Az RMDSZ európai parlamenti

választási programja2014

Helyünk Európában

Hét esztendeje vagyunk az Európai Unió tagjai, hét év telt el mióta megvalósult nemzeti közös-ségünk egyik legfontosabb célkitűzése, orszá-gunk Európai Uniós csatlakozása. A célt, a ro-mániai közéleti szereplők közül talán elsőként, már megalakulásakor, az 1989-es rendszervál-tást követően, éppen az RMDSZ fogalmazta meg. Elsők voltunk, akik az európai értékeket tettük tevékenységünk alapjává, azokat az ér-tékeket, amelyekre az Európai Unió is épül: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállam és az emberi jogok tiszteletben tartása. Azt láthattuk, hogy az el-múlt hétéves időszak túlnyomó részében – első-sorban a globális válság hatására – az EU-ban a sokszínűség, a párbeszéd, az egymás tisztelete és a tolerancia, kívánnivalót hagy maga után.

A világválság éveiben megrendült az euró-pai polgárok bizalma az Unióban, meginogni látszott a közös európai építkezés. Az európai közvéleményben és itthon, Erdélyben egyaránt őszinte párbeszédet kell folytatni, és válaszokat kell találni az EU jövőjére vonatkozóan. Európá-nak vissza kell térnie az alapító atyák eredeti elgondolásához, amely szerint az Európai Unió nem az államok, hanem az állampolgárok uni-ója. Ezzel párhuzamosan fontos, hogy az unió szerepet vállaljon a gazdaságon túli szabályo-zások terén, kiemelten a nemzeti kisebbségek alapvető jogainak kodifikációja terén. Nekünk, erdélyi magyaroknak ismét ki kell nyilváníta-nunk bizalmunkat és hitünket abban, hogy a kontinens és az Európai Unió jövőjét mi is alakí-tani tudjuk és akarjuk, hogy a régiók és a közös-ségek Európája a mi Európánk.

Az RMDSZ 11. csíkszeredai kongresszusa 2013 májusában az Erős Európa, gyarapodó

Erdély! Szövetségük az Európai Parlamentben című kongresszusi dokumentuma megjelöl-te azt az utat, amelyen a következő években haladni fogunk. Az erdélyi magyar nemzeti közösség érdeke a régiók és a közösségek Eu-rópájának építése, egy olyan Európai Unióé, amelyben az őshonos nemzeti közösségek és a nyelvi kisebbségek szülőföldjükön a szám-beli többséggel egyenjogú közösségként tud-nak jövőt építeni. A kongresszus nem csupán az utat jelölte ki, hiszen meg is nevezte a jö-vőképünk megvalósításához szükséges esz-közöket.

Mi, erdélyi magyarok fővárosként tekintünk Bukarestre, államunk fővárosára, ahol jelen kell lennünk a Parlamentben és a kormány-ban – amikor az RMDSZ kormányzati szerep-vállalásának feltételei teljesülnek – azért, hogy közösségünk érdekei szerint alakítsuk azokat a döntéseket, amelyek befolyásolják minden-napjainkat. Fővárosként tekintünk Budapest-re, nemzetünk fővárosára, abban bízva, hogy romániai magyar nemzeti közösségünk céljai: nemzeti identitásunk megőrzése és továbba-dása, a szülőföldön való megmaradás, a kul-turális autonómia kialakítása Erdélyben és a területi autonómia felépítése Székelyföldön, magyarországi támogatást kap itthon, Erdély-ben, az európai uniós, valamint a nemzetközi porondon. De nekünk, erdélyi magyaroknak fővárosként kell tekintenünk Brüsszelre, az EU informális fővárosára, az európai intézmények székhelyére is, hiszen az Unió legfontosabb in-tézményében, az Európai Parlamentben olyan döntések születnek, amelyek szintén megha-tározó módon befolyásolják életünket és jö-vőnket.

3

I. Nemzetpolitikai törekvéseink, mint külpolitikánk, Európa-politikánk alapja

Nemzetpolitikánk célja nemzeti identitásunk, anyanyelvünk, kulturális hagyományaink szülőföl-dünkön történő megőrzése és fejlesztése, a magyar közösség nemzeti-kulturális-gazdasági és ösz-sztársadalmi emancipációja, valamint a Kárpát-medencei, és összeurópai magyar integráció.

1. Kisebbségvédelem és autonómia

A romániai magyar nemzeti közösség európai képviseletében elsődleges célunknak tekint-jük azoknak a kisebbségvédelmi intézkedések-nek kezdeményezését és támogatását, melyek hozzájárulnak közösségünk gyarapodásához, értéke ink és érdekeink védelméhez, valamint ahhoz a modernizációs folyamathoz, melyet a 21. század kihívásainak való megfelelés kény-szere szül.

