A BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM 2 0 1 4 . É V E S K O N T R O L L I N G J E L E N T É S E

Készítette: Fortuna Zoltán költségvetési és kontroll ing igazgató

www.kontroll ing.bme.hu

BUDAPEST, 2014. DECEMBER 9.

TARTALOMJEGYZÉK

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................................ 1

II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA ....................................................................................................... 11

III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ................. 15 III.1. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA .............................................................................................................. 15 III.2. BEVÉTELEK, KIADÁSOK .................................................................................................................................. 18 III.3. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, LIKVIDITÁS ................................................................................................................. 20 III.4. MEGELŐLEGEZÉSEK, IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK .............................................................................. 22 III.5. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI ........................................................................................................ 24 III.6. TÁRGYÉVI BELSŐ TARTOZÁSOK, KARI TAKARÉKSZÁMLA ......................................................................................... 26

IV. SAJÁT BEVÉTELEK ...................................................................................................................................... 27 IV.1. RÉSZLETES SAJÁT BEVÉTELI ADATOK ................................................................................................................. 27 IV.2. KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYA ............................................................................................................................ 29

V. NEM KARI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA ........................................................................ 34 V.1. NEM KARI ÁLTALÁNOS ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA ...................................................................... 34 V.1.A. AZ OMIKK KISKÖLTSÉGVETÉSE ..................................................................................................................... 35 V.1.B. A KTH KISKÖLTSÉGVETÉSE ........................................................................................................................... 38 V.2. NEM KARI LÉTESÍTMÉNY ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA .................................................................... 40 V.2.A. AZ ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE ................................................................................................ 40 V.2.A..1 KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA ......................................................................................................... 41 V.2.B. A BERUHÁZÁSI ÉS KARBANTARTÁSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE .......................................................................... 46 V.2.C. A TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE ............................................................... 50

VI. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA ................................................................... 51

VII. OKTATÁS .................................................................................................................................................. 53 VII.1. A FELVÉTELI ELJÁRÁS VÁLTOZÁSA, A FELVETT HALLGATÓK .................................................................................... 53 VII.2. FELVETT, DE BE NEM IRATKOZOTT HALLGATÓK .................................................................................................. 58 VII.3. MESTERKÉPZÉS .......................................................................................................................................... 59 VII.4. HALLGATÓI ELŐREHALADÁS .......................................................................................................................... 60 VII.5. AZ OKTATÁS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE ....................................................................................................... 62 VII.6. A DIPLOMÁT SZERZETT HALLGATÓK SZÁMA, A VÉGZETTEK JÖVEDELME ................................................................... 64 VII.7. A HALLGATÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA................................................................................................................. 66

VIII. K+F+I ....................................................................................................................................................... 68 VIII.1. TEHETSÉGGONDOZÁS (TDK) ........................................................................................................................ 68 VIII.2. DOKTORANDUSZOK .................................................................................................................................... 70 VIII.3. K+F CÉLÚ FORRÁSBEVONÁS ÉS FELHASZNÁLÁS ................................................................................................. 72 VIII.4. IPARI KAPCSOLATOK ................................................................................................................................... 73 VIII.5. PÁLYÁZATI AKTIVITÁS .................................................................................................................................. 74 VIII.6. SZABADALMAK .......................................................................................................................................... 77 VIII.7. A BME PUBLIKÁCIÓK ................................................................................................................................. 78

IX. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TEVÉKENYSÉG .......................................................................................... 81 IX.1. KÜLFÖLDI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA ..................................................................................................... 81 IX.2. MOBILITÁSI PROGRAMOK, KIUTAZÓ HALLGATÓK ÉS OKTATÓK ................................................................................ 84 IX.3. IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓ X KREDIT TELJESÍTMÉNY ............................................................................................. 86 IX.4. ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK .............................................................................................. 87 IX.5. NEMZETKÖZI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK ................................................................................................ 88 IX.6. BME A RANGSOROKBAN ............................................................................................................................... 89

X. HUMÁN KONTROLLING .............................................................................................................................. 91 X.1. OKTATÓI-KUTATÓI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ .......................................................................................................... 91 X.2. A 10/5/1 SZABÁLYT NEM TELJESÍTŐ TANSZÉKEK ................................................................................................. 96 X.3. NEM KARI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ ..................................................................................................................... 97 X.4. SZEMÉLYI KIFIZETÉSEK VÁLTOZÁSA .................................................................................................................... 98

1

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az éves költségvetés elfogadását követően az egyetemi vezetők első írásos tájékoztatása a szokásos

féléves kontrolling jelentés, amelyet a Vezetői Értekezlet és a Gazdasági Bizottság 2014. szeptember

első hetében tárgyalt. Akkor kizárólag a költségvetés évközi alakulását tekintettük át.

A hagyományosan november-december hónapban elkészülő éves jelentés fókusza és célrendszere a

féléves jelentésnél jóval összetettebb, a kontrolling jelentések szokásos keretein jócskán túlnyúlik.

Egyrészt terv-tény ellenőrzést végezve a költségvetés évközi alakulását vizsgáljuk, miközben a jövő

évi tervezéshez szükséges irányokat és sarokszámokat rögzítünk vagy megbecslünk. Másrészt tények

és adatok sokaságával bemutatjuk, áttekinthetővé tesszük az egyetem főtevékenységeit. Tesszük ezt

olyan részletezettséggel és olyan mélységben, hogy az oktatási-kutatási tevékenységet irányító

dékánok/tanszékvezetők is elengedhetetlen információkhoz jussanak az egyetem egészéről, a

főtevékenységek irányairól, miközben cél, hogy láthatóvá váljon az is, hogy a karokat kiszolgáló

szervezetek a tőlük elvárt módon segítették-e a tárgyévi költségvetésben rögzített tervek teljesülését.

Ezzel az összetett célrendszerrel a kontrolling jelentés egyben az egyetem átfogó oktatási-kutatási

döntésmegalapozó, helyzetértékelő anyaga is.

A legfontosabb megállapításaink – összefoglalóan:

A működési környezet gazdálkodásra, költségvetésre kiható változásaival kapcsolatosan

1. Az Nftv. 2012. január 1-jén egyfajta kerettörvényként lépett hatályba. Sajnos, a BME számára

kifejezetten fontos normatív jellegű (képlet-alapú) felsőoktatás finanszírozási rendszer

kialakításával kapcsolatos jogszabályok még mindig nem születtek meg, többnyire még a

korábbi (2008-as!) szabályokat alkalmazzák, illetőleg az eseti pénzosztás a jellemző, a „külön

pénzek” szerepe továbbra is lényeges, és főként a bajba jutott intézményeket segítik kiemelten.

2. Az idén eddig soha nem látott mennyiségű ellenőrzés, vizsgálat, látogatás zúdult az egyetemre.

Az ellenőrzések során számottevő költségvetési kihatású határozatok nem születtek.

3. Újabb ingatlan, most a Gyorskocsi utcai ingatlan vagyonkezelői joga került elvételre az

egyetemtől mindenféle kártalanítás, kompenzáció nélkül. Ezzel ismét mintegy nettó 500-

700 M Ft saját bevételtől esett el a BME.

4. Visszavonásra kerültek a BME V2 épületével (2 Mrd Ft), valamint a Fraunhofer

kutatóhálózattal kapcsolatos támogatások (három évre 1,2 Mrd Ft).

5. A Science Without Borders program 2015-ben is várhatóan folytatódik, a 2015 őszén induló

képzésekre Brazíliában most fejeződnek be a jelentkezések. Magyarország 350 fős keretet

kapott, így jó eséllyel 2015-ben újabb nagyobb létszámú brazil hallgató érkezhet a BME-re.

6. A Szenátus szeptember 29-ei ülésén kiegészítette a Költségvetési Szabályzat kari, valamint a

HDÖK költségvetésére vonatkozó részeit. A szabályzatban rögzített határidőig sem a VIK-nek

sem a HDÖK-nek nem született jóváhagyható „próba-költségvetése”.

7. Az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet előírásai alapjaiban változtatták meg a

költségvetési intézmények számviteli szabályait. Az új jogszabályi előírások következtében az

eddig alkalmazott módosított pénzforgalmi szemléletű könyvvezetést felváltotta egy más

elgondoláson nyugvó költségvetési/pénzforgalmi szemléletű számvitel, kiegészítve

pénzügyi/eredmény szemléletű számvitellel. Ehhez a megváltozott jogszabályi környezethez

nem alkalmazkodott a Központosított Illetményszámfejtési Rendszer, a Kincstár által átadott

számfejtési, feladási állományok nem teljes körűen felelnek meg az új számviteli

követelményeknek. A 2015. január 1-jével bevezetésre kerülő KIRA kincstári számfejtő

program megoldásokat ígér a felmerült problémákra.

8. A Synergon 2014. október 2-án bejelentette, hogy rendes felmondással, 2014. december

végével felmondja a BME-vel 2007. július 23-án, a gazdálkodási rendszer fejlesztése

üzemeltetése tárgyában kötött szerződést. Az egyetem a Synergon által felmondott szerződés

2

kisebb, az eddigi tapasztalatok által indokolt mértékben pontosított, de lényegében változatlan

feltételekkel történő ismételt megkötését tűzte ki célul, a folyamatos és zavartalan működés, a

folyamatos és jelentős számban folyamatban lévő fejlesztések folytatása, a már elért

eredmények megtartása, az integrált rendszer integrált működésének fenntartása érdekében.

Mindezen körülmények ellenére a Számvitel 2014-gyel kapcsolatos fejlesztési feladatok egy

része már elkészült, egy jelentős rész fejlesztése, tesztelése folyamatban van. Jelentős

erőfeszítéssel a fejlesztés az év végéig várhatóan befejeződik.

A központi tartalékok alakulásával kapcsolatosan

9. A Likviditási és tartalékalap év végi záró egyenlege várhatóan csak 100 M Ft-tal lesz magasabb

a tervezett összegnél:

Összességében 100 M Ft-tal kevesebb folyt be a 2013. évi normatíva elszámolásból és a

Felsőoktatási Struktúraváltási Alapból.

A bérkompenzáció összege 50 M Ft-tal lett magasabb a tervezettnél.

Az adományok jogcímen kapott támogatások 40 M Ft-tal haladták meg a tervezett

összeget.

A rezsiköteles bevételek után LTA-ba történő idei befizetések összege mintegy 80 M Ft-

tal lesz magasabb a tervezettnél.

Az egyéb befizetések tervezett összege a tanszéki kompenzációs díjak összegével nőtt.

10. A Nem kari alrendszernek várhatóan 190 M Ft összegű maradványa lesz az év végén, amely az

alrendszer jövő évi kiadásainak részbeni fedezetéül kell majd szolgáljon.

A pénzeszközállománnyal, likviditással kapcsolatosan

11. 2014-ben az egyetem bevételei várhatóan 400 M Ft-tal lesznek magasabbak az egy évvel

korábbinál: 31,2 Mrd Ft bevétel várható. A bevételeken belül az állami támogatás összege

várhatóan 300 M Ft-tal, a saját bevételek összege pedig várhatóan 100 M Ft-tal haladja majd

meg az egy évvel korábbi szintet. A saját bevételek aránya ezzel várhatóan 50%-ra mérséklődik,

így elmarad a korábbi 55%-os maximumértéktől.

12. Az egyetem 2014. szeptember 30-i összesített bankszámlaegyenlege 12,9 Mrd Ft volt, ami

1,3 Mrd Ft-tal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. Az év végére előrebecsült

pénzeszközállomány 12,6 Mrd Ft, ami 2,5 Mrd Ft-tal több, mint az év eleji nyitó érték. A

növekedés a bevételek vizsgált időszak alatti növekedésének köszönhető, valamint annak, hogy

mindeközben az intézmény kiadásai némileg csökkentek. (Minden bizonnyal jórészt csak

időben „elcsúsznak”.)

13. A számlaegyenleg növekedésével a kari, tanszéki keretek növekedtek. A karok december 1-jei

szabad kereteit tekintve 8-14-szeres különbséget tapasztalhatunk a legtöbb és legkevesebb

szabad forrással rendelkező kar között.

14. Az egyetem júliusig mintegy 500 M Ft-ot volt kénytelen megelőlegezni az államnak, ugyanis

a PPP támogatás ~1 Mrd Ft-os összegét csak júliustól kezdte el utalni az illetékes minisztérium.

A korábbi évek nyári rendezésével ellentétben az előző évi normatíva elszámolás összegét csak

november utolsó napjaiban kaptuk meg. Ebben az esetben az egy évvel korábban elvégzett

oktatási szolgáltatás ellentételezéséhez jutott hozzá késve a BME.

15. Az egyetem részére utalt 2014. évi PPP támogatás 243 M Ft-tal kevesebb, mint a szerződésben

rögzített összeg. A két kollégiumi épület és a Q épület esetében 2010 óta az állam mintegy

700 M Ft-tal kevesebb PPP támogatást fizetett ki a BME részére, mint a szerződésben rögzített

összeg.

16. A pénzeszközállomány nyilvántartását tekintve a legjelentősebb változás, hogy az egyetem

befektetési számláján lévő összes pénzeszköze átkerült a főszámlára, a hallgatói befizetéseket

gyűjtő intézményi önköltségi számla egyenlege pedig 2013. augusztusi nyitása óta 2,9 Mrd Ft-

ra nőtt. Utóbbira az Államkincstár folyószámla kamatot fizet.

3

17. Év közben terv szerint kifutott az egyetem által tartott utolsó államkötvény is, ezzel az egyetem

befektetési tevékenységét – a jogszabályi változásokhoz igazodva – befejezte. 2006-2014

között a BME 5,2 Mrd Ft befektetésből származó bevételre tett szert, ami most lezárul.

Belső hitelekkel kapcsolatosan

18. Az ideiglenes keretek 2014. december 1-jei állománya 7,8 M Ft volt, amelyet a bérfeladások

rendszerben előre nem rögzített, számított tételei (például műszakpótlékok), valamint a KIR-be

és a Nexonba történő számfejtés közötti eltérések (rögzítési hibák) okoznak.

19. A központi megelőlegezésként funkcionáló ún. technikai keretek kizárólag az ÜZO-nak álltak

rendelkezésére forgótőkeként a raktári készletek kezeléséhez, mintegy 70 M Ft összegben.

20. A központi megelőlegezések állománya (a kutatóegyetemi előleg nélkül) 1,856 Mrd Ft volt,

ami lényegében megegyezik az év eleji nyitó állománnyal. A megelőlegezések állományának

összesített maximuma az elmúlt 90 nap pénzeszközállományának gördülő átlaggal számított

értékének 30%-a lehet, ez jelenleg 3,3 Mrd Ft.

21. A teljes állományából 560 M Ft összeget jelentett a felszólító levelek eredményeképpen

átütemezett megelőlegezés, azaz amelynek a visszatérítési határideje már lejárt.

22. Az összes kari megelőlegezés 38%-át a VIK igényelte, részaránya a féléves állapothoz képest

csökkent. A KJK megelőlegezés állománya továbbra is meghaladja a szabályzatban rögzített

maximumot. A kar számára már a tavasz folyamán jeleztük, hogy további egyetemi

megelőlegezést az egyetemi szabályok értelmében nem kaphat.

A belső tartozásokkal kapcsolatosan

23. Év közben a karok rendezték egymás közötti vagy nem kari egységek irányába történő

tartozásaik többségét. Folyamatban vannak még:

Az alfa.bme.hu weboldal kialakításáért és gondozásáért a TTK részére történő 1,9 M Ft

összegű keretátadás.

Az MGR Számvitel 2014 fejlesztéshez való 10 M Ft-os (már rendezett) kari hozzájárulás

5 M Ft-tal történő megemelése látszik szükségesnek. A GB a GMF erre vonatkozó

előterjesztését még ebben az évben tárgyalni fogja.

A 2014. október 31-ig befolyt saját bevételek után kirótt és december 1-ig nem rendezett

rezsi tartozása kizárólag a TTK-nak volt 0,5 M Ft összegben.

24. A belső költségvetési szabályok értelmében érintett BME cégek bevételeihez köthető kari

befizetési részletszabályokat a Szenátus szeptember 29-én módosította. A karok képviselőivel

folytatott adategyeztetés alapján a KJK befizetési kötelezettsége 35 E Ft, a VBK-é 0 E Ft, míg

a VIK-é 92.173 E Ft. A KJK az összeget már befizette, a VIK még nem, így az összeg befizetési

kötelezettségként került a Karhoz bejegyzésre (időközbeni rendezés hiányában legkésőbb a

2015. belső évi költségvetés során a VIK támogatásából kerül majd levonásra).

25. Az ÉMK, ÉPK, GTK, TTK együttműködéseképpen működő kari takarékszámla rendszer jól

működik, 2014-ben további befizetések érkeztek. A KJK jelezte csatlakozási szándékát a

rendszerhez, ami a Költségvetési Szabályzat soron következő módosításakor kerül beépítésre.

A saját bevételek alakulásával kapcsolatosan

26. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év végére mintegy 3%-os (~500 M Ft)

növekedést prognosztizálunk. Megjegyezzük, hogy a decemberi bevételek jellemzően jelentős

mértékben eltérnek az évközi havi átlagos bevételi szinttől, ezzel nehezítve az éves becslést.

27. A Nukleáris technikai, a Nyelvoktatási, a Sport és testnevelési valamint a Nem kari alrendszer

saját bevételei várhatóan a terveket meghaladó, a Kari alrendszer bevételei a terveknek

megfelelő, míg a Hallgatói alrendszer bevételei a tervektől elmaradó szinten teljesülnek.

28. Amennyiben az egyes tevékenységek kizárólag államszámviteli saját bevételeit vizsgáljuk,

elmondható, hogy a pályázati bevételek, az innovációs kutatási bevételek és a vállalkozási

jellegű tevékenységből származó bevételek időarányos szinttől való elmaradása jelentős, az

4

oktatási tevékenységből származó bevételek esetében pedig biztos a teljes évre tervezett összeg

túlteljesítése.

29. A saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi

költségvetéssel. A Likviditási és tartalékalapba beérkező rezsi, várhatóan mintegy 80 M Ft-tal

lesz magasabb a tervezett összegnél.

A követelések kezelésével kapcsolatosan

30. Az egyetem követelésállományának 2014. III. negyedévi korrigált adata 1,5 Mrd Ft, amely

lényegében megegyezik az egy évvel korábbi állománnyal, ugyanakkor a követelések

nyilvántartásában jelentős számviteli változások történtek.

31. A vevői követelésállomány a III. negyedév végéig jelentős összeggel a 2013. december végi

1,1 Mrd Ft-ról 844 M Ft-ra csökkent, ugyanakkor a féléves adathoz képest közel 80 M Ft-tal

nőtt. A lejárt állomány összege lényegében stagnált, részaránya, a féléves 43%-ról, a III.

negyedév végére 39%-ra csökkent.

32. A 2014. szeptember 30-i adatok alapján a lejárt határidejű vevői követelésállományból az ÉMK

(23,8 M Ft), a GPK (28,8 M Ft), a VIK (42,6 M Ft), a GTK (114,2 M Ft) értékei kiemelkednek.

Utóbbi összege a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozása miatt magas.

33. 2014. szeptember 30-án mintegy 37,3 M Ft volt annak az ÁFÁ-nak az összege, amelyet az adott

gazdálkodó szervezetek már befizettek a 45 napon túl lejárt vevőköveteléseik után. A karok

között az ÉMK-t (4,9 M Ft), a GPK-t (9,9 M Ft) és a VIK-et (6,1 M Ft), a nem kari szervezetek

közül pedig az ÜZO-t (9,2 M Ft) terhelte a legtöbb ebből fakadó dologi kiadás.

34. A hallgatói eredetű követelésállományt 2013 júliusától aktívan kezeli az egyetem. Jelenleg a

2014. január 31-ig kiírt behajthatónak minősített állomány kezelése folyik. Ennek 2014.

december 1-jén fennálló értéke 215 M Ft. Az állomány harmada esetében a GTK, harmada

esetében a DIK, harmada esetében pedig a többi gazdálkodó egység a követelésgazda. Az

állomány jelentős része ésszerű keretek között „behajthatatlan”.

A nem kari gazdálkodással kapcsolatosan

35. Az egyetemi belső költségvetés elfogadását követően – a terveknek megfelelően – hosszabb

időszakra visszanyúlóan áttekintésre kerültek a nem kari kiemelt kategóriákhoz tartozó,

mintegy 120-150 munkatárs személyi juttatásai, illetve ezek illeszkedése a BME nem kari

dolgozóira érvényes bérpolitikai elvekhez. Rektori intézkedés alapján mintegy 30 fő esetében

megtörtént a személyi juttatások utólagos rendezése, az érintettek kompenzációja. Továbbá

mintegy 10 fő esetében elismerésre került az év végi, év eleji időszakban végzett kiemelkedő

munkateljesítmény szintje. A két intézkedés 23 M Ft bér és járulék kifizetéssel járt.

36. Az OMIKK várhatóan bérbe tudja adni a törökbálinti szabad raktári kapacitását, amellyel 2016

végéig mintegy 20 M Ft-os saját bevételre tehet szert.

37. A kari folyóirat-beszerzés összege 15 M Ft-tal emelkedett a tervezetthez képest, amely mögött

minden bizonnyal az új folyóirat támogatási modell ösztönző hatása áll. A karok 67 M Ft saját

forrást fordítottak a beszerzésre, ezt egészítette ki 23 M Ft központi támogatás. Az Elektronikus

Információszolgáltatás Nemzeti Program keretében létrejött országos konzorciumban

résztvevő intézmények a piaci árnál olcsóbban jutnak hozzá elektronikus tudományos

tartalmakhoz, adatbázisokhoz, folyóiratokhoz. Az OMIKK költségvetésében az EISZ-re

tervezett 85,6 M Ft-nál végül 11,1 M Ft-tal kevesebbet kellett fizetnie az egyetemnek. Így

összességében az egyetem az OMIKK közreműködésével mintegy 170 M Ft-ot fordított

nyomtatott és elektronikus folyóiratok, tudományos tartalmak beszerzésére. 2015-ben az EISZ

várható kiadásai 80 M Ft-ot tesznek majd ki.

38. A KTH-n átfolyó összegek mintegy 150 M Ft-tal nőttek a mobilitási programok támogatására,

valamint a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjra kapott állami támogatás miatt.

39. A TIO 2014-ben forrást kapott az évek óta halasztott másodlagos gépterem kialakításával

kapcsolatos beruházások megkezdésére. Sajnálatos módon a beruházás csúszik, ezért a

kiadások 2015-re tolódnak.

5

40. Készül és várhatóan a jövő évi költségvetésbe beépül az a koncepció, amely a HSZK-ra

vonatkozó finanszírozási konstrukciónak a megváltoztatását tűzte ki célul.

41. Az ÜZO az Építőmérnöki Kar kérésére 2014. szeptember 1-i hatállyal visszavette a

Balatonkenesei Mérőtelep üzemeltetését. A Mérőtelep további sorsával kapcsolatban még nem

született döntés.

42. A Bay Zoltán Nonprofit Kft-nél kezelt volt IKMA pénzek terhére kerül elszámolásra az ÉL

Sportközpont fejlesztés finanszírozása. A becsültnél magasabb kivitelezési költség miatt, a

tervezett 150 M Ft helyett 184 M Ft átvételére került sor. A BME-t illető IKMA vagyon

maradványértéke 304 M Ft.

43. Az egyetem az I és a Q épületek elektromos ellátó hálózatában rendelkezésre álló áramkapacitás

többletét értékesítette az ELMŰ felé, mert erre a kvótára szüksége volt a megépülő

Tüskecsarnok betáplálásához. A Tüskecsarnok megvalósítása érdekében értékesített

energiakvóta ellenértéke bruttó 83,210 M Ft. A befolyt nettó összeget (65,520 M Ft) 9,8 M Ft

összegű rezsitérítés terhelte.

44. Egy tervezési hiba miatt nem került beállításra a BKO keretátadásai közé a Létesítményalap

még 2013-évből származó tartozása a VIK (5 M Ft) és a GTK (19 M Ft) felé. Ezen

keretmozgások fedezetét – a költségvetési területtel történt egyeztetést követően – technikailag

az áramkvóta értékesítéséből származó terven felüli bevétel teremtette meg.

45. A Q2 épület MTA általi túlépítése és BME telkére történő ráépítése miatt is kár érte az

egyetemet. Ennek kompenzálása több tízmilliós saját bevételt jelenthet. A tárgyalások

elhúzódtak.

46. A Kari létesítményprogram keretében a tervezett 150 M Ft-os keretnek várhatóan fele kerül

lehívásra az idén. Megjegyezzük, hogy a VBK és a KJK már a 2015. évi keretének

igénybevételét is jelezte.

47. A fogyatékos hallgatók beruházási keretének (17,940 M Ft) DIK-BKO között történő

átadására-átvételére a tervezettel ellentétben nem kerül sor.

48. A nem kari alrendszerbe allokált 162,871 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan

nem ütközik nehézségekbe.

49. November második felében megalakult a Kancellári Kabinet, amely 8 M Ft-nyi keretet kapott

a Főigazgatói Titkárságtól és további 7 M Ft-ot a Rektori Kabinettől.

50. A nem kari alrendszer várhatóan mintegy 692 M Ft-nyi maradvánnyal fog rendelkezni év

végén. Ugyanakkor a maradványok zöme kötelezettségvállalással terhelt, csak időben

átütemezett vagy elcsúszó kifizetés. Az összes szabad maradvány várhatóan 190 M Ft lesz.

Közüzemi költségekkel kapcsolatosan

51. A tárgyévi közüzemi kiadások várhatóan a terveknek megfelelően alakulnak.

52. Az összes, az adott évet érintő közüzemi költség 2011-2014 között 300 M Ft-tal, azaz mintegy

20%-kal csökkent, amelyben közrejátszottak az épületállomány darabszám és funkció

változásából eredő hatások, a naturáliák változása, valamint az egyes árhatások is.

2014-ben tovább csökkent az egyetem által felhasznált távhő és gőz, valamint a földgáz

mennyisége. A volumencsökkenést leginkább a magasabb átlaghőmérséklet magyarázza,

de a 2011-től tartó csökkenésben épületeink korszerűsítése, gazdaságosabb üzemvitele is

jelentős szerepet játszottak. A költségek csökkenését nemcsak a volumen, hanem az új

közbeszerzési eljárásokon elért alacsonyabb árak is segítették.

A 2014-ben a felhasznált villamos energia mennyisége alacsonyabb lesz, mint a tavalyi.

A 2011-től megfigyelhető volumencsökkenést 2013-2014-ben az I, és Q épületek

elektromos hálózatához átmenetileg, vagy tartósan csatlakozott külső felhasználók

(Jégcsarnok, MTA) többletfogyasztásai megtörték. Ezt a többletfogyasztást a bezárt

épületek (Z, V2, Gyorskocsi utcai ingatlan) miatt kieső energia mennyisége sem

kompenzálta. A közbeszerzési eljárásokon elért alacsonyab ár is kevés volt ahhoz, hogy

a költségek csökkenjenek.

6

A víz- és csatornafogyasztás 2014-ben három év csökkenés után nőtt. A növekedésben

minden bizonnyal szerepet játszottak a nagyobb vízigényű kutatási helyek

megnövekedett felhasználásai.

A kollégiumi alrendszer gazdálkodásával kapcsolatosan

53. A 2013. évi kollégiumi normatíva valamint a lakhatási támogatás utólagos elszámolása alapján

mintegy 70 M Ft-nyi utólagos támogatást kapott a Kollégiumi alrendszer.

54. Kiemelt probléma a Vásárhelyi kollégium „A” épület Stoczek utcai szobák vizesblokkjainak

állapota. A mintegy 240 férőhelyet érintő 2015. nyári kivitelezéssel kapcsolatban november

hónapban több egyeztetés történt. A bruttó mintegy 260 M Ft értékű közbeszerzés december 1-

ig nem került kiírásra. Ez veszélyeztetheti az érintett szobák 2015. szeptemberi birtokbavételét.

Az oktatási tevékenységgel kapcsolatosan

55. Az idén az összes felvételi eljárásában a BME-re jelentkezők száma 9%-kal nőtt, miközben

országosan 11%-os volt a növekedés.

56. Az általános felvételi eljárás során a legtöbb hallgatót felvett intézmények rangsorában a BME

a 4., a karok között a GTK a 6. Nappali alap és osztatlan képzésre az ELTE után a BME vette

fel a legtöbb hallgatót.

57. A műszaki képzési területen továbbra is egyedül a Műegyetem alapképzési szakjain van

tényleges túljelentkezés.

58. Az összes, a BME valamelyik alapképzési-, vagy osztatlan szakára állami ösztöndíjas

férőhelyre a 2014. évi általános felvételi eljárásban felvettek felvételi pontszámának átlaga 415

volt (2013-ban 412, 2012-ben 421).

59. A BME-re az általános és pótfelvételi eljárás keretében alap és osztatlan képzésre nappali

tagozatra felvett hallgatók 14,2%-a önköltséges. Amennyiben a gazdaságtudományi terület

nélkül tekintjük az önköltséges felvettek arányát, az csupán 3,2%. A műszaki,

természettudományos területen 5% feletti az önköltséges új belépők aránya az építőmérnöki,

mérnökinformatikus, fizika és matematika szakokon. Ezeken a képzéseken az előző évben is

5% feletti szintet mértünk.

60. Megvizsgálva a 2011-2014. évi általános felvételi eljárás adatait, elmondható, hogy az állami

ösztöndíjas alap és osztatlan képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók aránya

folyamatosan nőtt, a 2014 őszi felvételi eljárás során 4,8% volt. Ösztöndíjas mesterképzésen az

arány a tavalyihoz képest megfeleződött. Az állami ösztöndíjas képzésre felvett, de be nem

iratkozott hallgatók körében 1/3 azoknak az aránya, akik azonos képzési szinten már

rendelkeznek BME-s előélettel. Esetükben feltételezhető, hogy azért felvételiztek (újra) a

BME-re, hogy meglévő képzésükről történő elbocsájtás vagy önköltséges formába történő

átsorolás esetén biztosítsák helyüket állami ösztöndíjas képzésben, és várhatóan ott folytassák

tanulmányaikat, ahol abbahagyták.

61. A mesterképzésbe kereszt-, általános- és pótfelvételi eljárás keretében 2014-ben felvettek

száma a tavalyihoz képest 250 fővel (11%-kal) nőtt. A mesterképzésben résztvevők 64%-a

rendelkezik BME-s előélettel. A mesterképzésben résztvevők létszáma 2007 óta folyamatosan

nő, 2014. október 15-én a hallgatók 20%-a, 4823 fő vett részt az e képzési szinten folyó

oktatásban. 2015-ben az ösztöndíjas mesterképzésre felvehetők keretszáma 2200-ról várhatóan

1900-ra csökken.

62. A 2008. február és 2011. február közötti időszakban alapképzésre beiratkozók körében

átlagosan 22% azoknak az aránya, akik a mintatanterv szerinti idő alatt végeztek. Ez az érték

az utolsó négy vizsgált félévben csak 1-2%-ot ingadozott.

63. A BME-n hallgatói jogviszonyából kikerülő (kilépett) hallgatóknak átlagosan csak 53%-a

távozott diplomával az egyetemről a vizsgált három tanévben. A kilépő hallgatóknak átlagosan

egyharmada eredménytelenül fejezte be tanulmányait, azonban jelentős részük újrafelvételizik

az egyetemre. A többiek valamilyen köztes állapotban voltak, vagy abszolváltak (10,1%), vagy

záróvizsgát tettek, de a diploma átvételéhez még hiányzott a nyelvvizsgájuk (4,2%).

7

64. Amíg a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) az egy évvel korábbi számbavételkor

24.256, addig 2014. október 15-én 24.312 hallgatója volt a BME-nek, ugyanakkor az aktív

hallgatói jogviszonyok száma mintegy 40-nel csökkent.

65. A FIR üzemszerű működésének is köszönhető, hogy jelentősen változott az ösztöndíjas

(támogatott) hallgatók létszáma. 2014 szeptember-októberében mintegy 1600 hallgató került

átsorolásra támogatott képzésről önköltségesre. Összességében mintegy 1100 fővel kevesebb

magyar, állami ösztöndíjas hallgatója volt az egyetemnek 2014. október 15-én, mint egy évvel

korábban. A finanszírozási kormányrendeletben lévő normatívákkal számolva, mintegy 500-

600 M Ft-os támogatáscsökkenést okozhat az ösztöndíjas létszám csökkenése, továbbá a 2014-

es év után az intézménynek jelentős visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet.

66. A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak – KSH

terminológia szerint számított – 2013. április – június havi nettó átlagkeresetét (240.124 Ft)

összevetve a BME-n végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetével (247.100 Ft)

megállapíthatjuk, hogy a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier

legelején is. Ez a megállapítás szinte az összes karon végzett esetén is igaz.

67. Az Egyetemi Hallgatói Képviselet elvégezte az OHV „Értékelje az alábbi oktató által tartott

tanóra színvonalát (szempontok: logikus felépítésű, magával ragadó, követhető)” kérdésére

2010/11 ősz és 2012/13 tavasz időszakban, azaz 6 félévben leadott válaszok trendszerű

elemzését. Azon 627 oktatóra – akik a hat vizsgált félév mindegyikében oktattak és oktatásukat

legalább 4 félévben értékelték – leadott értékelések korrelációs vizsgálata alapján kijelenthető,

hogy a vizsgált oktatók 53%-ának folyamatosan javult a hallgatók általi megítélése.

A K+F+I tevékenységgel kapcsolatosan

68. A TDK továbbra is népszerű: idén ősszel ~800 hallgató ~650 dolgozatot készített. A legjobb

hallgatók közel 20 M Ft-nyi díjazásban részesültek.

69. A doktoranduszok létszáma (512 fő), valamint az összes hallgatón belüli aránya (2,1%) az előző

évekhez hasonló. Összehasonlítva más nagy egyetemekkel a fokozatszerzési arány magas a

BME-n, 50% körüli.

70. Az egyetem K+F célú összes bevétele és annak az intézmény összes bevételén belüli aránya

2009-től 2011-ig egyértelműen nőtt, majd azt követően drasztikusan csökkent. Az év végi

számok várhatóan illeszkednek a trendbe. A 2011. évi 11,5 Mrd Ft-nyi K+F célú bevétel helyett

idén ~6 Mrd Ft-nyi bevétel várható. Drasztikus csökkenésnek lehetünk tanúi mind a

költségvetési támogatásból, mind a hazai pályázati támogatásból, mind a piacra végzett

tevékenységből származó forrásokat tekintve.

71. A K+F célú saját bevételeken belül 2013-ben 40%-ot tett ki a gazdaságból érkező, míg 60%-ot

a pályázatokból érkező források aránya. A pályázati támogatások erőteljesebb csökkenése miatt

az idén várhatóan 45%/55% lesz ez az arány.

72. 2010-2013-ben évente 440-490 közötti vállalkozási szerződést kötöttek az egyetemi szervezeti

egységek összesen 1,9-3,2 Mrd Ft közötti összegben. Az 1-11 havi adatok alapján az idén a

tavalyinál 10%-kal (200 M Ft-tal) kisebb értékű, mintegy 2,6 Mrd Ft-nyi szerződésállomány

valószínűsíthető.

73. Akár a partnerek számát, akár a szerződések számát, akár a szerződések összegét tekintjük, a

BME-től – az elmúlt években – kutatási, szakértői munkákat megrendelő cégek székhelye 60-

65%-ban a fővárosban és a Közép-magyarországi Régióban található. A külföldi címmel

rendelkező vállalkozások súlya 3%, a Közép-dunántúli régióba tartozók aránya kétszerese a

többi régiónak.

74. A KTIA esetében a 2007-2013 időszakban (az intézményrendszer átszervezése miatt 2014-es

adatok nem állnak rendelkezésünkre), az FP7 esetében pedig a 2007-2014 időszakban az egy

oktatóra-kutatóra jutó éves átlagos elnyert támogatást tekintve, a BME a nagy egyetemek között

az első volt.

75. Mind a beadott pályázatok, mind a szerződött projektek száma, mind a befolyt pályázati

támogatás összege 2012 óta esik. Reménykedésre adhat okot, hogy az idén induló H2020

8

konstrukcióban mindezidáig 90 pályázatot adtak be az egyetem szervezeti egységei, három

esetben, 295 M Ft (957.644 €) összegben pedig már döntés is született a projektek

támogatásáról, a szerződéskötések folyamatban vannak.

76. A Scopus 2010-2013 időszakra vonatkozó adatai szerint a BME mind az összes mind az 1 főre

jutó évi átlagos 0,84 publikáció száma alapján első az állami felsőoktatási intézmények között.

Ugyanakkor a WoS ugyanezen időszakra vonatkozó adatai alapján a BME ötödik az összes és

negyedik az 1 főre jutó évi átlagos 0,593 publikáció száma alapján az állami felsőoktatási

intézmények között.

77. Magyarországon jelenleg 35 darab impakt faktoros folyóiratot adnak ki, ebből a BME hármat.

A mostani IF-számokkal a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék által kiadott

Express Polymer Letters került az első helyre (IF 2.953). Az Építőmérnöki Kar Periodica

Polytechnica Civil Engineering-je a 28. helyen áll a hazai folyóiratok között (IF 0.250), míg a

Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar folyóirata, a Periodica Polytechnica Chemical

Engineering a 32. helyet érte el (IF 0.130).

A nemzetközi tevékenységgel kapcsolatosan

78. 2011-ről 2013-ra országos szinten mintegy háromezer fővel, 5,6%-ről 7,2%-ra nőtt a külföldi

hallgatók létszáma és aránya. Ugyanezen időtávon a BME-n a külföldi hallgatók aránya 4%-

ról 4,6%-ra nőtt, sőt 2014. október 15-én már 5,7%, 1381 fő volt. Ilyen magas létszámot és

arányt még soha nem mértünk.

79. A teljes idejű angol nyelvű képzésben résztvevők száma az elmúlt öt évben folyamatosan

csökkent. Az ezen képzéseken résztvevők száma 2014. október 15-én 238 fő volt, arányuk az

összes külföldi hallgató között mindössze 17%.

80. A hallgatói kör sokszínűsége az eddig mért legmagasabb, 2014. október 15-én 75 ország

hallgatója tanult az egyetemen. Elmondható, hogy a határon túli magyarokat (is) nagy számban

küldő országoktól eltekintve Brazília, Irán, Franciaország, Németország, Törökország,

Amerikai Egyesült Államok, Vietnám, Spanyolország, Nigéria, Dél-Korea, Kína és Portugália

és Ciprus azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 20 fő tanult évente a Műegyetemen

az elmúlt négy évben.

81. Kijelenthető, hogy soha nem éltek még annyian az egyetem hallgatói közül azzal a lehetőséggel,

hogy a mobilitási programok keretében külföldre utazzanak, mint a 2013/2014-es tanévben. Az

előző tanévben a BME 1140 hallgatója vett részt külföldi csereprogramban. Ugyanebben a

tanévben 60 oktató tartózkodott rövidebb-hosszabb ideig külföldön valamely KTH által

menedzselt mobilitási program keretében. A hallgatói mobilitás felfutása egyrészt a Campus

Hungary programnak köszönhető, amely keretében a mintegy 7000 támogatott diákból 600-an

járnak vagy jártak a BME-re. Másrészt a BME évről-évre jobban teljesít az Erasmus

Tanulmányi Mobilitási programban. Míg a 2007-ben hazánkba érkező forrás 6,3%-ára, addig

2014-ben már 8,5%-ára volt jogosult az egyetem, ezzel a 6. helyről a 3. helyre jött fel az

intézmény az országos rangsorban.

82. Az egyetem angol nyelvű képzéseiben résztvevők által felvett kreditek száma a 2009/2010-es

tanévtől kezdve 2012/2013-as tanévig lényegében nem változott. Jelentősebb változás

értelemszerűen a hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan következett be, a 2013/2014-

es tanévtől volt tapasztalható. Ekkor 60%-kal növekedett az előző tanévhez képest az angol

nyelvű képzésben a hallgatók által felvett kreditek száma. A hallgatók által felvett

kreditmennyiség az aktuális félévben további 15%-kal nőtt. Lényeges, hogy az angol nyelvű

képzésekben felvett kreditek száma meredekebben növekedett, mint a külföldi hallgatók száma,

aminek az oka az, hogy a különböző államközi szerződések keretében érkező részképzéses

hallgatókra szigorúbb tanulmányi követelmények vonatkoznak, mint a teljes idejű graduális

képzésben résztvevőkre.

83. Az angol nyelvű teljes idejű képzés bevételei 2007 óta (585 M Ft) folyamatosan csökkentek,

2014-ben várhatóan nem éri el az 500 M Ft-ot.

9

84. Köszönhetően a „Science Without Borders” programnak, 2014. október 15-én 434 brazil

hallgató vett részt a BME képzési programjában. Egy évvel korábban 241 főt oktattunk. 2013-

2014-ben beérkezett/várhatóan beérkező bevétel összege 1,6 Mrd Ft.

85. Az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeit most is négy csoportba sorolva

vizsgáltuk. A tendencia egyértelmű, mind összegét, mind a bevételek közötti részarányát

tekintve a nemzetközi forrásból származó bevételek 2009 óta folyamatosan nőnek. 2013-ban

3,5 Mrd Ft és 13,8% volt a két mutató értéke, és a 2014. évi időarányos adatok alapján várhatóan

a tárgyévi nemzetközi bevételek is a növekvő trendbe illeszkednek majd.

86. Nyolc, felsőoktatási intézményeket (nem karokat) tartalmazó nemzetközi rangsor kiértékelése

most is kétféleképpen történt meg. Amennyiben azt vettük alapul, hogy melyik egyetem

hányszor szerepel az első öt magyar intézmény között, akkor a BME a 4. helyet szerezte meg,

amennyiben az öt legjobb magyar helyezést megszerző intézmény kapott 5-4-3-2-1 pontot, a

BME az 5. helyen szerepelt.

A személyi állomány alakulásával kapcsolatosan

87. A korábbi jelentésekből jól ismert, hogy a teljes állású oktatók, kutatók között a minősítettek

aránya 2007 óta dinamikusan nő, a növekedés 2013-ról 2014-re is kimutatható, a tudományos

fokozattal rendelkezők aránya ebben a körben egy év alatt 65-ről 68%-a nőtt. Miközben a 174

órás minősített oktatók, kutatók száma 753 főről 771 főre nőtt, a teljes állású oktatók, kutatók

száma 24 fővel 1157 főről 1133 főre csökkent.

