelentkező gondokra és feladatokra való felkészülést.

3. A PISA-vizsgálatok és a finn sikerek

Amikor elkezdtem böngészni a világhálón a finn oktatási rendszerről szóló anyagokat, kiderült hogy a PISA-vizsgálatban elért eredmények valójában nem véletlenül ilyen impozánsak: egy tudatosan és sikeresen felépített oktatási modellről van szó, amelyben a rendszer minden szereplője a tudása legjavát adja. (Csak érdekességképpen: a kötelező iskoláztatás ideje alatt – amely hétéves kortól tizenhatig tart -, a „drop-out”, vagyis az iskolaelhagyók aránya alig valamivel több, mint 1 százalék, ami messze a legjobb arány a világon, de az iskolaelhagyók több mint fele később – felnőttoktatás keretében – mégis befejezi a tanulmányait. A másik érdekesség; a 25-64 éves korú lakosság 73 százaléka szerzett végbizonyítványt a felső középiskolában, és 33 százalékuknak vagy egyetemi vagy felsőfokú végzettsége, ami a legmagasabb az EU-országok között.

45

4. Hogyan szolgálja a finn oktatási rendszer a kiemelkedő eredményeket?

A rendszer az utóbbi években az alábbi modell szerint működik. A kötelező alapfokú oktatás (Basic Education) 7-től 16 éves korig tart, ezután a diákok három évig a „felső középiskolában” (Upper secondary school) vagy a szakképző iskolákban (Vocational aducation) folytathatják tanulmányaikat, és végül a három- vagy ötéves egyetemre vagy főiskolákon fejezhetik be a képzést.

Míg 10 évvel ezelőtt a minél több diplomás munkavállaló képzése fogalmazódott meg célként, addig napjainkban a piaci igényekhez igazodó szakképzettség megszerzését szorgalmazzák.

5. Az alapelvek között a következőket találjuk:

Egyenlő esély a tanulásra, tekintet nélkül a lakóhelyre, nemre, gazdasági helyzetre vagy az anyanyelvre;

Az oktatás megbízhatósága, ezzel együtt az iskola biztonsága;

Az oktatás regionális elérhetősége (vagyis lehetőleg mindenki a lakóhelyéhez legközelebb eső iskolában tanuljon);

Ingyenes oktatás (ideértve a tankönyvet, az étkeztetést, az utazást stb.);

Támogató és rugalmas adminisztráció – központi irányítás, helyi alkalmazás;

Minden szinten interaktív és kooperatív munka; a partneri viszony elve;

A tanulók egyénre szabott szellemi és anyagi támogatása;

Fejlődésorientált értékelés a tesztelés, rangsorok kialakítása helyett;

Magasan képzett, autonóm tanárok;

Befogadás és nem kirekesztés

Az oktatást egy viszonylag laza nemzeti alaptanterv alapján a helyi önkormányzatok anyagi és szellemi támogatásával az iskolák, illetve maguk a tanárok alakítják ki. Az alapfokú képzés felső évfolyamain, de még inkább a felső középiskolában a hagyományos osztályok helyét tantárgyi modulokra szerveződő tanulói csoportok váltják fel. A végbizonyítvány megszerzésének alapfeltétele bizonyos számú modul elvégzése, illetve az ezért kapható kreditpontok megszerzése.

6. A korábbi évekhez képest két jelentős változás zajlott le:

Egyrészt majdnem teljesen megszüntették a differenciált képzés rendszerét, vagyis eltűntek az elitiskolák és a speciális tantervű képzési helyek (a hátrányos helyzetűek vagy éppen a kiemelkedően tehetséges diákok képzésére szakosodott iskolák);

Másrészt eltörölték a tanfelügyelői-szaktanácsadói rendszert; minden szakmai, minősítési, irányítási funkciót a helyi közösségekre bíztak. A hátrányos helyzetűek

46

Az alapfokú oktatás első hat évében az egyetemen képzett (!) „általános tanár” (class teacher) foglalkozik a gyerekekkel, a továbbiakban szaktanárok (subject teacher) tanítanak.

A kutatók felfigyeltek arra, hogy a fiúk hagyományosan jobbak matematikából és a tudományokból, a lányok viszont többet olvasnak, jobb a szövegértési készségük. Ezt felismerve elindítottak egy országos olvasási programot, ugyanakkor nagyobb figyelmet szenteltek a lányok reálképzésének.

Az olvasási kedv és a jó nyelvi és szövegértési készségek okai között az oktatáskutatók az alábbi tényezőket említik:

Az olvasás hagyományos presztízse,

A kiterjedt könyvtárhálózat,

A filmek nincsenek szinkronizálva,

A média összehangolt akciói az olvasási kedv fokozására.

A siker záloga: szeretni kell a gyerekeket, meg kell becsülni a pedagógusokat, mindenkinek esélyt kell adni a tanulásra (sőt a folyamatos önképzésre, az élethosszig tartó tanulásra), az oktatási környezetnek befogadónak és nem kirekesztőnek kell lennie, nem a folytonos számonkérés, a bizonyítványok a fontosak, hanem a fejlődés, nem a teljesítmény abszolút értéke számít, hanem az, hogy a gyerek szeresse, amit csinál.

Heltech Szakiskola

47

B. Hollandia

2008. november 9.-16 között az NSZFI által a Szakiskolai fejlesztési program II. keretében tanulmányozhattam a holland oktatási rendszert és azon belül a szakképzés rendszerét. A kint töltött első nap délelőttjén az MBO Raad-ban (Holland szakképző Intézmények Egyesülete) tett, délután pedig a COLO-ban (18 szakmacsoportot tömörítő szervezet) tett látogatásunk során kikristályosodott előttünk a holland oktatási rendszer szerkezete és sajátosságai, a szakképzés rendszerének sokszínűsége és az a megkülönböztető jellemzője, hogy a tanulóknak kiemelkedő választási szabadsága van.

48

1. A holland oktatási rendszer szerkezete

49

Amint a fenti ábrából is jól kiolvasható Hollandiában az alapképzés az általános iskolával kezdődik, amely nyolc évig 4-12 éves korig tart. Ezt követi a középfokú oktatás, amelyben 12-16 illetve 12-18 év közötti diákok tanulnak. A középfokú oktatásnak két fő ága van, az általános képzésé és a szakképzésé. a középfokú tanulmányaikat folytató diákok három fő típus közül választhatnak:

VWO: a legjobb tanulóknak egyetemre felkészítő középiskola, amely 6 évig tart, és egyetemi képzéssel fejeződik be.

HAVO: általános középiskola, amely 5 évig tart és magasabb szakmai képzéssel zárul, gyakorlat szakmai jellegű.

-VMBO: középfokú szakképzésre felkésztő középiskola, amely 4 éves, ez után léphet a tanuló a középfokú szakképzésbe (MBO) melyet a felsőfokú szakképzés (HBO) zárhat.

Az egyes rendszerek nem különülnek el teljesen - fontos az iskolatípusok közötti átjárhatóság - így elképzelhető az is, hogy valaki a következő utat járja be:

szakmai előkészítő képzés - középfokú szakképzés - magasabb szakmai képzés - egyetem (kikerülve ezzel az érettségit).

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az a tanuló, aki szakirányban kezdi meg a tanulást ott is marad, annak ellenére, hogy elméletileg a továbblépés megengedett.

A teljes idejű felsőfokú szakképzésre VWO, HAVO és MBO diplomával rendelkező tanulók jogosultak. a négy évig tartó képzés hét területen folyik:

egészségügy

önfejlesztés

művészetek

tanár- és tanító képzés

technológia

kereskedelem

2. A szakképzés

Az 1996-os új oktatási törvénynek megfelelően a szakképzés és a felnőttoktatás összeolvadt. Kialakították a regionális képzési központokat, melyeknek két fajtája van:

ROC-ban a műszaki. technológiai, és szolgáltató képzések,

AOC-ban a mezőgazdasági képzések folynak.

50

A diák kétféle képzés közül választhat:

- Nappali rendszerű iskolai képzés: itt az elméleti órák az iskolában folynak, a gyakorlati képzés (a tanórák 20-80%) a munkahelyen valósul meg.

- "inas" képzés: az itt résztvevő tanulók négy napot töltenek a munkahelyen, és az elméleti oktatás csak egy napot vesz igénybe. Ez utóbbi történhet az iskolában vagy a munkahelyen is. (Erre a képzésre csak a munkahellyel kötött szerződés után jelentkezhet a diák.)

A szakképzés szintjei a tanuló saját döntése alapján (képességeihez mérten) különböző úton járhatja be.

Ezek:

Asszisztens: ezt elvégezve csak felügyelet mellet tud dolgozni. A munkaerőpiacon minimális rá a kereslet (a magyar segédmunkásnak felel meg)

Alapszint: kezdő szakmunkás: kap saját feladatot, de a felelősség kollektív.

Speciális szint: többféle funkciót is el tud végezni és ő a felelős érte.

Középfokú menedzsment: önálló feladat, önálló felelősség.

Az elvégzett szintek mindegyike ad végzettséget, azonban a munkaerőpiacon az első két szint nem igazán kelendő.

A szakképzésben a diák - iskola - munkahely együttműködése nagyon fontos, melyet közösen aláírt szerződéssel pecsételnek meg. A munkaerőpiaccal történő összehangolást 18 szakképzési, tudásközpont végzi, amelyek lefedik a teljes gazdaságot. Ezt az egész folyamatot a Kormány által irányított tanfelügyelet ellenőrzi.

3. A számok tükrében

Az MBO Raad 2006-os jelentése szerint:

614000 vettek részt szakképzésben (ebből 142000 felnőttképzésben)

ROC-ban 466000 diák, 337000 iskolai képzésben, 129000 munkahelyi képzésben

26000 agrárképzésben

70 képzőintézmény

18 szakmai irányító szervezet

4. Az oktatás segítői

a) MBO Raad

A holland oktatás egyik jellemzője a decentralizáció. Így a hozzájuk kapcsolódó szervezetek többsége az MBO Raad is vidéken, De Bilt nevű településen működik.

51

Az MBO Raad a Holland Szakképző Intézmények Egyesülete az államilag finanszírozott szakképzésben és a felnőttoktatásban részt vállaló intézmények szakmai érdekvédelmi szervezete – a szektor közös érdekeit képviseli. 70 iskolát fog össze, lobby tevékenységet folytat, közvetítő szerepet lát el a szakképző iskolák a kormány és az üzemek között. Tanácsadói szervezet.

Az MBO Raad meghatározza, hogy az iskolák „mit tanítsanak”, de a „hogyan” nem az ő feladatuk, az, az iskoláké.

Miért jött létre ez az egyesület?

a szakmai oktatás összhangban legyen a szakmai igényekkel

jobb legyen a kapcsolatrendszer és az érdekegyeztetés

nagyobb hangsúlyt kapjon a felnőttoktatás

segítsen a munkaerő-piacra integrálni az embereket

felhívja a politika figyelmét az oktatásra

b) COLO

A COLO 18 tudásközpontot ősszefogó nonprofit szervezet Zoetemeerben, amely független a kormányzattól.

A munkaerő-piaci igényeknek megfelelően szervezik az oktatást.

Foglalkozik képzések fejlesztésével, képzést nyújtó vállalatok felkutatásával, kompetencia alapú új képzési struktúrák kidolgozásával. Ezek lényege: a szaktudás mellett a szükséges kompetenciák kialakítása, a feladatokhoz való hozzárendelése. Szakképzési fájlokat készítenek, melyek mindegyikének meghatározott formátuma van.

Az első rész általános képet ad a szakmáról.

A szakképzési profilt tartalmazza (azoknak a feladatoknak a leírása, amit teljesíteni kell.)

A profil további részletezése. ( Ezt a részt lehet használni tanterv és vizsgafeladatok kialakításához.)

Elszámoltathatóság.

25 kompetenciát sorol fel, amelyek közül az adott munkafolyamatokhoz a legrelevánsabbat jelöli. Ezen képzési dossziék alapján állítják össze tantervüket az iskolák.

5. Vizsgarendszer

A vizsgáztatás különböző típusú. Az elméleti és a gyakorlati vizsga kompetencia alapú.

52

Azt tapasztaltam, hogy 12 évvel az új oktatási rendszer bevezetése után is vannak problémák, mindig van mit javítani, újítani. Egyetlen iskolalátogatásunk is ezt bizonyította. Az Alkmaarban lévő PCC Petrus College éppen ilyen újítás előtt áll. Jövőre, a kisebb lemorzsolódás érdekében megpróbálják gyakorlatiasabbá tenni az oktatásukat.

Növelni akarják a gyakorlati órákat, a munka világára összpontosítják tantervüket és összehangolják a környék munkáltatóival. Az iskola küldetése, hogy ösztönözze a diákokat, jó oktatásban részesítse őket, munkát ajánljon nekik. Céljuk, hogy a” szakmán keresztül tanítsák meg a szakmát”. Elvük az, hogy a mai világban nem képezhetnek csak egy-egy adott feladatra

Nagyon tetszett a ROC Leidenben hallott bölcsesség:

„Fedezd fel a saját képességed és azon a területen dolgozz, amelyikben jó vagy!”

A mi feladatunk az, hogy ebben segítsük tanítványainkat.

6. Hollandia „ha-jó” nézetből

A TISZK- ek megalakulásakor rengeteget hallottunk a „holland modell”-ről, így nagy várakozással tekintettünk a hollandiai tanulmányútra. Várakozásunkkal ellentétben az egy hét alatt a fenntartó, a kamara és a politika kifejezéseket a szakképző intézményekkel kapcsolatban szinte nem is hallottuk.( Erre vonatkozó kérdéseinket nem is értették.)

A holland oktatási rendszer irányítása az Oktatási Minisztérium feladata. A rendszer összetettebb, más korhatároknál vált, korábbi életpálya választásra kényszerít. A rendszer működését szakfelügyeleti rendszer ellenőrzi.

A szakképzés nem különül el élesen a közoktatástól, 10% épület fenntartási költséget kivéve fejkvótából finanszírozott, amivel az iskolák, képző központok önállóan gazdálkodnak. A fejkvóta 80% tanulónként jár, 20%-át azonban csak a képzést eredményesen befejezők után fizetik ki. A képzés vertikálisan és horizontálisan is többszintű, a képzési szintek elviekben átjárhatóak. A felnőtteket és a diákkorosztályt ugyanaz a rendszer képzi, együttműködve a gyakorlati képzőhelyekkel és szociális partnerekkel.

Két út választható a képzésbe belépők előtt:

- iskolai alapú (általában 3 nap iskola, 2 nap szakmai gyakorlat)

- munkahelyi alapú tanulás (4 nap a munkahelyen, 1 nap iskola)

Mindkét út ugyanavval a kimenettel (bizonyítvánnyal) zárul. Jelenleg 480.000 diák vesz részt szakképzésben, 350.000 az iskolai utat, 130.000 a munkahelyi utat választotta. A gyakorlati képzésbe 185.000 vállalat, cég kapcsolódik be.

2006-tól induló fejlesztéseik előzménye egy kiterjedt, elaprózódott, de a gyakorlatban nem beváló, elméleti tudásra alapozó képzési rendszer volt.

53

A fejlesztések elvárt eredménye :

- átjárhatóság,

- egységes struktúra,

- könnyebb frissítés,

- koncentráltabb intézményrendszer.

Egy kompetencia alapú képzési- és vizsgarendszer került kidolgozásra és bevezetésre. Az első vizsgákra 2010-ben fog sor kerülni. A vizsgák a kompetenciák elsajátítását, az elméleti tudást mérik és a portfolió bemutatását várják el.

A szakképzés jelenlegi problémái:

- lemorzsolódás,

- a műszaki terület szakmái iránti alacsony érdeklődés,

- a képzésbe belépők eltérő iskolázottsága, kulturális- és munkatapasztalatai (hangsúlyosan a bevándorlók körében).

A fejlesztés tartalmi átalakításának felelőse a 18, szakmai területenként szerveződő tudásközpont. A tudásközpontok feladatai:

- képzési programok fejlesztése,

- gyakorlati képzőhelyek akkreditációja,

- hiányszakmák azonosítása,

- a munkáltatók, az oktatási intézmények és a minisztériumok közötti koordináció.

A szakképző iskolák feladatai:

- önálló gazdálkodás,

- a helyi tantervek összeállítása,

- a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzése, (egy rendszer felel az elméleti és a gyakorlati képzésért)

- részvétel a vizsgáztatásban,

- a diákok mentorálása,

- humán erőforrás fejlesztése,

- minőségbiztosításnak megfelelő működés.

Az állami fenntartású szakképző intézmények saját érdekvédő szervezetet működtetnek (MBO Raad). 40 regionális képzőközpont, 12 agrár- és 18 egy-egy kisebb szakterületet lefedő iskola alkotja a tagságot.

54

A regionális képzőközpontok(ROC) létrehozásának okai:

olcsóbb oktatás,

erősebb intézmények,

erős regionális kapcsolatok,

nagyobb intézményi autonómia,

egy képzőhelyen széles kínálat.

A meglátogatott képzőközpontok gyakorlatai:

- kis létszámú vezetés (igazgatótanács),

- kis létszámú „tanácsadó testület”,

- szoros kapcsolat a régió gazdasági szereplőivel,

- minőségbiztosításnak megfelelő működés,

- önálló gazdálkodás (infrastruktúra, humán erőforrás , fejlesztés)

Az egyik központban megfogalmazott három minőségi prioritás:

a beiratkozott tanulók minél nagyobb része szerezzen bizonyítványt,

dolgozói elégedettség,

gazdasági megfelelés.

Érintőlegesen hallottunk arról, hogy létezik benchmarking tevékenység, és nemzetközi szinten is részt vesz néhány intézmény ebben a folyamatban, konkrétumként egyetlen információt kaptunk: létezik egy anonim gazdasági adatbázis az MBO Raad-nál.

A lemorzsolódás elkerülése itt is első helyen jelenik meg, a finanszírozás módja is ezt erősíti. Ennek ellenére a nyomon követést ugyan fontosnak tartották, de a kérdőíven kívül más gyakorlatot nem említettek. A minőségbiztosítást is több ponton említették: iskolák működése, képzőhelyek akkreditációjának feltétele, vállalati képzőközpontok működése, konkrétumokról azonban a kérdések ellenére sem kaptunk információt.

55

C. Írország

1. KIS LÉPÉSEK – NAGY UGRÁSOK

A tanulók az ír oktatási rendszerbe 4 éves korukban léphetnek be. Az alapfokú oktatás (Primary Education) 12 éves korig tart. Az új, központi tanterv legfontosabb jellemzője a gyermekközpontúság, melynek köszönhetően a tanulóknak minden kulcsfontosságú kompetencia kipróbálására és elsajátítására lehetőségük nyílik. Az alapfokú iskolák többsége koedukált, de még vannak szülők, akik szívesebben íratják gyermekeiket leány vagy fiúiskolába. Az iskolafenntartó lehet az állam, de vannak magániskolák is. Az iskolák alkalmazkodnak a változó társadalmi feltételekhez, a hagyományosan egyházi működtetésű intézmények mellett megjelentek a nem egyházi iskolák. Írországban magas a migráció, már van rá példa, hogy anyanyelvi oktatást kaphatnak a bevándorló családok gyermekei is.

A tanulók a középfokú oktatásba lépve többféle iskolatípus közül választhatnak:

Gimnáziumba (Secondary Education) mennek azok a tanulók, akiknek a továbbtanulás miatt fontos a magas szintű elméleti és tudományos képzés.

A „szakképző” iskolákban (Vocational School), melyeket Szakképzési Bizottságok( Vocational Education Commitetes – VEC) igazgatnak lehetőség nyílik szakmai tantárgyak elsajátítására és gyakorlati képzésre is. Ebbe az iskolatípusba járnak leggyakrabban a hátrányos helyzetű, szegény, ill. kevésbé motivált tanulók.

A közösségi iskolák (Community School) általános tananyagot oktatnak, színvonaluk nem olyan magas, mint a gimnáziumoké.

A szakközépiskolák (Comprehensive School) széles választékban tanítják az elméleti és szakmai tantárgyakat.

A 6 éves középfokú oktatásnak két szakasza van. Az alacsonyabb ciklus 12-15 éves korig tart, és egy vizsgával zárul (Junior Certificate Examination) amelyet a tanulók több mint 95%-a sikeresen letesz.

Ezt követheti egy átmeneti év, mely után a tanulók egy része (betöltve 16. életévét, ami a tankötelezettség határa.) kilép az oktatásból.

A diákok közel 80%-a elvégzi a középfokú oktatás utolsó két évét és állami érettségi vizsgát(Leaving Certificate Examination) tesz. Ez a vizsga lehet általános érettségi vizsga, mely a felsőoktatásban való továbbtanuláshoz kell, lehet szakmai érettségi vizsga, mely szakmai és gyakorlati tantárgyakat is tartalmaz és lehet modulokból álló alkalmazott érettségi vizsga, amely csak a középfokú szakmai szintek elérésére alkalmas.

A felsőfokú oktatásban (Higher Education) jelenleg a középfokú tanulmányaikat befejező tanulók 55%-a tanul tovább. 2020-ig szeretnék ezt az arányt 72%-ra növelni.

56

2. Az ír szakképzési rendszer

a) Alapvetések

Az Írországban megszerezhető összes szakképesítést az 1999-ben kiadott Szakképesítési és oktatási törvényben megfogalmazódó és 2003-ban bevezetésre kerülő Nemzeti Szakképzési Keretterv tíz szintből álló rendszere foglalja magába.

Az új keretterv egyben új szakképzési szemléletet is takar, mely koherens és rugalmas. Az egyik legfontosabb alapelv, hogy az eredmények a fontosak, nem a folyamat és az időfaktor. A tanuló, a dolgozó, a munkanélküli, a háziasszony, a fogyatékkal élő választhat: helyzetétől függően délelőtti, délutáni, esti, részidős és hétvégi képzés,az otthoni internetes tanulás vagy távoktatás között. A teljes képzést kisebb modulokra bontva, akár részenként külön-külön is elsajátíthatják.

Minden korosztály számára, az élethosszig tartó tanulás jegyében, az egy képzési szinttel feljebblépést tűzték ki célul. A képzési szerkezet átalakult, sok új szakma jött létre, régiek szűntek meg, de a régi szakképesítéseket is elismerték és beillesztették az új tízszintes rendszerbe. Fontos feladatnak tartják azt is, hogy a képzési szerkezet harmonizáljon az európai szakképzési keretterv (EQF) követelményeivel és a Brit Szigeteken már átjárhatóvá tették a képzési rendszer.

A képesítéseket kiadó intézményeket szigorúan meghatározták:

Az Állami Vizsgabizottság (SEC) iskolai képesítéseket adhat ki 3-5 szinteken.

A Felnőttoktatási és Képzési Tanács (FETAC) felnőttképzések képesítéseit 1-6 szintig.

A Felsőoktatási és Képesítési Tanács (HETAC) nem egyetemi felsőfokú képesítéseket 6-10 szintig.

A Dublini Technológiai Intézet (DIT) nem egyetemi és egyetemi felsőfokú képesítéseket 6-10 szintig. Az egyetemek egyetemi felsőfokú képesítéseket 7-10 szintig.

Az ír szakképzési rendszer rendkívül átjárható, bárhol be lehet lépni, és előrébb lehet jutni. Az intézmények szakképesítésenként azonos felvételi követelményeket támasztanak.

A rendszer nagyon fontos eleme a megfelelő tájékoztatás. Az intézményekben a tanulók pontosan tudják, milyen elvárásoknak kell megfelelniük, miből fognak vizsgázni. Az alacsony képzettségűeknek külön kiscsoportos vagy egyéni felzárkóztató programokat szerveznek. Megfelelő számú kreditpont gyűjtésével lehetőség nyílik mindenki számára belépni a következő képzési szintre. Jó példa erre az írás-olvasás tanfolyamok szervezése, mert az alacsony képzettségűek között gond a funkcionális analfabétizmus.

A tanulók motiválásának eszköze a rugalmas, egyéni igényekhez is igazodó képzési formák lehetősége. A hangsúly a fejlesztésen van és a képességek kibontakoztatásán, ezért a buktatást csak végső lehetőségként használják. Az intézmények élnek a pozitív diszkrimináció lehetőségével is (SCP program) hátrányos helyzetű tanulók iskolában tartása ill. tanuláshoz

57

való visszatérésük elősegítése érdekében. Az iskola sok esetben nem csak oktatási centrum, fontos szerepe van a helyi közösségek felemelkedésében is. Ennek ellenére Írországban is gondot okoz a lemorzsolódás.

Az ír szakképzés talán legfontosabb jellemzője, hogy nem követni próbálja a munkaerő-piaci igényeket, hanem prognózisok alapján egy lépéssel a változások előtt akar járni. Céltudatosan fejlesztik többek között az informatikai, elektronikai, autógyártó és turisztikai területet, más Írországban kevésbé szükséges szakképesítések esetén a bevándorló munkaerő szaktudását hasznosítják.

Az ír szakképző iskolák igyekeznek alkalmazkodni a demográfiai változásokhoz, a lemorzsolódáshoz, a migrációhoz, a közvetlen környezet igényeihez. Ezért a gyakorlatban a tanköteles korosztály mellett sok intézményben van felnőttképzés, munkanélküli átképzés, szakmai továbbképzés. Integráltan oktatják a sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élőket. Sokan hobbiból tanulnak.

Ha egy ír fiatal szakmát akar szerezni, sok lehetőség közül választhat.

Az ír fiatalok a Junior Certificate vagy a szakmai érettségi letétele után iskolarendszerű képzésben (Colleges) vehetnek részt, de sokan már 16 évesen befejezik az iskolát, munkába állnak és a felnőttképzést választják. A képzőhelyen az elméleti modulokat oktatják, a munkahely biztosítja a szakmai gyakorlatot, adja az ösztöndíjat és az elméleti képzéshez szükséges időt. Választhatják a tanulni vágyók a Nemzeti Szakképzési és Foglalkoztatási Hivatal (FÁS) 20 képző központjának egyikét. Ezekben az intézményekben a képzési tevékenység mellett személyre szóló karrier-tanácsadást, a munkaerőpiac szereplőivel folyamatos partneri együttműködés eredményeként sikeres munkába állási lehetőséget kapnak Népszerű program az un. Specific Skills Training (SST), melyben szűk területen történő felkészítés után kialakul az adott speciális feladat ellátására való alkalmasság és garantált a sikeres elhelyezkedés.

Az ír oktatási rendszer szereplői nagy erőfeszítéseket tesznek kitűzött céljaik megvalósításáért, nem csak elméletben, hanem gyakorlatban is próbálják mindenkihez közel hozni a tanulás lehetőségét, hiszen az ír csoda egyik fontos alappillére a szakképzett munkaerő.

b) Szervezetek az irányításban

Az oktatás és szakképzés különböző minisztériumok (departments) illetékessége alá tartozik.

Igaz néhány meghatározott oktatási és szakképzési feladat az elmúlt néhány évben létrehozott regionális és helyi szintű intézményhez került át, de ezek egyikének sincsenek széles körű jogosítványai, így nyugodtan mondhatjuk, hogy az ír oktatási rendszer központi irányítás alatt áll.

Az 1999-ben megjelent szakképzési és oktatási törvény alapvetően megváltoztatta az írországi szakképzés rendszerét.

A képzés politikai és szakmai irányításának új rendszere három új területre hárul:

58

- Szakképzési Nemzeti Ír Hatóság (National Qulification Authority of Ireland – NQAI).

Ennek a szervnek a központi feladata az egyetemeken kívüli továbbvezető és tercier képzési területeken a nemzeti szakképzési keretterv bevezetése lett úgy, hogy vegye figyelembe az oktatás, szakképzés, a szociális partnerek, a közhasznú szervezetek, és a képzésben résztvevők érdekeit.

-FETAC (a továbbvezető képzések és továbbképzéseken szerezhető szakképesítések tanácsa)

-HETAC (főiskolákon szerezhető szakképesítések tanácsa)

Az így létrehozott rendszer feladata lett az egységes szakképzések rendszer, vizsgáztatási rendszer kialakítása, minőségbiztosítási, ellenőrzési rendszer megszervezése.

A szakképesítésre vonatkozó intézkedéseket olyan intézmények hajtják végre, amiket az állam közvetlenül, vagy közvetítő szerveken keresztül finanszíroz:

egyetemek,

főiskolák

helyi képzőközpontok

magániskolák

Ide tartozik még:

Youtheach Centers-az iskolából szakképesítés nélkül kikerülő fiatalok képző központja

A FÁS (Nemzeti Szakképzési és Foglalkoztatási Hatóság) által működtetett Community Training Workshops (helyi tanműhelyek és szakmaspecifikált képző központok)

A FÁS 20 képző központtal rendelkezik.

Képzéseket kínál azoknak, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel, a munkanélkülieknek is szakmai továbbképzéseket is szerveznek.

Fontos szerepet töltenek be a Szakképzési Bizottságok (VEC-Vocational Education Commites). Ezek megyei szintű szervezetek, 33 ilyen működik az országban.

Szakképzési törvény irányadása szerint működnek, jogot ad nekik arra, hogy a helyi szakképzési igényeket meghatározzák, teljesítsék.

59

c) A szociális partnerek szerepe:

A szociális partnerek az ír szakképzésben kulcsfontosságú szerepet töltenek be. A FÁS tanácsadó szervezetében is helyi szakképzési szervezetekben is képviseltetik magukat.

De ott vannak a jövőbeni szakképesítés igények meghatározásokra szolgáló szakértői csoportban is.

d) Az ír oktatási rendszer felépítése:

Az általános iskola 8 évig tart. Ezt általában 12 éves korban fejezik be a tanulók.

Erre épül a középfokú oktatás. Ennek első része a Junior szakon (Junior Cycle) 12 éves kortól 15-16 éves korig tart. E szakasz végén a tanulók vizsgát tesznek és megszerzik a Junior Certificate-t.

A tanulók többsége innen a Senor Cycle-be megy át és ott a döntő többség szakmunkástanuló lesz. Ez már a tankötelezettség utáni időszakban kezdődik 3 éves és a Leaving Certificate megszerzésével zárul. A szakmai érettségi vizsgát 1989-ben vezették be, és sokban hasonlít az általános érettségi vizsgához, de ez szakmai és gyakorlati tárgyakat is tartalmaz. A tanulók által választott öt tárgy mellett, melyek között szerepelnie kell két szakmai tárgynak, a vizsgán megjelenik egy modern európai nyelv, és három modul, vállalkozás, munka-előkészítés és munkatapasztalat.

e) Szakmunkástanuló képzés:

1991-ben a munkaügyi miniszter kezdeményezésére egy olyan új szakmunkásképző rendszert vezettek be, amely előírt standardokon alapszik. A FÁS felügyeletének és a Nemzeti Szakképzési Tanácsadó Bizottság támogatásával működik, ez utóbbiban a szociális partnerek, a FÁS és az Oktatási Minisztérium képviselteti magát.

Egy szakmunkástanuló normál esetben 3-4 évig vesz részt a képzésben. Sikeres vizsga esetén a FETAC által kiállított állami szakmunkás-bizonyítványt kapja meg. A tanulmányok egységesen előírt standardokon alapszanak, amelyeket a munkaadók, a szakszervezetek, az Oktatási Minisztérium és a FÁS által kinevezett szakértők dolgoznak ki egyeztetve az illetékes ágazatokkal.

A szakmunkásképzés váltakozva üzemi külső képző helyen és tanműhelyben valósul meg.

A tanműhelyi 1. képzési szakasz bevezetés a szakmunkásképzésbe, munkavédelmi előírásokba, a munka világába általánosságban, és a mindenkori szakmai készségekbe. A tanműhelyben fennmaradó időben a külső képzőhelyen elsajátított kompetenciákat gyakorolják és fejlesztik tovább. Minden külső képző helyen eltöltött szakaszt egy iskolai követ, hogy a gyakorlati képzés illeszkedjen a szükséges elméleti ismeretekhez, a műszaki rajzolási készségekben és az egyéni kompetenciákhoz.

Az inasok

az első évben 20 hetet

60

a második évben 10 hetet

a harmadik évben 10 hetek töltenek a központban.

A tanulók az üzemeknél mint munkavállalók állnak be munkára, és tanuló fizetést kapnak a a szakmunkás különböző százalékában.

f) Traineeship

A Traineeskép a duális szakképzési módszer keretén belül a munkaadók és a FÁS közötti együttműködésen alapszik és a FETAC által kiállított bizonyítvány megszerzéséhez vezet. A képzési tartalmakat és a szakmai követelményeket a munkaadókkal való egyeztetések során rögzítik.

Ebben a programban az üzemi képzés a FÁS képzőközpontban megszervezett formális üzemen kívüli oktatással van egybe kötve.

Egy-egy Traineeship program 6 hónaptól 24 hónapig terjedhet.

g) Az Ír Kereskedelmi és Iparkamara

Az Ír Kereskedelmi és Iparkamara önkéntes tagságon alapuló magánjogi kamara, hierarchikus rendszerű, az ír vállalkozások 15%-ot tömöríti. Az írországi szociális párbeszédnek a kamarák is részei. Általános szakképzésben a kamarák nem vesznek részt.

61

D. Németország

1. Az oktatási rendszer felépítése

Németország jó helyen áll a világranglistán az oktatás, a technológiai fejlesztés és a gazdasági teljesítmény terén.

Németországban a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll, az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzés következik.

2. A német iskolarendszer

A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános (elemi) iskolai és középiskolai részre oszlik.

a) Óvoda

A gyerekek először óvodába járhatnak, de ez szabadon választható. Az óvoda a 3 és 6 év közötti gyerekek iskolai előkészítésének hagyományos formája. Az óvoda nem kötelező. Az óvodák (a szülő szociális helyzete alapján megállapított) térítés ellenében fogadja a gyermekeket.

b) Általános iskola (Grundschule)

6-tól 10 éves korig (4 osztály) - kivéve Berlinben és Brandenburgban, ahol 6 osztály)

c) Középiskola alsó tagozat:

Hauptschule:

A (polgári iskola) a középiskola alsó tagozata: alapvető általános oktatást biztosít a tanulóknak ötödik osztálytól a kilencedik osztályig. A tizedik osztály keretében a tanulók további képesítést szerezhetnek. A kezdetektől fogva a szakmai képzésre helyezik a hangsúlyt, így sokkal gyakorlatiasabb, mint más iskolatípusok. Sajnos manapság inkább amolyan „maradékiskola”, amelybe kevés diák jár, közöttük is átlagon felül a szociálisan legszegényebb rétegekből, gyakran nem is anyanyelvi némettudással. Nem minden tartományban létezik ez az iskolatípus.

Realschule:

A (reáliskola) a középiskola (Hauptschule) és a klasszikus gimnázium között áll. Célja a „kibővített általános képzés”, kezdetben a felemelkedni vágyó polgári körökből kerültek ki a tanulói. Sikerét egyrészt annak köszönheti, hogy a tanterv figyelembe veszi a szolgáltatói társadalom igényeit, másrészt a reáliskolai végzettség, illetve a közbülső érettségi (mittlere

62

Reife), amelyet ma sokan az alapvető iskolai képzés mércéjének tekintenek, sok lehetőséget kínál a diákoknak. Ez a végzettség utat nyit sokféle szakmai képzéshez, szakmai felsőbb iskolákhoz (szakmai érettségivel, Fachabitur), valamint szakmai gimnáziumokhoz is, amelyekben a felsőoktatáshoz szükséges érettségi (allgemeine Hochschulreife) is megszerezhető. Így a reáliskola a képzési rendszer közepén áll: egyfelől erősen szakmaorientált, másfelől nyitva hagyja az utat a főiskolai tanulmányok felé is.

Gymnasium:

A (gimnázium alsó tagozata) magasabb fokú középiskolai oktatást biztosít a tanulók számára, és általában az ötödik évtől a tizenharmadik évig terjedő időszakot foglalja magában. A gimnázium egyik alapvető eleme két idegen nyelv elsajátítása. A gimnázium szelektív iskola: a diákok teljesítményét állandóan ellenőrzik, és szükség esetén a tanulókat másik iskolatípusba irányítják át. A tizenharmadik év végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek (Abitur), amely egyetemi jelentkezésre jogosít.

Gesamtschule:

Az (összesített iskola) ugyanazokat a tantárgyakat oktatják, mint más középiskolákban, az ötödik évtől a kilencedik vagy a tizedik évig. A Gesamtschule integrálja a három előbbi középiskola pedagógiai és szervezeti tartalmát, egyes tárgyakat azonban a 7. osztálytól kezdve kétféle szinten (magasabb-alacsonyabb) oktatnak, a későbbi orientáció szerint.

Sonderschule:

A (speciális iskola) az általános iskola és a középiskola alsó tagozata között helyezkedik el.

d) A középiskola felső tagozata

Nem kötelező. A szakmai iskoláknak kilenc formája van:

a szakmai előkészítő év (Berufsvorbereitungsjahr; BVJ),

a szakmai alapiskolai év (Berufsgrundschuljahr; BGJ),

a tényleges szakmai iskola (eigentliche Berufsschule),

a szakmai szakiskola (Berufsfachschule),

a szakiskola (Fachschule),

a szakmai felsőbb iskola (Berufsaufbauschule),

a szakmai felső iskola (Fachoberschule),

a szakmai gimnázium (Berufliches Gymnasium),

a Kollegschulen.

A klasszikus szakmai iskola (Berufsschule) szakmaelméleti és általános képzési ismereteket nyújt egy elismert Ausbildungsberufon belül. Kétnapos, részidős iskola ez, szakmától függően hetente 8-12 órával (blokkosítás elképzelhető). Az oktatás nagyobb részét az üzemi képzés teszi ki ott, ahol képzési szerződést kötöttek. A záróvizsgát „illetékesek” előtt kell letenni (ilyen pl. az ipari és kereskedelmi kamara, a kézműves kamara, az ügyvédi kamara).

63

A sikeres záróvizsgát záróbizonyítvány tanúsítja, ez lehet „Gesellenbrief” a kézműveseknél, „Facharbeiterbrief” a műszaki szakmáknál van „Kaufmannsgehilfenbrief” a kereskedelmi szakmáknál.

A képzési idő szakmától függően 2-3,5 év lehet.

e) Szakképzés

A szakmai képzés Németországban párhuzamosan az üzemi gyakorlaton és a szakiskolában történik. Az ún. duális rendszer elve szerint az üzem a szakmai gyakorlati képzést veszi át, amíg a szakiskolában, ahol hetente 1-2 napot töltenek a tanulók, kiegészítő szakmai elméleti és általános képzést ad.

Jellegzetessége a szükséges szakmai tapasztalat, ismeretek és készségek átadásával egybekötött elsajátítása. Ezáltal biztosítják, hogy a képzés ugyanolyan feltételek mellett történjen, amelyek mellett az elsajátított szakmát később gyakorolják. Csak az üzemben képes a tanuló egyrészt megtanulni, hogy az üzemben az életszerű helyzetek változó követelményeinek megfeleljen, másrészt megtapasztalja, milyen sokszínű szociális kapcsolatok léteznek a munka világában. Ezen túlmenően a közös munka során szerzett tapasztalat illetve az ezt követő sikerélmények különösen motiválóak. Ez az önállóságot és felelősségtudatot fejleszti, - olyan tulajdonságokat, amelyek a fejlett ipari társadalmakban nélkülözhetetlenek – mert a tanuló az elsajátított ismereteket és jártasságot konkrét munkafeladatok során és valós munkafeltételek közepette bizonyíthatja és fáradozásainak sikereit is megtapasztalhatja. Ebből világossá válik, hogy az üzemi gyakorlati képzés többet ad, mint az intézményesített és szervezett tanulási folyamat.

A szakképzési törvény

Az üzemi gyakorlat a képzés számára nyújtott jelentőségét mutatja, hogy a képzés számára normákat és szabályokat a gazdasági irányítás szervei, azaz elsősorban a Kereskedelmi és Iparkamarák állítják fel. A német Parlament csak 1969-ben adott ki először szakképzésről szóló törvényt, amely kisebbrészt a más törvényekben szereplő előírásokat foglalta össze, nagyobbrészt pedig, ami addig a Kereskedelmi és Iparkamarák rendeletalkotási jogát jelentette, törvényerőre emelkedett. Maga a képzési rendszer e törvény következtében nem változott. 2005-ben ezt a törvényt jelentősen módosították. A szakképzési törvény azonban nem csak a fiatalok általános tankötelezettségét követő képzést szabályozza. Szakképzés fogalma alatt sokkal inkább a szakképzés, a szakmai továbbképzés és a szakmai átképzés került összefoglalásra. Az alkotmányban meghatározott illetékességnek megfelelően a szakképzési törvény nem vonatkozik a szakképző iskolákra, esetükben inkább az egyes szövetségi tartományok illetékesek. A német szakképzés formája, amelynek legfontosabb képviselőinek az üzemek tekinthetők, és amely a „közös munka során történő tanulás” alapelvén nyugszik, megköveteli, hogy ne csak az oktatási törvény szabályozza, hiszen nagyon sok munkajogi eleme is van. Így a tanuló és az üzem közötti jogviszony egy polgárjogi munkaszerződésen nyugszik, amelyre a munkaszerződésekre vonatkozó jogi előírások és irányelvek használandók, amennyiben más rendelkezések ezekkel nem ellentétesek. Mindezekből következik, hogy alapvetően szerződési szabadság van. Minden üzem maga dönti el, hogy akar-e képzést folytatni és kivel akar képzési szerződést kötni. Ugyanez érvényes a fiatalokra is. Nincs képzési kötelezettség sem a fiatalok, sem az üzem

64

számára. Nincs szakmai irányítás sem, csak a munkaügyi hivatal által végzett szakmai tanácsadás és ipari-tanuló munkahely közvetítés van.

Elismert szakmák

Jelenleg Németország 350 elismert szakma van, amely több mint 15000 szakmai tevékenység gyakorlására készít fel. Ez nem jelent mást, mint hogy csak a képzés után kerül sor specializálódásra, a fiatalok pedig a képzettségük birtokában abban a helyzetben vannak, hogy több tevékenység közül választhatnak. A mobilitás magas, főleg hogy az üzemi gyakorlati képzés általánosan használható ismereteket is ad, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a szakmai készségekhez. A szakképzés rendje központi jelentőséggel bír a német szakképzési rendszerben. Ezek állami szabályozók, amelyeknek létrejöttében azonban a gazdaság jelentős szerepet játszanak. A szakképzésért felelős miniszter kikéri az előmunkálatok során a különböző szakmai területek szakértőinek tanácsát a munkakörökkel kapcsolatban, amelyeket a szakszervezetek és a gazdaság csúcsszervei neveznek meg. A gyakran hosszadalmas megbeszélések során megpróbálják a gazdasági üzemek a különböző viszonyait figyelembe.

f) Felsőoktatás

Amennyiben gimnáziumba jártak, akkor érettségi után vagy egyetemre, ill. a magyar főiskolának megfelelő főiskolára mennek, vagy szakfőiskolára. A reáliskolában tanulók szakgimnáziumba vagy szakfelsőiskolába mehetnek tovább. Aki pedig szakgimnáziumot végzett, szakfőiskolán tanulhat tovább.

A német iskolarendszert az a kritika éri, miszerint túl hamar válogatják szét a gyermekeket, s a külföldi származású diákoknak kisebb esélyük van bekerülni a gimnáziumba, mint a német származású gyerekeknek, valamint hogy túl keveset költ a német állam az iskolákra (pl. kb. 30-31 diák tanul átlagosan egy osztályban).

65

Továbbképzések

Műszaki egyetem, Műszaki főiskola

Művészeti főiskola, Teológiai főiskola Szakmai

akadémia Pedagógiai főiskola Szakfőiskola, stb.

2. Szakképzési rendszer

Óvoda

Iskola előtti nevelés

Elemi iskola

Reáliskola

Polgári iskola (Középiskola alsó tagozat)

10. évfolyam Gimnázium

alsó tagozata

10. évfolyam

Összesített iskola

Speciális isk

BVJ BGJ

Duális képzés

Szakmai szakiskola

Szakmai felsőbb iskola

Szakképző középiskola

Kiegészítő év (13) Szakiskola

Gimnázium 11 - 12/13 évfolyamai Szak-gimnázium

6

10

19

16 15

66

A szakmunkásképzés egészen más helyet foglal el a németeknél, mint akár nálunk, akár máshol. A fiatalok szakképzése durván egyharmad részben történik tisztán vagy dominánsan iskolai keretek között, és mintegy kétharmada az ún. duális rendszerben. A német ún. duális szakképzésnek nagy a társadalmi presztízse. Az érettségizettek 20%-a is igénybe veszi ezt a formát, hogy erősítsék munkaerő-piaci pozíciójukat. A németek sokak számára mintának számító modelljében a szakképzés megosztva történik az állami iskolákban és a privát munkahelyeken.

A németeknél is felfedezhetjük azt a tendenciát, hogy a szakképzés presztízsét, szerepét tovább emeljék (ami náluk egyébként sem alacsony).

1970-től a rendszert kiegészítették a tizedik osztálytól egy teljes idejű, szakképzésre orientált alternatív csatornával, ami a szakközépiskolával (Fachoberschule) kezdődik, és tovább lehet menni a szakfőiskolára (Fachhochschule), ami továbbképez. A hetvenes évek során a szakképzési rendszer reformjaként vezették be az alapszakképzési évet (Berufsbildungsjahr – BGJ), ahol az induló elképzelés az volt, hogy a szakképzésnek magában kell foglalnia egy szélesebb, elméleti megalapozást is. Ez egy évig tart, és a választott szakmához kapcsolódó foglalkozáscsoportokat fedi le. Az alapszakképzési év célja, hogy alaposabb elméleti felkészítést adjon, biztosítsa a lépcsőzetes átmenetet a munka világába, és segítsen a szűkebb szakmaválasztás jobb megalapozásában. A hátrányos helyzetű, gyengén tanulók részére vezették be a szakképzésre előkészítő évet (Berufsvorbereitungsjahr – BVJ). Ennek célja elsősorban nem a szakképzés, hanem a munkára motiválás, szakmaorientáció.

3. A duális rendszer

A szakmai képzés Németországban párhuzamosan az üzemi gyakorlaton és a szakiskolában történik. A duális rendszerben a diák keres egy üzemet, ahol a kívánt szakmát elsajátíthatja, az üzemmel tanulószerződést köt. A kapcsolat kialakítást a diákok és az üzemek között a Kamarák segítik (kötelező a kamarai tagság). A tanuló a szerződéssel iratkozhat be egy szakiskolába. Az üzem a szakmai gyakorlati képzést veszi át, a szakiskolában, ahol hetente 1-2 napot töltenek a diákok, kiegészítő szakmai elméleti és általános képzést kapnak. Kötelező tantárgyak az általános képzésben a matematika és a politika.

Jellegzetessége a szükséges szakmai tapasztalat, ismeretek és készségek átadásával egybekötött elsajátítása. Ezáltal biztosítják, hogy a képzés ugyanolyan feltételek mellett történjen, amelyek mellett az elsajátított szakmát később gyakorolják. Csak az üzemben képes a tanuló egyrészt megtanulni, hogy az üzemben az életszerű helyzetek változó követelményeinek megfeleljen, másrészt megtapasztalja, milyen sokszínű szociális kapcsolatok léteznek a munka világában. Ezen túlmenően a közös munka során szerzett tapasztalat illetve az ezt követő sikerélmények különösen motiválóak. Ez az önállóságot és felelősségtudatot fejleszti, - olyan tulajdonságokat, amelyek a fejlett ipari társadalmakban nélkülözhetetlenek – mert a tanuló az elsajátított ismereteket és jártasságot konkrét munkafeladatok során és valós munkafeltételek közepette bizonyíthatja és fáradozásainak sikereit is megtapasztalhatja. Ebből világossá válik, hogy az üzemi gyakorlati képzés többet ad, mint az intézményesített és szervezett tanulási folyamat.

A duális rendszer előnye, hogy a végzettek 90%-a azonnal talál munkát magának. Jelenleg több az üzemekben a tanulói férőhely, mint a szakmát tanulni akaró diák. Versenyhelyzet

67

alakult ki a tisztán iskolai keretek között szakmát tanító iskolák, és a duális rendszerben képző iskolák között. A tartományi kormányzat is a duális képzést preferálja, mivel itt az oktatás költsége lényegesen kisebb, az üzem fizeti a gyakorlati oktatás költségeit.

Az üzemi gyakorlat a képzés számára nyújtott jelentőségét mutatja, hogy a képzés számára normákat és szabályokat a gazdasági irányítás szervei, azaz elsősorban a Kereskedelmi és Iparkamarák állítják fel. A német Parlament csak 1969-ben adott ki először szakképzésről szóló törvényt. képzési rendszer e törvény következtében nem változott. 2005-ben ezt a törvényt jelentősen módosították. A szakképzési törvény azonban nem csak a fiatalok általános tankötelezettségét követő képzést szabályozza. Szakképzés fogalma alatt sokkal inkább a szakképzés, a szakmai továbbképzés és a szakmai átképzés került összefoglalásra. Az alkotmányban meghatározott illetékességnek megfelelően a szakképzési törvény nem vonatkozik a szakképző iskolákra, esetükben inkább az egyes szövetségi tartományok illetékesek. A német szakképzés formája, amelynek legfontosabb képviselőinek az üzemek tekinthetők, és amely a „közös munka során történő tanulás” alapelvén nyugszik, megköveteli, hogy ne csak az oktatási törvény szabályozza, hiszen nagyon sok munkajogi eleme is van. Így a tanuló és az üzem közötti jogviszony egy polgárjogi munkaszerződésen nyugszik, amire a munkaszerződésekre vonatkozó jogi előírások és irányelvek használandók, amennyiben más rendelkezések ezekkel nem ellentétesek. Mindezekből következik, hogy alapvetően szerződési szabadság van. Minden üzem maga dönti el, hogy akar-e képzést folytatni és kivel akar képzési szerződést kötni. Ugyanez érvényes a fiatalokra is. Nincs képzési kötelezettség sem a fiatalok, sem az üzem számára. Nincs szakmai irányítás sem, csak a munkaügyi hivatal által végzett szakmai tanácsadás és ipari-tanuló munkahely közvetítés van.

Ebben a rendszerben a képzési kapacitás és a munkaerő kereslet között közvetlen összefüggés van. Ez nem igényel sem állami, de még csak regionális tervezést sem. A vállalatok utánpótlás szükségleteiről maguk döntenek, ez az összükségletben és ezzel egyidejűleg a képzés számára nyújtott összkínálatban jelenik meg. Így nem születhetnek súlyosan elhibázott tervek. Ezen túl még a képzést folytató illetve nem folytató üzemek között állandó kapcsolat áll fenn, azért hogy a munkaerő piac igényei szerint az utólagosan szükségessé váló korrekciókat végrehajthassák.

Az üzem szabadon el is döntheti, hogy akar-e képzést folytatni vagy sem, a képzésnek bizonyos szabályoknak kell megfelelni. Ez elsősorban a képzés tartalmára vonatkozik.

A szabályozott és egységesített szakképzés alapjaként az illetékes miniszter által kiadott képzési rend tekintendő, amelyben meghatározzák a szakmák elnevezését, a képzés időtartamát (ez rendszerint 2-3 év), valamint a képzés során átadandó ismereteket, készségeket, képességeket. Minden üzem köteles a szakképzést ennek megfelelően tervszerűen, időben és tárgy szerinti felosztásban végrehajtani. Az üzem tanulószerződést köt a diákkal. A szakképzési szerződésnek tartalmaznia kell a szakképzés időbeni és tárgy szerinti felosztását. A tanulószerződésben rögzítik a diák ösztöndíját is, amely 300- 800 euro havonta, évfolyamtól és szakmától függően.

Jelenleg Németország 350 elismert szakma van, amely több mint 15000 szakmai tevékenység gyakorlására készít fel. Ez nem jelent mást, mint hogy csak a képzés után kerül sor specializálódásra, a fiatalok pedig a képzettségük birokában több tevékenység közül választhatnak. A mobilitás magas, főleg hogy az üzemi gyakorlati képzés általánosan

68

használható ismereteket is ad, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a szakmai készségekhez. A szakképzés rendje központi jelentőséggel bír a német szakképzési rendszerben. Ezek állami szabályozók, amelyeknek létrejöttében azonban a gazdaság képviselői is jelentős szerepet játszanak. A szakképzésért felelős miniszter kikéri az előmunkálatok során a különböző szakmai területek szakértőinek tanácsát a munkakörökkel kapcsolatban, amelyeket a szakszervezetek és a gazdaság csúcsszervei neveznek meg. 2008-ban 7 új szakmát vezettek be, 3 szakma követelményeit modernizálták.

4. Köztes és záróvizsgák

A tanulónak a képzés során rendszerint köztes vizsgát kell tennie. Ez a teljesítményszint megállapítását szolgálja. A vizsgák lebonyolítására a Kereskedelmi és Iparkamara vizsgabizottságokat állít fel.

A képzés lezárásaként minden tanuló az megszerzett szakmai minősítésének igazolására záróvizsgát tesz. A Kereskedelmi és Iparkamara ehhez vizsgabizottságokat állít fel, amelyek legalább 3 tagból állnak: a munkaadó és a munkavállaló megbízottja azonos számban valamint egy tanár a szakképző iskolából. A vizsga lebonyolítására a Kereskedelmi és Iparkamara vizsgarendet ad ki. Ez szabályozza az engedélyt, a vizsgatagozódást, az értékelési rendszert, a vizsgabizonyítvány kiállítását, a vizsgaszabályok megsértésének következményeit és a pótvizsga lehetőségét. A vizsgakövetelmények a képzési rendben vannak rögzítve.

Szakma szerint gyakorlati és/vagy elméleti vizsgát lehet előirányozni. A gyakorlati vizsga során vizsgadarabot és/vagy munkapróbát kérnek. A szóbeli vizsga írásbeli és/vagy szóbeli formában kerülhet lebonyolításra.

A sikeres vizsga után a vizsgázó a Kereskedelmi és Iparkamara bizonyítványát kapja. Ez azonban tevékenység folytatására nem jogosít. Jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy igazolja a tanuló alkalmasságát egy bizonyos szakmai tevékenység gyakorlására. Ez azonban az alapja egy szakmai előmenetelnek és szakmai karriernek.

A sikeres záróvizsga az előfeltétele a mestervizsgára és sok más továbbképzést lezáró vizsgára bocsátásnak, a szakmai alkalmasságnak, hogy oktathasson számos más gazdasági és szakmai ágazatban.

A szakképzés költségeinek legnagyobb hányadát, a gyakorlati képzés terheit maguk a kiképző üzemek viselik. Hozzá kell azonban tenni, hogy a kamarai tagoknak mindössze egyharmada (a nagyüzemeknek azonban gyakorlatilag a teljes köre) vesz részt a gyakorlati képzésben, a többiek a munkaerőpiacról toborozzák dolgozóikat, és közvetlenül egyetlen márkát sem költenek szakképzésre.

Ez a rendszer nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a képzőhelyeknek valódi piaca működjön, és a szakképzés társadalmi összköltsége viszonylag alacsony maradjon. Ott vállalkoznak ugyanis

gyakorlati képzésre, ahol az leginkább megéri, ahol kereslet is mutatkozik irántuk.

A képzőhelyeknek csak kis hányada működik ráfizetéssel, a tanuló általában megtermeli képzésének költségeit. Ahol a közvetlen nyereségesség nem érvényesül (például egyes

69

nagyüzemekben), ott is megtalálja a képző üzem a számításait. Nagy biztonsággal tervezheti és biztosíthatja munkaerő-szükségletét, lefölözheti a nála képzett szakmunkások javát, biztosíthatja az üzemhez való lojalitást, és tartós reklámhatása is van egy magas színvonalú képzésnek.

Azokban a szakmákban, ahol bizonyos tényezők - üzemek feletti képző központok nagy beruházása, drága technológia, a tanulók munkaerőként való használatának problematikussága - hatására csökken a felkínált tanulóhelyek száma, ott a társadalmi partnerek javaslata alapján a szövetségi vagy a tartományi költségvetés járul hozzá a költségekhez. Jellemző például, hogy képző központok építési, felszerelési költségeihez az állam hozzájárul, de támogatást ad hátrányos helyzetű térségek kiképzőhelyeinek létesítéséhez, korlátozott munkaképességű fiatalok kiképzéséhez, tipikus férfiszakmákban lányok képzéséhez. Mindezek együttesen is a szakképzés összköltségeinek negyedére, ötödére rúgnak.

70

E. Olaszország

Látogatás az iskolába

1. Az olasz oktatási rendszer felépítése

a) Néhány jellegzetesség

A tanulmányút legfőbb célja az volt, hogy tanulmányozzuk az olasz oktatási rendszert.

A hét folyamán teljes és részletes összegzést kaptunk az olasz oktatási rendszerről különös tekintettel az adott terület igényeire, az iskolák és a helyi hatóságok, valamit a helyi cégek vonatkozásában. Nemcsak eredményeiket mutatták be, hanem őszintén beszéltek a nehézségekről és a problémákról is.

Az oktatási reform törvény eredményeként Olaszországban az oktatási rendszer 2003 óta megváltozott. Az 52/2003-as törvény változásokat hozott a rendszer tartalmát illetően és célul tűzte ki az oktatás minőségének javítását. A reformok célja többek

71

Olaszországban az állami és magániskolák feletti felügyeletet az Oktatási Minisztérium / Ministrero della Publica Instuzione / látja el. A római székhelyű intézmény az oktatás- és nevelésügy országos szintű felügyeleti és koordinációs szerve. Az oktatási közigazgatás következő szintjei a 20 régió és 94 tartomány. A tartományi Iskolafelügyeletek / Sovintendenze Scolastiche regionale / főleg a szakképzés területén rendelkeznek hatáskörrel.

Olaszországban minden 6. életévét betöltött gyermek tanköteles, a tankötelezettség 14 éves korig tart. A diákok 5 évet járnak általános iskolába / Schola elementare /, és 3 évet középiskola alsó tagozatába / schola media inferiore /. Az alapszintű oktatás Olaszországban ingyenes, és a kötelező oktatás alatt a tankönyveket is a helyi hatóságok biztosítják.

A szakmai képzések fő finanszírozója az Oktatási Minisztérium, a régiók és provinciák. A helyi hatóságok főképp közép és észak Olaszországot látják el / Szociális Alapból/ speciális képzéseket támogatva.

Nemzeti szinten tehát az Oktatási Minisztérium az oktatás finanszírozója. / hozzá tartozik tanárok képzése is/

Regionális szinten a régió szintű iskolai tanács feladata a pénzügyi koordinálás, hozzájuk az Oktatási Minisztérium juttatja el a pénzösszeget. Helyi szinten a provinciák, adminisztrációs szolgáltató központok felelnek a törvényi előírásokért, az iskola az épületek karbantartásáért.

Folyamatos szakmai képzés, LLL- regionális kiadás 20%, a helyi hatóságok fizetik, az államtól és a Szociális Alaptól kapják rá a pénzt.

Olaszországban több felsőoktatási intézmény áll a diákok rendelkezésére. Az egyetemi intézmények egy részét az állam alapította és kizárólag állami támogatással működnek. Az egyetemek másik csoportját a magánegyetemek alkotják. Ezek általában nem részesülnek állami támogatásban.

Az olasz oktatási rendszer a magyarhoz hasonlóan három szakaszra bontható:

Alapfokú képzés: Az alapfokú képzés 3+2+3 év

Középfokú általános képzés 2+3 év.

Formái:

- Gimnázium-liceo,

- Szakközépiskola-instituto magistrale/instituto technico

- Szakiskola-scoula magistrale/instituto professionale

középfokú szakképzés

.

A gimnázium és az öt éves szakképzés érettségi vizsgával zárul, a 2 éves alapképzés után a tanulók igazolást kapnak a megszerzett kompetenciákról.

72

Olaszországban a tankötelezettség 16 év, de a tanulóknak 18 éves korukig képzési kötelezettségük van. 18 éves korukig képesítést kell szerezniük, akár iskolarendszeren kívüli képzésben is.

Az oktatás irányításában az Oktatási Minisztérium mellett jelentős szerepe van a Regionális Iskolahatóságoknak.

b) Felelősségi szintek

Az általános képzési és oktatási rendszer a római székhelyű Ministero dell’Istruzione, dell’Universita e della Ricerca – MIUR (Oktatási, Egyetemi és Kutatási Minisztérium) fennhatósága alatt működik.

Helyi szinten a Minisztériumot a regionális és tartományi oktatási hivatalok képviselik. Bizonyos feladatokat és felelősségi köröket a régiók a tartományokra és a helyi önkormányzatokra ruházhatnak.

Az állam hatáskörébe tartozik az iskolák fenntartása mind oktatási mind pedig szervezeti szempontból.

A régiók közvetlenül, vagy az esetek többségében rájuk ruházott feladatkörükből adódóan saját költségvetésükből kell, hogy finanszírozzák a diákoknak nyújtott szolgáltatásokat (menza, közlekedés, tankönyvek az általános iskolákban, támogatás a szegényebb tanulóknak, szociális és egészségügyi szolgáltatások), valamint az iskolaépítési projekteket.

A regionális jogrend keretein belül az iskolai intézmények teljes autonómiát élveznek.

73

74

c) Iskola előtti nevelés

Három éves kor alatt bölcsődei rendszer (asili nido) működik. Az iskola előtti időszak nem tartozik az olasz oktatási rendszerbe, az iskola előtti intézményekben (3-5 éves korig) való részvétel fakultatív. A gyerekek óvodákba (scuola dell’infanzia) járhatnak Az állami és magánintézmények általában térítés ellenében vehetők igénybe. Az állami tulajdonú intézményekben a tandíj a szülők bevételéhez igazodik.. Az óvodák nem kötelezőek, de mivel céljuk az oktatás és a gyerekek affektív, kognitív és szociális fejlesztése, ezen intézmények jelentik az oktatási létra első lépcsőfokait.

d) Általános iskola

Minden hatodik életévét betöltött gyermek tanköteles. A tankötelezettség 14 éves korig tart.

Az első ciklus:

(scuola elementare) (alapfokú oktatás) - időtartama: 5 év

(scuola media inferiore). (alsó középfokú oktatás), időtartama: 3 év.

A középiskola alsó tagozata (scuola inferiore) kötelező, és három évig tart. A harmadik év végén vizsgát tesznek, amellyel megszerzik a középiskola alsó tagozatának befejezését tanúsító bizonyítványt (diploma di licenza media).

Olaszországban az alapszintű oktatás ingyenes, és a kötelező oktatás alatt a tankönyveket is a helyi hatóságok biztosítják a diákoknak. Az iskolai év szeptembertől júniusig minimum 200 napig tart. Az iskolák – belső felépítésüktől függően - heti öt vagy hat napig tartanak nyitva.

A középfokú oktatás alapszintjének elvégzése, valamint a sikeres állami vizsga letétele után a diákoknak a középiskolai és a szakképzési rendszer közt kell választaniuk. Az oktatási reform törvény (53/2003) értelmében a tanulók korlátok nélkül mozoghatnak a két rendszer között.

e) Középiskola

A második ciklus:

scuola secondaria superiore (felső középfokú oktatás)

Felvétel

A középfokú képzésbe történő belépéshez a diákoknak általános iskolai végbizonyítvánnyal kell rendelkezniük. A középfokú oktatás felső szintjébe (felső középiskolai, licei, és szakképzési rendszer) akkor nyernek felvételt, ha sikeresen megfelelnek az országos szintű állami záróvizsgán.

75

2. Szakoktatás és képzés

a) A szakképzési rendszer elemei:

instituti tecnici (műszaki iskolák)

instituti professionali (szakiskolák)

instituti d’arte (művészeti iskolák)

b) Instituti Professionali:

A szakoktatás jelentős reformokon ment keresztül az elmúlt években, ami a szakmai képesítés megszerzésére irányuló kurzusok számának radikális csökkenéséhez vezetett. Mindez azon a feltevésen alapult, hogy amennyiben a kezdeti képzés kevésbé specializált, a tanulók személyisége rugalmasabban alakul és jobban alkalmazkodnak a munka világához valamint könnyebben átképezhetők. A képzés célja speciális szakmai ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátítása, valamint szakmai gyakorlatok végzése vállalatoknál.

c) A szakképzés rendszere, jellemzői:

Lombardiában a szakképzésnek igen nagy fontosságot tulajdonítanak. Nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden tanuló szerezzen valamilyen szakképesítést.

A képzési kínálat évről évre változik, követi a területi igényt. A szakképzést sokáig közpénzből próbálták fenntartani.

Ma a középfokú szakképzés alapvetően két formában zajlik:

Állami fenntartású intézményekben – ISZP

Regionális szakképző központokban - CFP

A szakképzésben résztvevő tanuló az alábbi tanulási utakat veheti igénybe:

Állami iskolarendszerben 5 év után szakképzettséget és érettségi bizonyítványt szerez

Szakképző központban 3 év után szakképzettséget szerez, majd képzési kötelezettségének teljesítéséhez további egy évet tanul pl. állami iskolarendszerben érettségit, technikusi bizonyítványt szerez.