Határozott álláspontunk, hogy Európa nem-zeti kisebbségeit az uniós tag államok nagy ré-szében eddig is érvényesülő pozitív gyakorlat alapján megal kotott egységes normák szerinti védelem illeti meg. Az európai intézményrend-szeren belül az Európai Parlament (EP) nyújt olyan keretet, ahol folyamatosan lehetőség adó-dik sajátos kérdéseink bemutatására, ismerteté-sére. Részben az Európai Parlamentből származ-nak majd azok a kezdeményezések, amelyek az európai szerződések módosítását hozhatják el. Az RMDSZ EP-képviselőire, vagyis az erdélyi ma-gyar érdekképviseletre hárul majd annak a lehe-tősége és felelőssége, hogy a közösségi érdeke-ket megjelenítsék és érvényesítsék.

A most kialakuló európai kisebbségpoliti-ka számára fel kell tudnunk mu tatni – a román nemzetállami politika által szorgalmazott „ro-mán kisebb ségvédelmi modell” helyett – az „erdélyi magyar autonómiák modelljét”, amely közjogosít ványokkal és hatósági erővel bíró közintézményekkel szavatolja a nemzeti közös-ségek teljes jogegyenlőségét.

Székelyföldön a területi autonómia, másutt a személyi elvű autonómia kivívása, szórvány-ban élők számára a kisebbségi törvény elfoga-dása érdekében szintén eltökéltségre és konok erőfeszítésre, de emellett megértő nemzetkö-zi partnerekre van szükség, akik befolyásolni tudják a merev romániai álláspontot. És ennél a pontnál – a külföldi érdekérvényesítésben – tudjuk összekapcsolni eddigi eredményeinket, hiszen a partneri és támogatói kör azonos: eu-rópai intézmények, kiemelten az Európai Parla-ment, a kisebbségi szervezetek, a minket támo-gató tagállamok, számos európai szakmai és civil szervezet.

2. Partnereink itthon, Erdélyben

Hisszük, hogy az erdélyi európai parlamenti képviselő legfontosabb partnerei itthon van-nak, Erdélyben, hiszen közösen fogalmazzuk meg a legfontosabb céljaink eléréséhez szüksé-

ges tennivalókat, itthon azonosítjuk az eszközö-ket. Az igények megfogalmazásában legfonto-sabb partnereink az erdélyi magyar emberek, az önkormányzatok választott tisztségviselői,

a szakmai- és rétegszervezetek, valamint a ma-gyar történelmi egyházak.

A közösségeink részéről érkező igények megfogalmazása jelenti a brüsszeli EP-képvi-selet erős mandátumát, amelyek teljesítése az ötéves mandátum központi elemét jelentik.

Partnerré kell tennünk az erdélyi magyar társadalmat – a távolinak gondolt brüsszeli te-matikát közelebb kell vinni az emberekhez fo-lyamatos erdélyi jelenléttel, kommunikációval személyes találkozókon, rendezvényeken. A lá-togatócsoportok révén szereznek személyes tapasztalatot a Brüsszelben és Strasbourgban zajló munkáról az önkormányzati vezetők, szak-értők, diákok, szakmai és rétegszervezetek kép-viselői.

Találjunk partnereket nemzetpolitikai törek-véseinkhez a román többség körében. Folytas-

sunk párbeszédet a közélet és a politika meg-határozó szereplőivel, ismertessük céljainkat, mutassuk fel az Európai Unió tagállamainak elő-remutató kisebbségvédelmi gyakorlatát, hiszen céljainkat csakis alkotmányos eszközökkel, a ro-mán többség meggyőzésével érhetjük el.

Védjük meg az elmúlt negyed évszázad alatt kiépített demokratikus intézményrendszert, építsük tovább a jogállami kereteket, tegyük a mindennapok gyakorlatává előírásait. Lépjünk fel határozottan az államigazgatás és a társada-lom minden szintjén jelen levő korrupció ellen, alakítsunk ki egy emberközpontú, élhető vilá-got. Ehhez keresünk partnereket itthon, Erdély-ben, Romániában, és tágabb otthonunkban, Eu-rópában.

2. Partnereink itthon, Európában

Az RMDSZ sikeres külpolitikai tevékenysége rávilágított arra, hogy helyes kezdeményező érdekképviseletet folytatni, amelynek során a Szövetség által az otthoni igényeknek megfele-lően kialakított programokat javasol európai és nemzetközi partnereinknek.

A sikeres partneri kapcsolatok állandó és aktív jelenléten alapulnak, amelyet az RMDSZ tisztségviselőinek fontos eseményeken való brüsszeli és strasbourgi látogatása erősít meg. Az Európai Parlament ülésein, rendezvényeken, frakcióközi munkacsoportokban számtalan al-kalommal nyílik lehetőség arra, hogy a beszél-getőpartnerek és a résztvevők figyelmét fel-hívjuk sajátos helyzetünkre és támogatásukat kérjük egy minél szélesebb körű európai akara-térvényesítés folyamatában.

Az erős külföldi támogatás, az európai nyil-vánosság szimpátiája segíthet az autonómia kapcsán bemerevedett romániai álláspont fel-oldásában és ugyanez a nyilvánosság segíthet a kisebbségi témától elzárkózó európai álláspont elmozdításában. Az RMDSZ külügyi erőfeszítése

többek között ennek az európai szimpátiának a kialakítását célozza. Erdélyt és Székelyföldet sajátos európai régiókként kell megjeleníteni Európában, megtartva elkötelezettségünket a régiók és közösségek Európájának megterem-tése mellett.

