Beszélgessünk az óvodai dokumentumokról

2013.03.06

Villányi Györgyné

Avagy Mire való az iskola-projekt nyitány

A helyi pedagógiai programkészítés és fejlesztés gyermekkorából a kamaszkorba léptünk. Tényleg megtanultuk az elmúlt 16 évben a tartalmi szabályozás lépcsőfokait? Mit tudunk és még mit kell tanulnunk annak érdekében, hogy felnőttként felelősséggel vállalhassuk óvodánkban a legfontosabb helyi tartalmi szabályozó dokumentumunkat.

Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a következő cikksorozatunk, melynek párbeszédre buzdító oldalát is szeretnénk kiemelni. Várjuk a szóbeli és írásbeli hozzászólásokat emailen és telefonon, levélben. Vitázzunk, beszélgessünk, győzzük meg egymást annak érdekében, hogy vállalni tudjuk saját pedagógiai programunkat, helyi dokumentációs rendszerünket! A szerkesztőség

Villányi Györgyné Jutka c. főiskolai docens, közoktatási szakértő

A tartalmi munka változásai a meghatározó dokumentumok tükrében

A tartalmi munka országos szabályozói határozzák meg a helyi tartalmi szabályozások jellemzőit. 13 éve két szintű tartalmi szabályozás él Magyarországon. Ez a két szint az országos és a helyi szabályozás rendszerét alakította ki, és stabilitásával biztonságot is jelent, valamint a változások követését is eredményesen szolgálja.

Törvényi, rendeleti szabályozás1 és a helyi dokumentumok

Az országos szabályozás törvényi és rendeleti úton határozza meg az elvárásokat. Az aktuális köznevelési elvárásoknak megfelelően kell megfogalmazni a helyi dokumentumokban a célokat, feladatokat. Ez igen alapos törvényi és rendeleti feldolgozást igényel. Vannak segítő magyarázók, hallhatunk előadásokat, kiemeléseket. Ez segít a feldolgozásban. De igen fontos, hogy az értelmezésben a törvényi, rendeleti szöveget a nevelőtestületi tagok egységesen értelmezzék, és fordítsák le a saját óvodájuk számára feladatként. Az óvodai nevelés legjobb ismerői az óvodapedagógusok. Ők tudják, hogy az óvodájukba járó gyermekeknek milyen tartalmú programra van szükségük ahhoz, hogy fejlődésük/fejlesztésük az életük alakulása érdekében segítségükre legyen.

A helyi pedagógiai program eredményes megvalósítását a működést biztosító szervezeti és működési szabályzat előírásai segítik. Nagyon jó, ha ezen helyi dokumentum tartalmi elemei egységet alkotnak a helyi pedagógiai programmal. A két fontos helyi dokumentum összhangjának megteremtése a szabályozó törvényi és rendeleti útvonalon igen összetett feladatot igényel, aminek fő letéteményesei a nevelőtestület tagjai.

Éppen ezért nem mindegy, hogy mikor, hogyan, kivel, mit fogalmazunk meg a gyermekek nevelésének folyamatában, a működés rendjében. Ráadásul akkor eredményes a tevékenységünk, ha elemző és értékelő munka alapján készülünk fel a módosításokra, amire most év közben igen kevés idő van. (Idézet a határidőkre vonatkozó előírásból: a 2012. december 31. helyett március 31.Feladat: SZMSZ, a házirend és a helyi pedagógiai program módosítása2)

Tény, hogy a bevezetés 2013 szeptemberétől lép életbe, de az új szabályozások szerinti működésre fel kell készülni, es ehhez a jövő évi tervet majd a módosítások alapján kell elkészíteni. A 20/2012. rendelet és többszöri módosításai mind olyan tartalmi változásokat írnak elő, aminek helyi szabályozásait már a tartalmi elvekben (helyi pedagógiai programban) és működésben (helyi SZMSZ-ben) meg kell jeleníteni, vagyis tartalmaznia kell a helyi dokumentumoknak. Csak így teremthető meg a helyi nevelőmunka biztonságos megvalósítása.

Szerencsére van mire támaszkodni, mert a belső ellenőrzések és az önértékelési munkák anyagai bebizonyították, hogy mi az, ami jól működik az óvodában, és mi az, amin változtatni kell. Ha ezek mellé állítják a pedagógusok a törvényi, rendeleti változásokat (20/2012 Rendelet és módosításai), akkor „csak” módosítási, hangsúlybeli változtatásokat kell eszközölni a dokumentumokban. Ez is igen összetett és alapos munkát igényel.3

Talán vegyük előbb sorra, hogy mi az, ami nagyon fontos.