16 évesen, tankötelezettsége teljesítése után tanulószerződéssel munkába állhat, és évi 240 órában képzésben vesz részt, hogy a 18 éves korig tartó képzési kötelezettségének eleget tegyen.

A Szakképző Központokban az egységes alapképzés után 3 évig szakképzésben vesznek részt a tanulók. A képzőközpontok felnőttképzést is folytatnak, valamint fizetős tanfolyamok szervezésével egészítik ki bevételeiket.

A hazai szakképzési rendszerhez hasonlóan a szakképzésben résztvevő tanulók a közismereti tantárgyak mellett szakmai elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek. A gyakorlati képzés óraszáma alacsonyabb, mint a hazai. A gyakorlati képzések

76

d) AFOL (Szakképzési Orientációs Munkaügyi Ügynökség)

A szakképzés szervezésének egy érdekes példája.

Milánó provincia fenntartásában működik. Önálló jogi személyiség, ügynökség formájában működik. Élén Igazgató Tanács áll, amelynek elnökét Milánó Provincia Elnöke nevezi ki.

Célja: a rendelkezésre álló eszközök, struktúrák integrálása.

Feladata: szakképzés mellett a munkaügyi igények egyeztetése, munkanélküliek ellátása, képzése, az ehhez szükséges struktúrák fenntartása.

Szolgáltatási területei:

Szakirányú képzések - Szakképző Központok működtetése

Munkaügy – Együtt működik a Munkaügyi Központokkal

Tanácsadás, tájékoztatás

Orientációs szolgáltatás

Lemorzsolódó tanulók bevonása a képzésbe

Gyakornokság beindítása, támogatása

e) Felnőtt képzés:

Az olasz képzési rendszerben nagy hangsúlyt fektetnek a felnőtt képzésre. Ennek egy rendkívül érdekes példája az ESEM, mely egy építőipari képzőhely. Létét az építőmunkások kollektív szerződése írja elő. Feladata az ágazat képzési igényeinek kielégítése, az építőipari dolgozók továbbképzése. Magán jellegű vállalkozás, melyet az építőipari vállalkozások által létesített Támogatási Alapból finanszíroznak. Képzési kínálatát, a képzések tartalmát, a kimenet követelményeket a 12 fős (6 fő a munkáltató és 6 fő a munkavállalók részéről) Igazgató Tanács határozza meg.

Feladata:

A kollektív szerződés által előírt kötelező képzések biztosítása (új belépők előképzése, új technológiák oktatása)

Tanulószerződéssel belépők képzési kötelezettségének biztosítása

Bizonyítványhoz kötött munkakört ellátók képzése, specifikus képzések

Technikusok, vezetők továbbképzése (nem ingyenes)

77

f) Vizsgarendszer:

Az alapfokú képzés záróvizsgával zárul, melyről a tanulók bizonyítványt kapnak. A középfokú képzésben 5 év után érettségi vizsgát tesznek a tanulók.

A szakképzésben egységes állami vizsga nincs. A Képző Központokban a 3. év végén tesznek vizsgát a tanulók. Ez külső vizsga, melynek tartalmát a régió fogalmazza meg. Így ugyanazon szakma megszerzésének követelményei régiónként eltérőek lehetnek.

A többi kilépési ponton sem az iskolarendszerű, sem a felnőtt képzésben a tanulók nem bizonyítványt, hanem a megszerzett kompetenciákat igazoló dokumentumot kapnak.

g) Fejlesztési irányok:

A szakképzés fejlesztéséről látogatásunk során kevés szó esett, minden intézmény jelenlegi struktúráját igyekezett bemutatni. A Lombardiai Regionális Iskolahatóságnál tett látogatásunk során célzást tettek a szakképzés jelenlegi válságára, melyre megoldást keresnek. Az Iskolahatóság 2010-2011-ben tervezi a műszaki szakmai oktatás átalakítását. Az átalakítás szükségességét egy felmérésre alapozza, amely szerint megnőtt a kereslet a műszaki végzettségűek iránt.

Konkrét fejlesztési tevékenységről az IPSIA Monza állami fenntartású intézményben tájékoztattak. Az iskola Leonardo programon belül a Szakiskola Fejlesztési Programhoz hasonló fejlesztésbe kapcsolódott be. A program külföldi partner iskolák részvételével a kompetencia alapú oktatás módszertanának kidolgozását, elterjesztését tűzte ki célul. Az intézmény képzésfejlesztőjének elmondása alapján a szakképzés megújítása területén vannak kezdeményezések. Jelenleg csak néhány iskola kapcsolódott be a programba, és csak ott működik jól, ahol felügyelik. A programban vállalt kötelezettségük, hogy két év múlva elterjedjen a kompetencia alapú oktatás a szakképzésben.

3. Felsőoktatás

Olaszországban több típusú felsőoktatási intézmény áll a diákok rendelkezésére. Az egyetemi intézmények egy részét az állam alapította és kizárólagos állami támogatással működnek. Az egyetemek másik csoportját a magánegyetemek alkotják. Ezek általában nem részesülnek állami támogatásban. Az egyetemi felsőoktatás általában 4-5 éves (az orvos- és a sebészképzés hat éves), a nem egyetemi felsőoktatás pedig általában 3-4 éves. Az egyetemi vagy egyéb felsőfokú képzésbe a kötelező középfokú állami záróvizsgával (érettségi’) vagy egyéb, külföldön megszerzett és Olaszországban hivatalosan elfogadott végbizonyítvánnyal lehet jelentkezni. Az egyetemek a különböző szakokra jelentkező diákoktól az adott szak alaptantárgyaiból megfelelő előképzettségi szintet írhatnak elő, ami pótlólagos felvételi előírásokban jelentkezhet, például: vizsgák a felkészítő tanfolyamon tanultakból.

78

F. Portugália

1. A portugál oktatási rendszer rövid bemutatása

2000. március 23-24-i EU-csúcs, az Európa Tanács stratégiai tervet fogadott el Lisszabonban, amelynek értelmében az Európai Uniónak 2010-re a világ legversenyképesebb és legdinamikusabban fejlődő tudás alapú társadalmává kell válnia.

Ebben a folyamatban az oktatásra és a képzésre kulcsszerep hárul, hisz napjaink tudás alapú gazdaságaiban a humán erőforrások fejlesztése egyre nagyobb hatást gyakorol a társadalmi fejlődésre, az életminőség javulására és a jólét növekedésére. A humán infrastruktúra terén jelentős különbség tapasztalható az Európai Unió legkevésbé fejlett, periferikus fekvésű országai és a többi tagország között. Bár az emberi tőke minősége szempontjából meghatározó jelentőségű, jól működő oktatási és képzési rendszer kialakításában jelentős szerkezeti változtatások következtek be, még mindig számottevő a kevésbé fejlett országok lemaradása. Ennek egyik megnyilvánulása az, hogy a szegényebb felnőtt lakosság nagy része még középfokú végzettséggel sem rendelkezik.

A tagországokban: Portugáliában 78 százalék, Spanyolországban 62 százalék és Görögországban 49 százalék, szemben az EU 36 százalékos átlagával (a fejlettebb tagországok esetében ez a mutató 20 százalék körül alakul).

A Liszaboni csúcs határozatainak eredménye a magyar oktatásra is nagy hatást gyakorolt, az EU-s támogatások felhasználása hasonló célokkal érkezik hozzánk is, ezért érdekes volt megismerkedni azzal a rendszerrel, melyet egy olyan országban működtetnek, ahol a felnőtt lakosság 78%-a nem rendelkezett középfokú végzettséggel.

Az élethosszig tartó tanulás stratégiájának megvalósítása érdekében Portugáliában létrehoztak egy központi tanulói forrásközpontot azzal a céllal, hogy megoldást nyújtson az oktatásban és képzésben részt vevők kompetenciafejlesztésére. Tevékenysége kiterjed az új képzési módszerekre vonatkozó tanácsadásra, tapasztalatcserére és gyakorlati útmutatásra képzők és oktatók számára. A tervek szerint hasonló központok hálózatát alakítják ki országosan (képzőintézmények kezdeményezésére), amelyek szolgáltatásai kiegészítik egymást. Az oktatói tevékenységet lehetővé tevő bizonyítvány öt évre szól (ezzel is biztosítva a képzés minőségének folyamatos fejlesztését). Ez jelent meg 2002-11 Ványa Beatrix írásában. Mi már a forrásközpontok meglétével találkoztunk

Portugáliában jelenleg az oktatás átszervezése, a szakképzés fejlesztése folyik. Ennek oka, hogy a portugál felnőtt lakosság képzettségi szintje sokkal alacsonyabb, mint az európai átlag. Ez arra ösztönzi az oktatásirányítás szereplőit, hogy a hagyományosan meglévő, a fiatalok oktatásával foglalkozó iskolák és képzőközpontok mellett olyan intézményeket hozzanak létre és támogassanak, amelyek a megfelelő végzettséggel nem rendelkező felnőtteket olyan képesítéshez juttassa, amellyel könnyen találnak munkát.

Portugáliában a gyerekek 15 éves korig tankötelesek. Erre az életkorra az általános iskolát tudják befejezni, mely összességében 9 év.

79

3-tól 6 éves korukig óvodába járnak, de kevés az állami intézmény, így csak a legszegényebb réteg gyerekei jutnak hozzá ehhez a szolgáltatáshoz. A középosztály és a gazdagabbak gyerekei magán óvodákba járnak. Ezek az intézmények piaci alapon működnek, és a szülő magas árat fizet a gondozásért. Egy magánóvodai hely az étkezéssel és az extra szolgáltatásokkal (nyelvtanítás, sport, stb.) együtt havonta megközelítőleg a portugál átlagbér felébe, körülbelül 500 euróba kerül.

6 éves korukban a gyerekek bekerülnek az általános iskolába. Az alapfokú oktatás 3 szakaszra osztható, amelyek 4, 2 és 3 évig tartanak. A fiataloknak csak 12 éves korukig kötelező az általános iskolába járni, 12 évesen megkezdhetik szakmai tanulmányaikat.

Aki 15 évesen fejezi be az általános iskolát az vagy a 3 éves érettségit adó középiskolában, vagy pedig a szakképzésben folytathatja a tanulmányait.

80

2. Az oktatásirányítás rendszere Portugáliában

Az iskolarendszer irányítása, felügyelete összetett, több érintett együttműködésével valósul meg.

Az alapfokú és a középiskolai képzés a Közoktatási Minisztérium felügyelete alá tartozik. A szakképzés fő felügyeleti szerve a Munkaügyi és Szolidaritási Minisztérium által finanszírozott és felügyelt Foglalkoztatási és Szakképzési Intézet (IEFP).

Az is gyakori, hogy a felügyeletet az ágazati minisztérium gyakorolja, mint pl.: a Lisszaboni Vendéglátóipar és Idegenforgalmi Szakképző iskola esetében. Ez az 1957-ben alapított jó nevű iskola a Portugál Idegenforgalmi Hivatal felügyelete alatt működik. Az iskola tantervét az oktatási Minisztériumban hagyja jóvá, az igazgatót a Portugál Idegenforgalmi Hivatal nevezi ki.

3. A szakképzés szintjei

2. oktatási szint:

A tanfolyamok az alternatív képzési rendszer részét képezik és elsősorban a 15 – 25 év közötti fiatalok felé irányulnak, akik életkorukból adódóan nem tartoznak a törvény által előírt iskolaköteles korba vagy az iskolaköteles tanulmányaikat nem fejezték be. Ezt a fajta képzést az IEFP támogatja, és ekvivalens szakképesítést nyújt. A szakmunkásképző oktatást a

81

Közoktatási Minisztérium (ME) támogatja, és azon fiataloknak szánják, akik tanulmányaikat nem óhajtják folytatni az általános iskola befejezését követően.

3. oktatási szint:

3 éves képzés középfokon, szakképző iskolában. Kettős, általános és szakirányú képzést folytatnak, az itt megszerzett szakképzettséggel lehetőség van a tanulmányok folytatására a felsőoktatásban. Ide olyan tanulók jelentkezhetnek, akik elvégezték a kötelező oktatást, vagy azzal egyenértékű képesítést szereztek. A 18 éven felüliek csak felnőttképzésben, vehetnek részt.

A műszaki és technológiai szakképzés szinterei a középfokú tanintézmények. Az országban minden középfokú intézménynek (gimnáziumnak is) kell folytatnia szakképzést.

A szakképzés 17 különböző képzési területen folyik, modul rendszerben. A képzéseket az Oktatási minisztérium támogatja a felnőttképzési tanfolyamok kivételével.

4. és 5. oktatási szint:

Műszaki felsőoktatás azok számára, akik középiskolai végzettséggel rendelkeznek, vagy a szakképzés 3. szintjén szereztek bizonyítványt. 6 szemeszter elvégzése után felsőfokú képesítő oklevelet, 8 szemeszter teljesítését követően pedig diplomát ad. Lehetőség van még posztgraduális képzésre, illetve doktori fokozat megszerzésére is.

A szakképzésnek minden szinten része a gyakorlati oktatás.

A szakképző iskolák és képző központok rendelkeznek saját tanműhellyel, de a tanulók vállalati képzési modulokat is végeznek. A gyakorlati foglalkozások időtartama a képzési szinttől függ. A gyakorlati oktatás az iskolai képzéssel váltakozik, és nyáron is vállalatoknál dolgoznak a tanulók. A vállalati gyakorlatot az iskola és az üzem között létrejött megállapodás szabályozza, amely rögzíti mindkét fél kötelezettségét. A tanuló bérezést nem kap, nem kerül munkaviszonyba, a vállalatnál való tartózkodása minden esetben képzés jellegű. A felügyeletével megbízott gyakorlati oktató meghatározott kritériumok szerint írásban értékeli a munkáját.

Több szakképző intézményben a szakmai, elméleti és gyakorlati modulokat a vállalatok munkatársai tanítják, akik nem az iskola alkalmazottai. Ez főleg azokban az intézményekben jellemző, ahol többféle szakmacsoportot oktatnak. A közismereti tantárgyakat pedig az intézmény alkalmazásában álló pedagógusok tanítják. A szakképzésben tanulók 25% közismeretet (pl.: matematika, idegen nyelv, stb.) 25% szakmai elméletet tanulnak, 50%-ban pedig gyakorlati oktatáson vesznek részt.

Portugáliában 32 az IEFP által közvetlenül irányított szakképző központ és 27 közös irányítású (valamely ágazat igényeit kiszolgáló, szociális partnerekkel kötött szerződés alapján létrejött) szakképző központ van. Az utóbbiból 15 az ipari ágazatban. Ezek szoros kapcsolatot tartanak az országban lévő 86 munkaügyi központtal. A munkaügyi központok lefedik Portugália egész területét, bár északon és Lisszabonban, ahol az ipar nagy része van sokkal sűrűbb a hálózata.

82

A szakképző központok is hasonló területi megoszlással helyezkednek el, bár a déli inkább turizmussal foglalkozó területeken még vannak fehér foltok.

A közvetlen irányítású szakképző központokban több szakmacsoportot oktatnak a helyi munkaerőpiac igényeinek megfelelően. A közös irányú szakképzők, mint pl.: a Portótól 20 km-re fekvő kisvárosban Santa Maria de Lamas-ban lévő CINCORK- Parafaipari Szakképző Központ magánkezdeményezésre jött létre együttműködési megállapodás alapján. A fejlesztés 95%-ban állami finanszírozású, 5%-ban viszont a Portugál Parafaszövetség járult hozzá a központ létrehozásához. Szigorú állami ellenőrzés alatt működik, de a két szerződő félnek fele-fele arányú beleszólási joga van a képzési struktúrába, és miden tevékenységbe, ami az intézményben folyik. Mivel ebben az ágazatban 5-10 fős kis és középvállalkozások működnek, és a vállalati képzés minősége nehezen garantálható, kiemelt szerepe van a tanműhelyi gyakorlatnak.

Az Oktatási és Munkaügyi Minisztériumok felügyelete alatt álló Nemzeti Képesítési Hivatal (ANQ) feladata az iskolarendszerű és a felnőttoktatási és szakképzési politikák végrehajtásának koordinálása, a kompetenciák elismerését, beszámítását és tanítását szolgáló rendszer kidolgozása, fejlesztése és irányítása. Ezt az intézményt 2007-ben a Portugál szakképzési reform egyik intézkedéseként hozták létre. Másik fontos lépés az Új Lehetőségek Központok (NOC) létrehozása, amelyek az Új Lehetőségek Kezdeményezése (NOI) program megvalósításának szinterei. A hálózat bővítése a feladatok részét képezi.

Mindkét szervezet működésének elsődleges célja az iskolát túl korán elhagyó, ma már felnőtt korú lakosság szakmai képzéshez, illetve képesítéshez juttatása és munkához való segítése. Az ANQ (Nemzeti Képesítési Hivatal) feladata az előbbieken kívül az országos képzési jegyzék kidolgozása, az értékelést és a minőségbiztosítást szolgáló eszközök létrehozása, a források kiosztása és a finanszírozást meghatározó irányelvek kidolgozása. Az Új Lehetőségek Központ munkatársainál jelentkezhetnek azok a felnőttek, akik szakmát szeretnének szerezni. Telefonos, internetes majd személyes kapcsolat felvétel után egy bizottság elbírálja, hogy a jelentkezők milyen kompetenciákkal rendelkeznek. A felnőttek beiskolázása kulcskompetenciák alapján történik. A kompetenciák ismerete alapján személyre szabott képesítési tervet készítenek számukra. A hallgatóknak rövid modulokat kell teljesíteniük a hiányzó kompetenciák megszerzésére, s így nagymértékben lerövidíthető a képzési idő.

A felnőttek az iskolarendszerű szakképzésben tanulókhoz hasonlóan kettős (általános és szakmai) képzésről kapnak bizonyítványt. A munkanélküliek számára a szakképzés térítésmentes. Azoknak a szakképző intézményeknek, amelyek támogatást kapnak a Munkaügyi és Szolidaritási Minisztériumtól, akkreditáltatni kell magukat. Az akkreditáció kiterjedhet az oktatás összes területére, de lehet csak egy-egy részterületre is kérni. Az akkreditációt a Foglakoztatási és Szakképzési Főigazgatóság (DGERT) végzi.

A jelenlegi Portugál oktatási reformban kiemelt szerepe van a szakképzés megújulásának. Erre a célra az állami költségvetésből és az európai alapból 9 milliárd euró áll rendelkezésre a 2007-től 2013 tartó időszakban.

83

84

Cél:

olyan Országos Képzési Jegyzék létrehozása, amely megfelel az európai elvárásoknak és a vállalkozások, valamint a munkavállalók igényeinek is.

Javítani az oktatás minőségén.

Megkönnyíteni a szakképzéshez való hozzáférést.

Felnőttek esetében a meglévő kompetenciák meghatározásával meggyorsítani a képzést.

2010-re a 15-18éves korosztály 50%-a vegyen részt a szakképzésben.

A reformtól várt eredmény: A portugál lakosság képzési szintjének emelkedése.

Ennek érdekében számos új intézményt hoztak létre, a szakképzés fejlesztésére, koordinálására és ellenőrzésére. Rugalmas oktatási terveket dolgoztak ki, moduláris kompetencia alapú tanterveket készítettek, és a hangsúlyt az oktatás eredményeire tették. A tanítási, tanulási folyamat mellett fontos szerepet kap a szocializáció, és igyekeznek a szakképzést az ország egész területén mindenki számára elérhetővé tenni. Ez utóbbit szolgálja a kormánynak az a határozata, amely szerint minden középiskolában kötelező lesz a szakképzés bevezetése.

A reform az oktatás összes résztvevőjének érdekeit képviseli.

Nagyon különböző intézményekben jártunk, de mindenütt kulturált körülmények között folyt az oktatás és tisztaság volt. Az osztálylétszámok nem haladták meg a 20-22 főt. Az iskolák technikai felszereltsége nem volt jobb, mint hazánkban, de a kisebb osztálylétszámok, a tiszta környezet, a fejlesztő pedagógusok és pszichológusok segítsége valamint a körültekintő osztályfőnöki és szakoktatói munka, úgy tűnik, meghozzák az eredményt.

A Lisszabon külvárosában lévő fémipari iskolában, ahová olyan tanulók járnak, akik korábban iskolakerülők vagy sikertelenek voltak, nagyon kicsi a lemorzsolódás, és ez a szocializációra szánt energia eredménye. Az itt végzett tanulók 100%-a eltud helyezkedni a szakmájában. Ezek a példák követendőek, mert az eleinte többnek tűnő munka a későbbiekben megtérül.

Mi mindannyian az oktatás összes résztvevője hozzátehetünk egy kicsit a magyar szakképzés megújulásához.

4. Amit szeretnénk a portugál rendszerből itthon

A tanköteles korhatár kitolásának visszavonása

Az alacsony osztálylétszámok (20-22 fő)

Pszichológusok, mert egyre több a kezelhetetlen tanuló.

Megfizetett pedagógusok, akiknek nem kell mellékállást vállalni, hogy megéljenek. Elégedett dolgozó eredményesebb munkát tud végezni.

A kompetenciák elismerésének rendszere.

G. Dánia

1. A dán oktatási rendszer

Dánia fejlett oktatási rendszerrel rendelkezik. A közoktatás és nagyrészt a felsőoktatás is ingyenesen hozzáférhető. Az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn, de vannak magániskolák is, ilyen például a Waldorf-iskola.

Az oktatáshoz való egyik legfontosabb dán hozzájárulás a népfőiskola (folkehøjskole) intézménye, amelyet N.F.S. Gruntvig vezetett be a 19. században. Ez az oktatási forma a tesztek és az osztályzás helyett a közösségi tanulásra, a felfedezésre és a gondolkodásra helyezi a hangsúlyt. A gimnázium után sokan hallgatnak néhány hónapig népfőiskolát, de a népfőiskola az élethosszig tartó tanulásnak is fontos bázisa.

Az önkormányzatok kezdeményezésére jöttek létre a termelő iskolák (Produktionsskole). Olyan fiatalok számára kínál lehetőséget, akik nem rendelkeznek alapképzettséggel, nehezen találják meg a továbblépés lehetőségét (munkahely, továbbtanulás) vagy munkanélküliek. Ebben a képzési formában csak egy évig maradhat a diák.

2. A dán oktatási rendszer struktúrája

( Forrás: CIRIUS The Danish Agency for Internationalization of Training and Education, CIRIUS Nemzetközi Képzési és Együttműködési Információs és Tanácsadó Központ)

85

Compulsory education = kötelező oktatás Youth education = ifjúsági oktatás (középiskola) Higher education = felsőfokú oktatás Pre-school class- előkészítő osztály Basic school = általános iskola General upper secondary = gimnázium Vocational upper secondary = szakközépiskola Vocational educational and training = szakiskola, szakképző iskola Bachelor = felsőfokú alapozó képzés Candidatus = felsőfokú mesterképzés Phd = Phd doktori képzés Professional bachelor = technikum Acasemy profession = szakmai felsőfok Step = osztály Age = életkor

A dán gyermekek a bölcsőde és óvoda után 6 évesen kerülnek az előkészítő osztályba. Az általános iskola 1-9 évfolyamig tart. A kilencedik évfolyam elvégzését követően az oktatás nem kötelező. Ennek ellenére a fiatalok 95 %-a a középiskolában folytatja tanulmányait. A legtöbben gimnáziumba jelentkeznek, a végzettek mintegy harmada szakiskolában és kb. 18 %-a szakközépiskolában tanul tovább, 5 %-a nem folytatja tanulmányait.

Általános iskolában végig egy csoportba vannak a diákok, nem kell választaniuk irányultságnak megfelelően. Az iskolák kb. 25-30 %-a magániskola, a tandíj szinte csak jelképes, a többi állami iskola.

A dán oktatási rendszer legfőbb célkitűzése, hogy 2015-re a fiatalok 95 %-a el is végezze a középiskolát. A legnagyobb lemorzsolódás a szakiskolában következik be. Ennek érdekében az iskolák mindent megtesznek, legfőképpen a módszerek változatosságában és a követelmények racionalizálásában látják a megoldást. A középiskola bármelyik szintjéről pályázhatnak diákok a felsőfokú oktatás bármelyik szintjére, feltéve, ha a bemenetnek megfelelő kredittel rendelkeznek. A dán oktatás finanszírozását a taxiórához lehetne legjobban hasonlítani. A kormány fizet minden diák után, míg az oktatásban tartózkodik. Az iskola menedzsmentje abban érdekelt, hogy a diákok számára megfelelő módszereket, programokat kínáljon, azért, hogy a diák minél sikeresebb legyen. A mulasztó vagy lógó tanulók után az iskola nem kap pénzt. A finanszírozás leosztása nem egy évre vonatkozik, hanem akár havi, heti statisztikák alapján is.

A közoktatás és a szakképzés működésére a szociális partnerek és a munkaadók szervezeteinek igen erős a befolyásuk.

A szakoktatás és a felnőtt képzés – az élethossziglan tanulni elvből kiindulva, nem csupán a képesítéssel nem rendelkezőket, hanem az egész dán munkaerőpiacot célozza meg

86

3. Középfokú oktatás:

Általános, elméleti jellegű 2-3 éves, mint nálunk a gimnáziumok. Az egy évfolyamra járók kb. fele megy ebbe az középiskolába. Továbbtanulási lehetőség a főiskola egyetem irányába.

Ezen kívül szakmai jellegű 3 éves műszaki vagy gazdasági szakirány (mint nálunk a szakközépiskola). Akik itt végeznek ugyanúgy folytathatják tanulmányaikat felsőfokon.

A szakképzés bonyolultabb illetve különböző hosszúságú lehet. Rugalmasan alkalmazkodik a tanulók fejlettségi szintjéhez.

2-3-4 év lehet, ami után felsőfokú iskolában is folytathatja a tanulmányait.

Szakiskolákban különböző programokat tanítanak együtt. (szakmai képzés, felsőfokú képzés, felnőttképzés).

Az általános képzés után a tanulók 5%-a nem tanul tovább, 18% szakközépiskolában, 45% gimnáziumban, 30% szakiskolában, 2% nem formális képzésben vesz részt.

A szakképzés két részből tevődik össze, alapképzésből (basic), és főképzésből (main). Alapképzésen 12 szakmacsoport valamelyikét mutatják be, melyeket a kamara állít össze, majd a tanuló választ szakmát. Itt 20-60 hét közötti időszakot tartózkodhatnak, tudásuknak megfelelően. Az alapképzés nyelve lehet angol is, de a főképzés már dán nyelven folyik. Az itt szerzett modul később beszámítható a főképzésben. A főképzést egy vállalattal kötött szerződéssel kezdhetik meg a tanulók. A főképzésben 1/3 iskolai képzés és 2/3 munkahelyi gyakorlat. A főképzés idejére fizetést kapnak a tanulók. Nagyon rugalmasan kezelik azt, hogy mikor van iskolában a tanuló. Az iskolai képzés során is sok a gyakorlat, jól felszerelt tanműhelyekkel rendelkeznek a dán szakképző iskolák.

4. Szakoktatási rendszer:

A dán szakképzési modellt a következő kettőség jellemzi; egyrészt az Oktatási Minisztériumé a teljes felelősség, másrészt ez általános, keret jellegű jogszabályokon alapul. Így a rendszer nagyon átlátható és országosan egységes, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a megvalósítás, végrehajtás konkrét kérdései regionális ill. helyi, intézményi szinten dőljenek el.

Az Oktatási Minisztérium és a jogi szabályrendszer mellett harmadik tényezőként jelentős szerep jut a szociális partnereknek (szakmai érdekképviseleti szervezetek).

A rendszer a munkaerő-piaci igényekre épül. A dán szakoktatási rendszer decentralizált, az egyes szereplőknek nagy felelőssége van benne. Minden

87

Az iskola felelőssége a megfelelő oktatás kialakítása.

A társpartnerek felelősek az oktatás tartalmáért.

A diákok felelőssége, hogy megtalálják a nekik megfelelő oktatást.

A minisztériumoknak törvényhozó szerepe van, jóváhagyja, akkreditálja az új szakoktatási programokat, együttműködve a szakmai bizottságokkal hagyja jóvá az új koncepciókat.

A csúcson áll egy szaktanácsadó testülete a minisztériumoknak, bármelyik szakmai kérdésbe beleszólhat.

A szakiskolai képzésben való részvétel ingyenes.

A szakképzést a tanulók 30 %-a választja.

A szakképzésnek az általános oktatási modellben betöltött szerepe biztosítja a következőket:

- a tanulók bekapcsolódnak az üzem, a vállalat tevékenységébe

- kapcsolatba kerülnek a dolgozókkal, a munkakörnyezettel

- átjárhatóságot a szakképzés és a továbbtanulás között

- a szakképzést felnőttkorban – és ezzel az egész életen át tartó tanulás lehetőségét.

A szakképzési rendszer a következő szakmacsoportokat tartalmazza:

- műszaki-technikai

- gazdasági

- szociális és egészségügy

- mezőgazdaság és tengerészet

88

5. A dán szakképzés – szendvics modell

Alapozó képzés Fő képzés

Elméleti és gyakorlati vizsga

Hetek 10 20 40 60 3 – 3 ½ év

Iskolai alapozás

Gyakorlati képzés ( Forrás: CIRIUS The Danish Agency for Internationalization of Training and Education, CIRIUS Nemzetközi Képzési és Együttműködési Információs és Tanácsadó Központ)

A szendvics modell lényege, hogy a diák az iskolában és a gyakorlati helyen felváltva teljesíti a követelményeket. A képzés alapfilozófiája, hogy csak olyanokat képeznek, akikre a munkaerő piacon szükség van. Az alapfilozófiát követve a képzési program évről évre változik az igényeknek megfelelően. A diák tehát egy képzési programcsomagra jelentkezik. Ezt csak az utóbbi néhány évben vezették be, mert a modularizált rendszer túlságosan bonyolult, a diákok számára áttekinthetetlen volt.

A szakiskolai képzés alapozó kurzussal kezdődik (10-60 hét). A fő - szakmai kurzus 3-3 ½ év hosszú, de ez szakmánként változó.

A szakképzés tehát azzal kezdődik, hogy a diák választ magának egy szakirányt és megkeresi azt az iskolát, ahol arra képzést folytatnak. A szakképzés fő területei: műszaki, szociális és egészségügyi, tengerészeti, mezőgazdasági és üzleti terület, A jelentkezést követően egy meghallgatáson vesz részt a diák, ahol felmérik a képességeit és meghatározzák a célokat. Ennek megfelelően 10-60 héten keresztül tart az alapozó képzés. A kurzusokat csoportonként indítják. Egyéni és társas kompetenciák fejlesztésére helyezik a hangsúly és a választott területnek megfelelő tanműhelyben megismerkedik a leendő pálya eszközeivel, anyagaival is. Az alapképzés után a diák megkeres egy céget, akivel szerződést köt a további tanulmányok idejére. Csak az folytathatja a tanulmányait, akinek sikerült szerződést kötnie.

Azzal a céggel lehet szerződést kötni, aki korábban erre megszerezte a jogot. Az akkreditáció megszerzését egy egyeztető bizottság végzi a szakszervezetek és a munkáltatók közös véleménye nyomán. A fő képzés idejére (gyakorlati és iskolai) a cég a diáknak fizetést ad. E fizetés mértéke szakmánként változó, a kollektív szerződésben határozzák meg, és 2 évente felülvizsgálatra kerül. Általában a szakmunkások bérének fele a diákok juttatása. A fő képzés

89

az elméleti és/vagy gyakorlati vizsgával zárul, legtöbb esetben az utóbbi. Csupán néhány éves múltra tekint vissza az a hagyomány, hogy az országban legjobb teljesítményt elért diákok bizonyítványukat személyesen a II. Margit királynőtől vehetik át ünnepség keretében.

Ritka esetben előfordulhat az, hogy a diák nem tud szerződést kötni, akkor a karrier tanácsadók inkább azt javasolják, hogy keressen másik területet magának. A szerződések nagy része a kis és középvállalatokkal köttetik, és velük is előfordulhat, hogy nehézségeik támadnak. Ha a vállalatnak meg kell szüntetni a képzést, kis ideig maradhat az iskola tanműhelyében a tanuló, míg másik céget nem talál. Ez azonban valóban rövid ideig történhet, hiszen az iskolának ez nagyon drága, mert az iskola nincs benne a versenyszférában. Ha a diák külföldre megy gyakorlatra, például a vendéglátás területén ez gyakori, akkor az útiköltséget az iskolának kell fizetnie. A leggyakoribb célországok: Franciaország, USA, Ausztrália. A diákok ezeket a lehetőségeket a magasabb szintű nyelvismeret elsajátítása miatt is választják.

Felmerül a kérdés, mi motiválja a vállalatokat arra, hogy tanuló szerződést kössenek? Nem más, mint a pénz. A képzés ideje 2-3,5 évig tarthat. Kezdetben a tanuló még nem teljesít annyit, mint a szakmunkás, de ahogy az idő múlik egyre jobban beállítható a termelésbe, fizetést pedig csak feleannyit kell adni neki. Ez megéri a cégeknek. Minden dán vállalatnak, ahol legalább 3 alkalmazott van, alkalmazotti hozzájárulást kell fizetni az állam részére (300 €/év), függetlenül attól, hogy részt vesz-e az „inas” képzésben. Ez az összeg áll rendelkezésre a szakképzés finanszírozására. Ebből fizetik az iskolákat és a vállalatok is kaphatnak visszatérítést.

6. Néhány egyéb sajátosság, érdekesség

A dán szakképzésbe bármilyen életkorban bekapcsolódhat a jelentkező, a feltételek azonosak. Ugyanezek a lehetőségek az Európai Unió országaiból érkezőknek.

A szakképzés nem tagolódik tanévre, a kurzusokat akkor indítják, amikor egy csoportra való jelentkező van (általában 10-15 fő). Tehát a csoportok akár novemberben, februárban is elkezdhetik a tanulást. A karácsonyi ünnep idején egy hét, a nyári időszakban 3 hét szünetet tartanak. A tanárok kötelező munkaidejét egy évre határozzák meg. Vannak időszakok, amikor az iskola kihaltnak tűnik, és vannak, amikor túlzsúfolt.

Az iskolák nem rendelkeznek kollégiumi szolgáltatással, de a fenntartó önkormányzatok ifjúsági szállásokat üzemeltetnek azoknak a diákoknak, akiknek 75 percnél többet kell utazni ahhoz, hogy beérjenek az iskolába. Itt a szállásért és étkezésért fizetni kell, napi kétszeri étkezést kapnak. Az iskolák szívesen vesznek részt nemzetközi projektekben, évente többen is. Szívesen alakítanak ki testvérkapcsolatokat európai és nem európai iskolákkal.

A dán szakképzést minden szinten jellemzi a helyi sajátosságok, igények, adottságok figyelembevétele és a törekvés a személyre szabott képzés megvalósítására.

90

Az előbbit szolgálja, hogy a vállalatok felismerték számukra a szakképzés fontosságát. Szívesen hoznak ezért áldozatot.

A személyre szabott tanulás pedig egyebek között abban is megnyilvánul, hogy a képzés szintfelméréssel indul és így állapítják meg az egyéni tanrendet.

Az ösztönző rendszerük valóban motiváló a fiatalok számára, jelentős összegű ösztöndíjat fizetnek.

Lehetőség van a gyakorlatot külföldön tölteni részben vagy teljes egészében.

Természetesen fogadnak más országbeli tanulókat is. Az EU-ból érkező tanulókat ugyanezek a jogok illetik meg.

Az oktatási törvény lehetővé teszi, hogy minden fiatal a választott szakmáját tanulhassa, nincsenek létszámkorlátok.

Természetesen a legjobban szervezett szakképzés esetén is maradnak hiányszakmák, illetve a munkaerőpiac nem mindig képes foglalkoztatni az ún. divatszakmákban végzetteket.

Jelenleg hiányszakmának számítanak: pl. a hagyományos kézműves, kisipari szakmák.

Divatszakmák pl.: autószerelő, fodrász, kozmetikus.

Mindezt a rugalmas átképzési szerkezettel igyekeznek ellensúlyozni.

Az 1 napostól a néhány hetes, hónapos felnőtt tanfolyamok szervezésével.

A munkahelyek, vállalatok gyakran rendelnek meg az iskoláktól néhány napos speciális tréningeket.

A szakképzés így 2 fő célcsoportot céloz meg.

a 9. kötelező osztályt elvégzett fiatalokat (16-17 éves korosztály)

a 25 évnél idősebb, főleg képzetlen segéd- vagy betanított munkások szakképesítéssel való ellátását.

A felnőtt szakképzésben elismerik az előzetesen szerzett ismereteket (rövidebb tanulási időt jelent).

A tanulási és szociális nehézségekkel küzdő fiatalok számára létrehozott program is azt szolgálja, hogy mindenkit sikerüljön bevonni a foglalkoztatottak körébe.

Az országosan egységes, jó színvonalú szakképzés egyik fő biztosítéka az, hogy a szakképző helyeket (gyár, vállalat, üzem) akkreditáltatni kell, és mindenhol rendelkezni kell minőségbiztosítási rendszerrel, amely szervesen épül be a központi ellenőrzés szervezetébe. Ennek irányító testülete a Szakmák Egyesített Bizottsága Köztestület.

Az alapozó kurzus első 20 hetében a tanulók 30 %-a lemorzsolódik. A tanuló vagy más kurzust választ, vagy elmegy dolgozni és azután jön vissza tanulni.

91

A gyakorlati helyek, vállalatok érdekeltek a szakképzésben: többek között saját maguk számára is képeznek szakembereket, ami szükségessé teszi, hogy a magas színvonalú képzés érdekében jelentős összeget ruházzanak be a szakképzésbe.

A minőségi gyakorlati oktatás érdekében megfelelően kvalifikált szakembereket alkalmaznak, akiket szintén folyamatosan képeznek.

Az oktatók is szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a gazdaság, a munkaerőpiac új igényeihez alkalmazkodni tudó munkaerőt csak a kor elvárásainak megfelelő módszerekkel tudnak hatékonyan felkészíteni, ellátni ismeretekkel.

Az iskola és a gyakorlati munkahely közösen készíti el a tanuló számára az oktatási tervet.

Nagyfokú mobilitás jellemzi a tanulókat, dolgozókat.

Számunkra szokatlan, hogy pl. a szobafestő szakmát szívesen választják a lányok, az is igaz, hogy ott egy szobafestőnek „csak festeni kell”. A megbízók is előszeretettel adnak megbízást a női szobafestőknek.

A szakképzés rangját, presztízsét jelzi, hogy az Országos Szakmai Versenyeken legjobb eredményt elért tanulóknak az elismerést személyesen a királynő, II. Margit adja át.

A munkahelyek, vállalatok szívesen alkalmaznak a következő ismeretekkel bíró frissen végzett szakmunkásokat:

a munkavállaló széleskörű kompetenciákkal rendelkezzen,

rugalmas, önálló munkavégzés

változásokra nyitott legyen

felelősségvállalás

gyors reagálás a termelés átalakítására.

Szakmai képzési idők a vendéglátóiparban:

6 hónapos alapozás után

szakács: 3 év 9 hónap szendvicskészítő: 3 év pincér: 3 év 4 hónap recepciós: 2 év 4 hónap diétásétel-készítő: 3 év

Zárásként megállapítható, hogy a dán szakképzési rendszernek sikerült megvalósítani az alábbiakat:

az embereknek megadatik az élethossziglan tartó tanulás lehetősége

a kormányzat a szakiskolai képzésre koncentrál

92

a munkahelyek, vállalkozások a saját alkalmazottjaiknak a továbbképzéséért, továbbtanulásáért felelősek

a szakmai oktatás gyakorlatias, életszerű.

93

III. Az iskola társadalmi kapcsolatrendszere, a kapcsolatrendszer szerepe az iskola irányításában. Az iskolamenedzselés és lobbi tevékenység helye, jelentősége, rendszere az adott ország oktatáspolitikájában, az iskolarendszerű szakképzésben. Az intézmények állami (központi) támogatása. A korszerű iskolamenedzselés elterjesztését támogató eszközök.

A. Finnország

Finnországban a kormány határozza meg az oktatás általános céljait, az oktatás struktúráját. Az Oktatási Minisztérium a tanulási programok részleteiről és alkalmazási területéről dönt. A Finn Oktatási Testület által kidolgozott Nemzeti Alaptantervek a meghatározóak a szakképző iskolák helyi tanterveinek kidolgozásakor. A Nemzeti Alaptantervek előírják, hogy szorosan együtt kell működni a munkáltatókkal, a minőségbiztosítás vezetőjének évente egyszer fel kell mérnie előre a munkaerő-piaci helyzetet, reagálni kell a társadalom szükségleteinek megváltozására és szoros kapcsolatot kell fenntartani a Finn Statisztikai Intézettel, amely az elhelyezkedési statisztikákat gyűjti. A helyi tantervek összeállításában a helyi oktatási szolgáltatóknak (önkormányzatok) nagyfokú önállóságuk van. Ugyanakkor az egyes oktatási fenntartók a többi helyi oktatási fenntartóval közösen tervezik meg az oktatási szolgáltatásukat, hogy a diákok lehetőséget kapjanak, hogy felvegyenek más területekről és a felsőbb középiskolából modulokat tanulási programjukba. Arra törekednek, hogy a diákoknak személyes tanulási terveket biztosítsanak, ami alapján részben maguk el tudják dönteni, hogy mikor, hogyan és milyen rendben fognak tanulni.

94

A képzéseket bizottság koordinálja, kiválasztja a képzőhelyeket, a bizottságban jelen vannak a szakma képviselői is.

A szakképzési intézmények széles körben nyújtanak képzéseket a gazdaság szereplői, vállalkozások, társaságok megrendelésekre. Ez kettős előnnyel is jár: a felmerülő tényleges gazdasági igényekhez igazodva, naprakész ismeretanyaggal tudnak képzéseket biztosítani és a gazdasági élet szereplőit is jobban be tudják vonni a képzési rendszer alakításába és a képzések lefolytatásába. Ezek a képzésen nem mindig iskola rendszerben zajlanak. Rugalmasak, alkalmazkodnak a cégek igényeihez. Ebben partner a finn Oktatásügyi Minisztérium is, amely a jogszabályi hátteret és a nemzeti tanterveket (azok kidolgozását) is gyorsan, hatékonyan biztosítja.

A szakképzős iskolák figyelemmel kísérik az elhelyezkedési statisztikákat, amelyeket a Finn Statisztikai Intézet gyűjt, ugyanakkor szoros a kapcsolatuk a Nemzeti Oktatási Testülettel is, amely a munkaerő-piaci szükségletekről ad tájékoztatást a szakképző iskoláknak.

A szakképző iskolákat az állam és az önkormányzatok finanszírozzák 50-50%-ban. A különböző képzések különböző költségekbe kerülnek, szakmánként változik, hogy mennyit kap az iskola a szakmaképzésre (4 ezer EU-tól 25 ezer EU-ig).Például az egyik legmagasabb költségigényű szakma a faipari szakok, ahol nagy értékű gépekkel dolgoznak a tanulók.

Az oktatáson kívül az oktatási intézményekben ingyenesen biztosított a diákok számára az étkezés a tankönyvek. Ruhatámogatást pályázati úton lehet nyerni. A Perho Vendéglátó-ipari Szakiskolában hallottunk arról, hogy az állami támogatás 60%-a függ a minőségi mutatóktól.

Finnországban biztosított az élethosszig tartó tanulás lehetősége, tehát nincsenek felső korhatárok az oktatási intézményekben. A fiatalok képzését 100%-ban az Oktatási Minisztérium finanszírozza. A második, illetve kettőnél több szakma megszerzése is

95

ingyenes. A felnőttek oktatásához hozzájárul részben az Oktatási Minisztérium, részben a Munkaügyi Minisztérium, részben a munkaadó vagy a hallgató. A munkanélküliek átképzését szintén az állam és az önkormányzatok finanszírozzák. A gyakornokképzést 100%-ban az állam finanszírozza. A pénzből elméleti képzéseket vásárolnak, a gyakornokokat alkalmazó cégeknek képzési hozzájárulást fizetnek (50-300 EU, fiatalok esetén 500 EU-t kapnak havonta a cégek).

Mivel a gyakornokképzés elsősorban felnőttképzés, amennyiben a cég nem fizeti a munkavállalónak az iskolai napokat, a kieső bevételt is megfizeti a képzést szervező intézmény a diákjának.

A Heltech Szakiskolában 8 ezer EU-t kapnak tanulónként, ebből finanszírozzák a pedagógusok bérét, a felszerelésre, eszközbeszerzésre és egyéb beruházásokra külön kapnak pénzt.

A sajátos nevelési igényű tanulókat képző intézmények az Oktatási Minisztériumtól kiemelt anyagi támogatást kapnak.

96

B. Hollandia

1. Az iskola társadalmi kapcsolatrendszere, a kapcsolatrendszer szerepe az iskola irányításában

Hollandiában az 1996-os Szakképzési és felnőttképzési törvény hatására a szakképzés szervezése térségi szinten valósult meg, melynek hatására a korábban több mint 900 szakképző intézményből mára mintegy 70 maradt az alábbi bontásban:

40 térségi szakképző központ (VET colleges – ROCs)

12 mezőgazdasági térségi szakképző központ (AOCs)

18 kisebb, speciális térségi szakképző központ

Az intézmények önállóak, nincs fenntartójuk, a vonatkozó jogszabályok alapján működnek. Regionális szerepük jelentős, hiszen egy adott korosztály mintegy 40%-a ezekben az intézményekben végez és országos szinten mintegy 180.000 vállalkozás vesz részt az itt tanuló diákok gyakorlati képzésében.

2. Az iskolamenedzselés és lobbi tevékenység helye, jelentősége, rendszere az adott ország oktatáspolitikájában, az iskolarendszerű szakképzésben

Az iskolamenedzsment 2 szintjét különböztethetjük meg:

végrehajtó (operatív) szint (Board of governors/executives): ez nagyjából a mi iskolavezetésünknek felel meg. Általában 3 főből áll, élén az igazgatóval.

Felügyelőbizottság (Board of trustees): a régió prominens személyeiből (volt vagy jelenlegi politikai döntéshozók, cégvezetők) áll, akik komoly kapcsolati tőkével rendelkeznek (lásd 3.1.). Nem fizetett alkalmazottai az intézménynek, hivatalosan 3 feladatuk van: az igazgató kinevezése ill. leváltása, a könyvelő kiválasztása és az éves pénzügyi beszámoló elfogadása.

Helyzetüknél fogva felügyelőbizottság tagjai azok, akik társadalmi szerepükből adódóan hatással lehetnek – akár regionálisan, akár országosan – a szakképzéssel kapcsolatos oktatáspolitikai kérdésekre.

Ugyanakkor létezik két olyan szervezet, amelyeken keresztül jeleníthető meg igazából az intézmények érdekérvényesítő képessége.

Az egyik az MBO Raad (a holland szakképző iskolák szövetsége), mely önkéntes szerveződés az intézmények közös fellépésének lehetőségét biztosítja és munkaadói szervezetként is tevékenykedik. Fő szerepet játszik a szakképzés kompetencia-alapú megújításában.

97

A másik a COLO, amely a 18 „tudásközpont” (Centres of Expertise on vocational education, training and the labour market) szervezete, mely nemzeti és nemzetközi szinten képviseli azokat. Az egyes „tudásközpontok” egy-egy szakterület köré szerveződő non-profit szervezetek, amelyeket a szociális partnerek (munkaadók, munkavállalók) és az oktatási intézmények irányítanak, ugyanakkor éves támogatást kapnak a területért felelős (oktatási vagy mezőgazdasági) minisztériumtól. Ezek a tudásközpontok dolgozzák ki a szakképesítések képzési anyagait és követelményrendszerét – melyeket a minisztérium hagy jóvá –, akkreditálják a gyakorlati képzést végző cégeket és figyelemmel kísérik az ott folyó munkát (monitoring).

3. Az intézmény állami (központi) támogatása

Az állam normatív alapon – a tanulók számának függvényében - közvetlenül támogatja az intézményeket, az iskolai alapú (school based) képzés esetén átlagosan 5000 €/fő/év összegben, amely azonban a különböző szakmák esetén eltérő lehet. Munkahelyi alapú (work based) képzés (4 nap munkahely, 1 nap iskola) esetén fenti összeg kb. 35 %-a jár az intézménynek. A „normatíva” 80 %-a a képzésben résztvevő tanulók száma után, 20 %-a pedig a ténylegesen szakmát szerzettek után jár. A finanszírozási bázis a 2 évvel korábbi tanulólétszám, ez segít kiegyenlíteni az esetleges ingadozásokat. A diákok után járó támogatás további 10 %-a jár az intézményeknek az épületekre. (Az Oktatási Minisztérium kb. 2,6 Mrd. €-t költ évente a szakképzésre, mely a teljes oktatási költségvetés mintegy 12 %-a.)

A gazdálkodók nem fizetnek szakképzési hozzájárulást, viszont amennyiben részt vesznek a gyakorlati képzésben, úgy adókedvezményt kapnak.

Valamennyi meglátogatott intézmény estén azt tapasztalhattuk, hogy épületeik újak vagy felújítottak. Igyekeznek csökkenteni a telephelyek számát, és kevesebb, jól áttekinthető, vállalkozásokat is befogadó, közösségi szolgáltatásokat nyújtó épületeket hoznak létre. Senki sem panaszkodott pénzszűkére, az infrastrukturális beruházások forrását az alábbi összetevők alkotják: saját megtakarítás (a normatívából!!! ), az épületben működő vállalkozások hozzájárulása, eladott régi épületekből származó bevétel, önkormányzati és központi fejlesztési pénzek. (Hitelről nem hallottunk, de valószínűsíthető.)

4. A korszerű iskolamenedzselés elterjesztését támogató eszközök

Sajnos erről a témáról külön nem kaptunk információt, ugyanakkor fontos tapasztalat, hogy az 1996 előtti, önálló, kis iskolák vezetői általában nem alkalmasak a gyakran 10.000 diákot és akár 1.000 dolgozót meghaladó létszámú nagy intézmények irányítására. Ez a feladat más vezetői kompetenciákat igényel!

98

5. A fenntartó szemével:

Hollandiában az oktatásügy irányító szerve az Oktatási Minisztérium.

a)

Az állami fenntartású szakképző intézmények összefogó szervezete az MBO Raad.(érdekképviseleti szövetség).

Közvetítő szerepet tölt be a kormány, a szakmai szervezetek, a vállalatok, és az iskolák között. Minden szempontból független a minisztériumtól, fenntartását az iskolák biztosítják (tagdíj formájában). A tagság az iskolák számára nem kötelező, de minden iskola tag. Nem csupán az oktatási minisztériumhoz tartozó intézmények a tagjai. Minden iskola igényének meg kell felelni.

Támogatja a közös fellépést. A fenntartók érdekeiben lépnek fel.

Munkásságuk eredménye, hogy a szakmai oktatást összhangba hozták a munkaerőpiaci igényekkel. Jobb az elhelyezkedési esélyük a végzett fiataloknak.

A felnőttoktatás nagyobb hangsúlyt kapott. Ezt nagyon fontosnak tartják, mivel sok felnőttnek nincs szakmája. Gondjaik hasonlók a mienkhez. A jelentkezők 10%-a írás olvasás problémával küzd, emiatt nem tudott szakmát tanulni.

Kapcsolattartás az iskolákkal évente 2 közgyűlés, vezetői levele, konzultáció.

A testület elnökének politikai háttere van. A testület 8 tagból áll, 7 különböző iskolák elnökei.

(Ez a formája az iskolák összefogásának hazánkban a sok iskolafenntartó miatt nem megvalósítható, pedig az országos összefogásnak sok előnye van.)

b)

Intézkedések: megszakításmentes tanulási útvonal zökkenőmentes átmenet biztosítása

A 90-es évektől regionális szakképző központok születtek. Nem csupán takarékossági szempontból, hanem az is indokolta, hogy így erősebb intézmények jöttek létre, nagyobb autonómiával.

c)

Sok kis iskolából egy nagy. Üzleti alapon működik a vezetés. Új vezetőket kellett választani. 1000 iskolából 70 maradt.

A 70 iskolában:

470 000 diák tanul nappali tagozaton,

170 000 a felnőttképzésben (többsége bevándorló).

99

Az iskolák a normatívát létszám alapján kapják. Előny a hazai finanszírozáshoz képest, hogy tanév elején megkapják a teljes összeget. A normatíva 75-80%-a bér.

A rendelkezésre álló összeget az iskola menedzsmentje dönti el, mire használják fel, de a szociális partnerek beleszólhatnak.

d)

Az iskolavezetés három főből áll.

Mellettük működik a felügyelő bizottság. Tagjai: politikai párt tagja, ágazati képviselők.

A felügyelő bizottság nevezi ki az igazgatót és hagyja jóvá a gazdasági beszámolót.

e)

A vállalatok általában anyagi támogatást nem adnak az intézményeknek, de megrendelik az iskoláktól dolgozóik továbbképzését, amiért fizetnek.

Az állam a nappali tagozatos tanulók után 5 000 Euró/fő összeget ad és 10%-ot intézmény fenntartás céljára. A normatívából 20%-ot visszatart, amit csak akkor fizet ki az iskoláknak, ha a tanuló sikeresen végez.

f)

Hollandiában a mérés értékelés koordinátora a COLO a 18 tudásközpont összefogó szervezete.

Itt egy osztály kizárólag a munkaerőpiaccal foglalkozik.

Működését a 18 tag finanszírozza.

g)

A tudásközpontok nonprofit szervezetek. Fenntartásukat a minisztérium finanszírozza.

fő feladatai:

a gyakorlati helyek akkreditálása.

Hatósági és szolgáltatási feladatokat lát el Irányításban és működésben való részvétel

Programok és intézmények akkreditálása, működés szakmai feltételeinek biztosítása és ellenőrzése

100

h)

Rugalmasság, nyitottság. Vállalati gyakorlati képzés munkaerő-piaci igényorientált képzés. Iskolák önállósága

Ez a három kulcsfogalom egy irányba hat. Rendkívül hangsúlyos az országos szintű testületek kapcsolatteremtő és kapcsolat koordináló, folyamatos kommunikációt biztosító szerepe a vállalatok, intézmények és szociális partnerek, azaz az oktatási rendszer 3 szereplője között. A vállalatok versenyeznek a szakiskolások gyakorlati képzésért. Rajtuk keresztül így már igényorientált képzés folytatható és nem az iskolák a tartalmi követelmények diktálói. Az iskolákban ma már csak a gyakorlati képzés előkészítése folyik. A gyakorlati oktató személye felértékelődik. A munkaerő-piaci változásokhoz való gyors reagálás ezáltal is biztosított.

Az országos testületek rugalmasságot befolyásoló feladatai közé tartozik a képzési tanácsadás, a vállalatok akkreditálása, a szakoktatók képzése, koordináció az iskola felé, tapasztalatcsere, a képzési követelmények meghatározása, amely alapján az iskola önállóan elkészíti a tantervet. Ma nemzeti szinten csak a képesítési rendszer a meghatározott, a tantervek kialakítása az iskolák feladata. A nincs országos szintű vizsgáztatás, azt szintén maguk az intézmények végzik.

i)

Új irányítási elvek:

Elszakadni a túlrészletezett szabályoktól. A MIT meghatározása szükséges, a HOGYAN az iskola kompetenciája. Az Oktatási Felügyelet mindezt már ma úgy teszi, hogy arányossági elv alapján az önértékelési dokumentumokra támaszkodik, iskolalátogatás során helyben megadja az első visszajelzést. Vizsgálatának célja a problémák kijavításának támogatása.

A teljesítménymutatók meghatározása.

A regionális testületek határozzák meg az igényeket a képzőintézmények felé, az intézmények meghatározzák, hogy milyen módon teljesítik azokat.

2010-re tervezik a teljesítménymutatók rendszerének bevezetését, mivel az eredmények megállapításához valamennyi viszonyítási pont szükséges.

j)

Az európai térség 2010-ig szóló programjának ismeretében a magyar közoktatás korszerűsítésére, minőségének javítására, társadalmi szerepének felértékelésére vonatkozóan a fejlesztési stratégiáink fő célkitűzései:

Alapképzés szakaszban a munkaerő-piaci, társadalmi beilleszkedéshez, egész életen át tartó tanuláshoz szükséges alapkészségek, képességek fejlesztése

Esélyteremtés, hátrányos helyzetűek kulturális felzárkóztatása, szociális és életviteli kompetenciák kialakítása

101

Versenyképes tudástartalmak elsajátítása különös tekintettel az informatikai ismeretekre és a nyelvtanulásra

Az oktatás különböző szintjeihez való hozzáférés biztosítása

Oktatási, képzési környezet színvonalának emelése, iskolaépületek rekonstrukciója, korszerű technikai berendezések beszerzése

Szakképzési rendszer hatékonyságának, eredményességének javítása, módszertani és tartalmi megújítása

A holland szakképző intézmények mindegyike rendelkezik a fenti célkitűzésekkel. Az intézményekben rendre visszaköszöntek olyan kulcsszavak, amelyek már nem csak a megfogalmazás szintjén, de a gyakorlati tevékenységek terén is konkrétan léteznek, alkalmasak lehetnek az átvételre.

Az intézményfenntartás területén követendő példa lehetne hazánkban az intézmények nagyobb önállóságának biztosítása. Sokat segítene a fejlődésben.

102

C. Írország

1. Az ír iskola társadalmi kapcsolatrendszere, a kapcsolatrendszer szerepe az iskola irányításában

Az írországi oktatási rendszer leginkább az állam és különféle magánfenntartók közötti partnerség viszonyával jellemezhető. Ennek gyökerei a 19. századba nyúlnak vissza, amikor az állam támogatta az egyház iskola-alapítási törekvéseit. Ez napjainkban is működik: a közelmúltban kettő muzulmán vallási iskola nyithatott meg.

A tanköteles kor az 1998. évi Oktatási Törvény értelmében 6 évestől 16 éves korig tart. Legtöbb iskolában a tanulók 4 és 12 éves kor közöttiek. A pedagógia programok gyermek-központúak, minden gyermek egy érték. Ezt az elvet mutatja képszerűen az Oktatási és Tudományos Minisztérium épülete előtt egy tenyér domborműve, mely szimbolizálja, hogy a gyerekeket a tenyerükön hordozzák..

Az Oktatási és Tudományos Minisztérium (Department of Education and Science, DES) hatáskörébe tartozik a közoktatás, az alap és középfokú szakoktatás a speciális oktatás irányítása és felügyelete. A kormány a felsőoktatási intézményeket és a harmadik oktatási szint intézményeit is ezen minisztériumon keresztül támogatja.

A DES állapítja meg az iskolák elismerésének (akkreditálás) általános szabályait, hatékonyan ellenőrzi a képzési programokat és a vizsgáztatási rendszert, rögzíti az iskolák vezetésére , eszközgazdálkodására és humánerőforrás fejlesztésére vonatkozó előírásokat, valamint megszabja a tanári bérskálát.

Az oktatási rendszer centralizált. Kulcskérdései: oktatáspolitika, finanszírozás, minőség. A szakfelügyelőség biztosítja a minőséget. Kb. 4000 iskola van Írországban, minden iskolának van egy szakfelügyelője, akit a minisztérium nevez ki.

Az iskolákat az állam finanszírozza. Írországban az alap és középfokú oktatás ingyenes. Ez azt jelenti, hogy a tanári munkáért nem kell fizetnie a tanulónak, de például a tankönyv és az egyenruha (minden alap és középiskolában kötelező) pénzbe kerül és egyes iskolákban akár 5000 euró éves tandíjat is kérnek.

Az iskoláknak 8 fős vezetőtestülete van, amelyeknek összetétele:

az iskola igazgatója

1 tanár

2 szülő

2 főt az ügynökség delegál (ügynökség, amely az iskolát alapította/vezeti)

2 főt a helyi közösségből választanak/szakiskola esetében Szakképző

Bizottságok.

A vezetőtestületi munkáért a résztvevők külön fizetést nem kaphatnak.

103

Az igazgató és a tanár felel a tanterv betartásáért. A vezetőség többi tagja az oktatáshoz szükséges erőforrásokat biztosítja (munkaerő felvétel, bérezés, épület stb.) A szülők szerepe nagyon fontos és erős az írországi iskolákban. A szülők működését a szakszervezetek működésével lehet párhuzamba állítani. Írországban a tanárok elismertsége, presztízse nagyon magas. Ezt úgymond több állami intézkedés is biztosítja pl.

A felsőoktatási intézményekbe a tanító szakra viszonylag magas pontszámmal lehet csak bejutni abból a meggondolásból, hogy ehhez a munkához széleskörű ismeretre és kompetenciára van szükség.

A tanári, tanítói fizetések jók

A frissen végzetteket a szakfelügyelet vizsgálja, 1 év múlva kapnak egy újabb diplomát a minisztériumtól és ettől kezdvel ,,végzett” tanárok

Korábban említettem,hogy az ír oktatási rendszert centralizáltság jellemzi. Az iskolamenedzselés ill. oktatási lobbi tevékenység rendszeréről nem kaptunk általános képet, egyedi esetekről hallottunk.

Írországban is a nem elit iskolák és általában a szakiskolák sok problémával küzdenek. „Felülről” a segítség sokszor nem vagy csak lassan érkezik. Ilyen esetekben az iskolák elkezdik saját maguk megoldani a problémákat szorosan együttműködve a szülőkkel, helyi közösségekkel, fenntartóval és a tantestülettel. Az iskolák önmaguk menedzselésével saját és a település vagy településrész kihívásainak próbálnak megfelelni.

Pl. az egyik iskola:

kezdeményezte, hogy meginduljon a szakképzés a tanulóik szociális háttere miatt /1985/

az 1980-as években megindult az egészségügyi reform ennek keretében az iskola létesített egy sportkomplexumot, ami nem csak iskolai célt szolgál, hanem az ott élők egészségének megőrzését, közösségteremtést / az iskola önerőből finanszírozza a sportlétesítményt/

bekapcsolódott a felnőttképzésbe, ezzel is az ott lakók érdekeit szolgálja

Az adott iskola ezekkel a marketing döntésekkel erősítette az adott városrészben az iskola társadalmi és szakmai szerepét.

Szakképző iskolák esetében más típusú érdekérvényesítéssel, nyitottsággal is találkoztunk. Pl. Vállalatokkal működnek együtt, formái: vendégelőadók, részvétel a kutatómunkában, szponzori tevékenység, tanulmányi látogatások.

Kapcsolattartás különböző pozícióba került volt diákokkal

A szakképző iskolákat Szakképző Bizottságok működtetik, amelyek közvetítik az iparági igényeket, lehetőségeket, és az iskolákkal szoros kapcsolatot tartanak fenn.

A tanárok szakmai és személyes érdekeit az erős szakszervezeteik védik.

104

D. Németország

Ebben a rendszerben a képzési kapacitás és a munkaerő kereslet között közvetlen összefüggés van. Ez nem igényel sem állami, de még csak regionális tervezést sem. A vállalatok utánpótlás szükségleteiről maguk döntenek, ez az összükségletben és ezzel egyidejűleg a képzés számára nyújtott összkínálatban jelenik meg. Így nem születhetnek súlyosan elhibázott tervek. Ezen túl még a képzést folytató illetve nem folytató üzemek között állandó kapcsolat áll fenn, azért hogy a munkaerő piac igényei szerint az utólagosan szükségessé váló korrekciókat végrehajthassák. A képzési és foglalkozási rendszerek között hatékonyabb megegyezés nem képzelhető el.

A képzés és az üzemek ilyen szoros kapcsolata természetesen a képzés finanszírozására is kihat. Ez az üzemeket is érinti, a képzésre szánt költségek az üzem költségét képezik, amely belekerül a költségtervezésbe.

Az üzemek és a szakiskolák összehangolása

A duális képzési rendszerük fontos problémája, a képzési tartalmaknak az üzemi gyakorlathoz illetve a szakiskolához való hozzárendelése. Abból kell kiindulni, hogy a két képző intézmény közül, a meghatározott oktatási anyagok közvetítésére, melyik tudja az optimális feltételeket biztosítani. Ez az elsajátítandó képzettségtől függ, amely az adott munkafolyamat elvárásaiból vezethető le. Az egyszerű séma: gyakorlat az üzemben, elmélet az iskolában, a mai adottságoknak és elvárásoknak nem felel meg. A szakképzésre vonatkozó különböző, alkotmányosan meghatározott kompetenciák, amelyeket az üzemek számára a Gazdasági Minisztérium, a szakiskolák számára a kultuszminisztérium ír elő, megnehezítik a gyakorlati összehangolást.