Kiemelt partnerünk az Európai Nemzetisé-gek Föderatív Uniója – FUEN, és az Európai Nép-párt-EPP. Ebben a két szervezetben értük el a legfontosabb külpolitikai eredményeket, ezt kell folytatnunk a jövőben is. A FUEN-ben az RMDSZ a kezdeményezések hajtómotorja, partnereink nagyra értékelik, hogy a javaslattételt követően munkával és anyagi ráfordítással is támogatjuk az európai kisebbségügy projektjeit. Az EPP-vel kialakított kapcsolatunk bizalmi tőkéje az európai kiútkeresés során lesz leginkább hasznosítható, hiszen az európai szerződések módosításakor az EPP a legnagyobb európai politikai alakulatként meghatározó, javaslattételi szerepet fog játszani.

Dolgoznunk kell az intézményes kapcsola-tok kialakításán és megerősítésén az Európai Bizottságban, a Régiók Bizottságában, az Euró-

5

pa Tanácsban. Az eddigi gyakorlatot folytatva és kiegészítve, a különböző intézményekben együttműködésre, összehangolt cselekvésre és közös szakértői munkára van szükség, így nö-velhetjük eredményességünket a nemzeti kér-désekben. A Kós Károly Akadémia Alapítvány révén tagja vagyunk az Európai Tanulmányok Központjának (CES), amely a 35-ik a világ 150 legbefolyásosabb szakmai háttérintézménye-inek rangsorában. A CES képzések, kutatások, kiadványok támogatásával erősíti a Kós Károly Akadémia célkitűzéseit Erdélyben.

Magyarország brüsszeli politikai képviselete a jövőben is fontos szövetségesünk. Az Európai Parlamentben több kérdést a közös fellépés és nemzeti szolidaritás erősíti meg. Az Európai Néppárt munkacsoportjaiban, fórumain kiváló

az együttműködésünk a FIDESZ és a felvidéki Magyar Koalíció Pártja munkatársaival és kép-viselőivel, 2012-ben már a Néppárti alapprog-ramjának kidolgozásában, legutóbb pedig a választási program kidolgozásában is közösen léptünk fel.

Szolidaritás Erdélyért. Az Európai Parlament-ben be kell mutatni és folyamatosan kell kép-viselni azokat a témákat, amelyekben a román többséggel vagy a kormányzattal már nem si-kerül előrelépni. Brüsszelben és Strasbourgban beszélni kell az Erdélyben elkövetett, a romániai magyarokat ért jogsérelmek ügyében, ugyan-akkor szolidárisan kell fellépnünk a Kárpát-me-dence többi magyar közösségében elkövetett hasonló esetekben.

4. Partnerségben, Brüsszelben

Nemzetpolitikai célkitűzéseinket erős brüsszeli csapattal kívánjuk képviselni, partnereink be-vonásával, a ránk jellemző szakszerűséggel és hatékonysággal.

Tegyük Uniós kompetenciává a kisebbség-védelmet. A Lisszaboni Szerződéssel életbe lépett az Alapjogi Charta, amely egyértelműen megtiltja a nemzeti kisebbségekhez tartozás alapján történő hátrányos megkülönböztetést. Egy teljes értékű, uniós szintű kisebbségvédel-mi rendszer létrehozásához azonban hiányzik a megfelelő unió hatáskör, ezt a problémát az új Lisszaboni Szerződés nem oldja meg. Jelenleg az Unió hatásköre és aktivitása a kultúra – így a kisebbségi kultúrák – területén bizonyos mér-tékben növelhető, az EU foglalkozik az identitás megőrzésének kérdéseivel, tevékenykedik a megkülönböztetés-mentesség, az integráció és a társadalmi befogadás területén, de kollektív jogok és az alkotmányos garanciák megmarad-tak tagállami szinten. Ennek a gyakorlatnak a megváltoztatását az Európai Unió szerződése-inek módosítása hozhatja el.

Dél-Tirolt el kell hozni a Székelyföldre, a finn-országi svéd személyi elvű autonómia modellt el kell hozni Partiumba és Közép-Erdélybe, a Dáni-ában élő német közösség kulturális autonómia-modelljét el kell hozni a romániai magyar szór-ványba. A jó gyakorlatok megismertetésében, népszerűsítésében, a kapcsolatteremtésben az EP képviseletnek meghatározó szerep jut.

Lépjünk fel közösen Európa nemzeti kisebb-ségeivel. A FUEN elnökségében olyan javasla-tokat fogalmaztunk meg, amelyek Erdélyben is hasznosítható kezdeményezések lehetnek. A Minority Safepack mintájára, olyan helyzetek-ben, területeken, ahol a helyi többséggel meg-feneklett az együttműködés lehetősége, helyi kisebbségvédelmi csomagok kidolgozását ja-vasoltuk. A FUEN által elfogadott javaslat sze-rint egy ilyen jellegű dokumentum a különbö-ző területeken lefekteti azokat az irányelveket, amelyeket a helyi közösség számára fontosak: a nyelvhasználati jogoktól az oktatási intézmé-nyek valós kétnyelvűségének megvalósításán át a kétnyelvű utcanévtáblákig.