Minőségbiztosítás és a helyi dokumentumok

Megszűnik a IMIP, vagyis az Intézményi Minőségbiztosítási Program. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell a minőségi elvek szerint működnie az óvodának, hanem az eddig megtanult minőségbiztosítási elveket, eszközöket építsük be a két helyi dokumentumba, és így a megvalósítás is egységesebb képként nyomon követhető, elemezhető, értékelhető. A folyamatfejlesztést kiválóan szolgálja.

Hogyan történjen mindez?

Az általánosan megállapítható módosítási elvek a következőképpen valósíthatók meg.

A helyi pedagógiai programok mindegyike helyzetképpel indul. Ebben megfogalmazódnak az óvodahasználók köre, szükségletei és igényei is. Ez az egyik alapja a minőségbiztosításnak. Ugyanígy az szmsz is tartalmazza felsorolásként ezeket a tényeket.

A nevelési koncepcióba, vagy másképpen fogalmazva a célok és feladatok rendszerébe a küldetési nyilatkozat, az elkötelezettségi tények alátámasztják a mondanivalót, a vállalások minőségi mutatóit. Az szmsz felelősi

rendszerébe jól beilleszthetők a felelős és határidő meghatározások jellemzői helyi tényanyagai, (a távlati tervezés előírásaiként), ami majd az éves tervbe kerül konkrét meghatározásra.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére minden pedagógiai programban nagyon kidolgozottan megtalálhatók, melyek egyben a sikerkritériumokat is tartalmazzák. Érdemes elemezni, értékelni, hogy mennyiben adnak az értékeléshez megfogható, értelmezhető tartalmakat és mennyiben kell módosítani. Ne legyen túl általános a megfogalmazás, de ne is legyen túl részletes.

A nevelőmunka tervezésének, ellenőrzésének, értékelésének elvi tartalmi elvárásai kerüljenek megfogalmazásra a helyi pedagógiai programba. A szervezéssel kapcsolatos ki, mit, mivel, mikor kérdésre pedig a válaszokat az szmsz tartalmazza. ( Itt is vigyázni kell, hogy ne éves tervben gondolkozzunk, hanem a elvi és a szabályozási szinten hosszabb távú tervezési elvek alapján.)

A kapcsolatok tartalmi kérdéseinek elvei minden pedagógiai programban megtalálhatók, e mellé jól beilleszthetők a partneri igény és elégedettségmérés helyi sajátosságainak elvei. Az szmsz-be pedig felsorolásra kerülnek a kapcsolatok, mely mellé a szervezési feladatok jól illeszthetők, és így az éves tervbe lebonthatók konkrét felelősi és határidői meghatározással.

Az óvodai programírás és módosítás elvei4

Ahhoz, hogy a módosítás alapos és tényszerű legyen, fontosnak tartom a programelméletből felidézni vázlatosan a programkészítés elméleti téziseket.

Ehhez szükséges megemlíteni és netán tisztázni néhány fontos alapelvet.

Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban Alapprogram)5, keret jellegű országos tartalmi szabályozó, mely elvekben fogalmazza meg a magyar óvodákban folyó nevelés tartalmát. Olyan központi tartalmi szabályozó dokumentum, amely meghatározza a magyar óvodákban folyó nevelőmunka célját, alapelveit, az óvoda funkcióit, feladatrendszerét, az óvodai tevékenységformákat, az óvodai élet megszervezésének elveit, az óvodapedagógusok, a nevelést segítő szakemberek szakmai munkájának elveit, a tervező, ellenőrző, értékelő tevékenységeik elvi irányait, a megvalósítás feltételeinek biztosítását, valamint az óvodáskor végére várható fejlődési jellemzőket.

Minden más program hordozója, és minden más program erre épül.

Az Alapprogram jellemző vonásai: az óvodai neveléstörténet értékeire, valamint a magyar óvodai nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára épít. A gyermeki jogok figyelembevételével készült, a családi nevelést teszi első helyre, és annak kiegészítését várja az óvodától az esélyteremtés érdekében a differenciált egyéni bánásmód megvalósításával. Megkötöttségeket csak a gyermekek érdekében tartalmaz, a gyermekek érdekében bizonyos határokat jelöl meg, és bizonyos ellátást kötelezővé tesz. Biztosítja az óvodapedagógusok módszertani szabadságát. Gyermekközpontú elveket hirdet: vagyis a gyermeki szükséglet határozza meg a célok, feladatok, tevékenységek tartalmát. Biztosítja a pluralizmust, a sokféle nevelési elvek megvalósítását.