Az üzemek képzési alkalmassága

A képzési rend kidolgozásánál figyelembe kell venni a különböző üzemi viszonyokat, de ez nem jelenti azt, hogy ezután minden üzemnek képesnek kell lennie az oktatásra. Mindig is lesznek olyan üzemek, amelyek szerkezetük, berendezésük, specializálódásuk, gyártási programjuk, szolgáltatási kínálatuk vagy személyi összetételük miatt nem alkalmasak az oktatásra.

A technikai fejlődés folyamán, elsősorban az ipari képzés területén egyre összetettebbé váló képzéstartalmak sok szakma számára szükségessé tették, hogy bizonyos képzéstartalmakat, mindenekelőtt az ún. alapkészségeket, a gyártástól függetlenül, tehát tanfolyamokon adjanak át. Ezért alakítottak ki a közepes és nagyobb üzemekben speciális tanműhelyeket.

Azon üzemek számára, amelyeknél méretük miatt nem jöhet szóba ilyen jellegű létesítmény, az Ipari és Kereskedelmi Kamarák és egyesületek létrehoztak üzemen kívül található tanműhelyeket. Ezek azonban az üzemi oktatást csak kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik, mert nem rendelkeznek az üzem említett előnyeivel, hanem csak szimulálják a gyakorlatot.

A szakiskolában, amely az üzemi képzést kíséri, minden tanulónak alapvetően heti 12 órán kell részt vennie. Ezek az iskolák államilag finanszírozottak. Az oktatás súlypontja a szakmára irányul, és általában szakmák szerint alakítják ki az osztályokat.

105

E. Olaszország

A program tartalmi szempontból sokszínű volt. Látogatást tettünk a Lombard tartomány oktatási minisztériumában, több középfokú oktatási intézményben, szakképző központban. Minden esetben találkoztunk és konzultáltunk az intézmény vezetőivel. Megismertük az intézmények helyét az olasz iskolarendszerben, pedagógiai programját, oktatási eszközeit, partnerkapcsolatait. Módunk volt találkozni a régió oktatási vezetésének képviselőivel, akiktől informálódhattunk az oktatási rendszer reformjának mozgató rugóiról, a régió problémáiról, terveiről.

Konkrét példákon keresztül tapasztalhattuk a helyi intézmény-közi együttműködések sikereit, az EU támogatásának eredményeit.

A résztvevők prezentációiból, az állandó személyes beszélgetésekből, a részünkre bocsátott írásos anyagokból alapos ismeretet szerezhettünk az olasz oktatási rendszerről, annak problémáiról és megoldási kísérleteiről.

106

A finanszírozásban résztvevők még az EU / Európai Szociális Alap / a helyi hatóságok, privát cégek, alapítványok. A privát szektorban a szervezetek saját forrásaikból saját munkásaik, tanulóik részére biztosítanak pénzügyi fedezetet a képzésre.

Az Európai Szociális Alap a munkanélküliek számára fizeti a képzés díját. A munkanélküliek segítésére az államtól a Közös Regionális Alapon keresztül jut el a pénz a régiókig, amelyet nem feltétlenül szakmai képzésre kell költeniük.

Az olasz iskolák széleskörű társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek. Szorosan együttműködnek a tartomány üzemeivel, a szakképző központokkal, regionális oktatási rendszer képviselőivel.

Az olasz középfokú intézmények is igyekeznek kihasználni a hazai és nemzetközi pályázat adta lehetőségeket. Leonardo és Comenius iskolai együttműködések keretében külföldi kapcsolatokkal is rendelkeznek, az általunk meglátogatott intézmények, alapos szakmai ismeretet, külföldi gyakorlati lehetőséget biztosítva tanulóik számára.

Tapasztalatom szerint az olasz iskolák igazgatóinak széleskörű menedzselési ismeretekkel kell rendelkezniük, hiszen a szerepük ezen a téren óriási.

Olaszországban a munkaerő-piaci és az oktatási szféra együttműködését minisztériumi szinten is szorgalmazzák. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy az Olasz Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium közösen ír ki pályázatokat, arra sarkallva az érintetteket, hogy közösen vegyenek részt ezeken. Az együttműködések szorgalmazásának az- az indítéka, hogy a képzést végző intézményekben folyó gyakorlati munka megfeleljen a munkaerőpiac által meghatározott igényeknek.

Az olasz középfokú oktatási intézmények kapcsolatrendszere rendkívül szerteágazó, alapvetően nagyon hasonló a magyar iskolákéhoz azzal a lényeges különbséggel, hogy ezek a kapcsolatok szinte mindennaposak, naprakész információkat nyújtanak a partnerek egymás felé.

Jellemzően nagy hangsúlyt helyeznek az európai tudat kialakítására. Ennek alapeleme a külföldi – elsősorban nyári – szakmai gyakorlatok forszírozása. Valamennyi képzőhelyen igény szintjén merült fel a magyar kapcsolatok felvétele is. Ebben nekünk is nagy lehetőségeink vannak!

Ami viszont tény: az angol nyelv tanítása sokkal hatékonyabb a mienknél, a szakközépiskolákban nagyon gyakori a kéttannyelvűség!

Felismerték, hogy az angol nyel ismerete alapkompetencia.

A szülőkkel a leghátrányosabb helyzetű diákok képzőhelyei napi kapcsolattartásra, együttműködésre törekszenek. Ilyen képzőhely az AFOL Sud Milano, mely 26 települési önkormányzat által létrehozott szövetség. Itt jelenik meg a költségvetésben a legtöbb fenntartói finanszírozás. A sérültek részére személyre szabott tananyagot készítenek. Feltűnő a magas empátia szint és a női pedagógusok többsége! Ebben az intézményben már az általános iskolákban megtörténik a kapcsolatfelvétel a potenciális diákokkal.

107

A projektekre szinte minden képzőhely külsős specialistákból Team-eket hoznak létre, határozott idejű szerződéskötéssel az adott célfeladatra, a projekt időtartamára. Így a közalkalmazotti létszámgazdálkodásnál ezt nem kell figyelembe venni.

Ami valamennyi képzőhelyen feltűnően jellemző volt, az a vezetők életszerűsége. Sosem szigetelődnek el az iskolákban, napi kapcsolatot ápolnak a vállalati szféra tagjaival, mely a szakképzésben a kimenet felhasználóival azonos réteg!

Az önfejlesztés mindenkinek érdeke. Értéknövelő tényező mind az egyén, mind a cég számára!

1. Az állam fenntartói szerepköre:

Általában biztosítja az intézmények alaptevékenységének finanszírozását, de szinte képző helyenként változó mértékben és formában. Emiatt az intézmények sem egymással, sem a hazai finanszírozással nem hasonlíthatók össze egzakt módon.

Jellemző, hogy a munkabéreket és ezek járulékait, valamint a dologi kiadások rezsi részét finanszírozzák állami keretből.

A specifikumok költségvetését egyéb forrásokból finanszírozzák, itt a vállalkozói tőkebevonás meghatározó. Gondot jelent az „állami feladat” ill. a „vállalkozási tevékenység” egyidejű jelenléte, jogi anomáliák miatt! (Kinek mi a feladata?)

Tény továbbá, hogy Lombardiában, mely egyébként Olaszország legjobb gazdasági mutatójával rendelkező tartománya, sőt az EU-belül is az elsők között van, jóval enyhébb a tél, mint minálunk, és az oktatási intézmények energetikailag igen korszerűek. Az elmúlt években nagyon jelentős infrastruktúra fejlesztést hajtottak végre, elsősorban az Európai Szociális Alap (ESZA) pályázati lehetőségeiből.

2. Az iskolák közvetlen fenntartói lehetnek:

Az Oktatási Minisztérium (a miniszter Mariastella Gelmini a talján médiában egy igen népszerű személyiség).

A provinciák

A régiók és a települések önkormányzatai.

3. Kapcsolatok

Egyértelműen legjelentősebb kapcsolatokat a vállalkozói szféra jelenti. A szakképző intézményeknél elsősorban a finanszírozás nagyságával, valamint a műszaki-szakmai tartalom folyamatos innovatív megjelenésével az oktatásban. A magyarországihoz hasonlóan

108

Olaszországban is képeznek szakképzés-fejlesztési alapot a munkabérek 1 %-ából. Ez az adónem nagymértékben kerül közvetlenül az iskolákhoz!

a) Az ESEM (Ente Scuola Edile Milanese)

Olyan felnőttképzéssel foglalkozó oktatóközpont, mely teljes mértékben a vállalkozói szféra szakképzési alapjából finanszírozott, maguk a cégek által létrehozott integráció (Casse edili – a az építőipari kassza). Igazgató tanácsában azonos arányban vesznek részt a munkaadók, a munkavállalók és a képzőhely képviselői! A döntésekhez nagyfokú egyetértés szükséges, ezért azok többnyire közös érdekeket szolgálnak!

Folyamatosan és rendszeresen képez szakembereket, a továbbképzések intézménye, mely mögött rendeleti kötelezettség áll. A legtöbb támogatás ugyanis csak abban az esetben hívható le, ha a cég humán erőforrásai rendszeres képzésben részesülnek.

Központi tanműhelyeket hoztak létre, a valódi életszerű tevékenységet pontosan szimulálva.

A képző központ több, mint 50 éves múlttal rendelkezik, az építőiparban óriási respekttel. Megalakulása az észak-olaszországi iparosodás időszakára datálódik, amikor délről tömegesen vándorolt a képzetlen munkaerő északra.

Itt említésre méltó az oktatók, mérnökök szerepe, akik valamennyien a szakma legelismertebb specialistái és általában gyakorló szakemberek.

Az oktatók 80-85 %-a külső óraadó.

b) A kapcsolatrendszer speciális eleme a Képzési, Orientációs és Munkaügyi Ügynökség (JOB CAFFÉ AFOL Milano).

Feladatköre jóval kiterjedtebb a hazánkban lévő munkaügyi központokénál:

Képző központokat működtet (Bauer, Paullo, Vigorelli).

Pályaorientációs modelleket dolgoz ki 16 éven felülieknek.

Állást közvetít munkanélkülieknek, speciálisan állásukat elvesztő menedzsereknek is.

Felsőfokú végzettségű pályakezdőknek gyakornoki munkahelyeket közvetít.

Vállalati válságkezelést is végez!

Mottójuk: „Mindenki olyan úton haladjon tovább, mely arányos a képességeivel!”

109

4. A korszerű iskolamenedzselés eszközei (stratégiai tervezés, ösztönző rendszerek, minőségirányítás, horizontális tanulás)

A szakmai tanulmányút során nagyon korlátozott volt betekinteni a korszerű iskolamenedzsment gyakorlatába, annak tényleges megvalósulásába.

A rögzített elemek elmondásra épülnek, a bemutatásra egyáltalán nem nyílott lehetőség.

A témakör tárgyalása a Tervezés – Megvalósítás – Visszamérés - Beavatkozás (PDCA-ciklus) logikája mentén kerül tárgyalásra, amely ezen négyes egységbe rendezi a hallottakat.

a) Tervezés

Olaszországban a szakképzés nem kizárólagosan az ottani Oktatási Minisztériumhoz tartozik.

A tartományi irányítás helyszínén, a MIUR-USR per la Lombardia-nál (mely az Oktatási Minisztérium része), ahová

12 megye, 1546 önkormányzat,

1.306 állami intézmény,

2229 más fenntartású intézmény,

1.006.686 tanuló,

100.404 tanár

20.371 más alkalmazott

tartozik, az irányítás megreformálásáról beszéltek.

A reform 5 szakágazat és 27 szakirány kialakítását irányozza elő.

(A reform munkahelyek elvesztésével is (további reformrészletek még lentebb) jár. Az ezt ellenzők tűntetésének nyomait láthattuk megérkezésünk pillanatában.)

Közös referenciakeret létrehozásán munkálkodnak, amelynek

kulcs (alapvető)- kompetenciái

- anyanyelvi-,

- idegen nyelvi-,

- matematikai-,

- technikai / műszaki,

- digitális

110

egyéb kompetenciái

- tanulást tanulni,

- személyes kapcsolatok (kultúrák, szociális kapcsolatok),

állampolgári kompetenciák)

- vállalkozói szellem,

- kulturális önkifejezés

mentén irányítják a tartományi folyamatokat.

Központilag egyes kulcskompetenciák elsajátítását kötelezővé teszik a középiskolákban.

Az intézmény létezésének szükségességét, indokát (küldetés), a jövőbe vetett hitet (jövőkép) legmarkánsabban az ESEM (Ente Scuola Edile Milanese) bemutatásakor tapasztalhattuk, ahol a működés létét két alappillérre helyezték:

az építőiparra mindig is szükség volt és szükség is lesz, így az azt megalapozó képzésekre is,

„Olaszok vagyunk”, ami azt jelentette, hogy az építőiparnak elévülhetetlen érdemei vannak, s ez biztos kapaszkodó.

Ettől markánsan eltérő (vagy kitérő) válasz fogalmazódott meg a Centro Vigerolli-nál, ahol a jövőt (s az oda vezető útra vonatkozó kérdést – stratégia-) egyértelműen a finanszírozás függvényeként állították be. Ennek érdekében viszont mindent elkövetnek:

bevételi lehetőségeket kutatnak,

alapoznak a köztámogatásokra (EU, és regionális),

ESZA-ból (Európai Szociális Alap) elért pénzeszközök,

a magánszektor bevonása (kis részben),

pályázatokon való aktív részvétel (pl.: tanulói szerződések, első szakképzés megszerzése),

szakmaközi alapok (magánszektor), melyek „időszakos alkalmazottak” részére biztosít képzést,

hagyományos fenntartókkal a kapcsolatok ápolása (kvóta rendszer).

Az IPSIA Monza felfogásában, küldetésében markánsan megjelenik, hogy „állampolgárokat és munkavállalókat képezünk.” Kultúra és szakma.

111

Az irányítás és az intézmények nagy hangsúlyt helyeznek a PARTNERSÉG kialakítására.

a régió 2008 év óta figyelem felkeltési kampányt indított a képzések népszerűsítésére (a Centro Vigorelli-nél hangzott el)

az ESEM (Ente Scuola Edile Milanese) működését alapjaiban meghatározza (ellenőrzik a pénzek felhasználását) az Igazgató tanácsa. Ennek összetétele egyenlő (6-6 fő) arányban a munkavállalói és a munkaadói oldal. Elnökét a munkaadói-, elnökhelyettesét a munkavállalói oldal adja. Ez a grémium biztosítja az élő kapcsolatot a munkaerőpiac valós szükséglete és a képzési kínálat alakítása között, valamint garantálja a beiskolázások egy bizonyos hányadát.

az AFOL SÜD MILANO esetében is beszéltek partnerkapcsolatról mind a munkaerő-piac és a képzési kínálat interaktív egymásra hatásáról, mind pedig a szülőkkel kialakított intenzív együttműködésről (rendszeres találkozó, s már az induláskor megállapodás a nevelés-oktatás területén stratégiai kérdések kezeléstechnikáját illetően), de ezek gyakorlatába nem sikerült betekintést nyerni.

Centro Vigorelli a képzési kínálatát, szolgáltatásait (szolgáltatás / óradíj / szükséges óraszám / összeg) részletes kibontásban felteszi a honlapjára. Így a képzésekről, időtartamáról, költségeiről (kvóta nagysága) minden érdeklődő tájékoztatást kaphat, sőt, az előjelentkezést is a honlapon keresztül intézheti.

IPSIA Monza esetében, ahol nagy hangsúlyt helyeznek a szoros családi kapcsolatra. Visszamérik az iskola ígérvényei teljesülésének lecsapódását, az elvárások kielégítettségi szintjét. Ez alapján (működtetve a PDCA ciklust) fejlesztéseket eszközölnek.

Ahhoz, hogy egy intézmény (iskola, képzési központ) állami feladatokat lásson el, akkreditációra van szüksége. E nélkül a régió nem bízza meg őket az aktuális feladatokkal.

Az akkreditációhoz pedig minőségtanúsítványra. A tanúsítást egységesen az ISO 9001 alapján kérik.

AFOL SÜD MILANO ( TÜV SÜD tanúsítás a hirdetőtáblán)

Centro Vigorelli (nem láttam kifüggesztve, de ISO 9001:2008-ról esett szó)

Paolo Frisi (nem láttam kifüggesztve a tanúsítványt, de a szervezeti ábra kint volt a hirdetőn, ahol önálló minőségügyi csoport volt feltüntetve)

ESEM (Ente Scuola Edile Milanese) (2003. március 18., TÜV SÜD tanúsítás és politika a honlapon: www.esem.it)

IPSIA Monza (BURO VERITAS (BVQI), ISO 9001:2000, 2004 év óta, s azóta folyamatosan, tehát már ISO 9001:2008, a honlapon a nyitó oldalon az embléma)

112

A Paolo Frisi-nél nyílott lehetőség arra, hogy rákérdezzek a működtetésére.

A kísérő tanárok reakcióiból, illetve a közvetlenül az igazgatóhoz irányításból, valamint az elmondottakból arra lehet következtetni, hogy egy része a rendszernek a külvilág számára készül (kirakat). A szabványkövetelményeket nem tartják iskola-specifikusnak.

Tekintettel arra, hogy egy általános követelményeket tartalmazó nemzetközi szabványról beszélünk, nem is várható el a specifikáció. Ezt a bevezetés során kell megteremteni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a bevezetés támogatása nem lehetett kielégítő mérték az intézmény számára.

A Centro Vigorelli-nál az s elhangzott, hogy a minőségtanúsítvány megkövetelése mellett a regionális kormányzat is szab követelményeket, amelyeket évente monitoroz!

Ezek a követelmények kitérnek többek között a struktúrára, az infrastrukturális elemekre, az erőforrások kérdésére.

b) Megvalósítás

Tartományi gyakorlatként hangzott el (MIUR-USR per la Lombardia) az egymástól tanulás rendszere. Ez nem intézményi-, hanem pedagógusi szinten került értelmezésre.(„egy kolléga elmegy egy más országban lévő kollégához egy hétre”)

Az intézmény működésszabályozása, működtetése során alapdilemmaként hangzott el a Centro Vigorelli esetében, hogy a közintézményekre, vagy a magánvállalatokra vonatkozó szabályok (külső szabályzók: törvények, rendeletek) szerint kell-e, hogy eljárjanak.

A tanulók érdeklődési körének felkeltése, az oktatás folyamatába való bevonás (motiváció) terén az AFOL SÜD MILANO úgy gondolkodik, hogy amennyiben a mesterségben sikert tud elérni, úgy más területeken is érdeklődésre számíthat, az egyébként nehezen motiválhatóaknál is.

A Paolo Frisi-nél, a szervezeti ábrán feltüntetett, már említett minőségügyi csoport működéséről kitérő választ kaptam.

Alapvetően a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos teendőkre kanyarodott a beszélgetés, ami –következtetésem szerint- egy működő rendszer esetében a belső auditok, és a szükségessé váló intézkedések, aktualizálásokra fókuszálhat.

A vezetőség képviselőjét –időhiány és lehetőség hiányában - nem sikerült

beazonosítani.

Itt a szervezeti ábrát célszerű volna utólagosan is elkérni, mivel erre a helyszínen nem nyílott lehetőség.

113

Az IPSIA Monza-nál a dokumentációs rendszer működtetésén volt jele a minőségirányított rendszernek, hiszen a kiosztásra került, kompetencia mérésére, követésére szolgáló portfolió revíziós számmal volt ellátva (Rev: 2004.03.08 „0”)

Ezt a dokumentumot egyébként iskolaváltáskor, illetve a munkahelyre kikerüléskor viszi magával a tanuló. Ennek segítségével válik láthatóvá a tényleges tudása.

Izgalmas kérdés volna megvizsgálni, hogy miként sikerült ezt az egységességet, ezt az integráltságot elérni ezen a területen!

c) Visszamérés

Tartományi szinten: a reform jegyében új mérési rendszer bevezetését indították el 2-3 évvel ezelőtt, hangzott el a MIUR-USR per la Lombardia-nál.

A mérések:

7 éves korban (2. osztály)

5. évben

a középszint 2. évfolyamának végén

történnek.

Nem személyes szintű felméréseket, hanem az elért eredmények kimutatását célozzák.

(Ezt az AFOL SÜD MILANO-nál úgy fogalmazták meg, hogy „az elsajátított anyagot mérik, nem az egyént”. A gyakorlata szerint pedig havonta teszik, és %-os értékeléseket adnak.

Az IPSIA Monza-nál ez úgy fogalmazódott meg, hogy „nem tartalmakat, hanem az elérendő kompetenciát helyezik előtérbe”.)

A NAT igazolására / fejlesztésére szolgál. (lásd kompetenciák)

A mérési rendszer még nincs véglegesen bevezetve (pilot-ként működik), mivel rájöttek, hogy ez így túl sok egyszerre. A cél az, hogy országos szintű rendszert valósítsanak meg.

„Olaszországban nem létezik olyan mérési rendszer, ami a pedagógusok teljesítményét méri.”

A JobCaffé Servizio Orientamento dell’Agenzia per la Formazione esetében, ahol a fő feladat a :

munkakeresők részére tájékoztató és orientációs tevékenység egy része,

gyakornoksági viszony támogatása, beindítása,

valamint a kereslet és kínálat összehozása (egy bizonyos mértékig)

tevékenységének eredményességét tutori és mérési feladatok ellátásával teljesíti.

114

A hasznosság megállapítására irányul a mérés, ahol a gyakorló helyet keresik el értékelő nyomtatványokkal, amelyek adatait értékelik, és ez alapján beavatkozásokat végeznek.

A gyakornokoknál:

főiskolai végzettség esetén 6 hónap,

egyetemi végzettség esetén 12 hónap elteltével,

a folyamat végén mérnek.

A Centro Vigorelli, a mérésre vonatkoztatottan (lásd jövőre, stratégiára vonatkozó nézeteket fent!) elsősorban a mérleg kiegészítőjeként szolgáló Beszámoló (program-tervezet) került említésre, amelyben összefoglalják az elmúlt év és az aktuális tervezés összevetésének konklúzióit. Pl.:

kedvezményezettek száma,

projektek száma,

bevételek (tervezett/tény),

termék minősége: megelégedettségi lapok alapján, amelyeket képzésenként töltenek)

Ugyanitt megállapítható, hogy a termék mérésén kívül nincs intézményi működés mérése, azaz nem működtetnek formális önértékelési rendszert.

Az indikátorok (pénzügyi elvárásokon túli) vonatkozásában a Centro Vigorelli-nél megemlítésre került néhány:

beiratkozási szám,

képzettek száma (akik 75%-ban jelen voltak a képzésen),

záróvizsga sikeres teljesítése,

elégedettségi adatlap (régió szintű felmérés a tanulói szerződések és a régió által támogatott képzések esetében: ott fogalmazzák meg a kérdéseket, és a regionális portálon olvasható az eredménye)

gyakornokság végén elhelyezkedési mutatók.

A végzősöket, 6 hónappal az iskolából való kilépést követően monitorozzák a sikeres elhelyezkedés szempontjából. A jelenlegi állapotok szerint a fodrászoknál 80%-os a sikerességi mutató, míg a divatszakmában, a válság okán sokkal szerényebb. (erről nem nyilatkoztak).

Ezek az adatok több ellenőrzésen is átmennek, hangzott el a Centro Vigorelli-nél. (A régió is megvizsgálja. Itt csak következtetés, hogy a tervezésnél már említett monitorozás keretében. Az viszont elhangzott, hogy a vizsgálat dokumentum-elemzésből, és helyszíni vizsgálatból áll.)

Ezen mérések alapján kap az intézmény pontokat, amelynek alapján A/B/C osztályba sorolják az intézményeket.

A finanszírozás mértéke ezen mérések eredményétől függ!

115

Az ESEM (Ente Scuola Edile Milanese) elégedettségi lapokon keresztül végez méréseket a:

képzést elvégzők és a

munkahelyek bevonásával.

A munkahelyek megkérdezésekor arról érdeklődnek, hogy hogyan változott a munkaerő teljesítése a képzést követő 3 hónap elteltével (a képzést végzők előzőleg is az adott munkahelyen dolgozta). Itt sajnos nehézségekről számoltak be a kérdőívek visszajuttatása tekintetében.

Az ESEM beszámol egy iskolán belüli monitorozó csoport működéséről is, ami az indikátorok alakulását vizsgálja az ismeretek elsajátítására koncentrálva.

Intézményi szintű visszamérés került megemlítésre az IPSIA Monza-nál, ahol a Peer Review és a Nemzeti Önértékelési Rendszer léte hangzott el. Ennek a kettőnek a vonatkozásában a tanulási és az elsajátítási folyamat közötti viszony kutatása kapott reflektorfényt.

d) Beavatkozás

Lásd JobCaffé-nál a mérési részt, említés szintjén. A gyakorlatáról nem volt mód tájékozódni. Ugyanitt a tutori rendszer, amely a beavatkozás lehetőségét szolgálja, a gyakornokok esetében a folyamat kezdetekor, és a folyamat félidejében alakítanak és működtetnek csoportokat, amely a beavatkozási lehetőséget célozza.

116

F. Portugália

1. A társadalmi partnerek szerepe a portugál szakoktatásban és szakképzésben

Portugáliában az LBSE1 intézményesíti a társadalmi partnerek részvételét a szakoktatásban és szak képzésben.

A 3 résztvevős tanácsadói és társadalmi koordináló testületeken keresztül – Conselho Económico e Social (Gazdasági és Társadalmi Tanács), Conselho Nacional de Formação Profissional (Nemzeti Szakképzési Tanács), Conselho Nacional deEducação (Nemzeti Oktatási Tanács) – a társadalmi partnereket bevonják az irányvonalak általános meghatározásába, azok megvalósításába, felajánlják véleményüket és javaslatokat tesznek.

A társadalmi párbeszéd keretein belül egyezményeket írtak alá különböző oktatáspolitikai területeke, beleértve a szakoktatást és – képzést is.

A társadalmi partnerek továbbá helyet kapnak a hivatalos testületek adminisztrációiban, általános tanácsaiban és felügyelő bizottságaiban. Ezen hivatalos testületek felelősek a végrehajtásért, felügyeletért és a szakképzési irányvonalak finanszírozásáért:

az IEFP2 Adminisztratív Testületében:

auditáló team

területi tanácsadó testületek

egyedi Szakképző Központok;

az Európai Szociális Alap irányítására Szakosodott intézet (IGFSE3) Általános Tanácsában;

az ANQ4 Általános Tanácsában és az Ágazati Képesítő Tanácsokban (Sectoral Qualifications Council), amelyek az ANQ mellett fognak működni.

Bár a társadalmi partnerek szerepe alapjában véve konzultációs és tanácsadó jellegű - azokban a testületekben, amelyekben részt vesznek - az oktatásban és szakképzésben betöltött szerepük túlmutat ezen. Valójában, a társadalmi partnerek felelősek azért, hogy olyan különféle képzési tevékenységeket működtessenek, amelyek a nemzeti irányelveket szolgálják. Eltekintve az összes olyan képzéstől, amelyet az IEFP-vel együtt működtetett közös irányítás alatt álló központok biztosítanak, a társadalmi partnerek is gondoskodnak képzésekről, az „Integrált Képzési Tervek5” keretében. Ez az intézkedéseknek egy strukturált kombinációja, amelyet segítenek és koordinálnak a társadalmi partnerek oly módon, hogy részt vesznek a CPSC6 ülésein, és az intézkedéseket ők, valamint a velük társult ágazati és

1 LBSE: Lei de Bases do Sistema Educativo (Oktatási rendszert átfogó törvény) 2 IEFP: Instituto do Emprego e Formação Profissional (Foglalkoztatási és Szakképzési Intézet) 3 IGFSE: Instituto de Gestão do Fundo Social Europeu (Európai Szociális Alap irányítására Szakosodott Intézet) 4 ANQ: Agência Nacional para a Qualilficação (Nemzeti Képesítési Hivatal) 5 Planos Integrados de Formação 6 CPSC: Comissão Permanente de Concertação Social (Társadalmi Párbeszédért Felállított Bizottság)

117

területi szervezeteik hajtják végre. A PNE7 által lefektetett irányelvek közül sokat követnek és alkalmaznak ily módon.

2. „Jó gyakorlatok” a társadalmi partner kapcsolatokban

Az IEFP ("Instituto de Emprego e Formação Profissional") mint a foglalkoztatásért és szakképzési irányelvek végrehajtásáért felelős szervezet (a magyar NSZFI megfelelője), a következő tevékenységi ágakat fejleszti:

Munkaügyi Központok

Közvetlenül Irányított Szakképző Központok

Közös Irányítású Szakképző Központok.

A tanulmányutunk során meglátogattunk Montijo városában egy, a munkaügyi központtal közösen létrehozott intézményt, az Escola Proffissional do Montijo-t.

Az 1993. óta működő szakiskola az alap- és középfokú szakképzés és továbbképzés biztosítása mellett a régióban működő vállalkozásokat is kiszolgálja, számukra testre szabott képzéseket biztosít. A Montijo-i Munkaügyi Központtal, az iskola profiljához kapcsolódó vállalkozásokkal és a régió vállalkozói szövetségével együttműködve kívánja elősegíteni a fiatalok szakmai és társadalmi beilleszkedését. Részt vesznek az UNIVA nevű programban, amelynek feladata a hallgatók felkészítése a munkavállalásra. Ennek keretében működik az iskolában az az irodarész (GAE), amely összekötő kapocs a vállalkozók és az iskola kínálata, illetve a frissen végzett tanulók között.

A GAE segít a vállalatoknak a kínálatból való kiválasztásban, illetve nyomon követik a már elhelyezkedett diákokat. (9 hónap próbaidő, ellenőrzés 3 havonta.)

A Közös Irányítású Szakképző Központok az IEFP és a társadalmi partnerek közötti együttműködési megállapodás alapján jönnek létre.

Az együttműködési megállapodáskor határozzák meg tevékenységüket, a magánszférában részt vevők (pl. vállalatok) igényeit figyelembe véve.

Gyakorlatilag egy-egy meghatározott gazdasági ágazat szakképzési igényeit szolgálják ki.

Portugáliában több ilyen közös irányítású szakképző központtal is sikerült megismerkednünk. Úgy, mint:

a CECOA8 Kereskedelmi Szakképző Központ

a CINCORK9 Parafaipari Szakképző Központ

a CENFIM10 Fémipari Szakképző Központ.

7 PNE: Plano Nacional de Emprego (Foglalkoztatásra irányuló Nemzeti Intézkedési Terv) 8 CECOA: Centro de Formação Profissional Para o Comércio e Afins 9 CINCORK: Centro de Formação Profissional da Indústria de Cortiça 10 CENFIM: Centro de Formação Profissional da Indústria Metalúrgica e Metalomecãnica

118

3. A CINCORK - Parafaipari Szakképző Központ bemutatása

(Társadalmi kapcsolatrendszer, finanszírozás, marketing)

A Parafaipari Szakképző Központ a Foglalkoztatási és Szakképzési Intézet (IEFP) és a Portugál Parafaszövetség (APCOR) megállapodása alapján jött létre 1987-ben, az ágazat szakképzési, szakember igényének kielégítése céljából. Az IEFP mellett együttműködik a Portugál Vállalakozók Szövetségével és a Parafa-technológiai Központtal (CTCOR). Tevékenysége: szakmai alapképzés (iskolarendszerű szakképzés és felnőttképzés), munkanélküliek, hátrányos helyzetű csoportok tagjainak szakképzése, a szakoktatók képzése.

a) A CINCORK küldetése:

A parafaipar számára szükséges oktatás és szakképzés értékeit megérteni, megengedve a szükséges tudás elterjesztését, amely garantálni fogja az üzleti versenyképességet mind a nemzeti, mind a nemzetközi piacokon.

Mottójuk: „ O futuro passa por nós.” – A jövő előttünk halad.

Amellett, hogy a CINCORK, mint közös irányítású szakképző központ, egy konkrét iparágra specializálódott, az elméleti és gyakorlati képzésük megvalósítása is a jövő ideális iskolájának képét mutatja. Telephelyén együtt vannak jelen az elméleti és gyakorlati oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek.

A gyakorlat során tanulóik a teljes technológiai sorral megismerkednek, az alapanyag beérkezésétől a fertőtlenítésen át, a szabás, szeletelés kézi- és gépi technológiáján keresztül, egészen a dugó gyártásáig (egyszerűbb gépi megmunkálástól az automatizált gyártásig). Minőségellenőrzést, labor vizsgálatokat végeznek.

Egy másik üzemrészben elsajátítják a szerszámok és gépek karbantartásához, működtetéséhez szükséges gyakorlati mechanikai és villamos ipari ismereteket.

A harmadik része az intézménynek az elméleti oktatást biztosító tantermek, laborok, e-learning termek.

b) A CINCORK finanszírozása:

Az állam az elinduló kurzushoz adja a támogatást, amelynek 80%-át az EU-s támogatásokból visszakap.

Továbbá a napi működtetés 95%-át is az állam biztosítja.

Ezzel szemben a döntések születésekor az állami illetve a magánszférának 50-50% beleszólási joga van.

Tulajdonképpen privát a szervezet, de állami a finanszírozás. Az előre elkészített költségvetést államilag finanszírozzák, nyereséget nem termelnek.

Összegyűjtik az állami pénzeket, felhasználását viszont a magánszektor rugalmassága az előnyére fordítja.

119

A 20 éve működő társulásuk együttműködési szerződés alapján jött létre (állam és magánszektor- társadalmi partner között).

Elsődleges céljuk a hatékony működés. Az együttműködés időtartama nincs korlátozva, viszont mivel közpénzekről van szó, ezért nagyon szigorú az állami ellenőrzés, havonta történik monitoring ellenőrzés intézményükben.

c) Bepillantás a CINCORK marketing stratégiájába:

Érkezésünkkor már egy óriás plakát fogadott minket a CINCORK nevével, és tevékenységének alapanyagául szolgáló paratölgy fényképével.

Az iskola területén belül faliújságokon láttunk olyan plakátokat, amelyek felhívják a fiatalok figyelmét szakképző központjukra.

Nagyon szimpatikus az a CD kiadványuk, amely az általános iskoláskorú gyerekeknek szól. Ez egy olyan ismeretterjesztő mese, amely a gyermekek nyelvén mondja el és szemlélteti iparáguk alapanyagának természetbeni jelentőségét, felhasználási területeit. Ezzel is igyekeznek már ebben a korban megszerettetni szakmájukat.

Természetesen létezik ennek a filmanyagnak egy komolyabb, felnőtteknek szóló kiadványa az érdeklődők és azok számára, akik később lépnek be a képzésbe. (Felnőttképzés.)

120

G. Dánia

1. A szakiskolák társadalmi kapcsolatrendszere, irányítása:

A társadalmi partnerek intenzíven részt vesznek a szakképzésben. Ez a keretjellegű rendszer bizottságok és tanácsadó szervek hálózatára épül, amelyben a különböző szakmák és szektorok egyenlő arányban képviseltetik magukat. A rendszer ugyanúgy működik országos, regionális és intézményi szinten, az érintettek bevonásával. A partnerek részt vesznek a szakképzés módosításaiban, a törvényhozásban és az intézmények irányításában is.

Jelenleg közel 200 szakoktatási program működik Dániában. Minden szakoktatási programhoz létrehoztak szakoktatási bizottságot. A minisztériumok általános irányelvet adnak, a szakmai bizottságok töltik meg tartalommal.

Az alapképzés nemzeti és iskolai szintre oszlik.

A törvény beiktatása előtt véleménykérés a tanároktól, szakszervezetektől a társadalmi partnerektől. szabályok, irányelvek kidolgozása.

A program ezután jelenik meg iskolai szinten, ahol az iskolának tervet kell készítenie, a tervet a honlapon meg kell jelenítenie,

A tanárok a terv kidolgozását, kifejtését csoportokban végzik.

Minden önkormányzatnak helyi szinten is van segítő bizottsága a tantervek kidolgozásához, akik a szakterület oktatási bizottságával közreműködnek.

Szoros kapcsolat van az iskolák és a vállalatok között is. A szülők tájékoztatásának is fontos szerepe van. Az iskolák honlapján keresztül tájékozódhatnak.

2. Kormányzati célkitűzések:

A foglalkoztatásban még megoldandó feladatok érdekében azt a kormányzati célt tűzték ki , hogy 2010-re az egy évben született fiatalok 85%-a, 2015-re a 95%-a rendelkezzen olyan végzettséggel, hogy a munkaerőpiacon el tudjon helyezkedni. Ez az arány most 80 %.

A cél:

vonzóvá tenni a szakképzést, a fizikai munkát a dán fiatalok számára.

2010-re az egy évben született fiatalok 45%-a, 2015-re 50%-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel.

Az oktatás színvonalát magas szinten próbálják tartani, a statisztikák miatt nem engednek a színvonalból.

121

, hogy 2010-re az egy évben született fiatalok 85 %-a, 2015-re a 95 % rendelkezzen olyan végzettséggel, hogy a munkaerőpiacon el tudjanak helyezkedni.

3. Iskolák állami támogatása:

a) Általános illetve alsó középfok:

a helyi önkormányzatok a fenntartók.

b) Középfokú oktatásnál illetve szakoktatásnál, valamint a felsőoktatásnál

a minisztérium a fenntartó. A minisztérium felé egy választott tanács (igazgató is a tagja) számol el a támogatásról.

Igazgatóságok: helyi szervek, munkáltatók, szakszervezet, azoknak az ágazatoknak a képviselői vannak, akiknek képez az iskola.

Az igazgatótanács nagyon sok dologról saját hatáskörben dönt. pl:

Épület

Tanári fizetés

Időbeosztás

c) Egyéb támogatási elvek

A minisztérium törvényben írta elő a tantervet, amit a királynő aláírt. Ha az iskola nem felel meg az előírásoknak, akár be is zárhatják az iskolát, illetve ha valamelyik programot nem megfelelően kezelik, akkor azt a programot megszüntethetik.

Az elmúlt 10 évben az iskolák összeolvasztása volt a cél, jelenleg akár egy összeolvadt iskolában 500 - 1000 tanár is taníthat.

Iskolák finanszírozása itt is fejkvóta, normatíva alapján történik, így az iskoláknak célja minél több diák gyűjtése.

A fenntartás adókból történik, bár korlátozottan lehetőség van más forrásokból is pénzt szerezni.

Meghatározták, mire költhetik az iskolák a finanszírozást:

Alapfinanszírozás minden iskolába járó gyerek után megkapja

A tanulók száma alapján számolt:

- technikai,

- adminisztrációs,

- épületfenntartás

122

A képzések elbírálása nagyban függ a szociális partnerektől. A szakmai bizottságok minden szakterületen azonos számú munkavállalót és munkáltatót tartalmaznak.

A szakképzés Dániában egységes rendszerben folyik, és olyan szakképesítéssel zárul, amelyet az egész országban elismernek a munkaadók és szakszervezetek. Az első szakképesítés a szükséges szakmai kompetenciákat nyújtja, és biztosítja a továbbképzés lehetőségét. Az iskolai képzésben való részvétel ingyenes, a szakképző iskolák állami támogatást kapnak. A pénzügyi, adminisztratív és pedagógiai kérdésekben nagy autonómiával rendelkeznek.

A felnőttképzési rendszer aránya is nagy, ez történhet az alap szakoktatási rendszernek megfelelően, illetve speciális felnőttképzéseken.

A gyakorlati képzőhelyeket a helyi bizottságok minősítik (szakszervezet, cég, munkáltatók), az iskolákat is ellenőrzik, megfelelnek-e az előírt feladatoknak, feltételeknek.

A cégek specializálódnak, az oktatási feltételeknek nem mindig felelnek meg.. Ebben az estben az iskola átveszi a képzési területet kiegészítő szerződést köt esetleg más céggel.

Hiányszakmákban az iskolákban is van a gyakorlati képzés, ebben az esetben a szerződést az iskolával kötik. (mintha cégnél kötne szerződést)

A tanulmányi szerződést a tanuló 4 - 5 évre köti. Ha közben a cég megszűnik az iskola vállalja az átmeneti képzést, amíg új céget nem talál.

Folyamatos kihívás az iskoláknak az új szakterületek kidolgozására. Ha nincs elég gyakorlati képzőhely, a tanulót átirányítják más területre.

A vállalat felelős: nincs elég gyakorlati képzőhely, nem lesz munkaerő.

Szakszervezet: nincs képzett munkaerő csökken a súlya a szakszervezetnek.

A Minisztérium felügyeleti rendszert működtet a szakképzésben a törvényességi, pénzügyi és szakmai területen egyaránt. A statisztikai adatok feldolgozása mellett az intézményekben és a vállalatoknál helyszíni látogatásokra is sor kerül. Ennek során áttekintik és folyamatosan értékelik az intézményeket.

Rendszeresen vizsgálják, illetve adatokat gyűjtenek a következőkről:

Intézmények éves jelentései

felvettek létszáma

tanulói mobilitás

végzettek aránya

lemorzsolódási arány

123

osztályzatok

elhelyezkedési és továbbtanulási arány

honlapok

stb.

4. Az iskola kapcsolatrendszere, érdekérvényesítése

A dán szakképzési rendszer 3 jogszabályi keretre épül.

E keretek célja az, hogy az egyes szakképzési programoknak és intézményeknek viszonylag nagy önállóságot adjanak, és legyen lehetőség a tananyagnak és a módszereknek a tanulók és a szociális partnerek szükségleteihez való adaptálására regionális és helyi szinten is.

A rendszer kettős rendszerként jellemezhető, a stratégiai hangsúly azon van, hogy a rendszer a középiskola-rendszer része, és ezáltal a tanulók áttérhetnek az élethosszig tartó tanulás formáira.

Az oktatá

si minisztériumé a teljes felelősség, de ez általános, keretjellegű jogszabályokon alapul.

A szakképzés összevont iskolákban (TISZK) történik. Ezek önálló intézmények nagyfokú függetlenséggel rendelkeznek, amelyekben a szociális partnerek aktívan részt vesznek

Ugyanakkor a szakképzésbe olyan munkavállalók is beléphetnek, akiknek a vállalatukkal kötött munkaszerződése képzést is tartalmaz. Másrészt gyakorlati képzőhely hiányában lehetséges csak iskolai jellegű képzésben is részt venni. A szakképzési programot kiegészíti a felnőttoktatási „WET” (EUD), amely egy rövidített program. De ma már nem válik szét a felnőttképzés a közoktatásban lévő szakképzéstől. A dán szakképzés rugalmasságát bizonyítja, hogy sokszor együtt tanul a 16 és a 46 éves is. Azért a szakképzés fő célcsoportja 15 évnél idősebb fiatalokból áll, akik elvégezték a kötelező 9 osztályt. A második legfontosabb célcsoport 25 évnél idősebb és főleg képzetlen segéd- vagy betanított munkások.

Ezen kívül vannak speciális programok a tanulási vagy szociális nehézségekkel küzdő fiatalok számára (EGU), valamint az ”Ifjúsági akcióprogram” (Youth Action Scheme) (UJF)

124

A képzések végén a tanulókat klasszikus típusú vizsgákon mérik. Sikeres teljesítés után a tanuló bizonyítványt kap az iskolától és a vállalattól is (szakmunkás bizonyítvány)

A vizsgákat külső felügyelők is ellenőrzik. A belső ellenőrzés tervek és portfóliók formájában történik.

A felnőtt szakképzésben elismerik az előzetesen informális keretek között megszerzett ismereteket – nem kompetenciaként, hanem a rendszeren belüli rövidített útvonal lehetőségeként

A szakképzés útmutatókat és alapelveket is tartalmaz a vállalaton belüli, munkahelyi képzéshez, szerződéses alapokon.

A szakképzésben a szakmát tanítók maguk is szakmabeliek. Az iskola vagy a vállalat küldi el őket pedagógiai képzésre. Az elméleti tárgyakat itt is egyetemi végzettséggel láthatják el.

A képzés munkaerőpiachoz való hozzáigazítása főleg a társadalmi partnerek (munkavállalók és munkáltatók) intenzív bevonása által történik. Ők vesznek részt pl. a szakképzés marketingjében.

Kutatási-fejlesztési programokat az egyetemek és a szakképző tanárok tanárképző intézetének bevonásával végeznek (VET).

A rugalmasság nagyon jellemző a dán szakképzésre, ha igény van rá bármikor indítanak képzést, annak feltételeit biztosítva. Ennek következménye, hogy akár hétről hétre változik a tanárok órarendje. Itt azonban ez nem probléma, hiszen éves órakerettel dolgoznak.

A dán szakképzést tanulmányozva, röviden megfogalmazva azt tapasztalhattuk, hogy a nehézségek (gazdasági válság, lemorzsolódás) ellenére itt egy jól átlátható, jól szervezett szakképzés folyik. A változásokat jól előkészítik, és ezáltal az intézményekben nyugalmat, kiegyensúlyozott dolgozókat, tanulókat láthattunk.

5. A korszerű iskolamenedzselés eszközei

a) Szervezeti felépítés

Cél: - élethosszig tartó tanulás

Gazdasági válság idején a munkáltató nem küldi el a dolgozóit, hanem visszaküldi tanulni, amit az állam támogat.

Energiatakarékosság, környezettudatosság

Kis létszámú csoportokat szerveznek /maximum 20-25 fő/

125

Önálló iskolák menedzser igazgatókkal / mindenben önállóan dönthetnek – a parlamenttől megkapják az oktatási törvényi kereteket, amit tartalommal a helyi iskolák töltenek meg / ebből adódhat, hogy például Koppenhágában mást tanulnak a diákok, mint másik dán városban – igazodva a cégek igényeihez/

Minél több problémás gyerek visszajuttatása az oktatásba /a jelenlegi 80%-ról 95 %-ra szeretnék növelni azoknak a számát, akik eredményesen befejezik középiskolai tanulmányaikat/ - támogató hálózat áll mögöttük, mindig megtalálják a megfelelő szakembert az adott diáknak

Problémamegoldó alapú oktatás – életszerű tanítás kiscsoportokban – nyitott műhelymunka

b) Ösztönző rendszer:

Diákok számára:

az oktatás ingyenes – az Eu-s tagállamból érkező diákok számára is

a szakiskolába jelentkező tanulókkal személyes beszélgetés után megállapodnak, hogy az alapozó kurzusból hány hét tanulásra lesz szükségük /személyre szabott terv készítése/

a hátrányos helyzetű tanulóknak adnak reggelit – együtt esznek egészséges ételeket – jó közösségformáló módszer

ha valaki kiválóan teljesít az iskolában / jó szakember/, a királynő átad neki egy ezüstérmet

a szakiskolába lépő diákkal szerződést köt egy cég, amely ösztöndíjat biztosít neki /ennek összegét két évente a munkáltatók szervezete állapítja meg /

már 6. osztályos kortól tanácsadással segítik a diákokat, hogy a továbbtanuláshoz szükséges kreditpontokat menet közben is megszerezhessék

kevés elmélet / 10 hét/, sok gyakorlat

évente mintegy 1000 diákot küldenek Európába tanulmányútra, akiknek az útiköltségét fedezik

minden diáknak van egy kapcsolattartó tanára

Tanárok részére:

teljesítményorientált fizetés

a jó szaktanárok biztonságban érzik magukat a vállalati dolgozókkal szemben

/15.000 szaktanár van Dániában/

olyan szakemberek lehetnek szaktanárok, akik már minimum 5 évet dolgoztak cégnél, majd két éven belül részt vesznek egy tanári tréningen, melyet a tanárképző intézmény szervez / kompetenciákat, alkalmazott pedagógiát, tanítási szituációkat, tervezést, didaktikát tanulnak – így csak munkaidejük felét kell letanítani, de teljes fizetést kapnak/

126

szaktanácsadás a tanárképző iskola részéről

továbbképzési lehetőség – a szakoktatókat kiküldik fél évre egy-egy céghez dolgozni

c) Tervezés:

Folyamatosan figyelemmel kísérik a piac igényeit, csak olyan szakmát indítanak, amelyre a munkáltatók igényt tartanak

Minden dán vállalat – ahol minimum 3 fő dolgozik – köteles évente 300 eurót/fő befizetni az államnak szakképzési hozzájárulásként, függetlenül, hogy van-e tanulója. Ebből az alapból igényelhetnek majd az iskolák és a munkáltatók is.

Főbb szakmacsoportokon kívül is lehet személyre szabott gyakorlati képzés

Egy vállalaton belül oktatják az elméletet és a gyakorlatot

Lehetséges alacsonyabb szintű oktatás is felzárkóztató jelleggel / pl. termelő iskolák lemorzsolódott diákok számára új lehetőség szaktanácsadással, ahol fizetést is kapnak/

Felnőttképzés

A szakiskolás kisvállalkozóként működnek

d) Intézmények követési rendszere:

a tanárok rendszeresen látogatják a diákokat a munkahelyükön

hátrányos helyzetű diákok esetében mentorok segítik tanulásukat, munkavállalásukat, látogatják a családokat

szoros kapcsolattartás iskola és munkahely között /amennyiben nem jár rendszeresen a diák iskolába, a munkahely megvonja az ösztöndíját/

amennyiben a diák befejezi tanulmányait, három hónap múlva megnézik, mi történt vele, majd ezt egy év múlva megismétlik

e) Minőségbiztosítás – az iskola menedzselése – önértékelési

rendszer

A minisztérium állít össze egy önértékelési rendszert, amelyből minden iskola kiválasztja számára a legkedvezőbbet. Évente egy alkalommal kitűzik a célt, annak tartalmát, formáját, majd egy év múlva a dolgozók közösen kiértékelik az elmúlt időszak teljesítményét, és újabb célokat határoznak meg

Az összevont intézmények igazgatósága hetente tárgyal a tagozatvezetőkkel, valamint évente 3-4 alkalommal összehívják a tantestületi értekezletet

Az értékesítési igazgató folyamatosan tartja a kapcsolatot a cégekkel

127

IV. A szakképző iskolákban alkalmazott gyakorlati képzési, támogatói, munkaerőpiachoz alkalmazkodó oktatási struktúra kialakítási modellek megismerése, bevezetési és irányítási/működ(tet)ési tapasztalatok gyűjtése különböző szinteken. Tipikus problémák és megoldások.

A. Finnország

A PISA vizsgálatokban a finn tanulók kiemelkedő eredményeket értek el, ezért csoportunk valamennyi tagja számára különösen érdekesnek tűnt annak kiderítése, hogy ennek vajon mi lehet az oka? Láthattuk, hogy a jó eredmények annak a reformfolyamatnak köszönhetők, amelyet a finnek végeztek el saját oktatási rendszerükkel kapcsolatban. Ez érintette az alapiskolai és a középfokú képzést is. A teljesítmények hátterében egyrészt az áll, hogy a finn oktatási rendszerben gondot fordítanak az alapkészségek megerősítésére alapozó iskolai szocializációra, másrészt a családokban intenzív a kulturális kommunikáció. A kiemelkedő eredményekben talán a legjelentősebb szerepe annak van, hogy az oktatási rendszer alapvetően komprehenzív jellegű, ami lehetővé teszi, hogy minden tanuló a neki leginkább megfelelő fejlesztésben részesülhessen.

A komprehenzív iskola gyökeresen különbözik a szelektív iskolától, hisz egy befogadó iskola. Törekszik arra, hogy az osztályok szintjén mindenképpen vegyes, heterogén csoportokat alakítson ki, de még az osztályokon belül az egyes munkafolyamatokban, a csoportmunka, az együttműködések során is törekszik arra, hogy heterogén csoportok jöjjenek létre. Egy komprehenzív iskolában minden részmozzanat, minden pedagógiai elem a gyerekek sokoldalú fejlődését szolgálja. Mindenkit a saját bázisán a lehető legmagasabbra akar eljuttatni. Nincsenek olyanok, akikről lemondanak, akiket csak bizonyos nagyon alacsony szintre lehet fejleszteni: mindenkit a saját csúcsaira próbálnak meg eljuttatni. Vagyis – és ez a komprehenzív iskola filozófiája – az iskola van a gyerekekért és nem fordítva. Ezt a mai magyar iskolarendszerben sokan fordítva gondolják.

Ezt a filozófiát tapasztalhattuk a szakképzési rendszer kialakításában is. Információink egyrészt az oktatásirányítás területéről (Finn Oktatási Testület – National Board of Education, Helsinki Város Oktatási Hivatala – Helsinki Opetusvitasto, Kluuvi Munkaügyi Központ), másrészt szakképző iskolákban szerzett személyes tapasztalatokból származnak (Amiedu Képzési Központ, Perho Vendéglátóipari Szakiskola, OMNIA Szakképző Központ, Heltech Szakiskola, Keskuspuisto Ipari-Műszaki Speciális Szakiskola).

128

A törvényi előírások szerint a szakképzés célja, hogy olyan szakmai fogásokra tanítsa a tanulókat, amelyekre a munka világában szüksége lesz; továbbá megtanítsa mindazt, ami önálló vállalkozásának alapításához és üzletviteléhez szükséges, hogy azzal megélhetését biztosítani tudja. Az első szakképzettség megszerzése általában három évet vesz igénybe; ezzel a bizonyítványt szerzett végzős a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez szükséges iskolai végzettségi feltételt is teljesíti.

A finn iskolarendszerű szakképzésben alapszakmákat lehet szerezni, alapismereteket oktatnak. A specialitásokat felnőttképzés keretében lehet elsajátítani, amely az esetek nagy részében szintén ingyenes képzés a hallgató számára.

Finnországban is hiány van képzett szakemberekből. Ez összefügg azzal a korábbi kormányzati elképzeléssel, hogy bővíteni kell az érettségizők, a diplomások számát. Mára ez a szándék megszűnt, a folyamatok éppen ellenkező irányba haladnak.

A minden szakma tanulása során elsajátítandó, minden munkakörben egyaránt szükséges általános gyakorlottságok a következők:

szisztematikus gondolkodás, rugalmasság, információtechnológiai és számítástechnikai (azaz: számítógép-felhasználási) jártasság;

készségesség külföldi képzésre illetve munkára;

kommunikációs gyakorlottság;

készségesség változás fogadására és tűrésére;

kreativitás;

következetes elemző gondolkodás és lényegkiemelő-képesség, a standardok figyelembevétele a környezeti és gazdasági vonatkozásokban;

előretekintő beállítottság;

szakmai gyakorlottság.

A szakmai elméleti képzés az iskolákban, a gyakorlati képzés részben az iskolában, részben külső képzőhelyeken, vállalkozásoknál történik. A képzési idő 20-30%-a elmélet, és 70-80%-a gyakorlat. A szakmai bizonyítvány megszerzéséhez 120 kreditet kell a tanulónak teljesíteni (ez gyakorlatilag 120 hét képzést jelent, ami lényegében három tanév; azoknak, akik az általános középfok után érkeznek a képzésekbe 40 kreditet jóváírnak, így számukra két év a képzési idő), ebből legalább 20 kreditet külső képzőhelyen kell a hallgatónak töltenie. A képzési idő fennmaradó része az iskolában töltött elmélet és gyakorlat ideje. A kettő

129

összhangjának megteremtését szolgálja, hogy a szakmai elméleti tanárok foglalkoznak nagy részben az iskolai gyakorlatok vezetésével is. Finnországban nincs a tanévet követően összefüggő szakmai gyakorlat („nyári gyakorlat”).

A szakképző intézményekben már nincs hagyományos értelemben vett közismereti képzés. Ezeket a tartalmakat, tudáselemeket integrálják a szakmai tantárgyakba. A tartalmak meghatározása során az iskolák figyelembe veszik egyrészt az alaptanterveket, másrészt a

helyi önkormányzatok és oktatási szolgáltatók, valamint a cégek igényeit, elvárásait. Az összhang javítása azonban a finn oktatásirányítás kiemelt feladatai között van, csakúgy, mint a szakképzés presztízsének emelése, a szakképzésben tanulók arányának növelése (cél egy adott korosztályon belül az 50%-os határ elérése), valamint a képzési időn belül a gyakorlati képzés arányának növelése.

Egyre nehezebb feladat azonban olyan cégeket találni, amelyek tanulókkal akarnak foglalkozni.

Ennek fő oka, hogy olyan mértékben felgyorsult a gazdaság, a vállalati élet, amelyhez a tanulók nem, vagy nagyon nehezen tudnak alkalmazkodni. Valójában bevételkiesést eredményez a vállalkozások számára a tanulók gyakorlati képzése. Ennek kompenzálására a cégek anyagi támogatást kapnak a szakképző iskoláktól. A képzésekre vonatkozó együttműködési megállapodások a cégek és az iskola között születnek. Hogy melyik cég vehet részt tanulók képzésében azt regionális szinten működő hatóságok koordinálják.

A szakképzés gyakorlatközpontú. Ezt bizonyítja, hogy a képzési idő során 8-10 gyakorlati vizsgát, ún. képesség-demonstrációt (skills demonstration) szerveznek, amelynek célja az addig elsajátított kompetenciák mérése, értékelése. A képzés életszerűségét, gyakorlatközeliségét igazolja, hogy az iskolák bátran merik vállalni az „éles” megmérettetést a piacon: a Perho Vendéglátóipari Szakiskola például saját éttermet működtet, amely áraival és minőségével népszerű Helsinkiben, és tanulók itt sajátíthatják el a vendéglátással kapcsolatos szakképesítések gyakorlati fogásait; az OMNIA Szakképző Központban pedig diájaik által készítetett termékeket árulnak az iskola saját boltjában.

130

Az iskolák műhelyei kiválóan felszereltek. Kialakításuk során azt az elvet követték, hogy az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását már az iskolában, elsősorban az ottani alapképzésben megtanulják a diákok. Ebben segíti az intézmények menedzsmentjét az állami normatíva mellett az iskolákhoz eljuttatott fejlesztési támogatás is, amely kifejezetten erre a célra kerül az állam költségvetéséből a szakképzésbe. Így nem a költségvetésükből, a működésre szánt forrásokból kell elvonniuk a beruházások és fejlesztések költségeit.

A Helsinkiben töltött egy hét kiváló alkalmat teremtett számunkra, hogy bepillantást nyerjünk a finn oktatási rendszer működésébe, természetesen – mivel valamennyien szakképző iskolákból érkeztünk – elsődlegesen a szakképzés irányítási, finanszírozási rendszere, és struktúrája iránt érdeklődtünk. Tapasztalataink összegzése alapján megállapítható, hogy talán nem is a rendszer a lényeges, sokkal inkább az volt a Helsinkiben töltött napok legfontosabb üzenete, hogy szeretni kell a gyerekeket, meg kell becsülni a pedagógusokat, mindenkinek esélyt kell adni a tanulásra, a folyamatos önképzésre. Az oktatási környezetnek befogadónak és

nem kirekesztőnek kell lennie, nem a folytonos számonkérés, a bizonyítványok a fontosak, hanem a fejlődés, nem a teljesítmény abszolút értéke az elsődleges, hanem az, hogy a gyerek szeresse, amit csinál.

131

B. Hollandia

1. Megismert gyakorlati képzési modellek

a) Tiszta profilú iskola tanműhely

Ezt a típust a Petrus College-ben láttunk, ahol a VMBO-ban (szakképzésre felkészítő iskolában) kialakított nagy „tanműhelyben” együtt, szinte teljesen összenyitott térben dolgoztak az autószerelő, a hegesztő, az asztalos és a kőműves tanulók. közvetlenül a műhely mellett, egy üvegfalon túl volt két tanterem, ahol az elméleti oktatásuk zajlik.

b) ROC

A ROC-okban az iskolai tanműhely mellett már megjelenik az épületen belül néhány olyan gyakorlóhely is, amit közvetlenül a gazdálkodó szervezet működtet. Ezt az elképzelést leginkább a ROC Mondriaanban figyelhettük meg, ahol a „Morza” alapítványt azért hozták létre, hogy a vállalatokkal közösen alakítsanak ki gyakorlóhelyeket. A gyakorlóhelyek kialakítását a cégek végezték, az iskola a tanulókat és a tanárokat küldi ide, akiknek a munkájáért 5-5 eurót fizet a cég az alapítványnak. Ezek a befizetések adják az alapítvány működési költségeinek jelentős részét. Az alapítvány olyan partnereket keres, akik jó oktatóhelyek lesznek, akiknek fontos az oktatás. Ezt a gyakorlati képzési formát tartották házigazdáink a legjobbnak, mert itt:

az iskola jól működő, korszerű céghez küldheti a diákokat, akivel folyamatos kapcsolatot tart.

a cég az együttműködés révén bele tud szólni a képzés tartalmába, s a képzés végén a legjobb tanulókat magánál tudja tartani, így biztosított a szakember utánpótlása.

Finanszírozása

Hollandiában az iskolai tanműhelyben és a ROC-ban folyó gyakorlati képzés állami támogatottságú. 100%-ban fejkvótaszerű, a két évvel korábbi diáklétszám szerint állapítják meg. Összege diákonként 5.000,- euró/év, de ott, ahol nagyobb a gépészeti eszközháttér, többet kap az iskola. Az inasképzésnél (1 nap iskola, 4 nap munka) ennek az összegnek csak a 35%-át kapja az intézmény. A támogatás 80%-át egy összegben kapják meg, a 20%-át akkor, ha a diák befejezte a képzést – az iskolát így ösztönzik a sikeres befejezésre. Az épületek – s így a tanműhelyek - fenntartására még 500,- euró-t kap az iskola tanulónként. Ezzel a támogatással, illetve meglévő épületekkel önállóan gazdálkodnak, mint egy cég. Ahol jártunk, mindenütt új, vagy hamarosan átadandó „üvegpalotákban” jártunk, legyen az iskola, vagy ROC. S ezt az összevont iskolaépületek eladásából tudták fedezni. A ROC Aventust 80 millió euróból építették fel, 16 iskolai épületükből már nyolcat eladtak, ez volt a fedezete az új központnak, ahova a régi épületekben folyó képzéseket összevontan telepítették be.

A cégek csak az iskolák által végzett képzéseikért fizetnek nekik, amit szigorúan elkülönítetten kell kezelniük, s ezek nem számottevő összegek. A központi, új képzőhelyeknek jóval olcsóbb a működtetése, az összevont intézmények jól felszereltek, a korszerű ismeretek elsajátításához szükséges feltételek adottak.

132

Nincsenek külön pályázati lehetőségeik, s itt a normatíva se sok elemből állóan érkezik a fenntartóhoz, hanem itt közvetlenül az iskola kapja. Így biztosítható a képzések megfelelő színvonala, hiszen az iskolák saját pénzükből csak a legszükségesebb fejlesztésekre, továbbképzésekre fordítanak pénzt.

c) Működő üzem

Az üzem által fenntartott kiváló képzőhelyet láttunk a Corus Training Centerben, ahol 2, 3, 4 szintű inasképzés folyik – már 60 éve! Célcsoportjuk: 16-23 éves, VMBO-t végzett jó képességű fiatalok. Sokfelé toboroznak, és erős szűrő után veszik fel a diákokat (egészségügyi alkalmasság + tudásmérés), akikkel tanulási és munkaszerződést is kötnek. A diákok jelentős összegű fizetést is kapnak, képzésük ingyenes, tankönyvet is ingyen kapnak. A Corus számára fontos a jól képzett munkaerő és ennek a folyamatos utánpótlása, hisz a cég jövedelmének 7,5%-át képzésre fordítják (52,5 millió eurót). Ebből 11% a diákok fizetése, 9% saját dolgozóik továbbképzése, 25% az iskoláknak fizetett tanári óradíja, 65%-a a közvetlen költség (anyag, rezsi stb.)

A vállalatnál öt műszakban folyik a termelés, egy szakember többféle munkát is képes ellátni, ezért nem probléma a helyettesítés. Ezért ők több fizetést kapnak.

Az oktatás során együttműködnek a regionális oktatási központokkal (ROC-okkal), ennek keretében a tanárok jönnek a vállalathoz, és nem a diákok járnak iskolába, így tudják folyamatosan indítani az át- és továbbképzéseket.

A kompetenciaalapú oktatásra két éve tértek át, öthetente indulnak a kurzusok, mert egyszerre nem tudnak több diákot a laborban elhelyezni. A kurzus kezdetén, az 1-20. héten elméleti, a további ötven héten pedig gyakorlati képzés folyik. A gyakorlati képzés öthetes egységekben zajlik, ezen belül négy nap gyakorlat, egy nap elméleti oktatás folyik a munkahelyen. Az ötven hét is két részre bomlik, az első felében körbemennek az összes termelési folyamatban, egyéni felügyelettel. A módszer előnye, hogy a diákoknak rálátásuk lesz a vállalat működésének egészére.

A moduláris programban öt hétre kapnak feladatot. Minden öthetes periódus végén elméleti vizsgát, minden tizedik hét végén pedig gyakorlati vizsgát tesznek. A vizsgák halaszthatók, azonban a záróvizsgára jelentkezés csak akkor lehetséges, ha az összes részvizsgát teljesíti a diák. A saját diákjaikon kívül más iskolák diákjait is fogadják a képzőhelyen (őket más színű ruhában láttuk).