II. Európai Uniós szakpolitikák

1. A gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése

Az EU gazdasági fejlődésének legfőbb irányvona-lait az EU 2020 stratégia rögzíti, a stratégia erdélyi szintű megvalósítása pedig az RMDSZ Gazdasági Tanácsa által kidolgozott Erdély 2020 fejlesztési tervben jelenik meg. Az elmúlt években Erdély minden részében: a Székelyföldön, Partiumban, a magyarok által lakott vidékeken pozitív folyama-tok indultak be. A helyi és megyei szintű fejlesz-tési tervek és elképzelések egyre jobban össze vannak hangolva, azonban egyelőre távol állunk attól, hogy hatékonyan fel tudnánk használni az EU által rendelkezésre bocsátott forrásokat. A következő évek az Erdély 2020 fejlesztési terv programjai életbe ültetésének időszakát jelen-tik, ehhez nyújthat fontos támpontot az Európai Parlament. Folytatni kívánjuk tevékenységünket azokban a szakbizottságokban, ahol az erdélyi magyarság számára fontos kérdések dőlnek el.

A közép- és kelet-európai térségben gond-jaink közösek, mindannyiunknak számos oka van elégedetlennek lenni az EU gyakorlatával. Továbbra is világosan látszik az az érdekellen-tét, amely elválaszt bennünket, az Európai Unió újonnan csatlakozott államait az úgynevezett régi tagállamoktól. Az EU közös piacának kitel-jesítése, a gazdasági diszkrimináció elleni ha-tározott fellépés, a vállalkozók és a kisgazdák esélyegyenlőségének biztosítása mind olyan célkitűzések, amelyek egyelőre csak részben valósultak meg, ezért elengedhetetlen, hogy az RMDSZ EP tevékenysége a gazdasági területem hangsúlyos, és hatékony legyen.

Gazdaságpolitikai célkitűzéseink a fenntart-ható növekedés újraindítása, új munkahelyek teremtése, valamint a kiszámítható és vállal-kozásbarát üzleti környezet megteremtésének brüsszeli támogatása. Az EU-integráció fontos része a gazdasági integráció és felzárkózás. A gazdasági növekedés húzóágazatait követ-kezetesen prioritásként kell kezelnünk. Ilyen ágazatok középtávon Erdélyben a mezőgazda-ság és az élelmiszeripar, az infrastruktúra fej-lesztése és az energiaszektor. Elengedhetetlen, hogy a versenyképesség növelését támogató programok több finanszírozást kapjanak az ál-lami költségvetésből, de Brüsszelből is nagyobb odafigyelésben kell részesüljenek. Szorgalmaz-zuk az exportra termelő cégek támogatásának emelését és az Unió közös kereskedelempoliti-kai eszközeinek jobb kihasználását. Támogatjuk az innovációt serkentő, 21. századi újraiparosítá-si stratégiák megvalósítását.

Aktívan szorgalmazzuk Románia csatlakozá-sát a schengeni övezethez, valamint továbbra is kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az euró-öve-zethez való csatlakozásnak. A kohéziós és re-gionális fejlesztési EU-alapok felhasználásának tekintetében Románia még mindig sereghajtó Európában. A következő, 2014–2020 közötti uni-ós költségvetési keret több forrást irányoz elő Románia számára. Közösségeink gyarapodá-sának érdekében hatékony intézkedéseket kell szorgalmazzunk az uniós források minél jobb felhasználására.

2. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Romániai magyar társadalmunk nagy hányada vidéken él, őstermelőként, vagy mezőgazdasá-gi vállalkozóként föld- és erdőgazdálkodásból biztosítja megélhetését. Az Európai Unió prog-

ramjainak a gazdák egyértelmű nyertesei lehet-nek, hiszen a Közös Agrárpolitika az EU költség-vetésének harminckilenc százalékát teszi ki.

7

Az agrár- és vidékpolitika átalakítása a romá-niai magyar gazdák számára kedvező, hiszen az emberközpontú gazdálkodás megbecsülését, az aktív gazdálkodás méltányolását, a szülőföldön való megmaradást és boldogulást támogatja. A következő időszakban ezen a területen nagy szerepe lesz a tájékoztatásnak, hiszen az agrár-politika keretében átalakulnak a programok.

Az agárpolitika kialakításában az Európai Par-lamentnek fontos szerepe van, ezen a területen jogosítványai különösen erősek, ezért a szakpo-litikai jelenlét középtávon számos eredménnyel járhat Erdélyben is. Ugyanakkor alapelvünk, hogy képviselőink Brüsszelben a magyar gaz-dák érdekeit képviselik, mint ahogyan teszik azt Bukarestben is, ha szükséges, akár a nemzetkö-zi, vagy országos érdekekkel is szembefordulva.

