bÁrczi gusztÁv egysÉges gyÓgypedagÓgiai … · bárczi gusztáv egységes gyógypedagógiai...

BÁRCZI GUSZTÁV EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI

MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÁLTALÁNOS ISKOLA, SPECIÁLIS

SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Debrecen, 2013.

Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium

4024 Debrecen, Budai Ézsaiás utca 2.

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS 4. oldal

NEVELÉSI PROGRAM 1. AZ ISKOLA ÉRTÉKEI, ALAPELVE,

A GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉS-OKTATÁS, FEJLESZTÉS CÉLJAI, NEVELÉSI MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK 6. oldal

1.1. Értékek, alapelvek 6. oldal 1.2. Az iskolánk célrendszere 8. oldal 1.2.1.Célok prioritása 9. oldal 1.3. Az értelmi fogyatékosság súlyosságához igazodó részcélok 13. oldal 1.4. Az iskola értékeinek, alapelveinek NAT-hoz és a gyógypedagógiai

irányelvhez való viszonya 14. oldal 1.5. Alkalmazott nevelési módszerek, eljárások 14. oldal 2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK,

AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI FOLYAMATA 17. oldal 3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSSEL

ÖSSZEFÜGG FELADATOK 19. oldal 3.1. Egészségnevelés 19. oldal 3.2. Környezeti nevelés 20. oldal 3.2.1. A környezeti nevelés cél és feladatrendszere 20. oldal 3.2.2. A környezeti nevelés módszerei 21. oldal 3.2.3 A környezetnevelési program megvalósításához szükséges er források 22. oldal 4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 22. oldal 5. A PEDAGÓGUSOK, AZ OSZTÁLYF NÖK FELADATAI 24. oldal 6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYL TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 24. oldal 6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenységek 24. oldal 6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek 26. oldal 6.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának eljárásai 27. oldal 7. PEDAGÓGIAI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ REHABILITÁCIÓ 27. oldal 8. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ

RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE 28. oldal 9. A SZÜL , A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI

KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI 29. oldal 10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI 30. oldal 10.1.A tanulói jogviszony létesítése 30. oldal 10.2.Tanulói jogviszony megsz nése 30. oldal 11. AZ ELS SEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 31. oldal

HELYI TANTERV 1. VÁLASZTOTT KERETTANTERV ÉS AZ ÓRASZÁMOK ALAKULÁSA 33. oldal 2. TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS RENDJE, ELVEI 34. oldal 3. A NAT-BAN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK

RÉSZLETES SZABÁLYAI 34. oldal 3.1.Kulcskompetenciák fejlesztése 34. oldal 4. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA 43. oldal



3

5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓK MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MIN SÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI 43. oldal

5.1.Az iskolai beszámoltatás az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 43. oldal 5.1.1.Szóbeli feleltetés, számonkérés 43. oldal 5.1.2.Az iskola írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának

értékelésében betöltött szerepe, súlya 44. oldal 5.2. Otthoni (napközis, tanulószobás) felkészüléshez el írt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai 46. oldal 5.3. A tanulók teljesítményének, magatartásának, szorgalmának értékelése, min sítése 46. oldal 5.4. Magatartás és szorgalom értékelésének és min sítésének követelményei és 50. oldal 5.5. Az iskola magasabb évfolyamba lépésének feltételei 52. oldal 5.5.1Tanulásban akadályozott tanulók iskolatípusa (TÁI) 52. oldal 5.5.2..Értelmileg akadályozottak iskolatípusa (EAI) 53. oldal 6. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK

SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 54. oldal 6.1. Tanórai tevékenységek 54. oldal 6.2. Tanórán kívüli tevékenységek 54. oldal 7. FIZIKAI KÉPESSÉG MÉRÉSE 55. oldal 7.1. Tanulásban akadályozott tanulók 55. oldal 7.2. Értelmileg akadályozott tanulók 56. oldal 8. A TANULÓK ESÉLYEGYENL SÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 57. oldal 8.1. A gyermekvédelem 57. oldal 8.2. A szociális hátrányok enyhítését segít tevékenység 57. oldal 9. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 58. oldal 9.1. Iskolai képzés (TAI) 58. oldal 9.2. Iskolai képzés (ÉAI) 60. oldal 9.3. Fejleszt nevelés, oktatás (iskola) 60. oldal 9.4. Szakszolgálati tevékenység 61. oldal 10. HAGYOMÁNYOK ÉS TRADÍCIÓK 61. oldal 10.1. Családi jelleg ünnepek 61. oldal 10.2. Szakmai rendezvények 62. oldal 10.3. Az iskolai környezet alakításának hagyományai 62. oldal 10.4. Az iskolai rendezvények hagyományai 62. oldal 10.4.1. Tanulmányi versenyek 62. oldal 10.4.2. Szabadid s tevékenységek 62. oldal 10.4.3. Sport 63. oldal 10.5. Szervezeti hagyományok 63. oldal 10.5.1. Bels kapcsolatok 63. oldal 10.5.2. Küls kapcsolatok 63. oldal 11. TANTERVEK 64. oldal 11.1.Tanulásban akadályozottak iskolája 1-8. évfolyam 64. oldal 11.2. Tanulásban akadályozottak el készít szakiskolája 9-10. évfolyam 450. oldal 11.3. Értelmi fogyatékos tanulók iskolája 1-8. évfolyam 532. oldal 11.4. Értelmi fogyatékos tanulók iskolája 9-10. évfolyam 691. oldal 11.5. Készségfejleszt speciális szakiskola 11-12. évfolyam 728. oldal



4

BEVEZET

Iskolánk, a debreceni Bárczi Gusztáv Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, mindig

törekedett arra, hogy senki mással össze nem téveszthet pedagógiai m hellyé alakuljon. A ránk bízott értelmileg sérült tanulók képességét, pszichés sajátosságait, sajátos nevelési

szükségletét figyelembe véve fogalmaztuk meg saját pedagógiai koncepciónkat. Ennek szellemében dolgoztuk át tantervünket, tanári és tanulói programjainkat.

Intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott, térségi feladatot is ellátó, összetett iskola.

8 évfolyamos általános iskolai és speciális szakiskolai képzéssel látjuk el az értelmileg sérült (tanulásban és értelmileg akadályozott) tanulók nevelését-oktatását, gyógypedagógiai fejlesztését. A tanulók az értelmi sérülés súlyossága szerinti differenciálással – két iskolatípusban kapják meg az eredményes fejlesztésükhöz szükséges speciális képzést, különleges gondozást.

A tanítványaink zöme Hajdú-Bihar megyéb l és Debrecen városából kerül az iskolába. Az intézménybe kerül gyermekek egyharmada rossz szociális környezetben lév családban él, magas a veszélyeztetett, hátrányos helyzet gyermekek aránya. A tantervben megfogalmazott követelmények teljesítését, a nevelési folyamat eredményességét, a hatékony személyiségfejlesztést a tanórán kívüli foglalkozások (iskolai sportkör, napközis, kollégiumi tevékenységek, szakkörök, pedagógiai szakszolgálat) biztosításával segítjük.

Az iskolánk tanulóinak negyede az intézmény kollégiumában lakik. A különleges gondozást igényl tanulók iskolai fejlesztése mellett személyiségformálásukban meghatározó nevelési szintér a kollégium, amely a pedagógiai célkit zéseink megvalósításában fontos szerepet tölt be.

Az intézmény pedagógiai szakszolgálata segítségével biztosítjuk tanulóink egyéni terápiáit. Utazó gyógypedagógusaink Debrecen közoktatási intézményeibe járó, különleges ellátást igényl tanulóinak integrált nevelésében vesznek részt. Hatékony közrem ködésük segíti az inkluzív nevelés térnyerését városunkban.

Iskolánk – az ország egyik legnagyobb gyógypedagógiai intézményeként – rendszeresen részt vállal a megyei, regionális továbbképzések megrendezésében, a térség gyógypedagógiai feladatainak megoldásában.

A pedagógiai programunk kiemelked szerepet vállal az iskola saját arculatának kialakításában, a

pedagógiai folyamat formálásához állandó igazodási pontokat ad. Programunkban tükröz dik az iskola nevelésfilozófiája, küldetése, az itt dolgozó pedagógusoknak a gyógypedagógiai nevelésr l vallott nézete, a sérült gyermek, a szakma iránti szeretete és elkötelezettsége.

Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanulóink számára használható tudást biztosítunk, melynek

birtokában képessé válnak a társadalomba való beilleszkedésre, ahol a gyógypedagógiai nevelés korszer terepet, követend mintát, szemléletet nyújt a pedagógusoknak, pedagógiai segít knek és partnereinknek.

Az iskola nyújtson védelmet, védettséget a gyermekek számára, olyan hely legyen, ahol a tevékenységet a gyermeki jogok tisztelete hatja át az emberi érintkezés minden szintjén és formájában. Arra törekszünk, hogy intézményünk továbbra is családias, gyermekközpontú, jó hangulatú iskola legyen, ahol a gyermek és feln tt egyaránt jól érzi magát6. Mindehhez olyan iskolai légkört teremtünk, ahol az emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes érték emberként élheti meg önmagát elfogadva a másságát is.