Az oktatási módszerek közül a leggyakoribbak:

Elmélet esetén: kiscsoportban, tanári támogatással kompetencialapon

A gyakorlati oktatásban: csapatmunka kompetenciaorientáltan. Ennek keretében a felmerülő kérdéseket a vállalat műszereinek, illetve az internet segítségével tudják közösen megoldani, a tanár csak segít szükség esetén. A problémamegoldás során kiemelt szerepet kap a csapatmunka, amely egyben modellezi a konkrét munkahelyzeteket is, ahol közösen kell kidolgozni a megfelelő megoldást. Erre már csak azért is nagy szükség van, mert a szakmunkások között sok a bevándorló, akiknek a kommunikáció gyakran okoz nehézséget.

133

Ennél a cégnél tényleg azt láttuk, hogy érték a tudás, s hogy megbecsülik a többet tudó embert.

d) A munkaerő-piaci igények kielégítése

Ez minden meglátogatott intézményben kiemelten kezelt elvárás volt. Ez volt a legfőbb indoka a szakképzési rendszerük átalakításának, s az új intézményi struktúra és felügyeleti-irányítási rendszer létrehozásának is.

A szakképzésben kulcskérdés a diák, az iskola és a munkahelyek együttműködése, amelyet közösen aláírt szerződéssel biztosítanak. A szakképzés és a munkaerőpiac összehangolását 18 szakképzési, tudásközpont biztosítja, amely lefedi az összes gazdasági ágazatot. Az egész folyamatot a kormány által irányított tanfelügyelet ellenőrzi.

A kormány a törvényi hátteret és a pénzügyi finanszírozást biztosítja az ellenőrzés mellett. A képzés teljesen kompetenciaalapú, amelyben nagy szerepet kapnak a nem önkormányzati szervek.

A szakképzés és felnőttoktatás (1996-os új oktatási törvénynek megfelelően) összeolvadt. Regionális oktatási központokat alakítottak ki, 1000 iskolából 70 képzőhely lett (ROC: műszaki, technológiai és szolgáltató képzések – az oktatási tárca felügyeli, AOC: mezőgazdasági képzés – a mezőgazdasági tárca felügyeli).

A diák kétféle képzés közül választhat, e végzettségek egyenértékűségét a törvény biztosítja:

Nappali rendszerű iskolai képzés (elméleti oktatás az iskolában, valamint a tanórák 20-60%-ában gyakorlat a munkahelyen).

„Inasképzés”, amely azt jelenti, hogy a diák négy napot tölt a munkahelyen, és csak egy napot vesz igénybe az elméleti oktatás, amely lehet a munkahelyen vagy az iskolában. Erre a képzésre csak munkahellyel való szerződés után jelentkezhet a diák.

A szakoktatás és felnőttképzés átalakulása során a régiók kapnak egyre nagyobb szerepet, ennek keretében regionális oktatási és képzési centrumok jönnek létre (ROC, AOC).

Egy átlagos regionális centrumban 158 szakmában folyik képzés mintegy 9000 diák számára, rajtuk kívül még kb. 2500 felnőtt és/vagy bevándorló tanul a felnőtt- és reintegrációs képzés keretében.

A nagy intézményméretet a következő tényezők indokolják a gazdaságosságon kívül:

Szorosabb a kapcsolat a munkaerőpiaccal.

Nagyobb a lehetőség a gyakorlati képzésre.

Az iskolában kapott feladatot a munkahelyen tudják megvalósítani.

Vállalati dolgozók továbbképzése könnyebben megoldható.

Átláthatóbb, egyértelműbb a szakoktatási rendszer.

Több lábon álló képzés lehetősége: szakmai, továbbtanulás, életre való felkészítés, vagyis szakmai nevelés a szakoktatás helyett.

134

A reformoknak nagy a társadalmi bázisuk a következő okok miatt:

Elöregedő társadalom (tovább kell dolgozni).

Növekvő gazdaság – munkaerőhiány.

Növekszik a tudás iránti igény.

Kevés a fizikai munkát végző.

Bizonyos társadalmi csoportoknak túl alacsony a képzettsége.

Két olyan civil szerveztbe is ellátogattunk, melyeknek kiemelt feladata a gyors reagálás a munkaerő-piaci igényekre.

A COLO

18 szakmacsoportot tömörítő szervezet, amely független a kormányzattól. A munkaerőpiac igényeinek megfelelően szervezik a szakoktatást. Foglalkozik a képzési szerkezetek fejlesztésével és a képzést nyújtó vállalatok felkutatásával, valamint kompetencia alapú szakképesítési modelleket dolgoznak ki a szakértői.

A szervezet 250-féle képesítést nyújt, és 175.000 vállalat biztosítja a gyakorlati képzést, amely lehet iskolai, nappali rendszerű, illetve inasképzés.

Az újfajta képzési rendszer lényege a szaktudás mellett a szükséges kompetenciák kialakítása, nagy hangsúlyt kell fektetni a személyi fejlődésre is, a kompetencia fejlesztése soha nem fejeződhet be. Ezért szükséges, hogy konkretizálják a kompetenciákat a képzés és az értékelés során.

Az iskolák saját tanterv és program szerint dolgoznak, amelyek akkreditáltatniuk kellett. Az új modellnél az első lépés a feladatelemzés, majd a szükséges kompetenciákat meghatározzák, és hozzárendelik a feladatokhoz.

A szakmai képzés során felkészítik a tanulókat a szakmára, valamint arra, hogy jó állampolgárok legyenek.

Az egyes szakmákhoz képzési dossziékat állítanak össze, amely tartalmazza a következőket:

A szakma leírása

Képzési profil (mire van szükség a szakképesítés megszerzéséhez)

Részletes leírás (információ, teljesítménymutatók az oktatási intézményeknek)

Elszámoltathatósági jelentés

135

Az MBO Raad (Holland Szakképző Intézmények Egyesülete)

Olyan tanácsadó testület, amelyet az iskolák szerveztek, és ők is finanszírozzák. A szervezet 470.000 nappali szakképzésben részt vevő diákot és 160.000 felnőttképzésben részt vevőt, 71 képzési központot képvisel.

Fontos szerepe, hogy egyesíti a szakoktatási szektort, közvetít az iskolák, a kormány és a cégek között, és képviseli az intézmények munkáltatói oldalát is. Az MBO meghatározza, hogy „mit tanítsunk”, az iskolák pedig megadják azt, hogy „hogyan tanítsunk”.

2. Összegezve:

a hollandiai tanulmányút során látottak megerősítettek bennünket abban, hogy Kecskeméten és a régióban is erősebbé kell tenni a kapcsolatot a gazdaság képviselőivel.

Ennek formái már nálunk is kialakultak: RFKBK és a Szakképzés Szervezési Társaságok létrejötte,

a TISZK-ek mellett megalakított Szakmai Tanácsadó Testületek működése (mindhárom testületben a munkaerőpiac szereplői meghatározó módon képviselve vannak).

Az elkövetkező egy évben kell az iskolákkal és a fenti három szervezettel olyan tartalmi együttműködést kialakítani, melynek eredménye a nagyobb számú és jól felkészült fiatal szakmunkások megjelenése a régióban – a hiányszakmákban is.

A holland elméleti oktatás és a gyakorlati képzés során látott pedagógiai módszerek – kompetencia alapú, modul rendszerű oktatás, kiscsoportos foglalkozások, csapatmunka előtérbe állítása, vegyes életkorú és tudású gyakorlati csoportok kialakítása, - és a melléjük „rendelt” tanári támogatói rendszer talán itthon is megvalósítható lenne, hisz épp az SZFP erre ad szakmai felkészítést. A támogató tanári rendszer kialakításának csírái már nálunk is megtalálhatóak: az „F” osztályokban tanító kollégák személyre szabott haladási terv alapján foglalkoznak a diákokkal, akik a portfóliójukba gyűjtött kompetencia-feladataik alapján léphetnek tovább, illetve a mentor-diák kapcsolat is működik már a tehetséggondozó pályázatok esetében.

Amit legjobban írigyeltünk, azok a ROC épületeik, és azok felszereltsége.

Nálunk 1 milliárd forint állt rendelkezésre az első közös TISZK-eknél, itt 80 millió euró. Micsoda különbség!

Hollandiában 175.000 gazdálkodó szervezet vesz részt a tanulók gyakorlati képzésében, nálunk mind a csoportos, mind az egyéni képzésre alig találnak az iskolák megfelelő gyakorlóhelyet.

136

D. Németország

Németország egyike azoknak a fejlett országoknak, ahol a társadalom- és gazdaságpolitika meghatározásában a munkáltatók és a munkavállalók szervezetei törvények által szabályozott formában vesznek részt, és arra jelentős hatást gyakorolnak. Bizonyos kérdéseknél az állami beleszólás a törvénykezésre korlátozódik (pl. a bérezés, a munkakörülmények, egyes szociális juttatások kérdése), más területeken az adott szintű kormányzat egyenrangú félként vesz részt a tárgyalásokon (ez jellemző a szakképzés-politikára).

Az oktatásügy Németországban tartományi hatáskörbe tartozik, valamennyi tartománynak külön oktatási törvénye van.

Az iskolai utak 10 éves korban elágaznak, a rendszer korán és erősen szelektál. A szakképzés legkorábban 9 ill. 10 általánosan képző iskolaév után kezdődhet. A 9 éves alapiskola elvégzése után mód van egy orientáló, ún. szakmai alapozó osztályt végezni, amelyet a 80-as évek vége óta egyre többen látogatnak. A tulajdonképpeni szakképzés csak ezután kezdődik.

1. Teljes idejű szakképzés

A szakképzés az esetek kisebb részében zajlik teljes időben iskolai keretek között. Ennek a formának sokféle, olykor tartományonként is különböző intézmény ad otthont.

A teljes időben, legalább 2 évig tartó, iskolai keretekben zajló szakképzésben tizedannyian vannak, mint a duális rendszerben.

2. A duális szakképzés

a) Általános ismertetés

A duális rendszerű szakképzés "duális" (azaz kettős) jelzője arra utal, hogy a fiatal szakképzése, akit hivatalosan nem is tanulónak, hanem "kiképzendőnek" (Auszubildende) neveznek, párhuzamosan két helyszínen - egy szakmunkásképző iskolában és egy "üzemben" zajlik. Az "üzem" nem csak valódi üzem, hanem akár egy hivatal, egy fogorvosi rendelő, vagy képző központ is lehet.

A képzési felelősség is megoszlik. Az iskolai részért a tartomány, illetve maga a szakmunkásképző iskola a felelős, az érvényes szabályozást az adott tartomány oktatási törvénye tartalmazza. A gyakorlati részre vonatkozó szabályozás a testületek, szakmai szervezetek bevonásával, szövetségi szinten történik (a szövetségi szintű szakképzési és kisipari képzési törvény hatályos rendelkezése alapján), magáért a gyakorlati képzésért pedig a kiképző üzem viseli a felelősséget. Az illetékesség és a felelősség azonban nem egyenlően oszlik meg. A "kiképzendők" ugyanis a hétnek csak 1-2 napján járnak iskolába. Heti 3-4 napot az "üzemben" töltenek, ahol részben produktív munkát is végeznek, azaz képzési költségük egy részét meg is termelik. A fiatal az üzemmel áll szerződéses viszonyban,

137

A gyakorlati oktatók az üzem alkalmazottjai, az iskola tanárai állami köztisztviselők vagy közalkalmazottak. Az üzem hajlandó a képzési költségeknek tetemes részét fedezni.

A szakmunkástanulói jogviszony akkor jön létre, amikor ezt a kiképző üzemmel szerződésben rögzítik. A kiképzőhelyet keresők és a kiképzési helyeket kínálók választanak egymás közül.

A nagymértékben egységesített szerződések tartalmazzák a szakképzésre vonatkozó alapinformációkat, így:

a szakképzés idejét;

a képzés tagolását,

célját,

helyszíneit,

az üzem

kiképzési tervét,

a próbaidő tartamát illetve

a felek egymással szembeni kötelezettségeit,

A szerződéseket a helyi kamaráknál tartják nyilván.

Az államilag elismert szakmák száma 350 és 400 között van. Valamennyi szakmához tartozik egy szakképzési rend, mely tartalmazza:

a szakma megnevezését,

a szakma leírását,

a képzés időtartamát,

a képzés kerettervét, amely alapján a gyakorlati képzésért felelős üzem saját, még részletesebb képzési kerettervét készíti, és végül

a vizsgakövetelményeket.

A kiképzés után, az esetek több, mint harmadában a szakmunkásvizsgát tett fiatalt az addigi kiképző üzem szerződteti. Az üzemek sok esetben "veszteséggel termelik meg azt a munkaerőt", amelyből az esetek nagyobb részében később sem profitálnak. Számukra az egyik fő előny éppen az, hogy a kiképzettek közül, nagyon alapos információ birtokában fölözhetik le a legjobb munkaerőt.

A duális rendszer irányításában és működtetésében, helyi és központi szinten egyaránt komoly szerepet játszanak a társadalmi partnerek, azaz a munkaadók és munkavállalók önkéntes vagy törvényben kötelezően előírt társulásai.

A szakmunkások iránti kereslet emelkedett, s a duális képzés színvonala nemzetközileg elismerten továbbra is magas, és a végzetteknek jók az elhelyezkedési kilátásai.

A duális rendszer hazai és nemzetközi elismertsége ellenére egyik súlyos hátránya a DGB szerint, hogy zsákutcás jellegű képzési út. A végzettek csak különbözeti vizsgák után

138

juthatnak be a felsőoktatásba, azon belül is elsősorban a szakirányú főiskolákra. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez az út kevesek számára jelent reális továbblépési lehetőséget.

b) Duális képzés szerkezete

Üzem Szakiskola

gyakorlati képzőhely elméleti oktatás

kis munkavállaló

tanulószerződés-ösztöndíj

tanuló

iskolakötelezettség

Szakképzési törvény szerint összehangolás Kerettanterv szerint

Állami felügyelet és szakmai

tartalom meghatározása a

kamarákon keresztül

Tartományi felügyelet

Szakmai gyakorlat elmélyítése,

elmélet gyakorlati alkalmazása

Tanítási idő 2/3-ban szakelmélet

tanul

Üzemi körülmények között

tevékenykedik

Tanítási idő 1/3-ban általános

ismeretet szerez (vallás, német,

etika, állampolgári ism., idegen

nyelv, matematika, stb.)

Szociális kompetenciákat fejleszt.

(kapcsolat kollégákkal,

ügyfelekkel)

Szociális kompetenciákat fejleszt.

(kapcsolat diáktársakkal)

Együttműködés, hogy elsajátítsa a szakmai kompetenciákat

ÁLLAMI BIZONYÍTVÁNY

a dualitás a képzés megosztottságában nyilvánul meg, különválik az oktatás gyakorlati és elméleti része. Gyakorlati képzés az üzemekben, elméleti képzés a szakiskolákban folyik. Észak-Rajna-Westfáliában folyó duális képzésben a szakiskolai tanulók 60 %-a (1,6 millió tanuló, 340 szakmában) tanul. A többiek (40 %) egy része tisztán iskolai (tanműhely) keretek között, vagy az un. kevert képzésben („üzemek feletti képzőhely” /TISZK/-üzem-iskola) sajátítja el a szakma műveléséhez szükséges kompetenciákat, és szerzi meg a szakmai ismereteket.

A tanuló a képzés során a képzési idő 2/3 részét az üzemben, 1/3 részét az iskolában tölti, pl. 3 éves képzésnél első évben 2 nap iskola-3 nap üzem, 2-3. évben 1 nap iskola-4 nap üzem, természetesen az időkeret tömbösíthető.

139

c) A képzési forma előnyei:

A szakképzés fejlesztésébe eszközölt befektetés a gazdasági jövőt célzó befektetés.

Többnyire a valós szakemberszükségletet biztosítja.

Redukálja a képzés költségeit.

A szakképzés szerkezetét a kereslet-kínálat, tehát a piac mechanizmusai határozzák meg.

Csak a kamarák által ellenőrzött képzőhelyek vehetnek részt a képzésben.

A vállalatoknak szakképzett munkaerőt –a fiataloknak munkahelyet biztosít.

Motiválja a fiatalt: ott tanulok, ahol majd dolgozni fogok.

Kialakul a munkahely iránti hűség.

Államilag elismert képzettséget szereznek a fiatalok.

Gyakorlatközeli képzés, és még pénzt is keresnek.

Tudatosul a diákban az élethosszig tanulás fontossága.

A szakképzésben érdekelt felek kooperációja. Ez a gyakorlatban a munkaadók, a munkavállalók, az állam és a tanügy együttműködését jelenti=társadalmi támogatottság, elfogadás.

d) A képzési forma hátrányai:

A képzési tematika nem egyezik az üzemi folyamattal.

Esélyegyenlőség sérülhet az üzemek eltérő mérete miatt.

Üzemben túl speciális ismerteket kapnak-nehezítheti az elhelyezkedést.

3. A szakképzés megvalósítása

Ha az üzem szabadon el is döntheti, hogy akar-e képzést folytatni vagy sem, a képzésnek bizonyos szabályoknak kell megfelelni. Ez elsősorban a képzés tartalmára vonatkozik. A 2005-ben módosított szakképzési törvény az 1. §-ban a következőket mondja: „A szakképzés a munka változó világában a képesített szakmai tevékenység gyakorlásához szükséges szakmai ismereteket, készségeket, jártasságokat (szakmai cselekvőképességet) szabályozott képzési folyamatban adja át. Továbbá lehetővé kell tennie a szükséges szakmai tapasztalatok megszerzését”. A szabályozott és egységesített szakképzés alapjaként az illetékes miniszter által kiadott képzési rend tekintendő – ahogy ez a szakképzési törvény más bekezdéseiben is szerepel, amelyben meghatározzák a szakmák elnevezését, a képzés időtartamát (ez rendszerint 2-3 év), valamint a képzés során átadandó ismereteket, készségeket, képességeket.

140

Minden üzem köteles a szakképzést ennek megfelelően tervszerűen, időben és tárgy szerinti felosztásban végrehajtani. A szakképzési szerződésnek tartalmaznia kell a szakképzés időbeni és tárgy szerinti felosztását. A szakképzési rend mellékleteként nyilvánosságra kerül egy útmutató a szakképzés időbeni és tárgy szerinti felosztásáról, amely segítséget nyújt az egyes képzésekre vonatkozó képzési terv kidolgozásához.

Így az utóbbi időben már az érvényesül, hogy a képzési tartalmakat tanulási célként fogalmazzák meg. Ez tehát döntően azon múlik, hogy olyan megfogalmazást válasszanak, amelyeknél világosan kifejezésre kerül, hogy az üzemi gyakorlatot a „közös munka során történő tanulás” jellemzi. Ezért nincs szükség a tanulási célok azon kategóriáinak átvételére, amelyeket a pedagógia tudománya fogalmaz meg. Ehelyett olyan fogalmakat használnak, amelyek a szakoktatók számára is érthetőek.

4. Szakmunkásképzés a kézművesiparban

Az üzemek fölötti képző központokban a gyorsan változó, drága, új technológiákkal ismertetnek meg, illetve olyan készségeket sajátíttatnak el, melyre a képzésre vállalkozó kisiparosnál nem nyílna lehetőség.

A német kézműves kamarák delegáltjai minden szinten jelen vannak a 3 vagy 4 oldalú szakképzési bizottságokban. Részvételi súlyuk a szakképzésben igen jelentős.

5. A mestervizsga

A vizsgában a kognitív tudásról a tevékenységre helyezték a hangsúlyt. A vizsga gyakorlati, írásbeli és szóbeli részből áll, termelőüzemben zajlik le és a kérdések a termelés konkrét helyzeteire vonatkoznak.

A szakoktatóként való működésnek előfeltétele az ún. mestervizsga letétele.

6. A hátrányos helyzetűek szakképzése

Szakképzettséggel nem rendelkezők nagy részét át kell vezetni a 3 éves szakmunkásképzésen, hogy ne esélytelenül vegyenek részt a munkáért folyó versenyben. Mivel itt elsősorban az alsó társadalmi rétegek gyerekeiről, sok esetben a vendégmunkások gyerekeiről van szó, ezért részükre már kisiskolás kortól külön segítő intézkedéseket kellene bevezetni.

a) Adalékok a hátrányos helyzetűek segítéséhez a németországi Észak-Rajna-Westfália tartományban

Beszámolómban összefoglalom a közös szakmai programokon gyűjtött információimat, egyéni látogatásom tapasztalatait egy bonni speciális intézetben, végül egy, az ott-tartózkodásunk ideje alatt megjelent helybéli újságcikkről adok számot.

Valamennyi látogatás jellemzője volt, hogy érdekes tájékoztatást kaptunk munkájukról, feladatukról. Előfordult, hogy az előadást kérdéseinkkel megszakítottuk, majd a végén

141

általában építő jellegű beszélgetés/vita/konzultáció alakult ki. Ezeket az alkalmakat kihasználva figyelmemet a fogyatékosok helyzetére, segítésére összpontosítottam. Szinte valamennyi helyszínen külön kérdést/kérdéseket tettem fel az említett témával kapcsolatban. Mindezeket szeretném most összegezni.

A Német Szövetségi Szakképzési Intézetben külön bizottság foglakozik a fogyatékos emberek ügyével, számukra kétéves képzéseket szerveznek.

Az üzemeknek kötelező alkalmazni fogyatékosokat egy bizonyos százalékban (a szakma és az üzem nagyságától függően), ha ezt nem teszik meg, akkor külön fizetniük kell (szakma- és üzemfüggő a befizetendő összeg).

A munkaadó, aki fogyatékost alkalmaz, támogatást kap, és külön támogatást kap a megfelelő körülmények kialakításra (pl. mellékhelyiség fogyatékosok számára).

A Munkaügyi Központ 9 hónapos átképzéseket biztosít azoknak a fogyatékosoknak, akikről időközben derült ki fogyatékosságuk.

Mind a Munkaügyi Központ, mind az iskolák „felzárkoztató” osztályokat szerveznek azon tanulók számára, akik nem tudták elsajátítani a szakmát. Ilyen osztállyal személyesen is talákoztunk a Beufskolleg Ulrepforte Szakiskolában.

A fogyatékkal élők munkaideje rövidebb.

Jelenleg dolgozzák ki azt a koncepciót, mely a fogyatékkal élők szakmai képzésben való fokozottabb bevonására/ segítésére irányul, tájékoztatott az Iskolafelügyelet előadója.

b) Egyéni látogatás Markus Wolf Intézeténél

Markus Wolf bonni székhellyel egy olyan intézetet alapított, ahol a tanulási problémákkal küzdőknek egyéni fejlesztő foglakozásokat szervez. Az Erich Kästner Általános Iskolában általában heti 16 órát tölt el, a pedagógusokkal állandó kapcsolatban van, számukra továbbképzést is tart az eredményes munka érdekében. A szülőkkel, pszichológusokkal, logopédusokkal is folyamatosan konzultál.

Az intézmény teljes neve: Programme zur Struktur, Organisation und Förderung, fő célja, hogy a gyermek poztitiv személyiségjegyeit erősítve segítse egyéni fejlődésüket, valamint a helyes tanulási módszerek kialakítását.

Ez a résztvevők számára ingyenes, mert a teljes költséget a napközi (OGS Offene Ganztagsschule) fenntartója, ebben az esetben a szülők által alapított egyesület vállalja magára. A délelőtti órák folyamán Markus Wolf részben az órákon hospitál, hogy a nehezebben kezelhető gyerekeket megfigyelje, és a pedagógussal megbeszélje, milyen módszerekkel lehetne ezeket a gyerekeket a tanítási órába bevonni, részben ezeknek a gyerekeknek a tanítási óra ideje alatt egyéni fejlesztő módszereket kínál.

Délután a saját irodájába jönnek a tanulási problémával küzdö gyerekek (pl. koncentrálási problémák, hyperaktivitás, olvasási- és számolási problémák stb). Élnek is ezzel a lehetőséggel, mert Markus Wolfnál hetente 120 tanuló mintegy 170 órát tölt el. A programot segítő közvetlen munkatársak száma az igények szerint változik, de általában tízen vannak.

142

Ez a program a legkisebb kisiskolást is megkeresi, hiszen minél hamarabb jön a segítség, annál hatékonyabb lehet, s a jövőben, amikor már a szakmai képzés válik időszerűvé, kevesebb kudarcot és több sikert megélt ember válik belőlük.

c) „Gemeinsame Sache” (Közös dolgok) c. cikk

A Kölner Stadt-Anzeiger 2009. szeptember 30-i számában jelent meg. A hátrányos helyzetűekre fókuszálva újságolvasás közben feltűnt egy témához illő cikk.

Olyan szállodáról olvastam, ahol hátrányos helyzetűeket alkalmaznak, ezzel számukra életcélt adnak, és az életminőségüket alapjaiban megváltoztatják.

Az első ún. integrációs hotel alapítása 1993-ban egy hamburgi házaspár nevéhez fűződik. Azóta már 15 hasonló szálloda tevékenykedik Németországban, melyek „Embrace-Verbund”-ban tömörülnek, köztük a most szóban forgó neve „Fit Hotel”.

Az Embrace szállodákban mintegy 253 dolgozó 2/3-a szellemi vagy testi fogyatékos, munkájukat szociálpedagógusok is segítik. A tervek szerint további 30 ilyen szellemiségű szállodát hoznak létre, pl. 2011-ben nyílik egy 3 csillagos hotel az új hamburgi kikötő- központban.

143

E. Olaszország

Az olaszországi szakképzés 2000-óta folyamatos megújulás alatt van, ezért nehezen átlátható, de megpróbáltuk kollégámmal rendezni a képzés ezen belül is a szakképzés elég zavaros irányait.

Az oktatásügy hagyományosan központilag szabályozott. A római székhelyű Oktatási Minisztérium /Ministero della Pubblica Instruzione/ az oktatás- és nevelésügy országos szintű felügyeleti és koordinációs szerve.

Az oktatás következő szintjét a 20 régió és 94 tartomány Iskolafelügyeletei /Sovintendenze Scolastiche Regionale/ szabályozzák. Ezen intézmények főleg a szakképzés területén rendelkeznek hatáskörrel. Ide sorolhatók a szakképző intézmények, pályaválasztási tanácsadók, szakképző központok és a felnőttképzéssel foglalkozó szak- és továbbképző intézmények.

Lombardia Tartomány Szakképzésért Felelős Hivatala

144

1. Szövevényes szakképzési rendszer a Lombardia tartományban

Lombardia tartomány jelenleg 11 megyéből áll, de Monza önállóvá válásával 12 lesz a megyék száma. A tartományok, mint önálló kis államok saját minisztériumokkal, így oktatási minisztériummal is rendelkeznek.

Megérkezésünket követő első látogatásunk Lombardia Tartomány Milánó Megyei Szakképzésért Felelős Hivatalába történt, ahol megismerkedtünk a meglehetősen szerteágazó helyi szintű szakképzés felépítésével. Az előadást Gisella Langé igazgató asszony tartotta, aki bemutatta az oktatást az alapfoktól a felsőoktatásig. Érintette az Európai Unió által meghatározott kulcskompetenciák bevezetését a tartományi oktatásban, és hangsúlyozta az egységes kompetenciákat tartalmazó szakmai bizonyítvány megszerzésének fontosságát.

Mondandójában kiemelte, hogy az állam által preferált képzések többsége hosszú időre /5 évre/ kiterjedő képzés, míg a tartományok irányítása és szervezése alatt álló képzések lehetnek:

betanító jellegű /néhány hónaptól 1évig/

1 éves kiegészítő /pl: egyetemi előkészítő/

3 éves szakmai /2 év alapképzés + 1 év szakmai/

4 éves szakközépiskolai

5 éves technikusi képzés

A nagy arányú munkanélküliség miatt, elsősorban a szakképzésben látják a jövőt, ezért a tanköteles kort 2 évvel felemelve 16 éves korig tervezik az iskolában tartani a tanulókat.

2. A meglátogatott intézmények

Albe Steiner Instituto Technico

145

a) Albe Steiner Szakképző Iskola

Az Albe Steiner iskolában 2+3 éves képzési rendszer van, ami azt jelenti, hogy az első két évben alapozó ismereteket /közismereti tárgyak és szakmai alapismeretek/ oktatása történik.

A harmadik évben szakosodnak a tanulók film és televíziózás, animáció és rajzfilm készítés, fényképészet, grafika, digitális kommunikáció, és kommunikáció és nyelv elmélet szakokra.

Az utóbbi két szak 5 éves képzésben sajátítható el.

Ebben az iskolában valószínű nem csak a gyerekek érdeklődése, hanem a tananyag is sarkalta a tanárokat új oktatási módszerek kidolgozására, mint az e-learning /digitális tananyag/ alkalmazása az oktatásban. /30osztályból 20-nál ezt alkalmazzák a tanulók döntése alapján/

Az osztályban való tanítás jellemzője a módszeren túl a két tanáros modell, ahol az egyik tanár oktat, míg a másik segítőként van jelen. A módszer elterjedésének valószínű oka, hogy az iskolarendszerű képzésekben a „másképpen képes” tanulók integrált oktatása előírás. Ebben a rendszerben az iskola kötelessége a fogyatékos gyermekek oktatása, szakmához juttatása.

Az iskola másik fontos feladata a tanulók nyomon követése, ami információt ad a tanulók elhelyezkedési arányáról, és a képzés színvonaláról. A képzési anyag bár a munkahelyek igényeit figyelembe véve kerül kidolgozásra, de külső képzőhelyekkel kevesebb kapcsolatot tart az iskola.

b) A Vigorelli Szakképző Központ

Fenntartója a Milánó Megyei Képzési Központ és Szolgáltató Ügynökség.

Közintézmény, jogilag önálló, gazdálkodási formája KHT.

Finanszírozása:

nemzeti

regionális

és uniós forrásokból történik

Tevékenységi területei:

szakképzés

orientációs

munkaügyi

146

Az intézmény 3 önálló egységből áll, ezek a következők:

Vigorelli

Bauer

Paullo

Feladatuk a 14-18 éves tanulók és a felnőtt korosztály képzése. Munkájukban hármas egységet érvényesítenek, végzett tanulóik személyi igényei mellett meg kell felelni a munkaerő piac elvárásainak, és ezekhez igazodva kell kialakítani a tanulási stratégiát.

A központ hatékonyságának fokmérője ezért az elhelyezkedett tanulók aránya.

A 14-18 éves korosztály számára három éves /1 év alap és 2 év szakmai/képzést folytatnak, főleg kozmetikus, fodrász és textil ipari szakmunkásokat képeznek.

A felnőttképzés a néhány hetes betanítástól a maximum 2 éves időtartamig terjed.

Mind a fiatal, mind a felnőttképzésben szorosan együttműködik az iskola a külső gyakorlati képző hely szakemberével. Rendszerükben a két tanár közül az egyik segítő az osztályfőnök, aki folyamatosan figyelemmel kíséri a tanuló előmenetelét. Gyakori, hogy a cégek kérésére szerveznek tanfolyamokat főként a média iparban, a fényképészetben, és a grafikusként dolgozók számára.

Az intézmény másik fontos tevékenysége, hogy felmérje a meglévő kompetenciákat, és képzést ajánlva segítse a szakmát váltó dolgozókat az elhelyezkedésben.

A harmadik munkaügyi tevékenység, ahol a munkanélkülieknek ajánlanak képzéseket segítve őket a munkához jutásban.

c) „Paolo Frisi” Superiore

A szakképző iskola kiemelt feladatának tekinti a bevándorlók és a „másképpen képes” tanulók szakiskolai képzését. Az oktatás a hagyományos 2+3 éves modellt követi, azonban, jelentős óraszámban van tanműhelyi és vállalati környezetben eltöltött gyakorlat. Az iskola napi munkájában a hagyományos módszerek mellett, jól megfér az új e-learning tananyag is.

A tanulók kisebb részét a gyakornoki idő leteltével alkalmazzák a gyakorló helyek, a jobb képességűek tovább tanulnak, érettségit, technikus diplomát szereznek, esetleg a felsőoktatásba kerülnek. A „másképpen képes” tanulók kompetencia igazolást kapnak, és ha tudnak elhelyezkednek.

Összefoglalva a tapasztaltakat a sok becsatlakozási leágazási, átképzési és továbbképzési lehetőség a képzett fiatalokat ad a társadalomnak, de nem nélkülözheti a korszerű gyakorlati ismereteket, melyeket a vállalatokkal történő szoros együttműködéssel lehetcsak megvalósítani.

147

F. Portugália

1. ANQ (Agência Nacional para a Qualificação) (Nemzeti Képesítési Hivatal) – a képzésekért felelős nemzeti intézet

a) Hol történik a gyakorlati képzés?

A gyakorlati képzést egyrészt vállalatoknál, vállalkozásoknál is lehet folytatni, és az iskolákban is lehet szimulálni. Azonban - mivel egy munkahelyen más dolgokat is megtanul egy tanuló, mint egy szimulált helyzetben - a munkahelyi képzést preferálják. Tulajdonképpen a szakmai szocializáció csak a munkahelyeken lehetséges.

b) Tananyagi előírás nincs a szakmai gyakorlatban? A munkahelyek mennyire követik azt, hogy a tanulónak akkor éppen mit kell gyakorolnia?

A gyakorlóhely és az iskola megállapodást köt, és annak keretében határozzák meg, hogy mit fog ott csinálni a gyakorlati képzés során a tanuló. Figyelembe veszik a kompetenciákat, amiket már megszerzett.

c) Kapnak-e valamilyen támogatást, vagy élveznek-e valamilyen előnyöket azok a vállalatok, akik vállalják tanulók gyakorlati oktatását? Származik-e előnye az iskolákkal való együttműködésből a vállalatoknak?

Támogatást nem kapnak. Azt az előnyt élvezik, hogy ingyen dolgoznak ott a tanulók.

Nincsen egységes szabály, általában költségtérítést kapnak illetve étkezési hozzájárulást, és régióktól függően esetleg még más támogatást is kaphatnak, esetleg európai uniós támogatásból.

Társadalmi felelősséget is vállal ezzel a vállalat, hogy gyakorló helyet biztosít az iskolák számára. Az is egy lehetőség, hogy szolgáltatást cserélnek egymás között. Például a gyakorlóhelyért cserébe az iskola megjavítja a számítógépeket vagy bármelyik gépet a vállalkozónál.

d) Valamilyen rostán átesnek ezek a gyakorlati munkahelyek, hogy ki foglalkoztathat tanulót? Valamilyen módon értékelik őket és megmondják, hogy te lehetsz, te pedig nem?

Az iskolák a helyi cégekkel kötnek megállapodást. Ebbe az ANQ-nak nincsen beleszólása, és helyileg sokkal jobban tudják, hogy melyik az a cég, amelyikkel érdemes együttműködni.

148

e) Képezi-e valaki azokat a dolgozókat, akik gyakorlati oktatást folytatnak a vállalatoknál?

Külön képzést nem kap az, aki a tanulóval foglalkozik. Ugyanakkor, amikor az iskola és a vállalkozás az együttműködési megállapodást megköti, akkor kiválasztják, hogy ki lenne erre a feladatra a legalkalmasabb. Továbbá az iskolai gyakorlatvezető és a vállalkozásnál a tanulókkal foglalkozó ember nagyon szorosan együttműködik. Így próbálják biztosítani azt, hogy megfelelő oktatásban részesüljön a tanuló.

f) A munkahelyen dolgozó képzőknek ez a feladat öröm és lehetőség, vagy pedig nehéz kötelesség? Hogyan motiválják őket erre a feladatra?

Mivel ez az iskolák és a vállalatok közös ügye, az ANQ-nak ebbe nincs belelátása. Viszont az biztos, hogy mindig találnak képzőt, és általában szívesen is végzik ezt a feladatot.

g) A gyakorlóhelyek tovább is foglalkoztatják ezeket a tanulókat, amikor már szakképesítést szereznek? Van erről statisztikájuk?

Mindezidáig csak a szakiskolákkal volt kapcsolatunk. És a szakiskolákat általában egy adott cég és az önkormányzat hozta létre, és az adott cég saját igényei szerint határozta meg a tantervet. Ezért a legtöbb tanuló ugyanahhoz a céghez is ment dolgozni később.

Most viszont, hogy kb. két éve él ez az új rendszer, miszerint minden középiskolában bevezették a szakképzést, ezért igazából eredményt még nem tudnak mondani. Egyrészt mert még nem végezték el a kurzusokat, másrészt mert még hiányzik az országos adatgyűjtő megoldás. 2009-ben fog elkezdődni a szakképzés utáni pályakövető rendszer, és ennek keretében fogják kérdezni ezeket a statisztikákat az iskoláktól.

2. EPM – Montijo

a) Igazgató köszöntője:

Mivel jó néhány éve az a problémánk Portugáliában, hogy minden fiatal az egyetemre megy tanulni, így nagy szükség volt arra, hogy a szakképzést is valahogyan fejlesszük. Ezért a nyolcvanas években újjáalakították a szakiskolákat, és azóta is igyekeznek a szakképzést minél magasabb szintre fejleszteni. Az a célunk, hogy olyan kompetenciákat, olyan gyakorlatot és olyan eszközöket biztosítsunk az itt tanuló diákok számára, amelyek képessé teszik őket a munkavállalásra, és arra, hogy a munkaerőpiacon megtalálják a helyüket.

Három féle gyakorlatot biztosítunk az itt tanulók számára, annak érdekében, hogy kompetenciáikat fejleszthessék. Egyrészt van a szakképzés, másrészt a tantervbe iktatott gyakorlati oktatás, a harmadik pedig a nemzetközi gyakorlatszerzés. Nagyon fontos, hogy jó kapcsolatot ápoljunk a helyi vállalatokkal, hiszen ők biztosítják később a munkaerő számára a munkalehetőséget. Elmondhatjuk, hogy gépipari irányban itt végzett tanulóink 100%-a talál munkát.

149

Az UNIVA (Unit of participating in working life) ismertetése:

Az UNIVA egy projekt, amit az IEFP kezdeményezésére indítottak, és ebben a projektben részt vesz a mi iskolánk is. Ennek a célja, hogy mindenkinek segítséget nyújtson abban, hogy a munka világában megtalálja saját helyét, illetve, ha a munkából kiesik, akkor újból munkavállaláshoz jusson. Az iskola nem csak Montijo városának nyújt szolgáltatást, hanem az egész régiónak is.

Az UNIVA csapatának központja ebben az iskolában működik már hat éve, és munkaügyi, szakképzési és szakmai képzési témákban nyújt segítséget. Elősegíti a munkahelyteremtést, szakmai tanfolyamokat és a szakmai képzést. Információt ad és közvetít a munkahelyekről, tanfolyamokról és a szakképzésről.

A tanulókkal megismertetik azokat az eszközöket, amelyekkel az itt végzők munkát kereshetnek. Ezek az eszközök: az életrajzuk, a bemutatkozó levél, a spontán jelentkezés és a felvételi beszélgetés.

Az életrajzba bele kell foglalnia a végzett tanulónak mindazt az adatot, mindazt az információt, amire a munkaadónak szüksége lehet. Az életrajz a szükséges személyes adatok és az eddigi tanulmányoknak a felsorolása.

A bemutatkozó levélben már egy kicsit részletesebben kell leírnia a végzett tanulónak az elvégzett tanulmányait, illetve a megszerzett gyakorlatát.

A spontán jelentkezés során összefoglalja a tanuló, hogy milyen tanulmányokat folytatott, milyen tapasztalatokra tett szert. És ezt még ki kell egészítenie azzal is, hogy mivel szolgálhatja azt a céget, amely esetleg majd foglalkoztatja őt.

A felvételi beszélgetésre felkészítés során megbeszéljük az itt végzett tanulókkal, hogy mi az, amire a felvételi beszélgetés során figyelniük kell, és mik azok a dolgok, amiket feltétlenül kerülniük kell.

Az UNIVA együttműködik egy GAE (Gabinete de Apoio às Empresas) nevű intézménnyel, amely a vállalatoknak nyújt segítséget a munkaerő kiválasztásában. A GAE együttműködik az itt végzett hallgatók kiválasztásában és felvételében olyan cégekkel, amelyek munkaerőt igényelnek. Ennek egyik formája a pszichológiai teszt, másik formája pedig az egyéni beszélgetés.

Nagyszerűen együttműködik az UNIVA és a GAE, hiszen az UNIVA a végzős tanulókat készíti fel a munkavállalásra, a GAE-hez viszont a cégeknek a munkaerőigénye fut be. És ennek a kettőnek a párosulása kiváló együttműködést eredményez.

150

b) Az UNIVA és a GAE nem az iskola fennhatósága alá tartozik, csak segíti a tanulók elhelyezkedését?

A GAE, az egy iskolán belüli mechanizmus. Van egy iroda, amely a kapcsolatot tartja a vállalatokkal, és az iskolán belül működik. Az UNIVA pedig egy együttműködés az iskola és az IEFP között, ami azt jelenti, hogy ez az UNIVA program, támogató mechanizmus más iskolákban is működik.

c) Csak a pszichés felkészítés folyik a munkavállalásra, vagy a szakmai is, tehát, hogy most asztalosra van szükség, most gépészre van szükség, most kertészre. Tehát ezt is bevállalják, vagy csak a pszichés felkészítést?

A műszaki, szakmai kompetenciákat itt is előnyben részesítik, hiszen ezek is szükségesek, hogy el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. Elsősorban a szakmai kompetenciákra helyezik a hangsúlyt.

d) Nálunk regionális fejlesztési bizottságok fogják meghatározni, hogy milyen képzést támogatnak. Náluk is megmondják az iskoláknak, hogy mi a kiemelten támogatott képzés, vagy azt képeznek, amit akarnak, és majd elhelyezi őket a GAE és az UNIVA?

Amikor egy új tanfolyamot indítunk, azt megelőzően fel kell, hogy mérjük, hogy a vállalatoknál milyen kompetenciákra van igény. Az őáltaluk meghatározott kompetenciák alapján indítjuk a tanfolyamokat. Ha ezeket elvégzik a hallgatók, akkor azokkal a kompetenciákkal fognak rendelkezni, amik a munkaerőpiacon szükségesek.

e) Ha megfordítom, és a meglévő tanulóim kompetenciáját mérem, hogy melyek azok, amelyek megvannak nekik, és irányítom egy bizonyos szakmára, akkor gondolom ez is működik?

Mind a magán, mind az állami iskolákban nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy valamiképpen közelebb kerüljenek a vállalatokhoz, hiszen a munkát ők fogják biztosítani. Tehát erre valamilyen mechanizmust kell találni. Portugáliában erre szolgál az UNIVA, amely a végzett hallgatóknak a munkaerőpiaci elhelyezkedésében segít, és az állami iskolákban is rendelkezésre áll. Mivel pedig ez egy magániskola, ezért magánkezdeményezésre létrehoztak egy másik irodát, a GAE-t, amivel viszont a vállalatokat keresik meg, és ott felmérik, hogy milyen munkaerőre van szükség.

Az alapkurzusok a három éves képzésen abszolút központilag irányított kompetencia-rendszerrel dolgoznak. Az alapképzés az egész országban egységesen működik, ágazatonként meg van határozva, hogy ezeken az alapkurzusokon mik azok a kompetenciák, amiket be kell építeni.

151

Ezen kívül vannak rövidebb távú képzések, ahol ők maguk kidolgozzák a programot, és ott nagyobb az együttműködés a vállalkozásokkal. Államilag el kell fogadtatni, akkreditáltatni a saját kurzusokat, mivel ezeket egy nagyobb általános rendszerhez kell illeszteni.

f) Hogyan tudják meg a vállalatoktól, hogy milyen kompetenciákra van szükségük?

A vállalatoktól úgy tudjuk meg, hogy milyen kompetenciákra van szükségük, hogy egyrészt kérdőívet töltetünk ki velük, másrészt pedig személyes beszélgetést folytatunk velük. Ennek során megbeszéljük a vállalat vezetőivel, vagy a tervezés vezetőivel, hogy mik azok a szakmai kompetenciák, amelyekre szükségük van. Országos szinten viszont útmutatást ad az IEFP által meghatározott képesítési jegyzék, hiszen vannak olyan szakmák, amelyekben nem lehet elhelyezkedni, és vannak olyan szakmák, amelyek mostanában kapósak. A magániskola alapítói között vannak a régió nagyobb vállalatai is.

g) Hogyan lesz a szükségesként meghatározott kompetenciákból tananyag?

A minisztérium által meghatározott tanterv szerint folyik az oktatás, ugyanakkor a vállalatok igényeit is figyelembe veszik és azt is beépítik az iskolai tanításba. A további szakmai kurzusokat tanácsadók bevonásával dolgozzák ki. Ezek a tanácsadók mérik fel, hogy milyen igényeket támasztanak a vállalkozók, és ez alapján dolgozzák ki az adott témára a kurzus tanmenetét.

Az itt tanuló diákoknak kötelező a vállalatoknál töltött gyakorlat. A végzős diák csak akkor kapja meg a bizonyítványát, ha vállalatnál elvégezte a tantervben megszabott gyakorlatot.

A gyakorlat elősegíti, hogy az itt tanuló diákok kapcsolatba kerüljenek a munkaerőpiaccal.

A második és harmadik évben kerül sor a gyakorlatukra, a második évben találkoznak először a munkaerőpiaccal, a harmadik évben pedig másodszor. Nem feltétlenül ugyanannál a cégnél töltik a két gyakorlatot.

A vállalati gyakorlatra induló tanulók megkapják azokat a feladatokat, amiket ott el kell végezniük. A vállalatoknál gyakorlatvezető irányítása alatt dolgoznak, aki értékeli a munkájukat és osztályzatot ad.

A végzett tanulóknak az iskola segítséget ad az elhelyezkedésben. A következő lépésekből áll ez a folyamat:

Az itt végzett diák regisztrál a GAE irodán.

Az irodában egy adatbázist készítenek, felveszik a tanuló adatait, a nevét, és azt, hogy milyen tanfolyamot végzett.

Az itt végzett diák kétféleképpen kerülhet vállalathoz: Egyrészt a GAE iroda meghirdeti, hogy milyen szakmai végzettségű diákokkal tud a vállalatok rendelkezésére állni. Megkeresi a falu vagy város összes vállalatát. A másik módja az, hogy a vállalatok keresik meg a GAE irodát, és elmondják, hogy milyen munkaerőre van szükségük.

152

Negyedik lépésben a GAE iroda felveszi a kapcsolatot az UNIVA-val, és aszerint kiválogatja a diákokat, hogy a vállalatoknak milyen tudású emberekre van szükségük.

Az ötödik lépésben a már elhelyezkedett diákokat kísérik figyelemmel. A vállalati betanítási időszak (próbaidőszak) kilenc hónapig tart, és a GAE háromhavonta ellenőrzi, hogy hol tart a volt diák. Ekkor már kap fizetést, csak még nem véglegesített a munkaviszonya.

Hathavonta felveszik a kapcsolatot az olyan végzett diákokkal, akik nem találtak munkát. Ellenőrzik, hogy sikerült-e munkába állniuk vagy sem.

h) A 16-18 éveseknek heti hány órája van a közismereti, és hány órája a szakmai tantárgyakból?

Az órák 25%-a közismereti tantárgy, 25% szakmai elmélet és 50% szakmai gyakorlati képzés.

3. Ami nekünk tetszett és szerintünk átvétele kívánatos lenne Magyarországon is

Alaposan felkészítik a végzős tanulókat a tudatos munkakeresésre: önéletrajz és bemutatkozó levél írására, felvételi beszélgetésre. Ezt nem úgy érik el, hogy valamely tantárgyon belül a tananyag növelésével a tanárokra terhelik át, hanem az iskolák munkájához kapcsolódva működnek olyan szervezetek, irodák, amelyek a végzett tanulók elhelyezkedését segítik, mint pl. az UNIVA és a GAE. A tanárok ezek munkájába kapcsolódnak be közvetlenül vagy közvetve, de mindenképpen külön feladatként végezve el a tanulók felkészítését a munkaerőpiacra való kikerülésre, hogy azok képesek legyenek elhelyezkedni, tehát „eladni magukat”.

Továbbá sokkal nagyobb kampány folyik a szakmaoktatás mellett az állami szervek részéről: reklámok, hirdetések, brossúrák, internetes információs-portálok, és a szakképzéshez kapcsolódó központok tömegével árasztották el a portugál társadalmat. A szakmatanulás fontosságának és presztízsének növeléséért széles körű és eredményesnek tűnő állami propaganda folyik, ami nálunk teljességgel hiányzik. A marketing-eszközöket is alkalmazó oktatáspolitika több csatornán keresztül igyekszik meggyőzni a portugál (főleg felnőtt) lakosságot a szakmatanulás hasznosságáról, a középiskolásokat pedig arról, hogy nem feltétlenül a felsőfokú tanulmányok jelentik mindenki számára a biztos megélhetést.

Mindez a szakmaoktatásban résztvevő pedagógusok megbecsültségét, társadalmi presztízsét is növeli, amire Magyarországon is nagy szükség lenne.

153

G. Dánia

1. A szakiskolák és a gazdaság

A szakképzést (Vocational education and training –VET) fontos feladatnak tartják a dán gazdaságnak a globalizációból adódó kihívásai miatt. Ugyanakkor igyekeznek a legrugalmasabban beilleszteni az oktatási rendszerbe, ami biztosítja az átjárhatóságot más szintű oktatások felé. Megtudtuk, hogy az alapfokú iskolát végzettek 30 %-a vesz részt közvetlenül a szakképzésben. Ez nem csak a fiatal 15 ~ 16 éves korosztályt jelenti, a szakképzésbe bármikor vissza lehet térni, a gazdaság-munkalehetőség igényei alapján. A rugalmasságot az is indokolja, hogy Dániában évente mintegy 600~700 ezer cég szűnik meg, illetve keletkezik.

Szakképzési rendszerük duális képzés, „szendvics” szerkezet. Ez azt jelenti, hogy kb 1/3 ~ 2/3 arányban folyik iskolai/üzemi gyakorlati képzés (megj: ez az arány megfelel a mi gyakorlatigényes szakmáink elmélet/gyakorlat arányának).

A képzés elvét az alábbi ábra szemlélteti:

A fenti rendszer is (2002-től kezdődött az oktatási rendszer újabb fejlesztése) a gazdaság igényeinek kielégítését, rugalmas rendszer biztosítását célozza egyéb fontos követelmények mellett:

154

a) Az alapképzési szakasz (Basic course)

Megismertetik a tanulókkal a szakmát, amelyet választottak. Egyénre szabott „tantervet” készítenek a tanulóknak, hogy a szakasz végére rendelkezzenek a szakma tanulásához szükséges bemeneti kompetenciákkal, a szakmacsoporton belüli specializálódáshoz szükséges ismeretekkel.

A céljuk, elérni: - a tanuló azt a szakmát tanulja, amelyet „akar” tanulni.

- a tanuló azt a szakmát tanulja, amelyet „képes” tanulni.

E célok megvalósítása szorosan összefügg a gazdaság érdekeivel: a költséges képzés után kevesebb legyen a pályaelhagyó, a tanuló elégedett legyen a szakmájával.

Az alapképzési szakaszt – amely jellemzően 20 hetes (szakmától is függ) – szintén a rugalmasság biztosítására alakították ki, ez elszakad a mi tanévhez kötött rendszerünktől. Ha analógiát keresek a mi jelenlegi oktatási metódusunkkal, ez a pályaorientációnak felel meg, de – elmondásuk és bemutatott iskolai tanműhelyeik alapján - lényegesen gyakorlatibb irányultságú. A tanulónak lehetősége van –ha a választott szakma nem megfelelő számára – másik alapképzést választania. A minisztériumban és szinte mindegyik meglátogatott intézményben visszahallottuk azt a célt, hogy a szakképzésben résztvevők 95 %- a sikeresen fejezze be a képzést.

b) A szakképzési szakasz (Main course)

E szakasz elkezdésének sokat hangoztatott, szigorú feltétele: a tanulónak gyakorlati munkahelyet kell találnia, a munkahellyel a képzés időtartamára szerződést kell kötnie. Ez a feltétel hivatott biztosítani, hogy – leszámítva bizonyos központi távlati célokat – csak olyan szakmákban legyen képzés, amire a gazdaságnak ténylegesen szüksége van. A tanulók ebben az időszakban – a mi gyakorlatunkkal ellentétben – folyamatosan több időt töltenek a gyakorlati munkahelyen illetve iskolában. (8~10 hét iskolai oktatás 16~20 hét munkahely). A gyakorlati helyek – náluk is – akkreditáltak, az oktatáshoz szükséges feltételekkel rendelkezniük kell. A cégek működéséből adódó esetleges egysíkú gyakorlati képzést az iskolai műhelyekben folytatott képzéssel igazítják ki. A tanuló a „gyakorlati helyen” a tényleges termelő tevékenységben vesz részt.

155

V.Amennyiben működik, az adott ország nyomonkövetési-pályakövetési rendszerének felépítése, alapvető jellemzői.

A. Finnország

1. A finn képzési rendszer nyomonkövetési-pályakövetési gyakorlata. Benchmarking tevékenysége

Az intézményes szakképzés az 1840-es években kezdődött az országban. Az egyes szakmákra specializálódott szakképző intézmények a 19. század végén alakultak ki, a jelenlegi egész országra kiterjedő intézményi hálózat az 1958-as törvényi szabályozás eredménye. A kezdetekben a kevés szakképzett munkaerő és az ipari termelés mértéke miatt sem az elhelyezkedés, sem a munkaerő megtalálása nem jelentett problémát.

Jelenleg az önkormányzatoknak minden 1000 lakos után egy szakképzési helyet kell biztosítaniuk és fenntartaniuk, évente a fiatalok 45% tanul szakmát az általános iskola vagy az érettségi után. Az adottságok és a lehetőségek összhangjának megteremtéséhez feltétlenül szükséges valamilyen adatszolgáltatási rendszer.

A nyomon követési rendszerről a Finn Oktatási Testületnél azt tudtuk meg, hogy a Munkaügyi Minisztérium rendelkezik hivatalos adatokkal az elhelyezkedésre vonatkozóan. A Statisztikai Hivatal a végzést követő második évben keresi meg a szakképesítést szerzetteket a munkahelyre vonatkozó kérdéssel. Kevesen vannak, akit nem tudnak megtalálni a nyilvántartott adatok alapján. Az iskoláknak nem kötelező saját nyomonkövetési-pályakövetési rendszert működtetni.

A Helsinki Város Oktatási Hivatalalában tett látogatás alkalmával a gyakornoki képzési rendszerről kaptunk részletes ismertetést. Ez a Magyarországon ismeretlen képzési forma speciális helyet foglal el a finn szakképzésben. Ettől függetlenül az elhelyezkedésre vonatkozó adatokat itt is a statisztikai hivataltól kapják. Vannak azonban speciális, csak ebben a képzési típusban értelmezhető adatok (ugyanannál a cégnél maradt ahol a képzést elkezdte, ill munkahelyet váltott vagy munkanélkülivé vált). A városi oktatási hivatal nyilvántart adatokat arra vonatkozóan, hogy milyen szektorban történt a képzés.

2. A látogatott iskolák a következő adatokat tartják nyilván:

a) Amiedu felnőttképzési központ

Itt azt tartják nyilván, hogy a képzési költséget ki fizeti, három kategória lehetséges : egyén 20%, oktatási minisztérium 40%, munkaügyi minisztérium 40%. Az utóbbi csoportba tartozók azok, akiknek nincs munkája. Az iskola adatai szerint ennek a csoportnak a 80%-a talál munkát végzés után.

b) Perho Vendéglátóipari Szakképző Iskola

156

A intézményben nyilvántartott adatok:

Sikeres vizsgát tevők aránya 62%-ról 90%-ra emelkedett 8 év alatt. Ezt az eredményt tudatos tevékenységgel érték el. (felzárkóztatás, speciális szakember segít a rosszul teljesítőknek)

Túljelentkezés 2,5-szeres

Lemorzsolódás 7,1%

Ügyfél elégedettségi mérés

Elhelyezkedés 90% körüli a statisztikai hivatal szerint. Az intézmény önkéntesen csak magának gyűjti a végzősök elhelyezkedési adatait.

c) Omnia Szakképző Központ

Tevékenységi területei:

Szakiskola

Felnőttoktatás

Gyakornokképzés

Fiatalok műhelye

Pályakövetési gyakorlat a statisztikai hivatal adataival.

d) Heltech Szakiskola

Ipari szakképző iskola korszerűen felszerelt tanműhelyeit láttuk. Sok diákjuk csereprogramokban vesz részt cégeknél. Tanulmányok lezárására tanulmányi beszámolót, vagy mester munkát kell készíteni.

Az értékeléshez használt adtok közül a 17% lemorzsolódást aggasztóan soknak tartják. A helyzet jobbítása érdekében különböző tevékenységeket alkalmaznak pl.:

10. évfolyamos előkészítő csoport

Tanulmányi tanácsadók segítik a tanulót, ha szükséges

Pszichológus

Mentális- és életvezetési tanácsadás

Pedagógusoknak évi 5 nap, kötelező továbbképzés

A statisztikai hivataltól kapott adatokat tartják nyilván a pályakövetésben.

e) Ipari- műszaki Speciális Szakiskola és Kollégium

Az intézményt az ORTON betegalapítvány tartja fenn. Speciális képzési profiljuk miatt más feltételek között dolgoznak, mint a többi iskola. Ezek:

157

8 fős csoportok

Valamennyi tanár gyógypedagógus is

Pszichológus

Szociális munkás

Egyéni, rugalmas oktatási rend

Fő érték az élet és az emberi értékek tisztelete

Kiégés elleni programok a pedagógusoknak évente

Szervezeti felépítés: (az igazgatótanács és az ügyvezető igazgató felel a pénzügyekért és a hatékonyságért, managerek a szakmai munkáért)

A statisztikai hivataltól kapott adatok közül legfontosabbnak az elhelyezkedési mutatót tartják. Az ő estükben az elért 50-60%-ot jónak tartják.

3. A nyomonkövetési-pályakövetési, gyakorlatok a látott intézmények minőségfejlesztésében

Statisztikai Hivatal adatai

Specialitások

Amiedu felnőttképzési központ

x Informális úton szerzett adatok

Perho Vendéglátóipari Szakképző Iskola

x Iskolai-menedzsment Stratégiai tervezés Peer Review EFQM Modell Szakképzési Minőség Díj Saját adatok

Omnia Szakképző Központ

x Önértékelés Peer Review gyakorlat

Heltech Szakiskola

x

Ipari- műszaki Speciális Szakiskola és Kollégium

x Képzések a munkahelyi instruktoroknak, akik a speciális munkaképességű tanulók gyakorlati képzését vállalják

158

D. Németország

1. Németország pályakövetési nyomon követési rendszere

Németországban a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll, azonban a szövetségi államigazgatási struktúra szerint az oktatás irányítása, felügyelete az egyes tartományok hatáskörébe tartozik. A szövetségi oktatási törvény csak keretet ad a képzés országos egységességének biztosítására, az egyes tartományok egyedi oktatási törvényei alapján szervezik a képzést, ezért az oktatási séma tartományonként eltérő

A szövetségi szakképzés legmagasabb szintű háttérintézménye a Szövetségi Szakképzési Intézet (BIBB), ahol a szakképzés-politika alakítására a BIBB Főbizottságának van a legnagyobb befolyása. Az intézet, valamint a főbizottság helyzetét, feladatait, működési feltételeit az 1976-ban elfogadott Szakképzési Törvény fektette le. A szakképzésben érdekelt felek – állam, munkaadók, munkavállalók, tartományok –mindegyike képviselve van a főbizottságban. A felek egyenlő szavazati joggal rendelkeznek, állásfoglalásaikat, a kormányzat számára megfogalmazott ajánlásaikat 100%-os egyetértéssel alkotják.

A 2005-ben kiadott szövetségi törvény (Berufsbildungsgesetz) a szakképzés jogi alapja. E törvény szabályozza a szakképzés fejlesztését is. A Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztériumnak (BMBF) mint illetékes szakminisztériumnak évente – április 1-ig – a kormány elé kell terjesztenie az előző évre vonatkozó szakképzési jelentését. Ez a jelentés mint pályafelmérő, pályakövető eszköz működik. A benne foglalt módosítási és korszerűsítési javaslatokat BIBB is tárgyalja. Az értékelésben részt vesznek a munkaadók, a munkavállalók, a kamarák és a tartományi képviselők is.

Németországban már az alapiskolai képzés vége előtt két évvel kapcsolatba lépnek a Kamarák valamint az Információs Központ a tanulókkal. Megismertetik velük az államilag elismert tanulható szakmákat, képzési lehetőségeket. Tesztekkel segítik a tanuló képességeinek, készségeinek felmérését. Olyan munkalehetőségeket biztosítanak, amelyek a pályaorientációt segítik. (l: Tanulmány 15 európai uniós tagország szakképzéseiben alkalmazott pályakövetés módszereiről, a pályakövetéses vizsgálatba bevont célcsoportokról, a tevékenységet megalapozó jogi szabályozásról, a pályakövetést segítő intézmények rendszeréről Bp. 2007. 48-61.o.)

A BiBB egyszeri nyomon követéses vizsgálatot végzett, felnőttképzés keretében. A duális rendszerben végzetteket kérdezték meg. Németországban nincs egységes pályakövetési modell, mivel tartományi kompetencia a szakképzés. A német szakképzés formája, amelynek legfontosabb képviselői az üzemek, és amely a közös munka során megvalósuló tanulás alapelvén nyugszik, megköveteli, hogy ne csak az oktatási törvény szabályozza, hiszen nagyon sok munkajogi eleme is van. Így a tanuló és az üzem közötti jogviszony egy polgárjogi tanulói szerződésen nyugszik, amelyre a munkaszerződésekre vonatkozó jogi előírások, és irányelvek vonatkoznak amennyiben más rendelkezések ezekkel nem ellentétesek. Tehát alapvetően szerződési szabadság van. Minden üzem maga dönti el, hogy akar-e képzést folytatni és kivel akar képzési szerződést kötni. Ugyanez érvényes a fiatalokra is. Nincs képzési kötelezettség sem a

159

Hessen tartományban most kísérleteznek, hogy a különböző adatbankokat egy rendszerbe kapcsolják, amibe a kamarák, az iskolák, és az üzemek írhatják be adataikat gyűjtött statisztikai mutatóikat. Hessen projekt névvel 2009-től tervezik bevezetését, de az adatvédelmi törvények miatt tartanak a sikerességétől.

160

E. Olaszország

A pályakövetés adatgyűjtés arról, hogy mi történik a képzést eredményesen befejezőkkel a szakmai vizsga után azzal a céllal, hogy a szakképzés beiskolázási arányait meghatározhassák.

A pályakövetési rendszer alkalmas annak figyelemmel kísérésére, hogy az egyes szakképző iskolák milyen teljesítményt nyújtanak, mennyire fogadja el az iskolából kikerülő, a munkaerő piacra belépő személyeket a gazdaság.

A szakképzés beiskolázási arányaival lehet befolyásolni a meghatározott fenntartói döntéseket, előkészítve a szükséges és elégséges számú szakemberképzés beindulását.

A szakképzés eredményességének egyik mércéje annak ismerete, hogy a megszerzett bizonyítványok milyen lehetőséget biztosítottak a munkaerő-piacon való helytállásra.

1. 2008. november 9-l6.

Az ebben az időpontban lezajlott tanulmányút során megismerkedtünk az olasz oktatási és szakképzési rendszer felépítésével és oktatáspolitikájával. Meglátogattunk intézményeket az Oktatási Minisztérium regionális hivatalától kezdve munkaügyi központon át szakképző intézményekkel bezárólag.

Megismertük a helyi szakképző központok működését, lehetőségeiket, felszereltségüket és némi betekintést nyertünk az iskolák mindennapos elméleti és gyakorlati oktatási tevékenységeibe.

Írásomnak az út tapasztalatain alapulva az olasz nyomkövetési-pályakövetési rendszerének felépítéséről és jellemzőiről kellene szólni. Az előadások alapján számomra az derült ki, hogy ez a rendszer Olaszországban nem működik, az intézmények különböző módon élnek a pályakövetés módszerével, vagy egyáltalán nem használják. Az előadások tartalma kevés információval szolgáltak ennek a beszámolónak a megírásához. Ennek következtében a meghatározott témakörben csak igen kevés tapasztalatot tudok leírni.

Mint már korábban leírtam, Olaszországban nyomonkövetési-pályakövetési rendszer tapasztalataim szerint nem működik. Pályakövetéssel egy-egy intézményben találkoztunk, ahol egyedi módon foglalkoztak a feladattal. Ilyen intézmény volt ITSOS Albe Steiner Kommunikációs és Multimédiás Oktatási Központ. Ebben az iskolában filmkészítést, animációt, fényképészetet, digitális kommunikációt és kommunikáció nyelv elméletet tanulnak a diákok. Az iskolába 14-15 évesen lehet bekerülni, a beiratkozás az átlagnál magasabb. A 2007/2008-as tanévben a bukások aránya 38 %. A záróvizsga 100 pontos feladat, a vizsgázók 60-70 pontos átlagot érnek el. A diákok az iskola elvégzése után multimédiás szakterületen helyezkednek el.