Előnyös helyzetben lehetnek a magyar gazdák: Románia jelentős agrárágazata révén egyértelműen a támogatások változó mértéké-nek nyertese lehet. Az uniós méltányosság ér-dekében 2020-ra egyetlen gazdálkodó sem kap majd kevesebbet az uniós átlag 72 százaléká-nál, amivel jelentős mértékben meghaladjuk az eddigi diszkriminatív gyakorlatot a terület ala-pú támogatások terén. Az így szerzett többlet hozhatja el Romániában az ágazat felszerelését és átalakulását, a „sokfunkciós mezőgazdaság” térnyerését. Az új agrárpolitika nagyvonalak-ban folytatja az előző időszak irányelveit, beve-zeti az aktív gazda fogalmat. Az uniós pénzesz-közök kizárólag az aktív gazdálkodóknak járnak majd, tehát a földtulajdonosoknak csupán ab-ban az esetben, ha gazdálkodnak is.

Befektetések az agrárágazatba. Az erdélyi mezőgazdaság folyamatosan igazodik a válto-zó piaci követelményekhez, amihez jelentős be-ruházásokra van szükség, amelyek egy részét az európai pénzalapokból lehet majd finanszí-rozni. Romániában az egy gazdára jutó gépe-sítés összege mindössze 350 euró, az európai 9.100 euróhoz képest. A hatékonyság növelése érdekében a gazdáknak egyre inkább el kell elsajátítaniuk a menedzseri szemléletet, ami folyamatos tanulást jelent: európai kollégáik egyharmada már részesült valamilyen képesí-tésben, nálunk ez az arány még a három száza-lékot sem éri el. Célunk, hogy az erdélyi magyar

gazdák az Európai Mezőgazdasági és Vidékfej-lesztési Alap forrásait minél nagyobb arányban vegyék igénybe.

Növelni kell az agrárágazat hitelezését, hiszen a hektáronként 110 eurós átlag 15-ször kevesebb az európainál. Az erdélyi mezőgazdaság csupán fokozatosan mozdulhat el az innováció és a fenn-tartható fejlődés irányába. A tervezés során az EPP-ben sikerült elfogadtatni, hogy a romániai vidéki társadalomban a hagyományos családi gazdálkodásnak, a kis farmoknak megvan a lét-jogosultsága és szerepe. Azokon a helyeken is megmaradnak a támogatások, ahol hagyomá-nyos eszközökre alapozva gazdálkodnak. Fontos továbbá egy olyan európai uniós támogatáspo-litika elfogadtatása, amely a családi gazdaságok kialakításának járulékos költségeit átvállalja.

Támogatás a fiatal gazdáknak. A fiatal gaz-dák tevékenységük első öt évében egynegyed-del nagyobb támogatást kapnak majd, így bá-torítva a fiatal gazdagenerációt, hogy folytassa ősei gazdálkodó életmódját, maradjon a szülő-földjén és váljon mezőgazdasági vállalkozóvá. Az adózási kedvezmények mellett fontos a me-zőgazdasági ismeretek átadásának támogatá-sa, hiszen a magas szintű szakismeretek nélkül nem lehet hatékony mezőgazdaságot művelni.

Fenntartható mezőgazdaság. Erdélyben fon-tos esélyt jelent a mezőgazdaságban, hogy a gaz-dák a közvetlen kifizetések egyharmadát zöld te-vékenység révén kaphatják meg, amelynek része a növénytermesztés diverzifikálása, a gyepterüle-tek és legelők fenntartása, az ökológiai területek kialakítása. Falusi közösségeink nagy részében ezt a szempontot eddig is szem előtt tartották, ezt most az EU-s programok is elismerik.

A vidékfejlesztés stratégiai célja a farmgaz-dálkodáshoz és az ahhoz kapcsolódó területek fejlesztése révén a vidéki társadalmak gazdasá-gi fejlődése. A vidéki térségekben a foglalkoz-tatási és fejlesztési lehetőségek kiaknázására van szükség, többpólusú gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre és a szegénység csök-kenését eredményező társadalmi integrációra. A vállalkozásfejlesztés és a fiatal gazdák bevo-nása szorosan összekapcsolódik a Leader-prog-rammal, az alulról induló kezdeményezésekkel és az erősödő stratégiai szemlélettel.

3. Regionális fejlődés

Az Európai Unió új tagállamainak integrációja új alapokra helyezte az Európai Unió gazdasági és társadalmi kohéziójának kérdéskörét is. Az európai régiók közti fejlettségbeli különbségek csökkentése elengedhetetlen egy erősebb és egységesebb Európa kialakításához.

Ennek érdekében olyan fejlesztési régiók ki-alakítására van szükségünk, melyeket a gazda-sági ésszerűség mellett a közös hagyományok, közös etnikai és kulturális sajátosságok kötnek össze, hiszen ezek alapozhatják meg legin kább egy adott régió fenntartható fejlődését.