Debrecen, 2013. március 31. Balázs Tünde igazgató



5




NEVELÉSI PROGRAM



6

I. ISKOLÁNK ÉRTÉKEI, ALAPELVEI A GYÓGYPEDAGÓGAI NEVELÉS-OKTATÁS,

FEJLESZTÉS CÉLJA, NEVELÉSI MÓDSZEREK, ELJÁRÁSOK 1. 1. Értékek, alapelvek

ÉRTÉKEK ALAPELVEK

Pozitív értékek struktúrája: Testi harmóniát kifejez értékek. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés/

személyes kompetenciák és motívumok kialakítása.

Önállóságra törekvés a fogyatékosság mértékének megfelel támogatás mellett.

Reális én-kép, helyes önismeret kialakítása.

Az önkiszolgálási képesség kialakítása, a mindennapi tevékenységrendszer dinamikus sztereotípiákká válásával. Az önállósulási és öntevékenységi vágy felkeltése, segítése, támogatása, gyakoroltatása. A személyiségfejl dés érdekében az el nyös motívumok kialakításának és a hátrányos motívumok el nyössé válásának segítése. Az egészséges és kultúrált életmód, viselkedési minták, szokásrendszerek gyakorlása.

Szociális hatékonyságok: Társadalmi értékrend megismertetése,

elfogadása, az emberi kapcsolat fejlesztése, tudatos, célirányos magatartásformák kialakítása.

Társadalmi beilleszkedéshez a szocializáció folyamata, társadalmi integrációhoz szükséges kommunikáció eszközkészletének használata.

Szocializációs színterek (család-iskola) integrációja, elvárt viselkedésstruktúrák egyensúlya a környezet és az egyén részér l, hogy a kívánt értékszempontú viselkedés végállapot megvalósulhasson.

A pedagógiai folyamat során a társadalmi értékrendek, képességek kialakítása, fejlesztése. Pedagógiai alapelvünk az átlagos nevelésen túllépve, tanulónk szociális kompetenciája,

ködésének hangsúlyozása.

Kapcsolati harmóniák értékei: Szorgalom, képességnek megfelel

teljesítményekre való törekvés Közösségi/egyéni egyensúly: közösségben

harmonikus (barátság, család, stb.) társadalmi beilleszkedés

Személyi értékek: egymás tisztelete, elfogadása –tolerancia - Hatékonyságot kifejez értékek, attit dök

az oktatási folyamat hatékonyságának érdekében.

- A szintjükt l függetlenül erkölcsi és etikai normák kialakítása egyéneknél.

Személyiségértékek: - nemzeti kultúra, EU kultúra - tudás (képzés megfelel szint egyéni

er feszítéssel – megalapozott tudás

A pedagógusok személyisége, attit djei olyan légkört teremtenek, amelyek megalapozzák és aktivizálják a kommunikációs képességeket. Ebben a szocializációs közegben a gyermek elsajátíthatja, fejlesztheti kommunikációs képességeit, segítik az t körülvev társadalomban való eligazodását.



7

ÉRTÉKEK ALAPELVEK

Fontosnak tartjuk a munkára nevelést a társadalmi hasznosság érdekében, amely olyan támogatást nyújt, mely segíti a reális pályaválasztást, pályaorientációt. Az összes olyan személyiségérték, amelyek segítik a fentiek megvalósítását: feladatvállalás, feladatmegtartás.

A munkatevékenység során el térbe kerül a kitartó munkavégzés képességének kialakítása. A mindennapi tevékenységek, szokás-rendszerének megalapozása, praktikus ismeretek nyújtása segítik az elemi munkaszokások elsajátítását.

Társadalmi-közösségi egyensúly értékek: partnerközpontúság Demokrácia, humanista értékrend Kompromitás – azoknak a cselekedeteknek

gátolása, amelyek sértik mások érdekeit. Szociabilitás: az erkölcsi rendszer

fejlesztése, elfogadása (pl.: kötelesség, kitartás)

esélyegyenl ség differenciált fejlesztés felzárkóztatás

A gyermek saját adottságaihoz, képességeihez igazodó, egyéni fejl dési tempóját figyelembevev személyiségfejleszt munka, differenciált foglalkozás. Szociális készségek következetes fejlesztése, amely növeli az együttes munkavégzés és az önálló életvezetés esélyeit.



8

1. 2. Az iskolánk célrendszere Gyermekközpontú szemlélettel a sérült gyermek személyiségfejl désének segítése.

Tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb mértékben készítsük fel a társadalmi beilleszkedésre.

Egyénekre szabott speciális képességfejlesztés (tanórai differenciálás, habilitáció, logopédia, szakköri tevékenység…), tehetséggondozás.

A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztése.

tanuló

Gyakorlatorientált cselekedtetésen alapuló tevékenység biztosítása a tanulók munkára nevelése érdekében.

Tanulóinkban a megismerési vágy felkeltése, az egyéni megsegítésen alapuló ismeretszerz tanulás biztosítása, a bels motivációs rendszer aktivizálásának el segítése.

Legyenek gyermekeink adottságaikhoz képest testileg-lelkileg kiegyensúlyozott, egészséges fiatalok.

Váljon igényükké a szép elfogadása, megóvása, megteremtése. A természet és az alapvet emberi értékek megismerése, megóvása, megteremtése.



9

1.2.1.Célok prioritása:

a) A társadalmi befogadás er sítése, a társadalmi értékrendek, képességek kialakítása, fejlesztése: érték- és normaközvetítés. Szociális készségek következetes fejlesztése, melyek segítik az együttes munkavégzés és az önálló életvezetés esélyeit.

Célok Feladat Sikerkritérium Mérhet ség Eszköz

Tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a legteljesebb mértékben készítsük fel a társadalmi beilleszkedésre. Legyenek gyermekeink - adottságaikhoz képest - testileg-lelkileg kiegyensúlyozott, egészséges fiatalok.

Szociális készségek következetes fejlesztése, amelyek segítik az együttes munkavégzés és az önálló életvezetés esélyeit. Az önkiszolgálási képesség kialakítása, a mindennapi tevékenységrendszer dinamikus sztereotípiákká válásával. Az önállósulási és öntevékenységi vágy felkeltése, segítése, támogatása, gyakoroltatása. A rendszeres és állandó munkavégzés iránti igény felébresztése. Az egészséges és kultúrált életmód, viselkedési minták, szokásrendszerek gyakorlása. A személyiségfejl dés érdekében az el nyös motívumok kialakításának és a hátrányos motívumok el nyössé válásának segítése. A tanulók személyiségének fejlesztésével az önelfogadás, mások elfogadása, a toleráns magatartás kialakítása, az általános emberi értékek elsajátítása. A szokások, hagyományok megismertetése, elfogadtatása, más értékek tiszteletére nevelés, az erkölcsös viselkedés, önzetlenség, szeretet, segít készség, szorgalom megkövetelése. A szép elfogadása, megóvása, megteremtése, a természet és az alapvet emberi értékek megismerése, megóvása, megteremtése. Részvétel az iskola és partnerei által szervezett rendezvényeken, szabadid s programokon.

harmonikus személyiség feln tté válás reális önismeret, a másság elfogadása az iskolai és iskolán kívüli életben való eredményesebb részvétel hatékonyabb kommunikáció

elégedettség mérése a mindennapi konfliktusok számának csökkenése kudarct képesség

versenyeken, rendezvényeken, sportesemények való részvétel az iskolában és az iskolán kívül demokratikus iskolai légkör diákönkormányzat



10

b) Készség és képességfejlesztés: a képességek differenciált, egyénre szabott fejlesztése, a habilitációs, rehabilitációs feladatok széleskör értelmezése, amely az egész intézmény m ködését áthatja.


Minden gyermeknek a lehet ségeihez mért legteljesebb fejl dés biztosítása: egyénekre szabott speciális képességfejlesztés (tanórai differenciálás, habilitáció, logopédia, szakköri tevékenység…), tehetséggondozás. A sérült képességek terápiás kompenzáló korrekciós nevelése, az épen maradt képességek maximális fejlesztése. Magas szint hozzáadott pedagógiai érték

A fogyatékosságból ered hátrányok csökkentése, kompenzálása, a sérült funkciók javítása, a képességek kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük sérülésspecifikus szempontú támogatása. Az egyén er sségeinek el térbe helyezése A gyermek saját adottságaihoz, képességeihez igazodó, egyéni fejl dési tempóját figyelembevev személyiségfejleszt munka, differenciált foglalkozás: valamennyi tanuló képességeinek megismerése, differenciált képességfejlesztés tanórákon, tanórán kívüli foglalkozásokon, egyéni fejlesztési tervek alapján habilitációs órákon. A tanulók képességeinek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük er sítése. Szociális készségek következetes fejlesztése, amely segíti az együttes munkavégzés és az önálló életvezetés esélyeit. A hátrányos szociokulturális környezetb l érkezett tanulók felzárkóztatása, beilleszkedési, magatartási, és tanulási nehézségeinek a leküzdése. Az egyéni megsegítésen alapuló ismeretszerz tanulás biztosítása – tanulás-módszertani ismeretek elsajátíttatása. Munkára nevelés a társadalmi hasznosság érdekében, amely olyan támogatást nyújt, mely segíti a reális pályaválasztást, pályaorientációt.