161

A diákok 50 %-a iskolájának befejezése után elhelyezkedik dolgozni, 30-40 % tanul és dolgozik, 70-80 % két éven belül talál munkát magának. Ez a felmérés úgy történik, hogy az iskola elektronikus úton kéri a visszajelezéseket a volt diákoktól, aminek nem mindenki tesz eleget. Ennek eredménye, hogy az elhelyezkedési 70-80 %-os adat csak a visszaküldött adatok feldolgozására érvényes. A tanulók nincsenek kötelezve a visszajelzésre és az iskola nem megy a volt tanuló után.

Másik intézmény a Carlo Porta kereskedelmi és vendéglátóipari szakképző iskola. Az iskolában 1230 diák tanul pincér, felszolgáló, szakács, recepciós szakmákat. Az iskola néhány éve már fogad fogyatékos tanulókat. Az iskola vezetője a nyomkövetéssel kapcsolatban sajt tapasztalatait osztotta meg velünk. Elmondta, hogy az általuk tanított szakmákban az elhelyezkedés után a több műszakos munkaidő miatt a fiatal szakemberek néhány év múlva elhagyják a szakmát, és könnyebb megélhetést keresnek maguknak. De jó érzés – mondta az iskola vezetője – látni és találkozni az intézményünk volt tanulóival, akik elhelyezkedtek Milánó legjobb szállodáiban.

Összefoglalásképpen elmondható, hogy ezeknél az intézményeknél, ahol hallottunk a pályakövetésről, ott nem alkalmaznak egységes és kötelező módszert a pályakezdők nyomonkövetésére. Úgy gondolom, hogy a nyomonkövetés nem tartozik a milánói iskolák működését érdemben befolyásoló tényezők közé.

2. 2009. október 11 - 18

Az általunk meglátogatott intézmények közül nyomon követési - pályakövetési rendszer négy intézményben működik.

a) AFOL Sud Milano :

A diákokkal az osztályfőnök tartja a kapcsolatot a képzés befejezése után is. Így szereznek adatokat arról, hogy a képzésben részt vett személy milyen szakmai pályán halad tovább, és hogyan állja meg a helyét az ipari gyakorlatban. Mivel a létesítmény a város ipari részén található, sok fizikai munkást képeznek, három szakmacsoportban.

Információkat gyűjtenek még a visszatérő diákoktól, és dokumentálják azt. A tematikus tervek kidolgozásánál figyelembe veszik az új ismeretanyagokat is.

Az is előfordul, hogy telefonon érdeklődnek azoktól a hallgatóktól, akikkel a kapcsolatot más módon nem tudták felvenni.

b) Az ESEM felnőttképzési intézmény:

elégedettségi tesztet töltetnek ki a végzett tanulókkal. Ez alapján kívánják a visszacsatolást megvalósítani, és a képzés rendszerén és tananyagán a kellő finomításokat elvégezni. Az elégedettségi teszt kitöltése kötelező.

162

A másik módszerük pedig az, hogy a képzést megrendelő vállalatoktól szerzik be az információkat arról, hogy a kiképzett tanulók hogyan állják meg a helyüket az építőiparban.

Sajnos olyan tapasztalatuk is volt, hogy a képzést megrendelő vállalkozás, vagy vállalkozó nem küldi vissza a kérdőívet, így nem szolgáltat adatot a képzés megfelelő módon történő változtatásához, pedig igen nagy szükség lenne arra, hogy haladjanak a korral, és az új technológiák térhódításával a megfelelő ismeretanyagot adják át a képzésben résztvevőknek. Ez azért lehetséges, mert nincs megfelelő motiváció. A megrendelőknek csak az számít, hogy a munkavállaló hivatalosan és lepapírozva végezzen munkát. Amikor ezt a célt elérték, a további együttműködés már nem bír fontossággal számukra!

A képzőközpont speciális helyzetéből adódóan további visszacsatolásokat is kaphat. Az Igazgató Tanács tagjai gyakorlatilag a képzést megrendelő vállalatokat képviselik. Ezáltal mindig friss információk birtokában dönthetnek a képzés struktúrájáról, és az ismeretanyag tartalmáról.

c) A Centro Vigorelli szakképző intézetben:

A végzett tanulók nyomon követése hat hónap elteltével történik úgy, hogy telefonon keresztül keresik meg a volt diákokat. A fodrászoknál és a kozmetikusoknál 80% feletti az elhelyezkedés aránya, de a gazdasági visszaesés miatt a divatszakmákban sajnos ettől kisebb a foglalkoztatottság aránya.

d) A Toyota szerződött képzési központja

Gyakorlatilag azt tudhattuk meg, hogy a három éves képzésben résztvevő esztergályos tanulók jó eséllyel indulnak a munka világába, és álláshoz juthatnak.

Az öt éves képzésben résztvevő esztergályos tanulók mindegyike állásajánlatot kaphat.

Az intézményben képzett autószerelőkről ott jártunkkor információval nem rendelkeztek. Az iskola jelenleg nem rendelkezik olyan mutatókkal, amely lehetővé tenné annak figyelemmel kísérését, hogy a képzési hely által nyújtott teljesítmény a gyakorlatban milyen módon hasznosul!

Az iskolai eredményesség ugyanakkor döntő módon befolyásolhatja a tanulói iskolaválasztást, hiszen reális képet mutat arról, hogy érdemes-e az adott iskola által nyújtott szakképzésbe bekapcsolódni.

A rendszer a megfelelő hatékonyságot akkor éri el, ha az oktatást és munkaerő-piaci lehetőségeket sikerül összekapcsolni.

163

F. Portugália

Hazánkhoz hasonlóan a portugál szakképzés is a nagyszabású reformok bevezetésének idejét éli. Ezen reformok bevezetésének szükségességét több tényező indokolja. A legfontosabb indokként az uniós átlagot meghaladó munkanélküliség visszaszorítását említhetjük. A munkanélküliségi ráta 2007-ben 8%, a 15 -24 éves fiatalok (tehát a pályakezdők) körében 16,6%.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében Portugáliában is felgyorsult az ipar fejlődése. A betelepülő ipari, kereskedelmi cégek szakmunkásokat foglalkoztatnának, de abból hiány mutatkozik. Egy 2000-ben készült felmérés szerint a 15-64 éves korú lakosság körében azoknak az aránya, akik legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek 78,6 % (!).

Ez a lehangoló adat gyakorlatilag egyetlen okra vezethető vissza: Portugáliában 40 évig diktatúra volt, csak az 1974-ben bekövetkezett változásoktól kezdődően beszélhetünk demokráciáról. A parancsuralmi rendszer ideje alatt a tankötelezettség mindössze a négy év elemi volt. Komoly kihívást jelentett még az is, hogy a hihetetlenül magas, 40%-os írástudatlanságot visszaszorítsák.

A Portugál szakképzés területén a legjelentősebb reformok a most bevezetés alatt álló Novas Oportunidades (Új Lehetőségek) programjának keretében valósulhatnak meg. A program leegyszerűsítve a kompetencia alapú modulrendszer használata, és célja a munkanélküliek és inaktívak álláshoz juttatása. Különböző fórumukon, médiában hívják fel a figyelmet a programra. Az érdeklődő előtt többféle lehetőség is áll: az ingyenesen hívható telefonszámon, esetleg a közzé tett internetes weboldalon csatlakozik a projekthez. Ott egy előzetes felmérés után a megfelelő „Új Lehetőségek Központba” irányítják a jelentkezőt. Az intézményben felmérik az illető „előéletét”, megvizsgálják milyen munkakörben dolgozott idáig, melyek azok a kompetenciák, amikkel rendelkezik, és milyen modulokra van szüksége az adott szakképesítés megszerzéséhez.

Tanulmányaik során egyaránt kapnak általános, ill. szakmai ismereteket. A reformok következményeképpen a szakképzetséggel nem rendelkezők aránya 2006-ra 71,1%-ra csökkent. Ez az érték napjainkra valószínűleg tovább javult, de mivel az adatok még feldolgozás alatt állnak, ezért nincs összegző adat róla.

A szakképzés irányítása megosztott: az Oktatásügyi Minisztérium, és az alá tartozó regionális igazgatóságok, valamint a Munkaügyi és Szolidaritási Minisztériumhoz tartozó Szakképzési Intézet ("Instituto de Emprego e Formação Profissional"- IEFP- a magyar NSZFI megfelelője) között. Meg kell még említenünk a fent említett két minisztérium közös irányítása alatt álló, és a képzésekért felelős nemzeti intézetet, az Agência Nacional para a Qualificação (ANQ)-t.

164

1. Portugália nyomon követési - pályakövetési rendszerének felépítése, alapvető jellemzői:

Portugáliában jelenleg nem működik központilag szabályozva ilyen rendszer, bár tervbe van véve a bevezetése, s ennek a várható ideje 2009. Ilyen irányú önerős kezdeményezésről azért beszámolhatok. Utunk során ellátogattunk a Lisszabonhoz közeli Montijo szakképző iskolájába, ahol egy leginkább a munkaközvetítői irodákra emlékeztető intézményt működtetnek (Gabinete de Apoio às Empresas - GAE). Az iroda a végzett tanulóknak segíti a munkába állását. A tanuló adatainak felvétele, regisztrációja után két lehetőség is kínálkozik: vagy magát a tanulót „hirdetik” meg a szóba jöhető munkaadók között, vagy maga a munkaadó keresi meg az intézményt, hogy az adott szakmában munkavállalót keres. Az iroda kilenc hónapig (tulajdonképpen a próbaidő lejártáig) követi a tanuló munkájának alakulását, 3 havonta érdeklődnek felőle. Amennyiben nem sikerül az elhelyezkedés, akkor visszakerül a rendszerbe, és újra kiközvetítik. Az iskolában tervezik egy elektronikus rendszer kiépítését, amellyel az itt végzett tanulók pályakövetése jobban megoldható.

Az IEFP is végez a hozzájuk köthető tanfolyamokon végzett tanulók között felmérést, ez az intézmény is 3 havonta érdeklődik. A felmérést kérdőíves formában bonyolítják le, amelyre a végzettek nagy számban válaszolnak. A kérdőíven jellemzően a következő kérdésekre várnak választ: elégedett-e az oktatási intézményben folyó oktatással, megfelelt-e az elvárásainak, abban a munkakörben kapott-e állást, amire kitanították, valamint mennyi idő után talált munkát.

A CECOA (Centro de Formação Profissional para o Comércio e Afins) szakképző iskolában a végzett diákokat a végzésük után 6 hónappal felhívják telefonon és érdeklődnek az elhelyezkedése felöl. Természetesen ez a módszer sem nyújt tökéletes megoldást, hiszen a telefonon történő elérés nagyon esetleges.

Összességében megállapítható, hogy a pályakövetési rendszer kiépítése még nem történt meg Portugáliában. Az egyes intézmények egyedileg próbálkoznak valamilyen módszerrel – általában telefonos eléréssel – információkat gyűjteni a volt diákjaikról. Természetesen az így begyűjtött adatokból messzemenő következtetést nem lehet levonni, ezért ott is szükségessé válhat egy egységesített központilag koordinált rendszer kiépítése. Ez több szint együttműködését igényli, hisz a munkavállalónak, a munkaadónak, a szakképző intézményeknek és a foglalkoztatással foglalkozó központi intézményeknek is érdekelteknek kell lenni abban, hogy adatokat szolgáltassanak. Működő rendszer esetében elkerülhetővé válik, vagy legalábbis csökkenthető a túlképzés az egyes szakmákban, illetve a hiányszakmák irányába lehet orientálni a szakmát tanulni vágyókat.

Az iskolák részéről mindenféleképpen pozitív az a hozzáállás, hogy a saját jól felfogott érdekükben igyekeznek adatot gyűjteni a náluk végzett diákokról.

Számomra a legfőbb tanulság az „Új lehetőségek” program, ahhoz kapcsolódóan a felnőttek minél nagyobb számban való bevonása a szakképzésbe. Véleményem szerint ezt a rendszert mi is felhasználhatnánk, beillesztve a „lifelong learning” programba. Adoptálhatónak találom még a montijo-i iskola nyomon követési rendszerét is. Szerintem az iskolai életből adódó

165

közvetlenebb kapcsolat nagymértékben megkönnyítheti az illető személyiségének, képzettségének legmegfelelőbb munkahely kiválasztását.

166

VI. Benchmarking tevékenység (területei, szintjei, elemei, támogatása).

A. Finnország

A benchmarking adatbázissal kapcsolatban a központi irányító szervezet képviselője azt mondta el, hogy a fenntartók értékelik az intézményeiket. Az értékeléseknél figyelnek általános irányelveket, amelyek a nemzeti alaptantervnek való megfelelést vizsgálja, de a fenntartó határozza meg az értékelési szempontokat. Az értékeléseknek nincs központi nyilvántartása. Az érettségi vizsgák átlaga iskolánként nyilvános.

1. A látogatott iskolák a következő adatokat tartják nyilván:

a) Amiedu felnőttképzési központ

Az intézmény értékeléséhez felhasznált adatok:

Hány tanuló,

Hányféle képzés

Hány szakképesítést szereztek

Szakmát szerzett és elkezdett hallgatók aránya

Ügyfél elégedettségi mérés

Hallgatói elégedettségi mérés

Van információjuk a versenytársakról, amit a statisztikai hivataltól kapnak, de egymástól informális úton is fontos adatokhoz jutnak. Országos összehasonlítás nincs.

b) Perho Vendéglátóipari Szakképző Iskola

15 éves minőségirányítási rendszer

Minőségpolitika:

Ügyfelek elégedettsége

Munkatársak elkötelezettsége

Sokszor és sokféleképpen értékelik a folyamataikat

Dokumentálják az eredményeket

Többszörös Szakképzési Minőség Díj nyertes iskola

Peer Review gyakorlat

167

Jó a kapcsolatuk a többi iskolával, nem versenytársnak tekintik őket

Benchmarking adatbázis feltöltése 2010-től lesz kötelező az iskolák számára

c) Omnia Szakképző Központ

Az intézmény fejlesztés fő támogatási eszköze az önértékelés, 1999 óta végeznek ilyet. Legfontosabb hozadék: Nem baj, ha hibát vétünk, csak ne ismételjük meg korábbi tévedéseinket.

Peer Review gyakorlat

2. Tervek

Tájékoztatást kaptunk a tervezett benchmarking adatbázis országos mutatóiról. Ezek a következők:

Elhelyezkedők aránya

Lemorzsolódás

Az előírt idő alatt megszerzett szakmai képesítések aránya

Tanárok szakképesítése

Fejlesztésre fordított összeg

A benchmarking gyakorlatok a látott intézmények minőségfejlesztésében

Benchmarking Specialitások Perho Vendéglátóipari Szakképző Iskola

X Iskolai-menedzsment Stratégiai tervezés Peer Review EFQM Modell Szakképzési Minőség Díj Saját adatok

Omnia Szakképző Központ

x Önértékelés Peer Review gyakorlat

168

C. Írország

1. Bevezető

Utunk során vendéglátóink elég gyakran „kelta tigris”-ként emlegették Írországot, ennek magyarázata a hihetetlen gyors és látványos ír gazdasági fellendülés, ami mögött az emberi erőforrásokba történő intenzív beruházás a legjelentősebb. Szintén közismert az is, hogy Írország az elmúlt években nagyon sokat költött és költ ma is az oktatási és képzési rendszerének fejlesztésére, továbbá kiemelkedően sikeresek voltak abban, hogy e területre jelentős Uniós forrásokat is bevontak. Az írek hiszik - és erről meggyőződhettünk a tanulmányút alatt is-, hogy az oktatás a legfontosabb mozgató rugója a gazdasági sikernek, a társadalmi haladásnak a mai modern társadalomban. „Minden diák egy érték!” A minőségi oktatás és képzés lényege a színvonalas képzettségen, tudáson és innováción alapuló társadalom, és a színvonalas oktatás az, amely hosszú távon jólétet biztosít a társadalomban. Nem véletlenül zárta előadását a minisztérium képviselője a következő idézettel:

„Az oktatás a leghatásosabb fegyver,

amivel megváltoztathatjuk a világot.”

/Nelson Mandela/

2. Érdekességek:

Írországban közel 4000 iskolában egy millió diák tanul. A tankötelezettség 16 év. A tanulók többsége 12 éves korban kezdi meg középiskolai tanulmányait. Az iskolák függetlenek, a minisztérium az egyetlen felügyeleti szerve. Egységes szakképzési rendszer nincsen Írországban, hanem különböző szinteken lehet a szakképzésbe bekapcsolódni. Az iskolákat un. ügynökségek/tanácsok irányítják, ezekben képviseltetik magukat a tanárok, a szülők, az ügynökség és a helyi közösség képviselői. A nagyfokú függetlenség mellett az átjárhatóságot úgy biztosítják, hogy a minisztérium előírja a tananyagot, szabályokat állapít meg az iskolák irányítására, finanszírozására, valamint az alkalmazottakra vonatkozóan, ezen túl meghatározza a pedagógusok fizetési besorolását. A szakfelügyeleti rendszer jól kiépített, a szakfelügyelők nem kötődnek iskolákhoz, munkájukat az oktatási minisztérium fogja össze.

A tanári életpálya az ír kollégák számára életre szóló hivatást jelent. A minisztérium tájékoztatása szerint az ír kezdő tanári fizetés 4000 euró/hó.

Azt gondolom, hogy a fenti ismeretek feltétlenül szükségesek a további témák megértéséhez.

169

3. Együtt könnyebb, avagy Benchmarking Ír módra

A benchmarking az a folyamat, amikor a vállalat üzleti folyamatait más vezető vállalatok hasonló adataival hasonlítják és mérik össze, hogy meghatározzák, azt a legjobb gyakorlatot, amit követni érdemes. Az elemzéshez használt mutatókat egy adatbázisban gyűjtik össze, mely mások számára is hozzáférhető. Ezt a gyakorlatot az oktatás területén is alkalmazzák több országban.

„Írországnak még nagyon sok tennivalója van az adatgyűjtés tekintetében” nyilatkozott a FETAC /Further Education and Training Awards Council, Szak-és Továbbképzési Tanács/ egyik munkatársa. A FETAC a szakképzésért felelős hatóság, ahová az iskoláknak adatszolgáltatási kötelezettségei vannak, de ezek az adatok más hasonló intézmények számára nem elérhetőek. Pedig számtalan jó gyakorlatot ismerhettünk meg, amely nem csak Írországban, hanem nálunk is példaértékű lehetne, főként a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedés tekintetében.

Az Oktatási Hatóság – ez nálunk az Oktatási Minisztériumnak felel meg - számos olyan intézményt működtet, amely nyomon követi és visszavezeti az iskolarendszerből kiesett tanulókat, illetve a szakképzéssel nem rendelkező dolgozókat életkortól függetlenül. Fő céljuk, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a továbbképzés lehetőségét még akkor is, ha ez csak kis lépésekben – rész szakképesítések megszerzésében - történik. Erre törekszenek a szakképző és felsőfokú iskolák is. Minél szélesebb körben próbálnak bevonni fiatalokat és idősebbeket is a képzésbe. Emiatt igen nagy a verseny az iskolák között, ezért mindenhol nagy hangsúlyt fektetnek a marketing tevékenységre. Emellett mindenki kialakította a maga arculatát, őrzik és ápolják a hagyományaikat. Ezek közül mutatok be néhányat. Biztos vagyok benne, hogy mindenki talál közöttük olyan jó gyakorlatot, amit a saját iskolájában is sikeresen tudna alkalmazni.

a) FÁS

Ír nyelven növekedést jelent – a Képzési és Foglalkoztatási Hatóság 1988 óta szolgálja a munkaerő-piac igényeit. Ezt a feladatát képzéssel és átképzéssel, munkaerő toborzásával, elhelyezkedési és életpálya-tanácsadással, szervezet-fejlesztéssel, valamint emberi erőforrás-gazdálkodással valósítja meg. Szakmai képzést nyújtó programjait elsősorban a már munkába álló fiataloknak, felnőtteknek és munkanélkülieknek ajánlja. Aki ide jelentkezik ösztöndíjat kap. Ez jó a munkaadónak: szakembert képeznek számára ingyen és jó a munkavállalónak: a szaktudás megszerzéséért még anyagi juttatásban is részesül. A munkanélküliek kb. húsz Euróval kapnak többet havonta, mint a munkanélküli segély.

Számukra az oktatójuk keres munkát, ami náluk kicsit egyszerűbb, mint nálunk, hiszen a munkába állástól számított négy hónapig még a FÁS fizeti a munkabért.

Intézményen belül munkáltatói szolgáltató egységet működtetnek, amely naprakész nyilvántartással rendelkezik az új, illetve megüresedett állásokról. Emellett kapcsolatot tartanak a szociális szférával, akik szintén segítenek az elhelyezkedésben. Ha a munkavállaló nem fogadja el a felajánlott munkát a szociális jóléti szolgálat megszüntetheti a támogatás folyósítását. A képzési központ tevékenységébe tartozik

170

még a munkaerő piaci figyelő csoport és a jövőben szükséges készségek szakértő csoportjának működtetése, melyek időben tájékoztatást nyújtanak arról, hogy mely szakmák képzését célszerű beindítani vagy befejezni.

b) MŰSZAKI FŐISKOLA, Dublin

Turisztikai és idegenforgalmi kara a felsőoktatáshoz tartozik, de leginkább szakmai képzést folytat. Fő céljuk a turizmust úgy fejleszteni, hogy szívesen visszatérjenek az emberek az országba. Ennek érdekében a vendéglátóipart és az idegenforgalmat professzionális szintre emelték. Az iparág képviselőivel együtt állítják össze a tantervet, közösen végzik az időközben szükségessé váló módosításokat, kiegészítéseket.

Az iskolának több kimeneti pontja van: technikusi, főiskolai és emeltszintű főiskolai végzettséget szereznek a hallgatók. Természetesen a magasabb szint teljesítésére bármikor visszatérhetnek az iskolába.

Nagyon magas óraszámban tanítják az üzleti tanulmányok c. tárgyat, és nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati képzésre, ezzel is segítve az egyéni kis- és középvállalkozások létrehozását. Cserediák kapcsolatot építenek ki világszerte elsősorban kiválósági központokkal. Külső szakértő bevonásával igyekeznek mindenki számára a végzettségének megfelelő munkát megtalálni.

EU-s és világkupa versenyekre készítik fel a hallgatókat. Díjat hoztak létre a legjobb péknek. Minden diák kap ösztöndíjat és a képzéshez szükséges eszközöket is a tanulók rendelkezésére bocsátják. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a végzett diákokkal, hiszen Ők is segítenek majd a többieknek az elhelyezkedésben, főként, ha vezető pozícióba kerülnek.

c) COLAISTE ÍDE

A város egy külső kerületében működő, főként hátrányos helyzetű fiatalok és felnőttek, illetve sajátos nevelési igényű tanulók szakképző központja. „A fogyatékos ember a társadalom része, így hát az iskola részének is kell lenni” vallják az itteni vezetők. Egyéni megsegítéssel készítik fel a különböző fogyatékkal élő embereket a munkába állásra. Egyébként országszerte integráltan tanulnak ezek a gyerekek, hiszen az ír oktatási törvény kimondja, hogy addig járhatnak az épekkel együtt iskolába, amíg nem veszélyeztetik a társaikat és az iskolai munkát. Itt is nagy hangsúlyt fektetnek a gyakorlati képzésre. Kis csoportokban dolgoznak és a csoportvezető feladata, hogy munkát találjon a végzett diákjainak, bár az itt tanulók többsége már rendelkezik munkaviszonnyal. Az iskola meghatározó szerepet tölt be a környező lakosság életében is. Számos programot, képzést, önművelődési lehetőséget kínálnak az itt élőknek.

Nyílt tanulási központ: távoktatással készíti fel az érdeklődőket újabb vagy magasabb szintű képesítés megszerzésére.

Otthonülő program: háztartásbeli és GYES-en lévő anyukáknak kínálja a fenti programot saját belső hálózat kiépítésének segítségével.

171

Szülőképzés: főként azok számára, akik már nem szeretnék iskolai keretek között bővíteni ismereteiket.

Ezüstszörf programjuk: az internetezés, elektronikus levelezés rejtelmeibe vezeti be az idősebb korosztályt.

Sportcentrum működtetésével elsősorban a szabadidő hasznos eltöltéséhez járulnak hozzá.

Annak ellenére, hogy az oktatás ingyenes és hogy nagyon sok szervezet segíti a továbbhaladás lehetőségét, itt is akadnak „iskolafáradt” fiatalok. Ők, ha a tankötelezettségüknek nem tesznek eleget az Országos Oktatási Tanács elé kerülnek. Itt döntik el, hogy melyik iskolatípus az, amely leginkább biztosítja a tanuló előmenetelét.

A fentiekből azt gondolom, hogy világosan kitűnik, hogy az oktatásnak valamilyen szintjén és valamennyi színterén az egész társadalom részesévé vált. Kis lépésekben is messze el lehet jutni főként akkor, ha egy cél érdekében mindenki egy irányba halad.

Összességében megállapítható, hogy a tanulmányút jó lehetőséget biztosított a szakmai ismeretszerzésre, emellett jól szolgálta a különböző minőségbiztosítási rendszerek megismerését, a jó gyakorlatok továbbadását, az egymástól való tanulást, a benchmarkingot.

Ezúton szeretnénk kifejezni köszönetünket a NSZFI vezetőségének, hogy az SZFP II. keretében lehetővé tette számunkra azt, hogy ezen a szakmai tapasztalatokban gazdag tanulmányúton részt vegyünk.

172

D. Németország

A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segíteni fognak bennünket szervezetünk teljesítményének javításában."

/Amerikai Termelékenységi és Minőség Központ/

A benchmarking:

évek óta az egyik legnépszerűbb menedzsment eszköz

a meglévő folyamatok alaposabb megértéséhez, és ezzel a menedzselés színvonalának emelkedéséhez vezet

a folyamatos fejlesztés fontos eszköze

azonosítja a kiválósághoz vezető kulcsterületeket

azonosítja az eredményességhez vezető legjobb gyakorlatokat és az azokat alkalmazókat

a siker feltételeit számszerűsíti és megkeresi az okokat (miérteket) is

referencia pontokat, reális alapot szolgáltat a tervezéshez

erőforrásokat szabadít fel, mivel nem kell "újra feltalálni a kereket"

Ugyanakkor a benchmarking nem:

a másolás eszköze

az öncélú mérés eszköze

csodaszer

Németországban a használata önkéntes, nem mindenütt működik. Általában vizsga statisztikák vannak, amelyeket az adott szakmához tartozó szakmai szövetség gyűjt. Praktikus adatok nyilvánosságra hozatalát az iskola dönti el.

A minőségfejlesztést iskolalátogatásokkal biztosítják. A tartományi Iskolaügyi Hivatal feladatai közé tartozik. Hessen tartományban 3-5 felügyelő látogat, 3-5 iskolát, 3-5 évente. Vizsgálják az oktatási programban megfogalmazott célok és a valóság összhangját. Minőségbiztosítás vizsgálatára két módszer létezik. Az egyik a belső vizsgálat melyet a minőségbiztosításért felelős végez és a partneri mérésekre terjed ki. Ezek eredményeit elemzik, majd visszacsatolnak.

173

A másik módszer a külső vizsgálat, amelyet független minőségbiztosító intézet munkatársai vagy másik iskolából érkező kollégák végeznek. Emiatt nincs szerepkonfliktus. Az interneten fellelhető az a 35 kritérium, amit az egyes iskolalátogatáskor figyelnek. Erről jelentés készül, amit a cég kielemez, és fejlesztési tervezetet készít. Ezt átadják az igazgatónak majd a közös egyeztetés után elkészül a végleges jelentés. Az igazgató vezetőségi értekezleten bemutatja a, de meghívhatja a tantestületet is. Két hónapig foglalkoznak a témával majd újabb ellenőrzés következik 2-3 szempont alapján, amin változtatni kell. Általában 6 hónap van a fejlesztés megvalósítására. Az iskola jelzi a minőségbiztosító intézetnek, hogy a tervezett változtatásokat végrehajtották.

174

E. Olaszország

A bencmarking tevékenység vizsgálatára nem kerülhetett sor.

A korszerű iskolamenedzselésnél már - érintőlegesen - az alábbi területek kerültek előtérbe:

a MIUR-USR per la Lombardia-nál elhangzottak szerint a célként megjelölt országos mérési rendszer kiépítése,

a tartományi gyakorlatként elhangzott (MIUR-USR per la Lombardia) a tanárok egymástól tanulás rendszere,

a régió szintű felmérés a tanulói szerződések és a régió által támogatott képzések esetében, ahol intézményi összevetések, és ez alapján finanszírozási keretek kialakítására kerül sor (Centro Vigorelli)

az IPSIA Monza-nál a Peer Review és a Nemzeti Önértékelési Rendszer. Ezek intézményközi hasznosulásáról nem tudott szó esni. Ennél az intézménynél még a Leonardo projekt szolgálja ezt a célt (lásd lentebb!).

Új elem az IPSIA Monza-nál hallottak értelmében, hogy

országos szinten, minden szakirányban szimulált vállalkozásokat hálózati formában működtetnek. Ebben konkrét, létező céget szimulálnak, egymásnak különféle szolgáltatásokat nyújtanak. Ez a gazdasági, nevelési és egyéb célokon túl jó lehetőség, gyakorlati alapja az egymástól tanulásnak is.

az iskola EU projektben vesz részt (Leonardo) osztrák és skót intézményekkel együtt. Célja az innovációk átadása, az értékelési rendszer közös működtetése. Ebben szakképző intézmények, regionális szakképző központok, nem állami intézmények, gimnáziumok és technikumok vesznek részt, Olaszországból különböző szakirányokból, és régiókból. A következő 2 év terve:

kompetencia-tervezés (tanítási módszertan értékelése (egyes pedagógusok módszereinek értékelése, eredményességének vizsgálata),

országos / nemzetközi szinten ezek a módszerek hogyan hatnak a tanulásra (országok összevetése),

valamint 150 iskola bevonása (kiterjesztés eszköztárral, platformmal).

Ebben a projektben az Olasz Értékelők Egyesülete is részt vesz. Értékelik a különböző tanulási utakat, melyben definiálásra kerültek az országos prioritások is.

A projektnek 5 fázisa van, amelyet végig monitoringoznak:

Iskola Minőség Ellenőrzési Egyesület (az ottani Oktatási Minisztériumtól független szervezet)

s a már említett Olasz Értékelők Egyesület (országos szinten, folyamat-indikátorokon keresztül)

175

VII. Humánerőforrás-fejlesztés (pedagógusképzés, pedagógus-továbbképzés, szakoktatók, külső képzők felkészítése) a szakképzés terén.

A. Finnország

A finn szakképző iskolákban nagy gondot fordítanak a humánerőforrás-fejlesztésre. A módszerek lehetnek részben eltérőek, de valamennyi szakiskola célja, hogy pedagógusai alkalmasak legyenek a munkaerőpiac igényeinek megfelelő ismereteket közvetíteni a tanulók számára.

A Perho Vendéglátó-ipari Szakiskolában elmondták, hogy munkatársaikat többféleképpen motiválják a minél hatékonyabb munkára. A munkatársak között kérdőíves kutatásokat végeznek, az intézményvezető időt fordít arra, hogy valamennyi munkatársával (egyesével) elbeszélgessen a felmerülő problémákról. Az iskolában biztosított a pedagógusok számára az egészségügyi ellátás. A szakmai képzést úgy oldják meg, hogy 5 évenként egyszer 2 hónapra éttermi tapasztalatokat kell szerezniük az oktatóknak, ilyenkor tanítás helyett egy étteremben dolgoznak. Továbbképzésre átlagban 2410 EU jut egy főre az intézményben. Elvárás továbbá, hogy minden évben legalább három napot fordítsanak az iskola pedagógusai továbbképzésre. A oktatási iroda angol nyelvi kurzusokat szervez és fizet a tanároknak. Ezenkívül vannak un. EU tréning hét program amikor különböző cégeknél töltenek 1 hetet, ezalatt a teljes fizetésüket kapják.

A Heltech Szakiskolában tanévenként 5 napot kell kötelezően részt venni továbbképzésen. Az 5 napból kettő van év elején, ezt az iskola szervezi, a másik 3 napról a tanár dönt, milyen képzésre fordítja. A szaktárgyakat tanítóknak a cégek továbbképzéseket szerveznek, pl. a nyomdászcégek bemutatják az új technológiákat, az új gépeket és programokat.

176

Az Ipari-Műszaki Speciális Szakiskolában a pedagógusoknak alkalmasnak kell lenniük SNI-s gyerekek képzésére. Tréningeket tartanak rendszeresen (évenként) a tanári kiégés ellen, a legutóbbi téma a lelki egészség. A tanárok munkahelyi élettapasztalatokat szerezhetnek (2 hónap). A képzés célja: tapasztalatszerzés, kapcsolatteremtés, ill. az, hogy a valóságban tudják felmérni, az adott helyen van-e lehetőség gyakorlati képzésre. Ezt a képzést az iskola finanszírozza. A 90 fő pedagógus közül eddig 15 tanár vett részt ilyen jellegű képzésen, a terv: 10-15 tanár/év.

177

B. Hollandia

Hollandiában a tanárképzés 4 éves, egyetemi illetve felsőfokú szakmai képzés keretében zajlik. A képzés során egyértelművé kell válnia a pályára való alkalmasságnak. Ezt segíti elő a tavaly bevezetett új rendszer: 4 nap gyakorlat, 1 nap elmélet már az első évtől kezdve. Így a leendő pedagógusok is kompetenciaalapú, gyakorlatorientált képzésben vehetnek részt, a középfokú szakképzésben alkalmazott módszer mintájára. Saját fejlesztési tervet kell készíteniük, hasonlóan, mint a diákoknak. A tanárképzésben különösen fontosnak tartják a gyakorlatban történő ismeretszerzést, az utolsó évben a teljes képzési idő fele gyakorlati képzés.

A középiskolában tanító tanárokat két szintre sorolják:

- tanár

- vezető tanár

A tanárképzésben is megjelentek az integrált tantárgyak, például természettan-tanár, nyelvtanár. Ugyanakkor nem képeznek tanárokat külön a szakmai tantárgyak oktatására. A szakmai tanárok általában a gyakorlatból érkeznek, szerteágazó szakmai gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek, két év alatt szereznek pedagógus végzettséget.

A kompetenciaalapú oktatás miatt a tanár szerepe megváltozott. A tanárokat arra kell felkészíteni, hogy szerepük a tanítási – tanulási folyamatban irányító, segítő, tanácsadó, nem pedig - mint régen - kiállni az osztály elé... A szaktárgyi tudás mellett az alapvető kompetenciák megszerzése elengedhetetlenül fontos a tanárképzésben. A sikeres záróvizsga feltétele ezen kompetenciák megléte.

Tanulmányútunk során a holland oktatási rendszerről, a különböző szintű szakképzési rendszerről kaptunk tájékoztatást elsősorban a diákok oldaláról. A humán erőforrás-fejlesztés témaköréről Leidenben, a regionális képzőközpontban hallottunk tájékoztatót. Ez természetesen a ROC Leiden-re vonatkozik elsősorban, de a többi képzőközpont is hasonló stratégiai elveket fogalmazott meg.

178

1. A humán erőforrásfejlesztés stratégiája; irányvonal 2007-2010

a) A ROC Leiden stratégiai alapja:

Koncentrálás a képességekre, a tehetségekre

Kompetencia alapú oktatás

Küszöbérték nélküli felvétel

Partnerség a városban és a régióban

Piaci érvényesülés

A kormány pénzügyi támogatásának csökkentése

Kicsi gazdasági skála

b) Néhány adat az alkalmazottakról:

Munkavállalók:

590 állandó

132 határozott idejű (általában 1 év)

25 különböző ügynökségek által közvetített (speciális, ritkán)

Táppénzen lévők aránya:

5,63%

5,48%

4,46%

Átlagfizetések (bruttó):

Tanári 3.800 €/hó

Egyéb alkalmazottak 3.000 € /hó

c) Kérdések, megoldandó problémák 2007-2010

Kor és mobilitás

Az 50 év felettiek már nem mennek más iskolába tanítani.

Szakember (tanár vagy mérnök)

Általában nem rendelkeznek mindkét végzettséggel.

179

Részvétel, elkötelezettség

Az iskolaösszevonás után megváltozik a dolgozó elkötelezettsége.

Nehéz új embereket alkalmazni

A munkaerőpiac elöregszik.

Lehetséges megoldás: a dolgozókat folyamatosan fejleszteni kell.

d) A humán erőforrás fejlesztés irányvonala

Maradandó változás

Olyan szakemberek kellenek, akiket a professzionalizmus jellemez

Rugalmasság

Kellemes munkahely megteremtése

Az egyén és a csoport szakszerű fejlesztése. Minden alkalmazottnak biztosítják a továbbképzési lehetőséget.

Fenntartható elkötelezettség kialakítása

Minőségi elvárások az alkalmazottakkal szemben (PDCA)

A fenti kérdések és problémák megválaszolására illetve megoldására a fejlesztési irányvonalat követve új munkaköri leírásokat vezettek be. Régen a munkaköri leírás a feladatokat tartalmazta, az új az eredményekre és a kompetenciákra helyezi a hangsúlyt. Külön munkaköri leírás vonatkozik a tanárra és a vezető tanárra.

e) A tanár munkaköri leírása:

Eredmény terület:

Útmutatás a tanulási folyamat és a tanulásra való ösztönzés terén

Közreműködés a tanmenetek fejlesztésében, a tanítási órák összehangolásában és együttműködés a kollégákkal

A diákok előre haladását elősegítendő kapcsolatok kezdeményezése

A szakmai és didaktikai tudás és képességek állandó kontrollja, elmélyítése és bővítése

Közreműködik szerződésben előírt tevékenységek előkészítésében és megvalósításában

Közreműködik a tesztek és a vizsgák előkészítésében és lebonyolításásban a minőségi kézikönyv előírásainak megfelelően

180

Kompetenciák:

Döntéshozó képesség

Kommunikációs képesség

Csoportban való munka képessége

Gyakorlati képességek, a szakmai gyakorlat és elmélet tanításának összhangja

A „tanulás tanulása” elősegítése

Csoportmunka előnyben részesítése

Megújulási képesség a tantárgy tanításában

f) A vezető tanár munkaköri leírása:

Eredmény terület:

Útmutatás a tanulási folyamat és a tanulásra való ösztönzés terén

A szakmai és didaktikai tudás és képességek állandó kontrollja, elmélyítése és bővítése

A diákok előre haladását elősegítendő kapcsolatok kezdeményezése

Kezdeményezi a kollégák és a szakképző központ közötti együttműködés erősítését, egyöttműködik külső szervezetekkel

Fejleszti a tanmeneteket, ügyel az egyes oktatási egységeken belül az oktatási tevékenységek összehangolására

Közreműködik szerződéses tevékenységek előkészítésében fejlesztésében, megvalósításában és értékelésében

Szerepet vállal a vizsgaszabályzatok elkészítésében, tagja és/vagy elnöke a szabályzatokat alkotó bizottságoknak a szakképző központ minőségi kézikönyvének megfelelően

Kompetenciák:

Problémamegoldó képesség

Kommunikációs képesség

Csoportban való munka képessége

Oktatási innováció, kitartás

A „tanulás tanulása” elősegítése

Csoportmunkát előnyben részesítő oktatási képességek

181

g) Éves humánerőforrás fejlesztési terv 2007/2008

Új munkaköri leírások bevezetése (eredmény és kompetencia alapú)

A rugalmasság erősítése, fokozása

A teljes költségvetés 1%-a szakmai továbbképzésekre

Az új alkalmazottak tájékoztatása

Munkavállalói elégedettségi felmérés

h) Éves humánerőforrás fejlesztési terv 2007/2008

Előrejelzés készítése minden szakterületen a várható szükséges oktatói létszámról 2012-ig

Interjúciklosokban vizsgálják a kompetenciák továbbfejlesztésének lehetőségeit

Decentralizált munkamegosztás, amely várhatóan növeli a hatékonyságot (a tanárok csoportokban dolgoznak)

A teljes költségvetés 1%-a továbbképzésre: a tanárok felkészítése a vállalatokkal való együttműködésre.

Az újonnan felvett tanárokkal 1-2 éves határozott idejű szerződést kötnek, utána nevezik ki állandóra.

Vezető tanár az lehet, aki legalább 2 éve dolgozik az iskolában.

2. Összegezve

Az oktatási rendszer átjárhatósága azt is jelenti, hogy az oktatók, tanárok nagyon különböző utakon jutottak el a tanársághoz. Akinek nincs tanári végzettsége, továbbképzésen is megszerezheti.

Kötelező továbbképzést a vállalatok akkor szerveznek, ha valamilyen új technológia, technikai újítás kerül bevezetésre. A képzés a termelés része, így növekszik a kapacitás.

A tanárok munkájának értékelésében fontos szerepet játszik a tanári kompetenciák megléte. Ha ezek közül valamelyik hiányzik akkor szintén kötelező a kompetenciafejlesztő továbbképzés a tanár számára. A hiányzó kompetencia megszerzése fontos a munkaviszony megtartása érdekében is.

Hollandiában nincsenek a mi értelmezésünk szerinti kötelező, központilag előírt tanár-továbbképzések. A szakmai igényességre való törekvés azonban magával hozza az élethosszig tartó tanulást. Ez nemcsak a szaktudás fejlesztését jelenti, hanem a folyamatos megújulást, a kompetenciák fejlesztését is. Ehhez a feltételeket az iskola illetve a vállalat biztosítja, a továbbképzések időtartama beszámít a munkaidőbe.

182

C. Írország

2008. szeptemberétől a szakmai tárgyakat tanítókat csak pedagógiai végzettséggel lehet alkalmazni.

Korábban a szakmai tárgyakat tanító tanárok képzése és alkalmazási feltételei nem voltak egységesek és szabályozottak.

A szakmai tárgyakat általában olyan szakemberek tanítják, akik az adott szakterületen dolgoztak, nagy tapasztalatokra tettek szert, vagy tanítanak, és az adott szakmában továbbra is vállalkozást üzemeltetnek. A szakmai tanárok esetében gyakran megfigyelhető, hogy a szakmunkás végzettségtől jutottak el az egyetemi végzettségig

Írországban, 1955-ben létrejött a szakoktatók szakszervezete, a Vocational Teachers Association, mai nevén TUI. Ez állandó párbeszédet folytat a minisztériummal és a különböző oktatási testületekkel és szervezetekkel. A TUI maga szervezi tagjai számára a továbbképzéseket és a szakmai fejlesztő programokat.

A gyakorlati képzés nagy része a vállalkozásokban történik ezt a vállalkozások vállalják és biztosítják a feltételeket.

A tanárok továbbképzése nem megoldott. A tanár a szabadsága alatt nem kötelezhető továbbképzésre / szakszervezet!/, tanítási időben a helyettesítést nem lehet megoldani nincs rá fedezet a költségvetésben.

A tanítási időben kettő esetben kötelezhető a tanár továbbképzésre:

ha változik a tanterv

speciális nevelési igényű gyerekekkel kapcsolatos továbbképzés

Iskolán belüli fejlesztésre évente egy napot szánnak, mely nem mindig érinti az egész tantestületet.

A szakmai testületek keretein belül igazgatók, igazgatóhelyettesek számára szerveznek évente 5-6 alkalommal tanítás után továbbképzést /a szakszervezet mondja meg napon belül meddig tarthat órát a tanár/ . A megbeszélések tapasztalatait egy országos konferencián összegzik.

A szakfelügyeleti rendszer nagyon lassan fejlődik. A szakfelügyelők hatásköre igen korlátozott és kevesen felelnek meg a feladatnak így az iskolák, tanárok munkáját kevésbé segítik.

183

D. Németország

1. A pedagógus kompetenciák és végzettségek közös európai elvei

a) Háttér

A pedagógusok kiemelt szerepe a tanulási folyamatban és az EU 2010-ig vállalt lisszaboni elveinek megvalósításában. (Az Európai Bizottság Közleménye)

A jó minőségű oktatás jobb társadalmi készségekhez, szélesebb elhelyezkedési lehetőségekhez vezet. A tanári mesterség kihat az egész humán erőforrás fejlesztésére és a jövő generációinak alakítására.

A pedagógusoknak válaszolniuk kell a tudástársadalom kihívásaira, és fel kell készíteniük tanulóikat az autonóm egész életen át tartó tanulásra. A pedagógusképzést felsőoktatásban kell megvalósítani, de szoros együttműködésben azokkal az intézményekkel, amelyekben a jövő pedagógusai elhelyezkednek.

A pedagógusoknak kulcs szerep jut az EU állampolgárságra történő felkészítésben. Ezért fel kell ismerniük és tisztelniük a különböző kultúrákat és azonosítaniuk a közös értékeket. Ennek érdekében törekedni kell a pedagógus kompetenciák és képesítések kölcsönös elismerésére a tagállamokban.

A magas szintű pedagógusképzést megfelelő, koherens nemzeti és regionális politikáknak kell támogatniuk. Ezen politikák magukban foglalják a pedagógus pályára történő felkészítést, a folyamatos továbbképzés rendszerét, és összhangban kell lenniük a szélesebb értelemben vett oktatáspolitikával.

b) Közös európai alapelvek

Felsőfokú végzettség (graduate profession): minden pedagógusnak lehetőséget kell adni, hogy kompetenciáinak fejlesztése érdekében a legmagasabb szintig folytassa tanulmányait, és előrehaladjon a szakmájában. A pedagógusképzés multidiszciplináris. Ez biztosítja, hogy a pedagógus rendelkezzen:

o szaktárgya ismeretével

o pedagógiai ismeretekkel

o a tanulók irányításához és támogatásához szükséges készségekkel és kompetenciákkal

o az oktatás társadalmi és kulturális dimenzióinak értésével.

A pedagógus szakma és az egész életen át tartó tanulás: A pedagógus szakmai fejlesztésének egész életpályáját fel kell ölelnie, és megfelelően kiépített rendszerekben kell történnie. A pedagógusoknak hozzá kell járulniuk ahhoz a folyamathoz, amelyben a tanulók autonóm egész életen át tanulókká válnak.

184

Mozgó (mobilis) szakma: a mobilitás minden pedagógusképzés szerves része. A pedagógusokat ösztönözni kell arra, hogy más európai országokban fejlesszék ismereteiket. Ez esetben státuszukat a fogadó országban el kell ismerni, a külföldi programban való részvételüket pedig, a küldő országnak kell elismernie és értékelnie.

A pedagógus szakma partnerségen alapszik, a képzést nyújtó intézmények szoros együttműködésén az iskolákkal, a gazdasággal, a munkahelyi képzést biztosító szervezetekkel. A pedagógusokat ösztönözni kell az innovációban, a kutatásban való részvételre és arra, hogy folyamatosan felülvizsgálják saját praxisuk hatékonyságát. Tanuló szervezetekben kell működniük, amelyek a saját és mások jó gyakorlatára építenek, és a közösségi csoportok és érdekeltek széles körével működnek együtt.

c) Kulcskompetenciák

A tudás, a technológia és az információ menedzselése – fel kell készülniük az ismeretek megszerzésére, elemzésére, értékelésére és átadására, a rendelkezésre álló technológiák alkalmazására. Szakmai készségeiknek meg kell felelniük a tanulási környezet megteremtésére és menedzselésére, az innovációra és a kreativitásra.

Együtt munkálkodás másokkal – Olyan szakmában dolgoznak, amely a társadalmi kohézió értékein, minden tanuló képességeinek fejlesztésén alapszik. Ismerniük kell az emberi fejlődést, képesnek kell lenniük együtt dolgozni a tanulókkal, mint egyénekkel, és támogatniuk kell őket abban, hogy a társadalom aktív tagjaivá váljanak.

A társadalommal és a társdalomban való együttműködés, nemzeti, európai és globális szinten

EU állampolgárságra történő felkészítés

Az EU mobilitás és kooperáció elősegítése

Interkulturális készségek, megértés fejlesztése

A tanulók kultúrájának sokfélesége – közös értékek

Hatékony együttműködés a helyi közösséggel (szülők, intézmények, érdekcsoportok)

d) Ajánlások nemzeti stratégiák számára:

A pedagógus rendelkezzék felsőfokú végzettséggel.

A pedagógusképzés ölelje fel a felsőoktatás mindhárom bolognai ciklusát, annak érdekében, hogy megfelelő helyet kapjon az Európai Felsőoktatási Térségben, és hogy a szakmai fejlődés és mobilitás lehetősége biztosítva legyen.

Elő kell segíteni a kutatás és a tényeken alapuló gyakorlat szerepének növelését az oktatásról és képzésről megszerezhető tudás gyarapításában

185

Ösztönözni kell az iskolák, a gazdaság, a képzőintézmények szorosabb együttműködését a magas szintű képzés támogatására, és a helyi és regionális innovációs hálózatok fejlesztésére.

A pedagógusok számára is ki kell alakítani az egész életen át tartó tanulás stratégiáját (formális és informális tanulás).

A felkészítő és továbbképzési programok tartalmának tükröznie kell a tanulás interdiszciplináris és kollaboratív megközelítéseit.

Minden pedagógusképzési programban támogatni kell mobilitási projektek kialakítását a képzés szerves részeként.

A képzési programokban biztosítani kell a tanárok számára az európai kooperációval kapcsolatos ismereteket és tapasztalatot, hogy tiszteljék a kulturális sokszínűséget, és felkészítsék a tanulókat az EU állampolgárságra.

Támogatni kell valamennyi képzésben az idegen nyelv tanulást, beleértve a szaknyelvet is

Prioritást kell adni Európában a pedagógus képesítések átjárhatóságának, a kölcsönös elismerés és a mobilitás növekedése érdekében.

2.-Pedagógusképzés és a bolognai ciklusok

a) Az aláíró államok tapasztalatai a pedagógusképzés bolognai átalakításában

Ország jelentések,

ENTEP – Európai Tanárképzési Hálózat

Tuning Program – az Európai Bizottság támogatásával létrehozott tantervfejlesztési program a bolognai típusú képzések összehangolására (moduláris képzés, ECTS, kompetenciák kidolgozása, minőségbiztosítás)

Tuning III pedagógusképzési munkacsoport (Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország,Olaszország, Norvégia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság)

Hogyan illeszthető be a pedagógusképzés a bolognai ciklusok szerinti képzési szerkezetbe?

b) Lehetséges modellek

Első ciklusú végzettség a választott diszcipliná(k)ból. (180-240 kredit), amelyet egy 90-120 kredites tanárképzési ciklus követ (vagy minimum 90 kredit, ahol a szakmódszertan vagy a pedagógia az első ciklusban szerepel és kutatási komponenset is tartalmaz).

186

Első ciklus befejezése a választott tárgy(ak)ból - 180-240 kredit – erre épülő tanárképzési második ciklus (60 kredit), amelyet adott idő múlva újabb második ciklusú képzés követ pedagógiából (Education Science) vagy (kutatással összekapcsolt) irányított gyakorlat - 60 kredit.

Első ciklusú integrált képzés ahol a tantárgyi és a pedagógiai komponenst párhuzamosan nyújtják. - 240 kredit, erre ápül a pedagógiai második ciklus/irányított gyakorlat - 60 kredit.

c) Jellemző pedagógus/tanárképzési utak

Első ciklus

Az óvó- tanitóképzés, az általános iskolai tanár, középiskolai tanár egyéb szektorok tanárainak (pl. szakoktató) első ciklusú felkészítése tartalmaz: pedagógia-pszichológia elméletet, a célcsoportnak megfelelő szakmódszertant és irányított tanítási gyakorlatot – ennek hossza változó Európában.

Ezeken kívül a hallgatók egy-két diszciplinát is tanulnak, vagy a pedagógiai komponenssel párhuzamosan (ez gyakoribb az óvó-tanitóképzés, illetve az általános iskolai tanár esetében, vagy ezt megelőzően (gyakoribb a középiskolai tanár esetében).

A középiskolára történő képzésben valamennyi esetben az első ciklusban tanulják a választott diszciplinát,és ez megelőzi a pedagógiai elemeket. Csakúgy mint az olyan egymásra épülő (konszekutív) programokban, ahol az első diplomát egy éves intenzív program követi, pl. az Egyesült Királyságban, Írországban, és Spanyolországban. Néhány országban tanári képesítást csak a második ciklusban adnak ki, pl. Finnországban. A fő irány egész Európában: tanári oklevél csak a második ciklusban szerezhető.

Második ciklus

A speciális pedagógusképzési programok széles kínálata, amelyek gyakran Master végzettséhez vezetnek, de néha köztes végzettséget adnak (Diploma).

A második ciklus többnyire további specializációt nyújt a választott területen, vagy egy új területen ad felkészítést pl matematika – ha az első ciklusban kezdték, vagy matematika tanárt képez.

Gyakori második ciklusú képzések: pl. a gyógypedagógia, Nurse Education, speciális tárgyak didaktikája, felsőoktatás pedagógia, felnőttképzés, tanácsadás. A legtöbb program erős formális képzési elemet tartalmaz, ehhez csatlakozik az empírikus vagy/és elméleti kutatást igénylő diplomamunka. A képzési részben szerepelhet a szakmai készségek fejlesztése, mint pl. a rendszeres óralátogatás, tesztelés, csakúgy mint az ismeretek elmélyítése.

Sok országban létezik tisztán kutatás alapú Master, gyakran a harmadik ciklushoz csatlakozva.

187

Harmadik ciklus

Kutatáson alapuló doktori képzés, többnyire vizsgával és egy eredeti, nemzetközi összehasonlításban is kiváló tudományos munkán alapuló dolgozat megvédése. Több országban a korábbi tanulmányok a tudományos ismeretekkel és készségekkel összefüggő tanított elemként beszámíthatóak, az empírikus és/vagy elméleti elemnek pedig egy kutatási projekt gyakorlati megtervezése lehet az előzménye.

Néhány országban (Dánia, Portugália, Írország, Egyesült Királyság) új fajta doktori fokozatot vezettek be erős gyakorlati szakmai hangsúllyal (professional). Ezek egyik eleme a tárgyi ismeretek további fejlesztése, illetve a kutatói doktorihoz hasonló, de rövidebb, eredeti kutatáson alapuló disszertáció.

3. Várható fejlődés

A tradíciók ellenére (elméleti és gyakorlati ismeretek) sok kormányzat részesíti előnyben az iskolára alapozó kutatást, mivel ez által hatással lehet az oktatás gyakorlatára. Ez nagyban elősegíti a bizonyításon alapuló gyakorlatot, mint a pedagógusképzés filozófiáját.

Növekszik az oktatás tudománnyal foglalkozó oktatók szerepe az egyetemi oktatók felkészítésében. A TunIng Programban résztvevő országok 50%-ában az egyetemi oktatóknak legalább első ciklusú tanári képesítéssel kell rendelkezniük. A felsőoktatás pedagógia külön kutatási terület lett.

A jövendő tanárok gyakran érettebbek, felkészültebbek, ha az első ciklus elvégzése, után választják a tanárképzést. Ezt pozitívan értékelik az oktatók és munkáltatók egyaránt.

A második ciklusban egyre gyakoribb az on-line oktatás és az Internet mint eszköz bekerült az oktatási és tanulási stratégiák közé.

188

E. Olaszország

A pedagógus státusz, pedagógusképzés és –továbbképzés „lombard-rendszeréről”, a meglátogatott intézményekben szerzett információk alapján az alábbiak állapíthatók meg:

1. Általában

A Lombard Tartomány Iskolahivatalánál tett látogatásunk napján is tartott az a tüntetés, melyen azok a „szerződések tanárok” vesznek részt, akiknek szerződését a tanév kezdetén nem hosszabbították meg. A szerzett információk szerint: az állami és tartományi fenntartású oktatási intézményekben a „kinevezett” státuszú pedagógusok mellett egy-egy tanévre szerződött, helyettesítő tanárok dolgoznak. A végzett pedagógus elhelyezkedése lehetőség – előbb „szerződéses tanárként”, majd a letöltött munkaviszony alapján történik véglegesítése.

Ez a rendszer, és a gazdasági válság együttes hatására arra következtethettünk, hogy a pedagógusok helyzete Lombardiában sem egyszerű.

Nincs adatunk a pedagógusok fizetési kondicióiról, megbecsültségéről, elismertségéről, társadalmi helyzetéről – a meglátogatott intézményekben néhány elkapott gondolatból azt szűrhettük le, hogy Lombardiában is rengeteg munkát végez a pedagógus munkaidején kívül, anyagi ellenszolgáltatás nélkül.

Szintén nincs adatunk arról, hogy az ország többi tartományában milyen a pedagógusok helyzete, továbbképzése. Arról viszont hallottunk, hogy Lombardiában sem egyformán szabályozottak a pedagógus képzéssel, elhelyezkedéssel kapcsolatos lehetőségek.

2009. május 28 – 2009. május 28 – a jelenlegi oktatási miniszter nyilatkozata az oktatási „válság” miatt szükséges, várható intézkedésekről:

- szakmai képzés válsága miatt szakképzésben átalakítás szükséges,

- humán erőforrás-fejlesztés támogatása szükséges ( a szakmai képzésben résztvevőké is?)

- nemzeti sajátosságok hangsúlyozása a képzésben.

Lombardiában 1.006.686 tanuló vesz részt iskolarendszerű oktatásban, képzésben.

189

Velük 100.404 tanár foglalkozik. A számadatok alapján egy tanár 10 tanulóval „foglalkozik”. A hazai arányok kicsit magasabbak – 11-12 tanuló/pedagógus.

Amit megtudtunk – a „másként tanuló” diákokkal erre kiképzett tanárok foglalkoznak, de nem emelik ki őket saját közösségükből és a tanóráról, hanem az osztályteremben több tanár együttesen van jelen – a másként tanulók mellett az ő tanulásukat segítő „mentor”nyújt folyamatos segítséget.

A diákok 10 %-a bevándorló – és 1,29 %-uk hátrányos helyzetű. Ebből arra következtethetünk, hogy a mi helyzetünkhöz hasonlóan, megnövekedett a másként nevelhető iskolás korúak száma.

Tanári feladatok:

nyelvi és kulturális eltérések megoldása, áthidalása

tolerancia

motiválás

EU-s állampolgári tudat emelése

Mobilitás

Élethosszig tartó tanulás alapjainak megteremtése

Amit konkrétan tudunk a pedagógus képzésről és továbbképzésről:

Az egyetemi szintű pedagógus képzést az állam nem támogatja – féléves tandíj kb 2.000,- E

A szaktanár általában nem kap véglegesített állást, helyettesítőként szerződéses munkaviszonyban helyezkedhet el, szerződésének meghosszabbításának esélye kicsi ( tüntetés oka!).

Az elhelyezkedési esélyeket növeli, ha 2,5 éves fogyatékosokkal foglalkozásra felkészítő kiegészítő képzésen vesz részt – ennek a tandíja is félévente kb. 2.000 E

Ezzel a végzettséggel állást kaphat, de csak fogyatékossággal élők oktatását végezheti – 5 év támogató tanárságot követően számíthat véglegesítésre.

Munkakörébe tartozik a családi házban, otthon végzett képzés is. A szülő kérheti gyermekének otthoni körülmények közötti foglalkoztatását is.

Az iskola felvehet gondozókat a fogyatékossággal élő, de iskolai körülmények között együtt nevelt iskoláskorúakkal foglalkozásra.

A pedagógus heti óraszáma 18.

190

Az osztálylétszám 20 tanuló, de ennél nagyobb létszámok is vannak.

A gyakorlatokon egyidőben az osztályok fele jelenik meg, láttunk és hallottunk ennél nagyobb gyakorlati csoportlétszámokat is.

Az iskolai gyakorlatokat – laboratóriumi gyakorlatok – mérnöktanárok tartják (nekik szakmai végzettségüknek kell lenni), a munkájukat műhelytanárok (nálunk szakoktatóknak nevezzük) segítik. A műhelytanároknak a pedagógiai végzettsége nem elvárt feltétel, nekik a szakmában kell megfelelő szinten bizonyítani.

A pedagógus törvényileg kötelezett évente 40 óra továbbképzésre. A továbbképzésre állami finanszírozás áll rendelkezésre. A kötelezettség betartását az egyén és az intézmény egyaránt ellenőrzi – hiánya esetén szankcionálásról nem hallottunk.

Néhány érdekesség:

Fejlesztőmunkák a képzésben néhány éve indultak, vannak erre EU-finanszírozású programok. Ezek keretében ismerkednek a projektoktatással, kooperatív tanítással.

Láttunk jó szellemiségű, együttes team-munkát végző pedagógus közösséget, de jártunk olyan iskolában is, ahol bevallottan nincs műhelymunka, a tapasztalatait mindenki maga használja, hasznosítja, eredményeiket nem osszák meg egymással.

Tapasztaltuk, hogy a legbiztosabb nevelés a pedagógus személyisége és következetessége által valósul meg.

A családi házzal fontosnak tartják a kapcsolattartást – ennek kialakult formája az elégedettségmérés, írásban kapcsolattartás, interjú: mit vár el az iskolától.

A Leonardo-projektben résztvevő iskolákban lehetőség van jelentősebb pedagógus továbbképzésre, didaktikai újításokra.

A pedagógus továbbképzéseket az iskolák maguk is indíthatják: a saját oktatási feltételeik kielégítésének biztosítására. Fontos a nyelvi továbbképzés. Ennek támogatása állami szinten is megvalósul.

Továbbképzéseket kezdeményeznek a tanulók életkori sajátosságainak megismerésére, a kamaszkor problémáinak feltárására, fontos az andragógiai képzés is.

191

F. Portugália

A szakmai találkozások során kérdéseket tettünk fel a humánerőforrás képzéssel kapcsolatban. Többször nem kaptunk választ, vagy csak nagyon rövid válaszokat kaptunk.

A szakmai tanárképzés két részből áll:

általános pedagógiai képzés

szakképzés.

1. A portugál tanárképzés és tanártovábbképzés:

A tanárképzés megfelelő mértékű pedagógiai képzést tartalmaz tudományos elemekkel, a jövő pedagógusa szakmai kvalitásainak bemutatását (előképzettség alapján hogyan válnak igazi tanárrá).

a) Továbbképzés gyakorló pedagógusoknak:

A tudományos és pedagógiai kompetenciák fejlesztése, az innovatív gondolkodásmód adaptálása, az oktatás szakmai színvonalának fejlesztése a cél. Ezzel kapcsolatban nagyszámú szakirodalom és eredmény áll rendelkezésre. Különböző egyetemek posztgraduális képzést kínálnak az iskolavezetőknek, tanároknak, hogy elsajátíthassák az új kompetenciákat és kulcskvalifikációkat.

Specializált képzéseket szerveznek a sajátos nevelési igényű tanulókat tanító pedagógusok számára. Az iskolákban vannak SNI diákok, akiknek különleges oktatás szükséges. Az egyik legnehezebb feladat, hogyan integrálják az ilyen diákokat. Nincs elég képzett pszichológus és tanár, akik segíteni tudnak az ilyen gyerekeknek problémáik megoldásában.

A tanárok számára kötelező továbbképzés van. A továbbképzés 5 éves ciklusokban történik. Öt éven belül meghatározott mennyiségű továbbképzésen kell részt venniük, és ezt az iskola finanszírozza. Évente 35 óra a kötelező továbbképzés időtartama, de ezt az 5*35 órát az öt éven belül átcsoportosíthatja, tehát pl. egyik évben nem megy továbbképzésre, a másik évben viszont dupla óraszámban. (Ez az évente átlagosan 35 óra kb. kétszerese annak, mint amennyi Magyarországon kötelező a pedagógusok számára.)

Az iskolában a szakmai tárgyakat oktatók nagy része nem a tradicionális értelembe vett tanár, hanem a vállalatok munkatársai jönnek helybe, és ők tartják meg az órákat. Így egészen szoros a kapcsolat a munkaerőpiac és az iskola között. Ezek az oktatók önként vállalják ezt a feladatot, mert motivációs lehetőséget látnak benne, és együttműködnek az iskola gyakorlati oktatásvezetőjével.

A külső gyakorlati helyek oktatóinak továbbképzésére nincs kötelező előírás, azokat a vállalati dolgozókat általában nem képzik az oktatásra, akik a tanulókat a szakmára tanítják. Ha ilyen továbbképzés mégis történik, akkor az általában 30 órás.

192

Oktatók és tanárok képzése, továbbképzése a portugál rendszerben az általuk adott kiadvány szerint:

b) Tanárok képzése, továbbképzése

Ahhoz, hogy növelni tudják az alacsony portugál képzettségi szintet, olyan szakértők kellenek, akik maguk is magasan képzettek.

Mindenki, aki tanít (akár köz- vagy magánoktatási intézményben), szakképesítéssel kell, hogy rendelkezzen, amit legalább két éves felsőfokú képzéssel lehet megszerezni.