Románia – és Európa – egyik nagyrégiója-ként Erdélynek saját jövőképre van szüksége, amely alapján közösen határozhatjuk meg jö-

vőbeni fejlesztési irányait. E jövőkép kialakítá-sában, a fejlesztési források megszerzésében és a beruházások megvalósításában az erdélyi románokat és Erdély más nemzeti közösségeit stratégiai partnereinknek tekintjük.

Egyedülálló lehetőség a nyugati határ men-ti eurorégiók közös infrastruk turális fejleszté-se, amelynek eredményeképpen fokozatosan végbemehet a ha tármódosítás nélküli, békés nemzetegyesítés. Ki kell használnunk a stratégi-ai beruházások harmonikus összeillesztéséből származó lehetőségeket, hiszen az infrastruktu-rális fejlesztés és az életminőség javulása a szü-lőföldön való boldogulás esélyeit növeli.

4. Foglalkoztatáspolitika

A gazdasági és morális válság körülményei között a foglalkoztatási kérdések jelentősége a tagálla-mi kormányok számára is megnőtt. Az Európai Unió is nagy hangsúlyt fektet és befektetésként tekint a munkahelyteremtést elősegítő politikák támogatására, a munkavállalók szociális bizton-ságának és a társadalmi kohéziónak a fokozásá-ra. A globális gazdasági versenyben az európai munkaerőpiac lemaradóban van, ez azonban semmiképpen nem jelentheti azt, hogy Európá-nak le kellene mondania arról a szociális jóléti

modellről, amely a kontinens társadalmainak fejlődéséhez hozzájárult. Kelet-Közép-Európa államai számára nagyon nehéz feladat egyrészt elérni a nyugati szociális rendszerek színvonalát, másrészt helytállni a regionális és globális ver-senyben, ezért továbbra is fontos forrást jelent a polgárok szakképzettségének és elhelyezkedési lehetőségeinek javítását célzó Európai Szociális Alap (ESZA), a foglalkoztatás és a szociális inno-váció európai programja (EaSI) vagy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA).

5. Turizmus

Az EU több intervenciós politikája foglalkozik az idegenforgalommal. A közvetlen és közvetett hatásait figyelembe véve a turizmus 11%-kal já-rul hozzá az EU GDP-jéhez és a munkaerő több mint 12%-át foglalkoztatja. E magas részarányok ellenére a turizmus nem szerepel az EU jogkörei között és az EU-nak nincsen a tagállamok ösz-szességére vonatkozó átfogó turizmus politi-

kája. Mindazonáltal több intervenciós területek célozza az ágazatot: a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése, a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása a környezet és a turizmus igényeinek összehan-golása (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi mérések, Strukturális Alapok).

9

Romániában a turizmus kiaknázatlan gaz-daságfejlesztési lehetőséget rejt. Az országban azonban a turizmus fejlesztése nem jut tovább a kétévente készülő stratégiák által kiváltott politikai vitákon, így a befektetések elmarad-nak, az ágazatban rejlő potenciál kiaknázatlan marad. A tágabb Erdély, és benne a Székelyföld hasonló helyzetben van.

Természeti erőforrásainkat, páratlan ter-mészeti örökségünket legfontosabb kincseink között tartjuk számon, de nem sikerül a közös-ségek gazdasági növekedésének egyik közpon-ti elemévé tennünk. Dél-Tirolban a családok gazdálkodásból (állattenyésztés, gyümölcs-termesztés, szőlőtermesztés, erdei gyümölcs-termesztés) származó jövedelmét a nyári és téli szezonban a vendéglátás egészíti ki, biztos megélhetés biztosítva számukra. Ezt a modellt a Székelyföldön is alkalmazni lehet, ahol mód van összehangolt gazdaságfejlesztési stratégia kialakítására. A dél-tiroli mellett számos olyan európai példa kínálkozik, amelynek tapasztala-tai Erdélyben is hasznosíthatóak.

Az európai turizmus távlatai. Az Európai Par-lamentben a turizmus témakörével a Közleke-dés és idegenforgalom bizottság foglalkozik. Több mint hét évvel ezelőtt készült el az európai

turisztikai stratégiája, várhatóan tehát a követ-kező mandátumban ez a stratégia is megújítás-ra kerül. Ugyanakkor az Európai Bizottság több multiszektorális kezdeményezésen dolgozik. Egyik fejlesztési irány például az ICT technoló-giák hatékonyabb kihasználása a turisztikai ipar fejlesztése és új vállalkozások létrehozása érde-kében, valamint a kkv-k bekapcsolódása olyan digitális platformokba, amelyek turisztikai szol-gáltatásokat értékesítenek.