Az iskola befejezésére tanulóink hasznosítható tudással rendelkeznek. eredményes, sikeres ismeret elsajátítás önmaga képességeihez mérten továbbfejleszthet , továbbépíthet tudás, törekvés a továbbtanulásra, a szakmaszerzésre az értelmileg akadályozott gyermekinknél a társadalmilag hasznos, elemi szint munkavégzés

hozzáadott pedagógiai érték, a nevel testület elhivatottsága, szellemisége magas szint szakmai felkészültsége, a folyamatos szakmai megújulás igénye

Differenciált tanulásszervezés, habilitáció, rehabilitáció, terápiák, egyéni fejlesztési tervek korszer készség és képességfejleszt eszközök alkalmazása a mindennapi pedagógiai gyakorlatban



11

c) Széles kör szakmai és szakmaközi együttm ködések kiépítése, nyitottság. önálló, alkotó szellemi légkör, autonóm módon való gondolkodás, új tartalmak fejlesztésének képessége – innováció -.

Célok Feladat Sikerkritérium Mérhet ség Eszköz Intézményünk m ködése stabil, biztonságos, felhasználóbarát, tudjon szakmai segítséget nyújtani a hozzá forduló intézményeknek.

Az integráltan oktatott sajátos nevelési igény tanulók megsegítése a többségi általános iskolákban.

Esély teremtése a súlyosan és halmozottan sérült tanulók és családjaik számára.

PR tevékenység fejlesztése. Partnereink elvárásainak, véleményeinek beépítése

pedagógiai munkánkba. A szervezeti kultúra tudatos fejlesztése. Intézményünk elért eredményeinek, módszereink

közvetítése partnereink, óvodás, általános iskolai és középiskolai pedagógusok, valamint gyógypedagógusok felé. A környezethez való folyamatos, reflektív alkalmazkodás, válaszok megfogalmazása a környezet kihívásaira.

Célok megfogalmazása, az ehhez vezet utak, programok tervezése.

Utazó gyógypedagógusi hálózat m ködtetése. A min ségfejlesztési eredményeink alapján f

célkit zésünk a szül kkel való együttm ködés, kapcsolattartás er sítése. A pedagógiai tevékenység alapja legyen a tanuló, nevel , szül együttm ködése. A nevelési célok megvalósítása érdekében együttm ködés a szül kkel, gondvisel kkel. Szül i fórumok, tanácsadások tartása.

A szül k, az intézmények bevonása az iskola pedagógiai tevékenységébe.

Az iskola legyen a társadalmi élet és tevékenység számos fóruma is.

A mindennapokban a gyermekek komfortérzetének (az öröm, a boldogság, a megelégedettség és a biztonságérzet) biztosítása. Minél több, színes szabadid s tevékenység, ünnepi megemlékezés biztosítása.

Szakmai elismertség Széles kör szakmai kapcsolat, együttm ködés partnereinkkel, társintézményekkel, szervezetekkel, önkormányzatokkal

Partnerek elégedettsége

Szakmai rendezvények, bemutatók szervezése Médiák lehet ségeinek kihasználása. Továbbképzési lehet ségek



12

d) Referenciaintézményi szolgáltatói szerep magas színvonalú ellátása a közoktatás-fejlesztés érdekében.


Széleskör szakmai szolgáltatásokkal, változatos kínálati rendszer biztosításával a hálózati és horizontális tanulás mintaadó tartalmainak biztosítása. Példaérték pedagógiai kultúra és eszközrendszer kidolgozása. A kompetencia-alapú oktatás elvének érvényre juttatása a „jó gyakorlat”-ok alkalmazása során.

Befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlat, az egyéni fejl dést biztosító pedagógiai módszerek alkalmazása. Nyitott nevelési-oktatási környezet: az intézmény partneri kapcsolatainak er sítése, mentorálás. Módszertani kultúra fejlesztése: „jó-gyakorlatok”, kompetenciák, szakmai m helyek. Kompetencia-alapú oktatás beépítése a mindennapi pedagógiai munkába. Az egész intézmény m ködését átható habilitációs, rehabilitációs feladatok prioritása. A kompetencia alapú oktatás beépítésére az oktató-nevel munkába. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igény tanulók megsegítésére a többségi általános iskolákban.

Szakmai elismerés, hírnév Partnerek elégedettsége Pedagógusok módszertani kultúrája, team-munka

Kompetenciák, elégedettség, hozzáadott érték, publikációk,

Szakmai m helyek, hospitálás, önfejleszt gyakorlatok, „jó-gyakorlat”-ok, továbbképzések önfejleszt tréningek, IKT eszközök



13

1.3. Az értelmi fogyatékosság súlyosságához igazodó részcélok

TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTT

TANULÓK

ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT

TANULÓK

SÚLYOS ÉS HALMOZOTTAN

FOGYATÉKOS GYERMEKEK

A tanulók számára elsajátítható

veltségtartalom, a specialitásokból adódó készségszint megalapozása, az arra képes tanulók felkészítése az alapm veltségi vizsgára a speciális szakiskola szakképzési évfolyamán való továbbtanulásra.

A praktikus ismeretek közvetítése szolgálja a mindennapi életben való eligazodást.

A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulóink közoktatásban való részvételének biztosítása.

Olyan iskolai gyakorlat kialakítása, amely biztosítja a tanulók számára a minél szélesebb kör tapasztalatszerzést, napi tevékenységek gyakorlását, és ismereteik alkalmazását.

A kommunikációs és szocializációs képességek hangsúlyozott fejlesztése járuljon hozzá az iskola befejezés utáni adott életközegben (ÉNO, szociális foglalkoztató, gondozóház, véd -munkahely, család…) való helytálláshoz.

Tanulóink részesüljenek. szükségleteiknek és fogyatékosság struktúrájuknak megfelel nevelésben, oktatásban, egyéni fejlesztésben, s ezek hatására javuljon életmin ségük

Az iskola biztosítson olyan feltételeket, amelyek segítik a komplex személyiségfejleszt munkát a minél teljesebb emberi élet alapjainak megteremtéséhez.

A tanulók életéhez adott közvetlen segítségnyújtással társadalmi integrálódásuk el készítése, felkészítésük elemi munkavégzésre.

A lehet ség szerinti legnagyobb önállóság elérése, a társadalomba történ mind teljesebb beilleszkedés

A tanulók szociális képességeinek fejlesztése a munkavállalás és az önálló életvitel esélyének megteremtése érdekében.

Olyan iskolai életközeg kialakítása, melyben lehet vé válik a fogyatékos gyermek testi-lelki harmóniájának megteremtése, önállóságra törekvése

A családok szakmai megsegítése, tehermentesítése.



14

1.4. Az iskola értékeinek, alapelveinek a NAT-hoz és a gyógypedagógiai irányelvhez való viszonya

A Nemzeti Alaptanterv tartalmi szabályozásának kiterjesztése a fogyatékos gyermekekre és a

gyógypedagógiai intézményekre jogilag megszünteti a fogyatékos tanulók hátrányos iskolai megkülönböztetését, és el segíti beilleszkedésüket a kortárscsoportokba.

A Nemzeti Alaptantervben meghatározott tudás- és képességek megszerzéséhez való jog minden

magyar gyermek elidegeníthetetlen joga. A fogyatékos gyermekek azonban ezzel a jogukkal csak akkor élhetnek, ha az intézmény, amelyben tanulnak, figyelembe veszi nehézségeiket, nevelési szükségleteiket és kiegészít szolgáltatásokat is nyújt szegregáltan és integráltan egyaránt.

A Nemzeti Alaptanterv a sajátos nevelési szükséglet tanulók oktatásában az egységes

követelményrendszer alkalmazására az alábbiakat mondja ki: „A tanulók sajátos nevelési igényeihez, lehet ségeihez, korlátaihoz és speciális szükségleteihez

igazodva a következ elvek alkalmazandók: A követelmények teljesítéséhez, hosszabb id sávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van.

Az el írt minimális teljesítményekre szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelel tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése.

Az iskolák segít megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítik ezeket a tanulókat a követelmények elérésében, els sorban az önmagukhoz viszonyított fejl désüket értékelve.”