88. 2014. október 15-én az akadémiai doktoraink száma csupán 2 fővel volt több, az MTA-MMA

tagok száma pedig ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Október 15-én mindösszesen

113 teljes állású egyetemi tanár volt az egyetem 73 tanszékén.

89. A Nexon és a FIR 2014. október 15-re vonatkozó adatai mintegy 47 oktató, kutató esetében

eltérnek egymástól. Sajnálatos módon az SDA Zrt. a Neptun verziófrissítése kapcsán olyan

változásokat jelentett be, amelyek alapvetően érintik a Nexon és a Neptun között az

alkalmazotti adatok feladásához használt, már elkészült interfészt, így rövidtávon továbbra sem

látszik biztosítottnak, hogy az adatokat ne kampányszerűen kelljen feladni.

90. A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók koreloszlására továbbra is

kettősség jellemző. Egyrészt, most már nem annyira élesen, mint korábban, de továbbra is

látszik egy minimum a 45-55 év közötti korosztályba tartozók létszámát tekintve. Másrészt

látható a 40 évnél fiatalabb kollégák tömeges jelenléte. A 2010 és 2014 év alatt eltelt időszakban

a teljes munkaidős oktatók, kutatók életkorának mediánja 41-ről 38 évre csökkent.

91. Különös gondot kellene fordítani arra a 35-40 éves korosztályra, amely a megfelelő utánpótlását

jelentheti a kiöregedő vezetői, oktatói, kutatói gárdának, ugyanakkor a fokozatszerzés küszöbén

álló pályakezdő oktatók, kutatók segítése is kulcsfontosságú. Ezen problémák megoldására a

költségvetési algoritmus ösztönző erőin, valamint az állami céltámogatásokon túl, további

tanszéki, kari programokra van szükség. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a tudományos

fokozattal nem rendelkező, teljes állású oktatók-kutatók fluktuációját vizsgálva elmondható,

hogy körükben 2-szer, 3-szor gyakoribb a kilépés, mint a minősítettek körében.

92. A 2010-2013-ban a teljes állású oktató, kutató munkakörbe be- és kilépők koreloszlásáról

elmondható, hogy a fiatalok nagyszámú belépése után egy-másfél évvel szintén a legfiatalabb

korosztály tagjai távoznak az egyetemről. Annak érdekében, hogy kisimítsuk a 2010-2013.

időszakban fellépő hatásokat érdemes összeadni az egyes években be- illetve kilépő teljes

munkaidős oktatók és kutatók számát. A belépőknek átlagosan a 88%-a nem haladta meg a 35

éves kort, ugyanakkor a kilépők 58%-a is ebbe a korcsoportba tartozott.

93. A 73 tanszékből a 10-5-1 szabályt teljesítő tanszékek aránya 79%, 15 tanszék a szabálynak nem

felel meg.

94. A 2008-ban kezdődő rektori ciklus egyik fontos célkitűzése volt, hogy a nem kari alrendszerhez

tartozó munkatársak személyi juttatásainak irányelveit rögzítse. A személyi keretekkel való

éveken átívelő gazdálkodás lehetőségének megteremetése azt eredményezte, hogy az elmúlt hat

évben a nem kari személyi állomány 80 fővel (11%-kal) 687 főre csökkent, jelentős mértékben

10

fiatalodott, a személyi ráfordítások pedig mindeközben 5%-kal csökkentek. Ez a folyamat úgy

zajlott le, hogy miközben a személyi kifizetésre tervezett nem kari keretösszegek 2009 és 2014

között 9%-kal csökkentek, a rendelkezésre álló keretek felhasználásában csupán 5%-os

csökkenés történt. Ez azt jelenti, hogy ebben a hatéves időszakban a tervezett és tényleges

kifizetés közötti különbözetet, átlagosan mintegy 80-100 M Ft-ot évente az egyetem

megtakarított a nem kari oldal személyi kifizetésein.

95. 2009-ben a karokon legjobban fizetett 1200 fő jövedelmi szintje (ún. havi egyenértékes

jövedelme) 12%-kal elmaradt a nem kari oldali 120 kiemelt munkatárs jövedelmi szintjétől.

Ugyanakkor 2013-ban a kari és nem kari jövedelmi görbék már egymásra simulnak, a mögöttes

adatok alapján pedig elmondható, hogy a kari személyi állomány 2013-ban mért átlagos

nominális jövedelmi szintje megegyezett a 2009. évi jövedelmével, míg a nem kari oldali 120

kiemelt munkatárs átlagos jövedelmi szintje 9%-kal elmaradt a 2009. évitől.

96. Az egyetem éves szinten ~6000 ember részére teljesít valamilyen munkavégzéshez kötődő

személyi jellegű kifizetést (ebben a céges kifizetések nincsenek benne), az érintett létszám fele

részben közalkalmazott, fele részben külsős. 2009-2014 időszakot tekintve az egyetemen

kifizetett személyi juttatások éves összege 12 Mrd Ft-ról először kissé növekedett, majd

11,5 Mrd Ft-ra csökkent. Miközben a közalkalmazottak részére kifizetett juttatások összege

nem változott, a közalkalmazottak átlagos statisztikai állományi létszáma 5,5%-kal

mérséklődött. A külsősök részére kifizetett juttatások mintegy 30%-kal csökkentek a vizsgált

időszakban. A személyi jellegű kifizetések (juttatások és közterhek) összes – a hallgatói

juttatások nélkül számított – kiadáson belüli részaránya 2009-ről 2014-re 56%-ról 52%-ra

mérséklődött.

11

II. A MŰKÖDÉSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA

Ebben a fejezetben rendszerint a BME működését, gazdálkodási kultúráját, költségvetését lényegesen

befolyásoló belső és külső környezeti hatásokat mutatjuk be.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv) 2012. január 1-jén egyfajta

kerettörvényként lépett hatályba azzal, hogy az érdemi rendelkezéseket tartalmazó paragrafusok

2012. szeptember 1-jén válnak hatályossá. A BME számára kifejezetten fontos lenne, hogy normatív

jellegű (képlet-alapú) felsőoktatás finanszírozási rendszer kerüljön kialakításra. Sajnos, az ezzel

kapcsolatos jogszabályok még mindig nem születtek meg, többnyire még a korábbi (2008-as!)

szabályokat alkalmazzák, illetőleg az eseti pénzosztás a jellemző, a „külön pénzek” szerepe továbbra

is lényeges, és főként a bajba jutott intézményeket segítik kiemelten.

Ehhez kapcsolódik, a FIR üzemszerű működésének is köszönhető, hogy jelentősen változott az

ösztöndíjas (támogatott) hallgatók létszáma. 2014 szeptember-októberében mintegy 1600 hallgató

került átsorolásra támogatott képzésről önköltségesre. Összességében mintegy 600 fővel kevesebb

állami ösztöndíjas hallgatója volt az egyetemnek 2014. október 15-én, mint egy évvel korábban. Ha

figyelembe vesszük, hogy – a FIR-ben alkalmazott terminológia szerint – az állami ösztöndíjasok

között kerülnek kimutatásra a részképzésre érkező külföldi hallgatók is, a csökkenés mintegy 1100

fő. A rendeletben lévő normatívákkal számolva, ez mintegy 500-600 M Ft-os támogatáscsökkenést

okozhat az ösztöndíjas létszám csökkenése miatt, és a 2014-es év után az intézménynek jelentős

visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet.

A kormányzat által júliusban bejelentett 110 Mrd Ft zárolásból 4,2 Mrd Ft jutott a felsőoktatásra,

amely összeget a fenntartó kizárólag a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapra terhelt, igaz annak nem

teljes összege került zárolásra. A maradék keret terhére az EMMI részben vagy egészben átvállalta

12 egyetem és főiskola tartozását.1 Az alapból a BME-nek ígért (és a belső költségvetésbe bevételként

betervezett) 600 M Ft helyett, „csak” 150 M Ft érkezett be.

A PPP épületek után járó állami támogatás összege ebben az évben is mintegy 243 M Ft-tal

alacsonyabb a PPP szerződésben rögzített minisztériumi költségviselési szintnél. A két kollégiumi

épület és a Q épület esetében 2010 óta az állam már mintegy 700 M Ft-tal kevesebb PPP támogatást

fizetett ki a BME részére, mint a szerződésben szerinti összeg.

Újabb ingatlan, most a Gyorskocsi utcai ingatlan vagyonkezelői joga került elvételre az egyetemtől

mindenféle kártalanítás, kompenzáció nélkül. Ezzel ismét mintegy nettó 500-700 M Ft saját

bevételtől esett el a BME.

Visszavonásra kerültek a BME V2 épületével (2 Mrd Ft), valamint a Fraunhofer kutatóhálózattal

kapcsolatos támogatások (három évre 1,2 Mrd Ft).

A Science Without Borders program idén is folytatódott. A program folytatódik, a 2015 őszén induló

képzésekre Brazíliában most fejeződnek be a jelentkezések. Magyarország 350 fős keretet kapott, így

jó eséllyel 2015-ben újabb nagyobb létszámú brazil hallgató érkezhet a BME-re. A brazil képzésből

2013-2014-ben realizált és várt bevétel összesen 1,6 Mrd Ft. A brazil fél erősebb kontrollt szeretne

annak érdekében, hogy a hallgatók felvett kreditjeiket minél magasabb arányban teljesítsék. Ebből

fakadó szerződéskötési problémák miatt a III-IV. negyedévre várt mintegy 265 M Ft-nyi bevétel

részben vagy egészben várhatóan 2015. I. negyedévre csúszik.

1 NYME (1,55 Mrd), NYF (1,2 Mrd), PTE (1,02 Mrd), KE (0,6 Mrd), EJF (0,5 Mrd), SZF (0,56 Mrd), TE (0,35 Mrd),

ME (0,3 Mrd), KRF (0,25 Mrd), PAF (0,151 Mrd), MKE (0,150 Mrd), DF (0,130 Mrd)

12

Az államilag finanszírozott Stipendium Hungaricum program keretében érkező külföldi hallgatók

létszáma várhatóan tovább növekszik.

Az idén eddig soha nem látott mennyiségű ellenőrzés, vizsgálat, látogatás zúdult az egyetemre. Csak

a jelentősebbeket említve:

Az ÁSZ mintegy 2 hónap időtartamban, 10 ellenőr bevonásával a 2009-2012 közötti időszakra

kiterjedő átfogó ellenőrzést végzett.

Megtörtént a régi kutatóegyetemi projekt EU általi ellenőrzése.

Az EUTAF és a PRO Régió is ellenőrizte a labor-műszer projektet.

Az ÁSZ, a NFM és a KEHI is vizsgálta a PPP programokat.

Az ellenőrzések során számottevő költségvetési kihatású határozatok nem születtek.

Kari és HDÖK költségvetések

A Szenátus szeptember 29-ei ülésén kiegészítette a Költségvetési Szabályzat kari költségvetésekre

vonatkozó 53.§-át, valamint a HDÖK költségvetésére vonatkozó 23.§-át. A kiegészítés értelmében a

karoknak 2014. november 1-ig, a HDÖK-nek pedig 2014. november 7-ig el kellett készíteniük a 2014.

évi költségvetésük fenti paragrafusok szerinti nagyvonalú, legalább nagyságrendileg helyes „próba-

költségvetéseit”. A szabályzatban rögzített határidőig sem a VIK-nek sem a HDÖK-nek nem született

meg a Költségvetési és Kontrolling Csoport által jóváhagyott „próba-költségvetése”.

A próba-költségvetések összeállítása során áttekintettem a tavasszal nekem megküldött kari

költségvetési anyagokat, összevetetettem azokat a most születettekkel. Többször egyeztettem az

érintett karok képviselőivel, korrigáltam, kiegészítettem az általuk megküldött anyagokat;

javaslatokat adtam a 2015. évi tervezéshez.

Megállapításaim:

1. A kari költségvetésekre – a KSZ-ben foglaltaknak megfelelően – vegyes megoldások születtek

a tekintetben, hogy lesznek olyan karok, akik a költségvetési bevételt, míg mások az egyetemi

költségvetési támogatást tüntetik fel a kari költségvetésben. Előbbi esetben természetesen az

egyetemi központi általános és létesítmény költségekkel együtt.

2. Volt olyan kar, ahol valójában nem készült éves költségvetési terv. Ugyanakkor a kar központi

kiadásait és bevételeit a kari tanács havi rendszerességgel monitorozta.

3. Több esetben előfordult, hogy:

a. A kari képviselők nem tudták, hogy:

a kar központi maradványai (dékán, dékáni hivatal stb.) mekkora összegben

terheltek kötelezettségvállalással;

mekkora összeg a kötelezettségvállalással nem terhelt, de mégis valamilyen

központi projekt kötöttnek tekinthető átforduló maradványa;

mely központi pályázatok milyen mértékben megelőlegezettek;

mekkora összeget tesznek ki a teljesen szabad, likviditási vagy tartalékolási célú

maradványok.

A maradványokat ezért számos esetben témaszám szinten néztük át és csoportosítottuk.

b. Összefüggésben az előzővel, vagy attól teljesen függetlenül, a kari költségvetés tervezése

során a központi (dékán, dékáni hivatal stb.) maradványokat nem, vagy nem teljes

összegben vették figyelembe, mutatták be.

c. A központi tartalékok szintjét kifejezetten magas szinten, állították be. (Egyes esetekben

a kar képviselői segítséget kértek a helyes likviditási és tartalék szint megállapításához.)

d. Nem voltak az egyetemi rezsire és a kari rezsire vonatkozó számítások, kimutatások, vagy

azok hibásak, a kar által márciusban leadott saját bevételi tervhez nem illeszkedőek

voltak.

13

4. Egyes esetekben a központi kiadások nem voltak kellően részletezettek, túlbecsültek voltak,

nem voltak megindokolva, ezért ezekben az esetekben vélhetően a szükséges szintnél nagyobb

mértékű központosítás (és újraelosztás) történt.

5. Volt olyan kar, ahol az is elhangzott, hogy a karon belüli nem transzparens „kézi”

kompenzációk miatt fontos elem, hogy az egyik tanszék (praktikusan a kari tanács) ne láthassa,

hogy mennyit kap a másik. Ez a jövőre nézve elfogadhatatlan.

6. Mindenképpen új elem lesz a kari tervezők számára, hogy a megelőlegezések

állományváltozását, valamint az egyes, egyetemen belüli és kívüli kiadásokat az eddiginél

sokkal részletesebben meg kell majd tervezni.

7. A kari cégekkel kapcsolatos előírásokat a KJK teljesítette, a VIK nem teljesítette.

8. A költségvetés terv-tény összehasonlítása számos karon nem volt része a költségvetés

készítésének. Az ezt előíró új szabályok itt mindenképpen előrelépést jelentenek majd.

2014 évi számviteli változások - MGR2

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) számú kormányrendelet előírásai alapjaiban

változtatták meg a költségvetési intézmények számviteli szabályait. A számvitellel kapcsolatos

jogszabályok többször változtak a 2014. év során is, az utolsó módosítás november 20-án történt. A

2014. év folyamán az államháztartási számvitel teljes reformon ment keresztül, az alapvető

logikájának megváltozása mellett. Ez önmagában is jelentős változtatást eredményezett, de ha

figyelembe vesszük a BME-nél kialakított átlagost meghaladó részletezettségű gazdálkodási

rendszert, akkor érthető, hogy ennek a rendszernek a jogszabályi változásokkal történő megfeleltetése

rendkívüli nagyságrendű fejlesztést jelentett, jelent ebben az évben.

Az új jogszabályi előírások következtében az eddig alkalmazott módosított pénzforgalmi szemléletű

könyvvezetést felváltotta egy más elgondoláson nyugvó költségvetési/pénzforgalmi szemléletű

számvitel, kiegészítve pénzügyi/eredmény szemléletű számvitellel. A költségvetési számvitel az

előirányzatok, a követelések, a kötelezettségvállalások, és ezek teljesítésének folyamatos

figyelemmel kísérését, mérését szolgálja. A pénzügyi számvitel a vagyon változásának, valamint a

tevékenység eredményességének folyamatos mérését, figyelését biztosítja. A jogszabály kötelező

egyezőségeket ír elő a két számviteli rendszer között, melyeket havi, negyedéves gyakorisággal

ellenőrizni köteles az intézmény.

A kötelezettségvállalások nyilvántartási kötelezettsége is jelentős mértékben megváltozott. A

kötelezettségvállalással (megrendelés, szerződéskötés stb.) egy időben kell azt az MGR nyilvántartási

rendszerében (előzetes kötelezettségvállalásként) rögzíteni, majd a teljesítést követően, a számla

alapján a végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételének, könyvelésének is meg kell

történnie rovatrendi bontásban. A vevői szerződések rögzítését továbbra is elvégezzük a rendszerben,

azonban a főkönyvi könyvelésben csak a teljesítést követően kibocsátott vevői számla jelenik meg

követelésként. A követeléseket és a kötelezettségvállalásokat éven belüli és éven túli bontásban is be

kell mutatni.

További módosítás az Egységes Rovatrend (ERA) bevezetése, az eddigi Kincstári Tranzakciós Kód

(KTK) helyett. Az ERA kód leköveti a kötelezően előírt főkönyvi könyvelés mélységét, ami azt

jelenti, hogy a Magyar Államkincstárban vezetett nyilvántartás az Egyetem költségvetési számviteli

nyilvántartásával egyező részletezettségű.

A költségek és bevételek szakfeladatrendi besorolása mellett a kiadások és bevételek teljesítési

adatainak kormányzati funkciók – COFOG – szerinti besorolása is kötelezővé vált. A számviteli

előírásoknak megfelelően az új ERA és COFOG kódokat meg kell jeleníteni a szerződéseken,

2 Dr. Csőke Rita, Flamichné Koleszár Beáta, Nagy Ilona és Dr. Nagy Zoltánné összefoglalója.

14

utalványozó lapokon, és egyéb számviteli bizonylatokon. Mindezen jogszabályi változások

megkívánták a kódrendszerek jelentős átalakítását is.

Megváltozott a fentiek mellett, illetve azzal összefüggésben a külső adatszolgáltatási, beszámolási

kötelezettségünk is.

Ehhez a megváltozott jogszabályi környezethez 2014. évben nem alkalmazkodott a Központosított

Illetményszámfejtési Rendszer (KIR), a Kincstár által átadott számfejtési, feladási állományok nem

teljes körűen felelnek meg az új számviteli követelményeknek. A 2015. január 1-jével bevezetésre

kerülő KIRA kincstári számfejtő program megoldásokat ígér a felmerült problémákra. Az új rendszer

még tesztelés alatt áll, annak csak részeredményei ismertek számunkra. Az MGR gazdálkodási

rendszerhez illesztését azonban meg kell kezdenünk a BME és a NEXON munkatársai által ismertté

vált információk alapján.

A Synergon 2014. október 2-án bejelentette, hogy rendes felmondással, 2014. december végével

felmondja a BME-vel 2007. július 23-án, a gazdálkodási rendszer fejlesztése, üzemeltetése tárgyában

kötött szerződést. Az egyetem a Synergon által felmondott szerződés kisebb, az eddigi tapasztalatok

által indokolt mértékben pontosított, de lényegében változatlan feltételekkel történő ismételt

megkötését tűzte ki célul, a folyamatos és zavartalan működés, a folyamatos és jelentős számban

folyamatban lévő fejlesztések folytatása, a már elért eredmények megtartása, az integrált rendszer

integrált működésének fenntartása érdekében.

Valamennyi körülményt figyelembe véve, a szerződés műszaki-technikai sajátosságaira és

kizárólagos jogokra alapozva 2014. november 13-án hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési

eljárás került elindításra, amelyben részvételre a jelenlegi szerződés teljesítésében már régóta

közreműködő alvállalkozó cég – a First Line Kft. került meghívásra, akinek alvállalkozója lenne a

Nexon Kft. és a SDA Informatika Zrt. A fejlesztésekben az egyetem oldaláról eddig is részt vett

szakértők véleménye szerint együttesen képesek, a fentebb, illetve a közbeszerzési eljárásban

megfogalmazott feladatoknak, a Közbeszerzési Döntőbizottság részére megküldött indokok alapján

megfelelni.

Mindezen körülmények ellenére a Számvitel 2014-gyel kapcsolatos fejlesztési feladatok egy része

már elkészült, egy jelentős része a 0-s számlaosztállyal (előirányzat, előzetes és végleges kötváll,

teljesítés adatok könyvelése) tesztelése a végéhez közeledik, éles telepítése rövidesen megtörténik.

Az éves adatok újrakönyvelése az új fejlesztett programrésszel egy hétvége alatt tud majd

megtörténni. Az üzemgazdasági könyvelés és a riportok fejlesztése, tesztelése folyamatban van.

Jelentős erőfeszítéssel a fejlesztés az év végéig várhatóan befejeződik.

15

III. EGYETEMI SZINTŰ FŐBB GAZDASÁGI MUTATÓSZÁMOK, ALAPVETŐ PÉNZÜGYI

FOLYAMATOK

III.1. A KÖZPONTI TARTALÉKOK ALAKULÁSA

A költségvetés egyes alrendszereinek tárgyévi maradványai az alábbiak szerint vehetők figyelembe

a következő évi költségvetés tervezésekor:

a Hallgatói-, a Kari-, a Nukleáris technika-, a Testnevelési és sport-, valamint a Nyelvoktatás

alrendszer maradványa a zárt alrendszeren belül kerül felhasználásra;

a költségcenterként működő nem kari alrendszerek3, valamint a Likviditási és tartalékalap4

(LTA) maradványa, mint központi általános forrás/tartalék tekinthető.

Likviditási és tartalékalap éves mozgása (takarékszámla nélkül) 2014. évi terv 2014.08.31. 2014.12.01. 2014. évi várható

Likviditási és tartalékalap az év elején 519 241 519 241 519 241 519 241

Saját bevétel 1 667 600 890 185 1 483 432 1 698 916

Likviditási és tartalékalapba való szervezeti egység befizetés (rezsi és egyéb)

1 064 214 745 165 1 048 443 1 155 174

Likviditási és tartalékalapba való ÁFA befizetés 30 000 0 0 30 000

Likviditási és tartalékalapba való egyéb adó és járulék befizetés 0 0 0 0

Belső költségvetés finanszírozása a LTA-ból -2 693 940 -2 153 939 -2 715 169 -2 715 169

Likviditási és tartalékalap az év végén 587 115 652 335 947 688 162

1. táblázat: A Likviditási és tartalékalap alakulása (E Ft-ban)

LTA saját bevétele 2014. évi terv 2014.08.31. 2014.12.01. 2014. évi várható

Likviditási és tartalékalap saját bevétele (nettó) 1 667 600 890 185 1 483 432 1 698 916

Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele 150 000 75 000 95 000 150 000

Befektetési tevékenység bevétele 400 000 404 870 411 945 413 000

Ingatlanértékesítések bevétele 0 0 0 0

Egyéb LTA-ba kerülő bevétel 1 117 600 410 315 976 487 1 135 916

Bérkompenzáció 100 000 196 659 196 659 148 256

Pályázati önerő támogatása 22 000 8 194 8 194 8 194

Függő bevétel 1 000 -5 -574 426

Normatíva elszámolás (hallgatói nélkül) 350 000 0 524 079 729 427

Struktúraátalakítása alap 600 000 150 000 150 000 150 000

WECO travel 0 281 373 373

Adomány 44 600 44 663 84 737 84 737

Nyelvi kurzusok díja 0 3 656 5 250 6 000

Lejárt visszautalásra kerülő SZÉP kártya utalványok ellenértéke 0 6 999 6 999 6 999

PÉP 0 1 468 2 202 2 936

EMMI zárolt álláshelyhez kapcsolódó megtakarítások befizetése 0 -1 600 -1 600 -1 600

IBUSZ KFT I. félévi 1% 0 0 168 168

2. táblázat: A Likviditási és tartalékalap saját bevétele (E Ft-ban)

3 A nem kari alrendszerek rendelkezhetnek el nem vonható személyi maradvánnyal is. 4 A Likviditási és tartalékalap funkciója az, hogy átmeneti jelleggel többletforrást biztosítson a költségvetés számára.

2014-ben az egyetem eredeti állami támogatása a kutatóegyetemi támogatással együtt 13,861 Mrd Ft. Ahhoz, hogy a

költségvetésben terv szerint kiosztott 16,555 Mrd Ft a szervezeti egységek részére biztosítható legyen, az LTA terhére év

közben 2,694 Mrd Ft-nyi keret kerül kiosztásra. Ennek fedezete az LTA-ba befolyó saját bevételek, a befizetett rezsi és

egyéb keretátadások.

16

Ahogyan a fenti táblázatokban látható, a Likviditási és tartalékalap év végi záró egyenlege várhatóan

100 M Ft-tal lesz magasabb a tervezett összegnél (ami az elmúlt évek tapasztalata alapján kifejezetten

szerény többletnek számít):

Az LTA-ba a képzési normatíva elszámolásából érkezett a legnagyobb tétel, amely megegyezett

az elszámolás során számított összeggel.5 Ugyanakkor a belső költségvetés tervezése során

ennek a számított összegben csak kicsivel több, mint felét 350 M Ft-ot terveztünk be. Ennek az

volt az oka, hogy a fenntartót semmi nem kötelezi arra, hogy az egyetemnek pontosan a

normatíva elszámolás során számított összeget fizesse ki. (Lényeges szempont volt továbbá,

hogy inkább itt, és nem a Felsőoktatási Struktúraváltási Alap támogatásnál kívántunk óvatosan

tervezni, azaz ide egyszerre több tétel bizonytalanságát is beépítettük.)

A kormányzat által júliusban bejelentett 110 Mrd Ft zárolásból 4,2 Mrd Ft jutott a

felsőoktatásra, amely összeget a fenntartó kizárólag a Felsőoktatási Struktúraváltási Alapra

terhelt, igaz annak nem teljes összege került zárolásra. A maradék keret terhére az EMMI

részben vagy egészben átvállalta 12 egyetem és főiskola tartozását. Az alapból a BME-nek ígért

(és a belső költségvetésbe bevételként betervezett) 600 M Ft helyett, csak 150 M Ft érkezett be.

A bérkompenzáció összege közel 50 M Ft-tal lesz több a tervezett 100 M Ft-nál.6 (Itt szintén

tudatos volt az óvatos tervezés.)

A laborműszer pályázat önerő támogatása várhatóan elmarad a tervezett összegtől.

Az egyetem 2014-ben közel 85 M Ft értékben kapott adományokat, amely az ezen a jogcímen

tervezett összeg kétszerese.7

A rezsiköteles bevételek utáni LTA-ba még az idén várható befizetések összege mintegy

80 M Ft-tal lesz magasabb a tervezettnél.

Rezsi befizetések az LTA-ba 2014. évi terv 2014.08.31. 2014.12.01. 2014. évi várható

Hallgatói alrendszer 13 647 5 734 10 734 11 710

Kari alrendszer 858 738 596 264 834 728 910 612

Nukleáris technika alrendszer 16 792 18 393 22 766 24 836

Nyelvoktatás alrendszer 21 277 9 769 30 305 33 060

Testnevelés és sport alrendszer 8 381 5 238 8 928 9 740

Nem kari általános alrendszer 30 368 17 216 25 347 33 259

Nem kari létesítmény alrendszer 51 160 41 887 58 300 61 148

Rezsi befizetések összesen 1 000 364 694 501 991 108 1 084 364

3. táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó rezsi alakulása (E Ft-ban)

A LTA-ba érkező egyéb befizetések csak kis mértékben haladják meg a tervezett összeget. A karok

esetében a tanszéki kompenzáció évek óta nem teljesen rendezett összegeivel, míg a Hallgatói

alrendszer esetében annak 2014. évi létesítményköltségeivel kalkuláltunk.

5 Az éves elemi költségvetési beszámoló során történik meg a normatívákkal való elszámolás. Az elszámolás eredménye

az volt, hogy az egyetemet különböző tételek eredőjeként 717 M Ft illetné meg. Az LTA-n keresztül a karokhoz kerülő

képzési normatíva jogosultság 730 M Ft. 6 Az év eleji tervezéskor 0 Ft és 200 M Ft átlagával terveztünk, ezért lett 100 M Ft a beállított összeg. 7 A két adomány (44.663 E Ft, 40.074 E Ft) jövőbeni felhasználásakor tekintettel kell lenni az adományozók akaratára.

Ezt a 2015. évi belső költségvetésben fogjuk rendezni.

17

Egyéb befizetések az LTA-ba 2014. évi terv 2014.08.31. 2014.12.01. 2014. évi várható

Hallgatói alrendszer 50 090 50 379 50 379 50 379

Kari alrendszer (tanszéki kompenzáció) 0 0 6 671 6 671

Nukleáris technika alrendszer 0 0 0 0

Nyelvoktatás alrendszer 0 0 0 0

Testnevelés és sport alrendszer 0 0 0 0

Nem kari általános alrendszer 285 285 285 285

Nem kari létesítmény alrendszer 13 475 0 0 13 475

Egyéb befizetések összesen 63 850 50 664 57 335 70 810

4. táblázat: A Likviditási és tartalékalapba befolyó egyéb befizetések alakulása (E Ft-ban)

A Likviditási- és tartalékalapból fedezett belső költségvetési támogatás év közben változott:

póttámogatásként 15,513+5,099 M Ft került kiadásra a BKO részére a VBK, illetve a KJK 2015. évi

központi létesítménytámogatási kerete terhére.

A nem kari alrendszer várhatóan a szokásoknak megfelelően első pillantásra jelentős, mintegy

712 M Ft-nyi maradvánnyal fog rendelkezni év végén. Ugyanakkor e maradványok zöme

kötelezettségvállalással terhelt, legtöbbször csak az egyes projektek pénzügyi teljesítésének a

következő évre csúszását jelenti. Az összes „valós”, szabad maradvány várhatóan csupán ~190 M Ft.

18

III.2. BEVÉTELEK, KIADÁSOK

Az ebben a fejezetben látható ábrák többsége más-más (rész) időtávra vonatkozóan már megjelent

korábbi költségvetési és kontrolling anyagokban, jelentésekben, ezért részletes, a mögöttes

folyamatokat is feltáró, elemzésüktől eltekintünk.

2014-ben az egyetem bevételei várhatóan 400 M Ft-tal magasabbak lesznek az egy évvel korábbinál,

31,2 Mrd Ft bevétel várható. A bevételeken belül az állami támogatás összege várhatóan 300 M Ft-

tal, a saját bevételek összege pedig várhatóan 100 M Ft-tal haladja majd meg az egy évvel korábbi

szintet. A saját bevételek aránya ezzel várhatóan 50%-ra mérséklődik, és elmarad a korábbi 55%-os

maximum értéktől.

Az egy állami ösztöndíjas hallgatóra eső tárgyévi állami támogatás reálértéke várhatóan négy

százalékponttal fog nőni a 2013-as értékhez képest.8 Meg kell jegyezni, hogy az állami támogatás

eredeti előirányzatként rendelkezésre bocsájtott összege, év közben rendszerint számos állami

támogatásként rendelkezésre bocsájtott támogatás és „saját bevétel” összegével módosul.

1. ábra: Bevételek és kiadások alakulása, 2004-2014. (Mrd Ft-ban)

8 A becsléshez a tavalyival azonos mértékű fogyasztói árváltozást tételeztünk fel idénre is, továbbá figyelembe vettük,

hogy az állami ösztöndíjas hallgatói létszám 4%-kal csökkent az elmúlt egy év során.

19

2. ábra: Az állami támogatás és a saját bevétel változása, 2004-2014. (Mrd Ft-ban) 3. ábra: Az állami támogatás változása, 2004-2014. (Mrd Ft-ban)

4. ábra: Saját bevételek változása, 2004-2014. (Mrd Ft-ban) 5. ábra Egy állami ösztödíjas hallgatóra eső reálértékű támogatás változása, 2004-2014.

20

III.3. PÉNZESZKÖZÁLLOMÁNY, LIKVIDITÁS9

Ez az alfejezet kifejezetten rövid a korábbi kontrolling jelentésekben megszokotthoz képest. Ennek

oka, hogy arra a feszített likviditásmenedzsmentre, amely az egyetemet a korábbi években jellemezte,

ma már nincsen szükség a BME-n. Az egyetem likviditása továbbra is kitűnő, szándékos fizetési

késedelem nincsen, tartozások nincsenek. 2012. szeptember 1-jén megszűnt a befektetési

tevékenység lehetősége. A befektetésekből származó hozamok maximalizálása megkívánta, hogy az

egyetem főszámláján a napi szintű likviditást biztosító, de minimális pénzeszközt tartsunk, míg a

befektetési számlán a lehető legtöbbet. A szabad forrásoknak a gördülő tervezés módszertanával

végzett likviditásmenedzsmentjével sikerült elérni azt, hogy az egyetem jelentős szabad

pénzeszközeit fialtatva 2006 és 2014 között mintegy 5,2 Mrd Ft hozam jellegű bevételre tett szert.10

Az egyetem 2014. szeptember 30-i összesített bankszámlaegyenlege 12,9 Mrd Ft11 volt, ami

1,3 Mrd Ft-tal magasabb az egy évvel korábbi értéknél. A decemberi főbér kifizetése után, az év

végére előrebecsült pénzeszközállomány 12,6 Mrd Ft, ami 2,5 Mrd Ft-tal több, mint az év eleji nyitó

érték. Az összesített pénzeszközállomány előző év azonos időpontjaihoz mért növekedése a bevételek

vizsgált időszak alatti növekedésének köszönhető, valamint annak, hogy mindeközben az intézmény

kiadásai csökkentek.

A szintén költségvetési támogatásként nyilvántartott kutatóegyetemi támogatás (542,9 M Ft)

szeptembertől már havi ütemezésben érkezik.

A PPP épületek után a tárgyévben fizetendő díjak állami részének fedezetére – a fenntartóval

folytatott egyeztetést követően – 1,069 Mrd Ft fenntartói támogatást terveztünk (Q épületre

604,624 M Ft, Schönherz és Kármán kollégiumokra 464,419 M Ft). Ezzel szemben július-december

hónapban havi ütemezésben mindösszesen 1,051 Mrd Ft folyt be az egyetem számlájára.12

A 2013. évi normatíva elszámolása alapján október-november hónapban az egyetemre érkezett az

előzetesen kalkulált 717 M Ft összeg.13

A pénzeszközállomány szintje másodsorban a klasszikus saját bevételek és a belső költségvetésben a

saját bevétel között nyilvántartott összegek 2013 második félévétől tapasztalt növekedése miatt

emelkedett. A számlaegyenleg növekedésével a kari, tanszéki keretek növekedtek. A saját bevételek

közül a legjelentősebb egység a „Science Without Borders” program keretében ittlévő brazil

9 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Tóth Balázs (RK Költségvetési és Kontrolling Csoport). 10 A Likviditás és tartalékalapot növelő nettó hozamok állampapír befektetésekből 2006-2014:

11 Ez az egyetem összes adott napi záró pénzeszköze, függetlenül attól, hogy a részösszegek mely bankszámlákon vannak.

Amikor a szervezetek kereteik terhére költenek (vagy kötelezettséget vállalnak), akkor a ~150 bankszámlánk

valamelyikét terhelik meg. 12 A befolyó összegek, a korábbi évek tapasztalatai alapján, várhatóan most sem fogják fedezni a szerződésekben rögzített

50%-os állami költségviselési arányt (lásd az Üzemeltetési Osztály, illetve a Kollégiumok kisköltségvetései). 13 Az összeg a költségvetés több alrendszerét érinti, valamint befizetési és visszaigénylési műveletek eredője. Fontos

továbbá, hogy a normatíva elszámolás rendezése sem egyszerre történik meg, mivel bizonyos intézmények befizetnek,

mások pedig visszakapnak a „közös kalapból”, így a befizetések teljesítése ütemében történhet meg a BME részére történő

pénzügyi teljesítés.

Értékpapír típus 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2006-2014

Diszkontkincstárjegy 70 823 527 308 895 635 379 944 499 602 036 080 849 121 264 521 570 993 410 984 602 23 355 440 0 3 166 732 040

Kamatozó kincstárjegy 26 250 000 62 820 000 0 0 89 070 000

Államkötvény 39 928 372 116 589 870 129 632 300 146 649 668 276 940 562 124 746 145 150 221 039 533 613 047 392 183 006 1 910 504 009

Összesen 110 751 899 425 485 505 509 576 799 748 685 748 1 152 311 826 646 317 138 624 025 641 556 968 487 392 183 006 5 166 306 049

21

hallgatók után fizetett támogatás, amit a brazil fél jellemzően előre fizet. Idén a képzés

pénzforgalmilag várhatóan 1 Mrd Ft-nyi bevételt jelent a BME számára (a projekt részletei a

nemzetközi fejezetben találhatók).

DÁTUM 2013.03.31 2013.06.30 2013.09.30 2013.12.31 2014.03.31 2014.06.30 2014.09.30

Előirányzat felhasználási keretszámla

1 418 415 516 1 087 691 721 2 419 396 130 1 640 933 727 4 013 040 228 3 408 915 461 8 618 894 254

Intézményi önköltség és adomány számla*

0 0 191 644 446 975 296 425 1 330 189 722 2 404 386 160 2 774 124 486

Fedezetbiztosítási számla (Kármán kollégium)

35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000 35 000 000

Fedezetbiztosítási számla (Schönherz kollégium)

50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000 50 000 000

Célelszámolási forintszámla

2 631 425 2 348 467 12 224 668 9 228 323 9 228 323 27 301 267 27 156 982

Európai Uniós programok célelszámolási számlák

130 173 078 219 404 505 200 297 228 232 233 722 289 817 523 294 598 951 236 439 591

Intézményi letéti számla 500 000 500 000 500 000 500 000 500 000 500 000 500 000

Fedezetkezelői számla (Q épület)

110 000 000 110 000 000 110 000 000 110 000 000 110 000 000 120 000 000 120 000 000

Devizaszámlák** 528 904 033 477 766 077 617 325 282 570 963 811 475 462 007 759 768 276 994 633 000

Pénztárak 4 921 490 4 305 400 2 466 665 0 2 412 460 2 029 485 4 371 120

Összesen 2 280 545 542 1 987 016 170 3 638 854 419 3 624 156 008 6 315 650 263 7 102 499 600 12 861 119 433

Befektetett összeg 8 363 732 057 7 883 737 497 7 883 737 497 6 443 559 144 5 064 226 710 5 064 226 710 0

Mindösszesen*** 10 644 277 599 9 870 753 667 11 522 591 916 10 067 715 152 11 379 876 973 12 166 726 310 12 861 119 433

* Az intézményi önköltség számlára 2013 augusztusa óta érkeznek bevételek. A számla létrehozását az indokolta, hogy egyenlege után az Államkincstár folyószámla kamatot fizet, mely az aktuális jegybanki alapkamat fele. A számlán mára jelentős, 2,9 Mrd Ft-nyi összeg halmozódott fel. A bevételek megközelítőleg 42%-a származott a brazil hallgatók képzéséért kapott összegből, és 58%-a az egyéb önköltséges hallgatók képzéséért, vagy adományként kapott összegekből. Kifizetés csak három esetben (visszautalás és bankköltség) történt a számláról. Az intézményi önköltség számlán elhelyezett összegek után 2014. október elejéig 17,2 M Ft kamat került jóváírásra. A 2014. január elején jóváírt kamat üzemgazdaságilag nem teljesen az idei évet illeti meg, hiszen az a 2013 decemberében a számlán lévő összegek után került megállapításra, csak pénzfogalmilag ebben az évben került jóváírásra.

** A Gazdasági Osztály 2014-ben kezdeményezte a már nem használt devizaszámlák megszüntetését. A tanszéki kollégák közreműködésével 61 számla megszüntetése történt meg októberig. Ez a szám jelentős, hiszen a korábbi években évente 8-16 volt a megszüntetett számlák száma. A számlákon nyilvántartott összegek forintosításra és áthelyezésre kerültek az egyetem főszámlájára. A megszüntetett devizaszámlák döntő többségén kisebb összegű számlaegyenleg volt, ezek jobbára olyan projektekhez kapcsolódtak, amelyek jellemzően kifutottak már, de akadt olyan számla is, amelyen nyilvántartott devizakövetelés nagyobb összegű volt, és még nem lejárt projekthez kötődött. Utóbbi esetre, a projekt várható forint kiadásainak kedvező árfolyam mellett történő átváltása, és a szükséges fedezet biztosítása szolgálhat magyarázatul.

5. táblázat: Az egyetem összesített bankszámlaegyenlege megadott napokon, 2013-2014.14

14 Az ERSTE Bank Zrt.-nél vezetett ún. Hallgatói gyűjtőszámlán lévő összegek, 2014. november 14-én átkerültek az

egyetem Államkincstárnál megnyitott azonos nevű és funkcionalitású számlájára. Ezt a tranzakciót az ÁSZ írta elő mind

az egyetem, mind a bank részére. A számlán lévő 168,4 M Ft idegen pénzeszköznek számít, az egyetem összesített

bankszámlaegyenlegére vonatkozó kimutatásokban ezért nem fog szerepelni.

22

III.4. MEGELŐLEGEZÉSEK, IDEIGLENES KERETEK, TECHNIKAI KERETEK15

A Költségvetési Szabályzat 67.§ értelmében az ideiglenes vagy technikai keret olyan speciális

megelőlegezés, amely a belső költségvetési keretek év eleji rendelkezésre bocsátásáig, kizárólag

olyan kiadási kötelezettségvállalások előzetes fedezeteként jegyezhető be, amely a tárgyévi várható

belső költségvetési támogatással reálisan fedezhető lesz.

Május 5-én, amikor elkészült a támogatás felosztásának tervezete, a karok 6 Mrd Ft, míg az egyéb

szervezeti egységek 2,5 Mrd Ft ideiglenes kerettel rendelkeztek. December 1-jén az IK keretek nyitó

állománya 7,8 M Ft volt, amelyet a bérfeladások rendszerben előre nem rögzített, számított tételei

(például műszakpótlékok), valamint a KIR-be és a Nexonba történő számfejtés közötti eltérések

(rögzítési hibák) okoznak.

Központi megelőlegezésként funkcionáló ún. technikai keretek 2014. december 1-jén nyitáskor

kizárólag az ÜZO-nak álltak rendelkezésére 70 M Ft összegben a raktári készletek beszerzésének

forgótőkéjére.