Milyen tartalmi szabályozó a helyi pedagógiai program?

A helyi pedagógiai program egy olyan tartalmi szabályozó, amely az adott óvoda pedagógiai koncepciójának tartalmát fogalmazza meg. Az általános elvek lebontásával teszi lehetővé a helyi elvek megfogalmazását és sajátosan kiemelt értékek megvalósítási módjainak kidolgozásával. Az Alapprogramban megfogalmazott célok és feladatok kerüljenek kibontásra az óvoda helyzetének, feltételeinek, működési lehetőségeinek figyelembevételével. Tükrözze a helyi gyermekkép, az óvodakép a helyi speciális jellemzőket.

Adjon képet a nevelési koncepció a helyi célok és feladatok megvalósításának elvi tartalmairól, azok megvalósításának jellemzőiről. Tartalmazza még az óvoda speciális, sajátos nevelési elveit is. Hangsúlyozottan szerepeljenek az anyagban az intézmény által kiemelt célok. A megkülönböztető, az egyéni nevelési sajátosságok is kerüljenek kifejtésre.

A gyermeki tevékenységek kibontása során a képességfejlesztés, az ismeretek rendszerezése és bővítése kap hangsúlyt. Itt egyrészt a pedagógus feladatai másrészt a gyermekek fejlődésének segítése érdekében a fejlesztési elvek jelenjenek meg a tevékenységi területek speciális tartalmi jellemzői alapján az Alapprogramban megfogalmazott elvek irányvonala tükrében, az óvodahasználó gyermeki igények és szükségletek alapján.

A tartalom rendszerezése a nevelőtestület döntése alapján többféleképpen történhet. Felépíthető a tevékenységformák alapján, vagy a témakörök kiemelésével, vagy a nevelési területek köré csoportosított rendszerben, vagy a képességfejlesztési területek felsorolásával, évkörök rendszerében, stb. A kiemelt speciális feladatvállalások megfelelő hangsúllyal szerepeljenek az anyagban.

Fontos kritérium, hogy a tartalom átlátható és könnyen kezelhető, tagolt szerkezetben jelenjen meg. Segítse az óvodapedagógus önálló munkavégzését, tartsa természetesnek a módszertani szabadság tiszteletben tartását. Tehát elvekben fogalmazza meg az óvodában folyó fejlesztő munka tartalmi elvárásait. Ne tankönyv legyen, ami elméleti téziseket sorol fel szakmai indoklásokkal, hiszen azt megtanulta az óvodapedagógus az alapképzésben. Ne módszertani ötletben jelenítse meg a megvalósítás módját, mert az beszabályoz. Nem engedi a témának megfelelő, és a gyermeki igényekhez igazítható nevelőmunka megvalósítását.

Általános elvek formájában fogalmazódjanak meg az adott óvoda szervezeti és időbeosztásának tartalmi meghatározói, melyek alapján az óvodapedagógusok a saját csoportjuk működését megfelelően tudják megszervezni és az időkereteket lebontani a csoportnaplóban.

A gyermek fejlődési ütemének, képességei aktuális szintjének a nyomon követését biztosító eszköz, tevékenységi forma megfogalmazása szükséges a fejlesztési területek célszerű tervezése az egyéni, differenciált nevelési feladatok ellátása érdekében. Lényeges meghatározni azokat az elveket, melyek tartalmában és formájában körvonalazzák az óvodapedagógusok tervező, ellenőrző, értékelő tevékenységeit a csoportokban. Az elvek, értékek megfogalmazásával

kialakíthatók az óvodai nevelés ellenőrző-értékelő rendszerének és tartalmának sajátos kritériumai.

Hogy az óvodáskor végére milyen tudással és képességekkel rendelkező gyerek hagyja el az óvodát, azt meghatározzák a bemeneti oldal szociolkulturális jellemzőinek sajátosságait, és a hozzáadott pedagógiai értékek eredményeként megfogalmazandó a fejlődés várható jellemzőinek sora, minden valamennyi nevelési területen és tevékenységi formákban.

Az óvoda kapcsolatrendszerének tartalmát meghatározó sajátosságok megfogalmazásakor olyan tartalmi jellemző elvek kerüljenek a programba, melyek alapján a csoportokban kialakíthatják az eredményes és hatékony együttnevelési tevékenységeiket.

A program személyi és tárgyi feltételei tartalmazzák mindazokat a szükséges előírásokat e témában, melyek a program megvalósítását biztosítják.