1.5. Alkalmazott módszerek, eljárások

Befogadó, cselekvésorientált és az egyéni fejl dést biztosító eljárásokat, pedagógiai módszereket alkalmazunk, figyelembe véve tanulóink sérülésspecifikus jellemz it, életkori sajátosságait. Alkalmazott módszereink lényeges jegyei:

keretjelleg ek (mert soktényez s volta miatt nem tudunk mindennel el re számot vetni) rugalmas alkalmazkodást feltételez (a választás szabadsága a megváltozott helyzetekhez való

alkalmazkodás érdekében) az elért eredményekre való építkezés (a nevelési módszerek megválasztása a célokban,

másrészt tapasztalatokban gyökerezik) közösségi jelleg eszközjelleg (informál, eligazít, lehet séget nyújt az elmélyedésre, a különböz szempontok

figyelembevételével) differenciáló (figyelembe veszi a gyermekek egyéni személyiségstruktúráját)

- az átlagostól eltér didaktikai módszerek: - cselekvés- és tevékenységközpontúság - közvetlen tapasztalatszerzés - lépésr l-lépésre haladás elve - fokozatosság elve - folyamatos meger sítés

speciális módszerek, eszközök alkalmazását minden esetben a gyermek/tanuló állapotához igazodó, egyéni szükségletek határozzák meg. - diagnosztikus mérések - terápiás módszerek egyéni/kiscsoportos



15

Speciális módszereink: Meixner féle olvasás-írástanítási módszer:

Egy jól megválasztott olvasástanítási módszer meghatározója lehet a sikeres és eredményes tanulásnak. Tanulóink számára az általunk legalkalmasabbnak tartott olvasástanítási módszert választottuk.

Megalkotója Meixner Ildikó gyógypedagógus, logopédus, szakpszichológus. Sajátosságai:

A módszer gyógypedagógiai terápiás kezdeményezésb l fejl dött ki. Maximálisan alkalmazkodik a gyermek egyéni haladási üteméhez. A tantárgyi ismeretek elsajátítását képességfejlesztéssel alapozza meg. A hang – látás - mozgás egységére következetesen épít a tanulás folyamatában. A többi módszert l eltér bet sorrendet tanít. Más módszernél alaposabban dolgozza ki az olvasástanítás lépéseit. Írástanítása késleltetett.

A módszer alapelvei: Az aprólékosan felépített tananyag kis lépésekre bontva, vissza-visszatér ismétlésekkel

kiegészítve a fokozatosság elvének megvalósítását szolgálja. A bet tanítás hármas asszociációs kapcsolatának kialakítása (akusztikus, vizuális,

beszédmotoros) és annak konzekvens betartása a tanulás során sokoldalú asszociatív meger sítésként szolgál.

A Ranschburg - féle homogén gátlás kialakulásának megel zése is komoly szempont az oktatás folyamán. A gondolkodás merevségének (rigiditásának) elkerülése, megel zése a cél.

Nagy hangsúlyt fektet a gyermek pszichés, önbizalmi meger sítésére, így a pedagógus csak pozitív visszacsatolást, fejleszt értékelést alkalmaz.

A fejlesztést a gyermek elakadási szintjéhez kell igazítani. A funkciók hierarchikus felépítettségét mindenkor figyelembe kell venni.

Az olvasástanítással párhuzamosan, de késleltetett ütemezéssel kezd dik az írástanítás. Az írás el készítésének, a motoros képességek fejlesztésének kiemelt szerepe van. Montessori pedagógia adaptációja értelmileg akadályozott gyermekek és tanulók fejlesztéséhez

Mária Montessori nevéhez köt reformpedagógia jól adaptálható irányzat az értelmileg akadályozott tanulók iskolai nevelésében-oktatásában, különleges gondozásában, terápiás jelleg fejlesztésében. A Montessori módszer és a hozzá tarozó eszközkészlet – a sajátos nevelési igényhez igazodó szelekcióval és átdolgozással – megfelel en hasznosítható a tanulók eredményes iskolai fejlesztésében.

A módszer adaptációjánál figyelembe vesszük az értelmileg akadályozott tanulókra jellemz tanulási, megismerési funkciók sajátosságait. (pl.: lassú, korlátozott, besz kült és differenciálatlan észlelés, kommunikációs nehézségek, a manipulatív tapasztalatgy jtés eredményessége, mérsékelt tanulási dinamika, verbalitás problémája, jó utánzókészség és monotónia-t rés).

Montessori pedagógia sajátos jellege, alapelvek, módszerek: A verbális tanulás nehézsége miatt a cselekvéses, gyakorlati (érzékletes, mozgásos,

„életorientált”) tapasztalatszerzést helyezzük el térbe az ismeretnyújtásnál, feldolgozásnál és alkalmazásnál.

A bevéséshez az átlagosnál több id t kell fordítani és sokat gyakoroltatni. Az ismeretnyújtásnál a kis lépésekben haladás elvének kell prioritást biztosítani. A módszer alkalmazása csak rugalmas tanulásszervezéssel, állandó és folyamatos

differenciálással lehet eredményes.



16

Praktikus ismeretek nyújtása, élethelyzetek begyakorlása, önellátás és cselekv képesség, adaptív viselkedés kialakítása, a tárgyi és személyi környezet megismerése kiemelt kulcskompetenciaként jelenik meg.

A Montessori pedagógia alkalmazása megköveteli a merev tanórai keretek oldását (foglalkozások id tartama, csengetési rend) szükségessé teszi a foglalkozások komplexitásának el térbe állítását.

A módszer adaptációja csak akkor eredményes, ha a tanulók egyéni sajátosságát maximálisan figyelembe vesszük.

A didaktikai célok megvalósításánál használt eszközök csoportosítása

a mindennapi élet gyakorlati teend ire felkészít eszközök érzékelés-észlelést fejleszt eszközök matematikai gondolkodást fejleszt eszközök olvasás, írást el készít eszközök elemi földrajzi, biológiai és társadalmi ismereteket megalapozó eszközök

Storyline – módszer alkalmazása a tanulásban és értelmileg akadályozott tanulók személyiségfejlesztésében A Storyline- didaktikai módszer angolszász eredet módszer, mely alkalmazható a sajátos nevelési igény gyermekek nevelés-oktatásában, terápiás jelleg foglakozásokon egyaránt.

A módszer alkalmazása a pedagógusok által szabadon alkalmazható egyéni érdekl désnek megfelel en.

A Storyline-módszer általános jellemz i:

az ismeretátadás integrált módon történik, különböz tantárgyakat hoz össze egy témakörben, a diák autonómiát élvez a tevékenységi folyamatban, a tanulásszervezést egyéni-páros és csoportmunka jellemzi, aktív tevékeny feladat, érinti a kulcskompetencia területeket (szociális, kommunikációs, stb.) szolgálja a kreativitás fejlesztését, szolgálja a hallás utáni értés, az olvasás-írás használatát, referenciaanyagok használata

Egy téma feldolgozásának lépései:

Brainstorming a téma felvetéséhez, helyszínek kiválasztása, kreatív megalkotása, kapcsolatok a karakterek között, szabályok és rítusok, szituációk megalkotása, speciális esemény keresése a story megalkotása, összefüggés a karakterek és a helyszínek között visszatekintés és értékelés a story összefügg prezentációja.



17

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK, AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI FOLYAMATA

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK

Nevel - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk.

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejl dését!

Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás.

Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s el segítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukhoz és társaikhoz f (szociális) viszonyukat (attit djüket).

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetev ir l, képességeik és tehetségük határairól és lehet ségeir l.

Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk ket önmaguk kiteljesítésében és

elfogadásában!

Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

Vegyük figyelembe az egyes életkori fejl dési szakaszok jellemz it

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.

A pedagógus személyisége alapvet motivációs tényez , közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek.

Hatékony tanítási stratégiák alkalmazása.

Szakmai-módszertani tudás megszerzése.

Els dleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejleszt hatásának érvényesítése.

Az iskola pedagógiai gyakorlata adjon teret: a színes sokoldalú iskolai életnek, az egyéni és csoportos tanulásnak, játéknak, munkának; fejlessze a tanulók önismeretét, együttm ködési készségét, eddze akaratát!

A tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy fejlesztése, a játék-szeretet és az alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítmény optimalizálását segít személyiségjegyek er sítése minden pedagógus napi feladata.

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását.

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvet szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felel sség összhangját. Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

Olyan iskolai életrend kialakítása, ködtetése, amelyben a tanulók

biztonságban érzik magukat. Tudják higgadtan kezelni a konfliktusos szituációkat is

A személyes kompetencia fejlesztésével az egészséges és kulturált

Személyes képességek fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés,

A tanuló tudatosan alakítsa egészséges életmódját, szokásrendszerét!



18

ALAPELVEK CÉLOK FELADATOK

életmódra nevelést szolgáljuk.

önvédelmi (egészségvéd , identitásvéd , önreflexív képességek (önértékel , önmegismer , önfejleszt képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztet negatív hatásokkal.

A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás –alkotás, - min ség mindenben, - egyéni életélés kultúrája,

Az alkotó képesség kibontakoztatása.

Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejez képesség.

Az önfejleszt képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni er sségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejleszt stratégiáik kialakítását!

Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység alapja a tanuló, nevel , szül együttm ködése

A pedagógus bánásmódja és nevelési stílusa legyen szociál-integratív!