A központi megelőlegezések16 2014. december 1-jei nyitó állománya (a kutatóegyetemi előleg

nélkül17) 1,856 Mrd Ft volt, ami lényegében megegyezik az év eleji nyitó állománnyal. A

megelőlegezések teljes állományából 560 M Ft összeget jelentett a felszólító levelek

eredményeképpen átütemezett megelőlegezés, azaz olyan megelőlegezés, amelynek a visszatérítési

határideje már lejárt. A legnagyobb összegű átütemezett megelőlegezéssel a VIK és a KJK, míg a

legnagyobb arányban átütemezett megelőlegezéssel a TTK és az ÉMK rendelkezett december 1-jén.

Az összes kari megelőlegezés 38%-át a Villamosmérnöki és Informatikai Kar igényelte, ugyanakkor

a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar megelőlegezés állománya továbbra is meghaladja a

szabályzatban rögzített maximumot. A kar számára már a tavasz folyamán jeleztük, hogy további

egyetemi megelőlegezést a kar az egyetemi szabályok értelmében nem kaphat. A megelőlegezések

állományának összesített maximuma az elmúlt 90 nap pénzeszközállományának18 gördülő átlaggal

számított értékének 30%-a lehet (ez jelenleg 3,3 Mrd Ft), amit a kutatóegyetemi előleg nélkül

számított összesített állomány (1,856 Mrd Ft) még nem ért el.

15 A fejezet elkészítéséhez szükséges alapadatokat Drescher Angéla (GMF GO) szolgáltatta. 16 A piaci szervezetek esetén a beruházások, fejlesztések döntő részben hitelből kerülnek finanszírozásra. Piaci hitel

felvételére az Egyetemnek és azon belül a gazdálkodó egységeknek nincsen lehetősége, ugyanakkor a beruházási,

fejlesztési programokhoz önerőre és likviditásra van szükség. Kifejezetten utófinanszírozású pályázati projektekhez

(mivel itt a támogatási szerződés fizetési ígérvénye mögött maga az Állam áll) a gazdálkodó egységek belső hitelt

kaphatnak a LTA-ból. Ez a központi megelőlegezés. A karok további karon belüli hitelezési (megelőlegezési) rendszert

működtethetnek. A megelőlegezésekre egyrészt kintlévőségként (a támogató szervezetek tartozása az egyetem felé)

tekinthetünk, éppen ezért a magas megelőlegezési állomány ebben a tekintetben kedvezőtlen. Másrészt a megelőlegezések

szintje jelzi az aktív pályázati projektek volumenét is. Ezért a megelőlegezés alacsony szintje, kevesebb (kisebb értékű)

futó projektre utal, amely kedvezőtlen folyamat. 17 A kutatóegyetemi támogatásra a Költségvetési Szabályzat értelmében idén egyetemi megelőlegezés került kiadásra

(míg tavaly IK maradhatott). Amint a teljes kutatóegyetemi támogatás befolyik, a megelőlegezéseket a GMF visszaveszi,

a keretet a kutatóegyetemi témaszámon biztosítja. 18 Főszámla + hallgatói önköltségszámla.

23

Gazdálkodó egység 2012.12.31 2013.06.30 2013.12.31 2014.06.30 2014.12.01

ÉMK 76 511 579 30 995 951 29 764 873 29 764 873 26 585 000

GPK 200 332 485 161 385 480 134 577 273 146 797 317 141 281 351

ÉPK 41 065 340 15 000 224 15 000 224 15 000 224 0

VBK 208 532 092 231 870 296 277 044 310 312 181 418 376 695 438

VIK 870 425 361 665 883 908 871 406 878 901 482 096 699 287 301

KJK 110 773 972 73 925 233 188 227 736 379 558 389 359 615 885

GTK 94 233 708 84 257 910 71 847 068 50 045 385 46 102 958

TTK 154 309 749 126 674 800 240 313 483 227 244 338 170 842 939

NTI 25 103 123 28 016 519 28 516 519 15 293 993 15 293 993

Testnevelési Központ 0 0 0 0 2 160 000

OMIKK 310 000 310 000 630 000 830 000 330 000

KTH 0 0 5 073 000 18 083 800

Diákközpont 53 580 132 52 270 132 0 0 0

Megelőlegezés EIT nélkül 1 835 177 541 1 470 590 453 1 857 328 364 2 083 271 033 1 856 278 665

EIT 88 717 512 10 771 737 0 0 0

Összesen 1 923 895 053 1 481 362 190 1 857 328 364 2 083 271 033 1 856 278 665

6. táblázat: Központi megelőlegezések állománya gazdálkodó egységenként (kutatóegyetemi megelőlgezés nélkül), 2012-2014.

Eredeti ütem

szerinti

Felszólító levél eredményeképpen átütemezett Összes

megelőlegezés

Átütemezett megelőlegezések

aránya 2014.

III.n.év 2014. IV.név

2015. év

Összesen

ÉMK 7 100 000 0 19 485 000 19 485 000 26 585 000 73,3%

GPK 129 281 351 12 000 000 12 000 000 141 281 351 8,5%

ÉPK 0 0 0 0 0 0 -

VBK 342 738 283 0 32 945 155 1 012 000 33 957 155 376 695 438 9,0%

VIK 443 017 700 15 925 000 154 271 028 86 073 573 256 269 601 699 287 301 36,6%

KJK 239 441 393 0 120 174 492 0 120 174 492 359 615 885 33,4%

GTK 27 322 000 0 1 630 958 17 150 000 18 780 958 46 102 958 40,7%

TTK 71 230 306 82 344 453 17 268 180 99 612 633 170 842 939 58,3%

NTI 15 293 993 0 15 293 993 0,0%

Testnevelési Központ 2 160 000 0 0 0 0 2 160 000 0,0%

OMIKK 330 000 0 0 0 0 330 000 0,0%

KTH 18 083 800 18 083 800 0,0%

Összesen 1 295 998 826 15 925 000 391 366 086 152 988 753 560 279 839 1 856 278 665 30,2%

7. táblázat: Átütemezett megelőlegezési kérelmek összege és aránya, 2014. december 1.

Gazdálkodó egység Részesedés az összes

megelőlegezésből

A karra számított maximális megelőlegezés

arányában

ÉMK 1,4% 5,9%

GPK 7,7% 26,6%

ÉPK 0,0% 0,0%

VBK 20,5% 81,8%

VIK 38,0% 62,8%

KJK 19,6% 103,2%

GTK (TK-val, NYI-vel) 2,6% 5,1%

TTK (NTI-vel) 10,1% 37,2%

8. táblázat: A karok által igényelt megelőlegezések eloszlása, 2014. december 1.

24

III.5. A GAZDÁLKODÓ EGYSÉGEK MARADVÁNYAI

Jelen fejezet célja kettős:

1. Egyrészt, a 9. táblázat az évzáráskor/évnyitáskor szokásos módon, a keret-bank egyezőség

levezetésekor használt séma segítségével kívánja bemutatni, hogy a belső tartozások (ideiglenes

keretek, megelőlegezett keretek, technikai keret) levonása után, melyik gazdálkodó egység

mekkora bankszámla egyenleg szeletre volt jogosult 2014. december 1-jei nyitáskor. Ezen a

napon a decemberi főbér még nem került feladásra (sőt még kifizetésre sem) az MGR-be, ez

csak később várható. A táblázat nem tartalmazza a belső költségvetés Egyéb alrendszerének

(ÁFA és Egyéb adók, járulékok témaszámok) kereteit. Ugyanakkor a terület szakértői

kijelentették, hogy az alrendszer tervezett pénzmozgásai várhatóan a terveknek megfelelően

fognak alakulni.

2. Másrészt, most először, a 10-11-12. táblázat a karok maradványait aszerint is be kívánja

mutatni, hogy az MGR-ben szabad keretként nyilvántartott (azaz kötelezettségvállalással nem

terhelt) keretek milyen mértékben tekinthetők kötöttségek nélkül felhasználhatónak. Ehhez

forráskódonként csoportosítva elkülönítjük az egyes maradványokat. (A szabad keret nem

tartalmazza a decemberi főbért, hiszen az is a kötelezettségvállalással terhelt keret része.)

Ha a költségvetési támogatási keretekre adott megelőlegezések levonása után kapott szabad kereteket

tekintjük (12. táblázat I. és II. sorának összege), akkor 8-14-szeres különbséget tapasztalhatunk a

legtöbb és legkevesebb szabad forrással rendelkező kar között. A vetítési alap a kari tudományos

pontok illetve a 60 kredit/hallgató alapon számított kari normázott oktatott hallgatók száma volt.

9. táblázat: Maradványok belső hitelek nélkül, 2014. december 1.19

19 A kari takarékszámlán lévő összegeket az adott karnál vettük figyelembe. A takarékszámláról a TTK által igénybevett

20 M Ft-nyi forrással a GTK keretét csökkentettük.

Szervezet Terv Tény Kötváll Szabad keret IK TK Maradvány Megelőlegezés

Maradvány

megelőlegezés

nélkül

Kollégiumok Osztály (019+073+115+167+216+266+320+412) 2 195 647 760 1 555 455 167 394 300 259 245 892 334 0 0 640 192 593 0 640 192 593

Diákközpont (352) 1 211 760 968 588 915 885 45 135 341 577 709 742 0 0 622 845 083 0 622 845 083

Hallgatói alrendszer összesen (1+2) 3 407 408 728 2 144 371 052 439 435 600 823 602 076 0 0 1 263 037 676 0 1 263 037 676

Építőmérnöki Kar (01) 2 520 701 617 1 483 867 444 137 847 929 898 986 244 627 062 0 1 036 207 111 26 585 000 1 009 622 111

Gépészmérnöki Kar (02) 3 208 020 936 1 810 514 795 209 693 231 1 187 812 910 300 001 0 1 397 206 140 141 281 351 1 255 924 789

Építészmérnöki Kar (03) 1 642 442 344 978 147 195 100 651 597 563 643 552 0 0 664 295 149 16 171 204 648 123 945

Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (04) 2 731 824 325 1 532 820 321 165 732 142 1 033 271 862 292 314 0 1 198 711 690 418 205 609 780 506 081

Villamosmérnöki és Informatikai Kar (05) 6 495 630 302 3 987 498 859 338 707 587 2 169 423 856 4 074 074 0 2 504 057 369 789 044 308 1 715 013 061

Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (06) 1 916 651 736 1 318 626 187 116 093 352 481 932 197 1 513 880 0 596 511 669 367 175 614 229 336 055

Gazdaság-és Társadalomtudományi Kar (07) 4 684 472 845 1 770 967 774 327 239 688 2 586 265 383 719 806 0 2 912 785 265 46 102 958 2 866 682 307

Természettudományi Kar (08) 2 196 489 551 1 348 933 961 112 201 865 735 353 725 57 705 0 847 497 885 219 814 966 627 682 919

Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság (22) 16 305 449 11 782 845 50 000 4 472 604 0 0 4 522 604 0 4 522 604

Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság (28) 8 448 559 3 123 959 609 000 4 715 600 0 0 5 324 600 0 5 324 600

Kari alrendszer összesen (4+…+14) 25 420 987 664 14 246 283 340 1 508 826 391 9 665 877 933 7 584 842 0 11 167 119 482 2 024 381 010 9 142 738 472

Nukleáris technika alrendszer összesen 37) 682 044 089 346 704 047 36 320 477 299 019 565 244 356 0 335 095 686 21 201 578 313 894 108

Nyelvoktatás alrendszer összesen (35) 652 186 208 428 836 776 27 020 612 196 328 820 0 0 223 349 432 0 223 349 432

Testnevelési és sport alrendszer összesen (36) 248 639 184 109 947 703 10 016 351 128 675 130 0 0 138 691 481 2 160 000 136 531 481

Rektori Kabinet (11) 265 746 816 111 746 536 10 433 675 143 566 605 0 0 154 000 280 0 154 000 280

Belső Ellenőrzési Csoport (38) 25 570 200 21 058 551 2 896 065 1 615 584 0 0 4 511 649 0 4 511 649

Központi Tanulmányi Hivatal (21) 924 327 744 630 055 408 40 271 693 254 000 643 0 0 294 272 336 18 083 800 276 188 536

BME-OMIKK (13) 651 410 056 519 538 316 62 777 114 69 094 626 0 0 131 871 740 330 000 131 541 740

GMF Főigazgatói Titkárság (410, 414) 31 723 811 27 140 807 2 136 148 2 446 856 0 0 4 583 004 0 4 583 004

GMF Jogi és Munkaügyi Osztály (409, 413, 444, 445) 236 171 665 167 181 992 15 776 209 53 213 464 0 0 68 989 673 0 68 989 673

GMF Gazdasági Osztály (402) 378 438 253 296 046 789 33 898 589 48 492 875 0 0 82 391 464 0 82 391 464

Nem kari alrendszer (általános) (19+…+26) 2 513 388 545 1 772 768 399 168 189 493 572 430 653 0 0 740 620 146 18 413 800 722 206 346

GMF Beruházási és Karbantartási Osztály (405) 2 097 192 268 1 309 218 122 485 890 321 302 083 825 0 0 787 974 146 0 787 974 146

GMF Telekommunikációs és Informatikai Osztály (561) 593 930 033 385 811 148 25 362 023 182 756 862 0 0 208 118 885 0 208 118 885

GMF Üzemeltetési Osztály (406) 3 950 513 433 3 020 276 355 207 084 651 723 152 427 0 70 000 000 860 237 078 0 860 237 078

Nem kari alrendszer (létesítmény) (28+…+30) 6 641 635 734 4 715 305 625 718 336 995 1 207 993 114 0 70 000 000 1 856 330 109 0 1 856 330 109

Likviditási és Tartalék Alap (411) 370 268 243 34 321 336 0 335 946 907 0 0 335 946 907 0 335 946 907

MINDÖSSZESEN 39 936 558 395 23 798 538 278 2 908 145 919 13 229 874 198 7 829 198 70 000 000 16 060 190 919 2 066 156 388 13 994 034 531

Pénzeszközök állománya 0 13 066 995 946

A keretmaradvány és a bankszámlapénz különbözete -927 038 585

25

10. táblázat: Szabad keretek megelőlegezéssel, IK nélkül, 2014. december 1.20

11. táblázat: Megelőlegezések állománya, 2014. december 1.

12. táblázat: Szabad keretek megelőlegezés és IK nélkül, 2014. december 1.

20 A kötvállal nem terhelt keretek „szabadságával” összefüggésben számtalan dolog megjegyzendő: A novemberi saját

bevételek után a kar rezsifizetési kötelezettsége csak december közepén kerül meghatározásra és akkor egyszerre tetemes

befizetési kötelezettsége keletkezik a karnak, amit szabad kereteiből teljesíthet. A hallgatói költségtérítések befizetése is

„előzetes”, aminek a felhasználása ezt követően folyamatos. Felmerülhet az is, hogy a szabad keret szükséges további

saját bevételes munkák előzetes megfinanszírozásához. Ugyanakkor itt merőben más okokról van szó. Míg a rezsifizetési

kötelezettség rendezését belső szabályaink előbb-utóbb kikényszerítik, addig a vállalkozási munkák folytatása kívánatos,

ugyanakkor a kisközösségek döntésétől függő tevékenység. Az adott tanszéki munkatársak dönthetnének úgy is, hogy

további saját bevételes tevékenységbe történő beruházás helyett a szabad kereteket a korábbi sikerek jutalmaként bérként

kifizetik.

Forrás, témaszám ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK NTI NYI TK Összesen

11 92 070 033 154 331 846 18 213 778 52 635 326 183 054 754 20 726 283 279 069 654 159 985 958 3 722 581 1 200 692 25 970 999 990 981 904

61 6 501 695 8 114 840 21 295 642 5 155 112 39 054 378 82 361 101 274 114 15 374 571 258 007 4 950 827 202 061 547

I. Szabad költségvetési támogatás (11,61) 98 571 728 162 446 686 39 509 420 57 790 438 222 109 132 20 808 644 380 343 768 175 360 529 3 980 588 1 200 692 30 921 826 1 193 043 451

20 288 702 969 354 541 708 217 930 970 118 006 038 192 041 629 226 052 936 1 321 013 962 28 197 347 19 129 305 174 818 859 60 243 883 3 000 679 606

55 77 46 708 40 451 386 346 2 722 080 739 004 160 000 9 608 332 13 702 998

70 29 102 943 59 873 469 109 969 239 67 543 394 91 863 481 23 889 935 559 721 337 21 963 327 3 426 437 7 381 278 32 565 527 1 007 300 367

76 223 793 5 598 693 430 922 821

78 699 917 38 218 8 956 719 27 295 12 182 647 48 096 15 565 765 18 940 168 1 611 73 506 218 56 534 160

79 121 121

80 31 423 151 14 495 861 7 264 434 11 957 763 100 871 035 13 558 595 18 013 892 9 888 887 6 984 726 214 458 344

86 17 696 20 739 3 331 650 975 325 755 267 103 34 157 4 647 425

90 749 200 5 046 754 246

98 84 233 690 733 320 62 035 940 3 048 470 3 079 810 157 626 420 310 757 650

Források: 20,55,70,76,78,79,80,86,90,98 434 180 366 429 703 392 406 427 803 204 663 810 397 980 166 267 016 473 2 075 361 932 79 995 957 29 736 236 191 881 975 92 809 628 4 609 757 738

30-as forráson 20101, 20102, 20103, 20104 témaszámok 134 666 36 800 260 171 726

20235 témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94,95 19 929 429 38 011 494 4 262 529 63 380 876 199 181 641 13 663 017 16 514 231 1 228 818 2 136 336 358 308 371

21505 témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94,95 7 122 041 21 515 155 13 212 510 26 059 620 58 436 379 106 271 19 945 912 4 656 048 9 422 798 160 476 734

II. Szabad egyéb forrás 461 231 836 489 364 707 423 902 842 294 104 306 655 634 986 280 785 761 2 111 822 075 85 880 823 41 295 630 191 881 975 92 809 628 5 128 714 569

III. Nem szabad forrás (43, 46, 49, 69, előzőek "maradékai") 338 555 618 535 701 516 100 231 290 681 084 804 1 287 605 664 178 823 912 93 379 734 474 054 668 253 498 991 3 246 153 4 943 676 3 951 126 026

IV. Maradvány 898 359 182 1 187 512 909 563 643 552 1 032 979 548 2 165 349 782 480 418 317 2 585 545 577 735 296 020 298 775 209 196 328 820 128 675 130 10 272 884 046

FORRÁSOK ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK NTI NYI TK Összesen

11 (Kutatóegyetemi megelőlegezés) 16 171 204 41 510 171 89 757 007 7 559 729 48 972 027 5 907 585 209 877 723

15 11 399 800 1 943 735 13 343 535

41 22 065 000 87 715 161 251 012 196 197 113 615 215 379 588 16 013 000 65 253 371 8 681 197 2 160 000 865 393 128

46 2 080 000 2 080 000

48 29 930 500 84 360 813 192 846 776 16 004 492 10 450 000 98 558 161 500 000 432 650 742

49 4 520 000 1 200 000 5 334 665 14 385 151 8 782 953 859 000 1 024 380 36 106 149

68 7 850 000 58 487 768 17 328 958 6 007 027 6 112 796 95 786 549

69 4 797 509 1 452 000 6 249 509

91 14 585 690 22 507 964 229 712 747 119 448 852 386 255 253

Összes megelőlegezés 26 585 000 141 281 351 16 171 204 418 205 609 789 044 308 367 175 614 46 102 958 219 814 966 21 201 578 0 2 160 000 2 047 742 588

Forrás, témaszám ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK NTI NYI TK Összesen

11 92 070 033 154 331 846 2 042 574 11 125 155 93 297 747 13 166 554 279 069 654 111 013 931 -2 185 004 1 200 692 25 970 999 781 104 181

61 6 501 695 8 114 840 21 295 642 5 155 112 39 054 378 82 361 101 274 114 15 374 571 258 007 4 950 827 202 061 547

I. Szabad költségvetési támogatás (11,61) 98 571 728 162 446 686 23 338 216 16 280 267 132 352 125 13 248 915 380 343 768 126 388 502 -1 926 997 1 200 692 30 921 826 983 165 728

20 288 702 969 354 541 708 217 930 970 118 006 038 192 041 629 226 052 936 1 321 013 962 28 197 347 19 129 305 174 818 859 60 243 883 3 000 679 606

55 77 46 708 40 451 386 346 2 722 080 739 004 160 000 9 608 332 13 702 998

70 29 102 943 59 873 469 109 969 239 67 543 394 91 863 481 23 889 935 559 721 337 21 963 327 3 426 437 7 381 278 32 565 527 1 007 300 367

76 223 793 5 598 693 430 922 821

78 699 917 38 218 8 956 719 27 295 12 182 647 48 096 15 565 765 18 940 168 1 611 73 506 218 56 534 160

79 121 121

80 31 423 151 14 495 861 7 264 434 11 957 763 100 871 035 13 558 595 18 013 892 9 888 887 6 984 726 214 458 344

86 17 696 20 739 3 331 650 975 325 755 267 103 34 157 4 647 425

90 749 200 5 046 754 246

98 4 233 690 733 320 2 035 940 3 048 470 3 079 810 17 626 420 30 757 650

Források: 20,55,70,76,78,79,80,86,90,98 354 180 366 429 703 392 346 427 803 204 663 810 397 980 166 267 016 473 1 935 361 932 79 995 957 29 736 236 191 881 975 92 809 628 4 329 757 738

30-as forráson 20101, 20102, 20103, 20104 témaszámok 134 666 36 800 260 171 726

20235 témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94,95 19 929 429 38 011 494 4 262 529 63 380 876 199 181 641 13 663 017 16 514 231 1 228 818 2 136 336 358 308 371

21505 témaszám, források: 13,15,30,41,44,45,48,63,64,65,68,91,94,95 7 122 041 21 515 155 13 212 510 26 059 620 58 436 379 106 271 19 945 912 4 656 048 9 422 798 160 476 734

II. Szabad egyéb forrás 381 231 836 489 364 707 363 902 842 294 104 306 655 634 986 280 785 761 1 971 822 075 85 880 823 41 295 630 191 881 975 92 809 628 4 848 714 569

III. Nem szabad forrás (43, 46, 49, 69, előzőek "maradékai") 311 970 618 394 420 165 100 231 290 304 389 366 588 318 363 -180 791 973 47 276 776 303 211 729 238 204 998 3 246 153 2 783 676 2 113 261 161

IV. Maradvány 791 774 182 1 046 231 558 487 472 348 614 773 939 1 376 305 474 113 242 703 2 399 442 619 515 481 054 277 573 631 196 328 820 126 515 130 7 945 141 458

26

III.6. TÁRGYÉVI BELSŐ TARTOZÁSOK, KARI TAKARÉKSZÁMLA

A nem rendezett belső tartozásokról az alábbiak mondhatók el:

Minden szervezeti egység megkapta a költségvetésben számára megítélt költségvetési

támogatási keretet.21

Az alfa.bme.hu weboldal kialakításáért és gondozásáért a karoknak 1,9 M Ft-ot kell átadni a

TTK részére, mely folyamatban van.

Minden, az egyes karokat terhelő, TIO által várt tétel teljesült, ugyanakkor az MGR Számvitel

2014 fejlesztéshez való 10 M Ft-os kari hozzájárulás 5 M Ft-tal történő megemelése látszik

szükségesnek. A GB a GMF erre vonatkozó előterjesztését még ebben az évben tárgyalni fogja.

A 2013. december 1.-2014. október 31. időszakban befolyt saját bevételek után kirótt és

november 30-ig nem rendezett rezsi tartozása kizárólag a TTK-nak volt 505.756 Ft összegben.

A belső költségvetési szabályok értelmében érintett BME cégek bevételeihez köthető kari

befizetési részletszabályokat a Szenátus szeptember 29-én módosította. A karok képviselőivel

folytatott adategyeztetés alapján a KJK befizetési kötelezettsége 35 E Ft, a VBK-é 0 E Ft, míg

a VIK-é 92.173 E Ft. A KJK az összeget már befizette, a VIK még nem, így az összeg befizetési

kötelezettségként került a Karhoz bejegyzésre (időközbeni rendezés hiányában legkésőbb a

2015. belső évi költségvetés során a VIK támogatásából kerül majd levonásra). Egy adott

karhoz kapcsolódónak tekintett, de más egyetemi szervezetet érintő bevételek utáni befizetési

kötelezettségekkel, az érintett szervezetek külön megállapodás szerint, egymás között

keretátadással számolnak el.

A kari takarékszámlával kapcsolatban az alábbiak mondhatók el:

A 2013-ban az ÉMK-ÉPK-GTK-TTK által létrehozott kari takarékszámlára az ÉMK 80 M Ft,

az ÉPK 60 M Ft továbbá a GTK 160 M Ft-ot fizetett be. A TTK egyes szervezeti egységei az

Európai Uniós pályázatokkal kapcsolatban felmerült átmeneti likviditási problémák

kezeléséhez 20 M Ft belső finanszírozást igényeltek.

A KJK csatlakozni fog a kari takarékszámla rendszerhez, ami a Költségvetési Szabályzat soron

következő módosításakor kerül beépítésre. Ennek előzetes lépéseként a GTK 18 M Ft kölcsönt

adott a KJK-nak májusban, amelyet a KJK novemberben visszaadott.

21 Ez azért lényeges, mert a támogatás kiosztásakor 519,241 M Ft-ot az LTA egyszeri csökkentésével tudtunk a

szervezetek rendelkezésére bocsátani, továbbá 2,175 Mrd Ft-ot pedig a LTA ütemezett, évközi csökkentésével (az LTA-

ba befolyó rezsi és egyéb bevételek alapján) tervezetünk kiosztani.

27

IV. SAJÁT BEVÉTELEK

IV.1. RÉSZLETES SAJÁT BEVÉTELI ADATOK

Az alábbi két táblázatban a belső költségvetésben saját bevételként tervezett22 adatok féléves

alakulása és éves előrebecslése látható. A költségvetésben tervezett saját bevételi szinthez képest év

végére mintegy 3%-os (~500 M Ft) növekedést prognosztizálunk.23 Megjegyezzük, hogy a decemberi

bevételek jellemzően jelentős mértékben eltérnek az évközi havi átlagos bevételi szinttől, ezzel

nehezítve az éves becslést.

A Nukleáris technikai, a Nyelvoktatási, a Sport és testnevelési valamint a nem kari alrendszer saját

bevételei várhatóan a terveket meghaladó, a Kari alrendszer bevételei a terveknek megfelelően, míg

a Hallgatói alrendszer bevételei a tervektől elmaradó szinten teljesülnek.

2013. tény 2014. terv 2014.06.30. 2014.10.31. 2014.11.30. 2014. évi várható

Saját bevételek ("intézményi bevétel") 17 594 940 15 198 223 7 459 509 12 548 707 14 359 575 15 662 776

Hallgatói alrendszer nettó saját bevétele 1 064 650 1 007 307 526 505 689 305 975 192 984 013

Kari alrendszer nettó saját bevétele 10 407 696 8 949 116 4 706 681 7 172 073 8 111 617 8 993 213

Nukleáris technika alrendszer nettó saját bevétele 208 554 210 000 216 142 270 804 290 597 310 000

Nyelvoktatás alrendszer nettó saját bevétele 316 392 203 804 104 561 290 153 313 948 320 000

Testnevelés és sport alrendszer nettó saját bevétele 98 706 105 200 60 959 107 080 115 553 120 000

Nem kari általános alrendszer nettó saját bevétele 444 036 456 745 178 827 453 256 501 396 526 290

Nem kari létesítmény alrendszer nettó saját bevétele 1 383 770 1 473 450 518 075 1 501 779 1 556 589 1 585 344

Egyéb bevételek 1 204 466 1 125 000 562 500 937 500 1 031 250 1 125 000

ÁFA bevétel 1 082 466 1 000 000 500 000 833 333 916 667 1 000 000

OEP bevétel (táppénz) 122 000 125 000 62 500 104 167 114 583 125 000

Likviditási és tartalékalap nettó saját bevétele 2 466 669 1 667 600 585 259 1 126 756 1 463 432 1 698 916

Hallgatói befizetések ("pótdíjak") bevétele 150 000 150 000 75 000 75 000 75 000 150 000

Befektetési tevékenység bevétele 558 355 400 000 99 944 409 432 411 945 413 000

Ingatlanértékesítések bevétele 0 0 0 0 0 0

Egyéb Likviditási és Tartalékalapba kerülő bevétel 1 758 314 1 117 600 410 315 642 324 976 487 1 135 916

13. táblázat: Belső költségvetésben tervezett saját bevételek alakulása (E Ft-ban)

22 A táblázatban bemutatott saját bevételek nem csak az államszámvitel szempontjából saját bevételnek tekintett adatokat

tartalmazzák, hanem minden a belső költségvetésben saját bevételként tervezett összeg alakulását. Például az ÜZO saját

bevételeként került megtervezésre a Q épület PPP állami támogatása. 23 A becslés alapja a november 30-ig beérkezett saját bevételek, valamint az egyes gazdálkodó egységek év végére

vonatkozó becslése alapján született.

28

Saját bevétel (hallgatói pótdíj nélkül) 2013. tény 2014. terv 2014.06.30. 2014.10.31. 2014.11.30. 2014. évi várható

Építőmérnöki Kar 986 767 1 138 800 608 034 877 782 967 118 1 055 000

Gépészmérnöki Kar 1 060 272 706 240 796 867 1 083 845 1 170 795 1 320 000

Építészmérnöki Kar 566 856 422 500 281 243 404 942 446 561 460 000

Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 1 097 526 1 108 400 403 113 547 051 676 991 730 000

Villamosmérnöki és Informatikai Kar 2 714 711 2 871 762 1 188 640 1 793 329 1 928 833 2 300 000

Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 911 273 846 238 329 194 591 586 677 434 770 000

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 1 789 534 1 292 518 818 855 1 330 543 1 674 160 1 750 000

Természettudományi Kar 614 478 332 953 167 180 346 478 372 596 410 000

Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság 11 770 10 000 5 767 11 305 11 916 13 000

Egyetemi Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság 0 0 0 0 0 0

Egyetemi központi pályázatok 654 511 219 705 107 788 185 213 185 213 185 213

Kutatóegyetemi pályázat (40391-230) 56 274 0 0 0 0 0

Tehetséggondozás pályázat (42418-229) 228 609 95 822 61 355 61 355 61 355 61 355

Laborműszer pályázat (43308-DH témaszám) 276 043 123 883 46 433 123 859 123 859 123 859

Tudástranszfer pályázat (37539-228) 93 585 0 0 0 0 0

Kari alrendszer saját bevétele összesen 10 407 696 8 949 116 4 706 681 7 172 073 8 111 617 8 993 213

14. táblázat: A karok BME-re befolyó saját bevételének alakulása (E Ft-ban)

Amennyiben az egyes tevékenységek kizárólag államszámviteli saját bevételeit vizsgáljuk,

elmondható, hogy a pályázati bevételek, az innovációs kutatási bevételek és a vállalkozási jellegű

tevékenységből származó bevételek időarányos szinttől való elmaradása jelentős, míg a befektetési

és az ingatlanértékesítési bevételek a tervezettnek megfelelően alakulnak, az oktatási, a könyvtári

tevékenységgel összefüggő továbbá a kártérítési bevételek esetében pedig várható a teljes évre

tervezett összegek túlteljesítése.

A bevétel jellege 2014. terv 2014.11.30. Éves terv arányában

Oktatási, képzési bevétel (angol nyelvű képzésből származó bevétellel együtt, hallgatói pótdíjakkal)

3 840 115 4 909 452 128%

Pályázati bevételek 3 952 358 2 556 476 65%

Vállalkozási jellegű tevékenység bevételei (innovációs kutatási bevételek nélkül)

2 465 035 2 101 292 85%

Létesítmény-hasznosítási bevételek 690 201 799 408 116%

Kollégiumi térítési díj és kollégiumok hasznosítása 564 807 557 877 99%

Befektetések hozamai 400 000 411 945 103%

Ingatlanértékesítési bevételek (vagyoni értékű jogokkal) 112 000 111 689 100%

Kártérítési bevételek 29 341 47 603 162%

Könyvtárazás, könyv értékesítés bevételei 22 113 41 572 188%

Innovációs kutatási bevételek 75 050 19 940 27%

Egyéb saját bevételek 219 726 328 259 149%

15. táblázat: Az egyes saját bevételi típusok egyetemi szintű terv-tény értéke (E Ft-ban)

A függő saját bevételek év végi azonosítása az új számviteli szabályok értelmében kiemelt feladat.

Ennek köszönhetően az idén saját bevételként könyvelt tételek közül már mindössze csak 1,027 M Ft

volt az, ami már a korábbi években befolyt, de mindezidáig függő tételként szerepelt.

Miután a saját bevételek csak a központi rezsielvonáson keresztül állnak kapcsolatban az egyetemi

költségvetéssel, célszerű áttekinteni a Likviditási és tartalékalapba várható rezsi jellegű bevételeket.

A december 1-ig teljesített rezsibefizetések, a 2014. első 11 hónapjában beérkező saját bevételek

alapján kerültek kalkulálásra. Ezek alapján az LTA-ba beérkező rezsi, várhatóan mintegy 80 M Ft-

tal lesz magasabb a tervezett összegnél.

29

Rezsi befizetések az LTA-ba 2014. évi terv 2014.08.31 2014.10.31 2014.12.01 2014. évi várható

Hallgatói alrendszer 13 647 5 734 8 841 10 734 11 710

Kari alrendszer 858 738 596 264 758 895 834 728 910 612

Nukleáris technika alrendszer 16 792 18 393 21 007 22 766 24 836

Nyelvoktatás alrendszer 21 277 9 769 28 222 30 305 33 060

Testnevelés és sport alrendszer 8 381 5 238 7 258 8 928 9 740

Nem kari általános alrendszer 30 368 17 216 24 275 25 347 33 259

Nem kari létesítmény alrendszer 51 160 41 887 53 611 58 300 61 148

Rezsi befizetések összesen 1 000 364 694 501 902 109 991 108 1 084 364

16. táblázat: A rezsi befizetés alakulása alrendszerenként (E Ft-ban)

IV.2. KÖVETELÉSEK ÁLLOMÁNYA24

A követelések kezelése alapvetően a követelésgazdák érdeke. Az egyetem központi tartalékainak

szintjét csak a nem realizált rezsibefizetésen keresztül érintik az egyetem kintlévőségei. Az egyetem

követelésállományának III. negyedéves mérlegjelentésből származó korrigált értéke25 1,5 Mrd Ft,

amely lényegében megegyezik az egy évvel korábbi állomány értékével (a féléves értéket pedig

90 M Ft-tal haladja meg). A számok mögött viszont a jelentős elméleti változások húzódnak meg.26

6. ábra: A követelésállomány változása a negyedéves mérlegjelentések alapján, 2010-2014. (E Ft-ban)

24 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Tóth Balázs (Rektori Kabinet). 25 A követelésállományt bemutató adatsorok most sem tartalmazzák a Q2 épülettel kapcsolatos terület illetve vagyoni

értékű jog értékesítéséből származó követelést, összesen 1,8 Mrd Ft értékben. Mivel utóbbi követelés devizában áll fenn,

ezért ennél az egy tételnél 2013-as év végi átértékelésből adódó árfolyam-különbözetet (nyereséget) sem szerepeltetjük a

kimutatások során. 26 Idén megváltozott a költségvetési intézmények gazdasági tevékenységeinek számviteli elszámolását szabályozó

joganyag, amelynek hatására módosult a mérlegjelentések struktúrája, és így a követelésállomány szerkezete is. A

jogalkotóknak elsődleges célja az volt a változtatásokkal, hogy az egyetemi könyvvezetésben és beszámolóban is

érvényre jusson az eredményszemlélet, azaz egy adott időszaki bevétellel szemben valóban annak megszerzése érdekében

felmerült költségek, ráfordítások kerüljenek kimutatásra. Így az eddigi költségvetési (pénzforgalmi szemléletű) számvitel,

jobban közelíti a vállalkozások eredményszemléletű (kettős könyvvitelen alapuló) pénzügyi számvitelét.

A követelések mérlegben szereplő „vevők”, „adósok”, „rövid lejáratú adott kölcsönök” és „egyéb” megbontása helyett a

„költségvetési évben esedékes”, a „költségvetési évet követően esedékes” és „követelés jellegű sajátos elszámolások”

(amely jobbára az előlegeket jelentik) főbb kategóriák kerültek meghatározásra. Az egyes követelés tételeket pedig 2013-

as gazdasági év zárásától kezdve egyedileg kell értékelni és szerepeltetni a könyveinkben. Ez magába foglalja a devizás

tételek árfolyam-különbözetének, a behajthatatlan követelések utáni hitelezési veszteségnek, illetve a 90 napon túl lejárt

tételek után elszámolt értékvesztésnek az év végén történő elszámolását.

30

A követeléseknek a legnagyobb részét a vevői követelések állománya teszi ki. Ennek az értéke 2013

végén 1,253 Mrd Ft 27volt. Ezt az állományt – a jogszabályoknak megfelelően – az egyetem

átértékelte, és erre összesítve mintegy 10-11%-nyi értékvesztést28, hitelezési29- és

árfolyamveszteséget30 számolt el.31 (A gazdálkodó egységenkénti adatokat a féléves kontrolling

jelentés tartalmazta.) Az átértékelést követően az alábbiak szerint alakult vevői követelésállomány

szervezeti egységenként és negyedéves bontásban.

2013.12.31. 2014.03.31. 2014.06.30. 2014.09.30.

KO 18 210 336 1,6% 28 581 634 3,4% 27 177 754 3,5% 23 632 240 2,8%

DIK 7 873 105 0,7% 21 171 343 2,5% 13 571 691 1,8% 19 803 991 2,3%

Hallgatói alrendszer összesen: 26 083 441 2,3% 49 752 977 5,9% 40 749 445 5,3% 43 436 231 5,1%

ÉMK 124 680 240 11,2% 74 053 552 8,8% 92 662 392 12,1% 110 131 090 13,0%

GPK 139 499 645 12,5% 76 905 873 9,1% 61 361 692 8,0% 109 030 609 12,9%

ÉPK 10 335 044 0,9% 15 036 289 1,8% 4 377 901 0,6% 19 870 021 2,4%

VBK 143 354 771 12,8% 80 262 903 9,5% 25 680 921 3,4% 23 814 289 2,8%

VIK 275 548 303 24,7% 134 689 421 16,0% 110 769 222 14,5% 161 213 148 19,1%

KJK 80 931 814 7,2% 17 109 554 2,0% 48 421 224 6,3% 31 820 108 3,8%

GTK 30 930 773 2,8% 176 492 829 20,9% 155 007 863 20,2% 200 113 037 23,7%

TTK 11 457 680 1,0% 10 959 255 1,3% 2 323 780 0,3% 16 241 835 1,9%

Kari alrendszer összesen: 816 738 269 73,1% 585 509 675 69,5% 500 604 994 65,3% 672 234 137 79,6%

Nyelvoktatási alrendszer 4 120 415 0,4% 15 676 007 1,9% 17 384 594 2,3% 13 595 395 1,6%

Sport és testnevelési alrendszer 8 604 605 0,8% 5 748 586 0,7% 5 855 986 0,8% 4 596 736 0,5%

Nukleáristechnikai alrendszer 128 492 512 11,5% 46 204 173 5,5% 8 418 496 1,1% 21 086 995 2,5%

GO 800 0,0% 800 0,0% 800 0,0% 800 0,0%

JMO 21 077 0,0% 3 000 0,0% 77 0,0% 77 0,0%

OMIKK 2 147 228 0,2% 2 762 438 0,3% 915 135 0,1% 3 194 784 0,4%

KTH 27 015 289 2,4% 10 113 750 1,2% 115 704 993 15,1% 4 391 845 0,5%

Nem kari általános alrendszer összesen:

29 184 394 2,6% 12 879 987 1,5% 116 621 005 15,2% 7 587 506 0,9%

BKO 1 461 375 0,1% 0 0,0% 0 0,0% -80 000 0,0%

ÜZO 102 003 826 9,1% 123 349 056 14,6% 74 983 917 9,8% 80 909 751 9,6%

TIO 1 034 316 0,1% 3 604 611 0,4% 1 621 011 0,2% 1 388 106 0,2%

Nem kari létesítmény alrendszer összesen:

104 499 517 9,3% 126 953 667 15,1% 76 604 928 10,0% 82 217 857 9,7%

Mindösszesen 1 117 723 152 842 725 073 766 239 447 844 754 856

17. táblázat: A vevői követelésállomány változás, 2013.12.31.-2014.09.30.

A féléves adatokhoz képest a kari alrendszer és a Nukleáris Technikai Intézet követelésállománya

nőtt, a Testnevelési Központ és az Idegen Nyelvi Központ követelésállománya csökkent, valamint

ugyancsak csökkent a nem kari oldal vevői állomány értéke is, mivel a KTH állományában szereplő,

a Magyar Rektori Konferenciával szemben álló tétel pénzügyileg teljesült.

27 A féléves kontrolling jelentésben a szervezetenkénti átértékelés előtti állományi adatok és azok összesítője rosszul

szerepelt. Itt a helyes összeget tüntettük fel. 28 Követelések értékvesztésének elszámolására akkor kerülhet sor, amikor a követelés realizálása bizonytalan, kétséges.

Mértékét az adós megbízhatósága határozza meg. Az erre vonatkozó szabályokat a számviteli politikában kell rögzíteni.

A 90 napon túli követelések a számlaérték 20%-kal csökkentett, a 180-360 napon túli követelések a számlaérték 40%-kal

csökkentett, az éven túli követelések pedig a számlaérték 80%-kal csökkentett összegén szerepelnek a mérlegben.

Az értékelési különbözet kiszámítása tehát segít megbecsülni, hogy a kibocsájtott számlák bruttó értékénél várhatóan

mennyivel kevesebb összeg fog befolyni a szervezet vevőitől. Az átértékelésre évente egyszer, az év végén kerül sor.

29 A behajthatatlan követeléseket hitelezési veszteségként kell elszámolni a zárlati munkák során. A behajthatatlan

követelés fogalmát a Számviteli Törvény külön definiálja.

30 A Q2 épülettel kapcsolatos követelés árfolyam-különbözete nélkül. (Ez 76.876.374 Ft volt 2013.12.31-én.)

31 Amennyiben az értékvesztéssel terhelt tételek nem kerültek megfizetésre, azok a 2014. évi adatokban is a csökkentett

összegen szerepelnek.