A helyi pedagógiai program jóváhagyási más néven legitimációs záradéka lényeges a dokumentum érvényessége és törvényi előírásoknak megfelelő meghatározó szerepe miatt. Itt kell feltüntetni a szülői oldal egyetértését, a nevelőtestület elfogadási arányát, az intézményvezető jóváhagyó aláírását.6

A változásokról és megvalósításukról

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. §.7 –a meghatározza, hogy kinek kell elkészíteni a helyi pedagógiai programot és hogy az mit tartalmazzon. Konkréttan felsorolja azokat a tartalmakat melyekre a helyi pedagógiai programokban választ kell adni, ki kell fejteni.

A rendeletben felsorolt tartalmi kiemelések nem a felépítést, a szavak megismétlését jelentik, hanem azokat az elvi megfogalmazásokat, amelyekben a nevelőtestület leírja az állásfoglalásait, a megvalósítás elvi tényezőit az adott óvoda nevelőmunkájára vonatkoztatva.8

Ki készíti el a programot?

A nevelőtestület tagjai, hiszen a megvalósítás csak akkor lesz eredményes, ha azonosulni tudunk az elfogadott elvekkel.

Hogyan készítse el a nevelőtestület ezt az igen felelős és tartalmas munkát?

Szerepek és tevékenységek fontossága igen lényeges, és ez nagymértékben függ az adott lehetőségektől: a nevelőtestület tagjainak számától, a munkamegosztás módjától, az óvodapedagógusok felkészültségétől.

Legfőképpen az előkészítő és szervező munka átgondoltságától. Éppen ezért ajánlatos tervet készíteni melynek formái és tartalmi elemei az adott óvoda már kialakított, jól bevált tervezési eszköze, módszere is lehet (feladatterv, folyamatábra,

gantt diagram, eljárásrend, projekt, kooperatív módszerek stb.). A lényeg, hogy a szervezőmunka helyi lehetőségek alapján tegye megvalósíthatóvá a közös munkát (team munka/minőségi kör,/tag-óvodavezető,/munkaközösség-vezető, egyéni/páros munka stb.) Teremtődjön meg a pedagógusok közötti párbeszéd, vita, együttmunkálkodás, kompromisszum, megvalósítás, és a felelősség kiemelése minden poszton és munkatevékenységben (nevelési értekezleten, kiscsoportos munkafolyamatok szervezésével).

Ki segíthet a programírásban?

A szaktanácsadói hálózat9 - a régi és új tagjai a tervezett Kabineti rendszernek – hiszen a szakinformáltság fontossága, a helyi települési viszonyok ismerete, a kívülről való rálátás egyes nevelési, fejlesztési tevékenységre, szervezési módra, stb. a továbbképzések terén jelentkező szükségletek ismerete mind-mind olyan információt hordoz, melyek tapasztalatai jól hasznosítható a programírás folyamatában. A szaktanácsadó sokszor készít elemző, összehasonlító, értékelő szakanyagokat, és az ilyen munkában való jártasság segít a törvényi, rendeleti előírások feldolgozásában, a helyi pedagógiai program kiegészítő módosító eljárásaiban.

A másik terület a saját munkánk eredményei. Az óvodában kialakult önértékelési és ellenőrzési rendszer eredményei, jegyzetei, tapasztalatai. Belső továbbképzési rendszere az óvodának ad igazán támpontokat a módosításokhoz.

Mi legyen a munka menete?

Legfontosabb a változások áttekintése, kiszűrése, kiemelése, megértése, elfogadása és beépítése a helyi dokumentációs rendszerbe.

Az Alapprogram módosítási elemei alapos elemzést és értelmezést igényelnek.10

Az Alapprogram változásai

Összegezve felsoroljuk az egyes általános változási jellemzőket.

Leszögezhető az a tény, hogy az Alapprogram szemlélete, felépítése nem változott. Tartalmazza mindazokat a felsőbb jogszabályi és szakágazati módosításokat, amelyek fontosak a törvényi rendeleti összhang érdekében. (Itt gondolok a vezetői felelősségre, a legitimációs záradék tartalmi elemeinek változásaira, és ennek igen fontos szerepére.)