A faluturizmus esélyei. Az Európai Unióban a faluturizmus egyre inkább átalakul fenntartha-tó, helyi és kistérségi vonzerőre alapuló, családi-as és emberbarát gazdasági ágazattá, amelynek egyik ismérve, hogy nem ölt tömegturizmus jelleget, de a vidéken munkahelyteremtő, a la-kosságot helyben tartó, pótlólagos jövedelmet szerző, és ezt a jövedelmet visszaforgató vállal-kozássá fejlődik. Erdélyben is a fenntarthatóság személetét kell meghonosítani, amely túllép a panzióban eltöltött vendégéjszaka fogalmán, összeköti a helyi természeti adottságok (vizek, vadvilág, természetvédelmi terültek stb.) és az épített örökség nyújtotta lehetőségeket. Az Eu-rópai Unióban és Magyarországon is számos olyan jó, működő gyakorlat van, amelyeket Szé-kelyföldön hasznosítani lehet.

6. Környezetvédelem

Környezetvédelmi politikánk célja országunk természeti értékeinek megőrzése és erőforrá-sainak oly módon való értékesítése, hogy az egészséges és fenntartható életvitelt biztosít-son az állampolgárok számára. Kiemelten fon-tosnak tartjuk az egészséges környezethez való egyetemes emberi jog biztosítását.

A megelőzés elve alapján úgy gondoljuk, hogy a környezeti ártalmak megfelelő elővigyá-zatossággal és körültekintéssel elkerülhetőek vagy csökkenthetőek. A környezet károsodását olcsóbb és könnyebb megelőzni, mint utólag orvosolni.

Az integrálás elvének megfelelően támogat-juk a környezetvédelem minden ágazati politi-

kában, tevékenységi területen való megjelení-tését, hiszen a környezetvédelmi tevékenység önmagában nem lehet eredményes, ha ellent-mondásban áll más tevékenységekkel, célokkal.

A fenntartható fejlődés elve olyan gazdaság-fejlődést feltéte lez, amely megőrzi a természeti erőforrásokat a következő generációk számára is, ugyanakkor anyag- és energiataka rékos ter-meléssel, a megújítható erőforrások hasznosí-tásával és a fogyasztás ésszerű módosításával a ma élő népesség számára biztosítani tudja szükségleteik kielégítését.

A szennyező fizet elve alapján bármely kör-nyezeti kár közvet len és közvetett költségeit a kár okozójának kell viselnie.

Mivel a környezetvédelmi problémák meg-előzése és megoldása közérdek, ezért megke-rülhetetlen tartjuk az együttműködést és átlát-hatóságot.

Az RMDSZ környezetpolitikája kialakításá-ban, arra törekedett, hogy szervesen kapcso-lódjon az Európai Unió vonatkozó szakpoliti-káihoz és szabályozási eszközeihez, valamint a nemzetközi környezeti politikákhoz, progra-mokhoz és megállapodásokhoz.

Az uniós környezetvédelmi politika alapjait a környezetvédelmi cselekvési programok ha-tározzák meg. A közösségi környezetpolitika keretét jelenleg a 2020-ig tartó időszakra szó-ló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program rögzíti. A program erősíteni kívánja a környezetpolitika szerepét abban a folyamat-

ban, melynek végén olyan erőforrás-hatékony és alacsony szén- dioxid-kibocsátású gazdaság jön létre, amelyben védelmet élvez a természeti tőke, a polgárok egészsége és jóléte.

Az Európai Unió legfontosabb vállalásai kör-nyezetvédelmi politikánk alapját képezik. Ennek értelmében 2020-ra meg kell állítanunk a bioló-giai sokféleség csökkenését, biztosítanunk kell az ország vizeinek jó ökológiai állapotát. Olyan szintű levegőminőséget kell elérnünk, amely az emberi egészségre és a környezetre nézve nem jelent számottevő ártalmat. A hulladék képző-dése és kezelése nyomán fellépő káros hatáso-kat lehetőleg meg kell előzni, de mindenképpen az egészséget veszélyeztető szint alá kell csök-kenteni.

7. Családvédelem és szociális biztonság

Közösségünk csak úgy erősödhet, ha a kedve-zőtlen demográfiai tendenciákat középtávon sikerül megállítanunk. Ehhez a gazdasági telje-sítmény javulása mellett célzott intézkedések-re is szükség van. A családokat segítő, a gyer-mekvállalást támogató politikák elsősorban tagállami hatáskörbe tartoznak, ám Európa is sokat tehet annak érdekében, hogy ezeket a tö-rekvéseket elismerje és ösztönözze. Az európai demográfiai előrejelzések azt mutatják, hogy a kontinens elöregedőben van, a munkaerőpiac óriási kihívások elé néz a következő évtizedek-

ben, a családvédelmi és a gyermekvállalást elő-segítő intézkedésekre tehát óriási szükség van.

Támogatjuk a nők részmunkaidős foglal-koztatását, a távmunka térnyerését, a hölgyek gyermekvállalást követő munkába állásának megkönnyítését. Fontosnak tartjuk, hogy az édesanyák a gyermekek számával arányos mértékben kedvezménye nyugdíjban része-süljenek. Tudjuk, hogy a gyermekvállalás többletkiadást jelent a család számára, ezért a gyermekek után járó anyagi támogatásokat nagyságrendekkel növelni kívánjuk.