31

Le nem járt 1-60 nap 61-180 nap 181-360 nap 361-nap Összesen

2013. december 31. 69% 21% 3% 3% 3% 100%

2014. március 31. 55% 30% 6% 2% 7% 100%

2014. június 30. 56% 28% 6% 2% 7% 100%

2014. szeptember 30. 61% 23% 6% 3% 7% 100%

18. táblázat: A vevői követelésállomány összetételének változása, 2013.12.31.-2014.09.30.

A lejárt állomány összege az elmúlt kilenc hónap során szinte stagnált. (2013 IV. negyedév: 344 M Ft;

2014. I. negyedév: 375,6 M Ft; 2014. II. negyedév: 337,3 M Ft; 2014. III. negyedév: 327,7 M Ft),

ugyanakkor tovább folytatódott a hosszabb ideje lejárt állomány részesedésének emelkedése a teljes

lejárt állományon belül.

7. ábra: Lejárt vevői követelésállomány lejárat szerinti megoszlása, 2013.12.31.-2014.09.30.

A 2014. szeptember 30-i adatok alapján az átértékelt, lejárt határidejű vevői követelésállományból a

GTK (114,2 M Ft) az ÉMK (23,8 M Ft), a GPK (28,8 M Ft), a VIK (42,6 M Ft) értékei emelkednek

ki. Utóbbi összege a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozása miatt magas.

8. ábra: Kari szervezeti egységek lejárt vevői követelésállománya, 2014.szeptember 30.32

32 Az adatok a 2013 év végén elszámolt árfolyam-különbözettel korrigált, értékvesztéssel csökkentett adatok. A GTK

adatait az NYI és a TK, míg a TTK adatait az NTI követelésállománya nélkül adtuk meg.

32

A lejárt vevői követelésállomány nem csak azért problémás, mert a szervezeti egységek nem jutnak

időben hozzá a nyújtott szolgáltatás ellenértékéhez, amely nagyobb volumenben akár likviditási

nehézséget is okozhat, hanem azért is, mert a szolgáltatás ÁFÁ-ját (hacsak nem ÁFA mentes a

tevékenység) 45 napon belül mindenképpen be kell fizetni az államkasszába, amely további terhet ró

a követelésgazdára.

Az alábbi táblázat alapján megállapítható, hogy 2014. szeptember 30-án mintegy 37,3 M Ft volt

annak az ÁFÁ-nak az összege, amelyet az adott gazdálkodó szervezetek már befizettek a 45 napon

túl lejárt vevőköveteléseik után. A karok között az ÉMK-t (4,9 M Ft), a GPK-t (9,9 M Ft) és a VIK-

et (6,1 M Ft), a nem kari szervezetek közül pedig az ÜZO-t (9,2 M Ft) terhelte a legtöbb ebből fakadó

dologi kiadás.

Gazdálkodó szervezet Összeg

Kollégiumok Osztály 1 635 433

Diákközpont 1 715 759

Hallgatói alrendszer összesen 3 351 192

Építőmérnöki Kar 4 878 210

Gépészmérnöki Kar 9 864 994

Építészmérnöki Kar 336 519

Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 697 290

Villamosmérnöki és Informatikai Kar 6 130 924

Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 717 850

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 92 012

Természettudományi Kar 835 814

Kari alrendszer összesen 23 553 613

Nyelvoktatási alrendszer 0

Sport és testnevelési alrendszer 574 525

Nukleáristechnika alrendszer 50 000

Gazdasági Osztály 213

BME - OMIKK 14 970

Központi Tanulmányi Hivatal 5 750

Nem kari általános alrendszer összesen 20 933

Üzemeltetési Osztály 9 223 281

Telekommunikációs és Informatikai Osztály 533 393

Beruházási és Karbantartási Osztály -16 000

Nem kari létesítmény alrendszer összesen 9 740 674

Mindösszesen 37 290 937

19. táblázat: A lejárt vevőkövetelések után befizetett ÁFA összege 2014. szeptember 30-án

33

Hallgatói eredetű követelésállomány33

Az egyetem legfőbb vevői a hallgatók, akik a klasszikus számviteli értelemben vett vevőkhöz képest

speciális kezelést igényelnek, amelyet a 10/2013 (VI.21.) számú rektori utasítás szabályoz.

A szabályzat kiadása óta a követelésgazdák az alábbi három részállományt kezelték:

1. A követelésgazdák tavaly májusban megkapták a 2013. május 17-re vonatkozó hallgatói

eredetű kintlévőségeik állományát. Aktivitásuknak köszönhetően az ún. 5. és 6. kategóriába34

sorolt mintegy 278,6 M Ft-nyi lejárt hallgatói tartozás 30%-a, 83,6 M Ft folyt be 2014. június

végéig.

2. A követelésgazdák idén szeptemberben megkapták azt a mintegy 27,2 M Ft összegű állományt,

amely a tavaly májusi akció során a 3. kategóriába tartozott végül mégsem érkezett be.

3. A követelésgazdák idén szeptemberben megkapták azt a mintegy 35,3 M Ft összegű állományt

is, amely 2013. május 17. és 2014. január 31. között került kiírásra és 2014. június 30-ig nem

került befizetésre.

A 256,1 M Ft összegű három részállomány szeptember-november hónapban történő aktív kezelése

során mintegy 41 M Ft folyt be az egyetemre, a december 1-jén fennálló, le nem járt tartozások

összege követelésgazdánként és kategóriánként az alábbiak szerint alakult.

Kategória

Összesen 4. 5. 6.

Építőmérnöki Kar 0 10 773 316 0 10 773 316 5,0%

Gépészmérnöki Kar 0 9 085 163 0 9 085 163 4,2%

Építészmérnöki Kar 0 5 691 150 0 5 691 150 2,6%

Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar 7 077 13 503 186 15 538 13 525 801 6,3%

Villamosmérnöki és Informatikai Kar 0 19 964 905 0 19 964 905 9,3%

Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar 0 8 264 923 0 8 264 923 3,8%

Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar 0 69 894 343 36 533 69 930 876 32,5%

Természettudományi Kar 0 246 000 0 246 000 0,1%

Diákközpont 72 300 62 736 616 6 708 160 69 517 076 32,3%

Jogi és Munkaügyi Osztály 0 0 129 000 129 000 0,1%

Kollégiumok Osztály 259 414 2 233 577 2 571 065 5 064 056 2,4%

Központi Tanulmányi Hivatal 63 060 1 742 896 870 110 2 676 066 1,2%

Testnevelési Központ 0 0 85 000 85 000 0,0%

Összesen 401 851 204 136 075 10 415 406 214 953 332 100%

20. táblázat: 2014. január 31-ig kiírt behajthatónak minősített hallgatói eredetű követelésállomány 2014. december 1-jén fennálló értéke

33 A hallgatói követelésállományra vonatkozó adatok Szabó Ágnes (GFM GO) közreműködésével kerültek előállításra. 34 Hat követeléskategória került kialakításra, amelyekből az alábbiakkal a követelésgazdáknak nem kellett foglalkozniuk:

Az 1. kategóriába sorolt állomány a Neptun.Net előtt alkalmazott rendszerből konverzióval átkerült, bizonytalan

tételeket tartalmazta. Ezek törlésre kerültek a Neptunból.

A 2. kategória az elévült tételeket tartalmazta. Ezek törlésre kerültek a Neptunból.

A 3. kategória az utolsó félévhez kapcsolódó, még le nem járt követeléseket tartalmazta.

A 4. kategóriába tartózó 1200 Ft-nál kisebb követeléseket központilag behajthatatlannak minősítette az egyetem.

Az 5-6. kategóriába sorolt követelések a 10.000 Ft feletti tételeket és a 1200-10.000 Ft közötti tételek voltak.

34

V. NEM KARI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA

Ebben a fejezetben áttekintjük a kisköltségvetéssel rendelkező nem kari szervezeti egységek

kisköltségvetéseinek év végi várható állapotát.

A nem kari alrendszer várhatóan mintegy 692 M Ft-nyi maradvánnyal fog rendelkezni év végén.

Ugyanakkor a maradványok zöme kötelezettségvállalással terhelt, csak időbeli csúszást takar. Az

összes szabad maradvány várhatóan csupán az alábbi egységeknél lesz, mindösszesen ~190 M Ft

összegben:

JMO 6 M Ft

OMIKK 20 M Ft

KTH 80 M Ft

RK 71 M Ft

ÜZO 13 M Ft

V.1. NEM KARI ÁLTALÁNOS ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA

Az alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul.

21. táblázat: A Nem kari általános alrendszer kisköltségvetése (E Ft-ban)

November második felében megalakult a Kancellári Kabinet (KK), amely 8 M Ft-nyi keretet kapott

a Főigazgatói Titkárságtól és további 7 M Ft-ot a Rektori Kabinettől. A táblázatban feltüntetett

kiadásai egy átlagos kiadási szerkezetet tükröznek, nem tervezettek.

A Jogi és Munkaügyi Osztály (JMO) kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy:

A nem kari alrendszerből átvett mintegy 8 M Ft-nyi keret döntően az RK-tól átvett

keresetkiegészítés és kompenzáció (5,652 M Ft), valamint a Gazdasági Osztálytól (GO) átvett

kolléga (2,3 M Ft) bérének fedezetét tartalmazza. Ezek a tételek az egység személyi keretét

növelték, utóbbi esetben a GO kerete az adott összeggel csökkent.

Az egységnek várhatóan mintegy 6 M Ft-nyi szabad maradványa lesz.

Gazdasági Osztály, valamint a Főigazgatói Titkárság tárgyévi kisköltségvetése várhatóan a tervek

szerint alakul a GO és JMO, valamint a FT és KK közötti előzőekben leírt keretmozgások

figyelembevételével.

2014.

terv

2014.

várható

2014.

terv

2014.

várható

2014.

terv

2014.

várható

2014.

terv

2014.

várható

2014.

terv

2014.

várható

2014.

terv

2014.

várható

2014.

terv

2014.

várható

2014.

terv

2014.

várható

2014.

terv

2014.

várható

Bevételek mindösszesen 2 549 266 2 722 332 294 197 296 559 0 15 000 26 510 26 510 667 769 692 769 911 943 1 068 415 39 805 39 805 381 991 381 991 227 683 236 165

Belső költségvetési támogatás 1 670 322 1 747 810 215 485 215 485 0 0 26 316 26 316 526 807 529 557 304 984 379 722 33 677 33 677 354 961 354 961 208 092 208 092

Saját bevétel (nettó) 456 745 526 290 130 130 0 0 0 0 79 049 76 549 377 456 449 046 0 0 110 110 0 455

Saját bevétel (ÁFÁ-val) 461 892 531 459 150 150 0 0 0 0 84 149 81 671 377 456 449 046 0 0 137 137 0 455

Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 5 147 5 169 20 20 0 0 0 0 5 100 5 122 0 0 0 0 27 27 0 0

Maradvány (megelőlegezés állománya felett) 303 082 303 082 67 884 67 884 0 0 194 194 5 978 5 978 176 387 176 387 6 128 6 128 26 920 26 920 19 591 19 591

+Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) 303 712 303 712 67 884 67 884 0 0 194 194 6 608 6 608 176 387 176 387 6 128 6 128 26 920 26 920 19 591 19 591

+Megelőlegezés maradaványa 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

-Megelőlegezés-állomány (az év elején) 630 630 0 0 0 0 0 0 630 630 0 0 0 0 0 0 0 0

Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 2 587 2 596 132 658 0 15 000 0 0 3 087 7 092 0 6 701 0 0 0 0 0 8 027

Átvett keret (más alrendszerből) 116 530 142 554 10 566 12 402 0 0 0 0 52 848 73 593 53 116 56 559 0 0 0 0 0 0

Kiadások mindösszesen 2 549 266 2 722 332 294 197 296 559 0 15 000 26 510 26 510 667 769 692 769 911 943 1 068 415 39 805 39 805 381 991 381 991 227 683 236 165

Személyi juttatások (járulékkal) 1 441 230 1 455 443 115 000 116 524 0 8 000 25 500 25 500 405 000 405 294 287 000 293 668 31 630 23 630 369 100 366 800 208 000 216 027

Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 129 395 125 807 14 880 14 880 0 7 000 1 010 553 49 886 47 892 22 875 23 016 8 170 8 170 12 891 12 830 19 683 11 466

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 832 464 742 384 150 630 48 140 0 0 0 0 202 613 204 959 479 221 489 285 0 0 0 0 0 0

Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 490 11 775 145 31 846 0 0 0 457 70 904 902 3 084 5 8 005 0 2 361 0 0

Átadott keret (más alrendszerbe) 27 025 77 851 13 257 14 213 0 0 0 0 0 0 13 768 63 638 0 0 0 0 0 0

Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 30 653 33 544 285 285 0 0 0 0 10 200 10 200 20 168 22 959 0 0 0 0 0 100

Rezsi 30 368 33 259 0 0 0 0 0 0 10 200 10 200 20 168 22 959 0 0 0 0 0 100

Egyéb a L&T-ba 285 285 285 285 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) 88 009 275 528 0 70 671 0 0 0 0 0 23 520 88 009 172 765 0 0 0 0 0 8 572

+Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) 93 082 275 528 0 70 671 0 0 0 0 0 23 520 93 082 172 765 0 0 0 0 0 8 572

+Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

-Megelőlegezés-állomány az év végén 5 073 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 073 0 0 0 0 0 0 0

Bevétel-kiadás 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

KK

E (Ft)GO JMOFTÁltalános OMIKK KTHRK BECS

35

A Rektori Kabinet kisköltségvetése közel a terveknek megfelelően alakul:

Egyes, eredetileg a külön kezelt keretek soron tervezett kiadások az átadott keretek között

jelennek meg. Például ide került át a rektor úr által egyes nem kari munkatársaknak adott

keresetkiegészítés és kompenzáció összege35 (ez egyébként 1,5 M Ft-tal növelte az egység

személyi kereteit is), továbbá a kutatóegyetemi rendezvény OMIKK-nak átadott tételei,

valamint a karokhoz diákolimpiai felkészítésre és az ODOO projekt támogatására tervezett

tételek is.

Az átvett keretek növekedését (~2,5 M Ft) leginkább azoknak a járulékköteles kitüntetéseknek

a fedezete okozza, amelyeket a szervezeti egységek megbízásából a Rektori Kabinet rendelt

meg.

Az átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) sor 7 M Ft összegben tartalmaz a Kancellári

Kabinet részére átadott keretet.

A kiemelkedő teljesítmények rektor úr általi elismerésére még 30 M Ft áll rendelkezésre.

Az egység maradványa várhatóan 71 M Ft lesz.

A Belső Ellenőrzési Csoport kisköltségvetése várhatóan a tervek szerint alakul.

V.1.a. AZ OMIKK KISKÖLTSÉGVETÉSE

A technológiai változások (e-journal, e-book, „távoli hozzáférés”) miatt a könyvtárhasználati

szokások is jelentősen átalakultak, a csökkenő helyben használat mellett folyamatosan nő a

távhasználat.

9. ábra: Klasszikus könyvtár használati adatok, 2005-2013.

A helyben használat csökkenése nem jelenti automatikusan a feladatok csökkenését is, sokkal inkább

az átalakulását a változó igények kiszolgálása érdekében. A távhasználat hátterét jelentő adatbázisok

karbantartása, a szolgáltatások egyik alapját jelentő elektronikus katalógus fejlesztése (elektronikus

35 Az egyetemi belső költségvetés elfogadását követően – a terveknek megfelelően – hosszabb időszakra visszanyúlóan

áttekintésre kerültek a nem kari kiemelt kategóriákhoz tartozó mintegy 120-150 munkatárs személyi juttatásai, illetve

ezek illeszkedése a BME nem kari dolgozóira érvényes bérpolitikai elvekhez. Rektor úr döntése alapján mintegy 30 fő

esetében megtörtént a személyi juttatások utólagos rendezése, az érintettek kompenzációja. Továbbá mintegy 10 fő

esetében elismerésre került az év végi, év eleji időszakban végzett kiemelkedő munkateljesítmény szintje. A két

intézkedés a nyár folyamán lezárult, és mintegy 23 M Ft bér és járulék kifizetéssel járt. A szeptemberi jelentésben erről

már beszámoltunk.

36

kérőlap, rekatalogizálás), a digitalizálás36, az olvasókkal való kommunikáció egy részének

áthelyeződése elektronikus csatornákra mind folyamatos feladat. Szintén ide sorolandó a megújult

omikk.bme.hu honlap működtetése, a bme.hu szerkesztése, tartalomszolgáltatása, a Periodica

Polytechnica technikai szerkesztése, az open access hozzáférést biztosító OJS rendszer üzemeltetése,

fejlesztése, a BME PA - MTMT migrálásával kapcsolatos munkák, az egyetemi publikációk,

hivatkozások MTMT-s nyilvántartásával kapcsolatos adatszolgáltatás, az adatfeltöltés egyetemi

szintű koordinálása. Mindezek már nem hagyományos könyvtári, könyvtárosi, hanem egyre inkább

informatikai, tudásmenedzsment feladatok, melyek megváltozott kompetenciával rendelkező emberi

erőforrást igényelnek. Ezzel szorosan összefüggően, a minőségbiztosítás keretében, 2013-tól

bevezetésre került a teljesítményen alapuló értékelési rendszer. Érdekességképpen megemlítjük, hogy

a 2007. évi költségvetés tervezésekor még 214 fő dolgozott az OMIKK személyi állományában, a

2014. évet pedig ez az egység várhatóan ~119 fővel zárja.

2014-ben megkezdődött a hagyományos leltári, betűrendes és szak-katalógusok teljes körű

digitalizálása. Az arra alkalmas felszabaduló terület az olvasóik számára konzultációs célra kerül

átalakításra.

A könyvtáron keresztül elérhető kurrens nyomtatott és elektronikus folyóiratcímek száma ~20 ezer,

a könyvek száma 920 ezer.

Az OMIKK kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy:

Költségvetési támogatása az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer működtetésére kapott

állami támogatás összegével, 2,75 M Ft-tal nőtt meg. Ugyanekkora összeggel csökkent a

várható saját bevétel, ugyanis a tétel eredendően ott került betervezésre.

Az egység nettó saját bevételei várhatóan 2-3 M Ft-tal maradnak el a tervezett összegtől, a

csökkenés alapvető oka, hogy kiírásra sem kerültek azon egyes NKA pályázatok, amelyekből

az egység bevételre számított, továbbá elmaradt egy várt TEMPUS37 támogatás is. A saját

bevételek csökkenését mérsékelték a „Kiállítótér fejlesztése” című NKA pályázaton elnyert,

továbbá a CAMPUS album külső értékesítéséből befolyt összegek.

A törökbálinti szabad raktári kapacitás kihasználása érdekében az egység előszerződést kötött

a Magyarországi Evangélikus Egyházzal. Az Egyház előre láthatóan 2 évre bérelne 2.500

polcfolyómétert az OMIKK raktári részében és bérbe venne az ÜZO kezelésében lévő 415 m2

üres raktári területet. A bérbeadás még idén 0,7 M Ft többletbevételt eredményezhet, jövőre

pedig éves szinten várhatóan 8 M Ft-ot.

A nem kari alrendszerből átvett keret növekedését a HORIZONT 2020 konferencia

megrendezésével kapcsolatos kiadások fedezetére az RK-tól átvett 3 M Ft, valamint egyes

munkatársak kompenzációjára az RK-ból átvett 1,524 M Ft okozta. Ez utóbbi összeggel

megemelkednek a személyi kiadások a tervezetthez képest.

Külön kezelt keret tervezett és várható kiadásainak végösszege közel azonos, ugyanakkor a kari

folyóirat beszerzési keret összege 15 M Ft-tal emelkedett a tervezetthez képest. Az emelkedés

mögött minden bizonnyal az új folyóirat támogatási modell ösztönző hatása áll. A karok

67,2 M Ft saját forrást fordítottak beszerzésre, ezt egészítette ki 22,9 M Ft központi támogatás.

(Itt jegyezzük meg, hogy mivel 30 M Ft-ot terveztünk központi támogatásként, azért itt 7 M Ft

szabad maradvány várható.) A központi támogatást a rendelési volumen nagysága alapján a

TTK, VBK és a VIK vette igénybe. A TTK összehangolta az NTI-vel a rendeléseit, ezért a

tanszéki folyóirat beszerzés összege a tervezett 6,7 M Ft-hoz képest 2,2 M Ft-ra csökkent. (A

36 A Műegyetemi Digitális Archívummal (MDA) kapcsolatos tervek, az elmúlt időszakban prioritást élvező, vagy újonnan

belépő feladatok mellett, átmenetileg háttérbe szorultak. Az MDA-ba kerülő adatállomány rendszerezése, összegyűjtése,

a szerkezet kialakítása megtörtént. Jelenleg folyamatban van az adatállomány feltöltése és az állandó munkafolyamatba

való beépítése az egyéni azonosítás összekapcsolása a BME Címtárral. 2015 februárjára várható az MDA elindítása. 37 A Kutatók Éjszakája programra várt támogatás a résztvevő tanszékekhez került volna.

37

folyóirat rendelés önrészének fedezetére összesen 14,9 M Ft OTKA forrást biztosítottak a

karok.)38

A költségvetés tervezésekor az MTA KIK hivatalos értesítése alapján meg kellett emelni az

EISZ költségvetési összegét 85,6 M Ft-ra, mivel a ScienceDirect beszerzési árát az Elsevier

közel 10 M Ft-tal megemelte. A MTA KIK az Elsevierrel folytatott tárgyalások során elérte,

hogy a kiadó végül a 2013-as áron értékesítette az adatbázist. Így a tervezettnél olcsóbban

beszerzett Cambridge University Press csomaggal együtt 11,1 M Ft-tal kevesebb EISZ önrész

befizetési kötelezettsége keletkezett az egyetemnek.3940

Az egységhez allokált 141,7 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik

nehézségekbe.

Az egységnek várhatóan 20 M Ft-nyi szabad maradványa lesz.

Folyóirat kifizetések 2014. terv 2014. várható Kari forrás Támogatás

Külföldi folyóirat kari rendelés (nyomtatott) 75 231 90 119 67 219 22 900

ÉMK 0 0 0 0

GPK 3 164 3 318 3 318 0

ÉPK 1 754 1 748 1 748 0

VBK 20 537 22 112 16 104 6 008

VIK 29 298 33 147 22 703 10 444

KJK 0 0 0 0

GTK 6 201 7 760 7 760 0

TTK 14 277 22 034 15 586 6 448

Magyar folyóirat rendelés 2 300 2 300

Külföldi folyóirat tanszéki rendelés 6 338 2 289

MTA EISZ önrész (~8000 elektronikus folyóirat) 85 600 74 500

Összesen 169 469 169 208

22. táblázat: Az OMIKK 2014. évi folyóirat kifizetései (E Ft-ban)

38 A karok ebben az évben tudomásunk szerint olyan OTKA pályázatok terhére rendeltek folyóiratot, melyeknél még az

5%-os keretet teljes egészében dokumentum beszerzésre lehetett felhasználni. Az OTKA keret 2,5%-os Open Access

publikálásra való felhasználásának módjáról az egység egyeztetést kezdeményez a karokkal. 39 A Scopus adatbázis ingyenes hozzáférési lehetősége 2014 augusztusában megszűnt. 40 Liszkay Béla tájékoztatása alapján: A 2001-ben indult Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program pénzügyi

hátterét a 1079/2012. (III. 28.) Kormányrendelet rendezte. A rendelet szerint az MTA Könyvtár és Információs Központ

(MTA KIK) állami támogatásból biztosítja, hogy az EISZ keretében létrejött országos konzorciumban résztvevő

intézmények a piaci árnál olcsóbban jussanak hozzá elektronikus tudományos tartalmakhoz, adatbázisokhoz,

folyóiratokhoz. Az EISZ program keretében elérhető kiadói folyóirat csomagok, adatbázis szolgáltatások beszerzése

minden esetben az MTA KIK által lebonyolított közbeszerzési eljárás keretében történik.

Az intézményeknek nyújtott EISZ támogatás mértéke a beszerzési ár 25-75% között mozog, összértéke a BME esetében

eléri a 110 M Ft-ot. A legköltségesebb tétel a ScienceDirect on-line folyóirat csomag, amelynél a támogatás mértéke több

mint 80 M Ft, ez megegyezik a teljes BME önrész összegével. A konzorciumi előfizetés keretében 2014-ben négy

szakirodalmi adatbázist és kilenc folyóirat csomagot szereztünk be. A kiadói csomagok beszerzésével több mint 8.000

online folyóirat elérése biztosított az egyetemünk teljes IP tartományából.

A 2014. évre is előfizetett szolgáltatások esetében 2013-ban összesen 1,46 millió bibliográfia adat és PDF letöltést

végeztek az egyetemről. Csaknem minden adatbázis tekintetében az első 5 legaktívabb felhasználó között szerepelünk,

amennyiben az egy FTE-re eső használatot tekintjük, még kedvezőbb helyet foglalunk el.

Az EISZ Iroda tájékoztatása szerint a kiadói árak emelkedése miatt a 2014. évi önrészekhez viszonyítva 5%-os emeléssel

kalkuláltak a 2015. évre. A BME 2015. évi várható EISZ költsége változatlan rendelésállomány esetén várhatóan bruttó

80 M Ft-ot tesz majd ki, mely nem tartalmazza a Scopus adatbázis 8,3 M Ft-os költségét. A Scopus 8,3 M Ft-os 2015. évi

előfizetése nem biztosít jogosultságot az adatok automatikus áttöltésére és megjelenítésére az MTMT rendszerében, ennek

a verziónak a beszerzése előnytelen és felesleges lenne a BME számára. Az áttöltési és megjelenítési jogosultságot

biztosító konstrukció árával kapcsolatban tárgyalások folynak az MTMT, EISZ és az Elsevier között.

A közbeszerzési eljárások időben történő lebonyolítása és az adatbázisok folyamatos használata érdekében a BME, mint

EISZ tagintézmény december 19-ig nyilatkozik arról, hogy változatlan rendelésállomány mellett, annak önrészét vállalva

kíván részt venni az EISZ programban.

38

V.1.b. A KTH KISKÖLTSÉGVETÉSE

A Központi Tanulmányi Hivatal kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy:

Az egység tervezett költségvetési támogatása várhatóan két jogcímen: Sportcsillagok

Ösztöndíjra (3,06 M Ft) illetve a Stipendium Hungaricum Ösztöndíjra (71,678 M Ft)41 kapott

támogatással bővül. Mindkét tétel növeli az egység kiadásait is.

Az egység saját bevételei az alábbi esetekben tértek el jelentősen a tervezettől:

o A mobilitási pályázatokból (Erasmus, Ewent, Ceepus) tervezett 237 M Ft helyett

várhatóan 268 M Ft saját bevétele lesz az egységnek. Továbbá ősszel beindul az ACTIVE

mobilitási program is, amely várhatóan 15 M Ft-tal növeli a saját bevételeket. A saját

bevételek növekedésével nő a külön kezelt keretek és a kötelező maradvány összege is.

o Nem tervezett bevételként jelentkezik az egyetemen tanuló afgán hallgatók támogatására

az EMMI-től kapott összeg (3,3 M Ft), amely szintén növeli a külön kezelt kereteket.

o Az Oktatási Hivatal (OH) fizet a felvételi eljárásokban való közreműködésért az

egyetemnek. Év közben kiderült, hogy nem csak a tervezett 2013. évi felvételi eljárás

díja, hanem a 2014K (2,2 M Ft) és 2014Á (17,3 M Ft) felvételi eljárások díjai is kifizetésre

kerülnek ebben az évben.42

A nem kari alrendszerből átvett ~7 M Ft-nyi keret a RK-ből kapott keresetkiegészítés és

kompenzáció volt, amely tételek az egység személyi keretét növelték.

A karoktól átvett keretek várhatóan a terveknek megfelelően alakulnak.

Az egység külön kezelt keretei az előzőekben említetteken túl az alábbiak szerint alakulnak:

o Az informatikai beruházásoknál megtakarítások jelentkeznek, amelynek oka, hogy a

beszerzéseket tartós bérleti konstrukció váltja fel, 3 évre vonatkozó kötelezettségvállalás

mellett.43

o A Neptun fejlesztés opcionális elemei közül – a GB engedélyével – az alábbiak kerültek,

illetve kerülnek az év végéig megvalósításra, összesen 1,53 M Ft értékben:

A BME-n alkalmazott, az MGR igényei alapján kialakított pénzügyi kódrendszer

és a többi intézményben használt pénzügyi kódrendszerrel történő

homogenizálása.44

A FIR feladások érdekében a Nexonból az oktatói adatok átadása a Neptunba.

A tanszéki-kari adminisztrátorok számára szervezett Neptun oktatás.

41 A Stipendium Hungaricum ösztöndíj program kialakulásával együtt formálódik, a működés problémákkal terhelt,

ráadásul a program utófinanszírozási jellegű (tavaly december 31-én fizetett a Miniszterelnöki Hivatal.) A meglévő 5

hallgatót 33 (angol nyelvű képzésre) + 12 (magyar nyelvű képzésre) további hallgató követi, augusztusi döntéssel további

hallgatók várhatóak. A vonatkozó rendelet (285/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet A Stipendium Hungaricumról)

értelmében az egyetem az alábbi támogatást kapja:

MSc, BSc PhD

Tandíj egy félévre (angol képzés) 3200 EUR 4500 EUR

Tandíj egy félévre (magyar képzés) normatíva

Ösztöndíj (havi) 40 460 Ft 100 000 Ft

Lakhatási támogatás vagy kollégiumi férőhely (havi) 30 000 Ft 30 000 Ft

Egészségbiztosítás (év) 65 000 Ft 65 000 Ft

Adminisztrációs és egyéb díjakra 5 000 Ft 5 000 Ft

42 A korábbi években jelentős elcsúszás volt a felvételi eljárás lebonyolítása és a közreműködési díj OH-nak való

kiszámlázása között. 43 Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapokban bekövetkezett leállások, összeomlások tapasztalatai alapján

újra meg kell majd vizsgálni – az idei költségvetés készítésekor forrás hiányában elhalasztott – KTH IP telefonközpont

felújítását, fejlesztését. 44 A Neptun szabványos pénzügyi kód előnye, hogy számos automatizmus és funkció épül rá a Neptunban. Ilyen például

a díjköteles kérvény, amelyek kitöltésekor automatikusan kiírásra kerül egy fizetési tétel a hallgató számára, és csak annak

teljesítése után kerül intézésre a hallgató kérvénye. E fejlesztésnek volt köszönhető, hogy a hallgatók csak akkor tudtak

regisztrálni a szintrehozó matematika tanfolyamra, ha annak díját előzetesen befizették. Ezen kívül (szabályozott módon)

a hallgatók ki tudnak írni maguknak különeljárási díjat, ismétlővizsga-díjat stb.

39

A BME gyűjtőszámlának a kincstárba történő átviteléhez szükséges fejlesztés.

o A GB június 27-ei ülésén elfogadta a KTH 2014. évre tervezett egyes IT beruházásainak45

bérleti formában történő lebonyolításáról szóló előterjesztést, amely az egy évvel

korábban jóváhagyott fejlesztési konstrukció folytatásáról szólt.

o A nemzetközi kapcsolatokra szánt 11 M Ft 114 E Ft-tal lesz magasabb a tervezettnél,

amelynek oka, hogy az Adde Salem projekt költségei az egyetemet terhelték, amelyet

azonban a szervezet az egyetemnek megtérített. Az egységhez allokált, nemzetközi

tagdíjakra fordítandó 2,85 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem

ütközik nehézségekbe.

o Az idén a KTH-t számos felújítási munka érinti. Az R épületi homlokzat felújítási

munkák keretében az utcai fronton a földszinten, valamint az I. emelet korábban kimaradt

részén kicseréltettük az ablakokat.46 A korábban tervezett munkákat emiatt némileg

módosítani kellett. Az R épület aulájában található hallgatói kiszolgáló helyiség felújítása

(0,9 M Ft) és az R épület KTH földszinti irodák karbantartási munkái (3,6 M Ft) is

befejeződtek. Az R épület földszinti folyosóra elkészült tervek az egység számára nem

voltak elfogadhatóak, a tervmódosítás a megmaradt keretek függvényében folyamatban

van.

A KTH nemzetközi programokhoz és informatikai bérleti konstrukcióhoz kapcsolódó év végi

kötelezettségvállalással terhelt maradványa mintegy 90 M Ft, szabad felhasználású maradványa

mintegy 80 M Ft lesz. Ez döntően a KTH-hoz irányított brazil bevételekből, az Erasmus program

szabadon felhasználható támogatási részének évközi növekedéséből, az OH által fizetett felvételi

eljárási díjak terven felüli összegéből keletkezett.

45 Az érintett beszerzések: normál és gyors lemeztároló bővítése, Neptun szerverpark fejlesztése, szerver memória (RAM)

bővítés, mentőrendszer továbbfejlesztése, hálózati eszközök fejlesztése, Neptun standby konfiguráció kialakítása. 46 A munkák fedezetéhez a KTH a nem várt többletbevételeiből, a költségvetési terület kontrollja mellett, 2 M Ft-tal

hozzájárult.

40

V.2. NEM KARI LÉTESÍTMÉNY ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA

Az alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul.

23. táblázat: A Nem kari létesítmény alrendszer kisköltségvetése (E Ft-ban)

V.2.a. AZ ÜZEMELTETÉSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE

Az Üzemeltetési Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy:

Az egység saját bevételei mintegy 12 M Ft-tal lesznek magasabbak a tervezett összegnél, amely

döntően a továbbszámlázott energiadíj (fogyasztásnövekedés miatt bekövetkezett, tehát a

költségszintet is növelő) 10%-os (25 M Ft) növekedésének köszönhető. Ezt a növekedést

mérsékli az, hogy az EMMI által a „Q” épületre biztosított támogatás alacsonyabb lett, mint a

tervezett:

o A „Q” épülettel összefüggő tényleges PPP bevételek (590,229 M Ft) 14,395 M Ft-tal

lesznek alacsonyabbak a költségvetésben tervezett összegnél (604,624 M Ft).47

47 A Q épülettel kapcsolatosan a 2010-2014 időszakban elmaradt PPP támogatások összege mintegy 391 M Ft.

2014.

terv

2014.

várható

2014.

terv

2014.

várható

2014.

terv

2014.

várható

2014.

terv

2014.

várható

Bevételek mindösszesen 6 775 379 6 784 540 2 170 305 2 156 369 3 944 802 3 961 775 665 673 674 612

Belső költségvetési támogatás 4 070 259 4 090 871 1 355 540 1 376 152 2 300 131 2 300 131 414 588 414 588

Saját bevétel (nettó) 1 473 450 1 585 344 155 141 254 607 1 301 739 1 313 346 16 570 17 391

Saját bevétel (ÁFÁ-val) 1 628 205 1 745 998 155 141 254 607 1 456 494 1 474 000 16 570 17 391

Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 154 755 160 654 0 154 755 160 654 0 0

Maradvány (megelőlegezés állománya felett) 794 437 794 437 398 281 398 281 289 037 289 037 107 119 107 119

+Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) 794 437 794 088 398 281 398 281 289 037 288 688 107 119 107 119

+Megelőlegezés maradaványa 0 0 0 0 0 0 0

-Megelőlegezés-állomány (az év elején) 0 0 0 0 0 0 0

Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 490 12 991 5 000 12 527 495 5 983 396 2 697

Átvett keret (más alrendszerből) 436 743 300 897 256 343 114 802 53 400 53 278 127 000 132 817

Kiadások mindösszesen 6 775 379 6 784 540 2 170 305 2 156 369 3 944 802 3 961 775 665 673 674 612

Személyi juttatások (járulékkal) 1 066 000 1 073 760 350 000 352 540 545 000 549 648 171 000 171 572

Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 60 125 58 987 19 805 20 555 36 820 34 982 3 500 3 450

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 5 450 763 5 128 798 1 800 000 1 489 641 3 170 100 3 166 653 480 663 472 504

Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 2 587 3 817 0 549 7 978 10 061 10 1 423

Átadott keret (más alrendszerbe) 1 269 28 013 0 24 375 1 269 3 628 0 10

Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 64 635 74 623 500 10 328 63 635 63 795 500 500

Rezsi 51 160 61 148 500 10 328 50 160 50 320 500 500

Egyéb a L&T-ba 13 475 13 475 0 0 13 475 13 475 0 0

Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) 130 000 416 542 0 258 381 120 000 133 008 10 000 25 153

+Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) 130 000 416 542 0 258 381 120 000 133 008 10 000 25 153

+Maradvány a következő évre (megelőlegezésből) 0 0 0 0 0 0 0 0

-Megelőlegezés-állomány az év végén 0 0 0 0 0 0 0

Bevétel-kiadás 0 0 0 0 0 0 0 0

TIO

E (Ft)ÜZOLétesítmény BKO

Teljes összegEbből állami

hozzájárulás

Ebből egyetemi

hozzájárulás

2010. 277 666 197 277 666 197 188 820 000 88 846 197 138 833 099 49 986 902

2011. 1 167 966 622 1 167 966 622 544 714 000 623 252 622 583 983 311 -39 269 311

2012. 1 371 727 168 1 371 727 168 548 989 000 822 738 168 685 863 584 -136 874 584

2013. 1 558 087 496 1 558 087 496 661 530 000 896 557 496 779 043 748 -117 513 748

2014. terv 1 475 015 000 1 475 015 000 590 229 000 884 786 000 737 507 500 -147 278 500

Összesen 5 850 462 483 5 850 462 483 2 534 282 000 3 316 180 483 2 925 231 242 -390 949 242

ÉvTeljes

kötelezettség

Tényleges kifizetés A teljes kötelezettség

50 %-a a szerződés

szerint

Minisztériumi

támogatás és a

szerződés különbözete

41

o A várható bérleti díj bevételek mintegy 1%-kal, azaz nettó ~2 M Ft-tal alulmúlják a

tervezett értéket. Az egység 90 napon túl lejárt kintlévőségei ~37 M Ft, amelyek

behajtására a szükséges intézkedéseket megtették.

A személyi kiadások várhatóan kizárólag a mintegy 4,648 M Ft RK-ból átvett kompenzáció és

keresetkiegészítés összegével haladják majd meg a tervezettet, mely összeg az átvett keretek

sort is növelte.

A külön kezelt sorokon várható éves összesített kiadások a terveknek megfelelően alakulnak,

az egyes sorokon kisebb mértékű változások kimutathatók.

o A HUF EUR-hoz mért gyengülése a „Q” épületért fizetett létesítési díjrészletet érintően

árfolyamkockázatot jelenthet.

o Az ÜZO az Építőmérnöki Kar kérésére 2014. szeptember 1-i hatállyal visszavette a

Balatonkenesei Mérőtelep üzemeltetését. Ez csekély kiadásnövekedést jelent. A

Mérőtelep hasznosításával kapcsolatban még nem született döntés.

o Az összesített közüzemi kiadások várhatóan a terveknek megfelelően fognak alakulni.

Az ÜZO-nak terv szerint az év végén 120 M Ft-nyi maradvánnyal kell rendelkeznie, amelynek oka,

hogy a Q épület fedezetbiztosítási számláján ekkora összeget kell tartani. Ezen felül mintegy 13 M Ft-

nyi szabad maradvány várható.

V.2.a..1 KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK VÁLTOZÁSA48

2011 őszén végeztük el legelőször a közüzemi költségek trendjellegű elemzését. Akkor a 2005-2010-

es időszakot vizsgáltuk, a 2011. évet pedig az I-III. negyedév tény adatai alapján becsültük. Az

egyetem éppen a létesítményprogramjának közepén járt, azt mondtuk, hogy az energia-racionalizálási

jellegű beruházások hozadékainak középtávon a közüzemi naturáliákban mért fogyasztásban is meg

kell jelenniük.

A fejezet ábrái a 2011-2013. évek tényleges fogyasztását és közüzemi költségeit mutatják

(függetlenül attól, hogy mikor történt a kifizetés). A 2014. év adatai szeptember végéig tényleges

fogyasztási és költség adatok, de a IV. negyedévre a tervezett – jellemzően az előző évben felhasznált

– mennyiségeket vettük figyelembe. A távhőszolgáltatás kivételével valamennyi közüzem ÁFA

tartalma 2012. január 1-től 25%-ról 27%-ra emelkedett.

A távhő és gőz fogyasztását együtt mutatjuk be, mert az elmúlt években számos épület fűtése és/vagy

használati melegvíz szolgáltatása, részben vagy egészben leválasztásra került a gőzrendszerről és

távhőre került átállításra. Például a „Hő” épület gőzös rendszeréről leválva kapott önálló hőközpontot

2012-ben a „DCS” épület.

Az egyetem számára elérhető hődíj egységára 2011-ről 2013-ra ~10%-kal csökkent, a FŐTÁV Zrt.-

vel történt ártárgyalásoknak megfelelően.49 A távhő esetében, az ártárgyalások eredményeként alapdíj

kedvezményt sikerült elérnünk 2013 júliusától. Az idei év az első olyan év, melyben mindegyik

hónapban szerepel már a kedvezmény, amely éves szinten a távhő költségében mintegy 1-1,5%-os

csökkenést eredményez.50

48 Az alfejezet összeállításában Czigányné Danó Irma (GMF ÜZO), Jászay Pál (GMF ÜZO) és Tóth Balázs (RK

Költségvetési és Kontrolling Csoport) működött közre. 49 A melegebb időjárásnak, valamint a gazdaságosabb üzemvitelnek köszönhetően, a hőfelhasználás csökkent, viszont a

teljesítménydíj nem változott, ezért a Ft/GJ érték nem csökkent, hanem kis mértékben nőtt az előző évhez képest. 50 Megemlítjük, hogy a Könyvtár hőellátását segítő hőszivattyús rendszer 2 darab, egyenként 33,4 kW teljesítményű

REHAU GEO 30B típusú, egységből áll. Ellátja a Könyvtár előcsarnokát és folyosóját padlófűtéssel, a szellőzésre

dolgozik mintegy 40 kW maximális teljesítménnyel, valamint 4 db 1 kW-os, saját termosztáttal szabályozható helyi fűtést

42

A hőfelhasználás változásának jelentős befolyásoló tényezője a külső léghőmérséklet. A 2013. év

kisebb hőenergia felhasználása jelentős mértékben a külső léghőmérséklet emelkedéséből adódott. A

2014. év első felében fogyasztott energia csökkenést (hasonlóan a 2013. évihez) ugyancsak a külső

léghőmérsékletnek a tavalyihoz képest is magasabb átlagértékével magyarázzuk.