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetít , kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályf nöki órák témakörének körültekint megválasztásával.

A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attit dök kialakítása szintézisében történik.

A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejl dése érdekében.

Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelel prioritások megtalálása, a nevel hatások összehangolása.

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas) kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberi, természeti, társadalmi környezet alakításának képességét.

A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.

Az önellátó képesség, viselkedés tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelel en.

A különböz érdekl dés , értelmi, érzelmi, testi fejlettség és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra

Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.

Életpálya - követés Tanulóink életútjának követése, segítése a pedagógiai folyamat hatékonyságának és a befogadó iskolák elégedettségének növelése.

Intézményünkben végzett tanulóink nyomon követése, segítése.



19

Területei: kapcsolati-kommunikációs tevékenység társas-közösségi tevékenység kreativitási tevékenység munkába álláshoz szükséges készségek – döntés-el készít tevékenység (pályaorientáció)

Színterei:

differenciált foglalkozás – egyéni fejlesztés egyéni felzárkóztató foglalkozás napközi (tanulószoba), kollégiumi csoport szakkörök öntevékeny diákcsoport

Módszerek:

cselekvésbe ágyazott ismeretelsajátítás gyakorlatorientált foglalkozásvezetés indirekt tanári irányítás komplexitás partneri viszony tanulói öntevékenység, önfejlesztés

3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSSEL ÖSSZEFÜGG FELADATOK 3.1 Egészségnevelés

Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényez ket, azok hatásait, elkerülésük módját. Az egészségvédelem kiemelt témakörei:

betegségek, balesetek elkerülése egészség meg rzése, helyes szabadid s szokások kialakítása az egészséges állapot megbecsülésére nevelés, a helyes egészségfelfogás kialakítás egészséges táplálkozásra nevelés társkapcsolatok egészségügyi kérdései higiénés magatartásra nevelés egészséges mozgásfejl dés, helyes testtartás mentálhigiéné, krízis-prevenció függésekhez vezet szokások (alkohol, nikotin, drog) megel zése harmonikus kapcsolat kialakítására nevelés, konfliktuskezelés családi életre nevelés

Az iskola feladata:

jól alkalmazható ismeretek helyes szabadid s magatartásminták kialakítása megtanítása

Az egészségnevelés színterei

tanórai foglalkozásokon: - biológia-egészségtan - osztályf nöki - életvitel-gyakorlati ismeretek - környezetismeret - testnevelés



20

tanórán kívüli foglalkozások: - napközis, tanulószobai, kollégiumi foglalkozások - szakköri, önképz köri tevékenység - gyógytestnevelés - iskolai sportköri, DSE foglalkozás - mindennapos testnevelés megvalósítása - iskolaotthon - tanulmányi kirándulások - ismeretterjeszt el adások - DADA program

Az egészségnevelés, egészségmeg rzés módszerei

felvilágosítás tanácsadás (fogápolás 1-3. osztály) szolgáltatás sz vizsgálatok:

- iskolafogászat - belgyógyászati vizsgálatok (iskolaorvos, véd , ápoló) - gyógytestnevelésre javaslat - szemészet - sportolók orvosi vizsgálata - tisztasági vizsgálatok

Sikerkritériumok meghatározása

programokban való részvétel mozgásállapot fejl dése tantervi követelmények teljesítése

3.2. Környezeti nevelés A környezeti nevelés embereszménye: a „környezeti polgár” 3.2.1 A környezeti nevelés cél és feladatrendszere Környezetünk legyen tanítványaink számára az emberiség közös öröksége, mely min ségének meg rzése és javítása közös és egyéni kötelesség. A környezeti nevelés az egészségvédelem és az ökológiai egyensúly fenntartásának része, védelméhez minden ember képes hozzájárulni. Tudatosuljon bennük, hogy a környezet részét képez er forrásokat el relátóan és ésszer en szabad csak felhasználni. Célmeghatározások

pozitív attit d kialakítása a mindennapi környezetvédelem iránti tágabb és sz kebb környezetükben

kortárscsoportok közötti kapcsolat el segítése az iskolaközösség küls és bels kapcsolatrendszerének gazdagítása a szabadid hasznos eltöltésének biztosítása kiemelt célunk Debrecen környéki természeti értékeinek megismerése (Debrecen

Erd spuszta, Hortobágyi Nemzeti Park)

Feladatunk: a természeti, az épített, a társadalmi környezet fenntarthatósága érdekében szükséges magatartásminták, ismeretek, értékek, életviteli szokások megtanítása, kialakítása.

Színterek, szervezeti keretek:

iskolai: tanítási óra szabadtéri tevékenységek iskolán kívüli: állatkert, botanikus kert, kirándulások, terepgyakorlatok, erdei iskola



21

Környezeti nevelés tanórán

tantárgyi tartalmakat és követelményeket a tanári programban jelölni kell az erdei iskola számára külön programot kell készíteni

Környezeti nevelés a tanórán kívül

szakkörök vetélked k, versenyek jeles napok akciók tanulmányi kirándulások erdei iskola diákönkormányzati tevékenység esztétikus iskolai környezet kialakítása kiállítások, el adások együttm ködési civil szervezetekkel, társintézményekkel

3.2.2 A környezeti nevelés módszerei

Játékok: szituációs játékok memória játékok kombinációs játékok érzékelést fejleszt játékok

Modellezés: hatásterületi modellek rendszermodellek prognosztikus modellek

Riportmódszer: kérd íves felmérés direkt riportok

Projekt-módszer: analízis – akció projectek

Terepgyakorlati módszerek: terepgyakorlatok nyári táborok térképkészítés egyszer megfigyelések célzott megfigyelések, mérések

Aktív kreatív munka: természetvédelmi fenntartási munkák rekonstrukciós munkák

Közösségépítés: csoportszervezés vészeti kifejezés: alkotások, rajz, film, zene színdarab, vers, próza



22

3.2.3 A környezetnevelési program megvalósításához szükséges er források anyagi: költségvetési, pályázati formák humán: pedagógus kompetenciák fejlesztése továbbképzésekkel

pedagógus munkáját segít alkalmazottak bevonása felügyelet biztosítása kirándulásokon és az erdei iskolában

A program értékelése

A környezeti nevelést akkor tekinthetjük sikeresnek, ha társas kapcsolatok pozitívan fejl dnek aktív részvétel a programokban tantervi követelmények megfelel teljesítése a programban megjelölt feladatok teljesülnek

Erdei iskola: olyan tanulásszervezési egység, amely a környezet adottságaira épít , szorgalmi id ben megvalósuló, egybefügg többnapos, különböz helyszínen folyó, aktív, cselekv közösségi tevékenység.

Célja, feladata:

Egységes környezet, életmód biztosítása. A környezetet károsító, veszélyeztet hatások megel zése. Az él és élettelen környezet kapcsolatának megismerése. A természeti értékek megóvása. Természeti er források (föld, víz, leveg ) vizsgálata. Tudatformálás, erkölcsi értékek közvetítése Életvezetési képességek fejlesztése. Közösségfejlesztés

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Az iskola természetéb l fakadóan természetes és mesterséges közösségeket teremt, megtanít bizonyos viselkedésmintákat, amelyek sehol máshol nem sajátíthatók el.

Az iskola vezet inek, a tantestület tagjainak nemcsak a tanítás, hanem a közösségteremtés is feladatuk. A közösség létrehozása, majd vezetése nem könny feladat, de a közösségi létforma megélése a tanuló szempontjából terápiás jelent ség is lehet. A közösség megtartó erej . A közösségben megélhet a valahová tartozás érzése, a megértés és az elfogadás. Megtanulható az alkalmazkodás, a segít készség. Érdemes tehát odafigyelnünk arra, hogy az iskolánk tanulóit közösségi élményhez, tapasztalathoz juttassuk és ezzel is felkészítsük ket a feln tt életre.

A közösségi élet szervezése központi eleme a nevel -fejleszt tevékenység rendszerének, mert kialakítja, feldolgozza, beépíti a többi nevel tevékenység eredményeit. A tanulók közvetlenül vehetnek részt saját életük alakításában.

A jól szervezett osztályközösségek teremtik meg a jó iskolai közösség alapját. Irányítói az osztályf nök/napközis nevel /tanulószobai nevel k. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos céljaink

Az emberi, társas kapcsolatok er sítése, új kapcsolatok kialakításának el segítése. A kortárscsoportok befolyásoló szerepének tisztázása, hangsúlyozása. Az emberek személyiségi jogainak tisztelete, el ítéletekt l mentes szemlélet kialakítása. Megfelel kommunikációs és együttm ködési készség és képesség kialakítása. A kölcsönös

egymásra figyelés fontosságának megértése. Saját vélemény kifejezésre juttatása, érdekek ütköztetésének helyes módjai –

konfliktuskezelési technikák kialakítása, fejlesztése. A szociális és életvitel kompetencia fejlesztése.