Ez a tanulmány magában foglalja a következőket:

Általános oktatási képzés: az iskolában szükséges tudás, szakmai, képesség és magatartás oktatása

A specializációnak megfelelő szakmai tanagyag

Speciális tanítási módszerek és képességek – amik a specializáció során alkalmazhatóak

Szakmai gyakorlat – felügyelet melletti iskolai gyakorlat

Kulturális, szociális, etikai képzés

Oktatási kutatásokkal kapcsolatos képzés – célja, hogy bátorítsa a leendő tanárokat, hogy a képzési módszereket kritikus szemmel nézzék.

A folyamatos továbbképzést egyetemek, felsőfokú oktatási intézmények, tanári szövetségek, szakszervezetek és iskolák szövetsége által működtetett oktatási központok tarthatják.

Az állami oktatásban részt vevő tanárok közalkalmazottak, és oktathatnak az oktatási intézményekben, köz- vagy magánkézben lévő oktatási központokban, különösen a szakiskolákban és a szakmai gyakorlati képzésben.

c) Az oktatók képzése

Bárki, aki tudományos, technikai, technológiai és gyakorlati képzést akar tartani, előbb sikeresen be kell fejeznie „az oktatók tanításáról szóló bevezető képzést”, amivel egy oktatói alkalmassági igazolást szereznek/kapnak.

Ez a képzés három fő témára fókuszál:

Perszonális és interperszonális képességek a képzésben

Technikai készségek megszerzése, amik a professzionális képzést támogatják

A megszerzett készségek alkalmazása.

Az Oktatók Nemzeti Képzési Központján keresztül az IEFP az a testület, amely felelős az oktatók bevezető majd folytatólagos képzési programjának megtervezéséért, kialakításáért és

193

az erőforrások biztosításáért. Ugyanakkor más magán és közintézmények is ajánlanak bevezető majd folytatólagos oktatói képzéseket az IEFP által felállított standardok szerint.

Nemzeti szinten a szakmai képzés fő szolgáltatójaként az IEFP nagyszámú oktatót alkalmaz. Az oktatókat alkalmazzák az oktatás szakképzési területén, valamint az Oktatási Minisztérium által felügyelt felnőttképzésben is.

Az oktatói szakmát 1994 óta szabályozzák törvényileg. 2006 márciusában kb. 160 000 okleveles oktató volt Portugáliában.

194

G. Dánia

A dán szakképzőben hasonlóan a hazai oktatáshoz kétféle tanárt találunk. Az egyik, aki valamelyik egyetemen szerzett diplomát az adott akadémiai területen, a másik pedig a szakoktató, aki a mesterségbeli tudást tanítja a diákoknak.

Erling Lars Dale, norvég professzor szerint a tanári kompetenciák 3 szintbe sorolhatók. Az első szint azt jelenti, hogy a tanárnak képesnek kell lenni a tanítást elvégezni és tudja a saját teljesítményét fejleszteni. A második szint azt célozza meg, hogy a tanár képes legyen helyi oktatási tervet kidolgozni, például a lemorzsolódás csökkentésére, ennek érdekében csapatban kell dolgozni más kollégákkal. Végezetül a harmadik szint azt jelenti, hogy alkalmasnak kell lenni arra, hogy folyamatosan ( egész életen át) új gyakorlati – elméleti praktikákat dolgozzon ki a cél elérése érdekében.

Ahhoz, hogy a tanár elvégezze a feladatát szakmai és pedagógiai ismeretekre van szüksége.

Dániában szakiskolai tanár lehet az is, akinek nincs tanári képzettsége, de megfelel a következő elvárásoknak:

van szakképzettsége (pl. asztalos)

ebben a szakmában 5 éves tapasztalata van

legkésőbb 2 éven belül elkezdi a pedagógiai képzést

A szaktanárok képzése külön intézményben történik. Ide az iskolák, illetve a cégek küldik a munkatársaikat. A képzés ingyenes. A beiratkozottak után az állam fizet a tanárképző intézménynek. A hallgatók az iskolai időszakra is teljes fizetést kapnak, bár a helyettesítésükről gondoskodni költséget jelent.

Jelenleg a képzés 3 szemeszteres, a jövőben ez hosszabb lesz. Az első szemeszterben rengeteg módszert és pszichológiát tanulnak, a másodikban didaktikát és szociológiát és a harmadikban a miértekre keresik a választ, a társadalom és a szakoktatás viszonyaival foglalkoznak. A képzés rendkívül gyakorlat orientált. A cél, hogy a tanár szakmai téren és személyiségében is fejlődjön. Angol kifejezéssel élve: know that, know how, know why, know when – tudja mit, tudja hogyan, tudja miért és tudja mikor. A tanítás hangsúlya tehát az alkalmazott pedagógián van.

A tanárképzés vezérelvei a következőkben foglalhatók össze:

diákközpontú tanulás

a tanulás szükséglete legyen a központban

differenciált, a tanuló cselekvésére alapozott módszertan

problémamegoldó tanulás

fejleszteni a gyakorlatiasságot

195

az elmélet gyakorlati tapasztalaton alapuljon

mentorálás a gyakorlatban – gyakorlati ellenőrzés

A három szemeszter befejezését követően vizsgát kell tenni. A vizsgán jelen van a képző intézmény tanára és egy külső szakértő. A vizsga témáját és időpontját a hallgató választja ki, a vizsga előtt az óravázlatot elküldi az intézménynek. A gyakorlati vizsga az osztályteremben történik a külső szakértő és az intézmény képviselőjének jelenlétében. A vizsgáztatók azt figyelik, hogy az adott helyzetekre milyen mértékben tud reflektálni a jelölt, tehát az óravázlattól el is térhet, ha a helyzet úgy kívánja.

Nincsenek tanévek, a képzés bármikor elkezdődhet. A tanárképzőtől a vállalat a saját dolgozóinak is megrendelhet képzést. Egy dán szakiskolában tanítani biztonságosabb, ám a magánszektorban asztalosként dolgozni jóval több keresetet jelent.

Dániában a tanároknak 6 hét szabadság jár. Ennek egy részét az iskolai szünetekben, másik részét szabadon veszik ki. A tanárok terheltsége változó, sokszor csak 2 hónapra előre van órarendje, mivel a kötelező órát egy évre vonatkoztatva adják meg. Egy évben 1924 munkaórát kell teljesítenie, amiben benne foglaltatik a szabadság is. Egy tanóra másfél munkaórának felel meg. Amennyiben ettől többet teljesített, többletjuttatást kap. Ugyanaz a személy nem lehet tanár is és mentor is. A problémás diákok fordulhatnak a mentorokhoz, gondjaik megoldását illetően. Az iskolák egy vagy több mentort is foglalkoztathatnak.

Azt követően, hogy a dán tanár megszerezte a képzettségét, semmi sem kötelezi arra, hogy továbbképzésen vegyen részt. Nincsenek kötelező kreditgyűjtések, bár a tanárképző munkatársának véleménye szerint ez jó gyakorlat Magyarországon.

A tanárnak magának kell lépést tartani a kor kihívásaival, megfelelve saját iskolája által alkotott stratégiai elveknek. Fejleszteni magát szakmai téren, pedagógiai téren, hogyan kell együttműködni a kollégákkal, hogyan használja a tanításban a modern technika vívmányait, és hogyan fordítsa le az elméleti tudását használható gyakorlattá. Tulajdonképpen ezeket sajátította el a tanárképzés során. A tanárképzők számos programot kínálnak a szakiskola tanárainak a későbbiekben is, lehet csupán adott területre kérni képzéseket. Az iskola menedzsmentje dönti el, szükség van-e erre vagy sem.

196

VIII. A szakiskolák és a gazdaság (pl. külső szakmai gyakorlóhelyek, ipari vállalatok, üzleti vállalkozások, kamarák, szakmai szervezetek) közötti partnerkapcsolatok kialakítása, működtetése és értékelési rendszere. Gazdálkodó szervezeteknél megvalósított gyakorlati képzés

A. Finnország

Meglátogatott intézmények:

1. Finn Oktatási Testület

a) Program témája:

A finn oktatáspolitika alapelvei

A finn oktatási rendszer felépítése

Törvényi alapok, intézményrendszer

Finnország szakképzési rendszere, intézmények, értékelés, vizsgák

Reformok

Iskolamenedzselés

b) Tapasztalatok:

A szakképzés célja, hogy olyan szakmai fogásokra tanítsa a tanulókat, amelyekre a munka világában szüksége lesz; továbbá megtanítsa mindazt, ami önálló vállalkozásának alapításához és üzletviteléhez szükséges, hogy azzal megélhetését biztosítani tudja.

Az első szakképzettség megszerzése három évet vesz igénybe; ezzel a bizonyítványt szerzett végzős a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez szükséges iskolai végzettségi feltételt is teljesíti.

A szakképző intézmények általában az általános iskolai tanulmányi eredményei alapján válogatják tanulóikat, bár van néhány intézmény, ahol külön felvételi vizsgát is tartanak.

Minden szakképzés során tanítják a következő tantárgyakat: anyanyelv, második használatos/hivatalos nyelv, egy idegen nyelv, matematika, fizika és kémia, testnevelés, egészségtan, társadalomtudományi ismeretek, vállalkozástan és munkahelyi ismeretek, művészetek és kulturális ismeretek. A szakmai minősítéshez

197

Jellemző a finn szakképzésre, hogy az elméleti ismeretek órákon kívül a tanulmányoknak szerves részét képezi a gyakorlati fogások elsajátítása iskolai műhelyekben és tényleges munkahelyeken.

Az első szakképzést önkormányzatok vagy önkormányzati és magán szervezetek közösen biztosítják; az első szakképzés ingyenes a tanulónak.

A szakképzési tanulmányok tantervei az általános iskolai oktatás tanterveire, tananyagaira épülnek. Érettségizett diák is jelentkezhet első szakképzésre; az ő tanulmányi azaz képzési ideje azonban a már megszerzett ismeretek elismerése miatt rövidebb lesz.

Az ipari tanuló képzés azt jelenti, hogy az oktatást biztosító (azaz az elméleti képzést nyújtó iskola), a munkaadó és a munkavállaló (vagyis a tanuló; az inas vagy tanonc) egy megegyezett időszakra szakképzési megállapodást kötnek; a képzés tehát a munka mellett, azzal szerves összefüggésben, azzal együtt zajlik.

Arra is van lehetőség, hogy a szakképzettséget bizonyító vizsgát egy kompetencia-alapú teszten teszi le a jelentkező – ennek során egy gyakorlati példával bizonyítja a vizsgázó, hogy birtokában van mindazoknak az elméleti ismereteknek és gyakorlottságoknak, melyek az adott szakma űzéséhez, adott munkahely illetve munkakör betöltéséhez szükségesek – azt nem kell bemutatnia vagy bizonyítania, hogy miként tett szert tudására, gyakorlottságára. Erre tehát közvetlenül a munka világából lehet jelentkezni, előzetes formális képzésen való részvétel nélkül.

A tantervek, képzési programok 120 kreditet tartalmaznak, köztük legalább 20 kredit (egy tényleges, valóságos munkahelyen megvalósuló) gyakorlati fogások tanulásával szerzendő meg – azaz gyakorlással.

2. Amiedu Képzőközpont

a) Program témája:

A Központ tevékenységének ismertetése

Képzési programok

Hallgatói elégedettség-mérés rendszere

A képzések versenyhelyzete

b) Tapasztalatok:

Az ország legnagyobb képzőközpontja, mely felnőttképzéssel foglakozik.

Alapítványi fenntartású, de állami támogatást is kap képzések megrendelése révén.

Munkájukat felügyelő bizottság ellenőrzi.

Kihívások a régió részéről

198

3. PERHO Vendéglátóipari Szakiskola

a) Program témája:

Iskola bemutatása

Kreditrendszer felépülése

Szakoktatók szerepe /tanulmányi felügyelők/

Elmélet gyakorlat kapcsolata

Személyi feltétel

Finanszírozás

Minőségpolitikájuk /elégedettség, elkötelezettség, folyamatos értékelés, küldetés, jövőkép/

Diákokat, alkalmazottakat támogató szolgáltatás

„Szintvizsga”

„Nyomon követés”

Elnyert minőségdíjak

Kimagasló minőségirányítási rendszer

Elkötelezettség

Határozott küldetés és jövőkép

Kiemelkedő diákokat és alkalmazottakat támogató szolgáltatás

Igazgató és alkalmazottak személyes konzultációi

4. OMNIA Szakképző Központ

a) Program témája:

Az iskola menedzsmentjének bemutatása

Az iskola fenntartója

A diákok összetétele

Finanszírozás

Gyakornokképzés jellemzői

199

b) Tapasztalatok:

Főleg felnőtteket képeznek munkaviszony mellett

Munkaszerződésekkel rendelkeznek a hallgatók

Felnőttképzés kihívásai

Beiskolázás

5. Helsinki Város Oktatási Hivatala

a) Program témája:

Az intézmény tevékenységének bemutatása

b) Tapasztalatok:

Rugalmas és egyéni képzési rendszer

15 éves kortól kezdődhet

Saját szakoktató mindenkinek

Állami finanszírozás

Vállalkozások támogatása, hogy vegyenek részt a képzésben

A gyakornokok fizetést kapnak

Moduláris rendszer

Felméréseket a képzési bizottság ellenőrzi

6. Kluuvi Munkaügyi Központ

a) Program témája:

A szervezet helye a hierarchiában

Alkalmazottak a rendszerben

Karrier tervezés, szakmai rehabilitáció

„Társadalmi Garancia Fiatalokról”

b) Tapasztalatok:

Pszichológus alkalmazása

Oktatási és szakképzési információ

200

Három hónap után képzést vagy munkahelyet kell felkínálni

EURES szerepe

7. Heltech Szakiskola

a) Program témája:

Az iskola szervezeti felépítése

Szakmai program jellemzői

Tanműhelyek bemutatása

b) Tapasztalatok:

Tanügyi tanácsadás

Képzés időbeosztása

Tanulmányi beszámoló

Leonardo program

Gyakorlati feltételek nyomdaiparban és elektrotechnikában

Tanulmányi tanácsadó

8. Keskuspuisto Speciális Szakiskola

a) Program témája:

Iskola bemutatása

Szakképzési tevékenységük

Iskola menedzsment

Finanszírozás

b)Tapasztalatok:

Az iskola kimagasló szerepe a sérültek képzésében

Értékelés bemutatás alapján

„Reggeli partik” a munkáltatókkal

„Kísérleti időszak”

Külső gyakorló helyeken dolgozó, az oktatásban résztvevők továbbképzése

Munkahelyi élettapasztalat tanárok számára

201

Pedagógusok „rehabilitációja”

9. ÖSSZEGEZÉS

A finn kötelező oktatás általában hétéves korban kezdődik el, az általános iskolában. Az általános iskolai oktatás 9 évig tart minden megfelelő korú diák számára. Ez magába foglalja az elemi (alap) szintet és az alsó középfokot (az elsőtől a kilencedik osztályig) és végzi az alapképzést. Ezután középiskolákban vagy szakiskolákban folytathatják tanulmányaikat.

Szakmai első (alap) képzés

Célja, hogy növelje a népesség szakmai kompetencia szintjét, fejlessze a munkás életet és kielégítse a lakosság szakmunka igényeit, támogassa a foglalkoztatottságot és elősegítse az élethosszig tartó tanulást. A képesítések elengedhetetlenek a további tanulmányokhoz.

Az alap szakmai oktatás alapfokú szakképesítést tesz lehetővé mind a fiatalok, mind a felnőttek részére. Az alapfokú szakképesítést alap szakoktatásként vagy kompetencia alapú minősítésként lehet megszerezni.

Az alap szakmai oktatás alapfokú szakképesítést tesz lehetővé mind a fiatalok, mind a felnőttek részére. Az alapfokú szakképesítést alap szakoktatásként vagy kompetencia alapú minősítésként lehet megszerezni.

döntően a szakképző iskolákban történik, ritkán mint üzemi tanoncképzés;

a gyakorlatban 120 úgynevezett „heti órát", illetve „beszámítási pontot" (Opintoviikko) fog át, amely három éves időtartamnak felel meg;

szakmai studiumból és gyakorlatból áll (90 heti óra, ebből legkevesebb 20 üzemi praktikum), közös tanulmányi egységek (20 tanulmányi hét) és szabadon választható tanulmányi egységek (10 tanulmányi hét);

lehetséges a felsőfokú továbbtanulásra jogosító érettségi megszerzése (kettős kvalifikáció);

a felnőttek szakmai végzettség nélkül is alternatív módon egy szabad- minősítési vizsga – kvalifikációs vizsga – révén (előzetes oktatás nélkül is) felügyelet mellett megszerezhetik szakmai végzettségüket.

Politechnikumok /AMK intézmények, ammattikorkeakoulut/

Magasabb szintű, professzionális oktatást biztosítanak rendszerint sokrétegű környezetben azoknak, akik vagy a felsőbb szintű általános vagy szakmai oktatást befejezték.

Egyetemek

Alacsonyabb /Bachelor/, magasabb /Master/ szintű akadémiai fokozatokat és tudományos posztgraduális fokozatokat biztosítanak. Utóbbiak a licenciátusi és a doktorátusi fokozat. Általánosságban a Bachelor fokozat elvégzése 3 évet vesz igénybe, a Masteri fokozaté 5 évet. Az egyetemi rendszer specializált tudományos egyetemekből és művészeti akadémiákból áll.

202

Az instrukciókat rendszerint az ország egyik hivatalos nyelvén közlik: vagy finnül vagy svédül. Mindkét nyelvi csoport saját iskola hálózattal rendelkezik; csak néhány intézmény biztosítja a két nyelvű instrukciókat.

Az oktatást a városok, városok szövetsége, magán szervezetek és alapítványok biztosítják.

A szakoktatás megszervezésére az Oktatási Minisztérium biztosít engedélyt, mely magában foglalja a fenntartó oktatási kötelezettségeit, meghatározza az oktatási területet, a diákok összlétszámát stb.

Szakképzettség szerezhető:

Iskolarendszerű – tanulási modulok teljesítésével járó – képzéssel és vizsgával; vagy

Kompetencia-alapú tesztekkel – a képesítési követelmények teljesítésének bizonyításával (segítség: egyénre szabott felkészítő terv – hiányosságokat pótló, kiegészítő modulok, tanulmányok)

A szakmai minősítő vizsga szintén modulokból áll

Kompetencia-alapú szakmai minősítés (vizsgáztatás)

Három alapelv:

Tripartite együttműködés (munkaadók, munkavállalók és az oktatás szereplői)

A (bárhol, bárhogy) megszerzett tudás, gyakorlottság elismerése, beszámítása

A szakmai gyakorlottság (mesterségbeli tudás) valós munkakörülmények közötti bizonyítása - vizsgálása

A szakmai vizsgára jelentkezés:

Kortól és iskolázottságtól független

Iskolakötelezettség teljesítése szükséges

Munka közben szerzett gyakorlottság akkreditálása

Vizsgabizottsággal szerződött szakképző intézményben

A szakképzés helyszínei lehetnek:

Változó (műhelyek, szakmai iskolák, képzési központok) → rendszerint nappali teljes idejű képzés, a műhelyek az iskola és a munka világa közötti kapcsolatok együttműködésének erősítését célozzák

Vállalati képzés → nappali teljes idejű képzés

Vállalati képzés, összekapcsolva valamely szakképző intézményben folytatott kurzussal → a teljes munkaidőre szóló szerződés a munkaadóval; 70-80 % a munkahelyen.20-30 % az iskolában

Szakképző iskolák, AMK-intézmények → nappali képzés.

203

B. Hollandia

A tanulmányút során meglátogatott intézmények, iskolák:

1. MBO Raad - Holland Szakképző Intézmények Egyesülése

Feladata a szakképzési szektor egyesítése mind az iskolai mind a felnőttképzés területén. Közvetítő szerepet tölt be a munkaerőpiac, iskolák és a kormány között.

71 iskola a tagja és a befizetett tagdíjakból tartják fenn magukat.

Az érdekegyeztetés a fő feladatuk, ezért nagyon fontos tartják, hogy a 8 fős vezetőségben legyen olyan, akinek jó politikai kapcsolatai vannak.

Nagy hangsúlyt fektetnek a felnőttoktatásra, mivel a lakosság 10 %-a alapvető olvasási, írási, számolási hiányossággal rendelkezik. Cél, hogy mindenki /felnőtt és fiatal/ legalább MBO 2 szinttel rendelkezzen.

A szakmai képzés négy szintű:

alapvető készségekkel rendelkezik /részképesítésnek felelne meg nálunk/ végzettek 10 % ezzel a végzettséggel nehéz elhelyszkedni

kezdő szakember szint - végzettek 20%

szakember, vállalkozást indíthat - 30%

speciális feladatokat is elláthat - 40%

A diákok kétféle képzés közül választhatnak:

iskolai út – ezt választja a diákok 65 %-a

munkahelyi út – a diákok 35 %-a választja – 4 napot dolgoznak, 1 napot töltenek iskolában.

Az arány a gazdaságtól függ, mert a munkahelyi utat választók alkalmazotti viszonyban állnak a gyakorló hellyel.

2. COLO Tudásközpontok

18 szakmacsoportot lefedő tudásközpontokat tömörítő szervezet.

A munkaerőpiac igényeinek megfelelően szervezik a szakoktatást.

Az új szakképzési irányokat , és az azokhoz szükséges kompetenciákat a vállalatok igényeinek figyelembevételével a tudásközpontok dolgozzák ki, a minisztérium akkreditálja.

204

Az egyes szakmához képzési dossziékat állítanak össze – ami magyar megfelelője a központi programok.

2009-től vezetik be a kompetencia alapú vizsgáztatás, ami nagyon hasonlít a magyar moduláris képzéshez és hozzátartozó vizsgáztatáshoz.

A külső gyakorlóhelyeket a tudásközpontok akkreditálják.

3. MONDRIAAN ROC / Hága és környéke szakképző központ/

Jelenleg a ROC 60 helyszínen tart képzést, céljuk, hogy 3 nagy épületbe vonják össze. Itt az iskolai tanműhelyek mellett már van az épületben néhány olyan gyakorlóhely is, amit közvetlenül a gazdálkodó szervezet működtet.

A „Monza” alapítványt azért hozták létre, hogy a vállalatokkal közösen alakítsanak ki gyakorlóhelyeket. A gyakorlóhelyek kialakítását a cégek végezték, az iskola a tanulókat és a tanárokat küldi ide, akiknek a munkájáért 5-5 eurót fizet a cég az alapítványnak. Ezek a befizetések adják az alapítvány működési költségeinek jelentős részét.

Az alapítvány olyan partnereket keres, akik jó oktatóhelyek lesznek, akiknek fontos az oktatás. A tanulókat foglalkoztató cégek jelentős adókedvezményt kapnak. Jelenleg még nem sok céggel állnak kapcsolatban, az alapítvány csak az idei évtől működik.

Ezt a gyakorlati képzési formát tartották házigazdáink a legjobbnak, mert itt:

az iskola jól működő, korszerű céghez küldheti a diákokat, akivel folyamatos kapcsolatot tart.

a cég az együttműködés révén bele tud szólni a képzés tartalmába, s a képzés végén a legjobb tanulókat magánál tudja tartani, így biztosított a szakember utánpótlása.

A ROC Mondriaan –ba minden jelentkezőt fel kell venni, ezért itt viszonylag nagy a lemorzsolódás – 10%. Ennek csökkentése érdekében a szabadidős tevékenységre is koncentrálnak – különböző multimédiás programok, salsa tanfolyam.

4. CORUS

Nagy múlttal rendelkező képzési központ, ahol a módszerek már letisztultak, kidolgozottak, hatékonyak.

Többen részletesen leírták a működését, amivel egyetértek.

Amit kiemelnék:

A Roc központokba minden jelentkezőt fel kell venni. Itt komoly felvételi rendszer van, és a jelentkezők 40 %-át veszik fel.

Mérik a tudást: matematika, fizika, kémia, holland nyelv

Fizikai alkalmasság: kéz-szem koordináció, állóképesség

205

Pszichológus segítségével stressz tűrőképesség, csoportmunkában való részvétel.

Ilyen komoly felvétel után is csak 72 % végez.

5. PCC Petrus College /szakképzésre előkészítő iskola/

A lemorzsolódás csökkentése érdekében az oktatást gyakorlatiasabbá akarják tenni. A gyakorlati órák számát minimum 10 óra/ hétre fogják növelni .

nagy „tanműhelyben” együtt dolgozik az autószerelő, a hegesztő, az asztalos és a kőműves tanulók, s látják egymás munkáját , ezért könnyebben tud szakmát választani. A VBMO-s tanulókat is ebben a tanműhelyben kivánják barátkoztatni a szakmákkal.

6. ROC AVENTUS

Hatalmas épület, folyosója 200 m hosszú , két oldalán üvegfalu tantermekkel.

Közel 200 program közül választhatnak a tanulók az igényüknek megfelelően.

Minden tanuló a felvételkor kap egy mentor tanárt, aki végig kiséri a tanulmányi időszaka alatt. A tanuló megkapja, hogy a kívánt szakképesítéséhez milyen foglalkozásokon kell részt vennie, de ezekre neki kell jelentkeznie. /Hasonlóan, mint nálunk az egyetemeken./

A központ 8-22 óráig tart „nyitva” , ezen idő alatt kell teljesíteni a különböző elméleti illetve gyakorlati foglalkozásokat.

206

D. Németország

A duális képzésben a szakiskolai tanulók 67 % -a vesz részt. Ők azok akik szoros kapcsolatban vannak az üzemekkel. A többiek a szakmai képzést az iskolában sajátítják el. Ebből adódóan mi elsősorban a duális képzésben résztvevő tanulók helyzetével foglalkozunk. A képzőhely szerepe nagyon fontos. Ő foglalkoztatja a tanulót, ezért lényeges, hogy az általános iskolát befejező diákok részt vehessenek már az utolsó években olyan rendezvényeken, amelyeken nem csak az iskolákat, hanem a képzőhelyeket is megismerhetik. Ilyen rendezvényeket szervez az Ipari Kamara ( IHK ) és a Kereskedelmi Kamara ( HK ) is. Ez nagyban hasonlít a mi Képzési Várunkhoz. Az interneten is megjelennek az üzemek, ez náluk is a legnépszerűbb információ forrás. A Munkaügyi Hivatal meghívja a cégek képviselőit és iskolákat, hogy közös teret biztosítson a megfelelő szakma kiválasztásához. Németországban is jól működik a pályaorientációs tanácsadás is. Lényeges és tőlünk eltérő elem, hogy aktuálisan karbantartott munkaerő-piaci adatbázis érhető el az interneten keresztül, amelyen megnézhetik, hogy milyen szakmákban, mely régiókban mennyi állás betöltetlen.

1. Szerződés

A szerződés 11 részre oszlik:

Az első részben szabályozzák a szerződés ill. a képzés időtartamát, a próbaidő hosszúságát, valamint az esetleges korábbi befejezés lehetőségét, amennyiben a tanonc korábbi sikeres vizsgát tesz. Szó esik továbbá a szerződés meghosszabbításának feltételeiről is.

A második részben meg kell adni a konkrét helyet ( vagy helyeket ) ahol a továbbképzésnek le kell zajlania.

A harmadik részben olvasható, hogy a képzésnek mit kell nyújtania a tanulónak, beleértve az ingyenes képzést, az ingyenes eszközöket, anyagokat amelyek hozzásegítik a tanulót tudásának fejlesztéséhez. Meghatározzák továbbá azokat a dokumentumokat, amelyekkel kötelező rögzíteni a tréning folyamatát, a tanulóval történt eseményeket ill. eredményeit. Előírja, hogy a tanulóval csak olyan tevékenységeket lehet elvégeztetni, ami kizárólag a tudásának növeléséhez, szakmai tapasztalatának bővítéséhez járul hozzá. A tanulót biztosítja a szerződés ezen része arról, hogy megvédik a fizikai és az erkölcsi veszélyektől, valamint figyelembe veszik fiatalkorúságát ( amennyiben ez az eset áll fenn ) és egészségét folyamatosan figyelemmel kísérik különböző vizsgálatokkal. Regisztrálják a tanulót mind a tanulási folyamatban, mind pedig az előírt vizsgákra.

A négyes részben kötelezik a tanulót, hogy legjobb tudása szerint fejlessze képességeit és sajátítsa el a szakmai tapasztalatokat. A hallgató elegendő időt kap a leteendő vizsgákhoz való felkészülésre. Tanuló kötelezi magát, hogy a neki adott instrukcióknak megfelelően végzi munkáját, betartja a munkahely szabályait, gondosan és óvatosan bánik az általa használt munkaeszközökkel, nem árul el üzleti és ipari titkokat.

207

Az ötös részben meghatározzák a fizetések időpontját és a kifizetendő pénz összegét, az egyéb juttatásokat, továbbá azon költségeket, amelyeket a tanulónak azon képzésekért kell fizetnie, amelyek a képzőhelyen kívül folytat. Rögzítik a kötelezően előírt munkaruha leírását.

A hatodik részben leszögezik a naponta kötelező munkaórák számát, a szabadnapok számát.

A hetedik részben ismertetik az esetleges felmondás ill. károkozás felelőségének megállapításának menetét.

A nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik részben a vállalat által kiállított bizonyítványt ismertetik valamint az esetleges jogviták intézésének menetét. Végül ellátják dátummal és mind a vállalat ill. képző hely részéről mind pedig a tanuló részéről ( tanuló, szülők ) kézjeggyel.

2. Kapcsolattartás fórumai az iskola és az üzem között

Szakmánként évente négyszer közös kerekasztal megbeszélést tartanak a kamarában, amelye hivatalos mind az iskolákból, mind pedig a gyerekeket oktató üzemekből 1-1 fő.

Természetesen az e-mail, telefon és a személyes megkeresés egyedi ügyekben náluk is gyakori.

Új lehetőségként próbálják meg bevezetni az internet platformok kialakítását, amelynek segítségével könnyebben felszínre jutnak a problémák.

A tanuló elsősorban az üzemben lévő főnökéhez tartozik. Ha problémák adódnak, akkor az üzem fel is mondhat neki, de a Kamara ilyen esetekben fontos mediátor szerepet tölt be, cél a szerződéses viszony fenntartása.

3. A németországi kamarák szerepe a szakképzésben

a) Bevezetés

Az már első németországi „munkanapunk” délutánján, a Rajna parton, a Hohenzollernbrücke lábánál világossá vált mindannyiunk számára, hogy Németországban az állampolgár számára az egyik legfontosabb közigazgatási szervezet a tartomány és az ezen a területi elven létrejött szervezetek. Németországi idegenvezetőnk, mindenki „Feribácsija”, némettörténelem óráján megtudhattuk, hogy ez nem véletlenül alakult így. Németország egyes időszakokban uralkodó nélkül, a választófejedelmek jóvoltából is képes volt fennmaradni és fejlődni. Nem véletlen tehát, hogy a mai német állampolgár adójának nagy részét tartományának kincstárába fizeti be, így joggal várja el, hogy az, az állampolgárokat érintő feladatainak is megfelelően tegyen eleget.

Rövid látogatásunk során többek között azt kellett megfigyelnünk, hogy a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (Industrie- und Handelskammer /IHK/), valamint Kézműves Kamara (Handwerkskammer /HWK/) Észak-Rajna-Westfáliai, kölni központtal működő szervezetei, hogyan tesznek eleget ennek az állampolgári igénynek, a tartományban hogyan szervezik meg

208

azt a szakképzést, amelyet a munkaerőpiacon jelentkező kereslet-kínálati viszonyok határoznak meg.

Azt utazásunk előtt tudtuk, de látogatásunkkor tapasztaltuk is, hogy a gazdaságban jól működő kamaráknak az állam átadja a szakképzési feladatok jelentős részét. Nem véletlen, mert ezek a testületek a gazdasági és technikai változásokat hatékonyabban be tudják építeni a szakoktatásba, mert a gazdaság egészét átfogják és ellenőrizhetik őket, hogy miként tesznek eleget a kötelezettségeiknek. Nézzük a részleteket:

Tanulmányutunk második napjának délutánján az IHK működésébe kaptunk betekintést. A kölni Ipari Kamaráról érdemes tudni, hogy taglétszáma (130.000) alapján a tartomány 16 szervezete közül a legnagyobb. Házigazdánk előadásából megtudtuk, hogy Németország 81 iparkamarája közül a 4. legnagyobb szervezet székházában látnak vendégül bennünket, ahol sok külföldi delegáció megfordul, mert a német iparkamarák igen jó kapcsolatokat ápolnak külföldi társszervezeteikkel. A világ 80 országában 120 képviseletet tartanak fenn.

Alexander Uhr büszkén számolt be arról, hogy egy demokratikus felépítésű önkormányzati testület alkalmazottja, ahol a választott Közgyűlés határozza meg az IHK fő irányelveit, és választja meg tisztviselőit, melyek közül az elnököt és a napi feladatokat irányító ügyvezető igazgatót emelte ki.

Tájékoztatott arról, hogy miből gazdálkodik az IHK, egyébként a többi kamara is: a kamarai tagság kötelező, legyen az akár 1 fős vállalkozás, vagy több ezer főt foglalkoztató nagyvállalat. Minden tag tagdíjat fizet, mely függ a vállalkozás méretétől, nyereségességétől.

209

A kamarák a tagdíj mellett egyéb forrásokat is bevonnak működésük finanszírozásába: vizsgáztatási díjak (szakmai és mester), szolgáltatási díjak (tanácsadás), képzési díjak.

Mielőtt a kamaráknak a szakképzésben betöltött feladatairól hallgathattunk meg részleteket, itt is, mint minden más helyszínen, bemutatásra került a duális képzési szisztéma azért, hogy jobban át tudjuk látni a kamara szakképzésben betöltött feladatait.

Miután betekintést kaptunk a duális képzésbe, megtudtuk, hogy mi a kamarák szerepe ebben:

b) szakmák tartalmának összeállítása

koordinálja ezt a folyamatot az állam-munkaadók-vállalati szakemberek között

új szakmák bevezetésére javaslatot tesz a szakképzési intézetnek (BIBB)

szakképzési jogszabályok figyelemmel kísérése,

szakképzés minőségének garantálása a működtetett minőségbiztosítási rendszerrel,

c) gyakorlati képzés szervezése

diák-munkahely jogviszonyának előkészítése,

tanácsadás a tanulónak és a vállalatnak, hogy „megtalálják” egymást,

tanulószerződés formanyomtatványának biztosítása,

tanulószerződések nyilvántartása,

d) képzési körülmények vizsgálata:

ellenőrzi, hogy a szakképzést indítani kívánó üzemben megvannak-e erre a tárgyi és személyi feltételek,

a képzőhellyé váláshoz az üzemet meghatározott szakmai képzésre jogosíthatják fel (képezhető tanulók száma, oktatók száma),

a képzőhellyé válást tanácsadással (első ingyenes) segíti,

képzőhelyek és képzőhelyi oktatók ellenőrzése,

tanulófelelősök vizsgáztatása,

szakoktatók alkalmassági vizsgáinak megszervezése,

e) a szakmunkásvizsgákkal kapcsolatos tevékenysége

szakmunkásvizsga tartalmának meghatározása (speciális régiós szakmákra is),

210

a vizsgák megszervezése (Kölnben 11.000 tanuló vizsgáztatását szervezte meg a legutóbbi évben az IHK)

vizsgarend kidolgozása,

vizsgabizottságok kialakítása, a cégek javasolnak - kamara dönt (3 fős bizottság: önálló mester-vállalati szakember-tanár),

vizsgáztatók felügyelete (pályáznak a lehetőségre a jelöltek, 5 évente kell megújítani a licencet)

kiállítja és kiadja a bizonyítványokat,

dönt a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati kérdésekben,

f) egyéb képzési feladatok

mestervizsga szervezés (szakmunkástanulóként és mesterként is a kamaránál vizsgázik, 5 fős bizottság: elnök más szakmai végzettségű, egy mester vállalattól, két önálló mester, egy pedagógiai, jogi vagy gazdasági végzettségű tanár egyetemről vagy szakiskolától)

felnőttképzés szervezése (egységes tanfolyamok és vizsgák, csak a kamara szervezhet!!!)

elesettek, fogyatékosok átképzésének szervezése, finanszírozása

4. Kérdések és válaszok

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara képviselője az ismertető után szívesen válaszolt feltett kérdéseinkre.

a) Milyen a szakmai vizsga felépítése?

Szakmától függően 2-3 napos, a pontszámok 1/3-a a szóbeli, 2/3-a az írásbeli vizsgából tevődik össze, vagy projektmunkát végez a vizsgáig, és a projekt termékét bemutatja a bizottság előtt. Az írásbeli vizsganapok központi vizsganapok. A gyakorlati vizsga léte szakmafüggő.

b) Mekkora az oktatásban résztvevő cégek nagysága?

Változó.

c) A képzésben résztvevő vállalatok kapnak-e kedvezményt, támogatást? Miért vesznek részt a képzésben?

Adókedvezményben nem részesülnek, a képzésre fordított összeget költségként elszámolhatják. A tanulók termelő munkát végeznek képzésük második két évében, így a munkájából származó jövedelem fedezi a képzési költségük egy részét. Megtakaríthatók azok a költségek, amelyek felmerülnének, ha a vállalatnak a munkaerőpiacon levő tapasztalatlan,

211

megbízhatatlan munkaerőt kellene megkeresnie és betanítania. A szakember utánpótlásuk biztosítása miatt elhivatottak a képzés irányában, így előre tervezhetik munkaerő-szükségletüket, kiválaszthatják a jól kvalifikált szakmunkásokat, lojalitást biztosíthatnak az üzemhez.

d) Mekkora a lemorzsolódás mértéke a szakképzésben?

A kiesők, a vállalattól elküldött vagy tanulmányait megszakítók aránya 10 %.

e) A vizsgázók hány százaléka teljesíti a szakmunkásvizsga követelményeit?

A vizsgát megkezdők 20 %-a nem teljesíti a vizsga követelményeit. A vizsgát kétszer lehet ismételni, a javítóvizsgát a vizsgát követően leghamarabb félév múlva lehet megszervezni.

f) Az üzemi gyakorlati képzőhelyen mennyi a munkaideje a tanulóknak?

A munkahely munkarendjéhez igazodik, 36-40 óra/hét. A 18 évnél fiatalabbak munkavállalását az Ifjúsági Tv. szabályozza.

g) A szakmai vizsgabizottság tagjai milyen díjazásban részesülnek?

A fel kérés megtiszteltetés, csak költségtérítésben részesülnek a tagok.

h) A végzett szakmunkások milyen arányban maradnak az őket képző cégnél?

Általában 70-75 %-ban maradnak ott.

i) Működtetnek e pályakövetési rendszert?

Nem.

j) A gazdasági válság milyen hatást gyakorol a német szakképzésre?

Több képzési lehetőségre kevesebben jelentkeznek. Ennek oka az a tendenciózus gondolkodás: „Mi lesz velem, ha a képzésem alatt megszűnik a cégem?” A betelepülteknél nő a pályakezdő munkanélküliség, és ennek a rétegnek a gyerekei nehezebben találnak képzőhelyet, bár ebben a kamara igyekszik segíteni. A válságtól függetlenül Németországban is probléma a képzésbe belépők pályaorientálatlansága, iskolaéretlensége.

212

5. A Kézműves Kamara (HWK) Képzőközpontja (Bildungszentrum Butzweilerhof).

A kölni régióban 15 ilyen központ létezik. A kamara azért létesített ilyen régi nevén „üzemek feletti központot”, mert:

a képzőüzemek nagy többsége kis-, vagy közepes vállalat és ezekben nem biztosított a képzés minden fázisának, színvonalának megfelelő technológiák bemutatása, ahogy az iskolai tanműhelyekben sem,

a kamara az általa felügyelt szakképzésben biztosítani szeretné a korszerű ismereteket,

213

valamint a tanulók részére szeretné biztosítani a gyakorlati képzésben az esélyegyenlőséget, hisz a vállalatok méretéből adódó különbségek eltérő képzési lehetőséget biztosítanak.

Programunk során körbevezettek bennünket a képzőközpontban, ahol betekintést nyertünk az ott folyó szakmai munkába. Minden szakmában arra törekednek, hogy a kiadott feladatok, gyakorlatok eredménye egy értelmes, felhasználható termék, pl. láda, kalapács, stb. legyen, ami motiváló hatású. A terméket nem értékesíthetik, mert így a képzést finanszírozó cég konkurenciájává válna a központ, a munkadarabot a gyerek hazaviheti, vagy újrahasznosítják. Természetesen az oktatás a projektmódszer segítségével folyik, melynek néhány termékét meg is tekinthettük az épületben.

Herr Draga bemutat egy projektterméket, mozaiklapocskákból készült Földgömb

Lehetőségünk volt a faipari (bútorasztalos), gépész (hegesztő, gépi forgácsoló, géplakatos) és optikus tanműhelyek megtekintésére. Beszélgettünk oktatókkal, tanulókkal és láttuk, hogy ezek a gyerekek is pont olyanok, mint a mi tanulóink, és a német kollégák is hasonló problémákkal küzdenek, mint mi. Találkoztunk olyan fiatal asztalos szakoktatóval, aki tizenkét évet dolgozott a szakmában, mint egyéni vállalkozó mielőtt a képzőközpont oktatója lett. Érdeklődtünk arról, hogy mi miatt választotta az oktatást, természetesen előtte vázoltuk kérdésünk okát: Magyarországon nagyon nehéz szakoktatót a termelésből az oktatásba csábítani. Elmondta, hogy döntése meghozatalakor, a két lehetőségben rejlő pozitívumok kellett mérlegelnie.

214

Az oktatást választotta

Jó volt látni, hogy a tanműhelyek és a számítógéppel felszerelt elméleti tantermek, valamint a kiszolgáló helységek, pl. raktár, szerves egységet képeznek.

215

Nem csak a műhelyek technikai felszereltségéből (itthon is látni hasonlót) látszott, hogy a társadalom számára fontos a szakképzés, hanem abból is, hogy a képzés színvonalas működtetésének anyagi feltételi is adottak. Ez köszönhető a képzést finanszírozó vállalatoknak és a képzést koordináló kamaráknak. A szakmunkásképzés terheinek viselése a kamarák tagjai között nem egyenletesen és nem létszámarányosan oszlik meg Németországban. A kölni régiós Kézműves Kamara 31.573 cégéből kb. 5.900 vesz részt a szakképzésben.

Ez utóbbi információkatt már a nemzetközi kapcsolatokért felelős Ferdinand Fuchs Úrtól tudtuk meg, aki a kamarák számára legnagyobb feladatról, a szakmai vizsgáztatásról szólt bővebben.

128 szakmában 4000 főt vizsgáztattak a tavalyi évben, tájékoztat Ferdinand Fuchs

Képzési adatok HWK Köln (2008. 12. 31.) /Daten zur Berufsausbildung (1)/

Tanulható szakmák

(Gesamtzahl der Ausbildungsberufe) 128

Képzésben résztvevők száma

(Gesamtzahl der Auszubildenden) 15.195 fő

A képzést megkezdők (új képzési szerződést

kötők száma)

(Neu abgeschlossene Ausbildungsverträge)

5.546 fő

Vizsgára jelentkezettek, vizsgát megkezdők

száma

(Abgelegte Gesellenprüfungen)

3.995 fő

216

Sikeresen vizsgázók száma

(Bestandene Gesellenprüfungen) 3.208 fő

Sikeresen vizsgát tett tanulók aránya

(Bestandene Gesellenprüfungen in %) 80,3%

A duális rendszerről és a gazdasággal szerves egységet képező német kamarákról igen kedvező kép alakult ki bennem. Azt tapasztaltam, hogy az iskola az üzem és a kamara célja egy magasan képzett szakembergárda létrehozása, valamint az általános és szakmai műveltség helyes arányának kialakítása korszerű és modern ismeretanyag elsajátításával. A kamarák igyekeznek a rendelkezésükre álló pénzeszközökkel, szabályozási lehetőségeikkel a fent felsorolt célokat szolgálni. Természetesen ezt azért tehetik meg, mert társadalmi elfogadottságuk évszázados múltra tekint vissza, csak úgy, mint a gazdasági szervezetek iskolaalapítási lehetősége.

6. A meglátogatott szakképző iskolák:

a) Bernfskolleg Ulregoforte

Üzemközi tanműhelyként működő szakképző intézmény.

A program kiterjedt az intézmény profiljának és menedzsment rendszerének bemutatásán kívül a helyben működő üzemközi tanműhely megtekintésére is. Lehetőség nyílt konzultációra, tapasztalatcserére a diákok felkészítését segítő szakoktatókkal.

217

b) Hans- Böchler-Berufskolleg Szakiskola, HB Középiskola

Igazgató és helyettese köszönti a csoportot és egy magyar származású tanár és egy német, de magyarul beszélő tanár.

Az iskolai campusnak 6-7000 tanulója van és 75 tanár:

1189 tanuló szakiskolai képzésben

493 előkészítő képzésben

215 technikus képzésben

793 szakérettségiző tanuló

Képzések:

Fűtéstechnikusok

Autószerelők

Klímaberendező

Iskola bemutatása:

Szakmai előkészítő évfolyam: fémmunkások (Tanár és szociális segítő foglalkozik a diákokkal)

Informatika terem bemutatása

Duális képzésben résztvevő utolsó féléves osztály bemutatása (3 és fél év)

Érettségi és szakma kombinációja

Felnőttképzés-esti képzés

Az újtípusú tanulás módszertana:

Első nap az iskolában : 4-en teamben dolgoznak: hídépítés

Bemutatás: Felhasználás

Célok:

Tudjon Team-ben dolgozni

Tudjon önállóan dolgozni

218

219

E. Olaszország

A tanulmányút időtartama alatt egyértelművé vált, hogy az olasz szakképzés kettős, párhuzamos szervezés és irányítás alatt áll. A központi (állami) szakképző intézmények mellett a regionális (providenciális vagy önkormányzati) fenntartású iskolák száma is jelentős. Az általunk meglátogatott 6 szakképzéssel foglalkozó iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatást folytató intézmény közül csak 1 iskola volt állami fenntartású. A regionális fenntartású iskolák önállóan (Centro Vigorelli, Milánó) vagy integrált képzőként („AFOL” = Szakképzési, Orientációs és Munkaügyi Ügynökség Milánó) működnek.

A képzési kereslet és kínálat összehangolását Lombardiában a munkaügyi ügynökségek végzik el. Ez irányú tevékenységük elsősorban a felnőttképzési kínálatra van hatással. Olaszországi tartózkodásunk alatt nem derült ki, hogy a munkaerő-piaci elvárások miként épülnek be az iskolarendszerű szakképzés követelményei közé. Jelenleg nincs egységes szakmai vizsgakövetelmény rendszer sem. A MIUR – USR per la Lombardia -ban (Lombardia Regionális Oktatási Hivatala) tett látogatáson hallhattuk, hogy a most induló szakképzési reformra vár az ez irányú követelményeknek való megfelelés is.

Az integrált képzőként működő „AFOL”-ban azonban jó példát láttunk arra, hogy az „AFOL” részeként működő a „Job Caffe” nevű munkaügyi és képzésszervezési intézmény hogyan kapcsolja össze a gazdasági igényeket a képzési lehetőségekkel.

Az olasz tanulók 16 éves korukig tankötelesek. (A tankötelezettség szakaszát nemrégiben emelték fel 14-ről 16 évre.) A tankötelezettség mellett az iskolarendszer azt is megköveteli a fiataloktól, hogy 18 éves korukig egy szakképesítést szerezzenek. A kötelezettség teljesítése szakiskolában, szakképző évfolyamon teljesíthető az alábbi módon (AFOL látogatás alapján):

Szakiskola 2 + 1. év

(alapképzés + szakma) EU I. szintű szakképesítés Tankötelezettség és 

szakképzési kötelezettség 

vége. 

4. év szakképzés 

tanulószerződéses keretben 

240 óra elmélet + gyakorlati 

képzés 

EU II. szintű szakképesítés 

5. év TechnikusképzésEU III. szintű szakképesítés 

(iskolarendszerben) 

220

Az AFOL iskolarendszerű szakképzési tevékenysége során együttműködési megállapodás alapján 3. évben 3 hetes üzemi gyakorlatra helyezik ki a tanulókat a környék üzemeibe.

Az üzemi gyakorlat egy speciális formáját láthattuk Monzában. Az állami fenntartású „IPSIA” nevű szakiskola és szakképző iskolában szimulált vállalkozásokat hoztak létre Európai Uniós támogatással. Monza egy-egy képzési profilba illő vállalkozásának másolatát készítették el tanműhelyükben. Csoportunk egy autószerelő műhely szimulált vállalkozását láthatta. Vezetőnk elmondása szerint a műhelyben a különböző szakmai szinten tanuló diákok valamennyien megtalálják a feladatukat. A technikusok felveszik és irányítják a munkát, a szakmunkások szerelik a gépkocsikat. A tanműhely nem nyereségorientált, de intézményi bevételt termel. Speciális együttműködésük a TOYOTA céggel van. A kapcsolat elsősorban a tárgyi feltételek fejlesztését támogatja.

   

TOYOTA szerelő‐ oktató műhely

A tanulószerződéses jogviszonyra az alap-szakképesítés megszerzése után nyílik lehetőség. A gyakorlati oktatás hangsúlya ebben az évben megnövekedik. Az elméleti oktatás óraszáma mindössze 120 - 240 órára korlátozódik. A tanulószerződéses jogviszonyra - a hazaihoz hasonlóan - a munkaviszonyra vonatkozó szabályok vonatkoznak.

A tanulószerződéses tanév leteltével a tanulók visszatérhetnek az állami rendszerű szakképzésbe, ahol technikus szintű képesítést szerezhetnek. Ezt követően akár a szakirányú felsőoktatásban is folytathatják tanulmányaikat.

Olaszországi látogatásunk során 7, a szakképzéshez különböző módon kapcsolódó intézményben tettünk látogatást. A megismert intézmények közül csak a monzai „IPSIA”-ban hallottunk működő partneri elégedettség mérésről. Olaszországban semmi sem kötelezi a képzőket ilyen jellegű tevékenységre. Az „IPSIA” is egy Európai Uniós projekt keretei között végzi el a méréseket. Az iskola kiemelt partnerének tartja a diákokat, oktatókat, családokat is. Az elvárás- és elégedettség mérése a képzés 3 pontján történik:

Elvárások felmérése

Elvárások visszaigazolása (folyamat közben): erős és gyenge pontok elemzése

Elégedettség mérés: elvárások teljesülése

Bár nem a szakiskolai és szakképző iskolákhoz kapcsolódik, de feltétlenül említésre méltó a „Job Caffe” – ban megismert olasz gyakornoki rendszer. A gyakornoki rendszer segít a

221

felsőoktatásból kikerülő fiataloknak a gyakorlati irányú referencia megszerzésében. A gyakornokok munkáját a tanulószerződéshez hasonlóan 3 oldalú szerződés támogatja, de időtartama (6-12 hónap) nem igazol munkaviszonyt. A gyakornok nem kap munkabért, csak költségtérítésben részesül (pl. útiköltség támogatás). A gyakorlatot biztosító vállalkozásokkal a munkaügyi kirendeltség képzési megállapodást köt, tutorok biztosításával ellenőrzi az abban foglaltak betartását. A munkaügyi és a vállalati tutor (mester) segíti a gyakornok beilleszkedését, szakmai előmenetelét. A gyakornoki idő leteltével a gyakornok és a vállalkozás kérdőív segítségével minősíti partnerét. Az elégedettség mérés eredményeinek figyelembe vételével javító és korrekciós eljárásokra kerülhet sor (pl. vállalat kizárása a gyakornoki rendszerből; gyakornok további orientációja).

A hazai kamarákhoz hasonló szakmai (szakmacsoportos) érdekegyeztető szervezetet az általunk látogatott intézményekben csak egy helyszínen említettek. Az „ESEM” felnőttképző intézmény egyedülálló módon képviseli a szakmai szervezetek és a képző kapcsolatát. Közel 50 évre vezethető vissza az olaszországi „Építőmunkások kollektív szerződése”. A szerződés értelmében Lombardia minden providenciájában működnie kell egy-egy olyan építőipari jellegű képző intézménynek, amely az iskolarendszerű tanulószerződéses oktatással, felnőttképzéssel és a szakirányú továbbképzések szervezésével foglalkozik. Az „ESEM” magán-jellegű, építőipari ágazati finanszírozás mellett működő közintézmény. A providenciában működő építőipari vállalkozások kvótát (munkabér %-a) fizetnek közvetlenül az „ESEM” kasszájába. A pénzfelhasználást kétoldalú (6 fő munkaadó és 6 fő munkavállaló) bizottság ellenőrzi. A kvóta fejében a vállalkozások alkalmazottainak képzése ingyenes. Az intézmény képzései rövid időtartamúak, elsősorban a szakmai újdonságokról (anyagok, technológiák…stb.) szóló ismeretek átadását szolgálják.

   „A” energia osztályú falszigetelések szemléltető 

anyagai az „ESEM”‐ben. 

Falfestészet gyakorlati képzőhelye az 

 „ESEM”‐ben. 

222

F. Portugália

Az általunk meglátogatott képzőközpontok kapcsolatrendszere a társadalmi, gazdasági környezettel egészem máshogy alakult, mint Magyarországon. Ennek elsősorban az az oka, hogy máshogy születnek Portugáliában a szakképző intézmények, mint nálunk.

Portugáliában szövetkeznek azok az érdekeltek, akiknek jelentős számú munkaerőre van szükségük. Társulásukban részt vesz az állam is. Miután az intézmények születése mögött szövevényes helyi és állami érdekek egyaránt megtalálhatók, az intézményeket és a képzést támogató társadalmi és gazdasági háttér folyamatosan és az érdekek erősségének arányában működik.

Portugália szakképzési rendszerében tehát az államilag irányított és finanszírozott középiskolák mellett kiemelkedő feladatot látnak el a szakképző központok, amelyeknek fenntartásában és működtetésében a magánszféra is jelentős szerepet vállal. A szakképző központok sajátossága, hogy a fiatalok és a felnőttek képzése – koruk szerint – nem válik el. Különösen igaz ez a gyakorlati képzésre. Ezek a központok így számunkra szinte illusztrációk az élethosszig tartó tanulásról.

Kiemelt oktatáspolitikai cél, szinte küldetésként megfogalmazható: a fiatalok és a felnőttek szakmai képzésének fellendítése, összehangolása és továbbfejlesztése. Kormányzati feladatként kezelik saját és uniós források felhasználásával a portugál lakosság képzettségi szintjének emelését. Ez nem csoda, hiszen az ország iskolázottsági mutatói meglehetősen alacsonyak.

Az „Új lehetőségek” program előzménye: 2005-ben munkavállalók közül 3,5 millió, a 18-24 év közötti fiatalok közül 48 % csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett.

Intézkedések a képzési szint növelésére:

a középfokú általános képzést folytató iskolák bővítése annak érdekében, hogy szakképzést is tudjon folytatni,

a szakképzéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése,

a képzési jegyzék felülvizsgálata,

tantervek átdolgozása,

kettős képesítés – általános és szakképesítés – megszerzése,

kompetenciák beszámításának és értékelésének kidolgozása,

irányelvek meghatározása a források kiosztására, a képzések finanszírozására.

Az állam elvárja, hogy a vállalati szféra, szakmai szervezetek, kamarák kiemelkedő részt vállaljanak a feladatok végrehajtásában. Ezek közül a legjelentősebbek:

- a vállalati szféra munkaerő-keresletére épülő szakképzés,

- a magánszféra részvétele a szakképző központok létrehozásában és működtetésében,

223

- gyakorlati munkahelyek biztosítása a szakképzésben résztvevő fiataloknak,

- saját munkavállalók szakképzésének és továbbképzésének megrendelése a szakképző központtól,

- alkalmazottai közül jelentős hányad az iskolákban szakmai elméleti és gyakorlati oktatóként is vállal munkát.

Felemelték a tankötelezettség határát. A tanulók tizenötéves korukig tankötelesek.

A szakképzés során Portugáliában a tanulók vállalati képzési modulokat végeznek munkahelyi környezetben, szinte a szakképesítés megszerzéséhez szükséges teljes képzés alatt, így oktatásuknak gyakorlati összetevője is van, amely az iskolai képzéssel váltakozik. Ennek célja, hogy a tanuló – a képzés programjában megfogalmazott céloknak megfelelően – munkatapasztalatot és szakmai jártasságot szerezzen. A gyakorlati foglalkozások kötelező jellegűek, és időtartamuk az adott képzési szinttől függ. Az üzemi gyakorlati foglalkozásokat a tanár és annak a vállalatnak a gyakorlatvezetője ütemezi, ahol a tanuló fogadják.

A vállalati gyakorlatot az iskola és a vállalat között létrejött megállapodás szabályozza, amely mindkét fél kötelezettségeit rögzíti. A tanuló és a vállalat kapcsolata minden esetben képzési jellegű, munkaviszonynak soha nem minősül. A tanuló a gyakorlat során bérezésben nem részesül, azonban a vállalat nyújthat bizonyos természetbeni, szociális jellegű juttatásokat (pl. étkezési, utazási költségtérítés stb.).

A gazdasági szervezetek és az iskolák közötti kapcsolatot jól jellemzi, hogy a gyakorlati képzés rendszere az egyes képzőhelyeken ill. munkahelyeken egymástól nagyon sok mindenben eltér. A hely képzőmunka időbeli kialakítása csakis az érdekelt felek közötti megállapodás révén alakítható ki. Az is igaz, hogy a kapcsolatok élők és intenzívek, nem tartalmaznak annyi formális elemet, mint a nálunk működők, hiszen az ő kapcsolataik teljes egészében érdekvezérelt, így akár még méltányosak is lehetnek egymással, hiszen a felek közti méltányos magatartás erősíti az üzleti kapcsolatokat, és biztonságosabbá teheti az üzletet.

Ez a kapcsolatrendszer, valamint a képzés „organikus” alakulása együttesen teszik érthetővé, hogy a végzettek valamennyien el tudnak helyezkedni.

Az intézmények irányítói szerencsésnek látják, hogy az iskola hozzájut az állami finanszírozáshoz (természetesen a finanszírozásból a magánszféra is kiveszi a részét), hiszen ők úgy látják, hogy az állami pénzek felhasználásáról a magánszféra képzéssel való támogatására vonatkozóan a magánszféra dönthet (CINCORK). Más helyen is hasonlóan nyilatkozott az intézményvezető (CEMFIM Fémipari Szakképző Központ).

Az iskolák képzési struktúrája, a képzésben résztvevők száma, kora nem tervektől és előírt kvótáktól függ, hanem az érdekeltek munkaerőigényeitől. A képzési folyamat persze így sokkal „kuszább” a magyar vendégek számára, akik a központi előírások és szabályozások feszes rendszerében végzik a képzést, és nem a gazdaság aktuális igényei szerint. A náluk látott rendszer feltételezi, hogy a működő gazdaság szereplőinek szolgáltat a képzés, és nem állami előírásoknak felel meg tevékenységével. Mindez viszont a közvetlen, állandó kapcsolatot, folyamatos kommunikációt is feltételezi a szereplők között. A tapasztaltak

224

egyszerre voltak elismerésre méltók a mieink számára és félelmetesek is. Hiszen a gazdaság igényeinek gyors változásait követő képzésben könnyen válnak feleslegessé időszakosan (vagy véglegesen) egyes szakmai kompetenciák, vagyis a szakoktatók. Náluk persze a szakoktatók többsége a vállalatnál dolgozik. Szakoktatónak lenni a szakmát művelők számára egy következő karrierfok. Ha jut ilyen, az nagyon jó, de ha nem, az sem halálos, hiszen a megélhetést a termelő munka biztosítja.

A fenti pragmatizmus után alig hihető, hogy a rendszerben ott vannak azok az iskolák is, amelyekből mi csak egyet láttunk, amelyeknek a feladatuk a leszakadók, a kudarcosok újraintegrálása. A fémipari szakképzőben erre láttunk jó példát. A jól működő rendszernek itt is feltétele, hogy a társadalmi gazdasági környezettel folyamatos, egyértelmű kölcsönös kapcsolata legyen. Az, hogy a felnőttek felelősebb közegébe helyezte bele a tévelygő ifjakat, a pedagógiájához tartozik, de hogy mi történik a végzettekkel, hányan maradnak talpon közülük, az már egy jó követő szisztéma eredménye (amivel sajnos mi nem rendelkezünk), és ez egyértelműen az iskola és a munkahelyek közötti kapcsolatokon múlik. Náluk – általunk ki nem derített módon – mégis csak működik.

Az országban jellemző szakemberhiány miatt az állam elrendelte, hogy minden gimnáziumban szakképző osztályt is kell indítani. A céljuk az, hogy 2010-ig a tanulók fele a szakképzésben vegyen részt. Egyelőre az „általánosan képző” középfokú intézményben a tárgyi feltételek még nem adottak. Egy regionális tanács dolga lesz majd a képzési feladatok elosztása. A rendszer kialakítása még folyamatban van, így nem csoda, hogy a gimnáziumok mellett kialakított szakképzésről semmi lényeges információt nem kaptunk.

A szakképző központok és a társadalmi, gazdasági környezet közötti kapcsolatrendszerről csak nagy vonalakban tudtunk tájékozódni. A részletekről a megkérdezettek nem szívesen beszéltek, sőt több alkalommal másról beszéltek, ha ilyesmire kérdeztünk rá. Különösen titokzatosak lettek előadóink, ha a pénzről, az egyes szereplők költségből vagy a dolgok bevételeiből való részesedéséről faggattuk őket. Az is világossá vált, hogy a kapcsolatok a diszkréten kezelt üzleti témák részét képezik, és legfeljebb a legjelentősebb strukturális részeiről nyilatkoznak szívesen.

225

G. Dánia

1. A gazdaság érdekeinek érvényesítése

A gyakorlati munkahelyek akkreditálásában részt vesznek a helyi érdekvédelmi szervezetek – munkaadók, szakszervezetek, helyi oktatási bizottságok.

Szintén a gazdaság érdekeit, az oktatási rendszerben történő érdekérvényesítését fejezik ki a különböző szakbizottságokban folyó munka. Ezek a bizottságok a munkaadók elvárásai alapján határozzák meg a képzés követelményrendszerét, a gyakorlat számára szükséges elvárásokat, kompetenciákat. Részt vesznek a vizsgáztatásokban. A minisztériumok főként az oktatási célokat, a minősítéseket stb. határozzák meg, egyéb oktatási kérdésekben (mit, hogyan) a szociális partnereket bevonó szakbizottságok végzik az érdemi munkát. A helyi bizottságok az ottani cégek érdekeinek kívánnak megfelelni.

Megrendelésre felnőttképzési programokat szerveznek, ezek akkreditáltak, tehát Dániában minden munkahelyen elfogadják az itt szerzett végzettséget.

Az érdekegyeztetés évszázados hagyományokkal rendelkezik, ami a szakképzés területére is kihat. Pl. ösztöndíjak meghatározása, tanulók érdekvédelme.

2. Egyéb

Utólag merült fel a gondolat, hogy meglátogathattunk volna céget is, ahol a tanulók részt vesznek a napi munkában. Annyit a tájékoztatók során megtudtunk, hogy különösebben nem ösztönzik a cégeket a tanulók képzésére, az a jövőjük szempontjából jól felfogott érdekük. Másrészt ez is elhangzott: „A tanuló a legolcsóbb munkaerő – persze kevesebbet is tud”.

Végül egy meghatározó tényező a dán oktatás és gazdaság kapcsolatára: Dánia területe és népessége mintegy fele Magyarországénak, a GDP viszont a 2,6-szorosa. Ez a különbség megmutatkozott a meglátogatott intézmények felszereltségében, elsősorban anyagellátottságában. Az volt a benyomásom, hogy az eszközeik praktikusak, a jó színvonalú oktatásnak éppen megfelelőek. Az iskolában nem a méregdrága csúcstechnika, hanem a minden tanuló számára szükséges mértékben biztosított eszközök, anyagok voltak jellemzően láthatóak.

226

IX. Beszámoló a szabadidős programról

A. Finnország

Amikor megtudtam, hogy Finnországba utazhatok, nagyon boldog voltam, mert – bár Európa nagy részét bejártam már – az északi országokat még soha nem láttam. Mindig érdekelt, vajon hogyan élnek ott, azon a hideg tájon az emberek, tényleg zárkózottak, rosszkedvűek, melankolikusak és nem szívesen fogadják az idegeneket? Külön örültem Finnországnak azért is, mert pécsi vagyok és Pécs volt az első magyar város, amely finn testvérvárost választott. Lahti 1956 óta Pécs testvérvárosa.

Ha Finnországról gondolkodik az utazó, azonnal néhány sztereotip gondolat jut eszébe: a Mikulás (Joulopukki), Lappföld, Ezer tó (ami egyébként 188 ezer), Paavo Nurmi és Sibelius. Aztán utánanéz és rájön, hogy sokkal több tudnivaló, látnivaló, érdekesség jellemzi Finnországot.