A 2013. év első négy hónapjánál is melegebb volt az idei első négy hónap külső átlagos

léghőmérséklete, ezért kisebb volt a hőfelhasználás mind a földgáz-, mind a távhőfelhasználás

esetében (mintegy 20%-kal). A szeptemberi hideg időjárás miatt (az előző évhez hasonlóan) néhány

létesítményben már abban a hónapban el kellett indítani a fűtést, de ennek ellenére egész évre a 2013.

évi fogyasztási szintnél is alacsonyabb hőfelhasználást prognosztizálunk, a csökkenés nagysága

várhatóan 14-15 ezer GJ lesz.

A kedvező időjárási tényezőn túl jelentősebb megtakarítás egyértelműen az „E” épület

hőfelhasználásában jelentkezett. Az épület nyílászáróinak cseréje, valamint a fűtési rendszer

korszerűsítésének eredményeként, az épület hőfelhasználása a 2005. évi felhasználás mintegy 45%-

ára csökkent. Az épület fűtési rendszerének pontosabb beszabályozása 2013-hoz képest további 10%-

os energiafelhasználás csökkenést eredményezett.

10. ábra: Távhő és gőz fogyasztás változása, 2011-2014.

A földgáz egyetem által elérhető ára 2011-2013. között közel állandó volt. A 2013. évi

közbeszerzésnek köszönhetően sikerült mintegy 20%-kal csökkenteni a földgáz beszerzési árát,

amely a 2014. évi közbeszerzés során tovább csökkent. A teljesítmény díja, amely független a

fogyasztástól, mindeközben nem változott.51

A gázfelhasználás jelentős részét a Wigner kollégium (8%), a Bercsényi kollégium (9%), valamint a

HŐ épületben levő, gőzt előállító kazán (68%) adják.

A 2013. évi adatok 35%-os mennyiségi csökkenést mutatnak a 2012-es év fogyasztásához képest,

míg a 2014. évi fogyasztásban további 15-16%-os csökkenés várható a tavalyi évhez viszonyítva.

Ennek elsődleges oka, hogy az idei első félévben a magasabb külső átlagos léghőmérséklet miatt

biztosít. A berendezés 2013 júliusában elkészült, üzembe vettük. Az üzemviteli tapasztalatokat legkorábban 2015-ben, a

fűtési szezon végén tudjuk értékelni, akkorra lesznek méréssel is alátámasztható eredményeink. 51 A gáz egységárának változását befolyásolja a teljesítménydíj és a felhasznált mennyiség ára. Ezek együttesen adják

meg a számítás alapját.

43

kisebb volt a fogyasztás a tavalyi év azonos időszakához képest. Az idei év szeptemberi hideg

időjárása miatt bekövetkezett többletfogyasztást is figyelembe véve, a felhasználás volumenének

csökkenésére számítunk. A csökkenés további oka a kollégiumok korszerűsítése, és ennek

eredményeként jelentkező gazdaságosabb üzemvitel.

A kollégiumok közül gázfelhasználók a Bercsényi 28-30., a Wigner és a Kármán kollégiumok.52 Ezek

közül két kollégiumban történt lényeges korszerűsítés:

A Bercsényi 28-30. Kollégiumban a nyílászárók cseréje történt meg korszerűbbekre, ami

mintegy évi 10%-nyi földgáz csökkenést eredményezett.

A Wigner Jenő Kollégium esetében szintén nyílászáró csere történt, valamint megtörtént a

homlokzatok és a födémek (lapostető és pince) hőszigetelése. Ennek a kollégiumnak a

földgázfelhasználása is mintegy 10%-kal csökkent az előző évekhez képest.

11. ábra: Gázfogyasztás változása, 2011-2014.

A 2011-2014-as időszakban az egyetem összes villamos energia felhasználásának növekedése

leginkább annak tudható be, hogy egyes tanulmányi épületekben (I, Q épületek) nagy mértékben

megnőtt a fogyasztás, amely nem a saját (oktatási, kutatási) tevékenység fogyasztásnövekedéséből

fakad, mint inkább a két épület elektromos hálózatához átmenetileg, vagy tartósan csatlakozott külsős

felhasználók többletfogyasztásainak tudtható be.

A 2014-es év január-augusztus közötti időszakát vizsgálva az I épület fogyasztása 20%-kal, a Q

épületé 29%-kal haladta meg a 2011. év azonos időszaki értékeit. (Mindkét épület önálló

fogyasztóként szerepelt.) Az I épület esetében a fogyasztás növekedését az okozta, hogy 2012

áprilisában rácsatlakozott a Jégpálya, majd ennek megszűnését követően 2013 szeptemberében a

Jégcsarnok. Ez utóbbival az év hátra lévő részében is számolnunk kell. A Q épület fogyasztását az

épülő MTA épület fogyasztása növelte meg. Az év második felére normalizálódott a fogyasztás, az

MTA épülete levált a Q épületről. A BME a külső érintettek fogyasztását részükre továbbszámlázza.

A külsős vállalkozások által üzemeltett konyhák, büfék, valamint az egyéb bérlők növekvő

felhasználásai is jelentősen emelkedtek, így növelve az egyes épületek villamos energia

felhasználását. E tételeket ugyancsak továbbszámlázta az egyetem az érintetteknek.

52 Bár a Kármán kollégium PPP konstrukcióban üzemel, de az üzemeltetőtől utólag kapott fogyasztási és költség tény

adataival, valamint a hiányzó időszak becsült adataival kiegészítve adjuk meg adatainkat.

44

Az elmúlt három évben az alábbi fogyasztáscsökkenéseket tapasztaltuk, amelyek viszont nem

kompenzálták a növekedést.

2012-ben fokozatosan, és az év végére teljesen megszűnt a Z épület használata, amely évente

átlagosan 460 MWh fogyasztást jelentett. 2012 decemberében végleg lezártuk a V2 épületet,

amelynek éves fogyasztása 550 MWh volt. A két épület fogyasztását folyamatosan

figyelemmel követve sikerült minimalizálni a fogyasztásukat: a két épület együttes villamos

energia felhasználása 90%-kal csökkent a 2013. évihez képest53.

A Gyorskocsi utca 5. sz. alatti ingatlan villamos energia fogyasztása minimalizálásra került. Ez

éves szinten 2013-ban 1 MWh. Az épület 2014 áprilisában visszaadásra került, az addig mért

fogyasztás 136 kWh volt.

A 2014-es villamos energia felhasználás kicsivel a 2013-as mennyiségi szint alatt várható, és annak

költségeit a tavalyi költségszint közelében becsüljük.

2014. április 30-ig a korábbi közbeszerzésen nyertes E.ON Energiaszolgáltató Kft. szolgáltatta a

villamos energiát nettó 16,13 Ft/kWh egységáron. Ezt követően a közbeszerzési eljárás

eredményeképpen a Magyar Áramszolgáltató Kft. az új szolgáltató, az általa nyújtott egységár még

kedvezőbb: nettó 14,62 Ft/kWh.54 A rendszerhasználati díj bruttó egységára 1,29 Ft/kWh-val nőtt

2013-hoz képest. Tehát a közbeszerzési eljárás költségcsökkenést eredményezett, ugyanakkor az I és

Q épületek esetében nem változott az ELMŰ Nyrt. által biztosított villamos energia ára, így csúcsideji

felhasználásért még mindig nettó 26,86 Ft-ot kell fizetni kilowattóránként, míg a csúcsidőn kívüli

egységár nettó 16,13 Ft/kWh. Célunk, hogy a következő közbeszerzési eljárásba bevonjuk ezeket az

épületeket is.55

2012-ben az ÁFA növekedés és az egységárcsökkenés egymással ellentétesen hatott, így a villamos

energia árának változása mintegy bruttó 1 Ft/kWh növekedést eredményezett.

12. ábra: Villamos energia fogyasztás változása, 2011-2014.

53 A Z épület tetején átjátszó állomás üzemel, amelynek folyamatos működéséhez, és a lifttel történő

megközelíthetőségéhez szükséges biztosítanunk a villamos energiát, a V2 épület homlokzata reklám felület, így annak

megvilágításához ugyancsak szükséges villamos energia. 54 A rezsicsökkentés itt is csak a lakossági fogyasztókra vonatkozik. 55 Az ÜZO tájékoztatása szerint az érvényes szerződés szerint az I és a Q épületek villamos energia felhasználója az

ELTE, a villamos energia vevője a BME. Jelenleg folyamatban van, hogy a felhasználó is a BME legyen, ez kell ahhoz,

hogy az épületek a közbeszerzési körbe bevonhatók legyenek.

45

A villamos energia költségének további csökkentése érdekében rendszeresen ellenőrizzük a lekötött

és a valóságos teljesítmény alakulását, szükség esetén azonnal beavatkozunk, illetve az éves

fordulónapon módosítjuk a lekötéseket. Az I és a Q épületek lekötésének módosításával várhatóan

évi bruttó 10 MFt megtakarításra van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy ha nincs teljesítmény-túllépés,

akkor 2015. június 30-ig biztosan tart a megtakarítási időszak, akkor, a fordulónapon lehet a lekötések

esetleges további csökkentésével további megtakarításokat elérni. Az északi területi 10 kV-os hálózat

lekötésének módosításával várhatóan egy év alatt bruttó 1,5 MFt takarítható meg. (Ebben az esetben

a fordulónap minden év március elseje.)56

2011-2013 időszakban a közműfelhasználás (víz, csatorna) mértéke csökkent, míg 2013-ról 2014-

re nőtt az elhasznált mennyiség, amely fogyasztásnövekedés jobbára az „oktatástechnikai” változások

(nagyobb vízigényű laboratóriumi felhasználás) számlájára írható.

13. ábra: Víz- és csatornadíj változása, 2011-2014.

A szippantás költségét azok a fogyasztók (konyhák) közvetlenül fizetik, akik igénybe veszik e

szolgáltatást, így ennek költsége nem jelenik meg az egyetemi gazdálkodási rendszerben. A

kéményseprési díj éves szinten félmillió forint, amelyet ugyancsak nem tartalmaz az előző ábra.

Az adott év fogyasztásához kapcsolódó összes közüzemi költség 2011 és 2014 között 300 M Ft-tal,

azaz mintegy 20%-kal csökkent. Ebben közrejátszottak az épületállomány darabszám- valamint

funkció változásából eredő hatások, a naturáliák változása, valamint az egyes árhatások.

56 Az ELMŰ Hálózati Kft.-vel kötött szerződések értelmében a lekötött teljesítmény növelésére bármikor, míg

csökkentésére csak fordulónapon van lehetőség. Ez indokolja a rendszeres ellenőrzést, illetve az, hogy a lekötött

teljesítmény egységárának háromszorosa a büntetési egységár.

46

14. ábra: A tárgyévet terhelő közüzemi kiadások alakulása (kéményseprés nélkül), 2011-2014. (E Ft-ban)

V.2.b. A BERUHÁZÁSI ÉS KARBANTARTÁSI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE

Egy évvel korábban főbb területenként, programonként mutattuk be a 2009-2012 közötti időszak

közel 11 Mrd Ft összegű létesítmény jellegű beruházási, felújítási, karbantartási kiadásait. Ennek

kiemelkedő voltát jól szemlélteti az alábbi ábra, amelyen látható, hogy 2013-ban a felhalmozási

kiadások aránya, hogyan tért vissza a létesítményprogramot megelőző szintre.

15. ábra: A felhalmozási kiadások változása, 2007-2014.

A Beruházási és Karbantartási Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő, hogy:

Az egység az összes költségvetési támogatási keretét megkapta. A költségvetési támogatása

20,612 M Ft-tal nőtt, amely összeg a Likviditási és tartalékalapból került biztosításra. Ebből

15,513 M Ft a VBK 2015. évi létesítménytámogatásának teljes összege, amelyet a kar az idén

47

a CH épület homlokzati felújításaihoz használt fel, 5,099 M Ft pedig a KJK 2015. évi

létesítmény támogatásának 38%-a, mely különböző kari programokra került felhasználásra.

Az egység saját bevételei két tétel miatt emelkedtek meg jelentősen:

o A Bay Zoltán Nonprofit Kft-nél kezelt volt IKMA pénzek terhére került elszámolásra az

ÉL Sportközpont fejlesztés finanszírozása. A becsültnél magasabb kivitelezési költség

miatt, a tervezett 150 M Ft helyett 184 M Ft átvételére került sor.57

o Az I és Q épületek elektromos ellátó hálózatában rendelkezésünkre álló áramkapacitás

többletünket értékesítettük az ELMŰ felé, mert erre a kvótára szüksége volt a megépülő

Tüskecsarnok betáplálásához. A Tüskecsarnok megvalósítása érdekében értékesített

energiakvóta ellenértéke bruttó 83,210 M Ft. A befolyt nettó összeget (65,520 M Ft)

9,8 M Ft összegű rezsitérítés terhelte.

Itt jegyezzük meg, hogy:

o Idén sem történt energiaracionalizálásra vonatkozó EU-s pályázati kiírás.

o A Q2 épület MTA általi túlépítése miatt a BME-t kár érte. Ennek kompenzálása több

tízmilliós saját bevételt jelenthet. Sajnálatos módon a tárgyalások elhúzódtak, így október

hónapban a BKO ellenőrző területmérést készíttetett melyből kiderült, hogy az MTA

nemcsak a jóváhagyottnál nagyobb épületet épített az értékesített területre, de az

értékesített földterületnél jelentősen nagyobb részt épített be, azaz ráépített BME

telekrészére is. A bizonytalanság miatt a 2014. évi tervezéskor sem számoltunk a

kártérítés beérkezésével.

o A nyár folyamán a BKO benyújtott két műemlék rekonstrukciós pályázatot is (CH

főbejárat előtti kerítés, illetve, R előtti kőoroszlánok), amelyekhez a BME együttesen

~6 M Ft önerő mellett 12-13 M Ft pályázati támogatást igényelt. A pályázatok elbírálása

folyamatban van, néhány millió Ft-os támogatás várható.

o A Pro Progressio alapítvány közvetlen támogatást nem nyújtott a Díszterem 2014. évi

részleges felújítási programjához, ugyanakkor a BKO kezdeményezésre az alapítvány és

az ÉMK megállapodott kb. 300 szék ütemezett felújítására, vagy cseréjére, mintegy

7 M Ft-os támogatási keretösszegből. Az elképzelések tisztázása és az egyeztetések még

folyamatban vannak.

A fogyatékos hallgatók beruházási keretének (17,940 M Ft) DIK-BKO által történő átadására-

átvételére a tervezettel ellentétben nem kerül sor.

November végével vehetik birtokba a hallgatók a közös BME-ELTE tornatermet és öltözőt a

Tüskecsarnok épületegyüttesben.

Elkészült a Jendrassik Labor vízfogyasztás kiváltása (részben a létesítményalap terhére), és

folynak az ellenőrző mérések az F épület rendkívül magas vízfogyasztása okának feltárása

érdekében. Várhatóan nem csak a Fermentációs Labor, hanem több épületszárny laborjai is

érintettek. A mérési adatok kiértékelését követően kerülhet sor a műszaki megoldások

kialakítására.

A személyi kiadások várhatóan kizárólag a mintegy 2,5 M Ft-os RK-tól átvett kompenzáció és

keresetkiegészítés összegével haladják majd meg a tervezettet.

Egy tervezési hiba miatt nem került beállításra a keretátadások közé a Létesítményalap még

2013-évből származó tartozása a VIK (5 M Ft) és a GTK (19 M Ft) felé. Ezeket a

keretátadásokat az egység az év során teljesítette, a keretmozgás fedezetét – a költségvetési

területtel történt egyeztetést követően – technikailag az áramkvóta értékesítéséből származó

terven felüli bevétel teremtette meg.

A szabályozási lehetőséggel élve a TTK az előzetes tervektől elérően nem járult hozzá 2 M Ft-

tal az L épületi laborja felújításhoz. Az összeg a kari létesítményalap terhére került

57 A lehívás ütemezése a részszámlákhoz igazodott, mert a fedezetül szolgáló állampapírok hozama a lehívásig a BME-t

illeti. A BME-t illető IKMA vagyon értéke a lehívásokat megelőzően 2014. első félév végén 465 M Ft-ot tett ki, a jelenlegi

maradványérték 304 M Ft.

48

elszámolásra, és az önerő hiánya miatt a Kar rendelkezésére álló keret ennek kétszeresével,

4 M Ft-tal csökkent.

A külön kezelt keretek tárgyévi kiadásai várhatóan jelentősen elmaradnak a tervezettől:

o A Kari létesítményprogram keretében tervezett 150 M Ft-os keretnek várhatóan a fele

kerül lehívásra az idén. Megjegyezzük, hogy a VBK teljesen, a KJK pedig részben a 2015.

évi keretét is igénybe vette.

o Az előzetesen tervezetthez képest megtakarítást sikerült elérni az alábbi programokon:

a középső kampusz csőalagút (45 M Ft/32,6 M Ft),

a tetőfelújítási programok (200 M Ft/177,3 M Ft),

a középső kampusz öntözőhálózat kialakítás (10 M Ft/5,7 M Ft),

a Hő épület hőcserélő csere (10 M Ft/8,4 M Ft),

egyes tervezési tételeken,

és maradvány várható az egyéb (tartalék) tételsoron is.

o Egyes folyamatban lévő munkákról:

Az előzetesen becsültnél jelentősen magasabb költségvonzat miatt (20 M Ft helyett

több mint 30 M Ft), eredménytelen lett a Hő épület dunai homlokzat

rekonstrukciójára kiírt eljárás. A tervek felülvizsgálatát követően a közbeszerzés

ismételt kiírása folyamatban van 2015. évi megvalósítással és pénzügyi

teljesítéssel.

Hasonlóan közbeszerzési szakaszban vannak még a gőzrendszer kiváltás további

ütemei is, valamint az MM-Mg épület tetőfelújítás folytatása, 2015. évi

megvalósítással és kifizetéssel.

A V2 épület korszerűsítésére vonatkozó engedélyezési tervek alapján kiadásra

került a jogerős építési engedély. Az állami különtámogatási összegek

befagyasztása/törlése miatt a kiviteli tervek elkészítése még nem került

megrendelésre.

Hasonlóan nem került megrendelésre a Z épület felújításának engedélyezési

terveztetése is. Tekintettel arra, hogy a Z épületi program kihatással lehet az R

épület előtti parkoló felújítására is, ezen program megvalósítása 2014. évről

elhalasztásra került.

A következő évre várható külön kezelt maradvány 258 M Ft, melyből

o a karok kötelezettségvállalással terheltnek tekintett létesítmény maradványa ~73 M Ft,

o kötelezettségvállalással terhelt felújítási-beruházási maradványa ~155 M Ft,

o kötelezettségvállalással terhelt karbantartási maradványa ~30 M Ft.

49

E Ft-ban 2014. terv 2014. várható

Épületbejáratok és kapcsolódó belső terek felújítása 8 321 8 321

K épület É-i oldal külső csatorna alapvezeték felújítása 14 335 9 289

F épület csatorna alapvezetékek cseréje 6 163 6 163

K épület III. emeleti fűtés 13 100 13 481

Csőalagút középső kampusz 45 000 32 631

Sportközpont bővítés I. ütem (sporttermek) 150 000 192 217

I épület csőcsere 10 000 10 786

K folyosó és folyosóvilágítás felújítás (gyorsabb ütemben halad, folytatódik) 15 000 18 027

Tetőfelújítások (K, Kö, MM-Mg, Mt, T) 200 000 177 291

Gőzrendszer kiváltás 100 000 103 792

Felvonó felújítások 15 000 15 000

Központi területek nyílászárócserék (kiegészítve keretátvétellel) 5 000 9 530

Árvízvédelmi munkák (csatorna, gépészet és AE ép. elektromos tartalék betáp) (folytatódik) 35 000 29 678

ÉL épület Aszfalt labor áttelepítése 25 000 24 577

Tájékoztató táblák 5 000 6 314

K ép aula hangosítás 10 000 10 000

R épület bejáró (homlokzat, világítás, szobrok, parkolórész stb.) (parkolórész nélkül) 35 000 8 043

Hő épület dunai homlokzat (új köz beszerzés) 20 000 0

K épület Díszterem (bővebb program valósult meg, vannak még további feladatok) 8 000 12 856

A épület alagsor gépészeti korszerűsítés és irattár bővítés 35 000 35 388

Hő épület hőcserélő csere 15 000 8 421

K épület belső "udvarok" vízelvezetés 10 000 9367

Középső kampusz öntözőhálózat záró ütem 10 000 5 699

Egyéb 19 387 2 026

Ch épület tervezések 4 191 4 191

Ch épület födém hőszigetelés 9 468 9 651

Ch épület rakparti homlokzat, többi összeg VBK létesítmény 2014,2015 + Kari vállalás 37 487 43 018

Kari létesítményprogram (kb. 50% kari önerő) 316 413 117 345

Tervezések, tervellenőrzések, engedélyeztetések, közbeszerzési díjak 72 190 57 620

Karbantartás 550 945 510 945

Összesen 1 800 000 1 489 641

24. táblázat: A BKO külön kezelt kereteinek várható alakulása év végéig (E Ft-ban)

50

V.2.c. A TELEKOMMUNIKÁCIÓS ÉS INFORMATIKAI OSZTÁLY KISKÖLTSÉGVETÉSE

A Telekommunikációs és Informatikai Osztály kisköltségvetésével kapcsolatban megemlítendő,

hogy:

Az egység bevételeit érintő tételek közül a más alrendszerből átvett kereteket érdemes kiemelni.

A tervezett 127 M Ft-nyi keretátvétel teljesült. Ennek része volt az MGR Számvitel 2014

fejlesztéshez való kari hozzájárulás (10 M Ft) is, amely megtörtént, ugyanakkor várhatóan az

összeg 5 M Ft-tal történő megemelése látszik szükségesnek. Ez a tétel még a Gazdasági

Bizottság döntésére vár.58

A kiadásokat érintően az alábbiakat érdemes kiemelni:

o A személyi kiadások várhatóan kizárólag a mintegy fél millió forintos RK-tól átvett

kompenzáció összegével haladják majd meg a tervezettet.

o Az egység külön kezelt kereteinek (mintegy 470 M Ft) felhasználására jellemző, hogy

azok az év utolsó két hónapjában meglódulnak, de így is lesznek pénzforgalmilag a

következő évre átcsúszó tételek. Egészen biztos, hogy a másodlagos gépterem

kialakításával kapcsolatos beruházás kiadásai pénzforgalmilag 2015-re csúsznak át. Ez

mintegy 15 M Ft-tal növeli a kötelezettségvállalással terhelt, az egyetemi mobiltelefon

költségekre biztosított 10 M Ft-nyi forgótőkéből származó maradvány várható összegét.

o Az egység legjelentősebb kiadási tételei (összesítve mintegy 250 M Ft) az MGR

projekthez köthetők. Az előző kontrolling jelentés óta eltelt időszakban a Synergon

Integrator Kft. már nem csak szóban, hanem írásban is jelezte, hogy fel kívánja bontani

az MGR szerződést. Meghívásos közbeszerzési eljárás keretében kíván az egyetem

partnert találni, aki folytatná a Synergon feladatait, lehetőleg a jelenlegi feltételekkel.

A belső költségvetésben foglaltaknak megfelelően folyamatban van (és várhatóan év végéig

lezárul) a HSZK működésének áttekintése. Ez adhatja majd az alapot a HSZK finanszírozási

konstrukciójának jövő évtől történő megváltoztatásához.

Az egységhez allokált 18,313 M Ft kutatóegyetemi forrás felhasználása várhatóan nem ütközik

nehézségekbe.

58 Ennek oka, hogy tárgyévi államszámviteli változásokkal kapcsolatos fejlesztések költsége a tervezett 40 M Ft helyett

várhatóan 50 M Ft-ba fog kerülni, amelynek – a kapcsolódó megállapodásnak megfelelően – a felét vállalja a BME.

Idézet a költségvetésből: „…Azaz a MGR Számvitel 2014. fejlesztés költségeihez az egyetem központilag biztosít 10 M Ft-

ot, amelyet a karok és a HDÖK-DIK (a GB hatáskörébe utalt döntéssel) további 10 M Ft-tal emelhetnek meg a GMF által

előkészített javaslat alapján. A költségeket az MGR alapinfrastruktúra fejlesztéshez való hozzájárulással azonos

arányban kell fedeznie a karoknak és a HDÖK-DIK-nek.” Ennek megfelelően az ügy a Gazdasági Bizottság elé fog

kerülni.

51

VI. KOLLÉGIUMI ALRENDSZER GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAKULÁSA59

A Kollégiumi alrendszer tárgyévi kisköltségvetése várhatóan az alábbiak szerint alakul.

25. táblázat: A Kollégiumi alrendszer kisköltségvetése (E Ft-ban)

A Kollégiumi alrendszer működésének 2014. évre tervezett forrásai

A belső költségvetési támogatás a kollégiumi normatív támogatás, a PPP támogatás valamint a

lakhatási támogatás 70%-ának összegeként az alábbiak szerint került meghatározásra:

o A tervezettnek megfelelően az alrendszer 460,175 M Ft kollégiumi normatív támogatást

és 327,600 M Ft lakhatási támogatást kapott. Ezt az összeget növeli a 2013. évi normatíva

elszámolás keretében kapott 8,213 M Ft kollégiumi normatív támogatás valamint

62,391 M Ft lakhatási támogatás60.

o A Kármán és a Schönherz kollégiumok esetében PPP támogatásként, az előzetes

információk alapján tervezett 464,419 M Ft helyett 460,616 M Ft került jóváhagyásra,

amely 3,803 M Ft-tal csökkenti az egység költségvetési támogatását. A PPP támogatás

összege sajnálatos módon most is elmaradt a várható PPP kiadások 50%-ának értékétől

(41,4%).61

59 A fejezet összeállításában a Kollégiumok Osztály munkatársai tevékenyen részt vettek. 60 A normatíva elszámolás keretében várt lakhatási támogatás teljes összege 89,130 M Ft. 61 A 2010-2014 időszakban elmaradt PPP támogatások összege mintegy 308,5 M Ft.

2014. terv 2014. várható

Bevételek mindösszesen 2 178 714 2 253 793

Belső költségvetési támogatás 1 252 194 1 318 995

Saját bevétel (nettó) 579 807 584 013

Saját bevétel (ÁFÁ-val) 609 807 614 013

Saját bevétel ÁFA-jának befizetése 30 000 30 000

Maradvány (megelőlegezés állománya felett) 346 713 346 713

+Maradvány (megelőlegezés maradványa nélkül) 346 713 346 713

+Megelőlegezés maradaványa 0 0

-Megelőlegezés-állomány (az év elején) 0 0

Átvett keret (nem kari szervezeti egységtől) 0 1 848

Átvett keret (más alrendszerből) 0 2 224

Kiadások mindösszesen 2 178 714 2 253 793

Személyi juttatások (járulékkal) 230 000 230 000

Működési, "dologi" kiadások (ÁFÁ-val) 18 450 14 150

Külön kezelt keret (egység alapfeladatához kapcsolódó) 1 820 361 1 587 896

Átadott keret (nem kari szervezeti egységnek) 14 703 14 723

Átadott keret (más alrendszerbe) 0 398

Rezsi és egyéb átadott keret a Likviditási- és tartalékalapba 10 200 10 200

Rezsi 10 200 10 200

Egyéb a L&T-ba 0 0

Maradvány a következő évre (megelőlegezés állománya felett) 85 000 396 426

+Maradvány a következő évre (nem megelőlegezésből) 85 000 396 426

+Maradvány a következő évre (megelőlegezésből)

-Megelőlegezés-állomány az év végén

Bevétel-kiadás 0 0

E (Ft)KO

52

A nem kari alrendszerből átvett keretek döntően a nemzetközi hallgatók kollégiumi

elhelyezésével kapcsolatos ráfordításokat fedező – KTH által átadott – összegeket tartalmazzák,

míg a más alrendszerből átvett keretek egyetemi polgárok nyári kollégiumi elhelyezésének

díjait tartalmazzák.

Több éves tapasztalat alapján alig van érdeklődés a kollégiumi férőhelyek július és augusztus

hónapokban történő – hasznosítási célú – igénybevételére. A 2014. évben ajánlattételi felhívást

tettünk közzé 3 kollégium meghatározott kontingensének (Bercsényi 28-30. Kollégium,

Kármán Tódor Kollégium, Vásárhelyi Pál Kollégium) július-augusztus hónapokra szóló

kereskedelmi szálláshelyként történő hasznosítására. Érdeklődés egy pályázó részéről, a

Vásárhelyi Kollégiumra vonatkozóan jelentkezett. A kapcsolódó szerződés, illetve a – nem

hallgatói jellegű – nyári egyéb elhelyezés bérleti díjaiból együttesen a saját bevétel nagysága

mintegy 5,4 M Ft lett. A Baross, Wigner és Schönherz Kollégiumokban történő nyári felújítási

munkálatok nem tették lehetővé a hasznosítást, valamit az ezen kollégiumokból „kiszoruló”

hallgatók nyári férőhely igényét más kollégiumokban kellett kielégíteni. A Martos Kollégium

esetében az automatikus füst, illetve tűzjelző rendszer hiánya miatt a nyári hasznosításra

szakhatósági engedély nem kapható, a Kármán Kollégium esetében a kvázi koedukált

közösségi vizesblokkok illetve a kapcsolódó üzemeltetői árak (ágyneműdíj, takarítás, kaució)

jelentik a hasznosítási problémát. A rendelkezésre álló tapasztalatok alapján a Vásárhelyi és

Schönherz Kollégiumok lennének alkalmasak nagyobb összegű nyári idegenforgalmi bevétel

realizálására, előbbi esetében ezt a szobai vizesblokkok állapota nem teszi lehetővé, utóbbi

esetében az ütemezett felújítások, nyomóvezeték cserék valamint a Kármánnál már említett

üzemeltetői árak jelentik a problémát.

A kollégiumok, férőhelyekhez kapcsolódó, nyári időszakra (július, augusztus) vonatkozó

összes bevétele mintegy 56 M Ft.

A Kollégiumi alrendszer 2014. évre tervezett kiadásai

A bevételek kismértékű növekedésével szemben a tárgyévi kiadások jelentős csökkenése várható,

amelynek oka döntően a felújítási, beruházási, kisebb mértékben a saját üzemeltetésű kollégiumok

közüzemi díjainak és dologi kiadásainak csökkenése. Az így jelentkező szabad maradvány fedezetet

biztosít további létesítmény felújítási feladatok elvégzésére.

Az eredetileg tervbe vett és nagyobb összeget felemésztő Vásárhelyi vizesblokk felújítás62 1. üteme

helyett a nagyobb szükségszerűséget jelentő Baross ablakcsere befejező üteme (valamennyi külső

nyílászáró immár cserére került), valamint a Wigner kollégium „B” és „C” szárnyak közösségi

vizesblokk felújítása került megvalósításra (jóval szerényebb összeggel).

62 Kiemelt probléma a Vásárhelyi kollégium szobai vizesblokkjainak állapota (mintegy 18-23 évesek), amely rövidtávon

a szobák egy részének használhatatlanságát idézheti elő (közösségi zuhanyzók a kollégiumban nem állnak rendelkezésre),

ez mintegy 200-300 férőhelyet érinthet már 3-5 éven belül. A felújítás várható költsége 700 M Ft.

November folyamán több egyeztetés történt a 2015. nyári kivitelezésű „A” épület Stoczek utcai szobai vizesblokkokat

érintő felújítási munka kapcsán (77 szobát, 240 férőhelyet érint, bruttó mintegy 260 M Ft), mely közbeszerzés december

1-ig nem került kiírásra. Ez veszélyeztetheti az érintett szobák 2015. szeptemberi birtokbavételét.

Kármán Schönherz Kármán Schönherz Kármán Schönherz Kármán Schönherz Kármán Schönherz

Közüzem 84 120 381 93 429 036 85 047 889 107 959 045 90 170 943 105 551 173 89 173 593 116 361 915 83 544 000 109 015 000

Iparűzési adó 5 306 177 2 859 651 7 284 432 11 656 391 4 875 530 7 851 628 4 658 505 7 581 924 5 000 000 8 000 000

Üzemeltetés 161 244 930 240 961 752 170 309 558 256 755 095 181 372 584 269 434 450 189 820 419 282 137 691 190 486 942 282 814 449

Rekonstrukció 174 088 940 205 001 778 175 556 165 203 657 250 186 124 270 219 174 209 191 050 503 224 975 189 199 348 762 234 746 963

Összesen 424 760 428 542 252 217 438 198 044 580 027 781 462 543 327 602 011 460 474 703 020 631 056 719 478 379 704 634 576 412

Mindösszesen

Fenntartói támogatás a teljes kiadás 50%-a

Fenntartói támogatás tényleges értéke

Tényleges és tervezett támogatás különbözete

* Nem tartalmazza azokat a személyi és egyéb kiadásokat (mindösszesen 30-50 millió Ft /év), amelyek "nem számolhatók el" a fenntartói támogatás terhére.

Tárgyévi kiadások*2010. tény 2011. tény 2012. tény 2013. tény 2014. terv

967 012 645 1 018 225 825 1 064 554 787 1 105 759 739 1 112 956 116

556 478 058

456 000 000 472 156 000 478 566 000 458 390 000 460 616 000

483 506 323 509 112 913 532 277 394 552 879 870

-27 506 323 -36 956 913 -53 711 394 -94 489 870 -95 862 058

53

Külön kezelt keret felhasználása 2014. terv 2014. várható

Felújítás, beruházás 321 381 110 000

Dologi (jellemzően: üzemeltetés, karbantartás) 183 754 170 788

Bérleményi bérleti díj ELTE 18 640 18 640

Bérleményi bérleti díj PPP 909 014 920 397

Közüzem PPP 192 559 192 559

Közüzem saját kollégiumok 195 013 175 512

Összesen 1 820 361 1 587 896

26. táblázat: A Kollégiumi alrendszer külön kezelt kereteinek tervezett és várható felhasználása (E Ft-ban)

VII. OKTATÁS63

Az oktatással kapcsolatban a kontrolling terület legfontosabb feladata az oktatás mennyiségi

változásának és minőségi jellemzőinek bemutatása, a feladatellátás változásának előrejelzése különös

tekintettel a hallgatók és az oktatók létszámának az intézmény finanszírozására gyakorolt hatására.

Az egyetemi központi kontrolling tevékenységnek most sem célja a hallgatói létszám alakulására

vonatkozó szakonkénti összefüggések feltárása, hiszen ebben a kari szint a kompetens. Úgy

gondoljuk, hogy leginkább kari szinten kell, hogy ismertek legyenek azok a folyamatok, amelyek

elvezetnek újabb szakok akkreditációjához, a képzések átalakításához, népszerűbbé tételéhez, vagy

éppen az egyes képzési programokra fordítandó erőforrások karon belüli allokálásához. Az általunk

bemutatott adatsorok a főfolyamatokra vonatkozóan jelzésértékűek, a mélyebb okokat kari szinten

kell feltárni.

2013-ban a költségvetés vonatkozó szabályai lényegesen átalakultak. A bevételeken belül megnőtt a

súlya az oktatási támogatásnak (67%-ről 82,5%-ra), a kar által végzett oktatási tevékenység

kiszámításánál módosultak a normaarányok és a beoktatás elszámolásának a szabályai. A kari saját

hallgatók figyelembevétele is új megközelítésű, lényeges, hogy a 70% (350 pont) feletti felvételi

pontszámú hallgatók után többlettámogatás jár, ahogyan a végzett hallgatók után is. 2014-ben a karok

közötti forráselosztásban az oktatási támogatás súlya 77,5%-ra mérséklődött. A szabályok változása

miatt a hosszabb időszakot áttekintő trendek bemutatására csak későbbi években lesz lehetőség.

VII.1. A FELVÉTELI ELJÁRÁS VÁLTOZÁSA, A FELVETT HALLGATÓK64

Míg 2012-ben és 2013-ban a felsőoktatási felvételi eljárásban lényeges változások történtek, addig

2014-ben alig változott a felvételi eljárás: alapképzésre és osztatlan képzésre csak azt a jelentkezőt

lehetett felvenni, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen

adható többletpontok nélkül számított pontszáma elérte vagy meghaladta a 260 pontot. Ez a minimum

pontszám 2015-ben 280-ra, 2016-ban 300-ra fog növekedni.

Hogyan érintette ez a Műegyetemet? A BME-re jelentkezők száma 9%-kal nőtt, miközben országosan

11%-os növekedést mérhettünk, ezért a BME-re jelentkezők országos részaránya az előző két évhez

képest 0,3 százalékponttal csökkent.

63 Az alfejezet összeállításában tevékenyen részt vett Szebeny Ádám és Dr. Szabó Mihály a KTH munkatársai. 64 A fejezet összeállításában Dr. Jobbágy Ákos oktatási rektorhelyettes tevékenyen részt vett.

54

Az általános felvételi eljárás során minden képzési szintet, munkarendet és finanszírozási formát

tekintve a felvett hallgatók száma szerinti sorrendben az ELTE (8495), a DE (6290), a SZE (6076)

után a BME (5316) negyedik lett. A legtöbb hallgatót felvett kar a BME-ről a GTK (1387), amely az

országos rangsorban a hatodik. Amennyiben csak a nappali munkarendet, minden finanszírozási

formát, valamint az alap és osztatlan képzésre felvett hallgatók számát tekintjük, az ELTE (5508)

után a BME-re (3865) vették fel a legtöbb hallgatót.

Év Jelentkező országosan Jelentkezők a BME-re BME/országos

2010. 160 033 13 625 8,5%

2011. 161 731 13 752 8,5%

2012. 126 544 13 955 11,0%

2013. 109 269 11 966 11,0%

2014. 121 509 13 017 10,7%

27. táblázat: Jelentkezők az adott évben (keresztfélév, normál, pótfelvételi együtt)

Ahogyan az alábbiakból kiderül a műszaki képzési területen továbbra is egyedül a Műegyetem

alapképzési szakjain van tényleges túljelentkezés. A minőség megőrzése érdekében a BME az elmúlt

években nem töltötte be a rendelkezésére álló kereteket, minimumpontszámot alkalmazott. 2012-ig

ez az elérhető maximális pontszám 70%-a volt (alapképzésen 336, majd 350 pont, mesterképzésen

70 pont). 2013-ban is alkalmaztuk ezt az elvet, 300-ban határozva meg a minimum határt. 2014-ben

a határt 320-ra emeltük.65

A BME valamelyik alapképzési, vagy osztatlan szakára állami ösztöndíjas férőhelyre 2014-ben

felvettek felvételi pontszámának átlaga 415 volt (2013-ban 412, 2012-ben 421).

16. ábra: Túljelentkezés az alapszakokra 2014-ben a normál felvételi eljárás keretében, minden finanszírozási formában

65 2013-ban a 22 alap- és osztatlan képzésünkből mindössze 3 esetében volt a minimum 320 pont alatt. 2014-ben 4 szak

esetében volt a minimum 320-324 pont között, 2 esetében 344-350 pont között. A többi 16 minimum pontja 358-460

között volt.

A felvételi minimum pontszám kijelölése nem érinteti a vonatkozó költségvetési szabályt, amely a 350 feletti ponttal

felvett hallgatók esetében juttat többlettámogatást a hallgató karára.

55

Szak neve BME 2013. Ponthatár más intézményekben

Alkalmazott közgazdaságtan 465 BCE, ELTE (mindenhol 465 volt a ponthatár)

Gazdálkodási és menedzsment 460 BCE, BGF, NYME, PTE, SZIE (mindenhol 460 volt a ponthatár)

Nemzetközi gazdálkodás 460 BCE, DE, NYME, PE (mindenhol 460 volt a ponthatár)

Mechatronikai mérnöki 441 ME 280 OE 257 DE 247 SZE 246 PE 246

Vegyészmérnöki 424 DE 301 PE 274

Energetikai mérnöki 414 ME 278

Biomérnöki 396 BCE 329 DE 302 PE 255 SZTE 248

Ipari termék- és formatervező mérnöki 389 OE 281 PTE 252 NYME 241

Gépészmérnöki 385 OE 275 ME 250 PTE 244 DE 242 SZE 240

Mérnök informatikus 370 PE 352 PPKE 312 OE 310 DE 262 ME 250

Villamosmérnöki 365 PE 274 ME 251 PTE 246 SZE 242 OE 240

Fizika 364 ELTE 345 DE 269 SZTE 258 PTE 249

Építész 347 PTE 255 SZE 245

Környezetmérnöki 337 NYME 273 ME 256 PE 248 DE 244 SZIE 242

Járműmérnöki 337 SZE 244 KF 240

Matematika 336 ELTE 331 EKF 294 PTE 256 NYME2 49 DE 240

Építészmérnöki 324 DE 270 PTE 262 SZE 240 SZIE 241

Logisztikai mérnöki 320

Közlekedésmérnöki 303 NYF 250 SZE 240

Építőmérnöki 302 PTE 250 EJF 245 SZE 240 SZIE 240 DE 240

Műszaki menedzser 300 NYME 259 SZIE 253 ME 250 PE 248 SZTE 245

Alapképzési szak neve BME 2014. Ponthatár más intézményekben

Nemzetközi gazdálkodás 460 BCE 463 BGF 460 DE 460 PE 460 NYME 460, ME 460

Kommunikáció és médiatudomány 455 BCE 455 ELTE 455 BGF 455 DE 455 további 5, 455

Mechatronikai mérnöki 452 ME 270 OE 270 NYME 268 SZE 262 PE 260, DE 260, SZIE 260

Vegyészmérnöki 430 DE 321 PE 300

Energetikai mérnöki 423 ME n.i.