Nagyon lényeges, hogy a változások a tartalmi hangsúlyokban jelennek meg, melyek az adott terület fontosságát emelik ki. Több helyen olvashatók a következő szavak, melyek kifejtése és helyi elvi megfogalmazása kell hogy hangsúlyt kapjon a programmódosítási feladatokban. Ezek: hátránycsökkentés, esélyteremtés, kiemelt figyelmet igénylő gyermekek(erről később részletesen kell írni, mert ennek megfelelő értelmezése alapvető feladat) előítélet mentesség, családi nevelés elsődlegessége, funkcióteljesítés közben megteremtődnek a következő életszakaszba való átlépés… feltételei, erkölcsi nevelés, …a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Szervezésbeli változások: a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5–35 perces) csoportos foglalkozások …különböző kötelező dokumentumok… az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.

A címbeli változások arra mutatnak rá, hogy mi az a terület, ami még kiemelést igényel: Verselés, mesélés: Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

Tevékenységek területeiben az alábbi szavak mutatnak változtatási jellemzőket:

Játék: tudatos jelenlét - óvodapedagógus, kreativitás, …támogató, serkentő, ösztönző,… indirekt reakciók… játékos tevékenységszervezés

Mozgás: elméleti indoklások, ...képességfejlesztés, irányított mozgásfejlesztés…

Környező világ tevékeny megismerésében …fenntartható fejlődés.. környezettudatos magatartás…

A tevékenységben megvalósuló tanulás: spontán és szervezett tevékenység, kompetenciák helyett képességek fejlesztése …játékos, cselekvéses tanulás…

Sok helyen találhatunk mondatszerkesztési változásokat, ami azt igazolja, hogy mindig minden dokumentum átnézésekor találunk módosítási, javítani szükséges mondatokat, de ezzel a tartalom nem változik. (Ha átolvassuk a saját eddig használt helyi programunkat, mi is másképpen fogalmazunk meg, mint pár évvel ezelőtt.)

Egy-két kiegészítő magyarázat, amit folytatunk a következő lapszámban

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése több helyen is szerepel a tartalmi szabályozó dokumentumokban. Ehhez tudni kell, hogy kik tartoznak ebbe a fogalomtárba.

A sajátos nevelési igényű gyerekek (SNI), a halmozottan hátrányos helyzetűek sokfélesége (H, HH, HHH,), az etnikai kisebbség, a tehetséges gyerekek. Tulajdonképpen mindazok a gyerekek, akik valamiben mások. Az OKNT munkálatainak folyamatában megalakult még 2012 áprilisában egy szakmai bizottság, a Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók Bizottsága (KIB), mely éppen ezen terület tartalmi jellemzőit dolgozta fel és próbálta megfogalmazni, feltárni a fogalmi jellemzőket, és segítséget nyújtani a fogalmak megfelelő értelmezésében. Ezzel is segítette a törvénykezési változásokat. Az óvoda alapító okirata határozza meg, hogy mindezek a tartalmak mennyiben és miben jelentenek többletfeladatot a nevelőmunka tartalmában.

Abban az óvodában, ahol az Alapító Okiratban szerepelnek nemzetiségi11 és SNI12 nevelésre vonatkozó elvárások fontos, hogy ezen területekre vonatkozó Irányelvek tartalmi jellemzői a helyi igények, lehetőségek és szükségletek tükrében épüljenek be a helyi pedagógiai irányító dokumentumok rendszerébe.

A HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAM TOVÁBBRA IS KIEMELT TARTALMI SZABÁLYOZÓ, EZT MUTATJÁK A VÁLTOZTATÁSI JELLEMZŐK IS.

Zárszóként arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy szerkesztőségünk tagjai rendelkezésre állnak a felmerülő kérdések megválaszolásával a további segítségnyújtáshoz. (www.akisgyermek.hu, akisgyermek@gmail.com)

1 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény - keretjellegű, rendeletekkel együtt valósítható meg 2 A 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről 3 20/2012 ( VIII. 28.) EMMI rendelet 4 Óvodai programkészítés (tanulmánykötet, szerkesztette: Villányi Györgyné) Okker Kiadó, Budapest 2000. Megjegyzés. a könyv tartalmaz programírási ajánlásokat, melyek felhasználásra kerültek a cikkben, aktualizálva a jelen kor elvárásaihoz. 5 Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet 6 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény… §. … pontja ….. 7 6. § (1) Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján pedagógiai programot készít, vagy az ily módon készített pedagógiai programok közül választ. 8 (2) Az óvoda pedagógiai programja meghatározza

a) az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit, b) azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének

fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését,

c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, e) a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit, f) nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és

nyelvének ápolásával járó feladatokat, g) az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, h) a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, i) a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.= helyi sajátosságok

9 Az emberi erőforrások minisztere 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelete a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről 10 Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet tartalmáról 11 …………………EMMI rendelet e……… 12 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról – Magyar Közlöny 132. szám.