A számtalan hivatalos program közben mindig nagy izgalommal vártuk a szabadidős programokat, amikor is megismerkedhettünk a főváros szépségeivel. Már a repülőtérről való beutazáskor is láthattuk, hogy van mit megnézni a városban. Az előzetes ismereteink szerint Finnországban ebben az időszakban a nap nagy részében sötét van. Ezt alaposan megcáfolták tapasztalataink. Szerencsénkre általában jó időnk volt, a reggeli pára hamarosan felszáradt, legtöbbször a nap is ragyogóan sütött, és sokszor bántuk a túl meleg öltözékünket.

A repülőtérről busszal érkeztünk a városba, közben az idegenvezetőnk elmondott egy-két dolgot Helsinkiről. Bemutatta a Töölö-öblöt, mellette a Finlandia-palotát, Helsinki koncert és kongresszusi palotáját, melyet Alvar Aalto tervezett és épített. Előtte Carl Gustav von Mannerheim marsall lovas szobra látható. Mannerheim tábornok az 1918-as polgárháború idején a kormánypárti csapatokat vezette győzelemre, többször volt az ország vezetője.

Töölö-öböl

Az első igazi szabadprogram hétfőn zajlott, egy közös városnézésen. Árvácska (Major Árvácska az idegenvezetőnk) vezetésével gyalog indultunk a kikötőbe. Ugyancsak szedni kellett lábunkat, hogy lépést tudjunk tartani. Előtte azonban bemutatta nekünk a várost és annak történetét.

227

Helsinki svédül Helsingfors. Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Az európai kontinens legészakibb fővárosa. Finnország déli részén, a Balti-tenger mentén, a Finn-öböl partján fekszik. Helsinki városát 568.531 ember lakja.

Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál. 1550. június 12-én. 1643-ban a város a jelenlegi helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak. A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. 1748-ban a svédek elkezdtek építeni egy erődöt a Helsinki előtti tengerrészen. Az erőd-sziget Suomenlinna, "az észak Gibraltára" építése javított a város megítélésén, de Helsinki egészen a finn háború végéig, 1809-ig nem kezdett fejlődni. 1809-ben Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget.

1812-ben a svéd befolyást csökkentendő, I. Alexander orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.

Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. A II. világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsésen kevés kárt szenvedett. A következő időszakban Helsinki gyors ütemben fejlődött.

Szállodánk az egyik fontos csomópont közelében volt, innen könnyen megközelíthető volt a Nemzeti Múzeum, a Parlament, a Vasútállomás és ami nem kevésbé fontos, a Sokos Áruház és a Fórum bevásárló központ is. Kevés szabadidőnk maradt a szakmai programok után, azt jól ki kellett használni, így reggeltől estig talpon voltunk. Ráadásul a szállodában volt finn szauna uszodával, amit természetesen ki kellett próbálni, meg aztán egy kis ismerkedés, beszélgetés a szobákban is bele kellett férjen az időnkbe.

Az első esti sétánál az úti cél a déli kikötő volt, ahonnan Svédországba és Tallinba indulnak a hajók. Árvácska végigvitt bennünket a nagy nemzeti hős, Mannerheim tábornokról elnevezett sugárúton, majd a Szenátus tér mellett kanyarodtunk le a kikötőhöz. Nagyon érdekes, szép látvány a kikötő, ahonnan – többek között – a Viking Line hajói indulnak.

A Viking Line hajója

Itt látható az elnöki palota is, amely 1813-14-ben épült eredetileg magáncélokra. Az állam 1837-ben vásárolta meg azért, hogy ha a cári család Helsinkibe látogat, legyen hol lakniuk. Egyszerű, empire stílusú palota, 1917 óta a finn köztársasági elnök munkahelye, a hivatalos fogadások helyszíne. A zászló fenn lobogott a zászlórúdon, tehát a finn köztársasági elnöknő éppen otthon volt.

A kikötő terét a város felől a Városháza zárja. 1832-ben készült el, Eredetileg Kaszinó volt. 1963-ban modernizálták, de emeleti díszterme még a régi. A tér közepén Alexandra

228

Fjodorovna cárnő köve áll. I. Miklós cár felesége 1833-ban Helsinkiben járt és ennek emlékére állították az oszlopot 1835-ben.

A kikötőből nagyon jól látszott a város kimagasló pontján fekvő Nagytemplom, valamint az Uszpenszkij Katedrális is. Helsinkiben nagyon jól megfér a protestáns és az ortodox vallás egymás mellett, soha nem volt vallási villongás.

Kérésünkre – bár ez a kérés találkozott a vezetőnk ötletével – este áthajóztunk Suomenlinna szigetére.

Suomenlinna (1918 óta használják ezt a nevet) neve azt jelenti, finn vár, de évszázadokon át a Viapori névre hallgatott. A menetrend szerinti hajók kb. 15 perc alatt jutnak el a szigetre, míg télen kb. 3 km-t kell gyalogolni a jégen, hogy megnézhessük. A szigeten 1747-től a svédek kezdték építeni az erődöt, amely. 1808-ban jutott orosz kézre. 1918-ban lobogott először finn zászló Suomenlinna tornyain.

Suomenlinna erődje

Az orosz időkből maradtak barakkszerű építményei. Előttük elhaladva a templomhoz érünk, melyet 1850-54 között emelték ortodox templomként. 1928-tól evangélikus templom. Itt látható még a Koronavár, a bástyák sora, majd a sáncok, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a tengerre. (Bár ezt mi személyesen nem tapasztalhattuk meg, este jártunk ott.) Suomenlinnát 1991-ben felvették az UNESCO világörökség listájára. A kikötő egy kedves kis kocsmájában ittam első (és utolsó) finn vodkámat, mondhatom, azóta sem szerettem meg. A finnek viszont imádják és gyakran áldoznak a vodka istenének.

A második nap estéjén folytattuk sétánkat. Újra a Mannerheimmintie-n mentünk és az Esplanádon fejeztük be utunkat. A Stockmann Áruház és a Régi Diákház közötti kis terecskén áll a Három kovács szobra. A szobor Julius Tallbergnek állít emléket, akiknek üzletháza itt állt a XIX. században. Tallberg tehetséges fiatal gazdasági szakembereket és kereskedőket támogatott. Az arra járó magyar turisták találták ki azt a legendát, miszerint a kovácsok csak akkor ütnek az üllőre, ha egy szűz leány megy el előttük. Árvácska szerint amióta Finnországba jár (30 éve), azóta még nem mozdultak meg a kovácsok. Az Esplanád Helsinki nagy sétáló utcája, mely a kikötőbe vezet. Vendéglők, ajándékboltok találhatók itt. Helsinki nem túl nagy, a belváros jó része bejárható egy-két óra alatt.

Két szakmai program között volt annyi időnk, hogy elmenjünk a Sziklatemplomba, amely Helsinki egyik jellegzetes látnivalója. 1969-ben Timo és Tuomo Suomalainen voltak tervezői. Egy gránittömb belsejét robbantották ki és itt alakították ki a templomot. A gránitfalak belülről is az őstermészetet idézik, mivel csiszolatlanok, sőt a tető megoldása miatt még az esővíz is végigcsoroghat rajtuk. A templomban gyakoriak a hangversenyek a kiváló akusztika erre lehetőséget ad.

229

Sziklatemplom Sziklatemplom

Szerdai napon több időnk volt délután, hamarabb befejeződött a szakmai program. Ekkor mindenki eltervezte, hova megy. Volt, aki villamosra ült és egy kört megtéve bejárta a város nevezetes helyeit. A csoport zöme azonban elindult, hogy végre a hazaiakra is gondolva ajándékot vásároljanak. Igen híres áruház a Stockmann, ahol legalább 7 emeleten lehetett a ruhaneműtől a játékig, karácsonyi díszekig mindent kapni. Persze, azért nem az itthoni árakon. Helsinki nagyon drága város.

Jólesett a szállodai szobában is kicsit megpihenni és beszélgetni. Fontos volt ez is, hiszen valamennyien iskolából jöttünk, s nagyjából azonos problémákkal küzdünk. Sokat beszélgettünk egy kis hazai kóstoló mellett, barátságok alakultak, jól szórakoztunk.

Kipróbáltuk a finn szaunát is. Finnországban talán nincs is olyan szálloda, ahol ne lenne szauna uszodával. Nos, mi is úgy gondoltuk, szükségünk van egy kis méregtelenítésre. Nagyon élveztük egészen addig, míg az „igazi” szaunások – orosz, finn hölgyek – be nem jöttek. Amíg ugyanis mi csak könnyedén, néha meglocsolva a forró köveket relaxáltunk, addig ők pillanatonként locsolták azokat, és 5 perc alatt igazi gőzfürdőt csináltak, csak éppen több száz fokosat. Legalábbis mi így éreztük, amikor kimenekültünk. Az uszoda vize igazi finn szokás szerint maximum 18 fokos volt, meg sem próbáltunk belemenni. Inkább a zuhany. No, ezt is túléltük.

230

A program tervezői buszos városnézést is szerveztek számunkra. Négy órán keresztül jártuk Helsinki nevezetes helyeit. Bejutottunk az Uszpenszkij székesegyházba, melynek gyönyörű ikonosztáza csodálattal töltött el bennünket. Az ortodox katedrális 1868-ra lett készen, hagymakupolái 22 karátos arannyal vannak bevonva. A leghíresebb és legértékesebb ikonja a Szent Varvara-ikon. Szerencsénk volt, mert egyébként igen ritkán nyitják ki a templomot.

Uszpenszkij Katedrális

Innen a Szenátus terére mentünk tovább, ahol a Nagytemplom, Helsinki evangélikus székesegyháza található egy magaslat tetején. Meredek lépcsőn közelíthető meg, s ugyancsak lihegtünk, mire felértünk. A templomot 1852-ben szentelték fel. A tér szintjétől számítva 81 méter, s már messziről magához vonzza a tekintet ez a hatalmas, fehér épület, melynek falai a napsütésben szinte ragyognak. Belseje nagyon egyszerű, min ahogy a protestáns templomok általában. Oltárképe „Krisztus sírbatétele”, I. Miklós cár ajándékozta a templomnak.

A templomot Szent Miklósról nevezték el, majd később a szent szó lemaradt, csak Miklós-templomnak nevezték. Finnország függetlenségének első éveiben sürgősen Nagytemplommá keresztelték, s amióta Helsinki püspöki székhellyé vált, hivatalos neve Székesegyház.

Székesegyház

A Szenátus téren áll II. Sándor cár szobra 1849 óta. II. Sándort jó cárnak tartották, aki alkotmányt adott népeinek, ezért dicsőítik emlékét. A Szenátus teret egyik oldalról a Helsinki Egyetem épülete, másik oldalon az Államtanács palotája zárja. Impozáns, lenyűgöző része ez Helsinkinek.

231

Újra buszra szálltunk és tovább mentünk Helsinki utcáin. Körbementünk a Töölöi-öböl partján, majd megjártuk Kallio-t (svédül Berghäll), mely Helsinki városrésze a Belváros keleti részén. A „kallio” finnül sziklát jelent, a kerület több sziklás kiemelkedésre épült. Ez az egyik legsűrűbben lakott terület Finnországban. 19. századi kialakításakor Kallióba gyárak költöztek. A kerület főképp munkásnegyed volt. A legtöbb lakás itt kicsi, a bérleti díj is alacsonyabb, mint máshol. A kerület nagyon népszerű a diákok körében ezek miatt.

Két városrész között megálltunk a Sibelius-parknál. Itt a Sibelius emlékműnél végre együtt állt az egész csapat, s tudtunk csoportképet készíteni. Jean Sibelius a finnek leghíresebb zeneszerzője 1865-1957-ig élt. Emlékművét Eila Hiltunen alkotta 1961-ben Két részből áll az emlékmű: a zeneszerző arcvonásait megörökítő fej és az orgonasípokat idéző, 21 tonna súlyú, saválló hegesztett acélból készült henger kompozíció.

Sibelius emlékmű Együtt a csapat

Újra átmentünk Espoo-n, mely Finnország negyedik legnagyobb városa, rangját 1972-ben kapta. Jó fekvése miatt szívesen költöznek ide Helsinkiből. Itt található a Műegyetem is. Temploma XV. századi. A Tapiola nevű negyed egészében építészeti világszenzáció, a finn építészet gyöngyszeme. 17000 ember lakik itt, ahol minden épület más: vannak láncházak, átriumos telepek, sorházak, s mindezt szökőkutak, kedves játszóterek teszik otthonossá.

A buszos városnézést az olimpiai faluban zártuk. Lenyűgöző épület az olimpiai stadion, az olimpiai torony.

A stadion előtt látható Paavo Nurmi szobra. A híres futó szobra 1947 óta áll itt. Három olimpián 9 aranyérmet és 3 ezüstérmet nyert, 25 világcsúcsot állított fel a 20. század elején. Nurmi 1973-ban halt meg.

232

A stadiont az 1940-es olimpiára tervezték, de a világháború miatt elmaradt, s csak az 1952-es olimpián használták. Ez az olimpia Magyarország számára igen jelentős volt, világraszóló győzelmet jelentett. 16 arany-, 10 ezüst- és 16 bronzérmet nyertek a magyar sportolók. A karcsú torony 72 m magas.

Az olimpiai stadion

A szombaton szervezett kiránduláson vettünk részt: az IH jóvoltából elmentünk Porvoo-ba, egy kis tengerparti városkába. Porvoo egyike Finnország legrégebbi városainak. Rangját 1346-ban kapta. Porvoo-ban sok szép emléket láthatunk, a 20. század eleje óta tudatosan védett történelmi városmag a középkort idézi elénk. Látnivalói: a Vár 1200-as évekből, a Székesegyház, amelyet már 1414-ben már említenek az írások. Igazi jelentőségre csak a XVIII. században tett szert. Az 1920-as évektől Porvoo a svéd nyelvű egyházmegye központja. Érdekesek az ún. „Meseházak”, hangulatos pirosas házak, amelyek valamikor gabonacsűrök és sóraktárak voltak. Ma többségük nyaraló.

Számos látnivalója mellett a kedves kis ajándékboltok is vonzottak bennünket. Volt ott a finn kézművesipar számos terméke, de modern ajándékok tömege és kézi gyártású csokoládékat árusító boltocska is. Sikerült itt is elkölteni némi valutát. Hazafelé – valljuk be őszintén – enyhén elcsigázva, szundikálva pihentünk a buszon, hogy Helsinkiben legyen még erőnk a további látnivalók megtekintésére.

Porvoo-i látkép

233

A szállodánktól könnyen megközelíthettük a finn Országházat, melyet 1920-as évek végén, neoklasszicista stílusban építettek. Lenyűgöző, hatalmas épület, melyhez meredek lépcsősor vezet. Az épületet volt köztársasági elnökök szobrai veszik körbe.

Országház

Nem messze az Országháztól található a Nemzeti Múzeum. A múzeum három nagy egységre bontható. Az őstörténeti gyűjtemény, a történeti kiállítás és a néprajzi kiállítás. Nagyon nagy élmény volt végigjárni a finnek történetének szakaszait reprezentáló termek sorát.

Egyik este elmentünk a közeli szórakozóhelyre, ahol megkóstolhattuk a finn söröket. Nagyon kellemes hely volt, de bizony minden helyet elfoglaltak a finn fiatalok. Ekkor a Fiaink találtak a fedett, fűtött teraszon ülőhelyet. Egyetlen asztal akadt a fűtőtestek mellett, de annak a hosszú asztalnak a közepén egy fiatalember üldögélt magányosan, telefonált és sörözött. Gyorsan körbeültük, hogy talán megijed a csoporttól és elmegy, de éppen ellenkezőleg. Annyira szimpatikusak voltunk neki, hogy megszólított bennünket és a vége egy nagy pezsgőzés lett.

Új ismeretség születik Ápoljuk a finn-magyar barátságot

A finnek egyébként nagyon sokat dolgoznak, de hétvégén kiengednek és elmennek bulizni. Ennek is tanúi lehettünk a Zetor nevezetű szórakozóhelyen pénteken. Öltönyben, nyakkendőben, teljesen ellazulva (nem mondom, hogy nem a vodkától, vagy a sörtől), szinte őrjöngve mulattak, táncoltak fiatalok, idősek egyaránt. Érdekes, hogy ott abszolút mértékben betartják a dohányzási tilalmat, eszükbe sem jut, hogy ellenkezzenek, így a nemdohányzók is élvezhették a kocsmabelsőt. Csoportunkon látszott, hogy fárasztó hét végén vagyunk, csak egy, csak egy legény volt a gáton. Árvácska felkérte Lajosunkat táncolni és öröm volt nézni, ahogy ropták.

234

"Fergeteges mulatozás "

Csak egy legény van a gáton

Valamennyien nagy izgalommal vártuk ezt a szakmai programokkal tűzdelt utat. Nagyon szerencsénk volt, hiszen egymást sem, a vezetőinket sem ismertük, de a végére kellemes társasággá váltunk. Csoportkísérőnk, tolmácsunk profi volt szakmájában, csoportvezetőnk pedig jó „Atya” módjára vigyázta lépteinket. A hét végére barátságok születtek, jó kollégákká váltunk. Élményekkel, barátságokkal gazdagabban térhettünk haza. Úgy gondolom, örökre felejthetetlen élmény lesz mindannyiunk számára Finnország és Helsinki. Köszönjük, hogy részesei lehettünk.

235

B. Hollandia

Hollandia történelmi városai közé tartozik Hága, Leiden és Delft. Szerencsére volt lehetőségünk mindegyikben legalább egy sétát tenni. Hága az ország közigazgatási központja. Itt található a királyi palota, a kétkamarás parlament, és az összes minisztérium és nagykövetség. Talán azért, mert itt szálltunk meg először, számunkra ez a legkedvesebb város. Meghitt, hangulatos, barátságos, sokszínű.

Leidenben található Hollandia első egyeteme. Az óvárosban sétálva láttunk először szélmalmot közelről. A kőházak és a keskeny csatornák fölött átívelő hidacskák pedig romantikus hangulatot teremtettek.

A delfti ukrán-holland idegenvezetőnket fagyos-szeles időben, fogvacogva hallgattuk végig. Sok érdekességet mesélt Hollandia történelméről, a város nevezetességeiről: a Vízmű épületéről, a Városházáról, az uralkodók és tudósok nyughelyéül szolgáló templomokról és a régi kézműves mesterek étteremmé, üzletté átalakított házairól. Tőle hallottuk a holland nyelv kialakulásának rövid történetét, mely szerint egy részeg német tengerész megpróbált angolul beszélni. Delftet a fajansz városának nevezik. Ónmázas kerámiái tették világhírűvé. A főtéren álló ajándékboltokban mi is kedvünkre válogathattunk a kék-fehér edények, faliképek, karácsonyfadíszek között. Itt vásároltuk első szuvenírjeinket. Innen villamossal utaztunk haza. Ez először nem tűnt túl egyszerűnek, ugyanis attól függően kellett érvényesíteni az egész évre és Hollandia egész területére szóló villamosjegyet, hogy hány zónán utazunk keresztül. Azután rájöttünk, hogy a térképek, a jelzések segítségével remekül tudunk tájékozódni, zónákat számolni.

Programjaink közül nem maradhatott ki a Hollandia fő nevezetességeit bemutató miniváros, melynek polgármestere maga Beatrix királynő. Épületek, csatornák, hidak, repülők makettjeit láthattuk itt zöld növényekkel és apró emberkékkel. Lilliputban érezhettük magunkat.

Az eső és a hideg szél ellenére nem térhettünk úgy haza, hogy ne lássuk az Északi-tengert. Ezért villamossal lementünk a tengerpartra. A tengerhez alig tudtunk közelebb menni. A parton éppen nagy munkálatok folytak. Motocross versenyre készítették elő a homokot. Az erős szél miatt páran megfutamodtak, mi viszont közelebb merészkedtünk és csodáltuk a hatalmas

236

hullámokat. Bátor (vagy megszállott?) csoportvezetőnk térdig gázolt a vízbe. Nekünk a látvány is bőven elég volt. A parton a novemberi hideg ellenére sem állt meg az élet. Az éttermek, kávéházak, üzletek mind nyitva voltak. Gázmelegítővel tették hangulatosabbá, melegebbé a helységeket.

Szerda esti vacsoránkat egy szállásunkhoz közeli étteremben fogyasztottuk el. Az emeleten foglaltunk helyet, ahol az egész teret beláttuk. Az étterem faoszlopos, fabútorokkal berendezett, eklektikus hely. A falak mentén könyvespolcok állnak, a plafonról óriási vaskerekek lógnak, a vörösre festett falakat pedig angyalos képek díszítik. Ez az este megkoronázta a Hágában töltött szép napokat.

Utunk ötödik napján elhagytuk hágai szállásunkat. Szakmai programunk után Hollandia fővárosába, Amszterdamba indultunk. A bensőséges hangulatú kisvárosból egy nagyforgalmú, toronyházakkal teli metropoliszba érkeztünk.

Amszterdam az Amstel folyó deltatorkolatánál cölöpökre épült. A XVII. században Európa negyedik legnagyobb városa volt. A tengeri kereskedelem tette gazdaggá. A jómódú kereskedők építtették maguknak a díszes homlokzatú házakat, amelyek ma is meghatározzák a város arculatát. A jellegzetes, vörös téglás házak egy része nagyon keskeny és hosszú, mert az adót aszerint kellet fizetni, hogy a ház mekkora helyet foglalt el az utcából. A házak szűkös méretei miatt költözéskor a bútorokat nem a lépcsőn, hanem a homlokzatra erősített kampó segítségével az ablakokon keresztül juttatják le. Itt minden náció megtalálható, de más nagyvárosoktól eltérően nincsenek nemzeti negyedek, mindenki együtt él. Az emberek itt is segítőkészek, jókedélyűek, divatosan öltözöttek. Fizetésükhöz képest az öltözködés nem drága és nagy a választék. Az emberek számára itt is fontos a design.

Tanulmányutunk utolsó napján buszos városnézésen vettünk részt. Elsőként Hollandia híres szélmalmai közül csodálhattunk meg egyet közelebbről is. A kormány támogatja a műemlékek helyreállítását, ugyanakkor a modernizációt is. A következő állomásunk egy jellegzetes holland farm volt. Már sok hasonlót láthattunk az utak mentén. Általában sok barnatéglás épület és hatalmas, csatornákkal szabdalt területek tartoznak hozzájuk. Itt bevezettek bennünket a facipő- és sajtkészítés rejtelmeibe. A hollandok igyekeznek megőrizni a kézműves hagyományokat, de alkalmazkodva a megváltozott igényekhez gépesítették a gyártási folyamatokat. Így egy facipő 2 perc alatt elkészülhet, és sokkal olcsóbb, mintha kézzel készítenék. Megkóstolhattuk és természetesen vásároltunk is a hagyományos eljárással készített sajtokból.

237

Amszterdamot járva összehasonlíthattuk a modern építészet hatalmas, különleges csodáit a hagyományos építészet remekeivel. Most sem értem, hogy néhány dülöngélő ház hogyan maradhatott épségben évszázadokig. A vízzel folytatott harc egyik példája a metróvonal balesetekkel, néhány műemlék ház összedőlésével járó bizonyítéka.

Kívülről láthattuk Amszterdam nevezetességeit: Anna Frank szobrát és házát, a Rijksmuseumot, a Van Gogh Múzeumot, a Heineken Múzeumot, a Dam teret. Városnézésünk végén a Gyémánt Múzeumot látogattuk meg. Amszterdam a gyémántcsiszolás fellegvára. A kellő pénzösszeggel rendelkezők csodálatos ékszerek közül választhatnak. Mi csak gyönyörködhettünk a rendkívüli hozzáértéssel csiszolt apró csodákban.

Az ízletes ebéd (nem szendvics) elfogyasztása után csoportkísérőnk hajóútra invitált bennünket. Amszterdamot észak Velencéjének nevezik, mert utcáit Velencéhez hasonlóan csatornák - flamandul grachtok keresztezik. Ezeken 1281 boltozatos híd ível át. Mind közül a legszebb Amszterdam egyik legrégebbi felvonóhídja, a hófehér Magere brug. A hajón 4 nyelven folyik az idegenvezetés: angolul, németül, franciául és hollandul. A csatornák mentén sorakozó, XVII. századi házak a városnéző hajók fedélzetéről nézve mutatják legszebb arcukat. Növényekkel, különlegesen kialakított terasszal, szökőkúttal felszerelt lakóhajók mellett haladtunk el. A hajóút végén elképesztő méretű tengerjárókat és sellős orrú vitorlásokat is láthattunk.

A hajóút után belevetettük magunkat az amszterdami forgatagba. A Dam tér Amszterdam főtere. Rendkívül forgalmas. Odaérkezésünkkor épp egy tűznyelő kápráztatta el közönségét tudományával. Lehetetlenség volt megállni, hogy néhány pillantást vessünk az eseményre vagy a teret körülvevő nevezetességekre: a királyi palotára, a II. világháború elesettjeinek állított emlékműre vagy Madame Tussaud Panoptikumára. Ebben a hömpölygő embertömegben gyalogosok, biciklisek, villamosok fennakadás nélkül közlekedtek. Mi elveszettnek éreztük magunkat, ezért más látványosságot kerestünk. A Singel csatorna vizén ringatózik a város legillatosabb

238

látványossága, az úszó hajók alkotta virágpiac. Gyönyörködtünk a csodás virágözönben, és nem győztünk válogatni a különleges tulipánhagymák között. Örülve a megvásárolt ajándékoknak és elfáradva a sok gyaloglástól villamossal mentünk haza. Különleges élményben lehetett részünk, ugyanis a villamos vezetője humoros megjegyzéseivel és érdekes hangadásaival szórakoztatott bennünket.

Egész Hollandiára, legfőképp azonban a fővárosra jellemző a liberális gondolkodás. A kormány legális keretek közé terelte a prostitúciót és a könnyű drogok használatát, kereskedelmét. A híres piros lámpás negyed kifejezetten szép. A piros lámpák fénye világítja be a csatorna menti házakat, és a hidak is pirosan vannak kivilágítva. Ide sötétedés után érdemes ellátogatni, akkor kezdődik az élet. A lányok fényképezésére viszont csak akkor vállalkozzunk, ha a következményeket is vállaljuk.

Hollandia sokszínű, nyitott, a hagyományait megőrző, ugyanakkor modern, irigylésre méltóan jól működő ország. Az emberek lazák, humorosak, vendégszeretőek. Békességben élnek egymás mellett, elfogadva a különbségeket, a másságot. Utunk során csak a buszsofőrökkel nem értettünk szót. Gyakran késtek és helyettük olykor a csoportkísérőnknek kellett megtalálnia a célállomást. Ő egyébként is minden nehéz helyzetet remekül megoldott. Számtalan érdekességgel, humoros történettel szórakoztatott bennünket. Most is hiányoznak a vacsora közbeni vidám beszélgetések.

Tolmácsunk esetenként evés helyett is fordított, így aztán a buszon kellett befejeznie az ebédjét. Az angolul remekül beszélő hollandok hiányos mondatait szükség esetén kiegészítette, és apró-cseprő ügyeinkben is szívesen segített. Csoportvezetőnk, csoportkísérőnk és tolmácsunk is segített problémáink megoldásában. Azon igyekeztek, hogy minden kérdésünkre választ kaphassunk a szakmai és a szabadidős programokon egyaránt.

Utunk során sok hasonlóságot fedezhettünk fel Magyarország és Hollandia között. Épp ezért még erőteljesebben érezhettük egy jól működő gazdaság és oktatás előnyeit a válsággal, pénzhiánnyal, szervezési problémákkal küzdő Magyarországgal szemben. Érdekes egyéniségeket ismerhettünk meg a csoporttagok között.

Sok tapasztalattal, felejthetetlen élményekkel és vidám történetekkel tértünk haza.

Köszönjük, hogy az NSZFI és az IH szervezésében részt vehettünk ezen a programon.

239

D. Németország

Természetesen az utazás szakmai programjaiból csak néhány óra elejéig állt módunkban kitekinteni az Németország csodálatosabbnál csodálatosabb műemlékei, hangulatos városkái, és pompás bevásárló utcáinak kavalkádjaiba. A teljesség igénye nélkül említek meg néhányat, pár mondatos ismertetőimben.

Utazásunk fő célja mellett minden lehetőséget megragadtunk, hogy megismerjük Köln és Bonn nevezetességeit, hogy új országismereti élményeket raktározzunk emlékezetünkbe és új impulzusokkal töltődjünk fel.

1. Köln

A mai Köln helyén az első települést a germánok alapították, majd 50-ben lett római város Colonia Claudia Ara Agrippinensium néven. 310-ben Konstantin császár hidat építtetett a Rajnán. Első ismert püspökét 313-ban választották meg, 785 óta érseki székhely.

Köln a középkorban a Birodalom legnagyobb városa volt. Az okmányok szerint 1180-ban kezdték el építeni a városi falat 12 kapuval és 52 toronnyal, amelyet 1225-ben fejeztek be.

A Kölni Egyetemet 1388-ban alapították. A város Hanza-szövetség tagja volt, és 1475-ben lett szabad császári város. A középkorban zarándokhellyé is vált mint a három királyok, illetve Szent Orsolya és Nagy Szent Albert ereklyéinek őrzőhelye.

A porosz belügyminiszter 1900-ban egy rendeletet hozott, miszerint a város nevét C-vel kötelező leírni. Az első világháború után, 1919-ben Konrad Adanauer polgármester kihirdette, hogy ismét K-val kell írni a város nevét. Az I. világháború után a város – a versailles-i béke alapján – brit megszállás alá került 1926-ig. 1917–1933 között Konrad Adanauer, a későbbi kancellár, volt Köln polgármestere.

A II. világháború alatt Köln 262 légitámadást élt át, melyek mintegy 20 000 civil áldozatot követeltek. A háború folyamán a város zsidó lakosságának jelentős része a holokauszt áldozatává vált. Köln lakosságának nagy része vidékre menekült, és a népessség csak 1959-re érte el újra a háború előtti szintet.

1975-ben Köln a közigazgatási reform következtében Németország negyedik legnagyobb városa lett. 1976-ban Wesseling kivált, és Köln népessége 1 millió alá esett.

a) Kölni Dóm

A Dóm Köln legjelentősebb nevezetessége.

A kölni dóm, hivatalos nevén Szent Péter és Mária Dóm 157 méteres magasságával Németország második és a világ harmadik legmagasabb temploma. Legnépszerűbb látványosságainak egyike: 2004-ben körülbelül 6 millió látogatója volt, nagyjából annyi, mint a párizsi Eiffel-toronynak.

240

1996-ban a kölni dómot, mint az európai gótikus építészet mesterművét, a kulturális Világörökség részévé nyilvánították. 2004. július 5-én felkerült a veszélyeztetett helyszínek listájára.

A közvetlenül a kölni pályaudvar szomszédságában álló Dóm építését 1248-ban kezdték el Gerhard von Riele építőmester tervei alapján, a helyén álló koraközépkori templom maradványai fölött. Az új katedrális építésének fő célja az I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár itáliai hadjárata során megszerzett ereklyék – többek között a milánói dómból származó Háromkirályok ereklyéi (a benne lévő csontokat a napkeleti bölcsek maradványaiként tisztelik) – elhelyezése volt, ugyanis a régi templom nem bírta volna befogadni a megnövekedett zarándoktömegeket. Az építkezés többször megakadt különböző nehézségek miatt, végül 632 év után, 1880. október 15-én I. Vilmos császár jelenlétében ünnepélyes keretek közt avatták fel a középkori mesterek tervei alapján, de az akkori legmodernebb technikával befejezett katedrálist.

Ez a csodálatos építmény, hivatalos nevén Szent Péter és Mária Dóm 157 méter magas és 144 méter hosszú monumentális templom. Tiszteletet parancsoló mind kinézetében, mind méreteiben. Díszítettsége kívül nagyon aprólékos és gyönyörű. Gótikus mintázatok százai találhatóak meg rajta, bibliai momentumok tömkelege képek, faragványok és szobrok formájában. Festett üvegablakokkal tűzdelt mindenütt, amelyek szinte mind valami bibliai jelenetet ábrázolnak. A templom továbbá egyedülálló a belső 104 ülőhelyes kórushelyével mind Németországban, s mind a világban.

A kölni Dóm Németország második és a világ harmadik legmagasabb temploma. (1880 és 1888 között a világ legmagasabb épülete volt).

A Dómnak 12 harangja van. Az első a 3,4 tonnás Dreikönigenglocke (háromkirályok harangja) volt, amelyet 1418-ban öntöttek és 1437-ben állítottak fel; 1880-ban újra kellett önteni. Van két olyan harang is, a 10 tonnás Pretiosa és a 4,3 tonnás Speciosa, amelyek az 1448-as felállítás óta a helyükön maradtak. A legnagyobb a Szent Péter-harang, amelyet 1922-ben öntöttek. Ez a világon a legnagyobb szabadon lengő harang; a World Peace Bell (Newport, Kentucky) nagyobb ugyan, de nem mozog szabadon.

A kölni Dómnak két orgonája van; mindkettő ugyanattól a játszóasztaltól kezelhető.

241

2006-ban az orgonaegyüttest két fanfárregiszterrel egészítették ki. Ezeket csak különleges alkalmakkor, ünnepi istentiszteleteken szólaltatják meg.

1996-ban a kölni dómot, mint az európai gótikus építészet mesterművét, a kulturális Világörökség részévé nyilvánították.

Mi az, ami nekünk a legérdekesebb volt?

A Háromkirályok művészien díszített ereklyetartója, melyben nyugszanak azok a csontok, amelyeket a három király (három napkeleti bölcs) maradványaiként tisztelnek.

Az 1667-ben készült ún. ékszeres Madonna, mely a barokk Háromkirályok mauzóleumának előterében áll.

A festett üvegablakok, köztük a déli hajóban található úgynevezett bajor ablakok. Ezeket I. Lajos bajor király ajándékozta a Dómnak.

A 970 körül készült Gero-kereszt (Gero-Kreuz) a szentély közelében, mely a legrégebbi kereszt az Alpoktól északra.

242

Idegenvezetőnk felhívta figyelmünket arra is, hogy Kölnben 12 román kori templom található.

Ezek közül többet is megnéztünk, amennyire időnk és a nyitva tartási idők engedték.

Pl. St. Andreas, St. Georg, St. Gereon, St. Maria in Kapitol, St. Maria Lyskirchen, St. Panteleon, St. Severin.

Közülük a legutóbb említett templomot néztük meg elsőként, mivel a szállodánkhoz legközelebb található.

b) Goethe Múzeum

Johann Wolfgang von Goethe német író, költő. A német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője. A líra, a dráma és az epika mű nemében egyaránt remekművek sorát alkotta.

Goethe hatása az európai gondolkodásra és művészetre mindmáig óriási, ahogy a magyar irodalomra is az.

Szülőházában járhattunk, bár a berendezés zöme rekonstrukció, azonban íróasztala, ami valljuk meg egy író életében kiemelt helyet kap, eredetiben képezi a kiállítás részét.

c) Guttenberg Múzeum

A vaskos tűzálló falakkal és súlyos vasajtókkal védett helyiségben szándékosan honol sötétség, az érzékeny anyagtól így tartják távol a bomlást okozó nappali fényt. A mainzi Gutenberg Múzeum szívét, a trezorszoba kincsét szinte szentélyhez illő szakrális nyugalom övezi. A féltő gondoskodás tárgyai az eredeti Gutenberg Bibliák, a világ első nyomtatott könyvei. A riasztókészülékekkel is biztosított vitrinek vastag páncélüvege mögött a Gutenberg Biblia két példánya szelíden sugárzik a reájuk vetülő tompított pontfényben.

Nyomtatott Bibliája a történelem egyik fordulópontjának kulcsfontosságú jelképe. Találmánya, a nyomósajtó forradalmat váltott ki: az addig csak kevesek számára privilegizált tudást mindenki számára hozzáférhetővé tette. Az első nyomdász szülővárosa, a németországi Mainz a Gutenberg Múzeummal tiszteleg híres szülötte emlékezetének.

d) Kölni

Itt volt a 18. század folyamán az első kölnigyártó műhely Johann Maria Farina gondozásában, akinek a révén még ma is híres márka a 4711-es "Eau de Cologne" (franciául: kölni víz).

e) Csokoládé Múzeum

A modern kor vívmánya, a régi nevén Imhoff-Stollwerck. Három emeletes, külön a Rajnába nyúló szigeten elterülő komplexum, amely két nyelven mutatja be a kedves érdeklődőnek, hogy is készül(t) a csokoládé, a termesztéstől a gyári munkálatokig. Saját üvegháza is van, ahol a növényt mesterséges körülmények között a látogatók kedvéért termesztik. Persze a legszebb pillanat az volt, amikor a szökőkútból bugyogó finom csokit megkóstolhattuk. Nem

243

véletlen, hogy ebben a múzeumban sok diákcsoporttal találkoztunk. Külön múzeumi órán, tapasztalati úton is megismerkedhetnek a csokigyártás rejtelmeivel.

f) Mustár Múzeum

Kedves színfoltja a városnak. A különféle mustárkülönlegességeket meg is lehet itt kostolni. Legérdekesebbnek a mustáros lekvárt találtam.

g) Museum Ludwig

A Museum Ludwig a Dóm szomszédságában van, és bemutatja a jelenkor és a múlt évszázad művészetét. A múzeumban nagy örömmel fedeztem fel többek között Moholy Nagy László alkotását is.

h) Wallraf–Richartz Museum & Foundation Corboud

A Wallraf–Richartz Museum & Foundation Corboud a Városházánál található, és repertoárja 700 év festménygyűjteménye Rembrandttól Van Gogh-ig.

i) EL-DE Haus

A csoport egy része az egykori Gestapo székhelyre az ún. is ellátogatott.

244

A városban felejthetetlen élményt nyújt az azt átszelő Rajna partján sétálni. A kikötő és az ahhoz csatlakozó hangulatos szűk utcák a csalogató borozókkal, sörözőkkel igazi kikapcsolódást adnak. Itt említem meg a híres „KÖLSCH”-t, a kölni sört, aminek többféle változatával is lehet találkozni a városban.

245

2. Bonn

Október 3-án a bonni kirándulásunk szerencsére éppen a Nemzeti Egység ünnepére esett, így az ünnepi Bonnal találkozhattunk. Bonn Kölntől 20 kilométerre délre, a Rajna partján helyezkedik el. A rövid buszút alatt idegenvezetőnk összefoglalta a város történetét.

Története egészen a római időkig nyúlik vissza. A római kor emlékeit itt is megtalálhatjuk az óvárosban – a város akkor "Bonna" néven légióstáborként létezett. Később a Frank Birodalom, majd a Német-római Birodalom része lett, ekkor Bonnburg volt a neve. A XIII. falat emeltek a város köré. A XII. századtól a kölni választó fejedelem székhelye. Több középkori királyt koronáztak meg itt, köztük Szép Frigyest 1314-ben és IV. Károlyt 1346-ban. 1815-től Poroszország, majd később Németország része.

1949 és 1990 között az NSZK fővárosa, illetve a német kormány központja egészen 1999-ig (az új Reichstag átadása). A német parlament házai, a Bundestag és a Bundesrat is elköltöztek Bonnból akkor, amikor a német államfő, a Bundespräsident is áttette székhelyét. Ennek ellenére továbbra is fontos politikai központ maradt, számos közintézménnyel. Mintegy a fele a kormányhivataloknak megőrizte bonni székhelyét, amelyet ma sokan szövetségi városnak (Bundesstadt) neveznek.

Nekünk különösen érdekes információ, hogy a Bundesinstitut für Berufsbildungot (a Német Szövetségi Szakképzési Intézetet) 1970-ben Berlinben alapították, de jelenleg az intézet székhelye Bonnban van.

Csoportunk elsétált a híres bonni egyetem mellett, aminek főépülete barokk stílusban épült. Megnéztük a nevezetes Münstert és a közelében található városházát is, valamint a belvárosában található Beethoven Házat.

Majd a hangulatos Südhaus nevű étteremben elfogyasztott ebéd után a Haus der Geschichte der Bundesrepublik Deutschland (Németország Történelme Ház) megtekintésével zárult a bonni kirándulásunk.

246

Mind a szakmai mind, a szabadidős programok profi módon szervezettek voltak. Ennek köszönhetően nemcsak Észak-Rajna-Vesztfália tartomány jelenlegi szakmai képzéséről kaphattunk átfogó képet, hanem megismerhettünk történelmi/művészeti jelentőségű épületeket, színhelyeket, és ízelítőt kaptunk a helyi emberek életéből is.

247

E. Olaszország

Ott létünk során volt lehetőségünk arra, hogy Milánó nevezetességeit megtekinthessük. Milánó Lombardia régió székhelye, Olaszország második legnagyobb városa, lakossága 1,3 millió fő, a környező településekkel együtt eléri a 7,9 millió lakost. Milánót Olaszország gazdasági fővárosának tartják, hiszen az ország legnagyobb ipari központja. Világhírét a divatházainak, valamint operaházának köszönheti, illetve a Santa Maria delle Grazie templomnak. Milánó Lombardia régió nyugati részében fekszik, a Pó-síkságon. Az Olona, Lambro és Seveso folyók szelik át, illetve számos mesterségesen létrehozott csatorna, mint a Naviglio Grande, Naviglio Pavese.

1. Dóm tér

Milánó látnivalóinak nagy része az egykori városfal helyén levő körút által határolt részen található, melynek központja a Piazza del Duomo (Dóm tér). A Dóm tér Milánó szíve és egyben geometriai középpontja. A tér legfőbb látnivalói:

Dóm – az egész teret uraló építmény az olasz gótika egyik mesterműve és a város egyik legfőbb látványossága,

II. Viktor Emánuel lovas szobra

San Raffaele-templom - a dómtól északra nyíló kis utcában áll

Palazzo Reale –a királyi palota a dómtól délre áll és közrefogja a Piazzetta gia Reali nevű terecskét

2. A Piazza della Scala és környéke

A Piazza della Scala nevét az itt álló világhírű operaház, A Teatro alla Scala után kapta. A Scala előtti téren található Leonardo da Vinci szobra.

A dómtól nyugatra található Milánó egyik legrégebbi tere a Piazza dei Mercanti, mely mindmáig megőrizte évszázadokkal ezelőtti jellegét. Főbb látnivalók a környékén: a városi tanács egykori székhelye a Palazzo della Raggione, valamint a Palazzo dei Notal a 15. században épült a bíróság levéltára számára.

A dómtól délre a város egyik modern negyede alakult ki, melynek központja a Piazza Diaz. A negyed főbb látnivalói a San Satiro-bazilika – a 876-ban alapított istenháza Milánó egyik legrégebbike, a San Sepolcro-templom.

A Castello Sforzesco a város egyik legjelentősebb építészeti alkotása, egykoron a milánói hercegek rezidenciája volt. A belváros nyugati részében áll, mögötte húzódik a város egyik legnagyobb parkja a Parco Sempione.

248

3. Como

Szabadidős programként elutaztunk a Milánótól 50 km-re északra lévő Como városába. A város az Alpok lábánál a Comói-tó délnyugati csücskében fekszik. A Comói-tó fordított Y-on alakú gleccsertó, mélyen a hegyek (Alpok) közé bevágódva, több mint 400 méteres mélységével Európa egyik legmélyebb tava. A város főtere – ellentétben az olasz városok többségével – nem az, amelyen a dóm áll. A városnak – mivel tóparti város – a tó partján található a főtere, a Piazza Cavour, itt van a hajóállomás, ahonnan különböző falvakba, kisvárosokba indulnak sétahajók és gyorsabb vízibuszok. A főtértől a város felé a sétálóutcán jutunk el a dómhoz. A dóm a 14. század és a 18. század között épület, körös-körül márvány borítja. Román, gótikus és reneszánsz stílusjegyeket is hordoz, a látvány mégis harmonikus.

4. Bergamo

A belvárosi sétát követően Bergamo megye központjába – Bergamóban folytattuk szabadidős programunkat.

A város két főbb részből áll: felsőváros és alsóváros, az előbbi városrész a régi város, itt van a legtöbb nevezetesség, az utóbbi meg a modern 20. században épült városrész.

A régi városrész központjában tettünk sétát és néztük meg a belváros épületeit.

249

F. Portugália

Három szervezett szabadidős program egészítette ki a szakmai programokat, intézménylátogatásokat, valamint a délutáni előadások, prezentációk, látogatások után is nyílt lehetőség a főváros nevezetességeinek megismerésére, ugyanis gyakorlatilag este 8 óráig világos volt még október közepén is, a hőmérséklet pedig nappal 25-27, kora este pedig 18-22 °C volt.

1. Lisszabon

A vasárnap éjjeli érkezés és a másnapi, Nemzeti Képesítési Hivatal- beli látogatást követően alkalmunk nyílt Lisszabon látnivalóinak megtekintésére, ugyanis a buszos városnézés érintette a legfőbb látványosságokat. A program az ebéddel kezdődött, melynek során megkóstolhattuk a jellegzetes caldo verdét (krumplileves káposztával), a tonhalas babsalátát, a csicseriborsót, valamint a kedvenc halukat, a több mint száz féle módon készíthető tőkehalat (bacalhau).

Az étterem ablaka a Tejo-folyóra nézett, melynek túloldalán a Krisztus király szobrot láthattuk. A 82 méter magas talapzaton álló, 28 méter magas szobor a brazíliai Rio de Janeiróban található Krisztus- szobor „kis testvére”, mely egy fogadalomnak köszönheti létrejöttét: a portugál anyák esküjének, hogy szobrot emelnek, ha nem kell a fiaikat a világháborúba küldeniük. Igazi portugál különlegesség következett, ugyanis a későgótika helyi változata annyira egyedi, hogy mánueli stílusként önálló nevet kapott. A Tejo-folyó forgalmának ellenőrzésére 1515 és 1520 között épített mánueli stílusú erőd, a Torre de Belém (Belém torony) ma Lisszabon legismertebb jelképe. A későgótikus és reneszánsz jegyeket mutató őrtorony faragott kötélformái, oroszlán-, delfin-, kosfej alakú díszei elfeledtetik, hogy tulajdonképpen egy erődöt láthatunk.

Szintén a folyóparton található, a mánueli stílus díszítőelemeinek, a hajózási motívumoknak hátterét alkotó nagy történelmi eseménynek, a nagy földrajzi felfedezéseknek emléket állító, 1960-ban épült Padrão dos Descobrimentos. A Felfedezések emlékműve egy hajót formáz, melynek orrán Tengerész Henrik áll, csillagászok, térképészek és a nagy felfedezők társaságában. A hálás utókor így emlékezik azokra a hős utazókra, akiknek köszönhetően a kis Portugália a világkereskedelem egyik meghatározó tényezője lett. Az építmény előtti tér közepén, a járdán hatalmas márvány iránytű van, amely belsejében a világtérkép tudatosítja a kevéssé tájékozottakkal is, hogy a portugál nép fiai az összes kontinenst bejárták és nekik köszönhetően ismerték meg e területeket az európaiak.

Belém városrész nevezetessége még az ország egyik leghíresebb épülete, a Jeromos-kolostor, amely csodával határos módon nem vált az 1755-ös földrengés áldozatává. Az aprólékosan kidolgozott, gazdagon díszített Mánuel-stílusú műremek ad helyet Vasco de Gama és Luiz Camões (Portugália nemzeti költője) végső nyughelyének. Nemcsak a templombelsőt, a kerengőt, hanem a felfedező sírját is gazdagon borítják a tengerészeti eszközöket és hajózási motívumokat stilizáló díszítések. Az 1500-as évek elején épült kolostor a Világörökség része, csak úgy, mint a Belém-torony.

250

A buszunk a városközponton át a hangulatos Alfama-negyedbe vitt, amely Lisszabon hét dombja közül az egyik, de talán a leghangulatosabb. A meredek utcák és lépcsők ódon hangulatot sugároznak, a szűk sikátorok felett frissen mosott ruhák száradnak, a szerény házak lakói az utcán, vagy a kiskocsmákban (tasca) beszélik meg a mindennapok történéseit. A kopottas házfalakat gyakran fedik festett kék-fehér kerámiák (azulejok), melyek ellenállnak az időjárás szeszélyeinek (igaz, fagy csak a legritkább esetben van). Ezek a csempék, melyek akár több száz évesek is lehetnek, sokszor egy-egy történetet mesélnek el, máskor viszont csak egyszerű díszként szolgálnak.

Az épségben megmaradt, kesze-kusza Alfama negyedből a sakktábla-alaprajzú Baixába vettük utunkat, amely az 1755-ös földrengés után nyerte el mai alakját. Gyalog folytattuk a város megismerését Lisszabon főteréről, a Rossioról, mely hajdan bikaviadaloknak és boszorkányégetéseknek adott helyet, ma viszont Lisszabon közlekedésének egyik fő ütőere és a fiatalok találkozóhelye.

Pár perccel később már harminc méter magasról nézhettük a belvárost, ugyanis Baixa közepén áll egy 1901-ben készített, kovácsoltvas lift, az Elevador de Santa Justa, melyet a francia Eiffel egyik tanítványa tervezett. A kilátás fantasztikus, a négyzetrácsos Baixa éles kontrasztot alkot az azt övező dombok meredek utcácskáival. A szemközti domb tetején a 12. századból származó Szent György- vár (Castelo de São Jorge) őrzi a várost, nem messze tőle a vele egyidős román stílusú Sé katedrális látható, amely arról is nevezetes, hogy itt látható Szent Antal keresztelőmedencéje, ugyanis Szent Antal életének legnagyobb részében Lisszabonban lakott (itt is született), csak a halála előtti évben költözött Itáliába, innen ered a Páduai Szent Antal név.

2. Parafa és bor

A hétköznapok során hasznos és tanulságos látogatásokat tettünk helyi szakképző iskolákban és az oktatással, képzéssel foglalkozó intézményekben. Különleges élményt jelentett a fővárostól mintegy 300 kilométerre található, a világon szinte egyedülálló Parafaipari Szakképző Iskola felkeresése, ahol nemcsak a parafatermelésben világelső Portugália parafagyártási technológiáját ismertük meg, hanem e különleges szakképzés módszereit és a rendelkezésre álló feltételeket is.

A paratölgy szinte kizárólag Dél-Portugáliában honos, azonban a parafaipar Észak- Portugáliában épült ki, a fő telepítő tényező a portói bor közelsége volt. A Douro-folyó mentén készített borokat összefoglalóan portóinak szokták nevezni, ugyanis ebben a kikötővárosban hajózták be évszázadok óta a szőlőből készült nedűt. Az egyik fő felvevőpiac hagyományosan Anglia, melynek kereskedői nehezményezték, hogy a hosszú tengeri úton a bor sokat vesztett minőségéből, gyakran meg is ecetesedett. Ennek megelőzésére borpárlatot, azaz brandyt öntöttek a borhoz. A portói készítésének eredetére szóló másik változat szerint egy helyi apátság tartósította így a bort.

A portói azóta is hagyományosan úgy készül, hogy a must erjedését annak beindulása után 3-4 nappal később megállítják semleges ízű, 77%-os borpárlattal (1:5 arányban). A kierjedetlen cukor miatt a bor édes marad, alkoholtartalma pedig 18-22 százalékra emelkedik. Három fő típusa van: a branco (ez fehér színű, ennek létezik szárazabb változata is), a ruby (legfeljebb öt évig érlelt, rubinszínű, gyümölcs ízű bor) és a tawny (neve topázt jelent, ugyanis az öt évet

251

meghaladó érlelés ideje alatt színe kifakul). A portói név védett eredet megjelölés és nem fajtanév, ezért tilos már hazánkban is az oportó elnevezés (helyette a portugieser nevet használják).

3. Batalha

Visszaúton a lelkes és segítőkész csoportkísérők ötlete alapján megnéztük a Világörökség részét képező batalhai domonkos apátságot. Egy csatában tett fogadalom hatására (az 1385-ben vívott győzelem kétszáz éves függetlenséget hozott Portugáliának) épült a kolostor, amely a Mánuel-stílus talán legszebb alkotása. A kerengő és a kapuzat díszítetettségén csak a Befejezetlen-kápolnák tudnak túltenni, ennek érdekessége, hogy az aprólékosan megmunkált oszlopok, kápolnák gyakorlatilag szabad ég alatt állnak, hiszen a temetkezési helyet Lisszabonra cserélte a trónörökös király, így nem készült el a boltozat.

4. Fado est

A csütörtöki szakmai programok után kellemes meglepetésként ért minket, hogy a programleírásban jelzett „vacsora a szállodán kívül” megjegyzés egy hamisítatlan fado- estet jelentett. A fado tipikusan portugál zenei stílus, melynek szülőhazája Lisszabon szegénynegyedeiben található. A 18. század második felében keletkezett irányzat a fatum, azaz végzet szóból származik, témája általában a szerelem, a szomorúság vagy a remény. A magával ragadó dallam hatását nem csak az énekes éli át, a hallgatóság szinte a fadista (ő általában nő, de lehet férfi is) befolyása alá kerül. A melankólikus éneket két pengetős hangszer kíséri, egy akusztikus gitár és egy 12 húros, lanthoz hasonló, mandolin alakú guitarra. A fado általában éttermekben és kávézókban hangzik fel, de a leghíresebb együttesek külföldön is fellépnek. Az általunk felkeresett Clube de Fadoban szereplő egyik előadó (a négyből), Joanna Amendoeira például 2010 tavaszán a budapesti Művészetek Palotájában vendégszerepel majd.

5. Bikaviadal

A csoportból néhányan a fado- estet félbehagyva a hagyományos portugál bikaviadal helyszínére, a Campo Pequenora (Kis mező a név jelentése) siettek. A portugál változat abban tér el az ismertebb spanyoltól, hogy itt nem ölik meg a helyszínen a bikát (csak később a vágóhídon). A viadal úgy ér véget, hogy a dárdákkal megsebzett és legyengített bikát nyolc férfi puszta kézzel földre dönti (az egyikük a letompított és bőrtokba bújtatott szarvak közt ugrik a bika fejére), majd a legyőzött állatot egy csoport ökör között kiterelik az arénából.

6. Belém

A péntek délutáni szakmai programot követően maradt még egy kis idő, amelyet úgy használtam fel, hogy megnéztem a világ egyik legnagyobb hintómúzeumát és a Trópusi kertet Belémben. Az egykori lovas iskolát 1905-ben alakították át kocsimúzeummá, amely gazdag gyűjteménnyel rendelkezik a különböző úti alkalmasságokról, található itt gyaloghintó,

252

vadász-, és sétakocsi, körmeneteken használt kocsi és taxi is, de érdekes látvány volt a pápai követ számára készült pompás barokk hintó, amely aranyozott életnagyságú szobrai miatt öt tonnát nyomott. Magyar szemmel külön öröm, hogy több nyelven is leírták, hogy a kocsi szó a hazánkban található Kocs (igaz itt Kotse névvel írták) településről kapta a nevét.

A múzeum közelében levő trópusi kert az enyhe lisszaboni klímának köszönhetően egész évben otthont nyújt például a Madeirán őshonos sárkányfának, a dél-amerikai araukáriának, a washingtoni fenyőnek, illetve a hajdani gyarmatok jellegzetes növényeinek.

7. 28-as villamos

Visszaúton a város nevezetességeinek legnagyobb részén áthaladó, legendás 28-as villamossal utaztam, amely egy kocsiból áll, viszont ez fel tud jutni a szűk, meredek sikátorokon is. Sokszor közlekedési lámpa biztosítja útvonalát, hogy szembejövő autó ne zavarja, ugyanis a villamos mellett sokszor már legfeljebb csak egy gyalogos fér el az úton, aki gyakorlatilag kezet is tudna fogni a nyitott ablakkal közlekedő hangulatos kis járgány utasaival. A villamos utasai jól tükrözik a portugál társadalmat: sokszínű emberek, kedvesség és nyugalom- ha egy parkoló autó zárja el a villamos pályát, csenget egyet a villamosvezető, majd egy-két perc várakozás után elnéző mosollyal legyint a szabálytalankodóra- ordítozás és idegesség nélkül. Gyakori látvány, hogy egy-egy merészebb fiatal felkapaszkodik az ajtózáródás után a kocsi külső lépcsőjére, a bent levők meg drukkolnak, hogy sikerüljön elférnie a közvetlen a szerelvény mellett elsuhanó házfalak mellett. A megállóknál elegánsan leugranak a potyázók, majd menet közben felugranak a lépcsőre, aztán utaznak még egy kicsit. Pedig a jegyárak nem magasak (kb. 250 forint), ráadásul van chipkártyához hasonló fizetési lehetőség is, melyről az utazásnál a leolvasó levesz egy egységet, amelyet viszont automatáknál lehet később feltöltéssel pótolni. Lisszabonban van ugyan modernebb villamos is (ez a budapestihez hasonló, de annál sokkal kisebb Combino), azonban a helyiek ragaszkodnak a három-négy évtizedes eléctricokhoz.

8. Roca - fok

Szombaton egész napos szervezett kiránduláson vettünk részt, melynek során meglátogattuk Közép-Portugália néhány nevezetes látnivalóját. Lisszabont az Alcantara- negyeden keresztül hagytuk el, így láthattuk az út felett átívelő, legmagasabb pontján 65 méteres, 18. századi vízvezetéket, amely 19 kilométeres távolságból látta el Lisszabont vízzel. A Tejo tölcsértorkolata mellett haladtunk az autópályán, a folyamatosan szélesedő folyó nemsokára felismerhetetlenül egybeolvadt az Atlanti-óceánnal. A Lisszabontól negyven kilométerre levő Roca-foknál (Cabo de Roca) vissza kellett fordulnunk, ugyanis ez a kontinens legnyugatibb pontja (nyugati hosszúság 9˚ 30’), ahol világítótorony jelzi a hajósoknak, hogy a 140 méter magas sziklával már Európa szárazföldje kezdődik.

9. Sintra

A Roca-fok közigazgatásilag már Sintrához tartozik, amely erdőkkel övezett dombon található és rendkívül kellemes, kiegyensúlyozott klímával rendelkezik. A 14. században ezért

253

választotta I. János király uralkodói nyaralónak e települést. Az UNESCO- világörökségi címet kapott város egyik legfőbb attrakciója a királyi palota, amelynek építése több száz évig tartott, így számos építészeti stílust mutat. Portugália legrégebbi azulejoin, festett csempéin kívül csodálatos látványt nyújtanak a mánuelin stílusú díszek, a bútorok, a pazarul berendezett termek, melyek közül kiemelhető az Arab, a Kínai, a Hattyúk és a Szarkák terme. Ez utóbbi egyes vélemények szerint a hölgyek pletykálkodó természetére utal, mások szerint pedig arra, hogy a csőrében rózsát tartó több mint száz szarka János király flörtjeinek számát jelzi, ugyanis a kiválasztott udvarhölgyek a legenda szerint egy-egy rózsát kaptak jutalmul. Egy alkalommal azonban egy szarka ellopta a rózsát, így értesült az addig gyanútlan királyné férje félrelépéseiről. A palota méreteit jelzi, hogy konyháján 150 fő részére főztek itt, kúp alakú kéményei (melyeket manapság alakja miatt pezsgősüvegnek is csúfolnak) pedig egyenként 33 méter magasak.

10. Óbidos

A hangulatos kisvárost elhagyva észak felé vettük az irányt, ahol egy igazi ékszerdoboz-városkát, Óbidost tekintettünk meg. A dombon álló település fontos kikötő volt a középkorban, azonban a 16. században eliszaposodott és feltöltődött az óceán öble, ez elzárta a csendes Óbidos- lagúnát, ezért jelenleg mintegy tíz kilométeres távolságra került a parttól. A hófehér házak, a piros cserepes tetők, a kék ablakok annyira rabul ejtették Aragóniai Izabelt, hogy ezt a települést kérte nászajándéknak, így azóta ebben a kisvárosban az átlagosnál nagyobb szerep jutott a nőknek. A városka történelmének legjelentősebb pillanata 1441-ben következett be, amikor a tíz éves V. Alfonz itt kötött király házasságot nyolc éves unokahúgával. A bűbájos utcácskák, a színpompás virágok, a pazar azulejokkal borított templomok, a több évszázados vízvezeték együttes látványa már egymagában is megkapó lenne, a legfőbb látvány azonban a települést körülölelő, tökéletes állapotban megmaradt 13. századi városfal, melyet lőrések és tornyok szabdalnak. A turistaparadicsomnak van egy gasztronómiai különlegessége, melynek gyakorlatilag kultuszt is teremtettek: a ginja, azaz meggylikőr. Ezt az édes italt Portugália északi részén több helyen is lehet kapni, itt azonban ehető csokoládé pohárban árulják- természetesen az eladási árat jócskán felemelve.

11. Cascais

Visszatérve a fővárosba a csoportunk még egy kis kirándulást tett. Tengerhiányos lelkünk sós vízre vágyott és a helyi érdekű vasúttal kiutaztunk a Tejo- kiöblösödéséhez, a már óceánparton levő Cascaishoz, ahol a bátrabbak meg is mártóztak a 18 fokos vízben. Alkalmunk nyílt megnézni a kivilágított, homokos tengerpartú Estorilt is, amely nemcsak Európa legnagyobb kaszinójának ad otthont, hanem itt élt haláláig Horthy Miklós is.

Vasárnap a szakmai és szabadidős programoktól fáradtan, de mégis feltöltődve három és fél órás repülőúttal tértünk haza Magyarországra, útközben 11 kilométer magasságban megcsodálva Közép-Spanyolország, a francia tengerpart és Észak-Olaszország látványát.

Tanulságos volt egy olyan népet megismerni, ahol az életszínvonal nem sokkal magasabb a miénknél (a minimálbér 400 euró, az átlagfizetés is 1000 euró körül van), mégis

254

kiegyensúlyozottak, vidámak az emberek. Történelmük során ők is megélték a dicsfényt (igazi világhatalom volt) és a hatalmas visszaesést (gyarmatbirodalmuk teljesen elveszett), de ennek jeleit a mindennapokban csak a csodás műemlékek mellett lévő kopottas házak és a fado szomorkás dalai mutatják, a barátságos, vendégszerető és érdeklődő helyieken ez nem látszik.

255

G. Dánia

2009. szeptember 27-én, vasárnap délután érkeztünk Koppenhágába. Berendezkedtünk a szállodában, majd mindenki elindult felfedezni a várost. Séta közben kicsit fáztunk, és néha el akart vinni bennünket a szél. Ennek ellenére nyitott szemmel jártunk az utcán. Szökőkutak, kis utcák, itt található a Világóra is. Végig sétálhattunk a Strogeten, a világ leghosszabb sétáló utcáján.

A régi és az új épületek látványából kiolvasható az itteniek szorgossága, gyakorlatiassága, szerénysége, és a puritánsággal jól megférő igényessége. Nem jellemző arrafelé a kihívó, önmutogató öltözködés. Az emberek vonatkozásában sem egysíkú az utca képe, hiszen -sok nyugati nagyvároshoz hasonlóan -Koppenhága is erősen tele van ázsiai és afrikai bevándorlókkal.

256

A kerékpáros közlekedés lelkes pártolói számára Koppenhága akár zarándokhely is lehetne. Pedig errefelé az év átlagában zordabb a klíma, mint nálunk, mégis nagyon régi hagyomány a biciklizés. A mindenhol biztonságos bicikli utak, a levegő tisztasága, a kerekezés demokratikus elfogadottsága és presztízse miatt itt jó és kézenfekvő bringázni. Mindenféle ember kerekezik, nem csupán fiatalok, hanem idősek, öltönyös üzletemberek, kicsiket szállító anyukák, szerszámokkal felszerelt szakik. Mi is kipróbálhattuk szabadidőnkben az ingyenes biciklizést.

Hétfőn bérletet is kaptunk, és mindenki saját igénye szerint metrózhatott, buszozhatott vagy éppen a hévvel is felfedezhette a várost szabadidejében.

Minden Koppenhágába látogatónak fel kell keresni a Rundetarnt, a Kerek tornyot. A legenda szerint Nagy Péter cár koppenhágai látogatása idején, 1642-ben négylovas hintóval hajtott fel az obszervatóriumnak épült, henger alakú, 36 méter magas toronyba. Lehetséges, hogy így történt: az építész ugyanis nem tervezett a toronyba lépcsőházat: a legfelső szintre egy 209 méter hosszú, elég széles, csigavonalas tekervényút vezet. A torony mellett áll a Triniatis-templom.

A Tivoli vidámparkot, szórakozató centrumot csak kívülről néztük meg, de sajátos hangulatát így is érezni lehetett.

257

Voltak közülünk bátor vállalkozók is, akik ellátogattak az elhíresült hippinegyedbe is , a Christianiába

Hétfőn az iskolai programok után csatornahajózásra indultunk. A hajóút Nyhavn-nál, a rózsaszínre, sárgára, narancssárgára és kékre festett középkori házaknál kezdődött. Ez az igazi turista negyed. Mindenütt vendéglők, a kikötött vitorlások, nagyobb yachtok és lakóhajók között lapos sétahajók viszik az utasokat.