Fizika 400 ELTE 336 DE 305 SZTE 265 PTE 260 NYME 260

Biomérnöki 397 BCE 350 DE 330 SZTE 261 PE 260

Gépészmérnöki 392 OE 275 ME 270 PE 260 PTE 260 további 6, 260-ig

Ipari termék- és formatervező mérnöki 391 OE 292 PTE 289 NYME 262

Építész 380 SZE 365 PTE 304

Mérnök informatikus 370 PE 371 PPKE 326 OE 326 SZTE 278 további 8, 260-ig

Villamosmérnöki 365 ME 270 PE 266 SZE 262 DE 261 PTE 260, OE 260

Matematika 365 ELTE 338 DE 291 SZTE 274 PTE 260 EKF 260

Építészmérnöki 358 SZE 278 PTE 278 SZIE 276 DE 260

Logisztikai mérnöki 349 ME 270 SZE 260

Járműmérnök 344 SZE 260 KF 260

Környezetmérnöki 326 SZE 266 NYME 265 SZTE 262 ME 260 további 6, 260-ig

Műszaki menedzser 320 NYME 260 SZIE 260 DE 260 ME 260 további 6, 260-ig

Építőmérnöki 320 SZE 272 PTE 262 SZIE 260 DE 260 EJF 260

Közlekedésmérnöki 320 NYF 260 SZE 260

28. táblázat: Államilag támogatott alap-, osztatlan képzések ponthatárai 2013-ben és 2014-ben (jelölve a legmagasabb ponthatárt meghatározó intézményt, amennyiben az nem a BME)

56

17. ábra: Államilag támogatott alap-, osztatlan képzések ponthatárai és átlagpontjai, 2013-2014.66

66 Az ábra azokat a képzéseket tartalmazza, amelyeken mindkét évben volt lehetőség államilag támogatottak

(ösztöndíjasak) felvételére.

57

A BME-re az általános és a pótfelvételi eljárás keretében alap- és osztatlan képzésre nappali tagozatra

felvett hallgatók 14,2%-a önköltséges képzésben kezdte meg tanulmányait. Amennyiben a

gazdaságtudományi terület nélkül tekintjük arányukat, az csupán 3,2%. A műszaki,

természettudományos területen 5% feletti az önköltséges új belépők aránya az építőmérnöki,

mérnökinformatikus, fizika és matematika szakokon. Ezeken a képzéseken az előző évben is 5%

feletti szintet mértünk.

Kar Szak Támogatott Önköltséges Összesen Önköltséges

hallgatók aránya

ÉMK Építőmérnöki 297 16 313 5,1%

Összesen 297 16 313 5,1%

GPK

Energetikai mérnöki 112 2 114 1,8%

Gépészmérnöki 417 9 426 2,1%

Ipari termék- és formatervező mérnöki 59 1 60 1,7%

Mechatronikai mérnöki 134 2 136 1,5%

Összesen 722 14 736 1,9%

ÉPK

Építész 179 1 180 0,6%

Építészmérnöki 58 1 59 1,7%

Összesen 237 2 239 0,8%

VBK

Biomérnöki 127 2 129 1,6%

Környezetmérnöki 58 2 60 3,3%

Vegyészmérnöki 147 1 148 0,7%

Összesen 332 5 337 1,5%

VIK

Mérnökinformatikus 546 29 575 5,0%

Villamosmérnöki 429 17 446 3,8%

Összesen 975 46 1021 4,5%

KJK

Járműmérnöki 244 6 250 2,4%

Közlekedésmérnöki 112 1 113 0,9%

Logisztikai mérnöki 75 75 0,0%

Összesen 431 7 438 1,6%

GTK

Gazdálkodási és menedzsment 5 195 200 97,5%

Kommunikáció és médiatudomány 2 51 53 96,2%

Műszaki menedzser 258 6 264 2,3%

Nemzetközi gazdálkodás 14 204 218 93,6%

Összesen 279 456 735 62,0%

TTK

Fizika 56 9 65 13,8%

Matematika 41 4 45 8,9%

Összesen 97 13 110 11,8%

BME (gazdaságtudományi terület nélkül) 3349 109 3458 3,2%

BME mindösszesen 3370 559 3929 14,2%

29. táblázat: Állami ösztöndíjas és önköltséges hallgatók megoszlása a 2014 őszén alap és osztatlan képzésre, nappali tagozatra felvettek körében (pótfelvételi eljárással együtt)

58

VII.2. FELVETT, DE BE NEM IRATKOZOTT HALLGATÓK

A BME-re felvett hallgatók egy része már a jelentkezés pillanatában tudja, hogy ha felveszik, akkor

sem biztos, hogy beiratkozik az egyetemre. Például vannak olyanok, akik külföldi intézménybe is

beadták a jelentkezésüket, és vannak olyanok is, akik, már valamely felsőoktatási intézmény hallgatói

(beleértve a BME-t is), és arra az esetre keresnek biztonsági megoldást, ha az intézményből

elbocsájtják vagy átsorolják őket térítéses képzésre.

Az általános felvételi eljárás során állami ösztöndíjas képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók

körében 33% azoknak az aránya, akik azonos képzési szinten már rendelkeznek BME-s előélettel.

Esetükben feltételezhető, hogy azért felvételiztek (újra) a BME-re, hogy meglévő képzésükről történő

elbocsájtás vagy önköltséges formába történő átsorolás esetén biztosítsák helyüket állami ösztöndíjas

képzésben, és várhatóan ott folytassák tanulmányaikat, ahol abbahagyták.67

Állami ösztöndíjas Önköltséges Minden felvett

Felvett Felvett,

beiratkozott

Felvett, nem

iratkozott Felvett

Felvett, beiratkozott

Felvett, nem

iratkozott Felvett

Felvett, beiratkozott

Felvett, nem

iratkozott

Alapképzés 10% 9% 39% 19% 18% 27% 12% 10% 36%

Osztatlan képzés 3% 2% 50% 0% 0% - 3% 2% 50%

Mesterképzés 3% 3% 11% 18% 18% 10% 6% 6% 11%

Összesen 8% 7% 33% 18% 18% 21% 10% 9% 30%

30. táblázat: A 2014. évi általános és pótfelvételi eljárás során felvettek körében a BME-s előélettel rendelkező aránya

Megvizsgálva a 2011-2014. évi általános felvételi eljárás adatait elmondható, hogy az állami

ösztöndíjas alap és osztatlan képzésre felvett, de be nem iratkozott hallgatók aránya folyamatosan

nőtt, a 2014 őszi felvételi eljárás során 4,8% volt. Ösztöníjas mesterképzésen az arány a tavalyihoz

képest megfeleződött.

Amíg a BME szigorú felvételi korlátot állít azzal, hogy habár kapacitása engedné, bizonyos pontszám

alatti hallgatókat nem vesz fel, addig e ponthatár kijelölésével az intézmény lemond mindenkiről,

attól függetlenül, hogy tudná, hogy hány olyan hallgató lesz, aki nem fog beiratkozni. Így a

távolmaradók helyére nem tudnak alacsonyabb pontszámú felvételizők belépni, ezért a forráskiesés

nem értelmezhető.

67 A tavalyihoz hasonlóan, most is javasoljuk, hogy a felvételt nyert, de be nem iratkozott hallgatók motivációit telefonos

felmérésen keresztül ismerje meg az egyetem.

Itt jegyezzük meg, hogy folyamatban van a felsőoktatási törvény végrehajtási rendeletének (79/2006 (IV. 5.) sz. Korm.

rendelet) a módosítása, amely során a BME javasolta, hogy akit egy szakról elbocsátanak, az ugyanannak az

intézménynek ugyanarra a szakára egy éven belül ne legyen felvehető. (Ez a vitára bocsátott anyagba nem került bele.)

A BME a TVSZ-ben elő fogja írni (az erre vonatkozó módosító javaslatról december 22-én dönt a Szenátus), hogy egy

hallgatónak egy képzésen egy időben csak egy hallgatói jogviszonya lehessen.

59

Év Támogatott

hallgatók Arány

Költségtérítéses hallgatók

Arány

2014. ANA, ONA 4,8% ANK, ONK 8,9%

MNA 3,8% MNK 9,9%

2013. ANA, ONA 3,8% ANK, ONK 18,4%

MNA 2,6% MNK 1,4%

2012. ANA, ONA 3,8% ANK, ONK 14,5%

MNA 5,6% MNK 2,0%

2011. ANA, ONA 2,7% ANK, ONK 10,0%

MNA 3,3% MNK 5,9%

31. táblázat: Az őszi felvételi eljárás során felvett, de be nem iratkozó hallgatók aránya, 2011-2014.

VII.3. MESTERKÉPZÉS

A mesterképzésben résztvevők létszáma 2007 óta folyamatosan nő, 2014. október 15-én a hallgatóink

20%-a, 4823 fő vett részt az e képzési szinten folyó oktatásban. A mesterképzésbe 2014-ben felvettek

száma (összeszámítva minden felvételi eljárásban) a tavalyihoz képest 250 fővel (11%-kal) nőtt.68 A

mesterképzésben résztvevők 64%-a rendelkezik BME-s előélettel.

32. táblázat: Mesterképzésbe felvettek száma minden felvételi eljárás keretében, 2010-2014.

Kar Hallgatók

száma

BME oklevéllel rendelkezők

száma

BME-s mester hallgatók

aránya

ÉMK 342 313 91,5%

GPK 818 725 88,6%

ÉPK 14 7 50,0%

VBK 527 348 66,0%

VIK 1038 899 86,6%

KJK 152 140 92,1%

GTK 1589 459 28,9%

TTK 119 71 59,7%

Összesen 4599 2962 64,4%

33. táblázat: Az aktív, magyar nyelvű mester hallgatók hány %-a rendelkezik a BME által kiállított alapképzési/főiskolai szintű oklevéllel, 2014. október 15.

68 A fenntartó tájékoztatása alapján a 2015/2016-os tanévben az idei 2.200 férőhely helyett 1.900 állami ösztöndíjas

mesterképzési férőhely áll a BME rendelkezésére, amely a teljes felsőoktatásba történő jelentkezések ismeretében még

változhat.

Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség. Tám. Költség.

Építő 0 0 106 2 0 0 167 1 0 0 175 3 0 0 170 1 0 0 182 8

Gépész 117 2 134 1 173 1 150 3 263 0 156 1 293 2 128 1 338 5 150 2

Építész 0 0 0 0 0 0 0 0 8 0 0 0 12 0 8 0 6 0 0 0

Vegyész 111 0 83 15 156 0 88 0 147 1 103 0 146 2 89 1 161 1 128 3

Villamos 240 5 143 4 289 3 201 2 319 2 185 4 299 4 166 5 330 4 158 5

Közlekedés 20 0 0 3 34 0 0 8 31 0 0 0 53 0 32 1 63 7 23 1

Gazdaság 67 1 342 127 60 3 465 130 105 1 462 197 75 4 521 162 75 2 498 272

Természet 3 0 75 3 3 0 73 3 7 0 64 4 8 2 46 2 8 0 56 3

Összesen 1: 558 8 883 155 715 7 1144 147 880 4 1145 209 886 14 1160 173 981 19 1195 294

Összesen 2:

Mindösszesen: 1604 2013

2011. tavasz 2011. ősz

566 1038 722 1291

2012.

2012. tavasz 2012. őszKar

2010. 2011.

2010. tavasz 2010. ősz

2489

2014.

2014. tavasz 2014. ősz

1000 1489884 1354

2238

2013.

2013. tavasz 2013. ősz

900 1333

2233

60

VII.4. HALLGATÓI ELŐREHALADÁS

A 2008. február és 2011. február közötti időszakban alapképzésre beiratkozók körében átlagosan 22%

azoknak az aránya, akik a mintatanterv szerinti idő alatt végeztek. A mintatanterv szerinti képzési

időn túl tanulmányokat folytató hallgatók aránya képzési szintenként jelentősen eltér, 2014. október

15-én alapképzésen 13%, mesterképzésen 10%, osztatlan képzésen pedig 19% volt.

A kezdés féléve 2008.

február 2008.

szeptember 2009.

február 2009.

szeptember 2010.

február 2010.

szeptember 2011.

február

Beiratkozott (fő) 96 3787 113 4254 136 4273 109

Mintatanterv szerint végzett (fő) 8 766 15 934 31 995 23

Mintatanterv szerint végzett (%) 8% 20% 13% 22% 23% 23% 21%

34. táblázat: Az alapképzésre beiratkozott és a mintatanterv szerint végzett hallgatók száma, 2008. február -2011. február

2011. 2012. 2013. 2014.

Egyetemi képzés 97% 93% 83% 64%

Osztatlan képzés 13% 18% 23% 19%

Alapképzés 16% 14% 13% 13%

Mesterképzés 8% 8% 10% 10%

35. táblázat: A képzési időn túl tanulmányokat folytató hallgatók arányának változása, 2011-2014. (október 15.)

A BME-n hallgatói jogviszonyából kikerülő (kilépett) hallgatóknak átlagosan csak 53,1%-a távozott

diplomával az egyetemről a vizsgált négy tanévben. A kilépő hallgatóknak átlagosan egyharmada

eredménytelenül hagyta abba tanulmányait, bár ez az arány az újabb tanév figyelembevételével az

egy évvel korábban mért szinthez képest csökkent.69 A kilépő jelentős része újrafelvételizik az

egyetemre. A többiek valamilyen köztes állapotban voltak, vagy abszolváltak (10,1%), vagy

záróvizsgát tettek, de a diploma átvételéhez még hiányzott a nyelvvizsgájuk (4,2%).

Karonként jelentős eltérések mutathatók ki, a VBK, GPK, VIK, TTK esetében nagyobb arányban

távoztak a hallgatók diplomával, míg a többi karon az egyetemi átlagos aránynál kisebb arányban

szereztek diplomát a hallgatók. Az eredmény nélkül távozott hallgatók legmagasabb arányban a KJK-

n voltak a vizsgált négy tanévben, míg a legkisebb arányban eredménytelenül kilépő hallgatóval a

VBK és a GPK „rendelkezik”. A nyelvvizsga hiánya a magasabb nyelvi követelmények miatt

leginkább a GTK-nál okoz problémát, míg az abszolvált kategória kiugró értéke az ÉPK-nál

figyelhető meg.

69 Az Intézményfejlesztési Terv idei értékelésekor a fenntartó magasnak találta a lemorzsolódók arányát, és várja a

lemorzsolódás csökkentésére vonatkozó intézkedéseket.

61

36. táblázat: A hallgatói jogviszonyból kilépő hallgatók megoszlása karonként, 2010/2011-2013/2014. tanévekben70

70 Az elemzésbe csak a magyar graduális képzésben szereplő, egyetemi, főiskolai, alap, osztatlan, illetve mesterképzésben

résztvevő hallgatókat vontuk be. A speciális, néhány esetszámban jelentkező indokok (haláleset, képzés váltás, hallgatói

kérésre történő törlés) mind az eredménytelenül távozott kategóriába kerültek.

Fő % Fő % Fő % Fő % Fő %

Abszolvált 108 17,7% 59 9,4% 85 13,8% 73 12,1% 325 13,2%

Diplomát szerzett 239 39,2% 294 47,0% 329 53,4% 346 57,2% 1 208 49,2%

Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 32 5,3% 31 5,0% 43 7,0% 29 4,8% 135 5,5%

Eredménytelenül távozott 230 37,8% 241 38,6% 159 25,8% 157 26,0% 787 32,1%

Abszolvált 166 41,5% 62 17,3% 48 15,0% 54 13,5% 330 22,3%

Diplomát szerzett 102 25,5% 149 41,6% 162 50,8% 193 48,1% 606 41,0%

Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 9 2,3% 12 3,4% 8 2,5% 1 0,2% 30 2,0%

Eredménytelenül távozott 123 30,8% 135 37,7% 101 31,7% 153 38,2% 512 34,6%

Abszolvált 127 14,2% 55 5,4% 79 7,8% 65 5,7% 326 8,0%

Diplomát szerzett 404 45,1% 627 61,1% 690 67,8% 834 73,4% 2 555 62,7%

Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 49 5,5% 52 5,1% 33 3,2% 21 1,8% 155 3,8%

Eredménytelenül távozott 315 35,2% 292 28,5% 216 21,2% 216 19,0% 1 039 25,5%

Abszolvált 171 13,9% 181 12,7% 247 17,5% 245 16,4% 844 15,2%

Diplomát szerzett 446 36,3% 606 42,5% 648 45,9% 716 47,9% 2 416 43,4%

Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 94 7,6% 125 8,8% 118 8,4% 145 9,7% 482 8,7%

Eredménytelenül távozott 519 42,2% 514 36,0% 400 28,3% 390 26,1% 1 823 32,8%

Abszolvált 13 2,7% 14 3,1% 11 2,9% 13 3,4% 51 3,0%

Diplomát szerzett 190 39,0% 205 45,5% 193 50,1% 183 48,5% 771 45,4%

Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 22 4,5% 4 0,9% 25 6,5% 12 3,2% 63 3,7%

Eredménytelenül távozott 262 53,8% 228 50,6% 156 40,5% 169 44,8% 815 47,9%

Abszolvált 4 1,9% 12 5,3% 26 15,1% 14 7,3% 56 7,0%

Diplomát szerzett 109 51,9% 128 56,9% 99 57,6% 109 56,5% 445 55,6%

Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 4 1,9% 2 0,9% 4 2,3% 3 1,6% 13 1,6%

Eredménytelenül távozott 93 44,3% 83 36,9% 43 25,0% 67 34,7% 286 35,8%

Abszolvált 64 13,9% 30 5,4% 35 6,4% 59 9,5% 188 8,6%

Diplomát szerzett 241 52,3% 355 64,3% 392 71,9% 429 68,8% 1 417 64,9%

Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 17 3,7% 19 3,4% 6 1,1% 3 0,5% 45 2,1%

Eredménytelenül távozott 139 30,2% 148 26,8% 112 20,6% 133 21,3% 532 24,4%

Abszolvált 82 5,4% 91 5,4% 88 6,4% 84 5,5% 345 5,7%

Diplomát szerzett 817 54,3% 877 52,2% 894 65,5% 933 60,5% 3 521 57,8%

Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 25 1,7% 34 2,0% 16 1,2% 15 1,0% 90 1,5%

Eredménytelenül távozott 581 38,6% 679 40,4% 367 26,9% 509 33,0% 2 136 35,1%

Abszolvált 735 12,7% 504 7,9% 619 10,6% 607 9,5% 2 465 10,1%

Diplomát szerzett 2 548 44,0% 3 241 51,1% 3 407 58,4% 3743 58,7% 12 939 53,1%

Záróvizsgát tett (NYV hiányzik) 252 4,3% 279 4,4% 253 4,3% 229 3,6% 1 013 4,2%

Eredménytelenül távozott 2 262 39,0% 2 320 36,6% 1 554 26,6% 1794 28,2% 7 930 32,6%

Összesen 5 797 100,0% 6 344 100,0% 5 833 100,0% 6373 100,0% 24 347 100,0%

2012/2013. tanév Összesen2010/2011. tanévKar

Státusz a jogviszony

megszűnésekor

2013/2014. tanév

TTK

VBK

VIK

Öss

zese

n

2011/2012. tanév

EMK

EPK

GPK

GTK

KJK

62

VII.5. AZ OKTATÁS HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE71

Az előző fejezetben ismertetett adatok alapján elmondható, hogy a BME nem „diplomagyár”,

ugyanakkor az adófizetők részéről joggal merülhet fel az a kérdés, hogy megtesz-e az egyetem

mindent annak érdekében, hogy a felvett hallgatók a társadalom által elvárt színvonalon és lehetőleg

minél magasabb arányban jussanak diplomához. Tavaly év végén az egyetem vezető testületei

tárgyalták „A BME-re belépő hallgatók számának és minőségének emelése” című programot.

Természetesen a hallgatók minőségére fókuszáló programok mellett az oktatók, az oktatás

színvonalának megítélése, hatékonyságának növelése is felmerülhet. Az Oktatás Hallgatói

Véleményezésében jellemzően a hallgatóknak átlagosan 40%-a vesz részt72, ők a kérdőívek átlagosan

40%-át töltik ki. Az egyes karokon eltérő módon veszik figyelembe az OHV eredményeit.

Intézkedések

ÉMK

Van személyre szabott díjazás összesen évi 5 M Ft értékben a legjobb oktatóknak és tanszéki díjazás szintén összesen évi 5 M Ft értékben a legjobban teljesítő tanszékeknek. A kari költségvetésben is beszámításra kerülnek az OHV adatok. A tanszéki oktatási terhelés alapján allokált forrásokat többek között a tanszéki OHV eredményekkel korrigálják. ÉMK összesítés, azaz 0,5*jegyzet+0,3*tárgy+0,2*oktató, de ezt a költségvetési módosítást 5%-ig csillapítják. Az elmúlt évek alacsony kitöltési aránya miatt a dékán ideiglenesen berekesztette a pénzbeli jutalmak adományozását.

GPK

Kari szinten minden tanévben a legjobb 5 helyezett dékáni dicséretet és ezzel együtt pénzjutalmat is kap. Az előmeneteli szempontok között is szerepelnek az OHV adatok. A tanszékvezetői értekezlet rendszeresen értékeli a felmérés eredményeit és kiemeli a legjobb és a leggyengébb átlagértékkel rendelkező személyeket. Ezen felül a Kari Hallgatói Képviselet minden évben „a Gépészkar Kiváló Oktatója” díjjal elismerésben részesíti a rangsor 5 legjobb helyezettjét.

ÉPK

Kari szintű elismerés nincsen, a Kari Hallgatói Képviselet minden évben az Ünnepi Kari Tanácson átadja a Kari OHV díjat. Az ÉPK esetében az OHV eredményeknek nincs anyagi vonzata a tanszékekre nézve. Az oktatókra vonatkozóan persze vannak, ill. lehetnek következmények: egyrészt az előmenetel (pl. docensi kinevezések) kapcsán vizsgálják, másrészt a nem megfelelő minősítésnek lehet (néhány esetben már volt is) olyan következménye, hogy az oktatótól a tanszék megvonja az adott előadás tartásának a jogát.

VBK A 2011-ben kialakult gyakorlatot követve az OHV egyetemi első 100 helyezette közé kerülő kari oktatók a kari OHV keret terhére 100-100 ezer forint dologi keretet kapnak. A tanszékvezetők hatásköre, hogy a tanszékükön további jó eredménnyel oktató kollégákat dologi kerettel premizálják, de erre sem konkrét kari szabály, sem kialakult egységes gyakorlat nem létezik.

VIK

A Neptunos OHV-nak nincsenek különösebb következményei, szankció – vagy jutalom – nem kapcsolódik hozzá automatikusan. A VIK tanszékek költségvetésére az OHV eredményeknek semmilyen befolyásuk sincsen. Az OHV eredményeket a Kar értékeli, a problémás tárgyakat a tanszékvezetői értekezlet, az oktatási bizottság, illetve a szakbizottságok is felülvizsgálják. A problémák kezelésére minden esetben intézkedési terv készül. A Kari Hallgatói Képviselet minden évben odaítéli a Kar Kiváló Oktatója és a Kar Fiatal Oktatója díjat, amelynél fontos szempont az OHV eredménye.

KJK Az oktatói előmenetelnél minőségi paraméterként kerül figyelembe vételre. Kari szintű elismerés nincsen, a Hallgatói Képviselet próbálkozott és próbálkozik a legjobbak elismerésével (újságcikk, díjak).

GTK

Az OHV eredmények direkt módon befolyásolják a tanszékek bevételét, mivel a kari költségvetésben a tanszékek között oktatási teljesítmény alapján felosztott támogatás a hallgató x kredit x OHV arányoknak megfelelően történik. Az OHV eredményt az előző évi tanszéki OHV átlag jelenti, azon tárgyak 7. (Értékelje a tárgyat összességében!) OHV kérdésre adott válaszok hallgató x kredittel súlyozott átlagaként, ahol legalább 10 hallgató és a kurzust felvett hallgatók legalább 20%-a adott le minősítést, ellenkező esetben a kari átlagérték szerepel a tárgynál. A fentieket a Kari Tanács 2009-ben fogadta el, a 2010-es költségvetés óta alkalmazzák. Az oktatói OHV eredmények a Kar Kiváló Oktatója kitüntetés odaítélésekor, illetve a docensi pályázatoknál is figyelembe vétetnek.

TTK Az OHV eredmények alapján legjobban teljesítő oktató (de nem csak ő) megkapja a kar kiváló oktatója díjat. Azzal a kikötéssel, hogy 2 éven belül nem kaphatja meg ugyanaz a személy.

37. táblázat: Az OHV eredményeinek karonkénti figyelembevétele73

71 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Szipka Károly az Egyetemi Hallgatói Képviselet tagja. 72 A legalább 1 kérdőívet kitöltő hallgatók. 73 A táblázat a kari gazdasági dékánhelyettesek és az EHK-ba delegált kari hallgatói képviselők körében készített

megkérdezés alapján került összeállításra.

63

Az OHV keretében feltett kérdések 1999 óta sokat változtak, legutoljára egy évvel ezelőtt. Akkor az

Egyetemi Hallgatói Képviselet elvégezte az OHV „Értékelje az alábbi oktató által tartott tanóra

színvonalát (szempontok: logikus felépítésű, magával ragadó, követhető)” kérdésére 2010/11 ősz és

2012/13 tavasz időszakban, azaz 6 félévben leadott válaszok trendszerű elemzését. Azon 627 oktatóra

– akik a hat vizsgált félév mindegyikében oktattak és oktatásukat legalább 4 félévben értékelték –

leadott értékelések korrelációs vizsgálata alapján kijelenthető, hogy:

A vizsgált oktatók 53%-ának folyamatosan javult a hallgatók általi megítélése (ezt a szintet az

alábbi ábrán vízszintes egyenes jelöli).

Átlagon felüli javulást értek el a KJK, az ÉPK, a GTK és a TTK oktatói.

A VBK és a VIK esetében átlagon aluli volt azon oktatók aránya, akik által tartott tanóra

színvonalát félévről-félévre egyre jobbnak ítélték meg a hallgatók.

18. ábra: Az előző 6 félév OHV eredményeiben javuló tendenciát elért oktatók aránya (az egyetemi átlagothoz képest)

64

VII.6. A DIPLOMÁT SZERZETT HALLGATÓK SZÁMA, A VÉGZETTEK JÖVEDELME

Kizárólag tájékozató jelleggel, kommentár nélkül adjuk közre a BME-n egyes képzési szinteken

diplomát szerzett hallgatók számát.74

19. ábra: A kiadott diplomák száma egyes képzési szinteken, 2009-2014.

Főiskolai BSc/BA Egyetemi MSc/MA Osztatlan Szakirányú

továbbképzés Összesen

2013.

ÉMK 0 275 49 125 0 32 481

GPK 4 510 39 246 0 26 825

ÉPK 0 12 71 12 133 44 272

VBK 0 221 12 205 0 32 470

VIK 0 574 67 366 0 1 1 008

KJK 0 148 41 31 0 137 357

GTK 0 427 43 411 0 1 349 2 230

TTK 0 63 6 59 0 1 129

Összesen 4 2 230 328 1 455 133 1 622 5 772

2014. november 1-ig.

ÉMK 0 271 27 140 0 14 452

GPK 5 540 23 359 0 0 927

ÉPK 0 20 35 5 204 35 299

VBK 0 247 6 225 0 15 493

VIK 0 595 41 397 0 2 1 035

KJK 0 149 26 35 0 23 233

GTK 0 496 21 439 0 723 1 679

TTK 0 46 5 68 0 0 119

Összesen 5 2 364 184 1 668 204 812 5 237

38. táblázat: Kiadott diplomák száma 2013-ban és 2014. november 1-ig

74 Az ábráról hiányzik a kifutó főiskolai képzésen és a hektikusan változó szakirányú továbbképzésen kiadott oklevelek

száma.

65

Ahhoz, hogy a kiadott diplomák értékéről, a képzések sikerességéről képet kaphassunk, a végzettek

kereseti adatait mutatjuk be. A Műegyetem 12 éve vizsgálja a képzések munkaerő-piaci

megfelelősségét.75 Eleinte a végzettek bruttó jövedelmére kérdeztünk rá, de 2010 óta (az országos

Központi Diplomás Pályakövetési Rendszerhez kapcsolódva) áttértünk a végzettek nettó kereseti

adatainak gyűjtésére. 2010 óta a 0,5 illetve a 2,5 évvel korábban végzettek június havi a főállásból,

valamint a másodállásból származó nettó keresetére kérdezünk rá, amit 2012 óta kiegészítünk a 4,5

évvel korábban végzettek adataival. A végzettek nettó átlagkeresetét a főállásból, valamint a

másodállásból származó nettó keresetének összegéből számítjuk.

Az adatfelvétel éve 2010. 2011. 2012. 2013.

0,5 éve végzettek 176,8 220,5 236,7 247,1

2,5 éve végzettek 237,3 276,8 311,1 320,0

4,5 éve végzettek - - 348,0 348,1

39. táblázat: A végzettek II. negyedévi nettó átlagkeresete (E Ft-ban), 2010-2013. (Forrás: DIK)

A teljes munkaidőben, a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak – KSH

terminológia szerint számított – 2013. április – június havi nettó átlagkeresetét (240.124 Ft)76

összevetve a BME-n végzettek azonos időpontra vonatkozó átlagkeresetével (247.100 Ft)

megállapíthatjuk, hogy a BME diploma az átlagnál magasabb jövedelmet jelent, már a karrier

legelején is. Ez a megállapítás szinte az összes karon diplomát szerezett esetén is igaz.

Kar ÉMK ÉPK GPK GTK KSK TTK VBK VIK Együtt

0,5 éve végzettek

átlag 237,1 178,1 255,0 232,7 227,9 259,4 246,1 275,3 247,1

szórás 170,4 113,2 169,3 178,5 117,3 93,3 144,8 164,0 162,6

2,5 éve végzettek

átlag 280,2 436,3 266,7 296,8 342,9 265,9 260,3 378,3 320,0

szórás 230,3 313,3 151,4 194,3 247,4 151,5 157,1 229,2 219,4

4,5 éve végzettek

átlag 317,4 237,7 334,1 355,8 343,7 330,0 264,2 416,5 348,1

szórás 267,4 220,1 222,1 169,2 228,0 178,7 211,1 215,1 222,1

40. táblázat: A végzettek II. negyedévi nettó átlagkeresete karonként (E Ft-ban), 2013. (Forrás: DIK)

75 További elemzések a www.sc.bme.hu oldalon találhatók. 76 A számítás módszertana és az adatok a Központi Statisztikai Hivatal oldalán találhatóak meg:

http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qli020c.html?309

66

VII.7. A HALLGATÓI LÉTSZÁM VÁLTOZÁSA

Amíg a Felsőoktatási Információs Rendszerben (FIR) az egy évvel korábbi számbavételkor 24.256,

addig 2014. október 15-én 24.312 hallgatója (fő) volt a BME-nek. A kontrolling jelentésekben évek

óta a hallgatók aktív hallgatói jogviszonyának számát közöljük (hiszen a finanszírozás során az állam

is ezt veszi figyelembe), amely 24.428 volt, azaz miközben 60 fővel több hallgatója lett az

egyetemnek, mint egy évvel korábban, addig az aktív hallgatói jogviszonyok száma mintegy 40-nel

csökkent. Ezzel a BME hallgatói létszáma immár negyedik éve a 24000-24500 fő közötti

tartományban van.

Az intézmény állami támogatását alapvetően az állami ösztöndíjas (államilag támogatott) hallgatók

száma határozza meg. A FIR üzemszerű működésének is köszönhető, hogy jelentősen változott az

ösztöndíjas (támogatott) hallgatók létszáma. 2014 szeptember-októberében mintegy 1600 hallgató

került átsorolásra támogatott képzésről önköltségesre az alábbi okok valamelyike miatt:

A hallgató 2 félévvel átlépte a KKK-ban rögzített tanulmányi időt.

A hallgató utolsó két félévében 30 kreditnél kevesebbet teljesített.

A hallgató tanulmányai során elfogyasztotta az állam által mindenki számára biztosított 12

támogatott félévet. Itt jegyezzük meg, hogy a fenntartóval folytatott jogértelmezési problémák

miatt a BME közel 240 hallgatót csak most sorolt át önköltséges képzésre, holott a fenntartó

szerint ezt már korábban meg kellett volna tenni.

Egyéb okból.

Összességében mintegy 600 fővel kevesebb állami ösztöndíjas hallgatója volt az egyetemnek 2014.

október 15-én, mint egy évvel korábban. Ha figyelembe vesszük, hogy – a FIR-ben alkalmazott

terminológia szerint – az állami ösztöndíjasok között kerülnek kimutatásra különféle technikai

képzéseken nyilvántartott hallgatók (például a részképzésre érkező külföldi hallgatók) is, akkor az ő

számukkal korrigálva, a magyar állami ösztöndíjasok számának csökkenése 1100 fő.

Különböző fórumokon már többször elmondtunk, hogy nem tudjuk pontosan, hogy mi az az

algoritmus, amely alapján a felsőoktatási intézményeket finanszírozzák. A finanszírozási rendelet

még érvényben van, de az abban szereplő tudományos normatívát már 2014-re sem kapott az

intézmény. A rendeletben lévő normatívákkal számolva, mintegy 500-600 M Ft-os

támogatáscsökkenést okozhat az ösztöndíjas létszám csökkenése, továbbá a 2014-es év után az

intézménynek jelentős visszafizetési kötelezettsége is keletkezhet.

Sajnálatos módon a FIR nincs összekötve a felvételi rendszerrel, így annak ellenére, hogy a

felvételiző nyilatkozott arról, hogy elfogyasztotta a támogatott féléveit, az Oktatási Hivatal (OH)

besorolta támogatott képzésre, majd az októberi státuszvizsgálatkor megtörtént a hallgatók

önköltséges státuszúvá történő átsorolása. Ezzel az OH mintegy 40 ösztöndíjas férőhelyű hallgatótól

fosztotta meg az egyetemet.

A nők aránya 34,3% (9,7% VIK-en, 62,9% GTK-n). A költségtérítéses (önköltséges) hallgatók

létszáma és aránya is nőtt az egy évvel korábban mérthez képest. A szakirányú továbbképzések nélkül

az önköltséges (költségtérítéses) hallgatók átlagos aránya 22%.

67

20. ábra: Hallgatói létszámadatok változása 2004-2014. (október 15.)

21. ábra: Hallgatói létszámadatok változása szakirányú továbbképzések és doktori képzés nélkül, 2008-2014.

BSC MSC Egyetemi Doktori Osztatlan Szakirányú

továbbképzés Összesen

Összesen szakirányú továbbképzés nélkül

20,6% 23,5% 63,6% 31,4% 20,4% 100,0% 31,8% 21,8%

41. táblázat: Költségtérítéses vagy önköltséges képzésben résztvevők aránya, 2014. október 15.

68

VIII. K+F+I

Intézményfejlesztési Tervünkben kinyilvánítottuk, hogy a K+F+I tevékenységnek az

alaptevékenységeken belüli súlyát növelni kívánjuk olyan módon, hogy az önállóan is színvonalas

K+F+I tevékenységet folytató tanszékeink (intézeteink) hálózatára támaszkodva kiemelt kutatási

területeket átfogóan szervezetten művelünk, fókuszálva a tudományi és a piaci kutatási aktivitás

kiegyensúlyozottságára, minél inkább nemzetközi környezetbe helyezésére. Ebben a fejezetben a

tehetségek gondozását, az egyetem forrásbevonó képességét és tudományos aktivitásának

eredményeit próbáljuk meg hazai környezetbe helyezni. A nemzetközi forrásokról a következő

fejezetben szólunk. A fejezet statisztikáiban alapvetően az elérhető pénzügyi adatokra

támaszkodtunk. Az esetek többségében ezeket egészítettük ki – a tudományos kutatásra jellemző –

naturális adatokkal. Ezt annak feltételezésével tettük, hogy a pénzforgalmi adatok ebben az esetben

is döntő információ-hordozók, azaz az adott felsőoktatási intézmény K+F+I teljesítménye erősen

összefügg kutatási bevételeinek (kiadásainak) volumenével, illetve belső eloszlásával.

VIII.1. TEHETSÉGGONDOZÁS (TDK)77

Most első alkalommal előzi meg a kontrolling jelentés az évi 700-800 hallgatót (hallgatók 3-3,5%-a)

„megmozgató” őszi TDK-ról készülő beszámolót. Itt a szokásos módon csak a legfontosabb

megállapításokat rögzítjük.

Az idei TDK-n résztvevők száma csak néhány fővel maradt el az eddig mért maximumtól. Ahogyan

tavaly, úgy az idén is, a hallgatók között azonos arányban találhatók alap és mester képzésben

résztvevők, az osztatlan képzésben résztvevő TDK-zó hallgatók aránya 13% volt. 2012 óta a

támogatók számának csökkenése mellett mintegy 10%-kal csökkent a hallgatók díjazására fordított

összeg, amely az idén 19,2 M Ft volt. A lista még most sem teljes körű (például nehezen forintosítható

az egyes ösztöndíjakba beszámított TDK-aktivitás), de nagy biztonsággal kijelenthető, hogy

karonként akár 3-szoros különbség is lehet az átlagos díj összegében (24 E Ft).

22. ábra: A TDK népszerűsége, 2004-2014.

77 A fejezet összeállításához szükséges adatok összegyűjtésében Dr. Veress Árpád a BME TDK Bizottság elnöke

tevékenyen részt vett.

69

42. táblázat: Az adott kari TDK szekcióban résztvevő hallgatókat támogatók és díjaik összege 2014-ben (E Ft-ban)

2014. ÉMK GPK ÉPK VBK VIK KJK GTK TTK Összesen

I. Egyetemi szervezetek, személyek által adott díjak 1 490 3 550 1 692 1 890 2 916 820 2 555 720 15 633

- EHK 1 280 3 100 1 360 1 640 1 780 720 2 300 520 12 700

- Rektor 100 100 100 100 100 100 100 100 800

- Gábor Dénes díj (egyetemi részre) 100 100

- Dékáni Hivatal 70 50 60 50 230

- Pénzügyek Tanszék 50 50

- Kari Hallgatói Képviselet 350 108 956 1 414

- Távközlési és Médiainformatikai Tanszék (Trón Tibor Emlékdíj) 80 80

- Atomfizika Tanszék 30 30

- Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék 70 70

- Építészettörténet Tanszék 30 30

- Matematika és Számítástudományok Doktori Iskola 20 20

- Geotechnika Tanszék 40 40

- Üzleti Jog Tanszék 45 45

- Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék 24 24

II. Alapítványok által adott díjak 180 80 80 230 80 190 260 210 1 310

- Gábor Dénes díj (Novofer alapítávny által adott része) 100 100

- Pro Progressio Alapítvány 80 80 80 80 80 80 80 80 640

- Varga József Alapítvány 50 50

- Jövőnk Nukleáris Energetikusáért Alapítvány 130 130

- Scientia et Coscientia Alapítvány 100 100

- Heller Farkas Alapítvány 180 180

- Iparfejlesztési Közalapítvány 50 50

- Járműgépészeti Mérnökképzésért Alapítvány 60 60

III. Társadalmi szervezetek által adott díjak 40 0 0 0 250 0 0 0 290

- Energetikai Szakkolégium Egyesület 150 150

- MMK Geotechnika Tagozat 40 40

- Neumann János Számítsátechnikai Társaság 100 100

IV. Gazdasági társaságok által adott díjak 15 0 84 200 1 200 100 0 0 1 599

- Ericsson Magzarország 250 250

- Morgan Stanley 640 640

- Morgan Stanley Női Egyenjogúsági és Együttműködési díj 160 160

- Siemens 100 100 200

- Richter Gedeon Nyrt. 50 50

- (Chinoin Zrt) SANOFI AVENTIS Magyarország Zrt. 2013 októbertől 50 50

- Artifex kiadó (Metszet folyóirat) 42 42

- MÉSZ (Magyar Építőművészet folyóirat) 18 18

- ÉTE (Magyar Építőipar folyóirat) 24 24

- EGIS Gyógyszergyár Nyrt. 50 50

- Bay Zoltán Alkalmazott Közhasznú Nonprofit Kft 50 50

- CEOS Kft. 15 15

- Rubin Informatikai Zrt. 50 50

V. Egyéb díjak 0 0 48 50 0 300 0 0 398

- Pungor Ernő TDK díj (magánszemély) 50 50

- Veit Stürmer Különdíj (magánszemély) 48 48

- SZTAKI különdíj 100 100

- BKK-MLE-KTE-KTI könyvcsomagok közelítő értéke 200 200

Összesen 1 725 3 630 1 904 2 370 4 446 1 410 2 815 930 19 230

* Amennyiben a támogató/támogatás:

- egy kerek összeget ajánlott fel és abból kell a járulékok összegét levonva kifizetni a hallgatók díjazását, akkor a bruttó összeget kell szerepeltetni;

- díj összegét nevesítette, de ahhoz még "csendben" hozzá adta a járulék összegét is, akkor is járulékkal növelt bruttó összeget kell szerepeltetni;

- tárgyjutalmat ajánlott fel, akkor annak a forintosított bruttó értékét kell szerepeltetni;

- pályázati jellegű támogatás, akkor az azon elnyert összeget kell szerepelteni.

A számított összegeket ezer forintra kell kerekíteni.

70

VIII.2. DOKTORANDUSZOK

A jelentésnek, ahogyan korábban, úgy most sem célja a doktori képzések mélyreható értékelése, ezzel

ugyanis a Szenátus minden évben külön foglalkozik.

A doktoranduszok létszáma (512), valamint az összes hallgatón belüli aránya (2,1%) az előző évekhez

hasonló. A fokozatszerzési arány – összehasonlítva más nagy egyetemekkel – magas a BME-n, 50%

körüli, többek között annak köszönhetően, hogy fokozatosan csökken a levelező doktoranduszok

aránya. A doktori képzések már csak nappali munkarendben indulnak, a levelező képzések

kivezetésre kerülnek.

A költségvetési algoritmus egyik legstabilabb eleme az „Államilag támogatott doktorandusz

hallgatók létszáma” szerinti forrás allokáció. Elmondható, hogy az elmúlt hat évben – köszönhetően

az államilag támogatott doktoranduszok összegyetemi szintű létszámnövekedésének – a

doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma a karok többségén nőtt. Kivétel ez alól az

ÉPK, ahol 2014-ben a korábbi évek felfutását követően visszalépés tapasztalható, a VIK-en pedig

folyamatos a csökkenés.

2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014

Államilag támogatottak aránya 41% 48% 49% 47% 50% 54% 62% 65% 67% 69%

Nappali tagozatosok aránya 69% 76% 80% 80% 89% 89% 90% 93% 92% 96%

Doktoranduszok létszáma 834 658 628 626 578 544 515 533 531 512

Megítélt fokozatok száma 111 99 78 114 130 127 114 102 108 69*

* November 30-ig

43. táblázat: Államilag támogatott doktoranduszok létszámának alakulása, 2005-2014.