8. Ifjúságpolitika

A romániai magyar ifjúság társadalmunk jövő-képének meghatározó tényezője, közösségünk fennmaradásának, megújulásának és folyto-nosságának záloga. A szülőföldön való meg-maradás egyéni és közösségi érdek, a fiatal ge-neráció nemzeti közösségünk sorsának felelős alakítója.

A romániai magyarság identitása megőrzé-sének, szülőföldön való boldogulásának felté-tele a minőségi, európai színvonalú oktatás, a versenyképes szakemberképzés. Ennek érde-kében következetesen képviselni kívánjuk azt az önállósulási szándékot, amelynek célja egy, az európai oktatási térség intézményrendsze-

11

réhez kapcsolódó, autonóm és korszerű anya-nyelvű oktatási-nevelési rendszer kiépítése a képzés valamennyi területén, formájában és szintjén.

Meggyőződésünk, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk haszonélvezői első-sorban a fiatalok, akik végre olyan világot épít-hetnek maguknak, amely kisebbségi létben is megadja az otthonosság érzetét. Az uniós csat-lakozás elsősorban nem jogi normák átvételét, hanem generációkon átnyúló szemléletváltást jelent.

A gazdasági fejlődés egyik meghatározó előfeltétele a rugalmas munkaerőpiac, amely a munkavállalók érdekei mellett a munkaadók ér-

dekeit is figyelembe veszi, ugyanakkor tűrhetet-lennek tartjuk a munkaerőpiaci diszkrimináció minden formáját.

A versenyképesség biztosításának egyik feltétele a tudásalapú információs társadalom kialakítása, ugyanakkor a közösségi foglalkoz-tatáspolitikai irányelvek kialakítása során nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai szo-ciális modell, a jóléti állam szempontjait sem.

Szorgalmazzuk a felsőoktatás és a munka-erőpiac közti szakadék megszüntetését és a kutatások eredményeinek gyakorlati felhaszná-lását a gazdasági életben. Ezért támogatjuk az egyetemek és a vállalkozások közötti partner-ségek kialakítását.

9. Oktatás és kultúra

Az Európai Unió jövője nagymértékben múlik azon, hogy hogyan tud érvényesülni a globális tudásalapú társadalom körülményei között, az európaiak elég képzettek lesznek-e más térsé-gek fiataljaihoz képest. Az oktatáspolitika tag-állami hatáskör, ám az Európai Unió különböző programok finanszírozásával segít a közösen meghatározott célok elérésében. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a romániai magyar fiatalok versenyképes tudást szerezze-nek: ez talán a legfontosabb stratégiai feladat, amelynek teljesítése nélkül sok más célkitűzé-sünk megvalósulása is hiábavaló lehet. Ezért az Európai Unió forrásainak minél nagyobb arányát oktatásra kell fordítani, ugyanakkor ösztönözni kell a fiatalokat arra, hogy minél nagyobb számban kapcsolódjanak be az EU programjaiba, tanuljanak nyelveket, szerezze-nek tapasztalatokat Európában szakmai gya-korlatokon – akár az önkéntességen – keresztül, hiszen egyértelmű: az a tudás, amire ma éppen szükség van, a munkaerőpiacon gyorsan válto-zik, a képességek és készségek fejlesztésének szükségessége így folyamatossá vált.

A szakoktatás újjászervezését, az ehhez szükséges európai uniós források biztosítását

kiemelten fontosnak tartjuk, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy az eddigi kísérletezések he-lyett inkább az Európában bevált gyakorlatok-ból kellene kiindulni. A munkaerőpiac gyorsan változó igényei ugyanakkor megkerülhetetlen-né teszik a felnőttoktatást, a teljes élethosszig való tanulást, amely esetében szintén nem csak forrásokat, hanem működő modelleket is át tu-dunk venni a kontinens fejlettebb országaiból.

A kultúra terén meglévő elképzeléseink alap-ját Európa kulturális sokszínűségének értékként való tételezése jelenti. Be kell mutatnunk Er-délyt és magyar kultúránkat Európában, hiszen meggyőződésünk, hogy épített örökségünk, átörökített hagyományaik, szellemi és tárgyi kultúránk, vagy a világgal lépést tartó kortárs művészetünk nélkül Európa szegényebb lenne. Ugyanakkor el kell hoznunk Európát Erdélybe, erősítve azokat az értékeket, amelyek alapját képezték évezredes európai létünknek, ame-lyek a különböző totalitarizmusok évtizedei alatt sérültek. A kulturális értékek cseréje folya-matában fontosnak tartjuk az olyan kiemelt eu-rópai rendezvényeken való hangsúlyos jelenlé-tet, mint a Kolozsvár – Európai Ifjúsági Fővárosa 2015, vagy Európa Kulturális Fővárosa 2021.

www.rmdsz.eu

Kiadó: RMDSZ Országos Kampánystáb, RMDSZ Főtitkárság

Felelős kiadó: Kovács PéterSzakmai koordinátor: Székely István

Műszaki szerkesztés: Idea Plus, Kolozsvár

A választási program az RMDSZ jelöltjei, szakértői, illetve társult és partner szervezeteivel való

együttműködésben készült.