A hajó olyan építészeti műremekek mellett haladt el, mint a Fekete Gyémánt – a Királyi Könyvtár modern kibővítése; a Christianborg Palota – a dán parlament székhelye; a Borsen – Koppenhága 17. századi tőzsdeépülete és a Holmen – egy harmadik századi tengerészeti bázis, valamint megpillanthattuk az Amalienborg Palotát és a Kis Hableány szobrát is a Langelinie Rakpart mentén. Az egykori rakparton büszkén nyúlik el a Királyi Operaház új épülete, amely egy halászmágnás végrendeleti adományából épült fel. A part távolabbi szakaszán már modern üveg-acél irodaházak sora áll, közöttük járva tényleg a 21. században érezheti magát az ember.

258

Ezek közül több helyet meg is tekinthettünk az autóbuszos a csütörtöki városnézésünk alkalmával

A Kis Hableány szobra bármely kicsi is, Koppenhága legismertebb látnivalója. Andersen egyik bűbájos meséjének hőse volt a 15 éves vízilány, aki egy ifjú hercegbe szerelmesedett bele, reménytelenül. Néhány lépésre a parttól, a sekély vízben, egymásra rakott nagy sziklatömbökön ül a megtestesült szelídséget és az emberi nem iránti vágyakozást sugárzó kis bronzsellő.

Megtekinthettük a régi királyi palotát, a Christiansborgot. A palotában most a parlament működik több más állami intézménnyel együtt. A jelenlegi palota már a harmadik ezen a helyen, mert a korábbiak többször leégtek. Ezt alig 80 éve építették neobarokk stílusban. Közvetlenül a palota előtt áll I. Keresztély hatalmas lovas szobra. A palota kocsibejárója alatt átsétálva eljutottunk a Slotspadsra. A közepén áll VII. Frigyes lovas szobra - nem az utolsó ezen a napon. A palotából kilépve a tér jobb oldalán húzódik a csatorna partján a régi

259

tőzsdepalota érdekes tornyokkal díszített épülete, szemben pedig egy kovácsműhelyből kialakított Holmen-templom. A legrégibb a városban. Az Új piactér felé (Kongens Nytorv) indultunk tovább. Természetesen a tér közepén újabb hatalmas lovasszobor, ez éppen V. Keresztélyé. A teret főként 18-19. századi paloták határolják. Az egyik sarkon áll a a Királyi Színház.

Az új királyi palotához, a XIV. Lajos korának stílusát idéző Amalienborghoz is ellátogattunk. A négy palotából álló, 8 szögletű Amalienborg tenger felőli bejáratánál egy szép szökőkút áll. Az épület előtt az angolokéhoz hasonló medveszőrkucsmás díszkatonák szemeznek a szemtelen turistákkal, csak rajtuk vörös helyett kék-fehér egyenruha feszül. Az őrségváltásnak is tanúi lehettünk, őr volt bőven - és persze lovas szobor is, V. Frigyesé. A palota tengelyében áll a Márványtemplom (Marmorkirke): a kupolás épület addig-addig készült, míg a barokk korból eljutott a neobarokkig: a 18. század közepétől az előző századfordulóig épült

Nem feledkezhetünk meg a keddi és a szerdai Szépművészeti, és a Nemzeti Múzeum kiállításainak meglátogatásáról sem.

Pénteken Roskildébe látogattunk , amely Koppenhágától fél órányira nyugatra fekszik. A Roskilde Viking Hajómúzeum kiállító csarnokában 5 viking hajó maradványait láthattuk. A csarnok melletti kikötőben pedig számos replica viking hajó van: harci hajók, kereskedő hajók.

260

Rácsodálkozhattunk a vöröstéglás Roskilde Katedrálisra, mely 39 dán uralkodónak szolgál örök nyughelyül, az első Gorm fia, Kékfogú Harald, az utolsó pedig Mária hercegnő anyósának, II. Margaréta Királynőnek az apja.

Szombaton- szakadó esőben-a Koppenhágától kb. 40 kilométerre lévő Helsingörbe indultunk.

Útközben megtekintettük a Fredensborg palotát, a királyi család tavaszi és őszi rezidenciáját.

Hamlet várát (Kronberg-kastély) egy nagy forgalmú főút, kikötő és valami iparterület választja el a várostól. Az északi reneszánsz stílusban épített vár előtt már jóval hatalmas, kőfalakkal erősített földbástyák húzódnak, hogy bevehetetlenné tegyék a svéd partoktól épp csak három kilométerre lévő erődítményt. A hajóforgalom azóta is igen nagy erre, hiszen ez a fő átjáró a Balti-tenger felé. A kastélyhoz Hamlet története mellett még egy legenda fűződik: a pincében látható egy hatalmas kő viking harcos; Holger, a dán. Ha Dánia bajba kerülne, feláll kőszékéből és megvédi az országot. A tenger és a vár között húzódó földbástyáról nagyon jó kilátás nyílik a túlsó oldalon lévő Helsingborgra.

Vasárnap ezekkel a gondolatokkal búcsúzunk: Koppenhága gazdag, varázslatos és meglepő!

261

X. Egyéb hozzáfűznivalók

A. Németország - Edda Münster kiosztmányai -(Offenbach, GOAB, 2008. november)

( 2006 : német nemzeti képzési és utánpótlás-nevelési program kritériumkatalógusa)

Forrás: http://www.arbeitsagentur.de/Navigation/zentral/Unternehmen/Ausbildung/Ausbildungspakt/Ausbildungspakt-Nav.html

1. 1. dokumentum (egy tanulmánykötet tartalomjegyzéke)

Milyen tulajdonságokat mérünk ahhoz, hogy megállapíthassuk a tanuló (iskola)érettségét?

Mit mérünk? – Mit mérjünk?

a) iskolai alapismeretek

helyesírás, íráskészség (anyanyelven, német nyelven, idegen nyelven)

olvasás, szövegértés, szövegfeldolgozás (elsősorban: németül)

beszéd (stiláris szintek + szókincs + nyelvtan) és odafigyelés képessége

matematikai alapismeretek

gazdasági (jogi, életvezetési) alapismeretek

b) pszichológiai teljesítménymérés

nyelvi kommunikáció szintje

matematikai gondolkodás mértéke

logikus gondolkodás, érvelés képessége

térlátás alapjai

tények rögzítésének és előhívásának képessége

adatok gyors feldolgozásának képessége

tartós figyelés

262

c) fiziológiai tulajdonságok

a tanuló korának megfelelő fejlettségi fok (testi, lelki, szellemi), megfelelő egészségi állapot

d) munkavégzéssel és a személyiséggel kapcsolatos tulajdonságok

tartós munkavégzés, tartós tanulás képessége és frusztrációs tolerancia mértéke

kommunikációs képességek

konfliktustűrő képesség

kritikatűrés, kritika udvarias megfogalmazásának képessége

hajlandóság arra, hogy teljesítményt mutasson fel (értékelhető munkát / feladatot

adjon ki a kezéből)

önállóság, saját napirend, munkarend megszervezésének képessége

empatikus képességek

tud-e csoportban, másokkal együtt dolgozni (vezetőként, beosztottként, egyenrangú

partnerként)

a mindennapi kommunikációban szükséges udvariassági formák, fordulatok

felelősségtudat

megbízhatóság

e) pályaválasztási érettség

információs kompetencia (étékelés, szűrés, feldolgozás, adás), saját képességek

megítélése (önértékelés, önkritika)

263

2. 2. dokumentum (soft skills = finom / lágy kompetenciák - előadásvázlat)

Soft skill-ek

Ma úgy látjuk, hogy a finom kompetenciák megléte, fejlettsége egyre fontosabbá válik a tanulás területén és a munka világában egyaránt. Ezt ma már a kutatásban dolgozók közül senki sem tagad(hat)ja. Sajnos a mindennapi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az üzemek egyre nagyobb problémákról és deficites magatartásformákról adnak számot jelentéseikben, amelyek tárgya a frissen munkába állók beilleszkedése. A kérdés tehát aktuális 2008-ban is.

a) Hol találunk tehát problémákat?

pl.: a kognitív, a módszertani, a személyes, az érzelmi és a szociális kompetenciák hiányoznak (vagy csak nyomokban vannak meg - tanulóinknál, kezdő munkavállalóinknál)

b) Melyek a soft skill-ek, melyek a kompetenciák?

Ha az angol fogalmat más nyelvre fordítjuk, akkor a finom / lágy kompetenciával írhatjuk le ezt a fogalmat, melyről előadásomban részletesen szeretnék szólni.

szakmai kompetenciák

pszichológiai (a személyiséget érintő / leíró) kompetenciák

a társadalmi beilleszkedést / kommunikációt lehetővé tevő kompetenciák

érzelmi kompetencia (intelligencia)

módszertani ismeretek, kompetencia

A szakmai kompetenciák egy részét, a „kemény” kompetenciákat már régen ismerjük, jól leírhatók, mérhetők. Hogy a tanuló rendelkezik-e az adott tudással, ill. képes-e elvégezni az adott szakmai feladatot: ez könnyen megvizsgálható. Erre vannak feladatok, tesztek, vizsgák, projektek. Bizonyos módszertani kompetenciák is nyilvánvalóak: az olvasás például felfogható módszertani kompetenciának: az olvasás ebben a viszonyrendszerben nem más mint információfeldolgozási kompetencia.

Ezen is mérhető ma persze az, hogy a frissen végzett munkavállaló meg tudja-e oldani a rá váró munkahelyi feladatokat.

Sokkal komplexebb a finom kompetenciák felismerése, mérése, tesztelése.

264

c) Melyek a személyes kompetenciák?

Ide tartozik a kreativitás, a flexibilitás, a koncentrálás és ön(meg)szervezés képessége, a bátorság, a motiváltság, az önbizalom, a stressztűrő képesség és az önállóság.

d) Melyek a szociális kompetenciák?

Ide tartozik a közösségi létbe való beépülés képessége, a céltudatos kommunikáció, a (jó) humorérzék, humor alkalmazása a megfelelő helyen / helyzetben, problémamegoldó képesség (másokkal együtt gondolkodom a megoldáson), vezetői képesség(ek).

e) Melyek az ú.n. lágy / puha módszertani kompetenciák?

A módszertan szerintem nem arra a kérdésre válaszol, hogy „Hogyan?” hanem arra, hogy „Pontosan hogy működik ez?” Ha például valaki jól tűri a stresszt, akkor ennek lehetnek személyes okai. Ez egy pszichológiai kompetencia. Bizonyos körülmények között még ennek az oka megmaradhat a tudat alattiban is. Ez az ember tehát fejlett stressztűrő képességgel rendelkezik, rezisztens erre, ő egyszerűen ilyen.

Ha valaki tudatosan (ki)fejleszti a stressztűrő képességét, ismeri ezt a módszert, akkor ez már módszertani kompetencia. Itt fontos az, hogy pontosan hogy működik ez a kompetencia.

Miért fontos az, hogy ezt a két kategóriát megkülönböztessük?

Mert látnunk kell, hogy általában egy adott tevékenységre / munkakörre választanak ki személyeket. És általában a tudás és a képességek döntenek az első körben. Ezzel addig nincs baj, amíg valakit adott állásra, tevékenységi körre vesznek fel, tanítanak be – és ez hosszú távra szól. De ma már a munkaerőpiac megváltozott, máshogy működik. Nincsenek hosszú távú, változatlan feladatok. Egyre komplexebb feladatokat kell a munkavállalóknak megoldani és egy adott munkakörben is változhat (többször is, gyorsan is) a tevékenység jellege. És egy ember egy adott pillanatban nem tudhat mindent nem rendelkezhet minden képességgel, nem lehet tökéletes. Ilyen nincs.

Sajnos a mi oktatási rendszerünk még mindig tudást mér és esetleg képességeket vizsgál, de elhanyagolja a lágy kompetenciákat, ilyeneket nem tanítunk, nem fejlesztünk (eléggé). Ez szerintem hiba.

f) Milyen módszereket tudunk elsajátítani / elsajátítatni?

Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy az adott tudásanyagot hogyan sajátítja el a leggyorsabban, a leghatékonyabban. A tanulóknál segítsük azt, hogy ki tudják fejleszteni egyéni (saját) tanulási / olvasási módszerüket / módszereiket.

265

Ugyanígy: csak egyénileg lehet megtanulni a hatékony kommunikáció elsajátításának módszertanát! Csak a tanuló maga adhat arra választ: Hogy viselkednék ebben a konfliktushelyzetben?

El kell érnünk, hogy tudjanak hosszú ideig koncentrálni és tudjanak pihentetően relaxálni.

Meg kell tanulni a tanulóinknak azt, hogy hogyan lehet gyorsan egy adott feladathoz használható információt (be/meg)szerezni?

... (a sor saját tapasztalataink és a szakirodalom alapján folytatható)

A soft skill-ek tehát nem úgy hatnak mint a só a levesben, hanem inkább egy receptgyűjtemény és módszertani útmutató ahhoz, hogy hogyan lehet / tudok finom levest készíteni. (Sven Lehmann mondatát gondoltam tovább ebben a bekezdésben!)

3. Összefoglalás

A kompetenciák megkülönböztetése, ezek fejlesztése, szintre hozása – azt gondolom- a jövő munkavállalója szempontjából egyre fontosabb lesz, sőt elengedhetetlenné válik. Itt elsősorban a soft skill-ekre gondolok és ezen belül a módszertani kompetenciákra! Mi a GOAB-ban a képzés, a mindennapi munka természetes részévé tettük azt, hogy foglalkozunk a módszertani kompetenciákkal, mérjük, tanítjuk, fejlesztjük őket.

Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az általános iskola felső tagozatáról (Hauptschule) ideérkező gyerekek ezen a téren nagy hiányokkal rendelkeznek, senki nem tanította őket erre, és ezt látva gondoltuk azt, hogy cselekedni kell.

Nevelőtestületünk közösen arra az elhatározásra jutott, hogy számunkra fontos ez a téma:

Mi itt a képzőhelyen céltudatosan közvetítjük, erősítjük és stabilizáljuk a kognitív és a módszertani kompetenciákat. De úgy gondoljuk, hogy a szociális, a kulturális és az érzelmi kompetencia fejlesztése szintén fontos.

Figyeljünk és fejlesszük a finom kompetenciákat!

Ez mindannyiunk feladata, itt mindenki érezze, hogy meg(fel)szólították!

4. Javaslat

(Cselekvési tervet kell megfogalmaznunk: Fejlesszük a finom kompetenciákat és használjuk őket a szakképzésben, az oktatásban és a munka világában egyaránt!)

Először megfogalmaztunk egy mottót, ez alapján szeretnénk elindulni: Találjunk új erőforrásokat a szakképzésben! Ezen gondolat mentén aztán elindulhatunk egyénileg, a

266

konkrét feladat, tanulói kvalitások ismeretében. Fontos, hogy a gyerekek találkozzanak kompetencia-fejlesztéssel, akkor is, ha nem a képzés elején kerültek hozzánk!

Ha megnézzük a munkaerőpiacot, a szakmák leírását (a képzés tartalmait), megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évtizedben minden komplexebbé vált. Óriásit változott egy-egy szakma képe.

Az üzemi képzést vezetők elé is új feladatot állított ez az új korszak: Hatékonyan kell a tanoncokat integrálni a „munkahelyi” csapatba, és állandóan motiválni kell őket.

Ha a finom kompetenciákkal foglalkozunk, látni fogjuk, hogy

a tanulók kreatívabbak lesznek (az iskolában, az üzemben, az „életben”)

a piac változásait eredményesebben tudják követni

egyre könnyebb lesz nekik hosszú ideig és kitartóan egy célért dolgozni vagy tanulni

megtanulják, hogy az életben csak a változás állandó = jól tudnak majd alkalmazkodni a változásokhoz, és pozitívan viszonyulnak majd az újhoz + a kifejlesztett új tulajdonságaik „tartósnak” bizonyulnak majd, a képességeik készségszintre emelkednek!

Milyen témák / tartalmak lehetnek itt - ebben az első fázisban- fontosak?

felelősségvállalás

önmenedzselés, saját meglevő tulajdonságok optimális szintre fejlesztése

önelfogadás, identitásfejlesztés a képzés alatt

(„asztalos leszek, ezért a célért tanulok”)

a meglevő (néha szerény) képességek elfogadása, a „tartalékok” feltárásának és mozgósításának képessége

gátlás alatt levő (elfeledett, nem használt) képességek felszabadítása

csapatszellem erősítése, a küzdés képességének aktiválása

önbecsülés, öntudat, saját képességek fel / elismerése, fejlesztése

koncentrációs problémák leküzdése, tudja a tanuló összefoglalni (röviden, de udvariasan), hogy mit akar (egy konkrét helyzetben, illetve az életben elérni)

Milyen kérdéseket kell nekünk most megfogalmazni, mit kell tennünk először?

Természetesen először fel kell mérnünk a tanulókat, hol tudunk nekik / hol szükséges nekik segíteni. Nekünk tanároknak – képzőknek:

Milyen ötleteink vannak a különböző feladatokhoz, kompetenciákhoz, kompetenciafejlesztésekhez kapcsolódóan?

Mindig vegyük figyelembe az adott szakmát, az adott tanulót, a lehetőségeket (az aktuális szakképzési „mindennapokat, hétköznapokat”!)

267

Ha segítségre szorulunk: gondoljuk át, milyen külső segítség optimális számunkra, a tanuló számára! Mikor, milyen mértékben akarjuk- tudjuk igénybe venni külső szakember segítségét ((iskola)pszichológus, pszichiáter, életvezetési, pályaválasztási tanácsadó, munkahelyi csapatépítő tréner, stb.)!

Milyen módszerekkel tudunk mi (ismereteink, olvasmányaink, tapasztalataink) alapján felkészülni az új feladatokra, a változásokra, pl.: a soft skill-ek fejlesztésére?

Ne feledjük: nekünk is szabad hibázni! A hibát ismerjük be és lépjük tovább!

Reflektáljunk a hibákra őszintén, indulatmentesen.

És lássuk be, ha elérkezünk saját képességeink határaihoz !!!

Köszönöm, hogy meghallgatták gondolataimat!

Gondolkozzunk együtt- gondolják tovább a leírtakat

és sok sikert kívánok Önnek / Önöknek.

Edda Münster

(igazgató)

268

B. Olaszország - multikulturalizmus, hátrányos helyzet és sajátos nevelési igény a szakképzésben

A magyarországi szakképzésben résztvevő tanulók társadalmi helyzetét, kulturális hovatartozását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezen képzési formában felülreprezentáltak az alacsony társadalmi pozíciójú, valamint roma/cigány családokból érkező fiatalok. Minden kutatás, mely az elmúlt évtizedekben számszerű adatokkal is alátámasztotta ezt a tényt11, kitér arra, hogy milyen nehézségekkel néz szembe a szakképzés, illetve milyen hátránykompenzálásra lenne szükség a szakképzésben nagyarányban résztvevő lemaradó tanulók számára.

Az olaszországi szakiskolák rendszerét áttekintő tanulmányúton egyik vizsgálati fókuszunk annak megfigyelése volt, hogy milyen összetételű a szakiskolai képzésben résztvevő csoport társadalmi és kulturális szempontból, illetve, hogy milyen szolgáltatásokkal igyekszik az oktatáspolitika és az egyes iskolák az esetleges különbségeket kompenzálni.

Az olasz oktatási és szakképzési rendszer felépítését bemutató hivatal (MUR – USR per la Lombardia) munkatársa Lombardia tartomány helyzetére tért ki részletesen. Megtudhattuk, hogy a tartományban tanuló kb. 1 millió diák 10 %-a külföldi és 1,29 %-a sajátos nevelési igényű (olaszországi terminus szerint „másként képes”). Azt is hangsúlyozták, hogy új kihívás az oktatási rendszer számára a bevándorló-kérdés, hiszen láthatóan nagy arányban (10 %) találhatók a bevándorló családok gyerekei az iskolában. (Láthatóan ez eltér a magyarországi viszonyoktól, aholis a roma/cigány tanulók, mint kisebbségi csoport tagjai vannak jelen a szakképzésben.) Szintén fontossággal bír az olasz szakképzésben a hátrányos helyzetű valamint „másként képes” csoportok nevelése. (Ahogy Magyarországon a roma/cigány csoportokba tartozók nagy része egyben szociálisan hátrányos helyzetű, úgy Olaszországban ez az átfedés a bevándorló csoportokat érinti.) A szakképzés számára kiemelt feladatként jelenik meg a bevándorlók, hátrányos helyzetűek és „másként képesek” képzése, mert mindhárom csoportba tartozó fiatalok elsősorban a szakképzésben jelennek meg középfokon.

A tervezett és már működő iskolareformok között megjelenik a multikulturalizmus szemlélete, melyet oktatáspolitikai szempontból úgy emelnek ki, hogy a soknyelvűség biztosítja a különböző csoportok sikeres együttélését. E mellett fontos számukra a közös célok és értékek kitűzése, melyben szerepet játszik a nyelvi akadályok és kulturális különbségek feloldása. A tolerancia és elfogadás mentén olyan Európai Uniós állampolgárokat kívánnak nevelni, akik könnyen tudják venni a kihívásokat, és ezek közül is a mobilitás (országok közötti mozgás) kiemelt terület.12 Mindezek érdekében hangsúlyt fektetnek és forrásokat biztosítanak a tanárok idegen nyelvi képzésére. Cél, hogy minél több tárgyat idegen (elsősorban angol) nyelven is legyenek képesek tanítani a pedagógusok. Amennyiben a bevándorló tanuló saját országának kultúráját, tananyagait kívánja elsajátítani, erre az 11 Liskó Ilona: Szakképzés és lemorzsolódottak képzése (http://oktatas.magyarorszagholnap.hu/wiki/Lisk%C3%B3_Ilona:_Szakk%C3%A9pz%C3%A9s_%C3%A9s_lemorzsol%C3%B3dottak_k%C3%A9pz%C3%A9se – letöltés dátuma: 2009. október 23.) 12 http://ec.europa.eu/education/policies/educ/egf/com-2006-0479-eu.pdf

269

anyaországgal kötött megállapodás alapján van lehetőség, amely a szükséges forrásokat biztosítja. (Így például Romániával van ilyen szerződése Olaszországnak.)

A különböző szakiskolákban tett látogatások során egy-egy gyakorlati példát láthattunk arra, milyen szolgáltatások segítik a különböző igényű tanulók sikeres iskolavégzését.

1. AFOL SUD Milano

Jellemző a szakképzésbe jelentkezőkre, hogy az általános iskolai pályaorientáció során elsősorban a „rossz csont”-okat irányítják szakképző iskolába, akikkel már alapfokon sem tudott mit kezdeni az iskola. A máshonnan lemorzsolódott gyerekeket is nagy számban fogadja az intézmény, számukra személyre szabott tanmenetet alkalmaznak, mely nagyban alkalmazkodik a gyerek igényeihez, és a gyakorlati képzés túlsúlya jellemzi. Elsődleges cél a tanulók motiválása. A 14 és 18 év közötti fogyatékkal élőkkel („másként képesekkel”) is foglalkoznak (integráltan), számukra is személyre szabott a képzési ajánlat.

2. Centro Vigorelli

A három szakképzési intézményt összefogó hálózatban megjelennek a „másként képesek” is. Három fő csoportjukat különítik el: pszichés fogyatékkal élők, egyéb érzékszervi fogyatékosok, és más nehézségekkel küzdők (például börtönből szabadultak). Az intézmény fokozott figyelmet fordít mindhárom csoportra.

Az intézmény – pályázati támogatással multikulturális projektet is működtet, azonban részletes tájékoztatást a jelenlévő képviselők a projektről nem tudtak adni.

3. I.I.S Paolo Frisi

Az intézményben nagy száémban találhatók bevándorlók, akik számára az olasz, mint idegen nyelv oktatását biztosítják. E mellett bevezették az integrált idegen nyelvű oktatási formát (angol), mely kimutathatóan növelte az adott nyelven a kommunikatív kompetencia növekedését. Képzési ajánlatukban benne van a „másképpen képes” tanulók oktatása is. A gyakorlatuk azt mutatja, hogy ezen tanulók integrált oktatása sikeres: több eredményt érnek el, mintha elkülönített oktatásszervezési módot alkalmaznának. Az iskolák közötti hálózati együttműködés segítségével képesek a „másként képes” tanulók teljeskörű ellátására, a bevándorlók számára az olasz nyelv tanítására, valamint a felnőttképzésre. A „másként képes” tanulókra (akiknek hivatalos papírjuk van erről) vonatkozó szabályok szerint őket integráltan lehet csak oktatni, az osztálylétszám 10%-át nem haladhatja meg létszámuk (bár a magas létszámuk miatt ezt nem lehet mindig betartani). Differenciált tanulásszervezés kötelező

270

számukra a törvény szerint. Az iskola nem ad nekik oklevelet, ha végeznek, csak tanúsítványt az elsajátított kompetenciákról. A velük szemben támasztott elvárások meghatározottak (a tananyag minimuma). Összességében az iskolában tanuló diákok 10 %-a „másként képes”.

4. IPSIA Monza

A szakképző intézmény olyan pedagógiai innovációkat mutatott be, mely alkalmas arra, hogy inkluzív nevelési tér alakuljon ki, mely a különböző biológiai adottságú, társadalmi helyzetű és kulturális hovatartozású tanulókat úgy képes befogadni, hogy az ne járjon kategorizálással, címkézéssel.13

Projektoktatás: A fizikatanítás kooperatív csoportokban, gyakorlatorientáltan, projektben történik. A tanulói projektprezentációkat nézhettük meg.

Tanulói - személyre szabott – fejlesztés: Egy projekt keretében az intézmény olyan fejlesztési projektben vesz részt, mely kidolgoz, kipróbál, kiigazít és végül széles intézményi körben elterjeszti a tanulók egyéni mérését, értékelését. A projekt vezetője bemutatta a tanulók egyéni fejlesztési naplóját, illetve az értékelő-rendszert, amely most van tesztelés alatt.

Az a lehetőség, amelyet az olaszországi tanulmányút nyújtott, elsősorban betekintést engedett a rendszerbe, egyik területen sem volt megfelelő idő a tényleges elmélyülésre. Abban azonban megerősített, hogy a fentiekben részletezett tématerületen a két ország szakiskolai rendszere – oktatáspolitikai és gyakorlati szinten egyaránt – fontos tapasztalatokat tudna kicserélni, hisz hasonló

13 Varga Aranka: Multikulturalizmus – inkluzív oktatási rendszer – In: Forray R. K. szerk.: Alapismeretek a romológia asszisztens képzéshez, PTE BTK Romológia és Nevelésszociológia Tanszék 2006.

271

C. Dániai útinapló

1. Vendéglátó intézmény neve:

DÁN OKTATÁSI MINISZTÉRIUM, CIRIUS

a) Program témája: A dán oktatási és szakképzési rendszer ismertetése. A szakképzés reformfolyamata. A 2000-ben bevezetett duális rendszerű képzés bemutatása, eredményei, fejlesztések.

A téma vázlatos kifejtése:

A CIRIUS oktatással foglalkozó szervezet. Tevékenysége: EU-s programok szervezése az országok között, e-learning, e-lifelong, fiatalok számára tevékenységek szervezése, külföldi diákok akkreditációja. Bemutatták a képzési szerkezetüket 0-9 évfolyamig, illetve a 12-16 évfolyamig, továbbá a főiskolai és egyetemi képzéseket is. Dániában a tankötelezettség 0-9 osztályig kötelező. A lemorzsolódás náluk is probléma. 95%-ot szeretnének bent tartani, de ehelyett, csak 80%-os a részvétel. A szakképzésük DUÁL rendszerű (szendvics rendszer), azaz 10 hét iskola, 10 hét a cégeknél. Az alapképzés 10 és 60 hét közé tehető, egyébként a képzési idő 2 és 5 év között szakmánként eltérő. Dániában a cégek akkreditáltak, a vállalkozó befizeti a szakképzési alapba hozzájárulását, és ebből a tanuló támogatáshoz jut. Kollektív Szerződés tartalmazza, amelynek 100 éves hagyománya van. Fizetést a munkáltatótól kapja a diák, 40-50% -a a szakmunkás fizetésének. Minden képzés más költségű pl. irodai képzés, vagy a villanyszerelő képzés vagy a fodrászképzés, a „TAXI méter” határozza meg, hogy melyik iskola mennyit kap belőle.

Oktatási törvény határozza meg a képzéseket, ezen kívül a parlament, és a minisztérium, ill. a szakmai bizottságok. Az iskola a helyi óratervét maga dolgozza ki, segíti ki őket a szakmai bizottságok, önkormányzat, és a szociális partnerek. OM ellenőriz, szakfelügyeleti rendszer van, az iskola a honlapjára ki teszi a helyi elemezéseket, melyet a szakmai bizottságok ellenőriznek. Dánia kis ország, gyorsan terjednek a hírek.

Csak olyan szakmákra képeznek, amire az országnak szüksége van. Kihívás a szakképzés előtt, hogy vonzóvá tegyék a szakképzést. Az oktatásban a hangsúly a személyes képességen, a csoportmunkán és az idegen nyelven van. Elsősorban modul rendszerű, erős támogató rendszerű és ingyenes a képzés az egyetemig. Pályakövetési rendszerre van, a szakszervezetnek van statisztikája, még pedig információkhoz jut a vállalatról és a diákról a szerződések által.

b) Észrevételek, javaslatok, tapasztalatok:

Rugalmas a rendszer, a szakmák között ki-be járnak a diákok (5 hetente indítanak csoportokat, akár 2 fő cipésszel is indítanak) Az iskolavezetés határozza meg az iskola belső

272

szakmai rendjét. Fontos a munkaerő piaci kapcsolatrendszer, vállalkozói szemlélet, az iskola profitot termel. A felnőttképzés összeér a diákéval. A technikust más iskolában képzik.

c) Felmerült kérdések:

Milyen nyelvet tanulnak a diákok? Angol, német, francia

Ki a fenntartója az iskolának? Állami fenntartásúak, de van alapítványi is

Lehetséges jó gyakorlat(ok):

szemléletváltás,

szüneti rend feláldozás,

a hagyományos rendszer elhagyása,

nyitottság, rugalmasság,

jó nyelvtanítási rendszer

ösztöndíjrendszer

273

2. Vendéglátó intézmény neve:

TEC műszaki szakképző iskola, AFUKS

a) Program témája: Szakmai, oktatási és gyakorlati lehetőségei, termelő iskola alternatív tanulási lehetőséggel

A téma vázlatos kifejtése:

4500 hallgató, 700 alkalmazott, szerteágazó szakmai oktatással és gyakorlati lehetőséggel. Mentor programot működtetnek, 30% pakisztáni, iráni, török bevándorlókkal, párbeszéd a családdal, rábeszélik, hogy jó fizetést kap, a diákok mellé 4 főállású mentortanárt alkalmaznak, aki a személyi problémák megoldásában is segíti a diákokat, speciális projektet működtetnek, együtt reggeliznek és tornáznak a diákokkal, fontos az egészségre, mozgásra nevelés. Dolgozni küldik a vállalathoz, aki szerződést köt a diákkal, és a diák onnan kapja a fizetést. Felzárkóztató oktatást is szerveznek, ez 2-3 hetes, itt a cél, hogy több tanár dolgozik egyszerre az osztállyal, és kompetenciaértékelés van, majd 2-3 hétre kimennek a vállalathoz. Minden 5. héten indul képzés, és bármikor újra kezdheti. A 8-as, 9-es bejön egy hétre az iskolába itt elsajátítja az alapokat, majd ezek után bármilyen szakmát tanulhat, ezt „HÍDÉPÍTÉS” programnak nevezik. A fő a kompetenciák elsajátítása, emellett tanulnak, matematikát, informatikát, elsősegélyt és munkavédelmet.

b) Észrevételek, javaslatok, tapasztalatok:

A termelő iskola műhelyekben 12 hónapig vannak a diákok, „saját életük urai”, jó feltételek, biztos fizetés, a korosztály különböző (85 éves a legidősebb diákjuk). Művészeti irányok jellemzők. A vezetés felépítése: 1 fő igazgató + 1 igazgatóhelyettes. Tanácsadást, támogatást nyújtanak, fontos a tolerancia és a szeretet. Követik a diákjaik életútját, telefonon, levélben egy osztályban járóktól, és vissza is térnek a diákok. Nincs vizsga és értékelés, projektekben dolgoznak, és művészeti fesztiválokra készülnek. /Lsd. AFUKS kiadvány/

c) Felmerült kérdések:

Milyen szakmákat tanulnak? 150 diák fém, fa, élelmiszer, mezőgazdaság, és művészetek sokaságát képzik, orientációs műhelyek szoros kapcsolatban vannak a szakiskolákkal.

Hogyan tudnak a diákok erről az iskoláról? Nem hirdetik magukat, szájhagyomány útján terjednek.

Hány főállású tanáruk van? 25 főállású és 50-60 fő óraadó.

d) Lehetséges jó gyakorlat(ok):

A termelés pedagógiai célokat szolgál, és nem pénzkeresésre buzdít. Díszletet terveznek, bemutatókra, fesztiválra készülnek, 2 akrobata diák Grönlandon talált állást. A nevelés lényege: „NE MONDJANAK SEMMIRE NEM-ET!”

274

275

276

3. Vendéglátó intézmény neve:

HOTEL-OG RESTAURANTSKOLEN

a) Program témája: Szálloda és vendéglátó ipari iskola képzésének, kapcsolatépítési lehetőségeinek és a vállalkozó iskola szerepeinek megismerése

A téma vázlatos kifejtése:

Észak-Európa legnagyobb képzőintézete, 4000 tanuló, 150 tanár és szendvicsrendszerben történik a képzés. Meglepetésünkre egy magyar diák (Misi) tapasztalatait is meghallgathattuk, aki szakácsnak készül ebben az intézményben. Kapcsolatépítési lehetőségeik nemzetközi oktatóprogramokkal valósulnak meg, egy speciális AP program megismerése = technikus-vendéglátó diploma megszerzése, amelyre plusz 1,5 év után főiskolai végzettség szerezhető. Az alapozó képzés alatt itt is ösztöndíjat kapnak a tanulók. A vállalkozó iskola: félig önkormányzati támogatású, félig termelői iskola, amit visszaforgat az oktatásba.

b) Észrevételek, javaslatok, tapasztalatok:

Tapasztalat: az állam ösztönzi pénzzel a tanulókat, mindaddig, amíg céljaikat el nem érik, a cél hogy 95% végezzen el valamilyen szakmát, és ne morzsolódjon le. Diákbarát rendszereket dolgoznak ki, rugalmas az oktatási rendszer, a tanuló bármikor bekapcsolódhat a képzésbe. Nem a szülő tartja el, hanem önfenntartó. Angol nyelv tanulása kötelező és jól be is válik.

c) Felmerült kérdések:

Milyenek a dán támogató rendszerek a gyesről visszatért tanároknak? 12 hónap a GYES, amelyből 3 hónap a kötelező támogatott, a többit a munkáltató határozza meg, most tervezik hogy az apák is otthon maradhassanak.

d) Lehetséges jó gyakorlat(ok):

Pályázati rendszerbe a diák bevonása. Az etnikai kisebbségnek speciális programok indítása. Ösztöndíj rendszer államilag támogatott. A munkáltatók, cégek, vállalatok szélesebb körbe történő bevonása, érdekeltté tétele az inas képzésbe.

277

278

4. Vendéglátó intézmény neve:

Szociális és egészségügyi szakiskola

a) Program témája: Egy kis tanulólétszámmal működő helyi iskola kapcsolat rendszere.

A téma vázlatos kifejtése:

Lenc Hildegars nemzetközi koordinátor fogadott minket, aki a diákokat kikérdezi és segíti a szakmaválasztásban. Speciális szakiskola diakónusi alapítvány része. Protestáns vallású intézmény, 20 hetes alapozó képzést folytat a 9-10 osztályt végzetteknek. Emellett 30 hetes képzést a felnőtteknek, speciális képzést a bevándorlóknak, plusz főiskolai szintűt 1 év és 2 hónap ápolói képzés és 1 év és 9 hónap asszisztensképzést. 200 fős tanuló létszámmal működik, és a dán rendszerben a 11-es szakmacsoportba tartozó szakmákat oktatja. Tantárgyak: dán, angol, természettudomány és szakmai tárgyak. Problémamegoldás alapú oktatást folytatnak, a tanár konzulens, könyvtárban, az Interneten, illetve a munkahelyükről a kórházból kaphatnak telefonos segítséget, de önállóan dolgoznak. Hollandiával és Németországgal van kapcsolatuk, illetve a dán öregek otthonával, a diákoknak hetes gyakorlati képzést biztosítanak a következő országokban: Németország, Norvégia, Hollandia, Finnország, Svédország, Izland, Skócia.

b) Észrevételek, javaslatok, tapasztalatok:

Az intézmény vezetése 1 fő igazgató + 1 fő igazgatóhelyettes + 1 fő nemzetközi koordinátorból, aki egyfajta karrier tanácsadóként, pályatanácsadóként ad segítséget a diákoknak. A dán idősek otthonában jobb szintű az ellátás, mit Magyarországon, de csak olyanokat fogadnak, akik nem tudják önmagukat ellátni. Utaskísérőnk az ottani tankönyvek tartalomjegyzékét lemásolta, amellyel össze lehet hasonlítani az oktatott tananyagot a nálunk tanítottakkal.

c) Felmerült kérdések:

Találnak e munkahelyet a diákok? Pl. Görögországba, Athénbe jó gyakorlati képző helyet találtak diákjaiknak és felajánlották a nálunk lévő hasonló képzőintézettel a kapcsolatfelvételt. Az államtól is ösztöndíjat kapnak a tanulók, illetve a cégek a szakképzési alapból támogatást kapnak, így a diákok biztosabban találnak állást. Természetesen a gazdasági vállság ott is érezteti hatását.

d) Lehetséges jó gyakorlat(ok):

Szemléletváltás a diák felé, a kapcsolati rendszer kiépítésének módszertana (cégekkel, vállalatokkal, külföldi iskolákkal)

279

280

5. Vendéglátó intézmény neve:

EUC Nordvestsjaelland TISZK

a) Program témája: Holbekben lévő 5 iskolát magába foglaló TISZK működése, intézményi fejlesztési gyakorlatok megismerése

A téma vázlatos kifejtése:

Az EUC nagy múltra visszatekintő, 5 iskolát fog össze. Kereskedelmi, műszaki és felnőtt képzés több telephelyen. 10 000 tanuló, 350 alkalmazott.

Képzési formák: EUD=középfokú képzés, HHX és HTX= technikusképzések, Nyílt vállalat által rendelt és fizetett képzés, Felnőtt államilag finanszírozott képzés. Alapozót a műszaki és kereskedelmi területen indítanak, mindenki saját tanrend szerint tanul, egyéni program szerint a céljai és az elérni kívánt kompetenciák szerint 10-60 hét között. Nem osztályok szerint, hanem nyitott műhelyekben helyezik el a tanulókat, amelyek nagyon jól felszereltek. 10 hetente vesznek fel új diákot. 5 hetente van záróvizsga. A menedzsment felépítése a honlapon található, az általános vezetési szerkezet mellet van egy értékesítési osztály, amely tárgyal a cégekkel, hogy mire képezzenek.

Észrevételek, javaslatok, tapasztalatok:

Önértékelési rendszerük QUICK, minisztériumi rendszer az iskola választotta, melynek a lényege hogy egy célt kiválasztanak, azt értékelik, hogyan érték el. Rengetek adatot dolgoznak fel (osztályzatot, diákot, bukási arányokat), ezt értékelik és megvizsgálják hogy mit kell változtatni, majd új célokat jelölnek ki. A vezetők heti egy értekezletet tartanak pénteken, alacsonyabb szinten kéthetente, viszont évente 4-szer mindannyian találkoznak.

Felmerült kérdések:

Milyen kapcsolatrendszerük van? Nemzetközi projektekben vesznek részt, Ghana-ban vályogból készítenek téglákat a tanulók, és azt használják fel helyszíni építési gyakorlatoknál is. További kapcsolatuk van Németországgal és Olaszországgal pl. 5 diák és 1 tanár kint végez projektet, majd a tanár hazajön a diák önállóan dolgozik odakinn. 4 éve sikeresen működik ez a kapcsolatrendszer.

Lehetséges jó gyakorlat(ok):

Racionálisabb 5 iskola egy szervezetként, maguk az iskolák döntenek a képzésükről (minisztériumi irányítással), jó kapcsolatrendszer a cégekkel, a tanár maga tervezi a programját.

281

282

D. Verőfényes Skócia

1. Beszámoló

„Skóciába utazol? Most??? Október közepén? Vigyél esernyőt, esőkabátot, pulóvert.“ – Mint kiderült, nem csak én, hanem útitársaim többsége is hasonló jó tanácsokat kapott a Szakiskolai Fejlesztési Program skóciai tanulmányútja előtt. Azután, miközben Magyarországot meglepte a tél, mi tizenheten verőfényben, nappali 15 fok körüli hőmérsékletben jártuk be Glasgow-t és környékét, ahol szakiskolákat és különböző oktatásirányítási intézményeket kerestünk fel. A napfény, a skót táj gazdagság és szépsége is hozzájárult a csoport összekovácsolódásához és jó hangulatához, aminek keretét persze a gondosan összeállított program adta. A csoport rengeteg élménnyel gazdagodott, ez a beszámoló ezek alapján néhány megfigyelést és tapasztalatot szeretne megosztani. Az olvasó pedig, ha további részletekre kíváncsi, a lábjegyzetben megadott internetcímeken juthat a részletekhez. A böngészés akár „jó gyakorlatok“-kal való ismerkedésnek is tekinthető: ezek a honlapok nem csupán áttekinthetőek és informatívak, hanem szépek is.

Az ötnapos szakmai program két pillérre épült: a skót oktatási – és ezen belül a szakoktatási – rendszer bemutatására és szakképző intézmények felkeresésére. Természetesen bármelyik helyszínen is jártunk, mindig összevetettük a látottakat és hallottakat a hazai tapasztalatokkal, eredményekkel. Annál is könnyebben megtehettük ezt, mert a helyzet, a problémák – vagy ha divatosabban akarunk fogalmazni – a kihívások elég hasonlóak a két országban: hogyan járulhat hozzá az oktatási rendszer az ország sikerességéhez, versenyképességéhez.

A skót oktatási rendszer eltér az angliaitól, az első oktatási törvényt már 1696-ban elfogadta a skót parlament. Ez a törvény kimondta, hogy minden egyházközség köteles helyileg finanszírozott, egyházi felügyelet alatt álló iskolát létre hozni. Ami pedig a jelent illeti: Skóciában napjainkban – kormányzati ciklusokon átívelve – új oktatási keretrendszer kidolgozásán és bevezetésén dolgoznak. A program, a „Curriculum for Excellence14“ (CfE), a „Tökéletesség Tanterve“ része egy nagyobb kormányzati tervnek a „Smarter Scotland15“-nak. Az „okos, intelligens Skócia“ olyan fejlesztéseket indít el, és olyan kezdeményezéseket támogat, illetve népszerűsít, amelyek növelik a termelékenységet, és ezáltal tartós jólétet és versenyképességet biztosítanak az országnak.

A „Curriculum for Excellence“ vonzó, ösztönző és naprakész képzést kíván biztosítani minden gyereknek és fiatalnak Skóciában. A folyamat célja egy logikus felépítésű, magas minőségű, az eddigieknél rugalmasabb oktatási rendszer kialakítása. Ami megszívlelendő és megkapó ebben a programban, az az, hogy a CfE úgy akarja átalakítani a skót oktatás egészét, hogy az határozottan a gyerekek és fiatalok valós igényeire összpontosítson. Mind a „hivatalokban“, mind az egyes iskolákban arra a látszólag egyszerű kérdésre keresnek választ, hogy lehet sikeressé és elégedetté tenni egy iskoláskorú gyereket, éljen akár az ország sűrűn lakott és erősen iparosodott déli részén, akár a skót Felföldön, ahol sokan még mindig a gael nyelvet beszélik és angolul kevéssé tudnak.

14 http://www.ltscotland.org.uk/curriculumforexcellence/index.asp 15 http://www.infoscotland.com/infoscotland/47.1.6.html

283

Az első szakmai találkozóra Glasgowban került sor, az egyetlen itt működő skót minisztériumban, amely – magyar szemmel meglehetősen érdekes kombinációban – a vállalkozások, a közlekedés és az élethosszig tartó tanulás ügyeivel foglalkozik (Scottish Executive Enterprise, Transport and Lifelong Learning Department). Jobban meggondolva azonban teljesen logikus, hogy egy szervezet hatáskörébe taroznak az iparfejlesztés, a szakképzés, a vállalati oktatás és az életpályaépítés kérdései.

A találkozón vendéglátóink részletesen bemutatták a skót oktatási rendszer akkreditációs szintjeit (Scottish Credit and Qualifications Framework16) az általános iskolai alapképzéstől a felsőfokú szakképzésig, illetve a doktori vizsgákig. Továbbá megismerhettük a már korábban említett „Curriculum for Excellence“ alapjául szolgáló nemzeti stratégia felépítését, a terv egészét, a hozzákapcsolódó célokat. Ezek a célok öt konkrét terület – a jólét növelése és a javak méltányos megosztása, az életen át tartó tanulás biztosítása, az egészségügyi szolgáltatások helyi szintű gyors elérése, a helyi közösségek biztonságos erősödése és gyarapodása, valamint a természeti és épített környezet fenntartható használata – kérdéseit érintik. A nemzeti stratégia ezeken a területeken 15 várható eredményt fogalmaz meg, melyek elérését 45 indikátor méri. A várható eredmények közül különösen kettő idézte fel bennünk az SzFP világát, célkitűzéseit. Az a kettő, amely azzal foglalkozik, hogy a stratégia megvalósítása során a skót gyerekek „sikerre kész“, magabiztos, önmagukért és a társadalom egészéért felelős állampolgárokká váljanak.17

Már ezen az első találkozón képet kaphattunk a skóciai szakoktatás egészéről, a 43 szakiskola működésének keretéről. A szakképzés sokszínűségét jól jellemzi két különlegesség. Az egyik a Newbattle Abbey College18, amely Skócia legkisebb szakképző intézménye, de egyben az egyetlen, amely a hagyományos nappali és újszerű távoktatásos forma mellett bentlakásos képzést is biztosít a jelentkezőknek. A hosszabb-rövidebb tanfolyamok sora a méhészeti ismeretek oktatásától, a szociális tanácsadói készségfejlesztésen át a kulturális örökség megóvását szolgáló kortárs történetmesélő képzésig terjed. A másik figyelemre méltó intézmény az Aberdeen College19, ahova a tavalyi évben 34 ezren iratkoztak be. Az oktatási struktúra az alapozó képzésektől a felsőfokú szakképzésig terjed, a választható képzési formák kínálata pedig itt is a hagyományos, 38 hetes tanévekbe szervezett nappali képzéstől a távoktatásig tart. – Sajnos a mindössze ötnapos program nem tette lehetővé a fenti két különleges intézmény felkeresését, de két másik szakképző intézmény meglátogatására volt alkalmunk. De ezekről majd később.

Skóciában a 2005/2006-os tanévben mint 450 ezren vettek részt a szakképzésben, és a résztvevők mintegy 25%-a jutott felsőfokú szakképesítéshez. Mindezt már a következő találkozón, a Scotland's Colleges20 meglátogatása során tudtuk meg. Ez a szervezet az skóciai szakképző intézmények tevékenységét fogja össze, kapcsolatot teremtve az iskolák, a hallgatók és munkahelyek között. Érdekes tendenciát mutat, hogy az elmúlt években a legnépszerűbb szakképzési irányok között az első három helyen az egészségügyi ágazathoz, az IT-szektorhoz, illetve fodrászati-szépségápolási tevékenységhez kötőtő képzések szerepeltek. Mindhárom területre az összes beiratkozott hallgató 15-15%-a jutott. Igazi

16 http://www.scqf.org.uk/ 17 http://www.scotland.gov.uk/About/scotPerforms 18 http://www.newbattleabbeycollege.ac.uk/ 19 http://www.abcol.ac.uk/ 20 http://www.scotlandscolleges.ac.uk/

284

skóciai érdekesség, hogy az oktatás minőségét – az általános iskoláktól az egyetemekig – a „Her Majesty Inspectorate of Education21“ (HMIE), az „Őfelsége Oktatási Felügyelete“ ellenőrzi, és megállapításairól minden évben „közvetlenül“ a királynőnek számol be. A beszámoló az intézmények működésének vizsgálatán túl kiterjed a helyi hatóságokkal, a társadalmi és gazdasági szervezetekkel való együttműködés elemzésére is. A felügyelet vizsgálatában – a minőségbiztosítási elemek mellett – központi helyet kap az inklúzió, a befogadás kérdése. A HMIE kulcsszerepet játszik abban, hogy a skót oktatás egésze minden tanuló számára az egész életen át tartó tanulás meglapozásához szükséges, az egyenlőségen és befogadáson alapuló személyre szabott képzést nyújtson. A szakképzés minőségéről sokat elárul, hogy egy nagyon mértéktartó elemzés szerint minden, a szakképzésre fordított font 3,2-szeres megtérülést biztosít a nemzetgazdaság számára.

A oktatási rendszer szervezeti kereteivel való ismerkedés jegyében találkozhattunk a Skót Minősítő Hatóság (Scottish Qualifications Authority, SQA22) munkatársaival is. Ezen a találkozón átfogó képet kaptunk a szervezet működéséről, helyéről az oktatási rendszer egészében és felelősségi területiről. A minősítési rendszer az érdekeltek – tanárok, iskolák és egyetemek, munkáltatók és szakmai kamarák – széles körű együttműködésére épül. Vendéglátóink itt is azt hangsúlyozták, hogy a szervezet alapvető célja, olyan minősítési rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy a szakképesítéssel rendelkező diákok aktív résztvevői legyen a gazdasági életnek, a helyi közösségeknek és az országos közéletnek.

A tanulmány út résztvevői leginkább természetesen az intézménylátogatásokat várták. Kíváncsiak voltuk az intézmények működésére, mindennapi életére, a konkrét oktatási gyakorlatra, de még a skót gyerekzsivajra is.

A két meglátogatott iskola közül az első Dundee College23 volt. Dundee Skócia negyedik legnagyobb városa, Glasgowtól 150 kilométerre, kikötője lényegében kijárat az Északi-tengerre. A College különböző képzési formáira – az iskolarendszerű nappali tagozatos oktatástól a rövid tanfolyamokon át az esti, „szabadidős“ képzésekig – évente mindegy húszezer hallgató iratkozik be. A választható szakmák és képesítési szintek hihetetlen gazdagságát kínálja az intézmény. Az idő rövidsége miatt – az általános áttekintés mellett – „működés közben“ csak négy területtel ismerkedhettünk meg. Ezek közül a leghagyományosabb az autószerelők képzése volt. Ugyancsak hagyományosnak lenne tekinthető a kertészeti, dísznövénytermesztői képzés, csakhogy itt különböző fogyatékossággal élő fiatalokat is képeznek. Az oktatásnak és a képzettség megszerzésének az sem lehet akadálya, ha valaki csak kerekesszékkel tud közlekedni. A fodrászat és kozmetika jól felszerelt tanműhelyében pedig olyan fodrászüzlet és kozmetikai szalon működik, ahol a parókás bábokon már sikeres vizsgát tett tanulók élesben is gyakorolhatják szakmájukat. Az előjegyzési listák szerint vendégben sincs hiány, mi is találkoztunk jó néhány kuncsafttal. Az ügyes lányok és fiúk szaktudása és a márkás alapanyagok használata mellett persze az is komoly vonzerő, hogy a belvárosban ugyanezekért a szolgáltatásokért ötször, nyolcszor többet kell fizetni.

A Dundee College igazi különlegességét számunka a művészeti oktatás jelentette. A látogatás során bepillanthattunk az egy-, illetve kétéves kortárs táncművészeti képzés néhány próbájára.

21 http://www.hmie.gov.uk/ 22 http://www.sqa.org.uk 23 http://www.dundeecollege.ac.uk

285

Az egyik próbateremben éppen egy a középiskolások életével, párválasztási problémáival foglalkozó, az egészséges életmódot is népszerűsítő balett előkészületit nézhettük meg. A kész produkciót nem csak az iskola saját, korszerűen felszerelt színháztermében nézhetik majd meg az érdeklődők, hanem – intézményi együttműködés keretében – Skócia több középiskolájában is be fogják mutatni.

Gondolatébresztő volt a „hallgatói központ“ munkájának megismerése is. Az itt dolgozó szakemberek egyaránt segítenek a különböző jelentkezés lapok kitöltésben, pályaválasztási kérdések megválaszolásában, tanulási problémák megoldásában. Ez utóbbira természetesen „tantermi“ oktatási alkalmakat is biztosít az iskola: rövid időre magunk is részesei lehettünk egy olyan foglalkozásnak, ahol olvasási, szövegértési nehézséggel küzdő tanulók fejlesztése folyt.

A másik meglátogatott szakképző intézmény a glasgow-i Cardonald College24 volt. Sajnos itt diákokkal nem találkoztunk, mert éppen őszi szünet volt. Így a tantermek és műhelyek voltak üresek, akárcsak az intézmény óvodája, ami tanítási időben nem csak a munkatársak, hanem még a képzésekben résztvevők kisgyerekeit is fogadja. Az épületben sokfelé folyt felújítás, átépítés. Itt is láthattuk egy hallgatói központot, amit éppen bővítettek.

Az itteni szakmai kínálat is roppant gazdag: a gáz- és vízvezeték szereléstől, az ékszerészeten és textiltervezésen keresztül a gyermekgondozásig sokféle irány megtalálható a választható szakképzések között. És persze itt is nagyon sok szinten és formában lehet képzettséghez jutni. Az iskola legidősebb „tanulója“ egy 82 éves hölgy, aki egy nyugdíjasház lakója, és azért jelentkezett a Cardonald elsősegély-képzésére, mert az itt megszerzett tudást és készségeket jól tudja majd használni az otthon mindennapi életében.

Természetesen egy ilyen széles profilú, jól felszerelt intézménynek is komoly marketingre van szülésége. Látogatásunkat követően, Glasgow utcáit járva több busz oldalán is felfedeztem a „Cardonald College“ feliratot, és az intézmény logoját. Akár ezt is tekinthetjük egy „jó gyakorlat“-nak. Ahogy a többi marketing eszköz is példaértékű, a már említett és hivatkozott honlapok mellett minden intézmény sok fajta, hosszabb, rövidebb, igényes kivitelű, mindenre kiterjedő ismertetőkkel áll az érdeklők rendelkezésére. A képzésekre pedig mindenhol online lehet jelentkezni.

Valamennyi felkeresett intézményben szeretettel és felkészülten fogadtak bennünket. Vendéglátóink arra törekedtek, hogy ne előregyártott bemutatókat tartsanak, hanem a csoport érdeklődésére, kíváncsiságára próbáltak minél teljesebben válaszolni. A Dundee College-ban még az előretervezett programot is átírták, hogy több képzési helyszínt kereshessünk fel.

Mindezért köszönet illeti a különböző intézmények vezetőit és munkatársait. Név szerint itt most nincs mód mindenkit felsorolni, de utat szervező International House két munkatársát Ádám Eszter csoportkísérőt és Kajtár Alex tolmácsot mindenképp szeretném külön is megemlíteni. Nekik köszönhetjük, hogy egy, nem csak szakmai, hanem turisztikai élményekben is gazdag utazáson vehettünk részt. Például azt, hogy útközben megálltunk a lenyűgöző Falkirk Wheel25 -nél, a világ első, és jelenleg egyetlen forgózsilipjénél, amely

24 http://www.cardonald.ac.uk/ 25 http://www.thefalkirkwheel.co.uk

286

három, szintjében is eltérő csatornát köt össze, és ezzel lehetővé válik hogy vízi úton el lehessen jutni Glasgowból Edinburghba.

A program zárásaként egynapos kirándulást tettünk Edinburghba. A napfény ide is elkísért bennünket, és szinte tavaszi időjárásban járhattuk be a várat, és nézhettünk be a gyönyörű skót sálakat, kendőket és takarókat kínáló rengeteg üzletbe. És láthattunk egy európai várost, amely 2009-ben villamost épít a belvárosban26, és ezen az építkezésen még szombat délután is gőzerővel dolgoznak.

Van még valami, amitől emlékezetessé vált ez a tanulmányút. A vacsoráinktól. A rákok és kagylók, a sültek és „paszták“, a tiramisuk és fagylaltok felett eltöltött hosszúra nyúlt beszélgetések során minden „terítékre“ került. A szakmai tapasztalatok éppúgy mint a glasgow-i séták hétköznapi élményei. Az utazás utolsó napján is vacsora közben, „fehér asztal“ mellett foglaltuk össze magunk számára a látottakat. A tapasztaltakat a legtalálóbban talán az a csoporttársunk fogalmazta, aki szerint amit a skót szakképzés középpontjában tényleg a nagyon eltérő hátterű gyerekek igényei, szükségleti állnak. Ebben egyetértettünk.

2. Szubjektív mozaiktükör a skót szakképzésről - a skót szakképzés arcai szubjektív tükrözésben

Az egyhetes programterv alaposan átgondolt és gondosan előkészített volt. Jártunk a skóciai Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetben Stirlingben, meglátogattuk a Dundee College-ot és a glasgowi Cardonald College-ot, hogy csak néhány helyszínt említsek a sok közül.

Sajnos a londoni Oktatási Minisztérium Edinburghba kihelyezett skóciai főosztálya – a tervezettől eltérően – nem tudott fogadni minket, pedig érdekes lett volna betekinteni a kulisszáik mögé. A skót oktatási és képzési rendszerről a Skót Vállalkozási, Közlekedési és Életen át Tartó Tanulás minisztériumi képviselőktől kaptunk áttekintést. A magyar rendszertől eltérő, érdekes elem, hogy a gyerekek három éves kortól nem óvodába, ún. előiskolába (pre-school) járnak, amely szervesen illeszkedik az általános iskolához. 2008-ban ndítottak egy új oktatási programot, melynek céljait és alapelveit a Kiválósági tanterv (Curriculum of Excellence ) határozza meg, és kiterjed a 3-18 éves korosztályra – biztosítva ezáltal a folyamatos, töréspontok nélküli előrehaladást. Az ismeretanyagok felhalmozása helyett a tanulói készségek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt azzal a céllal, hogy a gyerekek magabiztos egyénekké, felelősségteljes és tevékeny polgárokká, sikeres tanulókká váljanak. Mivel az új tanterv szerint egyelőre kísérleti jelleggel oktatnak, ezért az eredményesség és a hatékonyság vizsgálata még várat magára, ill. csak a következő években valósítható meg. Mindenesetre nagyon sok hasonlóságot lehet felfedezni a Curruculum of Excellence és a Szakiskolai Fejlesztési Program (továbbiakban SZFP) céljai és kiemelt fejlesztési feladatai között, beleértve a kompetencia-fejlesztő, tanuló- és tevékenységközpontú, projektalapú oktatást, a kudarckerülés helyett a sikerorientált tanulás előtérbe helyezését, az aktív állampolgárrá nevelést stb.

26 http://www.edinburghtrams.com

287

Összesen 43 college működik Skóciában, főként a déli országrészben, míg az északi, észak-nyugati területeken alig található egy-két szakképző iskola. A college tanulóira fordított anyagi befektetés gyümölcsöző az ország számára, ui. egy központi kutatás adatai alapján minden egyes, a szakképzésre költött font 3 font 20 penny profitot hoz az államnak. John McCann, a Scotland's Colleges igazgatójának szavait idézem: Skócia college-ai a gazdaságunk kulcsfontosságú hajtóerői. Érdekes lenne egy hasonló számítási eredményt tudni a magyar iskolákat és gazdaságot illetően!

Minden college kap állami támogatást, de emellett nagymértékben hozzá kell járulnia saját fenntartásához, és ehhez meg kell keresnie az anyagi forrásokat. A Cardonald iskolában például rengeteg, érdekesebbnél érdekes esti és hétvégi (egy- vagy kétnapos) tanfolyamot kínálnak fel a lakosság részére az alábbi témákban: virágkötés, halloween dísztárgyak készítése, karácsonyi ajándékcsomagolás, karácsonyi sütés-főzés, kommunikációs tréning és testbeszéd, feng shui, thai masszázs stb. Hasonló témakörökben hirdetnek kurzusokat a nyári szünidőre is, így a tanfolyami díjakból hozzájárulnak az intézmény finanszírozásához. Egy college szakmai és anyagi függetlenségét tükrözi az is, hogy a fenntartónak vagy az alapítónak nincs beleszólása a működésbe, hanem a college board felelős mindenért teljes mértékben és minden területen.

A működés minőségét az intézményen belül és külső szakemberek által is ellenőrzik. A belső kontrollt jelentik a tanulói visszajelzések és az önértékelés, amely nem csak mennyiségi, hanem minőségi kritériumokat is tartalmaz. Nem elég például, hogy egy tanár, oktató tanulói kiváló eredményeket érnek el, ha ez a tanártól való félelem, a fenyegetettség és drákói szigornak köszönhető. Fontos ugyanúgy az is, hogy a tanulók jókedvvel vegyenek részt az órákon, élvezzék a tanulást, és megtapasztalják a siker örömét. A külső auditok során nézik az intézményi működési, oktatási folyamatok minőségét, a királynő szakemberei végzik a szakfelügyeletet, akik minden negyedik évben látogatnak meg egy-egy iskolát, és a királynőnek tartoznak jelentési kötelezettséggel.

A skót oktatási és képzési rendszerről számos power-point előadást hallottunk, így elméletben viszonylag jól átlátjuk a rendszert. Mivel az utazás időpontja az őszi szünet idejére esett, ezért pl. a Cardonald college épületében nem találkoztunk sem tanárokkal, sem diákokkal. A csoportunk több tagjában megfogalmazódott az az igény, hogy hasznos lett volna több gyakorlati munkát látni, több tanórai vagy műhelyfoglalkozást meglátogatni, utána közösen kiértékelni, ill. pedagógusokkal és tanulókkal kiscsoportokban beszélgetni, majd ezeket a tapasztalatokat egymással megosztani.

Az általános iskola ötéves korban kezdődik , és az 1-6. osztályban az alapkészségek kialakítása, fejlesztése folyik, a tantárgyakat integráltan tanítják. A diákok 12 évesen kerülnek át a középiskolába, ahol a tankötelezettség végéig, azaz 16 éves korig tanulnak. A 10. évfolyam végén, a záróvizsga után két lehetőség áll a tanulók előtt: még két évig az adott iskolában maradhatnak, és érettségi vizsgát tehetnek, majd a felsőoktatásban folytathatják a tanulást, ill. választhatják a másik lehetőséget: szakképző intézménybe (college) mehetnek szakmát tanulni, ahol nem csak középfokú, hanem felsőfokú szakképesítéseket is szerezhetnek.

288

289

A tanulók átlagéletkora az összes skóciai college viszonylatában 25 év. Számunkra meglepő lehet ez a szám, de Skóciában az egész életen át tartó tanulás már az iskolai gyakorlat részévé vált, mivel sokan vesztik el állásukat és kénytelenek más szakmát tanulni ahhoz, hogy újra munkába állhassanak. Találkoztunk például a Dundee college kertészetében egy 7-8 fős tanulócsoporttal, ahol életkor alapján nem lehetett eldönteni, ki a szakoktató és ki a diák, ui. a tanulók többnyire középkorú (40-50 éves) felnőttek voltak, és virágültetést, dugványozást tanultak éppen. A Cardonald college-ba 3-62 éves kor között járnak a diákok, és a felnőtt, családos tanulók gyermekei részére minióvodákat, külső és belső játszótereket alakítottak ki, ahol szakavatott pedagógusok foglalkoznak a kicsikkel, míg a szülők iskolában vannak.

Az utóbbi években a fennmaradás érdekében a college-oknak is változniuk kellett. A korábban egymástól elszigetelten működő intézmények felvették egymással a kapcsolatot, és szakmai hálózatokba szerveződtek (ez a magyar TISZK rendszerhez hasonló elem), ahol kölcsönösen segítik egymást, együtt és egymástól tanulnak. Ezt a folyamatot erősíti a college-vezetők részére szervezett, néhány éve folyó menedzsment továbbképzési program, melyben eleinte az igazgatók kompetenciáinak fejlesztése volt a cél, de ma már egyre inkább önszerveződő formában működnek, saját maguk határozzák meg a céljaikat, a találkozóik témáit és időpontjait, helyszíneit. Összességében tematikusan leginkább ehhez a skót kezdeményezéshez kapcsolhatóak az SZFP Önfejlesztés területén zajló fejlesztési tevékenységek, beleértve a 2009-ben lezajlott menedzsment képzéseket is.