23

Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevel i irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó

tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszer , nevel i fejlesztése. A tanulók életkori sajátosságainak, fejlettségének figyelembevétele. A tanulói közösségek irányításánál a nevel knek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó

közösségi magatartáshoz. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe kapcsolódjanak be, azokban aktívan

vegyenek részt. Az iskolai közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemz , az összetartozást er sít erkölcsi, viselkedési normák, formai

keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevel i

segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kit zni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

Magatartásproblémák kezelése, szokások kialakítása, rögzítése aktív részvétel során. Egyén-társadalom közötti kapcsolatok fejlesztése, iskolai és egyéb közösségben való helyes

viselkedésformák kialakítása. Kommunikációs kultúra fejlesztése, amely alapját képezi az egyén szocializációjának,

társadalmi érintkezésének. Kritikus választás a tanulók felé áradó közvetlen/közvetett információk tömegéb l. Szabadid helyes, kulturált eltöltése, megfelel tevékenységválasztás. A szabadid töltés

lehet ségeinek, a kínálatnak az állandó gazdagítása, a közösség iránti szükséglet kielégítése, a diákönkormányzati tevékenység feltételeinek kialakítása, megteremtése.

9-10-ig öntevékeny diákcsoport és hagyomány rz , egészségvédelmi programok (családi élet, drog, egészség) szervezése, érdekképviselet.

A közösségi nevelés színterei Állandó közösségek

intézményegységek tagozat évfolyam osztály napközis csoport iskola-gyermek és ifjúsági közössége iskolai diákönkormányzat

Azonos érdekl dés tanulók közössége

szakkörök sportkör tábor projekt, témahétre szervez csoport



24

5. A PEDAGÓGUSOK, AZ OSZTÁLYF NÖK FELADATAI: Nevel munkáját folyamatosan tervezi, melynek írásos dokumentuma az osztályf nöki tanmenet és az

egyéni fejlesztési terv. A tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi

tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.

Együttm ködik az osztályában tanító szaktanárokkal, az osztály tanulóival kapcsolatba kerül többi pedagógussal, (napközis nevel , logopédus, gyógytestnevel …), valamint a nevel -oktató munkát segít (gyógypedagógiai asszisztens, gyermekfelügyel , dajka…) alkalmazottakkal.

Gondot fordít a lemaradók felzárkóztatására, a speciális képességekkel rendelkez k megfelel foglalkoztatására, és a tehetséggondozásra.

Koordinálja a szabadid s foglalkozásokat. Törekszik arra, hogy jelen legyen azokon az eseményeken, melyeken osztályának tanulói is

részt vesznek. A szociálpedagógus irányításával kiemelten foglalkozik a veszélyeztetett tanulókkal, törekszik

a helyzetükb l fakadó hátrányok felszámolására. Folyamatos kapcsolattartás a szül i házzal, lakásotthonnal, szükség szerint családlátogatást

végez. Az ellen rz , tájékoztató és üzen füzet útján tájékoztatja a szül ket és gondvisel ket,

ellen rzi, hogy a szül k tudomásul vették-e a beírt értesítéseket, nevel i bejegyzéseket. Szül i értekezleteket, fogadóórákat tart.

Javaslatot tesz igazgatói szint dicséretre, büntetésre, illetve fegyelmi eljárás megindítására. Segíti a tanulók reális pályaválasztását, továbbtanulását, munkába állását. Adminisztrációs munkájának pontos elvégzésére törekszik: Hetente ellen rzi a naplóba beírt órákat, s hiány esetén az illetékest hiánypótlásra szólítja fel

(ennek elmaradása esetén jelzi az illetékes igazgatóhelyettesnek). Havonta összegzi és adminisztrálja a hiányzásokat. Igazolatlan hiányzás esetén a Házirenddel összhangban értesíti a szül ket. Következetesen eljár a fegyelmi vétséget elkövet tanulókkal szemben, a büntetések naplóba

és ellen rz be való beírását naprakészen végzi. Félévkor és év végén a tanügyi dokumentációk kiállítását – fejl dési lap, ellen rz , értékel

lap, bizonyítvány, anyakönyv, napló – hibátlanul, határid re elvégzi. (Javításokat csak az érvényes jogszabály alapján végez.)

Tanulmányi kirándulás el tt egy héttel az étkeztetésben résztvev k létszámát az élelmezésvezet nek jelenti.

Az el zetes bejelentés nélkül hiányzó tanuló szüleit, gondvisel it telefonon, vagy írásban tájékoztatja a hiányzásról.

6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYL TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE 6.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg pedagógiai tevékenységek

Az intézményünkbe kerül tanulók jelent s része valamilyen beilleszkedési nehézséggel küzd. Ennek oka az értelmi fogyatékosság miatt nehezített, illetve sérült szocializációs folyamat. Mindebb l következik, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefügg tevékenységünk átfogja valamennyi pedagógiai tevékenységünket.

Elvünk - a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzd tanulóinknál - az egyéni bánásmód fokozott alkalmazásán túl, sajátos pedagógiai módszerek, tevékenységformák alkalmazása.



25

Alapelveink: pozitív értékek hangsúlyozása, negatív tulajdonságok háttérbe szorítása együttes munka, olyan területen, ami ismert és kedvelt számára kapcsolatok normalizálása a feln ttek és kortársai felé a fiatalok egymás között kapcsolatrendszer hangsúlyozása a szabadid , szórakozás fontosságának hangsúlyozása

problémakezelés lehet ségek felkínálása

sikerélmény, kudarckezelés lehet séget biztosítani saját életének tervezésére passzív fiatalok, gyerekek tudatos bevonása a feladatokba

Feladataink:

helyi tantervünkben differenciált követelményrendszer felállítása színes, változatos szabadid s tevékenységek megszervezése fejleszt programok megvalósítása (habilitáció, rehabilitáció) gyermek- és ifjúságvédelemmel összefügg pedagógiai tevékenységek minden lehet ség kihasználása a pozitív meger sítésre, a jutalmazásra, dicséretre kompetenciánk határain belül különböz szakemberek segítségének, valamint terápiás

gondozásra jogosult intézmény felvetésének, lehet sét felajánlani a szül knek. Tevékenységformák:

differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák alkalmazása projekt-módszer elterjesztése tevékenységközpontú pedagógiák individuális tanulás el térbe helyezése fejleszt értékelés bevezetése a tapasztalatszerzés lehet ségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal rendhagyó osztályf nöki órák szervezése terápiás foglalkozás az iskolapszichológus vezetésével

A nevelési módszerek kiválasztásakor, az alábbi törekvések érvényesítése szükséges:

Okkeresés - a közvetlen vagy a távolabbi ok, háttér feltárása. A konstruktív kivezet út megtalálása - a gyerek eredeti szükségleteivel, indítékaival

összhangban. A pedagógus és a gyerek közös tevékenységére épül eljárás - a nevelési szituáció kialakítása

a nevel és a gyermek együttm ködésével. A társak, az osztály bevonása a megoldásba - a közös megvitatást követ en a társakkal végzett

együttes tevékenység szervezése. A gyerek saját aktivitásának ösztönzése cselekvéses vagy verbális formában – az életkor

függvényében. A gyermek szükségleteinek kielégítése, indítékainak figyelembevétele. Az egyéni értékek pozitív meger sítése. Elmarasztalás barátságos, segít formában - a nevel szinte érzelemnyilvánítása; a negatív

megnyilvánulás hatásának, következményeinek a gyerek által történ észlelése, tapasztalása. Önkritikus magatartás, a pedagógiai tevékenység megváltoztatása - iskolai, pedagógiai

ártalmak lehet ségének végiggondolása. A pedagógus kollégák bevonása a megoldásba. A szül k bevonása a megoldásba. Pszichológus, gyermekvédelmi felel s, szükség esetén iskolaorvos bevonása a megoldásba.



26

6.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek

A sajátos nevelési igény tanulók körében is sok a tehetséges gyermek. A tehetséges gyerekek fejlesztéséhez megfelel programokra van szükség. Céljaink

Minden gyermekben az értékek megtalálása és kibontakoztatása. Olyan készségek, stratégiák kialakítása, amelyek révén gyermekeink képesek lesznek

kreatívan, önállóan, a maguk megelégedésére tevékenységet folytatni (f ként kézm vességgel, rajzzal, tánccal, praktikus tevékenységekkel).

Élménynyújtás, örömszerzés, érzelmi hatások biztosítása. Feladataink

Felismerni a tehetséget és megjelenési formáit. Segíteni a tehetséges tanulókat abban, hogy felismerhessék és fejleszthessék képességeiket. Megtanítani tanulóinkat látni, érezni, alkotni. Ösztönözni intellektusukat és a kreativitásukat. Biztosítani tanulóinknak a városi, megyei, regionális, országos versenyeken való részvételt.

A képességek kibontakoztatását célzó tevékenységek az intézmény minden területén, tanórán és

tanórán kívüli foglalkozásokon is jelen vannak. A hagyományos ismeretközvetítés útján Elemi kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) megfelel szint kialakításával. Készségfejleszt tárgyak (nyelvtan, matematika) megfelel szint fejlesztésével. Tartalomhangsúlyú képességek (modern m vészet) fejlesztésével Képesség-kreativitásfejleszt csoporttechnikák útján Egyéni adottságokhoz megfelel komplex gyakorlatok.