2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

Allokációs súly 3,0% 3,0% 2,0% 2,0% 2,5% 2,5% 2,5% 2,5% 2,5% 2,5%

ÉMK 29,0 29,0 29,0 28,0 27,0 28,0 28,0 45,0 41,0 45,0

GPK 43,0 44,0 44,0 38,0 35,0 34,0 33,0 39,0 39,0 44,0

ÉPK 26,0 27,0 27,0 28,0 27,0 28,0 27,0 31,0 33,0 28,0

VBK 55,0 54,0 54,0 49,0 46,0 44,0 35,0 47,0 47,0 57,0

VIK 81,0 80,0 80,0 74,0 72,0 71,0 73,0 77,0 68,0 65,0

KJK 25,0 25,0 25,0 21,0 21,0 21,0 22,0 26,0 26,0 25,0

GTK 14,3 16,1 16,1 18,3 15,0 13,3 15,3 18,7 20,0 20,0

TTK 40,0 41,0 41,0 34,0 36,0 36,9 38,7 44,1 45,9 48,0

Összesen 313 316 316 290 279 276 272 328 320 332

44. táblázat: Államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel korrigált létszáma, 2005-2014.

71

23. ábra: Államilag támogatott doktoranduszok normakülönbséggel számított létszámának változása, 2005-2014.

24. ábra: Fokozatszerzési arányok a nagy egyetemeken, 2013. június 3.78

78 Vida Mária és Dr. Mihály György adatai alapján.

72

VIII.3. K+F CÉLÚ FORRÁSBEVONÁS ÉS FELHASZNÁLÁS

Amennyiben az egyetem K+F tevékenységre felhasználható forrásait tekintjük, világos trendeket

láthatunk. A K+F célú összes bevétel és annak az intézmény összes bevételén belüli aránya 2009-től

2011-ig egyértelműen nőtt, majd azóta drasztikusan csökken. Az év végi számok várhatóan

illeszkednek a trendbe. A 2011. évi 11,5 Mrd Ft-nyi K+F célú bevétel helyett idén ~6 Mrd Ft-nyi

bevétel várható. Drasztikus csökkenésnek lehetünk tanúi mind a költségvetési támogatásból, mind a

hazai pályázati támogatásból, mind a piacra végzett tevékenységből származó forrásokat tekintve.

Tehát kijelenthető, hogy az állami forrásokra vonatkozóan nincsen változás abban a tekintetben sem,

hogy a kutatással, fejlesztéssel kapcsolatos állami támogatásnál továbbra sem az egyetemek jelentik

az elosztás fő csatornáját, hanem inkább az MTA és a különböző pályázati alapok – az egyetemek

csak ezeken keresztül közvetve részesülhetnek belőle.

2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

várható

I. Költségvetési támogatás 3 276 478 3 533 830 2 781 242 3 196 262 2 781 837 1 543 617 1 167 895

- Intézményi költségvetésben megtervezett

2 881 927 3 210 486 2 537 885 2 881 112 2 398 844 1 132 249 719 387

= doktorandusz képzés támogatása 271 200 274 408 222 480 252 202 278 268 307 188 319 387

= tudományos célú támogatás 2 610 727 2 936 078 2 315 405 2 628 910 2 120 576 825 061 400 000

- Fejezeti kezelésű előirányzatból biztosított

23 500 28 440 0 0 0 0 0

- Más fejezetből biztosított (OTKA) 371 051 294 904 243 357 315 150 382 993 411 368 448 508

II. K+F feladatra átvett pénzeszközök 3 003 608 3 186 970 3 657 795 4 800 683 4 919 537 3 348 922 2 801 000

- Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 1 225 054 949 035 1 054 940 1 655 687 1 779 073 1 286 305 250 000

- OTKA 51 641 139 508 162 728 202 074 211 267 80 373 51 000

- Egyéb (hazai és EU-s forrás) 1 726 913 2 098 427 2 440 127 2 942 922 2 929 197 1 982 244 2 500 000

III. Külső megrendelésre végzett vállalkozási tevékenység

2 013 956 1 812 603 3 088 672 3 575 093 3 019 571 2 514 624 2 000 000

Összesen 8 294 042 8 533 403 9 527 709 11 572 038 10 720 945 7 407 163 5 968 895

45. táblázat: K+F tevékenységre rendelkezésre álló források, 2008-2014. (EFt-ban)

25. ábra: K+F tevékenységre rendelkezésre álló saját bevételek, 2008-2014. (Mrd Ft-ban)

73

VIII.4. IPARI KAPCSOLATOK

Az alábbi ábrán jól látható, hogy amennyiben kifejezetten csak a K+F-re rendelkezésre álló saját

bevételi forrásokat tekintjük, 2013-ban 40%-ot tett ki a gazdaságból érkező bevételek aránya. Ez 4

százalékpontos növekedést jelent a 2012. évhez viszonyítva, amikor sokkszerűen érte az egyetemet

az innovációs járulék terhére az egyetemtől megrendelt munkák megszűnése. A pályázati

támogatások erőteljesebb csökkenése miatt az idén várhatóan 45% lesz a gazdaságból érkező

bevételek aránya.

26. ábra: K+F tevékenységre rendelkezésre álló forrás nem normatív költségvetési támogatásból

2010-2013 időszakban évente 440-490 közötti vállalkozási szerződést kötöttek az egyetemi

szervezeti egységek összesen 1,9-3,2 Mrd Ft közötti összegben. Az 1-11 havi adatok alapján az idén

a tavalyinál 10%-kal (200 M Ft-tal) kisebb értékű, mintegy 2,6 Mrd Ft-nyi szerződésállomány

valószínűsíthető. A megkötött vállalkozási szerződések a szerződés összegét tekintve döntően az

1 M Ft-nál kisebb vagy az 1-5 M Ft értékhatár közé esnek. Ugyanakkor az egyetem legtöbb

vállalkozási bevétele jellemzően a 10-25, illetve a 25-100 M Ft közötti összegű szerződésekből

származik.

27. ábra: 2011-2014. I-III. negyedévben kötött külső megrendelések megoszlása

Akár a partnerek számát, akár a szerződések számát, akár a szerződések összegét tekintjük, a BME-

től – az elmúlt években – kutatási, szakértői munkákat megrendelő cégek székhelye 60-65%-ban a

fővárosban és a Közép-magyarországi Régióban található. A külföldi címmel rendelkező

vállalkozások súlya 3%, a Közép-dunántúli régióba tartozók aránya kétszerese a többi régiónak.

74

VIII.5. PÁLYÁZATI AKTIVITÁS79

Egy évvel korábban rögzítettük, hogy a pályázati forrásokat80 érintően a BME különösen a Kutatási

és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) terhére finanszírozott projektekben, valamint az Európai

Unióból közvetlenül finanszírozott FP7 konstrukció keretében volt sikeres. A KTIA esetében a 2007-

2013 időszakban81, az FP7 esetében pedig a 2007-2014 időszakban az egy oktatóra-kutatóra jutó éves

átlagos elnyert támogatást tekintve a BME a nagy egyetemek között az első volt.

Tekintve immár a 2014. évi számokat is, elmondható, hogy a kifutó FP7 programban a nagy

egyetemek között továbbra is a BME a legsikeresebb mind az elnyert összes, mind az egy oktatóra-

kutatóra eső fajlagos támogatási összeget alapul véve.

Mind a beadott pályázatok, mind a szerződött projektek száma, mind a befolyt pályázati támogatás

összege 2012 óta esik. Reménykedésre adhat okot, hogy az idén induló H2020 konstrukcióban

mindezidáig 90 pályázatot adtak be az egyetem szervezeti egységei, három esetben, 295 M Ft

(957.644 €) összegben pedig már döntés is született a projektek támogatásáról, a szerződéskötések

folyamatban vannak.

A bevétel forrása 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.11.25.

Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 1 019 900 2 040 449 2 086 183 1 286 305 119 071

OTKA 291 178 325 558 419 921 450 319 281 460

Egyéb hazai pályázat 87 349 51 278 66 960 121 831 819 634

Hazai forrásból összesen 1 398 427 2 417 285 2 573 064 1 858 455 1 220 165

Hazai forrásból származó pályázati bevételek aránya 36% 48% 47% 46% 40%

Strukturális alapok 981 817 1 342 428 1 916 282 792 309 300 472

EU 6-7. keretprogram 1 065 970 1 263 472 922 550 1 257 593 1 222 525

Egyéb külföldi pályázat 393 601 25 890 31 723 100 252 302 540

Külföldi forrásból összesen 2 441 388 2 631 790 2 870 555 2 150 154 1 825 537

Külföldi forrásból származó pályázati bevételek aránya 64% 52% 53% 54% 60%

Összesen 3 839 815 5 049 075 5 443 619 4 008 609 3 045 702

46. táblázat: Befolyt pályázati bevételek a forrást biztosító szerint bontva, 2010-2014. (EFt-ban)

79 A fejezet összeállításában a GMF Pályázati és Tudástranszfer Csoport munkatársai tevékenyen részt vettek. 80 Annak ellenére, hogy az egyetem nem minden pályázata irányul az oktatási és/vagy a kutatási tevékenység fejlesztésre,

mivel a pályázatok döntő része valószínűsíthetően ezt a célt szolgálja, itt, a tudományos teljesítményt taglaló főfejezetben

tekintjük át az egyetem pályázati aktivitását. 81 A NKTH, a NFM, a NGM után 2014. június 6-tól a Miniszterelnökség tölti be a KTIA források tekintetében az

irányítóhatóság szerepét. Sajnálatos módon, a támogatott projektekre vonatkozó adatok az nfu.hu oldalon már nem a

ktia.kormany.hu oldalon még nem érhetőek el, ezért intézményi szintű összevetéseket most nem tudunk tenni.

75

47. táblázat: A BME pályázati aktivitása, 2010-2014.

Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött Beadott Szerződött

db db db db db db db db db db

TÁMOP 4 12 11 4 2 5 2 1 0 1

KMOP 2 2 1 1

KEOP 0 2 1 0 1 0

ÖSSZESEN 6 16 12 5 3 5 3 1 0 1

Jedlik Ányos- NKFP, TECH 25 0

Déry Miksa- EUREKA 2 1 3 1 0 2

Baross Gábor* 0 3

TÉT 35 6 0 14 8 10 23 8 14 0

K+F Munkaerő 0 1

BONUS-HU 5 1 10 10 1 4

hELIos 2 0 0 1

Űrkutatás 6 1 0 2

ERC HU 1 1

MEC (Apponyi Albert) 5 2

EITKIC_12 1 1

EU_KP_12 3 2

NEMZ_12 1 0 2 0

ED (Egyedi döntés) 1 1 3 2 0 1

KMR_12 29 17 0 5

VKSZ_12 7 1

AIK_12 8 0 5 3

IPARJOG_12 2 0 3 4

PIAC_13 3 0 0 2

AGR_13 5 1

ÖSSZESEN 81 16 0 15 62 40 54 34 16 3

OKM 3 3

OKA – EMET (Nemzeti Tehetség P) 11 2 25 21 21 9 21 16 17 12

MTA 20 8 31 23 27 14 42 19

Nemzeti Kiválóság Program (Magyary Z.) 11 2 22 14 7 3 13 8

OTKA 66 19 65 17 111 44 80 25 70 20

NKA 10 5 12 8 10 3 14 12 8 5

Egyéb hazai 5 2 5 4 4 2 4 4 6 4

ÖSSZESEN 106 33 127 58 199 95 153 74 156 68

193 65 139 78 264 140 210 109 172 72

EU 7. KTF 56 16 60 16 85 13 45 13 0 4

H2020 90 0

Egyéb EU-s/nemzetközi 36 9 53 20 55 14 58 17 23 10

EGT Norvég 3 0 6 0

92 25 113 36 140 27 106 30 119 14

285 90 252 114 404 167 316 139 291 86

2014.11.202013.

Forrás Pályázattípusok

2010. 2011. 2012.

HAZAI ÖSSZESEN:

Strukturális Alap

terhére kiírt

pályázatok

Kutatási és

Technológiai

Innovációs Alap

terhére kiírt

pályázatok

Egyéb hazai forrás

terhére kiírt

pályázatok

Nemzetközi

NEMZETKÖZI ÖSSZESEN:

MINDÖSSZESEN

76

Intézménynév

2007-2014.

Támogatott projektek

száma

Elnyert támogatási összeg (€)

FTE* (oktató + kutató)

1 évben 1 fő által átlagosan elnyert összeg

(€)

Közép-európai Egyetem 62 25 931 663 151 24 574

Wesley János Lelkészképző Főiskola 2 725 905 27 3 877

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 113 22 536 131 1 277 2 522

Pannon Egyetem 19 3 122 644 345 1 295

Semmelweis Egyetem 37 7 305 911 1 090 958

Szegedi Tudományegyetem 41 10 731 881 1 629 941

Eötvös Loránd Tudományegyetem 44 8 863 925 1 570 807

Szent István Egyetem 26 3 272 986 590 792

Debreceni Egyetem 50 8 114 182 1 536 755

Pécsi Tudományegyetem 30 6 068 951 1 389 624

Budapesti Corvinus Egyetem 24 1 762 904 623 405

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 1 99 611 83 171

Nyugat-magyarországi Egyetem 11 454 239 526 123

Széchenyi István Egyetem 11 271 688 362 107

Károly Róbert Főiskola 1 55 639 75 106

Miskolci Egyetem 8 316 904 536 85

Nyíregyházi Főiskola 5 60 516 224 39

Óbudai Egyetem 1 45 000 261 25

Kaposvári Egyetem 1 37 800 230 24

Eszterházy Károly Főiskola 6 32 597 274 17

Pázmány Péter Katolikus Egyetem 6 31 369 342 13

Összesen 499 99 842 446 13 134 1 086

* 2012. október 15-ei és 2013. október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás Forrás: eCORDA adatbázis, 2014. október 15.

48. táblázat: FP7 programban támogatott projektek száma és elnyert pályázati támogatás (EUR-ban) (Forrás: NIH)

77

VIII.6. SZABADALMAK

A szabadalmi bejelentések, szabadalmak számát tekintve lényegében lehetetlen összemérni az egyes

felsőoktatási intézmények eredményességét. A szabadalmi kérvény benyújtásától, a szabadalmi

bejelentés közzétételén keresztül a szabadalomig hosszú idő telik el, a folyamat meg is akadhat,

leállhat. Elképzelhető, hogy egyes pályázatokban tett vállalások miatt a szabadalmi bejelentés ugyan

megtörténik, ezzel az indikátor a pályázatban készre jelenthető, majd az eljárás leáll. Ezt támasztja

alá, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala82 oldaláról különböző időpontokban lekérdezett

információk rendkívül vegyes képet mutatnak.

49. táblázat: A felsőoktatási intézmények szabadalmi aktivitása (adatok lekérdezése 2014. november 1.)

50. táblázat: A felsőoktatási intézmények szabadalmi aktivitás (adatok lekérdezése 2014. november 23.)

82 A hivatal honlapjának elektronikus keresőrendszerében egyéni szűrés az egyes intézményekre, mint kulcsszavakra

szabadalmi oltalmi formában a bejelentés napjára. Azok a szabadalmi bejelentések szerepelnek benne, amelyek a

szükséges szabadalmi hivatali ügymenetben eljutottak a közzétételig, így publikussá váltak.

2013.

Szabadalom,

oltalom

fennáll

Szabadalom,

oltalom nem

áll fenn

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

fennáll

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

nem áll

fenn

Szabadalmi

bejelentés,

eljárás

megszűnt

Szabadalom,

oltalom

fennáll

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

fennáll

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

nem áll

fenn

Szabadalmi

bejelentés,

eljárás

megszűnt

Szabadalom,

oltalom

fennáll

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

fennáll

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

nem áll

fenn

Szabadalom,

oltalom

fennáll

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

fennáll

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

fennáll

Debreceni Egyetem 1 1 1 3 1 3 3 4 4 21

Pécsi Tudományegyetem 1 3 2 1 3 2 1 1 2 16

Szegedi Tudományegyetem 2 4 1 1 5 3 16

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1 3 1 2 2 3 12

Eötvös Loránd Tudományegyetem 8 1 2 1 12

Pannon Egyetem 1 1 1 1 3 4 1 12

Miskolci Egyetem 1 4 2 7

Semmelweis Egyetem 1 3 1 1 6

Nyugat-magyarországi Egyetem 1 1 1 1 1 5

Károly Róbert Főiskola 2 1 2 5

Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 2 1 4

Széchenyi István Egyetem 2 2 4

Kecskeméti Főiskola 2 2 4

Szent István Egyetem 1 1 1 3

Dunaújvárosi Főiskola 3 3

Budapesti Corvinus Egyetem 1 1 2

Összesen 3 2 6 19 9 3 6 4 1 2 23 23 1 21 9 0 132

2012.

Összesen

n.a.

Felsőoktatási intézmény

2009. 2010. 2011.

2014.

2013.

Szabadalom,

oltalom fennáll

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

fennáll

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

nem áll

fenn

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

fennáll

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

nem áll

fenn

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

fennáll

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

nem áll

fenn

Szabadalmi

bejelentés,

oltalom

fennáll

Debreceni Egyetem 1 3 1 2 7

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1 2 3

Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 1

Pannon Egyetem 1 1 2 1 5

Miskolci Egyetem 2 2

Nyugat-magyarországi Egyetem 1 1

Szent István Egyetem 1 1 2

Összesen 1 1 2 4 3 7 1 2 0 21

n.a.

2012.

2014.Felsőoktatási intézmény

2010. 2011.

Összesen

78

VIII.7. A BME PUBLIKÁCIÓK83

Ebben a fejezetben szokás szerint a legtöbb publikációval rendelkező felsőoktatási intézmények

összesített és fajlagos adatait mutatjuk be annak érdekében, hogy reális képet kaphassunk a BME más

felsőoktatási intézményekhez mért tudományos teljesítményéről.

Látható, hogy a Scopus 2010-2013 időszakra vonatkozó adatai szerint a BME mind az összes mind

az 1 főre jutó évi átlagos 0,84 publikáció száma84 alapján első az állami felsőoktatási intézmények

között. Ugyanakkor a WoS ugyanezen időszakra vonatkozó adatai alapján a BME ötödik az összes

és negyedik az 1 főre jutó évi átlagos 0,593 publikáció száma alapján az állami felsőoktatási

intézmények között.

51. táblázat: Publikációk a Scopus adatbázisban, 2010-2014.

52. táblázat: Publikációk a WoS adatbázisban, 2010-2014.

83 A fejezet összeállításában Sövény Emese, Szmolyán Mária és Liszkay Béla, az OMIKK munkatársai tevékenyen részt

vettek. 84 Az MTMT-ben tudományos művek az alábbiak lehetnek: folyóiratcikk, könyvrészlet, könyv, egyéb

konferenciaközlemény, egyéb konferenciakötet, oltalmi formák, disszertáció, egyéb (pl. adatbázis, alkotás, kutatási

jelentés, segédlet stb.) Az előzőekből a Scopusban is szereplő publikációtípusok: folyóiratcikk, könyvrészlet, könyv,

egyéb konferenciaközlemény. Az előzőekből a WoS-ban is szereplő publikációtípusok: folyóiratcikk, könyvrészlet.

Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás

BME 1054 4989 1072 4030 1132 3158 1 077 1 188 4 335 13 365 1287 0,84 719 184

PE 226 1748 249 1366 285 974 298 444 1 058 4 532 360 0,74 219 49

SE 857 9961 885 8362 905 6582 936 2 247 3 583 27 152 1118 0,80 671 274

ELTE 869 7754 981 6684 1029 5795 916 1 738 3 795 21 971 1580 0,60 636 251

SZTE 660 4933 787 5353 802 3696 846 1 594 3 095 15 576 1628 0,48 588 173

DE 581 5744 657 5514 740 6592 706 1 667 2 684 19 517 1517 0,44 600 199

OE 73 109 114 143 131 150 169 174 487 576 265 0,46 70 7

PTE 372 3309 410 3150 422 1772 424 714 1 628 8 945 1422 0,29 351 100

BCE 193 796 249 755 247 432 232 147 921 2 130 634 0,36 152 27

SZIE 194 1022 214 817 251 619 225 311 884 2 769 609 0,36 124 17

NYME 79 482 84 277 95 199 103 120 361 1 078 546 0,17 91 36

SZE 71 109 69 104 80 87 91 26 311 326 359 0,22 29 2

ME 131 304 126 340 184 270 201 109 642 1 023 562 0,29 103 19

* 2012. október 15-ei és 2013. október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás

2010. 2011. 2012.2014. I-III.

negyedévben felvitt2013. 2010-2013. összesen FTE*

(oktató+kutató)

1 főre jutó

átlagos publikáció

(2010-2013)

Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás Publikáció Hivatkozás

SE 1 087 8 841 1 064 7 038 1 106 5 587 1 165 1 817 4 422 23 283 1118 0,99 725 179

PE 242 1 718 244 1 257 253 767 269 306 1 008 4 048 360 0,70 133 26

DE 793 7 648 928 6 864 993 7 834 1 022 1 734 3 736 24 080 1517 0,62 627 159

BME 703 4 028 726 3 180 864 2 476 759 905 3 052 10 589 1287 0,59 455 150

ELTE 889 7 763 882 6 558 1 024 774 936 1 882 3 731 16 977 1580 0,59 538 238

SZTE 879 5 187 925 5 185 941 3 396 989 1 511 3 734 15 279 1628 0,57 577 121

PTE 653 3 674 571 2 989 575 1 916 654 703 2 453 9 282 1422 0,43 376 72

SZIE 189 926 197 725 258 535 239 272 883 2 458 609 0,36 131 20

BCE 160 575 176 693 188 319 180 93 704 1 680 634 0,28 76 5

OE 28 44 38 73 70 85 144 76 280 278 265 0,26 41 6

NYME 58 314 70 254 62 165 23 49 213 782 546 0,10 8 4

SZE 2 4 2 0 5 1 2 0 11 5 359 0,01 1 0

ME 81 186 63 286 118 204 141 69 403 745 562 0,18 71 5

* 2012. október 15-ei és 2013. október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás

FTE*

(oktató+kutató)

1 főre jutó átlagos

publikáció

(2010-2013)

2014. I-III.

negyedévben felvitt2010. 2011. 2012. 2010-2013. összesen2013.

79

Miután a BME az országban elsők között építette ki a nagyon részletes adattartalmú publikációs

adatbázisát (BME PA) visszalépésként értékelhető a publikációs adatoknak a Magyar Tudományos

Művek Tárába történő áttöltési kötelezettsége, mivel a statisztikai adatok szűrési lehetőségei az

utóbbiban korlátozottabbak; miközben az MTMT fenntartási költségeihez a BME is hozzájárul.85

Magyarországon jelenleg 35 darab impakt faktoros folyóiratot adnak ki, ebből a BME hármat. A

mostani IF-számokkal a BME Gépészmérnöki Kar Polimertechnika Tanszék által kiadott Express

Polymer Letters került az első helyre (IF 2.953). Az Építőmérnöki Kar Periodica Polytechnica Civil

Engineering-je a 28. helyen áll a hazai folyóiratok között (IF 0.250), míg a Vegyészmérnöki és

Biomérnöki Kar folyóirata, a Periodica Polytechnica Chemical Engineering a 32. helyet érte el (IF

0.130).86

85 A hozzájárulás kiszámításának szabálya: Főállás kutatók + részmunkaidős kutatók FTE-re számolva + főállású oktatók

+ részmunkaidős oktatók + nappali PhD hallgatók száma x 0,5. A levelező doktoranduszok száma nem számít bele az

intézmény így súlyozott létszámába. Az 1400 fő feletti súlyozott létszámmal rendelkező intézmények, így a BME is

3,2 M Ft-ot fizet hozzájárulásként az MTMT fenntartási költségeihez. 86 Ötven éve mérik a tudományos folyóiratok idézettségi mutatóját. BME.hu, 2014. augusztus 1., URL:

http://www.bme.hu/hirek/20140801/otven_eve_merik_a_tudomanyos_folyoiratok_idezettsegi_mutatojat

80

53. táblázat: Publikációk az MTMT adatbázisban, 2011-2014. (adatlekérdezés ideje: 2014. október)

Év IntézményTudományos mű

(összesen)

Folyóiratban

megjelent művek

Ebből

magyarul

Ebből idegen

nyelven

Könyv,

könyvfejezet

FTE

(oktató + kutató)*

Budapesti Corvinus Egyetem 2 013 862 493 369 786

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3 688 1 463 535 928 953

Eötvös Loránd Tudományegyetem 5 017 2 246 1 013 1 233 2 004

Miskolci Egyetem 1 981 741 447 294 701

Nyugat-magyarországi Egyetem 1 886 621 377 244 757

Óbudai Egyetem 741 223 103 120 373

Pannon Egyetem 1 414 541 168 373 460

Pécsi Tudományegyetem 5 254 2 374 1 136 1 238 1 752

Széchenyi István Egyetem 770 256 152 104 292

Szegedi Tudományegyetem 4 875 2 445 928 1 517 1 455

Debreceni Egyetem 3 742 2 125 832 1 293 1 151

Semmelweis Egyetem 3 125 2 085 860 1 225 336

Szent István Egyetem 1 824 800 367 433 598

Budapesti Corvinus Egyetem 1 751 726 390 336 693

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3 730 1 401 472 929 1 239

Eötvös Loránd Tudományegyetem 4 863 2 213 904 1 309 2 035

Miskolci Egyetem 2 588 1 143 749 394 980

Nyugat-magyarországi Egyetem 1 492 459 274 185 781

Óbudai Egyetem 719 197 111 86 408

Pannon Egyetem 1 260 534 168 366 377

Pécsi Tudományegyetem 4 390 1 909 854 1 055 1 474

Széchenyi István Egyetem 829 220 135 85 449

Szegedi Tudományegyetem 4 712 2 256 876 1 380 1 530

Debreceni Egyetem 3 694 2 003 837 1 166 1 261

Semmelweis Egyetem 2 895 2 017 823 1 194 268

Szent István Egyetem 1 525 750 324 426 506

Budapesti Corvinus Egyetem 1 145 480 234 246 437

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3 079 1 291 332 959 800

Eötvös Loránd Tudományegyetem 3 763 1 826 767 1 059 1 486

Miskolci Egyetem 1 408 625 328 297 494

Nyugat-magyarországi Egyetem 791 274 153 121 338

Óbudai Egyetem 698 211 69 142 406

Pannon Egyetem 1 049 465 119 346 307

Pécsi Tudományegyetem 3 891 1 833 801 1 032 1 310

Széchenyi István Egyetem 781 235 152 83 390

Szegedi Tudományegyetem 3 746 1 858 564 1 294 1 259

Debreceni Egyetem 2 960 1 604 615 989 972

Semmelweis Egyetem 2 684 1 863 679 1 184 287

Szent István Egyetem 1 156 584 236 348 373

Budapesti Corvinus Egyetem 4 909 2 068 1 117 951 1 916 634

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 10 497 4 155 1 339 2 816 2 992 1287

Eötvös Loránd Tudományegyetem 13 643 6 285 2 684 3 601 5 525 1580

Miskolci Egyetem 5 977 2 509 1 524 985 2 175 562

Nyugat-magyarországi Egyetem 4 169 1 354 804 550 1 876 546

Óbudai Egyetem 2 158 631 283 348 1 187 265

Pannon Egyetem 3 723 1 540 455 1 085 1 144 360

Pécsi Tudományegyetem 13 535 6 116 2 791 3 325 4 536 1422

Széchenyi István Egyetem 2 380 711 439 272 1 131 359

Szegedi Tudományegyetem 13 333 6 559 2 368 4 191 4 244 1628

Debreceni Egyetem 10 396 5 732 2 284 3 448 3 384 1517

Semmelweis Egyetem 8 704 5 965 2 362 3 603 891 1118

Szent István Egyetem 4 505 2 134 927 1 207 1 477 609

Budapesti Corvinus Egyetem 2,582 1,088 0,588 0,500 1,008

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2,719 1,076 0,347 0,729 0,775

Eötvös Loránd Tudományegyetem 2,879 1,326 0,566 0,760 1,166

Miskolci Egyetem 3,543 1,487 0,903 0,584 1,289

Nyugat-magyarországi Egyetem 2,544 0,826 0,491 0,336 1,145

Óbudai Egyetem 2,716 0,794 0,356 0,438 1,494

Pannon Egyetem 3,451 1,428 0,422 1,006 1,061

Pécsi Tudományegyetem 3,173 1,434 0,654 0,780 1,063

Széchenyi István Egyetem 2,213 0,661 0,408 0,253 1,052

Szegedi Tudományegyetem 2,730 1,343 0,485 0,858 0,869

Debreceni Egyetem 2,284 1,260 0,502 0,758 0,744

Semmelweis Egyetem 2,595 1,778 0,704 1,074 0,266

Szent István Egyetem 2,465 1,167 0,507 0,660 0,808

Budapesti Corvinus Egyetem 383 185 58 127 152

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1 115 662 124 538 209

Eötvös Loránd Tudományegyetem 1 335 750 166 584 474

Miskolci Egyetem 209 96 28 68 65

Nyugat-magyarországi Egyetem 210 100 42 58 58

Óbudai Egyetem 288 107 30 77 152

Pannon Egyetem 296 149 52 97 91

Pécsi Tudományegyetem 933 591 167 424 208

Széchenyi István Egyetem 155 62 27 35 60

Szegedi Tudományegyetem 1 141 685 180 505 286

Debreceni Egyetem 1 165 673 198 475 363

Semmelweis Egyetem 1 431 1 106 347 759 66

Szent István Egyetem 275 135 43 92 65

* 2012. október 15-ei és 2013. október 15-ei adatok alapján, Forrás: EMMI, saját számítás

1 főre jutó

átlagos

(2011-

2013.)

2011.

2012.

2013.

2014. I-III.

negyedév

2011-2013.

összesen

81

IX. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ÉS TEVÉKENYSÉG87

Az BME Intézményfejlesztési Terv alapján nemzetközi területen egyetemi szinten a hallgatócserék

támogatása a legfőbb prioritás. Fő cél a hallgatói ki- és beutazások kiegyensúlyozott növelése mellett

azok minőségének és hatékonyságának javítása. Ebben a fejezetben a mobilitási adatok mellett

számba vesszük az idegen nyelvű képzés mennyiségének változását és a nemzetközi forrásból

származó bevételeket is.

IX.1. KÜLFÖLDI HALLGATÓK LÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA

2011-ről 2013-ra országos szinten mintegy háromezer fővel, 5,6%-ről 7,2%-ra nőtt a külföldi

hallgatók létszáma és aránya.88 Ugyanezen időtávon a BME-n a külföldi hallgatók aránya 4%-ról

4,6%-ra nőtt, sőt 2014, október 15-én már 5,7% volt. Ilyen magas értéket még soha nem mértünk

korábban.89

28. ábra: Külföldi hallgatók létszáma és aránya október 15-én

87 A fejezet összeállításában tevékenyen részt vett a KTH részéről Dvorszki László, Megyei Krisztina, Dr. Moson Péter,

Dr. Szabó Mihály, Szebeny Ádám, továbbá a Nemzetközi-Tudományos Csoport és az Erasmus és Csereprogramok

Irodája munkatársai, a GMF GO részéről Lakatos Irma, a Hallgatói Külügyi Testület részéről pedig Szepessy Zsófia. 88 Az EMMI 2012. évi adatai alapján a Magyarországon tanuló külföldiek mintegy 10%-a folytatott műszaki

tudományterületen tanulmányokat. Bölcsészet, művész-, pedagógusképzés 12,5

Egészségügyi, jóléti tudományok 38,8

Társadalomtudományok, üzleti és jogtudomány 21,4

Szolgáltatásokhoz kapcsolódó tanulmányok 2,7

Műszaki tudományok 9,7

Természettudományok 5,6

Agrártudományok 9,3

89 A FIR bevezetésével pontosodott a külföldi hallgatók definíciója is. Külföldi hallgatónak számít, akinek nincsen magyar

állampolgársága, vagy ha van, akkor a születési helye nem Magyarország, továbbá az adatfelvétel időpontjában a BME-

vel aktív hallgatói jogviszonya volt.

82

intézmény neve

2011. október 2012. október 2013. október

Összes hallgató száma

Ebből külföldi

Arány Összes

hallgató száma

Ebből külföldi

Arány Összes

hallgató száma

Ebből külföldi

Arány

Alapítványi intézmények összesen 26 022 1 358 5,2% 22 321 1 484 6,6% 19 257 1 766 9,2%

Semmelweis Egyetem 12 487 3 018 24,2% 12 679 3 086 24,3% 12 920 3 209 24,8%

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 757 112 14,8% 840 128 15,2% 863 147 17,0%

Budapesti Corvinus Egyetem 17 197 1 681 9,8% 14 522 1 826 12,6% 14 173 1 668 11,8%

Debreceni Egyetem 32 359 3 336 10,3% 31 021 3 468 11,2% 29 714 3 741 12,6%

Színház-és Filmművészeti Egyetem 308 11 3,6% 318 33 10,4% 409 70 17,1%

Szegedi Tudományegyetem 27 046 2 282 8,4% 25 278 2 109 8,3% 23 697 2 369 10,0%

Pécsi Tudományegyetem 26 699 1 764 6,6% 24 031 1 842 7,7% 21 819 2 102 9,6%

Szent István Egyetem 17 376 994 5,7% 16 111 1 188 7,4% 14 772 1 292 8,7%

Magyar Képzőművészeti Egyetem 696 25 3,6% 725 39 5,4% 764 61 8,0%

Nyíregyházi Főiskola 7 300 241 3,3% 6 173 267 4,3% 4 808 187 3,9%

Eötvös Loránd Tudományegyetem 29 850 1 134 3,8% 29 010 1 160 4,0% 28 698 1 855 6,5%

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 24 000 964 4,0% 24 166 938 3,9% 24 256 1 166 4,8%

Széchenyi István Egyetem 11 371 442 3,9% 11 118 419 3,8% 10 668 399 3,7%

Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 835 24 2,9% 783 29 3,7% 894 86 9,6%

Dunaújvárosi Főiskola 3 759 61 1,6% 3 116 83 2,7% 2 714 125 4,6%

Nyugat-magyarországi Egyetem 13 246 307 2,3% 11 693 290 2,5% 10 097 273 2,7%

Magyar Táncművészeti Főiskola 488 14 2,9% 530 13 2,5% 534 20 3,7%

Budapesti Gazdasági Főiskola 17 658 330 1,9% 16 905 412 2,4% 15 593 480 3,1%

Pannon Egyetem 9 175 137 1,5% 8 261 119 1,4% 7 335 145 2,0%

Óbudai Egyetem 12 210 164 1,3% 12 528 168 1,3% 12 653 272 2,1%

Miskolci Egyetem 13 207 180 1,4% 12 278 161 1,3% 10 882 165 1,5%

Eötvös József Főiskola 1 374 13 0,9% 1 070 13 1,2% 781 18 2,3%

Kecskeméti Főiskola 4 700 68 1,4% 4 376 53 1,2% 3 733 88 2,4%

Kaposvári Egyetem 3 026 35 1,2% 2 911 30 1,0% 2 977 114 3,8%

Eszterházy Károly Főiskola 8 476 111 1,3% 7 792 64 0,8% 6 373 130 2,0%

Szolnoki Főiskola 2 968 37 1,2% 2 432 17 0,7% 1 834 20 1,1%

Károly Róbert Főiskola 9 480 79 0,8% 8 122 56 0,7% 5 698 40 0,7%

Nemzeti Közszolgálati Egyetem 4 939 0 0,0% 6 334 19 0,3% 10 371 20 0,2%

Állami intézmények összesen 312 987 17 564 5,6% 295 123 18 030 6,1% 280 030 20 262 7,2%

Egyházi intézmények összesen 20 815 1 254 6,0% 21 023 1 180 5,6% 20 837 1 180 5,7%

Mindösszesen 359 824 20 176 5,6% 338 467 20 694 6,1% 320 124 23 208 7,2%

54. táblázat: Külföldi hallgatók aránya a teljes hallgatói létszámhoz viszonyítva, 2011-2013. (Forrás: EMMI)

83

A hallgatói kör sokszínűsége az eddig mért legmagasabb, 2014. október 15-én 75 ország hallgatója

tanult az egyetemen. Az alábbi táblázatban a 2014-ben legalább 10 hallgatót küldő országokat

soroltuk fel, korábbi évi „teljesítményükkel” együtt. Elmondható, hogy a határon túli magyarokat (is)

nagy számban küldő országoktól eltekintve Brazília, Irán, Franciaország, Németország, Törökország,

Amerikai Egyesült Államok, Vietnám, Spanyolország, Nigéria, Dél-Korea, Kína és Portugália és

Ciprus azok az országok, amelyekből átlagosan legalább 20 fő tanult évente a Műegyetemen az elmúlt

négy évet tekintve.

Küldő ország 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

Brazília 0 10 6 0 1 241 434

Szlovákia 118 121 127 134 129 124 133

Irán 139 166 156 121 99 74 75

Franciaország 37 41 56 57 64 64 67

Németország 27 25 27 37 30 35 64

Törökország 29 38 43 42 59 49 60

Amerikai Egyesült Államok 39 44 43 48 25 55 56

Románia 90 100 85 79 69 59 47

Vietnám 48 40 35 32 28 29 38

Spanyolország 44 40 46 48 58 43 34

Ukrajna 36 40 27 25 33 35 28

Nigéria 42 37 41 37 39 36 26

Dél-Korea 2 2 5 6 9 21 25

Kína 12 6 5 8 8 13 24

Portugália 12 19 20 20 19 17 23

Ciprus 110 80 59 39 35 33 18

Finnország 13 16 9 3 8 15 12

Szíria 4 3 2 3 5 10 12

Mexikó 0 1 1 1 10 18 11

Jemen 4 3 5 6 5 6 11

Lengyelország 3 5 5 5 3 14 11

Mongólia 11 9 7 9 7 10 10

Irak 2 2 1 1 1 1 10

55. táblázat: A legtöbb külföldi hallgatót küldő országok a 2008-2014 időszakban

A külföldiek közül sokan határon túli magyarok, akik magyar nyelvű képzésekben vesznek részt. A

hallgatók jelentős része „csupán” rövidebb-hosszabb részképzésben vesz részt, és éppen a

létszámstatisztika vonatkoztatási időpontjában az egyetem hallgatója, de előtte, vagy utána már nem.

Éppen ezért érdemes szétválasztani a külföldieket aszerint, hogy milyen képzésben vesznek részt. A

teljes idejű angol nyelvű képzésben résztvevők száma az elmúlt öt évben folyamatosan csökkent. Az

ezen képzéseken résztvevők száma 2014. október 15-én 238 fő volt, arányuk az összes külföldi

hallgató között mindössze 17%.

Karonként megbontva az látható, hogy az ÉPK és a VIK rendelkezik a teljes idejű képzésben részt-

vevő hallgatók 58%-ával, míg a csereprogramokban résztvevők már magasabb arányban vannak jelen

az ÉMK-n és a GPK-n is. Összességében megállapítható, hogy a kari hallgatók létszámához képest

az ÉMK, az ÉPK és a TTK jelentősen túlreprezentált, míg a GTK, a KJK és a VBK jelentősen

alulreprezentált.

84

A képzés intenzitása szerint 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

Teljes idejű graduális képzés (angol) 336 302 292 275 238

Csereprogramok, részképzés (angol) 278 255 279 550 854

Teljes idejű graduális képzés (magyar) 332 331 295 294 280

Csereprogramok, részképzés (magyar) 12 11 15 8 9

Összesen 958 899 881 1127 1381

56. táblázat: Külföldi hallgatók a képzés nyelve szerint, 2010-2014. (október 15-én)

Teljes idejű graduális Csereprogram, részképzés Angol nyelvű képzés együtt

Fő Arány Fő Arány Fő Arány

ÉMK 31 13,0% 192 22,5% 223 20,4%

GPK 49 20,6% 167 19,6% 216 19,8%

ÉPK 73 30,7% 117 13,7% 190 17,4%

VBK 15 6,3% 27 3,2% 42 3,8%

VIK 65 27,3% 219 25,6% 284 26,0%

KJK 4 1,7% 22 2,6% 26 2,4%

GTK 0 0,0% 46 5,4% 46 4,2%

TTK 1 0,4% 64 7,5% 65 6,0%

Összesen 238 100% 854 100% 1092 100%

57. táblázat: Angol nyelvű képzésben résztvevő hallgatók karonként, 2014. október 15.

IX.2. MOBILITÁSI PROGRAMOK, KIUTAZÓ HALLGATÓK ÉS OKTATÓK

A 2007/2008-as tanévtől rendelkezésre álló adatokat áttekintve elmondható, hogy soha nem éltek

még annyian az egyetem hallgatói közül azzal a lehetőséggel, hogy a mobilitási programok keretében

külföldre utazzanak, mint a 2013/2014-es tanévben. Az előző tanévben a BME 1140 hallgatója vett

részt külföldi csereprogramban, ez a szakirányú továbbképzés nélkül és külföldi hallgatók nélkül

számított hallgatói létszámnak közel 6%-a. Ugyanebben a tanévben 60 oktató tartózkodott rövidebb-

hosszabb ideig külföldön valamely KTH által menedzselt mobilitási program keretében, zömében

ERASMUS-szal. A hallgatói létszám még jelentősebb, ha a 2013. évet tekintjük, amikor is 1222

hallgató vett részt nemzetközi csereprogramban.

A hallgatói mobilitás felfutása egyrészt a Campus Hungary programnak köszönhető, amely

harmadik90 fordulójában 348 fő nyert el kiutazási lehetőséget. A CH program mintegy 7000

országosan támogatott diákjából 600-an járnak, vagy jártak a BME-re. A legnépszerűbb célországok

Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, USA és az Egyesült Királyság voltak. Másrészt a BME

évről-évre jobban teljesít az Erasmus Tanulmányi Mobilitási programban. Míg a 2007-ben hazánkba

érkező forrás 6,3%-ára, addig 2014-ben már 8,5%-ára volt jogosult a BME, ezzel a 6. helyről a 3.

helyre jött fel az intézmény az országos rangsorban. A BME 2014/2015. tanévre 923.850 € támogatást

kapott hallgatói, oktatói/személyzeti mobilitásra. Az intézmény súlyát meghatározó mutatók az

59. táblázatban találhatók. Érdemes lenne megvizsgálni, hogy hány olyan hallgató van, aki

ösztöndíjat nyert és valamilyen anyagi természetű probléma miatt nem tudott kiutazni. Az okok

feltárása segíthet abban, hogy a legnagyobb súlyú „megvalósult hónapok száma” mutatószámban a

BME tovább tudjon javulni.

90 Összesen öt forduló volt.

85

Kiutazó hallgatók 2011/2012.