Módszerei: komplexitás: amelyekben cél az alkotási folyamatok el segítése, csoportmunka,

differenciálás: problémamegoldás Színterei:

Tanórai – óratervvel összhangban alapkészségek megfelel szint elmélyítése, gyakorlása. Lehet ség biztosítása a többlet ismeretszerzésre.

Tanórán kívüli – választható foglalkozások szerzése a „tehetség” képesség kibontakoztatás céljából.

Szakkörök, versenyek - iskolán belüli versenyek - iskolán kívüli versenyek – területi, megyei, országos - pályaorientációs foglalkozások 9-10. évfolyam

Diákönkormányzat - szabadid s programok - pályázatok

Lehet ségei

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. a tanórákon érvényesül differenciált képességfejlesztés. csoportbontás. kooperatív tanulási módok. az iskolai könyvtár csoportos használata. továbbtanulás segítése felkészít foglalkozásokkal. személyes beszélgetések, a biztatás, jutalmazás az IKT eszközök alkalmazásával történ egyéni fejlesztések.



27

6.3. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍT ELJÁRÁSOK

a képzési id szak megnyújtása egyéni továbbhaladás lehet sége tantárgyi felmentés a tantervi követelmények teljesítése alól magántanulói státusz abban az esetben, ha a tanulóközösségben való fejlesztése magatartás- és

egészségügyi problémák miatt eredménytelen habilitációs foglalkozások, pedagógiai szakszolgálat közrem ködése az egésznapos nevelési rendszer (napközis ellátás) biztosítása tanórai differenciált foglalkozások egyéni képesség szerint továbbhaladás, kritériumorientált értékelés gyermekvédelmi preventív intézkedések a tanulói mulasztások számának csökkentésére szakmai szolgáltatások nyújtása a szül k részére (pszichoterápia, családterápia, szül terápia,

tanácsadás, egyéni és csoportos esetkezelés) 7. PEDAGÓGIAI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI CÉLÚ HABILITÁCIÓ, REHABILITÁCIÓ

A gyermekek között a beiskolázáskor jelent s egyéni különbségek állnak fenn. Ezek az eltérések els sorban a tanulási képesség min ségében mutatkoznak meg. A környezetb l érkez információk felfogása, feldolgozása és a közben végbemen önreflexiós folyamat különböz mértékben gátolt, sérült. Az értelmileg akadályozott tanulók habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásain, a különböz károsodásból ered , nagyfokú lemaradást kell csökkenteni, és az egész személyiség fejlesztését kell megvalósítani.

Az egyéni vagy kiscsoportos fejlesztés pedagógiai célja, hogy ezeket a zavarokat, akadályokat a gyermek állapotától függ en csökkentse, esetenként megszüntesse. A tanulásban akadályozó tényez k, eredetüket tekintve összetettek, tanulási és teljesítményhelyzetekben, kommunikációs interakciós szituációkban mutatkoznak meg. A tevékenység megtervezésénél mindenképpen szem el tt kell tartani az alábbi elveket:

A habilitációs tevékenységet megel zi olyan pedagógiai diagnosztizálás, amely pontos képet ad a gyermek ismereteir l, fejlettségei szintjér l, az alulteljesítés okairól.

A tanuló, az egyes gyermek hiányos iskolakészültsége, fejl dési lemaradása pusztán funkciótréninggel nem pótolható. A tudáselemek, ismeretek elsajátítása többféle képesség együttes meglétét, m ködését feltételezi. Ugyanakkor képességfejlesztése nem függetleníthet az ismeretek, tevékenységek rendszerét l, struktúrájától. Ezért a foglalkozásokon központi szerep jut a m veleteknek, a feladatoknak, a lemaradás okaira irányuló fejleszt gyakorlatoknak.

A habilitáció és rehabilitáció kiemelten kezelt területei valamennyi fejl dési szakaszban:

A szociális érés el segítése, tapasztalatok gy jtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben.

Cselekv képesség alakítása. vészeti terápiák alkalmazása – személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az örömszerzés

megteremtése. Folyamatos logopédiai ellátás a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása. A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna, gyógyúszás, lehet ség szerint

gyógylovaglás és a gyógytestnevelés a konduktív pedagógiai eszközeinek bekapcsolódásával. A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése. Részképesség-gyengeségek, hiányok (diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia) terápiája. Csatlakozó fogyatékosságok (érzékszervi, mozgásszervi) száma elenyész , enyhe súlyosságú.

A látási fogyatékosságok korrekciója vizuális fejleszt csoportban a tanórán kívüli tevékenységek között történik.



28

Az értelmi fogyatékos gyerekek többsége magatartásproblémákkal küzd, különösen a relaxációs és jógafoglalkozásokon próbáljuk a tudatos pihenési tevékenység módjainak elsajátítását, a frusztrációs helyzetek megoldását.

A habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokon a tanuló életkorának, fejlettségének ismeretében egyidej leg és egymással kölcsönhatásban kell korrigálni a beszédet, a megismer tevékenységet, a cselekvésszabályozást, a mozgást, a tájékozódást. Tág teret adni a tanuló önállóságának, a saját elgondolás érvényesítésének.

A pedagógiai szakaszok egy-egy fejl dési-fejlesztési egységet is képviselnek. Így a pedagógiai szakaszokhoz rendelten a habilitációs, rehabilitációs fejlesztés feladatai jelennek meg az Irányelveknek megfelel en

A fejlesztést logopédus, pszichológus, gyógytestnevel , mentálhigiénikus végzi, segítséget nyújtva az osztálytanító gyógypedagógusok munkájának.

Intézményünk pedagógusai egyéni fejlesztési terveket készítenek a gyermekkel foglalkozó pedagógusokkal team-munkában. A fejlesztési tervek a tanév elején készülnek, a szakvélemény, a pedagógusok megfigyelései, tapasztalatai és a bemeneti mérés eredményei alapján. Ezek alapján rögzítik a fejlesztend területeket, s az ezekhez kapcsolódó rövid távú célokat, feladatokat, eszközöket és módszereket. A fejlesztési terv elkészítésében szorosan együttm ködik a szakmai közösség és a gyermeket tanító pedagógusok, akik negyedévente beszélik meg és írásban rögzítik a fejlesztés eredményeit a tapasztalatok, megfigyelések és a mér lapok eredményei alapján. Majd új fejlesztési célokat, módszereket fogalmaznak meg. A tanév végén közösen értékeli a pedagógus-team az eredményeket.

8. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

A tanulásban akadályozott iskolatípus fels szakaszából, valamint az el készít szakiskolából

választott tanulók közrem ködésével diáktanács m ködik, amely diákönkormányzatot segít nevel segítségével, havi rendszerességgel ülésezik. A diákönkormányzatot segít pedagógus közrem ködésével évente 1 alkalommal az osztályok képvisel ib l választott diákképvisel knek lehet séget kell biztosítani, hogy az intézményegység-vezet kkel, valamint az intézmény igazgatójával diák közgy lésen találkozhassanak.

A diákönkormányzat a jogszabályban biztosított jogaival a diákönkormányzat m ködését segít nevel i irányítása mellett élhetnek.

A tanulók tájékoztatásának formái:

- faliújság - iskolaújság - diákközgy lés - iskolagy lés - diáktanácsülés - szórólapok

A véleményezési jog gyakorlásának szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának kell tekinteni a tanulásban akadályozott iskolatípus fels szakaszában és az el készít szakiskolájában lév tanulók 70 %-át. A diákönkormányzat m ködési feltételeit az intézmény vezetésének kell biztosítani.



29

9. A SZÜL , A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

Szül k és az iskola kapcsolatának hagyományai

A tanárok és a szül k kapcsolata azoknak a feln tteknek az egyenrangú szövetsége, akik egymást kiegészítve felel sen fáradoznak a felnövekv nemzedék szellemi és testi fejl désén. Összefogásuk, közös gondolkodásuk és harmonikus együttm ködésük fontos tényez je a nevelésnek. Találkozásaik a kölcsönös tájékoztatást és a felmerül problémák együttes megoldását szolgálják Ahhoz, hogy a szül k és az iskola nevel i közötti együttm ködés valóban eredményes legyen, kívánatos, hogy:

A kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön; Az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, szinte, szívélyes, jóindulatú; A tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinek-kinek a

feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást.

Cél, hogy a szül k lássanak bele az iskolai munkába, a közösség életébe és lehet ségeik, elfoglaltságuk függvényében vállaljanak részt benne azért, hogy folyamatosan nyomon követhessék gyermekük nevelésének, oktatásának alakulását. A pedagógus és a szül k közötti együttm ködés formái

családlátogatás szül i értekezetek

- iskolai szint : aktuális feladatok megoldására - évfolyam szint : els osztályosok, pályaválasztási szül i értekezlet - osztályszint (az éves munkatervben meghatározottak szerint) Együttm ködés, tájékoztatás,

vélemény, javaslat az iskola vezet sége felé. A tanulóval kapcsolatos intézkedés. - rendkívüli szül i értekezletek: Az iskolai élet sajátosságaiból adódó feladatok el készítése,

megoldása: táborozás, versenyekre való felkészítés. fogadóórák: négyszemközti beszélgetés a tanuló fejl désér l, problémák közös megoldása

érdekében. írásos és telefonos kapcsolattartás

A tájékoztató, ellen rz útján, melynek célja: - tanuló munkájával, magatartásával összefügg eseményekr l - iskolai, osztályszint programokról

nyílt napok Lehet séget biztosítunk a szül k számára, hogy betekintést nyerjen az iskolai oktató-nevel munkába. Tájékozódhat közvetlenül gyermeke, osztályközösség iskolai életr l.

A szül i munkaközösség legfontosabb feladata:

Megfelel kapcsolat kialakítása a szül k és az iskola vezet i, pedagógusai és dolgozó között. Az iskola részeként fejti ki tevékenységét. Az iskolába járó és a kollégiumban lakó valamennyi tanuló szüleinek érdekképviseletét ellátja. A szül i munkaközösség részei:

Szül i választmány: A választmány tagjait az osztályba járó tanulók szülei választják. A tagok száma az iskolai osztályok számával azonos.

Vezet ség: A vezet ség tagjai közül elnököt, elnökhelyettest és titkárt választ. Az elnök képviseli az iskolai szül i munkaközösséget az iskola vezet ségénél.

A szül i munkaközösség m ködését a munkaközösség szervezeti és m ködési szabályzata tartalmazza.



30

Jogi alapjai Tanuló kötelességei (2011. évi CXC. törvény 45. 46. §) Szül i kötelesség (2011. évi CXC. törvény 72. §) Szül i közösség (2011. évi CXC. törvény 73. §) Pedagógus közösség – alkalmazotti közösség (2011. évi CXC. törvény 62.§)

Pedagógiai feladatok

A választott szül k SZMSZ-be vonása az iskolát érint problémák megrendezése. Annak el segítése, hogy a szül i közösség vegyen részt (nyújtson segítséget az osztály)

gyermekközösségben. 10. A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI 10.1. A tanulói jogviszony létesítése (2011. évi CXC. tv. 45.§)

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Intézményünkbe gyermeket csak a tanulási képességeket vizsgáló szakért i bizottság javaslatára

vehetünk fel. A komplex szakért i vizsgálat (pedagógiai, orvosi, pszichológiai) eredményeir l, s az iskolaválasztás lehet ségeir l a szül tájékoztatást kap, Ha a szakért i bizottságintézményünket jelöli ki a tankötelezettség teljesítésére, akkor a szül t id ben értesítjük a beiratkozás id pontjáról, egyúttal lehet séget biztosítunk – nyílt nap formájában –, hogy személyesen is megismerkedjen intézményünk tevékenységével. A tanuló osztályba sorolása a szakért i vélemény alapján történik.

Tanulói jogviszony orvosi, szakért i javaslatra vagy a szül kérelmére magántanulóként is teljesíthet , ha a tanuló fejl dése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából ez nem hátrányos.

Magántanulói státuszba azok a tanulók kerülhetnek, akiknek nevelése, oktatása egészségügyi, mentális problémák miatt ezt szükségessé válik. A mindennapi iskolába járás alól felmentett tanulók a törvényben meghatározott órakeret szerint felkészítésben részesülnek, ahol egyéni foglalkozások keretében a közismereti tantárgyakból készülnek az osztályozó vizsgára. A tanév végén osztályozó vizsgát kötelesek tenni, bizonyítványuk egyenérték az osztályközösségben neveltekével.

Amennyiben a magántanulói státuszban folytatott tanulmányok eredményes befejezésére nem lehet számítani az intézmény vezet je állásfoglalást kér a területileg illetékes Kormányhivataltól a tankötelezettség teljesítésér l. 10.2. Tanulói jogviszony megsz nése Az iskolai tanulmányok befejezése el tt

Lakóhely változtatás esetén a szül kérésére, amennyiben befogadó nyilatkozatot hoz az új iskolából.

A Köznevelési (2011. évi CXC.) törvénynek eleget téve, szül i nyilatkozat alapján. Kontrollvizsgálat alapján szakért i javaslatra áthelyezve a „többségi” általános iskolába. A

kontrollvizsgálatot kérheti szül , pedagógus. Gyermekvédelmi szakellátásban történ változás esetén.

Az iskolai tanulmányok befejezésekor

A fels tagozat végén (8. osztály) más, középfokú szakképz intézményben való továbbtanulás esetén 8. osztályos osztályzattal, végbizonyítvánnyal értékelve, dokumentálva.

Az el készít speciális szakasz végén (10. osztály). A készségfejleszt speciális szakiskola 12. évfolyama végén (szakmai tárgyból bels vizsga

letétele kötelez .). A tankötelezettségi korhatár elérésével a tankötelezettségi törvénynek eleget téve. Az iskolai

képzés a szül kérésére, s a nevel testület javaslatára a törvénynek megfelel en meghosszabbítható.

Tanköteleskor befejezése után, fegyelmi eljárás esetén nevel testületi döntés alapján. Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa.



31

11. AZ ELS SEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az els segélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban el forduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvet bb els segély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a ment szolgálat felépítésével és m ködésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell ment t hívni.

Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük els segély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelel szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az els segély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának el segítése érdekében

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Ment szolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Els segélynyújtók Országos Egyesületével;

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, els segély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Az els segély-nyújtási alapismeretek elsajátítását els sorban a következ tevékenységformák szolgálják a helyi tantervben szerepl (életvitel, környezetismeret, természetismeret) tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek:

rovarcsípések légúti akadály artériás és üt eres vérzés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés magasból esés

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, els segély-nyújtó); minden évben egy alkalommal els segély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az

Országos Ment szolgálat, Magyar Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Els segélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, els segély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése.



32




HELYI TANTERV



33

1. KERETTANTERV Intézményünk az 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet 11. sz. mellékletében leírt kerettantervet használja. 1.1. Óraszámok alakulása Tanulásban akadályozottak 1-4. évfolyam

Tantárgyak 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 8 8 7 8 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 2 2 2 2 Ének-zene 2 1 2 2 Vizuális kultúra 1 2 2 2 Informatika - - 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 2 2 1 2 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Tanulásban akadályozottak 5-8. évfolyam Tantárgyak 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 5 5 4 4 Idegen nyelv - - 2 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Hon- és népismeret 1 - - - Természetismeret 2 2 4 4 Földrajz - 1 2 2 Ének-zene 2 2 1 1 Vizuális kultúra 2 2 1 1 Informatika 1 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 2 2 3 3 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályf nöki óra 1 1 1 1 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

Értelmileg akadályozottak 1-8. évfolyam A nevelés – oktatás -

fejlesztés területei Tantárgy 1.

évf. 2.

évf. 3.

évf. 4.

évf. 5.

évf. 6.

évf. 7.

évf. 8.

évf. Kommunikáció 5 5 4 4 4 4 5 5 Anyanyelv és

kommunikáció Olvasás-írás 2 2 3 4 4 4 4 4 Számolás-mérés 3 3 3 3 3 3 3 3 Játékra nevelés 2 2 2 2

Társadalmi környezet

Társadalmi ismeretek 1 1 2 2 Önkiszolgálás 3 3 Életvitel és gyakorlat

Életvitel és gyakorlat 4 4 4 4 5 5 Természeti környezet Környezetismeret 2 2 2 2

Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2 vészetek Ábrázolás-alakítás 3 3 2 2 3 3 2 2

Informatika Információs eszközök használata 1 1 Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5 Testi nevelés Testnevelés 5 5

Összesen 25 25 25 26 28 28 31 31



34

2. A TANKÖNYVKIVÁLASZTÁS ELVEI A nevel testület az alábbi elvek szerint választja meg az iskolában használt tankönyveit:

legyen min sített NAT kerettanterv kompatíbilis igazodjon a helyi tanterv követelményeihez, tartalmához legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezés , id tálló, jól olvasható és jól áttekinthet tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a

fogyatékos tanuló szükségleteihez az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek a tankönyvekhez lehet leg feladatlap vagy munkafüzet tartozzon a meger sítés, a gyakorlás, a

tanuló önálló munkáltatása, a tudás ellen rzése érdekében azokat a tankönyveket rendeljük meg els dlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez

illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak a helyi tankönyvcsomagok részét képezik azok a könyvek, amelyek egy-egy helyi sajátosságot

tükröz egységhez készülnek az évfolyamok könyvét néhány példányban a könyvtárban kell meg rizni az esetleges

tankönyvhiány pótlására és a tanév közben érkez új tanulók

bÁrczi gusztÁv egysÉges gyÓgypedagÓgiai … · bárczi gusztáv egységes gyógypedagógiai...

Documents