ősz 2011/2012.

tavasz 2012/2013.

ősz 2012/2013.

tavasz 2013/2014.

ősz 2013/2014.

tavasz

Központi Tanulmányi Hivatal által koordinált programok 191 207 282 425 596 410

Erasmus Tanulmányi Mobilitás 124 130 123 162 137 162

CEEPUS II. 1 1 1 3 0 0

Részképzés ( TU Wien ) 5 5 5 5 5 5

Campus Hungary 0 0 77 136 348 138

ATHENS (Advanced Technology Higher Education Network Socrates)

26 24 29 63 47 45

EWENT (East-West European Network on Higher Technical Education)

0 0 1 0 1 0

ITESM (Instituto Technológico y de Estudios Superiores de Monterrey)

0 0 0 0 17 20

UTS (University of Technology Sydney) 1 0 1 0 1 0

UNH (University of New Hampshire) 3 0 3 0 3 0

NUS (National University of Singapore) 1 0 2 0 0 2

Erasmus szakmai gyakorlat 30 47 40 56 37 38

Hallgatói Külügyi Testület által koordinált programok 12 90 48 146 55 79

Estiem Budapest BME egy- két hetes rövid csereprogramjai 3 9 24 40 21 28

Iaeste féléves- éves szakmai gyakorlat külföldön 0 36 0 50 0 26

Iaeste egy hetes programok 4 4 4 3 4 8

Aiesec féléves- éves szakmai gyakorlat 3 7 9 7 12 4

Aiesec féléves- éves önkéntes gyakorlati program (6-10 hetes) 1 28 0 31 12 10

Aiesec egy hetes program 1 2 1 3 1 3

HKT egy hetes csere 0 4 10 12 5 0

Összes kiutazó hallgató 203 297 330 571 651 489

58. táblázat: Kiutazó hallgatók száma a KTH és a HKT által menedzselt programokban, 2011/2012-2012/2014. tanév

59. táblázat: BME részesedésének alakulása az országos Erasmus Tanulmányi Mobilitási Program keretösszegéből, 2007-2014.

ÉvPályázó hallgatók

(SZUM 20%)

Megvalósult hónapok

(SZUM 40%)

Hallgatói létszám

(SZUM 10%)

Jóváhagyott hónapok

(SZUM 30%)

BME részesedés az

országos Erasmus

keretösszegből

2007. 1,8% 2,8% 0,6% 1,1% 6,3%

2008. 1,1% 2,7% 0,6% 1,7% 6,1%

2009. 0,9% 2,3% 0,6% 1,6% 5,5%

2010. 0,8% 2,2% 0,6% 1,8% 5,5%

2011. 1,1% 2,5% 0,6% 2,0% 6,3%

2012. 0,8% 2,2% 0,5% 1,6% 5,1%

2013. 1,5% 2,8% 0,7% 2,3% 7,3%

2014. 1,7% 3,4% 0,8% 2,6% 8,5%

86

IX.3. IDEGEN NYELVŰ HALLGATÓ X KREDIT TELJESÍTMÉNY

Az egyetem angol nyelvű képzéseiben résztvevők által felvett kreditek száma a 2009/2010-es tanévtől

kezdve 2012/2013-as tanévig lényegében nem változott. Jelentősebb változás értelemszerűen a

hallgatói létszám növekedésével párhuzamosan következett be, a 2013/2014-es tanévtől volt

tapasztalható. Ekkor 60%-kal növekedett az előző tanévhez képest az angol nyelvű képzésben a

hallgatók által felvett kreditek száma. A hallgatók által felvett kreditmennyiség az aktuális félévben

további 15%-kal nőtt. Lényeges, hogy az angol nyelvű képzésekben felvett kreditek száma

meredekebben növekedett, mint a külföldi hallgatók száma, aminek az oka az, hogy a különböző

államközi szerződések keretében érkező részképzéses hallgatókra szigorúbb tanulmányi

követelmények vonatkoznak, mint a teljes idejű graduális képzésben résztvevőkre.

A magyar nyelvű képzésekben évről-évre egyre több olyan kreditet vesznek fel a hallgatók, ahol

idegen nyelven folyik az oktatás. A tantárgyi kínálat nőtt, az aktuális félévben magyar nyelvű

képzésben 255 kurzus folyik angol nyelven. Az idegen nyelven folyó tantárgyat felvenni kívánó

hallgatók száma stagnál, viszont átlagos aktivitási szintjük nő.

2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2014/2015/1.

Angol nyelvű képzésben felvett kreditek száma

14 005 13 969 14 138 14 161 22 480 25 802

Angol nyelvű képzésben résztvevő hallgatók átlagos száma

533 533 588 628 984 1 130

Egy hallgató által átlagosan felvett kreditek száma

26,3 26,2 24,0 22,6 22,9 22,9

Magyar nyelvű képzésben felvett kreditek száma*

5 025 6 576 6 791 7 262 7 581 7 936

Magyar nyelvű képzésben résztvevő hallgatók száma**

669 777 849 670 724 694

Egy hallgató által átlagosan felvett kreditek száma

7,5 8,5 8,0 10,8 10,5 11,4

* Kiszűrésre kerültek a nyelvi tárgyak ** Legalább egy idegen nyelven oktatott tárgyat hallgatott a félévben a hallgató.

60. táblázat: Idegen nyelvű hallgató x kredit teljesítmény az adott tanév egy félévében átlagosan, 2009/2010-2014/2015

87

IX.4. ANGOL NYELVŰ KÉPZÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Ahogyan a IX.1. alfejezetben jeleztük, célszerű a képzés intenzitása szerint megkülönböztetni a

külföldi hallgatókat. A teljes idejű angol nyelvű képzésben résztvevők száma az elmúlt öt évben

folyamatosan csökkent, 2014. október 15-én már alig több, mint 230 fő vett részt úgy képzéseinken,

hogy nem valamilyen kormányzati vagy államközi aktivitás eredményeképpen érkezett hozzánk.

Ennek megfelelően az angol nyelvű térítéses képzés bevételei 2007 óta (585 M Ft) csökkenő trendet

mutatnak, 2014-ben várhatóan nem éri el az 500 M Ft-ot.

Kar 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. I-IX. 2014.11.25

ÉMK 93 367 554 92 242 655 83 632 450 86 004 690 69 774 218 75 546 707

ÉPK 215 234 073 182 462 135 159 379 327 164 544 201 153 651 815 161 876 622

GPK 89 872 586 89 825 214 82 067 051 110 338 620 97 741 940 105 737 181

VBK 34 881 230 31 813 228 31 511 620 42 465 172 21 901 029 23 494 771

KJK 7 167 707 5 482 239 2 873 738 4 304 703 5 313 280 5 313 280

VIK 121 216 661 114 639 789 102 353 003 98 903 395 90 403 454 93 923 231

TTK 0 0 471 795 2 823 396 1 129 788 1 129 788

GTK 0 0 0 0 0 996 948

Összesen 561 739 811 516 465 260 462 288 984 509 384 177 439 915 524 468 018 528

Jelentkezési díj (KTH)* 10 215 890 7 400 166 6 808 088 11 629 611 7 951 228 9 093 853

Rendezetlen** 1 386 025 10 306 968 1 919 788 0 0 0

* A jelentkezési díj nem a KTH szabad pénze, hanem a KTH költségvetésében megtervezett kiadások egyik forrása. ** Minden év végén vannak olyan tételek, amelyekről csak azt tudni, hogy angol nyelvű képzés díja, de nem tudni, hogy melyik karra fizették be. Ezek a KTH keretein „rendezetlen” tételként fordulnak át a következő évre, amikor tisztázásuk után keretátadással kerülnek a hallgató karára. Ezek a tételek a kar következő évi saját bevételei között nem szerepelnek.

61. táblázat: Az angol nyelvű képzés KTH által gondozott bevételei a rezsitérítés megfizetése, valamint az átoktatások elszámolása előtt, 2010-2014.

88

IX.5. NEMZETKÖZI FORRÁSBÓL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEK

Ahogyan a pályázati aktivitás című fejezetben bemutattuk, a külföldi vagy külföldi forrást tartalmazó

hazai pályázatok az elnyert támogatás összegét tekintve továbbra is dominánsabbak a hazai

forrásoknál (60%/40%).

Az egyetem nemzetközi forrásból származó bevételeit most is négy csoportba sorolva vizsgáltuk. A

tendencia egyértelmű, mind összegét, mind a bevételek közötti részarányát tekintve a nemzetközi

forrásból származó bevételek 2009 óta folyamatosan nőnek. 2013-ban 3,5 Mrd Ft és 13,8% volt a két

mutató értéke, és a 2014. évi időarányos adatok alapján várhatóan a tárgyévi nemzetközi bevételek is

a növekvő trendbe illeszkednek majd. (Megjegyezzük, hogy az idegen nyelven folyó képzés alábbi

táblázatban található 2013. évi tandíjbevételét összevetve az előző táblázatból kiolvasható adatokkal,

eltérést találunk. 91 A különbséget döntően a brazil hallgatók nyelvi képzési díja okozza.92)

2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.11.25.

Idegen nyelven folyó képzés tandíjbevétele 604 737 571 385 538 717 509 962 1 192 319 1 204 426

K+F és vállalkozási tevékenység bevétele 154 477 107 847 80 877 77 736 201 032 199 271

Nemzetközi szervezetekhez beadott pályázatokból származó bevételek

1 388 034 1 143 240 1 289 362 954 273 1 357 845 1 525 065

Nemzetközi forrást tartalmazó hazai pályázatokból származó bevételek (strukturális alapok, operatív programok)

294 985 981 817 1 342 428 1 916 282 792 309 300 472

Összes nemzetközi bevétel 2 442 233 2 804 289 3 251 384 3 458 253 3 543 505 3 229 234

Összes támogatás és saját bevétel csökkentve a hallgatói előirányzattal

27 007 042 26 883 282 29 520 468 27 537 411 25 736 959

Nemzetközi forrásból származó bevételek aránya

9,0% 10,4% 11,0% 12,6% 13,8%

62. táblázat: Nemzetközi forrásból származó bevételek 2009-2014. (E Ft-ban)

91 Sajnos az idegen nyelvű képzésből befolyó saját bevételek könyvelése nem egyértelmű, egységesítésre szorul. Ugyanis

a használandó „Idegen nyelvű képzés tandíjbevétele” elnevezésű 91/226-os tételkód lekérdezése, csak közelítőleg ad jó

megoldást. Azon angol nyelvű képzés bevételei, amelyek a KTH-n keresztül folynak a 41790, 41791 és 41792-es

témaszámon, nem minden esetben a 91/226-os tételkóddal könyvelték (T91/229). Ráadásul a témaszámok a 011-es

feladatkód alatt futnak, amelynek megnevezése „Első diploma magyar nyelven”, ugyanakkor voltak olyan bevételek a

fenti témaszámokon, amelyeket a 021-es feladatkódon („Első diploma idegen nyelven”) rögzítettek. 92 A teljesség kedvéért közöljük a brazil képzés keretében 2013-2014 beérkezett/várhatóan beérkező bevételeket.

A bevétel befolyásának időpontja / számla Hallgatók száma, igénybevett szolgáltatás Bevétel

2013. augusztus / önköltségi számla Képzését 2013 szeptemberében kezdő hallgatók közül a nyelvi képzésen résztvevő 160 fő nyelvi képzési díja és kollégiumi díja.

166 745 283

2013. november / önköltségi számla Képzését 2013 szeptemberében kezdő 241 fő éves képzési díja. 467 522 166

2014. június / önköltségi számla Képzését 2014 februárjában kezdő 222 fő éves képzési díja. Képzését 2014 szeptemberében kezdő 78 fő éves képzési díja.

599 155 963

2014. július / devizaszámla A 2014. februárban kezdő hallgató közül a januárban nyelvi képzésen résztvett 51 fő nyelvi képzési díja. A 2014. szeptemberben kezdők közül a 6 hónapos (68 fő), valamint 3 hónapos (10 fő) nyelvtanfolyamon résztvevők nyelvi képzési díja.

112 209 584

2014. III-IV. negyedév / önköltségi számla

Képzését 2014 szeptemberében kezdő, 2014 tavaszán nyelvtanfolyamon részt nem vettek éves (129 fő) valamint féléves (7 fő) képzési díja. (Az összeg az átváltáskori árfolyam függvényében változhat.) A brazil fél erősebb kontrollt szeretne annak érdekében, hogy a hallgatók felvett kreditjeiket minél magasabb arányban teljesítsék. Ebből fakadó szerződéskötési problémák miatt ez az összeg részben vagy egészben várhatóan 2015. I. negyedévre csúszik.

265 927 500

Összesen 1 611 560 496

89

Karonként vizsgálva a nemzetközi bevételeket elmondható, hogy a VIK az összes saját bevételben

mért részarányához képest a nemzetközi bevételekből való részesedését tekintve jelentősen

felülreprezentált. Megjegyezzük, hogy több kar is jelentősen növelte részesedését a nemzetközi

bevételekből 2012-ről 2013-ra.

29. ábra: A karok részesedése a saját bevételekből és a nemzetközi bevételekből, 2012-2013.

IX.6. BME A RANGSOROKBAN93

Az egyetem rangsorokban elfoglalt helyével a tavalyi kontrolling jelentésben foglalkoztunk első

alkalommal. Akkor részletesen írtunk arról, hogy van-e, lehet-e hozadéka az egyetem számára annak,

hogy törekszik a rangsorokban való megjelenésre.94 A BME a 2014-es évben is számos intézményi

rangsorban szerepelt, ugyanakkor mivel nem minden rangsor jelenik meg minden évben, ezért az

alábbiakban feltüntetett pontszámok a tavaly számítottakkal nem hasonlíthatók össze.

Az idén figyelembevett rangsorok:

93 A fejezet elkészítésében jelentős mértékben részt vett Barton Dávid a BME-OMIKK munkatársa. 94 Idézet a 2013. évi Kontrolling Jelentésből: „Látszatra ezek a rangsorok fontosak, hiszen a kormányzati kommunikáció

elsősorban a rangsorokban sikeres szereplést jelöli meg a nemzetközi elitbe tartozás kritériumának. Alaposabban

elemezve azonban aligha van így:

A kiemelt egyetemekhez tartozás feltételei nem nyilvánosak. Olyan intézmények is ide kerülnek, melyek első látásra

a hallgatók, és/vagy a kutatási megrendelők szempontjai szerint sem kiemelten sikeresek, hanem valamilyen

kormányzati cél érdekében támogatottak, azaz kompenzáltak. Ezzel szemben akár – a hallgatói támogatásoktól

megtisztított – a BME költségvetése harmadát is eléri az egy egyetemnek erre nyújtott kormányzati céltámogatás.

A kutatóegyetemi státushoz kapcsolt kritériumok nem egyértelműek, nem feltétlenül a minőséggel hozhatók

párhuzamba. Ráadásul a vonatkozó rendelet kifejezetten kerüli a fajlagosok használatát. Ennek egyetlen

magyarázata lehet: nem az előre eldöntötten legkiválóbbak végeznének a rangsorok élén.

Összességében a rangsorokhoz kapcsolt kiemelt támogatás inkább tűnik a – saját bevételeket szervezetükben nem gyűjtő

– nagy tudományegyetemek kompenzálásával összefüggő PR akciónak, mint a valóban kiugró teljesítmények

elismerésének.”

90

• Academic Ranking of World Universities (ARWU, Shanghai),

• Center for World University Rankings (CWUR),

• Leiden Ranking,

• QS World University Rankings,

• SCImago Institutions Rankings (SIR),

• Times Higher Education (THE) - BRICS & Emerging Economies,

• University Ranking by Academic Performance (URAP),

• Webometrics Ranking of World Universities.

Az egyetemi rangsorok kiértékelése (a szakterületieket kizárva) kétféleképpen történt.

Intézmény neve 2012. 2013. 2014.

SZTE 6 pont 4 pont 8 pont

ELTE 6 pont 5 pont 7 pont

DE 3 pont 3 pont 7 pont

BME 3 pont 3 pont 5 pont

SOTE 2 pont 2 pont 5 pont

BCE 1 pont 1 pont 1 pont

CEU 0 pont 0 pont 1 pont

Intézmény neve 2012. 2013. 2014.

ELTE 27 pont 22 pont 32 pont

SZTE 20 pont 14 pont 23 pont

DE 6 pont 6 pont 19 pont

SOTE 8 pont 8 pont 18 pont

BME 11 pont 10 pont 14 pont

BCE 4 pont 4 pont 4 pont

CEU 0 pont 0 pont 1 pont

63. táblázat: Melyik egyetem hányszor szerepel a vizsgált rangsorokban az első öt helyen rangsorolt magyar

intézmény között (1-1 pont)?

64. táblázat: Az öt legjobb magyar helyezést megszerző intézmény kapott pontot úgy, hogy a legjobb 5 pont, majd

4-3-2-1.

A fentiek alapján kijelenthető, hogy a vizsgált nemzetközi rangsorokban a BME a magyar

intézmények között általában a 3-5. helyen rangsorolt intézmény.

Az európai uniós U-Multirank rangsor idén jelent meg először (és már folyik a következő felmérés),

a BME profilja is felkerült a több mint 850 intézményt tartalmazó adatbázisba.95 A szolgáltatás nem

hagyományos lineáris rangsort hoz létre, hanem 5 kategóriába sorolják be az egyes mutatók szerint

az intézményeket (átlagos, átlag alatti egy-egy kategória, átlag feletti egy-egy kategória). A U-

Multirank rendszerében elért alacsony pontszám oka a BME publikációira vonatkozó Web of Science

(WoS) adatok pontatlan feldolgozása a rangsort készítő Centre for Higher Education részéről. Ebből

adódóan a publikációs adatok pontszáma hiányzik a BME-től.96

95 Budapest University of Technology and Economics. URL: http://www.umultirank.org/#!/explore?trackType=explore&sightMode=undefined&detailUniversity=139&section=exploreUniversityDetail 96 Ez ügyben felvettük a kapcsolatot a készítőkkel, akik az idei adatokon már nem tudtak utólagosan javítani, ugyanakkor

ígéretet tettek, hogy az általunk elküldött helyes WoS keresőkifejezés alapján dolgoznak a jövőben.

91

X. HUMÁN KONTROLLING

Intézményfejlesztési Tervünkben a humánerőforrással kapcsolatosan a hangsúlyt a döntően főállású

oktatók-kutatók alkalmazására, a kapacitások szinten tartására valamint az oktatói-kutatói utánpótlás

jobbára belső erőforrásokon alapuló biztosítására helyeztük. Emellett a nem kari oldalra vonatkozóan

kinyilvánított célunk, hogy a feladatok mennyiségéhez illeszkedő, lehetőleg középtávon előre látható

jövedelmi pályát ígérő, a fluktuációt minimális szinten tartó, a tudásátadást előtérbe helyező személyi

politikát alakítunk ki. (A fenntartó 2013 óta nem veszi figyelembe az intézmény finanszírozásakor a

személyi állományt, annak ellenére, hogy ezeket az adatokat FIR-be jelenteni kell.)

Ebben a fejezetben arra próbálkozunk, hogy bemutassuk a személyi állomány összetételét, jövedelmi

helyzetét. Mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az átlagos értékek mögött

rendkívül szélsőséges helyzetek is előfordulnak az egyes karokon, amelyek kari szintű programok

hiányában csak súlyosbodnak.

X.1. OKTATÓI-KUTATÓI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ

Ebben a fejezetben különböző vonatkozási időpontokban mutatjuk be az egyetem teljes állású,

minősített oktatóinak és kutatóinak létszámát97, koreloszlását.

A korábbi jelentésekből jól ismert, hogy a teljes állású oktatók, kutatók között a minősítettek aránya

2007 óta dinamikusan nő, a növekedés 2013-ról 2014-re is kimutatható, a tudományos fokozattal

rendelkezők aránya ebben a körben egy év alatt 65%-ról 68%-ra nőtt. Miközben a 174 órás minősített

oktatók, kutatók száma 753 főről 771 főre nőtt, a teljes állású oktatók, kutatók száma 24 fővel (2%)

1157 főről 1133 főre csökkent.

2014. október 15-én az akadémiai doktoraink száma csupán 2 fővel volt több, az MTA-MMA tagok

száma pedig ugyanannyi volt, mint egy évvel korábban. Október 15-én mindösszesen 113 teljes állású

egyetemi tanár volt az egyetem 73 tanszékén.

97 A 2010. január 1. és a 2013. február 1. közötti időpontok a belső költségvetési algoritmus vonatkozási időpontjai voltak.

A 2013. október 15-re vonatkozó létszámadatok a 2013. évi állami támogatás elszámolásához és a 2014. évi támogatás

kalkulációjához, a fenntartó részére leadott adatszolgáltatásból származnak. Ezek a FIR-be 2013. november 10-én

véglegesen beadott adatoktól eltérhetnek a FIR-be történt berögzítési hibák miatt.

A 2014. október 15-ei adatok az egyetem elsődleges munkaügyi adatbázisából, a Nexonból származnak. Az oktató-kutató

munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak Nexon-ban, illetve FIR-ben nyilvántartott adatainak eltéréséről az

alábbiak mondhatók el. 2014. október 15-ei állapot szerint:

12 fő hiányzott a FIR-ből.

11 fő a FIR-ben hibásan részmunkaidősként, a Nexonban pedig a valóságnak megfelelően teljes munkaidősként

szerepelt.

8 főnek a FIR-ben nem volt fokozata, miközben a valóságban (és a Nexonban) igen.

16 főnek a FIR-ben rosszul szerepelt a tudományos fokozata (ebből 5 főnek a Nexon szerint nincsen tudományos

fokozata). Például PhD helyett kandidátusi fokozat szerepelt, vagy valójában az illetőnek nincsen fokozata, de a

FIR-ben mégis tudományos fokozattal szerepelt.

Ezzel összefüggésben itt közöljük Dr. Csőke Rita igazgató asszony vezetői összefoglalójának egy részletét „… az SDA

Zrt. a Neptun verziófrissítése kapcsán olyan változásokat jelentett be, amelyek alapvetően érintik a Nexon és a Neptun

között az alkalmazotti adatok feladásához használt, már elkészült interfészt. … Ez újabb programfejlesztést, tesztelést,

feladásokat jelent,… ugyanakkor magát az adategyeztetések eljárásrendjét és folyamatosságát ez nem fogja érinteni.

Továbbra is cél, hogy a szervezeti egységek a FIR2 feladásból a jövőben szinte semmit se vegyenek észre a folyamatos

adategyeztetés miatt, de a folyamatos adatfeladás a FIR2 irányába, ami kizárta volna a kampányszerű FIR2 feladatokat

emiatt – a JMO-n kívül álló okokból – akadályozottnak látszik.”

92

2010.01.01 2011.01.01 2012.01.01 2013.02.01 2013.10.15(1) 2014.02.03(2) 2014.10.15(3)

PhD + DLA 501 548 583 601 585 620 608

CSc 79 71 66 62 72 67 65

DSc 96 97 100 92 79 86 81

MTA-MMA 28 25 23 21 17 17 17

Összesen 704 741 772 776 753 790 771

Átlag (év) 47,5 46,9 46,4 45,8 44,5 44,9 44,4

Szórás (év) 11,7 11,8 11,8 11,4 10,9 11,5 10,9

Módusz (év) 34 34 35 36 36 34 34

Medián (év) 48 46 45 44 42 41 42

(1) 3 minősített oktató és 2 minősített kutató nem ide nyilatkozott (2) 1 minősített oktató és 2 kutató nem ide nyilatkozott (3) 2 minősített oktató és 1 minősített kutató nem ide nyilatkozott

65. táblázat: A teljes állású minősített oktatók, kutatók létszámának változása, 2010-2014.

PHD + DLA CSc DSc MTA-MMA Minősített oktató(1)

Nincs fokozata(2)

Oktató összesen

Minősítettek aránya

ÉMK 91 3 6 3 103 15 118 87,3%

GPK 76 4 8 3 91 26 117 77,8%

ÉPK 74 4 0 3 81 27 108 75,0%

VBK 41 10 14 3 68 9 77 88,3%

VIK 122 8 24 1 155 58 213 72,8%

KJK 38 4 2 2 46 36 82 56,1%

GTK 64 13 9 0 86 34 120 71,7%

TTK 77 13 17 2 109 17 126 86,5%

Összesen 583 59 80 17 739 222 961 76,9%

(1) 2 minősített oktató nem ide nyilatkozott (2) 2 fokozat nélküli oktató nem ide nyilatkozott

66. táblázat: Teljes állású oktatók száma és aránya karonként, 2014. október 15.

30. ábra: A teljes állású minősített oktatók, kutatók életkor szerinti eloszlása, N=771 fő, 2014. október 15.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott minősített oktatók, kutatók koreloszlására továbbra is kettősség

jellemző. Egyrészt, most már nem annyira élesen, mint korábban, de továbbra is látszik egy minimum

a 45-55 év közötti korosztályba tartozók létszámát tekintve. Másrészt látható a 40 évnél fiatalabb

93

kollégák tömeges jelenléte. A 2010-2014 között eltelt időszakban a teljes munkaidős oktatók, kutatók

életkorának mediánja 41-ről 38 évre csökkent.

Különös gondot kellene fordítani arra a 35-40 éves korosztályra, amely a megfelelő utánpótlását

jelentheti a kiöregedő vezetői oktatói, kutatói gárdának, ugyanakkor a fokozatszerzés küszöbén álló

pályakezdő oktatók, kutatók segítése is kulcsfontosságú. Ezen problémák megoldására a

költségvetési algoritmus ösztönző erőin, valamint az állami céltámogatásokon túl, további tanszéki,

kari programokra van szükség. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a tudományos fokozattal nem

rendelkező, teljes állású oktatók-kutatók fluktuációját98 vizsgálva elmondható, hogy körükben 2-szer,

3-szor gyakoribb a kilépés, mint a minősítettek körében.

31. ábra: A teljes állású oktatók, kutatók életkor szerinti eloszlása, N=1133 fő, 2014. október 15.

67. táblázat: Teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók fluktuációs mutatói

A 2010-2013-ban a teljes állású oktató, kutató munkakörbe be- és kilépők koreloszlásáról

elmondható, hogy a fiatalok nagyszámú belépése után egy-másfél évvel szintén a legfiatalabb

korosztály tagjai távoznak az egyetemről. A közszférára érvényes 2013. évi nyugdíjazási szabályozás

eredményeképpen a kilépő teljes állású oktatók, kutatók körében tavaly megduplázódott (32,4%-ra

nőtt) a nyugdíjazás miatt távozók aránya.

98 A kari fluktuációs adatok számbavétele a rendkívül sok jogviszony-változás miatt, meglehetősen nehézkes.

Amennyiben egy kilépett személy a következő évi költségvetés személyi tábláiban szerepelt, és a kihagyás időtartama

kevesebb, mint 3 hónap volt, akkor nem tekintettük kilépőnek. Egy adott évben új belépőnek tekintettük azt a személyt,

akinek legalább 3 hónap eltelt a korábbi jogviszonyának végdátuma óta.

94

32. ábra: A BME-re belépett teljes állású oktatók, kutatók koreloszlása, 2010-2013.

33. ábra: BME-ről kilépett teljes állású oktatók, kutatók koreloszlása, 2010-2013.

Annak érdekében, hogy kisimítsuk a 2010-2013. időszakban fellépő hatásokat érdemes összeadni az

egyes években be-, illetve kilépő teljes munkaidős oktatók és kutatók számát. A belépőknek átlagosan

a 88%-a nem haladta meg a 35 éves kort, ugyanakkor a kilépők 58%-a is ebbe a korcsoportba

tartozott.

95

Belépők életkora Minősítés nélküli Minősített Összesen

X<=25 22 0 22

25<X<=35 273 43 316

35<X<=45 13 19 32

45<X<=55 3 6 9

55<X<=65 2 4 6

65<X 0 0 0

Belépők életkora Minősítés nélküli Minősített Összesen

X<=25 7% 0% 6%

25<X<=35 87% 60% 82%

35<X<=45 4% 26% 8%

45<X<=55 1% 8% 2%

55<X<=65 1% 6% 2%

65<X 0% 0% 0%

Kilépők életkora Minősítés nélküli Minősített Összesen

X<=25 9 0 9

25<X<=35 134 34 168

35<X<=45 9 14 23

45<X<=55 7 7 14

55<X<=65 33 24 57

65<X 5 31 36

Kilépők életkora Minősítés nélküli Minősített Összesen

X<=25 5% 0% 3%

25<X<=35 68% 31% 55%

35<X<=45 5% 13% 7%

45<X<=55 4% 6% 5%

55<X<=65 17% 22% 19%

65<X 3% 28% 12%

68. táblázat: 2010-2013-ban be-, illetve kilépő teljes állású oktatók, kutatók korcsoportok szerinti megoszlása

96

X.2. A 10/5/1 SZABÁLYT NEM TELJESÍTŐ TANSZÉKEK

A szervezeti hatékonyság érdekében, az SZFMR 6.§ (4) pontja szerint, tanszék akkor működhet, jöhet

létre, illetve bármely szervezeti átalakulás tanszéket csak akkor eredményezhet, ha az oktatói-kutatói

munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkatársak számított létszáma legalább 10, a

tudományos fokozattal rendelkezők számított létszáma legalább 5, valamint legalább egy teljes állású

egyetemi tanárt foglalkoztat a tanszék. A 73 tanszékből99 2014. október 15-én a szabályt teljesítő

tanszékek aránya 79%, 15 tanszék a szabálynak nem felelt meg. Megjegyezzük, hogy 2008-ban még

a tanszékek 87%-a megfelelt a szabálynak, az arány, azóta fokozatosan csökkent.

Kar Tanszék

Oktatói-kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott

munkatársak számított létszáma legalább 10 fő

A doktori fokozattal

rendelkezők számított létszáma

legalább 5 fő

Főállású egyetemi

tanár legalább 1 fő

ÉMK Geotechnikai Tanszék x x

Magasépítési Tanszék x

GPK Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék x

Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék x x x

ÉPK

Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék x

Lakóépülettervezési Tanszék x

Építészeti Ábrázolás Tanszék x x x

Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz x x

KJK Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék x

Anyagmozgató- és Logisztikai Rendszerek Tanszék x x

GTK

Filozófia és Tudománytörténet Tanszék x

Környezetgazdaságtan Tanszék x

Műszaki Pedagógia Tanszék x

Üzleti Jog Tanszék x x

TTK Nukleáris Technikai Tanszék x x

Atomenergetikai Tanszék x x

69. táblázat: A 10/5/1 szabályt nem teljesítő tanszékek, jelölve a nem teljesített feltételt, 2014. október 15.

99 A Szenátus 2014. november 24-ei ülésén tárgyalta az Építőmérnöki Kar szervezeti átalakítását, amelynek egyik oka az

volt, hogy a kar két tanszéke a hivatkozott egyetemi szabályoknak hosszú évek óta nem tesz eleget. Az Építőanyagok és

Mérnökgeológia Tanszék, a Geotechnikai Tanszék és a Magasépítési Tanszék átszervezésével jött létre az Építőanyagok

és Magasépítés Tanszék valamint a Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék. Az egyetemi tanszékek száma ezzel 72-re

csökkent. A tanszékek számába a Nukleáristechnikai Intézetet (308-as szervezeti egység) is beleszámítottuk.

97

X.3. NEM KARI KORFA ÉS FLUKTUÁCIÓ

A 2008-ban kezdődő rektori ciklus egyik fontos célkitűzése volt, hogy a nem kari alrendszerhez

tartozó munkatársak személyi juttatásainak irányelveit rögzítse. Ezeket az irányelveket a 2009. évi

költségvetés tartalmazta. A személyi keretekkel való éveken átívelő gazdálkodás lehetőségének

megteremetése azt eredményezte, hogy az elmúlt hat évben a nem kari személyi állomány 80 fővel

(11%-kal) csökkent, jelentős mértékben fiatalodott, a személyi ráfordítások pedig mindeközben 5%-

kal csökkentek. 2014. október 15-én 687 fő (174 órásra számított létszám 669 fő) dolgozott a GMF,

az OMIKK, a KTH, a Rektori Kabinet és a Belső Ellenőrzési Csoport szervezeti egységeiben. Ez öt

fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az állomány átlagéletkora 2009. január 30. óta eltelt közel

hat év alatt 2 évvel csökkent.

Életkor 2009.01.30 2010.09.30 2011.09.30. 2012.12.31 2013.10.15 2014.02.01 2014.10.15

Összesen 771 765 758 746 692 683 687

Legalább 62 éves 50 44 36 29 3 1 2

6,5% 5,8% 4,7% 3,9% 0,4% 0,1% 0,3%

Átlag 47,2 47,4 46,7 46,4 44,6 45,4 45,0

Medián 51 51 48 48 45 46 46

Módusz 56 58 58 58 55 56 56

70. táblázat: A nem kari személyi állomány változása, 2009-2014.

A kötelező nyugdíjazási szabályozás eredményeképpen a nem kari oldalon még nagyobb mozgásokat

láthatunk100, mint a kari oktató-kutató állományban. Bizonyos szervezeti egységeknél, a be- és

kilépők együttes forgalma az átlagos állományi létszám közel 60%-át is elérte.

71. táblázat: Nem kari munkaerő-mozgás, 2010-2013.101

100 Itt jegyezzük meg, hogy a magas létszám fluktuáció mindenképpen árt a szervezetnek, hiszen meghatározó

kompetenciájú, szaktudású emberek is távoznak, távozhatnak ilyenkor, akik pótlása, helyettesítése, valamint az ezzel

kapcsolatban felmerülő feladatok (toborzás, kiválasztás, betanítás) komoly többlet költséget, ráfordítást jelenthet a

szervezet számára. A magas fluktuáció utalhat a szervezeten belüli egészségtelen mértékű konfliktusok meglétére, a

feladatok alacsony megtartó-képességére, esetleg nem megfelelő munkakör kialakításokra. 101 A jobb összehasonlíthatóság és a 2013-ban történt szervezeti egység összevonások miatt, a Jogi Csoport, a Főigazgatói

Titkárság és a Munkaügyi Osztály statisztikáit együttesen tüntetjük fel 2011-12-es évekre is.

2011. 2012. 2013. 2011. 2012. 2013. 2011. 2012. 2013. 2011. 2012. 2013. 2011. 2012. 2013. 2011. 2012. 2013.

Rektori Kabinet 11,4 10,6 9,5 0 0 0 1 1 1 0 0 0 9 9 11 9 9 11

Belső Ellenőrzési Csoport 3,1 2,5 3,0 1 1 1 1 2 1 32 39 33 32 79 33 65 118 67

BME-OMIKK 121,7 119,2 112,4 6 3 5 3 5 9 5 3 4 2 4 8 7 7 12

Központi Tanulmányi Hivatal 55,5 55,7 54,8 5 5 7 3 4 7 9 9 13 5 7 13 14 16 26

Gazdasági és Műszaki

Főigazgatóság (kollégiumi

mentortanárokkal)

491,1 491,9 475,9 70 42 94,0 56 52 105,0 14 9 20 11 11 22 26 19 42

GO 55,3 62,4 58,7 10 4 9 3 8 6 18 6 15 5 13 10 23 19 26

Főigazgatói Titkárság és JMO 44,6 37,5 34,0 5 4 7 9 6 5 11 11 21 20 16 15 31 27 35

ÜZO 175,6 176,9 170,8 27 13 46 20 13 53 15 7 27 11 7 31 27 15 58

BKO 105,5 102,8 102,3 17 9 10 15 11 12 16 9 10 14 11 12 30 19 22

TIO 38,2 39,0 36,2 2 2 0 1 4 6 5 5 0 3 10 17 8 15 17

Kollégiumok Osztály

(mentortanárokkal)71,9 73,4 74,0 9 10 22 8 10 23 13 14 30 11 14 31 24 27 61

Szervezeti egység

Átlagos állományi

létszám

(fő)

Belépők száma

(fő)

Kilépők száma

(fő)Belépési forgalom (%)

Munkaerő forgalom

(%)

(1) (2) (3) (4)=(2)/(1) x 100 (5)=(3)/(1) x 100 (6)=(2+3)/(1) x 100

Kilépési forgalom (%)

98

34. ábra: Nem kari alrendszerben foglalkoztatott közalkalmazottak korfája, 2014. október 15.

X.4. SZEMÉLYI KIFIZETÉSEK VÁLTOZÁSA

Az egyetem éves szinten ~6000 ember részére teljesít valamilyen munkavégzéshez kötődő személyi

jellegű kifizetést (ebben a céges kifizetések nincsenek benne), az érintett létszám fele részben

közalkalmazott, fele részben külsős. 2009-2014 időszakot tekintve az egyetemen kifizetett személyi

juttatások éves összege 12 Mrd Ft-ról 11,5 Mrd Ft-ra csökkent. Miközben a közalkalmazottak részére

kifizetett juttatások összege nem változott, a közalkalmazottak átlagos statisztikai állományi

létszáma102 5,5%-kal mérséklődött.103 A külsősök részére kifizetett juttatások mintegy 30%-kal

csökkentek a vizsgált időszakban. A személyi jellegű kifizetések (juttatások és közterhek) összes – a

hallgatói juttatások nélkül számított – kiadáson belüli részaránya 2009-ről 2014-re 56%-ról 52%-ra

mérséklődött.

102 Az átlagos statisztikai állományi létszámban a teljes évben, havi 174 órában foglalkoztatott személy számít 1 főnek. 103 A kari és nem kari oldali létszámváltozásról lásd az előző alfejezetben leírtakat.

99

35. ábra: Az egyetem összes személy jellegű kifizetésének változása

Rendszerint a kari oldalon megfogalmazva időről-időre felmerül, hogy a nem kari oldali

munkatársak - úgy mindenféle konkrétum nélkül - „sokat keresnek”. Az ezzel kapcsolatos

tisztánlátást segítendő, az alábbiakban részben ismételjük, részben kiegészítjük a korábbi

költségvetésekben és kontrolling jelentésekben megjelent kijelentéseket. 104

A nem kari oldal személyi állománya 2009-2014 időszakban 11%-kal csökkent (lásd az előző

alfejezetben), miközben a személyi kifizetések „csak” 5%-kal csökkentek (pontosabban év végével

várhatóan ekkora lesz a csökkenés mértéke). Az alábbi táblázat szerint ez a folyamat úgy zajlott le,

hogy miközben a személyi kifizetésre tervezett nem kari keretösszegek 2009 és 2014 között 9%-kal

csökkentek, a rendelkezésre álló keretek felhasználásában csupán 5%-os csökkenés történt. Ez azt

jelenti, hogy ebben a hatéves időszakban a tervezett és tényleges kifizetés közötti különbözetet,

átlagosan mintegy 80-100 M Ft-ot évente az egyetem megtakarított a nem kari oldal személyi

kifizetésein.

Személyi kifizetések 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014.

Tervezett összeg 2 998 624 2 921 607 2 997 185 3 031 290 2 568 833 2 732 500

Kifizetett összeg* 2 817 290 2 866 580 2 870 033 2 757 357 2 488 563 2 677 850

* 2014-re becsült adat

72. táblázat: Nem kari személyi kifizetések (bér és közterhek) alakulása (KO-val együtt)

A 36. ábra jól érzékelteti, hogy 2009-ben a karokon legjobban fizetett 1200 fő jövedelmi szintje (ún.

havi egyenértékes jövedelme105) 12%-kal elmaradt a nem kari oldali 120 kiemelt munkatárs

jövedelmi szintjétől. Ugyanakkor 2013-ban a kari és nem kari görbék már egymásra simulnak, a

104 A 2009. évi költségvetés készítésekor rögzítésre kerültek azok az elvi alapok, amelyek mentén a kari és nem kari

jövedelmi adatok összevethetők. Minden évben a kari és nem kari – egyetemtől kapott - havi egyenértékes jövedelmi

adatokat vetjük össze úgy, hogy az első 120 nem kari kollégát mindig tízszer szerepeltetjük (azaz így 1200 nem kari

adattal dolgozunk) azért, hogy így összehasonlítható legyen az 1200 kari munkatárs adataival. (Az ábrákon a kari adatok

közül a legfelső húsz, míg a nem kariból a legfelső két kolléga adatait töröltük.) 105 Havi egyenértékes jövedelem = (az éves összes jövedelem mínusz a felmentésre jutó juttatások mínusz a jubileumi

jutalom)/15

100

mögöttes adatok alapján pedig elmondható, hogy a kari személyi állomány 2013-ban mért átlagos

nominális jövedelmi szintje megegyezett a 2009. évi jövedelmével, míg a nem kari oldali 120 kiemelt

munkatárs átlagos jövedelmi szintje 9%-kal elmaradt a 2009. évitől.

A 37. ábrán a kari munkatársak egyenértékes jövedelmére vonatkozó adatokat tovább bontjuk

karonként, annak érdekében, hogy ez egyes karok munkatársai közötti jövedelmi különbségek jól

láthatóvá váljanak. (Ismételten megjegyezzük, hogy ez az ábra csak a BME által kifizetett juttatásokat

tartalmazza.) A 38-42. ábrákon munkakör kategóriánként ismertetjük azon oktatók-kutatók havi

egyenértékes jövedelmeit, akik 2013. december 31-én határozatlan időre szóló, havi 174 órás

közalkalmazotti jogviszonyban voltak foglalkoztatva, legkésőbb 2013. március 31-ig léptek be az

egyetemre, továbbá havi egyenértékes jövedelmük meghaladta az 50 E Ft-ot. Az ábrákon az így

előállt 1027 főből munkakör csoportonként az adott munkakör csoportban találhatók alsó és felső 5-

5%-ának jövedelmét töröltük, annak érdekében, hogy a törzsállomány adatai jobban

kihangsúlyozásra kerüljenek.

36. ábra: Havi egyenértékes jövedelmek együttes változása 2009-2013-ban (Ft-ban)

37. ábra: 2013. évi havi egyenértékes jövedelmek a nyolc karon (Ft-ban)

101

38. ábra: Oktató, kutató 2013. évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 925 fő)

39. ábra: Tanársegédek, tud. segédmunkatársak 2013. évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 231 fő)

40. ábra: Adjunktusok, tud. munkatársak 2013. évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 253 fő)

41. ábra: Docensek, tud. főmunkatársak, tud. tanácsadók 2013. évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 346 fő)

42. ábra: Egyetemi tanárok, kutatóprofesszorok 2013. évi havi egyenértékes jövedelme (törzs 90%, 95 fő)

Budapest, 2014. december 9.

(Fortuna Zoltán)